* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4.16 MB | |
| 2006-08-28 11:27:41 | |
 | |||||||
Nyilvános  1140 | 10608 | Rövid leírás | Teljes leírás (597.95 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1876. március 18-26.szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. XA^t-KASUSA, J878. máreiius 8-in. TlxenöttMf* ZALAI IOZLQIY el.'.hb: .Zí A.JL. A. - S OM O C3- "3T I K >: no aküiMibsir a „nagy-kanizsai kartskeMtalai s iparbank:", a Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. testület', a .Zaia-Somogy' - gázhajózási tfeieftk...* kétszer, vasárnap- s c.sücörtököo. inegje.euo •agy-kanizsai takarékpéaztár' a .zaJsatgyai aJ^Wt reszvenytársulat s több negyei es várati egyetület bivatales értasitlje. tartalmú lap. DEÁK FERENCZ emlékezete Zalamegy ebeit. Zala-szeut-Baiázs, febr. ál-én 1876. Magas szellemű hazáukiia Deák Ferencz leikeudveért a z.-szent-balázsi plébániában a gyász-isteni tisztelet február l'J. tartatott meg. £ gyász-isteni tiszteleten a fájdalom és részvét általánosságát ifjak ús aggastyánok arczárói egyaránt lelehetett ol ■ vasni. A csinos r.-feath. imaház megtelt résztvevő tisztelőkkel, képviselve (evén itt a ple-bánia-hivek minden osztálya. Elismerést érdemel á többi között még a sxt-lJalazsvi-déki izraelita hitközség, ki e gyász-isteni tiszteleten igen szép sAmmal képviseltette magit. Váratlan-és nem is számított meglepetés volt, midón beharangzó után helybeli plébános ur a szószékre lépett s elhunyt bölcsünk Deák Ferencz életrajzit, kitOnó érdemeit a következőkben ecsetelte.* ,Az igazságnak dörgö szózatát hirdette nekünk országonk szivéből Budapestről a távsürgöny, midón f. évi jinuár 28-án esti 7-.H órakor nagy hazánkfia Deák í'erencz Zala-megyének söjtöri szülöttje, megyénk büszkesége és édes hazánk védoszlopa meghalt. íiincs lehat többé az élők sorában, nagy lelke átszállóit a szellemek hónába. K pillanat <.ta mély gyász borítja szegény ma gyár hazánkat, mert ó benne édes mindnyájan azon nagy állaniférfiut veszitök el. ki korszakot alkotó állami átalakulásunkban-, mély bölcsessége-, tiszta jelleme, elvhúsége s cm-berbaráü szerető szive által szögletköve volt a nemzet milliói és a felséges királyi trón osztatlan hig»lm»npir & kegyeletének. 0 volt a magyarok valódi Romulusa, mert miként Eomulus Romát, ugy aJapitá Deák Ferencz meg az lSb'ö ik évben egy czikkjcben a magyarok alkotmányát; melyben hangsúlyozza a nagy állambölcs: .hogy uiióta Magyarország az osztrák tartományokkal ugyanazon uralkodók ala került, a bécsi ministerek mindig <4úrá tórctedtek, liogy Magyarországot törvényes függetleu-iiígétól s alkotmányos jogaitól megfosztva a birodalomba beolyaszszak; sikerült is nekik a nemzet jogait több izbeu uiegcsorui-tani, de nem a nemzet, hanem az uralkodók nagy kárára is.* A hazafias szózatban kifejtett remény nem is hiúsult meg. U felsége Ferencz József csiszár ön szive sugallatát követve, 1866. év nyárin Deák Ferencz által készített kiegyezési munkalatot elfogadta s alapjává szentesítette a végleges kiegyenlítésnek. Ekkor Deák Ferencz mint .Noe a szabadulás barkájából kilépett, bog) nemzetét egy szebb és .szentebb jövő fele vezesse. De mindenekelóit áldozatot tett le a haza oltárára, melynek értéke e szavakban olvasható; „A part nem személyekhez, hanem tárgyakhoz köti ellenzését, vagy pártolását*. Jelszavához sziklaszilárd maradt; niert tudta, hogy valamint gyönyörű a napnak világossága s mégis nem ez, hanem a napnak melege ad a természetnek eletet, a főidnek termékenységet; agy az emberben is igen szép a nagy és éles elme, de mit használ ez, ha másrészről az emberek önh&szon és mások boldogtalanságira használják fel azt s azokkal, kikkel tarsalkodik, hideg borzadást idéz elő keblükben. Ellenben elragadó ereje vau az önzetlen hazafiságnak s azon példák, melyeket Hunyady János a beigridi bős, a magyar Leonidás és a halhatatlan emiékfl Széchenyi István adtak a nemzetnek, titkos isteni erővel hátnak még az ingadozó egoista honfiakra is, s azokat is hasonló hazafias erények követésére ösztönzik- Örömünkre és Deák Ferencz magasitalánára mondhatom, hogy ó a politikai pályán nemcsak fényes csillag gyanánt világított a magyar nemzet botdogitisirá, hanem egyszersmind jótevő nap gyanánt az önzetlen hazafias szikeket példájának tüzével a korigényelte ha-zaü.-vs tettek követésére felmelegítette. Oly földi pályát futott ó meg, mely nekünk magyaroknak a hit és hazaszeretet' ben mindenkor követésül szolgálhat. Ó volt azon nagy hazafi, kinek egyszerűsége volt nagysága, önzetlensége, gazdaggiga, józan gondolkozása ragyogó fénye, mely nemzetének vezető szövetnek gyanánt világított. U volt a robot és dézsma eltörlésének hú bajnoka, az izraelit* honfiak emantipátora. Megérdemli tebit ő, hogy mi is e plébániának hívói, magyar bonsorsosok szivünk forró imáját reptessük az egek magasságiba és kérve kérjük a magyarok Istenét, hogy adjon hazánknak sok Deák Ferenczet*. sat. Háromnegyed óráig tartott szónoklat után á gyaszmise kezdődött, mely alatt a nagy halott tiszteletére felállított csinos gyászravatalt hat község elöljárói égó gyertyával kezűkben állták körül. Szent-mise utáa a gyászolok örege és apraja áltál a .Hymnus" elénekeltetvén, a harangok szomorú zúgásá között mindenki azon mély óhajtással távozott: Adjon Isten nagy hazánkfiának, Deák Ferencznek örök nyugalmat: SZKBDAHELYI. nau- azjaL m«í - dif ,z Bermentetleo levelei Xemiretok W Mld.tn.k. Unité- Zala-szt-Grótb, 1876. febr. hő 35-én. Február 2l-én tartatott meg a helybeli synagogiban Deák Ferencz nagy hazánkfiáért a gyászünnepély. A nagy gyülekezet, mely minden rang és hítielekezeti különbség nélkül gyűlt ŐBZ-sze, megilletedv e hallgatta a marezali kerületi rabbi Marezali Mihály tói szívből fakadt, és hatásosan tartott magyar emlékbeszédet. Az isteni tiszteletet emelte a aeljbeli kántor Weisz Mór szivemeló éneke, smaly- nél Deutsch Samn helybeli tanító és Op- penheím Vilmos közreműködött. Nem ke vésbé mély hatást gyakorolt a jelenlévőkre a synagog&nak a gyaszunnepélyhez megfe leli feldíszítése. M. 0. — Deák Ferencz érdemeit megörökítő tőrvényt Ó Felsége szentesítvén, küürdet- tetett. * - Különös találkozása a sanmk az, hogy a 18. század legnagyobb háUottji-nafc II. Rákócxy Fereaezoe-k végéráit titkára Mikes Kelemen és udvarmestere Sibrik Miklós, állottak körül, — és a két jeles név sarjai a 19-ik század legnagyobb magyar halottja, Deák Ferencz végnapjaínak hasonlóképes ájdisos vigasztalói és tanúi valának. Jegyzőfcönyr, Jehéve Nagy-Kanosán, 1876. éeijtbruár hú 16- án a nagy-kanizsai takarékpénztár közgyűlésében. Jelenlevők: Tóth Lajos elnöklete alatt, (Jelfái Gatt-mann S. H. alelnök, Darát Zsigmond titkár mint jegyzflköny vveiető, Axenty (iyörgy, Baboohay TÁRCZA. Egy gondolat.... KlL a reméu}- ez eluyomott jzivbfn, Av már Kihalt ■ uQsztá^-elnag^oLUn dobog; • a Tefz Kíméletlen dolong bent; ront, míg caak lehat, GyősdmeceD áll ■ az az áldozatra kéaz! Kimúlt a lify és kíbalt a zzep temiaj. Oh a sors bunaxatu, on a tors mily kemény ! Csillagtalan s boms ez élet én nekem; Hirrt ''. i>h ezt megmondani nem tndum, <íe hogj Üáiiat dal kebl«mb«n, bogy niiics vigasz sivár Lslkemoek — azt érzem ; az élelkeilv •! fogy, A csónak feldűl; nincs már mentség * a halál Magtorve s a bató! ellaukadtán talál. Nincs már vágyom, melyért kOadjek, DÍftca m ajiért Hevaljön btu keblem; várok s túrom a aora Csapásait némán — aaotlan ■ onkényteleD F01 jajdnl e taiv, mely előbb oly fQrge s gyora VerésU volt, érezve a nagy fajdalom •alját, A aely lemjtolag s lankaszton járja át. Ói éledj fol le bns kebel, majd megszűnik Fájdalmad s a halál elhozza egyezer a Jotekoay irt számodra is ■ nyugtot találsz Kájó sebodoek a sírban. Nyngonj még a Föla keblében,: ott mélyen lent ... oh ott alant. .. Nioci fájdaioin, nert eltakarja a sirbant. Á roxelesi remete. — Korrajz az ebo caáazárság korából — Irta : Barboii Hoger. Francziábol f „ r i i tá : Kícáry BHa. (Folytatás.) Charpeutier báró el vult kéuülve nan ilélelre. Jól ismerte a ütkoe társulat eJapaxabáJyatt — Négy nap engedtetik üunek, — monda aa ejoük fensluuLgon ax elítéltnek, — hogy lel- kH kellőkép ellkéaiitbeMe. EiaUn a bírák fölemelkedtek székeikről (Jlrimallaii ét tártai ismét a bárd őreivé lettek. — Ax ajagut melletti börtönbe. — r"aran- caolá Boígnaxii s ai elítélt és kisérói aaóüaoul engudelmeskedtek. Boignard gróf és a kilencs lorftg a kö-reodbe mandttk. — Uraim I — ssóUott a remete — re- ■léaTlem, mitte titkeltam el Snök eiótt — Vi- lágoean Uthatnak, ka akarnak es sa etetben lehatetlea sem látniok » felbAket, melyek lát- bavtimnkoa voruroulnak. Nagj reaaéijek fenyegetnek. — Fejünk régóta kooskár* van téve, most atxtnban a pallos iejtLnk fölött fdgg. — Ma, vagy bolnap a caáuári loTuok'megtbgjik keiden: u ostromot. Mi mindnyájan gyttlfiljuk a csánárt; cselünk ■s volt, hogy bossut álljunk; egyéni boszut sok saamélyér!; megvallom, nem igaauloank eddigi eljárásunkat, ha e pillanatban mondanánk le tervein króL — Mi megfogunk semmitüJni, de bouat állunk; elfogunk: vésni, de megboaiul-juk magánkat 1 — Valljon megbooálUt-e on MieBtile ezredes, kinek vállára ütótt, vagy ön Onpait, kit gyávának szidajmaiott, hát ön Baubiroit gróf, kit kiutaútott termeiből. — Kern, nem, soha. ae gondoltunk erre! — Jól, tehát hallják terveimet: mi lefog juk gy6zni a kiküldött háromnál neouetírt et harminca Ludrendórt j — Hogyan? — Mondom, hogy lefogjuk győzni. — Kern ugy, mint önök értik; hanem tudják, hogy nekem kalöaös -fT-iéin* vannak. — Ha nem leszünk képesek magunkat tovább védeni, a császári lovasokkal együtt légbe fogunk re pülni. — A* ördögbei azt ugyan nem teendjuk! — monda Saint Maixent. — Nem-e? — Tehát Sa kedves bárójob- ban szeret » Oréve téren lefejeztetni, mint itt jó társaságba utazni az égb — Igmaa i ~ a. égbe? nn I Ctak • kettí közt van vá- — Elképzelhetik, hogy ezen ajánlat osaki végző lehet. — így állván a dolgok, ajánlanám, hogy a készülődéseket azonnal kezdasok meg. Monda Baubiron gróf. — Oh, oh 1 kedvez gráf, a készülődése ket? ... Azt hiszem, nem mondok sokat, ha zzt állítom, hogy minden rendben van. £ rövid párbeszéd után a tiz lovag elhagyta a körtermet és eltűnt a fold alatti folyosók tömkelegében. Coulange lovag egykor nem szellemtelenül jegyezte meg, hogy Mainx bersaeg vára: uj divatu lahirinthuz. Történetírói szerepünk k«nytz«r>t, Iragy felkeressük a nemzetőrök és lovas rendőrik kiküldött cwpztját. Ók több napi utazás ulá* lüort-ba érkeztek. — Itt a tízztek hoszi fogtok z, terv ozjoá-láshoz. Abban, hogy kaldetesttk titka fel van fe-deeve, euzzertten alig lehetett kétkedni.— Különben i» s rejtélyes ebéd minden r«*»ényt el-enyésztetett. — A meglépés tehát fSlWtlenul kibagyaték a terveztetésekből, melyek ettdelr tekintve sem mindig ütötték meg a. kivihetSség mértékét — Többi közt Cecatry ■ nomzetorSk hzdnagym ut az indítványt tette, hogy ■ lovatokat AUkra kell vezetni a Tar ellen. Általában a lovse nemzeteriik lisztjei tain-detvhez látszanak érteni zz ilyetén dolgok kivételével ; ámbár Centry mindig kisz v»lt ueg esküdni, hogy ő nyerte meg a mznngó-i Ütközetet. Hanem • négy neadírtisst zooál gyakor-Utibb terveket kováctob, de elire kijelnatet-ték, hogy z helyiség aizpne toonlzsésyMzM elítt, mire sem váUalkakh*a>k. Elhatározták tehát, hogy buaot vezznek Niort füsaetetboRzl telt poharaitól ét-aegindul-nak Bonles felé. Az ttt, mint már volt zlkalmaak megegyezni, * CMvenzroh völgyében nsetett» La KooheUeierM felé. A loms nenuatfirSk. ezen utón haladtak t » Clévemrch nugu partjaim zUtekintve gyonyorkfidtsk » h«v4z> haUáaok z*jgé játékában. Végre taon erdőbe érkeztek, melyről tör- .í_^«l.ífca__ik._ «!.>_& ■!■■■ .esziKka vadász «rd»jé-'nek Ezenetdít. •evazték. János, Belus József, Berényi József, Blau Pál, Blau J. P., Blau Lázár, Blau Nándor, Bogyay Odőn, Chinorányi Géza, EbenBpanger Lipót, Ebenspaneer Leo, Englünder Lujos. Eperjessy Sándor, Faszl H. B., .Feüselhoffer József, Gutmann Simon, Gutmann Vilmos, Grünhlrt Fülöp, Halphen Lázár, Hsuser János, ör. Jáck Frigyes, Knortser jVigyes, Koch Aáe\{, Dr. Laky Kristóf. Löwinger IsraeL Máschantzker Mór, Mayer József, Neusindler Pál. Flossier Ignácz, Priger Henrik, Pressburger Jakab, Bittér Jinos, Kosenfeld Sindor, Rosentcld Adolf, .Rosenberg Israfil, Rosenberg Ferenez. Recbnit-zer Vilmos, Dr. Schreyer Lajos, Schertz Albert, Stern I. M., Sommer Sindor, Sommer Miksa, Sanveber Józsefi Dr. Szűkíts Nándor, Vigner Karoly, Vesiter Imre, Valbach Mór, Veiss Manó, Veiss Samu, Veliscb Samu, Vell^rmann János, Veismayer Mark, Vesser J. C. Veismayer Mór és Valbach Jakab, összesen 5i» részvényes tag jelenlétében, kik részint sajátul, részint megbízásból 231 részvényt képviselnek. ' Elnök ur üdvözölve a határozatképes számban megjelent részvényeseket, következő jelentést tesz az intézet állásiról: ísoha a lefolyt évben egyjészt az ipar és kereskedelem pangása, másrészt a hazánkban oly érezhetővá vált pénzhiány, a hazai pénzin tézetekre áltálján kedvezőtlen behatásu volt, mégis ezeu intézet, a jelenleg is mégfolyton tartó sanyarú viszonVok közt nem csak hogy üzleti forgalmiban nein fogyatkozott, sót ellenkezőleg tetemesen gyarapodott, minélfogva közhasznú halasit, külsegély igénybevétele nélkül is egye dül a közönség osztatlan bizalma iltal támogatva, minden jogos igény kielégítésével szakadatla nul érvényesitheté ; — az intézet gyarapodásit a részvényesek kezéhezkiosztott forgalmi kimu tatás tünteti elő, mely szerint még 1874. végé vel a betétei összege kitett készpénzben 1480503 trt 40 krt. 1280ls/ioo»r"r»té8lG65 francot —1875. végével kitett készpénzben . . . 1693491 frt 57 krt. 3082"/, oo «"7 at és 2115 francot, _■ ^^^^^^^^^^^^^ tehát a lefolyt évben a betétek összege szaporodott készpénzben 2129SS frt 17 krrol. 1754 aranynyal és 450 franccal, — melyhez hozzá-asámilva a tőkésített kamatot készpénzben . . . . 40324 frt 48 krt. tehát a betét többlet kitesz készpénzben 259312 frt 66 krt. 1752.drb aranyat és 450 francot. Az üzlrtezen emelkedése, melyet az igazgatóság bizalom gerjesztő eljárása által nem csekély mérvben elősegített, lehetővé teszi a részvényeseket a múlt évit meghaladó nyeremény-osztalékban részeltetni, melynek összegét a kiosztott mérleg tünteti ki s a melynek felosztása iránt az igazgatóság nevében a közgyűlésnek I javastatot tenni, alelnök arra kéri fel ; s ezzel a 1 közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja; a köz- | gyűlési jegyzőkönyv bitelesitésére Dr. Laky Kristóf, Chinorinyi Géza és Ebenspanger Leo urakat kérvén fel. (ielsei Guttma ., S. H. alelnök ur a lefolyt évi üzleti nyere-iiiíny felosztását, illetőleg ai igazgatóság j-*vafcl;<tát következőkbe* terjeszti elő: A mérleg kimutatása tserint as 1875. évi üzleti nyeri haszon ki'.-sz ké«z pénzben ...... . 34016 frt 83 krt. 53"/, ^arany al és 140 francot, melyből levonvaazaup^zabi-lyok értelmében »tari'i'^kalap kiegészítéséhez 206(11 "4 krt a nyugdijalap ra a haszon bul »•/, . . . 16191 tó krt. ösztöndíjakra. 40ti -krt. az igazgatok H választmány jelen- c lélijegvi-ibevil- tására(66. §.). 3239 ft 37 krt. Összesen : 6959 ft 09 krt. marad még felosztható haszon mint tisz.a nyeremény . . 27057 ft 74 krt. 532i/1(K> arany és 140 franc. Ezen tiszta nyeremény a következő bevételekből származik: a) értékpapírok jövedel méből' . . . 4477 ft 62 kr. b) h á z b é r jövódelem- ■ bői ... 6607 fr 75 kr. . c) a tiszta nyereményből készpénzben 15972 fr 37 kj. 53"/,„ &**>. aranyban és 140 tranebun. Összesen: 27057 ft 74 kr. 53-s/1(K, arany és 140 franc. Ezen tiszta hasznot az igazgatóság akkép javasolja megosztani, hogy minden egyes rész vény Iö7ö. évre móló szelvénye 80 írttal váltaasek be, mely kilesz . 24000 irtot jótékony ciciokra adományoz tak . 1057 ft 74 kr. az ezután fen tmaradö készpénz 2000 tt — kr. 53ai/100 db. araoy és 140 franc pedig az 1874. évről ielosziat- lau hagyott 2700 ft — kr. cs 20"/iss db. arany öszveggel együtt feloszlatlan nyereményül a jelen 1876-ik évre átho-zassék:. A jótékony ozélokra adományozott 10Ö7 trt 74 krt pedig következőleg ajánlja felosztani; — és pedig adassék : A gymuasiumi museum javára 20 frt — kr. a polgári iskola szegéoysorsu nö vendekéinek iskolai könyvek keli ellátására 50 „ — , a községi iskola szegénysorsu nö vendékcinek iskolai könyvek kel és téli ruhizattali ellátásira 150 „ — , az izraelita feiekuzeti iskola ja vára 150 , — , az evangélikus telekezeti iskola javára . . * 45 . — , a görög felekezeli iskola javára . 30 „ — . a keresztény kórház javara . 70 . — „ az izraelit* kórház javira . . 70 frt - kr. a keresöény hizi szegényeknek 130 , — , az izraelita » » • 130 > n a tűzoltó társulat szükségleteire 90 „ ~• » a kisdedvédő egylet alaptőkéje gyarapítására 30 ,; j- n hizjszilgának jntalom . ■ ■ 102 ^ 74 „ Öss*esen : 1075 írt 14 kr. E«n Miwztast, h» a részvényesek tetszésével találkozik, jóváhagyni, a mérleget mint a valóságnak inegUielót és teljesen kielégítőt elfogadni, ennek fulvlin pedig az igazgatóságok a tuvébbi ez irauti feieloaségtűli felmentést megadni kéri. Határoztatott: A közgyűlés az 1875. évi üzleti mérleget uiiudenokben heljeviuk ulálván, mint a valóságos helyzetnek megfelelőt megállapítja s a nyeremény telusztas iránt előterjesztett igazgatósági javaslatot jóváhagyja, egyszersmind az igazgatóságnak buzgó és UpinUtos eljárásáért köszönetet szavazva, a lefolyt évi üzletvezetés iránti további felelősségtől a felmentést ennek megadja. Ezután Gelsei Guttmann S, H. alelnök ur saját nevében a következő indítványt terjeszti elő : As ezen intézet irányában minden felül nyilvánuló bizalom oly nagy mérvű, hogy ezt a részvénytinaságnak méltányolni kötelessége, melynek indítványozó azzal vél leghelyesebben megfelelni, hogy a társasig hitelképessége még inkább erosbitessék s ez akként volna eszközlen-dó, hogy a társaság részvénytőkéje az alapszabályok 2-ik §-ban előirt módon 30000 trtról 60000trtrafelemeltessék; ezen alaptőke felemelés állal, éhez adva a 15000 frt tartaléktőkét, a társaság vagyona 75000 ttot fog kitenni s ekként el lesz erve, hogy a részvénytársaság tulajdonához tartozó 462. szamu n.'kanüceai ház, — mely jelenleg Síi 141 frt értékben van feivéve, az évenkinú üzleti nyereményekből 75000 frt értékre leíratván — a társaság tiszta vagyon értékét fogja képezni; kéri ezen indítványát * júvö közgyűlés tanácskozása tárgyául kitűzni s az ez iránt a közgyűlés elé terjesztendő részletes javaslat elkészítésével az igazgatóságot meg-bizni. Határoztatott: A közgyűlés az előterjesztett indítványt egyhangúlag elfogadja és a jövő közgyűlés tanácskozása tárgyául kitüzetni rendeli, egyszersmind az ez iránti részletes javaslatnak elkészítésével az igszgatóaágot megbízza. Következve az igazgatóság által az uj kereskedelmi törvény értelmében módosított alapszabályok) határozathozatal végeit felöl-vastatnak. Határoztatott: A módosított alapszabályok egész kiterjedésűkben elfogadtatnak. Elnök ur felhívja a közgyűlést a felügyelő bizottság, ugy a kilépett igazgatósági tagok választásához egy 7 tagból álló szavazatszedő bizottság megválasztására. Ezen elnöki felhívás folytán meg választatnak Berényi József elnöklete alatt Sommer Sándor, Wagner Karoly, Englander Lajos, Rech- nitzer Vilmos, Gutmann Vilmos és Weiser József részvényes tagok, kik U a szavazatok beszedésére ás összeszámítására kiküldetnek. A szavazatok beszedése után elnök ur elő-terjessti aa igazgatóság javaslatát Koch Mihály nyugalmazott takarékpénztári felügyeionok nyugdija felemelése iránt. Több oldalról történt felszólalás után a közgyűlés elhatározta az igazgatósig részéről eMterjesstett azon javaslatot, hogy Koch Mihály urnák évi nyugdíjjá 400 frtról 6ÖO trtra felemeltessék, — elfogadja s ezen felemelve megállapított nyugdíj összegnek 1875. évi január 1-tói számított fclyóvá tételét elrendeli. A kiküldött szavazatazedő bizottság elnó ke Berényi József ur előterjeszti a megejtett választások eredményét, melyszerint: A felügyelő bizottság megválasztásira be-adatott 231 szavazat • ebből esett: 1. Berényi Józsefre .... 182 szavazat 2. Váguer Károlyra .... 173 3. Olop Samura 169 „ * ki* is megválasztott rendes felügyelő bizottsági tagoknak syilvánittatnak, további: 4. Juhász Györgyre .... 54 szavazat 5. Kosenberg Ferencsre ... 23 , kik felügyelő bizottsági póttagoknak nyilvánít tatnak. A kilépett igazgatósági tagok megválást tásara beadatott 231 szavazat s ebből esett: 202 szavazat 197 „ 171 , 166 154 , 148 , 144 , 134 130 . 126 1. Uáschsntzker Mórra . 2. Stern J. M.-re 3. Sommer Sándorra . 4. Babochay Jánosra . 5. Belns Józsefre 6. Blau Pálra 7. Ör. Jack Frigyesre . 8. Velisch Samara .. 9. Gutmann Vilmosra . 10. Schertz Albertra .. , és a felügyelő bizottsági tagokká választatott Be rényi Józsei és Vsgner Károly helyeben: 11. Axenti Györgyre .... 114 szavazat 12. Ebenspanger L«ora ... 104 , kik igazgatósági rend es és: 1. Dr. Schertz Simonra ... 94 , 2. Chinorányi Gézára ... 83 , 3. Dr. Szakíts Nándorra ... 61 , kik póttagoknak megválasztottaknak kijelen tetnek. Egyéb tanácskozási tárgy nem lévén, elnök ttr a megjelent részvényeseknek érdekeltségükért köszönetet mondva, a közgyűlést befejezettnek nyilvanitja, k. m. f. . . TÓTH LAJOS m. k., •Inuk. Jacrzstta. DARÁS ZSIGMOND m. k., titkár. Muraköz, febr. régén. A magyar királyi V. honvódkerület számvevő sltústí tanfolyam hallgatói, egyesülve a 78. honvédzászlóalj altiszti karával, febr. 19 én tartotta meg Poriakon az onságoa honvéd men* ház javára rendezett zártkörű Unczvigalmit, melyben as idegenszeru fessesség helyett a szűnni nem akaró jó kedv, — karöltve a leg A poutu-i pórok épen ugy, mint a bretag-ne-i&k szeretnek minél külöDczebb hangzású neveket adni várromoknak, vagy erdoréazefcnek. A ,rém vadász erdeje" Haul Pass báró uradalmaihoz tartozék, kioek egyik öse volt szerencsés a „rém vadász" elnevezést kiérdemelni. Együgytt pór rege. — Azt állították, hogy Haul Pass Hugó halála után ez erdőbe járt vadászni. E rege következtében nyerte exen erdü nok&tlaa és kü'öncz hangsieu elnevezését. . Tehát a lovaacaapai ezen erdőbe ért. — 1 ti megalltak, mert a roxelrai romok homályos köd képe tűnt röl előttük. — Megállapodásra kéllett jutoiok, a támadási tervet illetőleg. A fiatal tisztek ejy fa alá ülvén, szivarra gyújtva kezdek vitatni ai ügyet. — Ki kell kémlelni a remete lak környé két. — Indítványoz* Louie St Emery. — Helyesen 1 — feleltek tirsai — de ki fogja kikémlelni ? *- Mi négyen sorsot húzunk. A hadrendúrók parancsnokai beleegyeztek. — Kisded papirszeletre irták a kötelező szót; azután kalapba tevék és mind négyen egy-egy ptpirszeletet húztak ki. A sors Pierre Blacé-t választotta ki. A hadrendörtuzt minden habozás nélkül egy ló hátára csatolt málhihoz lépett a abból különböző ruhadarabokat szedett elő. « Egy pórkabátot, mely a rárakott szám-nelküli minden szinü foltok miatt ugy néiett ki, mint valami durvább tnüvezetü mosaikv Vászonnadrágot, melyen keresztül látni éjjen nem kerülendett volna nagy fáradságba. —Egy pisskos és nem kérésbe sebesült mellény t Végre óriási nemez kalap egészité ki öltő- * További roppant bőrtarisznyat emeli ki a borond titokteljes homályából. A nemzetőrtiaztek nevetve neiték, ho- gyan búvik ki poszomántos egyenruhájából és alakul át kopott csavargóvá. Azonban Pierre Blacé korán se érte be ezzel. Zsiradék nemű anyagot vett elő és bemázolta vele arczát, mely épen ugy hasonlított e műtét után egy telivér czigáoy arezszinéhez, mint egyik tojás a másikhoz. Utoljára még bal szemére is óriási kötőléket alkalmazott. — Egy izmos husáng kifogds-talanná tette a koldus toilett-jét. Társai elvohak ragadtatva álezáai ugyes-Bége állal. De ő még sem feledé pisztolyait is zsebébe csustatoi. — Lehet, hogy szükségem lesz rájuk; — mormolá — ezek pedig hű bs^i^k, soha sem árulnak el. Bevégezve átalakulásit, szívélyesen elbúcsúzott társaitól és ingadozó tántorgó lépesekkel tust el széni elől; Cératry hadnagy nagy mulatságára. — Istenemre! — kiáltott f6l — ezaficzkó még ve.ü&k is elhiteti, h<t_'y az, a minek hazudja magát! Rendkívül tajuiljuk, V»y jelenben meg kell m&gunkat fosztanunk axr.ii örömtől, hogy a vitéz Ceritry hadnagy élezett megjegyzéseiben gyönyörködjünk, mert kövtítnfiok kell az épen eltávozott rendőrtisztet. Piorr» BUcé teljesen tStfogU küldetésének fontosságit. Ingatag lépésekkel haladt föl azon meredek utón, melyen alkalmunk volt Boígnard gró fot és társait követni. A vakmerő rendőrtiszt akadálytalanul érte el a rom épen tar'"V. és gondosan bezirolt kapuját. Megzörgetvén a kaput, szerepéhez hiven, — oly megindító hangon kezdett valamely imid ságot mormolni, hogy még a kaput felnyitni siető Bernhard mester kérgesoJt szivére it nagr határt gyakorolt. — No jó emberem, — szólitá meg szo katlanul kegyesen, — hit mi vezeti e szegény remete lakhoz*? — Az isteni kegyelem áldja meg nagy jo uram, én szegény, elsatnyult nyomorék irgal- rmas&ágol remélve jöttem ide. — Lépjen be! — Egy kis leves megfogja hozni erejét. ~"\ Az állkoldus nem várt több meghívást, ha- nem jelentékeny nyögések közepette bevonszolta fárad: tagjait Bernhard mester kapu melletti saobácskájiba. ,/ A gondos Bernhard valóságos emberbaráttá változott, a szobijában létezi kis tüzhe-lyen pompás levest főzött. — Egyék, egyék, ez megfogja hozni ere jét ! — Kinalgatá az állkoldust a tökéletesen el ámított Cerberus. Sot annyira terjedt szívessége, hogy egy kulacsban bort is helyezett vendege elé. Pierre Blaoé mindest nem találta kellemetlennek. — A leves és bor teljes jókedvvel érkeztek rendeltetésük helyére. Azonban a rendőrtiszt egyszerre rendkívüli álmossigot kezdett tapasztalni. Szempillái erővel lezáródtak és ajkai értelem nélküli szavakat mormogtak. Szóval Morpheus karjaiba dőlt. — Az éber kém, Béron báró tanítványa ily otromba eszközzel engedte magit lépre csalatni. Ha nem láttuk volna, alig hihetnók. Bertrand mester ajkain kaján mosolylyal monda: Az Isten irgalmazzon lelkének Pierre Blacé hadrendor kapitány ur. Ezzel bezárta ajtaját és a rendőrtiszt egyedül alva halálhoz hasonló természetellenes almát. Bertrand mester a gróf szobijába sietett — Megtörtént? — kérdé az tompán. — Meg. — Felelt Bertrand ngyan olyan hangon. E lakonikus párbeszéd volt a halotti szónoklat Pierre Blacé holtteste felett. Ezután a törpe visszatért szobijába él villára vetvén a rendőrtiszt tetemét,asaltalunk mar ismert alaguthos ment. — As ajtó nem volt bezárva és a mogorva kapus feltartóstat-lanul érte el azon ajtók egyikét, melyek az alagút oldal faliba nyilottak. — Ezek egyikét a magival hozott kulcsosai felnyiti s Pierra Blacé hulláját nem épen kíméletesen Tété a földre. Az ajtót nem látta szükségesnek bezárni. — Különben is ugy látszott, hogy sürgős végzendók várnsk rá. Bertrand mester lépései nehézkesen hangzottak el a homokkal takart lépcsőseién. Mi pedig vegyük szemügyre azon Öreget, melyben Pierre Blaoé volt örök álmát nyűg-vandó. — Nem épen tágas tojasdad kör volt az, egészen sziklába résre, oldal falai azonban omlatag téglából voltak építve. — Minden oda mutatott, hogy több börtön van egymás mellett. A ssomszéd börtön lakíja Charpentier báró volt. A rendőrkém és az összeesküvő egymás mellett szállásoltak — s mi több: ugyan egy hatalom foglyai Toltak. VIII. Harci és bonni. — .á ktUddem a színál vifketrtlan, Ki Uss a EjSsS, ám B«m tndai m*f; — Boasi s SrSk hang éf a ksbalbsa. iiai jOvS paresbn sUllassk. Feladjstek I fsledjuak 1 s tovább oem Él as elet. • — Hig esek történtek, az expeditionális nemzetőr osztály és lorss hadrendőrök Tarra-Tártik a kém visszatértét, sőt s rendőrtisztek alapos aggodalmakat tápláltak, mit azonban Ceritry es nemzetőr tirsai épen nem ontottak, nem foghaU szivelyasebb barátságban és magyaros vendég-szeratsttel — táljai mértékben Tolt képviselve mindvégig. Már mag* s. rend asfl bizottság által a hon«r vád iegy vejekből mezterilag kézsitstt éa szebb-uél-azebb alakokkal díszített tánctterem, mely-uek homlokán egy honvéd volt látható az or-stág czimerével, annyira elragadta a jelenlevőket, bogy lehetetlen elismerés néJküi hagyni a rendssoségnek a terem fiisyi*^, agy as egéss vigslom alatt tanúsított tapintatosságát és egészséges jó magyar Ízlését. — Általános jókedv uralkodott, melyet még inkább fokozott a bál-auya tiastjét elvállalni szivet Tolt Ssabó Imre urbőlgy és férje » Muraköz 9 érig Tolt tiaitelt képviselő ar fesztelen szivélyeasége éa nyájas-saga, — ugy a szerényen és mégu a legváloga-luttabb izle. szerint öltözködött böigykoazoru, kiknek mindegyike ft koszorú méltó Cameliáját képezte és kiknek megnyerő azivelyessége naiv es mégis kedélyes jókedve és elragadó szépsége előtt: rubint smaragd és a tündókló gyémánt u elhomályosodott volna. Bajos votna elvitatni, melyik volt közünk kedvesebb és melyik volt ssebb, de mégsem fagyhatjuk megemlítés nélkül a kedvességük ilial leginkább kitflnt Listyák Ida, Kollay Ida, Inkey Stefanie, két Kömg lestvár és kél Sípos kisasszonyt, továbbá Fjlipics Jánosné és Liszyak Ferenczné úrhölgyeket. A kedélyoa jókedvet egyre növesztette a 78. honvédzáazlóalj főtisztjeinek aa altisztek iránt lanuaitotl jo indulat* és barátságos maga tartása, melyhez fűszer gyanánt járuit az örökké fiatal lelkű, mint önzetlen1^ jó burát és hazán, egyisaUn tiaitelt s szeretett és a testévált ven- degszeretstü muraközi meteor — Liszyák IV rencz ügyvéd ur, ki midőn hajnal íelé maga csaia ki a szerény hegedű legérzékenyebb hang jait, oly élénkséget és ragyogó kedvet keltett a derült arczu fiatalságban, hogy csak a kivilágo aodott reggel szakította félben velünk a még mindegyre lejteni akart legjobb csárdásokat. — A tanéttermet csak vilagua reggel s akkor is ugy tudtok odabagyni, bogy soká, igen soká azivesen íogunk visszaemlékezuia Perlakon levő derék honvéd altiszti kar álul rendesett kedé lyes tánczvigalomra, — melyben a magyar jel leg teljesen képviselve volt és melyben oly el- íelejtbetlenül jól mulattunk. —g.— Helyi hirei. — J. leU&ednevelö egyesület márczius 4 én délután 3 órakor az egyesületi óvoda he lyiségében választmányi ülést tart. — Uj könyvek. LauflV Vilmos könyv kiadó hivatalában (Budapest, Ujvilág-utcza 19.) megjelentek s beküldettek hozzánk: a) ,A ■ terelem harczosai" regény, irt* Ciiszér-Ugrówy ld«, 3 kötet ára 2 írt 4U kr. b) tjzeoiczevtól: Képviselők választása ... 30 ^f[ Ügyvédi rendtartás ... 2U kr, — Kör jegyzőkről ... 3U kr, — Ügyviteli szabályok ... 7U kr, — Igazságszolgáltatás ... 30 kr, — Fuch*: könyvvitel 20 kr, — Földadó törvény... 1U kr. Ajánljuk a közönség figyelmébe. GydSxfUr. 'riigmond Dáoielné szül: Usontoa Irma, 'tiigmond Apolonia férj: Nagy Károlyné Bzomorodolt szívvel jelentik lelejlhet-len kedves férjének, ílletóleg testvérének, 'Öig-mond Dániel zalamegyei helyettes tócsendbiz- toanak folyó hó 26-án reggeli 1 ónkor életének 28 ik évébes tudó gümokorbani beaazaa szenvedés után történt gyászoa kimúltál. Boldogult-nak hűlt tetemei f. bó 27-én d. tt. 4 órakor tétettek evsng. szertartással örök nyugalomra. Béke lengjen porai ftJet I ! 1 Z.EgersMg, 1876. február 2t>-án. — EUflsHért felhívás .a Túlvilág Ko- mödiájs* osimú hat "rfc"Ti költeményre. Irta Koróda PáL A mi első öt szakasza jobbára a modern escmekörbíl merített költői mozzana tokban tárja elő * kétségeket a hittan által hir detett túlvilág iránt, míg a hatodik a költői megoldást kísérli mag. Bár a költemény osak egészben érthető meg, töredékeit is hosták egyes lapok; többi közt a .Pesti Napló'^mely a be matatott részletnek .gondos formát."tiszta nyel vet és tartalmasságot", szerzőjének pedig .rit kít >/ep költői tehetségei tulMJdoniu A csinos kiállítású könyv márczius hóban fog,megjelen' ni. Az elófizeiéai pénzek (példányonkinl 1 irt) szerzőhöz Pozsonyba (konveot-utcza 353. szám) küldendők. Hat előfizető után tisztelet-példány — Ál finánc*. Kívágó-Eörsön a na pokban egy finánca as Oltaui pálinkafőzőket szerencséltetvén látogatásával, azoktól hat fo rintot kicsikari, mit a pálinkafőzők szívesen neki adtak, csakhogy megszabaduljanak tőle. Miután már financzuuk a pénzt zsebre tette, vevék észre a pálinkafőzők, hogy a finánczuak sem fegyvere, sem pedig iratai nincsenek. Több szörös szóvita alán bíróság elé vetették s csalfa embert, hol kihallgattatott és kuült, hogy ö kelme uzak —kóborló fináncz ruhában.Daczosan tagadu, hogy pénzt kapott volna, miért is meg* motoztatott, de a pénzt azájába kapta, mi azon ban kipuposodott; s birokérdé: „Bagózik ön?" — .Igen,* feleié a vádlott „köpjön kil" — Erre a fináncz lényeié a hat forintot. — Jíentea- Vidori a nagy vendéglőnek az egyik helybéli rendezi ur felügyelete alatt igen csinosan díszített termében f. évi február 26-án ritka kedélyei társaság jött össze; a tán- csosnék között láttuk : Méhes Mariskái, Vmcze Emiliát, SlefatU nővéreket, fiurián és Molnár kiaastzonyokat, Forgácb grófné, Németiné N.- Bajomból, Kuhné és tíyöngyosynét sst. a viga lom virradtig tartott; osak st a kár, hogy pár általánosan ismert asszonyság most ugy, mint más alkalommai a azomstéd helységből több jó- barátot aa ellenkezővé és ez állal az általános jókedvet nagyon csökkentették aziote ismert társalgási modorukkal s figyelmeztetnek, hogy ha nem hagynak fel régi szokásukkal, ugy erő sebb megrovátDak teendik ki magukat. — Jiörtd Mrek. A soproni színház 3 évre bécsi színésznek adatott ki. — A .Vasár napi Ujaág" szerkesztőjének édes siyja Nagy Ferenci tanár Kolozsvárott meghalt. — Sáros- megyéból 1U parssztcsalád Amerikába vándo rol. — Tóth Ede a ,Fam roszsza' jeles szer zője meghalt. — A Margíthid marcz. 4 éo nyit- t*tik meg. — Dunuoeutén az árvíz roppant pusztításokat tett, nevezetesen : Csalóköz, Ko márom, Margitsziget, Újpesten, Budán, Csepel- szigeten milliókra menő károkat. — A temes vári dohánygyárba betörtek. — Klapka Bpeatre érkezett, — Tóth Miklós munkácsi kanonok eperjesi gör. kath. püspökké neveztetett ki. — Anglis királynője ezentúl .India csaszárnője" czimet is felvette. — Veszprémben Kétszeri és Saaghi színtársulata megkezdé előadásait. — Bohunitzky Ödön enyingi aljárasbiró lett — Bécsbea bat ezer lakás ttrases áll. — Az oláh kormány a gabna kivitelét betiltja. — Szegeden poutógyárt létesítenek. — Perger János kassai püspök a halotti saantaégekkel ellátts-totl. — Strouatberg csődje 12 millió frt — Vegyes hírek. — 7%1-Wnjf affnyttit Mm. A fényűzés még Chinában ia annyira lábra kapott; hogy a pekingi eentor (erkolcsbtrA és randorigazgató) Meikibi indíttatva érté magát, legközelebb ről a császári kormányhoz emlékiratot terjesz teni fel, melyben keservesas panaszkodik, hogy a fényűzés a mennyei birodalom lakosai kost napról-napra nagyobb kiterjedést nyer és túlsá gos költekezésre kényszeríti őket. A .Pekingi állami hírlap" feleletül e felterjesztésre császári leiratot közöl, mely a főrangú hivatalnokkal tudatja, hogy panasza az udvarnál meghallgat tatott és hogy a cultuamínistehum annak alap ján már röpiratot adott sajtó alá, melyben a szent kCiyvek azon helyeinek kivonatai, hol a nép által tnnepélyeknél, gyásseaeteknél stb. viselendő ruházat van leírva és meghatározva, miként viselje magát a nép az élet különféle körülményei közt. Egyúttal a birodalom min den főbbrangu tisztviselője felsxólittatik hirdet mények által figyelmeztetni * népet minő üd vös és hasznos volna, ha minden fényűzést ke rülve, takarékoaan és visszavonultan élne. Ha azonban, — így hangzik lovább a császári ren delet, — a nép e figyelmeztetést nem venné te kintetbe, megengedtetik a császári üsstviselSk- nek szükség esetén eröszakot is alkalmazni a rendelet keresztülvitelére. — KttUlga kadmtüU. Persiában a Ho- ríaok törne nyílt lázadásban van a Shah ellen. Közelebbről a lázadók a kormány négy zászló alj gyalogságból éa St ezer lovasból álló csapa tait véres ütközetben derekasan megverték. A Shah csapatai ez alkalommal egy ágyat ia vesz tettek. Csata után parancsnokuk — Ziya el Mnlk-HaD a derék ember neve, — átküldött a fölkelőkbös s kérette vezérüket, adja viasza az ágyút, mert azOkaége van rá. így közli a Bagdadban megjelenő hírlap ,Zevra". — Uj Imtifíölapoí. A postai bélyegzett levelezőlapok meglevő készletének felhasználása után nagyobbak jönnek forgalomba barna nyo mattal és bélyeggel. Az uj levelezőlapok árát, kiállítását, árulását és kezelését illetőleg az ed digi eljárás marad érvényben. — CssnfelyUi zongora. Egy amerikai né met Rabó Des-Moinsbol Jowa államban különös zongorát szerkesztett, melyben * billentyűk le nyomásakor a kalapácsok nem hurokhoz, ha nem csengetyükhöz ütődnek. E hangszerben 68 csengetyü van, melyeknek átmérője két hüvelyktől 13-ig terjed éa ezek oly módon van nak elrendezve, hogy a megfelelő billentyű le nyomásánál mindenikük különböző teljes han got ad. Paplnzeletek. — Mi kQIGnblil'g van as aaóstedfi és ■. mostikoi esiffinr kOintt ? kénK «gr polgár a mi- liktól. .Vo tódon ia, — MM. Bit as • kltlsobieg TM kdt«. bog/ ax adáai«d5 : ti ú z ó-v o n 6, t ma- sőkiiB exifiDT pedig: T o n o-b ú K o. — PartnsaW kit susastsat kSst : — Éa mta unta s telet. - K» Biért &«s ? — Hart at rabárak télbn k-saikat "asbsik- b«n bordjik ' . . "■ Véd 5: (a tervtárnak etttt.) Uraim! as a btatetfs talsaifora lenae; talaa%ott I Hiaa teastk csak a vádlottat mrgUUatesl, olv rjeare, bataf aa teataltattal ki nem fogja birci aa élet-hosaaiglaa tartó fogairól! Lottohzuáa. Buda, febr. 26-án: 54, 86, 9, 27, 10. Sserkeutől Beenet 19H. ^srt vatTOk ..." a gosdolal sasi roas, ds s kidelfoaat ig.»! Ooaaolkodjak esik • sora fo-lítt. .1. éo riaaia oa fakadna. ... A maaik vari sam kBiolbet1; dolog -boldog I srSitatau rím 1914. W. I. Ked.eaa*W . . Maoi ktaHbatS ; jobbakat kárunk. Aatán magvalliuk, rai a aSl n*v alatt férfit aejtuok. 1«U. M. Zala-aaut-Ordta. A kstTsUtánM tiltja a koaltat. ^^ 1916. .Oh mert nem biros. .." .Bmsrssgsa a bortoaban.* tat. Nam adhatok ki. Egr •ptgraata 1917. 4 vadásaj«t7akr<!. Eevia n<d.aitaaaal. Érték- ét viltéfMyu. fatn* 2». b'/, metaliques 68.05: 5"/, n»ni..>olosns 72.70; 186U-IÜ áUadslmi kóloaön UM>; bank-rszzv. 3.85— ; hiteliuléseU réasrasiyak 174.90; London 114.45 ; magyar földtahermeutéai kötvény 17.25; te-nesvári foldtahermentazi k«t-vény 76.75 ; erdélyi földtehermentési k6tvány 77.25; horvát-sUvon földtehenB«ntési Mtvéay 86.-;esüst 10S\75;et. kir. arany 5.381/, Vasúti menetrend. Érvényes deczember 1-tíl 1875. A kanizsai idótnraUtó ón szériát, indái Kanltasiról (Kasiaaai vaipaljig aa órik pontoam a hílvi ide* matatják.) ▼oaat Jkava : ••*■ Ora Pereld! JOÖ Esaek, alokle^Do.boTÍr . Fi«»4b« 4 90 reigsl 315 • . . , ia «el«. SIS B.da-P« i50re«al |« ISI i& S13Bicabe(Saombatbelr,B«ea.Í!jl><t7feÍe)í — 'agfal W! . 11 40 aatve •15 goproarba J S0 dalsa. 103 Tríeaatba ia Pragerkofon kírea.Ml Grácz ea Bieabe 4 49 nfgsl S01 Tneaatba sa Prigarhofoa karaiatdl Oráea aa Bicjba t 39 dalai, irkeiik Kanizsára J16 Eazak,a(obaej,Doa<bovlrsFiiia>e»<U 1 S9 dtlU. 306 w w a |i | aftva ' 203 Büda-PsstrSl 4 12 raggal *» 1 67 díliil *11 9 tó astvs 814B(esbSl(gaombatlL Bset-UjherrXsin 10 1* sstvs 302 .. n . . » 61 rsgesJ S16 eoproojbíl U 46 dílal. 114 Bseab81 Qriea, Harlnirg, Pragarbof felSl 4 4 ><«gal S01 Tríeaat- el Bedből atarburg, Pragw- bof falíl 1 ÍJ dalai. S04 Trieait- él VUUebból Prágarbof fsltl 10 »S eitvs. Uarbnrgba esaüakoaái VUUo* sa Praaesafastbs. . . . . PiaoeaafsstbsL Felelte uerkesttó : Bátert Lajtl. ván föl, hogy ai az ügyefogyott remete miként fegyverezhetne le egy olyan bátor férfiút, mint Blacé kapitány. — Ne aggódjatok I — kiáltozá torkaíza- kadtából Cerálry — a ficikót bizonnyal vsla mely tsmarix bokorban találjuk leselkedve. De a többiek ez egyszer nem vohak hajlandók Cerátry hadnagy szavaira komolyan hallgatni és e kis bős leirhatlan boszuságárz újra »s ó megkérdezése nélkül kezdtek tanácskozni. — Kétségtelen, hogy szerencsétlenség tör- t^Bt; — jegyzé meg Su Emery — ellenkező esetben Blacé háromszor itt lehetett volna. — Mit tegyünk tehát V — kérdé Cerátry. — Meg kell támadnunk e bagolyfészket. — Monda tekintélyesen Francois Jardin. — Helyesen I Igen helyesen ! — kiiltozá a hadnagy. - Én vezetem az előhadat. — Ugyan ne léháíkodjál Cerátry! — taddé ót Jeao Lisbiiiue — a nemzetőrök elfog ják hagyni lovaikat. — Hejh! es már mégis sok! — Lovaink tól is megfosztanak ezek az átkozott rendőrök! — Mit akarnál kezdeni lovakkal várfalak ellen? — Igaz! Erre nem is gondoltam. — Ksju tehát uraim, ne késsünk ! Most három óra, hatra reménylem kezeink között leas az átkozott remete. A lovas nemzetőrök és hsdrendőrök lovai-kait iunyügözve, a dus zsenge füvei kínálkozó pázsitra bocsáták és maguk karabélyaikat és pisztolyaikat töltve készülődtek a veszélyes vállalatból. Néhány perez múlva hallani lehetett a lovasokból gyaloggá vált tisztek vezényszavát: „Igasedji1 .Indulj I' ■ * háromssiz ttrfiameg- indult föl a dombnak, melynek pitypang kórói és kökörcsinéi bizoooyai nem sejditették, hogy a jövő peresben vérharmattal lesznek megöntözve. Fölértek egéss a kapus elkülönzött lakáig a nélkül, hogy a legcsokélyebb ellentállásal találkoztak volna. Azonban a ajtót bezárva találták, az épületnek pedig aa ajtó irányában két lövéssel altatott toronyszarü kidomborodáaa volt. — Hozzátok elő a csavarokat 1 — páran- csolá St.-fűmery és két hadrendír sietett teljesí teni a rendeletet. A csavarok az ajtóra illeszteltek és megkezdek gyors működésüket — £ pillanatba* két lövés dördült el a toronyablakból és a csavart kezelő két rendőr jajongva rogyott össze. — JEióre bajtársak! — kiállta as egyik ae- basttlt — én és Tauaaint utat kentünk nektek az egekbe. Két más badrendór ragadt* meg a csavarokat. — Jövő pillanatban ók is sebesülten hullottak a kövezetre. — Adjatok tusét 1 Adjatok t&zet 1 — kiáll- totá Cerátry — aa ablakokra czélozzatok! A nemzetórAk sortüzet adtak as ablakra. — Egy csomó golyó furódott a falbas ben jajj-kiálltáaok tanoaiták, bogy a katonák nem vesztegették hiába a lőport. Végre sikerült betörni az ajtót s a nemzetőrök ,Vive L'empere ur!* kiálltáawl rohantak a dudvával benőtt udvaira. As (^óai udvar kihaltnak látszott. Semmi sem árulta el emberek jelenlétét De a readortiastaket mindez nem vezette félre. Sejteni kezdek, hogy furfangos ellennel anbe. — Előre fiuk ! — be kell hatolnunk a re mok közé. — Monda Francois Jardin. A nemzetőrök tisztjeikkel élükön megrohanták a nem épen azilárd anyagokból készült ajtót s csudálkozva látták, hogy ax be sem volt tárva. Kisded szabályos négyszöget képező terembe léptek, melyből három azilárd vasajtó nyiUott ellenkező irányban. A hádnndorSk habozás nélkül hozzá lá>-tak ezen ajtók feltöréséhez. — Azonbsn tizennégy pisztolylövés tartózUtt* fel okét munkájukban. Többen a hadrendőrök és nemzetőrök közül sebesülve rogytak össze. Cerátry hadnagy tiaztí fövegén három pisztoly golyó rtttyolt keresztül. — Aa ördögbe is; — jegyzé meg a jo- kedvü hadnagy — még azt kall gondolnom, hegy engem akarnak eltalálni. A katonák pillanatig rémülve tekintget-tHc azon majdnem éazrevehetatlen nyílásokra, melyek as ajtók felső részén léteztek s melyeket addig figyelemre te méltattak. De újra hozzá fogtak félbeszakított munkájukhoz és az egyik ajtó reotttgve omlott be. — AS ajtó leomlása, után ismét tizennégy piat-tolylövés dSrdfllt a támadok kosé; majd meneküli lábdobogátok tónek hallhatóvá. Az ajtó ssük, sziklába vágott alagntnemft folyosóra vesetett — Caakia éten menekülhetlek az oatromlottak. — Az óvatos rendőrtisztek csupán harminca nemzetírt küldőitek üldözésükre. A katonák .Éljen a csássár!" kiálltással rohantak aa alagulba. — A menekülők siető lépései mag mindig hallhatók voltak. Mintegy tit pereiig tüdőitek lkat a noa- zetőrök, midőn mögöttük nehéz csapó ajtó le- I ereszkedését hallották. E körülmény azonban legkevésbé t*esm aggasztotta őket, — az ó hivatásuk előre as "n«B hátra haladni volt. Végre megstünt a lábdobogáa és a megt lehetősen setét alagút hátterében a katonák láa-das lángot látlak follobogni. A jövő pillanatban két itaonyu dördül*, rázkódtatta meg a léget és harmincz franczi* katona szétronczolt hullája boritá ai alagat: nedves porondját — Azonban Boignard gróf iazonyu tervével nam art czélt, mart * k»to»ik tómé apán ^ aértetlenfll foglalkoaák a atáaik két ajtó feltörésével. Mielőtt tovább folyUUók a Tareafzo oa troraleírását, keressük fMQiarpeotisr kaMt, ki-nek oly jelantakany atarep jutott a történet fu-lyamában. A bárót as őt kíaarA nagy lovag ugyaa azon alagutom vasaté be, melyed mint épen U-nai Talánk a harmincs namsator oly szomora | véget xt. I Ot sokkal mélyebben egy piacsatsert taá- | lyedésbe vezették. I Az üregben durva feoyfl asztal, ogyaa | olyan szék, agy lámpa ét néhány könyv volt. — ! A falon teljesen felszerelt tengerész ágy függött. (Folytatása kov.) Egy unalmam Hónokra. Hallottal., azavsJdrs megiadilank u Ifjak: Hoscsa b««a»ded alatt mi.d kim.oio.k aiok. JOOOOOOOOOOOOO Kitűnő j (51-S) tét zongora jutányos árak mellett eladó. Értekezhetni GeJsai GtttMOnH. w házában. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦O ♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦»♦♦ *4> _i <►♦ Eien könvv íikaitvat és MeitM*t.'*< oyujl kik UUbb korakban uik« búm v.K7 mértéktelen ki ponjcír ftxT«k u cm>k kvetitiéb*n b«t«x*i «ri<hiKMftsrtl)N tTMtiT«<lD«lt, racjr aanak kB-Jxok U. kik ídíuült bu.i«k<4rb*ii, l>«rfe»J«kbM.v basák, rt^y kiknek !«<te CuUái^x hir»JiT.a^ok által g7«i.- n H N*w*>fc. telk*>n-k «s itdibaa «a.b«rtwritok, kik a j»TÍi «xiraköi. hordják, jól tasaik b* «MB kSorv ft-lal-a* tartalmi' &*A&$&&&$&^^ Hirdetmény. Közhírül és tudomásul a földgömb lakóinak! A törvény meghatározásából, a fónökök parancsából éa a birodalom illetékesei akaratából £ éri tavaszelő 14- én ax „Aranj Szarvas'-féle varladnnk fényes nagy termében egy a nőknek szint diszestély fog rendeztetni. Készt venni kivánkozók legmesszebb bojt más hava 10-ig fordulhatnak valamely társulati taghoz belépti jegyért, minthogy ez utóbbiak csak a megállapított számban fognak kiadátra jutni. Nagy-kanizsai Schlaraffia. Altestí-sérvben szenvedők a lafjobb hatásosak bisoaynU i.TTktníci utal Stnnenerger G. találmány* által Beriitnbefl SehweiUWl, meflepS gyors Mp-Slyt D7«rlt«tn«k. Egy t*4g«!y irt. 3 frt 20 ki% o. é. Minden aUnsiara, melj a *öaÖDJ*f félnrescUsere cseloi, ovato.iag ki rétik. 8« miféle analyiis tit kokat M nem fedesbeti. Bi«onyitvinjok fnm háUiratok a tetjcíec M- CJÓgynluktól itt e heljütt nem kösOlutoek, mert a h&sznilaU u ti ti táj ban több bonc fofflalUÜk. Kapható mkganil 8tnraenegg«r G-o^l, val»- mint a k5retk»S raktirakbao :P«iten: FormigjriF. gr/.gywer- tixa »»í.-MirÜJo».' Zapribon: liittlbach %% \ % m o» d gy6&- ncrtiribUL TimiiTirott: Feeber J. E. .Miría segíts- K?6gJ- tiribu. . (»-l0) Dr. arcos-, sebésztudor, szülész és szemes gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) u öntertólésnek minden következményeit, úgymint magömléseket, u Ingerlékeny' gyengeséget, ai ondófolyást, különösen • I tehetetlenséget] (elgyengült férfierőt) 2) hügyesofolyásokst (még oly idülteket i>), a nem- lórésiek bnjakóros fekélyeit é> másodrendű bn- jakőrt minden ajakjaib&n éa elcsan'tAaaibaD ; 3) tanycsőttűküléseket: 4) £riti éa idült nyátfolyisokat n ő k D é I, sz ugyne- ▼esett febéríoljást és M onnan eredő MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a kngjhólmg betegségeit és mindennemű Tlielésl I nehézségeket Bordói naponként: délelítt 10órától l-ig,délután 3 órá-tói 5 ig és estve 7 árától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza ! 3-ik szám a. kigyó- es ▼aroahaz-ntcza | sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn Díjjal ellátott levelekre azonnal *M Tálasz adatik és a gyógyszerek ™ megkOldetnek. (45-3)1 Eladó birtok kerestetik. A dunántúli kerület valamely termékeny, a szükséges munkaerővel bíró, Tssnttól nem igen távol fekvő vidéken, egy (1200 Dölével számított) 600-800 holdas, minden esetre tagositott birtok, a szükséges gazdasági épületekkel és Utó házzal ellátva kerestetik, melyben legalább 400 hold szántóföld, vagy jó szántófölddé alakitható rét, erdó vagy legeli vas. — Minden esetre oly birtoknak adatik előny, melyben a kívánt mennyiségi szántóföld mellett rét és erdó is van es sík vidéken fekszik. Az eladók résiérAl-jöriS igazi ajánlatok a birtok rész letes leírásával, ugyszinte valódi legutolsó árának megha tározásával Baranyay Mihály földbirtokos urnák Bükkön, (Sopronmegyébes) kéreíaeh ittrUJtrftve küldetni. — Alku szok ajánlatai figyelembe nem vétetnek. (33—3) A hamisítástól óvatik! Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szar, mint dr Pafy J. fi. udT. fogor-ros úr (Béesváros, Bognergasse Nr. 8.) íogó oj a, melyet mindenki kon»7*n es fajdalon nelkal befaeljaxhet odra* fogaiba,, mely aztán a foKressekke! es foghasMŰ teljesen egyesBI, s a fogmlnt a torábbi elromlástól otja s a fájdalmat cs,IUpitja. Anatherin-szájviz ür. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bogner^asse, Nr. 2. IT-H-JH— 1 frt 40 kr, a legkitűnőbb »er a IUÚXOS loff fijdilmak- ban, gjoUdá^okDÜ, a foghn* da.fpu.ntai- ÍM tebeinéi; fölolTa«*tj* a letetni fogköret is magák adil/oiaa annak uj kép%6áÍMÍt; a* inga fogakai a foghoi erSaitéae által ntlirditja; a midőn a fogíütat 6m fogbust miijden irta^paa anyagoktól megtiazütja, * wájnak kai- lemet {rinatigat kölcaOoSa i» már rövid hajzaátat utáo eltávolít)* a k«ltem«tlea iiafot. (15-8) Anatlierln foffpa Dr. POPP J. Gr. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen Waaitméo/a lahtilrt friueaéffét éa ÜHtajágit fj, a fojAknak hófehórtAfet kölcíönöa acok romlását meg* a éa fogfatut eróabiti- Dr. Pöpp J. G- uövény-fogpora. A fogakat oly asip^H tiai&itja, hogy aiioak nmpookénti haaa-nilata álul otmeuk a köiöaségci tug-kü eltiToltttattk, hanem a fogak ■ominesa és fiuomaága Is min dia ki bb tSkéletesbt.1. Kaphatok: Kafj-Kauisaán : B«lua Jóaaef gyógya**., Koaenb«r| ttoa«ufetd, W«li»ch, J. M F«s«lhoffer J. kerMk«d«Sa4beii. — Pápán r*obap«o J^ K*ntb«Ir»ii: Pfíastwer gyÓgjaceréam, Siagv M, W«iai K. Zala-Eg«rn»g»n : \»66 K; gyógyaseráss. Kaproocsáo ; W«rli g/ógy iseriss. Vara»doo : Ralter gytígyax«r*iax. Sümegsii; Dorn«r KajeL Sxom Mtfa«ly«a: PlUich Peraucx im Rudolf gyégyner. H«tár6rridaki ds.-Oy6r &6n. Kibic K. C. VM.prémb«a«Meyr Tuaxkau, ügy tintbard TWada: ia fiainál. — Hs^kMlvhirTároU ; Ltsgmanu A. Hrattn J. gyógyas. Lóra* Barenybvu: Haialar gyógyss. Kalocaán : Horrátb K. gyógyaseren. Kecs kemeUn : Uilbofer e- ktacbleid gyógyas. Pakson: Flórián J. gyigyi KSrmvBdsn; Hnrrith J.SomxearsDd gyogyaa. Kapoirárottt K.obo BAgt. Belvs 4a ütenrödac gyogyaa. 8s«gasárd: Brabaay gyogyn. Bonyiiádoa : Kraajolio J, 8sigetrárott:liarwartn, Salamon gyogya*. Baján : Micbitscii St. is Henfeld fiai, ngy H«nog lgni«.náL — P«cs«tt Zaolnay W. éa K. íUch, SipScz gyógy». Kárádou: Zadabáaasky gyiígyai ■Ureulifbaa: Kiac gjógycs. — Tolnában : Oraff gyogysx. — ÜaD»('5ld irott Lakié* gyógyas. — Sxmit-OyUrgyOn : Nötkif. — Al.á-l,»nrWán ÍÍM gyógyss. — Boboncson; Sunoii gyógy»s«re«a araknál. O V A ftst upustaltas, kogj u általa* M «T ou k<uitett is A.atkeria nijvix kuoi, ,.ÚT alatt ..mliillails. í, MUtük. 4 t. kosonaig ieBitáaára as esen hamiaítás keasitoi ncyan-aion feUserti.;« hasuálják, mint minőkkel ín a aajat jjártmá-nyaimat eHalom. Knnélfvgra niulnsklt Igjelmecteum, bojy as általam ke-aaiutt A»irtl»if>» sjéyrta aalndeaker teljes csi(emael, I. S- Ptafi —■ Ur. ».«arl ttftnm, Un, ll«|lir|tHI Z, a e». kir. oeatrak ndnri csmerrel ikítfojl sas (riffektol tanra) U a Urrenyessa le-tett iTJefygyel less ellatra, ás mindaaoo kissitmeuyek, melyek ■Oran hacónlÁ, de aem épen as itt leirt felsserelessel lesiaek el-Lit.a, sraisUisak t«ki1it««d5k, efyidej<le(; aat is siefje(ysea, ao(y a aamiiitott Attatfaerín saajrtft, mely sjakraa kirtAkooy ha-tásn otcMobbaa adatik el. Aairt is, hofy egy résit ralódi ajtatba-. rta »zarftixeai jó birneve a hamisított által csorbulást o« ssenred-je«, násreast aéa;, kop a bsnisiUik ellen fölléphessek : tisatelet. Ul U kerw ita kosoiuiget, hogy a baaaiaitottnak mefoieurt Annik riii ssxJTUel as eladó nera megnerezése mellett nálam v%-lod. ellnu <>erilje ki. J. Q. Popp, Biea, BsajaWftm 2. Uffinoaiavb fraooaU is gyártmány, tuotatjm 1-4 ., nlnrist »iní«t«is«« gimmsi-sk. Mtluill aasKkra. OPÉOHEUR, rj KCnStei as ifft« SUf^lUl* sutlétlisira, darabookint a £rtjí»al suliit a Ü TIT--'»4".' egytltt Ziager JÍMS 34. i | raktárt. Mindennemű gyógyszerek óvezimeremet viselik. Győgyszerek! Biztos eredmény, bixoaj-ttvanjok eireivel , iguolTa. ^ Neusíeüi Fülöp, Sf ógyneresi a „Sit-Llpét'-hoi Bemben, belráro., * Planken- ei gpiegtrigano uegletfa, kosli aláhb koTetkssoleg ama ral 6 i i gy o gyi i>t>k un-a a t i tf melyek ngy orvosok, mint laikusok által hatsoálva, még mindig es minden esetben kitunfiknek biaonynltak : ások agymérvfi fogyás stásAuak és a bisonyitrányok s r e i n e k iguoláaira, melyek a felgyógyultak által küldettek b«. Esert mi asokat a lelkiismerateisbbsn ajánlkatjnk. A sat-Ersstbet-Hle caokros rfe-Iojectloii Cadelle, bistoi is leg- gyorsabb saer kaüko i» ftbir folyáa sllan, 1 frt 60 ki. Akosiá tajrtoaaud6 füsst á &0 kr^ jnin-dsn további tanáeiot folllsisges si tm. tisisitö labdacsok koaayfl saiks- lest idisnok slí, rertúatitok is emellett teljesso ártalmatlanok, kOlofrfleen u alhasi-nsrrek, iái- tóla msllsservek b«agseg«i. nel, borbstegsegeknil, nanttjá- Oaxdlm, legjobb ónaer rafályos soknál, és a ssáj betsfssgei betagsetek aUen. 1 frt 60 ke. nel, gyerm.kek- es noi bttagsá- Narancs e« eaitron esssnosia, na ranes is esitrom hiinyiban ki-peslt bármikor jó l.monldít ki-•sithstti. Uimitn pataeak J6no-hárral tartalsaaa,aa ára asak 1 ft. Oreillon, egyedali uar hallásáé. bessegék és folfájásoknál. 70 kr. Dr. iramon önsegélye, egyadali ▼alodi csélsserfi sser a firflnen gyragssig ellen 3 frt. Storax Crime, bistos aser minden-nem< borkiatísekael, mint bőrfoltok, sebek U serrek sllsn stb. tH kr. ftispyloma, Jeles a ss»pl5k s orr-Torosáig ellan 1 frt 50 kr. Marborgi láxeseppek, isal hatatlan aser minden fajn lázak ellsn, 1 frt «0 is 60 kr. AntisBiüt], elismert saer láb* és Tálliusdásnál is a.bas oltivo-litáaára. goknel, a dugulástól, minden be- tegeefak biatos forrásától megvédenék. EirjOk rendeléseknél natárosot-tan sst. Erssebst-fele csnkros lab-daosokat keni, mivel csak esen labdaosok bírnak fenti hatással, KI már egysser s sst.-Ersaebet-Mle labdsosokat basanálta, tobbá •n fog más iljnenö saert hass. aálai ás s alt -Erssebet essn labdacsainál marad, est a aseit másnak is ajánlja, 1 tekercs 8 dobossal, 130 labdacsot tartalmasólag csak l frt. MeUnedv, nyomban minden ko-bogést is mellfájdalmat enykit. 70 kr. Sárgarépa bonbon ,jeles enybilo es nedvesítő saer 10 es 80 kr. Faayoto.foglabdacsok, asonoal el- Bhnmtn, a legeslegjobb sser nátha mindé* fogfájást. táTolitanak 15 kr. ellen. 70 kr. PnleheriD, a legjobb .szépitosi Oérome-balssam, egyedali tser fa-gyás eUen «0 kr. kr és 1 a b£rt nnomitja, á 80 frt oO kr. Feayo ssivarkák, mellsaornlás is Salieylsav-szappan, a legolcsóbb mellbaj ellen 15 drb. l frt. leotbin, a. egesssighea és a pi-p«réhes. Legjobb saer kedvetlen eraie, roassnllitnél, gyomor-ŰJ-lalmai, hasmsnés, fogfájás •sappss, á 26 kr. Fogragasa, a fogak onbeiomésé- re. 40 kr. Kárpáti gyokérolaj, veres és fe- hir. 50 kr. /stb. ellen, óvszer ragályos be-Arowroot, gyermek tápszer. 1 ass- tegségek ellen. £legendő egy fél pohár vízben néhány csepp axoa-nalijobbnlás eloidélésére. 50 kr. lencze 4 frt. OrófTraun-file virssahályozó po bassnálati dtasitással 1 frt 40 kr. Haaonssenvi kávé, jeles ital beteg Saohets d'iris, T6 kr. líargarita, köhögés elleni bonbon 30 kr. Aa isméit különlegességek, ngy- gyermekek ssimara^ontja 4Ü kr. Golyva essenezis, kitfln6 hatása uer golyvák ellen. 70 kr. svOszvényasett, csodálatos hatasn mist: Komershauaen esem^>asnl- cbúz és koszviny ellen. 70 kr. esia, á 1 frt 60 kr., tomOritatt Párizsi Upast, tyúkssem is mis- svsjcsi tsj á 50 kr., dr. Golis ét- dennemu sebek ellen. 35 kr. pora, á 84 kr., Anatherio szájvíz Seebofer bsjssam. Ara 30 kr. Popptól, á 1 frt 40 kr., í* Popp Fog-gyongyok, valódi angol, sután á 40 kr., Liebi|-fele buski- gyermekek nehéz fogaása ellen, ronat '/. font 84 kr, dr Faber 2 frt. Paritása á 1 frL, dr. Ffeif ennann Tenid kenőcs, a hajak kihullása fogpépje á 1 frt 36 kr, Polt re ellen 1 frt 35 kr. zeda gondSr hajkenSese, á 1 frt Ckoral perlé.álmatlanság is émely- 50 kr., dr. Brown hajepeatsrté ke- ges ellen stb. 2 frt. aoow, ssoke, barna is feketán, á Orientalis noipor, legnnosaabb fs-1 frt, dr. Heider fogpora, á 35 nir és róssaszinben. 1 dobos kr., mindig friss adagokban van 60 kr. nak raktáron. El Benito, a fejkorpa eltávolítása Továbbá valódi angol is fran- vigatt 1 írt 80 kr. caU illatszerek, miadenaemí vi- Hajirtó-saer, S frt 60 kr. ragban, latja 38 kr. Tan szerencsém a t cs. kftaBaaifSsk nagy raktára Ulatsae-reket, sssppsnokat, keaSesokat stb. ajánlani, jelesen az elao parisai is londoni házaktól, kik a béesi v ilág k i ill I tás o n többnyire irdem-éremmel tnatettek ki, ia mégis olcsóbb, mist a vidéken, knjóuöson D r. Cal 1 m a nn h aj í e s t ős s ar «. ssia-den színben, egy évre elegendő, S frt, aranyssSkürt 10 frt, mely elübbeai színét a legrövidebb idS alatt vissza széni. Ajánljak mig aaoafranosia e h o c o Iá d é k at, melysk az 18T3. évi biesi viMgtárUton haladási érmeket nyertek. Fentja 6O krtol 3 frtif, aa orosa tbeát, fontják á st frt, '^ toatoa, lisasa ioboaokban á 1 frt. Ezenkívül mindenoemfi gyógy-mfiaserek n. m. onklystiroaó, fecskendik, kötelékek u a legjuinyosabb áron kaphatók. Ugy ssiatén isétkaldnsk illstssardoboakakat 1 Mtól 29 Mg. BoDbo aienroket ohocoUdé vagy fraaeaU bosb»nsl i 1 frttil M frtig. fogkefék és más pIperessarek nagy raktára. Kérjek jt n. 4- ko-sOnség bizalmát, minden kirdesoskOdésre asonnal rálaszolnjüc és orvosi' tsnácsokat adnnk ingyen. Valamennyi keresett czikkek Paris is Lomdoaból raktáron vannak, megrendeléseket Parisból,' Ta-lamint oegbiaájokat helyből díjmentesen eredeti számla mellett teljesitOok. A ■aáUitisokat vagy készpénzktldés vagy P«di( posUntán vét ltján teljesitjOk, a szálUtás rllgton a rendelés beérkeate ntán tortinik ; a csomagolási dij az árakba már be van értve. A leg kisebb megrendelés azonban csak 1 M lebeL — Nagyoa»v«vok kulonüs eredményben ris»»Unok. (7—7) Wajdlti Jőaef áoadé-, lap- a ayoBMUuajdoaoa gjomajtó nyojaáaa, ™»CT~f tiniirtn -KANIZSA, 1876. m&rczing 5-én 18-Uc TlisenBtödlfc évfolyam. f OMntéH ár: ren erre . . 8 (rt. xm •**■• 10 in-. : 6 buáboi p«titsorMa ll 7, náaooMor 4 ■ mindMi il további torén 6 kr. | J ^ j SYILTTBEBKN ; toronkiDl 10 kr«n ** | »tn«k fel | Kincstári'illotek a t>» birdeté«*rt k 30 kr. ÜxetendC. ZALAI IOZLÜIT előbb ,ZALA-SOMOGYI KÖZLŐN' Bta. i 1*4 mlleni rteét Ulí U1 iu, Iifa rélcpémtiri épol.t ÍBld-tnnt, — mnyafi réasót illeti kuleaeoy.sk j* ül » kiwMhoi !>*■ WUMIMUZ-Bfemnutlu wak M •aktái Kisiratok Tiust nem kUdtt»k. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, neakflüaiMn a,^agy-kanizsai korsskadslni t iparbank", tostfflef, a ,Zala-SooM|y' oszaajézási roszvénytársstet s tíbb a ,nagy-kanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanítóét városi egyesület hivatalos értesitije. testűét', a ,zaia-seM|y' tszíajezasi roszvénytársstet s több Bregyoi és városi egyesület hivatalos értesitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. DEÁK FERENCZ emlékezete ". Zalamegy éhen. Gyászbeszéü Deák Fei;e»cz felett, melyet ZalaTförmegye közönsége által rendezett gyászisteni tisztelet alkalmával JH76-ik évi február hó 7-én a zala-egerszegi plébánia templomban tartott Königmajer Károly, szombathelyi kanonok és Szent-iliklás-ról czimzetí madocsai apát.K „Ki megszabadította nemzetét az enyészet-tói." B. Sir. 50. 1. A gyász komor némasága ül minden arczoD. Elhiszem, ki volna az, ki mélyen megrendülve nem állana e ravatalnál! ki volna az, ki nem keseregne e koporsó fölött, a mely mellett a nemzet sírva áll ?! Egy nyitóit sírnál minden érző szív elszorul; azon sirnál pedig, a melybe nemcsak egy ország dicsősége, hanem a 19-ik századnak egyik büszkesége temetkezik — azon simái a népek millióinak szemére gyászköny ül! Deák Ferencz meghalt. Ki volt ó ? Én mondjam meg ? Azt én nem tudom. Én csak azt tudom, hogy valamint az égen egy nap, ugy Magyarországban csak egy Deák Ferencz volt; 's valamint a nap, ha lenyugszik, elviszi magával sugárfényéi s éltető melegét: agy Deák Ferencz is, midőn -sirba szállt, elvitte magával éltető bölcsességét s pótolhatatlan jellemét. Azt is tudom, hogy egyszerű nagyságában oly magasan áll, miszerint a világtörténelemnek ezeréves lapjait kellene átforgatnom, mielőtt méltó hasonmására akadnék. Ó nem a tünékeny Gépszerűségnek ideiglenes halványa, hanem az országos kegyeletnek állandó központja volt, elannyira, miszerint még ellenei is az önkéntelen tisztelet félelmével nyilatkoztak felőle: ó nemcsak az észnek, szívjóságnak és hazaSságnak egyik csillaga volt, mint annyi mások: hanem páratlan jelleménéi fogvaö volta gondviselésnek azon egyedül ki választott férfia,ki ,mcg-sza b ad i t ot t a nem zetét az enyészettől'. Nekem pedig, midőn most Deák Ferencz fölött a gyászbeszéd megtartását elvállalni bátorkodtam, szolgáljon mentségemül az, miszéfint sokkal mélyebb tisztelettel viseltetem a nagy halott és sokkal nagyobb ragaszkodással Zalamegye irányában, semhogy c szomorú, de megtisztelő felhívásnak — még gyöDgeségem öntuc^tában is — ne engedelmeskedtem volna. Megvagyok győzód-ve,-hogy e nagy feladatnak, ugy mint kell s mint a tárgy'méltósága megkívánná, megfelelni nem tudok: de azért én, ki nemcsak { mint magyar, hanem mint egyén is bálival ekötelezett mély tisztelője vagyok a nagy halottnak, bűnnek tartanám, ha az országos tisztelet kifejezéséhez csekély szaraimmal hozzájárulni nem akarnék. Azt nem teszem, hogy önök előtt, t. hallgatóiul, Deák Ferencz életét elmondjam. Hiszen Deák Zalának szülöttje, fénye licsösége volt. — Önök ismerték öt a söj-:öri bölcsótól kezdve keresztül kehidaj ven-légszerető házán az élet minden körűimé-' lyei között. Amott, e megye teremében : számtalanszor hallottak ékes szólásának, bölcsességének meggyőző hangjait. Egyébiránt is ily nagy embernek életét és századokra kiható működését egy gyászbeszéd szűk keretébe szorítani nem lehet, ez a lörténelem-nek háladatos munkája lesz. Deák zalai volt, Zalának hírnevet szerzett, de Zaláé nem maradhatott. .Nagy emberek kis körben nem mozoghatnak ; míg élnek a haza, halaink után' a ylág követeli őket, Pedig Deák Ferencz a szó szoros értelmében nagy ember volt. A bir és dicsőség — s a valódi nagyság között nézetem szerint különbség van. A ki a tudományokban mélyen búvárkodik, a ki a művészet egyik, vagy másik nemében magasra halad, a ki az emberiség javára vagy a közműveltség előmozdítására hasznos felfedezéseket tesz: lehet igen hires és nevezetes ember, lehet nagy tudós, nagy művész, nagy hazafi,lehet lángész, — de nem nagy ember; — aki pedig szétdult országok romjain s leigázott népek keservein építi fül nagyságának trónusát, magasztalják bár azt a hízelgő szolgalelkek — az lehet hires vitéz, nagy hadvezér ... de nem nagy ember. Az én meggyőződésem szerint az emberi nagyság kiváló czime nem illik egy Macedóniai Sándorra, nem illik egy Cesar-ra, egy Timurlengre. egy Napóleonra : hanem illik egy Mosesre, egy Aristidre, egy Catora, egy Washingtonra és egy Deák Ferenczre. Hogy valaki nagy ember lehessen, mindenekelőtt szükséges, bog}' jelleme le gyen. A világ nagyon pazarolva bánik e szóval: jellem, pedig ez viszaélés. E szót, ha részrehajlatlan igazsággal ítélünk, csak elvétve szórványosan alig egynéhányszor szabadna használnunk, mert vajmi kevés em bert illet meg jogosan. Korunkban ott van Deák Ferencz kimagasló alakja, mert Deák jellem volt. Hogy ez mit jelent ? Meg mondom : ' Az élet minden eseményeiben, minden viszontagság alatt hű maradni önmagához, hú elveihez és meggyőződéséhez; a haza és az emberiség elidegeníthetetlen szent javait, melyekért küzdünk, hiu földi javakért, áruba nem bocsátani, hanem e szent javakat meg»mni a megpróbáltatás' ezer kísérletei közt — a népszerűség és hatalom ellenében egyaránt; megvédeni ezeket a béke és be-kő, a remények és rémek, a diadal és viadal közt ugyanazon bátorsággal; megállni helyén a szerencse verőfényes napjai és a balsors sötét éjjelében megállni erősen, szilárdan, tántorithatatlannl — mint a kőszirt a hullámok tomboló árjában! Deák Ferencz ilyen jellem volt. Minden szava, minden cselekedete ezt,bizonyítja. Ezen jellemmel párosult az észnek rendkívüli tehetsége, a mély államférfin böl-cseség, a kiolthatatlan hazaszeretet, a szív lebilincselő jósága s az elragadó szónoki te- Szónoklata olyan volt, mint a kristályforrás, mindent meglehetett benne látni, egyszerű természetességgel csörgedezett s mégis elragadott. Midőn őt hallottuk, azt hittak saját meggyőződésünket halljuk; mi-'dőn eszméit elmondta, arról voltunk meg- győződve, hogy azok a mi eszméink is — csakhogy ő hozta napvilágra. Bölcsességét nemcsak mi, hanem az egész mi veit világ bámulta. Midőn küzdelmeink közepette vész és vihar hányta sajkánkat, midőn elsötétült látkórünk s a kitűzött czélra vezető utakat eltalálni oly kétes volt — midőn valódi nehézségekkel álltunk szemben, vagy ármánynyal kellé küz-denünk s fondorkodók veszélyeztették a sikert.- Ó volt a nyugodt lelkű erős karú kormányos, a biztos kalauz; a bátor, ki az igazság pajzsával vértezve soha se csüggedett; a bölcs, kinek óvatosságán megtört az ármány és gonoszság. Mert ö akkor is ébren volt, midőn sokan szunyadoztak, ő akkor is remélt, midőn sokan csuggedeztek. Ezért volt ő a gondviselésnek kiválasztott férfia, ki megszabadította nemzetét az enyészettől. E nagy embernek 40 éven tul terjedő hasznos működéseiről a történetlapok fognak részletesen szólam ; én e rövid beszédemben csak egyet — Deák legnagyobb művét — akarom önök emlékezetében visz-szaidézni. A szabadság fölvillant pereiéi után szomorú idők nehezedtek hazánkra. Veszélyben volt mindenünk, alkotmányunk és nemzeti létünk. Akkor a hatalom birtokosainál egy téveszme, egy fonák előítélet uralkodott, mely szerint azt hitték; hogy a rendet csak az önkény által lehet biztosítani. Fajdalom, ezen előítélet látszólag igazolva lón azon rombolások és bűntények által, melyek itt is, ott is a szabadság ezége alatt gyakoroltattak. — Pedig a mint van igaz és hamis arany, ugy van az igaz és álsza-badság is. Amennyire dicső az egyik, any-nyira utálatos a másik. Egyik a népek dicsősége és boldogsága, másik azoknak gya-lázata és ostora. Az igaz szabadság az észnek és igazságnak kisugárzása — az álsza-badság az őrfllésnek szomorú villáma. Az álszabadság a pokolból gőzölög fel, mint a sötétség szellemének mérges lehellete — az igaz szabadság az égből száll alá, mint az isteni léleknek szende fuvalma. A hol az Ur lelke, ott a szabadság. De, hogy visszamenjek az előbb érintett s most már feledés fátyolával borított korszakra, röviden azt mondom: mi nehéz napokai éltünk!. . . Az emberiség megváltásának örömünnepén egy czikk jelent meg a hírlapokban, mely egyszerre felvillanyozta a bús kedélyeket s reményt keltett a csüg-gedö hazafi szivekben, mert az igaz szabad sagnak, az alkotmánynak lehető visszaszerzését jelezé. Önök tudják t. hallgatóim, hogy eczikket Deák irta. Mágus elméje és mély bölcsessége a szent hajdan tüzoszlopaként tündöklőit a letűnt korszak homályában, s jelölé az utat, melyen haladnunk kell, hogy a nemzet alkotmányos jogainak birtokába ismét eljuthasson. Jogért, törvényért, igazságért dobogó szivének éltető melege kitartásra he-vité a csüggetegeket, higgadt megfontolása pedig mérséklé a türelmetleneket. Önzést nem ismerő kebele, szeplőtelen tiszta jelleme bizalmat gerjesztett és táplált fenn és lenn és egyengeté a közeledés — az- óhajtott bé- kés kiegyenlítés rögös útjait. Lelkiismeretes munkásságát Isten áldása, siker köyet> te, a haza alkotmányának birtokában van. Deák pedig e nagyszerű műve által bebizonyította, hogy ö a gondviselésnek ágon kiválasztott férfia, ki megszabadította nemzetét az enyészettől. Mutassatok nekem az emberek történetében egyetlen alakot, a mely kard és vér nélkül hódítva rendezett országokat — mutassatok nekem alakot, melynek fején a történet által font babérkoszorú oly tiszta levelekből van összeállítva? Ó az, ki nem vetette Brennus karíját a kérdés mérlegébe, hanem a jog és igazság fegyverével fogta föl az ellenünk és önállóságunk ellen mért csapásokat. Ó az, ki egyedül a törvény és igazságra hivatkozva az egész világ elótt követelte hazája jogát és ezen nagy válság munkáját vér nélkül adta át az utókornak. Mondjátok meg nekem, ki az, ki egyszerű szerénységében, távol a hatalom és méltóság követelésének még gyanújától is oda emelkedett uagyságában, honnan feljebb ember és polgár nem emeikedbetik ? ki magas egyszerűségében gyászos ravatalánál az egész világ bámuló tiszteletét, egy nemzet hálakegyeletét s egy szeretett királyné drága kőnyeit nyerte meg jutalmul ?! Igaz, a mit a költó mond: * „SzvDtebb e föld, honunk áldott aUpji, MiiSu, nftgy IBIT. benne nrugo»zol; Szentebb & mtllt&k ezredévi Iftpja, MióuL DB£7 uúv, bozui linótól!" Bocsánat, hazafias érzelmem elragadott, pedig tudom kellene, hogy Isten hazában beszélek.Igen, Isten házában. E nagy ember ravatala épen Isten házába illik. Mert oly tisztán, mint a hazaszeretet, oly tisztán lobogott szivében a hit lángja. Vallás nélkül nem is lehet senki nagy ember, mivel a nagyság létalapja — jellem és erkölcs — vallás nélkül nem is képzelhető. 0! énnekem volt alkalmam ismerni e nagy embernek tiszta vallásosságát s az a Mindenható Isten, ki a sziveket és veséket vizsgálja, az tudja legjobban, hogy a nagy halottnak nemes szive mennyire ragaszkodott Istenéhez az életben s az élet utolsó perczeiben is? Nincs többé Deák Ferencze Magyarországnak. Az államférfiül bölcsesség, az önzéstelen hazafiság, a megtestesült meggyőződés, a páratlan jellem, a tiszta sziv- s ebben lobogó szent láng elhamvadt örökre! 0 népek Istene! ki gondviselésed által küldted e kiválasztott férfiút, hozzánk, hogy megszabadítsa nemzetét az enyészettől — gonviselésed kegyelmében meg ne engedd, hogy e nagy ember szivlángjával nemzetemnek fénylángja, is elhamvadjon 1 Nem, nem, én bízom a magyarban, bizom azért,mert Deák Ferencz sírjánál a kifejtett gyász által most megmutatta : hogy a nagyértés jóért, a becsületért és honfi erényért még az elharapódzott önzés e szatócsTÍlágában is lelkesedni tud; s a mely nemzetben Tan a honfierénjek iránt lelkesedés — az a nemzet tévedhet, — de el nem veszthet! Te pedig nagy Isten, irgalmasságnak és minden vígasztaláénak Istene; ki egy gyászoló országnak annyi fohászait meghall- gátiad: hallgasd meg e megyének buzgó imáját is, midőn saját fiáért hozzád imádkozik, — imádkozik és kér téged: hogy valamint nagy halottunk ravatalához elküld-tad ttldi angyalodat, ngy dicső sírja fölé küld el az őrök béke angyalát! Ámen. Süniegh. uiárvzius 1-én 1876.. Hazánk nagy féffia, megyénk szülöttje kimnltát Sflmegheu, az izraelita hitközség ia f. évi február hó 2b-ikan, 29-én pedig elhunyt KamazetteiVinczéné emlékét gyászisteni tisztelettel ülé meg. melyen szép számú közönséggel találkoztunk. A hitközség hazafias érze>mét kifejezendő, valamint a sziv vonzalmát tolmácsolandó Ctab-Renrtek-ról Dr. Wei«£ Igsátz rabbi érzékeny, sót wondbatni magasztos szavakban tflnteté fel Deák Ferenciét, mint bölcs államférfim, mint önzetlen hazafit, — ugy másnap a gyászolt nót, mint szivjúságot, mint a sü-meghi árvák és özvegyek valódi anyját, stb. Nem kevésbé lepett meg bennünk a vallási szertartást végező Lövinger József keszthelyi kántor or dicsérendő működésé, össz-hsngzatra betanított 10 ugyan onnan magával hozott fia énekével; az ügyes ének-lesz kis karával általános elismerésben részesült. Méltó szép tannjeleül említhetjük mindezt az izraelita község háza-, valamint hálaszeretetének annál inkább is, tudván, hogy az alig ötven családból álló közönségnek áldozatába is került ez ünnepély, miután jelenleg sem rabbija, sem kántorja nincs. Kívánjuk, hogy ily egy legyen a nemzet mindenben, a mint egy szívvel sietett leróni e kegyelet emléket a nevezett hitközség. BEUCKBK A. — Deák RWMCZ emlékszobrának elő állítási költségeihez Bndapest főváros köz gyűlése 20 ezer forintot szavazott meg. A belugyminister helybenhagyólag tudomásul vette. * - KOMUth Ujos levelet irt Deák Ferencz elhunyta alkalmából s egy cyprus- levelet küldött koporsójára. Néhai Ramazetter Ylnczéné emlékének tiszteletére rendezett gyász-ünnepély. — Sümejh, 1876. f«br. 12-in. — Legutóbb, midőn városunkban mindenki ilul szívben ii gyászolt halottunk temetését — kísérletben érzelmeinket igyekeztem ecsetelni, közöltem j minerim a hálás vároe is Urtatott gyázzisleui tiszteletet; az elhunyt iskolaalapító nő emlékére pedig reáltanodánk ünnepélyt. Esen ünnepélyen ismét zsúfolásig vagyunk azt. mise után a tanoda egvik termében, hol az if-juaág énekli „Anyáuk halálakor- Tarkanyi Bélától. — Ezt befejezvén, ,A> árra- Jámbor Páltól, szavalta: Stamborssk-y Gyula III. o. tanuló; ennek végettével ft. Ádám Iván igazgató e következd beszédet monda: „Alig múlt el egyik gyászünnepélyünk, alig tettünk eleget az elköltözött nagy hazafi szelleme emlékének s már ojra együtt vagyunk, hogy a hála és tisztelet ima kötelmeinek eleget legyünk, melyet egy ujabb elhunyt nagyaágá-nak emléke reánk ró. Az uj elhunyt városunk nagy halottja fehérkövi Rumazetter Vioceéné. Ha a két elköltözött szellem lelki nagy eágái ö&szi-hasHrlitjuk, azon szomora s lesújtó meggji'ződéBre jutunk, li"g} veszteségük hazánk fejlődésében és hazánk emberbaráti tet-teiben oly hézagot hagy maga után, melynek kárpótlására egyhamar a magyar nemzet alig számíthat. A város nagy halottja ugyan nem a törvénykezésben, sem a politikában s világra szóló eseményekben, hanem igenis a családi körben, a családdal érintkezők környezetében és a hazának azon vidékén tant fel példaképül, hol nöi szerepe, anyai kőre és jótékonyaágának tettei 'ragyogó napként szerepeltek. Hogy erról meggyőződést szerezzünk és a roppant veszteséget kellően méltányolhassuk, jó lesz életéből néhány jellemző vonással megismerkednünk. Nemesszivü s felejthetlen halottunk Kom pánik Zsófia Árvamegyében született 1821-ben. Szülei mély vallásos, mivelt emberek voltak, kik egyetlen gyermekük nevelésére soktatására sem fáradságot, sem költséget nem kíméltek. Talán nem csalódom, ha azt is állítom, miszerint még a természet is közreműködött, hogy a nói erények oly mély érzelmű s önfeláldozó remek ptíldányképét teremtse, mint a minót boldogult Ramazetter Vinczéné ö nagyságában vesztettünk. A gyönyörű begylánczolat, a mé-labas völgyek, a suttogó patakok és sz égig nyúló Kárpátok festői csoportjai, mi más benyomást tehettek volna — egy oly mélyen érző togékony kebelre, minthogy azt a nói erények fénypontjaira vezéreljék. Ésezugy történt. — Bizonyiija est az is, hogy a test és lélek télieméivel oly pazarul ékesített hölgy a felvidék virágának neveztetett. E virág át Utt ültetve Sümeghre, hogy nói erényeit és szeretetét itt gyümölcsözteese. A nő köre és világa, a nemes nő érzületeinek, munkálkodásának valódi tere a családban van. Itt fejti ki egész lelkének érzelmeit és szeretetét, itt mutatja be magát, mint a család-nak aziVe és lelke; itt válhat őrző angyalává a háznak, hol övéivel lakik, a környéknek, hol jótevő keze munkálkodik. — Jól mondja B. Eötvös József (Kárth). „Vannak asszonyok, kiknek látásán a sziv önkénytelenül megnyílik, kiknek körében boldognak érzed magadat, jobbnak s nemesebbnek ; asszonyok, kiket mintegy vigasztalásnak teremte Isten a világ baja: közé, mintegy áldást, hogy boldogítsanak. Oh, vannak ily asszonyok; ha a házba lépsz s mindenünnen öröm s megelégedés mosolyog teled s minden gyarapul s virágzik : az ó müvét látud; a lélek ő, mely mindent áthat s mindennek életet ad. — Az élet legnehezebb viszonyait együtt hordozza férjével, ó nem vet meg semmit, még a legkisebb házi gondot sem, mint gondolkodásra érdemetlent, nincs semmi oly nagy, mitől vitt-sza ijedne, semmi oly csekély, mit elunna, mert mindeneknek egy n»gy czélja — a szeretet* Egy ily aeszony volt bold. Ramazetter Vinczéné! Kinek azereneaéje volt e rendkívüli lélekvonzó körében többször megfordulni, az ta-paaztalbatta azon jó érzést, ama gyönyört, melyet ilyen nagy szabású női jellemek mindig gyakorolnak környezetükre. E tényt senki sem tagadhiiij». sőt mrg kell vallanom, hogy háziasszonyi tisztében soha megrovást, gáncsot, félremagyarázó szót, vagy megütközést egy szóval sem hallotuin. Meggyőződésemet a nit szo ros érteimébea e szavakkal fejezhetem ki: hogy Kamazetter Vinczéné igazi magyar háziasszony volt. ki elfeltjthatlen less Sümeghen és vidéken, mi? i<z>-ll':me viszhangra talál a nemest, jót és szépet becsülni tudók keblében. A nőt azonban leginkább a családi boldogság megaz'srzése és biztositása teszi igazán y isten megáldotta jóléttel és gazdagsággal, de köztudomású dolog, hogy ez nem mérve a házi boldogságnak. Nem is ez volt egyedüli ho-zumánya; u egy gyémántot hozott, mely minden vagyonánál többet ért, mely megfízethetlen és a világ minden aranyával sem szerezhető meg; s ez volt szerutó szive, azon lángoló önfeláldozó szeretet, melyet benne mindenkor, de különösen a bánat és szomorúság napjaiban bámultunk. Ha az arany a tűzben találja próbáját, a bős a csatában mutatja meg vitézségét; ugy a családi szeretet bizonyára azenvedés és csapás, betegség és halálban tünteti fel igazi nagyságát. O e tüzpróbát kiáltotta. — Kit nem halott volna meg azon gyöngéd figyelem, azon éber gondozás, azon éjjeleken és éjjeleken át virrasztó, soha meg nem unó önfeláldozás, melyet férje iránt 40 éven át mindig, de különösen utolsó betegségében tanúsított. Midőn a múlt év utolsó napjában megli-togatám, hogy részvétemet fejezzem ki szeretett férje betegsége felett s egyszerzmind gyengéden figyelmeztetem, miszerint önkimélet nélkül a baj csak fokoztatik, ő azon egyBzerü szavaka; mondotta: .férjemért mindent megteszek.* És a ki tudja, hogy ez nem üres szóllam, nem frázis, nem alkalmi kifejezési mód volt nála, hanem az őszinte meggyőződés nyilatkozata, a tiszta sziv vallomása ; akkor felfoghatjuk azon szavak roppant horderejét: „férjemért mindent megteszek.* A madárról mondja elmésen a monda, hogy végszükségben aaját vérével táplálja fiait. Az anya leiáldozza magát fiaiért. Ez önfeláldozó szeretetét tanusitá e nagy nő akkor, midőn múlt év deczember közepe tájin, — mint viharban a tuzláng — az egész várost elborította a rémhir, hogy Uamazetteró nagysága haldoklik, midőn mereven eszmélet nélkül, alig érezhető lélekzettel feküdt a sirinkozó környezet körében, midón tapasztalt orvosai alig tudták már életre hozni, — akkor az ijedség és fájdalom e nagy peresében oda bornlt keserűségében a nagy nő a kedves beteg ágyához és zokogva imádkozott. Buzgó imája hosszú, hosssa voH-Kérte a Mindenhatót, az orvosok orvosát férjé egészségeért az áhítat legbensőbb hevével, kéríe azon áldozatkészséggel, raelylyel a jó anya magzatjáért és. jó férjéért esdeklik. ó felajánlotta kedves férjéért saját életét. Isten e nagy áldozatot elfogadta; Rama- zetter ő n agyaiga él, hogy aajit és embertársai javára tovább működhessék jótékony intézmény eival ; de a ház angyala — meghalt 1 ^ Most megártják a családi szeretetet, mely e nemes nő szivében lángolt 1 Igen, e Keretet az igazi Önfeláldozás szeretete volt Azt monáJattoTábbá a közmondás: „quem Deus diligitcat'ügat,* azaz; Kit Isten szeret, azt keserűségekkel látogatja. Tagadhatlan, hogy a családi élet legnagyobb öröme és vigaaztaliaa a jól nevelt gyér mekek ; ellenkezőleg legkeserübb fájdalma, a legaujtóbb csapás, a jó gyermekek korai elvest tése. — Á nemes nő a szenvedés ezen iskoláján is keresztül ment. Ö akkor állolt hévvel szerttett szülöttjei sirjánal, midón közelgő öreg nap jajban vigasztalóit és ápolóit vélte bírni. A nagy fájdalom gyermekek nélkül állani a viUgUn lesújtotta érzS szivét; de meg nem törte. 0 felfogta a gondviselés művét és ciéljtit, mert uii dőn egy alkalommal a szegény gyermeknk iránti anyai gondoskodását megköszönték, köoy -nyesszemmel mondotta : „Isten elvette gyem -keimet, hogy a szegények e» árvák anjju . -heasek.' És e tisztet nem miot mostoha, hanem mint édes anya töltötte be mindenkor. Kern k'-r-dezem, háay azegény gyermek nyert tőle rali -zatot, ételt, könyvet s ellátást, de azt kérdezem, hányan vannak itt is jelen, kik jótékonysága nak kegyét élvezték ? hány fiu köszöni neki ruházatát, hány könyveit, hány kapott tőle ételt s hánynak segitette szüleit, hogy a tandíj t s egyéb iskoláztatási költségeket kibírják. De mi valamennyien nem-e neki és áldott férjének köszönhetjük, hogy e tanodában itt magunk és sz emberiség javáramüködhetűnk. És hányan vannak a varosban, kik könnye, szemmel mondják, hogy Ínségben, betegségben tele nyertek vigaaz-talist, ellátást. Legyen áldott emléke ! De minél jobban elmélkedünk kedves elhunytunk jó tulajdonairól, annál inkább érer-zük annak jótékony voltát és annál fájdalmasabban esik korai elvesstése. Nem akarom az alig behegedt fájdalom sebjeit feleleveníteni, de egyre kell még emlékezetünket vissza vezetnem, hogy a rendkívüli nő magasztos jellemét kellően felfoghassuk és tisztelhessük. Az erények legnagyobbika — tudvalevő-leg a szerénység. Ha valahol, bizonnyira az adakozásnál a szerénység azon gyöngy, mely a jó tetteket va lódi érdemre emeli. A hol a szerénység e gyöngy a hiányos, oda a hiúság és a gőg sara tapad, de a hol ez tündöklik szuzi tisztaságban, ott nem f-m ■ bért, ott angyalt vélünk szemeinkkel látni. És ily angyal, a szerénység ily angynla vala nagy halottunk. Ki hallott valaha tőle dicsekvő, vngy nagyravágyó szavakat ? — Pedig kérdezzük, megszegényeinket és árváinkat, kinek lett volna köztük erre inkább joga, mint neki ? Midőn egy - szer kérdezek tőle, felirja-e a jótékonyáig ösc- asegeit, melyeket naponként, hó-vagy éveokéot a azükölködők gyimolitisára fordít, ó szelíden azt feleié: ,én nem, hanem van, ki felírja ott fenn !' Jól mondotta tehát sírjánál gyász szó noka: .megdermedt a kés, mely ászt. írás sza vai szerint nem tudta, mit cselekszik a másik. * * Kedvea ifjak. Ha valamelyikünk édes anyja hal meg, akkor tudjuk, hogy szeretett tár- TÁRCZA. Tó partján. Viz tfkOrÍD mereujek cl . Az, <T »iurjit, mélyben, Aranj Íelh5k. mini kipleuk, U k»r<uzLül ciendesen. A rigrak Izebb világa ez, Ugy eln&ZDém, bosazan ; de im, Kp gyön nudar l«cp rei, £• — elmosódnak álmaim. — Az ifjo bérrel eíüng egín : Gyönyört, hox minden pillanat. Míg a csalidat oly». jB, S Dtina tori vtló marad. HAJQATÓ SANDOB. A roxelesi remete- — Korrajz u eli5 uártárzág koriból — Irta : Barboíx Boger. Friaciiih II forditá: K&váry Btía. (Folytatás.) — Gascogne-i hitemre mondom ! — kiáll-lőtt föl Clémallaix Hector lovag — kedvea báró. pompái uilláaa van itt — Parblea! — Csak-nem magamnak kívánnám. — Atutáo elég ügyetlenül meggy aj ti a lámpát A »égy höeazu kardoa lovag eltávozott és Charpentier egyedül érezte magit a komor föld alatti üregben. Első tekintete a könyvekre esett. Auguzztin Lambrell; a jezsuita öt kötele, munkája volt ,a halálra való készülődésről." — A báró megvelóleg tolta él magitól az általa gyűlölt jezuitizmus ezen ármányát Szótlanul ereszkedett a kemény feuyü-■íkre és megleheti, komolynak találta hely- Talán két órát tölthetett ezen unalmas állapotban, midőn nehézkes lépteket hallott börtöne felé közelíteni. Várakozott. — Azt hitte, hogy ót keresi föl börtönében a remete. De a lépések elhaladtak ajtaja előtt s közvetlen mellette nehéz ajtónyikorgását hallotta. Azután nehéz test esése ssakiti meg a csendet. A lépések ismét eltávoztak. — Hogy a zár az ajtóra rá nem fordittatott, világos volt előtte. Az ide szállított csakis halott lehetett. — Valljon nem barátja Poniatowssky-e? — E nyomasztó kétséget elkeltett OBI látni. — A korhadt téglafal némi reményt nyújthatott az átlörhe-tésre. Charpentier báró körültekintett a kisczel-lában, de ilyen czélokra alkalmas eszközt nem volt képes felfedezni. Mintegy önkény telenül tapintotta meg belzeebét. Csaknem felkiilltott örömében. — Kis zsebtőrét ott találta. Egy perczet sem vesztve látott munkájához. — A vakolat eltávolítása és egy tégla kimozditisa pillanat müve volt. De a fal két sor téglából állott, tehát a belső sorból is el kellett távolítani a téglákat — E munka már több fáradsággal járt. De az erélynek végre is diadalmaskodni kellett; csak nem három órai munka után akkora üreget vájt a falba, hogy azon a szomszéd börtönbe juthatott. Lámpáját óvatosan áthelyezte a nyilason, azután maga is átmászott. Egy köpenybe burkult rongyos öltözetü egyén földnek fordult arczczal feküdt előtte. — Bonadva látta, hogy nem csalódott feltévé seben, midőn alt hitte, hogy szomszédja csakis halott lehet. Mindamellett a rongyos ember azivére tette kezét. Az, habár rendkívül halkan, de dobogott. — A báró egy perczig habozott, hogy mit tegyen, de csakhamar gyors elhatározás érlelődött lelkében; — ismét visszatért saját börtönébe és a számára oda helyezett vizes kan-csófaól megnedveaité a látszólag mélyen alvó, vagy elájult férfi halántékait. — Majd néhány csepp vizet összeszoritott ajkai közé csepegtetett. A hatia caakhamar mutatkozott. Az ismeretlen felnyitá szemeit és bimul-va tekintett körül. Azután felült és gyanakvó-lag tekintett az előtte álló báróra. — Hol vagyok 1 — Hebegé gyenge han gon. — Ki ön és mit akarnak velem? Olvasóink bizonnyal emlékezni fognak, hogy a rongyoa öltözetü ember a hadrendörfik álezázott kapitánya, a vakmerő Pierre Blecé volt. — Térjen magához, térjen magihoz; — mondi nyájasan a báró — nagy szüksége lesi léiekjelenlétére. Pierre Blacé gondolatait rendezte és végre felkiilltott: — Ah, végre telismerem önt I Ön Char pentier báró. — Ugy van. — És én, mint Sn Boignard gróf fuglya vagyok. — Ah! az átkozott törpe kapna bódart vegyitett bora közé s ez okozta rögtöni mély álmomat. — De hát mi czélja lehetett a grófnak az ön elfogatásival ? — Az a czélja volt, hogy a hadrendóro- ket és nemzetőröket megfossza egyik parancsno kuktól. — Én Pierre Blacé kapitány vagyok. A kapitányt Charpentier báré futólag ismerte. — Kezet nyújtott tehát neki és mondi: Kapitány, nekünk menekülni kell — Ugy vas. De hogyan ? — A jövőtől függ. De micsoda tomp* dörgés hallatszik fölülről. — Es báré ur a nemzetőrök karabél; ai- ból származik. — Tehát ön azt hiszi, hogy ostromolják a romokat ? — Ez kétségtelen. — De hisz akkor megvagyunk szabadítva. — No ez nem egészen bizonyos; es a re mete valóságos ördög. E pillanatban dördült meg a két kartácscsal töltött ágyú. — Charpentier báró a meg-rázkódástól Pierre Blacé mellé a földre lei-alt. — Az égre — seoil a rendőr — földalatti ütegei is vannak. A két társ földre lapulva várakozott. Rövid idő multán sieti léptek zaját hallották. — Egy kis csapat férfi közeleghetett. Épen börtönük ajtajánál állapodtak meg. — Mindennek végei — kiállta kétségbeesetten egy hang, melyben Charpentier a remete hangját vélte fölismerhetni; — a rendőrök mindenfelől beozönlenek; — ütegeink sem valami nagyot segítettek rajtunk. Csupán harmincz nemzetőrt küldtek a másvilágra. — A többiek kiszabadították Poniatowszky tábornokot, ki most a legdühösebb köztük. — Nincs más hátra, mint légutazást tenni. — Bertrand vezesd ide a grófnőt és leányát. — Azaz nem ide, hanem a déli kijárás melletti szobába. — Aztán Isten nevében gyújtsd meg a kanoezot — Ne remegjenek uraim, nem fog sokáig tartani. — Húsz mázsa lőpor van ez épület alatt elrejtve. — AZ egén épület velünk éa üldözőinkké: együtt pillanat múlva levegobeu lesz. A remete kísérői hallgatagon egyeztek tervébe. (Az L rész vége kov.) nép,melynek oly tevékeny kéményseprő mestere-- "elnök íelhiváaára Liszt Ferencz az árvízkára- van, mint Kanizaavárwának, — nálunk az uitei- sultak javára hangversenyt ad. — Don Carlos ligens körökben is álulánot a panasz az egerszegi ' ' ~ .... kéményseprő és segédei ellen, — a kegyetlen fűlő sunk Veaitetége nagy és kipéíolhatlan; mi pedig közös részvétünkkel vigasztaljuk őtet; de ! mit tegyünk most, midin u ifjúság, — & sze- i génysk — és árvák édet anyja balt meg, mi-dón mindnyájunk anyját takarja « bont? Mait a fájdalom közöl és egy ai imánk, egy a ko-ayorgésunk, hogy lelke boldog legyen Itten hónában, nelleme eláradjon a város lejke« hSl-gyeiben, emléke pedig ki ne haljon sóba! Iiten békéje legyen vele!" Kzen beutö részvéttel elmondott besséd a ugy is bánatos arczokat a valódi énés kSny-pyeivel ástatá. Szavaltak még esatán: „Anyámhoz* Császár Ferenczlúl (Kozmán Lajot.) „Hobács" Kisfaludy Károlytcl — (szar. Kédey Ferenci.) ,Eli szűnt meg élniJ Dalmady OyozAtAl — (szav. Benaroek Béla IV. osztályú tanuló.) — Ezeket (utólag, kuzben még két felolvasást hallottunk, az elei .Megemlékezés* Tsfferner Béla tanár, a második pedig, mely kiváló érdekeltséggel hallgattatott, Bellaágh Aladár tanártól készítve, ezerzók által felolvasva. Mindkét, az egyikeket 'ollaJ irt, a másik becses, történelmi hivatkozá sok által ésdekeasé vált emlékezést, az ugy is hosszura nyúlt gyászközlemény miatt nyilvánosságra nem hozhatom. Végül Kölcsey bymnus hangoztatásával az ünnepély be lón fejezve. Az elmondottakat a feledés fátyola befödheti ; de a kegyes jótevónó emlékét Sümegh városa nem feledheti, — nem is volna lehetséges, mert hiszen áll a múzsák csarnoka, ápoltatni tog ott az 1876-ik évból nemcsak lazánk bölcsének elhunyta, hanem e város szeretett halottja is, Kamaíetter^Vinczéné, szül. Kompanik Zsófia — a szónok szavai Marint: „az ifjúság, > szegények én árvák édes tnyja' — élte ét emléke! BK. Helyi hírek. ' — A vixár. Veri, veri ert a népet ai Is ten haragjai Ha volt valaha nép, — írja a nagy figyelemmel tserkeaztett „Cryori Közlöny" — mely keresztül szenvedte a 9. egyptomi ősa páit, a magyar nép az. Évek ÓU mindegyre tetézve öifinlstt már ránk a tengernyi baj. Egy szer iagy vette el, máaszor aszály tette tönkre vetéseinket; s bol rétek, ktazáJók voltak valaha, ott egy halottaárga abrora volt kiterítve, melyen az ehinség még morzsát sem hagyott. Majd meg a fold gyomrából milliárd, soha sem látott fé reg támadt s gomolyokban terité be a Ibidet t tábor számra járt éjjel; légiója járt a vándor- egereknek s mint a rosta, olyanná lyuggatta a földet s osszerabolta az elvetelt magot. Most meg ránk zúdult a vixár. Tíz napja már, hogy panaszos jajtól viszhasgzlk az ország. Itten csudája, ha ki birja ezt a sok csapást ez a nép! Üsszeszorul szivimk sújtott embertársaink sor sán. Ma, midőn e sorokat írjuk, még megköze lítőleg tem tudjuk, minók lehetnek az okozott károk. Budapest megrongálva. A Duna Vágh nielleki városok, falvak osszemarczangolva. Vész, nyomor lépett az ár nyomába tat. Fel hívjuk t. közönségünket, hogy a roppant ne; rencsétlenség enyhítésére lehetőleg adakozni szireakedjeoek, ki gyorsan segit, Kétszer segit- Az adományokat készséggel elfogadjuk s nyílt számadás mellett rendeltetése helyére juttatjuk. — ,A% iparos kOr^-t szervező bizott ságának megalakulására az érdekeltek nagy számmal jelentek meg márcz. 2-án az „Orosz lány" vendéglő termében. Kápli Antal ur talp raesett s magyar zamatu szép beszéddel nyitotta meg az értekezletet, előadván annak nemet czélját, a tömörülés hasznosságát, az olvasókör es segélypénztár létesítésével. Erre Kováts Já nos szolgabiró ur hatásos ét érvelő beszédében ajánlja az etzmét és hangsúlyozza a vidéki ipa rosoknak is belevooásst; a nagy 'érdekeltség felett hsratias örömének adott őszinte kifejezést. A szervező bizottság következőleg alakult meg: Elnök: Hencz Antal, alelnök: Kápli Antal, jegyző: Tandor Ferencz, ideigl. választmányi tagok: Barát János, Martcba! József, Csemics Károly, Xolarica János, Topolics József, Hart- mann Ignáci, Wsjditt József, ki leköszönvén, helyébe: Baláztovics János, Samu József, Kopf- mahler Károly, Pál Sándor és Seben József urak lettek. Ezután Szakonyi József városi ka pitány ur nagy figyelem közt tartott beszédet, melyben az egyetértést és jemocratiát ajanlá, minv melyek által a ezéhek megszűnte után az iparos kör hatalmas ét szilárd testületet fog ké pezni. Elnök Htocz Antal ur a választmányt összehivá ét a további teendők feletti intézke déseket megvitalák. Üdvözöljük mi is e tömö rülést ét kívánjuk, hogy életerős egyesületté fejlődjék, hozva áldást a hazai ipar gyarapodá sára s az iparotok szellemi t anyagi jólétének előmozdítására. — GyásaMr. Ritka jówvuaég-1 osa- ládját odaadásig tzereto t koztiaztaletben része sült no temettetelt el a múlt hó végén nagy rész véttel, a családi gyászjelentés következőleg szól: Mély fájdalommal jelentjük felejthetlen édes anyánk, illetőleg napink, nagyanyánk ét déd anyánk özv. Blac Henrikné, szül: Uffenheimer Bábetu asszonyságnak folyó hó 21-én reggeli 5'/, órakor eUtenek 76. évében tSrtcat trráuot elhunytát A boldogultalak halt tetemei szerdán, folyó hó 23-án délutáni 3 óraker tétettek örök nyugalomra. Béke hamvaira! Nagy-Kanizsán, 1876. évi febr. 21-én. Blau László, Blau Mór fiai. Minna, férj. Weiss, Nanetta férj. Pressbur-ger leányai. Mari, ízül. Kaiser menye. Weitt Manó, Dr. Pretaburger Jak. vejei. Ébenspaa-ger Szidónia, átül. Weiat unokája. Ebenapan-ger Lipót, Weiat Henrik, Blau Arnold, Blau Hermina, Pretsburger Aladár, Prestburger Ot-tilia unokái. Ebenapanger Ernő, Ebenspanger Géza dédunokái. — ÍWoi«XI*í«< tart fűtisztelendő Far kas László főgymn. igazgató ur márczius lJÍ-én ,Fiatalsági Társaskör' helyiségében s ez által a körnek egyik kitűzött Demes czélja megvalósul, óhajtjuk, hogy a kezdeményezést szakadatlan lánczolat kövezte. — Szerencsé* az a várue és ridékbeli hosszú tél a fűlő kaminckat nagymérvben igénybe vette a nélkül, hogy azok alíoKju tél folytán csak egyszer lettek volna tisztítva, — múltkor Nagyfaludon panaszkodtak, majd IV coán, a napokban Felső-Kajkon gyuladt k.i kemény, mi pölréteiek hallgatunk, csak annyit jelezünk, hogy a kövér lud a kéménybe feiüi ercaz-tetvén^ttl I állapotba bocsátkozott alá(í) magunk ébersége és jelenléte ment meg bennünket, mindannyiszor a véghetetlen tűzi veszedelemtől! ki* vánatot volna, ba az alispáni hivatal a többszörös jelentés ulán minket vidékbelieket e tekintetben is figyelmére méltatni szíveskednék. — Következő sorokat vettunk: Jól esik az embernek a társadalmi élet különféle réte geiben olyan mozzanatokról értesülni, melyek a közművelődés ét főkép az ifjúság levelesének terén nyilvános bizonyságot tesznek arról, hogy napjainkban ia van e hazának sok leiket polgára, kik a nevelét ügye iránt nemcsak ér deklődni, hanem ahol kell, azért áldozatot it tudnak hozni Még jobban esik hallani azt, mi kor izraelita polgártártaink it a neveiét ügye ért annyira lelkesülnek, hogy nemcsak bitsor- sotaik, hanem más vaiiásuak tanügyet is figye lemmel kitérni t azt önzetlen nemesszivüséggel pártolni örömüknek tartják. Ily nemetkeblü tanügybarátot van szerencsénk tisztelni Hir- tchel A. itteni uradalmi haszonbérlő úrban, ki a horvát-szent miklósi kalh. hitközség szegé nyebb sortu és szorgalmas tanulókat tanköny vekkel és eszközökkel évenkinl elszokta látni, mint ezt folyó évben is teve, — meghozatván 80 drb. különféle tankönyvet és 240 drb. irkát ét ezt a tanonctokiuk'kioeztatá. Mi édes köteles ségünknek ismerjük a nemetkeblü férfiúnak a haza színe előtt hála köszönetünket nyilvání tani s neki szivünkből azt kívánni, hogy ezen önzetlen hazafias tette örökzöldként viruljon tok jó tettének érdemkotzorujában s legyen meg áldva az egek urától igen hosszú élettel. Kelt H.-Szent-Miklóaon, 1876. márczius 1-én. A községi elöljáróság. — AM1804ÍÍ államaortjegyek márczius 1-i huzatában következő sorozatok nyertek : 4, 779, 844, 1086, 1612, 1830, 2144,2268, 2692, 28Ö0, 3262, 3347 és 3985. — TÜM. Folyó évi február hó 24-kén éj fél utáni 2 órakor a tűzoltók trombitája, há- rangzugát verte fel Csáktornyát, a szük-uteza szegletén álló Kaffai-féle tzalmafedelü ház állott lángokban; nagyobb veszélytől a gyorsan meg jelent tűzoltók elismerést érdemlő fáradhatatlan munkássága mentette meg a szomszédokat. — Meghívás. A keszthelyi m. kir. gaz dasági tanintézet dalárdája folyó évi márcziut 18 án saját kebelében alakulandó .Deák Fe rencz könyvtar" javára hangversenyt rendez, melyre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja a biso t ttag. Mfltorozat: I ső szakasz. 1. .Vadász bordal" — Losonczitol. — Előadja a kar. 2. „Siebel dallama" — Faustból. Énekli Keiser Irén k. a., zongorán kiséri Hanny Béla tanár ur. 3. .Raptodia Hongroiae* — Liszt Fe- rencztől. Zongorán előadja Beck Hermin k. a. 4. .Tőle jönnek, hozzá térnek" kellős dal Wu- sching Konrádtól. Énekli Eperjesy Sándor ét Qruber György gazdán urak. 5. .Egyveleg a magyar népdalokból* — Zaskovtzky I-tól. — Előadja a kar. Ilik azakatt. & , Henriiden nyi tány- — Mendelssohntól. Zongorán előadja Weltner Adél k. a. és Hanny Béla tan. ur. 7. „Wolfram ábrándja" Tannhieterből — Wag nertől. Énekli: Dr. Csanády Gusztáv t ur. 8. „Gólyához" költemény irts Tompa Mihály. Előadja Szabó Vilmos gazdán ur. 9. „Juhász legény" — Dopplertól. Előadja* kar. Helyárak: Elsőrendű ülőhely 1 frt 30 kr. Másodrendű ülőhely 1 frt. AUó hely 80 kr. Felülfizetétek koazöaettel fogadtatnak t hirlapilag nyugtáz- tatnak. Jegyek előre válthatók Wünsch Ferenci és Lázár Ignácz uraknál, nemkülönben f. bó 10-étől naponta 11 ét 12 óra közt az intézeti olvató teremben. — Külön meghivátok nem küldetnek azét. Kezdete pont 8 órakor. — BcIdddeUtt. Hallomásunk szerint a kenthelyi kir. járásbírósághoz telekkönyvi ren des vezetővé Gaál Imre .székes-fejérvári" kir. telekkönyvi a. vezető neveztetnék ki. Megyénk b kit^ »re^k dik ét mi keszthelyiek Srotnme] üdvözölnénk szakképzettsége t jellem tisztaságiról ismert hivatal ueli barátunkat. Reményijük, hogy a jelet férfiú a telekkönyvi ügyeinkben szép eredményeket fog feltüotetni. — Rövid htrek. A böhönyei hajtóva-dászaton (febr. 12—15.) 475 nyúl, 42 őz és 16 szarvas esett. — Ö telaége a király 15 ezer, a királyné 10 ezer frtot küldöttek a vizkárotol-tak segélyezésére. — Petz J. honvédhadnagy főbe lőtte magát. — Nyögér községben 15 hold terület föld elsülyedt. — Törökország közoktatási budgetje 1.600000 frank. (Szép kévét!) — Baján Völgyi színtársulata Deák-emlékszoborra előadást tartott, a jövedelem 1 frt 94 kr volt. — Bedekovich Kálmán horvát miniaterré kineveztetett. — A „Gartenlaube* Ausztriából kioltatott. (Helyei!) — A Margithid megnyitása márcz. 12-re halaaztatott. — A miuuter serege izé;oszlott. — Gambettának hazafias érdemeiért egy franczia 50 ezer francot hagyományozott. — Petőfi keresztapja meghalt. — <J felsége a királyné AVgolorázágba utazott. — A királyi pár ujabban 40 ezer frtot adott a vizká-rotultaknak. Irodalom. — Gyúrom Antal tisztelt munkatár sunk figyelmes fordításában Köuig Ewald Gusztávnak .Abün utján" czimu nagy hírű regényét Fischel Fülöp ur füzetekben adja ki, eddig 3 füzet jelent meg, ára csak 20—20 krajezár, mi által lehetővé van téve, hogy min- dioki könnyebben megszerezhesse. — Pokorny Jenő által szerkesztett „Magyar ember könyvtára" czi- mü olcsó a tartalomban mégis gazdag kiadvápy első kötetének elaő fele megjelent. Ara 2 forint egész évre. Melegen ajánjuk a közönség párt fogásába. nagy-kanizsai takarékpénztár 1876. évi február havi forgalma. BEVÉTELEK. Pt'mtar maradvány 1876. janj 81-én 145 fi8r> 22,883 66 Pénztár számla 15. HitelezSgek. Betét számlának . 42,80810 Váltó 58,81011 íölcsön 2.194:— Elölegeiési ' '. . 1610 — BélyegUleték . 10 78 Kfttvény és váho kamat sa. . 8,446 49 BeiraUli dij . 16 75 Késedelmi kassát 58 33 \6!tség 2068 Szásalék 6 25 Házjovedelem 57 50 Kintlev8 kamat 1323 12 Háibér hátralék — — betét kjtmat 3*/u illv ék 26 67 Arany él franc — Betét arany »l - — Betét frank - — Kisded óvó alap Kintlrvö ara% kölcz Bn kamat 30 1184 S86 138,300 41 KIADÁSOK: 19 Adós Pénztár számi. Betét számla . 44.939 96 Válté 43 67a 53 KolcsOn 3,150 Belét kamat 9,15 99 K31,.é, 3024 59 Kötvény és válté kamat ■ r 830 6E Hásjövedelem szá ála . -^ 7 323 4S 19 Tiszti fizeti. v—- 365 Előlegaaeai 6450 Botor SO Betét kamat 3°|, ülnék 15 84 Arany betét ; ül _ — Arany betét kamat 7 38 Vegyes 20 — Szálalék 62 Ositalék 19,360 Franc betét 20 Arasy és franc 30 — — — 171 123,171 U Pénzkészlet 1876. febr. 28-án 1018 56S 15,129 27 Ösaies to rgalom. 2368 1170 276,600 88 Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. Jebr. 24-töl-jeb-ruár 29-ig. — .Szarvaiból* eximiett Kállodabi : Hnmmel OontáT Bécs. Harunana. J. P«c. Zakál Gjnla Lalenji. Mináloviei J. Z.-Egenu<. Adler Miksa Pest. Sonnenberg KfllBp CxQli. Cortfium Her mán Crefeld. 8cbeer Ifpiácx Bija. Waliel Ágost. Bpeit. LObelaak^ Z«. Béca. Knbaek Fereaes Bécs. Ealiroda J. Lrtenjre. Fokorni Ferenos Bpe.t Hafoer Ede Wiepdorf. MiCTOTica It J. Zágráb. Qomboii Béla BpafU Fiaehar József Bpeit. QrQnwald O^ola Becs. Hennann D. Zágráb. Singer U. Béta. Schmidt Jjrief Póla. BUucbek L. Béci. Jakobi B. Sopron. Pulik H. Bica. tlicaka J. Siombatbtl?. P.tort Karol; Iiernobn. — ,AIIIJ Koronáb ot" rmms*tt saállo- üaa t Btoiu János BptsL Batiz Károly Ptes,BikásS7 ErnS Ktazaf. Lastig Samn Bpwt. Luk A.-Ludra. Kisfalad; garan Oroaston. Krauer B. Oalje. Bsekttr Lajul foxaonj. Bracakú Janói Zágráb. Kreouir Ká-rolj Barea. Kirilj N. Eftm|. Karton Móricz K5-vágó-Eori. Dr. Antal Ojnla Bpest. Eotu-ád- János Bpest TrsstjánaEky Ferenci Pécs. l>r. bpaner Ignác* Karád. Bezeridj N. Fejérrár. Véser N. Vese.. Bosen-b«g K. Oric. 8cbiopl János Belretia. — ,Orosslánboaa esimsaU náUodába ■ Bambnla Att(r. Oráei. Pnlaj H. Csehofese. Leopoldi Cseaofeaa. Steiiur Férd. Becs. Tóth Mari Siegad. Boaimbertar Adolf Pápa. Tadas Jóaseí Pápa. Euler József Bécs. Andreth Zakán;. Traitjiniikj Luos Kesatbely. Dr. Wartmoller Esaék. Follinos Emil Zág ráb. Pápa Joisef Varaid. Aogost Jáaos es nej* Top- lieaa. MeQnans Károly ÉrseksJTár. Ranrb Ji^aiefSst.- PéUr. Engel Károly Kaposvár.. — ,Z í 1 d f i h u «■ caimiett náUodába: Weial Miksa Caáktorojra. Salamon J. Z.-8sombat. Victor B. Bpest. Gáspár L.«joi 8zigetvár. Somogyi Asas Hé- met^seoőd. Szilágyi János Kesstbely. Boaea János Mágoei. KolbmCUler E. Bara. Sotur Antal Bpeat. W.n.nj.r K. llarburg. Zerkoviu Miksa Sopron. Mil- hofer E. Bícs. Kabn J. Kecskemét Wlastnrák J.i- >sef Atáal. — p3*ag7«r Királyból* ctim*ett asál- lodaba: Wirtb Karolj Wartenberg. St«rn Hátban Csorgo. Dómján József Miskolci. Babensten M. Kot- torí. Bonm M. Körmend. OrQnfeld Sándor Qalse. OrOnfeld 8. Habot. Tótb Ferenci Egersseg. Harpner S. Bies. BoaUni János Bárd. Agásier T. Bárd. Dra- gi° A. Bárc. Scbweger Mátjá. Qráes. Konn Sándor Uetya. Dobay Mari Brassó. Klnger Salamon »•.- András. — Steiner S ala m o n siállodájába: Bem- hard L. Bécs. Erber Ign. Bécs. Boskowitz A. Esc'slc. Bipp Vilmos Alberdorf. Engel M. Paks. Wertb K. \ Wüxtenberg. Klnger Zi. tSojtür. berger J. Pacaa; Uandler J. A -Bajk. Drocker J. K.darkot. Uecnnicur 8. Pápa. Weiss S. l>iszel. — Boffman U. eaimzett sörbáaába: Kansa. ner Zi Atád. Kohn Salamon Zágráb Krasn N. Kor pád. SoblesíBger J. Oige. Lamu N. Miké. — .Fekete Sasboi- czimiett saállodába : Garai J6uef Miké. Schireyics Károly B..ts.-QjOrgy. Nagy Ferenci Sord. Kráj litván Bleigraben. Scher- mann Qyorgy Cryirót. Schermann Jáoos Oyirót Beia Boldizsár es fis Garsboncz. Simonoriös János Ó-Ha* dáat. Piacul árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Kagv-Kaniraaváros piaczbiztosi könvvéböl: 1876. évi tnárczius hó 1-én. Gabona ne msek 77 kgr. snlys egy bee* tolitar izerint: Buia lu frt 30 kr. 73 kgr. • .9 frt 70 kr Sois 70 krg. i. 7 írt 30 kr. Árpa •arfSsésre <2 kgr s. 7 frt — kr, etrfesro ralo 68 krg. s. 6 frt 40 kr. Zab 40 kgr. s. 3 frt 66 kr. L i s z t n e m 0 e k: 100 kgraicm sterinl: Lisit legfinomabb 21 frt. — kr. Zse-nle.'Mzt 20 írt — kr. Fehér kenjérliait 12 frt. — kr. Féket, kenyírliizt 10 frt. — kr. Búzadara 30 frt — kr. Arpakús 32 frt. — kr. Bili 30 frt — kr. — B 0 • ve 1 j e , „ k : 100 kuramm szerint: Borsó 30 frt —" kr. Bab 7 frt. — kr. Lencie 29 frt — kr. Kdles 10 frt. HajdiDA (pohánka) — frt. — kr. Kakoriesa 4 frt 6U ki. Burgouya 1 frt 30 kr. H n s: egy agr. saerint : M»ili*hus 49 kr. Dbsnóhns 48 kr. Jobbal — Irt — kr. Borjubns 5U kr. Z s i r f é 1 é k : sgy kgr. saerint: üiszuóziir 74 kr. Marbazsir. — trt 34 kr. Szalonna 70 kr. Szappan 3o kr. LáapaoUj ,r>4 kr. 8tearin.gvertys 1 frt 10 kr. Faggyn-gyertya 6ti kr. Bor; egy haetoliter sxerúit : (5-bor 14 frt. - \r. Uj-bor 7 frt 50 kr. S 6r : Legmagasabb — írt. — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. T a s t f a : i köb- méter ueriut: BUkkfs 4 frt. 20 kr. Tölgyfa 2 fit 90 kr. Kőiz.n — frt — kr. Falsén — írt kr. 8iin 100 kgramm innia : 7 frt. — kr. 8 i a 1 m a 8 -irt — kr. Napszám: Élelmezésiéi egy férfi 70 kr. Élelmeiéi nélkül 1 írt. — kr. Élelmezéssel egy nS 50 kr. Élelmelés n.lkal 70 kr. clejmesésse! egy gyermek 30 kr. Élelmeiéi nélkül 50 kr. Kiadta: (P. h.) Haninger József, v. aljegyző. Loltubuzát. Prága, márcz. 1 én: 44, 7, 42, 26, 24. Heti Z3-Ei>x>'táur. HárerJti S-tilaánzhu ll-tj 1876. Hí- él beti- Kath. él prot G ö r ö g 11* aap I naptár naptár 10. Jéitu megkisértetik a lélektol Háté IV 6 Vasáraat A. 1. \nvoc. | 22 D. 1. bojt fit* 6 BétfS Frigyes. 28 Polyk. » 7 Kedd A,. Tam. 24 SsokOo. m 8 Szerda Kántor. t 26 Xénia. m 8 CsflUSrtOk Franciska. 26 Jía. fej. 10 Péntek 40vért t 27 Ján. Ev. & u Szombat Rarakl. 28 Propir. Felelői szerkesztő : Bátor! Ujlt. Ein Haupt-Depőt meíner KI. Schwechater u. Steinbru- cher Brauereien befindet siefa in Gr.-Kanizsa, Kazinczy (ehemahlige Brauhausgasse) Witwe Ungeriscbes Haus, wo Bier in allén Arten von Biergebinde stets in Vorratb. Besonders empfehle einem F. T. FabJicam mein vorzagUches Export Mirzen-Bier in FtaMCOM. Anton Dréher. , Adresse fttr Depeschen: Dréher Gr.-K»nizs», •) S ravat alatt koalottért falsloasagat »asi vállal Balaton-»alai m. kir. 77-ik hon»éd sászloaij 160. «am. Hirdetmény. A aoa.id.lmi «. kir. ainister or fol,o é, f.broar ho It-ln ÍS8./IH. -SSÍB alatt kelt rendelete fol/tia a zászlóalj készletíbw nálkllaskrtoX vált «ir darab nígyfogsta ugrneresett .rakéta sseker* erSs Tastenge Ivekkel elütött jArati nyilvánosan elirverestetni reodeltetTén, az Arre-re««s fulji évi mamiul hó 10-en délelölt 10 Örskor z ziszica'j raktiri aelvUegenél (T«Ieki-atoza 26. s.ira) megtartatni tog, miié a raani zzin-dékolök ezenaol meghivataak; mojjegy*ztetT.in, hogy az árverésesre ki-! jelölt jir<n5 a fentebbi rszúri hel/iseg udvarán az érdek«U»k által o»in-dinkor meMeklntbetS. ■ ■- ■ • 1876. marcrius l-ea. (53-3) Zissloalj per. nr soroláson : Halassy, sxásados. Szabó, hatlnzgy kexelótisat. (P. H.) Bízzatok a bebizonyalt jóban. Orron tekialéljak i* számos magáaosok bizoajüranyai, * naponta aGvekadű kirdezEskCdések. is uaporitás ketukslik alant kgTMassS jjígjrfaerek jslessége fsWL Dr. Miller moh-növénynedve aasgfepo' hatiia á ligái és. a moll miadea tsja lokjainal és II-d!b«t«i»kiiíl. Et; tégílj kaunaUti ntasilassal 50 kr. Tekintetes vl FölMmulbatUo tnoh-.tBvénynfldvfl£rt e ■ennél indíttatva ér-sem mftgato lecmó.T«bb kCMSnetemet kifejem.; ebedül eseo nernefc kfisx&ohetem as eddig reménytelen, de moB biztosan várható javulásomat, ívek óta -ítartó nieUg7enga*eg is kObSgéabűl. SxiTeskedjék a szenvedS emberiség fedekeben ezen tgazfiághB sorokat kinyilvánítani. Telje* tisztelettel - Georg ltihaeli, tőkepénsie*. Dr Miller hatóságilag, vegyészileg megvizsgált óv-- balzsama görcsök ellen. Még fölülmulhatlao hatánáni néivtj miodeuaemff gyonxirbap gyomor-, MÍT- é* UggSrcaGknél, váltott* e» oehéikórot roh*mok-Bi). Egy négy palacsk iri 1 frt 60 kr, egy kicsiny €0 kr. Tekintetes Miller János Qrnak BrasaÓbaa. Ovbalss&mft g6r-csSk ellea aSmnek «iv-| es melIgSreseiaéi igen jel*»« szolgálatokat tSo, kéiea oekem portj^ntáavíteliel még 4 oagy palacxkkal i 1 írt 50 kr. eseo eleggé"nem méltányolható jelei ss*rb51 küldeni s nem fogom elmnlaaíitaiii eme hatásos sxert minde&tttt a legjobban ajánlani. Fel»Ő-Telekei, 1875 ang 8-án. Kiváló tA*t*I«tlel Alosti Pál, földroivehi. sfindenkor kapható : Sxegeden fiatuef m. k. lottoíjöjtő- nél, Aradon Tonner 6* társinál és Primer W. 1. nel. Elegen Gobetsky L ó. Dieoer G. J. gyógyszerissn£I, Temtrriírtt P«cber * gyógysieré«aél és Hiesiger J. F.-nél, Pécsett Cs«rte J.-nél. Versecxen Strach Sebestyén gyógyueréssnél. * (3C—5) Dr. EHJISZT L. ktMratri wmtf. Kz«D koovv oknlist é« mmótainml avoh auadsM kik IO>bb konkbiü Ulko bút van m£<tttdac i oxtAk «« «nnek kordkestétNn hutai H »♦» Oé»éé黻黻»é»» ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•o ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ p PEJESERYATIF8 legfiuumabb franczU As angol gyártmány, tucatja 1 — 4 írtig, valamint a».Bdena«a>n' gommi- cúkkek tebéeseti csélokra. EMPÉ6HEUR, co Kitűnő jó Mai ■aftaMaet íg, darabonkiat 2 frtji»«l ixállit a hau állati utuitásul ütt zongora jutányos arak mellett eladó. Zieger Jáno* Snezkaa, Kiistarvlngasu 34 aasaal-iyártausysk fc aura UMleetUfak raktára 34. i- raktára. Értekezhetni Gdtti &rt- aaaati nrhatiban. (51-8) II IIIIIIIIIIIIII GYÓGYSZEREK! Védjegyessel ellátva. Neustein Fülöp, ^.^ a „sient.-Lii>ót--hoz Bécsben, a Planken- és Spiegelga88e szegletén, ajánlja a t. ez. közönségnek, ama valódi gvógjsierek sorontat, melyek minden esetben kitun«aek bizonyultak é»-blitO8 gyógyulást idéztek elö. Biaoajitváuyuk esrri luintekinlhelük. Jtenthin, jeles gjomorner, a. Kehéikor elles. Viale Cap-lecsülapiga, mint fogke- I suíce 1 frl i> kr. DÓCS él Baájvis is hassooi. Sít. - Erilébe t-fíle vértiaititó labdacsok^köaoyea szé* k«ltetfi, Tértisxtitá él teljelen ir-taloi«Üaii; ax alhaai uervek be-tegaégeiuéí, raltólaxnil, a mell-IHTT betegségeknél, bör- é* naem-fajaaoknal, gvermekbetegsefek-éi aSi bfttegüégekuél igeo bati-lyo» i a legtöbt) betegség kutfor-riaa : a dugulástól megvéd. £ lab* dacaok TalaoteaDví ilyneuift at-rek költ legulciúbb^k él h-gki-tanSbbek. 1 tekercs 8 •ksmiyí-lal, 120 labdaci 1 frt. ÚTixer ragályok ellen,l>r. Falmost Qardiesj* 1 frt 50 kr, eholerá iUat^aieiiciia 40 kr. MellssornIái ellen, fenjófa Kivarkak 25 drb. 1 frt- Szemfaját él axemgynlladásellen, Keichel szembalxsama l frt 60 kr. és KomerabauMn uem-easencziája '2 frt Hólyagborut ellco(kaakóvagy fehérfolyás) Dr. Cadelle lnjectió;a 1 frt 60 kr. Golyva ellen, golyvassesi70 kr. Sipkúr eUea, vaakátráiiyiiorp i ít. Meilbetegségek ellen,aii-Téunedr 70 kr. Mirigjrbetegségek gSrvély kor elleo, aorrégiai or-osi kal-iiir 40 kr., ciakros minóaégbeu 1 frt 60 kr. . Lábisiadár elles, SalieUaati-suitia 50 kr. - ' Fsgvás ellen, Beaume Girome 60 kr. Borfoltok ibSrbetegréj ellen: Slorax Crísw 80 kr. Daganat és sebek elten, párisi auiversal tapasz, 35 kr. Csúz és köütíny ellen iiiz.ot köasrinyaser 70 kr. Aranyér e. Koyer írja, 1.60. Köhögés ellen, Marganlten kötiágesbonbon 30 kr. Tyúkszem ellen, tyúkszem-gyám 30 kr. Tehetetlenség ellen, (fér fiuem-gyöngeség)i?r. FrémontRe-geueritio-likörje 2 frt erosito és ttditú szer. Émelygés ellen, Perles d'Ether, l frt 60 kr. Histerikus noi (orcáik ellen, Le cbelles Kevrosine 1 frt 50. F a 1 b a j o k ellen, Oreillon 70 tar Uagtmlések ellen, Dr. Fré-vont aranyozott labdacasi S frt. Álmatlanság e 11 en, Cnloral- győngyök 2 frt. Odras fogak ellen, Scnrier foglabdacsai 25 kr. Nehéz fogzás ellen, gyaratt-kekoél, a Tillanyoa nyakkendő 1 frt 50 kr. Válto-láz e., dunai golyók 60 kr. Valamennyi < itt meg nem nevezett betegségek ellen is ajánlhatok a t ez. kosonségnek kitOnö hatása különlegességeket és azonnal válaszolunk bármely hozzánk intézett kérdezfckódésre. orvos-, sebésztudor, szülész és szemész gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) ai Snfertózésnek minden következményeit, úgymint I magömléseket, I ax Ingerlékeny gyengeséget, at ondófolyást, kfilanBsea a I |tehetetlenséget| (elgyengült férflerőt) I 2) ■agycaőfolyasokat (még oly idalteket is), a nem- I íérésiek bnjakóros fekélyelt é> masodrentU hi-jakórt minden alakjaibaa ét elcsnfitisaiban ; | 4) fria* és idnlt nyakiolyáaokat n « k a é 1, u ugyne-Tesett fehérfolyást éaa< onnan eredi MAGTALANSÁGOT; 5) béikiatéseket; I 6) a hngykolag betegségeit és mindennemű TiMiM nenéiségeket Kendéi naponként: délelőtt 10órától 1 ig, délután 3 óratói 5 ig éa estve 7 órától 8 ig. J Lakik: Pesten,belváros, kígyó utcza 2-ik szám a. kígyó- es városház utcza I aarkan. (Bottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn ásó Díjjal ellátottleTelekre azonnal saV Tálán aáatik és a gyógyszerek megküMetaek. Fóraktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. J.ihn Yate j'lorllln e-ája. A legjobb fogtisztiti és edző szer, nö.ény részekből, eltá-joli^a a szájjoss ssagit és helyette kellemes illatot eerie.zt, a fogrjérzést is a fogba, daganatot elhíritj. . m.gívjii » fogakat rothadástoL Egy palacsk 60 kr. Dr. Jobu Vate , Serall-fogpo ra tisztítja a fogakst s bzatnálata ntáa nemcsak a fogon larak.'.d» k»esedéseket tároütja el, baaem a fog fényét, febémégít kitünS-en elSMgiti. Egy doboz 40 kr. Dr. John Yate Promp to-A llTlo-ja jötalli. mellett aiarik. A IegmegrogxBUebb fogfijist alatt megszünteti. Egy dobos hozzá készített pamut- 40 kr. T8r5k giáj.p»attllok. golyítskák, melyek a szájban forgatva elűznek uinden k- ll.met-len s«got a szájból,er5kép c^Iszertl M sriabázakbz., bálokba. • egyéb társas körükben i. «b. Egy doboz 4O kr. Dr. Borhaver általános növény-gyomorerósttó. Ezea jó ill.w ■ erS.itC kí.zQlék is<-n ió hstsisal kir.irvSnge »»é.«í. él abból .^Lrmuó étvígyhiány, .zélbiaulmak, idege, fij-kif'i^wí ***' EJ«mor»«tar'>, siwyér, sárgaság és .zékknkaez bántalmaknal. Egy palaczk 50 kr. Dr. nMMer' »•• T é » y - M e 11 - n a g 1111 j a batbatí. enybMtaer kahalés. metlbajok, lélegzf., .umárhnnrs s rekedtségekaél. Egy doboz 30 kr. Phlloeome (növény bajken8es) nsgyréssint ideges éghajUti olajokbíl Jcí.zOlt, nSSiSI'.IM!^.',"^*1' •™'«i««Pségéb.. é. erejébea. H t eredeti ssépségíbm «» erejé j^ jorpát í. uj baját ad a kopa.za.k, gyégyitji nú.. d»n ha)bet«g.éget s nílkül, bogy legkevesbbé U kellene orvosi segélyboz folyamodni. Egy szép üvegcégely ár» 1 frl A kflletl siépltó-tcjiek sokan küszonbetik ■tép, fehér . ifjn arj^iorflket, mely minden az arezon Umaio b.jokat m. p. . z « , 1 S, o,ájro]^ . e b b e 1 y, h I *,*»■ orrrer«"««g «tb. • legrövidebb idri »latt rlUvolit s áís 1 ftt 5Ő°kr *rclbSrt ""U*»^ * »"«• bizonyos. Egy «v.g »._ Mini~« itt M.orolt wck elsieti aii Nagy Kaamán, Prága- B. gyógysierés. nraál. Pipere- és illstszer-czikkekből igen nagy raktárt tartok s különösen ajánlom. Máj foltok és ueplá ellen, Anti-.piloma 1.50 kr és Dr.Bayer valódi Putehnrinje SO kr, UO kr. A bőr simaságs, finomsága és pn-baságára ajánlom Cora Pear-pásstát 2 frt, fehér és róssaszin por 1 frt és 60 kr. A hajak elcesztése és a korpa ellen, El Beuito 1 frt 80 kr. Hajfestő szerol, Dr. Callmann hajfestéke 3 frt' Crnq Reparateur 3 lt. Fekete és sárga fogak ellen, az üdontin fogpor 70 kr. Ismert franezia különlegességeit .- Capsules Mztico 1 ftl-60 kr. I l'tté Zed 1 ftt. Injeeiion Maüco 1 frt 40 kr. ' Zed szörp 1 frt M kr. [ Blancard labdsesok 1 frt 20 kr. Foaphst de fer Leras 1 frt 20 kr. Sirop bTDDphosphite de Chaux 1 frt GO kr. Sirop de Quinqnioa rong 1.70 kr. Vin de Bugeand 2 frt. Capsules Visl 1 frt 40 kr. I Uuaranauur 1 frt 50 kr. Ssivarkák, Uaoalis iudicábűl, 1 frt. { Patc Peeurale George 50 kr. -Kayard és Blayn papír 50 kr. afustárkovász Ispok, Boggiotól 50 kr, egyes lapok 5 kr. Quiaa Laroche 2 frt. VaiameDOyi ismert frauezia külónlegeaségek a legolcsóbb áron. Nagybani vásárlók előnyben részesülnek; mindig friae raktárt tartok a következőkből: Uebig buskiTOaata •/. font 84 kr- Dr. Pfeffemiann fogpora 1J» kr- l'olt resedahajkenocse 1 frt 60 kr- D.r. Brovn hajépentartó szere 1 frt, Tömörített .vájezitej 5n kr NesUe gyenneklisztje W) kr. Dr. Qölis étpora 84 kr. Aostherin szájvíz Popptól 1.40 kr. Ur. Hcider fogpora 35 kr. Ajánlom nagy raktáramat: illatszerek, szappanok, kenőcsökből stb :iz elsű párisi czegcktól. üzaljczil-szappan, a legjobb és legolcsóbb szappan a Tiligoü, á 3á kr. A Compagaie Irancaise csokoládéja foatja 60 krtól 3 írtig. Valódi orosz thea, '/>íant'frt- T^nVtfv mindeanemü gyót;yműazerek, a. m: onklystlroió fecskendők, kötelékekből a legjulányoaabb árakon. Nagy raktár fogkefék, arezfesték éa mit BiBere-edkkekbóI. Felbivom mindenki figyelmét a külföldről behozott legfi- nomabb borokra, a. m.: Medoe. nagj- üveggel 1 frt. | 8t.-Julicn n»gy palaezk 1 frt 50. Ubablis, j.iey palsezk 1 frt 60 kr. I Kitflnó Rbum Cbampagner nagy palacsk S frt Madeira nagy palacsk 2 frt 75 kr. Malaga, nagy palaczk 2 frt 76 kr. 1 frt 10 kr. ■■T Hegrendr léseket helyből, valamint Berlin és Párishól pro-visió aélkul eredeti számla mellett teljesítek. A kdldemiiiyek készpénz- (7-5) fisetéa, vagy utánvétellel en*kö*öl te torit. Ilii I I I I I I I I I I I I I I I I I I 3izonyltvöoiy. idományos itélet WILHELM (6_3 gyógyszerész nr köszrény- és csúzellenes vértisztitó theájáról. A kinfk a mindesnemö iltalinof gjóttynerekkel ujabb időb i üxött nyegle*égrÓI fogalma van. köaujren felfoghatja az orrosoknak azok iránt taomitott biialmatlanúgit és épec nem tulajdonitbatú az njitis irintt pedantictts idegenkedésnek, ha az orroa a feldicsért arcánumoktől mosolyogva fordul el. Mh.dpmc.lett e szabal; lincs kivétel nélkül és ex teljes igazoluágot és joyosultsigot talál axon ewtekbeiit mídón tény«?k utal bizonyított tapasztalás ét a köxönsíffn«k erre alapított általános hr-lyetlése az orvosok viasgálűdását megeláite ét ítéletét agy. mist a W i 1 h e 1 m-féle Térti&ztitó theánil kimondott*, mert az általános vé-teménj legbiztosabb- jótálló valamely dolog értéke mellett és legbixto-•abbttak matatkoxott a mindennemű rheumaticas bajok, caúz éa k6sx-réay ellen ajánlott iji il h e 1 m-féle vértisxtitö theánál, mivel ex a ]«£-aukacaabb cst'itos ét kőnvényei bántalmaknal, a bfirnek elfojtott te~ Yíkenységét As kig5íölgé<éf nagj mértékben előmozdítja. Nevejeteien ax emberi tett minden renmaticos ét k&tzvéayes iseovedésénét. mely mindig láxsal éa az .sdletek gyaladaaos bántál mával, daraoatokkal Btb. van egybekötve, — podafránál, a keresztcsont ús csipT' fájáBánál, nyilalásoknál a tagokban, a ciaklók merevségénél, lábikragörceőknél. sőt idült uornlásnál és ai aranyérnél is e tbea nagyon hathatós saernek bizonyait £ tbea tehát a felsorolt bajok ellen legjobban ajánlható. Berlia, 1872. január havában. Dr. Mflller Jínoi, (P. H.) orroa és gyÓgytiaácMft. Óvás a iHUDisitás ét felcwréJé* elloo. Sriveske^jék a t k&xönség vásárlásoknál törvényes ÓTA bélyegp-met betegemet, melyek minden egyes csomag kftlső felén látKatok, ktlonfis ígyelemme] megtekinteni, hogy hamisítások álul rá ne siedeuék. A valódi WMMta-fóle antiarthritís, antirheumatikus vértiszti tó* tbea ax elsS nemzeti WIUttlB-féle vértiszti tó- theagy árban NeonkirchenbeB Béc* mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáraimban kaphatók. Efy Mu 8 ad*|r» félssztva, orvoti használat- ét atuitással ellátva 1 frt., a bélyeg és pakolás-dij 10 kr. A t. ex. kösonség kényelmére a valódi WHMa-flIf utterttvltí* «s otlrkMMtflut vé/tisztHi tbea kapható : JUiy-Kaibsáj.: Prágír Btll gyogysitertárábai.; ZáfrAV bao : HttUbach Zsigmond gyógy*!.; KSss«gen: Csacsinovitt Istv. gyógyti,; jKadarknton: Beck Béla gyógyít.; Kessthelyen: Keszthelyi Emanne!; , Kapronczán : Werli Miksa gfÓgyu ; Sopronbu : Wrchowsrkj Rudolf; . *—^jjj,.; PUlich Ferenc* gyógyaz.; és Ssatnártt: BoMin J. gjó^y raknál. (6—3) Wa,ídití József kiadó-, lap- éa nyomdatolajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. -KANIZSA, 1876. márczius Ml. Tt-MwOtMlk évfolyam. I* 1 EHlultat ír: P Htrttt**** 6 buábot p«üuorbao 7, Btiodnor 6 • miadui ' totibbi torén 6 kr. SYli-TTBBHKK | ■oroomnt 10 kren t4-1 :emet fel .j Kincstári illeték minden |j ■egye. hirdetésért kflianf JÜ kr. fizetendS. L ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZAIiA-SOMOO1^! KOZLONT.1 illetó kSaleaenr» a aurksasKkem, Taka-rtkpéntári éptlet fSld-eriltt, — Uyagi réeait illeti ktal«4o7ek pe-di» a kiadóhoz oer- SAIiY SANIZKA BemmMtlu lnebk eeak tamart menkatár-eekMl Kaoiralok Tíasaa kadétnek. Nagy-Kamzsa város belynatéságának. nemkOliinben a .^aQy-kaniztai kareskedelni * iparbank", a .nagy-kanizsai takarékeénztár- a .zabUMgyei ittalánw tmttí-testfHet*, a .Zala-Somogy •ézfaajézási reszvénytársulat s több Megyei és vártwi egyesület hivatalét értesitije. Hete Eklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. DEÁK FERENCZ emlékezete « Zala megy ében. Deák Ferenci emlékére. r Zajló tenger közepett, vészek hulláminál Küzdő nemzeted világló oszlopa valál; S mint pháros hinte szét mentő sugárt szellemed, Melynek fényinél partra vezérléd nemzeted. Az enyészet megtört, ki bátran küzdél vészszel; Hamvad hant takarja, — ám szellemed nem szállt el. A mig áll e hon. él neved, él sirod felett A nemzeti kegyelet, halas emlékezet. POZSOGÁB. GYULA. Emlékbeszéd Deák Ferenez fölött. Elmondotta : l*r. ffeiss Jffnácz, ca.-reodeki főrabbi a BÜmeghi zsinagógában február 28-án 1876. Jezsaias próféta könyvének 41-ik fejezetében ezt olvassuk , Egy hang felszólal: Szólj, hirdess, én kérdezem : Mit szóljak, mit hirdessek ; hogy minden test mulékony s szépsége s kedvessége mint a mező virága. Elhervad a fú, elfonynyad a virág; de Isten igéje örökké marad. Risztéit gyászgyülekezet! tígy hang felszólít, a sümegbi község nagy mérvben megtisztelő meghívása, hogy a világszerte híres férfi elhunytán mélyen érzett fájdalmának kifejezést adjak, hogy a nemzet nagy na, az ország megmentóje, izrael megszaba-ditója irányában szivünk rejtekébeo készítek halaadut, én, mint a Kohen a jeruzsa-lemi szentélyben, itt a kegyelet s háladat^s-ság oltárára letegyem. Mit s hogyan szóljak, inidón a gondviselés a próféta szavát oly rémitő betüszerinti értelemben megerősítette. .Minden test elhervad, szépsége, kedvessége csak mint a mező füve,* bog) a legszebb disze nemzetének, a legpompásabb s legnemesebb virága századának csak mint a mező virága elfonynyad s lehull. És másodszor hangzik a szó, ez kötelesség érzetem szava volt, mely monda szólj. Csak a test, a lélek külső hüvelye szállhatott el, csak a por lett porrá, de az Isten igéje, az Isten szelleme, mely benne működött, az isteni szikra, mely benne lobbant s lobbanni fog, fáklyául, világító szövétnekfll a legkésőbbi nemzedéknek is. Tehát Deák Ferenez szelleméről s érdeméről szóljak? Tisztelt gyászgyülekezet! Deák Ferenez érdeméről szólni annyit tesz, mint az áaberi-ség iegfensóbb eszméiről, szabadságról, igazságról, egyenlőségről szálai. Deák Ferencz-rül szólni annyit tesz, mint a legjelesebb erények hosszú sorát elmélkedés tárgyává tenni; önzetlenség, szerénység, emberszere-te£. Deák Ferenciről szólni annyit tesz, mint a 'legnagyobb államférfiul tehetségekről, bölcsességről, mély belátásról, népszeretetről szólni. Deák Ferenczről szólni annyit tesz, mint a történeti kitűnő tettek tárgyalása; honmentésról, nemzet megszabadításról, alkotmány helyreállításról s törvényalkotásról szólni. És mind erről egy rövid szónoklat szűk keretében. Hol vegyem azon alapigét, mely mint a lencse a napsugarait egy helyre összepon tositja s igy egy összes fényoldalait magába záró tökéletes fényképet alkot. És harmadszor szóla a hang s e hang vallásnak szigorú paraucs szava, mely minket izraelitákat arra kötelez, hogy az emberiségért küzdőket nyilván sirassuk s az Isten szavának, szivem sugalmánaks a tisztelt sumeghi község megbízójának engedve, megkísértem Deák Ferenez jellemét fövonási-ban, bár remegő ajkkal, reszkető kézzel ecsetelni s önök kegyes elnézését és Isten oltalmát s segítségét kérve Deik Ferenczról, mint hazafiról s áilamférfiuról szólni. I. Deák Ferenez a hazafi s államférfi. Két rövid szó, t. gyászgyülekezet jellemzi talán leghelyesebben s legtalálóbban Deák működését, jellemét s jelentőségét a magyar s a világtörténetben, e két szó feltárja szemünk előtt Deák Ferenez benső életének két oldalát, mely oldalokat összefoglalva léleknek nevezünk, szivét és eszét — érzel: mét, szellemét. A hazafisig a szívben gyökeredzik, a szívből szívja táplálékát. A hazaszeretet egy érzelem, de egyike a legszebb s legnemesb érzelmeknek. A gondviselés az embert kettős hatáskör középpontjába helyezte, föladata mint egyén s ember, élni s működni, kötelességei kétfélék : saját maga irántiak s az emberiség irántiak. Mig az ember saját énjének szűk körében mozog, mig mint egyén saját javát s fenurtását működésének czéljaul teszi, addig a többi természeti lényegekkel közös fokon all, tettei egy benső saját föntartására ezélzó eszköz szüleményei; csak ha kilép a második hatáskörbe, ha embertársa érdekének előmozdításáén kezd működni, csak akkor emelkedik a többi teremtmények fölé. csak akkor válik Isten hason-~inásává, mert Isten útját követi, mert Isten gondviselő szerepét gyakorolja az emberiség közt s ilyen gondviselő szerepet a nemzet nagy halottja, ily magas álláspontot foglal el Deák Ferenez, kinek jelszava volt .első s legszentebb legyen a haza, melyért vagyonodat, életed örömeit, földi gyönyöreidet s magát az életet is feláldozni kell* 8 ő föláldozta. Nem azon föláldással, mely gyakran a lelkesedés rögtöni föllobbanágának szüleménye, nem azon szenvedésekről szólok, melyek kftlcrőszakos üldözések következtében keletkeztek; mert az ártatlan szenvedések tudata vigasztaló balzsamként hat a szenvedő kedélyre; a martyrság egy fénykorona, melynek sugarai enyhitóleg s megnyugtatólag hatnak a vérző szívre, hanem azon önkéntes magára vállalt nélkülözéseket, a vesztegetések csábító ajándékai visz-szautasitását, a jutalmul nyújtott kitüntetések s rangemelések megvetését, áldozatokat, melyek a martyrság koszorújával nem díszítik s melyeket hozni csak egy Deák Ferenez volt képes. Igaz, hogy ezt D. F.-re nézve áldozatnak nem lehet nevezni, mert a ki oly igénytelen, oly semmit kíván í, oly nagy szerénységben s oly szerény a nagyságban, mint Deák, annak mind a természetté vált s ennél fogva áldozatnak nem is mondható, de ez uj bkonyitéka annak, hogy valamint a történet folyama Isten müve, ugy a tör- ténet férfiai, Isten küldöttjei, kik kineveztettek az emberiség megszabadítására s ilyen Isten küldött volt Deák Ferencz, felszerelve mindazon talajdonokkal, melyek szerepére képesítek s helyeztetve azon nehéz időre, melynek legnagyobb szüksége volt reá, hogy megszabadítsa népét, hazáját, nemzetét. II. D. F. nem csak hazafi, hanem állam férfi is volt. Mint hazafi nemes, mint államférfi nagy. A hazaszeretet a magyar nemzet — díszére legyen mondva — nemzeti tulajdona. Ezen öröklött, veleszületett hazafiaága az államéletének támasza, függetlensége, fentartója hosszú viszontagságteljes és külveszélyektől körülvett történeti utjának őrangyala. De a hazaszeretet egy érzelem — bar a legnemesebb, a szív szüleménye és mint olyan indulat tárgyává válhat, a mely gyakran oly eszközök választására indít, mely nem a kívánt czélra vezet. .Óvakodjunk — igy hangzanak Deák saját szavai — hogy az ész ne legyen rabja az indulatnak* — És ó követte tanácsát, az ész nem rabja, hanem irányadója, szabályozója az érzelmeknek s ezért sikerült neki oly fényesen, ami ezreknek előtte és mellette nem. — D. F. mint államférfi bölcs volt, bölcs régi tanítóink magyarázata szerint .Ki a bölcs, aki a jövőt előre látja" és az eszkö zök választásában mutatkozott bölcsessége. — Erre vonatkozólag legyen szabad ismét lenem e helyütt is, amit másheiyütt D. F. emlékének szentelt gyaszünnepély alkalmá val mondék .Van kétféle mód, igy mond egyike legjelesebb íróinknak Mendelssohn Mózes, az izraeliták nagy regenerátorát jel lemezve — van kétféle mód, a melyszerint egy férfi felléphet a történet sziupadjára, hogy a világot szerezze magának. Felléphet és ez az első mód meghódító genialitással egy azonnal győztes bős, a ki az elébe gör dült akadályokat hatalmas kézzel azonnal eltávolítja, hatáskörének szükséges tért rög tön elfoglal, ellenségeit hamar legyőzi — felléphet — és ez a második mód — mér sékelten és nyugodtan, mindent jól meggon dolva és fontolva alkot és működik, szelíden fényt és meleget terjeszt, csak lassan előre nyomulván, de annál biztosabban, mertsoha sem hátrál. — Az első megrendít, megráz- kódtat és a természetes következmény a re- actio, a második magához vonza a kedélye ket és a következmény a tartós siker. Az első a hős, a lángész, a második a bölcs a nélkül, hogy szabad volna ezt a másodikat erélytelenségről gyanúsítani, mert a mérsék lés a tetterőnek legyőzése és fékezése igen nagy erélyt tanúsít.* Tisztelt gyászkőzönség! Tudjuk, hogy a 28 év előtti mozgalmak hul lámaiból felmerült két alak, melynek fellé pésében a nevezett két mód tükröztetik vissza. Az egyik a hős, a lángész — a má sik a bölcs. Mind a kettőnek czélja: egy és ugyanaz a haza megszabadítása, a nemzet boldogsága, önállósága és függet lensége, de az eszközök alkalmazásában lé tezik a jellemző különbség. — D. F. esz közei nem az anyagi erő és hatalom, hanem a szellem hatalmas ereje, D. F. fegyverei nem vas, és érezboi valának, hanem a tör- í Tény. jog. ig«ság. — D. tere nem a harcz- tér, hanem a történet, törvényesség és bölcsesség tere, uz 6 taktikája nem megtámadás, hanem a védelmezés, e passiv ellentállás — és hogy kié a tartós siker, azt t jelen bizonyította. — D. i'. a győztes hös. Ha az eszközök »Hrpim«.7ftfta egyré-szint bölcseségét, igy másrészről igazságát, szigorú erkölcsiségét tanúsítja, D. F. nemcsak bölcs, hanem igazságos államférfi volt és minden, a mit ért, beszélt és cselekedett a legszigorúbb erkölcsiségnek bélyegét viseli homlokán. Tudjuk t. gy. hogy a poli-tica alaptanai az erkölcsiség tanával nem mindig egyeznek meg. A politicusok feladatuknak tekintik az államot menteni, a haza javát előmozdítani minden áron. A mi az egyénnek bűnnek rovatík fel, azt az államférfinak megbocsátjuk, mert az állam érdekében cselekedett. A politica alaptana BZÓ-val, — az állami önzés. Innen van, hogy nemzetközi differentiákat a legigazság-talanabb bíró dönti és pedig — az erő, a fegyver. — D. F. is államférfi, politicus, de az ő jelszava volt: Szeretem a hazát, a nemzetet, de még nagyobbra becsülöm azon őrök változhatlan, az összes emberiséget kötelező erkölcsiség törvényeit! Az erkölcsiség, az igazság egy hatalom, mely alól megszabadulni még az államnak sem szabad. Ó az erényes politica szószólója volt. Ha D. F. bölcseségének a nemzeti függetlenség kivívása, a magyar alkotmány helyreállítása köszönhető, az ó igazságszeretetének az igazságtalan törvények eltávolítása, e sötét időktől fennmaradt előítéletek eltörlése, a nép iránt oly sokáig gyakorolt igazságtalanságok megismertetése és köszönhető végre azon felekezet egyenjogo-sitása, mely az emberi társadalomból oly sokáig ki volt taszítva,,mely jog és ok nélkül páriaként bántalmaztatott és üJdoztetett, az izraeliták emanápatiója, mert az 6 hatal -mas döntő szavára elfogadta és proklamálta a nemzet azon elvet, mely a mi bibliánkban ki van mondva .Hirdessétek ki a szabadságot az ország összes lakosaira.* — Az ő igazságszeretetének végre köszönhető a tökéletes Leviticus ,T3t£>v bz1? pic TIVI vunp' vallásszabadság elvének megpenditése azon vi-lághirü beszédben, melyet június 28-án tartott az országgyűlésen. De fájdalom, e világhírű beszéd utolsó fellobbanása volt nagyszerű szellemének ez végrendelete, hattyúdala volt, azóta elnémultak D. F. ajkai, melyek az igazság és a törvény igéjét oly hatalmasan, oly nyomatékosan hangoztatták — végzetteljes napok következtek Deákra, de az országra is, Deák kínos betegségben sinlődett, de az állam or-ganismusa is megrendült, Deák ugyan meg szabadult kínjaitól és az ország a haza megszabadulását még csak várja és reméli az isteni gondviseléstől és azon férfiaktól, kik állásuknál fogva hivatva vannak az ország jólétét' és üdvösségét előmozdítani és erősíteni. Voltak és vannak, a kik D. történeti hasonmását kikeresni iparkodtak, kik a hazai és a világtörténet lapjain kikeresik azon férfit, ki működése, jelleme és eredményeire nézve D. képmását képezné, de valljuk meg, hogy eddig nem sikerült. A felhozott férfiak csak egyes tulajdonit, vonásait nagyszerű jellemének tün-tentik elö és mégis létezett a régi történetben egy, névszerint ugyan nem ismert, de tulajdonai és jellemvonásaira nézve körülményesen rajzolt alak és ez a 45. zsoltárnak névtelen hőse, a lőnek dicsőítése és < magasztaUsa a mi hősünkre alkalmazható, a mely siavaiat hncsuszavakul intézünk D. dicsóült szelleméhez — .Az emberek legszebb és legnemesebb fiainak egyike valal, ■. kedvesség öntetett ajkaidra, ha igazság, törvény, népszabadság védelmére nyíltak, — oldaladra kötötted fegyveredet ékességedre és 1 dicsőségedre. Czélod az igazság ügye párosítva a szerénységgel és azért volt sikere,^ előmenetele. — Elméd éles nyilai az ellenségek szivébe. Te szereted az igazságod és gyfllöléd a hamisságot, ez okáért megkent téged Isten kitüntetésének olajával kortársaid közül. '— Neved nemzedékről nemzedékre fog említetni, örökké lesz emléked az utókornál mintaképül felserkentve és buzdítva hazafiságra, emberszeretetre és nemes tet-. tekre, örökké lesz neved az izraeliták szivében, kik jóltevói iránt a történet részrehaj-latlan tanúsága szerint őrök hálás elismerést tanúsítanak, népek és nemzedékek fognak hálát adni neked.* És ezen férfiért a kin — próféta szavaival mondva, — nyugodott a bölcsesség és értelmesség, igazság és ismeret szelleme, ezen férfiért fohászkodunk hozzád — ir-galmasság Istene — buzgó, ájtatos kedélylyel lelki nyugalma- és üdvősségeért, hogy éivez-ze közeledben azon lelki gyönyöröket, melyeket az osztó igazság egy dicsőségesen be-végzett pálya után számára tartott, hogy Araszsza azon jutalmakat, melyeket tenma-gad királyi szolgád, a téged hasonlithaUa-nul magasztaló és dicsőítő dalnok áltaímeg-ígerél a 15. zsoltárban. *)Istenem! ki fog pihenni Sátorodnak szent ölén; És ki nyer lakást s n\ ugalmat Á dicsőség szent hegyén? A ki jámbor, bűnt nem ismer, tettben, szóban hű, igaz és fejére a gyalázat fegyverével nem nyilaz. — A ki a gonoszt utálja és a jókat tiszteli. A kit nem vezet önérdek s pénz balutra nem ragad: A ki ilyen, mindörökre rendületlenül marad. Ámen. — A Deák szobor felállítása ügyében a kormányelnök értekezletet hívott egybe, melynek feladata a Deák-szobor bizottság megalakítása volt. Elnökké választatott Ghyczy Kálmán, ki ezután két jegyző választását kéri. Erre jegyzőkké J ó k a i Mór és Falk Miksa választatnak. Elhatároztatott, hogy a nemzethez egy rövid, de lelkes •)Tirkfciyi ildolro&U „eriot. . felhívás bocsáttassák ki, mely a kormány ál- : tal valamennyi törvényhatóságnak és főispánnak több példányban megküldetik. £ felhívás fogalmazásával Jókai Mórt, Falk Mík- , sát és Cseogery Antalt bízták meg. ■ t Jnx, de mégis igaz! ! PStréta, febr. 29. 1876 Nem ii érne u élet •emmit, ha ICÜIÖDÖ* ueveseleuéggel nem bírna, — megtér mi annak ' idejében a gyümölcsöt, de ki is veui a vámot! Nsgyjainkat a lefolyt év dereka éa a folyó év eleje mennjire megvimnlla, astcaak mi tudjuk, kik a veaiteség fólŐtt nagyban érexfink. ~ Azonban, hogy mit axüi a jóvö számunkra, R7t mi nem tudjuk; igaz, bugy mindent látui é» tudni nem is lenne jó, — mert akkor minden lorábbi vágy és remény nélkül oly köiönyös ' lenne elöltünk az élet. Létünk, melynekkülön böcÖ Bcerepeit észleljük, sokszor egyes okok ál tal találjuk és pedig véletlen annak valamely ered ménjét. i Mint oldoti kéve pusztulunk, — metei gazdasági és erdészeti viszonyaink, mely töté-nyezö jövőnk éa nemzeti jobblétünkre, minden uámitás&ink daczára naponként szenvedőbb körülmények köré jut! A lefulyt kegyetlen lé!, mely háromnak is számit ható, csűreinket, színjeinket, báljainkat, szóval Összes takarmány készletünket s több más áldozatot oly gyorsan fölemészte, mely éterin t nem csekély aggodalomba ejté az általános gazd&küzonséget! &ze rintem üy passiv körülmények közt a gazda sági egylet volna hivatva időszakonként g.v illéseiben megvitatott és czélirányoenak tatait utasításokkal szolgálni, — a lény ege* b gazdasági rniidokat és eljárásokat meg világi tani és valamint Bzelleini, agy, ha szükség követei) anyagi tekintetben is segédkezet nyújtani ; — erre legyen példa Belgium — nem elég ajkon hordani az igéreleket, hanem tenni is kell, mennyit olvastunk és mennyit hallottunk már a zalai gazdasági egyletről és mégis egészen másképen találjnk, mint képzeltük, — kíván csiak vagyunk tudni, hogy az'annyira alaruií-rozott egylet, melyről a kanizsai lapok sokszor oly nagy pathossal beszéltek, váljon azon egylet törzskönyvében vezetett jegyzetei nyomán képes e igazolni azt, hogy gazdasági intézményeink bármely ágában lendületetadoitügyeink-nek? Miután azonban, h* még ugy az egekbe emelkedünk is gondolatainkkal, testünk a föl dön marad, — meg kell tehát említenem a lefolyt mostoha három évet, mely az általános gazdák özön séget retrogád helyzetbe állította, tettünk és fáradtunk, azonban roppant veszteséggel minden oldalról nyomasztó körülmények közt, — és hol vannak a korifeusok ai eji hu-mályban, kik helyzetünket átisniervén, azon &e gélni ez ideig nem törekedtek V Mi, az általános gazdaközönség várva-várjuk a napot, hogy ur szagos és megyei gazdasági egyleteink bejutják. az égető kérdést, feljajduluak és tenni fognak ! Terményeinknek semmi ériéke és piaczaiük külfölddel nem képesek versenyesni, holott be-bizonyult, hogy nyers terményeink a próbáikul földdel minden időben kiáltották, A kül és bel-tüldi gabonatőzsdék a határok terményeiuk árára, rósz termések éa semmi ár — és hozzá járul még a tetemes adóemelés, nem kis mérvben az exekatio '. Ilyen fejtetőre állított világot élünk mi jelenlegi Csak egyszer ki lenne mondva, bogy a paciiieália idő leélte magát és uz ütegek megmozdultak az ő rejtekeikből, akkor talán mégis újra egy kis középkori boldog életre nyílnék kilátás. A zordon téli idí valamivel derültebb ar ezut öitatl és csak a szél maradt meg, de mit test egy kis hideg saél márcsius elején! legfel jebb egy kis meghűlés, nátha és kehe, sí pedig már megéri azért is, hogy láthatjuk a harang virág és a vadibolya kikelését, — nekttak re ményfink röviden csokrot köthetni annak, ki bncsut szándékozik venni ezen in grata patria vidékből, — ugyan is tudomásunkra esett, hogy az érdemekben mir megoszttlt egyházi hivata- loskodasában pedig 19 éven át mint Ugy buzgó férfiú, ki a szépeknek, ép ugy a jónak minden időben tisztelője V. I. pacsai káplán ur korunk Ml távozik és néhány hét múlva, mint a dö rőgdi parochia intézőjét installáljak, — sok sze rencsét a bárányturelmü egyházférfiilnak. Igeo, de mikor lesz az? — monda egy szép ismerő- Hűm, atép arczát mosolygöau felém intézé, melyrs röviden v£laszolám, — legyen meggyí zridve kegyed, miaseriot a magas Clerus, mely minden idf.beD bölcs és igazságszolgáltató volt, az tovább nem engedi a mi kis papunkat bpedni egy kiérdemelt beneticiumért, — mert ó tehet ség, az pedig annyit tesz magyarnl, mint: tenni, tenni, de mindig csak tehetség szerint. Kr. Keszthely, febr. 88.1876. Még egy nap csak és örök álomba fognak gördülni a jelen év oly hosszadalmas bár, de mindamellett víg farsangi napjai. K mulatságos oaook kezdetén nem egyszer és nem egy ajkról hallottuk, elreppenni e szókat .vájjon lesz-e as ideji farsangon bál ? hány és kia rendezendik azi" ? £ kérdésre alkalmat szolgáltatott kulö-uösen azon hir, hogy farsang kezdetével egyedül a gazdasági tanintézet hallgatói által rendezett segély-egyleti bálról volt a mulatság után epedé közönségnek tudomása, ezenkivfll semmi egyéb tánczesiély, vagy bármely oly mulatság, hol az ifjú nemzedék némi kedvteléssel tölthe-tett volna el egy pár kellemes órát, nem volt ki látásba. A sors azonban mindezt másként rendeste el. Keszihelyvaros tanácsa határozatilag kimondotta, hogy egy, a muli éviekhez hasonló táoczvigalmal fog rendezni, nem ugyan a k i s-dedovuda, — mert ez fáldalom! nem kevés hátrányára városunknak a illetőleg a családapáknak, megszűnt lenni, — hanem a vá-cosi .szegény alap" javára. A. ezé! minden esetre igvn szép volt s a tánczvigalom minden tekintetben kitűnően sikerült Tiszta jövedelme a 300 frtot leltalhaiadta. Dicséret és elismerés varosunk azon igen tisztelt lakosainak, kik a nemes czél iránti figyelemből oly szép összeget tevő lelUlnietésssel járultak az alap gyarapításához. Köszönet a n. é. városi tanácsnak s ku löoösen Kugler Nándor városbiró urnák, hogy nyomor és ínséggel küxdő szegényeink jólétéről ily módon is gondoskodni kegyeskedik. A tánczvigalmak harmadika as álarczos bál, foiyó hó 27-én tartatott meg. Lehetetlen aunak okát tudni, vájjon az álczások miért jelentek meg oly csekély számban, agy annyira, hogy e táuczvigalom inkább a rendesen tartatni szokott bálákhoz volt hasonlítható, mintsem a czimének megfelelő áiarezos bálhoz. As álcsaban megjelentek közfii egyedül fgy czigáoyleány (Csák Mariaka) volt as, ki valamint öltözéke, ugy a választott aserep kivitelében is a legnagyobb ügyességet volt képes kifejteni. A táncz fél 11 órakor vette kezdetét. Nemcsak városunk szépeit láttuk itt együtt, de a vidék hölgyei közöl Merkly Matild, Ber-ger Vilma, Glazer Tinka és Ssalmásy K. k. a. Szent-Qróibról, Forster Mariska k. a. Csány- ból, Sípos ük. k. a. Pacsiról és Láiir Berta k. a. Szántóról szintén a koszorú rózsái közt di-eielgtek. A kedélyes mulatságnak reggeli 6 óra ve tett végett. . BAKA. Helyi hírei. — Csutor Imre alispán ur márcz. 7 én a déli vonatul körünkbe érkezett. — A kisdednevelö egyesület évi ren des közgyűlése april. 23 án tartatik meg. — A felolvasás, melyről lapunk előbbi számában megemlékeztünk, nem a „Fiatalsági Társas-Kör* helyiségében, hanem a városháza nagy termében vasárnap, márczius 12-én dél után tartatik meg. — ÉrtexUés. Az iparos-kor alakítására az aláírási iv a város bérházában, a Tóth Sár, - dor-féle bútorüzletben, Káplt Aulai urnái van aláírásra letéve. Az id. választmány. — A váronháM II ik emeletében a Dr. Freund-féle 5 szobából, konyhából, kamarából és cselédszobából álló utczai lakás f. évi má jas 1-tól bérbe adható, — a bérleni szándéko zók a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek, hol a feltételek is megtudhatók. — BekOldetett. Kérelem at illető ható ságboz. A többi közt szerencsétlen csapás ért bennünket is, szegény Kisfaludy-utczaí lakóso kat, kiket sz árvíz annyira elöntött, hogy ko csival a közlekedés tökéletesen megszűnt. En nélfogva alázatos kérésünk oda irányul, misze rint engedtessék meg, hogy a jelzett utczában csónakok és deraglyékkel közlekedhessünk. Több Kisfaludy utczai lakos. — Farkas Ferentm Stent-Baláswn volt orvos ur a török consulatos által a török hadsereghez orvossá vétetvén fel s rendeletese helyére Konstantinápoly bámult hó Végével el is utazott. — Sümegi postamesterré Stidnay Antal zaU-spáti kir. postamester lett s április 1-én át is veszi. — A pMöskel uradalom fél százsdos hajadon postása, ki daiolgatva járt naponta a zala-szent-mihályi postahivatalhoz, férjhez ment egy csatári 35 éves muzsikushoz, js. nevezetes lakodalom febr. 28-án volt. — RetyreigasiUu. A keszthelyi sze gény-alap javán lolyó é. febr. hó 12-én tartolt tánczvigalom alkalmával töriént felülfizetések e becses lapok f. é. 16 ik számában közöltettek. A közleményben tek. Alhegyi Ferenczné urnó részéről tett 2 frt felülfizetés helyett tévesen 1 fru volt kitéve, mit is a netání félreértések te kintetéből helyreigazitni szoros kötele3»égónek ismeri a rendezőség. — Keszthelyen a megürült kántori Ál lomásra 6 pályázó jelentkezett. Ezek közöl » folyó hó 2-an tartott próba alkalmával megje lent 6. A bírálóbizottság Molnár János csáká nyi, Gneiszt N. nagy-öblói kántorokat és Uar- sányi János keszthelyi helyettes kántort jelelte ki az állomásra. A. kinevezést e három közöl a veszprémi püspöki hivatal fogja tenni. — Hövid Mrek. A ,Grartenlaube*-tól Magyarországán is megvonják a postai szállí tást. — Ai Olt jege 40 lakodalmas egyén alatt leszakadrs mindnyájan belehaluk. — Aiolasz király nevére hamisított váltókat találtak. — Nagyváradon egy szabólegény 6 ezer forintot nyert a kis lutrin. — Gslicziábán az ínség nagy. — A párisi Figaróban egy 25 millió frankkal biró özvegy férjet keres. — A Margithíd vámja ugyananyi, mint a lánczhidé. — B. Rud- nyánszky Gyula meghalt. — Liszt hangvene- TÁJRCZA. Anyai szeretet. Scefe'nj rongyok kőxt, vagy biboroi i>ro*u>l/in Moy>!y°í rid a nap, it-61el egvaran' Anjád nereteto. « Jólét Ölén, »agy nyomor Srvényi fölr.tt Vigyen öaTinyed Tirig vagy nirtek köx5tt Ki»ér iieretete. Ou a kicaapongia mérge* gyönyttritöl, — Itt a kétséfbeeaú «8tét baneJtSl OT ■ megvéd nerelme. A tatalom sséditS magaslatira Ragadjon Tigwted, ragy Kain oyomftra Ott lebeg uerelme Amott kiteszi a hatalmat kezéből Palloaát, midőn már bitoriijhoi kinti. Erd5 szeretete. Emitt > ijrilko. rid lingolí büfgit KoonyireJ oltja, — • i ,,nd«n Odrit . . . ílelól aldoua sx«r«la>e. 8 bár jisigos uirit izét roitakrt típ Csak bocsánattal bir keblén sient Hvojt a nagy szeretet, ADfai OUOTH GTuLA. A roxelesi remete. — Korrajz az pllG caásúrsag korából. — Irta : Btirboíx Boger. Kn.niilíl f orditi : Kirúry BHa (Vége az I-sö résznek.) — RajU uraim, — folyuti a gróf — vo nulj&nak azon ' helyre, hol legtöbb lőpor van egybebalmozva. — Utazásunk igazán császári lesz. Pierre Blacé és Charpentier báró irtóava hallgatták ki a rémletea tervet és mig a rendór-tisat CEupán &o maguk megmentésére gondolt; addig a bárót a szép Em; -í nx*gmentése is fog-laJkodUtá. Bevallotta öo magának, liogv még most is imádja ót. — Elhatárolta, liugj «ak vele együtt fog menekülni Qondólkoaásra nem sok idő maradt. — Báró! — monda Pierre Biacé — ün megmentette életemet és én most megkísérlem mindkettőnk életét megmenteni. — Mondja, négy&i.k életét! — Hogyan? — Emília grófnó, u r<-niate n6vére sem részese esea iemonju dol^ukbnu, őt is meg kell mentenünk. — De gondolja meg ki-dve* báró, ma gunk is kétséges, hogy menekülhessünk. — Öt mégis meg kell mentenünk. — Nem mondok ellen; - rendelkeznék velem. — Mindenekelőtt sietnünk keiL — Ez kétségtelen. — Tehát a dologra! Ezzel a kit menekülő felnyitá Pierre Blacé börtönének ajtaját és kilépett az alagút tornáczára. — A lég meglehetős nyomasztó volt; körülbelül olyan, mint a vihart megelőső per-czekbén Barbados, vagy Santa Crm szigetén. A szökevények déli irányban igyekeztek. — Alig haladhattak száz lépést, midőn mögöt tük nehézkes léptek és siránkozó női hang hal latszott. Bertrand tért vissza, magával hosva Emília grófnőt és gyermekét. A két szökevény a falhoz lapulva várta be mig mellettük elhaladtak. A grófnő karjai közé szorítva leánykáját, kSveté a zordon arczu törpét és lecsókolá a kis leányka önkénytalenül holló könnyeit. A báró ée társa lábujbegyen követé óket- A barlang azon kijárásához érlek, melyen Clrmallaix lovng és társai lovaikat bevésettek. — Bertrand egész u legszélsőbb teremig vesette a grófnőt. — Felnyitá a zárt és beerossakolta a amép hAlgyel — Isten áldja nagyságodat; — szólt Ber trand — a más világon télóra múlva találko zunk. — Ezsel távozott az agg törpe és ráfor dította a tárt; a kulcsot azonban nem tartotta ssttkségesnek lehasni. — Miért nem láthatnám még egyszer a vi lágot? — mormogá magában és kinyit, a déli kijárás nehéz zavarait. Egy peres múlva visszatért és magában monda: Ezután csak a csillagokból gyönyörködhetem a világba, ha A felsége Napóleon császár megengedi. Ha, ha, h*! Az ajtót újra bereteszelte, de a kulcsot itt is rajt hagyU.—Valóban alig is lehetett volna e gondosságnak értelme. — Majd mormogva és sóhajtozva eltá vozott. Charpentier és Blacé a grófnő subájához siettek. — A báró reszketi kezekkel nyitotta ki as ajtót és egyedül lépelt a szobiba. A rendőrkapitány ez alatt a kijárás akadályait távolította el. Emília pillanatig szótlanul bámult a belépőre, majd mélyen elpirulva meleg, résztvevő hangon rebegé: Ou, ön as barátom ? — üh, hálát adok az Istennek, bogy él. Charpentier térdre bocsátkozott á gróTnó előtt és raeghatotUn monda: — Elek, igém! és csak azért élek, hegy téged megmentselek és védelmezzelek. Emília szótlanul mutatott gyermekére. — Esküszöm, hogy atyja leszek gyerme kednek 1 — De meneküljünk, nincs veszteni való ido. Bertrand meggyujtotu a kanócsot. A grófnó ájulva hanyatlott vissaa székibe. — Miklós, mentsd meg gyermekemet t — kiállu elhaló hangon. A báró karjaiba ragadá a kis leánykit és az ajtóhoz sietett. — Kapitány, at Isten szerelmére mentse meg a grófnőt 1 uje az árvizkárossitak javára márcz. 20-án lesz. — Saruidon egy macska csodtállatot fo-gutt, 11 egér tsrkuknal lógva össze volt uore. 1- Pécsett 96 drb régi pénzt uláluL — P»j-uer Karolj Lajos összes érdemj«ieit ellopták. - Gyormegrének 65 községét elboritotu a riz. — A Stratmore hajó utazókkal együtt elaü- Ivedt. — A jogin gyttlés janim 25—28-án tar- úük. — A híres Caradoc ló Gróf Andrássy Manó tulajdona lett. — Petőfi összes költemé nyeiből 2 kiadás randeztatik aajtó alá. — Lao- kno egy kereskedőt Doltjában megfojtottak. — Pozsony felett a mait héten vilUmlott, meny- dőrgölt. - Illínoisban egy gyilkosnak megen- gedtecit, hogy az akasztofánál költeményt aza- valhasson. — A Bécsben megjelenő jelei ma gyar lap, & .Vándor" lefoglaltatott. Irodalom. i- A Franklin- Társulat elOfiietéai felhívása egy „D e.á k-a 1 b u m'-ra mai Btá ii.jnk.hoz Tan mellékelve. Miután e vállalat, melynek kiváló íróktól és művészektől kerüld s az ünnepélyes alkalom magaslatán álló d<u tartalma nem aioral ajánlatra, — vslóssinuleg ér-d«rolett pártfogásban fog részesülni: a társulat n tiszta jSvedelem jelentékeny restét Deák-ala-piivány czimén aa-irói aegélyegyletaek ajánlta tói. A nagy halottnál inkább senki sem tisztelte, becsülte, méltányolta az irodalmi munkásságot s ép oly igaz ai is, hogy a mit a nemzet köteles bálájából Deák Ferencinek még életében nyújthatott, a aajtó é» irodalom szolgált ebben első és legKatályoab kozvetitJül, minthogy ennek elismereie, tapsai és koszorúi alól még a hala bölcsének megköxelitbeüen szerénysége sem volt és lehetett képes eliár komi. Óhajtjuk, hogy e példát máaok U kövesnek a hogy Deák sirja ex álul nemcsak a haaa fiság, de egyúttal a jótékonyság oltárává arat-tassék föl. melyen ép oly tiszta lánggal, ör6k lánggal lobog - kell, hogy lobogjon, — a baaa és felebaráti szeretat, miként egykor a mindnyájunk álul egyenlő fájdalommal siratott nagy ei dicső férfiú nemes szivében" -lobogott vala milliókat lelkesíts, milliókat bolaogitó példa 4st* _ Uj zenemű. Táborezky és Psrsch urak nemzeti senemukereskedésében megje lent: Gyászhsugok Deák Ferenci h a 1 á 1 á r a. Zongorára a»»r»é Langer Vik tor. Ara 60 kr. , — Előfizetés .Irodalmunk története 1711 1772-ig" czimö. sajté alatt levő müvemre, mely májas hó folyamában - megjelenik. A munka a magyar, latin e • német irodalmat öleli fel; s kiválóbb iró kat bővebben ismerteti, de tekintettel van a másod-, sit » harniadrendüekre is. Minden iró melleit' kútfőket talál az olvasó idézve, melyek további kutatás alapjául szolgálhatnak s egyszersmind adauim igazaágát bizonyítják. A. bevezetés általános áttekintést nyújt a nyelvei irodalomról, s ismerteti a tudományok állapotát. A munka maga kővetkező réaiekre oszlik : I. Szépirodalom: költésiét és széppróza. II. Tudományos irodalom : hittudomány ; történelem (politilaai művelődés-, irodalom- és egyház-történet;; a történelem segédtudományai (földrajz, régiségtan); nyelvtudomány; bolcelet; jogtudomáoy ; mennyiségűn és rokon ágai; természettudomány; orvostudomány; gazdaság ; és végre4 az időszaki sajtó története. A munka 8 — 10 ivre terjed s előfizetési ára egy forint; bolti ára tetemesen nagyobb less. Az előfizetési pénzek hozzám (Budapest, egyetemi kön; Y tir-épl 1 et) küldendők. Kérem egyszersmind a t. gyújtó ura- kat, hogy as előfizetési Íreket f. hó régéig szí veskedjenek kezemhez jntutm. Gyűjtőknek hat előfizető után liszteUílpéldány jár. A tissta jövedelem egy harmadát az árvízkáro sultaknak adjuk. Rgiapest, márczius 1. 1876. Ifj- Szianyei József. — A .Magyarormáig és Nagyvilág* 10 ik száma koretkezó tartalommal jelent meg: Szöveg: t Toth E*1"- — ^S7 ttr*dt em' ber naplójából. Ujabb közlemény. (Opitxky János.) (Folytatás.) - Mindegy 1 (Kait Maj- théoyi Flóra.) — Az árvíz Budapesté: : As ár- viz 1876, ban. Az árviz 1838 ban. — A fővá rosból : Árvízi böngészetek. (Porzó.) — Asáí^a álarczoe. Elbeszélés. (Wilkie Collina.) Folyta- tás. — Sakkieladvany. — Szórejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: t Tóth Ede. — Budapesti írrizi képek: I. A ráczrá- rosi i. inplomlér Budán. A kapuczinus-tér Bu dán. — A Duna. — Deák Ferencz nyári lak- heh-i: a városligetben. Ara félévre 5 frt, évne gyedre 2 trt 50 kr. — A , Vasárnapi Ufság' márczius 5-ki száma következő tartalommal jelent meg: Bedekovich Kálmán (arczképpel). — Kép az életből. (Költemény Kajka Tereztól.) — A csu dálatos történet. Elbeszélés Baksay Sándortól. -A bolgár nők (képpel) Eródi Bélától.-A fel- aő Danáról (képcsoportozaital.) — Méregevók. — Strogofi Mihály uuzáaa Moszkvától Irkuuk- ig (Verne legújabb regénye, képekkel.) — Arviz Unulmányok. Fővárosi lárcza Borostyáni Nándortól. — A pusztulás napjai. — A hétről. Irodalom fttf műrészét, stb. rendes rovatok. — Megjelent: Lavélszerinti okUtás a németnyelv önunuláaára. írja és kiadja Koder Adu'f, 10-ik főzet. Az egész mü 40 levelel fog lal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy i'gv levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé pedig csak 3 frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárussá! vagy a szerzőnél Szom bathelyen. E díszesen kiállított folyóirat az 'léggé ismert Toussaint Langenacheidt unmód «ert vette alapul és a németnyelv alapos ^megtanulását a legröride.bb idő alatt biztosítja. — A Franklin-TárnücU kiadásá ban megjelenendő ,!)■• k-a 1 b u m* mind kiállításának diave, mind belső tartalma álul igyekszik megfelelni azoknak az igényeknek*, melyeket ily vállalathoz méltán köthet a közön ség. A. tartalomról már adhat némi fogalmat as is, ha a mankatáraak sorában a következő író kat felemiitjük : Aula, Ábrányi Emil, Ábrányi Koroél, Abafi L"jos, B. Bognár Vilma, Balázs Sándor, Borostyáui Nándor, Degré Alajos, Eöt vös Károly, Fraokenburg Adolf, Hajnalka, Ha lász Imre, Helfy Ignácz, Jókai Mór, b. Jósika Kálmán, Komócsy József, Névy László, b. Pod- maniczky Frigyes, Papp Gábor, Koboz István, (Salamon Ferencz, Üzáz Károly, Tóth Kálmán, Toldy István, Toldy László, Várady Gábor, Visy Imre, Vajda Viktor, Vérteesy Arnold, Zi chy Antal, Zay Sándor. Ez albamra kiadott s mai számunkbor. mellékelt előfizetési telhivást ajánljuk olvasóink figyelmébe. Vegyes hírek. — A mtgaalt ördög- Déli Finnlandból következő nem épen érdektelen esetet hozzák % lapok: két fiatal testvér, — egy tíz éves lányka és egy tizenkét éves fiu, kiknek szülői valami vendégségre menvéo, nem voltak hon, — estve egymással játszadozott a szobában. Egyszerre csak feltárui szobájuk aj uja és bozontos, nagy- ssarru szörny rohan be rajta, négykéaláb máss va. ,Én as ördög vagyok*, — kiált e szörny s megrémült gyerekekre ,és s pokolba rizsiek, de ha megmutatjátok, hol tartja pénzét bteos apátok, megkegyelmezek." A gyermekek reszketve muutuk efj szekrényre a szobában, mire az ördög fbiegyenesedett, z szekrényhez lépett s ast kinyitván, a pénzt zsebébe csuzUtU és ismét visszaesvén négylábú szerepébe,ai ajtó felé sietett Ekker azonban a fia is összeszedte magát, .mert* gondola, ,ez még sem lehet sí igazi 6rdög, minthogy sz csinálhat magának pénzt, ha szüksége vau rá, a mennyi csak kell.* Gyorsan lekapja a falról atyja tiltott puskáját, utána siet a szörnynek, mely még alig távozott néhány lépésnyire, rá fogja'és elsüti fegyverét : mire as ördög iazonyu orditásssl fölbu-kik. A lövésre elósietett szomszédok egyik szomszédjukra ismertek az ördögben, ki ily módon akarta a szülik távollétét felhasználni, hogy pénzoket elrabolja. E merényletéért azon-életével kellett lakolnia. — Levél a céáuárkoz. A .Daily Tele-graf" kiadója egy levelet közöl, a melyet egy 11 éves gyermek GreifTendorfbol, Csehországban intézett ő felségéhez s császár-királyhoz. A levél következőleg szól: ,A császár untak Becsbe! Szeretnék pap vagy tanító lenni. Az apám *f kflT és ^ir"** pénze, nlérem édes Awftitzár ur, küldjón'pénzt nekem, hogy tnnrclhssssk és pap, ragy tanító lehessen belőlem. Tisztelem a osászárné asszonyt és a gyermekeket. Aláírva: Bennesch József.* E levél a magán titkárhoz éa általa o felsége kezeihez jutott; egyszerű gyermekes irálya annyira megtetszett a császárnak, hogy tudakostatott a cseh falu birájánál a gyermek felöl s minthogy ennek jelentése kedvező vált, elrendelte, hogy a gyereket a Zwittani tanfelügyelőhöz vigyék, a kinél ó telségt költségén ellátásban és tanításban részesül és a kinek a gyermek gondos nevelése különösen szírére köttetett. — Americai föltalálok. A roppant ügyet- lenség, mely néhány legutóbbi időben végre hajtott halálos ítéletnél tanúsíttatott, egy em- berazereló New-Yorkit uj ki végző kéasüiék föl találására vezette. A lángeszu férfiú sem guil- ntinról, sem akasziófároi, sem bárdról nem akar tudni. Oly készüléket állított össze, melylyel a vegytan segélyével az elítéltet négy perez alatt halottá lehet fagylalni. A vétkest székre ültetik, a készüléket hálára erősítik és a hideg azonnal megfosztja eszméletétől. Egy másik föltaláló villamosság álul akarja az elítélteket leggyor sabban más világra liálli'ni. — Mégis csak em berszerető emberek ások as amerikaiak ! — Mivel adó* hazánk? Magyarország 1867. óta az aranyázsiöt szokás szerint 20 szá- ialékkal számítva, a következő adósságot esi nálta: 1. As osztrák adósságukból elrálalt rész 564.i64,000 frt. 2. A függő adósságokból ránk eső rész 93.600,000 frt 3. Az eUő vasúti kölcsön 102.0UO,OOU frt 4. A sorsolási kölcsön 24.000,000 frt. 5. A 30 milliós kölcsön 36.000,000 frt. 6. As 54 milliós ezüít kölcsön 65.000,000 frt 7. A 153 milliós kölcsön 183.000,000 frt. 8. Az uj 80 milliós járadék kölcsön 96.000,000 frt 9. A gömöri vasút záloglevél kölcsön 8.000,000 frt Összesen: 1,262.064.000 frt. Ezután az éri kamat csak ö'/o'kal is 63 millió forint, a kamatbiztoaitás a vaauuknál évenkint 15 millió. Szóval ogy°~ nes adóink összes bevétele nem képes fedezni adósságaink kamatait Paplrazeletek. [ilj.j lrten caodája, bogv meggvogroltil — esa-dálkosott as orroí- foiepák patiease olSR. — Bisony ax ám, mert te voltál orvosom — felaU ea. — Para.it strB|7naec. Et7 rilldamr maffiáit, a (aloti kSxség elhatároxu, hogy areskepet a £ala-hásába teliUggeasti. Peatre klUdtík tehát a kisbirót agy esküdt emberrst, hofj a képot misftlrssiik la a fala sximára ; midSo a képitó tudakozná tolok, hofr elve, vagy halva kiTanják-e elhoojrt arakat lefeatsjr ni t Hosara tasakodat ntáo végre igv saolt aa eskfids-ambar : .caak CMS* as or elve, ha aam tataaik ajráfc nraimekaak, majd agronaüietík. — Az «ré!vas fért U a viaanhaUg utat tftr-' elttt (PáldabeasU.) — A polgári törvényeket a fórnak, a társadal- li erenjekn «s erkölcsüket a ndk teremtik. ;Mikó.) — Kinek gyermeke iránt scereto' aaive niaca, oe álKtaa, hogy sx emberiséget szereti. (Joles Simoa.) — A fOgefára niiS fOgefa gjOmOlcsot boa (arab psldabassed ;) a gyermek el«S nagy nevelSje a példa. Szerkesztői üzenet. 1913. K. B. Il-ik Ferdinánd király lerelít kO-aaönettel Tettem; aa 1003-ki'napl&t ia igen kérem. 1919. V. L Nem koiClh«tí. 1920. T. Z. Becs. Sarrena veau<ak. 1921. M. Uegkaptok. lira. X. Orea szavak. 1928. K. K. HagánloTelet inak. lm Smii háníanak árnyéka, míg nem a ma dár hajléka, bdbáoata tornyosai, reménye oeat is- moml * 1925. W. Igen. 1926. Ssk. A csikket húsvéti alkalommal kS- Érték- és váltéftlyui nirezfu* 7. b'l, meuliques 67.85; 5*/. aems. kölosoa 71.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.90; bank-résanr. 8.79— ; hitelintézeti részvények 176.30; London 114.90; magyar földtehermeulési kötvény 77.25 ; temesvári foldtehermentési kötvény 76.25 ; erdélyi foldtehermentési kötrény 77.25; horvát-slavon foldtehormentési kötvény 85.—; ezüst 102 95 ; cs. kir. arany 5.41 V, Napol«ond'or992V„ Vasúti menetrend. Érvényes deczember 1-től 1875. A kanizsai iditmutató óra szerint, Indul Kanizsáról (Kanizsai vaspályán aa órák pontossá a helyi iddl matatják.) Vonat AÖMI : "ám Ora Pere. ld> 205 Esaek, Hoháea,Dombovár s Fiaméba 4 30 ranal 215 • . . , 2 32 delit. 212 Bnda-Pestre 4 60 ranal 202 ISI déHt 204 . II íj értre 313Becsbe(8sombatbely, Bécs-Ujhely felé>5 — raggal 301 . H 40 estre 315 Bopronyba 8 30 dálat 503 Trieaatbe és Pragerbofon keregatOJ Gráca és Bécsbe 4 42 regg*l 201 Tnesatbe és Prágerhofon keresstul Qráca éa Béc>«e 1 39 dalát. Xrkeiik Kauizzára honnM: 216 Essék, Koháos, Dombóvár sFiamébil 1 53 délat. 206 . , , u 8 ..tv. 203 Buda-PostrSl 4 12 raggsl 201 „ 1 57 délot. 211 )|S estrs 3UBé<ssb<l(Ssombatli.Bé<ss-Ujhely)fel5110 19 astvs 802 „ „ , „ 3 57 raggal 816 Soprocybdl 11 45 dálsL 214 Bécsbíl Oráca, Harburg, Pragérhof felSl 4 4 ragg.1 201 Trioaat- éi Bécsből Marborg, Prager- bof felöl 1 18 délat. 204 Tneiat- é> VUUohbol Prágerhof felöl 10 62 estre. Marbnrgba oaatlakosás Villach éa Frs&cesfestbe. . . , , Piancesfastbil. Felelős szerkeszti : Bátort UJ«|. van mellékelve a FrarxUin-Tánolataak „Deak-aUram" csimü előfiietesi felbivasa. Pierre Blacé felragadta Emiliát és mind ketten a kijárás felé siettek. — Alig érkeztek, a szabadba, midoo iszonyú robbsnás hallatszott és mind négyen ájulva hevertek a földön. — Füleikből vér folyt, képtelenek volt.k a beszédre. A két férfi végre magáhos tért Iszonya látvány táralt ssemeik elé: a szikla alag alapjában felforgatva; a termek romokban hevertek s ezek fölött véres roncsdara-bokbal a tizenöt összeesküvő holtteste. Boignard gróf, a roxeses-i remete élre nem kerülhetett elleTkségei kesébe. Megboszalu halálával! A. mi tervének másik réasit illeti, as nem sikerült, mert az Üldözik a,kiszabadított Ponia-lowwky gróf által ért-aittetvén a rájuk váró iszonyn sorsról, elvonniuk és táróiról nézték u felrobbanás iszonya Újranyit. Az elasieto nemzetőrök régre fellelték Charpentier bárót, a grófnőt és a holtnak hitt rendőrkapitányt, Pierre BlaceVt. Pooiatowszky szótlanul ölelte át barátját és kezet csókolt a grófnőnek, mondván : - BemuUtQm hódolatonat Charpentier bárónőnek. A grófnő pirulva nyajtotta kesét a bárónak, ki csikókkal halmozta el azt. Tudtára adták bátyja szomorú régét. — A grófnő vigasztalhatlak volt, könnyózönt hajlatra állott a leghirabb testvér holtteste felett és a halvány ajkakra egy régső -csókot pyo- Mai mott, mely magában foglalta azon mély hálát, melyet Emília a legBzeretőbb testvér irányában mindig megőrizett A nemzetőrök eltometvén a számos hol lát, elhagyák a rémület és iszony ezen szintedét; Ceratry hadnagy viutkosaaai között, ki aztállitotta,hogyha lovasatakkal támadják meg a romokat, nem resztének vala annyi embert. Boignard gróf tetemét a domb egyik gaslatára temettek és nővére kegyelete roppant márrányemlékkel jelsé e borzasztó esemény színhelyét. E különös regényes lelkületű férfin strira-tául ide jegyezzük halhatatlan Lamertine üak néhány gyönyörű sorát — .A ku CMrmer/ amott, a part alatt rifaa Nesd, mist o£ ■ ki» Urat, mint kspes Uavadaa; Nem éri napsugár kék éi tinta Tiiét, , S a ssal sen leoreti esc odú, synfoát niDit. — A U kék habjain battra lebeg tova, 8 a TUbe Inasról olj bofebér ajaka; A töt sssbbé teui ét a renfti habok TSkren tündSlűenek milliárd rallarol. - De ha már flllfele forrá^iot in 5 : Tovább a sima babnál nem lata kékelö , — á barnáid risea as éj torftle «l, S a hattra tollaio bora*, *et& lebcl. Miatha sóljoia fajok vad kOsdetem jele As axnr k«k uvat hioteUe Tolna lie ! " Boignard Emília grófnő és Charpeotier báró Spanyol honba utazlak, mig végre Talley-raod heroseg kegyeimet asakösölt ki szájukra. — A fiatal szerelmesek, mint férj és nő tértek viasza Parisba; azonban Charpentier bárónő L Napóleon csiszár uralkodása alatt nem mozdult ki palotájából; hol időközben megszaporodott családja boldogitasára szentelte magát. Charpentier báró neje és a császár leányának szerető atyja maradt, de Napóleonhoz soha sem tudott szívvel, lélekkel ragaszkodni. Pierre Blscé mindig abárólegbensőbb barátai kosé tartozott. IX A Begyek Uniesa. — .Nvttjodjatok bekével a bűnt követi a bsatetea." Kérés mondani ralónk ran. Csupán a .szabadság lovagjai' társulatnak Parisban elfogott tagjai igénylik néhány peresre figyelmünket Meg kell jegyeznünk, hogy a császári törvényszék felettébb hamar végzett velők. Mons Temple tábornokot hadi törvényszék elé állították. Ney tábornagy a .hősök hőse" elnökölt a hadi törvényszékben. A birák csupán tábornokokból álluk. — Egyig s cssiis'rss'g hősei voluk: Mscdonsld, Oodinot, Victor marsalok; KelWman, Vanda-me, Gérad Ubornokok. E férfiak roltak hivatva, hogy s hadsereg egyik legTitézebb tábornoka folOtt Ítéletet hoz Ezen Ítélet csakis igazságos és részrehaj-latlan lehetett. A tanácskozás nem tartott sokáig. Ney elnök a vitéz tábornagy székéről felállva olraaá sz ítéletet: „Vádlott Francois Hoiu-Tempie a császári franczia hadsereg tábornoka ; vádoltatik: felségsértétsel és o felsége I. Napóleon Franona ország császára élete elleni merénylettel. — Ezen rádakban a hadi torvényszék retkesnek találván; At tábornoki rangja elvesztésére és rállrojtjanak egy ezered előtti letépetésére, továbbá egyhangúlag fSbe lbretésre ítéli. A franczia hadsereg egyik legvitézebb és legtehetségesebb tábornoka saját hibái miatt franczia golyók alatt vérzett el. Bourgogne gróf, Bessiére Péter és Chab-lott Demeter, a jézsuiU a Grére téren lefejez-, tettek. Számosan hiszik, hogy Napoleon-nak a pápa által történt későbbi kiátkozutását, sz ellene felzudultjezsuiták nagyban előmozdították. Ezen összeesküvés történetét lehetőleg titkolni óhajtják az udvari körük : nehogy a oaá-szár neve mende-mondákba kevertessék, azonban némely magas állású egyének, kiknek érdekében állt e bírt terjesztem; nem őrizte mag oly j&l a titkot, hogy a krváscsisag millió füle annak tudomásán ne jutott Tolna. (Kor. a XI-ik rész.) ^K~^g^^g^H%^^^IKafl^^^l^Vk^ak^|kaMB4<JBM%^B^IIa^V|^|a^|&^^yrikÉVlÚPaJB^a%a^% iMNTÍTIIIIn-IIIIIIIIIIIIIIr MIKOLASCH SAMU fényképész, olaj- és szobafestő s mázoló N.-Kanizsán ajánlja 26 év óta fonálló üzletét mindennemfl •zoba-, templom czég-fettésre és mintákra. A legújabb feli-minták í» dnuváliuiKkii kárpitok birtokában, ajánlja maját dlnltÍMkr< os a kárp iloiáit l> olvállalja. . ' Fan és érczen kiviendő aranyozások a legpontosabban telj esi tt étnek. (M)-2) Elkészített olajfestékek kaphatók. Fényképek a legsikerfiitebbeii készíttetnek az e czélra felállított üvegteremben. Tartós és Ízletes munkákról, valamint a legolcsóbb árakról kezeskedik. Lakik a „Zöldfa" vendéglő átellenében. o «-• H XAG1-KASIZ8A. IS76. márczlus 13-én. 21-llE Tlíen5ttWik evfoly.ua. Mrsetsett 6 buáboa p«titaorl)tt« 7, múodasor 6 a mindao további torén 6 kr. SYU.TTÉRBKN loronjáai 10 srén »e- Einutári iU.tík nrádu ZALAI KÖZLÖNY elóbt: ,Z ^.r.A.-SOMOGI'I KÖZLÖNY.' A lad iMtleau ressas illeul ksiiemaiTak a nerkeestehes, Tafca-réapeustári .epaht Hlé-ssiat,— anyagi réaaét illat! kSilemtyek pedig a kiadóból ber- idk Urabk ár- Kéairmtok TÍMU I kUdataak. Kagy-Kanizta város belybátMaaanak. namlch ,ntm a „iiafly-kamaai kerttkadeioi i inartank", a , nagy-kanizsai takarékpénztar* a .zaiamgyei altalanss testület'1, a .2a"i£-Staagy' aózhajázási rewvénytársulat * tébb Mgyei és várssi agyesfllat hivatalt* értaaittje. Heie.ikini keiszer, vasárnap- \ esiiíonököíi, inegjeieno vegyes tartalma lap. Nagy-Kanizsa, márczius 12-én 18Í6. Z&lamegye közgyűlése tudvalevőleg hat heli gyászt rendelt el nagyszülöttje, Deák Ferencz elhunyta felett érzett mély fajdalmából. A hat beti gyász ideje mai napon letelt. Lapunk ez idü alatt gyászkerettel je- j lent meg, mint oly lap, mely a megye ér zelmét hiven tolmácsolja. « Sokkal inkább érezzük a veszteség nagyságát, semhogy ez alkalommal bővebben szóljunk. Adja a Mindenható, hogy hazánk dicsősége- s a magyar nemzet jobb jövőjében áldhassak a nagy Deák Ferencz emlékét! Iparos kor. — MiUodík kítaietm-Dj. — Miután az iparos kör alakítása körül elsü felszólamlásom után gyűlés is tartatott — igy valószínűnek kell tekintenem, hogy a kezdeményezők nem állnak meg az első lépésnél és isrvöket keresztüli]ve, az iparos kör létesülni fog, létesülni „sine via et du-bio" magyarul: emberben, lóban kár nem történt. Kern tudom és nem ismerem a kezdeményezők ezélzatát, azért azt birálólag nem is tárgyalhatom, de ismerve azon fajbeit természetünket, melylyel aszalmatüzüukkel bojtorjánként kapaszkodunk minden uj eszmébe és azután veszendőbe megy az egész ügy, először a tagok súrlódásai, másodszor a közöny miatt. Tárgyalom azonban a kérdést és pedig részletesen szándékozom tárgyalni egj részt, mert az iparos osztályt nemzeti jólétünk tekintetében igen nagyfontosságu tényezőnek szeretem tekinteni, másrészt, mert ipa- ros osztályunk csak részben bir annak felületes tudatival, mi a feladata és mely irányban érvényesítheti erejét, nemcsak elvi alapokon, de tényleges eredményekkel. Szíves olvasóimtól előre és bocsánatot kérek, azon olvasóktól is, kik nem az iparos osztály tagjai, de azért, mert nézetem — hitem szerint — ezekre is vonatkozással vaunak, a mennyiben az ipar épen nem önmagának van, hanem más osztályok számára. Ugy veszem észre, hogy áz iparos osztály egyesítése az olvasó körben reméltetik, ha az iparszövetség feladata csak az, hogy közös gyülhelyen kártyázni, enni, inni és vajmi keveset olvasni lehessen, hogy a szabó mestersége helyett a délamerikai államszövetségről, a csizmadia Cluna és Japán viszályairól, az asztalos a cubai lázadásról politizáljon, — aktor az iparosok szövetsége nemcsak felesleges, de erkölcsronui és csak a tékozUsAajlamot emeli, az iparos osztály pedig épen ngy elnyomott lesz, mint a milyen most. A kasinu rendszer, mint socialis emeltyű, tuléíte magát; — a kasinók ma elvesztve nagy Széchenyink által kitűzött feladatukat, csak mulató gyülhelyek, nem egyesek, hanem társaságok kávéházai, korcsmái; — ilyen pedig városunkban elég van, többnek felállítására semmi szükség. Ily egyesületeknek sem az országos, sem a helyi állapotok lendítésére befolyásuk nincs, a mi befolyásuk lehetne, azt a pletyka-ember és ügy megszólás helyettesíti, — egész hatalmuk abban összpontosul, hogy ott minden csak rósz oldaláról lesz támadva, pelen-gérre állítva, de a kezdeményezés, — keresztülvitel és betetőzés lehetősége épen túlsá- gos kávéházi és korcsmái jellegök miatt megszánt. Sem a nemzetiség, sem a hazafiság, sem a közviszonyok támaszt ezekben már nem Utálhatnak. Az erők egyesítése ebben a korban már mást kivan, mint a közös szórakozást, meg-kivánja,hogy ezen erők kézzelfogható elónyo-ket tudjanak a tagoknak nyújtani, megkívánja, hogy a jóval a hasznos, az áldozattal a nyereség, a munkával a siker legyen összekapcsolva — ott, hol ez el nem érhető, a középszerű műveltség sem áldozathozatalra, sem működésre, sem buzdításra nem képes — rövid időre felkaphat valamit, de Bajnál van később mind zsebét, mind idejét haszon nélkül veszteni — elesni hagyja. Ily anspiciumokat látok én jelenleg az iparos kör alakítása körül, ha az csak orra* sókor leend és legfeljebb a koldus biró szerepét vállalja el az által, hogy a tehetőség zsebéből alamizsnákat osztogasson. Ennyit tartok szükségesnek elmondani, hogy felderíthessem azon indokokat, melyek engem anyagi czélzatokkal összekapcsolt jipswes szövetség létesítésében vezetnek — | mert anyagi korunkban a szellemi táplálék i nem elégséges — ma máraraiyírasaigynnk, | hogy a vagyoni közszukség „panem et cir- | censes'-t követel, szellemet és kenyeret. ab. Építkezési iszabályok. (Javaslat). Első fejezet: Az építési bejelentésről. ^1. §. Semminemű uj építkezés, toldás, nevezetesebb épület átaUkilás Nagy-Kanizsavá-rosábaa elólegee bejelentés és eaoek folytán nyerhető építési engedély nélkül ne)n történhetik. 2. §. Hindu, ki nj építkezést, toldárt, vagy lényegesebb épulet-átalakitást tenni akar, köteles ebbéli szándékát írásbeli kérvénynyel a város tanácsánál bejelenteni. 3 §. Minden építési kérvényben kitüntetendő as építkezés helye, annak nagysága és rendeltetése, továbbá aa építési anyag aj építkezésnél épen agy, mint a toldás, vagy lényegesebb átalakításoknál. 4. §. As építési kérvénybei mindig be csatolandó a) a telek helyceti rajxa és pedig barna alapszínnel, a netán fenálló épületek és vornye-ges ssinnel as uj épiutesé*, toldás vagy lénye-gesb átalakítás folytán eloallandó helyset; *b. as épitkesés tervrajza 4 felvételben és pedig: alaprajs a lakréssek beosztásával, keresstmetsset a tetoazerkeset- és épületre egyaránt homlokzatraji és a teleklejtési rajz, megjegyeztetvén, hogy a kereaztmetssete ken és as összes rajzokon a mélységi és magassági méretek pontosan kitüntetendök, valamint az alaprajtoknál a siomasédtelkek és epftletek viazonyhelyzete ssintén kitüntetendő. 5. §. A részletes leírás és ssükséges mel lékletek nélkül beadott építési kérvények hiva talból visazautasitandók és pétlás nélkül sem tárgyalás el nem rendelheti, sem építési enge dély ki nem adható. 6. §. Rajz és tervmellékletek csakis jo gosult építőmesterektől, — nem pedig segéd munkásoktól fogadtatnak el — ily rajs és terv mellékletek ezek és az épiifi által aláirandók, aa aláíró építőmester a. felvétel és méretek helyes ! kitüntetéseért pénzbírság terhe mellett felelős. i 7. §. Következő épitkesések és toldások- '; nál csakis a helyzetirajs becsatolása kívántatik; | ha udvarokban deszka, vagy lécs oldal- 1 zattal fakamarák épitetnek, vagy nagyebbi-I Útnak, | ha ugyanily oldalsattal csűrök, pajták és , kocsiszínek építtetnek, : . ha kutak, árnyékszékek, trágyagödrök, udvari csatornák építtetnek, vagy toldatnak, ha az épület átalakítással a külalak és a TÁKCZA. Apum sírjára. Alomkrj> a LolJogíápnítk léte. Mely ki.dként eloszlik xz<>rte»xé:. Ha A való durva Iriiitése Felébreszti a sors kegyenezrt. R ha vége van az álomnak, lénynek, Hely tündér-országi* vezetett. Eltűntével íbiándnak, reménynek Ismerjük m^g csak az t'letet. Én ín követtem a cisK.ka fí-nyt, Oh ! hisz sonyi szvppel biztatott, Aitás láttam eltűnni a reményt S minden — -.ig nz i -Íhagy»tt! llorba, riimbii dűlt Pg.iü?. világom, Kzivi'tn hi:«t •"• >fi*et<'pti-k már, Porba omlott, most caak rumját látom KfJlőtte a kétiég rém« jár. Ssel!«I dnlta s som vad aseuélye Abráad&in. fényes csarnokát Él mit adott helyett* cseribe ? Egy jó mpa gjásxos sirhiUmil! t 1 — kirittík a hideg sirb*, tlteroottik aetit fold alá, S a oebés rög rintien sahogTa, Oly T4r£ag7asstoan lioü» ri. Ott' — ott oyogsaik most a temetSben Hidej sírban, rSgoa hant alaU Ssegény apám 1 — kflxdött tí«Ub«B 8 oem nyert fidrOt, földön njagalmat. * * Pedig nem rolt nagyobb bflne, TÍtke, Mint bogy'forrdn, nagyon sc«ret«tt És a Mtét sírba vitU rigre, Mért oly ■•gadoan ««QT«dettl Bo és kétség tD*áxo:t lelkében, Voll Ujdalmu, öröme kevés; De moit már a feledi* éjében t minden bu ét szenvedés. Kialadt s 3cm«i élet lángja, Kiulú a Bora fergtU-gje, S a srivni-k mindeii r*méu}-«\ vágya Hau-ukóní bnilo.it a Hirbs le. Mi-gliAlt! — Csak kaczagj te gonosz •**] Hnliil [ ciak kaczagj mfived l'ölCtt, Megölted ! — S nem állhatott ellen Te fjSzíél! s S égbe költözött. Meghalt! — s most árván elhagyatottam Bolyongom, Usveiyjek egymagáo, Oh ! kegyetles végset, vájjon hogyan, Mivel tadaa bfintotni esntán 1 ? IL K)ié) Ü-1-- jár Az egéss báuiép Alunik, Alomban asendereg. Oh ! biaz a virrasztás, a bánat rég Megt>lrt(> ftket, ssegényeket 1 Csak én várok, virrasztók ítoluímba,? .. . Siioí Bteretnék; de uem tudok, Kiapadt már könnyeim forrása Tftbbé a«m sírok, ettak — zokogok! Setét árnyak nSnek, egyre nSnek, Pialogo mécsen vadai lobog,...... Tán a' sirok ne 1 leméi j&nek ? Hab ! ssJTem mily lázaian dobog I Talvilági balTány, gyástos árnyak, Ti, kik itt körülem lebegtek, Nen láttátok szellemét apámoak ? Betnéljetok ! oh, nondjátok meg ! D« s lelkek siótlaa tova ssállnafc, Mecsem lángja is alig pislog,.... Itt hagytak a tulvilági árnjak, 8 éa csak magam sírok, virrasztók.. Aztán egy Őrült eszme sagára Caslogat a temető felé Talán, ha üt a lelkek órája. Feljön kitárt karjaim közé ? Oh, még cgak egyszer, egyszer láthatnám,. Klfeleduém multam, jelenem. Vagy még azt a sok bánatot is tán, Amit eddig által szenvedtem. BOtét éjjel, mikor alszik miaden, TcmetSoe bolyongok ismét, Oh! todom, hogy nem vNzi rosx oéveo. Ha zavarom sírja éjjelét. Zokogva borulok fejfájára, Rá hallanak azemero könnyei, Oh t caak egy peresre, csak egy Arára Feitadaálak apám költeni i De nem! — Pihenj sírodban boldogan, Az élet keservvel van teli. Jobb ! azáasxorta jobb ott- lenn a sírban, Eol a sziv kínját nem ér*si. Vidd a csendes sírba áldásunkat. Örömünket agy ís elvitted, Ne zavarja semmi nyugalmadat, Se lásd a ml fáj 6 kSanyilaket! S amint a nem* tirnál imám Áldást kárek aa egekbíl le, L gy remük, hogy valaki asoflua, Vigasstaloa, ciendesiUei*. Ém most, miotna kSrfllem lebegne Hideg karja megfog, átölel, ,Élj boldogan* — suttogja aselleaie, .Jó fiam a multat feledd ell- Kit aatj kenuja ffirdnlt !e Hogy megcsókolt éa a sírba mai Ok 1 taláa fáj ott laani magiba, Arrán tsdra engem ide fenot. Ab I de Qr8min«l m«ODék hoaxája. Le a sírba, — de ha nem lehet 1 Caak aa TigantaJ, hogf nem sokára Bánatom engem is eltemat. , JENVAY QÉZA. H-lk Rész : A császár ny — Korrajt u els! csiniraig kórábiL — Irta: Barbohc Bogtr-Franciiabíl forditá: Kivár* Béla L AzelsóbiL — BF«Djeaas ragjogtak a caUUroa, — Lsbegtef ai angjalok .• Paysl Páriában vagyunk. As olass boulevard ejryik féDjes palotáját bámulhatják, >a ked vfink tartja, mely el6tt fényes fogatok hoassu sora táborozott. — A palais külsejét nem találjak sdlkségesnek leírni; — elég ast tndnnnk róla, bogy egyike volt a legfényesebbeknek. Tudjuk meg, hogy ki a tulajdonosa esen ritka mfiislésael emelt épületnek. Épen ott siet egy hordár, vagy mi. Kér-deaafik meg tíle. — Hejhl barátom egy ásóra 1 — Szolgalatjára aram, de kérem hamar, mert sietek. — Ön e báihos tartónk agy-e? — Ugy Tan uram. — Hajdan kengyel- futduk aerestek VOUM, ma futár legény a nere. — KI ai ön gaadaja? — Há* nem latja Jirréemet — Charpen- tier bárít ssolgálom. mttftk — Ez a (SKpeitier-psJai*. - Gazdám tuUjdona, - Fogja ezt fáradságiért. magassági viszonyok nem váltosván, csakis kör-falak építéséről, eltávolításáról naiá / Második fejezet: Építési éhek és tilalmak, 8: §. A varos csinoeodása, at egészségi viszonyok és as építkezések szabályos, voltánál fogva szükséges «z építkezések általánosan kü-telező szabályait állapítani meg, melyek a kö vetk&ő szakaszokban foglalvák: 9. §. Építkezés tekintetében a város te rülete bárom körvonalra oaztatik be és pedig: a) első körvonal: Fő-tér, FÓ-ntcza, Városház utcza, Takarékpéaztár-utcza, Deák Ferenci-tér, V második korvonal magában foglalja az elsfi korvonalat egészen és még a következő ut-czákat és tereket: Zárda-atcsm, Zrinyi-ntcza, Király utcza, Bátory-utcza, Kinizsi-utcza, Széchenyi-tér, Kölcsey-utcxa, Bajza-utcsa, Batthyány-utcza, . Iskola-utcza, Csengery-utcza, Kisfaludy-utcza, Eötvös tér, Hunyadyutczx, Kazinczy-atcza, Magyar-atcsa a klinkemt mentén, VöröMnarty-utcza, Petőfi-utcxa a* Attilla-utezáig, Vásár-tér, Szemere- utcza, c) harmadik körvonal. Minden njonan nyiundó utcza. vagy tér, d) negyedik körvonal — a várói többi területe. 10. 8. A körvonalakra nézve következik állnak általános szabálykép. * I- Az első körvonalba e*ő telkeken az ut-czai vonalra legkevesebb egy emelet magas épít-' kezes engedtetik csak meg. 11. Az első, második körvonalon belül az utczára tűzfalak, nem fedett kaposzinek, nyi tott árkok és részleges telekbeépitések nem en gedhetők meg, E két körvonalban minden ház vízcsatornával látandó ei oly formán, hogy a viz folyó csatornák kiőmlése fedve vezettessék as utcxai csatornába. Mind a két körvonalon belül 5 évi id« szak alatt a Unács álul kijelelt terv és sorrend szerint s járdák és csatornák megépítendők, az épités a háztulajdonost közteherkép illeti. Ugy-sziméD az első, második és III ik körvonalakon belül csakis tégla, vagy kőből engedtetik meg az építkezés. III. A harmadik körvonalra nézve ugyanazok állanak, mik a Ét-ikra, ezenfelül ezen III ik körvonalon csakis az esetben kezdhető meg ax épitkesés, ha valamelyik atcsa teljesen kinyittatott. Ha valamely utc-7», vagy tér kinyitása ellen akadály fenn nem lor..». a kinyitástol számított egy év alatt az uj nan nyitott utczába eső minden telek beltelket képez, kis teherkép kötelesek tehát e telkek tulajdonosai az egy évi időtartam alatt telkeiket ax ntczavonalra bekeríteni, további egy év alatt pedig a járdákat ét vízcsatornákat megépíteni. IV. A negyedik körvonalon házak utczái tűzfallal, szalmával fedve nem építhetők, rész-letes telek beépítések és nyílt kapabejáratok azonban nwgengedtetnek. 11. §. A városi szabályozási térképen zöld vonallal megjelelve van ax átalános építési határvonal, exeo határvonalon tol semminemű, lak, vagy gazdasági épület építése tilos. 12. §. Sehol a városban szalmával fedve semminemfi épület nem emelhető. 13. g. A jelenleg feoálló szalmával fedett épületekre nézve a következők állnak: a) tiz évi időKzak alatt mindennemű szál- másépület, legyen az lakház, vagy gazdasági épület, cserépfedélzetüvó alakítandó át, ez it alakitasi kötelezettség oly közterhet képez, melyre nézve e határidő elteltével jogosítva van a tanács közigazgatás: végrehajtással élni oly formán, hogy a határidő leteltével cserépfedél re át nem alakított épületek tulajdonosait meg intvén, ha a megintés kézbesítésétől számítolt 3 hó alatt az átalakítás meg nem tétetnek, — ax átalakítást a tulajdonos költségére teijesitteti a felmerülő költségekre,mint köztcherre biztositási végrehajtással — ax átalakítás befejeztével pe-! dig a köztdók behajtására fenálló törvények szerint kielégítési végrehajtást teljesít. b) Ha valamely szalmával fedett épület az átalakításra szánt 10 éven belül olynemü javitás alá esik, hogy a tetőzetnek '/3-id része javítandó, vagy újítandó lenne, ez esetben sx egész tetőzetnek cserépsindelyre leendő átala kítása engedtetik csak meg és ez az előzők sze rint végrehajtható. c) e szabály alól as aradalom sáncai ma jorépületei- a téglagyári épületek- gyepmester tanya és a szőUókben emelt épületek képeznek kivételt, melyekre nézve s szabad építkezési alak fenhagyatik, épségben maradván az 1872. VIII. t. ex. 8. § ban foglalt üzlettelep iránti rendelkezés. 14. §. ÉpuletkBzök — szomszédok felili csurgás építések meg nem engedtetnek. lő. §. Minden iskházra nézve magassági minimumok állapíttatnak meg és pedig : ai I si, II-lk és III-U korvonalon a laknál külső magassága a járda nivean-tól as eresz szélig nem lehet 4*5 méternél alacsonyabb, ugyanitt a szobák padlózata a járda niveaüjától 60 centiméternél alacsonyabbra nem fektethető, valamint a szobák belső magasság*, legalább 3 2 méter legyen, a IV. körvonalon következő méretek állnak mint nÜDimomok: külső magasság ...35 méter, padlózat a járdavonaltól 50 cm., belső magasság ... 2 5 méter. 16. §. Kémény nélkül l.n.*~a— építeni tilos, a kémények caakis téglából, vagy kőből építhetők és kívülről erősen bevakolandók. 17. §. A kémények oly helyre, bogy azo kon faanyagok fossanak át, nem építhetők, ha a kéménybe ger-nda, vagy más támfa beereszté se szükséges, a beeresztés w*k következőleg sza bad: a been-sztett gerenda. TSgJ támfal vége és a kémény belső fala közt legalább 16 centi méter vastag fal maradjon, mely fal a gerenda, vagy támfal beeresztése előtt 3 centiméter vaa- tagságra erősen bevakoltassék és pedig gypsz- sxel vegyitett ragaszszal. Oly esetekben, midőn a kéményekbe ily módon gerendák, vagy támfa ereastetik be, a •behelyezés csakis rendőri felügyelet mellett tor ténhetik oly módon, hogy akkor, midőn a beeresztés történik, rendőrlegénynek kell jelen lennie. 18. §. Nyitott árnyékssékgödrok építése tilos, valamint ax árnyékazékgödrők u épüle tek, vagy árnyékszékek alá nem építhetők, ha nem azoktól legalább 1 méter távolságra le gyenek. 19. §. Trágya- és árnyékszékgödrök a szomsxédteleklil legalább 2 méter távolságnyi ra essenek. 20. §. Mindazon beltelek, mely épületek közt fekszik, közbiztonsági indokból *> tulajdo nos álul bekerítendő és pedig a kültelek felé eső részén és a szomszédok felé rendszerint ax utczáról tekintve, rendszerint a jobbról eső rész kerítése terheli a tulajdonost. Amennyiben ré gebb szokás — vagy utcsabesxogellések álul ex iránt kétség, vagy eltérés támadna, a város tanács állapítja meg a tulajdonos által featar- tandó kerítés vonalát. 21. §. A város egész területére késsült szabályozási terv és térkép alapján mindazon telkek és területekre nézve, melyek épités ese tén utczaivonalukat vagy beljebb helyezni, vagy as utczavonalba kitolni kötelesek, épí tési tilalom áll fenn. Az ily tilalom alatt álló telkeken as utcaivonalra eső részen sem épttlettoldáit, sem lényeges átalakítást, sem homlokzat emelést, sem emelet felrakást teljesíteni tilos. Ha as ily tilalom alatt álló telken ax ut-czavonalm eső épület tetőzetének •/, resse újjá alakítandó, vagy lebontandó volna, köteles a tulajdonos ax egész atezai épületet lerombolni és a szabályozási lértép szerint az ott megállapított utczavonalra aj építkezést teljesíteni. 22. § A sxabályoxáai térképen külön meg megjelelt azon területek, melyek ujon nyitandó utczák területéül vannak kijelelve, olykép áll nak tilalom alatt, hogy azokon ax építkezések ax atcsa teljes kinyitása után kezdhetők csak meg. 23. §. A szabályozási térképen köztere- kül kijelelt főtér, vásártéri épület tömeg is a barátok atexai kertje, agy as ujonan nyitandó utexákra eső házak — réssé általános tilalom alatt állnak, melyeken semmi aj építkezés, tol dás, emelés, vagy átalakítás nem történhetik és a mennyiben valamely réezök lebonutik, azt többé felépíteni nem szabad, hacsak valamelyi kénél a tetőzetnek 3/t ed részén felül volna uj- jitás eszkaxlentU — az egész épület lerontandó. MimiasWig, mig esen terülitek teljesen szabadokká nem lesznek, — joga van as üressé vált tulajdonosnak a telket házi kertül használni. Ezen teruletek/e nézve a véglebontas és térrététel határnapja 30 évre tűzetik ki oljké-pen, hogy 30 évi idő leteltével ezen épületek bármily állapotban legyenek ÍB, lebontandók és köztérül a telkek átadandók. 24. §■ A lebontandó házakért, vagy az uj ntezák nyitására kibasiUndó területekért méltányos kárpótlás fizettetik, a kárpótlási összeg meghatározási módját a későbbi §§■ ok állapítják meg. (FolTt Z«T.) Helyl hírek. — Kimutatás a Nagy-Kanizsán, f. é. január hó 12-én tartott b e t e d i k i bál pénztári eredményéről: Összes kiadás 1094 trt 76 kr, összes bevétel 901 frt 27 kr, hiány lat 193 frt 49 kr, mely össz><g a rendező bízott- mány álul fedeztetett Felülfizetések: Hirsch- ler Miksaur Dombomról3 frt, Hertelendy Béla ur Nagy-Kanizsáról 2 frt, öxv. Sümeghy Fe- renezné ő nagysága Söjtorről 6 frt, Csépán Jó zsef földbirtokos or Jakéból 4 frt. Összesen 15 frt. Ezen felülfixetett összeg a nagy kanizsai fia- talsági társas kBr pénztárába beaUlványozUtott. Fogadják a szíves felülfizetók legmélyebb kö szönetünket. A rendeső bizottmány. — A» árvixkaromUtak javára a Ka nizsai Dalárda szivet kez ve a kisdednevelő egye sülettel, márcz. 22 én tombolával összekötött hangversenyt ad. £ legnemeab ösztönből kelet kezett intézkedést üdvözöljük s pártolására fel hívjuk a t közönséget. Egyszersmind felkérjük mindazokat, kik a tombolához ajándéktárgyak kal járulni kívánnak, legyenek szívesek azokat márcz. 20-ig Martinkovics Károly Dé, vagy Gel- sei Gu'mann Henrikné úrhölgyhez küldeni. — Nagy - Sanimsaváros képviselő testülete apr. 3-án ülést tart. — A nagy-kani*sai fiatalsági társas kör kebelében ,athletikai clubb" alakult, a u nácakozmányra több tornaegyleti Ug meghiva tott, versenyfutás, versenygyaloglás rendeztetik. — A ki»-kani*sat erdők ben nagymér vű pusztítások forduluk elő, felhívjuk polgár mester ur ismert erélyességét a rögtöni intéz kedések megtételére, legyen szíves ax erdészeti bizottság kíséretében személyesen megtekinteni, bem elég, hogy e városnak névleges erdésze van, mert e városnak minden kincse erdejében fekszik. — Kémet t*iné»M«t. Schulz. Gyula va- rasdi színtársulata Nagy-Kanizsán a .Zöldfa* termében márcziua ló-én kezdi meg előadásait s nem 14-én, mint az elóleges jelentésben volt. A társulatot jól szervezettnek mondják, a tag jai közt operetté énekesek is vsnnak. — .A fiatalsági társas-kör' álul rendezendő felolvasások ma vasárnap veszik a városháza nagytermében kezdetüket, felhívjak ajolsg a t. köxönség figyelmét azon megjegy zéssel, hogy belépti díj nem fizettetik s kesdels 4 órakor less. — A nagy-kanizsai fiatalság társas köre f. é. márczius hó 9-én tartott r e n d k i- — Köszönöm. A nélkül is megtettem volna, de a borravalót elvből sohasem utasítom viasza. — Helyesen teszi. Tehát Isten vetéreljeönt. — Isten önnel uram. — Van szerencsém magamat ajánlani. Tehát e fényes palota Charpentier báró talajdont. — Előbbi beszélyünk hőse látszólag igen irigylendő anyagi helyzetnek látszik örvendeni, írói szabadalmunknál fogva felfogjak őt . családi körében keresni. Ha tehát a nyájas olvasó elhatározta magát ezen utunkban is követni, itt az ideje, hogy behatoljunk a nagy két szárnyas kapun és megvárjuk, mig a fehér kesztyűs komornyik átve-vén névjegyunket,azt a lak urának elfogadhatási bírálat tekintetéből kézb.siti. Végre csakugyan feljutunk az első emelet tágas lakosztályába, mely a legújabb divat ízléseként van bútorozva és diszitvo. Minden lépted, nyomon a tulajdonos tehetősége kézzelfogható jeleivel találkozunk. Alakosztáy közepét nsgy terem foglalja el, mely házi mulatságok rendezéséré látszott' hivatva lenni. E teremből zeneszó és élénk csevegés zaja hallatszott. Megmondjuk e körülmény okát: Charpentier báró leánya, Eleonóra . mulattatott be a világnak. A báró nagyszerű ünn-pélyt rendezett ezen alkalomra és mesés féovnyel árasztotta el palotáját. - De e fejezetünk hó» nője nem Eleonóra bárónő lesz. J Emlékezni fogunk tán e korrajz első részében emliiett kis gyermekre. E leányka Char-pentier báróuó és Napóleon császár gyermeke \r A m0*' hu" é™ VaJéna körül fognak egyelőre csoportosulni eseményeink. A gyermek „ÍJO, hajadonná fejlett, kinek setótbarna hajhullámai és harmat üde aj-kai, a főváros bál-por és rizsliszt halványította ••épségei közt az elsőséget számára megérezték. JSs valóban Valéria hódolókban nem is •xenredett hiányt; szokás szerint körül rajong- ták azok; de látszólag hiába fáradtak, mert a fiatal hölgy egyiküket sem tttntete ki hajlamával. — Egyiránt szívélyes volt mindenki iránt, de kiválóbb kegyével egyik sem dicsekedhetek, Azonban azon események, melyekről szó van, nem követik megszakítatlan rendben azon félbeszakított szomorú játék lefolyását, mely a roxeles-i remete lak fölrobbanásával mintegy (bevegződ6ttnek tekinthető. Némely mellék körülmények ismerete beszélyűnk ezen részében elkerülhetlenné vált- Napóleon császár a hatalmas uralkodó | Montholon és Bertrand tábornokok jelenlétében meghalt Szent Ilona kopár szirtjein. A császár, ki nagy volt, mind uralkodó nagy akart lenai, mint ember is és sírjába az általa lenyűgözött Európa részvéte kitérte. Hudson Lowe neve saját nemzete előtt is becslelenné lett és a császár tömlőd tartója elvette embertelenségének megérdemlett jutalmát. A haldokló császár nem feledkezett meg leányáról és. négy millió frankot hagyott neki. Ezen összeget Marchand ttr a császár hu komornoka kézbesítette Charpentier bárónőnek. — A pénz angol államp.pirokba váltva, lepecsételt borítékba volt zárva. A borítékra a császár sajátkezűiig irta: .Leányomnak; atyja hagyománya." Emília bárúoó nem bontotta fal a csomagot, mig férjétől tanácsot nem kért. Charpentier báró nem látott okot, hogy Valériát megfossza örökségétől. — A borítékot fólbontötták; _ mint tudjak, az négy millió frankot tartalmazott teljes értékU angol papírokban. Valéria tehát gazdag volt. — Fiatal, bá jos ée gazdag, e három szó az élet mulékony arany bányája. Syées a«t mondaná e tárgyról, hogy rendszerint mind a három egyszerre lesz semmivé. Valéria vagyoni állapotához illőleg neveltetett — A legjelesebb művészektől nyert ok Utast a tánezban, zenében és nyelvekben. Általában mint a legmagasabb körök gyermeke neveltetett. — Szépsége mellett a fiatal hölgy számtalan kiváló szellemi talajdonsággal dicsekedhetek. — Kedélye daczára azon behatásoknak, melyeket a fényes körökben szükségkép nyernie kellett, egyszerű és igénytelen maradt. Nem ragadták el lelkét azon té-nyes semmiségek, melyek neki a gazdag örökös-nőnek oly nagy számban kínálkoztak; — ó csapán anyját és testvéreit szerette. A fiatal női szív egész önzéstelen vonzódásával ragaszkodott mostoha nővéréhez, Eleonórához. — A fiatal bárónő három évvel volt ifjabb mostoha nővérénél, kit Boignard Valéria grófnőnek neveztek. Eleonóra szinte melegen ragaszkodott nén-jéhez ; gyakran sírva gondoluk az elválásra, melynek néhány év múlva sxükségkép bekelle következnie. Végül ne feledjük megemlíteni, bogy az ifjú grófnő mostoha atyját, Charpentier bárót bámulta és tisztelte. Valóban a báró nem feledkezett meg amaz ígéretéről, mit ama rémletee pillanatban tett a grófnőnek: .Esküszöm, bogy atyja leszek gyermekednek!" Suha e^y pillanatig sem feledke zett meg nemes ígéretéről és Valériát saját gyér mekének tekintette. Ami a fiatal hölgyet illeti, ő meghaladu a tiz évet, midőn megtudta, hogy a báró csak mostoha apja. Azonban ez mitsem változutott azon gyengéd viszonyon, mely a bárói neje leányáház csatolta; — a kis Valaua_sz«ntul is atyjának tekintette azt, kit mint olyant Unult ismerni. Élete húsz éves koráig hasonlított egy szép reggelhez, melynek hannatcseppjeit még nem párologtatták ePa. verőfény heves sugarai, — nem ismerte egyébként a világot, mint külalakjában, amit látott, csak vonzó és megragadó volt, merőben ismeretlen volt előtte az agynevezett : „mézes madzag", mitsem sejtett a nagyvilági fondorkodások és megmérgezett nyájas-kodások álezásott tőreiről. — Ismeretlenek vol- Uk előtte a .cronic scandaleuse* botrányai és a czivilizatióoak több ilynemú ferde vívmányai. Valéria lelke tiszU és szozies volt. — Azon körökben, hol fájdalom a azenvelgett ártatlanság leple alatt gyakran a Jegaljasabb szenvedélyek lappanganak, valóban bámulatos, hosjy az ifjú grófnő megőrizte azon könnyen letörölhető himport, melyet korunkban oly igen ritkán nyüik alkalmunk bámulni. Charpentier bárónő a szerető anyja gyengédségével csüngött gyermekén és az ő hasznos tanácsai vezeték Valériát azon ösvényen, melyet világnak neveznénk, ba az valóban az emberiség minden osztályára kiterjedne. Azonban ne térjünk el egészen tárgyunktól. — Épen Charpentier palota bál termébe voltunk lépendők, midőn e szükségessé vált előzmények más tárgyra irányozták figyelmünket. ^ A bálterem pompás díazitékü volt. — Ha építészeti tekintetben nem is mérkőzhetett a Palais Korai, Tuileriák, vagy a hajdani Bicbe lieu paloU nagyszerű termeivel, ízlés tekintetében bármelyikkel is vetélkedhetett volna. A faiak rózsaszín atlaszszal voltak dissit-ve, melyeken természetes camelia csokrok füg-göttek; a bársony nyal bevont kör körevetek kellemes pihenő helyül kínálkoztak a legritkább tropikus növények árnyában. - Szóval, Charpentier báró fejedelmi pompát fejtett ki. A palota fényárban úszott és a jelenlevő válogatott társaság tagjainak arcsaia elüzhetetlen jókedv muUtkosék. A terem különböző részeiben ott lehető látni a párizsi magasabb körök fiatal lovagjait, s középkorú férfiak Saulnak mutatkozó kiadásait, sót néhány agg ledér is muUtkosék önön magával elhitetni akarván, hogy még oly férfin, kinek személye a nőknél is feltűnik. A msgaxranga úrhölgyek ezerféle ragyo-. gó toilett-ben, Salmona marquis-val szólva: — as éj ragyogó pillangóit képviselték. £ bájos csoportozatbsn ott lehete látni sí est királynőjét, a asép Eleonórát és a bájos Va- v ü 1 i közgyűlésében elhatárolta, hogy mivel a körnek kiadásai mar a második ' félévre is fedesve vannak, a tagsági dijat 20 Írtra leszállítja, minélfogva az ujonan belépj tagok a tagsági díjnak csak ezen aránybun leendő viselésére lesznek köteleivé. N.-Kani-rsán, 1876. márcz. 10. Varga Lajos, titkár. — Gyásxhir. Haragos Mihályné szfll. Szelle Katalin, maga és leányai: Carolina, férje: Birkner Lőrinci cs. kir. százados, Lucretia, férje: Nagy József ügyvéd, agy ecek gyerme kei Béla, Irma, férje: Plánder György és Dezső, vjgre dédunokái: Alajos, Carolina és Elek ne vében-zzbmorodott szívvel jelenti szeretett férje, atyuk, ipa, nagyapa és dédapának Haragos . Hibály urnák a haldoklók szentségének ájutos felvétele alán, f. évi márcziiis hó 10-én d. u. 2 és Vt órakor, élete 78-it, boldog házassága 45- ik évében végelgyengülés következtében tor tént gyászos ethnnytát. A boldogulinak hiitt te- Smei folyó mareri us hó 12-én délután 4 óra kor fognak a helybeli sírkertbe őrük nyuga lomra helyeztetni. Az engesztelő »lt. mise-áldo zat a helybeli szt-Ferenczrendüek templomá ban iolyó hó 13-án délelőtti 10 órakor fog be- mutattatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. é. mára? hó 11-én. Béke hamvaira 1 ^- Zalamegyében kebelezett Zalavár község engedélyt nyert, hogy évenként febr. 24-én és július 26-án országos vásárokat tarthasson. —' Adakozás. Iokey László és neje Nagy Bécséről az árvízkárosultak részére 100 frtot, a zala egerszegi takarékpénztár 100 frtot, a nagykanizsai takarékpénztár pedig 200 forintot adományozott — A xalamegyei fiatalság több tagja Zala-Egerszegen, a ,Zoldfá*-hos cximzett szál loda nagy termében 1876. évi február hó 7 ere tervezett; a közbejött országos gyász miatt el- haUsztott és folyó '1876. évi marcz. hó 26-án rendezendő zártkörű tánczvigalmat tart. Be- lépti dij 3 frt., cízJádjegy 7 frt. Kezdete este 9 órakor. — Alispán ur elnöklete alatt Lipthay -min. tanácsos, Klíma orsz. állatorvos, Muray ont. vesztegzárak igazgatója, N.-Kauizsa pol gármestere, kanizsai, kottorii és csáktornyajá- rási szo]gabipíaí jelenlétében márczins 9 en ta- nácskozmáttjy tartatott a marhavész elleni zár lat ügyében. A határozatot a felvett jegyzőkönyv ' közlésével jelezzük. — A s&megM népbank 1675-ki üzlet- kimutatása szerint pénztári forgalom 591,101 frt 58 kr. volt, vagyonBzámlája pedig 169,006 frt 89 krt mutat, osztalék 19°/,. — Gyásxhir. Özvegy Heller Józsefné szül. Sényi Éva folyó hó 6-án reggeli órákban -, hosszas betegeskedés után t>8 éves korában jobblétre ezenderiih. Alig pár hóval ez előtt elhunyt férje halála a gyengéd s különben is beteges nőre oly sujtólag hatott, hogy ágyban fekiö beteggé lett s e betegség sirbá is vitte őt. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! Keszthely-város képviselőtestülete boldogult Heller József özvegyének — tekintettel arra, miszerint az elébb elhunyt férje, mist tanító és kántor Keszthelyen 45 évet eltöltött — 150 frt évi nyugdijat szavazott meg. Most meghalt ra nő is, nincs tehát nyugdíjra szüksége. Óhajtandó volna, hogy e nyugdíj, mely a költségvetésbe jelen évre már-ugy is felvétetett, az elhunytak egyetlen gyermekének szavaztatnék meg. — MOvid hírek. Verebélyesen a kato naság és polgárság közt véres összeütközés tör tént — A magyar kir. távirdáuál 171 nő van arkaroiazásban. — Völgyi György színtársulata Kaposvárra jő. — Toldy Ferencz könyvtárát egy antiquarius 10 ezer forintra becsülte. — Mártonffy György bpesti fiatal ügyvéd agyon lőtte magát — A népszínház eddig 7409 frt. tantiémet fizetett ki. — D'Agoult grófné, Liszt Ferencz leányainak édes anyja Parisban meg. halt. — A szombathelyi törvényszéket hely- sznk*? miatt Kőszegre teszik át— AZ árvíz még mindig, pusztitólag dühöng. — Uchatios báró lett. *—A bécsi Laube színház részére több ma gyar színdarab fordittatik le. — Szombathely éé Muraszombatból öngyilkossági híreket olva sunk a V. L. ban; ibová vezet mindezen vérlá- zito tett? — Királyné őfelsége Angolnrszágban .Fálffy grófnő* név alatt utazik. — Kolosvá- rott egy báránynak bagoly feje s 4 nyelve van. — Mocsáry (Jéza a mandátumról lemondott. — Az árvízkárosultak részére eddig 105.000 frt gyűlt be. — L_ . Utazók névsora Nagy-Kaniuán, 1816. marczius 1-tÖl— marczius 8-ig. — .Szarvasit os* címzett szállodába: Adler Dávid Komárom. Stein János Bécs. Hóeke Ha- dolí Bpest. John F. Bécs. Schlaumadinger J. Pinka főid. Sulscay Farkas Vonté. Kraasa M. Bécs. Hor váth Pál Huraazombat. Polák Káról; Bécs. Hofmann J. Zákány. Lachenbacber N. Szombathely. Gotmann B. Újvidék. Schmidt Károly Mainz. Hirschel Miksa Domború Peschke Hermán Szászország. Krauss lgn. Grácz. HQller Mór Bécs. Spiro Kornél Bpest. Ziocha Pál Sopron. Szalczer Ignáec Z.-Eger»zeg. Inke; X. Szent.Kereszt. Heimler M Bécs. Bosenberg H. Bécs: Poliuanazky Kálmán Perlak. Srbnabel A. Bécs. Trűn. nel E. Bécs. W«inberger M. Bpeet. Tief K. Leteaye. Kardos J. M-Atád. Tuboly Viktor Letenye KolUy Békus Kottori. Chamay C. Lyon. — „Arany Korooáboa" cnazett ssállo- dába : Rafael H. Foaóny. RiefTel birúné Belezna. Vés- sey M Vese. VSme Antal Bpest. Gelvás; N. Ktneg. Polik Ignács Bécs. gdaaétl K. Pécs. Eőrj Gusatáv BpesL Fcbnitzl W. Béca. Baschka János Bpes Háry Jézsef Ha. Apáti. Saij N. Csáktornya. Fecsomik N. Csáktornya. Konyáry László Draskovecz. Betttlheim Rudolf Bécs. Stein N. Vinesoaecz. Rudolf Wellea Bécs. L5wy Roaalia Bécs. Németh Lajos Bécs. Horváth Boti Tata. Tóth Józ».f Perdocz. Ney Jénef Bpest Pin- kas Lipót Bpest. Benedek János K5r«sd Beek N. Keszthely, Muray Lajos Bpest. Vértesy Iván Keszthely. Mnsquitler N. Cxargo. Telabér II. Somogy. Dr. Ssí- TÓ, J*z»ef Bpest. Leioolf János Kapuvár. Spehar Mi- bál; Pozsega. Hermann Gyula Béca. Vaae Soma Bpeet. Hedenik M. Bécs. Goldschmidt M. Várasd. Weinber- ger A. Becs. Neufeld 8. Kaproncza Rajkay Fülöp Gráes. KUma Miklós Bpest. Cintor Imre Z.-Egerazeg. Lipthay István Bpest. — .OrnulsDhoi* cziantt ssálLodába: Fongrácz Rozs Tűrje. Engel Igaáoz Szent-Miklos. Mattel János TOrje. Kadenics Géza Dombé. Rosen- irasser E. Béca. KOttner G. KpeiL Gross József Qa- más. Schwarca J. Bée>. Zrínyi József Szombathely. Matns István giombatbe];. Deákj Antal Lasztoliya. -ihí Ödfln Csákány. Groszsann M. Baboesa. Fuchi I Kaprenezs. Nádasi N. Jada. — .Zöldfához* ciimiert szállodába : Frax- kel M Péca. Veaielyi I. Veaaprem. Wittinger t'erd. Biea. Fekete Ignács Pserrárad. Jozsa Jdtsef Sz.-Fe- hérrár. Geaztmajer A. Wes. afeskeaballer T. Becs. Ssiato1 M. Zala-Egeraseg. Prácsovies János 8ojto>. Btolezer Jakab SftjtGr. Sdnrarzenberg L Bác. Schlen- ken Iván Gírci. Beds Egnrd Kapuvár. 8<honhorer A. Bíu Wenlimmer Becs. — SteÍDer Salamon szállodájába: Krsnss B. Eaposvár. Landler A. Siakicai Kebler Sórla Lep- sen;. Klein Sp,. K.-Vid. Moller G;. Pacaa Engel L. B.-sat-Láasli. Kobn 8. Eger. Drueier J. K.-Vid. Weinbert»r J. Mnnkáea. Kottenber; A. Unnkáes Gress La}os Eger. Beobjiitser J. Pacu. Wienhofac M. B.-s>t.-Láazl.>. Handler S Kaik. Hindiéi U. Pa- esa. Polák W. Paesa. Spira K. Bpe«t Rosenspitz C. fia. Engel M. Paks Braun J. Vid. Kreolier J. Sis káén. Steraberi H. PMríu. BoseoberEer A. Pápa. Scbirarzenbers; Dávid Zala-Apáti. — .Magyar Kir£rl;hoz' cslmzett azál- lodába: Kádár Endre Bráza. Scbtnfeld Mór Zákány. Popoviea János Gelae. Ger{el Ignáu i-Bijk Brejer Bernát B.-Sxt -György. Goldstein Sfór Bpett. Ekstein M Szent-Uibály. KechnUnr ti Kosztbely Ungar Fri gyes 8zombatnely. Daos Antal Csapi. Sebweiger M. Grácz. Kovács György Caáktomya. Grunbaum N. Al sók, Liebwein N. Bpest. Stern Mátbán OsnrKÓ. — Hoffman Lf. ezunzett aiírliázaba: Boeea- j Karolj Títínj. Weias N. Belovár. Kohn A. BseDt-Mária. Minda Gyorg; N -Ksaissa. SUiabaK N. Körmend Bitser H. Nagj-Atád. Érték-ét váJtéfttyu márczhts 10. 3*/, aetaüqnw 67.30; 5'/. nen«. kőloson 70.15; 1860-kiálladalmikölcaön 110.90; bank-rassrv. 3.91— ; hitelintézeti részvények 171.— ;' Londou 116.10; magyar földtehermenlési kötvény 76.75; temesvári földtehermentési kötvén v 76.—; erdélyi fdldtehermentési kötvény 77.25; horvát-siavon földtehermentéai kötvény -.-; ezüst 103 25; os. kir.' arany 5.441/, Napoleond'or927Vt. Plaezi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaczbiztosi könyvéből: 1876. évi marciius hó 8-án. Gsbonanenflek 78 krr. sulya egy kee* toHterszeriat: Btza 10 frt 80 kr. 75 kgr. s. 10 írt 30 ki Rozs 71 lug. s. 7 frt 80 kr. Árpa sarfSsasre 60 kgr s. < frt. 60 kr., eutiare való 60 krg. a. 7 frt 20 kr. Zab 41 kgr.s.8 frt 60 kr. Li sst a e mO e k: 100 kgramm szerint: Liast legfinomabb Sl frt. — kr. Zaenleliszt 22 frt. — kr. Febér krayerlisal 15 frt 60 kr. Fekete kenyérluot 12 frt. — kr. Búzadara 2* frt. -kr. Árpakása Í4 frt.— kr.Biz.3O frt — kr. — Hüvelyesek: 100 keramm ezerint: Borsó Sí frt — kr. Bab 7 frt ÍO kr Lencse 32 frt. — kr. KSles 12 frt. Hajdina (ponAnka) — frt. - kr. Knkoríesa < frt 80 ki. Burgoura 2 frt 20 kr. H n s: egy kgr. szerint: Marnalms 44 kr. Disznokaa .46 kr. Juhhús — trt — kr. Borjuhu. 54 kr. Zsirfelék: egy kgr. szerint: ütsznóssir 81 kr. ^n-t*—-r fag;gyoa 32 kr. Szaloona 84 kr. Szappan 44 kr. LámpaoUj 54 kr. Stesrin-gyertva 1 frt 10 kr. Fargyu-tjertya 68 kr. Bor: egy beetoliter aaeriot: 6 bor 15 frt. — kr. Dj+or 7 frt. — kr. B8r: Legmagasabb -^ frt — kr. Legslaesonyabb — frt— kr.TO ai f ah 1 kOb- metsr sserint: BOkkfa 4 frt. — kr. Tölgyfa ü frt. 90 kr. K5s««n 100 kilogramm — frt40kr. — Saéas 100 kgramm sserint: 5 írt. — kr. 8 a a 1 m s 3 frt — kr. N a p s > á m : Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élelmezés nelkal 1 frt. — kr. Élelmezéssel egy n5 50 ki. Élelmezea nflkíl T0 kr. gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 50 kr. Kiadta: (P- h.) Haninger József, lj S Heu lUreihi B-tsIsrsrcrlss 18-kj IS76. Felelős szerkesztő : Bátort! Ujtt. A ,Zalai Közlöny' f. evi 18-ik számában 187S. január bo 26-án tartott nemos-vidi bálra vonatkoad a az illett kacsa írónak jó adag mfiveleUenségrEl tanúskodó liirlapi .caikkét felelet nékfll nem hagybatjak. A kacsa ezikk irdját csak X. nrnak nevezzük, mivel mást nem is érdemel, minthogy ötunaga is J4-nak látta nevet eltitkolni ama szemtelen csikk alatt mert az csakis szemtelea ember jelleme, ki mást rágalmazva, s& fenyegetSleg megtámadva, nem merészel nyilt homlokkal fellépni a nyilvánosság teréa. — Ba tehát X. ur csak urkálhstnámzági viszketegbSl tette azt, a mit tett, ugy szegénynek megbocsájt-hatd ; hadd tOmjénezzen hiúságának addig, mig sasb-kendSre lesz ssüksége; de ha a műveltségnek azon fokán áll, — a mit ugyan kétldok, — hogy belátja azt, misserint a védtelen nokke] szemben egy mu-vett férfi soha semmi körülmények között sem elhat oly kihivélag, oly szemtelenül, mint ast X. ur tere; akkor ayittao felhívjuk — ha még egj .kis bsostUat-érzéssel rendelkezik — veg/e le arezáro! a barkót s mutassa meg nevét, ha bár az egyezer is, mint rea-desen szokott lenni, ugy most is megismertük a ssa-darat tolláról, vagy jobban mondva butaságáról. Nemea-Vid, marczius bo 4-én 1876. , Dr. KÜHN KIHALT. GTÖNGYÖ8I LÍ8ZUJ gyogynerío. ~ '_ BEÉGEK KABOLT. r Ein Haupt-Oepót meiner KL Schwechater u. Steinbru-^' cher Brauereien befindet ách in.Gr.-Kanizsa, Kazin-cry (ehemahlige Branhansgasse) Witwe Ungerísehes Haas, wo Bier in allén Arten von Biergebinde stets in Vorrath. Besonders empfehle einem P. T. Fublicnm ! mein vorzüglichea Exptft MSrZM-Bier in Flascino. Anton Dréher. Adresse für Depeschea: Dréher Gr.-Kanizsa. •) E rovat alatt kOalSttért fe!d(eség« nea vállal a . 8a»,k. Mai számunkhoz van mellékelve Fleischman & Weber budapesti magkereskedők árjegyzéke 1876-iki évre. lériát - Eleonóra karcsú, szike leányka volt, alig áthaladva azon koron, melyben a németek: az ifjú hölgyeket „Bachfisch" névvel szokták I megtisztelni. A gyermekded lányka arczvonásai páratlan szabályosak voltak; - telt arczain u egészség színe, költíileg szólva: „a hajnal ro-" zsa pírja" derengett. — Ábrándos kék szemei akaratlanul elárulák szivjóságát és ártatlanul raosolyg* bíbor ajkai elárulik, hogy kedélye megvan őrizve a korai érzetviharok rombolásaitól. Eleonóra minden vénása Valériához telte hasonlóvá ót; — mindketten anyjuk bájos vonásait örökölték. ,-- A két ifjú hölg/ a fényes társaság női kö-; rében foglalt helyet körül rajongva az illatos <" divaturacsok botoló csapatjától. Eleonóra és Va-i léria nem igen látszottak figyelni ezen oly min-* u.-nnapias hódolókra, inkább a művészi zenére ; forditák figyelmüket. A dandyk nagyobb része kedvezőbb tért keresve hódolatsiuak, lassankinta társasig többi szépségeit részesítek udvariasságuk és előzékenységük áldásaiban és a kél mostoha nővér néhány pillanatig egyedül lehetett volna. Db egy igen előkelő ifjú nem tágított a üomleges térről. Ezen ifjút Mhérac Ficéron maquisnakne veitek. > \ Alig lehetett több 25 évesnél; egyébfil származott azon frankcsaládokuak, kik Pipin ioejéból származtatják családfajaikat Különben annyi tagadhatatlan, hogy rokonságuk a legmagasabb nemesség köreire terjedt ki; a Nevers-ek, Ferté-k, KÓhan-ok, Montauban-ek, valamennyien a Mhérac Ficéronok főúri rokonságához tartoztak. Xaviermarquis karcsú, magas növésü ifjú volt geeztenyeszin fürtökkel és kisded spanyol szakállal. Elegáns öltözéke és biztos magatartása első tekintetre felismerhetővé tette a főnemes gavallért. Ezen fiatalember ez estén szokása ellenére felette tolakodó volt; — egy pillanatra sem tévesztette szeme elól Valériát, szemei szokatlan tüzbe égve csüngtek a fiatal grófhölgy üde termetén. Majd fagylaltot ajánlott a hölgyeknek, majd sétát a szomszéd terem árnyas narancsfái alatt. A marquis mindenkép megakarta magát értetni, hogy egy lesetlen pillanatot óhajt. — Azonban Valéria nem látszott észre venni as esdő tekinteteket Végre Eleonórát egy fiatal lovag tánezra vitte. A quadrill ü tényszerű zenéje elnémította a kissé hangos társalgást. Mhérac Fioéron marquis a fiatal leányhoz közeledett. — Ön nem sejti grófnő—szólt merengőn Ficéron — mennyire áldom én e pillanatban Lustigny barátomat! — Valóban ? — felelt mosolyogva Valé ria, — hát valljon miért ? — Hogy az ön nővérét tánezra vitte, — Ejh marquís ur, ez udvariatlanság! Várjon, megmondom Eleonórának 1 — Grófnő, én mindenáron egyedül akar tam beszélni kegyeddel! — Velem ? — monda bámulva a grófn0 — mit mondhat nekem ? — Én imádom önt! — Mióta megpillan tani kedves alakját, a szerelem édes érzeménye honol keblemben 1 — Oh grófnő, hallgasson meg ; egy pillanat ön előtt térden töltve a meny országgal ér föl I — Egy élet boldogsága van as ön kezébe I Oh, mondja ki a boldogító igent. — Kíméljen meg marquis ur ! — Ne használja ehideg szavakat; engem őrültté túsz a gondorat ön nélkül élni! Feleljen grófnő 1 AZ égre kérem feleljen 1 — Mi nem értjük egymást marqois ur; — az ég csak rokon lelkeket egyesíthet. — Tehát nem szeret ön ? — Én becsülöm önt. mist. — Jól. — Grófnő mi gyűlölni fogjuk egy- — Ha, ha! ne mondja. En nem gyűlö löm önt. Já pillanatban Eleonóra ismét fölkereste nénjét — Ah I Valériám, — monda a bárónő, mily fólhevült vagy, sőt ha jól látom, szemeidben könnyek csillognak. Te kis boho. nem könnyet látsz szememben, azonban nagy a bőség e teremben. — Ki volt azon fiatal ur, kivel beszéltél? . — Kíváncsi 1 Mhérac Ficéron or. — Ah Inézdciak, most anyánkkal bestéi. Milyen szomorú kinézése vsnl — Hát amott azon szőke fiatal ur ki lehet Valéria az Eleonóra általjelezett irány felé tekintett és ott magas termetű, szőke fiatalembert látott karon vezetve Lustigny gróf, Eleonóra előbbi tánezosa által. A fiatal bvsg divatszerü szalon öltözetet viselt; mellén a Newszky Sándor gyémántos keresztje csillogott — Lustigny gróf társát Cbarpentier bárónőnek mutatta be. Azután sze-•rnei keresóleg futottak át a tömegen, mig végre felfedezte Valériát és Eleonórát, ekkor egyenesen azon irányba vezette a szőke lovagot. — Hölgyeim, önöket föltalálni, megval lom, igen nehéz. Ugy tesznek, mint a gyöngy kagylók, a tenger fenekére rejtik magukat — Engedjék meg bemutatnom Demidoff herczeg urat, a császári orosz követség első titkárát Valéria pirulva emelte föl tekintetét, mely a herczeg őszinte és nyilt tekintetű szemeivel találkozott — Demidoff herczeg nem haladta meg a huszonöt évet és egyike volt a legkiválóbb férfiúi szépségeknek. A császár leánya benne találta föl ideálját — Az első tekintet, melyeta herczeg nemes, férfias alakjára vetett, meghóditá szivét. A kedves leány as első szerelem kínzó és boldogító pillanatait éldelé. Eleonóra mitse sejtett azon érzelmekből, melyek nővére lelkét e pillanatban elfogtalak, — 8 ő nem látott egyebet a fiatal orosz herczeg. I ben, mint mulattató es kellemes társalgó lovagot I Demidoff herczeg fölfogta a szerelmes " i- ; léria lángoló pillantásait és midőn as eetely be-, fejeztével elbúcsúzott volna, kis levélkét nyomott kezébe, mely mint sejtjük, szerelmi vallo-1 mást tartalmazott Hagyjuk Valériát és Eleonórát elfoglalva a bál alatt gyűjtött tapasztalatok átgondolásával, mi kísértsük meg Demidoff herczeg körülményeiről valami közelebbit megtudni. Annyit kevés fáradsággal sikerül kikutat nunk, hogy az ifjú herczeg roppant gazdag és hogy Oroszországban mértföldekre terjedő ura dalmai vannak, de nem szabad felednünk, mi szerint Parisban minden külföldit és királólag minden oroszt igen gazdagnak tartanak, addig — mig balvéleményükröl meg nem győződnek. Demidoff Leonin herczeg azonban igen jól tudta adni az urat. Megbízható körökben le- i hete hallani, hogy némely nagy bankároknak j többel, mint kétszázezer frankkal tartozik. I Ezt az összeget az orosz követség elsó üt- ! kára igen jelentékeny fizetése mellett egy év I rövid folyamában vesztegette el. — Ezen kiterjedt hitel erősíteni látszék a közvélemény meggyőződését, hogy Demidoff herczeg rendkívül gazdag. Ennyit tudott a közvélemény. — Azonki-vul köztudomású dolog volt, hogy a követség reményteljes titkára szenvedélyesen szerette a kártyát és oly roppant összeget nyert, hogy egyszer maga is megsokalta, mondván: — Végtelen sajnálom uram e bohókás szerencsét, azonban itt ülök és kész vagyok revanche-ot adni. — Nem, nem 1 — Ön távoihatik berczeg; lehetetlen szebben és nagyobb hidegvérrel játszani, mint ön. Demidoff herczeg beseperte rengeteg nyereményét és távozott Eddig as áram egyik oldala, most lássuk a másikat. (Folytatása köv.) T> EJ Dr. EKJTSZT I~ Kzea könyv okulást es sseluéret ayejt mmdai Hl Htabb korákban titkos Mst vegjr sssrtakMea Ittagást Oztek é. «m»t " " ' ~ " marnak kS> « yítnek. Aiok is, kik idoaDit bujtvkórbtui, Mrl>^J«kl>tM, hm- k>yW. hufve-4-«akll*.t»«i W*lrt- ▼■<? klkntk t*»te UÜ»JH{O# bigtuirsdstfok Utal gjte-tt tlj kigyóii mdk itt el ♦♦ "I ♦♦ . j gyz Sevelí>k. lelkének én Kiklibao atnbwMritok, tík javtU nlvökűo hordjü, jót t*«tík b» HSBltaT Alólirottaknak a csurgói uradalomban néhány száz mérő tavaszi rozsuk van, a melyet vetőmagul a t. gazdakö-zSnség figyelmébe ajánlanak. - Bővebb értesítéssel szívesen szolgálnak : Beek Kálmán fiai Keszthelyen. Bízzatok a bebizonyult jóban. Orvon tekintélyek ét számos magánosok bisoajritvÁnjrmf, A naponta oOr«ked5 k4rdex6<kOdések *• szaporítás keseskecl.k alant k6T«tkeiŐ gyógyszerek jelessége felöl. Dr. Miller moh-n^v én) nedve meglepE hátút, a légeítf és a mell minden faja lobjainál eV tfi. dó betegeknél Egy iége!y huzaálati nUntánal 50 kr. KStzöMt-és ajánlólevelek. ' Tekintetes art Folalmnlbatlaa mon-nOTénynedveért ezennel indíttatra ér-sem magam legmelyeba kots5oelemet kifejetjí; egyednl esen Kernek kBssSnhetem aa eddif reménytelen, de most biztosan marható járatásomat, érek ota tarti mellgyengeseg <s kohocésbtl. Ssrraaktdjee: a HSBTftdS- emberieeg erdekében eien igazságát sorokat kinyilvánítani. Teljes tisztelettel Georg sfihaeli, tgkapenies. Dr. Wiler batfaagüag, mgyésztteg megvizsgált óv-balzsaon gBresSk ellen. Még fSlolmulhatlao hatására nézve mindennemű gyomorbaj, gyomor-, ssir- es taggoresoknél, riltAlíi is nebézkoros rohanóknál. Egy négy palzczlc ár« 1 frt 60 kr, egy kicsiny 80 kr. Tekintetes Miller János nrnak Brassóban. Orbaláwma gCr- os«k allu nSmnak mir is m.lljíraíiníl igen jalis ssolgálatokat t8n, keieo nekem posta atánv<t«llel míg 4 nagy palacskkal a 1 Irt 5u kr. eaen elérge nem mélláojolbato jol«» aurből kUdeni ■ aeo fogom almniasitairi enw hatáso. neit mindenütt a legjobban ajánlani : ( PeUS-Telekés, 1875 ane . 8-in. Kfráli tisatet«ttel Alosti Pil, foldmirelö Mindenkor kapható : Siegedeo fiauatr m. k. lottoíjojtí- oél, aradon Tonner is társánál is Prisner W. ■ I. nil. Kssegni Oobeuk^ 1. és Diener O. J. gjigjsaeré.anil,- Temesvárit PeSer J (TOgrraerisinfl is Hiesiger J. F.-nil, Pécsett (X-rte J.-níl. Vsrseeun Straeh Sebest^en'gyigjraaerisanel. (3S—6) Főraktár: Muller Albin vegyésznél Brünnben. Dr. John Yate Florlllne-ája. A legjobb fogtisztjto és edzS aaer, n5T«ny' részekből, eltá-▼oli$a a eaáj rosa szagát* és helyette kellemes illatot gerjeszt, a íográrxést és a foghas daganatot elhárítja a megóvja a fogakat rothadástol. Egy palaczk 6» kr. Dr. John Yate Seral1 ■ fogp o ra tisztítja a fogakat s hasznalata otáa nemcsak a fogon larakódo kove.edes.ket ti»oBtja el. hanem* a fog fényét, fehérségét kitonS-en elősegíti. Egy doboz 40 kr. Dr. John Yate Prompto-AllTlo-ja (fogeseppek) jótállás mellett adarik. A legmegrSgzotulib fogfájást ia kérés id6 alatt megasBnttti. Egy doboz hozaá készített pamuttal 40 kx. TörBk aiáj-pastlllok, golyócskák, malyek a saájban forgatva elftznek minden kellemetlen aatgot a szíjból, fiSkép czélszorí aa ssinházakban, bálokban a egyéb társas korokben ia atb. Bgy dobos 40 kr. Dr. Bsrhaver általános ndvény-gyomorerogtté. Ezen ji illatn s erositS kiszolék igen io hatással bír, emésztés és abbéi származó étvágyhiány, izélbántalmak, ima* faj-^'s, gyomorégét, gyomorkatarh, aranyér, aárgaaif eeasékkvkaea bántalmaknál. Egy palack 50 kr. Dr. MBIIrr MÖTénymell-paatlllja hathatós enyhitoszer keholis, meUbajok, lélegzée, saamárknnt I rekedtsigeknéL Egy doboz 30 kr. ' Phlloeome (növény najkenSea) nagyréazint idegen égbajUti olajokból készült, megtartja a hajat, a sakil t eredeti ssépeégében és erejében, eltávolítja a hajkorpát és nj hajat ad a kopaszaik, gyógyítja minden bajbetegaéget a nélkül, hogy legkevesbbé is kellene orvosi aegélyhea folyamodni. Egy szép Oregtegely ára I frt. A keleti Mépltó-tejnek sokan kBaaonbetik azép, faher a ifja areabSrOket, mely minden aa arezon támadd bajokat m. p. aseplS, máj folt, aehhely, kttteg, orrrereseég atb. a legroridebb idő alatt eháTolit a helyébe finom ifjn areabSrt varázsol. Á hatás bizonvot. Egy oveg ára 1 frt 60 kr. Mindezen itt felsorolt szerek eredeti minőségben kaphatok: Nagy Kuüzaán, JVoyer B. gyógyanréaz nrnál. (S-16) y ír. Haier Ml^ ,orvos-, sebésztudor, szülész és szemes gyógyít gyökeresen fényes és .tartós siker b i z.t o-sjtisa mellett mindennemű titkos betegségeket 1) aj önferttoémek niwlra követkaunényeit, agymiot. magömléseket, I a»tagerlékenygT«»«T»éget,axondótoljást,kalonS»«naI tehetetlenséget| 1 (elgyengült férfierőt) 2) hngvcsófolrágokat (még oly idülteket i.), a nem- iöi%zek bnjaköros fekélyelt é> másodrendű ba jákért minden alakjaiban ét oloofitáaaiban; 3) hugyCsfazflkOtóseket: 4) fráa ét idült nyákfolyásokat n í k n * 1, ai ngyne- veiett feherfolyiitoaai onnan eredfi MAGTALANSÁGOT; I 5) bórUOtéseket; 6) * hngyhólag betegségeit és mindennemfi vizelési ' nehéiségeket Rendel naponként: déleUtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig ét e.tve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváj-os, kigyó-uteza j 2 ik szám a. kígyó- és városhaz-ateza I sarkán. (Rottenbüler-fóle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. DüjaleUátottleTelekreaxonnal *m Tálasi adatik és a gyógyszerek ' _ megkUdetnek. (45-6 Philadelphiai viiágkiáliitás 1876. Fanú kUlUtáara kiuitaU tárgyak — késó bejelentéi tolytán --csoportonként «• a gyári áraknál tokkal olcaobban B fOJTlZlt. (56-1) esoport 1 csinos, jól járó brona ora, hoa- aátartoao hoaaan láncosai, jtt- áUás maUett 1 elegana ontott iro awkoa brona- bol, tolltartó >al. 1 finom brons aaatali [grertyatarto ontott alakokkaL 1 teljes TarrowakSa talmi arany- tokban. meaes oloai SMJegért eladatnak. A csoport követkeiő tárgyaiból 411: 1 esnkorezelencse, airhitú. 1 csinos /ínrkép-albnm azep kiil-litásban 1 alagana női legyezS 1 japán ssivartárcaa gaadag sain-játékkal. 1 aaaton aastali caengetyll bronzbé). 1 igen tartda noi kési táska mesterséges zárral. Aa itt foliorolt randkivftl nép ét gyakorlati tárgyaknak ára ösz-aceaen caak 5 forint. Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, I. Wollzeile Nr. 25. A világ legjobb érái ai általunk behozott valódi angol talmi-arany remontoir-érák, oldalakon kulcs nélkül felhúzhatok, igen. finom gépezetteV-pon toaan aiabályoava S évi jótállással. Esen kitünteteti nyert óráknak ára finom talmi-arany lánosczal ét óratokkal egfí" oaak 12 irt 50 kr. Kapható Blan & Kum, Grandmagaito, Wien, I. WoIIxeUe Nr. 35. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesittetnek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán Deák Ferencz arczképei dus választékú olajfestményben 2 frt tol 30 frtig kaphatók. OgOQQQpOOQOOOOÓÖG *^*a^^^^stssW^sJ|h^sá1Ík_^s|B>v_^s»ak_^aW.^BaW.^ÉBW^^BW -^^—^^m^^- ■^^~^^-~^m Wajdits Joaef kiídó-, lap- és nyoiadatoiajdono. faonaajtó oyonüsa, Kívánatra részletfizetések mellett is éladatnak. 5A61 -KÁMZSA, I87«. márczlns 16-in TlíeuötMlk érfolyim. Bttntsaf ár: -.1 Iád nllnl illeti keileaesT szerkesstóhez. Takarékpénztári épület ftld-i; szint, — anyagi réui'1 illeti költemények pe-dig a kiadóhoz bér. \baaábos p 1, atásodazor > toribbi KIM 6 ar. 5Y1LTTÍRBC9 Beraneatetlea levelek eeak ismert BMUkatár-sakuíl fogadtatnak .1 ZALAI KOZLO ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY.1 Kesiratok viatsa nem küldetnek. es birdeUeert MUa »0 kr. fi»et«nd5. előbb : ] gr-,.-, -- —> vasaruap- s csütörtökön, megjelenő vegye* urulmu lap. Nagy-Kanizn válts Wykatétaoáaak, naaklüsMao a„ttagy-kaaiz»ai karaskedelpii > iparBank", a .nagykanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általáiMM tanitt tastűtot', a ,iUla-SMMgy* ^fiztajézási rétzvéaytárstitat t több aagygi ét városi egyesület Uvataln értasitáje. Uetenkínt kétszer, A keleti marhavész elleui óvlutéz-> bedét; Z&iamegyében.*) V, Jelvétetett Nagy-Kanizsán, lHíű-ik évi máraátu 9-én, jeienvoitak a~ alóiirottak. • ■ Tárgy: Zalamegyében fenálló határszéli óvintézkedések és különösen a katonai órvonal további fentartása, vagy enues más czél-szerü intézkedésekkel leendő fö lesei élése iránti tanácskozása. Mindenekelőtt a löldmivelődés, ipar, és kereskedelemügyi magas oiinisteriumuak ez ügyben kiküldött megbízottja Lipthay István Wnisten osztálytanácsos or szép és velős szavakban tudatja az értekezlettel, hogy a magas magyar királyi kormány, va- lamiut eddig, ugy ezentúl is kész a pusztító hatásáról jól ismert keleti marhavész ellen hazánkat kedvezőtlen pénzügyi viszonyai mellett is bármily áldozatokkal szükség ese tére biztosítani, — mindazonáltal tekintve az ország jelenlegi pénzügyi viszonyait, igen óhajtható volna, heg}' a nagy költséget igény lő katonai őrséget kevesebb költséget igénylő zárintézmény nyel lehetne.* czélnak megfe lelően pótolni. " ) iSunek előrebocsájtása után az értekezlet azon kérdést tévé tárgyalás alá, vaj-jóu a mostani körülmények között a Drávánál nagy költséggel fentartott katonai órvonal megszüntethető volna-e vagy nem ? Figyelembe "véve azon áldozatokat, melyekkel á katoBai órvonal fentartása jár, másrészt azon kiszámilhatlan károkat, melyeket a kellő őrizet hiányában könnyen be- *) lffan óhajtandó, bopy c megállapodást a kormán; mielőbb elfogadja. Sierk. marhavész hyánim».lr okozna, — aírCrtekezlet azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy miután a horvát határőrvidék három kerületében a vész jelenleg is uralg, tekintve továbbá, hogy a bosniai zavarok az ottani hatósági intézkedéseket meg! szüntették és-högy a horvát- slavon hatóságoknak az állategészségügy körül eléggé tapasztált erélytelen eljárása, sőt a megfelelő intézkedések teljes hiánya, a hátáról-vidíken uralgó vésztefjedésének megakadályozására biztosítékét épen nem nynjt, nemkülönben azon körülményt; hogy ZaJame-gye és ezen keresztül mas megyék is horvát, siavon országokkal élénk marhakereskedést űznek, ezen okoknál fogva s nehogy az előbb átuztatás és más.módokon nagyban folytatott csempészkedés ujolag lábra kapva, megyénkre ismét vészt hozzon, az értekezlet a 273 főnyi katonai ör vonalat teljesen megszüntetni tanácsosnak ugyan nem tartja; de, hogy a czél az eddiginél kevesebb költséggel is elérethessék s a zárvonalnak a fenyegető veszély elmultával bekövetkezhető megszüntetése alkalmával az ezt pótló óvintézkedések már jó eleve éleibe legyenek léptetve, — a Drávánál őrködő katonaság létszámának a megyei -alispáni hivatal és a katonaság megállapodása alapján alábbi módon történendő leszállítása mellett az 1874. évi XX tervényezikkben elrendelt s ez ideig is pontosan foganatosított állandó intézkedéseken felül még következőket tartja életben léptetendóknek, ugyanis: A katonaság, létszámának fennebb jelzett leszállítására nézve az értekezlet azon véleményben van, hogy ezen katonai létszám nevezetesen leszállítható lenne az által, ha a Drávavonalon jelenleg fenálló egyes katonai űrállomások a lehetőségig be-szüntettetvén, ezek helyett a csempészek elleni őrködés őrjárati szolgálat által teljesítetnék. — E tekintetből a varasdi és légrádi átkelési helyeknél a katonai állandó órállo-mások okvetlen fentartandók lévén, az őr-járati szolgálat czélszerüen leendő teljesit-tietése tekintetéből netán mégis szükséglendő őrállomások megállapítása az alispáni hivatal és a katonai parancsnokság egyetértéslével lennének megállapitandók. A katonai létszámnak ezen leszállítása is csak azon feltétellel lészen eszközölhető, ha a határszélen őrködő katonaság folytonos ellenőrzése, a marhanyilvántartás mikénti vezetésének és az állategészség szemmeltartása czéljából a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magyar királyi magas mi-nisterium által egy szakértő közeg a Csáktornyái, perlaki és kanizsai járásokra kiterjedő hatáskörrel kiküldetnék, — ki is működését a helyi viszonyok szemmeltartásával készítendő .megyei utasítás szerint teljesítené. Továbbá indíttatva az eddig elért kedvező siker által, az értekezlet nézete oda-irinyul, hogy a csempészkedés megakadályozása tekintetéből a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi mi-nisterium azon intézkedése, melyszerínt-a csempészet feljelentőjének minden darab csempészet szarvasmarha után, ezek darusításából befolyt vételárból 10 írt kifizetendő, ezentúl is érvényben tartandó lenne. Kemkevésbé véli czélszerünek az értekezlet az alispáni hivatal által eszközlendó elrendelését annak, hogy a határszéli szem-lélóbizottságok a belépti állomásoknál horvát, slavon országokból behajtott és a csak- tornyai,, perlaki és kanizsai járásokba uáat szarvasmarhák számáról, azok tulajdonosai és hajtóinak, nemkülönben rendeltetési helyeik neveiről az illető szolgabiró urakat a behajtást kővető napon okvetlen értesíteni kötelesek legyenek annál is inkább, mert igy az illető szolgabiró urak által a községi elöljáróságok a behajtásról értesittetvén, ezek a horvát, slavon országokból származott, — tehát gyanúsaknak tekintendő szarvasmarhákat kellő felagyelet alatt fognák tarthatni. — A határtól távolabb eső és e végből marha nyilvántartásra nem kötelezett községek pedig szinte alispánilag ntasitan-dók volnának, hogy a vásáron vett szarvasmarhákat rendeltetési helyeikre történt megérkeztük után 24 óra alatt a községi elöljáróságoknál bejelenteni szoros kötelességüknek ismerjék. Ugyancsak alispánilag utasiUndók lennének az összes e megyebeli községi elöljáróságok arra, hogy a marhahajtó ntakon a távolabbról hajtott szarvasmarhákról a jár-latokat a hajtóktól elókövetelvén, azokat szemléljék meg s azon esetre, ha a járlatok a fentálló szabályoknak megfelelnek, a marhákat akadály nélkül tovább bocsássák, azon esetre pedig, ha a járlatok az e részben fen-illó szabályoknak meg nem felelnek, a szarvasmarhák általak letartóztatandók és erről az illető szolgabiró urnák azonsai jelentés teendő. A már kiütött marhavész elfojtására irányzott intézkedések kedvező sikere nagy részt azok gyors foganatosításától lévén Tárható, az értekezlet még azon véleményét is szükségesnek látja kifejezni, hogy a földmi-velés, ipar és kereskedelemügyi magas magyar királyi minist«ritimn»k oly intézte- TÁjtCZA. --. Az évszakokról. _ 1 rta n felolTasta: Farkáé Lástlő, fógyiön. ígasei.— Mind az egye* ember, mind az összes emberség életének meg van a maga törvényszerű folyása; az a különbség köztük, hogy az elao csak e^y parányi, rOvid pályafutásu csermely, mely a szerjnt, amint vagy verofeuyes domb lejtőjén, vagy napvilágtól elzárt barlang sutéi fenekén hajtja tovább aonm, majd dallamot vidám csörgedezem), majd komor xugáaul halad czélja felé; egy ntjába dobott ko elég arra, hogy megakaszsza, vagy tévútra vezesse; mig ez a másik hatalmas folyam, mely széles medrében egvsW nyugalmasan ömleszli vizeit, máskor vadul hömpőlygetí vihartól fölvert hullámait j nincs hatalom, mely útját állja, vagy természetes medréből kiterelje. Azokhoz szolok egy pillanatra, kik velem együtt már tul vannak azon, hogy csak a jövő reményeinek neveztessenek. Szálljunk csak egy kissé magunkba, igen alkalmas erre a böjti ■"eié; öntudatunk világa mellett figyeljük meg anllemOnk jelen állapotát s emlékezzünk visz-aza múltjára is. Abban a korbaD, melyen ugy iparkodtunk végig rohanni s melyet mo»t nem egyszer szerelnénk vianavaréBolni, szóval az élet virágkorában igen kévénél bírtunk még abból, mit világismeretnek szokás nevezni. A helyett, hogy az észtSl számon kértük volna töredékes ismereteink alapját; a helyett, hogy kerestük volnaadolgok nyitját: megolágedtfiok é fölazinnel, a kttled látszatul; mert még akkor a r t e 1 m ü n k, melynek az emberi lélek munkás erői kost a bányaSEmesteraég, a dolgok mélységes alapjainak felkutatása jutott, nem emelkedett önálló mesteri rangra, csak mások szolgálatában állott s a mi jót, roszat másoktól látott, ahoz alkalmazkodott. De volt e helyett egy más szellemi képességünk, mely már akkor önbizalommal lebbentette meg megizmosodott szárnyait, hogy sebtében átröpülje az egén világot, mert nem hagyta nyugodni a jó ét go-oosx tudás almája utáni éhezés. Ez a gyors róptü idő és térbeli elérhetetlen messzeséget nem ismerő madár a képselődéa. Hint a napoknak, ugy az elilnek reggele is félhc-málylyal kezdődik. Szellemi világunk ezen félhomálya s phantaaia, melyben már látjuk a tárgyakat, de nem igazi valóságukban. Mint a reggeli szürkület gőzéből felmerülő nap meg-aranyozza a begyek ormait és kápráztató színjátékban csillogtatja a levelek harmatát: ugy aranyos meg a ugy von be as üdeség zománczá-val a n^ki hevült dns erő- képzelem mindent, a mire ráveti sugarait. Azért oly szép az ifjúság, aert eleme, uralkodó planétája a képzelődés, mely az egész mindenséget a valóságnál szebb, költői tziuben tűDtcti fül ; de azért is oly ingatag 8 bizosytalan az útja, mert a képzelödés ctak félhomály, melyben a haladásnak sem kiinduló, sem végső czélpontját nem lehet világosan fölismerni, tehát konpjü az eltévedés. Ilyen az, amit a franczia jeun«vse dorée-nak, axany ifjúságnak nevez; csak abban különbözik az igazi arauytól, ho^y hamar elrosadásodik. — És most? kik ezen már tul vagyunk, mit vessünk észre? ügy tetszik, mintha egy forradalmon, vagy lázas krizisen estünk volna át. Ki-józanodtuok; szellemünk resztelt rohainoaaá-gából, de nyert mélységben; a képielődéi he- / ' ' • ■ íjét « gondolkodás foglalta el, mely nem alkot légvárat, kőllíi világot; hanem ugy vetni a dolgokat, amint vannak; a csalékouy latosat ki nem elégíti, hanem a megismerhető dolgok nak gyökeréig kutat, alapos tudás után törek szik. Mindez oda megy ki, hogy mar most ke vesebbet képzelődünk, de többet gondolkodunk. Az igassag útja pedig a gondolkodás. ' íme es as emberi szullem fejlődésének terméueteserü menete: előbb képzelődik, as-után gondolkodik ; előbb sejr, axután lat; előbb nyílik meg a köitészetoek, azután a tudásnak ; előbb érinti meg a axepuek, azután as igainak eszméje. Azonban tudnunk kell, 4>0gy e fokozatos fejlődésnél a magasabb tökély nem semmi-siti meg az alsóbb rendül, csak kiveszi kezéből a vezérszerepet és alárendel tjévé teszi. A köU te>s«t tudás oélktU tartalmatlan Üres és ez az előbbi nélkül száras, komor. És a szellemi mozgalom ezen említett iránya, mivel természetes, épen asért nagyon jól van igy; a fa is előbb virágzik s c*ak azután hoz gyümölcsöt; és ha a vetéseinket megérlelS pyarat % virágos tavasz meg nem előzné, ha az életnek induló növények gyönge hajtásait mindjárt nyári hőség perzselné: mioő pusztulást és szomorú jövőt vonna ez maga után! É* mosi baladjunk egy lépéssel tovább. A szellemi kibontakozás eme törvénye, melyet eddig as egyes emberre vonatkozólag igyekeztem néhány hal*VÉDJ vonáss&l folt&ntetni; nagyban a nemietek és az összes emberiség élettörténetében sem hazudtolja meg magát; csakhogy itt minden nagyobb arányokban mozog, itt a tér, az idő és az erők mérésére nagyobb mértékeket kell alkalmaeni; do ez a dolog lényegén semmit sem változtat. • Voltak idők. mikor, as emberi nem ifjú- | korát élte és ezt a pengő vérü eleven kort se-- hol sem találjuk oly határozottan kidombo> rodva, mint as ó-görögöknél; ennél a hasontit-hatatlanol fényes torténetü népnél, melynek jellemft, gondolkodás módja, nyelve, irodalma, ▼állási, társadalmi és politicai élete, habár ai abeolut igazsággal nem mindenben egyező s mai erkölcsi fogalmaink tverínt nem minden kifogás nélküli, de harmónia és elevenség tekintetében örökké az eszményi szépség mintája ! marad. Ez a nép, mely fogékony meleg kedé-1 lyével B ragyogó szellemmel a kőbe is életet tudott lehelni, fölvetette maga elé a világ kelet-; kérésének, rendszerének és életének kérdését s ! a kérdésre megfelelt egy csodálatos költészettel. Érdekkel szemlélte, fescüU figyelemmel leste a természet változatos jeleneteit nagyban és kicsiben, tapogatodzott a jelenetekben nyilatkozó természeti erők és törvények után ; de a kor még nem érett meg és nem rendelkezett eszközökkel, hogy a tiszta igazság megismerésérs jusson. A természet könyve tárva volt előtte, de a titkos írást nem értette meg. A természet alkotó elemeinek s hatalmas erőinek örökké működő roppant gépezete, bár titkaiba a gó'rÖ-gök tudománya még nem volt képes behatolói, azért nem kevésbbé éreztette velők, majd éltető jótékonyságát, majd romboló hatalmát. Miből már lélektanilag könnyen kimagyarázható, hogy az okaikban roeg nem értett tünemények mögött — a titokszerüség által ébresztett csudál-kozás — mf>g a rettentő és fönsege* láttára kitörő üz«nt borra!omtól is Ösztönöztetve — lelket, természetfölötti mozgató erőket, isteni hatalmakat hittek rejleni. így történt, hogy as eszményi magasságba törekvő görög szellem a maga dése vajmi kívánatos volna, — meljuélfogv* a vésznek hivatalosan történt konstatálása után az elzárolására szükséges katonaság az eddigi gyakorlattól eltérve, a megyei aüs-' pin nrnak közvetlenül az illető katonai parancsnoksághoz intézendő táviratára kiren-acltetnék. . \ Végűi mintán a belépti állomások fel-áUitására vonatkozó intézkedések azon részének gyakorlati kivitele, melyazerint a a határszéli szemlélő bizottságok tagjai á^ landóan a belépti állomáson kötelesek tartózkodni, . különösen a varasdi belépti állomásokra nézve — hol közeli lakás nem kapható—nehézségekbe ütközik,—a már többször czimzett magas magyar kir. niinisteri-nmnak e részbeni intézkedése az értekezlet véleménye szerint akképen volna az itteni viszonyoknak megfelelően módosítandó, hogy a határszéli belépti állomások szemlélő bizottságainak tagjai a belépti állomásokon naponkint megjelenni tartozván, egyalispi-nilag külön e végből kibocsájundó hirdetményben meghatározandó s közhirré teendő órákban, sőt szükség esetén egész napokon tea belépti állomásokhoz hajtott szarvasmarhákat vizsgáljak meg és akadály nem létében bocsássák be. Ezzel az értekezlet feloszlat tat ván, a jegyzőkönyv bezáratott és aláíratott. K. m. f. Lipthay István, m. kir. minist, oszt. tanácsos. Iduray Lajos, m. kir. veszteg intézettek főigazgatója. Csutor Imre, alispán i az értekezlet elnöke. Bottjy Lajos, mint az értekezlet jegyzője. Vrantsits Károly, csáktornyaijárás szolgabirája. KoUay Rókus perlöki járás szolgabirája. Kováts János, kanizsai járás szolgabirája. Belus József, polgármester^ Építkezési szabályok. (Javaslat). (Folytatás.) Harmadik fejezet: Az építési szemlékről és engedélyekről. 25. §. Az építkezési kérvény, ha csak hi vatalból vissza nem utasítandó, a városi köz- épitési ügyek előadójának adatik ki. 26. §. Ez köteles megvizsgálni, vájjon a bemutatott terv az általános elvekkel nem el lenkezike? ha il/ennek találja, visszautasító! czéljából a tanácsnak jelentést tesz. | 27. §. Ha a terv a kellékeknek megfelel, az építi a két szomszéd és két hatósági tag je lenlétében a helyszínén megjelenve, felülvizs- ' gálja, vájjon a bemutatott terv a telek viszonya | szerint készült-e és keresztülvitele lehetséget-eTM Ha azon egészségi, biztonsági szempontból mó- { dositást lát szükségesnek, ezt az építőnek ajalja j — a közös megállapodásról, valamint a külön ' javaslatokról külön jelentést tesz és az ezt ma- I gában foglaló jegyzőkönyvet az összes iratok- | kai a tanácsnak bemutatja. 28. g. A Unfcs az ügyiratok felülvizsgalatával határoz és határozatát épitési engedély alapján közli a féllel, lu azonban a bemutatott terven változtatást határozott — ezen változtatásokat a terven megjelölteti és arról külön leírást közöl, az így kiigazított terv a tanács által hitelesítve a félnek kiadatik. <? 29. §. Az építési engedély kéthezjutáz* előtt semminemű építkezés meg nem kezdheti és az épitési engedélyben megállapítottaktól eltérni nem szabad. 30. §. A megkezdett építkezés időnkint ellenőriztetik és a menyiben a hatóságilag meg- állapitatt tervtől eltérés történnék, azonnal épi- téai tiWám áll be és esetleg végrehajtás utján •r-éííérő építés megsetumiz>rtend{. 31. §. A befejezett építkezés a jóváha gyott, vagy hatóságilag megállapított eredeti építési terv felmutatásárai a középitési előadó nál bejelentendő, ki is 2 hatósági személy t maga mellé vevén, a helyes építést megvizsgálja és ha azt rendben — az épületet lakható állapotban találja — lakhatási engedélyt ad ki — ily lak hatási engedély nélkül a használatba vétel tiltva van. Negyedik fejezet: A kisajátításról. 32. §. Miután a megállapított szabályo zási térkép szerint sok tejek és épületvonal vál tozás alá esik és részben telekcsonkilás, részben az egész telek elvétele válik szükségeséé, ezen elvétel kárpótlás mellett kisajátítással történik. 33. §■ Ha valamely be nem épített terü leten ntcza, vagy tér nyitandó és a kijavítási alap ereje a felek kárpótlását megengedi, a vá- ros tanácsa az érdekelt tulajdonosokat a kiha sítandó telek vételárának bemondására felhívja, ezen felhívásnak az érdekelt tulajdonosak a kéz- besitéstil számított 15 nap alatt eleget tenni tartoznak. 34. §. Ha a tulajdonos a kárpótlási oez- szeg iránt nyilatkozott, e nyilatkozat reá nézve egy évi időtartamra kötelezi. 35 §. Amint valamely területre nézve a felek ajánlatai megtétettek, a város tanács a tett ajánlatokat felülvizsgálván, ha azokat helyeseknek találja, elfogadja s a közgyűlésnek jelentést teend ; akár egészben, akár részben íogadtassa-nak el az ajánlatok — akár ezek egészben vagy részben mint túlzottak elutasitatnának — a Kisajátítási eljárás indittatik meg. 36. §. Ha közgyűlés a szabályozási terv értelmében valamely telek, vagy területre nézve a kiaajátitást — kihaaitást mondja ki, ez ellen kifogás senki részéről nem teheti, akár az aján latok alapján, akár azok elvetésében mondat- sék is ki a kisajátítás elrendelése. 37. §. Ha a berombolandó épület, vagy utczatérül kihasítandó területért a tulajdonosok kal a kárpótlási összeg iránt egyezmény nem 'ön létre — a városi közgyűlés 6 tagját kisajá títási esküdtekül kiküldi; ugyancsak a fél és6 általa kijelelendő városi polgárt — kik büntett- érr vizsgálat alatt nem állanak, vagy már bün tette nem lettek, választ. Sem a város, sem a felek által választott esküdtek nem eshetnek az 1868. UV. t ez 56. §-ban megjelelt érde keltségi kifogás alá. 38. g. A város közönsége évről-évre két állandó kisajátítási becsüst választ, kik minden kisajátítandó épület vagy telekre becslést te vén, erről írásbeli jelentést tesz a kisajátítási városi esküdtek elé. A kiaajátitást szenvedő fél maga részéről szintén két becsüs által kiállított becslési leiráit tartozik bemutatni. 39. §. Ha a becslési okmányok bemutatva lettek a polgármester afelett esküdtek kije- leletére hívja fel, egyúttal pedig a kaajátitáii tárgvsJáara határidőt tttz ki. 40. §.A becslési okmányok bemutatás* és az esküdtek kijeleléae a vett felbiváatól szá mltott 8 nap alatl teljesítendő, ha ezen idő alatt ez nem történnék — a polgármester újra 3 napi idít titz ki és ha ezalatt sem trfjesittttnék, 6 más városi képviselt! •omol a fél képviseletére. 41. §. A kitűzött tárgyalási napon mind két iél esküdtei, a felek és a város ügyesze meg jelenvén, a város és a fél eaküdteiből sorsolás sal 3—3'esküdt kisorsoltatik, a megmaradt 3—3, összesen 6 esküdt képezi a kísajálitáai bizottsá got, melynek elnöke a polgármester. .42. §. A tárgyalásnál az esküdtek ai egyeaségel megkísérlik, ha es ozélra nem vezet, ugy a fél, mint a város képvizetói «lóadják védelmeiket a kisajátítási kárpótlás összegére „ézve _ a felek ez alkalomkor magok mellé szószólókat vehetnek, de mindegyik fél csak egyet 43. §. A tárgyalás meneterői rövid jegy zőkönyv vétessék fel. 44. §. Ha a tárgyalás befejeztetett, mely nél mind a fél, mind a város képviselője 3-szor szólalhatnak fel egymásután — az esküdtek félrevonulván, u ügyet megfontolják és a kisa jititási kárpótlás összegét megszabják— a meg szabott ösazeg ellen sem a várat, sem a fel kifo gással nem elhat. 45. §. Ha az esküdtek szavazata egyen lőkép oszlik meg'— 15 napra uj tárgyalás tű zetik ki, itt már a szavazatok egyenlősége ese tén az elnök szava dönt, kinek különben sza vazata nincsen, f" 46. §■ Az esküdtek határozata írásba fog lalva, a féllel közlendő és a kárpótlási összeg felvételére felhívandó — egynttal a kisajátított terület, esetleg a kisajátítási kárpótlás birói kézbe történi letételével a telekkönyvi tulaj donszerzés bekeblezése végett a lépések hiva talból megteendők. 47. §. A megszabott kisajátítási kárpót lás 15 nap alatt kifizetendő, de a kizsjátilott terület vagy épület azonnal a város tulajdona. (Koljt. kOT.) Helyi hírek. — Tarányi Ferenc* ur birtokában Puzzta-zsent-Láazlón Deák Ferencitől 50 levél van, melyek közül kettőt közelebb a „P. N.« hozott, van azután számos faragvány, nemkülönben Deák őseinek eredeti nagy arcaképei, t i. Deák atyja, anyja • két nagyanyjáé, melyeket a múzeum számára Tarányi ur lemásoltál. Deák Ferencz 1861-ki levelében Zaláról igy irt: .Zalából örömestebb lettem volna képviselő, mert szülőföldem, politikai életem bölcsője, legszentebb visszaemlékezéseim szinhe -lye, de azt nem mondhatom, hogy Zala részéről bárki által már fel vagyok szólítva s már szavamat adtam "s-igy az elei felazólitó* viasza nem utasíthattam megbánta* nélkül. Hiszem, hogy talán Zalában/4 megválasztottak volna, de a bizalmas feja&litásra tagadólag felelni nem voltam jogoajtva. Maraközt én előhoztam a császárnak, de i semmi határozott feleletet nem adott, azonban ugy hiszem a visszacsatolásmeg-történik, sat. sat. — lalk Miksa keazlbelykerületi or szággyűlési képviselőnket nagy csapás érte, nagyreményű 17 éves fia meghalt. Az általán.,, részvét közt a ministerelnök követkéz* levelet * intézett hozzá: Tisztelt barátom ! E perezben veszem a gyászjelentést szegény fiad elhunyta ról és nem tagadhatom meg magamtól azt, hogy igaz szívből jövő réssvétemet kifejezzem. Mint magam is családapa, sokkal inkább fel tudom . fogni fájdalmadat, semhogy vigasztalói akar jalak. A gondviselés határozatában meg kell nyugodnunk ; az idő elveazi a fájdalom élét, de a veszteség érzése megmarad mindig. Rész rétemnek ujabb kifejezése mellett testi és lelki érit kivá:. A csapás elviseléséhez — barátod Ti na Kálmán. X — Jubileum. F. é. april 2-in ünnepli meg a nagy-kanizsai izraelitta hitközség érde mes főrabbijának Fassel H. B.-nek jubileumát. Ekkor lesz ugyanis 25 esztendeje, hogy a köz tiszteletben álló, *nagytudományu, számos ki * tüntetésben részesült rabbi a nagykanizsai hitközségben megkezdete működését — A korcsolyázók tánczvigalma 15 forintot jövedelmezett a kiadedovoda javára, mely titszeg a kiadeneveli-egyeeüiet pénztárnb- kának át is adatott. — Felolvasás. A nagy-kanizsai .Fiatal- sági Társas kör" által rendezett felolvasás már cziui 12 én fényesen sikerült A városháza nagy terme és a karzat nagyszámú közönséggel telt meg és feszült érdekeltséggel hallgatta íótiszte lendő Farkat László főgymo. igazgató urnák nagy szorgalommal, szakismeret- és humoros megjegyzéssel villanyozott felolvasását „az év. szakokról", melynek; egy részét az etthomály beköszöntése miatt elhagyta, annyival inkább érdekkel fogja olvasni a t közönség e jelet mun kálatot lapunk tárczájában. Elismerést érde mel a „Társas-kör1' kezdeményezése t köszöne- tet a bokros elfoglaltsága mellett ily munkára vállalkozó főgymn. igazgató ur, kinek tisztele tére a .Társas-kör" saját helyiségében este ban- quettet lendezett, melyen Bothó Imre, Dr. Laky Kristóf, Dr. Wlassics Gyula, Gabelics Imre, Dr. Schreyer Lajos, Bogyay Ödön sat lelke sítő pohárköszöntései Kovács Gábor jeles zene társulata közreműködésével feledhetlenné tet ték a kedélyes mulatságot — Zala-ApáOk, márczius 12. Egy igaián családi színezetű örömünnepélynek vol tunk szemtanúi e bó 12-én. — A zalavári apát aág jelenlegi apátjának, Modrovits Gergely ur nák névünnepét ülte ott Zalamegye számos ér telmisége, — a fogatok egymásután robogtak, csakhamar megtellett a barátságos zárda a tisz- telgik seregével 1 Délben fényes ebéd, hol a szo kásos pohárkötzontéeek sorát a játazi észjárású főjegyző, Svastits Benó ur kezdé meg. — S»k kitűni poharköszöntest hallottunk, — a legsi kerültebbek voltak Háry Józaef, Ujlaky József, Novak Ferenci, a premontrei rend igazgatója, Sélley Antal és Varga alezredes uraké, — ér zékeny szavakban köszönte meg apát ő nagy sága a vendégkoszoru szives megjelenését, — de különösen nagy hatással volt, midin igazi kegyeletet hangon emlékezett rendtársairól, — igen jól viszhangzott Svastits Bénó ur találékony eszének azon toasztja, melyet Ujlaky József lel kész úrra mondott, kiemelvéo, miszerint ő benne Zalamegye csak nyert, a mennyiben tehetse- élénk és dtu phantaaiájáyal benépesítette az *get, földet és vizeket, a hegyeket és völgyeket, az erdőket és mezőket, sót még a fold sötét mélységeit is istenekkel. Ne csodál, kosznak tehát, ha azt halljak, hogy a régi görögöknél csak az előkelőbb istenek száma valami 30 ezerre rúgott, nem értve ide azon alsóbb rendüeket, kiknek megszámlálhatatlan sokasága özönlötte el Hellasnak árnyas berkeit és verifényee dombjait Valóban ! a szerencsés gö rög ember annyira knrül volt véve a halhatatlanok légiójával, hogy végre magának is hal hatlanná kellett lenni, mikor minden bokorból s a patak minden habbuborékából egy-egy istenke mosolygott felé. Ezek a soha nem vénülő istenek s istennők voltak azok, kik az Olympus tetején víg lakomákat ülve, hol a nektárral telt billikomokat iiritgették, . Görögország derült egét még derültebbé varázsollak. Igaz, hogy ex aa egész felsőbb rendű szép világ csak köitölt volt, sít a hidegen okoskodó ész előtt egy óriási tévedésnek tüník föl; de aestheticai szempontból Ítélve ma is szépnek és fenségesnek ismeri ni a müveit szellemű ember. A görögök vallási hitregéje nem egyéb, mint a legszebo ifjúkorát éló, a természet működései iránt eleven ér-zékkel biró és gyermeki szeretettel vonzódó emberi szellem derengése s az ebből fakadó gazdag és merész phanlasia gyönyörű szülémé nye; nem egyéb, mint a nagy világ egész rendszerének költői formába öntése, maga az eszményitett természet. De bármi szép legjen ez a felfogás, még sem elégíthette ki végkép és mindenkorra a telhetetlen ludvágygyal megáldott embert, kinek tudománya az időkkel egyenlő lépésben haladott s fokról-fokra tökéletesedett. Minél több lett tudománya az emberiségnek, az a tudó mánya, mely nem kalandoz találomra ismeretlen regiókban, hanem a szöget fején találja, annál kevesebb istenre lett szüksége; sót ha majd mindent tudunk, egyre sem lesz szükségünk ; csak az a bökkend, hogy ez a mindentudás ellenkezik az ember fogalmával, tehát képtelenség. A minek nincs határa, annak végére soha sem jut el a korlátolt emberi ész és ilyen a tudás ;_de épen azért gyarapszik, érik, izmosodik és tisztul vég nélkül. Csak néhány ezer év választ el bennünket a régi Qörögország műveltségétől — mi ez az emberiség életében ? — s már is mennyire haladtunk! mennyire más szemmel nézzük a világot! mini más fogalmaink vannak a bennünket környezi természetről I Ma már sem rettentő haragja nem télemiit meg, sem igézi mosolya nem csábit el bennünket annyira, hogy amattól, mint Loth félesége, sóbálványnyá váljunk, vagy emennek hatása alatt a virágokat hinti Flóra koszorús oltára előtt „csintalan ünnepeket tartsunk" és Dávid hegedűje mellett kecses pirouetteket hányjunk. Az emberiség férfi korába jutott, melynek fő jellemvonás* az, hogy semmi kedve sincs ismeretlen mélységeket födi süppedékes ingoványok fölött jobbra-balra tétovázni; hanem szilárd talajon igyekszik megvetni lábait, hol biztos állást foglalhat szemben az élet elitérbe nyomuló föladataival s az őtet körülvevő tárgyilagos világgal. Az emberi elme hosszas botorkálá* után végre megtalálta az igazi utat, mely a természet titkaiba vezet. Ez az egyedül helyes ut és mód a természet alapos tanulmányozására és megismerésér". nem más. mint az elfogulatlan észlelés és kísérlet, más szóval a tapasztalás. A mai tudomány ennek itélőszéke elé állítja az érzéki világ változatos tüneményeit, vallatja azokat ét öntudatosan, tehát biz- tbsan i ítél fölöttük a legbonyolódottabb esetekben is; nem kegyelmez a nemzedékről-nemte-dékre szállt hagyományokban megcsontosodott balvéleményeknek, hanem hideg vérrel bon-ezot, nyomoz, mér és számit; éles szemei elitt szétfoszlanak a századokon át kegyelettel bámult szent titkok, mint napsugár elitt a köd-I fátyol; mert a tudomány az igazság verifényé-I vei táplálkozik és a hol ez terjed, ott hátrálni ! kell a rejtélynek és homálynak. A terméazet-imádás- és költészetnek nyomába lépett a természettudomány ; a hol egykor az emberi elme csak képzelt, vagy legfeljebb sejtett, ott ma tud és lát. De váljon a mit a természettudományok legújabb kori rohamos fejlidése és óriási haladása által a vámon nyertünk, nem veszitjük-e el az aesthetica révén ? Váljon a legkisebb rész-! leteket is felkutató, a mindent megfaggató, a i tündérek fátyolát kíméletlenül föllebbentő alapos tudás nem vetkőzteti-e ki minden bájából ezt a szép és jó anyatermészetet? melynek ölében nevelkedünk, mely vidám mosolylyal szórja elénk gyermekjátékainkat, mely tejével táplál, mely átveszi utolsó sóhajunkat, midőn fejünket keblére hajtjuk a balálban, melyhez tehát a gyermeki szeretet legszorosabb kapcsai főnk egész életűnket. Ne féljünk ettől. Igaz, hogy a legnemesebb törekvés is lehet rosznak okozója, de csak túlzás és egyoldalúság állal. Valamint az értelem nem megölije, hanem szabályozója a képzetemnek : ugy a tudomány sem ellensége, hanem tisztitó tüze s költaszeteek, csak túlzók és egyoldalúak ne legyünk itt se. A legrobb igazságban van a legfőbb szépség ; csak a sivár lelkek nem értik ezt meg; de mi meggyizidhe-tűnk róla, csak az ég és föld jelenségei elitt tárva legyen eszünk is, szirtink is, amaz az igáinak, emez a szépnek befogadására. Hallgassunk csak őszintén a természet szavára s tapasztalni fogjuk, hogy legegyszerűbb jelenetei is ékesebb nyelven szólnak hozzánk, mint a legnagyobb költők legszebb dalai. Vagy* • világ ama legszebb hőskölteméoyével, melyben az agg Homer a görög hősök és istenek h«r-czait és viszontagságait énekli meg, nem mér-heti-e össze egyszerű magasztostágában msga azon tény, hogy e parányi földre bilincselt ember, a mindenség egy félreeső zugában gondolkodó porszem, belát merész szemeivel a határtalan tér mélységeibe, megszámlálja a csillagok myriádjait, megméri utjokat, nagyságukat és távolságukat, hol billiók- és quadrilliókkal kell dolgozni: még itt sem állapodik meg, hanem fölfödözi az égitestek mozgásának törvényeit és azt az egyetemes erőt, mely a világokat egyensúlyban tartja?! (Kolrtatái k9v.) A császár leánya. — Korraji u elit esiisársig korábíl. — irta: Barécix Hoger. nitiiibil forditi: Kűváry Béla. (Folytatás.) n. . _D««iiden*Leonln hercieg. — .Mi var r«iak egv nap alitt* ^\_ Alt tudni * legfőbb tudat." — untot. Dtmidoff herczeg, mint fentebb mondók, levélkét csuitatva Valéria kezébe, elhagy U a Charpentier palais-t. — A herczeg elhagyva az olasz-boulevard fényes palota sorát, a Terme des Mathuriiu-utcza egyik sarokházához ért geit csakis a közjó tekintetében érvényesíti ! — lelkesítő érzelmet ébresztett a honvédség dicsőí tésére mondott pohárfelköszöntés is, — a tusze- res élesek folytonos vig kedélyben tartotta a diasei vendégkoszorut Z. — Kedélye* hölgyestélyt tartott s .Scblaraflis" márczius 14-én s .Szarvas* ven déglő dísztermében, nagy számú s disses vendég- koszom jelenlétében. A vidámitó előadások mindvégig jó hangulatban tartották a közönsé get s a regg szürkületében oszlottak azét. Ma gyarul csak e lap kiadója tartott hatásos elő adást, üdvözölvén a megjelent hölgykotsorut. — J>r. C'sanády GUSMULV a keszt helyi m. kir. gazd. tanintézet tanára csütórtö- k5n, folyí hó 9.-én esti 6 órakor a gazd. tanin tézet helyiségében ss előnyről vegytani felolva sást tartott, midőn elismeréssel emlékeznénk meg hölgyeinkről, kik as emiitett felolvasáson oly szép számmal jelentek meg; felhívjuk egy- szersmint városunk közönségét, hogy ma csü törtökön, f. hó 16-án a legényről tartandó tu- toniányos felolvasáson minél nagyobb —*™i»— szTveskedjenek megjelenni. — A közforgalom s mindennapi adás- vevésre kiváló érdekkel bir a következő minis- téri leirat: Másolau Hagy. kir. földmiveiés, ipar- s kereskedelemügyi minísterium. 1Í6. az. Buda pest, 1876. január hó 11 én. Kereskedelmi ée' iparkamrának Sopronban. Kérdés intés- tetvéo hozzám, miként alkalmazandó a méter rendszer a vásári és általában mindennemű for galmi kimutatásokra, a következőket tudatom ezen kereskedelmi és iparkamrával: Az uj mér ték nemzetközi természetében fekszik, hogy jS- vóre caak azon mértékegységeket lehet a_ma- gyar korona tartományaiban ia alkalmazni, akár staüsticai kimutatásoknál, akár alku kos- ben ax egyes áruezikkek árának meghatározá sánál, melyek más országokban e czélokra el fogadtattak. Még fontosabb azonban enoél is az uj mértékrendszernek tizedes beosztási ter mészete, mely anirak e számítási egyszerűsége által kiváló előnyt biztosit minden más mérték- rendszer«E felett és mely azt követeli, hogy csak oly egységek vétessenek fel számítási ala pul, mlyekben az alapegység I. 10. 100. 1000- sttr "foglaltatik. Minden ezen törvény tói eltérő megállapodások csak ideiglenességü jelleggel bír nak s előbb-utóbb kénytelenek helyt adni a tízedesrendszer követelményeinek. Ezen meg győződéstől vezéreltetett a budapesti áru és'ér téktőzsde is, midőn legközelebb a tizedearend- szer kívánalmainak- hódolva, szokásait módosi- .. totta. Eszerint a folyadékok és száraz tárgyakra nézve, melyek űrmértékkel méretnek, nagyban a hektoliter, kicsinyben a liter választandó egységül. Azon tárgyakra nézve, melyek sulyaze-rint méretnek, hsjótarheknél ss 1000 k. vsgy tonna, nagyban való eladásnál s 100 k. vagy métermáasa, kicsinyben való eladásnál a kilogramm használandó. A métermássa név a tör- *Yényben ugyan nem létezik, de bizonyosan ér-vényesitni fogja magát, ha az eddigi bécsi mázsa és vámmázsa nem fog többé a forgalomban használtatni, mert valóban szükség van reá. So£s2or használják ugyan a kilogrammot még igen nsgy sulyok meghatározásánál is, p. o. a vasúti, vagy gőzhajó rakományoknál, de a kilogrammot könnyű métermázaára átváltoztatni. A tűzifának nagyban való eladásánál a köb-, méter használandó egységfii, akár milyen s ha aábok hossza. Tagadhatatlanul a * hektoliter és 100. -k. közvetlen mérésre igen nagy mértékek. — De nem is arról vsa sso, hogy szókkal mér jflnk, hunem, hogy számítsunk, azaz ; hogy az egyes árufajok ára 1 hektoliterre, vagy 100 k.-ra állítva, legyen alku tárgya, mert ez az apróbb mennyiségek árának kiszámítását igen megkönnyíti. Van erre analógia a régi mértekben is. A köböl, p. o. melyet Debreczen vidékén használtak, nem volt meg oly mórcze alakban, m«Jy)yei_a gabonát mérték válna, mivel ilyenül a véka hasxgáltatott, hanem a köböl rtflll"**" egység volt, mely után történt as alku. Semmikép sem ajánlható tehát más egységeket, mint a köbmétert, a hektolitert, litert, 106. a\- és kilogrammot váaári forgalmi kimutatásodnál használni. Minden más megállapodás uj válaszfalakat emelne a hasai és külföldi forgalom kost s ennélfogva minden áron kerülendő. A miniater meghagyásából: Reits Frigyes s. k. ministeri tanácsos. A másolat hiteléül: Schindler, titkár. — A batntom-magyaródi berekben, mely jelenleg rizsei van telve, Bősze Teréz, za lavári illetőségű nőt e napokban halva találták meg. E nö, ki már több év óta elmebeteg, több, mint egy hónapja, hogy eltűnt hazulról s hihető, hogy kóborlásai következtében jutott as emlí tett berekbe. Hulláját e hó 12-ín szállították Za- lavárba. t — A* ujonan beültetett szőlők meg- adóztatást tárgyában a pénzűgym'inister kör rendeletet intézett a katasterí s pénzügyi igaz gatóságokhoz. Az ily ssSUok ugyanis beülteté sük után 6 éng rendszerint nem hozván jöve delmet, a törvény szerint csakis a hetedik evtól róhatok meg a szóllótermelésre alapított földadó val, addig csakis az előbbi ág s osztály szerinti földadó szedhető, azon esetben pedig semmiféle sem, ha a azőllő terméketlennek felvett birtok- részekből keletkezett. — JtöHd hírek. Körmenden kisded- óvoda felállítását tervezik. — A Tisza vize. is árad. — Szegeden postai sikkasztás merült föL — A kosos hadsereg vezérkarában 137 tiszt között ö magyar van. A „Volksfreund" czimü lap hazánkból kitilutou. — Ciléiiábao egy fog orvostól 30 ezer lógat loptak el. — Ezüstözott félkrajezáros kezd 10 kros helyett forgalomba csempésztetni. — A .Gartenlaube* hazánkba 7000 példányban járt, most .Weingarten* lett s csime. — A pápa 5 ezer frankot küldött a magyarországi árvízkárosultaknak. — A dél szláv csatatér élénkül. — Perger János kassai püspök meghalt. — Mesopotámiában pestis ütött ki. — Don Carlos Győr mellé jó lakni. — Fess- ler János közjegyző Győrött meghalt. — Irodalom. - melege* Jelenté*. A brit és kolföl di bibliatársulatnak, mely as Isten igéje elterjedésének elősegítésében évtizedek óta buzgón fáradozik és a mely a Károli Gáspár-féle magyar bibliaszöveg átnézésének sürgős szükségéről rég meg van győződve, van szerencséje tudomásra juttatni, hogy ezen fontos munkát magyarországi szakértő protestáns férfiakra biz-ts és hogy az Uj testamentomnak átnézett és javított Károli-téle fordítása, remélhetőleg még ez év folyamában megjelenni fog. A bibliatársulat, a tárgy fontosságánál fogra, indíttatva érezte magát ezen előlege* jelentés megtételére. Bécsben és Budapesten, 1876 ik év febr. 17 én. Millsrd Ede, ss osztrák ée magyar monarchiában levő angol biblia-telepeknek igazgatója. — A , Vasárnapi Uj*ág' mározius 12-diki száma következő tartalommal jelent meg : Az 1838 ki árvíz (képpel.) — „Szilvester éjszakán." Költemény Gyulai Páltól. „A csudálatos történet* Elbeszélés Baiuiy Sándortól. Arvizképek 1876-ból: A lánczhid és a rakpart A budai vízivárosi fo-uteza. A Viktoria-gát a Margitszigettel szemben. (3 kép.) — A majmok alagutja Gibraltárnál. — Delejes órák. — A hal mint emberi tápszer. — Strogoff Mihály atasása Moszkvától Irkunkig. (Verne legújabb regénye, képekkel.) — Az ellenséges Duna. Fővárosi tárcsa Borostyám Nándortol. — Deák Fé-rencs levele Kossuth Lajoshoz. — Az árvis alatt. — Irodalom és művészet stb. rendes rovatok. Papirszeletek, Keményen vallatták a csigánvt tsffrsrss mS-vel Urtint rat>Ui miatt. VUagiló birá : (.felmutatja a arifáiiTbSl •lrett ftgrverit) bmsreil* Peti e poakatT . Cufíu; : Megtistei«m aipon á xáfyaág-os vár-■aeBTit, 'm már ptstolv koriban ia ismertem .L ~ Möh faUöhajlva a megmeoelcöljletésrol is lemondva. .Mert üjhatna ssivad t aaslj, titkaidat bivea CnOm !- in ssokst — dnfd be elóbb (I- — E|7 maraknji erkoleai élet felir efV kivé tndománvnjai. (Herbert.) is jitit 17 °b>ii Járnak, a bolcsesef as embereket jóvá teaai, jítipik által ps-.dis; a bslcnsitre tesznek surt. (Tajlor.) — A jí anva Mér ssás tsaitoval. (Herbert.) (ifj-i Itílai kSnnrll, mefiuSIai aekessbb, eUtálni letnsb.easbb. Üzleti szemle. délelőtti Hagy-Kaaizsa, 1876. máres. 13 11 órakor. Időjárás: derült, keiéssé hideg,szeles. — Országutak nagyobbrészt járatlanok. — A tavaszi vetések folyamatban vannak. Csleti forgalom. Piacának már egy idS éta lányba szint matat. — Az Ozlet keres kivétellel ayagsuk — befolyisozva részint gyenge behozatal, másról az általánosan nyomott bangalatból -szOleialo vételkednelenség által. — A külföldi kívánalom lehető igénytelen; árviszonyaival, még most sem jöttünk egyensalyba, mi is hathatos indoka azon ténynek, bogy ez ivad alatt kereskedelmünk monoton lássa meneteleben kedvezőbb változás nem bírt maginak ntat torul. A belföldi árviask oly sokoldalú szerencsétlenségekkel biri következményei gabna arainkra nem maradhatnak viaszbatáa nélkül. A tegnapi gabna. tőzsde ez értelemben már élénkebben folyt is a leg közelebbi napokra, ha nagy agyas nem, de egy bizonyos foka árlejtés várható. . Jliti kedvelt; finomabb hiányaik, kosipmi-nösigSA is hajlandó vevőkre talál folyvást. Bon gyenge kelendőséggel bír; a kisálstrsl körülbelül aránylagos. l Arp'a eeak alárendelt minoeégben van képviselve, nehezebb fsjok ritkaságot képezoek; bogy idén szerepre fog vergődni, as kétségkívül ill, mar az etetési eaikkek apadtsága mellett is. itukoricza kissé élénkebb, szinte kedveltebb csikk. — Az ntolsó bS aratás áldaainak nyomait eddig még kevéssé volt alkalmaak észlelni. — A forgalom eddig nagyobb mérveket aem OttVe — készleteink tömegességét engedi feltételezni. Zab hiányaik. Mindinkább magasabb árra vergSdik. — Vetési cailokra is nagyon kérdezett. V , ■ • ' " H«..lj.nkH» ssablaSszodesenforal- kolik. Arai csak igénytelen viltoaist ssesvedtak. — Megrendelések hiányosak. Bllkl.r vigkép bUnyzik. — Tetisre már 12 forint és 40 kron vették méter-mázsáját. Hajdina változatlan, vételkedvtelenség mel- B o r I s 1 e t ti n k élettelen. — Egyes msftss-delisek nyomott áron teljesinstsek. Maijegy léseink: Búza minőségéhez képest 9.20—10.S0 kiig sti-tsr-slásaája. Bozs mioSsigéhet képest 7.60—8J kiig mé-tsr-mizaája Árpa minőségéhez képest 8.70-8.90—». Mg meter-mázsAja. : Zab< 8.90—9 írtig méter-misaija. Kokorieza 5.—5.20 krig méter-máasája. . Bab fehér 7.—7.1U krig méter-mássája. Bab tarka 6 —"i.zO krig méter-s»sasájs<. SraOEBSÁMU. Szerkesztői üzenet .' 1917. E. E. Bpeat. Nem fogadhatják el. A fó-snlyt helyi érdekre kell fektetnünk. 1928. Gy. Közöljük. 1929. .Halt, jelen, jövő* nem, de a másik igen 1930. Keszthelyre. A konvidgytU. jegyzőköny vit közölni fogjak. 1931. C. L. Hagyjon neki békét. 1*32. L. F. Megless. Érték- tt vátttf•,yu márezhu 14. 57. metalion.es 67.25; 5'/, nemz. köloeon .70.60; 1860-kiálladalmi kölcsön 111.10; bank-rtasv. S.98— ; hitalintésati réasvények 168.20; London 115.65; magyar földtehermentéai kötvény 76.ÖÖ; temesvári főldtehermontesi kötvény 76.— ; erdélyi toldtehermentési kötvény 76.—; horvát-slavou földtohermentési kötvény —.— ; ezüst 103 75; os. kir. arany 6.43V, Vasúti menetrend. Érvényes deczember 1-től 1875. A kanizsai időtmutatő óra szerint, * ÍBSIBI K«Bls»áröl (Kanizsai vaspályái ás órák pontosan a helyi idSt mutatják.) vonat kova: isim ors Pere. ld« 106 Essék, afohaes,Dombovsr s Fiamiba 4 80 remei 816 .. , . 2 33 délit. 213 Bada-Pe,t,e 4 60 reggel 20* l 58 détat. 304 U S2 estre SISBiesbe (Szombathely, Bécs-Ujhelyfelé)& — reggel Ml . 11 40estve~ 316 Sopronyba 8 80 dilat. SOS Trieastbs és Prsgerhofon keressttU /Oráes it Bécsbe 4 43 reggel S8i Tdssatbs is Prigerbofon keresstül QráesiaBéesbe > 8» áilnt. Brkesib sUninára hóimét: 21S Essék,Moháes,Dombóvára Komiból 1 88 dilat. 206 » , m , 11 S sstve 308 Bnds-Pestrol .... 1 ... 4 13 reggel »01 „• - 15J delat. 311 „ 9 SS sstve 314 Bécsből (Ssombath. Bies-Ujhely)felEl 10 1» estvs 802 „ „ , , 3 SJ reggel 816 8opronyb61 11 46 délei. 114 Bécsből Oráa, Marborg, Fragerhof íelol 4 4 reggel 301 Trieszt- él Bécsből Harburg, Pragsr- hof felöl 1 13 dilaL 304 Trieszt- és Tittaebbol Prágerbof felSI ló 64 estre. Marborgba esatlakosis VUlacb és Fraaoeafestbe ... , Pianeesfeatból. Felelős szerkesztő : Bátort. Ujft. A ház rendkívüli pompával volt építve és kézzelfoghatólag bizonyitá, hogy épitője nem igen vette tekintetbe az építési költségeket. Bemek kőfaragványok diszesiték_ az erkélyeket és nagy márványlapok képezték a jár-dát. Az épület homlokzatán fényezett és arany -betfis czégtábla függött, — .Girauo János ban kár és nagy kereskedő." A herczeg belépett a kivilágított kapualjba, hol alacsony, kövér portsa tiszteletteljesen üdvözölte. — Hon találom-e Giraun urat Jsques? kérdé leereszkedj nyájassággal s magát sza kadatlanul hajtogató portástól. — Minden bizonnyal, — Giraun ur min dig hon van bercaegséged számára. — Jól van Jaques, — reményiem, hogy ugy van. , Leonin hercseg pompás romsi nwdorn lép csízeihez ért, melyen feljutott ss első emelet tágas folyosójára. Két szárnyú magas tölgy ajtóhoz jutott, mely iölött ugyanazon folirss olvasó, mely a has homlokzatán függ, t. i. Giraun János neve. Demidoff minden bejelentés nélkül lépett be as egyetlen lámpával világított szobába, mely kizárólag Uílíú ezéhkrs látszott szentelve lenni. • Egyszerű íróasztal difiit magas, kopasz férfin ült, ki mintegy nefyveu éves lehetett, de redős, sápadt arcsa látszólag egy évtizeddel sas poritá meg évei számát' Amint sz ajtó megnyílt, hanyagul forditá hátra fejét. — Isten hozott, szóit az érkezőhöz, roppant aggodalomban voltam, hogy nem jS hetszel. — No ez aggodalom felesleges voltr pom< pásan haladnak a dolgok I — Reméltem, hogy ugy fognak haladni, 'azonban erről a fiatal hölgyről igen sok mende monda keringett. Azt hallottuk, mint emlékez hetsz rá magad is, hogy Valéria grófnő maga ax ártatlanság. — As is! — A bir e tekintetben nem ha zudott ; épen, mert egészen ártatlan került oly könnyen a lépre. N Azt hisszük, nem ia kell mondanunk, hogy azon férfiú, ki az orosz herczeggel beszélt,* ház tulajdonosa Girauo János volt. Divatos házi öltönyt viselt a bankár és minden oda mulatott, hogy as éjét Íróasztala mellett tollé. — Arcta szokatlanul sápadt szí nét szemginek bogár feketesége csak emelte, vékony ajkai és horgas orra rejtett ravaszságá ra engedett következtetni. ^ — Hát ezenkívül még valamin volna szükségein. . — Sejtem. — Elhiszem! Tízezer frankra van szük ségem , aláirtam a váltót ötvenezer frankról. Pénztárnokom rögtön átadja ez összeget. — Nem sejditheted, mennyire kapkodják váltóidat; magától értetődik, hogy teljes értékben. — Hit gondolsz, a bálra lévő két hó alatt mennyit nyerhetünk váltóimon ? — Számításom szerint két, három milliót — A siker nagyobb, mint sejditettük. — Hogyne. — Te herczeggé lettél s az én ezégem újra meg van aranyozva. — Ha, ha, egyetlen pisztolylövés szeren cséssé tett - — Nem sejditenek semmit az orosz követségnél? — Nem. Ök legbuzgóbban terjesztik me sés gazdagságom hírét. — Helyesen. — Hogy fognak egy év múlva léged átkozni és engem, kit szinte tönkre tettél, sajnálni 1 Ha, ha! egészen különböző ju talom. — Pedig te vagy a fő gazember 1 — Igaz. De u mitsem tesz. Mindketten nyugodtan fogunk aludni. — Kedves kis nőm is négy milüéval aján dékoz meg. — Ez még a jövő kérdése ? — Igaz, hanem segíteni fogok a jövőnek. — Caak időveszteség nélkül, mert két hó múlva nem leendesz többé a ssőke Demidoff hercseg, hanem a barna Woroiszlow Tádé. — Ugyan halUass! — Nem lehetnek-e a faiaknak ia fülei. — Ez merőben lehetetlen. — Ne félj szép herczeg, nem fogja senki titkaidat megtudni más, mint Giraun János alázatos bánkárod, ki már eddig is négy miliót kölcsönzött egyszerű, váltóra és ezután is legalább anoyit^og kölcsö nözni. — Igaz, te készséges fizető vagy. — De ki ne lenne az irányodban ? — Te ma valóságos bölcs Vagy. — Hi szen te találtad fel a bölcsek kövét. — Jól mondod, de beezélyüok komolyan. Nincs e vetélytársad ? — Hm; amint vesszük. — Hogyan értsem ? — Ez a Ubérac Ficéron marquis szün telen Valériáról turbékol, — a ficzkó nagyon melancholicus ; — mélyen nézett a grófnő sze mébe. — Ez a Mhérac Ficéron hires csábitó. — Talán üzleti összeköttetésben állsz vele? — Ugy vas, ő ügyfelem. U igen gasdag. — Gondolni fogok rá; most Isten veled, én álmadozni megyek. — Isten áldjon! Megállj, hiszen caak ki kell kisérnie Griraún Jánosnak a gazdag Demidoff herczeget ha, ha, ha! — Ugy van, ezt csak megkívánhatom. A két férfiú kilépett a szobából és az előzékeny Giraun hajlongva kisérte ki magas vendégét. — Hídon a portás hall távolába értek, a hssiur igen alkalmazkodó hsngon monda: — Reményiem kegyelmes uram, hogy as intézkedések megnyerték tetszését. Lehetek-e bátor, magamat máa ügyeiben ia magas kegyeibe ajánlani. — Ön nagy szolgálatokat tett nekem ked ves Giraun, — feleié a herczeg, — nem fogom elfeledni önt. — Adieu monsieur Girsun! Demidoff herczeg elhagyta a bankár fényes lakását, hol oly különös és részben érthetetlen párbeszédnek voltunk tanúi és fölkereste ss orosz követség palotáját. Azon párbeszéd, mely hősünk és Giraun János között lefolyt, elbeszélésünk további eseményeiben leli magyarázatát; — a rejtélyesnek tetazó vonatkozások jövő fejezeteinkben teljeses megfognak világíttatni. Most térjünk vissza Valériához. A fiatal hölgy kedélye roppant változáson ment át. — Gondolatai többé nem foglal-koshatának meg szokott tárgyaikkal, mert a közelmúlt édes emléke furódott helyükbe. — A leányka minden ajtónyilásra megremegett, mert azt hitte, hogy a herczeg lép be ason. Ezerszer átolvasá azon levelet, melyet ama emlékezetes estély alkalmával csúsztatott ujjai közé. (Folytatása köv.) fii S fonnt (56-2) mtmét olcwS öw-Kgért eUdatnak. csoport következő tárgyakból áll: 1 iA CMikorMtlenwte, »irhat<S. kiil- i 1 eílÍJarTÖnUit iró-a.«k»« bro«- I bíl tolltartS.al. ' » finoa, broo. aKtali gyertjatartó . on«tt alakokká. ; 1 telje. varrí«.rk5« talmi arany- | tokban. ! Al itt felsorolt rendkirul aiép és gyakorlati tárgyaknak ár» ö«z- 1 szesen csak 5 forint. 1 Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, i I. Wollzeüe Nr. 25. ! A világ legjobb órái I u általunk behowtt valódi angol tatai-arany remontoir-órák. oldalakon kole. nélköl felhaifaatók, igen finom gépezettel, poi, tosan nabályoxra 3 évi jdlállásttál. Eien kitüntetést nyert óráknak ara finom talmi-arany Unciczal és iratokkal együt csak 12 fri 50 kr. Kapható BJan & Kani, Orandmagailii, Wlen,I. Wollzelle Nr. 25. Vidéki megrendelések ntáDvét mellett rögtön teljesittetnek. 1 «!•*»»■ D«Í fw«i 1 W<" •«««araa jítíkkal. 1 ..álon a«tal. eawgetytl broMMI. 1 'gen tartíi noi kéti taaka ■»... tenég*. zárral. .,.„. .AlóHróttnál a következő fajú sima szőllő- és gyökeres veszszök kaphatók a | Philadelphiai VÍlágkÍálHíAS 1876. fajokérti és vészmentességi jótállás mellett^ A. 8 Z Ő X J. Ő é* a Tanthoz est ár mellett állítva köTer- Faja 1000 drb. 100*. ioo drb. 1 drb Annak tulajdonsága és talaj igényei i frtT" 1 i ~ a kr. «r ~ Gyoi írt. •re* 8 kr. kr. Fejér berfajok: Rajaai rissling Szálveszszozést tűrő, inkább agyag, mint homok talajt kíván, kitfinő zamata bort ad ....... 6 50 80 — Olasz rinling Csapmétszést, homokos agyag a fő igénye, bora sima, • 6 50 80 3 50 5 Piros opporto Homokos talajt is szeret, csapmetszést kivan, bótermő és* kitűnő zamatu bort ád g 50 80 Sárfejér Csapmetszést, homokot is megtűr, kedvező magaslaton 6 50 80 4 50 6 Szigeti (Purmin) Hazai fajok királya, aszú szöllőre legalkalmasabb, — biztos középtermést ád. szálveszszőt is tür .... 6 — 75 3 50 Fejér rag Csapmetszés, homokos talajt is megtűr, de magaslatot \ szeret, bora sima, kellemes, bótermő 5 50 70 —' — - - Totszttttő EözSnséges bortermésre legkedveltebb bő és biztos ter- mésénél fogva alantas fekvésen is jói díszük . 5 — 60 — — — Feltété borfajok: Burgundi Korán érő, kitűnő fekete bort ád, kedvező fekvés mel- lett bótermő, inkább agyagot szeret, csapmetszést kivan 6 50 80 — — — Oporto Szálveszszozést is megiür, inkább agyag, mint homo- kos talajt szeret, középtermést ád — bora igen jó, sok festanvaggal bir . 6 50 80 ; Karaj v. fekete rag ' Szálveszszöt megtűri, hevesebb talajt szeret, bora jő zamata, tüzes, szőlleje legtartósabb 5 — 60 — — — Fekete kadarka Csapmetszés, agyagos talajt kiveja, korán érő és bőtermő 5 — 60 — — Muskotály Zöldsárga és tömött bogyóval — bortermésre alkalmas — — 6 7 Muskotály Tojásdadhosszukás, ritka bogyóval, ropogós kitűnő csemege — — — — — 15 Utánvétel melletti megrendelésnél egynegyed ár betüldése kéretik. — Csomagolás és vasntrai szállítás nél kol 50 krral olcsóbb. Eladő birtok kerestetik. A dunántúli kerület valamely termékeny, a szükséges munkaerővel bíró, vasúttól nem igen távol fekvő vidéken, egy (1200 □ ölével számított) 600—800 holdas, minden esetre tagositott birtok, a szükséges gazdasági épületekkel és lakó házzal ellátva kerestetik, melyben legalább 400 hold szántóföld, vagy jó szántófölddé alakitható rét. erdő vagy legelő van. — Minden esetre oly birtoknak adatik előny, melyben a kívánt mennyiségű szántóföld meltett rét és erdü is van és sik vidéken fekszik. Az eladók részéről jövő igazi ajánlatok a birtok rész letes leírásával, ugyszinte valódi legutolsó árának megha tározásával Baranyay Mihály földbirtokos urnák Bükkön, (Sopronmegyében) kéretnek bérmentve küldetni. — Alku szok ajánlatai figyelembe nem vétetnek. (3ü— 4) Név. posta, vagy utolsó vasúti állomás pontos jegyzése kéretik. (58 — 1) Megrendelhető Szabarban az alalirinál, utolsó posta Zala-Apáti. Kelt Szabar, mirc/jus 9-én 1876. Alólirottaknak a csurgói uradalom-baii néhány száz mérő tavaszi rozsuk van, a melyet vetőmagul a t. gazdakö-zönség figyelmébe ajánlanak. Bővebb' értesítéssel szívesen szolgálnak : Beck Kálmán fiai r (55-3) Keszthelyen. „ÖNSEGÉLY" DP. EHUSZT I~ batomi icmüL Ka köoTT okalut a min!*" " ' * korákban títfcoe bűnt racy gyrgr l MrcxrtbrN NMTriMk, va«]r anaak kB- Jxot ú. kik idíWili bujakorban, bérbajaabaa. hm->Um aSsaYMiylH.il. b.,t>~6.i0knif.k,n enarad-oek. Tag? kiknek leple tultiw hiKUivadapik alul |yoD< tritmao. telje* UcTócvuIbr talalaodtiak Nereioa. lelktai-'k a ilaliban •mberbaritek, fiatal***-járat axlvokóo hordják, jól tetxik ha MO MrtalmaTal mqrUinerkeiInek. n Baán Kálmán. Dr. orvos-, sebésztudor, szülész és szemész) gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket Weiser Jáoos 1) u anfertózésnek minden következményeit, úgymint magömléseket, az „ATÍINJ Kaszához" Nagy-Kanizsán. Ajánlja a n. é. közönségnek nála létező „Clayton és Shuttleworth" nemkülönben a legújabb amerikai szénagyűj répa- és kukoricza-niorzsolok-, a Ingerlékeny gyengeséget az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget| (elgyengült férfierőt) 2) ABgycsófolyásokat (még oly idülteket i>), a nem- zörészek bujakóros fekélyelt és másodrendű bn- jakőrt minden alakjaiban és elcsutUásaiban ; fiöl-ppraltarai 3) hugycsászüküleíeket: 4) friss és idült oyákf oly ásókat nőknél, az úgyne vezett fehéríolyást ésav onnM eredő ^ mindennemű gazdaszati gépekben, kez-, lo- és gőzerőre és különösen agyclmezteti a n.é. közönséget a bécsi és londoni világkiállításnál a nagy arany éremmel kitüntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 frtig, ugyntínt . hire. amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a hngyhólag betegségeit é> mirrdenuemű Yizelési aekéiségeket Rendel naponként: dólelíin 10 órától 1 ig, délután £ órától 5 ig é> estre 7 órától 8 ig. kézi Lakik: Pesten,belv&ros, kígyó-utcza járgányok lóerőre, darálók- | és szivacsokra, Vidate, Czenki és angol Rajol vasekékre iyos gyári ár inelletl. 2-ik szám a.kigyó- és verosh&z-atcza sarkán. (Rottenbüler-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn Díjjal ellátott leTelekre azonnal —^^m válasz adatik és a gyógyszerek ^^V megküldetnek. (tó--} WajdiU Jóaeí kiadó-, lap- ót iTomdatulajdonoi gyomajtó nyoaáM, Nagy-Kmnintn 5A61-tA5128A, !87«. 23~l£c feasam. TisenStSdlk évfolyam. Ü Qttntaa ár: :1 l>d szellemi részét illető koxiemenvek szerkesztőnél. Takarékpénztári épület fiSld-nint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bét- Wd t tn. , Ma*. J, továkVi sorsit * b. TOLTTtKBUI •oroaaiat 10 krart v*. Kincstári Illetek zriaéee „ hjrenssan kalSn aO kr. BssundS. N'AliY-rtANIZSA Bérmeatetlea lev»1«k tul ismén arankatái-■aktét fogadtatnak ti. Kasiratok rám ásta knldetnsa. ZALAI KÖZLÖNY ílíhb: .ZALA-SOMOGYI KOZLONT.1 Nagy-Kantzta varos Mytattságáuk, ■ezskOMan ar^tgy-kanizsai ksraskeielori t nurbank", a .Mgy-kaniztai takarékpénztár■ a .zatamegyei általános tanttt- a .Zala Sassagy* gizbajézási részvéaytársutot * több Megyei és városi egyesület hivatalé* értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s. csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. Iparos k8r. —-(Sarának kaatoasaj.) - Nagy baj az és igen sokszor történik arrt hivatkozás, hogy az ipar pangása miatt az iparos osztály vagyonilag tönkre jutott, T lehetetlen tehát tz, hogy ezen, az anyagi ~\ eszközöket nélkolöző osztály oly társulatot létesíthessen, melynek czéljai elérésére tetemes anyagi tőkére volna szükség. Hangoztatta le«z az is, hogy iparos osztályunkban a gazdálkodási szellemet nem bfrvin, tőkegyűjtésre ez okból sem képes, de nem képes azért is, mert Tannak időszakai, midőn keresete nem lévén, uzsora alá jut és súlyos kSlesoneit még súlyosabb köl-csönSkkej fedezi, mit tehát kereshetne azt az uzsora, vagy a tobzódás emészti fel — sót még a meglevő tőkéket is elnyeli Mind igazi " De legyen ez bár miként, nem az kö- vetkezik belőle, hogy a bajon segíteni nem lehetne, csak az, hogy erre nézve mi sem történik, vagy ha igen, az eszköz, mely a czélhoz legkevésbé vezethet, mert a baj orvoslása csak eszmék hangoztatása által reméltetik, minek sikeres hatása nemcsak nincs, de rontja az állapotokat az által, hogy « bajok folytonos hangoztatása által sokkal rosszabbá válik a helyzet látszata, mint a milyen és a javítás törekvése helyett csak - emeli a tétlen desperatiót és semmittevést. . >-;.. Az tehát nézetem, hogy a midőu anyagi érdekek által összefűzött egyének sociális mozgalom részeseivé válnak, önmagokra sikert csak agy hozhatnak, ha az elvi .állásponttal egyenlő anyagi előnyöket tudnak biztosítani, sőt minél alantibb foka van a sociális mozgalom részeseinél az egyéiü ■• műveltségnek, — annál nagyobbnak kell a társnlat nyújtotta anyagi előnyöknek len-atfk «z elvi nézetek- felett. . Akkor tehát, midőn aziparosokatsociá-lis álláspontjaikban megszilárdítani akarjak az önmivelés czélját csak ogy érhetjük, mint a társulás egyik czélját el, ha a szövetkezőket anyagi kapcsokkal füxzük az őnmive-iée eszméjéhez, az anyagi haszon oly szoros láncz, mely mellett a többi érdek önként kimagasodni fog, de mely nélkül még csak jelentkezni sem képes, mert ,Geld regiért die Welt.' Különösen pedig hiba és pedig öreg hiba az hazánkban, hogy minden sociális kérdés csak a hangzatos szavakig tnd eljutni, mínr.ha nem vt volna a bizonyos, hogy csak is az anyagi viszonyok megszilárdítása mel lett, vagy utána lehetséges az értelmi fejlő dés, mert minthz, nem az volna bizonyos, hogy az éhes gyomor » szellemi táplálékot nemcsak elveti, de attól undorodik, mert mintha nem az volna bizonyos, bol a jólét már kezdődik, ott a sociális értelmi fejlő dés a jó ételekhez az ember természetéből kívánt confect, a mi még serkentés nélkül is halad. »b. Épitkeaéal suhályok. (Javaslat). (Folytatás.) ^—-^ Ötödik fejezet: A kisajátítási alap létesítéséről. ASS. §. A városi szabályozási terv szerint eszközlendő kisajátítási kárpótlási összegek ie dezésére nézve .kisajátítási alap" létesittetik. 49. §. A kisajátítási alap jövédtlmeirké-peEendik: a) e czélra beszedendő pótlék, b) építési kihágások birságai, c) egyeseknek átengedett közterületek ért fizetendő összegek, d) kizajátott ingatlanok jövedelmei, e) kisajátított tolkJk részleteiért befolyó vételárak. 60. §. A viroai költségelőirányzatba év- röl-évre felvétetik az összes egyenes adók egy százaléka és képezi az alaptőkét, melyre nézve külön elszámolás történik. 61. §. Mindazon ingatlanok és telkek, melyek vagy egészben, vagy rétiben építési ti lalom alatt állnak, évről-évre összes egyenes adójok után 1% kisajátítási pótlékkal terbel- tetnek meg évről évre mindaddig, mig vagy tényleg kiaajitiutnak, vagy az építési tilalom fesa áll, exen kisajátítási pitiékok, mindig a kisajátítási alaphoz csatoltatnak. 52. §. A hol a kisajátítás már keresztül vitetett — a kisajátított területek mellett épült minden ingatlan 12 éven összes évi adójának l"/« ja erejéig a kisttjátítási alap javára pótlék kal terheltetík meg. 53. §. Eleken felül á kisajátítási alap ne velésére fordittatik a városi téglagyárak évi tiszta jövedelmének 107,-ka. 54. §. Szintén a kisajátítási alap jövedel mét képezi az építési szemlékért, illetve az épí tési engedély kiadásáért járó dijak. oá. §. Minden építési engedély kiadásakor a kiaajátitaai alap javára dijak fizetendők éspedig: 1) az L II. és III. körvonalakon földszinti építkezéseknél a beépített területek minden négyszög méterje után 20 kr, egy emeletes épít kezésnél minden négyszög méter után 50 kr, két emeletes építkezésnél négyszög méter ntán 1 frt. 2) a IV-ik körvonalban az utczára történő építkezésnél négyszög méterenként 30 kr, as udvarban négyszög méteresként 20 kr. 56. §. Az ily módén létesített alap takarékpénztárig kezelendő — és a kisajátítások' akkép rendelteinek el, hogy a kiadásokat ezen alap teljesen viselhesse., Hatodik fejezet: y "~á)z építési kihágásokról és bírságokról. / 57. §. Építési kihágást követel: / a) ki al építést előre be nem jelenti, / / b) ki az építést bár bejelentette, de az épí tési engedély kinyerése nélkol az építést meg kezdi, c) ki a hatóságilag megállapított tervtől eltérSlegépit; ' d) ki az építkezésnél, különösen az állvá nyok {elállítása és biztonsága körül mulasztást követ el, e) az épitómester, ki az építési szabályok bármely pontja ellen vét, f) ki az épületet lakhatási engedély nél kül használja, vagy hassaálsi engedi. 68. § Bejelentét nélküli építés az épitén tilalom, illetőleg uját költségén tőrténS lebontáson kivttl az L körvonalon 50 Írttól 100 frtig, JI. éslU. , 30 , 50 . IV. .. 16 „ 25 , büntetendő. 59. §. A bejelentett, de építési engedély nélkül megkezdett építkezés az I. körvonalban 25 írttól 50 írtig, ILésílL , ■ 10 , 30 . IV. , » 5 , 10 , büntetendő. 60. §. A hatóságilag megállapított tervtől való eltérésnél as építteti az I. és II. körvonalon 50 frttól 100 früg, a HL és IV. , 25 . • 50 . az építőmester, az I. II. és HL korvonalon 100 írttól öOOfrtíg, alV. , 25 „ 100 „ büntetendő. 61. §. Az építési állványok biztonsága elleni mulasztásokért a netáni kártérítésen fe- lul az építőmester 20 írttól 200 fróg bünte- tendo. ^ 62. §. Az építőmester, ki az építési sza bályok bármely pontját áthágja, 10 frttól 100 frtig büntetendő. 63. §. Ki a lakhatási engedély nélkül az épületet használatba bocsátja, vagy veszi, 5 frttól 50 frtig büntetendő. 64. §. Ismétlések esetén a bírságok 2—3- szorosa szabandó ki. 65. §. Ha valamely épitómesteraz épitén általános, vagy részletes szabályok áthágásában TÁRCZA. As évscakokról. — Irta • felolvasta: VUrkot IMmU>, flSfjrao. igazg.— ^Folytatás.) ■-■ Azonban félni kezdek, hogy mélyen tisz-. telt hallgatóim ■agyon is megelégelték már gyönge elmefuttaiásaimat s mm bánnák, ha végre a dologra térnék. Legyen tehát. Értsük meg egymást Nem árt, ha néha as égre is ftltekintank. Mind az áhítat, mind a tudomán/ szempontjából legalkalmasabb erre egy azép csöndes, derült éj; midőn a tiszta átlátszó atmoapbaerát sem a hold; sem az esti vagy reggeli szürkület nem világítja mag. Ilyenkor az ég egy belát-hatlan terjedelmű tengerhez hasonlít, melynek folttete arany-, rubin- és gyémántszemekkel ran behintve. A« égbolt sötétkék hátteréről ka-lönteüe szinárayalatokban caillámlaiiak elő azok a •H>n'"t tüzes pontok, melyeket csillagoknak oerezOnk. Némelyek nyngtalan és reszkateg, mások szelídebb a egyenletesebb fényben ragyognak; végre láthatók közöttük olyanok is, melyek időnkinti félbeszakításokkal mintegy ' lökdösni látszanak sugaraikat, mintha nehezükre esnék a sötét tért áttörniök. A széli i őrt csilla, gok ezen nagyszerű szizjátéka között csakhamar feltűnik a vizsgálónak ai a szürkéatehér kfidnemn szálig is, mely az egész égboltozatot mint valami öv veszi körül; ez as úgynevezett tejút, mely a távcső előtt szintén agy tűnik töl, mint megszámlálhatatlan sokaságu csillagok raja. Ugyané* áll azon kizebbnspyobb kiterjedésű boinályos foltokról'is, melyeket csak a nagyon figyelmes észlelő vehet észre az ég egyik vagy másik tájékán; ezek is csülagaeregek, melyek a megmérhetetlen távolaágbau elhala-ványulnak s öaaceralyni látásának gyönge szemeink előtt. A végtelen térben elszóltán vándorló világok ezen milliói képezik a világegyetemet. Ha a csillagos eget évekig kisérjük figyelemmel, azt tapassuljak, hogy a látható <aiUa-gok legtöbbjei változatlanul megtartják egymás irányában elfoglalt helyzetüket, sem nem távoznak, sem nem közelednek ; ezért nevezzük ezeket álló csillagoknak; ámbár ezekről k bebizonyította mar a tudomány, hogy nem veszteglőnek agy helyen, hanem barangolnak a világtérben, még pedig szédítő sebességgel, csakhogy az óriási messzeség miatt évezredekre van szükség, hogy némi helyváltoztatást lehessen rajtok észrevenni. Ellenben más csillagukon, melyek a többiektől már nagyságuk és erősebb fényük által is megkülönböztethetők, feltűnik, hogy környezetüket aránylag rövid idő alatt változtatják, egyik csUlagcso-portból a másikba költöznek át; az éj ezen hallgatag vándorait hívjuk bolygó csillagoknak; ilyen a többi között a mindnyájunk által jól ismert Vonni csillag, mely majd este kaciérkodik a későn járókkal, majd haj nalhrff a korán kelőkkel. Azonban ezen utóbb említett égitestek csak azért látszanak nagyobbaknak az előbbieknél, mivel sokkal közelebb vannak hozzánk; mert például a megmért leg közelebbi álló csillag távolsága 4000 billió mért-föld, mely rémületes messzjségról ctak ugy sze rezhetflnk némi logalmat, ha meggondoljuk, hogy % fénysugárnak, mely egy másodpercsnyi idő alatt 42 ezer mértföld utat képes átfutni, 3 évre és 7 hónapra van szüksége, hogy ama csillagtól hozzánk jusson ; holott a legtávolabbi bolygó csillag, melyet ismerünk, alig több, mint 600 millió mértföldre esik földünktől. Ezek . tehát amazokhoz képest a mi tószomssédaink. ! Ezek szerint a világegyetemet ugy kell képzelnünk, mint egy határtalan tért, melyben . a nekünk csak fényló pontoknak látszó, de va-1 lósággal óriási terjedelmű égitestek szabadon | lebegnek, illetőleg futják változhatatlan terme-! szeli törvények szeréut kimért pályájokat. A ■ szabad szemmel látható csillagok száma ezrekre, ! de a távcsövekkel láthatóké milliókra megy; ; és ezek — néhánynak kivételével — valameny-I nyien álló csillsgok. Ezek mindegyikét ugy kell ' tekintenünk, mint egy-egy roppant tömegű izzó gömböt, melynek saját fénye és melegsége van; | egy ily tűzhelyet, különböző távolságokban, az ! aránylag sokkal csekélyebb bolygók egész se-{ rege környez, melyek magukban sötét, hideg j tömegek, hanem valamennyien a közös tűzhelytől nyernek világosságot és meleget; annak hatalmas vonzása alatt magukat megadva, körülötte keringenek. Minden álló csillag a hozzá tartozó bolygók rajával együtt képez egy úgynevezett naprendszert. A naprendszerek száma tehát legio. Beánk nézve természetesen az bir legközelebbi érdekkel, melyhez mi tartozunk. Ezen rendszernek álló csillaga, kö-zéppoarja ami N a p u n k, mely szintén csak közelségénél fogva mutatkozik nagyobbnak a többi áUó csillagoknál; ez a napkirály! mely- | nek mintegy másfélszáz kisebb-nagyobb bolygó udvarol. Az udvarlók sorában foglal helyet nagy szerényen ez a siralmak völgye, ami kis Földünk is, melyen — föltéve, hogy élhetnénk — örökös sötétségre és dermesztő hidegre volnánk kárhoz-Utva,ha Nap 5 felsége nem volna elég nagylelkű, bennünket kegyetmének világító és melegítő sugarával megajándékozni És itt be kall vallani, hogy az égen csakis azon bolygó csillagokat láthatjuk, — szabad szemmel eteket se mind — melyek a mi naprendszerünkhöz tartoznak, melyek Földünk testvérei. (Foljtotái kor.) Sehernpecher Józsefhez. KiTetre a Ut tengeráré, Hz OKzecsapoak táo fojfink Felen • bánik Teir.hoUimai, Bókon kebelre ba leluok : OI7 boldogítón édea ez • hm Sxivttuk csak egynek ftirva van, .Vegeajrbal s uivnek keserre. Lelkünk nem 0I7 boldogtalan. Te az vagy nekem, hogyha erajv — Pedig binyiior történik ei,' — Setét búm ít a esoukoi tin Folyóján lukadtán evez, — Ki bnxditaM, hogy el ne dobjam AB evezSt ... 3 ixeüd tziTa.d E&yhito írként hit aiivemre, -- Vigssst óhajtva bár magad. Tagyustf kei borong e korban, Jeges virág a msretet, A. fonnak oaaxsrandeleae TörSdteti a ar-iveket Is oaize, érecud te jől azt, Sáved vágyik a taj ntan, Hol bölcsődre moaolyga, a nap, Ahol aaerettek igasin 1 — Nyugodj meg, az a megtSrOtt aaiT Nem roakmd. Sasze bú alatt, Beméay a szívnek eajgd aebére Ifindig a legjobb ir marad . . . Ha aztvunk mir dobogni megasoat, Csak akkor higy el a remény, a szenvedS embernek foldoo as 6gb61 DMgj jótétemény 1 — kétezer elmarasztalva lelt, 3 szőri kihágásnál a kiszabandó büotetésen felül ipara gyakorlásitól félévre felfüggesztetik. <i- (Vége kör.) Jegyzéke azon bünpereknek, melyek a zala-egerszeg* HT. tSrvÉayízék 1876. évi márczitu hó 22-íől tigyavazon hó 31ig ét aprti hóban tartandó nyilvános üléseiú elöadatnak. M í r c i i u B 22-é n. 148./B. 876. Sz. 1. Vachtl Lipót vétkes vigyázatlanságból tüzvéaet okozó elleni ügyben végtárgyalis. 149./B. 876. Sz. 1. Cseke Mihály és neje Meeyesi Rozi csalás és sikkasztás miatti ügyökben kir. táblai Ítélet hirdetés. / " MárcziuB 23-á n. i25.; B. 876. Sí. 1. Besze Lukács biróilag lefoglalt tárgyak elsikkasztúáral vádlott elleni ügyben régtirgyalás. ; lió./B. 876. Sz. 1. Peterka Mihály és társai tblvajlással vádlottak elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 202./B. 876. L. t Marth József s az. 1. Kis József és Nagy Mihály tolvajlás, illetve orgazdasággal vádlottak elleni Ügyben végtárgyalás. 248./B. 876. Sz. 1. Hegyi Treszka gyermeküléssel vádlott elleni ügyben coria ítéléF hirdetés. Mátczins 29én. •343./B. S76. Sz. 1. Grünhut Dávid hamis okiratkészittéssel vádlott elleni ügyben curiai ítélet hirdetés. 244./B. S76. Sí. 1. Horváth György pin czeverés és büopalástolással vádlott elleni ügyben curiai ítélet hirdetés. 88. 262./B. 876. L. t Schmid János és Varga Anna erőszakos letartóztatással vádlottak elleni ügyben folytatólagos végtárgyalás. Mirciiui 30 á n. 1529. 176/B. 875. B. 876. Sz. 1. Németh János sikkasztással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 124/B. 876. Sz. 1. Molnár István tolvaj-lással vádlott elleni ügybea szóbeli végtárgyalis. 173./B. 87G. Sz. 1. Fehér András, Noe Gábor és Kis Ignácz hamis okiratkészittéssel vádlottak ellent ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 225./B 876. Kertész Pál súlyos testisértéssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 272/B. 876. L. t. Fehér Zsiga csalással vidlott elleni ügyben végtárgyalás. A p r i 1 5-én. 178./B. 876. Sz. 1. Viocze Gábor és neje Szeiler Erzsébet önbíráskodással vádlotuk elleni ügyben véfrtárgyalás. 179./B. 876. Sz 1. Béni Imre és Friedrich Lidia nyilvános erőszakoskodással, vádlottak elleni ügyben érdemleges határozat! eldöntése. 24B./B. 876. S*. L Sprencz József s Pruska Ferenci hamis okiratkészittéssel vádlottak elleni ügyben curiai ítélet hirdetés. 258./B. 876. Sz. 1. Farkas István fatol-vajláasai vádlott eUeni ügyben végtárgyalás. April 6-in 126./B. 876. Sz. 1. Timár Antal súlyos testisertéssel vádlott elleni ügyben végtárny.siáa. 133./B. 876. Sz. 1. Horváth Bata Mihály sulyos'testisértéssel vádlott elleni ügyben vég. tárgyalás. 257./B. 876. L. t Dani Jóarf tertvér. gyilkos elleni ügyben ítélet hozatala. April 12-én. 209./B. 876. Sz. 1. Tawoly-Istvin és társai véres verekedéssel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás* April 20án. 224./B. 876. Sz. 1. Drozd János és Kása György méztolvajláasal vádlottak elleni ügy ben végtárgyalás. 246./B. 876. Sz. 1. Markó Sándorné szül. Badicz Anna súlyos testisertéssel vádlott elleni ügyben curia ítélet hirdetés. 249/B. 876. Sz. 1. Ihász Sándor közhatóság rágalmazásával vádlott elleni ügy ben curiai ítélet hirdetés. April 26 á n. 271./B. 876. Sz. 1. Vorthman Fülöp hrnnis eskütétel miatti ügyben végtárgyalás. Helyi hírek. — ZaXamegye közönsége a ministerel-nükhöz következő feliratot intézett: A lesújtó mély fájdalom érzetére, mely kebleinket megyénk dicső szülöttje és hazánk legusgyobu na Deák Ferencz elhunyta folytan boritá, ha van, a mi enyhíti vigaszt adni képes, azt a legfelsőbb kegyelet ama magasztos ténye által nyertük meg, melyiyel országunk királya és páratlan szivjóságban tündöklő királynéja a nemzet gyászában bensőleg osztozó legfelsőbb résztvé-tüket tanúsítani^ kegyeskedtek, nevezetesen : hogy ő cs. és apóst, királyi felsége, Deák Ferencz elhunyta alkalmából nagyméltóságodhoz intézett legfelsőbb kéziratában,, a megdi-csőültnek halhatatlan érdemei s az iigyászoló icmzet fájdalma iránt legfelsőbb méltánylatát kifejezve — abban való résstvéte jeléül a nemzet nagy halottja koporsójára emlék-koszorut küldeni kegyeskedett; és — felséges királynénk 1 mint a fájdalomtól bontott nemzetnek égből küldött vigasztaló angyala szállva le trónjáról, a nemzet szivedobbanását s a'dicsőültnek elporladhatlan nagyságát áteraí kegyelettel jött há népe bánatának szentelt könyüivel áldozni a legnagyobb magyar .Deák Ferencz* emlékének és ravatalánál leborulva — a hon anyjának eszményitett szeretetével emelni fel magihoz kesergő nemzete gyászát és Isiben előtt kedves imát rebegve — áldott kezével koszorút helyezni a nemzet halottja szivére, mely — míg élt — a hon és trón iránti hűségnek meg- vivhatatlan szentélye voltl A kegyelet e ma-t gasztos példáját mi áhítattal véssük örök emlékezetünkbe s egygyíforr az a kebleinkben kitörülhetlenül élő hálaérzetével, melyet mint sziveink benső fohászát emeljük fel az egek úrihoz, hogy bölcsességet árasztó malasztjával hazánknak a törvény és ö-*k igazság ösvényén tántorithatl-tn vezetőül JDail Ferenciét adta s hogy meghozta aa ő müvére azon áldást, melynek verőfénye nemzeti gyászunk boraját osz-latólag ragyog reánk a dicsőultnek elhunyta felett ontott királyi könnyekben. Ez indit minket arra, hogy megyénk dicsőült szülöttje 8 hazánk legnagyobb fia .Deák Ferencz' áldott emlékének szentelt legfelsőbb királyi kegyelet iránti folyó hódolatteljes hálaérzetünknek kifejezést adjank s midőn azt jelen feliratunkban teszszük, aion kérelemmel járatunk nagymél-tóságodhoe, hogy e hódolaiteljes hálaérzetünket ő felségeik legmagasb trónja előtt kijelenteni kegyeskedjék. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. február 7-én o folytatva tartott bizottsági közgyűlésből. — VőUdtAngank. Bécs ismét ide szirt néhány VoIkssSogert, köztük a nagy falraga szokon hirdetett világbirü(?) Horoischert is, ki a legromlottabb bécsi nép közt divatozó ért hetetlen nyelvezettt és ízlést rontó dalait kjáli- hatatlan hangon frivol kifezésekkeladá elő, mely alkalommal a .Szarvas' terme zsúfolva volt; de a második (és szerencsére utol-ó) hangversenye már gyéren volt látogatva; dicsérjük a közönség Ízlését! . — A cUltalai takarékpénztár 1875-ik évi Vl-ik évi üzletének kimutatása szerint a forgalom 2932 db. aranyat és 730,224 frt 59 krt tesz, mérlege: 7063 db. aranyat és 426,031 frt 30 krt jelez. Osztalék 18*/,. — Tudományon felolvasás. A. .nagy- kanizBai kereskedelmi ifjúság önképző egylete" helyiségében (nagy-casino) ma, vasárnap este fél kilencz órakor tudományos felolvasás tar- tatik tisztelendő Szilvágyi Gyula erang. lelkész ur álul, melyre ezúttal az'egylet t. tagjain kívül a nagyérdemű közönséget is egész tiszteletlel van szerencsénk meghívni. Kelt N. Kanizsán, 1876. márcz. 19. A felolva sás-ügyi bizottság. — Svéd-négyes, ügy értesülünk, hogy a művészi világban oly szép hírnek örvendő svéd csalogány-négyes Nagy-Kanizsát ia sze rencséltetni fogja, april 1-ső napján a „Szarvas* vendéglőben tartja hangversenyét. Bővebben a falragaszok frgják közhírül adni. Zárt- és kör székekre előjegyzéseket Wajdits József könyv kereskedési: elfogad, hol a múvészhölgyek arcz- képei is megtekinthetők. — Meteorológiai észleletek a nagy kanizsai kath. főgymnásiumnál 1876. évi feb ruár hóban. Közép légnyomás: 745*77 millimé ter^ legoagyobb légnyomás: 760*9 mm. 1-én reggel 7 órakor j legkisebb légnyomás: 734*4 mm. 6 án reggel 7 órakor. — Közép hőmér séklet: — 0*63**C; legmagasabb hőmérséklet: levegő közép nedvessége százalékokban: 86-9-1/,,; leecsekélyebb nedvesség: 36"/, 25 & délután 2 órakor. — Közép-felhőzet (O-tól 10 ig szá- mitva;*. 6*9. 87 észlelet közül (napában három- szőri egészen derült ég (0-val jelölt) muutko- sott 10 szer, teljesen torait (10-iel jelölt) 45. szőr. — Közép szélerőíség (O-tól lC-ig- számít va')' 1'3- Észlelteiéit összesen 73 szél és Jidig: északi 4, északkeleti 2, keleti 10, délkeleti 14, déli 22, délnyugati 8, nyugati 5, északnyugati 8; szélcsend pedig 14-szer. — A légköri ess. padék (hó, köd) havi összege: 54 65mm. 11-én reggeltől estig tartó hózivatar volt erős észak keleti szé-iel. — A hónap első fele szigorú té- lies volt gyakori ha vasasok kai; azonban IK-án igen megenyhült az időjárás és kellemes, tava ssias maradt végig. Havazott 6 napon, kod vnlt 6 napon, zuzmarás volt 3 napon. A mezők lió- takaróJH 16 tói folyvást olvadásban maradván, 28-án szakadozott meg, de még a hóusp vé?- i sem tűnt el mindeo hó. F. — Táncxiskolát nyit márcziug 21 - ín Marossy Lajos székeefejérviiri jóhirű táoczm.» ter al .Arany Szarvas" vendéglő termében. A tanuló ifjúságnak esti 6—7, másoknak S— KI óra közti időben. Tandíj a hat heti idényre ; frt. Lakása: Barát János ur hátában van. M.- rossy ur nemcsakr a társas táneznemeket, ha nem kívánatra solo tánezokat is tanít. Neve aett tánezmester ur tanítása a fejérvári közön ség előtt nagy elismerést arat, hiszszük, bogy a pártolást itt is megérdelmi. — Avároaház udvarán egy.lőszerkocsi áll eladásra készen, mely a honvédség részérói adatik el. E kocsik darabja 300 forint volt, mely a közös hadsereg részére roppant súlya miatt nem fogadtatott el, míg a számítás és utáoné- zéssel nem gondoló magyar kormány megvette s most potom áron eladatnék, "ha valaki venné. — Ültessünk fákat. Már annyiszor felszólaltam e tárgyban, hogy ujat nem mond hatok és ha még oly röviden befejezem is czik kémet, félnem kell, a szerkesztő ur unalmasnak találja. (Szó sincs róla! Mindenkor szívesen vesz- szűk. Szerk.) De mivel ismét itt van a tavasz és mivel sajnosán tapasztalom, mily sokan el feledik, hogy ez a faültetés legfőbb ideje, alka lomszerűnek, látom ismételni, amit már több íz ben bizonyítottam, hogy a városok, de fókép egy ily szabálytalan varos díszítenének legfon tosabb és bizonyosan legolcsóbb eszköze a fa ültetés. Épen napirenden van a város szabályo zása, szépítése : beszélünk sokat uj utczákról. drága kisajátításokról és a legsürgősebb d<il>g dísztelen tereink és túlságos széles i.lainK fáv:il ssegélyezése marad boldugabb id5k ■■: mindenki elfeledi, hogy saját háza előtt, ba van tág tér, bátran ültethet igen szép fákat — és legjobbon elfeledi a városi kertészeti vagy szépítést, vapy / erdéneti hivatal, hogy itt van a tavasz, mely> n ha már uj fasorokat nem ültetünk is — mi-rt Kibalt belőlem ez it s mir nem Uevtti semmi keblemet, - Srivem nem gyujtja lángra semmi, - \. i *— Hisz boldog ex csak. lenn lehet, — '. . De képed síért etfimbe vésve L<>szea, a mig a 'sirhalom - - •' B*m nem borul, emlékedet én Feledni soha nem fogom! JÚLIUS. ' A császár leánya. — Korraji az elsS császárság koriból. — Irta: Barbdx Soger. Francsiibil f or di ti : Kőváry Béla. (Folytatás.) Lássuk e levélke tartalmát. Bózsaszis papíron berezegi czimer és koror. na alatt roppant monogramm diszeakedett, Wly összefont L. és D. betűk által képeztetek. Férjias kézvonásokban a következőket tartalmasa.- .Imádott grófnő! Kegyed tudja, hogy egy szivet meghó dított s hogy e stiv őrök szerelmét elnyeré! AZ ön angyalszelidségü arcza eW pillanattél fogva, midőn, megláthatni szerencsés voltam, ellenáll- batlanul vonza magához szivemet; — Bzóval én imádom önt. — Ha viszonozhatja szerelmemet, agy kezemet ajánlom önnek, — ellen esetben gondoljon szánakozva arra, ki örökre az ön hó doló szolgája marad. Demidoff Leonin'. E levél szerény és igénytelen szerkezete meglepte Valériát; — egyszerű becsületes ajánlat vdlt az, menten minden felesleges érzelgó-ségtől, csupán az érzelem szavaival irva. A csiszár leánya nem volt képes gondo-latjait más tárgyakra irányozni, szerelme minden egyebet feledtetett vele. Nem szándékozott anyja és nővére előtt titkolózni, nyílt lelke iszonyodott a homályostól és titokzatostól. Azonban a herczegtol várta az első lépést. Demidoff Leonin jellemét ismerve, nem is volt várható tőle, hogy télénken háttérbe vo nulva a szemérmes Valériára hagyná a kezde ményezést. ^^ Ismerik-e olvasóink Berthelot legkedvesebb beuélyét? Melyiket? A talány fejtegetés élesbiti az elmét: — találják ki. — Nem is sejditjük. — Nos kedves olvasóm az a .Félénk sze relmesek" czimű. — Igaz ez, Berthelot legkedvesebb be azélye. E szutira épen nem volt alkalmazható két szerelmesünkre. Valéria fenkölt szellemű hölgy volt, kit az érzelmek leglisztábbika vezérelt, bizonyára kicsinyes szemérmeskedésból bizonyára nem rejtette volna homályba szive legszentebb érzeményeit. Ó teljesen átérette a dal szavait. .Ha igazán szeret a sziv, Feledni nem tud am soha; Legyen s sors íldist hozó, Vagy átok telt — és moatobs." Ami Demidoff herczeget illeti, azon társalgás, melynek épen tanúi valánk, fájdalom, igen is nagy mérvben engedi sejtenünk, hogy az orosz követség reményteljes titkára és a Szt.-Newszky Sándorrend lovagja; — gyakorlott nőcsábitó és pedig — üzletből. Azonban ne előzzük meg az eseményeket, inkább a két szerelmes közötti viszony tovább folytatását kisérjük figyVmmel. Mintegy három na.-* múlva, az imént leirt események után Charpentier bárónál bejelen-teté magát Demidoff herczeg. A báró azoonal elfogadta és megjkell val-lanonk^kissé hiaelgettneki, hogy a legmagasabb orosz arisztokrata tagja, felhasználva a futóla-gos ismeretséget, azt szorosabbá fűzni siet~" Mosolygó arcxczal sietett vendége elé és élénken kiáltott föl: — Ah herczeg, nkinek köszönjem e kiváló* szerencsét. — Foglaljon helyet kérem! — Re- ménylem szabad szolgálnom egy szivarral, ere deti Havannah, a kis Mont-Baillan vicomte hozta magával utazásából. — Köszönet báró ! Ön valóban példány képe a franczia udvariasságnak, azonban én talán kissé túlságosan is egyenes ember vagyok, ••ért egyenesen azon dologra térek, mely en gem önhez vezetett. — Nem fogok egy szót va- lótlant mondani és bátor} vagyok kérni, hogy becses figyelmét szíveskedjék rövid közleményemnek szentelni. / Cbarpentier báró a herczeg bevezető ssa-vai alatt hirtelen komolylyá vált és kissé meglepett hangon feleié: — Beszéljen kérem, legnagyobb figyelem mel hallgatandom. — Mint szerencsés voltam megjegyezni, egyenesen a dologra térek. — Tehát én önnek mostoha leányát, Valéria grófnőt a leghőbb in dulattal szeretem és ason vakmerő reményt tiplilom, hogy a grófnő sem idegen irántam. — Én becsületesen és férfiasán kívánok eljárni, mielőtt határozó lépést nem teltem a grófnő előtt, sem nyilatkoztam. — Ez népen és becsületesen van mondva herczeg. — Czélom, mint igen könnyen felfogható, nem mis volt, mint hogy megelőzzem azon es- hetőleg sromoru következményeket, melyek el hamarkodott lépésekből származhatnának. — Azért, ha személyem ellen nincs kifogása, ke zemet és vagyonomat ajánlom a grófnőnek. — Kedves herczeg, mielőtt önnek felel- dék gyámi minőségemben, meg kell kérdenem öntől, ismeri-e Valéria születésének titkát ? — Igen. — Tudom, hogy a grófnő a csá- •zár leánya. — Készemről ön személye ellen semmi ki fogásom nincs ; — azonban megfogja ön enged ni, hogy e fontos tárgyról nőmmel értekezzem, kit természetesen első sorban illet leánya bol dogságiról gondoskodni. — Belenyagssom óhajtásaiba, remény lem, nem fog a bárónő akadályozva lenni, hogy legközelebb elfogadjon. — Nem, nem herczegem ! Azonban bíz zon meg szive ügyével, higy je meg,bennem igen buzgó ügynökre talált — Uh kedves báró, mi mély hálára fog kötelezni. — Ne beszéljen háláról. — Én mindig önbez hasonló férjei óhajtottam Valériának. — Rendkívül megörvendeztet jő véle ménye által. — Szóval, ha Valéria óhajtja e sxövetseV get, nem hiszem, hogy annak létre jötte bármi akadályba ütköznék. — Szavai, lelkemre mondom aranyat ér. nek, ha katholikus volnék, rögtön kérvényt, nyújtanék be a pápához, bogy önt nevezze ki: .aranyszáju Szt.-Miklósnak.* — Áh, ön javíthatatlan kópé, ily komoly dolgok köaepette; az ész meginditó szónoklatom ra gondol. — Ugyvan! Ön boldogságomat hirdelve, méltó e magas tisztességre. — Ha, ha, ha, helyesen ! De gondoljunk komolyan a teendőkre. — Éo értekezni togok nőmmel — B a bárónő önt öt órakor elfogadja. — Valériát is megkérdezem, mert minden tőle függ- — Lelkemből beszél I Igen nagy köszö nettel tartozom önnek, nagyobbal, hogysem v* lamikor teróbatnám. — Oh, én tudom, nwnű- kin eset nyerek Valériában. — Tehát kedves herczegem foglalkozzak szivével, ia a bárónőhez sietek. Természet szerint elvégezvén látogatását a bárónőnél, nekem te fog néhány pillanatot szeDteloi. — Legnagyobb örömmel, — Isten vezé relje önt, szerencsémet tartja kezei között. Ezzel a két férfiú szívélyes kézszoritássa! vált el egymástól. Mi jövő helyzetünkben a hideg Oroszország hóval és jéggel bővelkedő sivatagján fo gunk rövid kirándulást tenni, mert történetünk eseményei a közel mattba szólítanak vissza. (Folytatása köv.) K hoc. Aresod miért oljan komoly — HOTÍ tűnt arról s mosojj- ? Mért s redS homlokodon — Nincs, ki enyhítsen bsjo&on ? Tan még egr szir, ne csücgsdj el> Mfúr tied erzenéu-nvel, Melj boldog caak akkor lehet, Ha mosolTgni lat tégedet MiŐ. Irodalom. j Utazók névsora — .Allatok Zalamegye történeté- j Sagy-Kanizsán, ISiül. márdius 9-tol — márczius IS ig. elkéstünk, vagy MBOT pénz, v»gy nínc* kedv — de legalább illenék a városi régi fi Borokat, ...éljek ugj-an még nem nagyra nőitek, csekély níuttkávftl legalább naayira kiigazitaD. és fcl-iriBöiteDi, hogy asukra sajnálkozás nélkül iifctf-h issen as ember. Hencz A. . — hegnugyoöb ürömmel és benső elis meréssel vettük a kuveikesű levelet: Tekinte tes szerkesztő ftr! Becses lapjának egyik ko rábbi számában azives volt arról említési tenni, 1 hogy 'a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet körében .Deák Ferencx könyvtár1* cúm alatt egy ifjúsági könyvtár álapiuatolt, melynek r.zélja leaz a tanintézet tudományos munkákkal búvelkedy könyvtárái szépirodalmi és kuimí-' velúdósi sat. müvek ft)oielésa által előnyösen titgészitdoi. Kmjittitt közlemény kiegésaitéscül baior vagyuk árrá kérni, Bzivenkodjek. butíts l«pjAbau tu.abba arroJ is etuíitéüt tenni, hugy JJr. Kaik Mikaa ur keriileiüuk küziiszteleiucti áiJó QISZ. képvieuiújti a Deák JFurunez kuuyvtúr fciapitása. szándékáról erteaüivea, axuncai &icit?u • ' c ^ozhaszuu iiiiézméu^ alapjai lutcnui a a iupyv tárnak 16.2 xuűiei 231 kötet ben ajándé- küzoiL É ítíuyeb ajándék az ujabb kori magyar irodalom moadbfctai összes gyöngyeit tugiaija magában és iebeióve lesz), bogy a könyvtár, mely az iméuL még csak mme volt, haladék talanul megindíthatja udvod működését. Fáik „ Miksa e nemes, énzetlen tettével, meiy egészen méltó 5 hozzá az itteni tanintézel tanári karai éa iíju^gát nagyon lokotelczie mi.gs.nak sazok- uak úsiánie hala ját is bírja. Kiváló lisztuíeteui kiicjezéöéveí sat. Baiáza Árpád, igazgató. — Hymen. Krausi Béia kapolcsi told- birtokos'e napokban váltott jegyet Breyer Mari urhülgygyel, Breyer Gyula keszthelyi Kereskedő müveit éa nzolemdus leányával. — ÚnffttUkotutáy ííagy György ttcszt- heiyi hentes t*. hó lő.es Ibik közú ejjui ineg- mSr<^ezte mugat s iszonyú kínok kóz; mull ki. Saródy Gyula voít keszthelyi órát), karói lapunkban is eniJiieujk. hogy öugyilkoe-sági száudeKbo. megiptte magát, a golyó állal i okozott sebéből ie.gyógyulvau. Kis-Czulből Keszthelyre no7aloti s m lübb óra uizálogosi-tasa miatt yiugáJa^fugságvan van. — Veszprém, iuarcz. 16'án 187(5. Ez»s- Jón 8—10 nappal bocsa.atutt ki ügy ogyéri a börtönből, ki í. bó-14-én megyénk ügyeszéhez &.abó Imre úrhoz belön rab iáéi Szándékkal, de míuthogv nem sikerült teJj'iStín conibinatiiys, teliül btin'-ot az ügyész iiHloszubjijabu, oiL'az ^y v|útt áiiu szék&u tekvO ruhát kereste ki és a bt-utie talált iM>szeget 1ÖU triót és az asz'alun ■'ti:kvú óra: i-s .anezut tirozia el. — Az ügyész w.t- v wlumu<*ii VOIL és minden znj daczara tem (ibrtiit f'-i- A gywau iuut^mhiL-tt e^yenru e»utl. I kit lieukű börtunőr ismert, utoubi a gyanús i embert mcglátá az utczán éa magával vitte a I uiegydhaziioz, hol az orozott órát és iántzot nicg nála Irltek. lij- K. . . S.. . i — h'oritt hirvk. Ur. Korbuly Iinr« KÍ „ gy czimű toJvóirat I. köieieuek. II ik tnepjtiíeot a következő tartalommal : „ Ferenci életrajza," Dr. Stihajda Jánoatöl fiez" „Fel- ^tüu." kvpz'.t^égü jogász meghal'. — l\»iü Cbar lofe ííagy váradon hangversenyez. — tiáruo-"árduál márcz. 11 én a villám leútoti. — Toih Istu^n jeles borász tízékesíejérvárott tm'ghaÍL — Mohácsot is elöntötte* az *rgz. — KI»1I»JU*-virult mLjijeieuö „Magyar lJuígárfc Ausí.rüi-búl íiiiil uiutt. — Lónywy grol' hazaér .fezeit. — Ziniwkál Isiváuu-i mughalt. — A a«wy.irKi iskolákban y^ti tani ló és ?t>63 tMnitóuu Uiűkö-•dik. — Jókai beadta kel-vényét a barósagért. a&Ürséiprcpostsága'MtiroaaDánielUl. „Krónika «-/ őrei prépost pasztorbotjárúl" Köves Já-noatól. Cureiis 17IÖ-W1. KSzli Gózon Imre. Szerkeszti is kiadja Báiorii Lajos. Ara 6 tűzetnek ;j irt. 12 füzeinek 6 frt. — Kltbány Mihály, a kiededovodatlgy e leiken bajnoki, Zalamegre azttíöUje, ujabb-n a „(jyermekvilag" szerkesztője igen hasznos kóitvvtt adott ki ,K é p e i, dal* és jaték-g j ü j t e nrtfn y* czimmol óvodák, gveravik-kertet., elemi népiskolák és családi körük hasi nálutára. A könyvet jutalmai kapják azuk, kik a ,Gyermekvilág" ra 2 fnuj elútizeltek, vagy ^y Az » Uj idők* ez évi 1 l-ik$z*lm& di sres uj kisUitasba éa ujdnan ké-azii*iH müvétzi czímképpel jcleut meg, mejló-kelv.- a jrírö'évnegyedre szóló fulhivá&at, melyben . s^erkeaziő kilátásba htjJyezi, hogy lapja Ut. ifi in i kétszer fog. ugyanannyi tartalommal u „j'ienoi, miuiün igen Kevés ozapurudása as t > iitetóknek ez óhaj<ott czélt fogja erednie i.\<-zni. Sokakat érdekül he t az is, iwgy e lap 1<MZ a jiivó évnegytdtól a muni aUkuJt ,F ö 1-t a 1-á i ó k egyesület é"u e m hivatalos közlönye, nn végett mur munkatársai közt emliti e^ egyesület elnökét, gróf Kreith Béla uraL —Ali -őszintén kívánjuk, ez érdekes és tartalmas l»j> g^araptniásat a ez euaíi-te« szám is— mint áliaiubun mindenik — igen gazdug 8 válogatott olvasmányokat hoz a maga a bohtéka is mulattató' és szórakoztató tartalmával fölér egy közouség'es humurisükus lappal. Helyszűke miatt ezúttal uuw idézzük e szám tartalmát, de egytzarüen ajánljuk ezen csi:.ban is igau kitünÖ lupot a~ t. kozönseg ti-gj ■-■-mcbe. Klufizeteai ára évnegyedre 2'ir; 50 kr... télevre ő írt- as év végéig 7 írt 50 kr. KJ-sei.brettdü tisztviselőknek s tanítóknak ÜUl>/o" vai oicsobb. Mu'&tványszámot és gyüjtó ivet barküiek küld. Kiadói es Bzerkesziűi hiv^iula: Budapest, Ország-ut 45, 11. emelet 2-4. ajtó. Tegyes Mrek. — A farkasok, miként a „Moskvai Uj-' ság* jelenti, m. hó elején Alúskválói tíz *nér-íuldnyire bat szánt megtámadtak és az azokon levonásokat, nem különben a kocsisokat és lovakat öt&zcieptéK. Kgyetlen kocsisnak sikerüli iöuátou 'megmenekulüie. A borzasztó esemény éziuhelyén később megutalt holmikból és irumányokbt.l Uíderült, hugy a szánokon öt lembergi, két krakkói, három moskvai lengyel zsidó, luvábbá <-j^r lipe^ei lakatos, egy plttuuni kun; VAÜIÜ Voigtian4boi, ót orosz ácalegéuy és t.gy %i;tuiii takács ült, tehát az Öt kocsissal e^yüt! 23 imiüer élete cselt a farkasoknak ál uoztitul. A kormány 20 ezüBt rubelt tűzött ki jutalmul minden elfjletl farkasra. — A nuyyvitradi czigánybájban valaki paprikát szórt c< H turemuen; terinészetüs, hogy a k .t-argó tauu/ u p<tprtkap4>rt l'eirópitette, oii-nek az luti a következményű, hogy a tánezosok tsz<*mébe és orrába szállt. Knnek meg az lett kö> vuikeztuénye, ho^y a bájos és nem bájos tán-cvoMjuket, valamint dft<ÍM és nem daliás tánezo-nokat egyszerre c»ak ugy .elíogta a borzasztó [)ü&??."gés, hogy fel kellett a tánezot t'iifrge&ztuttL I ivq>7.cini lehet, mily humor^-'-tikus valami lehe- | í;u — u-Ju egj terem prúszkülű emberekkel. I ívtuatii.k, hogy ki telte a csúfságot, azonban a * — .Arin)- Koroniii oz^ ezimzett núllo dábn: Suóa Jóu«f TtiueivAr. LichtoDtbal Edmond | kutatás eredménytelen maradt. ,>ett. Rammer Lipót Béci. Dr. Prsbl Jixief Tritit. Lianik Ferencx Perlak. Reiuer Gyol» Béca. Rom* | S.mu BécM. Bxuer M BÚIM. Dr. K.pocj .N. K»-pár. SxSliGsy Andor Kagy-KfirÖwL Bárí Inker Ferdinánd Runojra. Ljuiinyi N. Somogy. Lettaer János Péou Nyáry Elek BpuL li.my.-r Uiku é» nej* Kfinaend. Taüán N. KaUa KJein G. Prága. EUea-■tidter Zsigm. Z.-£g«rsEeg Liwiiiger Beorik Ories. Jíorrith GyaU Belein*. Piltner Gyfirgr Í» c«*lidj» Cioköoy* K*uky Ede Vaarár. 6fb6um*nn E. Bécs. Horváth Imre Bpect, Tskier E. Somogy. Brsyer B. H-Sit.-Gjnrgy, Irínko-rici Bila Zágráb. Zemplény KrnS Bp«sL — „Surtitboi" esúnnitt ■záilo.dába: Bflrfamatitt Adolf Berlin. í.hÖDbtrger M. Jjéea. H«ir.il«r Júuef Bect. Hincbtl M. Dombom. Knmer Báiuux^k. Khr.-i.ield S. BpesL Fucher M. B.-Post. Novak K. Bfwst Zakál Gyolm Letei.ye Scbifer Móricz Béc*. Uabu József Bécs. Taoner Hogo U*id*. KrAUM A. BÍCB. Lux Károly Hag«uberg. Scbeiber Sándor Sümcf. KoK^nbBreX. Z--Kgeiizeg. KTHOM A. Béea. Pataki Vincié Uarcxali. Crckkcr Kalanon Marezali. \Wi«s Henrik béc: Kr.-nt.er E. Béca. Voda Antal Po»r.ny. KucIffN. C*orgo. B»th M. Bécs. Seh»umaun K. Grácx. Kaafm«nn F. (5. Bemenete. Zárka Augput Sopron. Br-noer H. !!«•«. Híracbl Oyala Dombom. Uailer M Lipcse. Br»ue- J. Soproa. líöhm Jóuef Grici. — .Oroiilinhot' czimxett szállodába: K.'au^r Káruly Bogdán. B»ron Adolf Brüun. Hild W. ttérs. Löbl .1. C«cfat»ve«>-t llrackcer N. Ktposvir. Or«lt Jüzfeí BVVÜ. Iftlcksal J. K&raiend. Siobovic* JSíudor Kaposvár, fivnek Frrtwvz Pomora Wassernuuin E. Gr«cz. Merten* Pál Berlin. Pápa Jóx*«f Vara»d. beubcb K. Kurti. Werliar József Curgó. Deutácli Testverek I OáktartiyjL Folk lükaa SzigeiTár. MatsurU A. Bect. Reiníug Anna s gyér írekéi Sopron. Schonauer József Jáiioflháza. MartoafaJray Elek Kaposvár. i— „Zö 1 dfá ii o ** ezimzett isáilodaba : Weiss Adolf KapoKvár. Kocii József Kanizsa. Fischer Károly Bécs. Bogiry I Mura-Szombat. Steiner C. &B-megh Venteles János Trícat Simon Béla Béca. Ber-tb* József Sopron. Kuticb János Orácz. Weiss Jakab Uólaiár. Pnbr Károly Reifnigg. Hartmasn M Csik-tornva. Hatieí1 J. ^eiuberg. Scbmidbaner János Thai. H.irtmaun Károly Beca Scboltz J.B táraalata VaruH. Ilfliiío István Caerenesocx. Warmfeld Uermaa Somogy. .— ,M»ey*r Királyból- OEim^eU szállodába : Dngoi* JÁnos Udina Priraaxics Valentin Udi-□a, Scfaoffer József Kuichdorf. Kovács György Csáktornya. Groff Míliály Z.-£gerateg. Polák Vilmos Parsa. -Neu' N. GelBé Kohn Béni Oroszton. Firtíer Adolf Újudvar. Hofmanü József Kerecsen, ösztreicaer Adolf N«gy-^z5llŐs. Kuncí Gábor Zákiuy. Neumann Jakab Szakalacs. HeUbraudt Venczel és neje Temesvár. — Steioer Salamon azáJlodájába: Beck Henrik Bolbú Drackcr>Jauos N.-Vid. Simon Mórics Kaj-olcs. Kosenberger Adolf Pipa W.inberger Dániel Mnnkács Krem'ier Pát N.-Vid. Hos«nberger M. Bo- k'.lya. Kremsier J. Hz&kácsi Hiracb Mátyás Czenyér. Pikoli J. Szakácsi. Ui.g.v A, 8at,-Péterur. Schieifet E. Pacna. ScbleitVr L. Szt -Mihálr. Rofraann H. Ke recsen. Kraus M. ltolhás. Kohn B Oroszion Dyktut J. Cseb«rnzB^. Oákturreiehi-r J. Szemecye. Drnoker 0. £s J. N Vii ' — Hbffman II. czimxett sSrhácába: Weiss N. SMWCSÍ.; KasU J. Gyékényes. ŰsUrreicber N. Ü.- Szöllós. ^ j — „Fekete Sashoz" cximzett szállodába: Hotvitli Gv&rgy Surd. Nagy Kereucz Surd. Honkár Jótsef Gomba. W«Us Miksa Porog-w^nt-Király. Pil lér Jóisef G;«oe». Péter József Porog-SEt.-Kirily. Bódi* Lajos Helyben. Fajai Ferencz Babócsa. Pók Heti 12. Jósns Srd&gOt fic ki. Lnkáea XI. , I U. 8. B 8 TL«üfil 9 in Tért.. 10 Kolrtt 11 Sophr. Tbeoph. 13 Kicet. Márczlo»l9-tílsBárczÍB»25-l8 1876. Érték- és váttófolyaa márczius 17. ÖV. metaliques 67.45; b'f, nemi. kslcs&a 71.45: l»tíO-ki álliuiulmi kólcaou 111.60; bank-rfeiv. 8.9S—; hiteiiutéjou réKTéiy«k 165.80; Londou 115.35; mkgyar iíildt«hermenlési kSt-véoj- 75.75 ; temesrári foldtehermnutéai kötvény 75.75 ; erdélyi földtehermentési külvény 73.5O, horrat-Blavon fb'ldtehermeatóu kötT^ny —.— ; ertít 103.75; cs. kir. ar»ay 6.43— Napoleond'or924—. Felelős szerkesztő: Báttri Ujts. Bn Haapt-Depót mebur KI. Schwechater u. Steinbru-'. Sher Brauereien ' , befindetaid> in Gr.-Kanizsa, Kaiin-czy (ehenuüüige Branhanugame) Witwe Ungerisches Hans, wo Bierin attM Arten von Bwrgebinde stets in Vornth. Besonders empfehle einem F. T. Publicom mein vorzügUches Export Mürzen-BJer k. , Ftaschen Anton Dréher. Adresse für Depeschen: Dréher Gr.-Kanizsa. Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik Dr. Forty-féle általános s JSS B-T AFABZ, melj rendkivflli gyógyereje, elválasztó, érlelő és fájdalmat csillapító Hatása állal leggyorsabb, 1 ^biztosabb s egyazennind gyökeres gyógyulást asskosfil különnemn bajokban. — llr bajok a torokgruiladas-légctSbnrB^, b fi r k < t-barsás;, bártráagTik (Cronp-anginal mindenemQ megsértések, harapás, SBDráe, rágás ragr eges által támadható sebek, ntagforra--zázok, darázs- ragy mebszorások, konók-fekeljek, znzatok (contosiók) — meglepd grors tajaalom csiua-pitátaal — rogzStt daganatok, gnmök, tálrogok, pokol-Tar tcarbuncnlna pnstnla malígnaj, mnfknmonjnrtáesiB. genjedések, rérkeleaek, mninden niirigrbetcgsegttk, gírrares fekoljek, fagjdaginai, tgjfáreg, korSnuaeraf, radlins, tagzairaca, csontazn, kifiexamitás és mafrs*. dnlások, helri «siz; továbbá a ssSléa folrtáni láb-fdfakadások és sebek, fájoa fekéljaatt ragr mar genjes nSi mell. — Sok nő már csirában rolt «n>15-ráktol, — a kOlonben elkerSlbetleii eletreszálres sebészi műtétnek meUőzesérel — eg/edll esni 'jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélredt bárminemű szálka, rágj darázs- es mébfolánkja csnpán ezen tapasznak rfirid idei használau folytán annyira elS-tnnik, hogy azntán a testbSl kOzonaegesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül künnyen kihnzhato, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen megbeesulhetlen gyógyszer, melynek jele*. ' ■ige eghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyitrányai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkirali, s leglrülonnemübb esetekben megpróbált hatásánál és leltoaS sikerdús eredményeinél fogra, melyek basznál-lata által még elamlt bajokban is eléretnek, jól megalapitott éa elterjedett nirét kétségbevonbatlanni igazolja. Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I rrV~ használati ntasitással együtt, postán küldve 10 km! több. — Egy -frtayi csomagnál kisebb száUitmáaj nem teljesittetik. Kozpo'nü koldeménrezS raktár: PMtW TMk lÓZtef gyógyszerész urnái király-nteza 7-ik aaám alatt. Torábbá kaphatók : HatyKaalzsáa : WAJMT8 JÓZSEF nrnál. Pakaal: Malatinszky S. — Pécsett j SipScz J. — SiMan: Stamborszky. — St-fsatrya-r»tt: Brann J. — $z«ailttllelyea: PiUich f. — Veszprémiéi: Ferencsy K. - ZafráUu: Miübaoh U. SoorHbai: Bock J. A t. ez. gyógyszerész és kereskedS urak; kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, folazólittatnak, miaserínt e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer késai- tSjéhez FORTY LÁSZLÓHOZ czimezve: Budára, (Báea. várót, főuteza, iHO. szám) beküldeni Miveakedj.n.k, ki megrendeléseket ia pontosan te^esit- '■<■' ■V Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postautalvány ragy utánrét mellen tüstént és legpontosabban teljesittetuek. ') E rorat alatt kOzlTOert felelSsséget nen « Bs«k. Hiil;nli'l|)lii;ti vüágkiálUtas 1876. Fonti kiálHtásrak&izitett tárgyak — kéflü bejelentett iolytáQ --csoportonként, éá a gyári ár&knál sokkal olcsóbban ..' ■ ■ S forint ^56—3) i mes& ulesó ütóíegért el adatnak. A csoport követkerő tárgyakból áll: I <■ iiios, jál jirö broa> óra, hon- 1 cxokorszelencie tárható. LáocEcssl, jót* 1 (iiDon fvpfkijfalbum »aép kiál- ♦♦♦♦♦♦♦♦o «>♦*<*<>♦♦♦♦♦♦♦♦♦ boi állm mellcti. vi-giji-a out«tt ii lnil, tolltartó.*J. 12 tínnra brouK asztali Mzköi bronz- S ?T I telje« TarróenkSs talmi arao/-S ▼▼ tokban. TT Az itt foltorolt roDdkivül szép é< gyakorlati tárgyaknak ara öei- TT aiesen csak 5 forint. Blau & Kann, Grandmagazín, Wien, I. Wollzeüe Xr. 25.- A világ legjobb órái az általunk behoxott valódi angol talim-arany remontoir órák. oldalakon kulcs nélkül iolhuihatók, igen finom gép«»ttel, pontosan stabályozva 3 évi jótnlU'xM. Ezen kitüntetést nyert óráknak ára finom talrni-aranj lánczcial és óratokkal együtt csak 12 frt 50 kr. Kapható ISIao k Kann, Grandmagazín, Wien, I. Wollzeile >>. Só. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesittetnek. vpfj titübtn * 1 elc^aos nSi Jegye*o. 1 J*J>*U cnvkrlárc^a gucdae «nn- jitékkal. 1 szalon wstsli cwbg«tjrQ bronsbdl. 1 igen tanát nÖi ké«i táska tnet-j sircmL. Árlejtési hirdetmény. A buda-grácsi államat 18 -JT- szakassáa asflkséges védmS helyreállítása, valamint a 18 -rg- szakaszán azokséfea karfák feláUitáta a nagyméUoságu. közmunka és kSslekedési ministeriom 1876. évi január M 2<"é° "liíí" •**"" "5***" "«««le««vel 1189 trtíO kr. Összeggel eu- gegélyeztetett. í Ezen munkálatok >ittositata tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1876. éri. április hé 3-án reggeli- 10 órakor Írásbeli ajánlatok atján egy ujabb^iirenenrtárgyaUB íog tartatni. Az irásbeU ajánlatok 1Ö76 évi april bó 3-án reggeli 10 óráig fogadtatnak el. ezekben az ajánlattevő neve, lakása éa polgári állása pontosan kiteendö ; továbbá számmal éa szóvsl kiírandó azon száatoli elengedés, melyért ezen munkálatokat elrállalni szándékozik, világosan ki-fejezendü régre, hogy a tervet és mSirztokat betekintette t hogy a kí-USnlegei feltételek tartalmát iamen, eseket elfogadja. Az ajánlatokhoz- a rállalau' ossseg lO"L-je készpénzben, ragy aza-gyar állampapirokbao csatolaadé. A mniratok, különleges feltételek alulirt hivatal irodájában a zzMr költ hivatalos órákbsn megtekinth.-t.lk. Zala-Egerszeg-en, 1876. ívi márcziua bó 14-én. A m. kir. mérnöki hivatal. Wtjdits József kiadó-, Up- és njomdatttiajdoaos gyorsa»jtó A hamisítástól ővatik! Üres fogak kitöltésére . nincs hatályosabb éa jobb azer, mint dr* Ptf■ J. fi- odT. fofor-vos úr (Béesvároa, Bognergaaae Nr. 2.) fogó nj a, melyet mindenki könnyen éa fájdalom nélkül bebelyeabet sodvaa fogaiba, mely astán a fogrénekkel és fogkuesal teljesen egyelll, a a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anaiherin-szájviz / Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogbrvostjöl Bécsben, ' X Stadt Bognergasse, Nr. 2. J ivtfeU-MlN frt 40 kr., a legkitOnfibb szeracsuzos togfaj dal mák ban, gynladaaoknál, a foghas daganatai- és sebeinél-; ftflolvaastja a létező fogkSíSXé* megakadályozsA annak nj képződését; ax ingŐ fogakat a foghas erŐsitéjo által sxitárditja; s midőn a fogakat és foghast minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kel lemes frisaeségöt. kölcsönös é» már rövid használat után eltávalitja a kellemetlen szagot. (15- 9) Anatnerin fospasta Dr. POPP J.G-.cs.k. udv. fogorvostól Bécsben. £zen kébritmésy a lehelet frisseséét és tisztaságát f^niartj*. azonkívül a fogaknak hófehéraéget kölcsöuö* azok romlását megakadályozza és foghiut erÓsbiti. ^ Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly asépt*. tiastitja, hogy annak naponkénti futár nálata által nemcsak a kfizSnaáge* togkő el távolit Ütik, hjui.im a fogak zotnáncza és finomsága is mindinkább tOkéletesbul. K*[»lixt.>k: Kagy-Kanizsán : Halas József gyógysze., Kos«ub«rp> toaentVM, Welisch, J. és Kesselhoff«r J. kereskedé«4heu. - í'ipán 'sebepen J., Kumethelyen : Pfinxterer gyógyszerész, Smger M. Weiss l. Zali-Egerazegv-n: laoó >':, gyófr>-azerész. Kapro&czán : Werli gyógy* zerész. Varasdon : Malter'gyogruEorész. Sümegen : Dornar Kajet. Szóm-athtflyen: Pillich Ferencz éa Rudolf gyógyszer. HatirŐrvidéki Sz.-Oyör-yf.n. Fibic K. C. Veszprémben: M«yr Tuszkaa, ufö Outhard Tivadar a fiainál. — Székesfehérvárott; Legroano A. Branu J. gyógyaz. Lovas-(erényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth IC gyógyszeres*. Keea-;eméten : MHaofer és Machreid gyónsz. Pakson : Floniáu J. gyúgyas. Lörmenden; Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohó. J, logl, Belns és Schröder gyógysz. Szekszárd: Hrahsay gyógy^z, — lonyhádon : Kramolin J. 3xigeivárott:Uarw*rth, Salamon gyógyu.— táján : Michitsch St. éa Herxfeld üaí, agy Horxog- Iguácxaál. — Pécsett iaolnay W. éa £. Zách, SipScs gyógynx. Kárádoii: Zadabánszky gyögyaz Harcsaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dtiuat'ftld-irott Lukács gyógyax. — Sxent-lryór^you ; Nntbig. — AUd-Lendvin in* gyogyaz. — Kuhonczon: Sintou gyógyaEeréaz urakuál. ÓVÁS. Ast Upasxts.rtam, hogy ax általam 26 év óta késsitett éa küskedrclUegU Aoatherin májvii hason név alatt haintsittatik éa uloadatik. A t. kOxonség ámítására ax exen hamisítás késxitSi agyan-axon felsxereUst haaxnilják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetés, liogy ax általam ké-sxitett. Anatherin sxájvix miudenkor teljes caégemmel, J. fi. Papp, cs. kir. BdvKrl fogorvot,.Bées, BogaerBaSM 2, a cs. kir. osxtrák udvari cxiuerrel ^kétfeju sas griffektói larivs) és s törvényesen letett óvjegygyel leas ellátva, it mindilon kéaxitmények, melyek agyán hasonló, de nem épen aa itt leírt /elaaerelés<el leaanek ellátva, hamisitáuiak tekintendők, egyidojaleg axt ia megjegyaem, bogy a hamisitott Anaxherin sxájvix, mely gyakran kártékony h«-tána, olciobban adatik el Asérl is, hogy egy Vésxt valódi Anatherin ssájvixem ji blrneve a hamisított álul eiorbnlást ne ssenved-jen, másrésxt meg, hogy a hamisítók ellen folléphjnek : tintelet. tel felkérem a t. ex kOxíSnaéget, hogy a bamiaitottnak mego«mert .Anatherin sxájvixet ax eladó neve megnevexése mellett nálam valódi ellen cserilje ki. J. G. Popp, csá^r. kir. udvari foirorvot g Bécs, Bognergasse 2. lilJLUlLl UJJ ll 111 ll 11 111111111111111 ll F&raktár: Müller Albin vegyésznél Brünnben. ftr. Juha Vate Florlllne-áj*. A leejobb fogliratitó él «lsö uer, n»»4i>7 retaakbü, altá-rolitja a uaj roa> a»agit i, h.lyette Ml»»« iUatot |>r)ua^ a ft«T<né<t éa a fofkiu aa(uatot •lhiritja ■ m<gii}a a fogakat rothtdí.tíl. E*T pálaosk 60 kr. Dr. John Y»«e Ser»ll-f ogp or» Haslitja a fogakat a haaanálata otin oemeaak a fogon latakíií ko«.«JÍ.«kel U»oiitja .1, haa.m a fog finyít, f.bínigít kitloő-en' elEaegiti. Eg; dobói 40 kr. Dr. John Yate Promp to- Alit lo-j» ia tal -111 k (fo|icae|ip»k) jólillia mellrtt -Jiiik. A legmegrogiottebb fogfijiat ia k«TÍ« idS alatt m.j.r.ünteti. Egy Joboa boaaa kéaaitett pamat-tl 11 k Török 8ta)j-P»8t..lok, golyicakák, m.lyek a stájbaa forga»« rtílzník mindon k-llemel-Un a«»got a «ijb»r, fökép c^lmerO a. axinhiiakban, bálokban • egyéb tarsaa ksrokbea ia «tb. Egy doboa 40 kr. Dr. HorhnviT általános DÖrénj-gi omorerásitö. E«n jó illatn a erűnítö kCnülék igeo jó hataaaal bir. gyönge emjszí^t i» akl>.;i itxármaari etrágyhiitay, nxúlháutalmak, idegefl fej-fajiu. gyoni^régéri, gyomorkaUrb. aranyér, iiargkaig é& axekkakaea bantalmakuál. K^y palaexk iitt kr. Dr. Hull, r KÖTény-mell-pastlllja batbatoa enybitSsaer kchslóa. n.ellbajok. lélegir«, asansrlurnt a rekeduigoknti. Egy dobói 30 kr. Phllocome (nOviuj bajken6ea) nagyreaiint idegen egbajUti olajokból kéaaOlt, megtartja ahajat. aankált eredeti •aepaégíben éa erejében, eltávolítja a hajkorpát éa nj baját ad a kopaaanik, gydgyitja minden hajbetegaéget a nelkal, hogy lrgkeveebbí ia kellene orroai eegélybea folyamodiiL Egy axép avegtégely ira 1 frt. ■ A keleti aiépltó-fajnek aokan kSatonbetik szép, fehér n ifjú arcabörflket, mely minden aa arezon támadd bajokat m. p. B a e (■ l 5, m áj f o 11," ae b h ely, kflteg, orrvereaaég atb. a legrövidebb id > alatt eltavolit a belyébf fioom ifja arezbSrt Tarixsol. A batia bizonyos. £gy ftveg ára 1 frt 60 kr. Mindezen in f-'lnorolt 8ten>k eredeti mtnSségben kaphatók : Xagy Eaniaaáo, tVóger B. gyóüyazeréax nroál (8—17) orvos-, sebésztudor, szülész és szemé gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az Önfertözésuelí miodeo következményeit, úgymint magömléseket, »Í Ingerlékeny gyengeségret. u ondófolyast, kalónösen a tehetetlenséget (elgyenfíült férflerőt) 2) hngj-esófolyisokat (mé^ oiv idülteket ia), a nem- lórészek bnjakóros fekélyelt és misodrentU bn- jakórt miDdeD a)kkja<ban éa elcsufitáasibmn ; 3) hugycsőszttkiiléseket: 4) friss és idült oyAkioh-Mokat n 6 k n i 1, az úgyne vezett fehértoly^i t és az onnan eredi MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a hugyhóla- betegségeit éa mindennemű Tixelésl nehézségeket. R«ndel Da^nlcéat: délelőtt 10órától 1 iK, dílatán 3 órától 5-ig és estve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kígyó-utcza 2 ik szám a. kígyó- éa T^roshaz-atcza sarkán (Rottenbiller-fóle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. nyoma*., Dijjal ellátott levelekre azonnal <aM Tálasz adatik és a gyógyszerek V*V megknidetnek. (45—8 ' A.i eredeti' Wilhelm-féle koszvóny é* MÚZ eUari ■ téli-gyógymód ' ax egyedüli biztos hatás* vértlsziitd eozkSz. A es. k. fensége által abamiaitáaFlIea biatositotL Bica, 1871. márcaiiu 28. A ea. kir. adTar! irooinak Bim. 1858. deci. 7-én kelt határosata által megerSaitett. mely .Earipa* orroú tekintélyei általa legjobb sikerrel alkalmasUtott éa heljeseltetstt. Exen thea tiastitja ax egésx sservexetet, mint semmi más esxkok. átjárja, as egéas test résseit U, belső hassnálat által eltávolítja Tála.-. mennvi tiaxtátalan betegaégi an/agot, hatása bistos és bámulandó. Alastt gyifyazer kosxvénv, csús, aduit megrogsott bajok, g-^yedésbe menő sebek, valamint minden nemi- és bSrkifitssi-betegségek, a teát éa arexooi borporsenések, somör éa syphilistikns bajok ellen. Htiai látása van e theának a máj éa lép vistodnlásánál, valamint aranvéri betegségeknél, forgoaág, erős ideg-, is- és tagbajoknál, gvomorsxornlás, ssélbajok, altestssonüások, magömlések, férfcsőgvenge-aég, nokaéU vérfolvásoknál >tb. Btttfaifek, mint skropbis, mirigjdaganat gyorsan és slapomi meggyógyittatnak e thea hassnáUta által, mintán as egy igen alkalma, oldosaer. 8xámtalan bisonyitvány, elisn^erő- és dicsérő irat, melyek kívánatra ingyen küldetnek, a fentebbiek helyességét fényesen igasolják Ennek igaxolására a kovetkexő elismerő iratokat köx&Ijflk : Wilhelm Ferencs gyógysseréss ornak Neunkircbenben. rSottasani, io der Moldan, 1873. márex. 25. ^* Kétaser rendeltem meg harmadik kéaből Önnek hires Wilhelm. féle koasvéuj- és cs&xeltenes vértinxtito-theáját és az legnagyobb SrO-momre ItítSnő hatást ssfllt, jelenleg egyenesen CnbOs fordulok, kflldjon ssámomra 10 dobosaal, a melyért járó 10 irtot ide melléklem. Tisstelettel Helyt! L.J.S, ontr. 'mag/. hel;ett«B-CotMoJ. Wi 1-belm F«rai.cs rjógyntré** oroak NeDokircheoben. HoUrartein, 1873. máres. 31. Fogadj.. 60 m !e^>ensSbb 6s i^Tilxea kOsiSaetamet u Ön Wil-helm-féie kössrenj- ia esúzelleoM rirtustitó tbaájiaak gyor« kUlde«e«rt. Legn*gyobb r&xét m«gavm busnálttvm fel. ré«beo <*étos*tim b»-rátaim éa iamftrSaetm kört. Mindazoktól, akik as üo Wilholtn-féle kö«vény- éa esdzellenea rirtiastito theajat baasnaljik, fftlkortutettetn és felnólitutUm, hogr k'>-sOljftm önnel k5»öa«tflket — FŐkép nüam tbaijáaak baaznilata 6r-T«nd«te8 hatást mnUt. As «D k&asvenyes fájdalmaim dactira 2B.ixen k«r«axtűl tett jyó(fyke«oté»ttek as ön Tértiastitö theájiból oyolcs dobuz-sal banoilva, tal}«sen megHflntak. Hintán éa as öo köaaréaj- és c*is«U«oi tbeiját jdnak és gjÓpr erejűnek találom, tiastelettel felkérem, Ktveakeiljék u ÖQ koisréay- e. CMBIIODM Tértiaxtitó tbeájábol 13 dobossal kQldeoi, maliéit xx out- get aoraimhos meltékatam. Tjaitaiettel Uiterlwtttr Jáwt, birtokos. Wilbalm Faraaas gydfysseriss árnak Nannkirebanben. M. Bcböaherff, k873. máj. 6. Kéraat, isiTeskedjék ön as ön kttllnS Wiibelm-félc k-.*tvénr- M csázalleoas T*fÜ«st.to boájából S tnosattal po.ui nüaréf «l idüdaai. KÍTÍIÓ tiszteletté. FríWIeh 1., njagalmasott asredes. Óvás a bawlsitás és felcserélés ellen. Szíveskedjék a t k&sOnieg Tásárlásoknál torrényea 6TA bélyegemet és ezégemet, melyek minden egyes csomag külső felén látbatuk, kOlönSs figyelemmel megtekinteni, bog; hamisilá^uk által rá ne szedessék. A Tmlddi WlttMte-féltf antiartbxius. a&ürheuraatikus rérti»xiuú-tl.'-a csak ax elsS nemteti WIU»tsi fele rértiszti tó-theagyárban Neuokircheul"-n Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáraimban kaphatok EQT éa*M 8 ajagrti felosztva, orvosi haasuálat- és utasitá»a[ ellátva 1 frt., a bélyeg és pakoiu-dij 10 kr. A t, ci, kösöotég kéajelmére a valódi WlsMm-ftle uUarUtritia «a nitlhiisnin.il vérttertít* thea kapható: Najy-Aiaizama: PrÍ|ir Bél I gjógrnertárában; Zágráb ban : Miuioach Zsigmond gyógya*,; Kősxegeo: OsacsinoTit* ISIT. gyógysi. . Eftdarknton: Beck Béla gyAgysz.; Keutaelyen: Kes*thelTi tónauui-l. Kapronczán : Werli Miksa gyogru ; Sopronban : Wrcbowsxky Rudu.t . rnombatbelyen : Piliica Feresez gyogyu.;és Ssateánt: Bossin J. jtyo^t*- weréu oraknáL (6—4, Bízzatok a bebizonyult jóban. Orrod tekiotéljek é* siámos magánosok bizonyítványai, a naponta oftvakadS kérdesfokadések és axaporitás keseskedik »l*nt kOtkS gyógyuwak j«laaaége felől. etkaS gyógyuwak j«laaaége felől. Dr. Miller moh-oOvénynedve meglepő astása a légeaS és a mell mindea faji lobjainál é. tüdőbetegeknél. £gy tégely baainálaü utasitásssl 50 kr. Köszönet- és ajántótevelek. Tekintetes ar! Falfllmalbatlan tnohaörénjnedraért esennel indittatra essem magam leemiljebb kfissOnetemet kifejelni; egyedül ezen asarnek k5atöntetem as eddig r«menjt*Ien, de most biitosan várható jaTuláaomat, érek óta tartó mellgyengeség éa köbOgéabSl. SsiTMkedjék a ssanvedS emberiség érdekében esőn igasságbfi sorokat kiajil*áaít«n.i. Teljes tissUlettel 7- Georg Mib«oli. tSkepéuea. Dr. Éiller hatéságilag, vegyészüeg megvizsfilt öv-bilmma gürcsttk eUen. Uég folfllmulbatlan Baláaira nésvs mindennemfi gyomorbaji gymor-, aaiv- és taggorcsSknél, vilUUa és nebéskóros robamok-nál. Egy négy palaesk ára 1 frt >0 kr, egy kieainy 80 kr. Tekintetea Miller János ornak Brassóban. Ovbalssama gQr-osok ellen nőmnek saiv- él mellgoreseinél igen jel.i ssolgálatokat t8n, kétem nekem poata otáav4tellel még 4 oagy palaeakkal k 1 trt fto kr. eaen eléggé nem méltányolbató jelea aaorbSl kíldeui • nem fogom elmolaaatani eme batásoa ssert mindenütt a legjobban afánlani. FeUo-Telekes, 1875 asg. 8-áo. Kiváló tiaatelettel Aloetí Pál, foldmivelő. Mindenkor kapható : gsegeten tatZMr m. k. lottogyíjto- nél, Aradon Tonner és társánál éa Primer W. L-nél. Eaaegea QobeUSky L éa Diener G. J. gyógyaaeréssnél, Temesrártt Pecber •>■ gyotywerésairél é> Hiesiger J. F.-nél, Pécsett Oerte J.-nél. Vetsecsen Strach Sebestyén gyógrsaerésanél. (36—6) NAGY-KANIÍBA,J87«. mirczlns 3S-«n. 24-1K TUenStfdlk étfolyaM. 10 kr. Mtrtfttitflk huftbo* p«tit»orb«a 7 núaüi" 6 ■ i _ 1 A ]«d u-Ueaü rtBli 1 J illem 'cOilemenxit a J : uerkeaxtShes, T&ks- Jj rékpénKiri épület fSld-■xint. — aaytgt rétiét illet* kőile.ények pe-díj a kiidóboz Mr. oíirt 6 kr. lAKY-KANIZMA ■ Wluaknkiz. toros* iut 10 krw »*- I XtBAC fftl ,{ catár' illetik mindao |j 30 kr. ütét«nd6. ! y- ■ -■=-rNaay-Kanizs£ város Bérmeut.üftn Uralafc 1 cuk iimert maak*tír-I: Mkirtl foftdutnsk «l > K4ztr&lok kUld.ti.k. elíhb: .ZALA-SO ]VE O G "3ÉT I KOZLON "SV helyhatóságinak. Bem ■ Ilónben a ..nagykanizsai Kereskedelmi s loaroank', a .nagykanizsai takarókpénztár* a ,zaJam«gyei általános taaité-testűlef. a .Zala Somogy* jözhajozasi reszvónytársulat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtököt., megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! a „XALÁl KÖXLÖNY" 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután az első negyed ív végén va-gyunk. felkírjiik lapunk t. olvasúit, hogy .eirilizetéstikut megujitini szíveskedjenek, neliugy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Vidékrii posta utalvány állal, helyin i; pt-difc Wajdits József nr könyvkeres-kedf'sében elolisetlietiii : egész évre ... 8 írttal fél évre i . . 4 , negyed évre - . » A kiadóhivatal. Jegyzőkönyv, turlyi zalmnegyei JtS4tS/!>-ki hnnvrilnk egy- fille.lK ríszirl'il JH7U-ik évi /nhniár 27-ik napján Nayii-Kanizsáii tartott kicityiili* alkalmával fdvi'Mett. • Iclon vohak : Kerkápoly -Mór elnök, (iaúl Kniirc síeinök, Trsztvánszkv Lajos |i'p\Z'i. Jlartinkovics Károly, lnkey Lav.ln. Brliü .Iii/sff. ípcrjesy Sándiir. Nagy -1" />of. Plihál Forcncz. Darázs Zsigmond, "Tiv\i'd Júz-ef. Szil.igví Jáiio.s, Bartos .10-z-ef, Ács Imre. Siuiid Beni-di'k, Lasky Fe-n-ncz. Kamraer Ferencz. Galambos János. Boíf (iyürgy. Kadakcivics Péter, Guirgy Uivún. tizabó JániK. Szegfű Mátyás, ilen-M lslváu, (jvüiiiőicM'is (iabur. Falczer Já mis. Miink.-icsi János Molnár (Jyürgy, >>i-kitrfr Milnly, Dani László, Tibold Józsi-f, Tamlicr Kertre?.. Péter Fercucz, Kolarics -lózscf, .Mihákcr Mátyás, Szomiucr Ntván, Gyöifi Gyűsgy, Takács János, Andrásek-Mártun. Árvay Sándor, Horváth András, Szíjártó László s többen: Klnpk ur a jelenvoitakat advőzulvéot a gyQlt'st megnyitotta ; mely után 1. a mu!t gyűlés j.-könyve fülolvastat ván : tudomáMil vótetett. 2. Olvastatott Háczky Kálmán foliarl- na^y árnak jelentése a múlt évi novenib. 2^ án Pesten tartott országos honvé(ig\ü- Icvcn kiküldetése folytán lett megjelenésé ről s részvétéről: mely is általánosságban tudomásul vétetett; de mivel megbízatásának egyik fü-tár^j'a az volt, hogy az országos Honvéd-segi'iyzö bi/ottsngnál tudornak szerezzen s itten jelrutést tegyen az iránt. ln^y mik azon kellékok cs fi-ltt'-trl'ik. mflyci alapján az említett bizottság dórt. segélyezés DVIT-hi'tú. hngy i'zen egylet is. M'gél\ czendű lag-jai éjiekében csak kellően fel-zereh s indu-kolt foUaiU'.iu.-inyokat trijiszthesscn fel ; ez. érdemből: [■ *dig kikültlütt Uigfirs ur je-lenié-u mi í- l.világositú«>t ^e tartalma/.; Haczúy Kál;ii;»n ur ujolag fel kéretni hnti-n»ztstt)ít: n.i-z- rint fontebbi teliintctben kö-rfllményesPit nnl:ikoz<'>[lván ; >zer/ti!t tml'> inásár>''l pórlt'-laj; ji-lmlést tegjen. :i. Az ni szagos Honvi:d-L'g\h'ti-k k-z-ponti bizoltviga a múlt évi n«»v. 2.S án I'cs-ten tart ott ország* w h«- nvédgy ülésnek j. -könyvét, a menház jövedelmei s kiadásairól ve zetett számadást megküldi s egyletünket Bocsülct-biró.sagnak kebelében leendő felállítására felliivj;iT mely i> az"ii é>7.rc\é;í'ltcl: mi^.erint egyletünk a kelőiében fflállitandó Hcc^ü-let bíróság iraut el készítetni határozott alap- ^zabalyaiba^ fog ^oudoskoani: tudomásul vételeit. 4. t'lnök ur jelenti, hogy felszólítása folytán t.Skublics István or 22drb az egyletet illető okmányt s azok lajstromát átadta -izon nyilatkozattal: miszerint a többi Dala lévő okmányokat igazolhatása tekintetébuj magánál megunja, de kész azokat bármikor i- felmutatni s azok átnézését megengedni: a bemutatott okmányok további intézkedésig gondozás végett alelnök és jegyző urak kezére Lizáinak; — elnök ur pedig feikéretik, hogy maga mellé veendő két-ügyleti taggal a Skubücs István urnái visszatartott okmányokat tekintse meg, azokról minden c-etro lajstromot készítsen; azok.tt l'i*'lig niá^nlta*sa 1 ■. melyeknek bira-a az i'i,rv Ifi érdrkt'-bén szüks.'gt'áiiek látszik : - mint-Ir-gy pi-dig az átwtt nkuányok közt t. Kíi niirm;:jíir Jáno.s urnák i> vgy nvugtája Í'HÍÍ-lalt.itIk. iut-lyí-zcrint az niintazulúbbi Hon \éti-»g\h't péiiztárnnka Skublics Isiviíu ur-tol '2\) frto; ke/én- é- szn:n:>dá<; uit'llHt at veti: Kluök ur mogbiza^P-., íi«^y KÖUÍJÍÜUÍ-j;-t .líiiios urat az említett Ji) frtnak átudá-S;UT», vagy ha fdh;isziiáii.>t;»k mina, annak Uui't iüazohisára szólítsa fel: — ug\>zinte llo-i-nypy György ur az álvott okmányok kö/T Uilaltató kőtfi.-zóji-bcn foglalt *25U frt taitozá-ának lörlesztése iránt íílchiök uraltál felszólítandó loend. :">. Alelnök ur jelenti, hogy a kiosztott rokkant iisszeinísi és segély gyűjtési ivek kö-í.iú nagyon csekély példány s még kevesebb ü-szeg L-rkozutt be hozzá ngy. hogy akioszlott ivek nagyobb rnszt kint vannak, a be-l-üldöitoket avonban a begyült 40 frttal a gyűlésnek bemutatja: mely jelentési s az ügyünk iránt ta- pa^ztali rész vétlenséget a gyűlés tagjai igen sajnosán vették; még pedig annál sajnosab\ ban, mert előre látható, hogy nemcsak az által a nős s fokozatosan mindinkább nagyobbodó nyomasztó viszonyok miatt, hanem mivel a korban előrehaladottság a testi bajokat fejleszteni szokta s így többen válván rokkantakká, mindinkább többen fognak bajtársaink közül segedelemre szorulni; és c<ak elszomorító lenne a hazafi kebelnek azon öntudat, hogy közönbösség és rész vétlenség miatt a hazáért szenvedők nem istá-polhatók; annál fogva mindazon bajtársak és a megye tisztelt szolgabirái, kik a hozzájuk utalt iveket mindeddig be nem küld ték, tisztelettel s honfiúi érzetükre, emberburai i szi-reletükre hivatkozással ujolag felkérendők, miszerint a rokkantakat Összeir-ván. azok lajstromát s a segély-gyűjtő iveket Ifhiítölcg dú\ összegek aláírásával f. é* april 15 ig Keszthelyre Gaál Endre alelnök uiimz beküldeni szíveskedjenek ; a — bemutatott 41 í forint pénztárnok urnák átadandó. G. Alelnök ur jelenti: hogy több rend-bo.li folyamodás adatott be hozzá segélyezés végett; melyeket a közgyűlésnek bematat: ;«/ egyesület ez idő szerint működésének részvétlenséggel küzdő kezdetén nem lévén azon helyzetben, hogy rokkant bajtársait segélyezhetné, a folyamodások tárgyalása máskorra halasztatott; de elhatároztatott, hogy utóbb annak idejében is a kérvények beadási idejük sora szerint tár-gyultatrán; segedelemben a legszegényebbek részeltessenek, egyúttal kimondatván, hogy egyforma szegénység mellett segélyre el>ö sorban azok hivatvák: kik a szabadság-harezban kapott sérülések és sebeik folytán TÁRCZA. Népdalok. VIII. Xiucnen fokú. elveszett nz NVni járliatok lixbnm Aljlftk.á Hejh I l»edijr a /öld fn-kerit á k i Kn Teremlöm, hopyb* ma-l.lr volnék, Mindig rókáin házti felé »w.Ua*lc; A/ n kii lnuy .lok.sz.-r uie^n.^inálnA Nem azil!i*tt«in I'-LJ axaliail midárnak, Csuk a pDMKtz bánat virágának ; A jwerelem íg<" piro* nxpi*. 'Klrtciufl juj iie ellifrvnvEtJK 1 Klli«rvAil»k; de »'n a*t nrm li«ii»m, J.<.lih n^kem m»r <>» a nuis ilttci.n IIIÍM víl&irnAk 1V-: ye« mennyiinznc-v l-f-7 n r.V/.^Kin S7«!id moflolyKJ**. IX. tT.irk*. Lyelen rízfokusom. SiilrőiS *Utt t*rtog*tom, Neoi bántgk én senkit vei?, *^ Cmiel legyen akir tele ! \. J Azt mondják, hogy betyár gyerek, Mír AZ ellen ■xólní merek; Mert csuk Annak lenne »í* A ki r/'XBÁm megbántin* Tf'i SÁNDÜli. Az évszakokról. — Irt* * felolviwt* : Farkas Lásxió, ttgymn. ig**í-— — (Folyttiís.) 1 Most pedig vonjak ösuébb a vitorlákat; ne kalandoraik össze a csillagok egéss világát, iianem uzéluukhoz képe** irányozzuk vizsgáíó- dásuukat a napy mindt>.n&c<;a>*k caak azon pn- '. rányi körire, melvnek kurüléte k^rtrkszánibaa ' esekéij 130 millió méfitöld. Ezen kür küzép- . pániját a Xap to^'Ulja el. kirüliittja p'.-dig Ful- ■ diink. to'yta'ja egyhangú iirükiis %-áudorIását. : A 8Üt<il*í;g H halál biruaalma. A Küld ió- ; lül«tf s'-m volna i'iás, mint egy ulhagrott, néma, kopár szi^e1'a végtelenség leog«[tíb«n, az élet-1 nnk én tenyészetnek iegc3--kély«bb nyoma uél-', kiil : ha a Nap fényt és rauiu£>.'t neu árasztaniv l reá. Minden fiildi i'iletnok, a leghiiványabb fé-ri'g i'Vtuiiuru lengéseiül uz ümbt;rí agy <'g«:v<-rö i;ondtiíatrtig. a lürpt; fűszál sarjadozáeútul az c*v-ezízadok.Hl megórt hittaíniüs U>\%y lomiiuzatáig, ! kiap^dliatatlan furrasa az az ttroktuü. inaly az é^biili kék mcnnvfzt;t4*n, mint :«z alkuiúmik ál' da»! .- .L srzú ÜZCIII*Í őrktkük tüíiittüuk. A J**uld lakóir.i nézve élutkérdéa a Xap ragyogása; meri h;i a/- lio-szabb i-jüií' Klzarutnék tőlük. ni»;i: küllem: S7.üini a Fiíidun minden moz^asuak, niuly HZ '•lelnek líiíját^tánort/.bb nyilatkozása; a ton-ger<ík vize nem párologhatna el, hogy a k-vegÚ -mag-ts;»bb rétogtíibuii felhűkké sürüaödjéif; a mozdulatlan levegő n-m szálliihutna terhei 1VI b5ket oly vidékekre, hol a u-rmíí föld utó'után azorojazik, a növények sejtj -ibül csakhamar kiapadna miodtn ucdvesöég s U'ljesea kiv«8zné-nek. Hasonló gyászos burára jutna AZ állati é.-* | emberi élet, mely nem egyéb, mint egy araka-dalian e^ési folyamat; ereink bon m*gállaoa a vér és lélekzetünk elakadna; de ezekkel együtt megszűnnék szellemünk műküdétte is. Az élet a munkásságban áll. éhez pedig erők kellenek; ámde itt a földi világban mind azon anyagi és szellemi erőknek, melyek akár-miféle munkát végeznek, üapforrisuk a nap- nak ama hatásában keresendő, melyet fánya és m^l^ge által á Földre -ryakorol. De másrészről ■ inp^in-.iaithatatlan terinéáseti törvény az is. hogy j n munka elhaaznája, ktfárasztja az erőket; mi- I néil'o^va idököz3nkint szükaégtítt vagy * teljes > szünutuiés, vagy legalább némi alábbhagyas, j U\AH öziival ax erők piheat^téae*; ez azonban ' csuk ugv Idliutséj^. ba H n:tpbAQ székelő eredeti mozgató ok » töldi munkás erüket nem sarkalja folyvást váltuzat!»n hatájyossággal. E szaréni a füldi életnek e^y>Misulybati tartása vé gett a nap világító és m^I'iiíiui en-jének idúaza-kus változásai ep i»jy létiyeg-s-k, miot magn t-z-;n en'k léiezédu. K-t eme iiiudi^ulástiliat csak ugynu fül is találjuk egy ré>zt a nanp^l-ik és éjek, mrusrészt az évszakok váiukozááúb-m. Tudjuk u^yan, siíkan talán saját i;ipasz:,il.iáíi!iK.ból is, h>gv li:t e^y éjt vé^i>^ mulat, v«gy egy ünpot áUlszüi \VL i*gés/.s*>^us ember ; ez még IPÜII olyan körül in én v, mcl v &7. c\t:\AZf.rv-izcibita vnlaini ni'- yr ■ h..tó éi tartó* zavart id.:zn-í elú. De jutu i ciafc egyszer eázebe a természet k >rmány -zójánftk tu«z»m egy nyarat kitelejteoi «/. év ío-Íya:n;iból: ezt AZ ugrást nemcsak mi, hanem tnég unukáink is megkeserülnék. Niküükf a mérsékelt éghajlat lakúinak, kiku^k tes'.í és lelki szervezetünk, magán- és' tiirsudíümi elütünk emberemtékexetet m>;gha-lad>> idők óla épen ezeu éghajlat viszonyai szerént idomult és fejlődött, tníoden tekintetben annyira szükségünk vau a mérsékelt éghajlatot jellemző évszakok rendes lefolyására, hogy ennek minden jelentékenyebb zavara végzetes ! pusztításokat visz végbe az élő természet mind-' két világában, melyeket az ember érez legoa-| gyobb mértékben, mert őt nemcsak a jelen sa-[ nyarosága eméuti, hanem • jdvő baljóalata ké pe iá aggasztja. Ez a* oka, hogy ai emberiség régi idők ota tori f-íjét azon, mtkép lehetne a természetnek sokszor nagyon U ueuélye* ét sokba kerülő kirúgásait némileg ménéketai. A termessel hatalmát ugyan megtörni nem lehet, de bizonyos fokig idomítani, vagy vént rejtő1 rohamai el fii egy és má» módon okosan kitérői, igen. Az erre irányzott törekvések már is sok haaxDOfl eredményre vezettek és minél mélyebb re hatol a tudomány a titkok földerítésében • a törvények tisztításában : annál többre fognak vezetni; mert caak avval bánhatunk el ccéJsse rüleg. amit ismerünk. Mi következik mindebből V Az, hogy ha az időjárási viszonyokat tnin-d*?o lehelő módon hasznunkra akarjuk fordítani — és itt haszon alatt nem csupán a gyomor kielégítését értem, mert hiszen ama mester-keletien örömek élvezete, melyeket a természet teli marokkal szór elénk a azinek pompájában s a hangok harmouicus bájában, szintén haszon a nemesebb kedélyü emberre nézve: — akkor okvetlenül szükséges ezek tanulmányozása, de értelmes, azaz a valódi okokra vüzavesetett ta-nulniÁnyozásH. Az időjárás évszakok sserénti váliozásainitk átalános óa fóoka mint már megjegyeztem, a Napnak Földünkre gyakorolt hatásában található; ezen hatás pedig ason viszonytól függ, mely kÖsöUUk fönnáll. A« ily természetű vizsgálódásban tehát esek a megoldásra váró legelső kérdések: minő viaaonyban vannak egymással a Nap és a Fold? s melyek eme viszonynak Földünket illeti átalános ered* menyei? E kérdések megfejtése után kell következni ar.on észleléseknek, melyek a jeleasé-guk átalános menetének alsóbb rendft körfU-ményeK által elóidésett sokféle módosaláaán irányainak. Végre a* égés* tanulmány ott éri lettek keresetképtelenekké; további ezeknek özvegyei 8 árvái; másodsorban következnek azok, kik későbben s nem közvetlenül a védelmi harczban lettek rokkantakká. 7. Alelnök ur felhívja a közgyűlést, hogy az egylet ügyeinek kezelésére, külö- ■ nősen nyomtatványokra s eddig hitelezett kiadásoknak fedezéséről gondoskodjék: határoztatott: hogy ezen kiadások a begyülendő segély összegekből fognak pótoltatni. ■ 8. Csigő Molnár János honvédszáza dos az egylethez segedelemért folyamodik: . minthogy azoDban folyamodó saját beismerése szerint a Honvédmenbázban biztos léteinek örvend; de az egylet pénz ereje Bem teszi a segélyzést lehelövé, folyomodó-nak kérése nem teljesíthető, miről az el-7 nökség által értesittetni fog. 9. Olvastatott: Krivácsi József ezre des uroak, mint az országos menház fel ügyelő bizottsága elnökének átirata, mely ben az iránt tudakozódik, van-e egyletünk nek, vagy tagjainak tudomása a felül, vál jon jelenleg a menházban ápolt Csigó Mol nár János csakugyan honvéd és százados volt? miután igazoló jegye esak egy hon védtiszt által lévén aláírva, azt egész hite lűnek elfogadni nem lehet, eziránt a jelenvoltak közül senki sem tudván felvilágosítást adni, sőt ezredes ur felszólításából az sem lévén kivehető, hogy a hiányos igazolvány melyik vidéki egylet által van kiállítva, hogy legalább annak útmutatása szerint nyomozódni s a hiányt pótolni lehetne; egyletünk ez idő szerint a kívánt felvilágosítást meg nem adhatja; mindazonáltal honvéd bajtársainknak segitsé-gökre lenni óhajtván: a közgyűlés az elnökséget bizta meg, hogy Tapulcza vidékén mint állítólag Csigó János ur eredete helyén tudakozódván: a felvilágosításra szükséges adatokat megszerezni iparkodjék, miről Krivácsi ezredes ur is azon kéréssel rendcltetik értesittetni, mi'zeriDt tudassa velünk azon egyletet, mely a hézagos igazolványt kiállította, agy azon honvédtiszt nevét, ki egy maga azt aláirta. 10. Baán Sándor százados ur az or szágos honvédsegélyező alapból részére utal ványozott s eddig élvezett nyugdíjnak el vonását panaszolja s az egyletet felkéri, hogy annak visszanyerhetése tekintetében segédkezet nyújtson, melynek folytán határoztatott: hogy mintán Baán Sándor szerint a segedelem elvonására indokul szolgált azon körülmény %. i. hogy megélhetésére elég birtoka van: nem való; egyesületünk készséggel nyújt segédkezet ahoz, hogy a nyugdíj folytatólagos kiszolgáltatására irányuló s vagyon-talanságát községi és szolgabirói bizonyítványokkal igazoló folyamodványát az országos segélyalap bizottságnál közvetítse; mire nézve Baán Sándor ur felhivatik, hogy keW lően s fennebb említett kívánalmak szerint felszerelt folyamodványát felterjesztés végett alelnök úrhoz benyújtsa. 11. A jövő közgyűlés f. é. május 1-én délután 3 órára tűzetvén ki, az Zala-Eger szegen a megyeház nagy termében fog meg tartatni ; mely czéjra a teremnek átenge dése végett megyei t. alispán ur tisztelut- tel felkéretni határoztatott. 12. a Jegyzőkönyv hitelesítésére Gaál Endre alelnök és Szilágyi János uraá* ké rettek fel. A gyűlés végeztevei felszólalt An-drásek Márton közhonvéd s előadta, hogy az országos alapból eddig naponkinti 5 kr. segélyt élvezett, de ez tóle elvonatott; e mellett meg is világtalanult s igy végsü Ínségében kéri a jelenlevőket rögtöni segélyezésre, minek folytán a nyomor láttára kö-nyörületességre indult tagok adakozásra buzdulván: rögtön gyűjtést rendeztek, melyből 14 frt 60 kr. folyt be, ebből rögtöni segély képpen 6 frt átadván Andrásek Mártonnak, a fennmaradt 8 frt 60 krt az egylet pénztárába rendelték betétetni. K. m. f. a jegyzőkönyv hiteléül GAÁL ENDRE, alelnök. SZILÁGYI JÁJíOS. Jegyezte: TRSZTYÁNSZKY LAJOS, Az árvízkárosultak Qgyébeu. (A kormány £gvrlaiébe.) Közel egy hónapja, hogy az ország nagyrésze a Duna éa mellékfolyók kiöntött hullámai valharczol. £4 ez még nem az utolsó csspás, melyet ránk mért a gondviselés. Az árvíz utókövetkez- menyei még csak ezután fognak elénk tárulni. A tsellérek az egy házikón kivul egyébbel kü lönben sem igen reodelkezvén. miu-áu ez egyet len javaik is a romboló hullámok martalékai lettek, nagyrészt a koldusbothoz fognak folya modni. Ax óezi vetéseket eltemette az iszap, eitx.rdia az ár. Tavaszi alá vetni pedig késő lesz, ha az ár leapad. , Klöre látható a nyomor, előre hsllhatd u kéregetők nagy seregének kocrogatása sjtaio-kon a kegyelemkeoyérért. A drágaság, mely ölé megyünk, elnyeli utolsó fillérünket. Ily nehéz időkben, hogy az egyszerű fa- usiak, kiknek hasaikat ebodorts ss ár, lege-lább nemiben is segítve legyenek, nem elég ss az ut, melyet a belügyér a közhatóságokhoz az adakozás megindítása végett intéseit Itt más módokról kell gondoskodnunk. Mert ssssl, hogy s házaikból elüzSttek egy-két nap meleg, vagy hiieg ételekkel ellátussanak, a nyomoron gyökeresen segítve nincs, ss adóalap helyreállítva nincs. Már pedig • s á I-sm egyik fő felsdstsss, hogy as adóalap—mely elvessett — visssaállittassék. As • kérdés, mikép ? Erre nézve, tudvs azt, hogy napjainkban különben is előszeretettel vannak a sorsjátékok reodetése iránt; mdva továbbá azt is, hogy egy, sz ország árvízkárosultjainak házaik fölém lesére rendezendő országos sorsjáték eredményéből olcsó kamat mellett adandó kölcsön mindannyi károBult álul egész mohón fogad látnék el: icditv.dnyozom, illetőleg fölkérem a kormányt: Dolgoztasson ki szórsz á-Iottoigazgatóság által egy "ly sorsolási tervet, mely a bécsi szegények javára éven-kintrendeztetni szokott sors-huzási játéktervvel egyezne. Hogy ptdig sz elárusitás köny-nyebb sa vevíkedv nagyobb legyen, neállapittassék meg ssorsjegyekára nagyobb ősz-szegben 50 krnál. Az elárusi. tást eszközöljék ne csak a királyi pénztári hivatalok, hanem eszközöljék a jótékony egyletek, hirlupszerkesztősé-gek, becsületes kereskedődé g e k s t b. is. Ily utón az elárusitás csakhamar kedvező eredményekre vezetne s a húzást talán még az év nyár folyamában is meg lehetne ejteni. Kiválókép azt óhajtom vé gül, hogy e sorsjáték csakis azok részére rendeztessék, kik ösz sieomlott házaik fölépítésére 4—5*/,-os kölcsönt szeretnének igénybe venni as állami pénztárból. Midőn az uzsora oly nsgy s midin ez ulon fókép az állam adóalapja mentetnék meg, ugy gondolom, índit-ványom bővebb indokolását egeszén elejthetem. Győrpl876. márczius 14. SZERENYI ENDRE. titkezésl szabályok. (Javaslat). Indokolás. Már sz áhal, hogy a város közönsége sz általános szabályozási tervezet elkészítését kiváló gondjai közé sorolts, nyíltan kífejesve van annak szüksége, hogy a város közönsége a város csinosodásának, szépítésének szabályok ál-uli elérését elmaradhatlan feltételnek tekintve, ismeretes lévén a közönség előtt, hogy az építési szabálytalanságok és az összhangzó terv és szabályok nélküli működés minden egyes lé nyegesebb építkezésnél a város csinosodását évtizedekre vetheti vissza és oly hiányokat idéz- het eJí, melyeket potarsri ninos a Tant anyagi erejében. Midin tehát az általános szabályozási terv elkészültét mindenki csak ugy tekintheti, mint elöbaladásnnk és okszerű fejlődésünk egyik biztosítékát, csak félmunkánsk lehet tekinteni, hahogy a terv valósítására vezető esz-k&Ok is ki nem jeleltetnék és a kivitelt általában és részletekben biztosító szoros eljárás nem állapitutik meg. A szabályozási terv tehát a cainosodis, a hely és ió építkezésnek csak külső és nem is egészen fél réssé, melyet mellékkörülményei Utal és a kivitel lehetőségével kell biztosítani, hogy bár az egyes emberre hosszú, de a városra mégis rövid évek lefolyása után az, a mit ma tervként megállapítunk, mint kész egész léte zitve legyen. Ha az építési külső tervezés lesz csak egyedül megállapítva — a kivitel »zázadigsem leend elérve, mert részint at apró és figyelm^u kívül maradt eltérések — a kényszer mellőzése annak fejlődésére indokkal nem leend. raásrrV.:t kivitele anyagi erőfeszítéssel járván, ha enm.-k eszköze nem létesül — nem léteaülhet az eg-isz terv sem, mert fejszázad alatt sem lehet kilátn* arra, hogy a város akként bont» kozhassék ki megszorított snyagi helyzetéből, hogy tömeges szabályozást eszközölhessen, szükség tehát &r. anyagi erő képességét lassan, de biztosan tej-jeszteoi, a terheket két nemzedékreiselosztani, nehogy az üdvös eszmék létesítése az igényelt tömeges áldozathozatal anyagi lehetetlenségén szenvedjen a köz kárára hajótörést. Az építkezési rend és elvek indokolást nem igényeinek, mert általában elfogadott szabályok, részben pedig a szabályozási munkálat alapjain nyugoeznak, rendszerersitésök csak az által válik szükségessé, mert csak általuk lehet a szabályozási terv betartását, a közbiztonság és közegészség biztosítását ellenőrizni és a hiányokat javitani. Miután azonban a kisajátítás és as alap létesítése is felvéve van, szolgáljanak esen indokolására a következők: A főváros kisajátítási törvényén kivul nincs mód/jókban az előhaladásra és csinoso-dásra törekvő városoknak arra, hogy azt, mit közakaratul jónak és szépnek találnak a magánjog merevsége ellenében, de mégis igazságo san létesitni tudnának — a komolyság éa tul-zott kapzsiság a közpenztárakkal szemben s legtöbb esetben a legszebb haladási combina-tiokst dttgiba dönti: eseken csakis a szabály szerűen alkotott helyhatósági sututumok, melyeket a magyar jogélet a köz és magánjog szentesített törvényéül tekint, segíthetnek — és mert as országos törvénynyel néni ellenkeznek — de analógia folytán azok k irgészitését képesík — kereezttlviielSk akadályba, sem a köz-, sem a magánjog szempontjából nem ütköznek. A kisajátítási tervezet valószínűleg biztosítja agy a kisajátító város, mint a felek érdekeit, mert erkölcsileg megbízható egyének ítélete alá van a etakértő becsüsök és a felek védelmeinek meghallgatása után az érlek cl döntése bizva, melyben a felek megnyugvást annyival inkább utálhatnak, mert várnai pnl gár itél polgártársa vagyona felett és nincs in dok, melyből feltehető lecne bármelyik fél nyo- el tetőpontját,' hol azt a nagy fontosságú befo lyást tünteti föl, melyet ai évszakok alakulása a növényi, állati és az emberi életre gyakorol. Mindenekelőtt szükségei, hogr a Föld há tán tájékozni tudjuk magánkat. Földünk alakja, mint átalábaa az égitesteké, majdnem lökele- tM gomb. Ha fölülelén köröskörül kelettói nyu gat felé egy oly kört képzelünk, melynek kö zéppontja összeesik magának a földteetoek kö zepével, ennek neve egyenlítő, mivel az egész Főidet két egyenlő részre : északi és déli félgömbökre osztja föl. Ezen kivül mindkét íél- gömbönkülön-külSn 90 kör van megállapítva, melyek az egyenlítő irányát követik s egymás tól egyenlő távolságokra esnek ; ezek széles ségi köröknek neveztetnek, minthogy a földrajzi szélességek, vagyis annak megha tározására szolgálnak, minő távoliágban van a földfölület valamely pontja északra vagy délre az egyenlítőtől. Ezen körök a Föld alakjánál fogva természetesen annál kisebbek, minél tá volabb vannak az egyenlítőtől, ugy, hogy a 90- ik mind északon, mind délen egyetlen pontba olvad össze s e pontok a Föld sarkai. Végre azon körök, melyek a Föld mindkét sarkán ke- resztfllvonulnak és az egyenlítőt, meg a széles tégi köröket két-két ponton metszik át, dél köröknek mondatnak. Ily «•> kört ugyan is északtól délnek tartó irányban minden helyen keresztül lehet gondolni; és az illető helyen ak kor van dél, midőn a nap annak délkörét eléri. A szélességi körök közül mindkét félgömbön kü lönös említést érdemel a 23 ik, mivel esek ké- pesik határait azon övnek, mely fölött jár a Nap egész éven át a melyen tul sem északra, sem délre Ü-aem tér; miért is n a p á I 1 i t ó köröknek neveztetnek. ^ (Fo)rtatás köv.) A császár leánya. — Knrrajs az eU5 raxazámxg kurábií] — Irta : Bftrboijc Hoger. K r« n c ti ií h .'. 1 forditl: KSváry BHil. iFoly tatái.) III. • EgyévéNkétboelóU. * „A multat kutatva, meg- találjuk a Jelent.• Jslss laaia. Szt.-Pétervár, az orosz főváros mag*s arinz tokracziája, történetünk korát egy évvel meg előző idöbtn igen sajáuágos és nemki-vésbé érdekes újdonság elemezésével foglalkozott. Éten annyi fejtörést okozott körülmény pedig nem vala más, minthogy az ifjú Demiduff Leonin herczeget a párisi nagy követség eltő titkárává nevezték ki — és i caári ukás csak huszonnégy órai időt engedett a legszükségesebb tennivalók elintézésére. Az egész intézkedés nem egyébre, mini az'udvartóli eltávolitut.iára engedett követkéz tetni, mi ismerve a hercseg családjának nagy befolyását az udvarnál, majdnem lehetetlen dolog volt. Azonban a látszat gyakran csal s igy volt as a jelen esetben is. Demidoff herczeg szerencsének tarthatta, hogy elhagyva a czári palota fényben aszó termeit, azokat nem Szibéria rideg ólombányáival, hanem az elsőrendű diplomatiai állással cserélhette föl. £ történetkét, haUir szorosan véve nem tartozik elbeszélésünk köréhez, mégis röviden elregéljük. Panlowne herczegné, N* nagyherczeg leánya, a császári család egyik legszebb virága volt. — Magas juno-i termete és alakjának plasztikai szépsége bámulatos volt. Ezen tulajdonok mellen a bájos hercaegnő rendelkezett sz .ördög szépség'-ével, a fia-Ulsággal. — Röviden szólva 16 éves volt. A magas uralkodó ház e bájos sarja, elfeledve égig érő(?) származását az ifjú Demidoff Leonin herczeget kiváló kegyeivel ajándékosá meg. — Végre is tüzes pillantásai nyilatkozatra bátoriták a fiatal lovagot; — a nyilatkozás megtörlédt és kedrezőleg lőn fogadva. A szerelmesek legnagyobb titokba tartották ezen a világ szemei előtt meg nem állható viszonyt, azonban a sajnos következmények netn várattik magukra sokáig. — A herczegnő anyának érezte magát. A czár haragja rémitő volt és kiadU a parancsot, hogy Demidoff herczeg Tobolssk-ba Bzállittassék ; — végre azonban más nézetre tért és kinevezte hősünket az első titkári állomásra a párisi nagy követséghez. E rövid botrány történet volt az ok, mely' Demidoff herczegnek oly sürgető távozást parancsolt a Szt. Pétervári udvartól. Az ifjú nem is igen késleltette elutazását, mert attól tartott, hogy a czár ismét megráltos' Uthatná nézetét és a zkjongó világváros, .Maison Dorée'-ja helyett Tobolszk büshodt pálinka csapszékeivel kényszerül megelégedni. Meg kell még jegyeznünk, hogy Leonin egyetlen gyermeke volt szülőinek, kik őt gyermekkorában meglehetősen elkényeztetek és később is igyekeztek minden óhajtását teljesíteni. Atyja, az öreg Wladimir Demidoff herczeg ajánlólevelekkel és nénzzel bőven ellátta a távozó fiút. a tömött tárcsához jelentékeny adag jó tanácsot és életbölcssszeti tanácsot mellékelvén. Nemsokára elérkezett a bucau pillanata és hősünk szülői könnyektől megásutvs indult a huzamos és azon időkben nem épen veszélytelen útra. Ingermanland on és Eszthland-on átutaz- va, a Litvin síkra ért, melynek hóval borított f rónái, befagyott folyamai meglehetősen korunr f, kinézést kölcsönöztek. — A levéltelen cserjések \ és erdők, melyek fölött setét varjiuereg gub-baszkodott és ordas farkasok tompa vonitása hallatszott. — Ezen majdnem lakatlan vidékre egyetlen inasa és egy kocsis társaságában érkezett az ifjú herczeg. Meglehetősen kimerülve és átfázva érték, el as állomást, mely egy rozzant pajtához volt hasonló. — Igen könnyen fölfogható, bogy ily-nemü épületben épen nem valami kényelmes ellátásra számithalott a herczeg. — Azonban habozásnak nem volt helye. — A lovak kito-g*tuk és utasaink beléptek az állomásház egyetlen szobájába, melynek közepén roppant tüz lobogott, kellemes fényt és meleget terjesztett ssét a rendkívül füstös helyiségben. — A gazda, kinek keresztül rovátkolt arcsa azt engedé következtetni, busás borravaló reményében meglehetős nyájasan fogsdts a magma vendéget — Ajánlkosott csismáit lehúzni s több ily gyengéd foglalkozásra vallotta magát késznek és képesnek. A psjta alakú épületben két más vendég , ni volt. — Egyik magsa, rendkívül karcsú, szö * val elegsos termest, setéi barna fiatal ember -* volt; a másik idomtalan nsgy foga és közönséges alak, kit egyéb tárgy, mint s pálinka részegség nem igen érdekelhetett A magas termetű vendég, kinek külseje müveit embert muUtott: udvariasan üdvözlé a herczeget éa felszólíts, hogy foglaljon helyet s tűznél; — egyszersmind megnevesé msgát é< kitűnt, hogy ó Voroisslow Tádé kapitány, szolgálaton kívüli állapotban. A harmadik rút külsejű utas s vendéglőt ét állomásfőnőkkel igen barátságosan beszélgetett. (Folytatása köt.) .. -, máu, vagy kedvennfe/ajujtát, *MJÍT»1 k»- . éibbé, mert a város MIU tusi ki egyesek hit ránvát köxtervei létetitéaését, ninc* ok lehat, meivért a riros wküdttti a varot elÓoyére, uevanceak a várót polgára kárára és nem a toéltánvos igaxtagra törekednének. EB mégis e mód által eléretoék, hogy &x egyéni k«pztiság, acükkeblüaég skonok*ág nem lahet az előbaUdát ót fejlődet gátja, másrészt a magán fél miUem veszítene. Mint márVmlitve volt, a kisajátítási anyagi er& biztosítása ». terv kivitelére elmulaszthatiaii éa e nélkül az kivihető nem volna. Miután azonban a tzabálrocáBi terv a közérdek szempontjából történik, egyrészt -i?&zsá£oa, hogy a kisajátítási alap fokozatott fejlesztéséhez mindvoki hozzájáruljon, az adóra kivetendő évi ]00/o aráoylag caékély és roégia majd éyi/HKX) frtot biztosit — mi a Bsabálvo-zás kei t-sztülvitelére száut 30 évi időtartam alatt a kiadásuk legnagyubb részének fedezé-sere szolgál. Igazságos kzoiiban az is, hogy azun inga: lan is mérsékelten adóztassák meg. melynek értékére a Kizluadáts tétetik, hogy leháL épen ^r-o ingatlaook, melyek emeléséért a város áldozatot h'fz, e/en á'dozathoz hozzá ;s járulju-nak és mert az a hozzájárnia* igen kis részrw szabi tik, az aiig érezheti terhe leend — ily tu-iítjcioDua a Detání kisajátításnál ugy tem vészit, mert értékeért kárpótlást nyer. Kz alapon a kisajátítások lehetősége bir-* tusittatnék és mégis elóoynyel, mert a helyett, hegy n város elforduló alkalommal egy évben t-írh'ilje tul erejét — ezeo teherviselés — mert nem egy év érdekében törtéaik — évek sorára könnyen elvieelhetóleg osztatik fel. Végül ai iránt kell megjegyzést tenni, miért 87a hatott ki a szalma épdleiek eltávolításai-.* 10 évi batáridő és mi indokolja ezt: A szalmás épületek csak kis értéket kép-vjgetoek és tartósságuk is rövid időre mért, míg t<>hát szilárd épületek eltávolítására sem kívánható 30 évnél hosszabb időtartam, e cse kélyebb értékű tárgyak elenyesziésére 10 évi időtartam elég, hist.oj építés ugy Bem történvén, csak már régebben feaálló szalmás épületek érdekelvék, melyek eltávolítását azonban nem csak a csinosodás és fejlődés, de a tüzbiz-tooság is követeli, hogy a tűzfészkek, melyek már is értékes házakat környeznek, eltávolíttassanak, nehogy e könnyen gyuló és alig valami értéket képviselő épületek által a nagy értéket képviselő szilárd, más épületek semmis1! 1 jenek meg. melyekből egy-kettő az egész utcsiban ieví szalmásházak értékével felér. TANDOB FERENCZ. Békjl hírek. — Kitűnő népreréaíünk Kovács Gá bor itmét uj darabot irt méltóságot Gróf Ctáky Kálmáa m. kir. honvédhussár Őrnagy és 8-ik huszárezred parancsnoka tústeletére a követ kesú czimmei ,8 i k hoavédhussár ez red indulój a". A nemet gróf figyelme oek örvendünk, hogy a geaiális Kovács Gábort, ki nyirettyüjét oly kitűnőiét? kezeli, még a re- neaserzés terén is boaditja. — A német szinéssek, — ugy bálijuk — már Kantesin tartják előadásaikat, mi ugyan még szí alapot se" láttunk. —Havaxáti. Hétíúu tartus hideg szél ut£n efóa havazás állt be, azonban kedden a meleg gyhrftfco olvasztotta H igy az i j e d é s nem tanuli-soká. — A Balaton nő, mert Siófoknál a Sió ZMiippjét kormányuok rendelete folytán el z r ák. — örömmel értesülünk, hogy a tanügy terén eddig is e vidéken a legnagyobb pái tolást lunusiuj kis ítomáromi uradalom tisztsége e uemes j'MékonyBÍgana.k ujabb tanubironybágát tette azáltal, hugy az uradalmi fő kormányzó ságnál a kid-koDiárumi és komárvárusi iskolák számára a faiskoláknak alkalmas terét kiuszltu- zölte és azt a járási szbiró jt-leulétében a ne inea czél elérésére üuoepél^ esen átadta, jutal mazza az ég e tanügybarátok fáradozását és az elérendő siker korooázza működésüket. — Bárha e nemes példa utánzásra találna, hogy a még faiskola helyiség hiányában levű többi községek is az érdekelt uradalmak által hason íciyíK) szerencsében részesülhetnének. \ — A cnáktornyaitabirékpéaz'Ár Í875. évi pénztári kimutatása 512,294 irt S4 krt, merlege pedig 195,937 frt 68 krt tüntet föl, oszt ilék 9 fr:, a szelvények raárcz. 20 tói ekkép váltatnak be. — .Magyarorsjtág és a Nagyvilág" 12-ik száma. Szöveg': Goldmark Károly. — Ezüst lakodalmunk napján, i Költ. Lanka Gusztáv.) — E,gy fáradt ember naplójából. Ujabb közlemény (Opiteky János.) Folytatás. — A svéd női négyee. (F. J.) — A sárga álar- ezos. Elbeszélés. ^Wilkie Cullins.) Folytatás. — Nemzeti sziohás. (Nerno.) — *,Giornale La Bandiéra". Egy 4*p olasz uti naplómból. (Pa- lóczi Lipót.) — A fővárosból: Hangversenyben. (Poraó.) — Irodalmi levelek. - Különfélék. Sakkfeladváoy. — Szórejtvóny. — Szerkesz tői üzenetek. Hajtok; Goldmark Károly, a „Sábái királynő11 szerzője. — A budapesti ár- viz. (Üt képp<-l.,> — A své-1 női négyes. Ara félévre o frt, m^yedévre 2 frt őO kr. — RővUl fyirek, A herczegovinai me nekültek eddig nekünk másfél miliő frtba ke rültek. — A „Zawuva" háború mellett izgat. - A belga teákból 7 mffio forintot loptak. - Es éT végéig 1200 Uchatiat ágyút készítenek u osatrik hadsereg tsámár*. — Araim gróf hazaárulás miatt vad alá helyestetett — A „Vasárnapi Újság* Gino 'Capponi arcsképét s több árriiképet hoz a fórárosból. — Kőszegi takarékpénztár-egylet megalakult. — Hercseg Uonteaoavo Vilmos Örökösei a vasmegyei ir- vahás javára 45 ecer forintot adományoztak. — Szombathely és Kősseg közt lóvonatu va sút építtetik. — Májasban 20 törvényszék oax- latutik ismét föl. — Sopronmegye elhatárolta, hogy az uUk mellé fákat ültei. — A német császár Deák Ferenci szobrára 1000 márkát adott. — A Veszprém megyei honvódnyagdij- alap 18118 fri., 94 kr. — A Fertő tava tele van vízzel, előbb egészen kiszáradt. — Tokajt fenyegeti a Tisza áradása. — Fruncziaoraság- ban a Szajna is nagy károkat tesz. — Szerbiá ban kitörő félben van a háború. — A Duna egész mentében apad, Bpesten óránkint 1 hu- velyknyit. — Az urszágos Fr6b<?l-nó>gyleiben u. nemeiül beszélő part leszavazta a magyarul beezélő pártot. — Szegsden aTÍBza árvize miatt az iskolákat bezárták. — Papirszeletek. Kgy eredeti, m'aden DÉrxljíirÁi Ut'lki.li K-Vfle-zt^pi !xp küldi-tett bu hűzxink, ImHv igf ÜX'W : .TiilOll SVeyer Ur Krrem Tudó Siuon JITOD V.rt^ru Felül Hujy meg Vao e Va^T ninta axt*s el KQldök érte.' - Bílbau. - Szabad-p urért kviyuörőgiii ? — ÍStzöa&nt, rajnilom — ai InEiirozra xtgyolt. Egy borivó airkOTére. ,[□ viuo Ten-tfti* mondád !• (rrakrao eltedbej:. lgaa: a bor TmLa élutőd iá megolfid. — Oabor, boui boltból dí rokk-kártyái; •col a& ur linazárjáhoE. £a Gábor elment a boltba, •xé;> exi^áayláDjt látva : darákkártyát k^rt k vitt haza, moodváii : jelent, m aláaaan, megüoKUm a durák' kártyát Lett nevetei! A 3tgii keterve Volt azeretőoi, volt nekem már Eg-ykoroo. •S elc.apá kezembS! priaczi- Páli.om : lakása volt, hol a jóxao Emberek Szerelemb.6!, Ya^y a bortíl LerzDek olykor r<^7.i*£ek. Oda jártam cíiókra borin, De mit ér, Itt kit dodáa egr ctáidál.a' Meg nem fér ! BÖKÖUY. KA inkább elUrilr, b* miitlia t^ti b Lottobatás. Bud«, mirci. 11 én: 35, 15, 43, 90, 60. Béa, „ 18-ÍD: 19, 13, 11, 55, 73. Érték- •» vüttfalyu mirezias 21. 57, matsliqaes 67.30; b'l, nemi. kaimba 71.25: 1860-k.üliuUlmikólcaüa 111.—; buk-réuT. 8.93— : hiteliutéieti ritirinjek 165.40 ; I.oodou 115.55; m»gy£r fö!dtehermenL«ai köt-VÍD; 75.90 i le-anvíri földtehermeittáu köt-Tóny 75.75 ; erdélyi fóldleberment««i íölrénj 76.—; horr£t-»l*von fóldtehermaiiMai kötr^By —.— ; eiSit. 103 30; «. kír. »r»ny 5.431/, Napoleond'or 925 —. Felelős szerkesztő : Bátwfl Lajlt. A „Zalai Közlöny- i évi 18-ik asámábaa «gy sem »énő uévu-leu eztkket irt*mt a melybeo iamert nem véi.telen nőkre irányoztam bgyelmextt.léiem még p. lig .-iknrva nly boiniilyosaii, hogy csak az egyém-dvgpt uláiva érző vehette rolna magára, azonban a czikk lemásoláu alkalmával egy atondat elcseréltetett, miétt is az értelem és oaHhangzat kissé zavarodott ; de ily goromba feleiét után, mely bsmntatja az illető urak múveltségröli fogalmát, mire oly ezikk aláírása meílalt is hivatkozni mernek, nem tanom érdemesnek az elcserélt moadat visszahelyezését; da minthogy ezen saját körükben mnvelt arak magákhoz haconló dnrva módou falbivnak asvais hitaUre — pedig biztol fo'ráabol meg^ySzödtero, miszerint Sk már feleletük előtt tudták, hogy én vagyok a név. telén ezikk irója, — ftilremágyarAzáa kikerQléM vé. gett pár, faját nyelvükön írt sor atán tel)«BÍteodem kívánságnkat. Dr. Knhn ur jellemének szinbQ ^Lmcerta cna- melsouj-boz való baaonlatosaágáról már többazor volt alkalmam aeggyó*^^0') ttM nézetem iáig erotbbnlt ntolsó ulálkozisunk alkalmával. siidSs todtára aa- tam. hogy a névtelen iró én vagyok, 6 erre sajnála tát tejezé ki, hogy oly gorombán faléit «s azt monda, bog; űk T. helységben B. Q. urat, kit a czikk ird- jánai véltek, akarták lehordui, de kiaSbb kisült, miszerint közleményem megjelentékor maga Kohn nx határozottan a czikk tulajdonosának nyilvánított N.- Vidon. Azon szíves ajánlatát Knhn nrnak, melysae- rint: .nem tadja aenki, bogy én vAgyok a névtclan czikkiró, tehát ne vá,aszoljak feleletükre," nem ta gadhatom el; egy levelet.is kaptam ezek után,mely. ben Kuhn ur barátjának nevez. — ' • Ui GyBngyoii urat illeti, legcsekélyebb megfontolás ntán nem vehette magára cselzásom, azért -csak sajnálatomat fejezem ki, bogy kosos üzleti érdek annyira visz egy magyar embert, hogy' olyanok közé keveredik, kikről nem tadni, mikor ragmd ri valami. — Azon kioyilatkozutaaial zárom soraim, hogy ezen arak, b.-tt mily gorombán válaszolnak, nem fogom érdemesitteDi őket az njboli feleletre : és leg-fő.lebb elégtételem közlendem ez atóbbi esetben. L'j-Major, niárczius 19-ón 1S76. P0LA£ KÁBOLY. •) E , vállal a vat ilatt koalsttart fal«15sai(« n«i Szerk. X3 Alólirottnál a következő faju sima szőllő- és gyökeres veszszök kaphatók a fajokérti és vésznientességi jótállás mellett: A. Faja Z Ő 1 1 Ő Aunak tulajdonsága és talaj igényei map..íva is a \jumtlio* állitva kin-et- koiíjir mellett JüJjrhT ;ÍUUar.~"lí)ii "drb. ^1 dri j^J__™ a_ I Gyökeres 3 érer ~ I ír. " kr~|~írt~i kJ. I kr/ i Rajnai riszling Olasz riszling Fejérbor fajok: Szálvesz«zözést tfiró, inkább agyag, mint homok talajt — i ' kivan, kitűnő zamata bort ád (i 50 80 80 3 80 - 80 4 75 3 70 — 60 - 80 — 80 —' 60 60 6 Csapmetszést, homokos agyag a fű igénye, bora sima, 50 jó zamatu ' G 5(1 iros opporto Homokos talajt is,szeret. c-apmetszést kivan, bótermö és kitűnő zamatu bort ád 6 j 50 Sárfejér - Szigeti (Furmin) Fejér rag Tútszólió Burgundi Oporto Karaj v. fekete rag Csapmetszést, homokot is megtűr, kedvező magaslaton ' 50 bótermü, bora kitűnő zamata 6 50 50 Hazai fajok királya, aszú szöllöre legalkalmasabb, — , i biztos kSzéptermést ád. szálveszszót is tűr ....ifi! — Csapmetszés, homokos talajt is megtűr, de magaslatot szeret, bora sima, kellemes, bőtermó 5 | 50 Közönséges bortermésre legkedveltebb bő és biztos termésénél fogva alantas fekvésen is jól diszlik . Fekete borfajok: Korán érő, kitűnő fekete bort ád, kedvező fekvés mellett bötermő, inkább agyagot szeret, csapmetszést kivan j 6 | 50 Szálveszszőzést is meg ür, inkább agyag, mint homokos talajt szeret, középtermést ád — bora igen jó, sok festanyaggal bir | 6 \ 50 Szátreszszót megtűri, hevesebb talajt szeret, bora jó zamata, tüzes, szőlleje legtartósabb Fekete kadarka Csapmetszés, agyagos talajt kivan, korán érő és bőtermő | 5 ; — Muskotály Zöldsárga és tömött bogyóval — bortermésre alkalmas Mulkotáíy Tojásdadhossznkás, ritka bogyóval, ropogós kitűnő csemege : . . . ] — | — | — | — | — | 15 Utánvétel melletti megrendelésnél egynegyed ár bel-Oldése kéretik. — Csomagolás és vasutrai szállítás nélkül 50 krral olcsóbb. Név, posta, vagy utolsó vasúti állomás pontos jegyzése kéretik. (57—2) Megrendelhető Szabarban az alul Írtnál, utolsó posta Zala-Apáti. Kelt Szabar, mirczius 9-én 1876. Baán Kálmán. 3ttHttp»»»»^^ ^■^F ^■■r ^B^T ^BW ^■B' VJW ^Hv ^HHr ^^^ ^r ^HV^ ^■■T ^BBF^ ^BBT VST ^i^T ^HT ^B^ ^^» ^^^ TÓTH SÁNDOR Árverési hirdetmény. ♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦o ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦ n ktwiwni ormtni. k&ayv okolást es s«citMK«t nytijr mintásoknak kik itlabb korakban titkos bűnt vagy mértektelea kicsa-pOBgast OaUk ét ecn«k kSvttkeztében betege* gygrg Bsr<4mlt MegselWa aMBTediiek, vajrv annak kS-allasátol reoysf^ttooiek H selbeal Aiok i*. kik ídSsfllt bnjakdrban, Mrb«J«kb». ba- i_ j a_ ■■ :^ _■. • _ B ^fe^.-. . io*M- 3000 kötetből álló magyar-német _ _ _ > ván, ezen árverés a második határnapon, vagyis lÖ7(í-ik évi april hó kölcsönkönyvtárát Í^~- ^ "■*"*•?■ - -*-"•"-- "*"■*'■ .. . » s- - Árverési fehéiclek » kovetkeiók: WíijditljóKef kőDjvkereskedése Nagy-Kanizsán. l-or. AB uradalom együttesen adatik el. 2-or. A kikiáltási ár a lec»ir, vagyis 923.806 frt, aaouban a k^r-ingalUu eseti bresárou alnl is miudef>e*etre elf»g adatni. 3-or A 6*/n bánatpénz it-teendS. 4-er \ Tevőiéi a vételárt a kiívetktxoképpen tartozik leluetai, /-vi • * • j»» v i tA „i ar*^ U-H I aiTTMiis: u I-sd résztel a* árveréai naptól a«ámit.va 2 hó alatt, a Il-ik UlVaSaSl U1J naVOnkeilt CSak Oü Kr. r^zl.t a, árverési naptól íUm.tva 6 hó slatt, a Illik r^alet as árT«- rési naptól számítva egj ír alatt és pedig minden egye* riulettSl, a birtokba lípés napjától ssámiUndó 6°|Q kamatokkal a x.-tgerez«ffi kir. adóhivatal, mint a z -egerssegi kir. torvéuvszók letét hivaUlába «lSre kiesakötlendŐ Otasitii folytán b«n>et*°dC, a menyiben azonban as uradalmat a végrehajtató osztrák központi földhitelbank venné meg. az esetben általa csakis annyi összeg 6z-tend5 be — a* árrtrés jog»r5r« em«l-kedéiétSI számitauiló 14 nap xlatt, a mely az előnyös tételek és e!6tte 07„ , 9 bek«blezett követelések kiegyeotitésére szükséges, — a hátralékos vé- *íl*Ln- W»—i) teii, p9dig követelése erejéig beszániitandó, az ezen felüli netaláni vé- m »l -^w-í J> --C t~*l !->■ Z-mm. J^J «^» .r^. -.-». w -r í*1** »»onban a feltételek szerinti időben szinte befi*eiend5 leend, — Z mE ■^-Jt'^/«* E1I1. UViUlVllT • „err/ia x fílllwbbi határidők elótt I.fizetm, a bánatpénz az utolsó rész- ^ - létben tudatik be. — A bánatpénz és létt-lirí részletek vagy készpénc- A boda-gráczi államat 18 —r— szakasxáo szökséges védmd hely- \ ben, vayy pesti l-«ö hazai Ukarékpénztári köDyvekben leteendők, a«on- bac a vrvo az nlóbbiak neialáni érteke csökkenésért tulajdonjoga be-keblecéséig szavatossáfrgal tartozik. 5-ör A megvett és haszonbér tárgyát nem kepezu javak mindjárt az árverés befejezésekor a vevő használatába adatnak által, a mely időtől fogva egyszeri)mind mindet.iVle terhek a vevőt fogják iiletui. A haszonbérben adott javakban v< klilfiuö'en hanzoabérló által használt t-pü-' letekben azonban tekínteUel .- /. ^rirrtl-s to^Jinatositáaára kitutfttt határ-odájá- időkre — kfit, !en vevő a bőr!i"t az árverccimdő uradalomra bckeblezett xjái:U lia-t'.nbt-rí srerz'dés 23. p érlelmvbi-.' l(*"i: nrtotier li<í l-'-u liáboritUnul ; mrghaftTni — viszont kfU-i<-s br 15 lUrni. illt-tve nn-^enptdiu. h«gy az iB fo- | iij vtvő őfzi vrti'-iek mect^t'-lo vójjett nn**őn a üxttksúfrvs |i;pr*ik«t gadtatüdk el. ezeklien as ajánlattevő nci-e, lakás* és pt.>BÁri Ail.íss pun- ; intttkf-d^.'tki-t nit-^t'-lirsoe, aivly czt'-lhül kíiic <-.* b>-rlü egyúttal az uj t>ir tosan kiteeodo \ idTAbhá ^záramal és sxóval kiirandó azon n/jí/tól1 ti ■'ti- tok*>n n:nrl>jíi én t*3cl^flft飻' ^7ú<vArn ^^itk^'^loitd ■. li;i!utr In'iieii H|>Í11P- ■ fiiralokat bet^kiulctte % hoiry * kil- ' toher l.ú l-.'-n R7.«.-b»n Itrl.. k<M-l-« a* clá tben, vagy ni-dájjibao a HZO- A. f 1 • -i • ■■ 1 "•Rv*lt Jr*«»ií tul»J-l"»jng-i aíir*tii*a UÍTNUUIA) f..,r w*k5znltetni ; el- TT1 KIT ni prtl l \ Lr l IllVfltí)! Ifnkezö ewtben a vtvo a frltételeket poutosAn m.-g DBED tartván, az el-111. 1V11. 111C111UH.1 Hl VctLai. afl „ fairtük m binalpill|l elre«té^n felül uj.bUn vevő kojt^-ge és ve- Weiser János vitHkrrrakedrar az „Arany Kaszához Nagy- Kanizsán. Ajánlja a n. é. közönségnek nála létez „Clayton és Shuttleworth" nemkülönben a lugnjabl) amerikai szénag) üjtö-. répa- és szecskavágók-, kukoricza-morzsolók-, szeleló'-rosták- és kézi ctéplő-gépekre; továbbá: járgányok lóerőre, darálóké és szivacsokra, VidaU, Czenki és angol Bajol vasekékre melleU. Wíjdita Jónef kiadó-, lap- (t sTomdatalajdasoi oonujtí) nyo»»4*», ««^r RAKTÁR saját készitménvü RAKTÁR asztalos és blltor gyári raktár ruganyos kálTÍt0S SZOMBATHELYÉÜL. » « }" * 1 j j> k , bátorokban, f21_(t, ___ matraczok, h*J^ÍmDaád" éSNAGY-KANIZSÁN ' ^^ és székekben, vasut-atcza, a városházban, tartókban. reállitáas., valamint szdkséges karfik felállítása a ünisterinm lÖTtí. évi janaár pel en- ö—7 . 18 —3— Kzakasú 0 • nagyméltóságn k&xmnnka és közlekedési 1979Ö hó 24-én -JZT^ »támu magas rendeletével 1189 frt 60 kr. l»7 gegélyezteteü. Ezen munkálatok bictontána tekintetlbiM alólirt hivatal ban fotyo 1876. évi április hó 3-án reggeli 10 urakor i.áf'di tok utjiin egy ajuhbi verspitytár^ RIAN fog UrUttii Az írásbeli ajáoUtok löTfi" évi april hó 3-áu reggeli 11 k l gfién, melyért eze, feje««ndŐ végre, hogy a loulegea feltételek tartalmat ismeri, ezeket elfogadja. Az aiinlatokboí a v»lUiati összeg I<J**L-j»; kénzj gyár állampjupirokbun CKatolandó A irfiiratoV, kaiBnleges feltételek ajólirt bivaUl kott hivatalOi órákb n m^gt -kinthetŐk. Zala Egersz^en, Ifí7i). évi márczius bó 14-én. Philadelphiai világkiállítás 1876. Fenti ki.Uita.ra kéKitett tárgyak _ kító bej.lenté. tolytán --caoportookent é, a gyári Araknál aokkal olcaóbban B forint (56—4) ^ meaés olcaó önszegért eiadatnak. A csoport következő tárgyakból á l'l: 1 ccinoB, jál jirA bron urartoz>'i bomszn liiirzcziil i.lt-állai mclletl ] elegáns SDt0tt iró-e*zk.")t bronzból, tolltartóval. S fiion bronz asztali fr;eity*Mrt<i Suton a akokkal. 1 teljéi vurroelzkfíz Ulmi srany. tokban. ■*, ho«- ] rzukoműtenrze. ínrlistó. litúbxn 1 ele^Anii női le^ypz.*; 1 JApÁn »iivArtár./a ^AzilAg Min- jití.k.l. 1 Kxalon XKztxli c««u^^tvii ).ruuzb<>!. 1 i)ien Úrtól cgi kézi' txikft met- Aí itt felsorolt rendkívül szép és gj-akorlali tárgyaknak ára ,>»z-Bieaen csak 5 forint. Blau & Kann, Grand magazin, Wien, I. Wollzeile Nr. 25. A világ legjobb órái Máltaiunk behozott valódi angol talmi arany romontoir órák, oldalukon kulc. nélkül felhúzhatok, igen finom gépezettel, pon- toaan .„bályoíva » évi júlátlam.l. Elen kitüntetéat nyert °"f"k;»r» finom Oilmi.arany lán«zc*al és óratokkal együtt e»ak 12 frt 50 kr. Kapható Blau & Hiúin, Gr»ndm«Mzln, v Wien, I. Wollzeile Nr. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön ftljesittetnek. «.-* kelt nie^bizáai folytán kox >(j! li L.tt-lbank igazgittór-ága mint mid *«t -jjiV-tlii laktiii elleni víc- és i'fliif a ^zt -(jrótb nnsiűvá- , utvauiz. u tjkíinvvliffi vHtolt • %iinii£ » Sxt -Ütóiti pváruüi tí»4 [j a/, ndrarnok. lá7. tjkben 1.2. - I sur.sz alatt az aranyad* 9. «x. :JU *z ijkl.cn á—11-13 —N. 1(.k >ljal>l. fríf B«ithii r. tjkSnyvbcn*]. 1-7. i J- I. - T 1 ->. , j sorsi «Uti, i tjkbej; 2—7. a liHUki 191 Í,T ri 113. kép 1". tjkben 1—- yadi 10. tjk*bcn 2. k horí.'.. i a **f-peifri 19. tjkben t 1 noru. a. sors*. * rgr-zen aluerei tuUj.Uaát kúpezű ingatlanoknak, továbbá a 9«.-pétcri 77. tjkbe.ii ]. soroz «., v.'gn- M aranyad. ?4. «. tjkbeti 1 torát .1. bej.'Kjíeti iogaUanokl.ol ifj í'óf Batihyiiijr Z.icmundot Wein részéiP, IHI^KÍH £Zen tVkvfi**égrk tartóst^kai es ezekhez k&tult kisebb ki-ráíyi liánonvátelak. ill«tv« reffil jövedelmeknek 9^,806 frt. o. é. be-csQlt ingatlan birtoknak «-lárrere*totést) 2117 «. vigtin*] elrendeltetett, a Sitii ive volt elsÜ határnapon vt>r<"k hiiuj* ini*U nem fogauatobitbat-iaes Arwrés a második határnapon, vagyia 187f>-ik évi april hó kl-av-t'-ti-lo napját ■! fogva rlokou levő é)>ii!etrk«t az árre [ kxr* én veszélyére {üzkár ■ 1- 7.0.-b.n it-rl.. K .r. J. - :■ n ing-'üágaivAl kineiinL Az ur^d> . udei.üenjfi tt-rbek a ;cvŐt fogi.k ill H-or A xevő k..t- lm n nirgvi-H il követő napon a vt'-telár erejíig »i 1 biitomtxnl. eleget tett, ré*zö ««kÖililtetn 7-er. Mihelyt rvvő az árverési feltételeknek ' tulnja.iiijog.1 áltr»tM«a liivKtxlIi^l p j g élyér* fog árvereztetni. Egvuttx) akik az elárverezendő javak irint t lajdoni, vjigy más ijréoyt i'Tvé;iye->i'h<rtiii vélnek, iVlhivatnak, bo™y ígény- k''jesetciket a birdtflu vux ki>zzéiéteJéin-k HIOIAÚ UAPJMIAJ sxamitandtf 1 & nap Alatt nyajtüák W, k'üloubcn egy c-d ül a vételár"'feleslegére fugtiak uujtittaiiij. ' Végre fel hivatnak azon jrlxálogos híretezok, k/k uem a telekkönyvi i halóság Kzékhrlyén, vagy annak közelében laknak7, minteünt a vé t-lár ! felossuaa alkalmával It-endÜ képv.^lietésQk vég/tt a hatówig székl.elyén, Ivigy annak kox< 1él>eit )..knak, miszerint a vételár felosztása alkalmával j leei.dö kép visel letéstlk végett a hatónájr székhelyein meg- izottat rendel i jenek é* annak nevét az el-dánig jeltin^ék be, ellenkező esetbea hivatalból kinevezett gondnok álui fognak képvi*«ltctni. A vevS kötele* a megvett bírtok épületeit 10 (XX) frt o é. erejéig tűzkár elleti biztosítani. Távol ievü jelzálogos hitelezők részére képviselőnek Hajik István Zala-Egerocegen székelő Hgwéd neveztetik ki. Kelt S&meghan, 1876. roárczius 10. Szüts Pál, (60—1) T*=-K kir. kótjegyző. l-pprÉárííl miuduuiicroű gazdászati gépekben, kéz-, ló- és gőzerőre és különösen figyelmezteti a n. é. közönséget a bécsi és londoni világkiállításnál a nagy arany éremmel kitűntetett sor-vető-gépekre 9—15 sorig 290 írttól 360 frtig, úgymint a bires amerikai Wood-féle kaszáló- és arató-, orvos-, sebésztudor, szülész és szemész gjógyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) aí Önfertőzésnek minden következméoveit, úgymint magömléseket, ÍV. Ingerlékeny gyengeséget, m ondófolyá-st, kuliinüsen a tehetetíenséget (ll é ( férfierőt) 2i hnejc^ófoljásokat (mégolv idülteket i«), á nem-zöríszeií bujakeíros fekéljélt és másodrendű lm-jakórt nuiid^n alhkJH:bao és elcsuHtásniban : 3) hugycsősziiküléseket: 4) frisa és idült nyákfolyíaokat D 6 k n é l, az úgyne vezett fehéríolyást és az ODoan eredő MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) ■ hngyhóla; betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel napúnként: délelőtt 10 Aratói l-ig, délután M úritól 5 ig éa estre 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza 2 ifc szám a kigyó- és városház utcza sarkán (Rottenbiller-fele házban) I. emelet, bemonet a lépcsőn z" Dtijal eUátott levelekre uonnal -^^m T41»SZ adatik és a gyógyszerek ^>^W megkfildetnek. (45-9) . I87«. márezius 26-án. 25-lk . TiseuStftdlk évfolyam. A WrwtiiW 5 bmbos patitaorrno 7, múoinur A t Hiiud«n további tfnrnrt & kr. tortinmol 10 krRT-t *«• -.ctneK fei ,! KiBfiJtiri illaték mindan il ■e/»« hirdatáMrt 3U kr. tisetendí;. elóbb: ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY.' A ind »xeí)em. réuat *| illeti} közietneny«k a J sz^rk?s«öhei, Taka- il rékpénxt&ri épüUt fold-azint. — .anyagi restét illető kÖsleméuTek pedig a kiadóhoz tw-aeu»« ÍAÖI-KANIZSA WUmluMi. ', Bé.m.mad.,, l.v.I.k vtxk iámért monkatár- ll Mktúl fogadtatnak al iraxok *iuu kUMatnak. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nanKuiö|iban a .jiagy kanizsai kerasKedelni s laaraan'x', a ,nayy kanizsii takarékpénztár' a .zalamegyei általános tanítótestület', a'.Zala Somogy* gózhajózási reszvenytarsulat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője. üetenklíit kétszer, vasárnap- s csűtortökóu, ine^jeleHo vegyes tartalmú lapé Felhívás előfizetésre! 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután az első negyed év végén vagyunk, felkérjük lapunk t. olvasóit, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek, nehogy a |ap szétküldése fennakadást szen-' fedjen. <VidéWl posta utalvány álul, hely-* ' ben pedig Wajdíts József ur könyvkereskedésében előfizethetni : egész évre ... 8 frttal. fél évre .... 4 „ negyed évre . . *2 „ '"^q A kiadd-hivataí. Iparos kor. *. - - (Ne^edik kr>zletnúuy.) — Az tehát a kérdés, hogy az itteni vi-' szonrok és az iparos osztály fejlettségi és vagvoni állapotának figyelembe vételé vei mily czélokat tűzhet ki az iparosok szövetségi- és mily módon létesíthetők a/ok. Azt senki sem fogja kétségbe vonni, hogy az iparosok egyesülésének nem. lehet más irány eszméje, mint az ipar érdekek fejlesztése és megóvása, valamint a helybeli iparos osztály helyzetének széleskörű -javítása : Ezen- irányeszménél fogva a nagy-ka-' nizsai iparosok szövetkezve a következű feladattik megoldására irányozzák tevékenységüket;. Klóször: biztosítsák annak lehetőségét, hogy az iparos az év minden részében ará- '' nyos keresettel bírjon és ne legyen kény- szerülve bizonyos időszakokban kereset nél kül lézengeni és szorittassa le ily módon a helyi piaczrúl a napi szükségletek kielégí tésére a helyi fogyasztásra most szokásossá vált idegen ipartermékeket saját termelvé- nyeivel. - Legyen testületileg közbenjáró, hogy iparosaink iparűzésükhöz szükséges gyártmányokat lehetőleg a hazai piaczokról nyerjék lehető legolcsóbban, valamint az ipari bi fektetések tőkéit olcsó kamatlábra biztosítsa. E czélra szolgálna az árutár (Waaren-halle) fentartása az iparos szövetkezet tagjainak csekély összegre szabandó betétei által létesítve. Jlásodszor: legyen az iparviszonyok őre ott, a hol ez ellen irányzott míiködést, vagy.valami mást lát — nyilatkozzék és érvényesítse testületi állásit és befolyását. Harmadszor: létesítse kebelében az olvasó társa^.ig'it tagjai mivelódésére. Jíegyi-<l>/.cr: fűzze éVsze mindezen czél-jait az iparin ksigélyezése eszméjével. Vegyi.': és elemezzük e czi-luk .mindegyikét és vi'üj-ifc le annak remélhető erpil-ménycit. Kifejti itük már, hogy iparunknak épen az a l^jn, hogy nagyon is idó>/aki — majd minden iparágnál ugyanis c-ak :iz év egv-két negyeidében van kereket és ezen évszakokban többnyire halmozott a munka — :iz iparos alig győzi, siet kap'*ud. teliút sokat is ront; dr a/, iparti'rntéktt ;i inuukalial-mozá* minit drágítja a vevőt ti'liát iíea természetesen kielégíteni nem Uidviín, eb-IM'H önként nn'giTi'siti a. fi-Urvésl. liogy iparunk MIS/ — drága és a vevőt az osztrák ipar raktáraiba szorítja. lla még a munkahalmozásnak az vol-, na ercilntéuye, hogy az iparos tulkeresmé-nyét a munkaszünet idejére takarítja meg, a baj nem volna oiy érezhető, de vessünk c?ak számot természetünkkel! kinek ma több keresete van, többet is költ és az állapot tar- tósságába tovább számit, a tnlkcre-iuény tehát legfeljebb csak kis mérvben marudmeg, a munkaszünet idején pedig nehéz a jó éle- tet egyszerre abbahagyni, inkább csináljunk egy kis adósságot — mondja a gazda magyaros gazdálkodási könnyelműséggel. Az iparosok tárháza segíthet a bajon, mert vezetése az osztály érdemesei kezébe lévén letéve, a közönség bizalmában fog rémülni, de sőt azt támogatni is fogja, a munkaszünctek idején lehetségessé teszi, hogy a különben munkanélküli iparos a szövetkezet tárháza számára/dolgozzék és megélhetése biztosítva leend; 41 tárház -számára senki rósz iparter méket adni nem fog, mert munkáját iparos társai bírálják, - - mitől az iparos mindig jol'bsn fél. mint a laiku- ilélitétol: ily mó d"'i ;i jó munka készité>rtl orí:ölc>i kénvszeP áilbe, meglesz tehát a vet sonvgés az iparter- inékck jóságára; az egyéni uinbitió kény- szerit i az iparost az Ízlésre és solid mun kára, akkor aztán, ha a hanyag, rosziparos pusztul, megérdemli. ab. Kaulzsaíi por és sár. " vésve s<:ii~ki rósz nóv<-nr liogr Daffy -nVinknck el'<*ti por *;s Kiír" munkája rzimét l]»»ziiáli>iú c'zikkcni c^^ftriiiil —- nem nví-rt tcü7.-:m, mintha ,nagV!iÁjxáhi»7. kflrpdzktdni akarm-k, «*^»k aríirt. mert poruok <K eamnk iiinicnyt«lt-u btW'gbi;D. VRÍ^V-ÍD, miot akár KSI hiint sivula^ján, ragv<-a Kilus mocsáraiiiál. I Annyi bizonyos, hogy utépitészetünk so- kat javult, legalább járói lehet, de egészségi tekintetből a por által sülyedtünk, mintha amúgy »» uciu vulna elég a por, 1200—1500 kocsi homokut pénzen hozatunk, hogy vele port csináljunk. Ha egy kia szél van künkerutaínkon, porfel l<*g támad oly Saharabeli tömegekben, hogy ciak a fuladuzó tevék kellenének még -••hozzá, pedig utainfc már is vagy 140.000 frtba kerültek és fen tartásuk 2000 írton felül van. Az útépítésre száDtköVecetrám hoz rlOOO frtot, a hely pénz hoz 10,000 frtot, közmunka czimen befolyik 2000 frt, összesen mintegy 23,000 frt. Számítsunk ebből a világításra 3000 frtot, utten tartásra 2000 frtot. utkoprókra 800 frtpt, mellékutezák javítására 1000 frtot, megyei utakra 10U0 frtot, járdaépítésre'dtOOO frtot, hid ér, cautornákra őÓO frt, útépítési kölcsön után tiOUO frtot, az összes kiadás teszem átlag IGOyO frtot. a jövedelemből marad tehát évi 7 — S000 frt. igen tekintélyes összeg, a miből már lehetne valamit építeni. A klinkerut építésién részemről határozottan elítélem, mellette csakis olotósága szól, de olcsóságát elk-ri-ulyozza a nagy tatarozási, homokozási és öntözési költség ngy, hojjy ezek-krl az ut 1O í-v alati 2-szer njra építtetik, mig a k<tatak 25 évi tarlóssággal bírnak ; e mellett aztán megmenekülnénk a portó, és sártól — a mi a i:.k«3SHgra óévre 2—3000 frtot éveokint mi'«<ír — vagy lehetőé faburkolatot használni, ami Budapesten igen jónak és czélszerünek bizonyult bt*. Egy postulatum van azonban és ec az, hogy a vám, helypénz éa közmunka péozeknek DP- szabadjon más czélra felhasználtatniok, csakis az utakra, terekre és a világításra; ez Összegek évi 7—8000 frt tiszta péní.v&dnak, miből egy-'-fry utczarészt küvel, vagy tölgy burkolat-tat meglehetne épiieni. Igaz, hogy ez lassúbb előhaladás — debii-t-isabb, jobb és egészségesebb, nem^kellene legalább egy egy vonal kiépítésére 2^-3 évig várni V-" TÁJRCZA. Az évszakokról. — lrU ■ felolvaata : Farka* Látztó. Pgymii ipjistf;.— (Folytatás.) Erek elűrebota3i.tás» után lássuk, minú TÍíZOiiy kíiú Földüuket » Naphoz. A FóKlnek többféle mozgásH van, de Ktt-k közül ket:ű bír kiváló foQíosdággal azon dí'.iítú biífolvásosü fogva, melyet a fóldi i«*r mészét re és éleire pvaku kumln:tk. Az eisú abban áll. ho?y » füldgomb iniiid':Q 24 órában etrret lordul ünma^a kurül, __ vagy, hogj fíildrajr; kiffjfízétteel éljrk, sa- jáC- i«n g e I y c. HZEZ az»D képzelt egyenes 'voiia. korul, mely a iV.dtümeg belacjéa keresi tül vonulva, az északi sarkút a delivel köti ÜHJS 8ZI: Ezen forgás ukfzza a nappaluk é« éjik váltakozását. E köíb'-n azonbhD korái) ^ctn tn&rad e (orgó ^őmb a világteroek ugyana/on pnotjün; iatem aton vonzás batása alatt, melynélfijjjva a 35O*ezerezer nagyobb tömegű naptsx batal, ma6 markaival miutégy 20 mülio mértfíijlá hosszúságú lanczoB kötve tarija e rebellis alatt-valóját, keriug ez örökös ura körül oly Bebes-séggel, mely szerint másod perczen ki a t átaián véve 4 ménfőidet halad ; de kell ÍB sietuie, hogy a 130 millió mértföldoé] hfftszabb kerülő utat égy év alatt megtegye. A Föld ezeo Dapkörüü Örökös pályafutása határozza meg az iamert év-•sakok rendjít, tartósBágit és jellemét; mert ezen utóbbiakat le-foképen azou melegnek mennyisége és beosztása szíréot itpljük meg, melyet lefoiyásuk alatt Földüok a Naptól nyer; ámde épen ezen melcgaégi változások az említett keringés következményei. Lássak, miért cs mi módon? I Az első, mit meg kell jegyeznünk, az, | hogy a Föld ten^t-Iyi; a pÁlvn minden pnniján im-gtartja v inhiy it válluzatlanul. Ti*gyük föl most, liogv ez a teugeJy fü^gélyea volna'a löld-pálya által bevárt gikra; ez *-selb"n a naj> fg^sz éven ál a Föld e^yeulítüje fol.it: áiiana s a nappalok vgyeuiök volnának az éjekkfl » füldfőiü-let inind'-n piinqán (ami kulonbí-n. mint tud juk, cs;ik márezius é* september hónapok 21 ike kíirül következik be.) É Iielvxctbfn ti-hát nem léteznének válinzö évszakok; a hfrucreéklet az fj;v--nfitólül a sarkok felé íükról fokra csuk ken ne B a mi éghajlatunk alatt Örök la vas/, uralkodnék. Szép l<rnn« *-7. tli' nem jó ! — T- g-- ük fűi ell'-nben azt, hitgy a Föld tiíng'lve napkörüli mjnnuk aikjaiiau- íVkudnék. Ilyen körul-méiívck között a következő jt-lms^cK fi>rd»l iián.ik .'>: az év e^rj bizonvosszaknlciD tu^/^■nl H Nxp épen az északi sark fűlött áliana; ennek táján rpüát nagy hüs^?. mi^ az egyenlítő" vidé- nek ; félév molva a déTi sark körnvéke izzadna a ííap fü-ígélyts !-ugarainnk b*;vc alalt. mijr :.z esyenlití lakói ujrn dideregnéuek; az északi részeken pedig, például a mi vidékeinken »>•; a hijrany is nifgfa^yúa; — háronin**gved év múlva ismét az egyenlít." üdvözölné ma<r.i fölött a Napot: végre az <*géttz év elteltével oda jutna, honnan elindult, t. i. az északt sark fölé. Ha ez volna a Nitpuak látszólagos, valósággal pedig a Földnek évi járása: mérsékelt éghajlatok nem volnának sehol, hanem időrúl időre a íöldfölület minden helye alá volna vetve a legforróbb nyár égető hevének s a It-gderniesz-tóbb hideg uígorának j majd a Szahara, majd tstibpria kiiszítutene be hozzánk. — Szeren csért* Küldünk az j-mlitett helyzetek egviUében sincs, huncm ogy hnrmödíkban: t«np-lyt:ujry»n is ferdö'n »11 UZ.JÍVÍ pálya sikjira. ujry. hogy líi'v^l 67 fuknyi »7.f'^:t képnz, azaz a nappálya t:s az G^yeuHtő 2íf foknyi azö_' a]:itt hi'jlaiiak y| egymástól; rnttiélfugv;. uz t-Júbbinek egyik 1 f«le az "egyeníinjtíil é^zstkra, a másik f.-lt: délre esik. (lit helyéu la Lom luelíékesco nngje^yezni, hogy mikor nappályát tn.:i*^k. akkor a tát-sist szeréül szólok ; mórt n»-ni a Kap kerüli m**g a Földút, han<-m ttlluukczólc^ ; tchiit a valódiig szirént c«ak fóldpÁlyánU iehfít szó- Hopy nekünk u£V tetszik, miuilia :t Nup haladna az d^ron, **7. cajik olyan e^Hii'dás, mi ti; mikur a va-•uti ki>csi ablukán kitekintve, IL ;p.virda oszto-pnit futói lütóm visszafelé. Egyébiránt akár a vaiósiifi, akár :< hiisrat szóróm ijiSK^ljönk, ez :iz eredménven fi.-u.niu sem yáltv/ta* : ni'Tt jtt Vét égi lestni-k e^yniás iránti helyzutetői fngz min d«n, ez pedig t-^yenlü mórion v:-]tozík. n-kar a.z igyrk haladjon jobbra, akár a m-iíjk balra, mig az elltínfél helyben marad.) A momJoitakból már az következik, hogy az év egyik felében ! Fnldünknt-k északi, másik felében pedig déli j t.ldala van jobban a nap felé fordulva; ÍI rai ; vidékcinken amaz a tavasronk és nyárnak, j rnie/. pedig az (Wnek és télnek időszaka; ter-ni(»í£-fw, hogy a deli félgömbön mindig épun az ellenkező úvszak van. mint nálaok. Márczíus 20 án a Nap az esypnlitú f»i?»tt áil s »z a határ, mely a földgömbnek megvilágított ós sötét, vagyis oappali és éji ft-lét elrálasitja, a földsarkokon m«*gy keresztül » a délkörök irányával esik össze; minek köret keltté ben a földföíulet miitden poutjáa 12 óráig tart a nappal s ngyan-annyi ideig az ej ; ez az úgynevezett tavasai ' é j-n ap egyenlőség. Ezen tul a Nap az egyenlítőtől mindinkább eltávozik észak felé s ' leguagyobb eltérését június hó 21-én ér! el, ami-| kur a 23-ik szélességi kör fölött áll. Tudjuk mindnyájan, hogy ezen idŐtájt jár a Nap as i égen legmagasabban. Ezt .az időpontot nevez-íük nyári napállásnak, mert ez-'. után már a ívapiantét az egyenlítő felé tér viss-! sza és sepiember 22-én újra eléri ezt; ekkor áll , be az őszi c j-n apegyenlőség. Még | ezután is folyvást távozik tőlünk dél felé, mig-' nem a déli félgömb 23-ik szélességi köre fölött . állapodik meg. Ezen időben, mely téli nap-állásnak mondatik, a mi északi egünkön leg tlantabb jár u Nap; de csakhamar vissza• fordul észak feJé, ugy, hogy márczius 20-án isméi odajut, honnan egy év előtt elindult, t i. az egyenl:;«< fölé. Ezek szerént decz. 21-től jan. 21 ig folyvást mifelénk közeledik a Kap a ev-' re' eKJu^[ hosszabbodnak a nappalok ; június 21-ke tehát az év leghosszabb napja ; —ellen W-n ettől a naptól deci 21-ig távozik tőlünk a Nap s nappalaink rövidülnek, mig beköszönt a leirrövidfbb nap decz. 21 ikén. Földünk napkorüli utjának eme 4 kiemelt pontja közé esik AZ év négy egyenlő hosszú Bzaka. Ez az évszakok rendjének egyszerű gépies mozgáson alapuló magyarázata Lássak, mi kép megy végbe ez :.Utt a melegség beosztása? De ennek meg-érthetése végett egy kis kitérést kell tennünk. A Nap melegítő sugaraira, midőn a tárgyakra e#nek, háromféle sors vár: réseint visz-szaveródnek. részint keresztül törnek a testeken s topább fo'yt.njíik utjokat, részint bensejökbe hatolru, itt m egál lapodnak és elterjednek. A dolog lennéüzetcból következik, hogy a testek leguiojso esetben melegnecdk fel. — mint például moet, hol 1873-tól nem tör tént útépítés. Ai útépítésre azonban sorrendi tervet kall tarUnunk, hogy ne átabotába menjen a munka. Elei helyen álla Fi-tér kikövezésa, hogy > szégyenletes ganéjdomboktol és feneketlen •ártól s. Tina kelli közepén megmenekedjünk. Antin jönne a Deák-tér, máskor az Os-kola-utoza egy része — a kórháztól u izraelita iskoláig, astán eien tol * Széchenyi-térig, majd visszafelé a Zrinyi-utcza fe!e, végié a-Zárda-alczk, a Zrinyi-utcza másik fele, ezentúl a Kis-faludy-utcza 2 részben, a Furái utcza, Kölcsey-uteza, Kinizsi-utcza és a többi — csak elire megállapított terv sierínt történjék, bár lassan, ds megbirjak és elire haladunk. Kivonat a kú-kanizsai városi képviselőségnek 1876. évi márcaus hó 6-én tartott üléséből. Jegyzi : Hófsr Ferencz beterjeszti a kií-kaaiasai városi templom és liirói sxámadást rész-letei és Saszeségében ai l»7ú ik évre. A kópvisóléteslület átvizsgálván a bemutatott számadásokat, midin azokat minden tekintetben helyeseknek találja s mint a várako . sásnak kivánalmilag megfeleliket elfogadja, tndván, de ai illeti biró és templomgon.ínok ur saját őszinte vallomásu nyilatkozata után is — misserint nemcsak azok összeállitása, hanem a meglepi eredmény keresztülvitelénél is csak egyedül Huier Ferenci jegyzi ur odaadó s ér deknélkuli önzetlen buzgósága tUnik ki, — ne vezettnek egyhangúlag a* egész városi közön- ség nevében méltó elismerést szavaz a általában mindeddig a nép jólétét elimotditó kitüoo mű ködéseért, ugy tapasztalt ügyszeretetének to vábbi megtarthatása iránt akkor hisz elég há lával ezúttal adózni, ha ritka példáoyszerü ér demei méltánylásának hirlepilag is nyilvános kifejezést ad a kö'vetkezikhen : Tekintetes szerkeszti ur! A kis-kanizsai képriseli-testiilet s vele a közönség nevében kérjük egész tisztelettel becses lapjába közzé tenni egyhangú elismerésünk ás hálás köszönetünket tok. Hófet Fereocz vá rosi jegyzi urunk iránt azon alkalomból, midőn legközelebb a bírói és templomi számadást •romteljea meglepetésünkre a legcorrectebb és a leggazdálkodóbb eredménynyel mutatta be. Tartoztunk volna fenussteit ur iránt már egyebekben is bilis elismerésünkkel, de a jel-aaüt mozzanat, mely már a tiszta, hazafias, pol-gársaeretó öntudatban ia feltalálhatja méltó jutalmát, annyira meglepett mindnyájunk*t, hogy kötelességünknek tartottuk ót, mint szeplőtlen működi fáradhatlsn jogyzit a nyilvánoaaágial bemutatni. Fogadja így H.fer Fereocz jegyzi urunk! legháláaabb elismerésünket s azon felül forrón kívánjuk, hogy a Mindenható ajándékozza meg sok hasonló jegyzivel a magyar nemzet bizalmas községeit! A kte-kaniisal képviselőség. Helyi hlret. — FelUvás. A „'Cisuedneveló-egye- sOlet* női bizottmányának buzgalma foly tán a .Dalárda* álul tartott hangverseny alkalmával az árvízkárosultak javára ren dezett tombolára Kanizsaváros és vidéké nek ncmeskebltt hölgyeitől oly nagyszámú becses tárgy érkezett be. hogy azoknak egy részét egy másik tombolajátékra kellé ha lasztani, mire' nézve van szerencsém érte síteni a t. közönséget, hogy ugyancsak az árvízkárosultak javára f. évi márczius26-án. vasárnap, délutáni órakor a város háza nagy termében tombola- játék tartatik. Belépti dij: 10 kr. Tombo la-jegy 20 kr. Felülfizetések köszönettel vé tetnek s hirlapilag nyngtáztatnak. Minél számosabb megjelenésre s a szerencsétlen árvízkárosultak lehető segélyezésére a t. közönség áldozatkész részvételét tisztelettel felkérem. Nagy-Kanizsa, inárcz. 23. 1876. Martinkovics Károlyné, egyesületi elnök. — A vixkárosultak javára rendezett hangverseny és tombola kitünileg sikerült, tiszta jövedelem 670 forintot tesz. Ez alkalom mai felülfizettek: Varga ezredes 2 frt, Eiaipger Henrik 3 frt, Oazeszly Anlalné 4 frt, Weiss- mayer Mór 2 frt, Lovak Ede 1 frt, Bogyay Ödön 1 frt, Lowinger Ign. 6 frt, Löwinger Iz rael 10 f.-t, Rechnitz Vilmos 2 frt, UyórflV Já nosné 2 frt, Scherz Zsiga 1 frt, Ebeospanper Lenn 1 frt, Fürst Ágost 1 frt, S. S. 3 frt, Hart mann bérli 3 frt, Silberberg Károly 1 frt, Ko csis Fereocz 1 frt,Szüta Lajos 1 frt, Kappay la nár 1 frt, Báron Ignácz 1 frt, Prager Berlhal I frt, Stolzer Gusztáv 1 frt, Koch Adolf 2 frt, N. N. alezredes 2 frt, Esenda kapitány i frt, Lö- winger Lajos 2 frt, Somogyi Henrik l frt, Scherz Rezsi 1 frt, Karabacsek vasúti tisztv. ti frt, Oroas Rudolf 1 frt, Wellisch Lsjos 1 frt, Wellisch József 1 frt, Ledofski Ármin I frt. Faszéi H. B. 2 frt, Glavina Lijos 3 frt, Ne- dectky N. 3 frt, Eichberg Bódog l frt, Wlusics Gyula 2 frt, Scherz Zsigmondné 5 frt, Lengyel Igoáczné 2 frt, Karczag látván 2 frt, Botbó Imre 2 frt, Grünbaum zenetársuUla 10frt,Ha-lassy Károly k.pit. 2 frt, Dr. Laky Kristóf 3 frt, N. N. 3 frt, Valbach Mór 2 frt. Összesen 111 frt. — Zalamegyében felállítandó Deák Ferencz-szoborra Sina Simon báró 1000 forin tot adományozott. — A Hvédhölgyek is kimutatták, írja a .Budapesti Bazár*, hogy nemcsak jól énekel nek, hanem jószivttek is, elsi hangversenyük egész jövedelmét az árvízkárosultaknak aján lották fel. Így kívánták viszonozni Budapest ama szíves részvétét, melyben iket már két íz ben részesítette s részesíteni fogja most harmad ízben még inkább. Hint jeleztük,esvédhölgyek april 1 én Nagy Kanizsára érkeznek. — Jegynüke azon tárgyaknak, melyek a vizár által károsultak javára 1876-ik év már czius 22-ére rendezett tombolajátékra bekül dettek: Özvegy Darázs Farkanné 1 látogató jegy-lálcza, Kohu Lipótné 1 óra-papucs, Negrielli kapitányné 1 chinai fekete táleza, 1 szivsrs'ipka, Velancsics Cz"czilia 1 kagyló por czellánból, óra tartó, Özvegy Vágner tanárné 1 lámpa-tálcza, Jáck Eduárdné 1 pár kerti lám pa, Dávidoé 1 tinta-tartó kosár alakban, On- drusné 1 disz-szivartartó, Tárnokék 6 china- tányér, 1 disz fehér pohár, Szokolyné 1 fekete tinta-tartó, 1 zöld hamu-tartó, Lendvay JózseTné 1 táleza, 1 tűpárna narancs alakban, 1 lámpa kalap, Halasay kapitányné 1 könyv, Unsere Pil- gerfahrt, özv. Kainné 1 munka-kosár, 1 szék, óratartó, Dürkssz irnagyné 1 disz dohán; tartó porczellánból, Giriczek Mari urbölgy 1 munka táska, Berényi Józsefné 1 pár pongyola czipök, 1 óra-tartó, Püschl alezredesné 1 szelencze, 1 kánná, 1 hamu-tartó porczellánból, Berecz ta nárné 1 ssi var-kosárka (bolcsi alakú), Oszeszly Antalné 1 album photographiának, Lusztigné 2 táleza, R^ichenfeld Sándorné 1 dohány-tartó, Miiboferné 1 bronz szivar-tartó, Miczkiné 1 heuger alakú tüpároa, Deutschné 1 disz-darab {K>rczellánból, Hauser János 1 könyv vezér csil lagok, Stemmerné 1 tűpárna, 1 óratartó, egy munka kosár kék, Dauschané 1 pálinka kész let. 1 óratartó, Szilvágyiné 1 egész veres pálinka készlet. Tandor nővérek 1 tűpárna fehér gyöngy diszszel, Kürschner divatáruimé 1 fehér crepp vi rág kosárka, Berger Elise 1 kagyló rekesz, Koch Mihályoé 1 pipa tartó, Lakosiné I kosárka, 1, thermomeler, ilobrovica Elena A.-B.-C. könyv, Burgioaé ysótartó, üveg-pohár, Grandpierre Károlyné A hímzett párna. (Folytatólagos köz lés a jövi számban.) — A'emes-Vidról irjik nekünk, hogy a ll-éu tartott zártkörű jótékonyczélu tánezví- galom a rendasjaég várakozását minden tekintetben fölülmúlta, mert áttekintve, hogy a jó-tékonyczélra 100 irt tiszta j&vödelem maradt s oly diszes vendógkoszorut találtunk együtt, mi-nivel Vid már régóu nem dicsekedhetett. -A pompásan díszített és pazarul kivilágított teremben láttuk Berger Rega, Günuberger Ma-thild, Krámer Msrcaa, Hándelszmann Rozália, Honig nővérek, Drucker LinaésSzida, továbbá — Kuhnné, Bráunné, Gybngyösiné és Krem-zierné úrhölgyeket. A tánezrendezését tapinta-tosb kezekbe nem lehetett volna tenni, mind Kiss Sándor úréba, ki mindenkinek elismerését és a rendezőség köszönetét vívta ki magának. —KetMthely, márcz. 18-áu 1876.A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói hazánk legnagyobb halottja. Deák Fer. emlékére egy saját körükben felállítandó ,í)eik Ferenci" szépirodalmi könyvtár javdra, a kebelében létezi dalárda közreműködése mellett egy tán ez czal egy Bekötött dalestélyt rendezett?, hó 18 dikán. Kezdete esti 8 órára vala kitűzve s már Y28 órakor megtelt a terem zsúfolásig városimé s vidékünk müveit osztályával. Ha szem nem látott még virágból font ékes koszorút, itt láthatott. Ások hölgy, daczáraaz egyszerű öltii zéknek, egy angyal seregnek tüot föl. A ki a múzsák karjain született, összejárta Itália ösz-stes képtárát s magának Murillóoak vala tanítványa, nem képes phanthasiája ösizeségével oly remek ideális képeket teremteni, miniket hölgyeink oly vidor kedélylyel megelevenülten tanúsítottak a dalestelyen s elmondhattam volna minder> ott levi hölgynek a költővel: „Ajkad virági szebbek, mint rózsa bíbora s beszédid édesebbek, min a Tokaj bora." Pont 8 órakor kezdődött meg az estély első élvezetes pillanata a dalárda lelkes tagjai által, midőn rázengték a „Vadász bordáit." — A dalárdát, ha bírálat alá akarnám venni, arról caak dicsérőleg szólhatnék ; eltekintve a szigorú bírálatot, mely egy voltaképeni mükarra vonatkoznék. Itt különösen t. Klúg János karvezető ur buzgalmát emelem ki, nemkülönben a dalárda lelkes elnökét, t. Dr. Csanády Gusztáv tanár urat, ki daczira rendkívüli elfoglaltságának, a dalórák kevés kivételével, mindig részt vett s oda törekedett, hogy a dalárda érdemé: kivivja és czélja a gyümölcsöket meg is terme a dalestélylyel. Beck Hermina k. a. „Rapsodia Hougr^ise" s Veltner Adél és Hanny Béla tanárur adákeli .Htbriden-nyitányt. Mind oly remekül tölték be szerepüket, a kik a legélesb fegy verü kríticus egekig magasztaló elismerését is kivihetnék. T. Dr. Csanády Gusztáv tanár ur éneklé el „Hebridéo nyitányt Tanob&userbil*, ki ezt oly annyira sikerültén adá eli, hogy a harsogó éijeuzés, a közönség réazérili tetszés nyilvánítása, a lapv/ihar, — mely nem egypár kac&ócskát lett fájóssá a böl- E tekintetben pedig az anyagok között nagy különbség van. Hig ugyania a Föld szilárd tömege átalában a meleg sugarak legnagyobb részét magába veszi, — vagy mint tudományos nyelven mondjuk, elnyeli — s aránylag caak keveset ver viasza: egészen máskép viselik magukat a vis és a levegi. Amaz t. i. nagy mértékben bír hi átbocsátó és visszaveri képes seggel s annál kevesebbet nyel el; a levegő pedig a Naptól jövi melegnek legnagyobb részét átereszti, keveset tárt fön és keveset ver vissza; de mégis valamit, mibil az következik, hogy a Nap melegíti ereje meggyöngülve jut hozzánk. A Nap heve tehát a testek ezen három finomé közül legnagyobb tokban melegíti föl a szilárd földet, legkevésbbé a levegőt, mely Blóbbi átalában egyenli magatartást ttnusit a fény és a hi irányában: mind a kettit keresztül bocsátja. E tulajdonsága egyébaránt végtelenül becses nekünk; mert ha a Köldünk körül 12 mértföld vastagságú burkolatot képezi . laMgi elfogná előlünk a világosságot és mele-.;f*t: akkor itt életril szó sem lehetne. Ejyéb aráit a* elnyelt melegnek mennyisége nemesik a befogadó test természetétűi, hanem a sugarak irányától is fflgg; minél ferdébb irányban es-nek esek a teát tölületére, unnál több verődik viasza a kevesebb hatol be, minélfogva alább Hál) a taUjdonképeni melegíti hatás. (Folytatta kov.) K.. A barátomnak. Ha majd egykor ni bds kebelből Sikált minden fajdalon immár, Mid8n « tort aaiv meftzfiot dobogói S nem lm többe, mist eddig aivár . Emlékezz' meg rólam te jó barit. Lelkem csak benned lati vigaszát! Ne hallasd resiTétkSnyOdet majdan Te hl kebel gyiazos liromra, OiUj inkább kora bslálomoD, Hiss' megesam e tort SZÍT fajdalma I De ételekénél rim te jó barát, UlWm caak beucd leli vigasaitl Ha a T*jaet majd sirambos veaef Ttred u igmaáa asereU, ' S pvriadno kis kirmtnia Safsleeh una Maik «15 ... Sadekea.' meg rélss. te J4 barát, IMum eask beaaed leli vigaszát I Ne ültess virágot bún halmomra. Hisz1 az alól nyugvó ae volt ax ; Hagyd caak rajta a kórót terjyénoi Míg el nem jS majd egy szebb tavast ! De emlékezzél rám te jó barát. Lelkem caak benned Itli vigaszát'. Hallgasd meg a kin aZ"mortifa«nrk Lágy «s gy.-ngrd aaangáait. Halld, fölém lebajló bún lurobjai Gyiisdalnkat mily si#peu v<í2xik, S emlékezz' m«g rólam te jo barát. Lelkem caak brnned leli vigaszát ! KSpits imát az alól nyugvóért A magasba » távozzál aztán. Csak baráti konyftdet ne hiillaail Hiaz pibenés vár itt alant rám — De emlékeztél rám le jó barát. Lelkem csak benned leli vigaszát'. UO8SZUV0LUYI A császár leánya. — Korrajz az eU6 császárság kúrából — Irta : Harboix Rager Pn.tiiil.dl forditá: Köváry ItfM i Folytatás.) Beszélgetésük úgysem igen érdekelvén bennünket, s két uri utasra forditandjuk figyelmünket. Leooin herczeg megköszönve az idegen udvarias figyelmét és csakugyan a tüzhez telepedett. — A kapitány, ki egyébiránt alig le-hete idősebb a herczegnél, igen bizalmasan elmondta, hogy Kazánból jön, hol a 37. ezered-nél szolgált, jelenleg azon van, hogy alkuira*, zást keressen a hadügyuiinisteriumban. Sima, tartózkodó modura, másrészril zavartól ment magaviselete elárulta a jó társaságokban forgott egyént és Demidoff herczeget is részére vonták. — Néhány peres múlva a két fiatal ember minden fesz nélkül társalogva ült a tttstfellegeket terjesztő tűzrakás elitt. Leonin tartózkodás nélkül viszonozta társa bizalmasságát és egén esetét elregélte, hozzácsatolván azt is, hogy sohasem volt Parisban és hogy minden okmány birtokában van. — Később kérte Voroiazlow ot, hogy adja tel tervét és menjen vele Pariiba. — A kapitány eleve szabidon, végre azuobao beleegyezett uj barátja kívánalmaiba, és elhatároztatok, hogy másnap kora reggel mindkelten folytatni fogják az utat Pária felé. Ekkor elfogUlák bundákból vetett ágyaikat és csakhamar mély álomba merültek. A felkeli téli nap homályos sugarai köl-lék tol két utasunkat, kik oly hirtelen barátaá-got kötének — s alig telt bele fél óra, hogy Demidoff Leonin herczeg ezánja tova robogott a verhetetlen hó rónaságon. Voroiezluvr Tádé lóháton követé iket. A repülő száo s a rohanó lovas a áürginskei mocsárokhoz értek s néhány pillanat multával eltűntek a sürü nádasban. Egyszerre pisztolylövés rázta fel a kocsist ét* az inast és Leonin herczeget szétzúzott agy-gyal látták lehanyatlani a szánról s a szán után lovagló Voroiszlow kezében megpillanták afüs-liiigö pisztolyt. — Isten segíts ! — kiáltá a kocsis és inas. Voroiszlow Tádé hideg vérrel vouta elő másik pisztolyát és lelitte a kocsist, majd meg az inas bukott véresen a hóra. A gyilkos ledobta a kocsis véres tetemét a bakról és rosga foglalá el helyét. — Azután a szerencsétlen ifjú herczeg irományait, pénzét és egyéb tárgyait vévé magához és eltűnt a mocsár kanyargó utvonalán. Három véres tetem hevert az utón és átköltözve Ábrahám kebelébe. Másnap reggel Demidoff Leonin herczeg számos millió ura és családjának utolsó tagját kocsisával és inaaával együtt a farkasok falták föl. Ismét viaszatérünk Parisba. Elhagyjuk az iszonyú gyilkosság rémületet gerjeszti szinterét és felkeressük ismét e közbe szilt szomorú epizód után előbbi személyeinket. Charpentier báró csakugyan beváltotta Demidoff herczegnek adott szavát és azonnal közölte nejével azon azerencsét, hogy a dúsgazdag orosz fi ur megkérte leánya kezét. — A báróninek, ki úgyis csak mindent férje szemeivel látott, nem volt kifogáaa a tervezett összeköttetés ellen és meg kall vallanunk, hogy e szövetség a nagy Orotk birodalom egyik leggazdagabb gavallérjával épen nem volt kedve ellen. — .Essünk U erez, mint aaivnnk 8 taircetank magasra száll !■ Mondhat nók a ktfltivel, azonban e fejezetben meg le kell mondani költíi hajlamainkról, mert azoknak e hulyt igen kevés tárgy kínálkoznék. A báró és neje elhatározták, hogy as egész figyet mielibb közlik Valériával, ki egyedül il- leteket szavával fogja a frígjet megkötőt, vagy szétbontani. As olvasó bizonnyal velünk együtt meg válthatja, hogy Demidoff herczeg, vagy azon ifjú. kit mi tekintet nélkül az épen előbb élbe szélt epizódra, — e néven id merünk; — oeru igen tarthatott ex utóbbitól. A bárónő megkérdéezen ügyben Valériái. Könnyen elképzelhetjük a választ. — A kedves lányka színlelni nem tanult ét azt anyja irányában különben sem tartottta volna megengedhetőnek. A kérdésre habozás és álszemérem nélkül megvallotta, hogy szereti Leonint. — Vizsgáld meg szivedet leányom — monda anyai hangon a bárónő — és ne erőltesa magadra oly érzelmet, mely talán nem szived legmélyén fakadt. — Nem. nem anyáin ! Kn szeretem őt én ő szeret engem! — monda hevesen Valéria és anyja keblén rejté el piruló arczát. Eleonóra vigasztalan volt. hogy jó nővére elhagyja őt, sírt és ezer caók között igyekezett lebeszélni Valériát a te; veiett atövétségről. — Ne légy oly gyermekes Eleonóra ; — feddé Öt anyja, hisz csak nem maradhat Örökre leány Valéria a te kedvedért. A két mostoha nővér magölelte egymást. A két bájos angyal édeni csókokat adott egymásnak t szemeikből a stivjóságnak tinta har-matcseppei hallottak. A bárónő meghatva szemléié e jelenetet és halkan jegyié meg: hála neked Istenem* mégis boldoggá tetted ssegéoy Valériámat! AZ anya szíve e pillanatban túl -boldog volt. — Túlszárnyalva látta reményeit, melyeket hajdan a jővöhez kötött — Ason ' időre gondolt, midőn as Őt oly melegen szerető Tbeo phüe életét áldozta fel érte. A még most is acép nő szemeiből köny nyék szivárogtok. Szent könnyek ások, mert a testvér emlékének vannak snÉteive. — Nyugodj csendesen Theophile! — monnogá csendesen — mig a fájdalmas emlé kek behatása alatt látszott lenni! — emléked örökké fog élni nővéred szivében, kit oly ne mesen védtel és életedet áldozdad érte, Legyen •Uoft emléked! (Folytatása köv.) eyek réssáról, hogy késstetve lön egy aj d%rt-but elének el ni tek. H»noy Bél* tuár ar ki-Jünő soogorft kísérete mellett. Epurjesy Sándor ftfrGrúber Gáspár gazdász uruk fellépése a ket .ős dalban sikerültnek nyilvánítható. Szabó Vilmos g. ur ssavallata „A. gólyához* Tompa-lói ixigorun bírálva s részrehajlatlana) több ki vinni valót hagyott hátra; de est ugyhUzem, a darab nehézsége okozta. A dalárda .Jahúsz legény" csimfl darab sikeres elének lése után következett a táncz. Gyarcai cxígáoy bandája oak minden tagja anyai keblen növekedett a a lélekt«len iráraz fába ömölt élei mégis telte hatását — liabár böjt van i«. — Vi.láinj;Tor Bán ozökött a daliás s^reg a hölgyeit kosé. hogy tlkapbapaa a magáét, — vagy a másét — s a itTPin falai báli sziuezeict öltöttek. Kldaiultam t^kszor oiHgamba att a szép dalt, hogy : Kekete s7.1 ni, barna szinbaj, piros száj... azért sajog hz én s^ív'-m, HZ«;rt fáj!.. Xmii igaz az, nmit },c.-zé\ a világ, li"gy a fűidül) nincs üdvösség, .lutfuynipxág. A láiicz kivilsgua kivirradUg tar-i-itt. AvkfWZ'TU BZftluszoli a c«ak az umlékt; maradt fenn. Utúgyürii.ilese az emlék, mert az én l.sjrsi komám még most w azt dudoljw. hogy: Békóba v.-rt engem ia a szerel-ru, mirt Keazt-he ven a lfgsz<:bb lányt szeretem'*. A tiszta haszon körülbelül 70 frtot tesz. Csángó. — Benedek Aladár . Ujidök" czimü ?ltedve!t hetilapjának ez évi 12-ik száma a kü-vetkezÖ változatos és gazdag tartalmat hozza: „A tapitnádás éa a természettudományok." S. K.-tól; „Az öreg almafa- (ered. költ.), Ilkától; FÜlgau (nöi jellemiajz) Benedek Aludártól; [Az engeszteli' s rA bajnok n^je" (Tenysftn költemeayei), Szülik József fordiiásában ; „Elvesztett ideálok" (Loy Arthur elbeszélése) R. A.-tTM. „A nÖk a nemzetgazdászatban", Dr. iStein L/irincziSl; „A mostoha anya" (angol be-szélvkw); „Irodalmi, társadalmi és müvésreti hirek ; A borítékon Felhívás; divat-tárcza, Hy-m.:n, szám-rejtvény, betü-talány (hármas jutalommal u megfejtők számára,) Büikrák, a szerkesztő njilt válaszai, vegyesek. — Kz elegáns hetilap előfizetési ára évnegyedre 2 frt 50 kr, Jelévre 5 frt, *z év végéig 7 frt 50 kr. Kisebb-raogu tisztviselőknek, lapiióknak. valamint olvasó egyleteknek 20 százióli engedmény. Ki-BÜÓÍ (ü szerkesztői hivatala: Pest,Ország ut4ö. II. t-milet 24. »jtó. Még egyszer megjegyezzük, hogv a most alakult „Felialálóic egyesiileté"-uek e lap lesz apriltól rendes közlönye, »mi e különben is kedvelt lapnak bizonyára sokak előtt csak uj érdeket kölcsönöz. — Rövid hirek. A delegaúo május bó- " ban ül ö*eze. — A prímás 700 vizkárosulut se gélyee élelemmel. — 1879-ben világkiállítás lesz Parisban. — Az akadémiai Teleky jutal mat .Uoktor Pcrcival" czimü vigjálók nyerte el, szerzője ifj. Ábrányi Kornél. — Az egye- ' tetni könyvtár márcz. 26 án nyítUtik mpg. — Pápán egyszerre 3-mss aranylakodalmat ültek. — Siékesfejérvárott dalegylet alakú]. — Bu dapesten 10 frtos bankókat gyártó társaságot fedeztek fel. — Lyubobraticsot Linctbe inter- j nálták. — Tó völgyi Titus nabadelvÜ-párti lett. — Smyrnábói fűidet küldöttek Deák Ferencs sírján'. — Jókai .Petőfi társaságot" alakit. — i Bpesteo cholera-eset fordult elŐ. — Ui&zók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. márczius 16-t6l — márczius 22 ig. — ,A r«Dj Kor M QÁII oiL nimiclt ÜÍJUIO- diWr Henc*-*: Kilimáa. Talián Manó Grácz. Odry Uúpár Enhattod. Uajtio 8. Gráct Polík Ignie* Va raid Waáak Hugó Bica Kofan Sándor Bíe* T*kác» Endre Veszprém. Kellet S. Somogy. Kr.iut.-r K.-reu.r. líi-r . K«inh>rdt Arüiur Bpi'BC. Hoff Károly Kir >ly- viii .. Aiminy iiihur Krdély. Küiiigfeiu fUlx.-l Cirárz K -,'«bxum Zsigm. Ki'.rineud. Llíder* Warten Bc.-.i ]»■•>>-tiy Kií-Citel. Hr«oltrr KÁruly B.'.CK. Á^.-toi, JAUU* Bpf «t. Horvitli BoldiíoÁr lt|>P.-.t. Dr. AIÍrÉd i;|.esi. Lázár Imre Keaitlielv. Hauov.l K. K^sitttrly. iM-tlelheim Albt-rt ü.-ca Srlntfm»un Samu Bé<-». Schwarrenberg Dávid Z.-Ajuiti. Gaál Déuc* Báthf. Doraenbach Kereacx Augnburg. Tűr"tk X. Szrkflv, Klügsteiu Henrik Bp«at. Galgóctj Munó Sopron. Lü- der« V,'. Neusaf Soraich Ferenci BJJMI Karaj Ker dináud KCrmend. — „Siimiliot1 csimzett szállodába : KacHÓ Pái Gyékécvev Zapak Mór Hegedi-. Lő.vj M. Béc«. Varja J. Pécs. VidiM F. tílfcgeuliirt Kremer £d« Béo Paviticii Uiláu Zágráb. Vodjauer N. B«ci. Wiuteruiti J Béc*. Zill«r Omar Bartneu. Bogenrieder -lOncf Barcs. Pollik Henrik Ürácz. Onzterliober La- jif Rendek. Kovács János A.-Lendra. H«rcz«g Mon- ULsonTa J. KSixeg. Ariitoviet János és Simou Zigriib. Klein Sámuel Héc* Kai ivód a S. Letenje. Schleainger QB. Scekeafejerrix. Karx György Kerurte*. Jung iJ»-tyi* Bécs Hennann Ferenci Bpeít. Hacker UOr L*-chonbach Glflck Jdwef Bíc*. Kuhn Ignácz Bpest. ScLnidt Jónef Pola. — rOroiilioboi' cümzett azálludába:' Silberatein A. Vesiprém. Cohn Albert Nüscr. Tum- bol UtTáu Butc^ora. Krizmaaita Lajos '/• -Kgersieg. tichön József Péca. Ungar Bódi tíieut-Piiier. Kováca Oera ét neje Murcaali Fucbs Bernát Bécj>. Líjnn-' B. Fr. Béca. Mondolfo B. Si^ek. Fiscblcr Jánoü \.nr.,,.l. Nemoirth Samu Csáktornya. Fncba N. KŰHzeg. J&hn Vilmos Arad. Boros Béui Arad. Beicfa Samu tiiklús. Mayercsák éa neje Caáktornya . n" o 1 d I E D o z c^ituzeft jizaiiodAoa > ^teiii" berg-er N. Szombathely. Sterc Kálmán Gr«<--.. Schwarx Ign. I'éca. Klein Aduit Bécs.. Bartbul (ívörpy líu-lionct Diuchau Utv. Udioa. — .M a g y • r Királyhoz' cntnxett nr.ál- lodába: Szabd József Bozai. Farkas Imre Szípct Kk- stein Salamon Sient- László. Wrenk Antal ZACor. Sits Simon Fac.^a. Rusznyák Júzs<-í Dombom Nem- sicli J6asef P.-ri.ik. WciaUerg^r N. IV-rlnk. Kibalits Ign. Saerdahely, Mögyi Joiüef Canr^ó. Luká<.-s K. .SzerdahHy. GiU. wald N. Perlak. Ti.chler 11. Szcc- dab«lv. Kokurttcz K. SEerdahc>1v (ir.infrl.l L. Hali.'.t. Kaufer M Biu:,,. Jotb Fereiicz /. -Lgera^g. 1-n-- oik Gv. Hahót >nva AnUl HahÚt. KÍIM.H Lajos Hahót. " — K t e i II - r Salamon utáik.dÁjábj* : Krem-sier Józa«f Szakátoi. Scbwanenberg Izidor Z.-Apiu. SchOnauer E. Jánu-liáza. Hitler Károly Arad. lio.-h Leo Söjtör. Kreísler Adolf Gtílne. Üross Lajoa Bger. Tót Pál Horváti. K.a József Kerecsen Koha Miksa Eger. Roaenberger Adolf Pápa. Hiiller J. Pacsa, Tbeeaz Gy. Bátoriteg. Weiaer H. Zágráb. Fiacher B. Leteaje. Wes J. Dobri. Weiss A Keszthely. Stadler D. Szombathely, Dnieker J. Vid. Earpiu J. Canrgo. Poaznuu F. Dobri. Ksnfer M. Bajom. \Yeiss N. B9- hönye. — Hoffman U. czimzett szállodába: Gold N. Cserepet. Seligman A. Novigrad. Goldstein N. áziget-vár. Schl»singer J. Pécs. Haosner J. Szentes. Egy sz&ntrOgató reflexlói. — Pötréw, mirex. 2l-én 1876. — Fájdalomtelt kebellel irom e aorokat, hogy salai gaxdxaági viKonyaiak éa jelonlt-gi helyzetünk képit c«ak uéinileg ia todaa.iam azokkal, kik eset, véax-lerfaea napok alatt nem lehattok azemtanni axon irtóz i*tó pQHxUtáanak, mii a nora, az idő oly elTiaelbetlaa rsapáaaal mért reáuk, -- nincs toil, mely leírja apó-loUiat.au v«*z:eségeí ! — A liouiau tart., kegjetitu ttlböl, muty miu-d«u ílchninzereiuket f5 lemén itt), alig láttuk maguu-kat kibbttUkutui, már in jiulyon napok válu^, iJl att! Nébánj uap ezeiutl muCatkoxó enyhe i-t üde Uva^r.i napokat 18-án a reggeli úrákbau delrol ke.etkextj itzél dúlt, ruhamoa erűt ft-jlvén ki, hóval Ixirii.i il b.itá-raickai, illetőleg máriz. ^1-én, midőn K >urukai irum, i\ leltet'' Itiyua^yoblj oiervbeu dtihüng az urkáu ; meg-rétntllve a gazda ji>u-uiogy a zor.iun idübuti, menhelyet keie»ve, bol éUlmet találna barmaiuak ! elvisel-hetleu a venzt-uég ! Marháink, birkáink, bÁrmiyaiuk halomra dügüive, — iatáJlúiuk, atlaiuk hasoulók a rágóbidhuz, melyben a lejtett bürük iizá/.ai buv«vuek ! ■uindezt a terméketlen aanyaru múlt év idézte ulo, fájdalom, hogy practicusabb gazdáink látván * hiányt, a vi*stt uenj síeltek jeivzui ! kétszeres a vtsrtcaég, a mennyiben tavaszi vetőre axánt nn-gvHinkaí takar-miny hiányában f ól etettük, reméuylvúu. hogy barmainkat tnegaentbefjük az ében ilögléM"!, aionbm nem aikerült! As egyptomi tíz csapás nem lehetett oly keaerü, oly rettenti., mint volt a le-folyt tel éa a jelen tavasz gaxdxkíizüuaÉgUnkre, mely a nyomort éa azfikölködéaE oly nagy mérvben elöiuézé 1 — Folyton néztük a barométert, forgatjuk a naptárt, vaJjon mikor ;5 borára derű V itt az idd a roi*, árpa, zab, bukkóny ala vetegetni, de a 30 centiméter magajai, fekvő h» csak apríht bavában, ha uyujt lért mezei munkáikodákunkra éa akkor ia az a kérdés mivel ? midőn bar mai tik. élelmi csikk a muskálódási időszak alatt mint takarmány, ugy vetŐmagvaink a sors csa-páaa aital tönkre jiittatutt! Csendes éjazakáiukat rettegve ébren teltjük, ily mostolia körülmények közi cltoondíiatjuk, hogy .airva vigad a magyar:* Papinzeletek. — Hitengem ki pírlol? Nígjon dirik Olo*utoábiu KS lüiirúi iv.-kkrl jÁrkáli* ; a hova az ember megy, mindenütt cnak sláirxsi iv. Itt a viz.k^-riisultak javára. gyüjti'>);utiiek. aniutt uőe^yleti alxprn, Jtmoda ralxini liazai fenlmúny mf^wétflúri1. emide epy dalsriin alsprx tArtják elebed Rz aláirási iret. Ily sok sl»irá«i ivvrl ti&ztelf^tek ncniréieibcn t-gy úrt-£ ar-nil ft i-n.tk ennyit tii;>ii'luk ti.-kt. rLe(;y>-ti sziveit ez ivet alAinii." — „Ki-gytbk«->ljek ez e^jjciel jiártolui.-Az i>re(t nr vi-grf kijütt Hi'j;mnj.-lhOI n így Xi'ihajto-soll : .Hm. higyjék el maim, íliiokt-t igvti pártolom, ■le hát ízen sok pártolás után ki iog fiigein pártolni V* Házm'Rter: lélekflzakadtaii bcrolian az els5 .■melelbcn lakóhoz, felkiált: «s i«tl!nert, meaekttljOn 1 jiin az árviz, bedül a báz. Lakó : ebex semmi koziím, mondja meg a há-zinntak. AnSkcuk énínú értik meg a férfiakat. Ha el akarjuk hitetni egy nSreL hogy kJtaMr kettő üt, folyamodjunk szivéhez, hiaaunk enelmta-■igére, csaljunk könnyet azemébSl a mindent elbiat. A mely nS sir, az megvan S A Ifgtöbb nő talányhoz haaonlit . csak addig erdekr-], míg megfejtettük ;* de ha & megoldását is merjük, megazdoik tetszeni. _Azt kérded, miért nem veazek fele^gül gaz- Mert nem akarok - n«"m Me-éfje .enni. Fírfi í- ti<> r«ak akkor vf jetiink, ha a férfi magasabban áll. Érték- ét váitafalyaai márcziua 22. ■)".;, motaliquea 67.45 ; ó*/, nem-;, kölosho 71.25: lH6ü-kiálladalmi k.ilr-flón 111.—.buik-ré«t.v. 8.9Ö— ; hiteliut-izeti rénrénjetc löÓ.GO ; vény 7.J.8O . temesvári tolduítiermmi ttisi köt-vtíin 7-J.75 : tírdélyí íoUtehcrmentéai kötvény 76. — ; horvái sUron földttíhérmenté«i kütvéay —.— ; ezüst 1O2 9U; cs. kir. arany 5.441/, NapoUond'or9á6-. JE5C6*fcl •n gtr>y>'t^tiT"i Marcz.us 26-tól április I lf 1876. H.í- és !:»■.,- Kall,, é s prot. G 5 r ü g !*f nap; naptár 13. J6'U» m ;<1iOO t-aibert. János n. 2« Vasarsip A t Lata re 11 C. 4. Ben. 27 Hcttű Kuptrt 15 Agapia 33 Kedd Gasztáv 16 Sabina 29 Szerda Cyrillus 17 Klek 30 CsUWrtak Quiria 18 Cyrill Ttit 31 ; Pintek Beitj^mio 19 Krissan nn 1 Szombat Hujo (ao : ciciós szerkesztő : Bátarl LajSS. Ein Haupt-Depöt meiner KI. Schwechater u. Steinbru- eher Brauereien befindetsich in Gr- Ka n izsa, Kazinczy (eheínahligc Brauhausgasse) Witwe Ungerisches Haus, wo Bier in allén Arten von Biergebinde stets in Yorratb. Besonders empMile einem P. T. Publicum mein vorzüglichcs Export Márzen-Bier in Flaschen Anton Dréher. Dréher *) E rovat alatt kSilöttín felelSaaigM ner •állal a . Sasrk. Adresse für Depeschen: Gr.-Kanizsa. Főraktár: Müller Albin vegjésznél Hriinuben. -, Ur. John V«lf F lo rlll n e -t ja. A legj.»l,b fogtisztitó és edz," szer, it.-veny riár.rVhM, eltávolítja n aráj rósz szagát és helyette kellt-mcs illatot gerjeszt, a (a£vi-trvitl i^j* lOgltus dagatixtut elhárítja * mi'c.'vja a fogakat rottn dá t,W. Kgy palaczk liu kr. Dr. John Yntr ■Serall-fogpora tisztítja a fogakat s liaaználau ntán nemcsak a fogon I&rakudó kfivesedéseket távolítja el. h*n*ro a fog feoyét, f^l.érswgi'-t kitiluS-,-ii eKlsegiti. Kgy doboz 4'J kr. Ur. John Ynle Prompto-Alltlo-jm (fogcseppek) jótállás mellett adatik. A legmcgrőgzőitel.ti fogfájást is kevés idö alatt mi-gszUnteti. Kgy Joboz hozzá készit-tt pamuttal 4U kr Török Bzáj-p»Btlllok, golyócskák, melyek a izájbau forgatra eldzuek minden k-lleraet. len szagot a szájból, fSkép czélssera az színházakban, bálokban s egyéb társas korokben is stb. Egy doboz 40 kr. Ur. Borba ver általános nÖTény-gjomorerösltö. Ezen jó illata s er6sit6 készülék igeo jó hatással l»ir ?yöng« emésztés és abból ssarmuó étvápyhiiny, szélbáutalmak, idegr- fejfájás, gyomorégst, g7omorkatarb, aranyér, nárgaság éi székkukacs bántalmaknál. Egy palaesk 50 kr. Dr. MOller KÖTénj-mell-paatllljt hathatós enyhitSster kshaléa, mellbajok, lélegzés, ssamárnitrat a rekeduégeknél. Egy doboz 30 kr. Phllocome (növény hajkenSea) nagrr«arint idegen éghajlati olajokból kistQlt, megtartja a baját, ssakilt eredeti szépséféban és erejében, elUvolitja a hajkorpát és nj hajat ad a kopasxn ik, gyögyitja minden hajbetepeget a nélkül, bofr lefkevesbbé is kellene orrosi ses«!yhes folfamodDL Egy szép üvegtégely ira 1 frt. A Iteletl Mépltó-tejnek sokan koszonhetik ssép, fehér s ifjn arcsbo'rilket, raelj minden as arezos timadó bajokat m. p. s z e p 1 5, majfolt, sebhely, kateg, arrreresség stb. a legrövidebb idő alatt ehsWoGt s helyébe finom ifjn aresbort Taráasol. A hatás bisooyos. EfJ 0T*f ira 1 frt 50 kr. Mindezen itt felsorolt szerek eredeti miuSségben kaphatok : Nagy Kanizsán, Práffer B. jjrógjaierész urnái (8—18) Tn(1 oinányos Ítélet WILUELM (6-4-, gyiigyszoresz ur köszvóny és csúzelleues vértisztitó theájáról. gy kbpn előmozdít heri te«t minden reumaticus és hzocvcii^aétiél, mely miiiiii; lázzal és az izületek gyaladiso* bántahiiá-val, Jttfranatokkal aib. van egjhekötre, — podauránál. a keresztcsont éi rsipű fajáiánil. nyilalásoknál % tagokban, a csuklók merevségénél, lábikragörcsöknél, sőt idolt uorulásisá. és az ar&nyéruél is e thea nagyon hathatós sri'rrfpk bizouyi.lt. E tbea tobit a Msorolt bajok ellen legjobban ajánlbatú. Berlin, 181J. január hartban. er János, Dr. MOl (P- H.) orrot é> Óvás a hanisitás é* felcserélés ellen. 8zirt-ske4jék a t. közuDsé/ rasárlá«oknil türvényes 6rA bélyegemet és ezégemet, mf>ly«k minden egyes csomag külső felén láthatok, kfllönös figyelemmel megtekint' ni. bogy hamisit&sok által ri ne szedessék. A valúiii WiNsansi-féle auliartariita. atrtirüeuiniLliknd vértisztitü-thea csak az elsS oetnzírti Wllhelsl fi-le Tértis^tit'J-theagyárli^u Neunkircucnbi'i] Bécs meUett. vagy általam a lapokban kijeMt raktiraimbaa kaphstók. E|y ataÉaX 8 ■at|r« felMztva, ortosi haaxnalat- és ausitissal ellitTS 1 frt., a bélyvi; es pakolm-dij 10 kr. A. t. ez. közúmeg kivimére a ><lóUi WUMsi-teK uUarttvitlt is uti.ksasutlkas »érUtztHé tkM kapható : Ntgy-KaelzaiB : PrigerBéll cjórjssertáraban ; Zágráb ban : Mitüoach Zsifmond grógyss.; K5szegL-n: Caacainovits istT. gyógyst.; Kadarknton: B< dt Béla g'yógju.; Keszthelyen: Keszthelyi Emanuel; Kaproncxán : Vi'erli Miksa gyógyít i Sopronban : Wrcbowsaky Rudolf; Ssombsth(Íven : Pillich Ferencs gjogyst.;éj Suumártt: Boisin i. >;<>g)- szeríes urainál. (6—4) orvos-, sebí'Sztudor, szülész és szemész gyúgyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 11 uz önfertőzésuek minden következményeit, ugy mi p'.- magömléseket, »Í iugerlékeny gjengeséget, az ondofolyast, kttlöaösen a tehetetlenséget (elgyengült férfieröt) 2) hne.vcsőroljasotat (méguly idülteket is), a nem- zórészek bujaióros fekélveit és másodrendű bu jakórt minden alakjaiban és elcsuKtásaiban ; 3) hugyc8Ő8zOkülóseket: 4) friss éií idült nyáklolyásukat nőknél, az úgyne vezett fehértolyást és az onnan eredő MAGTALANSÁGOT; 5)bórklütéseket; 6) a hngyhólag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponként: délelStt 10 órától 1 ís, délután 3 órá- . tói 5 ig és eetre 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó-uteza 2-ik szám a. kígyó- és varoshftz-atcza sarkán. (Rottenbiller-fóle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonsai .ot^pM válasz adatik is a eyógysierek ^^*B mPErkilldetnek. (tö-10] Bízzatok s bebizonyult jóban Orvoti tekintélyeit és számon siagAi-üitnk tiiieoiivitvái.yai. * naponta növekedő kérdesGakíVdéiMsk é* nzaporitÁ« k.-zj;*k«d'k al.int követhető gyfígjárerek j«le*sfc(f felöl. Dr. Miller moh-növényiiedve meglapS hatiao a léRtnG ^ * mull mim.-.. f*i>« l-i'^iitúl .'•« ti,-d5b«tsffeki.£l. Egy tégely ha«xnáJati utaiiitá*sa] 50 kr Köszönet- és ajánlólevelek. Tekinteteit nr! Fölülmulbatlao moii-nBvéiivne<K«t''Tt <>xeiinfl ín Jittnlvn «r-tem magam legmélyebb kíisxfluet-mt-t kifejexui ; eey««llil «*7.<-n Kernek köaxtlnbet'-m az fi»l<li;> r«nit'íiiyt-.t.it, <■«• mo«l liiztuftan vár-hstó jaroláíotBat. érek Ata tartó melláréng-fcép .'■* köliiW-ií.ül. 8*ÍTeskediék a szenved." emberin«jr írdnkíbeu e«n iiraz-.-l-l.fi sorokat kinyilvánítani. T«lj»a tinzM-ttel OeorK Mihaeli. tukfjjíni;.-.. Dr. Miller hatóságilag, vegyeszileg megvizsgált óv balzsama görcsök ellen. Még fölülmulhatlan hj.t-i-.Ars ní*ve minden^HwR iryaniiir l-ttj. gyomor-, .«iv- és U^gíircsrekn.-I, vili Iái í-s uc!ié/.kúru- rohamok-naJ. Egy aépy palarsk ir« 1 frt 50 kr, cgr ki<-«iny *) kr. Tekintetes Miller Jaooa urnák Brafwótiau. Óvbaluawa Kíir-csttk elírni nfimnek wiv- úi tneilicorcsemél ieen jel-* .i*«>lsáMnkat tfto, kéiein nekem pnata u tan r-t teli*, míg -1 uauy j.ala«-T.kkal á 1 trt 5u kr. éten eléggé n«;m méltányolható jelen n%«rbnl kiiUmti ■ o«m -fogom elmulaaxtaui eme hatúo* szert inmdeaQU x Ugj-iblian ajánlani Felíö-Teli*ke», 1875 aiig. 8-iu. Kiváló tisitelelH-J Alosti PÚI, főMmiv^l". Míii.lenkor kapható : Szegeden Gaszner m. k. UniOi-vJtjtí;- nél, Áradni, Tuiinsr é« tárnánál 4» r*ri«w \V. I. n£) K-r.r...-!; Qob«t»kv l. é* Dieoer U. J. gyógyszerésznél, TemeNvártt l'n lu-r J gyágyazeréasnél £■ Ht.:siffer J." K-nél. l'écseti O-rte .l.-tiíl. Ve.-aeezeu Strach Sebest véd gyógyszeréinél, {'l-'— 7) ♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦ ♦♦O ♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦ U. .javiioti Uiurhi XX ■ Legkwelebb jelest mag a híres, maga se- &» XX XX LH ■**•* eE7eU» könyvek :n á s o d i t, tettmesen BB XX JJ ■jaritoH és bővített kiaiksa : Hj Tx „ÖNSEGÉLY" —imn.el, * nemző rémek minden b--tec**>ir-i nzam&rft. lnl é« (BcgbtxhxtA UDÍCWI.P. Dr. ERNSZT L. Jowwiri in-ttf. Klen könyv okulást és se^iinéi;*' nvnit min r taxii kukk kik ifjabb korokba titkon búul nay űcrtektelro kk-« pongMt flstek é» nnn-k knrcik-xtében V«-ie«, v^ffy »-tdnlt Mritirtbro ««ivedti-k. vairy »nn-lk K.;- z«l íwÜliaitól fej ivritéinek Aiok is. kik idiwült bni»ko>b*n, bdrbnjokbnn ho Jakóro> kteZTrii}bro. n<ijr>*«ö»zI,.t01é..ben Menved- oek. vftgy kiknek resté tul-úgo- hiu&i>vadsi^k illa] pyön- tf ttwwi, telje, kiiryóirymán tiláltndaik Nevelők. leikMi-k és 4t*Jab*ü -mberb«rAtok, kik a fiataUAí javat wivükön bordjAl*. jo\ tesxtk ha eaen könyv Urtajmfcvaj monwraerkcdnek. hirv* könyv, mely oigyobb viligoíaAc kedveért ^-ikkal vn dlítva. mlndrti köm vLrre,k-- m elrendeltet i'vfu'wii Km n.jkih&i vitn CJ iáiVÜ* nirnQr I ?*?.*"* ^P0*10- d« P"«» "»)*■" n»'»i ■ ítóí ArT57r7 1195 I Dr. Ernazt L, mwtim onos. nlria ^4-ik nra S2. jnvitott kiadAN. Pályázati hirdetés. A nagy-kanizsai izr. hitköi«éB a Csengery-.m-z.-íi K Ktainny-CRáTxl Öastekötf! njonan ryitoit ulczill.an 1íét Iakfi:<v..-i: i'-pití-tír *£Áu koUán, ei építkezést f, 0 aj.ril IHJ U-án déle!Öit> lu ..,sk.ir a'iai (Offert) utján kiadandja írásbeli ajánlatok « megjelölt építési ilij :,■' iás.'.l ;,'].; \, „atp kiseretébfn a f.ínt íníizi.tt lialírid»ig é.- pedig nj.pl'.nkii,! a .i'.-.l.-l.-tt' úr ban a nitkíízsejri irodába nyujtaitiiók be hol nr. .'j,itke/-sí i-rvek köhi^gvétéai előirányzatok én a líiltéielvk ine^tekiniliet.'Ik Nagy Kanixsán, le7i;. márez.ua -'4-ér. (63-1) A hitközségi elöljáróság. Árverési hirdetmény= Alnlirt királyi fcKt-eifyxő re.«V>ró*l a gula-egeTaxeRÍ kir törvény- i nzék ktU.'nyu hát .'migának 5."(22 ^7'J »*. .i- k^it n.eitbixáai folytan kBx 1/trtL- -étcl.k, - itiiJ»iCM.;t . i ■ stt k-xi>oiiU h.telbank ijraKgatOíága mini f«l].eip>iv*k ifjabb gróf Battiiyát.y Zsigmond «t-ET">tbi lakó* elleni vej-] rebajtjui üpyél.en a Mt-fóitti iira<l»N>m 0* pe-iiiif a Sxl-OrtStb rne*"vá- ( rosi S. s/. .jkfliiyvbe.i. I. I ". *orsi/--na, ugyanex-n tjkr.nvvhrx csatolt ] p varnoki !.r>7. tjkbi-u 1.2. * «Utt ax aranyarfi 9. « Íy 1 z. tjkr.iiyvbtu I. 1. r +1 2. O»* alatt. a batvkt 1^1 &x b T ii iz. a egészen «i|irr«Kin-k éri 17. t,klii*n 1—-' ■or»r. * — a'sJtt.-|.é:eri lia. ■*. t:l*i..-t. tulajdiiuát kt'-pezo ÍD(;atlatii'kii.ak — ti-vi , »orMt. a n ,«t -pt-leri 19. tjkb«n T 1 «or«. a. ax aranyad. 1U. tjkbL-n 2. ■or-í. «. cg.'.MII alperei tuUj.lonat képexS inKatlaiiokD*k, továbbá a *xt.-pűr<TÍ 77. íjkbpn 1. aor** a., ?•'■&<• »x aranyad) S4- aa. tjkbrn L aorax a. bejpgj-xett inc>atlan>ikl<ó] if> g.óf Hntliiy*ny ZMgmonil'.t iil.-Ui rúixt-ic. mépi- e/ön ^kroit^ek Urtoz.'kai év et«kbez kiilött kiaebb királyi Jiá>r(.»vét.>lck. illetve rojpál jövedelmekn..-k íláS^HÍ Jit. o. é. b«-c*OIt ineittlaii birtoknak .-lirvtTtMtet^p 2117 «x. V«(Í*Í*.H<Í! elrendeltetett, a kitfirve volt t«l*ö liatsrnapi.tr vovűk liiáuyn miatt I;«ÍD foganatonit)iat-váu, t-xen itvirt-f a mánotUk lix-árnapon, vn^yif> lííTtí-ik évi april ))•'• tj áu refTgeli 10 órakor tízt.-Grüthnii, a vir.>shax liivataloa ht-lyiaéfvl-en Ing megtartatni. Árverési fel tételfk H kovetkezOk : 1-Sr. Ai uradalom cpyúttPj.en n.lntik cl. 2-or. A kikiáltási ár a ber»ir. v»KyÍs 92:;,aO« frt. aiouban a k.'r-dÍH*« iii(ía!li.li *x-n hiTnáiun alul ia n i|tder.P!-»tr^ ..lfo»; *-latui. 4-er A vev-ilíl a v.'ti-'.árt a k..vetk«j:.':k»J].|H'ii tarroxik lefixfitni, agyaoin: ax 1-a.t .,■■!..■! ax árverési naptól wimi.v* 2 l.ó :.latt, a Il-ik rtaxk-t az árvtrt*i naptól asátnttva l> IÜV alatt, a JII-i»c réíxlet az árve-réai naptól ntámitva t-gy é<? .->latt ÍH pedig minden egyea réflílfttÖl, a birtokba 1£p£» napjától «xá«>iUndó 60],, kamatokkal a ».-«?(;«raxegi kir. adobivutal, mint a x -cgeriípp-i kir. tfin-ényszí-k letét hivatalába elftr? kieotki.xíeudő utasítás folytán bifixf-ieixl". a menyiben atonban az ura< lialuixt a végrehajtató OAxtrák kű/pnuti fül dili tel bank Tenní •"«? e* esetben általa i-sakis annyi íiss/.c, :!.'.• temlő be — ar árverés j''Ker'"'re Pfn*'-| kedéaétől számítandó 14 nap ^latt. a nn-ly az előiiyön tétflek- é« elöttr ] bekeblizett követeléaek ki.»;.. colitrstre üxük^ógen, — a bátralvkoa ré-tí-lár pedig kb'vetelt-ae erfjéijr l>eaxámiiand'>, ae exen felüli nrtalánt ví-tel ir axoaban a feh t-t elek azt*riuti ídvben nzinte bvnzeteudö leeod, — megjepyeztetv.'n, miként vevőnek nxai>a<)ságában illand a Tételárt egyeseire ia a lei.lobbi lixt&riii<"k előtt litíxt-tm. a bánatpénz ax atoUó lész-letben tudatik be. —'A bánatpénz és vetrlári rémietek vapy kéaxpénx-l>en, vxgy |>ebii L-KÖ Iiaxai takarékpénztári könyvekben leteendők, azonban & vfi\íj ar. ntóbbink netaliíni úrtt-ke caókkenéaért tulajdonjoga bf-keblezéséíg axavatonsággal lartoxik. ü-ör A meevett éa liM.oz-xiut'r tárgyát nem kép^xő javak mindjárt az árverés befejezésekor a vov.* lus/iiálxtitha adaluak által, a tucly trl.T löl fogva egynz<TsmimÍ mitulrriróie terhek a vevőt fogják illetni. A ha. Kxoiihérben uriott javakbjtn «-• ki)l<>ni>ien bn^xonbérló által liaaxnált épületekben axonbau tikínU Mel . /. ;irn-i.'^ topánál ositáitára kitrixfttt lialá -, időkre - köt* len vevő * Li-rl.'t ax .ir\erPKeii>)<*> uradalomra b<*kfbl<>zrtt liaMonbL-rí srerz.jdés 28. p érteiOM'-U-Ü 1H7H ..rtobur Itd J-.'n uahoritlami] meghagyni — vinsont kxtelea bé'lő tilnii. tllotve megengedni, hogy ax nj vevő rt*ra vetévek niegt^-lele végeit ntex<"n a HxfikM^gm l<'-péa*tk«-t i-t iitteskfdét.«ki't nn-gtPuefKc, mely cxi-il.öl kí.i ■ b.-rlő egynttal az uj bir tt.koít marhái é« raciifiUégo nxítrurit ■?tlks('-írleiid>"l. habár bérleti épiilr-t^k én í'táliók basT.nálatát nx uj vevővel m^po«rt«ni; — I»7ti-ik évi or-lolier hö l-t'-n azo.tban l.úrUi k'-L-lc- nx, *lArvrr<-r.+tt e-/é>» birtokból min-deii iiie.isápúival kimenni.' Ar. ur*i\*)um biit<iki>avéti>If> impját-I fogva (t.iiídeiiumfi t.-rbek a vtvot íosji.k illrtnt. Hír A vt-vü k--t>-U-n a inf^vt-ti l>iri»k<>H t«v.". ,|,ií|ftrket ni árv-fé-t kivet-'; napon a v.'-Már .rei.'-ig raját kára én v.-nzélvére Ifisikár ellen 1-iztuiUUiii. 7-t-r. Miltilyt viv"> a% ár\.iési feltételeknek eleget telt, réi/.-re a megvett j>'»«á» tit)aj<h-u!"g;< niir.-ii;i>a l<i»/.itilbó| fng e<xkr<x<"iiteiiti -y .■!- .tdott birtok » bánatpénz «lvt-i<xtiMi'ii Mill tijibliau vív." klÜlxégeNé.H v cstélyirtj f.ijj ái verexteiui, Kg>Tntt-i) akik a* flárverexemlö javnk irint tii y Uó iixpj.itill axn<ytáuiló lb vételár foU-ol-u^ie fognsk T kvieaetciket a hirdetn t'tiy ki.r.xéi.teir; nnp alatt njnjuák >■•-, kiilónbeu egv iií*«itlatni. " l.it^zok, kik Végre- felhivatnak n/..»n jelzál»t< bantuiig Mcékhelycn, vauy annak k^ir.i te:t*xi.:an alkalmivá! leendü képTiseittitHnllk végett a hat<>ü»g sx/rkhelyéii,' vrgy amink küz. lél.on 1, ktiak, miszerint a vélelár felonxtá«a alkalmával ] letM<d5 képviaclfaftwiak végett a JutA»áir székhelyem meg-izotlat rendel-jejiek é« annak nevét .ír. eNdnnii; jelent.-ék be. <*II«nkfX» éneiben liiva- | iáiból kinevexett gondnok állal f^nak ki-pvi*elt«ttii. A vev5 köteles a megvett birtwk épületeit HMHH. fii o. é. erejéig líixkár ellen bixtositani. Távol lev," jelxálogon liitelt-rÜk rénzére képviselŐiink Hajik István Xala-Kgerazege-n székel." Ügyvéd neveztétik ki. Kf.lt Ktlmeglieu, iK7ti márexiua 10. S z ü t s Pál, 100köb-öÍ •ozs-szalma eladó. \IIIIImajor, u. |». I,ete;i.ve. L> ' Schmidt, birtokos. A hamisitástól óvatik! Üres fogak kitöltésére nun-í hatálysabb és jobb sxer, Uimt dr Popp J 6. ndv. fogur-v.ia Úr ^Bécavar..«. B-.gner EAMC Nr. '2.) fog- n j a, melyet mit.-deuki könnyen és fáj.Ulom uélltill belutlyexliei i»lv.ta fogaiba, m.-lv t..vái.bi rlromláxlól ótja s a injdalni.nl c»illapitj i Anaílieriii-szájvi/ L)r. PUPF J. Cx. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Kr. 2. Üvegekben | frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csi'uos log fáj dalinak • ban gyuiudá-oknál. a íogiins daganatai- éa seb -Ínéi; l'<ilolvas/ti.i a létecti fogküvet fin megakadályoz*a antiak uj kepxödését.; a£ iugtí fogakat a fughui. erősítése állal sxílárditja; f. midőn a fogakat éa iVighust minden ártalmán Aiiy.tgokttil niegtia^titja, a gxájnak kel lemes ftisseséiret kölrNttuüx i* már rövid li:n/n:il it ntnii eltávolitj.i a kellemetlen sr.agot. (l'> lU, Anatnerln-fogrpasta Dr. B(JPP .J.O.cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Kr.en kénritmény a lelteiét frisseséget és t>sxtanágál l'entai tj4. axunkiviil a fogaknak biüfebérfleget k&lcaöuQz mali romliUát m<-g-akadályxxa és ínglmat eró*Ui,i Dr. Popp J. G. uövény-fojrpora. A fogakat oly axép-« tisxtitja, hogy annak naponkénti baar. nútata álul nemcsak a kíixömáges togkÖ eitáv-.lnutik, baiu;m n fogak cománexa L*S tinomaága is mindinkább tSUcSetesbal. Kaphatók: >.'agy-Kaiiíuin : K«lus Jóxsef ifyóiíysie., Hoaenbor^ Uontiureld, Welísi-h, J* «s F«*»e!lioffer J. kereskedésében. - Pápáu Tsr-liepeu J., Keszthelyen : Pf;S5-.ierer gyógysrerési, Sioger M. Wcis \. Zala Kgersxeg. n : IBÓÓ F;, gy>'»gys«eré»z. Kapror.i-xán : Werli gyógy ixeréxx. Varasdon : llaltur gyögyaxeréax. SQineg»n : I'urnar K.tjet. Scuoi >atb-iyen: fillirl, Kereurx é. ltudolf gyúgjnnr. lUfli -Irvídiki Sx.-Gyór syiiit. Kil.ie K. C. Xtmxftémb-uiM-yr Tiinxita-t. u^v OiitlmM TWad: '« űaiiiál. — Sxéke«fp|iérvárott ; Lt-^mann A. liraun J. gj'ógyax. Lov*. iliiéiiybeti: Moi-ler iry>«yiix. Jí»lw.:-;ui : Uorvátli K. %y»gy***r***. Ker- KÖrmenoV.. : ll>.rvát!i J.S.nnxeiirend gvögysn Kaj-^virotl : Kohn . Itnnyliádoii : Krx.t.-.Ui. J. SxigeivároU:Ííarwarih. S-tlxinon gy*>gyai. Baján : Mirhilv-b Hl. é* MercTeld Íjai, ugy llirt.,,^ Ij»«.-y.uál. Kéeaet-Iway W. éw K. /n<*h, Sipfies gyúgyax. Kár»«t.tii: /.* m>iá:i»xky gyóiri.-Inicr-alíban: Ki.is ifjúíy-r. Tolnában : íJralf g.V»iív«. — i>unaf<>bi .iii) li« ritfii: Simon eyóKvf*créí ÓVÁS. Azt tiipuztAlLtm, hogy ar. nlt d^eJUégU Aiiallierin bas t.év al.itt iiamtüiUAtik é» .lŰ. un-iiiá* ké->zti'íí iigy^n* . I én * haját gyártmá- A t. közönség átiiitánára a/, azon feln^ercí^ftt haaznáíják, mint nyaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit ngyehnrztelein, hogy nz általam készített Anntfaerin nrijvir. inindenknr t-ljes fxég.-mn.r;, J. 6- Popp. cs kir advari fogorvos. Béos, Bognergasse 2. a r- kir »*,.i,:xk n.ivari nimerri*! >éti'ejit »a« griffektórianva^ én « töfvényes n letett rivjegygyel lo.tí ellátva, éa miudaxon készítmények, m«ly.-k Ugyan ha».jnt''., ilt- nőni úptin ax ítt leírt feNiCKTcIC-H-el letznek ellátva, liamiittasnak t.-kiiit^nd5k, ogyid>-jülfg a/.t is niegji-gj'Zt-in, bngy a hamisított Anaiherin axájvir., mely gyakrdti kártékony ha-táitu. olcsóbban adatik el Axé-rc is, hogy «gy ré«zt v.iludi Anatlie-riu szájvizetii jú bitueve a bauiiíitotl által c.iorbiiláft ne szenvedjen, másrészt mt'g, bogy a liamiíitók ellen fiillépb^^K-'k : tísztnlot-tel fe'kérem a t. ez kOr.önséget, hogy a hauiisitottn.ik megu"<nert Anatberin szájvizet az ola<ió neve megnevezésű mellűit náiain ra-lódi ellen cserélje ki. j. Q. Popp, psász kir. udvari fogorvos Beoa. Bogoergisse 2 bPii a iiíiiujjlib iiim ag) ü j i ö-, >épa- és s/ccskaváíjók-. szelelő-rostiik- ('■> kézi cséplö gépekre ; luvnbhú: járgányok líMröre, daráltik- és szivacsok™, Vidats, Czenki és angol Rajol vasekekre- eredeti juíáiiyos gyári ár melietl. ' Weiser János Philadelphiai világkiállítás 1874,. Fenti kiillitájra tészitett tárjak — ké«.'. uejeli-hté* iolvtáu OíoportonkéDt é» a. gyári ár.kuál s„kk»l ..li:»úbi.Hi'i (se_Ö).1 az „Arany Kaszálior Nagy-Kanizsán. Ajánlja a 11. i;. kiizőn.'ígnok nála létez „Clayton és Shuttleworth 5 forint meséa olcsó (i«8zeg(irt'-Jp.datuak, A csoport következő tárgyatbúl áll: I Ciinoi, jól jiri brnnr. ór.v L<i,. : 1 rsiilumrlrnou >>rh-.l/. •iurtoi-i hosíin lincirul, j«i. 1 r«nio. f.-nvkii,.ih.,,,„.,.■.„ klíl- ÁlUs mellett. ; lhi,l„n ' ' • 1 el«g»i>8 önt;itt iró-BH/k;./ lir.x!/- ' 1 ele^atiN „-;; i „,. ■■ ból, tollurtóvjil : i ;nj,^n „rivartiTn?'' 2 finom broni nsnali pyvilyatsrt/. ' iát,'-kk>»l. " , 0»«lt •■•kokk.l. ! 1 ™l„„„,„|ÍCTe Ivil !.r,.i,«b,i| I 1 teljéi v»rrrte8zki>í. ulmi sranv- 1 igi-n txrtóa nüi k../.i' i;i.ka nu>*- I : ara OSK- , Ai itt fslaorolt rendkivttl szép és RyakorUli tár^j Bzeaeo csak 5 forint. Blau & niiiideimenífi g»zcliszati gépekben. i kéz-, ló- és gőzerőre laiukon kulcs nélkül íeihuzhatók. igeu finom gépezettel, pon- I a b*zs: es londoni világkiállításnál a nagy v Uo"bilyrv* 3 "*'• ■i"líilli"'"al- E":ü ki'üntetéit nyert | . arany éremmel kitüntetett >k 12 frtVS.V.'pha""' BiaűTta,''onaiL^n, sov^ ^t'í-ííépekre 9—15 sorig éi p , . Wien, I. Wollzelle Xr. 25. Tidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesittetnek. I É kl ««^—«i a„.í. közönséget 290 frttól 360 frtig, ugymim a hires amerikai Wood-féle ^OOOOOOOOQ<^Q£ I k a s z á 1 o- és a r a t ó-, Wtjdiu Jóíaef kiadá-, Up- ét ayomdataJ«jdonoe gyonMjtó ayaouu, NAGY-KANIZSA, 1876. maradin 30-án. TlzenStödlk árfolyam. -T. f á írv V Elilatttf ■tfeis «*re •ei erre . . Sgy a«im 10 Jer. HMataMt I 6 hasából pAtitaWbfte ! 7, múodasor 6 • mindas ! toTftbbi lorart 6 kr- ; XY1LTTÉB3KX [ Ji nr.t»ri illeték min ,„. hiro»lí.ért kO 3Ü fcr. ásetendE. elóhbV'.Z ALA-S O2VI OGYI A í-d iieili-aii : szerltf8z:5hcz. Tftka-rékpénztiri épülőt földszint. — anyagi ré«sét illvtű közlemények pedig a kiaduhoz Mr- :.•■ -V-Í.IXIZSA WliuloUz. CSSK iauert mánk Átír- Nagy-Kanizsa varos helyhatosagának, nemkülönben a, .nagykanizsai keresksdefmi s loarasnX", a .nagykanizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanité-testiUef, a .Zala-Somagy* góznajózasi reazvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. \cg)-yv (ártalma lap, Hetenklnt kétszer, vasárnap- * esüitir'tükün. inesje.e} r Felhívás előfizetésre! a „£4LÁ£ KÖÍLŐSt" 1876. évi 15-ik évfolyamára. Miután az első negyed év végén va-pyunk,Velkérjük lapunk t. olvasóit, hogy előfizetéseiket megajitaní szivesked jenek, nehngv a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Vidékről posta utalvány által, hely-brn pedig W'ajdits József ur könyvkereskedésében előfizethetni : ■ egész évre ... 8 frttal, fél évre .... 4 negyed évre . . 2 , A kiadó-hivatal. Iparos kör. * Lehetséges volna az árutárak helyett a hitelezés elvének életbeléptetése is, de az atióss-ágcsinálás lehetősége uem emel, ba-nem ront és többnyire azt eredményezné, hogy a hitelt, mivel tán olcsóbb lenne, épen azok zsákmán}olnák ki, kiknek legkevesebb szükségök van, hanem az Olcsó pénzből kamatozó tűkét "kovácsolnának, a kis és szegény iparos pfdi£ szrgr*1 akaszthatná a száját. A sfgélyezés módja U-nne az ipartermékek zálogba helyezése és olykóp. hogy a/, iparos készletét az egyesület táritba helyezi, arra olcsó kamatra előleget nyer; de ci y:ili>eulás módja te könnyelmű pazarlásra vezet <;s az, ki t-lég tókúvel nem bírván, napi munkáját adja zálogba és azt fel is emészti, a nyertHiölcsönt vi&szníizetni nem tudja, valószínű tehát, hogy a zálogba adott tárgyak vV*d része a ziíl-ogba adók által ki uem váltatván, az egyesület altul adatnék el. egy-két év alatt ti-liát maga a zálogüzlet az árutár te:méretét veimé magara, de már csak akkur. íuidón rg\esek tetemes megrövidülést szenvednének. Az iparosok nrutára tvhit oly nn'idon volna trerendezendn. ho".y az nyílt rlndáM üzletet képpzzen a helyi ipartcrwényr\ .i/i«n ágaira, melyek raktári üzletre képese:;, i-rre aKalmasak: a ruha. butur. vas. ÜM-.'«:S, bádogos, kalapos, szűcs, kárpitos asztalos szíjgyártó és kötelesek termelvén} ei részt vehetnek benne, míg a szitásuk, az edény- és kályhaáruk finomabb nemei. Az üzlet három tárra osztarnék #»!, fi nomabb. középszerű és durvább czikkek osztályozásával, bár ugyanazon helyiségben. A tár üzletét vezeti egy kere-kedűi képzettséggel bíró egyén, igazgató czimmcl, ki a vevő közönség igóuvrit és kivánaltnait ismerve, a kínálatot telj'i.-iti. vezeti a tár könyvelését. Az üzlet ellenőrei a szövetkezetből napról-napra beosztott 3-3 szövetkezeti tag. kiknek cg;.ike a napi pénztári, mágika a bevétel jegyzcüi.'a hani.adik pedig az üzletmenet felügyeleti tivndiiit végezné. Az üzletvez'-tn tizriést és tanticui"! kap — a napi bi/J^ jclmiéti dij;iVat. Az egésznek fi'lüiiyrlóje és intézője pedig a választmány é> feiOír;. i*lo biz(»ttsag. Az uzJfti n.ijio!; bizonyos órái gyárt-miiny :itvétcli iduül tüzt'ini'k ki ; mindi'n egypsülfti ipart^ igenyb'1 vrheti g>áilmá-nyaira a tár hiteluyujtá^t -- mogliatáro-zott maximumig. Ha gyártmánya jó, n.rghat;iro/./a annak árát, mely a hitclföáönvvbi'u Incéje- gyei.íetik. valaiuint ag)dríioúnyon is; ezen beadott tárgyra a napi biztosok \éleméure szerint bi/onyosarányigelöleget -- az egész fizlettó! pedig a beadott t;irgv folvó száma val ellátott tárgyjv::yrt nyer. A fflvrtt ipariermék a fél által meg szabóit ériékig eladható — az értéken alul r.*ím. ha eladntoit az üzleti és eluleg dij le-vnnáiával a t:irj"»y bemutatásakor ;i fek'S-leg kin'/ettotik ; hu a beadott termék egy év alatt ci M :JI adatik és a fél az elűlegot dijával ogiütt be nem fizeti, a kitett áron alul is eladható lenne. Bizonyos azonban, hogy nem sulidan készült ipái czikkek a tárba felvehetők nem lennének. Kérdés már most. kik lennének a tár vevői és vájjon ez képes voina-e nagyobb foigalmat eszközölni. Első fogyasztók lennének magolTa szövetkezeti tagok hiányzó szüiíségletckre, any-nyiva! inkább, niTt beadott iparterniékórt előli'L'kép más iparterméket kapná:i:ik Fogyas/.tiík U-iméu- k a Imió-ag, nifly-nek erkölcsi kötelesség*; ipar; szükM'gleieit & i-züví'tkeztt utján beszruzni, ftigya^ztók ;i íe-'tült'tck. intézetek — fogyasztó a nagy \án»M és vidt'ki közönség, mely a solidipar-;-::nékek garantiaja által nyeretnék mt-g és éptüi inert niiLdi-n igény és o-zt'ily kielégítést tuláina, a forgalom éunként igi*u ii!*gygyá válnék. Az a kérdés már most, vájjon a szí1-génvnok di;clara!t iparos usztály honnét vegye a szii^ségrs sxövctÁ'f'x.üti loiiét az üzíct-liez és annak kiadásira? C>ekéiy mérvű b> tétokbul. Klóré láthatni, hogy a/ iparos osztály majd 400 csaladot szamitn zöméből aszövcikczetnek leg- alább kútázáz ugja leend, ha a tagsági betét ha\ankim eg^* forintra szabatilc, a vagyonosabbak két-három rész-jegyével a törzs-betéti szám legalább 400-ra,évenkint tehát 4«0ü frt betétre növekszik. Az első és második üzleti év az önsegélyző egyletek min-I tájára 10-20 frtig terjedő egyéni hiteí-i urujtás által kezeli tökéjét, de ugy, hogy e személyi hitelek a 2-ik év végéig lebonyo-litandók, a két üzletév lezárandó, a részvényenkinti osztalék pedig a feleknek a 3-ik év betétére irassék. A harmadik övben már a tár megnyitható majdnem 1Ü0OU frt üzlettókével, mit még az időközi betétek is növelnek, ab. A nagy-kanizsai por és sár. Olvasván u Kozlüny 20 ik számában egy czinket ;i pur és sár ellen, mely két gonosznak ró^óttt i-llensége vagyuk, felbátorítva érzem ma- foly az állni,hogy véieileo szövetségesem akadt lytatom a támadást a közös baj ellen. KgéAZfn i^Vftértve előttem felszólal: elvtársa ni inul, L-li-im-rem, hogy homokot hordani a vároabu, l**í:ytíii bi;I."-lj por és Bár, ugy is van eU'^. M»*g abban is egyelőnek, ho'y a kliitk"rt*p.'.c»i határozotiün elítélem, amint ezt már évek flott, midün ai. eléő klinkerut tervez-ictesr. ho.-fl7as:iD, de hiába megiri&m: de már t fVrágott kő és faburkolat iránt egy kissé eltérő véleniéoyun vagyok, a mennyiben nézetem aze-rim azok igen drága és nem gyökeres ellenszerek A j-ur és sár ellen. Ku csak olcsó és egyszerű házi szert ajánlok: erélyes tisztogatás, soprü ésöntözöaz egész, HUTI alii mé^ útin látu, higyje el nekem, aki pedig tit-ni íiiszi, gyúző.Jjék naeg róla egy kis uiánjárással, hogy por és sár mindenütt vaa, a hol nem tisztogatnak: gránit, k"CZAakövi:z;;t<:n és faburkolaton épen ui*y, mirii küitkeren és macadamon. Még eddig Bécs-b -o S'ito találtak fel más sztrt a por és sár ellen, mert téoy, hogy ott is öntöznek és söpör" TÁRCZA. Az évszámokról. — Irta a lYlulv&Ma : Farkait Isáxzlú, fogytnn \%*7z--- t Folytatás.) Még egy nevezetes dolgot keli ful.-mlitf-ncm. A testek az elnyelt hói ntm z*rj»k el magukban állaoíióin, hanem folyton kitiugámz-' zák, mi által környezetükk.-l közlik; világos, hogv ez rajok nézve vcwz'.wség, azaz hiilés. E tz«rtiut a teatek hőniérsrkietéuek" eraelk-dés^, vagy apadása csak atiul füjjg. hogy bizonyos liaiároz«itt idő alatt többet nyernek-e mint vetz teuek, vagv megfordítva. A mondottakból már könnvü azon következtetésre jutnunk, hogy a mi levegőnk nem közvetlenül a Kap sugaraitól melegszik át fölülről lefc-lé, hanem a vele ér\nt kezó földtől alulról fölfelé; s csakugyan igazolják az észleletek is, hogy a levegő alsó rétegei aulán véve melegebbek, mint a felsők. Tudo-iiiánviizomjas merész léghajósok — kik 20000 lábnyi, (vagy, hogy az uj méter tűr vény elleu ne vétsek, 6000 méter) sut ennél is nagyobb magasságokba emelkedtek, azt t paszta! iák, hogy ezen felsőbb regiokban az év minden ré-pzében nagy hideg uralkodik. Ez az oka, hogy még a meleg nyári napokbaD is a magasan UJZQ felhők nem eso"psÖppekb61, hanem hójegeczek ból állanak, melyek esés közben olvadnak föl. Ezek tudomásai vétele után visszatérhetünk tulajdonképeoi tárgyunkhoz. Márczius 21-én a Föld északi felének minden része, tehát például a Nagy-Kanizsa láthatárán belül eső is, 12 óra hosszáig melegedik a Nap Bogarainál; de másrészt az által, hogy az elnyelt meleget kisugározza, egyúttal hül is ugv.in ezen 12 óra, *i"t to!yt;iuiia<r az éjj'-li 1^ óra alatt is; minéiiojrvi a melegedés Ití, a biilí-s ellenben 24 ó:ai^ t«rl. Azon-ban eubül még nt-.ni li;bet arra kuvc kczn-ini, hogv a vesztfctc*'^ tüliiiniulj» a nyiTfSt'gei, mert hátha ez móbbi » í-;U:nyi id<" alatt k.-ibZi-r«s«, vafjy eunéi i» ua^yubb liutúlv i>:s:*(:t;iil un gy végee? Hogy t?vv«! tisztáb.'* j'"jüuk, I;s?uk, mi tünénik márcziut* 22-éu V E napon mar láthatárunk valamivel u>bb, mint \2 ixáig van kí-tév<: a liústigarak tiatasánuk. Ami a kisugárzás általi veszteséget illeti. íz nmsi is ^4 úráj;; tart. De, hugy a nappali ny. n*sf*g ezt fdlülinulja., an nok kétségtelen bi:M>;:ysága szun UJ>:irzíaUu tény, hogv márczius 2,2-ik D;*pj;>u::k hümér-Béklete — eltekintve az oeileges kürűiuieny^k-tői — átalában ni'v'lllliadja a m^Avzv i-Kpét. Has"iilú eredményhez jutunk, ha mácz. 2l'-k>:t 23• ikávai hasonlítjuk öftsze, Ezen múcion a Kap naic hűsugarai napró!-nupraj".leou;kenyt bbföl-tnelegedést eszkuzúluek június 2l-ig, egyrészt, mivel a nyári napáilás vz*m időpontjáig a nap* patuk folyvást hosszabbodnak, niátvrésit, mivel a nap észak felé enn-lkedűbi-n lévén, sugarai mindig keveebbé ferdén esn--k a taUjra s így melegiió erejük is mindegyre növekszik. Azonban a hőmérséklet eme nőv^kt-déVe n<m ér véget jun. 21 én; mert igaz ugyan, hogy i-zcn tul a nap vUsznffrdul dőlnek, du azért a intp palok még jé ideig hosszabbak az ejekui-l. minek következte be □ vidékünk még mindig több meleget nyer, mint veszt naponkint; mindaz-által a sugarak irányának la&iankinti ferdülése miatt ama többlet fokoratosan csökken ; mig végre jul. l&ike körül beáll az egyensúly a nyereség é* vesztPség között. Ezenidútájra esik tehát u év legmelegebb napja. Kétségtelen, h"íry <*?en idt'tr.] ingva d.-cz. 21 íjr a nappaluk r»ii napra Ivrdtbb iránybau jutm.k ho/zánk; mt-ly okuktiúl ÍUI;%IÍ a 2-1 urai kisug-irzáa áltulí liűvusztuHJi; Riiodjubbtin U'IÍILBZ a xóvid iinpufc luiy Htucs hitlcgcdés következik. Anide H toulul>b <niiitwtibez hueoirlú okból, H kiegyenlítés ideje, vagyis leghidegebb nap ni:ui d'-.'iz. 21-én, IIH-11. m jan. közepén áll be. Etiűl »z időtől kezdve a következű július kóz»-j.i«-ijf, miot már kii'cjtet-lük. i'~mét emulkt-dúiieu vau a iiüm-Ttiéklet. If;y niegy végbe u meleg ingadozása &z év c«'gy yrjikán keresztül; tarty évszakükuak esjliagi-szati cnelt-ni.bun, miül -tudjuk, a Füld, vagy hu tttsrik. a X»p pályájáé 4 pont, u. m. a két ejn:>pe^yi-iilü»égi s a két uitp.iiiaaí puM képezik határait, uly módon, hu-:y a tavasz njurczius 20 fin, a nyár jun. 21 én, az űtz ezep-ttuibt-r 22 én a a tét decz. 21-cu veszi ki-zde tét. Ez helyes, mint puszta időbeosztás: azon-b&n tekintve ózon fogalmakat, melyekéi az ismert évszakuk teiniej-z léhez ku;ünk, :\ZUÍ\ ki> zeWbbi benyomásnál lugva, melyet ránk gy&>-kuruluuk : mindenesetre megleltlűbb vulnn olyan beosztás, melynél az év legmelegebb és k-gliidrgebb napjai volnának az irányadó pontok olyformán, bugy jul. 15-ike képezné a nyár, juű. 15 ike pedig a tél kuzepét. Kz esetben tü-íiát márczius, apulis és május \oluának a tavasz; június, július cs augusztus a nyár, szep-• ember, október, november az ősz, deczumb'-T, juüuár és ft-bruár a tél hónapjai. És csakugyan ezen felosztás emelkedett már érvényre a meteorulogusoknál, kiknek feladd tuk az évi időjárás állandó figyelemmel kisérése B eunek alapján a különböző vidékek ég- h.tjlati viszonyainak kitanulisay-Eme berende-7-I-Ü tcbát ne.iu köíveileaül csillagászati, rag; úgynevezett világtani okokból, hanem azon be-foIyÁbbol van mentve, melyet az évszakok a földi tenyészetre és életre gyakorolnak ; ez pedig leginkább érdt/ktl bennüuket, mert hiszen az tvszakok összbangzatos folyamatának köszönhetjük Földünk fülületéue.k örökké változatos diazét éá'eoha el nem enyésző életét. Azon áh&lános és legfőbb oknál f'gva, mely bűi évszakjaink rendes egymásutániságát kim»gyaráztukf azt lehetőé következtetni, hogy valamint bolygónk a legnagyobb pontosságtral, egy p.;rcztiyi elsietéa, vagy késedelem nélkül végzi pályafutását a Xap kőiül: szrniuly szabályosaknak kell lenni Földünkön a hőmérséklet változá-iiinak hónapról hónapra, sőt naprólnapra ; v^g\ iá jan. lökétől jul. lókéig minden követező nap melegebb, mint a megelőző. az év másik felében pedig minden következő hidegebb. Ez az eset akkor állaua be, h<a az egész fóld^pmeg például egy márványg'ömbö't képezne, im Ívnek, fölülete mindenütt egyenlő terméazetü és ha levegője nem volna. Nagyon zavartalan csöndes szabályosság volna ez, ax igaz; de mi haszna, ha az élet oly lényegesföl-tétcieij minűk a termő talaj, a viz és a levegő, biányzaüáoak V Azonban tudjuk mindnyájan, hogy amily na^-y a változatosság a fold ezinén, oly jek-ntekeuy cs sokféle az átajáuos szabálytól, a rendes egymásutániságtól való eltérés ax időjárásban, neveretesan a melegség időszakos növelkt-dése- és alábbszállásban. K feltűnő rendetlenség- k közelubb eső nftllék körülmények kifolyáBai, n.iuők : a száraz földek és vizek, hegyek és völgyek, erdős és kopár területek váltakozása, az ég derült vagy felhős voltai, * nek, azért, amint Dalunk mondani szokták: mi □e törjük ac eszünket oly dolgon, mely még ninca feltalálva, hanem hozassunk utczascprő-ket Bécsből és meg egy kis vízvezetési, miután öntözőkocsirik ugy is van már, csak vizünk ninca hozzá. elég. Aki pe.üg uly megrögzött magyar ember, hogy nem kivan Bécsbe menni az utczasöprés tudományának elsajátítása végett, vagy aki hinni kezdi, h'igy nem mind jó az, amit számunkra Bécabeu készítenek, például: városház, gőzfürdő. garoiiogáZj az itth<m is megtanulhatja egy szép népdalból, mely n-gibb, mint »z aszfalt és faburkolat, hogy „Söprika pápai utczát-éa söprik ám az aszfaltot és gránitot is, sőt f»-lahelyen is meg THD még néhol az R régi jó magyar szokás — még gyermeklínri'inW)! emlék szem reá — hngy első reggeli tl"l"fí miud--n háznál söpörni a ház elölt, eg^s^az utcza köz"piÍ£. Kanizsán még n**m láttam uu-zát söpörni és még is his7<ím, hogy ott. 1K«1 » ti^lükövezo.t igen göröngyös és a sár nrasztnyí vnata^, nem jól foga nyirágsöprü, ebben azonb:in nem a söprü hibásj mert ha kiigazítják a lábticzamitó járdákafés lehordják a felesleges sárt. akkor a téglakövezetrűl ép ugy le lehet tisztítani minden portéssártazegyszeiúsöurüvel,mint ahogy le lehet a gránitról és aszfaltról. Meghiszem különben, hogy nálunk több vpor és Bár képződik az olcsó téglaburkolatokon és az egészen burkolatlan utczákon, mint a mennvi a nagy városi jó kövezeteken, de innét nem az következik, hogy a <1 d i Í n e söpör-~jünk, amig legújabb amerikai fakoczka burkolatunk nem lesz, hanem csak az következik, hogy többet söpörjünk. Nehogy pedig valaki, aki ellentmondani szeret, anélkül, hogy gondolkodni szeretne, egész okoskodásomat tönkre silányithatni vélje azon bebizonyított hires állítással, h«gy a klin-kerre okvetlen szükséges homokot teriteni és nem szabad rajta söpörni. *TTP ÍR megtelelek", a mennyiben elismerem, hogy a th oria szerint jó volna igenis a s.veiigi; léniát homok által védeni és a zítkögüs utat simábbá lenni — ha lehetséges volna: azaz, ha az orvosság nem rosszabb volna magánul a betegségnél. Mihelyt azonban a homokot vékonyán hordják az útra mivel drága, mihelyt oly na^y a közlekedés, hogy a homok egy nap alatt porra vagy sárrá lesz, már akkor n<-m látom át, mit használ az, ha egy-két napig védjük az utat, azián egy két hétig ismét sorsára hagyjuk. Ha az a homokozás használna valamit, akkora khnker útnak örökké kellene tartani, mert a puha homok egészen megvédene minden ütés, kopás üll«o és valóban van példa reá a somogyi országutakon, ho*y szorgalmas homokozás mellett W évig igazítás nélkül tárta kliukt-r. d»: nálunk már eis"> évben igazítani kell, aztán 4 — 5 év múlva újra építeni, mivelhogy a homokuzáselégtelen. Hamar moft nemmit sem homokoznak, mt-glehet, hogy valamivel többet kell igazítani az utón. den»-m sokkal, az bizonyos, ellenben nv-gtakarittatik a homok, ára és tiszta lesz az ut. Nem hallgathatom itt el mét; egy valószínű ntfz oldalát a homokozásnak, melv abban áll. h<>gy az útról a földalatti csatornákba jutó hom»k rjteket oly veszélyes dugulással fenye^rti, irnúyrn, ha bekövetkezik, bajoa lesz segíteni. H. Kimutatás azon adományokról, melyek Nagy-Kanizsaváros tanácsa áltnl eszküzolt gyűjtés folytán a budapesti és vidéki árvízkárosultak számára befolytak: Wlaasics Antal 10 frt, Góz«>ny3 frt, Miklós Károly 1 frt. Gulyás Jeuő 1 írt, Gróf Uugounayá frt, Bertalan Fái 50 kr.Zakál Zsig. mond 1 frt, ErdtKlv Lajos 1 frt, Kántor Pál 2 frt. HüH Kámly í frt, Laki-ay József 20 kr, Wíassica Ed- I irt,Lovák Ede 2 frt, Gótz Fe-r«ncz 50 kr, Verhás Sándor 20 kr, Stefin Ig-uácz 20 kr, Horváth Hódi 20 kr, Berényí Elek :IO kr, Dr. Horváth K-*rrni:z 2 frt, Babochay 2 trt, Plánder György 5'i kr, Plichta Ferenci 50 kr, Jtinmie* Lujiw :V» kr. Ki'.hmnnn Béla 50 kr, ZÍLIUV L.y«w 50 kr. BanhőOkr, Bi-rzav Elrk fc. "r. hártőnök 5 frt. N. K. 1 frt, Palko-vics Károly 1 frt. Vúu«ky I'. 1 ez. tallér, Ma-lonvav í frr. F-k«t.> Endre 1 trt. Rippay Iq-n.-u'z 2 írt. Szia'-L-i jos 1 frt. Fu<hs .laiioa 1 frt, Tóth J«ufj 1 frt, Jl"iyw:ild J.izs-f l frt. Fnrkua László 2 frt, nu;y-k«nizsai poljr. "ijylet 25 frt, Babo?hay János 2 írt. Darás Zsigmond 2 frt, Tomsita József 2 frt. X-ntwich 1 írt, Topolica József I írt, ganreber 2 frt, Fi?cher József 1 írt, Wellerniann János 1 frt. J*ck Frigyes öreg 1 frt, Osz^zly Antal 2 frt. Bot tv Károly 2 frt, ÍV. Waic 1 frt. Wclisch Samu í frt, Kuesz József 1 frt, Schlpsinger Gyula l frt. C*emits Ká rolv 1 frt, B. Fasciatti ]' frt, Körösy Dszső forgalmi tiszt 50 kr. HioVgh Lajo.* 50 kr, J. Nürn bergT Lajos 50 kr, Vicentv Lajos 1 frt. Mesterien Lazuld 1 frt, Tacheik Gusztáv 50 kr. Hub Bisrnnd 1 frt, Schílk Lajos 50 kr, Braun lgnácz 50 kr, Schini^hau-ír Bariba 50 kr, Püs-p.iky Mihály 1 frt, Kolzig Antal 1 frt. Hackl Károly 50 kr, Hess Tivadar l frt.GregorStuum 1 frt, Gultere 1 frt, Piretti Arlhur 50 kr, Sta-nitz József 20 kr, B:irbarit8 Károly 50 kr, Kriz mánits György 1 frt, Schurger I. 1 frt, Gavora Dániel ;)() kr. lUspotuik János 50 kr, Korpitach József 5<» kr, Friedl János 1 frt, \V«ttl János 1 frt, Ooce Alajos 1 frt, Kiiháry István 1 frt, \ Ml Károly :**0 kr, Guqualetics Antal üti kr, Vull Jakab 1 írt, Engel Lipói 50 kr, Gottreich Izidor 1 fri, Füllöpp (iyörgy 2 frt, Borsitzky Xán-dir 1 frt, Zauldos Gunztáv 1 frt, Fi*chi*r József ! 1 frt, l'arig! Lipót 50 kr, Lézer József 40 kr, ' Fischp-ra Funmcz 50 kr, Bertalan Egyed 50 | kr, Lochilius Kornya 5U kr, Geiger Vilmos 50 , kr. Kinz Antal 50 kr. Fazekas Józaef 50 kr, Posch János 50 kr, Kutrowat István 50 kr, J-zzabek 1 frt, Wi-rner 50 kr, Mentler 50 kr, íSchromz tiO kr, Kukuberger 80 kr, Nyulasy ; Antal 50 kr, Schenk Ágoston 1 frt, Kettner j Ferencz 50 kr, Schik Lajos 50 kr, Marczal Jó-: zsef 50 kr, Mink Károly 50 kr, Proszk Albert ; 50 kr, Gross Jakab 60 kr. Marian Gábor 50 : kr. Ham pl János 1 frt, Misii vy Antal 3 frt,To-nu-sz József 1 frt, Boschitz Mihály 00 kr, Kaj-k.»vitfi Irt van 50 kr, Lebits Jánua 50 kr, nemed Markó Antal 5 frt, Zók Nándor 1 frt 50 kr, ; Dávid János 1 frt, Bíassius János 50 kr, Horváth István 1 frt, Szitía Gyula 50 kr, Bossányi Károly 1 frt, S'.ufcker István 50 kr, Picltier I^náiz 50 kr, Nürnberger .'íO kr, Bothó Imre ' 10 frt, L-ngyel Laj»s 1 frt. Gr^cheg Gyula I 1 frt, Hencz Antal frt, n.-kbnizsai kereskcdt-lmí és iparb»nk25 frt, dél-zalai Ukarékp'nztár N.-Kanizsán25 frt, dél zalai takarékpénztár kebelében szefvezett gyüjtö- s önsegélyző egylete 18 frt 60 kr, Fürit Lajoa illalorroi í frt, Prágw B 1 frt, Herky Ödön 2 frt, FUeber 35 kr, Fár-nek Kálmán l frt, N.N. 50 kr,Weínitein Márk 50 kr, Gross Rew* 50 kr, Gross Albert t frt, Hobinka Vilmos 1 frt, Weiss lgnácz 1 frt. Helyi hirek. — Jegyzéke «on tárgyaknak, melyek H vizár által károsultak javára 1876 ik ér már-r.'iua 22 ére rendezett tombol»játékra bekül liet'ek : (Folytatólagos közié*.) Löwinger lgnácz 1 isebkenddtartó, Welliech Jozefa 1 I^Télnyomó, Gutmann Aun» 1 dolgozó-kosárka. Molnár Viki 1 óratartó, Kais-r Júlia 1 ékszertartó. Müller urvosné 1 illarHz-rrtarUi, Eiainger Henrikoé 1 ruhák, te, Wriss H»dvig 1 Bonboui<ir«T Scherz Irén 2 láiupnUUva, Plihál Gabriell.i 1 sapka, Martinkovim Vilma 2 uévjogytarió éi 1 p<>r-cüfllán'ál. Blau Linn I pipalartó, Wilh«.im Ke gina i Irvélny.nnó, Ncdeczkyné Palinbúi I ék sítTtartó, Sornmftr J'jttii 3 irt, Blau Szidónia l únitariü. Gutmaun Verona 1 illat-'Z^rtartó, Tóth Sriml'T ! ísániolv. Eben«panger Szidónia 1 levélnyomó. BIHU Müria I fogv;ij.,tarló. Schreyer Lajosné 2 üveepobár, Rosenfeld Anna l láinpa-tálcza, FeSitelhoff-r Josefin I lámp*, Badiersky Fanni 1 Limpulálcsa, Koúis Anna 1 óratarto é- 1 duháuytartó, Weisnoayer Otúlia 1 virág-kosár, Bachracb Linda 1 dolgozókosár, Ma-schanzker Jenny 1 szobrocska, Scberz Selina 1 munkakosár, Dietrichstein orvosné 1 illatszek-réay, En^lender Lujz» 1 lámpatálcza, Plosszer Angyalka 2 frt, Lóveobtch Jozefa és Freund Karolina 1 bcngeralaku párna, Spiczer Róza és Veiss Julcsa 1 henger alakú párna, Wolheim Kegina 1 tűpárna, Goldschmidt Ellika 1 látoga-tojegy kosár, Darázs Málvina 1 nyakkendő, Darázs Ilona 1 asztalkendő, Stern Sarolta 1 dobánytartó, Laky Gabriela 3 virágtartó és gyufuUrtó, Lakenbach Rebeka 1 horgolt eta-g<;r, Loreoz mérnökné 2 képecske, Veiler Irene 1 tűpárna, Buchvizer Andrea 1 tűpárna, Szeidl niükertéss I kamelia csokor, Freund orvosné 2 aaztalkeudó-szala^,Ledofszki Paulin 1 íiíattartó, Be!ua Terézia 1 szivartartó thermometerrel, Ve-ber Julianna Palinbúi 1 asztalterítő, Hofman Mari 1 vajas doboz, Grunhut Selina i pamlag-párnB, Lövingpr Friderika 1 könyv, .Rajta tíuk vigadjunk", Szukitsorvosné5 frt, Leszner Har-mtna 1 zsámoly. Rosenfeld Bírtál dohány készjet, Khon Liua 1 tűpárna, Orozváry Lujza 1 falikosár, Wajdits Irma 1 szőnyeg, Wajdíts Ilona 1 lámpsteritó, Kovács Etelka és Irénke 1 virágcsokor pamiituól, Hencz Máivina 2 vir^igtartó, Decken báröné 1 könyv és 1 levélnehezék, Henigatein bárónő egy csörgő báb, Gulyáané 1 tintatartó, Zadubanazky Klára 1 tá&kahimzés és 1 seregpohár, Varga Ilona nlezr<-d^sné 1 kosárka, Piskor Szidónia 1 szivartartó, 1 jegy- és tÜ-tarló, Wlassic* Mari 1 házi=s^pka és 1 illatszerdoboz, ErdódyMari 1 lolltörülő, Portié Juli-ka. í tárcza, Knausz Boldizsárnál óra-, 1 látogató-j'^íy- és tŰtartó, Babochayné I munkakosár, 1 tűtartó és l doboz, B*tíuchay Karolina 1 tft- tartó, 1 tüpárnH és 1 szivarszipka, Zsombor grótné 1 házi-sapka, Csizmadia Lioa 1 órat^rtó, Hajgató Sándor 1 disz kötésű könyv (saját köl teményei), Vncskic* Mari 1 kosárka, Szommer Juhanna á ft, Újvári Illésné 1 frt, Bartos Jánosné 2 frt, Klein Mina 2 fogvájótartó, Gudina Vilma 1 lupám a és 1 lámpatálcza, Szuhomel Gizella 1 BZÍ- vartárcza és 1 tábori uveg.Godina Angyalka 1 tö- rülközőtartó, üeutschTerézia 1 tűpárna, Györffy Jánotné 1 siivartartó, Vágner Aranka 1 óratartó, Horváth Pfeiferlrma 1 keztyütartó, Cbinorányi Paulin 1 henger alakú párna, Preaaburger Na-nett 2 gyöngykosár, Chinórányi Bertalan Jo-sefa 1 óratartó éa 1 asztalkendő-szalag, Viosz Láazlóné.l ékscerUrtó, Pfeifer Lujza Berény-bŐl 1 kulcstartó, Babos Tuboly Ilona 1 virág, tartó, özvegy Horváth Francziaka 1 pár haris-nyaltötő, Szigeti Károly né l törülköző tartó, Eicbberg Natbalía 1 ékszertartó, Ciement Her-mans Palinból 1 dohányzó aszUlka, Rechnicz Róza 1 ssal ma kosárka, Blau Eugénia 1 törül-közŐtartó, Hegedűs Mathild 1 szivartárcza, Mantnanoné 1 táleza, Janda 1 virágcsokor, Botfy Julía 1 zacskó, Dobrin Antonie 6 tányér (Vég» következik.) — MarOHSy Lajott ismert jónevü tincimtster mar raegkazdé tánczta-oitáai f<>lyam:*t. Növendékeket még folyvást felvesz, ez iránt énekezhetni veié Barát János ur házá- b.iu levő Likasán. — Miután ily szakképzett táocziuester ritkán fordul meg városunkban, ujolag ajánljuk őt közdnségünk Ügyeimébe, — mintoly egyént, ki élete legnagyobb réízéb'-n e szakmával foglalkozott éd hosszú időn át t<>bb nagyobb városban a közönség teljes megelé gedésére működött. — A /ttrcZd-résxvény-társuUt apr. 2-án közgyűlést tart, óhajtandó volna, hogy, e jobb sorsra érdemes vállalat a sinlődés-teagódé* sa- nyaruságaiból kiszabadittatnélc. — Meghívó, A .Zalamegyei Gazdasági Egyesület" 1876 ik évi april 8 án délelőtti 10 órakor Nagy-Kanizsán, a városhái érmében reodkivüli gyűlést tart, melyre « egye&ület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy: 1. a nagy-kanizsai májusi országos vásár alkalmá val megtartandó tény ész állat — és borkiállí tás, ugy ezeknek szakosztályi bírálat mellett leendő el árusítása iránt készitett szakosztályi tervezeteknek — aulában a foganatosításhoz tartozó teendőknek megállapítása. 2. A nagy- kaniexai gabonuvásár. 3. A keszthelyi borki állítás. Zala-Egerszegen, 1876-ik évi márczius 21-én. Arvay István m. k., ügyvezető elnök. — FelÜZ/ixetéxek a raárcz. 26-án tar tott tombola alkalmával: Morgenbesser János 80 kr, Beliu Józaef 90 kr, Tandor Ferencz 90 kr, Karcaag István 10 frt, Babocsay 40 kr, Tö rök 20 kr. Köler Anna 20 kr, Dobrin Irén 1 frt, Kohn 80 kr, Grünhut Fülöp 3 frt, Grun hut Henrik 1 frt, Szmetena Ferencz 20 kr. Ko senberg N. 50 kr, Zakál Zsigmond 2 frt, N. N. 40 kr, Csizmadia Ferenez 80 kr, üsterreicher N. 90 kr, Axcnti György 90 kr, N. N. 2 frt 20 kr, Atntmaon főhadnagy 2 frt, Stemmer Kál- mánné 1 frt, Lovak Ede 1 frt, Gansel 90 kr, Bettelheím Győző 2 trt, Löwingor Mór 4 frt. Dalárda 14 frt, ússzesen 52 frt. Összes bevétel 329 frt 70 kr. — A svéd énekesnők hangversenye közbejött akadályok végett nem april hó 1-én, hanem ugyanazon hó 9 én fot; Nagy-Kanizsán megtartatni. Az első sorhelyek már elfogytak, még csak zártszék bel vek kaphatók WajdíU József könyvkereskedésében. ! — Szegsxárdról írják lapunknak: A* I izmányisváb bíró n«gyedmagával (hihető lutheránusok) kiment Berlinbe Frigyes császárhoz 3 ■ aonica bepanaszolta Feruocz József királyunkat, meg a mugyar bíróságot — erre a folyamodvány ő felsége utján Toinamegyébez küldetvén investígatíó végett, melynek vége az lett, hogy a bírót negyedmagával mint felségsértőt a tolna- levegő és a tengerek áramláBai, a viz elpárol-gása B még több más. Ily esetleges befolyások, melyeknek érdemök szerént való méltatásaidén sok nehézséggel jár, a melegedés vapy húlés rendes menetében oly JL-lcnlékeny z»varokat idéznek elő, hogy ezek sokszor majdnem fölís-merhetlenué teszik az évszak valódi jellemét. E mellékokok közül is legjelentékenyebbek s legátalános.ibbak a rendkívül mozgékony lc-vegŐ szabad Ömlései, melyek álul annak melegebb és hidegebb részei folytonosan kiegyenlíteni törekszenek egymást TuHjuk, sokszor egy czélfordulateU-g«ndő arra, hogy az dtaiában hideg évszakot egy. vagy több napon át rendkívül enyhévé varázsolja, vagy ellenkezőleg a melegebb hónapok napjait fcliünúVn Irhütg". Hogy nit«sze ne" menjünk, itt Nagy-Kanizsán, pl. az 1874. év január 1 7 én délután 2 órakor tí'3 fok meleget mulatott a hőmérő, mijj ugyanazon év május 2-án színtűn délután 2 órakor a 7. fokot aem érte el. Ily egyvnellenségek zűrzavarában természetesen nehéz a tájékozódás és csakis sok évig folytatott szorgalmas megfigyelések és följegyzések álul lehet valamely vidék időjárásának átatánns meneté', nevezetesen az egyes hónapokra PSŐ szabályszerű hőmérsékleti fokot megállapítani; ami kétségkívül nagyon fontos az okszerű mezei, kerti, vagy bármiféle gazdászat tekintetéből. Mindez az úgynevezett közép hőmérsékletek meghatározása áli&l történik Az egyes napok közép hőmérsékletet az által nyerjük, hogy napjában legalább háromszor (r«ggcl, délben éa estve) fóljpgyetvén a hőmérő állását, ereket Összeadjuk s az összeget hárommal elosztjuk ; ax ily módon talált szám fejosi ki ac UletÖ n»p közép hőmérsékletét A napokéból < számítjuk a hónapok közép h/íuiérsékletét ugy, s hogy amazoknak összegéi harmínczczal, vagy 1 h;irminczt'gygyel elosztjuk ; továbbá a hónapuk-n:ik megfeMö számokat összeadván éa tizenket-( IÖVKI elosztván, uz év közép h'*mérttékieléliei jutunk. Végre, ha az évek hőniérsCKletfinek kö-1 vvy t'-rtékeit ily módim mintegy 40 - 5" évig száunigntjuk s a nyert számok öoszegét m észlelésre fordított évek számával elosztjuk : oly számot találunk, mely azt tünteti ki, hogy áta-] Iában véve mennyj meleget nyer a vidék éven-j kint; még pedig akkora pootossággal, hogy az I ekkép me^tüláh átalános közép értéket az azon | tul akár meddig folytatott észlelések alig vál-! toztatjak meg egy-két tized résznyi fokkal. Ter-' mészetesun anual pontosabb lesz a vidék cli- máját visszatükröző eredmény, minél számosabb^ \ évig történtek a foljegyzések és számítások. Ily kitartó észleljek alapján ismerjük már azon helyek évi átalános közép hőmérsékleteit, hol régebben szervezett észlelő állomások ! vannak. Parisban például, h*>l több, mint 100 | év óta foly a munka, az évi kocép hőmérséklet I 10-7° C*) meleg, Zürichben « íl* Nápolyban I 15-3°, Rómában 15S°, Madridban 14 5f, Kon-I stantinápolyban 13'6°, Algírban 17-U°, Cairo I ban 22-3°, Berlinben \) 0\ B*icsben 10-6°, Lon donbao 103°, Stockholmban :>-7B, Sz.-Pétervá-rott 4*2°, Jakutskban (ázsiai Szibériában), mely északon a (52-ik szélességi körön fekszik, 10-3° hideg az év közép hőmérséklete. Melleville szigetén, Ész&k*merika fűlött a 74 ik szélességi körön tol 171° hideg Magyarországban számos helyről vannak már eléggé biztos adataink, melyek sserént Budapesten az évi közép meleg •) Mindenütt C=Cel»tu-féle fokok irtendók. 10y°.Soprooyban9-8°, Pozsonyban 101°, Aradon 12 0a, Orsován 10 6°, Fiumében 14-4°, S«l-meczbányán 7 4°, Árva-Váralján 5-8°. Végre, hogy a mi kedves Kanizsánkról is szóljak, itt most negyedik éve, mióta jegyezhetünk. 1873. év január 1-én kezdettem el a rendes észleleteket, tehát mindössze három évi munkálat eredménye képen állíthatom, hogy vidékünk évi közép hőmérséklete 9"!.» fok meleg, mi csuk megközelítő érték gyanánt tekinthető. Reményiem, hogy 50 év múlva biztosabb adattal lesz szerencsém szolgálni tisztelt hallgatóimnak. (FotyuuU kt*v.) A császár leánya. — Korrajz as eUS e*inir*m£ koriból — Ina : Barboix Boger. FT» Dcxiáh^i forditi: K&váry Béla. (FolyUtáa.) IV. A kém. — „B«Kélnek a fsUk, a fflffönyök lasognak i» B«m titok már a b«as4d.° Tsylar. Azt bisuük, nem kell minden szerelmea jele&etre kiterjeszkednünk, mely Valéria és jegyese kötött előadódott — Ezen jelenetek valóságban bármily sűrűén forduljanak is elő, felettébb vonzók, papiroson azonban az örökös egyformaság miatt: (.szeretlek!" és „imádlak!*) elveszti köliAiségét és as olvasó magában axt mondja rá: hiszen előre tudtam! Elég legyen annyit tudnunk, hogy Valéria és a vele eljegysett Detnidoff Ikercseg aie-rették egymást. Ai ifjú herexeg minden rendel- késhető pereiét a leányka oldala mellett töltötte. — Szóval oly melegen szerették egymást^ bogy Charpentier báró éa neje a legboldogabb reményekben riugatództak. Áronban ezúttal nem foglalkozhatunk ezen idyl i élet kelteméinek ecsete lesével, mert beszéljünk egyik főbb mozzanata ismét a ti tokteljesség setét Ösvényére kalauzol bennünket. Lconin herczeg esti 10 órakor hagyu el a Charpeotier palais-t. — Setét szinüköpenybe burkolödzra gyorslépések kel haladott át *z olasz boulerard faszegélyzett sorain és a Terme des Mathurins ateza felé tartott. Olvasóink sejtik, hogy a herczeg ismét GirraUD Jánost, a bankárt tisztelte meg látogatásával. És nem csalódnak. Leonin herczeg a bankár házába lépett. . Meg kell jegyeznünk, hogy aion pillanattól fogva, midőn a herczeg kilépett a báró palotájából, magas termetű, hosszú fekete leb-benybe burkolt alak követte, igen megengedhető távolban lépteit; azonban ugy, hogy soha egy pillanatnyira aem téveszté acem elől. A midőn Demidoff belépett Girráun Jánoshoz, a fekete alak az átellenes ház sarok kövére ült és várakozott. — Tovább, mint kát óra tartamig ült a korom setét égben, bámulva a csillagokat és nyugalmasan szivarozva. , Végre vüágsugirt látott a sarok hát ka- pualjában és csakugyan néhány pillanat múlva két behurkolt férfiú lépett az utczára. ; Emberünk, kit ezentúl: ,Kém"-ntjk fo- gunk nevetni, gyorsan felemelkedett helyéről j és elhajította szi varát. I Azután eWevétlenül a két alak közelébe t lopod zott. As egyik magas, karcán termetű férfin megyei törvényszék négy évi börtönbüntetésre uélte el. — Most elmehetnek íollebbezni iíís-markhoi! — 2000 forintot küldült a Dalárda -Inöke a belügyminiateriumnak, mint a hangverseny és a kiwiea'nev<;lö egytsüitst faradbat-. <ii hölgybizottsága állal két ízben r?udczett luiubola. jövedelmét a hazai árvízkárosultak részére. V alóbun dicséretes éa örvendetes kö rújméoy, hogy a mai nyomasztó viszony olt rnel lett is injoden oldalról ily áldozatkészséget ta pasztáinak. — Keszthely város képvíselőjusiüleie t'ulyú h*t 2íí án a várnaháza felépítette tárgyab:m ulest tartott. Kg.v ré« nifipeudncti t*rv»;t látunk r.z állal leljt-siídésb- ni^iini 4 hi3sz.uk, hogy »■/, uj»u»ii épi:»;ini*» városház mind czéUzt:rü<*é£'', nnii p^di^' külalak jám né/.v« elsőrendű i'jiíi i«-:>-Ínk k'izt foglalund helyet. — Hyynen Manovill Dávid ke«zth»-lyi kereskedő a QÜ polcban vá!t<iU y }£vitt Lar.ár Kcria kisasszony nyal, Lázár Farkna szánt ni ttiiduirt'jkoü ftá postamester ksUemdtis éa mű ^ \trit lelkű leányával. Bl rendes le- BalatonFÜre j velezőik: Fokó hó IS-án csopaki Ukós Hab-ranytk Györ^j. és Viazti Jánus esuluakkal balászva, a hirtelen előtűnt vihar áltnl nlsodor-ta'.tak. Habranyeket 22 én a Sióban fogták kí meghalva e Viazti holléte mé-j nem tudati k. — Megjelent: Levélszerinti oktatás a uémetnyelv üotanulasára. írja és kiadja Roder Adolí 12-ik íüzet.Az efréaz mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Kgy- e*üV levél áraüO kr., egy egész tanfolyamé pedig csak 3 frt u. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. K díszesen kiállított folyóirat az elépgé ismert Tornyaim Laagenscheidt tanmódszert vette ala pul éa a ném^inydv alapos megtanulását a leg- rúvidebb idö alatt biztositja. — A Jceszűielyi ifju&ág szombaton, fulyú évi iipril hó 1 én a Schiílinszky-féle ká- - vékásban az árvickárosultak javára tumbola jáu'íkot, melyet táocz f"g követni, rendezend. Ktihivjuk varosunk igen tisztelt úrhölgyeit és urait, miszerint az üdvös czélt figyelembe venni s x tombolához szánt tárgyakat szombaton délig Sií-dcr István kereskedő ur boltjába eziveaked-ji-n-k küldeni. Kgy tombola-jegy ára 50 kr. Kezdete 8 órakor. Tombola-jegyek kaphatók : Lázár Ignáez, Stíeder István éa Wüusch Kereucz kereskedő uraknál. — Tilx. Folyó hó 21-dikén éjfél után ('bákturnván a kanizaaimezában tüz ütött ki, melynek martalékául azonban csupán a kinyúlt özuliiiafed^IÜ ház tsett; — a gyakori tüzese tek szándékos gyujtogatásra láisznnak mutatni-, a ráttegée f^v ionos, mit ugyan 27-én éji órák ban törtem újólagos lüzi lírma csak tokozott, mi-lv alkalommal i szomszédom Felső-I'iuztá- kuveczeo volt kisebb tüzeset. — Jubilgitm. He»t'düs József ügyvéd i--ák tornyai lakón éhének tény pontját bizo uvára inárczius hó 18 és 19-k-r képuzé. a n.Í- kiir névnapját, születési évtorduiójai éa 00 éves ügyvédi működésének öríímünoepét ülte. — A c.iáktorovai jogá&'j'.kar értékt-s ezüst symbulicus lintatartó- és tollal lepte meg a vigkedélyü ju- bílanst, kit nagyszámú rokonai és tisztelül kör nyeztek a diszlukomin, magyar ember sr.uVta toasztokkal fűszerezvén a ritka élvezetdúa es- télyt. — Mi is szívünkből kívánunk derült s boldogan fu'ó éveket az ünnepelt férfiúnak. — A kesxtfielyi plébánia hívei küzt 112 Irt 4 krtrifaraiiyai s 2 ezüst húszast gyűj tött az árvizkárosultek részére, mely Összeg a wK.'-<«Íí Népuu szerkesütÜBégeiiek küldetett b<:. — I>r. Berger Ignác* azent-gyúrgy vj'jlti} i plébános ur a vasmegyei régiségtár szá- mar^ujabbaü egy kűkori .-szkozt küldött. — A xaUi-egersxegi unaegdryző-e-y- lei apr. 30. rt-ndkivülí közgyűlést tart. — Körül hirek. l'»iti .Sinolta Kta-ily ben «-n<;kitl. — Dr. tjiskra »ul\os be!<-^. — A béisi <irillp:irz.r-->/.ub«.r 7it ««r fnba k«ül. — A .Vasárnapi I-jhág" Freiligrath Feniiuánd arczkí^pét tiszta. — K:ith Mór 2"KK) írt értékű köny%-t;ket ajándékozott legalább 2őéve működő fi*í I ii.itVtna.lc. — <in'»t Vay SaroltH szerk^sztú-n: ni--!U-tI .Színi Lupok" rzimü napilap indult jii'-^. — .iKili"1 niivii magyar güzúa Fiume kö 5rc:li;b>-n '•laüly^dt. — A ti"iv.iro«i árvizbizottság- n:il mári'-z. 20-ig l2T),-i;ír> frt gyűlt be- — A jezsuiták számn 2:i ezer. — Gyulaházán a templom u>roya ledóll. — L^ndonln'il na^v p^nít- kű!(lt»métiy érkezett a herczegovinai tflkrlók- nek. — Szarva«'in a rendőrség 40 frt p<:nzbir- ság terhe alatt megtiltod* a deákoknak bort adui.— Abaházy Endre, kaki r«f. lelkész fübe- lfiite magát. — Tr.elnél a Tisza 4H ez<jr hűld földet öntött el. — A prímás által taníttatott Paczka Ferencz Parisban oly képet festett, mely 20 ezer frankon vétetett meg. — A Vezúv ki tört, láváját Pompcji ft:lé szúrja. — Szilágyi Béláué, jelüs színésznő meghalt. — A íiercze- govinai amazon Merkui kisasszonyt lí--!ffrád- baa nagy kitüntetéssel fogadták. — A s«jjr.>ni kapitány nagy „Lenny vásárló* bandát i <) /ftt fe.. — Liszi hangversenye 82ÍÜ frtotjöv. d- nn:- zelt. - Szerbiában a háborúhoz erősen k'-szi u-k. — llódmczúv;!i)árhelyt elöiitü:te az árvíz, — Gr. Andrássy Terebt-sre maxott. Vegyes hírek. — 7~fO unokának r.s dé.dxuiokánnk ii'tgy- ant/jft, I)ijun:i l&abuila Mária, de Jesus — írj* egv dtílbrasi'iaí Up, — 1777-b^n született «» -később Antonis Wrrero de Silva nnvü fgyiín- hez m-'nt íérjheií. a ki azonban már rég m-;g-hull; e házasaá^bijl 7őU főre rugó család származott, t. i. 2'á liu. 242 unoka, 302 dédunoka, és 123 máüi'd dfdunoka. A uevi-zutt lap a család tagjainak t<-Ijes névsorát kiizii éa az' tuond ja, hogy 7áO utódnak -nagyanyjává lenni csodás dulog é» minthogy e e»ulád egy maga ké-pi-zi Dum lV-dro Segundó fi.lu lakós^ágár. a nugyauya miudcntsetre érdfmeí a hizu hálájára é* «íért évptMizt kell adui n«:ki. A í)í) yv.-s nipg leljes ép tTŰnek é* j<i egészségnek örvcnii, miudsn vasárnap gyalog megy a falujától egy küometernyir-: Ickvü tenipli'ínba misere, s iué^ a ptiüticai kuideímckbirii is részt vnsr. f-s jioulo-su.u m^gjeliMiik a választ^.-'i urn:inál u'od üv;il, kiket a conserraliv párttnl szavazni kény-z-^rit. — Deák egy kere»ztfin. Cze^K-dról egy Schwarz Jánosáé nevű ait^zony tulyamodástkül* dött a trónörököshöz, kérve ö fönségét, hogy kt-gyt-skt-djek gondjába venni unokáját: lUchel Aurélt, kinek IK-ák Fereucz volt a keresztapja. A folyamodáshoz volt mellékelve Deáknak egy 18G'J. nov. 2-dikáról szóló levele, melyben a keresztapaságot at fogadj a. Dt a kabinet-irodá- ból az a 7á!asz érkezett, hugy ai élelmes asz-szonyság kivánata nem teljesíthető. A keresztapaságot nem lehet niásraíorgatni, míut a váltót. — Nemzetközi esepeditiő az éjsznk'i *ark-vídékre. A rX«ue freie Presse" Bzerint Bécsből indítvány tétetett egy nem-ítiiközi expuditió ki küldőére az éjazaki sarkvidékekre, melyben Ausztria Magyarország, Németorszr.^, Anglia, Orií8ii.rs;eí(!;, Norvégia és az egyesült államok v<;iiuéu'-k részt. Kz expt'ditióuál nem aunyira :«/. volna, a czél DH^OU m.ig.sra hatolni a sark !'■ ■!•:. mint inkább határo/ott tudományos esz-l'l -tek szi-rzése a sarkvidék inetenrulcisiai és d-lcjta iünt:méoyiíiröl. A i«rv szerint mindenik állmn fgy-cgy h:tjót azerirln^ f.-l s e h>jók min-d-niki- ülőre kitűzött t'^zleiő jmnlra menvi-n, »z eííy líV' külön és7.lclet<>k i-n-dménye tndomán^'o-niin lissKfhasonliltiitiipk ó.a f.íldolgnz<ntnék, IT»Z«-rint leginkább csak szaktudósok venn<íu«k részt beune. A terv legközelebbről a földrajzi társii Jat gviil«a«*n BzVuiv'gri^fog kerülni. Kz indítvány nyal legelőbb \Vf:ypre*;ht sorhajó hadnagy — ki a legutóbbi osztrák-magyar s:irkexpedi-tióban is T'wzt vett, -- lépett föl a természettudósok Gráczett tartott gy ülésén ént azt b«lia'.óan ré*tzl-t»:zvőnr tudatta, hogy Gróf Wilczek kész «.- citlriv osztrák részről egy hajót felszerelni. Papirszeletek. Mj.'rt szerelik iukúbb A .sulá.l-a^ák, ha fiók an, ttiiTitba leányok 'l Mert x fiók niár lő éves ito-itkljan ide-ml* futunk, sűrűdnek, ellcuben a leányok yakr»n :0 éves kurutban ii oitlion m*radn»k. — E 1 1 o i< t á k A íelesigét. Epy licitet lapban ki>v-tkex.~ cr.d-ti Wmólajjia jcli-ni meg: r5Ji-ntntt te^iU]. ]:tkxíi>mat r-lliapyum, .íz <-n ki-ilves jó iiotn gviTnit-k- IIILII 1, Imlmimmal cpyiltl ell--jtnU>!t. Miich .py az Jijtít zárva volt K a 1O|IM csak .•ii',«.ikkal v.,li v.'-Kbevilieí<", feikúrek — némi mérnökeit jutalom igi-retc mt-llrtt — utindcjik'it, tu*gy a tolvajt ti«kem l'..ífi-de*ni síiveske.ljék, Cutibus, már Ai .Altoiiai Kütlemenyek^ten valaki a kű-\ rtk-zö , !■ e r a íl l e t l> e I í n y i l a t k n 7. a t o t" U-*«i kíi/z.- : A pyromlia icinásiitM-loI, mulyl.VL-l Uuts-fr Id Katalin kimu^í.nyt OUuuiteuliuii illettem, mentse ki axnn körülmétiy. hog-y rwiKt.-^ voltam c» axt -hittem, hofy n:iját Itlcsi-gemet düu^eieiu. A n<"k jobb.-iu cnit<'ki.'Kitvk r.'-^i, mint njalilj <L>lg»krA- KUu kedvesüket buhn svm éledik i-l, AZ ui.jlíút ^yAkmn miíT liarniadiiaj>uii. — Olcsó e m b e r «■ k. S/..im.ru viiíput vet *K»».luiikra » .San Frauuiak.. 11ull.-ti,i- kíl,. ilc-zu >xáfax üzleti jelrnt.'se: Egy vái ..siukh.-iii l.pkOítt- vt rcaietetl «1 Ca*k chii aiak vi!i.-ti,-k reext ai xr\-e-i.'xhen. A lricmai;x<iabb vitcUr ti dollár volt; egy lii-l.-is >>rru epvfn 65 centert aaat.itt el. Érték- és váltofolyam márczius 28. 5',. raeuli(ju*i6 tíő.25; b*,\ aemz ÍcÖlem>£. O'.ttíO: l«iiU-kiállada!mikri]<M'.u llt).—; bunk-réwív. íí.77— : hiteliutézeti ríszvt:uy*:k 158.75; Lunaoii 117.30: mit^yar töldUihermenLCai köt-véuy 75.ÖO ; teneavári fiildttíherm-jufcéai köt-véuy 75.50 ; erdélyi földleliermcutéai kötvény 74.75; horvát fllavon íóldteli'irmeotéoi kötvény —.— ; ezüst 101.75; CB. kir. arany 5.50— Napoleontt'or 1136 ya. Buda, mircz. á4-én: ÍK), 83, 72, 39, 31. Szerkesztői üzenet. iuJiink a ho 1H34. K. Megkaptam ; ipen kérlek s Supáryak -ai-nzigeti várk*»U'lyáb*!i iéti-zú megyii érdekű lányok mecAzt-rxúfi<L, sok becses adat van ott. IS.tí. .Usillar &* «iv* hiánv.»s dolgozat. l»3ti. V. .Anyámhoz." Mielőbb. iy:í7. li. l Nincs tübb. iy3Ö Zaia-KgcrsKCírre. Az ;in»^Rílyző egylet IfiüéBj'i- üzleti <iolug lévén, lj<"vebl> kOzzététele a lú hivatalt iil^ti, azlvosked^k »da fordulni. 19311. V. Kulouvár. Az avrxkéj.et kn.iz.iaettol macái i szerkesztő : BátWÜ UjtS. Xéhány szó Polák Károly irnok urnák Uj-Majorban, f. Itő 19-rül keltezett $ a „Zalai Kőzk/ny" 24 ik számának nyilttérében megjelent soraira. Nem titkolom meglcpetéieoiet IXOD kUlöobiAg fi-lftt, tiiely feut nevexeU .írnok' Qr első is utóbbi klízlzminyvt stvim tekinti l'-böl írii»i tivolsigra réti egymá«t.il. - Mert míg amaz, melyet irója ürölt m«- réiniítícel -pxíkkoek* nevext-tt el — a k«dö iikola BAtrya u'ivendékér« atal gondolni, addi^ ez utóbbi ixóhuimtz BÍIBI" tretmégnil Uonskdik i kain.ik ei": — Ami A sokban .jellemzi!*, L »u „«- n*i'>"'«tr tfípény (!) polémiát illeti, arra megjegyzésem >iív^ikuíö : hugy tekintélyem alulinak tartom a rofl-%-;!etlen P. imok árral továbbra is polemizálai, vidí-kflnk iiitfllíg^tis k;>«ilnségére bizván az én éi az aj-majori irnok jelleme fijlötti ítéletet. Neires-Vid, márcíins h<> Ji éa 1876 Dr. KLTHX MIHÁLY. Polák Károly uj majori irnok úrtól soha aem fo2o«j kvrdcínt, li"?y a mivelLtigat miként kelljen in>Vleffi"Ini ^ annyival inkább axt, bogy mÍBŐ társat k.'ift vái«.t!<7.3k Biapimnak. — Azonban akkor igen (■Hiiafk.nUrn embcr<5in<-retL-mbcu, a midőn P. irnok urat liaráti- a i-sal.-i-li kürómbuu mindig ugy fogadtam, mint bír kit st* julibau. Aki -iift-m isniíT, a« hizunyára ttHja, hogy ki Ián «>iini.T.^* nem tudná megmondani, mórt csak ezután lub'-t vítiami, de csaki.i akkor, IIA felhagy ezeo kihívó ma^avisoletév"el én a senkit nem beépüléssel. Pol^t ur azon vé^nű kinyilatkozUtását, hogy •zerinto a nzúvita be van fejezve, én is helyben hagyom, MZOU meirj.-gyrósíel, hogy, miután mcgiimer-tetn nevezeti iruok ur értékét, — kiről csak tgj jelle-ti/at emlitt-k fel, h"£y ó a bizalmas barátsággal rálsági>t f-'^yveríil lias/.iiáini mt-g cgak nem is iazo-nyo'lik, — rnugomun alulinak tartom bármi körülmények kozutt bár hol ia a jövőben vele azóvitába *l«gyt'dri. Vépíl fogadja t<"lem írnok ur azon jóakaratu '-n:ii-sum. hogy: „kimihez nem ért, olyaahoz oc kexl 193.". Izác. hallgatás -clet Í If'Hí. i \\n\ M M-JUtMK-z Mo-ulv ;t*é^drn. ll..»nn Jut.-n mk- IM2 CsákK.rnv.1. Megnyii Keieló GYÜNUYÖSSY LÁSZL''' *) K rovat alatt köslöttért felelősséget naic villa) a Sxerk. voU éa a kém, daczára a bársony álezának, fel-jttm^ré benne Demidoff Leonm h«rczeget. Társa Üirrauu János volt. Figyeljünk a köztük íolyó beszélgetésre. — Nem, ne in biában szónokolsz — BZOI- lott a magasabbik, t. i. Leonia, — ez uz egy már i-l van végezve. — De én nem akarom, hogy clít^ven vé gezve, mert azon ut az akasztófahoz vezet. — Ezt feljegyezzük — murtnogá a kém s kis zsebtárezdjáha, daczár:i a si;tétBégu<jk, né- liáuy szót irt. — Ugy van Tádé, — beszéli tovább az utúbb szóld — ügyeink nagyon bonyolultak, azon kívül az a szerencsétlen Wludimir Demi doff herczeg ÍB épua most költözött az égbe s ezek igen fontos körülmények. — Fontos körülmények? - Igaz, hogy azok, de előttem még neai elég ok az eltűnésre. — KI kell tüaoöd pénzügyi műveleteink kedveért, valljon nem fognál e koldus lenni, ha váltóid lejárnának. — Igaz-e körülményt caak nem feledtem. — No hála Istennek, hogy végre belátod a dolog szükségességét! — Hogyne látnám be. — Igazad van, nekem menekülői kell. — Hogy is lehettél csak egy pillanatig bár oly elvakult? — Hjhh 1 tisztelt barátom, mikor Valé ria oly szép! — Már ez mentség. — Meghiszem, hogy az. — De nem gon- dolhatoál-e ki valamit? — Várj csak ! Vidd el magaddal Valériát — Bravó! Mondass valamit. Ugy legyen, magammal viszem Valériát. — Rió de Jeneíro-ban senki sem fog fel- fedeihet&i. — Már azt magam is ugy hiszem. — De biztos vagy-e, hugy a hutai grófuó igazán szeret. — Mint önmagámban. — Ugy seuimi akadály st;rn forog fönn ; de siessünk Voroiazlow Tádé kapitány ur. A két beburkoh alak távozott és eltűnt egy szűkebb sikátor homályában. A kém nem követte, őket. — Kiéget tudok — mormolá. — Kezem ben van a csaló! — Ezzel a két tára által kö vetett iránynyal egészen ellenkező irányban tá vozott. Nekünk nem okvetlen szükséges követnünk [ Üemidoff herczeget és üirraun Jánost; a uél-I kül is megtudhatjuk, hugy fik a „Café Verdi"-t I keresték föl és ott nyugalmas, majdnem nyárs-polgárias beszélgetés közben elfogyasztottak egy kitűnő delícatease estelit. " Jnkább kövessük a kém nyomdokait. A kém visszatért az olasz boutevard fényesen világított palota soraihoz; a helyismerő biztonságával keresztül hatolva a wagram-i ut-czán, ott egy kisebbszerü palota előtt állott meg. Keze a csengetyu fogantyúja után nyúlt. — Csengetett. Kevés pillanat múlva nehéz léptek által okozott zaj lön hallható. A kapus közeledett, hogy/felnyissa a bezárt kaput. — Islen hozta marquis ur! — monda a kapus alasatosan. — Ugyan setét éjszaka. — Ugy van Péter, — felelt a kém, a kit: marquis urnák hajlottunk nevezni; — nagyon sötét éjszaka. A marquis elegáns görög lépcaőzeten fel ment az első emeletre és felnyitá az egyik ajtót. — Divatosan öltözött, fehér kesztyűs komornyik várakozott ott. — Lenyugodhatik öo Jaques — monda, miközben levetette felső öltünyét, ma nem lesz íöbbé szükségem ónre. — A komornyik távozott. Ali pedig a kém nemes vonásaiban felismerjük Mhérac Ficéran márkit. A tiatal marquis arczát halotti sápad ti ág boritotu és ajkai értelem nélküli szavakat mormogtak. - Megígértem. Megbo&zulom magamat! — E szavak képezlek az iíju lovag kiué töredezett ónbestélgetéáét. — Ugy, amint volt,át sem öltözve sietett a rendőrfőnök irodájába. A rendőrfőnök joviális vig n*czk<5 volt és mindennek könnyebb oldalát szerette tekintetbe venni, s nem egy könnyen hajlandó valamely fontosabb dolog-keresztül viteléra. — Különben U D=midoff Leonin, vagy Voroíszlow Tádé kivül állott a tranczia hatóságok hatáskörén, mint a czaszari öroaz követség első titkára. Mhérac Ficéron tnarquis türelmetlenül szorította íiasze ökleit. — Éa mégis, és mégis én lefogom álezázoi út. — Kiáltá fogcsikorgatva és elrohant A rendőrfőnök olyan arctczal nézett utána, mintha azt mondaná: ez az ember megbolondult. Mily más ember volt Béron báró! 0 vele végezhetett volna valamit Mhérac Ficéron; azonban 6 is elköltözött oda, hol nincs többé rendőrség és a hol nincs, kifüggesztve minden hácsarokra öles betűkkel írva: „A részegség tiltatík" — Sajnos, hogy 6 nem foglalkozik többé Pária rendőri ügyeível. — Azonban nem követte őt az égbe egy régi ismerősünk : Pierre Blacé. Amint korrajzunk első részében emiitők, Pierre Blacé t igen szoros kötelék füzle Char-pentier báróhox. — £ kötelék nem volt más, mint: a hAU. — Viasxagondolva axen resté- ljekre, melvek e két fértiut együttesen fenve-gették ; szilárdnak kellett lennie az oly barátságnak, mely ilyen rendkívüli körülmények körött köttetett. Azonban térjünk vissza elbeszélésünkbe*. Alig, hogy Mhérac Ficéron marquis távozott a rendőrfőnök irodájából, Pierre Blacé lépett be oda, ki időközben rendőrt tanácsossá lőn. A rendőrfőnök elbeszélé tanácsosának as épen előadottakat, elég epésen kelve ki a boldogtalan, tiatal marquis ellen, ki elég vakmerő volt az ő nyugalmát ilyen borzasztó közleményekkel megzavarni. — De hisz ez igen fontos! — monda Pierre Blacé. — De ön nem ía kérdezi kedves tanácso som — folytatá a rendőrfőnök — hogy ki az a boldog Halai hölgy.. — Igaz, ez mulasztás tőlem. — Kos tehát ki az? — Boignard Valéria grófoÓ, CnArpentier báró mostoha leánya. — Mit mond on? Nagy égi Az éa bará tom leánya. — Mit látok, ön egészen elrémül ? — Rendőrfőnök ur! azonnal meg kell kezdeni a nyomozásokat, minden eszközt fel kell használnunk, hogy a csalás éa a kapcsola tos bűntett kiderittessék. — C*akugyan ? Komolyan bészéi ön ? — A legkomolyabban! — Ugy intézkedjék édes barátom. Én felruházom-ont: minden szükséges hatalommal. — köszönöm! — Egyutral engedje meg, hogy bucsut vegyek, mert pillanat sínes vesz teni való. — Ugy csak siessen! — Isten vezérelje önt kar.) Pályázati hirdetés. Meghívás. A csab-rendeki takarékpénztár folyó 1S76. éu april ^. hó 27-ik napján délelőtt 10 órakor Csab Rtmlrti ti saját k,',í. helyiségében rendkívüli közgyűlést fog tartani, mrlyrc a'"" részvényesek ezennel meghivatnak és a melynek táigvai lesznek: 1-ör a társulat alapszabályainak az uj kereskedelmi törvény értelmében leendő módosítása ; 2-or a módosítás következtében az igargatúsájr és felügyelő bizottság megválasztása : 3-or a ezégbejegyzés icánt teendő intézkedés : 4 er a netalán teendú innnvinuik. Kelt Csab-Rcndeken. 1S70. <-vi íiiirrziii' L'2-.-II. I Bareza Sándor, elülik. (66-1) * * Ű " §■- | Z ~ üli y 1 p^< E—I ""- ^ iá! - ID.T ■?( " - UJ^ - 3 T T ; ■« * ; o ? ^ ~ s=3 •t i"f :- °- £ *i *- e II eg *£ ='- f ui: £ - ~ aj J ^ ; S 13 ■ce ^ i i * {—i | E-I J "2 iiS '■^ ^ — i i '; T ■a | 5 te a a j.-i.-aí aij a bites, a?.fi oc- cboo egretipn kearra t & a s o d i k, teltessen vitoH és bcri'.íti kiadása: „ÖNSEGÉLY" ?!♦♦ Br. Ernszt L, ksossieETi arcos. Pesten, k '■ 11 a s • u ! f r a 2 4 - i k s ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦^o ♦♦♦♦♦•$♦*♦«♦♦♦♦ orvos-, sebésztudor, szülész ('S-szcniészi gyógyít gyökeres™ fényes .S.ÍÍTIIIS si:;.r b i /. t n-s i t_á s a mellett niinilrmi. n.'u titkos betcí?só«ekí't 1) »i Önfertőzésnek mind-n k.iv<.;ku/.rii-Mi'i..i:. n;, a« Ingerlékeny gyengeséget, r.?. omlófiilyást, .ül.-.. tehetetlenséget! (el-rj-enirült fórfierőt) 2) hueycsófolyásokat (»í( olv i,ii,ii„ket i-, a „,,„,. zórészek bnjakóros fekélvelt .;.< másodremin hn- jakórt inind.ii a!hkja:ban és clcsuHS-c .j|) .!i • 3) hugycsöszüküleseket: 4) friss es idült nyákfolvásofcut D ú k u ü I. *z u-vn- vezett ftbétlnlTiitni' unnao .T.-II.'. MAGTALANSÁGOT; 5) bőrkiütéseket; 6) a hngyhólas betegségeit és mind<nne:nú vizelési nehézségeket ReDd«l napiinkéot: délelÚtt 1<),*,rától 1 i;r. d^yiui 3 ,\r* tói 5 Í£ és etitvi- 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten,belváros, kigyó utcza 2-ik szám a kigyó- és városház utcza sarkán (Rottenbüler-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn H^ Dijjal olliitott levelekre y/.(nin;il ^»wn ^i^^^ válasz adatik i;s a. gyógyszerek ^Cf^wí megkültletnek. 14ö — 11^ CiíDerjr y két Ukhirnt épittftir «z«nd<!- ■*■■ (Welött. 10 Or.kor ajánlat .fJtTvitI mián kiadnii.lja . Irí.WÜ »ji..Ut„k » tn-íj-Iílli .).UÍ.i Jij 5-,,-jábol »ll.. hüiiatpíiu kinÍMlílirn s r,.nt kitiUöll liatárifr.,; .'■. |»-.iii; naponkint a dílrloui orak-bau a hilkBMt-Ki iiodába n;-njUnii,".Á In- íio! »« üuitken-»i t-'r*elt, a lSirAüTiati-k í» a fnn.'l^lrk mfírtekinihet.'k. gj- KaiiÍK*á», lfeTli. márcim. -J-í-íf.. 63--I A hitközségi elöljáróság. Fhilndelphiai vilaiíkialliías 187H. >nau liritolt utó! .t I. 'é »j>ril l:ó é,,iile Fenti kiáll.itA»r» llészitett tárgyik — ké«í bejelentés tolytáo --csoportonként ét • gyári áraknál sokkal olcsóbban 5 forlzxt (56 -Gj meséit olcwS összegért eladatoak. A csoport következő tárgyakból áll: 1 rjiito*, jil járó bronz 6ra, hox- Kátanoz-i IIOMXU lánczccal, ját- illá. mellett. 1 el.fEMni rtnWtt irt'-es»kojí bronx- I..1I. f.llUrt/.val. S Imnm hr<.n». asztali gjeitjratnrt.it ,-Htt«!t alalirtfekal. 1 teli^a varr.'.e..vk:.z Ulin hitii. kiái- 1 c»tnod fénykép-Alliutn litijiban 1 elegan" női legyező 1 japán »zivartárcza cazáag; sriu- játékká. Árverési hirdetmény. j I szalon asztali rs<-ncctyil bmiiztt-i). .irány- ■ I *g?n tartófl női ké/.i tá-^ka m^. tnkbau. * í terwgpi sárral. i kir. tr.ivíny Alulirt kiritví k» -k t'r f-kkGnyvi 1.4l"«a^ rí :ét«iik, - uiture.ii. k b 'f B Az itt fuUiruIt rendkívül szép és gyakorlati tárgyaknak ára üaz-azesen csak 5 foríut. rosi ». •*. ijkfiiiyvScn I. 1—7. sorszáma, u^-xtiex-o tj könyvbe* csutolt 4-MÍfordi á='» «. tifc«i.Tfb*« 1—35 íor.-xamig -•» Ss-t-< iróib pwtr.wú 194 sr fjk&lfVvWn !. t. r + 1 L». ■HIFIMÉ »z u"lvarnrtiti l6T. VjkbeD 1.2. sors* Jilxlt, - a i>;itvki 19-í. s>z. ?iUb-n 1 *-rsjt «lt't az xr*nyadi 9. *t tikbeu *-'—7. soíKfJtwi^. — * csif-rdi 39 «. íjkbeu 2—11—13—14. Blau & Kann, Grandmagazin, Wien, L Wollzeüe Nr. 25, A világ legjobb órái -, uek l—2. -i: alpe . l.kbi- — a s*t-jic:eri I IS. SK. tjkixo 2. SOHK. a t ki>i>(.'sű inr*tlr.n"k-.ak. — t-viblii Ríit.-pite i l jkt f 1 az áhalunk behozott valódi aogol talmi aranj remootoir órák. oldalukon kalcd nélkül felhúzhatok, igen finom gépezettel, p<m tosan szubálrozva 3 évi jófáll;ís>«al. E'.en kitüntetést nyert óráknak ára finom talmi-arany lánczczal és óratokkal e^vütt csak 12 frt 50 kr. Kapható Blau & Kann, Grand magazin, Wien, I. Wollzeile >r. 25. Vidéki megrendelések utánvét mellett rögtön teljesittetne k. 1. beirgyKtt l x.. vi'jrr- *s «rau}-adi ;4. az. tjkben 1. hói ifi prof B.iitl:vxuy Z-igmoodot illeiS ... ...... , k Urlniókai é« cxckl.ez ft&tnii kinebb ki- Badacsonyi sima eladás. lia*z»r.vct<k>k. illetve tt-trü jAredelmefenek i)-i^,806 frt. o. í- be-ii-catliii túroknak flárwtKztvtC-ítt ál 17 «. végsánacl elrendeltetett, a kitiÍKvt: i olt ris>" ti:it .rnspun v.-v<ik hiáiiy.i iniutt í em lugAiuiroBitbat-í VÁD, ex mi :i:v. r.'s.a mr.so<Iik lia aninpon, vngvií 187C-ik évi april hó [ fj-án irgi-cl" ■" 'ícKkur Sit.-G.<íibon, * rároslutz l>irxi«lo« helyivégélten I ío^ mt-gl»r!xtni. i Árverési feltételek a következük : ' 1 íír. Az iiraiíívl.HT, epyiltte*en adatik el. ; 2-or. A kikiúlut-i kr a Leosar. v.-^vi* 9^3806 frt, ntonbun a kér- déson ínpa'iin <-x-» be<-íár<nt alul is i> iiifleii«setn> elfwg adatni. 10,000 darab muskotály, ezeré 10 frt. 25,000 . o!asz rieszling , 7 » 20,000 , fekete szigeti , 5 , 10,000 , fehér , 5 , Az eladással raeg van bizva Kondor János, lakik Ba dacsonyban, alulírott szól'ójében. Fackh Gedő, Budapest, VI. Gyár-ntcza, 7. (64—1) leti r~ ^r vv- -^^^ ^^^- ^r -^^ -^^^^ ^^^- ^^ «r "^^^ ^^F^V^F^ ^v^*^ ^v^*^ ^t^ ^^^ ^r ^f^ ^i II! Ilii Illll I II III i I I 4-er A vev'iét a véi'-iárt A ki.vétkeidképpen Urlorik lefizetni, u^yAnis: -ií I-aó ré»x!et a» árvtic-si naptól irámi.va 2 h<> alatt, & l!-ik rt^zlft az árv<.'.r«si U:.pt»J! szÁinitvii t> UA aljtH, a 111-ik rósxlet az árverési naptól számítva vgy iv alatt is pedic minden egvei lészlettől, a. : ltirtoktix lí[iés uapjiíuil j/.átr,ita.tidi> &'\t kamatukkal a x -pger*xegí kir. adohi\-atal. mint a Zi-eperstegi kir. tün'«- yné.k letét hivatalába elSre kicüzkr>zlen>lö inaaitás f-'.vi.-íii brfiieteud". a menyibe ti ezonhau az ara-•ialmat a vi-erebajlltó o.-ztr»k kiízpouti tiüdtii:cll>jtak vt*nné meg. <*x eset-bcii általa caakiMunyi össr.eg JÍR> teu<ii" b« — *r árverés j.»pcrí>re etn«l-k.-di'st't"! számitatid.l 14 Daj. xlatt. a irielj az előnyii* tételfk éa előtte bi-keült-zc-tt követtlíJK-k kit-^etiliténéro c/.ükjtt'xet. — a hátralékos véti tár periig követelése erejéig bi-nxámitand-., az ez<*n felüli nctaláni vételár aeunban *, feltiielek nz^rinti id*"l>rn nzinte b>-&zrteudü leend, — yextetv^n, mikéin vevőnek Ka Imádságában álland á^Vételárt egy-i* a i'e:,rt-bl.i határidítk etütt I tixt-tm. a bánatpénz «/ utolsó tín-tiulatik bt- — A liáimrpéiix és vét-IAri ré«rlutek v*^y kéízpétiz- bati a vovö az nióbbiak neiaiáiM ért,-ke cv'ikkenésért tulaj.ioitjogs b*»- kcblfzési'-ip sjiavatowsátrgal tartozik. / tűi l I ."i-ur A mt-pvett éa liasonbr-r tárfrát tiem kt'-pt-íÜ javak tnindjárt l>cfej.-xé««kor a veví: hiHMiálátÁba jtdntimk által, a infly idő-i'(rysn-r*minil miu<lei:félt' t.-rlivk a vevőt fiip;ák illeti i. A hn. nv.it. l<i!-[hr)! 3i-ott javakbalt én kfllr.n<i-<-n haitzuitbérU* ált.il Iin^/.nált épa-!<■!. U), ii nz»i«t>.-tn ti-kiuti-itfl .x ár«oré.« íupauatonitisár.i kit'isr>tt határ-\ UV'.k-.nr - köti i t-a v*-víi a In'rl.'il XT. irvw-r.rnil!i urad ni ómra b"kf blerctt l iifcbairyni — vJnaont knlrl-n bé IS l.irnt. illetve m-grnfre«1ni. hopr az 1 I int'rlí* <!•■*«!*•*! iii»*iít»|jt«f»*»í n>p>y rzéib'il kílte■<•• bérlíí egyúttal az uj bir- ■ — ^fc — w -c g '<s ■= ® , t k é* iíitáli.'.k bastiiálatát aü tij vuvivi-l mt-gnsaaiii; — Idillik évi ne j ' V.hvr bi. 1-éti a»>..b.in l.érl.i k-.t. I-. « elárverezit e-é,* birtokból min- i • -t-n :ni:-'fiMir.tival kimenni. An nr«fl»Ií'in biitoMinvételt; napjátnl fogva i- iMÍei i.cniíi tviltfk n \-*v»; fo^j-k ül.-ttii. : = bt) (í-ur A »«v." k.-t.li-s a nx-cvtii l.ir;..k..» Itvt" épöM-ki-t ax árve i<-*t lí.vei-*; najifii a vételnr tTíjéic »«ját kára éa vopzélyt'ie tüxkár el-l-n 1>i/to«:^tiÍ. í-t*r. Milii'Iyt vrvii az árv.-r«'.-i feJtételeknek oleuet tett, részére a inogva j/üv.is; tnl.ij'l-iii»(:a átirsláís liivataliiút f<»C e^Kkílzaltetni ; el-Ifiikw.íí V.-C:I.I-II a v.-v." a frlti-telekt-t p.tntoaaii rm-i* nciii tartván, az e\-.-•'lott I irtok i* bánatpénz elvesztheti ft-b'íl ujib1 a» vcv>~ knluége én ve-naélyére f.ie árverezte!uj. Kft-miil akik .íz *■ lárv^rézi>D«lt'> javak iráitt tn-laj«!«hí. v*gy más ípviiyt ér\éi>\e4Ír]irtiii vélnek. Whivainak. bupy ieéuy-k. ti'iti'ieiket A birdel" énv k'izzététeii'ix-k uiolüií nnpj.it^i *>z:iiiiitAnd>'( 15 nap alatt üy-ijt«ák b.-. kttl.'.iibcti egTrAüí a víicláv feU-al.-gére f.»gnak ÓD j. ; .2 S ii.i'.'.«:;t; n. klt^lyón, va^y !<■ "-KI »a alkalmával IÍCI vtry annuk kiiz l«l*n l^ l-i-. .!ő ké|»vistilt*-téíifllt véj 'i-tx-k <-s a. itafc n-v.'t a* nit..".| kinívez^tt gonilnok A vcvfi kütet'-K a tiinkár t-Men biyt«s:Uni. Tivi»l lév.1 j^MÍtoK K.-H S{i;nt. a* : © a. ^ ■n» j«txá|i>g»a liitelecok, kik nem a telekkönyvi nittink kfixelcbeii lakniik, tiii*r.f mt a víreUr !<.*• J;C'pvi»eltoté«Ok t^-efett a hat<*»ág «ékhelvén, i:nk, miaserint a vételár Wonztán* alkalmával >u a bató^K nxékbeiy*iti ine(r; isottat renJel-Ír.dáriiit~j^lrni-ék be, elleuk-ao esetben hiva->k álla! foiriiak képvi.ieltntiii. ir>rj;vett binok épületeit UltXMJ frt o. 6. erejéig goii |. tf'i.z»k ié*zére képviselőnek Hajik latrán ' ügj véd nevettetik ki. 87tí márcziaa 10. II 11 M II II 11 11 I 11 I 18 S z ü t s P á 1, . |i Áldás az emberiségre nézve. 3000 kötetből álló magyar-német kölcsönkönyvtárát (1871—') W^dtts József könyvkereskedése Kagy-Kanizsán. Olvasási dij haVoiiként csak 50 kr. Saját taUliuányoin ; — mely által a legnagyobb fokra jutott iszákos ság az illető tudtáral ragy tudtáo kívül {jTökí-rcsnn jjyógyiihatu anélkül, hogy az egészségre káros volna, h'zer é- ezer család köszöni találoiáoromi^ak házi beiiéjét és családi szerencséjét. Nevemet annyival is inkább kérem pontosan megjegyezni, mivel utánzókban nincs i hiány, kiknek szere azonban eredmény nélküii. Bizalmas tudakozóilásokat kérem egyenesen hozzám intézni. Dr. Konetzky, (67-1) Wajdits József kiadó-, l»p- és nyomd»tol»jdono8 gyorsaijtó uyom*g», Nigy-Kanizsán. |
