Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
12.24 MB
2010-06-03 11:49:33
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
276
1677
Rövid leírás | Teljes leírás (379.47 KB)

Zala 1888 január
Politikai és vegyes tartalmú hetilap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


$! NZAIII,
N*MSy-Kani/JBa,4888. januAr 1-én.
XV. évfolyam.

ffl» m m m m mr itt , St«rk-até«áf.
J ÍiMlf4«f M IWUadr ataM Mtli* I
8 k lnhiirt t u» —m—i vm*i b Iné RÍMN kötUmin;
| KUéékt v tUl Vároih4x-at«s* 1. tj
' Nnwi«ka loHUk «tk i«m»rt k«nk- [f*
g ^ MI (^dtataa íi.
—i' [ r , >----H—|—r-
MTOI jjr : i\ I ; #l\
jzfiL Liri
tzr. zzz - m ax asz n/irimfcsi iui
*f
I frt - kf 1 - » -1 . » .
(falrtuk viéM
kiints*
itz min m
a
Folltllcai és végzés tartaltau h^ilap.
A Zalafíiegyei ügyvédegyltl, h Nngy-K
az Alsó-muraközt lakíjrékpériialór ré izvénytánMg és öt». ö^yefic. híralalda kö/.lünye
Megjelenik Nag^y-Kanizsán hetenkint egyszer: vaaárnap.
El6fliH«»l fHiiiriU
kór as simult időszak sok azomói ti em
lékel ügyeltetett (el vele. 8 mely ber volna az aki elmondhatni
„ZALA"
l8H8-diki ér folyatnám.
A inai Mámmal lapunk 16. évfolyamát kezdi. Uj élófUeléat nyitván lapunkra, (elkérjük t. slöflietóinkel, hogy lapunkat ezentúl Is támogatni ■ annak terjeeziéaében közreműködni aziveakedienek.
A menyét, a várost éi annak vidékéi érdeklő Usyeket elaö aorban fojtjuk eaenlfil Ir figyelmünk tárgyává lenni, a mindent el* küveiní, hogy irodalmi színvonalon álló közleményeinkkel olvasóközönségünk igényeit mindenképen kíelégíiMik.
y Kfáw ht* • . •
| riiévn ....
■ NiUuMm . . •
JJ Hírifliwk Jutá»y«» aáéHtelaafc. tí
ArrwrM $ tgjft klvnlsto kkéHRrfaf* j h ¥) hr MIjraffétyM Mit 100 wHff 1 A m MMtal OI(H4«O arféf* hj M */ 0
nizaat- éi Délzalat takarékpénztárak, Bankegyeaület
Hflltlér fsdlaé«> le kr.
ni m m _;zxrJ XXX.
4
k em-magá as ör-
KLÖFIZKTKSI ARAK.
Kgéan évre .... S írt - Itr. félévre . . 9 „ 50 „ Negyréévre .... I „ !l«l
A ftrrkmihrQ h kiadóhíratol
Újév.
Iámét egy év pergett le az örök-
kévalóság fonalas kerekén; az idők véghetetlenaégében egy pillanat, az em-be^iaég életébeit egy perczenet; de népek életében, babér nem aok, aokazor mégi« gazdag tapasztalatok nevezeten idópon'ja éa egyesek életében egy év. 806 nap, melyek mindegyike gyakran tordalépontja a boldogság vagy bol doglalanaágnak, események ée eredményekben gazdag a elhatározó egy egéaz életre.
Az enztendó ónak ki« szeme a véghetetlen idó azakadatlan lánczának, a mily parányi az egyea ember a nagy emberifiéghezképest, de amarra nézve oly parányi idü, mint egy esztendő, ia sok Az Őrömnek éa bánatnak nem kellenek évek, felemel amaz éj leaujt emez egy pillanatjabitt, a hoz gyak ran sírig tartó bút, szomorúságot.
Az emberek örülnek egy év elmultának; különösen örtil akkor, '
mi
ról, li 'gy az egéaz ltowizu évért vendetea eaeftlények egéaz lioaR rát jegyezte fel? Valóban a bo|dogok Nórában Illeti meg helye
' Emberi gyarl^nágunk okoz ia azt, hogy miijd^ytatlnknek kijut azenvedéaekbfll, a «zlntén emberi t Ieiii«égUnkböl következik, hogy fdagunk in iparkodunk evymáa azenvedééeit te tézui. Van valami állatiaa abban! hogy eok embernek mái azenvedértcj okoz gyönyörlkéget; n megeléged ée ti máznak az ejégedetleniiége.
A múlt eaztendft ia hozott elég bajt, nemonak egyeRekre gyánzl, azo-moruaágot, hiazen ebből kijut minden évben, a az évnek minden nnptában; hanem asl ÖeéaWgre, a támadalomra Ír
Egy h vigaaztaló, hogy a tár-aadalmat árt cmpáaokat a tarRada-lom ip irkodott enyhíteni Ap>k a nagy tüávégzek, melyek hazátlk néhány yMjypi vidékét dúlták, ocla vi lágitotj^H a táraadalom ni vébe I ír, hol 'a megindító részvét legill itonaljb .virágai tenyéaznek. A cmpáa aúlyák eny hitelte az ezer éa ezer teetlvérkéz, mely aegiiéni aieteit azokon, Miket a tüz azegényekké, koldueokká tett. Ám* de ez caak a tériadalom nemeiebbjei nek kttlaó tettereiét, aegitaégne kéez voltát, résztvételre könnyen gerjW^j vét mutatta. EgyenUlönk, ha wn tódul fejUiik felett, ha küleÓ ^llenaég fogja fenyegetni határainkat, há barczi riadó fogja iíjainkat éa férfíainkat a csatára Rzólitani; j egyek IpazUnk, ha venzély környezi caaládi tűzhelyeinket, ha a kttzÖx veezteaég köxÖR bánatot tog hozni reánk, a ha Rzeretteink veezte fölött egyforma fájdalommal fogunk vigaRst kereimi; de fájdalom, iiem va gyünk egyek a béke idejében | a ktt* zör ezent CAéi nem talál mindig ben-nflnket a közöl oltárnál; a kMS* cae-
lekvéei téren. Hiánybe gondolkozás viaazatart a cselekvésben vaJÓ réazvé-teltÓl; az eazmén, mely tetteink rugója volna, r a kíizjön tevék^nynégre na'kall-na bennUtikei gyózeaelmeakedik az emberi Éyarlóeág, a ejnnek legalacsonyabb fljá A valódi peíftrikratia foszlányokra van tépte. Aríatotkretiktisgőg éa nriatokratikua hajlamok uralják a középrendet, mely a azabadelvüaég ele-meiról in megfeledkezett már. AriRto-kraiikiM gőg a kellő mfiveltaég nélkülr Hogart ecRetjére éa Liéhtenberg tollára méltó viaazáaaágok. |C<ak a pénz! HohaRe kereaik azt, hogyan Rzerezték, o^ak legyen; r ez elegendő jogozim a tárRadalombau va|ó nzerepléare Nevet-négee dolog erlöloai becaről nzólni.
Pedig az oe^tályok igy nem verődnek öeaze aohe Nem leaz aohaaem Ugy, hogy a béke áldáaai tözött feladatát ugy teljenjtae. a mint kellene. Va)jon hoz-e gyóg[yit6 irt az njeaztendő, azokra a aebekre, melyeket a tárnád a-lom nehéz kibontakozási proceRnuná-ban önmagán Utltt? |
Fog e a táraadalofrn okulni a multak annyi tanulnágoa példáján*a fogja-e belátni, hogy egyedlll az erkölcsi erő képezi legbiztonabb támanzát, mely nélkül noraiban kárpozaton zavar támad, oly zavar, mely az egyes társadalmi onztályok egymáaba i nyútó, egymáat elűmozditó érdekeire kárhozatos befo-lyánnal van? .
Nem látjuk napijól-napra, mi Iá-mad-e zavarliól? Az érdekek piszkoa bajuzája! Botor ktlzdelem, mely a nem tetet magát l-'gbeilnőhb valójában aérti —
Terménzetazerü apón kapocn. mely a sokféle irányban és téren nyilatkozó emberi tevekeuyfléger egy önnzefttggő egéanzé tömöríti; az| enztelen hajazn, melyet egyea feUünnj akaró rágalmazók nzemélyea érdek hői máaok ellen indítanak: a féktelen voanakarat. mely-
lyel egyen oaztályok máaok ellen víael* tétnek; növelik azt a méregcairát, mely felbomlanzló erővel hat a táraa-dalomra, romláanal fenyegetve ott, bol legnzllknégeaebb az épsége rés eilent-álló ereje
De talán még in.
Talán a kitöréssel fenyegető vihar énzretóriti a tárnndalmat a letérve az útról, melyen üdv nem teremhét azá-mára, a valódi nzabadelvflaég zánzlaja alá fog neregleoi, mely végre ia győzelemre vezetendi.
E reményekkel üdvözlünk téged uj enztendő; feledtead el az év minden baját, « hoz az újban derült örömet mindenkinek.
Buldog uj évet!
Á hitelszövetkezetek
A háborua hírek által ojtozotl általánof izgalom nem volt képen elmosni azon n-zStlót, melyet egy budapenti csalókból alakult kompániának leleplezéne s elíogatáaa okozott, akik a bitelsz&vetkezet ftdvös esz-^ méjének megvalónhásával nzédelegvén, nagy mérvben fonztogatták ráfteden áldozataikat
A lapok ez alkalomból soksl írtak a hiielszAvetkezelek Qg)éröl — s fájlalni kell a gyom termeién ni&bégét. mely a napi sajtó írói fcfaoigálA'ávai jáf, mert csak a czikk irán gyorsansgának ezen nzDknégét okoljok az ez iigyhen írt czikkek részben felőletes-aége'ért s rémben alaptalanságaiért.
Nehogy valaki a nagyrészt hiányos fejiflgetesek által a hilefszóvelkezetek iránti Ítéletét aegveaztegetai engedja Az ember ebltsn a szédelgésre hajló korban agyit nagyon hsjlnndó a bizalmatlanságra s nagyon naa? iftr.-ttdnlmi kár lenne, hs néhány gaz cnaló üzelmei a hiielazovetkezeleket dós ál-dá«u enzméjének cége a|át( az eszme meg-valiwiiaattól elri^nztaná, elidegenitené épen a >kin emberekeif« akik abból a legnagyobb anyagi én erkölcsi banznot várhatják. Ezeket az Ogyról lelvilágositani emberbaráti a ha-
Táxczsl. Hajolj a vállamra..
Hajolj a vállamra Szép göndSr fejeddel; Nem vétek, — nem vétek A szerelem, — hidd et^T" Ha beteg a lelked.. Megsúgom én néked, * Mit csinálj, mit ne 4écy, Mi gyógyit meg (éged?
Edén aiakadat Tedd ide ajkamra; Csókolj ineg ^zipofán, 8 adj csókol a cnókra. S eltűnik a bánat, Eltöriík, — meglátod. A szapora enóktó! ión msg gyógyulásod.
I
minden kimegy
divat in lelkek a ha állajbe ban K hogy I azok a
Vlrégk Lsjsn
Csevegés.
— A tfZstft* «r«éatt lireaA}» -r
Nem emtéka/em arra aa ásateodórs, mikor úly csílisgStzati' pootoreágpl kőnión-INI folaa be a tél, mint jébben áz snzten-dőben. As asironomnaok, a kik is égen járkáló csillagokat aétik, $ aaokbéf fádnak iótfifoi, bizonyáp megfinaepük est a raed ■ivftli ittB»Béoft> a most aj éiksf itt a (6I-éfm aeradnak goodotataikksl, vágyaikkal, a o*«t aa égea fognak katand^sai valefco! a ivp^er kéaeléUa, a hol taléa éppsn dy ttépm laaepiik meg tWMi lakói a sylves tan én ej évet, mint m Ml,a WÖOa
Ki twéh; bőgj a iéi bepóttémk a poa-taaaégái rém jf e^öjerötk vcmi,
sm aésve, kegy m a lib a mép kerék
vágásba log jönni ezatán. Bizonv nem I*irtana, és ideje is volna, mert bizony kizökkentünk mi a rendes kerékvágásból jó idő óta. A a idöfáráara ia elmondhattuk (sokszor, hogy nem ngy van már, mint vo t régen, iftraadalmi állapotainkra in. melyekben már jó idfl óta nem ugy van már, (pint vol> régen
De h&i, ii iért nem /ökkenhelns minden újra a régi kerék vágásba ? Mikofr amúgy is minden divat, a mint a dívát elmúlik; á mire azt mondják, h így a divatból.
Az ja igaz agyán, hogy a megnzokásná válbalik, s connervaii annyira tinaielik a spokotfal, a régi gyományont még bi'onyo* hogy nem épen leheleden, . . azerenenétlen divatok, melyek táraadalmnn kai régóla Íenyügő/Jk, s életerejét megbénítják, még sokáig £*gnak uralkodni rajta.
A divst^alatt pedig nem ének itt lo* rtfnymaganaágn hölgy kalapot, ijesztő nagy toarnGret, n egyáltalában ast, a mi divat az öli o/ék bén, s a mi mkran fAlAtte kétea naármazána lévén, némelykor szeszélyes hóbortnak kilolyáaa; jianem ast értem én itt divatnak, kogy és emberek nem tőrödnek seamivsl, cnak kwál a mi tajájj RumélyA-ket illeti j sokszor meg evvel «, kogy rgéurtn sQfeeirk lettek a naebb és ipagaaabb eszmék irsat, hogy jegén en hidegee hagyja ókét, a mi esy begjedszázad e'ótt Ibaialma-nan leíkefitéite azokat, kik béenaimai meg-elűzUk; hogy nem értik a saótjíaMly egykoron ÍMive«cbl>en dobogtatta még Isz embíf rak azivét, annjrlra nem ér lik, kOgv kívánást lejbéÜiMáaaal néznék arra. kí egyfzer Őket ez fiáat mtgkértktl, a elégedett a rcZök egész kérdő/éllé ninjtóakodik, miatka
osak asl kérdésnél Megbomlott nak eaae. vagy agy kerekéenke I agya gépezetében? Nem divst as, emkeraá oly ffor** (etej^enek,
11 résén d-toil meg
nem tudnak emlékezni íarra; a mi talán tik el magukat in iSfigra lobbantotta egyszer valamikor nem in filyari regen? Felejteni! mtly boldog ember a/J áki (elejlení tud, , mily irigylésre méjjó iarmé«zel, mely úgy veti el magáiéi az eiiiléznzetsl, mely olykor bizony nagyon in kén véltnél'enné vilhatik? A ki c«ok a jelennek él, a jóvóbe tekint, a kit a mult nem bánfl n épen azért nem is látszik fiidiii, mire emlékailéfi él az em ber; l'e a ki r.em Ind felejteni; a ki e'OH a ie'en irőgőtt j>l| áll a mnlt, n a multat egy-bebanoDiilva a jelennel, a jóvO nflrke kód homályában vész alt TI boldogembérek, akik képesek vagytok mindennap vérdletjf, n kik épen azért mindennap ménok v.ngyfok, mini az a lengyel znidóf ki avval hatatta magái á pálinka ivipra, hogy mioden pohár kifl rité^e után azt mondotta, most més ember vagyok s annak a mánik embernek h kell egy pohárral initia. Ti boldog |emberek! kik az idffvel egyfltt haladtok, de enak kQlnóiőket illeióleg, de az idd arámyairak cnaifogá«á' nem ér itek, sót észre nem ve-nzitek. Számotokra nindig térilenek, jobban rosazsbbtil. de t( azt tel nem veszitek; minden nsp nfeghoaza a magáét, addig, a meddig beszámoltok a fiUlnek bimen caak ennek élték. Holdig emberei, valódi bóaeí a divatnak, kikét a lélekj raliSz»lgaaága bem bánt, a kiknél a kéaóey vekredeímes divattá váki oly teRzedetáKVenS, hogy jó volna pályadíjat kiifiani annak a MáaMkra, ki e pmzfiltó drvat ellen valamely bistos meniósvvrt tslálas lel. Mert r$ s Iával, nem a zseb taristmát vnaijé, ndttj as erszényt támad ja megj hanem sokkal becsesebb javakat, aert sa iadaismia sstfli aj tSRpsdéat a tenpédéa saQH a zavart, a Savar »0li a bomlási, a bomláSj azttfe» generátkii teremt, mely MlsattadJtsiiaettl irtja a lélek jobb hajtásait.
De minek ily solél színeket látni, ily nótét niioeket festeni; hiazen az ifjú eazten-dó Rzivárvány szárnyaival ereszkedik le j hozzánk, a/ elgyóng&lf év pedig roskadozó lépteivel »iet tóvá, vitén magával minden rosszai, Bár csak elvitte volna magával a divatot is, a/t a divatot,' me'yrél szóltunk, j b itiél y nem in divat már, hanem megrúg-I zóft »/okán. Tépte volna ki gyókereatfil, ! hogy a mngva séiT» msradod volna meg s az ujj fiatal enztendó hozta volna magával azt a jó ídót, mikor u a divat még asm leit á.'taiánoMá. nem furakodott a lelkekbe, | s nem ve*/ egette meg még a szivet és kedélyt
Az ilyen divattól mentse meg a good-vi*elé* a nem*etetei én népeket, mert a | helyett, hog^Sz erőket egyesilené, nzétvá-] laaztja; a helyeit, hogy megtérésre buzdítana, | viszályt lakéval; a beivel! kogy nemeire | tanítaná, gyftbanégel fakkrnl: n a hol ezek arylkocnak, ott nincsen béke éa nyugalom, | nincs (gazi vigaág éa jókedv; csak ftnséa, a ' melynek köpönyege alá minden rossz fér, a | mit az emberrel esak öassekóttetéabe lehef boaiti.
No de kát fejezzük be ezeket a szórnom gondolaiokst; nem illenek as uj év-hes, dé kát jó volt megszabadulni töflik még az óreg é*ben, hadd menjenek esek ia a véa kiíáradi esztendővel egy Alt ods, a vbol nln^n laliámadáx, s sa aj esztendőben legyen alkalmunk mindig vig dolgokról beszélni ezen a helyen, mert az élet megboaz-mabiiánákoa szükséges s vidoraág, annak megróvidiiéef mindig Mo.
8ZAI>AMANí)Eli
•alaa kfltiliaeégi azoknak, kik a tiépre hely-setttkaei fogva befolyással bírnak
Pttoá- és hilelkalami'ásoklial kttadö országban, 11 aleó osztályok a tőire uralna alatt nyögnek, a gazdasági ét iparwlág esük-ké teasi a keresetet, h egyeit süthetnek maak a legritkább Hatban sikerül, liogy sorsának ja vitáeára alkalma* lakarókpén/JAri lökéi rak* haaaon össze garasonként. Személyi hitel ily kii emberek számára sehol sincs; ■ kis gaida meg esik, szerezhet valahogy • járat* lansága (oly Ián fokozol Iabb költséggel nehéz fóltéíelü ^elaálog-kólosönl (h ex i« legtöbb esetben javulás helyett buktst hoz maga után) de ki adna kölcsön még a legbecsületesebb, sxakmájában legjártasabb iparosnak is boltjára, müazereire és — szakállára?
he amire nem képei az egyes, azt játsz-vá valósítja meg azizák szövetkezése: heti kvajczár-befizetéaekből észrevétlenül szapo-Vodik meg a szövetkezeitek tökéje, amelyből érdem s jogosultság szerént nyer kielé-glést szükség esetén ugyanazok személyi hitel igénye: a szövelkezök maguk birálják szívélyes ismeretteég alapján e hiteligény jogosultságát s egymáaaal vállvetve biztosítják az összegyülekezett közös tökének megmaradását és gyarapodását. A németországi RafT-Eisen-télé községi hitelszövetkezetek csudát müveitek a köxös lőkegyüjtési hangya munkával, ennek nyomán száz meg száz község polgársága lett gazdaggá.
Nálunk, a pénz,j gazdasági, ipari és hitelválság alatt súlyosan nyogö Magynror-uágon, hol a becsületes munka többnyire | siker 'nélkül tengődik, szintén belátták a I közjót szivükön viselő államférfiak, hogy a nép teljes elszegényedését csak ily hitelező* vetkezetek alapításával lehelne megelőzni. 1 mit I-amott már meg ia kezdték ily hitel* azövetkezelek alapitáaát, s lesz is azoknak helyes kezelés és kitartás esetén sikere: de Pestmegye példája, mely a maga területén | alakult szövetkezet pénztárát kölosönképen I ötvenezer frrltal dotálva, egy magára ma* radt, a kétkedünk benne, hogy ily hathatós segély nélkül még idején iog e nyilatkoxni az egy-egy ily elszigetelt közös szövetkezet tőkegyűjtés üdvös eredménye, s megakadályoztatja-e a népvagyon rohamos pusztulását.
Hogy a szövetkezeti tőkegyűjtés eszméje nálunk ii megteremhesse a maga üdvös gyümölcseit, arra csak egy mód van, ha az ország valamennyi vidékén jönnek létre ily hitelszövetkezetek s azok erös kapcsolatban ozentralizáltatnak egy tekintélyes férfiak vezetése alalt müküdö fővárosi főhi-telszö vet kezeli intézetben. Képzeljük el csak, fóvid idö alatt mily hatalom^ lehet egy ily intézet, mely az egész ország ily szövetkezeteinek tőkegyűjtését vezeti, s áttekintéssel birván az egyes vidékek gazdaaági viszonyai felelt, a közös lökének megtermékenyítő folyását oda irányozza, ahol arra a legnagyobb szükség van — természetesen az egyei vidéki iZövetkezet: flok*intéxetek autonómiájának s szükségleteinek tekinlelbevé-telével! Egy ily országos takarék- és hitel-exövelkexetünk már van, a »gazdák és iparosok szövetkezete,* mely rövid fenáliáaa óta a szakavatott vezetés alalt már nsgy eredményeket mutatott lel s melyei ép azért dicsérettel emliithri^ki. Ilynemű szervezettel szemben alaptalannak' s tájékozatlanságból eredőnek lüník fel egy fővárosi lap azon szellemes lenni akaró lamáskodása, hogy: Budapesten hogyan jehetne megítélni a mii-kolcsi csixmadia vagy vexxprémi csapó váltójának jóságát? Alaptalan azért, mert ima váltó felett amaz iparoaokat ismerő miákol-oii vigy veszprémi fiók vezet őségé mond a köspootban egyedül Ítéletei.
Sajnos, hogy lapjainkat a magas politika foglalja le egészen és haiábjiikból semmi sem jut e legsajálosb népérdek ápo-láaának. Sajnos az is, bogy a nagy töke a kis emberek e sflrgölödését irigy sxemiuel nézi, mert azt igen helyesen az Q zsarnok érdekei és önző uralma elleni védekexésnek tekinti és ssjnos végül, hogy egy némely lapoknak a központosított szövetkezés iránti hideg hallgatása egyrészt a nigy tökével való benső viszonyára vezethető vissza. Fájdalom ez nálunk is igy van, de némi vigasslalái, hogy^mftsutt is igy voll, s aiért sem irigység sem lágyon hallgaiás as élet* re való eszme megvalósulásának nem árthatott. — Csak ügybaxgó lelkes vezetők kellenek, a as nálunk is meg fogja teremni üdvöd gyünpötartt a népvagyon aieotéséban és gyarapításában.
—- , 1 §1
' vlMI, MÉM
Országos iparos-segély és nyug-dij-szövetség.
Messze kihaló pevezeiea Éoxgalom van kelelkesöben hazánkban. Az oraaágoi ím* ros-segé!y és nynfdfj-izövetségJ.Mesexe kita-láeunak nevexiük e mozgalmat, meri ily szövetség létesítéséről van sző. mely, [Ha axt megtlakilani likerül, Iparunk és ips-o-saink állapotéra 1 egyaránt a legüdvöstb,b haiáiMal lehet. Mert hogy iparunk nagyobb fellendülése és virágzó ájlápolba való Hozása igen éagy rozben iparosaink anyági állapotától függ, juli bizonyéra nem íogja kétségbe vonni senki jtijkí tudja azt, hogy íz anyagi gond, a jövőbe: tjajó bizonytalanság megpé-nítják a physikaj és sxelienii'leről, posua erőlködéssé teszik a legbuzgöbfe szorgalmat és lengéssé, vergődéssé az életet Ki az anyagi fentariáz nehéz gondjaival küzd, caakhamar belefárad a küzdelembe, mély caüggedié leszi leikél, és elégedetlenné.
£löhaladotl iparos államok törvény-hosáailag kivannak gondoskoyni áz inir inunkáiniról is elaggá*, munkaképtelenség vagy halálesetére. Ezekben már a sooialjs-mus réme kisért. s a sociallsmus elhárítására vezethetők vissza e törekvések. Nálunk erről még nem kell félni i az orazágos ipartestületi szakosalájy. dicsérendő előrelátásáról tanúskodik azon üdvöi mozgalom, melyet megindító l,'- a melynek jótékony hatása iparosaint KH iparunk Ügyére belát-hailan Az erre vdnátkosó felhívást as alábbiakban ismerteliÖk meg bő' kivonatban olvasóinkkal s (elhívjuk rá iparosaink figyelmét, kik bizonyára önérdekükben sialni fog-nvk a szövetség létrehozásai tömeges belépésük állal lehetővé [tenni. Régi mondái az I Segili magadon, az Isten is mekegi l.
Hivatkozva az 1884-iki iparlörvényre, mely a lent illet i szervezkedésre nézve mó-H dot és alkalmai nyujfolt, hogy közős érde- I keikről közös erővelI[gondoskodjanak iparo-ssink, igy lolytatja: Az iparosoknak különösen pedig kézművseknek, kiknek vagyona és tökéje főleg műnk ibiró karjaikban rejlik, egyik legfontosabb éfdeke, előrelátó gondoskodással elejét venni azon siralmat helyzetnek, mely baleset! vagy munkaképtelenség esetén őket, elha álozásuk esetén pedig Özvegyeiket és árváilat fenyegeti,
Még azon kexmd esek is, k(k szorgalmuk és takarékosságuk állal, magukna'k könnyű vagy tán épen bőség* s megélhetést biztosítottak, ha vagyonnal! nem rendelkeznek! — mindenkor csak ixortngó kívvél gondolhatnak a jövőre. Mert. a véletlen |baleset minden pereiben megseil misitheti egész létüket, jövőjüket s i lítlül minden perezben elragadhatja a ma mii g erőteljes munkabíró családapát — miáltal családja, özvegye, árvái, a nyomornak Ínségnek áldozatul eshetnek. Hát még ama túlnyomó nagyobb száma az iparosoknak, kiknek a mesterség csak épp a mindennapi kenyeret nyújtja, mily aggodalmai szemmel nézhetnek a jövőbe, ha aggság, baleset vagy halálesetére magukról, illetőleg családjukról, nem gondoskodhatnak. A rettegett jóvö még a jelűn perez örömét ii| megkeseríti, s azon helyzet, melyben a szerény, megelégedő lélek különben boldog lehetne, et-etleg elvixelhetlenné vftllik Ez okná fogva az iparos os'z'ály mindenkor egyili legfőbb feliditának ismerte i be'egség és elhiláSozás eseteire való gondoskodási; és minél fonlosabb szerepre emelkedik az ipar, annál behatóbban foglalkozik az iparos oiztály a világ minden müveit népénél ezen sarkalatos életbevágó I ipari érdekkel.
Ez irányban ujabb kortyán némely országokban immár hatásos lörvéoy-hóztai intézkedések is keletkeztek. Nálunk még nem jutottak ezen pontig, azonban mindenfelé mutatkoznak részleges törekvések, hogy az életbevágó kérdés mielőbb sikeres megoldást nyorjen. Elmondván azután, hogy as ily eredmény eléréséhez szük halárok közi mozgó törekvések nem igen vezet helvéfi s az ügy csak as összes hszai iparoi osztály közös erejével olditbitván meg: ez arra indította a fővárosi összes ipartestületek küldötteiből alakitolt ipartestületi azakosz-tályt, hogy oly módot eazelien ki, mely a hazai iparoaiág viszonyainak megfelel, a mely könnyen kereéztül vihető.
E célból jelentékeny lökével rendelkező vállalatokkal megindít Látván az alkudozások sikerült a 10,000000 írank befiae-lett alaptökével biri6 magy.-franozia bizito-liló társulattal oly előzetes egyességet hozni létre, mely lehetővé teszi egy országos, iparos segély és nyugpij-szövetaég Métrebo-satalái ós mely a hasai iparosiig érdekeinek és a kitűzött ozemak teljesen megtelelvén, jó lélekkel aján[ható.
A szövetség ugye 188Í. nárea. 26.' 20. és 27-én az ország09 ipertealüleli értekezleten lárgyillatoillpudipeslen, egyhangúlag helyeselteteit a ai hasai ssákiesiületlk*
! kel is közöllefell, ho ) létrejővelele érdekéin kedésekel a msguk
l ir'k-
A fenlemtiietl L ményböl kiderült, ,'lj ) és aysgdij-saövetilg | jős létra ét oly 1 láloxta, baleset és
mmmmmM
esek az inléamény || a szükséges .iniéz-lalAsk^rükben mégle-
Ifanlatal kNött agy ex-a léieaitendö aegély eiésssn a) alapokon ilát nyajia az alba-anás eaeUrt faló
gondoakodásnak, mely a kölcaönössíg; alip-fán álló szövetkezeteké k előnyeit lehető teljea mértékben egjyeljil a nagy tökékael rendelkező résxvénytánw ali élet és Snlwet elleni biztoeilálsal.
Nagy előny aL hóahr aránylik épalály hozzájárulás mellett sotíBal sitgyow jélfai-ményeket nyújt, mint jaz egyenkintI éléi biztosifáé
F .fí; t. • ., ni L j
Igy ha a fenébb Uefizel^Mkft ips jix
fizok után nyert élVe/.ménveket a nevézie -esebb Mztositó lársulatok dijaival ps pz kzoik ulán járó javádaltaszással' össxeireljpk kilQnik, bogy a két konUstálf azdriní 300 Irt, illetőleg U0 írt tőkepárandóságnitt viliy íi forint évjáradésnak [la jelen combinci-czió melletti biztosításáért magában véve mindenütt magasabb dij [jízendö, mint a 8 Irt szövetség törssaij, mely a idbbij kedvezményeket nem tjekinlw á haTesel laileiji
ülön biztosítást iá makában íogjliItH, edig aemmiléle kiilönbfwget nem leve Ifülönböaő foglalkozási áfkk közi.
| . Továbbá nevezetes ]|e)öny, hogylj iző-vetségünk segélyezési móttozalai egészen a hazai iparra és különösen a kézművésosz-laly viszonyaifioz vannak szauva Igy I nevezetesen a 8 Irinyi ! egyséci alaptél éji olyan alacsonyra van sx^bva, jhogy axt tíjmÜdn kjí.ebb iparos fi beflxelhéli. De módjában áll az egyes testületeknek! és erre kflönös lúlyt fektetünk oly segélyalapról gondoskodni, melyből azon tagláreakj kik iaöközh ben elszegényedvén évi uruléUikat a magukébői nem fizethetik, elbeli I(ízeiéitük lelJ jesiiésébon segélyezietnénw mindaddig, migj esélleg nyugdíjigényük érylínyne lép. H1 A vagyonosabb iparosok illennen nagyobb töiusdíjak fizetése által bármily' magax összegig terjedő járandóeinoi biztosiihainak maguknak akár elhalálowlok, akár baleset, akár elaggáauk esetére.
Kiemelkedő előny még az ia, bogy az iparosok egész 65 éves nprukig beléphetnek a szövetségbe. Tertbéaietes qgyan, hogy a fiatal belépők nsgvobp járandóságot nyerhetnek elhalálozáiult esetén, mivel-hogy elhalálozásuk valöíjzinüsége csekélyebb lévén, valószínű az ia, hpgy hoaazábo idejic fogják ax évi jáfulékáikat fnetni Mindaxoiiáltal a fiatalabbaknak axintéa érdekükben áll minél elöbU caailakoxní, mivel ez eaetben azon kilállval [bírnak, hogy a fizetési idő maximuma I (2p év) előbb lelelvén, ax általuk nyerhető nyugdiji elóbb éa hosszabb ideig huzhatjU. | i
Ezek alapján azon reményben élüjr.k, hogy hazii iparosaink muill Ijömeges^bben és már kezdetben mindeneseire elegendő számmal fognak csatlakozni ahhoz, Ihogy segélj és nyugdij szövetségünk mielőbb létre jöjjön. Ehhez ugyan ia lagsllbb.llQOO résztvevő szükséges, me| fegvezve lesz működéséi.
m 8wám,| mihelyt a szövejbég megkezdheti
' Különösen az ipaKesjüleieknek hivatása ez irányban bnzditólai hálni, ficyéb-iránt a tervezel szerint az npaittestflleu ebbeli láradorása a lestülelaare j néive | közvetlen előnyökkel, is jár, a mennyiben a tesjülelek az általnk meinyert tagoknak jutó lökejlraifdóság ulátí [P.'J-ot húznak, melyet tetszés szerint az ea ügygyei foglal-koió hivatalnokok dijazállri fordíthatnék; ngysziuién az évnegyedenklnt beszedett dijak után 2Voi, mely hasonló azélra azolgál.
| As ügy valóban mgérdemli, hogy mint az ipironág egyik éUöretidü országos Ügyo, most már kibontakozzék az elöla-nácskozfilok stádiumából m gyors megvi-lósulása állal hirdesse a magyar iparos*osztály sokszor érvényesüli kBaacelleiiiének éleJrevalójságál.
] Ebből a kivonatból [iklhatják ol}Uó[ inll, hogy a központi iparUalttléti azakosz-lálynak oly egyezményt siketül! kölni, mély az állala nyujlotl előnyök tekin etében valóban párját ritkítja. És kétségtelen, hogy még az iparosok körében az oly nagy vái* laeoaásra ösizegyüjtendö töke [vagv aokán elHataaztotla volna as tlgy életbelépéséi Vagy legtöbb Ipirosonk anyagi állapotát tekintve teljesen lehetet lenné lette víolaa, (taxiig as ily módon szerkézéit szövetkezei azl iparosok legkisebb niegerőllplésje nélkül ala legvagyoniilanabb Ipvoamik is réiivé-leiével a leggyorsabban Ifjlesilnelö s mÜljö-dését megkezdheti.
Ni hogy mentül olttbb (neglörlénjék szívünkből óhajtjuk. •
A mint a felhivásbólí látjuk n ország gJs ipertealüleli gvűléa kaaponli UsotiMga a csatlakozási nyiialkozatljkat megküldte a bázai Iperoa szoKlestületeknek, a a kitöltött BTÜBikoaaiokit is év végnlg Óhajtja beküldeni a Magyar franozit nifttontA tánkaág szövetségi Ügyossiálvlhoail hogy a exmt< sjflg 1888 elején életbe léffheasfln. Bemtt&k hogy ék a vidéki. iparos raakiMllwk iiaj g^obb vészéről njeg is H>ifl tol. |
J i i<IULUí».r Mii '
a i un m
A korcsolyázóknál
csola egyletei ruideziinek.
Télen izol*ái jégre méigliok megtétaléra e k elősegíteni és nOriisiaa
és a kar-
mtnni aagiabb koresolyasiasal
hogy azonban a korcsolyázás csak feltételesen válik előnyére as egészségnek, időszerű dolognak tartják a korcsolyázás megbeszélését, mert ax tény, hogy mikor a szsbál yszerű magatartáshoz kötött korceolyázáa előnyére válik az egészaégnek, akkor ellenkező esetben, nemcsak hogy nagyon i» ellenségesen hat az egészségre, e6t halált íi képee maga ulán vonni, amikép el'-g szomorú példák bizonyítják.
A ki léhát a korcsoly ázást mint nagyobb mozgáa állal egészségét kiváoja előmozdítani, a mely korcsolyázó egylet rendezősége ngyan azon caélból kíván szervezkedni, an-nakr mielöti jégre menne, nagyon szüksége? megismerkedni a testi mozgás természeté vei. szorosan a korcsolyázással; legkivált ezen egészségtani szabályokkal; melyekből menthetők a hasznon utasítások a magatartásban. Jégre menni frfr magába véve is veszélyei, jégen mulatni, itt idötni a nagyobb hidegben már elég megfontolást igényel, könnyű és sikamlós jégen' elesni, sérelmeket szenvedni vagy annyira megfázni, bogy az ember súlyosan beteg legyen.
Ezekkel szemben, hozzuk a következőket és kívánatos, hogy figyelemben tartanának iránytadú soraink.
A ■tzgáa.
Az ember mozgáa nélkül nem lehet, szükséges ez az egészség előmozdítására és megőrzésére. A mozgáa, ha szabatoa, előnyére válik az egészségnek, mert fokozza az életrevalóságot, nem mozgás közben az élet hanyatló állapotba jut, árt ez annyil, mint a túlfeszített mozgás.
• Mozgás közben iz anyagcsere élénkül; és nedv keringés gyorsabb lesz; a szervek, (úgymint a vérkeringés, légzés, emésztés) működése előtérbe nyomul; i bőr működése (izzidás) növekedik; a csontok és porozok szilárdulnak; az agy működései közfii az indulat, érzelem, a gondolkozás gyérülnek, zzóTal: ax agy pihen.
Moxgás után a vérnek az ixmok és a csontokhoz való odalolyása növekedik s ez alalt az. izmok felduzzadnak, fris lápnedv jön szöveteikre, az éleny felhalmozódik és uj izom, uj ideg állomány képződik.
Mozgáshoz tartoznak: a járás, szaladáa, ugrálta, lánczolás, vivás, a szabályszerű tornászta, a kornolyágdt, lovaglás, kocsizta, hintázás, úszás s. a. t.
Kereseljáaáa.
A korcsolyázta is egyike lévén a nagyobb mozgásoknak, időszerű dolognak lar-' toltuk kiemelni a mozgások sorrendjéből, hogy minden korcsolyázó ne csak korcsolyázni tudjon, banein ismerje a cxélját, a helyéi feltételeket és az egészségtani szabályok alapján megóvhassa magát míndaaoji követ-kezé^eklöl, melyek hátrányaira azolgálhatná-nak egészségének.
A korosolyázás növeli az izomerőt, a testnek könnyű hailókonyságot, ttffességet szerex, a szervek összemflködését (okozza az anyagcserét a gyorsabban éi szaporábban belehelt hideg levegő állal gyorsitja, az éleny- , nek nagyobb mennyiségben való felvétele, a nehézaég legyőzésének éa a aima jégtükrön való lovacauszta gyorsasága a kedélyt felvidítják, a lesiet és leiket vidorabb hangulatba helyezik, miért is sehol nem látni annyi vidor arezot, kedélyt és hangulatot, mint éppen a jégpályán.
Ezen előnyökkel szemben a korcsolyázásnak ia meg vannak saját hátrányai, egészség elleni hatányai, melyektől nagyon is azükaégea óvakodni Testi sérülés, átfüxáa, , meghűlés, súlyos betegség, sőt balál is ásóknak következései lenni.
Leginkább ki vannak téve a veszélynek a kezdők, gyengék. A gyakorlott, jó korcao-Iázó egy könnyen el nem esik, meg nem hül, tehát nincs annyira kitéve a veszélynek. A férfiak is sokkal nagyobb ellenállási képességgel bírnak a fiatal hölgyeknél. Kezdők, gyengék nagyobb megerőltetéasel korcsolyáznak, azért la többaaör pihennek, éa epen mow, de már azért ia, mert jobbén fal vannak hevülve, átfáznak, meghűlnek. A fiatal hölgyek férfiak társaságában korcsolyázván, részint testalkatuk, részint ruházkodásuk követkex* lében hamarább elfáradnak a férfiaknál, de enáek dacaára teljesen leihevülve a jégpályán maradnak, időanek a a legerősebb széllel szemben hangosan besxálnek, mely körülmények a vérre éea légazervekre mindig rosszul hatnak.
Ily egészség elleni batányokkal azemben mindig ssükeéges ax alövigyasat, uUksé^pa pedig ax egészségtani szabályoknak szoros megtirtáaa.
Kgésaaéf tssl szakálysk.
1. Soha eem tanácsos jégre menni kor* eaolyáaáa végett nehéz ruhával, és mégia melegen kell átöltözködni, legkivált a nőknek
t. Pihenés kösben nem kell megállani* sőt folyton mozogni ssQkséges, a moxgás legyen csendes, de «lnet nélküli. Pihenés kösben nem kall a széllel laamktet áHani, eőt a mennyire lehetséges, szél aUaaea helyet kall kenési
I. Korcsolyáxás közben nem aaabadL bi öh vizet inni, jobb ekelyatt kevea bef.tsm
f
Itg kávé». catkékj ltot iaai- ft*« íöfil MMI BStl taaácioe. vagf br-<*»lytaás kotbea •értékteleaW iaai akáh wlüi fut italt
4 Erösefafe korcsolyázás közben a száj aioétg betakarva lifyiii keodóvet, tenyerek-kei, legjobb orvon telekiem Reazélni éppea un taaáeaoa.
t. A s»mt valaki áibült, megfázol}, itrtéot hagyja el a korcsblyásö helyet, és ■alagiue lei magát.
6. Korcsolyázás után nagyon elöoyös ■elea á^lt élvezni, jaleaaa kávéi, theát, édes tejet Sijnonadet, nagyobb meghűléseknél tanácsos egyúttal uAlaságyba feküdni és itt lel-aw tagadni
áktreialyáséegj'letak reaéeslcégc
Korcsolyázó egyletek rendezőségének leiadata a jégpályát czélszerüen berendezni, a korcsolyásóknak kényelmet megszerezni, azokra tetögyslni, hogy meg ne betegedjenek, szervezzen azért egészségügyi biztoaokat a mik<*ialapszabályokat szerkeszt, ne feledje az egekzaégtani szabályokai beleszőni, mert nem elég csak alkalmazkodni a rendbontás szabályaihoz, ismerni kell minden korcsolyázó tagnak egyúttal as egészség védekezése módjait is, mert mit használ a kedélyes saóra-kozáa, mikor mögötte a halál áll.
TERSÁNCZftY JÓZSIK járási orvos.
Különfélék-
— Am aj esztendő alkalmából lapunk t. olvasóközönségének, munkatársaink ás levelezőinknek őasinte szívből kivá-nőnk boldog uj éret.
— Kudulf tréaérlkis Kagy* UaiftlzaAti. A mostani havas, (agyon, kemény téli idő által okozott véletlen lulylán Rudolf trónörökös Kanizsán töltött néhány órát. A trónörökös ugyanis szerdán, e hó 28-ikán a délutáni vonattal Bécs felől a ka nizaai vasúti á!lomásra érkezett azon szán dékkal, hpgy innét folytatja alját Ahazziá felé. Minthogy azonban a közlekedés a bófuvalok miatt Fiume felé szünetel, a trónőrököa tovább utazása meghiusult Ki-aéfttében volt Vtíwtot főherczeg a kivel az I. osztályú váróteremben szervírozott ebéd elköltési után a trónörökös még az nap délotán a legközelebbi rendes személyvonattal Bécsbe téh
f Haláloaá*ok. Az alábbi két gyászjelentés megyénk két jelesebb férfiénak elhunytáról szói. Skublics Sándor a gazdá-azat terén szerzett magának nem közöoaé-gee érdemeket s tevékenysége főleg a juhtenyésztés körül áitalánoe elismerési aratóit Halálát kiierjedt rokonság gyászolja. Takáca János, kinek haláláröi a má-ik jelentés szól, mint orroa állt köaiiazteletbeo. — A kiadott családi gyászjelentések igy szóinak: özv. Skublics Sándorné szül. Sambuchi Emilia mint neje, valamint gyermekei Karo-Iin, Emilia, Sándor, M&rtska, Imre, Viktor, Paany, Mihály és "András, továbbá özv. Skublics (íáborné szül. kobanóczi és vág-ujhelyi Kochanowszky Antónia mint édea anyja ugy saját mint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik bessenyöi és velikei Skublics Sándor urnák f. hó 24-én délután r,3 órakor hosszas szenvedés után életének 46. boldog házasságának 14. évében a halotti szentségek ájtatos fel-. vétele után történt gyászos elhunytát. A drága halott bült tetemei f. hó 26-án délután 114 órakor fognak a zala azt. mibályi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat t. hó 38-án délelőtt 10 órakor fognak a lliodenkatóoak bemulailatni. Áldás és béke hamvaira! — Krajner Kornélia özv. Takács Jannsné a maga valamint gyermekei: Zsigmond. ennék neje szül. Bzrtbodeiaxky Matild, ezek gyermekei: Eda. Gyula éa Zsiga; Jenő, ennek neje ez&l. Skublics Mariska; esek gyermekei: Aliee, Mariska és Jenő, Károly. Latra, ennek Iérje Hazai [ Gyula a ezek gyermeke Emil nevében tájdalomtói megtört szívvel tudatja forrón szeretett térje atfjok. ipa éa nagyaiyjnknák Takács János orvost odornak, munkás étele 7? ik, orvosi működése 48-ik, boldog háza&ága 4?-ik évében bossaaa szenvedés és a halotti azeotaégek lafvétele után Sümegen 1837. évi deczember U-án d. u. 1 órakor történt gyáasoa eitiunyiát. A boldogultunk büli tetemei f hó 25-én d. u fél 4 órakor lógnak a s&aaegi sírkert ben a, rom. kath. bit vallás aaanartteai szerint örök nyugalomra tétetni a aa engesztelő szent mise áldozat a sümegi píébáoÍB templomban f. hó 17 én d. s 9 órakor fog a mmdaohatóoak bemutaitatm. áldás emlékére!
— IVIflvMái. Lapunk volt társ-ésrktsdófe tmhu fart ár, jelenleg a Neues Pestor Jotrtal szerkesztőségének iajja mint karácsonyi vendég, városunkbaa lakó reáoraiaál idős vén, a kedd ota a ?a>-tiii kttstaksáéai «egakaaito bófuvalok miatt kétvteles ttT ifilététek ideiét tetitieeen MMpra síibUiaai. A ksrtaáedO ifjak önképaő
— Kozák. Nem olyan ddni vad vitéz, kirői ugy énekel a költő félve, Ijogy dárdája által azúr sziveket. Nem, a mi Kozákunk azon fajtából való, mely (érem a faluvégi czigánjfgyepen, nól szabadon. mint a természet vadvirágja; vére őzi — hajtja a azárazfa mellé, melyet arczábos szorítva, dicsőséget hoz a magyar névre mentse földön, ismertté téve est idegen népek előtt. A czigány, a czigány! Nótát a dalos madártól tanul, ihletet a természel tői nyer, jár-r kel, barangol, sirva — vígasztalra a mi nótáink hangján- Egy ilyan > vérből való* igazi kis czigány időz hosszabb idő ótk Kanizsán; a nyilvános helyek látogatói előtt már megszokott alak f kis Kozák. Aiacaooy termeiében a legvalődibh' mégy ár muzsikus vére (oly. nótájára felvidul szem, vagy elbueul a szív, a mint £ azArazta adja, a mini a kis czigány hravour játéka akarja. Légyen jó uj eaatendeje szegénynek!
egykétek felkérésért osfcftrfSkóa este. az agy let helyiségeiben !eWvaaást tartott: • Irodalmi népfölkelók. eaim alatt A Uoivaaáa-höl, melyet a jelenvolt nagyszámú közönség zajos tetszéssel fogadott, lapnak jövő számáhftn közifink egy érdekes részletet- A felolvasó végül előadta Dóezy Lajos »Dala harangról* czinü gyönyörű műfordítását, mk a közönség riadalmas éljenzéseei háíált még.
— A felaéetrsl prépastságask Nagy-Kanizsára leendő áthelyezése ügyében, — mely utóbbi időben a napirend tegemle- i getettebb tárgyát képezi, — a város réaké- j rőt egy küldöttség >árt a mait héten Bécsben, j Batthyány berezeg teljmegbaiahaaaottjánál, j Todescooál. A küldöttség tagjai voltak Ba- | bochay Cíyórgy polgármester, Eptrjmy Sándor. Ltngfti Lajos v. főjegyző és Dolmányos László. A küldöttség missiója toiajdooképeo nem hivaialoa jelegű volt, mint inkább bi | saimaa közlésekre szorítkozott, a a megbe-széléseík folyamán a légiényegeaebb momea-
I tumot képezte a város részéről előállítandó anyagi azolgáltatáaok mérve éa mikénti meg-| szerzése. A tanácskozás eredményekép felfog kéretni a veszprémi püspöki helynökség egy egyházi férfiakból álló küldöttség j kinevezésére, mely a terv kivihetőeégéoek ssó- | dozatait tanulmányozná s ennek eredményé-| röi jelentést tenne. \
— A vert hal aitf lg telep CaAk-lonij én. A kősoktatáaflgyi ministar ren* [ deletéhes képest as amerikai jaólölelepe!,
I mint minden állami tanitóképAde, úgy a csáktoinyai mellett ia fel Ingják állítani, hogy a gazdaközönaégnek pbyllozera elleni védekezés mó^jáhan legyen. A telepen a következő három azőJő faj log azaponttatnl Riparia sauvage, Jaquez és Herbcmont. A csáktornyai képezdénét a telepítés ISB8. ér í | tavaszán kezdődik s az igazgatóság a lenti j j fajok mindegyikéből 10,00ü drb sima vesz-szöt rendelt meg.
— Bál. A keszthelyi magy. kir. gazdasági tsUintézet hsligalói szombaton 1868. í évi január hó 2l*én segélyegylet ük javára Keszthelyen, az »Amazon« szálloda nagytermében jazdász-bált rendeznek. A rendező-bi- !
I zotlság: Králitz (iyula elnök, Róehietl Lajoa j
3lelnök, Scbljck Nándor jegyző, Hára Péter j énztárnok, Tamás Gyula ellenőr. Balassa I Gyula, Balogh Tódor, Díváid Géza, Galamb Gyula, üraser János, Grohman Károly, I Karácsony László, Mares Gyula, Penlz Géza í Steiner Márton, Somogyi Ödön, Szopp | József, Sáfrán Alajos, Torkoa Imre, Vimmer Lajos. Wirovátz Savetoaár. Kezdete I óra- | kor. Személy jegy 2 frt. Család jegy 5 frt.— Felüífizetések köszönettel fogadtatnak a hir-lapilag nyugt áztatnak.
— A Balaton egylet igazgatósága ismét megmutatta, hogy éléoken vesz részt ' a Balaton vidéke érdekeiben. Ugyani* ko- |
' moly bangón tartott átiratot intézett a í balatoni gőzhajózási társasághoz és a fürdő i | tulajdonos, tihanyi apátaághoz. Ez átirat j I figyelmezteti őket, hogy a kormény a jövő ! i évre betiltotta a végelgyengülésben szenvedő Kisfaludy gőzös járatását, ha csak a kor- [ mány által kívánt módon az ki nem javit-tatik. A társaság eddig nem hajlaadó semmiféle áldozatot hozni. A fürdő lulajdonoe ! I tihanyi apábág pedig hasonlóan keveset i I törődik az ügygysl, minél fogva ezen nagy közöny az egéaz Balaton-vidéknek a különösen a füredi fürdőnek igen nagy kárára | lehet.
— Taalttfl Jubileumok. A jövő i év folyamán megyénkben két néptanító fpg-r i(v-megünnepelni tanilói működésének 50. AéVes évfordulóját. As qiyik Kócács Sándor I söjtöri, a másik Baumgártner János salom-
| vári néptanító. A rögös pályán való ily | huzamos működés bizony nyal megérdemli, hogy az évforduló ne suhznjék el nyomta- j lanul.
- Kesatliel/ váras képvlaelőtes-í i&lete f. bó Jfffen tartolt ülésén sün táros-la, bogy a kfsstbsty baiaioo-Mtf.-fyÖrgyi vasaira 70000 írt elsőbbség» réavéayt jé-I gyes; Bitnélfogva megszűnt swsdsn akadály I a vasai mié»bbt kiépítésért
~ Felolvasás POfáaé Albert fegym. tanár s egyleti tag a polgári egglet Maő aagy termében 0rí január bó 1-ét fsaosbttoni Molvaaást tart Kezdeté eptí g>, órakor. Czime: Ráaalatak Byron életéből •Alom* czifflÖ kőt temen vének alapttn.
— JétékoajraAf. A perlaki »ase-gény uumUéMt segítő egyeettiet* ákÜMa é&kódéséaek kifolyásakép, á karaosonyi Ünnepek alkalmából 68 ssegéay nenekat látott el ruhanemüekkeL Kioszlatott 44 pár csizma. 2 pár ezipó, 13 nadrág, II kabát, 7 mellény, 14 leánykabit és lő léK nagy-kendő mintegy 200 fr! értékben.
— Ttsat I lakosa a. A ^0-ík bon-védféídandár tisztikara e bó td-ikéa Nagy* Kamzaán, az uj bonvédltktaéyábaa lánts estélyi tartott A lakoma igen Úioflalott volt, la mennyiben azon a oagy-kanizaai kiét és két körmendi zászlóalj tMttjei is résal vettek.
— Befútta az atal a hó. A régi szép mafyar nóta mr^iaö^óg uj kiadás- I ban kezd divatba jönni| Naas a szegéoy üldözött betyárnak állja pár útját,, banea • feltartja azt a füstokádó, rettenetes nagy fekete lovat ia, mely emberiek százait szállítja lova. Az utóbbi nagy havazások miatt
a vasúti, közlekedés Futáséi éa Budapeat felöl szűste!. Amarra cask Zákány, Bpeat felé csak siófokig szabad az jut a. roppant mérvű hófúvások ezentúl teljesen ejtessették ' a vágányokat. Budapestről már o-ik napja ! bogy nem jönnek vonatdk legnagyobb I boszuségára az ajságoívaso pub.'ikumnak, } mely háborúsdi hírek hiányában aea Ind . hova lenni kiváncsiságában.
— Hlkoa utak A rendőrség szíves figyelmét felkérjük arra, bogy ügyeljenek tel szigorúan, miszerint a házak eleje be-hintessék, mert ily időben a gyalog járás-kelés nyaktörő veszedelemmel jár.
— Világ tökre ezunen Kulesár Ernő (a »Nemzeti Hiriap* aaerkeaztőie) szerkesztése alatt ea Róoaa Kálmán és neje (nyomdatulajdonos czégi kiadáaában, mulattató és iameretietjesztőv képes bavi folyóirat indult meg Budapesten. Az első szám tartalmából ítélve, e folyóirat elősegíteni van hivatva népünknél az önművelődést a bárkinek, bármely máa lap olvasójának is kellemes szórakoztatóul szolgáland. Egy tüzet 64 nagy negyedrét oldalra terjed se mellett előfizetési ára csekélységnek mondható: Egész évre 4 írt, félédé 2 frt, negyedérre 1 frt. Mulatványszáaiot bárkinek ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal, ha eziránt levélben, vagy levelezőlap utján boazátorduL A czim: »Világ Tükre* kmdóhivatala. Budapest. ösz-uteza 30. sz.
— lfatAaoa Kjégjszerek. Ma midőn mindenféle kontárkodó ember ajánl ! u. n. hatásos gyógyszereket nem eléggé ajánlható, bogy csakis azakemberek által készített szereket vásároljanak, mert ezek csak hossza búvárlatok utáa és képzettségűknek megfelelő komolysággal bocaájtják szereiket a közönség elé. Páczányi Arain igen tekintélyes bpesti gyógy sz. ur ezelőtt mástél évtizeddel hoeszu találmanyoiás után állitotia össze a most már országszerte ismeretes magyar édes mustárját, mely mindennemű gyomorbaj éa ezekből származó betegségeknél bámulatos eredményt mutat j (el. E sorok irAjának volt alkalma a több ezer számra menő köszönő levelekbe tekinteni, melyek legtöbbje 1V-2 keti használat ulán igen súlyoz esetekben tökéletes meg-gyógyulásról tesznek tanulságot.
— 75 krajesArért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett népies irányú .ellenzéki kis képes politikai: napilapot járathal: a Kit'Ujdfrt, mely Budapesten Wo-dianer F. és fiai bpesti könyvnyomdász, könyv- és birlap-kiadehivatalábaa je!en*k meg. A »Kia-Ujság« nemzeties ellenzéki politikát köret. Szívós k$artással, lankadatlan erélylyet küzd a hazai boldogságáért, s a bonfenntartó magyar faj aiilaiáért. A >K» Újság* nagy gondot földit, bogy olvasóinak igényeit minden lefintjstbea teljesen kielégítse. Ugy a főváros, mint az ország éa a külföld minden hírét! naponként hiren éa gyorsan közli. A nevezetesebb napi eseményeket sfép kivitelű i képékkel iluaztráija. £zenkt vQi rendkívül érdekfeszilé, többnyire a fővárosi életből merjtett, regényeket kösöl a melyek bárki áltál könnyen élvezhető népies nyelven rannac aiegirva. Előfizetési árak félévre 4 frt 601 kr. jegy negyedévre 2 frt 25 kr. és baronlint 15 kr. Mutatvány számok bárkinek ingyen katdetnek.
Nyilltér*)
Kéilama ka taallAs Arw*f k, S(M kifuédy Posztóból diszes kézimunkái, ugy szintén apiikábuót rövid idő alatt megisütíuibaí bárki. 1885. évben volt szerencsém a nágy-kanizsai előkelő ari családok bólgyeil jó sikerrel és általános megelégedéara taaítaai, Teljee tisztelettel
OaMIMb Kosa LM*m Ikrét fék kátéim.
CT ia
VuTiti me&etreiii
ism. pá*m l'jttól
r 'i- nr ____ j. ''■aa" •agy. Mtf litf A a l AH n é. a
«aaaL mmmi', BafcfMl-Ka Mlaaha akM Erit- liHf titf gy. t- M a v. aM«.aaaal a»
Kaakai- lai m taaa Aa ua^ KP v- ata tue Mk.«Mal iTtf,
sí "" w SAIffU m, r. MM «M OM 11 it f.
il Iiakn aiiai W tmm. aaaal isi IS f aM*Mi i^gai « i M p M-a. A a. US T I * W p
■ML iont m. %m
Bwtiiii Iá ia I «a 1 fcaU^.'toA SS ^ raggal 4. IS i tat*
Kiofiw Mii Sód -Aa S a 15 p. aa. vaa
a»m ftmm m. •íant. icaaí .»»« ti 4 as p aaft. ti 140
Hirdetések:
Máriaczelli gyomorcsoppek.
v<4anr
il'<ljMÉ>i.
m
ksüki. p«MlnL ratNáa Imk- • émbpafii, OÉ^H «*attkw6dÉ». aqpHÉo, «MAaa» tuayií, ffuajiw üjoams^Iervi!". gjttowrjt^resH —1 i»irili» % gjr*-Bwnsüt tíjsWkksI h Wattal nk> aiMWiH,iaMÉk; maj- •
unjim liiiafeBtt —
Sor i»|w m iMMCTiiaű «t»-nilajwaJ mtt a kr. bak h Ián* SS b
KStpnod Br*t| BÉMi
IMw-
Kapható minden jyéfysztrtárkaa.
éiiat á valóiK máramtlli p«aaraif|ilHl •akat kaaiátiík « vianaik. A valódÉsáf > íéfil oiaéta ivffask pim. a fentí rwijegygyet •Ittlett kantakba kall g9agrSh« kaak éa a ota-éaa infki aaUékch kawaálatl ataaátásss atf kell jflfjsiit iaaai" ksfj aa Inaarko Gs> aak Bofik kúaj njiaiijiki ajaaalatt.
YtWi aáMgkw kiplalé: .Vapjj ffrtáái, Prmftr Béla fyjgjsz- Kadarn: Baek B. |yá|7-aaart Km»aeirfr. Caüaar Ttacaa k B^wda; Kálaria gpjgysE. .tfcirofc', SiMaTSnr fjofjn. Jfcrray, Fkücker Saaa gjátjsL St^BiJm. Unt L gyéfrn. JAntmakt Bika i gjójyaa.
m io—íd
Wiesbadeni Kcchbrunnen-szappiin

gyártva Wlesbadea-várts éa aa Igaagtléaég klvatalos elleaőrsése aaellett.
A wlaekaéeat Koelikraaasa aaetj a Koctthraaaea aaaa—i réaaelMI ajcrctfk ta a kfkit aapfolbiJi kéauttacik BÜén aarttí khátó gTűfyareja htiwal tár. ahal a Caekkna* mtü vett aikatrfcwakit a Mrk át <gjaotaaa a Üstbe titatit Aa a|«aaaé(aa aakarwk liqakk i a teatáfettaara ia tMtoartl ajaaihaaé a Mt aarar risaál, (jinMbk fe kiaiWrkaak akit a iaáiattt katkaa kaaaaitaL
Jrm Éiakwb'it 94 br. Szállíttatik a
wiesbadeni-kuti-iroda által
Wleabsdeabea. Otstr. aMfyaiarac. JtntUr: BrAéj C aaariaa. Inaik Xarraanaif. — Vaikü
tea kaakaté Préfn Béla, ■wlaaM a L 1—4 x.lawaé*.
VHJ-
») As • roratku ktMtéárt wm
váltai a
T A
felélőé eeetkiiaifl m fi a LUei.
Fontos
R
aa étviót^taaaác. |fk|i aaiaaUa, tftUféa, gya-aar k |lte«t, aakáa MfSi. uljte^, ansjér ia agjrifck gjroMrtél snmaxá b>nS|itkii awtiáflwl Fárzímfi Ármin QipwaiM M^wf, X Aarlá4 * JTMkya üta) mér aéaM MW ála kMatt aapar éém aartitja. A tataak Hjakbaa - feáraüy tfaMak - a haililÉU Matttt trfaalaHi n wW^rfií fra Wit. aft bisaayit aaa raaéktrti ak aiaa kékferat aa-frakte Mrki Utakialkal Aia hj ugy ft^fHk ! Irt kin Svpfaak 50 kr.
A nu»<pttai áíj aéraiácali Klraaat 1 Iák MIMI Tak. ár! A t ké Ma ksttétl í evag aaatár fögy»tókteu vaa. Aí alai itígei aoa fegyiitotta «l a afta, aái ia igaa aa«T Javilás Atlatt fia. l«a air •O STaaaa kM «*» aiiéam gSin jti tnl nagit HákHáa rítkaa jkél i kásajm MaakW b aár aaatt w Marná Káfak a^ 4 Inal rtk f Sik-a^aj- (a. p, A. Hasiiakilj ) Ml ím. It
fl 1-3
f IfiUlmfiiP'iJ iiU
íjr I ft k' ? "T* f' tM" "I Jp !a
lilif lh_zn- IsfE Sflf
» — f »■" ő ! t7F0
ss Hfls »[| ? t ,
.Ja* 1 r & ■ f»s ?f;a» >g|B í LJ
■ i3~ " ■ MIii íifs n
^ r r?* m S | O. •■« 2. 4 S" _ -_.
t*- j? < ■» i? S'íS i mí'Sn ■líii. ©S?M
1 m rí í í cf>T|f| efsrt sr
^ r lí* I = - [í IfH^ ?M
E! I k® 5 !slff $1 i
o •*£== f - h • jí 3 1 h.é £
r !7 3 -i:—fai —_£:tfl§
^TF r r • Hü rwl
pÍ ff .ío MÍÖ= *** |í&| rsp]^
*'f S? j||| I
í ? ÍS= HÍ • ■ . * * I ; 2 2 » ,?»f_ t i • z **
fi |ilr- Yf'- 2 -*-* x í'° £ ^t* fri-í -- i'j-iW ? U
■ m i ^ * 21 « : a a » , L.il - f, ^
fo fi 8* s£| s ssi fc* ; 5
i^nw^rrrw iii.
*r r 5 i 1 ff ff
pl s." m 2 ?£.'■=;Sr rá S* c*ílu »
fl mm | a L • • • ■ • tf\ IIS «-»■" I ®
I fiiifiII : |f;r Ll.io^iji s
S íísí!? ? -5"* öjr-iltc s
■ "rM*: U'ÍÍJí!. ! 9> f. 1 . . »!«» fc. ei 1 ü
H!i l.ll I rü s üSiSiEli} i Iji i1 n » rrift rt? ^ |
Kral valódi KaroUne<ithaíin'
Dávids-theája
]T\, iirartta ü j^aai oaa-VX V ntaít^eli » tadébmj>
Vv arai ^Ml Binan
^ lkai! Hilli lliiji mm-
«H'j ",-i. íf hmépi 'ia,
I . ___;________
|á bmntmMy umdmntUikmjfmuJ ia m*%ft-■MV 0 HTMU* MrihlM Ha, awíj M0ifé maárnkapf^ kuaMtMML — tgy cmm* praJu ki 0 I- Óvá*, vftttgt ifHW Kial tatén N<hi» Ifcrája iliayéiÉHI k»-«*, 1 ftM^MÜÉipfeat SífjaiilBllii.
lüiaaL 0 knff • p*M* «C!aí !«ow.
m igj tmmafJjtk. amá aai I*v-wa4ia. Mvas-:r.37 ■ébAM riJpM kmmUhém laM^HMR k^vteéi.
■■ am kkal iéhm mi kff • KnlnMl Karttti^hiH DaiMa tkm .•■ÉrtMabl (nannriiíria.; mmII Mjtta r iáa nmuft'ft camhfmvfcáaí aiáin«mniit luk aaiit-<r-« ó iy^am iwkoam é MridtapfiHi
bAMáht. cm l^yrijeiidt > Kral nMi KaroUaeaiiuüi himi Üica t Chdara tttk. •itttá<fn b^i najn itxátittriHaiií. zji/tnuuj iiu£; püiysiia lábviMB és Upgywtt vt^vpA iaaay-
xík a rMKUAMÜMl MVVHMpi^a I lg—o 11»itg. MkrtUr, kér tél;bér láfg pligii^ it bj
KÍNMM MRBWMfiipk NM
amst L kiaiiíj^kiíí
Pörst vasczakorja folyadékban,
dr haftr am)i —1^1 ihéhlria, bit ptnt Jmmí 4ui flátflkM» ,F«aár
Aafpt-bm — kt jirricm MgJ Ai»f Ars >
1 frt M br, % tf<fc • kr.
Q-aatiop'h «=un.
• Ma* gyéfjwtf rtftpfhiiitfiili fim kttlw^ IfcÉféi , owii|l>Mik» 4a pwm égéi tte I ftNg in 7f kr,
Ffirst Jóiaaf
fjöjywacéaa a ^falár hi|Élai
rinktár rÓHÓk jéHCf liairfl.
Maynt, lilrlljHRaa l» •téa. 'J ^
Uj találmányok
szabiadalinazfafoak DtmoUk Lapm h tártai szahadxBi ifodáfa állal Binda-pealca ■lafiM klniI 10. as A nagym. Miaratenaai állal « fi»l« Ulálök kiulaiiba ajánlva,
I 1-5
A níhA matpfar AáWfcWf ■■ ^Umí
L Jü?7i: EÍ2UIS8&7"
irar UkuaA «M ooJtia^k ap . a Hnaáafes ataiim rteipiMs. Káyviaaií a a laáriM. imw mmém aá ia ferftav* atoa ayaji akkor Mffa a ső «Mpa káai írárpa itysa. a anM aá^a aoa, a káy, a hia aaywÉi a ana Hja a _
Vib *g/wm$ AnmM
!#■ Hm ám t át ^ara1 i Őre Ütr
ISMMaiHb a >|)a HusuoDaf* "cadüki-umMk iaiámuiük áa a ?t« káawlf ngafi afl»>
P<tUtUi
(f 1 Jbcjar Wmmmmmf* liaáAmau* ■aaBvaBTaanaáal >ac7*a < whi> tt íainac kaaaá kai kyfaf — MáaL I aafciafaat «fj
a a-*
A «9afjar jfiilimiay Wawak BUiíap^safl, ii|j teasa ama 2ü sz-
il 4 magyar háziaaazonjok napin
íaa a li|>atihaall aayür. in flMfcor « ki wíMm t k, ^aiac kttlkarf a bal ■k liraiitirt fniaBw illli |M Halilaj ayal a JCa«?ar bésémmj- kaMháatta
W^dk, V ier. nagjf-h&fina-vtcsa fűu.
A Iffjabk
SZÍVAREA PAPÍR
a VALÓDI
LE HÓIM
íráséra ffártaaásf I «»W és Bcar|<«a fMkaa
Orwkméjmmk m akdkUL
fW^ * ^ a L Laévic, fe l UppmaaB aná béoi ogjaenmí nptianfr ka»-■iaai ajánlják feiniaii nxűiLtégs, aMae Eiaatauága fe mmm, kfj rth, „bmí arsaimaa nym—■ taliihmiL «-f Iá-M.
0 J^f+asj M Jrr^awrra n» fern^ Í'J.W
M -^ssat >• -
Hely czigaretta papír a legjobb?
' L/en mindeii eaipreltázórs nézve nagyon fontos kérdés a*ár
kétaégificDcbb módon hebizotiyuli. Xrai Arra reUIátn, hanem eL-őrendü tudományos J'-y ^ O'éi) idegek ftl'al ö?szeha$on>i!oit vegye!mérésék alapján a forgalomban eíkíordüló jf blí mts6*égfi oifareltapapirok kőzöfí a
„Les derniéres Cartoiches44
■raaaalda Vrér*a gjSrákéL
Flirit, 65. Botdmarú £níam, ■indjármi könnytttt » IrnwU ezifartittpapir eliamHifteft Mivel ez n ár többi k< al lh. T%U lanár által a bécaí vegyiani egyetemen. Ür. Liebermann lasár a bodap«>ti állami tegylí*érteii aHomás főnöke állal mesáHapitoil 188í. jul. hóban. Dr. Bogía Hjfiesiatasár által a prágai ném. egy elemen eg^z.<egüjzyí szempí n'bóí ujabb összebasoniitó ngifilmtzitt a lehelő legltoye-
_wbb etedmény koronázia. a mennyiben s ,La denwn» Car*
ftlfflirWI t tud*** czigarettar-apir 28-74*L-»\ könoyebb éa hogy a dohányfüsthöz 26~77%-al kttistbb idegen a'katréa/t tartalmaz, mini a töbhá vegyeüneseti papír - VaUdi caak azon papír, I melynek efiquenje mellékelt rajzhoz hasonló é« RrmnuUi* Frértt ezége! vjse'í.
A gyár czigaretlapaphjaifiak és czigttrdiakictltfanek nagrl an eíáru-ifaaa végett.
BraavNtéli Frere* saját czege alali Rénle*,fIL ker. Seferjeyane h. sz. a. raktárt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb iíynemö czikket árs-46 8 —50 Mfö kereskedőknél.
i UJ lí ii&IÜ^S
i aaa pimww
ia
aaaaaiTti* >vas mm
hwlMM i(M
p
IC Omktedfuafc a h«aü lUUkllL
!! Figyelmeztetés!
ia mmü ow
II. Ufr la év Ma kétdlttt k'pwMl H as fitt fririiiit ritéftma t>4r*it f*/- «j<* iv«mnAi tírhímri najr k< b dí^ik sutr Bkllitf mim,
ff>Ar»» érttmm lami-i >• umü rlamit»il A§ UM kiaflüi—I iaak kpkak, aaiifcf-«a mmmii a kattnnls IfyikaiMrk:
A ki má/ti ik^iiH k<rw vaíai, kpil a fofkötcl sezn»ba«iiíani.; k|Mt MSrwtaai. a bira^ai ttagat W.i j»t rhiniiuii akmrt* aa káijia:
Dr. Fopp-féle Anatherin-siájvixet aj a: r.ag v üveg l fa 40, kisebb 1 frt és kiesi 50 kr.
A ki m U kéffégi \nmt% f..£ak«t la lilti ■— tiMta aéjai akar ax kérjw:
Dr. Popp féle Analherín fogpasztát Ara I frt 23 kr.
ik« i 141 wi kalai é§ a kfakai kuiaáw tkaiifci fcpaiffMaá k>aj^ aa kkjia:
ür. IP c p p - féle aicmatUrua fogyasztót
Ára: aa kr.
Aki a Ivf aklr k|;«wl ktfa>|a. aa klfjaa: 84 -II
Dr. 'Ihii^t-ftlr fiH/fXtt t. ára aa kr. Ali *é«a» i aaaaga aáa^a IKIaM*. *a U^a • l»r Pipp>féle í«fl*aia« (Plaaikf.) ára I frt.
á ktará lal-tl A* rf —fa rtówp. M láan.
2Dx. n5vaj^y*zAppazit. áik ae kr.
4 u t$u»t |f«f/uirt«r k ia Mumtn iüm ta kiam iraMkaa kaphatáfc.
Dr Popp J. fl. arfwk
(mmk a i*|)«Mal wafcSI kaalMMal.

b Sfe ü Pserhotep7j.-fele „íJKíimíp
Vértisztitó labdacsok 'zXJXZZ tZt X z^^tlz:
tméu taiibr ii—uun MM kinytMik »-» m A kiartiMl* ■aailn, li lw
»a iwm Ma hiail riaéaK, • a bm'iMafcfc áa ifa* ujjjtihi 1 mkm II
iiikfcwl II kx 1 Hkmt» I mkmmL I át I U, kiiw arta aliilillMii 1 j I lét W kr.
A láriaai i Bi| ■ Uaá Imm «i>a | ~n n aaifiiiwil átril. I «U» I k> ■ k l»a
imm IltSk;) Mm ihiim « *t • kt; S Mk«rc< 5 frt » »r. fci akai • fc »* I
a»a. mÍBt Így tflkerctol iléi aai pM IW.
fclifha Iné Uul, áiiyéMk kfi hüla ■*! ih t *>'i ■újéiig a gty-
^tf^ftkkü kijniMaiai iiiiit. ahs Mk linlaa wo »««*.
Mh -A. ^öezözid levelek'bdl nélián^rat ide irunlc: -^i
L^oaoa^. 9M aéj« IS. f tarifa tahaia yi tfkfe»la*t au
t kMaariliilia laaar aa <aa— ■ airf* j^aái-
!«**» tMtek vaa! áafla bÖJaoai taMaa {, , ó ^hbumíií iii ll ...... oJWí kÜ ta>
katÉawalk mm iljikaátak aáa küaát ^ | fchnn ka db dmtas ""
«ak ——írlia ilia ii|iai|ii íj ijiil fA kosrétra mkk lilin i i^aapakk ráalC
karitata in áaeiláa ÜiiB enartattam mát mmjim Jé kaaaakat Tették, mif aapakin «a kft-löa/élí bajbaa kaipIfkM áayMi dúkijak U «aek
Si«ál lía i'i" I var tea atoataa
■•tik Alajaa, ®ati»
T.ki«atitri draa í Aaa kliii Irtia, kap aa la
|fcllal. áa Mm b a»a n wilSil. * •«■ taají p«p»«t H7-* yiuáso, ■ «
Üat aywtek m tmlk a akar^iá kaxnálai Focidja kitteé tá}latna«ai aa la aa la l^lmíll ktkmjt m maimakii atíkmk aa. aaéamj MM M
rraoéak volt aa la lakliwai aaikifi»al ajwai^cón aa as mai saank
naa ffés^égökct Dcaüaftr Xártaa.
Bíga-Sxt-Gyácsr. IMI kkraár 1«.
TiaalHt Gmk f fcjafei-a ki eléfié kf> ailjtH kfcwt aa öa hllaraiirt, nirt laém .légii-rfp atáa tgjtAl »■ ia hl liiaiüt sjagjralt ki ki air h«ft Ita aitaktt arfwiftaij la egy-
iftiaaiii mii am hüiinia «l aijiait bcu Itertáaciíí-- kkirnki frfj mnka. kp • ™
(*M»tl la'iwaOi
lijirt ü-a kii— Áoatfk bavalaaí, kapr k^Mt aécykaii kMtwkr «ö* taíjaattaagaaial • tmtT iiiri «a kMkaa ipa kaaffta #aka « hkéaaaáat $aa k ar-ai kikflaaaaa dba kaáa a awakat íjilii— — áa aé^feicwaB aífttt —v dka aif aika ka kattvaariaaftAia^káraa «v»a |lini IhéB tbaa**l
tét* mér aaajin MjaálH kagf ftatda ftianiuél Bics Mk. SBL c. v. 1-
I r» kr.
aka. I Sr«f 4 »kr.j
élfltfi«7anr7ííj íf*ni eaeffak kvaakitgya-
tieiesszenczia ^ imímtkl áy,IM.
ai ■liatkij il «Ika. btial kiiiwr 3ü kr.
a>kr
7i kr.
Fagybahsun ^S^Sl^te IáB Imdás elleni por. ISIS
Cifyk^á fika rüaaiat i^jw Mh f>kal L-th fel 40 kr. Bfeaaataa Hiiil ti - kz. H
GoiyvabaLzsam, 4 ^^^
Tonoanchinin hajkeoőcs
lnjiHa^ kmmrt kaj i iai> iaa inai IM Kfy tbfuaia kafliMl áakaa t kl
Egyetemes kenőcs rÜ'SSL'T
ül áll if fcktlT-ík la aiiiéiaaaBl la falat iltnilf ááirliMlakiilUyaá llilaali 5 anftak,m-Mmlnéaii te kaaaaM bajuk aka aak^nwi kaaá himm/wh. Stj'igttj 5tkr. Bémaataa kifilÉairflBfar.
Egyetemes lisiíltó-só J,. f
káaO-«aia a^oat aMMakaéi S»jAfa»uiJ. nóia-k^aai tnmjmm
Ed main 1 kl
fltifanads"114*** imat% ^^
uuluoeuvt«áa nkiétef mairhaant stláfi •tea. 1 Ing 88 kr. f ttagaa rtiMáal Iftt.akr.
Amerikai köszyény-kenőos jxJt^J
iliamrt kajak, i^wuillihllisakiiiia I át 88 kr.
Alpesi '
D' Romershausen íé^szemésiericzia D___... . . ___
itackr 4 ti rr-rr/^T íPerenci-pAlkki 'u ® ^
Bftm ia amiiaat Ifeaialaj hi Mii ax m. iíe lytin kiráaMt *mm ké la IlMI zj ZTkllM atP"«r>k raktoiaa tirtlaiji a a irtaláa kMáka aaa laai cukkükröt knéaaáia aaalaaaa ál «a laaÉaáwha haaA j I 1 >
Paalal aHkMéMak pwai ías»—I—lllal— I a féaa alá«aiaa kiáAMkt lalleH iap allaiMaiki ll—tt
á péai eló.e^es bekilááM latkel/astkk a o taatiMafajal) a parté at-caotbá léteiéi «iköill. mjit mikSmmi
■f
FbaUi Ftlöp l^fl^imiaál Nagy-
I m
2* swUn
Nagy-Kanizsa, 1888. január 8 áq.
XV, éVfoJyam
V m xa Xtt xM
»ifkmt>it|i N
I latttylajr- te Kfc(ai«ir «t«u mrkia I
H Na btéLaél a laa intlwi rtitri tuti- 0 [karó «ímm kkl«alv
jj Klaéóklvatal Vtr.«bás-atm l H
" Wéna— Unlak «k Imtrt k*x#k- 'J
I M f^lUtnak el, jj
J&Ai
K4ÉMU«k vírtM mm knlrutnek.
IZX TTX XXX
2?olltjlrai és Tregryes tartalin-u. h.e tilap. ,T : . | í I. ' " 1 !
A Zalamegyei figyvédegylcl. a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztirak, Bankegyesülel az Albó-miirakozi lakarékpénzlar részvénytársaság éé ön& szöveüc hiválaloö közitínye.
Megjelenik Nagy-Kanizsán heUnklnt egyszer: vagárnap.
f-
•«»» m
ELŐFIZETÉS! Á4UK:
•f
6 írt — kr. t „ M „ 1 , tó ,
BÜ Efcta ttoa . . .
Félém ....
íj HfjUkm . . .
B Hiníetéwk jatáaytiaa ^■Htatmak. tj
jj Amrití ■ acréfc kirauka kM«taé*7«k |
h 30 kr .béljagdijoo folll 100 néé( 1 <rt J
H UMtal míndtn aéért kr. 0
HfUttár patltaora
XZ. XXX :. XXX tit ITT
10 kr. U t '» ffl
EMfiie(é«l felhívás
„ZALA1'
V^ Í8B8-dilci év folyamára.
A imijt számmál Ispunk I:). évfolyaméi kézdé.; Uj előfizetési nyitváh lspunkra, felkérjük ll előfizetőinket, bogy lapunksi ezentúl is támogatni ■ annak terjesztésében •* közreműködni szíveskedjenek.
A megyéi, a várnai éa annak vidékét érdeklő ügyeket első sorban fogjok ezentúl ia fígyelmUijk tárgyává tenni, a mindent el-» j követői, hogy irodalmi színvonalon éllö.közleményeinkkel olvasóközönségünk igényeit mindenképen kmlégitsük.
ELŐFIZETÉSI ARAK.
Knéaa évre . . . . 0 frt - kr. Félévre ... 2 „ 50 „ * Negyedévre .... 1 „ 85 ..
I A szerkesztősé*/ ét kiadóhivatal.
Köznépünk és a tél.
Maidáem általánosnak mondható m müveit társadalom azon törekvése, hogy a köznépet ia mentül jobban belevonja n nemzeti kttzmivelŐdé* keretébe, hogy r köznépet in részedévé tegye a nagyobb míveltséggel járó javaknak h azon tény esőknek. melyekkel anya-, gi javait ik gyarapítani képea legyen.
£ törjek vés nem uj. Több mint 20 éves az, s együtt jött magával az alkotmányba élettel, melynek biztos kifejlésére í nélkülözhet len szükséges a nép nagyobj) rétegeinek részvétele. S bizonyos, hogy csak a számtalan nehézségeknek tulajdonítandó, hogy a köznép még mindig nem oly mérték* ben öntudatos tényezője az alkotmányos életnek, mint a mennyire ez ki vánatos volna
Két irányban mutatkozott ez a törekyés: a szellemi és anyagi irányban —
Az elsőre nézve maga a kormány is a népkönyvtárak szükségességének /'"""'gyakoribb hangoztatása által a részint az által, hogy egyes a pony vairodalmi
termékeket leszorítani hivatott népies irodalmi vállalatokat anyagilag is támogatott, megtette a kezdeményezést. De eddig bizony nem oly számbave hető eredmfaynyel, mint a melyre máris büszkén mutathatnánk Mert a népkönyvtár szükségessége olvaani tudó népet ia tételes fel Ilyen pedig még caak elvétve van, s azok, kik ebben hivatva volnának a nép kezére járni, nem igen teaznek valamit, legalább annyit nem a mennyit tehetnének. Ezek nem is tudják talán, hogy a népet rá kell kapatni az olvaaáara, hogy a köznép kebeléből sokan, a kik tudnak is olvasni, nem szi vesén f glalköznak vele, mert nem igen képesek belátni annak hasznát. Ha tehát úgy nem vezetik be a talu népét aa olvasás megkedvelésébe, hogy a falu irt teli 1 igen tiájn erre módot éa alkalmat néni! nyújt, sőt maga is tevékenyen közre nem működik ezeu, akkor még ' sokáig hiába fogunk sovárogni a népkönyvtárak felállítása után ? nem igen | lesz azokból valami. 8 csak akkor leltet, mikor a népnek alkalom szolgáltalik arra, hogy az olvasásnak kellem^sségét, de egyszersmind hasznát in beláthassa. Bizony, nem volna oly j nagyon szegény az élete, mikor az átlál alIiatljan hó még a szomszéd falutól in elzárja, s a közlekedést hosszabb időre ia beszünteti 4 másik, a mit a kormány azin-tén nagy buzgalommal kezdett és ajan-lott: a háziipar Mig amaz szellemileg és erkölcsileg magasabb nivóra emelheti a köznépet, addig ez a másik anyagilag helyezhetné jobb módba, éa egy egy falusi család télen át is kereshetne valamit kezével; De itt is ugyanazt tapasztaljuk, t i. azon tényezők elég telenségét, melyek as oly szép cxél keresztülvitelére szükségesek volnának A kormány maga megteremthetné az eszközöket, a eleinte talán egy kis áldozatába kerülne; de keresztülvitelét csakis a helyi tényezők eszközölhetnék
s erre nézve nincsen, kí tegyen is. Szép szót eleget olvkatunk már arról, bogy mikép lehetne ja helyi viszonyokhoz mérve a háziipart megnonositani; de hogy mikép fogtak már'ihozzá, és mennyit lendítettek már a dolgon, arról édea keveset hallottunk. | Hiányzik az arravfló ember, a a ki v(m az res tel kísérletet tenni, valamit faluja népénél javaalatba 1 ózni a elkezdeni előbb egy gyei, azután többel, hogy apránként rákapassa mind. '
Igy vergődünk ugyla népkönyvtárak mint a háziipurt illetőleg a the-oriák bilincsei közt; s gyakorlati érzé künk gyarlósága mellett]legjobban bi zonyit az, hogy mindent szépen végig tudunk fejtegetni, nert van éaz, de mikor gyakorlati kivitelről van szó, hiányzik a kéz. nem fog hozzá senki.
Pedig kár ad<L g várni, mig a végső szükség kénysaeritő hatalma fogja reánk parancaolni; mert a azükség jó tanitó mester. A aajtó rendesen meg tesz' kötelességét; figyelmeztet, buzdít, s távol a szenzátióa lolgok balga hajszájától, arról elmélkedik, a mi a nem zetlét nélkülözhet len szükségét képezi. S ebbe bele nem liárid. I)e mi haszna, ha a jelen társadajofc i nagyabb része az ily fejtegetéseket tinalinasaknak tartja, a nagyobb kiváncsinágjgal várja azt, a mi erőaen izgi ló itatással van az idegekre? Pedig múlik az igő: esztendő esztendő után a kanilik el a az idővel együtt vénülünk ml is. Ujtó; daink számon kérhetik tőlünk, miké-pen használtuk az alkotmányos lét békeidejét olyan intémnéinrekj létesítésére, melyek a nemzeti erkölcsi és anyagi javait gyarapíthatják r Maholnap ezer éve lesz, hogy e nemzet fenn álV Sok dicső napot ért e hosszú idő alatt, s minden korszaknak meg vplt a maga speciális feladata, a melynek megtelelni iparkodott
A feltélelek mopt adva vannak arra, hogy a nemzetet szellemileg és
anyagilag emeljük, hogy gyarapitauk eszközeit, melyek czélra vezetnek. Bzük-aéges, hogy fel ia használjuk, szükséges, hogy kötelessége teljesítés^ alól ne vonja ki magát aenki. Eddig bizony ez látásik, pedig köznépünkön éa ezáltal magunkon ia csak ugy segíthetünk hathatósan, ha a boldogulás biztos útjára vezetjük
Tőlünk függ, hogy ez megtör ténjék...
Egyleti életünk fogyatkozásai.
Lapunk egyik mull évi számában megígértük, hogy a városunkban létező összes egyletek állapotát ismertetni fogjuk olvaséink-ksl, azóta gyűjtjük az adatokat, a nemsokára meglehetős tiszta képét fogjuk nyujbalni egyleteink tevékenységének s azon törekvéseknek, melyeket ezek a társadalmi életben képviselnek ; kimutatván ebben egyszersmind, bogy minő szoros kapocs van a társadalmi élet és az egyleti tevékenység közt. £ .
A szabad egyesülés általában legbecse- ' J sebb vívmánya a demokratikus slkotmány- "r nak, vagy ha ugy tetazik az alkotmányos demokratitnak. Az egyesületi élet-többnyire . nemes eszmék szolgálatában állva folyton jobb elemekkel frissili fel a társadamai, a ez a kölcsönhatás következtében jobb ele- f mekkel láthatja el az egyesületeket.
A ki az egyesületek beléletét hosszabb ideig figyelemmel kíséri, sz a hatás és köl- ' csönhatás tényleges létezéséről meggyőzödhetik. Meggyőződhetik arról is, hogy az egyletek virágzásához két feltétel okvetlenül szükséges, a szabad mozgás és tevékenység, s a tagok lelkesedése E nélkül az egyletek a pusztulás csiráját hordják magukban; mert ott a hol e két föllétel hiányzik, ott egyleti élet a szó nemesebb és igazibb értelmében nem fejlődhetik. — Ha hiányzik a szabad mozgás, akkor a lelkesedés hiábavaló erőlködéssé lesz, mely bam*r belefárad és lelohad; hff pedig hiányzik a lelkesedés, akkor ax egylet puszta név, tartalom nélkül. A formaszerüség, melyben minden törtéoik, előli azl a szükséges meleg érdeklődési, mely miaden emberi tevékenységnek, éltető harmslja; s a hol dermesztő közöny üli fel tsnyéját, olt semmiféle szellem nem hatja át az egészet.
Kétségtelen, hogy az egyleti szerveset bizonyos tekintetben gép: szükséges a figye-
Tárcza.
Irodalmi katonaság.
— A „Zala" eredeti tárczija. —
t Irodalmi népfölke'ők.* Ez az elneve-. zé* mindenesetre aktuálisabb, mint a menynyire értbelő. Vannak ám igazán irodalmi népfólkelök, olyanok, akik nem tarlósnak a pennává! harezoló sorkatonasághoz olyanok, akiknek lulajdonkepeni tere nem az azah mádia, mely különös kémiai probléma megoldásából el, ugyanis a tintát változtatja át kenyérré, szóval irodalmi, népfölkelöknek >zeretném elnevezni azokat, akiknek nem lulaidonképeni mesterségük a tolllorgalás, de akik azért hűségeden és mi 10 hivatással rész' vesznek abban az üdvös babomban, melyet az írott és nyomtatott betű kímélet-lenül folytat előítélet, vakság és reakezió elten, ugy politikai és társadalmi, mint szellemi reakeziót értve az utóbbi alatt. — Nem akarnám összecserélietni irodalmi nép-fc'ikelőitnet a dilettánsokkal, — a dillettantis-mos jogosultságát nem ismerem el aemmi léten, sem az irodalomban, sem a művészet ben, sem a közönséges életben Az QtObbiban legkevéebbé, íivált miután valamikor egy O'ükedvelÖ szakács fözteböl ettem, ami a* emémtésemei s ezfel égjttil a jóked-vemer hónapokra tönkre lelte. A dilettánst rendesen csak egy bajsrál választja el a kontártól s ritka esel van arra, hogy as esetlege* tehetséggel való hivstkozás ezt az egy szálat ia el ne ssakitsa- És in még sz «em Hl. bogy #JJer .Best ist Scbweigen,« kivált ha mazaikus dilettánsokról Van szó. A dilettánsokat tékát és leglöbbképen az Irodalomban — nem számítom sem a rendes hadseregbe, sem a oéptöfkelők, baoem fcgWbb a — bagázsi kösé. Tisztában la Jtffttek tehát aa'én lógalmmtaal, és ez ia csak valsau. Aa übdalomban álló badaerea a tívatáe - ét- kimoadoai kőrftIMa nélkül
mesterség-szerű iró; népfölkelő az, aki biva-tésssl ugyan, de nem professzióból ir, — azok pedig, akiknek se hivatásuk, se mesterségük az irás és mégis írnak, az, a bagázsi.
isinertem olyan embert, a kinek a kedélye melankóliára hajlott, akit azintén beteggé lett az a leverő tudat, hogy az ö neve még soha nem volt kinyomva. Azt mondta, hogy az égbekiáltó igazságtalanság, bogy akármilyen rossz tenorista! kinyomatnak, mig ő aki becsületes állampolgár, s ugy az egyenes mint a közvetett adót ugy fogja lel. hogy azzal adósnak kell maradni, ő róla nem akar tudomást venni senki. Pedig milyen kéi lehet az, ha az ember ugy elő re tudja, bogy 0 holnap lekete lestékkel lehér lepedőre lesz nyomva, bogy sok ezer szem meglátja öt u ég száz meg száz mértföldnyi távolságban ia De hát neki aze-génynek nem sikerült. Egyszer direkte elgázolta lla magát egy üres onn*bu<z*zal, bogy másnap a *ba!e*eiek« rovatában megjelenjen a neve, öt forintot fizetett azonfelül a rendőri tudósítónak, hogy öt kiírja, — de hiába volt ez is; |az eigátoiás megjelent ugysn. de az ö nevéből egy fátália sajtóhiba Buda Dezső heilyeu »Dada Dezső «-t csinált s igy kárbaveazett jelgáko'ás és pénz. Már féllem, hogy szegény ember végetkomo-rodásba esik e pech [imáit, még a minap nagy örömre hibátlan nyomtjatftban megpillantottam nevét valamennyi llapban a fize lésképfelenségek pözött.
Tessék megnínn, ez a sxegény Buda Dezső valóságos jypft; aa irodalmi dilettánsok alapképiéle. Alz erédeli rugó, mely őket írásra ösztönzi, majdnem kizárólag az a (átszeg ambitióJ m«jjy oda IfáQyol, hogy apáiktól örököli beeeflletes aevfiket nyomda festékkel befekelijsék. Ennek a speczíesnek leggyakoribb léthelye a vidék. Itt küJónoa dicslény dvaai azok bOalokál, akik «nyom-latáakaa megjelennek,- ka aa iiletfl ebéd N
után sétáját megteszi, az emberek tiszteletteljesen térnek ki ukjából ajtói féljek talán, hogy a folyton előre törés vő gehie gyoft haladtával elgázolja őkél, a bámulat balk moraja kiséri Öt jt| merre jár, süldő leánykák elpirulnak, ba találkomak vele, reájuk esik a dicsőség hajnalánakIviszléiiye, szép irodalmilag inklínal^ és ennélfogva a lő/íshez nem értő anyák niegmalaiják öt apró gyermekeiknek moíjdván. nézd ez az, a kit homlokon csókolt á múzsa. (N(m gondolják meg, hogy a múzsa istennő és nem. valami feslett személy, a ki jobbra balra érdemellenre pksaroljk csókját.) 0 maga pedig a közbámolat ez frigyeiéire méltó tárgya, aki töbhuyira csak abban különbözik kothumils né kül járó nmhertár-saitól, hogy hosazu a haja éa gyuzt víésI, ugy a szive mint a kürméj ö maga jár keserű ábrázatta1, telve akkqia t|iiagláida-lommal, hogy egy egész légin Mimlrednek kijutna belőle, de azér orva a! felhőket Üti, mert búbánáfos azivi ben szilárd a meggyőződés, hogy a gond iselék a • világnak két igazi költőt adott tj; egyik már meghall évszáxadoktal éze ött, az ángliuspk nemzetéhez tartozol!, valami Shakespeare, a máaikat pedig azéréliys ége tiltja | megnevezni. A mellett szor^ali lassía mégjelenleTi jlyrsi Verseit az alsó Saé it MágyuNdi kQn-
Íjen, tárczaleveleit köttö teliéi, dej ?gyéhl|el iem is honorálja a Mé enyél közlöny éa nint vezérrzikkiró éteá m mlémS ál B|s-[markkal, a Hervái-akenti >iklóii ha ap ha-ábjaiban. — Ezeket az emHerekJ hívdin in irodalmi bagóimnak; akár éoMiekn^k a lehetne ökei nevezni, t kik igészséges testén,' kelli metl [ellve, mászkálnak. A lé| jobb
lely ellenök alkalmazható, őz véleménynek ítélete kibont egesség súlyos bintetéeél és 'öllebbeahető.
De biasen rólak csal
me
az | rodalcjm ín | érzésekel Éaulerl pór, a n^MUmméf. k
otta á nevet-is iiejet nem
lek, csevegésem tár/yát másfajta emberek í képézik; olyanok a kik egészen szerényen mernek megjelenni, rövid hajjal megmosakodva és tiazta fehérneművel, olyanokról, a kik nem akarnak concnrrencsiát csinálni a világ-j irodalom héroszsinak, de akik tpégis írnak, mert egy nemes ösztön készti őket erre, mely azt mondja nekik: A -virágok, melyek ! érzelmeidből fakadnak és melyeket te szép csokorrá fűzve embertársaidnak nyújtasz, nem homályosítják ugyan el a nagyok babérkoszorúit, de kellemes színeikkel megör-I vendezietik a szemet és édes illaluk egv < szép hon tündérkertjébe ringatja á fántá-ziál. Ök" írnak, magukban keresve, msguk-] ban találva a jutalmat: a boldogító érzést, I bogy a lélek kimondotta mindazt, mi ben-; ne él. mi titkos bútjait összhangzatos, : szép akkordokban rezgeti, kimondotta röpke dalban, virághimes ékes nyelven, hasonlóak-kordokat keltve azokban, akik elragadtatássál hallgatják a tiait és akiknek rokonhúrok vannak telkeikben. Osszebasonütlaoul szerencsésebb helyzetben van az íróknak e nem igen nagyt^ámu töredéke ama pályatársaik feleit, akik nemcsak szivük sugallatára, nem-* csak a poéztí* kifakadó vágyára, kénytele- t nek hallgatni, de akik a pálya babéréival együtt érzik a töviseket is, akik igen gyakran, többször mint nem, azért írnak, mert anyagi kényszer nyomása alatt állnak, akik iroak kenyérért, akiknek szelleme, ihlettsége eltompul a tömeges prOdakczió erőlködésé* ben, akik napszámosai a liieratúrának. mely nekik csak silány exiazteniiai ad a cserébe odadobott ideálért. Ai irodalom terén tehát ama nagy elöoye van a néplölkelöoek a sorkatona lelett, nogy mig az utóbbi gyakran meggyőződése elleoére megyea a caalába. amaz caak akkofv forgatja fegyverét, ba keblét barcsi vágy dagasztja.
Upalaa
'esleg
l>esza
lifct a mi. % melyek Mányi megbénítják, lehetetlenné teázik fejlődéséi li azonban Mm zárja ki, hogy aa egyleti sxervexet minden tagban ki«#bl> nagyobb trériékbeo lej* Itta* m öntudat oh szellemet, mert többnyire i merev lormsiaerü-ég okom i közönyt, éely gyorsan, éiarevétjenül elbarepódxik, i ax eletei aa egyteil^h semmivé teesi.
Ei ex öntudatos szellem, melynek fejlesztése ex egyletek feladata, es nemesek ébreszti én tátija fen a lelkesedést, hanem megteremti egyszersmind a közérzü letet, a k Átszel lem azon nemet, mely mindig készen áll, iáikor t llraadalom ösaaesége személyes áldozatokra hívja lel. Már pedig a ki igazán méltó eahasaum tagja akar lenni valamely egyeztetlek, annak birnia kell ax önzetlen-aeg azou nemével, mely személyes áldozatokéi Miven készségűéi hozni képes.
Ily mttdon leheljek egyesületeink társadalmi életünknek ta fontos tényezői; acaakia ily módon gyarapodhatik a társadalom oly elemekkel, melyek lassanként megtisztítják itt-ott rothadt levegőjét *
Itt van egyszersmind egyleteink fogyatkozása, melynek nem mindig maguk az egyletek okozói.
Megvalljuk, hogy nem minden egylet iparkodik ezt az öntudatos szellemet tagjaiban ébren tartani, dtf azt ia, hogy nem minden lag iparkodik kötelességei mellett az egyleti életben dl megillető joggal élni. Mindkét körülmény ápolja szt a közönyt, melynek oly gyakran tanúi vagyunk ax egyletek éle-tébeü, sokszor annyira,'- hoay csak tengéa van ottv a hol igazán fejlődés, és virágxás lehetne. * *
Igen sokszor halljuk hangoztatni azt a panaszt, hogy némely egyletben két három ember vállain* nehe/edik az egész munka terhe. A többi egyebhen sem vesz részt az egyleti .tevékenyégben, minthogy tagsági dijait lefueli. Ez nem jól van igy; a pezsgőbb társadalmi életnek tája csak a mozgalmasabb egyleti tevékenyig talaján teremhet, s a hol azt tapasztaljuk hogy az egyleti tevékenység iránt nagy a közöny, ott bizonyára a társadalmi élet sem mutat nagybblf élénkséget. Éppen azért, mert az agylelek csak igazi demokratikus alapon fejlődhetnek, lehetnek ezek egyszersmind, f a demokratikus társadalom támogatói. S ujabb alkotmányos életünk történetéből világosan ki lehet mutatni ugy az egyleti élet fellendülésének pbásisait, a visszaesés pontjait, s ezekkel párhuzamosan társadalmunk demokratikus fejlődését, s az aristokratikus hajlamok felülkerekedése folytán a társadalmi élet élénkségének hanyatlását is; úgy hogy- az egyleti életet igazan a társadalmi élet hévmérőjének lehet tekinteni.' * őszintén óhajtjuk, hogy az egyik a másik áltakiámogatva ujabb és pezsgőbb tevékenységre éledjen. Nagy szükségünk
van erre.
Vidék.
A mikor nem mehet az- ember.
Tapoicza. január 3-án.
Milyen szárazan lesznek a lapokban és egyébütt a hflxivatari jelentések megtéve (azt gondolvá persze, hogy a hó felolvadvn úgyis elég nedves.) Itt a forgalom megakadásáról. amott egy ember meglagyáiMól, /tán kocsi fellordulásánól, egy elmaradt mulatságról, jegy egy estfiad éhezéséről é* több eiTele siomoiu dolgok lesznek csak felemlít ve. De én ugy hiszem, valamint a nőnek kötelessége az elfáradt lérjel felvidítani, uky kötelessége volna az újságírónak a hózivatar miatt történt kedélyes epixodokrót is megemlékezni, különösen mikor a (ütött kandalló mellett melegedve, nyugodtan el-mélkedhetik a szállingózó hópelyhek fölött, vájjon a csöndes hóesésből nem lesz-e reggelig isméi lorgeteg. Tehát azon reményben, hogy a megtörtént és most leírandó apróságokat nem vipj el a forgó szél, nanem rendeltetési hely ere juthatnak — határoztam el magam azokat ide jegyezni, mit persze egy /•szemtanú . ellíeszélése folytánteszek még a I trágikomikumi kedveért.
Csák képzeljük magunkat a magyar ny. vasút egyik pályaudvarába, illetve várótermébe, hol különben is mindig élénk azokoli a forralom lenni. Itt jár kel egy nyugtalan kereskedő, ki Bécsből jött éa min- ' den áron ha/á akar jultii; de minthogy nem latiét, családjának sürgönyöz,, hogy a hózivatar miatt csak márnrp ér haza. Persze 0 kelme el felejt elte, hogy iiyesmi tovább is lart-kai és második, harmadik és negyedik nap ugyanazt a vigasztaló táviratot küldte, hogy másnap jöhet, mely coneeptual a távirdai ht-Mvalal már kívül (vagy betéve?) tudott éa ■oapiyogva küldőit el.
- Egy sarokban égy polgári tény ü'dö-gél, ^gy katalfra* sz#p loriávul kesében, mélyről nem indhatjuk, vájjon' piknikre, menyegzőre.- vagy rokoni a járulékul való-e, de mindeneseire' kevé* pénze, 'tfcgy nagyon fukar lehetett, mert valahányszor evés ideje toll, vagy vonalnak kellett• volna jönni, csak szomorúan tekinteti tortájára, egy egy kin'darabkát leriópkedve róla.
Hanem mindez * semmi, mert a , két órányi lávo'saga vÁrosból is Üt rekedi, ki eijnu elhunyt fellebbvatójának, collégéjának aaéltó eeemlodetei é* a gyászszertartáshoz valói megvásárolni, mely leeodőit már el la végezte, csak haza kellettt^olns ntárni. De pmat, babér a .hóvihar sserdén meg m óAf, (sert kál a aéfiea hagyomány sserinl
e napon bárm It dühöngő aiél ia megáll) de a vonaton még 4 5 nap után aem lehetett közlekedni, termi nemcsak a lényes éa megérdemlett gyáMa/er jártás, de a résztvevő college barát is | elmáradt. »
Ai asztal egyik végén ké* fiatali ember veaxi ügyelőiünket igénybe, egy egy gyönyörű élű j virágcsokrot tart mindegyik kezében. Hát éz»k hc iti készülhettek a axép és télen mindenesetre (eltűnt) csokrokkal? Sikérült megtudnom, bogy iaz egyik vőfély, másik pedig bold)g vőlegény, ' illetve
Különfélék.
ugyanakkor boldogta larii^nVIö saját eskü oh, bál végzet! lukzi szorongatta a cstokroi el ia száradt i nem tud Végrej midőn már a kodalomnak két nap <3 jó gondolata támadt nek (mert, bogy | min az léofy éa a széreleéi a legegyszerűbb emb
an, mert másnap meg-főjére akart utazni és helyet; kétségbe esve | (mely áz által félig án magának tanácsolni. hóvil|n]r elállt és a la-ta kejletl kolna elmúlni, szerelmes vőlegény-len vhUny szerelmes találéÜonynyá leszi ért isi) tanát kocáit lo-
lakodalma minél e mégis csak elérkjezett ve annyira vonzá. Ennyit az utazó
libán keres szörakoxá vid idő ót a ép oly meg I mint a — hirníöJ Csa esi, hogy ezen k^délji himlőt gondolom i| h bin)^bölcs itélel, ho^y alapszik-e V No de hu legyen az bár ferbli, nemsokára katonásdit
4 XIII. Leé pápa J iMfétava
A kemMlény kaiholiku* vilá| ez; év elfő napján! a legmagi|**tosa(ifI üm epsl |Ülte. 00 esztendeje volt ezen ■ naponJ melyén Krisztus jelenlegi hely tar fiája pappá személte tett, a most hogy aranj miséjét.mondotté, nemcsak a kathoíikua tilág né« bámuló tekintenél a nagy emberi eMiyekUen tündöklő széni atyára, liáné n as egéu müveit világ vallás és nemzetisé [ knlömttiég nélkül tekint tisztelettel relJki ijxi. Péter ezf-
öveaie, a w-knyoli fűzöl*
gadott, minthogyla vonat megindulására még semmi kilátás nem \ala, elvágiatott a vőfélynél és száraz csc krokijai, [többször lovakat csqr$lve a|c utjon, tiogv az élkésett
öbb imegünnepelhesse, végije oda, hova szil-ól. Éh most térjünk az
itthonvalókra. Aki sz<irgalmas 'rossz IdOben is talál munkát, aki | iedig iinatjfozik a ráms-
mely kjártyajáték rö-ibbeijtő járvány nálnnk arra vágyok kiván-es mulatijágről (nem a tyan hahgzanék egy ez is couibinHtiéa gyjuk u kártyujátékot, vsgy rainsli, hátha kell játsxani a musz-
kával, nár t. 1. a férfiaknak, mig én társ-nőimmel tépést lógunk csinálni?
VI PA.
Szilveszter-éji mulatságok.
Szilveszter estéjé vigan folyt !e nálunk. Egyleteink, társu^köreink egyaránt benépesedtek mulatni vágyó közönséggel, mely az uj évet bejötlével> akajrta üdvözölni. Sorban referálunk a vigalmitkról. A társaskörben, mely ez évi szilvlesziéri mulatságot is lom-hoiával kapcsolté össze, igen diszes társaság gyűlt össze, mely1 (esztelen jó kedvével kitűnőén sikerültté tette e mulatságot, melyen nem kevés wmzeröt gyakoroltak a szép és ériékes lombolatiárgyak. A társaság mindvégig kitűnő kedvben maradt együtt s a legjobban sikerült Mulatságnak csak n reggeli szürkület vetett jvégelJ Jelen voltak: Belus Terka, Dsuscha Onóné, Dezsényi Elekné és Dezsényi Anna (Móriczhely,) Hegedűs Margit, Horváth Etelka (Pécsváradi Horváth Ferenc/né, Juháss Nándorné, Kőhler Nimi, Mnkay Dexsöné. ilj. Merkly Antalné, I^Alfy Alxjosné, Plihál Kefenczné. Schmidf Frigyesné, Svasiics Árpádin; Svastica Janka, Tuboly Gyuláné, Unger-Ullmann Elekné, Vargha lm-réné, Vargha Magda. Vioaz Láazlóné, Vjosz Mariska, Wiener Sándorné, Zathureczky Zsigmondné (Palin) úrhölgyek.
Nem kevésbbé sikerüli mulatság volt
két uj diaxaxei és uj fény nyel nek működéséhez kiváló rivm nek. Homlokáról a széliéin feiségé ragyog, (személyisége megragadó \aráz it grakoroljs
ÍSerénységgel párosult balra e *élye( lehetővé aszik tj lehetetlennek lájazöt ia. E bölcs spinlatinák kK)sxönbelöt kogy aranymiséje lkaiméból ax egész világ Ünnepelj |és min-IdenÜnnén a benső szereíjt éa tisxfplet sziy-
íbilá i pápá-megÚletődöit likul egyház ují varázs-pa, ki urai-a 'várakö-il kaiméval la ftzteU.
ándulat iil-lelejendű |it zarándokcso- I sxivesaéggel fo • ^ I Mik is megünne- j deczenlber 29. ! melyen a véljek részt, ólilijn, hogy a bölcs mérséklettel a kéiholikus hí- I
Polgári Egyletben, h
[>l pár tánczolta
négyest. Itt is toinboWval volt egybekötve a
mulatság és igen sxép nyerők birtokálm. A ség mindig előnyül sz laiságok sikerültének t jókedv uralkodott mind Dr. Benczik Ferenczné
tárgyak jutottak a ényelirtes azép helyiigált ax egyleti műig y most is leszielen végig. Jeten voltak: Bogyay Ödönné, (J^e*
resnyé.i Sándorné, Dnr izs (lusztávné, Eper-
jesy Sándorné Dr. Fár; lop Káamérné. Jar.da láné, Kóhler Károly né, Kalivcda Janosné, ö/.< Oazeszly Antalné. ÍSprc Rezsüné, Vajda Itálin urnök; továbbá: {iánu Etelka 'és Hóxsiku Da Gizella, Eperjesy Joi'ánki Hedvig, Kovács Ilonka, Knausz Katinka, Kaposj Tinka, Ladányi Sári
Mariska, Tripaminler BíHike, Torma Juliska, Wuszil Etelka kisass/.o lyok. I
A Casino szylvi ezteri rstélye nagy
mérvben birt mindaz melyek a jó mulalsági k s%ép hölgyek, jó nedv éa lan kitartás a láitcxbi
e!i adómányái érkezuek a j oz, kihez benső áhitatta és élekkel tekinthetnek a tatln ^livei, a mely egyháznak ény< ;sal árásztoit^ el XIII l^o pí ödáaával (énresen igazolta a ást, melyet megválasztani sa >erugiai érsek Pecci neVé íez Magyaroifszágból jté zai lult az örökkvárosba hód datál
Íkent atya lAJainál. Mim két ort nagy nyájassággal ét áadlatolt. Az egyes váró lelték a napot, s Kanizsá roll ünnepélyes istenitisktelei lolgári és elemi iskolai lapuló \ katholikus világ bens^ zent atya még tovább is I lárosult, erélyével vezesse eket mint — Lumen lutaiini.
— ifllulexlerl iilvaUlkekék Kftiilaartii A hófuvafdk,' melyek köze-I jebb több oldalról megakasztották a vasúti : közlekedési, Fé»ü* müizalii tanácsost, ünli János, oszlály tanácsost ét Beif litkárt a közlekedésügyi ministeriumból ugy szintén Fischer vasuii felügyelőt {i; vámosunkba uoritották egy napra. Bulinak, ki különben tarosunk szülötte, több ismerősé levén •árusunkban, igy Dr. Horváth Fevencz ée Qíuimann Vilmos urak, hogy a kénytelenségből itt rekedt urak ne unatkozzanak, . Hétfőn este a társaskörbe vitték, hol az olt mulató fiatalsággal, kik között Filipics János, letenyei járásbiró is yolt; a legpompá-tebban elmulattak. \J
— Am eliS latéul tluMét » helybeli reformálná rgyliáznál. A nagy-kanizsai újonnan megalakult ev. relöif iiált keresztény egyház az első isteni lisz-lelelet ma jan. 8 án délelőtt 10 ónikor a polgári iskola épületben, ax emeleti 4-ik skámu teremben tartja meg, mely • alkalommal Körmendy Sándor esperes az ijl alkalmazandó Mnlolcsi István lelkészt hivatalába fogja beiktani.
— Házi niulHlftájr. Róz<«a Hectalan honvédezredes vendégszerető házánál 'kedélyes összejövetel és vacaéra volt Sxplveszler estéjén. Jelen voltak bár» Normané Ágost nejével, Mentz György köxos hadseregbeli őrnagy nejével, Vukovita János, Pará'z Lu-kacs, Beosze Gyula aonvéaaxáiadoeok, Veniurini Károly, városuaKbanj időző nép-talk. nyilvántartó tiszt. A kedélyesen lefolyt I vacsora végeztével a tisxturak a tárMskörbe I mentek a ott folytatták a aiulavágoi.
— l>lnhsiiA>. Mákay Dezső kir. j
lek Láazlóné Dr. Fü-Károlynéi Kovácsié-Knausz Holdizsárné, . Knpöcsly Jánosné, /érné. I)r. Tripaóier iné, Vü^H Alajoané iái Máiild; Csere-nyés rázs ! R|al v ina, Tiuka,
i, Erdélyi yilnia, Janda Köklér kisaaszony, sty kisasszony, Lek-hi kublils Jenny, Tretter
tszéki biró január 14 én taraaskörben leiolvasást ckime: A tzépsfg tragoeüidja raiz a hajdankorbol). Kezqele

Í HHIAIOXAM. phemonirei kanonok.
L>ri
gynn
erencz Józsel|rend lovag izottsági- és Keszthely Vi ti- és közs. iskolaazéki í lüzolió-egylet elnöké meghall. Már ti/eneg;
L ip
tplajdonságokkat le|tétljn kellékei: szívd*, fáradhat-mindkét nem ré-
ra (elé-ért végei és eri a maimák és pa-
széröl Igy aztán lerfnéazelesnék találjuk, hogy a táncz csak 5 akkor ia csak azért, n pák rendesen idősebbe c és előbb akarnak lefeküdni, mint Igyermekeik. Amennyire bamarjába összeírnál'uk, az esiély számos látogatói köaölt láláliuk: Befctlheim Róza, Blumenpehein tSxt.-Baláza), Engl Hermina, Kaiser Anna, Kohn Ilona, L(*wy, Leipnik, Pollák Szabina,| Pollák, Réchnitz Adél, Keichenteld Leonuldine, Reicbenteld (Káp-roncza), Scberz I nővérek (Bpglár1. Sav-r Gizella, Schreyer I Nelli, Ungár Máivina, Weiaa Gizella ésj Wei^-z Ri/a kisasszonyokat, lólábbá BetMpeim Márkáé, Dr. Blan Simonné, |Jlumemlchein Vilmosné, Engl Adöthió, Fischer |0fi|r>nné, Kaikjerné, Ledols-kyné, 'Lőwen»teinnft (Ssi.-réier), Markbrei-Wrne, Pollák né, j Reicbenféld lanáczné és (bytfáné, Dr. Rotbfibüd Samupé és Jakab-ioné, Ssuíeriié, Scberz nyerné, Wéisi Adolfoé, Wallensteinné ürnűk^t.
nkanixsai felolvasás (ijörléneti i óra kór. VilmoB igazantó, a ülamj (Órvh. képvi! leaiü-ag, ia ke^zihelyi síb. f. hó 3-án hó lóta Mtagea-
ros
né, Rothschild Rikárdné, Dr. Sebt Weis* Z»i|aoodDl'
F b U ö ík. éjjel
kédett a tudós jtanférfiu, a reitdkivQlí derék e nberbarát, de bekövellji zeltl halála lág k írben mély inégdöbbeiiósl; ájdajmat OKozott.! Keszthely város középülete n feaele jzászlók lengtek alá, jelezve & véniesé tet, mely e v iroa közintézefeit érte di. Li| p MiáilAvalj ki mig erejét bírta, a közjd nak lásaMvIrője v ilt. Temetése f. hó 6-énj I. u. meni végbe o y nagy részvét melleit, a in'lyejnt Késathely még nem látod. Az iskolák tani lói, ranilói, i ü nárjai, | leslülelek, hali ságolc, ttpiivéd-liiziikar stb. jelent meg, i Őbbnyire fekete zi azló alatt. Ambrus apái állal beuéniell ki iporsól 4 lovas pompás j gyászlkocsm saál-j li oirók a szí.-Miklós airftérlbe, hová len- I g( rnyi közönség kisérte kl, köztük aj meg- | L/ Idognlt édes jó anyja, ki II mig oly I otjnadással ápolta fiát. Kiszorul lejtek aj I vatalra: Készt bél y várm képviselp-teslü- I e, a kenklbelyi 5bk. lüibjtó egyletínzom-héthelyi és keszthelyi renauraai, Beck Vit- I )s és neje. volt laniivápyai és a [<falád. j Jgható jelenei volt midőn|a lemeidben az kéntes lü/oltó-egylei tárnái, kiket áj. nirba klli mindig oly nagyon fjzeretett a kedves | / ba|jlársainak szótll'oíl. a kaporról a k<£*iról i s a nirba ereszlelléR. A körülállók rangos | koi ásben, törtek ki s ÍAjHálomm.<I íMellek, I h#ut a korán évek) elköllöztifndr. 11 lláa poraira.
- Polgári et*y leli a§alalll|ek. polgári egylet vá^lmáh|a Uletőtf ti-ornrendezÓ bivoiiiága kottmlyan [kit án doskodni a jeian íanan§i évadbak tagjának s általában a kAzűnségnek mnlaira-tásérét, egybekóive ezt némesekk ■ellenii
I ftzómicoxfalássaj ii. így • í hó 4-éo I rosta a Polgári egylet vigalomreodező I *ága, hogy a mennyiben « lőfffnwBiii juság aá idén hangveraenyl. nem reni | Zalamegye fiatalsága által e« ideig re azokott elife-bál ia eimarid, IsÚIÖad minden oldalról felmerült óhajtásnak n lelve, február 1 én eliie bált,iba*hBgj[óki pedig elegáns, zártkörű ál$rciot báli dez saját helyiségeiben. Am e hó 7-ót landó felolvasás, melyről már a muff a ban tettünk említést, hangversennyel egybekötve, Brandt J. k. a bajorénak és Sterneck ur közreműködése mellett, estélyről caak jövő sxámunkbanl releri tünk. — Február 2 dikáo a közgyűlési alapítási évfordulóján binquelle lesz.
— Ktezilit!/ város képviselő lülete f. hó 9-é« fog választás utján kii axifletni. Ugyanakkor less a cáro&iró tanácsbeliek váfasziáaa is. Eddig, sen mozgalom nincs s igy az eddigi liszt vite megválasztása biztosan vebeíö. Keuthe nek id. lleiM-hl Venczelben, ki bírói min aégban közel 30 éra szoígá'ja a várói olyan bírája van, milyennel Ián Magyaroi szág egyetlen egy közaége aem dic*ekedkt tik. A választás eredményét tudatni lógjuk — M/lnéasel. Letenyéről értesít le I velerM: Nálunk 4 bét óta fart előadáao kat Tóth Ferencz színigazgató ur társulaté • val, a tekintve a téli kellemetlen időjárást | mindig meglehetős számú közönség elöli. v M. hó 22-én adta a társulat: • Át angolok Magyarországban* cz. színmüvet, i. i a letenyei tűzoltó egylet« javára, mely elóádia a belépti jegyek czimén tiaztán 9 Irt 80 krí, felülfizetések czimén pedig 12 frt 10 krt, összesen pedig 2l frt 90 krt jövedelmezett. A felülfizetéshez hozzá járullak Kovács lg-nácz ur 20 kr, Récseí Sándor ur 60 kr„ Récsei József ur 40 kr., Stetlner Jakab 40 kr., Laskovics Ferencz ur 1 frt, Nóvák Menyhárt ur /0 kr, Nunkovics Sándor ur 40 kr, . Filipics János ur 40 kr. Tóth Sándor ur 40, Mándák Gyula ur 80 kf., Tamás Ferencz ur 1 Irt, özvegy Palkó vice György né 40 kr Franki Vilmos ur 60 kr., Tamás Ádám ur ö frt, Füsy Nesz la kisaaszony 40 kr.
— A ráíkml nt. Letenyéről iífftk nekünk: Az oly sok panaszra okot szolgáltatott rátkai ut végre elkészülvén, mult évi november hóban a közforgalomnsk átadatott s valóban örömmel tapasztaloi azon Jendű* lelet, melyet azon ut a gazdászat, kereskedés és egyéb forgalomnak adott. — És még ama reményt is tűzhetjük hozzá, bogy állandó i lesz, mert alig, hogy elkészült, máris a szakadatlan erős esőzés és a szokatlan magas Muraáradással megdaczolL A tüzpróbátki-állotta minden sérelem nélkül. — A munkát vezető királyi mérnök ur az elkészült szép műért méltán megérdemli a közönség elismerését.
— A lásipák. Már lapunkban ip panasz tárgyát képezte, hogy a vasúthoz vezető uton igen későn gyujílalnak fel a lámpák. Örömmel értesülünk bogy a kapitányi jjivatal átiratot intézett a déli vasútállomás főnökéhez az iránt, hogy úgy a vasúthoz vezető uton, jnint a vasúton, idejekorán gyújtassanak Jel a lámpák.
— Réiseg aiziany. Borbély Jánosné nagyon elkeseredhetett, hogy e hó 4-én ' egész a fenekéig nézett a boros kancsónak.
Persze, hogy csillagokat látott ott is, a bol I voltaképen nem is voltak ;J nehogy valamikép szerencsétlenül járjon, az emberszerető I rendőrök az ő botorkáiló állapotában elfog-| ták, s alkalmat adlak neki, bogy csendes I helyen kijózanodjék.
. — A kl fásait. Nagyon azivére vette Laki Gyula kőmives tanonc* az utolsó nagy hidegeket- Ezek tanították öt a ta hasznára, de elfelejtette, hogy az ember csak a maga fáját- égetheti Ebből a szempontból látogatott el azután Fischel Fülöp íáakamrájába, hogy ott felrakva magát egy kis tüzelő anyagra azért tegyen. Rájia vésziét'. 'Elcsípték a nagyreményű.fatolvajl.
— A banda. Két csavargó Godl Istvdn n.-kapornaki éa Takács ferencz, vaj' csai illetőségű, e hó 4-én irigy aaemmel nézegették egy kiráíy-utczai zsibárus boltjá-ben levő meleg bundái. Sikerült is > nekik egyet ellopni. A rendőrség nyomába jótt a I csúnya dolognak, de csak Gaál Istvánt sí-| kerüli elcsípni, ki most bund i nélkül me-legazik. Takács Ferencz pedig, a zsibárus | nagy keservébe a bundával együtt elillant. KNyojnozzák.
T VőkmptíámjBági rendelet i A városi főkapitányság a következő lel i-I vást' bocaájiolta k\ a háztulajdonosokhoz.
A háztulajdonosok illetőleg a házgondnokok 1 kötelesek beálló havazásnál házaik vagy j telkeik mellett | elvonuló járdáról a baval I és jegel haladéktalanul és gondosan vasár » I és ünnepnapokat sem véve ki eltiaztitani, j | ngypzinte ónée idöj belé Illával a járdái f0-| vénynyel, hamuval vagy fürőazporral behinte-| ni. A kik ezen meghagyáanak meg nem lelelnek, a várofi szegény alap javára fizetendő I Intól d miig ierjedő pénzbfinteléa-•el fognak büntettetni. Örömmel közöljük e (elhívást, fölöl lej szükségesnek ia lartoitnk, csak ast óhajtjuk, nogy adandó alkalommal annak végrekajiáaa is szorgosan aszközőJ-tesnék.
— 9yllvéaei náaiaéái ém Lé-■aéaal. A •Polgári E«ylet« 1887 évi de-cz^mber hó 01-én megtartott Sylvészler es-lélyén feJölfitetni kegyeskedtek. 0<seMly Antal ur 1 Irt 20 kr. G«gi Lajos ur I trt Faiee Lajos ir 40 kr Rozgooyi Ujos ur 40 flinckl Ede ur 40 kr N. H. 40 kr Tor* ssa Imre ur ée kr Habar' János nr 49 kr /
öatmen 4 frt ttO kr. Ügy ezen, mint tombola tárgyakat ajándékozó kővetkező uraknak Caere««)ée Sáodor, gelsei Uutmann VíHmm, l>r Bénink Kerencz, Eperjetwy Sándor, Koráce Béta. Erdélyi Mihály, Or. Trí-nammer Heaeö, Dr BodÖ Béla, Űr. Fárnek íiáaalO. Baboaa László, Darás Gusztáv, Wuastl Alajos, Janda Károly, Torna Imre, és Hvber János uraknak ts utón mond köszönetet a rendezőség.
— láéregelék. K hó 4-én a rendőrség nem kevesebb mint U engedély nélkül kérégetöi larlózlaiott le. Bizonyára illetőségük helyére lógnak loionczollalni, a mennyiben nem ide valók.
— k » lialafoiil-gózliajöa (árun
•ág« m. bó 30-án délután tartotta éri rendes közgyűlését, a melyen a megjelenésben akadályozva Voll Esterházy Láazk'i gróf helyett Éesy László balatonfüredi fürdőigazgató elnökölt.' Az igazgatóság jelentése szerint az ez évi bevétel az előző évinél 2522 írt. 37 krral volt nagyobb. A hajójáratokból 9547 frt 72 kr folyt be, az összes bevétel padig 1)734 frt 70 kr. Az összes pénztári vagyon, a taitalékalappal együtt 18,185 frt 98 arra rup A tiszta jövedelem a f. évre 402 frt 03 kr, a melyei a tartalékalaphoz csatolnak. Az igazgatóság ajánlja, bogy a közmunka- éa közlekedésügyi miniszter kívánságához képesi a társaság összes meglévő pénzereje a gOzós kijavítására fordít-tasaéjí. Nem azért van szükség a letemes kiadásba kerülő javiiáara. mintha a gőzhajó állapota talán aggodalomra adhatna okot, mert az még 5—6 évig is ellehetne igazi-táa nélkül, hanem szükséges a különböző híresztelések álral megfélemlített közönséget teljesen megnyugtatni az iránt, hogy az'átkelésnél veszély* lönn nem forog. A közgyűlés ezután megha lgatván a felügyelő bizottság jelentését, a fólmenivényt minden irányban megadta.
— Farsang. Keszthelyen I h«> IVén a jótékony nőegylet jelmez bált, a keszthelyi m. kir. gazd tanintézet,fiatat gazdászai pedig f. bó 21-én ivyély egyleti bált rendeznek. Szilveszterkor pedig (Jovorcsies és Ta-labér vendéglősök a szegény iskolás gyermekek felruházására sikerüli lánczesiélyt rendezlek, mely a jelzett czélra 44 frtot jövedelmezett.
— Ofadabál Hareaallbau. E bál rendezősége tudatja az érdekeltekkel, hogy az janur bó 14-én okvetien meg fog tartalui. A meghívók eddigelé közlekedési akadályok miatt nem küldhetett szét, de most már azok is Izéjiel fognak küldetni.
— Megfagylak Egy lapolczai pa raszi asszony a sbk rossz időben szereled volna kis borocskái inni, de pénze nem lévén a korcsmából vitetni, az urát nógatta miszerint ménné el a magyarosi szőlőjükbe illetve pinczéjükbe ' borért. Az okosabbik fél t. i. a férfi, bolondságnak mondta ilyen bózivataros időben 19 fok hidegben a hegyre gyalogolni, fogta magát szombaton az asszony £s elindult maga. De a nagy hóban és kegyeilen hidegben csak a Magyarosi hegynek lele útjáig tudóit hatolni, hol elesett és csak máslisp taállák megfagyva. A Keszi útról pedig legnsp egy vándorló le* gényt hozlak be Tapolczára megfagyva, de sikerült még éleire hozni.
— Ilymcn Tapolczán a mull hélen Lusztig S/era k. a Tauszig Lajos veszprémi kereskedővel jegyezte el magát.
— Flgjelmezteléa. A n.-kanizsai »Polgári egylet* vigalomrendező bizottsága lapunk utján kéri fel mindazokat, kik február 1-jére meghívói nem kapnának, s arra igényi tartanak, ez iránt jfj, Fárnek László biz. titkár urhcz szíveskedjenek fordulni.
— Kónsal saráudekok. A Rómából visszatért zsrándokok közül Rsuch-bauér bdpesti és Dániel pécsi tanár urak egy naftot Kanizsán löltöiiekj nem tudván tovább u?p.ni.
—I Eakfivtfk. Sümegi Vilmot, a Budapesti hírlap kiadóhivatalának tagja e bó 15-én tartja esküvőjét Fürst Kamilla ;kisavszonynyal Kanizsán. Villányi Henrik tokaji iotézetiulajdonos pedig e bó 10-én vezeti otárhoz Leitner Szidónia kisasszonyt Tóth-SMnt'Mártonban.
— II uralt öz éa vidéke. A Csák-tornkánj Margitsy József szerkesztése alatt megjelenő Muraköz és Vidéke czimü magyar és horvát nyelvű lap, éz ui évben nagyobb alakban fog megjelenni. E lap ott a határszélen kétségtelenül hazafiaa nMóí teljesii. Az uj évi szám horvát része a következő czikkekét tartalmazza Olvasóinkhoz! Közgazdaság. Újévi üdvözlel (Költemény) Muraköz múltjából. Mi az újság? Eri is jó ludni. Adomák. Apróságok. A magyar rész cxitnei ismeretesek. A horvátban ezeken kivít! rendes rovatát képe/endi a 'magyarok története« s »h'azánk alkotmánya* czlmftek. Szívesen ajánljuk e közlönyt as
' érdekelt vidék kiváló figyelmébe.
— Hallata/ UtolA ifjúsági vállalatának, a »Hasznos Miilafialó«>nak ui évi első számát véltük, mely lele van a legérdekesebb ifjúsági olvasmányokkal, s rakva szebbnél szebb képekkel. Csupán az első számban a köveikerő ismert nevü- iróklól találonk dolgozatokat: Sziklay János. Palá-gyi Ujoe, Várady Antal, Inczédy László, Sgabóné Nogáll Jonka, Kislelky Ede, Rúd-nyánszky Cyule, Szómory Károly. Kieken kívül még egy csomó jó munka; úgy bogy a Ittzet gazdasága, képeinek szépsége és
sokasága meglepi as Mulattató* jelenleg 10 Serdülő luk s léánvol liolinay kizárólag feá ki egy kedves lapot.
jlvarál. A »Haátooe fik évlalyamál futja.
olvashatják, ámbár »yok számára ia ad ! a »Láfl yok tlbja,*
uignak maradtak
frt értéké berefaletéii lórgyák » a muze
Magának a kereskedelm,
mely szinte régi lap, JI4-ik évfolyaméi éli. Úgy enoek, mint a Hasznos Mulattatnak előfizetési ára negyjedfére 1 írt, félévié 2 ! frt. As előfizetők rendkívüli kedveméoy-| ként minden füzettel egy fél ívnyi sülön | művet is kapnak, melyek év végén tínálló ; kötetbe foglalhatók, továbbá 3 Irt 66 kr.
leszállítón áron megszerezhetik a •Történél-i mi arczképesarnok ez. diszmüvet, mely elegáns diszkölésben, 231 afczképet és j£let-| rajzol tartalmaz, melyiek egészen az ifjúság | igényeihez vannak alkalmazva. Ajánljuk | Dolinpy kilünö ifjúsági vállalatait a müveit szülök figyelmébe, ennél olcsóbb és megfe-j lelöbb lapot nem nyújthatnak gyermekeik -l nek. A láp díszes kiállítású, színes boríték -| ba van fűzve s 44 oldalra terjedő v^lloza-í tos, mindig vonzó és érdekkellö olvasmányt { nyújt. Kiadóhivatal; Budapest, Kecskeméti I u. 18. sz.- a hova szerkesztő neve alalt I küldendő ez előfizetések.
— Köt Id hírek. Draskovica József gróf Zágrábból elköltözik és Magyarország-! ba teszi át lakását. Enyiogen fog meátele-| pedni. — A >Times* angol lap jaouár I én ülte meg száz éves fennállásának ünnepét. — Bécsben uj év napján Groiaz Borhála | özvegyasszony és fia Groisz Ede ereiket l felmeiszve vetettek véget életüknek. 4- A ! 7-dik huszárezred egy részét a napúkban i Örkénybe (Pestmegye) akarták besaáltteolBi de az oltani közs. elöljáróság ugy a legénység, mint lovainak elhelyezését megtagadta. I — Az'. írják a lapok, bogy a Maros kiön-| tóit a hftgy a Béga fö'yó vidékét is árvízveszély fenyegeti. —j A budapesti dperai I intendáns gróf Keglevich csak még néhány nap lesz hivatalában] az opera vezetését egyelőre Benírzky államtitkár veszi át, ki mint kormán)biztos lógja azt ideigleneaen i vezetni- — A papának jubiláris miséje alkalmából átadott péterfuler 2 millió frankra í nig. — A német irónörököa folytonosan jól érzi magát. Altalhban azt hissik, j hogy I baja nem rák. 4- A párisi nagy operában | kéménylüz ki ütött aa egyik előadás elolt, mely az egész házai eltöllöile liistid, az előadást nem is leheleteit megtartani.!
—•Néhány aári Hoff Jánwa maláta-kivonat készítményeiről * E czim alalt közelebb agy közlemény! hoztunk a HoíTlé'e óialáta-kivonat készítmények kilünö saiálfágairól as felemlítettük. j bogy József fóherczeg ö fenségének csalánja ré-., szére, AJcsutra és Fiiimebe, rendesen iHofT-léle malála^ör küldetik. Erre vonatkozólag most egy levelet kaplpnk, mely következőleg szól: Nékem is váll alkalmam Hóff-nál néhány ereleli iratot látni, melyek ' valóságos tiszteletet g< rjészleltek bennem Egy még jól megőrzött, de szürke korú (finom papir IV. Frigyes Vilmos királyfól, ihbbek közi a'i kővetkező nassust tartalmazza: •Szép gyonforsore igen Jól feli nekem* — Jellemzően psranosola hangon van írva* gr»>! BchuvalofT ismert drosz generális jegyik távirata; »HofT János-féle . malála-kívonal egészségi sor azonnal küldendő ö felsége Sándor orosz czár ré»zére Samkoje-Seloba.* — Albert s^ász király egy nyilatkozata igy hangzik: •Mulála-kivonala^ az aranykirály* nőnek igen jót tesz.* — Kares/tély dán király a következőket írja: »0rÖinmei tÉpaszl. msiála-kivobalának gvógyhalárát, ugy rajiam, mint házam több tagjánál.« — A walesi herczegj következőleg lelt megrendelést. •Kérek haladéktalanul egy küldeményt erősítő maiéiakt vonalából a walesi herjizegnö királyi fensége reszére.* £i igy tovább. Tudtommal Hoff ur tniniegy 70 me|érde* mell kiiüntetéshen és kinevezésben részesült. Csak nemrég nevezte ki a maguk porló udvari szállítójának, és a HofT-léle egészségi sör élvezése Törökországban a nol a Korán a sörivást tiltja -*- mégis szelitesit-le eit.*. HolT 40 év óla kipróbált szegei és pedig egészségi söre, egészségi csokoládéja, maláta-kivonata, mellczukorkái satj' oly különlegességek, melyek a legnagyobb mérvű elterjedési érdemlik, meri a szenvedő emheiisjég egy nsgy részenek segélyt [nyuj* tanuk. (E kéazilméuyek kaphatók Bulapes-len'a magyarországi löraktárhan zswárus-ulczfl 7| és nálunk: htitodhoftt Józsefi Rőtenféld A, 8/rem és Klein, és Mamlal: (íy. 8, nrakhál).
figyelni ,kell sára.
-i A igargati'aága
lirrrakr^lrlml miiaeum MailékorU államtitkár blnök* lele alalt má ülést tattoll, a melyen ludo-másul véletett a jelejités, mély szerint gyüirAlcákláiilás í/jllOfi írtba Mrült éé írt hétféléit eredményé'el tj; ezenkiiOlj
mustomnak bét ételei 1986, éri október 27-től 1087. fi !czember 15-ig összesén 60/j07 frlra, ki idásái pfdig M,06l írtra ragnak, áiinélfi^ ra a| musetuanak 9456 frt készpénz öaazef áll rendelkezésére. A keres kedelmi múzeumi jöaö évi kóltaégében a bevételek egyelót e rkk 24,000 írttal vannak föl véve. A I társamoááaok megvizsgálását Wahrmank és Fürst igazgaióaádi tagok vállalták eí. A (Belgrádon felállítandó fióktelepre vonatkozólag ma még nem történhetett intézkedés, minthogy eddigelé nem lehetett éaegfelelé helyiséget taláini. Beje-leöletett egyúttal az I igazgatrisádnak, bogy a szál'itási ajálsat hirdetésekre vonatkozólag az egyes mjáiizimutnok részéről f. évi augusztus 20-ditía ótá 2(»6 átirat érkezett a kereskedelmi mtyeuni igazgatóságához, minek következtében aj múzeum 654 tagiához intéztették megjelelő fehujfrlitáaok. Az igazgatóság elhatározta, bogy!felként a minisztériumokat és áz azoknak alárendelt hatóságokat, hogy a azáljilási;hirdetésekkel egyidejűleg, : ha hsak lehetséges, mindig küldés senek mjnták a szálljtandó tárgyakból. Jelenteiéit | továbbá, bogy a jőfő év elején a muzeum 18 tagja kilép, egyultal azonban 43 uj lak lép be. Az igazgatóság elhatározta, hogy a jövÁ évben az idén megtartott vasúti kiállítás Imintájára, időleges kiállítást rendez Ifonvédf^lszer^lésí tárgyakból. Végre elhatároztatott, hogy jaouár 1-iöl kezdve as iparcéarnokban elhelyezett kereskedelmi muzeum a közönség számára csak déli 12 órától délutáni 4 óráig fog nyitva tartatni.
Calet.
Kary-KaaiiM, l^H. jaaaár f-áa.
A aaliaaalaatMk b igéa Izgalaas a»|» jai voltak. A politikai kmstkfca k» j«t a aagyobb piarcok oi jaz árakl alnla* jtlaitékraytíi MMlkadtak és kMffb ' épopjr biökkastak tnflkól ktgy a fovga Ion itt aálnak aagyobb atmt biÜwUit; volaa, mert a kivilal v&kélctHM amsüil &a ontrák aürteSk ia aulaáruk {»*i>r kikre tzl trbaé alséáa iwtékaa kiu-rftla* atalva varnak al<i>bi oltaó vételek által lobb bóaapra Meiték ^fikségUuiket éa ifjr atoat, kátuaú-§*» éráfalb árakfaj aaa ráaártlaak. At árak ktUaa-. b«a aa atalsó aapolibaa iaait; fival aaókkaatak é* ma kuretltesőkcp ilbaakp basa t> frt !»>— 7 írt io ir roaa & fti'tS**—5 in &0-iS aorié4rpa ftm írt-ic takaraáav árpa 5 írt—6 iirt ub \ frt 20—& frt 4t)*lg IHi. taracd asária ttawíi 5 írt 30—6 frt fiO.
V A
Felélös szerkesztő: li U A LA JON,
7860 a 460
A nagy kl könyvi, OBztjál^ hogy KÍ>váll Ím Cyergyák Pál v< lakos ellen 290 bó 17. hapjálól kr. jeltilegi a
ilraa kir iMoHék telek-réwérÁlj'möxhln'é tétetik, groond végrebájlatónak Kis gremjtásl etenvédo leienyei :rl Ake évi február áröjtyJ n|oaia| 8 Irt 45 láég kelmetülendő költségek
iránti végrehajtási ügyében a lenlnrvtzttf kir. törvényszék területéhez tartozó ietenyei 41 szikvben A íiBfl >or szám a ágafla-noknak Kis (/yergyák Pált íllefő 171 írtra becsült 1, részére a ietenyei 693 szikvben A I I— 5 sör sz. a. ingatlanoknak, ugyanazt illető 180 frtra becsült fele részére, a Ietenyei 567. az. tkvben A -f 1 sor szám a. ugyanazt illető 26 frtra becaült % részére
1888 évi január hó 18 íd d c
10 órakor
Letenye község házánál Málits János fel-, pertai ügyvéd -vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni iog.
Kikiáltási ár a fennebb kilét becsár.
Arvérezni kívánók tartoznak a .becsár 10% át készpénzben vagy óvadéáképee papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben meg pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alalt, a máandikaf ugyanattól 2 hónap alatt, a haymadíkat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés nap* jától számítandó 6*, kamatokkal együtt az árveréai feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tszék, mint telekkónyyvi hatóságnál 1887. évi oki. bó 11 -ik napján
79 1—1 , kr. HOGONHAY
kirendelt kir. Uzéki bíró.
Hirdetések:
6460/tk.j 887, áúg. lió 26.
Árverési hirdetmény.
A nagy kafiizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálfá részéről közhírré tétetik, Málils János tfégrenajtatóoak Tóth Andor végreliajlást szenvedő polai lakos elleni 33 frt 47 kr. lüke 1886 február hó 3 járó 7% kamatok a ezekbek ?a 9 ! késedelmi kamatai 8 Irt 70 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti]végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tóvvénvszék területéhez tartozó a polai 474 áztjkpen A I. 1—7 sorsz. a. Tollj Andor tulajdonául felvett 1201 Írtra beésjlll uigk*Hattok továbbá ugyanazon Ijkhen -)• 754 liraz. ugyanannak tulajdonául fel veit sMllöválláág köteles 264 frt ja beosült ingatlanok
1888. évi Jiiiufir 24-én délalán 2 órakor
Pola klizség basánál Máliés János felperesi ügyvéd vagy belyetteee közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen el-adatni Ing.
Kikiáltási ár a Ifennghh kitett becsár.
Ariverezni Itivánók tartoznak a becsár lV# t át készpéhiben vagjf ovadékképes papírban a kiküldőit kezéhez letenni.
Vevő köteles a jvéielárt három egyenlő részletben, niég pedig: es elsőt as árverés i jogerőre emelMdéaétil számítandó 1 hónap I alalt, —j ,n máéodikat ugyaBatiót 2 hónaji alalt, U a harmadikat ugytinaílpl 3 höftap I alatt, —i minden egyes részlet után az árve-i rés nanjá'ól, számiiandó kamatokkal I egyült az árverési latéleiekben meghaiáro-I zóll heljyop éa módozatok szerint lefizetni.
Kelt Nagy-Kaniksán, a kir. lazék, mint telekkönyvi hu]áságn|&l 1887. évi auguaztug ! hó 27. napján. |
j 80 1 — 1 i tír. HtUioNNAY
kirendelt kir. taséki bíró,
652l|tk 87. Okti ber 10. íj
ARVERÉH ÍÜRDETMÉNY.
Árai valódi Karolinenthali
o
Dávids-theája
hírneves és jónak rbizo-
0\) TÍ 'üan szenvedőknek.
O^r kral «al«dl KaruUm ■ v i i " tlwli D*« Ita-tkcAJa mta-éeaarat taiAaJskaál, kaUauaaa fifr, Jfido-, Utll' ét fotr vtmtí, atdnnm kvh<jyénS it aa *fff-iUi órMztr n Mtmitd* (Tabrrkaiaai) alba, nwlf mezl'-j^ aredaéa/afel kaaaaáltaiik. — Egy csórna-roraka áia: 20 kr. Ótáa. Néhány jparüző Kral vntóiíl Oárids-tlifáju óriási altarjadiiHW ka-. c*iím rty aafkÍMftrtWa baaiíiitaaokat forptaaka hozni, s h'^ry a oal«4aa aaaál Idjaaabb iafjaa, ép agy cioniapriják, mint ast'áa kwitta Mlat-b»»y misdra ilyra bamiailTáay batáaatftSÜ kemék, Rifllv miii'l arra látaaik alkahaaara laaal. Wy * Kral talódi Haraliaratlwall Dávida^Uea luwakafáaaaak bizonynljrir.; aaaak folytán alkaté. rnftaa aiaj^a ca*aaá*cakara aláirSsomat kék aain-baa 4s Uj'Zj-zstt tfillér;rm^i a kQlsAcaoaagoUnMt felkaaaaálal. cm Szya^aiak /a Kral falét! Harnliaralhall IMiMa lli<<a t. ea alaratitéi. didién káraa aiaéaa kaaaaaraS gyártmányokat, i^tytkaa aiáiráaaa ia bsjafyarU rÉdj^yam hiányaik vifsau iusium asivMkatymk. Véraarfféa/aéf. q frkérkAr, klh
vélyltér (Skr-|H,la»> Mrg p*aM|. »■ a.
■rflraaml ■»lbr|<z'W|fk ta^MS raagsyéBrol-
aak a hlraa, jál tMwrt « több bel- 4a kaUlldi urroai WkialélyvktM ajanlntt, vértiwtitó
Fürst vasezukorja folyadékban,
jllr. Haaar ihatja aaariat alMiUtva, aaly Ftot Jóxtíí zyécyaMráaa által Mna — a ',Fifcii Amyal'-baa — Uit javítva. Cgy ttvag ára* I frl aa Ili, '/, üveg ia lur.
? Q-aa tr oplian,
kitlaS zyácyaaar éivégylalaaeégeai. aaaém^ hrUraarf., liAuyAs , ptaa|lra»k« éa (yoaioréféa ellen. 1 ivaf-éra 70 kr,
Fflrtt JÓUtf
gyécjMaráaa a v?akár áacyaC-kfa Práfábaa
Főraktár: TÓRÓK JélSCT ij^aM. llu<lapeal« Ktiálj-alna I* «
A milrelt magyar kólgykMtuéy aideidra ajánléatik:
I. ..Magyar Háziasszony"
háztartási paiaaáfi 4a M^ftliWahaí kaUiaf' A aa* I gyar MMgyak aara aaakla^a aagy pilláit órvaad | a támadalaa aúaé^a rátvgibaa Kipvlsall a Má áasaaa t-nlokoit. ka*aaoa laa árvák al ad án kallaaM ^tinko-aáat aynjt akkor nddóa a aé alvágiate háai laaaééll Iránya olynn, hojry a oalá4 aialur tagja, a senltilö Imbv a Ha»at saajfrakt a «wr*# aay%agaajNs< káataa^aaay fa ai Arag. asv'éka rzyafáat í)vM«tt«l * ' otvaakálják A nalao^ kiállítása lnju.nk dNbMáal Igau j SfrM im • fii, föl ám I (H aacytéim 1 árt öírkr^ Rtééaatésak a .Magyar HaiiaMaaey1 kiadákl-vatalákoa latiaraéák «a a bó bánaely ana|.Játál alfa-fadtataak. »
K" A .Magyar lláiiaanaay" kiadókÍTaUla aalatvaayaaáaa«kat iaay*s ía béraaaitaaaa klld aiaé. asakaak kik aziránt bnaaá lagtaálaarlbkai lave-laaé lá|i|ál - fordalnak. K isakla)iaak agy 'aagyar káaaál *a asabaéaa kMárowI, sdvtl ataatatáaa ma* Hal tébk náa forintot lakat a káatartásbaa aafta-karitaal. ^ 71
A *Hag)ar lláilaausa}« kJaédklvttala Badapaataa, aaiy-konaa ilcaa fO a
II i iMiigynr htala*NKOii)ok naptira
1888. ám a WglaHalaaaakk naptár. Ara fftaalkaa 1 Art dfaakotásbaa I fH, ujánloU ktMM YQ kmi több. MágiaadellMk fefeatlaaarlbfcsa patoatalviay nyal a „Macyar Háaiaaaaoay kiadábivatalábaa
fíudapettm, I'. far./nagy•horoM& ittCíQ 90 as.
Közgazdaság.
OlraA ára Icile hsgy nlddea-kl kénnf en liaaáá Julhal, a • kö-ülménftíek jk5exönhejik Hrsndt Rich, gyógy-izeré*?. svájtssi labdaqsai a kózkedvejigéget nelybetji, mini háti* « gyógyner as eméss-és és llplálkoitás zskarsinál, réaseWnek. Cgy doboz, kra 70 kr a gyógyaterlárkkban igy élni kell mindig Bjandt Hlpli. néváláirá-ára.
j «Hi • A krrrakr^lrlml asMMNas gai|fslöi|ága Maileko^is államtitkár blnök* ele alalt má ülést laMolt, a melyen ludo-násul véletett a jelejités, mély sseHnt a [vüirülcftkiáiilás 7001 írtba klrült éé 7660
L L___i_._ii. ..iaLi.aii <• tiui
Men 4 frt ie kr. Cg? esna, sünt tom Mi tárgyakat ajándékeaó kóvetkeaő urak-Mk Csereioyée sandor. féisei (iuimsnri Vümoa Dr iBwr** Kerenca. Kpeneasy Sáa-doc, Kováéi ÖékJ Erdélyt Mihály, Dr. ftí* jiSmüier BeasA, Dr Bedő Béla. Dr. Férnek l^sjtló, Uaboas Uaeló. Itarfte (iaaxiát, Wusztl Aisjo*, Janda Károly, Torma Imre, éa Hiiar Jáaoa uraknak tz uton motid köszönete^ reodtsőség
Ktrrgeiftk E hó 4-én a rendőrség nem kevesebb mint 14 engedély néiköl kéregetni lartöstatotl lé. Bizonyára ilMöséfttk htlyáre lógnak loSonczollainK. t mennyiken (nem ide valók.
A »kalafaaal-gdskajé« láraa-•ág • m. hó 10-án délután tartotta évi rendes % közgyűlését, a meiyena megjelenésben akadályozva volt Esterházy László gróf helyett Ecay Lásaló baiaion-füredi fürdőigazgató elnökölt. Az igazgatóság jelentése cseriét az ez évi bevétel az előző évinél 2522 Ifi 37 krral volt nagyobb. A hajójáratokbfll 9547 frt 72 kr folyt be, az összes bevétel padig 9734 frt 70 kr. Az összes péiUiárí vagyon, a tartalékalappal együtt 18,185 frt 98 arra rug. A tiszta jövedelem a I. évre 402 Irt 03 kr, a melyet a tartalékalaphoz
* csatolnak. Ax igazgatóság ajánlja, kogy a > közmunka- éa közlekedésügyi miniszter kí-
vinságáboz képest a társaság összes meglévő nénzáreje a gőzös kijavítására fordíttass^. Nem azért van szükség a tetemes . kiadásba kerülő javításra, mintha a gőzhajó állapota talán aggodalomra adhatna okot, mert az még 5—-ti évig is ellehetne igazi -táa nélkül, hanem szükséges a különböző híresztelések álral megfélemlített közönséget teljesen megnyugtatni az iránt, hogy az átkelésnél veszély lönn nem forog. A közgyűlés ezután meghallgatván a felügyelő bizottság jelentését, a fölmenivényt minden irányban megadts.
— Farsang. Keszthelyen f hó 14-én a jótékony nőegylet jelmez bált, a keszthelyi m. kir. gazd tanintézet fiatat pzdászai pedig f. hó 21-én segély egyleti bált rendez-
* ?k. Szylreszterkor pedig (tovorcsics és Ta-•abér vendéglősük a sxejény iskolás gyermekek felruházására sikerült lánczesiélyt rendeztek, mely a jelzett czélra 44 Irtot jövedelmezett.
— 4Modahál Jlarexallban. E bál rendezősége tndatja az érdekeliekk~l, hogy az janur hó 14-én okvetien mex fog tartatni. A meghívók eddigelé közlekedési akadályok miatt nem küldhetett szét, de most már ások is széjjel fognak küldetni.
— Megfagytak Egy lapolczai pa rxszt asszony a sok rossz időben s/iereleli
• -volna kia borocskát inni, de pénze nem lévén a korcsmából vitetni) az urát nógatta tmiszerint menne el a magyarosi szőlőjükbe illetve pinczéjükbe borért. Ax okosabbik fél I, í.jH férfi, bolondságnak mondta ilyen bóxivataros időben 19 fok hidegben a begyre gyalogolni, fogta magát szombaton az asaxony és elindult maga. De a nagy hóban és j kegyellen hidegben csak a Magyarosi begynek tele útjáig tudott hatolni, hol eleseit és caak másnsp taáHák megfagyva. A Keazi útról pedig tegnap egy vándorló legényt hozlak be Tapolczára megfagyva, de sikerült még éleire hozni.
— II} mm Tapolczán a mult héten Lusstig S/.era k. a. Tauszig Lajos veszprémi kereskedővel jegyezte ei magát.
— JFlgj Haaaextetéa. A n. kanizsai
• Polgári egylet* vigaloinreudezu bizottsága
' lapunk utjin^Kéri fel mindazokat, kik február 1-jére meghívói nem kapnának, s arra
, igényt tartanak, ez iránt ifj. Fárnek László biz. litkár urbcz szíveskedjenek fordulni
— Utasai maráaadakak. A Rómából visszatért zsrándokok közül Rsuch-bauer bdpesti és Dániel pécsi tanár urak egy napol Kanizsán töltöttek, nem tudván tovább utazni.
— EakiitOb, Sümegi Vilmos, a Budapesii hírlap kiadóhivatalának tagja e bő 15-én tartja esküvőjét Fürét Kamilla kisasszony nyal Kanizsán. Villányi Henrik tokaji iotézetinlajdonos pedig e hó 10-én veteti oiárhox Leitner Szidónia kisasszonyt Tót b- Szent- Márton ban.
— larakii fa vidéke. A Csáktornyán, Margitay József szerkesztése alatt megjelenő Muraköz és Vidéke czimü magyar és horvát nyelvű lap, ez uj évben nagyobb alakban fog megjelenni. £ lap ott a határszélen kétségtelenül hazafias missiót teljesít. Az uj évi szám horvát része á következő czikkeket tartalmazza Olvasóinkhoz! Közgazdaság. Újévi üdvözlet (Költemény) Muraköz múltjából. Mi az újság? Ezt ís jó tudni. Adomák. Apróságok. A magyar réez czimei ismeretesek. A horvátban ezeken kívül rendes rovatát képezeodi a »magyarok története* a »hazánk alkotmánya* czlmftek. Szívesen ajánljuk e közlönyt az érdekeli vidék kiváló figyelmébe.
— Dallasmj üjnls ifjúsági vállalatának, a »Hasznos Mutaiialó«-nak uj gvi első számát véltük, mely tele van a legérdekesebb ifjúsági olvasmányokkal, a rakva szebbnél szebb képekkel. Csupán az első számban a kővetkező ismert t»evfl íróktól találunk dolgozatukat: Szíklay János. Pa lágy i Ujos»íVárady Antal, Incaédy László, Szabóaé Kogall Janks, Kwtelky Ede, Rtfd-nyánszky íiyuJs, Szomory Károly. Ezeken kívfil még agy csomó jó munka; úgy bogy a ttot gazdasága u képeinek szépsége és
| tftkafáge meglépi aa olvasói, á »Haszooa Mulanat. • jelenleg 16-ik évlolyámát lutja. Serdülő fiuk s leányok olvashatják, ámbár boHnay kizárólsg leányok ssámára is ad ! ki egy kedves lapot, a »Uayok Lapja,* mely szinte régi lap, 14-ik évfolyamát éíí. < Cgy ennek, sünt a Hasznos Mulattatónak előfizetési ára negyed vére I irt, félévre 2 frt. Ax előfizetők rendkívüli kedvexmény-kéni minden füzettel egy fél ívnyi külön i művet ís kapnak, melyei év végén önálló kötetbe foglalhatók, továbbá 3 trt 60 kr. leszállított áron megszerezhetik a »Történel-; mi arczképcsarnok ez. dézmüvet, mely elegáns diszkótésben, 231 arczképet éa életrajzol tartalmaz, melyek egészen ax iíju«íg igényeihez vannak alkalmazva Ajánljuk { Doiinay kítünö ifjúsági vállalatait a müveit ; szülők figyelmébe, ennél olcsóbb és megle-j lelőbb lapot nem nyújthatnak gyermekeiknek. A lap diazes kiállítású, színes borítékba van fűzve a 44 oldalra terjedő válioza-• toa, mindig vonzó éa érdekkeuő olvasmányt | nyújt. Kiadóhivatal: Budapest, Kecskeméti l il 13. az. a hova szerkeazió neve alatt | küldendő az előfizetések.
— KötId hírek. Draakovícs József gróf Zágrábból elköltözik <*s Magyarország-| ba leszi át lakását. Enyingen fog megtele-I pednt. — A »Times* angol lap január 1 én I ülte meg száz éves fennállásának ünnepét-
— Bécsben uj év napján Groiax Borbála i özvegyasszony és fia Groisz Ede ereiket i felmetszve vetetlek véget életüknek. —; A ; 7-dik huszárezred egy részét a napokban
Orkenybe (Pestmegye) akarták beszállásolni de az oltani közs. elöljáróság ugy a legénység, mint lovainak elhelyezésit megtagadta.
— Azt írják a lapok, bogy a Maros kion-| tőit s hogy a Béga folyó vidékét ís 'árvízveszély fenyegeti. — A budapesti operai intendáns gróf Keglevich csak még néhány nap lesz hivatalában; az opera vezetését egyelőre Beniczky államtitkár veszi át, ki mint kormán) bizioa fogja azt ideigleneaen vezetni — A pápának jubiláris miséje alkalmából átadott péteríiller 2 millió frankra
: rug. — A német trónörökös folytonosan jól érzi magái. Általában azt hissik, hogy I baja nem rák. — A párisi nagy operában ] kéméayiüz ki ülőit az egyik előadá* előtt, ! mely sx egész házal eltöltötte lüsiiel. az I előadást nem is leheleteit megtartani.
— »Xéliány nád Ilolf JAimh ma-| Irtta-kivonat Uéazitménjélről < E czim alatt közelebb egy közleményt hoztunk \Á Hoflf-lé'e maláta-kivonat készítmények kitűnő sajátságairól és felemlítettük, bogy | József lőherczeg Ő fenségének családjs részére, Alcautra éa Fiumebe, rendesen Hoff-léle maiáfasör küldetik. Erre vonatkozólag | most egy levelet kaptunk, mely következőleg szól: Nekem is volt alkalmam ÍIofT-nái néhány eredeti iratot látni, melyek való-I ságos tiszteletet gerjesztettek bennem. Egy még jól megőrzőit, de szürke kora finom | papír IV. Frigyes Vilmos királytól, többek közt a következő passust tartalmazza: I »Szép gyomorsöre igen jót teli nekem* — Jellemzően psrancsoló hangon van irva, gro! SchutalofT ismert orosz generális egyik távirata; »Hoff János-féle maláta-kivonat egészségi sör azonnal küldendő ö felsége Sándor orosz czár részére Sarskoje-Seloba.« — Albert ttász király egy nyilatkozata igy hang/ik: • Maláta-ki vonala, az aranykirálynőnek igen jót tesz.* — Keresziély dán király a következőket írja: •Ürömmel tapaszt, maláta-kivonatának gyógyhatását, ugy rajiam, mint házam több tagjánál.* — A walesi berezeg következőleg lelt megrendelést. •Kérek haladéktalanul' egy küldeményt erősítő maláta kivonatából a walesi herczegnö királyi fensége reszére.* £a igy tovább. Tudtommal Hoflf ur mintegy -70 megérdemelt kitüntetésben és kibevezésben részesült. Csak nemrég nevezte ki a magas portó udvari Szállítójának, és a Hóff-féle egéaz-ségi sör élvezése Törökországban a hol a Korán a sörivást tiltja — mégis szentesit-te ett.« HofF 40 év óta kipróbált szerei és pedig egészségi sőre, egészségi csokoládéja, maláta-kivonata, meliczukorkái sat. oly különlegességek, melyek a legnagyobb mérvű elterjedést érdemlik, mert a szenvedő emberiség egy nagy részenek segélyt nyújtanak. (E készítmények kaphatók Budapesten a magyarországi tőraktárban zsibárus-uícza 7 és nálunk: fmdhofer József, Ro-mtjeld A., S/rem és Klein, és Mondok Gy. S, uraknál;.
Közgazdaság.
írt értékű berendezési láágiak ia a moze-uauiak maradtak. Magánax a kereakedeim, muaenotnak bevétsW^ évi október
27-tői 1887. dácsámért lá-íg óaasaaen 00,507 frtra, kjidáJi Mdig írtra
rúgnak, minélfogva e\ mueaaaaak 8456 Irt 1 készpénz ősszeg áll rendelkezésére. A keres kedeími muzeum jMő én költségében a bevételek egyelőre rskk 24,000 frtlal vannak íölvéve. A * záraueAáaok megviaaga-láaát Wabrmann éa Fürsí igazgatéaádí tagok vállalták el A [Beigrádon ídáHtUndó fiókleiepre vonatkozóig aaa még nem történhetett intézkedés, pnntltofy eddigelé nem lehetett megtelelő helyiséget találót Be)e-leöletett egyúttal az igaajatóaádnak, bogy a sz.ál'itásx ajánlat hjrdel£ekre vonatkozólag az egyes minisztériumok részéről L évi augusztus 20-dika óta 2iJö átirat érkezett a kereskedelmi mtneuoi igazgat<»ságához, minek következtében aj muzeum 6$4 tagjához intéztetlek megtelelő lebmölitások. Az igu-gatóság elhatározta, kogy felkérje a minisztériumokat éa az azoknak alárendelt hatóságokat; hogy a azáialási hirdetésekkel egyidejűleg, ha hsak lehetséges, mindig küldés senek minták a szállítandó tárgyakból. Jelentetett továbbá, hojpr a jövö ér elején a muzeum 18 tagja kuép. egyúttal azonban 43 nj lag lép be. Ax igaxgatóság elhatározta, hogy a jövő érben az idén megtartott vasali kiállítás mínUfcára, időleges kiállítás rendez honvédfelazer^ési tárgyakból. Végre IbafározlalotJ, ihog| január l-iól kezdve A iparcsarnokban e&elyezett kereskedelmi muzeum a közönség számára csak déli 12 órától délutáni 4 óráig fog nyitva tartatni.
— . , ----------ff-—r-y ——-fi-— -V? — —
I'xlet.
Sszy-Kiaim, 1-h-. íuiár 64a.
A gahee*6zj#ta*k p kMsa igéa liptsM sípjai voluk. A pylitlul Mjwtka krpeat a aagjvkb fMaokM as ink e^ini- jeketéksejrea islkséttk Is késikb *p*>rj (MkkMUk attikai kogy s fofgs lom itt Báliak aagfabb aémt kitkststt t*Iu, meri t kiriut likSelcai aMfsxSst u anxrák sirisik és saisárok kítrs rrb«a ciaiás csrtéksa k»»-nitoc atsfra rscjask diktfi olw> vétslek által tibb kéaapra Mnlék «UmIM ii Ijgr Mt, kBiai ai érágáSb ir«k>« hh ráaáitolaak. As árak kilia-Wi auttW aa|«á Uam iflaétj jófsl caökkcatak is au Uml«aókép áil»aakl bőst H frt fri —7 ftt 10 íg rozs iár}ii-4 fn SO-ié aéii»f pa 5frt ♦'> frt-ij: takarnáljr árpa 5 át— ő irt ub 5 írt 5 frt 40'if 1887. taraása furu tsageri & írt 30-5 frt 60.
Felelős szerkesztő:
V A K ii á I. A J O H.
Hirdetések:
6460/tfc 887. ang. hó 2&
Árverési hirdetmény.
A nagy kanizsai kirJ törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, Málits János végrehajtattalak Tóth Andor végrehajtási szenvedő p<jlaj lakos elleni 33 frt 47 kr. töke 1886, febpnár bó 3. járó 7% kamatok a ezeknek 7% késedelmi kamatai 8 Irt 70 kr. jelenlegi, f még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tőrvényszéki területéhez tartózó a polal 474 sztjkben A I. 1—7 sorsz. a Toih Andor inlajdooáui felvett 1201 trira becaüli ingatlanok továbbá ugyanazon tjkben 4- 754 hrsz. ugyanannak tulajdonául felvett szőUövállság köteles 254 frt ja becsült ingatlanok
Oleaé ára tel le hegy minden kl kéaaiyeat kasaá Jnlkal, s e kő- ] rülménynek köszpnhéiik Brandi Rich. gyógy-sxerézz svájczt labdacsai a közkedveltséget melyben, mint házi- éa gyógyszer az emész-lés és táplálkozás zavarainál, részesülnek. Egy dobos ára 70 kr. a gyógyszertárakban figyelni kell mindig Brandt Riéh. névaláírására.
— A kcrsskféNÉl aaaaseaaa . igazgatóágai Msllekovis államtitkár elnök-Jele alatt ma ülést tartott, a mélyen tudomásul vétetett a jelentés, mely szerint a j gyOvőtaekiállilás 7006 frlba került éy 7660 f(t bevételt eredményeveit; ezenkívül a 460 !
I8S8. évi január 24 én délolán 2 éírakor
Po'a község házánál Málics János felperesi ügyvéd vagy j helyét lese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fennébb kilett becsár. 1 fMS^'i
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át késspettrbeni vagy ovadékképes papírban a kiküldőlt Kezéhez letenni.
Vevő kötelés a vételért három egyenlő részletben, iriég (pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a máaadikaz ugyanattól 2 hónap alatt, — a hármadiklrt ugyanattól 3 hónap 'alatt, — minden egses részlel ulán az árverés napjá'ól! alámiíandó B% kamatokkal egyült az árvenisi foltéi elek ben meghatározott helyen én nódqzatok szerint lefizetni.
Kelt Nagy- Kanibán, a kir. tazék, mint telekkönyvi hatáságnál 1887. évi anguaaius hó 27. napján.
80 l-l I Gr, HÜGÜNNAY
kiíeadett kir. lazéki bíró
A nagy-ka könyvi oaziályi bogy Eovála Zilgm Crergyák Pál a,
íber 10.
652l(tk 87. okt U™.. — ,
ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.
aizsai kir. lőrrényaték lelek-rezéről kőzhkré tétetik, vtflrehajlafónak Kia jtáai saenvpdő leienyei
iránti végrehajtási ngyébea a láalnmselt kir. lórréayszék tertktébez tartozó leienyei 41 szt kibep A I 1—2 aor szám a ingaita-noknak Kia tiyergyák Páll illető 173 frtra becsíi't • ; részére a leienyei 593 sztkvben A I I—5 sor sz. a. ingatlanoknak, ugyanazt tüetó ÍM frtra becsalt tele részért, a letenyei 597. kl tkvben A 4- I aor szám a. ugyanaz! illető 26 írtra becsült V, részére
188H év! január bó 18 áu d e
10 ómkor
Letenye község házánál Málna János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbe-jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni log.
Kikiáltási ár a fennebb küet becsár.
Arvérezni kívánók tartoznak a beesár 10% it készpénzben vagy óvadéáképas papírban a kifcéldöU kezéhez letenni
. Vevő kóteies a vétdárt három egyenlő részletben meg pedig: az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a masodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alalt, minden egye* résziét ulán az árverés napjától számítandó 6* c kaawiokkal együtt az árverési feliét elekben meghatározott helyes éa módozatok szerint lefizetni.
Keit Nagy-Kanisián, a kir. tazék, mint telekkónywi hatóságnál 1887, évi oki. bó ll-ík napján
l—l
Gr. HCGOHHAY kirendeli kir. tsséki bíró.
\ Arai valódi Károlinenthali
o
Üávids-theája



hírneves és jónak bizo-
nyait mell és lüdőbaj-
ban szenvedőknek.
Xnl islJI KmraJídíB-ihall DátMi látájajstt áwl táéttajskaál. jt.k«lisiiw fifr, UÜt* ia hurutnál, odsiráa kHifíná ét a; egyedüli irazrr a tarvméia (Tafcrrtpüas) allfa. Mlj m*{i*fÁ «r«dméBjov#t kmwliwik. — Ecgr tm fanka ára: S0 kr étia. Sikálj iparuö Kral valódi IMtiéhUrája srüsi itlajiliwtlt ka-enrpa ne, »gkisértrtt*s kanwilisaksl foyilswha bncsL s kfj a csrisjas saail ti^—sák tagjaa. ~p apy rwnjnljtfc. int ast éa UsiwOsw, 3ltat k^xj liiái hamiáMay kstiiaélklli knaék, mily ffiiwi am látszik ifluhtm !■«, kegj a KralvHlódi kuroliacntlinli Dárld*-Uie« iwekalasaaak b>tisa]nd|sB; sutk Mjtás iflsft-rogtaai lialta (sMniwáára alaii ttama\ kék mim-|i>--a m UyftMtt riJkgwwt a kálsi tupü— Mkuroálai. it> áj^jmek a Kral raléfl líarolliirnthali l)átid»Utra t es. danuilái.
kártss iüaéaa kaMBataril frártattsTakst, SMlrsksa sliiráwws és l«j«gjsrtt védjegyen ttáaj-
uk - vtwix t -tisrtaai atiresásíyiask 1 érarfés;*^. g isgraci. triMár, kir véljhór (auspla > fdfrg tjémgemég, a. m. andraaois sélbrtcpénh teijcsea ■sgyéumJ-■ak a kim, jól ísmtI is több kai- ás HMMi • vttmí t'-tiatétfvktöi ajáaleft. vidisstílé 'j
Fürst vasezukorja folyadékban,
Dr. Ilagar müjk sasríst sláállttra, máj Ttot Jánsf grágjraKréaz álul PrápUaa — a ,F«kr Aacraf-Ws — kit javítva. Egj lr«| áras 1 frt zo la, , ivei se kr.
' O-astroplian,
kitis4 gjágjssat étviptilss n*gaai, esséeaé» hrtlruff^ káajáss pwf|l»s*k- éa t> omorrsM stha. 1 iiff Ars 70 kr,
Fürst József
gjljjsastka a .Fekér Ai0i1*-1m Pvágákaa
Fink tar TÖRÖK JÓXMEF gTégysasrámil, Baáspnt, Slrálj-slna 1* >Un».
O « ^
lakoa ellen 200 frt tőke .'1885. évi február bó 17, lapjától ' (táró W% ftimalai 8 Irt 45 kr. jelenlegi s még íelméiölendó költségek
A mireit magyar kölgyköednarfp számén ajánltalik:
l ..Magyar Háziasszony4*
háztartási gaaieégi és <a'|iiiaéili' kstihy A ' gyar kilfyik tmen taUtfji aagr ahajtétamak inai a lámáatin aiadM réttfti**. Ktpt isali a alk tan «rdekrit, ha*xmt» taaarsakst aé ás WIm>i sakiks-na Dysjt akkor. iMk a ai dráp^a Mai twadöt Iraara aljúa, kv a talii niaéaa taaja, a sarWSH Isáaj. a áa*al swjwiái a rnreti njt a fsaSaa kás^aasaj is aa Irif asráka eayniat étvaásHc] •IvMáitják A eáuo* kiáOitisa lapnak illiartlrf áia: Egim *wa 6 f«t, M érre 3 frt Mgjséénv 1 írt kr DBSiW»k a ^Ufju Híiíihiit* kiaéibi rataJákoa atéseatt Ifiké bánw^r aaf^iML db-(adutaak.
A ,ltxtir flimMniT' kkééhhslak Wat*ttaarssávokat iacr«a is ktnaslwa kflá wsd, Wkeak kik ««irást hsoá lnilfcaiWkk^ kva-j«6 kppal - fontainak. E ssaktapaak cm mgju Wsaát aa mt-aéia Uáafsiai. srfrd utmmtam sas-Hat IM saáa forintot Matr a kástartásbaa atjcU-karitaaL 711—•
A »Xag|ar IIázfaaazaaaj «
kiaéíáivaKk Mapü^ca, nagy-kerosa «lt«a S0 u.
IIA magyar háxiassxou) ok naptára
1888 ftre a kftartsJaw«abb aaptár. iia fftvtka 1 frt <t itakdtrsWa 8 frt, ajaaloti klHlasal VO kml tibb. Magnséflisak Imiílssiilkkas ywl»itilv*ay-ayal a ^Xagrar Hiaisssnay kiadókivstaMbsa
Budapmten, I. kr. nagy-korom-ntem 20 u.
1 " ♦ *
' Zt^XnTT IfwJSTl^ Wiesbadení BdirÜaBj^íílLÍSÍ^^^^ :
Xochbrunnen-forris MujmM
* — tzss&yf* a l\ P®
! <dMn&s fgBffiii^iaiN gr----
***** ifrt, ^wesíSr li5S5/TíK«trr . r ti*— 4 Vf-ljU JfJJ lliifttrl iBfiüf iÉftó ..........ím.
T-k ár' A f tó/H* kiM í l^r -4ka' « lga*Kalk.aK kit. tata. mT^^^íJ/ ffiölj BUlfBSE tüé «r.
w Aa ént* -m kmwMM rll«a«rf^t nsrUeJt. Vi^&iaKt^V r. ijMktal^n ,,4
Mfcilgm rtflu* /n* *4>> á h*f** ktaa/aa M#k»i " K««lkr«Mn q^ujmi asyagte ^^rCfltíj^^ ■ _ -
n mi ««aift *> ivimi K«r»k a« 4 «»-©* «th r,mmmtnit aJakkaa hné mi-s Mti> r i—MIÉM>l»< é*mk+éjmmk-
' * ftywufcw Mkalk Hnlatl te ktaikht B ajiaBili HmmáM* atetea Ih^k aiy. fhalasakiklif *7ka
Év lm Én l fel li kr. ' Mik. / .. •.. M.
______________Tatekki ateSa M. ---------J__1 T__________________________________»,<~rrm**kr
#BJOHKXSOMOKXMKXlOHKXaS WMaágal HwfehrMMfl a* paatfliak Kafkttó: T?'^1* T»>«'>'» mwmmmUim aak kaa te jflae«*.«af*»éa Immáéi A.
* y v ilumlr* rn fer miMtlMMl«ni H—kbr»«- F^H éa KUi rnílrfu / u. j £ j tmWmtm te ti rimt. j
üj találmányok í ■ ^».■—!,• ' ^.- .f
Henrt'k Wj hW j S/áHit»» il a
S í? « S wiesbadeni-kuti-iroda Által, h z o » 11 l e y c z e d i k ^folyam.
r»f\m \lmwe,m<v *»*1 m ftl.fi Wlwfcaiwfcw. riilFIZITKftl FFf mi ák
I találók ItlMlaaáka «J*nl»».V »r*4, c. gj*tj WaRJUMUKItKLHI V4M
D II Kraater Muniimic — liM litii[ A
B71 25 . N í'f" ^tTDAPESTI
ÉKI0a0K10a0ll0BGI10BQCl| 1 •■'-* fUwnrlráJt —bdM Itflhpn
H««i*ikíl|ititlik íicair. Wm iUzár ■ w^jm Viljjfclte—nih
p" i _ ___J f_ ■ __ ' 1 _ 1 i Tv 2 w w»wa Méltis I6*aik««fe«s*k tekét saitukn atfte üManite fcl éimí r t
lizeni Kiviteli aszousor
A - . I /(l«*M lA » ' '"Wurf. • ■rffclfrwrf « Mw^
AE ELSŐ PlLZENi RESZVKNV SEfiFOZÖDtBOL a ■■áapnti tuár üraikf imb • nfeniirtii mkg • i^iíiéiim kaaufl fcptfckai m-
t , . , 1 kte^fc a ntent |
rl»d»» h*(4Akfei«n palnrsknkkan. 4 ■■áapMtl WaiÉr jrrrf- * -'■■ -'f VTfr ~ "iMiiif jq^, lu< iteU [
t y A yilmlítk laniiit - k*cra lÜliuM * nrMt Ifiaujikk wnUmfH knuip, «i imi/i-wiéIIfelte liwjhteiW. telyinp kliáfaM h*ll wfeaiirtfc mkti
■iáltel a ter aiiWf te tarta«w(a jmtk fetevafiR. "fej ■laujái ái kwrtk tkwHrH wterff tKésrtimtk jtgakam iM ayár aaéi ■•i»rr»aatl b^
' / '_1. • í 11__, ■ / _ . .U/. .L 1 *» •• .-. -J-— ,„tr, -yfrfail wóhTaffcil ■í'a.arMM atCT'teffcaa ■aWikkiaéi aastaiin »lfeteiírfaiai. ncr ktiia btttai
Arityt'M "W* h "rmntrt, ndéki mqmdiiMt Mhiimmitm mmvimhhr. ^^ ^jjjj ^ _ yyt. _ _
Főraktár: SCHLEINZ KAAOLY és TARSAI-nál.
I ha* f^iir tel* tiUMt 4tfwtbff*m fcírtl aatf MM ateka 4lialkéfK Jrt^HllUaáUMl. I
lkak a Ittepiitl IwÉr atetea wiaátw <17 í*rt ák-ánd^ teripa é ixíxüc '
llu«lN|ir»lrn. \ III.. »IAf<lé*alr'« 47. «. mialaa rteiitea alkalmuva aiu^A ka a kffjiM Antal ihterkaktea. Ubbm,kit|ilte. iteiika.
v . , , , , ti | , .__. (li r f. kwlwka fliakWai a linlÉjmkkaa teffeatf ■nyi^nlikhl.
Nag)kai»izt-ttii kapható: Kliorlzer rrlg)f-* uniál Arany . u»rva< «»lloda. _n._i • mii n fr y —látkaté u—ij —-tó? irrf .ir, mH«
4> 6—10 Miauk*! t. tlMaaátekaefc
■MMBa^BMaMMBH^MBaHMSMBHBaBBMaBHaBHa Ni ara la^ ily aay Irfnailayln rfaaihifaá aliate kMaaifát. méj vakakt kaliftaa; kaUa-
kteit. kihiMi aiac < Mliáfial Raur". Xiaréa aatei jaitmii péftn h 4MmMW ____ - |ffiiff'U»a tf Ufmtk. fekrtti Mad. kafj lkuk attfaateakMC aate a yapm. áírat teháatwtaac
Mely czigaretta papir a legjobb?
Igikntek um k. k»gj a „IMayrall Barter* 'ajwvktei rter fe^UMB aiaiika E/eo miodeo e/iprtriltMira nhte nafjön fonlo* kérdn már ili>a teátevabé. W) a kéUégleiraebb íru.don Ubizonyall. Ajaak ^teaa k a^tea ^aJMf^. ^ r 7
a> - 4RT w .s^J _ 0 . . , ' . __ .. . , _,____________Wtetepáf* «ka raaca ira Muh.
. Bfcg W&ttf* - m Ur** rrUíám* hanfm el-orendu ludományos aze- ~ Mm^xi Bmzár- urnéjtta. MteOteé te áaMa^ti oftkte kMI »
mC 7x V^y v ^ mely i-egek ál'al ö?S7eha?on iioil regyeimezfeek alapján a tor- tanaaéfct » ■<ii—a . JMrmi ó ■mgilaiii iaamjil Miiiau likiiafein
Wk - f í galómban előforduló jf.bh niinőségű criprettapáptrok közöli a A .ia^aytalJ Baiái** atei tea JteaiOáaafliaídte>aqpiiIte te liali Hl
'txWÍ1/ CTP,-*. 1 I AA J(UvalIeTeltket rtjit feiléa fiiaátifáaál. ntaai-.i kwtteatl aikk<krt ékrakkal kiaám
oL'klr-r A ,,Lbs dernieres lartoucnes a ^dapmi Ba^ma «ná«w ^ hm ^a.
iMKSSkJlML 11 M Braanvtcls Frére* párákéi. '^telat adylaa aa * rM^rwz mimk tteaaAateri Ml Merteti
■ wmmupj-wpmf : J^etani Enimant} * ^Baéa^ti B«ar- teMda iteait tiy H.'^fi.-?"^
W ■■nTflrJ . 1- II , 1. •___ • <1 ftl;*.1 onte lkak m* l^Ualm ml. mrtj a>te Ttftealfcáayratekkaa tektektel Jteéfew mlijaiBífelufcfe
8? konntftlb $ UficU cztgarettapaptr elismerfetetl Mivel kinwraa ***** Eaaalt r. - ki te^raa te J/ »a ^
már lobbi 1 í*l I)r. Vohl lai.ár áiial a l/écsi vegyfani ezye- DJ,írt| kMatei kdtea X
M r &PT VÜfBvilVl t'BMn* LMermaKn lanír a budapesti aliaoi retyki^fieií JA. <> T riBiai IEÍIT* » I—1
■ lSiÍBP^^' *li, |n,ka 'önök® meaállapíloll 188Í. jol. hrtban. Ihr. Hojjk* rxiaa naftívil értekfcanlTraiéay* kaa •
rá PWSBFV^I HvgieBia-taDár által a prágai Détn. egyeleoian efe»*«éf0gyi A ..Radapeatl Baaa*44 laritekáa aiiln Ww itnntetek Ml i mlill inal ikal as
Jl . rt.I «e«poDtkél .ojabíb .-HiaidiasooliiA mMf a lehelő leafénye- JiHM ^ fáia-^-^ JflST*
%1 fiV jTONC Ilii 11 j Ai r j_•__ /•' Wril#kia taaaár I-ai axaaaakkaa. a laiiaaiiaa i na A iMteU ahal baaaáak kakftláirt 1 fteaia
^ erHméby Uronána. a mennyii.eo a nLa dtnuert* Ur- k J 1
SCIS7IVC8CS ' e/igarett«japir 74'*-aI k<>nnyebb és hogy a do- tjs szflk 'Otküflt/V*
hiiSPV V ' báoy'lúalhős idefen aikatréa/l tartalmai, * J ^^ ..... .r..........
fi Ja %J // /í^fcL w^. .. »r ,.1. .... - rxia alatt nuCi Yaái mmirm kk aawrfte Am statiikit kkrltak. —tyak teannn. a te
1 P 7MLdll&16 V,obbl vegyelme^l piptr - »a/<W.»ak a/on papír,
pz AAB^gMl^QP g | melynek eiiquenje mellékelt rajzhoz ha«ook> és tfrtmimem ELŐFlZETtSI FELTÉTELEK Etémalsj tekaa rfatetkatk awi
? cserét viseli. J jy , .___t. iniatiak»
• ' \ A fykr czigarHta^rjminak és cziyarttUkMyeinA nagyUa • -BWa^l Basár- ras r^M^nj*^ A r„, ^^ t^t » kitel
tJt'-iáalli^gf/ eiárosifáaa téiell. E«na ms .....10 Irt — kr. JIAajteiafc* txtrémt* ca istteyi M btet
Bmnnutrln Frércn ^ • lli^T^í^r"
"j*1 lall II. ker. >rgerieyam ö* tf. «. raktárt ^ ftMÉsi — frt 45 kr. JL Akri ar ráHs* cl. ngkmyt U> kmt
oyiloit, továbbá káf>baló minden nagyobb ilynemű czikkfll éra Ar»MAteitei |áaa»kat kfottMrtkfc fansstahfajayal kWaá üy cséb alatt
45 9—50 siló kereskedőknél. H I r á I jj Jaaaa airktalisrfe, Isáapwlw (kaiaaahiMS'a aiiaa 17. aa.)
« t . S3.TTÍteli-lidz ; ^ í VBlédl
f raiicztá laniiBM. ____I ^ — i.^y ■ I ■ . , , ,
Míkoua TICHO BERNÁT, I Irllll »ÍTltlk
mekrket >z elemi valamint * fc«icua mntnrhatr*- Brünn, Krautmarkt 18 22 sajit hálában. H bémaatn _ nyel*ben niagáiioktalíaban réfflCTÍV- 43 9-10 itáirétellel klldetik: 1 |__6szl-teUU értért
Bővebbe. Mdoi ti Samu le..ó BlÜDni pOSZtó FllŐltÖSZÖTBÍ J* T güSbiíri rr Jt,'^ w S^TÜ.'SÍSSÍ
lí 2 ' —"ÍSf* I«H#r Ruhaszövet
1—^.....- Sr^"g^gs; SIEi.ELJ!H0F
Máriaczelli gyomorcsöppek. | M„ . . r"'- ^^ iJmü^
HL JZ^ T! ú Mandar,n - ni , j Hizivászon Kmntírk "" -^nrr
Jg^lfi iTÍtX ™r.d«kokb*n xoi POSZTÓ , " rT° ZZTTji
/Vx " *JT?" V tteatacr^ ______. M . .... , 74 I * fl. i^O aaliaBW írt
'' ^' VSJjT'' Stájerországi 10 atetar 10 méter " ""hMaSaT™" ■ky «t ^ ' 1 nrfi/iij^jéili aafaa
^„ .M^ LODEN Kalmük IttriM .^te^í^íS | ^-te^^a
^ kt ■•'OrtAkM díraiaa aiauk m»- "tekste «aysüfs mmilMti 30 * w^a IL »r*tea •. 4.«a. ate k>éiiaakk awhéi
íSfesTl .M arat»«^<i ' -1'' a. »a. kai •. 90 aa aa^k* kfajaUáhartOrta ták. flO r a aaátei FCT H^kk au- rtaaaaSO XU ikaty^J f**}* . H0 űrt ' ^ »«alu) B»*aaÉaasa láaskakátea I.4.- a ... , *tel« fl. 4.-. a. m kiaér fl. «.aa. *teai aéraa B. a.—Bteiagf* eatei^y ktima
' ——— MMMaLMj.—- j-■ •et^aaanMtaa/ra
Kapádé aHndea 4T^«erlárkan. [iDHim ... . f 10 métar > ^ ■ i ^^^
^SHUSr^S ' * Nigger-Lodot, MJtSi| Is3 Ü
, . S^Tl • . L, L„| ... ikikakAI kiawrte M , ________ _ . L" T t, |h-|, ,, ■ I tó ia fiteaan T- * M
•Hteatt karu.feka k'U kaak te a ate- ( •• I fcjs B. I.aa. tkalagja|s a kc^akkteteteIMI rakák- Stekajpa j* f h fa aakunC NOfet I
4«a a^fk^ kastaklstl BUaltasoa II. faja fl. i.na. « ^ Uk ra. kaaáa aattea_fl. Uk kte-^f IJa. J* I ■
aaf k»lt *»ai ktfj «a Irv»M*rtea I I . ■■BHHBBHBaaBHaHBBBMBMBi | 11 1 ■ , kaktera ... iJI frt I
aak »«rl u^aftjtlai i;*mm y. ^^ J,;gy p^ Bar - j fl I Taapn telrtá tkflkl aü ■
VsteH atei^rWa karate laay fe'saáaate., MM B^f «r Jntt 7UírinT . lCOttóe ■ aanif.syaalMteá. ratetetel ■
Praf«>te ffaáviw M H ta-ll aék«a;iaa. gaTílltUra J|l|í-|líf|fl|fJ M > , 113011*11^! ValansVaaila ■ ' 1 J l|'."l<.■""■M— ■
^ ratektetea kftarte , 4,r te | -tekl- ®4 tkéi kká I ^ VllOWttOdO ■ f .»»Jj. ■■■ jí.1. ■
KkteteS Itet-á, Wlfikter I „u kakat«k aia- ' ^J^' ^ I te I aaataji* ^ «teka« ipa » U^a tktea ■ I ÍSSí ÜL•Jff1 I
Ikra^Wl.r^ai j ^J fl. ^ rm éTSS Ű.U0 CL iMkl « I
IteM L tfijn IkkiiaW Üte* * B>m* i ^^ j >, _■
»i^BMBBB^BMlilÉliiÉlBiiiiMI^Éfc —^ hm
Nyofliaioü FiveW FQlőf lápialájdoooanál Na()-Kaiik«4r. 1S*S " | j
Wiesbadení íKochbrunnen-forrás
•ék krtcitert
fijla UhkalM
ka|afeáaB larwiír kMkaÉ
[mniífiY
ÍB51
BRIÍJ tukmál Bray Bknaaj ttdanzmq'

Uj találmányok
kW "/ab.j-l i'mi irwlaja által Haas p^afen aaaaraaaa kBral 10 A naftia Mtni«cferiaa< aJial a f5l-találók fclaalaaáka ajánlva
„BUDAPESTI BAZAS-
ralaaá ÍDaactráll aa^piraialail itTafkapra
Baassa kiléaesaéik tea ater. karj a *-*-f~itl Bazár* a aaada ll||jktft-|-ín k Maaa kéklta/a-í Ilka kátatkaaksiaak tokit aatraakn. atfkt IHaitik Mkkvteaakac l kifeyfeá-úumjtmk akt keaa^jak.
Jtkmkak a>te>r u vatL tegj a aafj* • Iwntte. a irtkifr iarf a AMmmmé ^ytekft. A Baáaplail laiir iiraikf látea a nkiaairtia aaef a kgkiiálékk kBWkukkal a kte-raa kiaflja s fimft [
A laiapktl Baaár jaatte l« aiaita — aaite kBa aa»QJAUut — aagr ka aéakfc ■—•mjrmmmtétAidMkktevaakekkaa teuteteftW teyn^y kltÉfatl kall iakaéii<fc aaakka> mlmUjét m feissfl Afeasklrtl mi»4r» tttjbnimti jagakaa kBaaé mjét mmén aaaagrateteaf ^t-m*tj*t ■i'a.ar^éaa xgyiálfkaa awWikbaéi ■aataim »lfeteaírfakal. vagy kfta Mka kr-mrmtu kaUáai sr| akitiyapkial fjktt,
Aéaak toate ■aáakaa rcaakll ateátt párisi diratképp a jM in jaaate Iő-«i aaiaaa-kaa p^iir I4iMUáUAatk^i khllaic^f lite ateka 4ltalfeéya |i kpaallliaikiliil Aáaak * B«4apesti Baaár aíala matta tjj tat k-k tekat aalyai a íiaai aáka rtetekta aüklteatea sau^é ka a kys^afek ánW iáíaífeiklia. kkaiM,kacfalAa, laáiéa. kralaaaaka ra|aakkaa a li|i|fegiM»aa ktktí aaagyaffaalakfcal.
Adaak laiíálá — a éitalMyr te kéyaa iraa ItekaU Hrtetlj Brjajkifl — kátaks aaak*a> aMatákak 1 tUáart kakaók
JTtacs lap, saty akajr I irfi ja üalu fteaaltotak iliate kiaiaaifte. adj lakakk kateal ktk ktete. kHatosar. aaisi i Mta<a|iall Baaár-*. MiarAa aáaáaa jpümAA fiftn h teatteakAW te»BMtera ét kaié, hkaXta taad, hagy ikiafc akáxaateakaaá aiaia a ff** éteattekiatevttet íiima aip«s4atéátka a ItMaanaaaU paalaáppl toJjaaákaaaAk. Earkra aan.11 laak ai aaaa a«grte^iliaik mai aaljiiat t. kiégyilak ta^te ai|aligidátera vtfaakaL aárk laaaakaAakaak s aiaéiasay ateuafc érkaaá lárfaá Ln/tA.
Ipáwkk aaaa m. kagy a ..Baáaprall Baaár*4 'VfinUai rtet Wytaaaaaa akmatea Ül/ka »rWa/aiaaéaaa.
Aéaak aaatea k sriaéaa tefeakaa Mtmbfte, raérff te titfSUi kaárfaatf sihptett. kiast tea^fvétf, in^ptefalvf aki raaga kik teflákéL
A latepiall Bazár" lamá^ákaa. aihttaé te kanaajaril kMI s liiaa
Umákf. a akoai. a fkérmi te rimi ipjteá aaplate iaatrtjtt atkaa hkteakkaa.
A „■aáaptall Baaár** aiaéaa mAmm tea intet ^mtriexHUmlaBikatt páalsl te kmtaai tlitalkvekfcct MjÁt kkláa taMátojktte. nlai-.i kaftkacd exíkktktt Arákkal kkára*.
A ..Baiaprall Baaár** jaaaar l-ál aráaw JA a vllágfraa** osak naftMI iiéikaa tfA-lu.*t kasé mg, sdylii aa M rUfrmx afteii- ttesaéalari Üttét inimteíL"
A nBa4apcatl Batár** aaépkaéstaai rteaét r«y Is rc^éay ■alikkttel Mtktllk. Biaka otekr aéaak *ff l< <W« tetf. mJj aate ráfival kteyvatekkaa kikkkali Jteáéri fagiafteaBcktetkaá a kiraaraa fraseua ageayte* Eaaalt F. — ki Itei aa aa^r* te Ji. JCayafaar oáaá svk-syatesl ilteláaaa kMatel krlktt
^EliT PAlttíl LtilT* » I—1
niat raaékiril Máteng ngéayr kaa. *
A ..Baáaprstt l'arar** mriúAxt aáséaa kaéraa rfraatetek aáat aaaéa«éraaaai fiat aki aa caayíra kaérell Jlliééak éa fálaaaak** kaasaaa katetyaa te titete laikikaa Fgyaacaak kpaaá kiMkk jaaate 1-aa aiiaaakkaa a lanaanya' i tea ét ckáaaéteak áhal baaaáak kaküéttt a *tesia általaik zyajtitt te i^aéaaatt
„Uj *zak cxknnyv*
caka alstt. g««aVéaaalte aitedni épéi aaapéla 4W* st akt ka kit kteüak. aalyak 1 saaagj lyl 11. aa te váfia tff mff oakíteMjír kinakika jattaJják t aBéarliiakrt.
ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK *r4r«-é«yark— ablkaik
» eWBarkMak s
a .Baáapcatl Basár* raanyte^arMkrkfagyitt .. • . _ . . M ^^
9 falna mmmtmt$ ater ca. npat a kvtet
Egtea érrs .....10 frt — kr. ^JMmpémréaé aiarrfi* cs. ia>tajl M kén
PB te> . i . . - S frt — kr. ,fterá Aimm—mf ra. rtgéayt B tetet.
SrfT»4 éné . . . I frt 50 kr Jjüraftmf r% rtgáajt S0 krtrt te
Egy fáteast — frt 46 kr. J kéri ar fids* cl ragéayt 10 btei
AtUttéaritei féaaakat lafeskkaartkk pakaatahiayayal küéaaá fly estei alatt
Klráljl Jaaaa aaarfct—léarfr. Isáapwlw (Ksi saafciM'a'a aiiaa 17. az.)
Főraktár: SCHLEINZ KAUOLYés TARSAI-nál
Karfapealea, ^ III.. alár/ló-nlr/a 47. aa. Nag\kamtján kapható: k H»rl/.t*r Frig)f' untál Arany Marvas mAI
Mely czigaretta papir a legjobb?
E/en minden (vigartriláróra nézve nagjón fontos kérd*r« már n a kétségtelenebb miidon bebizonyult.
.i ><-ni Arra reklám, hanem el-örendö ludonAnyos *ze-f melyáegek áltál firazehásonütolt tegyeimezések alapján a lor-• gaiómban előlorduló jobb minőségű crigarettapapírok k«'izött a
J „Les derniéres Cartouches 4
■ Braaaatrla I réraa piriML
Iférit, 65. hotűeturé Estimám, I mind jóéul köimytU $ lefjtlb ezHprettipapir elismert eteti Mivel I ez már lóbt.i lezi Itr. Told tat ár áital a liécsí vegytani egye-I temen, Ur. Liebermann tanir a budapesti állami vegykiséríeti | álbmáa fóo&ke állal megállapitoll 189'. jol. hóban. Dr. HoyLa V Hygiema-tanár állal a prágai ném. egyetemen egészségügyi A szempontból njsbb őaszebasonliló eeyyeimrzétt a lehetó legfénye-I sebb eredmény koronázta, a mennyil«eu a „Lei dernieres C*r-. tourhet' r/igsreH*j apir 28-7é' t-»\ k<>nnyebb éa hogy a do-y hány ldathőt 28-77*^-al keretebb idegen áikalfészl tartalmaz, *t mint a többi «egye>mexeii papír — Valódi csak azon papír, I melynek etiqnett|e mellékelt rajzhoz há«ooU> ós Brimnttem ' I fréret ezéget viseli.
y A gyár czigarHtapa^irjminak és czigartttckBeelyeinek nagyban elárustfáaa végett.
KrBnnatein Fr^rea saját czége alatt Bénéer^ II. ker. Seyerlejom 8* tf. a. raktárt nyitóit, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket áru 45 9—50 siló kereskedőknél.
Meg nem felelő árok minden nehézség nélkül bérmentve vissz a vétetnek.
Mikoláa Hermiu kisaaszony gyer mekeket ax elemi valamint a franexia nyelvben niagáiioktatánban rémcsiu-
Bővebbet Mikolis Samu feotő urnái! 75 2 *
Brünn, Krautmarkt 18 22 saját házában.
10 atáavételkl küldetik: j
őszi-és téli éruin
TIz méter
fciHelöü
tata gyapaéO etm-mUm ateéaa éírat aúakaa fl. 4___
Egj i*f Humburgf
oxf ord
Ttz aéter Mfkte
Ruhaszövet
6 » cta>. ssBat agj teljea rakára.
Brünni posztó
aMradéknkbaa
ikste gyapja l<0a.; kaaasa agy t*faaB-i lkja fl. 5.—.
Filóltömret
maradék tiszta gyapja 110 ■ ksaan agytol>a|al.
fl. fUH).
SIEGEL -1MHOF
Palmerston
maradékokban*
tki ■ kaaasa agy teljaa UN jakéira, fl. MS
*€J teg
Házivászon
't Í< ft. 4.50 « Iái 5.50.
Mandarin
maradékokban
titxUgyap|« StlrtjB. kaaasa agy tfljes téli | rskárs fl. .j
«g7 tef
kanavász
% ateka Já iéílaa> lyaaatei B. (Ak rteaaa g) rií ikaira-'
aaíal pirw B. a.—. j
It' méter «f
BuhA- CHIFF0N BARHET C. jegy.
teaakaii patofte aia- r® <*j«ll.5.lfl lik. 00 ra r<'- j»*y knykk au-
fl- SwSa. Malc fl. a aa.
Stájerországi
LODEN
ateaMaÉkaa
sNsiati Bteysf^" lagajakkáteargOcta aaéka fl. 4.-.
te lukteg . . H0 frt MteéígTát taaivkay k^wa éma* «g? Wjaa an kteayra (kakit, aaérig. aaBiay.l
tmkakM némtek
I »tr áaaaa kaf . . 40» frt I atr Igaa ásaa k^ O— frt t mtr ia pahaantes 7'— frt lakk pakarac NO frt
lkakat ra fl. 5.
Kipkatá mjntfen ^yágysiétiárban.
éttel A talkli atelacaalll p«awaw*t« iát kaaMl|ik te artaaaakk JA valódiság Ja II alatea a«*ga«% pliaa s Ml r*4>gyiyel Matt karttelts k»ll gsagtBv kaate te a raia-i h*fka Mlrt'lf faastailatl ntaaltáaoa g M w|Ma emé kagy aa Krwakrkaa fia*
10 métar
Lópokrócz
Iá0 caa kasask 190
te* gtetea fka jA tetsTifcg fi. IJI
Téli kendő
tinta gy
B.B.
Egy réjMt*
garnitúra
t Agy te I aaaül-
3cettte-
VtlouiluDdo
10—11 aékcsyl »*-rsétáaákaa laglsrtá akk kiltellte ala-ikkaa fl.
Hyoflkáíoil riteW Folőp UptaUjdoooanái Nag)-Kaiitz«áii IS0!
3, szrtni
NagiKanizaa, 1888. január 18-én

XY. évfolyam.
■■ii i j, | 1 j ;, | ji _Li--j 1 - [■
r* ■ | • í I! Irj j \I __^^
^il^í ^^jL ■■ .j I H|i-in.__m_>;ifi—111 »m ifl j
w^nj ^kt r r kifizetési árat: f
/ A I Al líu^jhh^i*
M L ■ . * fc; , n-murim* . £gg 1 , » . (
>,' ■ • I 1 • ! i rr :' ■ ü
-Politikai és Treg-yes tartalmú JjLetllap.
A Zalamegyei ügyvédegylct a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárai, Bankegyiesülel az Alsó-muraközi takarékpénztár rész vén y társaság és öns. szövellc hivatalos kü/iünye.
Meg;jelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap.
Felolvasó estélyek.
Néhány év előtt Budapesten írókból éa tudósokból felolvasó társulat alakdt, abbéi a ezéIhói, hogy esek a vidéknek rendelkezésére állva, a téli estéken felolvasásokra meghivattatnak s ezáltal a tudományok népszerűsítését a vidékre is kiterjesszék.
Mi már akkor is, daczára annak, hogy a társulat igen kiváló férfiakat számlált kebelében, kételkedtünk a terv kivi he tőségében, mert a vidéki városokra nézve aa ilyen felolvasók gyak-rabbi meghívása mégis egy kissé drága mulatság lett volna, elannyira, hogy egy-Sgy felolvasás, nem akarunk sokat mondani, legalább is 100 forintba kerllleiidett vala.
ÉppenJazért, bár örömmel .üdvözöltük a mozgalmat, mert azt hittük, hogy ^alami módozat fog találtatni, mely h társasát; szándékát kivihetővé teszi, mégis kevés reményünk volt arra nézve, mert tudtuk, hogy az elébb említett anyagi okokon kivül még az is állhat útjában, a terv végrehajtásának, hogy a vidéki városok jó része még nem érzi annyira szükségét a rendes felolvasó estélyeknek s különö sen még nincs annyira ^rászoktatva, hogjt az ily élvezetért nagyobb anyagi áldozatot ia hozzon.
És valóban nem is tévedtünk, egypár kísérlet után az egész terv meghiúsultnak tartható. Nagyon természetesnek találjuk ezt A felolvasó estélyek szükségét elébb általánossá kell tenni A közönségnek a népszerű felolvasásokat meg kell kedvelnie Nem azért, I mert sokszor mulatság következik i utálnia, hanem inkább magáért a ezé-lért Eddig azonban még nem jutattunk odáig A másik okot, a melyért a különben dicséretre méltó terv meghiúsult abban találjuk, hogy minden ,nagyobb vidéki várot&an elegendő in-telligenaf möveit és tanult ember van, I
a ki egy estén szórakoztató vagy tudományosan népszerű felolvasást tartani képes, 8 mint látjuk, a vidéken már számos városban még rendszere-aitett (tyolvasó estélyok is vannak, a a közönség nagy érdeklődéssel, igazi örömmel látogatja azokat, a hol legalább az egyik, vagy másik tárgyra nézve, a további művelődésre ösztönzést. nyer.
Hozzájárulhatott még a terv 'meghiúsulásához az is, hogy a fővárosból a vidékre mpnt felolvasó, az egyik vagy máaik esetben tisztelet a ki vételnek — Szükségtelennek, vagy pedig a vidéki közönséget érdemetlennek tartottA arra, hogy felololvasása tárgyát nagyobb figyelemmel kidolgozzs, részint azért, mert saját hírnevét elegendő szilárdnak tartotta, melyet egy gyenge felolvasás megcsonkítani nem képes, — vagy pedig azért, mert a vidéki közönséget tartotta nem elég műveltnek ahoz, jhogy az ilyen fogást
észrevegye. Pedig
műveltsége tekintetében nagy tévedés-
ben vannak ez i sások okozták azi
következője rendisen deficittel jártak.
mert annyi érzék publikumban is, ramaradottságánal: belépti dijat is fiz
se, haladása, ihtéz
nak, mint az itt események. Innen
legczélszerübb ter hiúsulnia, — az
hát az egyes vidékek
rak. Az ily felni' tán, hogy az utjánna
nység jván a vidéki iogy állítólagos hát-demonstrAtiójáért Bttessen magával.
Valamely viiték culturális fejló'dé-
ményei sokkal keve
sebb gondját képezik a fővárosi sajtó-
történő sensAtiósabb származik azután a
helytelen, rossz felfogás, s ennek folytán az époly- helytelen ítélet, is
kozást fűznek a felolvasásokhoz. Nézetünk szerint meg van aj felolvasó es I télyeknek a maguk czélja s meg ven I a maguk haszna. Hasznuk különösen ! abban áll, bogy a közönséget némelykor a szellemes mulattatás és szórakoztatás mellett sok iráityban tájékoztatják. ; A fiatalnjbb hallgatok közt nem egy
vsn, a kp életpályája feladataival elfoglalva, a felolvasás tárgyával közönségesen nem foglalkozik, nem foglalkoz-hatik. Ott azonban ösztönzést nyer apa, hogy a felolvasott tárgygyal esetleg I jobban megismerkedjjék. Fiatal hölgyek igen kellemes módon gyijrapitják ismereteiket, olvasottságúikra jiézve egys^er-másszor a felolvasásban uj anyagot nyernek. Ez által műveltségük inteii-sivitásban gyarapodik.
Ismeretkörüket j bővíti, sokszor tovább mivelődésre ösz önzi Igen sokszor Anyagot nynjt a bővebb Ibeszélgetésre, I tanulságos eszmecseré re. Ennyit és nem többet lehet várni a fllolvksásojktól, s ez valóban elegendő is.j Es ki tudná azt- -goiu pontossággal dsghatározni, bogjr egy egy a felolvasó síjkáitól elhangzott szép gondolst, nem ' celt le fel hasonlót a hallgató leíra erében, ez Által oly csirát plántálva, mély gyakran virágzó gyümölcscaé is fejlődhetik. Ha a felolvasások érdemet objektíve itél-' jük meg, akkor sem túlbecsülni nem fogjuk a tőlük vájnndó eredményt, sem pedig kicsinylő i netjvefésael nem fogunk róluk szóllan. Minden dolog idővel érik. A felolvasások hazánkban sem oly régiek, sen oly gyakoriak, hogy edd g egyáltalái i végleges itéle-
Hogy ily köiülmények között a tet lehetne mondani fSltikL s ha a kö
vnek is meg kelle nagyon természetes.
Azok, a kik azt mondják, hogy a felolvasó estélyeknek éppen semmi hasznuk vagy czéljuk nincsen nagyon csalatkoznak. Másik szélsőségbe tévednek szok, a kik pagyon is sok vára-
zönség szeszélye eg nem is látogat oly ti azt egyik vagyi más még nem következik
vasások egyáltalán cz fihoz nem vese
tők, s a publikum megkedvelni.
-egy felolvAsást értékben, amint várná, abból az, hogy a felöl-
nem bírja őket
Tárcza.__
Kézietek
Byron életéből és költészetéből
Álom (The Dreaw) czimü költeményének alapján
{ "írta k a Poigirí-«(jl«tbei fblolraaU Poplal Albert.
~ Á „Zala" eredeti tárcái ja. —
I had s dreun wklcb tras not áll a drtam (Almom volt, maly nem róH égés ea aa) —
Byron: Oarkatn.
Sebzett lélekben lündöklő költői szikra, angyali szívben ördögij vonások, egy szélsőségekben csapongó század megtestesülve, philanfhropia misanlhropiával, szeretel szilaj gyűlölettel párosulva: Byron. »Minden tündért, egyet kivéve, hólesőiéhez szólítottak. Egyik rangot, a másik lángészt, a harmadik Méjpséfei adoti. A rosas tündér utoljára jött s boetftból, hogy hívatlanul maradt, minden áldásba átkot vegyített. 0 mindannak birto-kában s*öletett, a mit aa emberek óhajtanak és bámahak. De Mindazon kiíünö elö-oyökbe, melyek mások fölé emelték, vegyüli némi nyomorait és slaesoay. Régi éa nemes családból származott ugyan, de asl vétkei * s dőreségek sorozata lealacsooyllák s ,el-sKféftyiták. ás Uja peernek nagjr elmete-betsáfet voltak; de .roll eszének beteges része ÍSi Tenbészettöl nagylelkű és érzékeny sávét nyert; de kedélye aacsoa és Ingerlékeny vett. Kéjét a szobrászok örömest má-•ottáá; nyomorék lábét rátolva otánozták j a kotdaaok.* Anglia legnagyobb köHöje | WMkapere ftfán, agy rifcg fáünl rá bémv- I
| lal'al, és ö mind a mellett a világ legboldog-[ talansbb embere. Egyik legs/ebb, legérdekesebb költeményének szépségeiről szándékozom a leplet némillép levonni és a menynyiben nagyon is alkalmi költemény, Ijifej-leni vonatkozásait.
A Dream kis kereihen nagy költemény, egy lázas élet lorrong benne szilaj casnon-gással: Byron élete. Egy álom, desz álomban élei löktél: a való. >1 had a dream which was not all a dream* (Almom ivóit, mely i nem volt egészén az),, mondja ö egy sötét, ördögi phantasiájában, és e sor méltó) mottója Dreainjének; mert nem álom e lét?
— egy álom, melyben rózsa tövissel vegyül s melyből fölébreszt a halál szebb — igaz életre, túl a láthatáron, a gyarló ember lát-körén I Oly sokai felölelő élet, mini a Byroné, ily kicsiny keretben, annyt bensőséggel,, oly kerekdedséggel festve: minden időkön át egyedül álló.
A költemény IX szskaasból áll, as első és utolró részt -j. az előszót éa befejezést
— kivéve életésfek ugysnannyi változata, egy összefüggő festmény-csoportozat. A költemény egyéni, mint Byronnak minden köl-lleménye. A költőnek Iszüksége van ,as élet öszhangjára, hogy tárgyiaa lehessen. Ez lelte Sbakspere-t a szenvedélyek, Goelhét a tudományok kö löjévá Byron az élet öszhangjára, fiyensulyárá sohasem lüdott fölver-gődni. Viharos, féMieleji,' szélsőségekbe merüli volt élete, melyei lalán egy igazán szerető és ixereieft nó k| ludjoH volna egyenlitjiní, de as hiányzóit, i végzet ftt egyéni köllő- j óek teremtette, froápolalái ki'kloaponga* nak olykor-olykor^ rnmiha menekülni szerel nének allól aklno) »fn«-iö{, mélyét, annyira '
marcangolnak niridun
de dftaoni kéz | vispshúisa őket Bfron szívéhe.
Mielölfe a káiléi&ény hoi^ssolgatáaába
logi.ánk, iástiik W
tslsn a Szenvedélyek,
n a költészetéi, mely
I világhírűvé tette Byront. 24 éves korában adta( ki a költő első nagjr uljának gyümöl-i csél,* Childe Harold czimQ négy énekből álló költeményének két első énekéi, mely müve öt »egyszerre as irodalmi hír legmagasabb (okára emeiie, kora legmfeiehb angol költőivel, Walter Scplt-al] Wordsworth-tel, Southey-vel lábai alatt.j Ha Byron többi költeményei szépek, Childe Herold lötb, mint szép; egy bájolva moralia Odissea sz, melyben a nagy varázsmestí^r tzabadon adjs msgát át lángesze sugalUjánsk s kalandozza be az egéaz mindenséget j Szellemének forgószelétől tovarsgadiatva. y^Egesd össze mindazon roppant kincseket, jj- tnöndja túlzással bár, de sok igazsággal egy magyar Ityroh-imádó, melyekkel az fjtyiyira dús angol nyelv kérkedik, csak Shakspére-t, áz Elveszett Paradicsomot, Childe Haroldot rtientad ki a lángok közöl s Albion nyelve mentbe minden nyelvek .fölött Ali« Ohilde flsrolí, az ilju vándor, ki belefáradva az éllel gyönyöreibe odahagyja hazáját, !bejárja a világot megénekelve, a mit Íja, gondol és érez: Pyron maga. Az első remekművet hosszú sora köveiie a Bzemkápráztatjö költeibényell-nek, egy keleti drágaköves nyakék, melynek ragyogó gyöngyei: a (indar,a tengerbe dobott kedveseért vérbossut álló hitetlen, ki sötét oszlopok árnyából; komor pÉlantást vetve csuklyájs áléi hallói ilja as imjt, melyet mags mondáni nem pépes; a öride cjf Abydos, sz ártatlan, ángyi li Zulejks, ai stép, mint az e^ő, kí elbukott ;nx asszonyi nemből, egyszer csalttva és Őr Ikre csalváL gyönj-géq> mint az eltemetsU szerbiem emléke, tissia, mint as ítna-, bilyit a gyermíjlisziy égbe kttld. kinek ssive ji égreped asep kedvesének bslálajnistl; a u írsair, s astlájkaj* lökkirály, kit a gyönge áss onyij kézbej tévedt tör ment n eg s ksróljs |r uAalól; a [Prísoj-ner of Chilloo, á szertné (éllea fogoly, ká testvérei lassít halrioklj^árj régignenfedl bétj-
Ezen gondolatok leírására serkentett bennünket a polgári egyletben Popini tanár által tartott ntolaó felolvasás. A helybeli társas egyletek* igen helyesen fogják fel feladatukat, hogyha a közönség szórakoztatására szánt tényezők keretébe a felolvasások rendszeresítését is felveszik.
Politikai heti szemle.
A politikai állapotról való izgatott felfogás alábhagyott ugyan már, de azért a háborús hírek nem szüniek meg kisérlgetni. Tisza Kálmánnak valóban igaza >volt uj évi beszédében, mikor úgy állilolta oda a dolgot, hogy a pessimistikus felfogás a politikai helyzetet illetőleg nem jogosult ugyan s ő reméli, hogy a béke fenn fogg tartatni, de azért a túlságos optimismustól is őrizkedni kell, mert könnyen csalatkozhatik az ember.
Ma is csak igy jellemezhető a helyzet, mert az Oroszországból jövő egymásnak sokszor merőben ellentmondó hirek után igen nehéz a tiszta valóra követkeflletni. , Kétségtelen az, hogy a helyzet még korántsem olyan tiszta, bogy egyálalán lehetősége sem volna a háború kitérésének, de remélni lehel azt is, hogy a hatalmaknak sikerülni fog valami módozatot találni a béke fentar- 1 tására, ha egyáltalán Oroszország nsgyobb hajlandóságot fog mutatni erre, s nem játék ' az, a mit hivatalos és félhivatalos lapjai Oroszország békés szándékáról mondanak.
Az egészen bizonyos, bogy Oroszország-bsn nagy párt van, mely mindenáron a háborút akarja, s különösen a katonai páti es; hogy a czár maga akarja-e a háborút vagy nem? azt a fel-felmerülő jelenségekből bsjos megítélni, inkább sz látszik, bogy a czár | nem tud hstározni, s nem tudja, mely párt-nák nézetét kövesse. A czárné azonban a ! lapok hirei szerint állítólag nagyon kívánná a háborút.
Lesz*e. vagy nem lesz-e? igen nebéi I volna eldönteni, s hsbár s jelentékenyebb politikai orgánumok általában békésen fog-i ják (el a helyzetet, a közvélemény egyes I felmerülő jelenségek mán ítélve, nem igen í akar megnyugodni. A mint egy budapesti lap beszeli Budapesten vörös plakátokról beszélnek, melyeken a népfelkelőket befogják hívni. Ugyancsak egy budapesti Isp hozza i a következő táviratot Csongrádról^ »Nagy I sensatiót keltett itt, bogy a félegyház-cson-
| oszlopos börtönében; Mazeppa, a meztele-I nul vad lóra kötött kozák főnök ;aHeaven and j Earth, a föld fiaiba szerelmes angyalok, kik : elvetik égi üdvülwf, halhatatlanságukat ked-j veseikért — és annyi más. Drámái közül, í melyek néni mint 'drámsi müvek, de mint | költemények nagyszerük, legremekebb Manfréd ; a nagy bűvész, ki az élet szenvedései elől a tudományhoz menekül és abban keree feledést, de nem tald/l, szerencsétlen szereimének, Astsrté nővérének véres árnya nem hagyja pihenni: a költő maga, ki örökre elhagyja nejét, gyermekét, lonáL A tündöklő sort Don Jüan zárja be, a nőies szépségű kéjenc/, ki könyei közt görcsösen nevet, bohóskodik, szórja a humor legszebb példáit Haidée, Dudu, Júlia gyönyörű keblén. — A világlájdalom költészetére jobb talajt eddig nem mulathatunk Byron • szelleménél: káprázatos, ragyogó színekkel tündöklő s mégis komor, sötét szellem ez, mely miután i pazarul fölhasználta a vigasztalanság képeit, látyol .gyanáhi teríti az egéaz élő természetre sz egyetemes pusztulás álmát* Dsrkness (Sötétség) czimü költeményében. De lássuk a költeményt: Az elSö aiakasz,. mint emiilém, csak előszó, vonatkozás nélkül életére, az álom- • nak gvönyörü (ejtegetése: As élet két részből áll, ébrenlét- és alvásból; mindegyiknek saját világa: eszméi, cxéljai, küzdelmei, örömei, szenvédéséi, halála van, Az Alom határ a Halál és Lét közt, melyek as emberi gondolatot gúnyolják neveikkel, melyeket s nyelv paródiája fölcserélt, mert a Lét tulajdonkénen egy kínos lethargis, egy silány küzdelem, méltó a Halál óévre, melyet a küzdő ember ezerszer undorodva szétzúzna, visszalökve a hitvány agyagot anyjába, a földbe, hogy ott a férgek azzá rágják, a miből szártrszolt, ha a lölddel a létei bevégzed nek kellete tekintenie, ha nem lebegne elölte a táVjoíi szivárvány, mély á zivatar
j&i na xzr nt tíz xzz ifíh , j : (Sí xxx ^n .zat xti .... iffi
•aartoMOaévt H WJ ^f X ELŐFIZETŐI Itát* T
j ***** mWMr-aim-rká. I f IW Jt I Jt ;:i j j | E^tm .frt - kr.
H K hMBMél • (aaaaaUsai Nasárt rsaal- 1 M M m ■ M m H félém '......tNS0„ {
kMé aiaén kasUaáay. M g ^ ■ • i m \ f, N«|y«tém .... I - » . [
5 euaóhlvtui Vémihéa atcsa 1. i m | a ■ j jlia i ú birdsm jatéayaaaa -aáalttalaak. jj
'' SénMiUUva UvaUk oaak Imwt k«Mk ' ^HHHV JLj ^HHv ^é^L JL ]{ Armési > tfyéb kivataki klréttaéaffk M
C Ul f<Hc»df*tn«k .1 1 ^^ , ^T N » kr. HtWS<l|oa MII 100 asti* I Irt J
| ^Politikai és veg-yee tartalmi! l|ie^llap. ' 1 —1 —wk" J,
ggt£ . . A á Zalarnegyei ügyvédegylct a Nagy-Kanizsai- és Délzalai (akarékpén^árai, B^tnkegylesülel "y^ttér patttaora io kr.
Bbx " 1X1 "x 1X1 ra röB as Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. ázövetkjnivalalos közlöiye. Bgx " -^g^grm iffl
; ' II . ' ' |
grádi vasútvonal Öaazes mérnökeit éa munkásait, táviratilag Hatvanba hlviák és agy-mtmríim) ax ö**ze§ raaiiépiiéfi anyagól ' innen elvitték. K rendeletnek oka aa hogy a baivan-aszódi fevaaut második vágánya a katonai*er«n«|K»rtok reáljából február 22-ig okvetlenül kell, hogy elkéküljön.*
A audapeat-hatvani'vasulvonal tudva* levöleg katonai otélokra rendkivül fontos.
Oroszország pedig — bármit szóljanak hivatalos #s félhivatalos orgánumai, folytatja elok épületeit, a aa osztrák magyar haláron még^oránt aem szűntek meg a csapa iö**k pontosítások. Mig exek a háhóru eveniuali-táaái kilátásba helyezik, nem kevésbbé jellem -aö egy bpesti lapnak ax a bire. hogy az orosz kormány rendeletei bocsátod ki, me'y szeriol a ló, marha, diaznók birtokosai kötelesek marhaállományuk -jegyzékét a. kormánynál bemutatni. Háború esetére es a marha vagy a kormánynak rendelkezésére boceátiatik élelmezési c/élókra vagy pedig, ha ax ellenség Oroszországba nyomulna, a marhs leöletik és búsa megaemmisiitelik. \ A legközelebbi nspok talán nagyobb világosságot fognak hosni a politikai helyzetbe. — 11
— Az Őse Vilmos császár még mindfg ! nem,épült felegéssen, remélik asonbsir, hogy ! teljesen felgyógyulj, s utolsó meghü'ése nem fog lényegesebb következményekkel járni. A porosz frúQörhkó* Sen (temnban igen jól j érzi magái s általános az a 'remény, hogy teljesen fel tog épiülni. Ez a német nép legnagyobb részének, őszinte óhaját képezi. S } ax európai continensen mindazokét, kik a józan szabadéi vüaégnek hivei.
. ' —- Romában január 9-én a Pantheon- j ban Virtor En snuel emlékére ünnepélyes , mise mise volt, melyen a királyi család is megjeleni.. A hírlapok kihűl löbb feketén keretezve jelent láeg és sok háxon Victur Emánuel halálának 10. évfordulófa alkalmából fekete lobogó | lengéit. A délelölt folyamán a prilfecius, Római tartomány polgármesterei. politikai lés munkás-egyesületek , zászlóikkal Vidor Emánuel sírjához zarándokoltak, a hn| koszorúkat raklak le
— Az lAgeuce Havas < jelenti Sophiá-hói, hogy ja banda, mely Nabnkow vezérlete alatt Burgasba be akart rontani 12 bolgár éa 30 monfenegröiból állott. 5 mon- , lenegrói és egy bolgár elfogatott, többen elestek, és kuszán Törökországba meneküllek.
munkakerülő kényelem lett kényszeríted áldozata-s (ne y uj beosztáaa éa lányeaen igazolt — inert a kellő helyen alkalmazott — uj vezető érői segélyével a magyar államvasutaknak fokozott jövedelmeid képességet és esSeljaz általános forgalmi — s lőleg a tarifapolitikában még nagyobb súlyt tál olt: e láfmmásjk egyre szaporábbak, vehemensebbek a mondjuk ki mindjárt, egyre igazságtalanabbak és alsplalfu^bbalí léitek.
MeghsWná e fejtegetés Koraiéi, ha tartalmuk lés] eredetük sxerinl akarnók vizsgAlni mind azt, a mii a | »vaskézU miniszter* és Líidvigh, az egjész Európában első rangú szakférfiúnak elismert igazgató-sági elnök él lén felhóznak. Ekudal csak két , pontot akarunk megvilágítani, melyekről hisszük, hogy ja leglényegesélmek. ' Jf legelőször ia az államvasulakba fektelelt tőkének} valamint a százalékoknak is,
4
A második főpohjt, mély sa uralkodó állami forgalmi kormjmvm ellen emeltetik, a vfcsinália-vasu'l politikára vonatkozik és az új törvéornovelWnak különösen azon határozata ülkösík pfímélellenj ellenzésbe, mely sz állaati megállási jognak visszahaló erőt ad. Igen igázaágjslaéul történik ak el-len/és. Baross miniszter elég gyakran bebi-zonyitotta. hogy sem> uraíamra págyásj aem szeszélyek állal nem vezMteii Magát [ Otl, hol az ország) érdekel laürgétve píjm követeli nem fogja ö á magán le^éaeoyaéket megbé nitani, ha a I örvény! njesengedp is neki. Ott azonban, bol az államj érdelf az flÜlamí üzembe leendő átvételt /szükségednek fogja mutálni, a magánélteknek Háttérbe kell vonulnia. És kétszeres hazafiúit kötelesség igy végzi a >Pester jCorrespondénz* (ejtegetését, ~ éppen e jól- kezelt viczináíis vasutak állami üzembe vétele
Kénytelen vagyok levelemet egy vícz-czel bezárn . melyre a Anyásabb idegzetüek ngyan talán azl lógják- ráfogni, hogy- nem esztétikus, de tudom, hogy titokban ,ök' is" neveinek rajta.
A gyapjú-utczai német azipházban tegnap egy hitvány bécsi Fosae került első előadásra. Eáy kritikus bejön az előadásról a redakezióba, bol nekiül a darab lesimpfelé-aének. Egyszerre konstatálják, hogy a szobában rosx szag van. Mire a kritikus aggo-dalmaaan nézegeti csípőiét, komoly ábrázattal mondván: > Ugy látszik beleléptem az Uj darabba!* fiz a rövid, de velős mondat egész bírálatot foglal magában, mely —'fájdalom —■ ráillik a legtöbb uj drámai termékre.
A fentemiilett finnyásoknak pedig jövőre gyengédebb viezczet ígérek.
.Magyir kir. államvasutak.
A német közmondás: *viel Feind, viel Ehr* 'megfordítva is áll: »viel Ehr, viel Feind* s ézen mégiordiiot' sorrendben különösen illik ai magy. királyi államvasutak-rs. Mióta a magyar kir. államvasutak a világforgalpmban halalmaa tényezőt képeznek és szakértő s erélyes vezetés következtében oly eredményeket mutatnak lel, melyek hatásukat a messze távolban a haza és a monarchia halárain túl ia tettleg érvényesítik, sz óla soha nem hiányzanak az ezen nagy intotmény s annak vezetése elleni támadások Különösen mióta foganatosítva lett az uj mervezés, melynek nem egy ingatag alapokon nyugvó ámbinzió, nem egy
után mosolygó napot, küzdésért jutalmat igér, ha nem lebegné előde a nagy lény, ki áldástffözalag terjeszti ki kezeit kí őszen vedelt gyermekei fölé. És a Halál, melynek értelme : megsemmisülés —- porta vitae, sőt az élet maga, melybe a lét-halálban kifáradt ember ébred. — {Halár aj/. Alom a Halál és Léi közt, mert mindegyikből vannak benne vonások: mindkettőiéi egyiksem. Alszunk, a szívnek vágy agynak egy rugója megszakad a alszunk tovább — örökre; sima az átmenet, álig lehet észrevenni. Alszunk és álmodunk; majd ébredünk s a kábult agy keresi álma tárgyait, valónak hiszi, — álmodva élt&nk.
Az alvásnak ssját világa van > a (áradt lény lehunyja szemeit, az agy kábul, majd elnyugszik, — .a gép pihen; és itl áll az alvás legközelebb a halálhoz. Majd mozgásba jön a lélek csöndes lengere, szelíd ze-phir lengedez az álomhullámok fölöd, örzö angyalok jönnek szárnyaik szelid, mámorító szellőjével fölébreszteni bűbájos álmo-kst. Kimsgyarázhalsilan boldog érzés lógja el a halandót; elér oly boldogságot, melyei ébren álmodni sem mer; az álomkép éllel lehel, a gyönge lény hisz, mert hinni rendeltetése, a csalfa ál-valóban, bogy csalódjék, mint snnyiszor. És miért ne hinne? — legalább boldog esslódásban él a kiábrándulásig. De tűnik a szende álomkép, mert délibáb; a csöndes lélek tenger egyszerre vad hullámokét vet; a pokol ördögei följönnek, szilaj vadsággal tornyosulnak komor, gyászos álomképek; tombolva rohannak végig a (áradt agyon valóim lüktető jelenetek, a sárvílághól eszményiséggel tormáivá, mint minden nem való, — hogy annál jobban tépjék a silány léiben úgyis eléggé rúzott szível. Koldus királlyá, király koldussá leszen, ás talán az álmában zokog, ez ujjong a cserén, mert ez as élei gúnyos, átkos paródiája; a misanihrop lelkében megszelídíti a vészes gondolat; sz őrült eszmél, hogy ébredve triósva gondolja el az ösaae-tört szel lemmel, bogy mily boldogtalan volt, mert az örftlt boldog ^ nem érzi az élet szenvedéseit; -a (ösvény pénzével álmodik, drt éa neki, de a sir megtetszik, maga •le s kidobálja kincseit, kogy ék-
I melyeket a tiszta jövedelem a befektetett I töke kamatozáséként mutat tói, hivatalosan ! eszközöli sxáihiiásáq kufárkodnak és gyalulnak, hogy a töke nagyobbnak, a jövedelem kisefai>nak lássék, mint hivatalosan kimutat-j talik. Mi Kötni lenne könnyebb, mini a kri-I iikusokat hasonló aprópénzzel kifizetni és jj kritikájukul ahbóz hasonlóan, mint a hogy }| a nyilvános vizsgálatnak nyíltan ésjmester-I: kéleilenül áladoli hivatalos előadással ők j (eszik, kritizálva bebizonyítani nekik, hogy ! íúloznak és saáraosoportosilássik önkény le • | sek. De erre éppen nidcs szükség, sőt (ö-' keleiesen sz általuk választott alapra he-| lyezkedhelünk aj még. ékkor is a magyar ! közlekedéai minisztériumnak lesz igaza ós ^ nem nekik. Hs már < mlégadjuk ss elvet, I melynek helyeasigét ók'sem tagadják, hogy vasutak építése és megleleló igazgatása az állam egész lényének és j éleiének erőt és [ fellendülést ad és a tarifapolitika jó keze-1 lé«e ax államgazlláaxalbin ha'ványozó erőt képez, akkor,nem allóf Wgg a dolog lényege, hogy az állam által befektetett toké száz millióval nsgyolpe, a iWtia jövedelem léi, vagy akár egy epsz ayázalékkal kisebb-e, mint eddig ^rillélelezjelel : a fődolog az, hogy az inslijuczió becsüljelesen és gondosén tovább féjleizteaiék, a jövedelme/6 ké- { pesség okszerűén, állandóan fbkoztassék; és ez meg is lönténik. Az állam feladáts a. : kevésbbé jó ionj^akat a saját körébe von- 1 ni, melyeket a nemcsak biztos,! hanem gyors nvereségna is számitolt magánvállalkozás aéha figyelembe nem venne; a földbirtok értékének emelkedése, n féllendü'ő kereskedelem, unonnan alapuló ipar azon vidékeken, melyek a vasutak állal kiemeltetvén elzftrikágukból és elhagyalqttságuk-ból összeköitei^be hozatnak a világforgalom vérdus ereivel, — gazdagon, inlgazda- ' gon pótolja azon különbözetet, mely a jőve «lelmi quóczienaek és 'Bzon ka iratok közt van, melyeket államnak a befektet ed löke ulán kell fizetnie.
A magyar államvasutak hálójában holt j vonalak nincsenek és éppen a szigorú eré- ' lyes vezetés, az ügyes tarifapolitika; éa v gyonkihasználás leszi lassanként a gyöngét beket is egyre jövedelem-képesebbekké ha a kívánatos kamatozás még nenj is k vetkezett be, idővel határozottan ; be loi következni.
— A
Fővárosi levél
Zaiáa*aal irjt Lypulu*1 —
Különfélék.
Búd
»Szóljon hát a tendös hallgatás nlán •Zs'a* itasábjaiban krónikátok voltam h leheled óvakodva a jának feljegyzésétől, ifierl rendesen igaz s szl újságírók is tudták, sunak berörik lejéi, jegyzem az ország s e közül egy kis hiba szék s önöknek elmo nek az illetők és ép a következőt ia.
apesljail. 12,
madiigal* ... Iwlesz-szó kérek ismét s nitsl idején a' helyi jég; zöje, amennyire kandilumok krónika-tz aj króniká is már az ó-egjjptomi liogy aki igazai szól, )e most a messziből ivének lüktetéséi s ha lesz, melyei ésjereve-
idok, éjjel
izdöd tn. E
Ex a hét jól hazájának* fővárosál kedeli egy azinészsze atl, melyet az utóbb apprehendálll Lém u is czivilizáltabb a Kanizsán pár éve eg, ókkal,
laital rendelkező szí igaz«ágos kritikustól a színházi tiszteletjegyet kül is vége szakadt * megró vási kalandna Verái Jánoaf czitáltajn időben nem Emili meg, a Balogh bájnál ugy áll a dolég eddig nem tudták, hqgy
talán rá sé jön-megifbstoní majd
ölt a »párbajok gy újságíró: vere-egy éles j kritika mi-méu élesében meg-6mel}| lekiinleihen még-idék a mulropolisnál, nagkszerji praeiensi de sokkal keváshbéinag^azerU lársu-nigaxgaió a mérgeseit egyszerűen megvonta s igy i párbaj pél-a spinjiázi rofaloeli • •oknmT iMost Hazafi ; -j hiába ilyen s/ük lelik \(fagyolib klasszikusra íj Pál +- Nagy Imre pár-s ezt íj önök talán a: tegnapelőtt Me-
redve őrjöngve keresse. Álmodunk, szárnyra kelve átröpüljük a végtelent, a as; álomképek körüllengenek rúgva-búgva tündérmeséket az örökkévalóságról, melynék legméltóbb hirdetői; majd föltűnnek a múllak' s/.ellemei: apa. anya, barátok, ellenségek, susognsk egy 'szebb hazáról, hol a legragyo góbb álomkép valóvá testesül; majd elénk lárul a jövő fala, morganája, s -a bűbájos sybíl szellemek szárnyaikra kapva átrohannak velünk csalfa jövő képeken, mégelőzve az agg, lassú időt: Egy végfelen elmos sz álomvilág, való-,'eszmény-, phaniasia-és őrültségből formálva,j egy kaleidoskopj mely minden fordításnál más, önálló, a többiektől elülő képet tár élénk. — Az A löm tűnik, az ébredő gondolat keresi álomképeit; szebbek azok} bármily bőszültek légyenek is, a rideg válónál, az emberiség nagyobb része léi azébfedttstöl: azélel legragyogóbb örömeivel ia laákaszl, (áraszt;, aj azelid, édes alom enyhei, erőt aji az ébiiedésre: létünk kelté oszlik és snáak egyik] r- a szebbik része!: álámvílág. Öe ébrednünk kell, mig el nem jön a hosszú pihenési; ébredünk hát, kábultttn-édep félelemmel nézünk ivisz-sza a letűnt iárnuakra, melyek a múlt idők sötét árnyaként ényé**nek| tova Sz | ébredő agy tisztuló jhomRlyábiw. | S nem árny a mull? — nepy felvillan: a jelen örömben, fájilalomvonás, a jelen lájaalomban I vigasz* laló angyal, s mi ijedve futunk, vagy vigasztalódva álkainljuk, föltalálva bepneast, a mit a jelen lukwr kezekkel megtagadóit A köliö ia álmodolt, végiuilmodótt egy ktnoa életét, mely méltón beülik egy ragyogó álomképnek, mert a legszelídebb, legboldogabb; leggyönyörűbb jeleheieklöl s legazilsjsbb-, legi'ZerénÓMétlenébb leg'gyüíö-tetesebbekig i minden váljosaton ára ant. Most egy ihleted pillanat viasz&hbzsla keble pírjából a Holtakat éa az álmodozó! gondolat összetöm iriii évek öröméi, b^jáll
IU végződik as előaaó, egy. eézmedúa mozaik; tnelv minden izéiben gondolatokat támaszt; az nlotij lényegének plúlotophiája ez, megaranyjosva a költészet igazi sugaraitól.
niczkyben .boldogult J Keglóviclj intendáns, | kinek a sajló feladásáról valló logalmai körül is belül is ép Oly -4 korrektek lehet-j nek, mini ama kanizsai- dipkid'éi, már rég j megvonta ugy a nemzeti színház, valamint | az operabeli szabadjegyeket mindama (apóktól, melyek nem az q szája ize, szerint irt | reczenziókat közöltei. E »mégrend.4zabá-i.lyozotí* lapok közi volt a B. HL is, |mely-ijben Balogh Pál lönkrasilányiloiiia Nagy: Imre [iMánfredjét. Csskhogyj amily helyesen spe-wulált'Kanizsán a direktor, hbgy pénzéért^ i Csak' nem log áz ak éhenkórász skribler színházt* járnia addig idelenn, ahol az uj-sájtffiknak szintén nagyritkán, de az újságoknak többnyire . van pénzök, nem oda volt Buda. A jegyleien lapok pénzért, váltottak referensöknek Jbilélát s az intendánsi ; basaskodás — uli figura docuit — nem | nagyon-enyhítette a bírálók vérszomji^ságát.
No de ez a párbaj már a nagyon meghaladott álláspontok közé isriozik, hiszen már öl napja, hpgy megetj^d és jiit az |
ássál kergető esemé-em érnek Irá síi em-K buszéin] a királyi raulö
egymást lázas rapidi nyek Isbyrimhjében t berek egy álló hónap lanácsosné uj bordeajix loílellejéről, tnsjors canamus
Ismerik önök fibna Józaafet? Olvashatták nevét az Art ny-s^oborpályázát kitüntetettjei közölt. N( hát, Róna József ski egyike tegtebeiségeset b fiatal szobrásiaink-
szakasztott ng]
nak, mint
püspök gazdasági hiv mikor. Ezek ugyanis modványnyal járultak
boldogult emiépezelü Ipolyi Arnold lalnokqi járlak vala-izzall a közös Mya-plspök elé, 'kinek
szive sokkal jobb voty jövedelmeinél, eiuel-kegyes püspök erre ik, hogy szegéhy a maga harangozik a (ö-leletneléaröl szó sem zivejjen emeli fel a ispánból kasznár, a tiazotartóllól inspektor
né fel fueiéseikei. A ézt a választ iria ne dioecezis, nemsokára pásztor, sjtóvál fizetéi lehet, hanem igen rangjokai.; £s lett az kaaznárbó) tíssltarló,!
az inspektorból igazghtó atb. .Az •előlépte-
tettek* hálaleliralban pök grácziáját. Pedij ezt a közmondást: Ti Mondom, a Róni > ehhez. A jjury megszj dijat, iOOQ Irtot. N«
leíkiismerélea fáradságért vészi ihle|érl, melyly készüli. De l|ál a nag jury határozata kerüi müvéaz iránt* Kiadta Éz is 10|)0 frt.
jat
(Fálytv kiv.)
(iraiülálandd em bácsi is, a kit hév mint halottat s aki a nagykereki oairdábkn ai kanrruiányt Váljék mentből kimaradt vél rológ. —
járt ezen a héten,
köszpnlék meg Spüs a néméi találta le el ollue Millel. | József ésele hasonló azts neki a negyedik
ll a hizoi mé neki ^ratul íer a
k egiy esz endéi és az igazi mü-Ftónaj pályaműve tság, mely elé s lányosabb Volt a a harmadik dí-ÜokíT
jó'ÖregCHanády
önnjekke* elaíraiinnk alatt vidáman szidta átkOé közösügyes e<és^aégete a tmria-iák a aok nek
— Felslrasáa é« kaagveraeny. A Polgári Egylet által mull szombston rendezett felolvasás és hangverseny a legjobban sikerüli s a jelenvolt díatiuguált közönség egy valóban kellemes est emlékeível távozott. Az oroszlánrész ez élvezetben j Popini Albert főgymnásíumi tsrlár ural illeti, I kinek érdekes felolvssása elejétől végig let j. kötöde a nagyszámú hallgatóság figyelmét!
A felolvasó az angol irodalom rendkívüli i alakjainak egyikével lord Byronnal foglal-j kozoi i, ennek *Álotn* c«imü költeményének egyes azakaazai fonalán vezetve le a nagy poéta rendkívüli életének a szivet legmélyében megkapó, elragsdó részleteit. A valóban szép, sikerült dolgozatot i szerző szívességéből lapunkban közöljük, s igy olvasóink élvezni lógják, azért annak bővebb ismertetésébe e helyütt nem bocsátkozunk. véleményünket azonban röviden abban összegezzük, hogy s felolvasó, ki behatóan, tanulmányozta Byron költészetét, s evvel életét is, mely nélkül köllésseiét valójában jfelfogni sem lehel, teljesen kidomborított i képét nyújtotta Byron jellemének; a saját -j ságosan vonzó és ismét visszataszító vonás- I ! sokkal vegyült jellemet, melynek kevés pár- "r H|a van a világirodalomban, s melynek egyes | vonásait ügyes csoportosilásbsn, léleklaoi-■ lag is megvilágította. A felolvasó valóban | lekötelezte a díszes hallgatóságot, sz'épen j megválasztott és még szebben kidolgozoy tárgyával, miről a befejezés után felhang-j zott lelkes éljenek bizonyságot leltek. A felolvasás nyelvezetét illetőleg lepünk tár-czaközlemönyére hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az estély második feléi Brandt Ilona k. 'ol weimári udvari énekesnő éneke és Sterneqk Zsigmond gordonkaművész játé- * ka töltötte he. Az első érzelmes és pzépen csengő hangján néhány dalt és később a •Próféta czimü-operából'»Arioso<*t énekelte. Sterneck Zsigmond ur valóban művészien kezeli hangszeréi. A közönség úgy a >Con- v certmagány* mint Brahm magyar iánezda-rabjai után lelkesen tapsolta éa éljenezte, ugy hog} Sterneck urnák még egy pár magyar darabot kelleti ráadásul játazani. A hangverseny után a mindig tánczolni kész fiatalság tánezra penderült, és nsgy kedvvel járla. Csak a kora hajnal vetett véget a fesztelen mulatságnak. Az első négyest 30 pár járta. A jelenvolt hölgyeknek i«» adjuk névsorát! Dr. Bedö Béláné, Dr. Ber.czik Ferenczné, Cseresnyés Sándorné, Darázs Gusztávné, Dau-cha Ollóné, Dezsényiné, Duizmanné, Eperjesy Sándorné, Dr. Párnek Lásslóné, Fiedler Gyuláné, Dr., Fülöp Kázmérné, Gutmann Vilmosáé, Janda1) Károlyné. Kaiser Sándorné, Oszeszly An-talné, Spörerné, Schercz Rjchárdné, Szálai-j né, Dr. Trípammer Rezsöné, Weiszné ur- i nők; Cseresnyés Etelka, és Rózsika, Darázs Malvins, Tinka és Vilma, Dbzsényi Anna. Dutzmann nővérek,1 Eperjesy Jolán, Hegedűs Margit, Horváth Etel. Janda Hedvig, Kaiser Anna, Lerch Tinka, Rózsavölgyi Szi-di és Paula, Schercz nővérek, Skublics Zseni. Spörer nővérek, Trípammer Betli, Weisz Gizella és Rizs kisasszonyok. |
— A M vára* éa a vidék. A .Főváron Lapok * e heti keddi azámának tárcsájában Futó Ferencz űr elmélkedik a vidéki lelolvaaások-ról s elsiratjs a bpesM irodalmi mesteremberek tervének meghiúsulását, kik a közművelődést a vidéken ia aksrták terjeszteni, de hát nem kellelt Hogy e* alka'omiqsl Futó Ferencz ur máskép mint a gúny hangjan nem \|Ud asóllani a vidékről és a vidéki fölolvaaások és felolvasókról, feljajdulva, hogy mily kevéssé alkalmazható itt •tisztelet a kivételnek* azt nagyon termé-Szelesnek találjuk; egy pár esztendő óta, ha a vidéki városok tömegesen kaplak voh na a budapesti irodalmi társaság utazó lei-olvasóin, — tudj isten, bol vofaánk mi már most a vidéken közműveltség dolgábsn.(f) No de legyen telieseti nyugodt Fuió Ferencz ur, a terv meghiúsultának egésxen más oka voli, s ha tudni akarja, olvaaa el lapunk vezérczikkéi, mely meg volt már irva, mi- . kor az ö csikké megjelent. Egyei awmban nem hallgatbaiunk el: aal. hogy s fdvámai sajtó némely orgaouma jobb cselekedrtekj ha kevesebb gúnnyal és lenéséssel szólnsa vidékről, mert és ezt egész komolyan mondjuk, uem minden aainarany, a mit Budapesten olvasnak, éa sokasor annyira középszerű, hogy nem &ii,meg miiMig a vidéki lelolvaaáaok mértéké' Az a guny tehát éppen neoajognault a a fővárosi sajtó ia igen sokat dicsér, a mii azután a kitrmm eéi vidék ftae! meg.
t
kel
l tru«i A» idén egy kmé sietni • muiausgokkal. bogT a fia»a!sáfnak

m ki
mk kaadve muiw
rmiéii
4
ur
MflPk A
I ttf
) Mf). N dl e»£fc ||fN ■ Átírna pedig
lérhru). SÍtais -f HMOl
lép nmclie
tan—l ifcvtd lm, * ta január 6 ilél ez Mő tlatt ta lehet ki a muíat»agokat aiaca hiány. Tepoteza vidékének nekünk onnan írják közön erősen pnez-
iit a vörheny, elannyira, bogy némely házban 3-4 gyermek ia áldozatául esik a poaz-utó bei egaégnek Sajnos az, hogy a.kóaaép aDM igen bá^al orvosi, a ha már egy-
szer hívalják, vagy kéeöo, vagy pedig nem cselekszik as orvos rendelkezése azerini. Gátolja e járvány megszűnését még az is, hogy sokszor 6—8 tagból álló család egy azobábao tartózkodik.
— Tapulrsárál irják nekünk: Szombaton e hé 7-én a lapolczaí itjuság az itteni kraiczár-egylet javára sikerült lánezmu-latságot rendezet. Az első négyest 32 pár lánczolla s a társaság egész reggeli 4 óráig /esztelen jó kedvvel mulatóit együtt. A kött-sfegek levonása után lennmaradt ^40 frtnyi tiszta jövedelmet már ál ís adiák a jóié konyczélu egyesületnek.
— A baads. E czím aiait irtuk meg lapunk mull számában, hogy két csavargó az egyik lóráíy-ulczai zsibárus boltjából egy bundát.lopott, s hogy a tettesek egyikét Gaál Istvánt aíkerült elfogni, a másik azonban a bundával együtt elillant. E hírünket kiegészítve értesíthetjük most olvasóinkéi, bogy a bundalopás másik bősét, Bognár Kerénczet a dombomi csendőrség elfogta. Letartóztatása azután más tapasztalaira ia juttatta a közbiztonság őreit. A bundán kívül találtak még nála dolmányt CMzmál és kendőket, csalhatatlan bizonyítékait annak, hogy benne egy nagy reményű vásári tolvaj került a lórvény kezébe: áiadaiott a kir. törvényszéknek.
— Katonai *tükr\éiij. Megyénk* ben is garázdálkodott egy legyveres csavargó banda, melynek egyik tagja Somogyi Vendel 5. huszárezredbeli szökevény voll Ezt most a pacsai csendőrség Szf.-Péteruron elfogta. Átadatott az illetékes katonai hatóságnak.
•— A Italaloii-rn) let január 16-én az írók és művészek lársaaága nagy termé-ben közgyűlést fog lartani.
— Mserenesétleaaég. Bövid idő alait a helybeli vasúti pályaudvarban két szerencsétlenség történi. E bó 0-én reggel Smalcz János vasúti kocsisggató a kocsik
'tolatása közben a mozdony által elgázolta-tolt s röglön szörnyet hsli. A második esel e bő 13-án történt, s mikor ugyanis Gáspár Ferencz, n .-kanizsai lakos, kocsi aggaio a Székesfehérvárra induló tehervonat összeállítása alkalmával két kocsi közé került és súlyosan megsérült.
' — . MegltrrAII lovak. Hsrtmsnn bocskai bérlőtől ezelőtt 3 béllel loptak el f lHOÖ frt értékű lovakat. Mo«i a kadarkuli csendőrség e lopott lovakat Kadarkuton egy | jó módo gazdánál feltalálta.
— Ilalálasá*. Vajda György fehér- i megyei áldozár szülei körében halt meg e hó 12-én reggel B órakor. A temetéa nagy részvél melleti meni végbe 13-án délután 4 órakor. A megboldogult mint derék, törekvő fiatal lelkész, e réazvétet meg is érdemelte. 28 ével A kiadott gyászjelentés | igy hangzik; Vsjda Ferencz, Vajda szül | Mollnár Rozália szülök, testvérek: Máris, Fintér Sándorné, ennek lérje és gyermekei, Vaida Ferencz tanító, úgy sógorai, ezek ' nejei és gyermekei, valamint számos rokon- ! ság mély fájdalomlelt szívvel jeleolik felejt hetlen fiuk, lest vár-, unokatestvér, sógor és rokonuknak, Vajda György fehéi-megyei áldozárnak öleiének 28-ik, áldosárságának ő-ik évében, a balolli szentségek ájtatos felvétele melleti lü.dö-gümösödés következtében f. 1888-ik évi jannár hó 12-én reggel
3 órakor lorlént gyászos elhunytát. A bol-dogulinak hüli tetemei Teleky-utcza saját I házukból Háld E. a »Réazvéi«-hez czimzett ] lemerkezési vállalat által I. hó 13 án d. u
4 órakor fog a nagy-kanizsai sírkertbe az j örök nyugalom helyére léielni. Az engesztelő szent-mise áldozat jan. 14-én d. e. 10. órakor a szí. Fferenczrendiek temploméiban ! fog a Mindenhatónak bemntalialní. Legyen áldás porain! N.-Kanizsa, 1888 jannár 12. '
t louállá* éa rablás. Lapunk i egyik mull évi számában említési tettünk. I bogy Deklezsin, alaó-Iendvái járásbeli község közelébenokt 25.Molóárlátván.sormási fúva- I rosoa; november 9-én pedig a Vasmegyéhez t»flo/o lipaháczi határban, j Wachlel János beílailoczi lakoson útonállás és rabláa kövei-leteli el. Ezek letteseit Ij hó ll-én sikerölt a muraazombati 'csendörségnek Bogári Ferencz nagy-barkóczi illetőségű 21 éves kanáss személyében elfogni, ki az ottani já-jásbtróságnak már 'át ia adaloil.
!— Hsbláa Kíuger aárhidai korcs, tsároái T-én este ismeretlen leitesek kirabollak. Elvülek 43 frt 28 kr. kézpénzt a több asztali ruhaneműt. Gyanú alapján Aj-té« Ferencz .és Mofnir Krumplis György konái-asf.-misJósi ksnászokal letHrtóztatiák.
Eg Bél. A nagy-kanizsai iperieaiti'ei az elaggott iparosok segélyezése alapjának javára folyó évi Február í-én aa 'Arany £*ervsa« vendéglő dísztermében zártkörű lánczfigaimai reodea Kezdete 81, órakor ffeléf*i díj személyenkin* # kr. családjegy f KeWStetáeek kösaöneiteJ fogadtatnak bHapilag ayagtásialnak. K jotékonywéiu
vigalom pártfogását a legmelegebben aján!-jak közönségünk figyelmébe
~ ( jaáglré a paksiban. Egy lapszerkesztőnek poMbamenefefét egy amerikai lap igen elmésen áa találóan így írja le: >Sátán ő fetaége a szepegő lelket nem ereszti be, mert igy szól hozzá: Neked már t a földön pokoli életed volt, eUfizeiőtdei soha igazán ki nem elégíthetted; mert ha újdonságot nem közöltél, szidlak léged, ba pedig képzelő erőd segítségével néha olyanokat ia közöltél, ismét gyalázlak léged. Az előfizetést s egyéb dijakkal a legtöbben hátralékban maradiak a ha ennek folytán szombaton pénzed nem volt: a szedők ép nyomdászok ugyancsak befűtötték neked a poklot Ha megmondlad, az igazságot lapo* dal lefoglalták. Ha elháügaliad, előfizetőid szidalmazlak léged. £n az ilyennek helyet a pokolban nem adhatok j; takarodjál tehát Innét éa iparkodj, hogy a mennyországba juss —
- A bakának saáaaa IMH7-b«n. Ausztria Magyarországban a bukások azá-ma. 1887-ben ismét kevesbbedett 18S6-boz kéffest. Csak a bejelentett fizetésképtelenségi esetekről,' szólunk, mivel a csendes kiegyezések természetesen nem lartbaiók számon. Nagyobb fizetésképtelenségi eset monarchiánkban a lefolyt évben 70 fordult elő, kerek számban tíz millió forint pasz-?zjvával. Ellenben 1886-ban- 96 nagyobb fizetésképtelenségi esel voll 14 millió forint passzívával, A legtöbb bukás a kézmüáru üzlet ben forduft elő. E téren 21 nagyobb bukási eset töiténl, löbb mint bárom millió lorínt tartozásokkal. Nagyobb számú tizeiésképleienségi esel még a kóiöáru üzletben s a magyar gabonakereakedeieaben lordu't elő.
— Azok a aiegéay anyásak. A Felvidék egyik várókájában áz utóbbi pár év aiail az ujább kázasaági kötések kivétel nélkül mind oly szerencsétlenek, hogy a kötött frigy alig pár hét múlva felbomlik, és pedig akként, hogy a menyecskék megszöknek férjeiktől tzereteit anyáik védszárnyaj alá- Megesett, hogy ezen kis i városkában ez év .layaszán ll lérj (urí oszt.)
! voll egyszerre akarta, ellenére szalma óz- j vegy. Ugy látszott, mintha a nők ez álla- j | lános szökést megbeszélték vglna. Az ezen , ügyben megejtett puhatoiások eredménye I I arról tanúskodik, hogy a menyecskéket a boldogságot irigylő anyák, (tehát anyósok) i izgatják férjeik ellen. A vlroaka kupakia-| nácsa megbotránkozván a nök eme Üzel-i mein, következő határozstot hozott: Városunk romiolt nőinek megjavítása ja ekként fiaink családi boldogságának megállapítása és az összes emberiség általános java érdekében kiváltságos városunk országgyűlési | kédvíaelője felkérendő, miszerint 11888. évi j ! országgyűlés elé ezen javaslalot terjessze:
Olyan házasságok kötése, amelyeknél anyó- I | sok is kilátásban vannak, e földöni elkárho-I zás büntetésének lerhe melleti tilos. Kivétel engedélyezhető először olyankor, ba az I anyós a vö kezeihez lefizetett 30 ezer pen-| gö lórin tol biztosítékul ad; és másodszor, ' ha az anyós az esküvő napján azonnal ko-losiorha vonul.
— Vaplár. A Posner Károly l^ajos j és fia czég, kinek gyártmányéi nem Szorulnak külön dicséretre, ujsbban ismét egy ! gyönyörű jegyzék nsptárt adott ki, mdy meg- j lepöen szép kiállítású s megérdemli, bogy mennél nagyobb elterjedésnek örvendjen. Ajánljuk e czég czikkeit olvasóink figyel mébe.
—■ Magyar pótkávé. Lapunk mai számánsk Lenek-kávé féle hirdetésére külön is löllúvjuk olvasóink figyelmét. Ipar-czikk aránylag rövid idő al:ilt még nem ter- !* jedt el oly bámulatos mértékben, mint ez, a mi kétségkívül jósága mellett bizonyít
— Kivid hírek: IIL Hapolén és fiának hamvait e hó 9-én szállították át külön vonalon Cbialebursiból az Eugénia excsászárnö állal épiteii rnausoleumba Farn-borughba, a bol azok ünnepélyes eltakarítása történt meg. — Hóméban egy Baslía nevü énekesnő kiéheztetés állal: ölte meg magát. Kétségbeesett a fölött, hegy kövér lett és féli,'bogy eddigi szerepeit nem fogja játszhatni. — Egy január 5-én megjelent királyi kézirat .'elmenti Keglevlch István grólot a nemzeti színház és opera inten-dánsi állásától saját kérelmére jés királyi biztosi micőeégben Beniczky Ferencz államtitkárt bízta meg a két szinház közvetlen vezetésével. — JJéaben a horvát diákok Gnndulics/iván nemzeti költő 30Ó-dik születési évlojrdulóját ünnepel'ék meg. Az ünnepélyt a horvát akadémiai egyenlet »Zwo-nimir* vol. — SyUrán r.em igen látogafják a színházat, s a társulatnak nagy küzdelme van a közönség közönyösségével.] — Temesvár vidékén a hídvégi erdőségben organi-zált rablóbanda garázdálkodik. A csendőrség körvádá.s/atot tart az erdötseki, fe eddig még nem akadi a rablók tanyájára. — A pápa aranymiséjén 80000 ember foglalt helyet a Szí. Péter egyházában. í
\ok eüea efedsséeya;d haatáálható házi-szert hozott targaJÓésba, aMlyeek kítünöaé-gát a kózóoaég felapsr m mjádjéhben ler-jasztette ágy, hogy m tög yaa káztartia •eianek kiefáauiö I haaraoarfarét ne képezné. Cztisserihttftl tartják aáoabaai a ko-zöbséget figyelmezianí. bogy a hsmsiHásw kai kerülje, mert kir votoa. jka a gyenge olánzalok a llrdmítéb s^akf^razeanek, e spei^ialia aiagyar kémtmáaynek a jó kir-nevét megroBiaaAk.! Az eredéit éa valódi aóaborszesz vignettái Briay házának rajzával és a kisebbek a M|gvobbak védjegy számmal vannak eflátva, ezenkívül a paJaczkok. és a fyfrTmkérekpi Brázay ezégfelíraiávaJ ;annik Öatve.
— Egy klliaf gyégyner a dr. Popp JL G. udvari norro* álla) már évtizedek óta ké»zMet| a6vénysaapr<an. mely nemcsak rntnr pipere szappan, le mini gyógy-azappan is híres, aj SKOoyibén a fnelíef!, bogy a bőrt reodkifftl íínomitja, arréiáílaa-dó használat melleij minden kiütést, foHot slb. eltávolít, ára eaekély: anadösazé 20 kr éa minden gyógyazenárbóa lumkaló.
V A
Felelős szerkeszt* K U A Mi
O I.
HIRDETKMEK
07O6(ik 87.
ÁRVERÉSI
október 19 1S&7).
H1RDETMÉNT
A nsgy-kaaizni kir. tönrtényszék telek -i könyvi osztálya {észtről közhírré tétetik, bogy Sennger lánló végreha,-laknak Físcbl Ferencz végrehajtást szenvedő sladojevaczi ia-; kos elleni (24 Irt löke fél évi augusztus lió 1-sö napjától járó 6'L kamatai '1% vál-i lódíj 8 írt fó kr. par 12 frt végrehajtási ké-, relmi 8 frt 95 kr. je'en'egi s még felmerü-: lendo köllaégek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezeti kir. i törvényszék ter Dinéhez tartozó rigarc/i fJ.j szikiben A -f 632 hrsz. a. Fischl Ferencz fu ajdonául lói veti váltság köleles 20i írtfa bepült ingatlan
18S8 éri február hó? napjaiul. e 10 órakor
Rigyácz község házánál f)r. Hotrcbid Samu felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó) nyilvános;árverésen ela-dalni fog. Vl
Kikiáltási ár á fennebb kitet becsár.
Anrérezni kívánók I lartoanak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött keiéhez I lei enni.
Vevő köteles |t réielárt három egyenlő részletben még pedig: az elsft az . árverés jogerőre emelkedésétől sKámithndö 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes résziét ntán azj árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint leazetni,
Kelt Nagy-Katiiz«áii, a kir. tszék, mint telekkönyvvi halóságnál I8S7 évi oki. hó 20-ik napján
81 l-l Gr. HÜGOlfNAY
I irendelt kir. (széki bíró.
7H62 tkvi 887. dec
Árverési
embér Mán
hiraetmény
A nagy-kanizi ai kis. törvényszék lelek* könyvi osztálya : észéről közhírré (étetik, hogy Szilák Kati in Jvégrehajtatának ilj. Andrík József és n ;je Nagy Rozália végrehajtást szenvedő b kaabazí lakos elleni 90 frt 50 kr. löke I6f S. évi november bó 4. napjától járó 6% I amatai 13 frt 3:1 kr p-r, 6 fii 95 kr. végre! &j(á.<! kérélmi 8 frt ÓO jelenlegi s még leit ter ülendő költségek iránti végrehajtási ügyébin a fenti nevezeit kir. törvényszék terűjét iliez larioió a baksaházi 14 szljkvben A I. 114. (hrsz ja. ilj. Szabó Máté, BőrÖcz Ágnes, Farkas rerenezné azüL Hajmás Katalin ifjJ Andrík József éa neje Nagy Rozália túlajdonául beiegyMlt 482 írtra beretilt ház, üdvar és kéri az Í88l.évi 60 i. cz. 166 § a érteiéi-ben
1888. évi fipril 81 napján d. e. 10 órakor |
Baksaháza kózf ég hazánál Remete (íéza felperesi ügyvéd vagy lielyeUBse kcjzbejötló-vel megtartandó j nyilfánosj árverésen el* adatni fogj
• i !' ] ! • Jj. fKikiállási ár la feiínebm kileli! becsáf.
Árverezni kitfánóa tartoznak a becsár készpénzbfeb vágy ^vadékkiépes pa-
pírban a kiküldőifi kezéhez
elenni.
— A Ircelterjedlebb kkalaaer. TadóaliónB a következőket irja: jHövid fdö múlva 28 éve lesz nrár, hogy Bmmy Kálmán elökflö fővárosi kereskedő i negkesdte a sórborssesx terjedéséi hszánkben és 'kiszorítva Mindenféle külföldi és becsi gyártmányt oly baiáros és a legkül^lélébb ba-
r\
tgy«
Vevő kqieM.s^a welári rrszleiben még pedig: as el jogerőre etoelkgdéjséftjl szám alatt, -r- á másodikat) fui sjati, — a barawpkai alalt, — minden tjgy^s rés nspjáiói száantan egy üli az árt érési lelié zoit helyen éa BMd^Sa
három egyenlő Öt as) ii vetés isndó 1 hónap attól {2 hónap ugy inat téli J hónap rétű^M ulán az árve-kapatokkal en m^ghaláro-iberint Üeftteini.
Keh Hagy-Kaaizaáa, a kár. tszék, aü t^ekköayvi kaió^gaál 1897. évi deeseatarr hé lö napján. —
g2 f—1 Gr. BÚGOMAT
kireadek kir. (széki bíró.
6H4 tk. 1897. október II. 1887.
Árverési hirdetmény.
A sagy-kaaizett kir. rőrvéayaaák la-tskkóayvi ootáiya részéről kózfainé léietik, kogy Sebesiéay Lajos végrefcaitaioaofc ssaa János végrehajtást aaeavedö aaeieayei lakos dleaá 42 Irt löke. 1883 évi deczcm-bér bó 8-tó! járó 4', kamatai 1 frt 20 kr. bélyeg kiadás $ Irt 30 kr. régrekafUm kérelmi 8 frt SS kr. jelealegí a még lekaeri-leadó kötnélek iránti végrehajtási ügyében a festaevezeti kir. ürvéayazék terttdébez tartozó aMrenyei 17 aztkvkea A L 1—14 sur sz. a. ingatlanoknak Pírman Jáaeat illető 318 frtra becsfiít f , része
1888. február bó & ntpjáa d. e 10 órakor
Mereaye község házánál Sebeatéay Lajos le'pőresí ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen éa-dalni fog.
Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10- ,-kt készpénzben vagy óradékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételár? bárom egyenlő részletben, még pedig; az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó t hónap alatt; — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap akli, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6*, kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni .
Keli Nagy-Kanizsán, a kit fazék, mind tellekkönyvi hatóságnál 1887. évi október-hó 12 napján.
GR HUGOKKAY 84 1—1 kirendelt kir. tszéki bírt.
Minden
magyar háztartásban divattá vált már a
uLean. c]s
kávé
használata s nemcsak azért, mivel magyar gyártmány, hanem mive aroma, illat és az alkatrészek kifogástalan minősége tekintetében fo-jlülmulja a kereskedelmünkben elő
forduló összes kávépótlékokat LENCK-kávé kapható minden fűszer p* csemege kereskedésben, s a bol még nem volna vagy a készlet el-fogyott volna, a t közönség követelje mint magyar gyártmányt Mintákat kívánatra 1 Dg yen és bérinenfre küld
Lenek S. Sopron pótkávégyára, hová a megrendelések is tn-tézendók. 83 1—1?*
ló eíeklj ok
6t
Wiesbadeni (Kochbrunnen-féle só
psastillálc

gyártva Hleabsden-váras és as Igasgatéaág hlvatalas Ellenőrzés* mellett.
A tisMai Mimin wíjanti fkk alkat aaabakal olv betegaégcktt*I tattfik. awiVakask gjTto-aláw ■ WMm4mI fflitisok utal intik Krftwtem a légal wrruh ksllsria^aál hiMfM nlllapl^ak ■ a araika kf-ptfkését nicjíkönjttlk. Ho«mbb hmúUt^át gjMMrsséT Wrvkk elksldnitéfetl «nktatík • a által n ntalM ejúmoíditják.'
Egy akstal|a ára SO kr. TóvibH kassslébf Uvatakaaa sllsatriars WlnMral KsebbnuMsa féle wppü darabja fb kr -r WímMmI Kscbbraaaca aa4 firdébrs kiWjt 1 frt &>• kr VI
rfeai Ksekbraaaea féle fsrrés ejr ff«kir 1 frt iO kr
Ssáilitiaiik a
wiesbadeni - kuti-iroda által,
Wlnkaéeabei.
(U:lr. maff0rvrtz,/őrmi.<tir: Brádr C. gjéfj-
iwéu. Inaár JwtMratf. ~ VSM4Í aMS|-
htm k^ibai" Pté*tt Béla, ti 111. 1-4 S-K—iné*.
Kitűnő hatása «»r a
OioMj\ t papirt ér. J l UffimM wm U Htm ajánlják kH éa aaiatt, hogy ab
,to»tóit Faohal Ffllflp UpíukjdonoíDil N«fy
raPI
Gyógyszertár^ Pggfhofer J.-fél0 niflJflTStóPFEL' __ é c s b e n ____ .u,.:«..a<-M
Vértisztitó labdacsok
MM(t mtgrn
_______
emAáM Uuaukat e*m»f*w* ijifcAtt iltfl OO™' . " ~
lávák AUJoa, Bksrtá».
I !• fcki—tiw—**iT!r.iíiaiítik ■IbÁT k*t te*
t_B tiggUit inaláik laUaaaü taWaakaaraáiai te 'Ö^TTTt. 5
l^iklL^Wk. BÍBtft'k -ái ktfíaárt kara lMumá te k* jk a«ita*«t nysjtaaak. E.rali ü-ttetetel
te katteaak. nem — — . j
e»k vatóbann>ÍBd«o baj alka aafittegte njujUnak
1 hasrctn reodt-it labdacsok Htaagyabb rteatel
iratai* teii-te**- k-s* -xlutta» «*t a vatej
..rssytes jd ka«aakat rrfték bh* í" J
J.nfcte bajban. bet^pb,nj.svM • Mj^is •»>! ™ rgy«" r-—
IA«t njwtek » akikmrk asa- níbáay tduit tsffá»gaut« " ZTjta intet
laghaialkk ka iteak volt ax u 1 afteateffckst
Jt te Bikdmkk aUkatk labdacsai artitorjerfal aysral
DeaUagrr Márton.
lága-Sat-Ojtegr. ftbnxár 11
I Tvatalt Uraa ' Sm lkakat* ki 'l-TT lag-Lélrskb bálámat aa la labda«.«trt amt lat* «g«t-1 n*aa méh aa ón Ubdawaitel ^vult W ad* «kr **** aamvadatl a.ii*rr**« te MAr rgy-•Ura *-g teba ka kall raaak ahkdacaakWI d* e«~a 1 nuraa anra krijfal't kogy lataloa fruar. qal
Ltetete* üra.! A». £
Lyi gjogr^r, ^ Pbatasn,
teltrtM aa tsaUirr™
ss&sjrss «-
ta ^xtiti UUacQflxx UjtmUm.
57/ __. \vm kabai-n bevaraai,
í?íh iSTitoZti^ ba>«aUt alá. telj«aa «n«g«"t »dBlt bajoa wpwu JoD §
kSTt-al Kiváló fstektld
Kn 1881. Irkr. 20.
----n , Efj dkbes 50 kr
« i IVrWfcr /.-««. érek tea ali«wrfr ixu <ZSadáS elleni JK>r. üénmAm Hl
FagybalZS'm .útaia^anbba^láraiiftia "
i — — nini a " —7 ~
f^rrbtink fltea ralaaiint nagyon idült arbak rtb rliea Jgaly 40 kr. Bérmntaa kiMéwd • kr. I ^ . , * biaUo «ter a p>!rráaayak
ColyvaoaJzsam, fnea. i »reg 4 »n»
ím killimt 6.*» kr.
■ _(nrfrai cseppek nKgnHnlottpro-
| Eletesszenczia Csatát «ind«Be-
sjü altMlbaj >k sltea. kítnna káai—r 1 awg« »
Otifünedv^^^^; mMm^mfjtíÁ
Cft kitfiBÖ káatewr ka
---uraa wao^banit tekH
9(j«t | |v«g 60 kr, 2 lra«raa «tiaréttd I frt Okn a " kck^ mm
Amerikai köázvény-kenocs
I l^tel, inniitu h fúl-aaggataa ellea.
I M 10 kr
. ... .aa.au W. 0. BarakarHH « H
Alpesi fü-iikör frl ^ m i r,t i^i___
Or Romef^shauseo Mr siemeszenczia Ftírenci-pálinka. Ht>****< , icg , H ü kr ü l-f ; ijje>* ' ! kitáaten tea- w- ^
tel <5 kr.
Tonnanc>ínin hajkenocs ^ «nk óu
(ctrJobbnak ionért baj W'1???*
SSTkt kii«Uow ***
, m otendel taaáftál Tkgett
Egyetemes kenőcs M sxan aahakra, n»
a- ♦ifA_eA Balrich 1 W. tél
Egyetemes tisztito-so kíiud6 kásteaar nt^kVart y^r1-,,^-
iU (jonM»rgöiifBél, aranyeret bajbaa. éngateakaa.
Egy ca««»g > írt.
, , - - - yi. te kllfftMi aa kirdtUU te* " " bv4 atekkikvll kiriaatn fm*M
1 péa. áMlOfW
— ű mm0aMMa ktedtaiayatia ijvol aa ím iá« WpMH
;,tt"bekU]<1ése leghelyesebbe (^vuaulrtawal) . Pf>rtó
^ S Sl mm «--
Melv czigaretta papír a legtobk!
WlCiy ^ M0OH tartó* Mrfa**'
pl-a — c^r?* ^ -b-
J-jj. WtiégííteMbb -udonUnro. -
l^^'T Les derniéres Cartouches"
muwtea frérea pteákéL \
Péris, 66. Bmámmi Erdma** ,
.. . .r t faigU, ráoardtayopr e:ts»ertetetl »JTC1
r^^iírTJT/Jr TbA/ ta»ár k»al a bécsi stgj!aui ejtye-• mér £ wir á tudape..i állatai vegyiig'
temen, Ék.JMmmmmm ^ ^ ^ Rilcmáa íftnöke áüa »egáuapi ^ele„>eij
^JgKl ^lltt8,bf,. ^il^' pJl, ntpir - r^ O-k oao. frap»r,
M^ ^braan-teln frfre.
•g lolsO keresksdöknel.
HAínnit
ttM
A mMt mafpr «A,,án,
afinllatil'
l .Jíajyar Háziasszony
ilteií briflaP- Á
eherjniteaek I
Ffiviseli a nők J te kdtcaak sai—_ la káai lilkU*
gyn, bklgT«k.«rt ^lír?^^^ —
i^tót. ka^J- '"AtTTlr, riT. ^ taaaáÜt.
ml Di oít akkor aaMfá * T " Iteara olyan. bopr«-'C^1*dlB"1
itaáa urja. a
ij « ka'al aaiafa^éa i iaaasaaj te aa ikÉt
■ nnte uti a t"'"
^ „ ^ .JVik.
1 tteaa. baliaia laptak aiÜkterd 7
6" flt, fél ítra 3 írt aeíjfeánrre jl ftt J»»ar. Kteft^kteak a JUcysf H^JTSlaS^Sil
▼stalál
(a4tataak
kiadóhivatala
A Hájua|

k
nat t4>bb ásás forintot j IsM a
KJ^aSSs «
FÓlfttOM
..r ka Mkavat. rakte Wagafc
.pikk gysvsitel aaánaaaá kak«s*akte. uMftááksek
magyar édea aaaatárja.
A f^tetOa tejtkkaa — kins^y - »
Bit tezaayit ama isaakitál saa s»» —t . ^ ^íHIÍki tetaái-J-t- Ars 1 ^
ki* krgsfaak 50 kr.
A oaas ptei díj ■áfstttet Kivonat 1 báU WteAíL TAár'áty Wa knlditt t k^sg fogytában Aa tete tsj-aliai. Bár ia iga nagy )s«tes HMt ka.
(a. p- 1>.-Sxardabdy) t«.. *c. 16.
' Jltete J-tef ' •HkÉmkaa.
háztartásban BBgte*
72 4- "
A •■agjor Iiáxia«azonj« kiadúbi«tala BudapeJ-n. 20 ""
II 4 iiuiKynr háfeias^oi!) ok iiaptAra I
£
./sl a .Magrsr Háziatewmy- kiaáíkiTataíákSB.
Bidapaten, V. far] ^wtma a/rr.
—^elmúlhatatlan MfT^taM.
obaaksn ■"JJ?
J.ilka Éiaaiilkm. eywaarNW tlUk'. % darakTO^-,
íoP rtgg1 -^s '"fJIT
H kltftráa.fifá)*'aernawatrtmai
■ SaSrlteMcMte áalaákal vate
J tatertateW. rfif^ -
Pl iMMSáaak caaankaa.
Q f^av^ ára luu«ál.tl s.a-
■ »Üa«sl » ár, krttía aa-
„^^Xiáltál laailikistMar 1 Taaraa(rM
Kapható minden ^utrikUn. óvás! A valódi »áilaga«lii
•akat bamisitiák te tráateítek- Avsl*"^
léül siiadsa úvtrnek piV » H/^ST ellátott liaritékba krfl göngjóírj « JJ^
den árrgksa a^Uék* hMBiáUÜ ■af kall jsgraara >«ate te?' aa Sreamertea w «í Hwrk kónj tajrondijában illatait.
Valódi ■Wségkíá kaikatá: .Vagy-Kaatfsáa, Pragsr BHa %
Bed Kmpmt*r. Collaw Viacte « Babodiaj Káltnán gydgjat. Jfoir^, K^jVi*? J/rrraar, Flctecktf- Paal |grt«tt. Kórós L gyágyi.Jfiaaiiailrt fcfca^ir^
. Kral valódi
Dávids-theája]
hírneves és j6inA bizo-r nynlt mell és tndóbfr1
«bap srenvedélpeá.
Kral tsMi Karoltam lhali-4>ávlda tktejs c HStkAABteknál, 4a kkliaisw tUi-
\Hm- ü huruté ST
Lfáii teaser a aorrsd« rl^™ Lgtel ewdoéaynyrfrjg ^ páka ára: 20 kr. ih^
zggrwsyssai -a .M^a
iTarr mUik aást aat ás tereiatum i^rS^ta-éaátTá-T katássélkllikrrarsk, JS lálnik alksWa tasaL Hpr n
limr*11 . Iiaa -* gyartakajakat
I ^ ^ _ i Marirttam— nitaim*" vél) kér (SkT»F»la>t Ma* P'l111*'
-íferrüfTí "rtssi
SZIVARÉI PAPÍR
A l'ALÓDI
LE HOUBLON
■ 1 »-* -
Fürst vasezükorja folyadékban,
DC. Bagar^^t ^ ^ JS,
Jáassf P^^JÍÍIi-iÉtet
Angyal *-koa - kftt jant^D^T*
- Q-aatropliaix
Fürvt Jőitef i
Ijyógja^ a ^hkr Angyali MUNá
Fftraktir- TÖftÖK JÖWKF
__a atfkliMi !• |
kiw " .
ainraf ártalMs anyag aiafissa
tjtoti^rT M
Uj találmányok
1
1
Ibim.- *«b«bi«i WMW^ Hu 4-1 HlHH| I
10 üM
B (K-S
I. szám

f-
Hl ESS * XB cm
—llUMllBifl
•] jniytoy te fhÉislj stem nrtia
I I* káémmU a amUmá rtwin ima* kai mi táslsaáap.
fi Kk4«UviUl ▼iurtii ili t
HHMMIN IVMMi M! imrt bMk M fczWataifc i
léaitaw* fWt mm ktintaét
\a m: ux -ja ux
f |
I
B
M
áj m
Nagy-Kanizsa, 1888^0uár 22-én
XV. évfolyam.
ZALA
IPolltiücai és vegyes tartalmú h.etilap.
4 Zalamegyei Qgyvédegylct a Nagy-Kanizsai- és Délzaiaí takarékpénztárak, Bankegyesölet az Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szőreik, hivatalos közlönye
rubrnxTtH lút
ií Kiteém . . . a át - tó Í| g r«*m ...... t m m M |
IHJ^ilM 1 « * • |
g Sír Ilit llÉfc ^lilj— lÉBlUlfrt Ö
. inmU ■ Miaaim V*h\mitj+ j - rn kr kM/ai^ii US Miaéfc 1H J ■sári vfJ «í fcr 0
I jUttér psttfrsca Ü kr *rf~'iw ",|f
Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyezer: vasárnap.
A szmház-ugy.
Rövid gr f&rsang, K özöneégünk, a mint az anny i társasegyletnél, a mennyi nákink Tan. máskép lehetetlen is, sok-feléSneg van oszolva, s azért as egyleti mulatságokban ia mindig megoszolva vesz részt a közönség Es a körülmény bajossá teszi azt is, bogy a társadalmi mozgalmakról behatóbb easmeoerét folytassunk. A mait éri politikai mozgalmak ia rést ütöttek taraadalmí életünkben, habár nem a mi hibánkból, mert aokan a politikai élet okozta keserűséget átviázik a társadalmi életre ia, a minek éppen nem kellene lenni; a az ellenszenvet, melyet politikai okokból éreznek mások iránt, nem bírják leküzdeni a társadalmi érintkezésben. Ez teszi, daczára annak, hogy itt-ott örvendetes közeledéstJátunk, s társadalmi életünk a jövőre nézve pezsgőnek Ígérkezik, a bogy az áldatlan állapot, mely a társadalom legtevékenyebb erőit oly sokáig lenyűgözve tartotta. — oly sivirrá társadalmi életünket, mely egy itt-ott élénkebb asinezéaü kép benyomását teazi reánk, melynek aíonban kerete, rossz, korhadt.
De a színházról, s színház ügyéről! akarunk axóllani. A faraangi évad még csak néhány hétig tart, s a mint biztos éorrásból értesülünk, a böjti évadban ismét színtársulat üti fel nálunk tanyáját.? Tehát nemcsak azért, mert s színház ügyét elaludoi nem szabad engednünk, úólunk most ismét hozzá; hanem azért is, mert az utolsó évek színi saísónjai azt az óhajtást keltették fel bennünk, hogy vagy jó, vagy semmi. Fölösleges olvasóink emlékébe felidézni az utolsó évek színi s&ison-jait. Nem volt áldás bennök sem a közönségre, sem a színtársulatra néz )vc; a valóban sajnálatosnak tartjuk, Itógy ezen jelentékeny dunántuli város, melynek -oly szép rotelli-
! gentiá ja van, az idő szerint állandó szín-j házzal nem dicsekedhetik. Gondoskod-] innk legalább arról,bogy a hozzánk vendégszereplés czéljából néhány hétre ellátdgauS színtársulat feleijeti meg a j a közönség miiigényeinek, hogy a közönség pártoláaa evvel arányban állva, 1 a társulat ne legyen kénytelen adóssá ! gokbaj verni magát, a oly Isten hoz záddal távozni, mely a viszontlátást legkevésbbé aem teszi kivánatosaá.
A mint olvasóink nagyon jól tudják van városunkban egy hatóságilag kinevezett esinügyi bizottság Ennek a működéséről azonban mi aemmít sem hallunk, a igy azt kell feltételeznünk,' hogy tevékenysége voltaképen caak akkor fog kezdődni, mikor állandó azinházunk lesz.'
- Ámde városunk sn'nügye intézkedést kíván. Intézkedéat kíván külö nöeen abban a tekintetben, hogy mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben támogatva a városunkba érkező színtársulatot, szt a kellő nívón megtartani segítse, a közönség buzdítása által an- . nak pártogáaát előmozdítsa, a igy sz ujabb darabokból álló repertoire elját százát lehetővé tegye.
Erfe nézve oly bizottságra, volna szükségünk, mely a társadalom kebeléből alakuft, alakulhatna pedig legjobban a bárom egylet: .A Társaskör, a Polgári Egylet és a Casinó* kebeléből és közös akaratától.
fí társadalom erői ezekben vannak egyesülve, s a három egyletben együttvéve impoeans a tagok száma, egyazóvsl képviselete a város minden j téren való intelligentiájának. Ilyen bí zottaág, mely előkészítő működése által az állandó színház ügyét ia hathatósan előmozdíthatná, mert ennek mű- ' ködéae szoktatná a közönséget mindjobban a színházi előadások látogatá aára, a mi nagy előny volna a maj- 1 dan felépítendő állandó színházra nézve; — ilyen bizottság, melyet a fentemii- J
I tett egyletek aöző«et) alaki tanának, megbecsülhetetlen szolgálatokat tehetne szín ügynek, azintjársuljftnak és közön ségnek egyaránt.'
Intelfigetitiájja súlyánál togva észrevétlenül irányozná a repertoire egybeállítását; a közönség buzdítása által nagy tarhei venne le a színtársulat válláról. *% ennek anyagi segélyezésétől aem kellene visszariadnia bizonyos mértékig — hogy a axini j idéay ne váljék botráaynyá,; egyaránt kárára a azinQgynek, a közönség zsebének és ízlésének a a színtársulatok hírnevének.
Elmondhattuk ezeket még idejekorán, hogy az egyletek, ha egyáltalán hallgatnak egyedül czélboz vezető ja-vaslatunkra az előintéz kedéseket meg-tebeseék. i
A usgj •ksMfzftsi»álsazlókerti-
let országgyűlési képviselőválasztást ügyében elrendeli vizsgálatot a kiküldött vizsgálóbiztos Dr.'Krvjcrik Keretez oroággyüi. képv. belejezte és Nsgy-Kknizsárói a fővárosba vissza utazott. A viasgálst eredményét annak idejében részletesen fogjuk olvasóinkkal ismertetni, de általánosságban már ezultal is megjegyrünk annyit, bogy a vizsgálat adaisí. basonlfyáüannl nagyobb mértékben terhelik magát a kisebbségben maradt kérvényezők pártját, mint >em a többséget nyert szabadelvű pártot, mert mig a kérvényezők állal, hivatkozott tanuk vallomásaikat csak útszéli beszédekre, utczai discursu-eok közben ellesett egyes szavakra s általában lávo'i barangozáaokboc hasonló hallomásokra alapítják, sódig Sz ö terhükre esé tsnuvallomáaok egr-áeitö kivételével mind közvetlen lapasztalaion alapulnak. Mindez ki fog tűnni az ügy leijes befejezése után közzéteendő részletes ismertetésünkből.
Msg}sr fegyver éa lissergyár.
Az egész ország által oly nagy ro-konszenwel .üdvuzöM és a {legélénkebb érdeklődéssel kisért cpme: llsgysrországoa j egy nagy fegyver- éa lőszergyár létesítése, ,
immár ténnyé váb. A közgazdaságilag egészséges és s Jegszefcb jóvőí íftrC eaefleit pobtíkaílsg és kaioaaitsg m dy ji lwlBsépfs váttskf reskzáláiára és hemnomé tételért ■egslakail a részvéayiársaségs ignpiésegi
■ elnökévé Ghyczy Béla altábornagyot válass-loua. Előkelő és szereacsés váiwztáa (*fesy Bélával tiszta éa éles gondolkodása fő eré- -lyei és a ateflefi nyájas ietiesa lép a nagy hazai téUsIsI élére, melynek léheíme ká-
■ rál daő sorban kiró Fejérráry Gén honvédelmi miniszter s közvetlen titánná Ifiakas Jenő vezérigazgató maradandó -érdemeket szereztek maguknak. A társaság Síékbdye Budapest éa a gyár ia a főváros halárában fog felállíttatni, a nií nemcssk az ntéhbisak, hanem — mint a »f. G.« megjegyzi, — a vállalatnak is nagy előnyére Uead.
A költségvetés a parlament előtt
A képviselőháznak az állami költségvetés feleit tartod első nyilvános tárgyalásából megszólamló éleibűségbea elénk : Tisza míntszierelaök önrajzolla araképe s' f ennek pendsnijaként az ellenzéké, melyre .T szintén nyugodtan ráilleastbető az ipse pinxil felírás.
>Az ellenzék első és legnagyobb kötelessége,* irja sa annak hites közlönye, ar •Pesti Napló,* — »eloszlatni minden ilktriót, mely a kormányt lévaira vezeti; a kritikának választóvizével leönteni minden számot, hogy a mi hamis kidextljóo, a mi igaz, megállhaáson. Csak a kötelesség ily teljesítése indokolhatja az ellenzéknek ama másik kötelességét, bogy a kormánytól a kibontakozásra vihető eszközökét, noha ujabb terheket és áldozatokat jelentenek, meg m tagadja.* Ez a mi ellenzékünk, a miiyen a valóságban: az M és . legfőbb a negatív, csak miután ennek kedvére bódoft, szabad a positivumra gondolái még akkor is, ba ezen positi romtól l&gg a pénzügyi nyomorból való kiszabadulás, a haza a magyar állam eíhetésének megteremtése. Megfordítva valóban helyesebb lenne — jegyzi meg a »P. CL« — soha sem a saját, hanem mindig csak a közjóra gondoló, tiszta hazafiság
Tslxczsl
ttéuzletek
Byron életéből és költészetéből
Álom (The Dreaa) czimü költeményének alapján
* Irta é* « Polgiri-ep-JetbíB i&Iolrasta .
Popimi AJ Seri.
— A „Zala" érsdefl tíraija. — . (Folytatás).
I faiul a dream vkiefc vsa aot aU a dreaa fÁlmom volt, mely mm roll egés'ea sz) — v Byni: Dutua
A költő megüti varázsvésszejével a multat a paradicsomi vidék Iáról elénk; bájos haimoc-ska szelíden hajló lejtövei, pázsit-bársonnyal dös&n zománczolva; a távolban több hasonló, annak kéklő ködében lassan-lassan eltünedezve, melyeknek mintegy fokát képezi az utolsó, de nem tenger zajong alaiíá nyaldosva lábait, hanem a leggyönyörűbb eleven tájék: a rivolben zöJdelŐ erdő rázza lomb;ait s végígsubsn a szellő a lengő aranykalászokon, susogva a pacsírla és eaatofáoy üzsne'éi; paraszlkunybók égleié tekerődző ffiatlel, elszórva lestőiesen a völgyben; a szelíd halmon lombkorona, emberi ka*tkt/j| alkotva: gyönyörű leírás, álom szebben i«nő ecsetet nem ád s képzelem kezébe, mini s kóJtpoek az ébren álmodáaben géoiosa. — Két lásy áll s dombtetőn : egy löldl eagvél s egy iljo; a lányka merengve néz s béjló termékeire, mely sodalitó, min 1 ö BMga, az itmi nea érdekli s természet verés**, erősetk varáss tsrfjs lekötve: ta-kistele s önde bájos Oresé nézéíébe merül.
Mindkettő ífju még, az élet kora tavaszán; az ilju caak nem gyermek, a lányka a nőiség estéjén, — mint a szelíd 'hold a láthatár szélén. E bűvös-bájos halom az Aunesley melletti panorama egyik festői halma, az i^u a 15 évea Byron és az imádolUáDvka: költészetének Máriája, a 17 éves //bawarfh! Mária. — Byron aokszor szeretett? 9 éses korában már a szó szoros érteimében beleszeretett gyermeki játszótársába, fyoíKMariá-bs, es a fekete hajú, mogyoró-szemü bájos kis lányka sok álmatlan éjt okozott a gyermeknek; 12 éves korában szerelmes lett unokshugába, a szép Psrker Margitba, kinek átlátazó földöntúli szépsége, görögös arcza, lekete szemei, bosszú szempillái két évvel később sírba szálltak, a költőnek mondhatatlan fájdalmat okozva. Hogy lehet-e aok-azor igazán szerélni, eltérők a vélemények ; .aokan s sjtfv és jeliem hibájául róják szt fÖL Én szl tartom, hogy hibáztatni a szivet szért, mert sokazor tud hevülni: annyi, mint hibáztatni valakit azért, mert a legnemesebb érzelmek egyikére gyakrabban, oly gyakran hevülni tud, valahányszor inger az érzemény. De bármint legyen ia, as ilju Byron szerelte Máriát rajongó leikének egész izzó hevével, a míg többi szerelme csak inler-mezzói képez éleiében, sddig ezen szerelme sötét, fájdalmas vonásként vonul ál egész éleién, talán mert viszonzatlan volt.. »Suc-ceksful love raay sate itsdl awayj ihe WSstched arei jtbe IsithluU (A viszonzott Szerelem elenyészhetik; s szerencsétlen hü Sisrad), írja Byron Tasso nevében, séjiil vi-azo&sallan Mimére gondolva Mária iránt, breamjének alepeezaéje e szereimének meg-dhvöttése, balMttsilsnlláss, s bogy msnnyire ősazef&ggölt e izereacaétlen szerelme életével, mutays '^ kölleaiény.
Byron 1008 nyarán anyjával Notling-hsm-ben löltíjtfe azönidejéi, az annyira meg-Örökíteti Nfvtfeed közelében. Annesley-ben,
közel Nottingham hei lakott Chavorih Mária, hatalmas család sülöila a szép, mint az angyalok; sugárzó mágas hpmiok, gyönyörű ég-kék szem, sölél se yem-pjlláklól árnyalva. Az ilju Byron gyakran ellátogatott Annes-Jey-bS és a veszélyes közéíség eredménye az lelt, hogy megszerette Máriát. Szerelmének halhatatlan kifejezést ápolt oly sorokban, melyektől válái nehéz, bfiverfikénl vonzzák azok a szép iránt lelkesülőket: Byron 15 éves gyermek, de lelkének röpte, szivének kora érettsége mésszé; túlhaladja éveit; a gyermeki ásíatlanság s az örüli szenvedély csodálatos ivegyüléke e szerelem: a rajongó gyermek szemei! előtt csak egy imádott arcz volt a főfdon lés ez rá ragyogott ; nézte, nézte a Sitét-fürtű gyermek, ki maga ís szép voll, mijil Imájdolija, szivének ideálját, mig képe ojt maradt lelkében — egy életre; nem volt lebellete, jiéle, csak benne, Ö volt hangji; a gyermek báUgatott, s ha a lányka megszólalt, bénádéira bűvös zenéje átrohant lelkének szenvedélyes húrjain, ideges rázkódásbs bozvs öt; a gyermek szeme a lányka szemével nézett, az színes^ látása tárgyait; Byron megszűnt élni önmagában^ ö volt aa Ö élete, óczeán gondolatai folyamának, bol öszpontosult zajongó lelkérak összes világa; egy szavára, érintésére vérei lázSuin forrongott, arczán kigyüladt az ánatlaeság rózsa-pírja: a gyermek érzett és isivé'alig tudta, értette még línoa küzdelmének okit — gyönyörű példa a költő ragyogó écsetáre.
Mária nem szerette Bnroni, caak Sa* caérkodoit vele; fivére vo)i,Jseme|i több. 0 17 éves voll és a leány ilyénkor.már nagy leány letjeaen kifejlődőit érzelmekkel; Byron még csak most ébredezett as i(ju borra; Mária játssolt vele; teleseit tiki, bogy a gyermek oly odaadással e>Úng rajta, és melyik nőnek nem tetszik, oenj hfoöeg, hogy szerejik: szerelem a nO kivaiásaj s UHdÖn, a férfié a nagy világ, a nőé az érzetem világa.
Mindkelten hatalmas családból' származtak: Byron Loidok, a Gordon család I ivadéka, a lányka a *time-hoooared« (ős-I régi' Chaworfh család utolsó sarja. A két j család kost egy Cbaworth-nek véres árnya állt. Byron nagybátyja kocsmai párbajbtn, egyetlen gyertya világa mellett megölte ro-í konát, Mária nagybátyját Byron ijedve gondol! a boltra, ki viszonyuk közt állt, de szerelme győzni vélt minden akadályon és [ elhatározta, bogy sz oltárnál békíti ki a megsérted fis véres árnyát. £s ez tehetségé* lelt volna, ha — Mária szerette vo Ina öl A lányka, mini mondám, nem szerette Byront, de azért eliárt a gyermek áüal kiiüzöíi találkákra a ketikapunál, az Annesley melletti halmon, melyeknek egyike volt az üt testeit ; megajándékozta srczképévei, a mi akkor a szerelem viszonzását jelenlétté, és nem mondta, hogy nem szereti. A gyermekre kimondhatatlan boldogságot és óriási szenvedéseket hozott ez a lény, genius volt rá nézve, á szónak jó és rossz értelmében egyaránt. A két szerelmes elandalgott a regényes halmokon, as erdő mosolygó magányaiban, a bársonyos mezőn, a tó csöndes tükrén a mély-üregü c?oinskban,és s kölfö háborgó, szilaj lelke megszelídül! a ragyogó | való e'Öti: elérte lelke ast s* tathangot, melyet többé soha azután. Talán a végzet akarta igy: a rege aserinl a kagyló fájdalmában szüli gyöngyeit Szerelmet nem < vallottak egymásnak soha, de a lányka meg volt győződve, bogy Byron szerelt öt: az asszooy sokat fölkutat egy tekintet mélyéből. Byron habozik, ingadozik, bslsejiel-mei gyötrik, de a kacaár nő miiemébe nem tud belátni a gyermeki ártatlanság. Már már nyilatkozslrs nyílik ajka, midőn egy kebelrázó esel keserűen kiábián-dítja Byron észrerétien tan uja Mária beszélgetésének szobalányával; beszélnek róla, asereimérűi Mftta iránt és Máriá rideg kö-
páreemiaek Itykább megfelelne ís az ország bóhwágéaek m. Mindenek aloH mag kell adni a kormánynak, vagyis n államnak a WwMA*agt( a )iéQiD||| szorultságból leendő kibont a kosa «r», k«gy ia többé-ke vé#bbéóhajokon éa reményeken Wlsptiló jövőbeli ul-mttások menuyihén idkzolisk vagy illuiórí* tpik,, áx a jelennek életkérdésével ssembin leégi» <««k másodrangú jelentőséggel bír. Aat hi*a*ük, bogy el«Ö sárban éa uiímtehek sJött mist a haza Hanak kellene éretni, éa aztán aaéni (»árl embéroék. tizén szél folyó negatív Mibjédiviamua aal sxemben mily lm-lásosan jÉe* meg Tiaza Kálmán lénye klas-•ikmi egyszerűségében éa posili vitásában! As éledből, I a leg jelen valóbb aelualitásból veit kél voöásaal jellamexte önmagát a leg* pregnánsabban, az ellenzéki szónokok hamis informál ióbdl táplálkozó támadásai állni ín* dit látván erte. Helly szemére y elél lei hogy drága előlegekkel gazdálkodik, melyekből mir hármat veit lei őszesen 39 millió forintig a nélkül, hogy ■ f>—li milliónál többet lukleszleit volna. Tfezn erre egyszerűen azt vljaszolla, hogy A mióta a pénzügyi ikreik! vezeti áölegkéht 12 milliónál lóbbet fel ilem ved, miből eddig 6 milliónál több löfíenzielöli; szemben a rosz árfolyamokkal, mélyek miall. « járadékkölcsönf, melyre pedig fe hatalmazás voll, nem köt-heite meg,' i aa elölegüalet as államháztartásnak baji vagy kárt nem okozott, hanem inkább valami hfcsznot hajlott. Horánazky I aion szemrehányást lelte, hogy a vámszö-vetség én yédvámon rendszer hive len. Mire 4smét lesújtó egyszerűséggel válaszol* Tisza. a vámszövélségnek 1867. 61a mindig hive volt; tanúskodnak róla ax országgyűlés naplói, ós a zdi a védvámoa rendszert illeti, annak hive nem voll és nem ím az, de le-hetetlén ail akarni.i, hogy Magyarország az egész világ védvámoa velieiiásitival szem- ' Üen az elv kedvéért puszta vértezet len mellel álljon ittr a siabad kereskedés elvét az életbe át rjem vihetjük, meri védeni kell || magunkat ázolp ellen, a kik vódvámosok, Magyarország a védvámot oak védekezésül használja.
A felsorolt mozzanatok mindjárt as első nap riá sütötték a -jellemző bélyegei a költségvetési vitára.
Fővárosi Levél
A »Zalá* nak irja Lupulus. —
Ki Jifiniálná nekem egész helyesen ezl b kifejezést: »uri ember?* Nem caak nekem tenne eszel nagy szolgálatot, hanem egy alászilloil nagyságnak t. i. Kegieviih Jalván grófnak is, h|cí — mondják ax uj operai kosmánybiztos beköszöntődikeziója óla álmalián éjszakákat lóit ki ax a felelt való löprenkedsssel: igen nagy baknak, vagy pe-
| dig igen nagy gorombaságoak vegye-e, afníl I Heniuzky (majdnem ugy irtain a tevét, i llemcsky-Híjza) Ferenci aat nyilatkoztatta I ki ró/a, hogy • zseniális* uri ember! ftna j magam részéről, nem nagyon hiaelegve éféz-| ném magamat, ha tagnap még méltóságos I intendáns ür yoli;am a ma egyszerre szimpla • zseniális úri ember* leli belőlem. Zseniális uri embernek akár egy másik áriátok rátát, i a »báro .lean*-t i« elnevezhetné as ember, : axt af bécsi fiakkereskocsisból • konc/erl fnji-' vésszé* avanciroioti fQKyvirtuózt, aki nagyszámú elile-közönség jelenlétében prodnkálla magfff jl minap a vigndóhan. Ránéztem azokra i a márvány bélésű, arannyal kirakod, díszes j falakra a — akár elhiszik akár nem — Máltám; hogy a szűx szemérem pírja futotta jel ! őket, mikor a bécsi »Hőchsli Heiz«-et ou | ládák paradirozni, izlésíalenségi orgiái jOlhi ; a mafyar xeng- éa t^nekmúzsának szánt, | nagy 'költséggel lereintétt," pompán hajlékban,
Re hát — chaquun á ion gout; mulat a mágnásvilág, kezdve a Segegészebh máíg-násokon egész n legfertályabbakig, a Bárón Jeaa- fó'o genrehen látják megtestesít ve a muzikális élvezetet, míir l. i. esii 10 újráig, mert aklf>r el kéli menni a »kék macskáihoz, egproA-Hik múzsatemplomába a nagy-vároaná fejlődő BudapeNtnek. Ahhan a 10*-töa, gyalázatos almoaxféráju helyiségben^ hol a kitömóll lábikrák énekélnek olyan trágár-ságokat, hogy még egy kiakanizsai fac^éris [ Mxemérinetesen lesülné a sxeméi, ha ujtyj&n megértené a cháuHonokat és parlagi éa/já-rása hozzál ér hej/) lenne ama raffinált' kő-miszságok számira, mik oll pikáns síelte-mességek sxámába mennek. a kimbnd-hatatlan karaklerU izennymagazin éjiéiig — amikor bezárják — lele van olyan }>ub-likummal, amelyről, ha egy magyar irój felolvasásán megjelennek^ ail irná a többnyire sablonokba fesld reporter, hogy »válogatott i és fényes * (Nakhogy nem igen írhatja, mert it felöl vasáfiok közönsége a nem annyira fényes, mini értelmei és igii/i ntiiveliség után törekvő polgári középosztályiból rekrutálŐdík, kikhez még egy pAr filozopiergverek járul..
Az egyetem ijölcHóizeti kara nem bálozik, ezáltal nem judom előjnyösen e Ivagy f ItáirányoMun különljoz.vén a jlánczoló fakul-láfloktól, kik ktot é'sö helyen áll a jogász. Kényes sikere volt az idei jbgászbálnak is, mini elődeinek ; ' az ifjuiág ! roppant tüszel lejtene a lánczót, tx öregebbek pedig kóz- | tUk egypár miniszter', állan^titkár, generá- j jlis ét egyéb főméltóságok egész raja melan-kóliktis tiuHidéasel nézte ezt a pezsgő jöked vet. Tudom, nem egy az élet viharában ! megkemóny'edelt sziv dotbsnt megJievebeb- I ban a frakk jvngy egyenruha elejéi le- i dő rendjel csillag alalt áltól n vágytól: j • vajh! olt Inrlánék még, ahol li, vajha | körúllengenének még ax ifjúság aranyos ábrándjai és csak a Micxi konlenz, a I R'czi nagynám mulatlatáca lenne főgondoni egy I fess valczer még a harmadik négyeshez hi- j ányió vis-Á vis, nem pedig nz uj ügyvédi rendtartás keresztül vitele a házban, a Mqn- I licher-puska vjigy a — deficzif.
A delicdi!... Vampyrja korunknak, megölője erkölcsnek és szellemnek, áthág-hátlan gátolója sok ideális, nemes és; czél-jaiban kitűnő íörekvésnek, mindenki állal '
súlyosan érzett. Ide csalj kevesektől aapát nevén névezett éyQfce a modern (ir-ada-lomnuk Besiélnag korrujjcziörö, urbátnám-aágról, áxsiai betegségről,! ataviimosf^l, fen-héjázásról, axellemí s&lyealaéfrol, vj|«xavonásról és sok mijiden rácfen éjéről N beteg társadalomnak, s caak keyedeo jönnék réá, hogy mindezeknek a) fognAtkozi aokniak alaji
vetője, {igyszólvsjn ax erédendf esrivel ^ziili a többit, tjgm -r- deficr.it. f)e nem ám az honatyáknak örökké ajkukon cxit, mely az állam kasa^áját nagypolltikusok dolga birkózzanak meg vele,
büfyL mely téás, [jfnint j a véresszájú lebegő defi-tbrheíj. Ez a Ma magiereaitetiék, a nyomasztó bálás,
mely belőle a társadalomit nehezedik ele-nyészlőén csekély ahhoz iképesj, mélyet az általánop, a minden egyes ember zsebében és keblében érezhető deficzit okoz. Megcsáp* páni a társadalom netncsalc vatyonilkg, nem csaft malerialiter élünk azflkj időket, hanem sokkal nagyobb baj van [axzal a nagy biánynyal, mely a szelleáii éi» erkölcsi törekvések qtjanfumál|an| mujaiko'zik. Az idealista manap bolond, a 1 n bangóján lidealisál* még megteszik koz^exzéjynek és elviszik as Angyalföldre, hol n gyflgyithat-lan elmel>e(egeket ápolják. Nagy (deficzilje van a szellemi életnek a ba itt {támadna finánczmininzier, ki az ^egyenUilyi helyreállítaná* ennek az érczazobráho4 magam ia hozzájárulnék tehetségemen) lelul, ámbár higyék el nikem is szörnyű hajóié van a
deficzitiel
Vidék.
Keszthely 1I888. jan, j l7 éri.
Tekintetes Szerkesztő nrfj
Talán érdekelni fogja t. szerkesztő urat, meg talán a »Zala« I. Ttlvásózözöriségét is, ha Zalámegye egyik nem épén legjelentéktelenebb városának, K eszi helynek különféle és pedig iskolai, társadalmi és adnjinistrgci'-ooalis ügyeiről viszonyúról egyet-mást irok.
E város mindig neme/ büszkeséggel lek intet t szép számú tapinlézi iteíré. Ugyanis e kis &—6ti00 lakost számlált városban van m. kir. gazdasági laninlezet, 4 osztályú gym-nAsiutn. 6 oszt. polgájri fiu iskola. 2 oszt.
felső leányíikola, 4 onz\ leányivko'a, továbbá ap 6 oszl. elemi leányisko
közi. elemi fiu- és
zák a és
ennyi és a viszonyokhoz képest elég láioga
toll tanintézet áll lenn már oll a közművelődés nem áll
vezeljése álatl ovodla. A hol
1 zámós év óta, lat rósz lábon!
S ki merné állítani, hkk^ Kenthely nem in-telligena város ?! Ájlur k eléllé! Dg egy mélyen elszomorító bír ér tezetl közelebb hozzánk. Iiigyik tőlünk gymnás umunkat, mely itt 108 év óta fennáll b melynek megyénk boldog emlékű azülölje, Jia2(tyk bölcse'' Deák Ferenci is, [továbbá hold. Simon Vincte csornai prépost a pijémonlroi rend mostani prépostjn Dr Kunt? Adolf, Laky Dömötör a prém rend perjel e, tíalog Sándor dr. bpesti híres ügyvéd, Nagy Lajos dr. bpesti tanácsnok, stb. sih. növendéke volt Ueskariák e régi s jónévQ lajiirdézelet szüntetni, Keszthelyt lt'0 év elptti állapotába visszahelyezni, azért, hogy nzombathelyen, hol teljes főgymnasium van már úgyis,
I parallel osztályokat állitkasiáoák. Kétségen , | kiv&l igaz az, hogy ki mindezeket tervézte, a maga részére nézve jó számító; de az is igáz., hogy ha á lervef minden áron keroaz-1 Ifil akarja hajtani, tzivleldensbjit árulja é| | Keszthely mindent meglesz önmagáért éa a i vidékért, hogy továbbra is fennálljon Készt-i helyen a gymnáaium, mely szellemi éa anyagi gepeseténík egyik hatalmas emeltyfije volt a ■ultban s jelenleg is ai. A lét és nem lét kérdésének eldöntője -két magas állású egyén, ! egyik Treforl Agotí vallás éa közoktaiá«i miniszter a másik Dr. Kunit Adolf csornai prépost, a keszthelyi gymoasium kegyura, I egykoron nőrendékel Mindkét helyen járt már Keszthely varoa küldöttsége, kért, könyörgött. Egyik helyen sem hixtallák őket, Dr. Kuutx prépost — Trefortra, — ex Dr, ; Kontzra utalt. Mi magunk is azt hisazdk. I hogy' Dr, Kunlz préposttól függ: marad-e j Keszthelyen gymnasium vagy elt&nik örökre |. az éj sölél homályában. Szomorú volná, ha a tagadhatlanj szép fejlődésnek indult város I visszafelé fejlődnék I Bízunk Trelort minisz-| ler és Dr. Knnts prépost bŐIcseségében a 1 erősen htszszük, hogy a döntő pillanátbsn szívökre, de meg a rég} intézmények iránti kegyeletre is hallgatnak i '
Társadalmi intézményeinkre ia bénitó-lag batotl a fenti azenzatiós hir. Alig van egylet, társaskör, stb. nevü intézmény, hol a gymnasíumi tanárok vezérszerepel nem visznek, részint társsdalmi. állásuk, mflvell-aégök, de másrészt áldozat- és lellrekészsé-güknól fogva is. Ezek is örülnének l. i. egyl.. társaskörök, ha a vészes felhő feloszolnék!
A mult napokban Göde Lajos' járási főszolgabíró hozta izgalomba városunk közönségét, válaaztásra hiván fel azt. Minek folytán január 9-én szavazás utján megválasztalak városi képviselőknek: ,Deioinger Imre. Farkas Miklós, Koller Ferenci, Lénárd Ernő, Stieder Lajos, Dr. Szinger Bernét, Dr. HofTman Samu, Szabó Pál, Csathó Alajos, Udvarhelyi Gyula, Ulman Venczel, Vértess y Iván, Nagy Isi vári, Riersch József. — Szombaton, f. hó 14-én pedig városbíró és városi tanácsosokat választottunk. Most is (lödé főszolgabíró elnököli. Városbírónak egy szivvel lélekkel ismét jubiláris kedvelt hi vünket, idősb fíeisrhl Venczelt választékuk, ki most már ugy /s csak Keszthely város 1 közügyeinek él — a éljen is az emberi kor végső határáig!! Aztán helyettes bírónak s első lanácsosnak is ismét a derék Szegleth Mihály, tanácsosoknak pedig a következő jó urak választattak egyhangúlag: Óppel Károly; fíencz Antal, Scheiner # Henrik, Csák Anlal, Puly János, Lázár L Lipót, Kóla János, Veháp Ferencz, Mano-vill Dávid, Wünsch Ferencz, Unterberger Ferencz. — Városi ügyésznek Lénárd Ernő, városi pénztárnoknak (iölz Ferencz, adószedőnek — Szabó János, közgyámnak — Buchberger Gusztáv választatlak meg. A főszolgabíró feleskettette á megválsszlotla-kat — s mikor elhangzott: • Isten engem ugy segéljen \« én hangos »Ámenét kiáltottam rá!
Hanem bizvást elmondhatjuk, hogy városi adminislrációnk jó kezekbe jutott. Ha Isten a * megválasztottak nak jó egésisé-gel és kitartó erőt ad, bithatunk, hogy
lönnyel fölkiált: »Do you think I could care abylhiog ler ihat lame boy«(Azt hiszed^ hogy törődöm azznl a sáitta fiuva'). Rá/ késő éjjel voiljRyron azoimal elrohant Annesley-ből; tört álmai a boldogságról sikoltva zajonglak, rohanlak agyán keresztül, lelkének azép álmát egy csapásrs töokreziiiódtak.
VáltOiáS; jön az álom szellemére, szomorú váltbtás. Mintha a tálj is meg akarna lelelni a Szomorú valónak. Szerelem után csalódás, az égi láj ulán szomorú, komor, ódon kastély tárul elénk: azJJ|Annesley-i
- kastély; caötte föl kantározott ló kapál tüszkölve Beán az ősi teremben, melyet ős-kápolna nőn alatt ma is mutogatnak, szomorúan áll fj gyermek —(búcsúzni jött. Sápadt arczán kohi szenvedés bélyegé/,kezében tol!, ír, talán lúcauját, gyöngysorokat tört szivéből; majd görcsösen rángó fejét kezeibe rejti, a csalódás iVzonyu Mnjai zúzzák ösz-sze szelíd szellem-világát. Majd bősz&llen fölugrik, |iéitépi iratát, lelke vadul háborog ai elkövétett méltatlanság fölött; majd le- j csöndesül] keblébe fojtja a vihart. Szerel- I mének helgye, szivének, boldogságánsk szél- [ fúxója bélép; arczán kaczér mosoly, derüli vidámság; Tudja, hogy az 6 árnya söléiiti ifjú kedvese szivét, látja, hogv szenved, de j
- arról a tengernyi viharról, mely a nyugodt k&ls/fa g|gtt végig dühöng, nincs fogalma. Találkára, — játszani j£ti, nem sejti, hogy á széttörj »ziv islenbozzádját jön eliokogni. A gyermek hideg gyöngédséggel fogja meg axt a kezet, mely tálán egy sötét, háborgó, bányatoH életet tDndérkertté varázsolt yöl- j na, a s/|v még egysxer fölsir, a gyermek arcián kimondhatatlán gondolatok Qiik | egymást, átvillan a mdlt öröme, boldográga,
a jelen sienvedése, aztán mindennek vége, a koÍJő illemétié botdogságát, melyet soha többé állandóan fői i«cöi táláll, and »Dark-oeas - She was ibe Uníversé*^és Sötétség — /sott a Miodenaég)! A kát lény .mosolyogva távozik, ■ lélek gyakran csalja mosolyával önmagát és másoltál: éa Igy váll el a gvér- ' mek és láeykt, a kif é^jrmásbsa talán pl* | iáiállák volna a mii önmaguk00 tkirül egy él/ei át hiábi kereslek, ti* • kaeiér '
Chaworth Mária nem sejleile, hogy a szenvedélyes gyermek boldogságának nrját ásta, annál kevéshhé, hogy a cír nagy leli, saját boldogsága is belehnlloit. Az ösi ház hatalmas kapuja megnyílik, ax ifjú tova-vágtat, a távoli lódobogás a koporsó-izegak tompa koppanásaként hangzik füleinkbe, oly szomorú a; je'enel. Annak az ősi háznak mohleple küszöbe sohasem lália Byront viszoni!
Más változás jön az álom szellemére: a gyermekből iféifi lett. — Mielőtt joiráhb haladnánk, nem lesz talán érdekleién, ha röviden vázoljiik e hatalmas szellem testi hüvelyéi: üyrpn közmondásos szépségű férfiú voll. Kékes-szürke szemei, melyek csodálatos fényben ragyogtak, kéjesek voltak kifejezni a legellenléiesehb érzelmeket a kitörő vidámságtól a legmélyebb bánatig, a legszelídebb jócágtól a legsötétebb haragig; sölét gesztenye bsrna haja göndör, sj&íyem-lágy^águ fürtökben födte Tejét és magas homlokát, és a gyönyörűen iyezett Szemöldökökkel egyfttt ritka srép ellentétel ké-peiett szemeivel; de különösen állfitsxó, alabaslrom-febérFégü arezának és szájának különös öszhangja és rendkívül finott já'éka adta meg tekintetének axt az elhflv^l^ inkább nőies szépségei, melyei annyim cso-dáltsk és imádtak korái ak azépei. Kéj les ti fogyatkozása okozott neki sok gyötrelmet egész éltén kérésziül: sántát ága és hájláma ax elhixásra. | Sánlasága abban állt, bogy mindkét különben t-zép formájú lábán, de külöröf^l á jobb lábán ax Achillea-iiom öii-ze voll húzódvii, úgy hogy sarkai nem éruk a földei és kénytelen volt lábujjhegy ein járni. Sánlaságál magas-ssrVu ctiz-mákkal és béietekkel igyekezett paláslolni, a mi atobbav csak léiig sikerült neki; küi lön len gyalog igen keveset játt életében, annál többet j ló háton. Hajlama a ; hízásra Í8ÖT-ben keidéit aggastióan mutáikoxnif fer.yegetre ssépségét, éa ö annyira félt és írtóvoll tőle, ibogy mindent ejkfcveiett an« nak megakadályozására: egy angol gyógy* forrásról eli|evejrjett Epsom-sókat Vett be folytonosan és éHének negy réstét álkop-
lalia; napokon át nem élt |egyébbői, mint kétszersültből és soda4vixböl| és éhségének lecsillspiiására dohányt rágoll. Et a sysle-ma használt ugyan a hízás ellen* de szervezetét. tönkretette és az opitim-ivással együtt egyik lőokát képezte kora halálának. — A gyermekből férfi lett tehát; az idő nem hozta meg a feledést, nem fiegeaxtelte lie a kfr.os sebet. A hálványozoU nő más karján pihen, Mr. Tolin Muster neje; rangja, m nyaló-faló udvaroncsok bántják; a dicsőség eléihetétlen vágy elölte. I Kétségbe-esésében a kicsapongásban akar keresni, hn nem feledést, legalább kábulást: hasztalan. Majd a múzsa karjaiba vili magát: kiadja összegyűjtött költeményeiu 1802-től, 14 évea korától kezdve Hours of Idleness (Tétlenség Órái) csfm alalt. Ax ijEdinburgh Review élesen és végtelen lapiniátlansággal lebirálja as il{u költő mttvéi A szenvedélyes férfiú óriási dühre gVuívá hatalmas salyrával felel: English Bards and Seolch Reviewers (Angol Bárdok! és Skóff Bírálók) ezftnmel, meghurezoha a [ sárban összes angol éa skót kortársait. As Urömpohár megteli, a mérleg lölcsapoíl;; egy sseretö szív még vispsaállithatná a mégxavkrt egyensúlyt, de a köliö saive vsdbn, a fájdalom é^ embergyülölet kígyóinak kanyája. Elhatározza, hogy meoekül basájából, az emberek kőiül, hogy n természet iinrai keblén talál-)oá irt, vigaszt zaklatott keblének. Mielőtt távoznék, meg'áiogaijá Máriát, mely látogatást: »Wejl I thoul art bappll* (Tehát boldog vagy!)j czimü lőlleméuyében megörökít. A lemondás éa kétngbet^éa fájdalmas elégiája je költemény: Byron belép, a látszat Máriái holdogiak mutatja, bár nem az; Byron méglátjá kit évi kisgyermekét; a gyermek atyjához feaaonlil, a költőben a féltékenység lángra gUí, «int tkeo it had its molheis jByqs* fdt szemei anyjára ütöttek), éa csókjaiba ftui istja. Búcsjiiik Máriától, is utolsó iilkaht zzádi többé sohasem látták egymást vfan unt j itive úgy érez, mint évpz elölt, caak a remény hiányzik, melyhek Aelját pótol; a t [l élaég)béésé* komor nyugalma. KI akam n.-ni lelkéből
széttört szerelme emléket, de Lethe süket iránta: nem szeretet az, mit feledni lehet. Végre elindul hosszú útjára, elindulásakor még egy gyönyörű költeményt (Stanzas to a Lady on leaving England) ír Máriához, mely világosan biionyitja, hogy as évek nem gyöngítették meg szenvedélyét, és hogy Mária a förugójá távozásának: »But could I be what 1 have been, and could I see what 1 have séén — could 1 repöse upon the brfeasl which once my warmest wishes blest — I should not seek another zone: because I cannnt loye but one< (De lehetnék ax, a mi voltam, ég láthatnám ezt, a mit láttam — pihenhetnék a keblen, mely egykor legforróbb óhajaimat megáldotta — nem keresnék egy más égövei: mert nem tudok szeretni csak egyel). A szegény, elhagyott, boldogtalan Childe Herold útra kél: »The sails were fill'd, and fair the light winds blew, es glad to wall him from his nalive home; and fast the white rock* faded from his vievr, and aoon were loat in circumambient Inam* (A vitorlák duxxadlak, ax enyhe szellő sxépen fújdogált, mintha örülne, hogy tova rakhatja öt haxájálól; a fehér sziklák gyorsán tünedeztek tekintete elől, éa caakhámar a körülvevő tajtókbá enyéaztek). Még egy varázshang (his last »Good Nighl«) hazájához és a távol ködében tűnik el Albion. Beuiazzft1 Spanyolországot^ QörOfnraxágo^. Albániátj TörŐkomágQl, Kis Axaia tgy részét, mely utaxáat hálhalailanná tesz Chll- j de Harold-jébtn; utazásából egy képel feat-V Draamjébeo: v
A déliverő tikkasztó hevétől ellen* kaaxtva, ledőlt oaaloook közt, rombadtllt falak árnyában' fekaxik e vándor; alaxik, mellette le-ék legelnek, csöngelyüjóket rázva ; tovább forrás csörgedezik, mellette délcteg vének; as alvó mellett férfi bő, lobogó ruhában, kőrfllőtle tőrssa; mennye set az. ég siurja, leiből len, 1 isit a, a hálandó esak Istenét látja bánná tükröxődve bűvös kép, u arab regék; jutnak eazünkbe, kör.)
Különfélék.
— Estélj i:kfu»p»u|{rr LI|NÍI* ■ál. £ hé IH-ár este Ebenspánger Lipót — Dr. Krajcsik Ferencz, s kanizsai képvi-J telő választás 'megvizsgálására ki küldött országos képviselőj valamint Herielendy Béla tiszteletére lénye* estélyi rendezett házában A vendégszerelő ház fényesen kivi-Ifágilolt termeiben szíves előzékenységgel fogadtattak a vendégek úgy Ebenspánger Lipót «r által, ki a kórügyek terén kitejiett tevékenysége folytán köztiszteletnek örvend, ■int a szeretetreméltó kedveebázi rö által, kik mindketten lekötelező szívességükkel ez estét felejthetetlenné telték azok előtt, kik benne részt vettek. A szíves vendéglátás fáradalmaiban lekötelező kedvességgel osztozott a család derék tagja Ebenspánger iLeo ia Esti *s9 ójakcr együtt valá-Insk a meghívónak ir. n». Dr. Krajmk Ferencz orsz. képviselő, lltrhkndtf Béla ont. képviselő, Ceerezeyet Sándor. Bahochatj György, Lengyel Lajos, Erdélyi Mihály, Ili -hál ferencz, Dr. Horváth Ferencz, Erdőd y Lajos, Sábráczky j/sjot. Tottósy Bélu, Kocác* Béla, Locák Ede, Janky Károly. Ibpini Albert, Dr. Schreyer héjon. Efterjejy Sándor. l)r. Benézik Fertnn, Varga Imjoh, Dr. Tn-boly Gyula tizeid Pál, Simon Gábor. Garay Henő, Gyórfy János, Dr. Rothschild Samu, IVeisi Manó, Stolczer Gusztáv, Vllop \Ernű. Sommer Ignátz, HoJ/wann Mór, Ifeinrich Miksa.
A raenu a kővetkező volt : 18. Janvier 1883.
yi|se, |
Fogas-Sauce Tartare;
Ftlels á la jardiniére.
Pálé de loie d'oie auz Irufíes.
Perdrix-Áírelle rouge.
Faisens- Diádén*.
Saladé Compó te
Tourtes tn pnnch et aoz orsnges.
Glacs eo lorme.
Deaaert.
• J|<
A kiváló izléaaei feltálalt és felszolgált la- | komát a tossztok egész sora fűszerezte, a j a jó borok s a kitűnő pezsgő csak emelték azt a jé kedvel es estélyen, melyet a ház urának és úrnőjének megnyerő veodég«ze-retet* igazin feledhetetlenné telt. Varga La-jee voll as első ki lelszóllsli, éltetvén Dr. | Krafestk ferenczet, mire Herielendy BHa a hági gardára és háziasszonyra emelte poháréi, Ebenspánger Lipót röf id, de lélekből | fakadó srfves szavakkal üd vő/őlts vendégeit, Dr Krajcetk Ferentz as összetartásból kiindulva a háziasszonyért örítl poharát — Uoffmann Már a házi gazda srü'e>é»énsk j •ö. évfordulója alkalméből, mint a közügyek lévékeny munkását és es ö család- j ját él taft Garay BenS a. város egykori le- i vékeny laaSesosáért Weist A/énéért emeli poáarát. Korács Béla Kbentpa&ger iaoi él- | Stmon {lám ugyancsak Ebenspánger j Lant. Vert* fafa s lörvsz. elnököl s s bírálat Garay Benn Bsbncbay Györgyöt' H< ffoann s ksfiear. főgjttin. jelenvolt Igás* j gatójál Janky Károlyt és tftlárál fyini M-
Tifosaik Iémbs. de balossá eiöbíé halad, | ka... ha un átkos- ha .
Haladni ksM, hiszen már lsgk*s*ebb | fásair*fefsak utazni.; Kestzfcelyről tí. Szt Györgyre, a éáh vaspt keszthelyi állomasá- 1 Km éa víaias. Hef! de régi vágyunk fog tedjesülm, ka aa isten ia ugy akarja, mini j S •ímzikeiy á. sa. yyíi yyi emmU réurény j téraasáyt* f.'ram, aem trélálok, vató hogy \ ily asvi tái lyág létsijk 18*8. jan, íö-iől j fogva, K társaság igazgatóságát td. fteísehl j Yescsel, Pap Sándor, Beck Sándor, BogyayJ Máté, Lénárd Ernő, Hoffijnan Soma, Lázár ' L Lipót. Hene» Antal, Pető Vümos, Koller { Ferenc*. Sckleifíer Sándor, Welioer Jakab, - * Oppal Károly ea Oílay Guidó képezik, me-if tyet a részvény társaság f. hó 15-én meg- j bízott* hogy a vasút építést a 3 ajánlat- f
közül Müncheni vasul építési társulat. Tolnaj Lsjéa és HofTman Sándor) annak 1 adja ál, kinek ajánlata a legkedvezőbb. — J A vasútra aláíratott 1122 tárta részvény ' [ •á, 100 Írttal. A részvénytőkének 60* már be is .van fizetve, tahit csak építem, l bogy a nyáron már a gőz szárnyain utaz- 1 hassunk'
Utoljára hagytam, amiről vagy akikről j először iüstt volna szóílani. A példasző tartja: »az utolsókból lehelnek elsők 1« A J yrii hölgyeink, illetőleg a keszthelyi jótékony nfogylct is első, mély jóságos kezével letörli a nyomorult, szegény özvegyek éa árvák kitörő könnyeit. Aztán első volt az idén a báljával is. Jelmez-bál-t rendezeti jan. 14-én alaptökéje gyarapítására s nincs ia ! oka megbánni cselekedetét. Szép sikert aratott. Fényes' szellemi és anyagi eredmény koszorúzta faradságát. Hölgyeink kö- j zül a következők jelentek meg jelmezben a bálban: Reischl Karolin (hableány), Henc/. Antalné (MikadóJ, Gáspár Lenke (boroetyán-levélji Eoiecz Gizella r százszorszép), Oszmán Gizella (Lengyelnö), Vojsiis Jóláa (rájeznő), Szeligman Izabella < hópehely), Csurda Lujza t arató leány), Psly Irén (nelelejts), . Nagy Margit (parasztleány i, Nagy Gizella idazMzinö), Kovacsik Irén (pásztor leányt. '
Fogadja kiváló liszleleientel I. azerk. ur. Vagyok híve
y- Tátika.
berki éltette, Hertelendy Béla Krejcsik Fennenért. tiseU IW tiyÖríTf, Garay és Pt-löp ügyvédekén ísdk. Gyórjy János Eper* jemy Sándori títetí. Plihil Ferencz Krapemk-rn éa HetieUndyre. Dr. Krepemk Ferencz s szabadelvű pártra. Dr. Bénáik forma nagy figyelem közt a magyarkormányra éa 0 kormányt támogató pártra ftrjti poharát Három negyed egy óra volt, mikor a asztal mellől felkeltünk, a kíki a maga kedve aaerini más szórakozás ulán látott De három óra elmúlt mikor a vendégszerető ház nak bucsai mondott a társaság egy kellemesen eltöltött est emlékeivél távozva.
— Felolvasás. Makay Dezaó kir. •j törvény széki bíró I. bó 14-én tartolta meg [ a »Szépség tragédiája« czimü felölvaaását a i Társaskörben. A felolvasás tárgya a költök I festők éa történészek állal megörökített j csodálatos szépségű Cenci Beatrice iragicus r bűnesete voll, ki saját édesatyja szerelmi u uldőzéSeitől máskép nem meoekftibetvéo. a J' vád azennt, ezt meggySkoliaiá. A jogesel , maga egyike a legérdekesebbeknek, s hös-. j nője, mint lélektani rejtély manapig a jo-j gász és történész előli egyaránt vtia tár-g|át képezi. A szerencsétlen gyermek aiy-i jávai a fivérével egy ült s vérpadon szenve j delt ki, holott a legújabb történeti adatok igazat adnak s védügyvédek remek érvelé-j *einek. A per maga oly sok érdekes mozza-: natot tartalmaz, hogy a szakértőt is folylo-! ionos és lokosódó érdekeltségben tartja a a laikus sem sSrkózhalik el annak megindító hatása elöl. A tizenhatodik század egy sö tét jeleneiét, ama kor erköScai romlottságát ; lükrösí viszsza e tragédia, melyn-k nyomasztó hatása alatt önkénytelenül arragoa dolank, hogy a • régi jóidőkei* n» m igen volna tanácsos a mai kor szü'ötteinek visszaókajlani. A lelolvasiit a jelenvolt , szépszámú közönség, kellemes előadásáért s irályilag ís csiuos dolgozatáért lelkesen megéljenezte.
— TuuilioU és táaeiestély a CasalaábaH. Az e bó 14-én a kaszinó-( ban tartott tombolával egybekötött lánczvigalom s legjobban síkwült. Fesztelen jó
■ kedv uralkodott mindvégig ugy a tombolánál. melynek értékea tárgyai náatt nagy
| volt a verseny, mint a tancznál;' melynek csak a k< ra reggel vetett véget A jelenvolt i hölgfék közül a következőket jegyeztük fel | Blau Lajoaaé. Blumensrheic Vtlmosné, Cse-' resnyés Sándorné, El en«pnnger lipótné. Dr.
■ Fárnek Lászlóné. Fischel Pálaé, Fi-cher Ssmuné, Físcher Ödönné, Fiscbel Fülöpné, Furat Ignáczné. Garay Benőné, Goidsiein Jskabné, Heimler József né, Kalivoda János-né, Lőwinger Laioaoé. Lőwenstein Emiiné, LÖwingerná Marburgből, Lukács Gyuláné. Markbreiter Lipótné, Neu Józ>efné, Práger Beláné, Reichenfeld Gyuláné Boseofeld La-josné, Dr. Rothschild .lakain é. Koihscbíld Ssmuné, Hechnitzerné Schercz. Bichárdné, dr. Szűkíts Nándorné. Ta< hsuerné. slb. úrnők. Biumenschein JuN-sa, Szt, Bslazs, Blau Ernesztin, Belllbeim Bózs, Oeresoyéa nővérek, Fiscbel Emma, Fiscbel J/«efa, l/.winger nővérek, Rechnitz Adel. Heicben-leld I^opoldine, Heichenleld Kóza Kapron-exa, Hosenleld Vilma, Scberz nővérek, Ta- \ chauer Ida, Ungár Malvina SzombalhefY, Veith Riza. Weisz Karolin. Weisz Kína stb. kisasszonyok.
— Rajta vesztettek. Németh Isi ván, Németh József és Biró Józael rígyárzi lakosok f. hó lt-én előzetes iwszebrgzélés folytán elindult sz,lopni de kevés szerencséjük volt, mert még az nap Pelri községben Kobra János oltani lakós által,, midőn ennek ksmrájs Isist fejszével már kibontották s oda behatolni akartak (elten érettek. Kob- 1 ra szomszédjai Horváth Marton s ennek József nevű fiát segítségül híva, s tettese* ket üldözőbe vélték; a két Németh elmenekült, Bírót azonban utolérték, ki ellentállt s a nála levő fejszével Kobrái lejbe ütölle, szerenesére Kobza az ülés elöl félreugrott s igy csak csekély sérüléat szenvedett s a na-♦la levő darab Iával Bírót lejbevágva, ez eleaeii a elfogsloil. Bíró bemondása folytán a csendőrség Németh Jósáét és Németh István! is elfogta,! kik lettpkel beismervén ; n indhármsn áladaltak a kar. tszéknek.
f (1/áasklr. Megyénk löispénját és kiterjedt családját fii'yrw csapás érte. Ozv. Szastila Jáaosné szül. Cserián Krisztina, e j hó lö-én esti 0 órator végelgyengülésben elhunyt a ,Jiiadptt gyászjelentés így szól: Aluliról lak fájdalómtól lört szívvel jelenük, hogy lorrón szeréteti kedves anyjuk illetve napjuk és nagyanyjuk özv. Svastits János-né síül. Csertáij Krisztina asszonyság I. j 1883. évi január] hó 15-én esti 9 órakor, példás és önfeláldozás lelies éietének 84-ik ! évében végeígyengülésben a halotti, szentségek ájtatos felvétele után az örflk életbe j átköltözöl!. A drága elhunytnak hűlt lete- | mei f. 1868. évi jsiiüár hó 18 án délelőtti 10 'rakor a gsla-egerszegi sírkertben Oep-lii E, temeikezési vállalata által helyeztetnek öröknyugalomra, ss engeasletö szent mise á'doaai pedig L január bó 18-án dél- j élötil 9'/| örAor fog a aala-egerszegi r. keik. plébánia tenipfomban a Mltdeshaió- | nek beauladSlni. Afdás és béka bemtaira! Za'a Egerszeg 1888. jannár hó 16*án. Bvss-
I tits Károly és seje Bogyay Paulina, Zoltán, I Géza, Afpsdm, Me é» Janka gyermekeikkel. Svaslíts Benő és seje Svastits Panka, Be*4, Pál, Imre, Kueenta. H'rta Mihály Gyula és JenÖ gyermeSetkkel. SvastÜs Hugó és néje Vizlendray Viktória Irén. Jó-aaef, Ödön, László éa lánoa gyermeketkkel Svasiits Ilona é» térjél Varga I«re, Jenő Magda, éi Károly gymaekftklMl. Svaslibt Róza és jférje Spér JáSost János, és István fiaikkal egy ezek gyermekeik ket Svastits Emília és férje Jubáí Káimán Béla és Lenke gyerasekeikkel.
— Kzűlőszetüuli éréakékea. A székesfehérvári flls»i I amerikai szőlőtelep vezetője jUeak Tamás ur indítványa folytán Tapoírzán »pbiHoxisrának ellenálló amerikai szöbivesszöttenneij szévetkezet« alakulván. sz előmunkálatok tejesítésévé! a s sző vétkeset szervezésé w megbízott alulirt bizottság 300 drb| 20 fnos részvénynek kibocsátását határozta ej. mtívek aláírására Balatonmellék érdeklődd Szőlőbirtokosai tisz-leletlel leikéretnek. A részvények jegyzése Tkpolczán alulirt ;bízotaság elnökénél vagy jegyzőiénél szóval| vagy! levéüleg történhetik folyó éri január 30-ig. Ámbár a szövetkezet szüksége és czélsaerteéee indokolásra nem szorul, mégis jöuak lát pák megemlitení. bogy az eddigi tapasztalatokr^ alapított tervezet szerint évenként ■integv 408U4) drb. phíl-loxerának ellenáló gyweres vessző lesz term^ési áron s részvényesek között s resz 4nyek számaránya szerint kíoszlhaló, melyn esetleg a megrendeJők kivápaiáhóz képest a legjobb niazai jajokkal be is neme-aiuetnek. Kelt TaáolczaJ 1888 január 8-án. A bizottság: Vasjagh János, b. jegyző. Takács Jénö. b. elsők. Arvaf Lajos. Nagy Aladár, Frisch Upot. .cjébi Antal, Dr. Beszedi is Ede, Szigü] Jósset, Handlery Gusztáv, Dr. K<ső Gyula, | Czeapes József. Berger Jakab. Mojzer Ferencz.
— TárssshdrL kézgjflléa. A nsgy-ksnizsai társaskör L évi január bó 2'J is napján d. !L 3 órakor a kör helyiségében tartja meg roade* kpzgytlését. Tárgyao-rozat; 1 A válaazlmány jelentése a kör ál-laj>otáről. 2. Jelentés a 1 s'zaátadások megvizsgálásából. 3. Aköllséflreléa megállapitása. 4. Leltár.! b. A válását ntány megválsazlása. 6 Számvizagáló bizÍDtiság{válasstása. 7. Egyéb ajoL — '
— TAa. Nagyon Iázhatott az uiébbi hidegek alatt Flacz György felső looczov-cséki lakos. Mert e hó 13-án este annyira telerakta szobájában levő kályháját, hogy a nagy tüzlöl a> fából készail házfal éjjel meg-gzuladi s háza Rétjeit
— TI aga ' akaijta. Bedo János bánok azt györgyi BleiAégü kocsis f. bó 12-én délután Grünleld Éór peleskeleöi la-hos korcsmájába betérve} mig a korcsmáros borért a pini-zébe ment, & kocsis belopódzott a lakószobába^ bogy olt körülnézzen. Talált ís vaiamiij 1. i| a korcsmáid 12 frt értékű zsebóráját Ezt tehát el is lopla. A gelsei ósendöraég azonban nem oly ártatlannak találván ezt á dolgot, BedŐ Jánost eltogta s kérdőre vonatván a telt okául azt hozta fel, hoty hosszabb ideig nem bírván szolgálót lapni, megunta a hideg időben való kóborlást, s be akarta magát záratni. Ezt I a siivességet meg is tették vele s mos! ára nélkül ia elmélkedik az idők járásáról.
. — Megfagjatt Tapolcsai t levele- ; zöuk írja: E hó 18 kn éjael egy lleimann j nevű czipéaz a kis-wáti négyről hazaiparkodván a nsgy hidegben sz uton megfa-
gyott. 19-én reggel csétlen emberi, kit i sikerült. -
- Felöl tat '•Magyar Szalon* eg reakedö iljak önkép: sére február 4-én a termében felolvasást kesnek Ígérkező estr^ elötje felhívjuk sóink figyelmét
— ÜöiirsySlspllváaj. (iönczy Pál vallás és közoki atásftgyi mini'zteriumi
aláltik n.eg a szeren-leire hozni löbbé nem
Is. fekete Józael, a ik szerkesztője a ^Ke-ököranek«: megkeresé-helybeli Caaiuó diszfog jarlani. Az érde-~1~1* olva-
államtitkár pályája ötvebévea alkalmából lélesitendi ázváházi
hoz Zala vár megye ta
Perlak. 8. Udvardy 9. Udvarhelyi Gyula vek február hó' 15-án
iparos ifjúság önképzt deez. 26-án a Szarvas rendezeti tánczczal
ünnepének alapítvány-
itestülete is megindi-
toila körében it gyüji éseket. Ez uton is tudomásul hozzuk érue celtékitiek, hogy a gyűjtői vek következő Igái galó juráknál vannak leiéve. 1. Bánfy Ah jós, JSümégh. 1 Dr. Bariba Giula. Alsó-L tnrváj 3. Morgenbooser János. Nsgy-Kanizsa. 4. Nagy Arim, Bálaion Füred. 6. Palys Mihály. Csáktornya. 6. Rédl Gusztáv TapdczaJj7. Töth Sándor
Ignáczl ZalS Egerszeg. {eszihely. A gyüjtÁ-zárafnak le.
Klaa'latati a. A nágy-kaoizsai
egylete által 1887 veidéglö termében egybi kötőit jótékony-
crélu műkedvelői ellsdásirót Mely alkalommal a* összes benHel !80 ftrt 46 kr as őss/ee kiadás pedig 1.18 fr: 9 kr maradvány aa egylet tatárai 102 Irt 8é kr. Felül-fizettek az egylet javara Dallcs Ferencz 10
kr. lírányi Ferenc* a Irt ,'lf) kr. Grosa Márton 10 k 50 kt. Weiss F. L [köily I frl iWajdies Jóssef S Ir. logadják a mélyen i^siell
láa köszönetünket. Ügy sxinie a szívss köa
rem üködö urak éa böfcvak konyczél érdekében vclünl; szíveskedtek. S továhtf* is
Fiscker Guniáv m
Péírics Ödön kereakedö urak Mely össxiegért felQHsetők há-
klk is a jóié-közreműködni magMQkal' be-
cses pénlogásskha sjálvs ■áradunk nély títóeíettel — s renáeaflség.
— Bél Perlakaa. á periski 'Társaskör' saját könyvtára javára folyó én február hé 11-és a várnai veadéglő nsgy-termában zártkörű tánezvigaiaa! rendez. Kezdete 8', órakor. Beléptidi) személy jegy 1 frt, családjegy 7 ftí -90. Felüffizeiések kfiszóaetiel fogsdialfak és birlapilag nyug-t áztat ihűí -
— A kl éMasacál büntette aaeg Egy 6e éves lőrdeaiczí paraszt eaaber írja tapolczai leveJezőak — ki eddig becsületesen löliotle el éleiét, a bét eiqéo feltörte az apáti-i pap pinczéjét és onnan bort lopott. Rajta kapták a szerencsét len embert, a ki annyin azégyeüe elkövetett teüát úgy leloőtt fiai, mint máaok előtt m, bogy gys-Iáról leszedett foszfofhl megmérgezte aaa-gát Arszerencsétlen ember 4 napig kiadódott a Bárgszés kovetkertábea, s nélkül kogy környezete orvost hívatott voina, mig végre e hó 19-én meghalt A hivatalos booczolást a járási körorvos 0r. Lömb-sohn végezte.
— Egyleti ML A nagy-kanizsai •Polgtíí Egylet' 1088. évi február bó l-én saját helyiségében egyleti Bált rendez. Kezdete 9 órakor. Személyjegy 1 bt 60 kr. Családjegf 3 frt. Jegyek előre válthatók Eberhardt Antal biz. pénztárai árnál a m. kir. posta helyiségében a a' pénztárnál. Ez *a lánczmulaiság előrelátbaiólag nagy látó- s gatottságnak fog örvendeni.
Kö^azdaság:
Segy-Kaais*, ím jualr 21-éa.
A pbwilik hdrate Sái jilf áJik óti ■ni viltozott, tátin kojy u aiajiat* jitiatéh—jpSI púeok WMjria al tt mi* laajkikb WtL á «Sk-séfUt kivitel tokrltíw hiányában, ÍSfaf firvilrka«áaH — • Múl — itva tmketf mani, atetea » d-írlutí árák as állasak aiáa/Wa azok | al —tjakrt tnaiiüik is.T: jtlaickaeié asAúi ktesb-taktrt kiráaaak c* üj kéválarfajak kist a («pka M MnHI iiffitf ffiervá. Árpa valamint zab Uk4-flk«»j*geiukaak airtilft éa afQnaél»áa ma u>|ts1>s caikk. metjrwtí ógy a srtkirfgtrt nsiat »gjaii»tuk stffcM'á. pmai caak ohUt farpÜM-suL Itaant «• itajirit kalwaUs a kőd% is kcavirl
«akaczir<éaek MŐntn vásárol, méf %ax, caak tecfcj jelcatátéga — kártMarW I«giakibb btíIvíbbI rír érklak bmi igen kkltfili tirahi Mais Mei ha* iak Mricmáuáaktst: boza IS!—7.W! iws SJ0— árpa b.—S. nk SJU-SéO: trfai mám ÖJO—&.70.
Caak öt krajeaárral naponkint lődezheti mindenki a valódi, Brandi Rigb. gyógyszerész-féle svajezi labdacsok használatának költségeit, s mindenki meg log győződni, bogy a romlott étvágy, savanyu fal-bülógés, felfúvódás, székrekedés bajaiban a aranyere* bántalmaknál stb. kellemesebb, biztosabb s olcsóbb háziszer nem létezik, mini a majd minden gyógyszertárban egy dobozzal 70 kr. kapható Brahdt Rich. gyógyszerész avájezi labdacsa.
Nyüttér*)
Fraitczia tani láa.
Mikoláa llermin kisasszony gyermekeket az elemi valamint a francsta nyelvben magánoktatásban résseeit.
* Bővebbet urnái!
Miknlás Samu festő 75 2-*
Felelős azerkesslö: I á K G A L A J O H.
•t As • rovatbaa kíaüttekérl (ára fctelpséjei
vállal ■ a sní
Wiesbadeni Kochbrunnen-féle. nyerssé
fürdőkre

K) ártva H'lesbsden-%áras éa as Igasgatásáf klvslalea elleaSrzése Melleit.
A flnKkrs kanaálatas Wiaakaássi Kack-brmaaea ayen-aá k«kitaaM fj^fjrkaláoa aaoa Ntíp^sekbea, aWrrkfia .rkaaaotikaa hajók* Alfái as alatt lníiiglalsak, kaaaaW^a Ua|ka ter^kbaa. li^ialfaalrail, a Ur tettkiayi%<s»k a*varainát. klllslm pa^g tfy btopipktH a»-lytk kétteM a aaaat ta iaákt btef^ii Hm ksaatakai gyártat sSokták fclUpit ^ kéyalái cekrtl.hagy s»baKl*a»k atáa vtwianiWask A Bíwít-tiancita Ubotn tsáaas sshitl^stotl tafaas talt MvasS »«krr*k aa «ftea vtU(kaa iaiwttek Is asfrí VTtiakitia Mraartt njr* MfiaalÜilátták ta kHat>ssailt*k
Kay kitö ira 1'frt 60 kr. Tavikká míoUs klvatalas allsoSríav*: KarkWaaaaa an^faa drb 50 kr Wiwkwleei Ktrkkmaaso sépaaatOlák dokaa S0 kr. VínWnI Sfkkmaaaa íonimo Isniás cgj 1 ín kr *k
Szállitiaiik a
wiesbadeni-kuti*iroda által,
Wlaakaésskes.
Qutr. magprarrn. ftrahér; BHMáv C. gyéfj-nrttt. KrwMir Xarvaaiwáf. — TalMJ bsa kapkaté 1*1 Égw II IT. l—l M,
VJ . M" 1 11 . ' I
mmmmim'^ \iiU'wHi KarolinenthaFr,' MolV CZlgaTetU papÍT l legfOtot
A muittt magyar kölgpHtdneég számára ! 1 ^ ) \
yénlmtik VW L J« thA<ÍÍf\l i £«eo minden cuigareiláaóni oésre nagyon footos kérdéa márl
... . « Ud VlUO'lllt/d iCi' (* * » kétségtelenebb módon bebizonyult.
I. Jumr HÍ21&SS20Q7 ___T J BMnnEftUiATj Érce reklám. hanem eiaöreodütodományoasgá.
° - J v himefei éi jónak blzo- TfZVwV i ' mélytoégek által összehasonlított fegyelmezések slapjkn a loé.|
ínS nyúlt mell éz tüdőbaj- M'o-ban elólordulí.jobb mmőségü cngarell a papírok közöli fel
I @ „Les deraióres Cartouches
S&M^^ S^Ci fi* Lf^gglMIB / a HÉ ^ ^ BoM^nam,
l«áay a /utal Mjtuki a WMI un . jptám ik«ui »Avi«iH.(hcaju mm- E7 Bjnd »'<W könnyebb s legjobb czi'jarellajKtjrir elismeriételi Mívdl
| Uiiunovku mráat mm Jg-J SSgT^.I'fti?! Ifft^BPQnlM már löbbi közt Dr.FM tanár állal a bécai »egjr'«» égje-
sma^-"rr
' megi*p/í 9r«linén>jií]rl bannáiistik. - £«« onUU- L' r'ö állonáa főnöke állal megállapított í88i. jul. hóban .Dr. Hoyk+\
EMfiaotéoek a „Magyar llétíamony" kiadólu- soe^a * *» kr, diiís. .Néhány ijprfixfi ürui rW . BjüW^JjBmlV T| Hy.gienia-taoór állal a prágai ném. egyetemen egészségügyi
tó«»d.k í. . M ita* .„.JM ^„feaSSli^t^^ II' Ü»bb taMhJ. m^árnnUf Jehelö Wényef
hozni, a bogy a eaal^Ua unnál teljesebb lelvén, EmJBHWBBBK j.'lM Mnb eredmény koronázta, a mennyiben a „Le* dermeres tar-
BC* A .Magyar Háziasszony" kiadóhiratala *l> "W Jminagotflk. mint azt és Wí-s«lt«in. Mint-' I Ul jgHWBE CtftttQWI t tottchu* czigareltapapir 28—74*L-*l könnyebb éa hog)' a do>
mutatványszámokat ingyen iss bérmfntoaen klM mind aiatkn llytoksteWtráoy kaUaoétkftli k*rer*k, mi Tli. jjj^IV*^ h&nyf&sthffz 20-77*L-ál kmttbb idegén alkatrészt tartalmaz; |
ároknak kik eziránt hozzá lerááiaaorflbbeB tar*- »*•}' "'irtl arra látásik alkalmasra lenni. h*ty a 11 BA 1m ffJJ^^L-"" ' . .»,. • . .. tr uj- _l____
Suppi _ E JSfr^OT KraivsLdi iur.il.r.u»ii Dértá^he. W vegyelme^tr papír - azon papír,
háznál sem üxalíadna hiányozni, mivel stantatén hzs- ioK.«hata|nn..k tüzüirjulH; enn^k Ibljrtáa rlbli-1 1 ITgyJlT^ |X' ^B] Ml T" etíquetl|e mellékelt rajzhoz háaooló és BranntUui \
rint több pzáz forintot leket a hiztartáslun megU- | ,,fnJ',n o»»í*»wkira alsiMMMt kék azin- ff I FrtrU czéget Viseli.
^ ÍTk•ÍÜ^'tSC Tízről I \ Ctfét czigarettakMgeinrk nagyban
a Há.i....... . isNUSMikslt látMaikm iaikiwitá, elárusiláaa végeit.
esaelfufrl kém minden lia^onnt-mfi grárimánvukitt, ! W_ _ _J--/ RraUDStfln Frérea
kiadékiraúU Bndr.pe.ien, napkorona utcza tO az. j uJftl "ige alatt Afcto, //. ker. Negerkyam 8. «. «. raktár^
IIA magyar h/lzIaNH/oiiy ok imptAra j Vérs»egl«ység, Ki*n(r^4r»hérkár,kár- I 1 ' nyitót, továbbá káphaló minden nagyobb ilynemű czikket árut J
' lm én. a lafftarUlmaubb ..pUr Ar. fűzében Télykér (Skropbu, Ideg g^ageSég, o. m. ^ 40 11-50 kereskedőknél.
1 frt disskötéBkéii S frt. ajánlott knldéiwd 5!0 krral "ÍTvTÍ'Í HfJ _ 1' ' __
. több. Magdalért (.geJusrnibbM p«UuUJránj >4k --H ij-1--------'--
nyal a JU^r IlázUaUy- kiadéhiratalaboz üfr*+ ^W*™ ^aJofl' | í
Budapesten, V. ktr. nagv-korona uteza 20 sz. [ FUrSt VaSCZUkorja folyadékban, _ . f I ■ . . . A v . r . „
Dr. Ilajcer módja anrist ab Alii tr a, melj Furat Mf 1 I Z G II 1 KlVltGll & S Z O il S O T
^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Jósaaf jevégyaserás által Prágábu - s .Febér ,
«IMMMI.I9iMIIMiQilHffi 1 íi^ AsgjraJkk« - kit jsritra iftf krmt AK KLSO PILZENI RÉSZVÉNY SEAFŐZŐD£bÓL
I frt to kr. '/« ftf(| áo kr . I. .
4 I j Ifagyliawl eladáM hord ókban és palaeakakban.
Ég 111 i fLi CJLfUl Jl^ &astr0plian, 1 ÍJ" a patakok WíUaéafl hwznáJt okasrri lóHúwód s aséaaar legptráayíbb rwstasifét kizárja.
? y kitftafl gjrégjrmr élt égj ÍMlmmUgméL, ooaéas* azáltal a aaiMg* k\ tartáMága kftlóafia jósak bizonynlL ^
Uj találmányok ! * A Hrmentre, Vidéki megrendeltek lelkiismeretesen eszközöltetnek.
Iszabadalmaztatnak Wi* J | Ftotjówef Főraktár: SCHLEINZ KÁROLY és TÁRSAI-nál. I
g /(írsoi szabadalmi irodáta által Bada-|] S7<gr«*ré« . „Fakér Ang^'-k« Prácákaa. Bndapealen, VIII., alár/ló-ulcaa 47. aa.
M pealea Biairan kdrul 10. aa y Főraktár TOKOK iózser gyógyazaréazaél. , . . . , i. _ , ,, , , „.,
fi A nagym Minisztérium által a fii-8 BmUpwii, kmm/hucs* i* «sám. Nagykamzsán knpbátö: Hnortzer Frigyen urnái Arany Szarvas szálláda.
I találók blaalaaiba ajánlva. I I 0 tó. & ——
i7'5-8 6 — j- h-y—! ■■• i I
^ ,TWTiS _ /^XXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXX)00\ I
Máriaczelli gyomorcsöppek. I p i ^"fllil^" 8 Hirdetmény. X
Kitüné tiatáaa uar a gyomor minden Satafiégtátn. w ^^ 0 01
rmaar- F^áÜMiUutaUaB rtvárywinjr, \ fl . O
N X Alulírott ezennel közzé teszem, hogy vbukott Pollák Ede n-ká- V j
££*'• ! " kávé « V nizsai bej. kereskedő csődtömegéhez tartozó, a leltárban 1—193 212— V ■
HJX^^f^feSÍsij használata a nemcsak alélt, mivel V 215, 221—ffll és 254 tételszámok alatt felvett összesen 5179 frt 58 V |
^^^yí^Sl&lu nS' I magyar gyártmány, hanem mivel i V krra bfcslllt ingóságok ajánlati uion eladatnak. A
i^t^J 1 tr >'k*trfZk ! 8 Al M^i ^ «jAnl»tok 5.7 frt 96 kr. öv.dék letétel, mellett, X | !
liíkM ^0"u * gástiuan minősége tekintetében ftí- V T X
lsr%^>ntj'niyikaid^ Bradr Kirair ! lolmulja a kereskedelmünkben elő U 8 í/
S^á'UMC,em,,wbw,(Mur- forduló összes kávépótlékokát | 0 léss. évi februAr bó 3-án déli 12 órakor 0 !
Kipháté minden gyógyszertárban. i LENCK-kávé kapható minden fiiszer • 0 1 • 0 '
övAa! A raiódi márúcwdii gyomortrtppúkat éi csemege kereskedésben, a a hol | V Rhpocii Gyula nkanizaai Ügyvédnél, mint á caódválasztmány elnökéw (/
IJÍÍi' .^^ÍJS^^i : mée !,em vo,n* Vágy a készlet el- 0 né), nyujtái.dék be. kinél a c«ódleltár ás az ajánlati feltételi ia bete- 0
ellátott bnritékba kall göngyölr*1 lennie és a min- 1 ÍOgVOtt Volna, H t közöliaég köve t/ kílltlietők. Q
das Sragbas mfllékalt kaaiaálatl aUsltason . ! » t .__i I rj ' * rl a
telle mmt migyar gyártmányt ,U ( J ;| J - j § ■ ü
aak Ilenrik könyvnyomdájában nyomatott. Mintákat kivónatra íllgj CII ÓS \/ N -Kaiijzsáll 1888 évi január hó 18-áli. I LJ
Valódi minőbben kapható Kafp-Kúnüsán, 1 hóritlOllIVfl küld 0 * 0
Pragar Bála gyógyaa. Kadarkút licck B. gyógy- I WWÜIIlfO KUlfl. X n D , .... T, , X
rnrt h'ajmrjr", Collsar ViséTéa Baboebay Leitek fl. Sopron pótkávé- V VT. KOtOSCilliU JaK&D V
; sy*"! I^ováa megrendelések isin- í ö 86 1 - i csődválantm jegyzó. C
Küröa L. gyégyaa. Jfura»;(n»6al Bölcs B. gyógyis. : téiendők. 83 2— 15* N/ | V
- -Qxx)BoooQooooooooqxxxxxxxxxxxxxx9
s||! ifil ^fíSÍallK tf'ii'l W\ I í I (OOOOOOOOOOOOCXIXXXXXXXXXXXXXXXXXJN
^ J £ ^S^ J *M £ ■ 7 ^ c 2 i r J^ 8 ■ li J u
Ír mrMAní 3 a A nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaság ö
w ü p Ij IS • •siiv . & 1' S jl iil flü 5(g 51 0 folyó Í88& évi február hó 7-én délelőtt 10 órakor tartandja V
iflrJlXS |f I5lf - JlJf2-1 lilS I 0 fl-lll évi kőagyűléaét X
,cs* 5 o lj5 g dli CO | í&.ilJsilgli^l I ; O melyhez fi t. ci. részvén)eseket az intézet hivatalos helyiségébe tiaz- Q _M^iXIat jTH J X telettel meghívja Q
^HHMHHHBHBHHHHHBHBNHHHHBHi■ X a« iga%gató$dg Q
| Q TdDácnkoxAMl tárgyak borrendje: Q
Elatf osatráli magyar • . O \ E|nCy megtiyitáa. A közgyűlési jegyzőkönyv biteleeité* X
a1I/>«%Am A ' ^ J^ J X 'ére 2 részvényes kijelöléne. '' ^ . X
SOI SJ egy-eiJ enoi ZO iroua O 2. A% igLgaióság és fel%yeló-bjzottsági jelentésnek felolvasása U
■yt 1* f Q 8. A mérleg előterjeaztéae, — az osztalék megállapit/Ua, — az V
• kaaáa kat klsak aorajej^a rsa ara ir ily lappsl csélt, U többasSr tárol raa kasairól. iDe más y 4. Az alápszábályok értelmében norrend szemit kilépő 10 Igaz-* D
TZlZftZ i fi UDic^. nUmint . 8 uBUI *II6 MfigyJí-bttott** UljM 0
"ly latéskf iM.k m#(tH«léra bírtak fclrdtok. • kia<k bármily ara.a értékpapírja raa bizonyara y ujak. esetleg azakliak iHméti tr.fgviilaazláaa, éa pedig á sorrenden U
. hr>'r.r»bb ^„t ^ u^j. . ' X lév6 htTén>'1 JP1M| BUu I>Alt Daiiwlwf Jakab, Lövinger Israel, Q
"mliid&SMXe1 40 kr.-éri ^feg f Q Maschanzker Mór, £cherft Albert, Stern J Mór. Sommer Sándor, Q
as Smb4ni IndtraáMwrs adöíl értékpépirok addigi valameunyl kssáat sllsafiriöai éa asonfellll az Q Vágner Károly él Gutmann Simon, ^ illetőleg « Utóbbi elhslálozáaa O
owsm k«aéa»k»i +*im k«iái. Q folytán behivott rifclil Pál igazgatósági tagok helyett 3 érre, mig a fl
^rj^íi-ir Q »Wdfl.iwu^iTug í^M i W Mun**** ö
rary poatauUltlwynyál, ragy • w'l bgaloaöbb bélyogbas vagy egysieri Isvélbes tanák tnkáklaal. Qf Nulátli indítványok. O
Kaéri 4s kftldok ajngiét a 4U kr. éti alkal *<. dljtél éa «*ynlsJ éttaaliéal, ba rslaaély m* { X — —X— X
ptrjk a UjaUSUs napjáig kaasteU. Ha ralamtly torxjugye é«k*aWa bnzalík sári latélkaa köldök U legyárti A t. t*. léasréáyrsak ftgyrlmcatfttctnfk, aiasariat azarató-lapjaikatMyá 18Í8. y
' A évi febniár ké S-ik aa|i|*a dtftlfttt f-iH h délatáa J—5 éráig ra atésat balyWfékaa átrskaUk. Q
b4M(k, ^ ,4iuka. F fí M Y r I á U Radapaal. V., I X bogy as akpazabály^ 54 II fa szarint mraaatl jogot caak as káayalWt X
t n II 1(1 n. n. dm^s*. &. U kistk léssrésyo a IMftiM MgolétOag 4 két*al sárért átíratott « l-t U
Mh Pra^daNk klvá.alra l-„r. é. kér.ralrr. « QXXXXXXXXXXXXXXXXXX)ÖXXXXXXXXXXX9
e __f® ___________
^^■■■^■■■■■■■■■■ipMipP —- ■ | j . —
« Nyomatott Fiichéi Fülöp láplulajdouoanál Nagy Kpiiiz»nii H88
* ; I • : • M • ! ' I I I M B • K ' >
yar hUggkittsuég számára
l Magyar Háziasszony"
kátiartáai, assdoaégi éa iiépiMihii hetilap.' A ma- | gyár ka Igyak aaos szaklapja ugy ohoijedéeaak örvend a lárMilatum süadoa rétegékoa. Képviseli ajÁáMoa érdokolt, koassao taaárookat ad éa kellemTi ta^rako-adst nyújt okkor, midés a aé olvégoato házi 'totpdSH. Iránya olyan,, hogy a eaalád míndeti tagja, » oarllll I loáay, a /Utal toyoroko. a nentí anya a jyoado* I káaiaaazonv ái as Srog anyóka ogyaréat vJmettel olroakalják. A oalooa kukUHára lapnak olofizeténi áfa; Egáa érre 6 fit, fél évre 8 frt negyedévre í'írt pí) kr I
EUflsotéook a ,Magyar Házioanony" kiadóhi- I tatalékos iatésoadék éa a bé bármely napjától elfő- I gadUtaak
BC A .Magyar Hásiaaasoay" kiadók irata la mntat%'ányszámokat Isgyos éo-bénoéatoooi küld mind azoknak kik eziránt hozzá lagalkpartbkaa- la tokáé lappal — fonlnlnak. K apaklaLial rgy jnagrár háznál aoa szabadna hiányozni, mivel ntmnUtána azo-rint több azáz forintét lakot a háztartásban megta- | kari tani. . | . 72 5—* I
A »Magyar Háalaaaaany* kiadóhirsüia Bodapaotoa, nagy -korona ul<za 20 aa.
IIA mAgyar IiíizIukh/oii)ok napáira
1888. érfa a legtartalmasabb kaptár! Ara ftaolboo I frt diaaköliobaa 2 frt. ajánlott kaldésoel 10 krral több. Maytoadaléaak lagcaélszertbbaa pcotautalrány nyal a „Magyar Háziasszony* kiadóhivatalához:
Budapesten, V. ker. nagy-korona ■ utcza 20 sz.
MAOKT!!*
Piizeni kiviteli ászoksőr
kl ELSŐ PILZENI RÉSZVÉNY SEflFŐZŐDÉ&ŐL JVagybanl rladáa hordókban én palaczkokban. Kjf" A paladsiok téitéaéafl használt okasrri lóltésaöd a aséaaar legparányibb veszteségét kizárja, OTáltal fi sör minősége éa tartóssága kftlóafia jónak bizonyait.
Árjegyzékek inayen les bérmentre, rídéki megrendelések lelkiismeretesen eszközöltetnek.
Főraktár: SCHLEINZ KÁROLY és TÁRSAI-nál.
Budapealeii, ¥111., atAealé-nlcaa 47. aa.
Nagykanizsán kapható: K ilörlzer Frlgjew urnái Arany tzar^as szálloda.
41 74l0
I sxabadalmaslalnak Benedek Lajos ét Q társai siabadalmi irodá|a által líuda-i| pralea nnizeiini-ktfrul 10. aa B A nagym. Minissieriom állal a foi-I találók blaalaiába ajánlra,
Minden
magyar hAztarláaban divattá vált már a
Alulírott ezennel közzé teszem, hogy vbukott Pollák Ede n -ká-nizsai bej. kereskedő csődtömegéhez tartozó, a leltárban 1—193 212— 215, 221—231 és 254 tételszámok alatt felvett összesen 5179 frt 58 krra becsült ingóságok ajánlati uton eladatnak.
As Írásbeli zárt ajánlatok 517 frt 96 kr. óvadék letétele mellett, legkésőbben
18H8- évi február bó 8-áit déli 12 órakor
kávé
használata s nemcsak azért, mivel magyar gyártmány, hanem mivel aroma, illat és az alkatrészek kifogástalan minősége tekintetében fö-, lQlmulja a kereskedelmünkben elő
forduló összea kávépótlékokat LENCK-kávé kapható minden fűszer é* caemrge kereskedésben, a a hol még nem volna vagy a készlet el-fogyott volna, a t közöliaég köve telje mint mngyar gyártmányt Mintákat kívánatra Ingyen és bérmentve küld
Lenek H. Sopron pótkávé* gyára* hová a megrendeléaek is in-tézendők. 88 2- 15*
Rapoch Gyula nkanizaai ügyvédnél, mint a csőd választmány elnöké* nél, nyújtandók be, kinél a c«ődleltár és az ajánlati feltételák is beír-kinthetők.
-Kanizsán
Dr. Rothschild Jakab
caődválasztm jegyző.
£XXXXXXXXXXXX XIXXXXXXXXXXXXXXXX 0 A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság
0 folyó |888l évi február hó 7-án délelőtt 10 órakor tartandja
X XMII évi renden UörnyUlé«ét
Q melyhez fi jt. cí. réstvén) eseket nz intézet hivatalos helyiségébe tiaz
A telettel meghívja
0 a* igazgatóság
TanáoMko%á8l (árnyak borrendje:
1 Elnöki megnyitás. 4- A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes ki] el ölése.
2. Az igázgatóság és fel%yelő-bizottaági jelentésnek felolvasása
3. A mérleg előterjesztése, — as osztalék megállapítása, — as igazgatóság ésk felügyelő bizottság felmeiUése felett határozat lhozatal.%
4. Az alápszábályok értelmében sorrend szerint kilépő 10 igaz-' gatóaági tanácsos, valamint a 8 tagból álló felügyelő-bizottság helyett ujak, esetleg azoknak i^m'éti megválasztása, és pedig a sorrenden lévő Berényi József, Blau Pál, D&nneberg Jakab, Lövinger lantéi, Maschanzker M ^r, £chert Albert, Stern J Mór. Sommer Sándor, Vágner Károly és Qutmann Simon, illetőleg ez uióbbi elhalálozása folytán behivott FiroLl Pál igazgatósági tagok helyett 3 érre, mig a 3 felügyelőbizottiági tag helyett I évi időtartamra.
Netáni indítványok.
legyárt i A t. t*, réaarááyratk Igyolaaotoltotaek. alosoriat azaraaó-lapjaikat fblyű Wi évi február ké S*lk bbj jin íjittelftH 9—tií « délután 3—5 óráig ra atéaat kolyMfékoa átrokatik.
Itgjagpslrti i, hogy is alaposabályok M ik aooda' aaataaatl Jogot caak as igényelhet kistk téotrMyo a k|s»lléat aagriétflig 4 Wt'el sorért átíratott W l-l
Flatf ooxtrák magyar
ijegy-ellenőrző iroda
TftMi millió forintra rágó nyeremény borér kiSsetodoaSl, mert a tulajdonost k nem tadják. bogy aor*)egyOk eootlrg már r/g kihnxaioti. A napilapok tűbhnrire otkéoro éo miMlaaft kőztikt a hozás kot kinek mtg sorsjegye raa ara ér ily lappal csélt. ha tfibbosfir tárol raa kasairól. iDo mán ^aybgM tMaiooég is mindennapi dolog. A kinrk a lrgki»rbb nytmaéaysyol kaaatott ki az értikpo-pirja. aasal hogy ki nem cserélheti, elveszti kilátá>ál nagyobb syeroaéayra. K küztndomásu lények oly lsténk"liotk megléloléro bírtak, melyet mlrdenki. a kin<k tórmily nemti értékpapírja raa Maonyára o legnagyobb órfcaaol fog logsdni.
Mh MlndSsaxe 40 kr.-ért
as Imim lodosiáoeara adott értékpapírok eddigi valaaaaaayl kasáat ollooórsóa éa aáonfalttl ai ósazes koiéankat rgy évra bolftli
MéltóaloMok lakát • Unokákoa levó koitiaak aláortHI osszrs értékpapírjait nekem jogysákkoa boktldoai ragy awaélyrooa krjtlratral. As alloaftriéoért járó évi 40 krajezár dij t ragy poalaalalráiyoyá), ragy a mi bgoIoaOkb bély^gboa ragy agyasért levélben taoaék kllldoii.
Ksórt ás kttldók oyogtál a 40 kr. évi álloafi aA dijiól éa aiystial éttasltést, ba valamely aa* pírja a Ujolestéa napjáig húzatott. Ha valamely sorsjegye ét közben huzatik. sári lavéláaa k Öltlók értaaétáot
" E R N Y E I A. H.
Mh frsiftrtaásk kívánatra Isigjrn fa bérnsrtilvr. ^
Nyomatott Fiacliél Fülöp láplulajdouosiiál Nagy Kltiiíz»nii 1888
5. szám
Nagy-Kanizsa, 1888. januáriéit:

XY. évfolyam.
e-
111 III !■ III
•asrksenlésáfi
IhfcMj awtáa
ibmlMÉAi taaafc atalis kaaUeiay.
■f
K
y n —
fi eiai*ÉhFUU VámUs
' aümimIh Úrik mk tert k«*k (j Ml feftfutftak «l D
L Itlííftík fMQ KB kftlntUMk.
MBx un xxx mx __ui. w.
ZALA
Politikai és Tregryes tartalmú Hetilap.
* Zalaraegyei ögyvédegyld, a Nagy-Kanizsai- és Oélxalai takarékpénztárak, Bankegyesölet as Abó-raursköxi takarékpénztár részvénytársaság és iol szőreik. livatalos közlönye.
f-
ELÓHISTSSI áftAK
IH-b. IJ s . m . I i. » . n
[] Sffaa km . . .
I Mm . . ♦ i
n . .
g Hmlilliik jttUpnkS ilaH^I—k fl
!| Ármin » kliflm kh Maláj* | M m kr. Wb^ittn MM IS» müg I SÍ J
0 mai am aaürt D
Vfllttér pstttasra kt kr aa—eoc »
Megjelenik Nagy-Kanizsán het+nkint egyszer: frasárnap.
Lokális patriolismus.
A legtöbb embernek as isteni gondviselés nem adta meg, hogy mfi ködését nagyobb körben terjessze ki, tevékenységének hatáaát szélesebb kötik ben érvényesitse
As isteni gondviselésnek különös kegyeltjei azok, s kiknek tehetsége, akár anyagi, akár azellemi legyen as, oly> tényezőkkel ruházza fel őket, bogy nagyobb köröknek, egész nemzeteknek áldásává váljék életök mfl ködése sz anyagi vagy szellemi élet terén; részint évtizedekre kiható ál-dósat készaégük folytán, részint szel le möknek kiváló genialitáaánál fogva, a mely őket a költészet éa művészet vagy sz állami élet máa nyilatkozása tarén a nemzet vezéregyéniségeivé avatja. Ai emberek nagy sokasága erejét éa tebetaégét csak azükebb körben fejtheti ki A család körében a melynek meleg ágyában aa uj nemzedék aerdül fel, mint a családot fentartó fölényeső; a község és város köréten, hol mint közhasznú tevékenységet kifejtő polgár hozzájáru hat ama sztlkebb kör üdvös intézményeinek fejleastéséhes. melyek annyira nélküklshetlenek s kösjó elő mozdítására nézve.
A hazafiság, a hasa iránti szeretet oly erény, melyei mindnyájunknak am vünkben ápolni kell. A nemzeti öaz-ssetartás érsete, s nemzet múltja iránti lelkesedés, a nemzet nagyjai iránt táp Iáit kegyelet, mind megsnnyi ténye sők a hazaszeretetnek kebelünkben vslós folytonoa ápolására éa fenntartására nézve. Éh ezt a szeretetet nem annyira ajkunkon kell hordani, mint tényekkel bisonyitsnunk, s mi a hasa »legkisebb fiának is tehetségében áll. Mert valóban a hasának folytonos emlegetése, még nem bizonyság arra, hogy ssi vünk ben a hazaszeretet lángja lobog. S van egy neme a patriotizmusnak, melynek hatása és vaj údisága
TsirczsL-_I
Észlelek Byron életéből és költészetéből
Álom (The Drenm) czimü költeményének alapján
Irtait b PDlgirtagyleOwn fölolvasta . roptál Albrrt.
— A ,1b1b° eredeti tárcsája. -(Ylft.)
I y i drpjim whlch ni ast b11 b éma (Abnom volt, a»ly ; ■ói rolt Bféma aa) —
Byron; Oukm {
Változás jön aa álom szellemére: a lelke ejtsen súlyát kereső vándor hirt hall Al- ; btooböl a szeretett és mégis oly mostoha hasábul. Máriáról szól a bír, a ki olyannak adta kezét, ki nem szerette, — nem azeret-hefis öt Ugy, mint gyermek-sierslmsse hajdan, aszal az ésö, forrongó, n.indenl odaadö, lázas szenvedéllyel ki is szerethette : volna öt? Máris hazáiéban él. messze, ezer | mértföldnyire a vándortól, körülötte vidám ; gyermekek, ooso'ygá angyalok, éa mégis boldogtalan A kscaérság büahödöti, a hír j ssotanru, fSióo-eofesslelö, elégtétel s köliö szereinkre. A boldogság ténvesöi magvas- , nak s férj, s szép gfermekek, de hiányzik j ss össsekölő kapocs: s szerelem Mária : k ebiében szenvedés, lassan elepedő bánat j ütötte lel isnyáját: arezáa a fájdalom állandó ssinszsts, a belső küzdelem sóiéi, ijesztő j arnya s asoábsa as assr-kék szemekben, ma- , Ivek a köMl easyiaeor rtogaJiák sasW álaao- | éssiéha boldegsSgriw, t ündér világiról* seok-kü a sasbéen Mélázó ssevekbes nyugta- I
I nem annyira nagy szavakban, ékes I phráziaokbau nyilvánul, mint inkább a polgár eaendee éa zajtalan tevékeny-aégében, a mellyel azon szűkebb körnek szenteli ideje és munkája égy ré-asál, s mely kör inkább igényli as ily'zajtalan munkásságot A patriotis musnak e neme az úgynevezett lokális patriotizmus.
Es legkevéabbé sem zárja ki a nagy hasa szeretetét, a melynek fiai-nl büszkén valljuk magunkat, s a me lyért életünket éa vérünket feláldozni asent kötelességünknek iamerjük. Nem sárjs ki. aőt feltéle neki.
Mentül inkább teljeaitjük köteles aégeinket azon azükebb hasával szemben, melyet szülőföldünknek nevesünk, s melyben életünk nsgy * rémét vagyunk hivatva eltötyeiú; mentül job bsn felelünk meg sson igényeknek, melyeket tőlünk s köx-ég, melynek tagjsi vagyunk, a város, mely bennünket polgárának nevea, joggal követelhet: annál j méltóbban felelünk meg egyssersmind s nagy hasa iránti kö-teleaaégeinknek is, ason haza iránti kö-telessége'nknek, .mely bennünket ápol s eltakar.'
A vidéki városok fellendülésének, felvirágzásának leghathatósabb tényezője s localis patriolismus. A hol es a közaég tagjainak, a város polgárainak szivében erős és szilárd, ott a városi és községi intézmények biso-nyára oly slapokrs fekietvék, melyek azoknak nemcsak fennmaradását, de folytonos ée biztos fejleeztését is lehetővé tessik.
Hogy erre a lokális patriotismusra nsgy szükség van, ki tagadhatná? Hiszen s vidéki városok nem nélkü lözhetik akármelyVk Jakóauknak tevékenysége közreműködését. Csak en- I nek s gyökeréből fejlődhetik ss a közhasznú tevékenység, melynek nyomán mintegy varáiaütétfe kelnek ki si áldást terjeestő anyagi és cukurális intéz
mények, mindmeganynyi feltételei a j nemzeti élet biztató fejlődésének. Ne I kicsinyelje senki ast s zajtalan a nem Cnyes elismeréssel járó tevékenységet ipelyre kit-kit ^aketaégei szerint s lokális patriotizmus köteles. Vidéki városaink egyáltalán csak ügy tognak virágzásnak indulni létlöltételüket j képező inléaményjeike^ csak úgy fogják n^galapiihatiii és gyarapítani, ha | polgárságuk kebeljfbenlnenllll nagyobb ' mértékben fog mégsaijárdalni a locál- i pstriotizmusbol fejlődő azon közszellem és közérsület, mely külső buzdítás nélkül is, s külsői jutsüom és eliame-rés reménye nélkfil is, Önsetlen tevé- i keuységre, személyes áldozatra, aőt aok trkintetben az ttnmegtagadáa nemes erényére serkent te buzdít.
Ne kiceinyeljé senki est a ssjta- j Isn múködéa^ ezt a csendes levékeny-séget egy szűk körben, mert itt ia j megszámlálhatatlan áldások forrásává válhatik. Mert aki annélkül, hogy erre | tehetsége éa életviszonyai hivatottá tennék, szélesebb körű levékenyaégben fecsérli el erejét, az hiába fáradozik; I munkája sem a sztlkebb körnek, aem I pedig a szélesebb hazának bkssnárs nem válhatik. Nemi a faladat nagysága, I a melyre valaM Ivállalkosik, hanem a szigorú lelkiismeretességei teljesített kötelesség sikere anja meg a munkásnak legszebb jutalmát.
Homo suq.
A könyvek könyvében foglalt legeimé- | sebb legendák egyike az Illés prófétáról szóló a ki útra kei, hogy az Ür megjele- I nését lássa. Haialmaa nigást hall, a levegőt megreszkettetöleg, fákai döntve, sziklákat repeszlve tombol a vihar Ks az klen? Nem! Fekete lejlegek gomojyodssk a látba- | táron és átlátbatlan tátyojú burkolják a földel, a mennybolt velőt; rázöan dörg a hegyek felett és szemvakijCan czikázik a villám, gyújtva, pörzaölve, Ölte. Ez az Is- | len9 Nem! Most egy halk, édes hsng zendül meg, a sziv leggyengédebb haijsi rezeg-
nek áv gyöoyörérsés kezdi dsgawtasi a keblet. Ez az Isten!
£s a milyen az eredeti kép, olyas sz Isten képmása, az ember; nem a vessbeo-rikarbaa, nem s léiért vslé k&sdatonbes lehet s legalaposabban megismerni, hanem a scemlélödö nyugodlaágban. Csak as a nagy ember, a ki pongyolában is nagy.
Nem s miniszteri palotában, nesa » s parlamentben, a bársony karszéken, hanem a teritelt asztal melleit, a baráti körben élvezeit feszélyielea symposionnál jelentkezik az igazi, valóságos Tisza Kálmán, Tisza az ember. Es valóban, mit sem veszi! általa, bogy igy látták. Azt hiszszük, mondja a »P. C.« hogy legnagyobb ákcziöi, leghatalmasabb parlamenti szónoklatai nem tüntették (el Tisza Kálmánt oly nagynak és ió-nak, oly deréknek éa megigézönek, mint azon néhány szó, melyeket baráti körben, a szabadelvű párt társas lakomáján rögtönözve, szivéből mondott tegnap este.
Kétszer ragadu meg a szót. fibö fel-köszöntőjében az államférfi, a politikus jú-tott érvényre, habár csak azért, bogy az alkalomra a politikái, páliéietet lehetőleg lélretegye. És felköszöniöjének kulminfteaiöja ason kívánság, bogy mindig egy élt. éjletö I eszme legyen a politika és a nemzet vezér- 4> csillaga, önmagában nemes, eszményi, s \ tisztán emberi, itt már egész igéző természetességében. és szerel etreméltóaágában mutatkozik Tisza az ember, éa ha szivet bevitő, a legédesebb sa legkedvesebb érzelmeket keltő felköazönlönek ezimet add! akarnánk, annak ekként kellene hsngzsma; »Homo snm. . .<
Képzeljük magunknak a haialmaa generálist. a kormánynak a nép milliói által lisztéit, becsült és szereteti, hatalmas ellenei állal feli, az egymás ellen kftsdö sokféle érdekek zűrzavarán uralkodó, a korona és a nép tanácsában a legmagasabb helyen álló lejéi, a mint a liberális gárda Uju hősei elöli ecsetelte azon kort. midőn Tisza Kálmán czigánytene hangjai mellett tanácskozott a hazafias elvtársakkal, mert akkor csak czigányzene mellett lehetett lenhangon beszélni, éa ügy mentek aztán a tanácsié rembe. *
Es képzeljük magunknak a nagy államférfit, kinek haját parlament és kormányzás idő elölt hófehérré tették és homlokára s arczára barázdákat vont a közjóért vak) gond, kit napról-napra, óráról órára az emberi erőt majdnem meghaladólag fáradni ás / dolgozni látunk a személyes és ehri ellen- f
lan hervadás Ül, miaiha a bársooy-szem-pillák ki nem ontott fájdalom-könyeket rejtegetnének. Pedig a mull idők azomors gyermeke nincs jelen, hogy sötét kétségbeesésével aavaija, lántoriiaa tiszta gondolatait, a gyermek távol van, áldva azt a kezet, azt a lényt, ki aölét átokba döntötte éleiét. Miért is nem léit azé a bálványozó • gVer-meké? kinek megadta volna az éden boldogságát, s a kinek megadta most a poklok szenvedését A végzet csapong, dühöng as emberiség fölött, sújtva, vágva, s ha olykor-olykor egy-egy lényre boldogságot is kos, csak azért teszi, hogy kaczagbasaon & paródián, aztán össkezuzza azt, kogy a földi lé-reg el ne bízza maafCVtincs boldogság é próba-létben; aj mil^löldön van belőle, csak árnya annak, nogy a földi lénynek fogalma legyen, bogy mi vár rá a méltón végigküzdött lét után Most már mindennek vége: azt a kezei, melyet a végzet Máriának fölajánl!, vissza is vonla — örökre, s Máriára nesvé nincs más há'rá, mint zokogni a múlton, 'melyét^isszshpxni nem tud, ós melyet önmaga lépett szét örüli hiúsággal.
Változás jta az álom tsellemére: a vándor megjött a larándoklásból, a termé-saettöl kissé megbékítve; a földönfutó Childe Harold megtér aarándoklása rajsával és az ismeretlen Hjju egyszerre vjíápirü költő: •I awoke one merning and loand saysell fárnruR* (Fölébredtem egy réggel és hires-nek találtam mags*). Aa an^ol társadalom ujjongva fogadjál s nők rajongnák érti, az angol lelsö-kanra dicaörégénu tart a Kebelébe logsdni, a k|liÖ a hírnév mámorában Oszik. Mielőtt Riron éleiénekI ezen legérde-kerebb és te^ko4áljoabb réaw, a háaassági réaar kifejtenOk,!lássuk, hogy mi leli Cl a-ffjorih Máriáböl:]
Vállasáé )9a az álom sselleaMre: s meiaacbolikaa liültség SMménjiiáse. As őrtll arerelme .hUgys Mária. A moll mag
horls végső gyümölcsét, Mária kaexérságá-nak vértanújává msgassto«ul. Kájdalmas e jelenei, mint a haldokló nsá téli napok al-konyulatánál, önkéntelen khny pereg szemünkből. A sors szigorú, | de igazságos: Gretcheunek vérpadon kell jneghaljria szöfnyü hunéért, midőn megménekülhetne, hogv az angyalok kara égbe emel re Elzengje fölette: gerettet, gerettei! Máriának ki keU ürjtnie lenékig ax ürömpoharat aaáy bánéért, midőn elkerülhetné, hogy kacaérsálának vétkén lölüiemelkedve lelkünkben l^lmagksz-tosuljon. Mária nagyon szerencséién házss éleiében: férjétől, ki saeszélws, derva em-ber/eltálik és tőrt lélekkel Byron felé fordul jnár kétfj a muR örrénjye vsh közlök, melyei ö maga alkotott, lmon nővérének, Augualánsk tanácsára, ki örangtala voll egész éleiében, megtagadja tőle a íölajáplott összejövetelt: És a mennyéi aljuctt lassú hervadás eméssii; a léitek báeg, haldoklik; az uur-szemek lülvilágj fényben ragyognak; Mária már nem a földé, egv kérelmi; vi lág királynője, élő halott: megrenmilö ellen tét a harmadik azaksaa kacaérjáv.aj sssmben. A meláncholia erőt veá a jftndéri lényen; a lélek savart egyensúlyban! tépelődik i a aölét sault caak még sötétebb jÖv<M sejtéi; az élet lálhaiára elsötétül, nthes ifjta egy kék foltocska aem, meN reoiéayt t itene a hitében megrendült kebelbe;a stó em latja aa élei silányságát, |át|á klUfielmei haszon-talanaákát; méft egy vóaagM a ülfkasült isteni Szikra méft egy 1 loblitjnásal ás [4 a lélek, hol előbb Isten lakott | vsdoi, inijly-ben sxijlaj pbaolasmák |ná|UÍdánsl, <)aaae-tiporva, a mi még a tjusbssüh iHBShna-ból lönmaradt: Ily vétel éH |p köllé-aaeiének Máriáiéi
Dé térjüakj vissza as előbbi vállpasikOa: Byron I80>-báo dtaritgéiiMi lelppobt án áil, Losdon leguebtMböláyei sajoa|S|isk érte, többek köst a pb* aaébságknifysö, Lamh
f Károlina. Egész London e szerelemről beszél, s jóllehet Byron szerelme Lamb' Károlina, a férjes nő iráni pialói szerelem, jobban mondva testvéries baráti érzelem voll, a világ nem igen akarta annak tartani. Károlina napa. Lady Melbourne botránytól j féltve a szeszélyesen szenvedélyes nőt, fisz-szehozza Byront fivérének, Sír Ralph Mii-blanke-nek egyetlen lányával, Anna Izsbel-lávsl, aaos reményben, hogy ba Byron be-{ leházasodik családlókba, bizalmas viszonya Káró!inával, a rokonnal, nem fog többé í aaende-mondákra adni okot. A költő ineglá-I lógatja az anii-byronizmua múisájót (Misa Milblanke írt ellene kolteményekeij,ki a bálványozott óriás ellen töl mert támadni a müssa szárnyain, megszereti öt ás megkéri kénét. A szellemes Miss Milblanke visnautaSiija ugyan kezét, mert még nincs meggyőződve szerelmének állandóságáról, de oly gyöngéd a éhizetgö módon teszi szt, hogy Byron ! nem N&rzi magát sértve. Két évi udvariás után ismét megkéri kesét és 1815 január I havában oiiárhöa vezeti. — Byron szerelme i neje iráni a férfiú komoly, megállapodott | szerelme volt, mely neje részérő! méltó vi-; szonzásra talált Ka egyetlen dolgot illetőleg nem valók a Oresm gyönyörű sorai, melye^ | ket az elválása után ismét kibékülni akaró \
költő vtaskantssiitaiáaa lölötti dühében bossu-| ból irt, hogy a világol arról győzze meg, 1 bogy egyetlen szerelme Chaworth Mária volt, i éa hogy nejét sohasem szerede.
Kgy fólév loly le leljea boldogságban, I mely idő alatt a k<ö egészen ki volt cserélve: a aőt él melanckoliában saenvedö tér-j fiu helyét a derült, boldog íérj foglalta ef, ! midőn egyszerre augnsatus havában bebo-I ralt báaasságnk szép ege a, ki aem derűit I többé. Az okok, BNiyek s szép házi beket megzavarták, kicsinyak voltak Magukban véve, mini s sssraooseúta háiaaságok nagy I részénél, de lassan-lassan őasaabalaKMOdlak
Mai, aa oreaág éa nemzet ellenségei, aa eabérek la viszonyok roessaaága ellen vj» Vóö kliéslsasken, — képselfAk napinknak ugyanezen Ttsaa Kálmánt, a míat fiatal awrtaItalainak elmondja, hogy aa éppen elhangcott oatganyitÉéi nemcsak magyfr termé* seténél fogva szereti, de iaare(í főleg asért, mert vőlegényt nótájával kaadfe
fia aztán idéaaOk szemeink elé eaen Tisza Kálmán képét a mini a fiatal haj-nokokhos be*#l, kívánva nekik, kogy a mennyiben mág nőtlenaég átkában leled* zenek. válasasaaVak magáknak olyan vóle genfi nótát, mely úgy sikerüljön, mint az övé*
Homo sum! Tisza valóban büszkén és megelégedetten mutathatja az embert, mely Menne él. A tisztán emberi, mely felköszöni Ölében nyilatkozott, valóban a lag-ndpaaebp, leggyengédebb, legszeretelremél-tóbb, a mit férfi nynjtsni képes.
Legbensőbb lányének kinyilatkoztatása által adja kesünkbe Tisza azon talánynak kulcsát, bogy oly meaés prealige-e van, hogy;a legkülönfélébb jellemeket és aapira-tiókaf felölelt) óriási párt oly csodás ragaszkodással viseltetik iránta, aa állaaférfiiu í Tisza erő", okos, tapasztalt; az ember Tisza pedig egyszerűen ellenállhatatlanul lef
bilincselő. \
méhen' 14 nap alatt ujabb readkltlü közgyűlés hivjátik Öaaae, mely hivatva less a lofyasztási osztály feloatiaitea Iránt kalá-rosnl. ■«—
Itozaonyi Lajos ás éttf<ikt|áraatnak, » valamint fagy és Lsjos ugyanazon tarfalmn indítványa a tartalékalapnak' arány lago-san leendő leiosztására vonatkozólag elfogadtatott. í i j ] j» r
A liilépeit Igazgatósági ragok újra mégválaszláltakj, csak Tfiitössy Bélai törvény-széki birö ur helyébe, ki határoaotua kijelenté, hogy a tisztel semmi körülmények között sem hajlandó újra elfogadni, válaaz-lalott meg Rozgonyi Lajos.
II.
/i fűzol/ójtgylct közgyűlése, janiiár 22-én
Tüsoltóegyleittnk, melf oly kiváló Ion-loNságu intézménynek bizonyult, színién e bó 22-én tartotta meg ez évi köagyüléséi a tagok élénk részvétele melleit, j !
Lengyel 'Lajos, városi főjegyző, tűzoltó egyesületi elnök lelkes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, reámutatva, bogy ax egyetértő együttműködés mily szép vívmányokat képes élesíteni, (ovábbra Is ilynemű működésre biizdilia az egyesület tagjait,
re, kellemes aatbootái szalad jégig, ha rágondoldk arra a tÜádér báli szépségre 4- konléassek és fciar inessfek éssk ugy nyüzsögnék a redouje termeiben] — kik oll megddbbaniolták a férfji sziveket, még ha tízenöi rendjel kéjpepett :jji felejtők csil lógó pántjáéit. Abban i alkalmam! oyilt (egie< as irigykedésre, s iszigoi
mágnásaink legérdekésb ikének, Aridráasy
Gyula grófnak, valóban
léntjaa bálban bö veseiib panziómra, uan i megirigyeltem
aéségél. ö bizonyon érte sulién öregapja
ennek a Szép hazának
elpuaatiihatlan les-
alya) s mégis Oly Ueáátts mijriorbah. annyi
ifjúi hévvel tudtál lenn i nyolca báilanya kezűi akármelyik legfiaintabk válna irigyaégemb ta hajú groj volt j k izpbft nak, mell* nemes ik n tik Budapesten, jiatíea'
tejtlségébeji bálon.
rnegtal űhatt
Egyleti életünk.
utalva i gám is,
I.
•A H.'kaniztai tiszti önsegélyzS-szöretkezet közgyűlést.
A nagy-kanizsai »tiszti öasegélysö-ssö* vetkezet* f. hó 22-én tartotta meg évi ren* des közgyűlését. A megjeleni tsgok szama j mintegy 42-re lehető. A közgyűlést gról 1 Hugonnay Kálmán elnök megnyitván Rei* | nits titkár és könyvelő ax igazgatóság s felügyelő bizottság jelentéséi felo!vssván, az \ tudomásul vétetett s s fölment vény mega-dalolt.
Aa igazgatóság által alkalmazott tisztviselők megválasztása, helyhenhagyólag tu-domásul vételvén, élénkebb eszmecsere | fe)lód6tt sz igazgatóság által érlékpapirok- | bon helyzeti pénz iránt, melyhez fagyos híjon és Uozgonyi Lajos aaólloltak. Előbbi ' ut lejlegelte, hogy a azövelkezetnek nem jövedelmez az értékpapírokba helyezett pénz, < utóbbi pedig, bogy tekintve az értékpapíroknak a politikai viszonyok következtében I való ingadozását: tekintve a sok szövetkezeti tagnak azon gyakori panaszát, hogy kölcsönkérés esetében, a szövetkezet pénz hiányában lévén, olyant nem kaphat, végre I tekintve azon körülményt, hogy a 85 árfo-lyam mellen vett 5°, magyar papirjáradék Vdeczemher 3l-én 79.50-re szállván az egyen- ! légben igy ia aserepel: pénzre lévéo a szö- 1 vetkezetnek szüksége ezen értékpapirokst | eladva, jelentékeny pénzösszeget tlO frtot vessitáne, inkább helyeztessék s takarék- . pénztárba, hol minden 100 frt töke* ulán I csak pO krt veasit, igy a 2000 írton Összesen caak 10 Irtot, a töke pedig ninca kocz-káztalva, hozzányúlhat a szövetkezet, mikor szüksége van reá, illetőleg a tagoknak.
A fogyasztási osztályra vonatkozólag, mivel ez évről-évre kevesebet jövedelmez, a mult évben csak 17 irtot, elhatároztatott,; hogy as slspszabályok 27. szakasza értei-
mely sét túlhaladja. Á kösgv Szánjvizi laazlaltak: A
az egypli lüzoltöazerek nagy aokasá-sok hasonló nagyaágu váro-
ilés foniosabb tárgyai voltak; gáló bizottsági tsgokul vá-tcsecz Jdmf, Ptoaer Ignácz. és Aíantuano József.
Szüksége mutatkozván egf tüzrendszs-bftly alkotásának, erre nézve; Lengyel Iajoz, Knortzer Oyőitgy, Mtorfi jjujos, f'áyner Károly és Qrünkut Henrik urakból álló bizolt-aág küldetett | ki, ilynemfl javaalat készi-lésére. —
Eremmel tüntettetének ki ia melyek azonban még eddig Budapestről meg nem érkeztek):
16 évi szolgálat után: Hejfer József, (0 évi szolgálat után: Tátchner felii, Mársek János.
Ö évii azolgálat után : lengyel Ács János, Doltler József, Gyűri (irátz Antol, Erdélyi János. Mcskú
J/trón, fjászló Jkldizsár,
Lajos, János, Ittnin, Sen
olyan sztétl ahdl anya
■m
Horváth Albert. . ;
A segélj alapra való további befizetések megszüntetendőknek határoslatlak. ,16-rahám mászó parancsnok leköszönvén, helyébe Hódit János Választatott; Bódis János belyébe Ferkó Péter lépiettetett elő, kinek helyébe ismét Scherz Emil segédtiszt lön II. m^Szó parancsnok. Scberz Emil segéd-tiszt Jielyébe Mácsek János egyhangúlag választatott meg aegédiiaztül. .
As elnök lelkes zárbeazédével a közgyűlés véget ért.
Fővárosi Levél.
—• A >Zalá«-nak irja Lvpulus. — Budapest január 26.
Még fülembe zúg az éjazakai mentő-bál aouper-csárdásának Kanizsán is igen népszerű nólájs: >l)ir dur denevér, bennem van a kutyavér* a as ereimben folyó összes kutyavéren, házas ember léiem-
alatt mindig ngyánaát lógja sablonos nael ere el egy tudósításba; i setjr «S fényes mulatsé gon telenség uralkodott egyszer kasztok ki zöíj. já|>an igy áll mjná lünk portra oazlanak: iady-patronessze l vezeti és nlyanokn ból kelült ki a bá bátranfelkiálthatn »Királyságomst ej kellene féjnie attól egy öklömnyi mágáás bálokon, itt f. i. ajhol h korona diialik a tekintélyes számba nőnemű arisztokra okkupálvaj a ezuk körüli helyei. Olt lámád Olyan exkluzív hely) kehokrának tájéka levetette (nem sart)it bán ez ntjm járjs Ahol vantiak aristr vannak, egymással
a szépet ja tiaen-legszebbnek, hogy lonfi ósslozkodhatott l^jíindvegig 4 bodor-iá a págnasferiály-Kuzeam táján léte-szigorú Selkűlöni-skárméljik elite-
bog:
a fia ugyanis hon-
A bpli ludóafó, 4siissjegéiz farsang két 84üilke lovat jlé, nem jnulaszlja megjegyezni, hogy iegvldáibabb leaz-'aiköjjottj ám — az Mert [ja qofpg raló-A MIoe kél cso-há'ijkrd la hol a arisztokrata hölgy a fjoluri öszlály-Az Qtőpbi bálokon Bikhájjd király:
y sr stokra'áéri!»( nem
aksifot akárcsak —? a másikfajta §|J vagy kilenc/águ lády oiimeren, ott mindig i jelé lik meg a liim- éa *zia, >elépfé ujáé röglön 'ászda s balan'yni tribun a »mágnásfertály.* ez mint a Mózes csip-oda csak nz ilébhet, aki uglan, Imerl elité bál-hanem polgári karakterét, kraták, olt maguk közölt mulatnak,pegymáBsal Ián-czolnak, egymással csevegnek. egy láthatatlan, de szilanl yálasiflófal különíti el a kékvéri a közönséges pirostól s még miodig áll e válászlőfal egyik ; oldalán e felirat:
»Az ember á háijón kezdődik* Tagadhatatlan azonban, liocy aj polgári »cana-ille* is igen jól mu'aí e bálokon; csak azt veszem ro*z néven tőle, hogy | nagyrésze bámuló félkört i képel a mágnások körül a feszült kivántshmgeal lesi azok minden mozdulatát, minden IszaváL Hiába. — nagyon sokáig áll| lenn a feudális intéz-mény, egynémely ;nyoma rámaradt a de-mokraczia a lelvilágosuftaág századára ia £s igen kevés eredményük van azoknak a bol jó, bol kevéébbé tiszta forrásból eredő törekvéséknek melyek aj polgári elemnek as RrÍRzlozraiÍkussnl;|való összeforraszt ását czélozzálj. Azj ütopbi, kjevésbbé nemes, kstegoriábaj tartozott az a házasság is, mely pár éweí ezelőtt ||öU léire egy pénzember lánya éé egy nrdéj|i báró közöli. Akkoriban nagy azknzácziól okozott a dolog, melynek még áz a nátiere ia vplt, hogy a menyasszony, ki apja millióinak kegyel-
f aaéböl praedicafummal éa czimmril is kin, kénytelen volt előbb, kitérni »Ösei« hitéből. | bogy atyja rangkórságának válaaziolíjlé le-j bessen. Ugyané menyasszony bugának Irs-gikus házassági története voll. Alfilólagmeg szökött egy vele egy hiten levő, csinos küi I sejü, fiatal Ügyvéddel és titokban házassági—r Irigyre is lépett vele, midőn a bősz apa, kl szintén ugyláiszik a bárónál kezdi az . | emberszámlálást, ámbár e theoria szerint 6 | nem tartozik a kétkezü emlős állalokbos, I as apa mondom felbontatta a megkötött | Irigyet -a hozzáadta milliomoa lányát egy mnierialiier tönkrement fiatal grófhoz, kit azután a kiérdemesült izaádó vagy férj páros viaskodásban agyonlőtt. S most a már előbb férjben adott méltóságos báróné — válópere e bélen kezdődön a törvényszék elölt. Az elválás okául a házasfelek engeszlelhsilen gyűlöletet bornak fel Morál: suior ne nllra crepidam.
Kevésbbé sötét történetlel akarnám e farsangbeli rövid episztolámat bevégezni, elmondom, hogy a mindenhaló színházi kormánybiztos urnák a nőtlen emberek réazére kedvező rendeletéből a legközelebbi napokban vagy hsrmincz operai ballerina leaz állás nélkül. A dolog nem olyan szomorú mini amilyennek első pillanatra Iái- \ szik, mert beavatod körökben tudják, bogy ha egy balletlánczosnőfől csak a^ állását veszik el, még nem oly nagy baj reá nézve —
Vidám farsangot Kaniza^nak és a körülötte fekvő világrészeknek!
Különfélék.
— TArnankiérl aaalataág. A társaskör január 21 -én szombaton rendezeti mulatsága a várakozáson leiül is jól sikerült Fesztelen jó kedv uralkodott mindvégig s az idő a mulatózok nágy sajnálkozására gyorsabban repült, mint kivápalos letl volna. Jelen voliak: Belua Ter ka, Dauacha Ottoné. Dezsényi Elekné Móriczhely, (irun-ner Károly né Jakabfa, Gutmann Vilmosné, Hsrtman Henrikné, Hartman Belén, Bocska. Horváth Etelka Pécsvárad, Horváth Fe-renezné, Hegedűs Margit, Juhász Nándor-né, Köhler Nina, Markó Antalné, Markó Irma, Markó Lujza, Plehei«z Guszt|gné, Pálly. Alajosná. Scbmidt Frigyeané, Somaaich RöJ rinezné, Somssicb Katinka, Tuboly Gyulái* né, ünger-Ullmán Elekné, Varga Lajosné, Wiener Sándorné, Zathuretzky Zaigmondné.
— Névnapi ünnepély a kegyear. rdgyaaanAaluoaban. A nagykanizsai kath. főgymnásium ifjúsága f. hó 28-án délelptt II órakor üdvözölte szerelve tisztelt igazgatóját tőt. Janky Károly urat, név ünnepe alkalmából egy kis kegyeletes ünnepélylyel lepve meg öt a lögymnázium rajztermében, mely az ifjuaágnak igazgatója iránt táplált érzelmeit a legdicséreteaebben tünteti fel. Az ünnepély a következő műsorból állott: 1.) Necnapi örömdal, előadva a fögymnáziumi énekkar állal. 2.) Üdvözlő beszéd, tartotta Fárnek Dezső, 8. oszt. lanuló. 3) HullócsiU lag, keringő Ivanictóf, előadva a fögymnáziumi zenekar állal. 4) Népdalok, előadva az énekkar állal, ö) Vagabundén Marsch. K. J -tol induló, előadva a főgymnáliumi zenekai* által. Az üonepély programjának minden ponlja a legszebben sikerült; ugy az énekrészek, mint a zenedarabok, föliaz.
^eikeTnézTvéf^ mely
nem meri bántani. C«ak Adálól, szive gyermekétől lá|j a váláa; meghatók sorai hozzá: >li thy láce üke thy jmoilier'f. my fair chlld ! A da! sole diughtér of my houseand heart? WHien last I aaw thy youog blue eyes tbey smiled, and loen we partéd, — not as noW we part, Ibut (Iwiiji a hope< V(Hpsonltf-e arezod áuyádéhoz, szép gyermekem Ada, egyetlen gyermeke házamnak s szivemnek? Midőn .utölázor pállalak, szép kék szemeld mosolj ogtakL és jakkór még, — nem mint most, reménnyel távozánkj. Hajóra száll, a tenger aissé jíölvilliuiyozM sötét kedélyét: jüncé more uoon lUe walers!yel once more ! And the wsyes nOund beneath me as a steed Ibaí knows hia rider. Wel-come lo iheir roar sw|l bejjheír guidan-ce, wheresoe er ll Jead fi (Még egyszer a vizekeni még egyézpr! Ö a hellámok tán-czolnak aliittam, mipt a parira, mely ismeri lovasát. Oégyen moramkj Opvözll gyors legyen vezérletük,] bírbóva! vezessen 1). tijeülazza Francziaországnt, aljat Svájczba, a terrr.észet palotáiJaa alpoki jkösé. Childe Harold egy pillanalra Wa föl: végig bolyong a hí takart bénjzteiököni az irójnjain, hol a laviea, ja k{ill bol szí ég villámai bérezi sas emelkedik kj gásságba; végig-tekint anyatermészeten, a a keblén azelőtt enyhfet
éa elmérgesedtek: Lsdy Byron léltékenykedni kesdeit és férjét kémekkel vette körül: Byron lsssankinl- beleunt abba, bogy vákia nézze, bogy mily jó étvággyal eszik ne£, írig öt félelme, a hízástól koplslásra kényszeritetie, éa Lady Byron magára maradi az ét kezéénél —' és sok más ily apróság. A legfőbb . okok egyike az volt, hogy a nyugtalan szellemű Byron megunta a ködös Angliát és egy nsgyobb körútra aksrt istrét indulni nejével Keletre, neje pedig ellenezte est a kalandos gondolatot, mely ason vasut-uél-küli időkben csakugyan as volt. Mihelyt Lady Byron kijelenti,hogy nem tartja he-lyeanek az utazási, Byron lelkének önzésénél fogva tehernek tartja nejét, keserűen vágja viasza, hogy nem is óhajtja társaságát, és hogy sohasem szenet te; napokig nem szól hozzá, majd élea, durva szsvskbsn fskad ki ellene. Lássunk egy jelenetet e korból: Byron kandaHó előtt áll, sötét gondokba merülve helyzete fölöti; Lady Byron belép:j •Byron, 1 am in yöur way ?« (Byron, utad-I ban állok?), kérdezi — a leielet rá: Damt nably!« (Kárbozaioean!) — Ily viszonyok közi azltletelt meg gyermekük: Ada. Neje léi, bogy Byron megörült; haza megy gyermekével félje tanácsára, meri londoni bá-sokat hitelezők és loglslók zaklatják a sok adósság miau, melybe fényes életök keverte Ökef; orvosokkal vizsgáltatja meg, s midőn megtudja, kogy nem örüli, kijelenti, hogy nem akar iöbbé élni azzal a léi fiúval, ki józan ésszel oly bánásmódban részesítette, i melyét csak őrültség menthetne, m Byront bibáztstnnak kell bázasaágában, de mielőtt valaki pálosát törne fölötte, meg kell gondolnia, kogy JByront ugyanazon időben mindenfelől megrohanták a lenti-lelki 'í szenvedések: agyát agyondolgozta a tölte- | szült azellemi munka; idegeii megrendlietle i as opitun és as ékeztet éa; testét megtörte j ta epe- éa májbai, mely aápkérban lőrt ki, | át az összetol férfiul ráadásai hitelezők laklstták szüntelen. Lady Byronról csak aat Jegyezhetjük meg, bogy el lehal képztíni egy oly nőt, ki Byront boldog, Jé lérfiuvá laia volna tenné, a ki kormáaynaai tudta
volna ezen jóból és rosszból sajátságosan összevegyitett szellemet, és a ki így mondhatatlan boldogságot szerzett volna úgy e csodálatos szellemnek, mini önmagának, de Lady Byron bizonyára nem volt az a nő. Jó aaazonyka volt ö, kii nem lehet kárhoztatni, bogy nem tudott más lenni, mini a mi voll, hogy nem tudta megérteni, nem tudott alkalmazkodni e nagy azellemhez. Inkább aajnálatra méltó, mint mindazok, kiket a véletlen magas poíczra emelt, melyre föllünően alkalmatlanok.
Byroni az angol láraadalom, a puritán cant már házassága előli rossz szemmel nézte: 6 költö volt, ki kétségbe vonta a lélek halhatatlanságát és más hitrzikkelye-ket; satyricus iró, ki mélyen megsértette kora legnagyobb íróit; dandy, ki lebilincselte sz egész angol Ihölgy-világot, magára züditva a férjek léllekebységét. Az elváiáai botrány után a vihar kitör feje fölöli; az a társadalom, mely egy év előtt inieoiteiie őt, most aziikokkal, rágalmakkal, gyalázattal sújtja; brutális férjnek; kürtölik: kerülik, mint egy ragályos betegéi'; s sajtó kigünyolja; az utcákon piassegnekx morognak j rá. Gyöngébb lélek leroakadi volna annyi csapás alatt, a mennyi Byront éltének ezen részében érte: snyja barátai sorban költöznek szebb hazaba; ifjúkorának csiilsglénye: élő-halott; beje elhagyja j egyetlen, kimondhatatlan gyengédséggel szereted lánya, Ada távol kebelétől, az öt gyűlölő nőtől nevelve; a társadalom sárral dofaükija: és ö büszkén, márvány-homlokkal áll a méltatlan gyalázat közt; eljár szavazni a Lordok kamiíjába; elmegy a színházba bámulni Kesnt, a ssi-néqz-királylj kitjéve msgát a v^sáélynek, hogy kipiaaiegík {Mitbridátesként a fájdalom mérge táplálékává válik, s midőn a tömeg areaáilaaaátfa szélső lókra hág, nem méltatva azt küzdelemre, eliadnl Childe Harold második ée utoMó útjára, elbagyaloilabbao, mint valahai.
18!f táva»aán hagyta el a küllő erőkre hazáját. Haragos tömeg gyfil a távozónak kecfija körM; a költő megveifl tekin-
infrea' képét veazi •óriásokon, a hó-rökkkalőság jeges bó-mennykö ala-Jitntimtnak,! hol a lonnnabillah ma-vízeséseiden, as ikrsaéáiel, melynek jlalált, [most bánija, — nagyon szép, igen nagy ellentétet képes lelke nyomorával smmben; mar-máij öngyilkos gondolatok kerülgetik a nirtek«p, már rohan a lenekellen orvénvbe: UFarewell, ye opening hesvens! look ónt unon me Ihus reproachlully.— vou were rajt mepni tor me — Earlhl Iáké Ibeáe aÍ6msl«j (Isten veleiekt 11 megniiló egek? ne nézzetek rám oly szemrehány^agi — nem áusaomra lei-letek teremtve — Föld 1 ogsd a be fa atomokat!) t de a lánglélek érős, legyőzi raflovedéeeil. Majd Háüábá Vei mesébe négy,
bol
a kétségbeesett, a legafyasabb
m
(hál közé
vegyll.
A íalazzo Mocenigo, melyet bérbe veit, még Velenczében, a világ egyik legromlot-tabb városában is hírhedtté lelt: háremnek nevezni hízelgés volna a házra és birtoko-, sára, a velenczei nőnem söpredéke tartotta olt összejöveteleit. Már a sir szélén áll a költö, a 30 éves férfin haja megőszül, térdei remegnek sovány testének súlya alatt, végkimerülée fenyegeti, midőn viszonya Guiccioli grófnéhoz kiemeli a sülyedésböL ki pár évig lebilincseli, s nélkül, hogy azért löbb lenne rá nézve, mint Margarita Cogni, a szép szolgáló leány s velenczei társnői. Majd beleunva a grólnéba is, odahagyja kincseit, szenvedélyeit, lantját, dicsőségét, éa elmegy küzdeni egy oly eszméért, a melyért küzdök halhatatlanok: Görögország szabadságáért. De a nagy eszmét nem birja kivinni a kimerült tesl, és a Görögország koronájáról álmodó költőt megöli a láz a boaszu szenvedés után 36 éves korában. A haldokló kiengesztelődött szelleme a szeretett hazában bolyong gyermeke, nővére, neje körül. Halála dicsfényt von feje köré; csodálatosan összehozza benne a végzet kél nagy azellemmel: Nagy Sándor nem bal meg Grftcia szeme láttára, banem Babylon pompás távolában tűnik el; Boonaparte nem enyészik el Gallia szemei elöu^ banem magán a forró égövnek fönséges láthatárába veszti; a költö megtörő szemeit nem hona fogja le, hanem Hellas elomló romjai közt a szabadság sászlaiába temetkezik, és Anglia följajdulva siet megengesztelni fiát la halálban: Missolooghiba.
Az álomnak vége, nincs több változás. fis mi leteaazük a köllemenyt; úgy érezzük, mint na tün dérálom ból ébredeznénk;. kábult agyunk keresi a kedves halmot, a két tündéri lényt,- az ősi házat, a sötét-ar-ezu vándort, az epedő, hervadó hölgyet, az oltárt, a földönfutói, as Alpok hasljái; újra meg újra szeretnők végig álmodni azl fáj az ébredés a száraz, sivár valóra 1

Jémtf énektanár, és RWjW U*rd mmmuét mép ténámémH éfesérÉ. Fárnek nM i- 0M tanuiö Mvóriü fcwNlLw Mm* a«n##li Jaa^f Károly igazgató nak Tft Ivn taaiii^a idsjébea "a Wa éa
Iflhál IfSfti HMIWrft Ifiililil | kurttt* ||
igaagató arnak a* tfjoaág Iránt t&pélt atyai érném*Üt • |andoaaágái, • ts tliaaág n*v$* bn megígéri. hagy bánat is érye őket, éh mm tagaik higgadni, Ah henna, mént ma Aodth Atyphben batarta lanal biznak. PAt. Jfüfcy Károly igazgató sseleg aza vakban fcöizótii Mg R megstalákesási, köszönetet ... amad a tanán karnak, a *zép *zán»-
megjelent ko//,n?égnek • bttw^i ax rfjwukfof minden jóra éa szépre Aa önnepeji igazgatót lelkeaen megéljenezte a közönség.
— éat)llkiMá|. Senseliót kellő •Igyllkoaeág történt városaokhsB. VArinak agyit gazdag kereskedője Hmtétrg IzraA 75 éves koréban önmaga ellen Matt kezet la e hé 21-Aa déiotAn 1,3 órakor ptsatofjr-lyal vetett végftt életének. Az fagyilkoaaág oka legnagyobb velószinftaéggeJ nagyfok0 izgatót taAg követ ke«< ében beállott elmezavar, melynek tünetei a khlóoben altodig zavartalan egészségű férfiúnál az utolsó hó-napokban éazievebmőb vslAnsk. Az nteisó hetet Abbazziábsn töltötte, d^ nem volt ott %«nsradá*a éa haza kívánkozott családja körébe, hol haza tírta - napján kővet-te el a végzpte* tettet, meíynek tragikaa kimenetel* egy nagy kiffrjeítJéeú családot borított gyáazba. Temetése 2ö-én défotán 3 órakor történt meg nagy részvét mellett A család áilaJ kibocsátott gyAazjelenléa így szói: Osv. Roeenberg Izraaloé.sgfil. Msyer-hofjsr Paulina a saját valamint az alülirot-tak éa az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti felejthetetlen, lorrón szeretett tétjének, illetőleg atyjuknak, ipjuknak, nagyatyjuknak éa testvérüknek ftoaeaberg Izrael urnák folyó hó 23-á», délotan 3 Arakor éleiének 75 évében történt gyászos el- , hunytat. A drága halott Miit letMei szerdán, folyó hó 26 én, 1 délután 3 órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni ÁldAs és béke hamvaira! Nagy-Kantma IHHM. január 28-án. Hermina, férj. Leasner Henrik né, Mari, lérj. Breo er Mórné. Adél, Emma és Károly, rruat gyermekei l^emmer Henrik éa Breuer Mór. mint vejei. Leasner Bernát, Leaar.*r Bikán! éa BrenerArmin, mint unokái. Kosenberg-Scherz Liza, Roaenherg- Pollák Lujza, mint nfivérei. Csendes részvél kéretik!
— DeAh rereaei laaepély. A helybeli polgári iskolAban /nini minden évben, ez évben is megtartatott a Deák Ferencz ünnepély nagy hazánkfiának, me gyéok sztilwlének halála napján janoár 28-* án, a polgári iskola rajztermében. Az ftnne-pély 9 órakor vette kezdetét. Grunner Emi' Ifa a leénytanfolyaro nóvendéke a »Balaton Háborgása* rzhaü magyar ábrándot játszotta zongorán Ulánaa Koszi János 5. oszt. tanuló szavalta Petőfi Sándor >A rab* czimü költeményét: Goldlchmidi Klára aleánylan-folyam 2. oszt. növendéke Vörösmartynak A merengőhöz czimü költeményét szavalta. Hoffmann Mfr tanár, Deák Ferencz emlékezetét Ünneplő beszédben bozditotia az ifjúságot az erények gyakorlására, a szorgalomra év kitartásra, a haza szeretetére i,ib. | Azután Simon Jánot 5 ik oszt. tanéló Arany János: A »wal*i bárdok* czimft balladáiét szavalta. Sauer Olya Tóth Endre: »Három madár* czimü költeményét. Végfii (irunner Emília éa Horváth Aveiin, a le-ánylaníölyam két növendéke, Krlel Honya-dy indulóját játszónak zongorán. Tíz óra- ! kor tius végei ért a kegyeletes ftnne- ! pély. — Az izraelita elemi és ke- ' reskedelmi tanodában az ialeni tisztelettel | kapcsolatban tartatott meg a Deák önre- | pély, melyen Bén Samu igázg. tartott buzdító beszédet az ifjúsághoz.
— lagyeaH könyvtár. Mint ot- . vasóiok lapunk oijftn már a múlt évben ér- ! teafilieb, helyben mait év jtioius 26-án in- ' gyenes népkönyvtár nyílt, meg. Ennek mQ- j ködéaére nézve á kővetkező adatokat vet-lük. Az iogyenes népkónyviár 1887 junius W>4uA J888 január 15-ig ö*az«en 2050 j kötetet azol|iliátoti ki 277 ol'áaó egyénnek. ! A könyvtár eddigelé 500 kctefel rendelke- j ztk. Megemlít;ök még. hogy á kAnyrlár kii- I zárólag jeles hazai izók mftveit szerezte meg, s nem bokái lérczmankákat szolgállat | ki Jókai, Józsika, Vas Gereben, VériMy, | Vsdnaí, Mikszáth, Abonyí s egész sora á i kitűnőbb magyar íróknak van képviselve e kdsyvJárbán, melf Ogylálssik hiányt pólói ; fároaookban a ajkaimat szolgáltat jó mfi* vek oivaaására oly körökből 1 ia, hová az j tif munkák nabsaebben jalotUtk be.
- A kla mám tét mii raerelL Katir Frigyes ragcdí (S'íria) leko^ lóköló | mali évben a szombáthelyi kir. törvényszék börtönében, g vele egy&u böntelésöket töltó foooasfevóhkel sfeban állapodtak meg, hogy jóvóbea á lopott lovakat egy senaogymegyei koresMkroabos kinek aeve ás lakása a nyomozás aikereeeéy érdekében most még Na kdsAtbetó lógják vinni eladás végtft. Abg aaábedo't kl Kosár a börtönböl, mét Bádóníáiva stíriai községben 2 lovat lefotf,
a esthkál magái lipodás ok hoz híves Somogyba I igyákezeti, de s bánok sxeat-gyórgyi esémd- | árőhifll Umte»ys kózeéfbeo. boí a korcs-mában efeutt — et/ocaiott. Letartöztaiása aftakaávai egy Hon éli Mihály névre móló I Keeaihety város áltai kiállított ifasolváayt taláKák oá la, melyet áiiKáae szerint áflért, | begy kóMfsbbra ataalMaséh egy eaáfirffr-
1 tál vett el éi éppea ás veit AnMk, ami ét ! igázolváaylM Iev6 siMilyleiráa Kmár sse I mélyétől nigyeá elit. A rasnéflrslgs* hl-I (Auláié átaevsfc bMOádAsa ákál igyehasett 1 lévaira vezetni, mig végre tíMefmes vsUo-> asáat letl, asetykól kítfáf, bogy a eaeadflr-! ség Koaív azétnélyébea egy aetMddmee 16-I kót/M kenten kézrá. Átadatott é bíráaágnak, ; hol alkalma leaz rnssterségét, de esek etart-1 letileg lökéleteatateoi.
— H} amen Sebó l P kapottén ! I Aetal kereskedő e amit aapohban jegyezte
( el ttyertfáoffy llooá kh&mzrmyi, Morgea-| hesser Jánosi helybeli polgári ámolatigszgt-ló mfivell éé kedven leányát. Zavartalan I boldogságot kiváfwnk a HstaJ pér e szép í Irigyének.
Umkmrle/m 1*1 vajak. V. bó Ö-én virradóra Ettléaji János árarakereazt-j uri apát knkortezakaaát (eltörték > abból | megállapitbáftlán mennriaégfi ktfkoriczát et-| lop'ak. k tetteseket sikerült a eaeadóraég-neh, ottani kaaáanok azeMlyében IcHedezat, f kiknél házmotozáat tartván kukonc/át éa az apát nevének kezdAbet&tvel eUátoti zsákokat találtak, melyek jogoe szerzését igazolni nem tndván, letartóztattak éa átadattak á bíróságnak,
— NiatárlHM. Folyó hó 2i-én dél-mn utazott Kozarek bodspeVi hóhér, három legényével városunkon keneaztül Zalaegerszegre. hol a sáriiidai koroMma s .Sorok nevü gazdaember kirablása miatt ata-táriáiís eljárás alatt álló Csóka János, Cseke József éa nejeik eílsoí bűnügyben hozandó ítéletet hajtják végre. A mint egy egerszegí távirat jelenti a rögtéttííélfi btróaág a vádlottak b&n&f yét a rendes bíróságoz tette át.
— Felolvasás. A kereskedő ifjak önképző egylete m«ghivAea folytan és be-tegsegélysó slspjá isvára Fekete József ur, a • Magyar Sálon < szerkesztője szombálon, Ihhm. lébruár 4 én Hsgy-Ksnizsén. a Cnai-no diszlermében »házadig szerélem* iáimmal felolvasási tart. Kezdeie pontban 9 Arakor. Belépti díjak: }f és 2. sor I írt 20 kr. 3. és 4. sor I írt, a líibbi sotok 80 kr. karzati filöbelf 1 frt, fold*/inti állóhely SO kr. Jegyek elűre válibatók Práger Béla or
' gyógyszertárában és este a pénztárnál. Szives fefpJfizetések tekintettel is jótékony czélra köszönettel fogadtatnak és hirlapílag I nyugtáziatnak. A t, közönség kéretik pontosan megjelenni, mert a íek>lvasáa alatt az Ajtók zárva tártainak. A felolvasást | lánez követi,
— Bál. A nagy-kanizaai iparos segédek betegsegélyzÓ egylete 1488. évi január
| hó jW-én a »Korona« vendégifi termeben a ! fent nevezett egylet javára jótékonyczélu I tánczvigalma! rendez, Horváth Laczi jeles j zenekara közreműködése mellett. Beléptidíj i személyenkiní 40 kr. FelQlfizetések köszönettel logadiátaak a hirlapílag nvngtáztat-j nak. Kezdete esti 8 órakor. Felhívjak a közönség figyelmét e jótékonyáéin viga-iomra, —
— Wagner hangTerseny, Nagy müélvezetnekr fognak részt aei lenni, kik
| február 6-án jeale a »Casino« diszlermében ! megjelennek; miitor is egy igen jó hirnév-! nek örvendö |m&vésztftrsaság, mely kizáró-I lagosan M agner-féle zeneszerzeményt pro í dukál, enröpái kőrútjában várositokat érintve, Itt szintén hangversenyt ad. A társa-I aág személyei a következők Hadser Matild i stuttgarti opéra énekesnő, Nagel Ottilia, prágai zongom művésznő, Ttferrn Emd a | szent-pétervári udvgri színbáz hós tenoris-; tája és Kraase Fezdínánd casseli operai i énekes A másor igen érdekes és pedig; I. rész. I. a) Ramáncz: »Tannbíiu^erből« b.) A lanonezok iár'/.a »A nürnbergi mesler-dalnokokból* j zongorán előadja Nagel k. a, 2. WolJram li éneke 'Tannbánserból* bary-tonsolo énekli: Krause. 3 Kiss AlmA: Ln-hengrinböl, sopransoto énekli Hsuser k. a A műsor májtodík részéi a ' nagy mester legntolaó munkájának 'Walkürnea* egy töredéke fogja képezni a követkefceó szerep felosztással; §iegmund tenor. Titerro Emii Síeglide soptán. Hanser Mathílda k. a. Hund ng, b^as: Krause Ferdinánd. A zongora részi Nagel Ottilia k. a, viszi.
— Uyeraiek eltfadáa. Rosenberg Ádám zenetanár egy nagy gyermekzenekart | állított össze, mely febizerelvé minden goo- j dolhatö. hangszerrel febr. bó 5-éo vasárnap | d. u 3 órakor a *Cásinó« dísztermében a | nyilvánosság elé fog lépni. Ezen főkép a i gyermekek részére nemcsak érdekes, de ! tanulságos előadást ajánljuk á szülök figyel- ' mébe. —
— Hiereamélltmég. F. hó 23«án j délután Baksa Ferencz bánok azt gyötfyi jlakos saját logatán az ngjnevezett Bodaya | erdőrész be/ment fáért; visszajövet a fival rakott azefcer lelbornh a a kocsi alá kerüli Baksa Ferenczát agyonátötle.
— Iái nevesé*. Bon Samu, a helybeli kereskedelmi iskola igazgatója, a nagy* kanizaai kir. törvényszék területére hites j keresk. köayvbiráló mákértönek o#veztetvén j ki, e minóeégében f, hó II-én a! törvény-szék dőlt ftz esköt letette. V
f Halálaaáa. Leaujtó ospás érte a tapolaai rritek családot. Frisch Lipót, a bácsi Frisch és Piák cség főnöke, <j hó 22- | én délntán 2 órakor életének 3« évében j rövid ateflfedás után megháli. A fiárék fér-fiu, ki • |kei)sélitfllHi|Íián megéfdamlatt becsúláabest réssesfllt, as őaz elején kezdett | betegeskedni, 4 gondosabb ápdáe ezálj hazament osahMj* körébe, de a lefodeadééb ápoiáe sm bírta öt as mtaék Mgtartaai-
Tepoieaai | Ittiié PMéh A40 mwt Ivéfál gyásza [a Iplfrumthee. Syegodj^í békével.
— Jk aágy kaatual ksreshádö i^aát ónáéfzö smfBti jáJteJ rcmécMt legn-lábbí bsagvirisJy atttMiávnl a k^verkaző
tak. Mmí iimmmé fél Moáez $ Irt- tmr tt, Imri) Hezaó éti kr. mrr Ignáez 1 In Us kr i*y 1 frt, fttbfc Armsn 40 ár, KaszterMdM AMfc i Irt 4* kr, % Irt.l Faflfii Mér 00 kr.
ltHMstié*4k Henrik I frt, L spsnger Leo n. 40 kr, (jotdbameser 40 kr, Wtéaz Fi I Irt, ÍjnM$áf Híma Tódor i
Székely Tivadar! 10 ár, Híréb e? Háader 10 kr, Bergt JM ** P H**1 Ádfjií 90 kr, Zaeker J<aae{ 40 kr. Hmdi Lipót, 4f kr. Kaatmáon |AII)erj Berzeacae. S0 kr, H\*n Méla, 10 jkr, iedi VdaM 40 kr, Koaenberg Mibáit 6$ kr. fferzog Hmm 9> kr, id. Deatarb Ujoa Mi kr. Ben (beim Hébert l frt, Fogmkak az Adakozók az egylet legiorróbb kőezöéetét. Hzékeiy Tivadar egyleti titkár.
— Báéagyáiléa A aágy kaaizan) pei-gári egylet (ebrnár bő; 2-án d. e. 10 áfa-ker tartja meg rfadea j kózgyttéaét- Tárgysorozat. I. A vámsztmány é» számvizafkló bizottság jelentést. 2. |A köitaégvetés meg-állapítása. 3. A választmánynak az építkezésre vonatkozó ekteneiurtásé, 4. A FawsíIi féle telek megvétele iránt kötött szerződés jóváhagyása, b. |lnökt választartny, tisztikar Ir számvlzsfAló bizottság választása. 6. Nefání indítványok.
— Felalvaaáa Cgensegen A zalaegerszegi iparos ifjak önképző és beteg-segélyző egylete felolvasás, szávaíiat éa énekkel egybekötött fánczvígalstat rendez, \r\,r b. melynek mftsorozats a következő /1. Dr. Wekerfe LáAzlő kir taafHügyeíő er fe^otva-*á»a. 2. »Ob! he azép az aratöoak* énekli Laky Péter ur eg^l. lag. 3. Kiss Lsjns pdg, isk. tanár nr azavaílata. 4. 'Népdal egyve-leg* é»ekli Miklós Ferencz nr egjl. tag. b. >Vékony héja van a piroe simának* énekli Prem Alajos nr egyf. tag.
Irodalom.
KI#iaeUal felhívás .Uúmáiy h I rima" czimü útirajzra. Mint ntirajz író, nem ismeretlenül lépek a fJ közönség dé. Keleten járva, megjelent *Konslanlmápo-lyig és vissza* ctimü aumkim, mely eddig két kiadási éri: jKyugtá felét, egész Parisig ntazva. l87B-ban| kiadtam »Párisíg és riassza* czimü könrívcAfcéínet (delényi Szabó Lajos 'Párisi utmotaiój-jávai együtt;smost 6 szentsége, a rqmai Hápz jobífeoma slkai-i mával rendezett Il ik zarándokmenetiel Európa déli részén viiék Nápoly-, illetve Pompejiig. Ezt a római utamtt írtam most le vallásos érzelemmel |6szintén szólva, nem tudományos kiadvány, de biztos kslaoz mindazoknak, kic e szép utat megtenni ! szándékoznak, édp vinizaemlékeztetőaz ot'- ■ jártak ré«zére a lehéiői vonzó és ismeret -terjesztő a (öhijíeknek A kiadványt Ü | szentsége igen sinrüli srczképe díszíti. Folyó évi márczins feftban di«ses kíálliiásban jelenik meg, ügy, bogy * húsvéti nagy napok alalt Hómábst zarándokoló lll-ik menet tagjai már haszaálbaflsák., Előfizetési ára | fSzve I frt, disikötésnen 2 frt. Gyűjtők minden b példány niAm tiszfeletpéldányban részesülnek. UlánVételeS megrendelesek caak ismerősöklöl fogaltatnaz el. A nyomtatandó példányok mennyisége iráot^vaió tájékozás végeit kérem az élöGzetj^ek mielőbbi megtételéi. Öt példánijól kezdve postai bérmen-iémel küldetnek. j Aikaaniiag megrendelhetők: a) »Éonstant nápoiyig ea vissza* Ilik kiadás, Ani 1 frt b) |Psrisig és vissza* ára 60 k|. e) ^Ptósí olmntaló* ára 6» kr. K kél utóbbi kiadjvány pó szolgálatot leaz mindazokoak, kik !a kóaélgó párisi világki-álliiás alkalmávall oda nlaznií szándékoznak. Nsgy Kanizsa, jsápár 11, 1883. Hazafias tlazieletlel Bótorfrd/ajosja »%alai Közlöny* j sÁerkenztöje.
— Á >lagyar Oraaágaa Jléhf-azetl Cfyeail9< bari közlönye, a "Méhészeti lapok* imikar ix. évfolyamába lépett, a annak f. élj l-sö szánéi s kővetkező gazdag tárlaiomma) megjelent: Kéhészíár-sáinkboz. Juhász Pál, ajkd&aő veterán méhész (arcdéppel). Ln méhek [ingerlékenysége. Par szerény észrevétel, visszhang ta-nos Pál *Neiszer rediviVns* dzimfi csikkére. Egyesületi élet. Méhzaopgá". Kérdéaek és feldeiek. Uvéfszektéoy.ia bdritékOn: Történt befizetések. Mondani vsl& Tájákozésul. a méhészet, a melyet az oncjágos egyesü-' let oly kitartó bnzgblootmAl és szép sikerrel szolgál, áz énizáff közgazdaságának egyik fontos ágát képari, mely épen az egyesületi működés! folytan, már házánkben is felemelkedett e Iküliaiöi mébéezH magák sávonalám S caak nagron melege^ ajánlhatjuk minden mébészkenönelí hogy as or-azágos méhészeti é^yetfim li gsági kötelékébe belépjenek, a mire az ei yazerü jeleni-kezén is elégséges. Az egyesül ti tagjai, számos más egyleti dpnytől éttf intve, évi 2 frtnyi csekély láfMjgi díjért i szakszerűen szirkcsstotf egyesöfetí ívi ki slöpfít ki bér-toenieaen kapják Tagakgra jelenÉeihetni is orsaágoa méhéraetl ei lyesöi M elnökségé-' nél Hudspesten (kk í mtb gyen a), i
— 79 hrajerárérl egy egész W mpr% bérli egy jü rmrktmm aéym kt*f* tflemtéht képes pstttíkm aapinpef jÉrnM : a KM tá*kV*4. mIt Hvhpmnm Wo-émmrr f és Tm. bp&t 't hóeyvsf eeedéseT^ kóvyv- ás bMep-híndíVlnvmaláhM jsiea* sssg, - A *K0 üJSÁÍi- mmmtim etiot-zéhí péMkát 'kárét, asrvós káériínml, lm»-kadatba eré^ytyel kfzd a kaza IsaldnyágA-árt, s m boa*eaatartó sMfyar iai araiméért. A nagy fnídol ktűá, kegy
bogy olvaséíank i§éaféH mirém tehíatatbca taljeaen kielégitse ügy a tórérm, mim as ország és a WtUá mmém híréi népenként híven és gyorsan késdí. A nmrémáé mm ■ mmhméul oif kkiuté típMd Ém&réljn, Eisahivií readktvtt érdekUmnt/i, —» tiífe-ayire a ftoérmi SrféS aterífái, rmmyé& kégS. a sselyeh béfht által wm|Ui élvezhető eépíóe nydvea *mmk megírva Előfizetési áfák Uiém 4J0: egy negyed évre Z& és havonkánt 75 kr. — JMst-i imfuimú kárhúuk tyy hétíy úwbi HUH nek, hn < lop kmAtitiadéa jflniwftá, IV. ker. tiarkm*tym a. Z. &.) temúaf lmom fdixőtittM. m
Eőzga:daiág.
A *Tbc t.reabam életblz4aat-14 IAr»MAg Uaétaksa Elötthah fekszik ezen éiétbhumté társaságnak ; jonijss 2#-áa beieiezett 39-ik fizidéví jelentése, mely ez 1887. november 29-én tartott rendes közgyűlésen a részvényesek elé törlesztetett, melyből a kővetkező fflmoesenrn-mokat vesszák át. A lefolyt év eredménje rendkívül kedvező vob. Ennek lolyáM alatt ! 6124 biztosit ári sjáalnt nyújtatott be 5^038,22^ frank értékben, nebböl S444 sjáa-lat 4HJ01JM) fraak btztomtásí önzeg fogadtatott el, melyről a megfelelő mennyiségű kft vények ki is áiKttattak. A jntalék bevéiel, á visszbtztomfáaokrá kiadott bemrg levonáaávaL 14,779,357,61 frankra rágott, melyben az el*ő biztomtasí év 1,725,75844 ; frank jutaléka is bennioglsltstik. A mérleg kamaiszámlája Inakra 'ragoti,
: s a jutalékbevétel bozzá adásával a társn-ság évi bevételéi 18^78<309,# hrv+ri emelte. Az év íetyáM alatt a társaság álfi isi kifizetésre malványozoft éld biztosit Aáí kötvény követdéaefc 7^)98,706,46 frankra rúgtak. A kibázssiiási és vegyes biztosítási szerződések, stb. követelései, melyek bsiár-| ideje leiárt, 2^97^92, 29 frankot tett ki • Kötvények visszavásárlására 1^)9126T,7I ! frank Adatott ki. A biztosítim és járadék-| alap 3^0,230,10 frtankkal emelkedett. A ! követelések főösszege sz fizletév végén 97^72^36, 66 frankra rúgott Tőkebtiekté-i tések ; 20lj22J>ő frank az Angol kormáoy-' nál értékesítve, 1.220,697^2 frank az indiai és lelepttvényi kormányoknál biztonságban, 1 I5^>49.988>4 frank idegén állasoértékekben | 2,W9,700,73 frank vssutrészvények. ebőbb-ségek és kötvényekben, 28,837,238.64 frank vssnti és más sdóslevetekben. tS/Afy&iJS? frank háztulajdonokban, melyek között Bécsben és Budapesten is vannak « társulat nak házai. 9,023,15*,03 frank jelzálogban éa különféle értékben 14,914^71^8 frank.
Üslet.
Zagf-Ksskns, 138^ jweár Já-és.
Az r héti phwnSZMiü sas afíkatonk kWmi j»-batán. A potitíkai rázeojok ■nkiráHaihM Uva-z£M> fordulat állstt bt ii^aaéttagta a busánk a jdnlíkfijiM pÍMsak«i asposkéat ssgyskk faroSk-biM mrmrtéúk, mily mák annyiba is iakáká vaH b fofjáMal, nsrt nWiAskós az áafc as kaas. «abk iéi áu triajhf aokkal irigáklak sást a tíM rmml&B. A ttargakn aa émáMsk éf»á n igaa tmküjmk mtmkMÖ, nnt a kivitel tfttfc-le* a atpiui, u aatrák silail pedig nág «Mb> ttt aagjr adwaskáBMtol biraak ia aaaál Mifl hm «*aMtasak a awtaaiakáál akatká árakra SMtf a NnstAalat kdjaeto m a Idnt* l^tsévMIsnlk Árpit aa atwW idötea ttíamtnt imyifci laka-tatt eladst, ée oak igaa okaá Inka. •Ikaha az •Mig káaé iliskvákash sSittwé rwSilat latt islaáMtlfc. ni kSMabss as árakra san valt bá-IjánaL A ani ánk a küvatkorfk. baaa éM—7 fct. ér/m i-H frt, rata áJO-AJO tea^rí 5JO-ÖJO Zab 5.1«»—>140.
Szerkesztői üzenetek.
19. i Baáapn. E aaÉana vAásatt. T. naaliliinlatal la MoHalUt tksSiliti 1 káfjSk. bojgr htcai dalgnntaftat, ivMünfttf U-kaMag bgkéaikti oCMrttk raggaüg ■iiiiiii)wit kwaáafc jattatai
v Njrilttér*) .
Tepellts djiifyBé
Atilla nlczá 2. az. a. '
a főkapitányi bivaial által engedélyezett cselédszenö intézetet alapított
Ajánlja* magát a háziasszonyok figyelmét*, kiket lelkiismeretes készséggel fog kiszolgálni 90 l-l
•) As a rvratkas ktaWtakárt aa* gán fchMaigat,
Felelős szerkesztő:
Vil«á Láltl
linaczilli gyoffiorcsappík Wiesbadeni tf**?^
M 0 A nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaság 0
Éüírx^HE gocitorunntn-szappan 0 ^ w 3 y 7* io t**^ ö
J1 Q XMII éri readea hlifjllé^t X
i i melyhez i I. 4 növényeteket ez intézet hivatalon hely akiébe tim- Q
i iiárha H lMMeB'tArM A .. ' X
Eg*-®™*'' #a ** ígm*gmtUáK hHmimi— o Tanáeskoiáal tárjak mrrenéje O
KaeAalé e**a r,*fyti«ik*». tmnérzén* mtlteíh 0 I fc|nr.|i megnyit** - A közgyöléa, jtgyaftOnjr bitelearté X
Ot^fA msriétttlii fjimartiitMlkd * wí**im4*ni ftMbbranM mmppmm, U *Uf< 2 ré*gvéft*e* kí:«lölá*6 X
liaríaHiék f< Máaaa zií A vtlAdiiuto' ■ k++khrmmn+m alkal »] K ,, . -. , , 7 i# « _.< 1 t « i »
jJSS^ M^nST.lS SSSSS' . Ma****, X A £* t^mMg é* MgyeM-bnotuági jelentéinek feMwW W
•ikM» fc»rí£«kfc* fc»tí pm*fiA*" iniM í* • »>* »*yágxki*i ténHtmk m,*km onUi « U 3. A mérleg elfter ie*zté** - a* r>«zu|lk megállapít** — aa W'
s x wteií'i^'^M^ iss srss^r'.'ai'í ^r*. • o * wa17.aK.MH* MM utw ig
M* H»»f.fc kA»r*aja«déjiii«» i,«mmi -M *mt.«n*k i'&M O 4. Az alapszabályok értelmében sorrend szerint kilépd 16 igaz- v
v«Wí »teMfk«s k«pka</» ^ffhmmittén, J^'i at ♦« uké'mn+mktl x tanár***. valamint a 3 tagból álló fel flfy etf-buatuág helyett Q
^ tSlifftft "ÜSK I X a4oknak isméií megválwztáaa, éa pedig a aorrenden ö
KAiaés g?/«?*x. Jfrrraa/j, Xkrta Tikfw gyégju. . Ar» 4»rmUnkimi to kr\ u lévó Herényi ffóeatff. Blau Fálr Itaineberg Jakab, Löróger larael, Q
te '^nulZJS!^^^ , , • . /U . ö Maachanzker Jfór. Hebetz Albert, Btem J Már. S*mmer ááador. Q
____22LiL' Wiesbadeni-kutwroda által, Q Vágl^r Károhf és Gmmaim Sím&n, ez >if/.bbi elb-láloziaa Q
VI Irftfcatfeatoa. Q folytán beWott f'iacbl Hál igazgafcfoégí Ugok belyeif 3 érre, míg a Q
A J: ■ >t ^.tsrí^i "t&Jf'JSS: 0 3 Wfliryelíbú^laá^ taí helyett I éri időtartamra. Q
a irgjmnn , ^ ^ Q 5 Netáii inditvámrok , {S
\ SZIVARBA PAPÍR 1«i i-5 > X J " X
W b M A ili U A A A á t *V - V * I. r*«xtr»j»wk líjjila lí lliHifc ^milil h-j*. W
A t'AfXkDf O Mn fcw 6-ik •}** 4W--M <* Matt* M Mátff tx síét* Uijw*i»k*% ÍJ
i v* ia ah m no 1 q k k ^^iitrimgTu^ ^ ^ <>,r*"< 11 —* —* o
LE HOUdLON Kral valódi Karo,ínerrtnJ» &oocxxx>^
rDávids-tbeájai -—- . ~
rTT hírneves ésjénak bizo- .
OtoMjtítik oí ulámimAlél. ■ 1 ■ fl I HUJtftJ fi+'p* j) f ddOtf jq
I pspjri «fr i fohi, <Jr, K. Usiwíf. Dr t nyalt mell és tiidóbaj- pI^ojeqifeji aaeseiatis iimm ss ÍM nysisiledl stisse z» ^um 3 S
JUpjaftsoa imft M vsgyHaknk keik- aB iVH*; ,bai» t7«n»«Wkn#k ;! w ^T "ICI "
•Imi sjtoijkk ki«s»« MísMéfi, «m«i V CP V" ~ szenveflOKnea „LJ ^ ^ , 1 -
é. mtett, Wf7 ámtM 1 .17/1 Kr.|«»IMI 4 ■Wlwy |f>uio,34», «,W f
Ul^st^ts. §5» IIK-SS 1 y . A tU»H 3 J .ikftffwspsy 11 íjstiumfty Í
Sí«00/aaÜPT5! ü ií^ A»s«»«ik ISdAk-j^knkí. ó» kkUmtm oJy-, tUír, 9 Ce «i? ^UftfJfío/17'tf*Mortá '*JfJ
E IfcSTI teái S]„tan. is huruinll. tiAíybJl ia m> w 2 l\~ K n(ui n «fiw«n n» 'ÍV Z
lie^cgglart Jgl^ I í'^'V^lTHÍ^^ ^ ^ « wy c
^^.r^mr^áTíSSit iíSÍS S '^ze^dacj gtunveiuoie eiej-ddoa: -xcr s
^^^^^^^^^^^^^^ o^to r*, m.Xk,~tiriuk immíHtk-km Ugtiwi* t ] J* ZZ Uh I my
k«/fi..»k*v» ««4.'úi4« S0«ki t*ij«wM. Wf/n. ; ; i^zsvdSoj uuaqjEuv sj^-édoj -JQ J,
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^ SfT rttif^ljik. «l 4« IruHMIái. Utal- g : —m^i wlru i|»ii mi<(|«| ay nty*J-<) *mn tiniMp) «a»X u q f
Minden ^^ X OS l«W «? UJ l qqg«W Ot UJ I Jtoao ;uy
maifvar liáxlarláabiin Kr«iralaai"lUraiiaMiiMUi"Da«M»4*«a | ai^i-ddoj id 1 i
>n<ab«iMi>«.k k*SMfSlHi Mj1á» C " t"'1 Mr*"K"««H l"9f9% « *» irtn< it^!^ fra M
divattá vált már a roxua Otiwlnt i*Mi£f**kin tlslramSMt kék ni* ^ • 'fOtPf^rUt^m • »í«á«v/ 'fnm ^ f
^^ _ l*>n «éil^|Qr«iSMt t kkbAÍcMMK»iá*Mi 9 - * iq|a#fwi« ct í
J-jfíTlCiT WkfcnnAlui. nt< ksytljwvk » lírwl i«lf»<ll A '•qAfriÉ^W iBWfjtiwi í'fVI pt^atmt* *< Mff^r? m^tíJ •
Karalla«ii(hall Mk«M»-ibca t.jcs.4lrvHAf, 5 ^1! ip aH l'l 0,1 ?•*>/ //'V-; J
1 használata s nemcsak azért, mivel ''^Sj*- ' | V; j j S8|9}.Z9m}8Á6f j [ j "4W__j
I magyar gyártmány, hanem mivel _ » a 31 |
aroma, illat és az alkatrészek kifő- aéukruz«rx»k ■ejo-óju-si ^_^ ,
*___• é . ... .#» ch o«k • kifM, jAi iHwri t«kfc b«l- i* UlMdí _ , „ . .1___J; ______-- '
gáatalan minősége tekintetében lö- orVífli ^ksMt tMitiis | r • -
lulmulíia kere«k^delmttnkben elő Fürst vasczukoija folyadékban, EM emlrék maiyar
forduló összes kávépóllékokat w^ mmUl lt „ „ . /
LENCK-kávé kapható minden fílszer X^t^^^t^a^ , SOlfSl6^611CHOrZO ifOCm
és csemege kereskedésben, s a nol i Mw \u,'i atet eo kr "
még nem volna vagy a készlet el- f G-astroüliail. Tikk kmr fciestffMt aat^s ttiejfcee* >*>
foffvott volna, a t kosönséff köve wcwww^iAa^ tai)Ak. Htj w»lfajr»k|^i<l#|{ »«r r*g kihwuMt k B*piU)«k féfclwrir* dUan n fóttiaU kithk
• ' , , HlisSfrifjtur *«frAfjUlaa»*aaai, tmémt*' a bnzú kni kíw* mg'ww *»s »ti ér Ily lapjai cscli. la tAUaaár távSl ru ktsaMi Dim
lelie mint magyar gyártmányt iMUMMég.. IiAbjA^, sfmmrg*rm*U- és ^tfma b Mtf. A ki««k • Jífk^Mi ajn>m**T*jtl IraatMt ki ss érték)*'
Mintákat kívánatra illír) etl ás wmmréfés aIIm. 1 a»«f ara T kr, k^yjkí emrtíkalí ílmiij k«été#éi n»fí<M tj»ttu**}n E kiits<t»*is té«y«k
... T*tirat TArcjif «ly iii^kniraík »tft'i'rUr* brrtak, aalfrt aisdtftki. a kia^k Urwly acaii értékpapírja waa fciwjkra
bér meni re küld. * ™™ a ^^ (,rítjme, ^.í.
I-e.K U H. Sopron pótkávé- ,r.kér a.^-.^ Pr*aa... _ m|n - márt ^
gyára, hová a megrendeléaek ia in- , T* ^
teendők ÍJ3 3—15' I S«as«i todaaaaaairk adett értékpafárak aMigi salaMeaaji kasáaraltaMnMi és aa«aieiai ax
J ®® »<«ui kaxáaakai rp évea kclll.
■MBHBHMMMBMM^BMmMJ .1 ■ ■ i ........ 1111 in 1 1— ■«■ ■■ Méll^xlAwk tálát s HrtftkAlaa kvi kaaáaaak aUtrlrll mm éTtékpapfrjait aakeai
. __ _____1 [ jtgyiikbn IckSldaai J»a|j' axasrfljma Ujtlrstaaí. Ax allaaAnáaift JAaé éri 10 kn^exAr di; t
tajtT Mataatalfáa/s/alJ vagy — a mi lagalcaAkl - kélyffWa np tqnwk i»-*JWa toatt; fcikkMaai
VlJbJJl^il^ililjtiOjbti^^^^^+^^^+V Káért éti kkli>k ajtagtát a 4» kr. ért afkaSisS íijrél » aarKtai értaaW*. ka Talaaaiy ta-
la>|a«tía aapjáij kosatati. Ha rataaalj aan^ya itko.Ua kasatik aAri IcsélWa kAidok
2 Ezennel köztudomásra hozzuk, bogy $ommer József ur lenvn f " éa vléM. E R N Y E I A. H. ESKÍ.V
f dáaa folytán Ügynökségünket Nagy-Kniilm és kOriiylke réirtére > '
4 ( I Mt^ l'roapertuaoU blvánalra Ingyea #* hérmenlre.
í WEISZ és LEDOFSZKY í '' ........... —
1 urakra rubézluk át, kik mér biziositott t cz feleink ^eaedékes dii R HA|M ^-í^aaMllA wnmwnmm aa la^akkl
j nyugtáinak beliajláaéról is gondoskodt.sk ' >f lflClV CZlSAiOlIft PADll A 16&10DD >
• f Budapest, 1887 deczember hava. )f ™ FF öl
t Teljes tisztelettel I Ezen minden c/igaretlá*Ara nézve nagyon foolos kérdés márv
1 ÁZ „Allter" ÉlCt- tl jarai-ÉIOSitÉ-lárüláí It 1 ^M^^fir ^ ' ««ah rrU^ni. 'hanem el^rendü lüdominyos sxe-
I ■•u>r«tué|i vMéragyaakséga. H űgfKjgXfjf i'iCT mélyíségek ftUal örsrehasonliioit vegyehnerések -alapj&n a tor-
I Kapcsolatban fenti birdctfeeel 9rr,»est szolgálunk mindennemű íelvilágo- ff K 'É ^^ kötó|1 •
I tásaal, úgyszintén sz általnnk képviselt társaság dijkonyveeskéivel, (Pfoepert) ff "J „L6S OemiereS LartOl'CheS
T és bangsnly07znk. Aoj/y u htldlrtdrt Hyrrrmrriunyrl bizfotiloitak az ,Anker*-nél p P Brapnatelo Frérea aArából.
| az ulM étekben az én dij 24- M\*át kapták otítolék gyanánt, ggerméktnzto Jt ^si na^MjsSiR^nvf 65. Bouieeard Katmanz,
4 ríiátokndt pedig a ngertméng eddig áttaa a biztomtatt tőke 30* ,-át tette irí.j U P JHjHKQnlu ajind jóra! könnyebb i logiobb ezigarettapapir elismerteted Mivel
i Nagy-Kanizsa. 1887. deczember hé. II ez már lAl^i khzl Dr. l\>kl tanár Állal a bécsi vegytani egye-
I Kiváló tiaztelettel ff bt pjHP> temen, Dr. Liebermonn tanár a budapesti Állami véeyki«*rieti
I 92 I 3 WEISZ LEDOFSZKY !I r ■ÜÉMB5'™ *iUmáM ,önök§ á,,•, ®<*É,,,P«,0ÍÍ tol Ileyka
Tl........... ... X iá? rnBnT !■■ VÍ' Hygienia-tanár állat a prágai nén^. egyelem en etéaxaéfügyi
W)f X axewpontból flfsbh fiasiehaánlitA eegyellzht a lehet", legfénye-
' "" * * 1 ". ......ii m - i -rmr - rrr-r- ■ I^ZIMSflSS^^ ^bh eredmény korenáxla. a mennyiben a 9tea derfúeret Var-
rn 4 ->i5 12* É^ í ^ilfjli e?41 F -6 A riBKK^CUTHPfflT' lonthez* cxigareitaraptr 7**/..el kftnnrehb éa bogy a do-
• I IJJbl I.lx 113 ® *! ■ MWJ IljLyQ111 ■'''1111 W-^HŰ M idegen atlairéwi tartalma*,
'SelHillSi llíílal . t^-lfisl ÍC4I I -Ö I P //íBaBlTlBipt » kegyelmezeti papír - íWi^í csak azon papír,
£ *fi "f gtS^zfftin i nasH J^^^laMail ilynek eitqiieuie mellékeli rajibot hasonló és Brannztein
i^IffiiiniHSii;]*' HíkhsíP*AE^B riStiÉtóHi^^^
A tS E l^lfli-f-?8 4 U-fl*1!! ÍBíJSír 3 ml \ 12á(£vm0HBFy A r^«t*p*pirjninnk és eaignroUakittlfmuk nagyban
IllMllí tl- ílicSiJ 'ircltli "LlM li^ ■ •mim ^h.
II*? {S4 ? Hl áf I k IlJIr I Jf r Irlül § I ^ — ! Bma».trl» Frérea
1 2 f,lí iá i'íilriillri'tail^áS I 'tTCSuíír
1 ^ ^ iu Tt1< ■ 114 nilloti, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket árat
^■■^■■■■■■■■■■■■■■■■■^■■■■■B 1 é6 1?— tiló kereskedőknél.
...... ! U 1 i I 1 11 l!-;-;—"T——i--- i. - 1
NyjoÉiatolt Fiacbel Fülöp lapiulajdonoanál Nagy|Kaatz«án 1888.
■ f J ■•-mn—aaawb": . •
léríatzilli gyomorcsoppek
Wiesbadeni Kochbrannta-szappan
A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság
folyó 16&9) évi febnttr bó 7-éa HMti 10 óvakor tartaMfja XMII éri re méta kizgylléaét lyhez a I. eá rtievényeeeket aa intézet bivalaloa balya^^ébe tiaz-taietul aMfbtvja
oi igazgatóság
gyárlia WliiksétB'társa éa as Igasgsláaág áiltalalaa rlifttSriéaf asallaO.
Ti|ác»kezáil lárgjak terreiéjf.
1 EÍíi/ífei niefifyífáa. — A k&zgyőíési jtgjtAflsyv hiteleaité
Í're 2 réscvényen ki elölése
|j iz ií|aztp4/Hkg éa f«l0gyeU*'bnAtt«ágí jelentéanek íeMrnoám
5. A mérleg elAetieaztéw, - as osztalék megállapTtáMi, — az igazgalóffág én MligyeM bizí/ttság ídment^e felett határosa* boza*a!
4, Az alapettbályak értelmében sorrend saerínt kilépd! 10 ígnir gatÓNági tanácaóa, valamint a 3 tagból álló feiflgye!£-bizottaág betett ujak, esetlég aaokaafc Miiéit ir^válaaztáaa, - én pedig n aorreoden lévó tíeréiiyi jlM Bláu Pál, ÍMimeberg Jakab, Lövínger Iarad, Maacbanzkerr Bór, Pcbott Albert, 8tern J Mór. gommer Nándor. Vágnér Károhf éa Gotmann 8tmon. íliefóleg es nióbbí tlhoUlotám folytán beWotl Kiscbl Pál igazgatóaágí tagok belyeii 3 évre, míg a 3 felügyeli;bizottsági lag helyett I éri ídótarlamra.
6. Retááf iniitránjok. ^
tofytrt íJA f. fa rrasváayiaak lgjféaMi>»Halaik, akaaiat MtavacMaf^rtkothfyé ík-í éri kkraár M Aík MMit ééMMS %—it r* Akti* Z—é étiét *x sláwf anÉSá.
Xaglaf^asatii, bgf ax íáa^aakéfyaá M-á M aorta' isaaaxalí aaak as MifilkS klaaá réaataajé a WfMfcékg 4 Útfal anéa aínMt ' Jwt—2
áaeáalé adaéea fyéyrsisrtártoa.
A valé«laáf>
ík*a haaxAAlatl «taaltAa*a inai k<zr «s I'aawfWt Oa-
i kapkavt JM^SMiMh, Htidfyhtú Mi B, Kpécp-Haar Vlatsa Ai kkwsf mU, Kérta Viktar gjAgyas. 01 gyégyaa, Angf-htjom ■oitmlxti Mm A, gpécjw
i;Kral valódi Karofínentr
Uávids-tbeáj
ffaoczía gyártmány
tMC- »i»)»f<»?« la^ifafla] • ,
* 0 *r ddo^ J<]
jjojsqrfe)| m»iai» inain sa aa^v^MTtiatif mtrji i«jstsíMI «ma z» ^um 3 •Al o« iry •^TTBdd'ezai^tr^iigTZ "^CX
aau^f aa* unéliatfivA a* aiaéw fH>a yafg f
"Wl "f ('^aau) |^aia|Xaj i(|
. wai xv 'darai ■un una« >Í <I»J tuii tíf
•üt ce wy 7.íxhUÍO/ <-'(?/'<(<jo(fj .///
[(— | otftft xa tfjcaaq ^mmdbf ifftft* w jyy
hírnevet ét Jónak bizo-
nyait mell éy tüdóbs}
g papért ár. I. J. Pakl, ér E. Laévig. Dr a Llppaaaa arak kéaai igpataal vagytasArak kSIA-alaaa ajáalJAk kHáa* artaXaéga, akMlat tkataaAga Ai aariatt, kagp akáa mai ArtaAsaa aapag iImm kakkar^ra, 1S—3S
IfsoöTSESTÍ
ban szenvedőknek
'>51 ZZVlinzy
-\Wmd2o) uudqiBuv aisj-ddoj JQ
: MIA^ M mi ifa^fn i|M| ua^ af jtytPQ *rnn 'afiirraq akt
•J^l 06 lespl <9 f Ot V) | ^eag láva
^zfAfrzt-njjaipviiY 8[9j-ddo^ JQ
■ *4m% xr fB*i|foiii|< iM^ltj 1 •»
nay iHaiwS i^qkj a jítít«v/ 'rumi aatnlty
-1 arf^aafp
'aqabpisj {■■fljlnW pi°tuM|* yfawaf af ifM
ÍJ*IBI tflUMp ifTf JSaa ^i^mwMiAa íré] jft»ji/ifl{5{ tWWI >19 of ili^ sjaMMfi
im>- j j S9|8tzauj[aA6ij ;;
Minden (yar liáxlarláabiin divattá vált már a
HraltalMI Harallanlkatl DktM»>lkra itíxhaUtatuk toxnnyaljori; aaa«k AUjtáa »lkatA^ raataa aiakn ianai|«eiUn atálraaoinat kék asla*
(ilkaaxnAlai, Hf« kgjaljanak a M KurotliK-MthMlI IMtlé»ikra L
kávé
használata s nemcsak azért, mivel magyar gyártmány, hanem mivel aroma, illat és az alkatrészek kifogástalan minÓaége tekintetében fölülmúlja a kereskedelmünkben elő
forduló összes kávépótlékokat LENCK-kávé kapható minden ÍÜazwi éa csemege kereskedésben, s a boll |még nem volna vagy a készlet el-logyott volna, a t közönaég köve tel te mint magyar gyártmányt Mintákat kívánatra Ingyen bérmenUe küld.
Xienék M. Sopron pótkávégyára, hová a megrendeléaek ia in-tézenddk. 83 3-15'
valjakaa alkiráaMa é» hfjtfyuil tbámgjtm kiiny-
slk - tNMXastaaitaai Ai**akalJ*sak. t'émrgéafiiég, g frkérkér, klh
vélfkAr lérg g/ftageaég, a. a.
■<4«aai>aM ■álkrtaprgrlt taQesMi aMgjoAgysl-aak a kifaa, jéi kawrt é$ túkk éa xAliWdí *nmí ukifítíiyr.kti)! ajintoU. vlrtkxtllé
FUrst vasezukórja folyadékban,
Dr. Ilagar m&lja mrlot aUAHHra,, wiáj Förat Jéaaa/ gyégywaréas Aital PrágAkaa s „Fehér Aogjal* h a — kft javltra. Egj ixeg Arai i frno íix, '/, itag eo Ar.
* a-astxop!h.an,
kltlsfl tvbxjtvT étváfplalaaaégakI, «Méaas> kail^aaég.. AAayA*-, gaaMrgérwak* és U«aiaré|éa alka. 1 Itag Ara 7A kr,
Fürtt József
gyégyasaré* a ,Fakér Asgyal'-kas PrAgaksa.
fftraktArr tOiJÍ>K JÓ1MF.V g)régpnaréaxaél Ilu.lapMi, SlrAl;-alru l» -Uut.
Elaé saitrák aiagysr
Ezennel köztudomásra hozzuk, bogy ^ommer József ur jem««n dáaa folytán ügynökségünket Nagy-K'nnlm é% kOriiy^ke részére
urakra rubézluk át, kik mér biziositott t. nyugtáinak behajtásáról is gondoskodnsk. Budapest, 1887. deczember bava.
Teljes tisztelettel
Ezen minden cigarettádra nézve nagyon fontos kérdés már n a kétségtelenebb módon bebizonyult.
jj Htm Arra rrkláaa, hanem elsőrendű lodományoa aze-I mélységek által össrehasonliioii vegyehneréaek alapján a tor-
18 falómban elftlordnló jobb minóségfi C7Ígareiispa|»rok közölt a
„Les derniéres Cartoiches'*
Brapnafela Frérca gjArAkéL l'árik, 65. Bouierard Exthnant, ■inójáról könnyebb t logiobb esigarettapapir elismertetett Mivel ez mAr tfttyi kftzt Dr. iW tanár Állal a bécsi vegytani egyetemen, Dr'. Liebtrmann tanár a budapesti állami vegyki«érieti állomás főnöke által/ megállapítod 1887. jul. h6béo. Dr. Bayko Hygienia-tanár által a prágai néni. egyetemen egészségfigyi szempontból njabh ftasgebaaonlité fegyelmezést a lehelő légiénye-sebb eredmény koi^náxla. a mennyiben a pLe* dtrniont Car t louches* esigarettapapir 28-TPL-nI könnyebb és hogy a do-í hánylöslhöz 28-77*^al kenotéb idegen alkatrészt tartalmas, | mint a többi vegyelmetett papír — Valódi csak azon papír, I melynek et iquetije mellékelt rajihoz hasonló és Brnuntttin | Frértt cxégei viseli.
f A gyár ezigarHtapapirjainak ás czigorettakSrtlyeintk nagyban | e)áru*iiása végen.
Ilriiiiri«ta*ln Frérea saját csége elad Dtafan, TL ker. Sogtrlegam 8. ss. a. raktár-nflloíi, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket árut 46 lí— 80 siló kereskedőknél.
aagpararaaágl vMértig}aékaége.
Kapcsolatban fenti hirdetéssel örfineat szolgálunk mindeflnemfi felvilágo-tásaal, ugyazintén az általnnk képviselt társsság dijkonyverakéivel, (Pnaspert) és hangsúlyozzak, hogy a holálreetre nyereménunyrl biztorítottak oz ,Aníer'-nél az . it told étekben az ért dij 24~26*\*dt koptál otztoUh gyanánf, gyermék bizto rílátoknál pedig a nyertmény eddig átlao a biztooitatt tSkt 30* % át tette ki. Nagy-Kanizsa, 1887. deczember bó. -
Kiváló tisztelettel
92 I 3 WF.IS7 é. LRnOFfi71CY
auéHávram
Nyjoaaatolt Fiacbel Fülöp lapiulajdonoanál Nagy?Kaaiz<4u 1888,