Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
12.22 MB
2010-06-03 11:54:51
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
336
2336
Rövid leírás | Teljes leírás (361.47 KB)

Zala 1888 június

Politikai és vegyes tartalmú hetilap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


Nagy-Kanizsa, 1888. junius 3-án.
XV. évfolyam,
Ui m m m m n ■sarkamtéséf t
J Márta;- ti DaNlaér-aMa aatHa
I Ka iaUmmlA i In nrilMt Haln vosat-kni mlnain Malimlfy
fi nutkifttal Vtnahia-aUaa 1.
I MmnMIm tavetek csak Iznart kutk-Ml hfttatwk alj
Italrat&k vtwisa nam kllrataak.
>n — in -iii nr-jn
ZALÁI
IPolitllcai éa vegyes tartalmin, lietllap.
A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyes (ilet az Alsó-mtrreközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szövetk. hivatalos közlönye.
Megjelenik Nagy-Kanizaán hetenklnt egyszer: vasárnap.
Sp~nz rp nmir—ib. JWR
!T Klj&rtECTÉBI iliti' TT
[I Ittaa lm.....I H - ás. 11
R m.ra ......I .. » » fi
H Hajyidhra . . . . I , * • []
a
Dirlattaak Jutinjroian aiailttataak.
Arfaréai a aptb blvatitw kMelaéan* 30 kr Mlj«ídl|on (alti 100 «% I W. aaaatal aladai axéirt
IflltUr patftaora 1* to. m m ' zzx : m ~ tn
Szó és tett
Talán eehok a föld kerekségén j nincsenek annyira divatban a gyűlés, a kongreazszns-tartáaok, amint nálunk, Bzép Mngyurországon.
Szüretjük a társulást Sieretjttk hallgatni n szép dikcsiókat. Szeretünk j dikczíózni is;
A legutóbbi országos kiállítás alkalmával több volt majdnem a kon-ITreazszua, mint a kiáljitáai csarnok, Ügyvédek, orvosok, hírlapírók, ven déglősök s akárhány elfogadható fog-Lilkozáa ciak azerepel Magyarorazágon, talán valamennyinek képviselői tartót-' tak egy egy kongreszuuat
Olyan sok azép izó, olyan sok „nagy horderejű" indítvány elhangzott azokop, akkora volt a lelkesültség a I dikcziÓkbsn, hogy az ember azt hitte, I no ntioat azután minden bajon segítve | lesz egyszerre. Hatalmaz egyénekből szervezett bizottságok küldettek ki, ! országraszóló reformjavaalatok keresztülvitelére. Ez volt a szó szereplése! Eddig ment is pompásan minden.
Elmúlt az országos kiállítás. A I kongresszusok oratorai hazamentek a i mindennapi foglalkozás csendes verejtékezéséhez Az ügyvéd vitte pöreit, az orvos kúrált, a hírlapíró tovább küzdött és ... ollózott, a vendéglősök tovább mérték a rossz bort is jó pénzért. Az indítványok megmaradtak a türelmes papiros sárguló birodalmának; a bízott- | ságok tagjainak képe egymás elOtt elmosódott; és maradt úgy a hogy volt; a régi kerékvágásban. Ez volt vsgy inkább csak volt volna a t e 11 szereplése. Ez már azután sehogysent ment
Így van ez nálunk sok helyütt és sok mindenben •
Vagy nem mttködlk-e egy ilyen sok szép szóval, sok azép reform•indit-vanynyal mQkOdő bizottság a mi aép, a mi páratlan Balatonunk érdekében, különösen pedig annak Fáltenyészete érdekében is?
Ez is tart gyűléseket, ahol szomo ruan konstatál tátik a balatoni halállománynak -megdöbbentő módon való pusztulása; ennek meggátlása okáért tétetnek indítványok az orvhaláazat szigorú ellenőrzése iránti 8zéphangii jegyzőkönyvi megkeresések, mennek a azolgabiróságokhoz, „miseerínt a járásúban állomáioti csendorseget a balatoni on halászni szigorú ellenőrzésére utast
tani ét'... a tObbi.
Ide is, oda is megy a tok megkeresés, fölhivás,' buzdítás, hogy igy hogy úgy. Ez a szó szereplése Eddig a sOld-aaztal mellett országrassólónak látszik ar intézkedés.
Mindennek daczára azonban egyre fogy a halállomány. Újra gyűléseznek, újra okoskodnak, hogy hol lehet hát az a roppant baj, mely oly megdöbbentő módon pusztítja a hal állományt?
E sorok írója egy alkajommal szakértő halászszal beszélgetett e tárgyiban, ki elOtt csodálkozását fejezte ki, ihogy a szigorú intézkedés, az orvhalászat erős meggátlása daczára sem szaporodik a halállomány.
,Nem fog uaptyrtflni, de ki ii pusztul, uram — szólt a halász —- ka a sürü nagykáU haimálatit be Hetit tiltják'
Azután, elvezetett a Balaton somogyi part mentén egy helyre, hol iszonyú bűz terjedt szét. Ezerekre menő apró süllő rodhadt ott.
Azok az apró halaoskák a sürtt nagy- hálóban mind fenekadiak ; a ha-
lászó ember azonban asak a szebbjét tartotta meg s az apraját a partra öntötte ki, hol mind elvész
As üreg halász haiárosottan kimondotta, hogy a hal állomány nem az orvhalászat állal, hanem leginkább ily módon posztnl, vész.
A balatoni hílása-szOvetkezet egyik legutóbbi gyűlök alkalmából küldött is ki néhány tagot tapasztalat szerzés végett; de erős az aggódásunk, hogy ez a kiküldés ,js csak azó marad, a tett pedig elmarad; mert e nagy sürgősséget kívánó dologban semmi, de semmi nem tOrtetat Tárgyalva volt a halászat kérdése az országgyűlésen is; szabályozva lett törvény hozjUilag a hálók használatai is ;j de a aürtt nsgy háló eltörlése iránt f indítványt senki nem tett; tehát ebből bizton kOvet keztethető, hogy a tapasztalat szer késre kiküldött Uraknál a tett elmaradt
A Balaton hal-állománya pusztul tovább.
így van ez ktllönben egyéb téren is.
Gazda-kongrfiaakua volt legutóbb: Nagy-Kőrösön, melyen az elnök: A'ii rolyi Sándor gróf] egy igazán fontos és gyakorlati módoi ajánlott gazdáinknak azt, hogy aj ihol a talaj minősége megengedj szántsanak egykét hüvelykkel mélyebbre. Ez Által bővebb termést kapunk a ily módon ellensúlyozva leaz a gabona rossz ára Olyan indítvány ez, melynek megértéséitei nem kell a gazdászat terén való tudományos képzettség, csak természetes esz. Bizonyosan meg is éljenezték érte s derék elutjköt hsnem szért s mi magyar foldohivelBnk csak igy vonallal sem fog .mélyebbre szántani. Marad a gabonatermés a szokott meny
nyiségben és marad a gabona-ár * szokott rosszaságban.
Megyünk előre, haladnnk igában, de elmaradunk teltben.
Gazda kongreaseneunk aaőayegre hozta az úgynevezett „elsőrendű gat-dasági érdekeket1' is: a közmunka és közutak rendezését; a lettraktárak és msrhssó kérdését: tétettek szép indítványok ; de szért nagy összegig lehetne fogadni, hogy p. az oly fontos köz-I raktárak fölállítása is még igen sokáig fog késni az éji homalyban A azó elhangzik, a tett elmarad
Moat még igy a divat nálunk.
Feleletit • „BCDAPEHT" eslasi újságnak >A Budapest" májún 29-ki 148, szá-mábsn sokon veszi tőlünk, hogy lapunk előbbi számában mindéri commentár nélkül jeleztük, hogy a budapesti német sztntársu-lat tagjai néhány vendégelöadáara városunkba érkeztek s mull szombaton • Franciilon >-hal kezdték meg előadásaik sorozatát. Nézete szerint egy szerény kérdési kellelt volna intéznünk városunk illetékes hatóságához, »taljon nem tudja-e, hogy Magyarország ISIdén, vagy legalább is Za'avkrmegyébev és N. Kanizsán egészen lelesleges immár a német színészet, vagy ha annak a hatóságnak ez iránt uinci érzéke, nem h illott-e legalább arról, hogy a vidéki magyar színészet országszerte nyomorog, s azt hiszi-e, hogy a német ssini előadások engedélyezése által a ■agyar színészetet istápolja ? atb.< Erre nekünk *a kővetkező válaszunk ván: Ha a Hudapttl oly figyelemmel kiséri Ispuakat, akkor tudhatja azt is, hogy a >Zala< mindig állá*! foglalt a magyar szinéssstérl,nem síünt'meg buzdítani és lalkeaitsni a küzüfi-séget a magyar színészet pártolására, s nemosak s sajtó utján, hanem társadalmi utpn is felemelte szavát az állandó acínhás
Tdrcza-. Tekepálya tanulmányok.
Egy bánatos elégiában; (iőrögország istenei (Die (íőtter (jriochenlnnds) busul a németek nagy költője Schiller, a görög világ enyészte iölöll. Sivárnak, ridegnek tartja a jeleni, s kívánkozik ama derült, azép világnézet után, ipolylyal a görögök bírtak, s mely oly derült volt, mint sz ö örökké fényei) és mosolygó egük, melyet benépesítettek islerekkel, s dús tenyészett földjük, melyen minden batárnak, minden forrásnak meg volt a maga istene vsgy istennője.
Igaz, a görögök életében sok volt, a mii megirigyelhetünk, habár olyan fa volt, a ii iliöl nem igen kérnénk. Más idők, más emberek I KB'.tölk elragadnak még ma is, művészeik gyönyörködtetnek mindenkit, s kittek cask sgy kis (ülése van, s tanuló ifinságunk la e>get izzsd s Homeroa, Xenophon, Herodot atb olassikuzalk praepcrátíöja köztien, Szép vonássi voltak a görög nemzeti éleinek, a neveiésOkben volt vslsmi, a mi kétségtelenlil máig is utánzásra méltó, habár évezredek lekazsnek a jelenkor a az ö •irágzási koruk között, s habár bizony msi i/spaág nem érnénk már be oly egyszeri) rszköaökkel, s minőkkel beérték ők.
ilijjív a testi sra kifejlesztése egyik nevelési főelvük roll, hogy a gymnastika mint as s czélra szolgáló lényezö rend és tervszerűen Dseteti, s hogy egéaz nevelésük ai sssihstiks szolgálatában állott, ez kimagasló vonása s görög nemzeti jellemnek és málhásra méltó példájs a jelenkornak Is. A mí víaznnysink azonban, sgész nsvslte-téaDnk, állani) és társadalmi életünk, sso-kásalilk nem olysnok, hogy a tssti erő ki-fejle^láséi előmozdító gymnastika sgyéb legyen, mint pótlék, mert s gysrskoek kell, hogy nevet Is sdjank. A ml ffjafrik még egyens^en állani sem tudnak mfhqeo torna-oktalás és gymnasijkal gytikorlal nellett, meri a mennyit egyenesedik abban a pár S'Qkén ktssslwtt urában, melyei tor/lagys-
i korlatokkal inkább kinna-keaerveaen, mint I gyönyöirel töltj annyit görbül Írásbeli praa-| parstfól'nsk eliészilésénél — agyszóval a ; hazánkban divö tornaoklatásnsk kevés hsaz-; nát látjuk. Útját ál|je itt száz és egy körül-I mény.
Re veszem észre, liogjy tárgysmtdl eltértem | visszaérek tehát hosiá, minthogy I gymnastikáról van szó, hal teszem azt agy j tározairói bukbntjzesel.
Egyike (I iMssehh gymnsstikaí gyakorlatoknak a görögöknél as úgynevezett diszkós dobás volt,
A történeti! korban lögyakorlei volt az a gymnaaiuBokban és palaaslrákban, a császárság Idejében Ronitman is. A djakos pedig nem volt égyébb egy érez, lenoseslaku, középen vaslagalfb, koronánál, olyanforma mint egy kis pkiss, melynek doháss nsgy erőt és nagy Ügyességet Igényelt. A ki legmesszebb volt képes ezt s levegőben elrepíteni, s'z volt a gyöstea. Előre, egy klasé jobbra hsflotl iMttel k)s msgssiston állott a diskos dobó. Jobbjában tartva est visz-azsteíé vonla keijét égést s válla arányáig a azután gyors ivalaku mnsgásssi a levegőbe röpitetie dískosát. A (l akos dobé alakjával ökori képeken gtakrsn találkoanl.
Egy kldtikél hasonlít ebes a ml leké-lésünk. Jé arögyakorlai, melv ügyoaségst, erőt minden essfre leilételss. Nálunk nyári mulatság, melyet soksa és joggal nsgy alö-szérűiéitől élyesnek. Valóságba demokratikus játék, mély kiegyenlíteni képes az orz-tálykülömbségekpl, s mindsnklnek slbsimat ad. hogy Dgvességét, erejét, msgstarláaál a legsseblr oldalról bemulasss, A dialtost a tekézéssél a golyó pöloljt, msly nehésnek sokszor elég nehés. Tskésö tárassá|ol Igen érdekes nézni, a s figyelmes szomlwö sajátságosan érdekes tanulaányokal tehet a le-késés alkalmával, ha as egyes dobálókat különösön figyelme tárgyává leszi, Ide jegyzek néhányai as én megflgysléselmböl. A •Kríegs partié' már Siervaakedell. A sse-rspek mindkél félről jjj vánnsk oestvs. Ki vaooak jelölve ag)engébbek, a kik a telibe aMnaek, a tekepálya ismertebb höiiel,
kik a bal vsgy jobb pldali dámára tudnak otéloznl; kl ások la, la kik a veszély esetére a becsület megmentésére rezervbe helyezik magukat, Az a gyerek is, s kl a babákat állítja teljesen át Van halva lontos pozlolójának tudatától, a nagy buzgalommal I állítja fel a babust, nem as esetleg bőven kínálkozó jutalom reihénye nélkül. Elkezdődik a jálék.
S most figj elein I
A Szerencs s kozdff előlép. Mosoly vonul el ajkán, a mintl a meglehetősen nagy golyót kesébe ? xzi.l A pálya szélére áll, lábával a pálya d iszkéját érinti. Látásik bogy közel aksr lenni a bjibákhoi talán, igy több esik. Egyenesén áll mitít a csövek most lettmell a golyói 'igy hogy as orrával egy irányban áll, mi st meglódítja, a >Sehwung< aaonban gyengi villa, egy Ideig egyenea irányban halad * jlolyóJ de mire kiérne egysserre balra hajlat i a nélkül hogy kárt tenne, ér kl a Mlyn Végim S ei történik háromszor egymásutaa; tannak a kik ügyetlenségét sa|nállák, as ellenpárt azonhnn őrül neki, sót meg Ik dióéért. Es ai utóbbi tatssik neki legsevésbbé.
Érdekes nrczii Italai ember all mosi a tekepálya elé Előbb végig lekiijt as egész társsslgon, tnintha azt ttíoadaná, én rám nsm togtnk (ily insgjsgyzéaékat lenni, mint az előbbi • dobéra. «T
Doliáaánatj ígaván sajátságos jelleme van. Valami nagyon iracieusoek nem mondhatná as ember, de|kélaé|iklenOI gyakorlóit dobó. A golyói sssnsdon fekszik tenyerén, most ujjal kéztj Ingja s leguggol ds hirtelen egyenesen áll, a nagy erével kidobott golyé végig lát a daakkánjegyéMa vonallrányban halad előre s sálról érmtva as eisöt, rendre hullanak a többiek] Is. Hetet dobott. Kgy lányos mosolylyal fordul as ellenpárt knmn lysn meditáló embelrete, a kik azonban |é okokból est éssrevanhl mm akatjáki
Alaosony,1 söetök ember kerül mosi sorra, mindig jk) kellve van, örökösen mosolyog, a habár fejel atr • dér f£tj|jt meg, aroza pírja atMhaaudtolja a larmészst ieo-des mentiét. llleMl difiim sgy kis Msi-
tőre van szüksége, megiszik egy pohár sört, s keiébe ragadja a golyói. A legnagyobb komolyaággal, mintha miut népfelkelő menne az ellenség ellen, a pálya izéiétől 6 lépésnyire megáll, Előle ki keil térnie mindenkinek, mert ha a golyó fékevesztetten kirepül kezéből, nent áll [él érette, hogy valaki hetekig ne nyögje. Kicsiny szemeivel (égig nézi a páltál. Karja lódító télben 'van. Egysserre neki szalad, mint aa ebes htr-kas a tálalnak s fulás közben* dobja ki a golyói keséből, moly némelykor talál, snk-azor nem.
Legazersnesésebb dobók aaok, ki egása non chalance ssal engedik át «a|ukat aa erőt edaó mulatság éjvtaeiéaek. A jé nem-mérték s a golyónak olyatén való kidobása, hogy es |ierdül|ön s as egyenes Irányi, s menayire lehel megtartsa, legbiztosabban ve-aet osélhos.
1 C»iik helyeselhető, hogy hölgyek Is Vjjtg* ttok réaat e mulaiiáglian Igaz. hogy égy kicsit gyengébben dobnak rendesen, mm igen futnak neki a pályának, a oly tróvel iwtn bírják neki lódítani a golyót. De vaanak a nők kötött is olysf ügyes dobálók, kik hesatsbb gyakorlat után meglehetős ügyei1 ségre tesznek szett Ctakhugy ehet a tnea-térséghez kis é kényelmetlenek a modern divatú iiiől öltözetek, melyek a t>t|hs)oUU! majdnem tshetetlenné teszik. Talán asérf terjed oly lassan a ttfli tornászat, mart a divatos öllőset ennek nagy mérfkben ulját állja, lévén olyan szak, hogy a Usl szahad mozgása, a leairészok szalma fejlődéit Ilyen bilincsek kösött tnljes leheielloli, Egy általán nem nagy elömosdltója a testi tgtai-ségnek a mostani női divat. De hál elltme ssóllani egésasn tillőaleges éa hssstaiati dolog, a meddig a oonveoiiooáli* tornák éa ssokáeok irányadók mindennttl és mindenben, kl nem számítható a kár, a mit esek a kösegéssség, testi épség és erő sempoot-jából egész nsmzedékekben okoznak.
■ a magyar színészet (elvirágoatatáiin érde kében, Nem k lehet panasz a mi közönségünkre, mely a magyar színészetet mindig érdeme szerint lelkesen szokta pártolni. De akkor, midőn már évek óta oly társulat jön nyakunkra, mely. a legprimitívebb igények* nek sem képes megfelelni, akkor legnagyobb sajnálatunkra ugyan, de nem törhetünk lándasát mellettük, nem szállhatunk kellő* kép síkra, ha néhány előadásra, bár német, de mQvésti ssiutársulat jön, Sajnáljuk, hogy igy van, de a Budapest is csak concedálni lógja, liogy magyar axintársulat nem követelheti mai napság, hogy pÜBzta hazafiságbői pártolja a közönség, mint akkor, mikor ex* zel is demonstrálni kelleti a magyar nem zetiség, a magyar nyelvi mellett. A közön-ség megkövetelheti pénzéért a m((Ízlésének és. igényeinek megfelelő élvezetet, mert a színigazgatók spekulációit támogatni semmi kedve sinceen. Könnyű onnan a fővárosból a viszonyok ismerete nélkül tele kiabálni a világol. Ne( higyje azért a „Budapest" hogy valami nagyon rokonszenvezünk vagy lelke-sülünk a német színészetért, s egy jó ma*' gyar színtársulat, mely némcsak ígér, hanem tesz is valamit, kellő pártolásra számíthat nálunk, de — fájdalom I— az utolsA évek igen-igen szomorú tapasztalatai nélkül talán sokkal közelebb volnánk már az állandó színház megvalósításához, melynek érdekében már annyiszor felemeltük buzdító szavunkat. Ezt szíveskedjék a »Budapest« a magunk részéről tudomásul venni
Iskola és iskolázás falun.
Di Butsicska Kálmán Zalamegye kir. tanfelügyelője a Zalamegyei általános tanítótestület múlt éri közgyűlésének előértekezletén két valóban fontos tételt ajánlott az egyesületnek és ezzel a já rási köröknek tanácskozás végett. Ks pedig: Miktp lehetne a tavaszi és nyá'i hónapokban faluhelyen a szorgalmi illői legczélszerűiben beosztani, hogy a naguobb tankötelesek ih iskolai kötelezettségeiknek jobban meqfelelhessenek s e mellett ott hon szülőik segélyére is tehessenek? Másodszor, hogy a pontatlan iskolázás mint volna legczélszcrübben megszüntet-hetö? A ki falusi iskoláink legnagyobb részének állapotát ismeri és tudja, hogy a tételben ki fejezésre juttatott anomáliák mennyire hátráltatják népűnk hatható• sabb szellemi fejlődéséi, csak elismerés sel lehet a tanfelügyelő iránt, ki éppen onnan várja a praktikus javafiatokat, hol az ügyet legjobban ismerik I A Za lamegyei Alt tanítótestület II knnizsai járfakőre május 24-én l'allinhan\ tartott közgyűlésén foglalkozott a táryygyal és Sáringer Károly magyaiszerdahelyi tanító volt a tétel előadója, ki több mint negyedszázad tapasztalatai alapján re ferált az ügyról. Az ügy nem egyedül a ssakfér fiakat érdekli, _de érdekli nagy mértékben azokat a férfiúkat is, | kiknek közreműködése nélkül a tanügy szekere nem igen haladhat. Azért közöljük a talpraesett dolgozatot lapunkban is ajánl va azt olvasóink figyelmébe
í ' ' ' 8grrk
- Az 16ÜÖ. évi 88. t ez. 64 f-s világosan megszabja, hogy a szorgalmiidő falu helyen éven át legalább nyolcr, városban legalább kílencz hónap legyen. Mennyire sikerült a törvény végrehajtását ai illető közegeknek eszközölni, keresztül vinni, a tapasztalás bebizonyította. Városon, beleértve az ünnepi és heti szüneteket a i) havi szorgalom* idő betertaioli; de lisztelet a kitételeknek, falun, községekben a törvény által meghatározott 8 havi szorgalomidö alig v. nem ii tartatott meg. Ennek okát pedig legkisebb részben a tanitókban és legnagyobb részben a községi elöljáróság és a hanyag iskoláztatásban kereshetjük.
Falusi iskoláinkban legtöbb helyen a szorgalmi idő, az iskolai év november l-én kezdődik. Ha a községi elöljáróság a tanító többszöri sürgetésére az iskolaszobát rendbe kozea, azt kilisslogaJlaija, kimeszeltetí, ugy a taaitó megkezdheti működését, előadását, ha nem, ugy várni kell, n ig a kömlves v. a meszelő asszonyok eoset|ökkel megjelennek s igy gyakran megtörténik, hogy e halogatás ben )f> nap múlik el. Tehát ugy november lb*ike körül a kis múzsa had caoeortosul, azép számban jelennek meg a tankötelesek s de velők jönnek a u.eg nem jelent iskola kötelesek szülői is, kérvén a taditó ural, Ilegyen Áa és leánva iráni elnéző, Őket addig Mkolába nem külahell. mig lábbelijük nem less, m«rt hát ugy mond, ludjaim a sertéseim még nem hízlak meg, pedig oysk azöfc < ré* bói keríthetek nekik /uhát A szülők kisebb réaae barom legeltetéssel foglalkozatja tan-
köteles gyermekeit, mert mig a hé le nem esik, hát bit a lelkem adlánai takarékosság szempontjából barmokat jkell őrizni. Tehát a tanító valamint mindig, ugy itl is vár. Deozember első leiében legnagyobb számban jelennek meg a tankötelesek; de ea sem tart aoká, mert a téli zordon idő beálltával ismét megjelennek a szülők a kijelentik a tanító előtt, hogy ily pogány hidegben ártatlan galambomaj oly vékony ruhában csák nem küldhetem; iskolába. A téli -zordon idő multával, ugy jfebruár-márctiusban legboldogabb a falusi! tanító, mert ez időben tanköteleseit teljes | számban maga körül láthatja, mig márczíua utolsó felében a liba kelés nevezetes idejében a tanulók kezdenek már maradozni. A tanító, hogy téli fáradozásának sikerét bemutathassa,! ugy a húsvét előtti napok bán, aa iskolaszék, az érdemes elöljárók és szülök;előtt tanulóival egy vizegát adat, és vizsga után pan napi szünet után atanitó megkezdhetné előadását, ha a 4, 6, ti. osztálybeli 10 -12 éves tanulókat egypár szál tanköteles nem képviaeliw, ha a tanulókat ti szokások libaör/és, tnalaczszokialás v. külön-legeltetésre fel nem használnák a szülök a ez okból találtatik oly község is Zala-megyében, hol a tavaszi és nyári iskolázás teljesen pang, hol a taniló a községi elöljáróság és a fából vaskarika féle iskolaszék akarata tudta és beleegyezésével a húsvéti zárvizsga után kiadja mindjárt a tavasai, nyári éa utáuna egyszersmind a szüreti vaca-ciót is; mert hát az eskutl s az iakolaszéki tag ur is használ vesai, ha fia v. leánya a mezei rendszabályok kebellázitó megvetésével barmaival a mezőn vagy a rét széleken cipegettet.
Hogy a tavaszi éé [nyári hónapokban a szorgalmi idő betartassák, az az illető iskolai halósáp és a községi lelüljáróság erélyes fellépésétől várható.
Tagadni nem lehet,; hogy a szorgalom-idő betartásánál a főszerepet a tanító is viheti, mert ö nevel, ö a község ezellemi központ ja;íő halhat a szülőkre, hathat u egész községre. Neki hivatása a szülőkéi meggyőzni arról, hogy mily haszon szárma-sik abból, ha a szülök gyermekeikke) á szorgalmiidöt betartatják. Ennek megbeszé-lésére a tanítónak elég alkalom nyílik egyes összejöveteleknél. Azt sam lehet tagadni, hogy napjainkban legtöbb tanító e téren is a kötelesség emberei vannak szülök, kikre a taniló szavai hatnak; de legnagyobb résst a szorgalmi idő be nem tartása a saülök és a nevelés és oktatáshoz semmit sem értő iskolaszék és a községi elöljáróság hanyagságából származik.
Hogy tehát a szorgalmi idő pontosan betartasaék, hogy a, nagyobb tankötelesek is iskolai kötelezettségüknek megtelelhessenek, emellett szülőik hasznára, segélyére lehessenek, nagyon kívánatos [volna.
t 1. Minden község elöljárósága felelőség terhe alatt kötelezvej legyen arra, hogy az év novmher jl - jére a | tantermet rendbe hozza, azt kllisatogattassa s a kívánt caél-nak szükségesekkel az oktatásnak átadja.
y. A szorgalmi idő betartásánál a községi elöljáró és ja járáa wolgabirája a tanítónak legyen aegílségére.j
3. Ha'ósá^ilag mondassák ki, hogy falun azl iskolaév november i-én kezdődik s juninsl lOMg Hzakadatlánul folyiattassék; amikor égy sárvjusgával ás iskolaiév bexá* ratik. JqniUs ílöj körüli időiéi július 30 ig adaassék ki a nyári szüntdö, mely asünethe bele esnék a kaszálási, aratási és oséplési legnagyobb munkaidő, amikor és ahol a falusi szülők gyermekeik segélyét felhasználhatják.
Miután lélejsik ogy miniflzieri rendelet, melyben megengedtetik, hogy a legnagyobb munkaidőben a 10—12 éves tankötelesek az iskolából kilépve szüleiknek aeigitségükre lehessenek ezen tankötelesek a jövö iskolai év kezdetéig as ismétlő tanulókkal járjanak tel pz iskolába. Augusztus l-töl 'szepl. 15 ig iámét azorgalmi idő, amikor a kieebb keadö tanulókat is a bekövetkező tanévre a taniló előkészítheti. Szeptember l-5|töl november 1-lg ismét saünef, melyben a lakaruláal és szüreti munkában az iskolások szülőiknek ismét segédkezhetnek.
Egyöntetűség is|iin(eiélföl az egéas megyébeu a heti szünet legyen a csütörtöki nap,
Ily időkben és ilyj körülmények figyelembe vételével a községi és [járási elöljáróság erélyes támogatásával, de caak erélyes támogatáaával a ssorgslomidö minden községben betartható volná, i' i (Vége kör.)
Kftiöaféíék.
- Nituélyl lilr Füssi Tamás a Henc/és rend jelea tagja, a 8*. István társu* lat jeles igazgatója Zala-Apátiban, a rend jószágán idős
— KArílmirpMy. A helybeli kegyr. lögymnásiumnak lapunk által is előre jelsett sárünnspélyn e hó 80. délután 6 órákor tartatott meg Oaosára ajinak, líogy déluián,nefy eső volt. mely azonban ö óra tájban ylíeg> asünt, nagy közönség 4- melynek javarészt hölgyekből állott, - löl ötfe meg a főgymbá-sium rajztermei, a nagy érdeklődéssel I éa figyelemmel kísérte a tanulóifjúság ének és sene előadásait A nroSramm elég érdekesen volt raybeálliiva. Mind a mt^orpiat énak-réaze, melynél különösen a asépen előadott népdalok éa Ab! F. dalkeringöje keltelt nagy lekaéat, mind zeneirésae és Za. K.
indulója, melykt aj főgimnáziumi ének-és ] zenekar együltpeu adott elő, bizonyságoM, iumi ifjúságnak e téren n | ftrá és ifjyektréséről, de külo^ Mmyáii énektanár és Venezel zakavatojt, buzgó és sikeres 'óth Károly 8. oszt. tanuló lla Arany jáno* nehéz siralmát. Pnawjer József, l lyakoHóiskola lőjegyzője jelenjését, minek kapcsá-redményének kihirdetése I meg azt láttuk, hogy képzésre
telt a fögymni kilejtell szorgali nősen főt. Vö\ HezsS zenetár működéséről, azép éraAazel költeményét: Bjtcbe a főgymnáziumi elolvasta ennejj évi ban a pályázatok is megtörtént. Ebb( az ifjúság szabad ifejét jis tovább fordítja a gyakérló
iskola buzgó vezetőjének főt. KeszthelyjlEndre tanár urnák tapintatos veaetése melleid A főgymnázium igazgatója föl. Janky Károly Aris buzdító szavakat intézett az ifjúsághoz, meKkózzöiive egyszersmind az egyes adakozók áldoa&tkeezségét a a közönség meleg érdeklődéséi. A aárünnepély a fögympáziom udvarában disztorná-aáasal lejeztetmt bej hol«ifjak igen érdekes tornagyakorlatokban tüntették fel lesli Ügyességüket, dioséijve tornatanáruk I'ongrácz Adolf urnák buzgalmát. E mutatványokat is nagy közönség néztp, mely végül megelégedésének nyilvánításival mvo/ott, A pályázatok eredményét a következőkben adjuk: ] 1) A természet tudományi értekezésre 2 pályamű érkezeti u. m. Ál villanyosságról és S A föld! őstörténete As| elsőnek szerzője Kondor Jenő, VIII. p. t.| nyerte a Pap János féle 200 frtoa alab eiedékea kamatját. A másodiknak szérzöjf Csf||aháay Antal VIII o. t. jutalmul nyeijt egy db. csász. aranyt. 'i) A történeti érteljezéeül kitfiiöit pályakérdés: Mik a mohácsi vétjz okai éa következményei? — Beérkezett egy mü, saerzö Sehwarzenberg Mór VIII. o. tan. jntalma 1 arany. — 3) A történeti elbeszélésre egy pályamű érkezett . >Jphania« caimmel. Jelige: •Nápolyba magyarok, boszura, boszura.« ! szerző Fárnek Dezsp VIII. osat. tamiló; — 4) Kilüzetelt 4. páryakérdésül egy Satyra. Beérkezett 6 melyek közül 2 jutalmaztatott. 1 Szerzők: Fárnek í)Usö VIII. és Zakál Zsig-| J-mqnd VII. oszt. tanulj JlEjienkivül jutalma-i' záshán részesült Pmnger Jőasef VIII. o. tan. I ^ciiiiii a gyakorló iskbia szorgalmas jegyzője lUtaTAa l drb. csásk. aranya Szives adakozó föl Lei Iinger Kelimen nt Ferencz-rend J tartományi főnök.. Kisebb pulalmazásokban többen részesüllek, részint pint jó tanulók, részben mint zenésnek, mim müénekesek és mint jelea tornássólj,
r A paiiiioiikialuil tflapát. Szépen jellemző ti^rtinelet Wsxélnek Vaszary KoIoe'h paunonbalmt löapatrol, A derék és nagy tudományu főpap, mióta Zala-Apáti kegyurasága alé tartozik évenkint ellátogat oda, honnan mindenkor kirándul a közeliek vő Etztergál köspégbel fnrwny Fernw: egyszerű löldmiwhM, kuiez tanulókori ia-mereltség és elválllatatlan barátság köti. Nincs mit titkó ni, á magas állásra jutott főapát, keszthelyi aaegénf saülök gyermeke, gymnasiumi lanulmíjnyait sok nélkülözés és küzdelem közi régetle, melyben hü bajtársa volt Farsang F irenaz. A 'gytnnaMumot a két bajtárs belejezvkn, elváltak egymástól. Vaszary |»ap. Fariang l«»l(|v és szőlftthflves lelt a mint ilyen kásöblJ esaládot alapit olt Ksz-I tergályban. A kél jilíarái^aokáig nem látta egymást. Vaszajy mkr mim főapát kereale fel a hosszú sznnol után barátját csendes falusi, egyszerű ntthanábaft s nemes keblére ölelte darörzosbaráljál. Most (> é.májnthavában ÍS, hogy Zsla Alidat időzött Vaszary főapát, meglátogatta ÍMnujot Esztergályban a • meghívta elijédre Faiisrág a meghívást | vonakodva, szabadkozva; fogadta el, meg nem is Az ebéd ideje mtMeavén, Farsang nem jött meg. A főapái Iáját fogatát küldé érte a íjddig asztalhoz lem üli as egéaz nagy és disaes ársákág, mtg Farsang meg nem éfkeaeti. Farsang asámára a főapát az asztalfőnél levő lülés je|ltl kll A felkö-ssönlők sorát Farsai g F. nyitá meg a következőket mondván: • Poháréinál emelem Méltóságos Urutik, Vaszary Kolosa főapát egészségére ....» Vpaaaiji főapát erre neheztelő hangon a fpnne| jskképen szólt: »Ezl nem vártam tolod jMltól én neked nem urad, hanem s«srelő| barátod vagyokl« f- Farsang Ferenoz nem jött zavarba, újra pohsrat emolt a szólt: •Isten élleaae állandó jó erőben éa egészségben az én kedvea jO barátomat, Vaaaary Kolozsl, éljen N K szavak után V. Neblérá Öleié barátját a monda: Így van jól Ferkő, Igy akarom*« A két régi jó barát a néhitánt együtt töltötte kedvea vlnsaaemtékozések ^öltt Msjd a családja körébe vágyó FaraamgOt saját fogatán elvivé a főapát s ott a osatán tagjait áraastá el leereszkedő kedves saeiiietremllióaágával. A különben szerényI Farsang büszke nagyúri barátjára, a lalu.es környékbeliek pedig
nem gyöanek elegei meaazlvüaégéröl, kep;
bestéiéi a lüapátne-raeaéiMl.
- IWvl.l flrdffcltu. Megyénk föinpánjá, íréit, Svaifios Bénó ttr, bévviai fürdóbiclosaá 0if'AMsH nevezte ki Al-
kalmasabb egyénrtz állásra kereeve-kerésve sem találhatott volna; a kinevezett igen kép-I zett, bő nyelviamereltel biró, rendkívüli Ügyes 84—17 év közti férfiú, ki Hévíznek, illetve az oda aereglő fürdőközönségnek nagy hasznára leend.
— Érttel lla a postai csomagok, pén-aes levelek éa táviratoknak IMjcgyekkbl le-endfi bérmentesítése és ezen jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában. — A postai küldeményekért és táviratokért eddig a feladáskor készpénzben fizetett dijak: pénzes levelek, csomsgok éa táviratok után, a mennyiben ezen dijak tO frlot meg nem haladnak, 1888. évi június I tői kezdve frankojegyék (posta-és lávirdai értékjegyek) felragasztása által fizetendők meg. — E őzéiből úgy a postai, mint a lávirdai díjak lerovásánál pz eddigi 2, 3, 6, 10 és 2o kros és sz, ekek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozotf J, 8, 12, 15, 24, 30, 60 kros, l és 8 frfcos frankó-jegyeket kell használni, A régi es új fratako-jegyek kaphatók minden posta} és távírda-hivatalnál és az eddigi frankoiegy-árusitóknál.
— A frankojegyeket a küldeményre és táviratra magának a feladónak! kelj^ felragasztani, még pedig: közönséget* és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pencealevéteknél a boríték czimoldalán, lehetőleg a felső jobb sarkon a ha itt elegendő hely nincs; a küldemény-pecsélea, illetve hátoldalán : különöaen figyelni kell arra, hagy a pénzes levelekre felriasztandó minden egyes frapko-jegv körül megközelítőleg egy aentiméiernyi köz maradjon, a hogy m íraijkojegyek a boriiékok széleit át ne fogják s a borítékok szárnyaszéleit be ne ledjék. — A pénzt külön papírba téve kell a borítékba helyezni, borítékul pedig legcaélaxerübb a minden postahivatalnál és frankojegy-árusiIónál I krért kapható postai pénzeslevftl boriiékot használni. — Pénzt közönséges vagy ajánlott levélben küldeni nem szabad, de nem is indokolt, mert utalványnyal, 6 kros franko-jegy felragasztása mellett, 6 frjig bárhová lehet pénzt küldeni, — Csomagok feladásánál a frankojegyeket a szállítólevélén, e caélra szolgáló üres helyen kell felragasztani. — Táviratok feladáaánál a frankojegyeket a használt távirat lap" lelső közép írészén, s ha közönséges papír használtatik, a beirt oldalon üresen hagyandó helyre j— s#ba a távíratláp mondott részén elegendő hely nincs, ennek hátsó oldalára kell félragaeztiani. Szabály az: hogy a dijak lerovására lehetőleg kevés számú, megtelelő értékű franko-Jegy használtassák, különösen a pénzes leveleknél, hol a sok frankojegr lelragasz-táaa mindenképen kikerülendő (pl 27 kros díjai 24 és 3, — 88 kros díjat 3o és 3 kros értékű 'Irankojegyekkel kell leróni), -f A leieknek saját érdekükben áll, hogy a traako* jegyeket saabályos módon ragaszszák fel, mindazonáltal ha figyelmeztetés után is ait kívánják, hogy küldeményük szaUllyeleiiesen alkalmazott, frankojegyekkel is elfogadtassák, a postahivatalok a teladó veszélyére azokat elfogadják ugyan, azonban é körülményt a a vovényen feljegyzik. — A posta- és /ávírdabivatalok tartóznak felvilágoaitáat ádni valamely küldeménynek vagy táviratnak dfjára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni s kívánatra Utbaigazitáat is a felrapaaatás mód jára nézve. — Az elrontott Irankojegyek beválthatók az érték 10/,-ának levonása melleit, de csak akkor, ha azok aa elrontott borítékon, távirato&^tb* mutattatnak be a miután megállapíttatik; hogy azok használva még nem voltak, a ha nyilvánvaló, bogy üzérkedés esete lenn nem forog. — Budapesten, 1888. évi május hó ll-étt. Boros s.lr.
— As uriiájpl körmenet, mint ezo-kottán az évben isi.— kedveaö idő mellett
— a legszebb ünnepélyewéggel ment végbe. A világi, katonai hatóságok képviselői a aa ösazea ifjúságon kivül óriási néptömeg vett benne réssl. A proceaaiót tűzoltóink aene-kara kisérte, a diaalövéeekei pedig a rendes soresredbell katonaság te\jeeite Mindkét közremüködéa méltán megérdemli a diceé-retet. — A körmeneten egy Mád-leány elájult, különben mi sem zavarta meg as ünnepélyes rendet.
— A Iis||)*ksnliasi főgvmnási-umban i. hé lénlesanekahltteni — aaután 16—23. a többi tantárgyakból a tanévvégi rendea — 26, és 97-én pedig a magán-vizagálalok.
— lopott oalliélft. A tíárdi gróltól a legutóbbi napok egyikén elloptak 3 db, 8 évea osikót. A csikók azonbain a tolvajoktól valahogy megszöktek; mert egy kstu» teai töldmlvea teljesen gasdátlanul találta azokat aa erdő szélben legelwzve. Most nála vannak tartásban a ma)d hivataloean lógnak gatdájok kesébe visssaadatni.
— NémieS ula^sipt, A budapeett német sslntársulat tagjai eddig: ,.Franciíloa"
— „Háború abékébeo,11 — „A vasgyáros" — A „Babinnök elrablása" „Qalaotlo" drámákat és vígjátékokat adták elő, Aa előadások kielégítik s magasabb müigényeket is» k aők kö/ül Sandroek éa Kdnitt k. a. a térflak kösül. Jamo; Kmauf, Kitiné* Kürtchw tűnnek ki különösen valóban élveaetee játékukkal. \U a többi szereplők is teliesan megtelelnek s as öasaevágó játék mindig élveateeaé teszi előadásaikat.
— Hjana. Heiaobl Karolin k. a.-t, Beiachl Vencael kesáthelyi eörgyároa szép éa müveit leányit, eljegyeate Sebolea Gyula pécsi sörgyáros.
« i magyar eeiaésaal felvirágoztatás* érdé Khm. Nem k lehet panasz a mi közftn ■légiekre, mely a (nagyér winé«zetel mindig érdeme szerint lelkesen szokta péH«lni. De ekkor, midőn már évek óta oly társulat íön nyakunkra, mely • legprimitívebb ifények* mI m képes megfelelői, akkor legnagyobb sajnálatunkra ugyan, dc nem lörhHünk lándasár melléitök, nem szállhatunk kellőkép síkra, ha néhány előadásra, bár német, de művészi ssiiitársuJat jön, Sajnáljuk, bogy így van, de a Hmlopte! is cetk ooacedálni logjs, hogy magyar stiatársulst nem kilve-telheti mai napáig, hogy puszta hazafiságból - pártolja a közönség, mini akkor, mikor ez-™ h! is demonstrálni kellett a magyar nem zetiség, a magyar nyelv mellett. A közön-*ég megkövetelheti pénzéért a műizlésének éa igényeinek megfelelő élvezetet, mert a színigazgatók spekuláczlóit támogatni semmi kedve sincsen. Könny fi onnan a fő városból a viszonyok ismerete nélkül tele kiabálni a világot. Ne bigyje azért a Budapeti11 hogy valami nagyon rokonszenvesünk vagy lelke-V sülünk a német színészetért, s egy jó magyal színtársulat mely nemcsak igér, hanem 'esz is valamit, kellő pártolásra számíthat Báliak, de — fájdalom — az utoleó évek
• igen-igen szomorú tapasztalatai nélküt talán so közelebb volnánk már az állandó i szibház megvalósításához, melynek érdekében'már annyiszor felemeliQk buzdító sza-vonkat. Ezt szíveskedjék a »Bndapesi« a mágunk részéről tudomásul venni
Iskola és iskolázás falun.
Dr Ruzsicska Kálmán Zalamegye kir. tanfelügyelője a Zalamegyei általa-nos tanítótestület múlt éti közgyűlésének előértekuletén két valóban fontos tételt ' ajmlott at egyesületnek és tud a já I rdsi köröknek tanácskozás végett. Es pedig: Mik ép lehelne a tavaszi és nyá'i'l hóna/Mari faluhelyen a szorgalmi idői tegezéi szer üb ben beosztani, hogy a nagyobb tankötelesek is iskolai kötelezettségeiknek jobban megfelelhessenek s e mellett otthon szülőik segélyére fc Itheuenek? Másodszor, hogy a pontatlan iskolázás mint volna legczélszerMen megszüntethető? A ki falusi iskoláink legnagyobb részének állapotát ismeri és tudja} hogy a tételben kifejezésre juttatott anomáliák mennyire hátráltatják népünk hathatő-Súbb szellemi fejlődését, csak elismerés sel lehet a tanfelügyelő iránt, ki éppen onnan várja a praktikus javaslatokat, hol az ügyet legjobban ismerik A Za lamegyei Alt tanítótestület n kanizsai járáskóre május 24-én Valimban tartott közgyűlésén foglalkozott a tárgygyal és Sáringer Károly magyal szerdahelyi ta-nitő volt a tétel előadója, ki több mint negyedszázad tapasztalatai alapján re ferált az ügyről. Az ügy nem egyedül a ssakfér fiakat érdekli, dg érdekli nagy mértékben azokat a férfiakat is, kiknek Közreműködése nélkül a tanügy szekere nem igen haladhal Azért közöljük a talpraesett dolgozatot lapunkban ii ajánl va azt olvasóink] figyelmébe ' • r% 8zerk
— Az 1866. évi 38. L cz. 51 §-a világosan megszabja, bogy & szorgalmiidő falu helyen éven át legalább nyolc*, városban legalább kijencz hónap legyen. Mennyire sikerült a törvény végrehajtását az illető közegeknek easközölni, keresztfii vinni, a tapasztalás bebizonyította. Városon^ beleértve az ünnepi és beti szüneteket a íj havi szorgalom-idt betartatott ; de tisztelet a kivételeknek, falán, községekben a törvény által meghatározott 8 havi szorgalomidő alig v. nem is tartatott meg. Ennek okát pedig legkisebb részben a tanítókban és legnagyobb részben a közeégi elöljáróság és a hanyag iskoláztatásban kereshet jök.
Falusi iskoláinkban legtöbb helyen a szorgalmi idő, az iskolai év november l-én kezdődik. Ha a köxségi elöljáróság a tanító többezöri sürgetésére az iakolaszobát rendbe taxa, azt kitisslogallalje, kimeszelteti. ugy
• tanító megkezdheti működését, előadását, ka nem, ugy várni kell, n ig a kőmivea v. a meszelő ssezonyok ecsetjükkel megjelennek s így gyakran megtörténik, hogy e halogatás ben lő nap rouijk el. Tehát ugy november 15-ike körül a kis mnzsahad csoportosul, azép számtan jelennek míg a tankötelesek t de velők jönnek a n<eg nem jelent iskola kötelesek szülői it, kérvén a tanító urat, legyen la ás leánva iránt elnéző, őket addig iskoláké nem küldheti, míg lábbelijük nem lesz, mert hét úgymond, luajaim s sertéreim még nem bistsk meg. pedig esek esők ( rákéi keríthetek nekik rabit. A szülők kisebb része barom Isgettalésasl foglalkoztatja tan-
köteles gyermekeit, oiert mig a M If e»ík, kát kis a lelkem adtának takarékosság szempontjából barmokat kell őrizni. Tehát a tanító valamint mindig, agy itt is vár. Deesember első felében legnagyobb mámban jelennek meg a tankötelesek; de es sem tart aoká, mert e tél) sordon idő beálltával iámét megjelennek a azülők s kijelentik a tanító előtt, hogy ily pogány hidegben ártatlan gaiamboaaat oly vékony ruhában csak I nem kű'dhetem iskolába. A téli zordon idő ! multával, ugy február-márcziusban legbol-| dogabb a falusi tanító, mert ez időben tanköteleseit teljes számban maga körül láthatja, mig márczins utolsó felében a libakelés nevezetes idejében a tanulók kezdenek már maradozni. A tanító, hogy téli fáradozásának sikerét bemutathassa, ugy a húsvét előtti j napokban, az iskolaszék, az érdekes elöljárók és szülök elölt tanulóival egy vizagát | adat, és vizsga ntán per napi szünet' után etanitó megkezdhetné előadását, ha a 4,6,6 | osztálybeli 10 12 éves tanulókat egypár szál tanköteles nem képviselné, ha a tanulókat a I szokásos libaörzés, malacsasoktatás v külön-legeltetésre lel nem használnák a | Szülök s i ez okból találtatik oly község is Zala-I megyében, hol a lavaSzi és nyári! iskolázás I teljesen pang, hol a laniló a községi előljá-[( róság és a fából vaskarika féle iskolaszék | akarata, tudta és beleegyezésével a húsvéti | zárvizsga után kiadja mindjárt a lavaszi, nyári és utánna egyszersmind a szüreti vaca-ciót is; mert hál az esküit s ez iskolaszéki j tag ur is hasznát vesai, ha fia v. leánya a ! mezei rendszabályok kebellázitó megvetésé-| fel barmaival a mezőn vagy a rét széleken i c«ipegeilet.
Hogy a lavaszi és nyári hóéapokban a szorgalmi idő betartassák, az az illető isko-' lei hatóság éa a községi elöljáróság erélyes ; lel lépéséi fii várható.
Tagadni nem lehet, hogy a szorgalom-! idő betartásánál a főszerepet a tanító is viheti, mert Ő nevel, ö a község szellemi központja, Ő hathat a szőlőkre, halhat az egéaz községre. Neki hivatása a' szülőket meggyőzni arról, hogy mily haszon származik abból, ha a szülök gyermekeikkel a szorgalmiidőt betartatják. Ennek megbeszélésére a tanítónak elég alkalom nyílik egyes össze jÖVeieleknél. Azl sem lehet' tagadni, hogy napjainkban legfőbb laniló e| téren Is a kötelesség embere, vannak szülök, kikre a tanító szavai balnak; de legnagyobb résst a szorgalmi idö be nem tartása a szülök és b nevelés és oktatáshoz semmit sem értő iskolaszék és a községi elöljáróság banyag-ságából származik.
Hogy lebát a szorgalmi idö pontosan beiartaaaék, hogy a nagyobb tankötelesek is iskolai kötelezettségüknek megtelelhessenek, emellett szülőik hasznára, segélyéig lehessenek, nagyon kívánaté volna.
1. Minden község elöljárósága felelőség terhe alatt kötelezve legyen arra, hogy az év novmber 1-jére a tantermet rendbe | hozza, azt kitisztogattassa s a kívánt czél-nak szükségesekkel az oktatásnak átadja.
2. A szorgalmi idő betartásánál a községi elöljáró és a járás szolgabirája a tani-tónak legyen segítségére.
3. Hatóságilag mondassák ki, hogy falun az iskolaév november l-én kezdődik s juniuH 10-ig szakadatlanul folyláttassék; amikor egy sárvizsgával az iskoláiév bezá- | ralik. Junius 10. körüli időtől július 30-ig ; adasssék ki a nyári szünidő, mely szünetbe bele esnék a kaszálási, aratási és cséplési legnagyobb munkaidő, amikor és abro a falusi szülök gyermekeik segélyét felhasználhatják.
Miután létezik egy miuiszteri rendelet, i melyben megengedtetik, hogy a legnagyobb munkaidőben a 10—12 éves tankötelesei az j iskolából kilépve szüleiknek seigitségükre le- | hessenek ezen tankötelesek a jövő iskolai év j kezdetéig az ismétlő tanulókkal járjanak lel j iskolába. Augusztus Mől szept. I5lig ismét szorgalmi idő,.amikor a kisebb kezdő tanú-lókat is a be kfe vetkező tanévre a laniló előkészítheti. Szeptember 16*iÖl november l-ig isméi szünet, melyben a takarulázi és szüreti munkában az iskolások szülőiknek ismét | segédkezhetnek.
Egyöntetűség tekintetéből az egész megyében a beti szünet legyen a csütörtöki nap.
Ily időkben és ily körülmények figyelembe vételével a községi és járási elöljáróság erélyes támogatásával, de csak erélyes támogatásával a azorgalomidö minden községben betartható volna. (Végeköv.)
Különfélék.
-r Nieaséljl kJr Füssi Tamás a Benczés-rend jeles tagja, a Sz. István társulat jeles igazgatója Zele-A pátiban, a rend jószágán időz
— ZárAssrpfly. A helybeli kegyr. lögymnásiumnak lapunk által is előre jeliett zárünnepélye e hó 26. délután 6 órakor tartatott meg. Daczára annak, hogy délután nagy eső volt. mely azonban & óra. tájban megszűnt, nagy közönség-f- melynek javerésse hölgyekből állott, — töltötte meg a fögymhá-zium rajzi érmét, s nagy érdeklődéssel és figjeleiámel kísérte a tsnuló-ifjúság ének é* sene eipadáaaiL A profrsmm elég éfdekesen volt rpi beállítva. Mind a müsoro?*! ének-része, mennél különösen a szépen előadóit népdal^ éa Abt F. dalkeríngöje keltett nagy tetssást, mind zeneirésse és Za. E.
índalóje, melyet a fofymnázinmi ének-és zenekar együttesen j adotl eíő. bizonyságot tett a fdgymna«u*tií ifjúságnak e (éren is kilejtett szowaléárfl és iíyekvésárőltde külfr-nősen fői. Vör& Mátyás énektanár ás Vaczel Rezső zenetár taekf vatett, buzgó éa sikeres működéséről. T<M Kétreiy 8. oszt. tanuló szép. éiaássel szavalta Afnny Játm nehéz költeményét: Rechei sfrattoát. Pranger Jémf. a fögymnázinmi gyakorlóiskola löjegyzője elolvasta eonek éri jjelenliését, minek kapcsában a pályásatok eredményének kihirdetése is megtörfént. Ebből meg azt láttuk, bogy az iljuság s/.abad idejét i{s tovább képzésre fordítja a gyakorló Iskola buzgó vezetőjének főt. Keszthely^ Endre tanár urnsk tapintatos vezetése melleit. A főgymnázinm igazgatója főt. Jauky Kárely úr is buzdító szavakat intézett az ifjúsághoz, nijijtkögzöiive egyszersmind az egyes adspozók áldozatkészségéi s a közönség meleg érdeklődését. A zárünnepély a főgymnáiqnm udvarában disztomá-sással fejeztetett be^ hol az Ujak igen érdekes tornagyakorlatokba!! tüntették fel teeti ügyességüket, dicsérve {tornatanáruk Poográcz Adolf urnák buzgalmát E mutatványokat is nagy közönség nézte, mely végül megelégedésének nyilvánításival távozott. — A pályázatok eredményét a következőkben ad.uk: [ 1) A természet tudományi értekezésre 2 pályamű érkezett u. m. A villanyoaeágról és A fóld őstörténetei Az elsőnek szerzője Kondor Jenő, VJI1. ló. t. nyerte a Pap János léié 200 Irtos alap esedékes kamatját. A nmsodiknak szerzője Csigaházy Antal VIII o. i. jutalmul nyert egy db. csász. aranyt. 2) A történeti értekezésül ki<üzöú pályakérdés: Mik a mohácsi vésnökei és kővrtkez-ményei ? — Beérkezett egy mű, szerző Schwarzenberg Mór V[U. o. tan. jutalma 1 arany. — 3)! A történeti elbeszélésre egy pályamű érkézéit. *Johenna« czimroel. Jelige: •Nápolyba magyarok, boszura, boszura.« szerző Fárnek pezsö Vili. oszt. tanuló. — 4) Kitüzeiefl 4, pályakérdésül egy Satyra Beérkezett 6 melyek közül t jutalmaziatoit. Szerzők: Férnek Dezső VIII. és Zakál Zsigmond VII. oszt. tanulók Ezenkívül jutalmazásban részesüli Pranger József VIII. o. tan. mint a gyakorló iskola szorgalmas jegyzője jutalma 1 drb. csász. arany. Szivea adakozó főt Letlinger Kelemen szt Ferencz-rend tartományi lönok. Kisebb jutalmazásokban többen részesüljek, ré«zint mint jó fanulók, részben mint zénészek, mint múénekesek és mint jeles tornászók,
— A pannonhatasl lőapál. Szépen jellemzői történetet beszélnek Vatzary . Kolozs penndnlmlmi főapátról. A derék és nagy tudomár^u íópep, mióta Zala-Apáti kegyurasága alá tartozik, évenkint ellátogat oda, honnan mmdenkor kirándul a közeliek vft Esztergál: községbe Farsang Ferencz egyszerű löldmiveshfz, kihez tanulókori ismeret tség és elválhatatlan barátság köti. Nincs mit titkolni, a magas állásra jutott főapát, keszthelyi szegény szülök gyermeke, gymnasiumi tanulmányait 'sok nélkülözés és küzdelem közt végezte, melyben hü bsjfársa volt Farsang Ferencjz. A gymnaxiumot a két bajtárs befejezvén, elváltak egymástól. Va-szary pap. Farsang lóid- és szőlőműves lett s mint ilyen később; családot alapított Esz- ; tergályban. A ket jóbarál sokáig nem látts I egymást. Vaszary már mint főapát kereste f fel a hosszú szünet jután barátját csendes falusi, egyszerű ottbdnában s nemes keblére | ölelte darórzos barátját. Most f. é. május ha- ; Vábsn is, hogy Zala ^pétiben időzött Vaszary ! főapát, meglátogatta farsangot Esztergályban h meghívta ebédrei Farsang a meghívást vonakodva, szabadkozva fogadta el, meg nem is Az ebéd ideje megérkezvén, Farsang nem jött meg. A főapát saját fogatát küldé érte s addig asztalhioz sem ült az egéaz nagy és díszes társaság, mig Farsang meg j nem érkezett. Fsrsaag számára a főapát az j asztalfőnél levő ülést jelölte ki. A felköszöntők sorát Farsang F. Inyilá meg a következőket mondván!: >Poharamat emelem | Méltóságos Grénk, Vaszary Kolozs főspát egészségére... Vsszsri főapái erre neheztelő bangón s fennen ekképea szólt: | •Ezt nem vártam töléd ^erkó! én neked nem urad, hanem szerető barátod vagyok!« | — Farsang Feréncz nem jött zavarba, újra poharat emelt si szólt: »Isten éltesse állen-dó jó erőben és egészségben az én kedves , jó barátomat, jSTaszary Kolozsl, éljen!* E szavak után V. keblére öleié barátját s monda: Így van )ól Ferké, igy akarom.< A két régi jó baráí a lélutánt együtt töltötte kedves visszaemlékezések közt Majd a családja körébe vágyó Farsangot saját fogalán elvivé a főapát p ott m család lagjait árasztá el leereszkedő kédvetj szereletremélióságával. A különben szerény Faptoig büszke nagyúri barátjára, a lalu es kiknyékbeliek pedig nem gyösnek eleget beszélni a főapát ne-messaivüséfárőlj ktgyességfről.
- Hévlal mMMMaUa Megyénk | főispánja, íréit | Svaáiics Henó űr, bévvizi lürdőbúiosaá (hray SámUrt nevezte ki Al- •
: kalmsssbb egyént ez áBáara kereeve-keresve sem találhatott voíaa: a kiaeveze« igen képzett, bö nyelvismerettel bíró, reodkivVi ügyes j S4-J7 év közti férfiú, ki Hévvizaak, illetve í as oda sereglő fürdőközönségnek aagy hasznára leeod.
— ÉrlealUa a postai (ssomafokrpén-zes levelek ée táviratoknak hetijegyekkel le-emdS bérmeniemtéee éa ezen jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában. — A postai külde-i mányekért és táviratokért eddig a feladáskor I készpénzben fizetett dijak: pénzes levelek, csomsgok és táviratok után, a mennyiben ezen dijak 10 frlot meg nem baladnak, 1888 évi junius 1 tői kezdve franko jegy eV (postáén távirdat értékjegyek) felragaaziáss által fLetendök meg. — E czélböl ügy a postai, mint a távirdai dijak lerovásánál ez eddigi , 2, 3, ö, 10 és 2ü kros ée aa, esek kiegészítésére egy úbal forgalomba hozott I, 8, 12, j 15, 24, 30, 50 kros, ! é* 3 Irtos frankó-jegyeket kell használni A régi ésjftj franko-» l jegyek kaphatók minden posta* he távírda-I hivatalnál és ez eddigi frankciegy-árasiiókaál. I — A frankojegyeket a küldeményre és táviratra magának- s feladónak kell íeJra-| gaaztani, még pedig: közönséges és ajánlott | leveleknél, utalványoknál és péefrssievetek' I nél a boríték cximoidalán, lehetőleg a felső | jobb sarkon s ^a ifi elegendő hely nincs, ! a küldemény pecsétes, illetve hátoldalán: különösen figyelni kell arra, bogy a pénzes / levelekre felragasztandó minden egyes iraako-jegv körül megközelítőleg egy centiméternyi | köz maradjon; s bogy a Irankojegyek a borítékok széleit át ne fogják s a borítékok szárnyasféléit be ne fedjék. — A pénzt külön papírba téve kell a borítékba helyezni, borítékul pedig legczélszerubb a minden postahivatalnál és frankojegy-árusitónál f krért kapható postai pénzeslevél borítékot használni — Pénzt közönséges vagy ajánlott levélben küldeni nem szabtad, de nem is I indokolt, mert ntalványnyal, & kros franko-jegy felragasztása mellett, 5 írtig bárhová lebet pénzt küldeni, — Csomagok feladásánál a frankojegyeket a szállítólevélen, e czélra szolgáló üres. helyen kell felragasztani — | Táviratok feladásánál a frankojegyeket a i használt távirat lap felső közép részén, s ha közönséges papir használtatik..a beirt olda-| Ion üresen bagyaodó helyre — s, hi a táviratlap mondott részén elegendő -pely j nincs, ennek hátsó oldalára kell felragaeztani. j Szabály az: hogy a dijsk lerovására lehetőleg kevés számú, megleleiö értékű frauko-i jegy használtassák, különösen a pénzes leveleknél, hol a sok frankojegy felragász-í láaa mindenképen kikerülendő (pl 2f kros í dijat 24 és 3, — 33 kros dijat 3u és 3 kros értékű frankojegyekkel kell leróni). A I (eleknek sajái érdekükben áll, bogy a Iranko-j jegyeket szabályos módon ragaszszák fel, j mindazonáltal ha figyelmeztetés után is azt ! kívánják, bogy küldeményük szakállyelenesen I alkalmazott, Irankojegyekkel is elfogadtassák, | a postahivatalok a feladó veszélyére szoket elfogadják ugyan, azonban e körülményt a a ve vényen feljegyzik. — A posta- és ! távirdahivatalok tartoznak felvilágosítást ádni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, bogy mely dijakat lfhet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni a kívánatra útbaigazítást is a felragasztás mód jára nézve. — Az elrontott Irankojegyek beválibstók az érték l0*/,-ának levonása mellett, de csak akkor, ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mutattatnak be s miután megállapíttatik, hogy azok használva még nem voltak, s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esele fenn nem forog. — Budapesten, 1883. éri május hó 11-én. Baros s.k.
— Ab űrnap! körmenet, mint szo-kottsn. az évben is — kedvező idő mellett .— a legszebb ünnepélyességgel ment végbe. A világi, katonai hatóságok képviselőt s ez összes ifjúságon kívül óriási néptömeg vett benne részt. A procesziót tűzoltóink sene-kars kisérte, a díszlövéseket pedig a rendes sorezredbeK katonaság teljeáté. Mindkét közreműködés méltán megérdemli a dicséretet — A körmeneten egy cseléd-leány elájult, különben mi sem savaria meg aa ünnepélyes rendet.
— A uagy-ksuilsaaf fögymnási-umban i hó 7-én lesznek a hrttsni — azután 15—23. a többi tantárgyakból a tanévvégi rendes — 26, és 27-én pedig a .magánvizsgálatuk.
— Lapalt eaikék. A sárdi gróftól a legutóbbi napok egyikén elloptak 3 db. 3 éves csikót. A csikók azonban a tolvajoktól valahogy megszöktek; mert egy kanizsai löldmives teljesen gazdátlanul taláha azokat ^az erdő szélben. legelészve. Most nála vannak tartásban s majd, hivatalosan lógnak gazdájok kesébe viaazaadatni.
— Kémet sslaésset. A budapesti német színtársulat tagjai eddig: ,.Francittoa"
„Háború a békében," — „A vasgyári*" — A „SabinnŐk elrablása" ^.Galeotto" drámákat és vígjátékokat adták elö. Az előedások kielégítik a magasabb müigényeket is. A nők köyfll Sandroek és Kinü* k. a a férfiak közül. Jame, Kamauf, Klein is Küreekner tűnnek ki különösen valóban él vesetea játékukkal De a többi asereplők is le?ÍMu meglelelnek s az összevágó játék mindig éivezteasé leszi előadásaikat.
— Ijsmb. Reischl Karúim k. a-t, Reischl Venczel keszthelyi eürgyároa szép és műveli leányát, eljegyezte Seboles Gyula pécsi sörgyáros.
$
.1 u*cr-k»nl*ftAl iitr. elemi és Ser iskolában «■ e< évi sárviasgálatok következő sorrendben tartatnak meg :jun, 9-én loroe: jun. 10 és tt-énkeresk. iskola, jun. 22 d e. 1 Aoastált d. u. 1 leány osztály; jun. 13 kenmunka-kiállítás; jun. 24 d. e. 2 fioej-igly, d. u. 8. ée 3. leányosat; (un. 25 d. e.
3. ftosztály, d. u 4. leányosat; jun. 26 d. e.
4. fioeatály, d. u 5. fiiwxlAlr; jun, 27. d. e. i> flosztálj, jun, 28 d e. o. 6. leányoszt. és ének, jun. 29. d. e. isteni szolgáiét és értesítő kiosatása. — A vizagálatok nyilvánosak levén, azokra a t. az. szülőket és tanügybsrátokat tisztelettel meghívja aa igazgatóság.
— Jégveréa. Letenye vidékén a május 26-ik zivataros idü alkalmával nagymérvű jégeső is volt, mely a gabona-és szőlőtermést majdnem teljesen tönkre tette. Különben se köthetünk valami vérmes reményeket aa idei áldáshoz, hát ha még ily csautook is érnek bennünket I,,léten óvja 1"..
•— TAncapréba. Neuman Mór láncz-tanító mult vasárnap tartotta tánczkoazoracs-káját mindkét nembeli .növendékeivel, s as ftfheti tanfolyamot ezzel sikeresen bevégezte.
— Kár, hogy a szülök részéről többen is nem érdeklődlek a szépen bemutatóit eredmény iránt.
— Blrjkil. Egy ügyes kerék pározó produkálja magát esténként a piacz-téren, melyet nem egysaer villámgyorsain körülfut ördöngös kétkerekű vasparipájjával. Mint halijuk e sport kedvelőinek tanfolyamot is szándékozik nyitni: Előre tehát fiatalság!
— öugjllltoaáif Simon János ga-rabonczi lakós mult hó 22-én lakszobájában az u. n. mester gerendára lelakaszjotla magát, és mire észre vették, már halva. volt.
j— Ttta* Magyar Szerdahely községien máj hó 23-án reggel tűz! ütvén ki; elájult 4 lakhát, 6 csűr, 5 istaló. 4 sertés-ól, hadas, bútorok éa egyéb gazdasági eszközök, — A tUz keletkezésének!oka: ismeretlen. Aa elégett épületek csekély része volt csak biztosítva 100 (rt. erejéig. Összes kár mintegy 35(10 Irt
— Mulatság. A nagy-kanizsai Hadastyánegylet 1888. évi }uniqs hő 3-án, vasárnap saját árva és segélyalapja javára a polgári egylet kerthelyiségében fényes kivilágítás mellett zártkörű tavaszi tánezvi-galmat rendez, Clement Ijipót elnök Kezdete esti 8 órakor. Belépti díj szemé-lyenkint 60 krajezár, családjegyi (3 személy)
1 irt. Felülfizetéeek köszönettel fogadtatnak s birlapilag nyugtáztatnak* Kedvezőtlen idő esetén a tánczvigalom a polgári egylet nagytermében fog megtartatni.
—Véletlen halál. Vukicji József Sze-petneki lakosnak Katalin nevü 4 éves leánya a bánfai majorba vezető nt vonalon a föld rakodási helyen egy a'áásott part lezuhanása következtében május tff-án agyonütteieti.
— Torina Anlal zeneprimásunk Fiúméból (hol már több ízben szerzett lel -késült elismerést a magyar zenének) visszaérkezvén, teljesen újjá szervezte zenekarát, mely eznttal 14 tag t egy ügyejs karmesterből áll. Igy a legújabb és legszebb darabok gyors betanulása is eléggé módijukban levén, első rendű zenével kedveskedhet^ sőt kedveskedik is már naponkint a , Z'jldla-kert"-ben. — Ajánljuk kötönségünk figyelmébe.
f HalAlaaáa Szabó János Keszthely kerületi, esperes és sala-szántói plébános hosszat szenvedés után máj. 2p-én meghalt élete 71-íkjáidozársága 47-lk évében. Temetése máj. 27-én mult vasárnspi ment végbe a vidékbe!i papság, inlelligenlia és községi lakosok élénk részvétével. A gyászszertartást Mild Mihály sümegi prépost plébános végezte 15 piptársa segédletével. A megboldogult régóta igen visszavonult {lelet élt, csak hivatásának odaadó feljeaitéeében éa a mezei gazdálkodásban lelte ürömét
—yA Zala azabáljoz6 (ámulat • legutóbb fiftotta gyűlését Zala Apátiban, melyen az érdekeltség igen azép Beámban volt jelen. A társulat folyó ügyeit tárgyalták.
— RlJagjaé*. Horváth Györgyi úr a nagy* kanizsai Délza Ja J-takarékpénztár s. könyvvezetője, eliegyezte Darást Malvin kisassgonyt. a vároai tantestület egyik igen kedvee tagját.
— Villám esapáiáltalaktsttt Ifluvém. Folyó évi május hó 26-án d. u.
2 Órakor a létenyei járáshoz iartozó Bu-(isula községben villám csapás következtében tüz ülvén ki, mely alkalommal a dühöngött orkánszerü szél álla! élesztve csakhamar 13 lakbáz, 12 istálló, 3 pajta, 9 disznóól, bútorzat ruhák és élelmi szerek nem különben 1 ló. t I borjú és 7 sertvés lett martaléka,
— kár a hiv. becsű szerint <1065 frtra rug,
— melyből 2860 Irt volt bietositva.
— J égert. Koly* évi május hó 26-án d. n. 8 óra közt Jleosehely és Pola községek halárában helyenkint esett jégeső as őszi ét tavaszi terményekben '/4 — >/* rézben kárt okozod. — •
— Hel/relgaslf Ae. Lapunk legutóbbi számában t 'Városi körgyütét* kezdetű közleményben hibásan volt, hogy a pénztárnok) áHáart Ullajp mtV is'pály^oit, 0 nem, hanem Olfop mrt, Továbbá nem lUirti sápot! 48 s/avazflfot hanem Komlót]/. Bsrts kapott 12 szavasatol. (
.— Assla Naasogjbaa. As almát, törtéé szllVás ^Somogyország* hírhedt vá-roeábeo: Nagy-Áfádon történt, bqgy as tekolabásaál utazó üveges-tótok valsanmun-kát kaptak, Az éppen olt időző bilokialó raek úgy odarntöleg megjegyezte, hogy aa
egyik tanteremben három ablakfiók ki vén törve; azokat it be kellene üvegezniJ A ló,lók ezt megrendelésnek vévén, a fiókokat be-üvegesték, áaután megkérdették az iskolai épületben lakó kántort, hogy ki fogja őket kifizetni* A kántor a községi bíróhoz utasította a lótokat. A községi biró meg azt mondta, hogy az iskolaszéki gondnokhoa menjenek. Ka meg att vetette nekik, hogy menjenek ahhoz, aki az üvegeaést rendelte. A szegény ördögök azután az öreg-birótil a város dobosáig minden kis és nagy halaimat megkerestek a pár hatos kifizetéséén; eltelt 48 órii'j de nem bírtak pénahöt jutíni. Ekkor azután elkeeeredésökben mi telheljBlt tőlük? — visszamentek az iskolaházlíqí s a berakott Üvegtáblákat kiezedve, puito.nba rakták t ott hagyták a dicső administrécaió-jávai ázsiai halhatatlanságban leledző ,vá rost.
— ÖNgyftlkaaáAg. E tártadalmi kór, mely mindegyre nagyobb éa nagyobb tért hődit azerte-azét, Keszthelyen május bóban ijesztő módon ütötte fel hydra tejéi.• Alig hantolták fel aa öngyilkos Pap (iéza gazdást sírját, már is máznak kellelt ásni, ki átin-tén önkezével vetett véget életének. Ltntivay Mssefné, Lendvay oá. kir. pénzügyőri [biztos neje, ssül. Rueftach Erzsébet volt az a boldogtalan teremlése az Istennek, ki jnem győzte bevárni természetes halálát. Ki kileste az egyedüllét alkalmát a kötelet ragadva, a padláson telakaaztotta magát május hó 22-én reggel 7 órakor s ezáltal melyen raegkeserité szerető férje addig boldogj életét, ki előtt felesége szörnyű lette örökre megfejthetién talány msrad. De hogy ty ne, mikor hoasgu időn át a legboldogabban. jólétben éltek együtt t ily módon válni meg ?! Igaz hogy Lendvayné utóbbi időben fége-sorvadásban szenvedeti, mely baj nagyon idegessé lette. Talán ez vitte az erőszakos, halálba a hit valló nőt? Az orvosok a bon-ezoláakor azt éazlelték, hogy önkivülelu ál lapothan lépeti a bün ösvényére. Temetése nagy részvél mellett máj.! hó 25-éu ment végbe. A boldogtalan férjet vigasztalja a jó ég! |
— A* elvált aeesony czimet viseli Ctiky Gergely kitűnő , drámaírónk j legújabb, érdekfeszítő társadalmi regénye, melyet egyenesen a Pesti Hírlap számára )rt s melynek közlését e lap a! jövő hó tjlején kezái meg, mint már 3-ik regényt az ajril— juniusi negyedben. A Pesti Hirlap, mely ma közeliqmerés szerint a legélénkebb s legtartalmasabb lap, melyben a komoly; közleményekel mulattatókkal találjuk vegyítve mindennapi kivétel nélkül, ami föelönyét képezi az égynevezett »iíagy« de unslmas lapokkal szemben, legújabban ast az elie-merétre méltó rendszert hozta be, j hogy igen hosszura nyúló regényeket nem közöl, hanem minden negyedévben 8—4, |ól megválogatott Regényt hoz; hja ebez vesszük a nagy gonddal szerkesztett rovatokat, kivált a bőségre ét eredeti értetülétre nézve a legnagyobb bel- és külfö di lapokkal versenyző gazdag hír- és távirati. rovatot, a legjobb neiü irók által szolgáltatott tök kitűnő tárex^t, mulattató karc/olatokat, ^ilyeneket ily számmal egy más lapban sem lelünk, az1 előfizetőknek ingyen járó heti zenemelékletet, a szerkesgtöi üzenetek rovatát, mely tanulságos és mulattató egyszer* re, — ágy méltán be kell , ismernünk, hogy 1 frt 90 ír. havi és 3 M ÖO kr. negyedévi előfizetési árért többét adni ét többel igényelni yelóbnn nem léhel. Aaoknák, kik a lapot talán még kevéabbé ismerik, levtleiö-lapon nyilvánított óhajra; egy hétig Ingyen küld mufatványsaámokiii a kiadópivatal (Budapest, Nádor-nicM 7. ss,), hojrá as előfizetési pénaek küldendők s ahol a hónap bármely napjától kozdve, lehet előfizetni;
Több rea4bell kéaleiaéa/ttalt hrlj ulikr uiUtl |#Vé liánra uMradl.
Hasznos tudnivaló.
Kovnr Irtó ggerek.'
Kegémlitettttk, hogy a „naphtalin ét a terptHn ohy11 hatalmas | irtószerei a molynál. Elmondjuk, hogy minő hatással van a i naphtalin és a kőszén törmelék egyébb rovarokra is.
A napktalln egyik alkalrésge a koromnak, szagú átható,' ellenségesen Itat minden rovarra, lehet hasslnálni kerti,- meleg-ágyi rovarok pustiitására is, nem etiik a moly ellen. Száras homokkal, vagy száras főiddel kell keverni és a vetemények ágyra hoani, einuaziitja a palánta baltiakat, csigákat, földkukacsokat, a jótétül, hangyái, el-üai a vakandokat ée a nélkül hal [azokra, hogy a növényekre károsan hatna. A hangyalukakba, féazekbe agórva, mindfn hangyát elpnsztH.
A ktfaaéu Ittrmalék. (Lónohi vasúti állomásokon megsztiezhetö. a mely kerti föld eszel mihdegv három ujnyi yasiagon megterittelik Össreásaiik a keltő abba nem marad meg remmi féle rovar éa a növény-setre nincs káros batáaa sőt porbanyiija a talsjt. De mert vegyi alkatrészei rovarirtó terméaaettel bimak, több mint valóetiuü, hogy trágyával kevdijvk még a pbillozerát
is elpusslítja.
■ ' "• " • • • ••
Felelős nzerkesatö. f A M U A i. A J O H
m
II
Máriaczelli gyonsorcsappek.
Kilünö hsUiu ittr t pmnt wkém bMagségsibss.
V*«U«nr. Kőlblnifltnlaliui jétvAgyhliiir, |
.gjmfomtdnptrpw UuwléM-■■L faUirwlu. ■avM/U fclbikffetiév, káli kit, fraMrtiMSL jproM*néj|áa, lioiook- m jdmktoupi*! HŰNf«* MÚwlwMe. mwmág. undor h IUny4.«, Iwiüái (ím < gjrnmi>rlo| orwl). Kjninorgdrd, nékmrauM. a
Iimniak 4teHkel h Salakkal való tnliurbelcMJicilliizlfk,t» mqwM Ittnlalmuc pMlait — In Ittmi In wullill ma-Sláml fcffilt kr., ktltta palarak to fh
Köiponi szétkijjíd^i Bndj Káról) tjigyugrmi által HMiilMbtR (Mor-I-!--vnorsnAg! [
Kapható minden gyógyszertárban.
Órást A valódi máriacjjelli MOBioraSDpókai ísokat hasiiaiti&k és orlsoitik. A vawüaíg jeléül minden dvegnek plrotj. a fenti | védjegy gyei ellátott bnrilékba kell göngjfölvH lennie é« a nun-dw uTegbat mellékelt haítaálstt UUsltáson meg kell jeg>*ezvo tenni hoíy as Kremsierben On-aak Henrik kőnyvnyoiúdéjéUin ijémbU.
Valódi miafiaégbu kapkató: Nafy~Kanis*ÍH, Prager Béla lyógyn. fadanvt íéck B. gyógy-nwrt Kauomfr, Cojlner [Víicm éa Babochay Kálmán gyógy*, iiarqrnli, gMa Viktor gyógytz. iteimyc, Flpinchor Sámu gyúgyw- ^'a{/H'liujom. KöröH L gyógysz. Mtmtioiiibat JJDléi B. gyígyw,
: se ai-52
Hahót köttég bázánáUPobrin Benő vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvá-not árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fenebb kitelt utóajánlati ár.
Kelt Nagy-Kanitaán, a kir. laték. mint tellekkönyvi hatoságnál 1888. évi márczius hó 7 napián.
181 l-t Qr. HUGONNAY.
kirendelt kir. tuéki biró.
U i,. ---T -f U •' .-• ••
625 Érk. Márcsius 6-áij 1888.
Árverési I hirdetirűény.
A nagy-kanizaai kirí törvényazék felekkönyvi oaztálya nazéml kMirré tétetik, hogy Dobrin Benő végrehftjiatpnak Beich Rerencz és neje végrehajtást stenvedö ha-lióti lakósok ellent pégrehajtéjsi j ügyében a fent nevezett kir: .törvényszék i területéhez artozo halióti 19 iklikbpn. A 4- 146 hraz. a. Reich Ferenc/ s neje Schlealnger Antónia tulajdonául felvett 596 írtra, továbbá a hahón 698 s/ljkvben. A -f kor 60: b firsz. a. Keich Ferencz tulajdoháül bejegyzett W írtra becsült iágallinók Dobrin Benő |d. kanizsai lakós ütpaiátjlata folytán az 1881 évi 60 t. ca. 187' {j-a éfleimében
1888. évi JuniUN M18. napján d. e. 10 órakor
ÉttTENITÉI.
Vas aumeaéak exennel tinztaletlel tudatni, misaerint t. voTúinkhek tAbbcKőr nyilvánított kivin-aéfisak megfelelni óhajtván, f. éri mijna h<i elatjéi
fi«k-|gépraktárt
nyitottnak
Budupehíen, vie/J-kOrpf 76 nx.
(aa ontr.-mag . allaavanálya kSzelébn) a liot 6e—m gyártminyainkból dana felaz^nlt nagy raktárt éa
m i nl a-k i állítást
llfeTSffr IBI liH^^S
iiSBB
lartnnk.
BaadaléMlwt kéijSk vagy a kaáapcaS Sek-lépraklársskkai, vagy padig houánk Bécaba küldeni. 178 2—12
KitM tiasUlattal
Hofherr és Schrantz
gaadaaági gvpgyár ée vaaöstSda
Bécsben, X., Erlaehifam 26, tsám alatt. Raktár
Hanlte én HoHasaim uraknál.

^xxxxxxxxxxxixxxxooaxxxxx:
X F K H É K n I K L 6 H
* a m.k.államvaNUiakBépgyára vezérügynökeéalöbb kiváló gazdasági gépgyár képviselője
l)uilist>«Mtf ílllol-uí 25«, Kilelek.
' ' ! 7 i
Ajánlja a m. kir.'államvasutak gépgyárában készüli, tűzveszélyt elhárító .szikrafogóval ellátott és faasén ragy szalma-föléare berendezett 6, H ém 10 léoreJA
L0C0M0BIL0KAT
melyeknél a nagy tüzszekrény folytán IQzelö anyagban nagy megtakarítás eredményezletik • az ugyanazon gyárban kéazQlt
telttlmulbataüan otunkakéipességü •
4H\ 54" é« GOH uélM
vaslicretü gőzcséplőgépeket
két szab. a kiváló íonlpnimgu szerk. újítással és pedig:
a) aa uj, maguk között négyszögű lyukat bezáró s roatélyaat alakjában egymásra illeszteti koménytaj rudacskákból alkotott törekrosia, mely állal a törekben 180 szór kevésebn szem megy veszendőbe;
b) a meghoeszabitotl rázó-asztal, mely a szalmának egy második kirázását, eszközli s mi által a sialina közt 2' Vszer kevesebb mag marad vissza, mint az eddig ismert legjolib gfyíciéplögépekhél, mely eredményék a m,-óvári és kassai kísér-leti állomások által azá^mjieröleg hivatsloaan konstalállattak. — Azonkívül ajánlom
9, a'/ij. S1, éa 4 léerrjii loonniobtljtttmal hozzájuk lartpsó íuánckeliizOges cséplőgépekkel, valamint mindennemű járgány cséplögépeketr Huliingsw|)rt-szénagereblyéket, lükanálökat, aratógépeket és minden egyéb legjobbaknak bizonyult és szolid sierkesetü mezögaadiuiági gépeket leasálíilott áfak melleit, i
* AHefytéM Mnatra ingjftn ét bérmrnlrt. ^fcg
XXXXXXXXXXiXXXDOCXXXXXXXÍ OOOOOOCOOOOOO00000000000000300g
Legoflcsópb: BÚTOR bévástlrlAs!1 2
Fiálovits Lajosnál N.-Kanizsán . Q
Dél-zilalj takarékpénztár épUlet az udvarban jobbra.
Ebi il vsai sa^rejtcsém u n. f. közönség b. tudomására hozni, btigy
rahtáram iulhalmozottsága
miatt. mlnueunanU hutprokat, tetemesen leszállított arakon árusttok el. Raktára-, tilüi) találhatók commsjte ó német alakú (altdetueoh renaisence) ebédlök éa há-iónaobák tölgy vagy flinfáhól, fényezett bútorok minden alakban, kó*a sálon*garnitúrák, (liránok, ottMlnak, kanapék, tükrök, képek, függönyök és nádszékek, nagy válaastékmn, J I «
Ellpgsdek mmdennemü nnttnlo* és kárpitos munkák készítését, \nelyek isléses és slylsMortt kiviteléért keseredem
(lavasinién ijvuit bútorokat is átalakítok ugy helyben mint a vidéken. Kölönöéen felhívom a n. é. kösönaég b figyelmét
sssolo a11 síp é t ólz á. s o Jszx sí
Mi IQ41Ö évi tartóssága s szépsége által, elönyösehb a faatésnél. fis miután totib külföldi gVárral díreot osazekoiistéaben állok, aaon helyzetben vagyok, hogy ilvnemti munk^ka) bámulatos oloao árért kéasUbetek, és évesen ál szerzett
Japasztalataim (olyiáfi tárlbsságtikért mindenkor kezeakedem.
A n. éj köa^naég szíves pártfogását kérve, maradtam é» kilünö tissteletiél
FIÁMIV1TM LAJO«
Sé - 0 j kárpItM éa dUaitö.
0 OOOOOOJOO0000000000000000001
ti
BUDAPEST,
KOTZÓ PAL
UKPtNI'lltUlOK
üllöi-ut 18.
ízám.

GARRETT R. és FIAI
II
ÍO% tQxelfiimyng Lkö?5eD.1Ahf1féíe,öv : {kiváló ssilárd, lariányok
ílikarittei I nélkül hajlitolt fedelű I likszekrénnyel '
Fa- és szén- valaDÍHt szalma-
1 JjMKo. LjjUjr

Lege|efc kííünó

OH öl! lőzcsöplöit
k • 110 4 tisztítóval válaaalé hengerről; kömény öntvényü;
árpahéjasóval éi
]>iifr lordUkelé leél dobálnék kel. | va lám int
Hzffge* &ítoc8éplőlt.|
járgánycséplőit,
Íl«xtifi mflriíxitUI éa anélkül kamaolattaa K o I z ó-féle jtzab.l liarang-JArgA-nyokkal, mely éknél az psszep csapágyak egy alá* I pon elbilyézvék atb-
74 8f»
■PF*
TWIiiiikeh^ Tulédl
Múú kávé

kávé
(takarék ét ffígekáoé etb.) a legjobb pótlék a habkávéhoz, kellemet »ft nagy megtakarítás Taeklmkel Ageal fal CB. kir gyárak: Bécs, Lobosiiz, Schönleld, Laibach.
Képviselet Budapest Kflnlg Caolánál IC6 6—10
55
E
Vár»MlÍK«li
Testegyenesitö gyógyintézet BUDAPESTEN,
(eielött Dr, Fiacbhof-féle viigyógyintjéBejt) Herminául 1525
' Van ifa-n<iirsénk a I. közöli séggijl tudatai, tiiinzorhif. u atai uapou n fealt Kjógj'lntjéxetel awgay gattik.
hitézijiiiiik a Riváros egyik lugmugusabb
fekszik. ugvanason

kiesebb és jelpMéazségtíssbb IioJy terlkletvii, melyei addig a Dr. FISI'HllUK-féle nirwriiffrti eis^Mhüet foglalt el. j- A 44 0.0 pl méternyi sürüa beiásllott tulkon épült Cottngi- épület 80 tiszta, sgéuMtos. külön b«jérajn ulonaia átalakított szobái foglal magábaá, -- i'ssinóval sért és i üthető folyosóval | (tekepályával, Ingankkal stb. tsb j-ki A fövalroNMiil való Uaaaekttltyléal lóvoaatak fs láraaakoealk kftsvellUk. ^
I; Az iutúzotttukbiii felvett betegek miinlun bsteg tuslulkntá-i , — ; . 4.^. »nk és Ujéaak iiwzl'ololöon külön előállított késattléa segé-
lyével readastriit mfllél nélkül gyógyíttatnak. 4- Kitanít és eddig el lienjért alkarral keselJÜk kfilda&ssa J kévét* kozö betegségeket |jil m.
I. Aa öasaes UérMely alapún fojlfidíiti (o>áao*. kOsavéayes gümfikoroe) IsiltiltyaHoaáBOkal — II. ('MsUUréiie-kel, llcMnekarés oxpkuok valamiül iix iattlrfaju* Imlitaokniik iiu'iltnjtilt, u. ui, (zsugor) isületmerev>égeket korlátolt moKogliiijümiKiil végiagróvidulési-ket, elgörbt léseket stb. III. A vele nttletíjll éa kévetkfiuésjT* el-KUrbttléMrkel u,lm. - a gerluczustlopoknak olriiilj null kóros vsgy iidgolj«ai«síiva|i alapot jcGlctkoiíolt púpok ni, lúd ló- én jWoUllilml, üonaa-gaenon ti-nlrf. —■ IV. I»yermekkü«lé»l óh következményeit. - V. 7<usótlá#okai,rauat Í'K kOaavéayt. i ,
KészUlékfibk s plaaxlikai müvénél leguiugaaabb fokán állváa, megvalósítják s niodani teat egyeuésset legmerészebb követolménynit, minélfogva mindrn betegnek kivétel nélkül a \ íönn-Jérásl éa na rgésiséivs IrkUsil Intézetünk tlaala letegdjébea való sisbid maagáal, de elaé sorban a uiillót ioparácziói lel|ea melldaéaét lékeiévé fosaik. Az eddigi hidsgvia gyógy-kazalés folytattntik.
gC flővebb fklvllágoaitáat ngy az egyébb eznttal fe| nem éorolt betegségek gyógyítását — mint héaiiaaobálysatnnkat lllatóleg, köu^vsoskókbe III/,üti értasituitik iiyijjlanak, melyekkel kivánatra bér-■eatve szivesaa szolgál uak.
Kaen küsliaaaan Intézményünkre, kérjük a t. kU^öaség niértfogáaál. 170 p-ó
Igazgatók:
<lr. I tó III Adolf rixclifi <i))Űa^
teatagyt-nssitti i k. udv. aZállltó orvos-, »b,-mü
az intéaeti betegek rendelő omijsa. i teitegyen, sQgélymflvek gyárosa.
éa kálfelé irányult elgftrl»ttlé««lt, uitgi tynkmellrkeju Kilrtvsjakat, iIoukh-
dr. trrbéljl I4mlé klalös (Sorvos. egyetemi m. tanár a Stetánia-gysnuek kórJiáz sebésze.
OOOOOOOOpCXXXXXXíXXXXXXXXXXXXXXX
V A tavaszi méLy beálltával van aserencaém a n é kösöneég b. «
V figyelmét duakn fölszerelt t kiváló minőaégü raktáromra, mint:. 1M
8 BT7TCE, 1 [
ő szőnyegek,; órák. tükrök, képek, lámpák és varrógép-
X i különlegességek \
Q fölhívni h iMzteljjttpljenpii nrjegk^mi. iniazerint b. megrendelései ve! )
/S Hzerenwélietni nziv^kedjék. KIván&íra lntvl r^zlelförleHzft'Fekrr )
V * * Tisztelettel 1 J
X 165 Scherx Lujxa fl<t )
J N.-Kaalana. (
szőnyegek, i órák- tükrök, képek, lámpák és varrógépkülönlegességek
felltivni h iwzteliilllbljeHf»ii rcjegMrni miazerint b. megrendeléseivel /\ Mzerencnéltetni Nziv^l|edjék. KIváll&íra iufl rénzlef IÖrl6H/ift'Pek.rft.
X * ' | Tisztelettel
X 165 j Sckerx Luj*a fUt
V | N.-Kaalana.
Qxxxxxixioocxxxixxxxxxxxxxxxxxxxxxi
5102 szám. 1888.
IIRDKTflfilVY végrehajtó ux 1881.
x* ±±±±±±±±X±±±±±±)±±±±±±±±±±±±±:
fiipIHHHHi
| Ali JA SI ltíNAC/JUTUDA
illVEKÉHI AlUiirl kiküldiill évi IJC l. ca. 102. i a értelmében ezennel közhirié teszi, bogy h n-katiizaai kir. járás-hiróság 6047, 6861, W'21/888. számú végzése állni Müller József n-ltanizjiai, Skazal Károly bécsi és M. Kro nféld és fia brüoni lakos végrebujialók javára WewzJBernát n-kaui-zsai lakos ellen 80(1 írt, 9p írt, 88 írl és 200 frl ifiké, ennek 888 {év aprít hó 28-ik napjától sxámitgndó 6% kamaiai és eddig összesen 43 frl B4 kk pérkóliség követelés erejéig elrendelt pizlOsiiásil végrehajtás alkalmával bíróilag I le és felül lloglali és 430 •frira becsült ssopabujorokJ férfiruha kelmék bolti álványok á egyebek Ml álló ingóságok nyilvános árverés uijláu uliuluiimk,
Mely árvéiéanek au 6102,1888. sa
f f ♦ f
! *
I *
i i

BUNZL L BUTORRAKTARA
AZ „ARANY SÍARVAB" SZÁLLODA MELLETT, IÚWIN6ER-FÉLE HÁZBAN.
kiküldési rendel vegyis N.-Kuiiiz lyikégében leend
ih.hh ik é%l, d
baiáridóh, kilüz tik éa ablioz a venni szán
dékozók ezenuel
hogy ai érinteti! ingpsáigok eten érve-
Van szerenrsém értefaileni a n. é. közönségei, hogy 12 év ófa fennálló s olcsósága ini&H ia a legjobb hírnévnek örvendő bulcpaklákainban mliidf miraiii buiarak a Irglobb «aln6aégbeii és rendkltül ok;só Arakon vásárolhatók. A kiszolgáliatott outorok kiiünó minőségéért jót Álluk.
Kaphálók raklátamban leljen berendezőén ó fémet bútorok, ebédlők, hálószobák, sálon garnitúrák, divánok, kanapék lükrjik, képek, liiggonjök, s mindennemű egyéb bulorsglok nigy válasziékban.
Kárpitosom, nki lUciben dolgozod, s e nembéti kiiünó munkál végez, biztosítékot nyújt a t. közönségnek arról, hogy a nálam megrendeli munkák ialé-seseo, larlósan elkéasiiielnek, a miért mindensor kész vagyok koxesnégei vállalni' Kérvén a nagyérdemű küxönség párlfogásai, mnradfam liaxleletlel •
Arany
BUNZL L.
bntorraktár talajdonns Startút" ndllodű mellett, l/'uiwjer-féU
V

meg, résen as 1881. leimében a legte ia eladatni fogunk
Aa elárve az 1881. évi U lapított felléleli
végzés folytán a helyszínén ián ilperw uolti és lak he-3 efaKüztwéra ;
unln» hé H. uapJAuak e. • órAJa
oly megjegyzéssel hivatnak
Ivi I X. tj; cx. 107. §.á ér-bbet ígérőnek becsáron álul k.
exeodö ingóságok véltiára . i. fs. iw. § ábau megál-[ szerint Mi kiflzeiendÓ.
május
Kelt Nagy-Ü anixáán 18HH-ik évi hé Hl. napján.
KAlilÁN
182 Ml • Iljir bjr. vógrehjló.
Budapest 188V N.-Palénk&n 1SH7.| Loadoa 187S.I Nagy dUz okin v| Aranyérem. biszoklevél
i| Isii; H |ij
a. és kir. kis. ml Portland.
Kzab.el«Ai ceaient- és
i lábatlan méta-gyár
B E O C M 1 líí R \
gg^* Kötponti iroda éj rak tár : "^g
Budapesten 11, Rnűolf-rakparl 8. szám
ajánlja a t. építész és épHAnastor arak. épitkezesi vállalatok, föld birtokosak, községi és egyházi elöljáróságok, valamint a n. é. épitó közönség becses Sgyalaéb* saját gyártaUaya. I le 14—ki
gortland - cement és vízhatlan meszét,
nelyak mi miaukor egyenlő jó mioéeégUe aaáUtlataak.
MF* Árjegyzék a aaaag) arátal k I
«Annira kéaaaéggrl meg küldetik.
Krcskearl Ifdí falst érem" fíljrldék I87.V Arany érem. 8seged 1878. * Krdta-éraa. * Tyisaal I88t Arany áraa.
fágknAk
LgOUJABB Nyári aaé%efek awli nas/n asélklldl atáavéUal legolcsóbban megszabott árakon a reálisnak és szolidnak legjobban ismert
Siegel J. W.
flrlwwéow
xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Mely czigaretta papír a legjobb?
Nagy mennyiségű rejti járható vágátfa 23"/,„ és 14';,a Klg. [per luió méter otosón^f eladó
Jéief IIIiikiirr A MAImr
Wien 111 íVbmrj f/flU: 4S.
104 5-6
Hii
mBSSL™
•8UI
MMtttfin HCStt MA/1 MM
fen mindéts c/ignreitáil^ra nfsve nttpyon fonlos kérdés má a kétségtelenebb módon lébixott'yull.
Xen ttrea reklóm, háfiem elsórtndü ludomáhyos személyisegek által Ossrehasónliioil vegyelméiéaek alapján a lor-galomban elölotduló jobb minós^gü oignrelispnpirok kógült a
„Les derniéres Cartouchesu|
ürnaMBlala Vrére* gyárából.
Pórit, 06. fíoulefard Kxetmans, mind jótal kuiwi/ibb s legjobb r^yarellajHij/ir elismertetett Mivel ez nár tóbM kiízl Dr. rthl tanár állni a bécsi vegyláni egvo-temen, Dr, Liebermann ignár a budapesti állami vegykisérleii álb más lónüke állal megállgpilo|l 1887. jul. hóban. Dr. Hoj/ka Hygienia-tsnár állal a prágai ném. egyetemen egészségügyi s?eii'|H nihól Itijtibb i»sszehasonliié reijyrlwezéet a lehelő legfényesebb eieilmétiy koronázta* a mennyiben a nLes dernifres ííir-touchesC nzigareitspliiir í|04r7A' ni könnyebb és hoiiy a do* hányfüslhijz 26-77*1, al kertem idegen ntkairéa/i taitalmas, mini a lObbi vegyelmezeii papír • Valótli csak asnn pspir, melynek etíquellje mellékelt nUxhox litisnnló és Ilynumtm Fréres czégel viseli.
A gyár eziffarfttapapirjaifi&k és eeiijnreltakfírelyeinekt nagyban elárusfláaa végglt.
Hrmigmlrlgi Frértis eajft) exége alali Déeeben, /. ker.j Schottenring it5, e». k raktárt nvitáli, továbbá kapható miodrn nagyobb ilynemű osjkktl áru-46 10—W siló koreakMőkoél,
XXXXXXXXXXXXXXXX)XXXXIXXXXXXKXXXXX
«
176 3i 6 b£ ViffMkláfea (II ^^
pasat4 gyári raktára. A aaakéanSar arak, kik aii takártyáauit IBég aaa bírják éa vevőik kórét jtlStu iieW saér^ V^ f i$k feldotgoaaaa áltat aagyobytaai . > akarják lovtleaé tapoa aaivashoé* Joaok kqaaáa biaatíaasaa fordalal.
liOgSjabb mml»idrtf4mal éa* ppra 4$ Mwsiw kaldéa <*h j
I ■ I—1 ,
1 ■« S& J§ i g
' ^ Hr® il't 1 gin 5 iá líf
i / i d H l-g
i a/Imi 31 liíIlölii
i líiití.li»Ilii
^ IHiH s U l II gíl
^ pfr' n r Ü; r 3*1
& \mm ° |;» I" ti i ? El ü sfc I
s IHI ö a s
j ^jilt^ * Q ,8
NyoMtottlftelMl Ft% liplalajdoDotoál N«iy-K»ni«»áii
24. szám.
Nagy-Kanizsa, 1888. junius líMn.V^^ XY. évfolyam.

—Ml Ül '■■■ Qg
•HrkiUitf! I 1mmiN aufcáa.
M níiín Wrinty, I <Ué*ktT4tal: Vimkáa attn L
B
t «ik bstrt boák-Mi f«ftáUta»k «L
^ I
I
1 Xtaiittok ríw
i kiíratnék.
*n rrx—xa rzxrx:—zzx *
ZÁIjÁ
^Politikai és vegyes tartalmú lietilap. A Zalamegyei ügyvédegyH a Nagy-Kanizsai- és Oélzalai takarékpénztárak, Bankegyesölet az Alsó-raurakőzi takarékpénztár részvénytáraság és öns. szövetk. hitaíalos közlönye.
Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap.
*
ELÖnZBTÉBI Ilii:
0 *m , i . f. s ftt - ||
H mim......s . SD * R
fi XagraMm .... 1 , SS , {]
| Siriiiliil jstáajrettB-«UítUí«L g
j j imriai t ífyéb khstaka UnUtafapic 1
m SS kr. UtmS't^a Mii 1W aé« I frt J
H UHUI aiwta «áért ftl kr 0
Sfüttér patttaora IS kr. : xxx l w f" ■" txxz
A tornászás és a tornaegyletek.
V Ax országos tornaünnepély ez ér* ben Aradon fog megtartatni. Alább kösöljflk az aradi tornaegylet meghívását, de nem tebetjttk, hogy alkalmilag egyetmást a tornáimat jelentőségé rol és a tornaegyletekről el ne mondjunk. Szem előtt tartjuk mi a mi speciális viszonyainkat,
A magyar nemzet barcztas, lova giaa nemzet hírében áll, ée méltán, hiszen ha% ée háború évszázadokon keresztül képezte elemét, a nem lehet mondani, hogy az érzék teljesen kive szett volna az utódokból. És mégis, a tornászat mégis oly neheaen tud álta lánossá válni nálunk, oly kevéssé tud nemzeti tlgygyé válni, hogy ezen méltán csodálkozhatni \ '
Egyesek űzik ugyan a sport különféle nemeit, itt ott van a tornászat-ért is lelkesülő egy egy kis csapat, de azpn körülmény nyel szemben, hogy a i tornászat már 1867. óta nálunk is kö-teles tantárgy az. iskolában, s hpgy j azóta a tornáasáat aystemaiice üső egész i nemzedék ntftt fel, melynek feladata az lett volna, hogy a tornászatot tovább is ápolja: az eredményt oly cse-kélynek tartjuk, a haladást oly lassú- j nsk, hogy kevés a reményűnk, hogy | a tornászat egy emberöltő alatt nálunk is nemzeti Ugygyc váljék, melynek hathatós fejlesztésére különösen az ifjúság tömörüljön.
Az okokat kutatva, melyek a tornaegyletek felvirágoztatását aksdá- j ]y ózzák, annak fejlesztését megakasztják, különösen két körülmény hivja ki j figyelmünket, mely jóformán mindenütt — nemcsak nálunk — észlelhető, ugyanazon feltételek ugyanazon következményeket eredményezve mindenütt, i
Az első ok a sok egylet, mely mindenütt létesik és gombamódra sza- j porodik; a második társadalmunk aria-tokra tik us hajlama
A mi viazonyainkat tekintve bi-zonyos az, hogy sokas egylet, s társadalmunk kicsi levén, majdnem ugyanazon elemeket találjuk a különféle egyletek ben, melyek tagjaiktól kivétel nélkül idő- ée pénzáldozatot követelnek, különösen pedig kisebb nagyobb mértékben szereplő egyéneknek idejét tul-I tágos mértékben igénybe veszik. Bizonyos, hogy egyrészt ez a körülmény ! okozza, hogy a tornaegylet tagjainak számát tekiotve nem igen képee nagy leodületet venni e az óhajtott virágzást elérni, habár aenki sincs, a ki el nem ismerné, hogy a tornászás által kamatostul kapja viasza az egylet tagja befisetett tagdiját, mert az iránt tintában van az egész világ, hogy a rendszeresen űzött tornagyakorlatok fölötte jótékony hatáaaal vannak nemcsak a testi egészségre,, hanem a lélek ébér aégére, vídorságára is
Nem akar ez vád lenni a létező egyletek ellen: mind szükségesek azok. A társadalom sokféleképen önmagára lévén utalva, az egyletek mind jfcük-séget pótolnak, i még azoknak szükségét és czéluzerüségét sem lehet tagadni, melyek nem mindig tiszta és nemes intentióból keletkeznek. A társadalom értelmes elemeinek csekély volta okossá szután, hogy sz egyletek közt meg nem oszolhat, a igy éppen a tornaegyletnek jut a legkeveaebb, pedig ide csak a fiatalság váratik s énnek kellene teljes számban részt venni.
De venne is. Csakhogy van egy j bökkenő s itt térünk át az említett második okra: társadalmunk sristbkra-tikus hajlamára.
Mikor az első országáé tornaflnne pély körülbelül 17 esstetidő előtt itt ' megtartatott, akkor minden oldalról : sereglettek ide a tornaegyletek küldöttei, ; sőt egész egyletek is Azt vettük ^észre hogy a tornaegylet nem lehet más, mint demokratikus egylet, vagy semmisem. Minden feddbetlen jellemű em
t bernek, hogy a tornaegylet kicsiben aa egész társadalom képét nyújtsa, részt i lehet és kell vennie ebiben. As ügyvéd-nék és orvosnak, s kereskedőnek és iparosnak egyaránt Az osztályok ellentéteit a tornaegyletek vannak hivatva kiegyenlíteni. 1 Már az uniformis m ss egyenlőséget hirdeti ez egyletben.
Ámde nálunk még az egyes osztályokban nagy az aristokratik as hajlam. As egyes osztályok társadalmi elemei egy helyen nem jól férnek még meg egymás saellett Est annál kevésbbé csodálhatjuk, mert még magában a társadalomban is most készülődik ez a processus, mely még sokáig fog tartam, s csak azután, ha ez megtörtem, lehet remélni, bogy a tornaegyletek is meg fogják nyerni rendes szilárd alapjukat, melyen mélyebb gyökeret verhetnek. Kétségtelen hogy nálunk még as is hátráltatja a fejlődést, hogy as egyes osztályok műveltségi foka nagyon elütő egymástól, iparosaink még mindig nem érték el azt a műveltségi fokot, melylyel a nyugati államikban dicsekednek. S igy látjuk, hogy Is német tornaegyletekben a legjobban férnek meg egymás mellett a tudós a czipésazel, az orvos a szabóval az ügyvéd a serfőzővel; s i nemzeti Ügynek tekintvén a tornásza-tot, mely a haza szolgálatában is áll, j mindegyik törekedik fejlesztésén
De azért kár volna tétlenül be várni azt az időt melyben a jó fordulat magától bekövetkezik. A vezérszerep itt is az intelligentiának jutott, mely igen sokat képes, ha akar.
Midőn tehát az aradi tornaegylet!
| beli tornaegyletet is, .mely mindenkinek kellemes szórakozást testedző és üdítő foglalkozást nyújt — külöoösen s szép nyári tornahelyen. A példa vonz s a nagyobbak példája a serdülőket is buzdítani fogja, bogy a tornászatot — mely csak as ő javukra szolgálhat — el ne hanyagolják.
A2 aradi tornaegylet felhívása.
Ttszfctf tornász tármk!
A 11-ik országos lorna-tinnepéiy L éri szeptember hó 8-ik és 9-ik napjain Aradon fog megtartatni. Midőn ezfs ünnepélyre mint házigazda benneteket kfliön is tornász-társi tisztelettel megbírunk, azoo reményünknek adunk kifejezést, hogy a magyar nemzeti tornászat eme szép ünnepé'yét tömeges megjelenőitekkel fogjátok emelni. Tornász társak! A magyar nemzet az 1885. évben rendezett országos kiállítása alkalmával bemutatta a müveit világ előtt a szellemi és anyagi téren elért vívmányait; nem volt szabad ezen alkalommal a lomázásnak, sem hiányozni, mert ez által bizonyltotfbW be azt, bogy a magyar nemzet a férfias testedzés terén is haladást tanúsított s minden tekintetben méltó helyet foglal el Európa művelt nemzetei között. Az I-sÖ országos tornaünnepélyén az ország fővárosában összesereglett tornászok megmutatták, hegy a nemzet és társadalom figyelmére méltók, mert ügyükön lelkesedéssel közremunkálva, nemes vetélkedést fejtettek ki s ugy számukkal, mint ügyességükkel imponáltak.
Itt az idő, midőn njra be kefl bizonyítanunk, bogy a nemzet figyelmére méltók ragyánk. Sorakozzunk: a szép és nemes fezéi érdekében, mutassuk he a nemzet színe előtt a lomázásban elért ügyességünket és haladásunkat, bogy barátainkat még jobban megnyerjük, ellenfeleinket meghódítsuk, a közönyt legyőzzük. Hozzak össze ax- ország minden részéből azokat, akik a nemes tornának és ez által az emberiség legdrágább kincsének, a közegészség ápolásának
meleg felhívását különösen tornászaink, H-^ereny apóst okú, nitőrői gyanánt síkra s a tornaegylet tagjainak figyelmébe ajánlanók, felhiva őket, hogy úgy, mint a budapesti országos tornaünnepélyen. mentül nagyobb számban részt vegyenek: a közönség, de különösen a fiatalság figyelmébe ajánljuk a hely-
Táicza. A Balaton partján.
(Balatoni emlék.)
— A „Zala" eredeti tárcsája. —
A hőmérő higanya emelkedik; az emberi vér higanya esik. A higanyvérü emberekből lesznek csigsvérü emberek.
Lomba a lég; lomba a 7ér, lomba az ember, lomha az állat, lomba az egé^z mindenség, mintha csak a Chinorány Bódi bátyánk delizsáncos táltosai hoznák a Világ szekerét.
Ilyen az élet itt Nagy-Kanizsán, ebben a nagy melegben.
A tikkadó torkoknak, a ziháló tüdőknek állandó ellensége az u'czai por, mely fölött iflő kegyelettel őrködik Thomka nr, hogy megmaradjon pornak.
Sétányunk a jövő század regéje, mely most még s Cziglenicze meder-maradvá-nyának poshadt zöld vizében sluszszs álmait.
Árnyék nincsen sehol. Csapén a prépostsági palota és batslmas templom vetette kis ideig előre árnyékát, csak úgy tervben; de mind s ketití összeomlott.....Bécsben, mielőtt KamtHára ért vclna
A városház ás a Déisalai takarékpénztár épülete (elég momumenialisak; vetnek batalsMs árnyat, csakhogy oda nem enyhülni, Jiaoem ifiadnr járunk. Iszapjuk j ki as adót, a pótlékét; izzadunk a törlesztés ás kamat váltó-lázában.
Szóval itt mint a köUő mondja: * nincs bokor, mefpsaybet sdns, nincs virág sz Ipa-.
— •Jsgyetlársk Boglárig.*
Zsebre rágom. Sietek s Pofcroes Ádám j nrsk ábrftrat* íöttst Wékitmi sssstfét isr-isst Kiválasztom, amelyik legkevésbé be- 1
sonlit Bismsrck úrhoz, mosolygo ayájas-sággal msgszólitom, hogy nyisson egy kényelmes másodosztályú kupét Előlegesek neki egy bizalmss karszorítást, két piczula erejéig. Azután a bőrpamlagos kupéban az ábránd karjaiba bocsátkozva, kéjjel szívom az illatos czigarettet. Csengetnek.
— »Mebe!ffiN r;
A masina éleset füttyent. Lassú, dübörgéssel. lomha zakatoláasal indnl a vonat. Majd neki hevülve, gyors ütemben fut tova s nem ad időt a szemnek a tárgyak megtekintésére, nem a léleknek a meditáczióra.
Rohanó vonaton a lélek birodalma a 'képzeleté.
Sokat utaztam már s budai vonslon, J6 ismerősöm a mellette elterülő vidék Egyes helyekhez, egyes tárgyakhoz édes emlékek fűzik lelkemet; njra át nem élhető, soha vissza nem varázsolható, boldogságos üdvösséges órák, nspok emléket, mik etki-.•érnek siromig.
Ezek sz emlékek re józzák be lelkemet. A képzelet bűvös karjaiba adom lelkemet, egész lényemet, hogy menjen vigyen sz em- j lékeset birodalmába megittasulni emlékeim- j tol; üdvösölni..*. Üdvözölni) Itt van B.-Kereszturl l Rövid boldogságom, összeomlott üdvös- [ ségem egy néma tanúja. Minden fsj minden bokor, minden fűszál ismerősöm. Milyen édes, milyen gyönyörű regéket mondhatnának az j én összeomlott világomról, az én passdicsoot-k ertemről, as éa százszoros meny országomról, melyet ártatlanul vesztettem e<I
Hol és mit is vetkezhettem volna én akkorát, ami veszi eségemmsl főtériét vala? I A vonat sebesen rohan. As én kát szemem oda szegeződik s Bálaton csendesen ringó hullámaira.
Hsllom a hailámok bűbájos titkos eso- I
i bogásál, smint egymást vend esve. egymással 1 játszva, ölelkezve sikamlanak tova
A parton álok.
Nézem s ringó a játszó hullámokat, í réveteg r-zemekkél. Ezek a babok csókol-j gaiták egykor őt, az én egyetlenemet. E ba-' bókkal játszott ö is vígan, gyermetegen. | Hogy mosolygott, hogy dalélt! Milyen jó milyen igazi angyal volt az áldott lélek játszi | jókedvében.'
De hallga! >
Dal csendül, i
.B<b osartoték iuaay-aáltt vákif SiöfoktáT ^iredlg aaaáálai. Sitaláhéfc baááa hiWjára. Elbnam*aJi» tőle ateljára."
A dal hangzik ábrándosan s berssgi a j leget, mintha ajbuHifmók ajkain teremne.
Ez az ö hangja!
A hullámok szétválnak.
Szépséges Jbalvány arcz ragyog felém. Jóságos szemeiben menyországi mosoly fakad. Hófehér keble Hullámzik. Karjait kiemeli a habokból. Felém tartja azokat. Szót kószám :
— 'Fiacslámú
Szivem majd kettészakad az üdvösségtől. Feléje nyújtom reszkető karjaimat.
— »Oonstantial<
ö csak néz azzal a feledhetetlen szelíd jóságos mosjblylyal. A babok egyre nőnek körülötte. jMég egyszer fölemeli áldott kezét; bocsucadkot bt és... elmerül
A kétségbeesés rémületével kiáltok:
— tConnsntis! AqryalomN
A hullámok kdté akarok rohanni.
HomMtoSé a lapé ablakába vágódik.
Milyen üdvösséges visio veMf
Két tervé könycsepp gördül vépg arcsomon.
A vonat egyktedvüs fut keresztül az én boliogemMlO táiamod
Majd knassiiji s»él Lassítja futását. MegálL
szállanak s matassuk be a fokozatos bala-_J dást a testi nevelés terén.
Az Aradon tartandó ll-ik1 országos lornaünnepéljen, melynek hire a külföldet is befogja járni, be kell matatnunk a tor-názás terén való haladásunkat. A magyar j nép hagyományos vitézsége, a tornázásbsa
Hangzik a konduclorok rekedt kiáltása.
— >Boglár. Tíz perez.«
Kiszállok.
Mosolygó arezok fogadnak.
Betérünk abba a mesésen easeikedö ki> mezővárosba, mely egy miniatűr-köztársaság. Egeszséges teatfV egé írségw Wkü, tiszta gondolkodása nép lakja, igen természetes, bogy igy a közszellem is igen egészséges ott. Nem kiséri benne sem a kaszt-szellem, sem a fajgyűlölet.
Földesúr, pap, orvos, postamester, vásott tiszt, gyógyszerész, tanító, kereskedő békében, egyetértésben, barátságban élnek ott Keresztények, zsidók egy fedél alatt, egy épületben dicsérik aa Istent. Ei as épület nem is kertit mesés összegbe. Mindenütt (öl lehetne áütani és fen lehetne tartant, cak jó sziv és egészséges elme keltene hoz-I zá. Ugy hivják, begy »patriotizmus."
Igen jó és igen szükséges épület arra, hogy egyenlőn a hass boldogságára dicsértessék a magyarok Istene.
És ki hinné, bogy ebben á kütfr vallásokban még papjok is van s derék bogiáriaknak.
Körmeady Lajosnak hívják.' Bátran léket papnak tekinteni a patriousmep hitvallásban. Tőről metszett magyar geatry. akinek minden becsületes ember elölt nyitva van a kapuja is, a szive is. Nem kérdi chik-kes bajloofással, bogy mi tetszik ? mit pe-rascsotszT mivel szolgálhat ? hanem eltbéd teszi vendégszeretete Össieségét, eübéd teszi ételét, bogy egyél; italát, bogy igyál; a szivét, bogy ods zárhasson, bogy Övé lehess és tied lehessen.
Es a szellem lebeg aa egén család fotóit. ea a szettem tölti be sz egész káa népét. Júságes áldon letkü aő a káa nrafje, kit aüad fcnpa sseltdké angyalok röpkéd-nsk törül gyönyörű gyermekeiben.
Kurmsndy Uqos háza gy*poa|)a az
Lipunk mái sztoáLoz egy negyed i? melléklet van csatolva.
való jártassága által kall, bogy kitűnjék attn oraságoa tornaünnepélyén. Ea ünnepély ia egyik hévmérpje less nemzeti műveltségűnknek, melyen a magvar torná-asoknak nem csak számukkal, hanem ügyességükkel is ki kell lünaiök. — Elen-> gedhetlen kötelessége tehát minden igai tornásznak a kibontott lobogó alá sorakoz-\ ni s egyesólt erővel munkálkodni azon, hogy a lí-ik tornaünnepé))' erkölcsi tekin-tel ben as 1-aő mögött ne maradjon.
Tornáss társak! A tornásaat hazánkban immár nemzeti ügy, a tornászok ünnepe tehát nemzeti ünnepély, melyet ö felsége a magyar király is a legnagyobb rokonszenvvel méltat msgss figyelmére. Ezen kulturális és nemzeti ünnepély elől tehát egy tornaegyletnek sem szabsd elzárkózni.
Arra kérünk tehát benneteket, jelent-{■ kezzetek minél többen a hazafias ünnepély-• re s a legközelebb azétküldendö gyakorlati sorozatot tanulmányozás és gyakorlat tárgyává téve, lelkes buzgalommal készüljetek, hogy *a magyar tornáss névnek dicsőséget a mágyar nemzeti tornászainak tekintélyt hírnevet szerezzetek.
A jelentkezéseket kérjük (. évi julins hó l-ig aziveskedjetek eszközölni, bogy az elazállásoláaokról ideje korán gondoakod-Hassunk.
A viszontlátás reményében maradunk -tornáaztárai üdvözlettel Aradon, 1888. évi május hó 25-én.
Az aradi tornaegyesülel nevében:
Dr. M(ü Béla, Dr. Ilobituk Ágoston,
nluluük. elnOk,
Nagy Sándor,
I titkár. ,
Iskola és iskolázás falun.
O'égs.)
A tétel második pontja: hogy a pontatlan iskolázás mint volna legczélszerüb-ben beszüntetendő?
Egy jelea hadvezér, midőn kérdezték, mi azükséges ahhoz, hogy jó hadsereg legyen, azt Telelte: elősazör ia pénz, másodszor is pénz és harmadszor ia pénz. .Es mi a falusi népiskolák hanyag látogatásánsk az oka? először a tanító, másodszor ia a tanító éa harmadszor ia a tanító. A Magyar paedagogiat szemle 1881. évi 9. füzetében boldogult Kucelnik Vilma győri * tanítónő ezeket mondta.
E merész állítás után azonnal ráismertem emberemre, a ki vároaon kívül falu helyen meg nem fordult s a falusi viszo? nyok ignorálása mellett á tanítói karnak rója fel bünül a mindnyájunk által szívből sajnált mulasztást.
Boldogult Kucelnik Vilma tételét ha szabad megfordítanom én szt mondanám hogy egy jó hadsereg kiképezteléséhez nem pénz, pénz és pénz, hanem szükséges először jó hadvezér, másodszor miután zsoldosokkal csal át nyerni nem lehet —• azükséges lelkiismeretes katona és harmadszor szükséges a pénz. Hogy a pontatlan iskolázás megszünletteasék, szükségéé előazör • jó tanító a annak állásának jzervezése, másodszor lelkiismeretes szülő és harmsd-szor tevékeny, kötelességét teljeaiteni tudó elöljáró.
Tsgsdhslatlan, hogy ^a megalkotott 1868. t. caien kívül ia több izben adatlak ki rendeletek, [melyek a hanyag iskolázta-
oltani társadalomnak. Családját a boglári társadalom szereli, imádja; mert nincs olyan jó ember ott, akit a csalid msgához nem ölelne-
Ide vittek engem is.
Olysn kedvesen, olyan feledhetetlen j őszinte magyar vendégszeretettel, olyan tárt karokka|iogadtak, hogy azóta folyton szivemen tepsik: mért nem tudtam a meleg ölelést haaonló melegséggel viszonozni I De emlékeim hatása merengővé lette lelkemet. Nagyon keveset tudtam abból, ami körülöttem történt. Még az sem birt derűt adni lelkemnek, bogy 12 év után ott egy kedves | tanulótáraammai ölelkezhettem.
Alig vártam a pillanatot, hogy megint a kedves Balaton ringó hullámai felett me-renghessek.
A kert végében, magas domb tetején áll egy kerti büselö. Oda mentem, onnan néztem át a Balatont, melyen ábitatot keltő csenddel feküdt as alkony bü-bája. A salai béreseken végsőt csókolt a bíboros képpel búcsúzó nap. Ez a csók megaranyozta a Balaton tükörét is, melyet itt-otl heárnyslt egy felhő képe, mint a nyugodt lelket a bánatos merengés.
Úgy szerettem volna aaon a kedves helyen maradni éa nézni, nézni nőkéig azt a gyönyörű bűbájos képet, mely mindig a régi a mégis örökké uj marad, melvnek látásával sonasem bír betelni as örök szépért lelkesüíö lélek; mely a csendes állítat szárnyaira emeli a lelket, bogy Istenhea szálljon.
De búcsúznom kellett.
Hogy miként búcsúzzam? nem tudom. Mintha csak egv fájó édes álom volt volna minden.... minden.
Azóta minden gondolalom sl bűbájos Balatoné. Saivem állandó rabja a vágynak ojit tátni a Balatont, njra kéjelegii összeomlott világom emléaelvel.
tatás megszűntetését osélozták, de ezek mind puaatában kiáltónál* szavaiként Wang-
tollak eí.
Mindamellett, bogy iskolámban kötelességemet pontosan teljesítettem, nem voltam képes 82 évi tanítói működésem alatt szép ásóval, édesgetéssel, Ígéretekkel, lehető lenyilésael aat. oly renuea iskoláztatást eszközölni, mely télen nyáron életbe léptetve egyaránt * dicséretes lehetett volna. Hiába sóhajtanak\ szellemesebb lalnilóink, hogy >az iskola én vagyok.< Igaz, szellemileg, erkölcsileg, jellemileg éa iameretileg én vagyok, de ha nincs meg az eléö alapfeltétel az iskolához, nincsen gyermek, ugy tanitd nem lehelek. Nem tagadhatjuk, hogy vannak már buzgó tanítóink, kik értik éa tudják is kötelességeiket teljeeiteni, de ha nincs rendes tanúié, ugy caudákat nem miv elliétnek.
Az iskolázásnál a tanulókat 8 csoportra oszthatjuk, 1-ör olyanok, kik télen nyáron szorgalmasan látogatják az iskolát, 2-or kik váltakozva, maradozva jönnek js ezek képezik az iskols kötelesek zömét, többségét, 3-or szok, kik leljeeen hiányoznak. Ta-1 nodámban 150 mindennapi 6—12 éves tanuló van öaszeirva, ebből télen nyárén szorgalmasan jár 40, váltakozva, murádéivá jár 90, teljesen hiányzik 20. Már most minő eredményt mulathatunk fel, ha a tanulók [zöme, nagyobb része két nap jön,, kél napi pedig a szülői háznál csatangol.
Falusi ismétlő tanodáink még kevésbé tártjáig be a pontos iskolázást. Legtöbb helyen áz ismétlő tanulók vasár és ftnnepe 1 ken a délelőtti órában nyernek egy legfe-l lebb 2 órai oktatást. As ily oktatásnak ke-; ves eredménye lehet szintén, mert a azo-koit szt. mise hallgatáaa keresztényi köte-| lesség levén, ettől Okét visszavonni nem szabad.
A;fentebb jelzett msgss rendeletekreI a tanító a havi mulasztásokat ha kiírja, a megbüntetés végeit azt a község birónak átadja, van akkor zúgás, lárma, a azitko-1 lódzás egész özönével árasztják el a tanítót. M,enet azután karc gabnáját, mustját szedni, kap szemetet és egy pint! kevert mustot. Ha a községi biró is azzal áll elő »£n bizon nem átkostalom magamat a büntetés pénz behajlásával*, ha megs az elöljáró az iskolaazéki tag ur is azt mondja »Ej tanitó ur, hagyja ugy amint mehet*, minek fonja ezért magára a község haragját. Megtörténi, hogy a hanyag tanulók éa azok srfülöi névjegyzékét a tanitó megbüntetés végett a község birának átadta, miután ennek aemmi eredménye sem lett, ugyan azokat a tanitó a tanfelügyelői hivatalhoz terjesztene fel. A tanfelügyelő kötelességét teljesítve, ez érdemben a járás azolgabirá-j ját kereste meg, kérvén a büntetés végrehajtását. Mi történi? A szolgabírói hivatali azon aiiluBsal, hogy felelőség terjie alatti meghagyatik a község lírájának h nyolca: nsp alatt az eredményről a jelentéé elváralik. »Kiküldte a birónak. A községi biró per akljs az iratot letette a község ládájá-; ba a telte a jelentést, hogy minden renden van.
Nagyon kívánatos volna tehát jelöaazörj hogy a mulaazlók kiírásával ne a tanitó, hanem roáa hivatalos közeg pl. a körjegyzők bízassanak meg. Másodszor, hogy a tanító 'lelkiismeretesen teljéaiihesse köteles-ségél, legyen a tanitói hivatal független t.j i. ne legyen kénytelen kato gabnájáéri, aprólékon évi járulékáért készpénz fizetéséért rimánkouni, Ha többet nem, legalább; készpénz fizetését 7< évenkint kaphassa az adóhivataltól. Szedjék ,be közhatóságilag a tanitó évi járandóságéi, hogy a nép lássa és tudja, hogy a taniló nem a nép szol-i gája, hanem as állam hivatalnoka. Ne tegyék ki a lanitót azon aggályos viszonynak, hogy kint levő illefíhényeU krsjezáronként nagy meghunnyáazkodászal kaphassa meg, vagy az adósfelek elhalván vagy elszegényedvén, illetménye örökre odavesszen.
A taniló buzdilásai még nem elegendők a pontos iskolázás keresztül tilelere, azükséges oda a szülök lelkiismeretes buzgósága i A szülőknek is megvannak kötelességeik a szorgalmas iskolásáé iránt. Mindienek előtt el kell ismerniük, hogy aa iskolák hasznos intézetek és fel kel) ezeket bálássn haaználniok gyermekeik javára. Fájdalom, sok még aaon szülő, ki maga iskolába soha vagy igen keveset járt a innét származik az elfogultság, mely a tanulás ellen irányul. Minek tanulna annyit gyermekem, szokták mondani, Írni olvasni tud, psp vagy fiskális ugy sem less belőle. Kötelesek a szülők kezet fogni az iskolával, azt a nevelést melyei gyermekeik |m iskolában nyernek lelkiismeretesen s gondosan elösegiteni a jó házi nevelés állal, gmi különösen legtöbb szülői háznál hiányaik. Falun vasár és ünnepeken vagy esténként hemzseg a korcsma a fiatal nemzedéktől. Van olt ismétlő tanuló is s s szülők köny-nyelmttsége, pár cslmbora 9 évii iekolai nevelést tönkre tanai, örökre elmossa.
A Szülői háaon kivül a törvény vég. rshajiásávgl megbízott elöljáróság buzgósága és erélyes fellépésétől, szigorától várható a pontos iskoláaás. A törvény legyen törvény s annak engedelmeskedjék mindenki. El kell ismernünk, bogy népoktatási törvényünk megalkotása óta népiskolai ügyünk óriáslr emelkedett, mindamellett aajnosan kell tapasztalnánk, bogy édes hazánk faluéi tanügye még ménéig mostoha gyermek,
ijlen
hogy hazánkban mináen megalkotott különösen az adó és katonai törvény végrehaj -tátik, csak as embar nevelés törvényével törődnek legkevesebbet.
Egyes törvényesben oli van aa éjjeliőr, közbába, körorvps, himlőoltás, halott-kémrközegészaég, tuzrenqörj és tudja Isten hány féle ügy, pzokra mind vau gond és figyelem.
Ha a községi elöljáró a legelő vagy fogyasztó vagy más jadónemek lefizetésénél hátralékban van, van akkor lótás futás, egyik hivatalos közeg a masikat éri. jön akkor a szolgabíró vagy segédje, foglalják le a község vágyónál, a községi biró ellen készen áll ■ fegyelmi vizsgálat, de a falusi népnevelés ügyével a tanév kezdetétől annak bezártáig a tanítón és a jó Istenen kivül senki sem i törődik Ha az iskolaszék, a község lelkéske, az elöljáróság egész iskjofai évben az iskolát egystlen látogatására sem méltatta, semmiféle intézkedést vagy gyűlést nem tartott, iaz már más nóta, ezérf nem felelősi senki.
Az előadottakból tehát az Üdvös ta-nulaág. Ha msjgszaftsdunk |is rimánkodá-sunk vagy buzgóaágunkbaji a gondos iskolázást keresztül nem I vihetjük mig 1-ör a népoktatási törvényünknek érvényt nem szerezünk, mig a közigazgatási hivatal ennek szigorú betartása felett nem őrködik.
2. Mint a vallásos nevelés megrontója, az esti korcsmai dőzsölés szigorúan tiltanék be. Korcsmába 16 Héven aluli növendéknek belépni ne legyen;szabad.
3. A külön magán legeltetés szigorúan (illessék el.
4. Keltsük fel ja népben a becsület érzést, aki olvasni, irni vagy számolni nem lud, ne lehessen birfl vagy községi elöljáró, iskolai bizonyítvány nélkül az iparoe tanonc/ ne kapjon munka aönyyetj Nehezíttessék meg még házssságu is jerjhéztnenelele is annak, ki iskolába nem járt.]
5. Végűi kívánjuk minuezekhez, hogy oly tanítók képeztesimnek, kii nem ludále-kosaágos affekiálók, hanem szerények, példás családstyák, munkás, bitbuzgó férfiak akkor bisom, hogy falusi tanügyünk telfog virágozni.
Hárlnger Káralj
Különfélék-
— Msenaélyl lilrek. Dr. Saes Ele mér helybeli kir. alűgyéitz hasonló minőségben Szegszárdra nelyezle ett át. Őszintén aajnáljük a derék férfiú távozását. — Wmter Imre orszl képviselő több heti tartózkodásra a fürdő használata végeit Hév vízre érkesett. -4 Dr.\ Cégtntieu Kálmán, kit lapunk olvasóközönsége érdekes tárezs-közleményeiről ia előnyösén ismer, sz ügyvédi vizsgálatot sikerrel lélevén, ügyvédi irodái nyitott helyben a régi takarékpénztár épületben.
- Nyári mulatság. A hdlybeli hadasiyán egylet nyári imiliteá)ia, mely e hó 3-án tartatott meg az. Egylet-kertben mind erkölcsilég mind anyagilag igen ssé-pen sikerüli. Emelte az tjnriepélyt megjelenésével a közOs hadseregbeli éa honvéd tiaslikar is, kikáló érdeket kölcsönsölt a mulatságnak ai a fesztaíen jókedv, mely elejétől végig jellemeste. A tíasta jövedelem 131 Irt 10 kr. volt. Felülfizettek: Hirechler Henrik, Alaó-Ddmboita 2 Irt BO kr; Hirsch-ler Jakab Alsó Domború, 2 frt 60 kr; Glavina, (íelse, 2 Irt; mUfkóyich I frt; Birck 1 frt; Khller István 10 frt; tiruner Lajos 1 frt; Guuner Károly ll frt; Gruner György 1 Irt; [Baké Gykla 1 frt; Bübb Károly Z. Szt. Mihály 1 h-tj Unger Jánoe-né 50 kr; Hanbley Ignácz 60 kr;özv. Vaa-dényey Antalné 6 fst; Özfr. Frankovlcs Majomé 1 frt; Graál Mtklós|2 frt; Kollár János Pacsa 10 írt; Fetermoa Gizella 60 kr; Sípos Imre 1 ftl; Műllfcr Uszló t Irt; Kollár Vilmos I frt i Barányay 1 frt; Schuiz Zsigmond Pacsi 1 frt; Kugler Sándor 1 frt; Kasztl Ignácz 60 kr; (tlazer 1 frt; Slern Dávid 60 kr; SchletfNr M. I. 2 frt; Schlelfter L, >50]kr; | Plalscbsk M. 60 kr; Beinlta Pacsa 70 Ürl Kojjein Upót I frt; Berger testvérei 60 «r; ulaser Garaboncz 1 frt 60 kr; Ni N. 10 kr!; Cseresnyés Sándor 1 frt: Gerther cnalád 60 kr;/ Dr. fri-psmmer 60 kr (öt. Csintalan Pál 60 kr; Grosa Samu 60 kr;JN. N. 10 kr; Pollák Deazö 50 kr; N. N. 60 kr; Zaibureezky Zaígm. I frt; BogyaV Ödöri 11 frt; Halvaz Frigyes 60 krl Kalttoda l 1 frt; Olement Lipót, Palin 10 fr; Dülttall főhadnagy 60 kr l ifj. Jaok 10 Ikrt IHáas őrnagy 60 kr; Olvsshatallan 50 kr ;Í Vknitsek Kár. 80 kr; Gönoai felv gyázi 10 kr tíatler János 20 kr; Bubik Néndof 2 ftl Tóth épitéss 1 frt; Keller Ignácz'10 kr; N. N 60 kr; N, N. 60 kr: N. N. 60 kr; Farkas orvos 1 frt; ülvashajlan 50 kr: N. N. 60 kr( Nagy Károly 60 kr Bartoa Béla 60 kr; Horváth Fartaé; 7Í krb Kis Arthur 80 kr: Piijiér Sándor 60 kr| [Plakder Alajos 80 kr; Osieaslt Aníal 1 frt! 60 kr; Hild S. 60 kr. SohőnfaldlMór 1 frt. A hadastyán egylet elnOkeége s| ss)ves adakoióknak es ulon mond hálág köjjzönetet. f\
i - ImltrmallMlé a tárnál ka-plUayaágkna Eáy uri embfr figyelmes-letett beMŰiká arrt, hogy a iipalini tehenésznek lejbortió kocayával azabadon jirú
egy csikaja imgf^písaióját találja abban, bogy a >Szarvas* körüli fiatal fákhoz dör-gölőzködvén kérgüket lehántja, s hogy erről a kapitányság már több izben figyelmeztetve lett. Ha a dolog igy áll, kérdjük a t, kapitányságot, nem tarlfa-e kötelességének megfelelő módon intézkedni, hogy a csikó ezen kedvtelése s a gazda vagy kocsisa gondatlanságának vége vettessék s az eddigi károk megtéríttessenek ? Sterk,
— lakolni értesítés. A nagy kanizsai polgári fiu iskolában az 1887—#8. tanévi rendee vizsgálatok junius hó 2t*én veszik kezdetöket és Ialténak e hó 28-ig bezárólag, A magánvizsgálatok junius bö 21-én fognak megtartatni; 29-én délelőtt 8 órakor »Te Deum landamua«; utána a jutalmak valamint az értesifő és a bizonyit-
I ványok kiosztása. Mindezekre a t. szülőket és tanügybarátokat ezennel tisztelettel meghívja N.-Kanizsán, 1888. évi junius hó 6. A polg iski igazgatóság.
— ■arakeremiarrél értesítenek | bennünket, hogy ott tűzoltó egylet van I alakulóban. Est a birt örömmel registrálvs
dicsérettel említhetjük fel, hogy a község a Sellenhofer Frigyes soproni czégtől egy ssivó müvei ellátott tűzi fecskendőt rendelt 1 meg.
— A Klsfnludy-ufcsn aslnerl-ája. Az utolsó bét forrósága, mely óriást-lag növelte utczáinkon a port, mutatta meg igazán, mily primitív fokon áll nálunk az öntözés. Azt a csekély vizet, melylyel főutezáink öntöztetnek, csakhamar elnyeli a nagy por a alig van az öntözésnek látszatja. De különösen érezheti e mizéria a Kisfaludy utczában, melynek klinkerje nem lévén, a por éppen nagy a öntözni pedig nem öntöznek, pedig ezen az utczán keresztül közlekednek az urasági szekerek a majorból a sánezba, óriási port verve fel az ulczában. Ép azért itt nagyon is indo-
j kolt volna az öntözés, vagy ha ezt nem | teszik, közlekednének az urodalom 'szekerei a klinkeres utczákon keresztül, a hol a | por mégis kevésbbé érezhető.
— Gyerasek-kltavén. F. hó f-én a helybeli vasut-állomás közelében fekvő úgynevezett >fecskeparti• dűlőben, a h.-ezt-miklósi országúttól mintegy 30—40 lépésnyire Kálovics Islvánné kis kanizsai lakos a rozsbarázdák közt füvet szédfigelvép, ott
— nem kis meglepetésére — egy 9 hónapos, egészséges, mosolygó gyermeket la< kitéve. —- Caudálkozásából felocsúdva vitte
I azután asszonyi találmányát a »lelenczház«... illetve az univerzális atyaságn kapitányság-fioz, ki a nyomozáat rögtön meg is indítván, csakhamar rátalált a meggondolatlan vagy szívtelen anyára, Németh latváuné as. Bachel Juli szt.-miklósi béreané személyében. Miután tettél minden bábozás nélkül bevallotta, áttétetett a törvényszéki vísiigátó bírósághoz. A kilevés oka — állítása saerint
— az volt, hogy férje lolyton Üldözte mi-attn. házasság előtti »szerelem-gyermek* levén a kis ártatlan bonpolgár.
— Maereaenétlemnég. Tspolcziról írják nekünk: E hő 6-én délelőtt egy fClein Mari nevü tisztogatóné a föutcza egyik há-iának első emeletén az ablakokat tisztogatván, egyensúlyát veszté s lezuhant a kövezetre. A szerencsétlen oly sérüléseket pzeu vedeli, hogy felgyógyulásához kevés s remény.
— Kereskedelmi aamnasias Ba-dapentem. Megjelent és beküldetett hozzánk : A hasai termékek állandó kiállításának katalógusa. Szerkesztette KémdÁ Imrt miniszteri tanácsos a kereskedelmi muzeum igazgatója. Els0 évfolyam 1888. Es úttal csak jelezni kívánjuk a 621 oldalnyi díszesen kiállított vaakos katalógus meg)elené»ó( mely 892 czéget mutat be, ^készítményeik gyártmányaikká és azok áraival. E katalógus öasseállitása fényes bizonyságot szolgáltat a kereskedelmi muzeum életrevalóaágá ról s azon egészséges eszméről, mely a hasai termékek állandó kiállítását létesítette. As eredmény egyszersmind biztos zálog a jövőre nézve. Lepünk legközelebbi naámában bővebben lógjuk ismertetni, addig is felhívjuk a közönség figyelmét az érdékes és tanulságos katalógusra.
— A hittant vlasgálat I. hó 1 én ment végbe a helybeli községi elemi népiskolánál. Délelőtt a fiuk, délután pedig a Iá* nyok vizsgáztak. Püspöki biztosai Moarovics gelsei plébános és kerületi esperes ur volt kiküldve, ki a növendékek előmenetele fölült teljes megelégedésének adott kilejeaést.
— Inatlem tréfk, Andri István városi rendőr Juloea nevű leánya varrásból hazamenet a »Hunyady-utcaában« (. hó l-én délután egy a pécsi m, kir. nosiahivatal pecsétjével ellátott a 2600 frt tartalommal lelsett levelet talált, mely a nagykanizsai pálya-udvar postahivatalához volt czimaSve.
— A levelei rendőrségünk nyomban elvitte a városi postahivatalhoz, hol mindkét pe-ceéttel megerősítve vissza küldetett a pécsi postahivatalnak; de egyuital nyomozást is inditott meg a némileg éazreveneiö metszés és ragasztás által gyanúsnak mutatkozott levél-űgvben, mire nézve a válasz a pálya ttávarnál egy — bossantó mosoly volt I Mi ellen rendőrségünk a kellő intézkedést megtette. —
— A Javttkatlam. Özvegy Gelen-caér Istvánná helybeli lakoe subanca fia, ki kétévee börtönbünteléséböl csak a tavssz-szál saabaduit ki, megunván ismét a munkára sdorllölt tisztes élelet, a dologu-taa fackárkodásból pedig mag nem álbet-
_____ ' '_:_ I '
vébssaeraett magának egy dupla puskát, piaaKilyt baltát, éa — világgá ment csavargónak. Hallomás sserint a asigárdi kanászbojtárt már tel is szólította, hogy tartion vám Hajósára sertést lopni, E kősben I. hó 5 ón hasa ia *évedt a a t tarai-utezálmn betört (teréé* lakásába, hol élAre megsejtett ÖÖ frt kéaapénire aiereiett volna aiert lenni, a miután ns legtsorgoaabb kutatásának sem sikérült, egy pár csitma és egv larissnyával MlMs állt Ugyanason este állítólag a ró-csei örháa közelében csendörségünk siemre kapta, de ö egy keriiésben megakadt fegyverét visssahagyva, futással mének ül i. He-, tedikén — kézrekerilése végett — mind a csend* mind r pedig a rendőrség részéről Őrjáratok küldettek ki.
— Egyleti élet. A keszthelyi önk. füzoltó-egylet évi közgyűlését I. hó 3-án tartotta, melyen a működő tagok teljes azámal, a párlolótagok pedig V^ed részben jelentek meg. A közülésén Moffmnn Soma ügyvéd, egyleti alelnök elnökölt Az Ö szívélyes elnöki megnyitó beszédje után « mull évi közgyűlés jköhyve olvastatott fel és hitelesíttetett. Ezután Pöliz Pál tilkár olvásla le| jelentését, a lefolyt egyl. év eseményeit sorolván fel benne, mely részben örvende-lea, részben gyászos volt. Örvendetes, hogy Festelich Tassiló gróf elfogadta az egyleti védnökségei, a hogy tüx esel nem .volt a mult évben; gyászos az egyletre Dr. Lipp Vilmos halála, ki mint egyleti elnök buzgón, hiven éa igazán szolgálta e humánus egyletet A jelenlés tudomásul vétele után Csalhó Alajos, mint a számvizsgáló bizottság elnöke jelentette, hogy a pénztárnok által vezetett számadások rendben találtatlak. Elnöklő alelnök ezután a halálozás folytán üresedésbe jött elnöki tisztség betöltésére hivá fel a közgyűlést. Mire egyhangúlag Deininger Imre gazd. inléieti igazgató kiáltatott ki elnöknek, ki a megválasztást elfogadta, e!foglalta\az elnöki széket s 12 tagból álló számvizsgáló bizottság megválasztását kérte. A választmányba Csák An-taf, Csalhó Alajos, Papp Sándor, Heek Sándor, Lénárd Ernő, Nagy István, Kósa János, ^heiner Henrik, Szabó Pál, Ifj Reischl Venczel, Hoftmann Míksa és Szilágyi Ujos urak válaszlatlak be; számvizsgálókká Csathó A. elnöklete alatt Öchemer Henrik és Unterberger Ferencz választattak. Ezután megállapít latolt az 1888. évi költségvetés. Elnök összetartásra kérvén a tagokat, a közgyűlést besárá. Ezzel a gyü lés az elnök élénk éltetésével végei éri.
— A talált lovak köifll, melyek-I rőt mull számunkban megemlékeztünk, kettő
a surdi urodalom részéről már átvételeit, kellő pedig egyik garaboncii jómódú gazda - tulajdonának bizonyult A gaz lóliferansok-nsk nyomára jönni ez ideig nem sikerült.
— tlertés-betegség mutatkozik néhány nap óla a legelői falkában, sőt egy-kettő.el is hullott már közölik. A városi kapitányság a illetve állatorvosnak szorgos intézkedése azonban — ugy látszik — elejét fogja venni a nagyobb bajnak.
— Gazdasági tudósító* Keszthely vidékén ez eső hiány a növény életre rendkívüli káros hatással van. Az őszi vetések még csak kibírják, de a tavasziak lör-
. pék maradtak. Kukoricza, burgonya silány, a szárazság miatt megkapálni lehetetlen ; a gyümölcsfákról a termés leaszalódíft; szóvaF az idei terméshez kölötl szép remények ijesztően tünedeznek.
— öngyilkosság. Horváth Antal keszthelyi lakos, aszlaloa, iszákossági mániában szenvedő 80—36 év közt levő egyén f. hó 2*án Keszthelyen, a Veiozy-féle ház üdvarán levő kut kávájára Ült s onnan diskurált az udvaron dolgozó kovácsokkal. Ezek
, egyike figyelmeztette a pityókos Horvát hol, hogy ne üljön a kuikáván, mert bele esik a kut ha. >Én meg bele is ugrom f« jegyzé meg Horváth tréfásan. A szót tett követé; Horváth a kulba veié magát s mire fehuz-Iák, meghall.
Értesítés. A nsgy* kanosai köztégi népiskolákban az évi zárvizsgálalok következő sorrendben tartatnak meg: Junius hó
18-án reggel I. II. felső leány és III. fiu-oszt. d. u, IV. III, és párb. III leányoszt.
19-én reggel II párh. II. és I. leány oszt. d. u. A I. // I. leány és IV. fiuotzi. 20-án reggel párh. III. II és párh. II. fluosst: 21. reggel f fiu Petöfl-uiezsi I. flu és Teleky utcsai I. fiuoszt. d. u, Arany János-utczsi I. fiu I. leány és Peiőfl-uiczai I. leányoazi. 22 én reggel a VI. és Vlf. kerület összes osztályaiban. 23-án reggel tornákat. 23. és 2t én reggel és d. u. női kézimunkák kiállítása. 25-én msgánvizsgálatok. 29-én »Te, Deum laudsmus* és as érdemaoroza* tok kiosztáss. Kelt Nagy-Kanirsán, 1888 joniua hó 6-án az igazgatóság.
— •sluészel. Sághy Zsigmond magyar színtársulata igen változatos repertoir* rsl lart Keszthelyen előadásokat igen közepes számú közönség elölt. A lelt ház ritka, mint a fehér holló. Hja ( »Szegény az ecclesis. maga harangos a...l« j
— Véres vetekedés. Ssenigróiról írják IspuminaJf: Tóih Ferei:cz a Tólb János ; bezerédl lakosok mull május hó 31-én kedélyesen iddogáiisk utóbbinak a bszerédi begyen levő borpinczéjénéf. — A aafvar s dohány árának ÍÍTÍneíéséröl az atyaiaknak j tudomása nem lévén, s rendszerint alokásos magas és mindenki éllel e'őssereteifél megbeszélt poliilks képeste diicursusa főtárgy ál, bogy kŐtb*kö«be jóaagjokai kortyán- '
toltak, magától értetj&dik, hias nem skért megy az ember filncseszerre, hogy szomj fizzon. Mindegyike 'keményen érvelt a maga álláspontja mellett,. Előbbi a 'kormánypártnak lévén híve, védte a kormány politikáját, társa ellenben ki 48-as függetlenségi élve* ket vallott, hpsztalnd hozta fel legfogóéabb érveit bebizonyítandó láraának téves nése-leit. A két borozó eddig iparkodott ogymást szóbeli argumentumokkal méggyözni, mig végre karóval, baltával szálllag síkra mpg-gyöződésükéri, mi közben egymást ugy helyben hagyták, hogy Tóth Jánosnak balkarja tört el, iestén több pelyiltt szenvedett apró sértéseket. Tóth Ferencznok is kijutott az ütlegekből, mert, mint az orvosi látlelet mpndja, több »folytonossági hiány* találtatván leslén, könyebb sértéseket kapott. | Ennek daczára letartóztatták és bekísérték a zalaegerszegi kir. törvényszék börtönébe.
— Tanlté-gyülé*. A „zalamegyei ált. tanilói testület" keszthelyi járási köre máj. 30*án tartotta meg lavaazi gyűléséi Gyeim szőlőhegyi község iskolájában. Meg-
| jelent 30 tag, a pár hiányzó meg nemj je-' lencsét betegséggel igazolta. Mint vebdég megjeleni Győré János keszthelyi hitoktató és segédlelkész, ki a gyűlést megelőzőleg azt. miséi mondott „Venisancte"*val. 4- A tanilói gyűlés első tárgya volt a Mihalik János cserszegi tanító gyakorlati laniláisa a 3 csoporttal biró osztatlan elemi népiskolában. A fiatal tanító helyesen oldotta meg feladatát, bár ebbeli munkájában nagy ne* hézségekkel kellett küzdenie, mert a [tani* tást idegen iskolában, ismeretlen, kellő; előképzettséggel nem bíró gyermekekkel bajtoiia végre. Második tárgy volt Póscb Zsigmond keszthelyi polg. isk. tanító felolvasása a „Javító és menedék helyek"- röl. A {elolvasás egyes részei megkspók és szép nyelvekettel voltak írva éa szépen leiolvasva, de ikellö disposilió nélkül kerekded egészet ■ nem képezhetett. 3. szór Kováin Sándor vonyar-czi tani tó a fa nemesítésről szólt és mulatta be gyakorlatilag. 4-ik helyen tárgyallatott a taniláanak falu helyen nyáron czéíazérübb heoszláfa és a hanyag iskol&zlalás kérdése. Régi dolgok ujkiadásban, sokat lanánakoz-lak tanítói körök a kérdések lelett, sokai és sok féle javaslatot is fogadlak el a terjesztetlek fel a végrehajtó halalomhoz, hol azon törik meg minden, hogy „kiadatik" „és meghagyatik felelőség terhe mellett4* — és — aztán *f~ nem történik semmi, mert nincs senki, ki felelőségre vonná a végrehajtó közegél. De nem is caoda, a megyei tanfelügyelői;, járási főszolgabirák annyira és annyira tul vannak terhelve ezer meg ezerléle ügyekkel, hogy képtelenek községi bíró és jegysö uraknak dolgait ellenőrizni. No meg az is nagy baj, hogy a tanfelügyelőknek nincs végrehajtó hatalmuk. Ez kel-" FémTcsak, a tanügy azonnal nagyobb len-dülelet venne. A jövő gyűlés helye Keszthely lesz, majd akkor Illy Emma és Nagy Margit keszthelyi tanítónők mutatják be, hogy mesternők a tanításban.
— A véletlen. Hóbor József neje és fiuk bucsulai lakósok f. hó 0-án köpő-lösésböl hazamenet a magyar-utorán kocsi* jókból, miután megvadult lovaik egy erős kődarabnak neki rántották, kiestek. A fiu daczára, hogy a lovak közé dobatott sértetlenül msrndt apjával egyűtl, anyjukat azonban a kerék fején és kezén mégis megsebesítette, de csak annyira, hogy minden komolyabb baj nélkül tovább baladhatlak. Szerencse a szerencsétlenségben.
— A pipázók nem kis "Őrömére jelenthetjük, hogy a lő-iőzsdében debrecze* ni, szegedi saL magyar »szüzdohány* min: specziáJitás már kapható. Egy-egy 100 grammrs plspir és nem leveles vagy lekeröa csomag ára 30 kr, Tessék tehát fumigftlni a..
— Iskolai vizsga Német Szent Miklósról írják nekünk, hogy az oithni is kólában az évzáró vizsga e hó 3*án larta totl meg a homokkomáromi lelkész, a köziégi elöljáróság s a szülők jelenlétében. Msgyar LajosSiéplaniló ez alkalommal bus-góságának és tanilói ügyességéneik igen szép példáját adta, a mennyiben a tanulók ügyes feleleteikkel mig egyrészt az elöljá* róság megelégedését kivívták, másrészt szüleiknek nagy örömet okozlak. A derék tanító buzgalma eliamerésre mélló.
— Kitett gyermek F. hó 4 én reggel 8 óra tájban a keszthelyi Hanczókrét csősze a If ben egy 4 hónapos csecsemői la-láli. A csendőrség röglön nyomozni kezdette a bűnös anyát s lel is találta Molnár Rozi hagymási szülefésü 29 éves nőcseléd személyében. kí Keszthelyen Berger Samunál szolgált. A bűnös nőt hűvösre telt'ék.
— Npwri. Festetícb Tassiló gróf fenéki fúló- lóistálója t emcsak a budapesti, hanem ujabban a bécsi lóversenyen is ssép diadalt nyert. Ugyanis a gróf tulajdonát képező Hungária nevű 8 éves pejkancza csikó nyerte el, mint első, a 10,000 frlos osztrák kanetadijat jún, 3-án.
— Ménes késségben Fuksa Anna lakása ablakán mig ő a mezőn dolgozol!
— valami enyves kesü asszonyi állát besurranván, föle mintegy 40 frt értékű ruhaneműt ellopod i A gyanú egy llasói asesonyi
— kJ 14 nappal előbb olt la követén el hasonló betörési — terhelt, kit a helybeli rendőrvégnek, miután tettes Kanizsára menekült, sikerüli is I. bő 7-én s lopott ruhákkal együtt kézrekeniem.
j 4 Hlrtelealkslál. Silgrótrtl írják: BMa József né szülefteit Barát (vers jNáhdor f.Jhó 6 én kukoricái kapálásból házi menet útközben elesett és meghslt. Aj mégejlett orvoBrendőrj bonczvizsgalat gtfvszillnüdést 0Mlti(ftl(| :
~r Posta. Al uj írankó-renilHzer a kózőnaégre a/t a lellemetlen kötelezettségét rója, hogy magának kell 4 frankó díjtételékel kiszámítani, a mi leájönb esetben ugy sikerül, bogy a (eladó vagy többel vsgy kevesebbet ragasztl rá Megekben a a<áltitó- vgg póitzesleváre. Kz természetesén mindkét eselben kelremetlsn a feladóra nésve. Ennek elkerüléséire jelenik meg legközelebb egy díjtáblákat, mély az egész díjazást oly egyaserüsésre refiukáljtl, bogy bfirki legyen az aj laiiusokj sözöít is a leglaikusabb, egy ] tekintetteli (eltalálhatja bármily értékű és [súlya küldemény diját minden jdijfokban. Előleges megj*end[eléHcket elfogad (Kovács Ferencz posla-j és távlrdatiszt Nagy-Kanizsán; a mti megjelentse útán pedig tnekrendelhelő j minpen póálahivaialnál vjagy kanyvkereakedésbcp. Aijá a körülbelül TjOOO fráncoiélelt magábaji foglaló táblázatnak aO kr.
•h Kény vek. Sjein Jásos lm. kir. égyetemi könyvárus és [kiadó Kolozsvárott legújabb jegyzékét küldötte He iiozzánk. A tevékeny kiadó sok becies miivel gazdagítja irodalmunkat. Ajánljuk efvaaáina figyelmébe.
perqaat-paéMstakhél. á gyár a ssára f^eeiM asgt raktárinál, valwaist kks árak aagy klsalittoft kr va asoa kalysatbsa vaa. kagy sa Iráat aiaéM ssák-séglstat a Isgrftridabb ídO slatt kiélégithst, Hvállalja a kapuzatok, laktanyák, iakMk, kórházak irodák p stb. bcrsadnMaak slkáffltSát Pskládák mladw aagyságbaa s általábu mia^nttcmö gép által kfcai-tett faaanftak sUálIitáaára r^Zfk és minták szériát.
Felelői szerkesztő:
VABGA L A 1 O H ■ ' 'V1' élj"........... r
Hirdetések:
A híres Mtrakosck Boner-féle
ruhamosó és facsaró gépek
raktára
ü1
ál ^ W*
Közgazdaság. - T TI
^sídaiágUndMtM.
Szt.-Gróth-vi lék 1888 május 24.
^Vidékünk termés-kilátása a folyton jartó szárazságban, majdnem szünet nél- I aül uralgó szántó szeles kövietkeztdben nem valami vérmes reményekkel kecsegtető, amennyiben a fejlődés tekin elében különösen a tavasziak nagyon hátik máradoitak, nem j csak, hanem kivált áz irpa sárgulni eöt liely-lyel közzel kisülni kezdi Takarmáay növényeink színién igen gátolva vsnnsb a növésben. Kapás növényeinket nem lehet kapálni. Szőlőink egyáUalánj nagyon keveset noztak bárha a fiatalabb I lükéken egyes o(dalokban szépen mulatkezilc. gyümölcs, minden (éléből azépeh ígérkezik, -j-
Legolesóbb póUékái h aáalaaaaaákok-iaak ügywliil csak uz njolsg javított; patintáit fara-gnay mstiicsuk képszik. Tjutazái^a, rngaayosMtzak L hsjlékoayságok tckjntotúpon. vllsmint jazoa lohs-tfiségnél fogva, kogy áladig tisztin j tarthatók, fölül* tunlhatatlaaok. Másréist a] saalnazSákok baszaálata tnúr sgészségi tokintutliiii is nalléaoadő. Ebből as-mráakaté. hogy al niajlig tijmta farQgaaymt-Hkcs oly gyorsaa k szorijlintta I al rothkdt porral Ült és egúsaségtelan laulnjiasákdkai. Még ott is a hol ozokot évsakiat ajlól inogtöl|ot|ék, som maradhattak msg. mert a Baalnasaákok rórgis cssk káros mrtartéi az sgésa Imr.nnW éa | Saáaod(k töltéskor jelemésaUk a famganv-matrácz árát. áaáak allsaté-iotil o matrécsok korlátlanul Tartósak. •Ipotttitkatat-jlanok éa olcsóságuk aaesáva — Hsratya jcsak 6 frt további költséget nem okoaask j^vittaért
Másik előnye e malráczoknalt keselhst(«égiik. Uig a «za Imazsák ok sok tárt fogjaléak aj, kit Ionodén ;lia saátlittataak, addig a jnatrárzok pár 1 másod (arra alatt ''h kbbméter terimfju momaggá változtathatók.
ftp oly praktikai zQjöalagwségat | képviselnek a kitünfi faarkezatü farunny-ágtak, majvekból agy matráca és egy asOnysg MgiUégvval agy jarea alatt kényelmas tskhetyet lakat zéaarai.
Mindezen jele* alAsröknél fogva ajánlhatók a jfarngaay-matráoaok és farugaay ágyak magáalaká-•oknak ágy vendéglők laatasyák kóiházaknak stb. s mindig aegteklalhatök éaak a kiapoati raktárban jfiéos, Naarr Maikl. vsgy u I, a. g. oszt. sjto* ab* 'lak- és radolst gyár raktárálaalHt|cs IV. Hsuafihl* jgassa 13. Itt óladig nagy raktár yan kész ^jtók és ablakokból, puha padozst és nlggr-amarikai fHas- és
Koeenfeld Adolfnál N. Kanizsáii hol eredeii gyári áron kapkalók. f 189 1-6
Budapart 1885.1 |K.-Paláakáii 18JT7.I 'Iioadoa 187R, Nagy disz okItv.| i Aranyérem, j j Diizóklevél
| Csík József p!
es. és kir. kiz. ml Portland
ssab.alSfMMré* ceaest* éa
vlakatlaa inésa-gjár
H F O ( N I II A X.
fyf" KSsjmti iroda b raktár: "^g
Bodapesteo V. t, BÉlf-ralpart 8- É\
tyáulja a t. építész és épitóneatar arak, épitkaséai vállalatok, f&Idbirtokosok. községi éa ogykási slBljáréságuk, valamint a n.. é. épit/i közösség1 bócses fígyolmébo saját gyártmányú. Uh 14—3*
§ortland - cement és vízhatlan meszet,
molyok mindenkor sgyaalá jó aiaáaégkaa saálittataak.
Mh Árjegyzék a nagj arázal kl
%ánetrakéességgel nsegkflldellk.
Kocsksmét 1872.Kslsténm. { UjvIdákJ87&.Arany érem. Szeged I878.J tiilcm-írem. ,* TrieM I8n. áraay érem.
Pályázati hirdetmény.
Murskeresztur község elöljárósága ezennel közzé teszi, bogy a helyben építendő községház munkálata, melyre 1600 frt meg-állapíttatott f évi Junius 17*én d. e. 10 érakor fog a helybeli jegyzői irodában megtartandó árlejtésen kiadatni.
188 l-l A£ elöljárómig
tj!
Szabadalmazott szeges gizcsijilíjíp

mm
3 i, és 4
fa-, szén• vagy nimÉl yőmotgimyok számára, lOórnl munkaké||eMég| 4500-6000kévef teljesen tisztán elésépelye és osslályozvs, aokkal esétkélyebb aaflkaétlet k^Jterá éa flléss;sgbas. tetemesen nniigobii lén jobb munkaképesség,
tOnnyebb sssiVillws nlnt uj verfiléosen gépeknél
Mh irjnyslkek klvnalra. '^g
Czenen gépekel erőe szerljézhlben gyártja éa gyorsan, valamint ! előnyösen asáltíljs
GROSSMANN és RAUSCHENBACH
eltá mtgynf gazddnági gtpgyárn 159 s 4-6 ^ j Hudapeei. '
l«M václ-nt 1. ásása
LSOÜJABB N/árt ssévetek aWí gyapjú oétkftldl aláavéttal logolcsóMaa megszabott árakat a reálisuk & Mottdaak legjobban taaart
Siegel J. tV.
flrlwak'w pánté gyári raktám.
A saabóaartar arak, ktk aia-takártyánat még aaa bírják éa vwftlk kárét fNttu $eM ac#i#> f*k faldolgaaáaa áltál aagyabbltaal akarják lovakat |ajwt aűvaáoé^ jatak hozzám bisslnaaaa ftmluÍBl.
Wgi^abb miHtokértpémel ht-A Mawwfie klMáa asg. 149 II

VaUdl csak a védjogygytl Prweaar ér. UiMr
Ideg-erfi-ilism T5ST
tartós gyügyllásárs a íegmskaWp iéep fiának ktűtaössa sápkór, tófWp aignla saivdoliqgia g>*«aorÍN^)ok stb. BörabbA SS ilvaghes Mellékelt utasítás wemA. Aa ár sIAIi^ihi bakáldés. vagy atáavéttel Ingák* ben á 8 frt. :t frt 60 kr. to 8 flt'AQ kr, kapható a gyógyaaertárekbaa. Fórektár; Terük Jáaíieí gyógysaartáva Budapastaa. 5ay Hetei (p-ógyssarka 8sák«iebérvál|Mi vSYwkí let etn ét titiM KéhUn gyéwsa.
pfivtt ta« í~Ia
i
—■■ ■' ■ I
VároNÜgeti
Testegyenesitő gyógyintézet BUDAPESTEN,
(ezelőtt Dr. Fiachhof-féle viagyógy intézet) HermiriR ut 1525
Vu siereacsttak a t. köaöaséggel tmiatnv misseri a t a mii Bft|iuB a lenti gyógylalésetet ■«|M7 lUUlk.
Iatésstlak a főváron egyik legmagasabb kiesebb b* legagésiaégasebb hilyéa fekasik ugy utason területen, melyet addig a Dr. FJSClIHOP-ftle t4ru*1iytii rizyyóyyit\t>':ri foglalt ti. — á 440.0 □ méter-ayi süriin befáaitntt lelken épült Oottage- épület 30 tiaxta, egéauéges. kulou b*járstu újonnan átalakított nohát foglal magábaa, — Caaiaóval. sárt és llthetA folyosóval tekepályával, Ingaaokkal itb. tab — _j Isi" A fiiáranMl való *aaaakAUetéal lévoaatek éa tánmakocaik kAavetltlk. iü
Aa intésetflnkbea felvatt betegek minden batag teatalksta-, - f -»V , '■■V-* ;--__^ aak éa bajáaak nagfalalőan kulou ialfiálliUttt készülék segé-
lyével rewlszoriul mulét nélküli gyógyíttatnak. — Kitii-Bfi éa éddig al nau ért sikerrel kezdjük különösen a kovot-koKu batogüégckot u. n.
1. As ösaaaa bármely alapon fejlfclütt (cm'izos. kössréayes gftmQkoros) iiálrlffBlladáaak|t. — II Ctfon(töréseket, flczttiuokttt és esaknek valamint az littlel0H* IjMláMkaak uMlmjait, u. ni. (jssngor) SBfilatmeravfcégeket _ _ ^^^^^ korlátolt mósoghatóságot végtagrAvid&léseket, elgörbfiléttjtat stb. III A vele aiftletetl éa kttvelkeaaiéayea el-gOrbttléaeket n. «.: a gerinczoaslopokaak oldal- mell én biUfelé irányult eljgttrbtt léseit, angolkóros vagy caigolyaasúvaa alapon keletkesett púpokat, tyukuielleket. gtirbenyakat, donga- Ind- ,16- éa saroklábal, donga-gMaoa térdet. — IV. tijermekhadéat éa kfivatkeainényeit — V. ZuMtdáNokat, cxuxt éft kttazvényt.
Készülékeink a plasztikai mttvésset legmagasabb fokán állván, megválni tják a modern tast-ogyönfcszet legmerészebb k&velalméayait, nilolilfogva minden betegnek kivétel nélkül a fHnn-jaráat én az e^észségea fekvésű Intézetünk tlnata levegőjében való ftzabad mozgást, de űl»ö enrbaa ,a műtét (operácziój teljen mailőscHOt lehetővé teaalk. Ás eddigi hidegvíz gyógy-kezaJée folylattalik. I
Bávább felvilágosítást ugy aa agyébb exnttal fal nem sorolt betegségek gyógyítását Í-— mint házi; uzobályzatunkat illetőleg, köayvecakéklw füzüit értesítőink nyiijtonak, melyekkel kívánatra bér-mentve xcivasm nolgáluak.
Ezen kSskaiiun Intézményünkre kérjük a t. könönség pártfogását. . 170 4-6
Igasgatók:
dr. Béth Adolf Flaeher Gfézé
" testegynesitó ea. k. ndv. asálUté orvos-, sah,- mii
az intézeti betegek rendelő orvosa, éa testogyaa. segélymüvak gyáram.

dr. Terbéljl Láaalé
teleli* föorvoa, egyetemi m. tanár s Stefánia-gyermekkórház sebésze.
tf
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
M
M
ÁLDÁSÍIGNÁCZ UTÓDA
BDNZL L. BUTORRAKTARA
„M | R GI T"j
gyógyforrás,
„MAGYAR SELTERS"
Vegyelmerve a bu<lap«j»ti m.ikir. egyetemen^Bzerencssí vegyi OsottóUle, kávés wabad, de gazdag, félig kötött asénaavtertalma llráló hatásúnak HnonyaU kölönös-n tUdőbántulmaknál a bel a wbUeéaaav csekélyebb Jelenléte megóvja ja bettiget a károi, aOt vastadslmes izgatástól, ellenben a Miig kflttti nénsav gazdag-a4ga a gyógyhatású alkátrasxáknck ja letag ú«tré»ze5.be v.Ió gjore és btt'oa feltételét eszközli Eaes uihjdonsi-(ának kösiönheti a Matgit-fdrria akon kivAló elöuy^<ik hogy a M spibadaaéMavtarta«Offlbaa erfl<ebb soáav vuak, mint a scltorjsÍ-g|lolGh<|ul>crff!, tlidütMiJokban, különöse tUdovérzdsclznél már nem alkalmazbatóU, a Márgit-rprrjU itt ts a J«^iüot> hatás mellstt folyton liaazoáltafik.
A tUdGbetosgelc klimltilns gyógyintkiutaibea, különösen a IsgUtogaUtUbb GorbcriMlftri-I»nn, s ÜHrrii-rlí oitlooi»siá rált,-r Orvosi ^kiitt4Í>vink Rndspesten: Dr. Koráu jl, Dr. Geb-liardt, Dr. NnjrntjU, Dr. Poór, Dr. Kétly, Dr. Barbáa) Bécsben: I>r. Bara-bersrer, Dr. Dásohek f|b.; a b-gjobb aradménynyal alislmanák a légz5-, emésztő- és huifjarervek átuláupa boTotos bánialmainál.
I int ivóviz^
pi^iservstlv - giy6Jynn»>raok bizonyult legktlcelebb Trlest• Flnmóbaa | KOLEItA megbetegedéa ellen a
..illliilf borral használva a legegészségesebb itali
Édeskuty L.
Kizárolagos főraktár
k. méw. ln<f
Úgyszintén kapható ninden gyógyszertárban, (üszerkereskedésben és vendéglékkia.
AZ
.ARANY SZARVAS" SZÁLLODA MELLETT. LÚWIN6ER-FÉLE HÁZBAN.
t
Van sserencsém értesíteni a n. é. közönséget, hogy 12 év óla fenDAlló s olcsósága' miatt is a legjobb hírnévnek örvendö buiorr&ktáramban sstlndensaemA bútorok » legjobb mlndaégbeu és rendkívül olcsó árakon vásárolhatók. A kiszolgáltatott bútorok kitfinO minőségéért jótállok.
Kaphatók raktáramban teljes berendezésre ó német bulorok, ebédlök, hálósak, sálon garnitúrák, divánok, kanapék, tükrök, képek, függönyök, s mindenrfemü egyéb bútorzatok nagy választékban.
Kárpilosom, aki Bécsben dolgozott, s e nemben kilünö munkát végez, biztosítékot nyújt a t. közönségnek arról, hogy a nálam megrendelt munkák ízlésesen, tartósan elkészíttetnek, a miért mindenkor kész vagyok kezességet vállalni* Kénén a nagyérdemű közönség pártfogását, maradtam tisztelétlet

BUNZL L.
bntorrak tár • tulajdonos j Arany Szarvaj" nzáUoda mellét, Lowinger-féle ház.
176 4 6

A Irgjolib
SZIVARRA PAFIR
A VALÓDI
LE HOUBLON
franczia gyáikmin^
t'snle éa Ilenry-lfil l'artabaa
i Otnlvdjunk az utinxártktát. B papírt dr. J. J. Pohl, dr £. Üdvig, Dr S. Llppmaaa urak bécsi egyetemi vegytanán* ktU0* söaea ajánlják kitlnö minbsfge, ahsolut tisatasága éa amiatt, hogy abba aenmi áttalMS aayag sincaan balskararn. M 20—88
§ '500yfnHI^TI§| aL Aí J//?
B RB. rn^lx
lIlkáÉSal
•M-somj n Ltfmasiib | f ni Mrliytf. I PilB
tl
BUDAPEST,
KOTZÓ PÁL
utrtoiÉitit^
^áaljs:
GARRETT R. és FIA CnpoiDd pozpnjailj kituoo pipatt
40'/s (Ozelőflliyac k®w»yw hoazálérhelö, 'kiváló szilárd, lartányok ItlkftrlUÚial. nélkül bailitoil ledelü i&taaiarénnyel
Fa- és szén-, valaÉl szalma- felesre

öi-uM8. szám.
Lega|ab kitüno
ajáalja1.
Hnttgfn rendNaerU
aiiol |ö?cí!éplöilj jirgányctéplSit,
k c t í « • tiaatil óval Hlasatd «»{kMaUnl k anilkül
hengerrel, kaalay tatvéayt'. ka^aaalatWs árpab^jaséval b I | K dl SÓ télé :-a*er lortlllliaie littraiig-JArgA-•eél ésbstsskkrl. n* okkal, meljeknéi az j össxeb csHpágyak jegy )tla* pen elhelyeivék stb.
SxjSges Rtixcrfkplfllf.jp4 4*-e
639 szám. 18S2. kp.
(KVF.KÉM IIIRDETflfeHl'.
Alulirt kiküldőt végrehajló az 1881. évi LX. t. cs. 102. § a éttelmébea ezennel közhírré teszi, bogy a n.-kanizsai kir.Jbtró-ság 639 1882 kp. számú vépése által Wetser J, C. n. kanizsai czég végrehajtó javára Budai János kís-récsei lakos ellen 32 írt 64 krajcsár löke, és eddig összesen 8 irt 10 kr. perköltség kö\^teiés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilvg lefoglalt és 800 írtra becsült 8 lóerejü gőzgépből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. >
Mely árverésnek a 6391882 kp. na. kiküldést rendelő végzés folytán a helyeai-nén vagyis Kís-Récsén alperes lakásán leendő eszközlésére
$88 h I Junius lió 14-ik napJA-
tiak dél eintt %ll orAJa határidőül kíifiaetik és ahoa a venni, szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok ezen árverésén ax 1881. évi LX. I. cs. 107. {-a értelemben a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.
As elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. L es. 108. f-ában megállapított feltételek szerint les* kifuélendö. Kelt Nagy-Kanzsán, 1888. évi május hó 28. napján.
FÁBIÁN
186 lr-1 _Mtbir. végrehajtó.
Tsfhlnkel
Tiilódl
l -J W"
lúiüú káré
valaSiiat
kávé
(takaréké fitqeM fih.) a legjobb pótlék a babká-véhox, kellemes ísQ nagy megtaksrita* Tsfklttkel Agoal tol cs. ktf gyárak: Bécs, Lobesita, Schönleld, Lathach
Képviselet Bnéap*t Höölg ^yulánát.

Nyomatott Fieohel Fülöp laptulajdoaoaoál Negy Kaniisán i|888.
As elsS S» tsstraK
W ! j |1|' /íf'-flf]
Ajtó-, ablak- és szobatalaj -gyári
társaság
Béfifi ^' Heumühlgasse Nr. 13, alapíttatott |fi|7
X9vvO MABKKBT *. vezetése alatt lOlll
ajánlja asgy Ararak (Arát k/as ajtókból és ablakokból lakatoaáiitnkával együtt, valamint Énhs fcajépadosat és tölgyfából való amerikai
creaatékea* és parquette padosatoknak.
A gyár úgy aaáraa faaiiyagok nsgy raktáránál mint kész áruínak készleténél fogva azon helyzetben van, hogy jbármilv szükségletet a legrövidebb íd6 alatt kielégithel. K gyár azonkívül kapusatokat, kaasárnják, kérkáaak, lakolák Irodák stb. stb. berendezéseit rakládákat minden nagyságban^ gép állal elöállüaodó mindennemű laasuukákat a kívánt rajzok és minták után elvállal, j
Farugony-matráczok ára 6 frt. I713_26 |
í»4M 11-1*
A legkitűnőbb szer minden rovar ellen!
Ex as u). ki Hl no speciálitás bámulatos erővel és gyorsasággal kiöli a tésgekét h j lakásokból, konyhákból, szállókból, valamint a házi állatokról, az istállókból, Üvegházi és kerti növényekről. Az igazi csakis névaláírással és védelmi jegygyei ellátott eredeti Üvegben kapható. A mit pusztán papírzacskóban mérnek ki. as »oha*em igszi „Zaoherl-Specialitás"!
ZACHERL J., Bécs, I. Coldschmiedgasse Nr. 2. |
Nagy-KauisHán kapható Fessalhufür J. urnái. „ „ RoMnfuld Ad. urnái.
„ Praalmayar é«( DauWhnál „ Karton Adotf ur ái
Schwar* ée Tanber araknál , . Strem •■» Klein nrakaál
. A rmot Natbaa urnái
CVákturnyáii „ Strahta teatvérekaél.
. p 0'>aca L. urnái,
Zala-Egjerazegen k .phalA Kaaatar 8. urnái
„ Ugar D. gyóyyea urnái i „ „ Kubiaaaky Ad. araál.
I Koasthelyea I . Keraaatae J., Schleifár A' | Kapó*váron taph. Baboopai Kálmán gyógy** V- [U Caollner Viacae araát . I. I Saabé lara urnái
3956 szám. *88.
Árverési hirdetmény.
v J Alulirt kiküldött végrehsjió az 1881. évi LX I. ca. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a n-kanizaai kir. járás bíróság 901H/1888. számú végzése állal Weiser J. C. n-kanizsai, czég végrehajtató javára Budsy Jánoa kiarécaei lakos ellen 18 frt 32 kr. tőke,ennek 1880. év okióber hó 30-ik napjától számítandó 6•/, kamatai és eddig összesen 24 irt 42 kr perköltség
követelés erejéig elrendeli kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felöl foglalt és ÍOUO ínra beesült 8 lóerejü gőzgépből álló ingóság nyilvános árverés utján eladatik.
Mely árverésnek a 3956-1888. az kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagykJCis-Rácsén alperes lakásán leendő eszközlésére
I888 tk évi Junlna hé 14. napjának d. e. 10 ér^Ja
határidőül kitüietík és ahhoz a venni szán-
dékozók ezennel oly megíegyzéaael hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen árve-résen las IBBl.lévi LX. 1 ez. 107. § a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia eladatni fognak.
Az ^árverezendő ingóság vételára az 1881. élvi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feliéi elek szerint leaz kifizetendő.
Keh Nagy-Kanizsán 1888-ik évit május hé 28. napján.
FÁBIÁN
187 1—I | kir. bír. végretytó.
Máriaczelli gyomorcsöppekT
Kitünö Hatása szer a gyomor minden btiegaégeiben.
Védjegy.
/^f , 11 7/V
í^Sr I
a Jvfti á J
KiilQltnulliat/itlau liliny, | ' gyóinursyöiifwÉg, f*t Illata kW- j itL (ciniv<Hln«, wranji ASbúStoú' kóllka, g)'ftin«irlmriit; ayoni'.r.gM, I homok- n ItnkéiaMn, til^m; uyAlkKk*pz<>ü&<, «árica»«K. amipr-ó* | liányái1, íflfljáa {lia a gjmtmi>A ítmíí j KymnorKóív*, ívkomUi, a tej*-mórnak eleiekkel é« Italokkal túlterhel**, glIMAkJ jnAj- fa innjitNt bántalmak. <MMIm. - , Ktcy urrgr.e ura kliMiliti ma* I üllnaaiU *jc>mM U kr., keitO.i p». larah SO kr.1
inxpnntl aaMkÚIilR* Bradi Káról, gyóKy.'íeW's/. által Krqmilcrben .H^r-_| vanraaáf).
Kapható minden gyógyszertárban;
Ovúk! A valódi márinowlli gyrjnioríSüpj.öVjt w»kat luiniaitják «s{ uréaoasák. A valódiság Ja-léül mintán övpgn» l%.piniH. a f*»«l| védjegy jytl ol látott barilfkba kall göngyöl yi Inain éa u min-dun ttvÁgnea uiellfk*tli használati utasításon meg kall 'jepyezvit Ipaoi bogy u ^ranudertan íín--sk Henrik könyvuy•nuilájálinu b omatott-1
Valódi aiaJlaégbM kapható- mmfí-Kjiiiiséifí Pifcgar Béla gyógyw Kadarkút ÍJafk IV gyó*f sznrt, JiavQunír, CoUátr Víow.« [éa Jíaleiriijj Kuluan gyófjraa. Mairsiili, Kiírja Viktor gró*}*a ilt ruiiff, Flaiaclmr .Samu gyógyaa. ( Najjff-Jhj Kiírta L gyógy**. Mürn«sonilat Bólw H» gyó*;
89 32-
HOFHERR és SCHRANZ'
lluilnpeKfoii, V.. vác/.l-körút 7(1.
(as 'iwEtrí-rnnjc . allnnivaapálya bíK^tétMb) ,
jfl ^
Ajánlják nagv válasziékhan raktárukon levl
4. « éa fí lóare|A
G^ZnOKDONlOKAT
éa
G6Z€IÉPL6GÉPEKET
ivarSléesaa-readaaar és S. 3 é*4 lóerejii Itgujahi
SZABAD- GÖZCSÉPLQKÍSZLKTEKET
■ub páacaébmagaa dobbal továbbá aialnskmlaaéksl, ilaatlté-roa* Iákat trleartket, kézi és
járgány cséplőgépeket
. át a legjobbnak elismert
,FAVORrTA--ARATÓGÉPEKET,
HükaNzáló-gépeket, lloningiiwortk-rélf srtasDtJléket, ekéket áa minden egy.4-
PwdaaAgi gépeket, jntinyos árak BMlktt BC" Képe* ihjtgtftfk ingyrn fn bfrmmtr*
Kapható Nogif-KaHisMn: 178 9—it Hanke és Hoffniniin uraknál.
Ili szám.
Nagy-Kanizsa, 1888. junius 17-én.
XV. évfolyam.
a—ar ni — — m JP
umjiMj * IhéNyKiL 1
^WMllMMUMlrMN MM*, kssé mrn lliliriy.
llaáéktvatal VAmMa-atan 1.
u ^mmktíéu Untok tmk ItmmX baaak- I 8 Mi fo««iMaak *t
y Etetratek vImw mm kllrtta*. ESI,--------1
ZALA
Folltllcai és xregyeB tartalmú lietilap.
A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület ai Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és 5ns. aiöveÖL hivatalos közlönye.
I
Megjelenik Na^y-Kanizeán hetenkint egyszer: vasárnap.
A katonai pálya.
Folytonosan hangzik ionén ia, ónnál) ia aa 4b*j, hogy kőaőekadaaragünk tiszti karában verjen már egyszer csak parányi gyökeret ia a magyar szellem.
Énnek as óhajnak megvan a maga értelme éa fontossága nemcsak nemzetiségi, hanem kösösUgyi szempontból ia. Nemzetiségi szempontból szükségünk van a tisztikarban magyar szellemre, hogy a közöshadseregnél szolgáló véreink hazaszeretete a szó igaa értelme sserint fejleastesaék és Őriztessék meg; közösügyi aaempontból erős érdekünk a magyar szellemű | tisztikar azért, hogy közös hadseregünk magyar ezredei stratégiai szem-• pontból biztos és jó kiképeatetéaben részesüljenek,
Magyarabb ssellemet egyedül olyan tiaztikartól várhatunk, mely magyarul ért in, beszél is; mert csakis ily módon állhat be azon közvetlen érintkezés, mely nemzetünket a maga valódi erkölcsében, jellemében bemutatni, megismertetni bármely idegen előtt képea. Ennek beigazolására előttünk vannak közöahadaeregünk azon tisztjei, kik a magyar nyelvet elsajátított ták. El kell ismernünk, hogy ők sok kai elfogulatlanabbul, tisztábban itélik meg a magyar nemzet jellemét s egészen más as Ő Ítéletük, mint azoké, kik velünk szellemileg közvetlenül érintkezni nem tudnak, mert nyel vünket hoaszas ittlétük alatt sem tanulták meg, nem is ügyekeztek megtanulni.
A magyarul tudó a a mi véreink tulajdonait, előnyeit ismerő tiszt bámulatos haladáat bir felmutatni a vezényletére bízott magyar fiukkal. Tudja mivel lehet azokat lelkesíteni, buzdítani Ismeri önérzetöknek rugóit; cssk érintenie kell azokat s megvan a siker.
Egy másik, ki fa legényaéggel közvetlenül nem is képes érintkesni,
csak lefolebb as altiszt közvetítésével, — sokszor a legóriásibb erőfeszítés mellett is csak felényi sikert bir felmutatni. Na mert mégis csak óriási különbség az, ha valamit egy szakképzett müveit tiszt msgyaráa meg a legénységnek, vagy ha ugyanazt valamelyik káplár, vagy szakaazvezető mondja el előttük érthetetlenül „élkes" nyelvezettel.
Tapasztalható ez honvédségünk körében.
A közös hadseregnél 3 esztendeig képezik a magyar fiút, mig a szükségesekre megtaníthatják A honvédségnél elég neki 1 esstendő, hogy a leg-oompükáltabb dolgokat betanulja s teljesen elsajátítsa Ennek titka nem abban van, hogy honvédaégünknél magyar a vezényszó. Nem! Ez csak kis mértékben van befolyással a gyors tanulásra. A tisztikar magyarságában van a bűvös erő. As egyes mozdulatokat, a gyakorlatok kiviteli mosdula tát a tiszt maga mondja el a legénység előtt, maga magyarázza meg egy-saerü szavakkal, világosan, könnyen felfogható módon úgy, hogy a légkor -látoltabb elméjű ujoncz is azonnal megérti. Ha még ia akad, aki meg nem értette, njra megmagyaráz; biztat, buzdít, bátorít, lelkesít magyarul.
Hogy csakugyan ebben fekszik a gyors tanulás titka, meggyőződést lehet szerezni a közös hadseregnél is. E sorok irója jelen volt egy katonai gyakorlaton a figyelemmel kisérte az egyes szakaszok mozdulatait Már messziről kitűnt egyik szakasz tömör menetével, a sorképződések és kanyarulatok pompás kivitelével. Közelből meg valódi gyönyörüaég volt néz ni azt a szakaazt Valamennyi fiúnak jókedv sugárzott arczárói; látni való volt, hogy a gyakorlatot — bármily fáraaztó is — örömmel, sőt bi zonyos lelkesedéssel végzik. A jól sikerült mozdulatok után fel-felhsngzott
| az Iket kisérő tiszt szava: „Jól volt fiuk*! Nagyon jól Volt Na még egyszer! BÉs azok a jó fiuk talán ha napestig, étlen szomjan ott kellett volna lenniük a gyakorlótéren, még ae zugo Iódtak volna
Ebben iekazik' a bűvös erő. í Belátta ezt mir kormányunk is I és gondolkodott róla, hogy képzett F fiatalságunk előtt a katonai pályán tér nyíljon. Vannak ingyenes, vannak ösztöndíjas helyek as egyes katona-intézeteknél, magyar fiuk számára. As a czél, hogy a közős hadseregünk magyar tintákét kaphasson s ilyként annak gyonabb és gyökeresebb kiké-peztetése elősegít teásé k
Ifjaink azonban — fájdalom! — még mindig nem ártik meg, nem fogják fel a pormány intenczióját a folytonos idegjenkedéssel viseltetnek a katonai pályia iránt.
Azt tapasztaljuk minden évben az i érettségi vizsgálatok után kiadott pá-i lyaválaaztáai statisztikából, hogy injaink mód nélkül elözönlik a jogi, orvosi, tanári pályját, csak elvétve válaaztja egy kettő a katonait Pedig a katonai | pálya azép pálya, biztos existencziát ' nyújt sVami a pályán való haladást, ! előmenetelt illeti; határozottan demokratikus álapon nyugszik; Ott nem keresik; hói ringatták bölcsődet? Van-e nemesi diplomád? Nem kutatják azár-mazásodat, nem vallomásodat Ha van | tehetséged és törekszel, méltóságos ur | lehetsz, ha bakter család sarja vagy is
L Csodálni lejhet, hogy ifjaink jobban nem sietnek e pályára különösen manapság, mikor, úgyszólván egyéb pá-| lya már a megélhetlenségig el van | özönölve: mikor előttük van akár-| hány elrettentő példa, hogy végzett jogászok, diplomás ügyvédek kénytelenek 5-600 forintos írnoki vagy egyéb állásokra pályázni, ügyvédi ke I reset hiányában.
Táicza, A pletyka.
— A „Zala" eredeti tárcsája. —
Sokat irtak már erről és sokat bestéitek róla. A novella írók elbeszéléseikben as erkölcsprédikátorok elmélkedéseikben, a papok a szószéken. Ritkábbaa találkoztunk még a lárgygyal a szinmöirodalomban. A gonosz nyelv bizonyára sok kárt lett már a világon, s as előbb suttogó, majd fenhan-gon dörgő gyannsitás, rágalom legalább is annyi exententiát lett tönkre, mint a méreg. Szerencsés gondolat volt tehát egy spanyol . drámaköltő részéről, bogy egy cselekvény közpofitjánsk a gysnuHfást, a pletykát lette s rsadki'ül komor képben lüoteti felsonsk romboló hálását. A költő s spanyol Ecbe-garsy Jósé, s a dráma ozime: Gslsolló, bárom felvonása és egy előjátéka van. £ darabol január végén játszották Bécsben s tfargasmhásban. s itt is előadják a budapesti némái ssinbás tagjai. Maga a tárgy ás a tandem na érdemli meg, bogy sst s aajátságos módot szemléljük, mely sserint a kőttö as erkölcsbirói tisztet gyakorolja. Maga a dráma szerkezete olyan, bogy azt akarja mutatni, mikép történik valami, és ezt művészi alakításban. Ha a meséi elmond jak világos less snnsk erkölcsi len-deetyjja is.
A dráma bőse költő, a ki egy darabot akar ifpí, a melyben az a osélja, bogv megmutassa, mtkép as emberek, a melyek közepette élünk, egy magában véve ártatlan vissioovi gyanúsítások által megmérgezik és fefiofc visaoaynyá átváKnalatai képe-a*. A dráma Mas költő, kinek ísándéks darabját spsi barátjának báaábaa, ennek Is latal nép nejének résztvevő psedosko-dáia mellett fegirei, s ki s «sl«k tényt
maga éli ál. A színműíró szándékát tebál á bős szándéka gyanánt iQnteli lel, s ez s bős egyszermind mozgatója s lendentiánsk. Ecbegsray sz előjátékban mulstja be magát iheoriiikusnsk, melyben a darab bősének szándékáról, bogy ainö színmüvet akar irni, értesülünk, magában s színműben pedig költő. A hfsoél megváltozik a szerep. Ö sz előjátékban a költő, a ki egy rendkívül érdekes problémán töri fejét, s e czél-ra költői productiója nehézségeivel megismerteti bsrátját is,' 'és ennek nejéi. fs s bős, a költő, a színműben magában emberré lesz, s ki s cseleknényt, melyei dsreb-jábsn feltüntetni sksri, msga jálszsza el. Az I előjáték caeiekvénye, melyet a darab rxpe-ritiojánsk leket mondani, s mennyiben s szereplő szerélyekkel megismertet bennünket, azon Viszonyt tűnteti lel, melyben ason személtek egymásssl vannak, melyeknek körében s drámai óonfliolus le fog játssatol
A komOr bonyodalom már itt is slőre veii árnyékát, A dráma meséje a kóveike-;ö: Emesto (a drámá hőse) Don Manud gazdag kereskedő házában él, Don Mánuel, Ernestó atyjának köszönheti élete boldogságát, s sz elhunyt bsrát iránti kegyeletből és hálábél veszi házához ennek fiát, kit styái barátjához és ennsk fiatal, viruló nejébe* a legbensőbb sreratet és tisztelet köt. Don Msnuet minden gyanú nélk&l láijs fiatal barátját házéban, minden gyanú nélkül látja ss idfsébb lérj s fiatal neje és barátja Mii beasö barátságot. De a világ nem érti, nem lógja tel a viszonyt, rebesgetni kezdenek azon viszony elválsszlballsnságá-ról, meiy a ijöHö h Don Mannel ne[e között (eoáll. A gyanú, melylyel a világ s viszonyt illeti lá*hstő testet Őlf, Don Msn-esl -fivérének Don Severó, és sonek neje Dooi^a Mercedes nyilatkozásaiban, kik látogatásba jőve, lega'őssőr ébresztik fel Don
'I Msnue) szivében a meg nem engedett vi-I szony gyanúját, mélyít a világ ilyennek I tart. Don Manuel nemes férfiú, küzd öuma-j gábsn az ily nemtelen gyanú ellen, de is-mervq mosi s világ gondolkodását, az ily ! viszony lehetőségének gondolatát nem képes lelkéből lerázni. As s tiszta érzelem, I melylyel eddig a neje és barátjának fia egymás iránt való szeretetét nézte és szemlélte, meg vsn ssvsrvs; lelke melyén van valami keserűsége 6 megszűnt az sz elfo-| gulatlan ember lenni, a ki előbb volt. A i bárom sienély közötti benső kapocs meg vsn Issulval a fiatal nő (Jalta) sem képes immár megőrizni ason biztos magatartást, ! melyet elöbl Erntsstoval szemben tanúsított.
Eraeszló msga öt érez vslsmil, sejtelmével | bir a dologiak s es s körülmény sson el-; hsiérozást érleli meg lelkében, hogy elhsgy-I ja spsi barátja házát ii a tengeren túl uj hazát kérési A bárom ember belső küzdel-! me, ss ingmsfság éa bizonytalanság érde-L kesen van leliöatetvS a drámában. Don Manuel is neje ellenlálleni iparkodnak a rokonok besugássinskj nsm akarnak tő-rödai a vili* véleményével, de Ernestó mégis távosik. T
A bellö kadetem Don Manuel és nejében most még erősebbé válik. Dón Man uel még misdig hisz ai hűségben. Elhunyt bsráijára viijuseiitlékesve, önmagának ssem-rehányásoksi les* hálátlansága, gyengesége miatt és bátyjával SevSroval együtt leikeresi Erms oj. Szegény [hajlékban lakik ez, .encek láttára még jobt#n. elkomorodik Don Manuel, s misei tíassié! nlneé otthon, alha-tárosas^ boJy S^vsrovkl együtt bevárják. Időközben wguelj Sevéo fia jöe Emesto Iskéaára szomorú lirt hozva. Knesztó ugyanis elutazását sürgetni óftsítván, a kávénáiba ment, s dgy mellette ülő valami gúayos megjegyzést lett Hrnestb főtöti, mely Janái I (Don Manuel Njcsülstéban sértstta.
Qymaamumot végzett ifjaink na* gyon jól w|nék, ha első sorban nemzeti érdetqnftket, másodsorban saját érdeköket, jövőjöket tekintetbe véve, a katonai pályát —- mely különben is szép és nemes pálya tradicziónalis erényeink fejlesztésére — nagyobb figyelemben éa felkarolásban részem-I tenék. Szülők és tanárok is ambtczi-onál hatnák a fiatalságot, melynek most (as év végével) megint jó ráze pályaválasztás előtt áll.
Már néhány magyar fiu szerepel a közöshadseregben, mint hadapród-i őrmester, tiszthelyettes vagy tiszt És | azok közöl egyik sem mondhatja, hogy magyar-volta miatt, bárhol is elnyomatnék. 8őt haaznavebetőségük csak előnyöket biztosit nekik. As ő sorsuk j is busditólag, lel keni loleg hathatna ifjainkra, hogy győzzék le magukban | azt az idegenkedést, mely őket ez idő sserint még a hon védesztí pálvától is I jó részben visszatartja
Dgyekezzenek magyar ifjaink a katonai pályán is elfoglalni az őket méltán, jogosan megillető teret! Jámbor óhajtáaok, országgyűlési orációk, népgyűlések, tüntetések, nenv teremtenek magyar tisztikart soha. Azt ma-| gának a nemzetnek kell megteremtenie. Annak a magyar ifjak hazafias odaadásából kell kiforrnia.
Az uj veszprémi püspök.
Mindenki nagy várakozássál néz az aj | veszprémi püspök: Hornig Károly báró, föllépése és működése elé. Nem ok nélkül.
A veszprémi dioecesis élére sok erkölcsi I és anyagi okból letterfe férfiú kellett. Hogy • Hornig Károly báróban mily erős karokat nyert az egyházmegye, a jövő lógja megmutatni.
Föllépésétől, működésétől függ minden.
Mi reményt füzünk hozzá, mert let kejl tennünk, hogy as egyházmegyei érdekek és állapotok nem voltsk ismeretlenek ss intéző körök elölt s ennél fogvs méltóra,! valóban erősre esett a választás; fel kell tenaftak
JSrnesto számon kérte s sértést, s mire ki* hívás következett; a párbaj Ernesto lakása fölött fog megtörténni Esek hallalára Don Mannel elsiet Don Severoval, hogy ellenfelét felkeresse és neje becsületéértkdyt álljon. Miguelnek az a feladata volt, hogy a hazaérkező Ernesfot feltartóztassa; ekkor agy elfátyolozott nő látogatása lepi meg őket Miguel eltávozik s meghagyja, bogy senkit sem ereszszenek be. A nő Don Manuel neje, Júlia, ki ugyanazon nemes érzelmektől ösztönöztél ve Ernesztóhoz siet. Könyörög neki, hogy maradjon, ne vívjon. Közelgő léplek saja hallatszik a szobába. Majd kopogtatnak, bebocsáttatást kérve. Júlia itt, Emesto szobájában? A világ gyanúja ea által bizonyossággá válik. Ernestó és Júlia nem találnak kibúvót, azt aa egyet tudják, hogy itt nem szabad őket együtt találni Erneszló hálószobájába rejti Júliái. As sjtó kitárul, s a nehezen megsebesült Msnuel Severo karjára támaszkodva vén-uofog a szobába; amaz a fetsö emeleten neje becsületéért verekedett 'meg. Ds a sebesültnek le kell pihennie, vánkost keresnek számára, Ernestó elállia hálószobája ajtaját s ott találják Júliát. Doa Msnue) — Julis megsebesült férjének lábaih^s omlik, felemeli öklét Ereesto ellen, s nejeért s barátjáén halálig sebesítve távosik a házból, a bot véleménye sserint titkos össze-jövetelben lelátta őket. Most már semmi sincs, a mi a világ gyanúját kétségbe helyezni képes volna, s mi kópés volnaujrs felébreszteni az Ernestó és Júlia ártatlansága iránti hitel. Júlia esküdőzéaei, Ernestó büszke megvető magatartása mitssm használnak, Severo, Mercedes és Miguel s világ gyanúját osztják, igaznak tartják. A haldokló Maauei elhagyja lek helyét s siáttossá nejét s barátjának Bál, sirjába vive ssveooté'leo tévedését. Savért eltMsitjá Jatíát S táost mutatkozik Erassto bÜMkaságe egész nagyságában. Karjaiba fogja
Lapunk mai saámAhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.
Eiőmrrto! ini: Tf
IféH árra . * . , . ft árt - kr. I
rmm ...... I , 60 „ I
Nfgraét vrs . • ♦ . 1 , • . |
gifikttwk jttiajnsa -sáettulail rt
irvarw • «syéb uvatalss kmdafam 1
j ss kr kmmcdiica mii iso «é% i trt j
usatal riitii aaékt kj ftl kr d
i vyttttér petitaara 10 kr. H ftl ur.:: :xzz—xzz «»-.ni
továbbá, a kőxögyek térén bosasu évek aorta aaerepeli Horsigról ia, hogy midőn a IffMadbb helyről jött bizalmat, kegyel ello* gadta, telte azt'önérzete sugnlmából, ereje teljes érze'ébeá, a reá várekoaő nagy éa foatos feladatok belátásával Mert aa tiu-táa Ali ma eaen egyházmegye minden híve elölt, hogy nemcsak ai agy hát, hanem a közügy aaempontjából ia nagy éa footos (eladatok tárnak Hornig Károly báréra.
Ha e feladatokkal meg akar ismerkedni, akkor előbb okvetlenül elfogulatlan bírálata tárgyává kell tennie két elődjének működését. j
Kevés tanulmány után csakhamar meg lógja találni, hogy határozottan a gazdái-% kodási rendszerben gyökerezett a haj, hogy elődjei oly Óriási adósságot hagytak hátra " a püspöki javak terhére. Radikalis kúrát kell alkalmaznia, hogy a hatalmas birtokhoz aránylag valóban nábobja lehessen egyházmegyéjének. Aa ezt eléri, akkor biztosan meg fogja oldani erkölcsi feladatát Is a nem lesz kénytelen közvetlen elődjéhez hasonlóan, anyagi zavarok miatt megkötött ke- i zekkel nézni s hiányokat a bajokat. Mert hogy Kováca Zsigmond, a boldogult püspök j nagyobb akczióba nem léphetett egyházmegyéjének kulturális érdekeinek előmozdítása tekintetében, azt egyenesen a soványan jöve-t dafmező dominiumok melleit folytonosan kongó {jfispöki pénztár okozhatta. Elődjétől: Ranoldef Jánostól elhanyagolt jószágot éa rengeteg adóaságot kapott és reformokat még sem 'hozott be, sem a bevétel azapori-lása, sem a kiadás megszorítása czéljábói. Lehunyta azemeit, mielőtt kullurália érdekekből vulamit tehetett volna.
Nem tehette vizsgálata tárgyává a néphaladás legelső és legfontosabb tényezőit a falusi kath. iskolákat, hol a kondási fizetés-nál is rosszabb javadalmazás mellett nyomorgó tanilók düledezett viskókban, sem- i miféle taneszközt nem látott (nem tauter-mekhen, hanem) lankamarákban hintegetik , a vallás és tudomány magvait. Nem lehelte j vizsgálata tárgyává a falusi p'ébánoaolH* káplánok sorsál; pedig kósölök nem egy j méltán vátjs >orsa javilását. A boldogult ptispök mindezt nem vizsgálhatta, mert jól tudta, hogy kezei aeg vannak kötve. hogy , a legjobb akarat mellett sem lehel. Erősen érezhette azt a nyilteszü Kovács Zsigmond, hogy ss snysgi zavarok lidérca-nyomása alatt áll, azért nem merte lelkesíteni egyházmegyéje gazdagabb javadalmazásu papjait sem a közügy oltárára hozandó hazafias áldozatokra. Tudta, belátta, hogy a buzdító szónak utat a szivekbe mindenkor tet- k tek nyitnak. És ő nem léphetett oda az áldozatok dl árához uábobi birtokához méltó késze!.
Ranoldernek még módjában volt néhány zárdái fölállítani oly helyeken, hol azokra szükség egyátalán nem volt; de a szegény elhagyatott nép haladására, a nép-haladás bajnokainak sorsára egyáltalán nem gondolt, na pap volt az, ha tanító.
A közügyek terén, a hazafias mozgalmakban pedig egy egyházmegyei kormányzóhoz méltólag nem vett részt sem Ranol-der. sem Kovács, erkö'csileg sem, anyagilag sem.
Ha uj püspökünk Hornig Károly báró, elődjeinek működését — mint már mondottuk — elfogulatlan bírálata tárgyává leszi, elölte állanak a feladatok, miknek betöltése elé várakozással néz a 3 politikai megyéből izmosult egyházmegye, reménynyel nézünk mi.
E reményre nekünk jogot az ö múltja ad. Ismerjük működését, amit mint egyetemi tanár, mint primási titkár, mint a •Religio* szerkesztője s mint a kultus mi-
Nsgy mfsíióju (48 éves sorában) jutj
állásába elég fiatalon Tőle függ. bogy a
szép multat fényes jóyő egészítse kl.
Ez utlal örőmmél üdvözöljük öt, mint egyházmegyénk baladásának, emelkedésének egyik letéteményesét, kinek kéazaéggel nyújt-juk át annak idején majd aa érdem koszorúját is.
A hazai0 termékek
állandó kiállításának katalógusa.
Lapunk mull számánsk hírrovatában megemlékeztünk röviden azon katalógusról, melyei Némeib Imre miniszteri tanácsos szerkesztett és a kereskedelmi muzeum Budapesten adott ki. Ha e dologra — igéretünk azerínt — viasatérdnk, tesszük azt réazben azért, hogy olvasóközönségünket megismertessük azon eredményekkel, melyeket a kereskedelmi muzeum rövid fennállása után elért, réazben azért, hogy iparunk érdekeinek megvédésére és gyámoli-I tására figyelmeztessük szokat a köröket, melyek eddigelé hazai iparunk lel virágos-tatására nem mindent lellek meg, a mii megtehettek.
A katalógus több tekintetben érdekes. I Nemcsak képét nyújtja annak, bogy menynyire képes iparunk mária, hanem annak is, hogy mennyire volna képes, ha a pártolás oly nagy méi vü lenne, a milyennek lennie kellene.
Igen helyesnek mondja az igazgatóság a kotalogus előszavában, hogy sokoldalú feladatai közül, a - hazai termékek állandó kiállításának rendezéséi választolta működésének kiindulási pontjául, Legsürgősebbnek tartotta ezen osztály létesilésél azért, mert hsbár a hazai közönség a ma* gyar ipar fejlődéséi ma már nagyobb ér* deklódéssel kiséri, és a kormány is épugy mint a közhatóságok és közinlézetek kivá-váló súlyt fektetnek arra, hogy azűkségle-teiket hazai iparczfkkqkkel éa belföldi ké- I sziiményekkel lődözzék, méyis vajmi csekély szok száms, kik tuttiák, mik azon czikek, melyek hazánkban készülnek, kik, 1 hol és mily árban kéezilik azokat és menynyit képesek előállítani
De sajnos — és itt fején találta a szöget — vannak még számosan, kik azon
v j: p p
hogy az érintkezés az illetőkkel lehetővé tétessék és hogy a távolsághoz mérten a szállítási kőlfségék kiszámiiiaihaasanak, 892 kiállító van ] feltüntetve a következő csoportok szerint: I. Bányászat és kohászat 2. Vas és fémipar. — 3. Gépek és gépiréazek. — 4 Mérlegek és súlyok. — 6. Távirdsi miiszerek és telefonok. — 6. Erdészet éa faipar.! — Jf. Építési anyagok és épilési ipar. — 8. Bútor ipar és deco-rativ lakásberendezés. j» 9. Háztartási és konyhafelsserelési pikkek. — 10. Kűrdő-berendezések,!— II. Világítási anyag és 12. [Füléjii készülékek lakó-Agyag és Üvegipar
kerültek; és ez kétségtelenül törvényszékünk köztiszteletben s szeretetben áll'ó elnökének C-eereenyée Sándornak, érdeme, kl a törvényszék jeies vezetésével olk posíiióra lett aaert, hogy javaslatai mindig meghallgatásri^ja-Iáinak.
besaáaielé. Ka-
- Ké docza János
{viseli kir. tani
eszközök. —'1 szobák számába. 4- 13 I —. 14. Aranyi- ezüst ée china-ezüst áruk. — 15. Fond- lés szövő ipar. — 16. Ruházati ipar. — 17. Hleimi szerek, mint iparcsikkek. — [18. borászati és pinczészeti eszközök. — 19. 'Bor éj egyéb szeszes italok. — 20. Áavánjr vizet. — 21. Vegyészeti ipar. — 22. Dohányzó eszköz és anyagok. — 28. Állati termények — At Bőr-I ipar. — 76. Járómüvek és ezek aügjéészei. . - 26. Istálló; lelsiereléil csikkek. — 27. Papírgyártás, i pspirkonfekcio, vonalozott könyvek, könyvkötészet — 28. Sokazoro siló mű iparágak, [-- 29. Hangszerek. —-80 lskolaíelszerelési czjkkek. Taneszközök, tudományoa ImfisserekJ — 31. Sebészeti eszközök és műszerek.
A katalógus végül a kiáliil'ók névmutatóját tarialmezsal
Nincs egyéb Jhálra!; minthogy őazinién Kihajtsuk az állandó kiállítás országos fel-xsrolását
Különfélék.
ürügy alali
czikk hazánk-külföldhöz for-
hogy az illelö I ban még nem készíttetik, i dúlnak és ez állal akarva nem akarva iparúnk felvirágzását gátolják.
Pedig hát e katalógust áttanulmányoz-L)va, minden ember képes magának helyes . Ítéletei alkotni iparunk előállító képességé-I ről, s a benne felhozott adatok egy évi ienállás után valóban igen bizfatÓk arra | nézve, bogy a kereskedelmi Muzeum a megkezdett utón haladva, igen-igen sokat | fog lendíteni iparunk ügyén.
A'hazai termékek állandó kiállitásá-j nak eszméjét felkarolták nemcsak iparosa-i ink és termelőink, hanem a fogyasztó közönség is Bizonyítja ezt azon körülmény hogy már a kiállítás megnyílásakor 700-ra rúgott a kiállítók száma s a mull év végével 70000 frlot képviseli a kiállítás létesítése folytán közvetlen és közvetve rövid néhány hó alatt eszközlölt megrendelések és eladások összege, másrészt számosan látogatják a kereskedelmi muzeumol és veszik igénybe annak közbenjáráaáL
niszterium osztálytanácsosa közel '/« századon ál kifejteit.
az ájuló Júliát, hogy megvédje. Azt mondja hogy a világ maga, az a nagy kerítő, azt, kihez őt csak a barátság és tisztelet kötelékei csaiolák, oejéül vezeték karjaiba. Ernesló utolsó szavai sújtó vád a bűnös világ ellen, mely a legtisztább viszonyt is bűnössé lenni, megzavarni képes. < Ebből a meséből iáljuk, hogy a köllö a bonyolódás tényezőit, a jellemekbe helyezte Abban a pillanatban, mikor Manuel lelkében a gy^BM szikrája gyújtod, a dolognak csak tragikai kifejtéséi lehetett látni, a mii elősegített a cse.ekvény azon forduló pqntja, mikor Jufiát Ernealo háló szobájában felfedezték, mely a gyanút csakis erősíthette. A lelki mozzanatok fejlődését nagy erővel festi Erbegaray, s a hatásos jelenetekben gazdag darab nagy müalkotási tehetségről leaz tanulságot.
—a —r.
A mint a katalógus előszava mondja, az állandó kiáliilásban rész vevő iparosok és termelök száma közel 800; a terület, melyet a kiállítás a városi nagy iparcssT-nokban elfoglal, meghaladja a 10000 négy-azögmétert és örömmel leiemül bel]ük, hogy nagyobb kiterjedésű miatatár ez ideig Európa egy városában sem létezik!
Igen helyeseljük az igazgatóság azon törekvéséi, mely szerint az állandó kiállítás melleit időleges kiállításokat is rendez, s a mnlt évben keltőt rendezett is és pedig a vasúti szükségleti czikkék kiállítását és az
őszi gyümölcs vásári, emiili az előszó és
Ha ■ ^uír-már elcsügged szivem. Szelíden int a szép remény, S bár küzdve bizton erezek Az élkt részes tengerén.
S ha rlriharzott már a vész, Pa béke lakja szivemet; Vigasztaló szent angyalom: Az édeebús emlékezet.
Vlrágk Lajes,
örvendetes adatként reprodukáljuk mi is, hogy a vasúti vállalatok évi szükségleteinek 14.416.670 frlot képviselő összegéből 11.959.896 forint értékű czikkek a belföldön készülnek és csupán 2.456.774 irlér a külföldről szereztetnek be.
A gyümölcsvásár rendezésével telt kísérlet pénzügyi eredménye teljesen kielégítő volt. a nagy mennyiségben beküldött gyümölcs a megszabott árakban eladatott. A kereekedelmi muzeum igazgatósága ez alkalommal arról győződött meg, bogy a gyümölcskivitelnek nagymérvű fokozását nem a gyümölcs minősége és ára, hanem inkább azon primitív kezelési mód akadályoz!^ eddig, melyet gyümölcstermelőink nagy része Baját kárára követ.
As állandó kiállítás vezetőinek főczél-ja az, hogy hazai termékeink kivitelének főleg a keleti tartományokban való emelése czéljábói ügynökségeket és képviselőségei létestisen. Ilyen képviselőség már szer veztelett jSalonichíben fs legközelebb szer-vezietni fog Belgrádban.
A katalógusnak kívánni valót nem
— Aa uj bírák. A törvényszékünk kebelében' rövid időn föriént és történendő változásokról itt- egybefoglalva adunk birl olvasóinknak. Kovács Béla járásbíróságunk e jeles lagja és társadalmunk kedvelt alakja a budapesti kir. keresk törvényszékhez helyez-' telelt át bíróvá. Míg egyrészről őszintén ssj-náljuk a városunkban több mint egy évtizeden át közkedveltségnek örvendő férfiú távozását, ki nagv űrt fog maga után hagyni köz és társadalmi életűnkben: addig másrészről szívből gratwlálubk áthelyezése alkalmából, oly állásba jutván, hol vas szorgalmát s kiváló leheiségeit még jobban kifejthetvén, bő alkalma nyílik a további előléptetéshez való érdemek gyűjtésére. — Véber Károly hetóeli kir. aljárásbiró és Dr. Szűcs Miklós székesfehérvári kir. aljárásbiró tör-1 vényszéki bírákká neveztetlek ki a helybeli törvényszékhez. E i kineveztetések fölött is őszinte örömünknek, ad linkkifejezést. Véber Károlyt az itteni közönség eddig is, mint az illeni járásbíróság szorflslmas bírói tagját s a társadalomban is, mint közkedveliségü egyént ismeri, kire nézve a fájdalmas csa-| ládi veszteség után, mély legközelebb oly kínosan sujtá, e kinevezés némi vigaszul fog szolgálni. Sok éven ál, mint a helybeli kir. törvényazék jegyzője a legutóbb min* fenyítő bíró e minőségben a fenyítő ügyekbén nagy gyakorié ol átérzett. — Dr. Szüce Miklóst illetőleg elmondhatjuk, hogy lapunk szerkesztőjének ismerőse s róla a leghizel-göbben nyilai kőzhetik. Reá nézve egyébiráni moóri levelesünk ia küldött értesítési, melyből kiemeljük! a ^vetkezőket: Dr. Szűcs Miklós megyeszerlej mini kitűnő és sokoldalú képzettséggel bíró jogász, finom és nyájas aaion férfiul ismeretes, kinek tehetsége, modora s a társadalmi élet nemes irányban való fejlesztésére czélzó törekvése öt mint bírót és embert fehérmegye közönségénél egyaránt lelejíheteweuné teszik. — A távozó I Kovács Béla járásblró helyébe Oszterhuber László tapolczai aljárásbiró neveztetett ki, ki ezelőtt 104-12 lévve a törvényszéknél volt joggyakorjalon.l Tehetséges és képzeli i egyén, kiveltkjétségkivüf csak nyerni fogunk. — Értesülésünk szerint makay DezsS tör-. vénysséki bíránk nemsokára kisegitó bíróul j fog Budapestre behi válni. Perlakra as uj aljárásbirói állásra: Horváth Csongor Csáktornyái aljegyző peveztetetti ki. A Csáktornyán üresedésbe jött járáabirói állásra pályásai hirdettetett. Lelenyén apbiróságnál a telekkönyvi osztály felállít áss csak igen rövid idö kérdése. Mindesek felpmlilese ulán csak felféllen elismeréssel saóihs|tUnk as igazságügy-
tajnácsos, a sala egertze-j gi választókerület orsz. képviselője f. hó | 10-én (vasárnap) érkezett választói'körébe, á lefolyt orazággy. időszak tevékenységéről beszámolni. A derék íérfiut, kjt a rokonszenvnek számos köteléke csatol hoz* | zánk is, kanizsai tisztelői közül néhányan I a vasárnap reggeli vonattal elkísérték, úgymint Kovács Béla, VUtOseg Béla és | Svastiee Károly arak. Megérkezvén a szi-iváni állomásra a Választókerület részéről | mintegy 20 uri fogaton jöttek a szeretett I képviselő fogadtatására s a választók nevében Dr. Czinder István z.* egerszegi ügy. véd üdvözölte, mire a képviselő meleg szavakban modott köszönetet AI fogadtatására megjelent nagyszáma választóktól kísérve érkezett Zalaegerszegre, mely ek-I kor már ünnepi szint öltött, á lelket Óvá-dókban részemttetett. £ napon volt Zalaegerszegen az nionnan alakult munkásegyletnek ia zá8zIÓ8zentelése, melynek végeztével délelőtt lh órakor tartá élénk tetszéssel fogadott beszámolóját Délután 1 órakor a Bárány vendéglőben bankett tartatott, melyen a főispán és számos íno-tabilitáson s a választókerület előkelőbb-iein kívül száznál többen vettek részt köztük több ellenzéki is Magától értetődik, hogy a lelkes felköszöntők egymást érték. Este a képviselő tiszteletére a főispán estélyt adott: A későbbi nápokban a képviselő a választókerület egyes vidékeit is bejárta, mindenütt lelkesen fogadtatva azon szeretet és bizalom nyilvano-lásaal, melylyel a választókerület iránta viseltetik.
- A Vklklndal tört elnököl, a városunkból oda kinevezed Dr. Horváth Ferencz urat, lelkesen logadiák áz érdekelt körök Kikíndán. Az eskületételről s a nála" telt tisztelgésekről laptársunk, a »Kikindai Közlöny* ezeket irja: Dr. Horváth Ferencz a helyb. kir törvényazék ag elnöke. < f.

miniszter böleaeeégéről, ^elylyel a tehetségei
összeállítása semmi hagy. A szerkesztő a
szorgalmat felkarolja. A mel konstatálhatjuk, alatt as igazságügy aa (j|l elfoglalni, a
fősúlyt arra fektelle, hogy mily csikkel ler mel vagy kéasit a vlálfSló] mily árban, mily mennyiségbea éH, hol van az üslet vagy gyártelep székhelye.
A vidéki klálHtókaál a posta, távírda és vaanti állomás vaa (eltüntetve, « fővárosiaknál a kerület, utoaa éa bás szám,
legTsiinléhb öröm ij^gy minisztersége megillető helyet lead iplyirágozni. Örömmel jegyezzük fel, hogy míg nálunk a törvényszék felállítása ótá Újig történt valami előléptetés a efféle, most Jeleseinkre ügyelem
kezdi
fordiltáloll, a fiatalabb előbbre mentek, aa aok kellő gyoraasáta! vénykezés szolgálatába
erők
hasonlóan üreaedéaben levő állá-betöltiuek, a tör-hivaiott egyének
II. 01)
6-án telte le a hivatalos esküt és' Jogiálio el az elnöki széket. Ezt megelözőlegta Volt elnök, üyertyánfíy Ferencz vett a bírói kar teljee tanácsülésében búcsút Majd a bírói ksr ifjabb tagjaiból egy küldöttség ment az uj elnökért, ki megjelenvén mindenekelölt I bemulattatla magának a bírói kar egyes tagjaiL Mi megtörténvén, letelte az esküt mely ulán Slaasik János kir. törvényszéki biró üdvözölte az uj elnököt, ki válaszáron I hangsúlyozva emelte kí a helyb. kir. törvényszék jó hírnevét s kérte a bírói , kar I támogatását, hogy a törvényszékei. jama v jelesség színvonalán tarthsssa, melyre az j *émelkeaeit. A bírói kar üdvözle'e mán a fjegyzöi kar mulatta be magát az uj elnöknél, ezután pedig a keze'ő személyzetei I fogadta a nagy ülésteremben. A kir. ügyészség és a vidéki járásbíróságok küldöttei is tiszteletére voltak az uj elnöknek. — n fcelybeli ügyvédi kar folyó hó 8-án félte tiszteletét törvénvszákünk uj elnökénél, midőn is néhánynak kivételével, kik ugy Iái-szik a vidéken voltak elfoglalva, az ügyvé-i di kar teljes számban jelent meg. A tisztelgők | részéről Bayer Alajos ügyvéd mondott üdvözlő beszédei, mely te az uj elnök oly mó-! don válaszol!, bogy áz ügyvédi kar a leg-I jobb benyomással távozott.
f Frigy ea raáaaár. Frigyes császár i e hó 15-én délelőtt II órakor balt meg. | A lejedeimi martyr nem bírta legyőzni beteg-j ségét a melylyel oly régóta küzdött, Nem-I csak Németország vesztesége nagy, hanem az egéaz európai szahadetvüségé, mely benne egyik legnemesebb, legrokonszenvesebb alakját siratja. Kevés alkalma volt kínzó betegsége alatt nemek intentióit érvényesíteni, melyeknek trónralépte alkalmával kifejezési adott, de a»a mit tett, dicsfény-nyel veszi körül ne>ét e század tőrténeiében.
- Irék éa aaivéaaek klráaéa-láaa. Tüzeiesen foglalkoatank már lapnak* ban aszal, bogv az »|lrók és müváaaek társasága « julius hó folytán városunkat is meglátogatja exoursiója alkalmából. Elfogadások iránt mária nagyszabású készülődések történlek. A mozgalom élére vároaunk polgár-mestere állott, kit a helybeli társadalom előkelői, a társasegylelek választmánya és tagjai támogattak, F. [bó 13-án volt as értekezlet, melyen a mfemrivoOak kősől mintegy 30 an1 vetlek részt. As elfogadó biaottság megalakult a polgármester elnöklete alatt. Mivel azonban a >Pesti Hírlapi czimü na* pilapban egy közlemény jelent meg, tnélr azerínt a Balatonon beállott hajó közlekedési akadály lolytán a társság utazáaiprégrawin-Iából Nájty-Kanizsa és Keasihely ki N maradni, — a polgármester felírt volt as •Írók éa müváezek [társasága* elnökségéhez: mennyiben van j alapja e hírnek ? Válasz as értekezésre kitűzőit időig nem érkezett. Mindennek dacsára asoo esetre, ba a társaság első programmjs mellett aM^adsa, a rendeső-bliottság megalakult a a további teendőket aa elnökség váleaaától lelte lég-gövé. Nagy-Kanizsa városa általában a lehető legnagyobb lelkesedéssel karolta kl a dolgot ée megyénk alispánja ia magiféhe részvételét. Hogy as irók és müvéaaek ki-
rándulása egyhangú ne legyen, ide jöttük esetére erdei kiráodulái vari terveeve. He as ilrtk éi művéasak társasága* eltjöksé-géiöl kedvező válási érkesetid, a biaoileág áronnal egybe fog hivatni.
— Tla év utáni tnlálkesAa. 1878-ban Miségi vizsgálatot tett váro-suukban Összesen ttí fiatalember, kik alhs-tároiták. bogy 10 év múlva Nagy-Kanizsán találkozni fognsk s est laarsödésueg is megerősítették. A találkozás í hó 10-én meg is történt. A 26 szerződő közöl 4 elhalt, az életben levő 22 közöl megjelent II. A találkozás napiának reggelén misét hallgatlak, mely ulán a helybeli gymn. igazgatónál tisztelegtek s azután lefényképeztették I magukat. A társsaebéd délután & órakor volt sz >Arany Szarvas< szállóban, hol a szerződő felek névazerint Balek András (lengveltóli káplán), Méhes Kálmán (szent békállai káplán), Samu József (győriben-esés tanár), Filipícs József (perlaki b. plébános), Kintly György (aaabari plébános), Dr. Stefanits István (fővárosi ügyvéd), Dr. Dánrévi József (löv. ügyvéd), Róxssvölgyi Antal (fővárosi fogalmssó), Szmodis Viktor (főispáni titkár) és Dr. Rács Kálmán (városi orvos) s lehelt legvidámabb kedvben ölelkeztek és édes órákat szenteltek a re-miniszczencziáknak. (ídvözfc táviratokat küldtek Farkas László, egykori igazgatójoH nsk, Maywald JózhsI oszlálylönöknek, Bérűi Elek akkori hézfőnöknek és Németh Anlal tankerületi főigazgatónak. Ez alkalommal elhatározták, hogy IÖ év múlva ismét találkozni fognak Budapesten. — Mint vslóban lélekemelő, kegyeletes tényt kell megemlít énünk, hogy a találkozók kivonultak a helybeli róm. kaih. temetőbe is
s olt nyugvó egyik elhunyt iskolatársuk: Szigethy Aladár siqát megkoszorúzták.
— As éretlaégl vlaagAlat megtör* iónt Nagy-Kanizsán is. Jelentkezeti összesen lö. Kösülök & elbukott. Ehhez a mindenesetre szomorú tényhez sok gondolat (üjíödik, miket ez úttal elhallgatunk, de alkalmilag, — ha az ügy érdeke kívánja — érdemszerint szólunk s dologhoz.
—. Kellemetlenül érintette a keszthelyieket azon a fővárosból jövő ujabb bir, hogy a magyar irók és művészek díszes társasága nyári kirándulása alkalmával Keszthelyre nem jő, mert Keszthelyről gőzhajón óhajtottak B. Füredre utazni mely terv kivihetetlen, mivel a Balaton egyellen-egy gőzhajója, a „Kisfaludy" beteg, reperálás alatt van s e nyáron alig heveri ki baját. Igazán botrány, hogy a magyar tenger ily parlagon van hagyva A •Balaton egylet* is mélyen alszik.
— Gyűlés. A készt hely h.- szt. győr-gyi helyi érdekű vssut részvény társaság I é. jun. hó 23-án Keszthelyen rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai; az igazgatóság jÖT lenlése az eddig történtekről, a jóváhagyói alapszabályok bemutatása s az ennek folytán szükségessé válandó intézkedések megtétele, indítványok.
— Jégverések voltak Zala megyében má|us 26-án Becsehely, Pola, Tót-Sser-dshely, Gyertyámon, Cserencsócz, Sze'miza vidékein, de jelentékenyebb károkat nem okozlak; — volt azután junius hó 7-én Ollár, Zalabér, Szalapa, Zala Gógánfa, Ukk és Gyömörö határaiban. Az oltani uradalom kára körülbelül 8000- 9000 frt, mely a Fesietich-féle uradalom bérlőjét, Szily Dezsői sujfja A többi halárban levő károk |)em nagyok.
— ÍAroal hatóságiink igen helyesen elrendelte legközelebb, bogy a boltok előtt a ládák, ernyők aat. melyek a közlekedést már bosssntásig akadályozták, többé meg nem türendök, s erre nézve szigorú végzést adoll ki foganatosítás végeit a városi kspitányságnak. Végre tehát sny-nyi felszólalásunk mégis kívánt eredményre vergődött.
Halálos teldiiléa. Kenessey I József, küngösi földbirtokos, Kovács Béla, illeni járásbiró sógora, f; bó 10-én Köves-Káliára rándult ottani rokonsinak látogatására. Ugyanaznap délutánján egyik rokona szőlőjéhez Rév-Fülöpre rándullak. Visszatérőben a fiatal rokon a város közepén neki hajtott véletlenül egy kavics>rakásnsk s oly szerencsétlenül dűltek (öl, hogy Kenessey az esés következtében szörnyet halt. Kivüle a kocsiban még négyen Ültek, de semmi b^jok nem esett. A küzazeretelben állolt férfiú halála mindenütt mély réazvétei kelteti. Temetésére városunkból Kovács Béla, a szerencsétlenül kimúlt sógora, ulasoU el.
— Ambrus Hlhály keszthelyi spát-plébánoshoz, ki az ősz óla beteg, a mult béteo Dr. Kéily budapesti orvostanárt hívták, ki a beteg spát plébánosnál súlyos máj-bajt konstatált; léhát ugyanazt mit a rendes keselö orvos, Dr. Hsnny Ödön. Dr. Kéily szon reményének adott kitejeaést, bogy sz apátot valóeainüleg sikerülond megmenteni as éleinek, Adis Isten I
— IIJ orvos. Dr. Maysr Ferenc* gyak. orvos, ki bir sssrim kórházunk alorvosa lssnd, városunkba érkezeit. Rokonszenves s a társadalmi éleiben kedvsli egyén, kit mi is sztvssen üdvözlőnk.
— A balatoni Krekeéllneek. A tihanyi apátaág moslohaaága mellett nem kell egyéb a szegény Balatonnak! minthogy fcfikodilusok árendálják ki. Legutóbb valaki 'tat a birt bocsátotta világgá, bogy vaiams-lyik smasssriábót 3 krokodilus mefnuikőil a most kedélyesen úszkálnak a Balatonban. Később azután kiderült, hogy aa a hatalmas
kacsa tulajdonképen csak arra való bit, hogy a korai lüreőiőkst a vistől elrisszsza. Jó, jó! Csakhogy i)yfajta tréfával el lehet érni könnyen, hogy egész fürdő-évad alatt néptelenül marad a Balaton parija. Akkor tessék azután krokodil-versenyeket rendesni.
- Öngyilkossági kísérlet. Köves- Kállán, Hegyi Jósief nevű fiatal gazda, kiment pajtájába, egy csomó szalmát mags alá gyöngyciliive lefeküdt és egy forgópiss-toUlyal hasába lőtt A lövést senki sem halván, as öngyilkos jelölt hiába várt kös-belépésre. Végre fölkelt, bement a konyhába s maga jelentette be tettét feleségének* A meghívott orvosok reménytelennek mondták I állapotát V-ö azonban ugy gúnyolta ki a 1 szakvéleményt, bogy egy hét múlva már a szőlőhegyen a szőlőjét.... kötözte.
— Oyászlilr. Meghaltak közelebb í Kis Ignácz nagy-bakónaki kántortanító I. hó Ilién 28 éves, és Franse József helybeli nyug. állami iisstvi*elö 14-én, 69 éves korábsn. Nyugodjanak békébenI
— A nagyméltóságú vallás és közoktatási m, kir. Minisztériumnak 1888. évi junius hó l-én 21427. szám alatt kell magas rendeletéhez képest, a nagyméltóságú I földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi ma- I gyár királyi Minisztérium állal a gazdasági 1 tanintézetek számára kiadandó s á jövő tanévre már éleibe léptetendő uj szervezeti ; szabályok értelmében a polgári iskolák VI. osztályát jó sikerrel végzett tanulók a gazdasági tanintézetekbe felvehetők.
. — A keaatkelyl gymnaalam igazgatósága eleve értesiti a közönségét, I hogv a keszthelyi gymnssiumban az 1888-9-ik tanévre a beiralások sxepi, hó 1.2, éa I 3-án fognak eszközöltetni. Tehát a keszthelyi ! gymnasium nem lop megszűnni, hanem lo- | vább teljesíti missióját
I - Tapolcáéról írják nekünk: Mult i vasárnap délután tartolta a tapolczai tűzoltó egylet tavaszi mulatságát a biliegei er- ! dühén, mely kilüuően sikerüli. A liszta jövedelem 90 frl. A mulatságot a város és t vidék szép hölgyei tették nevezetessé, ügyen-ezen nap délelölt egy 7 éves leányka véletlenül egy kocsi kerekei alá került, s kisebb .nagyobb sérüléseket szenvedett. Sze-reucslére a sérülések nem veszélyesek.
— A nagy öröm miatt. Egy ! Német neveselü tördemicsi paraszt ember halálig itta magát e hó 17-én. Emberölés vétsége miatt löbb évig fegyházban levén, b&ntetésénekj kiszenvedése ulán enspokban bocsáttatott haza. Haza kerülvén íetesége | s rokonai nagy örömmel fogadták s minden i jóvul tartották. A szerencsétlen ember öröme azonban nem ismert határt s egy dé- [ zsa bort kért magán&k, mit övekig kellelt nélkülöznie. Hozzá is látoU azután derekasan s addig ivott, mig vagy 1—2 liter maradt meg az egészből. Egyszerre szonban lerogyott és szörnyei halt. A bonczolás szívszélhűdés! conslaiáll.
— Beeaapták. Kele István sormási lakos f. hó 13-án vett marhákat hajtván haza Tót-SÍent-Mártonból. korcsmárosuk egyikét azonnal megvette és árát készpénz* ben le is olvasta. Mi természetesebb, mint hogy Istók bátyánk az ósi magyar móres szerint egy kis áldomást rögtönzött magának a hirtelen eladásra, mi épen nem járt nehézséggel olt a csapszék csábító tövében. Volt esetleg négy idegen is (két lérfi és két nö) a korcsmában, kikkel borozgatás közt bizalmas beszélgetésbe keveredett egész a jó kedvig. Esle azután egyik férfi kicsalta öt az udvár végére dülő rozsföldhöz,, hogy mutál neki va'amit. Ez azonban gaz ürügy volt csak, mii lávolrol sem sejlett hiszékeny s tán kissé mán pityókos emberünk, csak akkor, midőn leteperte őt a gabona köké, hol | az egyik hirtelen olt termett asszonnyal' kifosztották zsebeit s 32 írtjával nyomtalanul tovább illantak. — Kohn Jakab helybeli ruhakereskedő pedig ugy csapódott be a legutóbb tartolt tót-szent-mártoni vásáron, hogy még sálors alatt nyugodtan szundikált, várva a hajnal hasadlát, valami éber éjjeli »huhu« vagy mondják »jó madár< egyik ruhával tömött ládáját minden háborgatás nélkül elemelte Édes álom, keserű ébredés! A nyomozás mindkél részről erősen meginditiaiótt, s igy a rablás tettesei már, el is fogatlak Kovács (Koldus Vieza) kis-kftni/sai rovott életű egyén és czinkos társsi személyében.
- UytrmekmulnlaAif. Mura-Ke reszt uron az iskolás gyermekek réssére Szőke Kálmán lanitó és Dobor István in. kir. pcsiomjjsler, rfT jhó 10-én az spálsági erdőben 'nyári' mulatságot rendeztek, | mely igen kikerült. A mulatságra a gyermekek zászlók lobogása és zeneszó mellett; vonullak kii Ai erdőben a szépen disziletl táncshelyiségnél s gyermekek versenyfutást ssáklutést stb. tartottak, a horvátajkn gyermekek ssép magyar dalokat énekeltek. A szép mulatság, melyet s környékbeli hölgyek megieleoésökkel dissiiellek, éjfélig tartott igen kedélyesen.
- UJ lekéin építtet. Fityeházán igen srép, modern stílusban épült qj iskolát smelisfett s kőarég.
- Aa lakolni taksrékpésitár srsdménys as 1867/81 tanévben a keszthelyi bs. elemi Iskolában; 140 tanuló betett ft82 Irt II kr. a fanóvvégéi) kivettek 828 Irt la kn. lak. takarék péntárban maradt 909 frt 98 kr»| E láke takarékpénatárban ksmslozik.
A gOafÜrdőnkben letéy
uszoda megnyílt. KitBnjő úszómester várja a lapulni vagyókal, lik'rövid idő alatt az ussás hawnos I msstsrségét elssjátithatják. Ilt forró nyárbán a taft épségben tartására nem tehelink jpbbat, mintha mentül többszőr meglurdűnk, s & kik innen el nem távoznak, megtalálhatják ezt a helybeli fürdőben is akár az (uszodában, skár a kádban vagy a zuhany alatt.
f — VlsagélaUlL A ksszlbelyi községi iskolaszék f. é. jun. hő 6 ón tartott ülésen megállapitá ;a felügyeletére bízott népoktatási tanintézeteit 1887/8, tanévi sár-vizsgálatait, mely szerint a polgári fiúiskolában jun. 18-tól 26-ig; a felső leányiskolában jun.! 20-tól 2 l-f ig; az elemi fiu- és leányiskolában jun. jn-től 26-ig lesznek a vizsgálatok. A iáróünnepély jun. 29-én tsr-tatik. — J
— Yégtárg/aláa. Horváth Rohoz István és társsa bűnügyében f. bó l-én tartott Yégiárgyalást a helybeli kir. törvényszék. Elnök: Cseresnyés Sándor. Birák: Maksy Dezső, Erdődy úaios, Jegyző: Wiener Sándor. Védő ügjyvpdek: Dr. LőkeEmU ügyvédjelölt, DrJ Schwsrs Adolf, Dr. Fárnek Lássló, Oroszvárv Gyula, Sebestyén Lajos és Remeié Géza i voltak. A bizonyítási eljárás befejezése a! vád és véd beszédek meghallgatása Ulnn hozatott a következő ítélet: I. r.l vádlott Horváth Robos István 3 rendbeli lopás! bűntette és két rend beli rablásért 1(1 evre ítéltetett 1 év kitől-, lőttnek vétetett II. r. vádlott Pimmer János rablás bünlstteéri 6. é^re ítéltetett —-6 hó kitöltöttnek vételéti. 111. r. vádlóit Czuppsn Lajos 2 rendbéli rablásért 6 évre Ítéltetett, 6 hó uiöltöitnpk vétetett. IV. r. vádlott Herczeg Mihály bűnpártolás miatt 6 havi fegyházra Ítéltetett. Horváth Roboz István ós Csupppn Ujos felebbeztek, Pimmer János megnyugodott. V. r. vádlott Somogyi Csinál Vendel, VI. r. vádlott Rúzsa János VII. r. vádlott HÍerczeg Tamás telmenleltek.
— Ilndapesti Hírlap* A „Budapesti Hirlap"-nek a hazai' müveit olvasó közönség vetette meg alapját a lap eleitől fogva megértette, a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóvá!: inqűyariáy! Viszont az orazág legkiválóbb intelligenciája ia azonosította magát a láppal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás törté-" netében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a Budapesti Hirlaj)" érte el; legnépszerűbb, legterjedetlebb lapja az országnak. Á külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja kanja mennyivel egy magvar lap sem dolgozik: minden rovatot külön vezető gondpz ajnelyi tudósítókon kivül, a kik a nap történetét Írják. Minden fon-
tosabb bel-rendes levél értesít kőz> immár oly
ne adjon hö fs nesti Hirlop' báró Itákóe kiváló hazai független
vagjp kÜlíöldi esemény felől zőn [kivül saját külön- tudósító etleaül; a távirati szolgálat tökéleteden van berendezve,
hogy elmonrhatihk; nem történik a vilá-ron semmi jelentékeny dolog a nélkül, arról rögtön
iogy a ,,Bu lapesti Htrlap
zimeritŐ tudósítást. A „Buda* politikai | csikkéit Kaas Ivor Jenő, Balogh Pál iiják más publicistákkal híven a lap tnagyar, pártérdekeket nem
I ismerő azelíémélibz. Politikai hirei széleskörű üsszqkö teresek | álapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. As or-azággyülési ludóiitásokst a gvorsirói jegyzetek alanján szerksSzttk. Magyarország politikai 6b közélbte felől távirati értesü* lésekkel látnjak el rendes levelezők, minőkkel minden várospan, női nagyobb kösség-ben is bir al lau; a „Budapesti Hirlap" távirati tudósításai maiiap Mar teljesen egy fokon állanak a vitúgsajtó legjobban ssercesett hírszolgálatával. Burópa összes metropolisaiban Londontól Konstatinápolyig ssiát tudósítók vannakl a kik uey as ott történő eseményeket,! mini az elektromos dróton oda futó híreket rörtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tuaósitékon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési) tagjai adnak gyors és bő értesítést A jBuuaipepti Hírlap*4 e caé-lokra havonkint ily öasaeget torait, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egv hírlap egéaz költiégvetéee volt; de siíerüft is slernie, hogy ma a lígjowan, legagor-Man érteéülő orgánuma a sajtónak. A ,,Budapesti Hírlap* jnireseroMite Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipuluss) és töbo kiváló irók közreműködése mellett a lápnak egyik erőssége s mindig gondot fotóit rá, jnogy megmaradjon előkelő sainvonalán. [A nUpitDtuíokai kitűnő saurnáliaaták ssorkesstik s a helyi érteaülés ismeirt Iftfügyesebb tudósítókra van bizva. Renüöraégi és törvéayaaéki rovatai kül6n|küloo szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják. Jiogy a ,Mdanesb Hirlap" helyéi foglalhat minden Omlid asztalán, A közgazdasági m/ratt a magyar gazda, birtokos, ipsros, kenjskedő megtalálja mindazt, a mi tájék ozéfara szükséges A regény-csanakban ' 1,1 _ L ^ ~
— Koncentrált marka A ág ja. (Eograis de boeafi) A nagy meger^^eaekf melyeket föld a ívelésünk emelése érdekében tesznek és melyekkel azt Üdvös rsformok által'javítani akarják, arra ioditottak bennünket, hogy gazdikink figyelmét egy oly uj kitüoö találmányra ízányitsuk, mely lehetővé teszi a földbirtoknak föJöüe olcsó és intsnsiv kihasználását. A legemióesebb segítője s mezei termelésnek tudvalevőleg a löld rendszeres trágyázása, -i Tréfort miniszternek as a kijelentése, melyet nemrég lett, hogy a Bánálnak Magyarország éléstáraként való leltüotetéee maholnap szatírává válik, — majdnem az egén országra nézve áll. Es ennek első sorban gazdáink visszsutasitó magatartása az oka, melylyel a modern föfdmirelés njabb segédeszközeit fogadják. Igy aztán nem csoda, hogy a sokkal jobb magyar föld hektáran-' kinl átlag mintegy 10—14 hektoliter terménynyel kevesebbet ad, mini az angol föld, a minek csak az az oka, hogy mig a magyar ember minden ilyen »surrogat« ellen kézzel-lábbal védekezik, addig az angol az ily segédeszközök racionális alkalmazási állal sokkal nagyobb eredményt képes felmutatni. Ehhez járul még nálunk a lüld, termő erejé\ el való visszaélés; a mi — ha tovább is igy tart — oda log vezetni, hogy földjeink termelésképesség tekiletében e leggyengébbek mögölt is visszamaradnak. Körülbelül két évvel ezelőtt azonben az ismert Saxl testvérek czég Témesvárott >Etső cs. és kir. szabad koncentrált marhairágya-gyár< czim alatt oly leiepet alapítottak, melynek termékei ma már annyira használtak' és elterjedtek, hogy a gyár gőz- és sok más legújabb szerkezetű gépei mellett nagyon tekintélyes számú munkásokat is kénytelen foglalkoztatni —- A 60-as évek óta egy körülbelül 20 hóid kiterjedésű területen 6-7 ölnyi magasságban fölhalmasott állati trágya anyagok, melyeknek tömege már óriási dimenziókat kezdeti ölteni, ugy bogy már komolyan kellett ez óriási trágyabegy elszállítására gondolni adták a neveseit czégnek az inpulsust, bogy ez anyag pul-verilázásával, illetve koncentrálásával kísérletekei legyen, melyekel — mint a tapasz talat mutatja — nem csak technikai, hanem anyagi eredmény is kisér, ugy hogy e gyár készítményei földmivelési és nemzetgazdasági szakkörökben a legjobb fogadtatásra találtak és a kereslet folytonosan növekedik. — Különösen a mintagazdaságok azok, melyek eddig műtárgyát használtak és most a temesvári gyárnak koncentrált állati trágyájával pótolják, vagy mindkettőt egyidejűleg alkalmazzák. — A Saxl-léle trágyaanyagnak sok előnye van a közönséges műtrágyával szemben és a földmive-lésnek legjobb elvén, az istálló-lrágyagas-daságon alapszik és tulsjdonképen nem áll egyébből mint as istálló-trágyagazdaság népszerűsítéséből? üelynek cséljs a. földnek az állati trágya utján időről időre mindazokat az anyagokai visszsadni, melyek attól a kihasználás által elvonattak. A műtrágyánál kénytelen a gazga a tulajdonké-peni hasznos alkatrészek mellett: mint nitrogén phusphorsav és kali, .ezekkel arány-, ban nem álló nagy mennyiségű nemcsak értéktelen hanem még ártalmas résseket is felhsssnálni. - A Saxl-léle irágyaanyag a következő alkairészesket tartalmazz: £ghetö szervet alkatrészek — — 70% Hamu ' — — — — — —, 30* .
100 r&<z száras alkatrészben:
Vis - -4 ---— — 9.16*,
Föloldható pbospborsar — 2.3<Vo
Nehezen oldható phosphorsav - 3.02% Nitrogén (Légeny) — — — 3.05° c Kali (K, 0) - - - - — Kénsav (S O,) - — — — 0.78% Es az öasaeiétel mutatja, hogy a tö-ményitett marhatrágya kitűnően alkalmas a gabnaneműek és mezei termények trágyázására Nem képselhetö sem jobb sem könnyebben knelhetö trágya mint a nevezett temesvári gyárnak terméke és bizonyára csak szolgálatot teszünk a msgysr gazdaközönségnek, ba e hazánkban uj iparággal, mely rövid fennállása óta a szakkörökben oly kitűnő fogadtatásra talált, megismertetjük es kiváiguk, hogy e gyár hazánkban az óhajtott üzleti virágzásnak induljon. ■.. > r -Vffhfr ír Felelős szerkesztő:
V A K V A I. A J O N
1 in || |k n n m n i i i | ................
H1RDETÉMEK.
A híres Strakoaek BJLerléle
ruhamosó és facsaró
rakiára
veit kpzSpk. évre 14 m, B0 krl eg téaek vidé ványnyal alatt: A "Bt ndk, IV.
kiváló Irók Tegujabb mű-ka előfizetés föltételei: Egéaz ilévm 7 ^ negyedévre 5 frt J frt 80 kr. Aa előfize-Ibbsn postautal-flhstők I kővetkező czim t Jljkr tmMmM-Yspitfcm IS szám
1 ^ _ ~ íj
leieBfeMIMíMI N Kantztán
ll —áil A—l—_'
COOOOOOOOOOOOO000OOOCOOOOOOOOOOü OOÓOOOOOOCOCXXXXDOOOOaXXXXXXXXX> 0 9. Q I MIKLÓS Q
VT 1 /II Ol I I llO 1 A L 1/ II m . k'll»nvMuiik(épíT»ra»eíérüjyniikeí«iftl1bkiv»lí|iiji(li..áíi(í|ijyírkípvi«lő)e Q
g Legolcsóbb fj|J | |Jn bevásárlás!' 5 X Budapest, mw-ut 25-, uma._>5
X ^ I N K in ^ ^ A|&n!j» a m kir. V
0 Dél-zalai takarékpénztár épület az udvarban jobbra- 0 < ^snáiottb fosén vagy»m\m- X 0 Eisel van szerencsém a 0. é. közönség b. tudomására hozni, hogy * Q jfflt^^ffihffl^^BB Iüié8rej>mndexeii 6, 8 ée X
8 raktáram tulhalmozottsága 0 x ' locomobilokat X
0 ssisaii. mindennemű 6ulorOkat, lelemeseo leaiállitott árakon árusítok el. Ráktára- g X tTMBQM^E^CT^ a nagy tűzszekréjf *
0 mon lalálbalók: complette ó német ataku (altdeuiadh-renaisance) ebédlők és há- 0 X ittzelö anyagban naky V
X lósiobák tölgy vagy diódból, fényezett buiorok minden alakban, kési sálon gar- Q V eredményezieuk, 17
fl niturák, divánnk, ottomának, kanapék, tükrök, ké'pék, függőbyök és nádssékek, Q 0 az ugyanazon gyárban készült, Q
O nagy választékban, Jf | Q felűlmulnalatlan munkaképességű Q
0 Elfogadok mindennemű asztalos és kárpitos munkák késziléaét, melyek O Q 48", 54" ée 60" eaéloe A
0 ízléses és stylsserü kivileiéért kezeskedem. 0 X irAirnrrAwtTA«rA« „Tr né X
g Úgyszintén avult bútorokat is átalakílok ugy helybe^ mint a vidéken. Q V « aSISerGlU gvZCSGpiOgGpOilGI V
q Különösen felhívom a n. é. közönaég^b. figyelmét Q X két szab. s kiváló fontosságú szerk. újítással és pedig: 0
X .y^Á^r.Á O X l)|ia uí» paWk négyszögű lyukai bezáró s rostélyzatalakjában egy- ü
X w^wj^w y m4fra ,||M2ieii kemény la rudacskákból alkotott törekroata, mely által a lörekben O
U Mi 10—15 évi tartóssága s szépsége állat, elönyösebb a festésnél. Ex W Q 180szor kevesebb szem megy veszendőbe; |Q
Q miaián több külföldi gyárral direct összeköltelésben állok, aaon helyzetben vagyok, Q X b)|a megboaazjtbitott rázó-aazlal, mely a Szalmának egy második kirázását K
q bogy ilynemű munkákat bámulatos olcsó árért készíthetek, és éveken át szerzett Q X eszközli! s mi ájtal a szalma közt í'/i-azer kevesebb mag marad visaza, mint az A
O tapasztalataim folytán tartósságukért mindenkor kezeskedem. q V eddig isjneri legjobb gőzcséplőgépeknél, mely eredmények a m.-óvári és kassai kísér- V
^ A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradtam X O lett állomások állal számszerűleg hívalnlosan konstaiáltattak. - Azonkivül ajánlom Q
0 kitűnő tisztelettel rt Q í 2, 2', Ji. .T , 1 léerejfi »oromobiljaimat Q ® fifÍTikViitt ¥ a vau X C ',0*x*luf pánczélszöge8 cséplőgépekkel valamint mindennemű járgány 'Q Q rlAMIviil I^AalUn Q V cséplőgépeket^ ÍHolling^wori-szénagereblyéket, fűkaszálókat, aralógépeket 'és mia- X Q 168 -10 kárpitos 68 dissitfi. Q V den egvéb legjobbaknak bizonyul) és szolid s/.erkezétii mezőgazdasági gépeket V
OOOOOOOOúOOOOOOQOO^ S Tf y iíiqije*, * 8
1 . legújabb k oaxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxix9
' : 0 Hjérl Müvetek Bl^^aBBaH^aMBmBm—-' '• ■—
' n fotóéi gyapjú . I
f J -U szétküldl utánvéttől legolcsóbban ■
í\ Jj jmfflPWBS |f\\ db! megszabott árakon a reálisifak és |B
I | ^jl^l i^ImIbÍ^ legjobban ismert
ae^* VSSjrft* ETiT^ A mbómeaUr urak, kik mia p
'rt 1 1 ít t \u 1 takártyáaat iaég nem bírják én ■
Szabad, szeges gózoséplőgépek affigrass 1
D O t ÖL akarják levelező lapon saivasked- I
n 1 ss 1 1 1 fl j°ne koaaám biaalaiasaa fordnlnl. Hl
mm es mmm ^j-L^ízzr I
149 11_1 ÍJ i il
BUDAPESTEN. ^■■■■■■■11 Tudósisást
gyáxtmányalnlc könnyű liajtása, .í % Í
csekély fűtőanyag fogyasztása, | J r ♦ j
igen nagy munkaképessége, 5 |",a g
a üzemek kitűnő tisztítása és osztályozása, rallliot 2 "gg § J£ ^
erős szerkezete tekintetében * « 11 5
ttaaara F í-gS'C Hí^tS
' #»J J[ J3 x ^ —- (J üt
eddigi számos vevőiuk nyújtanak, kiknek névjegyzéke a t u JR gazda urak rendelkezésére áll.
Grossmann ás Rauschenbach xs^k^C 1 í
elsa magyar gazdi géf^jira, jjUmHl* j
L Budapesten,*külső váczl-ut 7 sz. I^W^ ^ 1 |
•!• BUDAPEST, KOTZÓ PAL űllöi-ut 18. szám. ttS^
® ————-— GtpÉaHtBlllÓM W
Cobpohí mm0 UK £fizmoz£onyatt ^SSHL J
40% tQzelfianyag ^HlöS^^k h»g«mi.
takarítással. nélkül hailitotl fedelű ^^HmHHBB,^
I lüzszekrénnyel i^^^Hn^V^^B^b |C||
Fa- es szén-, valanint szalma-tözelésre JflK^ s/ikos
1888. évi IuIIun hó Ml napján I I |
dél előtt 10 órakor | ■BÍíTT%i}üm valódi ""
öor!. . L lipiMSI
megiartandó nyilvános árverésen a megál- ■ || LUr lapiiotl kikiálláai áron alól is eladatni fognak. ■ Ijl gyftásárs, aég olysaokaak u
HJIjL mhek minden eddigi gyá^
Árverezni szándékozók tarlósnak az' V«29 [/aaafaek aSsdtállottak. kiv. Idült ingatlanok becaárának 10%-át vagyis 86 gymorkirut áalvdobogis, totíjú ^b. BJ-
fr.o. é. 89 in 20 in. u»péLd; tó? amf feassí.
vagy as 1881. LX. t, ez. 42. §«ában jelzett 1 tv* fin kí asgyam ' 'frt 20 kr.-
árfolyammal számítolt éa az 1881. évi no- Ftokttf Törik JAaisf gyógyszertára Ba-
vember l-én 3838. az. a. kelt igazságügyi .és^ii 1 , , '
miniesteri rendelet■■•8. §-ában kijelölt óva-
leiennrsvíiv^a^íwf LX^ 1°(S?11!ío^Va I m ^' értelmében la bánatpénanek a bíróságnál AEVEBBSI HIRDETMÉNY.
előlecea étbelyeaéaéről kiállítót aaebálysze- A nagVkaíizsaiffi. törvényazék telek-
rü sllnneNnyi álazolgáltatni. könyvi oeztálya jészértíl közhírré tétetik, hogy
UaL Lend^ 1*8. év, f^r j
no 1 napasnj i óh t. gyámja végrMiást szenvedő be-
A ki| jbiróság mint islekkütoy vi hálóséi, MN m « »1 kr. tüke,
I | T 5 IBbl. évi Upril hó yó járó tf* kamatai
SZIRMAI | 3 frt végrehajtás kérelmi 8 Irt 46 kr. ár-194 l-l , « klr. sl|Ura.y veréa kérelbi i tti Bö kr, klenlegi a még
M I.-------1-Ü '
Nyomatott Fischel Fülöp laplulajdonoeDál Kagy-Kamssán 1818.
livi . •('* I * .1 IM . I i II' I ^IraHH^HI^K.'
0000000000000000OOOCOOOOOOOOOOü OOOCXXXXXXXXXXXXDOOOOOc
bevásárlás!
0 o 0 0 0 0 0 0
Legolcsóbb
Fiálovits Lajosnál N.-Kanizsán Dél-zalai takarékpénztár épület az udvarban jobbra-
Eiinl vu nzereocném a n. e. közönség b. tudomására hozbi, hogy
raktáram tulhalmozottsága
miatt, mindennemű óulorokat, tetemesen leszállitott árakon árusltok el. Raktáramon találhalók: complette ó német alakú (altdeuiadh-renaisance) ebédlök és hálószobák tölgy vagy diófából, fényezett buiorok míuden alakban, késa sálon garnitúrák, divánnk, ottomának, kanapék, tükrök, ké'pék, függönyök és nádasékek, nagy választékban,
Elfogadok mindennemű asztalos és kárpitos munkák késziléaét, melyek ízléses és slylszerü kiviteléért kezeskedem.
Úgyszintén avult bútorokat is átalakílok ugy helybep mint a vidéken. Különösen felhívom a n. é. közönaég b. figyelmét
szo"b sttscpétáLzáLSolcra.
Mi 10—15 évi tartóasága s szépsége állal, elönyösebb a festésnél, Es miután löbb külföldi gyárral direct összeköttetésben állok, aaon helyzetben vagyok, hogy ilynemű munkákat bámulatos olcsó árért készilbetek, éa éveken át azerzett tapasztalataim folytán tartósságukért mindenkor kezeskedem. A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradtam kitűnő tisztelettel
FIÁLOVITS LAJOS
168 —10 kárpitos és diaalté.
OOOOOOOOúOOOOO000000000000000000
BUDAPESTEN. Tudósisást
gyártm ányainlc Icönnyü h.ajtásaf
csekély fűtőanyag fogyasztása,
igen nagy munkaképessége, a üzemek kitűnő tisztítása és osztályozása, rallliot erős szerkezete tekintetében
ttaaara
eddigi számos vevőiuk nyajtanak, kiknek névjegyzéke a t gazda arak rendelkezésére áll.
Crossmans és Rauschenbach
elsa ffiagyar gazda géf^jira, Budapesten, külső váczi-ut 7 sz.
Szénagyfljtö.
Egy használt legjobb karban levő amerikai szénagyüjtő utányos áron kapható
>Weiser J. C.
| vaskereskedésében Nagy-Kanizsán. Ié6 1—3
LEGÚJABB Njérl nftvetek
valóéi gyapjú ■■átküldi atáavéttal legolcsóbban msgmbott árakon a reálimtak és saolidaak legjobbaa imert
Siegel J. W.
IirünnUu poaaté gyári raktára.
A saabéaiester arak, kik mia takártyáaat még nem bírják és vevSik körét fNüttc ttolid *zűt<-lek feldolgozása álul aagyobbitaai akarták levetesd lapon saivesked-jenek hoaaám bisalmasaa fordnlnl.
Legújabb mintakártpámat gyen i* bérmentre küldöm még. 149 11-12 i
r E H E E MIKLÓS m.k . állam vaaulak gépgyára vezérügynökeéstőhb xiváló gazdasági gépgyár képviselője
üllői-ut 26-, Köztelek._
Ajánlja a m kir. államra-aulák gépgyárában készüli, tűzveszélyt elhárító arikralogóval ellátott és faszén vsgy szalma-fűtésre berendezed 6, 8 ée 10 léorrltt
LOCOMOBILOKAT
melyeknél a nagy lüzszekréay folytán lüzelö anyagban nagy meg takarít ás eredményezletik; az ugyanazon gyárban készült,
lelűlmulnatatlan munkaképességű
48", 54" ée 60" széle*
vasheretü gőzcséplőgépeket
két szab. b kiváló fontosságú szerk. újítással és pedig:
a) az u|, maguk közöli négyszögű lyukai bezáró a rostélyzat alakjában egy- 1 másra ileszléft kemjényla rudacskákból alkotott tőrekrosta, mely által a lörekben ;180szór kevé»ébb szem megy veszendőbe;
b) a meghosszábitolt rázó-aszlal, mely a szalmának egy második kirázását eszközli s mi által a szalma közi 2,/i-szer kevesebb mag marad visaza, mint az eddig ismert legjobb gőzcséplőgépeknél, mely eredmények a m.-óvári és kassai kísérlett állomások állal számszerűleg hivatalosan konstaiáltattak. — Azonkivül ajánlom f
•2, íl", H. 8', éi 4 léereJM foeomobiljaimat hozzájuk farlpzp pánczélazóges cséplőgépekkel valamint mindennemű járgány • cséplőgépeket, Holting^wort-szénagereblyéket, fűkaszálókat, aralógépeket 'és mindéi) eguéb lagjéhhakcak bizonyult és szolid s/.erkezétü mezőgazdasági gépeket lessállijolt árak mellett U w Árjegyzékek kivánatrn iíiyi/en ti brrmeníce. "t^G
OCXXXXXXXXXXXXXXXX XXX xxxxxxxxx x:
Vároillgetl
Testegyenesitő gyógyintézet BUDAPESTEN,
! (ezelöt.t Dr. Fiaohliof-féle vizgyógyintézet) Hermina ut 1525
Vak aserineMak a t ktaéaséggel tadatai. mimriat a mai aapoa a fenti gyécjlmtéMtol megnyitottuk. '
Iatiaoifiak a fSráros egyik legmagasabb, kiesebb ét legegészségesebb helyén fekszik agyasaaoa torQlote i, ■eTv'et eddiá a Dr. FISOHHOF-félo vórodigeli vizyyógyintéxet foglalt el. — A 440:0 □ péter-■yi sürtta befáiltolt Miken épült Gottagc- épület 80 tiszta, Részlégéi, kllfta bfjáráta njonaaa átalakitolt szobát foglal [magában — Casiaóval. zárt és inthető folyosóval tekepályával, lugasokkal slb.Uk-kl IA févároesal vnlé HmekötUtéet láveaaUk éa tárMMkomlk ktaveUBik.
As intésetftakbea felvett betegak miadea beUg Uatalkatának és bsjáaak megfelelően külön alMllltott készülék segé-__ Íjával rsadsaeriat műtét nélkül gyógyitlataak. — Kith-
p . A^Jfltohfcm&úttfiMit rt h eddig el aem ért sikerrel kaseljtk küfcaöaea a követ-la^/^raailli'M'IHH kenő beUgségeket a. m.
I. Aa Összest bármely alapon fejISdOtt (dásos. ktavtayw gfimfikoros) lafilrIgynllsdáaoknt■ — II. CMnttSréae-ket, flezamoknt és esekaek valamint aa liáletgra-Inéásnknnk ntékn|nlt,n. m. (zsugor) isftle(awrsv»égeket korlátolt mozogbátóségót. végUgrtvidlIésakst, elgörbülésekat stb. in. A vele ■■•letett éa következménye* él-gürbüléfteket n. m a gEriaezosalopokaak oldal- mell és hátíelél iráayalt elgttrbftléaelt, angolkóros vsgy esigolyasaávu alapon keletkezett pápekni, tyakmelMkel, gSrkeayakat, donga- Ind- lé- éa saroklába^ dongn-gneaoa létéét. — IV. iGyermck^iüdést és kfivetke^nényrit — V. Znaédásokat, fiait és káuvénjt.
KttzUék^ai a plsntlksi művészet legmagasabb fokáa állván, megvalósítják a modem tart egyenéaset lápaeréSutb kOvete'méayeit, mi cél fogva mlndijn betegnek kivétel nélkül n (fenn árást éa éi egésiségea fekvésű Inlézelüsk Usaln levrgéjéfcen való »aMé morgást o elaö sorbaa a műiét (op«ráeaió) teljes ■•Uéaéaét lebeféié le>alk. Aa rddlgi kid<|viagy/gy keaalés folytafttatik.i |
1Bövsib felvilágosítást agy as e£rébb eznttal fel aem sorolt betegségek gyógyítását — mint házi ndbályaalaskat illetőleg, könyvecskékbe fűzött értesítőink ayajUaak, melyekkel kívánatra bésr-ivasjia saolgálaak. -- [ I <
Saeta kéalMMMnn Intézményünkre kérjük a t. közöaség pártfogását 170 4-6
» Igazgatók
dr. Verbéljl Láailé dr. Bélk Adolf Fiacher Gyfef
fllelös fílqrvoJ. ogyo.tonji m. laaár tesUgyenesltö cs. k. ndv, szállító orvon-, seb,- mü
a Stefánia-gyúhnekkórh&z sobéaze. az intézeti betegek réndolö orvosa, és tasUgyaa. segélymflvak gyárofa.
•sj
BUDAPEST,
KOTZÓ PÁL
ÜÉnU-lllKKÓH
GARRETT R. és FIA
\M £űzffloz£onyatt
40% tüzeldünyag takarítással.
könnyen hozzáférhelő, kiváló szilárd, lartányok nélkül hailitotl fedelű lüzazekrénnyel
■jAnljn:
Legnjab kitiné Üáügea rendsserfi
a ásol e fizcs 6 p 1 oit
jirgánycséplfiit,
k s 116 s tisztítóval választó! wtó aaarkaaatUl 4a anélkül hengerrel, kemény SattéayU kapcsalatbaa
árpahéjaaóval ás j Kotző-ftóe i-aaer fordít kaié ""b. hnrang-jérgA-
acél dobálnék kel.1 "Jakkal, melyeknél u Ösazea csapágyak egy alapon elhelyezvék atb. H«0ges Í0F.C8Íplőlt.l 174 4-6
valamint
328 tk. 1888.
Árverési hirdetményi kivonat.
Az alsó lendvai kir. járásbíróság mini telekkönyvi halóság közhírré leszi, hogy Baka István és neje Hetésy Mária beksai lakos végrehsjialóknak Özv. Markotán Far-kasné gasztolai lakos lerm. törv, gyám állal képviseli kiskorú Markotán József, György és Pál mint néhai Markotán Farkas örökösei végrehajtást szenvedők elleni 276 frt lökeköveieléa éa járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala egerszegi kir. törvényszék (és as al. lendvai klr. járásbíróság) területén lévő (ioealola kösség határában fekvő a goaztolsl 8. szljkvben A I. 1—4 sorsa. a. loglalt a ,/,4«sd részben Markotán Farkú nevén álló éa es adó alapján 86tl frtra bersült, továbbá a goastofsi 86 f, szljkvben A -f I sorsz. a foglalt a 7,-ad réazben Markofán Farkaa nevén álló éa az adó alapján 899 frira brcaül iagstlanokra ez árverési UO ínban és 39S frtban ezennel ' mesállepltlslotl kikiáltási árban alrendelte, éa hogy a fennebb megjelölt liyllsnnk as
1888. évi (uIIuh hó Mk napján dél eiött 10 órakor
Uoszlola községben a községi bíró házánál meglarluijdó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.
Árverezni ssándékosók tarlósnak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 86 frlot és 39 frl 30 krt, készpénzben, vagy vagy aa I88jl. LX. t, ez. 48. §<ában jelzett árfolyammal Bzámilolt és az 1881. évi no-! vember l-én 3888. sz. a. kelt igazságügy] minisztert rendelet■■•8. §-ában kijelölt óvadékképes értjékpapírban a kiküldött llevéhez I lelenni, avagy aa 1881 :LX. t és. 170. § a > értelmében ja bánatpénanek a bíróságnál előleges é helyezéséről kiállítót aasbályaae» rü wtmeMnyi átszolgáltatnl
Kelt Alaó Lendván 1898. évi február hó 7 napján!
A k|. ibiróaág mint leléjkköbyvi bslóaáéJ SZIRMAI!' |
194 l-l i - klr. slibira. v
Bági bites valódi
Sít.-J akaü uBBsrcsőppök.
4 meaitlábjn-saersetesekt ol.
flyiimor éa idef bajok bistaagyé-gyitásárs, még olysaokaak ts melyek minden eddigi gyógy szernek eSsntáUottak. kiv. Mait [gyomorh mit iaivdobogia, fQfájás stb. Bé vebbet i miadea üveg mellé tett prospek tuson. -- Kapható u gyógyszertárakba! i. Iveg 60 kr. asgy üVor t (HM kr.-Fürnkttf Törik Jóaief|gyógj<mrtára Sa dspest. J I
20?B tk. 1Í8. trk. májtnütis 13-án
ABVEMSI HIRDETMÉNY.
A naj^kanizsai Mr. lörvényasék telekkönyvi osztálya réazérttl feözhirré tétetik, hogy a kir, kincéár Mógrehajtatónak özv. Lukács Józaefoé uáfia mint Mii I. éa I. gyamja i végnné|iáat szenvedő be-osébelyl Islioa IiIIpbi m M 81 kr. tőke. 1887. évi Mpril hó feló jáló kamatai 3 tti végréíajták kéNOiMiS Irt 45 kr. ár-veréa kérelisi % ín kr, jelenlegi a még
lal korú Lukács látván
fyoaatott FiaoW Fülöp laplulajdonoeDál Mag^-XaliisaAD 1818.
felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyébea a fent neveseit kir. törvényszék területéhez tartozó á becsehelyi 017 szljkvben A 4- I sor aa a. Lukáca István kk korú tulajdonául fél vett 100 frtm becsült és ugyanazon tjkvben A 4- S aor aa. a. váltság köteles 296 fiira becsült ugyanannak tulajdonául bejegyzett ingatlanok a Ő, 1. alatt Özv. Lukács Józseíné javára bsjegy-zett szolgalmi jog épségben hagyásával
1888. évi jnllus hó S-dik napján délelölt 10 órakor
Beoaebely közeég házánál Arvay Lajos fel-pereai Ügyvéd vagf helyettese közbejöttével megtertandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár ji fennebb kilelt beoaár. j |
árverezni kWánók tartoznak a beeaár 10*/, át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez lelenni.
Kslt Naay-Kanizsán, a klr. taaék, mint lelskkünywi hatóáágnál 1888. évi tnároaius hó M-lk napján.
102 ÍÜ4 [ Gr. HUGONNAY kirendelt kk. taséki
26. szám. Nagy-Kanizsa, 1888. juniijs Í4-én. ÍV. évfolyam.
0 Mbhr
- * UéMrtmvlÉi
I«t toliiiilikiari \ ®lad»n I
Slaééktvatal
kteumaay. Várothis-atott L
Mttmatitla l.vílek «ik iim.rt kewk-bfll fogulUtiuk el.
Mátrátok vímm nem kllratMk.
~mi in. in hl, zzr:
ZALÁ
Politikai ós veg:ye& tartalndvi liietilap. A Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai lakaíékpénzlárak, Bankegyesölet az Alsó-mtiraközi takarékpénztár részvénytársaság és öos. seövelk. hivatalos közlönye.
Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap.
Hftnmr
N Iffcaéfvt R Félém t [] Ntfjvdém
I
BLömrrÉst árak
i
6 frt - kr. 1 H W »
1 . ss I
HtrdtttiMk jaiáajoM sáalUataak.
LrnM i UvaUks kinbt^éayrt 30 kr kMv«c4Ho|i Wfil 100 asAig 1 át UMtd mindoo Kéért «gy ftl kr.
VflUtér HtttMn 10 kr.
: az ..xn :nx_nx_ jn
é
Leányaink.
A nőnevelés kérdése nálunk még mindig a forrongás stádiumában van A követendő esélok, elvek és irányoz nem kevésbbé az eszközök tekintetében az eljnélet férfiai között nagy az eltérés. És azért az experimentátióknak se hossss, se vége. Ném szándékunk e lap előkeld helyén paedagogiai csikket irni; a dolog tisztán paedagogiai oldala inkább szaklapba való. Nem fogom tehát birálat alá venni polgári és felsőbb állami leányiskoláink tanterveit, hogy azokból következtetést vonva a tényleges helyzetre, kimutassam hiányaikat, s. kimutassam aat, mennyiben nem felelnek meg a gyakorlati élet követelte igényeinek. £ helyen es nem lehet czélom, s ha a Uikua meg akarna érteni, önmagának kellene előbb belemélyedni a tantervek tanulmányozáaába, a mi nem oly könnytt dolog, mint a hogy az első pillanatra látszik. De a társadalomnak nagy érdeke van, hogy leányneveié-süuk is egyszer már oonsolidált állapotba jusson, hogy leány oktatásunk elve, ozélja szigorú következetességgel megállapittassék, hogy leányaink is egy bizonyos korig (mindegyik a maga vágya és hajlama szerint) bevégzett és teljes egészet nyújtó oktatásban ré-aseaüljenek.
í A legfelsőbb társadalmi osztályokról • itt nem lehet szó. Csak a nemzet zömét, tulajdonképeni alkatelemét képező középosztályt tartom szem előtt, melynek leány-gyermekei a kor fokozott igényeihez alkalmazott nevelés és oktatáaban részesüljenek, hogy a nekik megfelelő műveltséget elsajátíthassák; aat a műveltséget, mely ép oly távol áll a tudalékosaágtól, mint a külmáz zal fényeakedő szellemi ürességtől; mely nem rontja meg a testi szervesetet, s nem ölt el a kedély üdeeégét, a lélek friaaeaégét; mely nem teszi
I unalmassá a házikör szerény foglalko-sásait, s képessé tess, a képzeletet be-szenny eaő regényolvasás helyett, vala mely jobb szellemi termék élvezetére. Egyszóval olyan műveltség, mely leányaink jövő élethivatását, ennek gya korlati cséljait tartsa ssem előtt! mely a létért való küzdelem nehézségei daczára, melyre ma oly sokan szeretnek hivatkozni, ssem előtt tartsa a leány majdani hivatását, mint hitvesnek, anyának, férje társának; mint egy bármely saerény háztartás egykori vezetőjének, ki az élet gondjait megbírja osstani férjével, ki ha nem ia kerea, de nem is pasarol; ki a sserzeményt takarékosan felhasználni tudja, a mi legalább is annyit ér, minthp maga is szerezne.
Sájátságos és mélyebl^ elméi ke désre okot adó tünemény áz emberi táipadalomban as, hogy valamely kö aelfekvŐ, emberileg szép esameért oly nagy bajjal lehet mozgásba hozni a nagy tömeget, s e nagy j tömegnek értelmesebbjeit is, mig minden haszontalanságért, mely pillanatnyira az érzékeket kellemesen felizgatjá, lángolni és lelkesülni képes. A leányok helyes és czélsserü nevelése és oktatásáról szóló jó tanácsok nálunk sem ujak; Fáy András (a mint ezt Zichy Antal ia oly szépen kimutatja a „Budapesti Szemle" júniusi füzetében A nőnevelésről irott kis értekezésben) már régebben szolgált ehez becses anyaggal Ha a rendszer eltért a természettől, ehez vissza kell térnie. A phisikai és szellemi életben mi sem boazulja meg magát annyira, mint a természettől való eltérés; ezt ac utat, mely a „szürke theoriák* fölötte gyakran sltévesztet-tek, a józan értelem annál j helyesebben követheti Mindent tehát, a mit az oktatás által leányaink skellemkin-csévé akarunk tenni, a leány természetéhez kell szabni, s akkor modern divatbábak helyett jövendő hivatásukra .
I kellően eljSké^sett I leányokat fogunk nyerni.
Kevesebb magolás, az értelem he-lyeaebb képzése, kellő módon való fejlesztése mellett; as eszményi szénnek eltévesztése-nélkül js gyakorlati nasz-& nos iránti érzék fejlesztése, — es aa, 1 a mi leányaink nefceléeében azt a jótékony egyensúlyt [fogja helyreállítani, I mely egyenlően távol áll a aziv üres-I Bégétől, a pipere es csicsoma iránti i egyoldalú előszeretettől, mint ama romantikus hajlamoktól melyek az élet ferde felfogásában nyilvánulnak, a egy-! aránt Alkalmatlanná tesznek a boldo-j gulás és bpldogitásra.
Nemes egyszerűségre kell leánya-| inknak neveltetni. Az aesthetikai érzék i helyes irányban való kifejteaztéae ma-I gatartásban, viseletben, erkölosben és társalgásbsn egyaránt kedveaebbekké 1 fogja őket tenni Ehez nem kell any-I nyi tantárgy dly mértékben, mint a milyenben követelik.
Ha eddig rövid és hézagos fejtegetésembe a jobb módú oastályok gyermekeit tartám, szem előtt; kell szólni azokról \ia, kiknek elméleti ismere lekből kevesebb is elegendő, de kiknek a puszta elemi ismeret nem elegendő. A mivelt külföldön e hiányon leányok számára állított szakiskolák által segitenekj Ott vannak a többnyire társadalmi intőn teremtett és fenntartott, a szegényebb sorsú leány növendékeket nbagába foglaló technikai I sőt cselédképző iskolák is, a hol a leányok tehetségeik éa hajlamaik sserint különböző szakmákban kiképestetnek | b becsületes életmódhoz jutnak. Tanulnak szabni, i varrni, fodrászatot, di-vAtmunkát, főzjést, mosást, kereskedelmi tárgyakat, távirászatot, rajzolást' A kik különös tehetséget árulnak el képeztetnek Uuiiitónfkké, gyermekkertésznőkké. Magában Bécsben is áll , fenn ilyen iskola, melyet egy nőegy- ,
let tart fenn, s mely évek óta a legáldásosabban működik As egylet as általa kiképsett növendékeket el is helyeai, A legszegényebb sorsú leány is megtanulja a szükséges ismereteket, s gyakorlatilag képeztetik elő, hogy as élettel megküzdheasen. As ily iskoláról nálunk még éppen szó sincs, pedig a jótékonyság e neme igazán messze kiható erkölcsjavitó czéljainál és nemes hatáaánál fogva Sok szegény családot megőriz a végnyomortól, sok szegény leány képessé less a kenyérkeresetre, a megélhetésre.
Nem hisasük, hogy nálunk a leánynevelés és oktatás bajait puazta rendeletekkel, bármely jó czélzatuak és legyenek azok, orvosolni lehessen. Gyökéréi javítás kell itt, s e csélra gondos revíziója a tanterveknek, mindenütt figyelembe vételével a természetes szükségletnek, ue első borban tisztában kell lenni a követendő elvek és elérendő czélok iránt S akkor bizonyára oly leányiskolák fognak keletkeani, melyek annyit! nyújtanak, a mennyit nynjtaniok kell, s melyek czéljukat nem fogják annyira téveszteni, hogy a nyolcz évfolyamot végzett leány növendékek irubeli fogai mazáaára nézve az ismert miniszteri rendeletre ssükség less
II. Vilmos.
Fenn s msgss hegyormon hsmsrahb kel fel nap, mint lenn a völgy mélyében. Még sölét árnyék borítja a síkot, mikor a hegycsúcson már világit s nap i forró sugarakat küld le: és mégis oltienn s reggeli nsp forró lehellele alatt csillogva s villogvs, de melegedvs örök jég dermed, mig alant ínég s bűvös árnyékban is enyhe meleggel susog s zefír s ezer mozgalmsa étet keletkezik. Egy korona örökösének nem adatott meg az, hogy más emberhes hasonlóan teljes isiivel átengedje magát a gyásznak és psnssznak'; még ravatalon nyugszik a legdrágább, kitől a halál megrabolta 01 és máris parancsolnia
Táirczgi.
Az „616 halott"
— Amdctj tárezája. —
A kedves lényt ellették örökre; elmondták sirja felett, hogy t nyugodjék békében*! És ö nyugszik felébreszthet lenül. — Homlokáról s koporsó nyugslma letörlé a gondok, a bánat fellegét, — kiszenvedeti; helyette írt a fájdalom gyászoló bit vesének homlokára sötét redők el.
— Olyan ifjú volt még szegény. — Olyan ifjú s még is sgg a szenvedésben.
Mindenből bőven mért oeki a sors, esak boldogságát rablá el.
— Soká küzdölt, hogy egy reménye valóvá legyen. — Utazott, dolgozott. Mindenütt babér kisérte lépteit. — Tele reménynyel jött meg koszorúival, bogy kedveséi boldogítsa.
— Amely nsp hssa ért, az ö czéljál Istenhez végesé: kedveséi as örök álom karjain találta.
Anynyi küzdés, annyi hányatás ulán * nem jött már egyetlen könycsepp szemébe. Tompa fájdalommal, a kétségbeesés rettentő némsságávsl állt a simái, melybe éiele jövőie Összes reményét, póloihntlan üdvét sárák. — A Vigasztalók sssvai, a körülállók zokogása,' as ének velőtrázó dallama, a nagmérheiícn szenvedés borzaim**, ért-belet(n ssolosmátaként súgott agyában. ~ Szfvévs a könyteíen fájdalom éasbootó saly lyal nehezült.
ifikor a koporsót Öregébe tették, a halálnál sápadtabban, tompa merevséggel bámult utána. — Irtózatos, sötét örvényként látta BMpyiiai as snyésset ölét, hogy áétvesát eltakarja örökre. <- Agya súgott; Sseifcea a vér, núat a viharvert ár, ayar-
| galt; s rémiiö tekintette; veié magát a koporsó után.
ViUámsebességgel kaptam ^tána s ál-I karolám. Abban a pillanatban hslvánf feje élettelenül hanyatlót! mellemrá, s ott íe-1 Icüdt karjaimban lezárt szemekkel.
Szegény ifjú! Hs ludlsm volna minő ! sors lett számára a jövőben jelölve, tán abban a pillánál ban megbántam volna feliemet I
Karjaink kösött vittük legnagyobb gyorsasággal egy közeli háaba,! nehogy a temető, a* ujon hantolt sír, fájdalom-rohamát újból előidézze.
— Mily gyarló gondoskodási A fájdalom, ha vslóbsn az, fájdalom marad a kábiló örömök zajában és a kétségbeesettek Isnyáján egyaránt.
Az ifjú föléledt. | Zavartan tekintett körül, de rögtön beláiá helyzetftt, halálsápadt, kojnor, lehor-gssslott fővel nyúlt kalapja utáni s távozott.
Dtáaa néztünk. A temető íelé irány-i zá lépteit Szegény fiu, mily vihar dulhs-tott lelkében f
Kzerek imádáss, hir, dicsőség, kosso-! ra, gazdagság lábainál pihent. Az emberek milliói mily áldozatokkal jutnak e birtokoknak csak egyikéhes! Es i(ju mindezt I birál Lélekben dús, vagyonban gszdag, ko-| szórókkal halmozottan, s még is mily sse-géuy, mily nyomorult koldus volt ő?! — Mindene megmsrsdt, csak boldogságát vess-té el I £ oélklil pedig a bíboros gaadsg, s bár milliók bódolaiáló! környezve a hatal-| mas is csak földhös (apadt szegény.
Ktton a temelő* magányában most hántott sír sárá összes boMofsAflát. fi sir meghidegüli lakója volt aiadflEe; ebnek | Menteié miodenét. Mig érte áldozott, sildig | I a kossoruk, s hír dicsőség, vssyion kedve-sek valinak, s midőn ut, milöí] mindezért aaayi áldó szót, annyi fsledbstlso Ölelést
kapott, elvessé; hitvány foszlánynyá lépé koszorúit; elvonult sp élők szemei elől, gúnykeoajnali tQnt fel a bámulók dicsőítése, gyűlölte a vagyont. Kél hél múlva folke-resém magányában. Halványabb volt a sírok lakóiná. Ssép ébenfürijei kussállsn pihentek homlokán. Szemeiben borzalmat kellő kifejezés üli. Ruhájs rendetlenül födte tagjait. A I könnyek kicsordultak szemeimből s önkénytelenül sohajtám: 'Szegény élő-halott 1« [;
E szavakrapedig addig elmerülve rajzolt — izgatottan, nski gyúlt arcsczsl ugrott isi, s hozzáüt lépve, megrsgsdá karomat.
— »Ugy-e én hslott vagyok? Tudod mii?I temenj el engem! én neked sdom mindenemel. [Nézd, ide rajzoltam siromst! s elém tárta egy határozatlan alakokkal berajsolt psmrt. 4- Itt vsn s sírhalom; itt a sirkö. A svköre fogod iralni: • Elő-halott.• Igy hioak ám engem ss emberek I — Nem látod milyen sápadt srcsom; leslemen a hus rothadni kezdi Nem érzed a halott szagol? Ah ez irtózatos! Nem temet el senki. Etetnek, itatnak, hogy tovább kínlódjam Ast akarják, hogy közöttük rothadjon le csontjaimról a hús. — Beszéli em a halállal, ö mondái hogy az emberek töle megvédtek. — Mohi az Istjjnt magát fogom fölkeresni, — ö halaimat beveszi teatemet a tőidbe; ssuián összesúszs üldözőimet Ab! | Re|ts el! Nem hajlód mini morognák? Is- , mét kinozni jöttei. Naponkint elfőnek ab-lakomhoz, vészteljes átkokat Mórnak rám; ast zúgják, bogy »ólö-halolt» vagyok s a I töld nem vessi be hamvamat! JönnekI Ah! | én futóit
Sápadton, nemegle futott a mellékszobába. —í Borsongts hsllgatán végig | őrült beszédit, s midőn sirooani, szánó | Hóhsjjal batyun el a ézobát.
•Hatslűjas Isten, rebegém, midőn a I hslandó embert, taremiésed remekét, arai- '
Lipunk inai M&m&hoz egy negyed iv melléklet van csatolvi.
kodó észszel felruházád: nem adád-e a pokol kesébe a legretteniöbb boszu eszközét ? Dicső slkoiásodat le igy össze nem suzha-lád. Ily munkál cssk a pokol hatalma végez. Miért nem téped hát szét alkotásid megrontóját ? Vagy a pokol átkával meg-semmisülne tán áldásod varázsa?!
Szegény ifjú li mily áldás lett volna neki a halál, kinek leikében a múltnak minden emléke összetépve s a jelennek csak egy kinzó, vészes eszme, folytoo ölö lásult gondolaiok maradnak, kinek legnagyobb kínja as élet, ss örült, habár a szivébe oltott ösztönnél fogva táplálkozik, mozog is, a halálnál sötétebb halált as öntudatlan élet átkát hordozza magában.
Azonnal intéskedéseket tevék. Egyik orvos barátomat fötkereeém, bogy töle tanácsot kérjek, ö a szegény ify'ut látni kívánta. Karöltve menénk lakáss félé. Oda érve, szobáját üresen találtuk. Fölkutattak a ház környékét, szokott magánhelyeit, Minden üres volt Aggódva tekinténk egymásra, Ekkor jutottak eszembe szavai.
•Elment kereaai Istenét* szóltam oii vosbsrátomhoz. ;
Valóban úgy ty volt. Többé nem láttuk őt élve. Isteniét ment keresni.'
Szegény Gyula!,«0 csakugyan elven-lette Istenét. A léremlés ,az észszel rá nyonts isteni bélyegét, s a sors átka le-törötté ast. Elment! Oate az őrölt képzelet. Könyörülő szivet keresett, ki öt eltemesse.
Képzelem kínjait, képzelem: miként fordult esdekelve Mő, élettelenhez hiába I A komor béres némasága, a súgó patak, a susogó lomb, mely alatt negpihsQiM sksrt a hallgatag fttssál. á madárdal, a tzánslom zárta emberi ajkak, mind, miad est hangpsá: »Szegény élő halott!!* Est hallá őrült Mp-aalele niodeo ajkról.
fis 6 éné (kstaatén a boraakaas halott
Ml lájdalmának « hivatását teljesíteni, as 0 napja elérkeseit, munkához kall látnia. Egy császárt, főleg agy Hohensollsr, nan gondoltaik kötelességei teljesítésé^ eséssárrá levén haladéktalanul érvényűit! valamely uralkodói tény által méltóságának ssuvérén kötelmeinek elismeréséi. Hogy II. Vilmos császár nemei atyjának halála után 84 órát sem mulsszlott el, hanem még a legelső keserű fájdalomból is, melytyel az általa szenvedett pótolhatlan veszteség gyermeki szivét eltöltötte, kíssakitotia magát, hogy császár-nsk és királynak legyen manifesztálva, es hohensollern vérében van; hogy első nyilatkozata a hadsereghez van inlésve, az individualitásában fekszik.
11. Vilmos testestói lelkestől katona. Több van benne nagyatyja lényéből, mint atyjáéból, a ki lelkes katona volt ugyan s bátor, mint bárki, de mégis inkább ember. Az uj német császár s nép szivének izéli-debb hajlamaihoz, az emberiség rokonszenvéhez talán köaelebb jutott volns, hs jelleme a nemes Frigyesére üt vsla; de nem kell feledni, botfy a némel hadsereg végre is korábban él erösebben, mint bármely más, az áltslános védkötelezettség széles alspján épült tel és II Vilmos császár midőn a hadsereggel — mint hadi parancsában oly meggyőződéstől melegen mondja, — egynek érzi magát, a némel néppel is egynek kell éreznie magát, mert a hadsereg a fegyver alatt álló nép. Ugyanazon szigorú kötelesség érzel, ugyanazon lángoló lelkesedés, mely a fiatal csássár első hadiparancsából beszél, fog érvényre jutni azon üzenetben is, melyet a nem tegyveres néphez intézni aligha fog elmulasztani, épp oly világossirés határozottan, mint a hogy az uj német csásaárt minden katonás természete sem lógja előreláthatólag visszatartani attól, hogy a világbékének épp oly hü öre és védője | legyen, *mint volt atyja és nagyatyja. Ugyanázon férfiú áll az ö oldala mellett ! Is, a ki elődei békepolíiikáját csinálta i ki iránt mindsnkor az utóbbi szomorú nspok slatt különösen éppen rajongó hsjlsmot és I tissteletet tanúsított. Majdnem oly szioben tűnik fel a dolog, mintha II. Vilmos csá- I szár az állal, hogy üzenetét mint császár I és király a hadsereghez intéste, talán ön kénytelenül, talán tudva s akarva azt akar-la érlelni, hogy a legfőbb haduraságot az ő személyes, kizárólagos hatáskörének lékinti, a politikai ügyek vezetését azonban a nagy kancsellár kipróbált kezeinek engedi át.
Es igy jól yan. Poroszország és a Némel birodalom politikai életében talán hiányzani fog a magas lendület, a nemes szabadelvű hajlam, melyet Nemes Frigyes magasztos, polgárkedvelő szelleme akart ne-lei adni, de reákcioba s muckerségbe sem I tog a dolog átcsapni, nem fog azon csúf i karikatúrává fajulni, melylyé az uj czászár uralkodása alatt a zeloták és a junkerek | azt átalakíthatni remélték. Bismarck fogja ! vezetni ezentúl is az ezredei: idegenkedve a szabadelvűséitől, de nem kevésbbé idegenkedve az eszlelenségtöl is, határozottan | és Szilárdan beleié, méltóságosak és békésen! kilelé.
szagot; futóit kinzó kisértetétöl, önmagától, h mindenütt vele rohant kétségbeeselt futásában legnagyobb kínzója — önmaga.
Igy járhatott meg messze földet, nem találva lényt, ki megmentse, ki eltemesse.
Két hó eltelt. Hiába kerestük szegényt. Mindenütt beszéllek róla; mondták: láttak egy rongyos koldust hslványsn kétségbeesetten kérve mindenkit, hogy temesse el. s midőn könyörgése süket fü'ekre talált, rohant tovább, mint az őrűltj.
Az>2 volt szegény 1
A tél is eljött karjaiba zárni a kifáradt természetet. Aludni ment a föld, de kifosztott testén hálából lakmározni, vigadni.kezdtek pezsgő vérélől kábultan az emberek.
Szegény Gyulát mindenki elfeledte. A lemetöt nem látogalá senki. Csak én tettem | egy-egy sétát Gyula kedvesének sírjához.
• Legalább, há örült útjából vinsaterend, találja gondozotton I« gondolám. <-
Egyik hideg reggelen megint kisétáltam a temetőbe.' -
i
• Lábaim alatt csikorgott s hó, s zúzmarás fákon át a szél szomorú melódiával bsladt ozélialan utján.
Szomorú merengéssel mentem odább
Itt-ott kidőli keressi, róla ss írás rég lekopoli; nem gondosá seaki. Másutt gyönyört síremlékek, világosan mulatva a gazdag hatalma* nevét, kinek hamvsi ott nyu-gosziak, Némely síron egy-egy hervadó kosaorú.
Elgondolkoztam, hány lehet es .óriási mausoleumok közt, mit az elhunyt iránti őszinte kegyelel, Önzéstelen sziv állított V!
• Vajon a hatalmas, a gazdagok legtöbbje j nem e ödzö dicsvágy avagy a divat iránti tartosás lerovásából áUii)a azokat ?«
Egy-egy koszorúi a szál Is vetett a sjrrC Lehajoltain s t issza tetten.
Balga élők* gondolám, kik öatysdteo rsjnagfcnaI ktadiőá agyén keasertéH, a borasíi hrssiá véres vertjtéfckel aMgfilotl
A hármas szövetség pedig esse hatalmas sziklája a vllághékraek, séttstlanül marad felbonihatlan szerkezetében ás fl. Vilme«sal épp oly híven éa hatékonyan fogja magaaztos világtörténelmi kövességét teljesíteni, mint teljesítette Vilmossal, a Sassal, éi Frigyessel a Nemessel.
Politikai terefere.
A némel Irónvállozás találgatásokra kényszerili az európai journslistikál. S eh-ban a tekintetben ez meg is tessi ja lehetőt. Persze, a nemes Frigyes császár pro-clamatiója sokkal világosabb, egyszerűbb és kézzelfoghatóbb volt, hogysem azt bent és küni mindenki meg nem értelte volna. Frigyes császár nemcsak uralkodói; hanem kiváló emberi tulajdonokkal is birt. Bölfc* és emberséges fejedelemnek Ígérkezett, régen aselölt, mielőtt a gyilkos betegség megtámadta. Hogy mini trónörökös befolyása nem lehetett a némel nép érzülpére és gondolkodására, ez a sajnálatos dplog. Ijie a vaskanczellár az agg Vilmos éleiéhén lávof tudott tartani minden befolyást, a mi nem azájs ize szerint való volt
Annál I0bb fejtörést okoz a fiatal Vilmos proklamátiója. Ugy elkerüli a politikai programmoi, akár a macska a forró kását. S bizony-bizony bármenyire csürje^csavarja az ember a dolgot, s bármely sympátbiá-val fogadia is ezt a berlini sajló majdnem kivétel nelkttl, nincs abban egy gondolát sem, a mely következtetést engedne vonni sjts, hogy mi módon sksrjs Vilmos császár ss Ígérteket megvalósítani. Mert a mii proklamáliójában Ő ígér, azt igéri népenek a minden oroezok c zárj a is, meg akár s perzsa sab.
Kbrai dolog volna még arró szólni, bogy jobb idők derülnek s szabadéivüségre Németországban, s Vilmos császár meg fog e valósítani legalább egy keveset abból a programmból, melyet atyja maga elife lüzött s mely minden nemesebb gondolkosásu ember szivét önkénytelenül megragadta ? Vagy igazzá lesz-e sz hogy még; jobban elfogják borítani Németországot s reactió sötét árnyai ? Ki tudná megmondani ? Hs nem, skkor sz igazságot Vilmos császár, a ki még nagyon fiatal egy nagy lévedés árán fogja megtanulni. Meri uralkodói hajlamánál erösebbek lehetnek a viszonyok kényszerítő fellételei, melyeknek az uralkodóknak is alá kell velniök magukat.
• .
A némel nép szabadság —- szerelete és i vágyától nem kell (élnie neki. Jó iskola volt a Bismark iskolája. S a német nép odáig jutott, hogy már most teljesen megelégszik, hogy a tett emberei gondolkoznak helyette Bismark a legnagyobb részének a bálványa a mint ez egészen világosan kttűhl ason erisis alkalmával, mely állítólag a batten-bergi berezeg házassági projectuma miatt tört ki.
pályabér ulán, uiidön lankadt idegeitekből az erö költözik, megkapjátok azoktól, kiknek érdekeiért küzdélez: gondoltok-e arra, hogy a legdrágább koszorú az, mélyei sírunkra egy-egy szerető kéz könyhullatya lesz, s a legnagyobb nyugalmai akkor érjük el, midőn homlokunkon nemcsák a dicsőség, hanem szerelteink fájdalom koszorúi is pihennek?! És mégis örökké kell lenni dicsvágynak I Es a dicsőség koszorúja örökké tövises leend. Mindnyájan meg fogunk halni. És !a halál koszorúja egyedül, mely tövisteleo.
Ily gondolatokkal haladtam tovább. Merengéseimből emberi bang vert föl.
A sírásó jött felém ijedt arcsczal.
• Uram jöjjön, egy fagyott emberi találtam* — szóit.
És követém.
Gyula hitveiének riijához veselelt. Ujon ásott lir volt a mellen. !
»E sirt legnsp ástam, s irae mii, hogy ide jöttem ez embert benne holtan Jellem*.
A hogy rátekinlék, ijedlen hátráltam: ellorsult vonásokkal, félmezetlen testtel, őszült hsjlürtőkkel ott feküdt a hideg havon as örök álom karjain az örült ifjú, Gyula.
Isteni kérésé, hogy temesse el, s meg is találta. Az ég megkönyörült rajta Kedvese sírjánál.: ahol nyugalmai, boldogságát elvévé, ott adá ast neki vissza örökre.
Letörültem könyeimet s leiemét a sírásóra bízva, haaa sieték.
Harmadnapra elteltük örök nyupalomrs. !
Sírin lótott sok szépei, sok jóu de sok még több kelerü emléket idéztek fpl.
Aa egybegyűltek megkönyesték a sre* rencsétlsnt és koszorút tettek a mti vész sírjára.
Én megsirsttsm a barátot és megko- » szorusiam benne s hitvest
Sbrjárt ezt iratán:
•kiig élt sokáig halott volt,is hogy meghalt is él i '
Hajnal Gerl.
A porosz eoáaarvtfiénns soká sem nigert iranssetiöt. A boldogult Frigyes császár ellen köveieU s tőblj febeai setatansúl i nyilgikosó gálád msgaiSrtásaT ezt eléggé bizonyltja A Puikammer elbocsátását meg-eiőső körülmények faláb örökké rejtély maradnak. a minthogy egyáltalában rejtély marad az a failstismus, Uylysl a eoossr-vativok nemcsak Porosz es Németországban hanem nálunk Ja minden jelien izgatnak, a mi csak szabadelvű.

As bizonvos, bogy a valódi szabadéi-vüség felvirul tára még várnunk kell. A hévmáröje Németország, ugy mikép előbb Krsncziaorsság volt. Onnan tog kiindulni, s csak akkor Torna elsöpörni a birodalom másik felében Rs azt a ] feudális elaricálii coaliliót, mely a.'szabadét vüség legcsekélyebb vivmáayái is szeretné- hatályon kívül hely esni.
* !
Vslósnl-s az s reményi, hogy ff. Vilmos irónralépts nemi s mxtckérm győzelmét jelenti? Azt rnoat bajos ímeghatározni. De az a generál ió, mely az utolsó 20—26 évben nőtt fel Némeionaágban, igen kevés respec-tussal viseltelik az eszméje iráni. Durvább mint az előbbi jnemzedék fr gondolkozásban és érzésben egyaránt; S mint egy bécsi képviselő egyenesen szamárságnak mondta az ő fiatalabb korában köVetett szabadéi-vüségéi, ugy tartja á szabadéi vüséget szamárságnak az uj nemzedék Németországban. | ♦ 1,1'
Már az ily gondolkodu is fölőiie meglepő «oly ifjaknál, kiknek vollaképen a sza-badelvüségért lelkesedniük kellene, e*zmékért eszményért. Ereket teljesen kiölte a politikai függés a némét nép nagy réazénél, s mivel e függés melléti jól érzi msgát, nem i» érzi annyira a szabadság hiányát.
r *
De bizonyos az, hogy a viszonyok alakulása esi a gondolkodást is merőben meg fogja változtatni. Maid észre lérnek, hogyha a Bismark áera áldásának gyümölcseit teljesen fogják élvezni. Nem lesz ez I olyan édes, mint sokan goojdolják. Ha Frigyes egészséges, bizonyos, hogy hs nem is ' egyszerre, de lassankint más viszonyok ke-I tetkeztek volna Nétíaetországbsn, és e belpolitikai változás jótékidny. listással lett vnlna egész földrészünkre.
' a
A gondviselés jutjai azonban kifürkész heilenek. Az idők méhe négy következésü I eseményeket rejtf magában. Talán II. Vilmos császár volt hivatva ezekét előkészíteni.
KMS&félék.
— As Irók ée Művészek Társasága a mint több fővárosi lapban megjeleni nyilatkozatban olvassuk, ez évre tervezett dunánluli kirándulását egyáltalában nem fogja megtartani. A mini a nyilátko zat mondja, a bizottság ez elhstározását az egyes dunánluli városokban eddig már b fogadtatás cséljából alakult rendező bizottságokkal is lógja; tudatni, s valószínűleg már tudatta is.
— Hadazemle. Radakovics József, cs. kir. hadosztály parancsnok a napokban tartotta évi hivatalos szemléjét a helyben állomásozó legénység fölött. Mely alkalommal esetleges kívánságuk, vagy panaszuknak is hely adatván^ egy közülük magát — mint mükovács — a [ vasat i és [távíró ezredhez kérte áttetetni, mi neki meg is igérteteit; — még egy másik panaszt emelt kapitánya ellen, ki úgy Srczul vágta, hogy orrából azonnsl eleredt a vjér. Paiisvzolt kapitány azonnal kihailgatlatván, az ügy jegyzékbe vétetett. Ugy Iái sziki a humanizmus mindin-inkább kezd kdtonáéknál is lábra kapni.
— A Romián kttlAgynrinleater utja. Nini a »P. Cl»-nsk Buksrestböl jelenlik, Carps külügyminiszter a kereskedelmi táreza átvétele ulán jegy kereskedelem po-litiksi körutat szándékozik tenni, mindenek előtt Budspestre és Bécsbe, azután Berlinbe, Párisbaés Kómába utazni. A miniszter ugyanis lehetőleg kedvesövé akarja lenni a terepet a jövő évre, melyben Romániának összes kereskedelmi sserzödesei lejárnak.
— •aéMféi. F. hó 6-án Sommer Józset helybeli kereskedő megbízta Deutsoh Mór fuvarozói, Schmied Sándor szt.-Lőrinczi lakos részére a^jon fel 60 frt értékű pamui szállítmányt. D. állomásra szállítván a bálái, Siern Márkusra ruHásta ját a feladási, miután ö dolgai miatt a városba vissza sietett. Stern azután el is küldte a pamutot, de nem Szt.-Lőrinczre, [hanem l>grédra valami Deulsch József czimére, kp azt onnét el fs iifsrálta Azon gyanús korulméáy, bogy St. as ezpeditiúbál D. M. favérozó kqcsisától négy krt. kölcsönzött, vawmnűieg a másfelé irányított küldefnény isálliié leveléhez, továbbá, bogy pár napra eltűnvén a városból, visszsérkeziekor bővejtttönekeketi, szükségessé tették* az e^yqnjpms 'mogindilásái
......
f. bó 19-én. A vén, kiad^aklt, azoa^as anya főid a^r napok ótk keserű ssemrehányík-sekat tett a Jevegíben ide oda ssosgő al-pánolt nagsatnak: •Hát hiába gyarvpitot-
a i^ndőraóg részérő
Aranyas eet falt Keszthelyen
talak, ápoltalak, mM futás tőle® ? Hsgyd a játékodat ás jer visees hozzám I* E szép asó hassnált s ugy este lífi órakor megeredtek as ég eaaton^i s hallott alá a vis, a főidre, megöntözve utczákat, kerteket, •esőket, szőlőket, réteket ... Hol van a kincs, nely es isteaáMáarel felérne) Másnap ssebb volt a rózsa, a táj és zenfőbbek a dalok.
— Vyári nsnlataég. A keszthelyi n. kir, gasd. tanintézet hallgatói f. hó IjS. JÍMzen igen sikerüli nyári mulatságot reh-deztsk az iatéset segéjy egylete javára Hév-viz, a gyönyörű völgjí-katlan, árnyas, liga-
I les fasorai és pagonyjával, a legpompásabb , hely ily nyári táoesmulstságrs is. A hév-vízi tánczmulatságok mindig a jobbak és I lálogatottabbak kösé tartoztak s e legntőb-I bi méltán versenyes elődjeivel. Sokan vol-tak és. . . . kitűnően nulailak, A négys-| seket 30—40 pár lánezolta. A hölgy koszorúban Keszthelyről és a vidékről sok sslp és kedves leápyks bilincselte Is a közérdeklődést
— Aa a Calglenlese! — Ugyan meddig fog még a városi nagy kórház közelsége, a temetési menetek, körül lakók aat. nem kis gyönyörűségére elhagyatott, piszkot állapotában büzbödni? gyárira bekövetkezett meleg napjainkhoz a kolera miasmáii. Különben elég söldre aszott ágyára csak egy pillantást vetni, és — a legvaskosabb élvágy is szonnal beadja lemondásai. Alig hinné az etnbei, hogy psrtján naponkint orvos urak is sélálnas, közlekednek a városi közkórházzal 1 melynek udvarán meg az a furcsaság rázhatta meg az idegesebb betekintőt, pár napra át, hogy ölfa módjára halomba rakták a gyalulatlan kisebb nagyobb koporsókat, mintha bizony e nélkül is nem tudhatná eléggé a poros halandó, hogy »mementó mori < Vagy tán a Gziglenicze is ilynemű intő jelül hagyatik fen a huszadik századnak ? Feleljen meg rá az igen tisztelt v. mérnöki hizalai. Mi csak annyit jegyezhetünk bozzá kérelmünkkel, hogy vagy betemetni egészen vagy szabályozni s pocsolyás vizmarsúdvány lefolyását.
— A Werndl'léle ujabb katona-fegyver haeználati módját magyarázta egy szakaszvezető nagy pathossal a figyelmes közlegénynek. S midőn elvégezte nyujpdtan kérdezi; no, bál miféle fegyvert fogunk ez-" ulán használni? >Gyalogságot verő* fegyvert, volt a laconikus felelet.
— A rendőrség szíves figyelmébe. )A mult nspok egyikén — s ián már nem iegyszer — megtörtént, bogy uiczai söpredék, suhanezok a Pelöfi-utrzai iskola nyílott • ablakán kövekkel behajigáiiak a növendékek fejére. Ha az ily faczérokai minden dolog nélkül hagyjuk az ulpán naphosszat őgyelegni, még egyéb vesaélyes experimentátiók-ra is fognak nem sddig vetemedni. Jó lenne tán a munkára szorítással elejét venni l
* — Hághy lle. színtársulatának Kessihelyan rosszul mén dolga Az slőadá-sokat alig asámbavebstö közönség látogatja, sőt már többször megtörtént, hogy közönség hiányában nem n lehetett az előadást megtartani. Ksaztbely kiesi város, ha van is szép számú inlelligentiája, mely hívatva volna a nemzeti szinugyet pártolni, sajnos, nem elég vagyonos, tehát bizony nagyoa j számítva kell élnie s minden nem okvet-| lenül szükségesei kerfllnie. Sághyék is bibá-< sak: előazör, ily kia helyen nem kellene minden nap előadást tartani; másodszor nem kellene nsgy hangú reklámokkal a közönséget elbolondiláni akarni Ilyesminek ma már nem hisznek!
— Aa aa érallcm knnen, hogy | a Balatonban krokodilusok úszkálnak, ugy ! látszik igas hívőkre talál. Keszthelyen es
ideig hire sincs beinteni fűrdővendégekaek. pedig már nagysaeriken lehet a Balatonban fürdeni. Heocz Antal tftrdőbérlő a fürdőké-zaknál esélaserü Újításokat eszközölt a ami leglényegesebb, most viz van nagy bőségben; nem úgy mint az előző években, mikor a I fürdöháztól messze be kellett menni, ha | nyakig érő viaben akartunk fürdeni. Külön-I ben htassük, hogy az értelmes közönség a I krokodil-bolondságnak hitelt nem ad.
— A Fentedre*féle fenéki laté-i léjénak gjáaaa van E napokban ugyan-I is a Hullán nevű két éves futóié, melyért I a tulajdonos grófnak 16000 frtot ígérlek
tűdőgynladáshan elhunyt. Ssakértők állítják, hogy a Hullám második Kincsem lett volna.
— A aala-aaántél plékánlAft | Featetics Tassiló gróf mint kegyúr Hájbs | Mihály tarányi plébáix*nsk afományosts.
| A taranyi, somogymegyei plébániába pedig | Szunyi Ferencz Kesstbelyi segédlelkész él : hitoktató oevestetett ki.
öngjllkne Jeléit. Velina Teréz aienl-| msrgíti szüleiéfű 18 éves cseléd leány bnja-j kórfca esvén, asszonyának azon ijesztéaére, hogy e miatt még be ! is esnkják, félelme I és stégyene tejében f,; hó It-én megivott t két pakli vörőa gyufej oldatot. A rögtön érkezett orvosi segélynek azonban sikerült öt remélhetőleg a halá tól megssenteni.
— Tapalcaárél ludóaiUnak bennünket, hngy e bó 10-án agy Tobok nevű tapolezai iparos kifőni asőlleiébe akarván menni, as utón kocsijával feldőlt éa pedig oly szerencsétlenül, hogy léhát eltörte.
•v Pibim küldetett bt hoszáok a* étlen. hogy a polgári egylet esztendők szám-As megtűri tekeháza mellett a szomszédos Alak miasmatikus kipárotfáaál; továbbá, hogy E. mészáros « batár épület előtti csatornát tért ja folyton hasonló minőségben a ooreó közönség nagyobb szaglási épüJé hére, bogy a bőrszáritáa — dacaára a minis-teríum tilalmának — még mindig a régi orrboaissttsesl történik, hogy a vasút (elé nem minden járda járható, hogy több halyen utcaára öntözik a söntés tartalmát, hogy az ulczákon rendőrt csak nagy ritkán láthatni, hogy a kis német uicza csatornáinak állapota türhellen sat Sok igaza ven t beküldőnek; egyébként tüzetesebben ia utának nézünk a dolognak, a akkor bővebben fogunk hozzá szólani. 191 - ügy aj t/écyhily Aleé-Aneztrlábsa. A gyógy- és fürdő idény kezdete arra indii bennünket, hogy a közönség Ügyeiméi a Hainfeld mellett ujonan keletkezeit »Salzerbad-Kleinzell« nevü gyógyhelyre felhívjuk. Tulajdonképen »kls Cárle-badnak* kellene nevezni e gyógyhelyet, tekintettél az oft található gyógyforrásokra, melyeknek hatásé egyenlő a karlabadi, ma-rienbadj és franzenabadiakéval, sőt azokét speciális kóralakok tekintetében még feliül múlja. Ezen kivül még az az előnye is van e fürdőnek, hogy nagyon közel fekazik Bécshez, árai mjnden tekintetben mérsékeltek, ugy hogy az olt való tarfóakodáa fölötte olcsó. Salzerbad Kleinzell mindennel bir, amivel egy modern gyógyhelynek blr-aia kell. Ozondus enybe levegővel, kitűnő éa kényelmes lakáaokkal az ottani gyönyörű nyaralókban, finom étteremmel, mely az azelőtt Bécsben elsőrangú szakács hírében állott May Ede szerb királyi szakács vezetése alatt áll, továbbá közel fekvő fenyvessel,gyönyörű árnyú ligetekkel és séta-utakkal, kiránduló helyekkel, uszodával, egész •+• 20* R, áaványfürdövel, melegvíz ás kádfürdőkkel. Szóval mindenről gondoskodva van, amit a fürdő egészséges és beteg látogatója csak kívánhat, mely utóbbiak még a folyton jelenlevő fürdöorvoa tanácsát is igénybe vehetik. Nem szenved kétséget, hogy Siilzerbad-Kleinczell rövid idö alati a legkeresettebb gyógyhelyek egyike lesz. A közelebbi felvilágosítást óhajtők azt szívesen megkapják, ha a fürdökezelöaéghez (Wahring. Bécs melleit. ZimmermanngaRse 10) fordulnak, hol a fürdővel behatóbban foglalkozó prospektuaokat is kaphatnak.
Hasznos tudnivaló.
A fekete meztelen csigák irtát módja.
Nedves bor és zöldség pinczékben sokszor igen elszaporodnak a fekete meztelen csigák, östuemásznak, nyálaznak mindent i a hol gyümölcare, zöldség léiére találnak, azokon élődnek. Nappal ugy elrejtőznek, hogy elvétvjLlálhalók, rendesen nap nyugi a után kóborolnak s amint a nap kelni kezd elrejtekeznek. Ebből lehet látni, hogy azok pusztításához napnyugta után és nap kelte előtt kell hozzá fogni. De meglehet őket ölni is, porrá tört oltatlan mészszel, meg inkább marókálival. Tányérakban (elrakjuk egyike-máaikát s a melyik ezeken mászik, az elvesz. De máskép is kézre lehel keríteni, és pedig olyan formán, bogy összeszűkült gyümölcsöt, romion zöldség félét rakunk lel, mert ilyeken nagyon szerel elödni s mikor este későn, vagy kora reggel oda megyünk, agyon vetjük egyiöl-egyig. A mely pinczében nagyon elszaporodtak volna, kitakarítani kell a hordókat felforgatni a csömbérfákat, kiseperni levenni egy két sajtárra való oltatlan meszel, e hegyé vizet Önteni, hogy feloldódjék. 24 órájg légmentesen zárva kell tartani a pin czétr-As olvadó mésznek elpárolgó gösélől mind elpusztul.
Kiéléiiet
Júniusban végezni kell a kapálást, hogy virágzásig meglegyen, mert virágzás alatt kár nélkül nem lehet dolgozni a szőlőben, minthogy munka közben. lehull a virágnak pora, mi által a megtermékenyítés szenved. E hónapban lehet zöld porbé-jásokat (kapahajtásokai) csinálni őszi ültetésre a fürtnélküli vesszőkkel elvirágzás után. Lehet zöld dugványokét csinálni junius közepéig. E hóban kell végezni a zöld ojtást.
A madár IJoeaték.
Semmitől nem fél jbbban a madár, mini az erős fénytől, ilyeket adnak a tükör az üveg, a porczelán edény, cserepek, azért la, hogy a madara kai (verebeket, rigókat, seregélyeket) távol tarthassuk a gyümölcsös fáktól, a szőlőtől, olyakat kell a Iák ágalral a karók végeire, logoeokra kötözni, de a hol egyúttal szabadon mozoghassanak. Erik a cseresnye, jó lem azonnal kiaérleiet tenni
r
Irodalom.
— BaAaaesti Hírlap, Í7 ba '
A »Budt» d pepii Hírlapinak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját A lap éleitől fogva megértette a magyar kösBnaég ami-lemét; minden pártérdek mellőzésével küzdült nemzetünk és fajukért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az orszáig legkiválóbb intelligenciája is azonosította magái a lappal, fölkarolva azt oly módoa. mély páraíjlan a magyar újságírás történeben. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredmény la > Budapesti flirlap* érte el; j legnépszerűbb, legterjedettebb lapja az országnak. Á külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van,íja mennyivel egy magyar lap aem dolgozik; ] minden rovatot külön vezető gondoz a helyi tudósitókon kivül, a kik a nap löriénstét írják. Minden fontoaabb bel- vagy külföldi esemény felöl rendes levelezőn kivül saját, kúton tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny íolog a nélkül, hogy a •Budapesti Hírlap* arról röglön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap" politikai czikkeit Kaaa Ivor báró, Rákoai Jenő, Balogh Pál írják máa kiváló hazai púbticiatákkal hiven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb lorráaokból származnak- As országgyűlési lodóeilásokat a gyorsírói jegyzetek alapján azerkeaziik. Magyarország politikai éa közélete felöl távirali értesülésekkel Iáinak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb közaégben is bir a lap; a „Budapesti Hírlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezeti hírszolgálatával. Európa öaasjea n.elropoliaaiban Londontól Konatan-tinápolyig, saját tudóaitók vannak, a kik ugy sz olt lörténö eseményeket, mint az elektromos dróion oda futó híreket rögtön megiáviraiözzák. A külföldi rendes tudósitókon kivül minden fontoaabb esemény felölj a szerkesztőség külön kiküldelésü tagjai! adnak gyors és bő értesítést. A 'Budapesti Hírlap * e czéiokra havonkint oly öaazeget fordit, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt ;de sikerüli is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A „Budapisti Hírlap11 Táreza-rozata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipnluaz) -éa több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő azinvonalán. A napirovatokat kilünö zsnrnaliszfák szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizVa. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön azerkesstöi a fő-^ város sötét eseményeit is mindig oly ban-* gon tárgyalják, hogy a * Budapesti Hirlap« helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparoa,kereskedő megtalálja mindül, 1 a mi tájékozásra szükséges. A. reginyesar-i nokban csak kiváló írók legújabb müveit ' közöljük. Az előfizetés föllételei: Egéaz év-| re 14 frt, félévre 7 (rt, negyedévre 3 fit 60 kr., egy hóra 1 frt 2Q kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben poslautalványnyal I eszközölhetők következő csim alatl: a I ,, Budapesti Hírlap" kiadó hivatalának, IV, , kerület, kalap uteza 16. szám. i 193 2—3
— tiazdaaágtan a legszükségesebb I háztariási éa kertészeti ismeretekkel. Pol-| gári és felsőbb leányiskolák számára a legújabb miniat. lantervek alapján irták: Do-I bóczky Lajos és Perea Sándor. Ez ez első | gazdasági tankönyv, a mely a legújabb mi-niazleri tanterv alapján készült. Osmert | Háztartásaink ma már a csélnak többé meg | nem felelhetnek, először mert a szükségéé i gazdasági ismeretek nagyrészét lel nem ! ölelvén, hiányosak, másodszor meg nagy i számmal találhatók a nem kívánt chemiai ismeretek ia. A jelen tankönyv, igen helyesen, as ilyeneket jórészt mellőzi, miután a vegytan lanitás úgyis csak a III. osztályban I veszi kezdetét. Ehelyett inkább arra fordítottak figyelmet a szerzők, hogy a fejlődő leánykák ez oly annyira szükséges nemzetgazdasági alapismereteket mintegy észrevétlenül azinién elsajátíthassák. A könyv, I melyet körülbelüli négy részre oszthatunk fel, első helyen a háztartási ismeretekkel foglalkozik a azt kezdve a nő szerepe éa I hivatásánál, egész a legapróbb részleiekig i behatóan és vonzóan adja élő, ugy hogy st lanuló már egyazeri olvasásnál teljesen otthonosan ékezheti magát aa előtte IskvŐ tárgyban. Épen sgy s többi részek la, u. m. ja láplálékok, baromfiak leoyéaztése éa s kertészeti {emeljelek slb. mindannyi oly atabstmaágpl vas összeállítva éa könnyed modorban irva, bogy aiksrültebb könyvet
már síig isftslne kívánni Nem csak miai tankönyv, h|u)éffl mint pázi olvasmány ia megbecsfUbejlen k azért melegen sjánlhat-juk mindenkinek ezen a gazdaságban és háttgrtiebkij májnnemj nélkülözhetlen könyvet llegjelsnt és kapható Lampel R. (Wo-dianer F. éa fiai) oa. és kir'. udv. köoyvk. Budapesten, Andráaay-ut 21. sz.
- As 1MÍ., évi Mrréayek gyűjteménye zsebkiadáaából megjelent s második füzet s. Tarfaltaazza a VH-töl XII-ik törvéqyczükket mejyek sz állategészségügyről és a tenger ttlaití kábelekről szólnak. Ara 40jkr. Lámpái ;ft.-|éle (Wodianer F. és fiai) ca. és kir. udvari köoyvk. kiadása Budapesten, Audrámy-ut 21. ée ugyanott kapható.
- A a állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VII. ioiivényczikk jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátva. Jelen törvény a legelső hazánkbao, mely az állategészségügyi szabályozásával tüzetesen foglalkozik,' mely az <ösazés állategészségügyi mozzanatok éa állapotokra kiierjed. Ezen törvény intézkedéseinek, melyek a mai tudomány színvonalán állanak, szigorú lelkiismeretes végrehajtása, legfontosabb közgazdasági érdekeink által kttvételiletik.
Álatienyésztésűnk jövedelmeink egyik legterjedelmeMbb lorráaál képezi, minek virágzóvá tétéle az állatállományemelését feltételezi, minek j pedig az állati ragályok legnagyobb veszedelmét képezik. Ezért melegen ajánlhatjuk ezen törvényt minden gazdának, állatorvosok, városi- és megyei tisztviselőknek ős tenyésztőnek megszerzésre, mert a kellő állategéazségi állapot biztosi-táaára tett rendelkezéseket szükséges, hogy mindenki iamerje. Ars 40 kr. megjelent éa kapható Lampel R.-fé|e (Wodianer F. és Fiai) ca. és kir. udvari könyvkereakedéaben Bpesten, Andrássy-ul 21. j -v
Közgazdaság.
197 Aa Adriai Matesllé lársalat mult hó 30-án tartotta Triesztben közgyűlését s egyúttal 60 éyi fennállásának ünnepélyét, Melyben több kitűnőségen kivül a társulat mag varországi osztálya intézőié baró Podmaniczkí Frigyes *valóa. belső tilsos tanácsos és országgyűlési képviselő is részt veit — Hazánk] lakóssága méltó érdeklö-déaaal viseltetik ezen társulat iránt, mert azon táraaaágok egyikéhez tartozik, melyek a nemzetgazdaságilag óly felette fontos és üdvöa biztosítási intézményt hazánkban meghonosították és terjesztették. Az Adriai biztosító társulat öt évtized óla működik hazánkban s mikénti működése jellemzéséül, elég fölhoználak, hogy kezdettől fogva mindvégig a nagyközönség meleg rokonaién vében és pártfogásában réazesült. Ebnek természetes következményekónt a társulat mindinkább gyarapódott[ fejlődött, ugy hogy moa-tanság az osztrák-magyar monarchia egyik legnagyobb és legtekintélyesebb intézetéhez tartozik. A társulat jelenleg élén álló vezér-férfiai pedig biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a társulat ezentúl is megfogja tartani azon állast, melyet magának pontossága. lelkiismeretessége és igazságossága által kivívni tudóit. — A társulat 1887. évi zárszámadáaai és'merlegeiből a következő fonlosabb adatokat vesszük ki: az életoez-tályban 1887. évben kötőit töke biztosítások összege 9.657,496 frt, S kötött járadék biztosítások összege pedig 38.037 forintot tett. As életbiztosítási éUoméniy az év végével 45.585 060 frira rugó tőke éti 120.803 írtra rugó járadék biztosítási mutat tel. Ennélfogva a lőkebiztdsitásnál 3.760.286 frt, a járadékbiatositásnkl pedig 28.717 Irt gyarapodás mutatkozik. A díjbevétel ezen osztályban 2.082,181 irtot; tett. tehát meghaladta a mult évit I 326Í74 írttal. Halál és életesetek után 831.818 irt fizettetett ki s ezenkívül 223.206 frt reaerváltaiott Eaen osztálybeli dijtartálék 9043.103 frtot ért el, a lavalihoz képest 887.887 fi-t emelkedést mulat fel. Az elemi biztosításoknál s díjbevétel 8.015.810 lltot iett; vtizbizlosilások-ért kiadatott 3.280.539 frt, károkért kifizettetett 6.939.822 fit, ebből 2.324.105 frt a vizbizlositásokra ezeti [—» Emokivül függő károk számára rezerválni kelletett 211,296 trtQi. A díjtartalék a társulati saját számlájára 1.477.012 Irt te|t la tüz és 10.829 Irtot a szállítási osztályban. A jégbiztoailas 450000 frtot ftevfl ktllftndijtar alék változatlanul maradi. Ajz időbeli, dijak tároaája 18.606.846 Írtra émelkedett A társulat által fennállásai óta kifizetett tárok összege kerek lét millió Irtot tesa. Áz öeasmérleg 292.191 frt 08 kr. nyereséget mutat lel; ebből s társulac 50llk óvfbrdulója alkalmából 10,000 frllal á társulati baivalalaokok takarék éa slttláal pénztára részeaittetett, a
többi pedig részvényenkénti 62 (rt oasfs-lékra lohUlistÜUI itársulst isrtalékaí 1817. év végével tStS (fl 4 millió frl réaz vénytőkén kívül, melyre 1600.060 frt befizet te-tstl) 11 Vi millió frtot.
SZ
Vasúti menetrend.
J888. junius í'jétól''
p**1 Iwllí í.ttp. vagy. roasllas. von. ragasl d. O. f ó. 80 p l ó. —. •SMB. voast «s IS ó. 00,
MaSSM SadapMt-Xal óólatóa oian M| 14. M p vsgy. vsaat ieó.ap. gy v. Mt* ii ár. ssssa.roaal niM 40 p
KaaUss-fris ItrM íiufi ■sl voast • d.a. ! Iillf. gr «u ti. a aacm. voaat nggfl » 4 SS p
PmatrltolKs. nbia S>h gyors voast riggsl < ó. a pj SS, v. ó» a I4»j sssat •i II ó; vonat U
Kaais^SAsa. bó ISSB. Tonaj V* í f S é7 IS -al MB fOM raml i ó. M p. ■s. V. A s. tJI
mm. Sérs Ksoísmt 4. o7\ H 1 éra 4Ó p. •Mm. mai Ml* 10 4 M p. s». «oa rsggai álé
Kanbaa-Btraj laá •Mm, roaai it t4- tti ss. von rsnpd 60
Barcs-Kaahu krá, -JT ti ó. n jj SS. T. Ó.B. \4Q
Felelőa szerkesztő:
VABGALAJOH
Hirdetések:
5102 azám. 1888.
Árverési hirdetmény.
Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. cz. 102. 9-a érlelmébeS ezennel közhírré teszi, hogy a n-kanizssi kir. járásbíróság 6647,5361,5621/1888. számú végzése állal Müller József n-kanizsai, Skazal Károly , bécsi éa M. Krónfeld és fia brünni lakos végrehajtatok javára Wetss Bernát nkamzsfei lakos ellen 800 frt, 95 frt 88 kr. és 200 frt. tőke, ennek 1888. éf ápril hó 28-ik napjától számítandó 6'/, kamatai és eddig összesen 43 frt 64 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag le és felül foglal! és 430 frlra becsült szobabútorok férfiruhakelmék, bolti ál* ványok és egyebekből álló ingóságok nyilvános ^árverés utján eladatnak.
Mely árveréanek a 5102 1888. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Nagy-Kanizsán alperes bolti éa lakhelyiségében leendő eszközlésére
1888-lk évi Jualna hé 96. u apjának d. e. 9 érája
határidőül kit űzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen as 1881. évi LX t cz. (07. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alal is eladatni fognak.
As elárverezendő ingóeág vételára az 1881. évi LX. t. cz. 1Q& §-ában megállapított feltélelek szerint leaz kifizetendő.
Kelt Nagy-Kanizsán 1888-ik évi junius hé 13. napján.
FÁBIÁN
198 1—I kir. bir. végrehjtó.
KMai hatása szar a fyaaar adaéaa MsgségsOaa.
KWúlmulhatatbui rtrágTblAny, ajiforioHf»*a. ÍM Um Uw-Nt, (flftjrmíij, ravuirn MW^SÉak
; köUH*. ----
p ^
MIMWHMW. taMjpi nyÁllcikeptíxlr-i. urrtMt ui«luré» hinyá*. (OOUif (t»» aj MánSw, (aMnMnAúL < a*, inontak NMM « BaMkal «a|é
töttHtante, fUlMták, lép-, mSi' 6»" swaiyss Iwatülnudi wdeftMtt., — Cq IfiftH ér« hunt Alatl ut»-aaibMű sörau a árn ástta* w laeikSO ar.
KOipootl Métt&ua arsét Wpi
gTÖfo-íiwéa."'
Kapható akiden
gyégyAert
árban.
evési A valódi MáriaaslH gyosnausippftkat sokat bauisitiák te artaozsák. A ValódiságJe-láttl aiiaésa üvegnek | piros, a fenti védj^vgyel ellátott kariakba kall göngySlv* laaak k a ■k-daa ávagkaa; BMlláksit haazsálatl ataaltiam meg k«U jagyaave Issai hagy ta Krsisiirlua Ott-ask Hsarik kBayrajobdájiUa a) Mutott.
Valódi alaMgbas kapható: A'afy-Aatttaséa, Pragtr Sála gyógyaz. AWorl*/ Beck S. gyógy-szart. Karnmér, Collaar Víscae k BsWsbgr Kátaáa gyógyss. Mmrt*h, EMsVtktar gjógjaa. Kermyr, PWssbtr Saaa gvógyaa. % Körös L gjógysa. Jfciinsawfcai Blks B. gyógy.
• M-M

948 12
csáb üvegekben létezik azért
vigyáza/t a» ToeTrátsáirláisrLáil!
meri niÉ más koUégos, hamisítás is Ékié.
ZACHERL J„ Bécs, I. Coldschmiedgasse Nr. 2.
Nagy-Raolzaán kaphat" Fttttlbofer J. nraál. I i . «
„ „ Rottaftld Ad. urnái. Cnáktoroyán a Slr»liiu testvéreknél I
„ „ Prealmayer én Dtntocbnál „ „ G^ncz l,. urnái, „ . „ Marton Adotf ur ál JZala-Rgtniatgen kapható Kantor 8. nraál
J n Schwari úa Tanber araknál jj , , Ugar D. zyóyyw nraál j
n „ Strom éi Klein urakaál I • ■ Knblntaky Ad. nraál. ,j „ i , Annát Hatban urnái
K* A vidéken „valódi Kackerllm" olt kapható, hol nZaekerllaM falriiMMk láthatók
Kmxtlii'lyru L JKarMaUi! J., íjebleiftr A. Kapottáron kaph. Bateeftar Kálmán gjjégpa. „ s OmDmt Vlnrsá ara ál a HxaU'i Imre nraál.
h a- „ oiram ea Mein urannu i . b audiiue/ au. nrnai. y
n r a Annát ltathan urnái | j r r
| -----—------— ■
1 "" 'í 1 í i \t i I I li I
0
0 Q
0 o o 0
Legolcsóbb BÚTOR bevásárlás!1
Fiálovits Lajosnál N.-Kanizsán
Dél-zalai takarékpénztár épület az udvarban jobbra.
Euel van. szerencsém a n. é. közönség b. íuclomAsíira hozni, hogy
raktáram tulhalmozottsága
miatt, mindennemű bútorokat, Ielemesen leszállított járakon árusítok el. Raktáramon találhatók: complette ó német alakú (^ltdeuisch-renaisancje) ebédlők lés hálószobák tölgy vagy diófából, tényexett bútorok minden alakban, késs sálon garnitúrák, divánok, oltornának, kanapék, lükrök, képek, függönyök és náaszékek, nagy választékban,
Elfogadok mindennemű asztalos és kárpitos munkák készítését, melyek izléses és stylszerü kiviteléért kezeskedem.
Úgyszintén mrult bútorokat is átalakítok ugy helyben mint a vidéken.
Különösen felhívom a n. é. közönség b. figyelmét
szo"b SLteup été-z áusolcr a,
Mi 10—16 évi tartóssága s szépsége által, elönyöaetyb a festésnél. És miután löbb külföldi gyárral direet összeköttetésben állok, aaon helyzetben vagyok, hogy ilynemű munkákat bfttiulaios olcsó árért készíthetek, és éveken át szerzett tspaszlalalaim folytán tartósságukért mindenkor kezeskedem.
A n. é. kösönség szíves pártfogását kérve, tntradtam, kilünö tisztelettel
fiálovits lajos
-TÖ kárpitot éa disaitf.
0 0 0 0 o 0 0
8 o o 0 0 0
8
8 0
vaskereskedásébeia Nagy-Kanizsán 196 2-3 I i
A hiren Nlrakoaeli Boner íéle
ruhamosó és facsaró gépek
raklára
0
8 Q
0
Z 168 —lo kárpitot éa díszítő. q
00000003^00000000000000000000000
ff #711
189 3-6

KoNenfeld Adolfnál K Kanizsán hol étjedetí gyári áron kaphatók.
Ab első

oaitra t
ooooooocoooooooooooocoooooooiooj I Szénagyüjtö.
Egy haepáilt! legjobb karban levő amerikai szénagyüjtö utányos áron kapható
Weiser J. C.
HOFHERR és SCBRAKZ
Budapesteo, T.. víezMtörut 76
(aa oatr.ttagyJaUaavai&tya klwlébta)

Ajánlják nagy választékban raktárukon levf 4, 6 éa § l*«rr)ft
UÓZMOXDOIVYOKAT
gAzciépl6«£ p e ket
(vcrőltezes ridtr) 4a X 2%, S\k 4 Umjü kfujabb
SZABAD KMMETEÍET
tanb placaákaagM dobbal továbbá ■nl—inaalialhal, llwtlll rn lákni ftriearftket, kéal m
járgány cséplőuépeket
ét n kKpbhank elismert
„FAVOElTAf-ARATÓGÉPERCT,
íftkaaiálátápeket. Helliagawortk-féle uéaanAJtfktl, ekéket éa minden tgyéb ganHsJgi gépeket, jutányos árak atüttt. Képű árjtfftA mgpn U Urmmlrt. ^QM Kapható Xoff-Kamizain 178 6—18 Haub«* én Hoftmanii uraknál
Badaptat 1885J N.-PalánkáH 1867.' Loadon 187*. Nagy dia* oklav.|i } Aranyéren. | | Díszoklevél
ü Gsil: M p|
ct. it kir. Ida. Ml Porllnnd
mb.ela<— cré eeaurt. éa
Tlihatlaa ttaa gjta
BEOCIIIBAI.
K* Központi iroda ét raktér: 31
íí, Rnóolf-ratpart 8- szás
ajánlja a t épitész éa épitteeatar nrak. építkezési vállalatok, földbirtokosok, községi éa egyházi elöljáróságok, valamint a a. é. épitfi klcteaéf becses figyelmébe saját gyártmányú. 11817—SD
fiortland - cement és vízhatlan meszét,
melyek mindenkor egyenlő jó aialaégkai wálltlataak
Mh írjfgyiék n Bagyaritai kl-vAnnirakéasaéggel ■sqgkAktotlk.
Keeskem«tT872. EnAst érernTflDjridaTÍ87Sl Aruf érem. Szeged 1878.| Érdem-érem. [ Trieszt 188& Arany érem.
A legjobb
SZIVARRA PAPÍR
A VALÓDI
LE HOUBLOlf
franczia gyártmány Cawle éa H rir;4<l Párkban
OrafofymU• ax utdnzáw&il. B papirt dr. J. J. Pohl, dr. E. Lndvig, Dr. £ Llppmann arnk bécsi egyetemi vogytnnárok kSH-nöaen ajánlják kittaS minősége, absolnt tiülttága ét amiatt, hogy abba semmi ártalmas anyag alaww balektrerre. 8s9 26—86.
•moraj pt itnqtTni I7,re» MwtiMPUB
Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári
Bécs
tirsaság IV. Heumühlgasse M 13, alapíttatott 1QIQ
■ARKKRT H. vezetése alatt
ajánlja aagy AmrakUrál késa ajtókból és ablakokból lakatanaaakAval e«)tUt, valamint psjka kaJépaUenat éa tilgjlilbél valé aassrlkal
ereaatékea és par^aelle padsaalakaak.
A gyár úgy asárai faan) i»Kok nagy rakiAránál mint késa áruinak készleilénél lógva ázon helyzetben van,; bogy bármily szükségletet a legrövidebb idö alatt kielágithet.
lérkásak, Inkalák lr«dák alb. stb. beréfdezéseit r^kláldAk dennemii flaasaakákal a aiváni rajzok és minták tlán elvállal.
A gyár azonkívül kapuaatokat, kassárajrék, kérkAsak, InkalAk Irodák alb. Hb. tiereidezéseit r^klájiAkat minden nagyságban, s gép által előállítandó mindennemű la Biankákat a kívánt rajzok és minták mán elv
__»t ••' y kl
Farugony-matráczok ára 8 frt.
171
Nyomatott Fwchel Fülöp láptulajdonosnál Nagy Kmitsán 1888.
Melléklet a „ZALA" 1888. évi junius 24-én 26-iki számához.

X
ÁLDÁSI IGNACZ UTÓDA
BUNZL L BÜTORRAKTAM
ff AGY-KA MZNÁN AZ „ARANY SZARVAS" SZÁLLODA MELLETT, LÓWIN6ER-FELE HÁZBAN.
Van szerencsém értesíteni a n. é. közönséget, hogy 12 év óta fennálló s olcsóságé miatt is a legjobb hírnévnek örvendö butorraktáramban ■slndemmesmtt bútorok a legjobb amlnflségbeia és rendkívül olcsó árakon vásárolhatók. A kiszolgáltatott bútorok kitünö minőségéért jótállok.
Kaphatók raktáramban teljes berendezésre ó német bútorok, ebédlők, hálóaaobák, sálon garnitúrák, dívának, kanapék, tükrök, képek, függönyök, s mindennemű egyéb bútorzatok nagy választékban.
Kárpitosom, .aki Bécsben dolgozott, s e nemben kitünö munkát végez, biztosítékot nyqjt a L közönségnek arról, hogy a nálam megrendelt munkák ízlésesen, tartósan elkészíttetnek, a miért mindenkor kéaz vagyok keseaséget vállalni-Kérvén a nagyérdemű közönaég pártfogását, maradiam tiaztelettel
BUNZL L.
butorrak tár-tulajdonon az „ Arany Szarvat" szálloda mellett, Lőwinger-féle ház.
176 6-6
^qqqpqqqq^
f
mx

WPPRf__
Mely ctígaretta papír a legtöbb?
Ezen minden czigarettázóra nézve nagyon fontos kérdés már *a kétségtelenebb módon bebizonyult
Horni Aroo reklAaa, hanem elaőrendü tudományos személyiségek állal Összehasonlított vegyelmezéaek alapján a forgalomban előforduló jobb minőségű czigarettepapirok között a
„Les dernióres Cartouches"
Braaaatolm Fréraa gyárábél. Páris, 65. Boulevard Exelman4, mind jóval könny Ab s legjobb czigarettapapir ej ismert etelt. Mivel ez már löbbt közt Dr. Pohl tanár állal a bécai vegytani egyetemen, Dr. Liebermann tanár a budapesti állami végykisérleti állomás lönöke állal megállapított 11887- jul. hóban. Dr. Hoyka Hygíenia-tanár által a prágai ném. egyetemen egészségügyi szempontból ujabb öaszehaaonlitó vegyeHnezést a lehető legfényesebb eredmény koronázta, a mennyiben a „Les demieres Cartouches* czigarettapapir 20—74%-al .könnyebb és hogy a dohányfüsthöz ' 28—77%-al kevesebb idegen alkatrészt tartalmaz, mint a többi vegyelmezetl papír . Valódi csak azon papír, melynek etiquettje mellékelt rajzhoz hasonló és Btaúnstein Fréres czéget viseli.
A gyár czigarettapapirjainak és ezigarsttahüvelyeinek nagyban elárusitáaa végeit, f ■
BrsuiteiB Frérea aaját czége alatt Bécsben, I. ksr. Schottenring 25. sz. a. raktárt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket áru-45 32—SO — aitó kereskedőknél.
mi
•SMSSTUS nttt HM IMUNM. USA
m-vlteli-hAz
TICHO BERNÁT,
Brünn, Krautmarkt 18 saját házában, 96 -20 utáavéteUel küldetik:
Nyári-Kiníg&rn.
Maradék égy Ulju féráftlttayn mosható 6.40 aiétor saélsa 1 a.
Gyapju-loden
dnpplaaaélaa. sgy tetym afii-rnhéra ■iadsa aaiabaa. 10 méter 1 4.
G-yapJu-fbeigre
dapplaaaéles, a legtartósabb sgy tejjel rabára 10 aétar t M»
Ind-Foule
Jélgyapjn dnpplaisélas agy tel jss rabára. 10 méter fi. 5.
Háromszoros
legjobb mlaöeég <0. cmt saálas 10 méter 1 3.M
Egy vég
Oxford
mosható legjobb mlaSség 3ü rM
taljes fi. 4.50. * \
Jaquard szóvet
60 ctm, sséles legújabb deeslas 10 méter fi. s.ao
Angol-Oxford
a legajénlhatóbb.
i vég só röf fl. e^e
Fraaeits giag|asllasi miadea aima saiabea osikos éa kowkés, a lognjabb dapplaaaéloa IV méter 1 Ml.
Fekete temo
Szása gyártmány dappiaaaélss, sgy teljes rakára io méter
1 4.50
TIz méter
T—e Telesre dapplaaaéles, tiaate gyapja miadea divateaiabsa_17.
Tis méter koaakáa
Ruhaszövet
•0 ctm. aaélaa. legnjabb Daeriae|*> fl. US
francia voal
10 seéter égy oaisos sétaraka, mosható. A.S.—•
Cosmanosi cretton
lO méter mosható egy teljes rakára. fl. SJO.
1TŐ1 Ingek
erős vásaoabil csipkével 6 darab fl. W.
Hiiiviiiei Va M fl. 4.50, Va a jaf fl. 5.50,
mng-szcvés
i 90 rőf teljes, jobb miat vásaoa fl. e.—
Igf rtpt-gunitart
t ágy és 1 asatelteritő aalyaa-tojtosattel. fl. 4JO
Bor
Jute-garnitura
2 ágy és 1 asztalterítő rajttal fl. LM
Juto Mggfiny
török adata egy teljes flggtay.
fl.2.30.
ss mm
10—12 méternyi suradékokbaa
fl. ua
pB a/ávt ffaieliá-kMedg !•/. kosszá fl. 1JS
Ve
Sgy vég
OHIFFON
röf finom fl. 5.50 legjobb mi-ateég fl. ÍN.
Oyapju-rips
miadea saiabea, 60 otm. c 10 máter 1 S.SO
KAHiVÁSZ 1 vég 30 rőf ibolyassiaá fl. 4^0 J . aO , vörös fl.
tiars-ksaaráai Ivéf SOrfifibolyandafi éspns fl.S
igy
Hiópotoócz
190 ctm. koaasn 180 ctm. szélen igen jó miaőatf fl. ÍJO.
UBI-INGEX
aaját gyártseáay, fehér «■• asiaaa I. faja fl. 1.S0.11 faja fl. IJI
g& ingek
chifonból és vasamból himvanás—I. 5 drb. 8. IN
Foszrtó-lrivltell-gyáxLrsűctáx.
Brflui NdtaM
maradék 8.10 m, boss« egy teliéi firfiölteayre
i. S.75.
D Jé a limlom Tételre n
btiii pattantó
Maradék sgy teljes férfi-•Itőayra Uo m. fl. 4JS
km firtoet
maradék 13.10 m. hossza egy teljes férfi öltáayra fl. IN
íiiatCCTOvat
legfinomabb minősége teljes idő ifire. fl. 1
■Mák éa á^eprateak.frijjg* éa.SéwawUra. Meg aaaa falaié tnk niadaa
káraaamtfa vtamvttetaek.
KOTZÓ PÁL
XXXXXXKOXXXXXXXX
Turliinkel
Valódi
tjÉü Tsohinkel iá
kávé
I (takarék i* fuqMH ttb.) á legjobb pótlék • Imhká-Véhoz, kellemes tx6 nagy megtakarítás Tacklükrl Ageat ftal cs. kir gyárak: Bécs, Lobositi, Scbönleíd, Uibacb
Képviselet fiadoptt* Kimig GyalAaAI 166 8—10
Magyar gőzcséplő-készletek
GŐZMOZGONYOK
1 !!»/„ S1 „ 4, 6, 8 lórrffrr.
Gözcséplögépek
fa- él mkirettil, Teröléczes vagy j
ezogres dobbal, i,
legújabb, legerisebb szerkezet,
legnagyobb munkaképesség mellett.
Olcsó Arak ós előnyös feltételek. -^É Árjegyzékek kívánatra.
Grossm&im és lausctobach
éli niagjar (razdaip gépgjír^ Budapesten, külső váczi-ut 7 sz.
160 c, -6
•Sa BUDAPEST, IKOTZÓ PÁL iillöi-ut 18. száin. «• v
el--UKl'ÉM-lltBHOlt " ie
GARRETT R. és FIAI fcjte^^ j1
Compound fiőimoifionjait tittiö itopyalt Ín/JL "MlítöicsÉplőit* jjirgányeséplfiit,
40% tananyag HRl && ^dfZX-1
kiváló uilárd, lariínyok AiHSganwM ir,«MJuinI é. K olló-féle
takarítással níttüjWBJoU «•<« /HOSpL Í4Mr t.rdiih.ié «U-
lüxutkréDDfel MnK!..!! d«b.lMkk«l.|gklll»lIitHlti
Pa- ÍJ "éa-, TtlMll sialma-lfcelto ^
„WfttRGIT"!
GYÓGYFORRÁS,
„miagyar selters"
VényeiMBste 4 bodapo«tl a. kir. tgyatemao >mh»ss'i vajrvi öawrtáUla, koré* arabad. <U faadag, ítL* kötfltt acéosnvUrUlmk kiváló baÚUunak l-ist/nyult Ml&n<Ja«o ttl1ffMÍstslaslllnil iMkmt\mAmtmmi otkélyalib j-lanléto oUgévja a Wt«f*l a káros, aOt vastadelmw tágulástól, alltdba* a Mg kStStt bénít gazdagít Ka a lyágyhelÉee aik,traaMka«k a botag t«rr»tsa*b« rm\6 gyort éa MMMMt • sakflail Ina uüajdo»»á fának kAnQnhfti » Ma'iflt-foiráí moo klvMó itlOoyé* h. hogy » Iwt nabftdssfeaavtíjm'ombM arft-«h»» ■•»««' »l*tk, mint s aKslt«jrifct*|fleÍGhcnborgf, ttkldbajokbaa, kftldnO*tj ttk|8v4raésBhaél már iioiii nlknlinN/havik. KÍlfarglUforráa mi m a l«<juotj batás mellalt folyloD JpaaiaálUdk,
A tlldftbozejgék kiimátlkuü gyógyiutésatfibaa, Mltoóaaa a légiilógat tttM OürtMradori* Inni, a Rhnrí'-vi*rit honivá sál'. — Orvosi t-klntélydnk ftadapwtto: Dr. JtorAnyl, Dr. G«b> bérűt, Dr. Návrútil, Dr. Poór, Dr. Kétly. Dr. Barbám Báafea: Dr. Baaa> l>or|gor, Dr. Daaqhak nb. » legjobb oredmAnynyal alkalmasaáfe • légz6> emfaztft- ém hugy—orrelc általános biratos bántalmainál.
SrlM int i vó vi
prHaerratlr Hgy^gysarniek blsonjult legküaelebl> TrtoBt>Flaaiébaa KOLKRA megbotogeaéa ellen a
J\mr korral használva a legegészségesebb ital!
Édeskuty Les
Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, füszerkereekedétbea és vseééflMta.
KOTZÓ FAL
*******0********
Tnrhinkel
Valódi
1 u^v 1
Tsshinkel kivi
kávé
i (takarék & ffykété stt J a legjobb pótlék a liabká-véhoz. kellemes izü nagy megtakarítás Tarhlnkrl Agtsl fiat cs. kir gyárak: Bécs, Lobosíta, Scbönleld; Laibacb
Képviselet Buáapftt Kfiafg OyaMaAI ,166 8—10
OXXX************
tfS BUDAPESíJKOTZÓ PÁL }üllöi-üt 18.
W OtPÉÜHÉMél I®
ajánlja , K í ^jialje
GARRETT R. és FIAI ftosj^^ uni**** | s-ss-w*—* Compound pmpjait M ifewiiöijatl jSrL ,aiiíil nöiciÉplíit! jirgánycsépifót,
V , .I^^MhShRL kattla tiaztitóval TÜaaitó tiaatitó aaerkeaottal éa aaálkSl
lüieHanjag ktanyen hoiüférhelö «OEk Llomi wTiSO H*-**-kiváló siilird, larláoyuk MgS^^l irp^Juinl t, TTI Kotióféle
takarítással nélkül h«jliu>it ledeiu iHMHL , ,.rd,lhalé «.b. k«.irj<n[«
F». é! síén-, valMiBt salma-felta J^BÖSZ ^
Magyar gőzoséplő-készletck
GŐZMOZGONYOK
2. 2X „ 3"„ 4, 6, 8 Idertfre.
Gözcséplögepek
fa* él raskerettil, reröláczss vagy
szeges dobbal, i.
legújabb, legertsebb szerkezet,
legnagyobb munkaképesség mellet;t«
BC Olcsó Arak ós előnyös feltételek. Árjegyzékek kívánatra.
Grossmaas és Hauschenbach
ftó sagjar gubigi gépgjíri, Budapesten, külső váczi-ut 7 sz.
i6d c. -5_
„MISRCIT"!
GYÓGYFORRÁS,
„magyar selters"
Vrgyelmazre a budapesti a. klr. agyatamea^Saeieia'e vatrl Beaelélili. k«tá> a»aM, da gáadag, M* kötött azénfWTUrtalma kiváló batáaonak tiiaooyalt kfilBnflaan t1lfllfrt<Btariaaa1ffaaál a M a nabadiaki^ i o-ekélyabb j-UcUU nrgóvja a beteget a káró*, aflt veezedelmea IzgMáetól, SttaebeeréSg kftiStl eaáoaav gazdagig* a gyógyiiatáira alkatraaaakn«k a bataf twaSaaatba nltporiéiHiiiifci HillUaiM. Smb utlajrion*^ jiának MeiOnhtti a Ma-ritrforráa aaon ktraló alfoyé* >•. hogy a M nabadesáeeawaaa'ewlaa arft-«bb »»**n» vizek, mint a eulterel'iglelclienborg I, tUdSbajokban, ktltoöe»u itUdSvénéflekBél már nem alkalmatbatAk. h jMarglt-forráa itt la a ie^juöti batáa mollait folyton ipaazaáltitih
A t üdőbetcffcjk klimátikue gyógyiniéaekíbeu, külön öten a legNtogatratt Otírbaradoru ban. a Mjtriri'-vi* otthonivá vib. — Orroei t-kintélyHnk Bndap«eteo: Dr. Koráayl, Dr. Gab* liái-<lr, Dr. Nnvratil, Dr. Poór, Dr. Kétly, Dr. Barbá»t Me .Dr. Haai beriger, Dr. Duaobek etb. a legjobb eredméayayal alkelmaiaák a léyaS-, aaéaztfr ém bug;yaaorveU Altalánot buriitoe bántalaainál.
SrMint i vó v8
])rUaervatlr • gy^gyeaornék bizonyult legkHaelebb Trloat• Flnmébaa KOLERA megbotogedéa ellen a
„ilRdlT" borral használva alegegészségesebb ital!
^Édeskuty
Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, füszerkereikedesbss és n&déglökbsa.
merült fel ellenük (Ulu helyeken) kiaejjb nagyobb mérték! i p*na*z, bogy nem tartják rálátni nagy tiszteletben as idegpn vegjyont, • ba Idd folytán iételbk nehezebbé lem, mem lesznek-é kénytelenek $k ia nagyobb vétségek elkövetésével futni at élstfentartó ke* nyérhez? Jó tolna ezt 1 lejében meg érteni, felfogni maguk na t zenész csigá nyainknak ia/ meg azoknak 1 u», kik reájuk befolyást képeaek gyakorolni jó tanács utján. '
|I
iMw bttói
Mert ám éljen ,közttl három czigánytay; miatt nek világfutókkó; de m> teljük, hogy ha már orr gány-ország,- hát beQHtf ország Kfgyen.
tik mind .a tnk ne legye ia megköve-Háglllik ,C?Í letea caigány
ÍM
vAabim togU leinti khy*lUy\ét éyüUj Myisf
pbíij «i w kní Nofaij sxük^g vnn ljuzö
rft-n
exek váhblj
lasxli |jiW liferjj

kep^ffk • ^t bizza akarta
sággz me, 1 nagyij egylet
h jtaga ;tM, kj didi di
r rí »|b rész
mgjai
f a vau HzimAr
A „Polgári. Eftrlet."
A „Zala* szerkefzíSjékez. j%
A polgárságunk által annyira kedvelt »Polgári Egylet«-Qnk a iihozelebb teljesen befejexeit építkezésekkel fejlődésének. és virágzásának egy uj stádiumaba lépett Kétségtelen igat az, bogy oly helyiségek, a minőkkel >Poigkr Egyletünk* jelenleg] rendelkezik, hozzájuk valö felszerelésre is szorulnak; hogy az egylet' teljesen megfeleljen czéljának; ia. kényélémnek, melyet az egylet tagjai joggal várhatnak; . a külső csínnak és dísznekj melyet ily helyiségekhez joggal köt azok látogatója.
I Ez a körülmény indította arra a Polgári Egylet válssitmányát, hogy. a felszere-léshézj 8 egyéb kellékeknek | valamint a petróleum helyeit a villanyvilágításnak bevezetésére, ilietve azok beszerzésére szükségrs pérfzots/egnek mi módon való előteremtése véget) • tanácskozzék. i ,
E tanácskozás eredménye azon nyom-latolt j (elhívás, melyet a Polgári Egylet él-nöke Dr, BenUtik Ftrenczl a választmány nevében.és megbízásából polgárt egylet *tagjwhoz szélkttdöll. A válkszimány ugyan-' ia annak beismerésére jutotL bogy az emli-lettel beszerzéshez szükséges 200(0 Irtot nem:] kaphat jp meg pénziatézeilől oly olcsó kamatláb melleit, a ^ilyenre 0 azi hosszabb törlesztési időre telveohé
Az egylet tagjaihoz fordul lehál a kő'awoért, n az egjüat-^lagjaitól reméli, hogy ezek, Iliket Hgre is legközelebb érdekel íj dolog, valamik épen abba a helyzetbe jogilik juilaini az egy et vtzeifoégét, hogy as előbb elszámlált sy&kséges kellékeket beszerezheti. .
I Megvalljuk, hogy az eígCi pillanatra egy kissé vérmesnek latszik az egylet választmányának reménye, s tizi msga a vál laaztmány ia érezte, a midi az e felhívó szózat bevezélA Koraiból is láthatjuk, mikrr a tagok áldozatkéVzségét ujnÓl igénybe veszi. I)e közelebbről tekjütvtj a dolgot, a vftí
ulán a. salyra körüljár a nep közön, mig a tí&mp'omok boltozatai vis»z$»ngzanak dio>e-remktó1. Némelykor sem gyalá^í beszedeket, sem gyászszonokfaiokaj nem érdemelnek, némely kór mind kel ifire méltók.*
»Á hatalmasokról hallgatni kell. Róluk jól mondani majdnem bizelttés; ro**zai mon» darii féltik éefökben veszeifomes dolog; s ha meghallak gyávaságra mulat.«
| Az ellentétek kora 4o)t XIV. Lajos korai de aa ellentétek) kora még nagyobb mértékben a miénk Ez ellenieteket a maguk valójában rajzolni, La Bruyére szelleme lés loilára Volna r* akinek szüksége.. A közönséges emberi gyarlótok most is fcft-rülhtelül azok, mint voiMk nehany szánd elöl . Mert az ember bűneivel! pyarosá* fsw. erényéivel, jól fa rőtje itnajdooaival egyéráht áltálában éa jobb tonásjfíban n»in-dig ugyanaz marad; « w»k a hál>ér változik aa ltok folyamában, aj világítás Jesz más. A íözlekedésí fszjtósők óraasi biieriedéae kot egymáshoz vidékekel és embereket, de esat a&lfOíeg, ttogy uky mondjam phiztkai-tag, sxellemileg k köztíllevökl ia tárol fiiénak egymástól. Aa iltWáno* mötetuég ei-teosiv éa iniensiv terjedésivel est hinné as Mnber, bogy a kölpníéle népeket éw la-jokat AaasektHO kattors ssérneabbá válik, s hagy ez a sgó ni|msntamo« nem <krsa ábránd, baogialaii ew etletikexOleg,
• kiket egy anyatüd Ijáplal, a l'gkeaerfibb gyfijbletrel vannak eltaive egimáa iram As agyfafiO embert iasine nem wál hívőkre, a szé»l>uzó nemzetiségi drame fektéién jelázava aletl egyesülnek kftlcsinös íámadáiw, kol-aSs irtásra, Mily gyengéd /igeimet ia-jtanak egyedietek e áMay áliaiofc, H, hegyei ae»elsé> mefívni mindentől, : eaglJMeH; mennytt ^teketnek aa ' radarnak, e. IH ■gÉnlSil'1 megó-
levéw hpegé ea ol j ak
miben menőt.
zatalá friny
mig <a majd
wjjt! mar
cilylo lelébeb,
talán
hek
adózl
iiq #
iwíh vesfc t jtoljokr
III
llorau
HU)
Íi|i|é(j|[k|-|h( j?y élje héll
íj iiipp tjijm
m
fogí
gyí
ez ax
1
i.jngO'Upp löslegj stiejc iilalni meij i kii sói
tele
s talá | tót \t mor
|kéi ijlI
P| ij)bb|
dba
varos (ott! izmán áll
hát 0 raordavá is
ulán Inlhn 'ámnná j m vezejí sáré, a] nii i menne tál)
ilp
talán egyelőre p-' llanyvjlágiiáH biio-jeu hogy*a 120(}OM fele érce menne fel; oá, hogy várjuk pe, hjljlártttii il wgílájt föilpil, is iniéfcjkedlMjtik de ál II a( ez a dolog, s ! az lamar in | város is hali villanyviláügiiáa be-suldn sokkal könnyebben
Efíe]
c ,sak iigái
ag<P máiiámonai
5 éiig Mliá
a^igi; dij
(j.injak nitg. t
Mámijiva evenkitit
ben ÍOOÖ Irtot lei
Jj I T ré*zfl vo|nai|
kamalol nVleajieni
csenek kevesen a tósaij lógják ellMj egy iwrczjg |éj|él Hzükj|hójoy ii jrfllas lj)g niegjfjenijri | az
előtt
A
iiík :azi, lyÍH«ij;re ^waim', Ip^/e m liézte-ie égyijHii u gckiMigM éu el*fii H iit-háp] v& nh/tn Hny j n/ f lagisi trámí lekji

niigatik t
W jaj > falik^gféí I wfnji ii
|ie yekéiil
Isrijéj, akk^Hlaxi
taelt
nto téhwett iái istu,] iésrU i L'dg|mi m uj izU fdmriU*, a
d ájtdyM
tsáik jmmbfj, fH Iilla íjfri/d^taMieH hogy nem le^óbbjén; ij ka )M8aÉk aii, hogy
Iiiniatos I mellár |e|k Valiban j ttbad .^Ihatár ... hugyan. és ibeá^ álkor nénii btáonyl TálmuUmány
eiS/
ez ne vei
kii
egéiraben, 1 leyoliaini fog Ik megfengedt nek emeléséi Íjon még, a h nladaaápak r
C? él;
A -9 |
fe:
Mii Hp,
KI |á-1 yos-1
)Zni ira! ;nyU-| 'hs-irel-lllib aa

in a w*
Wikét vagy legs
lel iái ne.
lehelilii s ezek
kzf |la» 1
ín i
fei $ h
Egylet kebélébenj hHna-. litei \ a szé|| .czéll, abban slkelDnk, s jgyl flzi liftz-lmjny leijeién lolkesijOlve egj|>ehivatidó kozgyuíés
r/o vifyjzgyuztA • ; I
ríil leljipen ; helyjeml-tmnny az éuvlei? jlíe-Iszere>éfli ktdifégeM1 i bben a tekioieiljeh a if íh elmegyünk; de árre tHiinn« k. hnyylia! az íja egyinlokepetj lel* isi; de Imii.)ha a 101 szfréiiyeltib I Y)l czéiwerúuek nem y^eljük, hit a/nk a
vásári éji tCíjlariá^Hn. s mily rendőri figye lem iiárvyai i| lia«aieft [házi állatok, -fj a leher kei e-^ede* p«*dig e gyen
gíd fi^jilfnm el t/ea ben b&meilei ui lif emhtf|irté mimkaj ]i *, Wején lelQii |iuuukán kenvHzerlji, s élelmet nem íjd megeiidó! láp iálekiu. Hubai a ttjai elfedésért). Aa ejnlié numanismus ax jájla munkajál Az euyjen tiellem Harapódxtk el
életei biliül/Iáit, a ink éidelébetl lejt ki
a k
rádo aa
osaljtlyoli e^különiuj falmfal nindenki ; sokan ^aj jágokai) I melyéket megcsönliitoiít,Is yjsg rárogják [a toem eg laon iSráie^nea a ré tégy a porvéftyhmá
I Iplfibb abnák alajiiaíl
inagálól js fogj 'jönni
etixiilyozni elnéjHal
rfkvúfekél; azörl iw
háti wa mii leő
(jWf
szal«4dd«leet|
imi eflatdi
ss ei
m
éllearaje| egytnáa
nek fe), ](ir j2
émkrtV)
nel [át terjeszkednek, lön
melyek é haviito* pWp^ mi''bit mft|éeA; i mvl áteád ■mhfmlsfl
ki [kárt áedáiíip jpjö
lt<H rréiiyek rMiu
oly eiianie<ek(i jni jelífüíííkj de Wdíy ráai Mének
isit
löflég j koiátiat a táhadélmt felállítván 16 óáijék pké ídfik^jivkaltj ázakliáníak óem»!i fjoréÍÍ!tijmír gi ejejoMa Usranl}, utján: BMresajlita á tömi agy Inszi j, AzéW isi | ékUiUk MtMmröM^mii ják JiKS^állílpjrii ískoWidő L a
mi
rég iskolái a Jtkveéh
ellség lókbé kévédbh
be *lL jobbanlelíogjajojifaí ha mr megenorbitani. K
(P íak á
;í oly itkekvéaekl|{aD dobban e'kestjríiili. I lest elnyomni' vákyi tf'naai5né ítiMpji ijekvft vágy ;| á bmtoa i^ijböfkö )én mellen t teli á* auttódásáli íjsgy. bOttök taloiex
korunkat lánteceMC eaek kíaertita ko-
IS^i
tiélyeM! llietjiik, mert|;as aokjt • .aoaituli mig

A
mmká na jvisi
A konverzió.
Ügyes
zqn zseniális i á|leroféffiujik,j éshzeiencsóM kezébe vene nagyot ioil péti /.ügyeink randesésél, égést B
ában egy vrae^teljef txűráj n n arad-za, ha a kindá^ofí és bjevéie elö közi
Isméti belyreállitoit egyensúl
nsgyobb része jajlán iá ak Egy leié) czéljai Uvi-ha egyeikin I egy! bizonyos iqeig y ij'i-iíiiial- jobbét flzptjiié- |
ejel tn; azaz önmagukat az tag ulán 'í l irtot egy ét Lep 410, bj evez is á járulék ^gy
Jább
ne^éze t »tÖrlesztfM íjáradi kok< íéjfépkinti kibocri lása megmaradna. Es íp|j ol eh lenné,, — mini a »P. C,« egy ép oly s iwlemdis, mirti kilönösén a lenlorgó lérdéslea llleió-keJ államférfi nyilatkozata a npjftmhWmlaf ké|i|én emiili, -jmiut a hogyan nagyon gytiílrajt látjuk oly alkalmakkor, mijlőn egy grandseígneur, vagy valamely 'nagyi tjsalád fiatal sarja • rendezve* lesz a sjcanálandó be^Ujeies^en elkészjií adó sátaí. Ijszláját csak valamely önmagában jé en(éklwlé|i *ese kélységet« hallgat el álszégy »n|ól. E*ee cae-késségből azonban í idővel! retydejea legész özöne lejlCdik ki "az ujábt uzkontarioaá soknak s a szanált egyél ismjt píjliens, valamint az aprótéreg, ha dejjébeb el nem távolitiptik, lassanként Itle* i az egész gyQ-mÖlcftiM, melybe magát beveite.
1 Ez okból lulaidoniija a »B. C,» épp azon momenlum muatt, oáelyet a bécsi némely budapesti lapok is na|doem okaién tat V litymáinak,, t. j. ax an oriizáczíó idejé-nes mpKhossxabiiási miaui miUiltp folesle-gefjsé iálik minden. évben^ia^Jb MH'lisziési járadékok kibocsálása', i— L nagy kc siönaftji á niijiit ax a magyá kprualtiy Hoihi^nikl-konzorcium kozi imműr me .pilhtlo l, j a legnagyobb ért
kell * hogy ax i»y uaíiy m&tfiieiuvK|j»fJY|r«"vii j r kamatineg akaii'ás í* legye i ap eréda énye, M },
a au Rét^egkivQi még ia l<j»x, |tbiu||Nn| kójándn egyesiieil ipimleilek legali|b j Atwi'élnk jfldn áliá4v|al eg< en 0 ft|olk
azal* is a amon jelenvetve Melt ügyi-ikl a
löHes/ltífli jaiudek rtie^s un^éi,jtne4f n inden
ktl ocsáliainil á járaUelj pHdig ebb l^maiiellrroek 1 an alaia k()iiversiól|t. bevin iand4 czit bármelyike, de ennél lonit|*>üib n'L'n légiin jelentekeny nyeie^mtjk anj
lógnak leg| kin mint
iUi
nver-ós a jíilla-
ke|,. íjjiaé nyara u' ellen
leinek aha!
évben ma'f'Ci miíiio Irinyi árloljyttu|ves gej s e^zei a dtllcii alland< <*irn|ai a, kliitsegvelésbe.
Es liég egy rnégliet^ÜlnetlepJés nemcsak anyaai. battem erklnioi Hó' likll bet'lQ el/»ti)V ii |ox aj konvwxio Ma
anfitt nányt állal »ágos
gyarornrágnak: ax a{di s"ági c/ittile|ek káiiója végre 'ehetóvé lógja lénni a kori nal és a nagy köxi^t ^tiflvélpt köteléke vete (ily K/nrpan OrfsselQzÁá 4* hHráj Rniliídiild csoimrini^k, a Muyaro|ieágia j»ly mekK^égyenitO es Ijáirányus kíil'iibwignek meg»i'linieié*'éi. mely kültvrilaég a mi lelfink kurxu»ábau létezik a:; oéstrák bia^gi-neáit értékekkel lirernbi n Egy oly.pnwügyi cstjptjri, melyhez aa Aeaaea Rn h^h|id-|luiptak a I hffiiéidisctmtohank élelclirOf érrel, noMirák Crldnáijsialtj a má^rsr il itélbadk a ax osztrák földkiieitáiaipág taiji ozaak;my pénx-figji csoport, mely a koinjerzjó .MremlSI-vitelét löleg aiérl v(ii:alhaiji él, jafárt van erme az illetó'lél miliiánkii a etaga és leániimrhb kl^niflája számara mtig|i|flani: íiylcsoport, ha koinóiyan akarjjü él ejrattal bafározoiian akarja,'ki tudj vineij begy a mottyur járadék az óaétrákkiil égy áfáé |e-|)égies»ék. Magyarot^zág' bfbl/oeyitoiia, ioU hiielerói érdekében á; legmig; Un ál-dojál^kia vállalkoxii, a legjiegycw jMOtidi-iái és Siralomra v^ló aftltóságic b |oliu-mr^iiálta, mosi Immár be ol Hetesei ekyeo-auÉbin lartwil háztartártw ík
m ppí
bízbnyriyai Megérdemli lébáj bogy m flijo-l natfchía másik allaraóral aj biieik^ mégre voMikovdlag ia leljeaan egyfelé rai ikpi so-roxláasék
Ezek a legsxeabWönöib hm iit eNÉ, as4)fek a ragf kouvenié aagea bei eát »eg-keéiroatel; de azért ea (mete lei Megy má^él miilíf'i forintul kaaÉiimegtilaniáat*
P1ÜM
•ely I tó érteMttéaal ferüt veléeii-■e yeAaenyg le*^ sammiesetre awit ia bad|k|cjuny;anl, A íftléebméeetMétéal két-váeyeá kofivertáláai, mely k4lóa eaekftril-tetik, álkaloiastai még iekia|éiyée^ sxeggel logjá megkdooyileai ás ew Mtség vetéail
jtjtej {rom-)slási
tnelU tt ai ugy-
A helybeli reform, f J dekébin.
IH>dön ax alábbi felhív lapunk mólt számában is i közöljük, jut egyszersmind a bátorkpduák városunk ktafti zalkóas figyelmébe ajánlani a azivböl [akadó szavak me i ax utál a azhrekbe, s hogy közüűíjiégéw tjó azive* ez j fogja éagát megtagadni, mik nemeé| olt kiválóan párlolái érdekében fordul feléje aa
fykil ér-
lat, ewiyrál már rnlítéwi tettünk lagmelegekbeu ságének áldó-HisésQk, hogy t fogják találni Kaaiasa város ikalbmma! sem >r oly kiválóan, mélttj ezél Itt seóuL
sra
esi
Nagy <Ka
a magyar re* ultjáhoa hívén:
teáé-hoaia
pedig poti-
E*Bó MZ ÓZ A T | a naqf kaninaiec.rtf. m'mióelyhá*éréekiben.
Kegye^ jóltevd emberiéi it véreink I
Kvangyelium szerint relormált egyházunk, %£ isienigondviseléa bölcs munkássága j és kevés áv.ámu hitsoraoaainl buxgalma folytán folyó évben alakult mei huinán-intáa-ményeirOl ismeretes vároauuh nizaa kebelében.
Állapotunk, czélunk —
formáius egyház százados mi ,__________
Istennek aj legfőbb jónak evangyelium szellemében vájó imádása, a ezen tet vallásának, mely felekezeti türelmetlenség >t nem inaerve, testvéri csiókkal üdvözöl mim én vallás gyermekét (-r-| kegyeletes ápoláia, hirdetése a kor színvonalán álló tudománynak, füveit-ségnel^ buggó terjegxiése, a magyar nyelvnek csekély erőnktől telhető szorgalmas müvelése, munkáláaa.
Nem habozunk hinni, miaaerint önzés és elfoguliaágtól ment tórekvásOnk nemes szivekre talál, nem habozunk hinni* hogy parányiszguitktól senkisem irigyli a tért, mit a vallás nevében: szerelel, lőrelem, egyetértés, tegtvériség, müveltnég, hazafixág virágaival akarunk mi is benépes^ienl.
Axttnban kicsinyek vagyunk, italát váltaink nem binák % terhét, önerrtnkbőjl egyelőre nem vagyunk képelek ax Dmak ima-ná<at, a \|ailás-erkőlc8ÍHégnek egys/erü csarnokot is emelni, s azt a néikQiiizheilen föl-I szerelvényekkel keHően ellátnj|-- czélunl| { vtilóHÍiiasa;f<xemponiiáboljótékouyaágban gyönyör ki idő, j\A időzni kész, nemek leatvéri ski-vekre : li I rátok van szükaegfink városunk fenköli axellemO közönsége 11
Szeretetet hirdetőnk, szeretetei kérünk | és vá unk; azért is minden igaz, -azép és jóért lelkesülni ludó szivetek oltáránál testvéri bizalom hangján esedezünk hozzátok Nagy KiiuizMu n^mes szitü haj és Jeányai, miszerint (ekimetiel humán törekvésünk I; exef|ára »<|egilaeiek bennünket erőtleneket,* (T he^s v. i4) segiineiek báriiiii csekély adománvnyal, mit nélkttlősni képesek vagytok I) hálára kötelező kedves a[kndék lesz ax nekünk, mely mindannyiazer buxgó imára hangolja szivünket, valahányszor a hoa-xaiáruiasiok állal ^melendó imaházban őax-• s/esereg'üuk létekben és igazságban imádni mindmájuok édes tiyjál, Istent, axon lova-Inaágot, kt neveteket, velünk 1 lett ember-! baráti sslivesffégiekérl, az örökélet könyvében, a jótékonyság lapján fogja m^gőrőkitenil *' •
e
Kérjük a kegyadományokat a fenii | ezéIIjóI majdan mégjelenő nemei emberbarátok, egyházunk pecsétjével és mlisionáritia-lelkész aláírásával ellátolt gyájiéivaire bejegyezni. Testvéri szeretet és üdvözlettel f
• fyipgjí Kattiiaa 1888. oki/iberió 24-ikén.
Cnntnyét Sándor, presbyler.
Tóth Mihály, gondnjok
Járory Nándor, ' m)isiouáriuá*le!kéaz,
Különfélék.
)
— trlekealet HerltUndy Ma le-ittlétünk or'iággyftlési képviselője a nept renden lévő regále-tőrvényjavesliidk faletii easmecsepe czéljáhel, I. évi nqvember kó 4-én délutáni 8 órára, a vároAái egyik termében ériektsleiál kivolt egybé, metyie uomaosó megbivót alább ktieői|Sk. A ke-rftiei bieofcyára ftrőroaél lógja tagadéi mereteit képviselőjének e fontaeabb lőrvéey-jevealetek megisiwnetéee s egek fekettieaa-mecsete megtadiiáeé Iránti basgóeSgáit Ad* eélfogva meélylk, kogy a megkNaftek as énekeeleiM siltél aegyekk leámiei ftegeeá migjelenaí. eegklie kaveilMles Má^.
agni, m ezt onieegatoiteif >uz leiiroi te- t
léipk, 'tekém isjáiiliniül;fel néhánjy lirijM- S i
el lobi iet tagsági difi gyánlji i. Pe ett ngJU I
s a fe ixareléare, s a szttki geéek « é i|ek; ]| \
\ ^iila tyvilAgíiás bqireietáadt axoiikan nem t
>él|yesíthöi|jiki mertjei aolde ts zarMl és i
lüljkul 0sel$xerübb, jha as i gylat meg (árja, \
n)g a iiároe á.kivilégitáa |jtl íit tUlfiek f; irntjkéli|eii nemrég uj czik testül li J hléz-
íöijtii pog. Legyen az axt táa iar gUx, : i tkár vtllanyvilágitaa, a •Poi árí Ejyleu ak-
tor mi sdeneaetre l?flnnyeblJe i es acat bban í I ogj aa egyik vágy a máaikp n íjul ai'
|l I
MILii. . ' l I H'.ll I I r't lf I_ H l,' tál... 1 .
----->i»*ail*()aU |L
minthogy szükségesnek tartanók ót közönségünknek külön is ajánlani. Hszánktia (Slrakosch magyarországi születési))' legutóbbi amerikai kórulja alkalmával ia nagy érH 1 kdkai diadalokat \aralott a Yankeék hazái Iában. Hogy nemrég királynénk elölt kötazon | is olvaaoltt azt mindenki tudja.
— A „Polgári Egylet" köréből
A a.-kanii.nai Polgári egylet ficslomrendszd bizottsága újonnan megalakult, Kiizöljttk itt ■ . Sf tagból álló vigalom rendező "bizoitaág névsorát, mely hivatva van a téli évadét a Polgári'UgyUthrn élvezetessé lenni. ElnótI Dr. Srifa Mm; alelnök ÚstffrMar L4s* ! Uj pénztárnok fkmzky Vikhr: jegyző KM j vto Firmi Bizottsági tagok: Arvay J$]opj i Btboes László, Bárdon J^/höí, Relus tjajokj í Biber József, Faica Lajosi Falb Adolf, H- | % Béla, Goldhaminer Károly, Hajós öjfulkj Malis látván, Horváth György, jialvex (jy\M la, Jenki György, Dr. Keízer Ákos, Kovába | Lajos, Körmendi &jltáu, Molnár Detaö, Mól-sár Etek, l)r, Mayer Ferencz, Marosi Lipót, Nagy Pesaö. DK Neusiedler Antal, Polgár I Béla, Schubert Ferencz, Svastita Géze, Hva* liet Zolién. Székely Tivadar, Trípsmmsr Gyula, Váradí Józant.
— Y a latiára azámtalsn (eUiól a latunknak megjött a kívánt Eredménye, a az újvilág utasai bordély-házak egy bslügynji-nWeriuml szigorú rendelet folytán lapuik keltekor már beazOntek. Ezzel kapcaolst-ben — mint hiieleaen értesülünk — a »czig-leöicze< ia bétöltetjvén, a >váaáriér« még is öez folyamán betáaiitatik, ügy, hogy is-vászra már kellemea sétahelyül szolgálhat Ugy legyen! j
— l|Mta. iv. obtrsohn Mór ^gér-azegi ügyvéd é hó 6rta délután V:t órakbr vezeti oltárhoz KUiii Fanny kisaeszoüyt Keszthelyről a helybeli izr. imaházban.
— Flgymaailam Kcaithcljen. A jelen helyzetek éa körülmények arra nyújtanak kilátási, hogy Keszthelyen nemsokára nsgy- a után fögymnasiúm lesz. A városi < közönség hajlandó a iOgynyisaium számára épületet! emeltetni, a nrasmonlrei rend kor mánya tanerőket ad; ha az állam évenkjnt 5000 irüal segélyezi; erre pedig máris biztató azó adatott. Svásltcs Benő megyei főispán ur legközelebb Keszthelyre jő s a gym-nasium- ügyben értekezletet tart and
—. Iái pdipék — mái esefcáa. Aa uj vsezprémi püspök a halálozás folytán megürüli keszthelyi apáfrplébánoai állásra nov. 15-ig pályázatot nyiiolt a íelhivá aM-j lyázókal, hogy folyamodványaikat Fesiertca. Tássílé grófhoz, min' kegyúrhoz nyújtsák be. Már jslentetiük e lap olvasóinak, hogy F.j T. gróf, a kegyúr, Dr. Dnnst Ferencz lesencse-tomsji plébánost jelölte ki keszthelyi apát-; plébánosnak, ki {erről gróf urnák egy hozzá! Di F.-hsz intézett levelében biztosítva is vkn.! A pályázat tebáit lormalitáa,. melyet az njj püspök akar szokásba venni.'
— öiitfjllkoaeág. Sormáson Kele; Ferencz, kinek a psjiájs minap kigyuladt, z tetémea kárt <|kozoit majdnem a fél falunak, a lüz után pár napra, (éleiemból-e vágy tán a sok szemrehányás folytán — felakasz-totts magát. A tte oka valószínűleg nagyon bánthatta szegénynek lelkiismeretét. Most már nyugodjék békében!
-i Hirtelen balálasáa fordult elő ! Szt.-Gyúrgyón 4 Csáktornya közelében. — j Bősz Ferencz oltani! lakóé ugyanis f. hó 22 én állítólag eret vágatdit bizonyos B M. nevü kis miháloveczi muzsiku* czigáuynval,, ki ugy látásik — a • csöndes «-ek mellett ilynemű kontárkodással is azokon foglalkozni, a ennek következtében csakhamar meghall. A zsebeben holmi — a nép áiilal vércsillspitáara - gombát találtak, s ebből | gyanít tat ott, hogy ö ia hasonló használat ! folytán vérét megmérgezte. Szolgáljon intő például a falusi kúruzalók, hívatlan setbé-azek stb. ellen. B. M. erősen lagadja műtétét, állítván, hogy 6 ugyanakkor a szivek i bánatát operftlta valahol a szomszéd falu- I b'ap. Majd kiteiaafk.
— Tamiléi gyülta. A Zalam. ált. i tanilói teetület keszthelyi járási köre okto- j bsr hó 3l-én tartotta meg igen érdekes Őszi gyűlését Kései helyen, s községi elemi j iskola helyiségében, a kör msjdnem ösézes Isgjain kivül az ülésen megjelent Dr. G«s- | nády Gusztáv iskolaszéki elnök, t. Győré és KnM r. k. bilókfalók. A gyűlést Csáthó Alajos elnök megnyitván, s tárgysorozat íj asennt 1Vagy Margit k. a. keszthelyi laniló- íj nő gyakorlati tanítási mulatott be, I. ész-táifos leány tanulóit a számtanban a 4-gyel ismertette meg, utáns ÍUy Emma k. a. szín- ji tén keszthelyi tsnitóáő IJI-sd osztályos is- | núióit a szülőhely (szülőföld) éa Jskólely | ismeretére okiatla. A. kél gyakoristi táni- || tást s tanulók lávosáas ulán -bírálat követte] mely finom modorban és fárgyílsgqsgn történvéq, s jelenlevők mindegyikére ina-gyon hasznos volt. A kél tanítónő laniláaa psedagógiajlag nagyon helyes és sikefült volt, elnök sielejít ía a jelenlevők osztatlan elíamerétét és kössöi)stét s két kíssasaoajf* flfsl lodsiní. Azután s kör folyó Ogirsii terjesztette elnök elő, melyek ssooban keyéa-; béjsleoiösek. A Jörö gyűlés bslyéűl (sz? 199Í. tavsnáo) Hmm-Vii* kósség lűze-.
tsrt gyakjor stl tsnitásl; ör^rl Sándor ér
Hl n
|r mái volt kőzslébb illráVslVásáf hélyen (Nddéilcz) (kél egymásuiani jnapos, TOe)ytjük éUöUen ajak pajtái ds mftaildizbsn mkt égyllskház Is éa két n ellékénűlét saejt á dosilul 4- Szerenese, hogy'koaflbpn elég v|s tuálllosoll! a sjaaómasé^ MesMendök ia (^kbámár Ugiiaé{ffe érkeaiekj A |üi belülről lámául a jvaló3tinüle0 vÍgyksat|anaágbQl A kár min egy 25)Q frt.
f~ Hal|kleaka» Bsjaal Vpjniai Jblánks, bajsai! Vájnimj tiézh m. kii. [honiwhuHzár | ftiaxmliiJ ilanya, I. évi oku'wer ha 30 án éenenJ Keazi|ielyeb éli lenek 24. ohi^j'l. A boldogult hát teteme sntslietBtt Im és jirik nvuealomta y.salKdi sirbolibji szíjllitiatoU.
Ipariskolai télUgyieiő bisoliaági kéa|u|ielyi járás Jöszólgsb injs káca Imik a keszthelyi ipariskolA * ' bízói Mg Inak! elnökéül HolTmann S éa váltó] üJyyódel jelölte ki.
jp L»g|iit4M>l helivAsáruit peaék vijliik, hogy 2—3!lországos
kötet, lü|v| 1 liftig kUt| én fJSitHtf ét frfvitigmll ItUve 5 frt; A leiken y k mftsut&nbaö jelentei msgi é| lit. mely s jUhaiö ngnatüja
2 Irt 20 kr Í8 vsakoa k&tet P WOP8 w-tállsbts lűzete-eltsrjedéat ér-
stásattoal, |i
vlgűlmng
évébfiih
nov.llén
i^iadnyl

elnöki A
ia felértek kicainynék mind|nbj)ii mégse itóm
k oly né-vásárral
votns, a igy minden piiczierünk
bizonyult. Volij is élég minek — csak az kár őttendbelünk.
József. he! az isjiálótia éa két par átmenő éj|t gysr-oiicssíí ismereilen miután sáli
fe)tgye|ö imsylöt-
™T r
— |L»páaok. Ok'óber 2B-fti István
béli bérkocsialól, mig
i Kludlsk, 2 darab tsuk yás szűrt
csiimát elloptak, leht pedig Herczeg iGyt
lakosnak két lovátj vizetiékjel
ellesek. As egyiket! az<
a ;volt as ulcza végé i lenyfi-
olcsóaág ~ hoáy
legényei
8- 29- re rgy ma-
nban +■
gezték, lo| y belyelte máaik jobba! lophassanak. S lép ezen elégedllenaég szolgáit majdnem sesstükre, a mennyiben x cirkáló rendőrség tiásodik kísérletüket; ósirevévéb, fulá»nak| éredlek árkon-bokroh ! íereszlül, vissza hágyva a sántát és a lóa: erazámo-kkt. — Krí nitz János gazdának la f.- hó ll*én d. ü. 1] órakor lóabrákolás után az Í4láló|baD| efazundilván, onnót lelyi mkendij-jét s egy pár csizmáját ellopták. -jHitil-berger Mátyás király-ulczai lakost >i 31 én éjiel több ludat éa réczét emellek el róka-uraimék. mig f. hó 2-án Horváth István miháld'Uiczii csizmadia jhelivásárra kihozott rudjárdl egy pár csizpia lünt jel bitó nyos beuseljelyi pórnő bagaria márkái állal; msisztiamné asszony azonban , ciaiha mar j észreyevén a bivatlan kuntfsc átadlá a réglön ott termett rendörs
— uídnjárás. Az lehetne moi . •jTi ssép naiiok, de hamsr elmulátok, rpfénfes Őszi napok az utolsó két hell epaber ackszor el sem akarta hjnniLh as a dis<íreéitált október,] mely egyjké pjon ál aj tél nagy hidegét érezteitej v ue egysier minden véget ér; örökké i tárt, legkevésbbé a azép időjárás, n úgyszólván Imár egészen éls/okluijk. Jálszik, fto^rfr Falb csillagásznak igazi a ki sz év egyik kritikus napjául a n ber 4réi is kijelölte. De már 2-án és is érezzük is látjuk az idő változáU
deg pgyan
halottak na ijin vájtozást jelen'eil;
tényleg esni őszi eáőzfese kellemes id szobák sfcié dik minden
nincsen, de a baromeirui
ke/de, s ezzél valószínül t vélték kezdetükét. Wenl njtgyon ') ez. Az ég mindig bdrqlt; ia
ek, s igazi ösai hangulat felel L 1
uislko-
minden krihyvkeresk idéabén lüoizorú. Mese? izun hwiitf, éanéli-
megjeleno
kkphsjióJ IMMMPQp^PMR
dal- és jMktyiyr. Óvodák, családok JH úkoilik 1 11 Osztálya számára. Irta: Molnár líáris; céákjótnyai óvónő. Ara 80 kr. A díszesen Jkialliiolf, azép rntimképpel Jia/iietl kemény jttmü szép könyv, mély íiállitá-aáhozi képejst igen olcsónak mondbalUa mi e^lérjídéfjél négyben elősegíteni fog aj igen iá esjtköfl szolul lat óvók és csali danyók kezébe á kin) gyermekek mulailutá lária és szórakozikilasára, Tpurtálma gazdag éi jrállo-zalös.j; 14] dbejizélést foglal magában Ap íír-angyaj. A v érpb és fecske. A virágo k és a lítödér. A k Jltözö madarak és virág ik bn-caujs. A ba;[oly. ősszel. Tavasszal. A j róla éa médvé. - { kis Katinka. A lepke. A vadrózsa. A haragos ló A kecske. A k isi Bar-ojabáxj álmai Bzén s kis gyermek ;k feí-f^gásához njéiJI eihetskéféselihez minle jy ezek iius/rstiómul szsvalmány,, dal és jt léi já-ruli a melydk érdekesen egéasiilk ki ak {l-Uaasé(éalj A nyelvezet mindvégig liatsl'mS-gyaroif, a váréék jók, s a játékok érdekesek. A légs|elegebben ajánljuk e i sép ^s htsznbe Ijánetpfözll az ijjeldk | jigy rimébb Moluár íuria egy igen iú kik kuntwei gjyarapitotls nsm igen gszdag^ ne/i ül irp- , djalmúnkjilj a miért elísmeiésj érden elf
f- Besalesk i Bajza IjbI e mti-vjöíbM oéiiyrk FM4 Mfip Itiadáaábír jp-lennek sjek eddigelé t r^énj jeli isi hbé és H'í ÍM* két fcófef> ftM 2 fit di
Irodalom.
r- Vlkchfl Fülöp könyvkiaiáHában
demel magj (Ishicirnysé^ajM Lenke regényei és slbetuélésaí, meiyeU bmmár a ku|-löldön la etísmáréik vívlak ki a termékeny írónőnek, kellemes1 olvasmányt nyujtsnak a különösen 1 nőknek! kedvenéz olvssmánysl. i A kiadó o müvekét szépén Mállitja ki s s köttttl példlááyOk nimleti SMtslnak díszére válnak. 'k Isi |izeienkis| szerzi meg e müveket al iütetiét ÍŰ |Mm kapja a így hosszabb ijlíi alaitl érdemes i kis könyvtárra leaz szert. Ájánljá|( é vállalatot olvasóközönségünk! ij'&riolo] %yelméi e; Beniczkyné Bajza Mjuge reg^hy^i ms^rdemlik, hogy azokat Magyarorazhjion minden müveit ol-vaaó ismerje! Mesnzóvése mindig elég rér-' dekes, uy el vezet e Inzia, euieikedeit s a kft- j röket, melyekben Személyei szerepelnek, az iró igen jől iameti
— Vlechelj FA lép kiadásában megjelent Kamsácr íWrr. (sanisaai dalok) S'//ívege Ollop Imrelöl; zongorakiséreitel szerzé Koaenberg Ádám. a 1 dalokból megjelent háróm. Egy-egynek "ára 40 kr.
— A ,,/íilai uasll>nyu köuyv<» tárábál, mely |átprfi Ujos szerkeszté-aében jelenik mef, kaptuk j a 2-ik füsetei mely a jé tollú Vacho' Sándorné hadik lovag cziml regéjét; tartalmazza. A füzet ára |5 kr. |
— Zenemá- A Rwávölgyi és Társa zenémükeréskedéUben Budsipesien »Qnaire Morreouz* czimmél $ipo^\ntáliól négy ze-ned»ra>» jeleni meg; ni/Bpmance, Meiodie hongroise, Souvenir de 'Hélgbland és Fan-taiaie de Göncért. Ara t njafk.
!• t\ I
Hözgaídasátg.
• 1 í LL
— A dunagtfxbajáaáal láraa-nág éa a gabesiaforga|l<»ni* Hogy a Dunán mint* jelentékeny a gabonaforgalom az idén, jmulaijxiazoá ténra, mikép eddigelé ^ dunagózbajózási társasági 670.000 Ionná imbonát azállitotl, holott tavaly ugyanazon4 időszakban á szállítóit gabona mennyieege csak 470.000 tonna yoll. i szálfílási több-
tIMÉ
Vasúti menetreni
18>88. junim 1-jMli
KMlie-íik." , | ^pt FI a | mü W. g éTn 1 ft. Wpvjj é.r, »Sá.». ^ ' Wjv. mmZ*mi
MadaMUSa ***
Biua Krk. i lAU r 1Qá « r?hi<y. J< #
midi, voa«t: j gy; r,.
K*nU«a- »*r» « „ I | m(| Mffll
a«M lad taféáy, I ql> I £ IS f.
tfufi f«Ml """" 1 •» F'
l'mií««l>.M Kft. i BIm E'k'
raggal
lattól, ^gsek.
dánt:
vk-
en, áz
>gy F-nálunk. )i sem elytöl
Uky
lesz.
ivem-
!-ikán . Hi i már 3 án K áz
lel kerek számban 45 sjrfá tekintetbe treendö, hogy a b
lalék, állítás i
regensburgi vonalon, s legnpi ;y(fbb. forgalom
három|hetében emeltIárak, A társaság október lÖ-ig 7p bet veit be mint lávatyi. |ijz lás még nagyobb mérveket i a lárssság bevételi; löbble mintegy 850.000 fiira becfljü
Heiíensburgból iftákj szál lit mábyok Magyarors^áiL
Hegensburgba az jtóbbl heti kben oly r.agy
mérvekel <Htf>llek, íninu solja nagyobb" erőleaziléSrfl vol
tovább szftl|itáaa akadály végbe, a mi sikerült is. fi autak megfelelő wsggonparz
minél
bécs-
közi az érdek-ülözött' érzetéi miért annak
mozdítani, mulom-iparonain|c közösség eddig súlyosan nfllk felebreszteni s feltartani, 11 élet belépie»éae iráqt s on lém-ipsri körök méltán viseletnek kiváló érdeklődéssel.
SBtiil l—
Felelöij aserkspő: t A tt G A t ál J O i
tsiB ' i«il !•■• * i cll■ -l '-i l| J b'L'^T^'-T'lt.'
■ if-lf?f !í| J
_ _B™
s« ss y.
«»• «aaai flaaa. »«hÍ| >*- f* ' lUatsaa-ekib. i nggfl •
Ind II * II » g á lé sLüi-
K«UÍ, VOMlaM* f«MtlM' ***
Bérf>KaalMa 4.«. | wta |
firk tl.*raM>.|IOf tsHJJit btátjn. vniikt!
I a. '• s j. U r-L i!^*itn. vomI Bavp-lUoiua pH* ! krk.,;li i n p,!
l« t.ss tt é as
ellett történt. i.OOO frttal lön-miül a szálli-Jtóll', ugy bogy ét mai uspig helni,
gy a gabona-ól Passauba és
azelőtt. Alég-zttkség, hogy
ezen óriási gal)oriamenny^g kirakása éi nélkül menjeo bajor államva-és gyors továbbit ás állal leheib^é leítékl hogy a forgalomban torlódások.! ne áll jsbak be. A kedvező vízállás viszéint megengedte, hogy a ! dunagözhajózási tarsisag usZályhajói letjea j rakoinánynysr meliféssenek Passauig és Hé-I genaburgig.
— Orsságea magyar malom-, Ipar. A mull évben i tartott malom-gyüle-. ke/.ei halárósaiilagj kimondja egyebek közt a I magyar malom-egyásület létesítésére . vonatkozó indítvány elfógadásáliJ Erre nézve a kiküldőit végrehajtó bizottság időközben gondoskodni! ugyan némi előkészületekről, ne-vezeienen egy a|a|>sxsbály-tBi^vezet kidolgo-irzásárél, de dőntődegi caak i a tegnapelőtt Burchard |Courad eijiökletej alatt tartott j alakuló-ülésen intézkedett, | á midőn ia az j alapszabályok tárgyaljaim, ezeknek az elaö l kózgyüléa elé terjesztendő szövegezésé véglegesen meg&llnpítlaloú. Kt alapszabály-ter-| vezet legközelebb fog űlküjdéini az összes | érdekelteknek, a mint ériedülünk,, a végrehajtó bizottság az legyesíel alákuló közgyűlésének megtar'ásAI már ei. évi decsember ! hó elejére ittzte ki. Ema közgyűlésre külön i meghívók fognsk idejskömn szétküldetni. | E szerint végre a Valósulás stádiumába ke- | rfilt a malom-egyesület essasíje, mely egye- j sülét hivatva lesz; a magylar malom-ipar I érdekeit minden irsnyban timogslni s elő-
KanlaMt-Ham
Bf
-V-
T+ifll

I isi I | tijpl \
Nyilttér*)
I
Szélkü!dés l ^lylyal snadaaki azonnal kerotat,' fát, ftnct« üveget, porcsilláal a. a uiadra goadolkaté tárgyat n»g:
\ |«0 r) TJ aranyozhat. WgczÜKtÖzbet éa ki-I ttAl J jaVithat. ^elólmnlbatlan ftoybae, u. tisztttjüg éa tartósaágban,
Ára uvagaakiat aeaattat I Art; 6 tJg Jlreg 5 íri: 12 üveg 9 Al Saái-kfilüéa ntíhvéttcl. Magraadaléaak •• . ezuazaad®:
Depot cáaniicKer Proéacti
Brftas, rardiaaadgaaaa Mr. 8.
*) Az e rovatbaa kftzlMtakért aan vállal a gára felelflaágat a sserk
Hirdetések:

Valódi ess)i a védjagygyel . Profeaa^r dr. Lleber
Ideg-erő-elixirje, ^
tartÓH gvógyitáfára a l^gaukacaabb idtjbajokn*k kalöniWfa' sáfikir, llfájáa. aiigtaia aaivdobogAa gj-o* morbajok «tb. ijörabbőt az finigfatfi nell^kát utwi-táa mondj Az ár vl-ílc^w r«íbldáaa vagy ntánvét-l<-l thijpktea 2 frt, 3 frt 50 kr. éa 6 írt 50 kl. kapbatú a z.v'90»frtan\kbifS. füraktárTxSrSh Jéamsf avügyíOlirtáni fiada|MsÍtaa. StRwi g>«igy azerrsz Jn^ki^hérYarott.* Siporz hitán étumS Kálmán gyúgyszi Pét-sbtt. .
1B8 s-l»,
Máriaczelli gyomorcsöppek.
KHUnÖ barna izer a gyomor tnlnden botegségelbcn.
Yagjy.
JjTjfiL
FilIfiliniuhnUittnii rtvAjtvIilány,} ayomnm«'iaö>«fff r»a lllala lm. ii't, fvlluviidak <a\fMiya filueaii, kOllhii, lívoű t.irliuriilr jpwmurtgéa, Imniuk- c* lhnihfp<iM|fs tulaAaotfj
Iwny^s fiiiiijlk (Ilii »tf?»n*'rW«fio),i jrv'iii'ircrcJj <t«k<J>>niU*, á gw-l] mórnak ítuMkkrl m u«l<>kk«l vlio talferhrléM,JUtattk, lé]>-, wA)- éa anuD'orei liAmnlinak rmoivIIh'il — II Kiry HVffr«n ára baazaálatl uí»-; iltáa«al egytftt 441 kr., kattőa larak ?0kr)|
KnxptmtM**(ktildf« Brád, Urat,
n'rigyMrraa4jUtal Kr«awiaraaa()ltfr.
Kappató minden gyógyszertárban.
iá vamll innriii.-/flll yj,vom»rrü9iii>fikel aokal j Baautiyaajé* utinoKúk. A vaSéliáa Jflrll minden SngBflk pMa, á ft'iiil vmlJ^tevoJ cHAIiitt bwrttákba kauKÖTigyÍ|lve IjiimKi áa »Qvc^nmt mtSakaB|
kaaiaálatl ataaiiáaoN mrx "kalííj«g;eava lamü. kofj aa KrtttularlMa iluaak llaarlk kény \%youiu4jAI>«n ajo-auitott j «kO
Valódi' aiaáaégbaa kapható: Pragar Béla gySgyn. Ktdmfut Bm^ B. gyógyj szart. A'.fwwrib-, Collner fissar éa Bakiahsgt Kálmán"gmgyaa Harcsai i, Körta Viktor gyógy as! Mrnnyt, llelaéhír Samu gyógwa. Nagy-Bajomi Kiírttá I. mgyka. MuraMm^tKlm B. gyépeU
A legjebb
SZÍVAREA PAPÍR
A VA léi
LEHOUBLON
I franczia gyártmány Ca4>« éa Hrarj-sél ráriabaa
^raisi^má s» uMludi aálél. 1 papírt át. JJ. raW, dr. & Üdvig, fir 8 blppmaaa árak Waai «gv«M ^gytasáwk küá ajáatták Étáaá alaMrn aMai tamatm ^t, l^y Abkaaawai áitaiaaa aaytg atMaa
i Wkkatms, SMP
i i
i ~ jatfkanyaág. A kereaattay jó- i
lésony nőegylet legközelebb egy ftjhö le- !
ánviekoiát jelesen végiéit ssegény leány ré- !
síére ejt óvókénesde első óaatályárt] előirt '
U«kóny\jeket beszerezte, s igy alkalmat
nyujtoti/nekl, hogy mint mágás-lensló yixft gáfa kéjísülhessen. Mint ériksülünk,} a nő-egylet továbbra és egyebekben fogja Őt ls< I heíöleg negélyeani. — A jó szivek fogadí-{ill méltó elismerésünket.
—r Mint frlriillttnk. s fégymná-sitim a* idén meg fogja tatymi szokott V- de tavaly jnégis elmaradt — téli hangversenyét, a pedig ha leheiséges, már a polgári egylet sainhási nagytermében.
-4 KftagyAléa. A zalsmeiyei Ali. tamló-testülei • Nagy-Kanizsai iAráakóre* I. bó 84n tartotta rendea őszi köayülését városunk polg. isk. rajztermében, HoíTtnsnn Mór elnökletével Jelen volt mintegy 65 rendea tag és három tanügybarát: fr* Neumann Ede főrabbi, Jávory Nándor tef. íetv kéas éa Knauaa Holdi/sár iskolagondnok mint vendégek. —• A gyűlés löbb [pontjait képeatek. 1») Elnöki megnyitó, melyben Tretort Ágoston boldogult jköaotyslási mi Qiaaier elévülbetlen érdemei ia felsoroltat-ván, emlékesele iránti méltó kegyeletét a közgyűlés jegyzőkönyvbe loglaltalá I Ezúttal elnök, azon reményének adott kífeieiést, miszerint as ujonan kinevezett culljiaminis-ter tanügyünket a megkezdett alapon, az európai közművelődés magaslatára lógja mielőbb emelni. Jelentésében említs, hogy a jkör választmánya annak idején tiltakozol! központnak Önkényes eljárása ellen, melylyel a megyei közgyűlést elhalasztottá mit helyeselni illetve jóváhagyni a jkörök-nejt aem állt jogában, miután annak megtartása^ határozott törvény és kötelességen slspssis. <4 u,Án a mull ülés jkve felolvastatván, hitelesíttetett. — 2. Ai muraközi jkjftr indítványa, hogy a »Zalamegye« az általános tantestület hivatalos lapjává tétetnék, elfogadtatott szon helyeselhető hoz-, záadással. miszerint a tanügyi rovát vezetéséi -t felelősség mellett t-J a Zalamegye (ömunkaiársa Szalay Sándor venné 3.) Pénztárnok jelentéséből ör*endelel tudomásul vetetett, miszerint a! köteles 1 s-ad tagsági járulék közponinsk már a"! évre is beküldetetI. A bevétel különbem 323 (rt 96 kr, kiadás Ml frt ő2 kr. E s/erint maradvány 22 frt 43 kr., -f 4.) Mcfrgen-beaser Jánoa polg. isk. igazgató tórdekes előadást tartoU s villamosaag különféle hatásai s azok gyakorlati alkalmazásáijól megfelelő muistványokksl. —l 5) FarMas Vilma kisasszony pedig a népiskolai harma-
begyek,
dik osztály földrajzi tananyagból aen ismertette növendékeivel völgyek, szigetek és félszigetek fogalmái.
6) Boronkay Károly hosszabban és indokoláraal értekezelt a néptanítói — már rég óhajtott — revisiójáról.
alapos nyugdíj ndiiyá-
nya egyhangúlag elfogadtatott1 oly képen; hogy
az központnak áttétetik s jövő nagy
yü'ésre
kitűzendő tárgyalás vé«Jt. Végül Szaluy Sándor Boronkay Károlynak közelebb mígjelent 2. 3. éa 4. osztályra szóló magyar nyelvtanát a kártársak pártfogásába nelegen ajánlotta. — A lavaszi közgyűlés lelyéül Magyarazerdahely jelöltetsz ki. — Ezek után a gyűlés feloszlott mit kedélyes társasebéd követeit a >Polgári egylet* éttermiében. Torma Imre vendéglős — mint Imindig — ugy ssottali is derekasan kitett náagáért.
4- TAs Le tényé ni E hó 6-ikán délután 3 és 4 óra közt a.lelsnyei ilsóvá-rósrészen tüs ütött ki, mely j két háipt él-hsmvssztott. A veszedelem színhelyévé megérkezett tűzoltók, kiknek munkáját a teljes szélcsend ia könnyítette, caákkamar jlokati-zálták a tüzet, a melyet a ima éjjel eaétt nagy hó aztán teljesen eloltott. A tftz keletkezésének okául olyan kötjölményeljet emlegetnek, melyek Valószínűleg halósági vizsgálatot fognak maguk után vonni.
— Henzlliel) váron képviselőtestülete által a folyó I8S8/9. ianévfól kezdve megválasztott „Ipariskolai felügyelő bizottság" Hoffmann Soma elnöklete alatt f. hé 3-án alakult meg. Alelnökké Oppei Károlyi jegyzővé Bányai Károly, gondnokpénztártiokká Csalhó Alsjos választatott. Iskolalátogatókká kijelöltettek: november! hóra: Butin Rudolf és Lénárd Ernő, — tfecz.-re: ítíyar-msti Lajos éa Nagy látván, f~ jan.-rs: Op-pel Károly és Rieracb Józsefi — feíir.-rö: Russicsks János éa Sándor Elek, Imár.-ra; Scbeiner Henrik és Szabó János. Ji-spr.-ra Veszáz Fér. éa Zitlerbárlh Kálmán biz, tagok-és szoros kötelességükké Jétetelt-as oktatások látogatása, mely tanítóra és tanítványi* egyaránt jól hat. Elhatároztatott, bogy s folyó tanév végén májút hó elején ez iparoa tanulók kézi munkálataiból „mwikakiáttitás' fog rendeztetni, a hogy s kiállítás rendezése elé sksdályok ne< gör-dűlhessenek, azonnal ihegtététtek a szükséges intézkedések. Bizottság belátván, hogy az iparostanulók erkö esi maga viseletére nézve nagyon nemesítő hatással volna,-; aa sz illétőj iparosianulők rendes valláaoklaiásbán részesütnének: ez ügyre s városi- hatóság figyelme felhívatott a megktjreKteieli, hogy a kereaztétry éa izraelita hijoklstó részére évi iissteletdijsi bocsásson sl bízoltság ren-dsfkssésére. Hitoktatásra heti 1— 1 órJ ifi- ! zeisit ki. Az ipsijizkola indítványára még* kerestetett a kir. tanfelügyelőség, hogy egg-közöljön s magas míniszieriimtól egy ély j szabályirendelelelj mely intézkedjék, vájjon | s poígárí. vsgy középiskola^ (IL onzifyál I
sikerrel jrúgzett,' vagy sz ipariskola ÉL' oss- I tálfál jó erodmm)|nve^ végzétl iparos tanulók kótel tsek e jáltalában ipaH»köljM>ii, íl-*j létra ji! I L'loastályl ismételni^ —j Aa ipar- j lak; Uast ati bejemnteiie, hogy a f. iskolai évn az riéséfaitö osztályba fl&, ss jll oasl. 97jj n II déstlif s l|l. oazt. 21, öWesen 120 tauu ló |tréto)lfj Iskolába nem járó ipa-roSjtanu ók afáiMlS, aaek berendelése is (olyan álban vat),
] 4- BusfMg. Voge! Jósáét; mérnök Tiáaa HcITröl a iól ll-én dé|elöti foy, óra- | kos vezeli oltdrljoz fílnu I'Mia kisasszonyt Özr. Blai Jarkaj leányát a | helybeli zsidó imnhásbi n. |
— Neaazell salnéasel. Polgár (íyu-la szinté rsilla a tagnan ^szombaton) tartotta meg beuulsfp sloadákfti a Szarvas vendéglő n igylermében. Szinré került Csiky I Otrgely »Vsaémber« ekimü tragédiája. Er-! rőt valai nini a hét folytán lartoll többi elő I adásokról csak apunk jövő siámákan rete-ráfialunl;. Ma a Tütriil pattant operette szsrü ki Ünö njaonságót adják elő. Ajánljuk a társult tot Közönségük párfoló figyelmébe.
^ Hynien. Mahler Már déli vaauti tiszt f, tó 3|án eljegyezte Heimler Teréz ki}asssor{t Helyben.
) - Lakájt váltoalatátt Dr. (ierö lskását ii királyi (német) utozai Strém (éle hákba telte áj, [
I As; el«a havkaáa f. hó 7-én köázöniő it be hozzánk, nemi kis ijedelmére a Szegény embereknek. Ugy látásik hosszú telet kapunk,la így] bő alkalom nyílik majd s jó szh eknek lelebaráli széreieiuk gyakorlására. Á Idott a ki az ur névében ad.
S I— Jótékony egylet. A keszthelyi jómkqny nőegyletJ melynek élén Slocker Antul ki . járásbiro neje és Hanlytné Szállód Erzsi mint elriijk és alelnök [áll t. hó 4-én kii ypjtá jótékony kezét, felruházván tefőiöl talpig 15 szegény árlvagsjermeket s 25 - 30 e hagyott munkaképtelenné leit-egyéni segélye/itt I, 2- és 3 frl Isi. — Sajnos, hogy
az eg)le
nem részesül oly plártoláaban, mint
uttsl ettkis az Éjjkási tóría^ mintegy 18 as. továbbá orvoaokliyógiSzaiészsk és lóorto-aok jslsntsk meg.fT
TAs. GejebzegjTomsjon f, bó Ű. és 7-Íké köst éjjeliig lámsnoii, mely bárom házat hsmvasstolt sl.
t* OaráaUa legények AT Teleky-uicsában I. hó 4-jén tlffib helybeli psrassi-lagény Verhecs [JoAeí ^ovesmájábsn mulatozván, midőn a korcsMánqs őket s zárórára kötele^aégsterűIcb ingysíniesieite, haragra lobbant itlaa álla potukbán minden olt Isvö bútort dsrabokra tőrdelleti, mire a rendőrségnek sikerült ö kelmésel letartóztatni. — Átadattak a fenyijtdl bírinságnak.
-f- Káaxlk. F. hó í i-én rendőrségünk a főbb ijlczák végén éjjel lest rendezvén, a Petőfi julcza végén (^kugyan muikikozeti két bandukáló jájmadáij, I ik Üldözőbe vétet-. vén, a gyepük Möjzqtt 4- a sűrű sötétben eltűntek. Ugy lémjtia e szrrínt, hogy legtöbb tolvaj a vidékről szivárog városunkig s éppen .azért a nénnórség meglogjs ezentúl —,'i. L ja léli naposban — őrjárat ál kétszerezni, Nagyon helyes-
Irodalom
- Naptárak
A Franklin-Tmiuat' tézet által küldették; be széi
IHH9-lk évre-magyar irodalmi in
rkesztöségünknek
szt nteg< rdemelné. Alig vah a/, egyletnek Ifi havid ijas- (25, 30, 35, 40; kros) és 80 év-dij.is (1 frios) lagja, pedig léhetne kétszer snnyi íi -s mégegyszer annyi jót tehetne, mint mo>ti| De bát miért is van ak as átkos vis*zavoi iás és az az klen verte aprehensio ...
— Lopáa. özv. Sásvári Józsefné AíliHa-uiczai lakosnak í. hó 5-énI éjjel istá-lója falá ' ismeretlen tettesek cseddesen kibontván, mélyen ólt alvó fiának! egy pár csizjnájá ellopták.
— Vllágesságot! — Az újvilág-uieza, mely előbb erkölcsileg nappal is az vo;lt, mód este ugyancsak söíélié lelt, miu-láia bemé a városnak e^eilen lámpáia sitics. — A nappali aötétség eloszlásából — reméljük --az esti világosság |1s ki fog mielőbb ksrfilni.
— flegkerAU jó mádarajr. A lippai rablás (Mteseiböl kettőt már sikerült éber csendőre nknek kézre kerileéi Vssmegye határszéli (i lémet) cieigányok szeniélyébfen, kikre eziitlal tém kevesebb mint 21 beforéses lopás is ri bizonyult, melyekel Adrtánczon és Gumilicz in kó vei lek el. — lígysnjcsak megkerült B ró József körtés-rigyáczi. csavargó kanász, ti löbb Mj már eníüiett — serléslopásnak volt részese. — Továbbá Pintér Rscz Gy irgyl Muraköz hirljédi liba-tolvaja melyekkel formális kereskedést ütött ézéles vidéken. Legélőbb Horvátországból kisérték baka s i lelöleg a börtönbe. — Kovács Má-ri 17 évi s czijíány-leánynál Borhidán pedig a Stajerl an | elkövetett betöréses lopásokból talál ak meg többlété corpus deliclil, koslük kávét! is és egy ériékes araoy me-daillom, JmsWei, midón s slfidói csendőrök megleptés, lej akart nyelni, de az őrsvezető ebben egf röfftoni.torkon-kapáasal megakadályozta. — Végül hurokra került as alsfr lendvai j írásban két veszedelmes, s a azt.-golihárdi bíróság által régebbeo körözöll rablógyitftoa. pjezék mind jcsnpá dologtalan kóborló czigááyok. Ugyan hova jutunk velük ?l I
L • — Ms jreltf f. hó 2-ján tíoc^a Községben náromj. gazdának Összep M)üleiei mintegy 261^ |ri értékig égtek lej. AStár in is —' mint szokottén — vigyázaHanságból J eredeti. [
| — llalálesáaak. Ej hó 8-án reggeli 4 órakor húnyj el Tripammer Gyula ur életének 69Íik boldog házasság 45. jé vében. A boldoguljál, ki 4-én délután 4 ómkor nsgy rétlsvél mellett temettetett ej. nsgy számú család gtászolja. — E hó B.án kísérleteit | Ör|(»k nyugaloméi özv» Pfatek Jánosáé .szül. I Kláusz Borháld, ki folyó bő 6-fln délután 3 őrskor éleiének 58. évében elliunyt. Nyugodjanak I békében.
' — Iá keNallielyl homéd llasll iKjarbau a kővetkező előléptetések történ-leg: í Halassy Aládár őrnsgy slezredesaé, Drr Illés IgnácZ hohvédfOorvós ezredorvos^á, I Fflgh lönsqnagy ssázadosaá, Vsrk hadnagy j lőbsdnagkgyá íépteiieteit elö[ Taijtoaay Sándor lőbspnsgy Keszthelyre rendejielell szá-/adparanpaboknak.
■ - BegUtált lovak. Majjdák József I honvéd ftezai lakosnak mult bélén ellopott lovai Aj IF. jszenigyötgyvárhegj'í lóheres földjén fj hó 6-án legelészvs megtaláltattak. A [ilölv^ok Isbát Itgnagyobb valöszíoOaéggel széntmiklóéísk lelitiek, kik {nem I tudván s lovakon b|rfelsoékso túladni, egyelőre ott MnUlk fijteL '
— I Ifllcslnéti azensle tartsloll f. hó 5 én s its^rHMtk téstérs, Saelyrs es-
a következő, közkedvelt; légben részesülő, csinosan kiállítóit! és nagy gonddal szerkesztett lé$9ik éti naptfra;. Valamennyi a földmivelés*, ipar" és kjere ikedelemügyi magyar kir. miniszlerinmban összeállítón b legújabb adaioklnyómán izerkesztelt országos vásárok kimutaláaával van ellátva. 4-István bácsi návtáia vagyis családi házi
gazdáknak éa fmzdásszőn löknek, helységi ^Ipljárótínak, és földmivelöknek v'aió ki pes 1889-dik évre. Alsjijilá Mij keszli Kőhalmi Klimslsin leményekkel AscIiHibrenr Nyulasy Antal, Horváih XXXIV; évlolyam. Szám ma: L Az erkblcsi viláf gazdasszonyok naplára. naptára. IV. Történéiiék! hazában és a*nagyivi|ᣠéa műipar. VII. Tréfák m — Falusi gazáa ; naptár A magyar gazdák, jkertéi
undorító iss szén bonbosok kss i sl van bárjtvt, a ss áltál a sssr • togek Is mellbejseoknak kelíéttss lett. A omlkstslka siker awnden esetben bistoailvs vsa. Poü* ssn ftgysljeoek s »TUlm* sávrs, mely miil-dss csomagon többeiör ia ínDétlődík. Minden más értéktelen utánzás. Vslódüsg kap-hslo 20 éa 40 kroe csomagokban mtaéea jobb gyégyazsrtárbsnéa lüszsrksrsaksdéebss. Főraktár Austria -Magyaromság részére t gyógyszertár a ,.fekzU sashoz" Kremziar (Mahren.i
A hangeMrgyártés hazánkban oly annyira Előrehaladt, hogy mostanában már cunuránsk egyik íölé&yezö)ét képezi. Ezen iparág nesztora SehuoSa Venczeí József budapesti hangssergyáros, ki pczímM* mai« áltsl magának, európaaserte ismert hírnevet szerzett. Ezen »czi{sbalom« nemesek hazánkban hanem külföldön sőt Aspríkábaa ia á legelőkelőbb termekben találtatik. • zea 1-ső rangú gyár közel 50 mnnkáet loglalkoe-tat. Schunda Venczel Józael ár 0 Felségétör és több kiállásnál számos kitüntetésben részesült, és ás »orany érdemkereszt és s »koronái arány érdemkereszt* tulajé
oknak, népnévé-iparosoknak kalendárium jer István. Szer-lózaef tanár. Köz-' er József, Rázel Zoltán, alb.-IÖl. képpel. Tártai-II. Gazdák éa III. Népnevelök I. István bácsi a an. VI., Művészét i/.eje. Ara 50 kf. i 1889-dik évre. ek, lelkészek és
lanilók számárai TÖbb szakember közremü-
ion Pál. a >gyá-szérl es/.löje. XXV-dik al ellátva Ára naptár 1889-dik
léppel, s a ház-jegyzetekkel ét-— Székely-egylefi évre. Szerkesztő
kődésévél szerkészii] Spor? korlati mezőgazdái évfolyam. SzáU I ábrá
fűzve 80 kr. — iípWtóí — ----r
évre. Szakembere^ iközremükódésével szerkeszti Dr. Nyáry Ferencz tanár. XVI. évfolyam. Tartalma: li'Tsrméssetiudományi.rész. II. Szülőszeli éa bo^áazaiil rész. III. Kertészeti rész. Sok ábMvsI. Ara fűzve 80 kr. — A magyar nfik Házi náptüra 1889. évre. Szerkeszti K. Benkiky Írna. XXI. évfolyam A szövegbe nyojmét sok tartáshoz szükséges! napló látva. Ara fűzve 60 kr. képes naptár az; 1 H89-dik bizoitaág: BocHkor Kárdy, Nagy Gábor, Szász Károly, S/ilákyi Si ndor. VIII. évto-lysm. Számos a szöveg k)zé nyomott kép-. pel. Ara füsve 261 kr- Honvtd'naptár ' az 1889»dik évre. (fcgyuilál katonai naptár.^ A magyar nép {ssáyiáfa. Szerkeszti Aldór Imre. XXII. évfolyam. Képekkel. Ara lüzire - 60 kr, -f Lidétrz naptár 1889. évre. XXVIII. évfolyan}. Számos nsgyoba és s szöveg közé nyomott kisebb képpel Ars füsve 60 kr. h A magydr nép naptára 1889. évre. Képes ka!endárium sokfélé hasznos és mn-láttató olvasmánynval ellátva. Szerkeszti ifi. Tátár Péter XXXIVÍ évfolyam. Ars, fűzve 25 kr. —MUJ könjinek. Ugyancsak á Franklin Társulat Kiadásában Budapesten, ujabban mégjeléntek: öyürky Antal. KisbiiiolfosQk Ifáléjú. mely utmuiatóul szolgál a kisbirtokosoknak: miként boldogulhatunk s mosisai jiyómksztó viszonyok között és mily módon juthatnak jólléthez. Ara füsve 60 kr. — Ssanífaló Albert dr. Kár* tékony rovarok 4 mezt- és\ kert gazdaságban. Praktikus gazdák és néptanítók, fóldmives-és vinczélléríakolák számára. Második javított és bővített kiadás. Ab lüzve 50 kr. Kapható Fischel Fülöp ímnyvkervtkedMben N.-Kanizsán, Kaposvárott Is Csáktornyán.
Közgazdaság.
(Foljékeii) arany éa eaAat.) A brütíni czég fDép<)i jeliem. Produkte« Brünn Perdinsndsgasse 8. sz. állal újonnan feltalált folyékony árany és ezüst mely felelte ^czélszérű mindenkinek s kl képkeretek, üveg, porczárán, ércsj fa stb. tárgyakat megaranyozni, .ezüstözni, (vsgy knsvitsnj kíván. E folyékony arany és! erüst, tartósságra, lényre felülmtilja mind az eddig é féle gyártmány-zott csikkeket, téliét mindenkinek ajánlható. Fent nevezelt cjégj »Depót ebem. Produkte.« Brünn Ferdinaedsgsase szét küldi gyári-mányml(| melyek ára i frj. egy üveg, ecssi és hsassálsfí utasítással égyült.
fsrmánsIassrA ! rlhárlláaa á kdbajgénnek. léksAséysk ée elnyslkljr sodáaask leggyossshban és legbistossbbss s valódi hstósSgilág védett nW^/Ws kagym-bonbomlf áltsl <|rbkd sí p általában otf üdvösnek ismert bsgjf|>anedviisk erős és
. Nyilttér*)
Loeke József ur, nagy-kariízaái mü/és toronyórás, a déli vaspálya társaság pmya órása megkeresésünkre köisségftnknek még 1838-ból való rozzant és vásott toronyóráját igazán mesterileg átalskilotts, a sAtpos jávitásávara reá fordított egy havi .megfigyelés a legpontosabb ídőjeaéat és tartós jójárást biztosította.
El nem ^mulaszthatjuk nevezett óra müve8 urnák ezen lelkiiamerétea a mindamellett oicaó munkájáért elismeréaOnkst e helyen szívesen köztudomásra hozni, ajöi s községeknek s főtisztelendő plébános olyiknak ez irányból igén melegen ajánlani.
Kelt Alsó Vidoveozen J888. novk, 1.
Közsfyi elöljáróság I 271 1—1 sra fdlrabeli plébános, r
RfieNU-szé.
Nagy-Kanizsáról való távozásom alkalmával részint az átköltözködéssel járó fáradalmak, réssínt gyengélkedő -éjlspotom mistt t. ismerőseimtől személyesen búcsút nem vehettem. Midőn ezt e hélyen tsnnéte, kérem t ismerőseimet, ihogy engem tbvább i is tartssnak meg szíves emlékükben.
Bécs, 1888. novemberiem. 272 l-l özv, Kaiaer Jnlla.
Szétküldés
Arany
V
és, Ezüst
aiadsski aaoaaal ksrstot Ot. ftael %get, poreafUán s
nelylyalj i
líaüoa goadolkató tárgyát araayokáat. aégaatstSaWl éa W-jlvithaA FílÖmmlhtttlan fénybaa,
tiazitaaág m tartóazághas, Ára ftnjgtaltíktí aéMltal fl frt; «S ttreg 5 frt; |S! &tii *J frt. Szitkaid ts aUaVitai. MtgnadiM czitazeáöök.' I 2SI 6—10 Depot ohesésehsr Prodoots Brünn, FadiUsdgasN Vr. S.
•I Az e rovatban k&zlöttokőrt ata vállal nu gára feleluségot a saark.
Felelős ssarksflsUU
V a u « A h a t otí
■ : J|> ■mii L
Vasúti menetreni
1888; junkt i\mőÍ '
Kkiiiim •Buda* QMt Ind.
BodapMt-Ka-ttlsla Krk.!
K«aba>->r« litliaf Ind
Pra««rUi KáJ alva K-k
gyora róaat tmíHií. To£pn,i f«aa*l | mai j d. a. ■. ál 6 A.n p. | 7 4. 80 p t 6. - il é.
vteit) vnn»i:r»gy. »onit
dilntAn
íjJL*!±|iÍÍJLfc
mmb. veaalf
d. o. to. 41 p, | jj
KBal**Jt»H«cib.
Ind
Séra-Kaahaa Erk
Saukuat-Saraa lodj
gyora vonat N«ffll
s á n p.
ímb. louit n,n. toaát
I Jnittal]
gy. y, aaaakTaaal ll| é. T. i a 40 p.
tjr. r. ma. *aat> Mt» l^ggW /
ti. i» 6 * is p,
116 IS pl | ó 66 y.l S-IS
d, a Mto jljá II d. SS p.
I a
imtn. «r>uat mm voaMj**. H
i d. u. I mu r,i ,ME*t i
j l éra 44 p.lltj d- H'p,| 1»' ' ^
HMB fOlttt 11*. 16 p.
iWgMj S4S '
Barca-Katihiü fcrk,
pnn. vonat! jll 6. 10 p,|
la.
u
H1KDETÉUSK
1
Rágt kin* nHél
Sxt-Jalll |
a atMiS^HtambiiMl Clywnftr ia MaataM ball* ayigjfWáiáia. ■ÉMlfkkiH
hé alyaaakaaá k ÜHi H mÉ
__Igyéomwk sSwt álkttak mn
lüoawiaíst aaivd*b«fi«. ÍS#I aík Sl>likai | aleéia Sne asM Ml aiMSSi^ MÉM ■a gJtoswwnikbM i Inc H. ár autt í
frt sob, 4linktár Tn Mm* (jfommm
Sadam (bf Bássft ftMk«tflrvt«>i
Sialaa Wváa la €Mal aánáá yiua téma íj