Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
23.51 MB
2022-11-15 10:31:09
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
297
493
Rövid leírás | Teljes leírás (574.68 KB)

Zalai Közlöny 1874. 062-070. szám augusztus

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat, úgy a „zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet” s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
13. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

>''AG1 -KA3IZSA, 1874. augusztus 2-án

Tizenharmadik évfolyam;
P Elé*z«téa» tr:
. *rr* . • á fr-
i errt - - • • * ''
'' -egreü •''TT* • -
jS^TV JO icr.
Hirdetése^
: 6 hasábos petittorban 7, másodszor « • m.nden további flórért 6 *r
XYILTTÉRBKV toronkint 10 «rért
•.étnek fel
Kincstári illeték minden je^e* hirdetést k«lö
A 30 kr. üzetendo
g—- "- ~
''iilcüí közlemények I txerketxtőbex, —
anyagi resxét Ulet6 közlemények pedig a kúkdóhos bérmentve tn-tésendök:
5A8Y-KAKIZ8A
WlasslMká*.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
előbb:
-SOMŰG
özlOiv
5za nem B ík. & -—^-BXT)^.
Nagy-Kanizsa város
Hft^*7- ________
helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", anagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank''-, a .nagy-kanizsai takarékpénztár" iogy4 gőzhajózási részvénytársulat, ugy a „zala-egerszegi torna-tüzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
, '' , _ — , — _ 1 M I N • I " . -
-------»---. . _, . .
a , Zala-Somogy'' gőzhajozasi reszvenytarsulat
Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap
A vasmegyei régészeti egylet
tevékeny működése Zalamegyét is közelebb-ről érdekelvén, kötelességünket teljesítjük, midőn a járadhatlan buzgalrnn titkár Lipp Vilmos lanár urnák jelentését egész terjedelmében közöljük: (Vége.)
Yasuicgye nyugati szélén Szent-Gott-hard tájékán szintén a volt római élet többféle jelenségei mutatkoztak. így Felső-Hakson egy szép római követ ástak ki, melyet a gyanafalvi község régiségtáruuk-nak''ajándékozott. De hogy e szép, haza-Has tettre elhatározta magát, az nagy részben Kéthelyi Sándor, a szent-gotthárdi járás erélyes szolgabirájának, tagtársunknak érdeme, ki a gráczi muzeum ügynökeinek fáradozásait meghiúsította, kik e kőért már jókora összeget ígértek. Gyana-falvárói északra Királyfalván pedig több sírhalmot bontottak szét, meljek római tárgyakat és érmeket tartalmaztak. E tárgyak a királyfalvi plébános ur szívességéből szintén régiségtárunkba kebeleztetek, sót alapos reményünk van, hogy még ez év folytán a hely színén, ott megyei orvos útmutatása mellett, ki azon vidékről 0frV egész adathalmazt szíveskedett a választmány nyal közölni, nagyobb ménü kutatásokat fogunk eszközölhetni.
Megemlítendő még az is, hogy tavai tett ígéretünk szerint a helyi viszonyainkra vonatkozó fólirattárt összeállítottuk, és tisztelt tagtársaink számára a jelen évi jelentésben kinyomattuk, üsak azt sajnáljuk. hogy e tekintetben sem adhattunk már egészet, mert igeu sok fólirat vagy nyomtalanul eltűnt, vagy más czélukra használtatott. Így magunk tuduuk három
a mult évtizedben Szombathelyen kiásott föliratos követ, melynek egyikét ismét egy ház alapfalába rakták, a másik kettó pedig egy, Szombathely tőszomszédságában levó vasúti hid oszlopának vizalatti részébe került anélkül, hogy csak leíratott volna is.
Habár római gyűjteményeink mindegyik ága igen szép példányokkal gazdagodott, mégis e téren legnevezetesebbnek mondható az éremgyüjtemény gyarapodása azon két, helyben talált nagyobb részlet beolvasztása által, miket vétel .utján szereztünk meg. Ezekben igen sok ritka s értékes római ezüst s nagy bronz foglaltatott, melyek az eddig tátongó hézagokat az imperátorok sorában sok helyütt kitöltötték. Érem gyűjteményünk körül csak néhány mozzanatot akarunk kiemelni. Az Octavianus rokonságából származott császárok, továbbá a Flaviusok, Traján, líádrián és az Antoninok tulnyomólag nagy bronzokbau vannak képviselve a sa-vanai talajban ; Septimus Severus valamint közeli s távoli ivadéka majdnem kizárólagosan ezüstérmeken fordul itt elő. A későbbi császárok közül, mind szépségre, mind változatosságra nézve a Probusfélök kiválók. Carus és családja sem szerepel megvetendő módon gyűjteményünkben ; a Diocietianussal kezdődő" ízléstelen érmek évenkint ujabb s ujabb fajokat szolgáltatnak; kivételt képeznek ebből Severus Caesar érmei, melyek épen csak a közelmúlt időben merültek fel többszörösen ; a constantini korból pedig leginkább a Del-matius, Hannabaliauus, Magueutius és Yet-raniotélék érdekesek.
Valóban csodálatos s majdnem meg-fejthetlen, mennyi s hányféle pénz maradt a rómaiak után nemcsak itt, de mindenütt,
ahol hajdanta laktak. Mert ha számba veszszük is azon kegyeletes szokást, hogy holtjaik mellé mindig emlékképen néhány érmet raktak le, ez a sírokon kívül elszórva létező tömérdek éremről még nem ad fölvilágosítást Legfolebb csak azon egy körülmény képes némileg e homályt földeríteni, hogy minden római császár uj érmeket veretett, és elődeit a forgalomból kitiltotta. A forgalmon kívül helyezett pénzek beváltásának azonban nagyon hiányosan kellett megtörténnie, ami a császárok és ellencsászárok sokszori változása miatt nagyon is valószínű, 8 így sok hasznavehetlen érem maradhatott meg mindenütt. Szombathelyen s vidékén már közel két század óta ezerre menő különféle római érmet ástak ki; — volt idő, midón pusztán ennek keresése miatt túrták mindenfelé a földet, s pedig sikerrel, sót mi több, haszonnal is; mert külföldi ügynökökben sohasem volt hiány, kik a leleteket összevásárolták; s még most is mondhatni, hogy majdnem minden ásónyom egy — egy darabot dob foldszinre. A ta-vali leltározás szerint római gyűjteményünkben 125 név szerepeit 808 külön fajú pénzzel. — az idén a már megvolt, de időhiány miatt meg nem határozott készlet föl-haszuáltatván, az uj szerzemény is besoroz-tatván éremgyüjteményünk 151 nemetszámlál 1110 fajjal. Fém szerint van G arany, 400 ezüst, 846 bronz, tehát összesen 1252 kiállított római érem.
A közép s újkori érem s fémergyüjte-inény 391 darabbal szaporodott, melyek között sok érdekes s ritka példány van. Bátrak vagyunk az egész egylet nevében Dr. Szukics Nándor orvostudor urnák s tagtársunknak Kanizsán e helyütt nyilvánosan kö-
TÁRCZA.
llegyek köpött.
— Hiraun —
Mapan tetökfin, a füliiök felett. Hol a sas fészket rak biztos helyen, — Mereng a szem, « a tágasli láthatár : Kgy esi lapsátor csendes esteken —
S a szép nap kelte, a bájos korány, Itiborral festi a zordon tetGt ; — Setét mélységek sztik ösvényein, Bnmulva látjuk a virág mezít.
A hegy pataknak zúgó habjai, Mormogva szórnak kristály cseppeket, — S őrfilt rohammal, vad sziklák között, Dörögve hajinak súlyos köveket. —
Le haladva a lujton, l&asudan Kanyargnak ismét lenn a völgyeken, — S csak & morajló cahatag zaja Kelt tompa zajt, a néma téreken. —
A -ztik ösvényen a pásztor fiu. Bátran halad föl kisded nyáj után ; — 8 az alpi rózsa rongyos öltönyén Uiszet paláatnál néki több talán. —
A nagy tuloknak rsengstyíla nyakán, E szép \irágból, függ a koszorú, — 8 a pásztor ifjú oly elégedett, Mosolygó arczán nincs soha horu —
.... Ha dalra nyílnak hangos ajkai, Viszhangot keltnek, a szikla faUk, — S a rengetegnek bu* vadonjain . A vig dalok, csak halkan hangzanak. —
KÖVVKI BKLA.
A fekele lovag.
^Kredeti beszély.) Irta
Aémeth Elek.
(Folytatás.)
Kz alatt Albazur a gonoszok felfodozésé-re mindent megtett, de ezek érezhették a gonosz illatút, — jól ellábaltak.
Magaviselete a királynak nem változott; mindig szeretetteljes és nyájas volt. O szerette leányát. Érte boldogságát is feláldozta legszebb és régen megérlelt terveit *, habár eleinte nem , is volt ment szive a viszáa és kellemetlen érzetektől, de midőn a végzetes gyürü kezébe került egészen leánya boldogitásán fáradozott.
Leóna lassankint fólüdült s ha néha arczán a fájdalom vonaglott is, de vidámsága rövid idő múlva visszatért.
Nem is csoda, ha búslakodott, mert még most is félté kedvesének, kit ezen esemény után még forróbban még lángolóbban szeretett, életét.
VIII.
Elérkezett a pillanat,mely ben az orvosok megengedék Leónának a lovaghoz jövetelt. A fekete lovag halványan últ lefüggönyözött ablaka mellett, midőn fölnyílván az ajtó Leóna és Albazur léptek be. Mind Leóna mind a lovag egész lényén a boldogság és öröm hajnala csillámlott,
— Miy boldog vagyok én, minden sze-renesétlenbégem közepette. A halál küszöbén álltam előbb s most a boldogság mennyországa nyilik. Fölséges ur! előszjr bocsánatodat kérem, azon vakmerőségemért, hogy legszebb kincsed birtokáért vágytam . ..
szönetet szavazni, ki maga is szaktudós ér-mész levén, ebbeli jó szolgálatát nemcsak bog}- fölajánlotta az egyleti választmánynak, hanem már ténylegesen az egyleti munkalatokban, — az érmek meghatározása körül — közre is működött. Ezen gyűjteményünk ma 1459 darabból áll, u. m. arany 10, ezüst 1004, bronz é3 egyéb érczből 445. Az érmek meghatározása" és érmek osztályozása most már egészen befejeztetett. s csak rendszeres fölállításuk van hátra, a mi ez év folytán szintén még megtörténik.
Többi gyűjteményeink is összesen 200 tárgygyal gyarapodtak. Kiválóan érdekes két emlék, melyek a török világ után maradtak megyénkben. Az egyik egy selyemhimzésü kendő, mely eddigelé a ke-menes-szent-mártoni templom birtoka volt s a melynek négyszög szegélye, valamint a középpontot keritő kisebb hos*zukfcs négy szeg hímzett török föliratot mutat. E tárgyat a szombathelyi megyés püspök Szabó Imre ur, egyletünk tisztelt elnöke'' értékes viszontajándék utján szerezte meg s adományozta régiségtárunknak. A másik egy török föliratú márványtábla, mely egy ismeretlen áldozatkészsége folytán jutott birtokunkba. Fölemlítendő még a 107-ik honvédzászlóalj zászlaja 1848-ból, melyet Frideczky György plébános ur. a tulajdon jog fentartása mellett, régiségtárunknak engedett át.
Attól tartunk, hogy nagyon is hosz-szadalmasak lennénk, ha régiségtárunk ez idei gyarapítóit uévszerint mind elószo-rolni akarnók. Fogadják az ünnepélyes alkalommal öszszesen és egyenkint * az egylet őszinte köszönetét és azon megnyugtató biztatást, hogy nagylelkű adomá-
Hallgass jő lovag, mindent tudok, leányom boldogsága előttem legszentebb.
Igen jó vagy királyom, de te nem is tudod, kilétemet, hátha csak kalandor, szerencse fia vagyok.
Tudom, a fekete lovag hiréből nemességedet ; — jó szivedet ismerem Arbúztól, vitézségedet láttam. 6 ennél nagyobb bizonyság ez! orvosától átadott gyűrűt mutatá fel.
Ah tölvagyok fedezve--most vagy
boldog, vagy boldogtalan leszek.
E koron ás gyűrű a tied ? Igen.
Lovag te fejedelmi házból származol, úgy hiszem boldogságtok elé kevés akadály gördül.
Leónám, életem legdrágább kincse! óh mily boldog vagyok !
A boldogság kölcsönös derék lovagom; felelt Leóna.
De fájdalom, midőn boldog vagyok, a rettegés mégis ürmöt kever örömeim közé. Sorsomat azonban békével tüxöm : mert tudom, hogy szerelmedet semmi sem fogja tőlem elrabolni.
Minden bánatodat és rettegésedet mi lefogjuk csillapítani mondá Aibazur.
Megfogjátok tudni, de előbb életemet előttetek felfödözöm.
ÉnSzaladiu aegyptomi kalifa fia vagyok, ki mont tudjátok, a Fátimiták trónját meg-döntvén, uralmát Syria és Palesztinára is kiter-jeszté.
E miatt összeütközésbe jött oly népekkel, melyek a földre boldogságot, áldást és isteni tanokat hintenek.Ezek részint Palesztinában laknak részint idegenek b Palesztinát a szeld-csukok keséből kivették árért, mert ezek meg-
szentségteleniték azon helyeket, melyeket Krisztus Jézus az Isten fia részint születése,részint tartózkodása és látogatásával megszentelt.
Isten fia? mondá Albazur, hiszen Istennek nincs fia .. .
A te ősi vallásod szerint nincs Albazur. De ezek vallása szerint van, ki lejött, hogy a bün tengerében fetrengő emberiséget megváltsa és fölvigye a mennyország dicsőségébe.
Hogyan váltotta meg — — hol van a mennyország, kérdé Leóna a legnagyobb figyelemmel.
Megváltotta szerelmesem, halála ő
oly jó volt, hogy meghalt a csúfos keresztfán érettünk és igy eltörülte az emberek iszonyú vétkeit, a kiengesztelte az Atya Istent, ki most fiaivá fogadott bennünket.
Ej lovag, ha ő meghalt, nem vihet ő föl senkit a menyországba, szólt Albazur, mert a ki meghal, az többé nem élhét.
Ember nem dicső király, de Isten élhet megmutatá ezt Krisztus Jézus, ki három nap múlva föltámadott.
Krisztus Isten — — hogyan tudjátok? okoskodék Albazur.
Tudjuk mert bebizonyitá élete csodatételei és föl támadásával.
Csodákat tett, miket ?
A vakokat, sántákat, és más betegeket, egy szavával meggyógyitá, a halottakat töltá-masztá. —
Óh ez valóban hatalmas lény lehetett mondá Leóna, te szereted őt ?
Hái akkor engem nem szeretsz, mert kettőt szeretni nem lehet ? ^^
Kedves Ltónám, téged szeretlek éa tisztellek, mint ember tud szeretni, de ez más im<
nyaikat oly helyre tettékjle, hol azok legjobban felelhetnek meg rendeltetésöknek.
Méltóztassék az igen tisztelt közgyűlésnek egyúttal tudomásul venni, hogy a vasmegyei régiségtár összes kiállított tárgyai 4564 számol tesznek ki. Mindenesetre oly eredménye ez az egylet két éri működésnek, a melyre mindig megelégedéssel tekinthetünk, s a melyről Trefort Ágoston, m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ó nagyméltósága ie, midón 1873, oktober havában régiségtárunkat meglátogatta, egész elismeréssel nyilatkozott.
T.''1 közgyűlés! Az igazgatói választmány a mult évi jelentésünkben részlete sebben fejtegetett tudományos feladatával csak ugy boldogulhat sikeresen, ha a működése területén elszórva létező régészeti és történelmi emlékek körül hataro/.attan tájékozhatja magát, ha azokról általános átdézettel bir. Ezen meggyőződéstől áthai va, a választmány egy oly intézkedést rendelt el, mely ha egyrészt egyletünk sok tagjának közreműködését veszi is igénybe, másrészt az ohajtott siker minden elófoltételeit foglalja magában, ha ugyan a tisztelt lag-társak, mint bizton reméljük, a bennök, illetőleg ügybuzgalmukba helyesett bizalmunkat jóakarattal fogadják, s annak a lehetőségig eleget teendnek. Értjük a most szétküldés alatt levórovatos ivek betöltését. Kéljük a tisztelt tagtárs urakat, kikhez iveket küldünk vagy küldöttünk, hogy azon ügy érdekében, melynek előmozdítására az egyletbe léptek, szellemi támogatás és közremunkálásukat a választmánytól ne tagadják meg.
Hátra van még, hogy egyletünk belál-lapotjának előterjesztésével befejezzük jelentésünket.
Miudenekelótt örvendetes tényként hozhatjuk fel azt, hogy a magas kormány is tudomást vesz egyletünkről, amennyiben a m. k. vallás-és közoktatásügyi ministe-rium minden a régészetet érdeklő rendeleteit közvetlenül az egylet igazgató választmányához intézi. A mi pedig a testület belállapotát illeti jelenthetjük, hogy az ma 2 tiszteletbeli, 29 alapitó, és 503 pártoló-rendes tagot számlái: elhunyt pedig a mult egyleti év folyama alatt 11 tag ezek között 2 alapitó. Hogy a tagtársak létszámának tetemesebb szaporodása iránti táplált reményünk a mult évben csak igen csekély mérvben teljesedett, azt a csapásokkal telt idöviszonyoknak kell, hogy tulajdonítsuk. Hanem annál szomorúbb az, hogy megtevő tagtársaink közül néhány, de csakis néhány, a mult évi 1 frtnyi tagdijilletéket megtagadta. A választmány elrendelte, hogy ezek még egyszer udvariasan szóliLtassaiiak
ratet, mint a mélylyel Istent az ég b föld urát szeretem, imádom. — /
— Hogy van az, hogy te azon népek Intenél és Krisztusát szereted éa imádod. Atyád a dicső Ssaladin, kinek hírét jól inuierem a dolgom is volt fájdalom vele, az meg ellenók háborúskodik.
Mert mát vallása, ő hitetlen, batalouivágyó fe ne n akarja megismerni ezen isteni vallás fönségót.
Pedig beszéded felőle nekem tetszik.
• . Oh király és dicső királyi hölgy, ha szeretitek hallani, én bivok hozzátok egy jámbor férnut, ki a pasztában lakik, s ki ezerszer többet és szebbet tud beszélni mint én. —
Igen jó lesz lovag, de folytasd élettörténetedet.
Atyám fájdalom ezen jó népeket,.mive! kevesen voltak Tiberiásnál levcré * országukat sdlvevé. De én megismerkedem keresztéuy fér-^ftakkal, különösen egy jámbor szentéletü emberrel, ki engem oktatott s meg is keresztelt.
E* volt élelem legboldogabb korszaka.
Atyám mellett és más népek ellen hada kozta in s itt a bajvivásban kitüntetéseket nyer tem. De most nem maradhattam otthon, mi-dón atyám hitsorsosaim ellen visel hadat, nem húzhattam ki kardomat olyan eszme ellen, melyért minden pillsnatban megtudnék halni. Azért indultam kalandozni, tájuk és országokat ismerni. így jutottam ezen vidékre, s nem messze a tenger partjától, egy jámbor ke resxtény embernél voltam s vagyok szállva. Itt tudtam meg a harczjátékot. Ezen láttalak, hölgyek legssebbike először, noha szépséged kirét már régen haliám említeni.
fel a 3 évre nevök aláirásával elvállalt
kötelezettségök teljesítésére, föntartván magának ismételt megtagadás esetében a további intézkedést.
Végre bátorkodunk t. tagtársainkat összesen és egyenkint fölhívni, hogy minél több ügybarátot gyűjtsenek zászlónk alá. Mert az egyletnek, ha feladatának megfelelni akar, miBdenféle irányban tetemes költségei vannak, miket csakis egyedül az évi tagdijakból fedez. Kívánatos volna azon kedvező helyzet, hogy eme jövedelem forrásunk kissé bővebben szolgáltassa a szükséges pénzerőt, meri akkor az egylet mindjárt többet is eredményezhetne.
Záradékul az igazgató választmány kijelenti a közgyűlésnek, hogy, miután az egylet életképességét és ezen különleges tudomány ága valóban üdvös voltát már eddigi eredményevei is bebizonyitoíta, mint eddig, ugy ezentúl is mindent el fog követni, hogy hatáskörében a régészet ügyét tehetsége szerint előmozdítsa, s ezáltal az egyletet képesítse arra, hogy magasztos czéljának mindinkább jobban megfelelhessen.
Xagy-k&iiizsa, jul. 30.1874.
Több oldalról lehet hallani azon örvendetes nyilatkozatot, miszerint a helybeli polgári tilanoda vizsgái altaíabau meglepő eredmenyt mutálták tel úgyannyira, hogy legelfogultabb ellensége sem tagadhatná meg tőlük a sokszoros elismerés méltó corollariu-mát. Ami pedig részletezését illeti, a ma-gyarnyelvtannál például meglátszott a tanulók feleletein, miszeriut ismeretük nem felületes kapkodas, hanem a legalnposabü oktatás eredménye. — Míg az eltó osztálybeliek értelmesen deíiuiáltaK. az egyes beszédreszeket, » szóllak azok aikalmazasaról, addig a második osztály aszóképzés terjedelmes szabályain mutatta be ügyességet; s véleményünk szerint ez volt a nevezett tantárgy legkiemelkedettebb vizsgái resze, habár a harmadik osztály mondattanával szintén remekelt. Szóvá! kitűnt, hogy előadójuk az ujabb didacticai elveket nem csak magáévá tette, de másoknál is képes sikerrel értékesiteni. —
A termény rajznai jól esett tapasztalnunk, hogy a tanmód kizarólag szemléltetésen alapult. A tanuló nem recitalia a látatlan tárgyak gépies. fárasztó s minden érdeknélküli leírásai, hanem az eléjök allitotttermészetes példányokról olvasák le—ugyszólva — correct feleleteiket. — Ugyanezt mondhatjuk a természettanról is.
Földrajz, történelem. Ez utóbbiról tevés megjegyezni valónk van. Betanulták folyékonyan az évszámokat, esemenyeket, kiemelve nevezetesebb szereplőit; lelkesült előadasaikou elégge meglátszott, hogy e tantárgy iskolájukban főleg a honszeretet ébresztésére volt felhasználva.
Földrajzi vizsgájuknál bárkinek is azonnal szemébe tűnhetett azon táblára festett vak
A pusztákon többszőr bolyongók, s ide is eljöttem hogy téged lássalak, a többit tudjátok. Mig egy gazielkü, orgyilkos ezen meréuyt nem követe el, a szcrencsetlen nem mert velem kiszállni lovagi tusára, mert a harezjátékon szintcu megjárta velem.
Ah mit mondasz lovag, Talma volt a gyilkos
Igen ő volt.
Látod atyám, mily rósz lelkű, ő téged is elámított midőn itt volt.
Albazur arczán pír ömlött ej, s nem szólt, de iátszott, hogy igen boszankodik.
Meg fogod bőszülni te is — mondá Leóna.
En nem,azt mondja Jézus Krisztus : bocsás satok meg ellenségeiteknek, és szeressétek őkei. —
Óh mily jó ezen Istennek fia, az öreg ember ha eljő,mily figyelmesen fogom hallgatni.
Adja ehhez kegyelmét a mindenható.
— A rettegés p^dig, mely engem gyötör, az,hogy más vallású vagyok,másodszor te dicső király te ellensége vagy atyámnak s igy nekem is.
Krisztusod szerint, én megbocsátok atyádnak és téged szeretni foglak. —
Mily nagylelkű vagy Albazur áídjon meg ezért Istenem, kit ha megismersz, bizonyára fogsz szeretni és imádni.
Legyetek boldogok gyermekeim, ez a legnagyobb áldás, mi osztály részemül juthat.
Van e jobb alya az enyémnél — mondá Leóra atyja kezét csókolgatva.
Lovag elmondád életed rövid vázlatát, de mvedet ki hagy ád.
mappa, minő a bécsi világtárlatból is minden szakértő által mint legczélazerübb földrajzi taneszköz lett jelezve; s ha valaki azt hitte, hogy a tanulók ez üres vázlatnak csak főbb pontjait fogják kitölteni, nagyon csalódott, tnert kitölték azt legkisebb részleteiben, nem késedel mezve, biztosan s oly ritka tájékozottsággal, minőt csak buzgó szorgalmi,tapintatos és szakmüveit kezelés eredményeibe!.
A városok fekvését nem csupán kijelelték, de egyszersmind elsorolták azok atatiotikai hozzátartozóit is. Lerajzolták helyeikra a szi geteket, folyókat, tavakat, hegyeket: nevezetesebb magaslataik kitüntetésével ; felismerték az öblöket, rámutattak a szorosokra,. Tanulták a földrajzot nem beirt mappáról olvasni, de stratégiai és kereskedelmi szempontból is; ha tárolták az egyes tartományokat, a vasul haló zatok s csatornáknak nevet és alakot adlak ; kimutatták a különféle kereskedelmi közlekedés irányait.
így folytak vizsgáik minden tantárgyon keresztül.*) írás és rajzpéldányaik oly mintaszerűen sikerültek, hogy mindenkit méltán csodálkozásba ragadótt.
(Jsszehangzó dalaik pedig hazafias örömre emelék keblünket azon édes remény felett: ha békésen fejlődhetik, haladhat e nemzet az ujjá született tanügy terén, nemsokára elérendi azon magasztos időpontot,melyet hazánknak a„legna-gvobb" magyar jövendölt. Ennyit azon általános nyilatkozat igazoiasára, melylyel soraimat bevezettem ; önzetlenül, minden utógondolat nélkül.
HAJGATÓ SÁNDOR.
•) Toroász&tukról nem mólok, mert nem érdemes. H.
Toplicza (Varasd mellett)., jul. 25.
1874.
A fentirt nevet viseli egy tán a hires Terepénél is szebb völgyölét óriási hegycsúcsok lábánál elzáró ama kies horvátországi fürdőhely; melynek gyógyforrása, mint Isten aldasa a szenvedő emberiségre tán csak azért nem szállhat egész nagyságában, mert — ugy látszik — nem használjak fel és igy nem érdemlik meg azt — magok az emberek.
Varasd — Toplicza főleg ama nagyszerű hatásnál fogva, mely vastartalmú kénköves vizének azon isteni erőt kölcsönzi, mit orvosi tudomáuy megadni képtelen — es erdei s hegyvidékének éltető üde levegőjére való tekintettel Európának bármely gyógyfürdőjével kiállja a versenyt, — s mégis mint elrejtett kincs itt a rengeteg ölében — szerény ibolyaként húzta meg magát, s mig hazánk egyik vagy másik fürdőjébe miut Mekkába és Medinába sietnek annyian minden év nyarán, addig Várasd — Topliczából sokan elmaradnak még azok közül is, kik egyedül itt találhatnak fel enyhet fájdalmaiknak. S váljon ezt mi okozza? Semmi más mint az, hogy mar a fürdőket is ugy árulják szerieszét, mint a tüzős zsidógyerek, sípjával a bécsi piros keszkenőt, s hogy az „En Rix Vilma* fele hirdetések humbugjai mellett maholnap a valódi értéket észre sem veheti az emberiség, a valótlannak és hamisnak kápráztató ködfátvolképei, silány foszlányai és rongyai alatt. — Varasd — Topliczáról nem olvasunk lapjainkban rőfnyi hirdetéseket, de
Ah ! igaz, eredeti nevem Abderrám de jobb szeretem, ha keresztségben kapott nevemen szóiitatok, ez pedig János.
Most fiam én távozom, mert dolgaim vannak, s a te ügyedben még nem jártunk el kellően, legalább az egy orgyilkosnál többet nem tudunk.
Albazur eltávozott, Leóna maradt.
Érzelmei és szerelme, mely atyja jelenléte által némileg gátoltatott, most túláradván ömlött szeretett Jánosára.
Oh Jánosom mennyi kínos órát éltem át szenvedésed alatt, csaknem szivem szakadt meg.
Mily angyal vagy Leónám . .. s ezzel hálatelten fogá meg ennek kezét.
Angyal ?--mi az kérlek ?
Angyal édesem az égben van, ezek ártatlan tiszta lelkek, kik bűn nélkül haltak meg, ezek szüntelen Isten körében vannak,őt imádják b neki szolgálnak és az embereket őrizik ; de van minden embernek földi angyala is mini nekem vagy te Leónám.
Mégsem őrizett meg angyalod utadon monda szomorúan Leóna.
Nem, mert Isten ezt igy határozta, hogy annál boldogabbak legyünk. Lásd csak Isten
ujját:
Ha én meg nem sebesülök, ki tudja, mikor juthatok nyíltan atyád udvarába, én ki ellenségének fia vágyok és keresztény. De szenvedésemben megszánt, Isten meglágyitá szivét 8 nekem megbocsátott s téged is mint legfőbb boldogságomat átadott.
Mily Öröm lenne ha szeket tudnám.
mert mégis van elég, ki az igari aranyat megtudja különböztetni a taln itól és hangzatos annonezok nélkül is felkeresi azt a mi jó, — végre, mert a jó bornak nem kell czégér: igen számosan élvezik e fürdőnek gyógyitó hatását szakadatlanul, messze vidékről, bel- és külföldiek.
Varasdtól délkeletnek tartva, többnyire regényes magaslatokon fel és alá vezető, s jól cultivált szőlők árnyas pihenők, itt-ott gyö nyörü villáktól övedzett hogyi utak között ereszkedik le az utas egy meredek völgybe, s midón még észr- sem vette, hirtelen látja, hogy kocsisa Toplicza nagyszerű conforttal berendezett, épen a hegy tövében épült vendéglőjének kapuja alá hajtott.
Emiitett hotelból, mely egy páratlan szépségű yt) öl hosszú corridor által a fürdőépülettel légmentes összeköttetésben áll, b a beteget minden meghűlés ellen bármely időszakban raegóva közvetlen a fürdőkádba vezeti — - egy ízletes Eszlanadera lép ki a vendég, melyen Grünbaum jól rendezett zenekara Nagy-Kanizsáról, esti G —b-ig válogatott horvát, magyar s német darabokkal mulattatja az ott körül sétáló elegáns publicnmot. .
A város hegyre épült köves utczáiban itt ott emeletes házak, s városi csínnal kiállított boltok láthatók. A sétányról alig néhány lépést haladva, a kutforrást körülövedző nagyszerű park helyiségbe érünk, melynek egy ré sze a hegyen és oldalán, alsó része pedig az egyenesen,közvetlen a kut közelében pompázik.
A parkban a természet nagyszerűsége gond és müizléssel párosulva egy a legszebb képet nyújtja az e nemben készülteknek 8 Füred és Rohitsch párkjaitehez képest szűkek, sötétek, egyszerűk és kisszerűbbek.
A figyelem, gond és pontosság, mely a zágrábi főtisztelendő kápialan, mint a fürdő birtokosa részéről itt általánosan, s mindenben feltűnik, alig található fel egy fürdőben is. Már magában azon ritka kedvezmény, hogy a vendégfogadót s illetve a fentebb emiitettem bérházat, a czimzett urodalom nem bérlők által, hanem maga közvetlen kezeli, s azt minden lehető kényelemmel ettáblirozva a vendégeket saját felügyelete alatt látja el a szükségesekkel, mi több: hogy a főutezában épült saját díszes várkastélyában is kapható szállások,és ugyanottani fürdők berendezésével ama kényelmet elősegíti csakis a vendégek iránti különös figyelmét tünteti tel, s valóban emli-tésre méltó.
Eredete a fürdőnek a legrégibb idők homályai között vesz el. Bizonyos az, hogy már a rómaiak is használták gyógyulásukra, me lyet ama számtalan latin feliratú szobormű * márványlap, — mely itt minden lépten, nyo mon látható — tanusit. 1100-ik év körül már jelenlegi birtokosa a zágrábi főtisztelendő káp talan uralta e helyet, mely ama korból mini „praedium Toplika* fordul elő, s melyet a czimzett káptalannak Simon bán Elek ne vü fiának lelki üdvösségért szolgált egy miséért adományozott. Ezen időtől 1830-ig több ízben háborítva lett a káptalan Toplicza békés bírásában, ekkor azonban III ik Béla király által Dyonisius bán köz benjárására abban megerósitve lesz, s azóta szakadatlan birtokosa e fürdőhelynek.
A 45—46 foknyi, meleg forrás hűtőben mérsékeltetik, s onnét vezettetik a fürdőbe, s 34 óránkónt 70—74,000 akó kénkö-
Atyád engedelmével mindezt megtudhatjátok.
A kétjegyes sokáig együtt maradtfde tar salgásuk ezután szerelmükről folyt,tehát jónak látjuk őket nem zavarni 8 figyelmünket e
helyről máshová fordítani.
« *
* *
Talma a borzadály színhelyéről vigan távozott el, mert halálos ellenségétől és gonosz-tette tanujától vélt megszabadulni. Haza érvén folytatta kicsapongó életmódját, mintha semmi sem történt volna.
Pár hót múlva ez esemény után, épen összegyűlt barátaival akart mulatni, midőu egy poros lovag jelenteié be magát nála.
Jöjjön mondá Talma.
A lovag belépett, egész kinézése a hosszas lovaglásra mutatott, tetőtől talpig poros volt, 8 lépései ingadozók.
Na Bajar szolgám mi jót hoztál ?
Kegyelmes ur, bocsáss meg szegény szol gádnak, biz az semmi jót, sőt igen rósz hírt hoz.
(Folyt, köv.)
Egy arczkép előtt!
Lányka I mért tennél magadra éket ?
Ax levonná bájaid csupán; A terméixet felruházott téged
Kellemekkel léted hajnalán. Holdvilág, arany, estist tenálad
Melyre bájod vet csupán világot. (Rohittch)
KELENDI.
Alapszabályi tervezet
Zahtnegye területén létező jegyzők, s azok özvegyei és árvái nyiupUjázásáról.
(Vége.)
III, Gyermekekre nézve :
a.) Ha valamely bűntény nmtt elit é!te-
nek.
b.) ha életük 18-ik évét túlhaladták.
c.) Kihárasitáai általányban részleltetuek ha 18-ik éves korufc elótt férjhez mennek.
d.) Ha meghalnak.
13 §• A nyugdíj megállapítása a kezelő bizottmány által foganatosittatík, a nyugdíjra jogosított fél szabályszerüleg felszerelt folyamodványa alapján.
A netáni sérelmes végzések a megyei közgyűlésből küldendő, vagy pedig a fóiapin alul szervezendő 3 tagból álló békebirósághoz felebbezhetó, kinek határozata már nem íelle bezhető.
A nyugdíj kifizetése szabályszerű bélyeg gel ellátott nyugtára, ugy az illető lakhelyének leikésze, jegyzője, és elöljárósága álul együttesen kiállított^ életbizonyitvány elómutatása után történik. Özvegyeknél e bizonyítványban még azon körülmény is kitüntetendő, hogy
az illető özvegy.
14 §. Az esetre, ha a nyugdíj alap any-nyira szaporodnék,hogy a kiadásokon kivül fele részen felül maradvány maradna, ugy ezen fólösleg a nyugdijak szaporításához adandó lészen.
Azon nem vélt esetre pedig, ha a nyugdíj alap annyira vétetnék igénybe, hogy a tőke is megtámadtatnék,akkor az állandó választmány határozatához képest egyedül a szükség tekin-''.étéből, és annak időtartalmára az évi járulék 2%-jara gyarapítható.
iő §. A nyugdij alap kezei se egy külön kezelő választmányra bizatik, mely választmány a következő tagokból áll:
a.) Elnöke az alispán,
b.) Alelnöke a főjegyző.
c.) Titkár a jegy tói testület álul válass-Undó tag.
ves viret ad ki. Hatása a köszvény, rh-uma, !
a eizel rokon bajokban rendkívüli és bá-Mutatós. Kgész nyomorékok, kiket hordárok s isznes le sráglyán, vagy tolószékben a für-dóbe, sanUk, bénák, kik mankón is alig ké-utí.ek gyalogolni, a kitűnő forrásnak csupán ííéhány héti használaU után már segély nélkül 3 eldobva a mankót szabadon járnak, kelnek. £ sorok írója idejövetelekor egy jobb lábán meghűlés folyUn Umadott dag és fájdalom in.ait bot sogelye nélkül járni képtelen volt, hala a gondviselésnek! az áldott víz 14 napi használata után, — eddig keservesen néikülö zott járási képességeit visszanyerte !
A gyógyvíz hatásának előmozdítására a derék fürdőorvos Dr. Rakovecz Elek ur nagy befolyást gyakorol. E kitűnő ferfiu oly fárad-hatlan szorgalmat és pontosságot fejt ki bete gei iránt, melyet még egy fürdőben sem tapasz-taltam. Felkeresi betegjeit nemcsak szállásaikon. hanem jelen v.:u mindenütt, a sétányon, a parkban, b akkor is ott ad tanácsot betegje uek, mikor az meg sem gondolja. Dr. Rakó vecz ur egyébiránt mint író is kitüuő egyéni-tje". Az általa irt „Die Schwefeltherme Toplice" \\?jen, l?iü3. 17ó 1. elismerést ós dicséretet érdemlő szak es históriai munka, s bármely kónyvtarnak diszére válik.
Szórakozásul a legjelesebb bel és kül-töldi szerzők müveiből összeállitott kis könyvtar all a vendégek rendelkezésére. A könyvtár az ügyes és erélyes urodalmi irodavezető Lacz-kovics Mihály ur tulajdona, kár, hogy magyar ovelven irt könyvek nem Ulálhatók benne, ezt némileg pótolják a kávéházban talalható magyar hírlapok.
'' A töobnyire Varasd, Zala, Somogy s Vasmegyék családaiból álló fürdővendégek száma, értve az állandó vendégeket — jelenleg 345. Ezek között látható az öreg Jozipovica a volt turopolyai gróf és a világtalan Iuibrise-v ica ezredes, ki állítólag a magyar korona feltalálásában részt v ett. A számos itten gyógyuló és mulató egyházi méltcság körül pár nappal ezelőtt tevekeny hzeliemi hazánkfia főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok ur is körünkbe érkezett s mint a fürdő egyik birtokosa már is sok tekiu-letbeu ugy rendelkezett, hogy ittléte óta a sai-aon elegantia, s élvezet tekintetében csak nyert
és emelkedett.
A jó zongorával ellátott ékes teremben vasárnap „Anna bál" Urtatik, melynek H>« kl Károly Ízletes jó konyhája mellett csak kitűnő sikert jósolhatunk, — ez utóbbira nézve azon ban megjegyezzük, hogy jó lesz, hogy ha pin-ezérjeit''az „itezek- és Pszájtiik« rendesebb megmérésére utasítja.
Végül, mint a mai világban curiosumot említem fel Topliczáuak ama főelőnyét, hogy itt a szálláa és fürdők élvezete más hazai fürdőinkhez képest nevezeteaen olcsóbba kerül.
* TUBOLY VIKTOR.
d.) Az igazgató tanács 4 tagja, kettő a jegyzői küldöttek közül.
e.) A titkár és választmányi tagok 3 évre választatnak.
f.)A titkár és választmányi tagok az igaz gató tanács által titkos szavazat utján válasz-Utnak.
16 §. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kivül a választmányi tagok jelenléte szükséges.
Valamennyi választmányi Ug hasonló szavazattal bir; ha a szavazatok egyenlők, az elnök szavazata dönt.
A választmány teendője a következő:
a) a felvételi tény, és járulékok meghatározása.
b) A kifizetendő nyugdíj megállapítása.
c.) A testületből való kilépés ellenőrzése.
d) A létszám nyilvántartási könyvek vezetése.
e) A nyugdij alapkönyvek vezeték, és ellenőrzése.
f) Az iutézet tőkéjének elhelyezése,és kezelése.
g) az évi jelentések előterjesztése.
h) Az alapszabályok netáni módozataira vonatkozó indítványok tétele.
A választmány által kiálliUndó okmányok, az elnök s egy választmány álul aláírandó. A kezelési bizottmány hivaulos teendőit dijtalanul végzi.
A kezelő személyzát azonban a nyugdij alap jövödelméhez mért juUlomra számithat.
A választmányi tagok utazási áluiánya a pénztár által utólagosan megtérítendők.
17. A nyugdij alap bevételei a megyei pénztárba folynak be,honnét a tőkésitéa a kezelő bizottság köréhez tartozik.
18. §. Minthogy a most létező jegyzők szolgálati idejük, éa eddig unusitott tevékenységüknél fogva, nyugdíjra első sorba illetékesek, és mivel a szolgálati idő tarUm köztük különböző, ezúttal következőleg osztályoztatik
a) Az 1871 evi XVIII t. cz. életbe léptetésekor létezett jegyzők az időtől fogva számítják a nyugdíjra nézve szolgálati idejüket.
b) A törvény életbe léptetése előtt teljesített szolgálati idejök a szakadatlant szolgálat figyelembe vételével három évet egy évre számítva jön tekintetbe.
19. §. Ha a nyugdijalap bármely körül-méuy miatt feloszlatutnék, akkor a pénz-készlet és követelés mindenekelőtt a létező kötelezettségek teljesítésére fordiUndó.
A netán maradandó pénzkészlet az életbe lnvő tagok közt a befizetett átalány arányához képest osztandó fel, vagy pedig a jegyzői testület határozaúhoz képest alapítványi tőkéül helyezendő át.
20. §. Minthogy ezen intézkedés következtében a jegyzők s azok özvegyei és árvái sorsa felett intézkedés tétetik, kell hogy a szabatos eljárás a jegyzői testület álul minél inkább elősegittessék,e végből járási jegyzői egyletek alaki tandók, honnan egy megyei jegyzői egyesület szerveztessék, eunek közbejöttével a nyugdij ahip választmányához a szükséges tagok küldendők ki.
Helyi hirek.
— A nagy kanizsai felső zös népiskolák növendékeinek név-sorozatát vettük, mely szerint az összes növen-dékség száma 986 ot tesz; az ismétlő iskolák kél osztályában 157 Unuló nyert okutást.
— Jóték >nysáy. Morgenstern Mihály inarczali ker. rabbi ur azon ritka jótékonyságáról irnak nekünk, hogy a szegényebb tanulókat nemcsak a szükséges tankönyvekkel látja el, hanem ruhanemüeket és készíttet számukra. Éljen !
— 8 tanár Veszprémtől kezdve Keszthelyig gyalog utat tesz, hogy a balatoni tájt a vidéket tüzetesebben tanulmányozhassák: a helyes intézkedést ^fct^er^úg^nd pest-gymnasiumi tanár kezdeményezte.
— A veszprémi k. r. nagy gvmnasium ifjúsága jul. 27 én urtotu zárünnepélyét egyszersmind szavalat- és müénekből vizsgálatát, a megyeház nagy termében. Kitűntek Kőszegi József, Szabó Lajos, Rák Gyula, Acs Sándor és Ováry Ferencz. Hallgatóság nagy számban vett részt, különösen a hölgyek ■ általános megelégedés nyilvánult.
— Sümegben jul. 28-án este fáklyászenével tisztelte meg a város polgársága ott időző Arenstein urat, ki a sümegbi reáltanoda alaptőkéjéhez 5 ezer forintul járult, esenkivül az ifjúsági könyvtárt • önképző kört löob jeles folyóirattal s könyvekkel gazdagította. A város nevében Czeiner József reáltanodai igazgató ur beszélt a megtisztelthez, örömteljes hosszú életet kivánva neki.Viharos éljenzés közt a legnagyobb renddel végződött a rögtönzött kitüntetés.
— 3ó00 forintos csomagot vesztett el Szent-György és Marczali közt mult szombaton a postakocsis, egy ujfalusi nő ulálu meg az uton és felbonUtlanul elvitte az ujfalusi bíróhoz, kitől hiánytalanul átvétetett.
— Gyá8*Mr. B. Futeáoi Ödön »sját
és alsó kö-éa érdem-
ugy kiskorú gjermekei Vilma, és István nevében szomorodott szivvel jelenti szeretett nejének, illetőleg édes anyjuknak Méltóságos Rimpáni báró Puteáni Ödönné szül. Uhernel-házi Chernel Ilka úrhölgynek élte 25-ik, boldog házassága 5 ik évében Szigligeten, f, hó 28-án reggeli 10 órakor agy bántalmak következtében történt gyászos elhunyUt. A boldogultnak hült tetemei f. hó 30 án délutáni 4 órakor fognak a szigligeti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat augusztus hó 4 én reggeli 9 órakor a hely ben i egyházban fog az Urnák bemu-Ututni. Kelt Szigligeten, 1874. évi julius hó 28 án. Béke hamvaira ! A nemes család fájdalmát enyhítse a kózrészvét, melylyel Zala-és Somogy-megye s messze vidék gyászolja az életvirágában elhunytai.
— JDonáth Károlyi csáktornyai kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál mükedótt írnokot f. julius hó 2ü ikán reggeli 7-8 közt szélhűdés érvén hirtelen elragadta a halál élete javában, mint 45 éves férfiút. Utolaó napjának estéjén derült kedélylyel többek társaságában beszélgetve tölté idéjét, végperczei előtt fél órával nem sejtve a borzasztó catastrophot talán jó kedve tetőpontján állott. Bár viasza vonult csendes, józan életű volt, de mindenki szerelte, pontos értelmes hivaulnok, leggyengédebben szerető testvér veszett el benne. Temetése szép rendben, koszorút vivő kisded árUtlsn lányok, kir. törvényszék, telekkönyvi hatóság, kir. járásbíróság, ügyvédi kar és számos polgár köz részvéte mellett julius 21-én déluUn 5 órakor történt; mint halijuk a tisztviselők saját körükben gyűjtést szándékoznak rendezni és egy maradandó egyszerű vaskereszttel fennUrtsni emlékét. Bár szülőföldjétől távol, de az álula híven szeretett közös haza földében nyert nyugvó helyet; legyen könnyű a hamvadó porait fedő hant, és síri álmai felett lebegjen örök zavartalan béke 1 ....
— Zala Koppán községi két osztályú iskolájához jul. 28 án pályázat utján Klein Lukács devecseri népUnitó lett rendes tanítóvá megválasztva. A segédUnitói állásra nem volt jelentkező.
— Balaton-Füredre a 14 ik számú kimutatás szerint julius 28-ig 915 sorszámban 1394 fürdővendég érkezett. —
— Bekilldetett. Nyílt levél a tekintetes városi kapitánysághoz. Több gazdaasszony azon nyilt kérelemmel járul a tekintetes városi kapitánysághoz, hogy végre is lepje meg a tejethozó asszonyokat a vizsgálatul, megvagyunk győződve, hogy bámulatos eredményre akad; a tejnek fele víz, túróban Isten tudja minő a ve-gyiték, tej tel liszttel keverve és ez mind drága pénzért; egy kis erélyes büntetés után van reményünk, hogy piaezuukon ismét helyre áll a régi becsületesség, ajánljuk a kapitányság figyelmébe.
— aAb AtJcer'' 1874-ik év junius havi üz-letkimutatása. — E hóban a társulatnál benyújtatott összesen 431 bevallás 867.371 frt biztosítandó ö*.**Hg jel, és pedig: 280 bevallás 627.968 írttal halálesetre, és 151 bevallás 239.40j frttal életesetre.
Kiállitva lóu 261 kötvény 565.766 frttal halálesetre, és 151 kötvény 258.268 frttal életesetre; összesen tehát 41* kötvény 824.034 írttal
A havi bevétel volt 110.582 frt haláleseti dij, és 105205 frt betételekben, összesen: 215 7S8 frt.
Ez évben beuyujtatott 2311 bevallás, 4,736.113 frtt.l, és kiállíttatott 2198 kötvény: 4,324.787 írttal; ugyan ezen időben bevétetett 1.346.058 frt;— halálesetekért pedig kifizettetett: 3*9.606 frt.
A társarág működése kezdetétől fogy* halálesetekért kifizetett 5,6^1.885 frt,és az 1871-4-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 3,680.774 frt volt,
— Rövid hirek. Kolozsvárott is létesítenek irói s művészi kört. — A pápa és Liszt Ferencz kibékültek. — Városi Mihály k. r. áldozár a helvét hitvallásra tért és Sallay Róza kisasszonyt nőül veszi. — Szalay Zsigmond 108 váltót hamisított. - A nezsideri tóban nemcsak kőkori tárgyakat, de czölöp épitészet nyomaira akaduk. — Ő felsége Szentirmay József, a veszprémi püspökség uradalmainak igazgatóját, darvastói előnév mellett a mngyar nemességgel diszité föl.— R.tschild hagyatéka néhány szár millió, 3 fia, s 4 lánya örökli — Pensylvaniában roppant árvir. állott be. — A budapesti tud. egyetem rektora Dr. Kovács József lett. — Az országgyűlés ez idószerinti utolsó ülése valószínűleg kedden lesz. — Pal -kovics József k. r. Unár Seivneczbányán meghalt. — A bécsi kis lottón iz utóbbi húzásnál másfél millió frtnál több fizettetett ki.
Szerkesztői üzenetek.
1373. M Sxent-Gróth. A kiránt ssimot azonnal elküldöttük.
1374. K. Bollatincs. Válaszoltunk.
1375. W. Gy. Zflrich. Boraidat örömmel vettük ; vezéreljen is Un aserencsésen t
1876. K. 8ümegh. Kösaönettel vesztetik.
1377. D. Véged. Jövő számunk hozza.
1378. 8x. Rómerbad. Magán levelet irtunk.
Papírszeletek.
•Az 5nbecslé«é« njigára tartásnak if a tulajdonsága, hogy ka az kis mértékben, a korláton belül jelentkezik — tiszteletre méltó és nemea, müveit lélekre mutat; ba azonban a mértéken tul, korlátlanul űzetik, a vétkek l«gcsaayább,-legnyomorultel> -bika, mert ilyenkor nem ügyel, nem tart senki és semmire; sem események sem kötelességek nem szentek többé t lőtte.4
.Ba a megaláaás, magát mentegetni, valamivel megédesíthető, as akkor ason körülmény, hogyha a magát megalázó, a maga dicséretére is mondhat valamit.*
,A szellemek különféleséfe ép annyi Qsse köttetési hoshat létro mint maga a rokonainav.*
A nagy-kanizsai takarékpénztár
1874. évi julius havi forgalma.
BEVÉTELEK.
> altó kamat s*.
Pénztár számla 19. HitelezSuek. Betét számlának Váltó
Kötelezvény » Előlegezési Bélyegilleték Kötvény és Beirauiai dij h.e«e«lelmi kamat Költség Százalék Ház;i>vedelem Házbér óvadék Kiutlevű kamat Arauy ék lra.uk Értékpapír Értékpapír szelvényt Nagy-Kanizsa éi vidéke segély-
xo egylete Beiét arany „
Betét frank
S1V-.1
1l6r''
r>,18. 71
KIADÁSOK: 15 Adós Pénztár számi.
, B«*ét számla .
| Váltó
Kötelezvény ,,
; Betét kamat |f
Költség
Kötelezvény és váltó kamat sz Bélyeg
Hásjövedelem 1 Tiszú fizetés Értékpapír Klöle^exési Adomány ozá&i Százalék Ösztöndíj Arany és frank
>i
számla
IV.
67.35; 94.7 62 11,500 10,31*
10ÖÍ
64 10
12 bS
•í c^iíH 41S5 16|V8
.löOj -MOi-4 -96 88 20
Összes forgalom. 32 6
/ 40 ~
! 185 931 64
351,11735
asfssztst 2-t61 s«fssts»8-l|. 1874.
Hó- és heti- Katholikns nap-nap | tár |
Pjotestáus
uaptár '' ntj.
31) K. A farizeusok és publikánusról. Luk, XVÍlf Pr. Luk. XVI. G Mát G1V.
iM *t
2 Vasárnap D 10 Portin. D 9 Gust.
3 Hétfő István fit. Lidia
4 Kedd Do monkos Domonkos
o Szerda Kav. B. A. Oivaid
6 Csütörtök Ürsx. v. Ursz. v.
7 Péntek Kajetáu Ulrik
8 Szumbst Czirjék Czirjék
3
Felelős szerkesztő: Bátor fi Lajos.
— Lapunk mai hirdetése közt a HamburgbiD lákó Lázár Sasit Cohn nyeretl ködeaéaye küiouoseu figyelemre méltó. Ezen üzlet tudvalevőleg a legrégibb és legszerencsésb; s a kibuxott sorsjegyekre május a jnnius hónapokban összesen: 200,000 tallért tisetett ki; a mi által sok ember tőkepénzessé lett. Ismét kínálkozik a jó alkalom kis tétel által egész 300,000 ■krs emelkedhető nyereményt c«üiálui, mely uyere-ményeket ezen ház kiterjedt ös^zekfíttet^seinél fogva akárhol ki tudja fizetni. A minél asámosb megrea-delést bizton várja és pontosan teljesiti a LAz. Sáms. Cobn czég Hamburgban
Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és k51teég nélkftL
Revalesciére du Barrj
Londonból.
Minden betegségnek gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a zamatos du Barry Reva lesciereje által, a mely felnőtteknél és gyermekeknél 50-sseresen megkíméli as árát. — Kiro nat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, al-lélmoll-, tüdő-, nyak-, torok-, lélekzeti-, mirigy vese, ós hugyhólyagbajokból, o melyekből kívánatra ingyen és bérmentesen küldetnek másolatok,
Minden szenvedőnek egészség a zamatos du Barry Bevaleseiereje által, a mely gyógyszer használat nélkül következő betegségeket tárolit el: gyomormell-, tftd6-, máj-, mirigy-, njakhártya-, lélekaési-hugyhólagés Tesebajokaí, mell betegségeket, szédülést nehéz lélekzetvétolt, köhögést, emészthetetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, rimkórt, lást, vértódulást. fülzsibongást ájulást és hányást még a terhesség folyamatában is hashártyalobbot, mélakórt. sorányodást, éfeást, kösz-vényt, sápkórt. — Kivonat 76,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszerrel ds-esoltak.
*) E rovat alaU köslattért fel
vállal a
Sstrk,
bizonyítvány.
Bécs, 1872. april hó lS-án.
Már 7 hava, hogy vigasztalhatta állapotban ▼oltam. M*ll- é* idegbajban szenvedtem, agy. liogj naponkint fogytam szemlátomást és ennélfogva hon-sr.abb id*ig báborgatv* voltam tanulmányozásomban Hallottam as ön <**odatelje* Reval*aeiér«jér61, igénybe ▼ •-ttom és biztosíthatom ftnt, hogy ar ön zamatos és tÁpláló Reralesciérejt) használata által, tökéletesen eu é«asége*nek és erSepek énem magamat, ugy, hogy minden resaketé* nélkül verethetem s tollat. Kötelességemet vélem teljesíteni, minden szenvedőnek, esen aránylag igen olcsó és ixletes tápszert mint legjobb gyógyszert ajáalaoi, és maradok tisztelettel
Teschner Gábor, a nyilvános ielső kereskintézet hallgatója.
78.668. bisoayitvány.
Mitrewlta, 1871. apr. 30-án.
Köszönet a jelea liartnek, a melynek 3 havi használata következtében nBvérem, a ki ideges fobaj-ban és álmatlanságban saenvedett, a javulás utján van. Egyúttal tiszteletteljeaen kérem önt, ntái;vétel utján 1 font közönséges Revalesciéret küldeni, h -am-nálati utasítással együtt 8 hetes gyermekek szán.ára.
Tisztelettel
Kostits G Mikolas.
73,704. bizonyítvány.
Prilep, u. p. Hollesehau (Morvaorsz ) 1871. május 7-én.
- Miután az ön által küldött dn Barry Revales-ciérem már rég elfogyott, és gyomorgyenge»égem és eméazthetlenségem ellen jó gyógyszer, ennélfogva tisz-
tel #ttel kérem önt, nekem 2 foat Revalesciéret a ra-
lódibSl utánvét utján küldeni, még pedig minél el6bb. Teljes tisztelettel
Rohacsek József, erdész.
Táplálóbb levén a kusnfíl, 50-szerűen megkíméli a gyógyszer árát, felnőtteknél ugy, min
gyermekeknél.
Pléhszelenczékben ''/, font 1 fi". í>0 kr., 1 fout
2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 6 font 10 frt., 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Revaleaciére piskóták Kelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cbo-colatée táblákban 12 csészér- 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr.. poralakban 12 csészére l frt 50 kr!, 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120-ra 10 frt., 288-ra 20 frt , 576 ra 36 frt.
Megrendelhető Barry du Barry & Comp
által, Wien, Waltöschgasse Nr. 8.,
N.-Kanizsón Loodk Karoly gyógy »zertárdban\ Aradon F. Tones és társánál; Debreczenben Mihálovits István gyógyszertá-ában a kígyóhoz Kassáo Wondraschek K.-nál ; Marosvásárhc-lyett Fogarasi Dóraötörtél ; Pesten Török Jó Zaefuél; Szókes-Fehérvárott Dieballa Györgynél. Teraesvárott Quiriny A, városi gyógyszerésznél ; Verseczeu Fischer Móricznál.
A bécsi cég minden vidékre kiild pusla dutalvánxra vagy utánvétre.
TÓTH SÁNDOR
Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, náelás szalma székekben.
saját készítményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
(1345—6)
N.-KANIZSÁN vasul-ulcza, a városházban.
Raktár
ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tü krök
és
függöny tartókban.
Első ngyvíMii-flwyiiöki-iroda.
Vidéki ügyvédtársairatói, egy letek-,társulatok-, közsó-gek-és magánzóktól stb. elfogadok minden megbízásokat, melyek törvénykezési vagy közigazgatási ügyekben a Budapesten székelő kir. ministeriumok. kir. curia, váltó-és egyébb törvényszékek, társulatok-és egyleteknél közbenjárást, kölcsönügyleteket, szorgalmazást, értesítéseket stb. igényelnek. Eszközlök czégbejegyzéseket, készítek vád-és védiratokar.
Czélja ügyvédi irodámnak: a vidéki ügyes-bajosokat a jövésmenési. utánjárási, költségektől megmenteni, gyors, kimerítő, alapos tudósításokkal szolgálni, hol akadályozva lennének képviseltetni stb.
A dijak előre küldendők be. Egy féli napi időnél töb bet nem igénylő eljárásért —3 frt.
Irodám helye: Pest, lövész-uteza 5. szám, l-ső emelet-
KANITZ C.
p&pir&ereskedése
BUDA PESTEN, Dorottya-utcza 12. szám.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m 100 drb. levélpapír névvel
— ft. 50 kr.
100
levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos dobozban ....
100 „ látogatójegy dobozban 1U0 , levélpapír fekete nyomatul 1000 „ lenboriték w .
5000 , lenboriték f . , 10000 , lenboriték „ 1000 „ pecsétbélyeg
1 teljes íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 » gyertyatartó gyufatartóval 1 , óratartó .
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak ugy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legpontosabban essközöltettnek. " 1313-2
ft. — kr.
— ft. 50 kr. -•ft. 80 kr.
4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ít. — kr.
2-50, — 3---3 ft. 50 kr.
5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
■ i •
GG CÖ ^ ►>■« Ti #rí
1369—4
A nagy 206,1 markos sorsjegy f. éri május 19-én nálaa nyeretett.
IcOHjí LÁZ. SÁMS.
kör- válté-üavréd.
456. számra
mint tudva van
A nagy 2U£>,UW markos sorsjegy f. évi május 19-én nálam nyeretett
COHN LÁZ. SÁM.S
Haszonbérbe ^Bg
fcérestetik a a megyében vagy a szomszéd megyék szélén egy 300 — 500 holdnyi területü birtok. A kiadni szándékozók e lapok szerkesztőségében bővebb értesítést nyernek. (1322—2)
Gazdáknak fontos.
Majdnem egesz Kémetország és Ausztriában jött alkalmazásba rövid idő óta a két ember által kezelhető és csodálatos eredményeket czébeÓ kézi cséplő gép. — Ezek minden gabnanemet oly tisztán csépelnek ki, hogy a kalászokban egy szem sem marad, s egy órában annyit, mint három cséplő egy nap alatt.
A vételár igen csekély és a gép kiállításához képest oszt. ért. 150 forint franco Bécs, — Megszerezhető az ifj. Weil Mór-féle czégnél Frankfart a. M. és kívánatra bérmentve küldetnek szét — Megrendelések levélilegis eszközölhetők. Nagy-Kanizsán, Scherz Lujza asszonyság kereskedésében. 1300—3
EAASSMSTSm és Y0SLIE
hirdetési ügynöksége Budapesten, Bécsben és Prágában.
alapíttatott 185/i-brn,
számos német, osztrák, svagezi, hollandiai stb. hírlapok
Hirdet ni é n y - b é r 1 ö it
a Havat, Ufltt, BaUier L Co. és Cfa. Ligruge, Cerf t C» párisi társulatok
egyedüli képviselői
majd minden nagy párisi hirlapaak és 200 első rangú franczia provia-wial lapoknak , a brüsseli ladépendancc belge" (világlap) s több más németországi, aastriai és svajezi lapok bérlői, eszközölnek hírdeté-I sokét miadea hírlapban, szaklapokban, árkeleti és utazási könyvekbe naptárakba és egyéb hirdetési közlönyökbe az azok által kisxabott árak szerint ajáalatokat hirdetésekre elfogad és közvetít minden dijf^lszámi-tás nélkül, hírlapi és hirdetési vis*onyok tekintetében tanácscsal szolgái költség-vetések, hirlapjegyzékek legyen ÉS bérmentve. (1398 —1)
205,000 mark-os
sorsnyeremény és jutalék
(hivatalos nyereménysorozat szerint most is mint többször a jeltzóvaJ''l
Szerencse és áldás Cohnnál!
laálam nyeretett; főkép a f. évi znájna é* júniusi ny^reméiiyhozáíokj jalkalmával tisztelt érdekelteimnek több mint 200,UUO t.nliór, avagyl
mX),(K.O km. nyeremény-összeget hivataloa kimutatás szerint özeiti-ni ki.l
Most ismét!
300,000 mark.
Hamburg állam által biztosítva, 2 millió és 270,000 talléros és a kormány kezessége alatti nagy pénzkisorsolás inmi''t nyereményekkel nagyon **«por«dott, mely csak 08,900 sorsjegyből áll és kevés hónapok alatt5 osztályban következű nyeremények bizonvoHAii iiveretnek : 1 föiiy^remény eset
Ie? 120,000tallér; részletesen : 80,000, 40,000, 30,000,
20,000,16,000. 2 szer 12,000,1 szer 10.000, 3-szor 8000, 3szor6000, 4-szer 4800, 12-szer 4000, 11-szer 3200. H-szer 2400, 27-szer 2000, l-szer 1600, 54 szer 1200. lófc-szer 800, 3 szor 600, 358-szor 400, 408 szór 200. 8 szor lfcO, 486 szor 80, 17700-szor 44, l275!S-8zer 40, 20 sat. Tallér.
A 3 dik osztályú nyereményhuzás f. évi
aug. 5 és 6-án.
ismét hivatalosan állapittatott meg, melyhez egy egéwi eredeti sorsjegy ára 9 frt. — kr. o. é egy fél „ p , 4 „ 50 . „
, negyed „ „ „ ^ „ 25 „ „ #
Ezen a korniány-eimerrel ellátott eredeti sorsjegyeket az árának bérmeytes beküldése után a legíávolibb
vidékre t. rendelőinkhez azonnal küldöm; ugy a hivatalos «0r80ZÓ8Í jegyzék s a remények is a huzáa után titokba tartva t. résztvevőimnek küldetnek meg.
Kiterjedt összeköttetéseim altal lehetséges a nyer iinényt mindenkinek lakhelyén fizettetni.
Hamburgban.
Főiroda, banktár és váltó-üzlet,
Conn.L általános korpa-olaja.
\
Gyorsan és biztosan múködó gyógyszer mindenkinek, ha erös fejkorpa képződés terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a fentnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bémentes pénibeküldéssel vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltaláijnál, Bécs II. Bezirk. Afri-ti4i4-3) kanergasse Nr. 3. ,
XXX o
í X X
x x x x
x
Wajdits József kiadó-, lap-és nyomdatulajdonos gyorasajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
Gulaf^eli marha-eladás.
A pesti kő/ponti papnövelde Zalame^yében fekvő kis-komáromi uradalmában 28 darab tiszta magyar fajú gula-beli tehén és 1 bika mint „számfeletti" eladásra bocsájtalik, A marhák Kis-Komáromban (Posta helyben, vasúti i.llomás Komárváros) megtekinthetők, mig a venni szándékozók az ura dalmi tiszttartói hivatalhoz kéretnek fordulni. 04,6-»)
A kis-komáromi uradalmi tiv/tscg<
\AG1-KANIZSA, 1874. augusztus 6-áu.
n
QilfftíX
á frt V
■ítí
fél erre.... 4 , lettyec erre . 1 . Egy tnOm 10 kr.
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr.
SYILTTÉRBK*
•oronaiut 10 krert v*
fel
Kincstári illeték minden lefys hirdetésért kOlö i 30 kr. fisetcudo
Tizenharmadik évfolyam.
gTk - ,
| A lap neílemi rteet^ f-lletó közlemények »V
előbb
-SOMOG
lap neüemi rtaxe Jletó közlemények
: uerzeaxióhpz, —
í»
anyagi resxét ilíetó közlemények pedig t kiadóhoz bérmentve is-tesendók:
SAGY-SAVIZSA Wlaastostt*.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
O iv
te
Kéziratok rissza nem küldetnek.
Maoy-Kanizsa várót helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdásági egyesület", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparban*" a naav-kanizssí tslrarii, •
a .Zala-Somogy* gózhajózasi részvénytareulat, ugy a .zala egerszegi torna-tűzoltó egylet'' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesX ''
_llctenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Zala megyének bizottmány! évnegyedes közgyűlése.
- Aug. 3. 1874. -
Augusztus 3-án d. e. 10 órakor Csu-tor Imre alispán ur a megyei bizottmányi közgyűlést jól átgondolt beszéd kíséretében megnyitotta, értesítvén a bizottsági közgyűlést, hogy bónszeretett főispánunk, méltóságos Hertelendy Kálmán ur, részint gyengélkedése, részint családi ügyeinek rendezése tekintetéből a magas magyar kir. minisztériumnál is bejelentett szabadság idejét élvezi, e miatt a gyűlésben részt nem vehet, ennek megtörténte után elnöki székét elfoglalván a gyűlést megnyi-tottnak kijelenté, és a szónokok nevei felírásával Botfy Lajos II-od aljegyzőt bizta meg, a gyűlés az alispáni évnegyedes jelentés felolvasásával kezdetett meg.
fízen alispáni jelentésből értesült a bizottság,hogy megyénk helyzete hogy van, hallotta az elemi csapásoknak az elmúlt évnegyedbeni rombolását, a tüz ebetek számát, az öngyilkosságok és emberölések végrehajtását, az egyéni és állati közegészség mibenlétét, szóval a létező állapotok összesítésében, mint egy tükörben a helyzet mibenlétéről mindenki magának tudomást vehetett; alig hogy az évnegyedes jelentés felolvasása — melynek dus tartalma mind a három jegyzőt igénybe vette, — elhangzott, azonnal Novak Ferencz ó méltósága szót emelt és midőn a nagj^gonddal és odaadással szerkesztett alispáni jelentésért, mely a me-gye állapotát tekintve,minden legkisebb részletekig ecsetelte, a bizottság nevében köszönetet nyilvánított, a jelentés részletezésébe bocsájtkozott, és a jelentés két
tárgyára, a közmunka tartozások gyér befizetésére, ugy a hanyag iskoláztatásra fordította figyelmét, az első vagy is a közmunka váltság tárgyában * tapolczai-keszthelyi- és kanizsai szbiróságokbau kintlevő hátralékok miatt szólalt fel, nem akarta elhinni, hogy a fizetés lassúsága a a lakósok fizető képtelenségében keresendő, sajnos, hogy a fizetés képtelenségről kell pan aszol kodni, de lia ugy van ,az másként nem lehet, nincs és nem is lehet mindenki azon szerencsés helyzetben, mint ő méltósága, ki illetményét*) rendesen meg kapja.
Szólt továbbá a hanyag iskolába járásról, e téreni beszédje főleg oda irányult, hogy a tanfelügyelők nem felelnek meg a várakozásnak, nem látogatják az iskolákat, már hogy mennyire felelnek meg kötelmüknek, azt csak azok tudják, kik közelükben vaunak, hogy mulasztás nem történikszembenazon végrehajtó hatalommal melylyel rendelkeznek, többet nem is tehetnek, de hogy hatalom kezökbe nem adatott, arról magok sem tehetnek ; annak orvoslását a törvény hiányosságába kell keresni, mit ép utána szóló Nagy István sőjtőrx plébános ur csendesebb hangú s igy higadtabb, parlamentarisabb beszédjében megkísértett igazolni, ki a tagosítással a birtok részletek eldarabolásával iparkodott igazolni, hogy a gyermekek azért nem járnak az iskolába, mert a szülők őket barmaik legeltetésére használják, mert birtokuk eldarabol tat ván falkába őrizni nem képesek, igy lehetlen, hogy az iskolatörvény teljes szigorral rajtuk végrehajtható legyen, ezek után Glavina Lajos
*) Ez az .illetmény" szó egy kis mosolyra inditja az embert; közelebb bor.rá szólunk. Szcrk.
tapintat teljes szép beszédben felelt mind az évnegyedes jelentésre, mind pedig az előtte szóló nyilatkozataira és teljes tetszést aratott beszédében felvilágosította a, kételkedőket, hogy a bajon segíteni lehet, csak akarat kell hozzá, megmutatta, hogy a szülők a szorgos munka idő alatt gyermekeiket is felhasználhatják, mert 10 éven felüliek amúgy is hosszabb szabadság időt nyerhetnek, mint a kezdők; igy tehát csak akarat kell és a baj elhárítva lesz s nem keli a tanfelügyelőket tehetlenség vagy mulasztással vádolni, még ezen ügyben Csertán Károly bizottsági tag ur is felszólalt, ki haoonlólag a mondottakat világította meg, sót a tüzrendőri szabályoknál eltérve a mások nyilatkozatától a községi autonomia megtartáso, illetőleg épségben tartása mellett helyesen indítványozta, hogy a községi képviselő testületek a szbi-rák által felszólitandók, mikép a vagyon biztonság érdekében az utczán és csűrös kertek körüli dohányzás és gyermekek előtt a gyufa hagyása vagy pedig a boltosoknak ezek részére leendő eladása szigorú büntetés terhe mellett tiltassék meg. ép ugy a fecskendők beszerzése és ne a megye bizottság rendelete, hanem a községek ön elhatározása folytán létesíttessék; ezen találó indítvány természetes, hogy elfogadtatván csak hogy üdvös kivitele lehetővé tétessék, ott pedig a szbirő urak crélyétól legtöbb váratik. —
Ezzel az évnegyedes jelentés berekesztetvén, kezdetett a tárgy-sorozat, hol is a pótlagos felvételek első sorban kihirdettettek, ebből tudjuk, hogy a cselédren-szer, a hegy rendőri rendszabályok, a jegyzői nyugdij és más több tárgy felvétele
kihirdettetvén, ezek után a megyei bizottsági tagok kisorsolásához vagy is az 1870 évi 42-dik törvény 28. §-sa végrehajtásához a kisorolás s illetőleg küldöttség véleményes jelentése olvastatván fel, mi is határozott jellegénél fogva helyben hagyatott, ez után következett a többi tárgy, mi is majd egy, majd más szónok hozzászólása után helybenhagyatott és az ülés szétoszlott, tekintve a távoli bízott-mányi tagok távozását, azt lehete következtetni, hogy a 2-sod napi gyűlés még szegényebb lesz — bizottmányt tagok jelenlétét illetőleg — az első napinál, melyben a 600 megyei bizottmányi tag közül alig 20 jelent meg.
Mezőgazdasági viszonyaink.
Ha van Európa kultur-államai közt egy is, melyben a fóldmivelés képezné a a nemzet kenyérkereset módjait, ugy ennek tartható Magyarország (ide értve Erdélyt is). — Ha bár tagadhatlan azon örvendetes tény, hogy a magyar nemzetnek a földmivelésen kivül — ipara is nemcsak középszerű — ! jelentőségre jutott, de ez még nem oly általánosan elterjedt, hogy igényeinknek megfelelne ; ekként tehát inkább földmiveló. mint iparos államnak tartható hazánk.
Alig van egy ország, melynek a véletlen annyi kedvezményt nyújtott volna e tekintetben, mint Magyarországnak: — talaja jó, — éghajlata mérsékelt, helyrajzi viszonyai kedvezők. — Egyszóval nincs egy ország, melynek mezógazdászata oly kedvező körülmények közt, kedvező külső és belső hatások befolyása alatt állana mint a mienk, tehát mezógazdászatunk a legvirágzóbb, kell
TÁRCZA.
A feketelovag.
(Eredeti beszély.)
Irta
Hémeth Klek.
(Folytatás és vége.)
Nos mi az ? kérdé Talina megdöbbenve.
Szörnyű gonosz ! Ez előtt pár héttel egy holtnak vélt egyént búztak be, Albazur kertje melletti ligetből, b négyet elástak ott, e négy között volt Abdul rabló főnök is, ki ezen gyilkosság előtt itt volt.
Tovább! mondá remegve Talma.
Az egyik, kit behoztak, lovag volt, ki azonban fölgyógyuló félben van, mivel sebei igen veszélyesek voltak ugyan, de nem halálosak ; mivel a kelevész nemesebb részeket nem ért.
Ezer gonosz szellem — tovább tovább !
E lovag hós, Szaladin Zulián második fia Adderrám. — —Az orgyilkos nevét fölfödözte b most óh uram ez borzasztó lesz! szólt a hírnök remegve.
Az utolsó szavakat már nem hallá Talma mert iszonyú félelmében eszméletét vesztvén u. földre zuhant.
Alig jött magához, jött a másik hírnök, ki Albazur vezérének Tubáidnak kérését hozá — miszerint a rablókat engedjo ezen tartományban is kutatni.
Kát még mit, ordított Talma, dühében, tán engem is vinni akartok,de apám szellemére megtanítom őket királyostul együtt —
Urdög és gonosz szellemek, most segítsetek és jöjjetek ! Ezek mégis jöttek, mert őrült lényt sugalltak
Mondjátok meg e hitvány csőcselék népnek, hogy tüstént menjenek haza, mert valamennyit karóba huzatom.
Tubáid netn ment, mert neki, parancsolata volt urától a rablókat fölkeresni.
Talrua őrült dühében megtámadtatá őket embereivel. A halálharcz iszonyú volt, de végre a tulszám győzött, Tubáid elfogatott néhány emberével, s csak egy tudott menekülni.
Nem sokára Tubáid a vérszinben leáldozó napot karóban ülve, s elterpeszkedve bámul-liatá, mert megüvegesült szemei meredten nyitva valának.
E tény még jobban fokozá Talma vérszomjat, b ezt ki nem elégiihetvéu, czin kos társai val őrülten tobzódni kezdett, még azon eatén.
A környéken nők és ártatlan Bzüzek elrablása ezután napi renden volt, és ezek védői vagy leöletlek, vagy elfogatván Tubáid székébe ültek.
De ez nem tarthatott sokáig. A halálosan megsértet Albazur megesküdött, hogy kedves hívének halálát megfogja bőszülni.
IX.
János végre felgyógyult betegségéből; mily örömmel üdvözölte a természet legcsekélyebb müvét is, képzelheti az, ki oly közel volt a sir hideg kebeléhez,mint ő. Boldogsága tetőpontját éré el, midón a királyi kert kanyargós utain 8 árnyas bokrai alatt sétálhatott mélyen szeretelt jegyesével, kit betegsége alatt tanúsított fáradozásai és vigasztaláaaiért a bála minden kifejezésével halmozott el.
— Drága Leónám, holnap menni fogok, hogy annál hamarabb szoríthassalak újra dobogó keblemre.
— Még egy napig csak — csak egy napig maradj.
— Nem lehet,lásd a gonosz szomszéd érzi előre a veszélyt s minden dobzódásai is kegyetlenségei daczára sem feledkezik meg a közelgő zivatarról, mert már fegyverkezik.
Nekem tehát sietnem kell, hogy a táborban idejekorán megjelenhessek.
— Hiszen van még idő. Ha elmész, azt gondolom, hogy boldogságom csak álom volt, s hogy attól örökre válnom ''-cell.
—Ellenkezőleg most megyek,hogy boldog ságunk azután zavaratlanul folyon. Meg kell hoznom az arany koszorút s atyám szereucseki-vánatait és segélyétMeglás«.! mily gyorsan víbz-szarepül hozzád a te hű Jáx>osod.
— De hamar ám — igazán én mindig rád fogok gondolni, meglásd azon idő alatt, menynyit fogok én a jó Agostea atyától tanulni.
— Hát hogy tetszik ax én öregAgoston barátom, ugy e mily mézdes szavak csörgedeznek le tisztes szakálláról. Mily ékesen tudja hirdetni Jézus Krisztus, a világ megváltójának igéit?
— Igen — igen szépen ; sokszor szivem elszorul és sírnom kellene. Mig te visszatérsz én egy imát fogok tanul ni,melyet tőledjis hallottam.
— Atyádnak hogy tetszik Ágoston ?
— Mint nekem ; ő is nagy figyelemmel hallgatja a szt. igéket. De most ideje lesz haza térni, atyám vár mily sok gondot szerzett az a gonosz Talma,de meg fog lakolni.
Ezzel a ké: boldog hazatért.
Másnap kora reggel, mielőtt a nap föl-
emelné bíboros fejét, János csekély kíséretével szerencsekivánatokkal terhelve útnak indult.
Mig ez történtAlbazur kiadá a parancsot, miszerint tartományainak minden fegyverfogható ifjú táborba gyűljön Saadek alatt.
A parance következtében a vidék lassankint megnépesedett:
Sátrak, lobogók tarkázták be az eddig egy hangú térséget. Tárogatók, kürtök s más hangszerek hallattak csatára lelkesítő hangokat.
A daliák arczán bátorság szülte örömrózsák virulának, mindenhol jókedv, mindenhol öröm uralgott.
Albazur leányával sokszor kirándult a tábort megnézni, s ilyenkor Albazur a méltó büszkeségtől egész felhevült volt.
— Ennyi szép vitéz, ennyi lelkesedéf.és ügyszeretet mellett nem veszthetek.
— De a legszebb vitéz még nincs itt,mondá Leóna némi szomorúsággal.
—Megjön ő,kedvesem,Aegiptus nem egy ugrás km ide.
— De már 10 napja hogy távozott
— Ne szomorkodjál,mi re kell, János itt leaz ő derék vitéz, ki iparkodik második apját megsegíteni.
Tubáid kedves nemes vitézem meglész boszulva, mint a jó Ágoston is mondja naz Isten büntetése előbb utóbb eléri a bűnöst" és én nem tudom hogyan van.de erősen hiszem, miszerint ez lesz az Isten büntetése a gonoszra.
A tábor egyre növekedett, naponkint ujabb és ujabb csapatok érkeztek a szerint,kiki messzebb vagy közelebb lakott.
Egy alkonyatkor Albazur,Leóna és Ágoston ki tán tudják olvasóim, nem volt in&s, mint oson jámbor keresztény, kit János elhívni igért
hogy legyen! — ki hazánk mezőgazdászatát nem ismeri, csak a helyi körülmények leírása ntán itél — az erről ezt állítaná. Sajnos azonban épen az ellenkező áll: a mezőgazdászat nálnnk nemcsak hogy nem virágzó, sőt inár oly erős enyészetnek indult, hogy csak erélyes és legokszerübb intézkedéseknek sikerül ezt a végveszélytől megóvni. — Miben rejlik e viszás helyzet oka, azt felesleges is mondanom — jól tudjuk! — — — Mily állapotban van mezőgazdászatunk, ha nem is tudnók ezt, elég fel világositássa) szolgál az, hogy míg a külföld egyéb államai a mezógazdászatot legalább 30% sót 45 százalék jővödelemmel űzik, mind addig nem csak hogy jővödelemmel, sót néha tényleges „deficit*-tel tesszük ezt; mint mutatják a következő számpéldák.
Magyarország területén 1G.253,485 kat. hold szántófold van*) 1871. évben 14,430,754 hold volt mivelés alatt,s ez termelt 118,446,576 mérő gazdasági terményt (gabna, bükkönymag. borsó, bab, stb.) — 18,759,159 mérő és 12,018,859 mázsa kereskedelmi növényt(ilyenek len és kendermag és olaj; burgonya stb.) ezenkívül még 11,356,242 mázsa lóher stb. efféle, melyeknek összes értékét 500 millió forintra tehetjük.
A 14,430,754 hold földnek értékét 150 forintjával 2,164,612,500 frtba számítva, ennek 6% kamatja 128,876,750 forintot tesz ; hozzá adván ehhez a holdan-kint 2 frtba vett adót (mely tenne mintegy 30 millió forintotjés a munka költséget egy holdra 20 frtba számítva (mely tenne 288.615,OOOfrtotj—a föld,kellene,hogy teremjen évenkint 447,491,750 frt értékűt s mint fennebb láttuk többet nem is termel. Tebát tiszta jövödelemról, ha p. o. a föld értéke után esedékes 6% kamatot nem vesz-szük, annak — nem is lehet szó; de ha a kérdéses kamat esedéket vesszük is, annak akkor is csak 6%-it hoz; a mi pedigakül-földi államok ily jóvödelmének 5 — 6, sót 8- ad részét képezi — csak! —
Az 1871. évi aratás eredményének statistikai kimutatásából kitűnt, hogy ekkor —mint szántóföld, — mint egy 18,422,948 kat. holdnyi terület létezett, — ebből mivelve volt 14,430,750 kat. hold, — tehát ugarban hevert 3,992,194 hold, tehát az egész szántóföld területnek majdnem l/i része!!! Így kárba veszett 1 — 1 ''/2 millió forint. — A külföld, s különösen Angol és
•) Lásd Statistikai évkönyv I ív {.— 1867-
iki adó kiigazítás ixerint.)
künn sétálnak a királyi lak előtt; midin a tábor túlsó részéről erős trombita hang hallatszott.
— Atyám,mily édes hang, ez János lesz.
Nem csalódott. Jánoe gyönyörű fegyveresek élén lovagolva közeledett.
Midőn közelebb ért csatlósainak adva hű Zacharája kantárszárát, gyalog közeledett Al-b azúrhoz.
— Ud v nektek dicső Albazur, kedves atv ám.
szeretett Leónám és jó Ágoston !--Éxzel
Albazurral és Ágostonnal kezet szorított, Leónál a boldogság legnagyobb bensóségével keblére voná.
— Kedves atyám, hós Saladin, szívélyes üdvözlete mellett ezen levelet küldi neked dicső Albazur,—ezzel egy nagy iráat nyújtott át mely a következőket tartalmazá.
„Üdv neked hős Albazur !
A sors ugy akarta, hogy azok, kik nem rég ezelőtt ellenség készen állottak sz»inben. most mint jó barátok,mint vérrokonok sz -ritsa-nak kezet.
Legyen feledre előbbi viszonyunk; le gyünk jó barátok, szövetségesek jó és balszerencsében. Kedves fiam, Aid érám iránt tanúsított nagylelkűségedért fogadd az atyának legforróbb köszönetét, ki legbensőbb áldását adja leányodnak,kinek szépsége és jósága ide is elhatott fiammal kötendő frigyére.
Azért a segélyt elküldöttem Alderám, fiam vezérlete alatt azon kívánsággal, hogv fegyvereidet a saerencae, mint az árnyék fénv mellett a mozgó testet, híven kövesse.
Szövetségesed Saladin."
Albazur, Jánost kisek megkeresztel te té séről atyja nem tudott,öröm repesve szoritá karjai közé.
Az est hátralevő részét azon ajándékok szemlélésével tölték, melyeket a hős Saladin fia menyasszonyának jegy ajándékul küldött.
Poroszországok, ugar mivelést nem ismernek, az az ismerik, — s mert ismerik,alkalmazni azt vonakodnak ; még csak nálunk divik ez „ősi szo kás«; de hát hiszen mig a külföldi gazda jólétnek örvend hódolván az újkor szokásainak, mi isszuk az „ősi szokás" keserű levét. — De ne menjünk tovább, nehogy bukkanjunk még több setét fellegre, mely hazánk egét borítja, egyelőre tán ennyi is elég — — —
A fennti számok eléggé tanúskodnak a „Zalai Közlöny* 50-dik számában közlőit czikkem a statistika czéljára s feladatára vonatkozó része mellett. — Ebből a statistika czélja eléggé világosan magyarázható ki, s egyszersmind feladata is; mert migastatistikának czéljajegy részt ismertetni, addig feladata másrészt, a föld-mÍveléssel foglalkozó közönséget a helyzet, illetőleg a veszélyek nagyságára, vagy tán egy felfedezett áldáshozó napsugárra figyelmeztetése — a legczélszerübbnek találandó, további intézkedések megtételére nógatni. — Hogy minők lennének, s miként volnának végrehaj tandók ez intézkedések, a statistika feladatai határvonalán át — a szakemberek feladatába vág.
Hogy a mezőgazdaságról egy oly statistikai képet lehessen összeállítani, a mely a slatistikába helyzett igényeknek kifogástalanul eleget tehetne, ez nem csak oly elemekből volna összeállítandó, mint a minók íenuebb közölve voltak, hanem ezeken kívül még számtalan másokból, a minók felhasználása lehetetlen — mert birtokunkban nincsenek! Ilyek volnának a fentieken kívül a lég-,víz-és helyrajzi viszonyok; — a talaj vegyi minősége, a munkaerő és ezzel járó körülmények, a föld javítására használt trágya mennyisége és vegytartalma; a munka véghezvitelének módja és ideje, és több e félék kimeritó ismertetése, mert csak ezeknek a termés eredményével való összehasonlításából tűnne határozottan ki: mely körülmény szolgál előnyre vagy hátrányra, hogy ennek alapján a szerint intézkedhessünk, mint a körülmények tovább folyását vagy előmozdítani, vagy pedig megakadályozni volna szükséges.
Áttérve ezektől, lássuk részletesen, miként s mily gyümölcscsel jutalmazza a föld szorgalmunk és fáradozásainkat:
1871. évi aratás eredménye, országos összegekben, párhuzamban Zala vármegyével (Zalamegyét illető adatok az országos összeg alá irt C u rsiv számokkal jelöltetnek). —
Előbb meg kell jegyezni hogy a
18,422,948 és a 16,253,485 hold közt létezó2,169,463 többletet képező különbség hihetőleg a rétek éserd. irtásokból szántófölddé változtatott terület apadásával egyez, mert Magyarország rétterülete 1867-ben
6,243,025 hold volt, 1871-ben már 4,202,473 holdra, tehát 2,040.552 holddal apadt, a mi a fenti különbség honnét számazására vonatkozólag elég útbaigazítás.
Bevetett terűiét Termett
átlag egy holdon összesen
ószi buza: 2,923,436 hold 7,23 méró 23,123,961 méró
61.118 , 8.84 » 461.860 „
Tönköly: 7,939 , 14.28 » 113,315 „
Kétszeres: 453,752 , 8.89 » 4,033,162 ,
460 , 7.7 4 9 3.662 ,
Rozs: 2,170,333 „ 9.58 » 21,745,500 „
107,024 , 9.39 J$ 1.004.971 ,
ószi árpa: 48,541 , 10 45 J» 507,037 .
868 „ 12.92 £ 11.084 „
Ószi repeze: 135,163 „ 7,57 » 1,022,571 „
1429 , 12.83 » 183.48 „
Tavaszi buza: 350,067 „ 7,43 Jf 2,602.103 ,
397 „ 10.82 1, 4,296
„ rozs 43,977 „ 7.74 11 340,601 ,
833 , 9.47 7.889 „
„ repeze 6,449 „ 8.31 tr 53,599 ,
146 „ 8.08 „ 1.166 ,
. árpa 1,461,665 „ 13,29 m 19,424,589 „
24207 „ 13.84 JP 336.037 „
Zab: 1,690,471 , 13,57 m 22,947,016 ,
19.633 , 17.23 W 338,194 ,
Köles: 88,813 . 8.16 724,946 „
2.198 . 9.76 9 „ 21,443 „
Kukoricza: 2,431,232 . 8.24 „ 20,041,21 u
69,836 „ 9.36 ff 669,384 .
Tatárka: 44,947 , 6,67 ff 284,206 „
2.317 „ 4.36 m 10,110 ,
Rizs: 60 „ 10.00 600 „
Bükköny mag: 87,094 „ 10.88 0 947.ö60 .
6.162 „ 9.26 jf 66.104 „
Borsó, lencse, bab : 79.887 „ 6.69 m 534,269 „
2,963 , 2.06 ff 6,066 „
Len magnak: 12,099 „ 5.26 jp 63,581 „
266 , 2.49 m 663 „
Len fonalnak: 13,478 . 7.47 100,728 mázsa
1.023 , 12.60 12.887, „
Kender magnak: 45,967 . 5.98 mérő 275,087 mérő
790 , 642 4,286
Kender fonalnak: 123,682 „ 6.6g , mázsa 826,279 mázsa
2.694 . "''49 29.800 „
Dohány: 65,216 , 7-73 9 504,217 .
620 , 4.16 jt 2162 „ .
Burgonya: 628,711 „ 29.30 mérő 18,420,491 méró
16,678 „ 28.06 439.937 ,
Répa nemek: 105.227 „ !00.62 mázsa 10,587,635 mázsa
3.292 „ 66.47 218,836 „
Lóher s egyéb 452,548 „ 25,09 i j 11,356,242 „
16 £72 „ 27.37 » 417,966 „
Különösen szembetűnő volt egy ékkővekkel dúsan kirakott korona, melyet János mindjárt föltett arája márvány homlokára.
Két nap múlva a sereg megindult.
Albazur és János bucsuzá*a igen megrendítő volt. Leóna erősnek akart látszani; de a gyermeki szeretet s lángoló szerelem erőt vettek rajta. Szemeiből a könnyek, mint mosolygó égbő! a harmat dúsan peregtek alá, s zokogó hangon csak ezeket rebegheté:
— Áldjon benneteket— —az érettünk fölfeszilett Jézus — Krisztus és terjessze fölélek védpajzsát — — 8 a bucsu csókok után hölgyeivel visszatért szobájába.
A harcz kétes szerencsével folyt, majd Albazur majd Talma lőn győztes.
Meg kel! vallani: Talma igen érezte a közelgő veszélyt s küzdött vitézül.
Végre elérkezett a döntő ütközet napja. A nap sugaraival megaranyozá már a vidéket, ra^ly kevéssel előbb még a köd szürkés fátyola alatt nyugodott. A természet, mintha ünnepi köntösbe öltözve akarná bevárni a harca végét, ragyogott.
Albazur és János a szép serag élén lovagoltak buzdítván a vitézeket. A harczjel megadatott.
A két sereg, mint két ellenirányú ár zúdult össze, törve, zúzva egymást.
Mindkét fél vitézül küzdött, férfi férfi ellen. A csata sokáig elkeseredetten folyt. Albazur 8 János mint boazuló Isten villámai dön tötték halomra az ellent.
Az ellen sorai ritkultak katonái hátráltak majd megfutottak. Talma erős hadoszlopot képezve küzdött. János feléje törte magát, előtte hullott az ember, ki közelébe jutott a bizonyos halál rideg szárnya árnyazá. Az ellen vezére mintha le lett volna bűvölve a bizonyos haláltól, nem menekülhetett János közelgett, de
utána négy férfiú szintén ádáz dühvel rontott Talma felé.
—Jer közelebb.De hátrálj gyáva orgyilkos
kiáltá János, midőn Talma kissé hátrált--
vagy rettegsz a haláltól ?
— Ne bántsd őt, hős vezér, hagyd nekem őt, kiáltá az egyik férfiú.
— Nőmet rabolta el,kiálta a második.Leányomat becstelenité meg, mondá a harmadik. Atyámat fojtá meg a gaz! rikit a negyedik.
Aki az első szólt Jánoshoz, sziv&zakgató hangon könyörgött . . .
—Társak,has öljem én meg őt,egyetlen jegyesemet csábitá el a hiéna, ha én elestem, bőszülj a tok meg engemet is.
— Elér az Isten büntetése karján,én megbocsátok. Vannak kiket jobban megsértettél ; kiáltá János és megiorditá lovát.
A négy férfiú, mint kölykét vesztett tigris rohant a szentségtörőre a gyilkos és csábitóra, de nem is állhatott ellen az ád áz dühnek, s futni akart, de lova megbotlott leesett és föl-konczol tátott.
A nagyszerű győzelem Albazuré lett.
—Édes fiam János a te Istened volt velünk legyen áldott az ő neve!
Kevés mondani valónk van még.
Albazur a fényes győzelem utáe hatalmába kerité Talma országát, de a fejedelem-cserén Talma népei örvendének, mert fólöttök ezután egy atyáskodó fejedelem uralkodott
János legnagyobb boldogságát, miért csaknem életét is veszté, elnyerte. Azon napon volt a menvegző, melyen Albazur,Leóna a több mások Ágost által felvevék a azent kereaztsé-get.
Mira boldog volt, mert megéré úrnőjének legszebb örömnapjait
Arbuz nem adná sokért, hogy hallgatott Zach&rának fájdalmas nyeritéaére.
A rétek természete, ugyan nem egy ] a szántóföldével, miután azonban az sincs egyébként kimutatva, mint a tér nagysága holdanként, átlagos és évi összes termés összegei szerint, közölhetők, itt egyszersmind erre vonatkozó adatok is. Magyarország területén van (1871-ki kimutatás 4 202 473
szerint) '' jjq 4S7 rét terroéazetes kaszáló ; termett átlag egy holdon 15.30 összesen 64,304,635 mázsa. 17.68 „ 2,047,571 „
Végre, tán nem lesz érdektelen, ha megjegyezzük, miszerint a Magyaroszág területén termelt, s külföldre elárusitás végett kivitt nyers termények értéke 1870 ben 86,493,600 frtot képvisel, — még ellenben ugyanekkor a külföldről Magyarországba ilynemű nyers áruk behozva nem lettek. —
Magyarország 1870-iki mezei nyers termények és iparkézműczikkekból kivitt ánik értéxe 342,876,945 frt; — a külföldről behozott gyarmati áruk és kézmü-áruk és gyártmányok értéke 344,976,877 frt; — tehát a behozatal 2,099,932 frt-tal több mint a kivitel. — Ezekből látszik, hogy a nyert termények csak l/s része adatott el, mig 7s rész a rendes fogyasztás alatt itthon maradt. —
BALLY ISTVÁN.
Kiválólag ajánljak e nagy szorgalommal irt kimutatást a olvasóink, különösen t. sala megyeiek figyelmébe. Sxerk.
<
i baranyamegye! gazdasági
enyesiilet által Jolyú M''4 év őszén tartandó j
t rmény - 9°**'' . eSzkoS°k
kiállítási programmja.
Irány.
A kiállítás első részű tárgyait nemcsak
minden gazd. termények és takarmány magvak
^pezendik, hanem egyúttal k,terjed minden kunyha és diszkerti - nemkülönben az ez .dő szerint érő gyümölcsneműekre és ped.g termé-
- asSt és egyéb állapotban s vegre kiváló tekintettel a szőiőgyümölcare es borra.
Mig a kiállítás második része magabau foglal and ja mindazon kisebb gépek és eszközöket melyek a kül- és belgazdaság, konyha hs d.szkenéizet - gyümölcsízét - szolomu-vules és borászatnál előfordulnak és használtatnák. ., .
Ilely- * ideje.
A rendezendő kiállitásPécsettaRathkert s 1 akits-féle raktárhelyiségekben leeud; elsóbbi a termények, utóbbi a gazd. kisebb gépek és eszközök számára kiszemelve. A megnyitás szeptember hó 27-én reggeli 10 órakor történik B a KiHlhias tart folyutólagosan 28. és 2\)-én egész esti ö óráig, - a midóu is a jutalmak kiosztása és a sorshúzás megtörténté utan
bezáratik.
Kiállítási módozat.
Minden jelentkezett kiállító turtozik kiállítandó tárgyát jól csomagolva e czi-meu: ,A baranyamegyei gazd. egyesu. !et kiáiiitási rendező bizottságának" szeptember 20 iktól bezárólag 24-ig a Rathkert helyibégébe (vasúti indóház mellett) szállilani, hofis az átvételről, elismervény mellett, gon-doskodva leend. Kivétetnek itt a kevésbé el unható gyümölcs és hasonnemüek, melyek a megnyitást megelőző nap déli 12 óráig elfogadtatnak. Gazdasági termények 5 itezés zacskók-bau — » kellő felirattal, melynél a termelő neve — lakása s. a. t. jelezve legyen — küldendők be; míg kerti magvak s több ily félék kisebb mennyiségben kiállithatók. Boroknál a szokásos palaczkok használandók — feliratokkal ellátva, kellően bedugaszolva és pecsételve 8 minden egynemüből 3 palaozkkal beküldve.
A kiállítás után u kiállított tárgyak 3 nap alatt visszaveendők, mert ez idő multával megmaradt tárgyak az egyesület javára értékesítve leendnek.
Czél.
Az egyesületnek jelen kiállitás álul általában czél ja lévén a közönség figyelmét rainden jeles és kiváló föld termel vényre fordítani s azok helyes rendezése áluJ öaazehason-htó atnézetet nyujuni. — Nem különben egyes ujabb es czélazerüuek bizonyult kisebb gazd. gepeket és eszközöket a közönségnek működésben bemutatni s igy azokat megismertetni. {): egyúttal alkalmat szolgáltatni megyénk azon e''lőretörekvő iparosainak, kik már évek ota gazd. eszközök készítésével foglalkoznak, hog^azokat bemuUtva, érdemlett elismerés- és terjedésben részesülhessenek.
Jutalom dijak.
Első rendben a nagymélt, fóldmivelés , ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium segély; de ezen kivül egyes nemeskeblú adakozók lehetségessé tették, miszerint kiválóbb termel vények, úgy megyei iparosok által készített czélszerü gazd. eszközök jutalomdijakban részesülnek — nem különben elismerő oklevéllel tüntettetnek ki. Nevezetesen pedig: 1-ször A megyében készült legjobb vasekeborona — kapáló- vagy töltögető- és szelelő- rosu 3 darab aranynyal jutalmaztatnak. 2-szor Jeles gazdasági terményekre és takarmány- magvak hat rendbeligazdasági eszköz, mint jutalom van határozva és pedig a következők : Egy vaseke - egy kapáló — egy töltögető — egy rosu — egy szecska vágó és egy Cahon-féle
n vakbaakasztható szórva vétó. 3azor. A konyha és diszkertészet köréből szintén hat kiállított tárgy lesz jutalmazva — nevezetesen p**dig kou^ ha- és diszkerti eazkozgy üjteménynyel, úgyszintén 4 szer. Hat gy ümöloészeú eszköz-gyűjtemény nyel az erre méltónak talált és kiállított gyümölcsnemüek lesznek jutalmazva. Mindezen eljárás azonban nem zárja ki a maga helyén a dicsérő és elismerő oklevelek használását Bem.
Birálat.
A kiállítást rendező bizottság a tárgyakat 4 csoportra osztá és pedig I. Gazdasági termeivények — II. Kouyha , disz- és gyümölcs-kertészet, III. Szőlő- és borászat, IV. Gépek es eszközök csoportjaira.Minden csoport részére egy tobb tagból álló szakbizottság kéretett fel, kik. a rendezést eszközlenüik és saját csoportúknál, mint bírálók szerepelnek.
Menetrend.
A kiállítás megszemlélése 10 kr. o. é. belépti dijjal lesz összekapcsolva, mindazonáltal a kiállítók ingyen belépti jegyek ben részesülnek. Hogy pedig a kiáilitás érdekesebbé tétessék, három értékes gazd. tárgy és pedig egy Weil féle kézi cséplőgép — egy ujabb szerkezetű borsajtó s egy franczia erjesztő kád fognak ki>orolutni ; — ezekre egyes sorsjegyek ára 20 kr.o.értékben van megállapítva.
Kelt Pécsett, 1874. a rendezőbizottság julius ó-én urtott értekezletéből.
NADOSY ISTVÁN s. k.
r rendező hízousá}: elnöke.
LIEBBALD BÉNIs.k.
a rendező bizottság jegyzője.
Helyi hirek.
— Kerkapoly Karoly volt minis ter ur mult vasárnap Nagy-Kanizsára jött.
— A „kanizsai dalárda" mult szombaton este urtotta ez évi második kerti dal-estélyét, melyeu oly számosan jelentek meg, hogv nem egyleti ugok csekély belépti dijából 95 frt. jött be. Az előadás álulános tetszést s tapsvihart ara.ott. Az egylet derek elnöke Lő-winger Ignácz ur tevékeuységét tudósítónk méltó elismeréssel tűnteti ki.
— Wymen. Csesz nyák Sándor Zalame-gve csáktornyai járás szolgabirája aug. 15-én vezeti oltárhoz Laky Amália kisasszonyt Vasmegyéből. Áldás frigy ökre!
'' — A szent lászlói egyliAzi tűzkár hivaUlos felvétele, s illetőleg a leégett templom s zárda felépítési költségvetése jul. 28 án Pe-ternics József szbiró ur jelenlétében felvett, jegyzőkönyv szerint a leégett templom felépité-sére 17,104 frt. 50 kr, a zárda helyreálliUuara pedig 12.324 frt (50 kr. őszesen 29,429 írt 10 kr. szükséges. Jelenvoltak : Simmer József ácsmester, Hencz Antal építész, Szkóky Sükösd zárdafőnök, Kerkapoly Mor, Faics József, Beukő Lajos, Kálmán Imre, Léránt József, Kéfy Lajos, Kaszás Zsigmond, Balássy Károly, Szabó József, Vecsey József és Petőfy István.
— Keszthelyről írja nekünk egy nem keszthelyi Uuügy barát: Tisztelt szerkesztő ur! E lapok hasábjain sok szépet olvastam már a keszthelyi iskolák ügyeiről, — most rajum a sor, hogy hirlapilag elmondjam aminek ott szemtanuja voltam. Julius hó 30 án reggel tartatott a zárünnepély a leány iskola udvaráu, hol Balázs Árpád iskolaszéki elnök ur nagy horderejű szavakkal üdvözölte a környező tanügy bara tokát, és megnevezte a kitűzött jutalmazási összeget, mely állott 10 drb. ezüstforint,
63 drb. V» ezustforint.és 50 drb.„Dolinay-* féle jutalom könyvből. A pénznemek gyönyörű csillagkeretben voltak nemzeti színnel díszítve. Kezdődtek a kiosztások : osztályonkint felhiva leltek a jutalmazásra érdemesnek talált növendékek, s ezeknek feltűzve lón az érdemjel. A kiosztások utánüjlakiMátyás közs. néptanító ur
megható szavakkal üdvözölte t. Reischl Venczel városbíró urat, ki 400 frt. alapitványt tett oly kikötéssel, hogy annak kamatai ezüstpénzben a községi népiskola jó magaviseletű és szorgalmas tunulói közt évenkint kiosztassanak. A terjedelmes és helyes dicsértékbe bocsájtko-zott ékes beszéd e szavakkal lón befejezve: „legyen áldott a gondolat — melylyel a kegyes adományozó a Unügy felvirágzásáért áldozni szíves volt!"Üröm és éljen kiáltások közt fogadtatott a nyilvános ki tüntetés. Adjon Isten minden községnek sok ily nemeslelkü emberbarátot a nép — és a tanügy jólétének előmozdítására !
— Balatoni-Füredre a 15 ik számú névsor szerint aug. 1 ig 982 sorszámban 1500 fürdővendég érkezett.
— A kissingeni fürdőből következő érdekes sorokat vettük: Nem lesz talán érdektelen, a „Zalai Közlöny" t. olvasóival tudatni, hogy a somogybeli Marczali Barcza József zenekara merre uUzik,miután f. é. április havá ban egynéhány urnák az az eszméje volt, hogy ezen zenekart Garay Ferencz zenekara helyett Kaposvárra lakóképen helyeztetnék át. Ezen eszme kivitele nem sikerült, és igy kénytelenek voltunk, mint máskor most is a legrosszabb hónapok előtt külföldre menekülni. Vajmi nehezen tudtunk a rosz időjárások miatt Horvát-és Stájerországon keresztül felső Ausztriába jönni ; itt Gmunden fürdőben a részvény ca-sinó termében zeneestélyt adtunk, a melyen Ó fels. hannoveri király családjával Károly, toscanai nagyherczeg és több magas vendég szerencséltetett bennünket jelenlétükkel. Innen Kammer, Unterach, Mondsee fürdőköp keresztül Salzburgba vettük utunkat, a hol Ő cs. fen. Lajos Victor főherczeglschlből visszautazva, elő adásunkatMirabell nevű kertben végig hallgata, de nekünk őszintén megmondva nagyobb hasznunkra, lett volna, ha a nevezett magas személyiség az előadásunkat egy órával rövidebben, de 100 frtial hosszabban hallgatta volna meg, miután az egész előadásunkat végig hallgatva 30 krnyi belépti dijnál többet nem adott. — Münchenben urtózkodtunk 6 napig, a hol is a hires Piloty Károly festész zeneesté lyéu zenéltünk, innen Norinbergen keresztül idejöttünk Kissingen fürdőbe, a hol csütörtökön july 29 én este, Bismarck hg. szerencsés megmentése okából csinált illuminatio alkalmával a fürdői zene álul executált darabjára aCursa-lon első emeletéből harsogó Rákóczy val feleltünk, mire a meglepetett fürdővendégek közül
| bennünket Bismarck hgnő családjával — az itt I tartózkodó magyar urakból p^dig a többi közt Hollán Ernő ur ő mltsga, Lónyay Gábor ur I családjával együtt jelenlétükkel szerencséltettek A zenekarunk működése annyira megtetszett, hogy másnapra is, azaz jul. 30 ára meglettünk fogadva Gróf Pappenheim ő mltsga fürdő elnök ur álul, de erről bátor leszek még egy jelentést tenni. (Igen szívesen veszem. Szerk.) Miután itt külföldön mindenütt magyar nemzeti ruhát kérdeznek, és nekünk tehetségünkben nem volt otthon olyant csináltatni, sem oly pártfogónk nincsen, a ki azt nekünk, noha megérdemelnénk, megszereztetné, elhatároztuk, hogy utunkat hazafelé vesszük ; Május 3-án elutaztunk Marczaliból és oktober első napjaiban ott megint megjelenünk.
— Uj zálogkölcsön-intézet. Az osz-rák magyar I. általauos tisztviselő egylet pesti helyi választmánya által Budapesten zálogkölcsön- intézet alapitatik, 500,000 frt alaptőke, őOOOdrb.lOO frtos részvény nyel; a befizetés igen előnyös s ily részrényekre aláírni lehet Nagy-Kanizsán Komlóssy Ferencz és Lenkey Károly uraknál f. aug. 10-től 25-eig.
— Rövid hirek. Az Aetna kitörését várják. — Az uj missÍ8Íppi hid eddig a legnagyobb 7 évig készült, egy angol mérföld hosszú s 20 milió frankba került. — Beudet léghajós budapesti állatkertből száll iel s a gömb aljában
matatja testgyakorlatait. — Kaul* Gyula 0»-
tendébe utazott. — Láziban 80 ház égett el.
— Stadler Endre budnpestvárosi alkapitány meghalt — Borsos Sándor hírneves rabló a Jászságban elfogatott.— Reményi E. Mariend-ban hangversenyez. -»- A varsói kiállításra küldendő tárgyak bejelentési határideje aug. 13. — Királynénk a W ight-szigetre szerencsésen megérkezett. — Párisuak 2360 utczája van.
— Gr. Lónyay és Pulszky Ferencz oroszul ta-nulnak. — Budapestről Nizzába 50 és fél óra alatt érhetni. — Csengery Antal Emsbe utazik.
— A bodeni tóba egy magyar ifjú beleugrott s elveszett. — Bokody Antal színigazgatónak a kormány ez évre2500 írtai subventiót adott.
— Debreczenben egy bankóhamisitót fogtak el. — Esztergomban lap indul meg. — Rothschild hagyománya5 száz milió frt; örökösödési dijul az osztrák állam ebből 6 milió frtot kap.
— Magyar Uvárott aug.végén méhészeti kiállitás lesz. — A kalocsai érseki könvvtárban 30,904 munka van 51,837 kötetben.—A nemzetközi magyar gabnatőzsde na^y lelkesedéssel nyitatott meg aug. 3 án. — A fővárosi nőipar-egylet javára a „Császárfürdőben" rendezett tombola ezer frtot jövedelmezett. — Sopronban az árvaházi ellenőrt az utczán kirabolták 5 ezer frt. erejéig.— Uj üstökös csillagot fedeztek fel. — Budapesten 300 egylet van. — Sopion-megyében a marhavész kiütött. — Vasmegyei Izsák fán 60 ház égett el.
Papírszeletek.
G n ó m a féle. Egy „Zala" caörg * megyén; mi rég hire volt; a
finom rák.
Még Kanizsán is evék, nem csak a ric kötelén; Most Kanizsán is ered „Zala,* ámde a medre kicsiut
tág
Xedve ca-kély ; féltjük, még bele eshet a rik.
8ÜKET RAF EL.
Szerkesztői üzenet.
1379. Schiller „Alpesi vadáaz- fordítása jó, de ugy emlékesünk, mintha már leforditva volns
138U. Eszmék a skepticus világból . közftljük.*
1381. R. Keazthely. Örö mmel olvastuk át, sok kftunvün éggel vau irva s szép érxé-rt irul el. Kevés változást igényel. Hanem egy a bökkenő : álnévvel beküldüttet nem közölhetüuk.
1382. Dr. Paipaápek nrnak helyben Már megbocsásson Dr. ur, de ily vad verset még sem lehat a lap hasábján közölni, hanem a nyilttérbcu s»rou-kinti 10 krért. igen; már miuő vers es :
Buktifi a circusába hejre tyu lyn tyú. Felugrik a lóhátára bejre tyu tyu tyú Nagyot fuj a trombitába hejre tyu. Büszke is a circuszába hejre tyu tyu tyu.
Buktifi ur nagyot prüszen hejre tyu tyu tyu, Mert a lova áll üresen hejre tyu tyu tyu A trombita a kezében hejre tyú Mind kettő leterítve hejre tyu tyu tyu.
Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos.

— Beküldetett. Gazdákra nagy értékű. (Cséplőgépek,) A gazdákra nézve egyik a legfontosabb találmányok közül az ujabb cséplőgép, mely két ember által hajtva, egy óra alatt annyit csépel, mint 3 cséplő ember egy egész nap alatt. Minden gabna neműt egyenlően oly jói kicsépel, hogy egy mag sem marad a szalmában, azonban a mag meg nem sérül. Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán 130 írt. bj. Németországban ezen cséplőgépek ezer számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. JPflu Mayf art h & Comp. Frankfurt a. 3f. czég a legjobb beszerzési forrásul ajánl-tátik. Ugyanott a megrendelések levél által tétethetnek meg.
*) E rovat alatt köxlöttért felelősséget nem
vállal a Sserk.
Részletes natóaa
nr.
A&at&^riia sxájfi x-nek
POPP J. G. <•». kir. udv.fogorvoHtól
Bécsben, belváros, Bognergnsse 2. se.
Elemestetett dr. Fa«Sll Gyula gyak. orvos által. Elrendeltetett a bécsi, párisi, brtUsell és nmstnrdiimi klinikában, u(?y»r.into proff. Dr. OppolOMT, Keot. Magn. és csáss. kir. udvari tanácsos, Dr. Kletilniky berlini, Dr. Brants, Dr. Meller, Dr. Borz, Dr. Son-nensoheln urak álul stb., proff. I)r. Haitlfl. horcsegi ndvari orvos ur által Braunscbweigban, végre Dr. GiOII, Dr. Ritter von 8ohKffer, Dr. J. Fetter, Dr. lUyer, Dr. 8ohBll6r, cs. tauácsos és fürdő-orvos ur által.
Afoo«k tisztántartása egyáltalában Igen alkalmas. - KitSnő
ovadóasere a fogakon ttasaehalmosott mind-n nyalkának.
Alkalmazása külöuöson an ebédker.és után ajánlható, mert n fogak kü>t maradt hus darabkák igen künnyen rothadásnak indulván, a ssájból kellemetlen asagot gerjesstenek.
Még ason esetekben ia előnynyel alkalmmtatik, midőn a borkő már megtelepedett, minthogy a keményedéstől megóvja. — Mert bn a fog csak legkinebb résr.e lepattants által meaitelcnnl l"ii, a eaontfogyasitás által megragadtatott, tünkre megy ét szomssédjnit is megkárosítja.
Mvgadja a fognak eredeti sxép i»«inét, midőn róla minden idegen nemű fedélxeet ohemikailag olválanxt és lehord.
Mfivésxeti fogak tlsxtilásáta leginkább hasznavehető. Megtartja axok eredeti ssinét, lényét, mcgakadAlyoxxa a borkő axok-bani letelepedését, t minden kellemetlou sxagot távol tart.
At ürcsvagy ináa betog log fájdalmát nemcsak hogy enyhiti, hanem meg laakadályoxxa annak tovább terjedését.
Ab Anatberin-sxájvix bobixonyult gyógynxer a rothadt foghus ellen ia éa biitos enyhitősxer ürea fog vagy rheumaticua fogfájAaok minden neménél. — Ax Anatherin-axAjvixének künnyüséggel csillapítja le fájdalmat, a nélkül, hogy rosx kíivetkexményétől kelleue tártául, s a lehető legrövidebb idő alatt.
Megbecsülendő főkép ax Anatherln-aaájvls a sxájbóli k^Hc mes sxag fentartáaábau és a netatán léter fi kellemetlen sxag kiemelése és eltávolításában. Erre elégségen a sxájuak naponta tübbsxüri kiöb-lögetéae.
Nem eléggé ajánlható sxivacsos foghus számára.— Ha erre az Anathcrln-azájviz csak négy hétig is az előirányzat szerint alksl-maztatik, ugy eltűnik a betog foghus halványsága éa axép rózaa-pironnak enged helyet.
Ép ugy hathatón azer az Anatherin-szájviz külüuOaen a suro-phnlbau ssenvedőknél többnyire létező mozgó fogak és a haladottabb korunknál beálló foghua fogyasstán ellen.
Továbbá legblztoaabbb gyógyaxer na Anatherln-azájviz köny-nyon vénő foghus ellen. — Ennek oka a rendszerint a foghtia gyen-geaége éa ilyenkor egy kemény fogkefo elkerülhetlen szükaégea, mert a foghuat acarlflcalja, miáltal nj tevékenység léptettetik életbe.
Ara 1 frt 40 kr., poaUi átküldetéssel 20 kr.
Anatherin fogpaszta.
Ez a fogpaszta, kitűnő hnnzuálati czélsznrüségéuel fogva, a legjobb gyógyszer gyanánt mindenkinek méltán ajánlható, mert alkalmazása kellemetes Izet éa enyhitéat kelt a szájban s távol tart abból minden kellemetlen szagot.
Nem külünben ajánlható e fogpaszta mindazoknak, a kiknek fogai romlottakfVagy tle*tátaIanok,mcrt annak használata a fogakon létező, oly károa fogkOvet eltávolítja, a fogakat tiszta fehéren én egészségben megtartja ; Igen ajánlható végre e szer tengerészeknek, tengerparti lakosok- éa mlndao ikank, > kik tObh hben visi utazást tesznek, mert távol tartja tőlök a ncorbutói
OT Ara egy porozellán-cdénynyel 1 frt 22 kr.
Vegetabilis fog-pór
Ez annyiban tiaztitja a fogaknt, hogy mindennapi alkalma-zása nem csakhogy eltávolítja as igeu alkalmatlan fogkOvet, hanem a fog fénye fehérítését és kényeaégét inkább előmozdítja.
QV* Ara egy skatulyával kr.
Kaphatók: Nagy-Kanizsán : Belus József gyógysze., Kosenberg Roseufeld, W«liach, J. éa Feaaelhoffer J. kereakedéaében. — Pápán : Tsehepen J., Keaxthelyen : Pfiazterer gyógyazeréaz, Singer M. Wein. A. Zala-Egerszeg> n : laóó Fi. gyógyaxerésx. Kapronczán : Werli gyógy-azeréaz. Varasdon : Halter gyógyszerész. Bttmegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pilllch Ferencz és Rudolf gyógyszor. Határőrvidéki 8z.-Oyör-
Byön. Flbic E. G. Veszprémben : Meyr Tuszkau, ogy Outhard Tivadar s fiainál. — Székesfehérvárott 5 Legmann A. Braun J. gyógyaz. Lovaa-Berényben: Helaler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Keca-keméten : Mllhofer éa Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógyaz KOrmenden; Horváth J.8omzenrend gyógysz Kaposvárott: Kohu J. BOgl, Belus éa Sohrőder gyógysz. Szeg^zárd: Brahaay gyógyaz. — Bonyhádon: Kramolin J. 8zigetvárott:Barwarth, Halamon gyógysz.— Baján : Michiticb Ht. és Herzfold flni, ugy llorzog Iguácznál. — Pécsett : Zaolnay W. és E. Zách, Slpőcz gyógysz. Kárádon: Zadubánuzky gyógysz, Marczalibaii: Kisa gyógysz. — Tolnában : Oraff gyógyaz. — DunafOld-rárótt Lukács gyógysz. — 8zent-Gy0rifyftn : NOthig. — Alaó-Lendván Kiss gyógysz. — Rohonczou: Kiinon gyógyszerész uraknál.
1
„Poritas" HA J-IFJITÓ-TE J.
A „Purit*»" nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék Imeiy majdnem azon csodálatos hatással bír, hogy ősz hajakat Imegifjit, azas lassanként még pedig l<*gkéMŐbb tizennégy lap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt!
A „Puritaft" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vizzel mosathatik, lehet fehérrel bevont vánkoson Junni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a
lem fest, hanem iQit.
világon a legegyszerűbb. A tejből a kézre öntetik, s addig iörzsöltetik vele a haj, mig kellően meg van nedvesitve, s ánden nap egyszer ismételtetik. Ebből áll az egészr Ha a ha | visszanyer te eredeti természetes színét, mi rendesen tiz tizen Ikét nap malva történik, további fentartására elegendő a tej-lek hetenkint 2—3 szor való használata, 8 ugy bajusz, pofa teleszakáll , valamint a leghoszabb női haj is megifjittat Ihatnak.
Egy üveg „ParitdM" ára 2 frt. (postai szétküldésnél] ra 20 krral több) s készpénzzel vagy utánvétellel kapható |Franz Ottó és tárcánál, Bécs, Maríahilfers£raM*e 38. izáro.
Főraktárak : Bécs: "Weiss József gyógyszerész, Stadt, ''uchlauben. — Prága Fürst József gyógyszerész, Schillings-— Brünn : Eder Ferencz. — Pesten : Török Józne lur gyógyniertáriiban, királyutrza 7-ik szám.
C1S81—4.)
Birtok
Kerestetik vételre 200 — 300 holdnyi területtel, ajánlatokat elfogad Berghofer Alajos p. Fürstenfeld, Bluuiau.
''1420—1)
IOLL A. SEIDLITZ-POKA.
y ,,
■■■ E porok rendkívüli s a legeltérőbb esetekben bebizonyult gyógy-■ ■■hatásuk álul minden, eddig elismert háai sserek kösött, UgadhaUtla-nul az első helyet foglalják el; mit as sok ezer, a csáaaári birodalom minden réméből kezeinkhe* küldött hála-iratok a legrésaletesebhon sitják, hogy e porok lögxött szorulásoknál. saésztbetetlsaségeka^l. fyt-■orbévaél, továbbá g6ros5k, vese és Ideg-bajskbaa, szlvdobogásaál, ids-fssaéf okozta flfijáa, vértolalít, végül hystertara, bákér és bízassa
hányásra bajiamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, s x le*tart<\sb eyógyhatást eredményeztek. 1407-''5
Ara I eredeti doboznak használati utasítással 1 frt
SÓVAL
A legmegbízhatóbb orvosszer * saeuvodö emberiség segedelmére minden belső é* külső gyniadán, legtrtbb betegség, iniiidenue-niö seb-, fej-, fül- és íogfájás, régi sérvek és nyitott sel«k, rák, fene, szemgyulladás, bénulás és mindennemű sérülés ellen, stb stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
...........
A legtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvrgia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított halmájzsir-olajjal.
A valódi UsFsob-balaiájzair-sla] mell- és tidő-bajokaál, sorspho lus- és rachlll8-betegségekben legjobb gyógyhatáasal van ; meggyógyítja a legidiiltebb kösz vény- éscsúzbajokat, valamint as időszaki bőrkltegeket.
Ara I üvegnek használati utasítással í frt
Raktárak Nagy-Kaniznán: Belus J. gyógysz Lovák gyógysz. Fes8«lhoffer J. és Rosenfeld F. uraknál.
Pályázat.
A dél-zalai takarékpénztáron* 1 üresedésbe jött az évi fizetés kétszeresének megfelelő biztosíték letétele kötelezettsége mellett, 600 frt. fizetéssel kapcsolt másod könyvelői állomásra pályázat hirdettetik oly megjegyzéssel, hogy ezen állomás egyelőre csak 6 hónapi próba időre fog betöltetni.
Pályázati kérvények f. hó 29-ig a déizalai takarók-pénztár igazgatóságához beadandók.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1874 augusztus hó 2-án.
Az igazgatóság.
(1421—1) ___
ív.
Belovárott Lakovics Q. Caáktsrayáa Kárász H. Osurgóa Kreisler Dávid Kapssvárott Kohn Jakab Kaprsaozáa Werli Sánd. gyógy**. Keszthelyen Wün.ch F. Kereszten Breyer Jakab fiai Kőazsgsa Csacsinovits Istv. gyógysz.
Lateayén Kalivoda J. gyógys*. Marozallbaa Iszü Nándor Báask-Szt-flyirfyia Fibicx J. gy. Szambatbelyea Pilíeh Ferenc* gy. Sspraaybaa Mezey András gyógysi. Zágrábbal Mittelbaeh Zs. gyógysr. , Ceyleck J. J. gyógys*. t TTrweis* Fr- gyóygs*
Gulabeli marha-eladás,
A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „számfeletti* eladásra bocsájtátik. A» marhák Kis-Komáromban (Posta helyben, vasúti állomás Komárváros) megtekinthetők, mig a venni szándékozók az uradalmi tiszttartói hivatalhoz kéretnek fordulni. (hig-sj
A kis-komáromi uradalmi tisztsége
BOT* Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni,
ANODYNE NECKLaCECííILDRENs FRaNCZIA-FOLYEA-ONY HAJKEi-, EAli FO-NIaIN DE JuUVE-NOEi
Téetb, angol foggyöngyök gyermekek számára nyak körül hordozni, a mely által a fogakat könnyebben kapják. Ára 2 frt, tuczat 20 prct. olcsóbb.
ODONTINE (fogpaaU) porcxellán tégelyekben, ára 80 kr. o. é. Tuczatnál 20 prtl. olcsóbb. Ezen fogpasu a legjelesebb szer a fogak tisztítására, úgy a fogak épségben és fehéren tartására a fogsavanynak ártalmatlan módon eltá volitására, a foghus erősítésére ugy t vérzés megakadályozására.
CACHOU AROMATISÉ a rosz szagnak a dohányzás után a szájból eltávolítására, ügy az eves, szesaes italok, mint bornak és sörnek ivása után s. a. t. nélkülözhetlen finomabb és jobb társaságok, színházak, bálok és salouok látogató számára. Ezen CACüON tiszta, az egeszségnek legkevésbé ártalmas nö-vényalkatrészekból áll, és a fogak rothadása, valamint fogfájás ellen legjobban ajánlható. Minden használatkor kell megrágni egy pilulát, mely álul a rosz saag megszűnik. Egy doboz 60 kr.
LlEbkR-FÉLE EUÉSZíÉG- NÓVÉ-
TÓSZER, a hajnak kedv szerint feketére,''GOLDES minden hajnak az általán cso- NYEK. A legkitűnőbbnek bizonyult szer,
mell- és tüdőbetegségek, hurut, köhögés és rekeduég ellen. 1 csomag 1 frt 50 kr.
barnára, szőkére legfeljebb 10 perez alatt tartósan festetni, melynek hatása oly általánosan eliamert, hogy további dicsérgetésre nem szorul. Készülék hozzá: t i. két kefe és két csésze 50 kr. Egy üveg hajfestőnez 2 frt.
8ZE Ü-ESSENCZIA Dr. Romershau-aen. a láterő fentartáaa, szilárdítása és erősítésére. 1 üveg használati utaaitással
együtt 2 frt. 60 kr.
dák aranyszőke szint kölcsönzi & legtökéletesebben és meglepőbben, Ára i 10 frt.
LÁBlZZÁDÁa bLLEM POK. Ezen por elűzi a lábizzadást és az általa okozott kellemetlen szagxt egészen ártalmatlan. Egy doboz ára 2 frt.
NYAK 80 kr.
BALZSAM, üvegekben 40 és
EAU DE BOTOT. AROM. SZÁJVÍZ világhírű kiválóan kellemes illatja és ise által és jeles gyógyhaiásával a fájós rosz szagú fogak, valamint esek rothadása ellen. Egy üveg 50 kr.
FOGPOR PÜRITAS. Ára 1 frt.
LIEBE LIEBlti - FÉLE TÁPSZER GYERMEKEKNEK a hires Liebig- leves készítésére. Egy üveg ára 70 kr.
FOGPaSTA, C3. KIR. SZAB. PFEF-FERMANN-FÉLE. Ára 1 frt. 25 kr.
NEUROXYLIN, havasi növényekből készült növénykivonat, csúzos, köszvényes általán gyengült állapotban. 1 üveg 1 frt; erősebb 1 frt 20 kr.
VALÓDI CZÚZ és rheuma gya POT PaTTISONTÓL. 1 csomag 70 és 40 kr., tag szaggatás ellen is.
PASTILL DIGE8TIV DE BILIN (B i-l i n i emésztési ezukorkák). A hires bi lini savanyuvizből készült pastillák, mell égetésnél, gyomorgőrcsnéf, nehéz emésztésnél, a gyomornak étellel és Bzeszes itallal megterhelése következtében előálló felbüffógésnél ajánlható. Egy skatulya ára 60 kr.
PASTILLES DE CHOCOLAT íer-r u g in eu x vas-csokolád a vértisztitásra és sápkór ellen. Egy skatulya ára tH) kr.
POPP FOGPASTÁJA. Ára 1 frt. 20 kr.
A CONDENSALT TEJ, készítve az Anglo-SwUs condensed Milk Co., Cham, Svájcz. az egyedüli Liebig báró által elemzett és háztartások, kivándorlók, gyermekek (kisdedekj számára ajánlott condensált tej. Ára 65 kr.
EAÜ ANTHEPHEL1QUE. Ezentuzu növényrészekből készített viz évek óta kipróbált éa jónak bizonyult szere a bór szépítése, frissítése és erősítésére, valamint mindenféle szeplők, szömórcsök, kiütések, foltak eltávolítására. Egy üveg ára 1 frt., egy tuczat 9 frt.
Dr. MED1C. és tanár SOMIDT FLÓRIAN MLKSA, fájdalomcsillapító, scor-busellenes erósito fogtiucturája. Ezen tinctura, az eredeti rendelvény szeriut elkészítve, a fogfájás ép oly gyors csillapítására, mint erősítő szajvix gyauáut már egy félszázad óta nagy haszonnal alkalmaz tátik. Két előnye van : 1., igeu hatásos és kiválóan olcsó ára miatt
minden más fogcseppet fölöslegessé tesz {0|rs,H,b. _
Üvegecskékben liaszoálati utasitassal —
CBINA GLYCERIN POMÁDE. a hajpadlót erősítő és hajnövést elómozdito pomádé. Tégelyekben 80 kr.és 1 frtöOkr.
HERBABNY J., növényi köszvény elleni pilulái biztos szer, az acut idült és rendszereden köszvéuy gyors és alapos gyógyítására, az ideges köszvény, mindenféle csúz és ezek utóbajai ellen: mint lép- ób májdaganat, gyomorbaj, megrögzött hasdugulás, vízkor, altesti bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s fel hónapra, 1 frt. 50 kr.
PAGLIANO, igen kedvelt, felolvasztó, ▼érti sz ti tó szörp, valódilag hozatva. PAGLIANO tanártői Flórenczben. Ára 1 frt 50 kr.
Dr. QUAR1N hires kőbugé* es hurut elleni pora (különösen erőteljes személyeknél. Egy drb. ára 65 kr.
PRÁGAI KÖ8ZVÉNYTEEA, csomagokban á 60 kr, és WEIDINGER-FÉLE
fájdalomcsillapító kösz vény-tapasz, No. 1 á 52 kr., No. 2 (kettős erejű) á 1 frt. Legbiztosabb szerek, tagszaggatás, köszvénycsomók. daganatok sat. ellen,azonnal csillapítva a fájdalmat.
PRENDINI-FÉLE PAST1LLÁK-rekedtség ellen, énekesek és szónokok, nak ajánlhatók. Egy doboz ára 40 kr.
svájczi hallási-liqlSÍ''r, fcu-
csengés, fájdalom, fülszurás, nehéz hallás ellen; ára 1 frt. _
AUGSBURGI ÉLET ESSENTIA Dr. Kie-sow. Makacs hasszű-külúseknél, rosz e-mésxtétnél, aranyeres bántalmaknál. Egy üvegcse hasz-uáKvti iitasi lássál 50 kr, é» 1 frL Tuczat számira 25 protte
WEISZ JÓZSEF,
gjógvszerósz a .Szerecsenhez"
Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27.
a közönségnek legjobban ajánlja a kővetkező szereket.
Postai küldések csak a csomagolási dij 15 kr. hozzácsatolása mellett
eszközöltetnek.
I FOG- CEMENT, cs. kir. szabad, a fogak ónozáaára, ára 1 frt.
FRANZBRANNTWEIN egy üveg 80 kr. vagy 1 frt 50 kr.
ANATHERIN SZÁJVÍZ, cs. kir. sxab. va-lúdi, Popp J. G.-től, általánosan mint a legjobb fogerősitő szer ismerve. Egy üveg 1 frt. 40 kr; postán 1 frt 70 kr
Dr. CARNERI SIROP Dl PALERMO a leghatásosabb vértisztitó szer, mely mai nap a kereskedésben előfordul és különösen alkalmazható a vér tisztátalan-ságánál,nyálkás aranyérnél, bőrkiütések □el, aiphiiistikus daganatoknál, köszvényes és csúzos lerakodásoknál, altesti bántalmaknál, székszűküléseknél, rosz étvágynál, vértoiulásoknál, főfájásnál. Egy üveg ára 1 frt 20 kr.
együtt 40 kr. 1 tucaatnál 25prct. levouat 1>r- C\LLON FÉREG TÁBLÁCSKÁI.I REsTITÜTlONS FLLUID jeles szer
EGYETEMES ÉLETPOR Dr. Gelle. Eddig utol nem éretve hatásában az emésztés és vértisztitásban, makacs bajok; mint: emésztési gyengesék. melléégetés, altesti bántalmak, bőrkiütések, befészkelt idült csúz. Nagy doboz ára 1 frt 26 kr, kis doboz : 84 kr.
SERVTAPASZ. Kiválóan alkalmazható altesti sérveknél, készítve és ajánlva Dr. Krisi, baseli gyakorlati sérvorvostól. Pléhdobozokban leírással együtt 3 frt 60 kr. o. é.
Ezen Ublacskák csalhatlan ellenszeréül ajánlhatók a belférgck ellen; igen kellemes izük van és gyermekeknek is adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban használati utasítással együtt
STÁJER NÖVÉNYNEDV, melT és tü-dóbetegek számára : köhögés rekedtség ellen, ugy mint öreg gyenge személyek nek ajánlható. Egy üveg ára 87 kr.
lovak számára. Ara 1 frt. 40 kr.
HüS-KIVONAT (L1EBIG-FELE) legjobb minőségű 1, 1 fél, 1 negyed és 1 nyolezad fontos faaékakban.
Dr. MAYER GYOMORESSENTLÁJA, görcs, puffasztó kólika, gyomor gyengelég, hasmenés, valamint biztos szer a tengeri betegség ellen, azután a
EGYETEMES TAPASZ, Dr Párisban. Ez a párisi és loudoui fa-cultások diplomájával ellátva, magasabb
tés, harapás, szúrás álul okozott sebek, gőrrély, gennyedés. bélférgek, kőrömfo-lyás ellen. Egy tégely ára 30 kr.
C3. KIR. SZAB. TANNOCHININ POMÁDÉ. A legbiztosabb és legjobb haj-cövesztő szer 3—10 napi használat után a haj kihullása tartása megszüntette tik,
növése elósegittetik, és természetes szi-Buroa,nében puhán, fényesen megtartátik, a kéregképzés pedig megakadályoztaik. Ez sok orvosi tekintély által ajánlutik, es számos elismerő levél áll mindenkinek megtekintés végett rendelkezésül. Gyönyörű kiállitáaával a legszebb toi-lett asztalnak is diazére szolgál. Ára egy 3 hónapig szolgáló dobosnak 2 frt. o. é.
FRANZENSBERGI VIZ,kő- és egyéb hugybetegségek gyógyítására, amelylyel nyilvános és magán gyógyintézetekben a jegjobb eredmény éretett el, amint ezt orvosi bizonyítások és köszönő iratok, melyek minden üveg mellé mellékelteinek. valamint az évről évié emelkedő elárusitás, ugy a bel- mint a kül földön legjobban bizonyítják.
COPATINE MEGE, szerencsés egyesítése a copaiv-balzsamnak más kitűnően ható blzsamos anyagokkal, uj és idült magfolyásoknál. Párisban a kórházakban használutik. Czukorhüvelyek-be vannak ukarva a ku ácsok. Az eredmény biztos. Ára 1 frt 80 kr; erősebb minőségű vassal 2 frt
MOH NÖVÉNY CZUKORKÁK, Dr. Schneeberger orvostól Pozsonyban, kitűnő gyógysaer köhögés, rekedtség, hu-rút ellen. 1 skatulya 38 kr.
FOG POR HEIDER szerint, 1 skat 40 kr.
tanár előirata
HINTÓ POR, álulánosan ismert jeles háziazer, hnrút, rekedtség, köhögés ellen.
SEEHOFER MAGYAR SEB- és GYOMORBALZSAMA üvegekben 40 kr., kiváló hatású és biztos szer az aranyér, valamint rögzött székdugulások, rosz emésztés és gyomorsav ellem
VETORINI BALZSAM, havasi növényekből és drága essentiákból, a cs. kir. galiczia országos kormány álul megpróbált jelesen és biztosiul ható szer, ideggyengeség, görcs, cíú> oldalszurás, gyúl adás. Egy Pveg ára 1 frt 50 kr.
STURZENEGGER SÉRVTAPASZA ALTESTI SÉRVEKNÉL legjobb sikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., erősebb 3 frt 70 kr.
PASTILLES FORTIFICANTES (PAS-T1LLE DE ROMA.) Ezen pastillák igen ajánlhatók mint erősítője és élesztő szere a nemi rendszernek és a nemi életben, anékül, hogy túlingerelnének vagy ártanának ; a férfias gyengeséget elenyésztik még magasabb korban is és » legjobban ajánlhatók; egy üveg ára 10 frt_
valódi dorsch májzsir olaj,
kiváló gyógyszernek elismerve minden mell- és tüdőbetegségeknél; kiváló minőségű és tisztaizü; egy üveg 1 frt 80 kr; egy tuczat üveg vételénél 25 prct. levonat
hel^Urt^aná^^UtaT^^ő^aUu^n^hat^ága^^íuU ^JfiSl?'' WF^KÖSZVENY-YÁSZO N * (t!TS?^ ^-aztcsontfájás,) orbáncz mindenféle
eüen biztos perrel alkalmazható mint gyor.au és biztosan gyógyító szer. Csomagokban á 1 frt 50 kr; dnpla erős nehezebb bajjHSn^ frt 10 ír^o é '' ^ ^^ fejCSÜI'' ***** ^^ ^^^
IV Legnagyobb raktára a külföldi, különösen a keresett franczia különlegességekből a legolcsóbb árakon. "M
Wíjdita Jóxsef kiadó-, Up- éa, ujomá^M^uoe gyorastjtó nyomást, Nagy-Kanizsán.
64-lk szám.
Tizenharmadik évfolyam.
■ZSa^
$ Érttet**!
i „gesz erre . .
fél erre • * » ip^yec erre . a -xz/tm JO kr.
Hlrdetesek
6 hasábos petitsorban 7 másodszor 6 » minden további sorért 6 kr.
STILTTÉR.RKN toronKiDt 10 *r«n v*
Kincstári illeték minden Ügyes hirdetésért külön I 30 kr. fizetendS
1 A 1
előbb:
-SOMOGYI KÖZLŐN
lap szellemi részé Jlet^ kőriemények _ izerzetKÓhez, — |
znyagi részét illetó kőziemenyek pedig s kiadóhna bérmentve in twmáók:
nagy-ka yizsa
Wlaitiesház.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
1 Kéziratok vissza nem f
§ küldetnek. í
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben a .^aiamegyei jjazdasági egyesület, a ..nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' a ,Zala-Somogy'' gőzhajózási reszvénytársulat, ugy a .zala egerszegi tortia-tüzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Heienkitu kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Mennyit űzet Zalamegye az idén fellamadót?
--1 1 Telekadó Házbéradó Házosztályadó Személy kereseti adó Jövedelemadó Egyenes adok összege
Nagy-Kanizsai adókerület Csáktornyai » Zala-Egerszegi Keszthelyi » Letenyei » Alsó-Lendvai „ Sümeg hi * Tapolczai 121,085.22 119,192.11 100,370.46 97,865.68 84,920.40 91,204. 4 69,587.89 l/a 90,274.30 y3 30289.67 6639.15 8206.33 5753.17 1177.18 1966.83 3540.64 5585. 4Vi 7486.40 6516.80 8637.50 7231.20 4306.20 5338.50 5341.80 8371.80 40617.77 27466.32 V2 33227.12 y2 26075.18 y2 20362.41 23499.70 y2 19054.27 7, 26234.78 31725.27 16067. 3 26928.35 20222.69 9170.63»/, 12388.66 14493.40 20309.24 frt. kr. 231,204.33 175,881.41 ya 186,369.79 157.147,92 y2 120,476.82 «/2 134,397.73''A 112,018. 1 259,775.17
Összesen 783,500.11 ''/a 63155. l''/j 53230.20 216,537.59 y2 151,845.27»/, 1.268,271.20
Búzás Zsigmond 10 frt. — Csigán József 10 frt — Kálmán Bódi Andris 1 Ért. — Balássy tere 6 frt —
8zabó Eózália 1 frt. — Albert Imre 15 Irt — Eeyed Gergely 5 frt- — Németh Károly 5 frt. - Bálás IsU vánnő 1 frt. - Tóth Utránn5 10 frt — Vesztrocsy Sándor 2 frt. - De«s5 József 5 frt. - Albert Károlvnö 10 frt — Vesstrocay GábornS 1 frt. — Kálmán Imre 10 frt - Balássy Fere ncz 5 frt. - Vincze Ferencsní 3 fit -- Szemes Káról y 2 frt. — Balássy Károly 12 frt. ~ Kálmán Károly Andris 1 frt. _ Mihályi Gyönrv 20 frt — Berta JánosnS 2 frt — líodó István 1 frt
- Albert Boldiasár 1 frt — Czigány György 20 írt
- Ujj Menybárt 6 frt. — Kovács Ferenc* 3 frt --Fábián János 3 frt. — Kanta Gábornő 1 fru — Buki József 1 frt — Jotto Károly 10 frt. - Varga István 1 frt. — OUss Mári Kis Bodinő 2 frt — TakátsJuli Csahok Vendelné 1 frt 50 kr. - Kámáu Oyör,rv öreg 6 frt. — Mindössze : 918 frt. 70 kr
H et é s, jnlins 30-án 1874.
'' PETŐFY néptanító.
Előbbi közlemény tett 622 frtot, ezzel együtt a főösszeg: 1540 frt. 70 kr.
Harmadik közleménye
a leégett szent-Lászlói templom s zárda jelépitéd költségére gyűlt adományoknak.
A Szent-Ferencz rendjén lévő szerzeteseknek Szent-László egyházi kolostora és temploma folyó évi junius hó 19-én a villául által s«jcatváa, a láagok martaléka tón.
Minthogy pedig nevezett szerzet századuk hosszú során át, a haza és polgárai iránt mindenkora legnagyobb ragaszkodást és önfeláldozó szeretetet tanúsított, a magyar hazát soha, még legsúlyosabb napjaiban sem hagyta el, hanem a népeknek ugy szellemi, mint anyagi fájdalmait mindenkor a legnagyobb részvéttel és kitartással törekedett enyhíteni, a nép vallásos nevelésére pedig a legjótékonyabb befolyást gyakorolt, e végből felhivatnak az emberbarátok, hogy a sors által sújtott szerzet részbeni
felsegélyéséhez jótékonyságra szánt filléreikkel járulni szíveskedjenek. —
Zala-Kgerszegen 1874. jul. hó 10-én.
CSUTOR IMRE
alispán.
Ujabb adakozás: Léránt József és nóm Kálmán Zsófi 200frt Viucxe György 3 frt Balassy Lajos 6 frt. — üereacsér Sándor 1 írt 60 kr. — Jakabfy Menyhért 1 10 Irt. — Jakabfy Gergely 10 frt — Farkas Károly j 2 frt. — Magyar József 5 frt. — Lipics Illés 2 frt.
— Makatics József 5 frt — Balassy János 6 frt — Simon Imre 5 frt. — Tóth József 10 frt. — Kulcsár Farkas 5 frt — Léránt Károly 10 irt. — Nagy László 20 frt. — Tornyos Gábor 25 frt — Tóth Sándor 10 frt. — Péntek László 5 frt. — Albert József 50 frt —Magyar Sándor 10 frt. — Vecsey József. 20 frt.— Petöfy István Unitó 5 frt. - Szabó József 20 frt — Péterfi János 20 frt. — Kálmán Béla 20 frt. — Jakabfy Rozália 1 frt. — Kulcsár Anua 40 kr. — Kanta István 1 frt — Varga Jóasefnő 1 frt — Kanta Katalin 1 frt. — Kis János l frt. — Kertész Joaaef 1 frt — Jakabfy Károly 3 frt — Vörös György 1 frt
— Molnár Gáspár + 1 frt — Tuboly Igaácznö 1 frt
— Kis Antal 1 frt. — Szabó György 10 frt. — Sümegi János 1 frt. — llompó Ferencz l frt — Csigán Sándor 5 frt — Magyar István 1 frt. — Horváth Sándor 2 frt. — Balássy Sándor 5 frt — Marton Györgynő 1 frt — Marton Imre 1 frt. — Her-
exeg Erzse 20 kr. — Kamán István if. 1 frt. — Ká-mán Pal 5 frt. — Fiis József 1 frt. — Kámán Ger-gely 1 frt — Lancsák László 1 frt — Jakabfy Vendel 1 frt. — Jakabfy Imréné 5 frt. — Térdik Gáspár 1 frt — Horváth Baláas 1 frt— Horváth Ferencz 1 frt. — Gehér János 1 frt Kamán Bódinó 20 frt. — Kaczogi Jóssef 2 frt - Herczeg Imre 2 frt — Ve-eaei Katalin 5 frt — Kálmán István 1 frt. — Ujj Péter 3 frt — Kulcsár Pál 1 frt — Nagy János 4 frt — Kulcsár Imre 1 frt — Kámán Sándor 1 frt
— Molnár István 1 frt. — Németh JánosnS 2 frt — Németh Imre 1 frt — Németh Boai 1 frt — Nemes József 5 frt. — Makatics György 1 frt — Tuboly Károlyn5 1 frt. — Péntek Gáapárnö 5 frt — Pinczér Imre 1 frt — Németh Jóssef ifjú 1 frt. — Kesztheli Gáspár 20 kr. — Péntek Menyhért 2 frt. — Péntek Sándor 5 frt Péntek Imre 5 frt, Kaczogi Orbán 1 frt Kálmán Sándor Andris 1 frt Keszi Bódi 2 frt. Szemes Mihály 3 frt. — Horváth Péter 2 frt — Kálmán Zsigmond 10 frt — Magyar Lukács 5 frt. — Benedek Józsefnő 1 frt. — Bödörs Imre 5 frt — Kámán Imre ifja 3 frt — Szimon József 1 frt — Léránt László 2. frt. — Kámán György galambos 5 frt. — Milvaly GyőrgynS 10 frt — Kis Antalnó 1 frt. — Kámán Menyhért 4 frt. — Jámbor János l frt. — Kálmán György Andris 1 frt. — Kálmán Ferencz 40 kr. — Kámán József Gergely 1 frt — Németh József 1 frt. — Eisinger Ignacz 2 frt. — Búzás György 20 frt — Bub Dániel 10 frt. — Péntek György 2 frt
— Olasz látván 1 frt — Szemes József 5 frt — Lóránt Liaa 10 frt. — Gerencsér György 1 frt 50 kr.—
lllategészség figy.
Kis-Kanizsán folyó julius hóban 25 darab ló hullott el; — hivatalos bonczvizsgálatok alapján constatál tátott, hogy a lovak lépt.ályog — lépfenében (Miltz-brand, au trax) hullottak el.—
A t. gazdászati közönségtájékozásáu) nem tartom érdektelennek egyszersmind fölemlíteni, miszerint ezen betegség nem éppen a ragályosak természetű betegségek közé tartozik, de veszélyes, mert gyors lefolyású lévén, midőn az állaton észlelhető már igen igen ritka, egyes eset kivételével általában gyógy ithatl an.
Ezen betegség különben vidékünkön is minden évben és évszakban itt ott szórványosan, nem csak lovak, de szarvasmar hák kőzött is mutatkozik; azonban jelenleg a Kis-Kanjzsán csak egy hó lefolyása alatt elhullott lovak számát tekintve, a bajt j ár-ványos alakban föllépettnek tekinthetjük.
TÁRCZA.
Szép vagy lányka mint a tavasz..
Szép vagy lányka, mint a tavasz, Tele virag-ilIatárraJ; A teremtés elhalmozott Augyali kecs-, égi bájjal,
Nefelejts szép szemedben a Kikelet kék egét látom, Mely szelideu, fellegteWn . Omlik el a láthatáron.
Mig magad egy rózsato vagy, Kis ajkad a feslfi bimbó, Addig hullám fürtid mellett Nyakad, vállad legtisztább hó
Csengő hangod a szűzies Évszak enyhe, lágy fuvalm* Benne cxikáz lélek, varázs S a szerelem lánghatalma.
Ah, vigyázz, e* év saakában Lepkesereg s méh is rajong, Mely virágról virágra saáll . . . Koyelg, édelg ''s fülödbe seond.
Vigyázz ''. ha egy hamis ellep H kizsarolja szivmézedet: Szép évsrakod, bájaival, Lányka, hamar bevégezett . .
NOTfER ANTAL
üti képek Török-Bosniából
irta
KÖNYVES JÓZSEF.
Utam víg társaság és jó kedv közt szép idó kedvezménye mellett gyorsan haladt virá-
nyos táj, zoldeló lombok, csergő patakok közt; repült hegy, halom, és minél jobban közelegtem a török parthoz, annál jobban ébredett bennem a vágy és kíváncsiság, bogy váljon mit fogok láthatni, lapasztal ni és ismerni. Ámbár üres óráimban többször foglalkoztam a kelet nepeivel, élénk képletek tűntek fel előttem, de ezeket mind csak a természetben láthatni volt óhajom, eddig ha alkalom nyílott, kiművelt nemzeteket kerestem fel, melyek büszkék műveltségükre, páratlan irodalmukra, babéros hódításokra, virágzó ipar, fényes kereskedelmükre, előre haladott gazdászatukra, hozzá edzett, gondolkozó, tudvágyó, szorgalmas, kitartó népeire rendezett statusára, igazságos törvényeire ; és most mindezen szépnek ellentétét fogom feltalálni, mert a műveltség előtt nem lehet más a kelet népe keváe kivétellel, mint íél emberek, megvan ugyan a test, de a felvilágosodott lélek, a gondolkozó ész, a műveltség hiányzik, őszintén mondva félve bár, mert az életbiztonság még nincs oly helyzetben, hogy aggodalom nélkül lehessen itt utazni, mégis a kíváncsiságtól áthatva, gyorsitám utamat. A vad Száva folyó partjára érve, önmagamba térve még egyszer számot vetettem, mert életemet féltve, amely nem egészen as enyim, még ezzel családomnak tartozom ; önmagamba térésre eddig még nem volt szükségem, mert ha nagyobb utat tettem is, tettem oly országban, ahol szent volt az alkotott törvény, az élet és vagyon biztonság, és most oly földre.lépek, ahol nincs törvény, nincs igazságszolgáltatás, de van a gyilkolásnak helye, mert a fanatikában megrögzött fél népben, meggyökeresedett azon rögeszme, hogy Mohamed szívesen látja a keresztények, gyilkolását, és hogy a nagy próféta átkozott kívánatának
megfelelhessen, a keresztények gyilkolásában gyön/ört talál, és mégsem rettentem vissza, bízva jó őrgeniusomban, mely már addig is nagy részét életemnek, megvédett, tehát Isten segíts, és előre !
Legelsőbben is borzadt testem, lelkem, nincs hid,ninc8 rendes átkelés, és sulj osaSzáva vize, itt egy magas sovány leégett arczu, vörös sapkáju török egyén a szó szoros értelmében egy nagyobb kenyérsütő teknyő formával előáll, és int a beleülésre: négyen bele is ültünk, hanem szent Jemine ! volt hidegem, melegem, megemlékeztem bűneimről, megeresztek a teknyő t, még nézni sem mertem, kinos gyötrelmek közt az ég tudja hány gondolat, óhaj és remény váltá fel egymást, még a török partra ki nem szállhattam, ez, az élet veszélyes kis kinos ut ugy megviselt, hogy jól ideig nem birtam szabadon lélekzeni.
Hanem most már a török parton vagyok, kocsira, és előre! Alig egypár órányi földet magam után hagyva, kinyíltak szemeim; oh minő szép föld, bájos táj, valódi kánaán földje jó ut, és mennyi természeti szépség hol szereztétek ti vad sötét népek, ezt a szép hazát ? és ti, kik azt sem becsülni, sem művelni nem akarjátok. Én a természet szépségnek életemben nagy tisztelője voltam ; örömmel kerestem fel Európa több vidékének terméazeü nagyszerűségét és bámulatos szépségét, és mégis mon ia-nom kell, hogy Európa természetének gyöngyei Törökországban találhatók fel, ezt én nem önmagamtól állítom hanem állicja, ki valaha itt utazott, és állítani fogja az, ki valaha itt utazni fog.
Az itt foglalkozó íranczia és német mérnökök többuörmondákhogy Törökországnak ezen része
szebb a romantikusabb Thűringennél^saebb aa Lombárdiánál, szebb a bűvös szépségű íranczia Provencnál,szebb a nagyszerű Sváicznáí,é« éa még hozzá teszem, szebb a bámulatos Kárpátoknál és szebb a gyönyörű Balaton vidékénél, a melyre mi, főkép zalaiak büszkék vagyunk, és ezen magyar paradicsomra büszkék is lehetünk.
Törökország ezen tájának alapos leírásához nincs elég időm, és ezen lapok sem adhatnak hozzá ennyi tért,a mennyit elfoglalni szükséges lenne,külön könyv lenyomatban pedig költséges, igy csak egyes képletekre kell szorítkoznom.
A svaiczi ;mérnökök állítják, hogy oly szép vidéket, mint Jalce város és vidéke, oly nagyszerű vízesést, mint Pliva, Vrbas mellett az elragadó saópségüSvaiczban nem található fel, valamint a szemet gy öny örköd tető Neretvai óriási völgy, a folyton uj képletekben felválta* hegyek, hegylánczolat, a bámulatos szépségű völgyek a költészetet ébresztő folyók, vizesé-sek, virányos halmok és völgyecskék, ez mind óriási számban és a természetnek pazar fényében, ez mind oly szép, hogy az aesthetikától áthatott lélek ábrándozó szellemek legékesebb tollai sem bírják visszatükröz te tni, és oly nagyszerű, hogy a legmegdermedtebb keblekben is az áhitatosságot felébreszteni képesek.
A Török-Bosnia szépsége abban rejlik leginkább, hogy a szemet folyton éber feszültségben tartja, mert egyik szép gyönyörködtető panoráma, a másikat váltja fel, temérdek 4—6000 lábnyi magasságú alpesei, óriási hegy-lánczol atai,ékes folyói, és vagy 8000 különféle víz forrásai
És még egyrészről elmélyedve a termé*
A betegség vérfelbomlással, járó vér- , betegség lé vén. előidőző oka, az állatok ren- : detlen éle/rendszerében, rendetlen táplálta-tásában — használtatásában, valamint az , időjárás légköri viszonyainak befolyásában , keresendő.
Minélfogva kórelőzmény ül ajánlhatom miszerint az állatok életrendszeres tartásban s baszuáltatásban részesitt essenek, az állat testi s vérhevitó hüs istálón vagy legelőn tartás, s gyakoribb tiszta fris vizzeli itatás, s az állatnak fris vizzeli mosogatása, vala mint salétrom sós viznek itatása által kell mérsékelnünk, a kövér jól táplált állatoknal a vérbocsájtás is tanácsolható.
^N agy-Kanizsán 1874. jul. ho 31-én.
MAÁR NÁNDOR
megyei állat orrcs.
Sümegh julius hóban 1874.
Csendes kis városunkban oly békés és rendes folyamban történik minden, hogyha a nagy hőség, gabona takarulás és más napi dolgokat nem akarjuk elé sorolni, ugy alig találunk valamit, amit leirni anélkül, hogy a t. közönséget ne untassuk elengedhetnek ne te kintenénk !
Az unalmat hoztam fel, nem — nem, ebből bontakozzunk most egy kissé ki, van oly cselekmény is, mely városunknak a tanügy iránt érdekkel viseltető közönségét figyelemre ébreszté; elmondhatjuk: öröm és vidamitó ér zület támad keblében minden Unfértiunak, ba latja érdekkel és lelkesüléssel viseltetik a közönség a nevelés terén történő mozzanatok iránt.
Kiváló érdeklődést muUtott Sümegh közönsége élén érdemdús iskolabizoiimány i elnöke T. Cseh László ur általában a bizottmány összes tagjai által is a lefolyt vizsgák tartama
alatt.
A vizsgákon, mit még néhány évvel ez előtt tapasztalni szerencsénk nem lehetett, a legnagyobb figyelem és kitartással vettek részt iskola bizottmányunk tagjai; aót mi több, Taf-ferner Béla rajt tánár által csinos müizléssel rendezett, a rajzteremben néhány napra kialli-tott tanulók rajzait a város nagy része megnézte és a valóban megérdemlett dicséretet nyiltan kimondá, oly annyira, hogy Tafferner ur ezen mükiállitása valóban az összes közönségnek gyönyörű élvezetet nyújtott.
F. hó 28 án megtartott torna vizsgán is igen szép számú közönség jelent meg: már-már a tanév befejeztének néztünk eleibe, midőn egy a tanügy terén is bőkezűségéről ismeretes vendig látogatásáról vehettünk tudomást. Nem is késett polgárságunk őt, a tudományos férfiút, meglepni érkezése estéjén.
2í$ án este szokatlan tömegben csoportosult a nép az iskola helyiség udvarába, honnan nem sokára fáklyafény és zene mellett indulva csak hamar kört látánk képezni ns. Ramazetter Vincze ur háza előtt. Látni lehetett lovag ur meglepetését, ki az ablaknál megjelenve hall gatta vendégjeivel a hurok rezgése állal felhatott hangokat; végre beállott a néma csend csak a fáklyák serczegése hallatszott, melyet t.
Ferber József ügyvéd urnák e következő csengő hangon mondott beszéde szakított meg: Nagyságos Arenstein Józseí ur!
Magyarország igen tisztelt szülötte !
„Volt egy időszak, melynek átka volt a közönyösség es az önzés, — voltak és vannak hazafiak,kiknek elvök ahol jol vau dolgom, ott van hazám;a hol tudományos vagy kézmüvészeti üzleteiket legbiztosabb remény kecsegteti, ott van harajok. Az ily egyének rosz hazafiak ! —
Az ar:atlan madár messze túl tengeren telel ; de az üditő tavaszi szellő eszébe juttatja a kedves hazát — a szép tájat, hol ő telnöve-ki-dtítt hol kicsinyeit fölnevelte, és felkeresi azt; egyedül a hon szülöttei közt vannak olyanok, kik önzésteli kebellel hagyják el szüJő fold-jöket és csak akkor gondolnak vissza édes ha* zajokra — ha elfoglalt ujabb hónukban a re ménj lett szerencse csillaga reajok ueru derül.
Magyarországon sok könuy hullott, tán még több honfivér csurgott—mint ha sikerülne össze gyűjteni, bárhova lépnéuk könny és vér boritaná lábainkat.
A jó öregek a mi ősapáink, sőt édes apáink is azon végrendelettel és remény nyel hunyták be szemeiket, és alusszák örök álmaikat, hogy a fejlődő unokák okulva atyáink hátramaradásán — boldogitani fogják az elhagyott hazát. — Századok vonultak el ma már moha lepte és kő nem jelelte sirhalma-ik felett — és hála Istennek ezredéves imájok alakot kezd nyerni.
Azért ma egy jobb kor hajnalán,melyért buzgó imádság epedezett százezerek ajakán a hon javáért, a köz jólétért — a haza felvirágzására — különösen a tanügy fejlesztéséért fáradozni — közre munkálni feladata é» legszentebb kötelessége minden igaz és jó érzetü hazafinak, — a ki ezt nem teszi, nem érdemli meg hogy a nap rá süssön, nem érdemli meg, hogy Magyarország szentelt földje, melyen felnevelkedett — egjkor neki nyugágvul szolgáljon !
Ezen átérzett magasztos honszeretet vezérelte nagyságos Ramasetter Vincze urat. Sümegh város első polgárát akkor, midőn néhány évvel ez előtt a reáltanodát dus alapítvány nyal a városban alapította — Sümegh városnak jó nemtője ugy akarta, vagy tán azáldást hozó veletlen ugy kívánta, hogy az alapi tó úrral Nagyságodat ma, ámbár e hon szülötte; de alsó austriai birtokos és lakós, szívélyes barátság jobban mondva, testvéri szeretet igaz és őszinte lánczolatába találjuk. Eme szívélyes barátság, de különösen imént jellemzett tánto-rithatlan haza szeretetének köszöni Sümegh városa nagyságodnak a városi reáltanoda léte ienn állhataaa és biztos előrehaladása czéljából letett 5000 frt. alapítvány áldozatát.
Ugyan annak köszönik az elemi és reáltanodánk — mégis önképzőkör a tudomány megszerezhetésre és a tudásvágya felébresztése tekintetéből koron kint ajándékképen küldött tudományos folyóiratokat és könyveket.
Mindezen nagy mérvű és egyelőre haladás tekintetében fel nem szimithato áldás dus adományaiért fogadja Nagyságod a város mélyen átérzett hálaját és köszönetét. Ez alkalomból a fáklyák fényénél, s melyek egyszersmind a világosság — hála és elism érés jelvénye is, biztosítja a varos nagyságoda t, hogy fiai éile-ányai szivében hála virágokat ültetend, éss on hála virágokat^ hála és elismerés fáivá az könnyharmnttal éltetendi anokáról unokára,
szét gyönyörén szemeimet legeltetem más részről sitt a lelkem, hogy annyi természetgyönyör oly tespedt népé, kik azt hidegen né zik, mert, nincs érzelem, megölte azt a íauatis-mus, a melylyel tán az alkotó természet is fukarkodott, tehát nincs munkakedv, nincs gyö- i nyör^ nincs családi, nincs társalgási, és nincs socialis élet, de nem is volt soha, — hát még gszdászat, kereskedelem, ipar és millió drága aranyat érő parlagon heverő termőföld, óriási fű, dús gyümölcs és ez buján terem ; a méla, ! tespedt folyton, alvó török nem dolgozik, és mástól a munkát még nézni sem szereti ;élelme oly silány, hogy még kenyere sincs; hust ritkán eBzik, néhány lat rizs vagy bab elég egy napra, csak fekete kávé legyen, tehát önmagában boldog, mert vágyat nem ismer, és ezt mint a g} ülöletes és megvetést érdemlő koránjának köszönheti, mely emelte ugyan benne a vallási rajongást, hanem tiltja a haladást, azért is, ezen folyton ülő nép a haladásnak legkieugesz-telhetetlenebb ellensége. Oh nép! multadban nincs öröm, és jövődben kevés a remény ! mert a mely nép nem halad, az marad, te pedig Ma-homed születésétől eddig keveset változtál, i A török állam bel gazdálkodásába nem hatolhatok, eléggé ismerjük azt lapjainkból, elég az, hogy ismételnem kell, miszerint nincs törvény, és hol törvény nincs, ott igazságszolgáltatás sincs, és oly állam nem érdemli meg I hogy létezhessék, mert szent a nép törvénye, ez oltalma, ez szemefénye;az állam szomorú gazdálkodását bizonyítja azon sajoos körülmény, hogy a török katonaság tizenkilencz hó óta fizetést nem kapott, aem az ottan működő fran- ; czia és német mérnökök, vasúti és sürgönyi
hivatalnokok s. a. t. már 5 hó óta ily mostoha körülmények közt valóban bámulatos, hogy az országban csend van. A török vére oly hideg, oly nyugodt,hogy még bcazé''ni nem szeret, hát még kormányja otlen véteni ? . . .
A városi elöljárókról is sokat lehetne irni, bármily előforduló esetben, pörlekedésben. sőt gyilkolásban a korán szerint, csak a török egy szóval a Mahomedán vallású kaphat igazságot, ha a törökök közt van perlekedés, azt a khan ! kedve kénye szerint intézi el, nincs apellata, -ezért senkinek, de még lelkiismeretének sem felelős. Curiosumkép egy esetet jegyeztem fel, egyik török a bírónál jelenté, hogy a másik néki 15 aranynyal tartozik,a biró ezt zsandárok által meghivatja, reá perel, és a 15 arany lefizetésre azonnal kényszeríti, a török elhozza az aranyokat, felolvassa a biró előtt,ki fáradaágá-ért mindjárt 3 darabot megtartott; a perlekedő neheztelte ezen eljárást,mormogott,és ezért s bíró még kettőt elvett azért, hogy szólni mert, — és ez való.
A keresztényeket csekélységért befogják és azokat nyomorult börtönökben helyhezik, a hol 8 napig n«ra kapnak eledelt, hanem a koldulás megvan nekik engedve, 8 nap után az állam vagy a város tartja,gondolhatjuk, hogy mily nyomorult ellátásban részesülnek, minden fogolynak megvan engedve a koldulás a bör-'' tönablakokbóí egy kis vaslapáton kéregetnek ; sanyarú ember kínzás, de ha ez törökös, — és hány Hzenvedhet itt ártatlanul ? daczára, hogy a keresztény consulok erélyesen fellépnek, óvják, pártolják híveiket, de ha nincs törvény, és nehéz a nyers erőt ellensúlyozni.
Török Bosniának, és általán Törökoruáf-
■ nemeedékről — nemzedékre őrizvén és tiszteletbe tartván drága emlékét.
Végül kéri Sümegh városa az Istent, hogy Nagyságodat és mélyen tisztelt nejét, nagyságos Errt Mária aszonyt áldás.»s életők fénykörében az Istenség és természet megszabta lehetőleg hosszabb évek során állandó egészségben megtartani méltóztassék ! !
Az éljenzések szünete után Dr. Arenstein ur, meghatott érzülettel nyilvánitá, hogy ő a bécsi világkiállítás utáni fáradalmait (Dr. Arenstein ur a bécsi világkiállításnál, különösen a földmiveiés és kereskedelmi szak osztálynál, mint a bizottság vezető eJüüke volt szíves közre-müködni)szereiett hazájáéin nevezetesen Badacsonyban óhajtá kipihenni, midőn kedves barátja szíves meghívását elfogadva Sümeghre jött, nem kevésbé érzi magát áthatva ezen váratlan ,Sympathiáa-nál,melyet ő Sümeghpolgá-rainál jelenleg tapasztalni szerencsés; adományozására vonatkozva fel emlité, hogy tette után kívánja, miszerint a nevelés terén közszolgálatot téve teremje meg az iskola a kívánt gyű. mólesöket és hiszi meg is fogja teremni, — ha az ifjúság felhasználja az alkalmat,melyet nekik a tanoda nyújt; ezen tudatban boldognak érzi magát hogy Sümegh város utókorának is kiképeztetése alapjához csekélységével hozzá járulhatott. Ismételten kifejezte köszönetét a megtiszteltetésért. (Éljenzés !)
Az elhangozott zene után Czeiner József reál tanodai igazgató üdvözölte ő Nagyaágát a tanári kar névében, kifejezvén köszönetét mint az intézet jótevője iránt; mire ő nagysága ismét rövid de lelkesült szavakkal válaszolt.
Ez után ns. Ramazetter Vincze ur és közszeretetben levő nejét is, szűnni nem akaró éljenzések közt haladott vissza a menet elindulási helyére, melylyel az ünnepély véget ért.
29 én ns. Ramazetter ur és neje, a kedvelt vendég és becses családjával jelen voltak az ovodások kisded sereg vizsgáján egész délelőtt 10 óráig,innen meglátogatták a reál tanodát ée a polgári önképzőkört végre Csigó Mari tanárnő magany leány intézetébe jöttek, hol a már ugy is városunkból együtt levő tisztelt szülék és kis-kisasszonyaink igeu^szép számát növelni szívesek voltak. Itt is vizsga levén a növendékek énen franczia nyelven szavaltakmely után alulírott, mint ezen intézetnek a IV. V. VI. osztályában a tantárgyak előadója a természetrajz, Dr. Arenstein ur kívánatára különösen a számtan és természettanból lehetett szerencsés a tisztelt vendégek előtt tanítványai szorgalmát bemutathatni; továbbá még magyar és német szavalmányok, végre a zárszó uláu vendégeink megelégedésők legnagvobb kifejezésének nyilatkozat után tőlünk eltávoztak.
Fogádják ily dicső példa által a tanítványokban is csak szorgalmat keltő megjelenésö-kért mély köszönetünket!
Ugyan ezen nap délután a lövölde helyiséget nézte meg a becses család; Sümeghről pedig 50-án távoztak itt hagyván közöttünk emiéköket.
30-án tartatott a város templomában az ünnepélyes „Te Deum* ez után az iskolában osztattak ki a tanulóknak adományozott jutalmak, hol szavalmányok és öszhangzatos ének mellett fejeztetett be az 1873/% tanév.
Egy év eimult,itt a várt vacátió, és most mi is bucsut vehetünk egy időre a poros falaktól mig az uj munka ideje ismét bekövetkezik melyre midőn pályatársim — ugy magam szá-
nak Konstantinápolyt kivéve legszebb városa Sarajevo, törökül Bosnasaraj, a mely városra ép ugy abosniaiak, mint a törökök büszkék e város 1465-ben keletkezett, és ma már több 80,000 lakossal bír, 6 consul lakhelye a sok bevándorlott által e város meglehetősen épült, különösen a keresztény városrész diszes nagyszerű kertek, némelyekben oly fény, bogy a kertben és udvarokban * szőnyegek vannak, ezen városrészt a törökök Latinluknak nevezik. Sarajevo város környéke nagyszerű, a várost Miljacka folyó metszi át és nem kevesebb, mint kétszáz mecsettel bír, széles utczái meglehetős kövezető. A csendes törökházak emeletesek, többnyire fából készülvék, alul istálló, kamra, felül lakosztály és a hárem, minden házban kert és néma csend, belépni senkinek sem sza bad, jogában áll mindenkit lelőni; egyszóval Sarajevo város szép, és daczára, hogy Miljacka folyó metszi át, a tisztaság sokat hágy maga után kívánni valót, kivált a török réazekben, utczáikon trágya, és szemet-dombokat eleget láthatni, valamint a kutya rendszer, melynek czélja előttem megfoghatatlan, e városban ép ugy, mint minden török városban ezerekre menő gazdátlan eb, különféle fajból futkosnak és ezek éjelenként egymást marják és szörnyű diszharmóniában törnek ki, utálatos őket látni,, fül, orrnélkűl, véresen marva, ezen meleg éghajlat alatt futkozik, és kivált esténként nem tanácsos erős bot és lámpa nélkül az utczára menni, ami bámulatos az, hogy nincs eset reá, miszerint török városokban daczára, hogy gazdátlan kutyák ezreivel vágynák, köztük a veszettség kiütött voloa. A törökök a kutyákat nem merik bántalmazni, mert azt
mára is Istentől uj erőt kérek,kívánom : adjon hazánk védő Istene sok tanügyért lángoló nemes keblű szivet a neveiéi felvirágzása, hazánk boldogitására : de valahára a tanítóknak jobb lét előmozdításuk javára is !
Isten velünk ! .
BRUCKER ALAJÓS Helyi hirek.
— K&vetkezo tanodai értesítők küldettek be hozzánk. 1) A kegyes tanitó-rendiek vezetése alatt alló nagy-kanizai kath. fógyíu. nasiumé. Pfeifer Antal tanár urnák nagy szorgalom s kitűnő figyelemmel irt jeles értekezését közli a magyar éo latin nyelvnek név és- igeragozáaáról. Az I osztály 68, Ildik 52, lll-dik 47, IV-dik 37, V-d.k 24. Vl-dik 26, VH-dik 41 és a VIII dilf osztálynak 31 hallgatója volt,összesen 236. Érett-sági vizsgán 33 volt,6 közülők visszauttasitatoti.
— őrömmel látjuk, hogy adományozások történtek és pedig az eddigieknél nagyobb szám ban. A segélyző-egylet alaptőkéje 782 frt. A Sümeghy-féle 60 frtos ösztöndíjat Andalics Kai-mán nyerte el. — 2) A nagy kanizsai polg. fiu-iskola második tudósitványát szerkesztette Teesz János igazgató. Tartalma szakavatottau változatos. Létszám 55. — 3) Az alsó-lendvai polg. fitanoda második értesitvényét szerkeszié Gy. Csókás György igazgató. Létszám 44. Az iskoláuak rendezett állapota a helyesen szerkesztett értesitvény szerint. A lendva és vidékének dicséretes figyelmét s pártfogását tanúsítja. — 4) A csáktornyai községi tanintézetek órtesitvénye. Várallyay Sándor és Valló Vilmos tanár uraktól hoz érdekes közleményeket. Létszám 35. A néptanodák tanulóinak létszáma 331, és pedig 182 fiú s 139 leány ; az iparismétlő tanodát 76 látogatta. — 5) A keszthel; i községi népiskola növendékeinek létszáma 569.
— 6) Petz Vilma győri leánynevelő ós tanintézetének értesítője szerint a johirü nővelde ta nulóinak létszáma 75. Jövő évre a VI dik osz tály is megnyittatik; benlakó 250 frtot fizet, bejáró I és II dik osztályban havonkint 3 frtot a többi osztálybeliek 4 frtot fizetnek.
— Sümeghi reáltanoda egyik szaktanára : Tek. Táfferner Béla ur, julius hó 25, 26, és 27- én a nyilv. reáltanodai épület rajztermében, a tanuló ifjúság 187% tanévi rajzaiból múkiállitást rendezett. A látogatók száma az 500~at meghaladta,kik közt több szakértő s vi déki egyén is volt; mindnyájan a kiállított mintegy 4500 drb. kézi mfl állal meglepetve voltak s méltó elismérésöket nyilvániták az illető szaktanárnak buzgó fáradalmaiért.A rajzok között kitűnt Taschek N. életnagyságú s tökéletesen kidolgozott fej alakjai, több természet utáni rajz, részint gjptz, részint élö-növéoyek után, igen szép kompositiók s tollrajzok, melyek közül Jagasits és Bin-der lollrajzai remekek voltak. Kitűntek még Benacsek, Bakos, Cságoli, Heiner, Kosár,Stam-borszky s többeknek igeo correct rajzai. A mű kiállítás mondhatni igen választékosan és szépen volt rendezve, rajzai kitűnőek voltak s általános elismerésben részesültek. Sz. K.
— Benedek Aladár, ifjabb költőink egyik tehetségesebb tagja következő felhívást bocsátott ki, melyet melegen ajánljuk a t. kö • zönség figyelmébe: Megrendelési iv az „Epedés óráiban" czimű diszes, gyémánt-kiadású lyrai költemény-füzérre, színezett művészi czimkép-
hiszik, hogy egyik vagy másik ebben elődjök lelke lakik ; a török babonában gazdag, ha nehéz álma van, olyan kenyérfélével jelenik meg a háza előtt ée azt a kutyáknak szétosztja és ilyfélét számtalant lehetne felhozni.
A török városokban tiltva van esténként máskép az utczákon megjelenni, mint égő lámpával, legyen az bárki, a nagyszámú zsandá-roktól elfogatík, és börtönbe helyheztetik.
(Folytatása köv.)
Isten veled ábránd, szerelem !
— Lonng Frigyes —
Ősz hajjal és roskadott tagokkal, 8sédelgek az élet utoo már ; — Meg nyngodva Isten végzetében, Mely azt mondja -. itt van a határ. Nem óhajtók viasza bozhatatlant, Nem óhajtóm iíjnaágomat, Nem obajtok újra saárnyra kelni 8 meg nyngodva áldom koromat.
Vissaa nécek,vissza a mikor még A ki most nem ifja lányka volt; — Hajh, idő te ősi rombolő gép, Vasfogad mi mindent letarolt! A szivekben akkor a remény "még :
Ha kihűlt is újra éledett,--
8 most a bánat, hogyha nyomja vállam, Attól félek, hogy már eltemet !
Ifja voltam, s kedvesem, ki nőm most ; Játszó társam, gyermek évein, Ugy pirult, ha szivem érseményit, Elsoroltam néki ünnepin. — — Most as aggság szürkülő korában, Hiven ő is eldőesög velem, Néha ő is elmereng a múltról; „Isten veled ábránd, a ser elem !•
KŐVÁRI
pel. Ninc* talán ember — legyen ax férfi, vagy
nrt — kinek lelkében legalább egyszer n^m • bredt fel az az érzés, mely egész lényünket ,-xies, ellenállhatlan vágygyal, szenvedélyes ábránddal s minden egyéb érdek''et kizáró
nemes
hevülettel s ragaszkodással tölti el egy lénv iránt, kinek állandó birhatásáért át tudnánk keseregni egy egész életet, föladni minden rgv''éb s talán legszentebb hivatásunkat s kinek elvesztése ránk nézve ilyenkor egynek tűnik ffl a halallal. S nincs talán ember, ki ez igaz s forró szerelemmel szeretett lény birhatásáért nem küzd, nem várakozik ■ nem álmodozik s ki e küzdelem, várakozás és álmodozás közt nem szenved, nem áldoz és nem eped, főleg, ha érzelmeit megértve s viszonozva látja s csupán a viae*áa helyzetek s váratlan balkö-i illmények állják útját az örök drága egyesülésnek, boldogságnak. S végre nincs talán em ber. ki midőn mar szerencsés volt féltett egyesülést kivivni s később e szeretett lény — bár kis időre is — eltávozik hogy ujolag s talán még erúsebb vágygyal s szenvedélylyel ne epekednék, szenvedne a lázas nyugtalansággal ne álmodoznék a viszontlátás édea megnyugtató gyönyöre után ! íme e kis könyv tartalma, érzelmi foglalata. Mindenkivel közös az. Azt jól esik hinnem, hogy a művészet kegyes istennője sohasem állt inkább segítségemre, mint e költemények alkotásakor, mert sohasem éreztem igazabban müveim tarulmát, mint épen most. Magamat a t. közönség s különösen a köl téazetert nemes érdeklődő hölgyvilág szives kegyeibe és pártfogásába ajánlva, maradtam Budapest, 1874. julius hóban teljes tisztelet tel Benedek Aladár. — A könyv csinos kis alakban. fioom vastag velin papíron, lesz kiállítva, uzinezett allegorikus czimképpel és BZt-ptember elejére teljesen elkészül. — Előfizetési dija fűzve 1 f r t, igen elegáns arany-kötésben 2 írt. — A megrendelések m i e 1 é b b kéretnek bérmentve beküidetni ily czim alatt: Benedek Aladárnak, Budapesten. — Utánvételi megrendelések ie szívesen fogadtatnak. — Szives gyűjtőimnek 6 példány után egy fűzött s 10 példány után egydiszkötésü tiszieletpéldánynyal kedveskedem.
— A sümeghi összes reál és főelemi tanítói kar, valamint a kisdedovoda intézetvezető is f hó 1-én meghívást kapott hazánk-szerte ismert ngos Ramaasetter pár udvarias sziveaségéből a kiea, hiresboru Badacsonyra átrándulni. — Az elindulási idő vasárnap, reggeli 6 órájára rendeztetett. Sümeghről egyórai haladásunk után láthatárunkat az őskorra em lékeztető barna várfalak érdekesiték, — he-gvesén kiemelkedve a bérezek közöl Szigliget romja, messze átellenben e magasabb Csobáncz, mint egy kihaltan tátongva egymásra időtől barnult falaikkal. Élénkbe tárult a haragos kékvegyülekbeu kigyódzó Balaton, mely kis teugerünk széles tükre hány tan vetetlen nngatá a nagyszerű széles vállú Badacsonyt — hol Nagyságos Arnenstein József urat, bájos nejével Ramasaetterék kedves körében üdvözölni szerencsénk lehetett. — A fogadtatás, melyben részt vevénk, felejthetetlen emléket vésett lelkünkbe. Körülbelól 9 óra lévén, társaink néhány a lelkesülve mászt^c azon magas bérczet, melynek tetején a 42 lábnyi magas kőfeszület díszéig, a másik fél pedig azalatt élvezé az üde balatoni fürdőt; — igy lettek az órák per-ezekké, következett az ízletes ebéd, mely alatt szívélyes fel köszöntések mondattak, a Ramaasetter párra, valamint Arnenstein ő nagy-ságaigra is mint a hazai nevelés és tanügy buzgó pártolóira. — Gyönyörű képletül hasz-
nálá fel Bracker Alajos főelemi tanító, kedves barátunk azelőtt néhány órával látott várromokat, mikről magát körülbelül igy fejezé ki: most nem olyan romlandó várakat építenek a nagy emberek, —hanem örökidőkre kitartókat t-i. a szellem képzésére tudománytemplomokat. Vége lévén a kedélyes társalgással fűszerezett megvendégeléanek, — Ramassetter Vincze ur e sorok Írójának egy összeget adott át, melyet három részre felosztva, a pesti nagygyűlésre költségül kegyeskedett adományozni.—igy ha-tározatilag egy részlet: Tafferner Béla reálrajztanár, Liszt ner József elemitanitó és Németh Béla óvóé, — kik az áldozatkészségükkel szűnni nem akaró Ramassetter párnak legbensőbb hálájukat és köszönetüket nyilvánítják. Németh Béla kisdednevelő.
— A magyar gazdasszonyok országos egyletének árvalany intézetébe ujabban 10árva vétetett fel, köztük Nagy Kanizsáról Plichta Györgyike és Somogyból Krecsijier Izabella.
— Munczt Lajos kitűnő zenetársulata néhány napig Nagy Kanizsán időzött; a classi-kus darabokat meglepő szabatossággal s köny-nyüdséggel adják elő s élénk tapsvihart aratnak. Innen Keszth«ilyre távoztak, felhívjuk az ottani zenemű élvet kedvelők ügyeimét.
— Stiaszni lovardája Kanizsáról Sopronba távozott, persze hogy bukással.
— Általános örömet kelt ZaUmegye hatóságának közohajjal találkozott amit intézkedése : miszerint a „cselédrendszert" kidolgozta s még az idén érvénybe lépteti. Lapunk mielőbb kózii e jeles dolgozatot, előre is figyel-mertetjük reá a cselédtartó közönséget.
— Perlakváros tanácstermének ajtaján az absolitismus korszakából maradt felirat olvasható még mindig „Obcinska Cancellaria felhívjuk a hatóság figyelmét e felirat megsemmisítésére.
— Yeszprémmegye a tanfelügyelői intézmény beszüntetése targyában az országgyűléshez nyújtott kérvényét pártolás végett Zalamegye bizottságának is megküldi, itt azonban tudomásul vétetett.
— A zcUa-eger szegi polg. s kereskedelmi tanoda felépítése tárgyában tartott árlejtésnél — mint annak idejében közöltük, Kolosi építész ur a minisztériumhoz felebbezett, mivel nem őneki adatott ki, mint l/k százalékkal jutányosabb ajánlattevőnek ; az illető ministerium kijelenté: hogy az árlejtés keresztülvitele nem ót illeti, a város lehet ugy,amint jobbnak látja, csak azt kívánja hogy a tervszerint készüljön el. E szerint a szerződés a szombathelyi épitész-szel köttetett meg.
— Az országos tanitói gyűlés költségeinek fedezésére Ztlamegyéből a következő szi-vesadományok folytak be:GlavinaLajos ur ajándékozott 10 frtot: Weisz Joel 2 frt. Dr. Horvát Károly 3 frt Dr. Graner Mihály 3 frt. Babó-chay János 5 frt. Bezeredy Elek 3 frt. Modro-vics Gergely 11 frt 25 kr. Zalavári Apátság 10 frtot Német Gábor 12 frt. 50 kr. Nucsecz József 3 frt összesen 62 frt. 75 kr.
— Verekednek a finánczok. A por-tiunkulai bucsu alkalmából sz. Királyról jött egy földmivelő legény fiával, Podturenben a korcsmába tértek be pihenőre, hol már két ti-náncz volt együtt^az időelhaladtával ezek távoztak a korcsmából kimenve,az egyik őrá ját akará megnézni, de nem találta; mire rögtön azon gyanúja támadt, talán az ugyanazon asztalnál ült legény lopta el. Visszatérnek a korcsmába s rátámadnak a mit sem sejtő legényre, kérdőre vonják az óra iránt. Először lárma, szóvita s aztán verekedés követ-
kezett, a finánezoknak még két társok jött segélyökre j .. a huzavona közben egyik fináncz kardot ránt, és a paraszt legény jobb kézcsuk-lájál levágja, ugy hogy egy vékony bőr tartá csak a levágott kézfejet; erre az összegyűlt néptömeg elől futá-sal mentettek meg magokat az önbiráskodók.Az óra megkerült, reggel mint mondják egy az utczán járkáló ökör szarvára volt akasztva s Molnár Pál jegyző illetékes helyre küldé; a nyomorékká tett legényt pedig Csáktornyára szállították vérében. A tettesek fel ett itélui fog a bünfenyitő törvényszék 5 kívánatos, hogy ítélete példásan, szigorú legyen mert először közbiztonsági közeg volt; másodszor önbíráskodásával, talán alaptalau gyanú jávai egy embert nyomorékká tett
— JBeküldetett hozzánk : Óhajtandó c, hogy protestáns tanintézeteink az államnak átadassanak ? vizsgálja Mányoki Tamás r*f. lelkész. Felekezeti színben van ugyan irva, de átolvasása ajánlható ára 15 kr. s Veszprémben kapható Krausz Ármin kereskedésében.
— JDolinay Gyula szerkesztése és kia dásában megjelent a „Hasznos Mulattató" czimü vállalat 17 és 18-dik füzete, mely szinte mint a többi méltán ajánlható mindkét nembeli ifjúság számára, különösen szünidői olvasmányul ; minden 10 napban egy ily füzet jelenik meg, öbszesen egy évben 32 s ennek ára 6 frt félévre 3 frt. s évnegyedre, vagyis 8 füzetre 1 frt. 50 kr. Megrendelhetni a szerkesztőnél, Budapest 1 Belváros uri utcza 4. szám.
— Kéjutazást rendez a Schröckl féle 1866 óta fennálló társaság, Kanizsáról Bécsbe és vissza, kerül a II-dik osztály 9 írtba,a III dik osztály 6 frtba; az indulás aug. 14-én este van s a jegy 10 nap érvényes.
— R&vid hirek. Schwiz helvecziai község kijelenté, hogy a uők nemcsak választók, de választhatók is minden községi hivatalra. — Az aranyos-maróthi postát 12 ezer frt. ig kirabolták. — Oláh Miklós orsz. képviselő meghalt. — A székesfejérv ári ujszinház aug. 20-án nyit-tatik meg ünnepélyesen, Jókai prologját neje olvassa fol. — Erkel uj operát ir, tárgya : Szent István király. — Marseille-ben Lulu arczképé vei levéljegyek készültek IV-dik Napoleon alá-irással. —
Lottóhúzás
j Brün jul. 29-én 68, 26t 74, 63, 54, Bécs, aug. 1-én 21, 70, 25, 52, 71,
Szerkesztői tlzenet.
1383. M. Kővágó-Eörs. Elküldöttük. Fogadja
üdvözletünket!
1384. 81. Komerbad. Igen kíváncsiak vagyunk a kifejlődésre. A levelezésnek különben örültünk.
1386. Br. A. Gyorsabban irta Jöv&re óvatosabbak leszünk..
1386. N. B. Rövidítve lehetett,
1387. Árgus KI. Köszönöm 1 Mihamarabb válaszolok. Éljenek a derék ifjak 1 — m —
1388. Balatoniak, üdvözöljük, s az Ígérteket kérjük.
1389. A bellatinczi postatiszt urat kérjük lapunk pontos kiadására egyik azon vidéki előfizetőnk két hátig nem kapta lapunkat; a reclamatiót azonnal kérjük megtenni, ha netán nem érkezik meg a lap, noha mi rendesen ex pediáljnk.
1390. Keszthelyre. Szívesen veszszük.
1391. Z. Sz. Gróthra Nem lehet; ig? i« sajtóperrel fenyegettetünk.
augusztus 9-tŐÍ sugustas 15-if 1874.
H
32)
>1- 4s heti- Katholikus nap- Protestáns n*P tár , - naptár
l utj
K. A sikettiémárdl. Márk. VII. Pr Luk XIX _ — G. Mát. XVII. 14—23.
.A ki szellemektől tart, a felől biztosak lehetünk, hogy saját magának nincs szelleme.4
1 9 10 11 IS
13
14
15
Vatáraap
Hétfő Kedd Szerda
Cnőtörtök ]po|.
I) 11 Kom. Lőrincz 8 usanna Klára sz.
Péntek Szom
Eusebius f N. bold assz
D 10 Eik
Lcőriucz
Hermáim
Klára.
Ipoly
Euaebiua
Nagy u
i
HK
m
_____
Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos.
^NTyilT/tör.*)
Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik
Dr. Forty-féle általános
Papírszeletek.
— Házasság előtt a nő legkedvesebb, házasság után pedig a legdrágább.
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érielŐ éa Utódaimat csillapító üatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egyszermind gyökeres gyógyulást eszközöl különuemü bajokban. — Ily bajok a torokgyulladáa-légcsőhorut, b ő r k é s-barság. hártyásgyit ^Cruup-angiual mindenemü megsértések, barapá*, szúrás, vágás vagy égés által támadható lebtk, megt«>rrá-zások, darázs- vagy méhszurások, konok-fekélyek, zúzatok (contosíók) — meglepő gyors Cájdaiom csillapítással — rögzött daganatok, güiuők. tályoguk, pokolvar (carbuuculu* pustula malignaj, megkeményedjek. genyedések, vérkelések, mninden mirigybetegségek, Körvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, kórömméreg, vadhús, tagssivacs, csontazd, kiüu*«.niitáa és megrán-dulások, helyi csáz; továbbá a szülés folytam láb-felfakadások és sebek, fájós fekélyzett vagy már genyes női melL — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyse sebéssi műtétnek mellőzésével — ügyedül ezeu jeles sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs- és mehfuiáakja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán anuyirx előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire * seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik.
Ezen megbecsülhetleu gyógyszer, oiclynek jeles-ségc eghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítvány*! által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemübb esetekben megpróbált hatásánál és feltűnő sikerdds eredményeinél fogva, melyek basznál-iata által még elavult bajokban ia eléretnek, jól megalapított és elterjedett hírét kétségbevonhatlauul igazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag ( frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy firtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljejittetik.
Központi küldeményező raktár: Psstss Tlrlk iÓZSSf gyógyszerész urnái királv-utcza 7-ik aaám alatt.
Továbbá kaphatók: Nagy-Kaalzsáa : WAJWTS JÓZSEF urnái. PakSOl: Malatinssky 8. — PécSStt; Sipőcz J. — Siaegea: Stamborszky. — Sz.-Fehervá-rott: Braun J. — Szoaibathelyes: Pillich F — Veszprsabéa : Ferenczy K. - Zágrábbal; Mítlbach Z*. Soproabai: Bock J.
A L cz. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszólittatnsk, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez F0RTY LÁSZL0H0Z uzimezve: Budára, (Ráct. város, foutcza, 5iK). szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít-
Vidéki bérmentes levelek általi megren delések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy posta'' utalvány vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.
•) E rovat alatt közlöttért felelősséget nett 8 Szerk.
Továbfjá honosítva \
Basel, l| Berlin, Bern. Biel, Boroszló, Chemnitz, Chnr, Drezda. Erfurt,
M.-Frankfurt, St.Gallen, Genf, Halle, Hamburg, Hannover, Cassel,
HAASENSTEIN fiS VQGLER
hirdetési ügynökség
Budapesten, Bécsben és Pragában
alapíttatott 1855«ben
le^ró^ibb és legnagyobb e nemű üzlet
szorgalmaz
naponkint hirdetéseket a világ
minden hírlapjaibat eredeti árakon, minden posta-és mellék-dijak beszámítása nélküJ.
'' ftagyobb hirdetési - me^-rrndelédeknél aránylagon árleengedéfi.
Felvilágosítások, költségvetések és hírlap-jegyzékek kívánatra ingyen éz bérmentve.
_(1393—1)
Továbbá honosítva
Köln, Lausanne, Lipcse, Lübeck, IiUzerne, jMagdeburg, Mannheim
Metz, München, jNeuchatel, Ííorinberg, Solothurn,
Stettin, Strassbur, és
Zürichben
Hotel Mihalek
[Alulírott jelenti a n. é. közönségnek, hogy az ő saját házat,
iervita-téren 7. sz. alatt
''szállodává alakitotta át és leg-'' pompásabban berendezte.
Szobaára: lfttól 3.50krig.«
MIHALEK F,
►1153—23 szállodatulajdonos.
Gulabeli marha-eladás,
A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi dalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „szám feletti4'' eladásra bocsájtatik. A marhák Kis-Komáromban (Posta helyben, vasúti állomás Komárváros) megtekinthetők, mig a venni szándékozók az uradalmi tiszttartói hivatalhoz kéret-nek fordulni. . (wi6-<)
A kis-komáromi uradalmi tisztség.
ZBEBZESE^ESS^SX^SSB^S^S^S^S^R
4 f *Sr T 1 V "Ír ''l* V ■l* 9
TÓTH SÁNDOR
Eaktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
saját készitményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
Raktár
m-kajvizsán
ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok. (1345-7) tükrök
'' és
\asut-utcza, a városházban. tartókban.
ZttZXitZZt * * S
Keller Ignácz
1258-10
Ajánlja gasdagon felszerelt urak-, hölgyek ée gyermekek számára való topánrak-tárát, a legjobb minőségűeket a leheti jutányos áron.
Ug} szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s i. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bór-M1 elfogadok ée készitek, az árt legjutányo-sabban számitom.
As én raktáromban vásároltakat kijavi-láara elfogadom.
Empfiehlt sein reich assortir.es Láger aller Gattungen Herren-, Damen- nnd Kin-der-Stifletten von bester Qualitat und zu möglichst biliigen Preisen.
Ferner mache ich das k. k. Militár und verehrungswiirdiges Publikum aufmerkBam, dass ich alle Bestellungen vom beeten In- und Auslánder Leder verfertige und prompt und billigst bereebne.
Auch wird von mir gekaufte Waare zu repariereu angenommen.
A
valódi
oru. tub. legajabbaa 5 Felsége álul k-i ▼ÁltiiÁgg*! kitűntetett, u arvosl kartéi aefvlzsfált , a sikeresnek talált eserfílekt''pen kipróbált titkos líct a patká-■ysk, házi ■ nczel egerek, vakaadok és svábok teljes ki-irtár.ir&, ^melyet sokfelé megpróbáltak hamisan utánozni árulni,) fcaaisitiftB minőségben
Nagy-Kanizsán J
ROSENFELD ADOLF ur ♦
Kaposvárott: P0L1TZER R. úr 1
kereskedésébeD,]Pesteu Schueider G. Lipót-utcxai kereskedé- ♦
sében kapható. (1227 111
Egy nagy bádog 1 írt, kis bádog 80 kr. ^ ''
Egyes bádog megrendelése is atánvétel mellett gyorsan tel-j«sitt«tik.
Ugyanott kapható OZitTOa-kMéOS egyedüli ster a faflyhó-lyaf«k és tyakszea ellen, egy tégely 50 kr.
Kivonat egy, naponta érkező hasonló dicsérő-levelekből:
Kérek srámomra még két adag arcanamot küldeni. Hatása felOlmnlbailan : pincxémben tömérdek patkány volt, s az ön ar-cánumával sikerűit 5ket kipugmtiUni. Tiistelettel
Leoben, sept. 9. 1873.
8 c h r i t z a I Leobenben.
Kérek arcanumából ismételten egy adagot küldeni, mert ax mindenütt, bol rele kísérlet tétetett, kitünSoek bixonyult.
Tisrtelettel M a y r J o s.
Lembrechten, FelsS-Austria.
Kérek arcanumából sxámomra még 2 adagot küldeni, miután hatása kitünS, mindenkinek készséggel fogom ajánlani. Kiváló tisztelettel
Canale (Küstenland) aug. 2. 1873.
H ö n i g F.
Egyik barátom önnek arcannmából meg ajándékozván, minthogy hatása teljesen cxélsxerünek bixonyult, kérek sxámomra is 6 adagot küldeni. Tisxtelettel
Boszay János, Ittoarnohi ^Banát), földbirtokos
Conn.L általános korpa-olaja.
Gyorsan és biztosan működő gyógysser minden-kia^k, ha eró« fejkorpa képxódes terhét wenvedi.Gyors és lényét aredaényü anélkül, hogy a hajnak artana * Egyedüli sxer a fantnerexett terhes Btenvedéa meggatlására. A bixonyitviayok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bémentos pénxbeküldéssel ragy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-'',i4i4 5) kanergasse Nr. 3.
[Árverési Hirdetmény.
Az alólirott urodalmi igazgatóság részéről közhírré ^tétetik, miszerint folyó évi szeptember hó 2-án a Nempthy, ^és szeptember hó 3-ik és 4-én az alsó-lendvai gazdasági iro-lákban nyilvános árverés utján több vendégfogadók és korcs-jnák, vizi őrlőmalmok, nagyobb és kisebb területű fold, rjrét és legelók
Q Több évekre, s nem különben az idei tölgy- és bükk-Jjmakkoltatási és gubacsszedési jog, haszonbérbe adatnak. Q Kelt Alsó-Lendván 1874-ik évi augusztus hó 4-én.
Az alsó-lendvai és Nempthy,
''(1422—1) nrodalmak igazgatósága.
VEIL

uj cséplőgépei
két ember kezelése vagy két vonó marha általi hajtásra a gépek legolcsóbb, legképesebb és legjobb -Ü neme; nagyságukhoz képest óránkint 6 — 12 kéét • resztet csépelnek és áruk szinte nagyságukhoz képest
g s oszt. ért. 150—375 frtig.
^ 5 franco BÉCS.
Levéli megrendelések ifj. Weil HÓT gépgyárába Frankfurt a. M., Seilerstrasse 2, vagy pedig SCHERZ LUIZA asszonysághoz Nagy Kanizsára
intézendók. (1305—2)
>
o co
T.
jc P>
s
7? ^
n >
Dr, Handler Mór
é$ se&és2ti(i©rf sEtiéss és sseiaésg
gyógyít gyökeresen fényes és Urtós siker bizto^itán* mellett mindennemű
Titkos betegségeket,
1) az Önfertőzésnek minden következményeit, úgymint :
m a ff ö m léseket,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt), 2. húgy csőfolyásokat (még oly idülteket is), a nerazőrészek bujakóros fekélyeit
és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsufitásaiban,
3.
4. fris és idült nyákfoyásokat nőknél, az úgynevezett febérfolyást, és az onnan
eredő magtalanságot,
5.
6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket.
RENDEL NAPONKINT: lls«s_g
délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig.
Lakik Pesten, belváros, kigyó utcza 2-ik sz. a, kigyó-é* városház utcza sarkán (Rottenbiller-fóle házban) I-ső
emeleten, bemenet a lépcsőn.
Dlüal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek
megküldetnek.
Alulírott tisztelettel tudatja a t. cz. gazdász közönséggel, hogy
Szombathelyen, főpiacz 1. sz. alatt.
gazdasági gépraktárt
nyitott és következő gépeket folytonosan készletben tart: Mozdonyok és cséplőgépek legújabb szerkezettel. Samuelson és társa féle javított gabona-aratógépek. Wood féle ujonan javitott fii-kaszáló-gépek. Kézi-cséplőgépek, kitűnő szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Széna-forgatók, széna-gereblyék mozgatható aczélfogakkal. SorvetŐgépek, Garett rendszere szerint.
Sorvetőgépek egészen vasból, legkönyebb neműek, hátulról kormányozhatok és egy személy által kezelhetők.
TQzi-favágók, gyalu- és fúró gépek. Répavágók, ganajlé-szivattyuk sat. s&t.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kivanatra bérmentve kül-
Holherr M.
gazdasági gépgyár-tulajdonos.
Bécs, Favoritén Erlachgasse, 22.
detik.
(1387—6)
Waj<lits József kiadó-, üp- ós nyomdatuiijdonoi gyorassjtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
SA6Y-ÍAKI28A, 1874, augusztus ÍS-áa.
■.
" ■
Tinenharaaaik évfolyam,
fél «rr«.
aeTT9® /W
. 2 , iO fcr.
KlrSstesst
6 baaáböt petitaorban 7, niiodnor 6 s minden további sorért 6 kr.
yyiLTTÉRBBK
soronJánt 10 krwt
ven** M
Kincstári illeték minden fcagyes hirdetésért kül""1 30 kr. fizetendő.
■ =»-ixeíleai résamjr
előbb: rZALA-SOMOG
tegy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben * ..zaíainegyei a 2 Zala-Somogy* gőzhajózási részvénytársuiat, ugy a .
HeieokiHi kétszer, vasantap-
I KÖZLÖN
gaztiaftagi egyesület", a .^agy-kanizsai kereskedelmi s
aU-Anftr*?*™ tfirnA-tírraH-n anvlat* « tfihh mahvaí ée \
íeayek
uterreaxcóhez, —
iajafj reaxat illet/. ióxiemmiy«k. pedig a cia44t*ox béra«o£T* jn-!S''sr«iMÍ6fe:
Sáev-KAmsA Wiaaateaktí.
Bérrresitetlen levelek cjhíx :»mert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vissza netr. t küldetnek.
1 Kézi!
>oui »
Deák Ferencz ésSzent-László-E^y-
h&Mr.
Nem szenved kétséget, hogy nagy hazánkfia Deák Perencz sem fogja kikerülni mmduyájunk közös sorsát, melynél fogva egyszer, ó is csak ugy válóperbe fog keveredni a földi élettel, mint bárki más. De vajha mathuzalemi időkig hnzhatná e pert 1 £2 volna minden jók óhajtása nemcsak hazánkban, hanem annak határain tul is, messze.
Nem életirást szándékozom adni e sorokban, — erre hivatottabbak vannak nálamnál és lesznek annak idején. Miután azonban agy szokott az lenni, bog}* a nagy fát is csak kidőlte után méregetik inkább, mint általában, s állják kórul, bámulva mondogatván: mily gyönyörű, mily izmos és felhőkkel játszadozó sudara veit! Azért e ,nagyfa" leeBŰó megméréséhez nem ugyan a történelem iró, hanem igenis — azok számára irom ez adattöredékeket, kik ama „nagy fát* most is mig áll: gyönyörűnek, izmosnak, s felhőkig érőnek isménkéi. S ugy vagyok meggyőződve, hogy ezek még meg is köszönik nekem, hogy napfényre hozom ez adattöredékeket.
~ í£z eiózméfcTntÉn möndaiwm sem keli, hogy Deák Ferenczról akarok valamit irni.
Még az utolsó falusi pórsuhanczot is megütögetnék pajtásai, ha egy lélekzetre meg nem tudná mondani: ki az a Deák Ferencz ? Azért tehát én sem azt akarom megmondani ; hanem igenis azt: mi viszonyban áll Szent-László-Egy háza, vagy mint sokaknak tetszik, Bucsu-Szent-László, Deák Fe-
%
renezíinkke) ?
Azt ugyan sokan tudják, hogy Deák Ferencz Zalamegye Sőjtör nevezetű hely-
ségében született, de hogy mily iszonyú dft-mo kiesi kard függött drága élete fölött, mielőtt világra jött, s azon közben is? azt ugy hiszem, alig tudják sokan.
Ugyanis: boldogult anyja nem tudá megszülni gyermekét! Az összehitt ormosok azt véleményezték, miszerint vagy az anyának kell meghalni,mielőtt szülne ; vagy hogy az anya életben maradjon, a gyermeket kell tőle részenként világra hozni !
Szerencsére sem egyik, sem másik nem történt meg.
S miért nem ?
Élt az időben a szent-lászlói zárdában egy Ferencz-rendü szerzetes, kit sebészi szerencsés s taián jeles műtéteiéiről ismert a vidék. Deák Ferencz édes atyja ezt hivatta el a végveszélyben forgó két kedves élet megmentésére. A szerzetes megjelent, magával vivén műtószereit. Megérkezése után nemsokára a szerzetes, örömtől sugárzó arczczal lépett a tekézó teremben kinos aggodalmak közt várakozó apa elé e szavakkal: , mindjárt meglesz a gyerek!4
E szerzetest Tietl Lukácsnak hivták.
E szerzetest az akkori orvosok érzékenyen üldözték, s sebészi működésétői a hatalom -által eltiltották. De a hatalom, meggyőződvén a szerzetes sebészi tudományáról, ót csak hamar visszaállította nemes működésébe, s mint ilyen 1815 nov. 12-én halt meg Andocson, Somogy megyében.
E szerény megemlékezést talán megérdemli szent Ferencz azon fia, ki egy Deák Ferencz életét mentette meg a hazának.
A szerencsésen szülő édes anya, fiát kegy eletből szent Ferencz rendje iránt — Ferencznek keresztelteté. Arról pedig,hogy maga is, a még élő Deák Ferencz, mily ke-
iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztar" ala-egerszegi tarna-tüzoftó sgylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
s csflttmóköfi, megjelenő vegyes tartalmú lap6
miit'' istnntn A1 ert*olnfot tomjcíf v^on t-TToranc-r TranAic. a tv
gyeletet tanusit Szent-Ferencz rendje, s nevezetesen i í szejy^-tíűKíói zárda és templom iránt, — a nagy ember iránti tiszteletből ezúttal haligatok. Nem akarom sérteni szerénységét. Majdha Szent-László-Egyháza zárdája és temploma a romokból felépül, megírom, avagy irva hagyom : mi érdeme van Deák Ferencznek Szent-László Egyháza ujjáteremtésében ? Addig is, de ezután is éltesse az Isten ót sokáig, igen sekáig!!!
SZKÓKY SÜKÖSD
zárdafőnök.
Felhívás
a magyarországi központi Frobel nőegylet részéről a szülőkhöz és a hazai összes nö-egy letekhez.
Jelig* :
,Egy gyermekkertésraőket szel-l-emi-s főleg erkölcsileg képxő-intézet az, a mely nekünk minden Oiis tanintézeteknél szükségesebb; hogy ai ember er<5*, egészséges te«t- 3 a felsőbb művelődén iránti fogé kony s*iv és lélekkel lépjen ki * gyermekssobábi.i "
Gróf Soden aen^etgazdiszsti mfivébeu.
Égetőbben mint valaha, hangzik fel a -jelen korban a nők íerde s hézagos nevelésének panasza, továbbá rendeltetésök ismeretének hiánya, mely gyermekeiknek — már leggyengédebb koruktól fogva — természetszerű s tapintatos neveléséből áll.
Ha azonban, tekintettel a nők termé-szet-szülte: gazdasszony, nő- s anyai hivatására, ók oly felvilágosító ismeretekben részesittetnének, melyek képesítenék őket ezen kötelességek lelkiismeretes teljesítésére, akkor ez által a jellem és kedély, tudás és cselekvés ezen hiányos volta tökéletesbbel
felcserelve, — ugyszinte a fonákos nóeman-ripttioiwüi* kazwrmeir meiiáztetve. % meh-tények épen gátolják elérését annak, hogy a férfival sok tekintetben egyenjogú nők "a társadalomban ugyan oly fokra emelkedhetnének — akkor ók képesítve lennének annak természetes utoni elérésére.
S csakis így lehet a nő, a család lelke, gyermekének — a szó legnemesebb értelmében— nevelője,s csakis.ez által tekinthetné át a haza és emberiség iránti kötelme nagyságát és szentségét.
De a legteljesebb mérvben javított I tanodák sem lesznek képesek soha eszközölni azt, a mit a korszellem mindenki j számára s mindenkitől igényel, ha j a fiu, ugyszinte leánytanodák, a társadalom minden osztályú kisdedeinek javított és előítéletnélküli nevelésére nem alapittatnak.
A nagy többség azonban még mindig nem fogja fel, hogy a kisdednek, a tes-tin kivül még szellemi szükségletei is vannak, s mindenoldalú tehetségeit fejlesztve, az iskolához előkészíteni kötelességünk, hogy a tanoda oly sikeresen működhessék. mint kellene, — mert a természetben szükségkép mindennek meg van a maga átmenete.
De nevezhetjük e természetszerű fejlesztésnek azt, ha az első gyermekéveket, — mely idő tagadbatlanul legfontosabb a gyermek testi s szellemi előképzésére — hirtelen megszakítjuk s minden fokozatos áthidaló eljárás nélkül a gyermek gyakorlatlan, tehát képzetlen s gyenge erőit a komoly, kimerítő tanulásra kényszerítjük, testileg pedig természet ellenes bánásmód s elkényeztetés által elnyomorítjuk ? !
TÁHCZA.
Petőfi emlékezete.
^1814 juliüí ül-én baláJának negyed stiLradoí évfordulója »lka.lm£*s.l (urálta sser*5 Koloxírjirotl.1)
Hositnöt éve mi tűnél i Körünkből cl m ott li&ní Nyuga&ol : .Segesvár gyiissterén" Stéttórt z kard, »aéUört a lant.
Fáj keblünk, sért tagadt ae ég Magához élted reggelén ; Nagy voltai ekkor it, de mily JUgy letté! volna még deléu !
As ég nem volt aosaia fa kar, Saikráiból adott neked ; 8 Lángoatlop-ként világol* £15tttiok oly aok éneked.
Voit tetteród saer^teted, A saép igax a jóhoc asüárd. Láuglelked milliók kOsül Mint Bsellemóriás kiráit.
Saeretted »méf> hazádat oh Sxeretted ót, mint senki nem : ő értté daltál, éltél és üegbaltái bátran és hiren.
Hálátlan volt te nemseted Éltedbe boasád xz igaz, S csak nőd, barátod ée honod Szeretetében volt vigasz.
De hányadik nemes kebelt Jutalmaz az élSk korttt Meg a világ, ki utat tör: Kereszt t máglyára viszi St.
8 ba keble már kihűlt s ekép föl égbe száll* l«tke már !
Féiistenüi imádja őt ; Ékébe megkövezte bár !
Nem tudjuk, hol nyugszik poro<i, De emléked msigl&u itt Körünkben él, a hazánkat hüu Szeretni lelkesen tanít.
Tekintse:: hát népedre ie E nap dicsőült szellemed ; Miut ünnepeljük a áldjnk im Örökre aztinkbe irt neved 1
Hadd oltsák el a fájdalom S öröm kicsalta köuny. ink. A lángot, meiy velődőn ég, (Gyújtván kéaett babéraid)
Mert míglen él csak egy magyar, Kinek hónáért ver aaive : Nevednek mindaddig leszeu Kegyelettelt áldó bive.
Ks hogy ha tán magyar Kiveszne, mint hervadt virág : . Emléked él . .. ismerve jól S értvén művid egész világ t t 1
VÉGH LAJOS.
Ltt képek Török-Bosniábél
ina
'' KÖNYVES JÓZSEF.
(Folyta táa.)
Sarajevo városában lakik a török boeniai helytartó, több magaaabb rangú töraz tiszt,több hivatal éa katonai laktanya, stratégiai szempontból, Sarajevo t íontoa heljnek vélik, majd megmutatja talán a közelgő idő. —■
Biztos sutisticai üe8zeiráat, kimutatást Törökorazágban ne keressünk,azt ott ily zavart
körülmények közt kivihetni teljes lehetetlen, mert itt nincs adó-, telek-, anyakönyv.az összeírás felületes ép ugy,mint mindsn ez országban. Sarajevobao, mint emlitém sokkal több, mind 80,000 lak ós van, és az l861e« összeírásnál nem voltak képelek többet-40,000-nél összeírni, ezek közt 30,000 mahomedánt, 5,500 keleti görögöt, 500 katholicust, 3000 izraelitát és 1000 czigányt.
Adót illetőleg : egyik űzet, másik nem, a tisztviselők a gazdagokat rendesen az öszeirás-nál kifelejtik, ők tudják, hogy miért ? vannak olyanok is, kik túlságosan űzetnek, szegények zsarolva lesznek, bison zűrzavar minden felül.
Élelmi szerek közt legtöbbet fogy a rizs, bab, kukoricz&, buza, rozs, arpa és zab kevés, marhahús ée szárnyas állat, bL.xa és kecske több, az ételek í&gyuval lesznJc. elkészítve, nem Ízleltem, de hozzá mindenkinek jó étvágyat kívánok. A marhahús fontja 10 — 12 kr., a jáhhuaé ellenben 20 — 24 kr. s uii pénzünkön számítva, a városoknak temérdek ronda fából készült kávéházai vannak, kis nndcsa kitűnő fekete kávé ára öujkr. A török .gésznap,mikor csak eszébe jut kávét iszik, nap iában 20-azor is, kenyér helyett olyan lang&ló tétét, ót vágy atlan kézzel az utcsákon sütik,ők pogácsának nevezik, hanem hasonlít nagyságra nézve a nálunk készített langalóhoz és magasságra pedig a zsidók hasvéti dörzsölő laskáikhos,Rei b maces, jó 2—3 hüvelyknyi magas,de hogy minő liszt keverékből sütik, azt nem tudom, meri kegyetlen rosz izü} állatok lemészárlása szintén étvágy atlan kézzel az utcsákon nyíltan történik, a mészáro • sok a leölt birkát, kecskét az utczán egészben mégis sütik és tisztátlan baltáikkal szét darabolják, a ialat húsokat némelykor 10 — 20-an
is kézbe veszik,megszagolják, visszadobják,mig gazdára talál és ha megmaradt a sütőnek eledele, a török keveset és magányosan étkezik, az étrü maradékot pedig nejeinek küldi, minő előzékenység !
Sokan állítják, hogy Török-Bosuiában, több volna a nő, mint & férfi; a görög nők az utczákon nyíltan sétáinak, ellenben a török nők arczai fehér kendőkkel födve vannak, mégis némelykor, de csak lopva szép szemeket is láthatni a városokban, hanem az utakon a török nő vidéki előtt elfut vagy leül és a földre néz, a finomabbak pedig ernyőt vonnak arczaik elé, beh máskép van ez mi nálunk! — Nem tanácsos egy török nőnek után nézni, könnyen megtörténik, hogy lövés az embert a földre teriti, es ezért az illető lövő még kérdőre sem vonatik, bizon ily körülmények közt az emberélete perczenkéntveszé-lyezve van, egy arabbal beszéltem, ki már 16 keresztényt legyilkolt és ezen hős tetteért török ismerősei, nevét tisztelettel említik, mert ez által & prófétának nagy ss )lgálatot tett. Könnyű a törököknek több nőt tartani, öltözetük egy egyszerű reverendához hasonlít,élelmök nyomárul t, a török nőknek nem szabad írást és olvasást tudni,a koránt is a leány anyjától tanoija,de nem is jár hozzájuk a franczia és német Bazár, fagylalt, rizs por, álhaj, fodrász,páholy, "brüaz-szeli csipke, panama kalap, néger fánk, cham-pagner és szódavizet nem ismernek, oh Aüák mennyi megtakarítás I —
Török-Bosniában élő görögök létszámának'' kipuhatoláaa a lehetetlenség közé tartozik, miután a püspökök anyakönyvet nem vezetnek vagy pedig valami ok végett azt nem'' nyilvánítják, többen azt vélik, hogy az eltitkolásnak
Áronban a szegényebb sorsú családok anyagi életküzdelme, sőt ojbb módnak eddigi ferde életmódja is lehetetlenné tette a gyermek szeretetteljes, helye^rán}u, természetszerű fejlesztését; de az ujabb j időben felmerült humánus szellemirány fi gyelme o 1 y mérvben fordul az emberiség kifejlődésére, oly fontos gyermekkertek felé, a mily mérvben enyészik — eddig a gyermek megvédése és vezérlésére adottnafc hitt — órangyalbani bizalom, s e közmondás: ,8egits magadon s az isten is megsegit* mindig nagyobb tért nyer.
S ha továbbá átgondoljuk Pestalozzi eme szavait: ,Ha az anya magasztos fogalma 8 erőinek szemléletébe merülvén, felébredve egy oly világban lelem magamat, hol ezen anyát hiában keresem — mert az életviszonyok oly terhesen nehezednek az emberekre* - beláthatjuk, hogy hazánkra nézve misem szükségesebb, mint hogy ennek eltávolításában a magyar nép minden osztályából magyar nők működjenek közre: Ennek czéljából pedig szük-
1-Ör Hogy a leányok, a családok alapitói részesittessenek oly tanokban, melyek által természetes hivatásukat,mint gazdasz-szonyok, nők s* anyák, hézagtalanul s teljesen tölthessék be.
2-szor Ha eme természetes czél el nem érethetnék is, épen ezen kéjezés által mégis egy önnálló, s érdemteljes állást foglalhassanak el, t. L mint mások gyermekei -nek nevelői, tehát mint magyar gyermek-kertésznők.
Ezen kettős czél elérését lehetségessé teendő, a magyarországi központi Fróbel nőegylet 1874 évi september 1-tÓl azelsón kívül, gyermekkertésznő- képezdéjének második tanfolyamát is megnyitja azon kéréssel,hogy különösen magyar leányok — a társadalom felsőbb köreiből is — minél számosabban jelentkezeznek az egylet első alelnökénél — Rosenzweig- Saphir Sarolta uradnál Budapest, Tükör utcza 2 sz. — mint hallgatók, hogy előkéazittesenek a haza s emberiség iránti kötelmek betöltéséhez.
Szegényebb leányok nemcsak a ha-vanta két forintnyi tandij lefizetésétől metetnek fel, hanem néhány hónap után, a viszonyokhoz képest segélyben is részesülhetnek, hogyha szorgalmuk és képességűknek jelét fogják adni.
Mindenik tanfolyam 12 hónapra terjed«
A képezdébe felvétetni akaróktól megkívántatik, hogy 16-ik életévöket betöltötték, b ft leány tanodák 4-ik elemi osztályát kellő eredménynyel elvégezettek legyenek,
a fóolpa as volna,bogy a kormány rajtok az egész adót meg ne vehesse, mert ezen hitfelekezetnek nemcsak a papokat és püspököket kell el unt*-niok. hanem évenként a Constantinápolyban itt páthárchának is 22,000 garast küldeni.
A zsidók szinte eltagadják létszám okát, egy részt vallási szempontból, más részi ado végett, az izraeliták itt mint másból jól kiisme rik magokat, a körülményekhez mérten ügyes kereskedők, valamint bebizonyult as is, bogy egy hitfelekezet sem szsporodikTörökorezágban, oly feltűnő gyorsan, mint ók.
Csak egy ad ül a katholikus papok és a sst Ferenez-rendű atyák vezetnek pontos anyakönyveket, és évimként as élőkről, nősültekről újszülöttekről, valamint megholtakról rendes kimutatást adnak; as 1864 ik megjelent kimutatás szerint Sarajevobaa 75 kath. csalid élt 63 nős, 239 lélekkel, az 1868 iki szerint már több mint 100 család volt; e gyors szaporodás bevándorlás által történt.
A zsidók 15 dik században a jezsuiták álul Spanyolországból kiüzeietvén,itt menhelyet találtak, Ők beszélnek törökül, szerbül, de maguk közt folyton spsnyohd, és annyira tárták meg származási nyelvöket, hogy több nő van köztük^ kik más nyelvet a spanyolnál nem is értenek; orvosról vagy gyógyszerészekről szó sincs, kivéve a katonaságot, hol külföldiek vasnak alkalmazva, hanem esen spanyol zsidók török mód szerint ülnek a fabódékban és árulnak gyógyszert, de minőt? az már titkok titka, msgam is azt hiszem, hogy tyúkszem fájásra ípecacuanhat, szakáll nyölésre, meg doveri porokat kapnak, no de se bsg,mindent pénzért, még is feltűnő, hogy annyi igen öreg ember látható,a koplalás teszi e ezt. vagy ép sz, hogy orvos ás gyógy sserész ninos ? Ennek megvim*
ellenkező esetben felvéti viszgának iesínek alávetve.
A mind két tanfolyamot jő sikerrel végzett hallgatók — az 1874. márczins 29 én 7906 sz. a. kelt s a m. kir. vallás és közoktatásügyi ministeri umtói nyert fel hatalmazás folytán államilag jogosult oklevéllel láttatnak el
Jelen felszóllitás az egylet azon kívánattal fejezi be, hogy a hallgatók mindegyike legyen oly szerencsés, hogy a tanultakat majdan saját családja körében alkalmazhassa; de azok, kiketesors nem ér, működjenek annál buzgóbban oly gyermekek nevelésén, kik szülői szintén nem oly szerencsések, hogy saját kisdedeiket önmaguk nevelhetnék.
Budapest 1874. julius hóban.
Az egylet nevében: ''A választmány.
Az új mérték- és sűlyrendszer.
Ha körültekintünk e nagy mindenség ékes templomában ; ha a természet rendjét némileg rigyelmünk tárgyává tessszük : önkén-tel énül is ason szilárd meggyőződésre jutunk, miszerint mindenütt folytonos változás uralkodik s csak egyben van állandóság és es a váltósán-dóság. Hogy mennyire áll esen elv, ast talán felesleges részletesen fejtegetnünk.Vessünk osak futó pillantást as emberiseg történelmére és ott számtalan esetre akadunk, mely állitásunk helyes voltát igazolja. Ax emberiész küzd, teremt ujat a nagyot s talán azért, hogy ezen kivívott ssellemi nagysága,mint az idők viszonyai folytán később csekélynek feltűnő, egy más század által teljesen megsemmisíttessék. — Két erő működik minden axásadban s e két erő: as ujitó és romboló erő, melyek azonban egymásául harmonicus összhangzásban kell, hogy legyenekl Hivatása ennek folytán minden ssásadnak, hogy ems két erő közreműködése által minden dicsőbb eredményeket létesítsen. Semmisítse meg s mult korszakok téves a as uralgó korszellemnek meg nem felelő intézményeket, de csak azért, hogy ujitó ereje által helyökbe a jelen kor igényeit teljes mérvben kielégítő eszközök teremtessenek. —
A század romboló és ujitó ereje jelenben legasembeasökőbben nyilvánul a mértékek rendszeresítésénél. — Bég érezte as emberiség sma terheket, melyek alatt a rendesetien mértékek miatt évszázadokon keresztül nyögött; rég érezte azon nehézségeket, melyek a különböző, azaz- éa százakra menő mértékek sokas iga miatt a kereskedés terén felmerültek. A nemes és czélirányos eszmékért oly lelkesülten küzdő századunk egyik tő- feladatának tarta e nehézségeken a lehető legüdvósebben segitni. —i
Altalánositani a mértékeket, valamint magán a természeten alapuló mértékegységet venni fel, *x volt % vezér eszme.
A {természeten alapuló mértékegységért már rég küzd sz emberiség. Már 1670 ben Mouton franczia csillagász a délkör hosszának
gálását a kíváncsiakra bizom, annyit azonban hallottam, hogy betegség esetén csak a férfi gyógyíttatja magát,a nőkről szó sincs,hisz a török nem tiszteli oly annyira a nőket, mint mi, a nő szenvedése nem hat reá, elvesstés esetén szamát könnyen pótolja, vagy tán ason körülmény is, hogy a nőknek még betegség esetén mrui szabad más férfivel beszélni, sem pedig orvosnak a ház küszöbét átlépni, szegény szeu vtxlőkl S&rajevobol kormányoztatok az egess Török-Bosnia, itt több mint 600 hivatalnoka van a kormánynak.
A törökök a czigányokat ép ugy, mint mi a törököket fél emberekuet nevezik. A csi-gányoknak Törökországban két faja van, fehérek és feketék, esen atóbbiak körülmetéltettek és mohamedánok, a mohamed imaházak*
ból ki vannak zárva, és lakásaik csak a városon kivül lehetnek, beszélik as ország nyelveit, de magok közt csak czigányul. i
Sarajevoban mindig nagyobb számn hely őrség van, gyalogság, lovasság, tüzérség, ezen utóbbiak csak törökök lehetnek, és nagyobb mennyiségű zsandár, á kiket mindenre felhasználnak, csend, rendre figyelni, vesetőkül, utasoknak pedig védókül sac
Sarajevot izmos erős és egészséges nép lakja, a férfiak többnyire 5 és fél iáb magasak, a nők gömbölyű arezuak, közép termetűek, ós igen tüzes szeműek, Sarajevo ritka szép leányai egész Törökországban hiresek; e város minden évben két igen szép leáoyt küld a zultánnak, e vidék leányai feltüaő gyorsan fejlődnek, 14 éves leánykák ugy kifejlődtek mind nálunk 18 — 20, mennél beljebb megy az ember Egyptom felé, annál korábban fejlődnek ki a lánykák, oly annyira, hogy magában Egyptom-ban nem ritka nyolca éves leánykát anyául ta-
egv másod perez alatti kiterjedését ajánlá mértékegységül. — A világhírű tudós Laplace egy századdsl később Monton elvét felkarolá oly módosítással azonban, hogy ő a föld délkör negyedének 10 milliomod részét vette fel mértékegyeségül. — Laplace elve a mértékegységre nézve elfogad tátott s most a legfőbb feladat volt a föld délkör negyedét pontosan kissá mitani, hogy annak alapjau iu*ga a mérték egység is pontosan kiazamitható legyen E végből több franczia tudós vállalkozott ily mérésekre. Igy Mechain és Delambre 1791 ben a Dánkirchen és Barcellona közti délkörivet mérék meg, míg Biot és Arago e mérést egész a Formentera szigetig kitezjeezték. E tett mérések elégségesek valának, hogy azok segélyével a délkór negyedének hossza kiszámítható tegyen. A délkör negyede, a tett számitások nyomán5272916 b.öl vagy 1313.23 o. mértföld. Ennek 10 milliomod réssé 0*5272916 b. öl vagy 3-163446 b. láb, vétetett tehát mértékegységül és meternek neveztetett.
Esen mértékrendszer a tize? (dekád) számrendszeren alapszik. Maga a név; meter, a görög metrón szóból vétetett s mely mértéket jelent. A többi alosztály is vagy latin vagy görög sas vak által fejeztetik ki és pedig a magasabb osztályzatra görög, as alacsonyabb osstálysat kifejezésére latin szavak használtatnak, úgy: deka — 10; hecto = 100; kilo — 1000 ; : myeria = 10000 ; mig deci 0. 1; centi = 0- 01; milli == 0* 001. Miután mind a latin, mind a görög holt nyelvek, as ok, mely ezen nyelvekből vett elnevesésekre késztette a tudományos világot, egyedfii az vaia, hogy igy minden egyes nemzet könyebben elfogadja az elnevezéseket, mig ha valamely élőnyelven történt volna as elnevezés agy mindegyik nemzet magának iparkodott volna tulajdonítani az elnevezési jogot vagy legalább is törekedett volna saját nyelvéből vett szavakkal látni elazokat.
Lássuk már most a meter-rendszeren alapuló egyes mértékeket.
A hossz-mérték egységét képezi a meter = 3- 163 b. láb, mely deci —, centi — és milliméterré azaz 0 1.001, és 0.001 meterre oszlik, mig sokszorosai közül deka (10) ós hecto (100) meter nincs hasznalatban^ míg a többi útinérésre használtatik igy »• kik (1000) meter és amyria (10000) meter.
A felület-mértéknél mértékegység a négyset-meter és alosztályait megkapjuk, ha meter alosstályai elé ezen szót négyzet(quad-rat) kapcsoljak, igy négy set deci —, négyzet centi — és négyzet míllímeter. Földméréseknél s négyzet dekameter, mely ar-nak is nevestetik, van használatban s mely 27.804 [~j* és a négyzet hectometer vagy heotar (100 ar), mely 1-738 o. hold. —
A köbmérték egységéül szolgál e köb-meter, a neki megfelelő ai- és felosstályait nyeijük, ha a meter megfelelő osztályai elé ezen ssót: köb, csatoljuk.
A folyadék- és űrmértékeknél egység s liter,mely nem egyéb, mint egy decimeter hosz-szuságú, szélességű s magasságú kócska; százszorosa a hectoliter, mely a jelenlegi akót és mérőt fogja helyettesíteni, ugyanis egy hectoliter 1-767 akó vagy 1-626 mérő. A liter alosztályai a deci — és oentiliter.
A súlymértéknél egység a gramm, mely
lál hatni, de életök is sokkal rövidebb a mien-kénél. A férfiak és nők szemei többnyire feketék és kékek, barna szeműek nagyon, ritkák, hajaik többnyire gesztenye ssínüek, könnyen őszülnek, a nők tömött hajnak örvendenek és es képesi fődiszöketés büszkeségüket. A beván-dorlott spanyol zsidóké többnyíre vöröses, hanem Sarajevo hölgyei egy fódisstől leesnek korán megfosztva, számtalan 20 éves nőt találhatni fogak nélkül, est sokan as erős elírnának, víznek tolsjdonítják, mások pedig abban keresik azt, bogy a leánykák korán lesznek édességgel tulhalmozva, mert esen baj legtöbbnyire a vagyonosabb osstálynál található fel.
A török férfiak hajakat leberetválják, caak közepet eresztenek egy ezopföt, melyet a tarbán alol összegöngyölítik, ók sst hiszik, hogy esen ékes ezopt, arra való, hogy ezen emeli be Mohamed őket a paradicsomba, csak váijátok!
A törökök a ssidókat Jubadijának nevezik, és a bevándorlottak anyira scíimatizálták magákat, hogy a benssülöttektől csak nehezen lehet megkülönböztetni.
Egy történet író ast állilje,hogy a keleti zsidók legjobban megtarták a régi forma és szokásaikat, és még ma is hasonlítanak aKriss-tus szüietéseöeiiekhee.
Saraje^s görögéi közt,vannak néhányan, kik nagy kereskedelmi exég talejéonosaí,többek kisebb kereskedők, pékek és-épitészek.
A ketholikasok posztó, ruha, selyem kereskedők, építészek, kovácsok, lakatosok, és kitűnő kávé orlőkéezitők,a szegényebb sonaak napszámosok.
A zsidók közül többen hivatalnokok, iparosok ők, s fűszer kereskedést nsgybaa kedvelik.
egy köbcentimeter víz núlya:4§ C.{és 756 mm. légnyomás mellett. Enn«k többszörösei s dekst
— hecto — és kilogramm, melyek közül azon ban leggyakoribb a kilogramm = 1.786 font, vagy 1 Iont 25 lat —
Hogy tiaztább átnézetet szerezhessünk ax ép most elősorolt mértékekről, as elnevezéseket, azok rövidítéséit, valamint a nekik m«gfeleló értékeket táblázatos összeállításban közöljük:
a) IISHfei iMértfLrk.
Egység : a meter.
MM = 1 myriameter = 10000 ui. — 1-45 geogr. mfld., KM = 1 kilometer — 1O00 m. = 0*725 geogr mfld., HM = 1 hectonie ter = 100 m. = 52 829 b. öl., DM i ^ cameter = 10 m. =-= 5''27 b. öl, m — 1 meter
— egység 3* 163 b. iáb, dm. = 1 deciméter — O-l m. — 3-796 b. hüv., cm = 1 centiméter «**<M)1 m. = 4-556 b.. von., mm = 1 míllímeter 0*001 m. = 0-456 b. von.
b) Felület mértékek.
Egység: a négyzetmeter.
Négyeset MM = 1 négysz. myriameter-— 100millió négyss. m. = 1*738 négysz.o. mfld., négyss. EM = 1 négtz. kilométer = 1 millió négysz. m. = 173-773 o. hold, négj az. HM = 1 négysz. hectometer = 10000 negysz. m. 1*73# o. hóid, négyss DM = 1 négsz. deca-meter —= 1U0 négyss. m. = 27*804 négyss. öl. négyss. m = 1 négyss. meter= 1 négysz. m.
— 10*01 négyss. láb, négysz. dm = 1 négyz. decimeter = 0 01 négyss. m. = 14*4 négysz. hüv., négysz. cm = 1 négysz. centi meter = 0*001 négysz. m. = 20*8 négysz. von., négy*. mm = 1 négysz. míllímeter = O-OOCHjOl négysz. m. = 0*2 négyss. von.
(Vége köv.)
UDVARDY IGNACZ.
Helyi hírek.
— Hymen. Méltóságos Hertelendy Kál mán köz tiszteletű főispán ur bájos és művelt-lelkű leánya, Hertelendy Eóssa kis-assxont aug30-án veseti oltárhozKollerlstvánur, azuj párnak midőn iellegtelen boldogságot kívánunk, asegéss megye osztozik főispán ur atyai őreimében s sserenosekivánatát benső, üdvözletét nyilvánítja általunk.
— WUtMSÍC* Gyula L barátunk, az ifjú nemzedék e nagy reményű tagja, jelenleg Hel vóexia havasai közt gyarapítja ismereteit, mint a szorgalmas méh a messze távolt is felkeresi, hogy annál többet használhasson hazájának, melyet, eddigi munkásságát s munkásságának czéJját tekintve, szeretni nem szünend meg soha s minden kasai intésssény felvirágezksaért szeretettel küzd, s míg más fiatalok az ephemer ifjúsági bobóságokért rajongnak, addig ő s komolyabb tanulmányok mezején halad; bennünket becses közleményeivel felkeresett s bizonyára kedvesen veszik t. olvasóink, ha utóbbi leveléből a követkesóket idézzük :.. soraimatEuropa legmagasabb hegyének as 14.312'' magas Mont-blanc-nak tövében a gyönyörüChamouny völgyben írom.Mindig szereltem a természet szépségeit, de most már nem csak szeretem, hanem bámulom is. S tán e bámulás s esodálás igazolt is, ha soraim fölébe e helyet írtam „Chamoaay* Sokszor érzém tollam gyöngeségét, de sohssem
A csigányok fsssereket készítenek és többfélét vasból ép ugy mint nálunk, kóbor életet élnek.
Minden töröknek fő óhaja egyszer életében Mekkába zarándokolni és a nagy próféta sírját felkeresve^® áldozatot megtehetni, mely abból áll, hogy a sir mellett handsearjával néhány juhot leöl és ezért a nagy Mohamed bűneit bocsájtja, ha valaki betegség által as atssásra gátolva van, ugy költségén as útra Dervisek vállalkozhatnak.
A spanyol zsidók, ha megöregszenek, ugy üzleteiket utódjaiknak engedik át, és Jeruzsálembe zarándokolnak, hogy önmagokat as Istennek ajánlva a halálra elkészülhessenek, mely abból áll, bogy Jeruzsálem földén maradnak, böjtölnek és imádkosoak, ssemtanuja valék, a ssávsí gőzhajón, hol két kivándorló spanyol ssidó,fenhangon majd három óráig egy húsomban imádkozott^ különösen Sarajevoból évea-kint legtöbben ataznak Jeruzsálembe, mert reményük szerint itt fog a Messiás legelőssör megjelenni.
(Vége kör.)
Rabod vagyak....
Rabo4 vagyok k«4v<» lánykám,
r-?6sn»friári esivwnstl _
ék! ha fauifiáá milj kkt spsnt
Éjjel &appal aoynist: Zsarnok lsani msfssOnsál és
Mtfkalgataád imámat; (s) ást, kitógefl oijr bOn uwtt,
Nem ep«»toá a bánat. —
POZaOOáS GYULA.
inkább mint e pillanatban,midőn a Montblanc t Chamounyt akarom leírni. Festőibb von tó vitték van elég Európában, de iinpoaanaabb nincs. Hó a jégkárog födi as égbenyúló kegy-ormokat s s nap aranysugarai eserszeres szío vegyületben, tündökölnek a béreseken. A begyériást ketté basitja s jégtenger as úgynevezett Mirde glaees s mint egy folyó járja körül a „Mont blanc-t* A borsaastó szépség aes-thetikai fogalma ugy látszik itt nyert a természettől tért a megvalósulásra s a legpregnánsabb kifejezésre, mert mindaz a szemlélő elé tárul, mi az idegeket borzadásba ejti s a lelket mégis s szépség érzetének édes gyönyörébe ringatja. Képseld csak magad elé egy óoaai begygerinczról hatalmas áradatban lefelé hömpölygő alak a jégheimazt, képzeld jobb oldalról hozzá, a vastag hóval borított Mont blanc-t, baloldalról as eget nyaldosó zöld begyeket s állj a Chamouoy völgybe egy olajfa alá: akkor láttad egy helyről a havasi alpvidéket, mely dermeszt/agyaazV » bámulás idegeidet vaczog-tatja ; s máaréazt élvezed a keleti dús növényzet édea bájait^zivod magadba as ozon tartalmú lég vidámító balzsamát — s essed a narancsot. Nyár s tél egyszerre. Kelet, akarom mondani : Dél « ivszak együtt. S mondja valaki, hogy a kivételesség nem természetes?
De minek is igyekszem én körülírni a Mont blanc dermesztő fsgyát s s Chamouny-vóigy vidám kellemeit — hisz kedves barátom, ismered te as élet fagyát épen ugy, mint az élet melegét — s igy mig ha költő nem volnál ia, elképzeled magadnak könnyen, minő lehet az a paradicsom, melynek ecseteiéséhes én fogtam. Paradicsom, mely fagy s virágzik.
No, de ne ábrándozzunk tovább, ámbár hidd el, jól esnék messze, meesse ftyzni gondolataimat, ha útitársam nem sürgetne a tab-le d''hőte-ra. Table d''hóte, sj ábrándozás! Ugy e as anomalia ? Ne hidd I Aibionnak gyö-Dyörü hölgyei szoktak velünk együtt tabled''hóte végén — éhesen fölkelni. Ábrándozni bő sikálom nyílik. No de hát nem tndok már egyszer kibontakozni ?
Ma kedves barátom, nagy uta*. tettem,melyet már neked nem ajánl hatnék, levén sMontanvert COO^ magas, s én est másztam meg Tallián Dénes barátommal. Sohase gondoltam volna, hogy ily könnyen viselem a hegymászás terheit. Kezembe vettem a szeges alpbotot, nyakamba vetém plaidemet s jó kedvvel indultunk a Mont blanc ez érdekes pontjára a Montan vertre s 3 óra alatt az ormon már egy pásstor kuny -hójában szárítgattuk ss izzadságtól átnedvesült ruhánkat. De mi fáradságunk arányítva azon élvezethez, ziit s Montan vert kilátása a Mont blanc legvadabb jégoszlopai közé nyújtott? M«gva44om fékem, bogy tán meg fog ártani, de hála Isten még tánesolnék — ha az englisch ladyk nem volnáuak fáradtak.Holnap elhagyom a szép Chamouuyt, s visszamegyek Genfbe. Egyik köztársaságból ki, a másikba be.
Igaz fájdalom, hogy as előbbi nem képes oly mély gyökereket verni a nép szívébe, mint az utóbbi. A Svaicz igazi köztársaság. Fran-cziaortzág csak a köztársaság nevével bir. Észre lehet ezt már Ssvoyán is venni, hol e néhány napot toitém.
Genfből ismét Francziaerszágba megyek s megnézem z kis Párist, s culturtörténelem e valódi kis Párisát, Lyont Lyonból vissza a Svaiczba s időm fcátralévő részét a Bemer Oberlandban e festői fekvésű s a Sváicz leg-dicsőbb vidékén töltöm sst.
— Színészet Sztupa Andor és Hubay Gusztáv színtársulata Keszthelyen nagy pártolásban részééül. Az előadásra kitűzött darabok oly változatosak, hogy a közönség igényeit mindenben teljesen kielégítik. Szombaton folyó hó 8 án Níkó Lina javára adatott „A zuavok* nagy operetté. A színház ez alkalommal zsúfolásig megtelt, s ennek következtében kifejlődött nagy hőség melleit ama sok füstöt is élvezni, mely mintha valamely gőzgépből ömle-□ék ki, oly nsgy mértékben száll fel a szi-varzók sokasága következtében nem valami kellemes élveset. Lukácsy Sándor áUsndó rendező ügyessége és tapintatossága elismerést érdemel, ugy a társalat többi tagjai is, de különösen Nyilvay Irma, Nik» Lina, Mikéi, Szombathelyi, Kuthy és Váradi Miklós; Körösi
hangja kellemes bár, da nem eléggé iskolázott mindazonáltal, bogy jeles tehetség azt bekell ismernünk, s van reményünk, hogy belőle a azinmüvéseet egy igen jeles tagot tog nyerői. Kelkérjük a t. színházlátogató közönséget, miszerint színházba menetekor, — ha nem akar az atezin felállított lámpanélküli — lámpafákba ütközni, — magával lámpát vigyen, mintán a küld, melynek megvilágítására nem bízva, a város es időbeni kivilágítása gyakran megtörténik akkor. A keszthelyi dalegylet által szombaton, f. hó 8-án tartott rendkívüli dalestély, igen kisszámú közönség részvéte mellett folyt le,mig ugyan Munczi Lajos soproni zenekara szép pártolásban részesült; más nap Manczi Lajos s Hév víz fürdőn játszott.
— Jf agyar Szerdahely község derék tanítója Sáringer Károly urat as egyetemes ta-nitógyülésre 20 frt. útiköltséggel ellátva a fővárosba küldötte.
— $atiUen Füredre a 17-ik száma
kimutatás szerint aug. 8-ig 1113 sorszámban 1693 fiira óvendég érkezett.
— Göde Lajos a keszthelyi dalegylet elnöke e tisztéről leköszönt s helyette elnökké Polgár József, 2-od elnökké Wieee Károly választatott
— Zalamegyei Légrád községének kérvénye, — olvassuk s soproni keresk. s iparkamara jegyzőkönyvében még két országos vá sár engedélyezése végett Ez érdemben a titkár előterjeszti : hogy a vásárok jegyzéke szerint Légrádon 8 vásár tartatnék, mit maga Légrád kössége is, egy - 1866 ben beadott kérvényében, melylyel váaárjait még négy gyei ssaporittatni kérte, beismert. Jelen kérvényében nevezett község előadja, hogy csupán négy vásár tartatik. Hogy mennyi vásárja van tehát Légrád községnek, az nem egészen világos. A kamara ezen előterjesztést tudomásul véve,Légrád községnek kérvényétöli el mozdít tatását határozta a n agy tn. ministeri um nál javaslatba bozandónak, és pedig azon ókból, mert véleménye szerint, ha Légrád községben évenként csak négy vásár tartatik is, esek as ottani viszonyoknak teljesen megfelelnek.
— A „ Vasárnapi Újság'' 32 dik száma következő tartalommal jelent meg: Molnár Aladár (arczképpel). — A völgyi ér. (Költemény Dalmady Győzőtől.) — Theodor hősies sége. (Beszély.) - Izland és lakói, I. (3 képpel.)
— Wight szigete (képcsoportosattal.) — Erdély ; bányavidéke, (.Déva, Vajda-Hunyad, Hátszeg-vidéke.) — Utazás a tenger alatt. (Regény képekkel illusztrálva.) — Az országos n<5képző" egylet — A hódmezővásárhelyi rcf. lyceum másfélszázados ünnepélye. — Fürdői évelek.
— A hétről. (Tárcza.) — Irodalom és művészet, sat. rendes rovstok.A„Vssárnapi Ujság''spril -júniusi évnegyedi folyamából,mely ben as,Utazás a tenger alatti* czimfl képekkel iloaztrált regény közlése megkezdetett még néhány teljes szamn példány kapható ; előfizetési ár évnegyedre 2 forint; félévre 4 forint
— A Fellegi Viktor álul sserkeestett „ Apolló czimü zenemüfolyóirat ez évi 15 16-ik kettős számának tartalma : 1) Három dal szöveg nélkül. I. Csendes őröm II. Éjjel (Nocturne.) III. Merengés (JS<everie), Kovarcz Emiltől. 2) Burla, Maguranyi Józseftől. 3) Hogyhs nekem olyan rózsám volna. Es az utcza végig sáros, csárdás, zongorára átírta Tiazaa Aladár. 4) Apollo polka, Nagy Bélától. 5)Két népial: I.Ez s kis lány azt hiszi, II. Még azt vetik szememre a pajtások. 6. Miért ragyog a sok csillag az égen, dal Ógyektól. — A borítékon: A pozsonyi dálárda története. — Vegyes senemöjegy-sék. Előfizetési ár egéss évre (mintegy ssás válogatott zeneműre) 6 frt, félévre 3 frt A jelen kettős szám előfizetési áraöOkr., bolti ára 1 frC Az előfizetés vidéken legczélszerüebben s posta hivstaloknál postautalványozás utján eszközöl hető, Budán az ,Apollo* kiadóhivaulában, iskolautcza 681. sz. a Minden eddig megjelent szám és kötet folyton kspható.
— Gyászhír. Hor/áth Czeczilia maga ugy fia Sándor szomorodott ssivvel jetentik szeretett férjének, illetőleg felejthetlen édes atyának Vida Jánosnak, egy heti betegség után életének 49 ik, boldog házasságának 20-ik évében, történt gyászos kimultát A boldogult hült tetemei folyó hó 10-én délután 4 órakor tétettek a pölőekefói sírkertben örök nyugalomra. A szent mise áldozat ugyan ott folyó bó 12-én tartatott meg. Béke hamvaira !
— Farkas-vadászat. Raszinyáról Írják nekünk : Folyó hó 8-án méltóságos Inke/ Ferdinánd k. kamarás ur raszínyai urodslmá-ban farkas vsdászat számos puskás ós hajlókkal rendeztetett, • többi között Gróf Aponyi Géza Magyar országból, Grl Beroldingen ur Szlá-nyárul, és Méltóságos Inkey Ferdinánd k. kamarás ur, Ecke Mihály titkárával jelen voltak.
— As eredmény következő, as első hajtásban tsláltatott egy öreg bak, egy nőetény, és 5 fia farkss, esen hajtásban az iszonyú öreg bak farkas Grf. Aponyi Géza ur által megsebesítetett, és két kölyök tarkas a községi elöljárók Jem-brek és Kopány által rögtön leteríttetett, — s 2 oik hajtásban sz anya farkas Ecke Mihály titkár nr által lövetett agyon, — A 3-ik hajmásban a Gróf Aponyi Géza nr által megsebesített öreg bak farkast egy 18 éves pór legény végkép agyon lőtte, egy 3 ik kölyök farkassal együtt, és igy a 7 tagú farkas családból as agyonlőtt apa, anya és 3 kölyök fsrkas a mgos Inkey kamarás ur udvarában (kastély előtt) 2 órai szemlére ki voltak téve, honnan a vadász urak, mint győztesek, a megvendégeltetés után örömmel sséledtek el.
— A m Magyarország és a nagyvilág, 32-ik számának tartalma : Képek : B. Rothschild Anselm. — Egyetlen hü barát — A svábhegyi fogaskerekű vasat — A fedélzeten. Szöveg: B. Rothschild Anzelm. — M. Flóra úrhölgy emlékébe. A halálhoz (Költ Horvát Boldizsártól.) — Marién hadbóL IL A motamorphoeis. (Elbeszélés ifj. ábrányi Kornéltól.) — Szívbeli tartozások. (Regény) Maquet Ágosttól. (Folyt.) — Tározalevél. — Egyetlen hü berát — A svábhegyi fogaskerekű vasat
— A fedélzeten. — Ötven év. (Költ. Beranger útán) Farkas Lajostól. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Kép talány, — Szerkesztői
üzenetek. Eíífizetési díj : Negyedévre 2 frt. 60 kr. Évenkint 2 díszes jutalomkép. — As 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még. knphatók.
— Gero J. szintársulata Alsó.Lendváról Körmendre távozott A Szent-László-Egy ház javára rendezett elósdás keveset jövedelmezvén, még egv előadást szándékozik rendezni.
— Beküldetett. A tekintetes nagy-kanizsai városi kapitánysághoz második fel-felszólitás. Szíveskedjék hivatásának megfelelni és piacsunkon s tejet, túrót, tejfelt és vajat megvizsgáltatni, és a csalásnak már véget vetni.Többen , Megj egyezzük, hogy e tekintetben intézkedve van s a fővárosból rendeltek meg olyan tejminőség mérőt, milyent a budapesti rendőrség használ,ezúttal mi másra is felhívjuk a t. kapitányi hivatal figyelmét, ugyan is a kofák kora reggel a városon kívül elf ogják s termény ék baromfi ssállitókat s tömegesen össze vásáj rolnak mindent, emiatt oly nyomott ár van piaezunkon, hogy Bécsben vagy Budapesten olcsobbé lehet venni élelmi szereket Szerk,)
— Sajtóhiba. Lapunk 64-ik számában a nagy-kanizsai fŐgymnásiumi ifjúság létszámánál számcsere történt, 236 helyett 326 olvs-sandó- Az adóösszeg kimutatásánál pedig a ta-polczai adókerületben nem 259,775 frt 17 kr. hanem 150,775 frt 17 krt lesz. A kanizsai adókerületet kivéve, a kétszázezer forintot egy adókerület sem halsdja tuL
— Rövid hirek. A ,Neue Freie Presse- tB Francziaország területéről kitiltották. — Gyöngyösen az izr. templomot kirabolták. — Homonnán női-lövészegylet is van. — A tokaji hegyeket elverte a jég. — Csehországban ezer tanitóallásnál több van üresedésben. — Kükülő megyében petróleum forrást találtak. — Budapesten s hamis borok nagy mennyiségben gyártatnak. — Az uj szepesi püspök 12 ezer forintot adott jótékonyczélra. — A herendi porcze-lángyár tulajdonosa csődöt mondott — Garibaldi veszélyesen megbetegedett. — Munkácsy Mibály hírneves festées hazánkfia aug. 4-én vezette oltárhoz de Marches Helene bárónőt — Az egyetemes tanító-gyűlés elnöke Molnár Aladár lett — A pannonhalmi könyvtár s 100,000 kötetet meghaladja. — A soproni tűzoltó-egyleti közgyűlésre 130 tűzoltó egylet van meghiva.— Petroleum lámpa feldülés következtében Uj-Haraaztiban egy anya s két lánys megégett, egyik lány másnap meghalt
-- - ft
Történeti naptár.
Aug. 13. 1849. A világosi fegyverletétel.
14. 1859. Pálffy a Schwarcsenberg ca. ve. zérek Esztergomot rohammal bevevék-„ 15. 1000. Szent István Esstergomban királya koronáztatik. — 1849. Lugosi csata.
„ 16. 1768. Krakót as orossok elfoglalják. , 17. 1849. Bem, Guyon Oláhországba menekülnek.
. 18. 1830. Ferencz József királyunk szü-letésnapja.
, 19. 1855. Concordatum I. Ferencz József császár és IX. Pius pápa közt.
Szerkesztői üzenet.
1392. „Drávántuli barátaink8 helyei, mielőbb kösöljük.
1893. T. K. Keszthely. A 2 frt előfizetési pénzt átvettük a f. évi május — julius évn*gyedre bejegyeztük.
1394. ,Ki« körtünkben,* — .Váláskor,- — .Alikor és most,* tehetkég jelei mutatkoznak ugyan, de köslésre még sem valók. Az ígért novella talán jobb less ; Különben levelezését legjobban szeretnek.—
1395. K. A. Kgyet sem lehet közölni.
1396. M. Héra Eddig hetenki&t egyszer jelent
meg.
1397. K. Kuszthely ítélve az eddigiekből, jobbat is remélhetünk.
Papírszeletek.
X.-k tniini k-o nyba-nyelv N. asasony f. cselédbe*: Ugyan te Miosika vedde 18 a sifonérból a aSmpetli rákit, a eredénezbői néhány tojást » kaszt-liból egy foat padért, astán a rastrolt és veidlingot, egy kevés Oberstet tegyél a tftpaibe és tedd bele s rehrbe, aztán rakj tflset a sporhertbe, fizd meg a szeszt, sterset, less spenat snspeis, dinstelt kmmpli-val és makaróni garnirunggal, aszetli is legyen sspikkal, a kávé malmot meg kell re-peráltatm, begy f*Latosan mónárorzék, mert holnap s gouvernantné vendég less, az obsrsstNeutcnanttal, majd rospradllt sütőnk, és kalbssohitalit, astán man-dei auüanfot brodtortával kásáit frk, vagy ha nem érünk reá, agy menj el * zacker^ckerhez, padér krafli less a compot, ehardiniettó > desert. Miemika elaefelejts a záspeizon auflag legyos. és a mászáros ne adjon aayi savsgot mint a minap, bosd be hamar a lavórt, itopfot, éa a reizpulrcrt, a frissemé be soká jön ? hol maradt a hajeinlag£o>, ehignomoa, hát még a loknim, s kikirikim is nagyobb legyen, mert vendég lesz. Tessék, Igy haagsik a «zép nyelv, a mely kevés kivétellel, minden háshas gyakoroitstik.
— Es is megtörtént. Egy muraközi éleset iszákos felszólitá Iczik cssplárost, adjon nekem IS akó bort én az egészről most adok obligaliót majd itcse szám le iszom, Ie&ik gazda s GreshXftnek örülve szívesen reá állott, s kötelező bosaá is kesdett egészen as iváshos, egyszer azonbzu lesik felssólitja as ivót a fisetéare, de az ivó err51 tudni sem akart, igy as ügy perre került. &z ivó s birósáf előtt ast
bisonyitá hory C ritak kllenez akót Iv&fi meg, holot a kötvényben tisstáa az áU ha tizenkét akót megiszik fizetni köteles igy tehát még három akó vas hátra, lesik sógor, már szívesen eláll s három akórol csak 9-et fisessen, de]az ivó határozottan azt mondá, hogy egy essppet eagtslek, majd egykoron évek íolj-tan jó kedvem less megiszom a még hátra lev8 három akót és megfizetem sz egásset lesik uram széles arezot vágott, de appetláni nem mert
Pi&czi árak.
— Seprss aug. 7. Basa 6 írt. — 6 frt — Ro» 4 írt. 80 kr. — 3 frt. 80 "kr. — árpa 8 frt 60 — 2 írt. 70 kr. Zab 8 frt 10 kr — 2 frt 40 kr Kukoricza 4 frt 60—60 kr. fisán* mázsája 1 frt '' szalma 1 frt. » kr.
— SxsafcrtbsJy, augusxtns 7-án. Busa 5 40.-6 frt — Rozs 4. — 4.60 — Árp« 3.—. — 3.40. -Zab 2.—. -2.30. Kukoricza 4.80 Marhahús elsőrendű 28, másodrendű 26. Bofjnhus hátálja 30. eleje 28 borjaszelet 32. Disznóhoz 34. Birksbas 18 kr.
— Kfszsg, 1874. angustas 6-én. Bau 5.40 -6^0 Rozs 4.20—1.80. Árpa 8 —8J0^sb 2 10.—2.20. Kákorica 6.-5.30. Liszt legf. u.ássájs 16 ft Mánd-liszt m. 14 ft. Rozsliszt legf. 10 ft, középfinom 7 ft 60. Dara, 1 mérő 1& ft. Borsó 1 m. 14 ft Lenese 1 m. 14 frt Bab. 1 m. 6 í.t —. Köles 1 m. 12 frt. Burgonya 2 ft. 20. Bükfa hasáb öle 15 ft, d«rong 9 ft, tölgyfs hssáb öle 11 frt., dorongj 6 frt. 20 kr. po-hafs hasáb öl« 8 ft Marbahas fontjs 28 kr., z«r fontja 60 kr. Disznóhoz fontjs kr., ssir fontjs 43 kr. Borjúhús fontja SO kr. Birkahús fontja 18 kr. Széna má-ssájs 2 frt — kr. Szalma L30 kr.
Érték- ét váitófelyajn augostus 12.
ŐVe metaliques 71.90; 5% nemz. kölcsön 74.805 1860-ki áUadalmi kölcsön 107.-; oank-réssr. 947.—; híteüntéseti réssvények 243. 75; London 109.75 ; magyar földtehermentésí kötvény 78.25; temesvári ffcldtehermentéai kötvény 75.—; erdélyi fóldtehermentési kötréuy 75.— ; borrát-slaron földtehermentésí kötvény 80.—; ezüst 103.50; cs. kir. arany 5.29 Napoleond''or 8.79
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
Eszék Mobárs (Zákánynál) Zágráb Fiaméig
6 ora 18 perez reggel , Zágrábig 2 , 46 , délatáa
Bodiig 6 . 18 , reggel.
• 1 . 48 . délután.
10 , 48 „ estvs.
Ssombzthelyíg (innét délután 6
órs 26 perez Bécsbe) 5 . 43 „ reggel.
Bécsig (Szombath. Bécsnjh. felé) 2 „ 15
''i n ii
Pragerhof felé Triesztig
10 „ 6
n
n >i
»>
M M I*
n
déinián-
este.
reggel.
déimtác.
este.
65 3
és Bécsbe i „ 28 11 „ 33 Brkezik üaaizsara :
Eszék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból
4 órs 19 peres reggel.
h ti „ Dom-
bóvár, Fiamé, Zágrábból 1 „ 21 „ délután. Zákány-Fmme-Zágrabból 9 „ 64
Budáról 4 43
„ 46 n délután. „ 20 „ este. Szombathelyről 10 „ 33 „ délelőtt.
Bécsb5l(Bécsujh.8zombath.felől 4 „ ól „ reggeL
» » 10 „ 18 „ sste.
» n
r>
„ este. ,i r*gfel.
r>
n >»
„ (Pragerhof felől) 8
Trieszt- es Bécsből 1
Triesztből 10
ii
60 9 22
ft
n reggel, delutáu
i>
estre
Felelős szerkesztő: Báttrfl Lajtt.
tfj. Skublics László írnak.
A zsemle pisezon véletlenül áthatolva, azt súgja valaki fülembe, hogy a Zsla-Eger-szegen gyúrott és a Nagy-Kanizsán kisütött „Zala* lapban valami fiseálk ur ékes tollából volna ellenem irva;de miután az egész városban ezen érdemes lapot feltalálni képes nem valék, arra lettem fígyelmestetve, hogy ennek néhány előfizetője csak Zzlz-Egerszegen létezik és mivel önnek irata nem lehet valami lé-nyegee, tehát oda utazni költséges és nem érdemes.
Hanem fiscaiis ur ! hogyan is jutottam én a szerencséhez, hogy ön engem tisstelt meg, ékes tollával ? Nem értem, Varga Lajos ur önnel polemizál és ön egész más lapban intés nyilt leveleket majd a felelős szerkesztőhöz, mzjd pedig a kiadó tulajdonoshoz; még a lap-szedő, lapnyomé, és végre a kihordóleány * n hátra, es utóbbinak, ha megfogja tisztelni magas iratával, Vendel-Böske a neve.
Végre mondja csak meg fiscalis ur, nincsen önnek annyi knrássía, hogy Varga Lajos ügyvédjelölt úrral állion vitába hisz es önnel szembeszállt,miért bánt bennünket ? mi békét szerető emberek vagyunk ; mitsem tehetünk róla, hogy Varga Lajos ügyvédjelölt nr a vitában mindig ön felett áll ;ön finom sálon ember, kitűnő táncsrendező,valódi gentlement; hz fövőben hozzánk nyilt levelet intéz, küldje a mi lapunkba és mellékelje hozzá a soronkinti 10 krt, ezt olvssom és erre már felelni is fogok, ezt vegye sd notam.
A ,Zalai Közlöny'' kiadó tulajdonosa.
•) E rovat alatt köalöttért felelősséget nem vállal s Sswk,

£3
Gulabeli marha-eladás,
«
A pesti központi papnövelde Zala-megyében fekvő kis-komáromi uradalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „számfeletti* eladásra bocsájtalik. A marhák Kis-Eomáromban (Posta helyben, vasúti állomás Komárváros) megtekinthetők, mig a venni szándékozók az uradalmi tiszttartói hivatalhoz kéretnek fordulni. tuie-s)
A kis-komáromi uradalmi thztség.
Árverési Hirdetmény-
Az alólirott nrodalmi igazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint folyó évi szeptember hó 2-án a Nempthy, éa szeptember hó 3-ik és 4-én az alsó-lendvai gazdasági irodákban nyilvános árverés utján több vendégfogadók és korcsmák, vifci őrlőmalmok, nagyobb és kisebb terSletü föld, rét és legelók
Több évekre, s nem különben az idei tölgy- és bükk-makkoltatási és gubacsszedési jog, haszonbérbe adatnak.
Kelt Alsó-Lendván 1874-ik évi augusztus hó 4-én.
Az alsó-lendvai és Nempthy,
j422—1) uro dalinak igasgatóaágfc.
Moll A seídlitz-pör a .
E porok rendkívüli i a le^elt<r6bb MoUkben bebizonyult fjógj-batáiuk által m indeti. eddig eliwaert Itáai »»erek kö*ött, tafadhatatia-□ ul u eliő helyet foplaljik el; mit «ok e*er, a caiwiri birodalom minden réatébSI kexeinkhe* küldött háia-ir*tok a le£ré«let«sebben tana-aitják, hogy e porok rftgiőtt szorslátsksáí, eaészthetetfeaségekijé}, gya-, ■•rkévsél, torabbi jörcsSk. veie «a'' Meg-bajokkan, szlv^sbogatsál, We-} gesséf okoau rtflk)á», vértolslás, régfli hysteriára. bákór bazaa^a káayrara bajüimiiil a iegjobb sikerrel alkxlmaxiatunk, i a leyt^rtóab ryógybatiat eredményettek. 1407-^6
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I írt
Cs. kir. szab. vaspálya-társulat
r •
és vissza.
August 14-én este 10 éra 35 pereikor Nagy Kanizsáról Bécsbe egy kéjvonat inda), melyre 11-ik osztály-jegy oda és vissza csak 9 ftba, IH-i« osztálvjegy 6 ftbt kerül 8 tetszés szerint jöhetni vissza 10 nap alatt, kivéve a gyorsvonatokat. Érkezik Bécsbe ang. 15-én reggel 9 óra, 24 perczkor. — Jegyek a nagy-kanizsai indóháznál kaphatók.
A résztvevők különös kedvezményül a
jegyváltáskor szelvényt kapnak ingyen, mely-lyel a hírneves Sehwender-féle „Neue Welfbe, Colosseum, Aquarium s a Kahlenbergre sat. mérsékelt jegyet kapnak. íuu-d
\m
é
i
RANC2IA BORSZESZ SÓVAL
„Purltíis"
H A J-IF JITÓ-TE J.
A „Paritás'' nem hajfesték, hanem tejnemü folyadél □niy majdaem azon csodálatos hatássaJ bír, hogy ósz haj a ka magifjit, as aa laaaanként még pedig iegké«ó1>b tizennégy! Mp Alatt ama asint visszaadja, meiylyel eredetileg birt!
A „Paritás" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tet* isés szerint rizsei mosathaük, lehet fehérrel bevont vánkoaoc alttnni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a
nem fest, hanem ifjit.
lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
a világon a legegyszerűbb. A tejből a kézre öntetik, s addi dörzsöltetik vele a haj, mig keilóen meg van nedvesítve, s e ■tiaden nap egysaer ismételtetik. Kbból áll az egész. Ha a ha vissaanyerte eredeti természetes színét, mi rendesen tíz-tízen két nap malva történik, további fentartására elegendő a tej nek heteakint 2—3 ssor való használata, ? agy bajusz, pofa-és teleszakáll , valamint a leghoszabb női haj is megif]irtathatnak.
Egy üveg .Paritás" Ara 2 frt. (postai szétküldésnél ára 20 krral több) s készpénzzel vagy utánvétellel kapható Fraoi Ottó éa társánál, Bécs, Mariahilfera*ras»e $8. »san
Főraktárak : Bécs : Weiss József gyógyszerész, Stadt, Tttchlanben. — Prága Fürst József gyógyszerész, Schillíngs-Qasse . — Brünn: Eder Ferencz. — Pester.: Török József «r gyógyaiertárábaa, kiralyutcza 7-ikaxnm.
FA lejmeg''bishatóbb orroMxer x ítenvtxiÖ omb«ri»ég segedelmére minden belső és külső gyulád**, legtöbb b«teg«sg, mindenae-mC »eb-, fej-, fül- és JOffija*, régi »érv«k és nyitott iel«k, rák, fene, ssemgynlladás, bénnlis és mindennemfi sérülés ellen, «tb stb.
i palaczk ára használati utasítással 80 kr.
Dr
A legtisztább és leghathatósabb orvosi sser Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel * mesterségesen tisztított balmájssir-olajjal.
A valódi Dorsob-iuü«ájzsJr-eíaj sisli- és t&dt-kajsksál, aersphs IsS- és raokitis-betegségekben legjobb gyógybatássRi ven-, meggyógyítja a legidaltebbkisxvésy- ésosázbajskat, valamint as időasaki MrfcBtSgekSt.
Ara f üvegnek használati utasítással I frt
Raktárak Xagy-Kanizsán : Bel us J. gyógy sz Lovák K.
gjógysz. Fesselboffer J. ée Koaenfeld F. uraknál.
Lstsayts K*liroda J. gyógysa. Marczallbai lívcü Nándor Bá»*k-£zt-fyir|y§a Fibic. J. gy. SzsabatSetyss Pilich F«reuo* gy. Ssfrssybas Metey András gyógysx. Záfrábkaa MiUelbaob Z*. gyógys*. , Ceyleck J. J. gyógys*. , l;rw©ias Fr- gyóygts
Gyógyszerész gyakornoknak
egy 4 —6 latin osztályt yégzett ifjú, ki a némehiyelv-ben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik
TomoBá>n3Tl Perenoz,
gyógyaxerésxnél Szt.-Gotthirdoo, VasmegyébeB. (H2S—1)
Ssisvárstt Lakovi cs G. Csáktsrsyás Káxáss R. Csarfél Kreuler Dávid |
Kapssváritt Kobc Jakab laprsaezáa Werli Sánd. gyógys*. KssztbsiyBs Wan«ch F. Kerssztss Breyer Jakab fiai KSsztfM Csaeeisovits Lstv. gyógys*.
Conn.L általános korpa-oi^ja.
Gyorsan és biztosan m&ködó gyógyszer mindenkinek, ha eróa fej korpa képződés terhét szenvedi. Gyors és fényei eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a fentnevezett terhes szenvedés meggátláaára. A bisonyitvinyok megtekinthetők, ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bér mentes pénzbeküldéaael vagy atirvéttel rendelve.
Főraktár i fsitalálónál, Bécs II. Bezirk. Afrí-(1414-6) kanergasse Nr. 3.
1881—5)
Cséplőgépek
kitünónek bizonyuk legújabb szerkezettel. érialüat annyit csépelnek, mint három csépló ember egy na-pou át Ars 150 frt Béesbe sxál-litva, próbaidő ■ garanexia mellett
Ph. Mayfarth & Comp
ffépgy^r* majnai Fraakfartbas
ügynökök kerestetnek.
(1333—8)
Első s legtöbb kitüntetéssel jutalmazott
órák!
a legjatányosabb árak meUett egyedül
llMf,
»w ifi*
KANITZ C.
Hpirleruledési
BUDA PESTEN, Oorottya-iitcza 12. szám.
bámalatos olcsó árak mellett következőket ajánl. n. m.
AUER
cs. k. szabadalmazott chronometer és múórassál
kaphatók
SZEGEDEN
Arany érem
100 drb. levéipapir névvel 100 , levélpapír és 100 db. boriték nérvei csinos
dobozban .
100 n látogatójegy dobozban 100 » levélpapir fekete nyomattal 1000 „ lenboriték . .
5000 , lenboriték ,
10000 , lenboriték , .
1000 , pecsétbélyeg
1 teljes Íróasztali berendezés
— ft. 50 kr.
2*50,
1 ft. — kr.
— ft. 50 kr. -- fL 80 kr.
4 ft. - kr. 18 ft. — kr. 35 ft. — kr.
— 3 ft 50 kr.
5 ft. — kr. 30-kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
8
Felbátorítva azon kegy és elismerés által, mely aaerint saját tanulmányú áráim számos bel- és külföldi kiállításnál a legjobb sikerrel versenyem**, szerénytelenség nélkül kell kijelentenem, misserint 6 ca. kir. felségétói aranyérem, a londoni és bécsi világkiállításnál aranyéremmel felérd angol diploma és kitüntetés, a kecskeméti kiállításnál esüst disnérem stb. által lettek jutalmasva.
Midőn tehát leszállitott árakkal ellátott nj árjegyzékemet a n. é. műpártoló közönség pártfogása végett bemutatom, bátor vagyok e szerinti megrendelést annál is inkább ajáolani, mivel óráim mind szilárdságra, mind pontosságra, mind jutányosságra nézve minden más hason üsletbeli órák felett elónynyel bírván, a rendes és pontos járásért 10 évig kezeskedem.
Orák arak részére: Órák hftlgyek résaére:
Ezüst hengerórák 4 és 8 rubinnal
3 —
1 drb. tóntatartó florentini bronzból
1 , gyertyatartó gynfatartóval
1 , óratartó ....
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak agy szintén minden e szakba vágó ezikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, diszes pénztárczák, albnmok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír ós borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések ntánvét mellett leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettDek. isis—J
Ezüst hengeróra 4 rubinnal . . 10—12 írt.
„ . • , d. tokkal 14-16 .
, » » B kríst. üv. 13—15 „
d. tokkal 16-18 .
„ horgonyóra 15 rubinnal . 15—18 ,
„ „ (Ltokkal 17-21 ,
„ angol horg. óra kríst üv. . 18—23 „
. . . n . d. tok. 21—27 „ „ valódi kalesnélküli remon-
toir horgony óra . . . 28—34 »
, ugyanaz dupla tokkal . . 34—28 ,
Arany horgonyóra 15 rubinnal . 25—58 ,
, ugyanas dupla tokkal . . 54—100 , • valódi kulcsnélküli remon-
toir kristály üveggel . . 55 - 80 9
, ugyanas dupla tokkal . . 90—150 ,
12—17 frt.
Arany hengerórák..........24—29 „
„ „ zománezozva . . 30—35 ,
, , arany köpenynyel 35—39 .
„ . zománc-és gyém. 41—47 ,
„ kristály üveggel 38-40 ,
dupla tokkal . . 44—47 ,
horgony óra lö rabinnal . . 44—45 ,
„ , kríst. üv. 46—48 n
„ „ d. tokkal 48-55 n
, valódi kulcsnélküli remontoir 54—60 „
„ . , B d.tk. 75-180 „ ingsárák : Ingsóra 8 napi felhusással
. 21-21 óra s félóra üt. 37-42 • » » * negyedsóra üt 59—69
Havi regulátorok......36—38
Ingaórák bepakoláai dija 1 frt. 50 kr.
Ezenkívül serkentők, zenélő franeőa bronz és aásdennemü órák, valamint araoj és ezüst, talmi és acxél láncok is igen jutányos árakon kaphatók.
Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy postai ntánvét mellett pontosan teljesíttetnek.
Órák javításra vagy becserélésre elfogadtatnak.
_____Kegolázásért külön dijak számíttatnak._
"Wajdita József kiadó-, lap- és ayomdatuiajdonot gyorssajtc nyoznás&; Kagy-Kaüissán, ~
(1195—S^
XAG1-KANIZSA, 1874. augusztus 16-án
Tizenharmadik évfolyam.
Otftzttisí ár:
^jett évre . . 8 frt. fél érre. . • • < « 3ecy«d érre • " » Egy ***** 1° kr''
Hlrtfstsaek
6 haaáboi petitaorbao 7, másodicor 6 • mmden '' további sorért 6 kr.
JÍYILTTÉRBKT?
•oronkint 10 krtrt
-.étnek
Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külö 50 kr. fizetendő.
Í2B
ROZLONT
ek J
A lap szellemi ''ilieuS kőriemenyek I wemein/Shet, —.
Anyagi reasét ílJnt/. kőiinmenyfik pedig a kiadóhoz bémumtVH w»-téwndrtk:
NTAGY.RAMZSA
Bérmentetlen levelek esak ismert mnnkatár aaktól fugadUtnak el
előbb:
-SOMOG
ÖZLON
] Kézii
Kéziratok Tiacaa nem I küldetnek. {
Söí-
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a „nagy-kanfcsai kereskedelmi s iparbank", a ,nagy kanizsai takarékpénztár'' a .Zaia-Somogy* gőzhajózási részvénytársulat, ugy a .zala-egorszegi torna tűzoltó egylet* s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkiiit kétszer, vasarnap- s csütörtököm megjelenő vegyes tartalmú lapc
Dráváníiill,barátaink.
Tul a Dráván dolgoznak, szántják a földet, hordják össze a magot s részben már vetettek, csak várják azon esőt, mely az elvetett magot kikelti s kicsiből nagyot hoz létre. — Egy jelentékeny rész, a mostani gazdákként rosz gazdaságvezetók,mindezt megnyugvással kénytelenek tűrni s fájdalommal nézni és napról napra tapasztalni, miként romboltatnak le az általok emelni szándékozott épület alapjai.
Drávántnli igaz barátaink, testvéreink visszavonulnak, átengedik a tért egy számító, nagy, de soha el nem érhető czél után törekvő tömegnek; s e tömeg nem akar mást, mint egy egységes szláv birodalmat alapitani, de Magyarország romjain ; hiába leplezik, hiába szépítik tetteiket, már látszik is a lóláb.....
Hogy az ó tetteiket alaposan megbírálhassuk, elfogulatlanul gondolkodhassunk merényletük felett, megkísértjük röviden egykét pontban jelezni a horvátok történeti állását irányunkban s viszont; mert ezen helyzetet ismerve látandjuk teljes mezetlenségében a közős haza iránti hűtlenségüket s csak akkor látandjuk be azon óriási veszélyt,amelybe ók önmagok indultak, s látandjuk a sirt, melyet meggondolatlan, légből kapott terveik s törekvésükkel a nemzet jobbjai számára is megásnak ......
Zvoinimir, Horvátország utolsó nemzeti királya, midőn szemeit örök álomra lehunyta 1088. évben, ezen ország a zavar, a fék vesztett pártviszály s lázadás fészke vala; az előrelátó bölcsebbek röviden számot vetettek saját viszonyaikkal, tudván, hogy itt csak egy erős fejedelmi *éz, egy
szilárd alapokon nyugvó ország nyújthat sikeres segélyt, ellenkező esetben Clio csak annyit irhát fel örök történeti könyvébe hogy azon helyen létezett egy nemzet, mely önkeblét dúlta fel, önmaga ellen támadt, testvérének vérével mocskolta be önmagát; mint hogy Zvoinimirnak gyermeke nem maradt, utána a trónon neje Piroska, a szent hirben állott magyar király, a nenu;s-keblü László nővére következett; ez szivén ; hordván egy bár idegen, de általa mégis szeretett nép érdekeit, ezen nép bölcsebb előkelői unszoló tanácsára meghivta a hatalmas, Europaszerte hirneves magyar királyt az ó bátyját a tartomány rendje s füldult békéjének visszaállítására, a lázadók szétverése s letiprása, ugy a horvát nemzet feletti uralom megszerzésére.
És László az eléje kitűzött feladatnak nagy nevéhez illóleg, a legnemesebben felelt meg ; zavar helyett rendet,nyugtalanság helyett békés fejlődést biztosított bölcs rendelkezéseivel, melyekhez csatlakoztak Kálmán királynak a lázadók leverése utáni tapintatos intézkedései; ugy hogy megváltozott állásukhoz képest mi panaszuk sem lehete szomszédainknak, de nem is volf; ezen idő óta átalában közös volt az öröm, közös volt a bánat a két hazában ; Horvátország lakosai a magyar alkotmány védpaizsa, a magyar nemzetnek velők közös intézményei és tőrvényei alatt biztonságban éltek;mely állapot megfelelt a magyar nemzet nemes jelleménckinagylelküen bánni a legyőzöttekkel s meghódítottak kai s nem mint másnépeknél volt szokásban, mit bizonyít a „Vae victis" közmondás, — mely fentebbi elvek bizonyára nagyon kevés esetben találjuk fel a világtörténelemben életbe léptetve
ugy, mint nálunk, a mit bizonyít az is, hogy a legyőzött, meghóditott horvát tartomány lakosai velünk védték együtt a hazát egyetértve állottak ellen a törvénysértegetésnek, jött bár felülről, vagy egyes kötelességeikről megfeletkezett főuraktól avagy bárkitől; s együtt foganatosították a közős, mindleót felet egy iránt kötelezett törvényeket.
Velünk testvérekkint éltek a horvátősök századokon keresztül, oly viszonyban, mely azon nehéz időkben is emelte a nemzet tekintélyét a határon belül és kívül — egész a mohácsi vészig, illetőleg az ezt követett szomorú eseményekig.
Az Ázsiából átlépett, úgyszólván első fellépéssel, Konstántinápoly elfoglalása a keletrómai, illetve görög birodalom rombadöntésével Európát elrémített törökök nagy fejedelme II. Mohammed, hiven esküjéhez: $ Valamint egy Ur, Allah, van az égben ugy egy urnák kell lenni a földön is* — a szilárd alkotmányos elveken nyugvó s neki útban álló Magyarország s társországai ellen emelte fegyverét; a nagy emlékű Hunyady Jánosnak Zimonyban 1456 évi augusztus 11-én bekövetkezett halála után
— eltekintve az erélyes Mátyás korszakától
— a nemzet daczára a délről fenyegető zord és hatalmas ellenségnek pátrtviszályai folytán napról napra mélyebbre sülyedt; önmaga általi gyengítését az élelmes ellenség saját hasznára fordítván, nem riadva vissza sem csel, sem szószegéstől — előbb Belgrádot bevette, aztán a pártos nemzetet Mohácsnál 1526 évben tönkre vervén gyors egymásutánnal az ország legszebb helyeit, a messze délre lenyúló Horvátország nagy részével hatalmába kerítette
s azt B»jd másfél száwtdon át birta; ezen
horvát területet pedig későbbi békekötések pontjai szerint a török mindenkorra megtartotta; a török foglalása alól menten maradt régi Horvátországból meglevő csekély rész az ország déli vidékeinek megvédése tekintetéből katonai véghelyekké alakíttatván,a régi Horvátország megszűnt létezni.
Ez azon időpont, melyre visszaemlékezve, lehetetlen, hogy oly méltatlanul ép«*n a horvátok jó része rontana reánk ; hogy ezen időszakra tekintve bene látnák, miszerint egyedül a magyar nemzetnek köszönhetik állami lételöket.
Terület elfoglalásnak következménye igen sokszor a kivándorlás; a kivándorló tehetős rész félti nemzetiségét, félti százados intézményeit az uralkodásra jutott idegen elemtől,fél a megsemmisüléstől, ösztöne egy jobb világ felé vezérli; igy tettek a régi megsemmisült Horvátország lakosai, átköltözvén a szomszédos Slavoniába, hol is megtartották saját nelyvöket, szokásaikat, intézményeiket és nemzeti hagyományaikat, mely átköltözködésök nevezetes események és változásoknak tett forrása.
Az ország emez alsó részének állandó védelmére ide telepitett katonaság, indulva a beköltözött országot vesztett nép nyelve s ennek elnevezésére ez után talán bizonyos meghagyás folytán is ezen részt, a régi tulajdon képen i Slavoniát kezdték Horvátországnak nevezgetni s hivatalos irataikban ilynéven használni; a mi hogy törvénytelen volt, félreértés és tudatlanságból de részben rosz akaratból keletkezett,fényesen bizonyítja Kerchelich horvát történetíró és Zel-niczy Miklós zágrábi, püspök nyilt fellépte.
TÁRCZA.
L:ti képek TBrök-Bosnlából
irta
KÖNYVES JÓZSEF.
(Vége.)
Sarajevoból Banjalukaig hosszú és nagyszerű utja van, valódi vad romaotikai vidék; számtalan bódító magaaaágu hegyen kell átvonulni, a melyek caak lóháton járhatók meg. A kinek még nem volt alkalma hegyes vidéken lakhatni, nincs,é8 nem lehet fogalma, ezen leírhatatlan nagyazeríi látványoaaágon több ezer lábnyi óríáai magas hegytetőről lenézhetni a számtalan kisebb hegyeket, vad erdőséget a meddig caak a szem bir, előtte láthatni az erdőségek fölött nagy számú nálunk nem is ismert nagyságú sasok mint a levegőben lengedeznek, napfelkelte éa nyugt*, ha kivilágítja a l.egylánczolatot, oly nagyszerű látvány a hegytetőkről, a minőt leirni alig lehet, ezen ut nagyon fárasztó és gyakorta veszedelmes, a közbiztonság nem áll valami jó lábon, zaándár ki-séréte nélkül nem is tanácsos utazni, bixon ezen a földön keveare becsülik as ember életét.
Banjaiuka megerősített török vároe a Vrba folyó partján több, mint 20,000 lakóval bir, e város fekvése gyönyörű, és tája nagyon egészséges, ivó vize kitűnő, e várost egy gyönyörű hegylánca kossoruként vonja át, valódi festői szépség, zöld lombok, óríáai erdőséggel igen jó termőfölddel, a melyben fájdalom, caak buja gaz terem .itt ott egy kevés less munkáivá, mely a fáradságot dúsan fizeti, hej, ha ezen or-
szágban néhány ezer gazdáaz elegendő munka erővel letelepednék, mely Európa piaczait mily nehéz gabnával láthatnák el. Banjaiuka egy baaa lakhelye, e varost 42 mecset disziti, magas sovány tornyaival, melyek a gyárok kéményeihez hasonlítanak, e városban is, mint a többi török helyeken minden mecset mellett sírkert van, e néma elhagyott barátságtalan kinézésű sírkertek a város közepén a legnépesebb utczákon a vidékiek szemeit rendkívül sértik, de ezt másítani nem lehet, mert ez törökös. Van itt két gőzfürdő régi barátságtalan épitéa, kő és fából készült, melyek oly piszkosak, hogy drága pénzért sem lehetne a népünkből egyet is a megfürdésre reá birni. Az egykori ellenséggel hatalmasan daezoló vár elhagyatott és romba dőlt, a használható lakosztályokban nagyobb számú katonaság van elhely-hezve, kik jól öltözöttek és élelmezettek. Itt kéazül Törökországnak legerőaebb lőpora nagy mennyiségben. Lakói törökök, görögök, arabok katholikusok, zsidók és czigányok, a kath. koldusoknak egy trapista é# egy apácsa zárdájuk is van, a várostól nem messze kies völgyben két meleg gyógyforrás, melyeket még a rómaiak födöztek fel és rendeztek be.
Banjalukán az osztrák- magyar consul szívesen fogadott és azonnal egy fegyveres arabot adott rendelkezésemre, ki ciceronim volt, törökül arabul és francziául beszélt. A város nevezetességeit megszemlélve, as irgalmatlan rosz köveset a járást kelést megnehezité, ezen kövezet valóban csak töröknek való, kik nem járnak, csak násznak, utczái élénk és nagyon népes, az utczán járó kelők élénk seinei a vidékiekre jó benyomást tesznek, e városban is temérdek a fa bodé, különbféle enportált áru-
czikkjeivel, a melyben a lanyha nép napestig tétlenül üldögél, kávéz és fogyaaztja ma már a trafik dohányt, itt is, mint mindenütt nagy számú gazdátlan eb egész ármádiája lepi el az utczákat, amelyekben a tisztátlanság már tetőpontját éri, a merre az ember néz, mindenütt csak török rendetlenséggel találkozik és mégis az urakodó természet kedveli őket, mert oly szép cseresnyét valódi nemes faj és ritka nagyságút árultak az utczákon, a mily nagyságú nálunk nem látható.
Hogy a török közlekedésről, a status rendszerről caak némi fogalmunk is lehessen, közlöm, hogy mint már emlitém a hatalmas Sarajevo városának jóval több, mint 80,000 lakosa van, a szomszéd bár távol eső Banjaiuka városának pedig több 20,000 nél ós e két város közt hetenként csak egy lovas posta közlekedik, gondolhatjuk, hogy az ipar-, kereskedelem forgalom, mily szánalomra méltó, mennyi idő kívántatik még, hogy közlekedés terén csak azt az állást is foglalhasaák el, a melyet mi eddig kivívhattunk magunknak. A távírdai hivatalnokokat az unalom öli, nagyon fel feltűnt az, hogy a kocsi uton mind a két felül vannak a távírdai drót tartó fák felállítva az egyik felül két, a másik felül csak egy drót van húzva, ezt én vétkes pazarlásnak tartom, ennek okát csak később tudám meg, mert két társulat tulajdona, a távírdai hivatalokban szinte két féle egyének működnek, mint törökök és fran* cziák ; volt alkalmam ciceronim által a városházát is megszemlélhetni, feltűnő lanyhaságot és rendetlenséget láthattam ott, a hivatalnokok fekve csibukkal fogadák a feleket, mások földön ülve az ottani szokás szerint kézben írva, as iratok rendezéséről, szám vezetéséről, itt fo-
galom sincs, hauem az iratok egyik évről a másikra, akár családi irat, végrendelet, vagy bár miiegyen is, egy vászon zacskóba kötve a falra akasztatik, ez azután rend. Itt egy tiszta fekete színű szerecsen, valakinek rabszolgája lehetett, jól megkaczagtatott, a földön ülve egy nagy tál aludt téj volt előtte, ezt ő oly ügyetlenül ette,hogy még a füle is tejes volt,gondoljuklcsak hogy minő contrast ez, a tiszta fekete arcz, és rajt a tej mázalék.
A népes Banjaiuka utczáin feltűnt egy valódi emberkinzás, a melyről még életemben fogalmam sem volt, sem láttam, sem olvastam, csak is egy bárbár néphez illő,egy úrias kinézésű hintóban két nő ült, valami tekintélyek lehettek, mert elől igen szép lovak voltak fogva, a kocsisnak nem volt szabad a kocsira ülni, hanem a gyeplőt kezé-> en tartva a lovakkal meglehetősen sebesen futni, «s aztán mégis absurdum. Az egyptomi kocsik i& nem kissé köték le figyelmemet, a kocsik ép olyanok, mint Moses idejében voltak, egy haj-v^Üat sem változtak; e rendetlen két kerekű íaszekér előtt négy ökör impracticusan befogva üz egész kocsiban nincs egy parányi vas, minő idomtalan kinézésű; az építkezésekhez megkívántató anyagot, u. m. fa, tégla, és köveket lóhátaikon szállítják., itt a szarvas marha hallatlan olcsó, mert a kivitel tiltatik,egy meglehetős szép tehén vételénél valék jelen, nálunk érte 80 egész 100 forintig könnyen meglehetne kapni és ott osztr. pénzben három darab aranyt és két lázsiást fizettek, mely a mi pénzünkben circa húsz frt, még meg kell jegyeznem azt is, hogy a mi ezüst, arany és rés pénzünk meglehetős réssé Törökországban van forgalomban, papír pénzt ritkán látni,csak is *
Éren törvénytelenség ellen több országgyűlésen küzdöttek a rendek, de hasztalan; mig legújabban különösen az 1868 évi országgyűlés— felújítandó az 1848évi események behatása folytán megsemmisült százados testvériséget és barátságot szentesitvén a törvénytelen állapotot hazát adott a honvesztett horvátoknak; de nem elégedett meg evvel a magyar, tovább ment, megadta mindazt, amit adhatott; megadta, a mije neki volt, nehogy valaha mint testvér a testvérnek szemére lobbanthasson valamit; — adott belkormánvzati önállóságot és függetlenséget, minél többel maga sem bir; segitette pénzügyeiben, magára vállalván a testvéri nép kiadásainak fedezetét, illetőleg biztosítását; meghagyta sértetlenül nyelvét, nemzetiségét, magához hasonlóvá emelte, elfeledte a keserű 1848 évet....
A magyar nemzet felejtett és megbocsátott ; sőt tovább ment, a kik lerombolni akarták ezredéves alkotmányát, azokat fogadta be testvérekül az általok megtámadott alkotmány sánczaiba.
És ezen jó uraknak ez is kevés; nem mennek vissza a történelmi múltba, nem kérnek tanácsot az eseményektói, komolyan nem számítottak, az alapot, melyen megállniok kell vala, önmagok alól rúgják ki s a levegőben maradnak függve, hogy az első zivatar és vész megragadván őket széthordja a világ minden része felé. Valamelyik tulbuzgónak eszébe jutott álmodni és álmodott egy nagy, hatalmas Szláviéról, felébredett s kezdett munkálódni ez irányban, s a kik elótt szép volt ez álom, követték... Nem tudjuk megmondani vájjon elgondolták-e ezen jó barátaink, hahogy siker koszorúzná valaha — a mit ne engedjen a magvarok Istene ezen vaktában sült törekvést, ugyan ki lehetnea netán létrejöhető (?) szlávia vezér-népe.Ók bizonyára nem''.mert kisebbek,hogysem parancsszavuknak tekintélyt és súlyt adhassanak; de népök sem érett még a kormányzásra, nincs képessége arra, hogy e83'' nagyobb országot több s oly különböző érdekek mellett egy kis huzamos ideig kormányozhasson ; korszakunkban talán lehetetlen is a különféle igényeket mindig is mindenütt a kívánathoz képest kielégíteni ; fentebbi esetben egyébbiránt bizony majdminden népfaj ép oly joggal követelhetné a hatalomban a suprematiát, mint ezen urak; quid tunc?
Nem gondolták meg, hogy egységes, egy czél után egyenlő érdek s befolyás mellett egymással baladó népek számára hazát alapítani, szilárd, megingathatatlan
közvetlen Bécs, Budapest és Trieszttel összeköttetésben levő kereskedők fogadják el azt. Törökországban az élet rendkívül unalmas könyvkereskedések, könyvtárak, olvasókörök, színház, zene, mulató kertek nincsenek, a vasút épitése vont oda néhány íranczia és német kávést, kik meglehetős kávéházat nyitottak, kávén kivül sört, bort mérnek, finom jó izü sonka és e nemű húsételek is kaphatók.
Banjalukától búcsút véve utam Berbierig vezetett, mondhatom, hogy alig láttam oly nagyszerű költséggel készült kitűnő kocsi utat mint itt, ezt a török kormány stratégiai szempontból nagy figyelemmel épité, építészete dicséretet érdemel, inely oly egyenes és sima, mint a szoba padlózata, ezen ut egy nagyszerű termő völgyet metsz keresztül, mely joggal Kánaán földének nevezhető, ezen valódi arany bányái csak némely helyen müvelik, hol gyönyörű buza, rozs, árpa, zab, köles és kukoricza volt látható, az utast a gyorsan folyó Vrba vize kiséri, némely heiyen harsogó vízeséssel* e költői szépségű folyó partján, több nagyobb-szerü malom épült, bár költséggel; de czélta-lan beosztással, a mieink még nem is hasonlíthatnak hazájok, de még ebben is a hátramaradás, ezen a szabad szemmel át nem nézhető, jólohet kitűnő, de gazdátlan termő völgyön kecskék, juhok, apró tehenek nagyobb számban legelnek; feltűntek előttem a törött lábu lovak, melyek elhagyottan és gazdátlanul Isten tudja már mily rég ott kínlódnak.
A hosszú utat hátra hagyva, megtörve fáradtan és bágyadtan Berbiert elérve, mely szinte török város, néhány ezer lakóval, több mecsettel és a török kormány szégyenére ezen nevetetes helyen egy tökéletesen elhagyott romba dőlt várral, miután életveszélyes, ugy
alapra fektetni, hadsereget s pénzt semmiből teremteni,mai korban óriási feladat!
Mi méltányosak,engedékenyek voltunk, tetteink a nemzetek történelmében ritkák, elmentünk azon fokig, melyen túllépni saját veszedelmünk; de mert a jólét nem hozta meg remélt gyümölcsét; mert az adott jogokat nem a közös haza boldogitá-sára, hanem megrontására használják, nekünk visszamenni, méltányosság és engedékenység helyett a szigorú igazság és joghoz kell ragaszkodnunk; ezt követeli a haza sorsa, ezt a nemzet ezredéves múltja, ezt követeli a horvátok nagyrészének érdeke. Hacsak nem engedékenységünkért, de másért nincs okunk szégyelni magunkat Európa előtt; ott van a mult, tiszták-tetteink! Nézzük a jelent, mi többet nem tehettünk ! !!
Még van időnk! erély, szigorú igazság s a közös haza érdekeinek megvédése legyen jelszavunk! s a megingatott, eladni szándékolt hazában újra a jólét s béke uralg! Felvirulva belül és kivül tiszteltté, becsültté válik, s ellenségeink megszégyenülve hallják Magyarország diadalát !!
TÖRÖK ERNÓ.
Az új mérték- és súly rendszer.
(Vége.)
c) Köb • vagy teáimért ekek
Egység: s köbmeter.
K MM = 1 köb miriameter = 1 billió köb m. — 146606 mUlio köböl, K KM = 1 köb kilometer = 1000 millió köb m. 146606000 köböl, K HM = 1 köb hectometer = 1 millió köb m. = 146606 köböl, * l)L-= 1 köb dekameter = 1000 köb m. 146 606 köböl. K m = 1 köbmeter = 1 köb m. = 31* 667 köblab, K dm = 1 köb decimeter = 0-001 köb m.«= 54-7 köbbüv., K cm = 1 köb centimeter = 0*000001 köb m. = 94 6 köb vonal, K mm=l köb millimeter=0-000000001 köb m. = 0-1 köb vonal.
d) Fon adék • és Ármértékek.
Egység : a liter
KL = 1 kiloliter = 1000 liter = 17-67 a. akó vagy 16 26 b. mérő, HL =1 hectoliter = 100 liter = 1-767 a. akó vagy 1-626 b. mérő, DL = 1 decaliter = 10 liter = 7-1 pint, I = 1 liter = 1 liter = 2 8 meszely, dl = 1 deciliter = 01 liter = 0-2827 meszely, cl = 1 centiliter =0*01 liter = 0.0283 meszely, ml = 1 milliliter = 0 001 liter— 0*003 meszely.
e) Súly mértékek.
Egység: gramm.
MG = 1 myriagramm = 10000 gramm = 17-75 b. font, KG = 1 kilogramm=1000 gramm = 1-785 b. font, HG=1 hectogramm = 10U gramm = 5-7 lat, DG=1 decagramm =• 10 gramm = 2-28 nehezék.gr =. 1 gramm
a bemenet a várba mindenkinek tilos; e város ép oly, mind a többi, csakhogy kisebb, meg van minden tulajdonsága, gáncsolni elég, de dicsérni vajmi kevés.
Végre s Száva partját ismét elérve -Örült testem, lelkem, mert már kezdtem magamat honiasnak érezni. Hanem mielőtt Isten-hózzádot mondanék, mégegyszer visszapillantottam, oh Törökország benned sokat láttam, hallottam, tapasztaltam, ismereteket is szereztem, de legyen is elég ennyi ebből, nem vagyok többé kíváncsi, nincs is többé vágyam ti Mohamedán tisztelő és más népet gyűlölő, hátramaradt nyers tömeg, köztetek élni, amily kedves volt létem, az elismert műveltségű német, a furgencz íranczia, az őrökké vidáman danoló olasz, a munkás svajezi, a találékony belgák közt élnem, a melyre oly sokszor, oly élénken emlékszem vissza, ezen népeket tiszteletben tartva, oly megvetve visz-szataszitón és belső örömmel távozom tőletek, mert ti vad rajongó, a haladást nem ismerő gyűlölő, a materialis jólétét, valamint a szellemi életet nélkülöző., tudatlan és munkakerülő, éhező nép,% nincs oly kincs, a melyért veletek és honotokban élnék.
Most pedig áldjon meg benneteket Mo hamed, a nagy próféta mindkét kezével és Allah oszlassa szét fejetekben a megdermedett sötét fellegeket.
= 1 gramm =0-228 nehezék,dg=decigramm ^ Ol gramm = 0 023 nehezék, cg = 1 centigramm =0*01 gramm = 0*002 üehezék, mg = 1 milligramm = 0*001 gramm = U-002 nehezék.
Elősorolván az egyes mértékegységeket, szükséges néhány sorbao fejtegetnünk, mennyi* ben czélirányosabb ez a jelenleg létező régi mértékeknél? Szükségtelen azonban mondanunk is; hogy a meter rendszer czélirányns volta miatt minden eddig létező mérték közt a legtökélyetesebb. — Az eddig létező mértékek tökélyelesek nem lehettek, miután az alap, melyre helyezve valának, egyiknél sem volt biztos. A meterrendszernél azonban az alapmértéke természetből van véve,eztehát változhat lan, s miután a természetben mindig föllelhetjük, ez okból el sem veszthetjük.
Előnyét képezi továbbá s meterreodazer-nek az egységek csekély száma és ezeknek egymás közötti legbensőbb összefüggése. Ijry csak a meter, négyzet — és köbmeter, gramm és liter képezik a mértékegységeket, mig az aiosztályozás minden egyes egységgel asonos.
A meterrendszernél a számítás egészen a tizedes rendszeren alapesik. Oly előny ez, mely már maga elégséges ok volna annak elfogadására. Mily nehézséggel járt s mennyi időpazar lásba került a régi mértékeknél az átalakítás, hol is a váltószám majd minden egy as osztály közt más és más volt, ide számítva még az is, hogy ugyanazon mértékek majd minden egyes nemzetnél más és más nagyságúak voltak. —
Ki a számtanban némi jártassággal bir, könnyen átláthatja, mily könnyű a tizedes töj-tekkeli számolás, ellenben mennyi nehézséggel jár s mennyi időt elrabol a közönség törtekkeli műtét. Pedig a régi mértékeknél jobbára a közönséges törtek használtattak, mig a méterrendszer annak használatát teljesen feleslegessé teszi, miután itt csak is tizedes törtek használtatnak. Ez ismét a möterrendazer egyik előnyét teszi.
Miután eddig maid minden egyes nemzet saját mértékrendszerrel bírt: mily sok nehézség merült fel a kereskedelem és ipar terén ép ez okból az átszámításoknál s egyúttal ugyanezen körülmény hányszor szolgált alkalmul csalásra, mig a méterrendszer elfogadása ós a talián ositása folytán mind e fáradságos átszámítás megszün, de meg a csalásnak is eleje vétetik. A kereskedelem és ipar ez uj mértékrendszer által tetemes hasznot nyer.
De ha tanítási szempontból tekintjük az uj mértékrendszert, ez oldalról is meggyőződhetünk annak előnyös volta felől. A népiskola felsőbb osztályaiban mennyi időt rabolt el a tanítótól a közönséges törteknek a gyermekkeli megértése. De ezen kivül mind a népiskola —mind a középtanodák alsóbb osztályaiban mily sok fáradságba került a nevezett számokkali műve letek előtt szétbontás és összevonás tanítása, mikor minden mértéknél s annak majd minden alosztályánál más volt a váltószám, melynek közvetlen s pedig nem kis mérvben az volt a káros következménye, hogy a tanulók e váltószámokat rendesen összetévesztették. E hiányok s bajok a méterrendszer folytán szintén megsem misül nek. Nem csak a kereskedelem és ipar terén van tehát a meterrendszernek előnye, hanem még a tanítás sikeres kivételére is nem kis befolyást gyakorol.
Pihenjünk meg ott a bártfák tetején, Ha te nem is, aóhajtá*át lesem én 8 ha tán könnyem záporától megijed, Dalold neki : szeressen egy hfi szivet.
Kérdezzük meg gyönyörű virágait. Elbeszélte-e nekik hő vág? ait ? Mert a virág olyan, mint a lány keble, Érzésvilág Tan beléjük lehelve.
Hallgassuk meg a szellőt is mit sosog ? De vigyázzunk : lágy zeuéje gyujtni fog. Ilyenkor a szív megszokott repedni, 8 elkellene kettőnket ott temetni.
Nyugat felé repQlj velem kii madár, Te tudod, hogy itt epednem minő kár. Adott itten érző szivet. Mi batzna ? Ha ölelni kedvetét nincs hatalma.
Dalok.
>>
Nyugat felé rep&ltx-e te kit madár ? Nyugat felé a lelkem is veled taálL Repüljünk el kit galambom lakáig, Övé vagyok koporsóm beaártáig.
Mozaik.
Nagy emberek utolsó szavai : A nagy Bonaparte NapoUon e tséval: tábornok vett bucsut a világtól.
Byron: aludjunk Nelson: egy ctókot. Nero : igy tartjátok meg hüaégtek ? Alfieri: szorítsátok meg kezeim kedvetem, mert meghalok.
Haler: az ér megnünt verni. Göthe: világotságot, több világosságot ! Erzsébet királynő: Minden kinctemet egyetlen egy pillanatért!
Beautort bib rnok: Hogyan, hát ninet, nem lenne mód a halált leigáani.
Qrotius Hugó : Legyünk komolyak I Tassé : kezeidbe ó Uram t
Scott Wa''ter : ugy érzem, mintha ujjá születnék! Washington : Jól megy 1 Tayloc Igyekszem kötelestégemnek eleget tenni! Concha: Sebet kaptam, de a csapatok élén.
Legnagyobb bizony iték azonban a meter-rendszer mellett annak az egyes nemzetek kö zölti gyors elterjedése. Mintegy 200 millió em-i>er használja máris e mértékeket, mint melyek az egyes államokba kötelezőleg behozattak.
Ami azon felmerülhető ellenvetést illeti, hogy mennyi nehézséggel(jár az elősorolt mértéknemeket a köznéppel megértetni: erre ast á-laszolhstjuk, hogy a felsorolt mértékeknek legfel le bb egy négyedrésze használtatik a közélet ben, mig a többi tanodákban taníttatik iaiu-domaoyos világ igényeinek kielégítésére szolgál. Kzen, a közéletben nélkülözhetlen ismeret az uj mértékekre nézve pedig, 1) hogy egy met^r ben van lOOcen ti meter ; 2) hogy a hectoliter«.en van 100 liter s 3) hogy egy kilogrammban vau 100 decagramm. Hogy e felsorolt hat mértékeink legtöbblét helyetesiti, annak kimutatás legkiasebb nehézséggel sem jár.
A meter ugyanis belyettesiti,a36hüvelykea, összehajtható mér vesszőnket, miután a meter neiu egészen 38 hüvelyk azaz 1" 11- 5"''-lal hosszabb mint a nevezett mérvessző. — Mi a rőföt illeti ettől a meter már jobban különbözik, miután 8. 5"-kel nagyobb a rőfnél. Ha mármost valaki a meUrrel rőföket akarna mérni, minden rőf re nero egészen 78 centimetert kellene vennie, miután a rőf = 77 cm. 7. 5 mm.
Ha az akót hectoliterrel hasonlítjuk össze : ugy azt tapasztaljuk, hogy egy hectoliter = 1-767 akó vagy 70 pint és nem egészen 3 meaz-szely. A fél hectoliter = 35 pint 3.343 meaz-szely; már most az akót és fél hectohtert egy-bevetvém, úgy
1 akó = 40- 000 pint fél hectoliter = 35- 343 ■ a különbség: 4* 657 pint azaz ss skó 4* 657 pinttel vagy közelítőleg 4 pint és 2''/a messzelylyel nagyobb a fél hectoli-ternél. —
Egy fél hectoliter = 0 813 vagy közelítőleg */s mérő és igy s mérő kőrülbélől ''/& mérővel nagyobb s fél hectoliternél. A különbség a kettő között
1 mérő «= 1- 000 mérő fél hectoliter = 0-813 ,
ÖTT87
Tehát a mérő 0- 187 mérővel nagyobba hectoliternél.
A pint helyett a liter használtatik. A liter a/ie pinttel kisebb a pintnél a vagy pontosabbau 1 pint = 1- 00000 pint 1 liter = 0* 70685 ,
0- 29315
1 pint tehát 0- 29315 pinttel azaz 1 7k messzelylyel több mint a liter.
Szintén szembeszökő viszony van a kilogramm és font köst. A fél kilogramm ugyanis 3 % lattal kevesebb, mint jelenlegi fontuuk : a levonás utján ugyanis nyerjük : 1 kilogramm= 1* 7855 font fél „ = 0- 8928 „ és igy 1 font = 1- 0000 font
fél kilogram = 1- 8928 ,__
0- 1072 font - 3* 4304 lat A font tehát 3 a/7 lattal több a kilográmmnál.
A bécsi font igen pontosan 6* 56006 kilogramm azaz 56 decagramm és igy egy mázsa 56 kilogramm.
A lathelyett két decagramm használható, miután a kettő közt a különbség nem nagy, úgyis 1 decagr. = 0- 571367 lat, ennélfogva
2 dekagramm = 1* 142734 lat
1 lat_1- 000000 „
0- 142734
E kűlömbség mutatja, hogy 2 dekagramm csak is 0- 14 latul több a bécsi latnál. Még pontosabban használható a dekagramm és a latra e viszony : 4 lat = 7 dekagramm, minek folytán 1 lat =7* dekagramm éz igy egy dekagramm = %/7 lát.
A mázsa helyébe vám mázsa vagy a vele egyenlő 50 kilogr. lép. A vám mázsa 6 kilogrammal kevesebb,mint a bécsi mázsa, vagy potosabban :
1 bécai mázsa = 56- 006 kilogr. 1 vám mázsa = 50* 000 ,
(FÖ06 kilogr. E különbség pedig körülbelül 10. 7 bécsi fontot tesz.
E felhozott példák eléggé igazolják, hogy a fennen elősorolt mértékeknek alig negyed része szükséges csak a közéletben, melynek azonban a régi mértékek egyes nemeivel oly szoros összefüggésben léteznek, hogy azok elsajátítása bárkinek is nem nagy fáradságába kerül.
Ertekesésünk folysmában körvonalostuk röviden az új mértékrendszer történelét; ismertettük az egyes mértékeket, azoknak megfelelő értékeit; feltüntettük a méterrendszer előnyeit, végre elősoroltuk a közéletben előforduló uj mértékeket s ezeknek a régiekkeli benső összefüggését feltüntettük. Hiszszük, hogy t olvasóink az uj mértékrendszerre vonatkozólag ezek által némileg tájékozva leendenek s egyúttal beláthaták, hogy nem oly túlságos, elmefeszi tő tárgy e méterrendszer, mely honunkban 1876. január hó 1-én kötelező leszen. Kik pedig a tanítás terén működnek kétszeres örömmel üdvözölhetik a napot, mely 1876. ja-
nuir 1-én megvirrad, mintán sok ée nebé* tehertől, fáradalma®, időt rabló munkától menekülnek meg esen rendamer életbe lépéae által!
UDVARDY 1GNACZ.
> agy-Kanizsa augusztus hó 10.1874.
Ha tekintjük a napi és heti lapok tudó-•itáaait, alig tekintünk egyik, vagy másikba végig, látni fogjuk, hogy az ország különböző vidékeiről tilzi szerencsétlenségről van bennök tudóéitáft, de hány esetről nincs semmi tudóai-uía és ha a mostani állapotot a múltul össze hasonlítjuk, látni fogjuk, hogy mindig több és több hason szomorú esetek fordulnak elő, pedig alig hihető, hogy a tűz esetek rohamos voltához mérten a községek kiterjedése, vagy aruknak újbóli felépítése, az esetek számával párhuzamba vonható volna, és ezen tüzesetek fő súlya leginkább a szalmás gabnának csűrbe takarítása után iamétlődik, s kérdjük mind ez miért van ? hol ezen káros állapotnak gyu-poutja V ha ezen kérdés felett gondolkodunk azt tapasztaljuk,hogy lakóssagunk könnyelműsége ennek uka, mert különben, iehetlen volna a, gyakori tüz esetekkel találkozhatni, hogy a könnyelműség az oka,mutatja azon körülmény, mikép vannak oly községek, melyekben em-L,er emlékezet óta tüz eset nem fordult eló, mig vannak olyanok, hol alig múlik el egy tized év, hol egyszer tüzeset nem történne, és mivel ezen esetek száma tulnyomólag ismeretlen okból származók, caak igen ritkán szánt bzándokos gyújtás következtében, igy kétségtelen az mikep vagy a gyermekek a gondatlan szülők álul nyiltan hagyott gyufávaii játazása vagy a dohányzás következtében fordulnak elő, kell tehát, hogy e téren nagyobb gond és szi-goruabb eljárás t''oganatoaitassék; — igat ugyan, hogy az 1874 évi 42 ik törvényben meg vau írva, hogy a szbirák őrködnek a közaég felett, de mivel as 1871 évi Itt ik törvény a községeknek saját belkormányzatukat teljes mértékben megadU, igy most hogy hol keresendő a végrehajtó haUlom ? arra telelni nagyon bajoe, és a mulasztással ki vádolható és érette ki vonandó felelősségre szinte nagyon végtelenül bajos, mert a községek önkormányzati joguknál fogva utalva vannak saját belkormányzatukat a törvény nyel öeaze egyeztethető alapra fektetni, ott pedig hogy a axemély és vagyon biztonság az ó kezeik közt van letéve azt fejtegetni sem szükséges,pedig a tüz rendőri rendszabályok csak a vagyon biztonság keretébe tartozók és mégis e téren a mulasztásokból ered a legnagyobb kár, a legnagyobb nyomor, mert ki egyszer egyetlen tüz esetnél volt jelen, mely tüz eset a tomboló szél álul féktelen kedeu és áidozaUt kivette, az meggyőződhetett, hogy e téren felzudult csapás hauy családnak dulu fel jó létét,láthatta, midőn az éhező gyermekek szülei körül csügve azoktól kenyérért esd és ezek adni nem képesek, mert azt is a tüz emésztette meg, van ilyenkor zúgolódás, vau jajveszéklés, «sak segítség nincs, mert a vész álul sújtottak száma oly nagy, hogy az
adakozók nem képesek a nyomor enyhítését
eszközölni, — az ily szerecsétleneknek j»jve-széklése hatottZalsmegye bizottmányt fértiai-nak" fülébe, midőn a legközelébb mult augustus 3-án ós folyutva tartott közgyűlésében többen felszólalUk, és a baj elhárítására vonatkozólag nvilatkozUk, a bajnak orvoslását a tűzoltó eszközök beszerzésében keresték, voltak azonban s ezek közt CsertánKároly bizottmányi tag ur, ki szabatos rendeleteknek kibocsájtásában és azoknak a legszigorúbb végrehsjtásában kereste a megoldást, állítván, hogy a tűzoltó szerekkel csak ugy lehet a czélt elérni ha iparkodunk a tüz esetek számát kevesbitni, ezt pedig csak ugy éljük el,ha a legszigorúbb büntetés terhe mellett az utczákon és szalmás épületek körüli dohányzást eltiltjuk és azt végre és hajtjuk, könyebben előállítható tűzoltó eszközöket, minők a tűzi csáklyák, hosszú lajtorják, pemetek, vízhordó vedrek, víznek az udvarokon edényekbeni készen Urtását lehető pontosan végre hajtjuk, ugy remélyhető, hogy a szerencsétlenségek gyérülni, a véletlen esetekből elő idézettek gyorsabban elfojtva, azok tovaterjedése megakadályozva lesz, mint üdvös indítvány elfogadtatván és a mepyei sz. bíráink hason értelembe utasítva iőnek.
Igaz ugyan, hogy ezen intézkedés üdvös és végrehajtása nem csekély áldozatot :gényel, de ha tekintjük a helyzetet és vele a pát huzamos nyomort nem kell vissza riadni semmitől, mi a czél elézésére vezethet, megkell hozni az áldozatot, hisz az saját jobblétünk előmozdítására van s mint ilyen csak kedvesen fogadható, hisszük és reméljük, hogy sz. bírái uk I tekintettel egyrészt a lakósok jobblétére, de I tekintve a bizottság határozatára elkövetnek i mindent hogy járásukban e téren is a rend és pontosság elórettessék.
Az általános biztosítás sem volna felesleges, sőt ez egyik fő rugóját képezi a jólétnek, igen kívánatos volna, ha hogy mind a lelkész urak, mind pedig minden a néppel érintkező honfiak e téren a népek felvilágosítására hatni iparkodnának, mint értesülve vagyunk az intézeti igazgatóságok a községek együttes biztosítása esetére kevesebb százalékot kívánnak, azt is kétrészleiben letizethetőneb^ engedik, etéren és könnyebbség állván be a könnyebb kivitel lehetővé tétetik*)
•) E lapok sx*rke*xtősége Fürvölgy kötségné1 már huon mód sserint járván el ax ottani lakótok nyugalma bistositva vau, és szolgálatát késxségesen a nagy kötönség rendelkexésére biava, parancsoljanak Téle. —
KOVÁTS.
_ • -»/
Helyi hírek.
— örömmel értesültünk, hogy Zalamegye bizottmányi közgyűlése f. hó ó án és folyutva urtott közgyűlése 5699/210 számú végzése folytán Dr. Schreyer t b. megyei főorvos ural küldte ki a f. hó 24 és 29 Közti idő tarUmbanGyőrött Urtandó orvosok és természet vizsgálók nagy gyliléaére megyei képviseletül.
— A nagy kanizsai ifjúság 17 én
tartja ez idei második kerti mulatságát a „Polgári egylet" nek alkalmas kert helyiségeben, melyen Munczi Lajos jeles zenetársulata mükö-dend közre! E társulat Csáktornya és Alsó L^ndvára rándult; szombaton ugyanis Csáktornyán s vasárnap Alsó Lendván működnek. Erősen hisszük hogy mindkét helyen kiváló pártolásban részesülnek, mit méltán mégis érdemelnek.
— Rendőrségi. Augusztus 6-án Osz tódról ellopott 24 db. sertvés közül 19 db. Puszta-Magyarodon a tolvajokkal együtt a hahóti foglár tizedes Krosedli Lajos álul letar-tozUtván Letenyére állitUtUk. — f. hó 11-én a tekenyei lelkésztől kocsisa két ló kocsi és szerszámmal megszökött a lovak, kocsi és szerszám Borda Dávid kanizsai foglár tizedes által felulálutván Kanizsára állíttattak. — Folyó hó ll-én kiskanizsai Hajdú Knáusz Józsefet a fa az oltárczi erdőn agyonütötte. Füzvölgyi lakós Horváth István uradalmi erdősnek 6 db. 2 éves sertvése ismeretlen tettesek által aug. 13-dikán virradóra eltolvajolutott,a tettesek üldöztetnek.
— Kovács Gábor ujabb zenedarabot irt a következő czimmel ,40 ik honvédhuszár zászlóalj indulója" mely Palavícini Hyppolit őrgróf ur ő méltóságának van ajánlva.
— A zala-egerstegi nyilvános polgári fiu-és községi népiskols első értesitvényét vettük, szerkesztette Udvardy Ignácz polgári iskolai igazgató, ki a méterrendszert ismerteté ez értesít vény ben,ez ismértetést lapunkba is átvettük. A polg. ísk. 1-ső osztályába 43, tanuló járt, jövő tanévben a H-dik osztály is megnyílik. A községi hat osztályú iskola létszáma 585 növendék. Óhajtandó, hogy a nagv kanizaai Unintézetek értesítője szinte mint a zala-egerszegi, egy füzetben adassék jövőre ki.
— IAsziak Ferenc* ügyvéd ur a perlaki iskolaszék elnöki tisztségéről leköszönt; sajnáljuk, hogy a tanügy buzgó pártolói mindinkább elhagyják a tért.
— Bálaton Füreden valahára már a magyar vendégek saáma jutott többségre. Örül is annak minden üzletbeli ember. Csak as a kár, hogy ezen kedves vendégek mindig a sai-son végén keresik fel a fürdőt. Nincs is arra Ulán nagy szükaégök; másban keresik az üdülést. — E hó 10-én este egy hét országra szóló tánczestélyt rendeztek a nagy vendéglőben. Hét országra szóló volt már csak azért *s, mivel 25 frt. volt a belépti dij. Hogy más tekintetben nem volt-e oly híres, azt mnr csak az tudja, a ki 25 frltal megkönnyebbítette magát, s aki elég merész volt arra, hogy a n:igy vendéglőbe menjen a nélkül, hogy más — a vendégekhez alkalmazkodó — vendéglőben vacsorázott volna, vagy ha azt nem tette anélkül, hogy németül ne tudott volna, mert sajnosan kell tapasztalni, miszerint a nagy vendéglőben magyarul írott étlapot csak elvétve, legtöbb esetben pedig még úgyse találhatni. Már pedig Füred Magyarország első fürdője volna.
— Tapsonyri „izr. ifjúsági Olvasókör" tagjai e Unév végén iskola könyvtáruk gyarapítására nép-színmüvet szándékoznak előadni. Vajha sok támogatóra találna !
— Keszthely, 1874. aug. 12. T. s*er-kesztő ur! Budapestről uUmat Keszthelynek vevém. Itt jái va-kelve, bementem a Nissner féle kávéházba is. Nagy csudálkozásomra azon kérdésemre, váljon jár-e e kávéházba magyar lap is, azon feleletet nyerém, hogy : nem; caak nemetek. Kérem szerkesztő urat, e sorokat becses lapjába azért fölvenni, hogy tudják meg mások is e vakmerő szemtelenséget — BARABÁS GYÖRGY, sárvári főUnitó.
— Nyiít levél. Ft. Morgenstern Mihály ker. rabbi, iskolai igazgató stb. urnák Marcsa-libán. Iparkodom ft. uraságodnak • ezen hálát mindazon jókért mondani, melyekkel atyui felügyelete alaU álló 11 éves fiamat naponta el halmozza, — O uraságodnak köszönve ingyen oktatást, élelmezést nyer és e mellett könyveket mint ruházatot is kap ugy ft. uraságodü.l mint több helybeliektől. Különös elismerést érdemel Stoiuer Lipót ur is nejével együtt, mindezért teljes szivemből kívánom, hogy az özvegyek, és árvák atyja ft. uraaágod ritka jó szivét kegyével dúsau jutalmazza és engedje nekem, hogy valaha nem csak puszU szóval de tettel is hálás lehessek mindazok iránt, kik keseredett szivemet enyhítik. Özvegy RÓTH KATALIN.
— Rövid hirek. Bécset a cholerávul rémítik. — Aréna lipcsei nagyhírű tanár meg halt. — A románok Mehádian tüntetnek. — Rómában as Internationale 8 főnöke elfogatott. As ercsi postarablás tettesei kézrekerültek. — Thiersnek a commune álul lerontott háza felépült, a nemzetgyűlés 1,053.000 frankot*zava zott meg. — Afrika felül pestis fenyegeti Európát. — Halász községben az adóvégrehajtót majd halálig verte a nép. — A történelmi társulat Beszterczebányán aug. 19 ón kezdi működését. — Váczon egy menyasszonyt elutasított előbbi kérője megmérgezte. — A Ferencz-Jó-zsef egyetem Zágrábban okt. 19 én nyítutik meg. — Ő felsége Ivacskovics Prokop gör. keleti érsek s román raetropolitának szerb, pat-riárchává történi megválasztását megerósité.— Bazaine tbnagy fogságából megszökött.— Ro zaa Sándor kötél áluli halálra ítéltetett. — A fővárosi állatkertbe 2 fóka érkezett. — Ritka ság: N.Váradon egy héten 22 eljegyzés történt. — A stékesfejérvári püspöki lak körül a régészeti ásatás folyutUtni fog. — Budapesten állandó círcust építenek. —
I
asgssztss 16-től asgsstss 22-l§.l874.
Hó- «a hetinap
Katholiknt naptár
Protestálni naptár
otj.
33) Buldogok a nemek: Luk. X.—Pr. Luk. XVIÜ —Or. Mát XVIII 25.
lü j Vaaaraap D 12 Rókus D 11 Izsák
17 Hilíő Liber Aguszt
18 Kedd Ilona Illona
iy Szerda Lajos P. Sibald
so Csütör.ök Ittváa kir. Istváa kir
21 Peutek Bernát Bernát
Htombst Timoth Alfonz
i rt
Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos.
TÓTH SÁNDOR
Gyó
gyszeresz
, egy ben
Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
saját készitmónyü
bútor gyári raktár Szombathelyről
(1345—7)
N.-KANIZSÁN vasut-uteza, a városházban.
Raktár
ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök
és
függöny tartókban.
gyakornoknak
4 — 6 ütin osztályt végzett ifjú, ki s németnyelv-néinileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik
KyágysserésxDél Slt-Ootthárdoa, Vasmegyeien. (1423—2),
Hotel Mihalek
X Elérüetetlen! X
8 Cono.L általános korpa-olitfa. x
Gyorsan és biztosan mdködó grdgyMer mindenkinek, lia er6s ftykorpa képzddés terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak irtana. Egyedüli sser a fentnevezett terhes sjcenvedés raeggitlására. A bizonyítványok megtekinthetik. Ara egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pén* beküldéssel ragy utánvéttel rendelve.
pőraktár
_____ Soha állíttatott össze egy gép a gazdakö-Xzönség számára, mely oly gyors elterjedésnek és oly nag: metszésnek örvendhetett volna, mint ez. — Ennek bizonyítékául szolgálnak a következő számok: "873—g873. évben ifj. Weil Mór féle czégnél Frankfurtban három ezer hatkézi-cséplőgép, egyezer kétszáz " lóra szánt vono-plógép adatott el. — Bővebb bizonyság alkalmasint nélkülözhető e gépek kitűnősége mellett, — i Megszerezhetők: a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M. pedig Solierz Lulza asszonyságnál
vagy
agy-Kanizsán.
1301-4
Alulírott jelenti a n. é. közön-'' ►ségnek, hogy az ő saját házat,,
Servita-téren 7. sz. alati
szállodává alakította át és leg-] pompásabban berendezte.
Szoba ára: 1 fttól 3.50 krig.«
MIHALEK F.,
►11532—4
szállodatulajdonos.
r
őr
©rvos- és sefcésxtaá©r, sxaíésx és sxemé$x
gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker bízto«itÁKa mellett mindennemű
Titkos betegségeket,
1) az önfertőzésnek minden következményeit, úgymint :
m a ff ö m lésemet,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyáat, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt),
2. húgycsőfolyásokat (még oly idülteket is), a nemzőrészek bujakóros fekólyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsnfitásaiban,
3. Húgycső szülEüléselcet.
4. fris és idült nyákfoyásokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást, és az onnan eredő magtalanságot,
5. l3örl£ltltésemet,
6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket.
RENDEL NAPONKINT: (i3«s_9
délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig.
Lakik Pesten, belváros, kigyó utcza 2-ik sz. a, kigyó-és v&roshózutcza sarkan (Rottenbiller-fóle házban) I-ső
emeleten, bemenet a lépcsőn.
Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek
megküldetnek.
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zalaraegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó Ó BUdavár községben található tigo-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósagi irodában folyó évi september hó 27-én reggeli Ü órakor a nin. m. kir. nn-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 Dől belsőségből, melyen korcsma épületek vannak,
41 hold 306G _öl rétből, 115 hold 1112_Mö1 szántóföldből, 124 hold 246 F|öl erdőből, 58 hold 1026 lZöI erdő legelőből.
Összesen 303 catastralis hold és 390 Qöl.
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy bíróilag történt becslési árhoz mért 10%
bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árveres napjáig fogadtatnak el, mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem
fognak.
Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodaban betekinthetők.
Kis-Komárom, 1874. évi augusztus hó 12-én. (14-5-u
A kis-komáromi uradalmi tis/itartóság.
i
X «
* « * * * * *
XI ft ft X
ft
§
ft ft
ft ft
ft X ft X X X X X X X X X
Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni
ANODYNE NECKLACECHlLDRENa Téeth, angol foggyöngyök gyermekek tsámárs nyak körül hordozni. a mely iltal a fogakat könnyebben kapják. Ára 2 frt, tuczat 20 prct. olcsóbb.
ODONTINE (fogpasta) porcxellán tégelyekben, ára 80 kr. o. é. Tuczatnál 20 prti. olcsóbb. Ezen fogpasta a legjelesebb «zer a fogak tisztiUsára, úgy a fogak épségben é* fehéreu tartására a fogsavanynak ártalmatlan módon eltávolítására, a foghns erősítésére ugy a - vérzés megakadályozására.
CACHOU AROMAT1SÉ a roax szag-nak a dohányaás után a szájból eltávolítására, úgy az eves, szesaes italok, mint bornak és tőrnek ivása után s. a. t- nélkülöxheüen finomabb és jobb társaságok, sziubáaak, bálok és salonok látogató szamára. Ezen CACHON tiszta, as egeazségnek legkevésbé ártalmai nö-rényalkatreaxckbó 1 áll, és a fogak rothadása, valamint fogfájás ellen legjobban ajánlható. Minden használatkor kell megrágni egy pilulát, mely álul a rosz szag megszűnik. Egy doboz 60 kr.
EaU ANTKEPHELIQUE. Ezen tiszta növeuyréazekból készített viz érek ota kipróbált és jónak bizonyult szere a bór szépítése, frissítési; es erősítésére, valamint mindenféle szeplók, szömörcsök, kiütések, foltak eltávolítására. Egy üveg ára 1 frt., egy tuczat 9 frt.
FR ANCZlA-FOL YÉKONY HAJFES-;EAU FONTAIN DE JOUVENCEi TÚSZKR, a hajnak kedv szerint feketére,kiOLDEN minden hajnak az általán cso-
barnára, szőkére legfeljebb 10 perez alatt tartósan festetni, melynek hatása oly általánosan elismert, hogy további dicsérgetésre nem szorul. Készülék hozzá: t. i. két kefe és két csésze 50 kr. Egy üveg hajfestöncz 2 frt
SZKM-ESSENCZIA Dr. Romershau-sen, a láteró fen tartása, szilárdítása és erősítésére. 1 üveg használati utasítással együtt 2 frt. 60 kr.
dált aranyszőke szint kölcsönzi a legtökéletesebben és meglepőbben, Ára
10 frt.
LIEBER-FÉLE EGÉSZSÉG- NÖVE-NYEK. A legkitűnőbbnek bizonyult szer, mell- és tüdőbetegségek, hurut, köhögés és rekedtség ellen. 1 csomag 1 frt 50 kr.
EAU DE BOTOT. AROM. SZÁJVÍZ világhírű kiválóan kellemes illatja és ise álul és jeles gyógy hatásával a fájós roszszagu fogak, valamint ezek rothadása ellen. Egy üveg 50 kr.
NYAK BALZSAM, üvegekben 40 és 60 kr.
VALÓDI CZÜZ és RHEUMA ÜYA POT PATTISONTÚL. 1 csomag 70 és 40 kr., tagszaggatás ellen ia.
PASTILLES DE CHOCOLAT fer-r u g i n e u x vas-csokolád a vértisztitásra és sápkór ellen. Egy skatulya ára 90 kr.
PAST1LL DIGESTIY DE BILIN (B i 1 i n i emésztési cxukorkák). A hires bi lini savanyuvizból készült pastillák, mellégetésnél, gyomorgörcsnél, nehéz emésztésnél, a gyomornak étellel és szeszes itallal megterhelése következtében előálló felbüffögésnél ajánlható. Egy skatulya ára 60 kr.
CHINA GLYCERIN POMÁDÉ, a haj-padlót erósitó és hajnövést előmozdító pomádé. Tégelyekben 80 kr.és 1 frt 50kr.
LIEBE LIEBIG - FÉLE TÁPSZER GYERMEKEKNEK a hires Liebig- leves készítésére. Egy üveg ára 70 kr.
FOGPOR PÜRITA8. Ára l frt.
POPP FOGPASTÁJA. Ára 1 frt. 20 kr
FOGPASTA, CS. KIR SZAB. PFEF-FERMANN-FÉLE. Ára 1 frt. 25 kr.
HERBABNY J., növényi köszvény elleni pilulái biztos s*er, az acut idült és rendsxeretlen kösxvény gyors és ala-pos gyógyítására, ax ideges kösxvény, mindenféle csúx és ezek utóbajai ellen: mint lép- és máj daganat, gyomorbaj. megrögxütt hasdugulás, vixkór, aitesti
A CONDENSALT TEJ, késxitve ax Anglo-Swiss condecsed Milk Co., Cham, Svájcx. ax egyedüli Liebig báró álul elemzett és háztartások, kivándorlók, gyermekek (kisdedek) számára ajánlott r.ondensált tej. Ára 65 kr.
LÁB1ZZADÁS ELLENI POR. Ezen por elűzi a iábixxadást és az álula okozott kellemetlen szagot és egészen árulmatlan. Egy doboz ára 2 frt.
Dr. QUARIN hires köhögés és hurut elleni pora (különösen erőteljes személyeknél. Egy drb. ára 65 kr.
NEUR0XYL1N, havasi növényekből készült növénykivonat, csúzos, köszvényes álulán gyengült állapotban. 1 üveg 1 frt; erósebb 1 frt 20 kr.
PAGLIANO, igen kedvelt, felolvasztó, vértisztitó szörp, valódilag hozatva. PAGLIANO tanártól Flórencsben. Ára 1 frt 50 kr.
PRÁGAI KÖ8ZVÉNYTHEA, csomagokban á 60 kr., és WE1DINGER-FELE FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ KÖSZ VÉNYTAPASZ, No. 1 á 52 kr., No. 2 (kettós erejű) á 1 frt. Legbiztosabb szerek, Ugszaggatái, köszvénycsomók, daganatok sat. ellen,azonnal csillapítva a fájdalmat.
PRENDINI-FÉLE PAST1LLÁK-rekedtség ellen, énekesek és szónoko k, nak ajánlhatók. Egy doboz ára 40 kr.
8VÁJCZI HALLÁ8I-L1QÚEÚR, fttl-
bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s csengés, fájdalom, fülszurás, nehéz hal fél hónapra, l frt 50 kr. _ llás ellen; ára 1 frt
Dr. MED10. és tanár SCMIDT FLÓRIAN MIKSA, fájdalomcsillapító, scor-buseüenes erósito fogtiucturája. Ezen tinctura, az eredeti rendelvény szerint elkészítve, a fogfájás ép oly gyors csillapítására, mint erősítő szajvis gyanáut már egy félszázad ota nagy haszonnal alkalmazutik. Két elónye van : 1., igen hatásos és kiválóan olcsó ára miatt minden más fogeaeppet fölöslegessé tesz. Cvegecsk ékben használati utasítással együtt 40 kr. 1 tucxatnái 25prct. levonat''
EGYETEMES ÉLETPOR Dr. Gelle. Eddig trtol nem éretve haUsában as emésztés és vértisztitásban, makacs bajok ; mint: emésztési gyengesék, mellé-égetés, altesti bántalmak, bőrkiütések, befésskelt idült csúx. Nagy doboz ára 1 frt 26 kr., kis doboz : 84 kr.
AUG8BURGI ÉLET ESSENTIA Dr. Kieső w. Makacs hasszü-k üléseknél, rosz e-mésztésnel, aranyeres bántalmaknál. Egy üvegcse használati utasitiasal 50 kr, és 1 frt Tuczat számára 25 prette olcsóbb. —
8ÉRVTAPASZ. Kiválóan alkalmazható altesti sérveknél, késxitve és ajánlva Dr. KrisL baselj gyakorlati sérvorvostól. Pléhdobozokban leírással együtt S frt 60 kr. o. é.
WEISZ JÓZSEF,
gyógyszerész a „Szerecsenhez"
Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27.
a közönségnek legjobban ajánlja a következő szereket.
"I FOG- CEMENT, cs. * kir. szabad, a fogak ónozására, ára 1 frt
FRANZBRANNTWEIN egy üveg 60 kr. vagy 1 frt 50 kr.
Dr. CARNERI S1ROP Dl PALERMO a leghatásosabb Tértiaxtitó szer, mely mai nap a kereskedésben előfordul és különösen alkalmazható a vér tisztáulan-ságánál,nyálkás aranyérnél, bórkiütesek nél, siphilístikus daganatoknál, köszvényes es csúzos lerakodásoknál, altesti
--''bánulmáknál, székszüküléseknél, rosz
ANATHER1N SZÁJ-étvágynál, vértolulásoknál, főfájásnál.
VÍZ, cs. kir. szab. va- Egy Üveg ára 1 frt 20 kr.
lúdi, Popp j. G.-tól,;____
PosUi küldések csak a csomagolási díj 15 kr. hozzácsatolása mellett
eszközöltetnek.
álUlánosan mint a legjobb fogerósitó saer ismerve. Egy üveg 1 frt. 40 kr, posUn 1 frt 70 kr
Dr. CALLON FÉREG TÁBLÁCSKÁI.1 RESTITUTI0NS FLLUID jeles szeri
Exen táblácskák csalhatlan ellensxeréül ajánlhatók a bélférgek ellen ; igen kellemet izük van és gyermekeknek is adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban használati uUaitással együtt
■ 8TAJER NÖVÉNYNEDV, mell- és tű dóbetegek számára ; köhögés rekedtség ellen, ugy mint öreg gyenge személyek nek ajánlható. Egy flveg ára 87 kr.
EGYETEMES TAPASZ, Dr. Búron Párisban. Ex a párisi és londoni fa coltások diplomájával ellátva, magasabb helyen -megvizsgálva és nyilvános eladása helybenhagyva. Ezen Upasz különösen tyúkszem, fagy, minden lehető sértés, harapás, szúrás által okozott sebek, görvély, gennyedés, bélférgek, körömfo-lyás ellen. Egy tégely ára 30 kr.
CS. KIR. SZAB. TANNOCHININ POMÁDÉ. A legbiztosabb és legjobb haj-növessté sser S—10 napi használat után a haj kihallása tartása megssüntettetik, növése elósegittetik, és természetes tzi nében puhán, fényesen megUrtatik, s kéregképzés pedig megakadályoztaik. Ez sok orvosi tekintély által ajánlutik, és számos elismerő levél áll mindenki nek megtekintés végett rendelkezésűi Gyönyörű kiállításával a legszebb toi lett asztalnak is díszére szolgál. Ára egy 8 hónapig szolgáló doboznak 2 frt o. é.
lovsk számára. Ara 1 frt. 40 kr.
jobb minőségű 1, 1 fél, 1 negyed és 1 nyolezad fontos fazékakban.
Dr. MaYER GYOMORESSENTIÁJA, görcs, puffasztó kólika, gyomor gyengeség, hasmenés, valamint biztos szer a tengeri betegség ellen, azután a
FRANZENSBERGI VÍZ,kő- és egyéb hugybetegségek gyógyítására, amelylyel nyilvános és magán gyógyintézetekben a jegjobb eredmény éretett el, amint ezt orvosi bizonyítások és köszönő iratok, melyek minden üveg mellé mellékeltetnek, valamiat az évről évre emel kedó elárusitás, ugy a bel- mint a külföldön legjobban bizonyítják.
COPATINE MEGE, szerencsés egyesítése a copaiv-balzsamnak más kitűnően ható blzsamos anyagokkal, uj és idült magfolyásoknáL Párisban a kórházakban haaználutik. Cznkorhüvelyek-
—w,rn n . ..___ .....-7— be vannak ukarva a ku ácsok. Az
HÚS-KIVONAT (LIEBIG-FELE) leg- eredmény biztos. Ára 1 frt 80 kr; erő-
sebb minőségű vassal 2 frt
MOII NÖVÉNY CZÜKORKÁK, Dr. Schneeberger orvostól Pozsonyban, kitűnt gyógyszer köhögés, rekedtség, hunit ellen. I skatulya 38 kr.
STURZENEGGER SÉRVTAPASZA ALTESTI SÉRVEKNÉL legjobb sikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., erósebb 3 frt 70 kr.
FOGPOR HEIDER szerint, 1 skat 40 kr.
Unár előirata
SEEHOFER MAGYAR SEB- és GYOMORBALZSAMA üvegekben 40 kr., kiváló hatású és biztos szer az aranyér, valamint rögxött székdugulások, rosz emésztés és gyomorsav ellen.
HINTÓ POR, álUlánosan umert jeles hásiaxer, hurút, rekedtség, köhögés ellen.
VETORINI BALZSAM, havasi növényekből és drága essentiákból, a cs. kir. galiczia országos kormány által megpróbált jelesen és biztosan ható szer, ideggyengeség, görcs, csúx, oldalszurás, gyuladás. Egy üveg ára 1 frt 50 kr.
PASTILLES FUKTIFICANTE8(PAS-HLLE DE ROMA.) Ezen pastillák igen ajánlhatók mint erősítője és élesztő szere a nemi rendszernek és a nemi életben, anékül, hogy túlingerel-nének vagy ártanának; a férfias gyengeséget elönyéaxtik még magasabb korban is és a legjobban ajánlhatók; egy üveg ára 10 frt
valódi dorsch májzsir olaj,
kiváló gyógyszernek elismerve minden mell- és tüdőbetegségeknél; kiváló minőségű és tiszuixü; egy üveg 1 frt 80 kr; egy tuczat üveg vételénél 26 prct levonat

^r^t-^^fSt^^^í eV^eu™ W^KOSZVENY-VÁSZO N ''M T^Í^JW^ Z^^Sl
eUe„ buu» .ikerrel alk^W, mio, és blItoL „,,. CsomKokb^, i 1 frt 60 kr; dopla er4. „eh„ebb b^Hüo^S 10 ír o ^ '' kb"- érek''>m'' ^ ^ °"UWÍ''
10) Legnagyobb raktára a külföldi, külöoöeen a káresett francai* külSnlegességektól a legolcsóbb árakon.
W»jdiH Jóaef küdó-, Up- és nyomd»tol«jdoiwg gyoras»jtó nyomisa, Nagy-KaniMiu.
VÁGY-KANIZSA, 1874. augusztus 20-*n.
Tizenharmadik évfolyam*
féI «rre.
sea*a J BffV
Hirtfetések
6 hasábos petitsorbaa 7 násodasor 6 s minden '' további ■őrért 6 kr.
XTILTTÉRBEK
toronkint 10 krért véltnek fel.
kincstári illeték minden Iegyes hirdetésért kttlö; 30 kr. fimetend5
előbb:
ÖZLON
» ■ Kiig
1 A lap ssellemi resietP Alletó közlemények S txerzwuxóhpx, —
anyagi reaset íiietó Köriem enyek pedig a kiadóhoz bémeuiti! in-tés<mdók:
SAGY-£Atf!ZSA Wlataleakáz.
Bérmentetlen lerelek csak ismert munkatársaktól fogadtattuk el.
| Késiratok vis&ss nem kftldetaek.
L-BOMÖG
gazdasági egyesülete a ..nagy-kanizsai kereskedelmi s iparnank", a „nagy-kanizsai takarókpénztár* zaia-egerszegi torna-tűzoltó egylet* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú la|h
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalaraegyei * Zaia-Somogy" gőzhajózási részvény társulat, ugy a
Ismeijfik el egymást!
(N.) Elmondtam egy időben nézetemet e lapok hasábjain aziránt, hogy bizalmas összejövetelek, társalgási tömörülések és egyes egyletek mennyire hozzák szorosabb "kapcsolatba az emberiséget egymással, s ezen együvé fűződött csoportok által menynyire erősödik maga is — a nemzet.
Sokan lelkesedtek hasonló eszmék fölött s úttörőkké lőnek, gyakran nem minden áldozat nélkül, csak azért, hogy meg legyen mind az, mi eddig hiányzott s annyira kivánatos.
Ma, ha végig nézzük az egyes lapok kereteit, majd itt, majd ott olvasnnk egy leverő tudósitást, hogy ezen vagy azon egylet __ természetesen összetartás hiányában, feloszlott; kérdezzük: miért?
Az ember, e szabad akaratú lény, az alkotótól nyert e magasztos tulajdonával gyakran ellentétes fogalmakba ütközik. Ha Fortuna istenasszonya esetleg magasabb polczra emelt egy halandót,én végig szemléli álláskörét, s mintha a porvilág közül teljes méltósággal phoenixként emelkedett volna, ki jóléte közepette lenéző álláspontra helyezkedik s isteni hatalommal elárasztott-nak képzelt kis birodalmi székén megfeledkezik arról, hogy—ó is csak ember.Ugyané rovatba jegyezhetnék akárhány szegényebb sorsut is az iparszakmából s tán jóval többet, mint a most idézett vagyonosabb osztályból, ki a világ piaczán hasonló, mondhatnám feltütő szerepet játszik, mig honn a gyermekek keservesen simák kenyér után. Tekintsünk körül, — mindenekelőtt sajnos, de való, hogy felvilágosult századunk egyes társalgási köreiben legfőbb szerepet játszik — a fesz; ki egyszerűbb öltözékben jelent
TÁRCZA.
D. M. hoz.
Ábrándokba van merülve lelkem. Rajtad csöggnek gondo latjaim .... Mint a kedve* szende gyermek anyja Jó azdlóje ringó karjain.
Mint madár a nyiló róuafáta Ugy ssáli feléd lelkem égi lény ! Elmerengek bájsngárral fényló Kék (temednek bfir tekintetén.
Sxerelemtól lángzó tsivvel állok Róssás arczod bájai elfitt Balzsamával forró csókjaidnak Önts belé még lángolóbb er8t.
Hagyd pihenni hnllófürteidnek Hfis árnyábsn ég 6 lelkemet, Mert e ssivaek ssörnytt kinja, búja Nem sokára ogyia eltemet.
VÁRHALMI KÁLMÁN.
Szemlélődések a világ irodalom
terén.*)
I. Költészet. — Hajgató Sándor barátomnak. —
As ábránd világot, a költők hazáját választottuk szemlélődéseink elad tárgyává, e virágos
meg, vagyonállapota tán korlátoltabb,
kebb körű, avagy hivatására nézve a másik- ; nál kissé alantabb áll, azt vállvetve mér- j jük tetőtől talpig, ha mig ugyan figyelemre méltattuk volna, s illedelmes üdvözlésére legtöbb esetben egyszerűn böffentjük oda: rjó napot!" már pedig az „adjon isten "-re a „ fogadj isten "-t elvárja mindenki s jogosan annak rendje, módja szerint. Ez üdvözlés viszonzat egyébkint az utczákon és sétányokon is rövid idő óta valóságos korállapottá fajult, — az „alázatos szolgája'' vagy „van szerencsém'' s a t. viszhangja egyenlő emberek közt sokszor csak egyszerű „jónapot''-ban dördül el, — megmutatja a müveit, de tán kissé egyszerűbb embernek, hogy ugyancsak érdemetlenül tiszteltje isten képére teremtett alkatának bizonyos főbb részében — beteg. Szánni tudnám az embert, ki csak azért emeli magát annyira fel, hogy embertársát annál jobban lenézhesse, miként a felmagasió üres búzakalász gazdagabb természeti terméke alatt alázattal meghajló társait. — S ilyen torzképeit látva a világnak csoda-e, ha gondolkozni tudó emberek visszavonultan egyes szebb véleménynyel alakult egyletek és társaskörök is feloszlanak, vár gyanánt csak foszlányait hagyván vissza az egykori erős akarat zászlajának, melyet a gyáva elbizottság éles körmeivel szétszak-gatott? Van egy fokozatos érdemsorozat, mely elkülöníti és bizonyos mérvben elválasztja az embert, — mely követeli, elóirja illemszabályainál fogva is, hogy állásához képest mint fóbbrangu s tehát előrendelt méltó tiszteletben részesitessék ;ámde ejfoko-zatos érdemsorozat nem jogosítja fel egy-szersmint arra is, hogy túlcsigázott aucto-
ritást fejtsen ki még sétaútjain is alárendeltjei vagy egyátalán embertársai iránt, kiket csak annyi figyelemre szokott érdemesíteni, mint kesztyűit és sétabotját,melyeket elbizottságában bárhol forduljon meg egy akármily szegletbe vet. És aztán hallani itt ott zúgolódva a panaszt, hogy ez és ez velem találkozva még nem is köszönt!
Hja, mindenki maga után vonja saját árnyékát, melyet a szemes kikerül, hogy annak eredetijével össze ne ütközzék, — a rövidlátó pedig átugrik rajta, gondolva, hogy az egy ott fekvő otromba gerenda volt.--
Ugyanazért ne feledjük, hogy mindannyian emberek vagyunk, s tehát ismerjük el egymást.
Kanizsa város és a kisded óvás ttgye.
Kicsinyes dolgokat hangoztatok, érdektelenek s tán ismeretlenek is, minden esetre azonban több figyelmet érdemlók, mint akár a megyei székhelynek hová heSyezési kérdése, akár pedig axon vita, hogy melyik városnak van e megyében jobb — czélszerűbb s csinosabb börtöne, mely vitára csak ugy per tangen-tem szabad legyen megjegyezni,; miszerint ha Kanizsa uj börtön épületét veszi az ember szemügyre, akkor sem városi tanács, sem pedig a kormány megbízottja valami különös dicséretet meg nem érdemelhet, azért hogy azt a köz morál és józan érzés ellenére épen a város kellő közepén a piaczon engedé felépíttetni a helyt, hogy valamely rejtettebb zugba helyezte — b helyére inkább valamely közhasznú intézetet emeltetett volna.
No de térjünk vissza tárgyunkhoz, a szerény ibolyáhos,melynek kellemes illatát hazánk majd minden városa ismeri annyira, hogy ipar-
kodik maga részére élvezhetővé tenni, igen a magában véve érdektelennek látszó kisdedóváshoz, mely üdvös eredményéivel a jótékony szivek ezreit egyesíti az Ugy .terjesztésére, ápolására ée fejlesztésére, s melj a legközelebb lefolyt évben két országos egv|et alakítására birt befolyással.
S majd hihetlenek látszik,hogy mig Mára-maros — Szatmár s más anyagilag sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt levő megyénk vetélkedve iparkodnak a kisded ováa üoyét legalább is minden népesebb helységükben megho-noeitni, — mig más megyékben a helyiviaxo. nyok szilárdsága mellett is honi erényekben gazdag nőinkpártfogása mellett legalább ec ügy megérdemlett méltatásra talál, s mig végre Zalának kisebb helyét, mint Keszthely, Z. Eger-szeg és Sümeg jónak, czélszerünek és szükségesnek találták egy egy kisdedóvó intézet felállítását, addigKanizsa sem nem mozog,sen^hajlamol nem mutat as e téreni mozgalomra, mintha szüksége nem volna rá — mintha nélkülözhetné s mintha hiánya inkább hasznára volna.
Csudálkozni lehet felette, hogy város, mely oly kedvező anyagi helytetben,van,melynek oly nagy számú intelligentiájs — oly lel-kes lakossága,a szép és jóért annyira hevülő női közönsége, oly derék polgár mestere, Un felügyelője, kitűnő tanító kara Jól sservesett taniió egylete van, meghagyja magát a tekintetben előzni sok kis jelentéktelen hely által. Pedig ha van város, van falu, mely a kisdedóvásnál haesnát veszi, bizony hasznát vehetné sok tekintetben százszorosan, s a mennyire e város derék közönségét ismerjük, ugy hisszük mit sem koczkáztatunk annak kijelentésével, hogy egy kezdeményező a nép mélyen érzett hálájára bizton számithatna. El mondjuk-e okát ? Mért ne ? Hisz ismerjük Kanizsa lakóságát, mely három osztályból áll: a foldmivesek, iparosok és hivatalnokok Osztályából, s ezeknek bármelyikét vesszük is tekintetbe, elmondhatni, hogy a kisdedóvoda felállítása rá nésve áldás volna még az esetben is, ha a nevelés pusztán negativ alapra volna fektetve. Nem volna-e áldás a földmivelésre, ha mezei munkájára menve kicsi gyermekét oly biztos helyre,
•) Esen c*im slstt idShOi -em kötött rendben a világ irodslom minden ágát fsl&elS közleményeket fogunk hoani; könnyobb tájékoahstá* tekintetéből rövid idéxésekkel óJénkitve.
téren, ezen babér ligetben óhajtunk olvasóink számára a világ óriási irodalmából egy igénytelen füzért gyűjteni. — A lelkesülő szivek szellemi gyémántjaiból kívánunk töredékeket nyújtani, melyek habár egészet nem képesnek is, szerzőjük jellemét hiven tükrözik vissza. — Nem fogunk időszaki rendet követni szemlélődéseinkben ason okból, mert czélját nem látjuk.
Ama magasztosult fogalom, melyet költészetnek nevezünk, nem az érzelgő lyrai költeményekben éri el czéljának ne tovabbjait, hanem azon hazafiúi lelkesültségben, mely létet adott a „Marseillaise, Szózat, Rnle Britannia, vagy a Jeszcze Polazka nie zginiela" czimü nemseti daloknak. — Esek ason költemények, melyek ugyszólva lefordithatlanok ; a szavakat képesek vagyunk vissza adni, részben az értelmet is; — csupán egy van, mit nem vagyunk képesek pótolni s es : a szellem ! —
Olvasóink legtöbbje bizonyára ismerni fogja ason franczia hadvezér üzenetét, mely igy asól: „Küldjetek tekintélyes segéd sereget, vagy egy kiadást a „Marseillaise"-ból. — Szinte megfoghatlan ason végzetes lelkesülés, mely meg ragadja a franexiát Rouget De L'' Isle1) költeményét hallva. — Másrészről, mily nagy-sserü, mi megragadó e világhírű költemény utolsó előtti versszaka:
— „Vezesd boszuló karjainkat Megszentelt honfi szeretet ! Szabadság égiek leánya, Védjed viszont védőidet! S sászlóinkbos a diadalmat, Szent intésid vezesse át; — As ellenség még haldokolva
•) A .Marsellaise* «serz6je.
Lássa zászlóink diadalát !
Fegyverre férfiak !
Htícsrendbe álljatok !
S a barázdák között
Ellen vért ontsatok!'' — Ilyen hazai irodalmunkban koszorús Vörösmarty-nk .Szózat" a és Kölcsey „Hym-nus''-a. — Talán nem csalódunk, ha állítjuk, miszerint a költészet legmagasb ihletét és legmagasztosabb czélját ily nemű müvekben kell keresnünk, mert azoknak alkotója bizonyára a legtisztább lelkesültség volt. —
Camoeni is a portugálok koszorús költője mily elragadólag írja le az ösztönt, mely müve megírására vezérelte.
— „A tiszta kéj, a luzitán erélynek Zenghetni hírét, 8 honfelek sserelme, Es volt a szende Mí »rák ihletének Egyetlen öastöne, hó gerjedelme." Világhírű hős költeménye as „Os Lusia-dss." telve van leggyönyörűbb táj leírások kai eleven húmorral és emelkedett szellemű lelkesültséggel. — Hogy mily körülményesen írja le a Gáma által beutasott axricai tájakat mutatja ; as ötödik ének, 12. verasaka : — „Es délre tartva folyton éles orra, Hsjónk egy öblöt ért, meíy messze terjedt; Oldalra a zord-mord Leona orma Maradt, sa fok, mely „Páimafok" nevet nyert A nagy folyó, hol ismert ssirt csúcsokra Csapkodva hallók sajlani a tengert, S a szép gsiget letűnt, mely annak vette Nevét, ki megváltónk sebét illette*)'' —
Általában as egész világ irodalomban nem találunk költőt, kinek versei annyi kerek-
•) Sst Tamás.
dedséget és öszhangot tartalmaznának, mint Camoens-é és Firduzi-é. — A képzelem ragyogó szinpompája szintén e két költőnek jutott legbővebben természeti osztály részül. —As olass-fold két szellemi óriása : Dante ée Tasso,egéezen külömböző, önálló modort teremtettek, mely csak azok előtt lehet kedves, kik a magasabb müköltészet terményeit érdemlegesen méltányolni tudják. — Az előbbit méltán a nagy ée borzalmas eszmék utánoshatlan mesterének kell tartanunk, az utóbbit pedig a szakadozott előadás daczára az elbeszélő költészet terem -téjenek. —
Ki írhatná le a kételgőket rém1 ptöbben mint Dante a „Pokol" 3 énekében ;
„Igy kell jajongni körben, A nyomorult lelkeknek, a kiket Nem tüntetett ki fönn se bún se érdem. Köztük találss angyalt is eleget, Kik gyáva szívvel bár nem Tásadtak fel,
Nem is mutattak Istenben hitet.......* —
Tasso Torquató költéssete nem oly folyí^ kony, mint Dante-é, de a leírások követke-setességében messze elhagyja ast.
A német Klopstock, habár egéssen ellenkező ssempontból, mégis s tárgy eltérősége mellett ée ugyan azon mélységgel és modorban irta „Mesiásu-át. —
Milton János, „Elveszett Paradicsoma" (The Paradise Lost.) Szintén a legmagasabb müköltésset terményeihez tartosik, mely habár a mély essméket nem kereső olvasóra nésve unalmas is, mégis páratlanul áll as angol irodalomban. — Önönmaga jellemsőleg emlité meg verseinek természetét a harmadik énekben : — „Eszmékben élek, mintsengő sorokba Mosdulnak önként; mint éber madár, mely
adhatná, a hol minden bajtól mentve láthatná s nem aggóduék a felett, hogy egy vigyázatta-nal eldobott gyulától háza, ruhája mindene egy perez alatt semmivé lesz ?
Nem volna-e haszon a kézművesre, ha minden lépten nyomon airó gyermeke zaklatásától menten zavartalanul végezhetné munkáját ? S nem volna e áldás a hivatalnok, családokra, ha gyermekeiket egy gondos nevelő őr ködéee alá bocsáthatnák a rosz lelkű gondatlan cselédek helyett? S ez az éremnek még csak egyik oldala.de ez egy oldala i* elég arra, hogy megbecsültessék és felkaroltassék. Hát még, j ha az érmet megfordítjuk s megnézzük másik oldalát is? Mit müvei az ovoda ? Ov, ápol, és fejleszt, óvja a gyenge csemetét a vihartól.— Ápolja segélyezi növésében. Fejleszti testi ós elki erajét, kell-e még több ? Még mást is művel. A Fröbel-féie foglalkozások rendszeres gyakorlása által a gyermekvilágnak kedélyes időtöltést szerez, s ami a fő s amit ép ezért kérek jól megjegyezni, biztos alapját veti meg a mu|ka szeretetnek, mely henyeséget nem tűr alkotásra tör, kutatásra ösztönöz, s mindenre, ami a becsületes munka által a társadalomnak hasznára leh t kész segédkezet nyújt.
Ez előnyökkel szemben minő terhek várakoznak ? Egy ház megszerzés, melyet a város és urodalomtól egészen ingyen is sikerül hetne kinyerni, de még ha ez nem történnék is Kanizsán még, most nagyon jutányosán lehetne szerezni — más városokhoz képest potom áron.
A nevelői személyzet javadalmát fedezné a havi dijjak összege.
Őszintén mondjuk Kanizsa a tekintetben rendkívül kedvező körülmények közt van. Anyagilag jól áll: a .sok minden oldalú egyleti zaklatástól ment. Nőegylete még nincs, ha találkozik csak egy illetekes egyén, aki megkísérti az anyákhoz szólni, aki eszükbe hozza azon aggodalmakat, melyeket gyermekeik nevelése közben annyiszor átéltek, aki a jótékony női szivekre bír appellálni, aki e korszerű intézmény hasznát behatólag ecsetelni birja, akkor nincs kétség abban, hogy Kanizsa város derék közönsége sietni fog egy oly áldás után, mely érni fogja az uj nemzedéket, s érni fogja azon egyént, aki ez áldást részükre elősegítette. Ajánljuk ez ügyet a városi tanács, a la kosság,különösen pedig a tantestület s a derék tanfelügyelő komoly figyelmébe.
KOBANY MIHÁLY.
A nagy-kanizsai járás szolgabirájától. 3410. szám.
Körrendelet.
Nincs és nem lehet képzelni a szerencsétlenségek nagyobb fokkát, mint midőn tűzvész esetében nem ritkán egész községek ezzei az ottani családok teljesen sújtatnak,ezen szerencsétlenségek leginkább a szalmás gabna nemű-éknek csűrbe gyűjtése után tünedeznek, és ha vizsgáljuk a tüzesetek számos keletkezését, többnyire azt kell tapasztalnunk, hogy azok vétkes gondatlanságból származnak,terjedésük pedig a viz és az oltó eszközök hiányában leli megoldását. —
Noha a jegyzőségek számos e helyről ki-
Ejente dall s aetétes néma árnynyal Borítja énekét..........—
Milton szelleme kifogyhatlan hasonlatokban, melyeket ép aző tárgya uiagasztosságánál fogva, csak lángelme találhat oly bámulatos sikerrel. —
Nevezetes a régibb kor költészeti irodalmában, hogy a költők épen azon tárgyakat választák ki múzsájuk számára, melyeket a modern költészet, hogy ne mondjam elhanyagol. — E tárgy alatt értjük a vallást. — Az a mi Dante, Milton, Klopstock hatalmas szelleme állal nagyszerűvé lett, vajmi kicsiuynek látszik egy Rohr Tamás, Tárkányi Béla vagy Mindszenti Gedeon nem tehetségtelen lantján. — A századok vezér eszméi változtak és innen kell kimagyaráznunk e nagyszerű tárgy elejtését is.
Az angol irodalom atheistai: Schelley Byron, Léig Hunt stb. csupán gunytárgyul használták azt féktelen, nagyratörő szellemeiknek. —
Petrarka költeményei épen nem a vallás költészet keretében mozognak r még e fölvilágosodott lángeszű költő sem emanczipalhatta magát bizonyos kifejezésektől, melyek kizárólag azon kor vallástanához tartoztak.
A nagy franczia vígjáték író a társadalom minden osztályából (az írókat sem véve ki) válasziá gunytárgyait, csupán az egyházat kímélte meg csípős hasonlatok és czélzásoktói. — Moliere, kinek gördülékeny és kerekded versei ma is páratlanul állnak a franczia irodalomban egy ellentétes shakespearei szellem. — Csupán a „Tudós nőku czimü vigjátékát kell figyelmesebben átolvasni, hogy a roppant alakító erőt bámulhassuk.— a „Misantrop* czimű vígjáték 2 jelenetében Alcest igy felel a barátságát reá tukmáló Oront-nak.
bocsátott rendeletek és körlevelek által lettek
figyelmeztetve és óvólag intve, hogy a községi elöljárókkal szoros egyetértésben kövessenek el mindent, a mit az óvintézkedések tárgyában megtenni kell,de fájdalom mind eddig kibocsátott rendeleteim, csak közönyösen s nem ritkán semmibe sem vétettek, mit elegendőleg bizonyít azon körülmény, mikép a megrendelt tűzoltó pemetek, hosszú lajtorják,vízhordó vedrek, viz tartó edények se be szerezve, se pedig elhelyezve nincsenek.
Tekintve azt,hogy az 1871 évi 18. t. cz.
I értelme szerint a községek saját .körükben oly fényes hatáskörrel vannak felruházva, hogy ha ezt átéreznék, ugy minden további beavatkozás, vagy hatósági intézkedés illuzoríussá válnék, de mivel ettől eltérőleg a közbiztonság érdekében mind eddig igen csekély, vagy épen semmi S''-ni történt,^tekintettel az iránt,hogy az 1870. évi 42. t. cz. 61. §. alapján a kanizsai járásba osztott községek felügyeletem alá utal-vák, az innét vont és a megyei szabály rendeleten körvonalozott felelőségnél fogva rendelem, hogy 1 ször minden községben annak kiterje-deeehez képest minden 10 ház után egy egy tűzi csáklya beszereztessék és az nyilvános helyen száraz helyre kitétessék ;
2 szor minden 20 ház után egy oly hosszú sorú lajtorja szereztessék, melynek segélyével a legmagasabb háztetők is könnyen megmászhatok legyenek;
3 szor minden ház annak épületei meny-nyieéghez mérten egy,sőt több vízhordó vederrel látassék el;
4 szer a kézi és szekeres fecskendők közköltségen beszereztessenek, és azok a lehető jó karban mindenkor készen tartassanak ;
5-szer minden ház több pemettel láttassék el, melyek szükség esetén az érkező sziporkák eloltásához használhatók legyenek ;
O-szor minden gazd<» zsuppos épületei arányához képest egy vagy több nagyobb mennyiségű edenyben az udvarán vizet készen tartson, mert nem ritkán fordult elő eset,hogy egy sajtár viz által egész községek a tűzvésztől megmenekedtek ;
7-szer az utczákon szalmás épületek körüli dohányzás, a gyufának gjermekek előtti szabad hagyása, annak kereskedésben gyermekeknek való árulása ezennel a legszigoruab-ban eltiltatik, s minden eziránt tapasztalandó vissza élés 5 frttól 50 frtig terjedhető pénz bírsággal, azon község tüzoltószerei javára fenyítendő lészen, melyben a cselekmény véghez-vitetni fog.
8-8zor a csáklyák, lajtorják és vízhordó vedrek beszerzésére és helyre állítására rendeletem vételétől számítandó 8 napi határ időt tűzök ki;
9-szer a pemetek és vizedények kiállítása és megtöltésére rendeletem kihirdetésétől 24 órai időt engedek;
10-szer a fecskendők beszerzésére hosz-szabb időt igenyelvén, s mivel ennek beszerzése tetemesb költséget igényel, e végből a képviselő ülések tartását rendelem el, és az ott felveendő jegyzőkönyv hiteles kivonatának beküldésére a jegyző urakat utasítom.
11-szer munkaidő tartam alatt az őrök éjjel nappal íeállitandók; hogy egyrészt ezek a tűzi eseteket meggátolják,másrészt a munka mi-
— „ Uram, nagyon megtisztel; ámde, a Barátság kissé több rejtélyt szeret, S csak szent nevét szentetleniti meg. K.i utou -— útfélen kínálja azt, Mi válogatva, nagy meggondolással, S egymást előbb ismerve, adható. Mert hátha jellemünk olyan lehet, Hogy mind a ketten megbánnók a vásárt?'' — Az előbb is emiitett „Tudós nók"-ben Meuage és Cotin írókat oly hathatósan kigúnyolta, (ámbár az előbbi pap volt), hogy Coún kit legjobban sújtott, elvesztette irói hírnevét és valaki a következő epigramot alkalmazta rá: — „Savez — vous en quoi Cotin Différe de Trissotin ? Cotin a fini ses juors, Trissotin vivra toujours.* — Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Cotin és Ménage abé-kat nem egyházi kérdésekben támadta meg Moliere. —
Racine a nagy tragédia költőt verseinek szabatosságáért és könnyedségeért is általában csudáljuk. — Ricine maga számtalanszor ugv nyilatkozott, hogy csak eszméit becsüli valamire a mesteri kidolgozást semminek tekintette. — Egy ik jelesebb tragédiáját „Phaedráut a nagy Schiller forditá németre. — A Kisfaludy társaság, mind Moliere, mind Racine müveit jeles fordításban fogja nyújtani a magyar olvasó közönségnek. —
El kell ismernünk, hogy a világ irodalom legjelesebb szereplői a 17. században éltek és írtak, valamint hogy a szinirodalomban örök becsű termékeit szinte ezen század nyújtotta — Csak az egy Shackespeare-t kell említenünk, hogy ez állítást megfoghatóvá tegyük. Ez örök becsű színmüvek változatos, sohasem hasonló, vagy egy öntetü alakjai, majd görög jelmez-
att távollevő lakósok vagyonát a kóborló egyénektől megóvják ;
12-szer az esetre, ha a szülők kiskorú gyermekeiket a munka teljesítés végetti távozásuk miatt egész napon elhagyni kénytelenek, ugy gyermekeiket egy a szomszédban lakó nagykorú gondozása alá bízzák, mert minden mulasztás, szándékos gondatlansággal párosult kihágásnak lesz tekintendő, és miut ilyen fenyítendő; végül tudatom, mikép jelen körrendeletem közlésével a foglár állomás parancsnokok oda utasíttattak, hogy a netáni mulasztásokat rögtön feljelentsék, hogy igy a vissza élők érdemlett büntetésüket elnyerhessék, egyúttal minden egyes lakos a netáni visszaélőt polgári kötelességének ismerje feljelenteni. —
Az elöljárók pedig oda utasíttatnak,hogy jelen körrendeletemet pontosan kihirdessék és hogy ezt közzé tették arról a bizonyítványt valamint a gyufaárusok nyilatkozatát,hogy e rendeletem velük közöltetett kihirdetéstől számítandó 48 óra alatt beküldjék és ezek végre hajtásáért a jegyző urakat teszem felelőssé. Nagy-Kanizsán, 1874. augusztus 9 én.
KOVÁTS.
flzolgabiró.
Cselédeink.
E becses lapok néhány számában — legutóbb ugyanis az 42. számban voltszerencsém Tersánszky urnák „a cselédek erkölcsi és vallási romlására, haszna vehetlensége fejlődésé nek gátlása és orvoslatára vonatkozó s szakavatott tollal irt észrevételeit olvashatni.
A megpendített tárgy — egyéni nézetem szerint — a laikus olvasó előtt figyelmet sem érdemlő laptölteléknek fog az első pillanatban feltűnni; mert hiában! — mig Paul de Kocknak sikamlós kitételei lángra lobbantjak képzel-münk fáklyáját, melynek fényénél azután sóvár pillanatokat lövell lelki szemünk a homályosan gyönyörködtető titokzatos ködbe: addig holmi kéjelgó gyönyör élveket épen nem igérő czimezetü közleménynyel csak amúgy kutyafuttában szoktunk elbánni.
Pedig jól fontolóra véve a dolgot, a fölvett thema sokkal is nagyobb horderejűnek bizonyul be, mintsem azt az első pillanatban gondolnók: mert határozottan állithatjuk, miszerint társadalmunk egyik igen érzékeny sebe, hogy nem mondjam rák fenéje: a cselédek erkölcsi és vallási romlottsága. Ezt gyógyitani, a sebnek minél inkábbi tovább terjedhc lését, ha lehet szép módjával, ellenkezőieg pedig ha kell erő hatalommal is megakadályozni, ugy hiszem édes mindnyájan vagyunk hivatva.
Csekélységem előtt legelőször is azon kérdés merül fel, váljon mi lehet ezen általános cseléd romlottságnak alap oka? —
Az okot először is keressük ö n m a -g u n kban. Mert — 1< gyünk cselédeink iránt lelkiismeretesek és igazságosak, soha ne jogosit-suk magunkat — mivel gazdák vagyunk — cselédcink irány ábaniö nkény-ésfölfuval-kod ottságra: alacsony helyzetük lenézésével, ne sértsük emberi méltóságuk érzetét; ne kény szeritsük cselédeinket erejüket fölülmúló és egészségüket veszélyeztetőmunkára; a betegség súlyától ágyhoz
ben, mint angolok, majd angoljelmezben, mint római patricuisok kerülnek színre. —Valóban helyesen jegyezte meg Sir James Ruckle, hogy „Shackespeare szelleme oly gazdag, mint Kalifornia aranybányái, de kimerithetetlenebb.*
Dr. Matheus jeles könyvében nagy tudománynyal és alapos érveléssel igyekszik bebizonyítani, miszerint született lángelmék nemléteznek és igyekezete bizonynyal kevesebb fáradsággal czéihoz jutott volna, ha Shackespeare alakja nem állott volna a háttérben, ki tudva levöleg latinul sem tudott.3) — Altalános meggyőződés szerint Shackespeare született lángelme volt. —
Ezzel befejeztük szemlélődéseink első részét, melyet a világ irodalom legjelesebb költői tehétségeinek rövid jellemzésével folytatni fogunk.
II. Költészet.
A német irodalom legnagyobb emberei kétségkívül Schiller és Gőthe, kiknek nagysága, — mint egy elmés kritikus meg jegyzé
— a sok oldaluság egyenletes nagyságába, rejtett. — Schiller nagy volt, mint történész;
— Gőthe nagy volt, mint bölcsész és kritiku-és mindkettő legnagyobb volt, mint költő. —
Pahlen ugy nyilatkozott Schiller,Hara-miai"-ról, hogy abban az eszmék, mint felfegyverzett hadsorok állanak a sorokban. — A nagy költő e fiatal kori mű vének legfeltűnőbb alakjai Mór Károly és Ferencz, nem a szellemi óriás ,körmökkel született oroszlány bócsai-e ?'' — „Teli Vilmos'''' Schiller egyik legjelesebb színmüve tartalmazza legbővebben azon eszméket, melyek a nagy irót alkotják.
'') Chateanbriand állítása szerinti
szegzett cselédet ne becsüljük 1c ev es ebbre barmainknál, ne hagyjank az ilyent minden orvoslás nélkül, továbbá miután a .példa vonz, ne fitogatussuk cselédeink előtt netáni erkölcsi gyengéinket, inkább igyekez zünk minden alakalomma'' sziveiket a Rzép jó és nemes irányában fogékonynyá tenni; (han*-ni persze a teins asszony bűnös tervei összes?,. vésénél a főmunkatárs rendesen a cseléd — már mint a szoba-cziczus — szokott lenni;) és végre megszolgált bérüket és élelmüket szolgáltassuk ki minden szemrehányás nélkül • akkor talán majd nem lesz okunk cselédeink romlottsága felett annyit panaszkodni.
Hátha mindezek sem vezetnek a kivánt eredményhez, mit tegyünk akkor ? —
S/.ig-iruan alkalmazkodjunk törvénye inkhez! —
Vajha minden gazda tartaná erkölcsi kö telességének a felfogadandó cselédtől „cseléd könyvét" és a legútobbi szolgálati helyről hozóit erkölcsi bizonyítványt előkérni, — ennek hiányában pedig mint gyanús viseletűt házához nem felfogadni.H* ehhez szorosan fog minden cseléd tartó gazda ragaszkodni,kétségkívül sza-porodui fog a haszna vehető jó cselédek száma, tudván ugyanis az illető,hogy rosz bizony itvány-nyal vagy épen bizonyítvány nélkül, semmi reménye sem lehet más helyre mehetni; bizonyára teljes lélekkel fog arra törekedni, hogy ellene egész szolgálati idő alatt legkisebb oly körülmény se merüljön fel, mely a jó viseletről tAnuskodó bizonyítvány elnyerhetésben gátul szolgálhatna.
Miután az eszmék kölcsönös kicseréléí-e, és a felvett themának nyilvános uton leendő megbeszélése és szellőztetése igen sokat használhat a jó ügvnek, kívánatos volna, az ez érdemben nyilatkozó nézeteket e becses l.ip«>k ut jánjnyil vánosságra hozui,és nem engedni,hogy a föl87.inre hozott kérdés ujolag a közönyösség átkos tengerébe merüljön.
Poztogfir Gyula.
Helyi hirek.
— ö Felsége, apostoli királyunk szül tésnapja kegyelettel ünnepeltetett meg ; aszent-Ferencz rendűek székesegyházában tartatott isteni tiszteleten a helvben állomásozó cs. kir. sorezredek s kir. honvédség, ugy a kir. városi hivatalok tiszti kara s nagyszámú polgárság volt jelen, ugy szinte az izr. templomban is megtartatott isteni tiszteleten nagyszámban vettek részt. A tábori mise az idő viszontagsága miatt elmaradt.
— Gyászhír. Hild Krisztina, férjezett Gruner Ernőné, Emilia férjezett Jack Frigy esné Rudolf, László, Karolina mint gyermekek. — Gruner Ernő palini nyug. tiszlartó, és J:ick Frigyes mint vők, Gruner Mária és Emília mint unokák, Gruner Ernő, itj. Hermán, Lajos és Jack Emília mint mostoha unokák, szomo rodott szívvel s mély fájdalommal jelentik hőn szeretett édes atyjok, ipa s nagyatyjok. Hild Gusztáv uradalmi, bérlő urnák, szélhüdésben hosszas szenvedés, a haldoklók szentségének felvétele után, életének 60 ik évében folyó évi aug. 15 én este 6 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. aug.
— „A kit csupán hiu fényleni vágyás ösztönöz arra, hogy iróvá legyen és nem azon vágyódás, hogy eredeti eszmeit felszínre hozza legczél szerübben fog tenni, ha tollát a lomtárba hajítja". SchillerFrigye8 mesteri irályát és nagyszerű eszmeit a német irófc ma is utolérhetlen-nek tartják, *)—
Gőthe a bölcsész költő, kinek „Fauszt"-ja a világ minden müveit nyelvére le van fordítva, mint egy óriási világító torony tűnik föl előttünk. — E költeménye az Gőthé nek.mely-ben bölcsészi és költői tehetségei kivannak merítve, melyben a mesteri kidolgozás az eszmék változatosságával, és magasztosságával egyesül. — Szabadjon nekünk mutatványul e halhatatlan mü egyik érdekesebb episódját az Ur és Mephistó közötti párbeszédet ide igtatni:
Az Ur.
Csak ezt akartad mondani ? S árukodást tetézni jöttél ? A földön nem tudnak boldogulni?
Mephistó.
Ne hidd ! — habár ott minden bűnben él, S nvomor jutalma ott az embereknek; Beléjük búni és bizony resteltek.
Az Ur! S Fausztot ismered-e ?
Mephistó
A tudóst ?
Az Ur.
Szolgámat.
'') Mutatványul ajánljuk t ol vauinknak c lapok 51. ftfcáinában megjelent fordítást Schiller után; x .Torandot" töredéket, mely korrekt fordítást Márki Sándor eszkösBlte.
(Folytatása köv.).
KÖVARY BÉLA.
17-én délután 4 órakor tétettek a nagy-kani zsai sirketbe örök nyugalomra. A szent mise áldozat pedig aug. 18-án délelölt 10 órakor Mzwnt-Ferencz rendűek egyházában tartatott
]3éke hamvaira!
— Gyászhír. Csertán P a u 1 i n
niacra és gyermekei József ésSándor nevében mély fájdalommal jelenti hőn szeretett férje s illetőleg a gondos édes atya V iz 1 e n d-v »y István urnák f. hó 19-én reggel sziv-*zélhüdé-» következtébeni, életének 43-ik s boldog házasságának 16 ik évében hirtelen történt elhunytát. A boldogultnak hült tetemei aug. hó 21-én délelőtt tétetnek a duzsnaki temetőben örök nyugalomra. A szent mise áldozat ugyanakkor fog a pölöskefói szentegyházban megtartatni. Kelt Duzsnakon, 1874. évi augusztus hó 19-én. Áldás emlékezetén ; Béke
hamvair papp Mihály palini
uradalmi nyugalmazott számvevő aug. 7 én hunyt el Magyar-Szerdahelyen, ki 95 éves volt, másodszor nösült78éve8 korában,hátra hagyván kesergő nejét, született Szorgóczky Anna asszonyt s édea leányát Papp Zsófiát, nem kü-lön ben" két mostoha leánya Kelemen Emilia és Máriát, kik a legnagyobb gyengédség a szeretettel ápolták a ritka életkort ért nemes szivü férfiút.
— Ö Felsége Kőnigmayer Károly alsó-lendvai föesperesnek a pápoczi perjelségre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ennek fol\ tán megürült az alsó lendvai fóesperességgel egvbekötött utolsó kanonokságraCsontosFerencz ráha hídvégi alesperes plébánost nevezte ki.
— A rCeiUralem biztosító társaság egyik hivatalnoka jelenleg Nagy-Kanizsán időzik, hogy e jóhirü társulatnál a tömeges biztosításokat eszközölje; felhivjuk a községek t. elöljáróit, különösen a közgyám urakat, hogy tömeges biztosítási szándékukat e lap szerkesz tőségében mielőbb jelentsék be, hogy a felvé telek a hely színén eszközöltethessenek. A díjtétel igen előnyös és a legjutányosabb.
— Hangverseny. Érdekes hangverseny tartatik Nagy Kanizsán aug. 22 és 23-án a kőszegi önkéntes tűzoltó egylet derék zenetár- '' sulati által következő műsorozattal; melyet
a t. közönség méltó pártfogásába melegen ajánljuk; a kiváló elismerésben több helyütt részesült jeles zeuetársulat 22 egyénből áll.l-sö rész. 1. Nyitány, „Nabucodonozor" czimü operából, Verditől". 2. Wo die Citronen blüh''n, keringő, Strausztól. 3. Vázlatok, az „Afrikai nő" czimü operából. Mayerbeertől. 4. Tűzoltó polka, Nykodemtől. 5. Attilla operából, Ver ii-től vadászkürt magán. 6. Kettős, Mendelssohntól, 2 vadászkürtre.7. Emléklap, Polka-mazur Nykodemtől, 8. RáWczy Induló. Il-ik rész 9. Emlékhangok, .Faust, operából, Gounodtól. lU.Csokor-Keringő, Kaulichtol. 11. Tavaszi vi-ránv dal szöveg uélköl, Bachtól. 12. Csárdás. 13. Kettős, „Trovatore" dalműből. 14. Gebirgs-Bleaméln, alpesi-dal. 15. Jugendiust, rezgő polka, Nykodemtől. 16. Viszontlátásra! induló Nykodemtől. NY KODÉ M JÁNOS, karnagy.
— Többször tudakozódtak nálunk hogy haláleseteknél a naiottak körüli szolgálatot ki teljesiti s hol található fel ? ezennel jelentjük, hogy Csillag Endre a „Polgári egylet" szolgája Nagy Kanizsán Kölcsey utcza 2U.sz. alatt lakik.
Kenzt.hely. Héviz fürdőjén egy nőnek fürdés alkalmával egyik lába a rendetlen felügyelet és romlott padlózat következtében odaszorult és ha többekkel t.Bőhm Bandi ur segítségére a vizbe nem ugrik ; ugy sirját a vizbe lelte volna. — Ilyesmi történik nyilvános fürdőhelyen, mely évenkint számos vendégnek örvend. R. S. M.
— Keszthelyről irják lapunknak : A Nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. Ministerium által rendezett .Gazdasági tanfolyamra* meglehetős számmal jelentek az idén is meg a tanítók közül Keszthelyen. Ugyan is: f. hó 10 én a tanárikar kíséretében reggeli 8 órakor a város templomában V e n i s a n e t e tartatott: onnét pedig a felső gazdasági intézetbe menvén: T. 8 porzon Pál igazgató ur lelkes beszéddel a tanfolyamot megnyitottnak nyilvánította, és azután a többi t. tanár urakat bemutatván : az intézet berendezését szemléltük meg. Azután következtek az előadások. Ezekre vonatkozólag meg kell jegyeznem : miszerint a t. tanári kar oly ügy-i.uzgóságot fejt ki, hogy minden tanító keble • Tömtől van eltemetve, miszerint oly szerencsés !• hetett ezen tanfolyam hallgathatására. Kezel tett: 9 én, és végződik 29-én. Az ég jutalmazza mind e tanfolyám intézőjét, mind pedig annak lelkes vezetőit is. Egy hallgató.
— Színészet. Keszthely, augusztus hó 18. 1874. Sztupa Andor és Hubay Gusztáv lársszinigazgatók dráma, vígjáték, operette és népszínmű társulata által csütörtökön folyó évi augusztus hó 13 án „Kuthy" javára adatott: „Narciss a bohócz, vagy isPompadour bukása* czimü dráma. A közönség e nagyszerű darabnál csak közép számmal volt jelen. Kuthy ügyessége, otthonossága és jártassága meglepő volt s általában véve benne a színművészetnek egy jeles bajnokát és fáradhatlan tagját láttuk. Szombathelyi mint mindig ugy most is nagy-
szerűen játszott. Mikéi kitűnő comicai lehet ségről nem csak e darabnál, hanem a többi eddig adott daraboknál is örömmel győződtünk meg. Igen sajnáljuk, hogy-e jeles tagokból szervezett társulat rövid idő alatt — meglehet mire e szerény sorok a közönség elé jőnek — körünkből mint esorok irójahallottaZomborba távozik. Ajánljuk Zombor város igen tisztelt műpártoló közönsége becses figyelmébe e társulatot, kiknek egyúttal jobb szerencsét kívánunk, mint minő Baján, Kaposvárott vagy N.-Kani-zsán volt. Igaz ugyan, hogy Keszthelyen sem részesültek valami kitűnő pártolásban, de városunk derék műpártoló közönsége mégis meghozta azt az áldozatot, hogy a társulat nem bukással hagyja el Keszthelyt, mint a fentebb érintett városokban, hol s különösen Nagy-Kanizsán, mig a német színészet a legnagyobb pártolásban részesül, addig a magyar színészek, honi nyelvünk e művelői, pártolás hiányá ban a legnagyobb bukás közt kénytelenek távozni. XX.
— Királyi Pál országgyűlési képviselő ur ujabb jelét adá ismét szakadatlan hír-jósága - figyelme- s az ifjúság iránti nemes buzgalmának; de szóljanak az e lapok szerkesztőjéhez intézett sorok: Kedves baratom! Baksai választó kerület szeretve úisztelt képviselője és melegkeblü hazafi Királyi Pál ur mai napon szíveskedett 50 frtot kezemhez juttatni azon utasíttassa!, miként ezen összeget a bellatinczi, szt.györgy völgyi és csesztregi tanulók leg-jelesbjei közt mint jutalmat osztanám ki, Bel-latinczuál gyengéd figyelemmel azokra, kik a magyar nyelvben is kitűnők. Midőn ezen haza fia8 áldozatot a tanonczok nevében nyilvános ság terén előlegesen is megköszönném, kijelentem s Ígérem, hogy a jutalmat kiérdemelt tanonczok számát és nevét is annak idejeben veled közleudem. Alsólendván aug. 12-án 1874. tisztelő barátod NAGY JÓZSEF sz. biró.
— A magyar kir. jutalék sorsjáték aug. 14-ki 17-dik húzásában következő soroza tok nyertek : 309, 356, 484, 690, 1451, 2236, 2388, 2462, 3284, 3474, 3790, 4014, 4316, 4819, 5184 és 5912.
— A kolosvári zeneconservatorium legutóbbi közgyűlése Királyi Pál Zalamegye baksakerületi országgyűlési képviselőt s az országos magyar daláregyesület érdemdús elnökét tiszteletbeli tagjául választotta; az erről szóló hivatalos okmány a legközelebb mult napok ban kézbesitetett számára.
— Beküldetett hozzánk a vasmegyei gazdasági egyesület elnökségének jelentése az 1874. juL 7. 8. és 9-én Sárvárott megtartott aratógép versenyről, a füzet csinos kiállítású saz egylet működése eredményéről szép emlék.
— A soproni tűzoltó űnnejtély sorrende:
Sz ombaton szept. 5-én.
Regg. 9. ó. A szövetségi választmány elő-tanácskozása a városházi teremben.
D. u. 2 ó. A kiállítás ünnepélyes meg nyitása.
Esti 8 ó. üdvözlési ünnepély a kaszinó helyiségeiben.
Vas árn ap szept. 6-ikán.
Regg. 6 ó^ Ébresztő.
✓ „ 7 ó. Látványos tornázás a csarnokban.
„ 9 ó. A képviselők előtanácskozása a városház termében.
D. e. 11 ó. Diszbevonulás a pályaudvarból.
D. u- 4 ó. Ebéd a különböző vendéglőkben
D. u. 5 ó. A soproni tűzoltók látványos gyakorlata, melynél a kismartoni tűzoltók egyszerű létráikon is fognak szerepelni.
Esti 67, ó. Kerti ünnepély az újkertben.
Hétfőn szept. 7 ikén.
Régg. 7. ó. ébresztő.
„ 9 ó. Közgyűlés a k;.szino termében
Regg. 12 ó. Közös díszebéd a kaszinóban
D. u. 3 ó. A közgyűlés folytatása s kirándulás Sopron környékére.
Kedd e n szept. 8 án
Regg. 7. ó. A kiállított szerek vizsgálata.
D. u. 5 ó. A dijak kiosztása s az ünnepély vége.
— Vakmerő tolvajok. A régi, csáktornyai várban elhelyezett kir. alügyészség szobájában volt W ertheimzárral ellátót*, pénzes szekrényt augusztus 15. és 16.-ka közti éjjel még ismeretlen tettesek as ott talált válalkozói szerződésekkel elvitték.
— Birtok eladás. Riedl Károly cs. k. nyugalmazott huszárkapitány traipei birtokát Dr. Szirtay Györgyné wül.Lülley Mária barcsmegyei zelézi lak ós asszonyságnak 25000 frtért eladta.
— Elemi csapás. Nedelicz mezővárosban f. augusztus hó 15-kén az átvonult nagy vihar alkalmával lecsapott villám egy házat felgyújtott, 8 el is égetett; egy héttel előbb, vasárnap rövid negyedóra alatt négy ízben ütött le; káros hatásáról azonban nem hallottunk.
— Alsó Lendváról irják nekünk, hogy az ottani képviselő testület — anyagi erejéhez mérten — szinte előmozditá az egyetemes tanítói gyűlésben résztvenni óhajtókat ugyanis a rom kath. néptanoda három tanítójának 8—8
frtot, ösazesnn 24 frtot utalványozott. A polgári iskolai tanároknak pedig Lendvától — Csáktornyáig egy fuvart oda és vissza ajánlott.
— A „Zenészeti Lapokéban olvassuk, hogy a derék, tevékeny kanizsai dalárda felett sajnálatukat fejezik ki, miszerint a kolozsvári országos dalárünnepélyen még képvi seletileg sem vesz részt, holott tagja az országos magyar daláregyesületnek ; mi e sajnálkozás mellé méltó megrovást csatolunk.
— BalcUon-Füred re a 18 ik számú kimutatás szerint aug. 14 ig 1189 sorrendben ; 1790 fürdővendég érkezett.
— A Sümegh városi államilag segély-zett 4 osztályú reáltanoda idei értesitvénye beküldetettt hozzánk. Közli Czeiner József h. igazgató. Tafferner Bélától figyelmet keltő czikk van benne a „Rajzolás jelentősége" czimmel. Azután történeti adatok s egyéb statistikai köz lemények. Az intézet ifjúság száma 871 volt.
— Balaton Füredről irják nekünk: Hogy mennyire káros a kis magyar tengernek a ki es Balaton tavának a Sió általi lecsapolása tanúskodjék a következő adat? Miután Siófok és Füred közt közlekedőKisfaludy gőzös a Balaton és vele egyetemben a Sió leapadása miatt a rendes kikötőhöz nem juthat, a szállítandó utasokat csolnakkal kell ki- és beszállítani a a hajóra. — E hó 12 én egy ily alkalommal történt, hogy a közlekedő csolnak felborult és a rajta levő utasok a Balatonba zuhantak. — Köztük volt gr. Zichy Manó ő excellentiája családjával együtt. — Veszély nagyobb ugyan nem történt, de gondolható, hogy nem kellemesen hatott ezen váratlan fürdés,a velejáró ijedtség az utazó publicumra, és ezek között a tekintélyes gróf úrra is. —
— Rövitl hírek. Az országos magyar daláregyesületet l?576-ra Szeged hivta meg ; költségre előlegesen 2 ezer forintot szavazott.
— A Lanipelféle könyvkereskedést Wodianer vette meg. — Böszörményi László sírjára emléket állítanak.—SzegedenDugonics szobor alaptőkéje javára nagy hangversenyt rendeznek, melyre Liszt Ferencz is felkéretik. — Poroszországban okt. 1-től — 15-ig fel lesz függesztve a házasság érvénye. — Az egyetemes tanitó-gyülésben 1200 tanitó sl50 tanítónő vett részt.
— A képviselőház okt. 24-ig elnapoltatott. — A Gellérthegyre hegyi pályát terveznek. — Báró Wesselényi József volt ministerelnöki titkár meghalt. - Franczia országban 15 milió embernél több dohányzó van.(Hát még nő?) — A szerb patriarcha ünnepélyes beigtatása Kar-loviczon aug. 18 án volt. — Garibaldi nem beteg.—A Danielik család sarja meghalt.—519486 vaseke van Magyarországban. —
gyezve, egy adagot hozatva igen jóteflen megette. A pinczér kérdezé izlett a csiga ? igen jó csak hogy porezogósan volt fűzve. Elhiszem, mondá a pinczér. midőn h á z a s t u 1 emészté meg.
Vegyes hir.
— Bismcirkról a mult hóban azt irják a lapok, hogy a mezőkön sétálgatván, egy kaszásnak kezéből kivette a kaszát és oly derekasan forgatta, hogy a munkások, kik a legtávolabbról sem gondolták kivel van dolguk, megbámulták és megdicsérték. Egy fürdő vendég, ki e jelenetnek távolról tanuja volt, későbben tudtokra adá a munkásoknak, hogy ki volt a derék kaszás. Epre az öreg paraszt, a kinek kaszája ritka szerencsében részesüt örömében össze vissza csókolgatta kaszáját, s daczára, hogy a fürdőben időző angolok mesés összeget ígérték kaszájáért, attól megválni nem akart, írják, hogy ezen helyet Bismark mezejének fogják nevezni s ott Bismarknak bronz szobrot akarnak emelni.
Esnék a sceptloui világból
1. 8zabadsággenina. Olympusb* csak akkor bocsájtatik be, ha bozontos haja megfésülve, arc*a mosdva, különösen hosszú körmei megnyirbálva vágynak.
2. Centralizatló deeentralizatió. Erről már sokat írtak, sokat beszéltek, — pedig a tájékozás röviden ezzel fejezheti ki : „Hol Angias
iutalója van, az centralizatíó, — hol az kitísztittatik, a deeentralizatió alkalmazandó.
3. Bel x e bn b c r a t i a- Ha oclocratia, aris-tocratia, democratia jó szavak,akkor a belzebubcra-tia is, ha valót fejez ki, kanyaró —s alakja daczára ie igényt tarthat az életre.
Ez ott létezik hol:
1-ször. Az erény szóval, a bün tettleg gyakoroltatik. 2-sznr hol a zöldasztalnál szünet nélkül „a honszerelem- haugoztatík, titkon pedig nagy mérvben az önzés maazlaga tenyész. 3-szor hol .álarcs* a divat 4-szer hol a jók gyávák helyet-belyet abel-zebnbianusokkal coquetéroznak,idRukéi.t magok is kezeiket beszennyezik, mind ezt a belzebnbrratia bőségesen kizsákmányolja, s uralmát erősiti.
5-azÖr A belzebnbcratia elvan terjedve minden pártnál, társadalmi osztálynál, alig van család, mely ban legalább egy tagot ne számiUon.
6-szor A belzebub-cratia a*on féreg, — ineiy a társadalom fájának gyökerein rágódik, melyről koszorús költőnk mondá :
Nézd a tölgy, melyet az éjszaki
Szélvész le nem döntött; a benne termo
Férgek erős gyökerét meg őrlik.
8 gyönge széltől földre teríttetik.
Üzleti szeinle.
8 3. Nagy-Kanizsa, 1874 aug. 19.
Időjárás: borús hűvös.
Gabnaüzlet: A mai hetivásár a barátság-talan idő mellett egy kissé későbben élénkült meg, — és általában kissé elvolt hanyagolva az utolsó hatiekhez képest. —
Az árak folyvást hátráló irányt követnek részint a roppant készletek, nagyobb részt pedig k vételkedv végképeni hiánya mellett.—A külföld tné^ mindig rezervált magatartású és számbavehető megrendelések exideig hiányzanak. —
Piaczi áraink als. ausztriai mérő szerint. Buza—rainőségehez aráuylag 3. — 5.20 kr. Kozs „ „ 2.50. — 3.30
Árpa . , 2.15. - 3.-
Zab 50 fontonkint 2. — 2.20
Repeze 5. — 5.30 krig Tű fontja Lendekmag. „ 2.80. — 3.20
Történeti naptár.
Aug. 21. 1527. Frangepán Kristóf Várasd alatt orozva meglövetett. — ? 614. Báthory Erzsébet a caejtei szörny halálozása.
— 1«48. Perczel által előidézett nagy parliamenti vita. — 1801. Ferencz József király leirata az oi-szággyüJés felosztására.
„ 22. 1009. A pécsi püspökség alapulása. — 1832. Kazinczy Ferencz halálozása.
— 1852. Haynau Brüsszelben kigúnyolta tik.
„ 23. 1456. Zsigmond királ y Prágába ünnepélyesen bevonul. — 1684. Az »fju Zrínyi Boldizsár elfogatik s börtönbe vettetik. — 1849. Mehadiai ütközet. „ 24. 79. Herculanum és Pompeji a Vezúv lávája által eltemettetett. —1572. A párisi vérnász. — 1838. Kölcsey Ferencz halálozása. — 1842. A budapesti lánczhid alapjának letétele. . 25. 1709. Simon tornya bevétele. — 1849. A magyarsereg utolsó maradványa leteszi a fegyvert Zsibónál. n 26. 1849. Munkács vára feladjs magát
az oroszoknak. „ 27. 1812. Szemere Bertalan születésnapja.
— 1849. Bem Viddinba éikezése.
Szerkesztői üzenet.
— 1398. R. L. Siuek,Ugyanazt, bár rövideb -ben, már közöltük lapunkban.
1399. Q. Jász-berény. Magán levélben fogunk
felelni.
1400. P. és S. Keszthely. Csak kedden intézkedhetünk. Rendben van 1
1401. 8. Hamis gusztusa lehet a házasság.ól. Mások rettentő példájára közöljük :
Oh be szép a házas élet; En is veszek teleséget; Rutát pedig! nyelve nem lesz, Ha nem beszél sémit sem tesz. Mind két szemén vak is legyen, Ha sántít is meg engedem. Ha nagy pnpot hordn* hátán, Szentem úgyse, azt se báunám ! Haja lehet veres, sárga, Teste sovány mint a spárga Vagy ha éppen kövér lenne, Reám nézve mit sem tenne. Udvarlót tarthatna százat, Nem üldözne érte bánat. Hanem Crőzus kincse legyen, Házhoz szép szobalányt vegyen, Fátyolosan járjon keljen, 8 idő előtt oda menjen, Az ördögök országába. Maradjon csak gazdasága!
SOMA.
1402. Koazthelyre a nagvm. gróf Festetics Ta-sziló ur jog-s jószágkormánya részére rendesen küldetik lapnnk s ne m értjük, hogy gyakori reclair^t''3 érkezik; igen sajnáljak: a 64-ik szám teljesen elfogyott s igy nem küldhetünk.
1403. £üket Rafel ujabb papirszeletei tulbor-, sósak: Az erősbfil aztán visszajuttatnak nekünk is
Vasúti menetrend.
Indul Kauizftáról:
Eszék Mohács (Zákánynál) Zágráb Fiúméig
5 óra 10 perez reggel
. n Zágrábig 2 „ 45 . délután
Budáig 6 . 18 . reggel.
1 . 48 „ délután.
„ 10 . 43 „ estve.
Szombathelyig (innét délután 5
óra 26 perez Bécsbe) 5 B 43 „ reggel.
Bécsig (Szombath. Béesnjh. felé) 2 15 „ délután-
» » ,» n 10 „ 55 „ este.
! Pragerhof felé Triesztig ó ,, 3 „ reggel.
„ „ „ és Bécsbe 2 „ 23 „ délután.
r, » . n H ti 33 „ este.
Érkezik Kanizsára : Eszék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból
4 óra 19 perez reggel.
„ „ „ Dombóvár, Fiume, Zágrábból 1 „ 21 „ délután. Zákány-Fiumc-Zágrábból Budáról
»»
>i
9 „ 54 „ este. _ 4 „ 43 ,, reggel. 1 „ 46 „ délután.
Papírszeletek.

— Jó étvágy. Egy Stájer borkereskedő jött '' egy helybeli vendéglőbe, az étlapban csig* voh je-
9 „ 20 „ este.
Szombathelyről 10 „ 33 „ délelőtt.
Bécsből(Bécsnjh.Ssombath.fc''lől 4 „ 37 „ reggeL
n ,» v j. 10 „ 18 „ este.
„ (Pragerhof felől) 3 „ 50 „ reggel.
Trieszt- és Bécsből 1 „ 9 „ délután
Triesztből 10 „ 22 „ estve.
Felelős szerkesztő: BátOfii LajOt.
El
Árverési Hirdetmény.
Az alólirott urodalmi igazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint folyó évi szeptember hó 2-án a Nempthy, és szeptember hó 3-ik és 4-én az alsó-lendvai gazdasági irodákban nyilvános árverés utján több vendégfogadók és korcsmák, vízi őrlőmalmok, nagyobb és kisebb terfileiü föld, rét és legelők
Több évekre, s nem különben az idei tölgy- és bükk-makkoitatási és gubacsszedési jog, haszonbérbe adatnak.
Kelt Alsó-Lendván 1874-ik évi augusztus hó 4-én.
Az alsó-lendvai és Nempthy,
1422—2) urodalinak igazgatósága.
Q>dvas fogak JaetSItésér©
nincs hatályosabb és jobb szer, mint cs. k. udvari -fogorvos POPP J. G. Bécs, Stadt, BognergasseNr. 2.
Fog-óloma,
melyet mindenki uját maga könnyen és fájdalom nélkttl tehet a fogba, a mely aztán a fogrészekkel és a foghusal szilárdon egyesfll, a fogat további romlástól megóvja s a fogfájást meg-
szünteti.
Gyógyszerész gyakornoknak
egy 4—6 latin osztályt végzett iíju, ki a németnyelvben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik
IOLL A. SE 1DLITZ-POR A''
M''
£ porok rendkívüli b a legeltérőbb esetekben bebizonyult gyógy hatásuk áhal minden, eddig elismert házi szerek között, tagadbatatla" nul az első helyet foglalják el; mit az sok ezer, a császári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött hála-iratok a legrészletesebben tanu-Sitják, hogy e porok iögzött szaraiásokaál, e»észtbetetleaségeknél, gy«-MrMvaél, továbbá fireaSk, vese és Mef-kajakbaa, azivdobogasnál, ide-«naé| okozta flftjaa, vértefoláa, régül hysteriára, búkor és bazaaas ■éayáara hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, s a legtartósb eyógyhatást eredményestek. 1407 — 7
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
ETBANCZIA BORSZESZ SÓVAL. _
* á. legmegbízhatóbb orvosszer a szenvedő emberiség segedel-
■ mére minden belső és külső gyuladáz, legtöbb betegség, mindennemű seb-, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyitott set«k, rák, fene, ««mgyuHadás, bénulás és mindennemű sérülés ellen, stb stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
DORSCH-HALMAJ-ZSin
A Ugtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított halmajzair-olajjaL
A valódi DtMch-hai«ájzslr-olaj mell- és tüdő-hajaknál, sorapho és raoWUf-betegségekben legjobb gyógyhatással vau ; meggyógyitja a iBgidBltebbkftszvéay- ésctézbajikat, valamint az időszaki bérk ütegeket.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt
Raktárak Hagy-Kanizsán: Belus J. gyógysz Lovák K. g7Óg7**- FeaselhoflFer J. és Rosenfeld F. uraküál.
talavárett Lakovics Q. Caáktarayáfl Kárász FL Caarféa Kreisler Dávid Kapaaváritt Kohn Jakab KiprtlOÚI Werli 8ánd. gjógysz.
Keaztkelyen Wünsch F. Kereazten Breyer Jakab fiai Kő«z«|m Csacsinovits Istv. gyógysz.
1238-3 Anatherin-fogpép
cb. kir. fogorvos dr. Popp J. G.-től Bécs, 8tadt, Bognergaase Nr. 2. Ezen készülék fenntartja a lélegzés frisseségét és tisztaságát, ezenkívül vakitó fehérséget kölcsönös a fognak, azokat a megromlástól óvja s erősíti a foghust.
Anatherin-szájviz
dr. Popp J. G. cs. kir. fogórvostól késxitve Bécsben, megóvja a fogakat a kitöréstől, elhárítja a fogfájást és a fogkőképződést, és eltávolít mnden rósz szagot a szájbóL Mint a legjobb fog-, szájtisztitó szer méltán ajánlható mindazoknak, kik mesterséges fogakat visetuek vagy foghus fájdalmakban szenvednek. Mozgó fogak e szer által ismét megerősödnek.
Kaphatók: Kagy-Kanizsán : Belus József gyógysze., Kosenberg | |Rosenfeld, Welisch, J. és Fesselboffer J. kereskedésében. — Pápán • rscbepen J., Keszthelyen : Pfiszterer gyógyszerész, 8inger M. Weis-|A. Zala-Egerszegvn : Isóó Fi, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógyszerész. Varasdon : Haltér gyógyszerési. 8ümegen : Domer Kajet Szom jathelyen: Pillich Ferencz és Rudolf gyógyszer. Határőrvidéki Sz.-Györ* rön: Fibic E. Q. Veszprémben : Meyr Tuszkau, ugy Guthard Tivada fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmann ▲. Braun J. gyógysz. Lovas'' (erényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecs''| seméten : Milhofer és Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz* Körmenden: Horváth J.Somsenrand gyógysz. Kaposvárott: Kohn J.'' |Bögl, Belus és 8chrőder gyógysz. 8zegszárd: Brahsay gyógysz. konyhádon: Kramolin J. Szigetvárott :Barwarth, Salamon gyógysz. iáján: Michitsch St. és Herzfeld fiai, ugy Herzog Ignácznál. — Pécsett ■olnay W. és E. Zách, 8ipőcz gyógysz. Kárádon: Zadubánszky gyógysz. Marczaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunaföld-|rárótt Lukács gyógysz. — 8zent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendví gyógysz. — Rohonczon: Simon gyógyszerész uraknál.

Pályázat.
Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához két oklev: segédtanító kerestetik, évi fizetés 325 frt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra.
Kik ezen állomásokat elnyerni óhajtják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-ig alulirt elnökséghez beküldeni kéretnek.
Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17.
(1426—1)
Vágner Károly,
iskolaszéki elnök.
Lateayei K*livoda J. gyógysz. Marezaitfcaa Isxtl Nándor Báaok-Szt.-gyönjyöB Fibicz J. gy. Szaaibatkeiyea Pilích Fereucz gy. Saproaybaa Meiev András gyógysz. Záfrábkaa Mitielbach Zs. gyógysz. , Ceyleck J. J. gyógysz. Hrweísz Fr- gy^ygs*
xxx:
Conn.L általános korpa-ol^ja.
Gyorsan és biztosan működő gyógyszer mindenkinek, ha erós fejkorpa képxódét terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a fentnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénxbeküldéssel vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-(i4ii-8) kanergasse Nr. 3.
MALOM
bérbeadás.
Folyó évi szeptemb 20: Baltaváron az uradalmi tiszttartói irodában dékr lőtti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekű, két kövekre alkalmazott felülcsapó malom hozzá tartozandó fold és réttel együtt folyó évi november 24 tői fogva számitandó három évre nyilvános árverés utján bérbe adandój a bérleti feltételek a fennevezett irodában bete-kinthetők.
(1427—1)
iHlf. ^gf
KANITZ C.
Dorottya-utcza 12. szám.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m 100 drb, levélpapír névvel
100
— ft. 50 kr.
100 100 1000 5000 10000 1000
2-50, — 3 —
levélpapír és 100 dfc. boríték névvel csinos dobozban
• • •
litogatójegy dobozban levélpapír fekete nyomattal lenboriték , .
lenboriték ,
w w • rn
lenboriték , , pecsétbélyeg 1 tejjes íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 , gyertyatartó gynfatartóval 1 . óratartó .
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak ugy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettnek. i3is_»
25 kr.
1 ft. — kr.
— ft. 50 kr.
— • ít. 80 kr.
4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ft. — kr.
— 3 ft. 50 kr.
5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. 45 kr. 60 kr.
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó Ö-BUÜaVéir községben találhátó t&go-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe ''-.ötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni.
Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 Döl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak,
4 hold 306DJ>1 rétből, 115 hold 1112JJÖ1 szántóföldből, 124 hold 246 Fjöl erdőből, _58 hold 1026 Göl erdő legelőből._
Összesen 303 catastralis hold és 390 Göl.
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy bíróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak.
Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetők.
Kis-Komárora, 1874. évi augusztus hó 12-én. (1425-2)
A kis-komáromi aradalmi tiszttartóság-
"Wíjdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán,
3AGY-KANIZSA, 1874. augusztus 28-án.
Tizenharmadik évfolyam.
Oltat** irt
egész •
{tí ém. - -negyed
BffV
8 frt.
10
jWh —
a Jl lap wteüemi rezxpip r.iietó kőziemenyek »V saerkeaxióbez, —
anyagi reszet tlletiS közlemények pedig- a kiadókos bérmeutT* iu-ténodók:
NAGY-KA JTCZSA
WlllllilM;
Bérmentetlen leve''.ek csak ismert munkatár. •aktól fogadtatnak el.
l Kéziratok riuu nem f d küldetnek.
fUay-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a .^nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „nagy-kanizsai takarékpénztár4 a ,Zaia-Somogy" gőzhajózási re sz vénytársulat, ugy a „zala-eger szegi toma-tüzoitó egylet" s több negyei és városi egyesület hivatalos értesítije.
Heten ki nt kétszer, vasarnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapt
Hlrártssek
6 hasábos petittorbaa 7 másodttor 6 » minden '' további sorért 6 kr.
SYILTTÉRBKH toronJnnt 10 krért véltnek fel. Kincstári illeték minden egyes birdeté^rt kftlör 30 kr. fizetendő
előbb
LA-BOMŰGYI közlön
rfott
194 jk.
Zalavármegyének 1874 évi aug. 3-án
tartott bizottsági közgyűlésében megállapított Cselédrendtartási szabályzat.
1 .§.Cselédet a gazda,ennek képviselője,
vagy megbízottja fogad.
A cselédfogadás érvényt nyer, ha a cseléd foglalót, bérlevelet vagy mindaket-tót elfogadja, a gazda pedig annak bizonyítványát megtartja. — Hol foglaló adatik a cselédnek, első fizetési részletébe beszámit-tatik.
Itt cseléd név alatt a gazdasági és házi cseléd értetik. A gyármunkások, kereskedő és iparos segédek, kikkel az ipar törvény foglalkozik, ide nem értetnek.
2. §. Szóbeli egyezség vagy irott szerződés szerint kitűzött napon, a gazda cselédét befogadni, ez pedig beállani tartozik.
3. §, A szegődéssel érvénybe lépő szolgálati idő, ha az iránt az illetők másként nem egyeztek volna, egy évre szaba-tik. Köteles a cseléd február hó első öt napjaiban szolgálatbani megmaradása vagy távozása iránt gazdájának nyilatkozni. — A szolgálatba állás napjául április hó 24-ik az az Szentgyörgynapja tűzetik ki.— A cseléd szegódési idóre legfeljebb, két napot tölthet.
Kivételt a tekintetben csak a kertészek és vinczellérek képeznek, kiknek szolgálatba állási határnapja január hó 1-je fog lenni; szegódési idejök pedig november
hó 15-ke. *
E szabály ellen vétó cseléd 5 frtban, a gazda pedig 25 frtban büntetendő.
4. §. Ha a gazda a cselédet befogadni
TÁRCZA.
Szemlélődések a világ Irodalom
terén.
II. Költészet. — Hujgató Sándor barátomnak. — (Folytatás.)
Mephistó. No mondhatom derék egy szolga, Ki a tudást vágtatva hajtja, Ki égtől, földtől mindent követel, iS távol s közelben mindig remekel. Esze hiány ós, azt tán sejti is S nyugalmat nem hagy szellemének is. AzUr.
Habár, ba ingadozva, szolgál, Világossá teendem őt, 11a a fa hajt a bimbajánál Gyümölcs jutalmazandja a termelőt.
Mephistó.} Akármibe fogadni mernék, Lelke fölött győzelmet nyernék ; Csak lassadan, magam módja szerint. Az Ur.
Megengedni a szokás is int; — Míg a földön jár meg kisértheted, Nincs is még olyan, ki nem tévedett.
Mephistó. Ennyi elég. — Csak ilyent szeretek, Kinek orczája hus és vérerek; Útáíom azt mi már halott. — Ázsal én mire sem megyek, Eiscmbe macska és egér jutott
vonakodik, akkor a foglalót elveszti, és a cselédnek hely aéíköl maradása esetében,'', ha a szegódés egy évre történt, negyed évi bérét kiadni, ha pedig rövidebb idő tartamra szólt, egyhavi, ha 1 holnapra szegetfőtt, félhavi szerződött bérét és élelmét kifcetni'' köteles.
A 17. § ban foglalt esetekben a menynyire már befogadáskor alkalmazhatók — se bérét, se élelmét nem tartozik a gazda a cselédnek kifizetni, söt a foglalót is vissza követelheti.
5. §. Ha a gazda, személyét vagy gazdasági viszonyait érdeKlő ok miatt a cselédet szolgálatába nem fogadhatná, ugy azt e. felől a beszegődéstől számított 8 nap alatt értesíteni, a foglalót meghagyni, és a cselédnek helynélkül maradása esetében, ha a felfogadás egy évre szólt, egy havi bérét kiadni, — ha pedig rövidebb idő tartamra szegődött, 15 napi bérét és élelmét kifizetni tartozik. —
6. §. A cseléd köteles magát azon házi rendhez és szokáshoz alkalmazni, mely a gazda által kitűzetik: parancsait, intéseit és feddéseit pedig tisztelettel és engedelmességgel fogadni — szinte tartozik.
7. §. Mind azon szolgálatot, melyre a cseléd szegődött, valamint egyéb és méltányosan érthetőket, a gazda rendeletéhez képest pontosan és zúgolódás nélkül teljesíteni tartozik. Cselédek közt keletkezhető egyenetlenségekben, hogy ez vagy ama munkát, melyik végezze, egyedül a gazda akarata határoz.
Halaszthatlan mezei munkák ugy kivánnák, hogy csak bizonyos foglalkozásokra fogadott cselédek is alkalmaztassanak annak véghez vitelére, a gazda kívánatára
tartozik a cseléd ilyféle szolgálattételt is teljesíteni r
Fogadott ünnepnapokon nem szabad a cselédnek magát a munka alul kivonni. Rendes ünnep és vasárnapokon a közönséges Mzi és azon mankát köteles el végezni,mely a gazda kára nélkül elnem halasztható: a gazdának azonban megkell engednie, sót szorgolni cselédjét, hogy ily foglalkozás korai teljesítése után az isteni tiszteletben résztvegyen.
A gazda engedelme nélkül a háztól eltávozni, vagy az engedett időn tul kimaradni, tilalom ellenére idegenek látogatását elfogadni büntetés alatt legszigoruabban tiltatik.
9. §. A cseléd társai közül ne tán észrevett csalást, sikkasztást, vagy lopást gazdájának bejelenteni tartozik. A maga által okozott károkért a fennálló törvény szerint felelni köteles.
10. §. A cseléd ruháját, fehérneműét s egyéb holmiét a gazda engedelme nélkül, a házon kivül nem tarthatja. — Ha a gazda bármi okból megtenni kívánná ládáját vagy egyeb holmi tartóját, tanú jelenlétében való megmutatásra kinyitni köteles. —
Szolgálatának elhagyásakor mindent a mi gondviselésére bízatott, gazdájának átadni, a maga holmijét pedig elvitel elótt megszemléltetni tartozik.
11. §. Erkölcsös és illedelmes viseletre szorítani a cselédet, a gazda kötelessége, e czélból ótet komolyan feddeni, és dorgálni jogában áll. —
12. §. A gazda köteles a kialkudott bért annak idejében kiadni, ha pedig a bér módja, és mennyisége iránt határozott
egyezkedés nem történt, akkor a helyben szokásos bért keft kfszoígtítxni. ''
13. §. A cseléd eledele egészséges, és elégséges legyen; — válogatnia nem szabad. —
14. §. Ha a cseléd megbetegszik, köteles a gazda annak orvosoltatásáról gondoskodni. — A gyógyítási költségek csak azon esetben vonathatnak le a cseléd béréből, ha az ön vétke által betegedett meg. — Ha négyhétnél tovább tart betegsége az esetben szolgálatában való megtartása a gazda belatására bizatik.
15. §. A szolgálati szerződés, szóbeli fel fogadás, kölcsönős megegyezés mellett mindenkor felbontható.
16. §. A gazda halála által csak akkor szűnik meg a cseléd szolgálata, ha a gazda örökösei megtartani nem akarják, de az esetben kötelesek az elbocsájtandó cseléd egy évnegyedi bérét és élelmét kiadni. — Ha a cselédnek, már a meghalt még-életé ben mondotta volna fel szolgálatát, akkor az említett kártérítést csak azon idóre nyeri a cseléd, a meddig szolgálatának még tartani kellett volna. — Ezen. határozat akkor is érvényes, ha a gazdaság vétel, csere, vagy kibérlés által más személyre száll.
17. §. A gazda felmondás nélkül, és rögtön elbocsájtja a cselédet:
1-ször Ha azon szolgálatra, melyre fel fogadtatott, teljesen használhatlan ;
2-szorHa szolgálati kötelességét durván megsérti, t. i. ha gazdája vagy a felügyelő parancsának makacs engedetlenséggel, vagy akaratossággal ellen szegül;
3-szor Ha erőszakos tettekkel, — mocskolódó, és szitkos szavakkal, vagy
Az Ur.
Neked adom tehát Fausztot, Kisértsd szokásitól elvonni őt, S kisértsd el téritni a szédelgőt. — Vonjad magadhoz szellemét S látni fogod az emberét, Kinek az ösztöne jelel utat, S a jó felé mozdithatlan mutat.
Mephistó. Helyes! helyes, de fogadásom Hasznát Uram ! mond mibe látom ! Ha czéloma t elertem én már Sarat fog nyalni a híres tanár, S mint a kígyó bűnös ősi néném, Dicséri majd ! — Ezt a jogot kérném. Az Ur.
S te bármikor is erre járhatsz, Nem gyűlölöm a fajodat; S a kételgők közt te ki át hatsz, Ki vészem a bolondokat — Az ember szellem elssunyad, ha Soká fásultan meg pihen; Te ingereid, majd czédaságra És alkotó erőd leszen. — De ti az Isten való kedvenczi, A boldogságnak örök saellemi! Mi uj életre ssületik, Az fűzzön össse mindenik, S ami a képzelemben élhetett, Oszolva a valóba'' lehetett.
(As ég bolt bezárul) Mephistó. (maga) Derék egy öregúr es, mondhatom
bébe korba meglátoga tom. Szép az akárki mit mondjon bár, Hogy az ördöggel kon verzál már.
A .Fsosst rege* kidolgozása 30
évig
foglalkodtatta Gőthét, mely idő alatt nem egyszer azon ponton volt, hogy félbe hagyja a haladni nem akaró munkát,*) sót egyszer azon ponton is volt, hogy az egészet tűzbe vesse. — Nem hasonlíthatjuk »Fauszta ot Gőthe többi munkáihoz, mert a különös tárgy e találékony szellemnél különös alakot teremtett. — Olvassuk az „Ifjú Werther keserveit* és meg fogunk győződni a világhirü tragoedia önállójnagyságá-ról. —--
A költői beszélyek általában a német, angol és svéd irodalomban legjobban virágoznak ; a svéd Tegnér, Luzensterna, Franzén és Runeberg e nemben ritka szerencsével működtek. —
Tegnér.FrithiofSaga" ja, viuóban egyike az elbeszélő költészet virágainak ; Győri Vilmos jeles műfordítónk után egy kis töredéket mu tatványul ide igtatunk:
— .Frithiof a tengeren.
Tenger partin áll Setét lelkével, Helga a király S Trolihoz esdekel. S ím az égbolt elsetétüi S dördűletre dőrdület, Forr a hullám lenn a mélyből S tajtékot tajtékra vet. Felleg öblét áthasítja A villám, mint vérszalag; Es a hány madár, visítva Mind a partra sxállanak. Véss közel* barátim Már a messzeségben,
*) Lewea: ,Life of Gőthe.''
Hallom, szárnya csattog De nem sápadunk.
Ülj te a berekben S gondolj rám epedve, Könnyezőn is oly szép, Bájos Ingeborg !
Két Troli a hajó Ellen harezra kél: Egyik Hejd, a hó, Másik, Hamm, a szél. S ím a vésznek szárnya bontva Es a mélybe csap vadul, A hab ott egekbe rontva Ugy kavarg, ugy tornyosul. Mély, fenéktelen, kitágult Sírjából kikél a rém, S hab lovára kapra száguld Mind a zajló hab színén.* — Isaac Luzensterna3) költői beszélyei inkább elbeszélések, mint Tegnére-i, melyek az utóbbinál aránytalanul több költői eszmét tartalmaznak, szépészeti tekintetben azonban Luzensterna müvei magasabb fokon állanak. — Nagy költői beszélye, mely „Draeckernas Bad* (Sárkányok ágya) czimet visel nagyszerű alakító tehetségét és magas költői ihhttségét első pillanatra elárulja. — Hagbart király czimü költői beszélyének V. éneke igy hangzik : — „A szent bereknek illatos virágit, Inning e közben a templomba gyűjti, A szelíd Odennek szentséges alakját
'') £ lapok mnlt évi 20 és 74. számában La-rensterna Izsák két kOltót besrélye jelent meg e sorok irója által forditva. K. B,
ennek öeztone eredeti állapotában van, eddig i amazé anyira el van tompul va,hogy mindenféle hamisításokat eltűr feltűnő ártalom nélkül.
Az erős törnek ártalmas következménye ugyanaz, amit a tolságo* borivás és pálinkával való élés szokott előidézni, tudniillik a részeg-aégi állapot utóbajai; sajátságos az: hogy a pálinkától részeg embernek rendetlen tántorgó járása van és inkább előre esik; a sörtől részeg egyénnek ellenben mindig hátra bukik a feje a főid felé van függve, mintha minden lépten bukni akarna, mig a hortai részeg ember fel emelkedett fővel dorbézol.
A folytonos sörivásból támadt kihágások nak utókövetkesményei esek: restség, tompael méjüséf*, beteg elbizái, és ennek következtében vértolulások s mellre, szükmellüség, elnyálká-sodás, vagy vértoluiás as alhaa felé, emésztési pangásokkal, és kedélysavarok. A szegény ember kenyerét ezzel is megdrágítják.
„TERMÉSZET-GYÓGYÁSZ"
Helyi hírek.
— Hivatalon. Vallás-és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a veszprémi ssékeskáptalanban viliéi Pribék István székesegyház* föesperesnek az őrkanonokságra, dr. Németh Józ»*f zalai főesperesnek a székesegyházi főesperességre, vizeki TaUián Lázár somogyi főesperesnek a salai főesperességre, C*e-csinovics Ferenci pápai fóesperességnek a somogyi főesperességre, P lőszer Ferencz següsdi főesperesnek a pápai főesperességre, Polik József első mesterkanonoknak a següsdi főesperességre, dr. Peska Ferencinek az első és Oulden Istvánnak a második mesterkanonokaágra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ennek folytán megürült utolsó mesterkanonoki székre Kisovics József nagy bajomi alesperes plébánost nevezem ki. Kelt Laxenburgban, 1874. évi augusztps hó 12-én. FERENCZ JÓZSEF a. k. Trefort Ágoston, s. k.
— Elismeréssel közöljük a következő helyes intézkedést: „A Nagy-Kanizsa város és pályaudvar reggeli 4 és déli 12 óra • 45 pereskor, ugy szinte este 9 órakor közlekedő poetá-kocsira, illetőleg annak hátulrul nyíló ajtaja külső részének közepére, egy kis alakú levélszekrény alkalmaztatott oly végből, hogy a leveleső közönségnek alkalom nyíljék levelezéseiket még az utolsó peresben is feladhatni. Erről a t. cs. közönség oly hozzáadással értesíttetik, hogy a postakocsin alkalmazott levélszekrénybe elhelyesett levelezések az itteni pályaudvari postahivatal által kiszedetnek ée még azon vonattal továbbittatnak, melyhez as illető coupékocsijárat csatlakozik. Nagy Kanizsa, augusztus hó 18-án A m. k. postahivatal.
—Felhívás! E becses lapok hasábjain volt ssercncsém már egy alkalommal a„ magyar hivatalnokok országos egyesülete'' érdekében szót emelni; miután azonban ez idő óta tekintélyes idő folyt le anékül, hogy az ügy érdemében activ is tettünk volna valamit, ast hiszem, nem fogok szerénytelenségről vádoltatni, ha ez alkalommal ismételve ez eszme érvényesítésére vonatkozólag csekély erőmhöz képest e közös azent ügyünk érdekében tevékenységemet tovább fűzöm. Egéss tisztelettel hivom fel ezúttal e város és vidéke Te. tisztviselő karát, f. hó 31 én esti 8. órakor a fő-gymnasium tornatermében tartandó értekezlet-
re, minél nagyobb számban megjelenni, hngr i^y köz«>s «szmei*8eré folytán a további mim-kálatokra vonatkozólag tervet dolgozhassunk ki. Nagy Kanizaán, auguaztus 10-án. ZAL.VY I LAJOS. -
— Adományozás. A Budapeeti közlöny-ben olvassunk: Albanich Kálmán kir. | könyvi írnok N. Kanizsáról a szerencsé len Niklas Sándor caaládjának feUegélyzésérKiö frtot küldött be, mely összegűt Albanich nr * következő ursk részéről gyüjtöttr.* Wlaihóc* i Antal 2 frt, Laky Kristóf 2 frt, Koch A.UIf 1 frt, Gabelica Iinre 1 frt, Babóchav Gvór»y I frt, Molnár Alajos l frt, PliháJ Ferencz'' l frt, Skublios Pál 1 frt, Wlassica Ede 1 frt. ZnU|| Zsigmond 1 frt, BogyayOdón lfrt, Kántor Pál 1 frt, Siskovlcs Jenő 1 frt, Háry István 1 frt, ifj. Skublica László 2 frt, Piichta Ferencz 50 í kr,Lovák Ede 1 frt, Darázs Zsigmond 1 frt; N. 1 M. 50 kr, Horváth Lajos 50 kr, Simon Gábwr 1 frtjEsperjeay Sándor 1 frt, Freund Zsigmond 1 frt, Koch Mihály 1 frt, Osseszli Antal 1 frt, Braunstein Pál 1 frt, Oroszváry Gyula 1 frt, Merkly Antal lfrt, Kaán Vilmos 1 frt, Kovács Laj ós 1 frt, Mild Károly 1 frt, Lskosy József 1 frt, Pais Farkas 50 kr, Rattman Béla 1 frt, j Albanich Kálmán 1 frt Összesen 36 frt, mely összeget rendeltetési helyére juttatjuk.
— Pejacsevich gróf arany lakadal ma. Pejacsevich gróf és neje mult csütörtökön ünneplék meg Rumában házasságuk 50 ik évfordulóját. Az aranylakadalmas párnak ez ünnepélyen ugyanazon tanúi voltak,mint 50 év előtt: idősb gr. Pejacsevich László és gróf Althanné; ugyanaz a pap is végzé az egyházi szertartást, a ki félszázadddal előbb eskette össze az ifjú násspárt. A közönség rokonszenves réssvéttel kísérte es ünnepélyt.
— Hymen. Honig Jakab bellatinczi m. kir. postamester ur jegyet váltott Reiter Ceczilia kisasszony nyal Kaposvárott.
— JPerlak, 1874, augusztus 18 án. Az egyhangú napokat felváltotta városunkban a pezsgő élet,hullámzik a honvédség utcza hosszat a fárasztó gyakorlatok bevégezte után.E pezsgő élethez járult ma azon magaszrosultság is, melynek érzete áthatotta lelkét minden magyarnak. — ó cs. és spostoh királyi felségének születés napja; — tömegesen tolult a város mind-n osztályú lakója az imaházba, hálát adui a Mindenhatónak, hogy felséges fejedelmét, < s királyát népeit boldogítva dicsőségesen uralkodni s születés napját egészségben megérni engedte. A honvéd 78 ik sássióalj tisztikara, és legénysége már 8 és fél órakor kivonult a templom előtti térre, kibontott a pazar fény u vörös bársony szalagot lobogójával, s az isteni tisztelet alatt háromszor disz tüzet adott, — a mise bevégeztével a helybeli főtiaztelendő esperes ur, az, 1848 évi önvédelmi harezoknak egyik bajnoka a templomban Inkey Kázmér alezredes úrhoz, mint ő felsége a király képviselőjéhez szólt, s hangsulyozá az ő és népének hódolatát. Ó cs: és apoetoli királyunk, és családja iránt, hivatkozott a honvédségre és hadseregre,kik ő felsége iránt tántorithathatlan hűségüknek már többször adtak kifejezést.— Ezek után kezdődött a Hymnusz, melynek melódiája közé a zászlóalj disz tüze hatalmasan accordált, — végre a díszmenet következett század oszlopokban, — jól esett látni a daliás ifjú sereget, kiknek egy réeze horvát ajkú, de büszkén vallja magát magyar honvédnek. BERNI.
becsület sértő rágalmakkal a gazdát megbántja, vagy cseléd társait a gazda ellen felbujtja;
4-szer. Ha lop, sikkaszt, vagy cseléd társait ilyenekre csábítja, Tag)* azok csalását ,lopását, a gazdának benem jelenti.
5-ször. Ha megintés ellenére tűzzel vigyázatlanul bánik, a reá bízott marhát kínozza, vagy rosszul gondozza és gazdája tulajdonát konokság — pajkosságból megrontja vagy eladja;
6 szor. Ha gazdája rovására annak tudta nélkül adósságot csinál;
7-szer. Ha 8 napnál hosszabb fogságba
esik;
8-szor. Ha részegeskedésre, játékra, vagy egyéb kicsapongásra vetemedik.
9-szer. Ha gazdája engedelme nélkül éjjel távozik, vagy idegeneket hálásra tilalma ellen befogad;
10-szer.Ha önhibája által ragályos és undort gerjesztő betegségbe esik;
11 szer. Ha a gazda hibája nélkül négy hétnél tovább betegeskedik ;
12-szer. Ily esetekben a cseléd béréhez tartozó földben fekvő minden terményét bár mi kárpótlás nélkül a gazda javára elveszti.
18. §. A cseléd viszont, szolgálatát idő elótt, felmondás nélkül elhagyhatja:
1-ször ha szolgálatát egészsége rontása nélkül tovább folytatni nem képes ;
2-szor ha a gazdának a házi fegyelem határain történt túllépése bíróilag felismertetvén, megállapittatott;
3-szor ha a gazda a szolgálati időnél tovább tartó hosszú útra akarnak alkalmazni, vagy lakását hat mértfoldnél távolabb fekvő helyen üti fel, és a cselédet akarata ellen magával vinni akarja. —
A 2-ik pontban említett esetben a cseléd bére és élelme a méghátra lévó időre és ha ez egy évnegyednél tovább tart, legalább egy évnegyedre kárpótlandó. —
Az 1-ső és 3-ik pont alatt említett esetben mind élelem, mind bér csak szolgálatból való kilépéséig követelhető. —
19. §. Egy évre szegődött cseléd hat heti, y2 évre szegődött egy hónapi, egy hónapra szegődött pedig 15 napi fel mondással a következő esetekben hagyhatja el szolgálatát.
1-ör.Ha a nőcseléd férjhez megy;
2-or.Ha örökség átvétele vagy más fontos ügy a cselédnek más helyre való távozását mulhatlan követeli;
3-or. Ha a cseléd szülei a beszegődött szolgálatba lépése után oly körülmény változás alá esnek, mely gazdaságuk vezetését, vagy ápolásukat illetné, s ezt a szolgálati idó leteltéig nem halaszthatják. —
Valamint a 17 és 18 § §-ban emlitet-
Fűzér s csokorral ékesen disziti; Majd ének hangzik el a messze téren, Inning dalolja bájoló danáját, Melyet tanult az énekes madártól, S szeretve hívja szive daliáját.
Most ménnek hallik távol vágtatása, A szent berekhez egy lovag közelget; Setét haját a szellő hátra hányta, Díszes sisakján sólyom tolla lengett. Inning örömmel néz a messzeségbe ; Szivében édes titkos érzet égett, Föl föl derengett arcza azüzi pírja, Midón Hagbart alakja már kitetszett." Luzensterna Izsák a„német iskola" tanítvány?., mely egyenes irányban a történtek el sorol ásat tüste ki első sorban törvényül. —
III. Költészet.
A német1) költészet egyik legtebetsége sebb képviselője kétség kívül azáltslán kedveit Bürger, kiről egy kritikus nem jogtalanul jegy eszte meg, hogy : „Bürger sajátságosan alkotott ember, mert szive is képes beszélni. — A balladák nagy mesterének jellemzésül leg jobbnak látjuk „Lenora" czimü költeményének ttfredékét ide igtatni, melyet egyik napi lapunk is közölt :
— „Lenóra virradat felé Nehéz álomból ébredt: Halott vagy-e, hűtlen vagy-e
'') A magyar kOltássetet asért hagy.uk ki, *sem-)416d^tóink köréből, mert as nokksl ismeretesebb, minthogy kis váslstsinkkal csált érhetnénk.
tek, ugy a 19 §-beliek is, mindenkor az illető községi elöljáróságnak bejelentendók, és a gazda tiltakozása esetében hivatalosan bebizonyítandók. —
Mind a 17 §. szerint rögtön elbocsáj-tott, mind a 18 és 19 § -ban szolgálatát felmondott cselédnek cselédkönyvét a gazda kiadni köteles. —
20. §. A gazda, ha a szolgálati idő előtt, törvényes ok nélkül bocsátaná is • el cselédjét, nem szorítható arra, hogy azt akarata ellen ismét felfogadja; azonban bérét és élelmét a még hátralévő időn, s ha ez egy évnegyednél tovább tartana egy évnegyedre kárpótolni tartozik. —
21. §. Oly cselédek, kik szolgálatukat szegódési idő letelte előtt törvényes ok nélkül önhatalmúlag elhagyják az illető községi elöljáróságnál bejelentendók, s az által a gazda kívánatára a szolgálatba való visiza térésre kényszer által szorittandók: s azon kívül, hogy megbüntethetek, a szolgálat tilos elhagyásából keletkezett károkat megtéríteni köteleztetnek. — Ha pedig a gazda az elszököttet újra felfogadni nem akarja, helyette mást felfogadhat, s a megszökött által okozott költekezés megtérítését követelheti.
(Vége köv.)
A sör.
A régi romaiak„C e r e v i s i a"nevet adtak a sörnek, ezen szótól Ceres (termény istenassso-nya és „vis" erő) több nemei vannak a készi tett sörnek ; úgymint: szikla,arszlán,ászok, már-tiusi sör, sörkivonat, és ezek mind szép nevek arra nézve, hogy a különböző hamisított gyártmányok annál biztosabban elkeljenek.
Az egyszerű édes sör, mely csak csirás árpából készül éa igen kevés ideig van kitéve a forrásnak, nem tartalmaz semmi idegen anyagot; az ily sörben sok táperő van, akik tehát ily egyszerű édes sört isznak, nem lehetnek hamisításoknak kitéve, sót ily sörivás táperejénél fogva ajánlható is, de ha e helyett egy pohár czitromoe vizet innának, sokkal egészségesebb volna a testnek, mint a sör meleg nyárban és nem drágább a sörnél; azonban az eltompult izlésüeket ki nem elégítvén, fölkeresik inkább.
A keserű sört, melybe már sok mérges anyag van vegyítve, még pedig minél erőeebben csipőeebben és keserűbben van készítve, annál több benne a komló, azesz, bors, aloé, eleczke és tarnicsgyökér, nux vomi ca (ebvészmad\ cocculus (halmaszlag), mind megannyi mérges tartalmú szerek.
Sokféleképen hamisítják a sört:ha megsavanyodik, akkor aoda és mész segítenek, ha állott ize van, akkor a pezsgőpor javít rajta, ha pépig romlani akar, megakadályozza szintén a pezsgőpor, de nagyobb mennyiségben és hogy ió habzása legyen, timsó és rézzel vegyitik ; ha pedig zavaros színe van, megtisztítja a tojásfehére, égetett csontlisst, és az enyv.
Valóban csodálni lehet, hogy a műveltség embere, a természet emberével szemben mig
Meddig remegjek érted ? Frigyes király hadához állt Es Prágában táborba szállt, S bár írni fölfogadta, Hogy él, jelét nem adta."
Igy kezdődik a ballada, majd a 9. vers svukban Lenóra a végzetet átkozza : rA veszteség, csak veszteség! Anyám, de árva lettem 1 Reményt nem ád se föld, se ég, Jaj, minek is születtem ! Aludj'' ki, hunyj el életem, Fogadj be, mély sötét verem ! Szánalma nincs az égnek, Oh jaj, nekem szegénynek !•
Bürger valamennyi német költő között, legsikeresebben Egyesítette a népies hanggal a válogatott irodalmi kifejeséseket.
Lessing, szintén egyike a legjelesebb német költőknek ; könnyed irmodora ée a majd minden müvében föltalálható váratlan fordulatok és csattanós befejezések, kora egyik legkedveltebb írójává tették.
A szín irodalmat Kotsebue Ágoston müvei tették virágzóvá, ki irt drámát, társalgási színmüvet és vígjátékot és e különböző műfajokban egyenlő sikert aratott.
(Meg kell jegyeznünk itt, hogy a német költészetben mai napság oly nagy mérvben mutatkozó anyagiasság, nem oly régi eredetű, hogy ast a régibb német írókra is visszavezethetők.)
A költeményekben ma már megszoktuk nem csak csengő rímeket, hanem eszméket és jó alakítást is keresni és ez oknál fogva nem
ajánlhatunk fiatal íróinknak tanulmányul jelesebb német költőt Uhlandnál, kinek gyönyörű költeményeiből „Az ifjú Sigelina" czimüt ismertetjük meg töredékben olvasóinkkal Ábrányi Emil korrekt fordításában : — „As iQu Sigelinda Felöltözik korán, S templomba megy asonnal A hölgyei során ; Angyal se járna szebben, Selyem ruhája lebben, Ah ! annyi vées ül ebben!
Három mogorva hárs áll Az imola elótt, Jó Heime itt sóhajtoz, Bú ringatá el őt: Mit ér a kincs, a pompa ? Omoljon össze romba, Csak egy virágod volna birtokomba 1* Uhland költeményei nem ason magasztos tárgyak körül forognak, melyek Miltont és Klopatock ot lelkeeiték, múzsája a minden napi életet karolja fel, vagy a történelemből ifieritett balladákkal bájolja el olvasóit —
„A valódi mü értő nem lehet egy oldalú, mert egyöntetűséggel a hivatott költők között ritkán, vagy sohasem találkozik. •*) — Midőn tehát egy költő műveit bíráljuk,ne hasonlítsunk hanem vegyük tekintetbe as illető költő eredeti álláspontját. — Egyedül as irályt hasonlíthatjuk össze és est kell is tennünk, hogy as irály szépségeit kellőleg méltányolni tudjuk. — J e a n
*) Theoph üle Jaan Brillon : .Kritikai levelek."
Paul azt mondja az irályról, hogy, a hány ember, annyi féle a stylus. — ki ne érezné annak igazságát. —
Uhland költeményei a magasabb mü költészet örök becsű virágai fognak maradni min • dig. —
Hogy ujabb költőink legnagyobb része buzgón törekszik kerülni a „valószínűtlent," mig a mult század írói e tekintetben kevéabé voltak lelkiismereteeek, ast csupán a változó korszellem és islés befolyásának kell tulajdonitanunk. —
E század első felében már felváltották a jámbor egyházi költőket a gúnyolódó atheisták. — Az istenfélő Milton helyét Schelley, (ki 20 év es korában könyvet irt „Az atheísmus szükséges voltáról*) Byron ós Leigh Hunt foglalák el. — Mily egyszerűen és mégis mily találó hűséggel tünteti ki Schelley természet bámuló bölcséssetéta következő kis dal töredék.''
— „Nézd hegyek as eget csókolják, Egy hullám a mást öleli.
Virág s lomb egymást átkarolják, Sserelemmel, vágygyal teli. Földet csókolja napsugár, Hold sugár a tengereket.
— Es a sok csók, mondd meg, mit ér már, Hs te nem csókolsz engemet! ?" — Lord Byron tagadhatlanul a világ irodalom első rangú szereplői a .Don Jüan" és „Childe Harold" annyi nagy eszmét, annyi irályi szépséget, oly gyönyörű verselést egyesite -nek magukban, mennyivel talán egy író sem dicsekedhetik.__
Folytatás a mellékleten.
=
* * * * * *
X X X
3
X X X X X
X X X X X X X X X X X X X X
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó O-BUŰaVÉir községben találhátó t&go-átott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni.
Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 Qöl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak,
4 hold- 306Cjöi rétből, 115 hold 1112_L_:ö1 szántóföldből, 124 hold 246 j_ |öl erdőből, 58 hold 1026 l31 erdő legelőből._
Összesen 3Ö3^catastraíis^hold~és" 39Ö7!]öír"
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy bíróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A
Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetők.
Kis-Komárom, 1874. évi augusztus hó 12-én. (1425-*)
A kis-komáromi uradalmi tiszttartóság.
I)r, Handier Mór
orvos- és se&észftior, sxtlésx és szemész
gyógyít gyökeresen fényes éa tartós siker hixtoaft jíxa mellett mindennemű
Titkos betegségeket,
1) az Snfertfizósnek minden következményeit, úgymint :
m a ff ö m lésedet,
az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különöflen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt),
2. húgycsőfolyásokat (még oly idülteket is), a nemzőrészek bujakóros fekélyeit és másodendü bujakórt minden alakjaiban és elcsufitásaiban,
3. Húgycső szüHüléselsiet.
4. fris és idült nyákfoyásókat nőknél, az úgynevezett fehéfolyást, és az onnan eredő magtalansagot,
5. tsörKlütéaeHet,
6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket.
RENDEL NAPONKINT: 1S6Í_10
délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig.
Lakik Pesten, belváros, kigyó atcza 2-ik sz. a, kigyó-és városházutcza sarkan (Rottenbiller-fóle házban) I-ső
emeleten, bemenet a lépcsőn.
Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszeek
megküldetnek.

&
Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni.
ASOUYNE NECKL ACECiil LDR ENa Téeth. angol foggyöugyök gyermekek számára nyak körül hordozni. & mely álul a fogakat könnyebben kapják. Ara •J frt. tucrat 20 prct. olcsóbb.
OüONTINE (fogpasu) porcaellán tégelyekben, ára 80 kr. o. é. Tuczatnál 20 j.rti olcsóbb. Ezen fogpasu a legiele-„••bb szer a fogak tisztítására, |úgy a fo„ak épségben és fehéren urtására & fugsayanynak ártalmatlan módon eltávolítására, a foghus erősítésére ugy a véi zt-s megakadályozására.
CACHOU AROMaTISÉ a rosz szagnak & dohányzás után a szájból eltávolítására, úgy az eres, szeszes italok, mim bornak és sörnek ivása után s. a. t. nélkülözhetlen fiuomabb és jobb társaságok, színházak, bálok és salonok látogató számára, Ez$n CACHON tiszta, az egészségnek legkevésbé ártalmas nö-ven)alkatrészekből áll, és a fogak rothadása, valamint fogfájás ellen legjobban ajánlható. Minden használatkor kell megrágni egy pilulát. mely által a rosz megsziinik. Kgy doboz t>0 kr.
EAU AN" fHEPUELl^UE. Ezen tíazu növéuyrészekból készített viz évek ota kipróbált és jónak bizonyult szere a bőr sz. pitése, frissítése es erósitésére, vala nuat mindenféle szeplők, szőmörcsók, kiütések, foluk eltávolítására. Egy üveg ára i frt., egy tnczat 9 frt.
Dr. MEDIC. és tanár 8cmidt flóRIAN MIKSA, fájdalomcsillapító, scor-buseUenes erósitó fogtiucturája. Ezen tinctura, az eredeti rendelvény szeriut elkészítve, a fogfájás ép oly gyors csil lapitására, mint erősítő sxajviz gyauánt már egy félszázad óta nagy haszonnal alkalmaz tátik. Két elúnye van: 1., igen hatásos és kiválóan olcsó ára mistt minden más fogcseppet fölöslegessé tesz. Üvegecskékben használati utasítással együtt 40 kr. 1 tnczatnál 25prct. levonat
egyetemes életpor dr. Gelle. Eddig utol nem éretve hatásában az emésztes és vértisztitásban, makacs bajok ; mint: emésztési gyengesék, melléégetés, altffti bántalmak, bőrkiütések, befészkelt i.lült csúz. Nagy doboz ára 1 frt. 26 kr, kis doboz : 84 kr.
SERVTAPASZ. Kiválóan alkalmasható altesti sérveknél, készítve és ajánlva Dr. Krisi, baseli gyakorlati sérvorvos tói. Pléhdobozokban leírással együtt frt 60 kr. o. é.
EGYETEMES TAPASZ, Dr. Búron Párisban. Es a párisi és londoni fa-cultások diplomájával ellátva, magasabb helyen megvizsgálva és nyilvános eladása helybenhagyva. Esen tapasz különösen tyúkszem, fagy, minden lehető sértés, harapás, szúrás által okozott L?bek. görvély, gennyedéa, bélférgek, körömfo-lvás ellen. Egy tégely ára 30 kr
KRANCZIA-fol VÉKONY haj TÓSZER, a hajnak kedv szerint feketére* barnára, szőkére legfeljebb 10 perez alatt tartósan festetni, melynek hatása oly általánosan elismert, hogy további dicsérgeté>re nem szorul. Készülék hozzá: t i. két kefe és két csésze 50 kr. Egy llveg hajfestöncz 2 frt.
SZEM-ESSENCZIA Dr. Romersliau-sen, a láteró fentartása. szilárdítása és erósitésére. .1 üveg használati uUsiú**a! együtt 2 frt. 60 kr.
NYAK BALZSAM, üvegekben 40 és 30 kr.
VAXiÖDI CZÚZ és RHEüMA GYA-POT PATTI SONTÓL. 1 csomag 70 és 40 kr., tagszaggatás ellen is.
PASTILL DIGE8T1V l)E BILIN (B i-lini emésztési ezukorkák). A híres bí-lini ssranyuvizból készült pastillák, mell-é*etésnél, gyomorgörcsnél, nehéz emésztésnél. a gyomornak étellel és szeszes itallal megterh -lése következteben előálló felbftffvigósnél ajánlható. Egy skatulya ára 60 kr.
CHINA GLYCERIN POMÁDÉ. a hajpadlót erósitó és hajnövést előmozdito pomádé Tégelyekben 80 kr.és 1 frt50kr.
EAU FONIUN 1)E JüUVENCE GOLDEN minden hajnak az általán cso-lált aranyszőke szint kölcsönzi a leg-USkéletesebb»n és meglepőbben, Ára 10 frt.
EAU DE BOTOT. AROM. SZÁJVÍZ világhírű kiválóan kellemes illatja é* ize alul és jeles gyógyliatáaával a fájós roszszagu fogak, valatrint esek rotha dása ellen. Egy üveg fiO kr.

FOGPOR PUR1TAS. Ara l frt.
PAST1LLES DE CHOCOLAT fer r u g i n e ti x vas-csokolid a vér tisztításra és sápkor ellen. Egy skatulya ára 90 kr.
POPP FOGPASTAJA. Ara 1 frt. 20 kr.
HERBABNY J., növényi köszvén) illeni pilnlái biztos szer, as acut idült js rendszereden köszvény gyors és ala-ios gyógyítására, az ideges köszvény, mindenféle csúz és ezek utóbajai ellen: mint lép- és májdagauut. gyotnorbaj, megrögzött hasdugulás, vizkór, altesti bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s fél hónapra, 1 frt 50 kr.
LtEbkK-FÉLE EUÉí>Z.>ÉG- NÖVÉNYEK. A legkitúnóbbn. k bizouyuit sz r, mell- és tüdóbeteg-íégfk. hurut, köhögés és rek-rdtség ellen. 1 csínig 1 frt "»0 kr.
LIEBE LIEBIG - FÉLE TÁPSZER iYERM&KE.vNEK a lures Liebig- leves lészitésére. iCgy üveg ára 70 kr.
FOGPvSTA, CS. KIR. SZAB. PFKF-r''ERMANS-FÉLE. Ára 1 frt. 25 kr.
A COSDENSALT TEJ, készítve az Anglo-Svriu condensed Milk Co., Cham, Svájcz, az egyedüli Liebig báró által -.lemzett és háztartások, kivándorlók, gyermekek (kisdedek) szamára ajánlott ^>ndensált tej. Ára 65 kr.
PaGLIANO, igen kedvelt, felolvasztó. • értisztitó szörp, valódiia^ hozatva. PAGLIANO tanártól Fiórenczben. Ára l frt 50 kr.
LÁtílZZAüÁs ELLENI POR. Ezen'' por elü/J a lábiszadást és uz általa okozott kellemetlen szagot és egészen írtalmatlau. Egy doboz ára 2 frt.
Dr. QÜAR1N híres köhögés és hurut elleni pora (külöuo»en erőteljes személyeknél. E^y drb. ára 65 kr.
NEUROXYLIN, havasi növényekből készült növénykivonat, csúzos, köszvényes áitaláu gyengült állapotban. 1 üveg 1 frt; erósebb 1 frt 20 kr.
PRÁGAI KüSZVÉNYTHEa, csoma-gokbau á 60 kr., és WE1DINGER-FÉLE
fájdalomcsillapító küsz vény-
tapasz, No. 1 á 52 kr., No. 2 (keuós erejű) á 1 frt Legbiztosabb szerek, tagszaggatás, kószvénycsomok, daganatok sut. ellen,azonnal csillapítva a fájdalmat.
PRENDINI-FÉLE PASTJLLÁK-rekedtség ellen, énekesek és szónokok, uak ajaulhatók. Egy doboz ára 4U kr.
FRANZBRANNTWE1N egy üveg 80 kr. vagy 1 fri 50 kr.
SVÁJCZI HALLÁ81-L1QÚEÚR, fülcsengés, fájdalom, fülsznrds, nr-béz hai lás ellen; ára 1 frt
AUG8BURG1 ÉLET ESSENTIA Dr. Kie-sow. Makacs hasszü-küléseknél, rosz e-mésztésnél, aranyeres bántalmakoál. Egy üvegcse használati utasítással 50 kr., és 1 frt. Tuczat számára 25 prette olcsóbb. —
WEISZ JÓZSEF,
gyógyszerész a „Szerecsenhez"
Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27.
a közönségnek legjobban ajánlja a következő szereket.
Postai küldések csak a csomagolási dij 15 kr. hozzácsatolása mellett
eszközöltetnek.
FOG- CEMENT, cs. kir. sznbad. a fogak onoxá-ára, ára 1 frt.
ANATI1 ERIN SZÁJVÍZ. cs. kir. szab. valódi, Popp J. G.-tól, általánosan mint a legjobb fogerósitö szer ismerve Egy üveg 1 frt. 40 kr, postán 1 frt 70 kr
Dr. CARXERI S1ROP Dl PALERMO a legkatxso»abb vertisztitó szer, mely mai nap a kereskedésben előfordul és különösen alkalmazható a vér tisztátalan-ságánál,nyálkás aranyérnél, bórkiütesek nél, Bíjihiiistikus daganatoknál, köszvényes és csúzos lerakodásoknál, altesti bantalmakuál, székszüküléseknel. rosz étvágynál, vértoiulásoknál, főfájásnál. Egy üveg ára 1 frt 20 kr.
Dr. C4LLON FÉREG TÁBLÁC3KÁL Ezen táblácskák csslhatlan ellenszeréül ajánlhatók a bélférgok ellen; igen kellemes isük van és gyermekeknek is adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban használati utasítással együtt
STÁJER NÖVÉNYNEDV, mell- és tüdőbetegek számára ; köhögés reked tség ellen, agy mint Oreg gyenge személyek nek ajánlható. Egy üveg ára 87 kr.
CS.. KIR. SZAB. TANNOCHININ POMÁDÉ. A legbiztosabb és legjobb haj-3[növesztő szer 3—10 napi használat után a haj kihallása tartása megszüntettetik, növése elősegittetik, és természetes színében puhán, fényesen megtartatik, a kéregképzés p*dig megakadályoztak. Ez sok orvosi tekintély által ajánltatik, és számos elismerő levél áll mindenkinek megtekintés végett rendelkezésül. Gyönyörű kiállításával a legszebb toi-lett asztalnak is diszére szolgál. Ára egy 8 hónapig szolgáló dobosnak 2 frt o. é
REST1TÜTIONS fllüid jeles sseri lovak számára. Ára 1 frt 40 kr.
HÚS-KIVONAT (L1EBIG-FÉLE) legjobb minőségű 1. 1 fel. 1 negyed és 1 nyolezad fontos fazékakban.
Dr. MaYER GTOMORESSENTIÁJA, görcs, puffasztó kólika. gyomor gyenge- MOH NÖVÉNY CZÜKORKÁK, Dr ség. hasmenés valamint biztos szer a Schneeberger orvostól Pozsonyban, ki-
tengeri betegbég ellen, azután a
FRANZENSBERGI \TZ,kő- és egyéb hugybetegségek gyógyítására, amelyiyel nyilvános és mapán gyógyintézetekben a jegjobb eredmény éretett el, amint ezt orvosi bizonyítások és kössönő íratok, melyek minden üveg mellé mellékeltetnek, valamint az évről érre emelkedő elárusitás, ugy a bel- mint a külföldön legjobban bizonyítják.
tünó gyógyszer köhögés, rekedtség, hu-rút ellen. ! skatulya 38 kr.
fogpor heider tanár elóirata szerint, 1 skat. 40 kr.
HINTÓ POR, általáuosan ismert jeles háziaser, borút, rekedtség, köhögé* ellen.
SEEHOFER MAGYAR SEB-ét GYOMORBALZSAMA üvegekben 40 kr.. kiváló hatású és biztos szer az aranyér, valamint rögsött ssékdugulások, ross emésztés és gyomorsav ellen.
VETORINI BALZSAM, havasi növényekből és drága essentiákbóL a cs. kir. galiczia országos kormány álul megpróbált jelesen és biztosan ható sz<>r. táeggyenjteség, görcs, csúz. oldal&zurás, gyuladás. Egy üveg ára 1 frt 50 kr.
COPATINE MÉGE, szerencsés egyesítése a copaiv-balzsamnak más kitűnően ható blzsamos anyagokkal, uj és idült magfolyásoknál. Párisban a kór-uázakban használtatik. Czukorhüvelyek-be vannak takarva a ku ácsok. Az eredmény biztos. Ára 1 frt 80 kr; erósebb minőségű vassal 2 frt
STÜRZENEGGER SÉRVTAPASZA ALTESTI SÉRVEKNÉL legjobb sikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., erósebb 3 frt 70 kr.
PAST1LLE5 FORT1FICANTE8(PAS-rille DE ROMA.) Ezen pastillák igen ajánlhatok mint erősítője és élesztő szere a nemi rendszernek és a nemi életben, '' anékül, hogy túlingerelnének vagy ártanának ; a férfias gyengeséget elenvésztik még magasabb korban is és a legjobban ajánlhatok; egy üveg ára 10 frt.
Valódi dorsch májz^ir olü;
kiváló gyógyszernek elismerve miuden mell- és tüdőbetegségeknél ; kiváló mi-aóségü és tisxtaizü; egy üveg 1 frt 80 kr; egy tuczat üveg vételénél 26 prct levonat.

Németorsság »lső orvosi-collegumaí által megvizsgált és a magas m. kir. Ba^^^TT AG7VKNV-V ÁSZO N^BlB k08*^^ (tagszaggatás, keresztcsontfájás,) orbáncz mindenféle
helytartó tanács álul kitüoő slka''.mazhatósága miatt engedélyezett B^W « görcs a kezekben, lábakban, érekben, fejcsúz., dagadt tagok, oldalszurás
vllen biztos sikerrel alkalmazható mint gyorsan és biztosan gyógyitó szer. Csomagokban 4 1 frt 60 kr; dupla erős nehezebb bajok ellen 1 frt 10kr.o. é.
(1338 — 10) MT Legnagyobb raktára a külföldi, különöeen a kerewtt francsia különlegességekből a legolcsóbb árakon.

A nagy-kanizsai
v
| kereskedelmi s iparbank
L*» "
ezennel értesiti a t. cz. közönséget hogy a
f.é. május 12-ki közgyűlésben
elhatározott alapszabályi módosítások a nagymélt. magyar kir. földmivelés-, ipar-,
és kereskedelemügyi minisztérium által
187-1 -ik évi 10482, sz. a.
megerősítettek. Ennek folytán a részvényes társ urak felhivatnak, miszerint részvényeiket kevesbités végett, ugy szinte minden érvényben maradandó részvény után
12 frtot ez év october hó 1-től
BIsó 27 krajezáros csarnok.
Alulírottak bátorkodunk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy
Zala-K^er,szegen
a főtérén, Kaizer-féle házban lévő rőfös kereskedésünket ujonan rendeztük, é. p. akép, hogy abban minden néven nevezendő czikkeket azon OlCtÓ és egységes áron (
u. m. 2*7 eladni határoztuk.
Miután a legelső gyárakkal magunkat érintkezésbe tettük, tehát abban a kedvező vásárlási alkalomban részesitethetjük a t. közönséget, hogy a legújabb és legjobb minőségű czikkeket azon
bámulatos olcsó áron
ugyanezen
hó 31-ig
az intézet pénztáránál letéteményezni szíveskedjenek, mivel ellen esetben az alapszabályok 16-ik §-ában előirt eljárás fogna alkalmazásba vétetni.
megszerezheti, a melyről bármily csekély megrendelés által meggyőződhetnek.
Reméljük tehát, hogy ez által számos látogatásnak örvendünk és becses meg- 1 rendelésekkel szerencséltetnek bennünket.
Az eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva: (
Legújabb 4/4 széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós szinü cosma- ( ° noti parkalinok, Batisztok. Briliantinok és Cretonok. Perkalinés Batiszt fej kendők. j Elkészölt kötények nagy választékban. Uri és női czérna kesztyűk. Legjobb minő- ( ségü fonal creász és Hollánder vásznak. Szines Kanavásznak, Szalvéták és törül- ( kőző kendők. Finom chiffonok, Moll és Treppeliss, jó és «/« széles schnirl Parkét, { ugy sziníén szines Parketok. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, ugy szín- ( tén zsebkendők, selyem Boch kendők, és végül szőnyegek sat.
Vidéki megrendeléseket utánvétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra kész mintákat készséggel küldünk.
(1430—1)
First és <M&a©p.
(1428—1)
I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I III I I I I I I I I I
Pályázat.
Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához kétoklev: segédtanító kerestetik, évi fizetés 325 frt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra.
Kik ezen állomásokat elnyerni óhajtják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-ig alulirt elnökséghez beküldeni kéretnek.
Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17.
Vágrier Károly,
iskolaszéki elnök.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város közelében fekvő Batthyányi Lajos grófné urodalmához tartozó sánc/.i korcsma f. évi Szt.-Mihály naptol szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők.
Sánczban, 1874 aug. 20-án. Vágner Ignacz,
(i429-i) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője.
>«yszeresz
(1420-2)''
Gyóe
gyakornoknak
egy 4 — 6 latin osztályt végzett ifjú, ki a németnyelvben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik
Tomcsányl Ferenoz,
grúgvsteréstnél Szt.-Gottbárdon, Vagmegyében. (1423—4)
* * t x z + i
Conn.L általános korpa-ol^ja.
Gyorsan és biztosan működő gyógyszer mindenkinek, ha erős fejkorpa képződét terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményQ anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a fentnevezett terhet szenvedés meggidiaira. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. Wrmentes pénzbeküldéwel ragy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-kanergasse Nr 3.
Keller Ignacz
1258-10
^ agy-Kan 1 zaán.
Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl. gyek és gyermekek számára való topánrak. tárát, a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
Ugjszinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s 1. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt legjutányo-sabban számítom.
Az én raktáromban vásároltakat kijavi-lásra elfogadom.
Empfiehlt sein reich assortir.as Láger aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von bester Qualitát und za mőglichst biliigen Preisen.
Ferner mache ich das k. k. Militár und verehrungswurdiges Publikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen vom besten In- und Auslinder Leder verfertige und prompt und billigst berechne.
Auch wird von mir gekauft^ Waare «u reparieren angenommen.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulíjdonoB gyorssajtó nyomása, Nagy-Kaui^
Malom-bérbeadás.
Folyó évi szeptemb 20: Baltaváron az uradalmi tiszttartói irodában délelőtti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekű, két kövekre alkalmazott felülcsapó malom hozzá tartozandó föld és réttel együtt folyó évi november 24 tői fogva számítandó három évre nyilvános árverés utján bérbe adandój a bérleti feltételek a fennevezett irodában bete-kinthetők.
(14W—2)
Weil-féie cséplőgépek
megrendelhetők
iQ. WE3X. MÓR-nál Frankfurt a. M.
Seilerstrasse, 2. és 21. szám.
1Q. WEIL MÓR nál
Bécsben.
Franzensbrückenstrasse, 13. szám.
1304—2) vagy pedig Scherz Luiza asszonyságnál Nagy-Kanizsán.
Melléklet a „Zalai Közlöny" 1874. évi 6S-ik számához.
— Magyarország nemzeti ünnepe, Sient-István király napján közmegbotránko-2asra nemcsak a cs. kir. soreared, hanem a kir. honvédség is gyakorlatot tartottNagy-Kanizsán, mig az ország fővárosában maga a herczegpri-más nagytekintélyű katonai s polgári notabili-yyjuk részvéte mellett fényesen tartotta meg.
_ Witzenhausen zongoraművésznő Kotterdámból Kanizsán kereaztülutaztában a napokban hangversenyt tartand.
_Furata intézkedés. A 19 ik század
másodfelében: Jánosházán Kohn nevezetű kereskedő építtetett egy keszthelyi építőmesterrel. Az építkezés kezdete után pár napra jánosházi kerületi rabbi magához hivatá Kohn kereskedőt » ineghagyá neki, hogy szombaton a házánál dolgozó kőmiveseknek a dolgozást ne en gedje meg, sőt még azt is, hogy szombaton őt ^Kohn) az építkezés alatt levő haz felé közeledni ue merészeljen. A rabbi urnák e jogtaián eljárass kárára van az építkezőnek, mert a szombati napot, melyen ax ott dolgoio kőmivesek nem folytathatják munkáikat neki kell ezek részére kiűzetni, de kárára van az építőnek is, ki, az általa tán kiszámított határidőn tul kénytelen segédeit egy kényazer uralmat gyakorló rabbi helytelen intézkedése folytán ugyan azon munkánál tartani. Mert mig más városokban nemcsak szombaton,de van eset rá, hogy vasárnap is dolgoznak, addig egy ily eljárás a munka napok szamát csak apasztja s szaporítja az ünnepeket, melyeket napjainkban sokan in kább eltörülni,mint szaporitni óhaj tanak.N agy -Kanizsán 1874 évi aug. hó 21-én. P.
— Ma, f. hó 21-én délután 2 órakor érkezett Nagy méltóságú Bartal György, fold-mivelés, ipar es kereskedelmi m. kir. minister ur Keszthelyre a felső és alsó gazdasági tanintézet megtekintesére. Minister ur a tanári kar tisztelgését délután 5 órakor fogadta a grófi lakbau. Jövőre többet!
— Ralaton-Füredről kővetkező hely reigszítást vettünk : A „Zalai Közlöny" utolsó számáüaFüredre, illetőleg a hajó közlekedésére nézve téves értesítés küldetett, annak folytán röviden a következőkben van szerencsém a közleményt kiigazítani : Jgaz, hogy a Sió csaturnájánál visszaélések történtek, de ez a hajó közlekedését nem akasztotta meg, csakis a csatorna lassú tisztítása akadályozta meg a nagy vihar alkalmával, hogy a gőzhajó biztossága iránti tekintetből nem ment be a Mosóba. Jelen-seg csendes helyre köt ki. A magas kormány is intézkedett mar ez ügyben. Gr. Zichy Manó ur nem is volt a hajón, több hét ótaFüreden mulatott a történt eset előtt. Az egészben csak az igaz, hogy Gróí Zichy Nándor ur 4 drb. mái hája nedvesedett meg. A hajó vizzel telii-tése a gőzhajó mellett egy hullám becsapás ál-
tal történt. Vendég nem volt a hajón csakis 3 iajós egyén, akik minden baj nélkül a gőzhajó lépcsőjére léphettek.
Ismertetésül szabadjon a „Don Jüan" első énekének töredékét ide igtatunk : — „Szép enyhe nap volt, és virult a nyár ; A nyár veszélyes évszakot jelent, A tavasz is. ha véget járja már, Mondják: az égő nap cselekszi fent De bár mikép van, hányja-vesse bár Okát a bölct, előttem annyi szent: Vau hó midőn, a természet mulat, Nőt május igéz, márczius njulat.
Szép nyári nap volt, juuiusnsk épen Hatodika: pontosnak lenni jó;
En nálam év s nap föl van írva szépen, Mert minden dátum egy-egy stáezió, Hol, kimerülve a futás hevében. Lovat cserél s ugy megy tovább Clió, Nagy státusok, népek fölött forogva, — A más világ néz csak a theologra.
Nos, juniusnak hatodika volt, Alkonyra járt, — félhet állott az órán, — S Júlia ott ült. hol lugasba folyt \ rózsa és louib; szebbe, mint a Kórán Lombágva, melyről Mohamed dalolt, Vagy Moore Tamás, ki dala édes árán Kinyerte kőztünk az elsők helyét, —
iv«)ká díszítve a bábér fejét!
O.t ült, de nem magában ! tudja ég Mikép tévedtek e lugasba ie ! Ámbár ha tudnám, isten úgyse, még Akkor se szólnék bamba mód bele ; Bár mint esett tény, — és es itt elég — Hogy Don Juánka szemben ült vele; Ha két ily arcz egymásra néz, szemet Behunyni bölcs von, — ám sehogy Be megy." (Folytatása köv.)
KÖVARY BÉLA.
— Rablás. 5 fegyveres rabló nyugtalanítja az alsó Muraközt, ugyan is folyó hó 20-án éjjel Hodoeánban egy polgárt kirabolni akartak (mint mondják az is táléból a teheneket) az ablaknál zajt hallván kiment, ellenök szegült, meglőtték és felgyógyulásához kevés remény. A rablók elillantak annélkűl hogy valamit magokkal vittek volna.
— Talált gyermek. Mura-kereszturon a kukoricsában aug. 20 án egy meztelen féléves fiúgyermeket találtak. A lelketlen anya kerestetik. As ép fiút apát ur ő nga Keresztúri Jánosnak keresztelte azon esetre ha már megke resztelve nem volna.
— Értesítés. A csurgói állami tanito-képezdében folyó évi október 1-én nyittatik meg az 187tanév. Az 1868. évi 38. törvény-czikk alapján: „A tanitóképezdébe olyan ép-testű növendekek vétetnék föl, kik a 15. évet már meghaladták s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében sa történelemben lagalább annyi jártassággal bírnak, amennyit a gym-nasium, reál-vagy polgari-iskola négy első osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (béJ/egmentes) bizonyítványt köteles előmutatni, vagy fölvételi vizsgának kell magát alávetnie." A beírások szeptember 28 — 30. napjain — a felvételi vizsgálatok október 5-én tartatnak meg. A fölveendő növendékek közöl 5—6-an a Bele vári -féle alap kamataiból,40—44-en pedig államilag segélyeztetni. A segély köztartásból és szálásdíj hol, vagy ennek megfelelő ösztöndíjból áll. A Beleváry-féle segélyért valláskülönbség néiKul bárkifolyamodhatika belsősomogyi helv.hitvall. ev. egy házmegyéhez (nagy tiszteletű Mezey Pál esperes úrhoz, Csökölbe, Somogy megyébe czi-mezve.) Állami segélyért a képezde igazgató tanácsához lehet folyamodni (a képezdei igazgatósághoz, Csurgóra, Somogymegyébe czi mez ve.) A segély iránti kérvényhez keresztlevél szegénységi bizonyítvány és az iskolai bizonyítványok melléklendők. Az igazgató-tanács a se-gólyzés iránt beérkezendő kérvényeket október 6—8-án fogja tárgyalni; csak azokra lesz tehát tekintettel, kik megelőzőleg már fölvétettek a növendékek sorába. Az intézet köztartásában bárki réaztvehet saját költségére, öthavi köztartási dijat azonban (47 ft. 50 kr.) előre tartozik lefizetni. Csurgón, 1874. augusztus 7. Bárány IgnÁcz, igazgató tanár.
— Légrádról kaptuk a következő levelet: T. szerkesztő ur! Engedje meg, hogy, én mint Zala-megyének egy igénytelen polgára benső érzelmeimet kifejezhessem becses lap jában. £<letem már meghaladta a íélszázadot s mégis szeretett hazámnak még sokáig óhajtanék szolgálni nemcsak pénzzel, hanem a szükség ugy hozná magával s csontjaim meg engednék vérrel is. Igy gondolkodva —az ország külellenségétől megszabadítva — megint csak ott volnánk a hol előbb. — Én az ország fen-tartására pénz, vas é* véren kivül mint a fő tényezőt a szellemi mivelődést elismerem. — Ezen mivelödés hasson ne csak az észre,hanem a lélekre is. Hozhatnak honatyáink igen jó törvényeket, de ha azok szellemileg nem fognak becsültetni, jól lehet értetnek mégis, nem fognak megtartatni, mert hiányzik a szellemi mivelödés. Hogy ez csakugyan ugy van nézzük — bizonyos időtől kezdve országunk fegyházainak státistikáját — a rosszul jellemző egyének nem hogy kevesbedtek vulna, hanem majd hatványnyal szaporodtak. — Jol hangozzék, „jöjjön a te országod mivelödés".Szükséges a jó oskola és a helyes tanítás. Sok idegen vendégen kivül magam és szem is fül tan uja vagyok egy jó oskoláról s ez a légrádi oskola, melynek próbatétén 1874 augusztus 17-én észlelője valék. A gyermekek minden osztályban oly szép feleleteket aduk minden tantárgyból, hogy a legtudományosabb ember is csodálkozását fejezné ki a kÍ3 apródokon. Nagy érdemet szerzett itt a plébános ur és a tanítói kara, ezek vasszorgalma, amannak oskola szeretete s a gyermekek kitűnő felelete a jelenlevők szeméből kicsalta az örömkönyeket a szép haladás felett. Fáradságuk jutalmául legyen meg a szép hála. ROHEL RUDOLF.
— Rövid hirek. Kaposvárott tűzoltó egylet alakul. — A magyar nemzeti színház 100 aranyos népszínmű pályázatára 23 mű érkezett be. — Európában 56,660 postahivatal van, osztrákmagyar 5,660.—Sok hamis 20 kros van forgalomba. — Kiderült, hogy Bazain* a legnagyobb kényelemmel a kapun sétált ki a várból. —
Vegyes hir.
tészet, geologia, közgazdaság és alapbölcseletről irt legjobb tanulmányokra,ugy szintén öt—ötszáz talléro8 pályadijt a legjobb novellára és versre. A jutalmakat a különböző egyetemi fakultásokbúi alakult bizottságnak kellett kiosztania. E pályadíj-kiosztás mult csötörtökön ment végbe Lipcsében. A pályázat igen nagy volt s a pályázók jeles műveket küldöttek be. A metaphizikai tanulmányért egy Markmann Miksa nevű fiatal ember nyerte el a jutalmat. Midőn neve felolvastatott, halvány szegényesen öltözött s rendkívüli nyomorúságos külsejű fiatal ember lépett elő, kit élénk tapsokkal fogadtak. Haja már őszbe vegyült volt s egész megjelenése nagy részvétet keltett a gyülekezetben. Miután elfogadta a jutalmat, csendesen és szerényen téireállt. A csillagászati tanulmány szerzőjében szintén Markmannra ismertek s midőn neve ezúttal is felolvastatott rendaivüli lelkesedés ragadta magával a közönséget, az agg fiatal ember elvévén jutalmát, még levertebbnek s kimerülttebbnek látszott. Fáradtan leült. A most következett pályamű a történelemmel foglalkozott.Ekkor is Markmann nyerte el a jutalmat. A közönség még fokozottabb örömmel fogadta. A jelenlevő tanuló fiatalság vállaira akarta ót venni. — A költeménynek is Markmann volt szerzője. A költemény gondolatmenete Shakespearenek, vagy Göthének is becsületére vált volna. „A falusi iskolatanitó^ czimü novelláról Auerbach Bert-hold, ki a bíráló bizottságnak tagja volt, azt mondja, hogy a legvonzóbb elbeszélés, a mit valaha olvasott. Ennek is Markmann volt szerzője. Ez volt az utolsó pályamunks,alig lépett elő ismét a diadalkoszoruzottMarkmann, midőn rögtön elájulva a földre rogyott, a közönségben egy sikoltás volt hallható, aztán halálcsend állott be. A beteget kivitték egy mellékszobába, orvost hittak, magához is tért, de négy óra múlva m e g h a 1 t.A z éhs é g n e k 1 e 11 á 1-d o z a t a. A lángeszű, de végtelenül nyomorult anyagi viszonyok közt élt fiatal tudós egy félreeső utcába egy sötét kamarában lakott, melyet telve találtak kézirat halmazzal és nevezetes mechanikai készülékekkel. Mutathat-e fel a lángész történelme ennél szomorúbb fejezetet V
'' __ Egy irái éUte ^.Mintegy tíz hóval ezelőtt Lipcsében egy berlini tudomány kedvelő több rendbeli jutalmakat tűzött ki két-két száz tallérral a középkori történet, csillagtan, kől-
Yálasz a „Zala'' valakiéhez.
Most az egyszer csakugyan volt alkalmam a bölcs „Zala" 33-ik, igazságosan csak 7-dik számában személyem ellen intézett drasticus záport végig olvasni, ennek az írója finom tollú gyerek lehet, de hogy kihez van szerencsém ? azt nem tudom, mert a czikk elején azt mondja, hogy „lapomban," e kifejezés után ítélve a kiadó tulajdonosnak kellene lenni, de miután ezen ember körül-belül már húsz éve lakja hazánkat és még nem tartá érdemesnek szép nyelvüuket elsajátítani, tehát ő a czikk írója csakugyan nem lehet. A szerkesztő lenne-e az ? hisz ez meg nem szajkó, hogy a páva tollaival dicseked hessék, tán enyém és tied közt is tudja a különbséget, mert tanító Nem is tarthatom oly elfogult Jankónak, hogy egy ármadia ildomtalan, — a szó szoros értelmében a pálinkától ittas nyelvgyakorlathoz hasonló kifejezésekkel élhessen. Egy nagy hirre vergődő, ismert egyén súgta volna-e azt tollába ? — No már, ez egy kissé gondolkozásra nyújt alkalmat, mert hasonlít a „Zala^-ban megjelent bécsi Engel-féle czáfolathoz. — De legyen, ezen művelt sorok írója bárki is, vegye azt tudomásul, hogy ildomtalan, durva kifejezésekkel minden kanász élhet, de a műveltség nyelvével nem, — mindenesetre hasznos lett volna reá nézve, hogy azon időt, a melyet bölcs czikke írására pazarolt, az ildom tanulására töltötte volna, mert egyedül a műveltség a mai kornak jelszava. IJgy hiszem, Hogy engem a város mint békét szerető egyént ismer, azt is tudja, hogy napestig annyira lefoglalnak üzleteim, hogy csakugyan polemiázni nem érek reá, de nem is léptem volna ki a nyilvánoságra, hogy ha oly nagvon a békét megrontani szerető ifjú Skublit* László ügyvéd ur engem erre nem kényszeritett volna, ezen egyéntől provó kálva lettem, reá felelni kötelességem volt, nem is értem, hogy e magán viszály hoz mit tolakodik a „Zala"? ''tán ő is a kis ligába óhajt lépni, mely oly magasan kívánja fejét hordani; mind(a mellett a közvélemény által ellenük intézendő nag/ súlyt nem bírják ellensúlyozni és ezt nem is fogják bírhatni soha, a reményben, hogy ezen állításomat, már a közelgő idő eléggé be fogja bizonyítani.
Lapunk t. előfizetői kevesen fogják az il-lető„Zala"-t ismerni és még kevesebben olvasni, ugy bátor vagyok ezennel jelenteni, hogy érintett számában ellenem irt czikk 28 sorból áll, és következő művelt, az újkor kívánalmának megfelelő (?) kifejezések fordulnak elő, u. m. illetlen, sületlen, otromba, sületlen, goromba, hazugságok, faragatlan, durvaságok, süket, hó-
bortos, elfogult, irigység, otromba, sületlen, un" dórral, sületlenek, sat.ez a „Zala" lapnak mo-dern-cultur journalisticai nyelve, ehez azután nem kell commentár, tehát magas műveltségű és mély tudományu uraim, ildomot és ismét ildomot!
WAJDITS JÓZSEF, a „Zalai Közlöny" kiadó tulajdono»a.
Üzleti szemle.
8. 8. Nagy-Kanizsa, 1874 aug. 21.
Időjárás: szeles, botus.
Gabuaüzlet: A folyvást barátaágUlau :dő mellett a mai heti-vásár ia csak silányul volt látogatva. — Az árakra azonban befolyást nem gyakorol a íö-meges készletek és megrendelések hiányosig* mellett Hogy mennyiben csalatkoztunk a minőséget illetőleg is, napról-napra lép mindinkább előtérbe — Búza nagyrészt nedvesen kerílt szinre, és az .xdá*-v«»-vésbou .sokféle alkalmatlanságokra szolgáltat okot. — Rozs minősége, nem különben árpa é* zabé sok kívánni valót enged.
A majdnem világszerte sikeres aratással sxem-ben tehát nagy nehézségek gördittetaek forgalmunk, kereskedelmünk kérdésébe, melyek előleges hatása máris a jelenlegi stagnatió. —
Az általános figyelem a pesti, de leginkább a bécsi nemzetközi gabna és vetemény-vásárra volt irányozva és ennek tulajdonították a deritS képességet kereskedelmünk lendületére ; axouban ez is elvonult a láthatáron annélkül, hogy eddig mutatkoznának némi említésre méltó eredményei. — At árak daczár* naponkinti visszamenésöknek még most sem érüették el azon pontot, hogy nemfiink kedveltebbje mellett is a különbsége mellett is a külföld combi-natioinak kedvezők legyenek.
A borüzlet sem akar jobb jelleget ölteui és egyaránt elhanyagolt czikk; a jelenlegi időjárá* ugyan nem a legalkalmasabb rá és ha a jövő holnap nem orvosolja a bajt, ugy utat fog migának törni az 1873-diki termés.
Piaczi áraink als. ausztriai mér3 szerint. Buza minőségéhez képest 4 frt. — 6*20 krig
. , 2 80 — 3-60
Árpa „ „ — s _ t
Kukoricza 5 frt. méroie. Zab 1-80 kr. — 2 frtig 50 fontja. Repcze 5. — 5-20 kr. 7b Lendekmag 290 — 3 frtig Borok: uj frt. 5 50 kr. — 6 frtig; pirot 5. — 5-50 krig. schiller 4 50 — 4-80 kng. magyar akó szerint.
Szerkesztői Qzenet.
1404. Az alsó-lendvai t. polgári olvasó körnek. Sajnáljuk, hogy a 64-ik szám teljesen elfogyváu nem szolgálhatunk vele.
1405 H. Keszthely. Csak a most megkezdett cicero-czikk után közölhetjük. Másikra nézve intézkedve van,
1406. T. Sümegh. A kívánt szám elfogyott,
aogasztai 23-tól augustas 29-19-1874.
Hó- éa hetinap Katbolikus naptár Protestáus 1 naptár otj.
34) K. Ev. A tíz bélpoklosról. Luk. XVII. Pr.Márik-VII. G. Mát. XII. 16- 26.
23 ; Vasarnap 24 Hétfő 25 Kedd 26 1 Szerda 27 Csütörtök 28 Péntek 29 j Szombat D 13 B. Fül. Bertalan Lajos kir. Sámuel K. József Ágost. p. Ján. lefej. D 12 Zsch. | Bertalan Lajos Samu Gebhard ÁgOót. Ján. fej. * & A Ki
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
Eszék Mohács (Zákánynál) Zágráb Ffeméig
5 őrs 18 perez regge 1 * Zágj-^ig 2 „ 45 , délután Budáig 6 , 18 , reggel.
1 . 48 , délután. 10 . 43 „ estve.
Szombathelyig (innét délután 6
óra 26 perez Bécsbe) 5 , 43 „ reggel. Bécnig (Szombath. Bécsujh. felé) 2 „15 „ délután''
i. ii ii ii ii 55 „ este.
Pragerhof felé Triesztig 6 „ 3 „ reggel.
és Bécsbe 2 „ 23 „ délután. * 11 „ 33 Érkezik Kanizsara : xék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból
4 óra 19 perez reggel.
i, ., Dom-
bóvár, Fiume, Zágrábból 1 „ 21 Zákány-Fiume- Zágrábból
Budáról 4 „ 43 ,, regg»l.
„ délután.
>i
ii
ii «« „ este.
„ „ délután.
9 „ 54 „ este.
4 „ 43
1 „ 46
9 „ 20 „ este.
Szombathelyről 10 „ 33 „ délelőtt.
Bécaből(Bécaujh.8sombath.fel5l 4 „ 37 „ rsggel.
» ,i ,1 „ 10 „ 18 „ este.
„ (Pragerhof felől) 3 „ 50 „ rsggel. Trieszt- és Bécsből Triesatból
délután
10
22 ,, estve
Felelős szerkesztő: Bátort LajOS.

£2
mm trttrf tiriy vagy vltaza vétaök, v«y »*» tirfy által Mcserétt.tlk, biz««yiték
^HkeTség hölgyek és férfiak számára.
Exen ai érc nevexetesen ttlmiaranyb.,1 készített ék mellőzhetővé teszi ax igazi arany és ezüzt dimxt, ISd lOakra haíoulit uozzá, s a mellett csak negyedrészbe se kerül annak, most ax K^ért fizetnek. Ma,a a ^xakértó is csalatkozhattkoy ,ól van uUnozva
* üj ékesftégek, Cúllán^ü^ ar.nyból, 1 ft 20 kr, 1 ft 6u kr.
Keresztek és szivek, 2, 3, 4 ft.
As ftr&kké illatos ékesaég
■loUtkwrv^a''r B<« wlrd ''r» T T. KnBáaa __ ac ara Waar«*» uii m « I u. g
nur eme
legdivatosabbak uj aranyból, mely folytonosan meg -tártja arány színét és nagyon hasonlít a valódihoz,
utánsott kövekkel. Broch, finom, 1 db. 40, 60, 80 kr, 1 ft.
. legfinomabh 1 db. 1 ft 60 kr, 1 ft 80 kr
2 ft, 2 ft. 50 kr.
Egész garnitúra, broch és fülbevalók 80 kr, 1 ft 20 kr, 1 ft 60 kr, finomabb 2 ft, 2 ft 50 kr
3 it, 50 kr, 4, 6 ft.
Braclet, finom. 1 db. 50, 80 kr, 1 ft.
legfinomabb, l ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr A legszebb nvakravalók 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr, 1 ft 50 kr.
Füzó fésűk, uj arany diszitménynyel, 80 kr. 1 ft,
1 ft 50 kr, 2, 3 ft. Érmek, finom, 1 dü. 20, 40, 60 kr.
lefinomabb 80 kr, 1 ft, 1.50 kr Gyűrűk szépen utánzott kövekkel, 1 db. 30, 40, 50,
60, 80 kr, 1 ft Szép férfi óralánc, rövid, 50, 80 kr, 1 ft. 1 ft 50 kr, 2 ft
Nyakláncok, finom velencei alakúak, 1 ft 40 kr, 1
ft 80 kr 2 ft. Tüzótflk fér.<ak számára, 20, 40, 60, 80 kr. Gallérgombok 5 kr. és 10 kr.
Egész garniturok chmiset és manchet gombok szép
kiállítás, 50, 70 kr, 1 ft 50 kr. 1 köteg órafüggelékek, 60, 80 kr, 1 ft Igazi aranygyűrűk kövekkel, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft 60 kr.
13 latos bélyegzett ezűstlánc tüzaranyoxással rövid
3 ft 50 kr. 4 ft. Ugyanezek hosszú nyaklánc. 6, 7 ft. 13 latos ezüst érmek tüzarauyozással és zománco-zással, 2 ft 50 kr, 3 ft.
Finoman elkészített brilan tedinx. Maga a szakértő is csalatkozhatik ez által. E disz valódi ezüstbe van foglalva, arany tűkkel ellátva ; az utánzott csillárok legfinomabb hegyi kristálból
vannak, melyek tüzüket soha sem vesztik. X broche 4, 5, 6 ft. 1 pár függöny 4, 5, 6 ft.
1 pár ing gomb. 2 ft 50 kr. 3 ft 50 kr, 4 ft 50 kr. 1 db. tú, 1 ft 80 kr, 2 ft 80 kr, 3, 4 ft.
természet indiai növényből, mely természetes jó illa-'' tát mindig megtartja, és az uj romok szerint van készítve. Pampában még eddig nem haladták f«l és kedve* illata miatt közkedvességüvé lett. Ha valamely uó e diax&xel valamely terembe lép ugy az
1—2 perc alatt illatos lesz. 1 broche 8o kr, 1 ft, 1 ft 20 kr, 1 ft 50 kr. 1 pár függöny 80 kr, 1 ft, 1 ft 20, 1 ft 50 kr. 1 braclet, 60, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 50 kr. 1 collier, 60, 80 kr, 1 ft 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr i óralánc, illatos, 1 ft 40 kr.
Diftsen, divaton és tökéletes az uj roccoco-ék, mely a középkorban csak fejede i
meknél volt található. 1 garnitúra broche es függöny 2 ft 50 kr, 3 ft. 1 „ finomabb 4 ft 50, 5. 6 ft. 1 érem, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft 60 kr. v , *
1 „ finomabb 3, 4, 5 ft. f. <
I pár fejtú 3, 4, 6. 6 ft. 1 karperec, 6 ft. 6 ft 50 kr, 7 ft 50 kr. 1 colliere 3 ft 60 kr, 4 ft 50 kr, 5 ft 50 kr.
A fekete disz. E divatos ék köszörűit tehát nagy fényt fejt ki és
mégis igen olcsó. 1 garnitúra broche és fénygyöngy 30, 50, 80 kr. 1 colliere 1, 2 és 3 soros 1 ft, 1.50, 2 ft. 1 pár fejtú, 15, 25, 30 kr. 1 diadém, 60, 80 kr, 1 ft 20 kr.
A divatos fekete disz, üvegből, valamint jet, dava bivalszaru, és ruggyantából. Egy broche 20, 30, 60, 80 kr, 1 ft. „ pár függöny, 25, 35, 50. 80 kr, 2 ft. „ karperec, 30, 60, 60, 80 kr, 1 ft. . nyakcollier, 50, 80 kr, 1 :ft-„ rövid óralánc, 15, 30, 60 kr. , nyaklánc, 30, 80 kr, 1 ft. , inggomb, 4 kr.
„ pár manchettegomb, 15, 20, 30, 40 kr. tűző fésű, 20, 40, 60, 80 kr.
J UU. LU, L 11 OV £ Ifc crv ö, ■» iw. . v—~ --) --)----
Ez áruk ily minőség- és árban csakis alulírottnál kaphatók. Árjegyzékek ingyen küldetnek szét Ily-(1191—5 példány mindenkire nézve érdekes.
Bazar Friedmann, Wien, Praterstrasse 26.
t
c
t
T>
E i
AIIéub Mederlap ftr
ii
,
1|
(» bieae babér bem f. V* «a<»riOt. baft bk nat in
SBarmmg.
5Di. bur4 miá I n r>a • bel jetraíbtt 7uU-Yoaapadow, ®eí#e
a ttrirlte 3eü kan* tbreB. rtrrffli&fdtai.« „ancuK narrfeeaaa| gffnn6<x bat, wtrb ktt dniger ?,tÜ ron :neb« tmi'' ÍJitsitn scfal!4!, Z geebnen sgmííjss aQcil r&t Dri^fattl. ter gefrrrlgtri Riet*r-
i ^
age a>t)B batea ift- ®iefe fafta btent utrfftad= lm «stf«m« g «0er Ckft»:»-«B«Wa*, Kit. eflet, 6»ntm«ipwfit«, íeb.rftedt, iberba* jnr Hon-emrinig, Sctoraeraag Bab Berita-Kí leinti. 1 Itegei ft U50.
Btlrt (ft hmiIíA! na sfcbe r* frítxr g«g qbM ÍKibcr.. b«t mcs íu3> Hitt ttrfl ibBBg ow4qi »ítt, txt« bge )>
fftMc* btias <üxtbcm W Sxexcal ia kit Kai> Hl; tarft rá ráfogd. Kt* fumrtiíM Onfhro-Mt if t» gtlungrr.. baj rá f<*K*4e< fütgt t* bcr Díbbrbi ia bit tfiiroft Wcfel c^nt Enflrra<ttjia etn-lbrá Jamx. ctb teftct bu-
S(«f4tsft(x iámat %wmí\wh ''1°* « ■ le.Be «;«ine « ti.
SriUoBtinfOul»<t, dn acaaf gtlttngrmel, Arm:<e» jn1a=iafagnt^" itt mtttSif^ft fm.ixr. wc.frt r»afsr®íB btc tbas ertíC''.it.. <tUat< tt^Jfotist tic •cgc«|U:.b au< ttltB! obtr aatkietn fRctaO, a^itc: (4««íig, rrrcitert ani uanfbnnf
titánt bot, bte«4t iiirt tti(í nsü bit^m
$uli*r ufctTKHf^t iu .verbem rsk a trjiU
CtM b''iianui AB«1tbC* X^tf ^llMT paK
*ob »olm b« Ö^tgcaftaab mit rímtr »bttr».
l»tubt» eft«oigreit. í « m «B.
teci{xag t''j ft
*t>Hmr.*»«i>oftừ. ®in im.
kcm«n mit grojttr Sti^tiftót e>nt aQe bit wralttioi ub tíiabgoMebam. VUULfÜutt :c.
pelirts Um. «x $fecen mit ** '' Bte ***
daaégqeitotf W tRiitri, nm *ae Uitbgaecxtam Keua''9tmtmHni* Ha a! rak >ta u mtfrv, a«ntlf*$rf!4 fúr ®cl>. oab «itt<r«rteixc. i etöá s ft.
C<rfH»tT—gSftatoct Ittfttt (tbt ^«ng tmtwetQntít Xtienflt, Heft* BT-fiiktr: jcbeí KeUl ia rini.
•ea RiBBten nb ifj fúr HíbavUttizit Skats. fjEbe. a>tíi»c b<c gfiafcen Hkr, bc
lembtTJ )u tmrtt^lta. «*>ígtattaBb« ui faá. fcM Ránt* in €i!&tr »cr»aabelt »tt»«a 1 tiattí 14 ír.
íis Jlcflnlcwr ener Ubrm tfl bit rqguriitt feortnranjt mit Jtpm-t+i, úr 3tbcrmaaa bcfJtaS jb aB^ft^Ia. bc mca sad bkkt gtBil n^enr üík afle o>t4«. aiffta Ofcra ri^ttu tea. 1 tf frá *t> tx, tmtrOezift patatitte ZUber-
Krüttioa fl^tr gtgta jclai 1 Ctfltf
Hí.at eortt W, 40, oo tt. I ©tfcí gro&t Sant 70, so tr. tii i fL 1 fetfií g»|t mü
i eétfifirá í f. i eaa m sd^f^ 15,
*" bsl JO tr
itbtt Kiu wu+a *iaTeWtI (rá tfuaö) So tr.
»U Tfijk **r K61t ta _ „ , k « 3ttcmaa >8 aútáüz. u ti bti vH-m tfcü Műráglift Í«L CsMatasf
(*t ^H^uSnttai Dtr^rr''i^er faktr.*^^; « 6t bal ?<»«r»cif m4 ab -it*rAbriaíH4 »;«<>'', <• bef naé bon ♦ttrrsaAbc
la *r Mffc fXuwa iHnt hl Ssxtft ia bSífttr " tn:f?>rtx»«B ttirl. 1 SO b.
IX
Ciaca qroi,ta Bott^ru km tú ao ta <K«(d»iBbIriftiftí; crtoit bal uftl^t eoi^a bb> ift gtgea Ml
Crttbo brt eriv gtfl1 etfttf ia grtatt 10 le., l etntf ia 9cia IS tr.. l 6a* mit g^btrbalttr anb Wtfíer *) tt., 1 Biuag, löt brri Wm«tt atafiaoib, tc. 1 6tü<f aau« - fUtirgatmi fit 8la (U Iix« 6 tt
*ü*net+u«€n-lltnit
tBoQc ltetAíISh. 3B«»d>imtocr, ia bltnbcab ídeat Báf^t jc tr^clttn. 6c ttnfcca-»Bng biefcS falml ert»att mer -fit
Mt nak nat, txx grö|tt Satt^tü baiti tt xc-O, Hí bit BaK^r |rk>cat vitt, all bei gtB>6bnli$erBoni4tná. i ff faak^oW ao tr.
2>U ÜaiKrtwtt, )B ftataaftca fit fan.: anb ep*t. ©rtef, |f-iftrr^B mit iUftr Itate, Urát WbR boa ''ftorfftts «Bgt rá C^beiaoit: ast ©trjtaigt (aaa lba u en. b-r bit ZnaKtjaag bicp Hl 1 rfUftfea hlán iisU to ft. Vrottitt ftab bfe BNt-tóx i* ki í<bU4tts Cet. ter sor boa Scfcbamba ^(ta. ftaat > ft.
Moftpotecr, arta, Kittel |xr gatfttaaag aflet Reft. teát oml Srámoab, €eib« aab abera Ctoff. (auxoftb. fait űb4 »cb etabi* aab eiftagt-fjanbt*. I JJcfet S6tr.
C«<Uifd>«r ecbcrUMT t»otenb RN Vattás íö^ etnt»tf(b-diw. leit aab bieföönfh S^itodUfizng ctbút. tie glttcaa nrá ti tr.,groi IS tr.
WfifTiflrr Veim. £>al Hsctíbebr-aaftt ia ttka ^aSbaltag, bc mas fw> bit fctrífbitbenfttB ia iebaa voc foa-mtabo: Separatsetn fclbft befotgea taa; bttfa 9cim tilt fa iabrtUaa nab iji ia totem Safleabe ja gdrambet. X %Ua>a gr»i SO It ®<rMd>loit w^ffreHdttt ScttcúM
— ^ jw iftrbűtnag brt
kní bet ftiabeta. Sraaha anb Sfcbttrán »a Ptrorabes, í ©: X) ft , JL 1J0,1^0, l.TO.
ST- f. »r. efi»oRia-&«tt<«(tVr
- tatfetnt ia fintgtB ödaaban aüt sít temet Ramea &leűt= eon itber
©tonsBUang abae aBlnab«t- £>úfrt neat baft abertrirft ta fc n« OirtBBg oűt ibaű» ^ot frsbrilatt. Ns * fcOft bit iarteftt g«rb< ••calxfcjxi Uj: ai fogW4 troto — genab-lot bietbt. ts4 ift a ja«s ^a^a b<r ^ab-ftbabe kfcabetl m t=^feblau 1 &Ucoa adf nBJDafag 4" tt.
VortfíT UntotrfflI.Jtttt, as ai^t
— — Bar ffllfil, f erjtHaa, €tna. Kert. «bűBBu ^Ol-, x. fAacUftal berart ve öerbia-
bca, febas tt =njertrniali<bttirfc, foaberanmStr. fjiráatt iu aecráigta. ). ^síj mü Rrtaű, mü fotjcfia k., fa bef c« mit rá Mbcpc •irt- l ®«ttt soa bitfem ia l«i<m asat> kbc''.ubcj «üttl aar 10 tr. fecrfrtbc Jtitt bc Biffigca áatanbt, fc*c aSgitbi^ 1 gUcaa
«Jeftrif4x SataMrftem, bat*
•4 obet fa.
Ittgc «ttt!amnn* (bM murtatm bit 3Ü«e trá. «tii gtta#M aab gcfai a> baltta taa. Bai gnfa Uarfafc m erjtdaL tt tefml »r etfiít blaS af fttf^ Brtrfflrsrlaiarfra, md4c maca TT, ^ »e<n>e=l:4tKt WHiftttí axb Usrn í^cx Bcrfcblrí bca DbUltt aab btm eiqtflatf octwkba ftab. fa ftrafrr n-rttlt.
aü WidH^cTw, sWftra óta
■tJMjw 600 6t£á íao, 1600 6tt«
I, 7»ÖC.
©Cft, EK t«C fttfé tz
ttHÜta aab lUbtrt obtt gr«ae< 5ar mtd jtffcbts, tSKaftil; betsfcjbb MábiKb. 6«btr arfíTlSü boa fcwtotbrte f. X. fabOfaai o»ajd»a.
►WtofftaUlu: ««**! (abc. i ffHam Bda
as tr , int 45 tr.
Ittíld a« ft^tfftl Bcrbct.fo
1 o*.
» J«f«T.
s/ BAZAR Friedmann in Witn, Pr»te«trai«e Nr.
dod irn fhiunrn) Waifttn ^rriírn btr »nten BfrKt^urtn ft^tttpóníif
ii ftberin^tn.
Vtuii wtrlH anUr Oara^ti* d*r b«Un ▼•r»amft
Ka iabd cia» btunu gr*b< a»<»uW r#a b«a ar*p«a. l*f*rv»úi fiam, m te
CtriatridíbBit ctiiil OtXmfluB ut « éíK Kt IUttf< WW®, « tt fcab«
b-r freil «U a* bk ©ttttaaung «u« «»i bto b»a.lUbí>. «k<tatinbe gtaas «fl*tU<» ftxb. T* Bcrtoui b..afta gdfbfba ratteebtr mii «j<S..abi"« «ft «itt<fa BB5 trt
Xotto Ím B»u*n: fcub biSigt ZBooct fess got fha!
MflT" $ofcartifcr, baerbaft axb ptsKÍ6, i
al o«gl.5»ini45, 40, SO tr., «al €dbc >3 ft., II. 1.SO 1.60.
íufi - g«b«mtfta. boi ©t£d SS, J5, 46,
Wiener Lederwaaren,
brtarat at« bal btfíe J^ritat. „
X«mca • {Mabtakbai MU 6iab:t(i1. i c.uí tt 7 , 90, p. 1, l.sv; «d ,<.B*cb< grinkber, mü »<i«»Cb<taB »tiü^xbln i öt. P > *>''.: «. s.jo, s.60 . .
Rta. te ptarifö* fcticmaaaitl ''ftr la-ct 6 • ft
»-. S
obet porta, 1 €*. tr. 40, 60. HO. »o, S. I. b* fdafka Bor.to «. J.fO. 16 , S, t. «.
BrattiKbe »ncfufft«a 1 ©ttd tr.
f. 1. 16). »rá|U €»ttea j €t- 6 t,» K1, J,
C i.mrreataf4<a 1 «t tr. 40, 6", |L1, l 5 , fdufte cttttB fL 1. í. 0, S, ».i0. fluiíbStbc! tt. 10, 1», 2é; frá« ia Ííítr.j
tr. so, *o y.
laboftafotB. tt. 4 », So, 80, 1, 1 K. I. O.

tr., fl. 1, 1 íO. M:t amf<baau3i«aittx''$fdfex xxb GbÜKa, f<b«att 9«««a aab fdxftt Cftat^ad. 1 6tM ft. l. 1.5 2. S. íi.BU>te djytnibiea Ka»»«raüarta aot e#ta Ktec fftuaut aab Ötra^em, ír ctatm «£bv, £a{#(afotmat. jt BdQ <«bi bcr Mfiaa| mit Ktfftiebesnt ab
í tiftn fát áttette ifattra aab ZxbcX, mü gocrteag 8u tc. igarrtn-iíít-tr zab |U£tc:(eauaEí-crts :e^atftt«ji, per 6rüd |L S, 4. 5, «, S.
|)ra tif4« Iflf<benftatt;eaje. mit aab Mac 8aU, 1 ©t. 20 90, 40, &0, SO f».
Für Herren Mhrhraaohbar.
1 Hniwrai.JUfit.IcileöfffBfTettt. fetn, ptB Cperrts, mü
Xk* aram Jtobiaut ftnb prr etíjcf * .oh (a babea. Jteflnlatoi - Jeberis jac Mbtta iftt ftbe {xint ttr.b ia í^bcm 1>akr. I mü bcr ráta üeter bit frátta ta1|«M> ftkben. femit tMá bit fUrf|ka e4njt+ágt al-fSbrea taa la 6: M ft. agr- auertjcxbít pettutirm ®ift ja-^^^ •n*rotfua<; aDrr SRuaft, itatta, ^•mfter aab Wtaalwurfe. X«r fre-.tiai aattr ®cr«juit 1 grete eiebbiUfcfe 1 e.
Wabiffllr* VtitttU sm Oflbnrr. aajK« ia Qa^lleai 8 layta fpariol >a wríilgtn; bitfrt nes ctfanbOK SRtttcl uoet-trtftt «Ot btfberigea aab ssl.b bober aattr O--tatit serfaaft. 1 C<b«4tel utb£ asdfag iO tr.
«a)iart 2*9* ia Ccftatn^ brt aawtfiil<btt:t *raifa.Oclrt, Ml* ftrt bit Saaba»ittaii« ia fl^ bat.ft.''fTratt!-btüca )a bdciltfea, bca $atb«bca aab eu Ktt> boi t* fürtéi aab b«bar4 M Baftftbaa ter fiarc. jtíbt af tallca CttSca. ia 8bcrt»-fftcab f<bneOer 3cÜ ia befirbeta. bb4 catfctai cl bk Mtfamcabc fto^fi^sppcaMlbung. CU :ittd it tf ia btaa^ca bet
•Ucbcrttibta. Kbcaau, 9tak> mabca k. 9Ubtrrt ia bet be*elcctei bag 1 f i«cca l (L
gcbfryftaaűt ftanrfdaaf, ^^^^ MsMlt ai»iuiflfilt4 ib maíbea, bdoobcrt (a em^ebtea (Ét ^fráigel^ün ic. íiae8U4bá4fe 60 tt. M^K*- Srfte XaflrarfTet.^afta. !Car4 bidc tfafU erfpart bub. bal R«tl< meffa f4Id:ca js laffex. 1 6<ba$te: Ji tr.
UaottbcbrlUb ffir itbra 4>«u«t)att ftab bit aeata *«trttt.»^lrifct, awbcab Bia mü grbfiet íd^tigtnl snk sbae Ktbc a&t C^neibcBjatituge. W«rit e<bccrta. Ktffct tc ta etatr Kiaate rtídfca taa. íis ©tftó bloS SS tr.
ítftt SUflMt aittfrmxrta-^^ fasfiS-Baffn toftó bet glaf^e io tr.
^atrteoit tulfuat ange-.f iílift B^^r a* S3f4toba abetcu cioR^ct-tagts iebts frif^ea lüttcafetf. i uiaccc lafte 15 tc.
Ali—Paalohtbar* wlrd aioht) u! bcr4 bit nmen ZafdKu * Wtrruffore, mcübe 10-, S0>, SO* bii íOOaul íebcr •eger. ftaab eergrsltra, f» baf atan felbfí bk Isit e tm rttaen Insf»«ff«r boit.iií kbot fan. asb ftab btefe fRürrffope fe^t cidfaib jc t>«r»es-bea. 8. bc liaflafta iob ífi^L gtaib:, fiUnáfniftto, epejerdta, Ekbrxaraa, «ju>
Wta. 9J«tarferí<bBajea »c. 1 Cfcitf tr. 4ü, «0, So, fl. 1, í.so, :.6u. mgg- Tx*> tUn Utife* 3afefr«: bartí bk atx erfaabeat, iaft''tt^ Ubkabt tfieaj, SHefc Ut bte ttiptaf^aft 3a}ett aüb: aat f^aefl «aljnt»uta, fexltra f#ftat aft »«r bem Zaifba beríeftei; ava> •cabea grgti Ea>ca, Cxbabea, CícUcs, BBbetc- 1 Wacra gro| SO ft.
Saw«ix*Jitc8<rCsr'',aaftt.*lc.
bitfc tffan ma íebe SUf<bt fftacS aab la+tbi^t Mtroefta. 1 Ctítf bo tr. 1 etatf feiat- eottt ftr t- 1 so
Casliftfx fJattarfaaci . ts«. fád*t mit ♦cbdbarf. Rii fcübít Kif^iat taa fdbt de *tab c^st a&> trtsgsng bk fUrtt »<*torftt gtaf^e etttTorfea 1 GtU toftrt L 1.
K^K*" sttfenaáatrf aot »«:erbi<btem ■ ^ arBcrmütlKbtm et»Rt rbnt Kabt. cafOfert CDca«a% Wdet Ratd it berart •tauubt. klMilji fdbü bei iibösttm Set. ter tragea taa, b« er a^ ber paeitea «eit: bca féöafta Ucbcnk^cr gUnb ttebt. 1 €*it, U ft 8ba,t f«í« I. isio, •cümasualfi. 1.- mtbx. trirberfa*. bidrt^ffabrntt stftt mit ialaabif^ca (i
W betaaf afadiaa, bc« aar ia

(ríut* Aaawahl
ber fcfcónften 2llbuni$.
s- Btlbtr. f<bón aulBeftatret. tr. SO. 80, 1, 1 .0 . 60 , ieúi ml''. (jíolbpttffBBf. tr. SO t. l.so, J. - 60 . tn.f$ÓB'' er^criicraag.fLS.''04,130,4.6 emT>ta:e : 00 uab SO BUbet, 1 6t. JL 4, 6, S 8.
Mus k-Album.
oebt« C-ibBB ftie.t beim Oeffata brtftfbea <m bet neaefitn :nb beíi bca fid otn O.er.t, mit tatn.Oea (irt'' ItfcíB m-agtii. ©fi^e a ge.e>me Devttafíbag bertttrt ii«B rem ^eiuft r,melarr b.t áeajierbe batber bal Xlb^a bBrtbbhttert aub te teafelbea Koavau mü ftvfU bc-g.euet atrb.
1 6*«í tlriart ^oraiat t. 9, 10 1 €tii<t |r»kí Ua3C# Artant ft. il. l ©rtd frcjteS OaartfTta<bti":ft<ít ft. 14.
Xie fri iflea cp.u^ea Jtrnröbrt mit «4rrauti« I^W 1<bem «UI ab act 6ebtraft af 1, S bM S ®atietaag * fL 4, 4.»0, t.M), t.M, 7.60
Damen-Neeeseairee
■ü 3xb«a aBa Stlbtojaifttra, mit fdajta iafe er ftalftatiag tt. 60 • , fL i, 1 60. I»del6CB mit írrttaaSfUttai fl. I, t-60, 8 4, b. ■y X>fr bal be Vrtt* §t^ca frfb*r.
~ " l tfar Balta, nearftt gacca. fraaj B«jtflac, ft. 40, kv. 80, ft. i, 1.60. ^^ .
•tJ''iert €ertta ft í, S, 4, S. ;aas bfrib: ímoier sdr BBb glaaiaS.
agr frui »r«rnfrt>rt MQiffrt ««f<bcnF ift We ®tfl<f íefíedóffd tr. mun.'' feijrtü! amitar aal Btwictfat befkbeat « . ftiabcafkl R-1.»«. aal 10 Síuirc. ab |»ar: 1 UbrbJÜtr, i é^rtib^Bg.
Mm. i tmtflrr, l I^^tajrkgd. KSrt K>a feiajkr
CBB''.Itát fi I A*
Chinasilher
mit birfrr 9ilWr»(atte,
bdU Caatitsr. mit]Oii^tiatT eaaatk bd fkom ec»taa4l l Dab. Cftcfcr ft. IS; taffctöffd Rrfla ab
bel fi. S7 ; 1 B«at 9ea<bttr ft. 4, b, S. 1 BtüS (JkmftfeLöfft! fL 4, 1 2>»b. ©cfiettm^ffei fL 10—60. i 6clib itar, ftböatrr I SJO,
1 Bfentrfrrraír fl 1.60, a.
1 íu^ívf^™^ 1
1 ©rtí Kil<bftbe?ftr ft. 8, 430. 1 Cap.-f.íibópftr ft. 6JO, S.M. 1 D»b. Kefiei j el, f<baftt ft. S.
ftaktt ®bm t • tr.mtgtrtflflbe ga fabdíSbcdfca. XXtfrt tfabr.ta: tft in Jarbe aab bem «4tra fctlba
gaaa a»<ejb*í- ^^^^
P^* lest eoastrftirto Ikaspritsei,
Bdtbe ia ''dsern €>ac»b«Üt fc^lea faOea. 1 6t fiatét-fpnbe »0 tr., ft. 1, 1 6tütf grafe ©prije f!. 1.40
I.íO, 1.20, 1 Gt&e Ratktiprtbt» It, ft. i1 Ctttf
Eaab''pttee, 9US 10 tr.. jia 50 tr.
featt ®n{anai«-8MfeI (JttÍBBbbtÜS-ebfftr) Dk-feí tagltf^e rabrifat ift trá «Qea ®iftft»ffea, •f birt bajer ai^t. tíú asbert RctoSe, i# febe baerbaft
IX . ____ - _
1 ícbaöáatr. 1 Bef*»«rtr. t 6#rdb^ca<bfcr, 1 t»erm». BietTT. 1 ^Bbleaélct, 1 ftfaerjeag, i g«bertrif*et, titt febr bábf* aa) ekga: aijeftbrt aab taftet NM S ft.
W Kaupt-Depot
»cb teaes., ^eara- aab CiaSrrft. Hm^fen. Htl
fá<bfH<beí gobdUt. 1 £«b. ^crtxafatfea fL i *«, 2.40. 1 • - beftt 6.rtf ft. 3^0, i.&O. v
l . taatc Í>am«ftrftm»ie ft. 1.80, S.M, l.í». 1 f . . Mik fett* ft- 4 M,
1 , ftütberftrömrft ft. J 60. s, t.SO.
ffC 9it ftHn falaibl m«
UC Rali-, Tkeater- a. ff—aiisfiefcw.
l 6t. dafa«, tbet btbM, tr. SO, m. 1 €>t mü fftíaer VUterti. tr 40, *>, |L 1, 1.20. atattaoft alfritlxt. JL 140,1. uo.«. 4. 4,4.
/űr jBanm unrstbrljrUd^.
ülae UnlTeraai -Zbajaao-''. OllatS* Kaaa«tto,
3ta4, fdn, polrrt, i m ©bfttt". ai" siwel anb vl: .ea Ja>aüe raa 1 etáá loutut-ifeife. 1 ftUecc firfam, 1 €itia ©atbStxHtsei*. '' €taJ laHb.afbifsei. 1 griftr-t mm, 1 CtanKamm 1 frlactr. ;jl-era>afer. 1 Aaar. ■urfer. 1 €>tűd 1 $.t:.-a íiaarj;, í
baube, ZaUbeatomm 1 Ctúlfaira , i tammre uii i fl 1 3aa«eaf*abet, 1 Kaaeitd i ab taber. 1 Z eÜxrW tt. 1 iCopfWrftt, 1 92egdbftrfk. 1 Sababirfk lllrt mi dar.e GaaXiti: anb roftet intammea bírt ft. 4.80.
edbca^atSbiaboi far ^ettea. 1 Ctttf fcbssa •kr btarirt 15. Si 45 SO fc >
€ctbe»«4«t9rt « 80 tr., ft. U »•*©. ^
ÍJ , epefieíbfklILl.M. 1 r DbeW^rpf* 10 fc. 1 . 6s5pmíí>e^ct Ki fc.
lohto tl|iM> T,tfi| 1 ©tb. ft 5 J-^Or S»SO, 4.60, 4.
1 . ftaffeeöfftít. l.so, 1.80,4.44. 1 étid €arrorf«b5pfc R. L 1 SA. 1 . KÜ4f40<er«. 40 fc.
BerWicrtt »utaJI-?öfteL bk iaaa mdf ««Ota j u ettd ej^íeCMkt »i tt. U . Ja<S«eU1?d <4 fc.
■V Talmat* i«g11atlit Inbtftirti -d l a>»b ia BfiffeCb«a gekft fl- 8.80,4J0. 1 . fdate «»r1a. ű ijo. ».»0.
1 . t*ffert-»ct«r, ia^tj, «b« MffaCboa ^
(attp.1,1.4.
feiaste Aipaeea - Leiehter. 1
4'', s*, r, r«, r», t-,
ftdfe: l €t. !t. 40, Xte
U«ca.
SO, t". 70, 80, so. t''L 1. fftbaftea glortnóaet BroaefXutdlea^bttt. I fiat fL l.W, S.mj, 1. V»0, 4 XHttóben.b* bdarmli, aeatftet 1 8. 4,5 fL
1 8litere: au< lla>alUt 10 ír., atü Xaffe 1 i fc.
8<-fte Zaf<bca-S«tttBca. febr prsttifib 1 6L mü W^W BStnb^ioS. gik ráta febr gra(ea 8i4ttrdl. fc. 40. 7<>, »". vierf^^e Bleare fL 1.*).
Op:ifibe getarcbet mit gatem VlaS, »déc aaf dnet balben lWrile t$oafl4( Vftrt bcatil* ertraaca 1 etáít 40, 80 fc., fi. 1,1.20.
^natlkilliir ftn> ^attatta al
dpeneiUIK BrwK,^. <Hn«i»«mati45tt
rm), ráftkbeabatto. rá .kaermai ab dn (<*»•
art ftit«trea»fdf<bea tat feiafkoi KecrMcam. «Crt jn«
kmmea btrt fL 13o. %
I 3aglti4 ma<be «♦ bk bo^gctbrtca f mhntoMaet a- mefau <Eaaa^«raMW»cila^ aafmttHam; rt tt bi.-lbaleia»igc
•efíbift bkfer ftrt, ia bem fo»eb< ber flriuftr all aa4 bcr erttn Mtta* ia tebe Btarnbe cM#(a*cab. ftacS aab
_kai* bdotit mttb. ttt cmyfiefcl! ft4 bebet ta jablrei&er lí trkr
BAZAR FRIEDMANN,
Wien, Praterstrasse 26.

?i
Továbbá honontva
Köln, Lftusanne, Lipcse, Lübeck, Luzerne, Magiieburg, Mannheim
Metz, München, Neuchatcl, Norinberg, Solothurn,
Stettin, Strassburg és
Zürichben,
HAASENSTEIN és MER
hirdetési ügynökség
Budapesten, Bécsben és Prágában
alapíttatott 1855-ben legrégibb es legnagyobb e nemű üzlet
MOrgalmas
naponkint hirdetéseket a világ
minden hírlapjaibaf eredeti árakon, minden posta-és mellék-dijak beszámítása nélkül.
MF* Nagyobb hirdetni - meg rrndeléweknél aránylago* árleeitgfééa.
Felvilágosítások, költségvetések és hirlap -jegyzékek kívánatra ingyen éz bérmentve.
(1899—1)
Továbbá honosítva
Basel, Berlin, Bern, Biel, Boroszló, Chemnitz, Chnr, Drezda, Erfurt, M.-Frank-
furt, StGallen, Genf, Halle, Hamburg, Hannover, Oassel,
5AGY-KANIZSA, 1874. augusztus 37-én.
Tizenharmadik évfolyam.
I ^etz evre •
fél erre. • •
aecT«° aTT* RffW
8 ffr-
kr.
Hlrdetssak
6 ha^bos petitaorbao 7 másodszor 6 » mxnd.ii f '' további torért 6 kr.
syilttérbíék
loronkiot 10 krert v*.
-.ecnec fel. Kincstári illetik minden jegyes hirdetésért kttlöi * 30 kr. fizetendő._
1
A lap xzfíütms rész iletó közien*ay*k tíer****u5b«»K, —
anyagi rftízét illetA köztem enyek pediy a kiaáéhaa bérmentve m-tésoadtt:
NAGI-KANIZKA
előbb:
-SOMOGYI KÖZLÖN
Bénaestetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
1 Késiratok viasza aem ( 3 küldetnek. I
Nagy-Kanizaa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalameqydi gazdatagi egyesűfet . a .tnagy-kaní2sai kereskedelmi s ioarbank", a .nagy kanizsai takarókpénztár* a , Zala-Somogy gézhajózási részvénytársalat, ugy a „zala-egerezegi torr* tűzoltó egylet" s több megyei ós városi egyesület hivatalos órtesitéje.
Heteiiklm kétszer, vasamat s csatorfekoiu megjelenő vegyes tartalmú lapc
Negyedik közleménye —.
a lr égett btícsu-szent-lászlói templom s zárda felépítési költségére gyutt adományoknak.
BOOM-Szea t-Lászlé közséf részéről:
Neubaaer Mibálj 6 frt. — Benkő Lajos 10 frt. _ Sz*bó Ferencz 6 frt. - Miklita István 10 frt — Ki- Bódi 5 frt. — Darázs János 5 frt. - Kovát* Üabor 1 frt. 50 kr — Formán Andi ás S frt. — Huf. r Lajos 15 frt. - Miklits Mátyásno 10 frt — Szombati Józaeí 1 frt. - Császár Lajos 5 frt. -Cnnep János 2 frt. - VáÜ Ferencz 16 frt. - Moszti Mihály 5 frt - Tóth Jánosnő 1 frt. — Simon Jóazef 1 frt. - Körpöl Ferenc. 1 frt. - öreg Szaí-ueruo 1 frt - Knn Józ^f 2 Batz Antal
■2 frt 50 — Kámán Ferencz 1 vfrt. — Albert János ''>0 kr — Tóth htvánno 5 frt — Száfner János 4 frt. _ Korári István 1 frt. — Katona Minőn 2 írt - Nagv József 2 írt. - Németh Jánosnő 1 frt - Németh Mihály 1 frt. - Kiss Ágnes 1 frt — Tóth Rozi 1 írt. — Katona Józselnő Sírt.Horváth István 6 frt - Major Oyörgynő 100 írt.
— Kollár Bódinő 1 frt — Tóth Vendel 30 kr. — Smij József 10 írt. - Nagy János 3 frt - Montag Gvörgy 1 frt. — Agusztics János 1 frt. - Egli Marton 1 frt. — Tánczos Ferencz 4 írt. — özv : CirákinŐ 5 frt.— Weiner József 1 frt. — 8ós lgnácz 1 frt — Gonzola Mátyás 1 frt. — Pados Józsefnő 5 frt — MikliU Antal 2 frt. — Pácai József 6 frt. _ Liklam Gergely 50 kr.- Szabö Károly 10 frt. -Bsloe József 5 frt - Klnger 8amnel 2 írt. - Egyed Petcr 1 írt — Swiendl József 10 frt- - Porpáczy Ferenc 6 írt. - Horváth Antal 2 frt. - Jakabfy Péter 5 frt — Sóós Gábor 2 frt. — Emmer Sándor 5 frt—Scbnlcz János 10 frt. — Pál Vendel 2 frt. -Pintér Vendel 20 frt - Pillik Imre 2 frt. - Jakabfy András 3 frt. - Tentorita László 5 írt. — Johaaz János 1 frt. 50 kr. — Gottlieb Bemard 1 frt. — Tóth Károly 5 írt - Németh József 3 írt. - Tóth József 2 frt — Mátaás Vincze 2 frt. — Síbald Franz 3 frt. - Kanfer Mátyás 5 frt. — Horváth Borbála 2frt. - Tóth Sándor 1 írt. - Tibolt Imre 1 frt - Németh György 6 frt. — Katona Károly 50 kr — tinrisek János 5 írt. — Térdik János 1 frt - Weiss Rudolf 1 írt. — Egyed József 2 frt.
- Winhofer 5 frt. — Kovát* Károly 1 frt. - Böhm Károly 10 frt. — Ontmann Em. 50 kr. B.-Sat.-Láizló Ipartársalat 20 frt.- Mindössxe : 444 frt, 80 kr.
Elébbi közlemény 1540 frt, 70 krt tett, ezzel együtt a főösszeg: I985frt,50kr.
5608
194 jk.
Zalavármegyének 1874 évi aug. 3-án
tartott bizottsági közgyűlésében megállapított Cseléd rendtartási szabályzat.
(Vége.)
22. §. Azon gazda, ki tudva szökött cselédet fogad, háza vagy gazdaságúban olyannak tudva tartózkodást enged. frtig büntethető, azon kivül az elszökött cseléd volt gazdájának kárát, és költségeit — a szökött cseléddel közösen pótolni tartozik. —
23. §. Minden cseléd köteles magát cseléd könyvvel ellátni, melyet gazdájának, kinél utolszor szolgál — bizonyítványára azon község elöljáróságánál köteles megszerezni, a melyben lakik. —
A még nem szolgált egyéneknek szinte azon elöljáróság ád cselédkönyvet, melyben laknak. —
Kiskorúaknál, kik még szolgálatban nem voltak, a cseléd könyv kiadásához a szülő vagy a gyám beleegyezése szükséges.
24. §. Zalamegye területére nézve csakis ezen Tármegye által nyomtatott cselédkönyvek használhatók. —
Az idegen törvényhatóság cselédkönyve ezen vármegye cselédkönyvével cserélendő fel azon községi elöljáróság által — hol az illető szolgálatba beáll.
25. §. Ha a cselédkönyv elvész és ez bebizonyittatik, vagy használhatatlanná válik, az illető községi elöljáróság uj cselédkönyvet állit ki, azon megjegyzést belefoglalván, hogy ez második cselédkönyv; ba pedig egészben megtelik az uj cseléd könyv
kiadásánál megjegyezni köteles, miként az, az elsőnek folytatása.
26. §. A cselédkönyv kiállitásában a cseléd személyes viszonyaira vonatkozó pontokat, úgymint vezeték- és keresztnév, születési hely, kor, vallás, családi állapot, és személyes leirást a községi elöljáróság tölti be.
27. §. A községi elöljáróság a cselédkönyvnek kis dúsáról rendes nyilvántartási könyvet vezetni, a cselédkönyvet számozni, és a község pecsétjével ellátni kötele?.
28. §. A cselédkönyveket a vármegye nyomatja és a nagy községek jegyzőjének, ugy a kis köz?égek körjegyzőjének a járásbeli szol gabirák által, Nagy-Kanizsa város rendőr kapitányságának pedig Kanizsa város polgármestere által számadás mellett szolgáltatja ki. —
A cselédkönyv megszerzéséért a cselédek 15 kr. bélyeg illetéket és 12 kr. nyomtatási költséget kötelesek fizetni.
29. §. Cselédkönyvvel nem biró cselédet szolgálatba fogadni tilos.mire a községi elöljáróság, és Nagy-Kanizsán a rendőri kapitányság felelősség terhe alatt felügyelni tartozik. . ... ~
Azon cselédtartok, kik 1875 april 24-ik napján tul cselédet, az előszabott cselédkönyv nélkül szolgálatban tartanak a község elöljárósága által 5 — 25 frtig terjedő pénzbirsággal fognak megbüntettetni. — Cselédnek szolgálatba léptekor cse-lédkönvét a gazda magához venni és erről a cselédnek adni köteles, szolgálata lejártával pedig visszaadni.
30. §. A cselédkönyv rovatait a gazda, az irni nem tudó helyett pedig az elöljáróság tölti be, és nevét aláírja. A cseléd tu-
lajdonaira vonatkozó kedvezőtlen esetbe**, ax illető rovatok csak vonalokkal töltendők be.
Ha a cseléd a gazda bizonyitványát magára nézve sérelmesnek tartja, jogában áll annak ellenkezőét az elöljáróság előtt bebizonyítani. Ha a cseléd sérelme bebizonyult, akkor a kivonalozott rovatok a bizonyítókhoz képest az elöljáróság által töltendők be azon megjegyzéssel: hogy a betöltés hivatalos tárgyalás folytán történt. —
Azon gazda, a ki cselédjének tudva valótlan bizonyítványt ád, az ebből következhető kárnak megtérítésén tul — érdeméhez képest meg is büntetendő._
31 .§. A cselédkönyvek nyilvános okmányokéi azokat meghamisítja, vagy utánozza, vag) önbasznára idegen cselédkőnyvet használ, vagy magáét másnak adja. a fennálló törvény szerinti büntetés alá esik.
32. §. A gazda is cseléd között jelen cselédrendszabályok értelmében feimer&i-hető fontos kérdések eldöntésével ugy & bírságok megvételével Nagy-Kanizsán a a rendőri kapitány, a nagy és kis községekben pedig a község elöljárósága — beleértve s község és körjegyzőket — bizatik meg. kiknek határozata ellen fellebbezés nagy és kis községekben a szolgabirákhoz, Nagy-Kanizsán pedig a városi tanácshoz történik.—
A cselédrendszabályok folytán befolyandó bírságokról a községek számolni és azokat a munkaképtelenné vált cselédeknek és azok árváinak segélyezésére fordit-tani tartoznak. Kötelesek ezek bevételéről és kiadásáról külön számadást vezetni, és a községekben a járásbeli szolgabiráknak, Nagy-Kanizsa városában pedig a polgármesternek félévenként bemutatni, a szolga-
TÁRCZA.
Prolog-
(1874 augusztus hóban as onaágos dalünnepély alkalmára Kolozsvárit)
Üdv néktek »zép hazám derék dalárai,
Kik lelkesült- s derülten jöttetek Körünkbe ! Ég hozott és P..lybymnia, Hűn őrködjék e nap fölöttetek1
Harcz vár ti rátok ám, de oh mi csábitó :
Nem ármány én nem bosasn érzeti Mik harczra keltenek ; jó fegyverünk a dal
S lelkünk nemeab érzelme vezeti.
*
S a czél, mi mesziziról körünkbe vonza ma,
Mi nagyszerű, lelkes dalártereg: Alkossatok magas ö«*zhangiob«rt.! Igen ! Nézzék félőu s remélve as egek !
Ragadjátok keblünk szétzajgű érxetit
A mind roagasb s mag&sb tetőre fel ; A tér szü. fii s ime: egy lesz a végtetőn Az érmelem, mit rejt ezer kebel...
K példa intő szó magyarbon népei :
Hogy annyi baj és sok viszály után Törjünk egy ily nemes, szent czél felé, a kik Imádattal csüngünk e szép hazán !
Hisz egyetértés ád erőt s ez életet,
8 nem élni... oh váljon ran a ki vágy... ? Megsemmisülnénk mind, űrökre, hogyha tán Elhagyta voia'' keblünket xn*r e vágy.
Emeljünk hát egy nagy, szilárd össahanglobort
Hazám minden hfi népe, nemzete; Jntalnnnk boldogság leazen s boldogtalan Chaosban élni, mondd caak : élet-e .. . ? 1
Küzdj mindenért mi nép s a mi nemes, mikép E nap fölzeng s bt iditra vi a dal
Az összhangért s ekép az egyetértésért, Nyomába lép bizvást a diadal.
Törjen tehát — éd«-s mámorba ringatón
Zenegve — fel egekbe hő dalank ; Ott és szivftnkben is viizbangot keltve majd : Az égiekkel egybe olvadunk 1 ! !
VÉGH LAJOS.
Szemlélődések a világ irodalom
terén.
III. Költészet.
— HajgcUó Sándor barátomnak. — (Folytatás.)
£ kis mutatvány eléggé megismerteti azon könnyed szatirikus szellemet, melyben Byron halhatatlan müveit irta. — Hogy drámai irmodorát ismertessük, ide jegyeszük, „Marino Faliero" czimü drámájának néhány jellemző sorát:
„M. F. a Telencsei patricziusokhoz : Az árulók ti vagytok vsiamennyen ! A születésben veletek egyenlőt, Az érdemekben nálatok nagyobbat, Elvontatok külföldön, tengeren, Harczmezején a több rendű városokban Végzett dicsőség teljes tetteimtói, Mint áldozatot megkoszorúztatok, Hogy lebilincselten, segélytelen Állnék as oltárnál, hol áldozók Csak ú valátok........." —
Igen helyesen jegyzi meg Mundt, hogy : Byron lord, mindig egye marad a legsajátosab-ban alkotott embereknek, kinek szellemét oly sok ée oly nagy czélok vevék igénybe, hogy ast
csak az foghatja föl igazi nagyságában, ki előre az elburkolt jövőbe képes látni.
Lord Brougbam (olv. Brum.) Byron lyrai költeményeit illetőleg ugy nyilatkozik, hogy : Egy háborgó féke vesztett elme zagyva szüleményei.*) mire a költő „English Bards and • scotch Keviewers" czimü satyrá-jában felel. | Byron valódi ellentéte volt a szelid lelkű Words-worth William1), kit általánosan galamb költőnek neveztek. — Költeményei mégis iskolát teremtettek, a természet iskoláját, melynek hi-vatottabb dalnoka alig volt ő nála.
Egy kis költeménye egéssben szolgáljon mutatványul:
A visszatérő.
Én idegen vidékeken, Keletre messze utasám S nem sejdítettem mennyire Szeretlek ob hazám !
Nem is kelendek útra már, S a mull, mint álom lebben el; Félek máMKlszor általam Hazám jobban szerettetel.
Mert ifjú szivem bérczeid Határi közt él boldogan. S a rokka kedvesein előtt, Csak ott perdült vigan, vigan.
s) A költemény ffixér czime: „Hours of Id-leness."
4) E lapok idei folyamának 39. saámábai., e sorok írójának „Az angol irodalom vázlata" czimfi csikké jelent meg, kik az itt előforduló angol költők rOTid életrajzi adatait ismerni óhajtják, azon czikkre utaljuk.
És itt setétült, itt derült, Hol ő játszott az éj s a nap,
S virányaid termék meg: oh ! Sírjára a virágokat.
E költeményéének végső érzékeDy fordulata adja meg becsét, melyet minden műértő magasra helyez. — A „School of lakers- alapi-tójs epicai kísérletet is tett,„mely azonban nem azon ut vala, melyen a „galambok költője" ha-ladhatott." —
A franczia irodalom történet nem oly gazdag nagy nevekben, mint az angol, de Ben-zerade, Bóranger, De Vigny Alfréd, Lemoyne André, Lamartine, stb. világhírű nevek. —
Lamartine e sok oldalú plss költője a francziáknak, méltó azon hírnévre, mely nevéhez fűződik, lantján majd a vallási érzelmektől áthatott keresztény,msjd aláoghevü szerelmes, majd a természetet figyelő pásztor hallatjs megragadó dalait. — Lantján mindezen külömböző érzelmeknek volt húrja, mely oly nagyszerű harmóniát képezett, hogy s zenész neve az első rendű jrók sorába lőn emelve.
Észre vehetjük költeményein, mit maga oly megragadólag énekel:
— „Hiába kerget nap napot,
Lelkemen nyomot egy se'' hágy,
Titeket ki nem olthatott:
Emlék, ábránd, szerelmi vágy !" —
Lemoyne André gyengéd eszmék dalnoka; oly költő, ki a tárgyat az ábrándok hónából merite és Murmannál szólva; — az élettel csak kiszínezte költeményeit. — Egyikéből párbeszédes költeményeinek jeles Szász Károlynnk után töredéket köziünk;
birák és illetőleg polgármester pedig minden év végével a bevételi és kiadási összegről a megyének jelentést tenni.
33. §. Ha ezen rendszabályok hanyag végrehajtásából a gazdára vagy cselédre kár háramlik, azt a község elöljárósága, illetőleg N.-Kanizsa város rendőrkapitánysága az illetőnek megtéríteni köteles. — fizen kár esetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatás köréhez tartoznak és a károsított fél keresetére ott Ítéltetnek el.
34. §. A járásbeli szolgabirák és Nagy-Kanizsa város polgármestere őrködnek a cselédség felett, és ezen rendszabályok végrehajtására felügyelnek. F végből kötelesek a cseléd rendszabályok végrehajtását a községekben, illetőleg Nagy-Kanizsa városában ellenőrizni, a cselédek szabályszerű maguk viseletéről és cseléd könyvükről maguknak csendőrség utján tudomást szerezni, valamint a helyt nem álló cselédeket az elöljáróság jelentésére a rendőrség által helyreállittani. —
35. §. Fzen rendszabályok 1874 évi oktober hó 1-én lépnek életbe, és a vármegyében azonnal körözés utján kihirdeten-dők.
Az éves cselédek még a jelenben szokásban levő oktoberi szegódéskor a 3-ik § ban meghatározott büntetés terhe alatt, a felek megegyezésehez képest vagy 1875-iki SzentgyÖrgy napig, vagy 1876-iki Szent György napig fogadandók fel. — A kertészek és vinczellérek pedig november hó 15-iki felmondás mellett januártól januárig veendők fel. —
Jövőre a felmondás csak február első öt napjaiban történhetik és ennek folytán a felfogadás. —
A juhászokra nézve kik már eddig is Szentgyörgy naposok voltak, a félfogadás már az 1875-iki évre február első öt napjaira határoztatik, és ennek folytán a felfogadás. —
Mely határozat a jérási szolgabíró uraknak foganat szerzés, a községek közötti szétosztás és az 1870-ik évi XL. t.cz.6-ik 7 § § aihoz képest leendő legtágosabb közhírré tétele végett, Nagy-Kanizsa város tanácsának pedig foganat szerzés és közhírré tétel végett kellő számú nyomtatott példányokban kiadadatni rendeltetik. —
A kisdedóvás ftgye.
Társadalmunk egyik legjobban felismert szükségletét jelenben a kisdedóvás ügye képezi. Akiuek figyelmét a zajos mozgalmak közepette e körülmeny kikerülte, ne sajnálja magának fáradságot venni, betekintői a napi , különösen pedig a neveléazetí lapokba, Örvendetes meggyőződést fog szer eshetni arról,hogy ez intéz-
, A költő ée a fecske. Fecske.
A ki szeretne hát, ob költő nincs-e nő ?
Költő.
Ke kérdd ! Kit szereték : zöld füves pást a!att, Lehajló cziprusok árnyában pihen ő.
Fecske.
S szivedben uj szerel''m azóta nem fakadt ? A rózsatőn, ha egy rózsája elnyilott, Ugyanazon bogon, hol az lehulla már, Gyakorta láttam uj rózsát fakadni ott.
Költő.
Boldog szived legyen megáldva, jó madár ! De én még ismerek erdők hűs árnyíban Virágokat miknek csak egy nyílása van !
IV. Költészet.
Az ujabb időkben a nemzetek érdeklődve fordulnak ssját népköltészetük felé és a legjelesebb tudósok fáradoznak, az egyszerű írástudatlan pór által dalolt dalok és regék összegyűjt tésével. —
Saját népdalainkat és regéinket a Kisfaludy társaság ezen jó szelleme szép irodalmunknak gyűjti össze és adja ki. —
A külföldi népdalok közül kétség kivül a skót és angol ősaépköltészet terményei helyezhetők első helyre, melyek nsgyobbára történeti tárgyúak, és hihető az annyi éneket gyártó és annyiszor megénekelt „kóbor lantos" ok elme szüleményei. —
Az angol irodalomban két gazdag gyüjte ményt találunk az ős angol-skót-wales i walla-
ményt, melyet elsőbb Brougham Henrik angol
parlamenti tag Wilson Józseffel egyesülve az első Napoleon szárazföldi zárrendszere által munkátlanságra utalt angol gyári munkások gyermekeinek megmentésére 1819 ben Westminsterben honosított meg,ma már a társadalom karöltve a kormánynyal teljes erejéből törekedik terjeszteni. Teszi ezt emberiségi ,társadalmi- és financiális tekintetekből. Emberiségi szempont vezérli a társadalmat ez ügy terjesztésére, mert mig egy részről statístícusaink szomorú adatai szrrint, különösen az alsóbb osztályú gyermekek nagy halandóaágát közönnyel nem nézheti, másrészt szerzett tapasztalatai élő argumentumokkal szolgálnak annak bebizonyítására, miszerint kisdedóvás ügyünk terjedése álul évenként több ezer gyermek mentetik meg e bizony ós haláltól- s több száz ezer a testi eluyomorodás- s lelki elsatnyulástól.Társadal mi iuduk teszi életszükséggé ez intézményt, mert leverőleg ható halandóságunk egyik legfőbb oka a gondatlanság, a rosz, a rendetlen életmód, rpelyben gyermekeink általában részesülnek. És végre financiális helyzetünk aggasztó volta számokban mutatja ki a milliókra menő veszteséget, me.yet a szülői gondozás által munkájában akadályozott s visszatartott önmagának okuz.
Mióta nagy Széchenyink hazánk anyagi és szellemi emelkedésének első feltételéül az anyagi jólét Bzükségét kimondotta, s mióta boldogult Gróf Brunszwick Teréz Széchenyi ez említett elméletével homlokegyenest hazánk javát a nemzet szellemi emelkedésétől tételezte fel, a két nagy honszülött fáradhatlan buzgalma s határt nem ismérő áldozatkészségei hazánk viszonyait egészen átalakították,s bár eszközük, mellyel hatni kívántak nem egyforma volt, utjok legalább látszólag ellentétes irányban haladott, de mert czéljok egy és ugyanaz volt, végre találkoztak mégis, taialkoztak ott, ahol mindegyiknek szive lelke hazája javáért dobogott. BrunszwickTeréz nem volt financiere,nem csuda tehát, ha a nemzet annyagi javának előmozdítását, Széchenyire ruházta át, megmaradván hűségeseu kitűzött zászlója mellett, melynek már neménél fogva is a leghivatottabb harezosa tudott lenni. MegkapvaWilderspínnek a kisdedóvás meg-támadói ellen intézett 1823-ban megjelent-s kitűnő szakértelemmel szerkezteit munkája megjelenésének alkalmát, test és lélek kel törekedett a szerinte nagyfontosságú ügyet hazánkba átültetni; de as akkori viszonyok oly kedvezőtlenek voltak, hogy midőn egy alkalommal ez intézménynek a népnevelésre való áldását, kihatását magyarázgatá, válaszul azt nyerte, hogy a népnek inkább engedelmességre, mint nevelésre van szüksége. S ha a nemes grófné akkor közönséges nő, bizonnyal telbagy további törekvéseivel, de ő több volt mint közönséges nő, magas gondolkozása felülemelé őt a hétkoznapiasságon, tudta és látta ő, hogy ez eszme utat törend magának kedveit hazájában is, érezte nagyon jól, hogy önnállósága őt cserben hagyni nem bírja. Elment A ngoihonba meglátogatta az emiitett intézetet, s midőn onnan visszatért hozott magával egy taliz-mányt, mely dicsőséggel kisérte útjában, győzelmet sratva mindenütt, s megszerezve részére az elismerés és halhatatlansag dics koszorúját 1828 juniusl-én nyitá meg első intézetét ; Budán a Krisztina városban, „angyalkert" név alatti. Az intézet működésének kezdete is szerencsés volt, nagyon hamar kedveltté lőn,
dákból, ugy mint: „Reliques of ancient eDglish poetry by Percy. London 1775." — és: „Specimen of the ancient Welsh poetry by E. Evans. Loudon 1764. —
Mielőtt az európai nemzetek népköltészetéből mutatványokat hoznánk, legyen szabad a népköltészetet általában, röviden jellemeznünk. —
A nép költészete nincs összefüggésbe a nemzet irodalmi műveltségével, mert például Spanyolországban és Portugál ban a „dalok hazájában" a nép irodalmi ismeretei vajmi korlátozottak, sőt még az irni — olvasni tudásra is ritka esetekben terjednek ki. — A spanyolok és portugallok némi részben a mórok költői szellemének örökösei 8 nem egy nép dalok az „Alhambrafénykorá''-ból veszi eredetét. —
Az ujabb költészetre a népdalok felkarolása kétségkívül nagy és előnyös befolyást gyakorolt; hogy saját irodalmunkból szolgáljunk példával: tekintsük koszorús költőnk Arany„Toldy"- ját,vagy kisebb költeményeinek legtöbbjét, melyekben a népies hangra van fektetve a fősuly.
Minden nemzet népköltészete, saját keretében forog, azaz : az illető nép önálló gondolkozás módjának és Ízlésének szüleménye. — Helyesen jegyzé meg Darm T. német népiró, hogy: a népet leghelyesebben és behatóbban, népdalai és közmondásai által ismerhetjük meg'' mert ezekben hamisítatlan lényegével találko^ zunk a nép érzelmeinek. —
Az ős angol-skót népköltészet ismertetésül, egy terjedelmesebb történeti alappal biró
ugy, hogy egy második felállítása lőn szükségessé; létesült is a ván, nemsokára a vízi városban, azután Pesten, majd később Besz terczebányán.Ez idő óta terjedett ez intézmény egész országban, terjedett a 48-iki eseményekig midőn hazánk ereje a harcz terére lön szól-litva. A beállt szünetelés szerencsétlen catas-tropha után is megmaradt, nem ugyan honfia-ick szükk°blüsége miatt, hanem mert a társas élet el volt tiltva, ez intézmény pedig tisztán társadalmi uton indult meg; csak is alkotmányos korszakunk óta s különösen a legutóbbi két év alatt a létesült országes kisdedvéd egylet buzgó felkarolása mellett kezd ujabban, de most mondhatni,hogy rohamosan, minél szé lesebb körben terjedni. És mi indította a tár- ; sadalom különböző rétegeit, a kisded védogy le- i tet, valamint a kormányt arra, hogy mintegy helyre ütve a mulasztásokat teljes erejéből igyekezzék a kisdedóvodákat terjeszteni ? kétségkivül az előbb említett három indok, úgymint az emberiségi- a társadalmi és fiuáncziaiis tekintetek. Kissé soknak látszanak, de c*ak látszanak; mert hogy valóban eliogadhato indokok, iparkodni fogunk a következőkben kimutatni.
A kisdedóvás czélja első sorban a gyermeket megóvni a testi és lelki veszély éktől. Eszközli pedig ezt az által, hogy a munkára menő szülök különDen felügyelet nélkül hagyott kisdedeit 2 éves koruktól bezárólag 6 évig összegyűjti, s viradattól alkonyatig felügyelet alatt tartván, elhárítja tőlük a lehetőséget kútba, vízbe, folyóba esni, magukat valamely éles eszközzel megsérteni, vagy a rájuk zárt haz felgyújtása által magukat összeégetni.
A lelki veszélyek elháritását pedig az által eszközli, hogy élvezetes és hasznos foglakozásokat nyújtván a kisdedeknek, a felügyelet hiánya- vagy hiányosságából eredhető henyeség-,kapzsisag, lopás, koldulás, rut beszédek, káromlások helyett beoltja gyenge s jóra hajtható lelkükbe a szorgalom, a tevékenység, a takarékosság, a közbecsülés-,felebaráti szeretet és erkölcsi Önérzet csiráképes magvát,melynek szerencsés átültetésével szembeszökőleg fog apadni,a munkátlan csavargók — csalók s tolvajok nagy száma, kevesbedni fog rendőreink dolga, megfog kevesbittetni a testinyomorékok nagy menyisége, s általuk társadalmunk nagy rétege erkölcsi érzetének felébredése által a legjobb irányban fog átalakulni.
Az itt elősoroltak után azt a kérdést tehetné fel valaki, hát csak az alsóbb néposztályok gyermekei számára vannak szánva az óvodák? A felelet azonban nagyon egyszerű, mert amint ez osztálynak megvan saját teendője, mely gyermekeinek gondos nevelésében gátolja, ép ugy mjg van a műveltebb osztálynak, s valamint eltörpül testileg s elsatuyul lelkileg annak gyermeke, ha gondviselés nélkül marad, ép ugy elromlik ezé, ba vagy épen felügyelet nélkül, vagy pedig a lelkiismeretlen cselédek tel vigyázására hagyatik. Aztán mindkét osztálynak van egy közös hibája, mely a szegény ember gyermekében ép ugy megboszulja magát, mint a gazdagéban, s ez a veleszületett emberi gyarlóság. Legyünk őszinték s ne ámitsuk magunkat, a műveltebb osztály családai közt felmerült— s nem is ritka bel békétlenség, s egyenetlenke des annál több roszra vezeti gyermekeit,minél inkább emancipálva vannak a gyermekek. Az a szegény neveletlen ember gyermekeit
balladát igtatunk ide, mely eddig tudtunkkal nyelvünkre le nem fordíttatott:
A chester-i párbaj.
Wales-ban két vitéz lakott; Pembrocke-nak hívták egyiket, Nagy birtoka a pártákon Sok mértföldekre terjedett.
Edward király vezére volt S az ország legjobb lordja ő ; Hős karja a vadászaton
S a harezon egykép rémítő. * *
*
Fönn Éjszak- Wales szélein : A hősi Chester lord lakott ; — Szép kastélya ée parkjai Néki sok vendéget hivott.
Egykor, hogy ültek lakomán Chester s vitéz vendégei: Hírnök kopog az ablakon. (Azok a hírnök jelei.)
Parancsot ád a hős vezér : ,Hozzátok hát mindjárt elém, Ne mondja senki, hogy talán Elém jőni sem engedém.''
Büszkén lép be a hírhozó S Chestert gyorsan köszöntni mén ; Nem volt már ifjú, ámde még Túl sem járt élete delén.
nem jogosítja annyi bizalomra, mint a műveltebb, következőleg amannak gyermeke kissé érzéketlenebb — s unalmát pajtásai körében iparkodik elűzni, ha tehát szülői közt egyenetlenkedéa támad, azt vagy nem is veszi észre, vagy pedig ha észre veszi, előtte közömbössé válik ; — nem igy van ez a másik osztálvnál, mely gyermekeit mindig ma^a körében tartva, a véletlen felmerült czivódái, által a gyermeket uagyon figyelmessé teszi, s ha a gyern-sk egyformán szerette-tik mindkét szülőjétől, akkor kellemetl. u tusát érez lelkében s nem tudva, kinek vau igaza, mindkettő iránt bizalmatlanságot kezd táplálni, ha pedig egyikétől jobban kedveltelik, vágyai egy ik által inkább teljesíttetnek, akkor nz igazság rovására rokonszenvének hozza másikát aldozatul ; de legyen bármiként, annyi tény, hogy a házi vagy családi békétlenség sokkal kártékonyabb hatással vau a műveltebb osztályok gyermekeire mint az alacsonyabb sorsunkéira; igy ez intézmény, mint pusztán negativ irányú is életkérdés minden osztályú gyermekekre nézve tisztán einberisegi szempontból.
KüBANY MIHÁLY.
a Pesl inária atozAi kidedovó intézet igazgatója.
(Vége köv.)
Helyi hirek.
— E lapok felelős szerkesztője Nagy -Kanizsáról hosszabb időre távozván a lap tényleges szerkesztését Mihály J Endre társszerkesztő vette at.
— Ö Felsége jul . 24-én kelt legfelsőbb határozváuyával ieg kegy elmesebben megengedni méltóztatott, hogy dr. Blau Simon nagykanizsai lakos IV. o8zt.Medjidie rendet elfogadhassa és viselhesse.
— Készvéggel közöljük a következő czátolatot: A, Zalai Közlöny'' 68-ik szama mellékletében azon alaptalan hír közöltetett: hogy szent István király, hazán ic védünuepe napján a m. kir. honvédség gyakorlatot tartott volna. E hír megczáfolására s a tiszta valóság felderítésére tudatom, miszerint a honvédség nem csak hogy gyakorlatot ueiu tartott, hanem a legényaegujK. szabad ünnepe volt. Mely közlésem utau megkülönbözteteit tisztelettel maradok. VARGA s. k. m. kir honvéd alezredes.
. — TOx. E hó 22-ére virradóra Arács községben (B. Füred mellett) tűzvész ütött ki. A vésznek áldozatja lett 14 épület és egy emberi élet. A tüz eredete nem tudatik még.
— öngyilkosság. Balykon, f. é. aug. hó 21-én Csuka Péter ottani -közbirtokos, szobája padlásán levő gerendák egyikére, felakasztotta magát. A szerencsétlen — mint egyszerű polgár, igen szorgalmas olvasója éa pártolója volt a muiatattatva oktató népies folyóiratoknak. Tette indokául némelyek zi lalt anyagi helyzetét emlegetik.
— Bécsből írják a,Zalai Közlönynek"; Szent István első apostoli királyunk ünnepélve Bécsben. Magyarország első apostoli királyának Szent Istvánnak ünnepét a dicső emlékű, nagv királynő, Mária Terézia kegyeletes alapítványa folytán aug. 23-án ülték meg a nagy szentet megillető fénynyel s egyházi pompával Bécs-
„Nemes lord ím köszöntelek (Illendőn s könnyen meghajol.) Nemes uram Pembrocke vitéz, Ki Pembrocke-ban honol.
„Párbajra hi, mert öt vitéz (Mind annyi szentül esküdött.) Állítja, hogy megsérteni Meréd lovag hírében őt."
Meghallgatálak jó lovag, — Vitéz Chester felel hamar: Bámulva hallom, hogy urad Megölni engem mért akar.
,De ő ugy véli sértve van, Tehát én mindig kész vagyok ; Jöjjön urad bár mikor is Teljes elégtételt adok!
A hírnök ezzel távozott; Fejében tollas kalpaga. — Karján a czdmeres paizs Csörgött, midőn elballaga
A gazda és vendégei Tovább mullattak reggelig ; Forogtak az ezüst kupák Egész a hajnal jöttéig.
(Vége köv.)
KÖVARY BÉLA.
ben lakó magyar testvéreink. Az ünnepély fényének emelésere a fáradbatlan buzgalmu köz-e.retetben » becsülésben álló bécsi mugyar iTiszüOük, nt. Fekete Fidél atya s tartomány-i ''uöki titkár már előre mindent elkövetett, ami elvbeü magyarok bonfiai s vallásos érzel-n.Jire s legjótékonyabb hatást gyakorolta. Már '' -creii Vj 10 érakor a capucinus atyák tem-r^ooia elótt a helyben állomásozó Radetzky huszárok képeztek sorfalat Báró Wenkheim Béla minister s a király személye körüli minis-terium összes tagjai, a m. királyi testőrség fő-arancsnokuk grófiIaller vezérlete alatt aBécs-L,eti időző s lakó magyar fű urak és számos ha záuktia valának jelen éá emelék az ünnepély méltóságát. A magyar egyházi beszédet, mely nyomtatásban is megjelent már s az ünnepélyben részt vett magyar testvéreknek kiosztatott, Szauter Antal Pécsnek kedvelt szónoka elragadó ékesszólással és szivet megható lelkesült-só ''"el tartá. Az ünnepélyes szónoklat befejezése után a legszentebb áldozatot mólt. dr. Rónay Jácint, czim. püspök és pozsonyi nagyprépost ur fényes segédlet mellett mutatá be a mindenhatónak.Megható jelenet volt, midőn a 6z. b''íszéd után a zenekar Kölcsey: „Hymnus"-át s az ájtatosság bezárásával Vörösmarty : FSzózat" át adá elő, a mi a jelenvolt nagyszámú üsl Igatóságot szent lelkesedésre buzdította. JLíélután 3 órakor pedig báró Wenkheim Béla excelja az ünnepély alkalmából díszebédet ad nt, melyre a Bécsben lévő főurak közül többen, s az ünnepély rendezője, s a mélt. ponti-ficens ur hivatalosak valának.
— Egy elméleti gyakorlati czimba-lom iskola, melyhez hasonló még eddig nem Jelent meg, fog annak szerkesztőjénél és kiadójánál Schumda V. J. m. kir. udvari hangszer-gyárosnál Budapesten rövid idő alatt meg jelenni.
—Balaton-Füredre a 19 ik számú névsor szerint aug. 20-ig 1253 sorszámban 1896 fürdővendég érkezett.
-- Bartal György minister ur (Keszthelyen) a felsőbb gazdasagi tanintézet helyiségét 22 én délelőtti 10 órakor vette szemle alá, mely alkalommal az itt levő gazdasági tan fokain néptanítóit is meglátogatta, atyai leereszkedéssel buzdítván őket, hogy szerzett tapasztalataikat a fóldmivelő nép között értékesíteni iparkodjanak. Ezután Juhász Péter nagy-kanizsai tanitó, kartársai nevében következőleg üdvözölte: „Nagyméltóságú minister ur ! Kegyes intézkedése folytán, örömmel jöttünk össze a haza különböző vidékeiről, ismereteinket, föld-mi velő népünk korszerű oktatásaira gyarapítani. Sokszorozza pedig örömünket azon kedvesen meglepő körüimeny, hogy nagyméltóságodat szerény körünkben üdvözölve, forró kö szönetünkuek kifejezést adni személyesen is szereocséssek lehettünk.FogadjaaztExcellentiád azon bensó őszinte kívánalmunk kapcsában, hogy magas személyét, a Mindenható, hazánk népe boldogitására igen sokáig tartsa meg!"In-nét 3/> 11 órakora tanári kar kíséretében az alsó gazd. tanintézethez kocsizott. Délután távozók. — Mint halljuk, az intézet léte vagy nemléte feleit is kimondatott ezúttal a döntő határozat. Alkalmasint Keszthelyé a győzelem. Egészen bizonyosat azonban csak néhány nap múlva tudhatunk.
— Ugyanénak Keszthelyről tudósítanak bennünket, hogy a mult heti kellemetlen
idő miatt, a fürdővendégek majdnem mindnyájan eltávoztak.
— Csáktornyáról írják nekünk : Minden nemzet, legyen bár hatalmat, avagy elnyo-mott,mindenkor kegyelettel órai ősei emlékét; hogy ezt késő évszázadokon jó és balsors között is íentarthassa, egy napot szentel, melyen jeleseinek tett- és eseménydús életét visszaidézi emlékezetébe s a késő kor ivadékainak követendő például állítja fel.Avagy van-e oly egyén, ki ne gondolna vissza elhunyt kedveseire ? a szülő magzatára s a gyermek szüleire ? testvér testvérre, jó barát a jó barátra ? — A nemzet is egy nagy család levén, kell, hogy hü gyermekeinek, a haza oszlopainak ő is áldozzon : vesztének indult az a nép,mely megfeledkezik történeti múltjáról s megfeledkezik őseiről! ! Ily emlékezeti ünnep reánk magyarokra s a magyar hazára az ország védszentjének, sz. István első és apostoli királyunknak névünnepe, mely napon Csáktornyán nem ugyan a szent Ferencziek,de igen ii a dirék Nóvák Ferencz nedeliczi esperes-plébános tartott egy hazatias, meleg érzelemtől áthatott magyar egyházi szónoklatot. Igen helyesen jegyzémeg szónokló esperes ur, miszerint Kárpátoktól A d-r i á i g kell, hogy minden magyar hazafi kebelét nemesebb, magasztosabb és emelkedettebb hangulat lebegjé át e nagynemzeti ünnepen; s kell hogy egyetértés vezérelje tetteinket, s ne szavakban,de tettekben mutassuk meg, hogy édes hazánk jólléteért cselekszünk! Valóban elérzékenyülve s odaadó figyelemmel kellett e templomban ritkaságánál fogva is kísérnünk, a különben is oly emelkedett, nemes honfiúi érzelemtől átlengett szavait; csak hogy fájdulom, nálunk sokszor beszéddel, szóval, tollal kell harczolni,előbb, mig tetteket vagyunk képesek előidézni; igy most is sajnosan kell felemlítenünk, hogy bár e napon az egész haza nemzeti ünnepet ül s a haza összes népei örömüket törekszenek nyilvánítani jelvényekkel is, csak Csáktornyán nt>m volt kitűzve a városházára, mint középületre a nemzeti zászló i nem láttuk a városi igen tisztelt elöljáróságot testületileg megjelenni a 11 órai misén, a mint ez általános és elmulaszthatatlan szokás más városainkban.
— Karádról irják lapunknak : F.aug. hó 18 án, Ó Felsége születés napján osztattak ki nálunk is a hadi érmek; a kedvezőtlen idő miatt 3 század a templomba vonult, mig a 4-dik század a templom előtt felállíttatván, az előirt 3 diszlövést adá a mise folyama alatt, mise után pedig a zászlóaljparancsnok ur az alább következendő alkalmi beszédet mondotta, végeztével következett a hadiérmek kiosztása,mi 4főtisztnek egy tettleges szolgálatban álló dobos nak s 4 tartalékosnak tüze tett fel.„Ő császári s apostoli királyi Felsége, királyunk s legtöbb hadurunk elrendelni méltóztatott, hogy uralkodása óta dicsőségesen letett 25-ik év fordulója alkalmából, mind azon tiszt urak és katonák csapat külömbség nélkül a kik ezen uralkodási idő alatt valamely hadjáratban részt vettek, az úgynevezett hadi éremmel maradan-dólag diszittessenek fel. A 70. honvéd zászlóaljnak van szerencséje 726 ilyen bajtárst ezen magas kitüntetéssel díszíteni. Nekem az ily kitüntetésekről mindenkor a legkimagaslóbb fogalmam volt, és kívántam volna, hogy mind a 726 érmet az illető hadfiaknak mellőkre magam tűzhessem fel; a viszonyok azonban 8 a körülmények ezt nem engedik,minthogy a jogosultak
legtöbbje a nagy megyében szétoszolva családi tűzhelyeihez visszatért. De azon keveseket is, kiket a mi érdemes bajtársaink közül itt szemre láthatni szerencsénk van, üdvözlöm örömmel és legnagyobb szerencsémnek tartom királyunk Ó Felsége által nekik ajándékozott becsületes emlékjellel őket személyesen díszíthetni. Honvédek ! fordítsátok pillantásaitokat ezen érdé mes bajtársaitokra és igyekezzetek eskünk és kötelességünk értelmében ezen feldíszítettek nyomdokin haladni, ha nagyon szeretett urunk s királyunk haza védelmére szólít; igyekezzetek &züntelen legszentebb kötelességteket teljesíteni és legyetek meggyőződve, hogy 0 Felsége miudeu derék katonai tettet nem csak látszólag kitüntetni fog, hanem a sereg öntudata, ós azon megnyugvás, hogy kiki kötelességét mint hü, engedelmes katona teljesi tette, a legszebb babér a mi kiküzdhető. Ezen ma kiosztandó becsületjel maradandó, és az utóvilág is még tisztelettel fog tekinteni azon férfiakra, kik röviddel az előtt hivatva voltak a legmagasabb trónust és a forrón szeretett hazát védelmezni. A mai napnak ezen kivül még egy más jelentősége is van, mi 44-ik születés napját ünnepeljük igen szeretett urunk s királyunk Ó Felségének, kinek sok éveken át hü népei j avára kívánjuk, hogy éljen! Éljen a király ! Éljen a Haza!
— Rövid hirek. Bécset árviz fenye geti. — Budapest különféle pénzintézeteknél 1,528,127 frtot gyümölcsöztet. — Técsőn egy gyermek négy fontnyi régi ezüst pénzt talált. — Barta János zeneszerző meghalt. — Rádi Mihály bajai ügyvéd bünpere 40 forintnyi sulyu. — A tanitóagyletek országos szövetségét a kormány betiltotta. —
1541. Soliman Budára nagy pompával bevonul. — 1848. Kiss Ernő perlaszi győzelme.
3. 1526. Mohácsnál elfogott négyezer magyart Soliman lemészároltatja. — 1670. Nádasdy Ferencz, országbíró, elfogatik. — 1849. Klapka az ácsi és szőnyi sánezokat megszállja. — 1855. Maár Bonifácz, történetíró halálozása Balaton-Füreden.
szó.
Szerkesztői üzenet.
14o7„ Rózsa Wivéu" . .. vermiéi f.''kellék a tagmennyiség s ínég ez oioc* inog benne.
1408 sz. Mfiipar és kereskedelem hazánkban* rrimfi becses csikket igen köszönjük
1409 A N Azonnal intézkedtünk:
1410. P. Gy. örvendünk szives ígéretének.
1411. Jj. 8 S*«ged A mngbizást átadtuk
1412. Laus t A zsidó szomszéd nem hozott semmit, azért a csomagban ne keresd. írjatok ! Üdv nektek !
Vasúti menetrend.
Indul Kauizftáról:
Eszék Mobács (Zákánynál) Zágráb Fiúméig
5 óra 18 perez reggel « . . Zágrábig 2 „ 45 , délután
Budáig 6 , 18 , reggel.
1 „ 48 , délután.
10 . 43
Szombathelyig (innét délután 6
óra 25 perez Bécsbe) 5 „ 43 Bécsig (Szombath. Bécsujh felé) i „15
Történeti naptár.
Aug. 28. 1532. Kőszeg hős védelme Jurísich által. — 1749. Goethe születésnapja.
— 1848. Asbóth ó-moldvai győzelme.
— 1754. Krisztina, spanyol királyné Madridból menekszik. — 1861 Smol-ka a birodalmi tanácsban védelmezi Magyarország alkotmányos jogait. 29. 1177. III. Kalixtus pápa, született magyar (Groly vás János) a pápaságról lemond. — 1526. A mohácsi gyásznap.
— 1647. Zrínyi a költő horvátbánná neveztetik ki, már ekkor Zala-és Somogy megyék főispánja s légrádi főkapitány volt — 1852. Garibaldi Aspro-montnál megsebesíttetik.
, 30. Szilágyi Sándor történetíró születésnapja. — 1848. Gr. Batthyány Lajos és Deák Ferencz ministerek Bécsbe érkeznek a horvátok és szerbek ellen segítséget kérni. — 1861. Schmerling a bécsi birodalmi tanácsban azon tant állítja fel, hogy Magyarország 1849-ben alkotmányát eljátszá. 31. 1848. Teleky László gróf, mint Magyarország követe Párisba küldetik.
— Ferdinánd király egy leiratban a magyar ministeriumot Jellasicscsal egyezkedésre hivja fel.
Szept. 1. 1839. Guzmics Izidor halálozása. — 1851. Kossuth Kiutahiát elhagyja. — 1860. Táncsics Mihály 15 évre ítéltetik.
„ 2. 1031. Imre herczeg halálozása. —
Pragerhof felé Triesztig
10 „ 55
»i i>
és Bécsbe t
„ 11
3 23 33
f >»
n
estve.
reggel, délután-este, reggel.
délatás. este.
Érkezik Kanizsára :
zék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból
4 óra 19 perez reggel.
» n >, Dom-
bovár, Fiume, Zágrábból 1 „ 21
Zákány-Fiume-Zágr abból Budáról
>i
9 „ 64 „ 4 „ 43 „ 1 „ 46
- „ 20
Szombathelyről 1U „ S3
Bécsbol(Bécsujh Szombath.fclSl 4 „ 37
18
„ (Pragerhof felöl; Trieszt- és Bécsből Triesztből
„ 10 „ 3 „ 60
l''> „ 22
M »J
>1
»»
n it
délután.
este.
reggel.
délután.
este.
délelőtt.
reggel.
este.
reggel.
délután
estve
Felelős szerkesztő: Báttrfi LajtS.
— Beküldetett. Gazdákra nagy értékű. (Cséplőgépek.) A gazdákra nézve egyik a legfontosabb találmányok közül az ujabb cséplőgép, mely két ember által hajtva, "egy óra alatt annyit csépel, mint 3 cséplő e-cber egy egész nap alatt. Minden gabna neműt egyenlően oly jól kicsepel, hogy egy msg sem tnarad a szalmában, azonban a mag meg nem sérül. Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán 130 frt. bj. Németországban ezen cséplőgépek ezer számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. Fh. Mayfarth & Comp. Frankfurt a. M. czég a legjobb beszerzési forrásul ajánl-tatik. Ugyanott a megrendelések levél által tétethetnek meg.
*) E rovat alatt közlóttért felelő8 séget nem i váUAl » Szerk-
Conn.L általános korpa-ol^ja.
Gyorsan és biztosan működő gyógyszer mindenkinek. ha erós fejkorpa képződés terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a feutnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt GO kr. bérmentes pénzbeküldéssel vagy utánvéttel rendelve.
főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-(14H-9) kanergasse Nr. 3.
Malom-bérbeadás.
Folyó évi szeptemb 20: Balta váron az uradalmi tiszttartói irodában délelőtti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekű, két kövekre alkalmazott felülcsapó ma-
lom hozzá tartozandó fold és réttel hez beküldeni kéretnek.
Pályázat. II
mF sítják,
Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához kétoklev: segédtanitó kerestetik, évi fizetés 325 frt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra.
Kik ezen állomásokat elnyerni óhajtják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-ig alulirt elnökség-
OLL A. SE 1DLITZ-PORA.
E porok rendkívüli a a legeltérőbb esetekben bebizonyult gyógy-|listásuk által mindnu. eddig elismert )>ázi szerek között, tagadhatatlanul az első helyet foglalják ei; mit az sok ezer, a császári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött hála-iratok a legrészletesebben tanúsítják, hogy e porok rftgzóu szorulásoknál, emeszthetetleaségeknél, gyí ■orbévaél, továbbá görcsök, vese és ideg-bajskbaa, szivdekegásaál, idegesség okozta fi fáját, vértolulas, végül hysterlára, kikér és kozaass hányásra hajlamnál a lejjobb sikerrel alkalmaztatnak, s a legtartósb sryógyhatást eredményeztek. 1407 — 7
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
Cl
j A legmegbízhatóbb orvosszer a szenvedő emberiség aegedel-
| mére minden belső és külső gyuiadát, legtöbb betegség, mindennemű seb-, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyitott tel ok, rák, fene, szemgyulladás, bénulás és mindennemű sérüiés ellen, atb. stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
együtt folyó évi november 24 tői fogva számítandó három évre nyilvános árve rés utján bérbe adandó? a bérleti feltételek a fennevezett irodában bete-kinthetők. (U27-2)
Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17.
(1426-2)
Vágner Károly,
iskolaszéki elnök.
D
ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
A legtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvégia begyeiben ''nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított halraájasir-olajjal.
A valódi Dsrsok-kalaájzsir-elaj aell- és tBdl-baJtkaál, soropko l«»- és raoWtis-betegségekben legjobb gyógyhatáasal ; meggyógyítja a legidültebbkiSZVéiy- ésosÉZkajokat, valamint as időszaki kfrkittfefcst.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt
Baktárak Nagy-Kanizsán: Belus J. gyógy sz Lovák K. gyógysz. Fesselhoffer J. és Kosenfeld F. uraknál.
Beisvárstt Lakovies Q. Ctákttrayái Kárász 11 Csargél Kreialar Dávid Kapssvárstt Kohn Jakab Kapronczáa Werli Sánd. gyógy**. Keszthelyei Wünsch F. Keresztes Breyer Jakab 6ai ''jCőcí |M CsacainoviU Is tv. gyógysz.
I eteayés Kalivoda J. gyógysz. Marszailkai Inti Nándor Báask-Szt-fyir|yi« Fibicz J. gy. Szsakatkelyea Pilich Ferencz gy. Seproiykai Mezey András gyógyts. Zágrábbal Mittelbach Zs. gyógysz. , Ceyieck J. J. gyógysz. i l''rweisz Fr« gyóyjsa
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa Táros közelében fekvő Batthyányi Lajos grófné urodalmához tartozó sánczi korcsma f. évi Szt.-Mihály naptól szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők.
Sánczban, 1874 aug. 20 án. Vágner Ignácz,
(1429 2) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője.
Ajánlkoz&s,
Egy müveit, ím gyárul és németül Fgyeszélö nő ajánlkozik________
SZOnyneŰC, ki e szakmábankellő járrassággal bir. Értekezhetni szóval vagy levélben RE8SEL VIKTOR1N asszonyságnál Nagy-Kanizsán, Csengery-utcza.
Schőnfeldház.
Árverési hirdetmény.
Alsó-Domboru község részérói, ezennel közhirré tétetik, miszerint Alsó-Dom-born község tulajdonát képező rakovniczai három kerekű szitás malom, mely a Kottori vasút állomáshoz 10 percznyi távolságra esik, folyó évi szeptember hó 7-én nyilvános árverés utján, 1874. évi november hó 1-tól három évekre bérbe fog adatni.
A haszonbéri feltételek a község tanácstermében mindenkor megtekinthetők.
Alsó-Domboru, 1874-ik évi augusztus 6-án. (1433-1)
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zalainegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó Ö-BUdaVájr községben található Ugo-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-ni8terium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni.
Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 LJöl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak,
4 hold 306G öl rétből, 115 hold 1112_L_|ö1 szántóföldből, 124 hold 246 Fjöl erdőből, 58 hold 1026 Qö\ erdő legelőből.
Összesen 303 catastralis~hold és 390 iDöl.
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy bíróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, mig az uto ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak.
Az árverési feltételek a kis-komáromi aradalmi tiszttartósági irodában betek inthetők.
KÍ8-Komárom; 1874. évi augusztus hó 12-én. (1425-4)
\ A kis-komáromi uradalmi tis/ttartoság.
A nagy-kanizsai
kereskedelmi s iparbank
ezennel értesíti a t. cz. közönséget ho-y :t
f.é. május 12-ki közgyűlésben
t
elhatározott alapszabályi módosítások a nagymélt. magyar kir. foldmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium által
1874-ik évi 10482. sz. a.
megerősítettek. Ennek folytán a részvén) es társ urak felhivatnak, miszerint részvényeiket kevesbitéí? végett, ugy szinte minden érvényben maradandó részvény után
12 frtot ez év october hó 1-től
i
ugyanezen
hó 31-ig
az intézet pénzl-áránál letéteményezní szíveskedjenek, mivel ellen esetben az alapszabályok 16-iic §-ábau előirt eljárás fogna alkalmazásba vétetni.
(1430—2)
HOFHERR
gazdasági gépgyáros
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
hal adási ésérd era-ér e mmel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlacligasse 22.
a közeledő vető-idényre ajánlja kitűnő szerkezetű
Garett-fóle 80rvet0-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták.
Lliuillier-íéle tegczélszerübb konkolytisztitó gépek és ilyenek Pernollet féle szerkezettel.
Richmond & Chandler féle. ugyszinte eredeti angol Bentall-féle szecska-vágó-gépek.
Répavago és répazuzó gépek.
őrlő és daraló malmok járgánynyal vagy kézzel hajhatók, zuzo-malmok sat. sat.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyei!, főtér 1. sz. a.
1435-1 lévfi gépraktárban.
KANITZ C.
Dorottya-utcza 12. szám.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m.
100 drb. levélpapír névvel 100
— ft. 50 kr.
100 100 1000 5000 10000 1000
2-50, — 3
levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos dobozban
látogatójegy dobozban levélpapír fekete nyomattal lenboriték , „
lenboriték „ v „ lenboriték „ „
pecsétbélyeg 1 teljes Íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 » gyertyatartó gyufatartóval 1 , óratartó .
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak ugy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, diszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készitett monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle szinekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utáavét mellett leggyorsabban és legpontosabban eszközöl tettnek. 1313—x
1 ft. — kr.
— ft. 50 kr. -- fL 80 kr.
4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ft. — kr.
--3 ft. 50 kr.
5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulaj donos gyorasajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
VAGY-KANIZSA, 1874. augusztus 30-án
Tizenharmadik évfolyam.
''»

üétzetáBi ár:
■trear wi . . á frv fél erre.... 4 , v^vea err* . 2 . KffV JO kr.
HlrÉeU—t
h hanábo* petiUorbao 7, aiÁAucUxor ti a minden további sorárt & kr.
YYII.TTÉRREN
ioronsmc 10 krurt
w.ttifK fel Kincstári illeték minden fg-jcn hirdetésért küi5-'' 30 kr. tisetendő
ITi
lap azeiletni re*x»-
il«ni5 *öxjp«í?ny«*k _ lszHrke«xutb4>x, —
aíijmh rfttset íliecó :<AsinmAnyek aedig a nannhnt héreeiHw in-t>-x«n<iók:
<AÜY-KA.VIZ.SA «1utltllu.
KérmentaÜen terelek i''uk i* inert munkatársaktól logadtatnak el.
ÖZLÖN

Késiratok vissza küldetnek
30 k''rrUfi»etendó. ^^ ClÓbb I
Nagy-Kamzsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasagi egyesüiet",a „nagy-kanizsai keraskerielmi s iparbank", a .nagy kanizsai takarékuónztá" a , Zala-Somogy* gózhajozasi reszvenytársulat, ugy a .zala egerszegi torna-tüzoltó egylet" s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője
(jetenkiiit kétszer, vasarnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú iapt
Nagy-Kanizsa, aug. hó, 1874.
Tekintetes Iskolaszék ! — A magyarországi néptanítók — Budapesten, aug. 9, IU, 11, és 12-én tartott — második általános gyűléséből, felküldetésem eredményeül van szenrencsém a következőkben jelentést tenni. —
Alkotmányunk hajnalsugarai a iiazai társadalom egy rétegébe se hatottak oly ébresztóleg, mint épen a néptanítói osztályra. Szüksége volt erre elsó sorban a viharok miau hatramaradott nemzetnek, szüksége azon testületuek, mely részint a hyerarchia, részint egyéb viszonyok keserű nyomása aiatt szazadokon át várta a felszabadulás és vele egy jobb sors vigasztaló nappalát.
Küzdött a sötétség méltatlan fegyverei ellen, hallgatva tűrte fajdalmait, önmagát megtagadta a nemzetért, bizva egy szebb jövő reményeiben. . s
Végre eljött a várvavárt időpont: az elfogultság bagolyfészkei leomlottak, a közművelődés kitűzte zászlaját; hangzatos érdekeltség, általános óhaj melengeté fel az elhagyott népnevelést. Szerény munkásain volt csak a sor kitüntetni, hogy képesek-e a nemzet várakozásának megfelelni, rajta volt a sor sikra szállani már csak azért is, mert bemutatandott életrevalósá gáiioz lett kötve mindazon fényes Ígéretek beváltása, melyektől anyagilag nyomorult állása emelkedését remélheté. —
A nemzet nem csalódott. A népnevelők-egész lelkesültséggel tömörültek,egyletekké alakulva meglepően kifejték kétségbe vont erejöket, nemes buzgalommal hatottak, megalkoták az ügy magasztosságát, pályá-jok eltiport erkölcsi tekintélyét, gyarapí-
tották az irodalmat, megtették kötélmöket a haza ós törvény iránt. S midón a tanítótestület derekasan kiállta próbáját, meghagyták neki jutalmul a legszánandóbb minimumot: „nesze semmi,fogd meg jól!*...
A sebek újra felsajogtak, aszéthangzó panaszok máig is hirdetik törvényhozásunk kicsinylő szűkmarkúságát; mindamellett a tanitói kar túlemelkedve csalódásán, nem csüggedett. — Megtartá elsó egyetemes gyűlését; kitárta keble fájó érzetét; a sajtó nem dicsérte meg zajos kitöréseit, de nekünk jól esett . . . Nincs okozat ok nélkül.
Azóta négy hosszú év repült el (az idő nem jár mankón). Ismét összegyültünk Budapestre. Azóta sok megváltozott, csak a tanitók sorsa nem! — Mindegy, mi megtartók másod>k egyetemes gyülésünket is, higgadtan ,ugy a mint a magas ministeríum kívánta, minden zaj nélkül : a lapok megdicsértek bennünket. — Bár miife elégedetten nyilatkozhassunk majdan anyugdij-kér-dés szentesitett eredményéről . . .
S most áttértek a nagygyűlés kitűzött tételeire, melyek habár az előlegesen hozzászólók nézetei nagy-részben találkoztak elég élénk cszmecsei ére adtak alkalmat,
1. „A tanterv részletes megállapítása s a tananyag csoportosítása* czimü tételre elfogadtatott a következő határozati javaslat.-
a) Neveztessék ki egy bizottság,melynek feladata lenne általános és részletes óratervet kidolgozni, s azokat a legközelebbi t&nitó-gyülés elé terjeszteni.
b) Szóllittassanak fel az ország valamennyi tanítótestületei, hogy azok minden tantárgy tanmeneteit kidolgozzák ésalapok utján közöljék.
Az ellő ponttal inkább hiszem, hogy czélt érünk, mint a második terjedelmes chaosával.
2. ,A tankönyvek és taneszközök meghatározásának módja.*
a) A tankönyvek és taneszközök meghatározására a legelső rendben a szakértelem illetékes és ezt képviselik a tanitók.
b) A ha/ni iskolákban használandó tankönyveket é. taneszközöket egy kebelükből évenkin* választandó tankönyv bíráló bizottság ajánlata alapján határozzák meg a tanitó- testületek.
c) A vái m gyei testületek a már megjelent vagy csak megjelenendett tankönyvek közöl kiválasztott és használhatónak talált tankönyvek és taneszközök sorát terjeszszék fel tanfelügyelőség utján a közoktatási mi-nisteriumboz helybenhagyás végett.
d) A felterjesztett tankönyveket és taneszközöket a közoktatási ministeríum fölülbirálatczéljából vagy az országos közokt. tanácsnak adja ki,vagy saját kebelében bírálja meg. Az el nem fogadotuk egy kimerítő indokolás kíséretében az illető tanitói testületnek volnának visszaküldendők.
e) A ministeríum által helybenhagyott tankönyvek és taneszközök közül a több tanitóval biró népiskola tanitói testülete és az egy tanitóval biró népiskola tanítója belátása szerint választhatja az illető iskolában használandókat.
f) Az igy véglegesen megállapított tankönyvek- és taneszközökről tudomásvétel végett a helyi iskolaszéknek jelentés teendő.
g) A közoktatási ministeríum megengedheti oly tankönyvek és taneszközök használatát is, melyeket hitfelekezetek, tár-
saságok, községek vagy egyesek ajánlottak. De az ezek által fentartott iskolákban nem szabad más tankönyvek- s taneszközöket használni, csak melyek a közoktatási mi-uisterium használhatási engedélyét bírják.
h) A felekezeti iskolák tanitói a használandó tankönyvek tekintetében akkor is egyenjogúak lehetnek a közs. tanítókkal, ha akármiféle tanitó- egylet tagjai is.
Ezzel kapcsolatban szó volt még az irkák czélszerübb vonalzás-,papírminősége-, tankönyvek alakszerinti egyöntetűségéről sat.
Az eszme általában nagyon szép,csak a kivitelnél hajótörést ne szenvedjen.
3. „A tandij a népiskolában és annak kezelése* czimü tételre kimondatott: A tandij Magyarország minden népoktatási tanintézetében, — igy tehát nemcsak a szorosabb értelemben vett népiskolákban, hanem még a polgári és más felsőbb népiskolákban,valamint a tanitó és tanítónő képezdékben is mielőbb eltör -lendő.
Ugyanezt véleményezte a zalamegyei ált. tanitó-testület központi választmánya is, minthogy a tandij szigorú iskolakötelezettséggel össze nem fér.
4. „A népiskola viszonya a közép-tanodához* czimü tételre elfogadtatott a következő indítvány:
a) A népiskola viszonya a középtano-dához és szakiskolákhoz "véglegesen csak az által oldható meg. ha a nemzet zöme 16 — 18 éves koráig teljesen egyenlő képzésben részesül.
b) Mig ez elérhető nem lenne, emeltessék a népiskola méltósága a tankötele-lezettség szigorú keresztülvitele által. A
TÁRCZA.
Szemlélődések a világ irodalom
terén.
IV. Költészet.
— Huj goto Sándor barátom tűik — (Vége.)
Pembrocke-nak lordja ez alatt Boszut haraggal esküszik ; Körülte lándzsa s kardjukat Vitézi szörnyen rengetik.
Ezer lovag volt fegyveres A hósi lord kísérete ; — Meganuyí bátor wales- i S ezekkel Chester be mene.
Mac Thum a bátor ír-honi Fegyvert vele viselni kész, Waitford lovag nemea vitéz S velők ment Eckert a merész.
Sir Edwárd Porwel jó íjász, Chaucer régi igaz nemes Brotticld, kinek mind lelke, mind A tette mindig egyenes.
Elérték Chester úr lakát (Sokáig kelle menni ám.) Es illendőn kopogtanak, A kastély tölgyfa kapuján.
Meglátta ezt a kapu őr, (Biztos angol íjász vala)
Ö jelt adni rögtön termébe A hősi Chester-bez futa.
Felugrott ez s vendége is Kész volt mind harezot állani, Ha Pembrocke lord a várt talán Akarná meg ostromlani.
De Pembrocke lord most fölkiált Hej Chester ballod-é szavam ? Jer ki és kastélyod előtt E vassal átütlek magam !
Hej jó vitéz nem tudhatod ; — Gyorsan emez ím igy felel, Hogy melyikünk a porba ma Éltén utoljára lehel!
Ezzel indul sietve és Fegyvert magára bátran ölt, A hősi Chester, ki csatában Ezernyi ellent már megölt
Vele kilencz-száz nyíl lövő S ötven kilencz nemes lovag. Kik oldalánál nem egyszer Oroszlányokként vittanak.
Az ifjú Sprun lord véle ment, S az agg John Watercooek, Northumberlandi Stnnmerson Mindnyájan hősi lovagok.
Kew-Castle grófja bős AUow S vele a bátor Anderson, A skót Sir Patrick Owerwíck, Ki megfordult sok harctokon.
Ezek amint kiértenek, Ki szállak a vívó tanuk ; — Vala setét gyász mellükön, Setét volt nehéz paízBuk.
Pembrocke nehéz dárdát emelt, Éles hegyeere fenve ám : Chester-nek is lándzsája volt S hosszú nehéz kard oldalán.
Majd a tanuk jelére meg Harsant a számos trombita S a két lord vad bősz haraggal Rögtön egymásra támada-
A pánczélt vér borította, Lándzsa üvegként össze tört; — Most kardra keltek újra ók Benyargalván a pálya kört.
Sokáig küzdtek hiába Mig végre a hős Pembrocke-on Chester sebet nagy mélyre vág, Nem ülhet immár a lovon
De a hős lord egy végcsapást Mér Chesterre olyat, Hogy melléből hüvelyknyíre Állott ki csak a markolat,
A két hős egymás kezétől Elhullott ottan szörnyű mód : Seregük bámulva látta A két páratlan jó vívót.
K4 is temették őket ott, Siratván kora estüket
Akkor éneklék e rémes, Fájdalmas ée bús éneket.
Hogy hírt vittek a királynak, Nagy fenn hangon megsiratá ; Edwárd ruháját és haját Siralmában megszaggatá.
Hol van két olyan jó vitéz ? — Bujában Edwárd igy kiált; — Kilátott két ily jó nemest, Bár három országot bejárt?
Emlékkövet emellenek S rá véeék a gyászos helyet: Hol a Britt földnek kél lordja Egymás kezétől elesett.
Különös tünemény, hogy mig a német népköltészet varáze történetekkel, az angol hősi énekekkel foglalkozik; addig a spanyol, portugall és olasz kizárólag szerelmes történet-kéket dalol. —
Irodalmunkban &z elszórtan megjelent külföldi népdal fordításokon kivül, tudtunkkal csupán egyetlen gyűjtemény létezik : Greguss Agost-é, mely „Népek lantja" *)czimet visel.—
Honunkban tudvalevőleg a népdalok nem csak a nép ajkán forognak, hanem a magasabb társadalmi osztályok is sokat foglalkoznak velők. —
Legjobb ismertetésnek tartván jellemzés helyett néhány népdal fordítását közölni Greguss Ágost és Szász Károly után néhány dalocskát közlünk.
*) Ajánljak a jeles müvet mindasok figyelmébe, kik a külötnbősó népek költészete iránt érdeklődnek ,
felső nép- és polg. iskola közt létező különbség szüutettessék n»cg, s a jelenleg fennálló polg iskolák ezen értelemben alakíttassanak át.
c) Mindenütt, a hol a népiskola által tanított tantárgyak képezik a felvétel kellékeit, a népiskolai bizonyítvány teljes jog-ér vénynyel birjon.
d) A szakiskolákra nézve egyelőre fogadtassanak el az ó álialok előirt követelmények.
e) A középtanodákhoz állíttatni tervezett előkészítő osztályt az egyetemes tanitógyülés a népiskolára nézve károsnak tekinti, s ennélfogva annak felállítását nem óhajtja.
f) A 6 osztályú népiskola mellett, falun ismétlő iskola, a 9 - i Oosztály mellett városon a felolvasások rendszerittessenek. (Valóban üdvös lenne.)
g) A 9—10 osztályú népiskola az alsóbb műszaki s közigazgatási pályákra s a tanitóképezdébe lépőkre okvetlen felvétel legyen.
h) Addig is, mig minden tanitó egy főiskolában nyerhetné kiképeztetését, a polg. tanitó-képezde főiskolává alakítandó, s abban a tantárgyak s szakcsoportok szaporítandó.
Óhajtandó volna különösen a 3.és6-ik pont mielőbbi valósítása.
HAJGATÓ SÁNDOR.
(Vége köv.)
A kisdedóvás iigye.
(Vége.)
Társadalmi szempontból tekíutve er. intézetek czélját, terjesztésük ínég inkább látszik szükségesnek. Az első pontban ez intézménynek csak nemleges irányáról emlékeztünk meg,most tovább menve iparkodunk lehetőleg kimutatni azt, hogy kisdedovásunk a puszta megováson túlmegy, nevel az az életre, nevel * társadalomnak, nevel az iskolának. Lássuk miként:
Kifoglalván a kisdedeket egész nap, rendezett és szabad játékok kai,mely játékok mindegyike a gyermek valamely erejének vagy tehetségének íejlesztésére van irányozva, a he-nyeség szülte tétlenség helyett, mely egymagá-bau is elég eszköz volna a gyermek elromlására, élvezetes időtöltést szerez nekik megkedveltetvén egymást, meg a jó irányú időtöltést, megtanítván általa őket a társaa éler szükségének alapos felismerésére, mert hisz társas játékot, melynek pedig nagy barátai, sem játszhatnak egy magukban társaik segélye nélkül. Tehát a kölcsönös támogatás, közös felebaráti szeretet erős kapcsát fűzik össze közöttük, nem tekintve némi nem rangi külömbségre, hanem tisztán morális tekintetekre, s épen ez okból kisded óvodákban a vallás felekezetiségnek még ár-
Spanyol. A virágzó szép hazán Incz a legszebb leány.
Arczát, mely miatt epedt en Szüm oly régen gyötretik, Hó ée rózsa Bzineikkel, Mind a ketten ékítik.
És sem a tél nem fonyasztja E rózsáknak bíborát, Sem a nyár ei nem olvasztja Szemfényvesztő bór havá
A virágzó szép hazán Incz a legszebb leány
(G. A.)
Portugál 1. Oh ne mondj éltednek engem : Ah az élet egy pillangó ! Kötve éltünk földi testben EB
a test, tudod halandó. . .
Hogyha elvadozsz ölemben, Hő szerelmi indulatban Mondj inkább lelkednek engem : Mert a lélek halhatatlan.
(Sz. K.)
Olasz. Messze távozzék körömből, Ki nem iszik, mint a csap; — Ki legjobban tudja nyelni Borvirágból ordót kap.
Hozzák ide a kóstolót, Mert igen szomjas vagyok ; Sok legyen, — szak véleményt, Én csak akkor adhatok (K. B.)
nyéka se legyen. Tiszteljék,szeressék egymást,
mint jóra való gyermekeket, de ne mint katho-licust vagy reformátust, vagy mint zsidót; amire annál kevésbbé van szükség, mert az ily apró gvermekekre nézve a dogmaitan érzékeltetés alá nemeshető ismertetése haszonnal nem jár hat; sőt eltekintve az ezáltal szítható tiszteletlenségtől, még fogalom zavarra is szolgáltat okot.
D-* a kindedek időtöltés* nem pusztán játékokra szorítkozik, el vannak foglalva időközinként r ndszeres komoly munkával is, mely által megkedvelik a munkásságot, megtanulják becsülni a szegény napszámos gazdát vagy iparost, mert önmagok munkája folytán tapasz''al ják, hogy a munkának ára és értéke van. de megtanulják azt is, bogy minden em bérnek csak annyi értéke van, mennyit szorgalmával kiérdemel.
Munkájuk nem száraz gépiességből áll, játszi modorban élvezettel tanulják meg, minden.miértnek az azért''jét. Igy például a kerti munkánál fujryan kérem t-olvasóim, nehogy valamikép elneve&séK magukat, mert tréfa nélkül komolyan beszélek) megtanulják miért keli azt ásni V mely eszközök szükségesek a munkák végzésére V kik és mibői, s miiele uíás eszközzel készítik ezeket stb.Vez utón a természet mindhárom országából megismerkednek azon tárgyakkal, s terményekkel, melyek kisded körükhöz közel állnak anélkül, hogy tudnák, miszerint ők most tanulnak és pedig természettudományokat. — A magragasztásnál (dinye — tök, borsó lencse, kukoricza s más egyéb ma gokból képet állitnak össze) a magokon kívül megismerik ezek termesztési módját, hasznát, 8 különösen a takarékosságot, mert látják,hogy még a parányi magot is különfélekép lehet felhasználni. A Fröbel-féle eszközök alkalmazása által pedig a gyermek cselekvési vágyának kielégítésén s a vele töltött élvezeten kívül még az összes tehetségek íejlesztésére is eszközöltetik. Például a 6 színű labda felmutatásával fej-lesztetik a gjennek különíéleérzéke, megismeri a színeket, az alakot, nagyságot, a tömörséget, szerzett tapasztalata folytan öregbedik,ismerete gondolkozik, felette kutat, észreveszi a köztük levő hasonlatot és külömbséget — fejlesztetik általa értő és érző ereje, melyek cselekvési vágyának is tápot szereznek. Frőbel második tárgya a golyó,henger és kocza fokozatosan eltérő tulajdonságokat mutatnak, ezeknek ismeretével a gyermek ismeret köre terjed. A 3-ik 4-ik 5 ik és 6-ik tárgy összeállítása és szétbontása által az egész és részeinek fogalmát sajátítja el a gyermek. Vezényszerü épitkezése által a szép és jó ízlés,a rend,a pontosság,a szabatosság ismeretére jut. Szabad foglalkzás álul alkotó ereje erősbül. Az ezeken kívül levő számos munkanem mindegyikének meg van saját czélja, de mind a kisded természet világából merítve.
A foglalkozások mellett ott vannak az értelem gyakorlatok, meiyek által a kisded mondhatni egy kis tudomány gyűjtemény birtokába jő. Sziv és erkölcs nemesítésre szolgálnak az erkölcsi elbeszélések ; nyelvtisztitásra a szavalmányok, érzelem finomításra a dalok; szóval a miben csak lehet,neveli a gyermeket, neveli ugy, hogy terhére nem, de mindig élvezetére vállik.
Svéd. Eled ez a szikra tűz már, Szemben ég és — szívben él, — Enyhet tőle lelkem ugy vár: Valamint a zordon tél. —
Mint a tapló szikra tűz, ha I-Ángra gyújtja lassan ég! — Boldog tapló lángra gyúlva Hamuvá válnál te rég! —
! A (K. B.)
E kis mutatványok eléggé feltűntetik a népköltészet szellemének változatos voltát. — - Az olasz dalt csupán azon czélból fordítottuk I le, hogy az aljassab tárgyakban is rejlő költőiséget feltüntethessük.
KÓVÁKY BELA.
A táborból.
M eg ne ijedj nyájas olvasó !
Láthatárunkon a közelmúlt hónapban feltűnt bolygó fény, a babonások ijesztő réme, amaz ü s tök ös cs i 11 a g, mely a természet-vizsgálókat és csillagászokat oly szépen rászedte, hogy éppen akkor lett láthatatlan, mikor legfényesebben, egész pompájában kellett volna tündökölnie, — ezen üstökös, mondom most az egyszer nem hozott r i b i 14 i ó t nyakunkra és ne hidd, hogy én az ágyudörgések-I nek puskagolyók sivitásában egyesült borzasztó | harmóniájában szétzilált hajjal, véres fővel s I reszkető kezekkel írom e pár sort csákóm tetején !
De még azt se hidd, hogy az éBzakiaark-expeditió egyik tagja levén, ép e perezben készülünk élet-halálharczot kezdeni az emberí-
Megis könyiti a% iskola feladatit, mert a kedélyes beszéd és értelem gyakorlatok által a gyermek bizalma önmaga iránt felébresztetik, bizonyos előismereteknek jut birtokába b a foglalkozási eszközök használata mellett az írás alapvonalaival meglehetősen megismerkedik.
Sokat lehetne es intézet hasznáról még elmondani, de már is; bárcsak nagyon kurta kivonatban hosszura nyúltam, nem akarom tehát a szives olvasó türelmét próbára tenni, hanem az érdeklődőknek ajánlom egy ily nemű intézet megtekintését, hol személyesen tapasztalandják az elmondottakon kiviil még azokat is, melyeket egyelőre leirni sem mernék. Meg vagyok győződve, hogy egy ily paradicsom megtekintése, melyben kicsi angyalaink játszák el ártatlan játékukat, sokkal maradandóbb és sokkal becsesebb emléket ad vizsgálóinak, mint untató száraz leírásom.
Financiáli okokbóli szüksége nagyon ki ri, ha számba vesszük, hogy a kisdedei gondozása által munkájától visszatartott anya mennyit vészit el ez uton, s ha még hozzá vesz-szük, hogy hány falu ós város keserves keresményét teszi semmivé egy felügyelet nélkül hagyott gyermek cselekvési vágya, midőn csupa uaalomból egy véletlen elvetett gyufával felgyújtván a házat, lángok martalékának veti oda egész falu építményét.
Minden tekinteteknél fogva a társadalom ós a kormány iparkodik ez ügyet terjeszteni és segélyével támogatni, hanem hát mostani pénzügyi viazonyaink közt kellő számú intézetet létesitni teljes lehetlen, egy jövedelmi forrás erre nem elégséges. Tehetnek azonban egyes városok Baját érdekükből s egyes jóltevők a közügy iránti lelkesültségből, s amazok bizonnyal nem vetik sárba meghozott áldozata-kaimért ha ez uton csak egy kis számú elnyomorodott gyermek örökös eltartási terhétől szabadulnak is meg, 8 ha gondmentesen hiszik polgárai csendes házi munkájukat végezhetni, ha nem kell aggódniok a felett, nem éri-e veszély futkozó gyermekeik valamelyikét, ha nem kell félniök, hogy valamelyik gyermek rájuk gyújtja a házat, ismétleni, ha ez intézmény pusztán a megóvás, vagyis a nevelés nemleges irányával foglalkoznék is, meg érdemlené e teljes felkarolást. Mily kevés áldozat kívántatik e czélra ? Számba alig vehető ; hiszen ha a város egy e czélra alkalmas helyiséget adna (ami felett alig lehet kétség, mert valóban elszomorító dolog volna, ha ast kellene tapasztalni, hogy börtönügyre van áldozatkészség, mig erre nincs, s ha azt kellene látni, hogy a nemzedék javítását a börtönökön hiszik elkezd -hetőnek) a gyermekek álul fizetendő havidíj az összes kiadásokat fedezné. Vagy tán attól kellene félni,hogy a lakók fizetéstől visszariadnak ? Szomorú dolog volna, ha be nem lehetne kézzel foghatólag bizonyitni bárkinek is, hogy az itt megtakarított pénzen nemlehe*. Istennek áldása soha.
Mint e megye szülöttjének többször volt alkalmam UpaszUlni hiányát itt a fent ismertetett intézménynek. Láttam nyomorú bénákat házról házra mássva, kik szánalmas helyzetüket a felügyelet hiányának köszönheték. Láttam erkölcsileg megromlott gyermekeket, kik pedig ha ez intézet áldásaiban részesülnek a
ségnek egy ugyan létező, de még a Jókay :„Jö-vőszázad r e g é n y é''-ben sem emiitett ágával, melynek nyelvét a.Honfalvy &Comp.* összehasonlító nyelvészet készítőinek dédunokái fogják beszélni és kisütni, hogy azok csakugyan a magyar-ugur fajhoz tartoznak.
Hanem azt se hidd, hogy felhasználva caniculai időjárásunkat, hazánk szépnevünagy (magas) fiaival elrándulUm a melegebb Egyp-tusba bölény vadászatra 8 ép e pillanatban ajánlom árva lelkemet a megkezdendő bikaviadal előtt — a haUlmas Iris kezeibe 1
Oh nem, -ezekből egy bzó sem igaz !
Sokkal közelebb vagyok hozzád kedves olvasóm sem hogy hinnéd.
Nagy-Kanizsán vagyok.
Hihetetlen előtted nemde ?
Pedig ha eg-y kis fáradságot vennél magadnak s »Szentgyörgyvártértfenát a temetőfmelletti tarlóra jőnél(mely ugyan most ninca^ könnyen felulálhatnál táborunkban, honnan én egész nyugodt lélekkel ugyan, de azért agyon ugrándozUtott testtel írom e pár sort, melynek czélja nem egyébb, mint röviden megismertetni veled a helyet és életmódunkat. Azért tedd meg a fentebb említett uUt ée én bevfjzetlek szerény körünkbe.
Nézd csak amott a két Borban felállított és a pesti kofák , Regenschirm''-jéhez hasonló kupiilakra kifeszített ponyvákat, melyek Ösz-szesen 19-ig számlálnak — azok a mi kaszárnyáink.
Jöjj csak, ne félj e szuronyos embertől, ő nem bánt, hisz csak tempóra silbakol. Nézzünk. be a Unyába.
Mint léthatod kör alakú. Itt a földön szalrnapárnák vannak köröskörül.melyeken mi 25-30-an pihentetjük kifáradt tagjainkat éjjel. 08sseszor ulunk ugyan némelykor, mint a juhok as akolba^ de asért nem panaszkodhatunk,
társadalom legjobb munkásai lehettek volQ& LátUm ház akat hamvadni el, melyekne k * pusztulását a honnhagyott gyermekek idézték elő. LátUm különösen Kanizsán egész seregét apró piszkos,rongyos gyermekeknek,akik az u ic,« szemeteit kapargatták, hogy maguknak valami enni valót uláljanak, mert ha kérni mentek épen azért, mert oly elhagyatottak volUkeluu. situtuk, sőt a város hajdúi által üldöztettek i8 ■ látUm nagyobbakat 16—17 éves suhanczok.it, kik megszokva a csatangolást munkához állni nem akartak. Tények ezek, oly tények,melyek előtt ma a városi hatóságnak szemet hunvni nem lehet. Kitaszitni az apátlan,anyátlan g?er mekeket a világba, nem szokUtni munkára eltiltni nekik a kéregetést, de nem adva szájukba egy falatka kenyeret is, ez annyi mim egy Bereg zsebmetszőt — útonálló t, lim-loiu csavargót nevelni. Okuljon csak Kanizsa város képviselő testülete Keszthely — Sümeg és Z. Egerszeg példáján,állítsa fel a kisdedek szeretet házát, de egyutul vas következetességgel kényszerítse a kellő nevelésben nem részesülő gyermeket az intézetbe járni, egy év elegendő lesz ann \k bebizonyítására, hogy ez uton a csavargók, munkakerülők s naplopók száma a leghamarabb fog megapadni.
KOBÁNY MIHÁLY,
a Pest máris utexai kidedóvő intézet igazgatója.
Nagy-Kanizsa, augusztus 2,1. 1874.
Hogy édes hazánk különböző vidékeiből a budapestiekhez csatlakozott vendégek együtt siettek Kolozsvár vároo vendégszerető polgárai kebeléhez, az kétségen felüli dolog; de tisztelt olvasó, — azon nemes vendégek, kik ép most Kolozsvárra sereglettek, ha szorosan vesszük, nem is vendégek,azok csak szívélyes testvérek, mert ők, mint a dal hívei, művészi tehetségüket megmuUUndó, mentek Kolozsvárra,hol a szeretet legédesebb örömei között testvéríleg fogod utuk. — Midőn tehát mi Kolozsvár derék lakósságát, bájoló hölgy koszorúját, kedves vendégeit a távolból üdvözöljük, szabadjon egy ut-Ul üdvözölni azokat, kik a testvér haza hű fiainak, kegyeletes hölgyeinek megmuUtjak, hogy e nemzet, bár súlyos anyagi terhek viselése alatt küzd: a jó és nemesért lelkesülni tud; hogy az érzékek legnemesbikére oly fennen ható dalnak, mely a magyar embernek bús óráiban ugy mint az öröm perczeiben egyaránt kedves, mely » nemes érzelmeket keblében felébreszti b mely bájló összhangjával az égiekhez emeli fel lelkét — hogy ez a nemzet a dalnak élt és annak élni megnem szűnik! — A mesz-sze távolból küldjük tehát forró üdvözletünket ama nemes kebelnek, melynek dobbanása édes mindnyájunké s melynek (tulajdonosa a tisz telet és becsülés érdemdús bajnoka, küldjük * közszeretettel párosult üdvözletet ama férfiúnak, ki fáradságot nem ismer, odaadással küzd a haza javáért, a nemzet becsületéért a ki nem más, mint Királyi Pál, szeretve tisztelt képviselőnk, az országos daláregyiet elnöke, kit tartson meg az ég a hazának, tartson meg barátainak, tartson meg tisztelőinek, hogy a bizalmat, mellyel megajándékozva lett, a művészet felvirágozUtása által örök hagyománykép, vi-
mert ilyen a tábori élet, s igy legalább könj-nyebben fejthetünk ki a hűvös nyári éjszakákon — meleget. Ez itt az isterázsamester ur asztala, az ott a fillér uré, e meg a káplár uramé, melyeket „szt. ne bántsd" :nak hinak, — ép azért jer kotródjunk ki innen, nehogy itt érjenek,mert könnyen bajba keveredhetném ...
Tekintsük meg az inspectiós offÍBzir vak-c i m m e r i t. Mint láthatod zsúpból van megle-hetősen összetákolva Czélszerü ugyan,mert hs hideg van — meleg, de azért tüz ellen még sincs biztosítva. Nem veszel észre az építkezésben valami élethű paródiát ? . . . Ládd,"a mi kékvérű embereinket jobb kunyhókba nem helyezhették volna, mert hisz tudhatod, hogy a j e g e t is szalma közé dugják. ..
Amott balra a „Hauptvárda" szintén szalmából. Kissé tovább a konyha. Megengedj kedvesem, ha oda nem vezetlek el, mert félek, hogy elvesztenéd apétusodat; — hanem e helyett vágtassunk át amoda a túlsó oldalra, ott van a mi csapszékünk. Jó bort mérnek, kár hogy acsönde8 nem szól hozzá. Igyunk egy if kvaterkát. Igy ni! Csaplárosné, ide vele a javából ! — Szerencse, hogy még ihatunk, meri hs ez egytől is megfosztanának, akkor inkább. ■ •
De mi az ördög? — Valami .tagra-v e r t«-félét kezdenek dobolni. Az igaz hogy még le sem feküdtünk s az is igaz,bogy még ez egyhangú komandószót sem értem — ép azért bocsáss meg, körülnézek. Majd ha időm lesz, b örömest hallgatod, a mit mondandók ; többször is látogass el,mig az ősszigyakorlatok tartanak, én mindig szívesen rendelkezésedre
állok.
Tehát a legközelebbi viszontlátásig pá ÖNKÉN YTELENFI.
fteihease « Kolozsvári kiküldetésében a testvéri tt/y elértéét ama legbiztosabb alapra fektesse, in..|y a magyar Sal. Háromságban: a h i t, rouiény és szeretetben összpontosul, hogy igy nevét ac u tó kor hálával emlegesse 8. _
Helyi hirek.
— Honvédség koréból. Nagy Károly magyar kir. honvéd tábornagy ur egy parancs-órtiszt kíséretében csütörtökön, folyó''hó 27 én az e^i vonattal Perlakról Nagy Kanizsára érkezett, s itt pénteken a honvédség felett nagy szemlét tartott. A gyakorlat felett, melyre az egész honvéd tisztikar kivonult, megelégedését fejezé ki, mely egyrészt a honvéd tisztikar tapintatossága és fáradhat lauaágaoak, másrészt a legénység szorgalmának tulajdonithato. Meglátogatta egyúttal a honvéd laktanyát, a honvédség pótraktárát és fegyvertárát is, s Varga alezredes urnák kijelentve, hogy szép emlékkel távozik Kanizsáról, szombaton e hó 29-én a reggeli vonattal Karádra utazott.
— Ax ifjúság több tagja álul f. hó 18-án — a kedvezőtlen idő miatt a „Korona" vendéglő éttermében tartott — zártkörű táncz-vigaiomról hosszabb tudósítást vettünk, mely a szép hölgykoszorú névszerinti feljegyzésén kivül köszönetet szavaz a rendezőségnek tapasztalt tapintatosságáért s buzdítja az ifjúságot, hogy az ilyen társasösszejövetelek számát igyekezzéksza-poritani. Miután már meglehetősen elévült dolog, nem adhatjuk egész terjedelmében, miért a jelenvolt hölgykoszorú annyival is inkább meg fog bocsátani, mert már jó híre a kitűnő-leg sikerült bálnak úgyis meszsze elterjedett.
—Következő nyilatkozatot vettünk: A „Zalai Közlöny*65 számában Légrád várost illető vásárok iránti kérvényére a soproni ipar és kereskedelmi kamara véleményéből azt olvassuk, hogy az engedélyezni kért 4 vásár a helyi viszonyokhoz mérten elegendő lenne, ''s igy a további 4 vásár, hogy összesen 8 tartatnék megtagadandó volna. Miután Légrád városa e véleményezésből kérvényének i elutasító eredményét már most is kilátásba helyezi, ''s okául engem vádol: ugy a közlemény megvilágítása czéljából, á főkép hogy az J865 évben beadott kérvényében már 8 vásár tartást emleget, ki kell jelentenem, hogy e tévedés az én irodámból került ki, de maga a kamarai véle ményből tény, hogy én e hibát akkoron már j jóvá levém, pótlólagosan folyamodtam, miszerint a város nem 8, hanem csak 4 vásárt \ tartott eddigelé, s'' igy valamint hogy egyrészről hibámat kijavítottam, a kamarai elutasító véleményt azou részben találom helytelennek, mivel az általa nem világosnak mondott 8 vagy 4 vásár tartás a közigazgatási szolgabíró vizsgálati jelentésének eredménye után lenne sza-batalandó, és igy a kért 4 vásár, hogy Légrád b at megtarthatna, ép a helyi viszonyoknál fogva, de a becsatolt szabadalom levél alapján is — hol a vásárok tetszés szerinti száma nyilván megengedtetett — ez úttal is engedélye-zendőnek tanatik. A kételyek eloszlatása, ugy személyem elleni magán gyanúsítás elhárítása indokából e nyilatkozattal tartoztam. Perlak aug. 26. 1874. LISZIAK FERENCZ, ügyvéd.
—HálanyücUkozat.Nem mulaszthatom el, hogy e becses lapok hasábjain is ne nyilvánítsuk őszin''.e köszönetünket azon nemes figyelemért és áldozatért, melyet nagyságos Királyi Pál képviselő ur olJksó-egylétünk iránt tanu-sit. £ nemes és buzgó hazafinak olvasó-egyletünk iránti áldozatkészsége az, hogy három hírlapot járat egyletünknek. Mely ránk nézve nagy jótéteményéért a nemes áldozónak, nagyságos Királyi Pál képviselő urnák, ezen-
nel örömteljes és hálás köszönetet mondunk az olvasóegylet tagjai. Csesztreg aug. 27. 1874. Az egylet nevében LAJOS FERENTZ segédlelkész.
— E lapok 67-ik számában közzé tett azon hírt, hogy a hévízi türdőben egy nő a vizbe esett, oda módosítjuk, miszerint nem Hévizén tőrtént -- mint előbb hibásan értesítettek — hanem Keszthelyen.
— Hymen. Hoffmann Sóma ügyvédjelölt úr a bájos és miveltlelkü Weltner Mari kisasszvnynyal, Weltner Jakab keszthelyi előkelő kereskedő úr leányával e napokban jegyet váltott. —
— A közös hadseregbeli tartalékosok felett 27 -én Kopál József vezérőrnagy tartott szemlét s megelégedését fejezé ki a tisztikarnak. —
— Készséggel tudatjuk, miszerint Keszthely városatói a vasútig vezető, s rosz karban levő ut somogyi része (a hídtól az állomásig) javittatik. ,''.zon óhajunkat fejezzük egyúttal ki, bár a zalai rész is(Keszthelytől a fenéki hídig) szintén minél előbb ki javíttatnék s göröngyös és lyukacsos állapotából már egyszer jobb karba hozatnék!
—- Az izraelita fiu és leányiskolák helyben — mini halljuk — szeptember hó elsején már megnyittatnak.
— Színészet. Sztupa és Hubay lársszin-igazgatók operette és népszínmű társulataKeszt-helyről eltávozott s Zomborban fognak pár hétig működni. Mint tudósítónk írja, a derék társulat maradandó emléket hagyott maga után a méltányosságig műpártoló keszthelyi közönség előtt s megjegyxi egyszersmint, hogy az utolsó előadásokon főleg az .Ördög pilulái''ban oly zsúfolásig megtelt a ház,hogy nem emlékeznek szinelőadásra, mely hasonló eredménnyel dicse kedheiett volna. Kiemeli levelezőnk miudannyi játékos között Mikeyt, ki jó humorával, meggondolt s az illem korlátait tul nem hágó élczeivel nemcsak az említett, hanem mindazon darabokban, melyek a rövid saison alatt színre hozattak a közönség tetszését annyira megnyerte és kivívta részére, hogy bármikor teendi ismét látogatását számithat mindig részvét és pártolásra: megemlíti még Szombathelyit, Nyilvay Irmát, Nikó Linát s a derék Lukácsy rendezőt; végül tudósítását azon óhajjal fejezi be: Vaj ha hazánk nagyobb városai követve a kicsiny Keszthely példáját, felkarolnák a nemzeti színészetet s ápolnák a nemzetiséget nyelvében,hogy az minden idegen elemtől megtisztítva — önállóan tündököljön a maga nagyszerűségében! (Hallod Nagy-Kanizsa? . . . Szerk.)
— Balaton Füredről az Aradi Gerő jeles tehetségekkel biró színtársulata szeptember ; hó elején távozik el s a téli saisonra sátorát Arad városában üti fel.
— Berlinből irják lapunknak, hogy az ottani magyar egylet által Szt. István napján az első apostoli magyar király emlékére fényes ünnepély rendeztetett í. hó 22-én. Az ünnepélyt Lowenstein Jakab — a berlini magyar egylet újonnan megválasztott elnöke — kővetkező beszéddel nyitotta meg: „Tisztelt honfitársak! Önök becses bizalma által egyletünk elnökévé választatva, kedves kötelességemnek tartom mai napon édes hazánkról, mely alapitójanak napját ünnepli, néhány szóval megemlékezni. Mindig örömmel ragadom meg az alkalmat kedves hazánk iránti tiszteletem - és szeretetemnek szavakban kifejezést adhatni; vétkes mu- , lasztásnak tartanám e nap mellőzését, melyet 1 Magyarország minden fia legnagyobb kegye- | lettel ünnepel meg, s büszkén mondhatom el, hogy mi, kik egy idegen, de legnagyobb elismerést érdemlő barátságos nemzet közé beékel ve, maroknyi tömeget képezünk:azon boldog hazánkfiainak, kik Magyarországban élnek, hazafiságunkban szégyenére nem válunk; minden alka-
| lom -és minden időben be fogjuk bizonyítani, ha kell, hogy ama nagy nemzetnek mi is fiai vagyunk, mely
annyi viszály és vúzontag&á
-____i.'' j _ . . 1 ? . . ?

* f-----J - - —
után nemzeti öntudata- ée honszeretetével az ellenséges elemek közepette új életre ébredt és melynek szabadságszeretete az 1000 éves alkotmánynak épségben tartása iránt a többi európai nemzetek előtt is utánzásra méltó például szolgálhat, s végre a mely uralkodó fejedelme iránti loyalitása-és szüretetévol oly annyira kimagaslik. De épen, mert a magyar uralkodó fejedelme iránt mindig loyalitássai és hódolat tal viseltetett, azért ünnepli Magyarország minden fia és leánya azon nagy király napját, ki Magyarország alapját megveté, ki a keresztség felvétele által a harczias és bátor magyar nemzetet a felvílógosodottság világába vezeté és vallási léteiének is alapját megveté. Mindazon fejlődésnek, az állam jelenlegi alkotmányos önállóságánsk alapitója azon király volt, kinek számos tényes fejedelmi tulajdonai között bőkezű jótékonysága a legfényesebbek egyike volt, mely tulajdon megörökítéséül őrzi a hálás nemzet azon királyi kezet, mely oly sok nyomort enyhített, azon kezet, mely a kegyelet jeléül majdnem egy ezred után épen fenntartva ünnepélyes szertartás közt mutattatik az ájtatos nepnek. Ha tehát nem is vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy hazánk fővárosában jelen lehetnénk ezen lélekemelő országos ünnepélynél, melyhez a széles hazából zarándokol a magyar nép, azért üljük meg azt itt saját körűnkben és bizonyítsuk be, hogy hazánk érdemes fiai vagyunk. Nem hiszem, hogy csalatkozom, ha önök érzelmeinek is kifejezést adok akkor, midőn ez ünnepély kezdetéül azt kiáltom: Éljen Magyaror-zig!" A megnyitás után az egylet jegyzője Lengyel N. tartott beszédet németül ugyan, de melyben az ünnepély czélját lelkesedéssel fejté ki. Ezután a szokásos lakoma következett, hol a pohár köszöntések sorát az elnök következőleg kezdé meg. „Ma Magyarország első királyának ünnepnapján nem adhatok ünnepélyesebb és a magyar ember veleszületett loyalitása - és koronás királya iránti hódoló szeretetének méltóbb kifejezést, mint azzal, ha önöket uraim felhívom, miszerint velem együtt emeljék poharaikat és velem egyesítsék érzelmeik, kifejezését e szavakban: .Éljen a magyar király!!'' Végül levelezőnk megemlíti, hogy a Horváth-féle budapesti zenekar Boriinben köztetszésben részesül. —
— A jegyző uraknak. Zala Szt-Grótliról tndósitanak bennünket, hogy Aranyod község korcsmájában két jegyző a korcsra árossal kártyajátékba keveredett, minek elég szomorú következménye az lett, hogy hajjal felé, fokosokkal, puskával rohantak jegyző uraimék egymék} Nevöket ez egyszer elhallgatjuk ugyan, de kérdjük: ha ily példával járnak a nép előtt, mikép tartják vissza attól, mit ők oly szenvedélylyel (furkós bot, puska stb.) űznek?...
— A „Nógrádi Lapokés.Divat" t. szerkesztőségeit felkérjük, hogy ha lapunkból valamit átvesznek, legalább közlönyünk teljes czimét jegyezzék fel s különösen versek ée nagyobb csikkeknél a szerző nevét is müvével együtt vegyék át és ne válasszák el e kettőt egymástól, mint azt fentnevezett és igen tisztelt collegánk a „N. L." tevé.
— Curiosum. A „Somogy- irja, hogy Pozsgai Gyulának Bogláron 5 hold földjén (1200 □ öl)308 kereszt búzája termett, keresztjét 20 kévével számítva. Tiszta szemet pedig (p. m. 90 font) 40 p. m. adott egy hold. Egy holdra 25 — 30—40 keresztet számitva, számos gazdaságban van példa.
—Megrendelési-felhívás küldetett be
-—
A
szerkesztőségünkhöz Szombathelyről. Honthy László ily czimü müvére: A méter-rendszer-. (Az 1874. törvényezikk alapján.^ Az 5 6 ívből álló mű megjelenik ez évi szeptember hó 1 én s megrendelési ára csak 40 kr.,me)y csak a megküldött mű átvételénél lesz fizeU-ndő. Mint általános használatra irt könyvet ajánljuk a Uközönség figyelmébe.
— Termény kiállítás. A nagyatádi gazdasági kör, mely elnökének, gróf Széchenyi Pál urnák buzgalma folytán rövid fennállása ót* szép gyarapodásnak indult: f. évi okt. 18-, 19 és 20-áü N a g y-A t á d o n (Somogymegye) számos jutalommal összekötött termény kiállítást rendez. A kiállításon résztvehet Somogy megyének minden gazdasággal foglalkozó la-kósa. A kiállítandó tárgyak a gazd. korelnökénél, Lábodon bezárólag 1874 évi szept. 30-ig bejelentendők, s oktober 10-től 16 ig a rendező bízottsághoz Nagy-Atádra elküldendők. Okt. 16 án tul küldemény el nem fogadtatik. A kiállítás következő csoportra oszlik : 1 gazdasági termények; 2 erdészet; 3. szőlőszet ós borászat 4. kertészet és gyümölcsészet; 5. dohánytermelés. Összesen 61 dij tog kiosztatni, melyekre 90 drb. arany és 45 drb. ezüst forintos van szánva. Az odaítélt dijak kiosztása oktober 20-án a kiállítás berekesztése alkalmával lesz.
— Rövid hirek. Gerő Jakab színtársulata Kaposvárra készül. — A term. vizsgálók a jövő nagygyűlés tartására Szombathely, Már-maros-Szigeth és Élőpatak (fürdő Erdélyben) részéről kaptak meghívást, valószínűleg ez u-tóbbit fogadják el. — Id.Poigár Mihály budapesti jóhirü ügyvéd meghalt. — Nyíregyházán hamis bankjegyek forognak. — Budapest uj dologháza a légszeszgyár Berzsenyi utcza és temető ut között már elkészült. — Királynénk Ö Felsége a Wight szigetéről Londonba rándult át — A nagyrőczei tót gymnasium a kormány által végleg felosztatott. — Az aradi uj szinha-át jövő hó 15-én nyitják meg, a sz. fejérvári f. hó 22-én nagy ünnepélyesseggel nyittatott meg. — Madridban kitört a ministerkrizis. — A Margit szigeti fürdővendégek száma tetemesen szaparodik.— Bécsben a postai nőszemélyzet a hivatalnokoknak előirt zubbonyt viseli. — Hevesmegye az uralkodó inség czéljából 300,000 frtot vesz fel. — A magyar államvaspálya német hivatalnokai f. hó 23 án tették le a magyar nyelvből vizsgájukat. — Rudolf trónörökös aug 2i-én ünnepelte meg 16-ik születés napját. —
Szerkesztői üzenet.
1413 — s — d Az érdekes czikk. uem tudjuk m okból Megkésett, Jövő számunk hozza. Üdvözletünk és Hallelajáak mellett elnézését kérjük.
1414. Sz. G, Berlin. Köszönjük, mindig kedves vendég leend nálunk.
1415. K. D Zalabér. Kívánságára az utolsó strófát, mint legjobban sikerültet, ide iktatjuk :
„Kis kertemben a virágok árnyában,
Szép fíllmile bájos, édes dalában -,
Andalogva töltök napot és éjeit,
A mig a halál engem is elérend."
1416. Ott a hol! Leveled soká késik. Opeiszla barátunk üdvözletét küldi. Fogadd mieinket is !
augusztus 30-tól szeptember 5-fg.l874.
Hó- és hetinap Katho likas nap tár ■ Protestáns naptár 2> utj.
30) K ir. Senki két urnák nem szolgálhat. Máté. VI.—Pr. E. Luk X. Gör.Evane. Máté XXI.33—10
30 31 1 2 3 4 5 1 Vasárlap HétfS Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat D 14 Öran. Raimund. Egyed Zeno Albert Rozália Victorin D 13 Róza Paulina Ágost Absol. Mansvét Móses Herkules A* ft. Sl
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
T0TH SÁNDOR
Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
saját készitményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
(1345—7)
Raktár
ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök
és
N.-KANIZSÁN fü ön vasut-uteza, a városházban, tartókban.
n.ioxneietien I
Coiiq.L. általános korpa-olaja.
Gyorsan és biztosan múködó gyógyszer mindenkinek, ha erós fejkorpa képződés terhét szenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egye-dOl''i szer a fentnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénzbeküldéssel vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-(1414 9) kanergasse Nr. 3.
Gyógyszerész gyakornoknak
ogy 4 — 6 latin osztályt végzett ifjú, ki a németnyelv-oen némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik
gyógyszerésznél Sxt.-Gotthárdon, Vasmegyében. (1423—4;
c
Ajánlkozás.
Egy művelt nő, ki magyarul és németül beszél, minden gazdaasszonyi teendőkben, ruhapipere készítésben,valamint a divatszerinti fésűidben jártassággal bir ajánlkozik yn^O yyi ci.lr. vagy társa] kodónőoek, bővebb tudósítást Wajdita József urnái nyerethő.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város közelében fekvő Batthyányi Lajos grófné urodalmához tartozó sánczi korcsma f. évi Szt.-Mihály naptól szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők.
Sánczban, 1874 aug. 20 án. Vágner Ignácz,
0*29 s) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője.
111 III II III II I II I II I I I I I I M Ml I I*
■ Elsó 27 krajczáros csarnok. |
■ Alulírottak bátorkodunk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy J
■ irr Zala-Egersze-teo *
* főtérén, Kai/.er-féle házban lévő rőfös kereskedésünket ujonan rendeztük, é. p. akép, hogy abban minden néven nevezendő czikkeket azon OlCSO és egységes áron
u. m.
eladni határoztuk.
Miután a legelső gyárak k:il magunkat érintkezésbe tettük, tehát abban a kedvező vásárlási alkalomban részesiti ilietjük a t. közönséget, hogy a legújabb és legjobb minőségű czikkeket azon
bnmulaios olcsó áron
megszerezheti, a melyről bármily csekély megrendelés által meggyőződhetnek.
Reméljük tehát, hogy ez által számos látogatásnak örvendünk és becses megrendelésekkel szerencséltetnek bennünket.
Az eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva:
Legújabb % széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós színű cosma-noti parkalinok, Batisztok. Briliantinok és Cretonok. Perkalinés Batiszt fej kendők. Elkészölt kötények nagy választékban. Uri és női czérna kesztyűk. Legjobb minőségű fonal creász és Hollánder vászuak. Szines Kanavásznak, Szalvéták és törülköző kendők. Finom chiffonok. Moll és Treppeliss, jó és % széles schnirl Parkét, ugy szintén szines Parkotok. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, ug^y szintén zsebkendők, selyem Boch kendők, és végül szőnyegek sat.
Vidéki megrendeléseket utánvétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra kész mintákat készséggel küldünk.
Fürst és GMdaer.
WWI I I I I I I III II I m I II I I
¥ *
* * ♦ +
f
t *
? ♦ + + + *
8 O
o
s
o o
8
8
8
8
8
Handler Mór
©r?es« és sefeésxtudlör, siiíé§2 és ssamésss
gyógyít gyökeresen fényes és tartós »iker bizto«itá»a mellett mindennemű
Titkos betegségeket,
[ 1) az ÖnfertŐzésnek minden következmény, it. úgymint:
| m a g* ö m 1 © s e lc e t,
j az ingerlékeny gyengeséget, az omlófolyást, különösen a
tehetetlenséget
(elgyengült férfierőt),
2. húgycsőfolyásokat (még oly idülteket is), a nemzörészek bujakóros fekélyeit és másodendü bujakórt minden alakjaiban és elcsufitásaiban,
3. liugycső szülsúléseltet.
4. fris és idült nyákfoyásokat nőknél, az úgynevezett fehófolyást, és az onnan i eredd magtalanságot,
í| 5. iDörttiatéselcet, 6. a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket.
RENDEL NAPONKINT: 1S62-_n
délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig.
« *
hLa* Pesten, belváros, kigyó utcza 2-ik sz. a, kigyó-L és városházutcza sarkán (Rottenbiller-fóle házban) I-ső
emeleten, bemenet a lépcsőn.
Diijal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyégyszeek
megküldetnek.
5pifljofl«tr« & ©fícüfd)aft5fj)iflc
i etűd te. só,
*o.
*M ÍR odorot fór icbei tinb, ob jong ober alt, ob ret$ obet ann; man finbet in ©icutem jmntrt ©efájáp, mo eine berortifl mamiiét ■»tén>ol>t máre nnö ju fotcf, biQiflcn *retfen oertouft tuirb. SSerWebeae ioiere«ante »«ífcafdjaftUd>e 6piele fúr bie 6d>al|uflenb, fo audj eme tnuntafc tu*
nmljl Don neu?n intmRanten •efeUttaftlfpielen für *inbcr jebeí *Uerí ic. ic.
■^--Se<bberbe,»üiben, ©tHle, íiben, Sianntr, ©aloní,
Meí mit unt ebnt fiinber Ibwier, ft. 35, 60, ft. l.VO-©partaffen. ft. W, 20, 30. tXitamorvbo*n ©pkle, tr. 2©, 40 60, 80. Koulcttf ©piek, ír. 36, 50, M, u 1 ivöajc mit íaaiwerf, ft. 60. Sifenbobn mit S?aaftmt, fl. 1.60, 2, 2.80. fiinber-Ub ta. (dac, mit ©<blagwetf. ft- « «nbert éertoi, ír. 10, 11, 20, 30. 40.
le''*, «arabi:ier nnb ©etpebtr mit SnaD-l^W ítffcTU 1 ©t. fr. ao, 80, ft. l, UO. 1.50.
ten 8í«*, ft. *o, », 40, mi ©tabl, ft. ÍO. ft. 1.*''.
Sitit grofcr * n Jwabl con aiagnrtifíbeB €r iflwaartn, bú ím ©jritr u«<b bet «i*tang bet «aflnett« tíwinnata, 1 ©Oaíitíí ft ü, »0, SO, M>. $''). ■^^■^cqíUjs-. fiaffrt-, Ziec » ©pti{t-6<roicf«, jt
na« éréit, h 60, 90, fl J, 15.2, ».M>. Jl^^^íiMíft inierrtlaut ont amfitent fink für itK« aitcr bit i«aj nca jaíatnmaiáfficattn Saubc-JtafícttfB. ai ifi eme bütf<»e ffafkttt mit Su^crft remjlijirtfn jíauttr-iBscoraten. Sflrt mit pmautr anlotanj. jo bav- <r mit grösttt bit t^önttrn
áaubtri»:!<ft (i u f rrftffoi ©o«!c) ma4<H fan» 1 *afltttr Í< naái Sopbl b«t «U>paiatt il. 1.40, 1.80, Í.SO. 2.80, S.50
tDic ért< aab ifet SctBO^ntr, ffir PtriUabigt fli .bcr tbr \u tmtft^Itn ; ti ift tin Sts: mit (it.-giobnl, t-gtlrecbt anlgefübrt cab ott Crxobmtr ber ©cl: in Ibt r ííel o.ial»Iracbt celcrirt aafgcfibct. Üttet it.tm in 3 6;ta^cn ttt Konc; fc(W blc» ss tr.
i$itrt, mit gtű iiberjogtn, baarr^oft, 1 «t.
Ir. 30. so, 80, fl. 1, l.so, i.
(Tf^ifKnc Z^iat, mit ««tfirli$et 6timmt,
ír. -o, 80, iU 1, 1.30, l.so, i. f.50. «b« fe^r baaer&cft tínftrnirtf imb
bemaítt 5 Bipagín, flabriolöl, toltlltcagtn, ftia* crel, ®omfortaMc ubí anbert ©a*n, «Qt mit ^ftrbci, tr. So, >o. ft- 1, t>>
~ SSirntr f rrKka^n. Cifeibajntn nnb e^ifft. jb tr. 50 M>, fl. 1, 1.50. 4>«r fbcíogratí, cin «nter^«Itenbt< €íieJ, »c man »irni$< ltbetojr<q>^ien tr\aiger. Tann. 1 Gt. íniretínng tr. ''*», 40.
~ ©í^rfib- unb ád«|nni-H^para!e C|:e jtbt Vorftitstnit Ura iebrt Sünt jcbBtÜ jritbBtn unt leiben erl rnen. ®:n K^pcrat für jcbcs ftjtjt ft: nb jer arat fr. 4", »o, no. ^ *:tt«TÍpitI ír. 50, 80. fBctttt Biriel fr ft. i.«o. i$taií. aat Untwonlrití. kbr ft-
^fmtftt •»ifl.-«tfl tr. V. 80, 70. ^intertabrr «Wcotbrt ''r. 40. 80, ft 1>0 ©i fi ai:t 4!.<b tr :''0. C.abl tr 80, f 1. m^^^ £«r futni ftrie^tt. £ine Tomplrte. kbr 9ob|<»t ^^w 8iifr.ifi.iba, r<ftff*mb oal I ©abtl mit Stop?*''. 1 OkB>«bt mit «a;onn-t. 1 fatrontai<b«, 1 «iafe. *flf# IBÍamaiCT fl. 1.20. fft fl: eerte ft. 2.50, J.50. KgC* ''nr.-^.obar''- 1 ©tüd TOábOtnf inact
Í^^F 5 tr — ©«a t« iatfr, bír rro^ i ©tüd í)nlt:''raVt «it ©ttcqei 20 Ir
Mg 9ieu< űfiiieüen.^inflt mit SKeAaníCmu*. för flciat »inb«r irt üaftrbaltab, l ©tűd mittel. greí tr. 25, 4'', grofrt ti tr.
Tie Ja.-.íigarrrnif i.t, barfltOcab cisrc © buflcs bei fciaex arbtitttifc^t, nrcitber. »tnn bjh haránt rau^t, bit armCBiib ba« ftaU bcstjr. 1 ©töd 60 tr.
9ca«t»o& gtlltiböt fx^ta, 50, 80, IL 1, », >, 4. Unjefldbctt 1 ©ÖW ItiO, *>, »
50, 80, II. 1, t.
Kc*anif4< íanfputrpea mit Stimmt, brBxga
*tpf. t*** Mt> »«!«• » te- m y*
ft. 1.20.
folté nab Z«mb«Ia^itU, p tr- SO, M, M, y>animn- aab Olodt. tr. 10, 20, M. To"iia». tr. SO. SO. 50, 80. é<b«<» ftia. ait ^iflurtn, fl. 1-SO, 1-50, 1.
Vt4tf, tr. 10, to, 40, 60, 80. 0*««tbi>trt, tr. 20, >0, 40, «0, 80, |l. 1. SauttAtii, tr. SO, 40, eo, 80, ft. 1, 1-50, 3. aubnffritlc. tt. 80 «P, TO. 90, f. l-SO, s. 9rbrit# aal^««t». Ér f , SO, f[. 1, 1^0. a. fiane«, ja iM, S, t. 4.
a^^K^ foíaBBcn, Xnmpetta, Zrammtln. cicTtntn.
©uüarrtn, SKtlobiawl, ®nbdf«dv»ri rn. íwr-inoitital, ®todn^HtIc uBb anbert Safttaatatt (c^r
©rittwoana fftr aaBttflinbigt «iabtr, «b« Ratur^olj ober *8Btf*Bt, tr. 15, 25, 3 >, -o. Sfri^ubeae leiért a«l ©alft, tr. 5, 10, to btf fl 1
Ibim, gaa) aatiriut oa^fifert, 50 tr., fL l bt» fl. S.
Sabett €piel{a<^en ia 1000fa<^er Kofca^I, 10 Ir. m f. 4.
©efífl^fwfrielt »ea 80, 50 tr. bil fL 2.
Kmtűt ©UbtrW^et, für Wib^en, aü ober o^at Xert 1 ©tflC tt. 10, 15, SS, 45. 85, 80, fl. 1. C &nc jtbea nattrri^t Onaea íiabtr fpttltnb lefem laaen bartb bit nmen Íífe- anb SiOertafteu l ©rild fl. 1. ©pieltab faort mos ben JNabera oerf^teboK feanbarteittü L-rata banS bk ataca Vrfteitff^alea. l ©töd 80 tr.. ft. 1.SC S. S. ©lobaRt. bal ©tüd tr. 50, 80, fl. 1. 1^0. S. ^fiX^ Laterna magica, grooBBt Sanber.SattTac, bei ^^ -ageae>mfle Uattr^aÜ fftr 3ang uab HÜ, l ©tüd mit ia ©ítbera tr. 85, 85, fl. i.5o. 2, 3. 4 bií fl. 5.
1 titint* ®U* . (hrftrnmts: , qnanaí ber Bnaberocafl. bar4 tftlá?^ mos ben ©tfang cinr» írben tánfAenb aa4«>nea toaa; bitft* ftbr tatt>
rtflastt ©pidteag topét b!o« S5 tr.
«n«UMe ©ertjengfiftd, gtfftlü mit aflen im ^oűft braacbbortn tBtrt)ta*ea, 1 *ifltl ft. 1, 1.50, a, 2.&0, s. 4, Mtfdbea UtiB fftr *tabct, tr. 25, 38 »>. 80, ft- 1.
Dit an*gf|d(tnrtcn grSbel''Mea ©pitit ur 6etb9beftbá''tigBag. ia gröfrttr Sanro^l, tftr & isbea aab S«b$er. jtben *Ittrt, 1 ©pit'' 80 tr., fl. 1 50, 2, z.50, 3, 3 50.
S^K^ ©BAbradtrdtn, trcpltí mit SIpb-brtni anb Qtnrftlten. ffir ertoa^ftat «inber, tr. 8 >, fl- l.to, 1.80, ajrt, 3, 4 bű ft. 5.
ga«y- CHb netttí Werf. anb í-«ftba<6 mit 3o atatn Waflrm tftr 5 tr Inbert ItbrrtiAt ©pir.t ia grc&íer HníteafeL
Í*fri<btíbcae ©pieíwoarta. ta ©<ba<>iela eexpadt, in 10 <a^er lotvabL ffir 9Ub^ea anb Snaben, per ©tűd tr. 1" 20, 40. 60, ft. 1, S.
Cefcerrasekug mmi laterbalt
fammt
bit ntata feaIon• gtntnoertt, o^ae einea úblcn |* berbmtta, ia fe^r autnntgfai^cT manoabl. Per | ©tfiJ tt. t, 5, 8, 10, 15.
Der kleine Zanberer
Innb aa^ftt^eabt -l4nber«Ktt«rett taaa maa etnje nt ^trfsaen ober an$ gan|t ©efetlfíbafttn anf ba* © an ttr.bflt •i. terbaüca. SDit Bpparatt flnb berart flnawi^ ''embintrf, ba& rar btr ©trt^tr berft ben bit et-fí-eb na-t gen ,; prt )8 Ufta im ©Uabe ífl; tta llreiBaca>eibt(T tana fti:a''»enI<»B) nadbíatea, ebne jem Sitfniutt ju gtiaügtn. —
Httt iíboaratt nab Kit »eleíraug u riebea. iía^iiigcr bar<b iebta $at |a fltdta, Xk ta ijcaíca ffarU-a 4o tr Ü4»t.bt bit Sorttá taajen LUcb 50
1 ©tttf SS fr. " ttiat ffarie nab t>o* ftnat fit Hit
ükri<ba»tiibca eintr iRftn|e,2i tr.
1 tr .Saaberbammtr, Xnrtb j^bín fcxbíjg Mrfibtoinbrt eia #eocaitiuib.
70 tr.
Iaf(bc i«8eutritaq ; t? Sffntt, be. tojt''iit eiaea ra''aten. 45 rr.
2 tt »er ; bter Itgt i<b tt |iatia, ;a itt toj.n na» r<rmi íbtet nirb, tcflíbttn ífl tt .'' 80 fr I ubrea, «I5f<r :c. ft. u 60.
Lat Síerir.^frttMoaBalt, immcroofl Der S.>a^ r-Wfitf.1, )''i|: aaf ffom
Oktbcber iai.uer ktr. 30 tr. | R«a>«. 50 tr.
X) t Senr.oigarrtntaf^e, »o cfl Wt lkrielít mit í opicLiJ.''jir 1. 1.S0,
Dic @ trki''Uxnt ober (^tbeiouiifi man . >k fr. )b trratben. t » fr
X>it aiió r ''al«St ober bie an»íT''itg« 2Vr ??anbtr«»afltn ©e^'' gltüb grei; bart v ae it. bunb trtlöx man |''e<b-1 ?;aitn tennen la entn <ban;irl ftr.ti v»etrj.i t auítib-inkn faaa. to rbta, fl S. 1 ©tód fl. i-5j 3<b <5<br«?jeag, as ifl aber bte
Xer verta-fllörltr, is tre''<S.ai liate? 50 fr.
J »•
VÍWCTt? 46 ft. Z>j« SrlaabnS^i, mer faaa e« oaf-
pdn ? tr. Sin fiortca|p:t(. Oo foS bit ftortt rrfCtinta? 6j tr.
X<r eelbftmort bartj ben JOfr
©«* i.t jarbe iflba#?9tetlj -ínbarfin:
aeftblt, fdaeí »en beibea, ro tr. XHe anv cmiftU^e €á)tnir; man \tr-i4b bet litfc oor bem Unb itnm anb tfl fit (5 tr.
Xer peren. I .iíbttr, obT b.''#Ui;möf.
14- meftift jn matb n fo fr XHe ©rarbsubft, ab<r »o ijt «l ®t lb ''
25 tt
X>Jí 4#fam.ttavítai, töc lOH t-tr-ftbviabt: aab aaf ciaeu Jiaf tóit'' ter ommt, ft. 4. Xaí 8jní.iHa^aúa im Slaabt >$ tr Xer ?enatbra:.g< *rpotat l.vO KP* fink a©<$ »erf<bitbeae arb.Tf Irrarate, jc>c<b tregrn TOarg l an 9faam tana ai<bt KQt8 geaanrt trarbea (Sine Werge onbtrer 6pieln» íúr«n unb ®efeüfrf)űft«fpttlt bte afle ni«bf benannf rottben fónnen, fin(> ju öitfen ¥rei[en eiojig unb alléin nur in í>er gcfertigten flteí'' trluge ju ^aben. $reilblátter, roelrfjc ffbr snierreffont ftnb, roerbcn gratit oertbeilL
Friedmann, Wtn, prníerprn^r
í
i 0 0
0 0: 0 ol 0 0'' 0 0 Ol 0
0 0 0 o 0 0 0
8 0 0
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó Ó-Bud.aVÉir községben található tago-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni.
Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 Dől belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 4 hold 306Q_öl rétből,
115 hold 1112 j_[öl szántóföldből,
124 hold 246 F|öl erdőből, _58 hold 1026 Qő\ erdő legelőből.
Összesen 303 catastralis hold és 390 131.
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el3 mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak.
Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetők.
Kis-Komárom, 1874. évi augusztus hó 12-én. (U25-5)
A kis-komáromi uradalmi tlsittartóság-
5 *
*
Wajdits József kiadó-", lajh és nyomdatuiajdoDoe^rssigtó nyoxais., Nagy-KanixsinT