* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
20.97 MB | |
2011-02-16 15:53:44 | |
Nyilvános 465 | 5540 | Rövid leírás | Teljes leírás (560.92 KB) | Zala 1895 május Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 35. tóim Nagy-Kanizsa, 1895. míjus 2-án, XX1T. éTÍolyaa * I- ilut 0U*HU< kk M> iillwil » lap ualWal tWn t—ai>i»d ktel«»4»j. HwiMMimM ■> mm Ml fcgiJteUftk «l. P mm klUiotk vlam. Egyei uim írt: 1® krajcár. Politikai és vegyég tartaimü lap. IHIIMllHlí Mimid im$f UirrfamMia. \' ,mt < StÖFIOTÉE inK : Ma tm tt knu (« fn -Írj Mifaf* Ikama (IM-kr.) (I frt »b| Birfatfaak jiUíjMaa siaittataak. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a BankegyesGIet, u Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segél yegyleí-«zö vet kezet és a letenyei takarékpénztár, VjUtUr IWHIWW M kr. a „nagy-kanizsai malátagyár * *»rföződe r. t." hivataléi közlönye. Megjelenik Jíagy>]|nla^É hetenkint kétaier: 7Máia*p ém e»-ü.törtilcöja.. BHultok, Taltmiit \' Wltklllk FiacM bwkilMkl tattwa ím Iwllt U«)r»- Szászok és románok. „Vakulj külföld I" Erre variálták a szélső románok az ismert magyar szálló igét, midőn néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy Ok tOblié nein mennek be a magyar par-lamentbe. Port hintettek-azzal a tájékozatlan, idegen közvélemény szemébe. Elakár ták hitetni, hogy a magyarok >pressztójá< kényszeritette őket, a szegény „elnyomottakat", e lépésre. És nemrég már elég vakmerőségük volt a külföld előtt azt\' állítani, hogy a románok Magyarországon nem is élveznek politikai jogokat rhtsz a képviselőházba nem eresztik be őket! »Vakulj, külföld!« Talán akad, aki ezt a rémmesét is elhiszi Nos, akadt ugyan annak idején egy -pár lap, amely közölte, de ma már alig van még akár latin unió" körébenis számottevő tényező, akinek ez-oláh füllentés komolyan szemet szúrna. Nem is igen folytatják ők a rágalmazásnak ezt a néniét. Majd találnak___ők máa „érveket" igazuk mellett. Hátha összeállanának a szászukkal, hogy azután megerősödve indulhassanak a gyűlölt magyar állam hegemóniája ellen!. A szász nemzetiség pedig nem hiába bírták, hogy a brassói „zöldek"" áltál nekiktvígre is csak arra való, hogy a tájékozatlan felajánlott fúziót.á román „nemzeti párttal" külföld szemébe ideig-óráig port hintáén. el ne fogadják. Ez okojc elseje a románok | Használják fel a románok is a törvény-passzivitási politikája, melyet a szászok két-jbiztpaitoM^öűtSzöket teljesíthető óhajaik élü fegyyemek tekintenek; kevéebb^sujtjaj 1 megvalósítására, és ne zárják ki önönmagu-ugymondjik helyesen, az ellenfélt, mint in-1 kat a törvényhozás házából, \'öblös szájjal kábbjnély sebeket ejt azon, aki alkalmazz* kirdetve a kapu ^^ hogy aházurai.nem Toly tatóTag kifejti a sz|sz lap, hogy a pasz-] eresztilc- be őket. szivitás^ románok ügyének többet ártott, | ^,merés illeti ismételjOk - a szá-műit amennyit használt, a mennyiben aj-^ hofy M ^ tulzókat nem követték „magyár rendszerrel" vemben ez a maga-,a passzivitás a törvlftytelenség s tap^csHpái) afféle plátói tiltakozás, ma" i énalás leitűjére. " gyar részről pedig. olyanok körében______ is, akik addig jóakaratod voltak az oláhoK irántrjnerő visszatetszést szült.\' Az ajánld visszáutaiitásának másik fő-okául a- szászok ktelönye nagyon találóan hangsúlyozza a£t a legkevésbbé sem válogatós módot, ahogy a románok szövetsé- haza- legszélsőbb, államelfinea pártok harAtságát „jj^j,. ,, ,„f_____, , sem. Jók nekik az ifjú csehek, a bécsi an- itmteg u vauiu szuuatt Imiként a „néppárt" reakcíonáriusaí, És végül á jó szászokat szerették volna lépre csalnir — A béke hrlureállltáta képviselőház és ffireiidihdx kfat. Miután a magyar képviselőház, mint a nemzeti akarat törvényes képviselője, a» izraelita vallás recépcitfjdrőf szőlő \'törvényja... |