* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 22.81 MB | |
| 2011-02-17 09:23:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  466 | 4422 | Rövid leírás | Teljes leírás (651.07 KB) | Zala 1899 február Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam. 10. szám. >Mr>mt>iU: tindki*4HI*llMM rilop khjt taaMWkn. 4 tssrkstsH Ml fctskaai l*M sspsa-kMit 4—4 In Uii \'4a litiaaM » l«p will«»> «•«" nuiM ■(•4a kW«M). IlUMInMl VimskMpllsti fUM !»•»?• Iimkafa. Z ALA Politikai lap. Mflgjeleinik HAQK-KÁHIZSÁH hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. üLóriurnBi áaii l«4a *m II Imi (IH-b Ttom $ kma (I Irt - kf S«*y«Uvj» I bnu IIMHkl Hjfltüif pttitsm 10 knjfebK. ■atotfank, «*tnűit l hli4*tt«ki< To««tko»ík flnkil f»»pMir Nm> trililh tuliiim. Sti—»H— Imllll> txifl.t—> Ml kplw *L «I7" in W knjaér Nagy-Kanizsa. Id99. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, február 2. A történelem tanulságai ! A formulák, klauzulák, komprom sszu-mok, provizóriumok s egyéb furcsaságok e kellemetlen aapjniban jól esik lelkemnek, bt bár egy-két órára nem hallom az ország bőrére folyó perpatvarkodist a nemzetünk történetének olvadásába merülhetek. Annyit I már látok, hogy u országgyűlési pártok) etébb-utóbb kibékülnek, a maguk módjn sz-rint, de azt is látom, hogy est a békét drágán fizeti meg az ország, s fizetjük mind egyenkint. Sőt a részletfizetést mér meg is kezdettük. Forgatom annak a nagy történeti mü* nek a lapjait, melynek halhatatlan »zer- nagyon tökéiellen, Ausztriával való viszonyunk ismerete — nem is ismeret, hanem a legsötétebb tudatlanság. Im, láttok a \'egutolaó napókban, hogy Binfiy Dezső kiegyezési klauzulája, mely egyszersmin-denkorra feladta volt Magyarország gazdasági önállóságát, a tObbség egyrézsében éppenséggel nem okozott nyugtalanságot, s már-már megnyugodtak abban a gondolatban, hogy a korona akarja igy. De jött Széli Ká\'mAn az ö közvetitö formulájával, a mindjárt kisült, hogy a korona megelég-|szik a Széli foniulájával, eláll gazdasági I önállóságunk megsemmisítésétől, melyre pedig a kormány elnöke kési9égesen váltakozott. keszlöjét pár hét előtt fektettük az édes anyaföldbe, s nz első gondolat, ami kelt) A ki a magyar nenuet történetét ismeri, bennem, az hogy: történetirónk^van elég, az e\'ött nem újság Ausztria egy«égesitő, talán sok is, de nemzetünk történelmét I beolvasztó törekvése, az sem, hogy minden annál kevesebben ismerik, a történelem erre célzó törekvés Bécsből indult ki, de kézzelfogható tanulságait épp azok nem| hiába indult volna, ha e törekvésnek hi- látják, vagy nem akaiják látni, kiket király és nemzet bizalma az ország sorsának intézésére hívott el. Ugy less nyilván, hogy a mi történeti nevelésünk felette hiányos, közjogi tudásunk, alkotmányos érzékünk veket nem talál Magyarországon. Talált is mindég háromszáz esztendő leforgásán, talált most is, de történeti igazság, hogy a nemzet a maga egészében alkotmányos jogait fel nem adta, azokról lemondott a ha a körülmények időnkint megalkuvásra kényszeritették is, nem szűnt meg várni és előkészíteni a kedvező alkalmat, - hogy az elvett jogokat visszaszerezze. Az ex-lex állapot, midőn a bécsi kormány országgyűlés nélkül akart adót szedni és újoncozni, nem ismeretlen, de tokjuk azt ia, hogy a vármegyék egy emberként állottak ellent s ha végül engedtek is a fegyveres erőszaknak, Ausztriának le kellett vonni a tanulságokat s belátta, hogy mégis csak üdvösebb, ha országgyűléstől kapja az adót is, az újoncot is. Ugyanez ismétlődik hetven év multán, ha időében éxzre nem térnek az intécő körök, s fölötte jei-lemző, hogy Bécset valóképpen nem Budapestről, hanem Berlinből oktatták ki s figyelmeztették a dualizmus meggyengítésének végzetes következéseire. Mind nyilvánvalóbbá lesz, hogy Berlinben jobban ismerik a magyar nemzet múltját, mint Bécsben és Budapesten, hogy Vilmos császár, a mi hatalmas szövetségesünk éppenséggel nem á... |
