* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 49.67 MB | |
| 2010-12-15 14:49:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  665 | 5307 | Rövid leírás | Teljes leírás (566.1 KB) | o Huszonnyolcadik évfolyam 53. szám. IwkMlMt tlnatia tpllat Fl«ckal F«lap klarv utaakadMVaa. (•arkaaaiSval artakaaai likat aapaa-,« tiil d. 5. 4—4 irt httl . [fa iHAicadft k lap <x*ll«m tinin tmifcaeó alMit höilaaMoy :*\' ii»dóhi»»t*i \\ ■ ViroaMUpSlat\': Fitcktl FBItp Ittaj* -kanak adiaá. ZALA Politikai lap. ;, * Megjelenik NAGY-KANIZSAN heienkint kétszer: marnap s csütörtökin. 7 ELÖ^IZKTÉSI ilil n«iii Imi . .... 11 haw Zfiaa tolt Émm - Mfjaátna 4 karaa* I karma NjlHMr péUtaoria «0 fflllr Blláxaléaak, valamiat a kliiilhikia Taaatkaatk Fiacbal Fkllp k4iirrt«m kadfaiba bl" ~ Binaaatallan laTalak caak ItBart kaaal bSI hfaStaiaak at. Bcjaa IUB Ln M . . ltr Nagy-Kanizsa. 1901. Falait* iiarkatitl: lnl*r Máadar SliTkautitár*: Hétraa l.ajaa. Csütörtök, juliua 4. Drága az élet. Nem lehet azon csodálkozni, sőt egészen természetes dologi ak kell tekinteni, ha a munkások mindén vonalon megmozdultak, hogy maguknak tűrhetőbb életet biztosítsanak. Megmozdultak és általános mozgalmat indítottak a f&ikai és szellemi munkával foglalkozók egyaránt. Mert e tekintetben nincs különbség e fizikai Vs szellemi munkások között. Egyiknek ép ugy megvan a maga igénye, mint u má-siknak. Egyik épen ugy fárad, verejtéke-kezik a maga monkaközében, mint a máBik. Es ugy az egyik, mint a másik t%n, ha* megmozdul és mozgalmat indit, hogy magának tűrhetőbb életet biztosítson; bizonyára egyik előtt sem lebegnek aféle kényelmi szempontok, hanem mind egyiket hajtja, ösztönzi az. élet legnagyobb ura, a kényszerűság. \'-"•«• A civilizáció terjedése és ifralma gyökeresen megváltoztatta az élet képét. Az élet általában nagyon megdrágult, és azoknál, akik szellemi vagy. fizikai munkával verejtékezésükkel tarlják-fenn magukban, családtagjaikban az életet, — éppenséggel nem lehet tapasztalni azt, hogy a| civilizáció nyomán támadt igényekkel kifejlődött volna a kenyelem — szeretet is. Tapasztalni\'lehet ellei ben azt, hogy na- viszonyokról f nekik egy darab kenyér gyon is erősen fejlődfitt nálok a munka-1 többet ér minden filozófiánál. Ha ők megvágy. Szívesen dolgoznak, -készséggel ve- mozdulnak, nem azért mozdulnak meg, rejtékeznek a szellemi és fizikai munkások hogy valamicsodás uri kényelmet is sze-e* yaránt; tehát nagyon távolmaradtak a: rezzenek, hanem mert kényszeríti az Ur kényelemszeretettől. Cxupán azt akarják ; imádságának az a legjontosabb kérése áz a vágyuk, hogy munkájoknak meg-\\»Add meg tuiiiuk a mi mi*d*miafi ke-legyen az a szerény eredménye, hogy tiazy\\*y*rüttk*/U tességesen megélhessenek és eltarthassák < A munkás. Mi kór, sohasem a kénye-cxaládtagjaikat i*. lemre, az élvezetre, hanem a mindennapi Ez a méltánylást érdemlő, szerény cél kenyérré gondol. _____ lebeg a fízíitií munkások\' előli, mikori A mindennapi kenyérnek égető kérdése munkájok arányában megélhetést biztosító | mozdította meg bizonyára a magyar szélben, díjazást követelnek, Éppen ez a sze- lemi munkásoknak egy résaét, ai állami ríny cél lebeg a szellemi munkások előtt tisztviselőket, amikor anyagi helyxetök ja-ís, mikor olyan fizetésárt mozognak, ami- vitása érdekében országos mozgalmat in-böl á mostani viszonyok között meglehet ditottak. rtlnj. _______F.z természetei. Ez már az élet kény- Es bizony hiába akarná valaki szépit- szerűsége. Mert hiába bizonyítja nekem gelni, külőa választani az érdekeket: * mi vagy bárkinek is .egy-egy olyan érdem «a magát a megélhetési kérdést illeti, ez jel a hazánkfia, aki 16-20 ezer korona évi szociális kérdéssel szemben egy táborban fizetésből, meg talán ugyanannyi mellékvannak a szellemi munkások ezrei a fizi- jövedelemből él, — fjógy íz állami, me> kai munkások ezreivel. gyei, városi és egyéb rtqzjiaselők iQOü— Itt ennél az élet kényszerűsége domí-, 2000 korona évi fizetésből nagyon szépen náh Ezt a kérdőt szociális ... |
