Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.74 MB
2015-01-16 14:31:22
 Zalai Hírlap 2015 01 13 010sz 11old - Várom hogy melyik.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
550
2387
Rövid leírás | Teljes leírás (6.99 KB)

Zalai Hírlap 2015. január 13. 10. szám 11. oldal

2015. JANUÁR 13., KEDD
MAGAZIN
ZALAI HÍRLAP • 11
„Várom, hogy melyik szólít meg"
KEZDEMÉNYEZÉS Egyre több, az olvasást népszerűsítő program indul a riválisnak kikiáltott interneten is
Egy klasszikus és egy modern magyar
A legkedveltebb olvasmányok szerzőinek listáján a magyarok köréből Jókai Mór és Leslie L. Lawrence (azaz Lőrincz L. László) az első helyezett, míg a külföldiek közül Danielle Steel vezet - meglehetősen hosszú ideje. Az olvasmányok a mindenkori divat mutatói is, ami 2000-ben inkább a ro-
mantikus szerelmes regényeket (olyan szerzőktől, mint Evelyn Marsh, Vavyan Fable, Wilbur Smith) jelentette, 2010-ben pedig már egyértelműen a Stephanie Mayer és J. K. Rowling jegyezte vámpírhistóriákat és misztikus történeteket találtuk a népszerűségi lista csúcsán.
(Folytatás az 1. oldalról)
- Úgy hiszem, hogy sok fiatal nemcsak könyvet vesz ritkán a kezébe, de az interneten sem olvas - folytatta. -Értékeset meg főleg nem, csak bulvárt, abból viszont nem kapnak mély, használható tudást. Hogy az új könyvek egyre kevésbé fogynak, annak meg nyilván lehet anyagi oka, de akkor itt valami nem stimmel, hiszen a rádióban és a tévében nap mint nap azt halljuk, hogy a gazdaság jól teljesít...
- Mi abszolút nem úgy érzékeljük, hogy kevesebben olvasnának, sőt - ezt már a nagykanizsai Vikrics Antikváriumban mondta lapunknak Bedi János, aki feleségével, Bediné Szerdahelyi Erikával működteti az üzletet. - Hozzánk egyre több vevő tér be, többségük a nagyon olcsó könyveket keresi, kurrensek a mesekönyvek és bármilyen paradoxnak tűnik is, az igen drága könyvekre, könyvsorozatokra is nagy az igény. Ha egy sorozat megvan egyben és ráadásul még háború előtti is, azért bármennyi pénzt megadnak a gyűjtők.
Bedi János is hozzátette: nyilvánvalóan anyagi oka van annak, hogy az emberek a használt könyveket keresik -de még itt is van árplafon, az ezer forintos kötet már drágának számít...
Azt is elárulta: érdekes tendencia, hogy a külföldön dolgozó magyarok, amikor hazajönnek, betérnek az antikváriumba, egy rakás könyvet összevásárolnak és viszik
ki magukkal olvasni, a gyerekeknek is, hogy ne feledjék el az anyanyelvüket.
Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgátójának tapasztalatai szerint a trend valóban az, hogy a hagyományos olvasásra - ami könyvolvasást jelent - kevesebb idő jut. Azonban ez természetes folyamat.
- Hiszen átalakul a szabadidő szerkezete és egyre többet olvasunk a világhálón is - bocsátotta előre. - Ha olvasóink könyvtárhasználati szokásait tekintjük, akkor tényleg érzékelhető, hogy az a réteg viszont, amelyik olvas, több időráfordítással teszi ezt. A fiatalok helyzete speciális, hiszen ők is olvasnak, csak esetleg inkább az internetet részesítik előnyben a könyv helyett - és itt van a szülő felelőssége, tudniillik, hogy lát-e a gyerek otthon anya, vagy apa kezében könyvet. A társadalom szétszakad e tekintetben, úgy tűnik: van egy réteg, amelyik rendszeresen olvas, és van egy másik, amelyik nem, holott a gyakorlott olvasás, az olvasottság ma már komoly versenyképességi tényező.
Szerencsére, vannak kiváló kezdeményezések a könyvolvasás népszerűsítésére - a dolog pikantériája, hogy éppen a papír alapú kiadványok nagy riválisának kikiáltott interneten. Egy külföldi ötlet alapján Magyarországon is hamar elterjedt a híre több internetes oldalon az idei év nagy kihívásának, melyben
félszáz kategóriát jelöltek meg - mindegyikhez egy elolvasandó könyvet kell párosítani a játékban résztvevőknek - és aztán természetesen el is olvasni. A „2015 legkeményebb kihívása: 50 könyv 1 év alatt" című programhoz csatlakozva egy csoport is alakult a közösségi oldalon, melyet Montag Brigitta hozott létre.
- A szeretlekmagyarorszag.hu-n láttam a programot, kezdeményezésük rögtön megtetszett. Fontos az olvasás, mert bővíti az ember látókörét, régi korokat, életeket ismerhetünk meg. És ezért tartom jó kezdeményezésnek ezt a kihívást, mert sok olyan könyvet kell elolvasni, amit saját magamtól valószínűleg soha nem vennék a kezembe. A csoport egyik célja, hogy biztassuk, kitartásra buzdítsuk, segítsük egymást, hogy aki elkezdi, az fejezze is be.
A kihíváshoz csatlakozott Király Erika, akiről ismerősei
tudják, hogy nagyon szeret olvasni, sőt, munkája is a könyvek világához fűzi, hiszen a hévízi könyvtárban dolgozik, ahol egyébként népszerűsítik is a kihívást és könyveket is ajánlanak a nem szubjektív kategóriákban az olvasóknak.
- Jó játék, mert ráveszi az embert arra, hogy kutakodjon, gondolkodjon, hiszen mindenki maga választja meg, mit olvas. Nekem öt napig tartott, míg összeállítottam a listámat. Ha ezt elkezdi az ember, soha nem ér a végére, annyi érdekességet fedez fel. Én örömmel és izgalommal telve keresgéltem a könyveket, és a csoportban is sokat segítünk egymásnak - kezdte az irodalom világában jártas Király Erika, aki néhány kategóriáról is szólt. - A szülővárosomban játszódó könyvnek például Tornai József Kossuth-díjas író A páva szépsége - Egy
gyulai festő följegyzései című művét választottam. Bár nincs ilyen kategória, de érdekes lehetne egy olyan kötet is, mely a lakóhelyünkről szól. A romantikus könyv például jó al-
kalom arra, hogy ismét kezembe vegyem Jane Austen írásait, mert azokat régebben is szerettem. Ami nekem a legnehezebb, az, hogy elolvassak egy olyan könyvet, amit már többször elkezdtem,
de nem fejeztem be: nyilván ennek oka van. A gyerekkorban olvasott könyv is nagyon érdekes, vajon hogyan élem át, vagy értelmezek egy évtizedekkel ezelőtti kedvencet. Örülök annak, hogy a fiatal szerzőket is népszerűsítik. Én a slam poetry (előadó költészeti verseny) győztese, Kemény Zsófi egy művét választottam. Most a listám 2. könyvét olvasom: Asne Seierstad A kabuli könyvárus című műve a 13. pont: egy könyv, ami egy másik országban játszódik. Sok negatív kritikát olvastam róla, mégis felkeltette az érdeklődésemet, és hihetetlen dolgokat tud meg az ember Afganisztánról és hogy hogyan élnek ott a nők - sorolta Király Erika. - A keresgélés közben sok olyan könyvre bukkantam, amit mind szeretnék elolvasni. A listámon szereplők közül pedig már több ott hever a konyhaasztalon, várom, hogy melyik szólít meg előbb...
Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója szerint az olvasottság ma már versenyképességi tényező is
A könyvek és ez a kihívás összehozza az embereket, segítünk egymásnak ötletekkel - mondta Király Erika, hévízi könyvtáros