Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.35 MB
2021-12-28 11:20:27
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
11
69
Rövid leírás | Teljes leírás (54.44 KB)

Nagy-Kanizsa városi ipariskola
értesítője
az 1892-93. tanévről.
VII. évfolyam.
Közzéteszi a tantestület.
Nagy-Kanizsa, 1893
Nyomtatott Weiss L. és F. Könyvnyomdájában
12884

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGY-KANIZSAI VÁROSI
IPARISKOLA
m
AZ 1892-93. TANÉVRŐL. VII. ÉVFOLYAM.
KÖZZÉTESZI
A TANTESTÜLET.
NAGY-KANIZSA, 1893
NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 12884
A hazai iparfejlődést előmozdító tényezők.
Hogy hazánk lakóinak jóléte biztosittassék, szükséges az iparnak fejlesztése és felvirágoztatása. A hazai ipar fejlődését jelenleg különösen előmozdítja az u. n. iparszabadság, mely a czéh rendszer megszüntetése után léptettetett életbe.
Az iparszabadság szaporítja az iparosok számát; előmozdítja a hazai iparosok közötti versenyt, s végül minthogy a verseny befolyással van iparczikkeink tökéletesítésére s minőségére is: kitűnőbb iparczikkeink számára meghódítja ma már a világpiaczot. Az iparszabadság életbeléptetése óta különösen a liszt, tésztagyártmányok, a faipar terén: az asztalos munkák, párketek és hasonló faáruk részesülnek kitüntető elismerésben a külföld piaczain.
Iparosaink qualificatiójának emelkedése is lényegesen elősegíti a hazai ipar fejlődését.
Nálunk eddigelé hiányzott oly iparososztály, mely nemcsak saját érdekeit igyekszik támogatni, hanem sokoldalú képzettsége által édes hazánk iparának felvirágoztatásához is hozzájárul. Művelt iparososztályt az ipariskolák hivatvák nevelni.
A iparosiskola, mint uj intézmény, még folyton küzd a kezdet nehézségeivel. Az alkalmazott tanerők a kedvezőtlen viszonyok folytán néhol a legjobb szándék mellett sem képesek oly összhangzatosan nevelőleg hatni a növendékekre, a mint az óhajtandó volna. Az iparos mesterek nagy fokú közönye, melynél fogva azok nem igen törődnek tanonczaik iskolalátogatásával és előmenetelével; az iparos tanonczok korlátlan szilaj-sága, s a tanításnak az esti órakban való megtartása mind megannyi motívum arra nézve, hogy a kívánatos eredmény fel nem mutatható. Nézetem szerint: mindaddig, mig a létező viszonyok másként nem alakulnak, teljesítse legalább a tanító az ő missióját örömmel; hasson oda, hogy a növendékek ne csak ismeretkörüket bővítsék, hanem hogy kedélyük is képeztessék: az értelmi, kedélyi és erkölcsi képzés együttes hatása bizonyára megtermi szorgalmunk nemes gyümölcsét. A hazai iparfejlődést az ipar kiállítások is előmozdítják.
Évtizedek előtt iparkiállitások vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy ritkán rendeztettek.
E kiállítások czélja az, hogy ipari törekvéseink fokozotabb mérvben érvényesüljenek, versenyre buzdítván iparosainkat. E. Illés László, az
1*
aradi országos kiállítás alkalmával, mint a kiállítás végrehajtó bizottságának titkára, katalógusában a következő szavakkal méltatja az iparkiálli-tások rendkívüli jelentó''ségét: „A reánk nehezedő súlyos viszonyok késztetnek bennünket arra, hogy keressük, kutassuk helyzetünk jobbulásának eszközeit. És a keresés nem nehéz. Mig előbb homályban tévelyegtünk, rnajd itt, majd amott véltük feltalálni bajaink orvosszerét: az a fény, melyet a fővárosban és a vidéken megtartott iparkiállitások árasztottak szerte e hazában, fclvilágositotta még azokat is, kik eddig nem voltak tájékozva, hogy a munka realitása az az eszköz, melylyel felküzdhetjük magunkat. Erőnk igazi öntudatára csak Budapesten ébredtünk, az 1885. évi országos kiállítás alkalmával. Iparunk és termelésünk amaz eredményei, melyek ott egybegyűltek, olymérvüek voltak, hogy egyszerre önbizalmat is adtak, a már-már csüggedőknek."
Az eddigelé megtartott iparkiállitásoknak erkölcsi haszna tehát főleg abban nyilvánul, hogy általok meggyőződhettünk arról, hogy hazánknak is van immár ipara, ezenkívül pedig képzetlenebb iparosainkra azok kétségtelenül buzdító hatással voltak. Mintho...