Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.64 MB
2018-08-09 15:52:06
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
432
1425
Rövid leírás | Teljes leírás (135.84 KB)

A Nagykanizsai Izr. Htközség
által fenntartott
Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1902/903. tanévről.
Szerkeszti:
Bún Samu
igazgató.
Nagykanizsa,
nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában
1903.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

e
A NAGYKANIZSAI IZR. HTKOZSÉG
által fentartott
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1902/903. TANÉVRŐL.
SZERKESZTI:
BTÍrisr su^MTJ
IGAZGATÓ.
nagykanizsa,
NYOMATOTT FISCHEL FÖLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903.
A NAGYKANIZSAI IZR. HTKÖZSÉG
által fentartott
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1902/903. TANÉVRŐL.
SZERKESZTI:
IE3 XT 2ST
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1903.
REV 98
2010
I.
Iskolaszék.
Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Gondnok: Loewy Ödön Jegyző: Barta Lajos
5 Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Elek Lipót 10 Grünhut Henrik Halphen Mór Harkányi Ede Heltai József Kertész József 15 Löwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula Dr. Rothschild Samu 20 Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Dr. Szabó Zsigmond Szommer Náthán Dr. Villányi Henrik 25 Wittenberg Ignácz
Függő kötelezettségek és feltételes jogviszonyok a részvénytársaságok mérlegében.
Irt,a: Marhouits Dáuid.
A részvénytársaságok mérlege az üzleti vagyon rendszeres, számlaszerü összeállítását tartalmazza. A vagyonal-kotórészek és pedig ligy a tényleges gazdasági jószágok mint a cselekvő jogviszonyok az activák között, az acti-vákat terhelő kötelezettségek pedig a passivák között szerepelnek. A részvénytársaságok mérlegében az eredmény is benfoglaltatik, mert a törvény értelmében az alaptőke (kivéve az erre vonatkozó közgyűlési határozatot) meg nem változtatható. Az eredmény tehát a magánvállalatokhoz hasonlóan nem vihető át a tőkeszámlára, hanem a mérlegszámlán szerepel és pedig az elért tiszta nyereség a passivák, tiszta veszteség ellenben az activák között
A részvénytársasági mérlegnek a magánvállalatok mérlegével szemben nem magánjogi, hanem közjogi fontossága van. A mérlegnek e jelentősége a részényesek és a társasági hitelezők érdekéből következik. A részvénytársaság mérlegének fontossága következő pontokban foglalható össze: i., hivatva van megállapított időközökben a társaság vagyoni állapotáról felvilágosítást nyújtani; 2., kiinduló pontja a nyereségmegállapitásnak, illetőleg osztalékfelosztásnak ; 3,, ebben számol be a részvénytársaság igazgatósága kifejtett működéséről. 4., ez alapja a részvénytársaság megadóztatásának.
A mérleg itt is a leltár alapján készül. A leltár fölvételénél kiváló gondot kell fordítanunk a becslésre, liogy az egyes vagyonalkotó részeket legvalószínűbb értékükben vegyük fel. Ha a vagyon alkotórészeket a valóságnál na-
1*
4
gyobb értékben szerepeltetjük, akkor a mérleg hamis képét nyújtja a társaság vagyoni viszonyainak. Az ily eljárás komoly következményekkel jár, mert a kimutatott tiszta vagyon illetőleg tiszta nyereség meghaladván a tényleges nyereséget, a társaság a kifizetendő osztalékot nagyobb összegben fogja megállapítani, mint azt a társaság üzletmenete megengedné. Az ily irreális osztalékkifizetés a tiszta vagyon csorbításához vezet és veszélyezteti a társaság létezését. A fizetendő osztalék nagysága tehát attól a gondosságtól és lelkiismeretességtől is függ, melyet a mérleg összeállításánál kifejtenek. A magyar keresk. törvény 199. §-a előirja ugyan a részvénytársasági mérlegre vonatkozólag, a becslésnél követendő elveket, de ezek oly általánosak, hogy e törvényes intézkedésen belül tág tere nyilik a visszaéléseknek. Az uj német keresk. törvény már szigorúbban körvonalozza a követendő eljárást. A társasági vagy...

Insert failed. Could not insert session data.