Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.75 MB
2018-08-09 17:35:26
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
149
811
Rövid leírás | Teljes leírás (162.85 KB)

A Nagykanizsai Izr. Hitközség
által fenntartott
Felső Kereskedelmi Iskola
értesítője
az 1903-904. tanévről.
Szerkeszti:
Bún Samu
igazgató.
Nagykanizsa, 1904
nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

íi /i irt
*
A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG
ÁLTAL FENTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
AZ 1903-904. TANÉVRŐL.
SZERKESZTI: BÚN SAMU
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, 1904.
NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG
ÁLTAL FENTARTOTT
FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA
AZ 1903—904. TANÉVRŐL.
SZERKESZTI: BÚN SAMU
IGAZGATÓ.
NAGYKANIZSA, 1904.
NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
REV 98
itev 2010
i.
Iskolaszék*
Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Gondnok: Loewy Ödön Jegyző: Barta Lajos
5 Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Domány Ármin 10 Elek Lipót Grünhut Henrik Halphen Mór Harkányi Ede Heltai József 15 Krámer Lajos Löwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Szommer Náthán
II.
Fi fa kémiai feldolgozásánál keletkezett termékek és azok sajátságai.
A föld jelentékeny része szárazföld. Ez az a terrénum, amelyen emberek laknak, akik mindennapi tevékenységüket kifejtik. Az emberek tevékenysége a természetadta kincsek kiaknázásában nyilvánul. A civilizáció szaporítja az eszközöket, amelyekkel ez történik. Szaporítja egyrészt azáltal, hogy terjedésével az emberek szükségletei növekednek és ezért nagyobb és nagyobb területeket művelnek, másrészt a különböző találmányok felhasználásával a természet kincseit céljaiknak megfelelőbben dolgozzák fel- Az njkor jelszava »tanulni és a tanultakat értékesíteni.« Haladás mutatkozik minden téren, a tudományok minden ágában. Csakhogy mig egyeseknél fokozatos a fejlődés, addig a gyakorlati tudományok terén csak ujabb időben mutatkozik haladás. Ilyen haladás konstatálható a kémiai ipar egyes ágaiban, így abban az ágában, melyről jelen értekezésemben írni akarok.
A szárazföld jelentékeny részét erdőségek borítják. Nagy mennyiségben találhatók ezekben a különböző fanemek. Azonban évezredeken keresztül nem aknázta ki
/
az emberiség a természet által adott e kincset kellően- Évszázadoknak kellett elmúlniok, amíg az emberiség felismerte azoknak az iparilag felhasználható anyagoknak fontosságát, melyek a fa célszerű feldolgozása által keletkeznek. Évszázadokon át megelégedtek az emberek a fa legprimitívebb értékesítésével- Csak tüzelő és építőanyagnak használták. Később a fémkohászat fejlődésével ennek képezte anyagát. A kultura fejlődése azonban változtatott a dolgok rendjén. A kőszén jobb tüzelőanyagnak bizonyúlt, az építő ipar
1*
4
egyes ágaiból pedig a vas szorította ki- A fát csak oly anyagok előállítására lehetett felhasználni, melyek másból nem készíthetők. Deszkákat, épületfákat belőle állították elő. Az ipari államok a fa ily szükkörű alkalmazásával is erdőségeik legnagyobb részét kihasználták és igy itt a fa intenzivebb kihasználásának szüksége nem forgott fenn. Annál szükségesebbé vált ez azonban Európa északi és keleti államaiban s Amerikában, ahol a területek jelentékeny részét erdőségek borítják, amellett a kis ipar és a közlekedési eszközök hiánya, vagy tökéletlensége miatt azok kihasználása lehetetlen volt. Az erdőségek művelésére forditott munka ezeken a helyeken csekély haszonnal járt, sőt némely helyen egyáltalában nem fizetődött ki. A tulajdonosok, illetve az egyes országok sürgős érdeke volt tehát eszközök után kutatni, melyek alkalmazásával az erdők művelése mégis haszonnal járjon. így Észak-Amerika őserdeiben, Oroszországban a fát ugy akarták értékesíteni, hogy belőle az iparilag felhasználható kálium-car-bonátot, hamuzsirt állították elő. A technika fejlődése, a mesterséges hamuzsir gyártása, a fa ilynemű értékesítését teljesen lehetetlenné tették, azaz a hamuzsir csekély ára miatt a fa értékesítésének ez a módja a lehető legminimálisabb hasznot nyújtotta. A faszén készitésre tértek ekkor a fában gazdag vidékek vissza, bár a fa ilynemű felhasználási módja ellenkezik a józansággal, ha meggondoljuk, hogy a fában lévő 8o°/o értékes anyag közül csak 20—25°/o-ot kapunk akkor, midőn azt faszénné égetjük el,\' ha a melléktermékekre nem vagyunk tekintettel. A faszén előállítása tehát \\égszükség és csak az előbb emiitett helyeken érdemes előállításával foglalkozni. Itt sem mindenütt, mert kedvezőtlen közlekedési viszonyok mellett a szállítási költségek miatt az értékesítése meg van nehezítve. A szükség kényszerítő hatása alatt fejlődött tehát ki a fa feldolgozásának az a gazdaságos módja, midőn a faszén mellett a termékeknek egész sorozatát nyerik, melyeket azelőtt teljesen figyelmen kívül hagytak- A közlekedési eszközök a fa ilynemű feldolgozásánál alárendelt fontosságúak, mert a keletkezett termékek legnagyobb része cseppfolyós halmazállapotú. A fa kémiai feldolgozása azonban nemcsak e termékek előállítására szorítkozik. A szükség, e nagyhatalom, mely a gyakortati életben lépten-
5
nyomon érvényesíti hatalmát, a fa feldolgozásának még más, gyakorlatilag igen fontos módjaira vezetett- A cellulózénak fából való előállítása tisztán e hatalom parancsszavára történt- Mesterséges cellulózét fonás-szövés céljaira felhasználni, kutatások tárgya. Kísérletek folynak, melyek célja cellulózéból élvezhető szeszt előállítani- A kémikusnak a laboratóriumban sikerült is ez és csak idő kérdése, hogy e felfedezés gyakorlatilag felhasználható legyen. Azonkívül számos savnak, olajnak is nyersanyaga a fa. Kémiai szempontból tehát igen fontos anyag ez. Fontosságra nem vetekedbetik vele a növényvilág egyetlen terméke sem.
A fa kémiai feldolgozásánál követeit eljárások szerint a következő termékcsoportokat különböztetjük meg:
i. Termékeket, melyek a fából a hő hatása folytán, de kémiai bomlás utján keletkeznek. Ilyenek: a faszén, faecet, fakátrány, világitógáz, ecet-, hangya-, propion-, vaj-és valeriansav, könnyű és nehéz kátrány-olajok, kreosot.
2- Oly termékeket, melyek a fának kémiai reagensekkel való kezelése által keletkeznek, mint a celluloze, erjedésre képes cukor (alkohol).
3. Részint mechanikai, részint kémiai eljárások eredménye gyanánt pedig cserzőanyagok, éterikus olajok és gyanták nyerhetők.
A keletkezett termékek nagy számát a fa alkotórészei és tulajdonságai magyarázzák. Szükségesnek tartom tehát először ezekkel foglalkozni- Az alkotórészek milyensége és mennyisége változik a fa kora és faja szerint. Bármilyen is legyen azonban a fa, három főalkotórészből áll : farostokból, ligninből és növényi nedvből, mely utóbbi vizben feloldva, különböző növényi anyagokat tartalmaz. A faanyag és fanedv kitűzött feladatom szempontjából fontossággal nem bir- A farost tulajdonságainak tárgyalása helyett pedig a cellulózéval foglalkozom, mert hiszen a rostot alkotó sejtek legnagyobb részben cellulózéból állanak. A celluloze nyerése végett a fát különböző anyagokkal kezeljük. Ezek közül az alkaliák, alkohol, aether és különböző savak a legfontosabbak. A kapott celluloze fehérszínű anyag, mely az előbb említett reagensekkel szemben egyes savakat kivéve, teljesen indifferens- Rézoxidammoniák azonban teljesen oldja és az oldat elpárologtatásakor visszamaradt tömeg ismét fehérszínű lesz- Kémiai összetétel
6
tekintetében a keményítővel izomer és mint az C,;HIoO képlettel jelölhető. Tulajdonságok tekintetében azonban különbözik a keményítőtől. Koncentrált kénsav azonban a keményítőhöz hasonló anyaggá változtatja, mert a keletkezett amyloid a jodreakciót nagyon szépen mutatja, azaz miként a keményitő jóddal összehozva, megkékül. Miként a keményítőből, ugy az amyloidból is dextrin és ebből hevités utján erjedésre képes cukor lesz. Egy lépés és a szesznél vagyunk. (Megemlítettem azonban, hogy a kémiai reakciók ilynemű lefolyása csak kicsinyben biztositható. A nagy kénsav fogyasztás miatt az ily módon készített szesz drága is volna ) Sósav hidrocellulozevé alakítja át. Salétromsav behatásánál a cellulózéban foglalt hidrogén több kevesebbje az egy vegyértékű N02 gyök által he-lyettesittetik, egy robbanó hatású anyag, a nitrocelluloze keletkezik. Hevitve meggyullad és fehérszínű lánggal égéi. A keletkezett égési termékek majdnem ugyanazok, mint amelyek a fa elégése által keletkeznek. Kálihidroxiddal kezelve oxalsav és szénsav keletkezik belőle.
Ez emiitett tulajdonságok az összes fanemeket alkotó cellulózét jellemzik. Nem ugy vagyunk azonban a fizikai tulajdonságokkal- Ezek ugyanis változnak a fanemek szerint és az egyes fanemekre jellemzők, azok ismertető jelei lehetnek. Gyakorlati fontosságuk is van ezeknek. Sokszor ezektől függ a fa kezelésének módja, ezek teszik bizonyos célokra alkalmassá, illetve alkalmatlanná a fát. Ilyen tulajdonság pl- a fajsúly, mely különösen közlekedési eszközökben szűkölködő vidékeken számottevő faktor és a termelők által feltétlenül számításba veendő- Ez változik a fa faja és kora szerint- A frissen vágott fa nehezebb, mig a teljesen száraz könnyebb. Ennek beigazolására nem lesz talán érdektelen néhány adatot felsorolni, melyeket Wer-nek és Schübler állapítottak meg:
Frissen vágott
Fenyő 0.8700
Tölgy O.894I
Bükk O.9822
Erdei fenyő 0.9121
Szilfa 0.9500
Cserfa 1-0754
száraz teljesen száraz frissen vágott viztart.
0,4700 0.3800 -
0.555° 0.4900 37-I°/o 0-5907 0.5400-0.560 39.7°/o 0.5502 0.4200 39.7°/o 0.5500 0.5100-0.57 — 0.7075 0-6400-0.66 34-7°/o
7
A víztartalom változik a fa faja szerint is. Puhább fanemek víztartalma nagyobb, mint a keményeké- Évszakok szerint is változik a fában levő víznek mennyisége. Nyáron sokkal kisebb az, mint télen.
Érdekes a fának az a változása, melyet a levegő és a viz együttes hatása alatt szenved. Egyedül azonban sem a viz, sem a levegő változást nem idéz elő a fában- Az életből vett példák bizonyítják ezt. Az egyptomi piramisokban talált faleletek évezredeken át sem szenvedtek mélyreható változást- A bécsi Szent-István templom fa-gereudázata 600 évnek vasfogát bírta ki. A viz szintén hatástalan a fára, sőt némelykor konzerválólag hat reá. így pl- usztatással szállított fa sokkal állandóbb a rendesnél. Ennek oka, hogy a viz hatása következtében a könnyen változó alkotó részek a fából eltávolíttatnak és a sokkal állandóbb rostok maradnak csak vissza. A fa kémiai feldolgozása szempontjából azonban a fa vizzel való konzerválása, jobban mondva a fának usztatása nem célszerű, mert a kilúgozás következtében épen azok az értékes alkotórészek távoznak el, melyekre a fa ilynemű feldolgozásánál szükségünk vati. A meleg viz hatása azonban káros a fára Liebig kísérleteivel beigazolta, hogy a vízgőzzel való érintkezés következtében a fa már egy hét alatt teljesen megváltozik. 120°—130° C hőmérsékletű viz-gőzzel ennyi ideig kezelve barnaszénhez hasonló tömeggé alakúi. A viz és levegő együttes hatásának eredménye pedig a fa teljes felbomlása. Ezt a bomlást valószínűleg elsősorban az oxigéntartalmú alkotórészek idézik elő, ezért állandóbb az áztatott fa. Hasonlóképen ezért állandóbb a félen vágott fa is.
A fa gyakorlati alkalmazásánál, feldolgozásánál és felhasználásánál fontos faktorként szerepel a fa meleg effektusa, azaz melegfejtő képessége is. Minél nagyobb a fa melegfejtő képessége, annál nagyobb lesz az értéke is. Bizonyos célokra annál célszerűbben lesz felhasználható. A meleg effektus mérésére egység gyanánt a kalória szolgál. Ez alatt azt a melegmennyiséget értjük, mely szükséges ahhoz, hogy 1 súlyrész o° C viz hőmérsékletét i°-al emeljük. Midőn tehát azt mondjuk, hogy valamely famennyiség elégése alkalmával 3000 kalória meleg keletkezik, ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a keletkezett
8
meleg 3000-szer nagyobb tömegű víznek hőmérsékletét tudja i°-kal emelni. Természetes, hogy különböző anyagok meleg-effektusa más és más. Legnagyobb meleg-effektusai a hidrogén bír, 34000 k. meleget szolgáltat ez. Szén elégése alkalmával 8080 k. keletkezik. A különböző fanemek melegfejtő képessége változó. Nagyon érdekes ennek illusztrálására és amellett nagy gyakorlati jelentőségű Winkler ama statisztikája, mely szerint egy öl fenyőfa pótlására elegendő 07 öl bükkfa, 0.89 öl tölgyfa, 0.59 öl cserfa, 0.665 öl nyírfa, 107 öl hársfa, aminek az ismerete az értékmegállapitás szempontjából igen fontos. A következőkben néhány fanem meleg-effektusát adom.
Fehér bükk 3100 kalória
Égerfa 3000-3500 „
Vörös bükk 3300—3600 ;,
Fenyő 2800—3700 „
Hársfa 3400—4000 „
Kőrisfa 3000 — 3500 „
Juharfa 3600—3700 „
A fa egyéb fizikai sajátságaitól is függ annak bizonyos célokra való felhasználhatósága. A fa lágysága, keménysége is fontos faktorok annak megállapításánál, hogy a gyakorlatban milyen célokra használhatják azt- Szárazon destillálni pld. puhafát sokkal könnyebben lehet. A gyakorlat embere tisztában van ezekkel a faktorokkal, ismereteinek hasznát is veszi- Különben ott, ahol lehet és a mennyire azt értekezésem kerete megengedi, magam is utalok ezekre.
Nagyon érdekes és fontos különösen a kémikus szempontjából az a hatás, melyet a meleg gyakorol a fára. Ha a fát magasabb hőmérséklet hatásának tesszük ki, akkor az különböző átalakulásokon megy keresztül, aszerint, amint az levegővel érintkezik, vagy nem.
Az első esetben az oxigén és a meleg együttes hatása folytán a fa alkotórészeiből szénsav és viz keletkezik, a fa elég. Levegő híján égés nem történhetik, hanem a fa száraz desztillációval jelölt folyamaton megy keresztül. A keletkezett termékek változnak az idővel és körülményekkel, melyek mellett a desztilláció történik. Ha a fát lassan, fokozatosan hevítjük 3oo0-ra, akkor szén, oxigén
9
és hidrogénből álló közönséges hőmérsékletnél folyékony vegy szilárd termékeket kapunk. Csak 300° C-nál magasabb hőmérsékletnél keletkeznek nagyobb mennyiségben tisztán szén és hidrogénből álló termékek. Változnak a keletkezett termékek, ha a fát rohamosan emeljük a fennti hőmérsékletre- Az ily módon véghezvitt desztillációnál keletkezett szénből és hidrogénből álló termékek közönséges hőmérsékletnél gázalakúak. A hőmérséklet különbség hatását nagyon szépen világitotta meg Violette, francia kémikus végzett kísérleteivel. o4ioo sulyrész fából, melyet fokozatosan 6 óra lefolyása alatt 432°-ra felhevített 18.87 siilyrész szenet kapott, míg hasonmennyiségü fából, melyet fenti hőmérsékletre felhevített edénybe tett, csak 8-96 súlyrész szén keletkezett.
A fa desztillációja igen fontos művelet. A keletkezett termékek nagy száma teszik azt fontossá. Lassan történjék-e az, vagy gyorsan, illetve a két mód közül melyik a fontosabb ? Erre a gyakorlat adja meg a feleletet, mely következőképpen hangzik: gyors desztillációt csak akkor alkalmazzunk, ha gázalakú termékek nyerése a főcélunk, tehát a világitógáz gyártásánál. Faecet és egyéb cseppfolyós termékek, faszén, fakátrány előállításánál azonban csak fokozatos hevités által érhető el megfelelő eredmény. Azért szükségesnek tartom először a lassú desztillációval foglalkozni. Ha gázvezetőcsővel ellátott retortában fokozatosan hevítjük a fát ioo°-ra, akkor ezen hőmérsékletnél tisztán a kötött víz távozik el belőle anélkül, hogy a fa ezáltal valami változást szenvedne- A fokozatos hevítést az okadatolja, hogy csak így lehetséges a kötött viz mennyiségét a fából eltávolítani. Erre pedig nagy szükség van akkor, ha a fának egész mennyiségét akarjuk szénné feldolgozni. Ha ugyanis a fa egyes részeiben akkor, midőn egyes részei elszenesedtek még viz foglaltatik, akkor az izzó szén a vizre bomlasztólag hat, széndioxid és hidrogén keletkezik. A keletkezett szénmennyiségben tehát effektiv veszteség mutatkozik. Mihelyt a hőmérséklet a i5°-ot meghaladta, a fa bomlani kezd. A hőmérséklet emelkedésével a keletkezett termékek mennyisége mindinkább 110. 1500-—280° C között keletkeznek a legértékesebb termékek, melyek a zsírsavak csoportjába tartoznak: hangyasav, ecetsav, propionsav, valeriansav és capronsav. E savak
10
mellett, mint szintén igen fontos termék, még alkohol is keletkezik. Szénsav és szénmonoxid is előfordulnak a keletkezett termékek között. A keletkezett termékek egymásra hatása folytán még más anyagok is keletkeznek, melyek közül a később is megemlítendő aceton és furfurol a legnevezetesebbek. 2 8o°-on felül különböző szénhidrogének keletkeznek: Képződik mocsárgáz, aethylén, acethylén és e sorozat tagjainak legtöbbje. Ezeknek képződése addig tart, mig a hőmérséklet 35o"-ra nem emelkedett, 35o"-ou felül a folyékony, illetve szilárd széuhydrogének desztillálódnak át a retorta gázvezető csövén. Ezek között találjuk a benzolt, toluolt, carbolsavat, paraffint. 430° tekinthető a desztilláció végső határának, mert ezen hőmérsékleten kis mennyiségben keletkező termékek már igen csekély értékűek. Ugyanis 4300 C-ig S1 °/0 folyékony terméket kaphatunk, mig 430—1500° C között ez a % csak.82.7-re emelkedik.
Az előadottak szerint a desztillátió eme módjának 3 szakaszát különböztetjük meg. o°— 150° C-ig tisztán viz távozik el, i5o°-tól 28o°-ig a gázalakii és folyékony termékek desztillálódnak át és a 280°—430" közöttit, amidőn a desztilláció termékei már félfolyékonyak, illetőleg szilárdak. Természetszerűen a fennti számok nem tekinthetők a szakaszok pontos határszámjainak. Pár foknyi differencia mindig feltételezhető. A desztilláció véghezvitelére szolgáló készülékben visszamaradt anyag a faszén, mely minőség dolgában elsőrendű. Világosan láthatjuk tehát, hogy fa destillálása fokozatos lassú hevités utján igen gazdaságos.
A desztillációnak legfontosabb terméke a faszén és ezért szükségesnek tartom ezzel bővebben foglalkozni. Pár-milyen úton állítjuk is elő a faszenet, bármilyen célra is akarjuk azt felhasználni, első főkelléke az egyneműség. Sajnos, a gyakorlatban ez nehezen érhető el, a mi a fa, illetve a faszén rossz hővezető voltára vezethető vissza. Hogy ez előbb említett fontos sajátság megközelítőleg elérhető legyen, lehetőleg egyenlő szárazsági együtthatóval bíró fát vessünk az elszenesitésnek alá s lehetőleg azon legyünk, hogy minden darab fa a desztillációnál keletkezett gőz és gázalakú termékeknek ki legyen téve- A fa desztillációjánál keletkezett faszén Violette szerint 4-féle lehet. O vörös-, barna-, halvány-fekete és fényes-fekete
11
szenet különböztet meg. Az egyes fajok kémiai összetétele között a különbség a következő:
oxigén
Hevítve carbonium hydrogén nitrogén hamu
Száraz fa i5o°-ig 47.5105 6.1200 46.2900 00800
Vörös szén 280° „ 72.6395 4.7050 22.0975 0.5680
Barna „ 320 „ 73.5733 4-8305 21.086 0.5185
Halvány-fekete340° „ 75-2020 44065 19.9620 0.4775
Fényes „ 432° „ 81.6435 19610 35.1435 1-1625
Amint e táblázatból látható, az egyes szénfajták összetétele különböző. Ez amellett tanúskodik, hogy a hőmérséklet változásával az egyes elemek közti vegyro-konság, affinitás is változik. így pld. 43 2° mellett a hidrogén vegyrokonsága a szén iránt sokkal nagyobb, mint az oxigéné, amennyiben az e hőmérséklet mellett keletkezett szénben 81.6435° C-ra m^g mindig i.96io°/o hidrogén és csak i5.24450/o oxigén esik. holott eredetileg 46.2900% volt a fa oxigén tartalma és csak 6.1200% a benne lévő hidrogén mennyisége. Ez alkatrészbeli mennyiségi különbség, mely az egyes szénfajták között van, idézi elő azt, hogy a különböző szénfajok más és más fizikai tulajdonságokkal bírnak, ennek következtében ezek használhatósága a faj szerint változást szenved. Célszerű lesz tehát a tulaj-donságbeli változásokat konstatálni, amelyeken az egyes szénfajok a hőmérséklet változásával keresztül mennek. így tapasztalati tény, minél magasabb hőmérséklet mellett keletkezik szén, annál nagyobb lesz a súlya, sötétebb a színe, annál jobban vezeti a meleget és elektromosságot, annál kevesebb vizet tud elnyelni, annál nehezebben gyullad meg és égési együtthatója annál nagyobb lesz.
így a 270—300 C között előállított szén (vörös szén) csak kis mértékben hygroskopikus, alacsony hőmérsékletnél gyullad meg, az eredeti fában foglalt hidrogén legnagyobb mennyiségét és az oxigén felét tartalmazza. Ennek következtében hevítés alkalmával jelentékeny mennyiségű gázalakú terméket fog szolgáltatni, melyek az elégésnél létrejövő magas hőmérséklet folytán nagy feszítő erővel bírnak. Puskapor, melyet vörös szénből készítenek, az ösz-szes puskaporfajták között leghamarább ég el. Ezért vörös szénből igen jó minőségű vadászati célokra szolgáló puskapor állitható elő, Magasabb hőmérsékletnél előállított
12
szén ellenben nehezebben gyullad meg, kevés hidrogént és oxigént tartalmaz, ennek következtében lassabban ég, a keletkezett gázalakú termékek mennyisége sokkal kisebb. Főképen ágyúpor, robbantópor készítésre alkalmas. Nagyon könnyen konstatálható a már emiitett tulajdonságokból, hogy fémek feldolgozásánál melyik szénfaj alkalmazható célszerűbben. Kis térben nagy égési meleggel rendelkező, azaz sok kalóriát szolgáltató szenet venni, ez a fémfeldolgozó legfontosabb célja. A fehér izzásnál előállitott szénfaita ilyen.
Igen fontos tulajdonsága a szénnek az is, hogy felületén gázalakú termékeket megsürüsit. Szárazon raktározott szén e tulajdonsága következtében nagy mennyiségű levegőt halmoz fel likacsaiban és azért jobban ég, mint a frissen vágott. A szén raktározásánál figyelembe veendő körülmény az is, hogy a gázok megsürüsödésénél rendesen meleg szabadul fel. Megtörténhetik tehát, hogy a frissen készített szén elraktározásakor meggyullad. Bnnek elhárítása céljából a szenet raktározása előtt rövidebb ideig vékony rétegekben állani kell hagyni, hogy a levegő ab-sorbeálása hőmérséklet emelkedése nélkül történjék meg. Gyakorlati szempontból említendő a faszén az a tulajdonsága is, hogy különböző színanyagokat is absorbeál és ennek következtében egyes folyadékokat, oldatokat elszín-telenit. Vörös bor pld. faszénen szűrve színét veszti. F tulajdonsága alapján használták azelőtt színtelenítő, illetve tisztító szerül. Ma azonban a sokkal hatásosabb csontszén e téren feleslegessé tette.
Bármely gyártási mpd célja elsősorban az anyag gazdaságos kihasználása. A különböző előállítási módok terén mutatkozó újítások ezt célozzák. Nem lesz érdektelen tehát, ha tulajdonságaival kapcsolatban röviden a faszén gazdaságos kihasználásának körülményeiről fogok megemlékezni. Két faktorra kell ebből a szempontból tekintettel lennünk. Az elszenesitésnél alkalmazott hőmérsékletre és az időre, mely alatt a fát a szükséges hőmérsékletre felhevítjük. Minnél gyorsabban emeljük ugyanis a hőmérsékletet, annál kevesebb szenet nyerünk.
Ez összefüggést a hőmérséklet és a kapott szénmennyi-ség között szintén Violette állapította meg az alábbiakban:
13
Hőmérséklet, melyre a szén hevittetett
i6o°C
100 sr. vízmentes fából 100 sr. fából keletkeletkezett folyékony termékek kezett szén
2.00
erősen szárított szenesedéi fa
98.00
170 .5-45 94-55
180 11.41 88.59
190 18.01 81.99
200 22.90 77-10
210 26.86 73-*4
220 32.50 67-50
230 44-63 55-37
240 49.21 5°-79
250 5 T-33 49-57
260 58.77 40.23
270 62.86 37-14
280 63.83 36.16]
290 65.91 34.09
300 66.39 33-6I
310 67-13 32.87
320 67.77 32.23
330 68.23 31-77
34o 68.47 31-53
350 70.34 29.66
432 81.13 18.87
1023 81.25 i8-75
iioo 81.60 18.40
1250 82.06 17-94
1300 82.54 17.46
1500 85.00 17.31
— — 15;— Az időnek hatását pedig az alábbi táblázat adja:
tölgyfa fenyőfa jegenye fen; nyirfa vörös bükk fehér „ égerfa erdei fenyő hársfa kőrisfa
voros szén
barna szén
fekete szén
A kapott Gyors hevítésnél Knrst szerint szén 111 ennyi ség Lassú hevítésnél Stolze Winkler Nan szerint
16.54 2 6.1 22.8 -
14.25 23.O4 20.6 17.39
yő 16.22 21-5 20. i 25-93
>3-05 24.4 17.6 26.66
24.87 24.6 17.8 32.45
13.11 23.8 — 19-56
I4-45 - — 15-34
15-52 23-7 — 21,19
I3-3° 22.8 16.8 —
— 21.1 19.4 \'—
14
Mint ezen adatokból látható, lassú hevítésnél súlyra nézve majdnem kétszer annyi szenet kapunk, mint a gyors hevítésnél. Ha emellett meggondoljuk, hogy ez eljárásnál cseppfolyós termékek is nyerhetők, ugy ezt feltétlenül gazdaságosabb eljárásnak tekinthetjük és ennélfogva a gyakorlatban mindig alkalmazhatjuk.
Az elmondottak nyilt edényekben történő hevítésre vonatkoznak. Ha azonban zárt edényekben történik az, ugy a processzus a keletkezett cseppfolyós termékek által kifejtett nyomás hatása alatt egészen máskép folyik le.
A szén csak mint másodrendű faktor szerepel ilyenkor. Cseppfolyós termékek egész tömege keletkezik a fának ilynemű feldolgozásánál. A használt hőmérséklet, a hevítés módja a fa száraz destillátiójáuál is elsőrendű faktorok gyanánt szerepelnek. A gyors hevítésnél főképen gázalakú vegyületek keletkeznek. A lassú hevítés termékei gázaiakúak, cseppfolyósak és szilárd halmazállapotúak.
A gázalakú termékek között vannak olyanok, melyek igazi bomlási termékek, viszont vaunak olyanok is, melyek csak az uralkodó magasabb hőmérséklet következtében lesznek gázalakúvá. A hevítés kezdeténél i6o°—190° C között kismértékben CO-val kevert Co2 keletkezik. A hőmérséklet emelkedésével a CO tartalom is növekedik any-nyita, hogy 200—220° C között keletkezett két gáz CO (szénmonoxid) és C02 (széndioxid) mennyisége egyenlő, egyúttal CHi nyomai is mutatkoznak. 320-360° C között a CH4 (mocsárgáz) mennyisége az előbbiek rovására emelkedik. E hőmérsékleti fokon felül a C02 nyomai teljesen eltűnnek. Hidrogénnel kevert mocsárgáz mindnagyobb mennyiségben keletkezik, majd különböző szénhidrogének lépnek fel. Az egyes időközökben eltávozó gázok meggyújtva, különböző lánggal égnek. Eleinte a láng gyengén világító és a szénoxidlángra jellemző, halványkék szinü, később tiszta fehér, mocsárgázra jellemző, majd aztán a szénhidrogének szaporodásával erősen világító, fehérszínű láng keletkezik.
Nem lesz érdektelen megemlíteni a hőmérsékleti határokat, melyek mellett az egyes gázok keletkeznek ;
15
160—360° c ( (
360-432° c
c02 ) CO ) ch4 ) H C.H„
c2h4
c3h0
c4h8 c3h6 c7h8
CSH10 Ci|Hl2
C10H8
Közönséges hőmérsékletnél gázalakúak
Közönséges hőmérsékletnél gázalakúak
)
Közönséges hőmérsékletnél cseppfolyósak
Közönséges hőmérsékletnél szilárd
( széndioxid szénmonoxid mocsárgáz hidrogén acethylén aethylén Propylén Butylén Benzol Toluol xymol cumol naphtaliu
A processzusok, melyek szerint a gázok némelyike keletkezik, nagyon komplikált és csak hipotézisek által magyarázhatók, míg egyesek nagyon egyszerű módon keletkeznek.
Mielőtt e processzusokkal foglalkoznám, esetleges tévedések kikerülése végett meg kell jegyeznem, hogy a száraz desztilláció erősen korlátolt, értem a korlátoltságot a méretekre. Egészen nagyban szárazon desztillálni majdnem lehetetlenség. Több ok és körülmény teszi azt lehetetlenné. Legfontosabb ezek közül az, hogy a desztilláció készülék minden egyes részében, főleg ha nagyobb méretekről van szó, ugyanazon hőmérsékletet, ami pedig a desztilláció lefolyásánál fontos körülmény, elérni nem lehet. Néhány termék keletkezése tisztán e körülményre vezethető vissza. Ugyanis a desztilláció rendes lefolyásánál keletkezett termékek a desztilláló készülék túlmagas hőmérsékletű részeivel érintkezvén, ezek bomlasztó hatásánál fogva ujak keletkeznek.
Mint azt már több izben emiitettem a fa hevítésekor, ha annak hőmérséklete i5o°-ra emeltetik, viz lesz szabaddá, mely természetszerűen gőzzé álakul át. Magasabb hőmérsékletnél a szén affinitása az oxigén és hidrogén iránt rögtön érvényesül és a fa három alapelemét tartalmazó termékek keletkeznek. Egy bizonyos temperaturánál a szén rokonsága az oxigén iránt annyira érvényesül, hogy a két elemet a legnagyobb mennyiségben tartalmazó vegyület a CO keletkezik. A bomlás egy későbbi
16
szakaszánál, midőn az oxigén már kisebb mennyiségben van jelen és a hőmérséklet is magasabb, oxigénben szegényebb vegyület a CO keletkezik. A hidrogénnek a C iránt való rokonsága már előre feltételezi, hogy szénhidrogének keletkeznek. Hidrogénben igen gazdag szénhidrogén a mocsárgáz CH4 majd magasabb hőmérsékletnél hidrogénben szegényebb vegyület, aethylén C2H4 keletkezik.
Az emiitett gázok: szénsav, szénoxid, mocsárgáz és aethylén ezek szerint elsősorban termékei a fa destillátió-jának. Ha ezek izzó szénnel érintkeznek, vagy igen magas hőmérsékletre hevittetnek, szétbomlanak és más termékek keletkeznek. Széndioxid ugyanis izzó szénnel szénmonoxidot ad.
c02 + c = 2co
Valószínű, hogy a fa száraz desztillációjánál a szén-oxid keletkezésének oka elsősorban cserebomlás. Hidrogén csak akkor keletkezik, ha a hőmérséklet oly magas, melynél mocsárgáz képződik. Ugyanis 400° C-nál a mocsárgáz acethylénre és hidrogénre bomlik.
Q_JJ
2CH4 = Hl = H6 C—H
Még magasabb hőmérsékletnél, izzásnál a cserebomlás következő:
CH4 - C + H4
E cserebomlás magyarázói a azon ténynek, hogy a desztilláló készülék erősen izzó részén a fából graphitra emlékeztető, jómiuőségü szén keletkezik.
Az aethylén C2H4 már alacsonyabb hőmérsékletnél is acethylénre és mocsárgázra bomlik
C=H2 C—II
3 III =2 III + 2CH4
c=h2 c—h
magasabb hőmérséklet hatása alatt belőle még szén is keletkezik
c=h2 c—h
4 III =2 III + 3CIU c=h„ c—h
17
A keletkezett anyagok egymásra hatása folytán számos más cserebomlási terméket kapunk. így mocsárgáz és szénmonoxid egymásra hatása révéu propylén keletkezik.
c = h2
II
ach, + co = c — h + 11,0
I
c = h3
A naphtalin keletkezése is nagyon egyszerű módon magyarázható:
Az emiitett bomlási termékeken kívül még mások is keletkeznek a fa ilynemű desztillációja alkalmával. így 200 280° O között ecetsav és metnylalkohol keletkezik. E két anyag ismét alapja számos másnak- Ez az oka annak az általánosan ismert ténynek, hogy gyors hevítésnél ecetsav és methylalkohol csak csekély mennyiségben keletkeznek. A fa kis mértékben nitrogén tartalmú vegyületeket is tartalmaz- Különösen a fanedvben foglaltatnak ezek- A nitrogén a desztilláció folyamán a hidrogénnel amonniát ad, melyből szénhidrogénekkel való érintkezés folytán helyettesítési termékek keletkeznek, amelyek közül pld. a methyl.imin (ammóniákban egy hidrogén a methylgyök által van helyettesítve) a fa száraz desztillá-ciójánál nagy mennyiségben keletkezik is.
cha (oh) + h, n - ch3 (nh2 4. ha6.
A desztilláció gyakorlati kivitelénél tekintettel kell lenni a folyamat alatt keletkezett gázok nagy mennyiségére is. A készülék méreteinek megállapításánál kell főleg fennti tényt számításba venni, mert hiszen a gázok nagy nyomást gyakorolnak és nem ellentálló anyagokból készi-
2
18
tett edény azt nem bírja ki. Kis méretű edény alkalmazása pedig azért nem célszerű, mert ilyenkor a hatalmas nyomású gázok a megsűrűsödött termékek egy részét is magukkal ragadják, a desztilláció sikere tehát veszélyeztetve lenne. Hogy fogalmunk legyen a fából keletkezett gázok mennyiségéről, nem érdektelen felemlíteni, hogy ioo kgr. fa 24.97 köbméter gázt szolgáltat. A gázok nyerése szempontjából tehát a lassú hevítéssel keresztül vitt desztilláció nem oly gazdaságos, mint annak másik módja, midőn gyors hevítéssel igyekszünk célt érni, mert az utóbbi esetben 34 köbméter gáz keletkezik. Kvvel szemben a lassú hevítéssel történő desztilláeiónál több folyékony termék és szén keletkezik, végeredményében ez utóbbi eljárás mégis csak gazdaságosabb lesz- F. Fischer kísérletezései alkalmával 100 kgr. fából 45 kgr. nyers faecetet, 23 kgr. szenet, 4 kgr. kátrányt,. 28 kgr. gázt nyert. Meganalizálván a 28 kgr, gázt, konstatálta, hogy az 20 kgr. szénsavból, 7 kgr. szénmonoxidból, 0.5 kgr, methánból, 0.05 hidrogénből, 0.45 vizből áll. E számok természetesen nem állandók. A legkisebb hőmérsékletemelés már megváltoztat] a a fennti eredményt.
Az eddigiek folyamán megemlékeztem a desztilláció alkalmával keletkezett gázalakú termékekről és a szilárd halmazállapotú szénről. Igen fontosak, sőt az előbbieknél foutosabbak a desztilláeiónál azok a termékek, melyek cseppfolyós halmazállapotúak, mint a faecet és kátrány. Sűrűségűknél fogva egymástól különböző anyagok lévén, egymástól könnyen elválaszthatók, A faecet gyakorlatilag fontosabb anyag lévén a kátránynál, először azzal akarok foglalkozni.
A legalacsonyabb hőmérsékletnél, amely mellett a fa bomlani kezd — Violette szerint 150—160° C között — a fa alkotó részeinek egymásra gyakorolt hatása következtében számos bomlási termékkel találkozunk, melyek közül a faecet a legfontosabb. 124° C-nál kezdődik már a különböző, a faecetet alkotó zsírsavak és a methylalko-hol képződése, míg 2250 C-nál ez maximumát éri el. Magasabb hőmérsékletnél ugyanis a zsírsavak bomlani kezdenek és rovásukra, különösen az ecetsav rovására, számos bomlási termék keletkezik. A faecet összetétele változik eszerint a temperaturával, amely mellett a fának
19
destillálása történik. Bármily körülmények között is keletkezik azonban a nyers faecet, benne a zsírsavak egész sora kimutatható. így egész biztosan találunk benne hangyasavat, ecetsavat, propionsavat és e sorozat többi tagjait.
E savak közül a hangyasav már 100 C°-nál forr, A sorozat utána következő tagjai széliben gazdagabbak. Forró pontjuk ezzel arányosan növekedik. Ha valamely sav egy szénatommal többet tartalmaz egy másiknál, úgy annak forrópontja 20° kai magasabb. Minden szénatom többlet 2O0-nyi emelkedést jelent a forrópont tekintetében. Természetszerű tehát, hogy a zsirsavsorozat alacsonyabb tagjai a faecetnek annak a részében találhatók, mely alacsonyabb hőmérsékletnél desztillál át. A tapasztalat is emellett bizonyít Gyakorlati szükség e szerint a faecetgyártásnál a fának lassít és fokozatos hevítése. Azonban fennti savakkal egyidejűleg szénsav, szénmonoxid és mocsárgáz is keletkezik, melyek alkalmas hőmérséklet mellett a zsírsavakkal cserebomlásra lépnek és különböző, a faecetben ki is mutatható termékeket eredményeznek. Ilyen gyakorlatilag is fontos termékek a methylalkohol, aceton és metaceton, ecetsavas methyléther, dimethylacetát, aldehyd, methyl-aminacetat. Methylalkohol CH,0 (CH;: (OH)) a mocsárgáz oxidációja utján keletkezik a fa száraz desztillációjá-nál- Oxidáló anyagul ugyanis a széndioxid szolgál.
A szénoxidnak az előbbiek folyamán emlitett szaporodását ez a reakció magyarázza meg.
Aceton ecetsavból keletkezik, ha annak gőzét izzó csövön vezetjük keresztül- Melléktermékeként ekkor szénsavat és vizet kapunk.
chi + c02 = ch, (oh) + co
OH
c = h
C
2 = O
C = o + co2 + h2o.
C = Hs
C = H3
aceton.
De methylalkohol és ecetsav, methylalkohol és szénmonoxid egymásra hatásakor is keletkezik.
2*
20
Ecetsav és methylalkohol a kiválás pillanatában, in statu nascendi, CH3 (C2HS02) ecetsavas methyléthert eredményeznek, két molekula methylalkohol és ecetsav pedig cserebomláskor C4 Hl0 02-t dimethylacetatot adnak, a mellett viz és oxigén is keletkezik, amely azonban más termékek által leköttetik
2 (CHsOH) + CH3 (COOH) = C4H10Oj + H2 C + O methylalkohol ecetsav dimethylacetát.
A metaceton CG HJo O zsírsavak, szénmonoxid és mocsárgáz egymásra hatásakor keletkezik. E felsorolt termékek mennyisege az ecetsavban nagyon változó. Változik ez a hevítés foka szerint. Ugyanazon minőségű fából gyors hevítésnél csak néhány tizedrésznyi részét kapják a lassú hevítésnél elért termékeknek. Gyakorlati szempontból tehát a hevités e módja, mint ezt lépten-nyomon tapasztaljuk, igen fontos factor- Tájékoztatás céljából megemlítem, hogy száraz fából közepes hevités mellett 30—5 3 o/0 faecet nyerhető.
A faecet mellett egy másik gyakorlati szempontból kevésbé fontos termék is keletkezik a fa száraz desztillá-ciójánál és ez a kátrány. Szénhidrogének keverékéből áll ez. Keletkezése az elemi alkotórészeknek különböző hőmérsékletnél való egyesülésére vezethető vissza. A benne foglalt anyagok jelentékeny része még nincs behatóan megvizsgálva. Jól ismerjük a következő benne levő szénhidrogéneket :
Benzol CtiH6
Toluol c7h8
Xymol CbH,0
Cumol c9h12
Cymol CioH^
Napthalin Ci0H8
Parfafin c2oh42
Ez alkotórészek egyrésze bennfoglaltatik a faecetben is. Ennek az az oka, hogy e termékek közül egyikmásik már annál a hőmérsékletnél keletkezik, melynél a faecet még képződik. Annál is inkább elképzelhető ez, mert a kátrányszerű anyagok a faecettel együtt sűrűsödnek meg- — A temperaturára vonatkozólag, mely
21
mellett keletkeznek, változók a vélemények. Pettenkoffer 360° C-t tekinti e hőmérsékletnek. Gillot szerint már 296° C-nál is keletkeznének. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy magasabb hőmérsékletnél jönnek csak létre az igazi kátrányszerű anyagok. (Pettenkoffer adata ennélfogva elfogadhatóbb.) A forrópontjuk is a magas keletkezési temperatura mellett bizonyít. így a naphtalin forró pontja 2120 C, a paraffiné 300o C-on felül van. A kátrány előállításánál szintén az idő és temperatura a főfac-torok. Itten azonban már egy harmadik factornak van a döntő szerepe és ez a fa összetétele, milyensége. Gyantában gazdag fanemek sokkal több kátránynemű anyagot szolgáltatnak, mint a gyantában szegények. Az elsők lassú desztillációnál 9—j 4°/o, utóbbiak 5 —11% kátrányt szolgáltatnak. Mennél gyorsabb a desztilláció, annál több kátrányt és gáznemű anyagot nyerhetünk, természetesen a faecet rovására.
A száraz desztillációnál keletkezett termékek tehát a következőképen csoportosíthatók:
Gázok
Ecetsav
1 (Szénmonoxid
2 ( Mocsárgáz § ( Szénsav
be
cr>
O
tű ro
\' Hidrogén Acethylén Acthylén Propylén Butylen
o
CD
ro
1
O
o
CN
O CO
ro
O 10
CM
O
(Hangyasav (Ecetsav ( Propionsav i Vajsav l Valeriansav I Capronsav o V Methylalkohol g Aceton Metaceton Ecetsav és Methyléther Dimethylacetat Aldehyd Methylamina-cetát
Kátrány
Benzol
Toluol
Cumol
Naphtalin
Paraffin
Carbolsav
Kreosot
Faszén
Carbonium Higroszko-pikus viz Hamu
Meunyi különböző termék nyerhető az egységes anyagúnak látszó fából. Azonban sajnos, hogy e termékek jelentékeny részének (különösen a kátrányban foglalt termékekre vonatkozik ez) gyakorlati alkalmazása jelenleg még nincs. Sok várható még e téren. Miként a kőszénkátrányból, úgy ebből is különválaszhatók az egyes alkotó részek. Benzol, toluol, naphtalin, a különböző festékek
22
nyersanyagai. Ez valóságos forradalmat jelentene a festék iparban. Természetesen meg van az oka annak, hogy a gyakorlat nem használja ezeket a természet által nyújtott előnyöket ki. A világitógáz gyártása igen nagy mértékű. A kátrányt ott oly nagy mennyiségben kapják mellékterményként, hogy a festékipar összes szükségleteit fedezi- — Paraffin és kenőanyagok pedig igen könnyen nyerhetők, sokkal kisebb előállítási költségek mellett a nyers petróleum raffínálásánál. Ezért a gyakorlat a gyantamentes fát úgy dolgozza fel, hogy belőle főképen széut, methylalkoholt, ecetsavat kapjon. A melléktermékeket pedig rendesen fütőauyagiil használja az előbbi gyártási módokhoz. A gyantadús fák feldolgozása pedig legcélszerűbben úgy történhetik, hogy belőlük lassú hevítés utján először az ecetsavat és methylalkoholt, a hőmérséklet fokozatos emelése által pedig a kátrány egész mennyiségét kiaknázhassuk. A kátrányt a gyakorlatban rendesen kreosottá dolgozzák fel.
A fa száraz desztillációsának legnevezetesebb termékei tehát a faecet, methylalkohol, az ezekből keletkező termékek, fakátrány, illetve az ebből nyerhető, gyakorlatilag is igen fontos kreosot és a kátrányolaj. Ez anyagok értékesítésének konjunktúrái között első sorban sajátságaik szerepelnek. Alkalmazásuk ugyanis sajátságaiktól függ. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy az előbb tárgyalt anyagok sajátságaival foglalkozzunk. A legfontosabb termék az ecetsav tiszta állapotban
C = H, = C2H20„-vel jelölhető vegyület, mely ecetsavhydrát név alatt ismeretes. Mint savnak jellemző tulajdonsága, hogy a kék lakmust megvörö-siti. Különben szúrosszagu folyadék, mely a bőrön hólya-gokat húz. ií7\'3° C-nál forr, 4°-nál kristályos tömeggé merevedik, mely i6° C-nál megy ismét át folyékony állapotba. E tulajdonsága folytán jégecetnek is szokás nevezni. E sajátsága a koncentráció fokának meghatározására is szolgálhat. Ugyanis csak a hydrátra, az egészen tiszta ecetsavra jellemző, hogy 4—16° C között szilárd halmazállapotú, kristályos anyag. Kis víztartalom mellett csak
23
o°-hoz közel merevedik, kristályosodik, sőt ha a víztartalom 2%-ig emelkedik, akkor még o°-nál sem áll be halmazállapotában változás. Kbből következik egyszersmind az is, hogy a liydrát levegőn állva elveszti kristályosodó képességét, amennyiben belőle vizet vesz fel- A kereskedelmi életben azonban a koncentráció kiderítésére sokkal praktikusabb eljárások használatosak. Különböző olajok szolgálnak e célra. így pld. citrom-olaj csak oly savban oldódik, melynek maximális víztartalma 2°/o- Más olajok viselkedése más. Szegfü-olaj pld. már go°lo-os savban is oldódik. Jellemző a savra, hogy vizzel, alkohollal aether-rel minden arányban kezelhető. Kgyes anyagoknak kitűnő oldószere. Fibroin, cellulose, kámfor, ecetsav jelenlétében bomlanak. A specifikus súlya változó, függ a temperatu-rától- így
Az ecetsavhydrát és \\ ízből álló keverékek az alkotórészek mennyisége szerint is változtatják specifikus súlyukat. Ennek következtében ez utóbbiból az előbbire, a hydráttartalomfa lehet következtetni. A keverékek sp. súlya emelkedik, míg 77% hydrátot tartalmaznak, azután fokozatosan csökken. Az 54% és 106% hydrátot tartalmazó savaknak fajsúlya majdnem egyenlő, 1.063. A. gyakorlatban areométerekkel történik a savtartalom meghatározása. Tabellákat készítettek, amelyeken a °/0 és súly közt a viszony van feltüntetve. Azonban a koncentráció ily módon való meghatározása nem nyújt pontos adatokat. Az e célra szolgáló tabellák ezért csekély értékűek, bár a gyakorlat más módszer híján ezeket alkalmazza. Nem nyújthatnak ezek pontos adatokat azért mivel az ecetsav sp. súlya a hőmérséklettel változik. A tabellák ezt természetesen figyelembe nem veszik. Biztos adatokat a hydráttartalomra nézve csak az anilizis adhat. A gyakorlat azonban, a hol az idő pénz, ilyeneket nem végeztet és csak az előbbi felületes eljárásra szorítkozik.
12.50 C-nál i5-5°
1.0630 1.0600
1-0550
1.0498 10480
20.00°
2500° 26.20°
26
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a termékeket, melyek az ecetsavból keletkeznek és a melyek közül egyikről-másikról már megemlékeztem. Ezek közül gyakorlatilag azok értékekesek, melyek a meleg hatása következtében keletkeznek az ecetsavból. Tisztán a meleg azonban nem hat az ecetsavra. Tiszta ecetsavgőzöket izzó porcellán csövön vezethetünk keresztül anélkül, hogy az bomlanék. Más anyagok jelenléte is szükséges ehhez. Ezek közül a szén a legfontosabb. Ha az ecetsav liosz-szabb ideig érintkezik a szénnel, akkor egy gázkeverék keletkezik, melynek mocsárgáz, szénsav és szénmonoxid az alkotórészei- Ez utóbbi a szénsavnak a szénnel való érintkezése által keletkezik.
CH8 (COOH) CH, + CO,; C03 + C = ::CO.
Kévésbé magas hőmérsékletnél az ecetsav bomlása által aceton keletkezik, amit a következő vegyképlet fejez ki:
2 (C2H402) + CHS — CO — CH, + C02 + H2C
aceton
Az aceton 50° C-nál forró, aromatikus szagú gyúlékony anyag, melynek sp. súlya o\'8i4- Az ecetsavnak rendes alkotórésze. Miként az ecetsav úgy az aceton is vizzel, alkohollal és aetherrel minden arány szerint keveredik. Gyakorlati fontossága nagy oldóképességébeu rejlik, miért is gyanták, olajok oldására használják.
Az acetonnal rokon a metaceton C,;H10O, mely két molekula acetonból vizkiválása által keletkezik.
2 CH3 — CO — CH3 = CbHOO + H20
Gyakorlati értéke kevés, azért fölöslegesnek tartom sajátságaival foglalkozni- Hasonló termék a dy 111 etylacetát is, mely metylalkoholnak a szénsavrgí gyakorolt hatása következtében keletkezik. Keletkezését szerkezeti képlete is mag yarázza, mely következő:
C2H,
c JI10O2 - (C2H3| | o
25
Desztillációi termék gyanánt megemlíthető az elhy-laldehyd is. Analitice az ethylalkoholból állitható elő, ha arra erősen oxidáló szerek hatnak. Állandó terméke ez azonban a száraz desztillációuak is. Itten ecetsavból keletkezik szénoxid hatására.
A keletkezett vegyület sajátságos szagii folyadék. Jellemző sajátsága alacsony forrópontja. Ez magyarázza, hogy a desztillációnál keletkezett ecetsav mindig alde-hyddel van tisztátalanitva. Igen erős redukálószer. Az ecetsav csak aldehyd tartalmának köszönheti, hogy a syakorlatban az ezüstnek ezüstvegyületekből való kiválasztására használják. Levegővel érintkezve ecetsavvá lesz. Ennek tulajdonítható rendesen ecetsavtartalma.
Az aceton és származékainál gyakorlatilag sokkal fontosabb a methylalkohol ch;1 (oh). Nyersanyaga a fa, illetve a belőle előállított nyers faecet. A faecet desztillá-lása által nyert faszesz azonban nem tiszta. Különböző bomlási termékek keveréke ez, melyek között nyers ecetsavat, methylaethert, acetont, metacetont, aldehydet és metylacetátot találunk. Ezért raffinálui kell. Egetett mészszel való rectificálás és csontszénnel való szűrés által történik ez. A raffiuált faszesz színtelen, sajátságos szagú és 66°-nál forró folyadék, mely meggyújtva gyengén világító lánggal ég- Az olajok és gyanták kitűnő oldószere. A lakk és firniszgyárakbau ezért nélkülözhetetlen. Ujabban gyakorlati fontossága növekedett, mert a festékgyártás céljaira szolgáló dimethylanilin, chlor és brommetyl és más me-thylvegyületek nyers anyaga gyanánt használják. Dena-turálásra is használják. Az iparban alkalmazott szeszt vele teszik emberi élvezetre alkalmatlanná.
A fa desztillációjának termékei között jelentékeny helyet foglalnak el a kátrányszerű anyagok is. , Számos szerves vegyület keverékei ezek, melyek közül a cnh2n-6 általános képlettel jelölhetők a legösmertebbek. Benzol és homologjai alkotják ezen sorozatot. Gyakorlatilag fontos tulajdonságuk, hogy ammoniakkal bázisokat alkotnak,
q = oh | — 0 + co c = h,
c - h3
1 = 0 co2
— h
26
melyekből festőanyagok keletkeznek- Pld. a benzol salétromsavval oxidálva nitrobenzollá, C,;H, (NOo)-vé lesz. Ez in statu nascendi hidrogénnel érintkezve phenilaminná, az anilin néven ismert festőanyaggá alakúi át.
CóH-, (NOs) + 6H = G;HS (NH.) + aH20.
Hasonló kémiai folyamatokon alapul a fuxin és rosanilin keletkezése is, természetes azon különbséggel, hogy ezek előállításánál a nyersanyag más és más. Jelenleg ezen analitikai eljárásoknak gyakorlati fontossága még csekély. A gyakorlat ugyanis ezen festőanyagok nyersanyagául majdnem kizárólag a kőszén kátrányt használja. Ez pedig a szükségletet teljesen fedezi. Valóságos forradalmat idézne elő azonban e téren új, eddig nem ismert festőanyagok felfedezése. Gazdasági jelentősége a fa értéknövekedése volna.
A fennt emiitetteken kívül a kátrányban még más aromás szénhidrogének is foglaltaknak. Ezek kevésbé ismert vegyületek. Ilyenek az iridol, rubidol, citriol, coridol, benzidol. Analitikai eljárások által nitrovegyületekké, aminnokká majd festékekké alakíthatók át ezek is. Ezen eljárásoknak azonban ma még csak teoritikus jelentőségük van.
Az elmondottakon kivül még más gyakorlatilag többé-kevésbbé fontos vegyületekkel találkozzunk a fakát-ránybau. A gyakorlatilag fontosabbak közé tartoznak a naphtalin és paraffin. Az első különböző vörös festőanyagok nyersanyaga. Salétromsavval való oxidálás következtében ugyanis a C10Hg általános képlettel biró naphtalin Cl0H, (N02)-vé alakul. Ez ammóniák közvetítésével aminná lesz, melyből az alizariunak nevezett festő anyag nyerhető. Fizikai tulajdonságai közül szilárd halmazállapota és aránylag magas forrpontja emelendők ki. 2i2°C. az a hőmérséklet, melynél a naphtalin forrni kezd.
A kátrányban előforduló legmagasabb forrópoutú vegyület a paraffin, melyet Reichenbach fedezett fel 1830-ban a bükkfa száraz lepárlásánál nyert kátrányban. Kémiai összetételével is ő foglalkozott bővebben. Megállapította, hogy a CnH2n sorozatba tartozó szénliydro-génekből áll ez a 400° C-nál forró, szilárd halmazállapotú, vegyi behatásokkal szemben nagy állandóságot tanúsító
27
vegyület. A fakátráuyból előállított paraffin azonban jelenleg jelentőséggel nem bír. Ez előállítási módja csak teoretikus jelentőségű ma. Ugyanis a szükségletet teljesen fedezi az a paraffin, melyet a nyers petróleum raffinilá-sánál igen nagy mennyiségben nyernek- A fából előállított ezzel nem tud versenyezni- A gyertyagyártásuál és az ipar más ágaiban azért mindenütt a petróleumból nyert paraffint használják.
A megemlítetteken kívül a fakátrányban a vegyületek egész tömegével találkozunk még, melyek azonban gyakorlati szempontból nem fontosak és ezért teljesen mellőzhetők is volnának- Közegészségi szempontból azonban mégis meg kell emlékeznem e vegyületek egyikéről és pedig a különböző phenolokat tartalmazó kreosotról. Gyógyászati szempontból antiszeptikus hatását kell kiemelnem. A füst konzerváló hatása a benne levő kreosotnak tulajdonitható. Azelőtt a kőszén desztillálása által állították elő. Ez azonban nagy carbolsav tartalma folytán gyógyászati célokra nem volt alkalmas és pedig a carbolsav mérges volta következtében. A fa desztillációjánál nyert kreosot ellenben, ha a desztillációuál a hőmérsékletet lassan emeljük, carboltnentes és ezért gyógyászati célokra alkalmazható. Nem használható ellenben az a kreosot, melyet a fa desztillációjánál nyerünk akkor, ha a desztilláció gyors hevítés mellett történik, mert ilyenkor ez is carbolsav tartalmú. Használatakor ezért óvatosnak kell lennünk.
Az elmondottak azok a termékek, melyek a fa kémiai feldolgozásánál keletkeznek. Csak a nevezetesebbeket, azoknak fontosabb sajátságait ismertettem. A részletes eljárásokat pedig teljesen mellőztem azért, mert értekezésem szük kerete azoknak ismertetését nem engedte meg.
Buxbaum Dezső.
III.
lelentés a lefolyt 1905-4-iki lefolyt tanéuről.
A javító és pótló vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a beiratkozások szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltettek.
Felvétetett az alsó osztályba 31 a középső „ 39
a felső „ 23_
összesen 93 tanuló.
Az iskolát a tanév végéig látogatta
az alsó osztályban 30 a középső „ 39 a felső „ 21
összesen 90 tanuló.
Tandíjmentesség. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 21, részben 46, összesen 67. Az elengedett tandij összege K. 8.400.
Tanári tanácskozások. A tanári kar augusztus 29-én tartotta meg alakuló tanácskozását, melyen a tanév megnyitására és a tanitás megkezdésére vonatkozó intézkedéseket megtette és a szeptember—október havi tanulmányi rendet megállapította. Ezenkívül havonkint az előre megállapított időben rendes ellenőrző, illetőleg tanulmányi tanácskozást tartottunk, előbbieken minden egyes növendék magaviseletét és előmenetelét tettük tanácskozás tárgyává s a szükséghez képest intézkedtünk. A tanulmányi tanácskozásokon az egyes, különösen a rokon tárgyak módszeres tanítási menete képezte megvitatás tárgyát.
Valláserkölcsös nevelés. A tanulók valláserkölcsös nevelése a tanárkar kiváló gondoskodásának tárgyát képezte, melynél fogva az összes tanulók felekezetük istentiszteletén és vallásos gyakorlatain rendesen részt vettek.
Tanulmányi és fegyelmi állapot, iskolalátogatás. Az intézet tanulmányi és fegyelmi állapota, valamint az iskolalátogatás kielégitő volt.
Egészségi állapot. A tanári kar valamint az ifjúság egészségi állapota az egész éven át jónak volt mondható.
A tanári karban változás nem volt.
Főigazgatói látogatás. Dr. Schack Béla felső kereskedelmi iskolai kir. főigazgató ur márcz. 21-én meglátogatta intézetünket és mind a 3 osztályban az előadáson többször jelen volt. A látogatások befejeztével a tanári karral értekezlete4 tartott, melyen azon tárgyakról, melyeknek előadásán jelen volt, észrevételeit megtette, egyúttal tájékozván a tanári kart az orsz. ipari és ker. oktatási tanácshoz a szervezet revíziója ügyében beérkezett vélemények felől.
Ipartelepek látogatása. Gyakorlati ismereteik gyarapítása végett a felső osztály növendékei az igazgató és a tanárok vezetése mellett az idén is több helybeli ipartelepet látogatlak meg, így a sör- és malátagyárat, a Franz-féle gőzmalmot és villanytelepet, a Josipovits és Fasching-féle „Mercur" olajvastengely gyárat és a szeszfinomiló gyárat. Fogadják a nevezett ipartelepek tulajdonosai és tisztviselői hálás köszönetünket a barátságos fogadtatásért, melyben részesítettek.
Ifj. segitű egyesület. Az ifj. segitő egyesület fennállásának ezen 2. évében már igen üdvösen éreztette működését, a mennyiben 43 szegénysorsu tanulót a szükségelt tankönyvekkel láttunk el, 22 tanulót pedig összesen 142-55 korona pénzsegélyben részesítettünk. Az egyesület pénztári és vagyoni kimutatását más helyen közöljük.
Nem mulaszthatjuk el, hogy a tisztelt közönség szives figyelmét e helyen is segítő-egyesületünkre felhívjuk, mely czélból az 1901 2-iki tanévben kibocsátott felhívásunkat a következőkben ismételjük:
„A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola egy régóta érzett hiányon segíteni akarván, ifjúsági segítő-egyesületet létesített, melynek czélia az intézetet látogató szegénysorsu tanulóknak ingyen tankönyvekkel való ellátása és a lehetőséghez képest egyéb anyagi támogatása.
Ezen magasztos czélját azonban az egyesület csak akkor lesz képes elérni, ha már kezdetben oly tekintélyes összegre tesz szert, melylyel az intézmény alapja megvethető.
Tekintettel arra, hogy az iskola szegénysorsu tanulói, kiknek sorából gyakran a társadalom legkiválóbb tagjai kerülnek ki, kik sok esetben iskolájuk díszére, szüleiknek pedig életfentartóivá válnak, tanulmányaik egész ideje alatt nem ritkán a legnagyobb nyomorral küzdenek, melynek enyhítését feladatunkká tettük; bizalommal és reménynyel fordulunk a nemeslelkii iskolabarátokhoz azon tiszteletteljes kérelemmel, miszerint az egyesületet alapitó, rendes vagy pártoló tagként való belépés által támogatni kegyeskedjenek.
Tájékozásul megjegyezzük, hogy az iskolafentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága, valamint a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ur által jóváhagyott alapszabályok értelmében:
30
„Az egyesület alapitó tagja lehet minden személy vagy testület, ha egyszerre, vagy pedig 5 éven belül 50 koronát fizet az egyesület pénztárába (4. §.)
Pártoló tagok azok, kik az egyesület pénztárába éven-kint legalább 3 koronát befizetnek (5. §.)
Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, ki annak pénztárába évenkint 2 koronát fizet (6. §.)
Az alapitó, pártoló és rendes tagok személyükhöz kötött, jogi személyek képviselőjük által gyakorolható szavazati joggal birnak a közgyűlésen." Az intézet minden alkalmat megragadott, mely alkalmasnak látszott arra, hogy növendékeiben a hazafias érzelmet ápolja és fejlessze. Pénzt és fáradságot nem kiméivé, mindenütt ott volt, hol a hazaszeretet nemes példáit mutathatta meg az ifjúságnak. A folyó tanévben két izben volt részünk a vármegyénkben tartott hazafias ünnepeken megjelenhetni és az ifjúság fillérein vásárolt koszorút letettük azok emlékoszlopára, kiknek életét örök mintaképül akartuk az ifjúság elé állítani.
Szeptember 18-án Domány Ármin tanár vezetésével intézetünk 15 tagu küldöttsége Perlakra utazott, hogy koszorúját letegye Gasparics József ferenczrendi szerzetes akkor leleplezett emlékoszlopára; Gasparics a 48-iki szabadságharcz alatt horvát létére önfeláldozóan harcolt a magyar ügy mellett, s nem egy horvát rablócsapatot vert ki a Muraközből.
Junius 12-én ugyancsak Domány Ármin tanár vezetésével intézetünk 7 tagu küldöttsége Csáktornyára utazott, hogy a halhatatlan emlékezetű Zrinyi Miklós emlékoszlopára — melyet épen akkor lepleztek le — letegye a hála és kegyelet fűzte koszorúját.
Iskolai ünnepélyek. Hazafias ünnepélyeket rendeztünk okt. 17-én Deák Ferencz születésének 100-ik évfordulóján, novetnb. 19-én bold. Nagyasszonyunk Erzsébet királyné nevenapján, márczius 15-én, ápril 11-én az 1848-iki nemzeti vívmányok törvénybe iktatása, és junius 8-án felséges királyunk megkoro-náztatásának évfordulóján.
IV.
Az iskola jótevői. ösztöndíjak.
A) Alapítványok.
A 1 a p i t ó Ösztöndijas tanuló Osztály K. f.
Gelsei Gutmann S. H. Pavelkovits Béla köz.
(2 tandíjmentes liely) Beck Samu »
Megyeri Krausz Mayer Friedländer Ödön jí 60 —
Nkanizsai Takarékp. Beck Samu 40 —
Krausz Ede felső 40 —-
Pollák Ármin Pollák Manó A) Adakozások. alsó 12
Nkanizsai Takarékp. Weisz Oszkár alsó 20 —
Nagy István köz. 20 —
Nk. Keresk. Társulat Kaufmann Jenő n 20 —
Grosz Ferencz felső 20 —
ZalamegyeiGazd.Tkpt. Flesch József alsó 20 —
Iskolai pénztár javára: Nagykanizsai Takarékpt. 200 kor.
A tanári könyvtár számára Maschanzker Bódog ur iskolánk volt tanítványa Bécsből 8, az ifj. könyvtár számára 3 kötetet adományozott, az ifj. segítő-egyesület könyvtára javára: Singer és Wolfner Budapest 4 kötetet, míg Lampel Róbert, Athenaeum budapesti és Stampfel Károly pozsonyi czégek a náluk vásárolt könyvek árából ugyan e czélra 25°/„-ot engedtek. — Gelsei Gut-mann Vilmos kir. tanácsos, hitközségi elnök 3 példány, Dr. Kiss Arnold „Ghetto-dalok" cz. müvét küldte, melyet Flesch József alsó, Friedländer Ödön középső és Rosenberg Lajos felső oszt. tanulók kaptak. — Grosz Mór felső oszt. tanuló, az ifj. segitő-egyesület javára 3 drb. tankönyvet adományozott.
A szertár részére adományoztak: Kellert Lajos nyugdíjazott polg. isk. tanár értékes vegytani gyűjteményt szekrényrtyel együtt, Spitzer Zsigmond ur Bécsben, iskolánk volt tanulója igen szép, 3.75 kg. sulyu, megkövesedett faágat (lelőhely: Duna, Kloster-neuburg mellett).
Fogadják a nevelés- és oktatásügy mindezen nemeskeblü barátai e helyen is hálás köszönetünket. Mély köszönetet mondunk különösen Nagykanizsa város nemeslelkü közönségének, mely iskolánkat a lefolyt évben is 3600 kor. segélyben részesitette.
XVII.
TANÁRI KAR.
Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a keresked. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének, valamint az orsz. izr. tanítóegyesületnek választmányi tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 37, ez intézetnél 36.
Buxbaum D., tanárjelölt, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban, a mennyiségtant és szépirást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 2 év óta.
Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanitotta a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 7, ez intézetnél 5.
Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanitotta a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a 3 osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 4 év óta.
Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanitotta a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 11.
Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a „Zalai Közlöny" szerkesztője, városi képviselő, tanitotta a német és franczia nyelvet és a gyorsírást mind a 3 osztályban. Működésének évei 20, ez intézetnél 13.
HITOKTATÓK:
Hütter Lajos, ev. lelkész, az ág. hitv. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 13.
Krámer Lajos, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta.
Hercegh Krizolog, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta.
VI.
Tanári könyvtár.
Ez évi szaporodás.
Csnp
Csnp Szám A szerző neve A mű c z i m e
I. 114 115 116 Ember János Peres Sándor Vall. és közokt. min. Az apró emberek tudománya. Neveléstan. Közoktatásügyünk 1902-ben.
II. 36 37 38 39 40 125 Báró Eötvös József Szinnyei József Összes munkái A nemzetiségi kérdés (XVI. köt.) Kisebb politikai czikkek (XVII. k.) Költemények, szinműv. (XVIII. k.) Gondolatok (XIX. kötet). Levelek, életrajzok (XX. kötet). Magyar irók élete és munkái IX. k.
III. 126 127 128 113 Kobzy János Brunovszky Rezső id. Szinnyei József Hortobágyi A. Zrinyiász és régi epikai költészetünk. Magyar olvasmány a polg. fiuisk. sz. II. Nyelvtudom. közleményekXXVII. Német nyelv- és olvasókönyv polg. isk. sz. II.
IV. 43 Larive és Fleury La première annéede grammaire.
VI. 341 342 43 344 345 346 Beksics Gusztáv Nösselt Friedrich Deme Károly Sebestha Károly Hangay Q. A román kérdés és a fajok harcza. Weltgeschichte für Töchterschulen I. és III. köt. Földrajz a polg. fiuisk. 4. oszt. sz. 1904. A m. nemzet tört. polg. isk. sz. Harcz a magyarságért.
VII. 82 83 84 Gaál József Szuppán V.—Pécli A. Hittig—Kados Ábr. mértan polg. isk. sz. 1903. Számtan középiskolák és polg. fiuisk. sz. 1903. Számtan polg. iskolák sz.
34
Gsop Szám A szerző neve A mű c z i m e
VIII. 102 Makay István Fizikai Laboratórium.
X. 88 Dr. Schack Béla Magyar Kereskedők Könyvtára II. évf. Tartalma: I. Dr. Schlamma-dinger, Váltóismertető. II. Dr. Koltai, Széchenyi I. gróf közgazdasági eszméi. III. Dr. Balassa J., Az uj magyar és német helyesírás. IV—V. No-vakovits, Gyári könyvvitel. VI. Kemény J., A szövetkezetek hazánkban. VII. Havas M., Kamatszámítás. VIII. Szmollény, Klauzál Gábor. IX—X. Dr. Plánder M., A börzeügyletek.
XI. 116 117 118 67 68 Carl Porges Franz Scheller Dr. Th. Theumann Lehrbuch d. frz. Handelscorres- pondenz. Lehrbuch d. Gabelsberger\'schen Stenographie. A valutarendezés. Das oesterr. Wechselrecht. A magyar keresked. törvény.
XIII. 163 164 165 166 167 168 169 170-71 — Népnevelők Lapja 1903. Néptanítók Lapja 1903. Hivatalos Közlöny 1903. Magyar Nyelvőr 1903. Orsz. Középisk. Tanáregyesületi Közlöny 1903. Keresked. Szakoktatás 1902—3. Zeitschrift f. Buchhaltung 1903. Izr. Tanügyi Értesitő 1901., 1903.
XIV. 46 47 Beleznay Antal Stepanko Albert Gyakorlati énektan polg. isk. sz. Vezérkönyv a tornatanitáshoz.
VII.
Tanterv
a nagym. vall. és közoktatásügyi m. hír. miniszter ur 1895. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján.
1. Vallástan.
Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1—1 óra.
A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. sz. alatt kelt vallás és közoktatási m. kir. miniszteri rendelet.)
2. Magyar nyelv és irodalom.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
A prózai Írásművek ismertetése, olvasmányok alapján.
1. Lei rás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz.
2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetirás. a magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra.
3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés.
4. Szónoklat. A szónoki forma és irály, egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből.
5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből.
A prózai olvasmányokon kivtil a költőiekből lyrai és leíró művek, kisebb elbeszélések (románcz, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkezetére, a prózai és költői kifejezésmódok különbségére.
3*
36
Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok utánképzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kétheten-kint egyszer.
Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése.
Helyesírási gyakorlatok: tolibamondás, valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Középső osztály. Hetenkint 3 órán.
A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján.
A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra: régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok.
A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészökben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb írók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba.
Házi és Írásbeli iskolai dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismereteinek köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer.
Dispositiók készítése, nyelvi és statisztikai magyarázatok, helyesírás.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján.
A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth.
Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra.
Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről.
Próza és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
37
3. Német nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére.
A német nyelv alak- és mondattan sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése.
írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása ; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre.
írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra.
Prózai és költői darabok könyv nélkül.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése.
Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom tudomány és a publicistika köréből.
írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer.
Prózai darabok és költemények könyv nélkül.
4. Franczia nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására.
b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a
38
népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása.
c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira.
d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, forditás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Rendhagyó igék, A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. A igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban.
b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok.
c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása.
d) Szótanulás tárgyi és etymologikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések.
e) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főkép forditás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban.
b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók müveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján.
c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása és minták után való íratása.
d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban.
5. Földrajz.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése.
Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült-Államok, Mexikó, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból.
39
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes és főképen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre.
Világkereskedelem.
Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piaczoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparczikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkán-félsziget kereskedelmi viszonyaira.
6. Történelem.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése.
A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harcz (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba.
A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugçti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt.
40
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburg-ház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és 11. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld.
A harminczéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabadságharcz. A franczia szabadságharcz. Napoleon császársága, a bécsi congressus.
A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelmség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság.
Nemzeti és vallási sérelmek: Bocskai felkelése és a bécsi
béke.
Magyarország részvétele a harmincz éves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György.
Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót ; a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre fölkelése. Magyarország fölszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz fölkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly. Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a franczia háborúkban és belső állapota ez idő alatt.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (julius és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Herczegovina megszállása.
A magyar nemzet történetéből. I. Ferencz uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyilt országgyűlés, az 1848riki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szabadságharcz. önkényuralom. Deák Ferencz és az 1867-iki kiegyezés.
Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése.
41
7. Mennyiségtan és politikai számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A négy alapmüvelet positiv és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal.
Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok.
A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati egyszerű példákban.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel.
A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani müveletek a logarithmusok segélyével.
Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák, főkép a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valószínűség számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség.
A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Politikai számtan. Kamatos kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák.
Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztésí és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke.
Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a dijtartalék-számolás.
8. Természettan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga.
42
Halmaz állapot. A csepfolyó és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. Gőzgép.
A meleg és hatásai a testekre. Thermometer. A meleg forrásai.
A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek.
A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikros-kop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei.
A mágnesség.
Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplastika. Hőelektro-mosság.
Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon.
9. Kereskedelmi számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Alapmüveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával.
A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek isrfiertetése.
A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat.
Hármas-szabály. Láncz-szabály. Arányos osztás. Elegyítés-szabály.
Á százalék-számitás behatóan, alkalmazva a súly-, értékés költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az áruk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás.
A kamat- és discont-számolás.
A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piaczokon vafó árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével.
43
A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam kompensatio. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés.
Felső osztály. Hetenkint 4 óra.
A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetetlen intézvény és kíildvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és in-direct kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az ár-vetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. a fon-tosabb börzemüveletek, különösen a prolongatió.
10. Irodai munkálatok.
Alsó osztály. Hetenkint 1 óra.
Számlák a közvetlen áruüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főkép a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős és változó kamatlábbal.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combi-nált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből.
11. Könyvviteltan.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Általános rész.
A könyvvitel fogalma, fontossága és czélja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek.
44
Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXVII. t.-cz. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-cz.; a magyar büntető törvény 1878. V. t.-cz. idevágó pontjai.
A könyvek hitelesítése és bélyegzése; az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. — Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. — Az adós és hitelező. — A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából.
A vagyon, annak felosztása activ, pas§iv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés ; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására.
A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése.
a) Az egyszerű könyvvitel.
Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az áru-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró).
Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árubizományi könyvek stb.
A könyvek megnyitása a leltár alapján.
A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi áruüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő.
Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása.
b) A kettős könyvvitel.
A kettős könyvviteli módszernek jellemzése.
A számlák rendszere és tana kimerítően.
A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése :
1. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (franczia könyvvitel) jellemzése.
2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése.
A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: egyesitett napló és főkönyv.
Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei.
A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg.
45
A kettős könyvvitel\' közvetett főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzések, Napló, Főkönyv.
Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen vezésnél felemlített segédkönyvek.
Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása.
A hibák felkeresése és kiigazítása.
Felső osztály. Heten kint 3 óra.
Kereskedelmi társaságok könyvelése.
A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok.
A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben.
A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók.
A lezárási munkálatoknál figyelembe veendők az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és a bizományi ügyletek könyvelése az áru- és banküzletben.
Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt.
Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban.
A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők.
12. Kereskedelmi levelezés.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek: a bizonyítványok, elismervények, téritvények, kötelezvények, nyugtatvá-nyok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazvá-nyok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a czégbejegyzést és ezégtörlést illető beadványok.
Körlevelek (hirdetésekkel). Az áru-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben ; tudakozódó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek.
Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények-ről, a váltó elfogadásáról, telepitéséről, váltó-küldvényekről,
Gyiijtő-főköny-
46
prolongatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról.
A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások.
13. Kereskedelmi ismeretek.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Czég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az áruk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesités. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás-vevés, ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő.
14. Közgazdasági ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Általános rész.
Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság.
Termelés. Á termelési tényezők: természet munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproductiv termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet). A termelés főágai.
Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének föltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége s értéke. A hitel, annak nemei s hatása.
Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség.
Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás.
Különös rész.
Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmivelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel.
47
Ipar. Felosztása, különösen a kis- és nagy-ipar s annak jelentősége. Czéhrcndszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások és különösen a szabadalom, minta- és jegy-védelem. Munkáskérdés. Intézkedések a munkásosztály helyzetének javitására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről.
Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. — Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszo-nyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepót-ok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. a nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam.
Köziekédes. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraph, telephon.
Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek.
Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok.
Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg.
Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi s örökségi adók, vámok.
Államadósság nemei, fölvétele és törlesztésének módja. a fogalmak meghatározása és fölosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján, röviden.
15. Jogi ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Bevezetésül röviden: A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog, család s öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adásvevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás.
Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része,
4S
a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-űgyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése.
16. Vegytan és áruismeret.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molecula, atom, molecula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlor, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygen, víz. Kén, kénhydrogen. Kén-trioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammónia, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen, arsenessav és arsensav, áuripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, czeruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek.
A fémek általában. Basisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Soda, soda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumjodit, kalinmchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, ca-liumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammoniumcar-bonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlormész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, barium-sulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magne-siumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zink-sulfat. Réz, rézchlorid. rézoxidul és rézoxid, rézgálicz, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanychlorid, higanychlorür, higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó,
49
Agyag és agyagáruk; üveg és üvegáruk. Vas- és vasáruk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálicz, vascarbonat. Nikkel; cobaltchloriir, szmalte,kobaltkék. Mangansuperoxid,kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat, kaliumbichro-mat. Platina, platinchlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid (musiv arany). Ásványi festékek és drágakövek.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az áruismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világitó gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok: methyl-alkohol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papirgyártás, robbanó gyapot és collodium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemiiek, rizs és szágó. Szőlőczukor (méz). Nádczukor és a czukorgyártás. Phenol, hangyasav, eczetsav (eczetgyártás); palmitinsav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Müvaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek).
Á fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek.
Faáruk.
17. Szépírás.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és diszirás.
4
50
A tantárgyak és heti órák.
Sor Tantárgy A heti órák száma
alsó hözép felső osztályban összesen
1 Vallástan ....... 1 1 1 3
2 Magyar nyelv és irodalom 4 3 3 10
3 Német nyelv...... 4 3 3 10
4 Franczia nyelv ..... 4 3 3 10
5 Földrajz........ 2 2 2 6
6 Történelem....... 2 2 2 6
7 Mennyiségtan és pol. számtan 2 2 2 6
8 Természettan...... 2 — -«- 2
9 Kereskedelmi számtan . . . 4 3 4 11
10 Irodai munkálatok .... 1 2 2 5
11 Könyvviteltan...... — 3 3 6
12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6
13 Kereskedelmi ismeretek . . 2 — — 2
14 Közgazdasági ismeretek . . — 2 2 4
15 Jogi ismeretek...... — 3 2 5
16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 6
17 Szépirás........ 2 — — 2
Összesen . • 32 34 34 100
viii.
A jövő tanévben használandó tankönyvek.
ALSÓ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J.. Magyar olvasókönyv 1. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló 1. „ „ „ Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. levelező. Noel-Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv I. rész. 11. kiadás. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem I. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kont, Elemi fizika.
Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme.
51
KÖZÉPSŐ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv II. és III. rész. Dr. Schack Béla, Német olvasókönyv II Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv II. 9. kiadás.
Dr. Kovács J., Franczia keresk. szótár. „ „ „ Franczia ker. levelezés. Reich M., Kereskedelmi levelező. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M. Algebra. Lengyel S., Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — áruisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan.
FELSŐ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III.
Névy L., Kereskedelmi levelező.
Dr. Schack B., Német olvasókönyv III. r.
Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan.
Heinrich K., A német ker. lev. kézikönyve.
Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv II.
Kovács S. János, Franczia levelezés 1900.
„ „ „ Fr. ker. szótár. Péter János, Közg. Földrajz. Simonyi, Világkereskedelem II. kiadás. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó-Havas. Keresked. számtan II. III. r. „ Táblák a polg. számtanhoz.
„ Politikai számtan.
Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és áruisme.
4*
IX.
Kiuonaí a nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szeruezeti szabályzatából.
Az intézet czime, czélja, tanterve.
1. §. Az intézet czime: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola.
2. §. Czélja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségök szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljen.
Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben miveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtatnak.
3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) bíró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett.
4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben az fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik.
53
Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége xés foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék.
5. §. Szervezete és tanterve.alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t. cz. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumá-nak látogatására is minősítve vannak és végül, amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végezték, jogositvák, hogy hadkötelezettségüknek mint egyévi önkéntesek feléljenek meg.
Fentartás, felügyelet.
6. §. A Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagy-kanizsai izr. hitközség.
7. §. Az intézet feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják.
A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van "bizva.
A tanulók.
20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba:
a) oly tanulók, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyitványnyal igazolják.
b) A 2. és 3. (ktizépső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte.
E szabály alul eltérés csak a nm. vallás-és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg.
21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett.
Tanév, vizsgálatok.
12. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3. közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó.
54
23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek vissza-adandók.
24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen feleit meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak.
25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és írásbeli. Az intézet igazgatója, a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenteti a vizsgálandók számat és felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat.
X.
Fegyelmi szabályok
a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói
számára.
I. A tanulók kötelességei általában.
1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik.
2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indu-latu, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad.
3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is.
4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai er-
55
cseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábitja.
5. §. A czél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon.
6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta.
7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kívül engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állnia.
Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni.
8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek.
9. §. A tanulók az iskolán kívül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol.
II. A tanulók kötelességei az iskola iránt.
10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak.- Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani.
11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván.
12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei-bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyit-ványnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a
56
tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és szaktanár beleegyezése nélkül tilos.
13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban : valóságos himlő, bárányhimlő, skárlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába.
14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre írott közlései nem fogadtatnak el.
15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni.
16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad.
17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését a kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos.
18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van.
19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni.
20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van.
21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik.
22. §. Egyleteket művelődés czéljából alapithatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mu-
57
latságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni.
23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; épen ugy tilta-tik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad.
III. Fegyelmi büntetések.
24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola czéljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik.
25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdor-gálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek.
Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó.
26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer.
Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnek el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt.
IV. Befejező megjegyzések.
27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket.
28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni.
29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik.
XI.
Icleníés a „Deák Ferene-körnek" 1903—904.
r i rr | •• | r / rr A
eui mukodeserol.
Az ifjúság „Deák Ferenc Köre" fennállásának 11. évében is teljesen megfelelt céljának, amennyiben a növendékekben a hazafias szellemet táplálta s erősítette, nemzetünk nagyjait hazafias ünnepein ismertette, tagjai szavalatokat s szabad előadásokat tartottak. A kör tagjai a középső és felső osztály tanulói. A kör minden 2 hétben tartott gyűléseket, esetleg díszgyüléseket.
Az alakuló gyűlést a kör október hó 4-én tartotta Domány Ármin, a magyar nyelv és irodalom tanárának vezetésével, aki rövid szavakban fejtegette a kör célját, és fájlalja, hogy a kör az utóbbi években nem érte el kitűzött célját, mert a munkálkodás nagyon lanyha volt. Azonban reméli, hogy az idén pótolni fogja a kör a mulasztást és buzgó tagja lesz mindenki annak a körnek, melynek felállítását maga az intézeti ifjúság kérelmezte. Azután minden tisztségre két-két tagot jelölt. A nyílt szavazással megejtett választás eredménye lett: elnök: Krausz Ödön f. o. t.; alelnök: May Mátyás k. o. t.; főjegyző : Gerő Andor f. o. t.; ki azonban a tisztségéről évközben lemondott, s helyét Walters-dorfer Ignác f. o. t. foglalta el; aljegyző: Dénes Albert k. o. t.; főkönyvtáros : Gross Mór f. o. t.; az ismét felújított pénztárosi tisztségre pedig Rosenberger Lajost f. o. t. választották meg. Ezután a könyvtárosok megválasztása következett. E pontban újítás történt, mert az alsó osztály is választ ezentúl osztályában két könyvtárost. A választás eredményeként könyvtárosok lettek: Becht László, Kondor Géza f. o. t.-ók, Lengyel István, Nagy István k. o. t.-ók, Acél József és Behek Ernő a. o. t.-ók.
Összesen volt tíz rendes és két díszgyűlés. Azonkívül a kör október 19-én Deák Ferenc születésének 100. évfordulóján; november 19-én Erzsébet királyné gyászos halálának évfordulóján ; március 15-én, április 11-én és junius 8-án rendezett szép iskoai ünnepet.
Az első díszgyűlést október 6-ának; a másodikat január 14-én Rákócy Ferencnek emlékére tartottuk.
Az első iskolai ünnepet október 19-én Deák Ferenc születésének 100. évfordúlóján tartottuk. A „Hymnus" után Bún Samu
f \'
Bt; .
K ,
59
igazgató úr tartalmas megnyitó beszéde következett, melyben gyönyörű szavakkal ismertette az ünnep jelentőségét, s hazaszeretetre s a királyhoz való hűségre buzdította az ifjúságot. Azután Deutsch Jenő k. o. t. szavalta nagy hatással Tóth Kálmán „Deák Ferenc" emlékezete című költeményét. Majd Domány Ármin tanár ünnepi beszéde következett, melyben a nap ünnepeltjéről emlékezett meg. Az énekkar a „Nemzeti zászló" c. dalt adta elő nagy tetszéssel, ezután Gerő Andor „Deák Ferenc emlékezete" c. a legjobb magyar dolgozatának felolvasása következett. Az ünnepet a „Szózat" eléneklése zárta be.
Szép ünnepet tartott a kör november 19-én Istenben boldogult Erzsébet királyné gyászos halálának évfordúlója alkalmából. A „Hymnus" elzengése után dr. Villányi Henrik tanár úr mondott hatásos megnyitó beszédet melyet Kaufmann Jenő k. o. t. Várady Antaltól „Erzsébet" c. költeményét szavalta el. Majd az énekkar a „Gyászdal"-t adta elő, mely elhangozván, Krausz Ödön az önképző kör elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben szép szavakkal emlékezett meg a nemzet mély gyászáról. S végűi az intézeti zenekar Beihoven „Gyászinduló"-ját játszotta el nagy tetszéssel.
A dicső naphoz méltóan ünnepelte meg az ifjúság március 15-ének emlékét, nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnep a franciák gyönyörű forradalmi dalával a „Marseillaise"-vel kezdődött, mely után Buxbaum Dezső tanár úr mély érzéssel előadott ünnepi megnyitójával ért el nagy hatást. Majd az intézet zenekara szép összhangban Bach „Tavasz ébredés"-ét adta elő, s ez után Kaufmann Jenő k. o. t. szavalta nagy lendülettel Petőfi Sándor „A nemzetnek" c. gyönyörű költeményét. Szépen emlékezett meg Krausz Ödön ifj. elnök az ünnepi beszédében a szabadság napjáról. Növelte az ünnep fényét Bloch József „Magyar Ábránd"-jának előadása, mit Filipics K. hegedűn, Benkő 0. zongorán adtak elő, s azután az énekkar magyar népdalokat énekelt, amit a közönség sokáig tartó tapssal jutalmazott meg. Azután következett a pályázatok kihirdetése. Ugyanis Rotter Andor volt ifj. elnök 20 koronát adományozott a körnek abból a célból, hogy a vezető tanár úr egy irodalmi és egy közgazdaságtani tételt tűzzön ki s mindenik témából a legjobbat 10—10 koronával jutalmazza meg.
Az irodalmi tétel: „Arany és Petőfi költészetének összehasonlítása"; a közgazdaságtani: „A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egymásra gyakorolt hatása" volt. Az utóbbira 2 munka érkezett be. Az egyik: „Az ipar gazdagít" ; a másik „Magyarország nem volt, hanem lesz" jeligével. E pályatételekre vonatkozólag a vezető tanár úr birálata a következő volt: „Az ipar gazdagít" jeligésnél a törekvés ugyan dicsérendő, de nagyon vázlatszerűen dolgozik. Még a főbb dolgokat is csak nagyjában érinti s általában az egész dolgozaton meglátszik, hogy szerzője csak az iskolában a kérdésről hallottak szűk körében mozog, s
60
még ezt a keveset sem tudta rendszeres egésszé feldolgozni. Az önállóság teljes hiánya miatt a pályadíj részére nem adható ki.
A „Magyarország nem volt, hanem lesz" jeligével beérkezett munka szintén nem ragaszkodik szorosan a kitűzött tételhez, mert nem a három közgazdasági ág egymásra gyakorolt hatásáról ír, hanem inkább mindegyiket külön-külön tárgyalja. De tekintve magyaros stylusát, helyes ítéleteit és következtetéseit, melyekben sok az önállóság s egyet kivéve melyben a gyarmatosítást a nemzetközi kereskedelem elengedhetetlen feltételének tünteti fel, alig van helytelen, a díj részére kiadható. Szerzője: Krausz Ödön f. o. t.
A „Petőfi és Arany költészetének összehasonlítása" e pálya- • kérdésre csak egy munka érkezett, melynek szerzője azonban seholsem igyekszik a két irónak egymásra gyakorolt hatását műveiken kimutatni; hanem egymás mellett tárgyalja a két költőt. Ítéletei sokszor felületesek s az egész munka nem vall alapos tanulmányra és készültségre, hanem inkább arra, hogy szerzője még tanulmányai elején van. Egyes sikerült részeitől ugyan a dicséret nem tagadható meg, de mint egész gyenge; amiért is a pályadíjat nem érdemli.
* Az utolsó szám az „Induló" volt, melyet az intézet zenekara adott elő.
A márciusi törvények szentesítésének évfordulóját április 11 -ét is megünnepelte az ifjúság. A „Hymnus" után Bún Samu igazgató úr szépen emlékezett meg a nevezetes napról. Majd Vermes Oszkár k. o. t. szavalta Petőfi Sándor „A hazáról" c. költeményét, mit szintén egy szavalat Petőfi Sándor „A szabadsághoz" c. költeménye követett, a melyet May Mátyás k. o. t. szavalt el. Az ünnepet a szózat eléneklése zárta be.
Felséges királyunk koronázásának emlékünnepét is megünnepelte az ifjúság junius 8-án. A „Hymnus" után Markovits Dávid tanár úr gondosan szerkesztett ünnepi beszéde következett. Azután Havas Leó k. o. t. szavalta lendülettel Petőfi Sándortól „A magyarok istenét", utána az énekkar „A nyár" c. kitűnő dalt adta elő. A 4. pont az ünnepi beszéd volt, mit May Mátyás ifj. alelnök tartott, s azután Deutsch Jenő k. o. t. Földes Imrétől „A matúra bankett után" c. víg monológot adta elő nagy hatással. Majd az ösztöndíjak kiosztása következett. S végül az ünnepet a „Szózat" eléneklése zárta be.
Dr. Ollop Mór ügyvéd úr, mint minden évben, úgy ebben az évben is 1 drb 10 koronás aranyat adományozott a körnek, hogy egy sikerült pályatételt jutalmazzon meg vele. A pályatétel címe : „Széchenyi és Kossuth irodalmi harca". Fogadja ez úton is a nemeslelkíi adakozó a kör mély köszönetét. A pályázat ugyan meddő maradt, de az aranyat mint a Kör legbuzgóbb tagja — Friedländer Ödön középső osztályú tanuló kapta meg. A könyvtár gyarapodott vétel útján 60, ajándék útján 15, összesen 75 kötettel.
H „Deáh Yerene-Rör" uezeiő tanára.
XVII.
flz ifj. segítő-egyesület pénztári és uagyon-himutatása az 1903 4-ih éuről.
a) Pénztár-kimutatás. KIADÁS
K. f. K. f.
Egyenleg az 1902/3-ik évről .... Gyűjtések .... Alapitó tagok dijai . Rend.tagokdijai (tanulók) „ „ (isk. kiviili) Pártoló tagok dijai . Betéti kamat . . . 1366 169 30 64 4 9 21 74 28 52 Könyvbeszerzés . . Könyvkötések . . . Készpénzsegély tanulóknak .... Egyenleg .... 159 31 152 1321 06 64 55 29
1664 54 1664 54
f \' f
Buxbaum D. s. k. Bún Samu s. k. Markovits Dávid s. k.
ellenőr. elnök. pénztáros.
b) Vagyon-kimutatás.
Készpénz ............K. 1321.04
Tankönyvek számla szerinti értéke K. 159.70 Bekötési dijak . . . . „ 31.64
K. 190.70
le 10"/n ...... 19.07 K. 171.63
Összesen K. 1492.67
Buxbaum D. s. k. Bún Samu s. k. Markovits Dávid s. k
ellenőr. elnök. pénztáros.
62
A tanév elején az ifj. segítő egyesület javára eszközölt gyűjtések eredménye:
K. t. K. t.
Lengyel István és Rosenberger Lajos ivén:
Heltai József........... 20 —
Loewy Ödön........... 10 —
Horschetzky Sándor ........ 4 —
Horschetzky Jenő, Klein Illés 2—2 kor. 4 —
Kreiner Gyula, Marton Ignácz, Rosenberger
Salamon, Loewy Arnold 1—1 kor. . . 4 — 42 —
Gerö Andor és Waltersdorfer Ignác ivén:
Griinhut F. Fiai, dr. Rothschild Jakab, Rosen-
berg Richárd 5—5 kor....... 15 —
Dr. Ollop Mór, Weiser József 3—3 kor. 6 —
Scherz Richárd.......... 2 —
Berényi József, Kasztl Testvérek, Kohn L.
Lajos, Steiner Ármin 1—1 kor. . . . 4 — 27 —
Krausz Ödön és Kondor Géza ivén:
Weiszmayer Lipót, Blau Lajos 3—3 kor. 6 —
Lőwy Adolf, Szommer Nátán, Rothschild
Samu, Reichenfeld Ign. Fiai, dr. Schwarz
Adolf, Aczél Pál, Danneberg és Weiss,
Fischer Sándor 2—2 kor...... 16 —
Reinitz József, Goldstein Jakab, N. N., Szeid-
mann Samu 1 — 1 kor........ 4 — 26 —
Grósz Mór és Friedländer Ödön ivén:
Goldhammer Károly ........ 10 —
Eisinger Samu, Harkányi Ede, Ebenspanger
Leó 5—5 kor........... 15 —
Armuth Nátán .......... 4 —
Böhm Emil, Österreicher Bernát 3—3 kor. 6 —
Stolczer Gusztáv, dr. Hajós Soma 2—2 kor. 4 — 39 —
Czech Albert és Braun Iván ivén:
Rosenfeld Adolf, Rosenfeld József, Fischel
Lajos, Ledofszky Ernő 2—2 kor. . . . 8 —
Krausz Lipót........... 1 — 9 —
Gerstner Antal ivén:
Gerstner Antal.......... 1 —
Deutsch Jenő........... — 20 1 20
Átvitel . 144 20

63
1 K. f. K. f.
Áthozat . 144 20
Schnitzler Andor ivén: Rotter S., Bienenfeld Iz., Rotter Andor, Feiglstock Zs , dr. Weisz, Kohn Ar. 1 — 1 kor. Grünbaum Jakab ......... Mészáros............ Véber Izidor, Feldmann Miksa 40—40 f. . Kohn József........... N. N., Hausner Albert, N. N. 20—20 f. . X. Y.; N. N. 10—10 f........ 7 60 50 80 30 60 20 10
Brill Nándor ivén:
Brill József, Fleischmann Mórné 1—1 kor. Rotter Sz., Waldhauser, Brill Izabela 20—20 f. 2 60 2 60
Aschner Arnold ivén:
Aschner Regina, Báyer Betti, Gránitz Czilli, Braun Cz., Heinrich, Mijo Aschner 20—20 f. Löwenstein Antal, Löwenstein Samu 10—10 f. 1 20 20 1 40
Gasparits-koszoru gyűjtéséből maradék . . Franklin társulattól......... 158 10 20 40 68
Összesen . 169 28
xiii.
Magánvizsgálati szabályzat.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában.
A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának.
A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kívül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el :
64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, akik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek.
Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek.
A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz czimzett kérvényeiket minden év szeptember havában annál a felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be,amely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi s oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyitja.
65
A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti fel a főigazgatóhoz.
Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandij, mely dijak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak.
A beirási és tandijak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálat engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják.
A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak julius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt.
Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz.
A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja ugy birálandó el, mint a rendes tanulóknál.
A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő írják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő.
Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy más súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt.
Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó eredménynyel tette le, a következő osztályból főigazgatói enge-délylyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra.
Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolczadik osztályának sikeres bevégzését igazolják vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek.
Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, amit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot
66
kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át.
65. §. A magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg.
A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkiil való megszakítása a vizsgálati dij elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási dij minden osztály-magánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő.
A különbözeti vizsgálatoknál tandij nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálót szabályszerű dij fizetendő. E vizsgálati dijakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg.
Ezen uj szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők.
A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelően tartandók meg.
Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok uj szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék.
Budapest, 1903. évi május hó 11-én.
XIV.
Érdemsorozat.
Alsó osztály.
Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK.
A tanulók nevei Hittan Magyar ny. ; Német ny. Franczia ny.|| Földrajz Történelem 1 Mennyiségi 1 Természeti, j Ker. számt j Irodai munk 1 Ker. levelez. Ker. ismer. 1 Szépírás Gyorsírás írásbeli dolg 1 Magavise\'et 1
Acél József 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 2 2
Bajzáth Ignác 1 3 3 3 2 2 3 2 3 3 3 2 2 2 1
Behek Ernő 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1
Czech Albert 2 3 1 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 2 1 1
5 Deutsch József 2 2 3 3 1 1 3 3 3 1 3 2 1 3 1 1
Flesch József 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 1 2 2 1
Frommer Gyula 3| 4 4 4 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 1
Goldstein Leó 2 3 3 3 2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 1
Grünfeld Jenő 2 3 3 3 2 2 3 3 3 2 3 2 2 3 1
10 Kaiser József 2 3 4 3 3 3 2 3 3 3 3 4 2 2 2
Kelemen Ferenc 2 3 3 3\' 2 2 2 1 3 2 3 1 2 2 1
Knortzer Sándor 2 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 3 3
Krausz Gyula 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 2 2 2
Laki I\\. István 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 3 2
15 Liditt Ede 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 1 2 1
Mechner Zsigmond 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1
Morgenstern Dezső 3 3 1 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2
Neumann Frigyes 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 2 1
Ossmann Jenő 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 1
20 Pollák Manó 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1
Pollák Sándor 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2
Politze* Jenő 1 3 2 3 2 2 2 3 3 2 3 1 3 2 1
Révész Pál 3 3 3 4 4 3 3 3 3 2 3 3 2 3 1 2
Richter Jenő ism. 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1
25 Szamek Sándor 1 2 1 2 2 1 3 2 3 2 2 2 1 1 1
Szabados Andor 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 1
Scherz Jenő 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 1 1 1
Sternberger Albert 1 3 2 2 1 2 3 3 2 2 3 1 2 2 1
Totola József 1 3 3 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 1
30 Weisz Oszkár 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 3 1
Kimaradt: Kovács József.
68
Középső osztály.
Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN.
A tanulók neve 1 Hittan Magyar ny 1 Német ny. 1 Franczia ny.|| | Földrajz Történet 1 Pol. számt. | 1 Ker. számt | 1 írod. munk. !| j Könyvvitelt. | 1 Ker. level || I Közg. ismer Jogi ismer. I Veíivt., áruis il Gyorsírás 1 Irásb dolg 1 1 Magaviselet ||
Ács Jenő 2 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 1
Aschner Arnold 2 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2
Asztalos József 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2
Beck Samu 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 2 1
5 Berger Ferencz 2 2 3 3 3 2 3 3 2 2 2 2 2 3 1 1
Dénes Albert 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 1 2 1 1
Deutsch Jenő Dukász Manó 2 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 4 2 2
1 3 3 2 3 3 3 2 1 1 3 3 2 2 1 1
Erdőss Sándor 2 3 3 4 2 3 3 3 2 3 4 3 3 3 2 2
10 Fridlander Ödön 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1
Gerstner Antal 1 3 3 3 2 1 3 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2
Goldfáhn Jakab 1 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2
Goldschmied Károly 2 3 3 3 3 2 3 2 2 3 3 2 2 3 3 1 1
Gréczi Péter 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1
15 Havas Leó 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 2
Heine Róbert ism. 2 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 2
Hirschfeld Miksa 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 2
Hrabovszky Ede 2 3 2 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2
Horvát József 2 3 3 3 3 3 2 3 1 3 3 3 2 3 1 1
20 Kaufmann Jenő 1 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 2 2 2 1 1
Kohn Lipót ism. 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 2 2 2
Kollarits Lajos 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 3
Klüger Aladár 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 2 2 2
Lengyel István 25 May Mátyás ism. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 3 3 2 1
2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 2 1 2 2
Meiszner Oszkár 2 3 3 3 2 3 3i 3 3 3 3 3 2 3 2 2
Nagy Imre 1 2 3 2 3 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 1
Nagy István 1 2 3 3 1 1 2 3 3 2 2 2 1 2 1 1
Pávelkovits Béla 1 3 3 3 2 3 4 3 3 3 4 3 3 3 1 2
35 Schnitzler Andor 1 3 3 3 2 2 3 8 3 3 3 3 2 2 1 1
Stern Miksa ism. 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1
Strém Károly 1 4 2 3 2 3 4 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2
Tállosy József ism. 2 2 3 3 1 2 2 3 2 2 3 2 2 2 2 2
Topolics Ferenc 2 3 4 4 3 3 3 4 4 3 4 2 3 4 3 1
40 Vajda Ernő 2 3 3 3 3 3 \'3 3 3 3 3 2 2 3 2 2
Vermes Oszkár 2 3 3 4 3 3 3 3 3 2 4 3 2 2 3 2 2
Weltner Simon 2 3 3 3 2 3 4 3 3 3 4 3 2 3 1 2
Vizsgálatlan maradt: Magassy Rezső. Kimaradt: Braun Iván.
Felső osztály.
Osztályfő: MARKOVITS DÁVID.
Becht László Benkő Oszkár Deutsch Antal Dobó Dezső 5 Dukász Lajos Füredi Rezső Filipich Kornél Gerő Armin Andor Gross Ferencz 10 Gross Mór
Haba Miklós ism.
Komlósi Sándor Kondor Géza Knausz Ede 15 Maschanzker Ign. Pataki Árpád Rosenberger Lajos Sebestyén Sándor Steiner Kálmán 20 Waltersdorfer Ign. Weisz Nándor
Kimaradtak: Brill Nándor, Strasser László.
Az érdemjegyek magyarázata.
Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből
1 2 3 4 jó szabályszerű kev. szabályszerű rossz jeles jó elégséges elégtelen
70
XV.
Hz 1902 —3-ih tanéuben uégzetí nöuendékek alkalmazási helyei.
A tanuló neve A cég neve Telep
Acél Lipót Ganz és Ta vasöntőgépjryár r t. Budapest
Altmann Aladár Schönwald Imre Pécs
Augenfeld Salamon Zerkowitz Zsigmond és Ta Nagykanizsa
Bayer Gyula Sartory Oszkár »
5 Brück Henrik Weipert I. és Fiai Budapest
Deutsch Mór Strasser Jaiteles és Ta Bécs
Dukász Jenő Ismeretlen
Eisdörfer Zsigm. Sebők Emil és Te Budapest
Fischer Géza Blankenberg Vilmos Nagykanizsa
10 Fridmann Zs. Gutmann S. H.
Grassanovits 0. Körjegyzőség Belatinc
Haasz Dezső Neumann Ignácz és Ta Pécs
Hamburger Zs. Grünhut Fülöp és Fiai Nagykanizsa
Kálmán Oszkár Gutmann S. H. Belisce
15 Kengyel István Josifovits és Fasching Nagykanizsa
Kondor Hugó Cacaó- és csokoládé-gyár Fiume
Kovács Antal Gutmann S. H. Nagykanizsa
Laufer Sándor Sertéshizlalda r. t. Barcs
Markó Ernő Franki A. Hermann és Fiai Budapest
20 Marton Géza Meisels és Társai betéti társaság Budapest
Müller Mór Antonio Mattersdorfer Fiume
Pollák Jakab Grünhut Fülöp és Fiai Nagykanizsa
Rosenberger Gy. Bankegyesület r. t. »
Rotter Andor Rotter Bernát Nagy-Atád
25 Schischa H. Schenker és Ta Fiume
Schwarzenberg I. Első Magyar papírgyár r. t. Budapest
Spitzer Lipót Pick és Winterstein Fiume
Szitár Béla Bettelheim Miksa és Ta Budapest
Vermes Géza Bettelheim és Guth Nagykanizsa
30 Weiss Arnold Első Magyar Biztosító Társ. Pozsony
Weiss Ernő Neubauer K. és Fiai Győr
XVI.
Statisztikai kimutatások.
A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen

tárgya osztály
Beiratott összesen . . 31 39 23 93
Látogatás Évközben kilépett . . 1 1 2 4
Létszám a tanév végén 3U 38 21 89
1881...... _ 1 1
1882 ...... 1 1 2
1883 ...... — 2 2
1884 ...... 2 — 2
Születés éve 1885 ...... 1 4 2 7
1886 ...... 2 9 9 20
1887 ...... 12 17 7 36
1888 ...... 9 6 1 16
1889 ...... 7 — — 7
Izraelita..... 24 21 18 63
Vallás Római katholikus . . 7 18 4 29
Ag. evangelikus . . — — 1 1
Magyar..... 27 37 23 87
Anyanyelv Német...... 2 — .2
Horvát..... 2 2 4
Ismétlő..... 1 6 1 8
Felvétel Gymnasium 4. o. biz. 7 — — 7
alapja Polgári isk. 4. o. biz. 23 — — 23
Felső ker. isk. alsó o. — 33 — 33
» „ » középs. o. — — 22 22
72
A kimutatás Csoport Alsó i Köz. "első Összesen j

tárgya osztály
Csak magyar . . . 22 30 17 69
Nyelismeret Magyar-német . . . 3 3 3 9
Magyar-horvát . . . 2 1 1 4
Magyar-német-horvát . 4 5 1 10
Magyar-német-angol . — — 1 1
A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsa város 11 26 6 43
Zalamegye .... 8 3 8 19
Somogymegye . . . 4 2 4 10
Vasmegye .... 1 2 2 5
Tolnamegye .... 1 1 — 2
Fehérmegye .... 1 — — 1
Baranyamegye . . . — — 2 2
Nyitramegye .... — 1 — 1
Bács-Bodrogmegye — 1 — 1
Pest-Pilis-S.-Kiskunm. 1 — — 1
Biharmegye .... — 1 — 1
Pozsega ..... 1 1 —
Belovár-Kőrösmegye . 1 — — 1
Csongrádmegye . . 1 — — 1
Fiumemegye . . . — 1 — 1
Komárommegye . . —■ — 1 1
Morvaország . . . 1 — — 1
A szülő vagy gyám polgári állása Kereskedő (ügynök) . 15 8 6 29
Iparos, vállalkozó . . 5 7 7 19
Köztisztviselő . . . 1 8 1 10
Magántisztviselő . . 3 6 — c
Földbirtokos, bérlő 1 1 — 2
Alkalmazott .... 2 1 1 4
Magánzó..... 1 8 8 17
Egyéb foglalkozású . 3 — - 3
Tandíjfizetés Fizető...... 12 7 7 26
Féldijas..... 7 11 6 24
Negyeddijas .... 5 16 1 22
Teljesen tandíjmentes 7 5 9 21
fl tanulmányi eredmény áttekintése.
Folyó szám] Tantárgy Alsó oszt. Középső o. Felső oszt.
Az osztályozott tanulók száma
30 38 21
1 2| 3 | 4 1 2 3 4 1 2 3 4
1 Hittan ...... 9 13 8 13 21 2 10 11
2 Magyar nyelv és irodalom 4 2 22 2 2 825 2 3 2 15 1
3 Német nyelv .... 5 5 16 4 _ 729 1 2 3 15 1
4 Franczia nyelv .... 3 4 19 4 1 625 5 3 1 17 _
5 Földrajz...... 6 8 14 21 3 1220 2 2 7 12 _
6 Történelem..... 6 8 13 3 6 526 _ 2 11 8 _
7 Mennyiségt. és pol. számt. 3 10 16 1 2 7 23 5 2 4 14 1
8 Természettan .... 4 7 17 2 - - _ _ _ _
9 Ker. számtan .... 2 4 21 3 3 6 26 2 3 4 13 1
10 Irodai munkálatok . . 4 13 11 2 4 923 1 4 9 8
11 Könyvviteltan .... — — — — 5 12 20 _ 6 7 8 _
12 Keresked. levelezés . . 3 3 22 2 2 6 21 5 _ 3 16 2
13 Keresked. ismeretek . 7 7 14 2
14 Jogi ismeretek .... — — — — 4 20 13 _ _ 10 11 _
15 Közgazdasági ismeretek. — — — — 1 14 22 - 1 9 11 _
16 Vegytan - Áruisme . . — — — _— 2 15 17 3 2 7 12 _
17 Szépirás...... 6 13 11 — _ - _ _ _ _ _ _
18 Gyorsírás..... — 5 6 2 1 3 6 — — — —
XVII.
lelcníés az 1903-4. tanéu uégén megtartott érettségi uizsgálatohról.
A május 13. és 15 napjain megtartott osztály vizsga alapján a felső osztály 21 tanulója közül 3 f- c. szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott. A május 17., 18-, 19, 25., 26; 27- és 29 napjain megtartott Írásbeli érettségi vizsgálatokon megjelent teliát 18 tanuló, valamint 2, kik az 1902\'3- tanévben egy évre visszavettettek, összesen 20 tanuló
A tanári kar által felterjesztett tételek közül a kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki :
1. Magyar nyelű.
A hitel fontossága a közgazdasági és társadalmi életben-
Eredmény: 1 jeles, 4 jó, 14 elégséges, 1 elégtelen.
Z. német nyelű.
Gábriel Baross. Seine Verdienste 11111. den Handel, die Industrie und den Verkehr Ungarns.
Eredmény; 1 jeles, 2 jó, 15 elégséges, 4 elégtelen.
75
3. Rcreshedelmi számtan.
1. Budapest inegbizza Berlint, hogy küldvényezzen Londonuak- Fedezetül küld K- io-ooo— névértékű magyar koronajáradékot, az egyenleget pedig direct váltóval egyenlíti ki. Berlin a megbízást 1904. április 20-án teljesíti és küldvényez Londonnak L 758,,4„6 pr- junius 20. a. 2025 pr 3 I16; 4V«0/«. A kapott 10.000 korona névértékű koronajáradékot eladja á 98\'65- A fennmaradó összeg erejéig intézvényez Budapestre 1 hó múlva lejáró korona váltót a- 85 40; 4u/o-
Elkészítendő a jegyzék ! 8"/0 jutalék figyelembe vételével-
2. Budapest kap Havreból kétféle kávét:
60 zsák Jáva kávé btto kg- 3610-— ta kg. 48—
á fr- 104. p- 50 kg-80 zsák Rio kávé btto kg. 4864.— ta kg. 64.—
á fr- 98-- pr- 50 kg.
Sconto 11 2°\'°. Fuvar Triestig fr. i5Ó\'40- Biztositás fr. 75\'5°- Alkuszdíj V0. Egyéb kiadás fr- 38-—- Jutalék 2°/„.
Triest költsége K- Ó2\'3Ő- Szállítási díj Budapestig K. 184 80 Vám a nettó súly után 370 frt pr % kg. Mérlegpénz 5 kr- pr % kg- bruttó- Agió 2%. Helyi kiadás K- 21\'20- Frank váltó árfolyama 95-45.
Megállapítandó mindkét fajta kávéból 100 kg- beszerzési ára, az összes költségeket súlyköltségnek véve.
Eredmény: 4 jeles, 6 jó, 7 elégséges, 3 elégtelen.
4. Rönyuuiteltan.
Boros Ede nagykanizsai terménykereskedő 1904. május i-én Biliari Gyulát társul fogadja, mely időtől fogva az üzletet Boros és Bihari cég alatt mint közkereseti társaság folytatják átvévén Boros összes activáit és passiváit, melyek következők:
76
Activa
Árukészlet K. 25860.70
Főkönyvi követel. 9835-24
Váltók K. 6304-—
Ingóságok „ 820.—
K- 4281994
Passiva
Fők- tartozások K. 3520.—
Elfogadványok „ 5100.—
Tiszta vagyon „ 34199.94
K. 42819.94
Bihari vagyonbététele készpénzben K- 20000 —
A társasági szerződés értelmében a társak vagyon-betételei után 6°/o kamat pro anno számítandó, a tiszta nyereség pedig egyenlő részekben osztandó el.
Máj. 2- Vesznek Újvári Lajostól helyben 2/I1 váltóra Btto kg. 1260 egynyiretii baranyai gyapjút a 260 K. pr. °/o kg. nettó, Ta i1/,0/., pótsúly 2%.
„ 5. Küldik ez árixt bizományba Popper Dezsőnek Brünnben a 300 K, egyéb feltételek mint a vételnél és fizetnek szállítási díj fejében K. 56.70.
„ 8. Küldenek Bauer Gergelynek Zürichben fiz. 3 hó múlva 5 hordó mézet Ntto kg. 2180 a. 70 K- pr. °/\'o kg. Fizetnek szállítási dijat K- 72-40.
„ io- Vesznek készpénzen 3000 frt 111. aranyjáradékot juT szelvénnyel á 1 18 50 ; V20/o0 üzérdíj, 10 f. tőzsdeadó.
„ 12. Leszámitoltatják Lechuer Ágost jun- í-éu lejáró 1200 K- váltóját, 5°/0 lerovat.
„ 15. Vesznek felében Vass Péterrel helyben 5670 1, 8o°/o-os szeszt a. 140 K-pr- l0/\'m. l°/o, az összeg felét mindegyik készpénzben fizeti.
„ 18. Küldenek ebből Lindner Ferenczuek Pettauban 2360 1. á 160- Lindner fizet készpénzben 1000 K-t. a maradékot 3 hó múlva.
„ 20- Eladnak készpénzben 2000 frt m- arauyjáradékot a. 119.75, Vs\'/oo üd. 10 f. tőzsdeadó.
„ 25. Popper jelenti, hogy a bizományba kapott gyapjút a szabott áron eladta, számit 5% jutalékot és 34 K. költséget, a tiszta eladási összeget terhére írják.
„ 31. Vass eladja a vele felében vett szeszből még meglevő 3310 litert a. 165 K- pr- lü/m- l°/o Leszámolás Vassal.
77
Máj. 31. Összes üzleti költség K- 382.
„ „ Boros kivett a pénztárból K 100.— Bihari K- 160-—
A készleten levő árúk leltári értéke K. 26651.20, a még meglevő 1000 frt m. aranyjáradék árfolyama 119.75, a szelvények értéke 40 K- Az ingóságok értékéből 5% levonandó.
Kidolgozandó franczia mód szerint a naplóban és egyoldalú főkönyvben- Készítendő leltár és nyereség- és veszteség-kimutatás. A számlák lezárandók.
Kredmény: 2 jeles, 6 jó, 11 elégséges, 1 elégt.
5. Kereskedelmi leuelezés.
1. Molnár Endre budapesti cég megküldi Hoffmann József szegedi cégnek a félévi zárlatkor folyószámlája kivonatát és kéri a 2500 K- egyenleg kifizetését.
2- Hoffmann a felhívásra küld 1000 K-át készpénzben és 1500 K-ról pr 1 hóra szóló váltót-
3. Molnár elismeri a küldött értékeket és értesíti Hoffmannt, hogy ez értékkel számláját kiegyenlítette.
4. Molnár a Hoffmann-féle váltót a lejárat előtt Szegeden lakó Havas Jenőre forgatja és kéri, hogy azt kifizetés végett Hoffmannak mutassa be.
5- Havas tudósítja Molnárt, hogy az iutézvényezett a váltót nem váltotta be, miért is óvást vétetett fel és megküldi neki az óvatolt váltót és óvást a visszaszámla kíséretében és kéri ennek kiegyenlítését-
ó. Molnár megküldi Havasnak a viszszaszámlában kimutatott összeget és kéri annak elismerését-
Az 1. és 5- levél német-
Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 13 elégséges.
78
6. Tranczia nyelű.
Triest, 1904. április 14. Dürklieim Károly urnák
Belgrád.
Sajnálattal konstatáljuk, liogy egy idő óta nem tisztel meg bennünket megrendeléseivel.
Mai postával küldtük Önnek árjegyzékünket nyers és pörkölt kávéról. Azonfelül postára tettünk mintákat
Menado kávéból Fr. 348 ",, kg.-kint
Guatemala „ „ 335 »»,_ ___
frankó vasút és vám.
Nagyon örvendenénk, ha megrendeléseit hozzánk juttatná.
Nem fogunk elmulasztani semmit, hogy igazoljuk a bizalmat, mellyel bennünket meg fog tisztelni.
Kitűnő tisztelettel
Qui/lé és Társa.
Belgrád, 1904. április 17. Quillé és Társa uraknak
Triest.
Köszönettel vettem árjegyzéküket és kávémintájukat f. hó 14-ről.
Jelenleg az emiitett kávék nem érdekelnek.
79
De szíveskedjenek frankó vasút és vámmentesen küldeni
2 zsák Salem Fr. 290.— °/0 kg.-kint
1 „ Santos „ 260.— „
Megrendelésem gyors végrehajtását kérve, vagyok tisztelettel
hürkheim )(ároly.
Triest, 1904. április 20. Dürkheim Károly urnák
Belgrád.
Mellékelve küldüuk számlát f. hó 17-éről kelt megrendeléséről
Fr. 702.— összeggel.
mellyel bennünket elismerni szíveskedjék. Ujabb megrendeléseit várva, vagyunk
kiváló tisztelettel
Quillé és Társa.
Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 10 elégséges, 3 elégt.
7. Politikai számtan.
I. Valamely földbirtokos felvesz 50000 korona kölcsönt 5% évi utólagos annuitással, mely annuitásból 4% jut kamatra, Va% tőketörlesztésre, V2°/0 jutalékra.
a) Hány év alatt törleszti a kölcsönt ?
b) Elkészítendő a törlesztő terv első károm utolsó három, 15. és 16. sora.
80
c) Mennyivel kell a jutalékot csökkentenünk, hogy kamatra és jutalékra tényleg 4%"/ 0 j usson r
2. 8°/0 évi előleges kamatlábbal minő negyedévi előleges kamatláb conform ? (Logarithmussal.)
Eredmény: 6 jeles, 4 jó, 6 elégséges, 4 elégt-
A szóbeli vizsgálatokat junius hó 27- és 28. napjain dr. Seliaek Béla felső ker- iskolai kir főigazgató és dr. Taizs Károly ker. kamarai m. titkár, kereskedelemügyi miniszteri biztos ur elnöklete alatt tartottuk meg.
Az Írásbeli vizsgálat eredménye alapján szóbeli vizsgálatra bocsáttatott 18 rendes tanuló, kikhez járult 2 az 1902/3\' tanévben a teljes érettségi vizsgálat megismétlésére utasított tanuló, valamint 2, kik a deczemberi érettségi-vizsgán 1 — r tárgyból teendő javító vizsgálatra utasíttatott.
A szó- és írásbeli vizsgálatok végeredménye:
Jól feleltek meg: Gerő Ármin Hndor, Kondor Géza, Rrausz Ede.
Megfeleltek: Benhő Oszkár, Dobó Dezső, Gross lerencz, Romlósi Sándor, Pataki 3. Rrpád, Kosenberger Lajos, lüeisz Rándor.
2 hónap múlva 1 — 2 tantárgyból teendő javító vizsgálatra utasíttatott az ez évi tanfolyam növendékei közül 8, az 1902/3- é\\folyamból 2 tanuló, míg kettő ugyancsak az 1902/3- évfolyamból az érettségi vizsgálat egy év múlva történendő megismétlésre utasíttatott-
XVII.
Értesítés a jövő tanévre.
A tanulók felvétele szeptember i. és 2- napjain d. e. 9—12, d. u- 3 — 5 óráig. 4-én d. e. 9—12 óráig, a javitó és pótló vizsgálatok augusztus 31-én d- e. 8—12 óráig tartatnak meg.
Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitvány-nyal igazolják- A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték.
Újonnan belépő tanulók születési és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljeb 2 tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van- A javitó vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-áig az igazgatóságnál benyújtandók.
Évi tandij az alsó és középső osztályban 160 kor-, a felső osztályban 200 kor.
A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1. részlet a beiratáskor, a 2- részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az i- negyed a beiratáskor, a 2. negyed november 15-én, a 3. negyed február i-én, a 4. negyed ápril 15-én fizetendő.
Beiratási dij 11 korona.
Egyéh dijak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 6 kor-, az izr. tanulók hitoktatási dij fejében 4 kor. b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm kath tanulók hitoktatási dij fejébeu 6 kor.
82
Mindenki, ki tandíjmentességet kíván nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők : a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa.
A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kívül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek.
A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől.
Nagykanizsa, 1904. junius hó 29.
BÚN SAMU,
igazgató.
Tartalom.
Oldal
I. Iskolaszék................2
II. A ía kémiai feldolgozásánál keletkezett termékek és azok sajátságai..............3
III. Jelentés a lefolyt tanévről..........28
IV. Az iskola jótevői.............31
V, Tanári kar................32
VI. Tanári könyvtár..............33
VII. Tanterv.................35
VIII. Az 1904—1905 tanévben használandó tankönyvek . 50
IX. Szervezeti szabályzat............52
X Fegyelmi szabályok ............54
XI. Önképzőkör...............58
XII. Az ifj. segitő egyesület zárszámadása......61
¡XIII. Szabályzata magánvizsgálatokról .......64
XIV. Érdemsorozat . . ...........67
XV. Az 1902-1903 iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye.................."0
XVI. Statisztikai táblázatok ...........71
XVII. Jelentés az érettségi vizsgálatokról.......74
XVIII. Értesítés ................81