Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.12 MB
2023-01-10 13:24:02
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
151
177
Rövid leírás | Teljes leírás (239.52 KB)


1
Imrei Ferenc: Répakönyv
2
3
Imrei Ferenc
Répakönyv
Miklósfa és a kerekrépa
Nagykanizsa 2011
4
A kötet megjelenését támogatták:
Kanizsa Agrár MG Szövetkezet
Patrober Vagyonkezelő Kft.
Rédei Kertimag - Vetőmagkereskedelmi Zrt.
Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület
Borító:
Imrei Boglárka és Szilos András
A borító hátoldalán Ackermann Éva képének részlete látható
Technikai szerkesztés:
Tábori Zita
ISBN
978-963-9782-18-1
Kiadja a Czupi Kiadó
8800 Nagykanizsa, Pityer u. 19.
Tel.: +36 93 320 766, +36 30 9371614
www.czupi.hu
5
Tartalomjegyzék
Köszöntők ................................................................................... 7
Miklósfáról ............................................................................... 11
Miklósfa története 1690-ig .................................................. 11
Miklósfa története (1690–1848) .......................................... 12
A Kanizsai enciklopédia szócikke 1999-ből ....................... 21
Miklósfa bemutatása ........................................................... 22
Miklósfa városrész bemutatása turisztikai szempontból ..... 25
A kerekrépa botanikai ismertetése ........................................... 29
A tarlórépa ........................................................................... 29
A kerekrépa hazánkban és a nagyvilágban ............................... 43
Répafélék hazánkban .......................................................... 43
Répák a nagyvilágban .............................................................. 49
Étkezési répák ..................................................................... 49
Az újvilági karrier és más érdekességek a répáról .............. 50
Irodalmi alkotások a répáról ................................................ 52
Halloween: répafejből tökfej! .............................................. 57
A répa termesztése Miklósfán .................................................. 59
Hagyományok tisztelete ........................................................... 63
A miklósfai savanyú répa készítése .................................... 67
A savanyú répa konyhai felhasználása ................................ 68
A Miklósfai Répafőző Versenyek
története 2001-2010 .................................................................. 69
A Miklósfai Répafőző Versenyek ötlete ............................. 69
A 2001. évi répafőző versenyről ......................................... 72
A 2002. évi répafőző versenyről ......................................... 76
A 2003. évi répafőző versenyről ......................................... 78
A 2004. évi répafőző versenyről ......................................... 79
A 2005. évi répafőző versenyről ......................................... 82
A 2006. évi répafőző versenyről ......................................... 85
A 2007. évi répafőző versenyről ......................................... 91
A 2008. évi répafőző versenyről ......................................... 93
A 2009. évi répafőző versenyről ......................................... 99
A 2010. évi répafőző versenyről ....................................... 104
6
Hagyományos és nem hagyományos répás receptek .............. 109
Hagyományos miklósfai répás receptek ............................ 109
Nem hagyományos miklósfai répás receptek .................... 115
Egyéb hazai répás receptek ............................................... 129
A kerekrépa másképpen és másoknál ..................................... 137
A tarlórépa feldolgozása, hasznosítása .............................. 137
A kerekrépa a hazai nemzetiségek gasztronómiájában ..... 138
A kerekrépa a nemzetközi gasztronómiában ..................... 139
A répa zöld részéről ........................................................... 140
Vásárlási és tárolási tippek, ötletek ................................... 142
Irodalomjegyzék ..................................................................... 144
7
Köszöntők
Tisztelt Olvasó!
A miklósfai savanyított répát évszázadok óta árulják városunk,
Nagykanizsa piacán a fejkendős miklósfai asszonyok.
Különlegességét, kiválóságát, kitűnő minőségét máig megőrizte.
Nem véletlenül nevezték el a miklósfaiakat „répásoknak”.
A miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület ezt a
hagyományos népi gasztronómiai tudást igyekezett felhasználni
és bemutatni országnak-világnak.
Répafőző versenyünk iránti érdeklődés évről évre nagyobb lett.
Híre túljutott a város és a megye határain. Az országos média is
felfigyelt rá. Tavaly az ATV és a HÍR TV, idén az RTL Klub
adott róla részletes tudósítást.
A sikereken felbuzdulva répafőzésből világrekordot állítottunk
fel. 2010 májusa óta egyesületünk tartja a füstölt-csülkös
babosrépa világrekordját 1753 adaggal.
A Répakönyv nagyon jól mutatja be Miklósfát és a kerekrépát
is. Az olvasó minden fontosat megtudhat a répáról, és kipróbálhatja
sok finom répás étel receptjét.
Személyes meggyőződésem szerint a répa a jövő növénye. Régen
a nép élelmezésében fontos szerepet töltött be. A jövő egészséges
táplálkozásában vissza fogja szerezni elvesztett nevét.
8
Ízvilága gazdagabb a káposztánál, emészthetősége könnyebb és
tápanyagtartalma kitűnő.
Dolgoznunk kell azon, hogy a tarlórépa hungaricummá váljon,
amiből komoly gazdasági haszon is származhat az országnak.
Remélem, rövidesen eljön az az idő, amikor a miklósfai savanyított
répa neve legalább olyan jól cseng majd, mint a vecsési
savanyított káposztáé.
A könyv olvasásához, a répás ételek fogyasztásához jó étvágyat
kívánok!
Dömötörffy Sándor
a miklósfai
Közművelődési és Városszépítő Egyesület
elnöke
Kedves Olvasó!
A kincsek nem csak mindig másutt, messzi tájakon vannak, közvetlen
közelünkben is ott lehetnek. Felfedezni, megtalálni, kibányászni
mégis úgy kell őket, mint az aranyat.
Nem is sikerül mindenkinek.
A miklósfaiak mintha megtalálták volna kincsüket.
Ez az érték mindig is velük volt. A nehézséget az jelentette,
hogy a számukra mindennapiban meglássák a mások, a többiek
számára is érdekeset. Most, hogy megtalálták, büszkeségükké is
vált. A tarlórépa savanyítása, a répából készült ételek, az évek óta
megrendezésre kerülő főzőverseny az ő kibányászott, megtalált és
gondozott kincsük.
A kezdetek lázas együttgondolkodása, a közös tervezés, szervezés
és a munka a versenyek sikeres lebonyolításáért, igazi csapatépítési
eljárássá vált, mely azóta egyre szélesebb csoportot érintett
meg a helyiek közül.
A programok alakulása, gazdagodása jól érzékelhető a Miklósfa
hírlevél kötetben idézett részeiből.
A répafőző versenyek sorozata olyan jelentőssé vált mára, mely
természetes módon növelheti az érdeklődést Miklósfa története
9
iránt is. Ezért is szerencsés a történeti ismeretek gazdag válogatása
a kötetben.
Annak bemutatása a kötetben pedig, hogy a korszerű táplálkozás
egyik fontos alapanyaga lehet a tarlórépa, a további lehetőségekre
irányíthatja a résztvevők és a szervezők figyelmét.
Egy közösség, a miklósfaiak magukra találtak a répafőző versenyekben,
identitásuk fontos összetevőjévé vált ez a program.
A kötetben található kitekintés a „répás” világra érdekessé, a
termesztési ismeretek átadása hasznossá, a receptek pedig „élvezetessé”
teszik a Répakönyv-et.
Minden egykori résztvevőnek és szervezőnek köszönöm ezúton
is a segítségét, pozitív visszajelzéseiket, melyek alapján hosszú
éveken át Helyes Zsuzsa értő és következetes munkája, lelkesedése
mellett egyesületünk évről évre kezdeményezhette és szervezhette
a miklósfai répafőző versenyt. Kívánom azoknak, akik ma
végzik ezt a feladatot, hogy hasonló örömökben legyen részük.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert hosszú ideig segíthettem
a versengés és hagyományápolás munkáját a miklósfai Közművelődési
és Városszépítő Egyesület elnökeként, most pedig Imrei
Ferenc hasznos könyvének kiadójaként tovább szolgálhatom Miklósfa
ezen értékes hagyományának ismertté válását.
Czupi Gyula
a miklósfai
Közművelődési és Városszépítő Egyesület
egykori elnöke
Tisztelt Olvasó!
Könyvünk célja, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a tarló-,
vagy kerekrépa növényt, annak termesztését és étkezési célú felhasználását.
Hazánkban jószerivel csak Zala és Vas megyékben nem kell
magyarázni mire is jó ez a divatja-vesztett növény. A legtöbb
vidéken még faluhelyen sem ismert. Esetleg hallomásból ismerik
mint takarmánynövényt, vagy mint a szegények eledelét.
10
Miklósfán magam is „kányahozta” (a beköltözők helyi csúfneve)
lévén itt kóstoltam bele először a savanyú répa levesbe, amikor
nejem néhány kórógyi menekült megvendégelésére először
főzött répalevest 1988-ban. Pozitív élmény volt az első találkozás
az ízlelő receptoraimon, ezért később lelkes résztvevője lettem a
répafőző versenyeknek.
A tizedik verseny után az egyesület vezetősége szerette volna
egy kiadványban megörökíteni és megőrizni az eddigi történéseket
és egyre többen érdeklődtek az ételek receptjei iránt is.
A kezdetben füzetbe gyűjtött anyag egyre csak szaporodott, és
vele együtt fogyott az egyes témaköröket megírni akarók száma,
így ahogy mondani szokták rajtam maradt, mint szamáron a fül a
fellelt anyagok feldolgozása. A kötet gerincét a versenyeket megörökítő
Miklósfa című hírlevelek (Czupi Gyula szerkesztésében)
tudósításai, valamint dr. Kajdi Ferencnek a répa növény ismertetését
tartalmazó munkája adja. Mindez kiegészül a helybeliek közléseivel,
valamint a szakirodalomban és az interneten talált témánkba
vágó ismeretekkel. Mivel tanult szakmám nem a gasztronómia,
hanem a mezőgazdaság-tudomány, bizonyára még sok érdekességgel
lenne bővíthető ez a nem teljesen „kerek” répatörténet.
A világhálón való böngészés során hamar rádöbben az ember,
hogy amit eddig tudtunk a répáról, az csak ici-pici töredéke a
máshol sokkal népszerűbb, kedveltebb növényről felhalmozott
ismeretanyagnak.
Bár a nagyvilágban számos helyen ismert és népszerű e növény
gasztronómiai felhasználása, úgy tűnik a répakönyv mégis hiánypótló
lehet.
Célunk az eddigi történések dokumentálása és kedvcsinálás a
kerekrépás ételekhez.
Jó olvasást és jó böngészést!
Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik önzetlenül segítettek
az információk összegyűjtésében.
Imrei Ferenc
a miklósfai Közművelődési és
Városszépítő Egyesület tagja
11
Miklósfáról
Különböző munkákban és különböző céllal
készültek összefoglalók Miklósfa történetéről.
Mivel együttes elolvasásuk ad legátfogóbb
képet a városrész történetéről, ezért
igyekszünk mindegyikből idézni, a fontosnak
vélt részeket teljes terjedelmükben
közöljük.
Két tudományos igényű összefoglalóból vett idézettel kezdjük
Miklósfa történetének ismertetését. A Nagykanizsa monográfia
első kötete Vándor László tollából a kezdetektől a 17. század végéig
foglalja össze röviden a település történetét (270. oldal). A
monográfia második kötete pedig a 17-18. század fordulójától a
19. század közepéig taglalja elég részletesen (265-285. oldal) a
másfél évszázad történéseit. A második részből – Czupi Gyula–
Kardos Ferenc Miklósfa története (1690–1848) – csak rövid részleteket
idézünk. A további részletek iránt érdeklődőknek szíves
figyelmébe ajánljuk az eredeti írásokat.
Miklósfa története 1690-ig
Szentmiklós (későbbi nevén Somogyszentmiklós,
majd Miklósfa) 1278-ban tűnik fel
először Szentmiklósi Jakab fia János nevében,
aki magát Kanizsa mellettinek nevezi.
Bizonyára ő is a környéket bíró Bikács
nemzetség tagja, mert 1338-ban a közülük
való Egyed fia András comes fiai és rokonuk a fehérvári őrkanonok
Szeglak birtokból – amelynek másik neve egyháza után
Szentmiklós volt – a falu felét átengedik Szeglaki Egyed özvegyének
és két leányának leánynegyed fejében. Később Szeglakiszentmiklós
a neve, melynek felét 1358-ban Kanizsai I. János
vásárolta meg. Ennek a két famíliának a birtokában van később is,
a Bikács nemzetség része azonban később a rokonságukhoz tartozó
Csapiak kezére jut. A Csapi birtokok azután Andrásnak a végrendelete
folytán leányaira, köztük Both Jánosnéra szállnak. Ettől
kezdve a bajnai Both család birtokaként működik.
12
Mint neve mutatja, egyházas hely volt. A középkori falu és a
templom helyét a mai temető körül sikerült meghatározni. A
templomnak 1554-ben már nem volt plébánosa, a lakók között a
lutheránus hit terjedt el. 1578–79 körül a kanizsai főkapitány erődítményt
emeltet itt, melynek feladata a lebontott szentgyörgyi és
mórichelyi várak kiváltása volt. 1566-tól a török többször elpusztítja
a falut, 1593-ban már teljesen elhagyott.
Miklósfa története (1690–1848)
A ma Nagykanizsához tartozó Miklósfa városrész
1690 és 1848 között Somogy megyei falu.
A településre vonatkozó korabeli iratok túlnyomó
többségében s a korabeli topográfiaigeográfiai
munkákban a Szentmiklós (Zent-
Miklos, Sz:Miklós, Szent-Miklós, Szent Miklós)
megnevezés szerepel. Egészen a 19. század végéig
létezik még a Somogyszentmiklós (Somogy -
Szent Miklós, S. Szent Miklós változatokban) és a
Horvátszentmiklós alak is. Horvátszentmiklósként (Horvát–
Szent–Miklós, Horváth–Szentmiklós) elsősorban a Habsburgközigazgatás
tartotta nyilván, Somogyszentmiklósként pedig a
Somogy megyei közigazgatás. A település 18–19. századi anyakönyveit
átnézve a település megnevezéseként 1860-ig csak
Szentmiklós található. A későbbi hivatalos névhasználat bizonytalanságát
jelzi, hogy Szentmiklós neve néhol Horvát-Szent Miklós,
egy-egy esetben pedig S[omogy] Szent Miklós, illetve Horvát-
Somogy-Szent Miklós alakban fordul elő. Vizsgált korszakunk
kezdetén találkozunk a Niclaesberg, St. Niklasberg, Niclauss berg
változatokkal, melyekről kiderült, hogy nem egy Kanizsa környéki
hegyről, hanem Szentmiklósról van szó.
Szentmiklós 1715-től, Zala és Somogy megyék szétválasztásától
kezdve egész korszakunkban Somogy megyéhez, a 17. század
végén a Kaposvári, majd a Kanizsai, végül a Marcali járáshoz
tartozott.
Szentmiklós 1690 előtti történetét Vándor László foglalta össze
a monográfia első kötetében.
13
Birtokviszonyok
1694-ben Szentmiklós lakatlan puszta, a Csáktornyai uradalom
része. 1726. december 5-én negyvenezer forintért Festetics Kristóf
vette meg de Prie János őrgróftól Csurgót és összes tartozékait,
köztük Szentmiklóst. Ekkor Szentmiklóson valószínűleg nem
csupán Festetics Kristófnak volt birtoka.
1733-tól a Szentmiklós határába eső terület nagy része már Festetics
Kristóf, a nagy birtokszerző tulajdona, s lehetővé vált a
szentmiklósi majorság megszervezése. 1737-től Szentmiklós,
Bagola és a hozzá tartozó puszták a csurgói jószágigazgatóság
irányítása alá tartozó szentmiklósi uradalomként működtek.
Az 1790-es években a birtok a Festetics Kristóf-féle majorátust
egyben tartó Festetics György kezébe kerül, 1819-ben fia, Festetics
László örökölte az egész majorátust (benne a szentmiklósi
birtokokat is). Az 1846-ban elhunyt Festetics László után fia,
Festetics Tasziló tulajdonába került a szentmiklósi jószág. Ő
azonban nem sokára felhagyott a gazdálkodással, és 1848. október
l-jén egyezséget kötött testvérével, Festetics Györggyel. A
megállapodás értelmében Tasziló a csurgói, a berzencei, a
szentmiklósi, a csáktornyai, az ollári, a vasvári és a szalkszentmártoni
uradalmakat átengedte Györgynek.
A település határai, föld- és vízrajzi jellemzői
A 18. század elején nemcsak a birtokviszonyok változtak meg
jelentősen, hanem a település határa és népessége is. A török hódoltság
végére a középkori Szentmiklós teljesen elpusztult, s az új
Szentmiklós nem a korábbi helyére települt vissza, régi helye
azonban még a 19. század elején is ismert volt. A kanizsai berekkel
kapcsolatos perben tanúként megszólaló szentmiklósi jobbágyok,
többnyire a határt jól ismerő csordások még emlékeztek rá.
Vallomásaikban elmondták, hogy a falu új, de a szentmiklósi
határhoz tartozó helyre települt, a régi faluhelyről pedig azt
mondták el, hogy határos volt a kanizsai berekkel. Ezek a vallomások
azt is jelzik, hogy a pásztorok némelyike a régi falu népes14
ségéből való volt, vagy legalábbis találkozott onnan származó
emberrel.
1815-ben Richárd Bright, a Bristolban született angol tudós és
utazó körutazást tett Magyarországon. A Festeticsek vendégeként
megszállt Csurgón is, majd onnan Kiskanizsán és Nagykanizsán
keresztül a szentmiklósi uradalomba ért. Így ír első benyomásairól:
„Szent-Miklós Nagykanizsától mintegy két mérföldnyire fekszik.
Szent-Miklós kis falu. A parasztkunyhók szabálytalanul vannak
a gyümölcsösök között elszórva az emelkedő terepen. A szemközt
levő magaslaton a Festetics uradalomhoz tartozó tisztilak és
gazdasági épületek álltak.”
A népesség számának alakulása
Miklósfa Kanizsa török alóli felszabadítása után újratelepült, és
már a 17. század végi, 18. század eleji Somogy megyei összeírásokban
jelentős lélekszámmal szerepel. Az 1720. évi országos
összeírás alkalmából 18 háztartást regisztráltak (350–400 fő).
A II. József-kori népszámláláskor a Festeticsek tulajdonát képező
„Szent Miklós”-ban 103 házat, 145 családot, 752 fő lakost
találtak. A lakosság nagyarányú növekedésének egyik oka a biztonságban
élő és folyamatosan gyarapodó falu lakosságmegtartó
képessége, a másik oka a bevándorlás, elsősorban vend és horvát
telepesek érkezése az 1730-as és 1740-es években. Szentmiklós
„jó gazdasági kondícióját mutatja, hogy 19 vend és 8 magyar
telepes család kontinuus lakosnak tekinthető s a bevándorlás a
negyvenes években is tartott”. Nem csoda, hogy Szentmiklóst a
legtöbb esetben vegyes lakosságú (magyar-horvát-vend) településként
írták össze. Csak egy esetben, 1773-ban szerepel horvát
településként. 1828-ra valamelyest csökkent a lakosság létszáma:
723 főt írtak össze, 1836-ban már csak 704 lakost számláltak.
Fényes Elek 1843-ban megjelent statisztikai munkájában a
Marcali járáshoz tartozó magyar-horvát faluban, Szentmiklóson
950 katolikus és 5 zsidó lakosról ad számot, egy katolikus parókiával
rendelkezik.
Szentmiklós korszakunk nagyobb somogyi falvai közé tartozott.
Ennek gazdasági hátterét az adhatta, hogy „jó telekszerzési lehe15
tőséget kínált az uradalom” (ti. a szentmiklósi uradalom) és a
„Zalából Szlavóniába vezető út a kezdődő árutermelés számára
feltétlenül kedvező lehetőséget teremtett”.
Úrbéri viszonyok és a paraszti gazdálkodás
Az árutermelő földesúri majorság a kor színvonalán korszerű
gazdálkodást folytatott, a község még természetesen a nyomásos
rendszerben, hagyományosan gazdálkodott, úrbéri keretek között.
2. Földművelés
Miklósfa határát minden korabeli statisztikus jó adottságú területként
írta le. „Szent Miklós magyar falu Somogy Vármegyében,
földes ura Festetics Uraság, lakosai különbfélék, fekszik Kanizsához
nem messze, és annak fíliája, határa jó termő” – írja Vályi
1799-ben. „Szántóföldjei igen termékenyek, szőleje sok és jó”–
állapítja meg Fényes Elek.”
1745 és 1767 között elindult a művelt földek arányának növekedése
is, s ez a folyamat felgyorsult a 18. század végére. Egyre
többen egyre több földet műveltek.
1767-ben már 38,5 telket írtak össze, amelyre 60 telkes jobbágy
jutott. Ekkor belső telekként 39 holdat, szántóként 847 holdat,
rétként 308 holdat, tehát összesen 1194 hold többnyire I. osztályúnak
minősített úrbéres földet írtak össze.
Állattartás
A szentmiklósi jobbágyság állatállománya a vizsgált korszakban
csekélynek mondható, de az igásrobot teljesítéséhez szükséges
igás jószággal mindenki rendelkezett. Ezen felül tartottak még
sertést és (az összeírásokban nem számolt) aprójószágot, de csak
az önellátás biztosítására. Többnyire egy pár ökör vagy ló adta az
igát. 1802-ben 98 gazdának 92 ökre, 45 lova és 19 sertése volt.
Legtöbbször egy pár ökörrel szántottak, de előfordult az is, hogy
2 pár ökröt fogtak össze a gazdák. Poszavecz Andrásnak volt a
legtöbb ökre, 3 pár, de lova nem volt. 5 ökre volt Glavák Istóknak
16
és Dómján Ivánnak, lovuk azonban nekik sem volt. A legtehetősebb
jobbágy, Petrekovics Ádám 4 ökörrel és 2 lóval bírt. A 4
ökrös gazdák, „Szolár Gyura, Zsnidár Mártony, Brnkó Iván, Spolár
Josi, Sain Mihály, Mészáros Miklós, Soós Jankó, Kocséber
Jósi, Középső Solár Iván, Tótt Imre, Segovis Máttyás, Ifjú Szabó
Jankó" még tehetőseknek számítottak.
Szőlőművelés
A 18. század közepétől már jelentős szőlőművelés folyt Miklósfán.
Fényes Elek azt írja, hogy „földje termékeny, szőllője sok és
jó.”. Szentgyörgyvárott a bérlők közel fele (47%) volt kanizsai
illetőségű, 24%-a szentmiklósi, 21%-a bagolai és 6%-a más településről
való.
A legtöbb jobbágytelekhez tartozott szőlő, a leggazdagabbnak,
Petrekovics Ádámnak 12 kapás szőleje volt. Csak 2 telkes gazdának
nem volt szőleje, viszont a zsellérek többségének volt.
Az uradalom
A Festeticsek csurgói jószágigazgatóságához tartozó, 1737-re
megszerveződött szentmiklósi uradalom központja Szentmiklós
volt. Az uradalom legteljesebb formájában, a 19. század elején a
szentmiklósi, mórichelyi, fakosi, szentjakabi majorokból állt.
A Festetics család levéltárában folyamatosan találunk uradalmi
számadásokat, melyek a gazdaság folyamatos bővüléséről tudósítanak.
Ez nemcsak a gazdasági bővülést (pl. a tevékenységi kör
bővülését) jelenti, hanem a művelt területek gyarapodását is. Az
uradalom elsősorban kisebb birtokok felvásárlásával és irtásföldek
révén gyarapodott. Ez a terjeszkedés azonban csak a Bakónaki
pataktól keletre eső területen mehetett végbe, mert a patak
nyugati oldala 1733-tól már a kanizsai földesuraké volt.
Richárd Bright 1815-ben a szentmiklósi uradalomról mint jól
működő birtokról ír: „Nagyon is beláttam, hogy Szent-Miklós
azon birtokok közé tartozik, amelyeknek gazdáját legjobban lehet
irigyelni az országban. A birtok állománya körülbelül 2000 hold
17
szántóföld, 1500 hold rét és nagy szőlők. Az egész birtokot 7000
hold erdő veszi körül.”
1848-ban a Festeticseknek 8 uradalmuk volt 63 majorral és a
soproni gazdasággal. A kilenc uradalom közül (keszthelyi, balatonszentgyörgyi,
csurgói, csáktornyai, kemendi, vasvári, sági,
szalkszentmártoni, szentmiklósi) 874 hold földjével, 1055 4/8-ad
kaszás rétjével, 50 kapás szőlőjével a szentmiklósi a legkisebb,
csak a soproni gazdaságot előzte meg.
Állattartás
A szentmiklósi uradalom gazdálkodásában az állattartáshoz szükséges
feltételek, legelők, épületek megvoltak. Tartottak húsmarhákat
(csordás felügyelete alatt), tejelő teheneket a svájcerájban,
bivalyokat, sertéseket, birkákat, lovakat és méneket. Igás munkákra
ökröket, bivalyokat és lovakat egyaránt használtak a majorban.
A svájcéria a kor gazdasági újdonsága volt. A csurgói birtoktest
területén az 1770-es években kezdtek komolyabb gondot fordítani
a csurgói és a szentmiklósi tejgazdaság működtetésére. Az állomány
a hagyományos hazai fehér marhákból állt, s a nagybirtokra
jellemző bivalyokból, de már Szentmiklóson saját szükségletre
tartottak 4 svájci tehenet is.
Iparosok
Az uradalomban találunk tehetősebb iparosokat is, erről tanúskodnak
a gerencsér ház és a kovács kukoricaföldje kifejezések, de
a szentmiklósi kézműipart alapvetően a jobbágyok űzte háziipar
jelenthette.
A gerencsérről (fazekas) több forrás is szól. Megtaláljuk szolgálati
földjét és házát, s tudunk egyikük szerződéséről is. A Szentmiklósra
1763-ban Bécsből Bartholomeus Schweigel fazekas
Festetics Pál kérésére, Polacsek Pál akkori szentmiklósi udvarbíró
aláírásával több évre kötelezte el magát. Az ő meghívása is mutatja,
hogy szívesen fogadtak a Festeticsek német nyelvterületről
iparosokat. Szentmiklóson az uradalom bocsátotta rendelkezésre a
lakóházat, műhelyt és az égetőkemencét évi 15 forint bérért, de az
első évben nem kellett fizetnie. A műhely berendezésére még 4
18
aranyat kapott visszafizetési kötelezettség nélkül, ezen kívül 100
forint kamatnélküli kölcsönt háromévi törlesztésre. A kemencét
akkor építették, és a házat is abban az időben javították.
Uradalmi épületek
Az 1802. évi összeírásban szemléletes leírást találunk a majorság
központjában lévő épületekről is. A központi uradalmi épületen,
azaz a kastélyon kívül birkás akol, cselédház, svájcerház, présház,
pintérház, kovácsház, a mészáros és a jáger háza, valamint pajták
találhatók. A házak nagy része „jó erős talpra” épített, többnyire
egy-két szobából, kéményes konyhából és kamrából áll, zsúppal,
ritkán fazsindellyel fedett.
Társadalmi változások, vallási és művelődési viszonyok
Szentmiklós lakosságáról a demográfiai, az etnikai és a gazdasági
adatokat vizsgálva megállapítható, hogy nem homogén, vagyoni
és jogi szempontból is differenciált.
1728-ban 10 egész-, 8 féltelkes jobbágyot, 13 zsellért, 1767-
ben, az úrbérrendezés során pedig Szentmiklós 38,5 teleknyi határában
60 telkes jobbágyot, 11 házas és 4 hazátlan zsellért írtak
össze. A 60 jobbágytelekből 17 telek 32/32 és 25/32 közötti nagyságú,
43 pedig 16/32 és 9/32 közötti. Egy telkes gazdára átlagosan
0,64 telek jut.
A II. József-kori összeírásban 2 nemest, 2 polgárt, 61 „parasztot”,
67 „polgár paraszt örökösét” és 79 zsellért írtak össze. Az
1802. évi összeírás alkalmával 9 egésztelkes gazda mellett 26
féltelkest, 62 zsellért írtak össze.
A zsellérek és telkes jobbágyok aránya a század végére erősen
megváltozott. Míg a század elején a falu jelentős többségét a telkes-
vagy féltelkes jobbágyság tette ki, addig a 18–19. század
fordulójára elindult a zselléresedés folyamata, a zsellérek már
majdnem a kétszeresét tették ki a telkes jobbágyoknak. A vagyoni
differenciálódás elsősorban a virágzó időszakokban – a 18. század
közepétől – gyorsult fel, de az eddigi adatok szerint prosperáló
19
gazdaság esetében ez a differenciálódás nem vezetett sem nagyarányú
elszegényedéshez, sem nagyobb népességcseréhez.
A község vezetői a módosabb telkes jobbágyok közül kerültek
ki. A községet a földesúr által javasolt, de a falu által választott
öregbíró vezette, és a községi ügyek intézése a hivatalnokházban
(„communitas domus”) folyt. 1761-ben a falu bírája („öregbíró”)
Petrekovics Ádám, kisbírója Szabó Miklós, esküdtjei Jug Péter és
Mátés Péter voltak.
Szentmiklóson azonban nemcsak jobbágyok éltek ekkor, hanem
más jogi állapotúak is: tisztek, hajdúk, cselédek, szolgák.
1787-ben 51 szolgát (40 férfi, 11 fiú) és 30 szolgálót (22 nő, 8
lány) írtak össze, akik a lakosság 14,6%-át jelentették.
Szentmiklós társadalma etnikai tekintetben sem egységes: horvát,
vend, magyar lakosságú település, de találunk itt német, zsidó
és cigány lakost is.
Szentmiklós vallási és művelődési viszonyairól kevesebb adatunk
van. Az újratelepült lakosság a korszakban mindvégig katolikus.
A településen csak néhány evangélikust találunk. 1783-ban 519
katolikus és 3 zsidó vallású lakost számoltak, 1787-ben 538 katolikus
mellett 6 evangélikust.
A hitélet helye (a török időkben megsemmisült szentmiklósi
templom) sokáig nem épült újra. 1748-ban egy vagyon és felszerelés
nélküli fából készült kápolnája volt a falunak, egy kisharanggal.
Ez a templom valószínűleg leégett. Az új templom egy
kanizsai egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1763-ban épült,
Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére szentelték. A
szentmiklósi templomnak ekkor szószéke, keresztelőkútja, kriptája,
egy 265 és egy 148 kg-os harangja volt.
A kanizsai ferences rendiekkel 1764. november 2-án kötött
egyezségben az áll, hogy „Isten kegyelméből a szentmiklósi kápolna
elkészült, földesúri kötelesség hozza magával, hogy a népség
keresztényi tudományra oktassék és isteni félelemben
tartassék”. A földesúr azért szerződött a kanizsai rendházzal,
hogy a rendház egy barátot rendeljen ki Szentmiklósra. A földesúr
a ferencrendi barátnak munkájáért évi 40 forintot fizetett. A
barát ezen felül a földesúrtól még évente 2 köböl búzát, 12 köböl
rozsot, 1 sertést kapott. Az egész telkes (4 igavonós) jobbágyoktól
20
egy, a féltelkes (2 igavonós) jobbágyoktól fél köböl gabonára
számíthatott, az igásállattal nem rendelkezőktől 4 lakosonként járt
1 köböl gabona. Az igásállattal rendelkezőktől ezen felül egy
szekér fát kapott, melyet az igásállattal nem rendelkezők segítettek
kivágni. Házasságkötés után 10, keresztelés, temetés után 5,
avatás után 1 garas volt a stólapénz.
A ferencesek 1922-ig látták el a lelkészi feladatokat. 1788-ig
nem épült parókia, a pap a majorban lakott.
1816-ban már orgonája is van a templomnak, s valószínűleg
ekkor készült a kórus is.
Iskolája sokáig nincs a településnek, de 1802-ben már oskolamestert
tartottak. „Az oskolamester háza két szoba, 2 komora, egy
vörös kéményes konyhábul áll és zsúppal újonnan be van födve.”
A szentmiklósi Faics György ludimagister Kanizsa képesített
tanítója 1806-ban.
Mindennek ellenére 1815-ben Bright tudatlannak tartja a falu
népét, bár leírja, hogy a két intéző a Georgiconban végzett, s tud
arról is, hogy folyik elemi oktatás a településen. A faluban csak
egy-két ember tud írni-olvasni.
Összegzés
Az 1690 és 1848 közötti Szentmiklósról, a mai Miklósfáról elmondottak
összegzéseképpen elmondhatjuk, hogy a község és a
megszülető uradalom a török Kanizsáról való kiűzése után 1690
és 1730 között éledt újjá. 1730 és 1740 között jelentős, elsősorban
horvát népességgel gyarapodott, betagozódott Festetics Kristóf
uradalmai közé, békés, a korábbiaknál biztonságosabb korszak
vette kezdetét, és megalapozódott a szentmiklósi majorság.
A 18. század közepétől a korszerű majorsági gazdálkodást
megvalósító csurgói jószágigazgatóság részeként épült ki a
szentmiklósi uradalom. A viszonylagos földbőség és a fejlődő
uradalom kínálta munkalehetőségek hatására a lakosság száma és
gazdasági ereje jelentősen gyarapodott.
21
A Kanizsai enciklopédia szócikke 1999-ből:
Miklósfa, korábbi nevén Szentmiklós, Szeglakiszentmiklós,
1895. május 2-ig Horvátszentmiklós,
majd Somogyszentmiklós, ma
Nagykanizsa városrésze. A középkorban is
mai helyén fekvő település. Neve 1278-ban
tűnik fel először Szentmiklósi Jakab fia János nevében, aki magát
Kanizsa mellettinek nevezi. Bizonyára ő is az itt birtokos Bikács
nemzetség tagja lehetett, mert 1338-ban a közülük való Egyed fia,
András ispán fiai és rokonuk, aki fehérvári őrkanonok, Szeglak
birtokból a falu felét átengedik Szeglaki Egyed özvegyének és két
leányának. A későbbiekben a falu neve Szeglakiszentmiklós lett.
Felét 1358-ban Kanizsai I. János vásárolta meg. Ez a fele a Kanizsai
család birtokában marad a későbbiekben is, ám a másik fele,
a Bikács nemzetség része hamarosan a rokonságukba tartozó
Csapiaké lesz. A Csapi birtokok aztán Csapi András végrendelete
folytán leányaira, köztük Both Jánosnéra szálltak. Ettől kezdve a
bajnai Both család birtokos itt. 1566-ban a török elpusztította a
falut, 1593-ban már teljesen elhagyott. Mint az előbbiekből kiderült,
Szentmiklós egyházas falu, középkori Szent Miklós titulusú
temploma a mai temető helyén állt. A templomnak azonban 1554-
ben már nem volt plébánosa, a faluban a lutheránus hit terjedt el.
A templomot a 1570-es évek végén erődítménnyé alakítják.
(Vándor László)
A török kiűzése után a település Turinetti őrgrófé, majd 1856-ig
a Festetich családé lett, őket Zichy Károly, majd Beniczky Gáborné
Batthyány Ilona követte. 1765-ben épült a település római
katolikus temploma.
Sajátos és minden környékbeli falutól eltérő Miklósfa településszerkezete,
zegzugos utcahálózata. Az itt élők így alkalmazkodtak
a terepviszonyokhoz, illetve a jelentős állattartás miatt a víznyerési
lehetőségekhez. Nevezetességnek számít nem csak a kanizsai
piacon, azon túl is a miklósfai savanyú répa, amelyet tarlórépából
csak az itt használatos „technológiával” állítanak elő. A községhez
tartozó, szőlővel beültetett Szentgyörgyvári-hegy az ott található
Romlott várral (Botszentgyörgy vára) kedvelt kirándulóhely.
22
Valahol ezen a részen lehetett a középkori Szentgyörgy nevű falu
is. (Kotnyek István)
A települést 1948. augusztus 1-jén a Somogy megyei Csurgói
járástól átcsatolták Zala megyéhez. 1950-től a község neve Miklósfa.
Ekkor önálló tanácsa alakult. Hozzá tartozott a külterületi
Mórichely. 1971-től tanácsilag Miklósfához csatolták Bagolát és
Liszót. 1982-ben lett Nagykanizsa városrésze. Területe 3126 ha
(5432 kh). A lakosság száma az első, 1784-es népszámláláskor
752, 1870-ben 1573, 1900-ban 1919, 1960-ban 1913, 1980-ban
1752. Az 1980-as évektől jelentős a környező községekből történő
be-, illetve a Nagykanizsáról történő kitelepülés, így jelenlegi
lélekszáma Mórichellyel együtt 2165 fő. (Mátyás József)
Részlet Kotnyek Istvánné IV. évf. magyar-orosz szakos hallgató
1967-ben született Miklósfa község népköltészeti hagyományai
című szakdolgozatából.
Miklósfa bemutatása
Nagykanizsától délre, mintegy 5 kilométer távolságra, a Zalahátság
és Belső-Somogy lankái között húzza meg magát, sem
nagynak, sem kicsinek nem nevezhető falu. Tipikus zalai és bel23
ső-somogyi táj. A dombhátakon barna szántók, és öreg erdők, a
széles, talpas völgyekben, üde zöld rétek váltakoznak, fűz és éger
ligetekkel. Az országutat sudár jegenyék kísérik. Messziről a falu
erdőként hat. A terebélyes gyümölcsfák, és gyepük zöldjéből, a
házak piros cserép tetői csak néhol bukkannak elő. Az idegent
első látásra szinte meghökkenti a girbe-gurba, egymást át meg
átszövő utcák összevisszasága. Mindez a település ősi jellegéből
és lakóinak nagyfokú hagyományszeretetéből adódik. A település
ősi jellegét formája, szerkezete is bizonyítja. Tipikus „szeges”
település. Az utcák rendezetlensége csak látszólagos, mert valójában
mind egy-egy központibb, tágabb térbe torkollik. Ezeknek az
egymást átszövő, görbe utcáknak nagy előnye, hogy a falu minden
jelentősebb része könnyen elérhető, de csak annak, aki ismeri
ezeket az utcákat. Régebben ez azzal az előnnyel járt, hogy veszély
esetén (tűz, adószedés, pandúrok) könnyen lehetett segíteni
a bajba jutottakon, vagy ha éppen kellett, könnyen el is lehetett
tűnni. Az idegen ugyanis elég nehezen tud tájékozódni a sok mellékutcában,
az utcák „görbesége” a gödrök, és gyepük miatt. Érdekessége
a településnek az is, hogy nem az országút mellé települt.
A régi országút, a falu nyugati peremén húzódott, és mindössze
egy utca nyílott ide. A falu keletre, a dombok között az erdő
szomszédságában települt. A régi országút helyett 1870-ben megépült
az új, Nagykanizsát Zákánnyal (Gyékényes) összekötő út,
amelyet az alsó utcán vezettek keresztül.
24
A község keletkezésének időpontja ismeretlen. Hosszú életére
nemcsak a település szerkezete, hanem jó néhány hiteles történelmi
esemény és monda is utal. Véleményem szerint a letelepedés
legfőbb vonzereje, a berek hal-, az erdő vadbősége, a szántóföldi
termelésre alkalmas jó földek és a közeli erődítmények
(Szentgyörgyvár, Kanizsa) védelme lehetett. A legrégebbi lelet,
amit a Szentgyörgyvári hegy északi részén találtak egy i.e. 3–
4000-ből származó agyagedény. A kelták és rómaiak idején jelentős
volt a község nyugati részén húzódó út is, mely Kanizsát kötötte
össze a Mura és Dráva mellékkel. A legrégibb írásos adat a
községről, 1259-ből származik, amikor Kanizsay János összeíratta
Kanizsa elővárait, hűbéres uradalmait, és a Szentgyörgyvári
hegyen álló várról a következőket jegyzi fel: több emeletes őrtorony
palánkkal, a községhez tartozó Móriczhely puszta (valamikor
tekintélyes falu volt) is szerepel, a „Segösdi” esperesség tizedjegyzékében
Moruchel néven (1438). A török hódoltság alatt
Móriczhely teljesen elpusztult. A törökök lerombolták a Szentgyörgyvári
várat is. A török közigazgatás idején a község Szent-
Miklós néven a „segesdi nahie” adólajstromában szerepelt. Az
adólajstrom hat magyar, és kilenc horvát háztartást említ. Arra
vonatkozóan, hogy a horvát nemzetiség mikor települt be, nincsenek
adataink.
25
A Kanizsai antológia 9. számában jelent meg 93-99. oldalakon
Buzsics Kristóf Miklósfával foglalkozó dolgozata 2009-ben, ebből
idézünk.
Miklósfa városrész bemutatása turisztikai szempontból
Miklósfa rövid bemutatása
1950-ben Somogytól Zalához csatolták
a települést, ekkor kapta meg a Miklósfa
nevet, 1981-től Nagykanizsa városrésze
lett. A község infrastruktúrája hatalmasat
fejlődött az elmúlt ötven évben.
Utak, járdák épültek, 1958-ben bevezették a villanyt, majd később
a vezetékes vizet, 2000-re már kialakult a szennyvízhálózat, javult
a tömegközlekedés, és megépült a kerékpárút is. Az 1960-
ban épített Kultúrház épületet 1989-ben alakították át.
Nagykanizsai turizmus helyzete
Az Országos Területfejlesztési Koncepció Nagykanizsa szűkebb
térségét a dél-zalai üdülőkörzetbe sorolja A Nyugat-Dunántúli
régió területfejlesztési programja Zala megye gazdaságának fejlesztésében
meghatározó szerepet szánna a turizmust ellátó szolgáltatásoknak.
Helyi adottságokra építhető hobby és természetjáró
turizmus, a műemléki, építészeti értékek és a rendezvények jelentenek
idegenforgalmi vonzerőt. Megfelelő turisztikai menedzsment
működtetését hiányolja a koncepció elemzés része, valamint
megemlíti, hogy a város területén nincs üdülőterület.
Miklósfa városrész adottságai, vonzerői, lehetőségei
Miklósfa a város peremkerületeinek egyike, Nagykanizsa kertvárosa.
A település északkeleti határában található a százhúsz hektáros
Szentgyörgyvári-hegy, ahol szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Itt található a település egyik nevezetessége, a 2003-ban műem26
lékké nyilvánított Romlottvár. Mátyás király idejében építették.
1507-ben és 1575-ben is sikertelenül ostromolta a várat a török.
Az udvari haditanács és a tulajdonosok együttes döntése alapján
1577-ben felrobbantották. 1990-ben teljesen feltárták a várat a
régészek. Vándor László írja: „A castellum zárt udvaros, egyemeletes
épület volt, amelynek főbejárata kelet felé nézett. A boltozatos
kapualj két oldalán helyezkedett el a várkápolna és a nagyterem.
Az első emeleten és az északi alápincézett szárny felett lakószobák
sora húzódott. A nyugati szárnyban voltak a konyhák és a
tároló helyiségek. Az udvar déli felében 27 méter mély kút állott.
A vár védelmét a déli oldalon egy nagyméretű öregtorony, nyugaton
egy szögletes és egy kerek bástya szolgálta. A várban síkfödémes,
díszesen festett mennyezetű és falú szobák, gyönyörű
mázas csempéjű későgótikus kályhák álltak. A főúri életmód gazdagságáról
az előkerült tárgyi emlékek vallanak, köztük velencei
üvegpoharak rátétdísszel és arannyal futtatva. A gótikus és reneszánsz
kőkeretes ablakokban ólomba foglalt többszínű kerek
üvegablakszemek engedték be a világosságot. Az északi szárnyban
épített mellékhelyiség nyomai is előkerültek.” A Romlottvár
ma felújításra vár, idegenforgalmi lehetőségei nem vitatottak.
A településen a helyi hagyományokhoz ragaszkodó lakosság él.
Civil kezdeményezések nyomán a közelmúltban turisztika jelentőségű
hagyományfelújító és hagyományőrző
rendezvényekre
került sor. Az egyik ilyen az
imént említett Szentgyörgyvárihegyen
történt, az első és második
hegyháti hegykapuk avatása.
Miklósfa legnagyobb hagyományőrző
rendezvénye 2001 óta
a répafőző verseny, ami mára
országos hírű lett. Ez a gasztronómia
turizmus egyik célpontja
lehet. A miklósfai répának külön
története van: a 19. században
véletlenül az egyik lakos különös
módszerrel savanyította a répát,
aminek később jó íze és illata lett.
Mindenki Háza
27
A titkot megosztotta a többi lakossal. Így Miklósfa hagyományos
étele a savanyított répa, aminek a receptjét a falu lakosai titkolják,
őrzik.
Egy másik hagyományos rendezvény, szintén a Mindenki Házában,
a miklósfai borverseny. Mivel a Szentgyörgyvári-hegyen
még nem tudott kialakulni a borturizmus, ezért ezt ezzel a házi
versennyel helyettesítik.
Miklósfa az aktív turizmus paradicsoma lehet. A lovassportok
iránt érdeklődők rendszeresen, heti, napi jelleggel látogatják a
lovardát. A környék túrákra, teljesítménytúrákra, sétákra kitűnően
alkalmas.
A természeti adottságok miatt Miklósfa tökéletes célpont lenne,
de jelenleg szálláshelye nincs. Miklósfa egyik nevezetessége a
Parkerdő, 28 hektáron terül el. Kirándulásra, természetjárásra,
sátorozásra kiválóan alkalmas, a horgászat is lehet nagy vonzerő.
A sportolni vágyók is megtalálhatják itt azt, amire vágynak, kitűnő
adottságok vannak kerékpározásra, futásra, és egy sportklub
is működik itt. Télen a helyi általános iskola tornaterme biztosítja
a sportolási lehetőségeket. A városrész építészeti értékei is csalogatóak
lehetnek. Ide tartoznak például az imént említett
Romlottvár, a Mindenki Háza,
és a római katolikus Nagyboldogasszony
templom. Ez a
templom is műemlék. 1765-
ben épült, barokk stílusú, kapukerete
rokokó, Festetics
címerrel. Centrális elrendezésű,
kívül négykaréjos. Nagyon
szép a mennyezeti freskója:
Mária mennybevitelét, az
evangélistákat és a Szentháromságot
ábrázolják, az oltár
felett szép, nagyméretű, barokk
Mária-szobor található.
Miklósfa fontos, a mai napig
kihasználatlan idegenforgalmi
lehetősége a termálvíz. Nagyon
magas a fluortartalma, amely
Nagyboldogasszony templom
28
még Magyarországon is ritka. Ez a termálvíz Miklósfa aranybányája
lehetne.
Miklósfán több vendéglátó egység működik, ahol a látogatók
kikapcsolódhatnak. Véleményem szerint ezek a vendéglátóhelyek
azt bizonyítják, hogy a vállalkozók igyekeznek a minőség és a kor
igényeihez igazodó szolgáltatást nyújtani. Több helyi vállalkozó
szakember véleménye szerint nem turisztikai célpont Miklósfa.
Pedig a feltételek adottak lennének.
29
A kerekrépa botanikai ismertetése
Ennek a növénynek bizony már a megnevezésével
is baj van! Mint frissen végzett növényvédelmi
szakmérnökhöz a termelőszövetkezetben
már az első munkanapon nekem szegezték
a kérdést: hogyan lehet gyomirtani a
karikós répát? Persze nekem fogalmam nem
volt, mi lehet az a „karikós répa”, de azért azt tudtam, hogy
„kapazinnal” biztosan gyomirtható!
Tehát a sok népies, vidékenként változó elnevezés, mint a kerek,
kerék, karikós, fehérrépa stb. elnevezés ugyanazt a növényt
jelenti, amit hivatalosan ma tarlórépának hívunk.
A répák és répafajták nagy változékonysága miatt külföldön is
van kavarodás a megnevezések körül, de erről majd egy másik
fejezetben lesz szó.
Répamező
A tarlórépa
Jelentősége
A tarlórépa (Brassica rapa L. convar. rapa) a
„szegények növénye”, legalábbis a népnyelv
annak tartotta ezt a manapság már inkább
csak a háztáji gazdaságokban termesztett
növényt. Termesztési körzete jobbára a csapadékosabb Nyugat-
Dunántúl, termőterülete a korábbi évek 300-400 hektáros nagysá30
gáról 100-150 ha-ra csökkent. A területnek nagy részén vetőmag
előállítás folyik, hiszen vetőmagja iránt külföldön is kereslet van.
A tőlünk északabbra fekvő országokban jóval nagyobb területen
termesztik, így az igény fennállásáig vetőmagtermesztése elsőbbséget
élvez.
A kettőstermesztés növénye, emiatt a nálunk délebbre fekvő országokban
fokozódik az érdeklődés iránta. A faj vegetációs ideje
rövid, ezért intenzív termesztési körülmények között – öntözve –
június közepén vetve is még 30-40 t-ás gyökér- és zöldhozamra
képes, s mint takarmánynövény így jól használható. A rosszabb
adottságú helyeken termését télen juhokkal legeltetik. Levele,
gyökere a kukoricaszárral együtt nagyon jól silózható, emiatt,
mint téli takarmánybázis azokban a tájegységekben is termeszthető,
ahol a talajadottságok rosszabbak, ahol a takarmányrépa termesztés
feltételei már nem adottak. Elsődlegesen a kérődzők takarmánya,
de sertésekkel, baromfival is etethető, nyersen – szeletelve
–, vagy főtt állapotban. Szeletelten, korpával meghintve az
állatok csemegéje. A tejelő szarvasmarha egyedek napi adagját
10-15 kg-nál nagyobbra ennek ellenére nem célszerű emelni, mert
a tej jellegzetes ízt vesz fel, de hízóknál adagját nem kell korlátozni.
Öntözött viszonyok mellett termesztve a gyökértest szárazanyagtartalma
kisebb – 8-9 % körüli –, de száraz évjáratokban ez
a paraméter a 11-12%-ot is eléri.
A humántáplálkozásban széles körűen hasznosítható, kiváló étrendi
hatású. Gyökere hámozatlanul kissé csípős, ami a gyökér
háncsrészének nagyobb mustárolaj-tartalmával függ össze. Hámozottan
íze a retekéhez hasonlít, egész télen, sőt vermelés után
még tavasszal is fogyasztható. Főleg Vas- és Zala megyékben,
ahol termesztésének kultusza van, többféle feldolgozottsági szinten
– főzelékként, savanyítva salátaként, lepénybe töltve, „rakott
tarlórépa”-ként– tálalják. Gyökere nem pudvásodik, száraz időjárási
viszonyok között azonban a karcos íz még a hámozott gyökéren
is érződik.
A növény gyökere kg-ként 40-50 g cukrot, 210-370 mg aszkorbinsavat,
9,7 mg P1-, 0,4 mg B2-, 0,2-0,6 mg B1-vitamint, 1,4 mg
pantoténsavat tartalmaz. Fehérjetartalma elérheti a 16,6%-ot, az
izotiocianát-tartalma (mustárolaj) 0,10-0,19% között változik. A
levél izotiocianát-tartalma csak kissé kevesebb a gyökerénél.
31
Azokban a növényekben, ahol a mustárolaj-tartalom kisebb, a
rezisztencia hiányzik.
Zöldtrágyanövényként is jól használható, termesztése a kényszerű
ugaroltatás következtében fokozódni fog. Magtermése elmarad
a rokonfajokétól – mustár, repce –, olajat csak nagyon
ritkán préselnek belőle. A mag olajtartalma (18-20%) is kisebb az
említett növényfajokéhoz képest.
A növény botanikája és fiziológiája
A tarlórépa kétéves, kétszikű faj. Rendszertani besorolása alapján
a káposzta (Brassica) nemzetségbe tartozik. E nemzetség a Zárvatermők
törzséhez, a Kétszikűek osztályába, a Dilléniaalkatúak
alosztályába, a Kaprivirágúak rendjébe tartozik, ahová a Keresztesvirágúak
családja (Cruciferae) is besorolást nyert. A faj teljes
neve Brassica rapa L. s ezen fajon belül helyezkedik el
kultúrrassza a rapa. Domesztikáció útján gyomnövényből lett
termesztett kultúra.
A faj leírása már a görög Theophrastos-nál (i.e. 372-287) is előfordul.
Cicero (i.e. 106-43) a fajnevet a „bresic” vagy "Brassic"
kelta szóból vezeti le, ami káposztát jelent. Mások szerint a név
eredete a latin praesecare (előre levágni – mert a leveleket a gyökértől
takarmányozás céljára vágják le), vagy a görög brásso (sercegés,
pattogás – a levelek leszakítása sercegő hanggal jár) szavakból
ered. Apicius rapa néven i.u. 100 körül már említi szakácskönyvében,
míg Lippay (1664) „Posoni kert” című műve
„korontári répa” néven említi a hazai irodalmak közül elsőként.
A fajra jellemző botanikai leírást Horváth (1985) és Reményi
(1989) készítették el a hazánkban köztermesztésben lévő egyetlen
fajta – a Horpácsi lila – alapján.
Magja a vetést követő 2-3 nap múlva csirázásnak indul és a 7-
10. napon kikel. A fiatal, vese alakú sziklevelek kezdetben összesodródtak,
hosszúságuk 2,5-3 mm. Az epidermisz mindkét oldalán
gázcserenyílások találhatók. A mezofillum egynemű, köztes
parenchymából épül fel. A szikalatti szárrész hosszúsága 10-12
mm. A harmadik hét elején megjelennek az első lomblevelek. A
csiranövény szikalatti szára vékony, egyenletesen megnyúlt. A
32
gyökérnyakban 6 kollaterális nyílt szállítónyaláb van. Az epidermisz
szorosan záródik, felületén kutikula található. Egyes
epidermiszsejtek megnagyobbodnak, az epidermisz szintjéből
kissé kiemelkednek, közöttük sztómák figyelhetők meg.
A kezdetben vékony karógyökér az ötödik héttől kezdődően
megvastagszik. A vastagodás először kúpszerű, a gyökérnyaki
rész átmérője kezdetben 4,5-7,8 mm. Héthetes korban megindul a
tőszár alatti rész kiszélesedése, kialakul a répatest. A héthetes
répatest átmérője 13-17 mm, a 9 hetesé 46-54 mm. A kifejlett test
gömb alakú, felül kicsit lapított, viaszfehér színű, a gyökérnyaki
résznél lilás színeződésű. A répatest kialakításában a megvastagodott
hypokotyl és maga a szár vesz részt. A szár elhúsosodik,
nagyon rövid ízközű. A gyökérnek csak kis szerepe van a répatest
kialakításában. Oldalgyökerek szabályos esetben csak a répatest
alján jelennek meg. A gyökér földdel érintkező része rendszerint
fehér. A földből kiálló gyökérrészek lilás árnyalatúak, esetleg
teljesen lilák. Gyökérzete viszonylag fejletlen, nem mélyre hatoló.
A levelek a tőszárból meghatározott rend szerint képződnek. A
sziklevelet követő első lomblevél mindig a két sziklevélre merőlegesen
alakul. A további levélképződés csavarvonal mentén a
tenyészidő végéig folyamatosan tart. A kifejlett, tőlevélrózsás
növény levelei mindig nyelesek, többnyire lantosan karéjosak,
nagy végkaréjjal, jól kialakult, fogazott oldallebenyekkel. A legfejlettebb
az 5. és 7. levél, melyek hossza eléri a 420-500 mm-t. A
levélzet sötétzöld, közepesen szőrözött, a lila színeződés felhúzódhat
a levelekre is. A levélnyél háromszög alakú.
Mivel kétéves növény, a termesztés második éve a generatív
fejlődésé.
Biológiai alapok
Az államilag elismert fajták jegyzékében egy fajta – a Horpácsi
lila – található. Nemesítését Dobrovszky István és Tóth József
Vas megyei tájfajtából kiindulóan Sopronhorpácson végezték. Az
1951-ben megkezdett nemesítést követően a fajta 1959-ben kapott
állami minősítést. Fajtafenntartó munkáját később Peszlen Tibor
33
34
és Andrássy Gyula végezték Sopronhorpácson, mígnem a fajta
1978-ban Mosonmagyaróvárra került. Fajtafenntartó nemesítője
Kajdi Ferenc.
1959-ben ugyancsak állami elismerést kapott az Őrségi 12 fajta
is, melynek nemesítője Horváth István, s a nemesítés helye
Szentgyörgyvölgy. A fajta később törlésre került, fenntartása
megszűnt.
Termőhely igénye
Talajigény. A talaj típusára vonatkozóan nem igényes ugyan,
mégis csak a legjobb I-es és II-es termőhelyi adottságú talajokon
érdemes termeszteni. A legmegfelelőbb talajok a barna-erdő-, az
öntés réti-, az öntés-, és a csernozjom talajok. A legnagyobb termőtáján
– Nyugat-Dunántúl – a talajok rendszerint savanyú kémhatásúak.
Másodnövényként a szélsőséges talajtípusok kivételével
minden olyan helyen eredményesen termeszthető, ahol a termesztéséhez
szükséges csapadékmennyiség rendelkezésre áll, vagy az
öntözéssel pótolható. Meszes talajon termesztése a fokozottabb
cserepesedés veszélye miatt kockázatosabb, mivel kis magja nehezen
birkózik meg a legvékonyabb kéreggel is. Ilyen talajon a
kelesztő öntözésre fel kell készülni, aminek gyorsnak és legalább
10 mm-es víznormájúnak kell lennie. Jó tápanyag-ellátottságú és
megfelelő vízgazdálkodású talajon (pl. csernozjom) a faj
biomasszatermő-képessége másodvetésben, öntözve elérheti hektáronként
a 60-80 tonnát.
Éghajlatigény. Morfológiai felépítettsége miatt is vízigényes
növény. Másodtermesztése ezért csak olyan helyen lehetséges,
ahol a viszonylag rövid tenyészideje alatti csapadékigénye kielégíthető.
Száraz évjáratban a fejlődése még korai vetés esetén is
teljesen leáll, s csak a rendszerint augusztus 20-a után bekövetkező
nagyobb mennyiségű csapadék hatására fejlődik tovább. A
vegetációs idő alatti vízigénye minimálisan 150-180 mm. A termesztés
sikerességét a hőmérséklet is nagymértékben befolyásolja.
Közepes, 20-35 t-ás termésszint eléréséhez 700-800°C
hőösszegre van szüksége. A késő őszi fagyokat (-6 – -8 °C-ig) jól
bírja, az ennél nagyobb fagyok azonban már visszafordíthatatlan
folyamatokat váltanak ki a szántóföldön hagyott növényzetben. A
35
levélzet lefagyása után a gyökér is átfagy, mely ezt követően már
tartósan nem tárolható. Célszerű ezért a betakarítását az adott hely
viszonyaihoz igazítva tervezni, egyrészt azért is, mert betakarítása
nagy kézimunka igényű.
A tápanyagok beépülésének optimális időszaka akkor van, amikor
nappal a hőmérséklet még 20-25°C közötti, éjszakára viszont
10°C alatti. Az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti az asszimiláták
beépülését, a lebomlási folyamatokat ellenben ez megakadályozza.
Természetesen mindehhez megfelelő csapadékellátásra is van
szükség.
Környezetigény. Az ismertetett talaj- és éghajlatigény miatt
termesztése ezért főleg a nyugat-dunántúli megyékben terjedt el.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország más részein ne lehetne
termeszteni, de ott fokozott gonddal kell eljárni a feltételek
biztosításával. A zöldtrágyakénti hasznosítás is csak ott lehet
indokolt, ahol legalább 20-30 t-ás biomasszatömeg-termés érhető
el hektáronként. Ha ez nem lehetséges, nincs értelme a vetésnek,
helyette más kultúrával (pl. mustár) biztosan nagyobb zöldtömeg
érhető el.
A termesztés módszere
A hasznosítás lehetőségei változatosak, sokfélék. Ennek megfelelően
a termesztéshez szükséges agrotechnikai beavatkozások széles
skálája alkalmazható, attól függően, hogy a növényt fő- vagy
másodvetésben, illetve magtermesztési céllal kívánjuk termeszteni.
Nálunk fővetésben szinte nem is termesztik, mert nem gazdaságos,(
1) legfeljebb csak legelőnek, zöldtakarmányozási céllal
érdemes így vetni. Szinte már feledésbe ment az egykor igen népszerű
másodvetésű tarló-, vagy kerekrépa vadföldre történő vetése,
amely egykor mágnesként vonzotta a szarvasokat. (2)
Beillesztés a termesztési sorrendbe
Csak vetésváltásban termeszthető. Ugyanarra a területre legfeljebb
3-4 év eltelte után kerüljön vissza. Azok az elővetemények
36
kedvezőek, melyek korán lekerülve a talaj vízkészletét csak mérsékelten
merítik ki és viszonylag gyors talaj-előkészítést tesznek
lehetővé, utánuk a vetés azonnal elvégezhető. A legjobb kultúrák
az őszi árpa és a korai éréscsoportba tartozó őszi búza, a zöldtakarmánynak
termesztett keverékek, a zöldborsó, vagy a lekaszált
bíborhere.
Elővetemény értéke jó, minden tavaszi kultúra vethető utána. A
legeltetett területek tél végi, kora-tavaszi szántását azonban mihelyt
lehet, el kell végezni, így a tarlón maradt növényi részek
aláforgatása megtörténhet. Száraz télutón tavaszi kalászos alá a
tárcsás talaj-előkészítés is elegendő utána.
Talaj-előkészítés
Apró magvú növény, talaj-előkészítése ezért kertszerűnek elmunkált
talajt, több figyelmet igénylő munkát kíván. Ez különösen
fontos akkor, amikor a korán lekerülő kalászos elővetemény
után 1-2 napon belül el kell vetni. Minden olyan eljárás, amely a
talaj vízkészletének megőrzését biztosítja, egyúttal az eredményes
termesztést segíti elő.
Tápanyagellátás
Nem talajzsaroló, tápanyagellátására rendszerint nem is jut sem
idő, sem pénz. 1 t leveles gyökértest felneveléséhez 3,2 kg N,
1,5 kg P2O5, 3,9 kg K2O, 3,0 kg CaO és 0,6 kg MgO szükséges,
ami 20-40 t/ha-os termésszint eléréséhez minimálisan 60-80 kg
nitrogén-, 30-50 kg P2O5- és 100 kg körüli K2O-igényt jelent.
Intenzív növénytermesztést végző gazdaságokban az elővetemény
lekerülése után közvetlenül juttassuk ki a talaj tápanyagszintjének
megfelelő műtrágyát. Szervestrágyázására szintén nem jut idő, azt
praktikusabb az előveteményül szolgáló kalászos alá kiszórni. A
magtermő területek tápanyag visszapótlási rendszerét a repcetermesztésnél
használt normákhoz
37
Vetés
A vetés idejét a termesztési cél határozza meg. Fogyasztási, vagy
takarmányozási célra kora tavasztól vethető egészen július közepéig,
de leggyakrabban tarlóba vetik, aminek legkorábbi ideje
május vége. Legeltetési célra szakaszosan is vethető.
A sortávolság szintén a hasznosítási céltól függ. Takarmányozási
célra leggyakrabban dupla-gabonasortávolságra vessük (24
cm), de legeltetési céllal akár 12 cm-re is vethető. Házi kertekben
gyakoribb a 30 cm-re történő vetés. Vetéshez csak államilag ellenőrzött,
fémzárolt és csávázott vetőmagot használjunk. A vetőmagszükségletet
a mag ezermagtömege és a használati értéke
határozza meg, azok a fémzárjegyen rendszerint feltüntetésre
kerülnek. A vetendő csíraszám takarmányozási célú hasznosítás
esetén jó termőhelyi viszonyok esetén 600 ezer db/ha. Ez 2,1 g-os
ezermagtömegű és 98% csírázóképességű vetőanyag esetén 1,3
kg vetőmagigényt jelent. Ilyen mennyiségű vetőmag csak precíziós
vetőgéppel vethető. 24 cm, vagy annál nagyobb sortávolságú
Legeltetési célra ültetett tarlórépa
38
vetésnél, amennyiben több vetőmagot vetünk, már tőszámbeállításra
lehet szükség. Ennek kézimunkaerő vonzata nagy, így csak
kisebb területeken javasolható a nagyobb sortávolságra történő
vetés. Étkezési célú termesztése esetén sem szerencsés a nagyobb
sortávolságra való vetés, mert túlfejlett gyökértestek kialakulásához
vezet, s azoknak az élvezeti értéke kisebb.
A pontos magadagolás mellett a vetésmélység egyenletes tartása
fontos.
Növényvédelem, növényápolás
A gyomok elleni kémiai védekezés végrehajtásának lehetősége a
takarmányozási célú hasznosításnál kicsi. Ennek az a magyarázata,
hogy a termesztés kisgazdaságokban, néhány száz-, vagy ezer
négyzetméteren történik, ahol a nagyobb sortávolság lehetővé
teszi a mechanikai gyomirtást. Öntözött körülmények között a
gyakran előforduló egyszikű egyéves és évelő növények (árvakelésű
árpa, kakaslábfű, mohar, tarackbúza) ellen szükség lehet
vegyszeres védekezésre. A kétszikű gyomnövények közül az évelő
mezei acat megjelenése fokozódik, ellene engedélyezett készítmény
ebben a kultúrában nincs. Fertőzött területeken vagy a
Répagyökér
39
vetést kerüljük el, vagy preventív védekezést alkalmazva már a
kalászos előveteményben végezzük el a vegyszeres gyomirtást.
Az egyéves kétszikű gyomnövények közül számíthatunk a T4-
esek (disznóparéj, libatop, parlagfű) megjelenésére.
Betegségei. A tarlórépa betegségei közül a csírakori pusztulást
kiváltó Fusarium, Alternaria, valamint a Pythium debarianum és a
Rhizoctonia solani gombák jelentenek veszélyt. Ellenük vetőmagcsávázással,
illetve a kelés és a kezdeti fejlődéshez szükséges
feltételek biztosításával lehet védekezni. A repcénél kisebb ezermagtömegű
magvak tartaléktápanyag-tartalma kisebb, ezért fontos,
hogy a magágy kellő nedvességtartalommal rendelkezzen. A
gyors kezdeti fejlődést, majd ezt követően az egyenletes fejlettségű
növényállományok kialakulását a vetésmélység egyenletessége
nagyban elősegíti. A gyakori állományritkulások vetéstechnikai
okokra vezethetők vissza, ami a későbbiek során már nem is korrigálható.
Következményük a terméskiesés. Az egyenetlen
tenyészterületen eltérő fejlettségű és nagyságú répák fejlődnek,
ami a legeltetéses használat során még nagyobb gondot nem is
jelent, de ha a répát fel kell szedni, már eltérő betakarítási veszteséget
okozhat.
A növényállományok őszre kialakuló jellegzetes betegsége a
lisztharmat. Főleg akkor lép fel, amikor tartós – augusztusszeptemberi
– szárazság és a vele együtt átlagosnál melegebb
időjárás uralkodik. A takarmánytermő területeken ellene rendszerint
nem védekezünk, de maghozóknál kéntartalmú szerekkel a
40
betegség erős fellépése megakadályozható. A betegség a levélzet
nagyfokú, szélsőséges esetben a szívlevelek kivételével teljes
elvesztésével jár együtt, így a betakarítás idejére csökken a zöldtömeg
mennyisége is. Az őszi esők hatására a levélzet megújul,
ami ugyan a növények fejlődésére energiaveszteséggel jár, de
legalább a folyamatos takarmányozást a kisebb levéltömeg már
nem zavarja. Ugyancsak jellegzetesen előforduló betegsége a
gyökérgolyva. Ellene vegyszeres védekezés nem folytatható.
Kártevői. A helytelen vetéselőkészítés, vetéstechnika elhúzódó
kelést, egyenetlen fejlettségű növényállományt eredményez. Ezek
a feltételek ugyanakkor a kártevők fokozott elszaporodását vonják
maguk után, ami együtt jár fokozódó kártételükkel. A talajlakó
kártevők ellen talajfertőtlenítéssel lehet ugyan védekezni, de annak
legalább 2 hetes késés a vonzata. A takarmánytermesztésnél
ennyi időveszteség a várható termés megfeleződését is kiválthatja.
A talaj felszínén megjelenő kártevők közül a legnagyobb kártételt
a földibolhák okozzák. Már a szikleveles növényeket is
károsítják, s kártételük száraz, meleg időjárás esetén fokozott.
Néhány napos késlekedés a teljes növényállomány pusztulását
eredményezheti. Ellenük magcsávázással is lehet védekezni. A
bolhák kártételének észlelését követően a védekezést meg kell
kezdeni, s szükség szerint ismételni kell azt. Néha 3 védekezés
sem elég. Házi kertekben sokszor súlyos kártételt okoz a meztelen
csiga, ellene az égetett mészporral való sávos porozással védekezhetünk.
41
Takarmánytermő területeken meleg nyarakon a fejlődő répa leveleit
a különféle bagolypillék és a káposztalepke lárvái károsíthatják.
Súlyos kártétel esetén a lárvák a teljes levélfelületet elpusztítják,
sőt a gyökértestet is megrágják a földbe lehúzódó kártevők.
Érés és betakarítás
A betakarításnál külön kell választani a hasznosítási célt. Takarmányként
hasznosítva a betakarítás ideje lehet szakaszos, akkor
az akár szeptember végén megkezdhető. A leggyakrabban előforduló
betakarítási idő novemberre esik, eddigre a répatest mérete
elérheti a 0,5-0,6 kg-ot, de gyakran az 1 kg-ot is meghaladhatja.
Sűrűbb állományokban a répák egymást a sorból „kinyomva”
növekednek. Étkezési célból a kedvező gyökérméret-átmérő 7-10
cm, ennek a répatestnek a tömege 0,15 kg körüli. Az étkezési
célra szánt gyökereket kézzel szedjük fel, a beteg növényeket a
többitől válasszuk szét, s csak a szemrevaló, fényes felületű,
élénk, lilás felső és fehéres alsó végű gyökereket használjuk fel.
Ezekről a leveleket távolítsuk el, minél rövidebb levélnyelet
hagyva a feji részen. A testeket ezt követően hűtve tároljuk, vagy
pincében vermeljük. A tárolási idő az előkészítés pontosságának
és a kiegyensúlyozott 2-3 °C-os hőmérsékletet függvényében 3-5
hónap is lehet.
42
A takarmányozásra szánt területeken a sortávolság alapvetően
meghatározza a betakarításhoz megválasztható eszközrendszert
is. A 24 cm-es, sűrű soros vetés csak kézzel takarítható be, míg a
45-50 cm-es sortávolságnál már a cukorrépa-termesztéshez használható
gépsorok is bevethetők, a kiemelő és tisztítórendszer átalakítását
követően. A gyökértest kisebb mérete miatt a pálcás
tisztítószerkezet réseit szűkíteni kell, s a kiemelő szerkezetet csak
néhány cm-es mélységben kell járatni. A gyökértest a levéllel
együtt kerüljön betakarításra, de a földszennyeződést a lehető
legkisebb mértékre csökkentsük. A kézi betakarítás során a további
használat módja határozza meg, hogy mit tegyünk. Azonnali,
vagy legalábbis rövid idejű tároláshoz a levelet nem kell lecsavarni,
a hőmérséklettől függően a leveles répa prizmázva 1-3
hétig elraktározható. Legfeljebb valamilyen növényi melléktermékkel,
szárral, szalmával takarjuk le az ideiglenesen kialakított
prizmahelyen. Fagyveszély esetén le lehet fóliával fedni. Kukoricaszárral
szecskázva is levelesen tartósítsuk. Huzamosabb idejű
tárolásakor a leveleit le kell csavarni, majd prizmába rakva földdel
takarjuk le, s a prizmahőmérsékletet rendszeresen ellenőrizzük.
Ez utóbbi előkészítés ma már inkább csak a dugványtermesztésnél
használt.
Ez a részlet Kajdi Ferenc Tarlórépa című írásából való, mely
2005-ben jelent meg a Növénytermesztéstan 2. kötetében az 539-
545. oldalakon. A fejezetből elhagytuk a vetőmag termesztésére
vonatkozó részeket. Köszönjük a szerző hozzájárulását a szöveg
közzétételéhez.
43
A kerekrépa hazánkban és a nagyvilágban
Répafélék hazánkban
A tarlórépa népies elnevezésein kívül az is sokszor
okot adott félreértésre, hogy ugyanazon répafajtákat
használták étkezési és takarmányozási célokra
is, majd az 1900-as évek elején a cukorrépa ipari
felhasználásával tovább bővült a kör.
A répafélék számos változatát a középkorban a
főúri és jobbágyi kertekben egyaránt kizárólag
konyhai szükségre termesztették. Az emberi táplálkozásra
szolgáló változatok közül napjainkra csak a sárgarépa
és a cékla őrizte meg jelentőségét. Az egykori zöldségeskerti kultúrában
szereplő édesrépák (sárgarépa, paszternák, tarlórépa stb.)
a mezőgazdaság belterjes fejlődésének hatására kerültek ki a
szántóföldekre. Elsőként a 17. század végén a Rajna-melléken
kezdték termeszteni a répát takarmányozás céljából. Nyugat-
Európa mezőgazdaságilag fejlettebb tájain a 18. század végére
kialakult a szántóföldi takarmányrépa-művelés, amely a 19. század
elején a hazai uradalmakra is hatást gyakorolt. Elsősorban
Tessedik Sámuel fáradhatatlan agitációjának köszönhető, hogy a
takarmányrépa szántóföldi termesztése – a szálastakarmányokat
jelentősen megelőzve – nálunk is teret hódított. Az általa meghonosított
francia eredetű „burgundi répa” mindmáig a legelterjedtebb
fajta. Jelenleg nálunk a répák takarmány célú felhasználása
erősen visszaszorult, viszont a cukorrépa ipari célú termesztése,
bár erősen korlátozódott, még mindig fontos.
*
Talán egy vetőmag forgalmazó cég jelenlegi fajtaválasztékán
keresztül egyszerűbb bemutatni a kínálatot.
A RÉDEI KERTIMAG – Vetőmagkereskedelmi Zrt. vetőmag ajánlata
a legismertebb hazai tarlórépa a Horpácsi lila.
44
Horpácsi lila: lapos, kerek, lila
színű. Haszonállat és vad takarmányozására
egyaránt alkalmas.
Levélzete sötétzöld, közepesen
szőrös. Vegetációs ideje 30-50
nap.
Takarmányozásra és emberi
fogyasztásra egyaránt alkalmas.
Édeskés ízű. Régebben kerékrépának
is nevezték és az étkezési
káposztához hasonlóan savanyítva
is fogyasztották. Kétéves növény,
az első évben húsosan
megvastagodott gyökeret fejleszt,
majd a második évben
hozza virágait.
A csapadékos éghajlatot kedveli.
Szinte minden talajon megterem. A fagyokat jól tűri. Jól
előkészített, mélyen megmunkált magágyat igényel. Nem szükséges
a közvetlen tápanyag-utánpótlás.
Vetési idő: májustól augusztusig. Júniustól másodvetésű növényként
tarlóba vethető.
Vetése: 2-3 centiméter mélyre vetünk, 40 centiméteres sor- és
15–20 centiméteres tőtávra.
Vetőmagszükséglet: 30-50 g / 100 m2
Szedése: októberben, november elején szedjük fel, amikor az
idős levelek elszáradtak, a fiatalok világoszöldek, földre lapultak.
A fagyokra nem érzékeny.
*
Mivel a szaporítás sikere az időjárási viszonyok függvénye is,
ezért a megrendelhető fajtaválaszték aktualitásáról nem árt a
kereskedőknél tájékozódni.
A www.terebess.hu honlap a tarlórépa gazdag választékát foglalja
össze, ezt idézzük.
45
A tarlórépa változékonysága, fajtái
Korai fajták (50-60 naposak): a Milan early white levélzete nagyon
finom, kevés. Gyökere lapos, fehér, 1/3-a a földből kiáll. A
Horpácsi lila finom megjelenésű, gyökere lapos, kerek, csúcsi
része lila színeződésű, a földből kissé kiáll. A Tokyo cross hibrid
kevés, kis levelű, gyökere nagy, gömbölyded, sárgásfehér színezetű,
gyors fejlődésű. A Szentesi lapos fehér, gyors fejlődésű. A
Szentesi gömbölyű korai, szép formájú, jó ízű.
Középérésűek (60-70 naposak): a Snow ball középfinom megjelenésű.
A gyökértest nagy, gömbölyded, színe fehér, bőtermő. A
White stone gyökérteste nagy, gömbölyded, színe zöldesfehér,
sárgás színezettel.
Kései fajták (70-90 naposak): a White fleshed Aubigny greentop
gyökérteste hosszú (24x8,5 cm), a földből a fele kiáll. Színe fehér,
zöldes színeződéssel. A Champion gyökgumója hosszú (18x9
cm), fele a földből kiáll, színe sárgás, föld feletti része lilás. A
Navona (Zorzi) korai, kerek, répateste fehér, közepes méretű,
finom, zsenge.
*
Mivel a tarlórépa rövid tenyészidejű növény, ezért rendkívül rugalmasan
tud alkalmazkodni a termőhely, éghajlat, és termesztési
technológia változékonyságaihoz mind nálunk, mind a világ más
egészen eltérő éghajlatú kontinensein. Ezt amerikai kutatásokon
kívül a termesztési tanácsokon, leírásokon is tapasztalhatjuk.
Ezért meg sem próbáltam valami üdvözítő módszert ajánlani,
minden leírásnál meghagytam az eredeti forrás véleményét, javaslatait,
mert az optimális módszert az adott körülményekhez és
lehetőségekhez kell igazítani.
Irodalmi utalások
Móra Ferenc Húsvéti tojásokról szóló meséjében a nyuszi családnál
jó ebéd volt, első fogás répaleves, aztán pirított répa répamártással,
a harmadik fogás répafőzelék, végül rántott répa volt. Már
46
e menüsor is azt bizonyítja mennyire általános volt a répa étek
régen, és nem csak nyusziéknál!
Sajnos a répaleves említése az irodalomban és a memoárokban
közel sem mutat ilyen idillikus képet, és talán népszerűtlenségének
az is lehet oka, hogy a régmúltban emléke a szegénységgel,
és a lágerek ínséges szenvedéseivel kötődött össze. Szinte minden
fogolytáborban az olcsó és híg répaleves volt a tömegélelmezés
alapja.
A malenkij robotra hurcolt, majd később kitelepített taksonyi
svábok „élményeiről” így emlékezik Ruff József:
Ételt a konyháról hoztak. De milyen ételt? Sokszor gondoltunk
az otthoni malacok moslékára, milyen jó lenne belőle egy vödörrel.
A menü mindig egyforma volt, csak 8-10 nap után változott.
Vagdalt sós uborkaleves, a nyolcadik nap után, sós zöldparadicsomleves,
savanyú káposztaleves. Nyáron jött hozzá a répaleves
és csalánleves hosszú, kemény szárakkal.
Görbedi Miklós hazatért hadifogoly is rossz emlékekkel idézi a
répakosztot a tiszalöki hadifogolytáborra visszaemlékezve:
„Az élelmezés igen hitvány volt, szinte mindennapi étel volt a
tarlórépa. Egy idő múlva a folytonos tarlórépától sokan hasmenést
kaptak, úgy hogy ezt a kellemetlen zöldséget kénytelenek voltak
elhagyni az étlapról.”
Koncentrációs tábort megjártak így emlékeznek:
Az étel nagyon kevés volt: reggel egy kis feketeszínű víz, délben
répaleves és kis szelet kenyér, este újból 1/2 liter leves. Nagyon
éheztünk, és sokat szenvedtünk a hideg miatt is.
Harc egy nyers krumpliért, egy káposztafejért, egy répáért, amit
szívdobogva loptunk a konyha körül.
*
Kertész Imre Nobel-díjas író a Sorstalanság című művében is
megemlékezik a répalevesről, csak másképpen.
A reményt soha nem adta fel, mindvégig benne volt az élni akarás.
Az „ismerős csörömpölés” és a „répaleves illata” felélesztette
benne az életösztönt, mikor már a hullák közé akarták dobni a
47
politikai foglyok. A táj és a répaleves a boldogság ígéreteként
szolgált. A halál mindennapos volt, fel lehetett adni az életet,
ahogy lehetett érte küzdeni is.
*
A tarlórépa gasztronómiai szerepéről és a répasavanyításról az
irodalomjegyzékben megtalálható utalásokon kívül Miklósfán is
készültek hagyományőrző írások.
A 70-es években készült egy szakdolgozat a Budapesti Élelmiszeripari
Főiskolára, aminek nem sikerült a nyomára akadni. 1980
májusában pedig Kotnyek Judit a Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázaton a
„Kertészeti növények termesztése a háztáji gazdaságunkban”
kategóriában dolgozta fel a helybeli répás hagyományokat, melyért
I. díjjal jutalmazták. Sajnos ennek másolatát sem sikerült
már megszerezni a múzeumtól.
A miklósfai répa egyre szélesebb körben vált ismertté
2001-ben a város főétke címet nyerte el a miklósfaik készítette
répaleves. Több alkalommal a Magyar kultúra napján Kanizsa
kulturális intézményeinek dolgozói miklósfai répás vacsorával
ünnepeltek. 2003-ban a magyar könyvtárosok éves seregszemléjén
a Halis István Városi Könyvtárban a Kárpát-medence 500
magyar könyvtárosa kóstolhatta meg a miklósfai savanyított répából
készült étket.
A Főtér című televíziós műsor Nagykanizsát ismertető 2005-ös
változatában a miklósfai savanyú répáról is hírt ad, a húsos, paradicsomos
répa receptjét is ismertetik, özv. Horváth Istvánné pedig
lakásán főzött hagyományos miklósfai répalevest a műsorban. A
Paprika Tv is bemutatta egyik műsorában a miklósfai versenyt.
Az ATV Hazai turizmus című sorozatában pedig egy 45 perces
riportban adott hírt a 10. Miklósfai Répafőző Versenyről 2010.
január 30-i adásában Miklósfa Répafesztivál címmel.
http://atv.hu/cikk/20100201_miklosfa_2010_01_30
48
49
Répák a nagyvilágban
Az étkezési répák igen elterjedtek és ismertek a
világ számos táján. De ebben a könyvben csak a
tarlórépa rokonsági körébe tartozó, illetve a hasonló
forma- és íz-világba tartozó étkezési répák
bemutatásával foglalkozunk.
Ez a külalakbeli változékonyság az ízekben is
megmutatkozik, valamint értékes tápanyagokkal,
rostokkal is gazdagítják táplálkozásunkat.
Különösen sokat termesztenek belőlük Japánban, Kelet-Ázsia
északi területein, különösen Kínában és Európa északi és délnyugati
részén.(3)
Nagyon népszerű a répafajták termesztése és felhasználásuk a
konyha-technikában a skandináv államokban, Nagy Britanniában,
Franciaországban és az észak-amerikai kontinensen is.
A Tarlórépa elnevezése néhány európai nyelven: Nabo, Nabo
gallego, Navet, Rapa de orto, Turnip, Rübsen, Speiserüben Raap.
Étkezési répák
Két egymáshoz nagyon hasonló növény,
a turnip (Brassica napus var. rapifera) (ez
terjedt el nálunk) és a rutabaga (Brassica
campestris var. rapifera) (főként Amerikában)
a legelterjedtebb étkezési répa
fajta.
A turnip (e.: tönip) lapított gömb alakú répatestet fejlesztő típusait
a Dunántúl nyugati, csapadékos részein – elsősorban másodterményként
korán lekerülő gabonafélék után – régóta termesztik
és ott tarlórépa, illetve kerekrépa (kerék-, karikós-, fehérrépa)
néven ismerik. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható
típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba
honosítója .
50
Eredet: A legtöbb répatest fehér vagy sárgás színezetű, de a répa
koronája gyakran lila vagy zöldes árnyalatú a nap által is ért
felső részén. A ma is termesztett tarlórépák őseit már a görögök
és rómaiak is felhasználták.
A római leírásokból ismert hosszúkás, lapos, kerek fajták közül
soknak már a görögök is adtak nevet.
Ez a fehérrépa alaptípus a legtöbb vélekedés szerint Közép-
Európában, vagy a mediterraneumban alakult ki már i. e. 2000
évvel, mivel innen származnak első írásos bizonyítékaink. Mások
lehetségesnek tartják a kínai eredetet is.
Még a középkorban és az újkor hajnalán is rendkívül általános
népélelmezési cikk volt, egészen addig, míg az Amerikából behozott
burgonya háttérbe nem szorította.
Az újvilági karrier és más érdekességek a répáról
A krumpliért „cserébe” viszont az európai bevándorlók
meghonosították az újvilágban a tarlórépát.
Jacques Cartier emberei ültették először a kanadai
Quebec-ben 1541-ben, és a virginiai telepesek terjesztették
tovább 1609-ben.
Ez a csere érvényesült a Hallowen-kor használt
lámpások esetében is, mivel amíg a sütőtök át nem
került Európába, addig a „Jack O’ lámpák” is répából
készültek.
A burgonyára aztán rákapott az óvilág, mert táplálóbbnak és tárolhatóbbnak
bizonyult a répánál. Ahogy az angolszászok viccesen
mondják: aki megelégelte az utóbbi kétezer évben a tarlórépa
(„turnipy”) csípős ízét, az átszokott a krumplira!
De a tarlórépa termesztése újra lendületet kapott 1730-ban,
amikor a brit Charles Townshend kísérletezett vele a szarvasmarhák
olcsó és biztonságos tömegtakarmánnyal való ellátásához.
A szarvasmarha takarmányozásában betöltött szerepe napjainkban
lecsökkent, viszont az egészséges táplálkozás és a „reform
konyha” divatja új felvirágzást jelentett, de immár a gasztronómiában.
51
Ma Észak-Amerikában a legtöbb tarlórépát Kaliforniában termelik.
Sokat exportálnak belőle a szomszédos államokba és távoli
külföldi piacokra is. Ha mégis hiány keletkezik a rosszabb termés
miatt, akkor az oregoni fehérrépa is besegít a nyári hónapokban.
Tarlórépa sokkal népszerűbb az Egyesült Államok déli részén,
mint az északin. A népszerűtlenség oka talán az is lehet, hogy
délen a szegények és a rabszolgák eledele volt és ehhez társították
az elképzelést, miszerint a szegények eledele igénytelen és csípős
ízű, ezért is idegenkedtek tőle.
A sok különböző fajta itt is zavart okoz, nehéz meghatározni
melyik a tarlórépa, és melyik a rutabaga.
Így óvatosan kell kezelni a fordításokat, ha valaki Arany János
nyelvén akarja egyértelművé tenni a dogokat…
A répa megnevezése néha párosul az enyhe lenézéssel is a köznapi
kifejezésekben, mint:
„I didn''t just fall off of the turnip truck”, „I''m not that dumb”.
„Nem most estem le a répás kocsiról” – e köznyelvi kifejezés
jelentése: „nem vagyok olyan hülye.”
Mellesleg a bugris, vagy pontosabban „rube” egy német szó és
a tarlórépa megfelelője.
Csak nincs rokonságban a nálunk ismeretes „de gyökér vagy”
dehonesztáló kifejezéssel?
Tarlórépa Fesztivál Wardsboro-ban (USA, Vermont)
Mint kiderült, nem világkuriózum a mi kis Miklósfai „répafesztiválunk”.
Wardsboro-ban ennek a hagyományos ideje október
végén van, és igen büszkék a Gilfeather répafajtájukra.
Sok répával kapcsolatos ajándéktárgyat, receptes könyvet is
árulnak, ingyen lehet megkóstolni a helyi szakácsok remekeit.
John Gilfeather az 1900-as évek elején kezdett itt kísérletezgetni
mindenféle répafajtákkal, és a helyi Gilfeather fehérrépa ma
már népszerű a különböző levesekben, szószokban és párolt ételekben.
52
Népi gyógymódok
Külföldön, de hazánkban is vannak utalások arra, hogy a kerekrépát
a népi gyógyászatban is alkalmazták. Például a fagyott testrészt
a kerekrépa főzetében fürdetik, vagy a megfőtt répát teszik
rá. (4)
Iránban a láz csökkentésére is használták.
A porított magról azt tartják, hogy hatásos népi gyógymód a rák
ellen, míg a virágjairól azt mondják, hogy segítenek a bőrrák ellen.
Irodalmi alkotások a répáról
Talán valamikor gyermekkorunkban
mindannyian egy kedves orosz népmesében,
vagy annak valamely feldolgozásában
találkozhattunk először
a répával. Néhányan még talán oroszul
is el tudtuk mondani (mert meg
kellett tanulni) a mesét a répáról,
melynek főhőse bizony történetünk kerekrépája.
Ez is bizonyítja, hogy a burgonya világhódítása előtt a kerekrépa
létfontosságú élelemforrás volt, különösen a szegény népek
asztalán.
Hogy szerte a világban, az irodalomban és a képzőművészetben
milyen sokféle módon adott ihletet a kerekrépa, álljon itt egy kis
ízelítő!
53
Radvány Zsuzsa: Répamese
Élt régen egy öregapó.
Folyton vetett, aratott.
Saját maga termelte meg
a betevő falatot.
Egyszer apó répán kívül
más egyebet nem vetett.
„Lesz majd elég répánk télre...”
– már előre nevetett.
Úgy megnőtt az egyik répa:
lehagyta az öreget.
„Kihúzom és hazaviszem
amíg anyó tereget.”
Neki-nekiveselkedett,
ám a répa nem moccant!
„Hej, csak volnék fiatalabb...
Nem sikerül, de bosszant!”
„Mama, gyere, húzzuk ketten!”
– javasolta apóka.
„Erősebb a répa nálunk!
Hogy csípné meg a csóka!”
Katyúsa az unokájuk
egy pokrócon szunyókált.
Ő is beállt, ám hiába
ráncigálta anyókát.
Megpróbálták négyen húzni:
apó, anyó, Katyúsa
s Kátya hosszú szoknyájába
kapaszkodott kutyusa.
Mindhiába erőlködtek:
beletört a bicskájuk.
Szerencsére arra sétált
Másenka a macskájuk.
54
Megfogta a kutyus farkát
anyó tarka cicája.
Megkérték, hogy ne sajnálja:
jó erősen cibálja!
Boldog volt a Mása cica:
kutya farkát rághatta!
De a répa meg se mozdult,
pedig apó rángatta...
„Hé te egér, gyere gyorsan!
Kéne egy kis segítség!”
Jött az egér, attól félt csak:
ebédnek ne tekintsék...
Kifordult a répa végre,
ujjongott a társaság!
Alig várták mindannyian,
hogy a répát láthassák.
Mind ráestek egérkére,
mivel ő volt leghátul.
Csöpp lábára úgy ráléptek,
hogy azt hitte, megsántul.
Apó, anyó vén dereka
azóta is hasogat.
Mindenkinek jutott répa:
megtömték a hasukat.
A répamese miklósfai répaföldön az óvoda „előadásában”
55
Alekszej Tolsztoj: A répa
Az apóka ültetett egy répát, és így biztatgatta:
– Nőj, nőj, répa, növekedjél, gyökérke,
jó édesre, szép kövérre, óriási nagyra!
Meg is nőtt a répa, jó édes lett, szép kövér lett, óriási nagy lett.
Ment az apóka, hogy kihúzza.
Húzta-húzta, tépte-cibálta, ráncigálta,
de hiába – nem mozdult a répa.
Hívta az apóka az anyókát.
Anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát –
húzták-húzták, ráncigálták,
de hiába – nem mozdult a répa.
Hívta az anyóka az unokáját.
Unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát –
húzták-húzták, ráncigálták,
de hiába – nem mozdult a répa.
Hívta az unoka a kutyát, Bogárkát.
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát –
húzták-húzták, ráncigálták,
de hiába – nem mozdult a répa.
56
Hívta Bogárka a tarka macskát.
Macska húzta Bogárkát,
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát –
húzták-húzták, ráncigálták,
de hiába – nem mozdult a répa.
Hívta a macska az egérkét.
Egérke húzta a macskát,
macska húzta Bogárkát,
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát –
húzták-húzták, jót rántottak rajta …
Erre aztán engedett a répa,
kifordult a földből.
Szúnyogh Sándor: Répavers
Répakupac a kertünkben,
réparakás a veremben,
répakompót az üvegben,
répacsíra a kezünkben.
Répaleves vacsorára,
„bujta répa” meg ebédre,
répás lepény uzsonnára
répatorta répanapra.
Répa nóta, répa módra,
répa koncert repedt dobra.
Répa mese, répa fog,
répaversünk elfogyott!
57
Cserép répa a Meinji dinasztia idejéből Japánból
Halloween: répafejből tökfej!
Egyes vélemények szerint a Halloween eredete az
őskelta Samhain rituáléhoz vezet vissza, mely a nyár
végét és az év sötétebb felét jelezte, és egyben a
kelta Újév kezdetét is hozta. A fesztivál főleg Írországban
és Skóciában volt népszerű, de az
ősbritonok is megemlékeztek róla, majd az angolszász
kultúraként otthont talált az Egyesült Államokban.
A használatban lévő angol „Halloween” szó az All Hallows
Even kifejezés rövidítése, amely mindenszentek estét jelenti.
„E’en” eredetileg az „even” szó rövidítése, mely az „evening”
(este) szó régi használatához tartozik, íme: Halloween.
A régebbi tarlórépa vagy a sárga karórépa lampionokká faragása,
olykor kis arcocskákkal, valószínűleg szintén a keltáktól
származik, még a fejvadász múltjukból, amikor szentélyüket az
ellenségük koponyáival díszítették. A mondák szerint a nagy tiszteletben
tartott harcosaik fejét is ily módon magasztalták, mert az
58
elhunyt hősök haláluk után is közvetítették bölcsességüket. Az
észak-amerikai tökfaragás hagyománya innen fakad.
Répa-halloween
Más vélemények szerint viszont nem a kelta mitológiából, még
csak nem is a keresztény hagyományokból származik, hanem az
ír folklórból, pontosabban egy népmeséből. Ennek hőse rászedte
az ördögöt. Felcsalta egy fa tetejére, aztán keresztet vésett a fa
kérgébe, így az ördög nem tudott lemászni. Végül az egyszeri
ember – bizonyos Jack – alkut kötött az ördöggel. Megállapodtak,
hogy az ördög innen kezdve békén hagyja az embert, aki cserében
leengedi a fáról. Hiába tűnt jó üzletnek, miután Jack meghalt,
nem bocsátották be a mennyországba.
Érthető: alkut kötött az ördöggel. De a pokolba sem juthatott be,
hiszen átverte az ördögöt. Ekkor kapott az ördögtől egy égő zsarátnokot,
hogy ennek fénye vezesse a sötétségben. Jack pedig a
zsarátnokot egy kivájt répába tette. Amerikában azonban az ír
bevándorlók azt konstatálták, hogy ott van tök bőségesen, így
Jack mesebeli lámpása répa helyett a kivájt tök lett. És hogy teljes
legyen ennek a multikulturális ünnepnek a képe, tegyük hozzá azt
is, hogy manapság Amerikában sok templomban szerveznek
Halloweenkor programokat a gyerekeknek, amelyeknek elengedhetetlen
tartozéka a tökvájó verseny. (5)
59
A répa termesztése Miklósfán
Jelenleg Miklósfa legnagyobb répatermelője
Vadkerti-Tóth János és
felesége, magángazdálkodók, akik
évek óta 1-2 hektáron foglalkoznak
tarlórépa termesztésével.
Most ismerkedjünk meg az ő termesztési
technológiájukkal, melyet a
sikerekkel és kudarcokkal tarkított
gyakorlati tapasztalat alakított ki.
Termesztési módszerének kialakításában szerepet játszott a hagyomány
tisztelete és a kísérletezési kedv, valamint az időjárás
néha kegyes, néha kegyetlen játéka.
A májusi vetés nem vált be, valószínűleg az utóbbi évek aszályos
és magas átlaghőmérsékletű nyarainak köszönhetően. A tavaszi
vetésű répa megcsökött, minőség és tárolhatóság szempontjából
sem felelt meg a kívánalmaknak.
Ezért csak másodvetésben, gabona után kerül elvetésre, általában
Anna hetében. Esetleg egy héttel korábbi vetés is szóba jöhet,
az időjárás függvényében, de ez magában hordozza a korábbi
berohadás kockázatát!
A fővetésű gabona (ami általában őszi búza, őszi árpa vagy tavaszi
árpa) learatása után a tarlót kezelni, ápolni kell. A tarlóhántás
tárcsával történik, mely művelet után a tarlót le kell zárni gyűrűs
hengerrel. E műveletnek kettős célja van. Egyrészt megtörténik
a kikelt gyomok aláfordításával a mechanikai gyomirtás, másrészt
a megszakított kapilláris rendszerben megakadályozzuk a
talajvíz felesleges elpárolgását és zárjuk felül a talajt a vízmegőrzés
céljából. Száraz nyarakon ez különösen fontos művelet.
Gyárfás József szóhasználatával élve a kerekrépa sem annyira
szárazságtűrő, hogy alföldjeinken sikerrel termeszthető volna.
„Ki mint vet, úgy arat” – e mondás különösen igaz az aprómagok
vetésénél és e vetőágyak készítésénél. (6)
Régen a vetést lóval sekélyen megszántott és elboronált vetőágyba
kézi szórt vetésként végezték. Mégpedig úgy, hogy a répamagot
a jobb szórhatóság kedvéért vetés előtt összekeverték
Miklósfai tarlórépa
60
kukoricadarával, vagy fűrészporral és így szórták szét kötényből,
vagy vödörből. A szórva vetést pedig követte a kikelt répa fáradságos
egyelése, ritkítása.
Ma már természetesen, amit lehet, gépesítenek a gazdák.
János a tervezett vetés előtt 20 cm-es vetőszántást végez, majd
forgóboronával tömöríti a 2 cm-es vetőmélységhez a vetőágy
felszínét.
Az ülepedett magágyba bármiféle alapműtrágya nélkül kerül elvetésre
a répamag.
Vetési időnek az Anna hetében (július 26.) történő vetés vált be
legjobban.
A vetés SPC vetőgéppel
történik, melynek beállítását
Vadkerti-Tóth János kísérletezte
ki.
A 75 cm sortáv mellett 20-
25 cm-es tőtáv kerül kialakításra
a 0,8 mm-es furatú, 12
lyukú tárcsával. Ilyenkor az
SPC-re saját gyártmányú
vetőtartályok kerülnek felszerelésre, melyekbe tartályonként 1db
50 g-os vetőmag zacskó tartalma kerül. Tehát egy feltöltésre 6
zacskó, melyekből 1 hektár vetőmagszükséglete kb. 20 zacskó,
azaz 1 kg.
A vetőmagot a helyi gazdaboltban rendelik meg Sopronhorpácsról,
mivel dr. Kajdi Ferenc fajtafenntartó Horpácsi lila nevezetű
fajtája vált be legjobban.
A répamag gyorsan kicsírázik a nedves meleg magágyban, ezután
folyamatosan figyelni kell a növényt, mert a gyomok és kártevők
könnyen felülkerekedhetnek rajta.
A répa 4-6 cm-es korában kerül sor az első növényvédelmi kezelésre,
melynek során szántóföldi permetezőgéppel, speciális
egyszikűirtóval (pl.: Panthera) megszabadítjuk a vetést a gabona
árvakelésétől, mely egyébként igen sok vizet vonna el a répától.
A helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az előveteményben
használt Logran jó utóhatást ad a répában is!
61
Ilyenkor kell figyelni a répabolha és a hernyók megjelenésére
is, mert védekezés nélkül súlyos, esetenként kiszántást is eredményező
kártételt képesek okozni!
Legegyszerűbb ellenük egy olcsó piretroidot választani (pl.:
Fendona), amivel időben megelőzhető a baj.
Általában augusztus 15-20 körüli időszakban – amikor a répanövény
8-10 cm-es – sorközművelővel mechanikai gyomirtást
végeznek. Ennek a műveletnek a megoldására való a függesztett,
szárnyaskapával ellátott kultivátor.
Mindezek után kerül sor a kézi kapálásra, mely kiegészíti a sorközművelést
és nedves porhanyó talajállapotnál lelkiismeretesen
kell végezni.
A répát a kapa növeszti nagyra!
A kapáláshoz is érteni kell, azt sem lehet naptár szerint végeztetni.
Csak akkor eresszük újra neki a kapát a táblának, ha kezd
gyomosodni, vagy ha az eső összeverte.(6)
Előfordulhat, hogy a nyári szárazságban csapó eső, zivatar éri a
kultúrát, ilyen után célszerű újabb sorközművelést végezni.
És ne felejtsük el gyakorta nézegetni répavetésünket, nem csak
azért, mert a gazda szeme hizlalja azt, hanem mert előfordulhat,
hogy meg kell ismételni a rovarölőszeres kezelést!
Ilyenkor célszerű egy kis mikroelem tartalmú lombtrágyával
segíteni a növényen (pl.: Wuxal réz) különösen aszályos időben.
A répa szedésére akkor kerül sor, ha megérik, alsó levelei lankadnak,
sárgulnak, tőlevélrózsája összeszűkül.
Optimális méretnek a másfél kg-os átlagsúlyt tartják, de felszedésre
kerülnek a 10 cm átmérőtől nagyobbra növő példányok
egészen az óriásokig. Az eddigi rekord példány 4,88 kg-ot nyomott,
bár lehet, még ez sem üti meg az orosz népmeséből ismert
óriásrépa méretét!
A háziasszonyok jól teszik, ha a kisebb méretű répából válogatnak
a piacon, mert az ízletesebb.
A szedés kézi erővel történik, általában október végén, november
elején.
A korai szedésű répa eladásra kerül répasavanyításhoz, a későbbi
szedés pedig, amely eltarthat egészen a fagyok beálltáig –
saját betárolásra kerül.
62
Néha az időjárás szeszélyéből adódóan „kísérleti” szabadföldi
tárolásra is rákényszerül a termelő, de ha lehet, inkább ne kockáztassunk,
mert 4-5 cm talajátfagyásnál menthetetlenül elfagy a
répánk is!
Voltak próbálkozások más növényeknél (sárgarépa, burgonya)
alkalmazott betakarító gépek kipróbálására, de mivel magas víztartalmú,
kényes növény a répa, ezért a kézi szedés vált be legjobban.
A szedés egyben előminősítés is, esős évjáratban a rothadt, repedt,
hibás példányok ugyanis kint maradnak a mezőn, vagy
azonnal takarmányozásra kerülnek (szarvasmarha, nyúl).
Szomorú, de napszámba manapság csak nyugdíjas vállal munkát,
fiatalt mezőgazdasági munkára találni lehetetlen …
Minden személy két sort szed, egy nagykéssel felfegyverkezve
teljesen a levéltőnél lefejezi a répát és a karógyökeret is levágja,
úgy, hogy lehetőleg ne repedjen meg a répa. Általában öt szedőre
két hordó jut, akik a vödörbe gyűjtött répát pótkocsira borogatják,
majd a tároló helyre kerül.
Évjárattól függően 15-20 t/ha átlagtermésre lehet számítani ennél
a technológiánál.
A tárolás optimális feltételeihez biztosítani kellene a 3°C átlaghőmérsékletet
és a 80-90%-os páratartalmat, ami modern automatikus
szabályozású tároló hiányában meglehetősen nehéz.
Száraz pincében nem lehet tárolni, mert pudvásodik, teljesen kiszárad
a répa, hagyományos prizmában pedig nehéz szabályozni a
hőmérsékletet, nehéz szellőztetni.
Háztáji körülmények között, mint amilyen Vadkerti-Tóth János
gazdasága is – kényszer szüli a megoldásokat!
Jelenleg egy olyan megoldáson dolgozik a gazda, amely a prizmás
tárolást modernizálja, rácsra, raklapra kerül a répa, kisbálás
szalmával körberakva és egy mobilabb ponyvás takarással, hogy a
szellőztetés, kitakarás könnyebb legyen.
Az összes termésnek körülbelül fele gurulós répaként értékesítésre,
míg a maradék savanyításra, savanyított répaként való eladásra
kerül.
A nagyobb termelők közé tartoznak még Drávecz Józsefné és
Szemlics Józsefné, de a kisebb vetésekkel együtt sem éri el az
összes tarlórépa vetés az 4 hektárt Miklósfán.
63
Hagyományok tisztelete
Valamikor a szegény paraszti világban a kerekrépa
az egyik legolcsóbb és legtermészetesebb
étel alapanyagnak számított.
Falusi portákon Zala és Vas megyékben még
ma is ismerősen cseng a paradicsomos, tejfölös
babos répaleves, vagy a tejfölös répafőzelék
elnevezés. Természetesen ezt az egyszerű és
olcsó ételt is lehetett gazdagon (hússal, csülökkel)
elkészíteni, de volt, amikor csak – „valamit visz a víz” alapon
– híg répalevesre futotta!
Bárkit kérdezünk meg Miklósfán a répasavanyításról, előbbutóbb
az a válasz, hogy kérdezzük meg inkább a Szemlicsnét, az
jobban tudja!
Ezért kerestem fel én is Szemlics Józsefné szül. Kotnyek Máriát,
hogy avasson be bennünket a miklósfai répasavanyítás rejtelmeibe,
mondja el, milyen hagyományokra épül a helybeli répatermelés,
répafőzés.
Emlékei szerint már a nagymamája, Szörcsök Borbála (1889-
1968) is a miklósfai savanyított répát hordta sajtárban eladásra
kanizsai házakhoz. A felvevő piac közelsége kialakította a termelők,
savanyítók, árusok sajátos
körét, akik aztán tapasztalataik
mellett üzleti kapcsolataikat is
továbbadták a család nőtagjainak.
Így kialakítva a hagyományt
nemzedékről nemzedékre,
ugyanakkor féltékenyen megőrizve
a helyi technológiát.
Édesanyja, Kotnyek Józsefné
(szül. Kotnyek Mária) is a répafeldolgozás,
savanyítás, piacozás
révén kereste a kenyerét a hatvanas
évek előtt, amikor a család 1
kh területen (1 kataszteri
hold=0.57 hektár) termelte a
kerekrépát. A közelben, Liszó-
Horváth Jánosné –
Kotnyek Ferencné
répás menyecskék (1957)
64
ban és Surdon is termelték és főzték is a répát, de a kanizsai piacon
mégis a miklósfai répa és „répások” híre maradt fenn.
Régen a lovas művelés, kézi vetés, kapálás volt az általános,
melyből az asszonyok igencsak kivették a részüket. A répa konyhakésszé
tétele és eladása is az ő feladatuk volt, illetve ügyességükön
múlott, kinek finomabb a savanyú répája, mert piacot megtartani
csak jó ízű répával lehetett.
A frissen felszedett, vagy prizmából kibontott kerekrépát lemosták,
letörölgették, meghámozták, majd a hibás részeket eltávolítva
meggyalulták. 18 literes cserépfazékban savanyítottak, tartósítószer
nélkül. Mivel nem volt hűtőszekrény, mindig friss fogyasztásra
készítették az igények szerinti mennyiséget. A savanyításhoz
a cserepet a kemence, vagy a sparhelt (konyhai fatüzeléses
kályha) mellé tették, hogy langyos helyen legyen, elősegítve ezzel
a kovászos erjedést.
A 60-70-es évek legismertebb répásai, a piacozói Marika nénin
kívül Kotnyek Józsefné (szül. Sajni Anna), Horváth Jánosné
(szül. Majorics Katalin), Kotnyek Ferencné és Domján Istvánné
voltak.
Szokták is emlegetni a kanizsaiak, amikor begördült a váróba a
miklósfai busz, hogy „na, megjött a répás járat!” Zömében iskolai,
óvodai konyhákra, piacra került a savanyított répa.
Horváth Jánosné – Kati néni (torma) 1964 (balra) és
Kotnyek Ferencné (zsandár) (jobbra)
65
Fontos kelléke volt a feldolgozásnak a jó répagyalu.
Ügyes kezű helybéli mesterek készítették ezeket fából, vágópengéiket
pedig fűrészlapból.
A Bébecz László által készített gyalukon sok háziasszony igen
sok répát vágott már csíkokra. Feleségének véleménye szerint a jó
gyalu fontos kellék, megkönnyíti a háziasszony dolgát, és már
gyalulás közben is ki lehet válogatni a hibás csíkokat.
Házi készítésű répagyalu és gyalult répa savanyításhoz
Nagykanizsán kétféle „náció” volt közismert, a kiskanizsai
„sáskák” és a miklósfai „répások”.
Előbbiek minden talpalatnyi helyet kihasználó „rácvérű” piacozók,
míg a „horvát vérű” miklósfaiak répájukról, még régebben
pedig ló és marha kupeckedésükről voltak híresek.
Legalábbis a kanizsai köznyelv szerint…
A múlt században ismert volt a „szentmiklósi” gulya és ménes
is. A város közelsége miatt hamar tért hódított az istállózó állattartás.
1962-ben még 783 db marhát és 119 lovat tartottak számon
a faluban.(7)
Így lett a község Nagykanizsa egyik legjelentősebb tej ellátója.
Reggelenként kannákat szállító kerékpárkaravánok indultak meg
a város felé a friss tejjel és természetesen a savanyított kerekrépával
is.
A marhaállomány nagyobb részét a háztáji gazdaságok adták
ekkor, ezért a lédús takarmányozáshoz a burgundi répa mellett a
66
kerekrépa is szerephez jutott. A téli takarmányozás alapja a széna
és valamilyen nedvdús takarmányféle, pl. a répa volt.
A takarmányrépa, a tarlórépa, a csicsóka bár tipikus szarvasmarha-
takarmány, de a ló is megeszi, 6-10 kg pótol 1 kg zabot.
De szívesen adták a felesleget nyulaknak, a hibás, vagy maradék
savanyított répa pedig a tyúkok elé került.(7)
A hibás, vagy maradék savanyított répa a tyúkok elé került
Vadkerti-Tóth Jánosné, azaz Mariann fiatal kora ellenére tiszteli
a hagyományokat. Talán ezért is tanulta meg, miként kell savanyítani
– miklósfai-módra – a kerekrépát. Mint azt mesélte: anyósának
egyik barátnője, Szemlicsné, Mariska néni avatta be a répasavanyítás
rejtelmeibe.
– A savanyú répát, mint ételt más vidéken is ismerik, de úgy teszik
el télire, mint a savanyú káposztát – kezdte Mariann. Kardos
László művében viszont említi, hogy az Őrségben ismert volt
régtől a répasavanyítás hagyományos módja (hordóban) és a
gyors savanyítási eljárás is. (8)
– Mi, miklósfaiak viszont csak kovászos lében savanyítjuk a répát.
Ennek megtanulása nem is olyan egyszerű mint ahogy én erre
később rájöttem. Négy év kellett ahhoz, hogy elsajátítsam ezt a
szép hagyományt.
67
Mariann hozzátette: aki nem akar napokig bíbelődni a répa savanyításával,
az a kanizsai piacon is beszerezheti a miklósfai specialitást,
a helyi asszonyok már több mint 60 éve ott árulják.
A miklósfai savanyú répa készítése
Szemlics Józsefné és Drávecz Józsefné manapság
is a jól bevált régi recept szerint
készítik a savanyú répát, természetesen
egyéni ízlés, megszokás szerint. Bár mint
mondják, nem csak a szakácsnén és a recepten
múlik a siker, a répának is kifogástalannak kell lennie.
Szerintük a kovászos erjesztéssel készült répa könnyebben megfő.
Ha citromsavas lében forgatják meg répát, nem puhul meg
túlságosan.
Előkészületként liszt, langyos víz és élesztő hozzáadásával kovászt
készítenek, egy tányérra helyezve kelesztik, pár napig érlelik.
(Sokáig eláll, később szárazon is felhasználható.) Ezután az
érett kovászt langyos vízzel elkeverik, és egy napig meleg helyen
érlelik.
A répát meghámozzák, répagyalun legyalulják, és a lébe teszik.
Nagyon fontos a folyamatos langyosság és kevés répával a lé kb.
két hét alatt megsavanyodik, de a savanyú lé eléréséig a répát
cserélgetni kell. A lecserélt répa ment a tyúkoknak.
Ez a savanyítólé akár tavaszig is kitarthatott. De ha gyengült a
lé kovásszal erősítették.
Előfordult, hogy nem sikerült. Ha pirosas volt, akkor erős lett a
lé, ha pedig megfázott, vagy gyenge lett a lé, akkor sötét vagy
piszkosszürke színű lett.
Az első alkalommal kb. két napig tart, amíg megsavanyodik. Ha
szerencsénk van, és a savanyítólé már elég érett, akkor a répa a
léből kivéve nem veszíti el szép, fehér színét. Ha elszíneződne,
még egy kis ideig vissza kell tenni a savanyítólébe. 3-4 nap elteltével
a lé – megfelelően kezelve – már jól megérik, és a répa egy
nap alatt megsavanyodik.
Régebben a „répás asszonyok” több mázsa répát savanyítottak
meg folyamatosan (novembertől február végéig), és vitték napon68
ta eladni a kanizsai piacra, különböző konyhákra vagy a megszokott
vevőkörükhöz, házhoz, ahogy ők mondták: „a helekre”. (9)
A savanyítólevet közben folyamatosan szaporították langyos
víz és kovász hozzáadásával.
Ez a savanyítási mód nagyon sok odafigyelést, türelmet, higiéniát
igényel, hiszen a savanyítólében élő és „dolgozó” mikroorganizmusok
nagyon kényes jószágok.
A savanyú répa konyhai felhasználása
A jól savanyított répa nyersen is nagyon
gusztusos, jóízű, vitaminokban és ásványi
anyagokban is bővelkedő csemege, akár a
savanyú káposzta.
Tetszés és ízlés szerint megfőzve igazi
tájjellegű ételeket készíthetünk belőle. A
legelterjedtebb elkészítési módja a savanyú káposztához hasonlóan
készülő, paradicsomos, babos vagy húsos répaleves, nem rontja
el egy kis füstölt áru sem.
Elterjedt a tejfölös változata is, ugyancsak valamilyen húsfélével.
A nyers (nem savanyított) répát is fel lehet használni ételek készítésére.
Az édesrépa leves például a karalábé leveshez hasonlít
ízében és elkészítési módjában is, még finomabb egy kis benne
főtt kolbásszal gazdagítva.
Ugyancsak nyers, apróra vágott és megpárolt répából készül a
répás rétes, amelyet régebben csak cukorral és fahéjjal ízesítettek.
Süteményhez a répát meghámozzuk, vízben kiáztatjuk és utána
tejben kifőzzük. Ezt azért csináljuk, mert a répából így fő ki a
kesernyés íz. A tejbe cukrot vagy fahéjat tehetünk ízlés szerint. A
savanyú répát is így tehetjük „édessé”.
A takarékos falusi emberek a répa héját (a hámozlékot) vagy az
apró répákat sem dobták a szemétre, hanem nyersen vagy főzve
feletették a háziállatokkal.
69
A Miklósfai Répafőző Versenyek története
2001-2010
A Miklósfai Répafőző Versenyek ötlete
2000 telén a Miklósfai Városszépítő Egyesület
egyik vezetőségi megbeszélésén került szóba
Karácsony József titkár részéről a miklósfai
savanyú répa.
Mint beköltöző, itt ismerkedett meg e helyi
specialitással és felvetette, hogy jó lenne egy répafőző verseny
keretében újra feléleszteni a régi hagyományokat.
A répafőző verseny ötletgazdája, Karácsony József, e kötet szerzője,
Imrei Ferenc, a programot szervező egyesület akkori elnöke
és e kötet kiadója, Czupi Gyula az első verseny alkalmával ismerkednek
a helyi ízekkel. Egyikük sem miklósfai születésű, de mindhármuk
életében fontossá vált a kialakuló hagyomány
70
Ötlete meghallgatásra talált, és dr. Kotnyek Istvánné, akkori iskola
igazgató, vezetőségi tag, valamint Helyes Zsuzsa, a kultúrház
vezetője felkarolták a kezdeményezést.
Kotnyek Istvánné (jobbra, kötényben) „helyismerete” biztosította,
hogy a répaétkek készítői tudomást szerezzenek a különleges főzőversenyről
Személyesen felkeresték azokat az asszonyokat, akik még foglalkoztak
a répa savanyításával és tapasztalt répafőző hírében
álltak, hogy rábeszéljék őket a versenybe való nevezésre.
Az első Miklósfai répafőző verseny időpontjának pedig 2001.
január második hetét találták megfelelőnek, a szilveszteri mulatságok
és a farsangolás közötti programszünetben.
A gondos szervezés megtette a hatását, mert idősek, fiatalok
egyaránt neveztek és ezzel elindult egy olyan programsorozat,
mely azóta is messzire viszi a miklósfai répások hírét, és amelyet
magáénak érez az egész közösség.
71
Kezdetekben a hagyományos répalevesek és rétesek alkották a
benevezett étkek gerincét, idővel azonban egyre bővült a kör.
A verseny kihirdetése 2008 óta két kategóriában történik, azzal
a céllal, hogy azok a miklósfai asszonyok, akik régtől fogva készítik
a hagyományos répát, ne szoruljanak ki a megmérettetésből
az újító fiatalsággal és a benevezett profi szakácsokkal szemben.
Ők a megszokott módon és ízvilággal tudják főzni a répát, melylyel
nehéz felvenni a versenyt a gasztronómiában jártas nevezők
különlegességeivel szemben.
Minden tisztelet azoknak a háziasszonyoknak, akik az erős mezőnyben
gyakorlott szakácsok mellett is érmes helyezést tudtak
elérni!
Viszont a fejlődés nem állítható meg. A számtalan ötletes újdonságot
kár lett volna a hagyományos főzésű répás ételekkel
szemben indítani, ezért a nem hagyományos kategóriában nevezhetnek.
Vannak nagyon kreatív háziasszonyok, akik különlegességeket
találnak ki a répából (pl. répa parfé, répás rétes, répa torta),
de a helybeli Gygo fagyizó megalkotta a 2010. május 2-i Guinness
Répafőző Világrekord tiszteletére a miklósfai répafagyit is!
72
A minősítést minden esetben szakértő zsűri végzi, a verseny
szakmai munkáját a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület
segíti, Prikryl József vezetésével.
A két egyesület együttműködésével valósult meg az elismerten
világrekord répafőzés is, mely során az előzetesen betervezett
1500 adag helyett 1755 adag csülkös-babos répa főtt az óriási
2000 literes bográcsban. A rekord mennyiségű répaétel 3 óra alatt
készült el és a közönség egybehangzó véleménye szerint nem
csak sok volt, de nagyon finom is!
A 2001. évi répafőző versenyről
2001. január 13. (szombat) 18.00 Miklósfai répafőző verseny
Egyesületünk célul tűzte ki városrészünk néprajzi
hagyományainak felelevenítését, ápolását.
E témakörbe – úgy gondoljuk – beletartozik a
gasztronómiai hagyományok továbbvitele, megismertetése
is. Ahogy más tájegységeken megrendezik
pl. a halászléfőző versenyt, vagy prószafesztivált rendeznek,
úgy szeretnénk mi a magunk sajátos ételével előrukkolni,
ezért savanyú répa főző versenyt hirdetünk. A miklósfai savanyú
répa utolérhetetlen ízét, jó hírnevét szükségtelen ecsetelnünk. A
rendezvényünkön résztvevő vállalkozó kedvű asszony- és férfitársainktól
ennek elkészítési módját ismerhetik meg, illetve megkóstolhatják
az ebből készült változatos ételeket.
A répa főző verseny leírása:
Minimum 5-6 személyre való „miklósfai répából” készült ételt
készít a versenyző (pl.: babos, húsos, tejfölös répa). Az étel otthon
elkészíthető, a Mindenki Házában melegítési és tálalási lehetőséget
biztosítunk.
A minősítést pártatlan szakértő zsűri végzi úgy, hogy tagjai nem
ismerik a főzök személyét.
A résztvevők jutalomban részesülnek.
A versenyre előzetesen kell nevezni dr. Kotnyek Istvánnénál.
A nevezési határidő 2001. január 6., szombat.
A rendezvény helye: Mindenki Háza.
73
A népviseletbe öltözött „versenyzők” kínálják étküket...
...a férfiak pedig szívesen kóstolják
74
A rendezvényre várunk minden kedves érdeklődőt, „sógort,
komát, jó barátot, barátnőt, szurkolót, szponzort" és persze mindenki
mást is, aki szívesen megkóstolná a versengő ételeket. A
vacsora után táncot és közös nótázást tervezünk, amikor a Mindenki
Házába „betérő” helyi borok is „bemutatkozhatnak” a
résztvevők körében.
(Miklósfa c. hírlevél 2001. január)
*
A Miklósfa című hírlevél sajátos kapcsolattartási forma, mely
2000 novemberétől tartalmazza a Mindenki Házában és általában
Miklósfán történteket a Közművelődési és Városszépítő Egyesület
jóvoltából. A 29. levélig, 2007 áprilisáig „összeállítják, írják és
tördelik: Helyes Zsuzsa, Czupi Gyula”, később Tábori Zita csatlakozik
a munkához 2005 januárjától.
Az alkalmanként 650 példányban megjelenő hírlevél 2010 júliusában
(ez az általunk ismert utolsó megjelenés) 35.-ként jutott el a
Miklósfa családjaihoz. Ez a városrész legújabb kori története
szempontjából fontos levélsorozat tartalmazza például a répafőző
versenyek históriáját is. Ebből idézünk elsősorban, de a médiában
megjelent beszámolókból is válogatunk.
*
Beszámoló a programról
A január 13-án megrendezett répafőző verseny sokaknak szerzett
örömet. Köszönet minden résztvevőnek, aki elhozta a főztjét. Az
ő vállalásuk, az, hogy a családon kívül másoknak is megmutatták
a répa elkészítésének általuk kedvelt formáját, csodát tett.
Nem volt esemény az utóbbi időszakban, mely ilyen messzire
és ilyen kellemes tartalommal vitte volna szét a miklósfaiak hírét.
A répafőző versennyel lehet, hogy rátaláltunk az egyik olyan állandó
programjára a városrésznek, mely évente megismétlődve
megmozgatja a Miklósfán élőket és másokat is vonz a környékünkről.
Talán egy egész napos eseményt kellene belőle szervezni,
olyat, ahol minden korosztály megtalálja az érdeklődésének
75
megfelelő ajánlatot és melynek csúcspontja a répafőző versengés
és a kóstolás lenne.
A résztvevők és minősítésük:
Répás rétes készítésben 1. helyezett lett, és arany minősítést kapott:
Oros Lajosné.
A répafőző versenyen hárman kaptak arany minősítést: 1. helyezett:
Dancsó Károlyné, 2. helyezett: Rózsafi Lajosné, 3. helyezett:
Káposztások (Horváth Bea, Karádi Ferencné).
A díjak kiosztása már a kezdetektől jutalmat átadónak és jutalmazottnak
egyaránt örömet okozott. Helyes Zsuzsa (baloldalt) a
Mindenki Háza vezetőjeként hosszú éveken át motorja volt a
programoknak
Ezüst minősítést hatan kaptak: Berta Jánosné, Imrei Zsuzsanna,
Koncz Tivadar, Kucsebár Istvánné, Kucsebár Józsefné, Törökné
Bacsi Erika.
Bronz minősítést heten kaptak: Drávecz Józsefné, Horváth Józsefné,
Horváth Lászlóné, Kovács Istvánné, Lakatos Józsefné,
Szemlics Józsefné, Tóth Istvánné.
A közönségdíjat Lakatos Józsefné kapta.
76
Zsűri. Elnök: Tüttő István polgármester. Tagok: Pálfi Zsuzsa, a
Thúry Szakközépiskola oktatója; Benedek Miklós, a Kaán Károly
Környezeti Nevelési Egyesület elnöke; Halmos Ildikó, a Honvéd
Kaszinó vezetője, Tarnóczky Attila alpolgármester.
Szponzorálás. Nagy öröm volt számunkra, hogy minden versenyzőnek
jutalmat tudtunk adni, ez a számos ajándékot felajánló
szponzoroknak volt köszönhető, nekik ezúton is köszönetet mondunk:
Centrál étterem, Két Mágus étterem, Rákhely Árpád - hidegkonyhai
készítmények, Temesi László műköves, Eszkimó
fagyizó, Kiss László, Kalamász György, Halmos Ildikó – Honvéd
Kaszinó, Festékdiszkont (Erzsébet tér), Léránt Lakberendezési
Kft, Karácsony József, Czupi Kiadó, polgármesteri hivatal –
Nagykanizsa, Pálfi Zsuzsa – Thury Szakközépiskola, Benedek
Miklós – Kaán Károly Környezeti Nevelési Egyesület
A vendégeket a Bojtár Együttes (Vizeli József prímás, Tarsoly
György cimbalom, Czupi Veronika szóló ének, Pesti Eszter és
Szebenyi Alexandra csoportos ének) népzenei előadással, Sipos
György báli zenével szórakoztatta. Akik sokat dolgoztak a nap
sikeréért: dr. Kotnyek Istvánné, Gurumlai Mihályné, Milávecz
Lászlóné, Milávecz Richárd, Milávecz Tamás, Milávecz Ottó,
Mátésné Decskó Mónika, Mátés László, Sajni Lászlóné, Kiss
József, Kövér Dániel, Karácsony József, Temesi László, Imics
Józsefné, Imics Ágnes.
Egy kis tréfa.. Kiss József tanár úr megnyitó beszédében említést
tett arról, hogy némely irigyek szerint a miklósfaiak nem is
répafőző versenyt, hanem répaevő versenyt rendeztek.
(Miklósfa c. hírlevél 2001. február)
A 2002. évi répafőző versenyről
2002. január 12. (szombat) 18.00 Miklósfai répafőző verseny
A répafőző versenyt azonos módon és azonos
feltételekkel hirdették meg 2002 januárjának
második hétvégéjére a 2001. decemberi Miklósfa
c. hírlevélben. 2002-től egyetlen, de
77
fontos változás volt az, hogy ekkortól az érdeklődőktől belépő
díjat szedtek. A felhívásban így fogalmaztak: Az érdeklődők számára
500 Ft a belépő, ez a kóstolót fogalja magában.
Beszámoló a programról
2002. január 12-én második alkalommal került megrendezésre –
és ezzel reméljük hagyománnyá vált – a miklósfai répafőző verseny.
A program ismét szép számú közönséget hozott a Mindenki
Házába. A város és a megye távolabbi pontjairól is jöttek vendégek.
Czupi Gyula, a városszépítő egyesület elnöke köszöntötte a
vendégsereget, bemutatta a zsűrit: Godena Józsefet, Liszó polgármesterét,
dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnokot, Benedek
Miklós iskolaigazgatót, Kiss László önkormányzati képviselőt és
a zsűri elnökét, Nith Ferencet, a Central főszakácsát.
Majd a zsűri kóstolói „munkája” idején egy kivetítő képeinek
segítségével a vetítővásznon mutatta be az egyesület tevékenységét,
a kiállításokat, a találkozókat, egyéb rendezvényeket, a gólyalábas
verseny előkészületeit és sikerét, majd magát a „répát” és
a 2001. évi répafőző versenyt.
Az est során Czupi Veronika népdalokkal, Tolnai Sándor citerajátékával
szórakoztatta a közönséget. (Még közös fellépést is
rögtönzött a kettejükből a helyszínen verbuválódott duó.)
A hivatalos megmérettetés után a zsűri visszavonult és a nagyérdeműé
lett a főszerep, ugyanis ők is megkóstolhatták a répából
készült ételkülönlegességeket, majd leadhatták voksukat az általuk
legízletesebbnek talált répaétekre. A közönségdíjat a tavalyi
évhez hasonlóan Lakatos Józsefné főztje érdemelte ki.
A zsűri arany, ezüst és bronz oklevelekkel jutalmazta az étkeket.
A zsűri döntése alapján a 2002. év legjobb répafőzője Rózsafi
Lajosné lett.
Az egyesület minden nevezőnek emlékül fakanalat és egy szép
cserépedényt ajándékozott, mely az esemény megörökítéseként a
„Miklósfai Répafőző Verseny 2002. január 12.” feliratot kapta.
A 20 nevező személy, ill. közösség névsora: Berke Zoltánné,
Drávecz Józsefné, Gurumlai Mihály, Gyenese Gabriella, Horváth
78
Józsefné, Horváth Lászlóné, Ifjúsági Klub (miklósfai Közművelődési
és Városszépítő Egyesület), Imics Józsefné, Imrei Ferencné,
Kassai Jánosné, dr. Kotnyek Istvánné, Kucsebár Józsefné,
Lakatos Józsefné. Markáné Oros Mónika, Miklósfai Óvoda,
Milávecz Józsefné, Oros Lajosné, Rózsafi Lajosné, Tóth Istvánné,
Törökné Bácsi Erika.
Támogatóink: Kondricz Pékség, Nagykanizsai Tűzoltóság, Ford
autószalon, Kiss László.
Segítőink: dr. Kotnyek Istvánné (a program legfőbb szervezője),
Mátés László, Decskó Mónika, Milávecz Lászlóné, Szányiné
Kovács Mária, Koncz Tibor, Koncz Bálint, Eckman Tamás, Püspök
Józsefné, Lakos Tamás, Milávecz Richárd, Kövér Dániel,
Temesi László, Pozsgainé Szörcsök Erika, Kobra házaspár. Ha
valakit kifelejtettünk volna, elnézését kérjük.
Köszönet mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a
rendezvény sikeres lebonyolításához. Köszönjük a nevezőknek,
hogy vállalták a megmérettetést, a zsűrinek, hogy elfogadták a
meghívást, a közönségnek, hogy eljöttek, hogy megkóstolták az
étkeket, hogy szavaztak, és mindezzel támogatták egyesületünket.
(Miklósfa c. hírlevél 2002. február)
A 2003. évi répafőző versenyről
2003. január 11. (szombat) 18.00 Miklósfai répafőző verseny
A répafőző verseny kiírása 2003-ra is azonos
volt az előző két évivel. A felhívás a 2003. januári
Miklósfa c. hírlevélben volt olvasható.
Beszámoló a programról
2003. január 11-én ismét nagy sikerrel került megrendezésre a
miklósfai répafőző verseny, melyen 22 „étek” várt megmérettetésre.
79
A zsűri döntése alapján kiosztásra került 5 arany, 9 ezüst, 8
bronzérem!
Különdíjat kapott: Milavecz Manya répás pizzája!
A verseny résztvevőinek névsora: Szányiné Kovács Mária, dr.
Kotnyek Istvánné, Rózsafi Lajosné, Dancsó Károlyné, Koncz
Tivadar, Király Tiborné, Autó Kanizsa Kft., Németh Mária,
Marczin Jenőné, Kassai Jánosné, Pipó Istvánné, Lakatos Józsefné,
Törökné Bácsi Erika, Milávecz Lászlóné, Horváth Józsefné, Horváth
Lászlóné, Helyes Józsefné, Imrei Zsuzsanna, Szokol Boldizsárné,
Gurumlai Mihály, Horváth Szabolcs.
Zsűri: dr. Horváth László, Magyar Tibor, Bicsák Miklós, Benedek
Miklós.
Szponzorok: Bicsák Miklós, Temesi László, Magyar Tibor,
Czupi Kiadó, Kanizsa Ford Kft., Kondricz Pékség.
A segítőknek köszönet a lebonyolításban való részvételért:
Sajni Lászlóné, Sajni Mónika, Mátés László, Tóth Gábor, Temesi
László, Milávecz Richárd, Torma Bence, Németh Mária, dr.
Kotnyek Istvánné, Marton Zsófia.
(Miklósfa c. hírlevél 2003. április )
A 2004. évi répafőző versenyről
2004. január 10. (szombat) 18.00 Miklósfai répafőző verseny
A répafőző verseny kiírása 2004-re is azonos volt
az előző három évivel. A felhívás a 2003. nov.-
dec.-i Miklósfa c. hírlevélben volt olvasható
Beszámoló a 2004-es programról
Egyesületünk célul tűzte ki – sőt mára sikerült rendszeres programmá
is tenni – városrészünk gasztronómiai hagyományainak
ápolását a répafőző versenyek megrendezésével.
A versengés résztvevői a Mindenki Házáról készült rajz színes
képével díszített emléklapot kaptak. A program eddigi főszerve80
zője átadta a feladatot a ház vezetőjének, Helyes Zsuzsának és
most maga is indult a versengésben. Ezt a szimbolikus emléklapot
levelünkben ezért az ő nevére állítottuk ki:
EMLÉKLAP
Dr. Kotnyek Istvánné részére, aki a 2004. évi miklósfai répafőzö
versenyre készített főztjével segítette éltetni büszkeségünk, a répából
készített étkek hagyományát. Nagykanizsa-Miklósfa, 2004.
január 10. (Itt a 2006-ban átadott emléklap képe látható.)
81
A versengésben indulók névsora: Drávecz Józsefné (húsos répa,
ARANY minősítés), Tóth Imréné, Lakatos Józsefné, Horváth
Józsefné, Tóth Ferenc, dr. Kotnyek Istvánné (húsos répa, KÖ-
ZÖNSÉGDÍJ), özv. Németh Károlyné (bundás répa, BRONZ
minősítés), Németh Mária, Marczin Jenőné, Király Tiborné,
Koncz Tivadar, Törökné Bacsi Erika (túrós-répás, mákos-répás
rétes, EZÜST minősítés), Dancsó Károlyné, Horváth Szabolcs,
Varga Lászlóné, Imrei Zsuzsanna, Szinyéri Kristóf, Karádi Ferencné,
Zömbik Istvánné, Pipó Istvánné, Kassai Jánosné, Gyenese
Gabriella, Tóth Gábor.
A zsűri tagjai: Gelencsér László fogadós, dr. Bátorfi József főorvos,
Bognár Csilla könyvtáros, a gelsei dödöllefőző verseny
győztese, Maros Sándorné és Varga Károlyné az Élettér (állat- és
természetvédő) Egyesület képviselői.
A vidám vendégsereg
Ismét sokan voltunk. A Kanizsa Táncegyüttes ifjú tagjai meg is
táncoltattak bennünket.
Nevezett ételek: Hagyományos miklósfai paradicsomos répa,
Tejfölös, kolbászos répa, Rakott répa, Répás pacal, Répás prósza,
Babos répa, Bundás répa, Túrós-répás, mákos-répás rétes.
Segítők: Mátés Jánosné, Szányiné Kovács Mária, Novák Ferencné,
Király Tiborné, Lukács Erika, Milávecz Tamás, Takács
Katalin.
82
A rendezvényt támogatta: Nagykanizsa Megyei Jogú Város
Önkormányzata, Halis István Városi Könyvtár, Élettér (állat- és
természetvédő) Egyesület, Kanizsai Nyomda Kft., Kondricz Pékség.
(Miklósfa c. hírlevél 2004. január-március)
A 2005. évi répafőző versenyről
2005. január 22. (szombat) 18.00 Miklósfai répafőző verseny
A felhívás két alkalommal is megjelent. Először a
2004. decemberi Miklósfa c. hírlevélben, a verseny
kiírása 2005-re is azonos volt az előző négy évivel.
A második felhívás a 2005. januári Miklósfa c. hírlevélben
kulturális „csemegéket” is ígér a répaétkek
mellé.
A répafőző verseny ebben az esztendőben a Magyar Kultúra
Napjára esik. Az este programja ezért a megszokottnál is változatosabb
lesz. A tánchoz a zenét Körmendi András és együttese
szolgáltatja. Fellép a Tüttő János Nótakör. A répás ételekhez pedig
csatlakozik szellemi táplálékként a Zala ízei című könyv bemutatója.
Beszámoló a 2005-ös répafőző versenyről
A mindenkori répafőző versenyek nevezői teszik lehetővé, hogy
ezt a hagyományőrző szép programot esztendőről esztendőre meg
tudja szervezni egyesületünk. Mindannyiuknak nagyon köszönjük
a részvételét. Reméljük, hogy a szép oklevelet és a Mindenki
Házáról készült emléktárgyat kedves emlékeik között fogják őrizni.
A 2005. január 22-én megtartott répafőző verseny nevezőinek
névsora (a díjazottak külön jelölve):
Németh Károlyné (arany minősítés), Miklósfai Kertbarát kör,
Szinyéri Kristóf, Törökné Bácsi Erika (különdíj), Vadkerti-Tóth
83
Jánosné, Kassai Jánosné, Drávecz Józsefné, Szemlics Józsefné,
Lakatos Józsefné (közönségdíj), Marczin Jenőné, Németh Mária,
Gurumlai Mihály, Gelencsér László, Lengyel Ferencné (bronz
minősítés), Gyenese Gabriella, Karádi Ferencné (ezüst minősítés),
Zömbik Istvánné (különdíj), Dancsó Károlyné.
A zsűri
A vidám segítők
Segítők: Szányiné Kovács Mária, Mátés Jánosné, Bekőné
Gémesi Zsófia, és az egyesület ifjúsági klubjának tagjai: Bor
Gergő, Finta Sándor, Kovács Norbert, Jakab Árpád, Papp László,
84
Rövid Zsolt, Rózsafi Ágnes, Orosz Anikó, Miklósi Richárd, Molnár
László, Farkas Bálint. Köszönjük.
(Miklósfa c. hírlevél 2005. február)
Kóstolás
A résztvevők egy része
85
A 2006. évi répafőző versenyről
2006. január 14. (szombat) 18.00. Miklósfai répafőző verseny
A 2005. decemberi Miklósfa c. hírlevélben jelent
meg a répafőző verseny kiírása 2006-ra, azonos
volt az előző öt évivel.
Beszámoló 6. Miklósfai Répafőző Versenyről
A miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület helyi hagyományt
éltető, és egyben hagyományt teremtő szervezésében
megrendezésre került 6. Miklósfai Répafőző Versenyre 2006.
január 14-én került sor. Rendkívüli érdeklődés övezte a rendezvényt,
a Mindenki Háza termei zsúfolásig megteltek az érdeklődőkkel.
A helybéliek mellett többen érkeztek a megye és az ország
más tájairól is. Az érdeklődők is megkóstolhatták az összes
nevezett étket, melyet maguk a készítők merítettek a tányérjukba.
A program az eredményhirdetés után zenés táncos estté alakult.
Az egybegyűlteket Litter Nándor polgármester köszöntötte,
majd a programot a továbbiakban az egyesület elnöke, Czupi
Gyula vezette.
A kulturális program egy pillanata
86
A program legfőbb szervezője Helyes Zsuzsa volt.
A programról nagy számban készültek elektronikus felvételek,
melyek elérhetők a Halis István Városi Könyvtár honlapjának
Miklósfai fiókkönyvtárat bemutató részén a múlt éviekkel együtt
(http://www.hivk.hu/fiok_miklosfa.htm).
A kóstolást megelőző kulturális programban a miklósfai általános
iskola diákjai, akik a Szent Cecília zeneiskola növendékei
citeráztak Hajgató Rita vezetésével. Ezt követően a miklósfai
iskola diákjai táncoltak önállóan, majd együtt a Rozmaring együttes
tagjaival. Később Czupi Veronika énekét Hajgató Rita citerával
kísérte. Végül a Zala Gyöngye együttes táncolt.
A vidám vendégsereg
A műsort követte a kóstolás, 24 személy ill. csapat indult a versenyen,
többen többféle étekkel is neveztek. A hagyományos
répaleves sok változatban jelent meg, tejfölösen, csülkösen, babbal,
paradicsomosan, pacallal, kaprosan, korhelyleves formájában,
de készítettek réteseket is répából.
87
A kanizsai gasztronómiai egyesület és a Dödölle királyok versenyen
kívül kínálták ételükkel az érdeklődőket.
Amíg a közönség a kulturális programot élvezte, majd megkóstolta
az étkeket, addig a zsűri folyamatosan végezte értékelő
munkáját.
A zsűri munkában
A zsűri elnöke Zámbó Tibor, mesterszakács, a Zala ízei kötet
szerzője volt. A tagok Kiss Szilveszterné háziasszony, dr. Kertész
Edit gyermekorvos, Prikryl József a kanizsai gasztronómiai egyesület
elnöke és Salamon Tibor a kiskanizsai iskola konyhafőnöke
voltak.
A résztvevők oklevelet kaptak az alábbi szöveggel: EMLÉKLAP
versengő részére, aki a 2006. évi miklósfai répafőző versenyre
készített főztjével segítette éltetni büszkeségünk, a répából
készített étkek hagyományát.
A győztes külön jutalma, hogy étkét a Károlyi kert étterem étlapján
fogja tartani.
Nevezők névsora: Aranyos Lászlóné, Belvárosi Bölcsőde, Csillag
Mária, Dancsó Károlyné, Drávecz Józsefné, Gyenese Gabriel88
la, Horváth Lászlóné, Imrei Zsuzsanna, Julák Andrea, Karádi
Ferencné, Kassai Jánosné, Kertbarát kör, dr Kotnyek Istvánné,
Krasznai Zsolt, Lakatos Józsefné, Lengyel Ferencné, Ludvig Zoltán
és csapata, Marczin Jenőné, Németh Károlyné, Petiné Farkas
Tímea, Pipó Istvánné, Rábáné Szigeti Krisztina, Rózsafi Lajosné,
Szinyéri Kristóf, Vadkerti-Tóth Jánosné, Zömbik Istvánné.
Arany minősítést kapott: Gyenese Gabriella s(ült répa füstölt
csülökkel). Ezüst minősítést kapott: dr. Kotnyek Istvánné (répás
rétes aszalt szilvával és áfonyával). Bronz minősítést kapott: Imrei
Zsuzsanna (répás pacal). A közönség díját dr. Kotnyek Istvánné
vehette át. Különdíjban részesült Ludvig Zoltán és csapata.
Segítők: Aranyos László, Aranyos Lászlóné, Béli Gábor, Csillag
Mária, dr Kotnyek Istvánné, Kövér Dániel, Majorics István,
Mátés Jánosné, Túri István, Váradi Andrea.
Mindig nagy figyelmet szentelt hagyományteremtő répafőző
versenyünknek a sajtó. Az írott sajtó, a helyi és országos televíziók
egyaránt szívesen tudósítottak most is a programról, a Zalai
Hírlap egyenesen Fenséges répaünnepnek nevezte és címoldalán
színes képpel emlékezett meg a miklósfaiak által is büszkén vállalt
eseményről. A közönség nem lankadó érdeklődése, a versenyen
indulók lelkesedése és a segítők szorgalma ismét meghozta
gyümölcsét. Miklósfa ünnepévé vált a program. Köszönjük a
nevezéseket, az érdeklődést és a segítséget.
(Miklósfa c. hírlevél 2006. február )
89
Zalai Hírlap 2006. január 16.
90
A Kanizsa hetilap is hírt adott az eseményekről
91
A 2007. évi répafőző versenyről
2007. január 13. (szombat) 18 óra. Miklósfai Répafőző Verseny
A répafőző verseny kulturális programja
Újévi köszöntőket mondanak Koma Tamás
és Poszovecz László, a miklósfai iskola
tanulói.
Czupi Veronika: népi ének, Zalai dalcsokor
citera kísérettel. Citerán kísér Hajgató
Rita.
A Miklósfai Általános Iskola néptánc csoportja Somogyi és
Szatmári táncokat ad elő. A szereplők a Szent Cecília Alapfokú
Művészeti Iskola növendékei.
Táncosok a répafőző versenyen
A hetedik répafőző verseny felhívása – megjelent a 2007. januári
Miklósfa c. hírlevélben – csaknem azonos volt az előzőkkel. A
változást jelezte, hogy a hagyományos mellet újdonságok főzését
külön említik, ebben az évben két szervezőnél is jelentkezni lehetett
a versengésre:
92
Beszámoló a 7. Miklósfai Répafőző Versenyről
Ismét hatalmas sikere volt a Miklósfán főzött finomságoknak
A Zalai Hírlap internetes változatában a következők olvashatók a
2007-es programról:
Nagykanizsa – Még a nyál is összefutott az ember szájában,
annyi finom ételt kínáltak szombat este a miklósfai Mindenki
Házában. A helyi közművelődési és városszépítő egyesület az
idén is megrendezte hagyományos répaünnepét.
2007. január. 15. hétfő | Frissítve: 2007. szeptember. 14. péntek
| Szerző: Pásztor András
Szinte pillanatok alatt elfogytak a versenyre nevezett répás finomságok
szombaton este a miklósfai Mindenki Házában. Miközben
a zsűri visszavonult meghozni döntését, az egyik teremben
külön asztalokon kínálgatták ízletes, zamatos ételeiket a verseny
résztvevői. Egy idő után szinte lépni sem lehetett, mindenki
egy újabb adag répás eledelért tülekedett. A főzőversenyt amúgy
2001 óta minden évben megrendezik Miklósfán, ezen a vidéken
ugyanis régi, különleges hagyománya van a tarlórépa savanyításának.
– Először egy kovászos lét készítek, amiben két-három napig
érlelem a legyalult répát - magyarázta Drávecz Józsefné, miközben
újabb kanállal merített az általa készített húsos répából. -
Hatodik alkalommal veszek részt a versenyen, egyszer az én
főztömet ítélték a legjobbnak.
– A répa savanyítását a mai napig magam végzem, mint ahogy
az elmúlt 30 évben tettem. Az a titka, hogy mindig meleg helyen
kell tartani, hiszen a kovászos lében lévő élesztőgombák csak
akkor fejtik ki hatásukat.
– Ezt kóstolja meg fiatalember - invitált asztalához Németh Károlyné,
Emília néni, aki füstölt csülkös, tejfölös répával és réparétessel
nevezett a versenyre. - Az én titkom az, hogy a répát jól
átmosom, mielőtt összefőzöm a csülökkel. Akkor nem lesz olyan
vad savanyú íze. A réparétes is saját specialitás, eddig minden
évben nagy sikert arattam vele.
93
– Mi Nagykállóról érkeztünk, a férjem eredetileg zalai, de már
vagy 40 éve nem járt errefelé – árulta el Benzcik Imréné. – Mifelénk
nem ismerik ezt a savanyítási módszert, így magam is rácsodálkoztam.
Az ételek egyszerűen fenomenálisak, nekem a csülkös,
tormás répa ízlett a legjobban.
Munkában a zsűri
Időközben a zsűri is meghozta döntését, 20 féle ételt kóstoltak
végig az ítészek, így nem volt egyszerű rangsort állítani. A szakmai
stáb végül Imrei Zsuzsanna babos, csülkös répáját ítélte a
legfinomabbnak. A második helyezést Kovács János babos, csülkös,
tormás répája érdemelte ki, míg a harmadik helyezést Béli
Gábor csülkös, tejfölös répája kapta. A zsűri különdíját, s egyben
a közönségdíjat is Németh Károlyné különleges réparétese kapta.
A 2008. évi répafőző versenyről
2008. január 12. (szombat) 18 óra. Miklósfai Répafőző Verseny
Ebben az esztendőben vált két kategóriájúvá a
verseny, a kiírást ezért ismertetjük kötetünkben is
a 2007. decemberi Miklósfa c. hírlevél alapján.
94
A Közművelődési és Városszépítő Egyesület immár 8. alkalommal
kívánja megrendezni a Miklósfai Répafőző Versenyt.
Egyesületünk céljául tűzte ki a városrész néprajzi hagyományainak
ápolását. E témakörbe tartozik bele a gasztronómiai hagyományok
továbbvitele, megismertetése is. Szeretnénk folytatni a
2001-ben elindított répafőző verseny megrendezését a 2008-as
évben is.
Miklósfa híres savanyított répájáról. A miklósfai asszonyok különleges
módon savanyítják a répát. Ebből a savanyított répából
készítik sajátos répás ételeiket. A hagyományos elkészítés a paradicsomos,
friss disznóhúsból, egy kis füstölt hús hozzáadásával
elkészített étket jelenti.
Az étel otthon elkészíthető, melegítési és tálalási lehetőséget
biztosítunk a Mindenki Házában. A minősítést szakértő zsűri
végzi, akik nem ismerik a versenyzők személyét, s a versenykiírásnak
megfelelően pontrendszerben értékelnek.
Első alkalommal segíti a verseny szakmai munkáját a Kanizsa
és Környéke Gasztronómiai Egyesület Prikryl József vezetésével.
Verseny kategóriák:
I. kategória: Hagyományos miklósfai ételek répából készítve.
Ebbe a kategóriába várjuk a hagyományos miklósfai savanyított
répából készült paradicsomos, húsos, babos, csülkös, tejfölös
savanyú répát.
Feltétel: 5-6 személyre való étel készítése, mely a közönségdíj
szavazásához szükséges mennyiséget jelenti, a zsűrizésre szánt
adagot ezen felül kérjük.
II. kategória: Nem hagyományos ételek répából készítve. Ebbe
a kategóriába várjuk a répás egytálételeket, répás rétest, és az
egyéb ételkülönlegességeket.
Feltétel: megegyezik az I. Kategóriáéval.
Mindkét kategóriában lehet nevezni.
A zsűrizés általános szempontjai: összbenyomás, hagyományőrzés,
eredetiség, íz, illat.
A rendezvényre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
A versenyző és plusz egy fő számára a belépés díjtalan.
95
A versenyre előzetesen kell nevezni. Nevezési lap kérhető személyesen
a Mindenki Házában, vagy a „miklosfa.hu” weblapról.
A nevezési határidő lejárta után versenyen kívül szerepelhetnek
az elkészített ételek.
Közművelődési és Városszépítő Egyesület
Beszámoló a 8. Miklósfai Répafőző Versenyről
2008. január 12-én a Közművelődési és Városszépítő Egyesület 8.
alkalommal szervezte meg a falu hagyományos répafőző versenyét.
A verseny díszvendége dr. Balázsovits Lajos a Játékszín igazgatója
volt, aki szívesen vállalta e nemes szerepet. Jól érezte magát
a régi iskolatársak körében, s elégedetten távozott, jó hírét vivén a
répafőző versenynek.
A versenykiírást a hagyomány erősítése és a verseny szélesítése
céljából módosítottuk:
A rendezvény fejlődése szükségszerűvé tette a verseny kategoriális
szétválasztását. Két kategóriában hirdettük meg a főzőversenyt
azzal a céllal, hogy azok a miklósfai asszonyok, akik elkezdték
a répa főzését, ne szoruljanak ki a megmérettetésből a
fiatalsággal szemben. Ennek eredményeképpen a 25 nevezőből 15
miklósfai és 10 városi, ill. városkörnyéki nevezés érkezett.
Összesen 43 pályamunka érkezett a versenyre.
I. kategória: hagyományos miklósfai ételek répából készítve, 24
pályamunka érkezett (paradicsomos, húsos, babos, csülkös, tejfölös
répás ételek).
1-24. Hagyományos ételek
Tejfölös répa sertés oldalassal, paradicsomos répa füstölt oldalassal,
húsos répa, hagyományos paradicsomos babos répa, hagyományos
húsos répa, hagyományos babos répa, paradicsomos
húsos répa, hagyományos miklósfai répa, csülkös répa, paradicsomos
répa csülökkel, füstölt oldalassal, tárkonyos tejfölös babos
répa, tejfölös répa babbal, csülökkel, babos oldalas répa,
csülkös babos tormás répa, babos répa, paradicsomos húsos répa,
paradicsomos répa hússal, babos oldalas répa, füstölt húsos répa,
96
bográcsban főtt húsos répa, tejfölös, babos, füstölt, húsos, babos,
füstölt, hagyományos húsos répa.
II. kategória: nem hagyományos ételek répából készítve, 19 pályamunka
érkezett (répás egytálétel, répás rétes és egyéb ételkülönlegességek).
25-43. Nem hagyományos ételek répából készítve
Kerekrépás palacsinta, vargányás répa, répás meggyes, répás
rakott tészta, répás rétes aszalt szilvával, húsgombócos répa tejföllel,
répás spagetti sajttal, rakott répa, répás rétes, savanyú répa
krémleves füstölt harcsa filével, répabab bükkfán füstölt fogassal,
répás túrós mazsolás lepény, paradicsomos tejfölös répa,
kuszkuszos répafelfújt, répa krémleves, töltött répa, répás krémleves,
húsos répa bundában, túrós répás rétes.
A kulturális műsor egyik része ez évben magyar nótaest volt a
Tüttő János Nótakör jóvoltából. A másik része pedig a Táltos
Színház produkciója volt.
A kulturális műsor része
97
Borkóstoló:
Az idei verseny színvonalát emelte a miklósfai Kertbarát Kör
Borkóstolója. A borkóstolón résztvevő kertbarátok:
Kalamász György: Zweigelt, Zenit, Vegyes fehér, Horváth József:
Rizlingszilváni, Muscat othonel, Németh József: Rizlingszilváni,
Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Gárdonyi József:
Királyleányka, Vegyes fehér, Kütsön János: Kékfrankos, Zenit,
Kotnyek István: Portugieser és Kemenes János: Zweigelt nevű
boraikkal mutatkoztak be.
A kisteremben felállított asztaloknál folyamatosan volt érdeklődő
a borkóstolásra. Most még szélesebb körben megismerhette
egy másik közönség a miklósfai borok ízét, zamatát.
Ezúton köszönjük a Kertbarát Kör felajánlását és támogatását.
Értékelés.
Munkánkat a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület
segítette a szakmai zsűrizéssel.
Tagjai: Prikryl József mesterszakács, a Kanizsa és Környéke
Gasztronómiai Egyesület elnöke, Nith Ferenc szakácsmester, a
Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület Szakácsainak
elnöke, Molnár Péter a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai
Egyesület tagja.
A helyezettek ajándékot kaptak, minden nevező névre szóló
emléklapot, s egy feliratos kötényt kapott ajándékba.
Helyezések:
I. kategória:
I. Szakos Jánosné: Paradicsomos répa füstölt oldalassal.
II. Tűzmanók 2.: Csülkös, babos, tormás répa.
III. Dr. Kotnyek Istvánné: Paradicsomos répa csülökkel, füstölt
tarjával, babbal.
Közönségdíj:
Szakos Jánosné: Paradicsomos répa füstölt oldalassal.
II. kategória: Nem hagyományos ételek répából készítve.
I. Dr. Kotnyek Istvánné: Répás rétes aszalt szilvával.
98
II. özv. Németh Károlyné: Kerekrépás palacsinta.
III. Hagyomány és Evolúció: Füstölt harcsafilével savanyú répa
krémleves.
Közönségdíj:
Özv. Németh Károlyné: Kerekrépás palacsinta.
A díjak átadása
A Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület különdíját a
Hagyomány és Evolúció nevű csapat nyerte.
Krasznai emlékdíj: Gyenese Gabriella répás étele nyerte. A díjat
az elhunyt Krasznai Zsolt özvegye ajánlotta fel, ami egy üveg
bort jelentett az elhunyt versenyző kedvenc italai közül. A díjat
gyermekei adták át, és ők választották ki a kóstolt répás ételek
közül a 19-es számút.
Sokan látogattak el a rendezvényre, mely jól sikerült, a célkitűzést
megvalósítottuk.
A jövőben is szeretnénk pályázni e rendezvény támogatására,
hiszen a versenyzők száma nő, a rendezvény híre most már orszá99
gos, sőt több külföldi látogatót is fogadhattunk. Bízunk benne,
hogy a helybeli répa a jövőben új híveket talál bennük és majd
versenyzőként térnek vissza az elkövetkező gasztronómiai megmérettetésre.
Ezúton köszönjük az MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális,
Ifjúsági és Sportbizottsága anyagi támogatását, amivel
hozzájárult a rendezvény szervezési költségeihez.
Nevezők névsora
1. Balog-Bányai, Miklósfa, 2. BOB és BOBEK+BUBU, Miklósfa,
3. Drávecz Józsefné, Miklósfa, 4. Ibolya Presszó, Miklósfa,
5. Imrei Zsuzsanna, Miklósfa, 6. Dr. Kotnyek Istvánné, Miklósfa,
7. Közművelődési és Városszépítő Egyesület, Miklósfa, 8.
Kucsebár Zsolt és Csordás Zsolt, Miklósfa, 9. Lakatos Józsefné,
Miklósfa, 10. Miklósfai Kertbarát Kör, 11. Miklósfai Nyugdíjas
Klub, 12. Rajnics Zoltán, Miklósfa, 13. Rózsafi Lajosné, Miklósfa,
14. Vadkerti-Tóth Jánosné, Miklósfa, 15. Zömbik Istvánné,
Miklósfa, 16. Gyenese Gabriella, Nagykanizsa, 17. Hagyomány
és Evolúció Szőlőskert Fogadó, Nagykanizsa, 18. KANIZSA
PÉKSÉG, Nagykanizsa, 19. KEZDŐK csapata, Nagykanizsa, 20.
Lengyel Ferencné, Nagykanizsa, 21. MAZSU (Gerencsér Lászlóné),
Bagola, 22. Özv. Németh Károlyné, Nagykanizsa, 23. Szakos
Jánosné, Bánokszentgyörgy, 24. TŰZMANÓK 1., Zalaszabar, 25.
TŰZMANÓK 2., Nagykanizsa.
(Miklósfa c. hírlevél 2008. március )
A 2009. évi répafőző versenyről
2009. január 17. (szombat) 18 óra. Miklósfai Répafőző Verseny
A 2009. januári Miklósfa c. hírlevélben a kiírás
olyan részletezettségűvé vált, melyet érdemes minden
érdeklődőnek megismernie, ezért közöljük.
Versenykiírás: a versenyre benevezett ételek minősítését szakértő
zsűri végzi, akik nem ismerik a versenyzők személyét, és a ver100
senykiírásnak megfelelően pontrendszerben értékelnek. A tavalyi
évhez hasonlóan segíti a verseny szakmai munkáját a Kanizsa és
Környéke Gasztronómiai Egyesület, Prikryl József vezetésével.
Újdonság lesz, a tavalyi verseny tapasztalataiból okulva, hogy a
hagyományos ételek kategóriában két helyi zsűritag fogja felügyelni
az eredeti, miklósfai ízek érvényesülését. Annak érdekében,
hogy a benevezett ételek zsűrizése ne húzódjon el, kérjük,
hogy a zsűrizéshez szükséges mennyiséget (~ 3 adag) a verseny
napján 12.00-14.00 között juttassák be a Mindenki Házába, olyan
edényben, amelyben a melegítése megoldható.
A hagyományoknak megfelelően lehetőséget biztosítunk, hogy
minden nevező az általa benevezett étekkel az egybegyűlteket
megkínálja, és ezzel kiérdemelje a Közönség Díját, amelyet
mindkét kategóriában odaítélünk.
Ugyancsak a tavalyi tapasztalatokból okulva kérjük, hogy az elkészített
ételeket melegen, tálalásra kész állapotban hozzák a
rendezvény kezdetére (18.00 óra) A kóstoláshoz tányért és evőeszközt
(műanyag) az egyesület biztosít.
A versenykategóriák és a zsűrizés általános szempontjai azonosak
a 2008-as kiírással.
Fontos: Az elkészített pályamunkákat (répás ételeket) 2009. január
17-én, a verseny napján 12.00–14.00 óráig kell leadni a verseny
helyszínén (Mindenki Háza) regisztráció céljából. Amit az
idő lejárta után adnak le, az csak versenyen kívül szerepelhet.
A nevezési lapokat a következő címre kérjük küldeni, illetve
személyesen is leadható:
Közművelődési és Városszépítő Egyesület
8831 Nagykanizsa-Miklósfa Kápolna tér 2.
A borítékra szíveskedjenek feltüntetni
„9. Miklósfai Répafőző verseny”
A versennyel kapcsolatosan információ kérhető Molnár Jusztinánál.
Beszámoló a programról
A Zalai Hírlap 2009. január 19-i internetes változatában a következők
olvashatók a 2009-es programról.
101
A répa mesterei (képgalériával)
Nagykanizsa - Hetek óta a répafőző verseny lázában égett egész
Miklósfa, így nem csoda, hogy szombaton úgy megtelt a rangos
eseménynek otthont adó Mindenki Háza, hogy egy gombostűt is
nehéz lett volna leejteni.
A Közművelődési és Városszépítő Egyesület szervezésében
szombaton tartották a IX. Miklósfai Répafőző Versenyt, amit a
korábbi évek hagyományait követve, ezúttal is színvonalas kulturális
műsor kísért. A zsúfolásig telt Mindenki Házában zömében
nem is helyi lakosok voltak, mivel a miklósfai répa hírét vivő
rendezvény idén is szerepelt a Magyar Nemzeti Gasztronómiai
Szövetség programjában. Ekként fordulhatott elő, hogy a programot
nagy gonddal szervező egyesület elnöke, Kiss László megnyitóját,
aztán a Tüttő János Nótaklub nívós műsorát is sokan
állva hallgatták. – Már tavaly is annyiféle kerekrépából készült
étellel neveztek a versenyzők, hogy kénytelenek voltunk hagyományos
miklósfai és nem hagyományos ételekre szétválasztani a
kategóriákat – mondta az egyesület elnöke.
A kulturális program részlete
102
Az elnök hozzátette: – Ezúttal is
a szakmai munkát segítő Kanizsa
és Környéke Gasztronómiai Egyesület
tagjai minősítik az étkeket,
ám a tavalyi tapasztalatokból okulva,
a hagyományos ételek kategóriájában
két helyi zsűritag – Vadkerti-
Tóth Jánosné és Kucsebár
Józsefné – felügyeli az eredeti,
miklósfai ízek érvényesülését.
A szervezők a hagyományoknak
megfelelően most is lehetőséget
biztosítottak arra, hogy a versenyzők
az általuk benevezett étkekkel
megkínálják az egybegyűlteket,
így jó nagy tumultus alakult ki az
erre kijelölt asztalsor előtt. – A
répás rétesemmel már nem tudom megkínálni, mert az mind egy
szálig elfogyott, de a húsgombócos répámat még megkóstolhatja
– mondta Drávecz Józsefné, aki mindegyik versenyen elindult, s
egy első és két harmadik helyezés mellett egyszer különdíjas is
lett.
– Hogy mi a jó miklósfai étel ismérve? Nincs ebben semmiféle
titok! Az alapanyag legyen igazi kovászosan savanyított kerekrépa,
tartósítószer nélkül. Harminc éve savanyítom a répát, törzsvásárlóim
is vannak, vállalkozók is, s még soha nem volt gond, hiszen
ügyelek a higiéniára. Ami a törzsvásárlókat illeti: Lakatos
Józsefné is Rozika néni savanyított répáját veszi, s abból készíti
az ebédre valót. Az eredetileg zalakomári, ám rég Miklósfán élő
hölgy elárulta: anyósától tanulta a répás ételek főzését, s a húsos
répa mellett ezúttal erdei gyümölcsös répás rétessel is nevezett.
Amúgy minden versenyen indult, első helyezett is volt már.
A nevezők kreativitása nem ismert határt: a hagyományos étkek
14-es listáján találtunk például tárkonyos, tejfölös húsos répalevest,
míg az újszerűek 8-as mezőnyében répás velős pacalra és
málnaöntetes répás rizsfelfújtra is leltünk. Utóbbi özvegy Németh
Károlyné fantáziáját dicsérte. A zsűri különdíját Kassai Jánosné
túrós-répás lepénye érdemelte ki, a hagyományos étkeknél Ko-
Rózsafi Lajosné
103
vács János babos-csülkös-tormás répája vitte el a pálmát, míg az
újszerűeknél Szakos Jánosné sütés nélküli répás süteménye. A
közönségdíjas Csordás Zsolt babos-tejfölös répája lett.
A versenyzők egy csoportja
*
A 2009-es nevezők névsora a nevezett répaétkek fajtájával együtt
jól mutatja az esztendőről esztendőre megkóstolható finomságok
változatosságát.
I. kategória (hagyományos miklósfai ételek): özv. Németh Károlyné
(paradicsomos babos répa füstölt csülökkel), Szakos Jánosné
(tejfölös babos füstöltcsülkös répa), Csik Imre (babos - csülkös -
tormás - tejfölös répa), Kovács János (babos - csülkös - tormás
répa), VITE - Bayer Angella (csülkös - babos répa), Kiskanizsai
Polgárőrség (csülkös - babos répaleves), Csordás Zsolt (babos tejfölös),
Rózsafi Lajosné (babos répa), Lakatos Józsefné (húsos répa),
Imrei Zsuzsanna (tárkonyos tejfölös húsos répaleves), Rajnics
Zoltán (húsos répa bográcsban főzve), Drávecz Józsefné (húsgombócos
répa), Kertbarát Kör (paradicsomos húsos babos répa),
Nyugdíjas klub (paradicsomos húsos répa)
II. kategória (nem hagyományos ételek): özv. Németh Károlyné
(répás velős pacal, répás rizsfelfújt málna öntettel), Szakos János104
né (különleges répaleves nemzeti színű galuskával, sütés nélküli
répás sütemény aszalt szilvával és szilvás - gyümölcs öntettel),
VITE (Vite Pite), Rózsafi Lajosné (répás pogácsa), Lakatos Józsefné
(répás rétes), Drávecz Józsefné (répás rétes), Kassai Jánosné
(túrós-répás lepény)
A 2010. évi répafőző versenyről
2010. január 16. (szombat) X. Miklósfai Répafőző Verseny
A 2010. évi kiírás szórólap formájában jutott el az
érdeklődőkhöz.
A MI-NŐK Klubja 2010-ben a hagyományos ételek kategóriájában
első helyezést ért el
105
106
A Zalai Hírlap 2010. január 18-i internetes változatában a következők
olvashatók a 2010-es programról:
Mindent répából – májusban Guinness-rekordkísérletre
készülnek
Immár tizedik alkalommal tartották meg a miklósfai Mindenki
Háza és a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület közös
rendezvényét, a répafőző versenyt. Prikryl József az általa vezetett
egyesület nevében két szakmai díjat is átadott, majd bejelentette:
szervezete május 2-án szintén a Mindenki Házában Guinness-
rekordkísérletre készül. A terveik szerint egy 6-700 literes
kondérban egyszerre ezer adag répás ételt főznek meg – ennyit
még soha senki nem készített.
Déltől kezdődött az egyénileg, illetve csapatban nevezők által
többnyire már előző nap elkészített répás ételek zsűrizése. A Kocsonya
Kálmán mesterszakács, a Magyar Gasztronómiai Szövetség
alelnöke által vezetett testület nem sokkal később elégedetten
nyilatkozott az eléjük tett ételek színvonaláról. – Úgy vettük észre,
hogy folyamatosan fejlődnek a versenyzők, akik idén elszánták
magukat a részvételre, azok a tavalyinál átgondoltabb, finomabb
ételekkel jelentkeztek – ecsetelte Prikryl József mesterszakács,
a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület elnöke.
A versengés két kategóriában zajlott: hagyományos és nem hagyományos
répaételek között. Előbbi csoportba várták a miklósfai
savanyított répából készült paradicsomos, húsos, babos, csülkös
és tejfölös remekeket, melyekből összesen 20-félét tálaltak a zsűri
elé. Valamivel kevesebb, 15 kreáció érkezett a nem hagyományos
kategóriában: rétesek, piték, prószák, de még pacalos répa is. –
Elsősorban a hagyományos elkészítési módokat részesítettük
előnyben, ezért babosan, tejfölös-tárkonyosan, paradicsomosan
főztük meg a répát. Persze egy különlegességgel is kirukkoltunk:
baconos, répás lepényt készítettünk – magyarázta az 5 csapatot is
kiállító nagykanizsai okmányiroda vezetője, Deák Tamás. – Tuti
befutók szerettünk volna lenni, azért jöttünk ilyen nagy számban.
Nagyon jól érezzük magunkat.
A zsűri döntése szerint a hagyományos répaételek közül a legfinomabbat
a MI-NŐK Klub főzte, második lett Rajnics Zoltánné,
107
harmadik pedig az okmányiroda IV. csapata lett. A nem hagyományos
kategóriában Imrei Zsuzsanna vitte el a pálmát, Imrei
György lett a második, a harmadik helyen pedig Szollár Józsefné
végzett.
2010. január 18. hétfő, szerző: Szalabán Attila
Kocsonya Kálmán vezetésével dolgozik a zsűri
Vadkerti-Tóth Jánosné, dr. Kotnyek Istvánné, Kucsebár Józsefné
a 2010. május 2-i Guinness répafőző rekordkísérlet
helyi segítőiként
108
Méltón a jubileumhoz
„Íme, az utolsó…” – szólt az étkeket a zsűri számára prezentáló
úriember, melyre a helységben össznépi nagy sóhajtás volt a válasz
a döntnökök körében.
Ami persze egyáltalán nem hatott meglepetésként akkor és abban
a helyzetben, hiszen írd és mondd, addig 36 különböző ételen
kellett „keresztülverekednie” magát a Kocsonya Kálmán vezette
grémiumnak. Amíg a jónép még otthon ejtőzött, várva a kora esti
lakmározás (és italozás) pillanataira, addig bizony a Közművelődési
és Városszépítő Egyesület részéről jó néhányan már a feladatuk
nagy részét le is tudták, nem is szólva a répaételekkel nevezőkről.
Amit bizton leírhatunk, futottak még kategória nem volt,
ezt nyomban leszűrhette az, aki belekóstolt a remekművekbe,
ellenben a hagyományos miklósfai ételek, valamint a nem hagyományos
ételek répából készítve megnevezés alatt hirdettek
győztest, nem beszélve a közönségdíjról, melynek talán még a
hivatalosnál is nagyobb a patinája.
Miután a kanizsai „gasztronómusok” által lezajlott a szűk keretek
közötti hivatalos procedúra, lassan már az első vendégek is
megérkeztek a „nyílt” falatozásra, s a merőkanalak annak rendje
és módja szerint serényen merültek el a finomabbnál finomabb
készítményekben, de legalább ilyen gyakran vágtak bele a répából
készült sütikbe is. Így nem kellett sok idő ahhoz, hogy a répás
ételekből szinte semmi se maradjon. Lesz hát mire emlékezniük
idén is a miklósfaiaknak, hiszen amellett, hogy mindenki jóllakott,
még egy színvonalas kulturális műsornak is tapsolhatott.
S ha esetleg fájt volna valakinek a szíve is az elkészített ételek
„elpusztításáért”, azok megnyugtatására írnánk, a zsűri munkája
az alapos kóstolással nem ért véget, hiszen Kocsonya Kálmánék
archívumában fotók tömkelege árulkodik majd az ez év januári
répafőző versenyről.
Az értékelők szerint a hagyományos kategóriában a MI-NŐK
Klubja végzett az élen, második lett Rajnics Zoltánné, míg harmadiknak
az Okmányiroda IV. főztjét ítélték. A nem hagyományosoknál
Imrei Zsuzsanna utasított minden nevezőt maga mögé,
Imrei György másodikként, míg Szollár Józsefné harmadikként
zárt. P. L. Kanizsa 2010. január 21. 3. szám 1. oldal
109
Hagyományos és nem hagyományos répás receptek
Hagyományos miklósfai répás receptek
Hagyományos miklósfai répaleves (füstölt húsokkal)
MI-NŐK Klubja, Miklósfa
Hozzávalók: savanyított kerekrépa, sertéslapocka, sertésköröm,
házi füstölésű sertés csülök, házi füstölésű sertéssonka, hagyma,
liszt, olaj vagy zsír, fűszerpaprika, paradicsompüré, friss paprika,
friss paradicsom, só, bors, fokhagyma
Az előre beáztatott füstölt húsokat főzni tesszük, majd külön
edényben a feldarabolt sertéskörmöket is. A sertéslapockát felkockázzuk,
és pörköltnek elkészítjük, friss paprikával, paradicsommal,
fokhagymával ízesítjük. A félig megfőtt füstölt húsokat
felkockázzuk, és félre tesszük. A savanyú répát többszöri átmosás
után a füstölt lében elkezdjük főzni, majd kevéssel az elkészülte
előtt beleöntjük a pörköltet, kockára vágott füstölt húsokat, sertéskörmöt
és úgy főzzük tovább. Sötét zsemleszínű rántást készítünk,
amelyben felkockázott hagymát párolunk pár percig. Megszórva
fűszerpaprikával, vízzel elkevert paradicsompürével csomómentesre
keverjük. Ezzel felöntjük a répalevest és ízlés szerint
még fűszerezhetjük, majd jól átforraljuk (erős paprikával, sóval,
borssal) és készre főzzük.
110
Tejfölös-babos savanyú répaleves csülökkel
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók és elkészítése: 4 személyre: 1 kg csülökből hagyományos
pörköltet készítünk, de csak félig főzzük meg. Az előre
megmosott 1 kg savanyúrépát fazékban felöntjük vízzel és felforraljuk.
Hozzáadjuk az egy fej vöröshagymát, 3 gerezd fokhagymát,
1 fűszerpaprikát és az előző nap beáztatott fél kiló babot és a
félig főtt csülökpörköltet. Ha összefőtt, kevés paradicsomot keverünk
hozzá, majd a 0,5 l tejföl és 2 evőkanál liszt segítségével
habarást készítünk és felöntés után forrásig főzzük. Többszöri
felmelegítés után az ízek még jobban összeérnek és ízben gazdagabb
ételt kapunk.
111
Paradicsomos húsos répa
Szollár Józsefné, Miklósfa
Hozzávalók 8 személy részére: 1 kg savanyított répa, 1 kg lapocka,
vagy oldalas és húsos csont, 2 babérlevél, egész bors, erős
paprika, 0,75 l befőzött paradicsomlé, 1 vöröshagyma, 4-5 ek.
étolaj, 3 kanál liszt
A húsos csontot kb. 2 óráig főzzük, majd hozzá főzzük kb. 1,5
óráig a kimosott savanyított répát. Babérlevéllel, egész borssal,
erős paprikával, felszelt vöröshagymával, sóval ízlés szerint ízesítjük.
Amikor megfőtt, ráöntjük a paradicsomot és az elkészített
rántással berántjuk, és végül még pár percig főzzük.
Paradicsomos kerekrépaleves (tarlórépa) 6 személyre
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók: 1 füstölt sertéscsülök (esetleg füstölt sonka), vagy 3-
4 sertésköröm, vagy bármilyen csontos sertéshús (lapocka), 1 kg
savanyított kerekrépa, olaj vagy zsír, 3 evőkanál liszt, 1 l paradicsomlé,
2 zöldpaprika, 1 kávéskanál piros paprika, 1 fej vöröshagyma,
1 fej fokhagyma, 1 babérlevél, só, bors ízlés szerint
Az előre beáztatott füstölt húsokat főzni tesszük. A feldarabolt
körömből és felkockázott lapockából pörkölt lesz, paradicsommal,
paprikával, kevés fokhagymával ízesítjük. A félig megfőtt
füstölt húst félretesszük, felkockázzuk. A savanyú répát többszöri
átmosás után a füstölt lében elkezdjük főzni, majd elkészülte előtt
hozzáadjuk a pörköltet, füstölt húst, körmöt és főzzük tovább.
A felhevített zsírban félig megpirítjuk a lisztet, beletesszük az
apróra vágott vöröshagymát, kicsit pirítjuk, megszórjuk piros
paprikával, és a fele paradicsomlével fölengedjük. Csomómentesre
keverjük, felfőzzük, és a répalevesre öntjük. Hozzáöntjük a
megmaradt paradicsomlevet, beletesszük a babérlevelet és így
főzzük tovább annyi ideig, hogy a rántás és a paradicsom jól belefőjön
a levesbe. Ízlés szerint sózzuk, fűszerezzük.
112
Kendlimajori korhelyleves
Ludvig Zoltán, Nagykanizsa
Kendlimajori művészek kedvence
2006-ban zsűri különdíjas volt
Hozzávalók 8 fő részére: 1 kg miklósfai savanyú répa, 1 kg sertéshús
(comb vagy tarja), 25 dkg füstölthús (csülök vagy tarja), 2
db póréhagyma vagy 60 dkg vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 1
marék rizs, 1 db erős zöldpaprika, 1 dl vörösbor, 2 evőkanál zsír, 8
dl tejföl, őrölt pirospaprika, őrölt bors, őrölt kömény, babérlevél,
só, Maggi Ízvarázs, tárkony
Elkészítés: A répát egyszer átmossuk, késsel néhányszor átvágjuk.
Babérlevéllel ízesítjük. Bő vízben főzzük.
A hagymát apróra vágjuk, zsírban megpirítjuk, beletesszük az
erős zöldpaprikát, a pirospaprikát, kevés vizet öntünk hozzá,
majd hozzáadjuk a feldarabolt húst, a fűszereket, az Ízvarázst, bő
vízzel felengedjük, finom pörköltet készítünk belőle. Amikor a
hús megpuhul, beleöntjük a vörösbort.
Amikor a répa is, és a hús is megpuhul, a kettőt összeöntjük, beletesszük
a rizst, tíz percig forraljuk, majd a tejföllel behabarjuk.
A legvégén morzsolt tárkonnyal megszórjuk.
Tipp: Mindenképpen külön edényben főzzük meg a répát és a
pörköltet. A pörköltet javaslom enyhén túlsózni. Savanyú káposztából
elkészítve is nagyon finom. Jó étvágyat kívánok hozzá!!!
Répa főzelék
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
3 db répát meghámozunk, meggyaluljuk, megsózzuk és állni
hagyjuk. Amikor a levét erősen kinyomkodtuk, kevés zsírban
pároljuk apróra vágott kaporral, és őrölt paprikával. Felöntjük
vízzel. Puhára főzés után tejfölös habarást készítünk, és felöntjük.
Forrásig főzzük. Ha elkészült, tányérban tálaljuk és sertéspörkölt
feltéttel rakjuk az asztalra.
113
Fajszi répa füstölt csülökkel, oldalassal, kolbásszal
Csányi Dénes, Fajsz
Hozzávalók: 3 kg savanyított répa, 2 jó nagy fej vöröshagyma, 1,5
füstölt csülök, 20 dkg füstölt oldalas és kolbász, só, bors, paprika,
zsír vagy olaj, 10-15 dkg rizs
Az előáztatott mosott húsokat felkockázzuk, és összekeverjük a
répával, majd felengedjük annyi vízzel, hogy lepje el. Egy vöröshagymát
kockázunk rá, ízesítjük, majd háromnegyed főzöttségig
főzzük, ekkor hozzátesszük a rizst, és hagymás paprikás rántással
berántjuk. Készre főzzük, hogy a füstölt húsok puhára főjenek
benne. Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Répagulyás
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
Úgy készül, mint a hagyományos gulyásleves, csak krumpli helyett
kerekrépát aprítunk kockára. Amikor már szinte megfőtt a
hús, a répának nem kell túl sok idő a főzéshez, összefőzzük.
114
Sült répa füstölt csülökkel
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa, arany érem 2006
1-2 fej hagymát és kb. 4 szelet felaprított szalonnát megdinsztelek
egy kis olajon, mikor megpirult pirospaprikával meghintem, és
beleteszem a kb. ½ kg savanyú répát. Fűszerezzük: babérlevél,
bors, szegfűbors, köménymag, borókabogyó, 1 cső paprika. Felöntjük
vízzel, és puhára pároljuk. Főtt füstölt csülök darabokkal
gazdagítottam. Héjában főtt krumplival tálaltam.
Tárkonyos tejfölös csülkös babos répa
Imrei Zsuzsanna, Miklósfa
Hozzávalók: 1 db füstölt csülök, 1 kg savanyított répa, 40 dkg
száraz bab, 3 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál tárkonyecet, 1
teáskanál őrölt pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor tárkony,
vagy 2 evőkanál szárított tárkony, 1 teáskanálnyi cukor, 2
babérlevél, 1 csöves fűszerpaprika, só ízlés szerint
Az előző nap beáztatott füstölt csülköt megfőzzük. A főzőlében
félig puhára főzzük a babot, majd beletesszük a savanyított répát.
Csöves paprikával, babérlevéllel, zúzott fokhagymával, tárkonynyal
ízesítjük. Miután a répa és a bab is megfőtt, behabarjuk. A
darabokra vágott csülökhúst visszarakjuk a levesbe, felforraljuk
és tárkonyecettel, kicsi cukorral ízesíthetjük.
Répás leves
Lengyel Ferencné, Nagykanizsa
Bármilyen répát főzünk, többféle hússal csináljuk és füstölt hús
feltétlen legyen benne!
A hagymát apró kockára vágom, megdinsztelem, és a húsokat
rászelem, pörköltösen megsütöm. Ha már kezd puha lenni, akkor
kell rátenni a répát. Ha összefőtt, paradicsommal berántom és
legvégül egy kis tejföllel is ízesítem.
115
Nem hagyományos miklósfai répás receptek
Kerekrépás rétes
Szakos Ica, Bánokszentgyörgy
Hozzávalók: 6-7 db kerekrépa (közepes nagyságú, friss), 1 l tej, 1
bögre tejföl, 1 tojás, 1 bögre cukor, 1 bögre búzadara, 2 tojásnyi
zsír, só
A répát meghámozzuk, a közepét mélyen kivágjuk, megmossuk,
és tökgyalun legyaluljuk, 10-12 percre hideg vízbe tesszük.
A vízből kiszedjük, szitán lecsorgatjuk. A tejet forrni tesszük, a
cukrot és sót beletesszük. Ha a tej forr, a lecsurgatott répát beletesszük,
8-10 percig főzzük, ismét szitára tesszük, és jól lecsurgatjuk.
Többször megforgatjuk, hogy lé ne maradjon benne. A
tejfölben a tojást elkeverjük, a zsírozott tésztát búzadarával megszórjuk,
utána a főtt répát rászórjuk a kinyújtott tészta teljes felületére.
Tojásos tejföllel meglocsoljuk és két oldalról fölcsavarjuk.
Zsírozott tepsibe rakjuk. Tetejét zsírral és tejföllel meglocsoljuk.
Forró sütőben pirosra sütjük. Tálaláskor porcukorral meghintjük.
(Nagyon régi vasi parasztrétes.)
Répás palacsinta (töltelék)
Németh Károlyné, Emmi néni, Nagykanizsa
Hozzávalók: 20 dkg liszt, 2 db tojás, 0,5 l tej, 0,5 dl olaj, 2 dl tejföl,
10 dkg cukor, 1 dkg só, 1 db kerekrépa
A meghámozott kerékrépát hámozás után lereszeljük, és 20 percig
hideg vízben áztatjuk. Miután leszűrtük, kevés sóval és cukorral
ízesített tejben félpuhára főzzük. Ezután a leszűrt répát olajon
megpirítjuk kevés cukorral. A tejfölhöz keverjük a két tojás sárgáját,
és a tojások felhabosított fehérjét. Összekeverjük a répával,
és betöltjük az előzőleg megsütött palacsinta tésztákba. A kész
palacsintákat a tepsibe rakjuk, és enyhén sós, cukros tejföllel
meglocsoljuk. Enyhe pirítás után tálaljuk.
116
Szőlőskerti répás csülök
Gelencsér László – Szőlőskert Fogadó, Nagykanizsa
Hozzávalók 4 személyre: 2 nyers sertéscsülök, 1 kg savanyított
répa, 2 db savanykás alma, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma,
2 db szegfűszeg, 2 db szegfűbors, 8 szem borókabogyó,
8-10 szem vegyes bors, 1 kk őrölt kömény, bors, só, 2 evőkanál
sertészsír, 20 dkg húsos füstölt szalonna, 2-3 dl száraz fehérbor,
0,5 dl tökmagolaj
Előkészítés: A sertéscsülköt gondosan megtisztítjuk, megmossuk.
Sóval, borssal, kevés őrölt köménnyel bedörzsöljük.
A répát hideg vízben átmossuk. A hagymát, a fokhagymát megtisztítjuk.
A hagymába beleszúrjuk a két szegfűszeget. A borókabogyót,
a szegfűborsot, a színes borsot teatojásba zárjuk vagy kis
darab vászonba kötjük.
Elkészítés: Nagy fazékba tesszük a zsírt, rátesszük a cikkekre
vágott almát, lazán rárakjuk a répa felét, erre a két csülköt, a húsos
füstölt szalonnát, a hagymát, a fokhagymát, a vászonba kötött
fűszereket. Betakarjuk a maradék répával, megsózzuk, megöntözzük
a borral, és felöntjük annyi vízzel, hogy a répa feléig érjen.
Ezután felforraljuk, majd lassú tűzön lefedve – vagy kemencében
– kb. 2 óra hosszat pároljuk. Az elkészült répából kivesszük a
hagymát, fűszeres zacskót. A szalonnát csíkokra vágjuk, a csülköt
felszeleteljük. A répát előmelegített tálba szedjük, a tetejére rakjuk
a felszeletelt csülköt és szalonnát. Meglocsoljuk tökmagolajjal.
Tűzforrón tálaljuk, héjában sült burgonyát adunk mellé.
Répakrémleves
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
1 nagyobb kerekrépát felaprítunk, csontlében péppé főzünk – én
raktam bele karalábét is – turmixoljuk, szitán átpasszírozzuk,
tejszínes habarással sűrítjük. Pirított kenyérdarabokkal tálaljuk.
117
Kerekrépa-krémleves bükkfafüstös fogasfilével
Gelencsér László – Szőlőskert Fogadó, Nagsykanizsa
Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg kovásszal savanyított miklósfai
répa, 2 db nagyobb burgonya, 2 dl tejszín, 4 db babérlevél, 10
szem fehérbors, 1 ág friss borsika, 1 fej fokhagyma, 1 fej vöröshagyma,
1l szárnyas erőleves, só ízlés szerint, 16 dkg fogasfilé
(de lehet harcsa, pisztráng vagy busa is), 4 dkg frissen reszelt
torma, 1 marék bükkfaforgács
Elkészítés: a felkockázott burgonyát, a répát, a hagymával és a
fokhagymával valamint a fűszerekkel együtt húslevesben 1 órát
főzzük. (A fűszereket egy fűszerzacskóba tesszük, majd a végén
eltávolítjuk.)
A levest még melegen, a benne főtt répával és a tejszínnel turmixgépben
összedolgozzuk. Sóval és fehérborssal ízlés szerint
ízesítjük.
Ha túl sűrű, húslevessel higíthatjuk.
A halat durva tengeri sóval enyhén bedörzsöljük, majd egy éjszakát
pihentetjük. Kemencében, vagy a horgászboltokban kapható
halfüstölővel 1 órát füstöljük melegen, majd a füst fölött hagyjuk
kihűlni.
Tálalás: a forró levest rámerjük a füstölt halfilékre, tetejére
szórjuk a friss tormát. Apróra vágott metélőhagymával díszítjük.
Füstölt sonkával vagy szarvas sonkával is elkészíthető!
Répás prósza
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
Hozzávalók: 1/2 reszelt répa, 3 egész tojás, 3 evőkanál morzsa, 3
evőkanál liszt, 1 csapott evőkanál Vegeta
A lereszelt kerekrépát enyhén lesózzuk, kifacsarjuk a levét, a
hozzávalókkal összekeverjük és rögtön sütjük (mert levet ereszt).
Ez a recept nagyon finom répa helyett almával, reszelt cukkinival,
vagy tökkel is. Tálalhatjuk reszelt sajttal, tejföllel, de illik hozzá a
majonézes kukorica, vagy zöld köret is.
118
Kuszkuszos répafelfújt
Gelencsér László – Szőlőskert Fogadó, Nagykanizsa
Hozzávalók: 20 dkg kovásszal savanyított miklósfai répa, 1 dl
üveges paradicsom, 4 db babérlevél, 10 szem fehérbors, 2-3 ág
friss oregánó, 2-2 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 4 dl
húsleves, 4 db tojás, 10 dkg kuszkusz, 5 dkg teavaj, cayanne bors,
só és zöldfűszerek ízlés szerint, zsemlemorzsa és parmezán
A répát átmossuk, majd húslevesben 0,5 órát főzzük (a fűszereket
a hagymával és a fokhagymával együtt egy fűszerzacskóba
tesszük, majd a végén eltávolítjuk). A tűzről levéve hozzákeverjük
a kuszkuszt, a paradicsomot és a vajat. Fedő alatt állni hagyjuk
20 percet. Kihűtjük, majd a tojásokkal óvatosan összedolgozzuk.
Friss zöldfűszerekkel (metélőhagyma, petrezselyem, kakukkfű)
és cayanne borssal ízesítjük. Ismét pihentetjük 15 percet.
Zsemlemorzsával megszórt, kivajazott tepsibe tesszük, a tetejét
morzsával vegyített parmesansajttal megszórjuk. 160 fokon 1 órát
sütjük. Ha kihűlt felszeleteljük.
Hozzá grillezett sajtot vagy húst és balzsamecetes zöldsalátát
adunk.
Joghurtos répatorta
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
Hozzávalók: 1 kerekrépa, 3 natúr joghurt, 14 evőkanál cukor, 1 ½
csomag zselatin (Mrs. Baker étkezési zselatin), 2 pohár tejszín
A kerekrépát lereszelem, enyhén lesózom. Kis idő után kifacsarom
a levét, cukros tejben péppé főzöm. A három natúr joghurtot
felverem cukorral, belerakom a kihűlt répát, és botmixerrel csomómentesre
összetöröm. A zselatint felteszem melegíteni forráspontig
(nem szabad felforralni). Hagyom langyosra hűlni. A két
pohár tejszínt felverem és a zselatinnal együtt a joghurthoz keverem.
Kivajazott tortaformába öntöm. Koktélcseresznyével, és
mentalevéllel díszítem, de lehet bármilyen gyümölccsel is.
119
Pudingos tejfölös répás süti
Németh Károlyné, Emmi néni, Nagykanizsa
Hozzávalók: 25 dkg liszt, 25 dkg cukor, 5 tojás, 1 csomag sütőpor,
1 dl étolaj, 1 dl víz, 1 evőkanál kakaópor, 1 l tej, 2 csomag
vanília puding, 2 db 20%-os nagy tejföl
5 tojás sárgáját 25 dkg cukorral kikeverünk, utána 25 dkg lisztet,
1 sütőport, 1 dl étolajat 1 dl vízzel kikeverünk, majd hozzáadjuk
az 5 tojás keményre felvert habját. Ezt a masszát kettéosztjuk,
a felébe kakaót keverünk. A másik felét fehéren hagyjuk. A kikent
lisztezett tepsibe először a fehér tésztát öntjük, majd a kakaósat
csurgatjuk bele. Vigyázzunk, hogy ne keveredjenek össze a
tészták! Közben az 1 liter tejből a két csomag vaníliás pudingpor
hozzáadásával pudingot főzünk, és forrón a nyers tésztára öntjük,
vigyázva csak a tetejére, hogy ne keveredjen a tésztával!
20-30 percig a hidegvízben kiáztatjuk a nyers reszelt répát, amit
utána megfőzünk puhára és a sós, cukros, vaníliás tejet belekeverjük
a pudingba. 35-40 perc sütés után az 5 evőkanál cukorral kikevert
tejfölt a tésztára simítjuk. Kockákra vágva tálaljuk.
Répás pacal
Imrei Zsuzsanna, Miklósfa
2006-ban bronzérmes lett
Hozzávalók: 1 kg csíkokra vágott félkész pacal, 0,5 kg savanyú
répa, 3 fej vöröshagyma, 10 dkg füstölt szalonna, 3 evőkanál olaj,
1,5 evőkanál őrölt pirospaprika, 4 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál
Erős Pista, majoránna, őrölt köménymag, só ízlés szerint
A felkockázott füstölt szalonnát kiolvasztom, majd ezen a vöröshagymát
üvegesre párolom, megszórom piros paprikával és
felöntöm 2 dl vízzel. Ezután beleteszem a pacalt, zúzott fokhagymával,
őrölt köménymaggal, majoránnával, Erős Pistával
fűszerezem, megsózom.
Miután fedő alatt félig megfőtt, ráteszem a kiáztatott savanyított
répát és készre párolom.
120
Meggyes-túrós-répás pite
Imrei Zsuzsanna, Miklósfa
2010-ben I. helyezett lett
Hozzávalók (a tésztához): 25 dkg Ráma margarin, 40 dkg finomliszt,
12 dkg kristálycukor, 1 tojás sárgája, 1/2 citrom reszelt héja
és leve, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 1-2 evőkanál
tejföl
Hozzávalók (a töltelékhez): 2 csomag (50 dkg) túró, 10 dkg kristálycukor,
2 csomag vaníliás cukor, 1 tojás sárgája, 3 tojás fehérje
5 dkg cukorral habnak felverve, 1 üveg meggy, 1 tojás sárgája a
tészta megkenéséhez, 40 dkg kerekrépa reszelve, enyhén sós vízben
megfőzve
A tésztát összegyúrjuk, két részre osztjuk, kinyújtjuk, a felét
tepsibe fektetjük, kevés zsemlemorzsával meghintjük, a túrót
összetörjük, a cukorral, a citrom héjával, a tojás sárgájával, majd
a répával, és a tojások habjával összekeverjük, ezt a tölteléket
egyenletesen elosztjuk a tésztán, majd a meggyel megszórjuk,
azután a másik tésztát ráfektetjük, villával megszurkáljuk, és a
tojás sárgájával megkenjük, középmeleg sütőben megsütjük.
121
Mascarponés, répás palacsinta, piros áfonya öntettel
Szakos Ica, Bánokszentgyörgy
12-18 db palacsintát sütünk, majd tejben párolt áfonyás répával
töltjük őket. Ezután 2-3 centiméteres darabokra vágjuk, és az
előre kivajazott jénai tálba szorosan egymás mellé rakjuk őket.
A 2 deciliter tejfölt 1 evőkanál cukorral, 1 felvert tojással, 2
evőkanál mascarpone sajttal összekeverjük és a palacsintára öntjük.
Légkeveréses sütőben 25-30 percig sütjük, majd áfonyaöntettel
kínáljuk.
Répás kakaós süti
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók: 3 db tojás, 30 dkg porcukor, 2,5 dl étolaj, 1 vaníliás
cukor, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 30 dkg reszelt, kifőzött répa,
10 dkg dió, 25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 2 ek. kakaó
A tojást a cukorral, étolajjal habosra keverem, beleteszem a
többi hozzávalót is. Egy kevert tésztát kapunk, melybe végül a
répát tesszük. Kivajazott tepsibe beleöntöm, közepes lángon sütöm,
a tetejére csokimázat készítek.
122
Répás lepény
Lengyel Ferencné, Nagykanizsa
Hozzávalók (a töltelékhez): 1db reszelt répa, 1 l tej, 2 db főtt törtburgonya,
1 vaníliás cukor, porcukor, mazsola, só
A répát jól megmossuk, szárazra töröljük, lehámozzuk és a legapróbb
reszelőn lereszeljük. Jól besózzuk, és állni hagyjuk a sóban.
A lábasba zsírt olvasztunk, majd belenyomkodjuk a jól kicsavart
répát. Annyi tejet öntünk rá, hogy ellepje. Kevergetve
addig sütjük, míg a tejet el nem süli. Két megfőtt áttört burgonyával
lazítjuk. Vaníliás cukorral, mazsolával, porcukorral ízlés szerint
ízesítjük.
Hozzávalók (a lepény tésztájához): 0,5 kg liszt, 2 tojás, diónyi
zsír, 1 tojás, 2dl tejfel, só
Hasonlít a rétes tésztájához csak kicsit keményebb legyen. A
liszthez hozzáadjuk a kevés sót, 1 tojást, diónyi zsírt és langyos
vízzel összegyúrjuk és három kis cipót formálunk belőle. A tepsit
kikenjük zsírral és belenyújtjuk a tésztát. Olvasztott zsírral megkenjük
a tészta tetejét és a kész tölteléket rászórjuk, majd tejfölös
tojással meglocsoljuk. Erre a második cipóból új réteget nyújtunk,
és erre újabb réteg töltelék kerül, és meglocsolás után letakarjuk a
harmadik tésztával. A tetejét bő zsírral kenjük, néhány helyen
megszurkáljuk, és pirosra sütjük. Sütés után ízlés szerint porcukorral
meghintjük.
Répás fasírt
Rózsafi Lajosné, Miklósfa
Hozzávalók: 0,5 kg darált sertéshús, 2 db tojás, 2 zsemlye, só,
őrölt bors, Vegeta, majoránna, 1/2 nyers kerekrépa lereszelve
A meghámozott kerékrépát lereszeljük. A darált húsra ráütjük a
két tojást, hozzákeverjük a fűszereket és a reszelt répát. A legvégén
a két beáztatott zsemlyével összegyúrjuk és kisebb pogácsavagy
kalácsformában olajban, vagy zsírban kisütjük.
123
Répás krémes
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
Hozzávalók: 8 tojás, 10+15 dkg cukor, 2 vaníliás cukor, 7 dkg
liszt, 5 dl tej, 1 ½ csomag zselatin, 2 kisebb vagy egy nagy fej
répa
A lereszelt kerek répát cukros tejben péppé pároljuk. 8 tojás
sárgáját elkeverünk 10 dkg cukorral, azután hozzáadunk 7 dkg
lisztet, 1 ½ csomag zselatint és lassan hozzákeverünk 5 dl tejet.
Gyenge tűznél sűrű krémet főzünk belőle, amikor megfőtt, hozzákeverjük
a 2 vaníliáscukrot és beleturmixoljuk a kerekrépát,
csomómentesre. Amíg hűl, a tojások fehérjéből nagyon kemény
habot verünk, eztán a 15 dkg cukorral tovább verjük. A langyos
krémet fokozatosan a felvert habhoz vegyítjük, és az előre elkészített
hájas tésztából sütött lapra öntjük. Egyforma kockákat
rakunk a tetejére, így később könnyebben szeleteljük.
Répás rétes
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók 6 személyre: 0,5 kg liszt, 1 db tojás (tetejére megkenni),
só, 0,1 kg zsír, töltelékhez: 30 dkg répa (kifőzve), fahéj, tejföl,
cukor, vaníliás cukor, 2 tojás
A lisztből egy pici sóval, egy kevés langyos vízzel és egy tojással
tésztát dagasztunk. Jól kidolgozzuk, majd 3 db cipót készítünk
belőle. Pihentetjük kb. 30 percig. Olvasztott zsírral a cipókat
megkenjük, így a tésztánk nem cserepesedik meg. Pihentetés után
ruhával letakart asztalon a cipót kézzel kinyújtjuk, kihúzzuk szép
vékonyra. A masszát – amit kikevertünk répából, tejfölből, fahéjból,
cukorból, vaníliás cukorból – rászórjuk a kinyújtott tésztára.
A rétestésztát terítő segítségével hengerítjük. Feldaraboljuk, majd
a kizsírozott tepsibe rakjuk. A rétesek tetejét megkenjük olvasztott
zsírral, tejfölös, tojásos masszával. Előmelegített sütőben,
közepes lángon sütjük, kb. 1 óra hosszat. Melegen darabolva tálaljuk.
124
Marcipános, répás, aszalt szilvás, barackos csokis álom
Szakos Ica, Bánokszentgyörgy
3 tojást, 1 deciliter tejet liszttel sűrű péppé keverünk. Az aszalt
gyümölcsöket rumos vörösborban áztatjuk fél nap, majd fahéjas
kristálycukorba forgatjuk. A marcipánból golyókat formálunk,
amit a gyümölcsök közé rakunk. A két szélére előfőzött, kockára
vágott répadarabokat illesztünk, amit előzőleg palacsintatésztába
forgattunk, és forró olajban kisütöttünk, majd a kisült kockákat
még forrón, reszelt étcsokoládéba forgattunk. Kihűlés után még
csokireszelékkel díszítjük.
Répás kevert
Lengyel Ferencné, Nagykanizsa
Hozzávalók: 30 dkg reszelt répa, 40 dkg liszt, 1 vaníliás cukor,
fahéj, 40 dkg porcukor, 2 db sütőpor, 8 dkg zsír, 3 db tojás
A 3 tojást, a 8 dkg zsírt és a porcukrot jól kikeverjük. Hozzáadjuk
a reszelt répát, a lisztet, vaníliás cukrot és fahéjat. Mindezt
egy kizsírozott, kilisztezett tepsibe öntjük és megsütjük, ha kész,
a tetejét porcukorral meghintjük.
125
Habkönnyű répás tejfölös kocka
Imrei György, Nagykanizsa
Hozzávalók: 1 l tej, 2 csomag
vaníliás pudingpor, 5 db tojás,
25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor,
1 dl étolaj, 2 evőkanál kakaópor,
4 dl tejföl, 25 dkg + 10
evőkanál cukor, 6 evőkanál
porcukor, őrölt fahéj, 1 kg
kerekrépa reszelve, vaj, liszt a
tepsi kikenéséhez
A répa elkészítése: A reszeléket pici sóval ízesített vízben kifőzzük,
míg a répa majdnem teljesen megpuhul, ezután leszűrjük,
és kanállal kinyomkodjuk belőle a vizet. Felforrósítunk kevés
étolajat, és ebben átforgatjuk a répát. Ízesítjük cukorral, citromlével,
fahéjjal, ízlés szerint.
A tejet felfőzzük 2 csomag pudingporral és 10 evőkanál cukorral.
Ebbe belekeverjük az elkészített répát.
A tészta elkészítése: A tojások sárgáját kikeverjük 25 dkg cukorral,
beletesszük a sütőporral elkevert lisztet, az olajat, az 1 dl vizet
és a tojások felvert habját. A tésztát kétfelé osztjuk, felét beleöntjük
a 25x35 cm-es kivajazott tepsibe. A másik felébe belekeverjük
a kakaóport, és azt belecsurgatjuk a fehér tésztába. Aztán
egyenletesen rákanalazzuk a tetejére a még forró répás pudingot.
A tésztát előmelegített sütőben 10 percig nagy lángon sütjük,
majd kb. 1 óra hosszat a teljes sülésig takaréklángon folytatjuk a
sütést. Közben a tejfölt kikeverjük a porcukorral és a megsült
(még forró) tészta tetejére öntjük. A tetejét megszórjuk fahéjjal,
hagyjuk kihűlni, majd 4 óráig a hűtőbe tesszük, mert hidegen a
legfinomabb!
Csányi Dénesné, Jucus (Fajsz) receptje alapján készült édességgel
Imrei György, aki a X. Miklósfai Répafőző Versenyen ezüst
oklevelet kapott nem hagyományos kategóriában.
126
Répás sonkás rizottó
Szakos Ica, Bánokszentgyörgy
30 dkg finomra vágott vöröshagymát zsíron üvegesre megpirítunk,
kb. 10-15 dkg kockázott sonkát szórunk bele és tovább pirítjuk.
Piros paprikával meghintjük, majd vízzel felengedjük. Ízlés
szerint sóval, fehérborssal ízesítjük.
Az előzőleg megmosott 1 kg savanyúrépát belerakjuk, és az
előkészített félig főtt, 2-3 marék rizst beleszórunk. A vizet folyamatosan
pótoljuk, közben óvatosan megkeverjük, hogy a rizs ne
menjen szét.
Töltött répa
Gyenese Gabriella, Nagykanizsa
Töltelék: 1 kis fej reszelt hagymát olajon megpirítunk, hozzáadjuk
a tejben áztatott, kifacsart zsemlét, kell még bele 1 db nyers tojás,
só, bors, majoránna, aprított petrezselyem.
A répákat félbevágjuk, megfőzzük (félig), kivájjuk a közepét, és
a töltelékkel visszatöltjük. A töltött répákat szalonnába csavarjuk,
és tepsibe rakjuk, amit előre kivajazunk és felöntjük egy kis vízzel.
Fóliával letakarva sütjük, a végén levesszük a fóliát és megpirítjuk.
Egytálételként és köretként egyaránt nagyon finom.
127
Rakott répás palacsinta
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók: 60 dkg reszelt répa, 3 db tojás, 1 kávéskanál só, 30
dkg liszt, 3 dl víz, 5 dl tejföl, 25 dkg reszelt füstölt sajt, 25 dkg
pirított bacon szalonna
Tojásból, lisztből, sóból, vízből palacsintatésztát készítünk. A
tésztába belekeverjük a reszelt répát. Palacsintasütőben a tésztát
kisütjük. A kisült palacsintatésztát kivajazott tűzálló tálba helyezzük
úgy, hogy a rétegek közé tejfölt és előre pirított szalonnát
teszünk. Az így kapott tortaformát sajttal megszórva sütőben sütjük
180 fokon, körülbelül 15 percig.
Túrós-répás pite
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók 4 személyre:
12 dkg porcukor,
12 dkg zsír, 3
tojás, 1 sütőpor, 36
dkg liszt, 2 dl tejföl,
töltelékhez: 50 dkg
túró, 20 dkg reszelt,
kifőzött répa, 1 vaníliás
cukor, 1 kávéskanál
fahéj
A lisztet, tejfölt, zsírt, porcukrot, 3 db tojás sárgáját összekeverjük.
Gyúrás után pihentetjük. A töltelékhez előkészítünk kb. 2 db
reszelt répát, amelyet cukros tejben kifőzünk, leszűrjük. A túrót
összetörjük, belekeverjük a 3 tojásfehérje felvert habját, a répát, a
vaníliás cukrot és a fahéjat. A tésztát két lappá nyújtjuk, kivajazott
tepsibe tesszük. A tetejét lekvárral kenjük meg. Beletesszük a
töltelékünket, és végül rátesszük a másik fél tésztát. 180 fokon,
körülbelül 40 percig sütjük.
128
Répás pogácsa
Rózsafi Lajosné, Miklósfa
Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 db tojás, 2-3 db közepes kerekrépa lereszelve,
1 dl tejföl, só, élesztő, margarin, Vegeta
A lisztbe sót, Vegetát hintünk, majd a 2 tojással és a reszelt répával
és a tejben áztatott élesztővel összegyúrjuk. Hozzákeverjük
a tejfelt, margarint vagy zsírt – ízlés szerint – és kisodorjuk, majd
pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Sütőben sütjük, mint más pogácsát.
Répás prósza
Vadkerti-Tóth Jánosné, Mariann, Miklósfa
Hozzávalók 4 személyre: 3-4 db közepes méretű répa, 3 ek. liszt,
2 dl aludttej, kefir, 2 ek. étolaj, 2 tojás, ízlés szerint só, bors
A répát meghámozzuk és apró lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadjuk
a lisztet, kefirt, tojást, étolajat, sóval, borssal összekeverjük.
Lehet tepsiben sütni, 180 fokos előmelegített sütőben vagy
palacsintasütőben kis adagokra szaggatva. Tejföllel, esetleg sajttal
megszórva tálaljuk.
Répás kelt batyu
S. Horváth Lászlóné, Novák-Toma Szilvia,
Vajóczki Gyuláné, Liszó önkormányzatának csapata
A savanyú répát sóval, borssal ízesítjük. A füstölt csülköt megfőzzük,
apróra vagdaljuk.
Kelt tésztát készítünk: 1 kg liszt, 1 élesztő, zsír (vagy margarin,
pici étolajat is tehetünk bele) 2 tojás felhasználásával, ízlés szerint
sózzuk.
Langyos tejben az élesztőt megfuttatjuk, hagyományos kelt
tésztát gyúrunk, meleg helyen kelesztjük.
Amikor megkelt, kinyújtjuk, négyszög alakokat vágunk és megtöltjük
a répás, füstölt csülkös töltelékkel. Kifli formát, vagy batyut
csinálhatunk belőle, tojás sárgájával megkenjük és sütjük.
129
Rakott répa árpagyönggyel
S. Horváth Lászlóné, Novák-Toma Szilvia,
Vajóczki Gyuláné, Liszó önkormányzatának csapata
Hozzávalók: 2 kg (miklósfai) savanyított répa, 1/2 kg árpagyöngy,
1 kg darált sertéshús, bors,só,delikát,pirospaprika, étolaj,2 fej
vöröshagyma,kevés fokhagyma
A répát kinyomkodjuk, feltesszük főni. Nem teljesen főzzük
szét. Az árpagyöngyöt – mint a rizst – olajon megfuttatjuk, majd
felöntjük vízzel, sóval, őrölt borssal, delikáttal ízesítjük. Közben
olajban az apróra vágott vöröshagymát megdinszteljük, pirospaprikát
szórunk rá és beletesszük a darált húst. Sózzuk,borsozzuk.
Amikor a darált hús megpuhult,összekeverjük a kész árpagyönggyel.
Nagyobb tepsit kikenünk zsírral, az aljára tesszük a répa egy részét,
majd a tölteléket,megint répát, addig, amíg az anyag el nem
fogy. A tetejére répa kerüljön. Leöntjük tejföllel, majd megszórjuk
sajttal és sütőben megsütjük. Kockákra vágva adagoljuk, mint
a rakott káposztát.
Egyéb hazai répás receptek
Kerékrépa leves füstölt orjával
Szigeti Andor (Bakony és Balaton-felvidék)
(a szerző Népi konyha című munkájából való a recept)
Hozzávalók 5 adagra: 80 dkg füstölt orja, 80 dkg savanyított kerék
répa, 10 dkg zsír, 8 dkg liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd
fokhagyma, só, fűszerpaprika, babérlevél
Előkészítés: a füstölt orját megfőzzük, húsát kiszedjük. A savanyított
répát az orja főzőlevében megfőzzük, zsemleszínű hagymás,
fokhagymás, paprikás rántással berántjuk, felforraljuk, belerakjuk
a húsdarabokat, és tejföllel meglocsolva tálaljuk.
130
Rántott répa (Göcsej)
Szigeti Andor
A kerékrépa felhasználásának egyik módszere: az előfőzött szeletelt
kerékrépát paradicsomlével felengedett mártásban főzték,
illetve párolták puhára.
Édes répa leves (Somogy)
Szigeti Andor
Hozzávalók: 40 dkg sertéshús, 25 dkg kerékrépa, 2 evőkanál zsír,
2 evőkanál liszt, 1 liter paradicsomlé, 1 fej vöröshagyma, só, őrölt
bors, őrölt kömény és egy babérlevél
Előkészítés: a tisztított répát lereszeljük, leforrázzuk, a sertéshúst
kockára, a hagymát apróra vágjuk.
A húst, répát fűszerekkel ízesített vízben megfőzzük. Lisztből,
hagymából zsírral készített, fűszerpaprikával színezett, vastag
rántással berántjuk, felforraljuk, hozzáöntjük a paradicsomlevet,
újból felforraljuk és tálaljuk.
Savanyú répás bableves (Göcsej)
Szigeti Andor
Hozzávalók 5 adagra: 50 dkg savanyított répa, 20 dkg száraz tarkabab,
60 dkg füstölt csülök, 1 kis fej vöröshagyma, 8 dkg zsír, 5
dkg liszt, 10 dkg paradicsompüré, só, fűszerpaprika
Előkészítés: a babot előző este beáztatjuk, a hagymát apróra
vágjuk, és a csülköt alaposan megmossuk.
A csülköt félpuhára főzzük, ekkor hozzá tesszük a répát, a babot
külön edényben megfőzzük, hozzáöntjük a fövésben lévő csülökhöz,
de úgy, hogy az összes lé másfél liternél ne legyen több, és az
egészet készre főzzük. A zsíron megpirított hagymát liszttel elkeverjük,
rövid ideig együtt pirítjuk, fűszerpaprikával, paradicsompürével
színezzük. Beleöntjük a forró levesbe, felforraljuk és tálaljuk.
131
Paradicsomos répa
Szigeti Andor
Hozzávalók: kerékrépa, rántás, paradicsomlé, só, őrölt bors
A kerékrépát meghámozzuk, tökgyaluval vékony csíkokra vágjuk
és savanyítjuk. A savanyított répát passzírozott paradicsomban,
vagy paradicsomlében megfőzzük, közben fűszerezzük és
berántjuk.
Egyszerű tejfölös kerekrépa leves
Hozzávalók: 3 maréknyi savanyú kerekrépa, tojásnyi zsír, 1 fej
vöröshagyma, 1 csöves paprika, 1 kávés kanál pirospaprika, 1
bögre tejföl, 3 kanál liszt, só
A savanyú kerekrépát bő vízben főni tesszük, megsózzuk, beletesszük
a csöves paprikát és kb. egy óráig főzzük. A zsírt fölhevítjük,
és az apróra vágott vöröshagymát a zsírban üvegesre pirítjuk.
Beletesszük a pirospaprikát, elkeverjük, azonnal fölengedjük hideg
vízzel, simára keverjük és a répába öntjük. A tejfölben a lisztet
simára keverjük, vízzel hígítjuk és a levesbe szűrjük. Még pár
percig forraljuk.
Tejfölös kerekrépa leves
Hozzávalók: 3 maréknyi savanyú kerekrépa, tojásnyi zsír, 1 fej
vöröshagyma, 1 db csöves paprika, 1 kávés kanál pirospaprika, 1
bögre tejföl, 3 kanál liszt, só.
A savanyú kerekrépát bő vízben főni tesszük, megsózzuk, beletesszük
a csöves paprikát és kb. egy óráig főzzük. A zsírt fölhevítjük,
és az apróra vágott vöröshagymát a zsírban üvegesre pirítjuk.
Beletesszük a pirospaprikát, elkeverjük, majd azonnal fölengedjük
hideg vízzel, simára keverjük, és a répába öntjük. A tejfölben
a lisztet simára keverjük, vízzel hígítjuk, és a levesbe szűrjük.
Még pár percig forraljuk.
132
Muravidéki „bujta répa”
Jobbágy Klára, Hosszúfalu, Szlovénia
Hozzávalók: 1 kg savanyított répa, 1 kg disznócsont vagy hús, 25
dkg köleskása, 5 dkg liszt, 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd
fokhagyma, só, babérlevél, majoránna
A húsos csontot az összetört fokhagymával, majoránnával és
egy két babérlevéllel vízben megfőzzük. A csontot csak annyi
vízbe tegyük fel, ami éppen elfedi. Amikor már félig főtt a hús a
csonton, akkor hozzáadjuk a répát és a vöröshagymás, piros
paprikás rántást. Ezután pedig beletesszük a köleskását –
vigyázzunk, eléggé megdagad! Sózzuk, borsozzuk az ételt.
Tálaláskor a csontról levesszük a húst és tányérba szedett egytál
ételre helyezzük.
A „bujta répa” tradicionális muravidéki, népi étel, amit jobbára
disznóvágás idején készítettek. Az étel két fő összetevője a húsos
disznócsont és a köleskása. Általában disznóvágás napján,
vagy azt követően néhány nappal ebédre vagy vacsorára készítették.
A klasszikus muravidéki ételspecialitás sűrű, eléggé zsíros
egytál étel. Készítésénél régen zsírt, vágott zsírt, házi tejfölt és sok
helyen még tökmagolajat is használtak.
Székelykáposztához hasonló répaétel
Hozzávalók: 1 kg savanyított répa, 40 dkg sertéscomb, 20 dkg
vöröshagyma, 10 dkg kolozsvári szalonna, egy fej fokhagyma,
egy pohár tejföl, só, bors, kömény, pirospaprika, egy kis lecsó
(nyáron inkább paradicsom, paprika)
A répát feltesszük főni, amíg elkészül, a többi hozzávalóból
pörköltet készítünk. Ez lehet a szokásosnál kissé fűszeresebb,
mivel a répa elég semleges ízhatású növény. Amint kész a pörkölt,
s megpuhult a répa, összeöntjük őket, és néhány percig
együtt rotyogtatjuk. Aztán tejfölös habarással főzelékké sűrítjük.
133
Kerekrépás rétes
Vas megyei módra
Hozzávalók: 6-7 darab kerekrépa (közepes nagyságú, friss), 1 liter
tej, 1 bögre tejföl, 1 tojás, 1 bögre cukor, 1 bögre búzadara, 2
tojásnyi zsír, só
A répát meghámozzuk, a közepét mélyen kivágjuk, megmossuk,
és tökgyalun legyaluljuk, 10-12 percre hideg vízbe tesszük.
A vízből kiszedjük, szitán lecsurgatjuk. A tejet forrni tesszük, a
cukrot és a sót beletesszük. Ha a tej forró, a lecsurgatott répát
beletesszük, 8-10 percig főzzük, ismét szitára tesszük és jól lecsurgatjuk.
Többször megforgatjuk, hogy lé ne maradjon benne.
A tejfölben a tojást jól elkeverjük, a zsírozott tésztát búzadarával
megszórjuk, utána a főtt répát rászórjuk a kinyújtott tészta teljes
felületére. Tojásos tejföllel meglocsoljuk és két oldalról fölcsavarjuk.
Zsírozott tepsibe rakjuk. Tetejét zsírral és tejföllel meglocsoljuk.
Forró sütőben pirosra sütjük. Tálaláskor porcukorral
meghintjük. Nagyon régi vasi parasztrétes.
Kerekrépa krémleves
Hozzávalók: 90 dkg kerekrépa, 2 evőkanál teljes őrlésű liszt, 2
evőkanál olíva olaj, tengeri só, 1 csipet szerecsendió, víz, 2 szelet
pirított kenyérkocka
A forró olajban barnára pirítjuk a lisztet. Hozzáadjuk a vizet, a
megtisztított, feldarabolt kerekrépát, sót és a szerecsendiót. Kis
lángon főzzük fél óráig. Turmixoljuk össze, öntsük vissza a lábasba,
főzzük még néhány percig. Pirított kenyérkockákkal a
tetején tálaljuk.
Ízlés szerint lehet még tejföllel javítani rajta. Vagy ne turmixold
le az egészet, hagyjál darabkákat és azt rakd vissza a levesbe,
szórd meg apróra vágott petrezselyemmel. Akkor a kenyérkocka
el is maradhat.
Tanácsok: a kerekrépa elfeledett növény, de újra kapható. Hasonlít
a céklára, de sokkal halványabb. Inkább fakó rózsaszín.
134
Vasi sült répa
Ábrahám Gézáné
Hozzávaló: 3-4 marék savanyúrépa, 2 ujjnyi füstölt szalonna,
tojásnyi zsír, 1 vöröshagyma, késhegynyi őrölt bors, 1 kiskanál
pirospaprika, só
A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, kisütjük, hozzáteszszük
a zsírt, a megpirított kockákra vágott vöröshagymát, elkeverjük,
beletesszük a pirospaprikát, borsot és azonnal kevés vízzel
felengedjük. Hozzátesszük a levéből kinyomott savanyúrépát,
kissé megsózzuk, elkeverjük, lefedve gyenge tűzön többször
megkeverve puhára sütjük. Héjában sült burgonyát adunk hozzá.
Lehet gazdagabban is elkészíteni. Előre kifőzött füstölt húsból
pörköltet készítünk, a savanyú répát hozzákeverjük, és együtt
sütjük meg.
Ábrahám Gézáné nagyszerű könyvéből, a Vasi zalai parasztételek,
és házi tartósítás címűből vettük a receptet. Vas megyében
sültrépát is kínáltak a tollfosztóknak.
Tejfölös répafőzelék
Hozzávalók: savanyított répa, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 kanál
zsír, vagy olaj, ízlés szerint pirospaprika, ha van, füstölt „bürke”,
babérlevél, bors, só
A kifacsart, savanyított répát vöröshagymás, paprikás zsírban
rövid ideig pároljuk, majd annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje,
bőrkét – lehetőleg füstöltet – teszünk bele, babérlevéllel, borssal,
sóval fűszerezzük, a bőrke megpuhulásáig főzzük és behabarjuk.
Bőrke helyett főzhetjük friss sertéshússal vagy füstölt csülökkel.
(Jó, ha a csülköt előre egy kicsit megfőzzük.) Az ínyencek kedvéért
tehetünk bele néhány levél szárított vargányát vagy vízzel való
felöntéskor friss paradicsomot, paradicsompürét, paradicsomkonzervet.
135
Gersekaráti répafőzelék
Hozzávalók: savanyított kerekrépa, só, egész bors, egész szegfűszeg,
1 nagy fej vöröshagyma, víz. Amikor a répa megfőtt, kevés
liszttel és tejföllel behabarjuk. Aki szereti, ízesítheti paradicsommal,
és hússal. Úgy még finomabb.
120 éves répaleves
Hozzávalók 4 személyre: 2 dl tejföl, 1 kávéskanál pirospaprika, 1
evőkanál finomliszt, 5 dkg zsír, kömény, őrölt bors, 3-4 fokhagyma,
1 vöröshagyma, babérlevél, 1 füstölt csülök nyersen, 2 db tarlórépa
Ha csülökkel készítjük, akkor a húst feltesszük főni egy négyliteres
fazékba. Amikor forr, az első levét leöntjük, és friss vízben
újrafőzzük. Babérral, héjastól félbevágott hagymával, fokhagymával,
borssal és köménnyel fűszerezzük. Lefedjük, és puhára
pároljuk (kb. másfél óra). A répát tisztítás után durvára reszeljük.
Miután a puha csülköt kiemeljük a vízből, a répát a főzővízében
megpuhítjuk. Közben a zsírból és a lisztből rántást készítünk,
pirospaprikával színezzük. Tűzről lehúzva a rántást a tejföllel
elkeverjük, és a répalevest ezzel sűrítjük, ha szükséges, utána
ízesítjük. Tálaláskor a csülökből kis kockákat vágunk, mély tányérokba
halmozzuk, és a forró levest ráöntjük. Ha füstölt oldalassal
készítjük, akkor azt eldaraboljuk, és a levesben hagyjuk.
A recept megjelent: Vidék Íze (2005/12)
Gyors tarlórépa-savanyítás
Terebess Gábor
A megtisztított, szeletekre vágott répát 5 literes üvegekbe helyezzük.
Alulra kaprot, felülre fűszereket (szemes bors, köménymag,
mustármag) és kaprot, majd egy szelet kenyeret teszünk. 2%-os
sós felöntőlével teleöntjük. Lefedjük és meleg (napsütéses) helyre
(25-30°C) állítjuk. 7-10 nap múlva fogyasztható.
136
Tarlórépa kirántva
Terebess Gábor
80 dkg középméretű (6-8 cm-es) gyökérterméseket meghámozunk,
1 cm vastagságúra felszeleteljük, 5-10 percig tejben áztatjuk,
majd felfövésig előfőzzük, leszűrjük, kihűlés után liszt, bors,
tojás és zsemlemorzsa keverékében megforgatjuk és kisütjük.
Fehérrépa-(tarlórépa-)főzelék
Terebess Gábor
1 kg tarlórépát megtisztítunk, hosszúkás szeletekre vágjuk, negyedóráig
főzzük. A vizet leöntjük róla és forró zsíron sárga színig
pároljuk, majd vízzel felöntjük és puhára főzzük. Világos rántást
adunk hozzá, sóval, köménymaggal, gyömbérrel vagy borssal ízesítjük.
Ízletesebb, ha hús- vagy csontlével eresztjük fel, vagy füstölt
kolbászt, füstölt húst főzünk benne. Tálaláskor tejföllel is ízesíthetjük.
A főzeléket készíthetjük savanyított tarlórépából is.
Tarlórépa-saláta
Terebess Gábor
1 kg tarlórépagyökeret meghámozunk, sós vízben puhára főzzük.
Kihűlve vékony szeletekre vágjuk. Hideg felöntőlébe helyezzük.
Egy óra múltán fogyaszthatjuk.
Szentesi hordós tarlórépa
Terebess Gábor
A gyökeret megtisztítjuk, felszeleteljük, fahordóba rakjuk, kézzel
lenyomkodjuk és 20 cm-es rétegenként fűszerezzük (szemes bors,
köménymag, babérlevél, piros fűszerpaprika, mustármag). A
megtelt hordót lezárjuk, majd 2%-os sós, hideg felöntőlevet
adunk hozzá úgy, hogy a záródeszkát 10 cm-re ellepje. Erjedésig
(3-4 hétig) 20-25 °C-os hőmérsékleten tartjuk. A habját időnként
leszedjük, a fedődeszkát letakarítjuk. Erjedés után hűvös, 5°C
körüli, száraz helyiségben tartjuk. Jól elkészítve, tisztán kezelve,
egész télen kitart. Nyersen és főzeléknek fogyaszthatjuk.
137
A kerekrépa másképpen és másoknál
A tarlórépa feldolgozása, hasznosítása
A tarlórépa házi kerti díszparcellának, előtérnövénynek,
bemutató-, iskolakertbe, csoportos
ültetésre alkalmas. Virágzó táblában háttérnövényként,
virágja és becős szára pedig vágottan
díszcsokorba, padlóvázába is használható.
A kerekrépa vagy tarlórépa méretében a legnagyobb
retekfajtákkal vetekszik, ma még újdonság
a piacokon. Édeskés retek íze miatt termesztik
étkezési célra, de a káposztához hasonlóan savanyítják is.
Helyet kapott a hajtatott zöldségek sorában is.
A talajra nem nagyon igényes, a sekély termőrétegű, hamar kiszáradó
homoktalajok kivételével minden átlagosan jó termőföldön
termeszthető. A vizet viszont igényli, így a kevésbé csapadékos
vidékeken csak rendszeres öntözés mellett termeszthető biztonságosan.
A tarlórépát 40 cm-es sortávolságra és 2-3 cm mélyre májustól
augusztusig bármikor vethetjük. A kikelt növényeket ritkítanunk
kell, a megfelelő tőtávolság 15-20 cm. Legfontosabb ápolási
munkája a kapálás, illetve csapadékhiányos időszakban az öntözés.
Őszi betakarításával nem kell sietnünk, mert a mínusz 7-8
fokos hideget még károsodás nélkül átvészeli, az őszi hónapokban
még növekszik is.
Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva
és retek helyett fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi hiányidőszakban
friss vitaminforrás. Kímélő ételnek is kiváló. A háziállatokkal
nyersen etetjük, de kukoricaszárral értékes silót készíthetünk belőle
a tejtermelés növelésére. Levele is etethető. Birkalegelőnek,
vadetetésre is alkalmas.
Felhasználásakor legyünk figyelemmel az esetleges csípős mustárolaj
ízére (öntözéssel ez eltűnik), erőteljesebb, célszerű fűszerezéssel
ezt csökkenthetjük.
138
A tarlórépa étkezésben betöltött szerepe ma már csak Zala és
Vas megyékben közismert, de a XX. század elején sokkal általánosabb
volt, főleg a falusi és szegényebb néprétegek között.
Szigeti Andor Népi Konyha című könyvében több tájegységnél
(Balaton-felvidék, Göcsej és az Őrség) is említ hagyományos
kerekrépából készült ételeket. Elkészítésükről a receptek között
adunk ízelítőt.
A kerekrépa a hazai nemzetiségek gasztronómiájában
A magyarországi horvátok savanyítottak
kerékrépát télre és nyárra is, a burgundi
répát csak nyárra. Répából kevesebbet
savanyítottak, mint káposztából, és kovász
lével savanyították, de nem taposták.
Nyáron a szeletelt répát fazékba
rakták, vizet öntöttek rá, tetejére kenyérhajat tettek és kevés lisztet
szórtak rá. A napon két nap alatt megsavanyodott. A Muramenti
horvátok a megtisztított, megmosott répát lereszelték, rétegesen
cserépfazékba (nagyobb mennyiség esetén kádba) rakták,
és rétegenként fűszerezték.
A Dráva-menti horvátok a káposztát, répát, uborkát, zöldparadicsomot
zöldpaprikával savanyították és rakták el nagy cserépfazékba
vagy kishordóba.
A somogyi horvátoknál a levesek alkották a táplálkozás gerincét,
a káposzta-, bab- és répaleveseket rántással sűrítették, a savanyú
leveseket behabarták. A habart levesek horvát neve,
„zacferta”.
Répaleves (tikrina juha Dráva-menti horvátok, Vízvár)
A savanyúrépát nyáron készítették: a tisztított, hámozott répát
lereszelték, fazékba rakták, vizet öntöttek rá, tetejére kenyeret
raktak, és 8 nap alatt megsavanyodott. Ekkor zsíron pirított
hagymához rakták, vízzel feleresztették, sózták és röviden készre
főzték. Ma húsosan készítik.
139
Édes kerekrépa rétes (szlatkom ripom masnica, nyugati
grádistyei horvátok, Kópháza)
A kinyújtott rétestésztára reszelt répát, darált mákot, cukrot raknak,
felgöngyölik, és tepsiben megsütik. Készítik sósan is, ekkor
cukor és mák helyett só és darált töpörtyű tölteléket használnak.
A magyarországi horvátokról azért szerkesztettük ide az interneten
talált információk felhasználásával a fentieket, mert Miklósfa
története erősen kötődik az itt élő és mára már asszimilálódott
horvátokhoz. A ma Nagykanizsa városrészeként létező Miklósfa
egykoron a Horvátszentmiklós nevet viselte, a „horvát vérű”
miklósfaiak pedig már régtől ismertek voltak répájukról.
A magyarországi szlovákok körében is ismert a répaétel, leginkább
répaleves formájában, de felhasználták savanyítottan is.
Savanyú répa (Orosháza)
A tisztított, hámozott répát sós vízben megfőzik, kiszedik, edénybe
vagy befőttes üvegbe rakják, sós, cukros, ecetes vízzel felöntik.
Húsételekhez és kenyér-szalonnához ették.
(Összeállítás a Sulinet örökségtárából)
A kerekrépa a nemzetközi gasztronómiában
Több könyvnek is a témája lehetne a tarlórépa
fajták gasztronómiai szerepe a világ különböző
országaiban, de itt csak érintőlegesen
és inkább csak érdekességként szerepel e
fejezet. A különlegességeket kedvelők ezen
túl is kedvükre csemegézhetnek az elérhető
forrásokból, könyvekből, internetről.
A világon egyébként sok helyen főznek vele, pl. Ázsiában, arab
országokban (céklával, savanyítva, vagy a hétzöldséges kuszkusz
ragujában), Amerikában, Angliában, Skóciában, a legváltozato140
sabban azonban a franciák készítik. Számos klasszikus fogás alkotóeleme,
pl. a zsenge zöldséges bárányé, de legismertebb talán
kacsa köreteként.
Az ukránok nemzeti étele a borscs (zöldségből és répából készült
leves).
Észtországi érdekesség például a Márton-napi ételek közül, a
disznófejjel együtt megfőzött kerekrépa és krumpli.
Terebess Gábor szerint (aki rengeteg érdekességet közöl honlapján
a kínai gasztronómiáról) a történelmi korokkal változott a
rendkívül sokrétű kínai konyha alapanyag választéka is, ezért a
tarlórépa felhasználása háttérbe került.
Megkérdeztem helybeli kínai szakácsokat a felhasználás jelenlegi
módjáról– írja. Állításuk szerint a tarlórépát levesbe nem, de
párolva, sütve, salátába előszeretettel használják. Kína még ma is
egyik legjelentősebb termelője e növénynek.
A kerekrépa alacsony kalóriatartalmú ételalapanyag, jó forrása a
C-vitaminnak és a rostoknak.
A répa zöld részéről
Sok országban nagy hagyománya van a répa
zöld része, levelei fogyasztásának.
A répa zöld részének jótékony hatásait
azért ismertetjük a hazai közönséggel, mert
megismerkedve jellemzőivel a „reformkonyha”
egy lehetséges alapanyagaként is tekinthetnek
rá.
Kicsit bizonytalanok vagyunk az ismertetést illetően, mert magunk
még nem próbáltuk ki az általunk ismert fajtákon. Talán
nem is a most Miklósfán ismert fajtákra érvényesek a leírtak.
A következő mondat azonban a fajtákat illetőn is eligazítást ad:
A tarlórépa zöldjét is előszeretettel felhasználják nyers és főtt
zöldségként is. Egyes fajtákat (Shogoin) kizárólag zöldjükért, míg
másokat (Tokyo Market) zöldjéért, gyökeréért egyaránt termelik.
A zöld rész fogyasztásának és annak kedvező élettani hatásainak
jelentős irodalma van nyugaton.
141
Csökkenti a kockázatot az elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség,
rák és a gyomor-, hasnyálmirigy-, hólyag-, és tüdőbetegségek
esetén.
A nálunk nem divatos zöldje nagy mennyiségű A-vitamint és
különösen nagy mennyiségű luteint tartalmaz, amely bizonyítottan
segít megelőzni a szürkehályogot és a szív- és érrendszeri
betegségeket.
Mivel a fehérrépa zöldje kiváló forrása a vitaminoknak és más
hasznos anyagoknak (C-vitamin, E-vitamin, B6-vitamin, folsav,
réz, kalcium és diétás rost), ezért ezeknek különleges jelentőséget
tulajdonítanak a rheumatoid arthritis, colorectalis rák és az érelmeszesedés
megelőzésében.
Fehérrépa zöldjének oxalátjai miatt a már meglévő és kezeletlen
vese- vagy epehólyag-problémákat is el lehet kerülni a fehérrépa
zöldjének evésével.
Az A-vitamin biztosítja az immunrendszer megfelelő működését,
valamint segíti fenntartani a szervezetben az egészséges
membránműködést, és óvja az ízületi hártyákat is. Ha fennáll a
csontritkulás veszélye is, akkor a zöldben található kalcium is
különleges előnyt jelenthet.
Az ásványi réz is kiváló forrása a fehérrépa zöldjének, mely
szintén segít az ízületi gyulladások megelőzésében.
A kiváló étrendi hatású rost tartalom a répa zöldjének fogyasztásakor
lehetséges védelmet jelent a bélrák ellen. Ugyanakkor a
kerekrépa B6-vitamin és folsav tartalma segít megelőzni az érelmeszesedést,
illetve annak súlyosbodását.
A kansasi állami egyetemen végzett kutatások szerint, azok a
dohányosok, és azok, akik gyakran vannak kitéve a passzív dohányzás
veszélyének, de vitaminban gazdag ételeket, például
fehérrépa zöldjét is fogyasztanak, jelentősen csökkenthetik megbetegedéseik
kockázatát.
Legújabb állatkísérletek arra utalnak, hogy az A-vitaminban
gazdag étrend segíthet a dohányzás káros hatásainak mérséklésében,
ezért a répa zöldje legyen mindennapi része táplálkozásunknak.
Legalábbis erre buzdítanak az Egyesült Államokban.
142
Törökországban, különösen Adana közelében a fehérrépát
használják a şalgam ízesítésére.
A Közel-Keleten, például Libanonban a fehérrépa zöldje savanyúságként
is szolgál.
Az USA déli államaiban pedig teljesen általános saláta és köret
alkotórész.
Vásárlási és tárolási tippek, ötletek
A nagyobb gyökerek inkább lehetnek fás
állományúak, esetleg pudvásak. A kisebb
fehérrépa általában édesebb ízű.
Hűtőben tároláskor használjon szellőzést
biztosító műanyag zacskót, és ajánlott egy
héten belül feldolgozni.
Mivel a fehérrépa magas víztartalmú, ezért gyorsan romlik és
száraz környezetben hamar kiszárad.
Megfelelő tárolása csak magas páratartalmú, hűvös pincében
lehetséges, ezért ma már a háziasszonyoknak a hűtőszekrényben
tárolás, feldolgozottan a mélyhűtés a biztonságos megoldás.
Ajánlott tárolási hőmérséklet a pincében vagy a hűtőkamrában
0°C és 1,5 °C, a relatív páratartalom 90-95% között kell legyen.
Fiatal friss zöldjét nyersen is fogyaszthatjuk mint a salátát, de
az idősebb leveleknél érdemes inkább párolni, vagy főzni, mint a
spenótot. Mivel nem mindenki kedveli a répa jellegzetes csípős
ízét, ezért érdemes forrázni, majd hideg vízzel öblíteni.
A répát lehet kockázás, szeletelés, vagy gyalulás után főzni, gőzöléssel
párolni, egyéb összetevőkkel, vagy önmagában is sütni.
Jól kombinálható más zöldségekkel, mint a petrezselyemgyökér,
sárgarépa és burgonya, vagy tejszínnel és sajtokkal, vajjal
ízesíteni, de a magyar ember nem veti meg, ha van mellette egy
kis hús is.
A főtt fehérrépa zöldje bab és rizs mellé is adható köretként,
melyet ízesíthetünk citromlével és cayenni borssal.
143
Receptek
Manapság egyre divatosabb újdonságokkal kísérletezni a konyhában
is, ezért olyan népszerűek a szakácskönyvek és a hasonló
témájú netes oldalak.
Ha beütjük egy kereső programba, hogy: Top „Tarlórépa” receptek
(Top „Turnip” recipes), akkor több mint 170.000 vonatkozást
találunk egy recept archívumban!
A külhoni répás ételek általában nem csülkökről és füstölt húsokról
szólnak, mint nálunk, hanem a rost- és vitamingazdag
könnyű ételekről, és az egészséges életmód reklámozásáról.
Cavatelli tarlórépával és kolbásszal
Hozzávalók 4 személyre: olívaolaj, 2 db, 0,5 kg-os olasz pulykakolbász,
1 gerezd fokhagyma, 1 dl tyúkhúsleves, 2 db leveles
tarlórépa, ¼ tk. pirospaprika, 0,6 dl száraz fehérbor, só, őrölt bors,
45 dkg friss cavatelli, fogkeményre főzve, 4 tk. reszelt parmezán.
A felszeletelt kolbászt az olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk
az összepréselt fokhagymát, és felöntjük a levessel. Néhány perc
után beletesszük a répa leveleit, majd sózzuk, borsozzuk, a pirospaprikával
ízesítjük. Lefedve kb. 5 percig főzzük, közben ha ragacsossá
válna, beleöntünk 1-2 kanál főzőlevet a tésztából. Végül
a tésztát egyenletesen elosztjuk a tányérokon, rátesszük a kolbászos
szószt, majd megszórjuk parmezánnal, és már kínálhatjuk is.
A lisszaboni Tasquinha d’Adelaide vendéglő specialitása
A tepsiben sült báránylapocka (paletilla de borrego), melyet
krumplival és tarlórépa levelével (grelos) tálalnak, mely utóbbi
kissé emlékeztet a spenótra. A „mártás” a tepsiben áll össze olívaolajból,
pecsenyeléből, zöldségléből. Az adag három személyre
is bőséges.
144
Irodalomjegyzék
A felhasznált irodalomra többnyire közvetlenül hivatkozunk a
kötet szövegében. Azokra, melyekre ott nem teszünk utalást e
jegyzékbe kerültek.
1 Dr. Antal József Növénytermesztők zsebkönyve, Mezőgazdasági
Kiadó, Budapest, 1987.
2 Homonnay Zsombor: Vadgazdálkodási gyakorlat: A vadföld
nem „vadföld”.
3 Dr. Fehér Béláné: A cékla és az étkezési répák termesztése.
Mezőhír Mezőgazdasági Szaklap, XI. évf. júniusi szám.
4 Maár Margit: Népi orvoslás Sopronban és környékén. Soproni
szemle, 1956. X. évf. 4. szám
5 Réz András: A közelgő Halloween története
(http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=1869)
6 Gyárfás József: Sikeres gazdálkodás szárazságban: magyar dryfarming,
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982.
7 Kotnyek István, IV. évf. bio-földr-mg. szakos hallgató, 1962-
63. Miklósfa község, földrajzi szakdolgozat.
8 Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása, Budapest, 1943.
9 Kotnyek Istvánné, IV. évf. magyar-orosz szakos hallgató, 1967.
Miklósfa község, népköltészeti hagyományai, szakdolgozat.
*
A közölt képek egy részéről tudjuk, hogy ki készítette őket, mindenki
másnak általános köszönettel tartozunk. Kocsonya Kálmán
ételfotóit, Milávecz Ottó és Turi István képeit külön köszönjük.

Insert failed. Could not insert session data.