* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 41.11 MB | |
| 2020-10-26 15:37:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  724 | 1237 | Rövid leírás | Teljes leírás (982.79 KB) | Zalavármegye 1926. 173-197. szám augusztus Hiányzik: 188. szám 4. oldala Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: évfolyam. ZalaöQ^razeo, 1926. augusztus 1. Vasárnap. _ > Ara 1500 Korona. Í73 szan.i —' r vi POLITIKAI Ii|jeI«Blk minden hétköinap délntin. — Btötíxetéa: egy hónapra 26.000 K, negyedévre 75.000 K. - 8ierkeait6»ég é> kiadóhlraUl: ftlaegeriiei, 8iécb«yl-tér 5. Teleion ISI Nyugalom után vágyakozik ma minden ember. A háború borzalmai és szenvedései, a forradalmak izgalmai, a pénzleromlás, majd'a pénzfeljavilás következtében beállolt gazdasági megrázkódtatás megviselték' úgyszólván minden embernek idegrendszerét. Nyugalmat szeretne mindenki, csendes, polgári életet, melynek nincsenek nagy szenzációi, nincsenek nagy gondjai,. de nincsenek nagy örömei sem. A mindennapi megélhetéshez szükséges pénzen kivül a legtöbb embernek titkos vágya és álma az, hogy egy biztos kis hajlékhoz juthasson, amelyben ö maga az ur, ahol nem parancsol neki sem házmester, sem háziúr. Nem bámulja meg az embert senki sem, nem háborgatja a napi foglakozása után otthon töltött néhány órájában. Ugy pihenhet, ugy Szórakozhat, ahogy az neki tetszik. Budapesten, ahol milliárdokba kerül egy-egy ház, természetesen nagyon nehéz dolog az, hogy a kisebb vagyonú embereknek a saját házukban lehessen lakásuk. Ám, ami szinte lehetetlen Budapesten, lehetséges a vidéken, különösen a fővárostól távolabb fekvó vidéken, mint például Zalaegerszegen, vagy Zalamegyének más városaiban is. Kétségtelenül az az irányzat kerekedett felül ismét az emberekben, hogy mindenáron igyekeznek a maguk hajlékába költözködni. Annyi megpróbáltatásnak volt kitéve a legtöbb ember, hogy szeretne már egyszer a saját ura lenni. De nemcsak *ez a szempont ösztönzi erre az embereket. Még inkább amiatt igyekeznek vidéken a saját házhoz, vagy portához jutni, mert előbb-utóbb rákerül a sor arra, hogy a lakás-béreket fölszabadítják, a lakások fölszabadulnak 8 így azok fölmondhatók, a lakásbérek tetszés-szerinti ös$zegre fölemelhetók lesznek. Ha a háború előtt építkeztek volna,, ha bér-hátakat létesítettek volna a vidéken, vagy, ha a háború alatt nem, de a papírkorona boldog idejében ezerszámra épültek volna bérlakások, mint Ausztriában, akkor ez nem volna többé probléma. Annyi ház volna, hogy a lakásra szorulók bőven elférnének azokban és több lakás lévén, mint lakó, a verseny letörné a házbéruzsorát, mely tagadhatatlanul megvan már ott, ahol a háztulajdonos szabadon rendelkezik házával. A dologban persze az a legszebb, hogy az uj lakónak most meg keli fizetnie azt, amit elődje nem fizetett Arra azonban, hogy több lakás legyen, mint lakó, számítani nem lehet; tehát a lakásprobléma nem, hogy megszűnnék, de a lakásgond egyre jobban fenyegeti a lakókat, mint eddig. Érdekes megfigyeléseket tehet az ember Zalaegerszegen, ha egy kicsit körülnéz. A'felszabadult legrongyosabb, leghitványabb lakásokért elkérnek havonként egy milliót, sőt még azt is megvárják, az uj lakó tatarozásokat eszközöltessen a lakáson. Bár az uj lakó háromszor-négyszer akkora bér fizet, mint a régi, mégis u újra sózzák rá a tatarozási költségeket is. Ha már most egy kis számadást csinálunk, kiderül mindjárt, hogy olcsóbb háziúrnak lenni, mint lakónak. Nem is szólva azokról, akiknek még jutott az igénybevett házhelyekből. Nem kerül többe az 150-200 négyszögöles terület, mint 8 -10 millióba, az építkezést is el lehet végeztetni annyiért, amennyi... |
