Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg!
3.96 MB
2007-07-05 10:01:17
 

image/vnd.djvu
Védett Védett
258
2417
Az újságot digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Ferencz-Füge Róbert


Kanizsa 1989. 002-005 szám - november

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

I. évfolyam, 2. szám 1989. november 3.

Ara: 9,60 Ft



KANIZSA
V Á R 0 S I B E T I L A P

Megjelenik minden pénteken.



• *
Önkormányzat!
A tömegkommunikációs dését, s azt is, hogy a külön-
Szokásos péntek délutáni pillanatot örökített meg Sza-kony Attila kollégánk: a két órakor kezdődött szerkesztőbizottsági megbeszélésen a következő szám írásairól vitázunk. Kevesen vagyunk-balról Mihovics József, Takáts Sándor, Kápolnás Zoltán, Horváth Tamás, Z. Tamás István, Pék Pál, Molnár László látható a képen - így várjuk minden kanizsai ötletét, javaslatát, írását és fotóit. A Kanizsa valóban legyen a kanizsaiaké!
Egészségvédelmi pályázat
Mi lesz a Munkásőrség épületével?
eszközökben, a szociológiai és politológiai irodalomban már több éve folyik a vita arról, hogy milyen szervezeti változások szükségesek ahhoz, hogy az országban kialakuljon egy pluralista, demokratikus rendszer, melynek egyik alappillérét az önkormányzatok képeznék.
Ma már közhelyként említ
hetjük, hogy az MSZMP, és
az általa létrehozott pártál
lam a 80-as évekre mély
gazdasági politikai és erköl
csi válságba került. A párt ál
tal kialakított szocializmus
kép nem bírta ki a valóság
próbáját. Ahhoz, hogy túl
tudjunk lépni a bürokratikus,
központosított és parancson
alapuló társada-
lomszerveződési gyakorlaton, létre kell hozni az önkormányzatok rendszerét.
Ez azt jelenti, hogy elismerjük a társadalom működéséhez szükséges szférák öntörvényűségét, az egyén és közösségeik autonómiáját, szabad szerveződését, saját ügyeik intézésében. Napjainkban érzékeljük az eseményekfelgyorsulását, a vidéki Magyarország ébre-

böző politikai pártok, mozgalmak a lomtárból újra elővették az önkormányzat sutba vetett eszméit, a választók kegyeinek, voksainak megnyerése érdekében.
A politikai földcsuszamlás valóban bekövetkezett, de ezen belül a közigazgatás rendszere lényegében változatlan, s nagyon leegyszerűsítve állíthatjuk, hogy a reform megállta megyehatárokon, s néhány kivételtől eltekintve nem nyert bebocsátást, pedig a kopogtatást már régen felváltotta a dörömbö-lés.
Szent István királyunk által létrehívott vármegyerendszer - mely a mai napig köz-igazgatási rendszerünk alapegysége - történelmi szerepét eljátszotta. A valamikori megye legendás ellenállása, progresszivitása, társadalmi húzóereje elveszett a távoli múltban. A helyzetet súlyosbítja, hogy 1949 után felszámolták az önkormányzatok hagyományos formáit, melynek következtében a társadalom széthullott, mert szervezték, és nem szerveződött, s ezért

Október végén értékelte a Városi Egészségvédelmi Tanács az Egészségvédelmi Alapra benyújtott pályázatokat. A döntés értelmében a Hevesi úti óvoda 15, a Családsegítő Központ (közösen a HSMK-val) 20, a Hevesi Művelődési Központ 10, a Nagyrác úti Általános Is-
Mint ismeretes, a Pénzügyminisztérium pályázat útján kívánja hasznosítani a Munkásőrség zárolt vagyonát. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megbízta Zsoldos Ferenc tanácselnököt,

kola 10, a Landler Jenő Gimnázium 25, a Városi Televízió 10 ezer forintot kap az Alapból. Az elfogadott pályázatok a városi egészségmegőrzési programhoz kapcsolódnak, közvetlen-, vagy közvetett módon a megelőzést szolgálják.
jelentse be a város igényét a Munkásőrség helyi épületére. A házat a város súlyos közoktatási gondjainak enyhítése érde