* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4.99 MB | |
| 2007-07-05 10:06:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  509 | 3282 | Az újságot digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Ferencz-Füge Róbert | Kanizsa 1989. 006-010 szám - december Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Megjelenik minden pénteken KANIZSA VÁROSI HETILAP A Nagy Választás kis morzsái 2-3. oldal Göndör portré 7. oldal Levél a miniszterhez 9. oldal Keresik, noha már nincs 4. oldal Jön a General Electric Változások a Tungsramnál 6. oldal Azt beszéli a város 9. oldal Az erdélyi Erdős képei 11. oldal A kelták fürkésze 8. oldal Sport visszapillantó Kispályások a küzdőtéren 16. oldal 15. oldal ( KANIZSA J 1989. december 1. November 26.: népszavazás. Hogy a Nagykanizsán élő több mint 40 ezer szavazati jogú állampolgárból hányan vettek részt az ország történetének alsó népszavazásán, arról e sorok íráséig nincs adat. Van viszont néhány apró történet, melyek talán elárulnak annyit a választásról, mint a számok. A NAGY NÉPSZAVAZÁS kis morzsái Kire kell szavazni? Ez a kérdés vasárnap többször elhangzott nagyon komolyan is. Fó\'leg az idősebb korosztály tagjai közül voltak tanácstalanok oly mértékig, hogy nem tudták: most nem személyre kell leadniuk voksukat. Persze volt, aki nagyon biztos volt a dolgában. Miután megkérdezte, hogy a szavazócédulára hova (rja té, hogy több nyugdíjat adjanak az Öregeknek, kijelentette: „Én a Kádár Jancsira szavazok!" Hiába volt az előzetes tájékoztatás, sokan szerettek volna férjük, feleségük, gyerekeik helyett is szavazni. Miután kiderült, hogy ezt nem lehet, néhányan meglehetősen furcsán reagáltak. Több körzetben előtor-dult, hogy a csalódott, feleségük nevében is szavazni akaró férjek „megsértődtek" és inkább ők sem szavaztak. * * * Sokan, főleg az Idősebbek közül, jó előre készültek a szavazásra. A kopogtatócédula hátulján olvasható mintát még otthon kitöltötték, előre lejátszották, hogy miként fognak szavazni, volt, aki ezt a cédulát akarta bedobni az urnába, mások csak puskának használták az előre kitöltött lapot. Az (gy eljárók többsége a szavazás után könnyű szívvel lemondott a kopogtatócéduláról. Mások, miután leadták voksukat, valamennyi négyzetet beikszelték. Volt olyan is, aki visszakérte a cédulát, hogy véletlenül se jusson eszébe senkinek ez alapján beazonosítani, hogy ő hogyan szavazott. * * * Reggel fél hét felé jött a telefon a tanácsra a Hámán Kató Kollégiumban lévő szavazatszedo bizottságtól: tegyenek már valamit, kerítsék elő a fűtőt, mert rettenetesen hideg van a szavazóhelyiségben. Pedig egyébként meglehetősen forró hangulatú éjszaka lehetett a diákotthonban. Ugyanis hajnalban a helyét elfoglaló szavazatszedő bizottság még találkozott az ott tartott lakodalom utoljára távozó vendégeivel. * * * Ki tudja, hányszor és hányan csaptak rémülten a homlokukra, amikor kézbe véve a szavazó cédulát felfedezték, annak elolvasásához, kitöltéséhez bizony szemüvegre lenne szükség. A Kodály Zoltán Művelődési Házban működő szavazatszedő bizottság tagjai e-lőrelátók voltak. Elhozták tartalék szemüvegeiket és szépen sorban kitelték az asztalra. Azok közül válogathattak a feledékeny vá-íasztók. * * * Együtt szavaz a család. A szülők viszik magukkal gyermeküket, akinek na,- § yon fontos feladat jut. O obja be a lezárt borítékokat az urnába. Felelősségteljes munkáját elvégző, 7-8 éves kislány fordul kérdőn édesapjához: Papa, lesz sorsolás is? A szavazatszedő bizottság tagjai egy-egy ismerős gyermekével szoba elegyednek, amíg a papa és a mama a fülkében kitölti a cédulát. Kérdés: Há.t te kire szavazol? Válasz: En a hóra! Van, aki kényesen vigyáz szavazata titkosságára, más az egésznek, mármint a titkosságnak nem sok értelmét látja, (gy lehetett az az idősebb úr is, aki miután lezárt borítékkal kezében kilépett a fülkéből, megkérdezte: Ráírjam a nevemet is? * * * Golyóstoll. A szavazás egyik legfontosabb rekvizi-tuma. Hajnalban, amikor a Tanácsról kezdték kiszállítani a körzetekbe a szavazócédulákat, nem egy kísérőpapíron láttam a felkiáltójeles mondatot: Golyóstollat a fülkébe! Persze így is van, aki - tanulva az 1985-ös választásokból - csak magában bízik. Nem fogadia el a szavazófülkében található tollat, hanem a sajátját használja. Biztos ami biztos! * * # Vasárnap reggel hat óra, Szabadság téri iskola. Az első szavazók egyike egy idős, vak néni. Kérdéseiből kiderül, Igazából nem is tudja miért és mire kell szavazni. De megszokta, ha hívják, menni kell. A kérdéseket nem érti, elolvasni nem tudja. A bizottság két tagja kíséri be a fülkébe. Egyikük felolvassa a kérdéseket, a másik pedig várja a néni tippjeit, és annak megfelelően húzza be a kereszteket. Mert lehet, hogy a néni nem érti, mi történik körülötte a világban, de befolyásolni akkor sem lehet. A szavazatszedő bizottság tagjai úgy segítenek, hogy közben egymásra is feí- ügyelnek. Nehogy valamelyikük befolyásolja a választópolgárt. * * * Ez az első népszavazás a magyar nép történetében. Bár á szavazóhelyiségek nincsenek felclcomázva, de tiszták, rendezettek, majd mindenütt van virág az asztalon. Egy körzetet találtam, ahova rossz volt bemenni. A Zemplén Győző utcáb.an, a Zala Megyei Állami Epi- tőipari Vállalat felvonulási épületében lévő szavazóhelyiség lehangoló látványt nyújtott. Betört, furnérlemezzel pótolt ablakok, sivár terem fogadta a szavazókat. Mint elmondták, reggel a szavazatszedő bizottság tagjai takarították el a szemetet az ajtó elől, ők szerelték a villanyt, hogy látni lehessen a szavazófülkében. Vajon ki helyett? * * * Múlt héten, a Parlamentben Tollár Jóesef országgyűlési képviselő az államigazgatásban dolgozók létszámának 60 százalékos csökkentését javasolta. Látva, tapasztalva, hogy a népszavazás előtt és alatt mennyit dolgoztak a városi tanács munkatársai, az jutott eszembe, hogy egy ilyen drasztikus létszámcsökkentés után vajon ki intézné a választások technikai részleteit. Mert jelenleg nincs és egy ideig még nem is lesz olyan szervezett erő, mely például ezzel a feladattal meg tudna birkózni az egyéb napi feladatok mellett. Ráadásul, hogy olvashattuk, mindezért 800-1000 forint plussz bért lehet majd személyenként kifizetni. Ebből még lejön az adó, marad megközelítően 5-600 forint a többszöri túlórázásért és a vasárnap hajnaltól késő éjszakáig tartó ténykedésért. Becslés szerint jövőre minimum kettő (képviselő és helyhatósági), de lehet, hogy hat (az előző kettő és még a köztársasági elnök, valamint az esetleges eredménytelenségkor az ismétlés) országos választás lesz. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a tanácsi dolgozók ezért az éhbérért, a szavazatszedő bizottságok tagjaj pedig végig társadalmi munkában fognak tevékenykedni. * * * Délután a bizottságok tagjai útnak indultak a mozgóurnával, hogy a beteg, járni nem tudó, de állampolgári jogukkal élni akaró kanizsaiak is szavazhassanak. Csak olyan helyre kopogtak be, ahová a nap folyamán hívták őket. Volt olyan állampolgár, aki nem volt beteg, mégsem tudott elmenni a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségbe. Például a rendőrségi fogda lakói, akik szintén a mozgóurna segítségével szavaztak. Évtizedekig az volt a szokás, hogy a választások e-lőtti éjszakán fegyveres őrök vigyáztak a tanácsházán lévő. szavazási okmányokra. Or most is volt, de fegyvertelenül, szelídebb kivitejben. A városi tanács egyik férfi dolgozója egy irodai kanapén, a magával hozott hálózsákban bóbiskolta végig az éjszakát. Almát nem annyira a rendzavarástól való félelem, mint inkább a szokatlan fekvőhely zavarta. Emlékszem, 1975-ben, amikor először szavaztam, virággal köszöntöttek a TUNGSRAM ebédlőjében berendezett szavazóhelyiségben és kaptam egy emléklapot is. Akik a mostani népszavazáson választhattak először, nem részesültek ebben a díszes köszöntésbe. Viszont kaptak egy olyan ajándékot, melyet negyven éve áhított ez az ország. Szabadon választhattak. - molnár - 1989, december 1. KANIZSA ) Miról írtak 100 éve a kanizsai lapok NSZK kapcsolatok Szegény top(is)listás Az NSZK-beli Puchhe-im város tanácsának meghívására Zsoldos Ferenc tanácselnök és Szirtes Lajos Zalakaros tanácselnöke november 14-én az NSZK-ba utazott. A kétnapos látogatás során a vendéglátók bemutatták városukat Kedves lapcsináló társain, Stróbl Gábor! Bár nem a tisztelt Olvasóra tartozik a lapszerkesztés belső dolga (őt a végeredmény, maga a lap érdekli), de ha már tudtom nélkül - pedig egyik szerkesztője volnék az újságnak -megjelent a szakmai hitelemet és fölkészültségemet kétségbe vonó írása amúgy ma divatos hetyke módra, kénytelen vagyok én is hasonlóképp válaszolni. Mindenek előtt kedves ifjú - és a lapszerkesztésben nyilvánvalóan fölényes biztonsággal járatos - szerzőtársaim figyelmébe ajánlom a kéziratkészítés akadémiai szabványát, valamint azt, hogy a kéziratnak világosnak, kétséget kizárónak kell lennie. Nincs szerkesztőség, amely ettől eltérőt fogadna el. Kivéve -kényszerűségből - a Kanizsa című városi lap tervező szerkesztőjét. A biztos lapmegjelenósért és a vásárló(l) Olvasó érdekében. Ugyanis a szöveg kiszedését végző SZÜV-nek ütemterve van, s nem csak egyedül a Kanizsa kézirataira vár. Ebben áll a és környékét, magasz-színvonalú ipari, kulturális és sportlétesítményeiket. A tizenkilencezer lakosú, közvetlenül München mellett fekvő kisváros többoldalú partneri kapcsolatot kíván kiépíteni városunkkal és Zalakarossal. Stróbl Gábor által is szegénynek sajnált tör delő megalkuvása, aki idő hiányában a kezébe került tagolatlan kézirat szerint küldte szedésre azt a bizonyos könyv listát. Egyébként Stróbl Gábor szíves figyelmé be ajánlom anyanyel vünk Arany János által is művelt csodálatos gazdagságát. Olvassa csak el Shakespeare- fordításait, s tanuljon belőlük. Legalább any- nyit, hogy az angolnak is van magyar nyelvi megfelelője, amelyet kellő nyelvi találékony sággal, készséggel le het alkalmazni. Ezt nem ártana olyan fölénnyel ismernie, amilyen gúnnyal kétségbe vonta szakmai hozzáértésemet. A kifogásolt könyv sorrend (vajon a ma annyit hangoztatott semlegesség jegyében Almanach-lista?) utolsó három sora a kézirat szerint is így áll: LI JÜ: A szerelem imaszőnyege Stróbl Gábor Remélem senki sem tartotta az érdemdús listaszerzőt Li Jü művének - mégha „kövérnek" van is szedve... Ferencz Győzi? Mint azt lapunkban már olvashatták, városunk eddigi történetében a helyben kiadott lapok tucatjai - néha egyidejűleg több lap is - tájékoztatták és szórakoztatták a lakosságot. Múltunk megismertetése és a szórakoztatás kettős szándéka vezette szerkesztőségünket, amikor útjára bocsájtjuk sorozatunkat, melyben a Kanizsán egy évszázaddal ezelőtt megjelent újságokból adunk közre szemelvényeket. Reméljük, találkoznak olvasóink tetszésével! Zala, 1889. december hó 1. Panasz Több oldalról panaszt vettünk a vasúti gyalog alagút szertelen piszkossága miatt. A tilalmi tábla (a 2 frt büntetés terhe alatti piszkí-tás tilalma) ott díszeleg mind a két oldalán, de nincs aki felügyeljen. így aztán 2 frt nélkül is bepisz-kfthatja bátran mindenki. Jó volna a főnök úrnak intézkednie! Párbaj Horváth Ferenc m. kir. honvéd főhadnagy és Molnár Elek hadnagy véres kardpárbajt vívtak vasárnap d.u. 3-kor a honvédlaktanya vívótermében. Horváth főhadnagy jobb karján olyan súlyos sebet kapott, hogy orvosi vélemény szerint két hónapig is megfekheti. A párbaj oka a hír szerint ösz-szeszólalkozás volt. A Katalin bál A téli táncévadot a kanizsai nőegylet Katalin mulatsága nyitotta meg 23-án. A mulatságon ha nem is nagy, de szép számú közönség vett részt, s bár Sárközy hegedűje maradt volna az erdőben - mint a nóta mondja - éjféltájban mégis kiütött a jókedv. Olcsóbb postadíj Eddigelé nyomtatványok, körlevelek, meghívók stb postadíja - nyitott levelekben - 2 kr volt. A kereskedelmi kir. miniszternek legújabban megjelent rendelete szerint f. évi decz. hó 1-től kezdve 10 gr súlyig 1 krra szállíttatott le. Tudvalévő, hogy a mai kor legelterjedtebb s a legkulönbfélébb formákban nyilatkozó betegsége: az idegesség, úgy hogy joggal lehet ezt az idegesség korszakának nevezni... Új bor fejtése Minél előbb érintkezik az új bor tiszta levegővel, annál jobb ízűvé válik, ezért a lefejtést mindig úgy kellene végezni, hogy a bor lehetőleg sok tiszta levegővel érintkezzék. A szivattyú és csöves lefejtés tehát ennek a célnak nem felel meg, s ezért a bort vagy nyitottan kell lefejtenünk, vagy ha már csövet használunk hozzá, előbb kádba folyassuk, hogy a levegővel összekeverődjék, a csövet pedig nem szabad közvetlenül a kádba illeszteni, hanem tölcsérbe folyatjuk a bort, hogy még itt is levegőt kapjon. Zalai Közlöny, 1889. november 30. Rablóbanda Dunántúl Savanyú Józsi, Oroszlán Pali, Renkó és Szántó rablógyilkosok garázdálkodásai után most egy tizenhét tagú fegyveres rablóbanda kezdte meg működését, s ha csendőrségünknek nam sikerül őket csakhamar megfékezni, a Dunántúl ismét hírhedt betyároknak lesz tanyája. - Vezére az új rablóbandának, mely hír szerint igen jól van szervezve, Kopecskó László, aki csak múlt év jún. 25-én került ki az illával fegyházból, ahol húsz esztendőt töltött el. Kopecskó most 50 esztendős erőteljes ember, akit cseppet sem viselt meg a súlyos rabság. Zalamegyében született s ezt a vidéket senki sem ismeri jobban nálánál. A minap tartatott meg Keszthelyen és Sümegen az országos vásár, melyre messze vidékről szoktak megjelenni az iparosok. A tizenhét tagú rablóbanda ezeket szemelte ki áldozatul, s több csapatra oszolva megtámadták a vásárból hazatérő iparosokat, s azoktól halálfenyegetések között rabolták el a két vásárban szerzett összegeket. Gerencsér Tibor ( KANIZSÁT 1989. december 1. Kutatóintézeti faiskolából Nagy választék a lerakatban a csemege szőlők iránt mutatkozik, csak ebből 13 fajta van raktáron. Persze, Eredményeire alapozza a Kögáz jövő\' évi tervét Az ősz a gyümölcsfák ültetésének időszaka, ennek megfelelően nagy a forgalom a lerakatokban. A Kanizsa környéki zártkertek tulajdonosai már a jövőre is gondolva most szerzik be az elültetendő fákat, s mivel sok a zártkert a Csónakázó-tó környékén, Palin-ban vagy Kiskanizsán. nem könnyű a keresletet kielégíteni. A város három leraka-ta közül a legnagyobban annak néztünk utána, hogy milyen a kínálat, milyen fajtákból választhat a vásárolni kívánó. - Rendkívül széles a vá lasztékunk - tájékoztatott bennünket dr. Horváth Lászlóné lerakatvezető. - Érdről, a Gyümölcs- és Dfsznövénytermesztési Ku tató-fejlesztő Vállalat faisko lájából kapjuk a csemeté ket, és nem panaszkodha tunk az ellátásra. A vállalat vírusmentes szaporítóanyag előállításával foglalkozik. Ez az jelenti, hogy az innét vásárolt egyedek esetében nagyobb a garancia a be tegségekkel szembeni elle nállóságra, az egészséges állomány kifejlődésére. - Hallhatnánk bővebben a választékról? - Jelenleg 63 féle gyü mölcsfa kapnató lerakatunk- ban. Különösen nagy a vá laszték barackból, almából, szilvából, cseresznyéből, de bőségesen van meggy, mál na és naspolya is. Egyedül a mandulafáink fogytak el. - Melyek a legkeresetteb bek? - Talán az almát, ősziba rackot, cseresznyét említ hetném. Alma esetében kö zel tíz fajtából választhat a vevő. Az új fajták mellett bőven rendelkezünk meg szokott, régi fajtákkal is. Ezek közül a Batult, a ba nánalmát sokan keresik, mindkettő régi magyar fajta. De van készletünk az Ang liából ideszármazott londoni pepinbői, amely kifejezetten kiskertekbe való, és külön leges aromás ízéért nagyon kedvelik. - A dísznövények is ha sonlóan kelendőek? - Igen. Ezekből sajnos most már nem is tudnék adni. A tasakos tuját példá ul napok alatt elvitték. Az a tapasztalat, hogy főként az újonnan épített házak köré szívesen telepítenek dísznövényeket, főleg tuját. mert ez esztétikussá teszi a környezeteket, sőt ese tenként a kerítést is helyet tesíti. - Az eladótérben bőven láttunk szőlőt is. - Ugy tűnik, a szőlőtele pítési kedv meglódult. Az elmúlt évek pangása után Bőséges a választék. az idén nagyon jó forgalmat bonyolítottunk le. Jelenleg húsz fajtából lehet válasz-tani. A legnagyobb kereslet - Rekonstrukciós munkáink az idén is fontos szerepet játszottak. Új vezetéket saját beruházásból nem készítünk. A zalai községekben sok a tennivaló, de az igényekhez képest az anyagi lehetőségeink korlátozottak. Ezeket a gondolatokat Veszelyi Ferenc, a Kögáz műszaki vezérigazgató-helyettese fogalmazta meg. - Ebben az évben 17-18 kilométer vezeték rekonst rukciójára kerül sor. Ezek jó része október 15-ig elké szült, a zalaegerszegi Lan- dorhegyi úti lakótelep elosz tóvezetékeinek a kivételé vel. Két helyen környezet védelmi problémánk van. Az egyik a zalaegerszegi l-es fogadó, a másik a veszpré mi ll-es fogadó. Mindkét he lyen az okoz nehézségeket, hogy a gázszabályzók nagy terhelésen üzemelnek és ebből adódóan zajosak. Uj megoldást keresünk a Bu dapesti Műszaki Egyetem mel közösen. Itt határidő módosítást kellett kérnünk és várni kell a téli idősza kig, amikor a fokozott ter helés „belép". - Milyen újdonságokkal szolgál a műszaki terület? - Újszerű a megoldás, hogy a csatlakozó vezeté- azért minden igényt nem tudunk kielégíteni. A napokban egy idősebb bácsi no-hát szeretett volna vásárolni, de ezzel nem tudtam szolgálni, ilyent már nem tartunk a készletben mondta mosolyogva Horváth Lászlóné. dr. (Szakony Attila felvételei) Z. T. I. ket végig műanyagból építjük az épület fafán, egészen az elzárószerelvényig. Ezáltal olcsóbbá, és rendkívül gyorssá válik a vezetékszakaszok kiépítése. Az építési kapacitást nem akarjuk fejleszteni, mivel az idegen vállalatok olcsóbban el- végzik ezt a munkát. A je lenlegi kapacitást a hibaja vításoknál és a rekonstruk ciós munkáknál használjuk fel. A készenléti szolgálat munkájával elégedettek va gyunk. Minden szükséges felszereléssel rendelkezünk, ami az ideiglenes vagy vég leges "hibaelhárításhoz szükséges. A műszaki létszám hiánytalan. Ez vonatkozik az üzemigazgatóságokra is. Jelentős a vállalati ösztöndíjasok száma. Az idén munkába lépett négy fiatal mérnök hat hónapos gyakorlati idejét most tölti, újszerű, a gyakorlóidejük alatt, hogy egy hetet a szakterületükhöz tartozó vezérigazgató-helyettes mellett töltenek, a vezetői munka megismerése céljából. Serfózók A Nagykanizsai Sörgyárban ez év őszétől - immár harmadik alkalommal - beindult az ágazati serfőző tanfolyam. A 21 tanulóból 15 kanizsai, 6 vidéki. A fiatalok az egyik oktatási héten elméleti, a másikon gyakorlati ismereteket tanulnak. Az oktatást a váilalat közép- és felsőfokú szakemberei végzik. A gyakorlati oktatásnak a malátagyár, a fermentációs üzem, a palack és a hordófejtő, valamint a szűrő üzemek a színterei. Az elméleti ismeretekre 420, a gyakorlatira 540 órát fordítanak összesen. A felügyeletet ellátó Budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző elégedett e képzésforma nyújtotta ismeretekkel, - erről tájékoztattak bennünket a vállalat illetékesei. A vizsgákra 1991 júniusában kerül sor. - Mi a helyzet a gyár tás területén? - A hagyományos Kögáz szerelvények gyártása tempósan halad. A közelmúltban újabb szerződést Irtunk alá egy NSZK-beli céggel. Megállapodásunk értelmében új termék „lép be". A németek műszaki ellenőrzései után kezdődhetnek el a szállítások. - Előretekintve 1990-re, mi a helyzet? - Megkezdtük az 1990-es terv elkészítését. Az első lépcsőben a rekonstrukciós igények felmérése megtörtént. Ez háromszorosa a lehetőségeinknek. Az üzemigazgatóságaink főmérnökeivel fontossági sorrendet akartunk megállapítani, sajnos sikertelenül! Ezért közös megegyezéssel pénzügyi keretet határoztunk meg a négy üzemigazgatóság részére, a keret felhasználását az üzemigazgatósági főmérnökök határozzák meg. Az 1990-es évre a pontos pénzügyi keretet még nem ismerjük, az 1989-es év alapján tervezzük a jövő évet a beruházások területén is. Bödör Béla 1989. december 1. ( KANIZSA T Pártosodunk(?) Tagtoborzás a kanizsai pártoknál (2.) mosan jelentkeztek már telefonon is. Mi engedjük az embereket gondolkodni. Megértjük, hogy sokan még nem tudtak dönteni. - A mai politikai helyzetből kiindulva, nagyon érdekesnek tűnik, hogy az MSZP-nek van vezetősége, de nincs tagsága, Önök pedig szerveződnek, de mégcsak jelöltjeik vannak. - Igen. Mi tartjuk magunkat a régi szervezeti szabályza tunkhoz. Ezért megtartottuk tagkönyveinket és fizetjük a tagdíjakat is. A mostani elbi zonytalanodott helyzetben ki kérjük a tagság széleskörű vé leményét, de elfogadjuk és vár juk a felsőbb vezetés döntése it. Sajnos eddig elég enyhe tá mogatást kaptunk. Igaz, nagy segítségünkre volt a Népsza badság 1989. okt. 21 -i párt szervezési felhívása, amihez csatlakoztunk is. Számunkra helyen Az átalakított „Park" étterem. Az utolsó simítások. ÚJ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Eddig a Zrínyi út 35. szám alatti párthelyiség a reformkörösök oroszlánbarlangja volt. Itt születtek meg azok a gondolatok, amelyek először a Zala megyei pártstrúktúrát szüntették meg, majd az MSZMP-t. Most ugyanebben, a bazárudvari helyiségben tartja a hét munkanapjain 10-12, illetve 16-18 óráig pártszervező ügyeletét az új MSZMP. Itt gyűlnek össz-sze azok a nyugdíjasok, akik negyvenéves hitüket nem engedik veszni hagyni. Érzik, a kongresszus csak egyik feladatát teljesítette. Lebontotta az állampártot, de nem teremtette meg az újat. És persze nem értik, hogy ha Keleten és Nyugaton is működnek kommunista pártok, miért nem lehet ez (gy Magyarországon. Az irodába lépésemkor csendes politizálás folyik. A kérdésekre Orosz László és Lőrincz László tag-szervezők válaszolnak. Hogyan és mikor döntöttek úgy, hogy maradnak az MSZMP-ben, azaz újjászervezik a pártot? Az MSZMP l-es körzetének alapszervezeti vezetősége döntött úgy, hogy összehívja a párttagságot. Mondják el ők, hogyan akarnak a továbbiakban élni, dolgozni és politizálni ebben a városban. A véleményeket meghallgatva jutott arra az elhatározásra, hogy marad az MSZMP szervezete. Tehát ott kíván tevékenykedni, ahol eddig is dolgozott és tette a magáét. - Csak az eddigi párttagokat várják, vagy jöhetnek pártonkívüliek is? - Nagyon szívesen látunk itt mindenkit - munkásokat, pa rasztokat, értelmiségeiket -, akik az MSZMP-vel akarnak együtt dolgozni a társada lomért. Az egész társada lomért, mindenkiért, mint ahogy ezt az MSZMP is tette. Mert továbbra is dolgozni kell az emberek felemelkedéséért, szo ciális biztonságáért, kulturális és politikai fejlődéséért. Ez így egy program elnagyolt fölvázo lása. Erre szólítottuk fel párt tagjainkat, és ezzel hívjuk ma gunk közé a hasonlóan gondol kodókat is. - Eddig mennyi a taglétszá muk? - Pontos nyilvántartást veze tünk. Csak azokat tekintjük be lépettnek, kik aláírásukkal ki nyilvánították szándékukat. így huszonheten vagyunk. De szá- nagyon tetszett a nov. 7-i megemlékezés, ami Budapesten történt az új szerveződés részéről. Erőt merítettünk belőle, és azt szeretnénk, ha minél több ilyen megnyilvánulásuk lenne, mert ez sokat segítene a vidéki párttagoknak. Ennek az országnak nagy szüksége van arra, hogy valaki fölvállalja a munkások érdekképviseletét. Ezért kellene, hogy fölkarolja a felsőbb vezetés az alulról jövő kezdeményezéseket. Nemcsak országos szinten, de a megyéknél is, és ha Nagykanizsán a taglétszám úgy alakul, itt is létre kell hozni ezeket a vezetési szinteket. - Mostanában nem könnyű kommunistának vallani magát valakinek. Mit éreznek ebből? — Mi minden szitkozódást és fenyegetést visszautasítunk. A sértegetéseket, a durva kiroha násokat nem vesszük tudomá- Ne ijedjenek meg azok a törzsvendégek, akik november utolsó napjaiban zárva találják a nagykanizsai tisztasági kádfürdőt: átmeneti állapotról lesz szó csupán. A Csányi utcai létesítmény ugyan végleg megszűnik, am december elsejétől új helyen, az e célra átalakított egykori Park étterem épületében (felső képünkön) folytatja működését a kádfürdő. Mint megtudtuk, a változtatást két ok motiválta. A több évtizede létező tisztasági fürdőt egy viszonylag kis létszámú réteg — a fürdőszobával nem rendelkezők - igénye miatt tartották fenn, s csekély forgalma miatt igencsak ráfizetéses volt. Gazdaságosabb lesz, ha az uszoda szomszédságába kerülve az ott sul! Nekünk egyszerű párttagoknak nincs miért lehajtott fővel járni. Mi, és a párt is, a súlyos hibáktól elhatároljuk magunkat. Most is, ahogy tettük ezt a múltban is. Ezt így kell tudomásul venni. Nagyon sokat tettek ezért az országért, a munkásokért, a parasztokért, az értelmiségiekért a kommunisták. Nincs hát miért szégyenkeznünk. Mi ilyen szellemben akarunk tenni ezért a városért, a demokratikus fejlődésért. Ott kívánunk lenni minden fórumon és hallatni akarjuk szavunkat. Az új MSZMP az írás befe jezése óta tovább szerveződött. Már négy alapszervezetben 80- 100 fő tevékenykedik. Elhatá rolják magukat attól, hogy egy új állampárt föltámasztásán fá radoznának. Céljuk egy határo zott kommunista vonal megje lenítése. Dóró János üzemelő rendszerről kapja a fűtést, s az eddigi kihasználatlanságból okulva "kevesebb számú káddal működik majd. A másik ok a gyakorlatiasság: egy komplexumban, a meglévő uszoda-fürdő részeként működve az idős emberek is közelebb kerülhetnek a különböző szolgáltatásokhoz, gyúráshoz, pedi-kurhöz, fodrászathoz, büféhez. A nyitvatartási rend a kialakult látogatói gyakorlatnak megfelelően alakult, (keddtől péntekig reggel nyolctól kora délutánig); a belépőjegyeket a téli időszakban a fedett uszoda, nyáron a strand pénztáránál válthatják meg a vendégek, akik közül a 70 éven felüliek - személyi igazolványuk felmutatásával - ingyen vehetik igénybe a kádfürdőt. ( KANIZSAT 1989. december 1. Jdn & General Eleetrk Jelentős változások a Tungsramnál A jogtanácsos is vállalkozott Országosan is nagy jelentőségű gazdasági folyamat közeledik a befejezéshez a Tungsram Rt-nél. A közelmúltban nyilvánosságra hozott hír szerint a General Electric, a világ egyik legnagyobb fényforrásgyártó cége megvásárolta a részvények 50 százalékát és még egy részvényt, így a részvények tekintetében abszolút többséggel rendelkezik. Ez azonban csak a végeredmény, amelyet több nagy jelentőségű esemény előzött meg. Arra kértük Musits Ferencet, a gyár főkönyvelőjót, hogy mutassa be a főbb állomásokat. - 1987-ben indult a dolog - emlékezik vissza Musits Ferenc -, amikor is a Tungsram felké rése alapján a Price Waterho- use angol cég egy megvalósít hatósági tanulmányt készített a részvénytársaság nemzetközi részvénytársaságként való mű ködésének lehetőségéről. A fenti cégről tudni kell, hogy az angol miniszterelnök gazdasági tanácsadóinak köréhez tartozik, és a magyar pénzügy minisztérium őket bízta meg, hogy tegyenek javaslatokat a számviteli rendszer korszerűsí tésére. A tanulmány elkészült és ennek eredményeként 1989. májusában a Tungsram nem zetközi részvénytársaság lett. A nyugat-európai bankokból álló Girozentrale konzorcium meg vásárolta 110 millió dollárért a részvények 49,65 százalékát. Közbevetőleg elmondanám, hogy a Tungsram a PW-t bízta meg az 1989-es mérleg felül vizsgálatával és hitelesítésével is. - Mi a különbség a pénzügy minisztérium és a Price Water- house mérleg-felülvizsgálata között? - Van egy alapvető különb ség. A pénzügyminisztérium a lezárt gazdasági évet vizsgálja, amíg az angolok év közben is vizsgálják, elemzik a folyama tokat. - Úgy tudjuk, hogy az általuk végzett munkára sokan voltak kíváncsiak. - Igen. A Tungsram európai fiókhálózatának gazdasági ve zetői nemrégiben Budapesten egy elméleti tájékoztatón vettek részt. Ezt követően Baracskai Ferenc a cég pénzügyi straté- giai igazgatója vezetésével Nagykanizsára látogattak, ahol konkrét tájékoztatást kaptak a PW által végzett munkáról, hiszen ők akkor már tíz napja a gyárban tartózkodtak, vizsgálódtak. Örömmel mondhatom, hogy mindent rendben találtak. - Hogy mentek tovább az események? - Amikor a nyugat-európai bankkonzorcium megvásárolta a részvényeket már sejthető volt, hogy tovább fogja adni azokat, hiszen a bank nem „szakmai" cég, neki az a célja, hogy a tőkét forgassa. A Ge neral Electric növelni akarja je lenlétét az európai piacon, eh hez kereste a lehetőségeket. Szóba került az is, hogy eset leg Portugáliában és Ameriká ban létesít üzemet, hogy végül mégis a mi részvényeinket vá sárolta meg, abban valószínű két dolog játszott közre. Az egyik az, hogy nálunk megvan nak a termelési, technikai ala pok, s erre könnyebb ráépí*sni, mint a nulláról indulni. A másik csak sejtés: így kisebb lesz a konkurencia, hiszen eddig a Tungsram is konkurenciát je lentett. - Gondolom a General Elect ric szakemberei körülnéztek a gyárban is. - Természetesen. Az elmúlt egy-másfél hónapban három al kalommal is jártak nálunk. Töb bek között itt volt az európai hálózat vezetője és Stephen Rabinowitz úr a konszern mű szaki igazgatóhelyettese. Nem egyedül jöttek, hozták maguk kal a szakmai stábot és min dent alaposan szemügyre vet tek. - Beszéltek-e arról, hogy mi lyen tapasztalatokat szereztek? - Több mindenen csodálkoz tak, elsősorban azon, hogy mi ért ilyen szerteágazó a gyár te vékenysége. Számukra szokat lan volt pl. az, hogy miért fog lalkozunk a gyáron belül kom munális tevékenységgel, az utak, zöldterületek tisztán tartá sával. Nem értették, hogy miért van a gyárnak a szállításhoz külön tehergépkocsi parkra és gépkocsivezetőkre szüksége. Náluk ezeket a feladatokat kül ső kommunális illetve szállító vállalatok oldják meg. - Milyen fejlesztések várha- tók az üzlet véglegesítése után? - Konkrét dolgokat egyelőre nem tudunk, de biztos hogy a technológiában és a szervezetben egyaránt várhatók változások. A saját területemről hadd mondjak egy példát: rendkívül fejlett számítástechnikai rend- Gazdaságunk jelentős átalakulás és változás előtt áll. Társadalmunk, amely ezeknek a változásoknak hordozója és befogadója, egyre inkább a sürgetés, a türelmetlenség állapotában él. Fontos szerepet játszanak az értékfolyamatok, a pénzügyi folyamatok és ezek mozgástörvényei, amelyek hatnak a gazdaságra. A vállalkozások korát éljük. Vállakoznak magánszemélyek, szervezetek. Ehhez a megváltozott helyzethez alkalmazkodva - ami egyébként tudvalevőleg a jövő útja - mit csinál egy rugalmas, jogászokból álló garda? Természetesen vállalkozik. Mégpedig arra, hogy az egyéni illetve a társas vállalkozási tevékenységeket folytató magánszemélyek es gazdálkodó szervezetek jogi ügyeit képviselje és intézze. Zalaegerszegen működött a Zala Megyei Ipari Szövetkezetek.. Jogi Irodája, mely a Kl-SZÖV ipari tagszövetkezeteinek jogi feladatait látta el egészen ez óv nyaráig. Az előbb említett változásoK megkívánták az irodától is a profilváltást, Igy július 1-től átalakult a 126. Számú Jogtanácsosi Munkaközösséggé. A nagykanizsai kirendeltség irodája az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban Jajálható, ahol dr. Kovács Lóránt jogtanácsos várja az ügyfele- - Milyen feladatok megoldá sára vállalkozott a munkakö zösség, így a nagykanizsai ki rendeltség? - Részletezve talán túlságo san is száraznak tűnnek a fel adatok, de megpróbálom ösz- szefoglalni. Foglalkozunk példá ul az új társasági törvénynek megfelelő társaságok megalakí tásával, jogi ügyeinek intézésé vé), belső szabályzatainak elké szítésével, jogi tanácsadással, bíróság és más hatóság előtti képviselettel, szerződéskészí téssel, anyagi és fegyelmi eljá rásban való közreműködéssel, gazdasági döntések előkészíté sével. - Eddig milyen ügyekben ke resték el az irodát? - Többen érdeklődtek az új vállalkozási formák, például kft-k megalakítása felől. Egyre gyakoribb az olyan esetek szá ma, amikor magyar állampolgá rok tanácsért fordulnak hoz zánk, ugyanis külföldi tőkéssel társulva szeretnének vállalkoz ni. Aztán a közelmúltban volt egy érdekes esetem. Egy ma gánszemély a bőrbetegségek gyógyítására alkalmas Készít ményeinek szabadalmát akarta hasznosítani közreműködésem segítségével, úgy, hogy vagy gyartófelet kellett volna keresni szerrel rendelkeznek, s ezt nyilván alkalmazni fogják nálunk is. Ez annyira fejlett, hogy az üzleti év mérlege, január 10-re készen van, s ez csak úgy lehetséges, ha a számviteli feldolgozás év közben naprakész állapotban van. Z. T. I. vagy a szabadalmat el kellett voína adni. A probléma ott volt, hogy a szabadalom nem volt véglegesen bejegyezve, nem bizonyított a készítmény gyógyító hatása. Közöltem az ügy-fellel, hogy a további együttműködésünk érdekében a szükséges vizsgálatokat el kell végeztetni. A Kapcsolatunk nem sokkal utána megszakadt, az okokat nem kívánom részletezni a titoktartás kötelezettsége miatt. - Mennyire vállalkozó szelle műek az emberek, melyek a leggyakoribb vállalkozási for mák, amelyekért tanácsért és segítségért fordulnak az irodá hoz? - A városban rengeteg gmk működik, képviselőik legtöbb ször az év végi kötelező társa sági szerződés módosítása mi att keresnek meg. Azonkívül nagy az érdeklődés a kft-k megalakítása iránt. Az emberek nagy többségénél érezni egyfaj ta bizonytalanságot, arra néz ve, hogy az alakuló piac sza bad helyét most kell elfoglalni. Magyarán akinek tőkéje van, szeretné befektetni a legna gyobb körültekintéssel. Megbí zóim ügyeinek intézése során az előbb említett bizonytalansá got a közintézményeknél is ta pasztalom. Ezen azt értem, hogy az ügyintézők adott eset ben nem merik vállalni a dön tési felelősséget. Magánszemé lyek is megkeresnek nem vál lalkozási jellegű problémáikkal, ezek ügyintézésében nem vál lalhatok szerepet, mivel a mun kaközösségnek ezt a fajta te vékenységet a jogszabály nem engedi meg. Ezt azért mon dom, mert volt már arra példa, hogy egy idős bácsi az államo sított ingatlanjait szerette volna visszakapni vagy ezekért kárté rítést követelni az én közremű ködésemmel. - Tevékenysége során mi lyen hiányosságokat tapasztal a gazdaságban? íí - Meglátásom szerint, hiány zik egy olyan összehangolt jo gi, pénzügyi, piackutatási, be fektetési tanácsadó szervezet, amely a vállalkozókat teljes egészében kiszolgálja. Most le het, hogy úgy tűnik, mintha az iroda ellen beszélnék, hiszen jogosan tehetné fel a kérdést, at nem ez az iroda célja? Mivel nekem csak jogi végzettségem van, ezért a pénzügyi piackutatási ismeretekkel nem rendelkezem, így szükség lenne egy közgazdászra. - Ha Önnek felesleges tőkéje lenne, mire fordítaná? - Az iroda fejlesztésére. Szá mítógépet, fénymásolót vásárol nék, és kicsinosítanám az iro dámat. Dónay Nóra 1989. december 1. ( KANIZSA 7 A többpártrendszerben a szavaknak súlya lesz... Mátyás király Kanizsán Göndörportré A közösségért önzetlenül Csak rátermetten Családért vagyok Tizennyolc éve került a Kö-gázhoz Göndör István okleveles üzemgazdászként. A gyakorlat éveiben - az első nat évben — tervgazdasági előadói munkakört töftött be. 1977 tavaszán osztályvezető helyettes, még az év őszétől osztályvezető. Ebben a beosztásban dolgozik most is. - Szinte kedvtelésként szere tem szakmámat. Ezen belül a belső érdekeltségi rendszereket és a vállalaton belüli önállósá got tartottam nagyon fontos nak. 1973-ban aktív részese voltam vállalatunk belső érde keltségi rendszere létrehozásá nak, amit évről évre közösen fejlesztettünk tovább. Mindez sok konfliktust, de örömet is je lentett a számomra. Itt kapcso lódik lényegében a gazdasági munkám a politikaival. Nagyon fontosnak tartom a konfliktusok megoldását, mivel az adott munka (gy jelenthet örömet, si kerélményt. - Mikor került szorosabb kapcsolatba a politikával? - Lehet, hogy romantikus va gyok, de büszKén vallom, hogy olyan családban nevelkedtem, ahol elfogadott erkölcsi norma volt a közösségért önzetlenül végzett munka. Szüleim a mun kájuk és a családi nevelés mel lett mindig szakítottak időt az MSZMP-re, a nópfrontmozga- lomra, útravalót kaptam. Otthon tanultam meg, hogy az őszin teség, a becsület és a kitartóan jól végzett munka hosszú távon Kivívja a környezet megbecsü lését. Szóval az indíttatást a család adta! - Miben látja az új párt létét, programját? - Az alapszabályban az alul ról való építkezést, a települé sekre történő súlypontáthelye zést, a vallásos emberek helyét a pártban, az új tagdíjrendszer kialakítását, a nyilvánosság be vonását és a piattformok szö vetségét kell „élőén" megvaló sítani. A programnyilatkozatnak tartalmaznia kell a békés átme net, a tulajdonreform, az igaz ságos szociálpolitika, a tudo mány és oktatás helyének, a teljesítőképes piacgazdaságnak a témakörét. - A reformkörnek milyen sze repe van Nagykanizsa város életében? - Városunkban 1989 március 3-án alakítottuk meg az MSZMP városi reformkörét. A kezdeti gondok után találtunk helyet, létszámunk stabilizáló dott. Úgy vélem ez sokunk szá mára a „nagy" találkozást jelen- tette. Reformkörünkben nagyon jó légkörben aktív politizálás folyik. Kezdettől kapcsolatban vagyunk az országos mozgalommal. Részt vettem a kecskeméti Reformműhely, a szegedi, a budapesti országos és számtalan regionális találkozón is. Aktív részese lehettem a Zala megyei — július 29-i — pártértekezletnek, ahol megszűntettük a megyei pártbizottságot, teljesen új struktúrát hoztunk létre, amely az alulról építkezés jelképe lehet. Ez a párt többé nem nyújt védelmet elvtelenül, nem helyez el senkit „érdemek", rátermettség nélkül! A vezetőket hívjuk tagként, de nem vezető funkcióba! - Szűk egy év távlatából mi lyen tapasztalatokat szerzett? - Jó volt látni, hogy a párt tagok elhiszik, hogy a kong resszuson elmondhatják véle ményüket, de tükrözte szá momra azt a korábbi tapasz talatot amelyet egyben nagy társadalmi problémának is tar tok: ez a cselekvőképtelenség, a döntésképtelenség! Néhá nyan megrettentek a felelős ségtől ez eleinte bosszantott, később azonban megértettem: - miért lennének mások, mint a környezetük, amely küldte őket? Határozatlanok voltak. Meggyőződésem, hogy a több ségnek meg kell tanulnia, hogy a többpártrendszerben a sza vaknak is súlya van. A kimon dott véleményt valamilyen cse lekvésnek kell követnie. Nem lehet könnyelműen bírálni és utána meghátrálni a döntéstől. November 24-én Mátyás király Nagykanizsán „járf. No, nem igazságot osztani vagy a helyi hataFom visszásságait megtorolni, hanem az úttörő-házban várat avatni. „Holló a pajzson" címmel nagyszabású történelmi, játékot indított az Országos Úttörőelnökség ebben a tanévben. 18 úttörőcsapat 43 rajjal nevezett be — nemcsak Kanizsán, hanem a város környékén is, s a Fabik Károly Uttörőház felnőtt vezetősége és baráti köre örömmel vállalta el a közösségi játék irányítását. Szeptembertől májusig tart a sokszáz gyerek nemes viadala. Korabeli címer elkészítésével neveztek be. majd „Pannónia dicsérete" címmel szavalóversenyre került sor. Bizton reméljük, hogy izgalommal készül minden kisdobos és úttörő, ki érdeme szerint eljut januárban a Central Étteremben rendezendő „Udvari bál"-ba. Készül, hogy jelmezét, frizuráját, mókás kedvét megmutassa, elnyerhesse a „legszebb lovag vagy udvarhölgy" megtisztelő címet. A király színe elé járulhat minden Igazmondó juhász, ki mesemondás-ban jeleskedik. Hogy szavamat egymásba ne öltsem, elmondom, hogy a tél derekán a király tehaf ismét meglátogatja városunkat. Ezután csak emlékét hagyja a kanizsai gyerekek szívében^ mert az egymás után következő progamokban: a „Bibliotéka Corvinában", a XV. századi mesteremberek vetélkedőjében, és lovagi párviadalban már nem vesz reszt. Nem A kongresszus után sajnos csalódon vagyok. Reméltem, hogy az itthoniak figyelemmel kísérik a kongresszus eredményeit és az észérvek diadalmaskodni fognak az érzelmek fölött és a változást akarók, abból részt vállalók gyorsan jelentkeznek a Szocialista Partba. Segítenek megértetni a párttagokkal és a partonkívüliekkel az új progamot és alapszabályt. Sajnos nem ritka az ilyen észrevétel: „csináljátok meg, várunk még egy kicsit." Meddig? - amíg valaki ismét kikaparja a gesztenyét? A demokrácia kibontakozása nélkül sohasem lehettem volna küldött az MSZMP konresszusán. Örömömet fokozta, hogy az általam is képviselt két témát - az alapszabályt és az új tagdíjrendszert elfogadta a kongresz-szus. - A plusz elfoglaltság bizo nyára a család egyetértésével is találkozik... - A közösségi élet mellett számomra nagyon fontos a családi háttér, a három gyerek kel. Feleségem lassan tudomá sul vette, nogy nekem éltető elemem a közösségért végzett munka. A gyerekek már kis ko ruktól megszokták, hogy az át lagnál kevesebb időt tölthetnek velem, de gyorsan kialakult a házirend, a rövid időben is na gyon intenzív az együttlétünk. - Mit szólna hozzá ha a vá ros képviselőjének jelölnék? - Nagy megtiszteltetésnek erezném. Csak a szakmai mun- vesz részt, de megrendezheti minden úttörőcsapat a saját budavári vigasságát, kockázhat-nak, golyózhatnak, malmozhat-nak, pörgettyűzhetnek az iskolákban a gyerekek, úgy, ahogy hétköznapon és ünnepen elődeink Budavárában tették. Nem tudom, hogy miként sikerül majd a közösségi játék, de egyet bizton leírha*pk előre: „SEMMILYEN DIKTATÚRA MARADVÁNYAI" nem fogja befolyásolni a gyerekeket, meg az uttörővezetoket. Megnyugatatok minden felnőttet, hogy a Játékba a ..LEGTISZTÁBB ÖNKÉNTESSÉG" alapján neveztek be a gyerekek. Lesznek „SZIMBÓLUMOK ES SZERTARTÁSOK", mint az úttörőmozgalom fennállásának több mint 4 évtizedében annyiszor, de ezek nélkül még a felnőttek élete is sivá-rabb lenne. Miért fosztanánk meg ezektől a gyerekeket? Azok a pedagógusok, kik együtt játszanak a gyerekekkel, nem kapnak ezért a munkájukért — de nem is várnak prémiumot, nyereségrészesedést, sokszor még dicserő szót sem. Edzettek ők nagyon. Megedzet-te őket az ingyen vagy fillérekért végzett korrepetálás, vándortáboroztatás, értetlenkedő oktatási rendszer, okoskodó szülő. Nem ígérik, hogy megjavulnak, DE POLITIZÁLJÁK az iskolát. De megígérik és megüzenik minden partnak és szervezetnek, hogy Mátyás király szellemi örökségét terjeszteni fogják. Bonfini szavaival: bíz-naK abban, hogy a acsarkodá-sok helyett eljo majd újra a nagy király ideje, „...ki felkutat- kám folytatása mellett vállalnám. - Tudna-e mint képviselő a pártok fölé emelkedve vala mennyi választó pártatlan kép viselője lenni? - Amikor párttag lettem a kö zösségért végzett munka vezé relt. Párttagként sem a szűk tagság, hanem a környezetem és a társadalom adta meg vég ső indíttatást. Fontosnak tar tom, hogy a parlament találja meg helyét feladatát. (Az ún. „kerítóspereket" nem a parla mentben kell tárgyalni. Meg kell találni a helyi önkormány zatok helyét és tevékenységi körét megtölteni új tartalommal. Konkrétnak érzem; mint vidéki állampolgár - a vidéki magyar ság helyzetének javítását, a város és a falu közötti eddi_g - rosszul sikerült esélyegyenlősé gének a javítását. Az uj parla mentnek megfelelő hátteret kell biztosítani a szakértői kormány számára, amelyek a felemelke désünk zálogai. Nem lemondva a fojyamatos és szigorú elle nőrzésekről. Ismerve a még el lenzékinek nevezett partok programját sok azonosság ta lálható a szocialista párt prog ramjával, ezért úgy velem, hogy az együttműködés csak a hajlam kérdése és az ő segít ségük is kell ahhoz, hogy a ma meg pártonkívüli választópolgá rok erdekeit is képviselhesse egy képviselő. A megyei új partstruktúra kialakítása is több volt, mint szűk pártérdek. Bödör Kdla ta és szegödtette, ha valaki a mesterségeben kiváló volt; Kedvelte a csillagászokat, orvosokat, matematikusokat, jogászokat; még a varázslókat es bűvészeket sem vetette meg. Soha semmilyen mesterseqoeli jártasságot le nem nézett." November 24-én az úttürő-házban fogadta a színe elé járuló urakat, hölgyeket, kanizsai polgárokat. Maga győződött meg arról, hogy a mesteremberek jó munkát végeztek-e a cölöpvár felállításánál. Szóba elegyedett János favágó furulyázó gyermekével; nem azért, mert a hangos szóra fülelt, hanem azért, mert a gyermek apjának a legnagyobb erdeme az volt: kiválóan végezte munkáját a mesteremberek között. Elgondolkodtam, hogy körülöttem az a sok kis gyerek -elsősorban a Hunyadi János Általános Iskola tanulói, kik ügyes történelmi játékukkal megelevenítették a kor minden jeles figuráját - felnőve mit lát majd a jövő Magyarországán. Ha gonddal és szorgalommal növeli műveltségét, dicsérik-e tudását és olvasottságát? S ha összeül a királyi (mit nem mondok?) tanács, a semmitmondás és fecsegés kap továbbra is helyet? A külföldi követek soksok esztendő után megintcsak azt látják, hogy a magyaroknál a szóbeszéd és a pletykázás van szokásban? A cölöpvárat avató, kanizsai polgár szerepét játszó gyermek felnőve talán érteni fogja egymást, lesz különbség beszédében, nem ugyanazok a kifejezések ugyanaz a hangsúly uralkodik mindenütt. Büki Pálné 8 ( KANIZSA)" 1989. december 1. Kutatók Kanizsán Nagykanizsán több, mint tíz éve működik egy kis kutatógárda a Pécsi Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának keretében. A „Kutatók Kanizsán" című sorozat e csoport tagjait kívánja bemutatni. kelták, de az ásatások során előkerült más korabeli leletek gazdagsága arra inspirált, hogy ne csak a keltákkal foglalkozzam. Az egyetemen őskorosként végeztem, doktori címemet ókorból szereztem meg a magyarszerdahelyi kelta és római temető feldolgozásával. A kandidátusi fokozat keszthelyi múzeum- igazgatóval együtt, képviseljük. A bizottság azért alakult meg, hogy Dél-Dunántúl főbb régészeti kutatásait koordinálja, egy-egy jelentősebb munkáról üléseket tartson, az eredményeket minél szélesebb körben megismertesse. 1987-ben Zalaegerszegen a kis-bala- Kella edény Magyarszerda- Horváth Lászlő egy gazdag római urnasfrral Magyarszerdahelyei]. dig fehér foltnak tartott Dél-Zalában ma már 567 régészeti lelőhelyet tartunk nyilván. A terület leletgazdagságát igazolja az a 90000 darab tárgy, mely a Thury György Múzeum anyagát gyarapítja. (1975-ben 7000 leletünk volt) - Vsn-e kendvenc kutatá si területe? - Titkos szerelmeim a KoraUdfszftésű ruhakapcsoló tű Magyarszerdahelyről, a kelta temető\' egyik sírjából. Dr. Horváth László, a Thury Gyögy Múzeum igazgatója régész, kelta-kutató. Tudományos munkásságát az ország határán túl is ismerik. Aktív szerepet vállal a város közéletében, elfoglalt ember. - Idén éppen 30 éve veszek részt ásatáson. Először 1959-ben a nyári szünidőben mint gimnazista, dolgoztam a Balaton Múzeumban. Ekkor már az volt a célom, hogy régész legyek. Érettségi után ötször jelentkeztem a bölcsészkarra, de nem nyertem felvételt. Eközben mint ásatási munkás, ásatási munkavezető, majd mint restaurátor dolgoztam a keszthelyi múreumban. 1970-ben - diploma nélkül - kineveztek muzeológusnak az addig megjelent publikációm révén. Ezután sikerült egyéni levelezőként bejutnom az ELTE történelem-régészet szakára, amelyet 1975-ben a munka mellett elvégeztem. Akkor kerültem Nagykanizsára. Elsődleges feladatom volt a város és környéke régészeti lelőhelyeinek feltérképezése. Több, mint félszáz különböző korú helyen vé-geztünk, tervásatást. Az ad- IlliiBiBlI iilllliiiililliii elnyeréséért Dél-Zala későbronzkorával foglalkozom. Éppen emiatt a jelenlegi kutatási területem 1600 évet ölel át - a későbronzkortól a rómaikor végéig. - Mi indokolja témavá lasztását? - Az elmúlt tlz évben na gyon sok olyan helyen vé geztünk ásatást, ahol ké sőbronzkori telepeket és te metőket találtunk. A Dunán túlon nagyon kevés ilyen kort érintő hiteles feltárás van, így e leletek alapján teljesen új megvilágításba kerülhet a Dunántúl bronz kori története. Ez a munka még legalább két évet vesz igénybe, mivel nemcsak le írom, hanem saját magam is rajzolom a leleteket. - Munkája mellett részt vesz a PAB kanizsai tago zatának tevékenységében. Hogyan kapcsolódott be eb be a kis közösségbe? A PAB Társadalomtudományi Albizottságának megalakulásakor tagja lettem, de mellette részt veszek a Régészeti Albizottság munkájában is, ahova 1986-ban - szintén a megalakuláskor - kértek fel tagnak. Zala megyét hárman, Vándor Lászlóval, a Göcsei Múzeum igazgatóhelyettesével és Müller Róbert toni feltárásokat bemutató konferenciára került sor, mig e terület somogyi oldalának ásatásairól tavaly volt egy beszámoló Kaposvárott. A jövő évben városunkban lesz tudományos konferencia Kanizsa török uralom alóli visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából. - Jövőbeni feladatai közül már említette a kandidátusi munkáját és a tudományos ülés rendezését. Milyen ter vei vannak még? - Az évfordulóhoz kap csolódva tervünk egy nagy kiállítás, melyet Kanizsa kö zépkori történetéről készíte nénk a Városi Képtárban. Jövőre szeretném folytatni az inkei sírkápolna melletti, elsősorban római település, villagazdaság feltárását. És említettem, hogy Nagykani zsára kerülésem óta térké pezem Dél-Zala régészeti lelőhelyeit. E munka ösz- szegzése lesz - az orszá gos sorozatként megjelenő - Nagykanizsa és környé kének régészeti topográfiá ja, melyet szerzőtársaimmal - Vándor Lászlóval, Szőke Bélával, (Régészeti Intézet) - készítünk. Horváth Ilona 1989. december 1. ( KANIZSÁT Azt beszéli a város ... hogy a pedagógusok 1990. januári bérfejlesztésének aránya jelentős mértékben csökkenik, s hogy ezzel összefüggésben az oktatásügyi dolgozók valamiféle demonstrációra, esetleg sztrájkra készülnek. Glatz Ferenc Művelődésügyi Miniszter Úrnak Budapest Tisztelt Miniszter Ur! Tudomásunk van arról, hogy az Ön által még szeptemberben bejelentett januári bérrendezés — személyes garanciája ellenére — csak részben valósul meg. Tagságunk körében ez nagymérvű elégedetlenséget, elkeseredettséget váltott ki. Sokan úgy gondolják, elegük van a hitegetésből, valamint abból, hogy a pedagógusok jóhiszeműségével, türelmével, pálya- és gyermekszeretetével ilyen mértékben évtizedeken át visszaéltek. Az Ön bejelentése a társadalom jelentős rétegeit újból ellenünk hangolta, s mi ezt - bár keserűséggel — kénytelenek vagyunk elviselni. Ugyanakkor, ha kell, szigorúbb lépésre elszánva is készen állunk, vállalva ennek minden következményét. Tényfeltárásunkkal segíteni akarunk Önnek! A pedagógusokat a teljes elszegényedés fenyegeti, s az, hogy erőnket szétforgácsolva, másod- és harmadállásokat vállalva tudjuk csak szinten tartani értelmiségi létünket. A tanévnyitó napján örömmel vettük derűt, optimizmust sugárzó szavait, hozzátesszük: nemcsak a béremelésre vonatkozókat. Kérjük, most vegye Ön is komolyan szívünk mélyéből fakadó, lázadásba átcsapó keserűségünket. Hívja fel a Tisztelt Kormány tagjainak, figyelmét, hogy a szeptemberi bérrendezés még az inflációt sem fedezte, s bár a borítókban lett volna annyi, mint amekkora visszhangja volt országszerte. Tisztelt Miniszter Úr! Tolmácsolva a szakszervezeti tagság óhaját, szeretettel meghívjuk Nagykanizsára. Kérjük, teljesítse kívánságunkat még az Országgyűlés spron következő ülésszaka előtt, hogy az egyre sürgetőbb kérdésekre elsőkézből nyerjünk választ. Nagykanizsa, 1989. november 8. Tisztelettel: a szakszervezeti tagság nevében a Pedagógusok Szakszervezetének Körzeti Bizousííaa Tdth Lajos körzeti titkár - A pletyka annyiban igaz - mondja Tóth La jos körzeti titkár -, hogy a pénzügyminiszter a tervezett 20 %-os bérau tomatizmust 16 %-ra csökkentette. - Ennek ellentmond Glatz Ferenc miniszter tanévnyitó 60 %-os ígé rete. - A pedagógus szak szervezetnek még au gusztusban sikerült elér nie, hogy a mintegy 2 milliárd forintot, melyet a Minisztertanács bérfej lesztésre megajánlott, 4 milliárd forintra emeltes se. Ez további 10 %-os béremelést jelent a mon dott 16 %-os bérautoma tizmuson felül. Ez ösz- szesen 26 %-os fejlesz tést jelent. - Ezek szerint Glatz Ferenc a saját álláspont ját nem egyeztette a pénzügyi kormányzattal? - Egyeztette. A 60 % úgy értendő, hogy azt az 1988 decemberi bérre keli építeni. Ám ha min dent összeszámolunk, az egész messze elmarad az ígértektől. - Tehát januárban lesz béremelés, vagy nem? - Lesz. 16 %-os auto matikus, és 10 %-os rendkívüli béremelés. - Ezt mindenki meg kapja, vagy differenciál ják? - A szakszervezet dif ferenciált elosztást ajánl, olyan értelemben, hogy a személyi bérfejlesztés arányait az önálló isko lára bízza. Ez persze a munkáltató és a munka helyi szakszervezeti bi zottságok egyezkedésé nek lesz az eredménye. - A városi szakszerve zeti bizottság hogyan foglal állást? A 26 %-ot kielégítőnek tartja? Hi szen ha az infláció nö vekvő mértékét tekintjük, a csekély emelés nem old meg semmit sem. Levél a miniszterhez - Mi sem értünk egyet az emelés mértékével. A gondot csupán az okoz za, hogy mit fogadjunk el reális kompromisz- szumként. - És mit? - Az egyik lehetőség, hogy az ország helyze tére figyelve ne követel jünk többet, vagy... - Alig hiszem, hogy a pedagógus társadalom ezt elfogadja, hiszen az anyagi jellegű ágaza tokban dolgozó szellemi foglalkozásúak bruttó át lagbére 16176 Ft, körül belül a kétszerese a közoktatásban dolgozó kénak. Ez 7900 Ft. Elfo gadhatatlan. - így van, csakhogy - ez bizalmi testületi érte kezleteken is megfogal- mazódott - tekintettel kell lennünk más rétegre is. Egyéni véleményem azonban, hogy éppen a kiáltó ellentét miatt kell a radikális bérfejlesztést végrehajtani. - Kering egy olyan pletyka is, hogy Magyar óra a Szabadság téri amennyiben nem teljesül a 26 %-os, máris csökkentett arányú bérfejlesztés, akkor a pedagógus társadalom tiltakozásra készül. Miről van szó? - Kétféle lehetőség kö zül választhatunk mondja Tóth Lajos. - Ez egyrészt városi szintű demonstráció lenne fel vonulással, petíció át- nyújtásával a városi ta nács elnökének, más részt tervezünk egy köz ponti tiltakozást, amely azt jelentené, hogy kép viselőink minden megyé ből Budapestre utaznak, és a parlamenti ülés ide jén fejezik ki tiltakozá sunkat. - Sztrájk szóbajött? - A veszprémi regioná lis tanácskozáson sztrájk is szóbajött, de ennek mikéntje egyelőre kérdé ses. A szakszervezeti központnak csak 20 mil lió forint tartalékalapja van, de az egynapos sztrájk fedezete is meg haladja a 100 millió fo rintot. A kanizsai bizott ság azonban a demonst ráció valamilyen formáját mindenképpen támogat ja. Érveinket a miniszter nek küldött levelünk tar talmazza. iskola I. B. osztályában. Bakonyi Erzsébet - Publikálhatjuk ezt a levelet? - Természetesen. 10 ( KANIZSA 7 1989. december 1. gyek többször, mondják msg, hogy mi a bűnöm ... Elegem volt a zaklatásból. Hamarosan el is mentem Galambokra. Ott is a szövetkezeti kocsmát vezettem. - Először onnan mentél nyugdíjba, de utána máshol is dolgoztál. Jól tudom? - Voltam én konyhamészá ros, hentes az ABC-ben és A történelem sodrában (4. rész) maradjak ott, de én mindenáron vissza akartam jönni. Ki gondolta akkor, hogy a jugo- Az „Amerika" embere portás. Nem is tudom hány helyen. - Elgondolkodik, majd folytatja. - Tudod, azt hittem, hogy öreg koromban könnyebben élhetek, de áthúzták a számításaimat ... Valami nagy igazságtalanság történt velünk ... Szerencse, hogy van ez a szőlő,, itt érzem jol magam. - Es mit szólsz a mostani változásokhoz? Meglepne, ha visszakapnád a kocsmádat? - Mihez kezdenék ón 77 éves korban? A 40 évemet ne kem már senki se adhatja visz- sza. Rossz korban éltünk ... ezután már csak* jobb jöhet. Szoliva János A Kedvenc presszó előtt várok a buszra. A 22-es érkezik. - Jó ez a vasútállomásra? - érdeklődöm a buszra igyekvő bácsikától. - Jöjjön csak, majd leszáll az Amerikánál! - Köszönöm. A Véndiófától már nincs messze az állomás. - Nekem az csak az Amerika - javít ki utazótársam. - Vala mikor állandó vendég voltam, ott sok fröccsöt megittam a Tis- lér Karcsinál. Igen, emlékszem én is a cégtáblára: Tislér Ká roly vendéglője. Az 50-es évek ben lemeszelték a cégtulajdo nos nevét. Vajon hogyan él ma Tislér Károly, akit a fél város ismer, és akinek még ma is na gyon sok tisztelője van Kani zsán, Keresztúron, Galambo kon? Karcsi bátyám szegről-végről rokonom felkerestem hát Néphadsereg úti otthonában. - Éppen a hegyre készülő döm - fogad szeretettel, és in vitál, hogy tartsak vele. Elfoga dom a meghívást, ideálisább környezetet el se tudtam volna képzelni a múltidéző beszélge tésre, útközben elárulom, hogy róla szeretnék írni. Tiltakozik: „Mi érdekes van az én életem ben? Az én időm már leiárt!" - Karcsi bátyám! A te eleted maga a történelem - biztatom a vallásomra. - Tudod, én életemben na gyon sokat gürcöltem, és mi lett az eredménye...? Mindent elvettek... Ne is beszéljünk ró la! Inkább arról, mi van veled! Mire beszámolok a családról, beteg édesanyám állapotáról, már a pince előtt állunk és vé-gighordozhatjuk tekintetünket a gondosan művelt szőlőbirtokon, a pőre gyümölcsfákon. A termés már fedél alatt van, a hordókban forr a bor. Kóstolgatjuk. - A must cukorfoka nem ér te el a tavalyit, de jó bor lehet még belőle, persze, ha jól ke zeljük - teszi hozzá Karcsi bá tyám, mintha nem tudnám, hogy neki mindig jó bora van. Ért a borcsináláshoz, és akkor sem jön zavarba, ha megéhe zik a vendég. A kitűnő pörkölt után jobban esik az új bor. Né hány koccintás után megeredt a nyelve. - Apám nem jött vissza az I. világháborúból, korán kezd tem a munkát, talán nem is volt gyermekkorom. Aztán töb bet akartam, 1938-ban levizs gáztam a hentes és mészáros szakmából, kitanultam a pincér szakmát. A Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsgáló Bizottsága ven déglős mesternek nyilvánított. Önálló életet kezdhettem, 1941-ben bérbe vettem a lóg- rádi községi vendéglőt. Jol ment az üzlet, szerettek a lég- rádiaK, de közbe jött a háború. - Ugy tudom, 1945-ben a partizánok mentették át vagyo- nodat Magyarországra. - Igen. Nagyon sokra érté kelték, hogy elláttam őket só val, élelemmel. Kértek, hogy szjáv kapcsolataim miatt itthon még deportálhatnak is. - Persze, a feleséged is on nan származik, de hogyan ke rültél Kanizsára? - Amint visszajöttem Magyar országra, a családi örökségből megvettem a romos Amerikát. Nagyon rossz állapotban volt az épület. Se ajtó, se ablak, a tetőről hiányzott cserép. Min dent eladtam, amit áthoztam Jugoszláviából, hogy berendez hessem a kocsmát, és a kis szobát, ahol lepihenhettünk. - Emlékszem, milyen boldog vol tam a nyitás napján! Aztán nem volt megállás, éjjel-nappal dolgoztunk a feleségemmel, 3- 4 órát aludtunk. Éjjel hoztuk a bort, megvirradt, mire a pincé be kerültek a hordók ... Mindig jó bort mértem, a vasutasok mind hozzám jártak ... a bará taim voltak. - Meddig működtél „ma szekokét, ahogy most monda nánk? - 1950. augusztusáig. Arra a napra is emlékszem. Mondo gatták már korábban, hogy el veszik a kocsmát, de nem akartam elhinni. Megjelent egy bizottság és átvette a vendég lőt. Csak annyit mondtak, hogy a leltári tárgyakat őrizzem meg. - Papírt sem kaptál, hogy ál lamosították? - Semmit. Utána még ott lak tunk néhány hónapig, és meg kezdődött a kálváriánk. Jóaka róim megsúgták, hogy szerepe lek a listán, hamarosan kitele pítenek a Hortobágyra. Taná csolták, hogy tűnjeK el a vá rosból. De hová?! Nem alud tunk egész éjjel. Másnap elköl töztünk Molnári mellé egy elha gyott lakásba. Aztán jött a hír Kanizsáról, hogy a padláson is kerestek bennünket az ávósok. A határsávban nem éreztük magunkat biztonságban, ezért újra költöztünk, Báránd-pusztá- ra, majd a kerecsenyi szőlőhe gyen húzódtunk meg egy bo rospincében. Ott se tudtam szabadulni a félelemtől. Nappal még csak megvoltam valahogy, dolgoztam az erdészetnél, de az éjjelek ... Mindig vártam, hogy mikor zörgetik az ajtót. - Megúsztuk. - Aztán változott a politikai helyzet, és visszaköltözhettetek Kanizsára. 1953-ban újra kocs- máros lettél. - Mielőtt a Murakeresztúri ÁFÉSZ alkalmazott, dolgoztam a tejüzemben is. Kijártam Ke resztúrra, de politikailag még mindig megbízhatatlan voltam, minden héten jelentkeznem kel lett a rendőrségen. Hányszor elhatároztam, hogy nem me- Gyerekszáj II A kicsik kedvében .kiyán árni a Fabik Károly Uttörő- áz azzal hogy városi gyer mekújságot hoz létre. Az in duláshoz szükséges tőkét a Zalai Horizont pályázatán nyerték el, s jelenleg javá ban folyik a szervezés. A lap, amely a helybeli szo ciális foglalkoztató nyomdá jában készül majd, negye dévenként jelenik meg: ta névkezdéskor, kará csonykor, március 8-án, és a gyermeknapon. A szerve zést, témagyujtést, cikkírást, s a lap terjesztését - Nagy János úttörőházigazgató irá nyításával - a gyermekta nács tagjai végzik, közösen a különböző iskolákból ajánlkozó lelkes segítőkkel. Céljuk, hogy érdekes, hasz nos, szórakoztató olvas mány kerüljön az általános iskolások kezébe, sok fény képpel, rejtvénnyel, humor ral, praktikus kivágós mel léklettel. A Gyerekszáj című lap első ötszáz példánya március 8-án, azaz a nőnapon lát majd napvilágot. Régizene hangverseny Az 1989/90-es hangversenyévad nyitányaként a Came-rata Hungarica együttes és Zádori Mária közös régizene koncertjét hallhatta a kanizsai közönség. A nyolctagú Camerata Hungaricát Czidra László vezeti. Mintegy két évtizede ők a magyar zenei életben a régi zenei stílus legkiválóbb képviselői. A korabeli hangszerek hű másolatain játszó együttes nagy érdeme a reneszánsz és korabarokk zene magyarországi feltámasztása és népszerűsítése. Ezen az estén rendkívül változatos és kiválóan szerkesztett műsorral léptek a közönség elé. Valóságos zenetörténeti antológiát hallottunk a késő reneszánsz és barokk zene hatalmas anyagából. Játszottak régi magyar táncokat Mátyás korából, a következő blokkokban pedig felvidéki és erdélyi, valamint kora barokk nyugateurópai táncokat fogtak csokorba. Műsorukat élővé varázsolta az együttes rugalmasan változó, az előadott darabokhoz alkalmazkodó hangszerösszeallltása, a hangszerkezelés biztonsága és a kiváló összjáték. Czidra László igazi virtuóz blockflöte játékos, különösen dlszítőkészsége lenyűgöző, ráadásul zeneileg is remekül irányítja együttesét. Külön elismerés illeti azért, hogy együttese szólistaképességű fiataljainak is lehetőséget adott szólóprodukció bemutatására. A hangszeres műsorrészek között a kanizsai születésű Zádori Máriát hallhattuk. Frescobaldi canzonákat énekelt Virágh László csembalókíséretével, és a Camerata Hungarica néhány tagjának közreműködésével három dalt szólaltatott meg a Vietórisz-kéziratból. Műsorának koronája egy francia barokkszerző, Boismortier: Diana és Ac-teon című szólókantátája volt. Zádori Mária énekstílusa mentes minden „operás" manírtól, szopránja kristálytiszta, csodálatosan alkalmazkodik a stílushoz és a régi hangszerek hangzásvilágához. A bensőséges, finom humort sem nélkülöző, szinte házimuzsikálásra emlékeztető est méltán volt nagy siker. Kocsis Katalin 1989. december 1. versei Gyűszűnyi az idő. Célunk ismeretien -Éretted én egyszer mégis megszülettem. Arcod akkor tavaszt, szemed ígért nyarat-Mért adtad kezembe áruló aranyad? Kitakarom a szívem, lehunyom a szemem, kifekszem a Napra, ahogy megszülettem. ( KANIZSAJ Strdbl Gábor Miért Hallom már: a lépted, halkul szívverésed -Kezed távolodik, távolodik fényed. 1989 Hűlám-virágot poroz a szél, s te bennem mozdulsz tovább. Nyolcvankilenc idegrendszerén rángó ideg a halai - - Eltört az ereklyetartó. Hiányzik belőle egy szilánk - Hinni kell és nemcsak izzón fölvenni a harcos-ruhát! Világ füsrjét fújja a szél, s én teszem, amit engednek. Nyobyankilenc idegrendszerén feszülök egész testemmel. Erdős László munka közben. Erdds László tájai állította ki az Erkel Ferenc Művelődési Ház. - Féllábbal már én is itthon vagyok - mondja. - A zalakarosi SZOT Üdülőben 1983 óta láthatók képeim. Jövőre pedig már igazán hazatérek. 1990 áprilisában a Hevesi Sándor Művelődési Központ ad otthont 63. önálló kiállításomnak. Szeretettel várok minden kedves érdeklődőt. Az elismerést és tisz- varéit, színes vázlatrajzot készített. - Itt nem olyan mélykék és sötétzöld a levegő, mint Székelyföldön. Szőkébb, tejszín-barnább légiesebb minden, de kis erdőivel, dombjaival és patakvölgyeivel mégis szülőföldem tájaira emlékeztet. A hely lelkét, belső világát szeretném visszaadni. Erdős László lelkesíti a Zalaárt terve; hamarosan külföldön is bemutatkoz- Erdős László műtermében két sarok foglalt. A napokban érkeztek visz-sza képei Vácról és Szolnokról, kiállításainak legutóbbi színhelyéről. Olvasgatom a kiállítások rendezőinek köszönő leveleit, az elismerő sorokat, s kívánkozik belőlem a kérdés: - Továbbra is nagy ér deklődés kíséri bemutat kozásaidat? Semmiféle visszaesést nem tapasz taltál? - A kiállítások látoga tottsága nem csökkent. Csak hát az érdeklődők pénze kevesebb. To vábbra is az a vágyam, hogy a kétkezi dolgozók .otthonába is eljuthassak. Erdős László népszerűségét Losonci Miklós művészettörtenász 1987- n Az otthont nemcsak magának keresi ben megjelent könyvé- hatnak képeikkel a zalai teletet megérdemli Erdős ben így méltatta: „Erdős festőművészek. László. Mindnyájunk ne- László az otthont nem- Örül Bálics Kálmán vében kívánom, hogy csak magának keresi, szép képeinek, akinek szép tervei teljesüljenek. hanem mindannyiunknak alkotásait napjainkban D. L. építi oly vonzó göcseji haranglábaiban, erdélyi székelykapuiban, mátrai tisztásokkal, balatoni ve-dutákkal, a Dunakanyar festői pompájával... emlékezik és álmodik is, megörökíti ifjúságának varázsvidékét. tóberben az Őrségben is I GÖCSCJÍ iárt családiával. Sok ak- I — Megállók Erdős László képei előtt, s valóban otthon érzem magam. Egymás mellé simul hazánk sok-sok feledhetetlen tája. A művész ok- 12 KANIZSA 1989. december 1. A magyar STING ? Beszélgetés Gerendás Péterrel zenéről, ízlésről, meg egyebekről Gerendás Péter nem olyan név, amire az ember felkapná a fejét. Annak ellenére, hogy sokak szerint egyike a legtehetségesebb magyar zenészeknek, egyenlőre még szűk az a kör, amelyben ismerik. A HEK-ben rendezett ifjúsági nap egyik főszereplőjeként ül Ernszt Katalin irodájában, mikor végre én is beesek. Kölcsönös bemutatkozások, miegymás, Katival a régi szinjátszókörös ismeretségüket elevenítik fel. Mikor pofátlanul közlöm, hogy pillanat, hozok egy magnót, mivel én cikket fogok írni erről, már négyen ülünk a szobában,mert időközben Nemere László, Kati férje is megérkezik. Gerendás Péter (PÉTER): Éppen tegnap gondolkodtam: nincs kizárva, hogy ma itt Kanizsán egyáltalán nem lesznek sokan (- ennél a gondolatnál engedem meg az olvasónak, hogy bekapcsolódjon -a szerk-) De egy biztos: nem szabad az embernek megsértődni, nem a közönség tehet róla, hogy Bartók és Kodály országában egy furcsa és groteszk fordulat következtében a zenei Ízlés ilyen mélyre süllyedt. Ez részben annak köszönhető, hogy az előadók - nem a művészek, mert az ilyet nem tudom annak nevezni - egyszerűen alálicitáltak a közönség igényeinek. Az igazán igényes zenészek egyrésze feladta, másrészük prostituálódott. A harmadik rész megróbált elevic-kélni - néhányan egészen más vonalon próbálkoztak. Éppen ezért, mivel az ember ezt fel tudja mérni, keserű érzés, hogy ki van írva a nevem, aztán... A mi korosztályunk azért még kapott valamit a hatvanas évekből, az én gyerekkorom a bátyáim jóvoltából a Beatles bűvöletében telt el. Abban az időben muszáj volt jó zenét játszani, ott volt a Beatles, a Rolling Stones, a Chicago, a Blood Sweet and Tears, szóval egy csomó értékálló zene. Tiszai Szilárd (TISZ): Azért az új zenékben is vannak értékes dolgok - például Te nem tartod annak, hogy a heavy metal-ban Yngwie Malmsteen és követői Vivaldi és Bach nyomdokain haladnak, vagy ott van azért egy STING... PÉTER: Ezek nem ilyen élesen elválasztható dolgok. Persze, hogy értékesnek tartom... TISZ: Szerinted hol jelentkeznek a zene értékei? A mondanivalójában, vagy a megcsinált-ságában? PÉTER: Az én zenémben? TISZ: A zenében. Vagy ponto- sítsák? A könnyűzenében. PÉTER: Nézd, számomra a zenének fontosabb szerepe van. Mindenesetre nem árt, ha valahol ez a kettő együtt jelentkezik. TISZ: Érzel-e a mai zenében akkora lehetőséget... vagyis elképzelhető-e, hogy tud valami olyasmi forradalmat csinálni, mint amilyen az a sokat emlegetett beat-forradalom volt a hatvanas években? PÉTER: Hát én úgy érzem, hogy... hogy... soha többet. TISZ: Egyáltalán szükség lenne arra, hogy legyen? Vagy ennek csak egyszer kellett megtörténnie, hiszen az eredményeit most is élvezzük? akkor egy olyan PÉTER: Ez sajátságos helyzet volt, annyiféle dolognak az összejátszása,... - ezt a zene csak alátámasztotta, megerősítette. Ez a szituáció megismételhetetlen. Beatles - szerintem -csak egyszer volt. A mi életünkben legalábbis. Nem véletlen, hogy azóta már eltelt 25 év, és sztárok jöttek, nagy sztárok, de nem történt semmi ilyesmi. De ha a magyar könnyűzenét nézzük, akkor is. Sajálom, hogy nem születtem előbb. Én már csak a végét kaptam el a dolognak. A mai utánpótlás pedig nagyon nehéz helyzetben van. Nagyon sok a tehetséges zenész, de hogy végig tudják verekedni magukat az érvényesülés felé - ez nagyon nehéz. Viszont a hangszerek jobbak, és könnyebben megveszik őket, mint mi annak idején. TISZ: Hát ebben maximálisan nem értek veled egyet. 21 év alatt sem tudtam összespórolni egy normális gitárra valót, ugyanis 30000 forintnál kezdődnek. NEMERE: Szilárd, ebből ne induljál ki, mi is tudod, mivel kezdtünk? Jolanákkal, és az abban az időben egy csúcs gitárnak számított. Tudod mennyibe került? Az Alexandra, ami a Jolánénak egy változata volt 5000 forintért... tudod milyen pénz volt az akkor? TISZ: Jó, értelek. Ti azokon kezdtetek, én meg azon fejeztem be, az sem az enyém volt. Kész. (Elszabadulnak az indulatok, szakmai vita kezdődik, ugrunk) Ernszt Katalin (KATALIN): Mondd Péter - persze nem kötelező válaszolni - Te ebből élsz? Milyen megélhetést biztosít ez neked? PÉTER: Teljesen periodikus a dolog. Amikor kint voltam Norvégiában négy évig, nem volt ilyen gondom. De te gondolom a magyarországi viszonyokról kérdezel. Vannak turnék, a Koncz Zsuzsa zenekarában játszom, meg most karácsonyra készülünk kiadni egy kazettát, még a régi LÁMA stílusból (ez Péter korábbi zenekara volt, spanyolos, latin-amerikai stílusú, főként akusztikus hangszerekkel) - ennek felvételekor (Péter úgy látszik nem akar válaszolni a kérdésre -a szerk-) furcsa dolgok történtek, felpezsdültek a régi érzelmek, szerintem lesz majd ebből is turné. KATALIN: Melyik az igazi egyéniséged? PÉTER: Nem tudom, több egyéniségem is van, mint mindenkinek - ez így hülyén hangzik, bocs, nem tudom, inkább úgy , hogy igazából több dologgal is szeretnék foglal kozni. Annak idején a színészet is nagyon vonzott, véletlen, hogy akkor pont a latin-amerikai zenénél kötöttem ki. KATALIN: Mit értél te el? Egzisztenciálisan is. Most ezt azért kérdezem, mert számomra - a fene tudja - vagy olyan tehetséges, mint a Zorán, ha nem nagyobb. PÉTER: Nézd, ha az anyagiakra gondolsz (úgy látszik, nincs menedék -a szerk-) én itthon sohasem kerestem többet, mint amennyi a megélhetésemhez okvetlenül szükséges volt. Ahol most vagyok, az csak a külföldezésnek köszönhetem. Lakásunk van, mondjuk négy embernek (két gyermekem van) kicsi, de nem panaszkodhatom. Mindig tudtam a zenével foglalkozni, de hangsúlyozom, hogy a Zoránt kisértük - így. A tehetség sehol a világon nem dominál. Ez egy szakma, biznisz. Érted? Itt Magyarországon - most magamat is beleveszem, mert miért legyek álszerény - van néhány tehetséges ember, aki jóval tehetségesebb, mint egyik másik világsztár. Ez persze nem azt jelenti, hogy őket bármikor be lehet helyettesíteni. De a Bross-ra, vagy a Modern Talking-ra megtelik a stadion. Hiába van itthon egy Kovács Béla, ha nem tud érvényesülni. Ha a Gerendás Péter tehetségességét mindenhol ugyanúgy fogják respektálni, vagyis megtelnek a színházak, én is ugyanolyan helyzetbe kerülök. És itt függnek össze a dolgok. Zorán szintén minőséget csinál, de ó már 20 éves korában eljutott oda, ahova én még 33 évesen sem, vagyis bejön rá a közönség. Ha tíz évvel előbb szülétek... TISZ: A következő dolgot a Szikora szájából hallottam, mert ő szintén meg van győződve arról, hogy minőséget csinál: ahhoz, hogy az emberekhez a minőséget el lehessen juttatni, kompromisszumokat kell kötni. Te erre ezek szerint nem vagy hajlandó. PÉTER: Ugy van. TISZ: Én úgy gondolom, hogy művészeknek van valamiféle küldetésük: ha más nem, az, hogy értéket adjanak az embereknek. Ennek viszont eszközei vannak. Ezeket valaki vagy vállalja, vagy nem. Hol a hiba? Biztos az eszközökben. PÉTER: Az ember nem véletlenül kapja a tehetségét a sorstól. Ha ezzel valaki visszaél, valamilyen formában biztosan megkapja a büntetését. Ha valaki ragaszkodik az egyéniségéhez, és egy vonalhoz - nevezzük így: színvonal - ezen belül lehetnek korszakok. De én sohasem követtem a divat változásait. Amikor legjobban dühöngött a kemény rock, tudtam volna olyan zenét is játszani - remélem nem tűnik szerénytelenségnek - de én ezt nem tettem meg, mert hittem abban, hogy nekem ragaszkodni kell ahhoz a minőséghez, amit produkálni képes voltam. A siker tarthat öt percig, tíz percig, óráig, napokig. De ha valaki ragaszkodik az egyéniségéhez, az húsz év múlva is ugyanaz marad, mégha nem lesz dühöngő sztár, akkor is. Én nehezen tudnám elképzelni, hogy az egyik pillanatban az égbe emelnek, a másikban pedig abba kell hagynom. Ennek a műfajnak az a lényege, hogy minél több ideig lehessen csinálni - nem tudnám elképzelni, hogy mást csináljak. KATALIN: Azt mondtad, mostanában egyre több öröm ér. Mik ezek? Péter: Annak idején minden egyes publicitásért keményen meg kellett küzdeni. Ma már viszonylag könnyebb, fordítva működnek a dolgok, megkeresnek. Most űr van, mert az igényes dolgokra kevssen éhesek, de ez egy hangos kisebbség, viszont - mivel belőlük nem lehet meggazdagodni - ezt kevesen vállalják fel. Ahhoz, hogy a kulturális élet felvirágozzon, olyan stabil gazdasági helyzetre van szükség, hogy az emberek a művészetekkel is ráérjenek foglalkozni. Remélem, ez a politikai változás nemcsak politikai lesz, hiszen Csehszlovákia is köztársaság (lapzártakor még az volt -szerk-), mégis vannak a gondok. (Kedves Olvasó! Itt hagyjuk abba. Ön csak frusztrálódjon, menjen el újból szavazni, maradjon otthol, vagy tudomisén. A beszélgetés további része - bár nagyon érdekes - nem fér bele ebbe a két oldalba. Viszlát!) Tiszai Szilárd 1989. december 1. KANIZSA 13 Kedves Olvasó! Itt egy olyan kezdeményezésnek lehet szemtanuja, amilyenre nem igazán volt példa a szocialista sajtó eddigi történetében. Rendeszertelenül jelentkező sorozatunkban lekészek szólalnak meg, mondják el véleményüket. Mi tanulni szeretnénk tőlük, visszakapni valami olyasmit, amiről idáig csak keveset hallhattunk. Nyuszika - Miért szemetes a kanizsai utca? - Nyuszika, ezt biztosan azért kérdezed, mert megint pont rosszkor voltál sétálni. Nem az egyedi esetek a fontosak !!! - De én mindig látom, és tudom is, hogy sokan ezeknek a begyűjtéséből élnek. - Igen őket ezért fizetik. - Nem! Ők magukat fizetik! - De Nyuszika! A kukások bérből élnek! - Én is •■ feleli Nyuszika, és tovább guberál. - Piros Hó - Többlet Ebben a rovatban arról a többletről fogunk szólni, ami a legszerényebb képességű embernek éppoly nagy értéket jelent, mint egy képzett, abszolút tehetséges ember számára. Senki ne gondolja azt, hogy itt valamiféle paposkodás történik. A paposkodás nem egyenes dolog, bizonyos mellékíze van. A papolás pedig egyenesen visszataszító. Egy többletről gondolkodni, róla írni és azt egyúttal a valóságban megélni annyi, mint a megismert igazságot továbbadni. Az igazság megismerésére és elfogadására senkit sem lehet kényszeríteni, de mindenki előtt nyitctt az odavezető út. Az emberiség kezében van a Szentírás, a Biblia. A Biblia mondanivalójának, mint Isten üzenetének tudomásulvétele egyrészt, másrészt annak életűnkbe való átvitele által jelenik meg az a többlet, ami a fiatalokat éppen úgy, mint a mában küzdő felnőtteket élethivatásuk és származásuk különbözőségének ellenére egyaránt megtölthet. Mi ez az igazság? Az Isten tízparancsolata és vele együtt Jézus Krisztus evangéliuma. Az evangélium az az örömhír, miszerint a tévedéseiben bukdácsoló ember előtt ott áll az újrakezdés lehetősége. A megtévedt gyermek a szülői házban mindig otthonra talál. Az ismételten visszakapott meleg, szeretetteljes családi kör újjánevelő erejével megcsúszott életeket, lejtőn lefelé elindult ifjúkorúakat, társadalmat, sőt, egész nemzetet is a jövendő építésében mindig tiszta, egyenes útra irányít. Az előttünk élt nemzedékek életében sok értéket találunk. Ezek az értékek sokszínűek, és tartalmuknál fogva ragyognak. Michelangelo, Kepler, Bach, Kant, Petőfi, Pilinszky és még igen sokan mások. A hóvirágtól az őszi virágokig minden szál virág gyönyörködtet, örömöt, csendességet nyújt, jutalmat nem kap érte, csupán gondozója szeretetét. Hálájának kifejeződése az is, hogy azt adja, amit adni tud - önzetlenül. Mi emberek tudunk gondolkodni, érezni, akarni, hallani, látni, beszélni. Micsoda értékek ezek rövidke kis életünkben! Álljunk csak meg egy pillanatra ! Mindezekkel felebarátunk javát szolgáljuk-e? Tudjuk-e kamatoztatni mindezeket az értékeket embertestvéreink boldogulására? Érdemünk feletti ajándék mindez! Nézzünk magunkba! Mindezek felett a többletünk az, ha hisszük és valljuk: \'Isten teremtett engem minden teremtményével együtt, amiért én Néki hálával és engedelmességgel tartozom..." - A hála és az engedelmesség cselekvő erő, és nem passzívum. Minél erőteljesebb a hála és minél készségesebb az engedelmesség, annál fényesebb emberi életünk! Ez így szépen hangzik. Ugyanakkor azonban átvezető csatornává kell válnunk. Az élet egy valóság a maga egészében és részleteiben, a maga zökkenőivel és sima útjaival. Nekünk nem szabad elmerengenünk és utolérhetetlen álomképeket hajszolnunk. Ne kecsegtessük magunkat semmiféle fantáziával, hanem határozottan nézzünk szemébe a holnapnak. Ez csak úgy lehetséges, ha van "mai napunk". Éspedig nem szimpla, cifra képkeretben, hanem abban az erőben és reménységben, aminek forrása és valósulása az a többlet, ami mindenkinek a rendelkezésére áll. Készen van. Találkozzék a kezünk akkor is, amikor érte nyúlunk. Biztosan elérjük! Következő számunkban:] Landler és Virágh Bendek avagy nem ér a nevem? \\ Fónyad Pál evanglikus lelkész Hirdessen Kanizsában így megy ez minálunk Ifjúsági délután Már csütörtökön felfigyeltünk a plakátra: "Ifjúsági délután". Megyünk? A program jól hangzik, ráadásul ingyenes. Naná. Természetesnek véve, hogy más is így gondolkodott, reménykedve léptem be a HEK-be, hogy a nagy tömeg ellenére megtalálom az osztálytársaimat. Ez azonban jóval könnyebben ment az elképzeltnél, ugyanis annyira kevesen voltak, hogy nem lett volna könnyű elkerülni egymást. Percekig nem tudtam e fölött napirendre térni, a lelkesedésem egykettőre eltűnt volna, ha nem kezdődik az Igricek és Bedő Csaba hangulatos, őszinte, egyszerű, de tartalmas műsora, ha ezután rögtön nem hallottam volna Gerendás Péter csodálatos énekhangját és gitárjátékát, ha nem láttam volna az ötlettel, lendülettel és fiatalsággal teli Ladánybene 27 zenekart a színpadon, no és ha nem látom a rendezők lelkesedését. Hogy csinálták? Még most sem tudom. Engem a helyükben biztos letört volna ez az érdektelenség. Továbbra is kérdőjel bennem: miért? Hiszen a gimikben több százan mentek el a plakátok előtt naponta, több százan hallották az iskolarádió felhívását! Ha belegondolok, hogy az előző esti Landlerbálon hányan álltak a bejárat előtt, hogy bemehessenek akárcsak egy órára is táncolni... vagy hányan panaszkodnak nap mint nap az ifjúsági programok hiányára! Dizsi, vagy nem dizsi, ez itt a kérdés ? Én megköszönöm - társaim nevében is - ezt a nagyon klassz délutánt és estét. Őszintén sajnálom azokat, akik mindebből kimaradtak. Szabó Anita "Szóljunk a tanárnak, holnap ne Írasson töridogát" - javasolta Takács Gábor, az V. választókörzet (ablak melletti padsor, hátsó fertály -reformszárny) önjelöltje egy nyílt, akarom mondani körlevélben. A töridoga bojkottálására irányuló törekvésekkel kapcsolatos nézeteit először Gödrössy Csaba, az ONOP (Óraközbeni Népsportolvasó Párt) vezéregyénisége fejtette ki Megemlítette, hogy 6 jól tudja a torit, írjuk meg csak holnap! Eme jobboldali, erősen skolasztikus kijelentés országos, akarom mondani osztályos felháborodást váltott ki. Sokan Gödrössy Csaba visszahívását kezdeményezték, a telefonszámát azonban senki sem tudta! Végül a kormány, akarom mondani az osztály megelégedett az ONOP vagyonát képező Népsport elkobozásávaL Ezután hosszas egyeztető tárgyalások következtek. A három legjelentősebb párt, a LEMP (Lógósok és Egyéb Munkakerülők Pártja -szélsőbal), az MDF (Magoló Diákok Fóruma - szélsőjobb) és az MSZMP CMost Szakadok Meg.r Párt - szélsőbal és szélsőjobb) koalícióra lépett, és ez a koalíció egy petíciót nyújtott át a történelem tanárnak. Ő hosszasan tanulmányozta (mert rondán volt írva), majd mereven elzárkózott. A tanáriba. A koalíció ezután leült a kerekasztalhoz, és alaposan átértékelte a tanárur történelmi múltját, az oktatásban betöltött szerepét, majd koncenpciós pert kezdeményezett ellene "diákgyalázás" címén. Ám ekkor sajnálatos módon becsengettek, és így a koalíció kénytelen volt feloszlanL Másnap megírták a töridogát Erősen pluralista lett, mint minden ebben az országban. Akarom mondani osztályban. Szálai László A/ 14 ( KANIZSA T 1989. december 1. Töretlen hittel Nevelőintézeti gyerekek Kispályások a küzdőtéren II. Jövőre a legjobbak között Udvarisan köszönő, ám bizalmatlan rebbenő tekintetű fiú enged be a kapun. A magas kőkerítésen belül parkosított, gondozott udvar, a rácsos ab-lakú épületben rend, tisztaság. Szabadnak tűnő zárt világ. 1953 óta a Bajza utca 2-ben működik a Gyermekvédő Otthon, közismert nevén a GYIVI. Kik, és miért kerülnek az otthonba? - kérdezem Szakony Gyula igazgató úrtól, aki 1988. április 1. óta vezeti az intézetet. - Átmeneti otthon vagyunk - mondta. - Szétzüllött, szét esett, veszélyeztetett családi környezetből kiemelt, nem egy szer elhagyott, három-tizen nyolc éves gyerekeket utal be hozzánk a gyámhatóság a me gye egész területéről. De visz- szajöhetnek azok a tizennégy tizennyolc éves gyerekek is, akik elmentek, vagy megszök tek az otthonból, ám, életük új ra félresiklott. Ez év január el sejétől már huszonnégy éves korig befogadhatjuk őket. Esetenként a rendőrség is hoz gyerekeket... Rendőrök hozták például azt a testvérpárt, akiket elhagyatva, bezárva találtak a lakásban, amikor a bűncselekményt elkövető szülőket keresték. Vagy azt a három kisgyereket, akiknek édesanyját az élettársa megölte. Itt voltak, amíg a rokonok jóvoltából sikerült megnyugtatóan elhelyezni őket. - Mennyi ideig vannak itt a gyerekek? - A kisebbek általában öt-hét napig, megvizsgálja őket egy orvosból, pedagógusból, pszi chológusból álló csoport. Fel tárják a lelki sérülések okát, mélységét, bogozzák a gyere kek jellemét, javaslatot tesznek a velük való bánásmódra. Ezek ismeretében küldjük tovább az óvodás korúakat Kehidára, az általános iskolás korúakat Ba- latonberénybe, vagy más, me gyei intézetbe. Az ipari tanuló kat és középiskolásokat kollé giumokban helyezzük el, mi fi zetjük a térítési díjaikat. Vannak olyan gyerekeink is, akik már dolgoztak, munkásszálláson laktak, de otthagyva állást, szállást, élettársat, visz-szajöttek. Ők tovább használhatják az átmeneti otthont. Egy hónapig ellátjuk őket, szállást élelmet kapnak, és ha utána is maradnak havi 1500 forintot kell fizetniök. Jelenleg tizennégy ilyen fiúnk van, közülük tíz állás nélkül, képzettség nélkül. - Nem lehet csekély ősszeg az ellátásuk! - Ötvennégy forintos a napi élelmezési norma. Évi negyven millió forintos költségvetéssel dolgozunk. - Hány gyereket tudnak egy szerre elhelyezni? - Hatvan fiúnak, negyven lánynak van hely az otthonban. A fiúkat a földszinten, a lányo kat az emeleten helyezzük el, hat-tíz ágyas szobákban. Jelen leg harmincöt fiú, és két lány van itt. Hét végén és iskolai szünetekben többen, hatvan- hatvanötén is vannak, mert a kollégiumokból is megjönnek. - Óvodás és iskolás. Ipari és középiskolás. Segédmunkás és munkanélküli. Elég vegyes összetétel. Kik, és hogyan fog lalkoznak ezekkel a gyerekek kel? - Két ápolója van az otthon nak. Ők a kicsiket, betegeket látják el. Tizenkét felügyelőnő foglalkozik a többiekkel. Ót ne velő tanárunk van; az önkéntes szabadidős tevékenységeket szervezik. Megpróbálják önálló ságra nevelni a gyerekeket. Színházba, moziba viszik az érdeklődőket, könyveket ajánla nak, közösen olvasnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek velük. Hangsúlyozom, semmi sem kö telező. - Szigorú a napirend? - Véleményem szerint humá nus. A dolgozó gyerekek teljes szabadságot kapnak, bárhová bármikor elmehetnek. A munka nélkülieknek heti háromszor van kimenőjük. Fél hétkor kel nek, délelőtt az otthon termei ben és az udvaron dolgoznak, délután szabadok, este tízkor van takarodó. Beszélgetésünk közben többszőr is csengett az igazgató telefonja, szökött gyerek ügyében keresték. Mi a helyzet a szökésekkel? - kérdem. - Sajnos gyakoriak. Az a borzasztó, hogy nem nagyon értem, miért szöknek! Megjegy zem, ők maguk sem tudják in dokolni a cselekedeteiket. Pél dául nem régen ment el egy tizenhét éves fiú. Kedveltük, a munkahelyén is szerették. En gedéllyel távozott három napra, aztán nem jött vissza. Becsü letére legyen mondva, írt egy levelet, amelyben tőlem kéri, hogy önálló életet ólhesen. Én nem adhatok ilyen engedélyt! Ráadásul magával vitte egyik társát, aki két nap múlva állt volna munkába. Most mindket tőjüket körözik. Érthetetlen! - Én igen szeretek kalandoz ni, itt meg minden nap ugyan olyan - szól közbe egy króni kus szökőnek számító tizenhat éves fiú. - Nem is tudom, hányszor szöktem már! Nem tehetek róla, nem bírom az egyformaságot! Amikor dolgoztam, inkább korábban indultam a munkahelyemre, és mindig más utat választottam, mert nem bírtam kétszer végigmenni ugyanazon az utcán. - Volt egy olyan tizenkét éves kislány - veszi át a szót ismét az igazgató -, akit három hónapos terhesen hoztak be. A terhességét nem lehetett meg szakítani, mert szülői beleegye zés kellett volna, de a szülőket nem találtuk. Mire a rendőrség előkerítette őket, a kislány megszökött. Most sincs meg! - Milyen a gyerekek munká hoz való viszonya? Hogyan áll ják meg a helyüket, ha dolgoz- niok kell? - Nehéz kérdés! Talán ezen a téren ér bennünket a legtöbb kudarc. Az intézeti gyerekek jó részének nincs szakképzettsé ge, csak segédmunkásként al kalmazhatók. Sajnos nehezen tudnak egy helyen megmarad ni, hamar ott hagyják a mun kahelyüket. Ez nekünk roppant kellemetlen, mert a vállalatok egy része igen segítőkész. Em líthetem az IKV-t, a Bútorgyá rat, a CSÖKI-t, az Édesipart, valamennyinél dolgozik gyere künk. Meg kell azonban érte nem azokat a vállalatokat is, amelyek nem szívesen fogad nak otthonos gyereket. Manap ság kevés a munkalehetőség, gyerekeink pedig sokszor hi- A városi kispályás labdarúgó bajnokság II. osztályában az Igazságügy és a DKG-KISZ csapatai végeztek az első két helyen, így a tavasszal induló bajnokságban a legjobbak között küzdhetnek majd a bajnoki pontokért. * Az Igazságügy csapata az 1989. évi bajnokságot végig vezetve lett aranyérmes. Évek óta tagjai a kispályások táborának és a különböző lépcsőfokokat megjárva jutottak el az első osztályig. - 1976-ban alakultunk és kifejezetten bírók, ügyvédek és jogtanácsosok alkották a csapatot. Aztán a későbbiek során a kollégák közül többen - belátva hogy nem tudnak lépést báznak, indokolatlanul kilépnek. Ez ellen sajnos nem sokat tudunk tenni. - Jó helyem volt az IKV-nál - mondja egy tizenhét éves fiú, aki kilenc éves kora óta állami gondozott -, de kevés volt a pénz. Csak 4500-at kerestem. Ott hagytam. Elmentem ma szek mellé dolgozni, nehéz volt, de megérte, napi ötszázat kerestem. Onnan meg elküld ték. Visszajöttem az otthonba, megígértem, ha segítenek elhe lyezkedni, rendesen dolgozom. - Talán sikerül! - mondja nagy sóhajjal az igazgató. Az otthonban dolgozó felnőtteknek minden gyerekkel meg kell vívniok a maguk nemes harcát. Lehet így pedagógiai koncepciót felállítani, megvalósítani? - Csak egyik napról a má sikra, néha egyik óráról a má sikra. A sikerélmény borzasztó an hiányzik! Igen sok a bizony talansági tényező. Mindent megígérnek, aztán másnap minden másképpen történik. Ezt nehéz megszokni! De aztán - bújik elő Szakony igazgató úr örök, töretlen optimizmusa - jól esik ám, amikor kölcsön kérnek száz forintot, mert nem akarnak a takarékból kivenni. Adok nekik, és időre, pontosan hozzák. Fel sem kell írnom, tu dom, hogy megadják. Horváth Mária tartani a követelményekkel - lemorzsolódtak, így ma már csak négyen vagyunk igazságügyi dolgozók - mutatta be csapatát dr. Kurta János. A gárda fokozatosan lépett előre a ranglétrán, a harmadosztály megnyerése után itt is bajnokok lettek. Szereplésük „tiszavirág" életűnek bizonyult, a bajnokság befejezése után újra a második vonalban találták magukat. Baráti társaságként szerveződtek és ez a szempont ma is meghatározó értékű a csapaton belül. Nálunk nem elsődleges szempont a játéktudás, bár hogy lépést tudjanak tartani a többiekkel, ők is igyekeznek jó képességű játékosokat toborozni maguk köré. 1989. december 1. ( KANIZSAJ Nyílt levél Nagykanizsa Város Tanácsának A Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola érdekében emeljük fel szavunkat, hisz ez az iskola tarthatatlan körülmények között működik már sok éve. Ez a régi, (133 éves) patinás iskola állandó tanteremhiánnyal, szertárak, tornaterem és ebédlő hiányával küzd. Itt indult meg országosan először a kereskedelmi szakmunkásképzés, amely azóta is folyik. Amíg hetente 6 napot tanítottunk, mindennap 7,00-19 óráig folyt iskolánkban a tanítás. Az 5 napos munkahétre történt átállással egy épületben semmiképp sem volt megoldható a kétműszakos oktatás. így ideiglenesen - Immár nyolc éve - az Úttörőházben folyik az oktatás, ezzel a helyzetünk azonban tovább romlott. A sokat emlegetett demográfiai hullám a középiskolákat is elérte, így az Úttörőház kicsiny termei már elégtelennek bizonyulnak a 30 fős osztályoknak. A helyzet ezen a téren a következő években csak romlik, így is jó lenne tudni, hova fognak a jövő tanévben ide jelentkezők leülni. Tanulóink tornaórákra a MÁV csarnokba, ebédelni a Cserhát Kollégiumba járnak; a szakmunkástanulók a Hámán Kató Kollégiumban, a szakközépiskolások a Cserháti Kollégiumban laknak. Tarthatatlan az az állapot is, hogy a tanárok naponta többször ingáznak az iskolaépület és az Úttörőház között. Mindezt azért tesszük most közzé, mert köztudottan felszabadul a Munkásőrség és a volt MSZMP épülete. A két épület elég lenne arra, hogy iskolánkat befogadja, és ne csak az igazgatás legyen közös, hanem végre egy épület és udvar adjon helyet a szakközép- és szakmunkásképzést is vállaló iskola tanulóinak és tanári karának. Mindezt szükségessé teszi az is, hogy a gazdaságban napjainkban végbemenő folyamatok az iskolában is egy esetleges profilmódosítást tesznek szükségessé, de ennek tárgyi feltételei jelenleg nincsenek meg. Kérjük tehát a Tanácsot, hogy a fentieket mérlegelve tegyen intézkedéseket arra, hogy ezek az épületek az iskola kezelésébe kerüljenek. A Munkásőrség épületébe a szakmunkástanulók már január 1-étől beköltözhetnek, hisz ehhez semmi átalakítás nem kell. A volt pártház belső munkálatait a nyár folyamán el lehet végezni. Az átalakításhoz a szülők társadalmi munkájára és a szakképzésben érdekelt vállalatok anyagi hozzájárulására feltétlenül számítani lehet, csökkentve ezzel az átalakítás költségeit. Mindezekhez kérjük a Tanács és a közvélemény megértését és segítő szándékát. Az iskola tantestülete és 250 aláírás - Csapatunk baráti társaság ból indult, aztán aki ide került, az is barát lett. Szervezettsé günket mutatja, hogy az elmúlt években miattunk talán ha két ízben kellett mérkőzést halasz tani. Persze olyan előfordult, hogy nem volt ki a csapatunk, akkor ha kevesebb létszámmal is, de becsületesen vógigküz- döttük a mérkőzést - kapcso lódik a beszélgetésbe dr. Ba- ungartner Imre. Dr. Kurta János csapatvezető, amikor a csapat támogatójáról kérdeztem, így válaszolt: - Éveken keresztül - igaz minimális arányban - kaptunk központi támogatást, amiből legalább szerelést vagy labdát tudtunk vásárolni. Sajnos újab ban ez a forrás is kiapadt, (gy saját költségeinkből tartjuk fenn magunkat. A most befejeződött bajnokságban a vártnál Is könnyebben jutottak el a csúcsig. Amikor az első nyolc mérkőzést zsinórban megnyerték, már biztosak voltak abban, hogy legrosszabb esetben is másodikként sikerül a feljutásuk. Végül bajnokok lettek, melynek kivívása Gyuricza József, Arszin György, Baungartner Imre, Ale- xandrov Gábor, Nagy Tibor, Kalmár István, Kincs József, Kurta János és Kosa Sándor nevéhez fűződik. - Az első osztályban való szereplésünk elé nagy várakozással tekintünk. Miután két újabb játékossal bővült keretünk, így szeretnénk minél jobban szerepelni, ami a középmezőnyben való végzést jelentené számunkra - szólt a jövő terveiről dr. Kurta János. A DKG fiataljainak egy csoportja kerek 10 esztendővel ezelőtt azzal az ötlettel állt az akkori KISZ-bizottság elé, hogy kispályás labdarúgó csapatuknak tegye lehetővé a városi bajnokságban való szereplést. Igy indult a DKG-KISZ csapatának „karrierje", amely az eltelt időszakban rendszeres résztvevője a bajnoki küzdelmeknek. - Az 1979-es alakulásunk óta a negyediktől az elsőig valamennyi osztályban megfordultunk. Pár évvel ezelőtt már szerepeltünk a legjobbak között, de egy év után akkor búcsút kellett vennünk. Most összejött egy fiatal csapat, amely a 2. helyen végzett és így újra az első osztályban szerepelhetünk - mondta Tóth Tibor, a csapat vezetője. A gépgyáriak büszkék arra, hogy csapatuk valamennyi tagja a DKG dolgozója, amely a csapatszervezés szempontjából helyzeti előnyt jelent a többiekkel szemben. Működési feltételeik biztosítottak, az ifjúsági szervezet gazdasági vállalkozásai nyereségéből jut a csapatnak is. Ennek előteremtésében a csapat tagjai is közreműködnek, munkájukkal segítik a támogatás rendszerességét. Törő Csaba, a csapat egyik meghatározó játékosa: - Jó kis társaság a miénk, nemcsak a munkahelyen, de a pályán is jól megértjük egymást. Nagyon szeretjük a kispályás focit, mert technikás, gyors játékot igényel. Egyébként a mérkőzéseken túl, más közös programot is tartunk, ezzel is erősítve a közösségi szellemet. Közős kirándulásokat szervezünk, így például pár évvel ezelőtt az egész csapat ott volt Jugoszláviában a Szent-Ju-pát fogadásán. Az elmúlt években a csapat több ízben is eséllyel pályázott a magasabb osztályra, amelynek kivívása most sikerült. Egyenletes teljesítményt nyújtottak, bár a sérüléshullám miatt erősen meg kellett küzdeniük a feljutásért. Szeretnének majd erősíteni, de ha nem sikerül, akkor sem esnek kétségbe a gárda mostani összetétele is garancia a jó szereplésre. A feljutást kiharcolok névsora: Németh II. László, Goór László, Major Sándor, Törő Csaba, Leitmann János, Pánczól Csaba, Varga István, Kiss Sándor, Tóth Péter, Nith József, Málná-si Ferenc, Németh I. László, Németh Zoltán, Horváth Tamás, és Kiss András. - Csapatunk a különböző tornákon és a bajnokságban is bizonyította, hogy méltó az első osztályra. A feljutásért dicséret illeti az egész csapatot, ha mégis valakiket ki kellene emelnem, akkor Törő, Varga, Leitmenn és Németh Zoltán nevét említeném. Ahogy a csapatokat ismerjük, az új bajnokságban reálisnak tartom az 5.-6. hely valamelyikének megszerzését - mondta befejezésül Tóth Tibor. Kápolnás Zoltár 16 ( KANIZSAT 1989. december 1. Visszapillantó MÁV NTE-BKV Előre 86:73 /42:-36/ Olajbányász-Szekszárd 0-1 (0-0) Ismét kudarc hazai pályán. Ezúttal sorrendben negyedik veresécjét szenvedte el a piros-kék garda. A didergető hidegben kilátogató szurkolók bízták abban, hogy a Szekszárd legyőzésével valamicskéi javul az Olajbányász mérlege. Sajnos nem így történt, a több hete nyeretlen Szekszárd a 89. percben lőtt góllal győzni tudott. Ez-, zel befejeződön az őszi idény és a játékosok a közönség jogos felháborodásától kísérve vonulhattak „pihenőre". Teszler Vendel a Szekszárd edzője, a szünetben: - Ugy érzem, hogy amit el képzeltünk, azt nagyjából sike rült megvalósítani. Igaz, hogy a Kanizsának volt több helyzete, de ha pontosabban passzolunk, akár mi is a kapuba találhat tunk volna. Vjasszák Géza a csapat hajdani kapusa, a szünetben: - Görcsösen, idegesen ját szik a csapat. Gólhelyzetek adódtak ennek ellenére, de saj nos kimaradtak. Talán majd a II. félidőben... Kovács I. László első osztályú bíró, a szünetben: - Gólokkal kellene vezetni az Olajbányásznak. Vidos amilyent mellé fejelt, ilyent nem szabad kihagyni. Madár Gábor az Olajbányász edzője, a szünetben: - A védekezésben voltak problémáink, de ón inkább tá madásaink lassú felépítését, tá madóink rossz helyezkedő moz gását és főleg az adódott hely zetek kihasználatlanságát tar tom problémának. Ezen kellene a második félidőben javítanunk. Teszler Vendel, a mérkőzés végén: - Szerintem nagyon jó mér kőzés volt. Sok helyzet adódott mindkét kapu előtt, ebből a Szekszárd tudott egyet értéke síteni és ez eldöntötte a mér kőzés sorsát. Madár Gábor, a mérkőzés végén: - Szünet után a gólhelyzetek tömkelegét hagytuk ki. de saj nos nem sikerült gólt rúgni. Természetes következmény, hogy ilyenkor fellazul a véde lem. Egy ilyen hibát kihasznál va a vendégek az utolsó előtti percben gólt értek el és ezzel elvitték a három pontot. Bacskay Zoltán az SZKFI dolgozója, a vtv külső munkatársa, a találkozó végén: - A mai vereség egy folya mat vége volt, a csapat ezzel a teljesítménnyel tette fel az „i"- re a pontot. Ilyen gólt kapni és ilyen időpontban, ez szerintem mind azt mutatja, hogy a csa pat lelkileg nem tudta elviselni a hetek óta tartó nyeretlensé get. - kz - legjobb dobói: Simonná 17/3, Kanizsaiak Pongrácz 25, Acsné 15/9. Az élvonal „B" csoportjában szereplő kanizsai együttes a tavaszi idény 2. fordulóját vívta a fővárosiakkal, akik a találkozó első 10 percében meglepték a vasutas-lányokat. A vendégek már 12 ponttal is vezettek, de aztán rákapcsoltak a feljavult kanizsaiak, akik Pongrácz vezérletével biztosan nyertek és ezzel megszerezték ötödik győzelmüket. A talákozót követően így összegezett Lázár Béla, a MAv NTE edzője: — Tudtuk, hogy nagy harcra, küzdelemre késztet bennünket a vendégcsapat. A mérkőzés elején hátrányba kerültünk, majd a jó cserékkel sikerült a csapatot összerázni. A kritikus poptokon, így a II. félidő közepe táján, 58:56-ps vezetésünknél, gyorsan túljutottunk. A lányok okosan játszottak, végre volt mezőny- és centerjaték. Néhány szurkolói vélemény: Léder István (DKG): - Az izgalomról és a változatos játékról a vasutasok gondoskodtak. Megmondom őszintén, hogy a mérkőzés kezdete bosszantott, mert a vasutasok mind a két palánknál igencsak gyengélkedtek. Azután viszont ok is, meg mi szurkolók is belelendültünk. A vártnál könnyebben nyertünk s ezért Pongrácz tette a legtöbbet, de nekem Ácsné triplái is nagyon tetszettek. Mámási Lajos (Élelmiszer Kisker. Váll.): - A találkozót többségében a küzdelem jellemezte. Lüktető volt a játék, no meg változatos. Jól jött, hogy a If. félidő közepén a vendégek legjobbja, a ponterős Csendes I. Kipontozódott. Nekem Pongrácz, Ácsné, Simonná és a vegére belelendült Petényi játéka tetszett. - Bh - A II. osztály bajnoka: az Igazságügy. Guggolnak balról jobbra: Dr. Ba-ungartner Alek-szandrov, Gyuri-cza, Kosa. Állnak balról jobbra: Dr. Kurta, Leink, Kincses, Ladányi. A képről hiányzik: Kalmár, Nagy, Ar-szin. Fotó: Szakony Attila A városi - városkörnyéki diákolimpia asztalitenisz versenyén az általános iskolákból 16 városi és 12 városkörnyéki, míg a középiskolákból 7 csapat indult, az egyéni indulók száma pedig meghaladta a százat. Az utánpótlás korú úszók részére Sopronban rendezték meg a „Csik Ferenc" emlékversenyt, amelyen több általános iskolánk tanulója is részt vett. A legjobb kanizsai eredmények: 66 2/3 méteren leány gyors: 1. Horváth Ágnes (Zrínyi) fiú gyors: 1. Szabó Dénes (Péterfy) fiú hát: 2. Szabó Dénes (Péterfy) fiú mell: 3. Szabó Dénes (Péterfy) 100 m leány mell: 4. Tóth Krisztina (Péterfy) A városi szövetség által lebonyolított versenyen győztesek: Városkörnyéki leány csapat: 1. Eszteregnye (Kovács-Török) fiú csapat: 1. Szepetnek (Málek-Haszon) leány egyéni: 1. Kovács Renáta (Eszteregnye) fiú egyéni: 1. Málek István (Szepetnek) Városi leány csapat: 1 Kun Béla (Jurik Varga) fiú csapat: 1. Szabadság téri (Tulipán-Haszon) leány egyéni: 1. Jurik Andrea (Kun Béla) fiú egyéni: 1. Heim Krisztián (Péterfy) Középiskolák leány csapat: 1. Dr. Mező Gimnázium (Baj-Herczeg) fiú csapat: 1. Landler Gimnázium (Losonczy-Salamon) leány egyéni: 1. Baj Anikó (Mező Gimnázium) fiú egyéni: 1. Losonczy Attila (Landler Gimnázium) i:|aiii;|li;í8 Tungsram SE-Komló 8:6 Az OB II. Nyugati csoportjában szereplő kanizsai csapat tovább folytatta nagyszerű szereplését. Ezúttal a bányaszokat győzték le, hatan szereztek győzelmet (Bago-nyai, Gerencsér, Bellán, Kassai Csikar, Hegedűs F.), négyen értek el döntetlent, mlg négy játékos vereséget szenvedett. Nádasi Tamás szakosztály-elnökségi tag, versenyző az OB íl-es találkozóról a következőt mondta: - Erre a bajnokságra „összeállt" a csapat, amely olyannyira leijavult, hogy harcban állunk a bronzéremért Most egy kicsit csalódott vagyok, mert elmaradt a nagyobb arányú győzelem a kiesés ellen küzdő vendégek ellen s ez a végelszámolásnál döntő lehet. Természetesen szó sincs elégedetlenségről, hisz folytattuk jó sorozatunkat és bízok a sikeres befejezésben is. - BIi - Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovios József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Győző. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. évfolyam 7, . tíecemöer 6. Megjelenik minden KANIZSA VÁROSI HETILAP pénteken Nyílt levél és válasz 3. o. A bürokrácia diszkrét bája 2. o. i? Lágerlázadás Részlet Rőzsás János könyvéből i 5. oldal Nagykanizsa Új rovat városunk híveinek 2. o. A bűnözés Kanizsán Beszélgetés dr. Gotthárd Jenővel 4. oldal Légvárak iskolái A bun háttere 6-7. oldal Találkozás Kustár Zsuzsával 11. oldal Lapunk karácsonykor kettős számmal jelenik meg ! Lesz-e sportcsarnok? 16. oldal ( KANIZSA 1989. december 8. A maradék újságok sorsa A bürokrácia diszkrét bája Mondják, hogy ment nekünk már jobban is. Mondják, megy majd rosszabbul. Csak várjuk ki, hogy az éllampárt még mozdíthatatlanul terpeszkedő bürokratáinak közönye felfalja az utolsó tartalékot is, a napi 12-16 órát dolgozó kétkeziek türelmét. Ezt írta a szerkesztőségbe Vízvári József magyar állampolgár Liszóról, kedveszegetten. avagy miért nem eszünk jovore húst: A zöld nyilat követve vezeti el a sétára indulót, hogy Kovács Károly amatőr festő grafikái nyomán felismerje a múltat, s jobban értse a jelent. E városkalauz „szülőatyja" dr. Cseke Ferenc, a Mező Ferenc Gimnázium tanára, aki Bécsből hozta az ötletet, és íme - a város dicséretes szol- Naponta jelennek meg újabb és újabb újságok, egyre szélesebb rétegek érdeklődési igényeit kielégítve. S mi, olvasók, kénytelenek vagyunk lemondani a hírlapárusító pavilonok bőséges kínálatáról, miközben alig lehet elférni a visszárutól. Talán ha, mondjuk — fél- vagy egyharmadáért adnák a pár napos- hetes újságokat, folyóiratokat el is fogynának, s az egyre gyarapodó kispénzűeknek is örömöt szerezne ezzel a posta. A Lenin úti hírlapboltban To-masits Istvánné boltvezető válaszol kérdésünkre. - Leértékelni mi nem tudjuk az újságokat. De talán meg le hetne, úgy oldani, hogy kikül- denék a postáról egyik munka társunkat, aki felleltározná egy bizonyos idő után a megmaradt újságokat, lebélyegezné, és ezeket feláron meg lehetne vá sárolni. Sok nyugdíjas örömmel venne egyszerre több olvasnivalót. A Kanizsa újságot is többen megvennék, ha mondjuk 5 forintba kerülne két-három héttel a megjelenés után, s a kiadói veszteség is kisebb lenne. - Mi a véleménye önnek és a vásárlóknak városunk hetilap járól? - örülünk, hogy végre Kani zsának is van újságja. A vevők szerint lehetne nívósabb cikke ket is, írni. - Ön miről szeretne olvasni az újságban? - Városunk történetéről. So kan nem ismerik velem együtt az utcanevekhez fűződő sze mélyek élettörténetét! - Jobb lenne, ha már újon nan, a mostaninak felóórt-har- madáért meg lehetne venni az újságokat, a kalendáriumokat - szól közbe egy nyugdíjas vá sárló, s így folytatja: - Feltétlenül legyen kereszt rejtvény az újságban. Egy-egy Vajon követték már a zöld nyilat? Tudják, mit láthatnak Kanizsa belvárosában? Naponta találkoznak az épületekkel, s nem ismerik a történetüket. De most itt van ez a kidvány, a város címerével és a Pénzügyi Palota rajzával meg a zöld nyfl-lal, mely huszonöt objektumhoz könnyű, gyorsan, és termé szetesen olcsón elkészíthető ételrecept. Sok az egyedül, magányosan élő ember, órájuk is lehetne gondolni. Én révfü löpi vagyok, Karoson van nya ralóm. Élő akartam fizetni a Zalai Magazint, de a postán azt válaszolták, Pista bácsi, az újságban benn van a cím, hogy hova kell írni. Hát kérdem én, hova írjak? A kiadóba, vagy a szerkesztőségbe? Havonta nyomtathatnának az újságba egy kivágható fecnit, amit csak ki kellene töltenünk, és bedobni a postaládába. - En, mint mondtam, nyug díjas vagyok, tele van a nad rágunk a politikával. A napila pokból, és a rádióból mindent megtudhatunk. A városi újság nak a gyakorlatban hasznosít ható kérdésekről kellene írni. Dísznövényápolásról, aktuális kerti munkákról. Semmilyen el igazító táblát nem lehet találni a városban: hol van ez és ez az utca, vagy egy nyilvános WC, vagy egy szemétgyűjtő lá da. A csomagtartómban van egy zsák szemét. Az erdőben nem akartam eldobni. A karosi konténer le van zárva, itt Ka nizsán sem találtam egyet sem. - A nevét szabad megtud nunk? - kérdem a hírlapbolti beszélgetőtársamat. - Elég az újságcikkhez annyi is, hogy a Karoson nyaraló Pis ta bácsi. Tudja, én sok min denhez adtam már a nevemet és rá is fizettem. Válasz híján, egyfajta kor(kór?)képnek is felfoghatjuk ezt a fajta húzódozást. Úgy hírlik, a nyomda és a posta újságáremelóst tervez. Hogy ki lesz a tulajdonképpeni vesztes az újságírás és olvasás zökkenőkkel terhes folyamatában, érdemes időben utánaszámolni! Bakonyi Erzsébet gálatával - megvalósította. Kövessék hát a zöld nyilat Önök is! Lapunk minden számában láthatják majd a belváros térképét, egy-egy építmény rajzát és rövid leírását. Sétáljanak el az épületekhez, ismerkedjenek a várossal! - ék - - Állattartásomért 1988 feb ruárjában egy jóakaratú szom szédom feljelentett - néz rám várakozóan. No, persze, nye lem le a közbeszólást, nem is volnánk magyarok, ha... De nem szólok. - Jött a surdi tanács - foly tatja a fölindult férfi - helyszíni szemlét tartott, s megállapítot ta, hogy a sertéstartás nem szagtalan. Építsek fedett trá gyatárolót, 30 napon belül, mert ha nem, tízezer forint bír ságot fizethetek. A határozatot megíellebeztem. Segítségért fordultam a MÉM-hez, a me gyei tanácshoz és az akkor még létező MSZMP megyei bi zottságához. Ezek után(?) a nagykanizsai városi tanács, II. fokon elutasította a fellebbezé semet. Nosza, újabb felül vizsgálati kérelmet nyújtottam be a megyei tanácshoz, amely hatályon kívül helyezte az I. és II. fokú határozatokat, és új el járás lefolytatására utasította a helyi tanácsot. Ez 1988 végén új határozatot hozott, amelyet érthetetlennek találtam, és be jelentéssel éltem ellene a nagykanizsai ügyészségen. Az ügyészségi vizsgálat s surdi ta nács határozatát törvénysértő nek ítélte, és új eljárásra köte lezte a surdi tanácsot. Fellélegzek. Éljen! Justitia a szemét borító kendő alól mégis csak kilesett. Vízvári József azonban lehűt: - 1989 áprilisában újabb helyszíni szemle következett, s az eredménye ugyanaz volt, mint egy évvel korábban. Újabb fellebbezés a nagykanizsai ta nács építési osztályára, és a válasz három hónap rnúlva(!) Karmazin József városi főépí tésztől meg is érkezett: nem ők illetékesek az ügyben (bár ők jöttek ki a szemlére!), hanem az ellátásfelügyeleti osztály. Na, ez az osztály is ült néhány hónapot a papírokon, aztán el utasítottak. A lényeg: Nagyka nizsától 15 km-re, akár két ser tés tartása esetén is, kötelező az előírt létesítmény megépíté se. Atyaisten, gondolom, ez másfél évi aktatologatás. Eközben mi történt Vízvári József sertésállományával? A falka, illendőségből, visszafogta talán az anyagcserét? - Természetesen felszámol tam az állattartást - mondja Vízvári József. - Reménytelen nek tartottam, hogy Nagykani zsán dönteni tudjanak. Két fronton nem lehet háborúzni. Vagy dolgozom, vagy a bürok ráciával birkózom. Nekem 15 anyakocám volt, és 200 sertést adtam le évente. Tíz esztendő munkája lett semmivé. Ma az állattartás és a mezőgazdaság fölött meghúzták a vészharan got. Nem lesz itt változás, ha a kiskirályok tovább léteznek. A tanácsok csak akadályozzák a kibontakozást. Meg kell szün tetni őket. Minek ez a felduz zasztott hivatal? Egy kislétszá- mú polgármesteri hivatal hoz záértő hivatalnokai, a való helyzethez rugalmasan alkal mazkodó gyors döntéseikkel szolgálhatják csak a reformtö rekvéseket. Mára olyan kicsire zsugorodott a mezőgazdasági munka haszna, hogy azért már lehajolni sem érdemes. A ter melők pislákoló munkakedvét inkább elveszik, mint élesztik. A paraszt tűrőképességét akar ják kipróbálni? Ülök és hallgatok. A hivatalnak nyilván igaza van. A sertés már csak olyan, hogy - Ka-rintyval szólva - bizony érkeznek miatta „távol ferde illatok". Csakhogy... - Várjon, még nincs vége! - fojtja belém a szót Vízvári Jó zsef. - Az ügy javában zajlott, amikor az MSZMP nagykani zsai bizottsága közbenjárt a ta nácselnöknél. Válaszlevele a tulajdonomban van. Akarja kö zölni? Nem akarom. De miután az ügymenet, egy ismételt felülvizsgálati kérelem miatt lezáratlan, ígérem, hogy a másik felet is meghallgatva, a bürokrácia áldásos működésére még visszatérünk. Pék Pál 1989. december 8. ( KANIZSA T tok tanácstagjaihoz Válasz a levélre MDF meghív valamely e témával foglalkozó ösz-szejövetelére, és részleteiben is tájékozódik a lehetőségek és az elképzelések felől. Igy tisztázhattuk volna, hogy a tanács erejéből egyik változat sem építhető meg, tehát a beruházáshoz üzletpartnerek kellenek. Ők viszont csak a központi helyen hajlandók beinvesztálni, a félreesőn nem. Kétségtelen, hogy a vázolt megoldás nem minden szempontból előnyös, - ezt az anyagban őszintén le is írtuk, - de sokkal jobb mint ha a jelenlegi helyzet marad még 10-15 évig. A mai piac állapota ismert. Gondjaink, anyagi lehetőségeink úgyszintén, ezért kezdeményeztük a közös gondolkodást a lakossággal. Addig még terveket sem készítettünk, amíg nem ismerjük a többségi akaratot. Az előterjesztett javaslathoz önmagunk dolgoztuk ki a szükséges vázlatokat és költségvetést, hisz a tervek is több százezer forintba kerülnek, amit nem szeretnénk feleslegesen kidobni. A magam részéről továbbra is állok rendelkezésre úgy az MDF-nek, mint a többi pártnak az elképzelések ismertetésében és megvitatásában - amennyiben ezt igénylik. A lakosság, a párt tagjai legkevesebb ennyit megérdemelnek. Nagykanizsa, 1989. november 28. Tisztelettel: Kovács Zoltán osztályvezető\' Tisztelt Demokrata Fóruml Elnézésüket kérem a „személytelen" megszólításért, de a véletlenek folytán kezembe került „nyílt levél" is így íródott, minden hitelességre utaló aláírás vagy bélyegző nélkül, a mai divatirányzatnak megfelelő „névtelen levél" stílusban. E véleményemmel nem vagyok egyedül, s mivel a tanácstagok egy része is így fogadta kötelességemnek érzem a választmányi vezetőség visszajelzését igényelni, mely szerint valóban az MDF helyi szervezete írta-e a levelet. Erre azért is szükségem lenne, hogy felajánljam szerény közreműködésem egy vita kibontakoztatásához. E várospolitikai szempontból nagy horderejű kérdésben úgy érzem — élni kell a vita építő és részletkérdéseket is feltáró erejével. Bár feltehetően messze van még a megvalósítás ideje, de a vélemények mind teljesebb megismerése, a döntés megalapozottsága érdekében mégis „kivittük" az új elképzelést - mint egy lehetséges alternatívát, és véleményt kórtünk a tanácstagoktól, nem döntést! A véleménykéréskor számítottunk - és számítunk is — a választópolgárok véleményére. E téma egyébként nem került még a tanácstestület elé, a közeljövőben sem tervezzük előterjesztését, hisz az előkészítés kezdeti stádiumban van, és a beruházás pénzügyi fedezetéről sincs megalapozott elképzelésünk. A levél — alapvető ismeretek hiányában tör lándzsát egy még teljesen nyitott kérdésben. A magam részéről örömmel vettem volna, ha az Postánkból Tisztelt Szerkesztőség! 1984-ben a MÁV megszüntette a Budapest - Nagykanizsa között közlekedő Kanizsa exp-resszt, ami Nagykanizsa vasúti csomópont „vonata" volt. A megszüntetéssel a Zalai Hírlap is foglalkozott. A MÁV Vezérigazgatóság tájékoztatása szerint a megszüntetés ellen a Zala Megyei Tanács Közlekedési Osztálya nem emelt kifogást. Egy kis gondolkodás után feltételezhető a valószínű ok a passzivitásról ez ügyben. A megszüntetésre az a!ábbi fő okokat hozta fel a MÁV: 1. „A MÁV a megyeszékhe lyeken közlekedtet belföldi exp ressz vonatokat." Ez az állítás az alábbi tényekkel megcáfol ható: a Balaton expressz Keszthelyre, a Ciklámen exp ressz Sopronba és Celldömölk re, Kőrös expressz Gyulára, a Lővér expressz Sopronba és Hegyeshalomba, a Somogy expressz pedig Gyékényesre közlekedik. Egyik helység sem megyeszékhely. 2. Alacsony sebesség" — volt a másik indok. A megszüntetéskor a vonatpár átlagsebessége, a vonal pályasebessége nagyobb volt, mint egyes más belföldi expressz vonatoké. (Pl. Göcsej expressz). Jelenleg is a Nagykanizsa - Budapest között közlekedő gyorsvonatok maximális sebessége teljes hosszban nagyobb, mint a Göcsej expressz Pl- A Dunántúl 2. nemzetközi fővonalának villamosítása folyamatban van. 1989 december közepétől Bp.-Fonyód között közlekednek villanyvontatású vonatok. A villamosítással pályasebesség-emelés történt jelentős hosszban, s csökkent a menettartam. Az 1990/91. évi menetrend életbelépésekor az egykori Kanizsa-expressz időszakában közlekedő 856/859. számú vonatok menettartamában csökkenés lesz ismereteim szerint. A többi vonatnál is várhatóan menettartam csökkenés lesz. Úgy érzem, az egykori expressz vonat megszüntetésével Nagykanizsa város presztízse csökkent. A városnak, a Városi Tanácsnak kezdeményeznie kellene a Kanizsa expressz visszaállítását. A visszaállítás feltételei véleményem szerint nagy részben megvannak, a villamosítás jelentős okot adhat rá. A megváltozott politikai helyzetben a városnak fel kell ébrednie, mivel a megyében Nagykanizsa „másodhegedűs" szerepet töltött be sokáig. Tisztelettel: Teljes név és cím a szerkesztőségben Tisztelt Tanácstagi A városi tanács vb termelés-és ellátásfelügyeleti osztálya a napokban terjesztette Önök elé javaslatát a városi piac rekonstrukciójáról. A tervezet lényege, hogy a korábban már jóváhagyott elképzelést - új piac, vásártér, vásárcsarnok létesítése az autóbuszállomás mellett - pénzügyi fedezet hiányában, illetve a terv túlzottan nagyra törő volta miatt meg kell változtatni, és a piacot a jelenlegi helyén hagyva, a keleti pavilonsor lebontásával területét egészen az Ady utca házsoráig kell növelni. Az új elképzeléssel a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi szervezete nem ért egyet és Önöknek, valamint városunk minden polgárának megfontolásra ajánlja a következő érveket. Úgy gondoljuk, hogy a piac - hosszabb távon - jelenlegi helyén sem mai állapotában, sem bővített formában nem maradhat. Nagykanizsa egyik legértékesebb területéről van szó, amely méltóbb célok megvalósítására lenne hivatott. A műemléki környezetbe (Vasemberház, az Ady utca régi házai) a piacot nem lehet szervesen beilleszteni. Számolni kell a Posta esetleges későbbi területigényeivel is. Ezen a vá-rosképileg kiemelkedő jelentő- ségű helyen állandósulna a piszok, a bűz és a zaj. A megnagyobbított piac árufeltöltése nem oldható meg jól, ismétlődő közlekedési dugókat okozna, fokozná a belváros útjainak megterhelését, amit pedig más intézkedésekkel csökkenteni akarunk. A ma még meglévő parkoló megszüntetése is a városi közlekedést nehezítené. Javasoljuk, hogy az új piac az eredetileg tervezett helyen (Báthory u. nyugati oldala), bár szerényebb igényekkel épüljön meg. Ez a terület maga is a város közepén van, tömegköz-lekedésileg is jó megoldás, hiszen a helyi buszjáratok is érinthetnék. Az árufeltöltéshez nem szükséges a 74-es számú főút bekötő szakaszának megépülése sern, hiszen a Báthory utcából, illetve a Somogyi Béla utcából az autóbuszállomásra vezető út kisméretű meghosz-szabbításával jól elérhetővé válna a terület. Itt a későbbi bővítésekhez is rendelkezésre áll a kellő nagyságú hely. Véleményünk szerint a hosz-szú távon is helyes megoldás az lenne, ha a Városi Tanács azokat az összegeket, amelyeket a jelenlegi piac átalakítására képes fordítani, az új hely előkészítő munkálataira költené. A legsürgősebb a szabadpiac átköltöztetése lenne, hiszen ezek után már várható, hogy a vállalkozók üzleteket építenek az új piacon. A jelenlegi szabadpiac megüresedett helyét a végleges felhasználásig, amíg ez meg nem történik, a mostani állapot fenntartására csak az elengedhetetlenül szükséges összegeket szabadna költeni. Kérjük tehát, fontolják meg érveinket, mert döntésük hosz-szú évtizedekre hat ki. Nem szabadna a pillanatnyilag ugyan olcsóbb, de összességében sokkal költségesebb megoldást választani jelenlegi pénzügyi nehézségeink miatt. Ne kerüljön városunk a „szegény ember" közmodásos helyzetébe, aki, hogy az egyik napról a másikra élhessen, állandóan az egészében drágább kényszermegoldásokat választja! Végül pedig javasoljuk a városi tanácsnak, hogy döntése előtt feltétlenül kérje ki a lakosság véleményét, mert ez a kérdés sokkal jelentősebb annál, hogy sem a tanácstestület tagjai saját elképzeléseiket képviselve hozzanak határozatot. Nagykanizsa, 1989. november 21. a Magyar Demokrata Fórum Nagykanizsai Szervezete ( KANIZSA Miről írtak 100 éve a Kanizsa lapok? Romló közérzet -kielégítő\' közbiztonság Ahogy a rendőrkapitány látja MA MÁR NEM mondhatjuk, hogy a közrend, közbiztonság szilárd. Helytállóbb, ha a helyzetet kielégítőknek minősítjük. A gazdasági, társadalmi változások is közrejátszanak abban, hogy bizonyos fajta bűncselekmények száma dinamikusan emelkedett -nyilatkozza dr. Gotthárd Jenő alezredes, a kanizsai rendőrkapitányság vezetője, majd így folytatja: A közrend, közbiztonság fogalma nem azonos a bűnügyi helyzet fogalmával, ez 3zélesebb kategória. Munkánk során rendszeresen értékeljük a közrend, közbiztonság helyzetét, ezen belül a lakosság biztonságérzetét, elemezzük a közállapotokat. Pld. Meghatározó elem, hogy a javak jogszabályilag védettek-e? Milyen a közősségek élete? Tiszteletben tartják-e, s milyen mértékben a jogi előírásokat, erkölcsi szabályokat az állampolgárok? S e vizsgálódás egyik fő eleme, hogy esetleges rendzavarás esetén hatékonyan fel tudunk e lépni, s milyen eredménnyel? - Milyennek minősíthető ma az állampolgári közérzet? - Romlik. S ennek nagyon összetett okai vannak. Az állampol gár biztonságérzete meginog pld. egy lakásbetörési sorozat hal latán vagy más ismertté vált bűnesetekkor, de ez helyre is billenik talán, ha a tettes vagy tettesek megkerülnek. Ugyanakkor a gyenge biztonságtechnikai berendezésekkel „védett" javak, vagy a teljesen védtelen ingóságok, a szabadban parkoló autók, az emberi hiszókenysóg szinte kínálja a csalás vagy lopás lehetőségét. Az állampolgárok döntő többsége önkéntes jogkövető. A bűnözők rétege nyilván más kategória. 1989 HÁROMNEGYED évében 197 ismertté vált bűnelkövetővel szemben jártunk el. A fel nem derített esetek számát nehéz megbecsülni. Nehéz felderíteni és bizonyítani a devizabűncselekményt, a prostitúciót. Hozzáteszem, hogy a valutával kapcsolatos üzelmeket maga a társadalom sem ftéli el eléggé. Becslésre vállalkozni azért is nehéz, mert pl. az ittas vezetés annyi, amennyit a rendőrség felderít és bizonyít, holott a valóságban ennél nyilván jóval több. - Mit mutatnak a számok, adatok a helyi bűnügyi helyzetről? Ez év október elejéig 683 bűncselekmény vált ismertté, ami 28,1 %-al több mint az előző év hasonló időszakában. Változott a bűnözés struktúrája, s ez ugyancsak a társadalmi változásokkal függ össze. Nőtt a személyek elleni bűncselekmények száma. Az ebbe a kategóriába tartozó esetek száma 32 volt ebben az évben. A szándékos testi sértés okai között az italozás, a bosszúvágy dominál, gyakori a családon belüli veszekedések következtében okozott bűncselekmény, de előfordulnak teljesen indokolatlan bántalmazások is. Ilyen eset volt pld. amikor a Central környékén ok nélkül eszméletlenre rugdaltak egy férfit. A KÖZLEKEDÉSI 67 bűncselekményből az ittas vezetés áll azt első helyen. Ez még hatékonyabb rendőri ellenőrzést követel meg, az erők koncentrálását a megelőzés érdekében. A közhiedelemmel ellentétben a helyszíni bírságot kirovó rendőrnek nincs személyi érdekeltsége a büntetésben, az így befolyt összeg a pénzügyminisztériumhoz kerül. Közlekedési gondjaink ellenére örvendetes, hogy a városi balesetek számának mutatója Zala megyében itt, Nagykanizsán a legjobb. Ebben a várost elkerülő szakasznak is nagy szerepe van. Nem könnyű feladat a közélet tisztaságával összefüggő, azt sértő bűncselekmények felderítése sem. Új és számunkra is eléggé meglepő jelenség, hogy megnőtt a hivatalos személy elleni erőszak száma. Négy esetben intézkedés közben támadták meg a rendőrt. Minden ilyen esetet különös gonddal vizsgálunk ki, mert ennek elharapózása beláthatatlan következményekkel járna. Első tanulságként máris levonható: körültekintőbbnek kell lennünk az eljárás során. Horváth Tamás (Folytatjuk) Zalai Közlöny 1889. december 7-én: Czáfolat Elrémítő hír terjedt szét a lapokban, hogy Kopecskó László vezetése alatt rablóbanda alakult és Keszthely Sümegh közt kezdette meg hitvány mesterségét. Csendőrségi nyomozás folytán kiderült, hogy egyik helyen vándorcigányok garázdálkodtak, másik nelyen pedig egy csavargó lépett föl pisztollyal, mind annyian elfogva vannak. Ily rablási hírek közlésére helyes volna nagyobb figyelmet fordítani és minden igaz ok nélkül a kedélyeket izgatni. De hát ki tehet róia; hírhajhász világot élünk! Jótékonyság A nagy-kanizsai Kisdednevelő Egyesület Arany János utc-zai óvodájában minden évben, úgy az idén is az Egyesület ügybuzgó alelnöke, Knausz Boídizsarné úrnő 3 fiú és 3 leánynak Karácsonyi ajándékképpen alkalmas runakelmét osztatott ki decz. 6-án délután. A nemesszívű úrnő fogadja ezután is a megörvendeztetett szegények nevében tiszteletteljes Köszönetünket. Elgázolás Horváth Ferkó Gyuri József kis-komáromi földmívest ugyancsak Kis-Kanizsán elgázolta egy kocsi, úgy hogy nem kis serülést szenvedett. - Azonban panaszát nem képes előadni, legalább a tettest nem tudja megnevezni, mert az elgázolás napján úgy be volt rúgva, hogy nem volt képes megismerni, kinek a kocsija alá került, annak pedig volt annyi esze, hogy elnyargalt. Zala 1889. december 8-án: „Pannonglas" ipari Rt. \'"■"Nagy ísamzsaF Üveggyára (Vár u. 12.) női és férfi dolgozókat háromműszakos munkarendbe felvesz. Várost közgyűlés Nagy-Kanizsa város képviselő testülete e hó 4-én d. u. 3 órakor tartotta közgyűlését, amelyre igen szép számmal jelentek meg a képviselők. A tárgysorozatot Hertelendy Béla elnók és bizottsági tagtársa jelentése nyitotta meg az 1890. évre érvénnyel bírandó legtöbb adót fizető városi képviselők és a választók névjegyzéke tárgyában... ...Hosszabb vita fejlődött ki a hazai első takarékpénztár érte sítésénél a kaszárnya építésre felveendő kölcsön-ügyben. Eperjessy Sándor sokallja a 6 percentet, Hirschel Ede óhajtaná, hogy a kölcsön akkor köttessen meg, mikor a pénzpiac helyzete a városra nézve legkedvezőbb... ... A jogügyi bizottság véleménye Knorcer Károly es társainak polgári bormérés bérletéből kifolyó kárpótoltatásuk iránti kérelme tárgyában tudomásul vétetik, hasonlóképpen az italmórési adó beszedésének a magas kincstártól lett megváltásának bejelentése is -mely után a közgyűlés 1/2 5 órakor véget ért. Országos vásárunk Decz. 2-án a zord idő miatt nem sikerült. Olyan sem volt, mint egy közönséges hetivásár. Az érdekeltek pötvásár-tartási engedélyért folyamodtak a bel-ügyminiszterhöz. Kölcsön pénz (hirdetés) Fővárosi nagy tőkepénzesekkel való összeköttetésem folytán betáblázásra nagyobb kölcsönöket 5-7 %-ra gyorsan eszközölhetek. N.kanizsa, 1889. nov. 20-án dr. Fárnek László ügyvéd G. T. Közületek figyelem! Rendezzék be irodáikat irodabútorral. Ajánlatunk; komplett elemes Irodabútorok, különböző rendeltetésű ülőbútorok, számítógépasztalok, egyéb kiegészítő\' bútorok. Várjuk kedves vásárlóinkat. Cfmünk; DOMUS Lakberendezési Áruház Vállalat Dél-Dunántúli Lakberendezési Kirendeltség Nagykanizsa, Magyar u. 189. Telefon: 93/14-591 Telex; 33371 1989. december 8. ( KANIZSA ) A történelem sodrában Lágerlázadás Ekibas/tu/ban Részletek Rózsás János Keserű ifjúság című könyvéből Könyvbemutató KESERŰ IFJÜSÁG SZABAD TÍUKHI* Rózsás János, városunk egyre hfresebb lakójának könyvét - ára 230 forint - először december 6-án délután 4 órakor a Zrínyi Könyvesboltban mutatták be. A bazárudvari rendezvényen maga a szerző is megjelent, s ajánlotta olvasásra két kötetes munkáját, aláírásával ellátva. APRÓHIRDETÉS Kétszobás, össz komfortos, teher mentes belvárosi öröklakás 800.000.- forintért eladó. Nagykanizsa, Néphadsereg u. 3/A. 111/16. Érdeklődni; 15 óra után. A kazahsztáni sivatagban, az Éhség-sztyeppe lakatlan vidékén a rabok új várost építettek egy gazdag kőszénlelőhely leendő feltárásának a színhelyén. A politikai elítéltek speciális börtönlágerében a parancsnokság olyan szigorú fegyelmezés! eljárást vezetett be, hogy az még a normális munkavégzést, a napi 12 órás kényszermunka végzését is gátolta. 1952 januárjában tetőfokára hágott a kétségbeesés, és a láger hangadói lázadást szerveztek. Élet vagy halál, de így nem mehet tovább... 1952 január 22-én este, az 1905. január 9-i szentpétervári véres vasárnap évfordulóján, mint szokás szerint, vacsora után az ebédlőből nem a saját barakkunkba, hanem Benkő Tiborokhoz mentem, a ruharaktár és az orvosi rendelő felé vezető utak mentén. A barakk lakói elmentek vacsorázni. Kihalt volt a folyosó, a szobák. Tiboroknál sem volt senki. A szomszédból közben átjött Karbe mérnök, aki aznap valamiért nem ment el az ebédlőbe. Kar-be valamilyen könyvet vett a kezébe Szolzsenyi-cin éjjeliszekrényéről, és abba mélyedt bele. Én az újságot lapozgattam az asztalnál. Néha egy-egy futó megjegyzést tettünk a napi hírek kommentálására, de különben csendben üldögéltünk. Rendszertelen lövöldözés hangjára lettünk figyelmesek. Géppisztoly-sorozat és egyes lövések pattogtak. Aztán golyószóró kelepelése vegyült a koncertbe, hirtelen meg-megszakadó sorozatokkal. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, de túlságosan nem is törődtünk vele. A katonák valahol a közelben tartanak éleslövészetet.. - jegyeztük meg, csak úgy mellékesen. Hamarosan a lélekszakadva rohanó, barakkba menekült emberek elfúló hangon adták hírül, hogy a láger népe megrohamozta a kőbörtönt, és a magas deszkakerítést töri-zúzza. Riadóztatták a katonaságot. Azok a szélesre tárt kapun keresztül, zárt alakzatban benyomultak a láger udvarára, és - egyelőre - az emberek feje felett adtak le figyelmeztető géppisztoly-sorozatokat. Az egész láger forrongott. Lövöldözés, kiabálás és zűrzavar a börtön előtti széles térségen. Meleg lett a talaj a lábam alatt, mivel éreztem, hogy nagyon komolyra fordult a dolog. Mindenáron haza akartam jutni, a saját barakkomba, -bármi lesz is az események folytatása, - csak a saját helyemen legyekl Amint kiléptem a barakkból, Tibor szaladt velem szembe. Szó nélkül karon ragadott, és visszahúzott az épületbe. Utam elkerülhetetlenül a börtön előtti térségen keresztül vezetett volna a láger másik felébe, és arról szó sem lehetett, hogy egy ilyen kavarodásba, lövöldözésbe belefussak! Alig mentünk fel a lépcsőn, és fordultunk el a hosszú folyosón Tiborok szobája felé, - az előtér falán, derékmagasságban, végigporzott egy odairányított géppisztoly sorozata. Ha még egy pár pillanatig huzakodunk, tanakodunk az előtérben. Isten tudja, mi lehetett volna. Sietve takarodtunk a barakk belsejébe. Tiborék szobájának ablaka a börtön felé nézett, onnan is belőhettek volna. Az épület másik oldalán pedig őrtorony állt a kerítés mentén, és az ott toporgó őr is tűz alá vehette a barakkot, igy védtelenül kiszolgáltatva ácsorogtunk a priccsek között, a fényesen kivilágított és egyben átvilágított barakkban. Az emberek pedig egyre-másra rohantak haza. A lövöldözés időnkénti lanyhulását kihasználva törtek ki az ebédlő nem túlságosan biztonságos falai közül. Izgatottan, lélekszakadva mesélték, amit abban a pár percben látták. A felügyelők, élükön az öles termetű, bivalyerős Dugán főfelügyelővel, vasbotokkal felszerelve járják az udvart. Kérdezés nélkül csépelik azokat, akikkel szembetalálkoznak. A börtön környékéről géppisztolyos katonák űzik az embereket, oszlatják a kavargó, ordítozó és felizgult tömeget. Dehát mi történt? Miért tört ki a zendülés? És miért a fékevesztett megtorlás, bűnösön-ártatla-non egyaránt? Erre abban az órában senki sem tudott választ adni. A későbbiek során derült csupán fény a szerencsétlen eseményekre. Sőt, azt hiszem, sok minden olyan törtónt, amit nem tudhattunk meg sohasem... A lövöldözés fokozatosan- elcsitult. Minden rabot barakkokba tereltek. Felkerült a lakat a pán-tos vasajtókra. Bekiáltották, hogy mindenki azonnal vetkőzzön és feküdjön le, mert aki nem engedelmeskedik, azt azonnal lelövik! Szerencsére volt a Tiborék szobájában egy üres fekhely a brigádvezető felett. Közadakozásból összeszedett vattakabátokból ágyat vetettem magamnak, és szabályosan ingre-gatyára vetkőzve lefeküdtem. Remegett a gyomrom az izgalomtól. Csak egy név szerinti ellenőrzés kellett volna, és menthetetlenül visznek a börtönbe. Mit keresek idegen barakkban? Mi elől menekültem ide? Miért rejtegetnek engem itten? És egyáltalán: hát mi lesz ennek a zendülósnek a folytatása?? A szívem összeszorult, amikot hallottam, hogy lekerül a lakat a bejárati ajtóról, és benyomult rajta Macsehovszkij főhadnagy, a rezsim-nacsal-nik, a főfelügyelő Dugán, és még egy kerek képű kazah felügyelő. Lapultam a buslátok alatt, mint egy kis nyomorult egé ke. (Folytatjuk) ( KANIZSÁT 1989. december 8. Gimnázium — válaszúton A honi oktatásügy légvárakat építő és romboló, évtizedekig tartó gyászos tevékenységének eredménye közismert. A világ számára kirakat, de a tanulók számára elsajátlthatatlan tantervi követelménytömeg valamennyi iskolatípusban, a tanulók személyiségét és egészségét károsító óraterhelés, a gimnáziumok általános presztízsvesztése, komoly anyagi forrásokat felemésztő túlzott szakosodás a szakközépiskolai képzésben, a szakmunkásképzés rendezetlensége, a pedagógus személyiségének meg- nyomorítása, élet- és munkakörülményeinek elégtelensége. Nem kívánom a sort folytatni, csak arra szeretnék rámutatni, hogy a fenti romhalmazra épülő újabb és újabb légvárak tervezeteinek időszakát éljük. Ámulva olvasom - az egyébként nagyon szimpatikus - 4+8, 6+6, általános középiskola terveit. Bámulom a tantervek és tankönyvek készítését magabiztosan vállaló igazgatók és testületek bátorságát, a kísérletezés nem kis költségeit és a döntést a demográfiai hullám csúcsán is magára vállaló, nem törvényszerűen szakemberekből álló hatóságok naivitását. Nagy elhatározások születtek és III ÍÍKÍÍÍS születnek a nemzeti alaptanterv ismerete nélkül, bombázzák az általános iskolai tanulók és a gyermekük jövőjéért aggódó szülők stabilitás utáni vágyát. Aggasztó jelek ezek kusza oktatásügyünk palettáján! Magam is azt vallom, hogy oktatási rendszerünk és annak hatékonysága rossz, az egész struktúra változtatásra, a tanterv korszerűsítésre szorul. De azt is vallom, hogy meggondoltan, végre kristálytiszta, közmegegyezéssel elfogadott oktatáspolitikai koncepció, megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett, a helyi önkormányzati szervek által nyilvánosan elfogadott, támogatott és ellenőrzött formában megváló- A •Wi" Nagykanizsai Állami Gazdaság felvételre keres Bánfapusztai üzemrészébe gyümölcstermesztő\' szakmunkásokat, Jankapusztai üzemrészébe asztalos szakmunkást. Kezdd\' szakembereket is várunk, lakás mindkét esetben megoldható. Hatkor kezdtek, fél hétkor már tetőzött a hangulat. Bili játszott kőkemény rock and rollt, lírai balladát, vérpezsdítő bluest, de hallgattuk Chuck Berry Johnny B. Good-ját, Jimi Hend-rixtől a Red House-t és a szökött néger fegyenc panaszos dalát, a Hey Joe-t. A színpad előtti csapolok, a terem közepén extázisban táncolok és a félhomályban hátul álldogálók is tudták, hogy ez ZENE. Bili fáradtan ül, amikor rányitok. Megadóan rám néz, hiszen megbeszéltük, hogy jövők, és mondja: — Úgy kezdődött, hogy tizen egy éves koromban elvesztet tem a bal lábamat. Szörnyű volt, mert nagyon jól fociztam, s akkor az volt a nagy lehető ség. Hogy a zenéhez kötőd tem, abban szerepet játszott a 60-as évek beat-korszaka. Ek kor volt a csúcson a Beatles és a Rolling Stones. Nehéz volt az érvényesülés, mivel fél lábbal nem tartottak színpadké pesnek. Több kisebb-nagyobb zenekarban játszottam, és 1968-ban lettem a Sztár együt tesben hivatásos zenész. A for dulatot 1978 hozta, amikor a Hobo Blues Band-be kerültem. - A HBB-ből a Vadászat cí mű album megjelenése után ki váltál. Miért? „Mindhalálig - Már nem igazán érdekes a dolog. Voltak emberi és anyagi problémák, de azóta megbékéltünk a Hobóval. Most, hogy hazajön Amerikából, a harmadik albumomat vele és Póka Egonnal közösen fogjuk csinálni. - És a Kormorán? - A Kormoránnak nem vol tam tagja. Velük készítettem a Mindhalálig blues című lemezt, és az országos turnén is ők kísértek. Felléptünk például John Mayallal, de próbálkoztam a Bili Box Company-val, Ben- csik Sándorral is, de ő kiment külföldre, és öngyilkos lett. Hallgatunk, aztán kéretlenül folytatja: - Az idén, októberben múlt egy éve, hogy ez a banda együtt van, a Deák Bili Blues Bánd. Süpeki Zoltán játszik szólógitáron, Kovács Istváné a basszus, Szabó „Blöró" István a dobos, Szabó „Red" László a billentyűs. Nem panaszkod hatunk, szeretik a zenénket. - Itt most megbolydult a vi lág. Nagyobb lehetőséget te remt ez nektek? - Amit eddig ki akartunk 1989. december 8. ( KANIZSA 7 Ne börtöniskolát! sulhat a struktúraváltás. Ne engedjük, hogy az iskolai önállóság ürügyén, gyakran naivan, titokként kezelt elképzelések nyilvános viták és egyeztetések nélkül megvalósulhassanak, kész helyzet elé állítva a másodvagy harmadrendűnek vélt más iskolákat. Úgy gondolom, az esélyegyenlőség a feltételekben és lehetőségekben minden iskolának ugyanúgy joga, mint az önállóság. Az esélyegyenlőség megteremtése pedig a helyi önkormányzat kötelessége. A mindenki számára kötelezően elsajátítandó követelmények kidolgozása és elfogadtatása nélkülözhetetlen feltételnek tűnik a további gondolkodáshoz. Ennek ismeretében jöjjön a pluralista iskola, az alapítás és fenntartás sokszínűsége, mondani, azt ki is mondtuk. Ezután is megtesszük. Ezt nem sok zenekar mondhatja el magáról. Ilyen volt a HBB is. Ami a szfvünket nyomja, ott a zenénkben. - A blues zene rétegzene. — \\ ersze, valamikor tény leg kisebbségi zene volt a blu es, sokan mondták. De ez már nem áll, sem Magyarországon, a tanulók érdekeit szolgáló korrekt versenyszellem iskola és iskola között. De a helyi önkormányzat őrködjék azon, hogy valamennyi tanuló kapja meg a lehetőséget személyiségének kibontakoztatásához, ne degradálódjék már iskolakezdésének pillanatában másod- vagy harmadrendű állampolgárrá. Ennek megvalósulásához pedig az iskolák esélyegyenlőségét kell megteremteni. Végül megkérdem: Amennyiben Nagykanizsán a középfokú iskolák esélyei, lehetőségei nagyrészt egyenlőek, aggályaim csak általános érvényűek-e? Úgy gondoljuk, hogy a cikk gondolatai vitára serkentenek. Várjuk az érintettek reagálását. (A szerk.) Mayer Ferenc sem a világban. A HBB-vel aranylemezeket adtunk el, és ez nem kis dolog. A bluesba beleférnek az örömök, a bánatok, a dilik; mindent ki tudok fejezni, ami bennem él. Ma mindenki össze-vissza beszél, azt csinál, amit akar. De a blues tartást ad. Amikor a „nyálasok" elmennek vendéglátózní, én akkor is ezt fogom csinálni. A blues életforma. Addig fogok fellépni, amíg hang jön ki a torkomon, amíg örömet tudok szerezni a gyerekeknek. Sohasem fogom feladni. Kelemen Marcell A bun háttere Lopás, betöréses lopás, garázdaság, üzletszerű kéjelgés -a bűn szakszerű elnevezései, ám mögöttük emberekről van szó, gyakran fiatalkorúakról. Az ő sorsuk azért is fokozott figyelmet érdemel, mert nem mindegy, hogy felnőve becsületes, dolgos tagjai lesznek a társadalomnak, vagy egyik börtönbüntetést a másik után töl-tik-e. A bűncselekmények sajnálatos növekedése szorította rá a rendőrséget arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljon a fiatalkori bűnözés felé. A nagykanizsai rendőrkapitányságon a bűnügyi osztály ifjúságvédelmi vonalvezetője Horváth István százados. • - Mennyiben különbözik az Ön munkája az átlagos bű nüldözési eljárástól? - A fiatalokkal való foglalko zás nagy körültekintést igényel. A törvény is különbséget tesz felnőtt és fiatalkorú felelősség re vonásában, a büntetés mér tékében. Sem a rendőrségnek, sem a bíróságnak nem célja, hogy a megtóvedt fiatalt örökre megbélyegezze. Az a felada tunk, hogy kiderítsük, feltérké pezzük az okokat, hogy meg felelő összképet alakítsunk ki minden személyről, és intézke déseinkkel inkább a helyes útra próbáljuk terelni, mint büntetni. A gyerekekkel mi nem a „bör töniskolát" akarjuk kijáratni. A nálunk előforduló esetek két harmadában az intézkedések a nevelést célozzák, és csak egyharmadában kerül sor bün tetésre. • - Mit jelent pontosan a nevelést célzó intézkedés? Azt mondják: „Ejnye kisfiam, ezt többet ne csináld"? - Azért nem egészen. A fia talt próbára bocsátják, ami ál talában egy év időtartamú. Ez alatt meghatározzák a viselke dési normáit, amit kötelezően be kell tartani. Ahol a családi helyzet nem biztosítja a szülői kontrollt, a pártfogók látják el ezt a feladatot. Dr. Csepregi Sándor vezetésével működik Kanizsán a főleg pedagógusokból álló speciális ifjúságvédelmi önkéntes csoport. Részt vesznek ifjúságvédelmi őrjáratokban, ellenőrzik a próbaidős fiatalokat. A hivatásos és társadalmi pártfogók évente 60-70 fiatallal foglalkoznak, s bizonyára az ő munkájuknak is köszönhető, hogy pártfogoltjaik 60-65 százaléka nem kerül újra vissza. Az országos statisztika szerint a felderített bűnesetek mintegy 10 százalékát 18 év alatti gyerekek követik el. Olyanok, akfk még csak éppen elkezdték az életet és máris megbotlottak a törvény küszöbén. • - Hogyan reagálnak a szülők, amikor kiderül a baj? - Elképesztő, hogy a szülők mennyire nem ismerik a gyere küket. Amikor szembesülnek a helyzettel, felháborodnak, tilta koznak: „Az én gyerekem ezt nem tehette", „Mi mindent meg adunk neki" ... Csak hogy ez a „minden" főleg az anyagiak ban merül ki: a divatos öltözék ben, magnóban, videóban, bő zsebpénzben. De gyakran a család elemi szükségleteiért maszekol, fusizik, túlórázik a szülő. Egyre kevesebb ideje és energiája marad a törődésre, a meghitt beszélgetésre - s így lesz egyre sivárabb, érzelmek ben szegényebb a kapcsolat a családtagok között. S aztán előfordul, hogy a gyerek nem megfelelő társaságban talál megértésre, vagy éppen egy felnőtt bűnöző „patronálja". Némelyik szülő érzi, hogy nincs valami rendben a gyerekkel, de csak akkor döbben rá a felelősségére, amikor megtörtónt a baj. Ilyenkor teljesen összeomlik vagy a rendőrségen akarja tettlegesen elkezdeni a „büdös kölyök" nevelését. Az ifjúságvédelem feladata az elkövetés családi okainak felderítése, de ilyenkor már csak a nevelés hiányosságait tudja regisztrálni. Tanulók esetében felmerül az iskola felelőssége is. Az érintett szülők hajlamosak arra, hogy az iskolát hibáztassák arra hivatkozva, hogy a gyerek az ideje nagy részét ott tölti. Mi törekszünk arra, hogy egyre jobb kapcsolatot építsünk ki az iskolákkal. Felvilágosító előadásokat tartunk, hogy pótoljuk a fiatalok hiányos jogi ismereteit. Most mondjam azt, hogy sokszor nem is. tudják, mit követnek el? Eddig általában a középiskolákban tartottunk ilyen előadásokat, de az élet egyre inkább igényli, hogy az általános iskolákba is elmenjünk. • - Úgy gondolja, mindez elég az ifjúkori bűnözés meg előzésére? - Erről szó sincs. Éppen az a baj, hogy jelenleg ez a mun ka kilencven százalékban a rendőrségre és a gyámügyre hárul, pedig szerintem kiemel ten társadalmi feladat. A jövő felnőttéiről van szó, tehát min denki közügye. Kellene, hogy így legyen! Túri Mária 8 ( KANIZSA T 1989. december 8. A társadalom átfogó válságát éljük A népművelő megváltozott szerepköre és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő" SZÖVETKEZET az 1990. február 15-étől megüresedő" FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére felvételt hirdet. Követelmény: - mérlegképes könyvelői oklevél. Fizetés: - megegyezés szerint. Jelentkezés: - Zalakomár, Kossuth u. 37. személyesen a szövetkezet elnökénél. Manapság egyre kevesebb szó esik a kultúráról. Az emberek többsége fásult, fáradt. Ilyen helyzetben a népművelők is keresik a helyüket, és zömmel azokkal a di-lemákkal küszködnek, amelyekről Juhász Imré-né és Fehér Imre művelődési ház vezetők beszéltek a Kanizsa c. lap 2. számában. Gondolatmenetüket folytatva, ki-váncsi voltam arra, hogy a népművelő-képzés szakemberei mennyit érzékelnek ezekből a gondokból. Beszélgetőpartnerem Török Gábor, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola közművelődési tanszékének adjunktusa. - Tanár úr, szükség van-e ma a népművelő re? - Lehet, hogy furcsán hangzik, de én úgy gon dolom, hogy a mai ma gyar társadalomnak soha ennél jobban nem kellet tek a népművelők, mint most. Az más kérdés, hogy a társadalom igényli-e a kulturális szakembereket. Napjaink vajúdó társadalmának el hibázott lépése, hogy vállalatok, szövetkezetek ott kezdenek el takaré koskodni, ahol nem len ne szabad. Képzelje el azt a a tragédiát, amikor műveletlen emberek kez denek el politizálni. A népművelő állandó kon frontációknak volt és van kitéve. Régebben a köz ponti és a helyi hatalom „kiszolgálójává1* tették, és nem biztos, hogy a felülről megszabott ér tékrend egyezett a nép művelőével, főleg a la kosság érdekeivel. Most, hogy a helyi hatalom maga is válsággal küzd, ilyen értelemben még magányosabbá válik a népművelő. - Van-e visszajelzés a főiskolán végzett népmű velőktől? - A hetvenes évek ele jén készült felmérés alapján az addig végzett több száz népművelő zömmel művelődési há zakban helyezkedett el. Az eltelt időszak óta a népművelők legalább nyolcvan-százféle munkakört töltenek be. A szakma differenciálódott. Soha ilyen széles skálán nem volt elhelyezkedési lehetőség, mint most. - Az emberek az eg zisztenciális elnyomoro- dás miatt leginkább a szórakoztatásra fogéko nyak. - Ez így is van. Ezért nem úgy kell ma már el képzelni a munkánkat, hogy az emberek fejébe § épiesen adagoljuk a tu-ást és a kultúrát. Az embereknek az egyéni problémák megoldásához segítségre van szükségük. Még akkor is. ha ezt az egyén nem kéri. Évtizedekkel ezelőtt ez nem volt deklarált népművelői funkció, nem is tanítottuk. Az emberek továbbra is dolgozni fognak - persze, ahogy ezt kimondom, belém hasít a munkanélküliség, ténye mint reális gond - családot alapítanak, laknak valahol, gyereket nevelnek, hétköznapi problémákkal küzdenek, például el kell igazodniuk a jogszabályok dzsungelében, és még sorolhatnám. Az ismeretek terjesztése, átadása mellett - amire természetesen továbbra is szükség van - a személyiségfejlesztő, segítő funkció kap na gyobb hangsúlyt. A nép művelő többé nem a mű velődési folyamat csú csán, hanem a folyama ton belül helyezkedik el. - A megváltozott sze repkörhöz hogyan igazo dik a népművelő-kép zés? - A változás a főisko lánkon először a magunk által megalkotott új tan tervben mutatkozik meg. Növeltük a szocialógia órák számát, új tantárgy ként tanítjuk a kulturális animációt. A népművelő nek korszerű közgazda sági szemléletre is szük sége van, ezért bevezet jük a művelődés-gazda- ságtant, de foglalkozunk a kulturális menedzserképzéssel is. Sokkal nagyobb teret biztosítunk a specializációnak, mert egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben „általános népművelőre lesz szükség. De tömegkommunikátorra, kulturális menedzserre, a művészet egy-egy szakterületéhez értő népművelőre, szociális gondozóra alighanem igen. - Vajon a társadalom felkészült-e népművelők megváltozott szerepköré re? - Fontos kérdés ez is. A képzés dilemmája ket tős. Egyrészt óriási hiba, ha a képzés olyanra ké szít fel, aminek az ideje már lejárt. A most induló képzés ugyanakkor olyan szakirányokra is felké szít, amelyeknek az in tézményhálózata még ki alakulatlan. Én mégis azt mondom, hogy meg kell előzni a korunkat. Ha szellemi energiánkat nem fejlesztjük, akkor nincs esélyünk a sokat emlegetett kilábalásra, a gazdasági kibontakozás ra. Sajnálom, hogy most minden a politikában csapódik le, holott szá mos dolog szakmai kér- dés. Baj lenne, ha a népművelő-képzés, a kulturális értelmiség nevelése a politikai csatározások martalékává válna. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy társadalmunknak nem a közművelődés, hanem az oktatás a kulcskérdése. Vagyis hogy a népművelő végzettség a tanári pályán is hasznosítható. A tanár-népművelő mégiscsak érdekesebb programokkal tudná színesebbé tenni a gyerekek iskolai életét, mint a köztanár. Azt gondolom, hogy akármilyen társada- lommá is válunk, az embereket mindig tájékoztatni kell, az emberek mindig kapcsolatot fognak egymással létesíteni - lehetőleg úgy, hogy egymást gazdagítsák -és az örökösen változó életmód alakításában a népművelőnek mindig is tevékeny szerepet kell vállalniuk. Mondandómat úgy foglalnám össze, hogy nem a népművelés, hanem a társadalom globális válságát éljük. A lejtőn felfelé araszolni csak a fejlett személyiségű egyénekből álló társadalomnak van esélye. Az emberi és társadalmi lét fejlesztése jó népművelők nélkül elképzelhetetlen. Dónay Nóra ( KANIZSA J Varga József versei: Mért van az 1989. december 8. Mért van az, ha szólni akarsz, lakat kattan szádra? Mért van az, ha tenni akarsz, ütközöl itt másba? Mért van az, ha újat gondolsz, csak a Tél suhog? Mért van az, hogy bilincsedhez kulcsod nem tudod? Sugár tör át Sugár tör át gyöngy lesz aztán, az ég palástján, szívig növő, mezőkön csordul, aranyfüst fedte mélybe fut, - gyalogút. Homályba tűnik Homályba tűnik ott az Patak zúg föl tán a arcod. mélyből - Vörös kereszttel ég a Vagy csak árnyak inga- " ap. nak? Olvasta? Lackner László: A skorpió Az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat megjelentette Lackner László zalai író könyvét. Kezembe akadt, egészen pontosan kezembe adták. Az íróról keveset tudtam, 1983-ban a Visszhang zalai antológiában jelent meg két novellája. A regényt egyre nagyobb érdeklődéssel olvastam, jó érzésekkel tettem le. Közvetlenül szólt hozzám az író, nagyon ismerős emlékeket idézett fel bennem. 1956-ot írtak, nyolcadikosok voltunk. Mennyire közös élményvilága van ennek a korosztálynak! A regény fiataljai a Kerka partján élték meg szinte ugyanazt, amit mi itt bent a városban. Egyszer csak lyukas óránk lett, majd bejelentették, hogy nem tanulunk oroszt, imádkoztunk tanítás előtt az ének helyett, és felbomlott az úttörőcsapat. És bandáztunk. Véresen komoly harcot vívtunk mi is a „bunkerért", szinte egy lélek élt bennünk. És szegények voltunk! Nagyon vágytunk valamire, egy légpuskára, egy biciklire, és máig is őrizzük azt a hiányt, amit a szegénység nem engedett kielégíteni. Kannával jártunk tejért, és ez az út adta a lányt, az első csókot, az első szerelmet. Majd eldőlt a kanna, a lányék elköltöztek nagyon messze, és az iskolában az igazgató bejelentette, hogy holnaptól kezdve ismét rendesen járunk iskolába. Nyolcadikosok voltunk 1956-ban. Valahol a háttérben komoly harcok dúltak, majd a Szabad Európa rádió bemondta a hírt, hogy bejöttek az oroszok, és hogy új kormány alakult Kádár elnökletével. Volt fegyver a mi kezünkben is, és a játék néha nagyon komollyá vált. Valami nagyon szépet temettünk el akkor, most tudjuk igazán, milyen szépet! Erről szól ez a könyv, s úgy vélem, minden korosztálynak szól. Szívesen ajánlom! Lehota János Részletek a regényből Valaki hegyes ujjal, hátulról oldalba bökött. - Te jössz! Gépies mozdulatokkal mentem előre, közben egy magányos éljen süvített a fülembe. Megálltam a szobor alatt, köh-hintettem, aztán megköszörültem a torkom. Ezernyi tágra nyitott, várakozó, vibráló szem nézett szembe velem. Valit kerestem közöttük kapkodva, de hiába. Elvesztettem. Levél a hitveshez - jutott eszembe az őrült ötlet. — Kezdd már el! - súqta va- laki mögülem. Ijedten hátrapillantottam, Nándi bácsi állt ott, és kétségbeesett ábrázattal tárta szét a karját: - Na! Talpra magyar! Előre fordultam, és a mélyebb zengós felé mutáló hangszálaim teljes erejével belekiáltottam a világba: Nemzeti dal. Irta: Petőfi Sándor... Mirit egy nyargaló lovascsapat, úgy repült velem a vers minden sora, minden versszaka; egyre gyorsabban és egyre ellenállhatatlanabbal. Az első verszak végén találkozott a te- 10 ( KANIZSAT 1989. december 8. Részletek a regényből Ez történt kintetünk, és ekkor a tér, az emberek, a Jiázak, és a fák felszívódtak. O állt csak előttem egyedül és csodálatot árasztó szemmel csüngött rajtam. Mint egy nyár eleji váratlan égzengés, olyan megrendítő volt a taps és az éljenzés, ami a végén magamhoz térített. Gyorsan meghajoltam. Még próbáltam tartani Vali arcát, de a bemozdult sokadalom végképp elnyelte előlem. A szakállas férfi újra előrelépett, és felemelte a karját: - Menjünk a laktanyába fegyverért! Az emberek, mint egy lávafolyam, megindultak a mozi felé. Tétován álltam, senki sem szólt hozzám már egy árva szót sem, és lassan elfogytak mellőlem az emberek. - Nagy voltál! - csapott va laki hátulról a vállamra. Oda kaptam a fejem, Bunyó volt az. - Soha nem gondoltam, hogy ez egy ilyen marha jó vers... És ahogy kitartottál az elején! Tahókám, nagyon tudsz, Isten az atyám! Leszaladt a lépcsőn és elrohant. Furcsán, megzavartam meredtem utána és éppen azt latolgattam magamban, hogy ez a Bunyó talán nem is olyan nagyon rossz srác, amikor belém vágott egy üvöltés: - Mit állsz ott? Gyere már, mert itt hagynak bennünket. Csípőre tett kézzel Faragó ti-pródott a lépcső alsó fokán és türelmetlenül intett a fejével. -Öreg! Meddig ácsingóztál volna még a talapzatom? - macerált aztán még, amint futólépésben igyekeztünk a mozi felé. Alig figyeltem a szavaira. Valit szerettem volna megtalálni, ha csak egy szemvillanásnyi- Időgép November 19. vasárnap - Mintegy 150 fő részvételé vel naggyűlést tartott Nagyka nizsán a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt he lyi szervezete, melyen részt vett dr. Balogh György orszá gos ügyvezető alelnök. November 21. kedd - A nagykanizsai reformkör állásfoglalást fogalmazott meg az 1989. november 26-i nép szavazásról. November 22. szerda - Az MDF kanizsai szerve zete várospolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottságok felállítá sáról döntött, valamint megerő sítette tisztségükben a helyi vá lasztmány eddigi tagjait. - Ünnepélyes vöröskeresztes taggyűlést tartottak a KÖGÁZ- nál. - Jubileumi ünnepségen emlékeztek meg a kiskani- zsai idősek klubjában a klub ra is, de nem volt szerencsém. A templomkert fái alatt balra, egy kis autóbusz fel-felbőgő motorzajára figyeltünk fel, hat-só lökhárítóján kötél feszült, aminek a másik vége a szovjet hősi emlékmű derekára volt ráerősítve. Emberek állták körül, vezényeltek, irányítottak; amint a közelébe értünk, éppen akkor vágódott a földre a karcsú műkő oszlop. Ül * * Mindenki reagálását megelőzve Bundi, mint a villám, felugrott és megiramodott, én lerántottam a fejem a földgát mögé. - Bundi! - kiáltott föl mellet tem Ladik torkaszakadtából. Felkaptam az arcom. A kutya mohón a szájába kapta a kézigránát nyelét, és őrült iramban rohant felénk. Bénultan néztük, hirtelen arra sem tudtunk gondolni, hogy mindegy merre, de menekülni kellene, veszélybe kerülhet az életünk. - Dobd el, Bundi! - üvöltött rá Ladik. Egy nagy detonáció rengette meg a földet és a levegőt, a kutya, mint egy tépett rongybaba, felszállt a magasba. Meg-süketültünk, nyirkos, hideg, földdarabok hullottak körénk. Ladik felpattant, kiugrott a gödörből és eszeveszetten szaladni kezdett előre. - Örült! - ordította utána Fa ragó. - Agyonlőnek. - És hosszú sorozatokat lőtt a leve gőbe, hogy fedezze. Én is felugrottam, és rohantam Ladik után. - Állj meg! Feküdj! - ordítot- fennállásának 10. évfordulójáról. November 23. csütörtök - Az országgyűlés novemberi ülésszakán felszólalt Tollár József. Hozzászólásában az országgyűlés reformügyi bizottságának az adótörvények 1990. évi módosítására vonatkozó ál- lásfoglalásához vetett fel újabb javaslatokat. - A nagykanizsai sakkszövet ség rendezésében megkezdő dött az 1989. évi városi nyílt egyéni bajnokság, amelyen 26 versenyző indul. November 24. péntek — A nagykanizsai általános iskolai tanárok nyílt levelet fo galmaztak Glatz Ferenc műve lődési miniszternek a megígért és elmaradt 30-40 %-os bér emeléssel kapcsolatban. tam, és próbáltam elkapni a karját, hogy lerántsam a földre, de nem sikerült. A bunkerre kaptam a fejem. Az ajtóján dőlt a gomolygó füst, imbolygó alakok vibráltak. Közben megállás nélkül ropogott mögöttünk a géppisztoly. Bundi ott hevert kiterülve, véresen. A gránát marcangolva tépte szét a testét, a nyelve hosszan, ernyedten kilógott a szájából, szeme üvegesen kitágult, eltűnt belőle a játékos csillogás. Ladik leguggolt, egészen közel hajolt hozzá és remegő kézzel megsimogatta az állat eltorzult fejét. - Bundi... Bundikám... Felzokogott. Összeszorult torokkal néztem a kegyetlenül szótszaggatott kedves kis kutyát, és megtelt a szemem könnyel. - Szegény Bundi - susogta valaki felettünk. - A hasa alatt robbant fel a gránát. Gara állt ott, ő is leguggolt mellénk. És még ketten jöttek. A bunker körül sűrű, fehér füst lebegett. Két alak tántorgott kifelé az ajtón, kezüket fejük fölé emelték. Doki előreszegezett fegyverrel eléjük szaladt, és ott termett Faragó is. Ladik felugrott, és eszelős hangon ordítani kezdett: - Ki volt az? Megölöm. Hol a géppisztoly? - rohant zava rodottan a bunker felé, aztán sarkon fordult és szaladni kez dett a gödör irányába. Doki elébe ugrott és átölelve megállította: Várj! Megadták magukat. Vége a harcnak. November 26. vasárnap - A Szegeden megrendezett országos szövetkezeti vers- és prózamondó versenyen kiemelkedő siker született. Bedő Csaba első, Horváth István második, Vincze Ferenc negyedik helyezést ért el. Mindhárman a nagykanizsai ÁFÉMSZ dolgo- zói, felkészítőjük Schmidt István. November 27. hétfő\' - A HSMK kiállítótermében megnyílt Nagy István mártélyi fafaragóművész karácsonyi vá sárral egybekötött kiállítása. - Nagykanizsa fölött is fel tűnt az UFO-nak nevezett je lenség. November 28. kedd - Ülést tartott a Nagykani zsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén szere- A pontosításról Lapunk 5. számában Papp Ferenc kifogásol ja, hogy a Fehér Imré vel készített interjú, amely bizonyos KFV- pénzek felhasználási módját említi, a HSMK megkérdezésével nem pontosítottuk. Nos, a beszélgetés nem Papp Ferenccel készült, ezért nem hisszük, hogy Fehér Imre sza vahihető igazolását tőle kell várnunk. Ugyan ilyen joggal kellene szót adnunk a KFV- nek is, de nem tesz- szük, mert az interjú furcsállva hallott adatá ra a felvételkor ismétel ten rákérdeztünk, s azt Fehér Imre tanú előtt, azonos módon és újra megfogalmazta. A ta nácsot mindenesetre köszönjük, s ha a jö vőben X-szel készítünk interjút, Y-nal feltétle nül megerősítjük. Egyébként hogyan is nyilatkozhatna önállóan az interjú alanya! Pék Pál pelt a tanácselnök beszámolója a lejárt határidejű határozatokról, majd megtárgyalták a családsegítő központ munkáját, a fedett uszoda működésének tapasztalatait és az 1990. évre szóló VB munkatervet. Ezenkívül tájékoztató hangzott el a város általános rendezési tervének felülvizsgálatáról is. November 29. szerda - Városi véradó ünnepséget tartottak a Vasember-ház há zasságkötő termében a Vörös kereszt városi vezetősége és a vértranszfúziós állomás közös szervezésében, melyen kitünte tések átadására is sor került. - Az MDF nagykanizsai szer vezete nyilatkozatban foglalt ál lást a Munkásőrség és az MSZMP székház épületének hasznosításáról. - A Fabik Károly Úttörőház ban nevelőszülőket tüntetett ki a Zala Megyei Gyermek- és If júságvédelmi Intézet 1989. december 8. ( KANIZSA ) 11 Máriával, akitől sok bölcsességet tanultam. Összegyűjtöttem több, mint tízezer szót, amit Bence fiammal számítógépbe tápláltunk, rendszereztünk. Ebből majd szótárt szeretnék készíteni. Fantasztikus összefüggéseket fedeztem fel a népdalok szimbolikus rendszerével, több népdalt fordítottam így a szimbolikus álomfejtés nyelvére. E témában sokfelé tartottam már előadást: Székesfehérváron, Budapesten a Vegetáriánus Klubban, a Havanna Művelődési Központban, most készülök Gödöllőre. - Miről szólnak ezek az elő adások? - Az életről, öröklétről, átvál tozásról. Az ember a csillagok Találkozás Kustár Zsuzsával Álom és valóság 1966. óta él és alkot Nagykanizsán Kustár Zsuzsa iparművész. Messziről származott ide, ám a város polgárai hamar befogadták. Szeretik, tisztelik, népszerű Kanizsán. Szeretik művészetét, meseszép festményeit, mozaikjait, gobelinjeit, grafikáit. Kustár Zsuzsa művei precíz rendszerbe foglalt, mély gondolati tartalmat hordoznak, melyet lírai lágysággal fejez ki. Mestere művészetének. Budapesti kiállításról visszaérkezett képeit, faliszőnyegeit rendezgette éppen, amikor felkerestem. Új év, új föld. - A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban szerepeltem egy csoportos kiállításon, ahol „Örökségünk a szimbolikus álomfejtés" címmel előadást is tartottam. Ezt megelőzően Manheimben, a Magyar Napok keretében mutatkoztam be tíz krétarajzzal, most pedig egy székesfehérvári kiállításra ké szülök. Szobája fehér falát egyetlen hatalmas gobelin díszíti, beleszőve a népmesék csoda- és álomvilága, a művész sajátos, szimbolikus kifejezési módján. Gyönyörű. - Mielőtt egy ilyen nagyobb munkába kezdek, hosszú hóna pokig magamban hordozom, mint annak idején a magzatai mat. Aztán, ha eljön az ideje, ahogy a gyermekeimet is világ ra hoztam, megalkotom, meg valósítom, ami megformálódott, megérlelődött bennem, fgy szü letett legutóbb „A párosító sze relem meséje" című harminc négyzetméteres mozaikom, amely Letenye várossá avatá sára készült. Előtte a budapesti Kelli László Úttörőház auláját díszítő, zodiákus jegyekből összeállított mozaikom, vagy a nagykállói református templom részére készített „Új élet, új föld" címet viselő ólmozott üve gablakaim kerültek elhelyezés re. A magyarság történelmi múltját, jelenét dolgoztam fel. Aki Kustár Zsuzsát, és sokoldalú művészetét egy kicsit is ismeri, nem csodálkozik, ha időközönként meglepetésekkel áll elő, természetesen a rá jellemző magas fokon. Életének minden korszaka - legyen az jó, vagy keserves - valami újra inspirálta. Minden élethelyzetből töltekezett, és művészit alkotott. - Most éppen min dolgozik? - kérdem. - Könyvet (rok - válaszol. Hét éve foglalkozom intenzíven az álmokkal, álomfejtéssel. Át tanulmányoztam a Magyaror szágon fellelhető irodalmat, jó barátságban vagyok Szepes útját járó örök vándor, aki a láthatatlan szellemvilág és a látható anyagi világ között négy létállapotot él meg folyamatosan. Az emberi életnek más feladata nincs, csak az, hogy alkotó erőben megnyilvánulva a szellemvilág láthatatlan erőit áthozza a látható anyagi világba, s cselekvő erővel anyagba öntse. Újra és újra felvállalja az átváltoztató halált, hogy az örök körforgás életének hajtóereje legyen. Az álom a halhatatlan lélek párbeszéde az értelemmel, es mindennapos próbálkozása a lelkiismeret feltámasztására. Az álom jógaszerűen előhívható önmagunkból azzal az esti fohásszal, hogy adott gondomban holnapra felejthetetlen álmot kapjak. Ez az álomjóga. Az álommágia pedig az, hogy az álomfejtésből nyert bölcsességet megvalósítom, ezzel önmagamat kiemelem a gondhelyzetből. A jó álomfejtés eredménye a testi, érzelmi és szellemi egyensúly visszaállítása, a me-ditatív bölcsesség készsége. Ezek a gondolatok már Kustár Zsuzsa leendő könyvének részletei is egyben, amit „Örökségünk a szimbolikus álomfejtés" címmel egy éven belül szeretne kiadni. Horváth Mária Az idén avatták föt Letenyén a házasságkötő terem résvtíre kíszílctl mozaikját. | 12. oldal Füstölgéseink Panaszkodunk! Keressük a helyünket! S szidjuk hol a sulit, hol a szüleinket, hol a rendszert. Ha pl. fásítást" végzel, biztosan a tanárt hibáztatod. Ha nincs elég pénzed, természetes, hogy otthon keresed az apadó okokat. Ha elmarad egy koncert, azt csakis felülről intézhette el valaki. Mert Te csak egy kamasz vagy, nem bajkeverő, nem okozó, hanem okokat kereső, akit épp ezért fűt az ismeretlen utáni vágy. S hogy ezt a tűzet csillapítsd, bármilyen ajtót képes vagy feltörni - bármilyen áron. De ha tolvajkulcsod nem illik a zárba, hát ismét kinyitod a szád, s egy tiszta őse sem marad az ajtó, mógőtt állónak. Az már eszedbe sem jut, hogy tovább próbálkozz - csak mást szeretnél - akarsz! Te sem tudod mi, vagy milyen legyen, csak legyen. Pedig tizenéves fejjel alig csipetnyi élettapasztalattal sózhatod kenyered. *4 Mégis igazad van. Igazunk van!(?) A só még cukor ízű, s kenyerünk még nincs - de ugye lesz? -Nal- Időjárásjelentés Várható Időjárás az ország területén ma estig: Többnyire felhós lesz az ég, csapadék azonban nem várható, bar teljesen úgy fog tűnni, mintha. Ez a frusztráció az érzékeny embereket fokozott terhelésnek teszi ki. A Dunántúl délnyugati körzeteiben aztán felszakadozik a felhőzet és sok minden más. Addig Is gyenge marad a légmozgás, az enyhe szélben lankadnak a zászlók, a figyelem, meg az egyebek. Helyenként lecsapódás várható, lecsapódik a pára, meg a következmények is - rajtunk. A nap elkövetkező részében valaki ködöt képez, mi eltűnünk benne. Mikorra kibukkanunk, a hőmérséklet valahol mínusz és plusz között fog Ingadozni. Ügyeljenek a vezetésre! Az az út már rég nem oda vezet Aki nem biztos a dolgában, az markolja keményenl -hmm- BEKÉ NOBEL-DIJAT DOINA CORNEA-NAK ÉS Doina Cornea kolozsvári tanárnő és Tőkés László temesvári református lelkész, egy erdélyi román és egy erdélyi magyar, akik felemelték szavukat a romániai diktatúra ellen és akiket ezért szüntelenül üldöz a rendőrség. A béke Nobel-díj több, mint elismerés, nagyon jelentős politikai támogatás annak az ügynek, amelynek a képviselőjét kitüntetik vele. így volt ez Andrej Szaharov és Lech Walesa esetében is. A béke Nobel-díjat a Norvég Nobel Bizottság hosszú előkészítő válogatás után ítéli oda minden év december 10-én. Folytatva más kezdeményezéseket, akciót indítunk, hogy az 1990. évi béke Nobel-díjat ez a két erdélyi személyiség kapja. Ehhez kérjük a támogatását. Ifjúsági Demokrata Fórum GITARISKOLA IV. "A TEL" A skálákkal való ismerkedés után most következzék egy komolyabb feladat: Vivaldi Op.8, No 4-es "A Négy Évszak" Tél" című lassú tételét játszuk el - valameny-nyire egyszerűsített változatban. A darab hangneme ■Esz" dúr, melyet néhol "B" dúr vált fel, így az "Esz" dúrban szereplő "Asz" hang helyett egyes helyeken "A" hang áll. A hangsor tehát a következőképpen alakul: Esz - F - G - Asz - (A)- Bé - C - D - Esz. A tétel gitáron is az eredeti hangnemben szólal meg, de az eredetinél két oktáwal lejjebb, hogy alapfekvésben legyen játszható. Mielőtt hozzálátnátok a megtanuláshoz, érdemes megismerkedni az adott skálával a gitáron. Ezt az 1. ábra mutatja, melyen az alapfekvésben előforduló összes hangját jeleztem. A skála kezdőhangja az "Esz" be van karikázva, míg a skálához hozzáadott "A" hang zárójelben szerepel - mind az ábrán, mind a fentebbi hangsorképben. A darab megtanulásakor figyelmet kell fordítani a megfelelő ritmikára: érdemes minden nyolcadra vagy a lábunkkal dobbantani, vagy egy metronómot beállítani a megadott sebességre. A változatos ritmusképletek miatt a váltott pengetés nem alkalmazható automatikusan; a kotta alatt szereplő jelekkel igyekeztem segítséget nyújtani a (természetesen nem egyedüli) helyes pengetési rend kialakításához. A kotta alatt tabulációs kotta található, mely a húrokat ábrázolja felülről lefelé haladva E 1-től E6-ig. A vonalakon szereplő számok azt jelzik, hogy a hangot az adott húron hányadik bundnál kell lefogni. A "0" üresen megszólaltatott húrt jelöl. A darab folyamán leginkább bal kezünk mutató és gyűrűs ujját kell használnunk, ahol ettől eltérő az újrend, azt a kotta fölé írt számokkal adtam meg. (Gondolom a bal kéz újjainak számozása a II. részből mindenkinek ismerős.) Ha már kellőképpen jól megy a játék, meg lehet próbálni hallás után "leszedni" az ebből a változatból kihagyott díszítéseket. (A versenymű több előadásban is létezik lemezen.) S közben azt se felejtsük el, hogy napjaink szinte minden nagy gitárosa foglalkozott ún. komolyzenével. Jó gyakorlást! Galamb Zoltán (Az ábrák Itt szemközt, a \'péntek 13." oldalon) 1989 december 8. péntek 13 oldal Levél Scapirf-hez Nyuszika kérdez Bemész a boltba. Veszel ezt-azt ennyiért és annyiért. Tudod mi mibe kerül, mennyit fizettél és mennyivel csaptak be. Ha nem, hát vess magadra, miért nem néztél TV-t, hallgattál rádiót, olvastál újságot. Aztán egy nap azt gondolod: - Benézek a templomba. Barátaim azt mondták, hogy ott kaphatok valami nagyon fontosat. Be is mész. Feláldozol egy jó bulit, filmet, koncertet. Mérhetetlenül drágának hitt programokat, valami nagyon fontosért. Nem maradsz bent sokáig. Unatkozol, fázol ott és dühös vagy. Mert hamis az ének. Mert dadog a pap. Mert máshol is el tudnád tölteni a napodat, de most már úgy érzed, mindenről lekéstél. Te jó szándékú vagy. Nem hibáztatod tanácsadóidat Csak csodálkozol. Miért is ilyen vakok? - gondolod. Egy ilyenre bemennek, és még őrülnek is neki. Ez érthetetlen. Tanácstalanul állsz az utcán. Majd néhány lelkedben keserű ízként szétterült pillanattal elindulsz a buszmegálló felé. Az akárhányast várod. Közben üresnek érzed magad. Megállapítod, hogy ide sem jössz soha többet. Mert itt nem kaptál semmit. Ha tőlem kérdeznéd a miértet, azt mondanám: Te amikor beléptél a templom ajtaján, boltba mentél be. Bevásárlókosárral a szívedben. Kapni akartál csak azért, mert mert feláldoztál néhány kincset érő pillanatot. Azt hitted, hogy itt venni lehet. Pedig ez egy templom. Nem bevásárlóközpont. Nem a szabadidő eltöltésének egyik alternatív lehetősége. Ez templom, ahová csak magadat odaadva, elszámoltatva térhetsz be. Nem szabad számolnod a nyereséget, mert az olyan, mint havat számolni lángoló kézzel. Mire végére érnél, eltűnik. A templomban nem a dadogó pap, a hamis ének, a hideg, az aranyozott díszítés, az asztalterítő a fontos. Az igazság a fontos. A nyitott szív és a türelmes lélek. És Te? Bevásárlókosárral az igeboltban? Kardos Ferenc Hát, hogy vagy, jó öreg Scapin? Hogy megy a sorod mostanában? Csütörtökön este láttalak a színházban, remek voltál, öreg fiúi Ahogy beléptél a színpadra, rögtön feltűnt, hogy rajtad nem fog az idői Még mindig az az elragadó, derűs fickó vagy, aki jó 300 évvel ezelőtt voltál. Igazán remek színben vagy ahhoz képest, hogy alig öt perccel színrelépésed előtt kíméletlenül a boncasztalra löktek. És hogy miket mondtak rólad, mon vieuxl Még szegény megboldogult atyád, Jean Baptiste Moliere emlékét sem kíméttók! Azzal vádolták, hogy addig nézegette a Szajna-parti csepűrágók farce-ait, amíg kedve kerekedett örökbe fogadni Téged. Azt is mondották, hogy nem vagy igazán jól sikerűit gyereke az öregnek, a többiek sokkal különbek Nálad. De ahogy én ismerlek, Te fel sem veszed az efféle sértést. Merészen betoppansz, könnyedén leheveredsz a szép sárgára festett napocska alá és bizonyítasz! Szolga létedre igazán úri dolgod van, de meg is érdemled: gazdáid mindig a Te furfangjaidat hívják segítségül, valahányszor rosszul áll a szénájuk. Te pedig jössz és segítesz, boldoggá teszed az ifjú szerelmeseket és pénzt facsarsz ki a zord atyákból. Persze, ha a gazdáid fejébe csak negyed annyi ész szorult volna, - Miéit piroi a Mikulás? ■ Nyuszika, már megint bulikat kérdezd. Nem a Mikulás a piros, hanem a Télapó. - De én tudom, hogy a Mikulás is piros. - Miért zavar az Téged, ha a Mikulás piros? ■ Mert na piros, akkor tilos. - Nyuszika, ez most esztétikai, vagy ideológiai vita? - Mi az, bogy ideológia? - Azt nevezik ideológiának, amikor a Mikulásnak nemcsak a színe, hanem a szakálla is fontos. - Bocs, de ezt most nem értem. - Nem baj. Vedd le róla a fóliát, és akkor már barna. Ez egy olyan dolog, amit nem nézni, hanem enni kelL - Ja, tgy mindjárt más - feleli és boldogan szuszog - ezek a politikai változások teljesen meghűlyítik az embert. -Piros Hó- mint amekkora parókát viselnek, talán kevésbé volnának laposak és elnyújtottak a jelenetek. Hiszen az Argante-ok és Geronte-ok között nem akad méltó partnered, szellemi vetélytársad! Nem mintha nem adóznék elismeréssel pompás öltözéküknek, sőt! Nagyon praktikusnak találom, mert - ha mozogni nehéz is bennük • jól ki vannak tömve valami olyan anyaggal, ami remekül puffog, ha verik a ruha viselőjét. Nos, kedves Scapin-em, levelem végére érve nem marad más hátra, mint gratulálni Neked, és további kellemes "furfangokat" kívánni a világ számos színpadán. A\' bientot, derék Scapin. Horváth Krisztina P^q ■-T n v iwn »«» a 4 i. • ««< »v MVM« «AI, "« •) i i • \' i ■-•- (falfitt) /I • lefelé ptrgrtéí 4 S=,n "* int Szerelem hallgatástól megszólalásig Az irodában, ahol dolgozom, fontos eszköz és dísztárgy a telefon. Szép zsinórjával és zöld színével hangulatossá varázsolja munkahelyi környezetemet Reggel, mikor megérkezem és hozzáérek, meghatottságában mindig elhallgat.. Szerét-Tegnap például vidéki telefonhívást akartam elkövetni rajta, és a távolsági hang helyett halk pici csipogással jelezte fájdalmát Az eröszakot nem tűri Azonban szerelmünkbe gyakran közbeszólnak. Minap a munkásőrség a rendőrséget kereste - még 1975-bőL Hát igen, azok a konszolidált évek, amikor még mindenki mindenkivel beszélhetett telefonon - egyszerre. Most? Vége a lejbicolásnak. Az emberek, illetve telefonok szemébe, akarom mondani fülébe kell mondani, amit akarunk. Hát így van ez. Én a telefonom fülébe mindent mondhatok, verset, glosszát, satöbbi., úgysem hallja senki Ó tud titkot tartant Én meg ót Akár egy egész nap, hisz törékeny testét és hangját senki nem védi meg. Csúnya, rossz emberek ócsárolják deviáns voltát De 6 exhibicionista, nem akar olyan lenni, mint a többiek, s ritkán - sajnos - visszaszól, amit persze nem kéne tennie, hisz ekkor mindig elragadják tőlem nagyobb emberek. Mégis mindenki azt mondja, hogy olyan, mint a többi Kérem, ez nem igaz. Először is: előbbi tulajdonságai mellett szolid, hisz nem engedi, hogy minden hülyeséget rajta keresztül beszéljenek le. Hol tartanánk, ha ezt megengedte volna! így hozzájárul szép életünk építéséhez. Másodszor: memóriára, és öntudatra nevel Mi lenne, ha mondjuk 7 számot sem tudna a tárcsázások után megegyezni az ember! Hát senki sem veszi észre, hogy saját lelke a telefon? Ezért figyelem! Ha valaki kidobott telefont talál, ne rúgjon bele, ne szedje szét, hisz nem tudhatja, mi lesz majd ha egyszer ő is megszólal. Hercz Gábor 14 ( KANIZSÁT 1989. december 8. Látogatás egy kilencgyermekes családnál Szeretetből Paál Józsefné és férje -az első és eddig egyetlen hivatásos nevelőszülők Kanizsán - kilenc gyereket nevei. Elképzelni is nehéz, hogy négy saját gyereke mellé további ötöt magához vegyen! Erre kerestem a választ. A lakásban csend és nyugalom fogadott, csak a nagy ebédlőasztal árulkodott arról, hogy itt bizony nagy család űl le egy-egy vacsorához. - A gyerekek tanulnak? - kérdezem Paálnétól. - Igen, mindennap ne gyed 6-tól 7 óráig még fog lalkoznak az iskolai dolga ikkal. Napközisek ugyan, de az ottani tanulásra fordított idő kevés. Aztán 7 órakor vacsorázunk, közben meg nézik a gyerekek a tv-ben az esti mesét is. Nyolc óra kor - a legnagyobb fiú ki vételével, aki harmadik osz tályos ipari tanuló - min denki eímegy aludni. - Hogyan telik a hétvégé jük? - A szombat és vasárnap a pihenés napja. Szomba ton délelőtt a férjem és a nagyobb gyerekek vásárol nak, én addig főzök. Dél után közös takarítás van. Ebben mindenki megkapja a maga feladatát, Igy nem csak nogy hamar végzünk, de a gyerekek meg is ta nulják Kötelességüket. Va sárnap délután mindenki azt csinál, amit akar. Gyak ran elmegyünk a „Mindenki sportpályá[á"-ra, ahol a lá nyok futnak, a fiúk pedig fociznak, és valamennyien nagyon jól érezzük magun kat. - Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a család élete nagyon szervezetten halad. Kilenc gyereket nevelni már ennek ellenére is csoda számba menő dolog. Miként határozták el, hogy intézeti gyerekek nevelését vállal ják? - Mindketten nagycsaládból származunk, a ferjemék négyen, mi pedig tizenegyen voltunk testvérek. Igy ml benne éltünk, számunkra nem volt furcsa a sok gyerek. A rádióban hallottam róla, hogy hivatásos nevelőszülőnek lehet jelentkezni. Ekkor határoztam el én is, hogy ezt a „pályát" választom. Megfelelő nagyságú házat (hatszobásat) építettünk, amely hat éve kész. Én akkoriban már otthon dolgoztam, (gy különösebb akadálya nem volt tervünknek. 1984 decemberében hagyományos nevelőszülőként kezdtük tevékenységünket, majd fél évre rá lettünk ..hivatásos nevelőszülők. Ot gyerek (3 fiú és 2 lány) gondozását vállaltuk a sajátjaink mellé. - Hogyan fogadták édes- gyermekei a testvérek érke zését? Nem merültek fel problémák? - Gyerekeink nagyon akarták és várták az újakat, nekik is szenzáció volt. Örömmel fogadták őket, és ez nagyon megkönnyítette a családba történő beillesz kedésüket. Szeretettel fog lalkoztak velük, sokat segí tettek nekem például a be szédhiba kiküszöbölésében, hiszen hárman is ezzel küszködtek, amikor hozzánk kerültek. - Ma milyen viszonyban vannak egymással a gyere kek? - Eleinte előfordultak na gyobb veszekedések, ma már azonban csak kisebb összeszólalkozások vannak. A három kislány tökéletes egységet alkot, de a fiúk között is mindenkinek meg lett a maga barátja. Egy másra néznek, és máris ér tik egymást. Elértük, hogy a gyerekek egyedül tanul nak, de a mindennapi elle nőrzés és kikérdezés még szükséges. - Hányadik osztályba jár nak a gyerekek? - Harmadiktól hetedikig minden évfolyamon tanuk nak, a nagyfiúnk pedig ipari iskolás. A nevelt gyerekek között több bukott volt - nagy lemaradással, amelyet be kellett hoznunk, de a felzárkóztatás remekül sikerült. Ma már egészen szépen me^gy a tanulás. EV elején ugyan mindig nehezen kezdik a munkát, de lassan belelendülnek. Valamennyien a. Szabadság Téri Altalános iskolába járnak, ahol kedvesen fogadták őket társaik, hamar beilleszkedtek, barátokra leltek. Egy teadélutánra azonban meg kellett hívnom az osztálytársaikat azért, hogy elhigy-gyék, hogyan élünk. Azt gondolták, nálunk nyomor van, de a látogatás óta ilyen problémával nem kell szembenéznünk, szívesen eljárnak hozzánk. Ki kell emelnem - az igazgatóval az élen - az iskola pedagógusait, akik mindent megtettek a gyerekek felzárkóztatásáért, türelmesek voltak velük, maximálisan segítették őket. - Mi volt a véleményük a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak a megnö vekedett létszámról? - A szomszédok eleinte ódzkodtak, mi lesz itt, mek kora felfordulás a kilenc gyerektől. Aztán belátták, kar volt aggódniuk. Néha olyan csöndesek, hogy a szomszéd megkérdezi: itt hon vannak egyáltalán? A rokonság jól fogadta az új jövevényeket; amikor anyó som először itt járt és meg látta őket, elsírta magát. - A gyerekek nevelése mellett marad szabadideje, vagy ezt nem is igényli, annyira kitöltik minden per cét a gyerekek? - Férjemmel soha nem igényeitűk a szabadidőt, még két gyereknél sem kí vánkoztunk el hazulról. Ez ma is (gy van. De nemcsak, mi hanem ők is a legszíve sebben itthon vannak, nem járnak el barátokhoz, nem csavarognak. Nagyon jól ér zik magukat egymás között. - A kilenc gyerek nevelé se mellett ön jelentős tár sadalmi munkát végez: el nöke a Zala Megyei Neve lőszülői Munkaközösség nek, részt vesz a vöröske reszt munkájában. Bekap csolódott a volt állami gon dozottak egyesületének te vékenységébe, eljár a nagycsaládosok rendezvé nyeire. Ezen munkáját Kivá ló társadalmi munkás kitün tetéssel jutalmazták, mely- hez szívből gratulálok. Hq- § yan marad minderre ideje s fől.eg energiája? - Én a gyereknevelést tartom fő feladatomnak, de mellette tulajdonképpen igénylem a más elfoglaltsá got. Ezért foglalkozom ilyen jellegű munkákkal is. Na gyon szeretném azt elérni vagy legalább elősegíteni, hogy változzon meg az em berek véleménye az inté zetben nevelkedő gyerekek ről, mert nem lehet minden kit negatív jelzővel illetni. Az intézetből kikerülő fiata lok nem kapnak munkát, nem beszélve az albérlet ről. A 18. életév betöltése után még irányítani kellene őket pár évig, hiszen úgy kerülnek ki az intézetből, hogy nem tudnak sütni, főz ni, a pénzzel bánni. Ezért szükséges támogatni eze ket a fiatalokat, segíteni ne kik, mert különben elvesz nek. - Szavaiból úgy tűnik, nem bánta meg, hogy élete további feladatának az anyaságot választotta. - Ebben az állapotban ki tűnően érzem magam. Re mekül mennek a dolgok, mindenki megtalálta a ma ga helyét a családban. Ko rábban hiányérzetem volt, de most megtalálok a gye rekekben mindent, ha más ban éppen nem, a rossza ságukban. Abból indulok ki, hogy én is voltam gyerek. Igyekszem újra annak érez ni magam, hiszen a leg szebb a gyerekkor, és így még a gondokat is köny- nyeob leKüzdeni. A legna gyobb hangsúly azonban a nevelésen van: nem az a fontos, hogy milyen szár mazású a gyerek, hanem az, hogy hol, milyen család ban nevelkedik. Én így lá tom ezt helyesnek, és eszerint élünk. A megnevezés szerint Paál Józsefné hivatásos nevelőszülő. De úgy gondolom, ennyi gyereket nem lehet csak hivatásból felnevelni. Csak szeretetből. Horváth Ilona 1989. december 8. ( KANIZSÁT 15 Jubileumi közgyűlést tartottak a vívók Ahogy én láttam A kanizsai vívók a napokban az eltelt 30 évre tekintettek vissza azon a jubileumi szakosztályülésen, amelyet a Rózsa úti csarnokban, a néhány évvel ezelőtt létesített vívó-otthonban tartottak. Az emlékülést jelenlétével is megtisztelte dr. Gedővári Imre olimpiai bajnok, a Magyar vívó Szövetség titkára, Kovács Edit világbajnok, az MVSZ tagja, Szilágyi József megyei sporthivatal vezetője. Természetesen sokan jelentek meg a régi és új vezetők, versenyzők, társadalmi aktivisták közül is. Az elnöklő Kosa László ügyvezető elnök köszöntője után Kápolnás Zoltán, a városi ifjúsági és sportosztály vezetője mondott ünnepi megemlékezést. Részletesen foglalkozott a három évtized történéseivel, a tett erőfeszítésekkel, s az elért eredményekkel. Gedővári Imre dicsérte a vasutas „vívó-műhely" 30 éves munkáját, közte a Fabik Kupa 15 éves rendszerének kiemelkedő szerepét s azt a közös munkát, amelyet a város, a megye és az egyesület, a vívók tettek a sport érdekében. Kedves színfoltja volt a az ünnepségnek, amikor több mint félszáz vívónak, sportági segítőnek, társadalmi vezetőnek, aktivsitának oklevéllel és tárgyjutalommal ismerték el végzett munkáját. Kitüntető elismerésben részesült Kiss György, a vasutasok főfoglalkozású edzője, akinek Szilágyi József adta át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, majd Gedővári Imre az MVSZ emlékplakettjét. Az ünnepséget követő baráti találkozón a megkérdezettek így emlékeztek: Csikós Sándor alapító tag: Horányi Barnával együtt Szávai mesternél kezdtünk 1958-ban, majd a másik év novemberében átkerültünk a vasutasokhoz, ahol Szabó János edző vezetésével láttunk hozzá a szervezéshez, versenyzéshez. A vasutasoknál 1964-ig vívtam, majd a megyeszékhelyen kamatoztattam szervezői és versenyzői tapasztalataimat. Horányi Barna alapító tag, jelenleg a Somogy Megyei Néplap rovatvezetője: - Elsőként is gratulálok a kanizsai barátaimnak, akik méltóképpen emlé keztek meg a múltról. Örömmel jöttem a régi sikerek színhelyére, ahol olyan kiválóságok taní tottak, mint Szávai György, majd 1959. no vember végétől Szabó János. Kanizsa igazi vi déki fellegvár lett. Tóth Ferenc, a Z. Dózsa jelenlegi mestere: - Húsz évvel ezelőtt kezdtem a vasutasoknál, ahol nagyszerű kollektí va alakult ki. Itt sajátítot tam el az alapokat. 1973-tól vagyok Zala egerszegen és igen jó a kapcsolat a két szakosz tály között. • Az elmúlt három év tized során a szakosz tályt irányította Bálits Károly, dr. Beznicza Ár pád, Bozsoki Imre, Bö- déné Németh Margit, Horváth Ferenc, Perlaky Lajos, Somoskeőy Ist- vánné, Spingár Ferenc, Weinhoffer László, Wöll- ner László, Wöllner Jó zsef, Zentay Lajos, dr. Horváth György. • A szakosztály első aranyjelvényes verseny zője Tábori László, az első oilimpiai pont szer zője Kisgyura István. • A Fabik Kupát nyert versenyzők közül Köves Csaba, Szetei András, Pusztai Ildikó, Abay Pé ter, Szálai Gyöngyi, Mincza Ildikó a nemzet- Asztalitenisz Az elmúlt hét végén kettős fordulót rendeztek az élvonalban, szombaton Miskolcon, vasárnap pedig Budapesten vendégszerepelt a Bútorgyár csapata. A mérleg 1 győzelem és 1 vereség. A Hejőcsabai Cementművek elleni, Miskolcon megrendezett találkozót így látta Szabóné Boldizsár Gabi tartalék-játékos, a csapat csupaszív intézője: - Izgalmakban és fordulatokban bővelkedő összecsapást hozott a miskolci találkozó. Mi bátran és eredményesen kezdtünk s a második forduló után 6:4-re vezettünk is. Ezután a csapattársak közül csak Gazsi és Gál hozta magát, a többiek elbizonytalanodtak, így aztán a 3-4. kört a borsodiak nyerték egyaránt 3:2-re és ezzel 10:10-es állás alakult ki. Tehát minden a befejező fordulóban dőlt el, mindenki rendkívül feszült volt és bizony a hazaiak látszottak nyugodtabbnak, hiszen ők a „felszálló" ágon voltak. Nos, a mieink egymást biztatva, tanácsokkal ellátva kezdték meg a véghajrát és ennek eredményeként mind a négy felnőtt versenyzőnk szenzációsan játszott. így hatalmas küz- Vívó-kosár közi és hazai vívósport kitűnő képviselői. • A gyermekvívást tá mogató úttörőházi igaz gatók: Molnár József, Büki Pálné, Dömötör Miklósné, Rédics Klára, Nagy János. • Osztrák középisko lás bajnokságot nyert Bálits Lajos, Horváth András és Kisgyura Ist ván. A 30 év alatt városunkban 39 egyesület, vívószakkör versenyzői szerepeltek. • Az alapítók közül Bálits Károly dr. Hor váth György, Perlaky Lajos, Kiss György és delemben nyertük meg a mérkőzést 14:11 aranyban, a csapatból Gazsi 5, Gál 4, Szabó 3, Bizó 2 győzelemmel járult hozzá a nagyszerű sikerhez. Kosárlabda MÁV NTE-Gyóri KTMF 94:91 (50:41) NB.II-es férfi mérkőzés Legjobb kanizsai dobók: Hartai 20, Tollár 18, Vág-völgyi 16, Kudecz 16 Az őszi idényzárót a leg-illetékesebb, a játékosedző Simon László a következőként látta: - Az idényzáróra Vág-völgyivel erősítettünk, aki készséggel állt régi csapata rendelkezésére. A győriek legyőzésével megszereztük harmadik győzelmünket. Ez nem volt köny-nyű feladat, hisz a mérkőzés elején „elmentek" a főiskolások, de összeszedtük magunkat és a félidő végén már nálunk volt az előny. A második félidőben negyedórán át olajozottan működött a gépezetünk, mind a két palánk alatt mi voltunk jobbak, már 18 ponttal is vezettünk. Ezután elfáradtunk, meglátszott, hogy csak heti 2 alkalommal van edzési lehetőség, de a győzelmet azért Igy is sikerült megszereznünk. (Bh) Kanyó Tamás még mindig döntő szerepet vállalnak a vívás szolgálatában. • A szakosztálynál edzőként tevékenyke dett Szabó János, Ka nyó Tamás, még mindig döntő szerepet vállalnak a vívás szolgálatában. • A szakosztálynál edzőként tevékenyke dett Szabó János, Ka nyó Tamás, Pápai Klá ra, Kenése István, Ka nyó László, Gasztonyi János, Willmanné Ko vács Edit. Jelenlegi edzők: Kiss György (1970-től), dr. Horváth György (1980), Kahotek Ferenc (1987), Kisgyura István (1988). (Balogh) 16 ( KANIZSA 1989 december 8. Rákérdeztünk Futószalagon I! A Diákolimpia megyei asztalitenisz döntőjét városunkban rendezték meg, ahol 17 általános és 16 középiskolás csapat indult. A győztesek csapatban és egyéniben is az országos döntőbe jutottak, melynek helye Szekszárd lesz. A kanizsaiak jobb eredményei: Általános Iskolák: fiú csapat 2. Szepetnek (Málek-Haszon) Középiskolák: leány csapat 1. Dr. Mező Gimnázium (Baj-Herczeg) fiú csapat: 2. Landler Gimnázium (Salamon-Lo-sonczy) Leány egyéni: 1. Beck Szilvia (Landler) 2. Baj Anikó (Dr. Mező) * * * Az alap versenyrendszer keretén belül az álta lános iskolák részére téli túrát szerveztek a hét végén, amelyen több iskola képviseletében több mint 100 tanuló vett részt. A 6,5 illetve 10 kilo méteres távon a Mindenki Sportpályáról indulva tették meg a bátor túrázók. Épül-e sportcsarnok? Amikor tízegynéhány évvel ezelőtt megépült a MÁV NTE, majd nem sokkal később az Olajbányász munkacsarnoka, az őrök elégedetlenkedők már akkor megfogalmazták: a két munkacsarnok árából több száz néző befogadására alkalmas sportcsarnokot kellett volna építeni. A városban szóbeszéd tárgya, hogy a jól prosperáló Tungsram RT kanizsai gyárának sportegyesülete most egy több száz néző befogadására alkalmas sportcsarnok építését vette tervbe. Ennek a hírnek jártunk utána és a legilletéke-sebbeket. Szálai Tibor SE elnököt és Musits Ferenc társelnököt kérdeztük a hír hátteréről. - Mikor vetődött fel egy nem zetközi szintű és méretű sport csarnok építésének gondolata? Musits Ferenc: - Ennek a városnak nincs egy valamire való csarnoka. Épült a Vasútnak, épült az Olajbányásznak, de egyik sem alkalmas nemzetközi mérkőzések rendezésére. Amikor átvettük a kézilabda csapatot, arra gondoltunk, hogy célszerű lenne a várossal közösen egyet építeni. Tehát nem Tungsram, hanem egy városi csarnok megépítését céloztuk meg. Megkeresésünkre a tanács elzárkózott ettől, ő szívesen veszi ha épül ilyen, de anyagilag a mostani helyzetben nem tudja támogatni. - Szálai Tibor: - A tanács írásos megkeresése után a gyár részéről volt egy olyan tö rekvés, hogy lehetőleg a gyár közelében épülhessen meg a csarnok, de úgy hogy városi jellegű is legyen. Másik szem pont, hogy minél olcsóbban, de A városi kispályás labdarugó bajnokság II. osztályában ezüstérmet nyert DKG-KISZ csapata. Guggolnak: Leit-mann , Töröl Kiss A., Kiss S., Alinak: Tóth Tibor csapatvezető", Major, Varga, Tóth P., Németh I. L. Hiányzik a képről: Németh II. L., Horváth T., Godr, Németh Z., Málnási, Nith. a célnak megfelelően működjön. - Hogy indult a szervezés? Szálai Tibor: - Nagyon sok helyen érdeklődtünk, megnéztük azokat a csarnokokat, amelyek elérhető közelségben vannak. Kaptunk külföldi ajánlatot is makettel együtt, azonban Magyarországon a javasolt technológiával még nem készült csarnok, így elég nagy rizikót kellene felvállalnunk, bár árban elfogadhatónak tűnik. - A tervezett létesítmény csak sportcélokat szolgálna, vagy más elképzelés is van? Musits Ferenc: - Igen, tulajdonképpen nem csak sportcsarnokról van szó, hanem egy olyan oktatási központról, amelynek kisegítő helyiségeiben az oktató képzést, kulturális és egyéb programok lebonyolítását is meg lehet oldani. - Mennyiben befolyásolja a folyamatokat a rész vénytársasággá szerveződós? Szálai Tibor: - Kétségtelen, hogy lassítja a terveinket, hisz a tulajdonviszonyok is átalakulóban vannak. Várhatóan ez az állapot pár hónap alatt rendeződik. - Van-e már elképzelt helye az oktatási központnak? Szálai Tibor: - A legideálisabb helynek az új benzinkút és a honvédség közti terület bizonyulna. Úgy tudjuk, hogy a katonaság közelsége sem za- várna, annál is inkább, mivel ismereteink szerint a Katonai Tanács egy más jellegű beruházásra már megadta az engedélyt, de az pénzügyi fedezet hiányában elmarad. - Mennyiben motiválja a Tungsramot az a tény, hogy a minőségi munkát végző csapa tainak nincs önálló otthona? Musits Ferenc: - Mondhatom döntően, hisz az önálló tárgyi feltételek hiánya nagyban befolyásolja a szakmai munka színvonalát. Természetesen a megépülő csarnok szintjéhez akarjuk majd a csapatainkat is felfejleszteni, tehát mind a női, mind a férfi vonalon szeretnénk, előbbre lépni. - Éves szinten milyen költ séget fordít az SE terembérre? Musits Ferenc: - Közel 800 ezer forint a terembérünk, ami bizony nem kevés. - A már működő csarnokok közül melyiket tudnék elképzel ni Nagykanizsán? Musits Ferenc: - Ismereteink szerint a szekszárdi vagy a komlói csarnok megfelelne igényeinknek, de az igazi a ma- kett lenne. Lehet, hogy a veszprémi Bramac megelőz bennünket, fgy lesz referencia számunkra. Egyébként az osztrák cég által ajánlott létesítmény 3-4 hónap alatt elkészülne. A bekerülési költsége a mai árakon négyzetméterenként 18-27 ezer forint, míg a hagyományos technológiával készülő a duplájába kerül. — Mikorra várható, hogy a csarnok építésének tervei a megvalósítás útjára lépnek? Musits Ferenc: - Szándéknyilatkozatunkkal az első kapavágást már megtettük. Bízom benne, hogy a munkák tavasszal megkezdődnek. Nem szeretnénk, ha több éven keresztül folyna az építkezés, maximum 1991-es bajnoki idényre szeretnénk elkészülni. Szálai Tibor: - Terveinket szíves figyelmébe ajánljuk a város sportszerető közönségének, vállalatoknak, intézményeknek, iskoláknak. Éljenek a lehetőséggel, csatlakozzanak hozzánk, hogy egy minden igényt kielégítő városi sportcsarnok épülhessen. (kápolnás) Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovícs József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz GydTzó". Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fái évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. KANIZSA f á B 0 S I HETILAP I. évfolyam 8* 1989. december Ára: Megjelenik minden pénteken városi ■ tanács 2. oldal Miről beszél ■ a város 9.oldal Lágerlázadás Részlet Rózsás János könyvéből 5. oldal Hárman címeres mezben &* 15. oldal Friss a Kanizsa Itt a Kanizsa m 14. oldal Karácsonykor lapunk dupla terjedelemben, dupla áron jelenik meg ( KANIZSA T 1989. december 15. Tanácstalan (és elnökhely ette stelen) tanács Balról jobbra: dr. Fenyves János. Jári Ferenc, a megyei tanács osztályvezetőié, Zsoldos Ferenc és dr. Balázs Sándor. Továbbra sincs helyettese Zsoldos Ferenc tanácselnöknek. Pásztor Lászlóné lemondását követően az ügyrendi és igazgatási bizottság kapta a feladatot, hogy a decemberi tanácsülésre tegyen javaslatot az új helyettes személyére. Amit már akkor sejteni lehetett, az most beigazolódott. Bár a testület most már megelégedett volna azzal, ha valaki társadalmi munkában ellátja az elnökhelyettesi teendőket, erre sem volt vállalkozó. Nincs, aki ebben az átmeneti időszakban magára vállalja azt a felelősséget, hogy - akadályoztatása esetén - helyettesítse az elnököt, felvállaljon jobbára protokolláris feladatokat. Az okokat kutatva vissza kell mennünk az időben legalább négy évet. A választások előkészítésekor 1985-ben ennek a testületnek a tagjait nem azzal a céllal válogatták össze és választatták meg, hogy legyen közöttük olyan, aki esetleg még elnöknek vagy elnökhelyettesnek is jó lesz. A válogatás alapja vélhetően inkább az volt, hogy olyan testület jöjjön létre, melyet könnyen lehet irányítani, befolyásolni. Ez, az akkori vezetési módszernek nagyon is megfelelő eljárás most visz-szaütött. Ugyanis kiderült, hogy a tanácstagok között nincs erre a funkcióra alkalmas személy. Bocsánat. Van ilyen, de nem vállalja. Ez azonban mindegy a végeredmény szempontjából. A tanács az érvényben lévő törvény alapján nem tud elnökhelyettest választani. A múlt heti ülésen persze nem csak a tudással, de az akarással is gond volt. A tanácstagok egy része - tán mert okult a tavaszi, a volt elnök visz-szahlvása körüli botrányból - el sem jött az ülésre. Mindössze 37-en vették a fáradtságot a 60 tagú testületből, hogy szavazatukat adják a döntésekhez. Ez a megjelenési arány már önmagában kérdéses- sé tehette volna egy esetleges választás eredményét. Volt ennek a félresikerült elnökhelyettes választási kísérletnek még egy érdekes mozzanata. Marton Györgyi tanácstag kétszer is megkérdezte dr. Fegyves Jánostól, az ügyrendi és igazgatási bizottság vezetőjétől, hogy az előkészítés során kik jöttek javaslatba az elnökhelyettesi posztra. Dr. Fenyves János mindkét alkalommai kikerülte a választ. Pedig csak a már korábban keringő pletykákat kellett volna megerősítenie, vagy cáfolnia. A városban ugyanis már napokkal a tanácsülés előtt beszéltek az emberek Petiké Antalról, Polai Józsefről, Bogár Ferencről, Marton Györgyiről, mint esetleges elnökhelyettes-jelöltről. Mint ahogy a pletyka nem ártott személyüknek, nem ártott volna az sem, ha hivatalos forrásból tudjuk meg, ténylegesen felvetődött-e nevük. Sor került egy igazi választásra is december 7-én. Ennek végkimenetele legalább annyira figyelemre méltó, mint a kudarcba ful- ladt elnökhelyettes választásé. Az eredetileg 11 tagú végrehajtó bizottság Mózes Pál, Gál Róbert, Lakatos Ferenc és Pásztor Lászlóné ismert okokból való kiválása miatt az utóbbi hetekben már csak 7 fővel működött. Illetve csak működött volna, ha a meglévő hetet sikerült volna összehívni. De, sajnos, nem sikerült. Ezért kellett a novemberi vb-ülést elhalasztani. Hogy ez a havonta tanácskozó testület működőképes legyen, elengedhetetlen volt az új tagok választása. Négy jelölt került fel a szavazólapra, de közülük végül csak egy kapta meg a vb-tagsághoz szükséges többséget. A végrehajtó bizottságnak tehát jelenleg csak nyolc tagja van. Ez még mindig kevés, ugyanis a döntések meghozatalához, figyelembe véve az eredeti 11 tagú testületet, legalább hat szavazat kell. Miután egy-két hiányzó mindig van, Igy továbbra is gyakran döntésképtelen lehet a vb. Kívülálló azt gondolná, ennek tudatában a tanácstagok tovább szavaznak annak reményében, hogy az első körben kisebbségben maradtak közül lesz, aki a második körben megkapja a megválasztásához szükséges voksokat. Nem ez történt. Inkább módosították a városi tanács szervezeti, működési szabályzatát. A tanácstagok úgy döntöttek, hogy az eddig 11 helyett a jövőben elég lesz a 9 tagú vb is. Nem rossz! Ha a problémát nem tudjuk megoldani, akkor olyan környezetet teremtünk neki, melyben nem látszik problémának! Csak arra nem gondolt senki, hogy az eddig is túl sok misztikum övezte, kis létszámú vb, mely a tagság szakmai összetételétől függetlenül állást foglalt és döntött szinte minden kérdésben, a jövőben már ilyen módon nem működhet. Ugyanis a jelenlegi, új helyzetben már öt fő - elnök, elnökhelyettes (ha lesz), vb-titkár + két tag -elegendő ahhoz, hogy a város élete szempontjából fontos kérdésekben állást foglaljon, minősítsen intézményeket, kinevezzen intézményvezetőket, döntsön kisebb-nagyobb tételek sorsáról. Mindennek nevezhető ez, csak éppen testületi döntésnek nem. Tanácstalan a tanács. Bizonyos helyzetekben nem talál megoldást, más helyzeteket úgy old meg, hogy tovább csökkenti már eléggé megtépázott hitelét. Közben persze megpróbál kemény és határozott lenni. Mint például a legutóbbi ülésen a város általános rendezési terve esetében, amikor visszaadta átdolgozásra a műszaki osztály előterjesztését. De ettől még hangsúlyosabban vetődik fel a kérdés: mikor lesz a város életét átfogó, a helyben született problémákra helyben válaszolni tudó irányító testülete Nagykanizsának? Olyan testülete, melyet adott esetben nem csak kritizálni lehet, hanem melyben a rossz döntéseket, vagy a döntésképtelenséget számon is lehet kérni\' - molnár - . És 1989. december 15. ( KANIZSA góság. A felderítések azt bizonyítják, hogy nem a mozgó, átutazó bűnözés a jellemző, az nság.-.//. - Változott a rendőrség mun kastílusa, megítélése? - A rendőrség munkájának lelőtlenség. Örülhet - reméljük nem sokáig - az a tolvaj, aki a parkoló autót feltörve száz- ságát, ugyanakkor tudomásul kell vennünk ennek átértékelését, akárcsak a KMK (közve- Felháborodott és kétségbeesett emberek nézték tehetetlenül december 11-én reggel gépkocsijukat az Ady út 14. sz. ház udvarán, de a városban másutt is: a Kocsijuk kereke összevagdosva. 30 autó kerekét metélték össze ismeretlen kezek. A felháborodott emberek kívánsága: ha a rendőrség elkapja a lelketlen és gonosz tetteseket, százával szereltesse föl meg le velük a kocsikra a kerekeket, a sínekre a gumikat - mellékbüntetésként. megítélése sokat változott az elmúlt időszakban. A nyilvánosság fókuszába kerültünk. Jogos lakossági felháborodástól övezve pl. amikor rendőr lopott gépkocsit. Ugyanakkor az egész társadalom szolidaritását és részvétét érezhetjük a rendőrgyilkosságok kapcsán. Meghatározó, hogy a tömegkommunikációs eszközök mit és hogyan mutatnak be rólunk, a munkánkról. Úgy vélem, hogy szen-zációhajhászó írások, tudósítások helyett tónyszerűbb, objektívabb állásfoglalásokra lenne ma szükség. Munkánkat az is nehezíti, hogy sok - etikailag elítélendő elem beépült mindennapi életünkbe. Az üzérkedésnek, nyerészkedésnek bőséges táptalaja van. Bizonyára az életszínvonal alakulása is közrejátszik abban, hogy a tulajdonnal kapcsolatos jogsértések száma jelentősen megnőtt. Az összes, ismertté vált 683 bűncselekményből 485 (71 %) a személyi illetve társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Ebből 110 eset volt a lopás. Csökkent a betöréses lopások száma, s ugyan kevesebb a sikkasztás és csalás mint a megelőző év hasonló időszakában, de a károkozás mértéke nagyobb. Példaként hadd mondjam, az Élelmiszer Kiskemél a pénztárosnő rövid idő alatt mintegy 300.000 Ft-ot sikkasztott. Igen magas a személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma. Itt 58 %-os a növekedés. (375 esetről van szó). Érdekességként említem meg, hogy az emberi hiszókenységet kihasználva nagyon eredményesen működött egy darabig az S.O.S gyermekfalu részére, valójában a saját zsebére gyűjtő nő, aki éppen a bűnügyi osztályvezető lakásán kopogtatott be adományért. Vesztére... Egy másik esetben húszrendbeli csalót lepleztünk le, aki valamelyik egyház nevét felhasználva csapta be az embereket. A jelek szerint nem eredménytelen az a férfi sem - már figyeljük - aki gépkocsivásárlás ürügyén kér kölcsönt, hiszékenyebb lakosainktól. Néha megdöbbentő az emberi fe- ezer Ft készpénzt és 1,8 millió Ft értékű takarókkönyvet talált. Sok a kerékpárlopás. Ezek felderítésénél az okoz gondot, hogy az ellopott járművet szét- szedik, majd átalakítják. Személygépkocsi vagy motorkerékpár jogtalan eltulajdonítására ez évben idáig 35 esetben került sor. A járművek ma eléggé ki vannak téve az effajta veszélynek Nagykanizsán. Csökkent a rablások száma. Az emlékezetes Béke utcai trafiknál elkövetett bűncselekmény nyomozása ma is tart, ugyancsak keressük a zalakarosi benzinkútnál történt fegyveres rablás tettesét. - Beszélhetünk-e Nagykani zsán szervezett bűnözésről? - A növekvő statisztika elle nére nincs a városban szerve zett bűnözés. Jeleivel találko zunk, de szervezett bűnözésről nem beszélhetünk. Nyugat-Eu rópában ismeretlen, nálunk jog intézménnyé vált a rendőrható sági felügyelet. Nagykanizsán és környékén mintegy 50 főre tehető a REF alatt állók szá ma. A közrend szempontjából kétségtelenül nagyobb garanci ákat nyújtó REF minden bi zonnyal január elsejétől meg szűnik. Úgy gondolom ez a központi intézkedés nem szol gálja az állampolgárok bizton- szélyes munkakerülés) átértékelését is. Külön kell szólni a társadalmi és személyi tulajdon ellenében elkövetett bűnesetek okozta károkról. Kevés az, ami ebből visszatérülhet. Tényszerűen ez évben idáig 2,5 millió Ft volt a társadalmi tulajdonban okozott kár mértéke, míg a személyi javakban okozott kár értéke 2,7 millió Ft volt. - Vannak-e veszélyeztetet tebb területei a városnak? - A bűneseti fertőzöttség nem egyformán jelentkezik a város területén. Kiskanizsán pl. ahol a lakosság zárt udvarok ban, családi házakban él, s ke vés az őrizetlenül hagyott ingó ság - elenyésző a bűnesetek száma. Más a helyzet a város központban. Az üzletközponto kat (Dél-Zalai Áruház, OFO TÉRT, piac, Bizományi Áruház, Stop vendéglő) szívesen láto gatják a betörők. A városköz pontban fordul elő a testi sér tések nagy része is, s gyako ribb a vitrinek, portálok betöré se, kifosztása. A legnagyobb gond a Keleti városrészben je lentkezik. Bűnügyi szempontból fertőzött övezeteknek számít a Munkás utcától a Városkapu körtérig bezárt terület. Itt a leggyakoribbak a gépkocsifosz togatások, a kerékpár lopások. Sok az őrizetlenül hagyott in- elkövetők nagy része az itt élőkből kerül ki. Igaz, hogy a Rózsa utcában körzeti megbí zott irodát tartunk fenn, de egyrészt az épület elhelyezése mára már nem megfelelő, más részt kevés az ide beosztható rendőrök száma. Egy járőrko csink ugyan a nap 24 órájában állandóan itt cirkál, de mit je lenthet ez az itt élő 18-20 ezer lakoshoz viszonyítva? Megérett az idő arra, hogy ebben a vá rosrészben egy rendőrőrs mű ködtetésével nagyobb bizton ságot teremtsünk a lakossággal együttműködve. Hasonlóan nagy gondot okoz a város szélén lévő hétvégi házak vagyonbiztonsági helyzete. Ezekben az épületekben jelentős értékű tárgyak, berendezések halmozódtak fel, védelem nélkül vagy gyenge biztonsági berendezésekkel. Azokon a területeken, ahol a bűncselekmények elszaporodtak indokolt és szükséges az önszerveződő védelmi közösségek létrehozatala. Ez a tulajdonosok érdeke is. Rendkívül sok kárt okoznak a pincebetörések, s ennek leginkább a kisbagolai, szentgyörgyvári hegyhátak, valamint a Csónakázó tó körüli hétvégi házak vannak kitéve. A megelőzést szolgálná az is, ha megfelelő biztonságtechnikai szerkezetekkel látnák el az épületeket a tulajdonosok. A közintézmények nagy része is tulajdonképpen védtelennek minősíthető. Az óvodai, iskolai betöréssorozat is bizonyítók erre. Ezek az épületek könnyen átjárhatók, a behatolás sem okoz különösebb gondot a rutinosabb betörőnek, s különösen a pénzeszközök és híradástechnikai eszközök bizonyulnak vonzónak. Az oktatási-nevelési intézményeknél a jelenleginél fokozottabb védelem szükséges. Megoldást jelentene a gondnoki intézmény vagy a mozgóőri szolgálat megszervezése. Ezek olyan elemei a mi munkánknak is, amelyek során a lakossággal való együttműködés konkrétabb formát ölthetne. (Folytatjuk) Horváth Tamás C KANIZSÁT 1989. december 15. Javaslataink a névváltozásokra: (A dőlt betűkkel szedett javasolt nevek a korábbi elnevezésekkel MDF-javaslat az utcaneveinkről A Magyar Demokrata Fórum (MDF) nagykanizsai szervezete elérkezettnek találja az időt arra, hogy városunkban is felülvizsgálja az elmúlt évtizedekben manipulációs céllal, a lakosság feje felett - annak ellenérzéseivel nem törődve - eldöntött utcanév változtatások ügyét, illetve az újonnan megnyitott utcák elnevezésének kérdését. Elöljáróban leszögezzük, nogy az elnevezés tekintetében az utcában élők és a város polgárai véleményének kell döntőnek lenni. Javaslatainkkal éppen számukra kívánunk vitaalapot teremteni és az egész kérdéskört a lakosság figyelmébe ajánlani. Szempontjaink a következők voltak. Személyek nevét utca névként csak akkor tudjuk elfogadni, ha viselője va lóban maradandót alkotott hazánkban vagy váro sunkban, tevékenysége az emberek politikai né zeteitől függetlenül bírja a lakosság nagyobb részé nek elismerését úgy, hogy a tárgyilagos meg élésh üké idő gy gyg g ítéléshez szükséges idő is eltelt halála óta. Nem magyar személyekről csak kivételes esetekben szabadna utcát elnevezni. A régi utcanevek éppúgy tanúi Nagykanizsa történetének, mint műemlék épületeink. Ismételt használatuk és védetté nyilvánításuk ezért különösen indokolt. Magyarságtudatunk erősítését szolgálná a történelmi Magyarország ra utaló nevek gyakoribb használata. Megváltozta- tandók azok az elneve zések, amelyek lejáratott vagy lejáratódott fogal makhoz, személyekhez kötődnek. Nem szabad olyan személyiségekről utcát elnevezni, akiknek tevékenységét értékelve társadalmunk különböző rétegei homlok- egyenesen ellentétes nézeteket vallanak. Első szakaszban a belváros utcaneveit kellene vizsgálni és szükség esetén megváltoztatni. Hosszabb távon azonban a folyamatot az egész városra ki kell terjeszteni, számolva természetesen a változások költségeivel. azonosak. A *-gal jelölteket védelemre méltónak tartjuk.) Első ütem: Szabadség tér Erzsébet tér vagy Gabona piac* A második javaslatunk utal a hely régi rendeltetésére. Lenin út Fő út* Vörös Hadsereg út Szent István sugárút Szent István érdemeit méltatni nem kell, a jelenlegi név a hidegháború emléke. Néphadsereg út Teleki Sámuel utca A híres Afrikai-utazó „kapja vissza" a róla elnevezett utcát. Somogyi Béla út Király utca Béke út Csengery Antal út Csengery Antal publicista, történetíró 1869-1880 között városunk országgyűlési képviselője volt. Ady Endre út (a Fő út és a Zrínyi utca között) Ispita utca* A javasolt név emlékeztetne a mai Helyőrsé- fv i Művelődési Otthon helyén egykor állt (1698-Í884) korházra (ispotály, ápolda). Az út további része maradjon Adyról elnevezve! Sneff József tér Kolozsvár tér Stromfeld Aurél utca Zárda utca* A volt ferences rendházhoz vezető utca kapja vissza a régi nevét! Stromfeld Aurél utca (a templomtól délre) Cintórium utca*. Az Alsótemplomtól keletre eső templomkert egykori elnevezésére utal javaslatunk. Terv utca Sabján Gyula utca Ma ötéves terveink és az utca befeiezetlensé-gére gondolunk, a jelenlegi elnevezést még találónak is érezhetjüK. Mi mégis inkább Sabján Gyula egykori polgármesterünkre voksolunk. Zetkin Klára utca Ná- tartjuk az iskolák, intéz- dor utca vagy Szent lm- menyek, üzemek elneve- re.utca zésének vizsgálatát is. Általában megváltozta- Erre a kérdésre a későb- tásra ajánljuk a Tanács- biekben visza térünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk érintett probléma megoldása csak hosszabb távon, folyamatként képzelhető el. A kérdéskörrel azonban foglalkozni kell és létre kell hozni azokat a kereteket, amelyek között a lakosság ilyen vonatkozású igényei kielégítést nyerhetnek. • Szervezetünk készséggel segít, ha a lakók kisebb-nagyobb csoportjai erre igényt tartanak, akkor is, na a felmerülő névváltozási kezdeményezés nem egyezik a mi javaslatunkkal. Dr. Pais János és Tarntíczky Attila köztársaság, a Horthy-rendszer és az 1956-os forradalom elején nagyon is vitatható szerepet játszó személyekről „elkeresztelt" utcák nevét. Az utcaneveket a városhoz tartozó többi területen (Miklósfa, Palin és Sánc) is vizsgálat alá kellene vetni. A ma is létező elnevezések közül védetté kellene még nyilvánítani a következőket: Alsótemető utca, Baj-csai utca, Cigány utca, Felsőtemető utca, Homokkomáromi utca, Kis-rác utca, Nagyrác utca, Szepetneki utca, Varasdi utca. Ugyancsak aktuálisnak Nagykanizsai Ingatlankezelő\' és Közvetítő" Vállalat MEGVÉTELRE FELAJÁNLJA AZ ALÁBBI ANYAGOKAT: VB GERENDÁK, SOFA ABLAKOK, DRYVIT VAKOLATANYAGOK, BRAMAC TARTOZÉKOK, KONYHABÚTOR elemek, REZOLIT, SZILETON RAPID, 125 0 vágókorong és egyéb építési anyagok. Az anyagok megtekinthetők a Béke u. 111. sz. alatti központi raktárunkban 7-14.30 óráig. 1989. december 15. ( KANIZSA 7 Bepillantás a leiekbe Bálits Kálmán kiállításáról Bálits Kálmán kiállítását az Erkel Ferenc Művelődési Házban ismét csak csendben, elgondolkodva lehet nézni, hogy meghalljuk és megértsük a hangját, amint hozzánk szól. „Szavait" festői eszközei közvetítik hozzánk. Nem hangos, csupán színeivel, formáival csalogat, halkan mesél a távoli múltról és a változó jelenről. Kedvesek ezek az akvarellek és olajfestmények, a színek élénksége ellenére is szelídek, nyugodtak, melegek. Az „Ősi Bükkös" vagy a „Kis-Balatoni napnyugta" elénk tárja a jellegzetes magyar tájat és annak hangulatát. A sajátos élénk-titokzatos színek megidézik a távoli, legendasejtető, elmerülő múltat. A képek arról is mesélnek, hogy ez a múlt és bűvös emlékei repedezettek, omladozók. Fáradt sárgák, reménykedő évszázados lilák, szomorú öregbarnák szólnak hozzánk. Hatalmas, máig igazán el nem ismert és egészében föl nem tárt kultúra elhagyatottat! álló emlékeit idézik, melyek elpusztultak maguktól vagy „segítő" kezektől. Ez a sors-tragédia bujkál az élénk színű, bájos kis parasztházak, présépületek falai mögött. Mikor befogadjuk a „mesét", a „Magyar mesé"-t, megkérdezhetjük önmagunktól; maradt még vajon belőlük? Állnak-e még ezek a kis házak, nemcsak a valóságban, a leikünkben, a tudatunkban? Törődünk-e létünkkel, elmúlásunkkal? Gondolkodjunk el ezen, és lépjünk tovább. Induljunk el a kis erdei fahí-don is, és pompázó színekkel találkozunk. Betölt a narancssárga hangulata. Ez a hely már nem elhagyatott, ez élő vidék, a mi vidékünk, senki másé. Értsük meg, tiszteljük, szeressük és érdemesek leszünk arra, hogy ismét gyönyörködhessünk a Kis-Balaton nádassal teli partjain a lenyugvó nap sugaraiban. Aki Bálits Kálmán képein találkozik ezzel az élménnyel, az bepillanthat a magyar táj és festője leikébe. Zsoldos Péter Rózsás János (a képen jobbra) 250 könyvet írt alá a kedves vásárlók részere december 6-án. Január 10-én író-olvasó találkozóra várja az érdeklődőket a HSMK-ban. Minden szobába benyitottak. Körülnéztek, hogy mindenki fekszik-e? (Jaj, ha észreveszik, hogy nem pokróccal, hanem vattáskabátokkal takarózom! Alvást színleltem, de minden vér a fejemben volt.) Ha valakit a folyosón találtak, azt Dugán vette kezelésbe. Addig verte a vaspálcával, amíg az be nem ugrott valamelyik szobába előle. Ordítozott, fenyegetőzött mindegyik. Lehet, hogy a saját félelmüket palástolták a kegyetlen szigorral. Amikor a kötözködő, mindenáron bűnbakot kereső és hallatlanul ideges csoport elvonult, mindenki igyekezett békében maradni, nehogy újra berontsanak, és patáliát csapjanak. Tekintettel arra, hogy egy ilyen zaklatott, kusza és homályos este után számomra egyhamar alvásról szó sem lehetett, Szolzsenyicintől kértem valamit olvasni. Csehov elbeszélés kötete volt kéznél. A Sztyep című, hosszabb elbeszélést olvastam el az éjszaka folyamán, és csak hajnal felé nyomott el az álom. Kívül halálos csend volt és nyugalom. Csak a felügyelők léptei csikorogtak a havas udvaron, és pár szavas szóváltásuk szűrődött be a kettős ablakrámán keresztül. Ha az ablak alatt hallottam valami gyanús neszt, ráhajtottam a fejemet a könyvre, és csak akkor emeltem fel, ha a lépések eltávolodtak. * Hajnalban nem szólt a csengő ébresztőre. Ettől függetlenül a rabok egyenkint felkeltek, felöltöztek. Némán várakozott mindenki: mit hoz a most derengő új nap? Lágerlázadás Ekibasztuzban IL Jöttek a felügyelők. Minden brigádot a saját szobájában számoltak le. Megkérdezték a brigádvezetőt: - Hiányzik-e valaki a brigádból, vagy teljes-e a létszám? Szolzsenyicin nálunk igennel válaszolt. Szerencsémre, nem tették fel a kérdést: van-e valaki idegen a szobában? Utána a konyháról hozták a szakácsok az ételes hordót, fegyőrök kíséretében. A folyosón osztották ki az ételt a brigádoknak. Tibor nekem is szerzett levest, habár akkor az evés kevésbé járt az eszemben, inkább az: hogyan szabadulok ki innét? Szerencséré a többi barakok lakói nem fogadták el az ételt, követelték, hogy az ebédlőben étkezhesselek! Ekkor az itteni, 2-es baraKból valósiak, akik az este más-más barakok-ban rekedtek, idesurrantak az ebédlőtől. Mi, más barakbeliek, belülről nézegettünk kifelé, ők pedig kívül toporogtak a lépcsőkön. Aztán egy erős elhatározással a kintiek lefeszítették a lakatot az ajtóról. Nyílsebesen ugrottunk ki vagy tízen az udvarra, és loholtunk az ebédlőbe, mint legális tartózkodási helyre. Éppen a 8-ik barak reggelizett! Odaültem a társaim közé, akik megörültek látásomnak. Már megijedtek, hogy valamiképpen áldozata lettem az esti összetűzésnek, és valahol a hullaházban vagy a kórházban virradt rám a reggel. * Brigádtársaimtól aztán többet tudtam meg a lázadás lefolyásáról. Sok mindent később lehetett csak (részben) tisztázni, de én az egész eseményt itt vázolom a szóbeszéd alapján, összefüggően: A láger hangadói, nyugtalan elemei megsokallták a nagyarányú bebörtön-zést, és az oda bemenekült árulókkal is le akartak számolni, akik az ártatlan társaikat kínozták. Nem volt elég a besúgók, hajcsárok bűne addig is, amíg közöttünk voltak, újabbakkal tetézték a kőfalak között. A hangadókat tettre sugallták azok a vályogfal túlsó oldaláról átdobált cédulák is, melyeken ott lévő társaink kérték: számoljunk le az árulókkal. Mert hiszen a mi táborunkban lévő, közös börtönben az ukrán láger áldozatait is kínozták. (Folytatjuk.) C KANIZSA T 1989. december 15. Pártosodunk (?) <-» Damaszkuszi tülekedés Belvárosi mag Jó ízű személyes beszélgetés mos esetben éltek is javaslatainkkal A Magyar Néppárt a mérleg nyelvét igyekszik betölteni. Elhatárolja magát a szélsőségektől. A lassúbb építkezés híve, melyet a vidéki magyarság megnyerésével kíván elérni. Harmadikutas politikájával a nemzeti összefogást hirdeti. A reprivatizálásnak csak ott szán teret, ahol valóban csődöt mondott a szocialista tervgazdálkodás. A Magyar Néppárt a családok pártján áll. Az eljövendő társadalmi változások terheit nem a bérből és fizetésből élők vállára akarja hárítani. Hiszen így nem alakulhat ki az a szabadon gondolkodó független állampolgár típusa, aki végre tudja hajtani az előttünk álló hatalmas feladatokat. -ddrtí- A mára kialakult többpártrendszeri struktúrában eligazodni egyáltalán valamiféle elrendeződést megállapítani borzasztóan nehéz. Az alapképlet - balol dal, köztes pártok, jobb oldal - hatarainak meg húzása szinte lehetetlen. Látjuk a damaszkuszi úton végbemenő tüleke dést, és a demokratikus ellenzék táborának nyüzsgését. Igaz, ez utóbbi mozgásának iránya egyértelmű: Ki tud jobban elhatárolódni a nehezen vállalható négy évtizedtől? Jól jellemzi ezt, hogy a MSZDP hagyományos munkáspárti-saga ellenére szemben áll természetes szövetségesével. Persze a megítélést zavarja az úgynevezett történelmi partok belső viszálya is. Támaszkodnak ugyan az 1947 előtti hagyományokra és tagokra, de mai programjuk (nemcsak az idő múlásával magyarázhatóan) élesen elhatárolódik régi vonaluktól. Ezt a konfliktust legegyszerűbben a Magyar Néppárt oldotta meg. Kanizsai szerveződésükről beszél Pék Pál, aki egyben tanáremberként közvetítője Németh László, Illyés Gyula, Szabó Pál, Veres Péter gondolatainak. Magyar Néppárt - Hogyan és miképp alakult meg a helyi szer vezet? - Kanizsán a Néppárt azonnal, a párt országos megalakulása után, a nyár elején jött létre. Magja egy „belvárosi" ér telmiségi társaság a Bi- bó István Kör volt. Ez után a hírek szerint szeptember közepén Kis- kanizsán is összegyűlt egy csoport. A létszám jelenlegi helyzetben ál- landóan változik. Oka a következő. Ismert Kanizsa koalíciós időbeli -pártok iránti szimpátiabé-ii - megosztottsága. Kis-kanizsa és a város környéke erősen Kisgazdapárti érzelmű volt. Előfordult, hogy egy-egy tagtoborzó összejövetelnél az emberek nagyon tisztességesen végighallgatnak bennünket. Emlékezve a \'45-47-es időkre tetszik is, amit mondunk. Csak a személyes beszélgetéskor derül ki, hogy Kisgazdáknak véltek a mondandónk alapján. Nem is csoda, hiszen a két párt a programjában meg nem válik szét karakteresen. így előfordul, hogy néhányan átlépnek a Kisgazdákhoz. Érnek tehát malőrök, de számunkra nagy öröm, hogy a középrétegek erőteljesen érdeklődnek irántunk. Megtisztelő figyelmet tanúsítanak a kiskereskedők és a kisiparosok is. - Apropó! Kik és milyen módszerekkel szervezik a pártot? Először is meg kell említeni a népfrontosokat. Bár ők már beleöregedtek egy régi mozga-íomba, mégis nagyon sokat segítenek. Nem elég csak plakátokkal, újságban, vagy rádióban közzétett felhívásokkal agitálni. Mindennél többet ér - ezt régi tanárként is mondom - a jóízű, személyes elbeszélgetés. Noha ilyenkor felszínre kerül egy csomó személyes sérelem is, végig kell hallgatni. Az embereket nem a nagypolitika érdekli, hanem a szűkebb közösségük sorsa. Ezért megkerestük azokat a személyeket, akik jól ismerik azt a helyet és problémáit, ahová tagtoborzásra men- tünk. Ok azután mozgósítják a lakosságot is. Igy jutottunk el Szepet-nekre, ahol szüreti felvonulás után tartottunk tagtoborzót, vagy Miháldra, Eszteregnyére. A szervezők közül neveket is említve gondolok Borsodi Istvánra, Maráz Lászlóra, Mész Józsefnére, Tompos Jánosra vagy Gábor Zoltánra. - Ha valahová mégsem jutnának el, hol érhető el a kanizsai Néppárt? Irodánk nincs, telefonvonalunk nincs. Időnként szerzünk helyet -a HNF is ajánlott már -, de többnyire magánlakásokon találkozunk. Ennek ellenére nem érezzük mellőzöttnek pártunkat. Együttműködési szerződésünk van a helyi tanáccsal, a tárgyalandó anyagokat megkapjuk, és már szá- Felhívás a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaihoz és barátaihoz , Ez év októberében a „Kongresszus „89" az MSZMP-ből kiszakítva új pártot alapított: a Magyar Szocialista Pártot. Az elmúlt időszak bebizonyította: a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak jelentős része ragaszkodik pártjához, megőrzi és újjáalakítja szervezeteit. A nagy többség most még várakozó állásponton van, de a baloldal szolidaritásának, az erők tömörítésének híve. Hozzájuk fordulunk, maradjanak az újjászerveződő, megújuló MSZMP tagjai! A legfontosabb feladat: a munkások, a parasztok, az értelmiségiek egységes marxista-leninista pártjának újjászervezése, hogy képesek legyünk megőrizni a négy évtized áldozatos munkájával elért vívmányait, leküzdjük a fojtogató válságot és megtaláljuk a szocialista eszmények kiteljesedéséhez vezető új utakat. Keressük a baloldali erők együttműködésének lehetőségeit. Ennek érdekében 1989 december 17-re összehívjuk az MSZMP XIV. kongresszusát. Megszervezésére előkészítő bizottság alakult. A XIV. kongresszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgozza a MSZMP akcióprogramját a szükséges reformokról az égető gazdasági és szociális tennivalókról, a fizikai és szellemi dolgozók, a nyugdíjasok és a fiatalok érdekeinek politikai képviseletéről. A kongresszus utat nyit a párt megújulásához, a hatékony, demokratikus szervezeti rend megteremtéséhez. A kongresszus megválasztja a párt vezető testületeit. Elvtársainkat munkára a még várakozókat csatlakozásra és cselekvésre hívjuk. Készítsük elő együtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusát. Jelentkezési lehetőség: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek. 9-12 és 16-18. óráig. Az MSZMP ideiglenes intéző\' bizottsága. Nagykanizsa. Berzsenyi u. 5. 1989. december 15. ( KANIZSA T MIRŐL ÍRTAK 100 EVE A KANIZSAI LAPOK? ZALA 1889. december A tátongó úr Korunk erkölcsi hanyatlásának okát igen sok körülményben szokták keresni, de igen kevesen abban a tátongó űrben, mely anyagi állapotok szempontjából az egyes osztályok között fennáll... ...Az erkölcsi egyén föláldozásával jár rende sen az a lépés, mit va laki a vagyonosság ké nyelme felé tesz. Előt tünk vannak az áldoza tok. Nem rongyban, nem irgalmat keltő alakban, hanem fényesen, tündö kölve, a kényelem és gondtalanság párnáin pi henve És mit lá tunk? Azt, hogy az ily bukott alakok megvetés helyett legtöbb helyen és alkalommal éppen olyan, vagy talán még nagyobb tiszteletben, kitüntetés ben, ünnepeltetésben ré szesülnek, mint az erköl csi szigorú fogalmak szerint is szűztiszta tár sadalmi alakok. Roppantul meglazult a társadalom erkölcsi szigora. Szabad tér nyílott a szegénység és gazdagság között tátongó űr ördögeinek. Egyre szaporodnak az áldozatok. És a világ nem érzi, vagy nem akarja érezni rajtuk az erkölcsi halottak hullaszagát... A képviselőház remélhetőleg még januárban minden nagyobb vita nélkül be fogja fejezni a költségvetési vitát úgy, hogy azután az igazságügyi előterjesztésekkel, vasútügyekkel s a tervezett reformokkal fog foglalkozni. Az új forintosok hibája A csak hónapokkal előbb forgalomba bocsátott egyforintosokban egy igen lényeges hibát fedeztek föl, azt, hogy fotográfiai úton nagyon könnyű azokat hamisítani. Legközelebb a pénzintézetek fognak lépéseket tenni a közös pénzügyminiszternél az új államjegyek bevonása iránt. Vadászatok A Ziegler Kálmán, Tódor József és Murai Róbert által bírt beliczai és zalaújvári (privislaveci) vadászterületeken f. hó 6-án és 7-én nagy nyúlvadászatok tartattak. Az eredmény kitűnő volt, amennyiben első napon 171, második napon 215 nyúl esett. A vadászatokon 25 puskás vett részt Csáktornya és vidékéről, Nagy-Kanizsa és vidékéről, továbbá Zala-Egerszegről. A vadászatot első napon Murai Róbertnél Beliczán, másodnapon pedig Ziegler Kálmán vendégszerető házánál fényes lakoma követte. A rendezésről és vadászat közben a vadak ellátásáról Tódor József gondoskodott az ő kiváló előzékenységével és vendégszeretetével. December 1. péntek - A mozgássérültek egye sületének önálló csoportja ként szklerózis multiplex klub alakult a sokgócú ideg gyulladásban szenvedő be tegek számára. A klub egy kialakuló országos hálózat része, a megyében az el sőnek megalakuló ilyen kö zösség. - Rohrboeck Jenő fafara gó alkotásaiból kiállítás nyílt az Erkel Ferenc Műve lődési Házban, mely de cember 14-ig látogatható. December 4. hétfő - A Dataplan Számí tástechnikai Kisszövetke zet szakmai találkozók kal egybekötött kétnapos ZALAI KÖZLÖNY 1889. december 14-én Megyei tisztújítás Zalavármegye tisztújító közgyűlése decz. 17-én tartatik meg, mely alkalmasint utolsó lesz a vármegyei életben, s ezért a tapasztalat legyen irányadó, midőn igaz meggyőződésüknek hódolva szavaznak. Erőteljes hullámokat nem vet az önkormányzat csendes szelleme, pedig a választás most nagy elvi kérdés felett is dönt; maradjon-e a megyei autonómia csorbítatlanul, vagy sem?! Hírek - Lapunkról azt a hírt terjesztették, hogy 28 évi fennállás után e hó vé gével megszűnik. Kije lentjük, hogy e hír rossz akaratú koholmány. A „Zalai Közlöny" folytatja pályafutását továbbra is. - A királyi család janu ár elején Bpestre jő, s hat hétig tartózkodik itt hon. - Margit főhercegnő kelengyéje Bpesten ké szül. - A New York-i Eiffel torony 200 méterrel ma- számítógép és számítógépes ügyviteli rendszer bemutatót tartott a Central Szállóban. December 5. kedd - Ülést tartott a Sörgyári vállalati tanács, s fontos döntést hozott. Elfogadva az ausztrál Vancon Limited Donstructiun an Develop- hen cég ajánlatát, magyar ausztrál vegyesvállalattá alakul a gyár, de a Holsten céggel továbbra is fenn kí vánja tartani a már koráb ban kialakított jó kapcsola tokat. - A helyi cigányklub szer vezésében megalakult a Phralipe Független Cigány politikai szervezet. gasabb lesz a párizsinál, 1892-ben készül el. - A balti tartományok hivatalos nyelvévé az orosz tétetett. A rendőrségről Bozontos fejű embert lódított a rendőr a kapitány elé. Az atyafi egy-kedvűen állt meg a hivatalszoba közepén, s komolyan biccentett a fejével, mikor a rendőr elmesélte, hogy azért hozta be, mert egy asszonyt dögönyözött meg nyílt helyen. - Ki volt az az asz- szony? - kérdezte a ka pitány. - Hát ki vóna más - felelte bambán a kérde zett - mint a saját fele ségem. - S miért veri kend a piac közepén a felesé gét? - Verem én könyörgöm otthon is. - De hát ez mégis is- tentelenség! - Ismeri kapitány úr a feleségemet? - Nem. - No hát akkor ne be széljen! G. T. December 7. csütörtök - Ülést tartott Nagykani zsa Város Tanácsa. Első na pirendként a tanácselnök adott tájékoztatót a lejárt ha táridejű határozatok végre hajtásáról és időszerű fel adatokról. Előterjesztés hangzott el a megüresedett tanácselnökhelyettesi tiszte- ség és a végrehajtóbizottsá gi helyek betöltésére. A ta nácselnök-helyettes posztjá ra egyetlen tanácstag sem fogadta el a jelölést, míg a szavazás eredményeképpen vb tag lett Márkusné, dr. Szakály Margit. Ezután a testület a művelődési osztály munkáját tárgyalta meg. Kocsis Katalin 8 ( KÁMZSA I" 1989. december 15. Kutatók Kanizsán Néprajzi gyüjtőuton Pölöskefőn. íltak előttem\'! A kanizsai Városi Képtárban most látható tárlat Dél-Zala népművészetébe vezeti be a látogatót. A kiállítás minden mozzanata arra utal, hogy gondos és értő kezek válogatták a tárgyakat, hogy nagy szeretettel állították össze az anyagot, hogy aki készítette, annak szívügye a néprajz. Legben-sőbb szívügye. Dr. Kerecsónyi Edit, a Thury György Múzeum nyugdíjas igazgatónője először kapta meg 1981-ben a Móra Ferenc Emlékérmet, a muzeológusok legrangosabb kitüntetését, és elsőként részesült 1983-ban a zala megyei tanács Alkotói Díjában. Több, mint 40 éve foglalkozik néprajzzal. Harangláb Göntérházán. - Kérem, beszéljen önmagá ról! Hogyan került kapcsolatba a néprajzzal? - A néprajzi kutatások 1947- ben indultak. A szabadságharc emlékére népköltészeti alkotá sokat, mondákat kellett gyűjte ni. Ekkor én Budapestre jártam egyetemre magyar-német szak ra, s mivel a kutatások nyitot tak voltak, engem is beszervez tek. Nagyon megszerettem a néprajzot; a falvakban az em berek megnyíltak előttem, őszinték voltak, a lányukat lát ták bennem. Ettől kezdve min den évben gyűjtöttem, és köz ben az egyetemen is pályát módosítottam: a harmadik évfolyamtól néprajz-régészet szakos hallgató lettem. — Mikor tért vissza szülővá rosába? - Még ötödéves egyetemis taként 1950-ben behivattak a minisztériumba azzal, hogy akarok-e Kanizsán múzeumot csinálni. Boldogan vállaltam ezt, s ez év október 21-én meg is érkeztem a városba. A múzeumokat 1951. január 1-jén államosították. Erre elő kellett készíteni a kanizsait is. Akkor még egyben volt - a pi- arista gimnáziumban - a Városi Múzeum és Könyvtár, két-két szobában. A Szabadság téri épület felső emeletét, majd lassan a többi részét, csak nagy hadakozás után sikerült megkapnunk. Az első állandó várostörténeti és néprajzi kiállításunk 1953 októberében nyílt meg. Igazán nagyon modern és a kor színvonalán álló tárlat volt. Hetési szőttesek a lendvai múzeumban. Fotó: Szakony Attila - Milyen kutatási területekkel foglalkozott? - A múzeum élén az első tíz évben nem tudtam tudományos munkát végezni. A felszabadu lás utáni időkben az volt a leg fontosabb, hogy minden ment hetőt összegyűjtsünk. Az em berek újra vágytak, a régi sze génységet szégyelltek, mindent ki akartak dobni. A munka ra- gyogóan ment, sokan támogattak. Ki kell emelnem apósomék segítségét, akik 70 évesen elvállalták három gyerekemet, hogy ón gyűjthessek. Ezért nagyon hálás vagyok nekik. Ez időben főleg viselettörténettel kezdtem foglalkozni. Arra voltam kíváncsi, hogy etnikailag melyik csoport milyen vászonruhát hordott. Tudtam, a ruhákon meghatározó jegyeknek kell lenniük, hogy meg tudják különböztetni egymást az asszonyok a piacon. A Zalakomár-környéki népviselet kialakulása érdekelt. Kutatásom eredményeit megírtam többek között a „Zalai fehérhímzések" című önálló kötetben. A könyv kézimunka-mintalapokat is tartalmaz természetes nagyságban azzal a céllal, hogy ezáltal elősegíthessük a zalai fehórhímzés újraélesztését. Ez az egyik módja és lehetősége annak, hogy a mai szokványos, átlagos ruhákat változatossá, a lakásokat otthonossá lehessen varázsolni. - Hogyan jutott a kandidátusi címhez? - A néprajzi gyűjtések hívták fel a figyelmemet arra, hogy a mi területünkön él egy külön kis néprajzi csoport a Mura menti horvátok. Láttam fennma radásukért, nemzeti indentitás- tudatukért folytatott küzdelmü ket, szorgalmukat. Láttam, hogy a férfiak 150-200 km-re is eljárnak dolgozni a pénzért, nagy álmaik megvalósításáért. Történetüket könyvben írtam Gadányi György felvétele meg, („A Mura menti horvátok története és anyagi kultúrája"), mely 1982-ben szerbhorvát nyelven jelent meg. (Később magyarul a Zalai Gyűjtemény önálló köteteként adták ki.) E munkám nagy vitát váltott ki, sokan támadták szemléletéért. A történelem és az idő engem igazolt, elégtételt kaptam: a zágrábi tudományos folyóiratok úgy értékelték, hogy tárgyilagos és igaz, amit írtam. Végül ezt a könyvet ajánlották kandidátusi védésre. - Mivel foglalkozik most? - Öt éve vagyok nyugdíjban, de ma is aktívan dogozom. A múzeumban 14000 néprajzi tárgy gyűlt össze. Az utóbbi években azzal foglalkozom, hogy a gyűjteményt feldogo- zom. Szeretnék minél többet megírni belőlük. A legutóbbi időben lehetőséget kaptam arra is, hogy Szlovéniában végez zem munkámat. így magam is gyűjtöttem mintegy ezer tár gyat, köztük pompás tulipános- és ácsolt ládákat, ragyogó vi seleteket. A legújabb célunk az, hogy Lendván a kis magyar néprajzi csoportnak egy gyűjte ményes, állandó kiállítást ké szítsünk elő. Fontos, hogy az" emberek megismerjék népünk régebbi kultúráját. Különösen lényeges ez egy-egy faluban, mert elősegítheti a falvak népének önbecsülését. A kanizsai múzeum néprajzi anyaga különösen dicséretes, Kerecsényi Editnek ebben kiemelkedő és meghatározó szerepe volt és van. Horváth Ilona 1989. december 15. ( KANIZSA 9 Azt beszéli a város hogy válságban az úttörőmozgalom Valóban azt beszéli!? . A gyerekek tömegesen lépnek ki a szervezetből, hogy csapatok szűnnek meg. Marton Györgyi úttörőtitkár: A hír egyik fele igaz. Valóban válságos napokat él az úttörőmozgalom. El kell ismerni, hogy több vállalásunkat nem tudtuk teljesíteni. A felsőbb elvárásoknak megfelelően az egész gyermektársadalmat be akartuk vonni gyermekszervezetünkbe, amit tartalommal nem mindig sikerült megtölteni. A régi központi irányításnak megfelelően azonos irányelveket adtunk minden csapatnak, egységes próbarendszert és jelrendszert alkalmaztunk, lehetetlenné téve az egyéni arculatok kialakítását. Többek között ebbe buktunk bele. Az azonban, hogy a gyerekek tömegesen lépnek ki az úttörőszervezetből, véleményem szerint nem igaz. Csökkent ugyan a taglétszámunk, de jelenleg is hatvan-hetven százalékos a szervezettségünk. Csapat pedig, tudomásom szerint egy sem szűnt meg. H.M.; A reformok szele, a változtatni akarás érződik az úttörőmozgalomban is. A közelmúltban lezajlott Városi Úttörővezetői Konferencia átalakította a vezetés szerkezetét, függetlenített úttörőtitkárt és társadalmi elnököt választott. Feloszlatta a sok éve működő úttörő elnökséget és létrehozta a csapatvezetők tanácsát. Mi indokolta a változtatást? Marton Györgyi; Az úttörő elnökség a központosított irányítás maradványa, központilag meghatározott elvek alapján választott testűlet volt, amely így nem is lehetett hatékony, ezért megszüntettük. Maradt a korábban is eredményesen funkcionáló Csapayezetők Tanácsa, amelyben minden úttörőcsapat képviselteti magát. Társadalmi elnököt azért választottunk, mert szükségünk van egy tapasztalt, köztiszteletben álló emberre, akinek véleményére sokan odafigyelnek. H.M.: Horváth Ferenc a Nevelési Tanácsadó igazgatója, régi úttörővezető. Igazságkereső, szókimondó ember, pedagógus szívvel. A nehéz, kényes feladatok sohasem riasztották. A városi konferencia társadalmi úttörőelnöknek választotta. Miért vállalta? Horváth Ferenc társadalmi úttörőelnök: Nem tehettem másként. Úgy érzem, az értékeket nem szabad veszni hagyni. Meggyőződésem, hogy a negyvenes években indult mozgalom - összes hibája ellenére - olyan erőket művelt ki, amely ma is ütőképes. Óriási vétek lenne szétrúgni. Megítélésem szerint egyértelmű, hogy a gyerekeknek szükségük van egy olyan szervezetre, amely a szabadidős tevékenységüket koordinálja, amely egyedülhagyottságukban, magányukban segít, hiszen a család, az iskola túlterhelt. Ne vegyük el addig a gyerekektől az úttörőt, amíg nincs más. Tudomásom szerint ugyanis még egyetlen új párt sem jelentkezett a gyerekeknél. H.M.: Az úttörőmozgalom -értékei ellenére sok mindent elrontott. Alapvetően meg kell újulnia, ha ismét meg akarja nyerni az ifjúságot, a szülőket, pedagógusokat. Van-e már stratégiája az új vezetésnek? Horváth Ferenc; Az országos úttörővezetői konferencia állásfoglalása értelmében az úttörőmozgalomnak továbbra is az iskolára kell támaszkodnia. Ezért elsődleges feladatunk megkeresni azokat a pedagógusokat, akik egyéniségüket kisugározva maguk köré tudják gyűjteni a gyerekeket. A csapatokat meg akarjuk szabadítani a béklyóktól, nem szólunk bele konkrét ajánlásokkal a munkájukba. Ösztönözzük, hogy minden csapat egyé- A Kanizsa című újságban Almanach Kft. kontra Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat problémát feszeget Pék Pál. Nem kívánjuk a cikket bírálni, bár meg kell jegyezni, hogy a harsány sorozat- és alcím a téma megközelítése szenzációt hajszoló nyugati bulvárlap stílusára vall. A cikkben az Almanach Kft. munkatempóját kapitalista jelzővel illeti a szerző. Mi úgy gondoljuk, a vállalkozói, érdekeltségi, illetve szakmaszereteti, szakmaismereti jelzők jobban megfelelnek a valóságnak. Szeretnénk felhívni a szerző figyelmét, hogy a Kft. magán és jogi személyek társasága. A magánszemélyek a munkában tevékenyen részt vesznek, szemben a „kapitalista formával", ahol is a vállalkozásokban a tőkés a pénzét fekteti be egy reménybeli haszonért,. Elvileg sértő lehetne a cikk társaságunk alkalmazottjaira, tagjaira ni arculatot alakítson ki, saját elképzeléseit valósítsa meg. Mi csak segítünk. Konkrét terveink is vannak. El akarjuk a tanácstól kérni a zöldtábort és önköltségesen természetjáró és sportközponttá tenni az úttörőházból pedig ifjúsági központot létrehozni. Marton Györgyi: Feladatunknak tekintjük a mozgalom gazdasági, társadalmi bázisának a megteremtését. Segíteni fogjuk az átszervezéseket, érdekképvi- seletet vállalunk minimum megyei szintig. Felajánjuk szolgáltatásainkat a csapatoknak. H.M.: Kiket vár tagjai sorába a megújuló, a teljes szervezettség elvét feladó gyermekmoz-gaiom? Horváth Ferenc; Bármelyik gyerek tagja lehet, aki elfogadja a szövetség által meghatározott erkölcsi Követelményeket. Nem vállalhatjuk el azonban az egész gyermektársadalmat. Legyen kisebb a taglétszám, legyen kevesebb az elfoglaltság, de az adjon maradandót a gyerekeknek. Várjuk az új pártok gyermekszerető felnőttéit is, hogy velünk együtt, vagy velünk vetélkedve a ma meg nem úttörőknek is tartalmas programokat kínáljanak Horváth Mária nézve, hogy nem az, árról nem a szerző tehet. Az alkalmazottak és a tagok vállalkozói- és eredményorientált tevékenységükkel egy időben részt vesznek környezetük kulturális életében. A teljességre törekvés nélkül az itt dolgozóknak köszönhető, hogy megjelenik 1989. évben Barbarits: Nagykanizsa monográfiájának reprint kiadása A két világháború közötti „Zala megyei Almanach" folytatásaként az évtől adjuk ki a „Kanizsai almanach" c. évkönyvet, amely egy-egy évhez kötődve mutatja be a város történelmének, irodalmának, művészeti életének múltját, jelenét, jövőjét. Megszerveztük és sponzorál-tuk a Városi Tanáccsal közösen a Special Event jazzegyüttes európai zárókoncertjét Nagykanizsán. Mint a fentiek is bizonyítják, a társaság által megtermelt A szerkeszti jegyzete Igen, azt beszéli a város, amit írtunk. Ezért nem örülök Takács Balázs reagálásának, ezért nem minősítem sommás ítélkezését. Mondandója olyan ösvényeken kanyarog, melyek a cikk mondandójához aligha visznek közelebb. Ám hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a kapitalista üzletmenetről a vélelmezettnél valamivel több és karakteresebb információm van, bár sajnálattal állapítom meg, hogy az nem fedi a Takács Balázs-féle magyarázatot. Eligazításként a vonatkozó szakirodalmat ajánlom figyelmébe. Ugyanott tájékozódhat arról is, hogy itt és most sértő-e a kapitalista jelző. Az Almanach Kft. értékteremtő tevékenysége igencsak dicséretes, viszont megfontolásra ajánlom a kanizsai könyvesboltok véleményét is. Takács Balázsnak be kell látnia, hogy itt közölt levele nem járulhat hozzá az ellentétek feloldásához, kate-górikussága pedig lehetetlenné teszi, hogy a témára a jövőben visszatérjünk. Pék Pál nyereséget a lehetőségeken belül visszafordítjuk a város kulturális életébe.. Ezt tettük eddig is és a jövőben is ezt kívánjuk tenni. Mindenki ezt teszi ebben a városban!? A Művelt Nép könyvesbolt vezetőjének félelmeire és téves ismereteire reagálva közöljük: Hogy egy könyvesbolt , jó, vagy rossz árukészlettel rendelkezik az egyértelműen az áruforgalmi munkát minősíti. Nem feladatunk eldönteni, hogy ezért a bolt, vagy a vállalati központ a felelős. Társaságunk közvetlen a kiadókkal van kapcsolatban, a Művelt Nép Budaőrsi Raktárházától pedig helyiséget bérel a kiadóktól beszállított áruk fogadására és tárolására, valamint megbízta a Kultursped Kft.-t nagykereskedelmi feladatok egy részének elvégzésével. És végül, hogy jelentkezésüket miért nem igazoltuk vissza - nem szerettük volna őket szakmailag kellemetlen helyzetbe hozni. Takács Balázs ( KANIZSA J 1989. december 15. Sztötizf levél A közönség jókedvre vágyik A Charley nénje a HSMK-ban Uzemavatás Lord Babberley-nek, Charley nénjének, alias Rácz Tibornak emlékezetes estét ajándékozott a kanizsai közönség. Megkapta a közönségszavazás első díját, ugyanakkor lelkes taps köszöntötte, mint a bohózat címszereplőjét. Jó választásnak bizonyult, hogy az idei műsorban végre zenés komédiát láthatott a közönség. Elfogadom a bíráló megjegyzéseket is:... felszínes a meseszövés,... arcnélküliek a szereplők,... sematikus a befejezés, de én inkább a színes lámpákkal kivilágított rokokó-színpadot bámulom és együtt kacagok a nézőkkel. A játék meséje a régi magyar komédiákra, a Liliom-fira és Csiky Gergely vígjátékaira emlékeztet. A szerelmes fiatalok céljuk elérése érdekében minden fur- fangot mozgósítanak, mindent alaposan összekuszál-nak, de jön a mentőangyal-jóbarát, ki a nagy leleplezés pillanataiban mindent helyreigazít. A fülbemászó dallamok és a pergő ritmusú táncok igazán kedvesek. ...És ez a Babberley-gye-rek mit alakít! Ahogy egy-egy óvatlan pillanatban a női külső mögül mozgásban, hangban előbukkan a férfi, - hát az mesteri! Alaposan megdolgoztatta pihenő rekeszizmainkat! Azt kaptuk Brandon Thomas Charley nénje című vígjátékától, amit vártunk; közel három órás vidám hangulatot, önfeledt szórakozást. Nem féltem a színházak jövőjét, ha megtalálják műsorukban a helyes arányokat, s nem feledkeznek meg a közönség igényeiről. A színes repertoárban ott lehet egymás mellett dráma és operett, népszínmű és komédia, vígopera és zenés vígjáték. Hont Ferencnek, a kiváló színházi szakembernek szavait idézem: „Az operetteket és zenés vígjátékokat szereti a közönség, mert ezek kedves, szép előadások. A drámákat is érthető, szép előadásban kell bemutatni. Sohasem szabad elfelejteni, hogy a közönség a színház főszereplője." Örömmel bizonyíthatom, hogy a színházból kitóduló közönség a télből tavaszt varázsolt jó hangulatával, nevetésével. D. L. A Deák tér múltjáról Kunics Zsuzsa előadása a PAB helyi ülésén A Pécsi Akadémiai Bizottság nagykanizsai kutató Kunics Zsuzsanna történész előadását hallgatták meg nyilvános felolvasóülésen. A Deák tér múltja elevenedett meg a hallgatóság előtt. A kuta-tőno filológiai alapossággal tárta fel a város nevezetes helyének történetét és diaképeivel lépésről lépésre vezette a résztvevőket a jelen városkép-részletig. Az előadás aktualitását a Deák tér mai rekonstrukciója csak fokozza, hiszen a jelen a múlt nélkül soha nem lehet teljes. Kunics Zsuzsanna vizsgálódásának eredményei jól hasznosíthatók a tér új formájának kialakításában és a történelmi városkép megteremtésében. H. Gy. 1ÉBSM\' A helyijáratra egy anyuka száll fel hat-hét év körüli gyer mekével. Talál egy helyet. „Ülj le fiam!" mondja. A gye rek termé szetesen leül, az anyja termé szetesen áll, mert ma ez a módi. A következő megállóban felszáll egy idős, szemmel láthatóan beteg néni. Egyik kezében bot, a másikban táska. Tétován, reménykedve körülnéz, szeretne leülni. Nincs Hí szégyellje üres hely. a busz elindul, a néni megbillen. Ha a mellette álló utas el nem kapja, nagyot esik. Szegény sóhajto-zik, hálálkodik. - Kisfiú, le gyél olyan szí ves, add át a néninek helye det! -mondja az ülő fiúnak egy álló, jó- szándékú utas. - A gyerek ül ve marad! Ér vényes jegye van! Joga van ülni! Vagy nem? - vála szol keményen az egyébként nem is mozduló gyerek helyett az anyja. Tekintette villámokat szór. Kiolvasható belőle, a bátor utas őrüljön, hogy nagyobb gorombaság nélkül megúszta meggondolatlan tettét. A néni kínosan érzi magát, s végül ő kér bocsánatot, hogy miatta kellemetlenség történt. Tud ő állni, mondja ha nehezen is... Csupán én restellem mindannyiunk helyett, hogy ezt is tűrjük, szótlanul. H. M. December 8-án avatták föl a nagykanizsai székhelyű Zalai Erdó"- és Fafeldolgozd Gazdaság furnir üzemét Letenyén Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes jelenlétében. Az új üzem 400 millió forintba került és a zalai fa értékes feldolgozására hozták létre. A vilászínvonalúnak minősített új üzem 160 embernek nyújt munkalehetőséget és alkalmat arra, hogy a világpiacon is kelendő" árut gyártsanak. A miniszter a letenyei vállalkozást a sokat emlegetett szerkezetváltás kézzelfogható megvalósulásának példájaként említette meg; évente 12 ezer köbméter fa felhasználásával 3 millió négyzetméter műszaki és késeit furnir lemezt, valamint 2300 köbméter réteges lemezt gyártanak Letenyc vadonatúj gyárában. (Polgár Tamás felvétele) 1989. december 15. ( KANIZSA J in verse Szíjártó Istvánnak Jelek egy karikásostor nyelére Hej, betyár! Hej, Te szőke betyár! Hej, Te vadul ostorozd, igazság osztó betyár! Hej, megváltóm, Messiás! Adj hangot nekem! Adj hangot nekem, hogy utcaforgatagában elveszett kisgyermek zokogásom, ne fuljon hiába lármázok vak zsivalyába. Hej, szemhéj nyitogatóm! Add rettentő\' súlyú hited felét, add ingoványon épített egzisztenciád könyvekkel berakott isteni erejét! Nyújtsd szikrázó karod! Ne hagyj elsorvadni, gyilkos-ágak-markolta agancsomon! Hej, betyár! Gyolcs gatyád cikk-cakk . örvényében fuldokló, igazságlámpád lángjában sercego fényvonzotta szűz madaraid vérár imája bugyogjon minden jót éltetőn. Hej, Te vicsorogva ujjathúzók, .kocsmaasztal acélos bükkjébe pengét szúrok, mindent-belefont-kantárt reccsenve széttépők unokája tanító eród deres lovával rugasd le a rosszak csillagát! Hej, rozsdás idő* rótta arcú márványos legény, éhes lelkek közt bolyongó magadból parazsat osztó aranyos betyár, ifjak szerelme váltadra száüjon puszták, erdők szabadsága megáldjon! Hej, betyár! Hej, betyár! A vendég: Nemere István Fotó: Szakony Attila. utazni? A vendég határozottan és komolyan válaszol: - Igen, nagyon szeretnék. Persze, előfordulhat, hogy megérem. De közületek biztosan többen is... T. M. Izgatott zsongás tölti be a termet. A Rezekben kissé megviselt, láthatóan többször is elolvasott, fűzött könyvek. Rásandítok a mellettem ülő fiúk könyveire: Hajnal a Trendalon, Terra, Lenni vagy élni, Titkok könyve... Az izgalom oka pedig az, hogy a városi gyermekkönyvtárban a könyvek íróját várják a Hunyadi és Rozgonyi iskola nebulói. A gyermek könyvhót idei vendége Nemere István, akinek tudományos-fantasztikus írásait felnőttek, gyerekek egyaránt szeretik. Hogy miért? - A titokzatos dolgok mindig izgalmasak. A világűr peqíig tele van titokkal. Mi magunk is űr-lények vagyunk - válaszol az író. Közös játék következik. A történet tele van „csapdákkal", ám a felröppenő kezek jelzik, az ifjú hallgatóság jól felkészült „nemeréből", s csapatmunkával „elcsípik" az elrejtett hibákat. Nagy tetszést arat a jövendölés, miszerint belátható időn belül akár Ibusz-tár- Ibusz-út a Marsra? tikum és a tudomány világából, majd személye-seob hangon következik: Látott-e már UFO-t? Mennyi idő kell egy könyv megírásához? Hány éves korában kezdett el (mi? Kikről mintázza hőseit? Mi a hobbija..? Egy kisfiú megkérdezi: - Az (ró bácsi szeretne a világűrbe sasutazás is lehetséges - a Marsra. - Csak jusson eszetekbe akkor, mekkorát kuncogtatok ezen - mondja Nemere István, aki közvetlenségével, humoros „beszólásaival" hamar megnyerte a gyerekek szívét. Sok izgalmas kérdés kerül terítékre a fantasz- „Béke3 filmcentrum videó top-lista • Conan a barbár • Nagyfőnök • Tomboló ököl • Dűne • Én a vízilovakkal vagyok •Antiterrorista csoport • Meztelen vakáció • Üvegdzsungel • Hitler különleges vonata • Fehér szellem • öld meg a sogunt "Kanizsa expressz" és társai Az emberek általában szeretnek vonaton utazni, azt mondják, mert kényelmes, mert olvasni is lehet, mert nem törik ki a fogunk és nem nyeljük le a poharat ivas közben, nézegethetünk is kényünk-kedvünk szerint, nem utolsó sorban szorító dolgainkat is elvégezhetjük. De hová is rakjuk a könyvet? Arra az üdítőtől ragadó ablak alatti asztalféleségre, ahol más még az üres sörösüveget is otthagyja néha? Oda, ahol az elhagyott -elhasznált - vonatjegyek esetleg összecserélődnek a sajátunkkal, ráadásul a kalauz ránk haragszik? Na és hol gyönyörködjünk a táj zöldjeiben? Ez manapság úgyis hiányzik, ez az ami a vonatok elengedhetetlen egyedűlisége. Netán azon az ablaküvegen, amiről ha csupán a párát töröljük le, már úgy túnik, mintha hónapok poramocska fródna a fehér papírba? "És nyáron? Amikor érintkezni akarunk az elsuhanó levegővel? Ó, semmiség! Lehúzzuk az ablakot! Persze, ha akad egy vállalkozó kedvű jegyellenőr, mert nekünk úgysem sikerül. Ha pedig "szükséges" dolgunk támad? Elsétálunk az erre kijelölt helyre, megnézzük és visszatartjuk. Inkább ülünk csendben, vagy beszélgetve, esetleg zenét hallgatva, és eszünkbe sem jut semmi szabályellenes, és észre sem vesszük ezt a sok európaiatlansá-got. Azért ne keseredjen el senki! Igaz, hogy még a kalauznő is a vonatfúggönybe törli a kezét és a A tanár dolgozatot irat. A néma csöndet kopogás töri meg. Az öreg Pista bácsi lép be a terembe, aki osztályról osztályra jár az igazgató üzeneteit hirdetve. Kezében a füzet, amiből a hirdetményt fel kell olvasni. A tanár azonban - a megfeszítetten dolgozó osztályra mutatva -udvariasan elhárítja ezt: - Pista bácsi, nem tudom felolvasni! - Akkor adja oda valamelyik gyereknek! -SZl- Álom ? Valóság! Szeptember volt. A nagykanizsai második számú gimnáziumban történt. Megláttam fit, a/ osztálya előtt beszélgeted barátnőivel Mondanom sem kell, hogy már éreztem Érosz nyilának suhímását. Attól kezdve, akárhányszor meglátom, a szívem hevesebben ver, a tenyerem nyirkos lesz. Amikor elmegy mellettem, félve pislantok arcába, Ó viszont csak egy-két pillantásra méltat. Egyszer, mint a mesében, rám kacsintott... Mi ez a csipogás? Egyszer úgyis összetöröm ezt a büdös ébresztőórát. Aztán eszembe jut: kedd van, iskola. Irodalomóra, kémia. Mi is az az addíció? A kémialaborban ismét felötlik bennem az arca. Az 6 arca. Neve, erre sajnos már nem emlékszem. Mintha valamilyen Ági... Engem kérdez a tanár! Mit mond? Egyesi kaptam, mert nem tudtam folytatni amit elkezdett? Egyes? Még mindig az 6 arcát látom, amint pajkosán rám kacsint... K.Krisztián szeméttartók általában tele vannak, ha vannak, de a vonat nem kap defektet, nem zuhan le, és Ön, kedves olvasó ilyet nem is fog tapasztalni! Vagy ha mégis? Akkor eszébe juthat, talán nem is vonat amin ön utazott... Koronczai Erzsébet Hatalmas fagyi vagyok! Könyv és filmlevél Emanueüe-nek Klitoriszod árnyékában élek napok óta, és nem tudok kitörni melled arányló bűvköréből. Mindehhez képest nem értelek. Nem tudom, mit kell keresni, amikor vad szeretkezéseidről olvasok, vagy amikor a moziban - kissé szelídített változatban - nézem azokat. A szívem ugyan hevesebben ver és képzeletem meglódul, de valami hiányzik, ami elhitetné velem, hogy valódi vagy, hogy nem hazudsz. Mióta láttam néhány pornófilmet, s így anatómiai ismereteim mondhatni új mommentumokkal bővültek, úgy gondoltam, e témában film és művészet terén megkaptam, amit megérdemeltem, csókolom. Nem tudtam, hogy mindehhez ideológia tartozik, és ezt ismerni kell, különben az alapvető tökéletesség élményétől fosztjuk meg önmagunk. Most már persze tudom, hogy nem élhettem teljes életet, és akkor is igazad van, amikor komolyan aggódsz sorsom iránt, de nekem itt a kommunizmus(?) fele vezető utón sajnos csak lankadtabb kalandok jutnak. Az élet, szép mondod Te. Illúzió ez, mondom én: Te még nem tudod, milyen lenne az, ha velem szeretkeznél. Te már tudod, hogyan kell nyalni a fa..gyit, én teljességében még nem. Viszont tudnod kell: hatalmas fagyi vagyok. Szerintem borzasztó izgalmas lenne megtanítanod engem ezekre fortélyokra. (S a fagyi visszanyal?) Na, szóval ideológia. Gondolod, hogy tényleg az lenne a Nirvána, ha - hatalmas lángoló falloszként - egész testemmel a fejem búbjáig megmártózhatnék kéjed síkos és hűs kielégülést hozó folyamában? A tökéletesség múlandó - mit tehetnek szerinted azok, akik az állandóságot keresik ebben, hideg, intimnek egyáltalán nem nevezhető világban? A művészet a szépség művészete is. Emlékszel? Együtt nyögdécseltük - Te a vásznon, én meg itt Kanizsán - riadt félelmünk, hogy belepusztulunk a menekülésbe. És egy kicsit bele is pusztultunk - Te ott, én itt. Kettőnk menekülése közül azonban mégiscsak a Tied volt a teljesebb, és én irigyellek ezért. Honnan vetted ezt a határtalan hitet és fanatizmust? Onnan, hogy jó szeretkezni? Nekem is jó, mégsem vágyom arra, hogy én legyek "A Pénisz" - hogy finom legyek. Vagy félreértettelek volna? Az életed vallás - ha nem hazudsz persze - de én egy másik Istenhez tartozom, illetve hozzá sem. Vagy magamhoz talán? Igen, azt hiszem ez lenne a lehető legtökéletesebb maszturbáció - de ezt meghagyom Neked és Mary-Anne-nak. * * * Este olvastam a könyvet, mert szeretek szépeket álmodni, de hamar túljutottam az orgiasztikus jeleneteken. Édes kis Nárciszom: Téged becsaptak. Aljasul - mondhatni. Vagy én lettem átverve? Nem érdekes. Az élet szép - mondod Te. OK. Gyere, és ölelj magadhoz. Tiszai Szilárd péntek 13 oldal 1989. december 15 Örömben énekelni (A keresztény zene kezdetei) Ez Ut egy üres keret akart tenni, de most hogy ezt beírtam, már nem is üres. "Örömben énekelni.." - szól a keresztény ifjúság új dalai közül az egyik. Ha gregorián, vagy J.S.Bach muzsikát hallgatok, vagy egy ősi zsidó hálaéneket, öröm árad szét lelkemben. Elmúlhatatlannak, határtalannak érzem. Isteni örömnek. Az ószövetségi idők zsidó népzenéje és liturgikus zenéje is örömben és hálában fogant zene. Énekkel és hangszeres zenével köszönti, hirdeti és dicsőíti az Istent. Ezekről az énekekről és hangszerekről azonban keveset tudunk. Többnyire közvetett forrásokból ismerhetjük meg őket. A dallamora az Írott zsidó és keresztény dallamvilág zenetörténeti elemzéseiből lehet következtetni, a hangszerekről pedig képzőművészeti alkotások és irodalmi művek mesélnek. A Biblia rengeteg hangszert sorol fel. Sokszor jelképszerűen is használja azokat. A legősibb bibliai hangszer, amit a zsidó liturgia ma is központba helyez: a sófár. A sófár egy kosszarv. Istentől kapott hangszer, hiszen Ábrahám Izsák helyett az Istentől kapott áldozati állatot áldozta fel, s ennek a kosnak szarva lett az első sófár. A hangszert a szelídség jelképeként is használja a Biblia. Sámuel könyvében így érzékelteti a szelídség és a gyilkos erőszak kontrasztját: \'Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként szokta, és a dárda Saul kezében vala." A keresztény ősi liturgiák is zsidó mintákat használtak. A zsidók legnagyobb ünnepének, a húsvéti vacsorának szertartásrendje lelhető fel bennük. (Ezt az eucharisztikus [hálaadó] ünnepet az egyiptomi kivonulás emlékére tartják.) Innen származik a zsoltáréneklés szokása, és az emelt hangon, majdnem énekelve előadott bibliaolvasás. Krisztus korában azonban lényeges változások történtek a nem palesztinéi gyülekezetek, főleg a görög közösségek hitéleti, és egyházzenei stílusában. A kereszténységgel együtt terjedő keresztény dallamkincs mindenütt kibővült a helyi népesség dallamaival. Ez a népi, otthoni muzsika hagyománytárat, motívumgyűjteményt jelentett a keresztény zene számára, mely ekkor még liturgiájában és szokásaiban képlékeny volt. Sokszínű, gazdag és rendezetlen, még mindent megengedő világ volt ez. A nem keresztény népek közül azonban a görög nép kultúrája hatott legerősebben a keresztény zenére és szokásokra. "Világnyelvként* a gyülekezetek többségében a liturgia alapnyelvéül szolgált míg a másodk harmadik századtól a Római birodalom nyugati felében \'meg nem jelentek a latin nyelvű gyülekezetek. A későbbiekben e kétnyelvűség jellemzte a liturgiát és az éneklést is. A keresztény ember éneklésének Pál apostol három fő formáját írta le. Zsoltár (psalmi), himnusz (himni) és lelki énekek (kantatia, spirhtua-lia). (Ezeket a lelki énekeket legtöbbször belül, némán "énekelték".) A hangszerhasználatban is nagy eltérések mutatkoztak egyes közösségek között. Egyes helyeken mirWen hangszerrel szabadott dicsérni az Urat, más helyeken hangszertilalmat vezettek be. Ennek akkor két oka lehetett. Az egyik, hogy a késő antik kor házizenéje, ahol a házi Isteneknek szólt az ének, egyszerre szolgált és egye-szerre szórakoztatott, így a hangszerek is "kompromittálódtak". A másik ok: a keresztény egyház félt a hangszerek extáziskertő hatásától, így a keresztény liturgikus zene és a keresztény emberek házi zenéje tisztán vallásos jellegű, vokális zene lett. A hangszerhasználattól ma is félnek az egyházak, főleg a hagyományokat* jobban tisztelő nagy történelmi egyházak. Az extáziskeltéstől való félelem mellett azonban nem a hangszerek "komp-romittálódása", hanem az elektronikus hangszerek szokatlansága és a gyülekezeti ének védelme az ok. Pedig a mai egyházai ifjúsági zene újra kezdi visszanyerni az "éneklés" szabadságát, sokszínűségét. Mintegy visszatérve az eredet tiszta, romlatlan forrásához. Kardos Ferenc (Az érdeklődőknek két könyvtárban is megtalálható könyvet ajánlok: Yehudi Menu-hin, Curtis: "Az ember zenéje1, Rajeezky: ■Ml a Gregorián*. Mindkét könyv laikusoknak is kellemes olvasmány lehet) Nyuszika kérdez Otthonunkba várjuk! - Miért mondta azt a rádió, hogy emelik az adót? - Nyuszika, nem mondtak ilyet, különben én is hallottam volna. - De mondtak, sőt, arról is beszéltek, hogy felmegy a cukor, meg a liszt ára. - Ne vadfts Nyuszika, hol hallottál te ilyet? - Hát a - rádióban. A bemondó is vett 50 kiló cukrot, meg lisztet, meg olajat. - Melyik adón hallottad ezeket, Nyuszika? - Hát a CB-n. - Piros Hó Kedves DEMISZ-tagok, fiatalok, magyar családok! Közeleg a karácsony, a család bensőséges ünnepe. Az ünnep elmúltával a Karácsony és Szilveszter között néhány napra osszuk meg családunk melegét azokkal, akik hazánkban találtak menedéket az embertelen diktatúrák, a kiszolgáltatottság elől menekülve! Várjuk azoknak a családoknak, egyéneknek jelentkezését, akiknek békés, boldog családi otthonában jut heh/, szeretet a hányatott sorsúak számára. Süss még egy ünnepi kalácsot, vessd meg a vendégágyat, és nyisd ki a szived! Jelentkezni lehet: Nagykanizsai Demokratikus Ifjúsági szövetség Nagykanizsa Ady ut 29., Telefon 12-725, 11-375. PONT-osítás A minap nagy meglepetés ért: megtudtam, hogy az egyik barátom gyermeke Fekete Pontot kapott az iskolában! Meglepetésemet az okozta, hogy erről a már jól bevált rendszerről nagyon elfeledkezett a felnőtt társadalom, hisz az ország alkotó polgárait már nem evvel fegyelmezik. Hanem mindenféle, a divatnak megefelelő eszközökkel Hogy másról ne is beszéljünk, itt van például a munkahelyi fegyelmi Kérem, ma már ez sem alkalmazható mindenkire. Gyengébbek kedvéért: a "munkahelye jelző miatt. És jól tudjuk, hogy egy egységes módszerre lenne szükség - legalább ebben. Képzeljük csak d, hogy mindenkinek lenne egy ellenőrzője, és abban evvel a "pontos" rendszerrel rendszabályoznánk a rendet Namármost minden harmadik piros pont után kaphatunk egy kiló cukrot, minden ötödik után egy mosolyt is mellé, két dekát Tíz piros pontért már húst is kaphatnánk, tizenötért - de ne álmodozzunk. Minden család anyuja este összegyüjtené a pontokat, másnap pedig mehetne bevásárolni Száz piros pont lenne egy Okos Nyuszi Pecsét, aminek senki sem kérdőjelezhetné meg a kovertibilitását Felső határ a csillagos ég, és még csak infláció sem lenne. Hiszen elég lenne kibocsátani néhány Fekete Pontot, ami törölné az előzőleg piacra dobott pirosakat Természetesen szabványosítani kellene - a Piros Pont pontos definíciója (kettőspont): 0,03 cm átmérőtől 2 cm átmérőig terjedő kör alakú sík Az ellenőrzőkben mindenkinek a szakmája szerinti tantárgyak szerepelhetnének, így például a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternél a "Nem sikerült vízlépcsők órája" (a "Sikerült vízlépcsők óráját" be sem kellene vezetni, hiszen nem kívánhatjuk senkinek az éhhalálát, különben is éljenek a nemzeti hagyományok!). De hozzunk még egy hétköznapi példát - ha a népszavazásnál pontozni lehetett volna (színekkel) a kérdések és a magyarázatok összefüggését, mindjárt sokrétűbb lehetett volna az egész. Vagy legalábbis színesebb. Javaslatomat nem tizenkettő, hanem két pontba szedem: pirosba és feketébe. Régi és egyben új szabadalmamat szigorúan országhatáron belül akarom tartani Főleg azért, hogy a nyugati imperialista-kapitalista hatalmak felénk történő Piros Pont osztogatását kiküszöböljem, Hiszen mi sokszínű ország vagyunk. Piros, fehér, zöld. Arra kérem tehát "Vezető-szakértő-illetékes elvtársaimat", hogy mielőtt (akaratom ellenére) tárgyalásokba kezdenek valamilyen országgal e témában, nézzék meg (ha van) az illető ország ellenőrzőjét Nekünk 1526-tól mindig volt Hercz Gábor 14 ( KANIZSÁT 1989. december 15. Egyforintos bizalom \\A bolt előtt szinte naponta eljárok. Vásárolni ritkán térek be, bár lehet, hogy ezt a maszek tulajdonos itt nyilvántartja. Sajnálom - mondja, s visszaveszi a pultról a doboz Sopianaet, aminek árából kerek egy forintom hiányzik. - öt percre innen lakom - mondanám. Tehetetlenül állok és szégyenkezem. Helyette is.. Életemben utoljára mégegyszer bementem a boltba. Letettem egy kétforintost, s megkértem a „kereskedő" hölgyet, ugyan adja már legközelebb annak, aki ugyanúgy jár, mint én. H. T. Itt a Kanizsa! Friss a Kanizsa! TESSÉK, TESSÉK ... ! Árulja a lapot Dolmányos Lászlóné. Kanizsaiak Kanizsáról, a Kanizsában! Megjelent a KANIZSA! Ön is vegyen minden pénteken, (csak) kilenc hatvan! Válaszlevél a Városi Tanács Termelés- és Ellátásfelügyeleti Osztály Kovács Zoltán osztályvezető1 részére 8800 Nagykanizsa, Szabadság tér 7. Tisztelt Kovács Úr! Szellemes válaszlevelét megkaptuk, tőlünk telhetőén megpróbáltuk élvezni. Ami az aláírás hiányát illeti, igaza van, a postázáskor valóban mulasztást követtünk el. Sejtése megerősítésére - miszerint az MDF nagykanizsai szervezete a levél feladója - itt mellékeltünk egy szignált példányt is nyílt levelünkből. Ha önt levelünk tartalma is az ön által kapott névtelen levelekre emlékezteti örülünk, örülünk, hogy ön valóságos problémákat feszegető, téves megoldásoktól óvó, tisz- Már javában üzemel a nemrég fölavatott új Kögáz-üzem, amelyet nyugatnémet céggel együttműködve gázmérők gyártásara, javítására és hitelesítésére hoztak létre. tességes hangú névtelen leveleket kap. Szívesen vitatkoztunk volna az ön - elképzelésüket védő - érveivel, de ilyeneket válaszában nem találtunk. így csupán arra a véleményére kell reagálnunk, miszerint csak egy felvázolt lehetőségről van szó, döntés még nem történt, a vitának még nem jött el az ideje. Nem értünk egyet! Nekünk egyszer és mindenkorra elegünk van olyan kérdésekről vitatkozni, amelyet valakik, valahol már véglegesen eldöntötték. Emlékeztetjük arra is, hogy önök most akarnak tervet készítetni a jelenlegi piac rekonstrukciójáról. (Információnk forrása a tanácstagok számára kiadott tájékoztatójuk.) Ezzel a városi tanács el is kezdené - a mi felfogásunk szerint telje- sen felesleges - kiadásokat. Köszönjük ajánlkozását az elképzelések személyes ismertetésére. Az alapprobléma azonban nem az, hogy az MDF kanizsai csoportjának tagjait tájékoztatták-e a részletekről, vagy sem. Már nyílt levelünkben is jeleztük, hogy a város lakossága az a közösség, amely erre joggal tarthat igényt. Egyetértünk azzal, hogy ebben az ügyben a többségi vélemény megismerése nélkül nem szabad dönteni. Ehhez hozzájutni azonban nem a tanácstestület ülésein lehet. Nagykanizsa, 1989. december 8. Üdvözlettel a Magyar Demokrata Fórum Nagykanizsai Szervezete ... És akkor most következzék a hitelesítő pecsét és aláírás. Czotterné Ivády Zsuzsa Marosi Attila vm „december 15. ( KANIZSAI Kanizsai válogatottak Hárman címeres mezben A kanizsai trió. ISalról-jobbra: Pölcz Csaba, Czimmermann József, Balogh Imre (Soproni Tibor felvétele) Meglepetések a teke Olajos Kupán A kevésbé ismert sportágak körébe tartozik az ülőröplabdázás, amely elsősorban a mozgáskorlátozottak rendszeres és folyamatos sportolását hivatott elősegíteni. - Városunkban immár hatodik éve működik a Hamburger SK csapata, amely a bajnoki és MNK-küzdelmekben képviseli megyénket és egyesületünket. Sikereinket ezüst- és bronzérmek fémjelzik, no és az, hogy évek óta három játékosunk tagja a magyar ülőröplabda válogatottnak - említi Czvetkó Tamás, a Hamburger SK edzője. A kanizsai csapat 1983-ban kapcsolódott be az országos I. osztályú bajnokságba, majd az alapító-tagok közül négyen kerültek be Ná- RENDHAGYÓ MÓDON, ezúttal a megyeszékhelyen bonyolították le a hagyományos kanizsai versenyt, a Zalai Olajos Kupa nemzetközi viadalt, amelyre 29. alkalommal került sor. - A három napos küzdelemsorozaton 17 férfi és 6 női csapat szerepelt. A versenyt a megyei szakszövetséggel közösen rendeztük kiváló feltételek között a Sport úti csarnokban. Ugyanis a kanizsai sörgyári csarnok napjainkban nem alkalmas egy ilyen népes és rangos kupaviadal megtartására - vélekedett Szálai Géza, a rendező KFV vszb-titkára, akinek véleményével azonosultak a kanizsai csapatvezetők is. A december 8-1 ú-e között sorrakerült versenyt mintaszerűen készítette elő és rendezte meg a megyei szakszövetség Major Mihály és Büki László vezetőkkel az élen. Az utóbbi évek legnépesebb olajos-versenyén elsősorban is a küzdelem dominált, amelyen NB l-es csapatok mellett a tömegsportosok is megjelentek. Mind a két mezőnyben szoros verseny alakult ki, melynek so- das Pál szövetségi edző bővített keretébe. A kanizsai fiúk közül elsőként Czimmermann mutatkozott be címeres mezben. - A szűkített, 12-es keretnek 1984-ben lettem tagja. Egy évvel később már Balogh Imrével együtt kiléptünk a nem- rán több meglepő eredmény született. A nőknél az NB M-es kanizsaiak jeleskedtek, a két NB l-es csapatot megelőzve végleg elhódították a díszes vándorserleget. - Csapatunk Zalaegerszegen is folytatta remek kupaszereplését. Nagyszerű érzés volt ünnepelni a lányokat, akik több egyéni sikert is elértek. Zalaegerszegen majdnem mindent megnyertünk, amit lehetett -hangoztatta Biczó László, a Sörgyár technikai vezetője. A KUPAGYŐZTES női csapat: Kanizsai Sörgyár (Vágvöl-gyiné, Majorosnó, Tubolynó, Szentes, Némethné, Csillag M.) 2317 fa l-ll. pályán: 1. Tuboly-né 389. lll-lV-es pályán: 1. Vágvölgyiné 439 (új pályacsúcscsal). Ifjúságiak: 2. Szentes Szilvia 383 fa. A férfiak mezőnyében biztosan nyert az NB l-es Sabaria, a legjobb kanizsai csapatnak az NB ll-es Üveggyár (Németh N., Zömbik, Tóth J., Rodek, Illés, Németh S.) bizonyult, amely a 7. lett. (2325 fa). A kanizsaiak közül Zömbik Sándor részesült tisztelefdíjazás-ban, aki az l-ll. pályán 3. helyezést szerzett 415 fával, g^ zetközi porondra; amikor Norvégiában vettünk részt világbajnokságon, illetve Európa-bajnokságon - mondta a 30 éves Czimmermann József, az Andrejka úti iskola napközis nevelője, 68-szo-ros válogatott. A kanizsai csapat e-lőbbre lépett a bajnokságban. Pölcz Csaba is tagja lett a válogatottnak. - A válogatott a Pé csett rendezett világbaj nokságon bizonyított. Czimmermann kezdő ként, míg Pölcz csere ként erősítette a csapa tot - ezüstérmesek let tünk - sorolja a sikere ket Balogh Imre, aki a VB-n a háttérből segítet te a fiúkat. A kanizsai trió ezelőtt három évvel végleg be-játszotta magát a magyar válogatottba s azóta valamennyi hazai és nemzetközi találkozón biztos tagjai a csapatnak. , - Érdekes és változa tos volt az eltelt három év, amely alatt számos sikernek voltunk része sei. A szarajevói EB-n csak 4. helyezést sze reztünk, tavaly ősszel a szöuli paraolimpiai játé kokon pedig ötödikek lei tünk. Ez az év viszont igen jól sikerült, hisz Szekér László irányításá val Las Vegasban meg- ismételtük pécsi teljesítményünket, azaz újra ezüstérmesek lettünk a világbajnokságon -mondta a 33 éves Pölcz Csaba, a Tungsram beállító műszerésze, aki 43 alkalommal húzta magára a címeres mezt. A Hamburger SK bajnokságban és MNK-ban egyaránt ezüstérmes csapatának kitűnőségeiről a szövetségi edző így összegezett: - Elsőként is arról szólnék, hogy a mi spor tágunk valójában „mosto hagyerek", holott ered ményeivel a fiúk bizo nyítottak. Rengeteget dolgoznak, sokat tesznek a magyar színek képvi seletében. A kanizsaiak rutinos, lelkes és labda biztos versenyzők, biztos tagjai a válogatottnak, de nekik is javítani kell gyorsasági- és támadójá tékukat. A válogatottban eddig 48 alkalommal szerepelt Balogh Imre kisiparos a játékostársakkal egybehangzóan a következőket mondta a jövőbeni tervekről, elképzelésekről: - Többirányú felada tokra készülünk. Ami a csapatunkat illeti, arról annyit, hogy nekünk eb ben a bajnokságban meg kell szerezni a második helyet. Ugyanis jövő év ben Nyíregyházán lesz a II. Bajnokcsapatok Euró pa Kupája s a rendező magyar bajnok Ny. Pire- mon mellett indulhat a magyar ezüstérmes is. Nem lesz könnyű, hiszen erre a helyre pályázik a Pécs is. Mind a hár munknak nagy vágya, hogy ott legyünk a jövő évi hollandiai világverse nyen, valamint az 1992- es barcelonai paraolimpi- án. No, ez komoly terv, s ezért valamennyiünk nek igen sokat kell tenni, hiszen a címeres mez kötelez. Balogh Antal ( KANIZSAI Egy bronzérem és számos pontszerző\' hely Jól szerepeltek sportakrobatáink az ifi VB-n A Hevesi DSE akrobatái a várakozásnak megfelelő teljesítményt nyújtottak a lengyelországi Katowicében megrendezett első ifjúsági világbajnokságon. Két számban kanizsai fiúk képvi-I selték országunkat a rangos viadalon, fiú párosban Vizlendvai László és Király András, fiú né-| gyesben pedig a Kütsön ■\' István, Takács András, Király András, Vizlendvai ■ László összetételű csali pat küzdött a pontokért. Az ifi VB tapasztalatairól és az elért eredményekről kérdeztük Gajcsi József edzőt: - 14 ország részvételével került megrendezésre az ifjúsági VB amelyet elsőként írtak ki. A magyar csapat - melynek vezetője Farkas Zoltán egyesületünk elnöke volt - jól szerepelt, amit a 7 számból szerzett 5 érem (3. ezüst, 2 bronz) is bizonyít. Mi két versenyszámban voltunk érdekelve, a Vizlendvai -Király fiú páros statikusban 4., dinamikusban 3., míg összetettben a 4. helyet szerezte meg. A dinamikusban szerzett bronzérem rendkívül értékes, hisz sikerült megelőznünk a szovjeteket, bolgárokat és az íreket is. A Kütsön, Takács, Király, Vizlendvai alkotta négyesünk három ötödik helyet szerzett, statikusban, dinamikusban és összetettben egyaránt azonos helyen végzett. Ok is hibátlanul mutatták be gyakorlatukat, így az esélyesebb Anglia előtt tudtunk végezni. Helyezéseinkkel értékes pontokat szereztünk, aminek eredményeként a magyar csapat a csapatversenyben is megállta helyét. Futószalagon o t A Dédász-étteremben ^4^ zajló városi nyílt egyéni sakkbajnokság utóbbi fordulóinak eredményei: 3. forduló: Kovács K.-Bellán 0:1, Lenkey-Papp 1:0, Kassai- Vellák 1:0, Szomjas-Balogh 0:1, Borsfai-Varga 1:0, Őry-Simon döntetlen, Marosvölgyi-Molnár 1:0, Takács-Palsovics 0:1, He gedűs Zs.-Horváth 1:0, Nó- meth-Sipos 0:1, Domsa Valéria- Kovács Z. döntetlen. 4. forduló: Bellán-Lenkey 1:0, Balogh-Kassai 0:1, Palsovics- Kovács K. 0:1, Hegedűs Zs.- Borsfai döntetlen, Varga-Szom jas 0:1, Papp-Őry 1:0, Vellák- Marosvölgyi 0:1, Molnár-Földesi 1:0, Sipos-Takács 0:1, Horváth- Domsa V. 0:1, Kovács Z.-Né- meth 1:0. 5. forduló: Kassai-Bellán 1:0, Marosvölgyi-Vlasics 0:1, Ko vács K.-Papp 0:1, Kercsmarics- Balogh döntetlen, Borsfai-Si mon 0:1, Lenkey-Hegedüs F. döntetlen, Szomjas-Hegedűs Zs. 1:0, Molnár-Palsovics 1:0, Takács-Kovács Z. 1:0, Őry-Vel- lák 0:1, Domsa V.-Varga dön tetlen, Horváth-Sipos 0:1. Az élcsoport állása az 5. forduló után: 1. Kassai 4 (1), 2. Vlasics és Bellán 4-4, 4. Papp 3,5, 5. Kercsmarics 3 (1) pont. ...■.■.■■....... A „jó tanuló - jó spor- A toló" megyei elismerést követően a megyei rangsorban első helyezést elért Gajcsi Réka (Heves) és Jassó Anikó (Dr. Mező) elnyerte a Magyar Köztársaság Jó tanuló - jó sportolója címet is. A két tehetséges versenyző az elmúlt héten a fővárosban rendezett központi ünnepségen vette át a kitüntető elismerést. A városi teremlabdarú-^ gó bajnokság 1989. évi T küzdelmei befejeződtek. Eddig három versenynap állt a csapatok rendelkezésére, amelynek során a nevezett 36 csapat 54 mérkőzést játszott. A három csoportban osztott 12-12 csapat körmérkőzést játszik egymással, majd a csoporthelyezettek valamennyi helyezést eldöntenek egymás között. A bajnokság január 6-án folytatódik, míg az eredményhirdetésre március 4-én kerül sor. Az eddig lejátszott mérkőzések érdekesebb eredményei: Bútor -Téglaipar 2-1, Kögáz KISZ -Fúrás 2-1, Igazságügy -Tungsram 3-1, KIOSZ Hedál -ÉKV 2-2, DKG - Tungsram KISZ 1-0, Minarik - IKKV 1-1, MÁV - KIOSZ 2-1, IKKV -Szolgáltató 3-2, ÁFÉMSZ -Sörgyár 0-0, TIPTOP - Szolgáltató 0-0, Flamingó - KIOSZ Majoro 1-0, Bútor - Kögáz 5-0, Patyolat - DKG KISZ 5-0. A Visszapillantó Kosárlabda MÁV NTE-DVTK 65:56 (40:33) NB l-es női mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Szabó 16, Pongrácz 15, Simonné 14. A tabella-szomszédok találkozóját szoros játék és nagy küzdelem jellemezte. A kanizsaiak végig irányítottak, vezettek, akik szívós mezőny- és védőjátékuknak köszönhetik 6. győzelmüket. A mérkőzést követően a vasutasok közül a három legeredményesebb játékost szólaltattuk meg: Fuisznó Szabó Ilona: - Nehéz mérkőzés volt, amelyre a nagy tét rányomta bélyegét és ez "bizony néha zavarta játékunkat. A győzelemnek nagyon örülünk, no meg annak, hogy a II. félidő közepe táján - amikor néhány perces kritikus időszakot éltünk át - mi tudtunk újítani, ami egyértelműen a csapat erejét jelzi. Pongrácz Yvett: - Döntőnek azt tartom, hogy sikerült kikapcsolni a két idegenlégióst. A vendégekből felkészültünk, úgy érzem, hogy mind a két palánk alatt a mi akaratunk érvényesült, mi voltunk határozottab-bak. A péntek esti sikerben a Csapat osztozott, amely egyre jobban kezd összeérni. Simonné Kránicz Edit: - A tavaszi sorozat harmadik mérkőzését a közönség és a csapat győzelmének tartom. Nagyszerű támogatást kaptunk a publikumtól, amit ezúttal is köszönünk. Kérem, hogy a jövőben is bátorítsanak, "buzdítsanak bennünket, mert nagyon sokat számít. Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Gyó"zó*. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. I. évfolyam 8-9. szám 1989. december 22-29. Ára: 19,20 Ft. Megjelenik minden pénteken KANIZSA V i E 0 S I HETILAP ( KANIZSAT 1989. december 22-29. ■ ^r .■■./.... ■ ■•..-. ..■• .■■.■■:.■.. .■:■. :■■■.;■ ■ • • .■■■ ■■..■:•■■■■ :■..■.■ Ok nem fogadták el.., ||:||||;§::?Vz egyéni döntések háttere Tanácsülés utáni • MARTON GYÖRGYI tanácstag nem óhajtott végrehajtó bizottsági tag lenni. Nem is tartotta fontosnak, hogy döntését megindokolja. Arra voltam kíváncsi, miért mondott nemet? - A november 9-i tanács ülésen munkahelyi elfoglaltsá gom miatt nem vettem részt a tanácsülésen, így csak utána, ismerőseim újságolták, hogy az én nevem is felmerült. - Hivatalos úton nem erősí tették meg a. hírt? - Nem, amit furcsállok. Úgy gondolom, hogy az lett volna a tisztességes, ha a jelöltet - tör ténetesen engem -, megkérde zik. Arről például, hogy egyál talán tisztában vagyok-e a vég rehajtó bizottság munkájával, tudom-e, hogy mi a feladat? - Váratlanul érte az, hogy az ön neve is felmerült? Én nem érzem magam igazán egyetlen területen sem olyannyira jártasnak, hogy teljes felelősséggel el tudjam vállalni. - Volt-e még egyéb indoka, amiért nem vállalta a jelölést? - A legfőbb okom az, hogy fenntartásaim vannak a végre hajtó bízottsággal szemben. Nem személyekre gondolok, hanem úgy érzem, hogy ilyen kisvárosban nincs szükség vb- re. Tanácstagságom elején is teljesen feleslegesnek éreztem a testületet, mert a lényeges kérdések a végrehajtó bizott ságban dőltek el, ami megíté lésem szerint nagyon szűk kör. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor mi demokráciáról be szélünk, a tényleges döntések ben — a személyi ügyektől a pénzügyi kérdésekig - a tanács testületének kellene határozni. Az pedig megkívánja termé szetesen azt, hogy az appará tusnak kellene olyan anyagokat a testület elé terjeszteni, amelynek alapján felelősen le hetne dönteni. helyzet - Említette, hogy büszke volt arra, amikor megválasztották tanácstagnak. Végrehajtó bi zottsági tagként nem érezte volna ugyanezt? - Nem. Ugyanis nem tartom becsületesnek azt, hogy valaki olyat vállaljon, amivel elveiben nem ért egyet. - Ön kit javasolt tanácsel nök-helyettesi posztra? - Bogár Ferencet. • BOGÁR FERENC, a nagy-kanizsa és vidéke Áfémsz üzemgazdasági osztályának elemző közgazdásza. - Marton Györgyi közölte ve lem, hogy a művelődési bizott ság ülésén javasolt társadalmi tanácselnök-helyettesnek, így ne lepődjenek meg, ha a jövő ben megkeresnek és kikérik a véleményemet ez ügyben. - És megkeresték? - Nem. November 9-én, a Va semberházban megtartott rend kívüli tanácsülés előtt találkoz tam dr. Fenyves Jánossal, a je lölő bizottság elnökével, aki megkérdezte tőlem, hogy szerin tem társadalmi munkában vagy főállásban kellene betölteni a ta nácselnök-helyettesi posztot. - Csak ezt kérdezte öntől, mint jelölttől? - Igen. Én erre azt válaszol tam, hogy ilyen felelősségteljes munkát nem lehet társadalmi munkában végezni. Utána kér dezte meg tőlem, hogy tudok-e arról, hogy szóba került a ne vem is. Mondtam, tudom és megtisztel, hogy gondoltak rám. Elmondtam azt, is, hogy ezt meg kell beszélni a csalá- dómmal és a munkahelyemmel is. Ebben maradtunk. - Ezek után jött a rendkívüli tanácsülés. - Igen. Itt dr. Fenyves János közölte, hogy a jelöltek egyet len egy kivételével nemet mondtak. Egyértelműen Petiké Antalt, nyugdíjas iskola igazga tót jelölték erre a tisztségre, aki felelősséggel el tudná látni ezt a feladatot. Mindezek után én úgy gondoltam, hogy nincs is rám szükség. Következett a december 7-i tanácsülés, ahol ismertették velünk azt, hogy végülis senki sem vállalja a jelölést. Szerintem, ha így állnak hozzá az előkészítő munkákhoz, akkor ne is várjanak többet. Bár lehet, hogy a többi jelölttel komolyabban elbeszélgettek. • PETIKÉ ANTAL nyugdíjas igazgató készségesen megindokolta a döntését. - Az ember általában olyan munkát vállal, ahol vagy amely ben valamilyen eredményt le het produkálni. Nem érzem, hogy ilyen rövid idő alatt az elnökhelyettesi funkcióban megkapnám ezt a „jutalmat". - Ön szerint el lehetne illet ve lehetett volna végezni a ta nácselnök-helyettesi munkát társadalmi munkában? - Tapasztalataim szerint a mai körülmények között az ilyen felkészültség teljes em bert kíván. Sőt, a napi nyolc óra sem lenne elég ahhoz, hogy tiszta lelkiismerettel ellás sam e vezetői posztot. Ha vál laltam volna, kötelességemnek tartanám a döntésekben való részvételt, sőt bizonyos esetek- ben a döntést is. Ehhez pedig olyan információkra lenne szükségem, amelyeket csak abban az esetben szerezhetnék meg, ha a tanácsi, a végrehajtó bizottsági, az apparátusi munkában, a tárgyalásokon folyamatosan részt vennék. A következő hónapok az éles politikai küzdelmek időszaka lesz. Szeretném remélni, hogy a harci szellemet elsősorban az ország, a város szolgálata hatja át. Viszont azt is tudom, hogy a választások előkészítésében és lebonyolításában milyen felelőssége, mennyi munkája lesz a tanácsnak. Ebben is részt kellene venni - természetesen. Több mint negyvenéves munkaviszony után 63 éves koromban mentem nyugdíjba. Szeretném végre megtervezni napjaimat. Sokkal tartozom közvetlen környezetemnek, családomnak és önmagam belső igényeinek is. Persze nem zárkózom el a politikai munkától, hiszen mélyen kötődöm ehhez a városhoz, az eredményekhez, a meg nem valósult tervekhez. - Ön 14 éven keresztül volt tanácselnök-helyettes. Ez az idő nem múlhat el nyomtanul. - Ez így van. Azóta feldol goztam magamban, hogy mi az, amit jól csináltam és mi az, amit nem úgy csinálnék, ahogy akkor. Egyet azonban nagyon világosan látok, a mai eszem mel nem valószínű, hogy elvál laltam volna az elnökhelyettesi funkciót, mert ezerszer többet kaptam az iskolában, elsősor ban a gyerekektől, de a mun katársaimtól is. Végezetül sze retném elmondani, hogy a ta nács vezetőivel és dolgozóival szemben nincs semmiféle fenn tartásom, tisztelem őket mun kájukért. Döntésemben ilyen meggondolások nem játszottak közre. Dónay Nóra Válasz egy szabálytalan „versre" Mitől bürokratikus egy ügy intézése? - avagy egy ügynek is lehet „diszkrét bája" Visszhang Bürokratikus: mn. pejor. Lé-lektelenül, ridegen, formálisan hivatalos (Isd. Magyar Értelmező Kéziszótár Bp. 1978.) - De mi bürokratikus? - Az ügyintézés! - Az lehet, de ahhoz ügy is kell! Ügy: fn. vkinek személyét, vmely közösség érdekét érintő helyzet, kérdés, tényállás, (amelyben intézkedni kell.) (Isd. Magyar Értelmező Kéziszótár Bp. 1978.) - Tehát ügy van! Két szom széd vitatkozik. Liszón Vízvári Józsefnek van 15 anyakocája és évente 200 sertést ad le. Van „jóakaratú" szomszéd is, aki feljelentést tesz. - Ez mellékes! (?) A decem ber 8-i cikk szerint. Lényeg a surdi határozat, a fellebbezés, a MÉM, a megyei tanács, az ügyészség, a főépítész (?), az ellátásfelügyeleti osztály, az MSZMP, majd újra az MSZMP, és végül (?) a városi tanácselnök. - A két szomszéd tovább vitatkozik! — Az ügy címszónál ugyan zá rójelben, de fontos!: intézkedni kell. Intéz: ts ige 1. (ügyet) munkaköri v. megbízás alapon irányít, vele (rendszeresen) fog lalkozik. - Az alapkérdés, hogy két szomszéd még mindig vitatko zik, (bürokratikusán?) Monológ: Mit tehet a megkeresett, jogszerűen ügyet intézni hivatott I. és II. fokú (volt már városkörnyék, van városi II. fok és lesz - rövidesen - kétszintű igazgatás) hivatal, és még akiket bevont az eljárásba egy sérelmét jogorvosolni próbáló fél, minthogy jogszabályokat alkalmazva kísérel meg ügyet intézni. Bízva, hogy a költő ma feltett kérdését, „miért a törvény lett út a hazugságig?", holnapra mindannyiunk új törvényei cáfolják meg. - Tehát ügy van! Két szom széd vitatkozik. - A „helyzethez rugalmasan alkalmazkodó gyors döntés" nem kizárt, de ellenérdekű szomszédok esetében valamelyik félnek az elégedetlenségét - emiatt az ügy elhúzódását -kiváltva. - Az alapkérdés változatlan: két szomszéd vitatkozik! - De csak egyiknek lehet igaza! - Vagy mindkettőnek lehet igaza? (Atyaisten gondolom, ez másfél évi aktatologatás.") - És ki tologatja az aktát? - Egy bizonyosnak látszik: hogy akikhez fordulnak azok nak semmiképpen nem lehet igazuk!!!(?) Zárszó: A városi tanács vb. műszaki osztálya az 1989. augusztus 18-i, 561-3/1989 sz. és 21-én érkezett - fellebbezését felterjesztő levélre - 1989 szeptember 7-én intézkedett -tehát NEM három hónap múlva. Nagykanizsa, 1 1989, december 11. \' Karmazin József oszt.vez. főépítész 1989. december 22-29. ( KANIZSAT Ki mit ajándékoz? Már túl vagyunk a lázas ké szülődés első percein. Kilestük hozzátartozóink gondolatát. Elővettük rejtekhelyükről hónapok óta gyűjtögetett forintjainkat, hogy legalább erre az alkalomra megvehessük a szinte megfizethetetlen gyermekjátékokat, könyveket, ruhaneműket. Ajándékokat készítünk, s kár lenne tagadni, titokban - mi, felnőttek is - ajándékra várunk, s így karácsony titokzatos varázsához a magunk módján magunk is hozzájárulunk. Néhány utcai járó-kelő el is árulta lapunknak, hogy mit vár, illetve mit tesz a család karácsonyfája alá. Senkó Eleonóra, a Szabadság téri Általános iskola II. B. osztályos tanulója: - Én Barby babát kapok, óvodás Johanna húgom pedig Barby fiút, mivel őneki már van lány babája. Pista öcsém teher autót kért karácsonyra. Anyu kám a babákat meg is vette, de ruhákra már nem volt pén ze. Talán majd a következő fi zetéséből vesz Barby ruhákat is. Gergely Józsefné, az IN-TERTRIÁL vállalat Hobby-bazár boltjának vezetője, magától ér-tedódően a a munkahelyén vásárol, hiszen ott néhány forinttal olcsóbbak a játékok, mint másutt. - Természetesen - válaszol- ja. A férjemet kétrészes NDK horgászbottal és orsóval szeretném meglepni. Szeretjük a halat, de hasznos, idegnyugtató szórakozás is a pecazás. Ugyan van már pecabotunk, de egy horgászembernek több is kell, hiszen megvan a gyakorlatban kialakult módja, hogy melyik halat milyen bottal lehet kifogni. - És ön mit vár? - Nom árulta el a család, hogy mit kapok, de mindig ki lessük egymás vágyát. Két nagy fiam van, nekik a pizsama mellé teniszütőket veszek. Gulyás Ferenc, a Szabadság téri gyógyszertár vezetője. - Engem nem az erdekei, hogy mit kapok, hanem, mit szeretnék ajándékozni. A na gyobb ajándékokat a feleségem szokta venni, és a kisebbeket, mint pl. a könyveket, én. A lá nyom jelenleg gyesen van. t té likabáttal lepjük meg. A felesé gem szőrme sapkát szeretne. A nagyszülőknek is valami hasz nos, téli holmit veszünk. - És az unokák? - A 10 éves unokámnak már odaadtuk a csizmát és az anq- rákot, abban jár korcsolyázni. Tudja, hogy ez a karácsonyi ajándékunk, de hát ez mégsem meglepetés. Még kap hozzá a képes könyvön kívül valamit. A kisebbik, a 4 hónapos unokám, azt hiszem még semmit sem kap. Szőke Ágnes, novai lakos, a dr. Mező Ferenc Gimnázium I. E. osztályos_ tanulója meglepődik ugyan kíváncsiskodó kérdésünkön, de már mutatja is a rajta lévő 1600 forintos farmernadrágot. - A te meglepetésed mi lesz? - Vli. osztályos Beáta hú gomnak ezüst fülbevalót vet tem, mert már régóta vágyott rá. A 18 éves bátyámnak még nem tudom, mit veszek. A piac sarkán tanakodnak a miklósfai Paulik Józsefné és Kemenes Jánosné, nyugdíjasok. Paulikné a lengyel piacra indul, olcsóbb pulóvert keres az unokáknak. - Mi szegényesen megöre gedtünk, - kezd a beszélgetés be - a mai gyerekeknek na gyobb igényük van, nehéz ne kik megmagyarázni, hogy nincs pénz. Kemenes Jánosné zsírszalonnát jött venni a városban, de nem kapott. - Manapság nem várhat a nagyszülő ajándékot a gyere- keitől - szól a beszélgetésbe. - Jó, ha a saját gyerekeiknek tudnak valamit nyújtani. Az én szivemnek már az is ajándék, ha tudok adni valamit. Égy kis pénzt kapnak tőlem, azt sem sokat, hiszen a nyugdíjam is kevés. - Hogy milyen ajándékot kaphat manapság egy férfi? - kérdez vissza Nagy Gyula, a SZKFI technikusa. - Nadrágtar tót, zoknit, inget vagy nyakken dőt. Az én feleségem megfon toltan dönt, olyasmit vesz, ami re amúgy is szükség van. A mai világban nem is lehet más képp. Egy átlag jövedelemmel rendelkező család nem tud drá ga ajándékokra pénzt kiadni. - Ön milyen ajándékokat vá sárol? - Ezen gondolkodom. Leg- szívebben pénzt adnék. Vettem én már a feleségemnek az „S" Modell-ben blúzt, de kiderült, hogy hosszú. Gonddal jár az ajándékozás. Ha odaadom a pénzt, abból biztosan mást vesz, és nem ajándékot. A 15 és 17 éves fiamnak szer számkészletet, illetve a számi tógéphez játékprogram vásárlá sát terveztem. Az ember feje tele van a forint leértékeléssel, meg a szabadáras élelmiszerek hírével. Ezt a tényt is bele kell számítani az ajándékozásba, hátha jobban jövünk ki, ha spórolunk, és 2-3 hónapra „bespejzolunk". Szóval, újra kell gondolnunk az ajándékozást! Ha bántanak, ne légy gyá-moltalan, a szónak mindig nagyobb a súlya, mint az erőnek. E sorok miatt elítélsz, kinevetsz, de tudom, hogy önbizalmat is adnak. Ne hagyd megtörni, irányítani Magad a szürke hétköznapokban, mert csalódsz és meghalsz belül. Vörösmarty idézettel zárom levelem: „Álmodozás az élet megron-tója, mely kancsalul festett egekbe néz, Mi az mi embert boldoggá tehetne? Kincs, hír, öröm, legyen bár mint özön. A telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm.. Sosem vagy egyedül, de egy ember a fontos csak a sok közül. Ildi * Az idézett levelet Erdélyből menekülő fiatalember kabátja zsebében találták Tudod, Kedves! Az élet sodor, s megtöri a lelket. Boldog, ki csak pillanatra volt, megragadja ezt az érzést és elnyújtaná örökre (már amennyiben létezik ez a szó). Milyen alakot ölt ez az érzés, meleggel feltölt, erőt ad és nem didereg a test többet, mert belül forró a tavasz számára, s azt hordozza tűzön-vízen keresztül. Papolok ilyesmikről, fölösleges, hisz\' Te is átélted, s múlt nélkül nincs jövő. A magány idővel elhatalmasodhat, de hinni kell, hogy ezt a szomorú ürességet valaki betölti és mint a virágok, bimbó, virág lesz belőle, jaj csak el ne hervadjon! Ha senki nem figyel Rád, mégis érezned kell, hogy valakik melletted vannak ott bent, azon a kiskapun léptek be egy óvatlan pillanatban és onnan talán eltűnni nem fognak soha. A gyertya ég bent, s ki nem aludhat. meg. Egyetlen útravalója ez a levél volt Ilditől, a kedvesétől, melyet féltve őrzött, és mégis elhagyott. A budapesti vöröskereszttől kapott ruhákban érkezett Bánfapusztára, az Állami Gazdaságba. Munkát keresett itt és kapott. Sőt, szolgálati lakást is. A fiú kedden érkezett és csütörtökön távozott. Ismeretlen helyre. Az A levél clsó\' oldala ott dolgozók tanácstalanok, nem értik az okát. Nem mondott semmit, szótlanul továbbállt. Maga után hagyta kopott ruháit és ezt a levelet. Mi van veled, fiú? Bárhova is sodort az élet, ne feledd Ildit: „Sosem vagy egyedül, de egy ember a fontos csak a sok közül". - dónay - ( KANIZSAT 1989. december 22-29. Az együttműködés egyik formája az önkéntes rendőri intézmény. Nekik elsősorban az utca rendjét kell fenntartaniok, de joguk van igazoltatni, előállítani, elfogni. Szolgálatteljesítési kötelezettségük legkevesebb havi 16 óra. Kevesen vannak azonban. Akárcsak a riasztóberendezések az intézményeknél. Egy-két vállalat, üzem már rendszerbe állította, s természetesen a pénzintézeteknél is mához mérten ez a létszám döbbenetesen kevés, a túlterheltség nyilvánvaló. Ez a munka nem ismeri a nappal és éjjel különbözőségét... Valamennyi nyomozónak főiskolai végzettsége van, a tiszti állomány egésze megfelelően képesített. Többen most folytatják a tanulmányaikat. - Milyen az utánpótlás, az állomány megtartásának helyzete? Hogyan értékelhető a lakosság képviselőivel. Ma a többpártrendszer létrejöttével az együttműködés új formáit kell kimunkálnunk, s általa a lakossághoz eljutni. „A bűnözés olyan, mint a rákbetegség" - fogalmazza meg Dr. Gotthárd Jenő. Mindkettő megszedi a maga áldozatait, utóbbi főleg a károsultjait. - A mi munkánkban nincs különbség kis és nagy ügy kö- \\yán, s mióta ebben a városban? - Huszonöt éve dolgozom ezen a pályán, 1981 óta ren dőrkapitányként, s 1965 óta számíthatom magam kanizsai nak. - Három szakmai kívánsága? - Ha kívánhatnék valamit, akkor elsőként a bűnüzés csök kenését kívánhatom. Ebből is elsősorban az élet elleni s ga rázda bűncselekmények meg- Romló közérzet -kielégítő közbiztonság (III) Ahogy a rendőrkapitányság látja Közérzetjavító formák műküdnek, de él még az a vezetői szemlélet, hogy kár esetén majd fizet a biztosító... Úgy gondolom az igazi érdek a fokozott védelem, a megelőzés lenne. - Az eddig hallottak alapján úgy tűnik a lakosság létszámá hoz, a megnövekedett feladat és hatáskörhöz képest kevés az állomány létszáma. Lét számban, képzettségben ho gyan minősíthető a kanizsai rendőrség? - Az elmúlt háromnegyed év ben 1.238 ügyben kellett nyo moznunk. Ez a szám ugyan na gyon magas, mégis csak 5,5 %-al több mint korábban. Ennyi ügy több mint 50 %-át ismeret len tettes követte el. Az isme retlen tettesek ellen indított fel derítési munka 56,7 %-os ered ményességgel járt ezidáig. Ez zel az eredménnyel a megyé ben a három jelentősebb város közül a legjobbak vagyunk. Megjegyzem, országosan nem egy rendőrségi szerv 10-20 %- os felderítési mutatóval kény szerült zárni egy-egy évet. Munkánkban törekszünk gyorsan, rövid határidőkkel dolgozni. Az őrizetbevétellel kapcsolatos intézkedéseink (értsd letartóztatás) hosszú évek óta megalapozottak, törvényesek. Egyetlen ártatlan ember sem kerülhet tévedésből börtönbe. Ehhez a felelősségteljes munkához felkészült, képzett emberek kellenek, s mindig átgondolt intézkedések. A létszám szükreszabott. Ma egyre inkább az. A rendőrség szervezete a bűnügyi osztályra, közlekedési és közbiztonsági osztályra és igazgatásrendészeti osztályra tagolható. A kanizsai bűnügyi osztályon ma 5 vizsgáló és 9 nyomozó dolgozik. Az esetek, ügyek szá- munkahelyi körülmények, a szociális ellátás alakulása? - l\\i állomány megtartása gondot jelent. Nyolc jogászunk van, s a magasan képzett munkaerőnél előfordulhat, hogy kedvezőbb ajánlatot kap. Ez ugyan ma még nem valós gond, de számolok ennek megjelenésével. Nagyobb fizetés, s több megbecsülés illetné a testület tagjait. A kapitányság nyomozóinak átlagfizetése 9-10 ezer Ft. A rendőrjárőrök átlagfizetése 7-8.000 Ft. Fárasztó a közbiztonsági szolgálat ellátása. Három műszakban, hőségben, fagyban embereket foglalkoztatni egyre nehezebb itt is. A szociális gondoskodásra nem lehet panasz. Elegendő a szolgálati lakások száma. Legégetőbb feladat a létszám gyarapítása. Kedvezőtlenek a munkahelyi körülmények. Az épület elhelyezése sem szerencsés. A hatás és feladatkör nőtt, naponta több száz embert kellene kulturált körülmények között fogadni. Kellene. De maga a megközelítés is nehézkes, szinte lehetetlen a parkolás a szűk Terv utcában. Kevés a gépíró, a nyomozók maguk írják a jegyzőkönyveket. Ez fényűzés. Technikai ellátottságunk nem elég korszerű, kevés a gépkocsi is. Az állomány egy része - ebben nem különbözik a civil lakosságtól - kiegészítő munkával igyekszik az életszínvonal látszatát őrizni. Ujabb, ám valós jelenség, hogy a rendőrség a hirtelen jött társadalmi, politikai változások közepette mintha „légüres" térben mozogna. Ma. A korábbi egypártrendszer ál tal teremtett különböző csator nákon keresztül rend szeresebben találkozhattunk a zött. Egyforma szigorral, következetességgel, a törvényesség alapján kell minden ügyben eljárnunk - folytatja a rendőrkapitány. - Eredményesebbek akkor lehetünk, ha a lakosság teljeskörű bizalmát és segítségét tudjuk magunk mögött. Ezen a téren fokozott együttműködés szükséges. Készek vagyunk erre, valamennyiünk érdekében. — Engedjen meg egy személyes kérdést. Mióta van a pá- szűnését. Másodszor a jelenlegi állományunk együtt tartását, megmaradását, a meglevő hiány minőségi emberekkel való pótlását szeretném. Mintegy 10-12 fővel többre lenne szükségünk a jelenleginél. Végezetül szeretném, ha több érdemi segítséget kapnánk az állami szervektől és a lakosságtól. Horváth Tamás (Ferincz János felvételei) (Vőge) isaa. í KANÍZSAT Erdélyiek Kanizsán „En hazulról haza jöttem" A találkozás első percei Orbán Andrásnak és szeretteinek boldogabb karácsonya lesz a tavalyinál. Végre ismét együtt a család. Messziről, a Hargita tövéből jöttek Magyarországra. András illegálisan, felesége és kislánya egy évvel később hivatalos engedéllyel. - 19Í38. október huszonnyol cadikán indultam el hazulról. - kezdi Orbán András - Szentke resztbányáról néhány barátom mal. Feleségemmel ugy beszél tük meg, ha nekem sikerül át jutnom, amint tudom, értesí tem, és ő utánam indul kislá nyunkkal együtt. Nem volt könnyű út. A román határövezetben autóval, lo-vasszkéren elbújva jöttünk, és október elsején éjjel léptük át a határt. Virradatig a közeli erdőben maradtunk, aztán elindultunk Debrecen felé. Húsz kilométert gyalogoltunk már, amikor a magyar natárőrök megállítottak bennünket. Elég hosszú kihallgatás után kaptunk egy igazolványt, amivel Debrecenbe mehettünk és munkát kereshettünk. Hamarosan elhelyezkedtem a Medicornál műszerészként. Ám a városban már háromezerhatszáz erdélyi menekült tartózkodott, nehéz lett volna lakáshoz jutni, még albérletet sem kaptam. így aztán, amikor az egyik barátomtól megtudtam, hogy Kanizsára indul, november tizenötödikén én is vele jöttem. Az Izzóban Szálai főmérnök közreműködésével munkát kaptunk, és a vállalat segítségével Ibusz-lakáshoz jutottunk. - Mikor értesítette a család ját, hogy sikerült átjutnia? - Még Debrecenből táyiratoz- tam haza. Ahogy búcsúzáskor megbeszéltük, Melinda elindult ugyanazon az úton, amelyiken én, de a románok elfogták, visszaküldték. Nem volt más választás, beadtuk a családe gyesítési kérelmet. - Hosszú kálvária kezdődött - veszi át a szót Melinda asszony. - Isten tudja, hány hi vatalt kellett megjárni, mennyit fizetni, magyarázkodni, mire megkaptam az útlevelet és a vízumot. Az anyagi helyzetünk közben egyre nehezedett, mert a munkahelyemről ki kellett lépnem, csak úgy kaphattam vízumot. Naqynehezen sikerült, és szeptember tizenhatodikán megérkeztünk. - Hogyan szánták rá magukat a bizonytalan útra? Magyarországon se rokonunk, se barátunk, se ismerősünk nem volt. ■*- Több oka vplt annak - feleli András. - Én magyar vagyok, annak neveltek a szüleim. Apám imakönyvében a szentkepek mellett ott volt Rákóczi kepe és a Kossuth-címer. Ahol én felnőttem, a magyarság tjsztán őrzi múltját, hagyo-manyiat. Ám néhány éve sok minden megváltozott. Nem volt ajánlatos magyarul beszélni. Megszűnt a rádió és a tv ma- g yar nyelvű adása, az iskolák-ól elhelyezték a magyar tanárokat, helyettük románok jöttek. Hiába tanultak jól a magyar gyerekek, nem kerülhettek be a főiskolákra. Az elmúlt évben - orvosi kezelés mellett - súlyos májgyulladást kaptam. Szigorú diéta kellett volna a gyógyuláshoz, de szó sem lehetett róla. Nem tudtam megfelelően táplálkozni az ismert jegyrendszer miatt. A munkahelyemen egyszer furcsa megbízatást kaptam. A város közelében ásatások folytak, a dák múltat kutatták. Ennek sikere érdekében nekem korabeli dák pajzsot kellett készítenem. Megmondták, hogyan csináljam, hogy réginek tűnjön. Először nem vállaltam, nem akartam a magyar múltat dák pajzzsal lefedni, de rám parancsoltak. Elkészítettem, be is került szépen a múzeumba. Végérvényesen azonban akkor határoztuk el, hogy jövünk, amikor á feleségemet ol akarták helyezni kétszáz kilométerre, mindenféle indoklás nélkül. Nem akartam, hogy Melinda elmenjen. - Nem érzi magát itt idegen nek? Sikerült beilleszkedni, ba rátokat találni? - Nem kérdezték tőlem, hogy mit keresek itt. De ha kérdez ték volna, azt válaszoltam vol na, hogy nem tudják, milyen érzés, na valakit a magyarsá gáért bántanak. Én nem érzem itt idegennek magam. Magyar vagyok. Erdély nem külföld, az anyarország része. Én hazulról haza jöttem. Nem illúziók hajtottak, tudtam, nehéz lesz. Ha nagyobb, fehérebb kenyér kellett volna, nem ide jövök. De bármennyire szegényedik az ország, itt akarok maradni. Még bizonytalan ugyan az anyagi létünk, az önálló lakás megszerzése reménytelen, de békésen, nyugodtam dolgozhatunk. Vannak jószándékú, önzetlen barátaim, és emberségesek a munkahelyemen is. - Nekem még nehéz - mondja Melinda asszony. - Hiányoznak a szomszédok, ba rátok, rokonok, a családi, baráti összejövetelek, ünneplések. - A kis Mária Emília első osztályos. Nem okozott neki tö rést a változás? - Úgy érezzük, hamar meg szokott itt. Bár néha váratlanul sírva fakad. Biztos, eszébe jut a régi otthon — mondja az édesanya. - Vajon mikor látják újra a Hargitát? Orbán András hosszasan tűnődik. Gondolatai talán most ott járnak valahol a szépséges Székelyföldön. - Feleségem és kislányom hamarosan, de én nem tudom, mikor. Amíg meg nem kapom a magyar állampolgárságot, nem mehetek. Illegálisan jöt tem, diverzánsnak, hazaáruló nak számítok odaát - mondja keserű mosollyal Csaba királyfi kései utódja. De Erdély fényes csillaga itt is a fejük felett ragyog. A fehér utat az ég kárpitján, a hadak útját, amely el nem enyészik soha, s megmarad örökké, itt is láthatják csillagos estéken. Horváth Mária Hétköznapi történetek Hajlott hátú néni áll e-lőttem a hentesnél. Hosszasan pihenteti szemét a kirakott tőkehúsokon, a szép karajokon, disznó- és marhacombokon, aztán megállapodik egy apró darab, fél kiló-nyi tarja mellett. - Ez mennyibe kerül, kedves - kérdezi. A hentes megméri a húst, aztán mondja az árát. - Drága! - szomorodik el a néni, majd bátorta lanul kérdi: - Két vékony szelet mennyibe kerülne abból a karajból? - Az is drága, mami- kám! - mondja kicsit szánakozva, kicsit le- ereszkedően a hentes. - Hát akkor kérek egy kis húsos csontot. Majd ha megjön a nyug dijam, talán mást is tu dok veni. Aztán elcsoszog, beletörődve, hogy ezen a hét végén nem fog húst enni! H. M. Kispolski-tulajdonos tanárnőjével örömmel közölte a hírt a II. osztályos nebuló. - Tanár néni, nekünk már két autónk van. A Wartburg Kombi mellett egy Opelunk is. - Jól van - mondja a tanárnő, és barátságo san megsimogatja a gye rek fejét. Megpróbálja le szedni a vállára csim paszkodó kezeket, mivel a szülők már fogadóórá ra várakoznak az ajtó el őtt. - A tanár néninek nem is lesz olyan szép kocsi ja, mint nekünk! - foly tatja a gyerek. - De lesz - jön a já tékos válasz. - Mire a tanár néninek Opelja lesz, arra nekünk már Porschénk lesz - pattog a következtetés. - Tudod Lacika, ne künk négy autónk is van otthon... - El tudom képzelni, milyen rozoga autók le hetnek! - s a gyerek tán colva elindul a padsorok között. - Tévedsz, Lacika - szól utána a tanárnő - Négy csillogó, szinte va donatúj matchbox áll a lakásunkban. B. E. 6 ( KAMZSAT 1989. december 22-29. Az Advent, az Úrjövet várakozással tölti el az emberiséget. Várjuk a karácsonyt, gondolatban a betlehemi jaszolyban nyugvó Kisdea előtt borulunk térdre. így vagyunk együtt a fázósan összebújó családdal. Szívünk és lelkünk átforrósodik és ünnepre készen gyújtjuk meg a szeretet, a hit, a remény a béke jelképét a karácsonyi gyertyát. A karácsony az az ünnep, amely elsősorban a gyermekekhez szól, de az az ünnep, mely idézi a felnőttek és öregek boldog gyermekkorát és ifjúságáf, amikor mint legkisebbet és ártatlanokat vezették őket a fenyőfa alá. Ezért vezessük mi is gyermekeinket, unokáinkat, tanítsuk meg őket odaadással karácsony jelentőségére. A karácsony először is a békét idézi. Békét a világnak és békét minden jo-akaratú embernek. Az angyalok éneke zendül meg újra képzejetünkben karácsony estéjén. Békére vágyik minden és elsősorban az ember, az emberiség. A béke forrása pedig a kölcsönös megértésen, tiszteleten , és szereteten nyugszik. És e lelki béke példája immár közel kétezer éve a város szélére istállóba szorult betlehemi család. A béke jelképe és alapja azóta is a család, mely összefogja az egymásra utalt sok-sok kötelékkel együvé fűzött, együvé tartozó közösséget. A család békéjének igazi forrása nem a gazdagság, nem a vagyon, hanem a mindent átfogó, átölelő és magába olvasztó szeretet. A föld javaiból a világ hív-ságaibol ha még kevesebb is jut a fenyőfa alá vagy az asztalra, ha a szerényebb ajándékot átforrósít-ja a tiszta és önzetlen öröm szerzésének lelki vágya- A család békéje a családhoz tartozók belső lelki egyensúlyából fakad, melynek igazi alapja a szeretet, az egymásért áldozatot vállaló, a féltő, a lemondást is eltűrő szeretet. Karácsony estéjén és az év többi napján minél gyakrabban rendeljük magunkat, énünket a család közösségének. E tevékenységünk ne oldozat, hanem önként vállalt emberi helytállásunk legyen. A családból kinövő, az átfogó szeretet jelenti az Ember tiszteletét, legyen az apró, magatehetetlen gyermek, éledező elméjű fiatal, az élet kemény sodrában küzdő felnőtt nő és férfi, az élet alkonyához közeledő és egyre nehezülő öreg szülő. Ez a családot összefogó, melegséget adó szeretel a karácsony legnemesebb ajándéka, amit sok-sok vihart és megpróbáltatást megért család belső meggyőződéssel bizakodva var. A szeretet karácsony táján embertársainkhoz való viszonyunkban is jobban fellelhető. Még a formális karácsonyi jókívánságok, üdvözlő lapok mögött is valami belső igény jut kifejezésre. ErezzüK, hogy vannak közös gondjain);, és a gondok megoldásán fáradozva felbukkan lelkünk mélyén az emberi együvétartozás ténye és igénye. Erre pedig napjainkban nagy szüksége van a társadalomnak. Az elesettek száma nagy és egyre gyarapodik. Sok család anyagi gondokkal küzd a szerelet ünnepe előtt. Számosan maradnak egyedüj a szent estén, akik testvéri meghívásra, vagy legalább egy kopogtatásra várnak, hogy kellemes karácsonyt kívánjunk nekik. Gondoljunk rájuk, erezzünk közösséget velük. Segítsünk nekik tiszta szívvel erőnkhöz képest. Az emberi szeretet a hitből táplálkozik, a hitből építkezik. A hit tűrni és remélni megtanít mondja a költő. Hinnünk kell az emberben, hinnünk kell a családban, az embertársainkban. Hinnünk kell az emberi jóakaratban, ahogy a betlehemi éjszakán a pásztorok hittek. A karácsony éje, a karácsony misztikuma egyben reményt is ad. Reménnyel, hittel tölti el az egyént, reményt nyújt a szivekben. Erőt ad a mindennapi küzdelmekhez. Emberre tesz bennünket, mert ha millió-szor is elesünk, de hittel és reménnyel újra felemelkedünk, emberek maradunk. A karácsony békéje, a szent este bensőséges nyugalma, fenyőfa ágán meggyújtott gyertya igazi tartalmát az emberben vetett hit, az emberért tett szeretet, a jó diadalában vetett remény adja. Ezt a hitet, reményt és szeretetet kívánjuk minden családnak, minden olvasónknak, és ezen nyugvó békét és akkor bizonyára mindnyájunk számára bol-Karácsonyt. dog Dr. Béli József Nyílt levél Karmazin Józsefnek és azoknak, akikre tartozik (Folylíiliis a 2. oldalról) AZ ÚJSÁGÍRÓ (aki nem újságíró, csak társadalmi munkása egy nemes vállalkozásnak) végül is zavarban van. Fut ide, bekopog oda, idegenek nyitják rá az ajtót, s akár telefonügye-letet szervezhetne Kanizsa-ugy-taen; veri az írógépet, majd Kitépi a papírt, és újrakezdi az egészet: fut ide, bekopog oda, adatokat egyeztet, dühök és indulatok mögé pillant, s mikor végre elkészül a cikk, nekirontanak, és az érintettek - szellemesnek szánt tirádákban -villogtatják ellene egyetlen és kizárólagos igazságuk pengéit. Mert a Hivatalnak mindig igaza van1 Ez persze a pakliban van. Csakhogy! Amikor egy ügy pontról-pontra feltárul, amikor minden ösvény egyetlen főcsa-pásba torkollik, nem kell-e állást foglalni\'\' Hiszen amit hallottunk, informatív értékű, gyakran egy egész társadalom betegségeinek legbensőbb góca feíe mutat, olyasmiről szój, amit magunk is átéltünk, amiből elegünk van, amiről az olvasót kötelességünk tájékoztatni. ERRŐL NE beszéljünk hát, kedves barátaim, a tanácson, művelődési házakban, káefték-ben, akárhol? Nem ízetlen dolog egy ember - akármilyen okból történő - várakoztatása hónapokig, akár egy nappal is tovább, mint ahogy a törvény azt előírja? Nem az a Hivatal dol- § a, nogy szolgáljon? A törvény etűje mögött a törvény szellemét ki tudja, vajon? Nem a gyarló, sértett, gyakran támadó kedvű emberért épül ez a világ? Miért gondoljuk, hogy a jelenség megmutatása hiba? A mundért védjük, holott a gyökerekig leásva kellene mindent felforgatnunk? Vízvári József esetében változtat-e a tényeken, hogy a nehézkes ügyintézés miatt egy virágzó üzemágat kellett felszámolnia? Vízvári József nyilván meg-bocsájtja, ha határozottságában konokságot is sejtünk, na úgy véljük, hogy igazságkereső buzgalma makulátlan embereket is sértett. Hiszem, hogy megbocsájtja, mert tudja, hogy tudjuk: aki hónapokig birkózik a hatalommal, türelmetlenné válik. Láttuk Vízvári József dokumentumait, forgathattuk a tanácsi dossziét is. Tudjuk, hogy mindkét anyagban vannak olyan lapok, melyeket ha az eset leírással együtt publikálunk, az ügy váratlan fordulatokat is vehetett volna. Nem tettük, mert a sajtónak egyetlen kötelessége van csak: informál- ni. A vitatott cikk ezt tette. Csodálkozom hát, és bevallom, nem látom a Kanizsa lehetséges perspektíváit sem. AZ OLVASÓ UGYANIS jól tudja (levelekből, telefonokból már mi is), hogy városunkban szép számmal akad hajmeresztő ügyt nem egy olyan eset, amelyről beszélnünk kellene, holott következményeit „bölcselmünk" még felfogni sem képes. Ha írunk róla, omlásveszély, ha nem, gúnyos fintor a bér. Nos, ha rajtam múlik, mjnd-arról írok, aminek emberi igazáról meggyőződtem. Nem érdekelnek a paragrafusok, nem érdekel, hogy egyes fogalmakról mit ír az idegen szavak szótára, csak annak az embernek a szeme, aki szemben ül velem. A szemek nem hazudnak, uram! Lehet az ember izgága, dadoghat a dühtől, ha képes szembenézni, mindnyájan mögéje látunk. Égy újságcikknek nincs más hitelesítője, mint a valóság. S a valóság- itt és most - yíz-vári Józsefet igazolja. A többi szófia beszéd. Gondoljon a vtv december 14-ei adására! A tanács osztályvezetői, a vélt tényállást is- mertetve, szinte egyetlen kérdésre sem adtak határozott választ. Tanácstagi és MDF-tá-madások ellen védekeztek, elengánsan vívtak, de a csör-tóre a nagyérdemű nem volt kíváncsi. Ott a Halász-Angyalosi-Németh vállalkozói trió igazát kellett volna nyilvánvalóvá tenni, nem szavakat forgatni. Az ugyanis senkit sem érdekelt, hogy a tanács a vállalkozók kontra MDF vitából képes-e kivonni magát. Az inkább, hogy halljuk: amit Halászék teszneK, jó a városnak, ezért támogatják. Igy vagyunk a Vízvári-üggyel is. Leadja Vízvári József azt a 200 sertést, amit eleddig a piacra juttatott? Nem adja, s ez a lényeg! Nem az, hogy ki, mikor, hány papos késéssel küldte a levelét innen oda. S MÉG VALAMIT. A cikk utolsó bekezdésében jelzem, hogy a másik felet, is meg akarom hallgatni. Ön azonban megelőzött: „levelét megírta", s én most nem tudom, az-é a Kanizsa dolga, hogy cikkre levelet, levélre válaszlevelet publikáljon körbe-körbe, amíg az olvasó bele nem fárad. A dolgok ugyanis túlfutnak rajtunk. Pék Pál 1989. december 22-29. ( KANIZSAJ Pártosodunk(?) Tagtoborzás ■ a :\'íÍHllliÍp|)artoknál (4;) SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PART Az idő múlásával valószínű, csak egyszerű információ értéke lesz annak az eseményeknek, hogy 1989. dec. 15-ón megalakult az SZDSZ Nagykanizsai Csoportja. Ennek ellenére létrejöttének körülményeit érdemes lejegyezni. Már csak azért is, mert a négy igenes választási eredményt ismerve abban a megyében törtónt mindez, ahol a nemmel szavazók részaránya országos első helyet szerzett magának. És hogy igény volt rá, azt jól mutatja az a közel száz fős hallgatóság, amelyben képviselve volt a gépgyári munkás, a főorvos, az alkalmazott, a jól menő vállalkozó... Pedig dacolniuk kellett azzal a balszerencsés körülménnyel, hogy a meghirdetett időpontban nemcsak a Fortuna étterem felső szintjén volt telt ház, hanem az alsón is. így az SZDSZ-t bemutató Kecskés Mártonnak a kérdéseken túl az alulról felszűrődő zajjal és melódia-foszlányokkal is meg kellett küzdenie. Tette mindezt sikerrel. Hiszen alig kétórás beszélgetés után az ötvenhárom alapítótag megválasztotta Czene Csabát, Merkly-Belus Józsefet, Rost Jánost és Zolcsák Györgyöt ideiglenes ügyvivőnek. Majd megállapodtak abban, hogy mielőbb állandó helyiséget kell kérni a tanácstól, az összejöveteleket rendszeressé kell tenni, és a helyi politikai életbe való bekapcsolódás végett megalakítják azokat a kisebb csoportokat, melyek kidolgozzák ennek programját. Mivel az első találkozójukon ennél több nem is történhetett volna, Kecskés Mártont, a budapesti XII. kerületi csoport ügyvivőjét kértem arra, hogy segítsen eloszlatni néhány félreértést az SZDSZ körül. - Nem tudom, hogy a fővá rosban mennyire érződik, de vi déken gyakorta hallani azt a „vádat", hogy az SZDSZ nem más, mint egy zsidó értelmiségi csoport. - Annyi feltétlenül igaz, hogy az SZDSZ vezetőségében több zsidó származású, kitűnő ké pességű értelmiségi található, akik 78-79 óta jelentős szemé lyiségei voltak a magyar kultu rális életnek, az akkori földalat ti politikai csoportoknak, illetve a 80-as évek demokratikus el lenzékének. A kérdés újabb fel vetődése nyilván annak kö- szönhető, hogy több nyugati sajtóorgánum — például a New York Times - foglalkozott a népszavazással, ahol az MDF azzal a rosszízű fogással élt, hogy aki magyar az így vagy úgy szavaz. Nem úgy, mint az, aki valami más származású. - Mi igaz abból, hogy egy szűk értelmiségi csoport alkotja az SZDSZ-t? - Ebből semmi! A Szabad Demokraták Szövetsége tagsá gának hetven százaléka nem diplomás, nem értelmiségi. Ez zel szinte analóg vádként szo kott elhangozni, hogy csak egy fővárosi, vagy inkább „belvárosi fiúk" gyülekezete vagyunk. Ter mészetesen ez sem igaz. Va lójában már ugyanez a hetven százalékos arány jellemző a vi dék javára. Pesten már érződ nek a növekedés korlátai. Egy- egy nagyobb kerületben 300- 500 fős csoportok dolgoznak, szinte már kimerítve a műkö- A szociáldemokrácia egyelőre sem helyét, sem szerepét nem találja Magyarországon. Kényszerhelyzetben van, érté-, kei és hagyományai közül az MSZP egy jókora részt igyekszik magáénak vallani. Kénytelen így jobbra tolódni és fölvállalni olyan politikai szerepet, amely önpusztítással fenyeget. Mint ahogy jelei már mutatkoznak is. A mozgalomban olyan egymásnak feszülő ellentétek keletkeztek, melyek szétforgá-csolódáshoz vezetnek. Nem csoda hát, hogy ma már három: Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szociáldemokrata Párt és Független Szociáldemokrata Párt létezik. A kívülállónak úgy tűnik, egymás erényeit elismerve, de egymás ellenére. A nagykanizsai szervezetet ez a megosztottság elkerülte. Alakulása óta a történelmi szárnyhoz tartozik. Erről beszél Altai József, a helyi párt végrehajtó bizottságának tagja. - Lehet hogy túl admi nisztratív kérdésként hat, de először megalakulásukról, lét számukról szeretném, ha né hány szót mondana. - Ha nagyon szigorúan vesz- szük, akkor 1988. okt. 24-én alakult meg a kanizsai párt szervezet tizenkét alapító tag gal. Azóta növekedett ez a lét szám, de pontos adatot nem tudok mondani. Összejöveteli- dés határait. Vidéken viszont gombamód szaporodnak a szervezeteink. Az október végi közgyűlésünkön már egyértelmű volt a vidék túlsúlya. - A „belvárosi fiúkhoz" kap csolódva, sokszor az SZDSZ fejére olvassák, hogy könnyű volt kétszázezer aláírást össze gyűjteni Budapesten. - A kótszázer aláírást nem a belvárosban gyűjtöttük ösz- sze. Példaként említhetem Debrecent - itt köztudottan még mindig erős a régi meg csontosodott diktatúra -, ahol aktivistáink tízezer aláírást gyűjtöttek. Az igaz, hogy az ívek többségét nagyvárosok ban írták alá, de az idő rövid sége miatt technikailag lehe tetlen lett volna aprófalvas vi dékeken megoldani az aláírás gyűjtést. De ez egyúttal csök kentette volna az aláírásgyűj tés hatékonyságát. - Mi lehet az oka, hogy az ken egy huszonöt fő körüli csoport vesz részt. De várhatóan - az egyéni tagtoborzásra áttérve - ez a jövő héten már 35 fő is lehet. Van egy aktív „törzs", amely vonzza az újabb tagokat. Örömünkre inkább a fiatalokat. De most, hogy az MSZMP megszűnt, jönnek olyanok is, akik nem az MSZP-t választják. Mi csak a „flekkese-ket" utasítjuk el. Akik nem kompromitálódtak, nyugodtan jöhetnek közénk. A volt reformkörösöket is szívesen látnánk. Voltak már ezirányban is próbálkozásaink. - Hogyan sikerült elkerülni azt a szakadást, amely a fővá rosban rövid idő alatt három részre osztotta a pártot? - Véleményem szerint ez csak Budapesten történt meg. Nem hiszem, hogy lenne olyan vidéki város, ahol van a törté nelmi szárnyon kívül más Szo ciáldemokrata Párt. Komolytalan dolognak tartom Ruttnernek és Takácsnak a lépését. Takáccsal már akkor is voltak fenntartása ink, amikor még a vidék titkára volt. Bár el kell ismerni mind kettőjük tehetségét. - Egyévi működésük alapján hogyan ítéli meg a városban betöltött szerepüket? - Az utóbbi idők történései alapján egyre kevésbé tartom jónak. A tanácsülések anyagát megkapjuk és áttanulmányoz- SZDSZ csak most tudja megvetni Kanizsán a lábát? - Az, hogy Kanizsán csak most alakulhat meg a csopor tunk, valószínűleg annak az eredménye, hogy az MDF előbb hozta létre helyi szerve zetét. Ezért akik valamilyen ok ból ellenzéki érzelműnek vallot ták magukat, ott találtak politi zálás! lehetőséget. - Rákérdezhetek az anyagi helyzetükre? - Természetesen. Gondolom, leginkább az érdekli, hogy mennyibe került a négy igen melletti kampányunk. Nos, há rommillió forintba. Hogy hon nan van ez? Hatezer-ötszáz tagdíjfizetőnk van. De nagyon sok gyűlésünkön kapunk ado mányokat. Ebből volt kétmillió forintunk. A hiányzó egymilliót OTP-hitelből fedeztük. Most, hogy megkaptuk a taglétszám után járó hétmillió forintot, ezt már vissza is fizettük. Nem gazdagok, inkább jól gazdálko dók vagyunk. Köszönöm a beszélgetést. hatjuk. Javaslatainkat, felajánlásainkat el is fogadják. (Ez tapasztalható volt a legutóbbi tanácsülésen is.) De mindabban, ami működésünket segíteni tudná, semmi előrelépést nem tapasztalok. Egyáltalán nem mondható jónak viszonyunk a sajtóval. És ami a legfájóbb, a helyiség hiánya. Heti két órára megkapjuk a MÁV NTE klubhelyiségót. De hát nekünk valamikor volt saját párthelyiségünk, ott ahol most vagyunk, nem lehet felkészülni a választásokra, ígérgetésből, félmegolr dásból már van elég. Végre saját, önálló párthelyiséget akarunk. Ez lehetne egy tisztességes együttműködés alapja. Ilyen szempontból úgy gondolom, nem vesznek bennünket komolyan. Pedig meggyőződésem, hogy ha elő tudnánk lépni ebből az elzártságból, sokkal több taggal és szimpatizánssal rendelkeznénk. Ez pedig nemcsak a mi érdekünk lenne, mert mi nem a tanácsért, vagy a tanács ellenére akarunk dolgozni, hanem a városért. Kanizsán nyolc-kilenc párt vagy mozgalom működik. Jó részük önálló helyiség nélkül. Fölvetődik hát a kérdés: Lehet-e így a törvény szellemében politizálni? Megvalósul-e a pártok esélyegyenlősége a választásokig? - drtró - 8 ( KANIZSA J 1989. december 22-29. Miről írtak 100 éve ZALAI KÖZLÖNY 1889. december 21. Tisztújító közgyűlés ... Fájdalommal halljuk és olvassuk, hogy más vármegyékben miként ütö-geti fel hydrafejét a kor-rupczió, mint hódít napról napra a sikkasztás ördöge. De eddig Zalamegyében nincsen korrupczió, ezt büszkén mondhatjuk el, s odaállhatunk e tekintetben a mintavármegyék sorába... Vakmerő tolvajok Városunkban az a patriarchális állapot uralkodik, hogy igen sok háznál az utcza-ajtó vagy kapu egész éjjel tárva-nyitva áll - pedig már e hó elején említettük lapunkban, hogy a kemény tél idején na gyobb óvatosságra intettük a lakosságot. Azonban so kan ezt fülhegyre se ve szik, és ha aztán károso dás történik, szidják a ren dőrséget, - mintha bizony minden kaput és más sza badba kinyúló kerítést meg lehetne rakni strázsákkal. - Ilyen gondatlanságnak esett áldozatul f. hó 18- ára virradóra Lőwi Samu Magyar utczai szatócs. Míg ugyanis az éjjeli őrjá ratok a kertek alatt czirkál- tak, odajárt egy kocsi a Samu ház elé, hol Lőwi la kik, és mivel a kapu mel letti utczaajtó hívogatólag nyitva volt, bementek az udvarra, feltörték a raktárt és kihordtak a kocsira (ál lítólag) 12 zsák lisztet, az tán pedig mint aki jól vé gezte dolgát elhajtottak. A nyomozásból annyi kide rült, hogy a lőportorony felé ment ki a kocsi az ud varból, de a tettesek még kézre nem kerültek. Borzasztó eset történt Becsehelyen. Kutat ástak és már 15 öl-nyirre hatoltak, mikor bedőlt és egy embert eltemetett. Segélykiáltása hallatszott, de nem tudtak segélyére lenni, mlg végre másnap Saller Lajos kanizsai építőmestert hívták ki Becsehelyre, ki is szakértőileg intézkedvén, a szerencsétlen embert még élve, de kiéhezetten emelték ki a mélységből. ZALA, 1889. december 22. A megyei tiszt-újítás után Már a vármegye egyes já rásainak a tisztújítást meg előzött értekezleteiből előre látható volt, hogy a megyei tisztújítás legnagyobb csendben, minden különösebb mozgalom nélkül fog inscenált a megyei tisztújítás. Most már csak az a kérdés: vájjon ez a csend, ez a zajtalanság örvendetes esemény számba vehető-e vagy sem a megyében uralkodó közszellem megítélésének szempontjából? Ha valaki pusztán csak a választás lefolyásából és az azt kísérő nagy csendből ítél és következtet: igen könnyen rásüthetné vármegyénk választóira a közöny, a fásultság bélyegét. így haldoklik a vármegye! Egyet, kettőt kong még az óra, aztán kiszenved, vége lesz örökre... ... Ámde a lefolyt válasz tás csendjét nem ily felfo gás csinálta a várme gye ügyeinek vezetése jó, lelkiismeretes és szakava tott egyének kezében volt eddig, s ilyenek kezébe ju tott újból is. Thea-estély A Casinó f. hó 14-én tartott thea estélye némi meglepetést hozott a jelenvolt szépszámú közönségnek, a mennyiben Rosenberg Ernő úr, fiatalságunk egyik igen rokonszenves tagja kilépett passivitásából és fellépett mint zongoraművész. Bemutatóul pedig az eddigi szokástól eltérve sem rhap-sodiát sem operát, hanem oh művészet! egy ropogós csárdást oly óriási technikai ügyességgel, mély felfogással adott elő, mint minő egy csárdás eljátszásához megkívántatik. Utána dr. Rots-child Samuné kedveskedett néhány igen sikerült ének darabbal, - majd Ollop Imre, városunk közkedveltsé-gű humoristája énekelte el legújabb szerzeményeit kitűnő hangulatot keltve. Ez- után hajnalig tartó tánc következett. Orpheum Nagy-Kanizsán Az izraelita nőegylet vi-galmát február 8-án fogja megtartani, mely természetesen ismét valami még itt nem látottal lesz összekötve. Lesz ugyanis nagyszabású orpheumi productio és bizonyára minden tekintetben fényes siker. Vörös uralkodik a nagy-kanizsai iskolás gyermekek között. Dr. Rátz Kálmán városi orvos minden osztályt meglátogatott s mindegyikben talált 2-4 vörheny-beteg növendéket. Átírt a városi hatósághoz, hogy az iskolákat kétheti tartamra bezárandónak véli. Ezt a\' szorgalmi időnek megcsonkítása nélkül lehetővé teszi a küszöbön lévő karácsony. Elégett lányka Szilvágyon f. hó 16-án Kocsis János 4 éves leánya a konyhában tűzzel játszott. December 8. péntek - Első értekezletét tar totta az MSZP városi szervezete, melyen a vá ros 215 MSZP tagja kö zül 120-an vettek részt. Az értekezleten kialakí tották az új szervezeti felépítést és megválasz tották a városi szintű ve zetőtestületet. Ezután került sor a pártvagyon kérdésének megtárgyalá sára. - Érvénybe lépett az a módosított tanácsrende let, amelynek értelmében a piac területén már nem kapnak engedélyt új ké relmezők alkoholtartalmú italok árusítására. A meglévő egységnél a til tás 1992. január 1-jétől lép érvénybe. December 9. szombat - A megyei úszószö vetség a nagykanizsai uszodában rendezte meg az 1989. évi megyei fe- E közben ruhája meggyu-ladt. A szegény leány jajve-székelt, de mire anyja meghallotta és segítségére ment, - annyira összeégett, hogy pár órai kínlódás után meghalt. Csendélet Felső\' Hahóton F. hó 16-án Póczek Gábor ottani lakos háza előtt négy eszeveszett suhanc annyira összeverekedett, hogy már késezni kezdték egymást. Ekkor a gazda sem véve tréfára a dolgot, töltött fegyverrel rohant ki szobájából, hogy az alkal-matlankodókat onnan elűzze, mire ezek futásnak eredtek, ő meg utánuk, s ez volt a szerencsétlensége, mert futás közben elesvén fegyvere elsült, s véletlenül önmagát lőtte meg, de sebéből valószínűleg fel fog épülni. - A nyomozás azonnal megtörtént, s a békétlen suhancok az illető bírósághoz bejelenttettek. Holczer Jakab ugyanotta- dettpályás egyéni bajnokságát. 12 versenyszámban a kanizsai versenyzők 4 aranyérmet szereztek. December 10. vasárnap - A Zalaegerszegen megrendezett Zalai Ola jos Kupa nemzetközi te keversenyen a nők csa patbajnokságát a Kani zsa Sörgyár nyerte. December 11. hétfő - A város török alóli felszabadulásának 300. évfordulója alkalmából helytörténeti vetélkedőt hirdetett a nagykanizsai úttörőelnökség és a tör ténelmi emlékbizottság. Az Úttörőházban meg rendezett döntőn a város és a városkörnyék 15 csapata vett részt. December 12. kedd - Tevékenységük elis merése mellett dec. 13- től felmentette megbíza tásából a Nagykanizsai 1989, december 22-29. ( KANIZSAT a kanizsai lapok? ni lakos pedig pityókás kocsisával járta meg, kivel a hegyről bort szállított haza. A rendetlen hajtás miatt ugyanis intette őt, hogy miért nem vigyáz?! mire a garázda kocsis kést rántott elő és gazdájának combjába szúrta. Szintén feljelentetett. iiiiii ZALAI KÖZLÖNY 1889. december 28. Műkedvelői színi előadását az iparos ifjúság dicséretre méltó igyekezettel tartotta meg a Polgári Egylet nagytermében. A díszterem zsúfolásig megtelt. Szigligeti „Cigány"-ja adatott elő kiváló sikerrel. A szereplőket nem lehet egyenkint kiemelni, mert valamennyi kitűnően oldotta meg szerepét. Tanulmány, igyekezet, lelkesedés Ime megteremtette áldásos gyümölcsét. Valóban kellemes szellemi élményt nyújtottak, elismerés érte. Vidám táncmulatság követte a dicséretes előa- ■Értént Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és kilenc tagját a város tanácsa. Az intézkedésre az állami számvevőszék létrehozása miatt került sor, mellyel párhuzamosan megszűnik a népi ellenőrzés. - A Budapesten meg rendezett országos tűz védelmi vetélkedő döntő jén Zala megyét a me gyei győztes Péterfy Ál talános Iskola és a dr. Mező Ferenc Gimnázium képviselte. Mindkét csa pat második helyezést ért el. - Az Éder vonósné gyes adott koncertet a HSMK nagyterében. December 14. csütörtök. - A családsegítő köz pont és a városi Vörös kereszt idősek kará csonyát rendezett a HSMK-ban. Kocsis Katalin dást. Az anyagi jövedelem körülbelül 400 frt. A nagy-kanizsai C a s i n ó 1889. deczember 31-én saját helyiségében tombolával egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti díj: személyenként 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete 9 órakor. Múlt héten a népkonyha pénztára kiváló adományban részesült: Egy kedélyes házi mulatság alkalmával igéző szép hölgytől nyert csók díja 5 frt e czélra ajánltatott fel. Knortzer Frigyes elsőrendű szállodájában dicséretre méltó becsületesség uralg. Halász Olivér képviselőjelölt a választás előtt Knortzer úr szállodáját igénybe vevén, tartalmas pénztárczáját fejvánko-sa alá tette, s ott feledte. A személyzet azonban megtalálta és érintetlen szálloda tulajdonosának átadta, ki azt lepecsételte és Remete ügyvéd úr által kézbesítette a megijedt Halásznak. E ritka és jellemes becsületesség díszére válik a szállodának. A letenyei képv. választás d e c z. 23-án végbement. A választás pártunk győzelmével végződött: Fejér Miklós szabadelvű követjelölt 25 szótöbbséggel győzött. Az „Egyetértés" a választás lefolyásáról azt írja, hogy Halász, a függetlenségi jelölt folyamatosan többségben volt, de az utolsó órákban a kormánypárt 40-50 forintot adott egy-egy szavazatért, s innen eredt a többség. Tán fölösleges is mondanunk, hogy ez a közlemény a legszelídebb kitétellel: koholmány... ... A választás lefolyását a következőkben adjuk: A választás fél kilenckor vette kezdetét, mikor is mindkét párt részéről 10-10 választópolgár a név szerinti szavazás elrendelését kérte... ... A rend fenntartására a Szombathelyen állomásozó 11. huszárezred 1. százada volt kiküldve Bercsényi Kálmán százados parancsnoksága mellett, továbbá 1. század a Knebei gyalogezredből Bellentovics kapitány vezetése mellett. A huszárság jelenlétének sokat lehetett köszönni, mert azt az asszonyokból és suhancok-ból álló csőcseléket, mely a muraközi választók impozáns bevonulása alkalmával záporként zúdította a köveket, - a huszárság rebben-tette szét és szorította vissza a házakba. A választási mozgalom, s az egész választás egyáltalán nem szűkölködött elszomorító incidensekben. Többek között egy zajki panaszt emelt a választási elnöknél, hogy 3 társát elfogta az ellenzék. Valami 10 rigyáci ember pedig dél körül mint szabadelvűpárti jelentkezett, de kitűnt, hogy nincs szavazati joguk. Este 6 órakor ugyanez a 10 ember ismét jelentkezett, hogy szavazni akarnak a balpártra. És nem akarnak tágítani mind addig, amíg az elnök kézzel foghatóan be nem mutatta nekik, hogy a rigyáciak az utolsó emberig leszavaztak az ellenzékre. A szabadelvűpárti szavazók nyugodtan megmaradtak a számukra kijelölt helyen, míg ellenben egy ismert ellenzéki korifeus folyton a szabadelvűpárti táborban bandukolt éppen a legkritikusabb pillanatokban... ... A választás 7 óra körül ért véget, s a szavazatok megszámláltatván Fejér Miklósra esett 849 - Halász Olivérre pedig 824 szavazat. Plihál Ferenc elnök az eredményt kihirdette, mely óriási éljenzéssel lett fogadtatva. 8 órára a jegyzőkönyvek bezárattak. Ezeknek egyikét egy küldöttség fogja kézbesíteni a képviselőnek, másika pedig felküldetett a központi választmánynak. Este 9 órakor bankett volt a nagy vendéglőben, melyen a katonai tisztikar is részt vett. Ez alkalommal sok lelkes felköszöntő mondatott. Brutális verekedő Folyó hó 22-én este fél 11 órakor a Rákótczi utczai Magyar korcsmában Peti István kőmíves legény, rendőrileg ismert jó firma, Czangli Mihály ugyancsak kőmives legénytársát, minden előzetes szóvita nélkül, csupán brutális pajkosságból annyira összeverte, hogy 3-4 héten át gyógykezelés alatt kell maradnia. Tettest a rendőrség nyomban letartóztatta. Pecsenye tolvajok Paulusz György kiskani-zsai gőzmalomtulajdonos tyúkóljából f. hó 23-ára virradóra nem kevesebb mint 38 tyúkot, két pulykát és két darab récét loptak el. A gaz rókák eddig nem kerültek kelepcébe. L i s z ó n éppen éjféli mise alatt lopták el a falu egyik legszegényebb lakójának tyúkjait. Példás vallásosság! Kérvény egy tudálékos atyafi tollából: Tisztelt főszolgabíró úr! Azon alázattal ellopott lóra nézve, kiért Gábor fiam befogatott az setét tömlöcbe, kit pedig nem cselekedett, mert midőn a kérdéses lónak elhozódása történt, Gábor fiam a feleségem jóváhagyásából a padláson aludt, az pedig lehetetlen lehet, hogy valaki a padláson lovat lopjon! Azt jól tudom, hogy az elmúlt évben Gábor fiam valami juhcselekedetben találtatott, arra is bölcsen emlékszem, hogy valami kis apró marha sorja volt, kiért rendesen meg is csapódott, de hogy a feljebb tisztelt lóval Gábor fiamnak semmi köze nem volt, tanúm Hencelyi szomszédom, kit azon napon meg is verek vala, mivel hogy a feleségemnél találó-dott, a kire hiszem meg is fog emlékezni. Azért méltó alázattal kérem tekintetes főszolgabíró urat, ne sajnálja az alatti fiamat az alatti lónak gyanújából fölszabadítani, s a kívánatos trágya hordásra haza bocsátani, mert az mégis csak borzasztó dolog lenne, hogy Gábor fiam egy huszonöt forintos lónak érdekében megnyúzódjon!" Gerencsér Tibor 10 ( KANIZSAT Könyvtár(?) az olvasók szemével A társadalom fejlettségének hű tükre, fontos fokmérője könyvtárainak állapota. Az ismeretek és a kultúra terjesztésében az iskola és a tömegtájékoztató eszközök mellett a könyvtárak szerepe meghatározó: szolgéltatásaival a legszélesebb tömegekhez képes eljutni, s ebben a vonatkozásban az egyik legdemokratikusabb intézménynek számít. A mai magyar könyvtárügyet súlyos ellentmondások terhelik. Az ellátás válsága, a fejlődési igényekkel szembeni lépéshátrány, a működési feltételek romlása azt is jelentik, hogy a dokumentumokban, a könyvállományban most keletkező hiányok még jobb gazdasági körülmények között sem lesznek később pótolhatók. Nagykanizsán ma 7.240 általános iskolás és 4.299 középiskolás tanul. Az iskolai könyvtárak mellett az eredményes tanulás nélkülözetetlen feltétele egy jól működő, a változó igényeknek megfelelni képes közkönyvtár. - Mit jelent a könyv, a könyvtár ma az olvasónak? - erről faggatom Kamenár Géza nyugdíjas főmérnököt, aki rend szeres látogatója a városi könyvtárnak, ugyanakkor beirat kozott olvasója a veszprémi, a szombathelyi, a keszthelyi és az Országos Széchenyi Könyv tárnak. Van tehát bőséges ta pasztalata, összehasonlítási alapja könyvtárügyben. - Tizenkilenc éves korom ban, a harmincas évek szellemi szükségmunkásaként az akkori gimnázium könyvtárát kellett leltárba vennem - mondja. - „Tevőlegesen" is korán kapcsolatba kerültem a könyvekkel, s ez azóta sem szakadt meg. Szakmai munkámban mindig is fontosnak tartottam, hogy frissen tájékozott legyek. Ma, az átképzések korában méginkább szükség lenne az olvasásra. Mégis azt tapasztalom, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, sőt, talán még azt sem tudják, hogy most hol működik a városi könyvtár. - A szakkönyveket munka eszközként használtam. A szükséges ismereteket mindig kijegyzeteltem, hozzáteszem azt is persze, hogy ami a mun kámhoz kellett, annak mintegy 70%-át többnyire megtaláltam a helyi könyvtárban. - Nekem úgy tűnik, hogy itt, a volt Zrínyi fiúkollégium épü letében áttekinthetőbb az állo mány, bár azt is látom, hogy a könyvtárosoknak többet kell futkosniok egy-egy könyvért. A hetven éven túliak az én kor osztályom, kevés belőlük a rendszeresen itt olvasók szá ma. A szolgáltatás színvonalá val, gyorsaságával, pontossá gával elégedett vagyok. Eltöprengek. Országos tapasztalatok bizonyítják, hogy a könyvtár elhelyezésének javulása a könyvtárhasználat meny-nyiségi és minőségi növekedé- sével jár együtt. Itt azonban az 1988. évi költözés előre megjósolható, de nemkívánatos következményekkel járt. A városi könyvtárnak a Vörös Hadsereg úti épületében 1987 végén 4.643 beiratkozott olvasója volt. Ma ez a szám 3.539-re csökkent. Erőteljesebben a középiskolásoknál. Az akkori 1.224 beiratkozott olvasóval szemben ma 935 középiskolás látogatja az intézményt. A szakmunkástanulók száma 295-ről 160 főre esett vissza. Viszont elenyésző a változás a nyugdíjasoknál. Nekik talán több idejük van. - Helyes a feltételezés, bár a probléma összetettebb - erő síti meg Simon József, a Land ler Gimnázium magyar-történe lem szakos tanára. - A könyvtár központi helyről való elkerülése az iskolától számunkra hátrányos. Koráb ban karnyújtásnyira voltunk tő le, úgyszólván kikerülhetetlen volt a gyerekeknek is. - Eligazodás? A könyv tárbemutató, könyvtárhasználati órák száma nagyon csökkent, s úgy vélem, ebben döntő sze repe van a könyvtár mai elhe lyezésének. Persze ez átmeneti állapot. Ennek minősül immár évtizedek óta a helyben topogó felújítás és bővítés. A szükség- Kevés a középiskolás etek rangsorolásának kényszerében talán nem ártana az objektív statisztikai adatokra is gondolni. Csökkenés mutatkozik minden fontosabb területen. Kiművelt emberfők? Korszerű ismeretek? Szerkezetváltás? A gazdasági, műszaki lemaradás kínzó hátrányának ledolgozása? Nem megy, nem mehet szak és általános, friss ismeretek nélkül. Lehet-e egy városnak közömbös, hogy lakóinak mindennapi életében milyen mértékben van jelen az általános és szakkultúra szintje? Lehet e politikában, gazdaságban, társadalom és önismeretben eligazodni az évezredek által felhalmozott tapasztalatok, ismeretek átvétele nélkül, amelyek nem egyedüli, de fontos forrása a könyvtár7 - „Az ázsiai országok egy része - fogalmazza meg Kamenár Géza bácsi - az oktatásba, művelődésbe fektetett be pénzt. Tudták, hogy ez nem azonnal megtérülő tőke. De azt is tudták, hogy a megtérülésre biztosan számíthatnak". Ázsia messze van. S a helyzet megoldása? A kérdések, kételyek, tények, realitások tarka kavargásából a szakma és az olvasók közös érdekét kifejező, egyre erősödő kérdését ismételhetem csak: Lesz itt KÖNYVTÁR\'\' Mikor\'\' llorvrtlli Tnniiis minden kedves vásárlójának Az új tánc a Lambaria Lambada minden mennyiségben - egyelőre a szambára rendkívül hasonlító brazil zene és portugál szöveg hangjaival, de -mint a Zalai Hírlapban és a Zalai Magazinban olvasható, - néhány helyen táncolva is. Úgy mondják, kellően buja ahhoz, hogy izgi legyen. A hangszalagja mindenesetre eredeti brazil fölvétellel árasztja a vérpezsdítő zenét. Tóth Ferenc J\'clvíiclc 1989. december 22-29. ( KANIZSA 11 Iparosok között Hányan a négyv Mozgolódik az ország. Tüntetnek, petíció készül, amott sztrájkot szerveznek. Új - most tanulandó - játékszabályok szerint mozognak az emberek. Mozgolódnak a kisiparosok is. Érdeklődéssel figyelem, lesz-e foganatja Kanizsán az országosan elindított népi kezdeményezésnek, az aláírásgyűjtésnek. Ugyanis 40 000 aláírásra van szükség ahhoz, hogy a parlament újratárgyalja és módosítsa a személyi jövedelemadóról és a nyereségadóról szóló törvényt. Felkereshettem volna a többszáz kanizsai kisiparos közül azokat, akiknek a műhelyében „kuncsaft" voltam az elmúlt években, én azonban a KIOSZ helyi vezetőségével találkoztam, bízva abban, hogy sorstársaik munkájának, életének megújulási törekvését átlátni, átfogni ők képesek elsősorban. - Éppen jókor kérdez ezekről - mondja Bencze Lajos lakatos, a helyi mes terek bizalmából frissen vá lasztott társadalmi titkár. - Jókor, mert november 27- én tartottuk közgyűlésünket. Mi is úgy ítéltük meg, mint több politikai és társadalmi szervezet, hogy ellentétben az előző évekkel, a vezetői munkát társadalmi státusz ban is el lehet látni. így vállaltam én is. Kérdésemre, hogy milyen volt a közgyűlés hangulata, így folytatja: - Őszinte, eleven. Talán azért is, mert sok a fiatal, területünkön nem jellemző az elöregedés. Őszinte, hi szen az emberek elmond ták, hogy a megújulás lehe tőségét nemcsak a kor- . mánytól, önmaguktól, kollégáiktól is elvárják. A vitában többen érveltek azzal, hogy a magántőke magánműhelyben, magánerővel, magánmunkahelyeket teremtve nemcsak lehetőség, hanem szükséges is, hiszen feltétlenül előremczdít-hatja az ország gazdasági terveit. A kisvállalkozók, sajnos, nem éreznek se gazdasági, se politikai biztonságot, csak indokolatlanul erős szabályozottságot. - Nemcsak az állandóan változó rendeletek miatt van ez így. Alkalmazkodnunk kell a lakosság anyagi helyzetéhez, az átalakuló vásárlói és szolgáltatásokat igénylő szokásokhoz - szólt közbe Laky Imréné titkárhelyettes, aki tisztában van a helyzettel, hiszen munkakörét hosszú évek óta látja el. A kereslet-kínálat néha naponként változik, de ezt mestereink nem tudják nyomon követni - folytatja. -Az emberek jövedelme csökken, ezt érzik a kisiparosok is. Bármilyen kicsi legyen is a forgalmuk, a rezsi megvan, a műhelyt nyitva kell tartani, anyaggal készen állni, és lehetőleg képzett munkaerővel várni a megrendelőre. - Mit sérelmeznek első sorban a kanizsai kisiparo sok? Lakyné és Bencze mester szinte egymás szavába vágva sorolják: Magas a társadalombiztosítási járulék. Több varrónő a közeli falvakban éppen ezért vette le a táblát, mert még a havi 960 Ft-os minimum befizetést is - bevételeihez viszonyítva - túl magasnak tartotta. Komplikált a gazdálkodás elszámolása, az ügyvitel nyilvántartása. Képzett könyvelőt mégsem alkal mazhat a bádogos meg a kőműves! - A személyi jövede lemadóról meg a nyeresé gadóról szóló törvény nem csak több munkára ösztö nöz, hanem se beruházás ra, se a kisiparban oly fon tos tartalékképzésre sincs lehetőség. Pedig ha a kisi paros jövedeleméből beru ház, akkor többet és jobban termel, és mindenki jól jár: a lakosság, az állam és ön maga is - summázza Ben cze Lajos. Nézem az előttem fekvő íveket. Az első napokban a mesterek már jócskán alá írták mindkettőt, hiszen a kezdeményezés tárgya nemcsak az adók módosítása, hanem egy érdekképviseleti törvény is. - Ez igen fontos - magyarázza Lakyné -, hiszen a megújulást nemcsak az adózás megváltoztatása jelenti, hanem az is, hogy tényleges, gyakorlati segítséget várunk a piackutatásban, az anyagbeszerzésben, az adminisztrációban. Nincs a kanizsai iparosoknak adószakértőjük. Igénylik a saját jogászt is. A megyei szervezet mellett - a tagság által fizetve - ugyan működik jogász, de a jelenlegi rendelkezések szerint -bármilyen hihetetlen - a bíróságon nem képviselheti a tagságot. - Nem mindig vagyunk elégedettek a kisiparosok munkájával - közvetítem az utca emberének vélemé nyét. - A jogos panaszokat mindig elfogadjuk. Az idén például még csak 10-12 esetben kellett vizsgálatot tartanunk. Érdekes, hogy ezek az ügyek elsősorban az autószerelőket érintik. Az autó nagy érték, bizton sága, állaga nem annyit je lent, mint az a panasz, hogy nem a kívánt színre festették a szobámat - vá laszol a titkár. - Ha sürgős segítség kell, nincs elég iparos - gombolyítom tovább a kriti ka fonalát. - Ezt így nem állítanám - cáfol Lakyné. - 1530, en gedéllyel rendelkező kisipa ros működik lakóhelyünkön és környékén. Vannak hi ányszakmák: pl. kefekötő, vagy nem kielégítő kapaci tásúak: pl. a szűcs, de egyebekben nem panasz kodhatnak az emberek. In kább ott a gond, hogy a te rületi eloszlás a megválto zott életritmushoz nem iga zodik. Ha az egyik faluban szabó van, a másikban fod rász meg esztergályos, s ők egymással nem helyet tesíthetők. Ma már a másik városrészbe átmenni sem érünk rá, minden azonnal kell, s ott, ahol élünk. - Hiányzik a városköz pontból egy olyan szolgál tató-javító egység, ahol a főként szombaton délelőtt vásárló lakosság megcsinál tathatná az elromlott zipp- zárat, széteső táskacsatot, törött cipősarkat - mondom a saját tapasztalatomat. - Ne higgye! - reagál azonnal Bencze Lajos. - Volt ilyen kezdeményezé sünk, de nem igényelte a lakosság. Továbbá: mutas son a városközpontban üz letnek, műhelynek való he lyiséget. Hirdetéseinkkel megjelenünk a KANIZSA c. hetilapban is, csak szólja nak, hívjanak bennünket. - Hát milliomosok van nak-e Kanizsán a kisiparo sok között? - tudakolom. Milliomosok biztosan vannak, de azok nem kisiparosok. Vannak jómódú, szép házzal, értékes gépparkkal rendelkező, 14-16 órás napi munka után magasabb életnívót tartani tudó kollégáink. Az is lehet, hogy külföldi kocsin járnak, de ezek aránya 1-2%-nyi talán. A Morvai-féle vagy a Pintér Művek nagyságrendjébe tartozók nem errefelé élnek. Beszélgetésünk végén a múltat idézzük, de a jövőt reméljük. Szót váltunk az iparos szó jelentéséről, a történelmi múltról, amikor a társadalomnak ezt a rétegét nagyobb megbecsülés övezte. Ez megillette, hiszen mindig is a mozgás, az alkotás egyik letéteményese volt. Munkájával tovább örökítette az évszázados emberi tapasztalatokat. A kisiparosok szorgalma embersége, szaktudása gyakran szolgált példaképül környezetük számára. Kanizsán fogékonyak voltak a szellemiekre is. Ezt bizonyítja a Sugár út elején álló egykori Iparoskör (ma felújításra váró könyvtárépület), messze földön híres bálokkal, alapítványokkal, egyleti élettel. Talán nem is sokára kikopik nyelvünkből a rosszízű maszek szó, s találkozásaink a mesterekkel az ember, az anyag és a szerszám örök kapcsolatának jövőjét jelentik. Ki H FfinC 12 ( KANIZSÁT 1989. december 22-29. Az ország legdrágább telephelyén a legolcsóbbak az autók Két évvel ezelőtt két nagykanizsai fiatalember gondolt egyet és megegyezett abban, hogy jó lenne városunkban is egy használt autótelepet nyitni. Ötletük kivitelezéséhez társat kerestek, hiszen akkor még csekély tőkével rendelkeztek, így vették fel a kapcsolatot a budapesti Tornádó kisszövetkezettel - mely az induláshoz szükséges tőkét adta - valamint a Nagykanizsai Állami Gazdasággal, ahonnan ezer négyszögöl területet kaptak a vállalkozó szellemű fiatalemberek. Persze maga a folyamat nem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt pár mondatban felvázoltam, hiszen az elmúlt két év sem volt mentes a bürokrácia csapdáitól. Mindenesetre a nagykanizsaiak és a városkörnyékiek megelégedésére ez év februárjától megnyitotta kapuit a használtautó-telep, amely a Miklósfa előtti útszakaszon kapott otthont. Czene Csaba és társa, Gosztolai Csaba magánszemélyek és közületek által eladásra felkínált gépjárművekkel foglalkozik. - Mi a menete annak, ha valaki önöket bizza meg személygépkocsija eladásá val? - Először is kitöltünk egy ún. állapot-lapot, melyen feltüntetjük a gépkocsi álla potát, részegységekre bont va. Az autót műszaki álla pot alapján felértékeljük, mely közelit a Merkúr által kiadott hivatalos tarifa sze rinti átlagárhoz és ezt kö zöljük a tulajdonossal - vá laszol Gosztolai Csaba. - Ez az árajánlat milyen gyakorisággal találkozik az eladók elképzelésével? - A hozzánk fordulóknak mintegy ötven százaléka már tényszerű elképzelés sel jön ide és közülük is szinte mindenki a szabadpi aci árból indul ki. fgy pél dául egy hatéves Skoda ára - szabadpiaci - 140- 160 ezer forint, mi ezzel szemben 110-115 ezerért tudjuk átvenni. - Mi ebben az önök ér deke, ha jóval olcsóbbak, mint másutt? - Szeretnénk, ha elfogad ható, valós áron lehetne végre használt autóhoz jut ni. Másrészt pedig nem ér dekünk olyan autóval foglal kozni, amiről mi is biztosan tudjuk, hogy túlzott ára mi att nem fog elkelni. Nekünk is az a jó, ha úgy ismer meg bennünket a nagykö zönség, hogy mi vagyunk a legolcsóbbak. - Lehet, hogy túlságosn kíváncsi a kérdésem, de szeretném tudni, hogy ilyen árakkal mennyi a telep haszna. - Csekély, jóval kisebb haszonkulccsal dolgozunk az ország bármely telephe lyénél. A bizományba átvett és a későbbiek során el adott gépjárművek árának mindössze öt százaléka marad nálunk. Ezzel szem ben tudomásom van olyan maszek autótelepekről is, ahol harminc százalékos haszonnal dolgoznak. Ne künk az az érdekünk, hogy több autót adjunk el keve sebb haszonnal, mint fordít va. - Mennyiért bérlik az ál lami gazdaságtól a telephe lyet? - Az ország legdrágább telephelyét mi béreljük. Ha vonta 80 ezer forintot és a tiszta bevétel 12 százalékát fizetjük be, ehhez járul még a rezsiköltség. - Milyen állapotban kerül nek ide az autók? - Tapasztalatunk szerint az autótulajdonosok többsé ge úgy szeretné eladni a kocsiját, ahogy kiszáll belő le. Tehát van aki belülről ki sem takarítja, kívülről le sem mossa. Mi kívánság szerint ezt is megcsináljuk - kapcsolódik a beszélge tésbe Czene Csaba. - Mennyit kérnek ezért a többlet szolgáltatásért? - Ez változó. Például egy Lada teljes kitakarítása 250-300 forint. Adtak le már nekünk olyan autókat is, amelyben találtunk búzát, kukoricát, sőt olyat is, amelynek a csomagtartójában már a búzaszemek is kihajtottak. De megtörtént az is, hogy takarítás közben egy egérre csodálkoztunk rá. - Nyitás óta hány autó cserélt gazdát itt a telepen? - Működésünk óta 450 db személygépkocsit értékesí tettünk és közel 100 közü leti gépjárművet. A hozzánk leadott gépjárművek elenyé sző része nem talált új gaz- dát magának, de később ezeket is sikerült eladni, ármódosítással. Akinek sürgős az autó eladása, enged az árból. Egyébként 30 forint tárolási díjat fizetnek a tulajdonosok naponta, ezt akkor fizetik ki, amikor eladtuk a személygépkocsit. - Ha körülnézek, minden féle autó megtalálható itt a telepen. Kérek egy-két ár ajánlatot. - Jelenleg egy 8 éves La da kombi 110.800 forint. A 6 éves Zastava 144.500 fo rint, 14 éves Zsiguli 47.500 forint. 3 éves Polski 126-os 116.100 forint, 1 éves Tra bant kombi 95.000 forint, 6 éves Skoda 120 L 110.800 forint, és egy 9 éves Bar kas 73.900 forint, hogy csak a legkeresettebb autó kat említsem. - Beszélgetésünk közben bejött ide az irodába egy házaspár, amely nyugati autót nézett ki egy kataló gusból. Tevékenységüket az ilyen személygépkocsik forgalmazására is kiterjesz tették? - Igen, bár ezzel nem ré góta foglakozunk, egy hete hirdetjük a nagyközönség nek. Történt ugyanis, hogy a nyugat-német Dello cég egyik képviselője keresett meg bennünket egy hónap pal ezelőtt. Az illető egyéb ként Európa egyik legol csóbb autókereskedője, Hamburgban található a te lephelye, ahol közel ezer új és használt autóból lehet választani. Tehát célja az, hogy Magyarországra is eljusson az általa forgalmazott autó néhány százaléka, ehhez bennünket szemelt ki társnak. Kötöttünk egy megállapodást, melyben az illető vállalta az autók kamionnal történő ideszállítását. Mi felvesszük a rendelést és ha nyolc autó árát befizetik az OTP-nél, mi rögtön keressük a kapcsolatot az illetővel, aki 3-4 nap alatt leszállíttatja a személygépkocsikat. Ezeknek az autóknak a szervizelését is megoldotta, egy miklósfai maszek autószerelő fogja javítani. A Dello cég képvise- lője kötelezte magát arra is, hogy bármely nyugati gépkocsihoz szükséges alkatrészek utánpótlásáról is gondoskodik és az ezeket árusító üzletet nyitunk jövőre itt a telephelyen. - Megint csak árakat ké rek. - A katalógus szerint pél dául egy idén gyártott Opel Corsa ára 9800 márka, Opel Kadett 12.500 és egy Opel Vectra 19.500 márka. Az autók nagy többsége 2- 3 éves, melyekben 30-60 ezer kilométer található. Ezeknek a kocsiknak az ára általában 9-11 ezer márka között mozog. Ha valaki nem tudna választani a katalógusból, bármilyen, Európában gyártott sze mélygépkocsira felvesszük a megrendelést és a kocsi egy héten belül megérkezik. Mint mondottam, egy hete hirdetjük ezt a szolgáltatá sunkat is. Azóta már hat megrendelés és befizetés történt. - Februári működésük óta volt miről beszámolniuk. Terveznek-e még valamit a jövőre? - Említettem már a nyu gati gyártmányú személy gépkocsik alkatrészeivel foglalkozó üzletünket, nem szeretnénk elhanyagolni a szocialista gyártmányú au tókat sem. Az ezekhez szükséges alkatrészeket is árusítani kívánjuk jövőre - mondja befejezésül Czene Csaba. Dónay Nóra 1989. december 22-29. ( KANIZSA) 13 Gimnázium - válaszúton megfelel a tudományos eredményeknek. Pontosabban rögzíteni kell a követelményrendszert. Részletességgel szükséges megfogalmazni az elsajátítandó kronológiai, topográfiai, fogalmi ismereteket. Számba kell venni a kiemelkedő történelmi személyiségeket. A koncepció kiépítését minden középiskola-típusban el kell végezni. Új tankönyvek megiratásával, megjelentetésével az alapdokumentációt kell kézbe adni. A többletet vállalják a tör- kékre, tanulmányokra támaszkodni. Az 1945 utáni történelmi ismereteket sem szabad -és nem is lehet - memoárokból, rádióriportokból tanítani. Megfelelő forrásfeltárásra és feldolgozásra van szükség. Az újraértékeléshez a rendelkezésre álló idő nem elegendő. A vidéki iskola pedig - ahol nincs levéltár - óhatatlan háttérbe szorul, hiszen a minimális lehetőség sincs meg a kutatásra. Az értelem azt követeli, hogy megfontolt Nem mese ez, gyermek Gondolatok a történelemtanításról A Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat 1990. évben is készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Kérjük vegyék igénybe szolgáltatásainkat; - Ünnepi és családi rendezvények virággal történő díszítése. - Parkok, kertek tervezése, építése. - Tüzeléstechnikai mérések, gáz, gázolaj, szilárd tüzelőberende zések beszabályozása, karbantartása, javítása, kéményvizsgálatok. - Környezetvédelmi mérések. - Építési törmelék, nem háztartási hulladék elszállítása, stb. Várjuk megrendeléseiket. Az 1945 előtt végzettekben a szépen elmondott, sok esetben bemagolt történelemkép élt. A dogmatikus történelemszemlélet sokak előtt ismert közhelye így hangzott: „Abban az időben a munkások és a parasztok igen el voltak nyomva, sőt nem is igen ettek..." Ma a nagy probléma a „mit" tanításában van -vallják. De a gyökerek mélyebbek. Az oktatásban kialakult egy erősen gazdasági jellegű történelemszemlélet, s ez jelenik meg a tankönyvekben. Ennek eredményei a nehéz nyelvezettel megírt szövegek, a nagy terjedelmű tanórai anyagok, amelyek egy-egy órán tisztességgel fel sem dolgozhatók, a szerteágazó tényanyag, a mélységéig nem elemzett összefüggések. A tanterv készítői - nagyon helyesen - előírják a kötelező kronológiai és fogalmi ismereteket. Ezek mennyisége azonban (némelyek fontossága is) erősen kérdőjelezhető. A tantervek a modernség és az új kutatási eredmények igényével lépnek fel, de csak a maximalizmust fokozzák. Az ún. kiegészítő anyag (a tankönyv „apróbetűs része) lényegében bújtatott tananyag bővítés. Több esetben ugyanis ezek ismerete nélkül nem lehet a tanítási egységet megérteni, logikailag rendezni. A „korrekciós" könyvek terjedelme nőtt, túl van a befogadóképesség határán. (Nem említjük itt azt, hogy a diákoknak még másik 10 tantárggyal is meg kell birkózniuk.) Kétségtelen, hogy a tudomány új ismereteinek, amilyen gyorsan csak lehet, helyet kell kapniok az iskolai oktatásban, de nem ilyen áron. A teljes zűrzavarhoz olyan tényezők is hozájárul-nak, mint az, hogy először megjelent a II. évfolyamos gimnáziumi könyv - első? még ebben a tanévbe/; sincs - nagy késéssel érkezett egy korrigált III. évfolyamos, de nem épül az előző év anyagára, ráadásul egyik sem fedi teljes egészében a tantervi anyagot, az előzőkben említett követelményrendszert. Ez elsősorban a továbbtanulni szándékozóknak okoz nem kis fejtörést. A IV. évfolyamos tankönyv - némileg módosított tananyaggal - szintén kapható már, de csak 1945-ig tartalmazza az ismeretanyagot. Bizonyos, hogy ebben a tanévben folytatása nem lesz. Két gond is adódik ebből: nincs miből tanítani, nincs mit tanuljon az érettségire, felvételire készülő. Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a tankönyv az elsődleges és nélkülözhetetlen munkaeszköz az iskolában. Nem lehet csak a szakcik- kultúrpolitikával rendet kell végre teremteni. Alapvetően figyelembe kell venni a tudományosság elvét, a tanulók életkori sajátosságait, a terhelhetőséget és a tananyag mennyiségét. Mert begyakorlásra, értelmezésre elmélyültebb munkára ma nincs lehetőség! A követelmények viszont teljesíthetetlenek. mmmmtmmmmm* -.■.-.■. ■. v. ■.-.-.-.-.■.■.^\'. ■.-.■.■.■.-.■.;.;■:■:■:■:■:■:■;■:■:■:■:■:\'/.y Ilim! Milyen elvárásokat kellene tehát a, tantárgynak kielégíteni? Új tantervi struktúrát kell kialakítani, amely Címünk: Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat Nagykanzisa, Béke u. 89. sz. ténelmet tanító tanárok. De a kevesebb mindenképpen több, mélyebb és alaposabb. A középiskolás tanuló így talán fiatal maradhat, netán elegendő szabadidővel is rendelkezhet. Nem elérhetetlen vágyak ezek, ha a tudomány és az oktatásirányítás közelebb kerül az iskolához. A lehetőségeket és a realitásokat kell látni, csak ez vezethet el az oktatás megújulásához. l)r. Horváth György 14 ( KANIZSÁT 1989. december 22 29. Sánci esték Befejeződtek az őszi betakarítás! munkák, a szüret. Behúzódtunk meleg otthonainkba. Vajon hogyan telnek a csendes, hétköznapi téli esték Kanizsán? Hivatlan vendégként elsőként néhány sánci családhoz kopogtattunk be. Utunkat természetesen folytatjuk a belvárostól egészen a környező falvakig. Az államszervező munka kezdetét jelentette az 1944 december 3-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely a négy demokratikus pártot: kommunista, szociáldemokrata, kisgazda és nemzeti parasztpártot egyesítette. A front december 12-én létrehozta az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságot, amely a nemzetgyűlést december 21-re hívta össze. Ezen a 230 képviselő az akkori katonai és politikai erőviszonyokat tükrözte: 71 kommunista párti, 55 kisgazdapárti, 38 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 12 polgári demokrata, 19 szabad szakszervezeti és 19 pártoníyüli képviseli. A kormány összetétele a széles nemzeti összefogást tükrözte. Elnöke Dalnoki Miklós Béla vezérezredes. Tagjai sorában, 3 kommunista, 2 kisgazda, 1 szociáldemokrata, 1 parasztpárti és 3 volt hortista politikus illetve tábornok vett részt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az általa legitimált Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenysége hozzájárult a következő hónapokban kiszélesedő demokratikus változásokhoz. B. J. 1. kép Ahol 3 Marika van egy családban, ott teljes a nő-uralom, - gondolhatnánk, fgy is volt Balázska érkezéséig, - aki december 15-én töltötte be 1. életévét - Böröndi Lászlóéknál. Azóta a család legfiatalabb férfi tagja körül forog a világ. Képünkön: az apuka szolgálatban van, törzsőrmester a városi rendőrkapitányság közlekedési osztályán, (gy a családi esti mesét az anyuka mondja el, mfg a nagymami eltereli a meséskönyvért ragaszkodó kis Balázst. 2. kép Nem sürget a kerti és a hegyi munka, télen több idő jut a gyerekekre is Tolnai Tiboroknál, a Tungsram szerszámgép szerelőjének családjánál. Képünkön: izgalmas sakkjátszma zajlik a II. osztályos Petiké és apukája között. Mfg az óvodás Tündiké aznapi élményeiről számol be, anyukája, Zsuzsi kezében szaporodnak a szilveszterre készülő kötött pulóver sorai. 3. kép Disznóölés volt hétvégén Keller Józseféknél, Igy elmaradt a tésztasütés. De sebaj. A házigazda kívánságára, hétfő estére elkészül a finom zserbó szelet. Képünkön: A házias férj segítségével egy lendülettel mérlegre kerül a karácsonyi beiglinek való tisztított dió is. Bakonyi Erzsíbet L- - IS Többpártrendszer - már akkor A magyar államiság újjászületésén ek évfordulójára A múltat sokszor idézzük, de vannak olyan események, amelyekre emlékeznünk kötelesség. Különösen a történelmi múlt olyan sorsdöntő fordulataira kell visszatérni, amelyeket az utóbbi évtizedekben elhallgattunk és elfelejtettünk. Ilyen esemény volt 1944. december 21, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása. Negyvenöt éve ezen a papon nemzeti megmaradásunk, államiságunk új alapjait megteremtő döntés színhelye volt Debrecenben a református kollégium oratóriuma. Itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés, - hogy az 1944. október 15-e utáni törvényen kívüli állapotot megszűntetéssé, és Magyarországot egy új, demokratikus államban szervezze újjá. Az 1944-es német megszállás, a közeledő szovjet hadsereg felvetette hazánk háborús szintérré válását. Az utolsó lehetőség; 1944 október 15-e is kudarcba fulladt. Ennek mélyebb okait nem cél most elemezni. A következmény tragikus: a magyar államiság gyakorlatilag megszűnt. A nemet megszállás a nyilas uralommal teljessé lett. 1989. december 22-29. ( KANIZSAI" 15 A Magyar Éremgyú\'jtők Egyesületének Nagykanizsai Csoportja 1970-ben a volt Park Étteremben tartotta alakuló ülését, mindössze 10 fővel. A megyében akkor ez volt az első ilyen szervezet, azóta már van Zalaegerszegen és Keszthelyen is. A csoport jelenlegi vezetője Kemény Gyula a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat geodéta nyugdíjasa, aki maga is alapító tag és szenvedélyes gyűjtő. (A kép róla készült egy legutóbbi rendezvényen). Érmegyűjtők között Zeneszerzők, cárok, szabadság Kemény Gyula a szenvedélyes gyújtó\'. (Tót)l percnc felVi) - 1973 óta vagyok a csoport vezetője - mondja. Azóta tag létszámunk mér 75-re emelke dett. - Az összetétel? - Nagyon vegyes. Sok a nyugdíjas, van itt orvos, jogász, mérnök, szak- és segédmun kás, kereskedő, kisiparos és di ák. A legfiatalabb tagunk 14 éves. Az olajiparból is vannak vagy tizenketten. Vannak itt kezdők és e szenvedélynek ré góta hódoló igazi profi gyűjtők. - Van-e a csoportban szako sodás, vagy mindenki mindent gyűjt? - Igen, olyan is van, akit e területen minden érdekel, de gyűjtenek csak plaketteket, az tán kor szerint csak római pén zeket, Árpád-kori vagy közép kori pénzeket, vagy Habsburgo kat, Mária Terézia, Ferencz Jó zsef-érmeket, s vannak, akik csak újkori pénzekkel, érmék kel, vagy bankjegyekkel foglal koznak. Lehetne még sorolni. Minden gyűjtő egyedi eset. - Előttem már biztosan so kan megkérdezték, hogy e szenvedélyben mi a jó? - Valóban. Egyfajta érdeklő dés, kíváncsiság ejti rabul az embert. Aztán a szépség, az érték, pénzek letűnt korok kul túrájával, emlékeivel, érmék kü lönféle motívumokkal; plakettek, rajtuk történelemmel, iroda lommal. A gyűjtő általuk ismeri meg a neves személyeket, a történelmi eseményeket, váro sokat, csatákat, győzelmeket, kudarcokat, születéseket, halá lozásokat. Sokat tud a pénz - tartja egy régi magyar közmon dás. Egy szép gyűjtemény ma ga a történelem. Mindenesetre költséges szenvedély - csak az asszony meg ne tudja. - Van-e patrónus? - Olyan jól sohasem álltunk. Összejöveteleinket kezdetben a városi könyvtárban, majd a He- vesi Sándor Művelődési Központban, az Erkelben, tartottuk, jelenleg egy párthelyiségben vagyunk. Szerencsére sehol sem kértek még terembérleti díjat. Egyéb segítséget nem kaptunk - igaz nem is kértünk -, igyekeztünk mindent saját erőből megoldani. A csoport a befolyt tagdíjakból tartja fenn magát, s ez éves szinten kb. 15.000 forint. Ebből gazdálkodunk, ehhez a lehetőséghez igazítjuk programjainkat. Ebből vásárolunk folyóiratokat, szakkönyveket, tartunk előadásokat. A tagok részére persze vannak az egyesület juttatásaként ingyenes kiadványok, tájékoztatók, árverési jegyzékek. - Az elmúlt évek programjai közül mire emlékeznek szíve sen? - Mióta csoportunk szerve zetten dolgozik, számtalan kez deményezésünk volt különféle Régi diáktársam, Sabján János otthonában beszélgetünk. - Miért éppen engem keres tél fel? Nálam régebbi gyűjtőket szebb éremgyűjteményeket is találhattál volna Kanizsán. A gyermekkor... Az Eötvös tér... A régi haverok nevét sorolom. - Megérted, ugye, miért hoz zád jöttem? Ha ifjúságunk szép éveit idézed, akkor én is a gyermekkorral kezdem. A sport volt a mindenem. Fociztam a téglagyári csapatban, atlétizáltam a Vasútnál, télen kijártam a Csanádira síelni, és úszkáltam is kezdő fokon. Szívesen kirándultunk barátaimmal, szeretem a természetet, megcsodálom a festők szép képeit. 20-22 éves koromtól a történelemkönyveket faltam, és rabul ejtett a régészet. Nézd, itt a könyvespolcon görög es római írókkal találkozhatsz. Az ókor emlékei indítottak arra, hogy érméket, régi emlék-pénzeket gyűjtsék. Az első igazán értékes gyűjteményt Leningrádban láttam. No, nem emlékérmek kiadásában. Például a kórház, a KIOSZ, a vízművek zalakarosi emlékérme -pénz és egy letenyei emlékérem is. Fennállásunk 10. évében adtuk ki a Thury György kanizsai várkapitány emlékére készült bronz és ezüst emlékérmet, 1985-ben mikor 15 éves évfordulónkat ünnepeltük került az érdeklődőkhöz a gróf Zrínyi Miklós emlékérem, ugyancsak bronz és ezüst változatban. A gróf Batthyány Ádám jubileumi emlékérem már megelőzte a jövőre esedékes két évtizedes múlt megünneplését. Az előzőekhez hasonlóan ugyanígy került kiadásra a 110 éves nagykanizsai bank emlékére a gróf Széchenyi István emlékérem. mint világutazó kerültem oda, hanem fogoly katonaként, mint vízvezeték szerelő „látogattam" az Ermitázst. Megkapott, s rabul ejtett a város történelmi levegője, s elhatároztam, hogy olyan régi pénzeket, emlékérméket fogok gyűjteni, melyeken az orosz cárok képe látható. Az ifjúkori elhatározás óta sok évtized telt el, s orosz gyűjteményem már a 42-45 darabos. Csak az a bánatom, hogy Nagy Péter^ hiányzik. Gyűjteményem legkedvesebb része a zeneszerzők sorozata. Talán azért, mert gyűjtésük családi indíttatású. Gyermekem a zeneiskolában zongorázni tanult, s egyszer elém állt: Abbahagyom a zenét, apu. Én erre azt feleltem, hogy ezután együtt tanulunk. Te muzsikálsz, en pedig bemutatom neked a zeneszerzőket. Schubert, Beethoven, Brahms-dalla-mok csendültek fel egyre gyakrabban, s én odakészitettem a hangszer mellé a zeneszerzőt ábrázoló csillogó érméket. Azóta szép gyűjteményem alakult ki e körben is: Liszt, Kodály és - Vannak-e újabb terveik, el képzeléseik? - Jövő év februárjában tart juk éves közgyűlésünket. Régi vágyunk egy szakmai jellegű bécsi kirándulás, de szeretnénk egy saját erőből megoldott ár verési akciót és előadásokat is. Talán már decemberben ki adásra kerül a kanizsai vár tö rök uralom alóli visszafoglalá sának 300. éves emiéikére ter vezett bronz és ezüst emlék érem, melyet ezúttal a Városi Tanács kezdeményezett. Egye sületünk ez alkalommal egy na gyobb szabású kiállítást tervez, a helyi múzeum numizmatikai anyagából. - Hol találkozhat az érdeklő dő az Önök csoportjával? - Havonta két alkalommal - a 2. és a 4. vasárnap - tartjuk összejöveteleinket a bazárud var Zrínyi utcai párthelyiségé- beh, délelőtt 10-12-ig. Tőth Ferenc Bartók hétféle érmen szerepel. Az éremre azért is érdemes figyelni, mert az értékviszonyok bizony furcsák. Figyelj, talán érdekesek a példák: A Horthy-rendszerben kiadott aprópénzek közül az 1929-es 1 filléres értéke 700-800 forint. Az 1935-ös 2 Pengős kb. 3000 Ft-ot ér. Ezzel szemben Hadrianus császár ókori bronzpónze 50 forintot taksál... Búcsúzóul még három érmét láthatok. Ezüstösen csillog a Szent István emlékérem. A falon képkeretből tekint ránk az erdélyi fejedelmek sorozata. A tizenhárom aradi vértanú közül Damjanich János, Nagy Sándor József, Knézich Károly és Pöl-tenbert Ernő veretéit látom. De Sabján János egy pillanatra a búcsúzás után is visszahívott. - Chopin az én legkedvesebb zeneszerzőm, mikor őt látom az érmén, mindig kisfiam szép zongorajátékára emlékezem. D. L. 16 T KANIZSA 1989. december 22-29. Zenei esték Az Éder-vonósnégyes hangversenye Gyér hallgatóság tapsolt csak december 12-én a HSMK nagytermében az Éder-vonósnégyesnek a fil harmóniai sorozat második estéjén, pedig ez a nagy szerű koncert telt házat ér demelt volna. Magyarázatot keresve az érdektelenségre, a csekély látogatottságnak egyik oka lehet, hogy talán a vonósnégyes a zeneileg legigényesebb műfaj, a leg nagyobb koncentrációt igényli hallgatóitól, muzsi kustól egyaránt, semmikép pen sem ígér könnyed szó rakozást. Itt nincs elmesél hető tartalma, mint a prog ramzenei alkotásoknak, a hangzás sem olyan változa tos, mint amikor különböző hangszercsaládok tagjai muzsikálnak együtt. Ugyan akkor a négy vonóshang szer együttesében rendkívül gazdag kifejezőerő rejlik, s képes a legösszetettebb ze: nei tartalmakat közvetíteni.^ Az 1972-ben alakult Éder-négyes a vonósnégyes-irodalom alapművei közül szólaltatott meg hármat. Műsorukat a művek keletkezési sorrendjében szerkesztették. Bemelegítésként Haydn érett stílusának egyik remekművét hallottuk, az Op. 76-os Erdődy-kvartettek sorozatának első, G-dúr darabját, majd Mozart Haydnnak ajánlott egyik vonósnégyesét. Mindkét klasszikus mű előadásában megfigyelhettük az Éder-vonósnégyes kvalitásait: biztos technikai alapokon állnak, szép és kiegyenlített hangzás jellemzi játékukat, a művek megszólaltatása kidolgozott, összehangolt és csiszolt. A szünet után előadott Debussy kvartettben pedig azt is megmutathatták, hogy ez az intim hangszerösszeállltás zenekarszerű hatásokra is képes, s hangszínek és hangulatok egész skáláját tudja megszólaltatni. Szellemesen oldották meg a 2. tétel pizzicatóit, s különösen emlékezetes pillanatokat szereztek a lassú tétel lágy, kifinomult megszólaltatásával. Bensőséges, szép este volt. Kocsis Katalin Dunántúli Kőolajipari Gépgyár H-8801 Nagykanizsa, Vár u. 9. PF. 172. Telefon: 93/13-040, 13-140 Telex: 33-241 Felajánljuk megvételre az alábbi készleteinket: Mh. acélcsővek Csőkészítmények ötv. - len, ötv. Kovácsolt termékek ötv. - len, ötv. mh. rúd és idomacélok ötv. -len, ötv. mh. bugák ötv. - len, ötv. mh. durvalemezek Hegesztő pálcák és eletródák Szegcsavarok Fémmegmunkáló szerszámgép alkatrészek Keményfém lapkák, szerelt esztergakések. Villamossági anyagok, villanymotorok. Stb. Felesleges készleteinkről az Anyagellátási Főosztály részletes felvilágosítást ad: Tel: 13-040/18-40; 15-68 mellék. ( KANIZSA J december 22-29. Ahogy ígértük, huszonöt héten át követjük a mellékelt térkép útvonalát, hogy felkeressük Nagykanizsa belvárosának egy-egy varoskepileg is meghatározó pontját. Kövessenek hát, ismerkedjenek városunkkal! A szerkesztő 17 1. VASEMBER-HAZ: A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is kapott. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét a szabadság téri oldalon látható tünpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady út felőli rész boltíveit és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt, a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Városi Képtárat, az elegáns házasságkötő és fogadó termeket. A Városi Képtár őrzi az Indiában élő Brunner Erzsébet és az USA-ban dolgozó Ősze András műveinek egy részét. 2. ALSÓVÁROSI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR: Az Alstívárosi templom és kolostor. 1702-14 között épült a lebontott kanizsai vár tégláiból a ferencesrendi szerzetesek számára, barokk stílusban. Ez a város legértékesebb műemléke. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. Harangjai a XVIII. századból valók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. Legértékesebbek mégis a szobrai. Megtekintésre érdemes a sekrestyében lévő faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy kripta van. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kplostor, amely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. A tágas ebédlőjének a mennyezeti freskói tönkrementek, a szép intarziás ajtaját a múzeum őrzi. A kolostor jelenleg a Városi Könyvtárnak ad helyet. Dr. Cseke Ferenc 18 ( KANIZSAT 1989. december 22-29. MDF-javaslat lili|iiiliiili;::"a r c a i Utcanevekről (2.) .Szeretek mindenkinek, mindene lenni" A lap előző számában ismertettük javaslatainkat az utcanév felülvizsgálat első ütemére vonatkozóan. A következőkben azokat az elnevezéseket soroljuk fel, amelyek esetében a döntés kevésbé sürgős. MÁSODIK ÜTEM: Hamburger Jenő utca - Batthyány Lajos utca. Az első magyar miniszterelnök kapja vissza utcáját! Várkonyi György utca - 777-pammer Gyula utca. Tripammer a Nagykanizsai Szépítő Egylet ügyvezető elnöke volt. szervezte meg a Sétákért létesítését 1896-ban. Tolbuhin sétány - Papp Simon sétány. Papp Simon országos főgeológus, a MAORT vezérigazgatója volt 1949-ig. Kun Béla utca - Vécsey Zsigmond utca. Vécsei Zsigmond Nagykanizsa polgármestere volt 1896-1913-ig. Schönhertz Zoltán utca -MAORT utca. A MAORT története és a lakótelep építése szorosan összefüggnek. Oswald József utca - Hajcsár utca Killián Gyö c utca - Kassa utca Latinca Sándor utca - Babó-chay György utca. Babóchay György 1878 és 1896 között volt polgármesterünk. Brónyai Lajos utca - Wlas-sics Gyula utca. Wlassics közoktatásügyi miniszter 1000 népiskolát állíttatott fel a Millenium alkalmából. Kulich Gyula utca - MAORT-köz Vörös Csillag utca - Potyli vagy Bakónaki utca Farkas József utca - Levente utca Fabik Károly utca - Szekeres József utca. Dr. Szekeres József kórházunk első igazgatófőorvosa volt. András Lajos utca - Muraközi utca Május 1. utca - Üveggyári utca Korvin Ottó utca - Mátyás király utca Sziklai Sándor és Kállai Éva utca - Torna Egylet utca. Legyen az elnevezés Nagy kanizsa első sport egyesületének megörökítése. Asztalos János utca - Halvax József utca. volt városunk első polgármestere. Munkásőr utca - Garay utca Karkecz Károly utca - Taksony utca Braun Éva utca - Zrínyi Ilona utca Hámán Kató utca - Mária ut ca. „Mária" nem volt más, mint dr. Batthyány-Strattmann László Európa-szerte híres, a szegényeket ingyen gyógyító szemorvosnak nélkülözhetetlen segítséget nyújtó felesége: Co-reth Mária. Landler Jenő utca - Pivári utca Ságvári Endre utca - Szent Rókus utca Polai János utca - Bába utca Tanácsköztársaság tér Templom tér Mező Imre utca - Kö\'rmöc utca Andrejka Jenő utca - Nagyvárad utca I. Bolgár Hadsereg utca -Platán utca Rózsa Ferenc utca - Rózsa utca. Annak idején biztosan elégedettek voltak az ötlet „kiagyalói": legyen a Rózsa utcából Rózsa Ferenc utca! Jobb az eredeti! Alpári Gyula utca - Orbán Balázs utca. Orbán Balázs a „legnagyobb székely". Ezzel a városunkban és környékén élő székelyeket is megtisztelnénk. Mint a felsorolásból látható, általában megváltoztatásra ajánljuk a Tanácsköztársaság, a Horthy-rendszer és az 1956-os forradalom idején nagyon is vitatható szerepet játszó személyekről „elkeresztelt" utcák nevét. Az utcaneveket a városhoz tartozó többi területen (Miklósfa, Palin és Sánc) is vizsgálat alá kell vetni. A ma is létező elnevezések közül védetté kell még nyilvánítani a következőket is: Alsótemető utca, Bajcsai utca, Cigány utca, Felsőtemető utca, Homokkomáromi utca, Kisrác utca, Nagyrác utca, Szepetneki utca, Varasdi utca. Ugyancsak aktuálisnak tartjuk az iskolák, intézmények, üzemek elnevezésének vizsgálatát is. Erre a kérdésre a későbbiekben visszatérünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk érintett probléma megoldása csak hosszabb távon, folyamatként képzelhető el. A kérdéskörrel azonban foglalkozni kell és létre kell hozni azokat a kereteket, amelyek között a lakosság ilyen vonatkozású igényei kielégítést nyerhetnek. Szervezetünk készséggel segít, ha a lakók kisebb-nagyobb csoportjai erre igényt tartanak, akkor is ha a felmerülő névváltoztatási kezdeményezés nem egyezik a mi javaslatunkkal. Dr. Pais János és Tflrnóczky Attila Fiúméban születtem 1910. május 30-án. Kétéves koromban a nagyapám hazahívott, hogy azokat a zavaros időket ne ott a messzeségben éljük meg, legyünk a közelében. így kerültünk Kanizsára. Itt jártam iskolába, elemibe, és magá/iúton végeztem a polgárit. Óvóképzőbe vágytam, mert már kislány koromban elhatároztam, hogy én tanítom a kÍL gyerekeket. Sokszor elkéstem az iskolából, mert.beku-kucaKáltam az óvodába. Édesanyám sokat mesélt arról, hogy nagyon szeretné, ha ének-zene tanárnő lennék és apáca, mert amikor én születtem egy apáca nézett meg álmában, és később megtudtam, hogy Kiss Szent-Terez volt, aki több szü- lőanyának megjelent álmában 1910-ben. Ez vezetett arra, hogy belépjek az apácákhoz, a Szent Vince intézetbe, az óvóképzőbe, Pestre. Nagyon tetszett az ő életük. Szigorúan fogták a tanulmányokat, megkövetelték a pontosságot, és hát szépen dolgoztak. Kanizsán a tégla™wí>ri napköziben dolgoztam egy ideig, de hamarosan elvittek Pápára a Ranolder Intézetbe, ott dolgoztam 14 évig, és akkor kellett onnét eljönni, elhagyni az otthonunkat, mert államosították az intézetet. Az államosítás után senki nem mert befogadni, csak a Balassa család. Itten tanulgattam főzni - mert nem tudtam - gondoskodtam a gyerekekről, édesanyjuk - aki az anyukám testvére volt - akkor már nem élt. Segítettem őket, amit"3n csak tudtam, aztán mellette n-góranyulakkal foglalkoztam, fontam. Mint óvónővel, nem álltak velem szóba. Tudták, hogy ki voltam, szóval nem vettek be, nagy bűn volt, hogy az apácáknál végeztem. Két évig gondolkoztam rajt, hogy feleségül menjek Balassa Gyulához, mórt nem akartam férjhez menm, vártam, hogy majd megindul a rend, de hát nem változott semmi. Bedolgozó is voltam a háziiparnál, munkaruhákat javítgattam, szóval így tengődtünk. Balassáéknál 9 gyerek volt, közülük ketten nem voltak már itthon, megházasodtak. Jó gyerekek voltak, jól tanultak, pedig sok hátrányos megkülönböztetés érte őket, az 50-es években még az iskolából is kirakták őket, még fizikai munkát sem kaptak Kanizsán, máshova kellett elmenniük, mert az édesapjuknak volt ecetgyára, meg vitéz volt, meg jó katolikus, az alsótemplomnak volt a templo- matyja, meg pénztárosa. Becsületes ember volt ... Az 1956-os forradalomnak kellett lenni, amikor szóba álltak velem, kerestek egy óvónőt, mert disszidált a Rácz utcai óvodából az óvónő, és akkor a gyermekorvos felesége találkozott velem és azt mondta: Irénke, keresnek egy óvónőt. Mindjárt be is mentem a \' művelődési osztályra és azonnal fölvettek, de csak szerződéssel egyelőre, ha visszajön az óvónő, engem menesztenek, de nem jött vissza. Akkor elkerültem a Batthyányi úti óvodába, onnét visszakerültem Kiska-nizsára a Dózsába, ott dolgoztam öt évig, a Dózsa téri óvodában. Ide-oda rakott Küronyá- né, aztán a Tiszti Klubból mentem nyugdíjba_ 1966-ban. Nyugdíjasként sem tudtam gyerek nélkül lenni, és mondtam az uramnak, vegyünk ki eldobott gyerekeket, és akkor bementem az intézetbe és választottam. Saját gyerekem nem lehetett, mert meg kellett volna még egyszer operálni vakbólgyulladás után, és arra meg nem voltam hajlandó, így mindig mások gyerekeit neveltem, szerettem és ők is viszontszerettek.. Öt, vagy hat ilyen állami gondozott gyerek volt, és most is befogadok olyat, aki 18 éves elmúlt és nincs otthona. Idehozza az intézet maga, de már szóltam, hogy kellene egy olyan intézményt építeni, hogy ne albérletbe menjenek, hanem legyen egy külön olyan intézmény, ahol nagykoruktól meglehetnek, de hát nincs olyan lehetőség a tanácsnál. Én befogadnák többet is, ha a fizikai erőm bírná most már. Beteggel és idős nénivel is foglalkozom, mert olyanok is jönnek jelentkezni hozzám. Szeretek mindenkinek, mindene lenni, szeretetet adni, segíteni a hitében, csak ez vezet engem, semmi más. Szeretném befogadni az összes szenvedőket, ha volna fizikai és anyagi tehetségem, szeretnék olyan lenni, mint Kalkuttai Teréz. A Balassa nevelt gyermekeim azt akarják, hogy vonuljak már félre, nyugalomba, utazgassak őhozzájuk, meg erre-arra, pihenjek sokat, hogy soká éljek. De hát azt hiszem, hogy inkább élek akkor, ha jót tehetek másokkal, ez éltet engem, akárhogyan is rossz néven veszik mások is, vagy megütköznek rajtam, én azzal nem törődöm. Elmondta: Balassa Gynlííné Lejegyezte: Bacskay /oltón 1989. december 22-29. KANIZSA) 19 Kutatók Kanizsán (3.) ban fordulnak elő a nyelvi közösségben. Megfigyelhető, hogy területi - 2005-ig kell befejezni Magyarország földrajzi neveinek összegyűjtését Folyóiratunk 1981. évi 4. számában (Nyr. 105: 482) Reuter Camillo a Sikota helyes családnév eredetének magyarázatakor fölvetette annak lehetőségét is, hogy e név mint családnév puszta helynévből alakult. Vélekedését nemcsak a régiségből előkerült nem kis Bzamú adattal támogatta, hanem a ma Pécsett élő két zalai származású család nevével (Tófej, Páhok) is. Reuter az effajta személynévadást archaikusnak nevezi, majd azt is megjegyzi, hogy ez a típus a székely névanyagban is megtalálható. ""* "** ~ A közelmúltban elkészült XVIII. századi zalai személynévtáram közel 200 ezer adatából — amely 11 népességösszeírás (conscriptio animarum) névanyagát öleli fel a puszta helységnévből keletkezett családnevek mindegyike kiejtése pillanatában utal a néwiseló, illetőleg annak őse eredeti lakóhelyére. (Az alábbi 65 adat a „Conscriptio Animarum Districtus KeszthelyensiB 1746" címet viselő kötetből való, amelyben 12946 személy szerepel név szerint.) Sümeg: Margaretha Tikos, Elisabetha Hódos, Dna Osko mater Dornini Bolla, Heléna Zombor. Franeiscus Csákány, Catharina Oszko, Dorothea Komló; Sümegrendek: Catharina Kórmöcz; Zalagyömöró: Adamus Szalabér; Szegvár: Eva Ba-bölcs, Josephus Komár; Galsa: Anna Komár, Adamus Kop[p]án, Joannes Komár; Sárasd: Elisabetha Csernye; Hosztót: Juditha Eger; Zalameggyes: Joannes Kiliman; Ukk: Elisabetha Komár; Sümegcsehi (akkor Püspökesehi): Eva Désa, Franciscus Oszkó, Juditha Lovasa, Juditha Gordon; Nagygörbő: Catharina Hottó, Juditha Hottó, Elisabetha Hottó, Anna Hottó, Andreas Hottó, Franciscus Hottó, Benedictus Hottó; Kisgörbő: Sara Hottó, Juditha Oszkó; Óhid: Franciscus Hatvan; Mihályfa: Vidua D. Emerici Parraghi Dna Marianna Eszlerház, Joannes Oszkó, Michaél Ola; Zalaszentgrót: Joannes Lovas, Elisabetha Viíonta, és ugyanitt Gregorius Visontay, Elisabetha Bolhás; Csáford: Catharina Gyór; Keszthely: Susanna Torda, Franciscus Nádra, Susanna Gyöngyös, Catharina Sze-rende, Joannes Mosdós, Juditha Sárfö, Anna Szála (hn. Somogy megyében); Zalaszántó: Joannes Bosok, Juditha Merse; Vindornyalak: Elisabetha Sár; Balatonederics: Catharina Szenyér; Zalaistvánd: Catharina Bosok; Felsőpóhok: Elisabetha Bosog, Eva Gsákán, Franciscus Som; Egregy: Barbara Mecsek; Hévízszentandras: Catharina Oaákány E mai ragad vénynevek fényénél talán világosabban látszik, hogy mind a XVIII. századi, mind a mai göcseji és hetési családnevek (Bak, Bülege, Csecs, Csihar, Kerka, Pacsa, Komár, Rajk, Szutimán stb., 1. tőlem i. m. 491-509), mind pedig a XIV-XVII. századiak - a de praepositio nélküli dictus-os ée dictus nélküliek — nem az -»lekopasával keletkeztek, miként azt többen föltették, hanem a költözködés utána jobbágy volt lakóhelye puszta nevét kapta megkülönböztető névül, illetőleg családnévül. Hogy számuk és arányuk sem a régmúltban, sem a közelmúltban nem volt túlságosan nagy, továbbá ho<*y Dr. Ördög Ferenc nyelvész, címzetes egyetemi docens, a Landler Gimnáziumban tanít. Egyetemista kora óta foglalkozik nyelvészettel, szűkebb kutatási területe a névtudomány. Nagy érdemei vannak abban, hogy Zala megyében megindultak a névtani kutatások. A Pécsi Akadémiai Bizottságban Zala megyét és a nyelvtudományt képviseli. Szerkeszti a Névtani Értesítőt, tagja a pécsi Janus című folyóirat szerkesztőbizottságának, és magyar munkatársa a Le-uvenben (Belgium) megjelenő ONOMA című folyóiratnak, mely a világon évente publikált névtudományi kutatások bibliográfiája. Nevéhez fűződik többek között Zala megye földrajzi nevei révén az országos földrajzi névgyűjtés elindítása, a megye helységneveinek rendszerezése. önálló munkája, melyet ma szinte egyetemi, főiskolai segédkönyvként használnak, a „Személynévvizs- A nevek tudósa Ördög Ferenc dolgozószobájában. gálatok Göcsej és Hetes területén". - A közeljövőben nagy monográfia kerül a nyomdába „Személyneveink onomato-dialekto-lógiai vizsgálata" címmel - mondja ördög Ferenc. - Több, mint tíz éve fog lalkozom ezzel a témá val, melynek eredménye egy háromkötetes mű lesz. Abból indultam ki, hogy tulajdonneveink egyes fajtái (személyne vek, helynevek) keletke zésmódjukat tekintve nem egységesek, illető leg nem egységes arány- szempontból különbség van közöttük, és magukon viselik az illető terület nyelvjárásának hangtani, szókészlettani és más jellemzőit is. Tehát itt a névtan (onomaszti-ka) és a nyelvjárástan (dialektológia) összefonódásáról van szó: a név - mint nyelvi jelenség - nyelvjárási vizsgálatáról. Tanulmányozom, mi motiválja a keresztnévadást, az egyes területeken milyen típusú családnevek a jellemzőek, és mely tényezők alakították ki a 18. században Zala megye családneveit. A monográfia forrása a veszprémi püspökség 1746-1771 közötti névösszeírása. Az ebben található mintegy 220 ezer nevet dolgoztam fel. - Az onoma-to-dialektológiai vizsgálaton kívül milyen nagy munkája van még? Részlet Ördög Ferenc Magyar Nyelvó\'rbeli munkájából. és feldolgozását. Hazánk területének 60%-áról megjelent a kötet, vagy megjelentethető; ellenőrzött állapotban vannak a gyűjtések. 40%-án folyik a munka, illetőleg most szervezzük meg a gyűjtést. Az ezredfordulóra előreláthatólag 1 millió 400 ezer földrajzi név áll majd a tudományos kutatás rendelkezésére, reméljük, nagyobb részük kötetbe szerkesztve. Ennek az akadémiai terv-munkának vagyok a témavezetője, országos szinten szervezem és irányítom a kutatásokat. A közelmúltban jelent meg a keszthelyi járás földrajzi neveinek kötete, most van nyomdában az ajkai és a veszprémi járás anyaga, Budapest területét valamint nyelvi névanyagát pedig már gyűjtik. Ördög Ferenc állami díjas nyelvész. Oktat egyetemen, közéleti tevékenysége is kiemelkedő. Oroszággyűlési képviselő munkájában a tudomány és a közéletiség csak látszólagos ellentétet mutat. Névtani kutatásai túlmutatnak a magyar nyelvészet körén, egyetemes érvényűek. Olyan vizsgálatokat végzett és végez, amelyek úttörő jelentőségűek az onomasztikában. A szerény tudóstanár tevékenységére joggal lehet büszke a nyelvtudomány, és büszkék lehetünk mi, kanizsaiak is. Horváth Ilona 20 ( KANIZSAT 1989. december 22-29. versei ma s annyi egyforma képe van, hogy tétlenül ernyed az izom és tú\'z-nyelvét öltögeti a kályha a véletlen-szoba négy sarkába. Jelzőt vált a határtalan? -te boldogtalan, én boldogtalan... ABLAKOLVASATÖK Szobám üres, fala himlőhelyes - én vagyok, nem láthatok, de egy egyszemű görög isten: az ablakom les helyettem. Ereszen jégcsapok. Fehér szigonnyal döfik a holnapot. Ólomfény, ólomfény: jégvirágot ültetek kezedbe én. Kapirgál egy jégvirágon - és a söprű-szempillákon a csillag-hadsereg és szakállas fehér villám - a szememben az ablakban könnyé olvad szét: vak lesz ő is, elveszti nagy szemét. Beállt az éj. Pereg az álom-orsó. Vendég vagyok. Mindig szétporlik a korsó. Énig Most vált jelzőt az a határtalan, amely túl a bőrön és téglafalon kitölti életünket, -s amelybe beágyazva: születéselőnyökkel -valameddig ágat hajt az ember. Most még fehér Karácsonyi ének Azt mondtatok karácsony jön csillag-eső kegyelem eló\'bújtam s szívszorongva egeteket figyelem Eló\'bújtam pőrén állok rőzse-láng a szégyenem nem várok én sok kegyelmet morzsát de az szép legyen Nem várok én semmi másra magamban is sok vagyok csak ünnep kell sziporkázás s bárány-ívű kardalok Csak ünnep kell öröm torzsa szemgyertyákban szűz mosoly milyent zagyva utaimban Illinórám hordozol Milyent zagyva tetteimmel kioltani nem lehet s értem vált mint betűdön a nyílsebes ékezet S értelmet vált vér a vérrel szív harangja alig ver azt mondtatok karácsony jön s szemem előtt semmi jel Azt mondtatok karácsony jön csillag-eső kegyelem előbújtam s várom hogy majd az ács fia megjelen l eh impresszió Hol az este a téllel összefut, hangtalanul köröz egy szürke út Mintha ógörög bölcsek mondanák: kerek a tél, mint lemetszve a nád. Leállt a világ: a szél, a malom s béke lámpája ég szárnyaikon. Hol van az ember, hol és minek él? -hálót foltozgat emlékleinél? Halni, évödni bőven van idő: a szár föl -, a gyökér lefele nő. De rossz is madárnak dallani, mit nyáron át nem bírt elmondani. Ki is néz szemével, fülén ki hall? -csillagkép dong csak bogaraival. Többi kellék: szivárvány és a húr a hó alatt van fölajzatlanul. Hol van az ember, miféle lakat? -mit a csönd kulcsai sem nyrtanak. 1989. december 22-29. C KANIZSA ) 21 „Az ötszáz dimenziós látást kedvelem" Melega István grafikus. 1935-ben született, Máramarosszige-ten, Erdélyben. 1952-1980 között Nagyváradon élt, és a SIN-TEZA vegyigyár alkalmazottja volt. Magyarországra 1980-ban érkezett. Melega István v - Mi késztetett arra, hogy hazát cserélj? - A tényben nincs mögöttes tartalom. Azt vettem észre, hogy negyvennégy éves va gyok, tizenhét éve egy helyen dolgozom, váltani akartam. Megházasodtam, átjöttem Ma gyarországra. Budapesten négy évig albérletből albérletbe ván doroltam, és alkalmazott grafi kusként dolgoztam a hirdető nek, debreceni vállalatoknak, ahogy jött. - De a családod őshonos er délyi. - Észak-erdélyi, mindig ott élt. - Te viszont a magad útját jártad. Hogyan kötődtél az ot tani művészvilághoz? - Mit mondjak? Váradon volt vagy negyven-negyvenöt képzőművész, néhány irodal már - Horváth Imre, Tabéry Géza például - eléggé ve gyes társaság. Mindenesetre kapcsolatban voltunk egymás sal. - Azért kérdeztem, mert a hetvenes-nyolcvanas években lazulhatott a kötődés, hiszen sokan ide költöztek. - Igen, a szellemi átáramlás elég erős volt. - Mi az, ami az ottani értel miségi létet, gondolkodást ak kor meghatározta? Miben más az erdélyiség, mint az itteni szellemi létezés? - Hogy mondjam...? Van egy tájjelleg, egy etnikailag és folk lór szempontból zárt világ, mely meghatározza az Erdély mítosz sorsát, s persze az er délyiekét is. Aztán a három nemzetiség... - A szászokra, románokra, székelyekre utalsz? - Igen. Végtelenül fontosak a kölcsönhatások. Kimeríthetet- len bánya ez, melyből minden értelmes ember meríthet. - Mondják, hogy Zala is ha sonló módon hat az itteniekre. Hetes, Göcsej, az Őrség; magya rok, horvátok, szlovének, néme- tajkúak - igencsak hasonló világ. - Az élet hasonló. Megmon dom, miért: az egymásrautalt- ság miatt. Mindenkinek saját arca van, kell, hogy önálló legyen, de nem kiszakadva a közösségből, egyáltalán nem! - A Zalában élők művésze tébe érdekes módon átszürem- lik az a táji-emberi élmény, mely szólni segíti a művészt. Nem találod? - Nézd, én az itteni világot még nem ismerem annyira, hogy a népi kultúrát így fellel jem a műveket. Mindez csak a szívemhez áll közel, értelmíleg- szellemileg még nem ástam mélyebbre. - A táj azonban - látom a fotóidon, a pasztellképeken - azért átkerül a művekbe. - Átkerül, persze. Én például soha nem tudnék alföldi ember lenni. Máramarosban nőttem fel, az ón szemem nem síkvi déki szem. Zala a Szilágyság hoz hasonlít. Szelíd dombok, völgyek, millió apró patakocs- ka... - Végül is Erdélyben egy zárt közösség formálta a vilá got, amelyben éltél. Amikor Pestre jöttél, megtaláltad a ba ráti támaszt? - Hál\' Istennek, meg. Balogh László a szentendreiek közül, aztán Égerházi Imre, Kovács Vilmos, de mások is segítettek. Ismeretség ismeretséget ho zott. - Az a sokféleség, amit ná lad látok - kisplasztikától a fo tón át az alkalmazott grafikáig - hogyan alakult? - A sokféleség Márama- rosszigethez kötődik. Sziget peremvidék, iparos kisvárosok sorát jelenti, és mi, gyerekként, bizony mindenhol megfordul tunk: lakatosok között, aszta losoknál, az ég tudja, hol min denütt, s millió dolog ragadt ránk. A töltés, az megvolt, hi szen Máramaros végtelenül nyitott, tiszta világ, ezért a szellemi indíttatást pedig a kis műhelyektől. Én például imád- tam az ácsokat. Végső soron ez a barátok világa volt, nem vakon estünk a mesterek műhelyébe. - Megmondom, miért kérdez lek erről. Kanizsai tárlatodon vissza-visszatértem a fotóid hoz, és úgy tapasztaltam, hogy a belőlük áradó költői sugárzás mintha elválasztaná őket az al kalmazott grafikától. Mintha a művészi fotó és az absztrakt grafika más tőről fakadna. - Igen, a fotó más műfaj. Nagyon tiszta, puritán műfaj. Mégsem mondanám, hogy művész-magamat a fotókban vagy a pasztellképekben tudom inkább kifejezni. Nem kötődtem egyetlen dologhoz. Egyszerűen magamat akarom adni, s hogy mi közvetíti ezt, másodlagos. - Tehát nem válik el a gra fikus mester a művésztől? - Soha. Mások is kérdezték már, hogy minek érzem ma gam: alkalmazott grafikusnak vagy fotóművésznek, de én még azt sem mondom, hogy művész lennék. Teremtő ember vagyok, és kész. - A képeiden ábrázolt tájak: havas mezők, holtágak, szélci- bálta száraz növények, alkony ba hanyatló fák - embernélküli világ. - Igen, de nem azért csiná lom ezeket a képeket, mert fé lek az ember ábrázolásától. Az ember ott van a képeken: Me lega István, az alkotó. Szemlé letmódjában, választásaiban. Mindig a leszűrt, letisztított anyagot próbálom fölvinni a fo tóra, bármire, ami más kész, ami azt a képet adja vissza, ami a látvány nyomán bennem megszületett. Szendvics-képe ket nem csinálok, trükkökhöz nem folyamodom. . - Szinte biztos voltam, hogy ezt válaszolod. Vagyis, hogy a benned élő világ, a te emberi tartásod van a képekben. De ez, annak ellenére, hogy gyakran lepusztult tájat látunk, túlságosan kiegyensúlyozottnak hat. Artisztikusabb annál, mint ami körülvesz bennünket. - Ez bizonyos értelemben szándékos. A kép nem úgy ké szül, hogy valamit fölhajítanak és lesz belőle valami, úgy kell felhajtani azt a dolgot, hogy le gyen belőle valami. Ezért ne héz véleményt mondani egy absztrakt dologról, aminek a genezisével nem vagyunk tisz tában. Engem az úgynevezett minden nem érdekel. - Nem kontúrtalan így ez az egész? Mintha mindent pára lengne be. Igazán nincs „oda- téve" egyelten fa sem, hogy na, bumm, itt vagyok, ez va gyok... Csak a hangulat erős. - Térben akarom magam megfogalmazni. Az ötszáz dimenziós látást kedvelem, a mélységet, minden zavarótól megszabadulva. Az alkalmazott grafika ennek éppen a fordítottja. Ott minden eltűnik, ami mély, és csak az hangsúlyozódik, ami konkrét. A funkció a lényeges. Szinte piktogramokban gondolkozom. Ha az alkalmazott grafikát kétszer kell megnézni, akkor már baj van. Azonnal rögződjön. - Jól érzed magad Kani zsán? - Jól, azt hiszem. - Mégis, ha kívánhatnál va lamit, mi lenne az? - Hát... kicserélmén az em bereket. - Hűha, ez nagy szó! - Az. Egyszerűen szeretném, ha úgy élnének a kanizsaiak, hogy környezetükkel, társaikkal is törődjenek. Emberként élje nek, s ha megváltoznak, általuk a tárgyi környezet is változni fog. Hiszen ahhoz, hogy egy közösség városként létezzen, nem elég a települést várossá nyilvánítani. Nem elég azt mon dani, hogy nekem már „van há zam a városban", ahogy a ro mánok mondják. Valahol belül, a gondolatokban kell formálód ni. Kanizsainak lenni elsősor ban tartás kérdése. S ezt nem tudod máról holnapra megolda ni, mert itt egy negyvenéves múlt úszik a semmibe. Negyve néves hontalanság. Pedig nem a természet ült be az ember hez, az ember ült be a termé szetbe, ezért magának kell for málnia a világot, amelyben él. A célok adottak, a tenni akarás még kevés. - Köszönöm a beszélgetést. . , Pék Piil 22 KANIZSAÍ 1989. december 22-29. kiállításokat is szervezünk. - Ezt meg hogyan találta ki! - ámulok el. - Úgy kezdődött, hogy kevésnek és szegényesnek találtam azt a képkeret vá lasztékot, amit a szövetke- zettől kaptunk, ezért elkezdtem átalakítgatni, színezni, festeni őket. Remek munkatársra találtam Bognár János asztalos személyében, akit kiváló szakembernek tartok. Vele dolgozom ma is. Színvonalasabban dolgoztunk, és a választékot is Minigalériák (1) Általános Szolgáltató Szövetkezet képkeretező részlege - hirdeti a megállító tábla a Szabadság tér 21. előtt. Bekukkantok a kapualjba, és megelepődöm. A régi mesteremberek kezét dicsérő cégérek jutnak eszembe, amikor megpillantom az aprócska kirakatban a különleges képkeret mintákat néhány miniatűr, szépen keretezett csendélet társaságában. Miféle csodabogár dolgozhat itt? - gondolom, és már megyek is befelé. Léceket, üvegdarabokat, faforgácsot, collstokkal méricskélő mesterembejt látok a képzeletemben. És a valóság? Egy kis galériát találtam. A falon csendéletek, tájképek, portrék, gobelinek ízlésesen elrendezve, tükrök széles, sötétre pácolt fa- és régi, díszes gipszkeretben. - Ezek mind keretezésre hozott munkák? - kérde zem Dékány Lászlótól, az üzlet vezetőjétől. - Valamennyit mi keretez tük, ám a képek többsége meg is vásárolható - vála szolja. - A keretezésen, a képkeretek készítésén és a régi keretek felújításán kí vül bizományosi értékesí téssel is foglalkozunk, sőt bővltettük, amikor saját pénzen olasz keretgyártó gépet vásároltunk. Aztán néhány szép képet - általunk készített keretben - kitettünk a falra, kezdetben csak azért, hogy szebb le- A képkeretezó\' gyen az üzlet, meg a kereteket is jobban be tudtuk mutatni így. Szóval ezzel kezdődött. Egyszercsak azt vettük észre, hogy mind többen jönnek a kirakott képek miatt. Nézegették őket, és egyre gyakrabban fordult elő, hogy vásárolni .szerettek volna belőlük. Igy is- mertem meg a „Varga mester" néven alkotó, Kanadában élő magyar számazású fetőművészt is. A kapu alatt játott táblák csalták be. Bejött, körülnézett, megtetszett neki, amit itt látott, és felajánlotta a képeit, kiállításra. Örömmel csináltuk meg ez év nyarán a tárlatát. De ahogy látja - mutat körbe a teremben -, elsősorban amatőr festők műveinek bemutatásával foglalkozom. Blaskovics Attila, Varga Klára, Neubayer Jenő, Röszler Mária, Ladányi-né Buzek Nóra képei közül most is láthat olyat amely meg is vásárolható. - Alapos profilbővítés volt ez. Mit szólnak ehhez a szövetkezetnél? - Maximális támogatást élvezünk. Az elnök azt is jóváhagyta, hogy a régi, Deák-téri műhely felújításá nál az én terveimet, javas lataimat vegyék figyelembe. Ha elkészül, korszerűbb, ideálisabb körülmények kö zött tudunk dolgozni és be mutatni. Remélem, 1990. májusában már a Deák-téren fogadhatjuk megrendelőinket és látogatóinkat - köszön el Dékány László. H. M. B\'óldog ű] évet. Az aprócska öregasszony fürgén fordul-perdül a konyhában. Hogyne, amikor annyira siet, hogy idejében kész legyen a finom vacsora. Borocska is kerül, a szomszédtól vette a fiának. Mert a fiát várja, aki eddig minden esztendőben, mióta elkerült otthonról, Szilveszterkor betoppan, hogy elsőként ki- vánjon boldog újesztendőt. Aztán a kis öregasszony egy éven keresztül megint a következő Szilvesztert várja. Hiába, nagyon elfoglalt ember a fia. Fontos ember. Ezerfelé kell tépni magát - ezt szokta mondani. Az anya megérti ezt és örül ennek az évi egy látogatásnak JS. ISH-i -- u^—,-^_L_.l - Huh! Majdnem megégettem a kezem1. - bosszankodik, mert a morfondírozás miatt kiloccsant a forró víz. - Gyere csak, tyúkocskám! - beszélget az ijedten kotkodácsoló, borzas jószághoz, amelyik a konyha sarkában várja szomorú sor sát. - Ne haragudj, tyúkocska! - vigasztalja a néni. - Tudod, jön az én régen látott kisfiam, és nagyon szereti a finom-metéltes húslevest. Ugye, nem haragszol? A tyúk továbbra is méltatlankodva kotyog, de a néni szívét most nem lágyítja meg. A szobában az ünnepi fehér damasztra előkerült már a rózsás porcelánkészlet. A faliórából kiugró madárka éppen most kezdi rá: kakukk, kakukk... pontosan kilencszer. Az öregasszony felkapja a fejét: - Már itt kellene lennie!. Csak nem érte valami baj? Azok a fránya autók... Annyiszor hall az ember karambolról, vagy hogy is mondják. Kitipeg az udvarra, lesi az utat, nem bukkan-e fel a kanyarban a vakító reflektorfény. De nem. Sötét van és hideg. Egy pár percig még fázósan topog, aztán bemegy. Most, hogy már minden készen áll, nehezen múlik az idő. Még eligazítja gondosan a terítő ráncait, végignéz a megterített asztalon. - Ó, öreg fejem! - A sót meg elfelejtettem. A konyhában még egyszer ellenőrzi, nem szökött-e meg a tepsiből a borzas tyúkocska. Nem, ott fekszik, szép pirosra-ropogósra sülve. Olyan gusztusos, hogy a néninek összefut a szájában a nyál. Akkor jut eszébe, hogy nem is evett reggel óta semmit. - Csipegetek egy kis tésztát - határozza el, és a felpúpozott tb.\'ról leemel egy almáspitét. A sütemény tetején úgy csillog a porcukor, mint kint a ház előtt a hó. Erről megint eszébe jut a behavazott út, az autó, a fia. A fia, aki késik. - Nem szabad mindjárt a legrosszabbra gondolni - korholja magát. - Buta öregasszony - teszi hozzá saját megnyugtatására. De belül mégsem nyu godt. A szívének, érzéseinek nem tud pa rancsolni. Kopogtatásra riadt. - Elbóbiskoltam - pattant ki az öreg karosszékből és ujjongva sietett ajtót nyit ni. - Hát megjött végre... _ _ - Drága kisfiam! - tárta ki előre a kar- ját. - Jó estét, Szabó néni! Az ajtóban a fiatal postásgyerek rázogatta sapkájáról a havat. - Már megint esik. Hű, micsoda illatok - szimatolt a levegőbe fagytól piros orral. - Jó estét, neked is - dadogta a kis öregasszony és furcsán összeszorult a szíve. - Táviratot hoztam. - Táviratot? - rémült el a néni. A távirat és a rossz hír nála elválaszthatatlanok voltak. Remegő kézzel bontogatta a papírt, aztán csak állt, nem merte elolvasni. Segélykérőén nézett a fiúra. A postás szolgálatkészen nyúlt érte: - Elolvasom, tessék csak ideadni! Szóval... az áll itt: „Kedves anyám, vendégeim érkeztek, nem tudok menni, boldog új évet kívánok, fiad." - Vendégek... - motyogta a kis öregasszony, s roskadt vállal nézett maga elé. - Hát persze... A postásfiú zavartan ácsorgott. - Hát akkor... én mennék is. Boldog új évet, Szabó néni. - Várj csak! - rezzent fel az öregasszony. - Igyál egy korty bort, jót tesz ebben a cudar időben. Poharat vett elő, nézte, hogy csurog alá az üvegből az aranyszínű lé. Aztán könnyei szivárványán keresztül rémosolygott a fiúra: - Boldog új évet neked is... fiam! Turi Mária 1989. december 22-29. ( KANIZSÁT 23 cellákban. Az ártatlanul be-börtönzöttek nekik estek, és csúnya verekedés kezdődött, életre-halálra. Ugyan- akkor igyekeztek is kitörni a rabok, de a megbízhatóan megerősített vasalt ajtók, az ablakok vastag acélrácsai nem engedtek a csupasz öklükkel dörömbölő, rázogató raboknak. Eközben érkezett meg a riadóztatott katonaság, állig felfegyverzetten. A figyelmeztető géppisztoly sorozatok hatására a foglyok egy része meglódult, és a lázadás vezéreinek kordonját áttörve, a barakokba menekült. A katonák csatárlánca mögött a vaspálcákkal felszerelt felügyelők jöttek, és a fejveszetten futkosó, az éppenséggel semmit nem értő foglyokat csépelték, akik két tűz közé kerülve vergődtek. Kétségbeesett menekülési kísérletüket támadásnak véve, a felügyelők csak fejre céloztak a vasbotokkal. A zavargás vége felé, amikor a nép zöme már betakarodott a barakokba, a fegyőrök elkaptak egy lit-vánt a 2-es barak \\NC-\\e A történelem sodrában A börtön megrohamozását a következőképpen szervezték meg: este a börtön közelében lévő barakok lakóit, köztük persze az én brigádom tagjait is, a börtön előtti térségen való gyülekezésre szólították fel. Az értetlenül tétován hüledező-ket, a vonakodókat botokkal kergették ki, brigádvezetős-től mind egy szálig. Hogy aztán valójában hogyan is kezdődött a börtönkerítés tényleges megroha-nása, szemtanúként nem tudom elmondani. annyi tény, hogy a zendülés szervezőinek buzdító szavai, ütésre emelt botjai neki ugrasztották a kicsődített emberek közül az ilyesmire hajlamos elemeket, hogy velük együtt törjék, hasogassák a magas deszkapalánkot. Azonban a többieket, a passzív szemlélődő-ket, a vonakodókat sem engedték elszökdösni, szét-széledni a helyszínről, hogy nagyobb legyen a kavarodás, a kollektív felelősség és a személytelenség. A betört, lerombolt kerítésen keresztül a lázadás vezérei behatoltak a börtön kőbe ágyazott, acél lemezekkel megerősített, vas-pántos bejárati ajtajáig. A belülről meglapult börtönőrök semmiféle felszólításra, fenyegetésre nem nyitották ki az ajtót, a lázadók viszont feszítővasak, vésők hiányában tehetetlenek voltak. A börtönbe bemenekült hitvány alakok reszkettek a mellett, és a szó legszorosabb értelmében, se szó, se beszéd, félholtra verték. Az egyik begerjedt fegyőr a sötétségben nem ismerte fel a másikat, tébláboló rabnak nézte, és úgy karon vágta, hogy eltörött a bal felső karja. A másik nadzí-rátel az ebédlőnél vágta hátba a másikat, de az törés nélkül megúszta. Amikor a zendülés kezdődött, az ebédlőben nagy zajjal, csörömpöléssel folyt az étkeztetés. Eleinte senki nem is vette észre az udvaron történteket. Csak amikor a fegyőrök oda is berontottak, vaspálcákkal felszerelkezve, - akkor ocsúdtak fel, és igyekeztek szanaszét szaladni, biztonságosabb helyre. Az éhesebbje mit sem törődött a lövöldözéssel. Az asztalokon ott hagyott tányérokat vették pártfogásba, és mohon lakmároztak. Alig lehetett őket kiverni onnét. A felkelés szervezői felismerték a börtönroham sikertelenségét, és gyorsan a tömegbe vegyülve, elpárologtak. Maguk mögött hagyták a bajba rángatott 1o-golytársaikat. Különben rosszul szervezett volt az egész akció: egyetlen szerszám sem állt rendelkezésre, a börtönajtó feltörésére. A szó erejében bfztak, hogy az majd megnyitja? És a tömeg sem tudta, hogy miért kell neki lázongania. Háborgott az utóbbi időkben mindenki, de a lázadás pillanatában nem volt jelszó, nem volt világos cél, amely mögé felsorakozhattak volna. A zendülés folyamán eleresztett golyószóró sorozatnak pedig az a története, hogy a láger északnyugati sarkában lévő őrtoronyban posztoló katona, aki az eseményekből semmit sem látott, csak a nagy futkozást, idegességében a legközelebbi, - 9-es barak felé - irányította a golyószórót, és egy sorozattal végigpásztázta az épület. Három ember halt meg a barakban, egy pedig térdlövést kapott. Éppen azok közül kerültek ki az áldozatok, akik elsőnek tudtak kimene- külni a lázadók kordonjából, és barakjuk „biztos" védelme alá menekültek. Több sebesülés is volt, de azok számáról és természetéről nincsen biztos értesülésem. A legtöbb sebesülést a felügyelők vaspálcája okozta. Egy magyar fiút, Rotter Jóskát, szintén úgy karon vágták, hogy eltörött a bal csuklója. A zendülés halottainak pontos számáról nincs értesülésem. Csak az előbb említett három volt-e vagy még mások is belehaltak-e az ütésekbe, vagy golyótalálat érte őket, nem tudom. A benyomuló katonaság állítólag senkit nem lőtt agyon, senkit sem sebesí-tett meg. Mindvégig fegyelmezetten megmaradtak a figyelmeztető sorozatokra szóló parancs teljesítésénél. Igaz, a gyalogos katonák láthatták a legjobban, akik testközelbe kerültek a rabokkal, hogy nincs fegyveres zendülés, vagy erőszakos ellenállás, csak hallatlan zűrzavar és kavarodás. Azt is ki lehetett hámozni a kiabálásokból, hogy nem a szabadokra fenik a rabok a fogukat, hanem gyűlöletes rabtársaikkal akarnak leszámolni. Ez a zendülési akció aztán többé nem ismétlődött meg. sikertelensége, tapasztalatai figyelmeztették a rabokat arra, hogy az ilyesféle kísérlettel szemben felkészült, erős őrség áll szemben, nem lehet puszta kézzel, kétségbeesett, vak indulatokkal eredményt elérni. De a parancsnokságnak is le kellett vonnia a következtetéseket: nem lehet a húrt a végsőkig feszíteni! Még akkor sem, ha a megtorlásra kellő erő áll rendelkezésre. Népgazdasági tervet még soha sem teljesítettek sortüzzel vagy vaspálcákkal. A láger parancsnoksága azzal torolta meg a lázadást, hogy többszáz fős rabszállítmányokat indított útnak a hírhedt dzsezkaz-gáni rézbányák felé. Az így megtizedelt lágerben azonban mégiscsak enyhítettek a szigorú rendszabályokon. Májusban áttért a láger az önelszámolásos rendszerre, ami azt jelkentette, hogy valami csekély fizetést kaptak rabok is; ezáltal enyhült az éhezés, a sokéves nélkülözés. De a politikai speciális láger továbbra is börtönláger maradt. (Vége) mondtam már, hogy nem ebben a cipőben járok. - Téged mi érint? Miért vagy itt? • Miért, nem értelek, én azért vagyok itt, mert keresek valakit. - Valamit még hadd kérdezzek: van ennek a helyének valami varázsa, amitől más lesz, mint bármi más? - Sok ismerős van... - 20 méterre lakom innen... - Koszi, sziasztok! 24 Kora-esti " Sport"-olások 1. Riport 4 részletben Sport presszó, nem messze a pulttól, 3 srác. Mikor odamegyünk, nevetnek, nem értik mit akarunk. Nem hiszik, el hogy kezemben a magnó felvenni is tud, visszajátszom nekik a beszélgetésünk elejét, erre hirtelen tekintélyem lesz. De nem mutatkoznak be. - Gyakran jöttök ide? - Persze. - És? Mit csináltok itt? ■ Mindent, bunyó, szóval tudsz mindent. - Dolgoztok? - Persze. - Érdekelne bővebben is, hogy mit lehet itt csinálni. - Leülsz, aztán iszol, nem? - Lányokkal társalogsz, megeszed a csokikrémedet, satöbbi. - Miért pont itt? - Miért, hol? - Hát millió hely van, nem? - Kanizsán? - Igen. • Te, rafkós helyek azok, nagyon. - Ez mit jelent? - Hát... mindenhol isznak és semmi más... - Kanizsaiak vagytok? • Nem, kint lakunk a citrom-tele pen. - Neveteket miért nem mondjátok meg? - Sokan ismernek errefelé. - És honnan? Innen a Sportból? - Is. Itt mindenki ismeri egymást, aki pedig új, azzal összeismerke dünk. Fóleg a lányokkal. - És ez hogyan megy? Leülsz a lányhoz, aztán ennyi? - Ott van valamelyik barátnője^ megmondja neki, hogy meg aka rom ismerni a csajt, aztán kész. - Ez általában bejön? - Miért ne jönne be? Ha te leülsz a csaj barátnőjéhez, akkor mi van? - Tehát ez úgy megy, hogy megkértek egy ismerőst. - Igen, hisz egy vadidegen lányhoz nem mehet oda akárki, aztán leszólítani. Nem lottózunk. - Mennyi pénzetek megy el egy hónapban? - Ötszáz. - Tizenkét rongy. (12000 Ft) - Tizenkettő? ■ Kábé. - Erre? - Erre. - Miért? Az ember nem száz forinttal jön ide be, főleg ha discoba jössz, meg elhozod a barátnődet... - Pláne, ha valakinek olyan barátnője van, mint nekem, úgy issza a vodkát, mint a vizet. - A disco általában jó itt? • Annyiból, hogy sok lány van. - És a Cola? - Lepra. - No, azért nem, csak kicsi, szűk a hely. - Ezen kívül mi a különbség a kettő között? - Ide egy fiatalabb korosztály jár, oda meg az idősebbek. - Oda a nyakkendősek járnak... - A fenéket, két különböző korosztály, s a kettő nem passzol egymáshoz. - És te hová tartozol? • Én egyikhez sem, ha akarok ide jövök, ha akarok oda megyek. - Ha akarok, akkor meg otthon maradok a lánnyal. - (Állítólag) Rebesgetik, hogy van egy egyezség a rendőrség és az iskolák között... • ...ami szerint nem látogatható pár hely. - Igen. - Pl az Űrhajóst emlegetik ezek között... - Mi a véleményetek erről? Szerintem hülye volt, aki kitalálta. - Nem volt hülye, ne hülyéskedj... - De miért, hisz mindenki oda megy, ahova akar, ezt maga dönti el, nehogy már egy tanár döntse ell Egy 15-16 éves fiúnak a szülei sem döntik el, hogy hova megy, akkor... - A fenét nem döntik el, igenis eldöntik... - Persze, majd izé, neked amikor mondták, hogy nem mehetsz be a Sportba, hanem csak a Muskátliba, akkor te pont nem mentél be... - Ezzel szerintem azt akarják elérni, hogy ne legyen balhé. - De ha tetszik neki, akkor úgyis elmegy! - Te vagy ..szd meg a Jogerős Pál. - Szerintetek normális dolog, hogy egy 15-16-17 éves akárki bejön ide, és... - ...itt elveri a lóvéját, elkölt itt minden nap százegynéhány forin tot, itt tölti a szabadidejét, nem tanul meg minden. Erre gondolsz? - Miért, ez így van? - Én tudom, hogy így van. -És? - Hát ez ránk nem vonatkozik. Mi már nem vagyunk gyerekek, sem pedig a többi gyerek szülője, hogy döntsünk helyettük. - Én arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek ennek mi lehet az oka? - Mi lehet, mi lehet... a szülők nem kétóráig dolgoznak. - És mennyivel jobb ez, mint bármi más? • Én ezt nem tudom megmondani, Mindent a szemnek... Mikor végigsétálunk egy városban, már-már az utcaképhez tartozik egy-két csókolózó pár. így van ez sajnos Kanizsán is. A minap a Szabadság téren jártam. A szökőkút melletti egyik padon két fiatal "falta" egymást. Először csak szelídebben, a végén pedig teljesen kivetkőzve (!) folytatták... Elgondolkodtam. Alig 100 évvel ezelőtt ha egy jómódú fiú udvarolni akart egy ugyancsak jó körökből származó lánynak, tűzpiros rózsacsokrot küldött először neki. Azután korzózás, cukrászdák... Ugyan melyik pár merte volna -századunk elején - egy város forgalmas díszterén megcsinálni azt, amit XX. századi utódai ? Közmegvetés vette volna körül Őket. Ma pedig ? Elmegyünk mellettük, s mi érezzük magunkat zavarban. A szerelemhez hozzátartozik az egymás iránti tisztelet, kedvesünk jóhírének megőrzése. A heves, lázas érzelmek nem tartoznak a városra. Intim magánügy. Meleg van, kora délután. A padon már egész komoly a dolog. Utoljára visszanézek a busz ablakából. Idős bácsi vitatkozik a két ifjúval. Mégsem vagyok egyedül a gondolataimmal ? id. K. Krisztián Ellenérv A minap kezembe került egy szépreményű, igyekvő, de kissé szerény újságírópalántának a cikke, még kézirat formájában. Azon kesergett, hogy a régi világ erkölcse eltűnt, helyette más, "modern erkölcsi normák" nyertek teret. Szép.szép. De mi lenne, ha minden örökké egyhelyben dekkolna ? A világ fejlődik, kéremalássan ! Még szerencse ! Ott ölelgetem és simogatom a barátnőmet, ahol nem zavar minket mások fürkésző tekintete. így volt ez a nagykanizsai Mózes tér - második világháborús partizánkód, megfejtés: Szabadság - egyik ülőalkalmatosságán is /lásd: pad/. Miközben kezem az Ő szabályos, szép arcát cirógatta, szelíden fülébe búgtam lágy tenorommal: - Ha megkérnél Drágám, a földkerekség legnagyobb csillagát a lábad elé hoznám ! Ő felemelte fekete,tüzes tekintetét a szobor tetején vöröslő ötágúra, és mintegy vígasztalóan megjegyezte: - Akkor körülbelül 120 év fegyház várna rád, Édes. Ez a visszavágás annyira megnyugtatott, hogy gondolataim egy pillanatra visszatértek a magas, jóképű, szőke, izmos újságíró fiúra. /Történetesen személyesen is ismerem./ írjon azt, amit akar ! Az a fontos, hogy barátnőm és én szeretjük egymást ! ifj. (két hónappal) K. Krisztán 1989. december 22-29. (KANIZSA ) 25 Úttörő (házi) vállakózások Valami mindig változik. Napjainkban felgyorsult ez a folyamat, apró, s nagyobb jelek mutatják. Vegyük például a névváltozásokat. Rengeteg utca, intézmény, épület kap új nevet - okkal, ok nélkül. Ennek kapcsán jártam az úttörőházban, de már nemcsak az új név érdekelt. Nagy Jánostól, a ház igazgatójától az intézmény múltjáról, jelenéről jövőjéről érdeklődtem. - A Fabik Károly úttörőház 1968-ban alakult, akkor építették a jelenlegi épületet. Legjobb tudásom szerint a Magyar Úttörők Szövetsége alapította, s a városi tanáccsal közös finanszírozás alatt állt. 1975-ben került át végiéig a KISZ-től a városi tanács felügyelete alá. Ez az állapot jelenleg is tart. Régebben nagy szerepe volt a mozgalmi képzésnek, mozgalmi munkának. Jelenleg a Thúry György kereskedelmi iskola tanulói vannak itt - már jó néhány éve. Ez nagyon hátráltatja az úttörőház működését. Bízunk benne, hogy a kereskedelminek sikerül megkapnia a munkásőrség épületét. Jelen körülmények között minden termünk osztályteremnek van berendezve, tanulópadokkal. Ennek megfelelően a gyerekek számára nem jelent különösebb vonzerőt egyik osztályból a másikba belépni. Az últörőházban 22 szakkör működik, ebből hét iskolákba, illetve az MHSZ lőtérre van kihelyezve. Az úttörő elnevezésen én és a munkatársaim minden gyereket értünk. Olyan gyerekek is részt vesznek az úttörőház programjain, vetélkedőin, táncprogramjain, versenyein, akik nem tettek fogadalmat a piros nyakkendőre. S természetesen ugyanolyan jó helyezéseket érnek el, mint a többiek. Semmiféle jogunk, s erkölcsi alapunk nincs a megkülömböztetésre, a programból való kizárásra. Ugyanígy megfordulnak vallásos érzületű gyerekek is az Gyermek és ifjúsági Házat akarunk ! Tudomásunkra jutott a Fabik Károly Úttörőház névváltoztatási és önállósodási szándéka. Az elképzelések szerint Gyermek és Ifjúsági Szabadidős Központ lenne az új neve s gazdaságilag önelszámolóvá válna. A névvel félig - meddig egyet tudunk érteni, de az önelszámoló gazdasági formával egyáltalán nem. Az intézmény - véleményünk szerint - erre nem alkalmas. Meggyőződésűnk, hogy a létesítménynek a hamarosan létrejövő Országos Ifjúsági Alap kezelésébe és részbeni fenntartásába kell kerülnie. A Thury György Kereskedelmi Szakközépiskolának távoznia kell a lehető legrövidebb időn belül az épületből. A jövőben (1990. elejétől) a ház működjön, mint a város és régiójának gyermekeit és ifjúságát szolgáló, nekik teret nyitó centrum. Célunk elérése érdekében minden erőnket latba kívánjuk vetni - akár tüntetésen ís. A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai szervezetének Ifjúsági csoportja, az Ifjúsági Demokrata Forum tagjai. úttörőházban. S úgy gondolom, senkitől sem kérdezhetjük meg: vallásos-e, vagy sem. A 17-18 éves ifjúsági rétegről szólva... ez a feladat - úgy érzem - a HSMK profiljába vág. Nem beszélve arról, hogy az úttörőháznak ehhez jelenleg semmiféle fetétele sem adott. Megkeresett bennünket az Ifjúsági Demokrata Fórum olyan elképzeléssel: legyen a ház egyben ifjúsági szabadidőközpont is. Evvel én elvileg egyetértek, bár a gyakorlatban ezt rendkívül nehezen lehetne csak megvalósítani. Ehhez az kellene, hogy a a kéri átköltözzön egy másik épületbe, s az úttörőházat, illetve szabadidőközpontot egy nagy felújítással rendbehozzák. Ilyenre gondolok például, hogy a színházterem ne ázzzon be.Hogy ez magvalósulhasson, áldoznia kellene a tanácsnak, s a jelenlegi körülmények között a tanács ezt nem tudja felvállalni. Épp ezért kezdeményeztük a művelődési osztálynál az úttörőház nevének megváltoztatását "Gyermek Szabadidőközpont"-tá. Úgy gondoljuk, hogy Fabik Károly neve a gyerekek körében nem igazán ismert, még talán a felnőttek körében sem. Ezt az elnevezést a vágrehajtó bizottságnak van joga megváltoztatni, erre a jövő év második felében -remélhetőleg - sor kerül. Úgy tudom, a Landler gimnázium, a Kun Béla iskola, s a Rozgonyi II, számú iskola is kérte nevének megváltoztatását. Az úttörőház tervei között mindenképpen az szerepel, hogy egyenlőre csak a gyermekszabadidőközpont szerepét töltse be, de azt jobban, mint a jelenlegi körülmények között. Január elsejétől az úttörőház is teljes mértékben önálló gazdálkodó lesz, tehát független a GAMESZ-től. Reméljük, hogy az anyagi lehetőségekben is jelent valami pozitív változást. Mindenképp jobban szeretnénk gazdálkodni, s ennek függvényében színvonalasabb, jobb programokat rendezni. Azt szeretnénk, ha abban a gyerekben, aki ide, a parkba, az épületbe belép, az tudatosodna, hogy ez a hely érte van, s ezért jó ide bejönni. Kelé Renáta 1986 áprlis 12-16 - KISZ városi bizottság küldöttgyűlés jegyzőkönyv (idézet): "...Kezdeményezzük a lehetőségek függvényében a városi szeszmentes diákszórakozóhely kialakítását, valamint az Ifjúsági Szórakozó Központ megteremtését..." 1987 - a Pécsi Terv a nagykanizsai Városi Tanács felkérésére tervet készít a Kanizsán esetlegesen létesítendő ifjúsági centrumról. Tervezett helyszín: Károlyi-kert (Béke mozi előtt). 1989jun.lS. Részlet a NADISZ politikai programjából (idézet): "Ifjúsági Szabaidős Központot vásrosunkban! Megvalósítási alternatívák: a jelenlegi, felemás Úttörőház - ma oktatási célt is szolgál - e célra történő visszaállítása. Károlyi kerti söröző megszűntetése a rendezési terv szerinti át- illetve kialakítása (ez a Pécsi Terv 1987-es októberi tervezete, jelzőszáma: K-86-472/II.). 1989. dec. 5.: Levél Nagykanizsa város tanácselnökének: Tisztelt Zsoldos úr! A Nagykanizsai Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Kanizsai Diákszövetség, a Városi Úttörőelnökség támogatja a Városi Tanács elképzelését, amely a munkásőrség volt épületének hasznosítására vonatkozik.Célszerűnek gondoljuk az Ady ut 29 számú épület és a munkásőrség épületét együttesen oktatási célra hasznosítani. így lehetőség nyílna arra, hogy a Fabik Károly Úttörőház a jövőben betölthesse igazi szerepét. Esetleg tevékenységi köre bővülhetne, így kialakulhatna a Városi Gyermek és Ifjúsági Központ. Mindezek megvalósulásával az Ady ut 29 szám alatti bérleti jogviszonyunk megszűnne. Kérjük a tisztelt tanácsot, hogy e tervek realizálódása esetén a három szervezet részére jól megközelíthető helyen, telefonnal rendelkező bérleményt szívskedjen biztosítani. Nagykanizsa 1989 dec 5. Üdvözlettel: Gadányi László NADISZ elnök Marton Györgyi városi úttörőtitkár Gerlinger Sándor a KADISZ elnöke Kora-esti "Sport"-olások 2. Bent a pult mellett(mögött)-i boxban két lány, egy fiú. - Miért pont itt vagytok? - Mert szerintem ez egy jó hely, azért. - Most nincs bál. - Talán azért is, mert itt szabad dohányozni és inni. - Persze, de mi nem iszunk szeszt, csak kólát. - Milyen suliba jártok? - Azt nem akarjuk megmondani. - Szoktatok máshová is járni? - Nem. - Én sem. - És uszodába? - Uszodába szoktunk járni éppen. - Mikor? - Télen nem, inkább nyáron. - Szóval szerettek "Sportolni". - Igen. (Nevetnek) - Sportolni tehát annyi, mint Sportba járni. - Ide is, és oda is persze. - És te? (Fiú felé, ő még nem beszélt) • Én szeretek sportolni, futok. - És te sem iszol szeszes italt? - Persze, hogy iszok. - Szabad a neved? - Szénás János. - Úgy látom, élsz a lehetőségek kel. Egyébként szerinted ha egy kb 16 éves ember megiszik egy LEÓ-t, az baj? - Nem gond, szerintem az kell. - És mihez kell ez a kis alkohol? - Ez? Hét hogy jól erezzem magam. - És miért pont ide jársz? Olyan kedvelt hely ez a városban? - Itt van a központban, itt vannak a haverok, de nem dicsérem tovább, mert egyébként unom már nagyon. - És mi az a hely, ami nektek igazán megfelelne? - A haverok, szóval a jó légkör... - Mindössze még egy kérdés. Hány évesek vagytok? - Lány: 15 - Lány: 14 (Kissé ijedten moso lyog) - Fiú: 16. - Koszi, sziasztok! 26 ( KANIZSA 1989. december 22-29. a szélesvásznú filmekre kevesen jöttek el, miért lenne közönsége a rosszabb minőségűnek? A videó kivetítő rendszer lenne talán még a megoldás, de a tanácsnak nincs rá pénze. Hiába írtak ki pályázatot, még így is 25000 Ft kellene. Hát akkor maradunk mozi nélkül. Egyre több olyan falu van, amelyik kikerül az országos vérkeringésből. Pedig kultúrából egyébként is kevés jut nekünk. Városon az emberek válogathatnak, melyik moziba akarnak menni. Persze be is lehet utazni. Sőt, be is lehet költözni... Tényleg nem lehet megoldani a falusi mozik gondját? Hiszen a technika - jól, rosszul, de- megvan. Nem elvinni kellene, hanem javítani. Ha a mozit elviszik, mi marad? A fiatalok mehetnek a kocsmába. A falut megnyomorították az elmúlt évtizedek. Gazdaságuk kifosztva, kultúrájuk felőrölve. Most önállóságot kapunk. Pénz, kultúra nélkül. Köszönjük szépen. Dr. Hercz Judit Mozisirató (A fiatalok menjenek a kocsmába) Szomorúan nézek fel a "Filmszínház\' feliratra. 1990 január 1-től megszűnik a mozi. Illetve csak majdnem - a szélesvásznú vetítőgép és vászon helyett kapunk egy régi keskeny gépet, vásznat: ennyit. Ma, a technika századának végén, mi visszafelé menetelünk. Tesszük mindezt azért, mert gazdaságtalan volt az eddigi üzemeltetés. Háromszáz forint "deficit" filmenként - ezt a veszteséget nem képes lenyelni sem a helyi tanács, sem a mozisok. A jövőnk - mondják - nem túri a gazdaságtalanságot. Hahóton kevés a fiatal, a pénzük is kevés, logikus tehát, hogy kevesen járnak moziba és egyre fogyunk. Ezek tények. A gazdaságtalanság is az. De a "menő\' új filmeknek itt is volt közönsége. Jobb szervezéssel biztos lehetne javítani a helyzeten, dehát ezt meg kellene próbálni. A keskenyfilm ugyanis eleve halálra van ítélve. Ha Betlehemi csillag Kora-esti "Sport"-olások 3. - Ti ugye fiatalok vagytok? - Igen, persze. - Hol tanultok? • Már végeztünk. - Mikor? - Három éve. - Mióta jártok ide? - Azóta. - A kettő összefügg? • Igen - gondolom. - És gyakran jártok ide? - Minden este. - Miért? Mi ez? • Kikapcsolódás munka után. - Szerintetek miért ez az egyik legkedveltebb hely Kanizsán? - Mert a többi drága. - Szóval ez a hely nem drága • ezek szerint. - Nekem nem. - Mennyit költesz el itt egy este? - 20 forintot. - Mi az, egy kóla? - Meg egy doboz cigi. - Egy kóla, meg egy doboz cigi mellett elülsz egy este? - Hát nem vagyunk ám olyan sokáig itt! Egy órát körülbelül. (Zene: Lambada) - Most beszélgettetek, vagy mit csináltatok? - Hallgatjuk ezt a zenét. - Ez jó zene? - Jó. - Diszkóba szoktatok járni? - Nem. - Régen. - Két éve. - És most már miért nem? - Fiatalok vannak itt. - Miért, ide csak fiatalok járnak? - Középiskolások, meg fiatalabbak is. - Úgy hallottam, hogy a legfiata labbak az olajba járnak. Ez igaz? • Fogjuk rá. - Az, hogy ti most itt ültök és beszélgettek, ez számotokra termé szetes dolog? - Igen. - El tudnátok-e esetleg képzelni valami ennél jobbat? Ez a presszó az összes igényeteket kielégíti? - (Nevetés) Nem egészen. - Ezen kívül jártok valahova esténként? - Nem nagyon. Néha. - Van-e arra esély, hogy valami egyedülálló dolog történik veletek ma este? - Hát... nem nagyon. - De reménykedtek benne? meg van ez a remény? - Nincs. Nekem nincs - Régen amikor ide jártatok diszkóba, a szüléiteknek volt valami véleménye erről? - Hát, nem mondom, volt. Rossz. - Azért, mert pont ide, vagy azért, mert diszkóba jártok? • Azért, mert diszkóba. (Zene: Lambada magyarul) - Tudtok-e a rendőrség és az iskolák közötti állítólagos megálla podásról? (Lásd valamelyik korábbi riportot -szerk-). - Szerintem jogos. A fiatalok inkább otthon tanuljanak, mint szórakozzanak. - Te tanultál? • Igen, tanultam. - Mi a véleményetek arról, hogy a legtöbb fiatal itt nem kólát iszik? Vagy nincs igazunk? • Isznak. Szeszt. (Zene: Jeremy, ne hagyj el) - Az az igazság, hogy tegnap is láttunk egy fiatalt, aki tök részeg volt. Csak úgy dülöngélt. - Szerintetek normális dolog, hogy egy ilyen "intézmény", mint a Sport, lényegében a középiskolásokból él meg? - A szeméyzet nem tehet róla, hogy a fiatalok ide jönnek... nekik azokat kell kiszolgálni, akik ide jönnek. Ők a vendégekből élnek. Mindegy az, hogy fiatal, vagy idős. - Nagyon durva és kemény kérdés következik: megmondjátok-e a ne veteket? ■ Milei Erzsébet - Ott Erika - Szálai Katalin. - Koszi, sziasztok! A riportokat Hercz Gábor és Tiszai Szilárd követte el Iváncsüs Tamás "Betlehemi csilllag" című rockoperáját ha még nem ismered, kérd el valamelyik barátodtól és másold le. Biztosan meg van neki. Mielőtt meghallgatod, mielőtt elmennél karácsonykor megnézni (plakátok az összes ház falán - a szerk •), íme egy kis adalék. - Ez a szenvedély tíz éves koromban kezdődött. Először csak gyermekdalokat írogattam, primitív kis nótákat. Az idő pergésével azonban fejlődni kezdtem, már foko zottan figyeltem a hangokra és a ritmusra. \'83-ban berobbant az éle tembe az "István a király", ami óriási hatással volt rám. Elhatároztam, ha törik, ha szakad, zenei pályára kerülök. Óriási lendülettel nekiálltam a dalszerzésnek. írtam egy békedalt, amit az első igazán sikeres dalocs- kámnak könyvelhetek el. - Karácsony. A múlt esztendőben több helyen is bemutatták a "Betlehemi Csillag" című rock-operádat. - 1986 májusában írtam egy karácsonyi dalt: "Ő az, akire vártunk" címmel. Csak írogattam, írogattam, s kezdett arca lenni az anyagoknak. Az egész egy beat misztériumjáték (pász torjáték). Az első karácsonyi dalból pedig betétszám lett. Már \'86-ban kiálltunk vele egy szál gitárral és egy furulyával. Eltelt két év, és találkoz tam Dugmanits Zoltánnal, aki vállalta a stúdiófelvételek készítését. Hatalmas munkával, ami közel fél évet fogott át, felvettük a rockoperát. - Hogyan készül egy stúdiófelvé tel? - A zenei alapokat külön vettük fel. Gépzenével - szintetizátorral és dobgéppel - oldottuk meg. Ezután jött rá az ének, amit a Helyőrségi Klub nagytermében rögzítettünk. Az tán előadtuk többek között az Alsótemplomban, Nagyrécsén. - Ez volt a főpróbátok, az igazi megmérettetésetek. - Nevezzük inkább premiernek. - Már akkor közkézen forogtak a kazetta másolatai. Tamás feláll, a fiókjába nyúl, s elővesz két vadonat új kazettát. Borítóján Mária és a gyermeke. - Tessék, az idei felvétel. Olyan bíztató híreket hallottam, hogy ezt elő lehetne adni komolyabb helyeken, esetleg Pécsett is. Voltak olyan információk, hogy leadnák a TV-ben. Ez okból elhatároztam, hogy az egészet mégegyszer fel kell venni - mégjobban. Novemberre készültönk el. Pokoli munka volt, mert gyorsan kellett dolgozni. Szerencsére itt az anyag. Amire büszke vagyok, hogy az egyik szerepet hivatásos oparénekes játsza. Kuncz László, aki a pécsi opera basszusa. O egyben az ének tanárom is volt a főiskolán. Tanítana most is, csak abbahagytam az egészet. - Most mit csinálsz? - Idén kezdtem a főiskolát, de bárcsak ne mentem volna el! Félre értés ne essék, nem a tanárokkal volt 1989. cfecember 22-29. ( KANIZSA J 27 Hercz Gábor Major Róbert Ha majd Utolsó utam Ha majd elhagysz ne csendben tűnj el mint ravasz szellemek Mennék... Hozzád mennék. Ha megölsz Szerelmed rügyecskéjét kiáltsd ki bátran kis bölcsőmbe tennéd vén, büszke jellemed Szeretkeznénk kibomló, puha levelén Ha kutatsz S a gyönyörben hárman ordítsd, hogy hallják osztoznánk: engem szeretsz a Halál, Te meg én. Ha szeretsz suttogd fülembe hogy én is szentté legyek Ünnep kívül, belül Utálom a Karácsonyt Hadd tapossam én csak a hétköznapok mocskát, ezt a sáros hazugságot, ezt a hétrét görnyedi bizonytalanságot Hadd vesszek el kopott függönyeid mögött, hadd álcázzam önmagam, hogy tudok még slmi Együtt élünk már 21 éve - egymás szívében, olvadva a hóval, virágozva és beén-e, leszakítva és elfelejtve, fájón és kimondhatatlanul: Karácsony. Nagy tüzeket rakunk, és együtt melegedünk - s bár hideg van, meleget hazudunk szívünkbe, mert ezek a mai megfakult lángok már semmit sem érnek. Hallgatunk, s nem mondjuk el milyen kalandokat értünk meg - együtt és külön-külön - hosszú vándorlásaink során. Én az én nyugtalanságomat, Te a Te békédet adtad. Jégvirág a szíván. Utállak Karácsony. Mert minden évben visszaesek bajom, hanem a tananyaggal. - Visszatérve a kazettához: gon dolom nem a hanglemezkiadó dobta piacra azt a számtalan példányt, ami Kanizsán és máshol közkézen forog. - Hú, ezeket én kezdtem másol- gatni. Nem kifejezés, mennyi mun kámba tellett. Van például kazettám, amiről kb 200 darabot másoltam. Ebből az idei 30 darab. De lesz ez még több is. - Szerinted megérte? - Anyagilag nem, eddig csőd. Meg lehet kapaszkodni erősen: a "betle- hem"-re eddig költött összeg 25000 forint körül van. - Senki sem támogat? - Nincs (ingatja a fejét). Tudod, erkölcsileg sokat elértem, de semmi több. A bátyám segít, ő intézte el a mostani TV-szereplésemet is. (Dec. 17. Zenebutik). - További terveid? ■ A "Betlehem"-et - bármilyen nehéz is lesz - ki kellene adni. - Lemezen? - Például. Ehhez viszont manager kell, mert hatalmas pénzt jelentene. A mostani felvétel bármilyen szépen szól, mégiscsak amatőr. Egy profi stúdiófelvétel költsége kb 100 000 Ft körül mozogna. Most jobbra-balra rohangálok. A hangfelvétel Eszter gomban van Paskai bíborosnál, eddig nem jöll válasz a támogatásról. Amerikában is van kazetta. Nekik engedélyük van a terjesztésre. Angol és német nyelvű változatra is van igény. - Lehet, hogy nyugatról lenne erre pénz? - Ki tudja. Juhász Előd azt írta a levelében, hogy valóban tehetséges mű, szép dallamokkal. Szeretnék valamelyik rockszínháztól ajánlatot kapni. Az új évben dolgozni fogok valahol. Szörnyű, hogy az anyagiakra kell mindig gondolnom. A heverőn plakátok hirdetik a karácsonyi fellépéseket. Olvasom, hogy a belépődíj tetszőleges. - Jól értem, perselyeket fogtok elhelyezni és mindenki annyit dob be, amennyit akar? - Pontosan. Ebből szeretnénk megoldani az útiköltséget Pécsre és vissza. De a plakátok kifizetéséhez is kölcsönt kellett kérnem. "Fénysugár, égi fénysugár! Álmaiból ébreszd fel hitünk. Fénysugár, gyönyörű fénysugár! Világíts, hogy jó úton legyünk!* Németh Nóra Kora-esti "Sport"-olások 4, - Hogy hívnak? - Bácsi Tünde. - Hány éves vagy? - Tizenöt. - De ugye te nem szoktál itt alkoholt fogyasztani? ■ Á, soha. - Miért pont ide jársz? - Mert olyan fiatalokat találok itt, akik annyi idősek, mint én. - Na akkor előszöris kikérsz egy kólát. Leteszik az asztalra. Beszélgetsz a barátoddal. És még? - És még maradunk. Beszélgetünk. - Ezt a beszélgetést csak itt tudod elképzelni? - Nem, más helyen is. - Van ennek a helynek valami olyasmi légköre, amitől több lesz, mint bármelyik másik? - Igen. Ide olyanok járnak, akiket ismerek. - Kiket ismersz? • (nevetés) Sokmindenkit... - A szülők általában nem lelkesednek ha a leányuk diszkóba jár. Nálatok ez hogy van? • Tudják a szüleim és meg is engedik. Hova járjak? A kólába? Az Olaj meg már lejárt hely. - Mit jelent nálad, hogy lejárt hely? • Hát szóval nem menő, hanem... két éve volt jó. - Ez Kanizsán így periodikusan változik? - A társaságtól függ. Szokás kérdése. - Az, hogy te esténként itt vagy, az egy életforma? - Nem egy életforma, de azért jobb, mint otthon. Otthon nem tudnék mit csinálni. - Egy nap mennyi pénzt költesz itt el? - 20 forintot. Érdekes, minden lány húsz forintot költ el, csak a fiúk költenek többet.(Ez a mai esélyegyenlőség.) Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és a vártnál boldogabb Új Évet kívánunk Mindenkinek! Tiszai Szilárd, Hercz Gábor, Szálai László, Koronczai Erzsébet, Kelé Renáta, Kelemen Krisztián, Németh Nóra, Galamb Zoltán, Stróbl Gábor, Novak Anikó, Kardos Ferenc, Horváth Judit, Major Róbert, Piros Hó — az ifjúsági rovat. karjaidba, mert minden évben tőled rugaszkodom eL mert jelenléteddel némán és vádlóan féltesz: rosszul élsz, nem azt teszed, amit tenned kelL S mert megbocsátasz, s mert tudom, hogy soha nem fogom megérdemelni ezernyi karodat, amellyel féltőn átölelsz. Ezért löklek el: énbennem nincs annyi szerelet már, hogy viszonozni tudjam ezt, nekem már nincs annyi bátorságom, hogy szakítsak magammal - Érted. Tudod, egyszer mindenképpen meg kell halni ahhoz, hogy feltámadjunk - Te meghaltál értem. Egyszer vezekelni kell a megtisztuláshoz - Te vezekeltél helyettem. S most újjászületsz, hogy kiállj még egy próbái, hogy kiálld ugyanazt ■ huszonegyedszer is. Próbáljunk mosolyogni, elhinni, hogy az ünnepi álarcunk mögött tiszták vagyunk, hogy a gyűlöleteink mögött ott lappang a szeretet, hogy ha a szavaink nem is, de a gondolataink igazak. S próbáljunk menekülni - sosemvolt télapók sosemvolt ajándékmesevilág hazugságaiba. Boldog Karácsonyt Tiszai Szilárd 28 ( KANIZSA) 22-29. IHHIII Színpadon a MÁV Dél-Zalai Táncegyüttese. Talán másfél éve is lehet már annak, hogy a műkedvelő színjátszók, dalárdák és tánccsoportok sanyarú sorsáról, kilátástalan jövőjéről beszélgettünk. A kis asztal körül öten üldögéltünk, s sirattuk a falvak és kisvárosok amatőr szakköreit. Kedves társaim az akkori szomorúságban, szeretném most megosztani veletek váratlan örömömet is. Találtam egy értékes társaságot, melynek tevékenysége az általunk elsiratott öntevékeny körök munkájára emlékeztet. Tegnap rövid ideig ott lehettem a MÁV Dél-Zalai táncegyüttese próbáján. A 14-28 éves fiúk és lányok zenére gyakoroltak. Először a lüktető, vérpezsdítő magyar muzsikát hallgattam, aztán a táncosokat figyeltem. Mozgásuk könnyedségét, eredeti báját. - Tudod, ezek a gyerekek már 10-12 éves koruktól a kezem alatt nőttek fel - kezdte a beszélgetést Papp László, a tánccsoport veze tője. - Már kisiskolás ko rukban jelentkeztek az Út törőház szakkörébe, s ha mar megszokták a követel ményeket. Az én sokat em legetett keménységemet is el kellett viselniük. - Honnan vezetett ide az út? - kérdezem a táncosokat. Az Ady iskola 5. osztályába jártam, amikor olvastam a felhívást. Jelentkeztem rögtön. Immár 12 éve tagja vagyok a csoportnak - mondja Kócza András. Kulcsárné Hartai Erzsébet a Nagyrác úti iskolából ke- rült a táncosok közé. A család, a zene, az ének és a tánc szeretete indította el. Az alapító tagok közé tartozik. - Nővérem példája lelke sített - lép hozzánk Kiss Anikó. - Tagja volt a legel ső csoportnak. Sokszor tap soltam nekik az előadáso kon, és hamarosan közéjük is álltam. Ez is már 10 éve történt. - Egy-egy bemutató sike rét következetes, nehéz munka előzi meg - folytatja Papp László. - Ilyenkor na- Dicsőséget! Lassan derengeni kezd. A tanácsköztársasági emlékmű emberpárja, bronzbaöntött mozdulattal, a Lenin útra lép. A város még alszik, álmodik. „Álmodozások, tervek városa volt mindig Nagykanj-zsa, mióta csak nevét viseli. Ma is az - olvashatjuk Barbarits Lajos tollából, az 1929-ben kiadott Kanizsa Monográfiában -. Az álmokból, tervekből sokat elért, de mire elérte őket, addigra az idő mindig nagyobbat futott, messze előzve a beváltott igényeket, az újakból pedig csak akkor lett megint valóság, amikor mások újból sok fejhosszal előbbre jártak már a városok folytonos versenyében." Álmaink megvalósításáért indultak Budapestre Kanizsa vezető polgárai is, amikor a város mozgolódásait kevesebb szimpátiával, de élénk figyelemmel kísérő Deák Ferenc egy ízben szé- gyon őszintének kell lennem. Az újonnan jelentkező kispajtások közül néhánynak javaslom, hogy keressen másik szakkört magának, mert itt mi nem tudunk tovább egymással dolgozni. A búcsúzás oka elsősorban a mozgás hibája és a ritmusérzék hiánya, de válunk fegyelmezetlenség miatt is. Már fogalmazom magamban a következő kérdést, amikor András megszólal: - Jó társaság a mienk. A próbákon kívül is jó barátok vagyunk. Szerelmi kapcso latok is szövődtek az évek során, a hagyományos ka rácsony előtti próbákon is ajándékokkal, vicces műsor ral lépjük meg egymást. Ilyenkor a szokottnál is ma gasabbra csap a jókedv. Cseke József a kísérő zenekar nagybőgőse a tanulás, az állandó önképzés fontosságáról szól: - A tánckoreográfiák ze nei anyagát, a tájegységek különböző stílusjegyeit sok sok közös próbán kell összehangolnunk, míg a hegedűs, a két kontrás, meg a nagybőgős színvona las kíséretet adhat. - Harminchatan vagyunk. Ebben a naptári évben összesen 49 fellépés van már a hátunk mögött. Sze repeltünk a Pécsi Vasutas napon, Vonyarcvashegyen les jókedvvel így köszönt a zalaiakra: - „Hát maguk mit keresnek Pesten? Bizonyosan azért jöttek, hogy az országgyűlés székhelyét Nagykanizsára helyezzék Vajon az egykori MSZMP elnöke, Nyers Rezső is viccelődött a zalaiakkal, amikor politikai üzemzavarnak nevezte a nyár folyamán hetedhéthatárra, sőt az országhatáron túlra is eljutott kanizsai reformtörekvés ek sikerét? A város régi álma kapott szárnyra az új kenyér ünnepén is, amikor egy meglett lérfikorban lévő kiskanizsai honfitársunk, a megyei funkcióra került kanizsai szónokhoz, ismeretlenül a jobbját nyújtva, e szavakkal szólt: „Kísérje dicsőség életútját, s személyén keresztül Kanizsát!" Kik tanúi voltunk a jelenetnek, e szó hallatán fel- a képzőművészeti vásáron, külföldi fellépéseink Olaszországba és Bulgáriába vezettek. De legtöbb műsorunkat hazai közönség előtt mutattuk be. Jövőre lesz a csoport tíz éves. Ünnepi műsorral köszöntjük a jubileumot. A jelenlegi arany III. minősítési fokozat után az arany II-őt szeretnénk elérni. Nagy sikerrel induló kezdeményezésünket, a Táncházat (eddig 50-60 fő jelent meg egy-egy összejövetelünkön) tovább szeretnénk folytatni, rendszeresebbé kívánjuk tenni. A nagy létszám lehetőséget ad az utánpótlás biztosítására is. Anyagi gondjaink növekszenek, egyre szorí-tóbbak. De köszönettel tartozunk a Nagykanizsai ÁFMSZ-nek, az Erdészet (ZEFAG) szakszervezeti bizottságának, a TOT és a fenntartó Kodály Zoltán Művelődési Otthon vezetőségének, mert anyagigényes szakkörünk eddigi fennmaradását és zavartalan működését biztosították. ...Tudod ezek a lányok és fiúk egy fillért se kapnak fellépéseikért - néz rám Papp László. - Egy üveg kóla, a közönség tapsa, a jutalom. Nekem pedig az, hogy közöttük lehetek, „irányíthatom, segíthetem Őket. Idegességem, fejfájásom rögtön elmúlik, ha a próbaterembe lépek. Elfelejtem minden gondomat. Dobó László rezzentünk, s meghajtottuk fejünket. Aztán feltettük magunknak,a kérdést: - Dicsőséget? Érte dicsőség városunkat és népét? - Mindig elhülyéskedték az egészet! - legyinthet-nénk lemondóan. - Hiszen azóta is álmainkban lebeg egy emberibb, igazabb, szebb jövőkép. S most közeledik az év vége. Ünnepi jókívánsága- ink sorában ezért lüktessen tovább a gondolat: Dicsőséget, igen! Városunk ,minden lakójának, hogy: Értelem vezérelje tetteit, S szíve indítsa meg Értelmét! Hiszen a város még álmodik. Bakonyi Erzsébet 1989. december 22-29. ( KANIZSA 29 Volt egyszer egy sportág A noi röplabda olajos korszaka Kanizsán (1.) A zalai női röplabdázás első" N1J II-cs, csapata, a Nagykanizsai Olajbányász. A képen balról-jobbra. Állnak: Fehér, Dobos, Illés, Gulyás Ferenc ed/ó", TaKács, Szmodics, Ferinez. Guggolnak: Szabó, Tóth A., Gulyás, Lukács, Busa. A képről hiányzik: Juhászné. (Soproni Tibor felvétele) A minőségi ugrás A délzalai városban a fiatal sportágak táborába tartozott a női röplabdázás, ahol a személyi feltételeket s majd a szakosztályi kereteket az Andrejka úti általános iskolában folyó úttörősport alapozta meg. Ebből az iskolából indult útjára a női röplabdasport, majd az Andrejka-lányok és lelkes nevelőjük, Zalavári Gyuláné testnevelő nagy örömére 1976-ban megalakult a Nagykanizsai Olajbányász SE női szakosztálya. Az előkészítésben, szervezésben oroszlánrészt vállalt Szakonyi Gyula, Baranyai István és Gulyás Ferenc edző. Az olajosok 1976. március 13-án tartották az első tobor-zót az Andrejka úti iskola tornatermében, ahol az úttörő-játékosok mellett néhány volt be-leznai tapasztalt játékossal kezdetét vette az új csapat kialakítása. Gulyás Ferenc csapata nyomban bekapcsolódott a Zala megyei bajnokságba (össze- Újszerű vállalkozást üdvözölhetünk. Sajátos könyvet vehetünk kezünkbe, amely a klasszikus értelemben is megfelel címének. A kiadói és szerkesztői szándék a hagyományokat követte. Gondos munkával, dicséretes igénnyel készült el a Kanizsai Almanach 1990. évre az Almanach Kft. kiadásában. A naptár a hagyományokat követi. Dicséretes és az olvasónak újat adó a neves kanizsai személyiségek bemutatása az évfordulók kapcsán. Kaán Károly, Halis István, Löw Lipót, báró Gutmann Henrik és a többiek méltán kerülnek hozzánk közelebb. Múltjuk, tetteik pozitív érzelmeket keltenek minden lokálpatriótában, minden kanizsaiban. Az évfordulókra emlékeztető tanulmányok Vándor László és Lovas Gyula kutatómunkáját dicsérik. A török uralom alóli felszabadulás és a Sopron-Kanizsa vasútvonal története igényes és tudományos írás. Szűkebb múltunk képe rajzolódik elénk. A 300 éves évfordulónak méltó tisztelet ez a ké- sen 4 csapat szerepelt), amely a Zalaegerszegi Növényvédő mögött a 2. helyet szerezte meg. Az 1976. évi bajnokság zárófordulóját az Andrejka pályán bonyolították le, amely után a következő végeredmény alakult ki: 1. Z. Növényvédő 19 (24-16), 2. N. Olajbányász 19 (22-23, 3. Belezna 18 (25-23), 4. Kehida 16 (17-26). A bajnokságot követően, november elején a dr. Mező Ferenc Gimnázium tornatermében bonyolították le a Magyar Népköztársaság Kupa megyei döntőjét, amelyen a kanizsai „olajosok" a megyei bajnok ellen 0:1-ről arattak biztos győzelmet 3:1 arányban. A fiatal csapat nagy lelkesedéssel, tervszerű munkával készült fel az 1977. évi küzdelmekre. Március közepén rendezték meg az első teremtornájukat, ahol 4 csapat szerepelt s a tornagyőzelmet aratott Olajbányász (Juhászné, Szmo- pekkel is illusztrált török elleni küzdelem színvonalas bemutatása. A Merkly-Belus család érdekes bemutatása is már történelem különösen az ifjabb nemzedék számára. Feltótlen dicsérendő a szerző objektivitásra való törekvése. Mmanach A Művészet, irodalom című rész miniaturákat vetít az olvasó elé. A Kanizsáról elszármazott Vári Éva színészi pályafutásáról vall. Tanulságos életút kerül elénk. Ifjú költővel, Stróbl Gáborral ismertet meg bennünket a szerkesztő. Versei már nem ismeretlenek a kanizsaiak előtt. Pék Pált nem kell bemutatni az irodalmat kedvelőknek. Művei az alkotójukról beszélnek. Bár jobban várjuk a még nem publikált verseit. Dédapáink humora jól igazolja azt, hogy a viccekben nemes hagyományaink vannak. Olvashatunk még nagyanyáink receptjeiből is. A szorgos háziasszonynak csak a hozzá- dics, Tóth Á., Takács, Szabó, Gulyás, Busa, Ferinez, Hajnal, Dobos, Fehér, Edző: Gulyás Ferenc) mögött végzett a Szombathelyi Styl-Spartacus és a Kőszeg. A megyei bajnokság többszakaszos versenyrendszere április közepén kezdődött el, amelyet az egyre jobban összeko-vácsolódott csapat 100 százalékos teljesítménnyel, fölényesen nyert: 1. N. Olajbányász 24, 2. Z. valót kell beszerezni, s a siker biztosított. Az Almanachnak igazi értéke a gyermekeknek szánt zalai népmesék Kerecsényi Edit gyűjtésében. Joggal tarthatjuk zalai gyöngyszemeknek a három szép mesét. Ludvig Zoltán alkotásai szintén emelik a könyv színvonalát. Kicsit divatosnak tűnik - de feltétlen dicsérendőnek - az első világháborús emlékművek sorozata fényképeken. Ezek történelmi és művészeti értékét így is meg kell őrizni. Az Almanachot egy vegyes rész zárja. A totó mindjárt vizsgáztat is bennünket az elolvasásból és a figyelmes megjegyzésből. A keresztrejtvény helyes megfejtése az előbbivel együtt könyvjutalmat ígér. A mini cím- és névtár a legkevésbé időt álló része a munkának, de érdekes lesz egy majdani történész számára. A dicséretes vállalkozás keresi az utat, keresi a megfelelő formát. Hisz-szük, hogy meg is fogja találni. Az ízléses külső, a kivitel a Zalai Nyomdát dicséri. H. Gy. Vasas Izzó 17, 3. Belezna 13 pont. A városnak és az Olajbányász SE-nek az első megyei bajnoki címet a következők harcolták ki: Szabó, Tóth Á., Takács, Szmodics, Illés, Gulyás, Fehér, Busa, Juhászné, Lukács, Dobos, Hajnal, és Ferinez. Az NB II—es osztályozóra készülő olajosoknak az egyesület jó felkészülési lehetőséget teremtett, akik közben NB II—es csapat társaságában Olaj Kupa teremtornán vettek részt a dr. Mező F. Gimnáziumban. Az osztályozóra december ben került sor Sopronban. A kétfordulós, körmérkőzéses rendszerű küzdelemsorozatban remekül szerepeltek a kanizsai olajosok. Az első „körben" egyaránt 3:0-ra nyertek Pusztavám, Kócs és Kőszeg ellen, majd a második „körben" 3:0-ra verték Kócs és Pusztavám csapatát, 3:2-re nyertek Kőszeg ellen. Nagyszerű játékkal, veretlenül nyerték az osztályozót s ezzel Zalának, városunknak és az egyesületnek is első alkalommal biztosítottak NB II—es szereplést. A siker kovácsai: Fehér, Dobos, Illés, Takács, Juhászné, Szmodics, Busa, Gulyás, Tóth Á., Lukác Szabó, Ferinez. Edző: Gulyás Ferenc. (Folytaljuk) 30 ( KANIZSÁT A legjobb női csapat: A legjobb férfi csapat: A szavazó neve és elme: Kosárlabda APILLANTO Asztalitenisz Bútorgyár -MÁV DAC 18:7 Az NB l-es kanizsai lányok őszi idényzáró mérkőzésükön végre azt nyújtották, amit a sportág barátai elvártak tőlük. A 3 órán át tartó színvonalas és helyenként látványos játékban végig kezdeményeztek, bátran és eredményesen játszottak. Megérdemelten szerezték meg a fölényes győzelmet s ezzel a győrieket megelőzve a 6. helyen végeztek a 10 csapatos mezőnyben. Szakonyi István, a megyei szakszövetség vezetője (a mérkőzés előtt): - Nagy küzdelemre, de azért biztos győzelemre számítok. Intő lehet a bútorosoknak, hogy a győri csapat legyőzte azt a Postást, amelytől Gazsiék kikaptak. Számszerint 15:10-es hazai sikerre tippelek. A találkozó végén az edzők így összegeztek: Andi István (Győr): - Sokkal jobban játszottak Szabóék, mint amire számítottam. No, szerencsénk sem volt, hiszen 9 játszmát a döntőben veszítettünk el. Jurik Gyuláné (Bútorgyár): - a lányok ezúttal készültek a találkozóra, valamennyien jelesre vizsgáztak. A nagyszerű teljesítményt jelzi, hogy Gazsi és Szabó 5-5, Mausz és Gál 4-4 győzelmet szerzett. Futószalagon Szavazzon a város legjobb sportolóim! Nagykanizsa város 1989. évi legjobb sportolóira illetve csapataira szavazatom a következő: A legjobb felnőtt női sportoló: A legjobb serdülő fiú sportoló: A legjobb felnőtt férfi sportoló: A legjobb ifjúsági leány sportoló: A legjobb ifjúsági fiú sportoló: A legjobb serdülő leány sportoló: Befejeződött az őszi idény az 1989/90. évi teke-bajnokságban, melynek során a kanizsai csapatok többségében megfeleltek a várakozásnak. Az NB ll-es Sörgyár együttese a 3. helyről (8 csapatos mezőny), az Üveggyár újonc gárdája a 12. helyről (14 csapat) folytatja a küzdelmeket. Az NB Ill-as újonc Sörgyár férfi csapata az őszi sorozatban a 6., míg az Olajbányász a 11. helyen végzett (14 csapat). • A városi nyílt egyéni sakkbajnokság utóbbi fordulóinak érdekesebb eredményei: Vlasics-Kassai 0:1, Bellán-Karcsmarics Q-.t, Simon-Lenkey 0:1, Papp-Szomjas 1:0, Balogh-Marosvölgyi 1:0, Vellák-Molnár 1:0, Hegedűs F.-Kovács K. 1:0, Sipos-Borsfai 1:0, Varga-Takács 0:1, Palsovics-Domsa Valéria 0:1, Hegedűs Zs.-Öry 0:1, Vlasics-Takács 1:0, Őry-Kovács Z. 1:0, Borsfai-Palsovics 1:0, Kercsmarics-Lenkey 1:0, Bel-lán-Balogh 1:0. © Az Olajbányász munkacsarnokban kezdték, majd a MÁV NTE munkacsarnokban fejezték be a XI. Coca-Cola Kupa teremlabdarúgó tornát. A kétnapos, jól előkészített versenyen 15 meghívott csapat szerepelt. Több meglepő eredmény született, köztük is az élre kívánkozik a Hajdú Volán (Debrecen), valamint a kanizsai IKKV és Tip-Top kiesése. A kupavédő Bútorgyár ezúttal is az élen végzett a Szeszipar, Pedagógus és a Sörgyár előtt. Tiszteletdíjat kapott a gólkirály Placskó (Szeszipar), a legjobb kapus Csányi (Pedagógus) és a legjobb mezőnyjátékos, Ko-zári (Bútorgyár), valamint az ÁFÉMSZ, mint a legkorszerűbb csapat. • Az üveggyári csarnokban rendezték meg a Gömöry János ifjúsági páros-és egyéni teke emlékversenyt, amelyen 13 egyesület 60 versenyzője vett részt. A városi szövetség által szervezett versenyen jól szerepeltek a kanizsai fiatalok. A férfi párost Rába Zsolt-Bende Zsolt (Olajbányász) nyerte 790 fával, a nőknél Szentes Szilvia-Csillag Krisztina (Sörgyár) duó 701 fa összteljesítménnyel a 3. helyen végzett. A férfi egyénit Rába Zsolt (Olajbányász) biztosan nyerte 422 fával, a női mezőnyben Szentes Szilvia (Sör- Sportrovatunk lehetőséget kíván adni a Kedves Olvasónak, hogy javaslatot adjon a város legjobb sportolója díjra. Az olvasóinktól beérkezett szavazatokat figyelembe veszi majd az a bizottság, amely az elmúlt évekhez hasonlóan ismét odaítéli az 1989. év legjobb sportolója címet. Szeretnénk felhívni olvasóink L MÁV NTE - Soproni Postás 61:56 (19:26) NB l-es női mérkőzés. A vasutasok legjobb dobói: Szabó 19, Ácsné 11, Pongrácz 10. A tavaszi idény 5. for-dolójának slágermérkőzésen két olyan csapat találkozott, amely eddig remekel vette a „tavaszi" akadályokat. A kanizsaiakat fűtötte a visszavágás, hisz a volt kanizsai játékosokkal (Megyeri, Zobor) megerősített és 3. helyen álló postások októberben súlyos vereséget mértek a vasutasokra. gyár) 395 fával szerezte meg a 2. helyet, aki a legeredményesebb kanizsai női versenyzőnek bizonyult. • A Mindenki Sportpályája klubtermében évadzáró szak szövetségi értekezletet tartot tak, amelyen Kápolnás Zoltán a VISO vezetője értékelte az 1989-es sportévet, vázolta a szakszövetségek előtt álló fel adatokat, majd megjutalmazták a társadalmi aktivistákat. • Nagyszerűen szerepelt az 1989. évi bajnokságban a Tungsram sakk-csapata. A ka nizsai versenyzők az OB II. Nyugati csoportjában (13 csa pat) az eddigi legjobb eredmé nyüket érték el, akik kitűnő haj rával az előkelő 4. helyet sze rezték meg. figyelmét, hogy a díjakat azok nyerhetik el, akik nemcsak saját sportáguk, hanem a városban működő valamennyi sportágban elért eredményeket összevetve is a legjobbak. Szavazzanak arra, hogy az 1989. évi eredmények alapján ki legyen városunk legjobb felnőtt női-férfi, ifjúsági leány-fiú, valamint serdülő leány-fiú spor- SZAVAZÓLAP A szépszámú és a II. félidőben lelkes hazai közönség előtt sorrakerült találkozón hallatlanul gyenge első 20 percet produkáltak a hazaiak. A szünetben sikerült a csapatot felrázni, akik a 24. percben már átvették a vezetést, majd 57:56-os előny után, taktikus játékkal nyertek és nagy közönségsikert arattak. A változatos és izgalmas találkozót követően a szurkolók véleményét Pócza Attila (Bútorgyár) tolmácsolta: - Az első félidőt könnyű elfelejteni. A játékosokkal együtt mi is szenvedtünk, de aztán jöttek a szünet utáni percek, azok feldobtak bennünket is. A lányok szórták a triplákat, felszabadultan játszottak. A vendégek láthatóan elfáradtak, pontatlanok lettek s így aztán 4-6 ponttal elhúzott a Szabó Ica vezette kanizsai-csapat, amely tőlünk is megfelelő támogatást kapott. A vége előtt egyszer nagyon feljöttek a soproniak, de a mi csapatunkat nem tudták már megállítani. Nagyon örülünk és köszönjük a győzelmet, csak így tovább. tolója, továbbá melyik együttesünk (női, férfi) méltó a legjobb csapat büszke címre. Kérjük Olvasóinkat, hogy a mellékelt szavazólapon szíveskedjenek javaslatukat leadni és borítékban vagy levelezőlapra ragasztva 1990. január 12-ig elmünkre (A Kanizsa szerkesztőségének sportrovata a 8801 Nagykanizsa, Pf.74) beküldeni. J 1989. december 22-29. (KANIZSA) 31 Oiajbány&z-llódmezővífeárlicly {Soproni Tibor felvétele) Sportkrónika \'89 (1.) Az év vége a mérlegkészítés ideje. A legjelentősebb események felelevenítésével városunk sportéletének 1989. évi eredményeit, sokszínűségét villantjuk fel. Asztaliteniszezőink közül az NB. l-ben szereplő Bútorgyár megkezdte szereplését a tavaszi idényben. Jassó Anikó az Olajbányász atlétája Budapest bajnokságot nyert a 200 m-es síkfutásban. A Tungsram SE kézilabda szakosztálya NB. I-es férfi csapatok részvételével rendezte meg a Tungsram Kupát, melyet a Várpalota nyert meg. Kézilabda-utánpótlásunk fejlődését szolgálta a dunántúli csapatok részére kiírt úttörő kupa. Megkezdte a tavaszi idényt a MÁV NTE női NB. l-es kosárlabda csapata, akik Kiss Lenkével és Glázer Zsuzsával megerősödve léphettek pályára. Ismét megrendezésre került a Focifarsang teremtorna, amelyen 14 csapat indult. Meglepetés volt, hogy a megyeiben játszó Kiskanizsa az NB. Il-es Csurgó legyőzésével döntőt játszott. Városunk volt a házigazdája az ülőröplabdások MNK döntőjének, csapatunk, a Hamburger SK ezüstérmes lett. Teke szövetségünk városi és városkörnyéki egyéni bajnokságot szervezett, melyet a sörgyári csarnokban bonyolítottak le. Február A városi tanács végrehajtó bizottsága döntött az 1989. évi sporttámogatások felosztásáról. Béres Sándor atléta az országos fedettpályás veterán bajnokságon több versenyszámban is felállt a dobogó legmagasabb fokára. Ennek a hónapnak a közepén megrendezett ÁB-Kanizsa kupa kispályás teremtornán 72 csapat indult, a győzelmet az LKM Diósgyőr szerezte meg. A Kanizsa Bútor asztaliteniszezői a nemzetközi Duna-kupa megnyerésével kupagyőztesek lettek. Teke NB. II. női mezőnyében a sörgyáriak megkezdték a pontgyűjtést és az is eldőlt, hogy a Tungsram SE sakkozói továbbra is az OB.II-ben játszhatnak. A sportakrobatika városi, megyei döntőin „Hevesi" aranyeső hullt. Női kosarasaink nem kerültek az első négybe, miután itthon kikaptak a BKV Előretol. Befejeződött a városi teremlabdarúgó bajnokság, győzött a Bútorgyár csapata. Március Labdarúgásban indult a tavaszi idény. Az Olajbányász a 2. helyről rajtolt, a MÁV NTE a bentmaradást tűzte ki célul, míg a Volán Dózsa jó középcsapat szeretne lenni. Az ülőröplabdások is megkezdték a bajnoki pontok gyűjtését, akárcsak a Tungsram SE férfi kézilabdázói a rájátszást. Átadásra került a város legjobb sportolója díj, melyet az Olajbányász labdarúgó, a MÁV NTE női kosárlabda csapata, valamint Kálóczy László kézilabdázó, Gazsi Ildikó asztalitenísze-ző, Györkös Imre atléta, Németh Helga kézilabdázó, Tren-csén Viktor tornász és Siti Beáta kézilabdázó nyert el. Az asztaliteniszezők II. osztályú egyéni versenyén teljes kanizsai siker született. A Diákolimpia keretén belül úszásban városi, míg vívásban megyei, városi úttörő és középiskolás döntő került megrendezésre. Április Eldőlt, hogy a MÁV NTE női kosarasai a Soproni Postás legyőzésével továbbra is az élvonalban szerepelhetnek. Asztalitenisz megyei tízek verse- nyén a nők és a férfiak mezőnyében is kanizsai siker született. Az Olajbányász női és a Tungsram férfi kézisei megkezdték a rájátszást az 1-6. illetve a 7-14. helyért. NB. ll-es labdarúgóink ebben a hónapban sorozatban 5 mérkőzésen nyertek és vezették a mezőnyt. Ülőröplabdás csapatunk a szovjetunióbeli észtországi Tal-lin városában vendégszerepelt, ahol a 4. helyen végzett. Ebben a hónapban városunk adott otthont az autócrossosok országos évadnyitó bajnokságának és az akrobaták Hevesi Emlékversenyének. Befejeződött a tekézők bajnoksága, a Sörgyár női csapata 3. lett, míg az Üveggyár felkerült az NB. ll-be. A Hevesi DSE fiú tornász csapata a Diákolimpia országos döntőjében aranyérmet szerzett, míg a lányok 4-ek lettek. Jó eredményeket értek el úszóink az Arany Üst versenyen, míg vízilabdázóink megkezdték szereplésüket az OB. Il/B bajnokságban. Május A nem igazoltak részére szervezett KÖGÁZ Kupa befejeződött A Santelli Kupa ez évi találkozóját városunkban rendezték, a Magyarország-Olaszország válogatott kardvívó csapatversenyt a hazaiak nyerték. Országos bajnoki futamot bonyolított le a Kanizsa Motoc-ross SE. A Kanizsa Bútor asztalitenisz csapata 5. helyen fejezte be a bajnokságot, míg a Tungsram SE NB. Ill-as férfi gárdája egy osztállyal feljebb indíthatja együttesét. A Sopron elleni hazai vereséggel megszakadt az Olajbányász labdarúgóinak hét fordulón át tartó sorozata, amely alatt még pontot sem vesztett a csapat. Országos tenisz amatőr pontszerző versenyt bonyolított le az Olajbányász és a városi szövetség közösen. A Kögáz hő-légballonosai a II. Malév Kupán aranyérmesek lettek. Nyolc ország indult Katowicében azon a sportakrobatikai versenyen, ahol a Hevesi DSE két párosa (Gajcsi-Ramocsa, Király-Viz-lendvai) bronzérmet szerzett. Június Több évi munka után átadták rendeltetésének a Mindenki Sportpályáját, ahol Tibor Tamás az ÁISH elnökhelyettese mondott avatóbeszédet. Diákolimpia atlétikai országos döntőjén 200 m-en Jassó Anikó 2., míg 800 m-en Györkös Imre 3. lett. NB. l/B-s női kézilabdázóink a 4. helyen fejezték be a bajnokságot, míg az izzós férfiak 13-ak lettek, ami akkor a kiesést jelentette. Az Olajbányász serdülő kézilabda csapata bravúros játókkal Országos Serdülő Kupa győztes lett, az ifjúsági korú lányok pedig bronzérmesek. Június 3-án 10 ezer néző remélte a sikert - hiába. Az olajos focisták bűntetőkkel kikaptak a Csepeltől és végül bronzérmesként fejezték be a bajnokságot. Kiss László a Tungsram SE él-sakkozója teljesítette a nemzetközi mesteri normát. Tizennegyedik alkalommal került megrendezésre a Kanizsa Kupa ll-lll. osztályú teniszverseny. Országos vidék bajnokság rendezését vállalta a Hevesi DSE. A sportakrobatika versenyen serdülő és ifjúsági korosztályban hat aranyérmet szereztek, a „hevesisek". Harmadik alkalommal is nagy sikert hozott a fedett uszodában lebonyolított III. Dr. Mező Ferenc úszóverseny. (kápolnás) (Folytatjuk) \'Miit*- \' 32 ( KANIZSA ) 1989. december 22-29. Kispályások a küzdó\'téren (III.) A városi kispályás labdarúgók III. osztályában 6 csapat külön versenyfutást folytatott a II. osztályos szereplést jelentő 1-2. helyek megszerzéséért. Ebből a küzdelemből aztán a Dózsa György SE és a Tungsram KISZ csapata került ki győztesként, amelyek jövőre már a II. osztályban rajtolhatnak. - Csapatunk valójában csak rövid múltra tekinthet vissza, amely ezelőtt 3 évvel egy ba ráti társaságból, a mozgást kedvelők csoportjából verbuvá lódott - kezdte a visszatekin tést Kórodi Kálmán százados, csapatvezető, majd így folytat ta: - A IV. osztályban kezdtünk Zrínyi SE-ként, majd a Zrínyi- Dózsa nevet vettük fel. A többségében hivatásos állományt felsorakoztató csapat az alakulás évében már bajnokságot nyert, majd két éven át a III. osztályban szerepelt. Helytállásukat, gyors sikerüket jelzi, hogy ebben az osztályban a második bajnoki évük „aranyat" s ezzel újabb osztályos előrelépést eredményezett. - A mi osztályunk eléggé ki egyensúlyozott volt. Több gár da is eséllyel pályázott az 1-2. helyek megszerzésére, ugyan csak oda kellett figyelni minden mérkőzésre. A Gábor Thury csapatával együtt katonásan meneteltünk a tavaszi idényben és jelentős előnnyel „elmen tünk" a riválisoktól - vette át a szót Horváth Lajos főhad nagy, a csapat edzője. Az őszi idény kezdete előtt néhány sérülés, majd aztán az új játékosok beépítése zavart okozott. A Dózsa GYSE megtorpant, néhányszor tartalékosán szerepelt s döcögött a játék, elmaradtak a várt eredmények. Öt fordulón át csak 50 százalékos teljesítményt értek el s egyidőben négy csapat is azonos ponttal tanyázott az él-csoportban. - A befejező négy fordulóban a csapat „összeállt", minden te kintetben felülmúltuk ellenfele inket. Valamennyi találkozónkat megnyertük, 16 gólt lőttünk és csak 3 gólt kaptunk. Végüüs biztosan nyertük a bajnokságot, 2 ponttal előztük meg az ugyancsak feltámadt Tungs-ram-kiszeseket - mondta nagy örömmel a csapatvezető. A bajnoki évben közel 15 játékos lépett a küzdőtérre. Leggyakrabban a Csomós, Kórodi, Kozma, Kovács, Horváth, Török csapat küzdött a bajnoki pontokért, de több találkozón is erősítette az együttest Bujáki, Galgóczi, majd Kotnyek, Kózér és Fábián. A Dózsa GYSE gólkirálya Kórodi Kálmán lett. - A bajnoki aranyat a csapat érdemelte ki. Mindenki megtette a magáét, mi egy igen jó közösség vagyunk. A csapatért s magunkért, az egészségünkért, a fizikai képességek fejlesztéséért hajtottunk s mindezek motiváltak bennünket. Majdnem önfenntartók vagyunk s ismerve a nehéz gazdasági helyzetet, a HM támogatás leépülését, a jövőben döntő többségében még nagyobb áldozatokra van szükség. Ez viszont számunkra nem lesz hátráltató tényező -magyarázta Horváth főhadnagy, majd befejezésül így összegezett a jövőbeni osztályos szereplésről: - Vannak rövidtávú terveink. Ez nem is lehet más, mint az, hogy 1990-ben szokjuk meg a II. osztály légkörét, építsük és erősítsük a csapatot, marad junk bent. Ezután viszont me rész terveink vannak, szeret nénk néhány éven belül a leg- minőségibb osztályban, az „el sőben" rajtolni. Ehhez igyek szünk megteremteni a feltótele ket, hiszen a múlt kötelez, azaz rövid időszak után újabb ugrásra készülünk. * - A csapat ebben az évben vette fel a Tungsram KISZ ne vet, miközben valamennyi játé kosunk belépett az ifjúsági szervezetbe. A másik újszerű- ség, hogy néhány játékosunk előtte más csapatokban, például Épszöv, Határőrség együttesében szerepelt, ahol kellő tapasztalatot szereztünk a kispályás világából - kezdte László Ferenc csapatvezető. A kiszes-csapat a bajnokság tavaszi idényében nem jeleskedett, amolyan középszerű csapatként bukdácsolt. A félidőben a 6. helyen zártak, sőt 6 ponttal lemaradtak a második feljutó helyen tanyázó gárdától. - A tavaszi sorozatot követően erősítettük a társaságot több új fiú került hozzánk. Ugyanis elégedetlenek voltunk korábbi szereplésünkkel. Az új csapatnak a bemutatkozása az Alkotmány Kupán volt, ahol már kezdtünk összerázódni -kapcsolódik a beszélgetésbe Miklós Viktor csapatkapitány. A Tungsram KISZ-re, a középszerű csapatra aztán rá sem lehetett ismerni az őszi idény során. Egyre-másra aratták győzelmeiket, sorra verték a náluknál esélyesebb együtteseket. Megszilárdult a védelmük, feljavult a támadójáték s kezdték átírni az élcsoportot. Egyre feljebb kerültek a bajnoki tabellán. - Menetközben tartott játékos értekezleten egységesek voltunk abban, hogy „nekimegyünk" a II. osztályt jelentő he- lyeknek. Mindezt arra alapoztuk, hogy ebben a mezőnyben a mi új csapatunk eséllyel pályázhat a felsőbb osztályba -említi a csapatkapitány. A csapat aztán tartotta szavát! Kitűnően vették az őszi sorozatot, mindössze 1 (!) bajnoki pontot vesztettek, tehát ritka bravúrt értek el. A bajnokságot végülis a 2. helyen zárták, ez pedig azt jelentette, hogy egy osztállyal feljebb léphetnek. A sikerek kovácsai: György -László, Miklós, Karcagi I. Kovács, Molnár, Dóra. Szerepelt még Horváth I. (a kapuban), Fenyvesi, Horváth II., Bodzsár, Karcagi II., Horváth III., Czink. A házi gólkirálynak a csapatvezető László Ferenc bizonyult. Az önfenntartó csapatról azt is megtudtuk, hogy valameny-nyien igazi amatőrök, Saját maguk gondoskodnak a feltótelekről, csak nevükben KlSZ-csa-pat, hiszen a működést a játékosok tartják fenn, zsebből fizetnek nevezést, azaz nincs mecénás. - Remek társaság jött össze. Fiatalok, kemények, de mindig sportszerűek vagyunk és nagyon örülünk annak, hogy jövőre a második osztályban szerepelhetünk. Bízunk abban, hogy nem okozunk csalódást, konkrétan azt tervezzük, hogy a középmezőnyben végezzünk. Nagyon szeretünk játszani, de kellene egy szponzor a névváltozás előtt álló társaságnak, mivel 1990-től már nem Tungsram KISZ néven szerepelünk -mondta befejezésként a csapatvezető. Balogh Antal ÍX. k\\Vi sor balról jobbra: IllTSlls 1.II1US Ön \\rp.k1 (.n<«;i>liuk: bülrríl jobbra: Szántri Károrv Péntek István T;ílosi Csiba Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferenoz Győző. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a varospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, léi évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. |
