* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 7.62 MB | |
| 2007-07-05 10:22:01 | |
 | |||||||
Nyilvános  555 | 4774 | Rövid leírás | Teljes leírás (545.58 KB) | Az újságot digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Ferencz-Füge Róbert Kanizsa 1990. 031-035 szám - augusztus Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Mi történt a Dél-Zatai Áruházban? — Tolvajt kiáltanak, de bocsánatig Mérni elfelednék (Cikkünk a 4, oldalon) „,.,Jel óra leforgása alatt láttam olyan dolgokat, amelyeket tettenérés esetén igencsak keményen büntetnének n—Bolyongás a „ lengyel-piacon " II. évfolyam 31. szám 1990. augusztus 3. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken SZETA-akció 1990. július 20-án 15 órától az SZDSZ Hevesi úti irodája előtt ismét megrendezték a SZETA-akció keretében a ruhavásárt. Az asztalokra kirakott holmik között volt pulóver, ing, gyermekruha — minden, amire az öltözködésnél szükség lehet. Az árak Igazán alacsonyak voltak, még a „lengyel-piacot" is „lepipálta" az olcsóság. Az akció szervezőitől megtudtuk, hogy az eladásra szánt ruhákat maguk válogatták—.bála-butikból", s természetesen a saját pénzükön vették. Érdekességként említették, hogy a vásárlók között szinte minden réteg megtalálható. Ami nem is csoda, hiszen egyre kevesebben tudják megfizetni a meredeken felfelé kúszó bolti árakat. M. Gy. 5. oldal » Ugye, mi jóbarátok vagyunk ?" A parlamentben ^ nincs érdekképviselete a munkásnak és a mezőgazdasági dolgozóknak! (Interjú SOLT OTTÓJÁVAL — 7-8. oldal) 8.oldal „Csipisz" 13. oldal. Telefonvégen Gréger Károlyné, az IBUSZ iroda vezetője. — Szerkesztőségünket a minap felháborodott férfi kereste fel. Devizaszámláját az IBUSZ-ban vezetik, de csak hosszas huzavona után tudott a pénzéhez jutni. Miért? —A belföldi devizaszámla (BD számla) vezetése néma nagykanizsai irodában történik, hanem Budapesten. Kéréseinket telexen kell leadnunk. Sajnos a torlódások és odafent a számlavezetők technikai nehézsége miatt — számítógép kapacitás, a telefonvonalak lehetetlen helyzete — hosszú az ügyintézés. Mi feladjuk a kérést, a visszajelzés két hetes késéssel jön. Ha sürgős esettel találkozunk, akkor megpróbáljuk sürgetni, de ehhez szabad vonal kell, ami általában nincs. Volt olyan eset Is, hogy egy-egy tételért másfél órát állt a telexgép. Ez olyan óriási költség, melyet nem engedhetünk meg magunknak. Ugyanakkor másra addig nem használható a telexgép, mert várjuk a választ. Amíg technikailag nem fejlődünk annyira, hogy a nemrég vásárolt számítógépünkhöz kinyomtató rendszer és a programban a számlavezetés is ott legyen, nem tudunk sürgős dolgokkal foglalkozni. Illetve ha tudunk Is, csak öt-tízszeres nehézség árán. Addig Is kérjük ügyfeleink szíves megértését és türelmét. M. Gy. KANIZSA 1990. augusztus 3. Nyílt tér (parlamenti felszólalás Ugyanaz, másként) Tisztelt Ház! Nehéz lenne túlbecsülni az elénk terjesztett törvényjavaslatjelentőségét. Ha egy országban jól működnek, erősek az önkormányzatok, akkor ezzel megteremtik a működőképes parlament lehetőségét. Sajnos, azt hiszem, hogy ez a kijelentés fordítva nem igaz. A nálunk kialakult többpárti parlamenti rendszer ma mégjól érzékelhető gyengéit részben magyarázza, hogy az önkormányzatok megteremtésének és működésbe hozatalának idő- és energiaigényes folyamata, feladata még előttünk áll. Az ön kormányzatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amelyben a lehető legkevesebb helyi döntés függ külső felügyelettől, mert a helyi politika csak így képes a helyi érdekeknek megfelelni. Éppen ezért kulcsfontosságú a törvényjavaslat X. fejezete, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatával, illetve az önkormányzati jogok védelmével foglalkozik. A korábbi tanácstörvény a demokratikus centralizmus kétes elvét követve központi érdekeknekalárendelt, végső soron pártirányítás alatt álló tanácsokat hozott létre. A kemény központosított irányítás, az Országgyűlés mérsékelt, ezzel szemben az Elnöki Tanács túltengő szerepe és hatalma jellemezte ezt a szervezeti felépítést. A Minisztertanács irányító jogköre rendkívül erőteljes volt, és még napjainkig is az. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal című törvényfejezet pedig nemcsak sokrétű jogosítványokkal ruházta fel a minisztereket, de bizonyos korlátok között még a közvetlen utasítás Jogát is megadta nekik. Ezzel a felfogással szakít következetesen az új önkormányzati törvényjavaslat. Az önkormányzatbarát központi államigazgatási kapcsolódás elfogadása teszi lehetővé a rendszerváltás valóságos végigvitelét. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó rendszerében a helyi önkormányzatok előbb-utóbb meghatározóan új jelleget kapnak és túllépünk az önkormányzatok egyszerű államigazgatási besorolásán. A javaslat — szakítva a kormányok eddigi Irányítási gyakorlatával — utat enged a másik elképzelésnek, amely törvényességi felügyeletből, illetőleg ellenőrzésből áll. A helyi politika természetes közösségét, központját képviselő önkormányzatok önállóságát garantálja többek között aX. fejezetben szereplő felterjesztési jog és a sajátos jogvédelem is. A törvényjavaslat véleményem szerint a jogállamok legjobb példáit követve határozott biztosítékokkal vázolja fel az önkormányzatok és a központi államigazgatás új típusú kapcsolatrendjét. A szabályok többsége egyértelmű, itt csak a leglényegesebb rendelkezésekhez fűzök rövid értékelést: 1. Az önkormányzatok alap vető viszonyai változtatásának joga az Országgyűlésé. Szerepük így kettős. Az alapintézményekkel kapcsolatos döntések csak mi nősített parlamenti többséggel születhetnek meg, míg vannak olyan önkormányzati elemek, önkormányzatok útján meg valósítható feladatok, amelyeket az Országgyűlés törvényben fog megállapítani. Az al kotmányellenesen működő ön kormányzatokfeloszlatása, illetve a legfontosabb területszervezési elhatározások jelentőségük miatt szintén az Országgyűlés jog körébe lettek sorolva. 2. A Kormány nemcsak jo gosult meghatározni az ön kormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat, de ugyanakkor kötelessége a vég rehajtás feltételeinek biztosítása is. 3. Lényegesen szűkül a tárcák, miniszterek önkormányzatokkal kapcsolatos jogköre. 4. Megemlítem az ön kormányzatok felterjesztési jogát, amely az erőtlen közérdekű be jelentés intézménye helyett javítja annak esélyét, hogy az ön kormányzatnak csakugyan köze legyen mindahhoz, ami a te rületén történik. Kez deményezéseit pedig egyetlen szervezet se hagyhassa figyelmen kívül. 5. A javaslat intézményesíti az önkormányzati ér dekképviseletet, amely korábban gyakorlatilag nem létezett. E jogi lehetőség súlyát növeli például az, hogy véleményezési joguk lesz az önkormányzatoknak jog szabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban, sót garanciális jelentőségű, hogy a véleményt a döntéshozó előtt ismertetni kell. Enélkül az ország azonosulása csak a fent kitalált feladat végrehajtásaként va lósulhatna meg. Többek között a felsoroltak biztosítják számomra azt, hogy az önkormányzatok nem a hatalom helyi szervei lesznek. Hölgyeim és Uraiml Amikor első mondatomban méltattam a törvényjavaslat jelentőségét, nem gondoltam annak tökéletességére is. Bár a javaslat összességében jó, és szerintem hatalmas előrelépés a megfelelő úton, tudom, hogy vannak javítható részei, lehet előnyére változtatni. Ezért döntő fontosságú, hogy a módosító javaslatokat — és gondolom, azok Is beterjesztik javaslataikat, akik itt a törvény egészét elutasították; azt mondották, hogy használhatatlan — ; tehát a módosító javaslatokat, függetlenül attól, hogy honnan A Magyar Hírlap 1990. július 3-i számában olvasható a kormány által beterjesztett Önkormányzati törvényjavaslat. Ennek X. fejezetét azonban, úgy tűnik, ketten kétféleképpen olvastuk. Látnivaló ugyanis, hogy az önkormányzatok megalakítása, hatósági jogköre, szabad mozgása (pl. az ágazati feladatok ellátásában) korlátozott, a törvénytervezet szigorú hierarchiába ágyazza az önkormányzatokat, önállóságukat pedig megnyirbálja, hiszen a képviselőtestület (polgármester) — főispán — miniszterelnök (Minisztertanács) kapcsolódás aligha teszi lehetővé a szűken vett, ezért a központi előírásokkal is gyakran ütköző helyi érdek érvényesítését. Példám: Az ágazati miniszter — a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva és a terület iskolaszerkezetét helyesnek mondva — nem támogatja egy, a településen tervezett szaktechnikum építését. A belügyminiszter a területen működő helyi önkormányzatok korábban jóváhagyott településfejlesztési terveire, költségvetésére hivatkozva, a helyi érdek túlságos preferálása miatt az önkormányzatok működésének összhangjában zavart lát, a regionális érdek sérülését vélelmezi, ezért felhívja a főispánt: vizsgálja meg, hogy a költségvetés — a régió vonatkozásában jóváhagyott — tételei sérülnek-e: ha igen, a törvényességi ellenőrzés jogával érve (mert az állam elfogadott és a régióban is érvényes költségvetése alkotmányerejű törvényhez kötődik!), kezdeményezzen eljárást a helyi törekvés elmellözésére, hiszen az (a mondottak értelmében) jogsértő. érkeznek, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados többség kell a probléma szabályozásához, elfogulatlanul mérlegeljük, és ha a törvényjavaslat javára válnak, fogadjuk el. Ha nem ezt tesszük. Időtálló szabályozást nem tudunk alkotni, az annyiszor fog változni, ahányszor változik majd a kormányzati többség összetétele. Köszönöm a figyelmüket. Tarnóczky Attila (MDF) Rovatunk a vélemények ütköztetésének terepe, elsősorban azonban olvasóinké. Kérdezzenek, az Illetékesek válaszolnak. Tel: (93) — 12-305. — Postacím: 8800 Nagykanizsa, Pf.: 74. A főispán utasítja a kép viselőtestületet a törvénysértés megszüntetésére, s amennyiben a testület az eredeti tervet fenntartja, kért az Alkotmánybíróságnál az ön kormányzati határozat felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása után (ami az alkotmányerejü törvény sérelmére elkövetett önkormányzati kezdemény alapján csak elmarasztaló lehet), bírósághoz fordul, de mert a kereset benyújtásának a megsemmisítő döntés végrehajtása vonatkozásában halasztó hatálya nincs, a képviselőtestület (még a bírói verdikt előtt) kénytelen lemondani a szaktechnikum felépítéséről. A kör ezzel bezárul. Elismerem, hogy a példa abszurd, úgy vélem azonban, világosan érzékelteti, hogy a kormány önkormányzati törvényre Jelen formájában csak egy újmódi állami centralizációt erősít. (Zárójelben megjegyezve, hogy az önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezete az állami döntések tervezeteivel kapcsolatban véleményt nyilváníthat ugyan, ennek azonban halasztó hatálya ugyancsak nincs.) Tarnóczky Attila érvelését tehát nem érzem megalapozottnak. Felhívom viszont a figyelmet az SZDSZ önkormányzati törvényjavaslatának (megjelent a Magyar Hírlap 1990. július 16-1 számában) vonatkozó részeire, melyek megítélésem szerint a demokratikus működés kereteit alkalmasabb módon jelölik ki. Pék Pál KANIZSA Július 20-a péntek, 15 óra. A városi tanács első emeletén körülbelül 15—20, döntően idős ember. Van aki már egy órától itt van. Valamennyien Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőre várnak. megye-rendszer kérdéskörében különböznek. Ön, mint MDF-es képviselő, hogyan vélekedik erről? — Az önkormányzati megye vagy vármegye — mindegy, ho- va talos órákat fogok tartani, havonta egy alkalommal, s július végén, augusztus elején próbálkozunk egy városi fórummal, ahol a beszámolóm után kérdezz-felelek alakulhat ki. Ha van rá — Amit szívesen nélkülöznék az a pártok egymás ellen intézett támadásai, amelyekben sokszor tartalom nincs, egyfajta választási hadjárat folyik tovább. Egyébként úgy folynak a dolgok, A képviselő „vikendje Az újságíró dolga Kikeltek a honatyák az újságírók ellen. Föl vannak háborodva, hiszen hogy képzelik azt, hogy mindent leírnak, amit Sk mondanak. Ezzel ártanak ajóbirüknek, s bizony, nem tudnak fontos munkájukra odafigyelni. Tehát törvény kell az újságírók megzabo lázasára. De nem ez az újságírók feladata. Nem írhatnak csak a jóról. Higgyék el a képviselő urak, hogy jó nincs, mutatóban sem. Az újság viszont szócső. Ha félnek tőle, már el lehet kerülni a törvénytelenségeket. A valóság kimondása a döntő. Anatole Francé szavát felhasználva; az újságíró nem arra törekszik, hogy igaza legyen, hanem arra, hogy kimondja az igazságot. V. J. Program és kritika — Milyen problémákkal ke resik fel? — kérdezem a szusszanásnyi időben. — Gyakran jellegzetesen egyé ni panaszokkal. Nagyon sokszor olyanokkal, melyekkel már min den fórumot megjártak, s utolsó lehetőségként keresnek engem, gondolva, hogy igazságot teszek, s természetesen a javukra. Vannak aztán idős emberek, akiket a család kisemmizett. Ezekben az esetekben nem tudok segíteni. Van azonban egy harmadik típus. Az ide tartozók, ha úgy érzik, hogy a tanácsnál, vagy más hivatalokban nem tudták a dolgukat elintézni, megkeresnek engem. Ha úgy vélem, igazságtalanság történt velük, utána járok. Ilyen esetekben már sikerült segítenem. Vannak, akik valamilyen közügy érdekében keresnek, például a miklósfaiak a művelődési házuk ügyében. Ebben az esetben is tudtam segíteni. — Jónak tartja, hogy Ilyen sokan keresik? — Nem, nem tartom jónak, mert ez azt jelenti, hogy a nor mális fórumokon nem tudják az ügyeiket elintézni a polgárok. Bár a magyar embernek van egy olyan szokása, hogy mindjárt az utolsó fórumhoz szalad. Remélem, hogy az önkormányzati választások után a képviselőtestületekre tar tozó feladatoktól sikerül meg szabadulnom. — Ön tagja a parlament ön kormányzati bizottságának. Hogy áll a törvény előkészítése? — Igazából nem tudom megállapítani, hogy áll, mert azt hiszem, hogy politikai mege gyezés nélkül a dolog nem vihető dűlőre, s ennek nem az önkormányzati bizottságban kell megtörténnie. Úgy tapasztalom azonban, hogy a bizottságban tisztességes munka folyik. Az SZDSZ ellentörvény tervezetét félretettük. Ők ezen kívül is egy nagy köteg módosító indítványt nyújtottak be, meg a többi párt is. Ezeket tárgyaltuk, de szavazás még az egyes módosító in dítványokról nem volt. Abban egyeztünk meg, ha a hatpárti megegyezés létrejön, akkor hoz zuk meg a támogató, vagy ellenző döntésünket. Ugy látom, hogy mindkét oldalon megvan a megegyezés készsége. — A kormány és az SZDSZ által beterjesztett tör vényjavaslatok legélesebben a gyan nevezzük — alapvetően másfajta képződmény, mint a ltorábbi. Még akkor Is, ha az eredeti törvénytervezetet fo gadjuk el meglesz a lehetősége Zalaegerszegnek, Nagy- kanizsának, Keszthelynek, hogy a megye—szervezetéből kiváljon, s akkor a megye tényleg a kistelepülések társulása lesz, illetve kialakul az elmaradott térségeket fejlesztő funkciója. De azt hiszem, nem ez a változat fog megvalósulni, mert az MDF—SZDSZ kompromisszum valószínűleg csak úgy jön létre, ha nem az önkormányzati, hanem a társulásos megye—változat valósul meg, ahol lazább a kapcsolat a települések között. Az igazi probléma az, hogyan lehet ennek a rengeteg önkormányzatnak a törvényességi felügyeletét ellátni, s szakmailag hogyan lehet támogatni, hiszen e kis falvak tanácsaiban nincs megfelelő erősségű szakgárda. - Ha szavazásra kerül a sor, hogyan foglal állást a megye kérdésében? - Mindenféle MDF koncepció ellenében az én szívemhez a tár sulásos megye áll közel, a szava záskor is ezt fogom támogatni. - Az SZDSZ kanizsai szervezete ez ügyben névszerinti szavazást javasol. —Semmi kifogásom ellene, de a mostani rendszerben nem titkos a szavazás, ki lehet kérni a szavazás számítógépes nyilvántartását. Ha az SZDSZ-nek ez a látványosabb megoldás tetszik, legyen. - A parlamenti viták, a feszített munkatempó Ismertek. Hogy érzi magát a Parlamentben? - Kezdem megszokni. Kiderült, hogy ez Is csak egy munkahely. Időnként nyugtalankodom csak, hogy lassan mennek a dolgok. Viszont ha a nyugati parlamenti demokráciákkal hasonlítom össze, akkor azt hiszem, hogy nagyon feszített munka folyik, s nem is eredménytelenül. Az más kérdés, hogy az előttünk álló munkamennyiség messze meg haladja a nyugati országok ak tuális problémamennyiségét. Úgy tűnik, hogy nyári szünet nem is lesz. Magam is hétfőtől csü törtökig Budapesten vagyok. Ebből az Is következik, hogy itt hon ritkán tudok találkozni a választóimmal. Egyébként a vá rosi tanács segítségével az Ady u. l-ben lesz az irodahelyiségem, igény, akkor ezt is rendszeresítenénk. — Arra még nem válaszolt, hogy jól érzi-e magát? Mióta országunkban újra állampolgári jog lett a szólásszabadság, azóta élünk is vele mindenütt. Fent és lent, házon kívül és a T. Házon belül. Főleg ott. Ez jó is, nem is! Jó, mert elmondhatják a kiválasztottak, mivel nem értenek egyet. Például a kormányprogrammal. Az utóbbi egy-két évben ugyanis esemény, hogy elfogadják-e képviselőink életünk meghatározó irányelveit, vagy sem. Az előző rendszer képviselői is utasítottak ugyan már vissza programot, s az illetékesek akkor újat írtak. Mégsem vált be, mert a bírálatok mindig egy kész programot tépáztak meg és marasztaltak el. Utólag! Ez a fajta bírálat azonban illogikus. Hiszen u-tólag könnyű igényeket támasztani. illetve ahogy vártam — mosolyodik el Tarnóczky Attila. M. Gy. hiányosságokat találni! Az állampolgárban ezért joggal vetődik fel, hogy: hasznos lenne a leendő kormányprogramok irányelveit előre és időben közreadni, hogy a képviselő a maga véleményével kiegészítve, s visszaadva az illetékeseknek összesítésre, reálisan foglalhasson állást. Bizonyara nem hangozna el akkor az ország házában annyi felesleges hozzászólás, mint mostanában. Úgy tűnik, hogy a mai program csak a gépet látja, a fogaskereket nem. Reméljük, nem az a kerék maradt rejtve, amelyik a többit hajtja! S hogy a program a fogalmazványkeretből kilépve, valódi tartalommal gazdagodik majd. ( KANIZSA J $. A belépődíjak változatlanok! Strand-idő! Július van, tombol a nyár s végre nyitva a fürdő! — Takarékossági, sza badságolási és karbantartási célból három héten át zárva, vol tak létesítményeink — mondja Molnár István fürdővezető —, s így szüneteltek szolgáltatásaink. Június 30-án nyitottunk újra, s az első két hétvégi kánikulai napon közel háromezren vál tottak jegyet. Bár értesüléseink szerint a legtöbb fürdőben emel ték a belépődíjakat, mi a vál tozatlan ár mellett döntöttünk. A felnőttek 25, a nyugdíjasok 15, a gyermekek, diákok és katonák pedig 10 forintért vehetik igény be a nyitott és fedett fürdőt. Nem változtak a bérleti díjak sem. A szauna, a kondicionáló terem, a masszázs is a régi áron fogadja a vendégeket, s a fodrászat árai is a korábblak. Solymosi Valéria kísér tovább. A főbejárat melletti pénztárban Ball Lászlóné van szolgálatban, aki kérésemre 15 óra tájban mérleget készít. — Eddig ma 534 fő váltott jegyet, s ez közepes hétköznapi forgalomnak felel meg — mond ja, miközben újabb látogatókat szolgál ki. A pancsoló 30 cm mély, 31 fokos vízében sok kis lányka és fiú lubickol, s éberen figyelik őket a kísérő anyukák, apukák, testvérek. — A kétéves Andráskával nagyon élvezzük a jó Időt. He tenként kétszer-háromszor jö vünk ide fürödni és napozni — mondja Bogárné Hosszú Mária. Megjelentek az első vendégek a felújított strand-büfénél Is, ahol hideg sört és friss üdítőitalt szol- gálnak fel. A gondozott gyep keleti részén fiatal pár simul egymáshoz. Hallgatják a szomszéd magnójából áradó zenét. — Három év múltán lá togattunk ide újra Gáborral, s mondhatom, nem bántuk meg. A víz príma, jó a napozást lehetőség, s a karosinál sokkal csendesebb a hely — szól a Zalakarosi Ter málfürdőben vendéglátósként dolgozó Szerdahelyi Erika. Bársony László, az egyik úszómester éberen figyeli a forgatagot, beavatkozására azonban nincs szükség. A fedettben is áll a .bál". A nyitottból Ide — és viszont — szabad az átjárás. A kékes színű vízzel telt mendencékben sokan vannak. A háttérben az N. Vízmű SE Ifjú úszói gyülekeznek, hogy 16 órától — Papp Miklós edző irányítása mellett — elfoglalhassák az 5—6-os pályarészeket, a napi edzésadag teljesítésére. Keresem a vízilabdázókat is, de ők most nyári pihenőjüket töltik. Mindenhol tisztaság. — A rendre, a higiéniára nagy gondot fordítunk. A szolgálatban lévő dolgozók minden este ál talános takarítást végeznek. Az egyébként öntisztító fedett me dencében negyedévenként, a nyitott medencében — klór meszeléssel egybekötve—három naponként, a gyermek pancsolóban pedig naponta cseréljük a vizet az esti-éjszakai órákban. Szünnap nincs nálunk — mondja távozásomkor kí sérőm, Solymosi Valéria. Tihanyi István Fotó: Szakony Attila Mennyit ér a becsület? Július 20-án délelőtt— mint mindennap — a Dél-Zalai Áruház élelmiszer osztályán vásárolt két gyermekével özv. Varga Imréné (Somogyi B. u. 45. szám alatti lakos). Már túl volt a pénztár előtti sorbanálláson, már éppen a szatyrába akarta pakolni az egy kg kenyeret, az egy doboz Sopianaet, az egy papírzsebkendőt, a fél liter tejet meg kakaót, az egy darab kalácsot, a két kis-üveg paradicsomot, mikor egy őszes, bajuszos, körülbelül 160 cm magas, tömzsi űr ráripakodott: Lopott! A kővé dermedt asszony meg sem tudott szólalni. Az őszes úr (ő volt a RENDÉSZ) a blokk szerint átnézte a szatyor tartalmát, s minden egyezett, de ő (a RENDÉSZ) ragaszkodott állításához, miszerint az asszony lopott. S most jött az igazi megszégyenítés! A rendész — mert ugye ő a hatalom!? — lökdöste az élelmiszerosztah/on keresztül a fiatalasszonyt és a kislányt, ml több, ismeretlenül tegezte őket. Mivel az asszonynál nem volt személyi igazolvány, még a rendőrséggel is fenyegette őket. Aztán kiderült, hogy özv. Varga Imréné nem vett el semmit jogtalanul. De az élelmiszerosztályon nem kértek tőle elnézést. Ezek után Var-gáné elment az áruház igazgatójához, aki pótolta a rendész mulasztását, elnézést kért. De lehet-e pótolni szavakkal a nyilvános megszégyenítést, az alaptalan vádat? „Mindennap itt vásárolok, de hogyan merjeklgybejönni, mikor még a takarítónő is ujjal mutogat, hogy loptam..." — sírja el magát a szerkesztőségben Vargáné. S valóban, hogyan lehet ugyanabba a boltba így bemenni? Vargáné menjen messzebb vásárolni? Vagy idővel elfelejtődika sérelem? Kétségtelen, napjainkban nő az áruházi szarkák száma. A kereskedelemben dolgozók, minden valószínűség szerint, sokat lefülelnek. De mi legyen az ártatlanokkal? Azokkal, akiknek becsületébe belegázoltak? Mit szólna hozzá Rendész úr, ha önt érné hasonló sérelem? Ha önt taszigálnák, s tegeznék ismeretlen emberek? Megelégedne a bocsánatkéréssel? — emgyé — X990. &ogu63tn« 3* KANIZSA Piaci rosszlányok, valutázók, csempészek Mi lesz veled „lengyelé-piac? mert a parlamentben mondják. Voltak olyan érzéseim, hogy ez nem igazán fejezi ki a falusi lakosság véleményét. Azok, akik a tsz-ekben megtalálják a számításaikat, nem lelkesednek a feloszlatásért. Arról persze egy ilyen vita során sem lehet képet alkotni, hogy milyenek az arányok. De az világosan látszik, hogy jelen vannak bizonyos érdekek, a tényleges viszonyok között, amelyekről a politikában kevés szó esik. Remélem, hogy azok a kapcsolatok, amelyek tegnap Nagyrécsén kialakultak, nem fognak elfelejtődni. Van tehát fogódzó, ami alapján tájékozódni tudok. — Mai politikai életünkben, felteszem, éppen elég gond van. — Sokmindent aggasztónak látok az új politikai felállásban, jelesül azt, hogy a teljesen érthető okokból hitelét és legitimitását vesztő szövetkezeti mozgalomnak nincs politikai szószólója. Ugyanis míg a mezőgazdaságban dolgozóknak egy jelentős része szövetkezetben gondolkodik, a politikai képviselők nem léteznek. A réglek már nem, mert el veszítették a hitelüket, az új politikai erők még nem tudták megtalálni az intézményes csa tornákat az érdekképviseletek rebélyesedett piacon vásároljanak. Ez azonban nem az ő hibájuk. Arra, hogy a bűnözés melegágya- az Ilyen piac, ékes bizonyíték, hogy már a kábítószerkereskedelem Is megvetette a lábát az országban. Magam fél óra leforgása alatt láttam olyan dolgokat, amelyeket tettenérés esetén igencsak keményen büntetnének. Volt ott valutázás, üzletszerű kéjelgés, sőt megjelent már a .pirosozó" is. Ő pedig nem volt külföldi. Mindez bizonyítja, hogy a.lengyel piacon" szervezetté vált a bűnözés. lémákkal kerestek meg, hogy Intézzük el, hogy a bérüket emeljék akárhány százalékkal, hanem ennél sokkal differenciáltabban, árnyaltabban léptek fel, imponálóan Ismerve a problémák különféle megvilágításait. De mindenütt feltűnő volt az érdekképviselet hiánya. Kiderült, hogy keresik az út-ját-módját annak, hogy az érdekeket hogyan tudják felvonultatni — s ebben bizony a parlament nem, vagy nem eléggé_ tud segíteni. Ugyanakkor csökkent valamelyest az az Igény, hogy- Már évekkel ezelőtt is késő lett volna a központi intézkedés meghozatala, de valamiféle ál-internacionallsta eszmére hivatkozva ez sohasem valósult meg. (Ausztria, az NSZK, vagy Jugoszlávia miért tudott határozottan fellépni?) Kezdetben próbáltak ugyan gátat szabni a kis-KGST kereskedelemnek, ezt azonban rövid Időn belül leállították. Egykorelégvolt, ha két járőr végigment a piacon, s abban a pillanatban szétszéledtek az alkalmi árusok. Aztán egyik napról a másikra ugyanaz a járőr mint vásárló jelent meg. Ezért aztán mostanra egyfajta féllegális helyzetet élveznek az árusok. Ez az oka annak, hogy valóságos szervezett feketekereskedelem alakulhatott ki. (Érdemes volna megvizsgálni, hogy a .kereskedők" részére befolyt óriási forintösszegek, az országból kikerülve, hogyan gyengítik valutánk értékét!) Sajnos arról is szólni kell, hogy a .baráti" országokból érkező kereskedők milyen körülmények között .élnek" itt nálunk. Elég. ha végignézünk esténként a piacon: a kosz, a szemét elviselhetetlen. (A tanács helypénzt szed! Abból nem futja takarításra?) Az éj- a képviselő amolyan .kijáró" le-fál ilT gyen. ■■:*;. így például a hetedik nap békéjét hirdető salbat is. — Miért választja egy fia talember ezt az életet? — Az Istennel való személyes kapcsolat, amelyet mindennap megélünk és gyarapodhatunk általa, ez az, ami megfogott en gem és a társaimat is. Sokan felnőtt fejjel tértünk csak meg, korábban mi is világi életet él tünk. Volt az életünkben egy határkő, amikor felfedeztük ezt a másik világot. Az oltári szentség ereje, a szent áldozás is meg ragadott bennünket. — Miből tartja fenn magát az h — Nagy vihart kavart a par-" lamentben a Pártatlan Tájékoztatási Bizottság felállítása. Pro és kontra érvek tömege csapott össze... —Nagyoncinikusan is lehetne interpretálni azt, ami most a parlamentben folyik. Hiszen a birtokon belül lévő Demokrata Fórum csökkenteni szeretné a PTB hatáskörét és a szerepét olyannyira, hogy a szélső álláspont Is megfogalmazódik, például a Csűr káé, miszerint nem is kell. Nyilvánvalóan azért, mert a kulcspozíciókat — az előző rendkívül durván működő ellenőrző tesrfilí»t fennálláen iripif*n szakákat a külföldiek többnyire bérelt lakásokban töltik, de a jó idő beálltával vad- kempingezőként megjelentek a Csónakázó-tó mellett is, ahol a tő fertőzött vízében fürdenek. Ez ellen sem tesz senki semmit! Próbáltam hát körülnézni a .lengyel-piacon", és megtudni az ott lakók, ott dolgozók véleményét. — Engem nagyon zavarnak az itt uralkodó állapotok — mondja egy 30-35 körüli hölgy, név nél kül. Itt lakom a házban (Zrínyi u. 20.), és már tűrhetetlen azaj meg a szemét. — Nekem személy szerint nincs kifogásom a lengyelek el len. Én is ebben a házban lakom, s nem bánt a zaj. Igaz, hogy az ablakaim nem a piacra néznek— fejti ki véleményét Horváthné. Egy ifjú hölgy a harmadikról: — Végre foglalkozik valaki a la kók panaszával! Eddig hiába kértünk valamiféle intézkedést. Remélem, megszüntetik a piacot! A virágüzlet tulajdonosának felesége, Vné véleménye: — A megszüntetés mellett vagyok, bár néha lehet ott olcsón és jó dolgokat vásárolni. A forgalmamat nem lendíti fel, Inkább zavaró a nemzetközi társaság. Túl nagy a kosz, a bűz, a tanács pedig nem takaríttatja el a szemetet — Tényleg tűrhetetlen állapot ez — mondja Horváth Gyuláné, butikos. — Szüntessék meg ezt a piacot minél hamarabb! Próbáltam a nézelődő vásárlók véleményét is megtudni, de senki nem volt hajlandó szóba állni velem. Az árusok, akik Kelet-Európa legkülönbözőbb tájairól — Litvániától Romániáig — ide- özönlöttek, biztosan nem pa naszkodnak. Amíg van vásárló, addig biztosan eljönnek hozzánk. S egyre többen nyugati autóval. Szegényeket lehet is sajnálni. Lendvai Béla Fotó: Szakony Attila — Elsősorban a kétkezi munkából, de a falubeliek, a hívők és nem hívők segítsége nélkül nem nagyon boldogulnánk. Önzetlenül segítenek bennünket, ez is az Istenbe vetett hitünket erősiti. Más kapcsolatunk is van a világi élettel, hiszen a rend tagjai között művészek is vannak, akik zeneszerzéssel, festészettel, tánccal és más művészeti ágakkal foglalkoznak. Támogatjuk az elesetteket, a társadalomból valamilyen oknál fogva kiszorultakat. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot szerte a világban lévő más házakkal is — mondja befejezésül Reszkető Mihály KANIZSA iífcK). augusztus 3. Ezek az aláírások nem azok az aláírások Szakszervezeti önállósodás a Tungsramban 1990. nyaráról egyáltalán nem mondható el, hogy politikai uborkaszezon lenne. Nemcsak a kormány, a parlament és a pártok házatáján van rendszeresen .melegváltás", de a szakszervezeti élet is pezseg. Legalábbis a MSZOSZ Központjában így van, hiszen útjára bocsájtottak egy aláírásgyűjtéssel támogatott népszavazási kezdeményezést. Kérik, hogy a dolgozók és a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben sem az államhatalmi sem a kormányzati szervek ne hozhassanak döntéseket a szakszervezetek meghallgatása nélkül. Kíváncsi voltam, hogy egy olyan vállalatnál, mint a Tungsram Rt. van-e csatlakozási hajlandóság ehhez az aláírási kampányhoz. — Kész tényeket tudok mon dani, de nem erről, hanem egy másik aláírásgyűjtésről — vá laszol a feltett kérdésre Németh István, a nagykanizsai gyár szak szervezeti titkára. — Mi az MSZOSZ bejelentésével nem foglalkoztunk. Az elmúlt he tekben lekötött bennünket a Tungsram Rt. szakszervezetének önállósodási szándéka. Tételesen az, hogy szeretnénk kilépni a vasasok jótékony, mindent elfedő nagy anyagi öléből. Úgy érezzük, hogy saját problémáinkat ne künk kell megoldanunk, csak magunkban bízhatunk. Mivel mind a jogi szabályozás (a kol lektív szerződés) mind az egyéb kérdések, a foglalkoztatottság, a bérek, az üdülés, a szociálpolitika tőlünk függ. Nem hiszem például azt, hogy az ágazaton belüli munkanélküliség ellen a Vasas Szakszervezet valamit is tenni tud. — Helyben vagyunk. Mun kanélküliség a Tungsram-banl Sok a híresztelés. — A rendkívül szükséges programok következtében a fog lalkoztatottság eddig 5—6 szá zalékkal csökkent. További csök kenések várhatók elsősorban az adminisztratív munkakörökben. Elbocsájtás nem volt, csak át szervezés és korkedvezményes nyugdíjazás. A foglalkoztatottság csökkentésének ezt a viszonylag emberséges módját például a szakszervezet kezdeményezte. A naponta ismétlődő ügyek között a legszomorúbb azokkal az emberekkel találkozni, akiknek a foglalkoztatási biztonsága megingott, akik félnek a presz- tízsveszteségtől, amit esetleg az új munkakör teremt. — Végül is milyen eredményt hozott a saját aláírásgyűjtő — nagy mondhatnánk úgy is: sza vazó — módszerük? — Tagságunk 99 százaléka a kilépés, az elszakadás mellett döntött. Tudomásunk van arról, hogy az ország többi izzósa is ezt szeretné. Az élet is ezt követeli tőlünk. Ugyanis minél később tesszük meg a lépést, annál in kább hátrányba kerülünk. Vi szont önállóság esetén jól meg nézzük, hogy mint Tungsram szakszervezet milyen szö vetséghez, szervezethez csat lakozunk. — Nem visszalépés ez? — Úgy érzem, nem. Nem visszatérés a múlt századi ön segélyező betegegyletekhez, hi szen mi a szolidaritás elvét nem adjuk fel, alulról jövő kez deményezésekre épülő, jól szer vezett mozgalmat szeretnénk. Ezért is álltunk át tavaly nyáron a kétlépcsős irányítási ren dszerre, amely az üzemi szak szervezeti bizottságból és az 50 fős bizalmi testületből állt. így a hatalmas gyár minden részlege egyformán képviselve van. — Hallottam olyan mun kásvéleményeket, hogy minden gyárlegyenkülön-különönálló, és együttesen alkossanak egy Tungsram szakszervezeti szö vetséget Erről mit tart az üzemi titkár? — Az önállósodáson belüli önállósodásnak tudom, vannak hívei. A gyári dolgozók többsége azonban úgy szavazott, hogy csak egy egységes tröszti szakszervezet lehet eredményes. — Jelenleg mi a legfontosabb gyári feladat? — A bérrendszer vál toztatásának második lépcsője. Ennek a második béremelésnek az a célja, hogy a legjobb em bereink még az idén hoz zájussanak a béremeléshez, amelynek révén kompenzálható a megélhetés költségeinek nö vekedése. • A hagyományos nagy nyári leállás miatt csendes üzemben volt alkalmam találkozni Horváth Miklóssal, a gyár igazgatójával. Első kérdésem arra Irányult, hogy miután a General Elektric megvásárolta aTungsram részvények többségét, ebben az új felállásban hol a helye, és egyáltalán van-e helye az üzemi szakszervezeti bizottságnak. — Természetesen van — válaszolta a gyárigazgató. — Elsősorban a hagyományos mozgalmi területeken, mint a szociálpolitika, agitáció, oktatás, munkavédelem, sport. A vezetés és a szakszervezet kapcsolata pedig nem a „ki nyer, ki veszít" játék módján alakul. A szakszervezet csak partner lehet abban a munkaerő-profil kialakításában, amit a GE diktál: kevesebb, de jobban fizetett emberrel dolgozzunk, jobb munkafeltételek között, amelyekben helye van a kezdeményezés szabadságának, az önkifejezésnek és a munka örömének. Negyven éven át mindenkit felvettünk, s legtöbbször oda, ahová akarta. A következmény az, ami lett, amivel most küszködünk. A mennyiség volt a fontos, az elkészített munkadarab száma. így nem lehet versenyképesnek lenni. A minőség lehet a legfőbb mutató, s csak ez humánus az országnak és az embernek egyaránt. Folyamatosan olyan megoldásokat kell találnunk, ahol mindenki nyer. Az az igazi ér- dekvédelem. Nem foglalkoztunk ezért azzal, hogy a dolgozók ingyenes vagy kedvezményes tulajdonrészhez jussanak-e. Azzal viszont igen, hogy a Tungsram olyan vállalat legyen, amely kimagaslik a legtöbb magyar vállalat közül. Mert az elmúlt évtizedek gazdasági elszigeteltsége ellenére a Tungsram piaca felölei a világ legfejlettebb országainak zömét. Az Is út ahhoz, hogy világcéggé váljunk. Ezen az úton az egyik igen fontos kommunikációs csatorna a szakszervezet — mondta Horváth Miklós. Valóban. Az országban folyamatosan zajló temérdek változás közepette ennek a nagykanizsai üzemi szakszervezetnek is az a feladata, hogy kellőképpen kialakítsa, megerősítse önmagát, tevékenyen részt vegyen a reformfolyamatokban. Az ország vezetőinek tehát biztosítaniuk kell a törvényes keretet, hogy a szakszervezet Is törvényesen beleszólhasson a dolgozók életkörülményeinek alakításába. BfikiPálné KANIZSA mt Solt Ottília a munkásság és a szövetkezeti parasztság képviseleti hiányáról — a sajtó szabadságáról — az MDF merevségéről és az SZDSZ kompromisszum-készségéről Szombaton reggel tartotta első ízben fogadóóráját az SZDSZ Hevesi úti irodájában Solt Ottília országgyűlési képviselő, aki az SZDSZ megyei listáját vezette. Már fél kilenc előtt többen vártak rá, ezért fogadóórája után beszélgettünk. — Milyen tapasztalatot szer zett a másfél nap alatt? — Egyszerűen csodálattal tölt el, hogy milyen olthatatlan lel kesedéssel politizálnak itt az emberek. Végig gondolva a más fél év történéseit az ember úgy gondolná, hogy halálosan be lefáradtak az emberek abba az intellektuális erőfeszítésbe, hogy megpróbáljanak álláspontokat kialakítani — de nem így történt. Úgy látszik mégis csak talpon tudunk maradni, ha ez az ak tivitás nem csökken. Amióta a politikai élet így meglódult, na gyon gyötör, hogy sokkal ke vesebb az alkalom arra, hogy igazából tájékozódni tudjak az életben, hogy a valóság prob lémáit tisztán lássam. Engem ez zavar. A tegnapi és a mai ta lálkozások azonban pótoltak valamit. Izgatott — mert sem milyen információm nem volt — , hogy a falun lakók és a me zőgazdaságból élők mit gondol nak a földről. Hogy a kisgazdák mit beszélnek erről, azt tudom, mert a parlamentben mondják. Voltak olyan érzéseim, hogy ez nem igazán fejezi ki a falusi lakosság véleményét. Azok, akik a tsz-ekben megtalálják a számításaikat, nem lelkesednek a feloszlatásért. Arról persze egy ilyen vita során sem lehet képet alkotni, hogy milyenek az arányok. De az világosan látszik, hogy jelen vannak bizonyos érdekek, a tényleges viszonyok között, amelyekről a politikában kevés szó esik. Remélem, hogy azok a kapcsolatok, amelyek tegnap Nagyrécsén kialakultak, nem fognak elfelejtődni. Van tehát fogódzó, ami alapján tájékozódni tudok. — Mai politikai életünkben, felteszem, éppen elég gond van. — Sokmindent aggasztónak látok az új politikai felállásban, jelesül azt, hogy a teljesen érthető okokból hitelét és legitimitását vesztő szövetkezeti mozgalomnak nincs politikai szószólója. Ugyanis míg a mezőgazdaságban dolgozóknak egy jelentős része szövetkezetben gondolkodik, a politikai képviselők nem léteznek. A régiek már nem, mert el veszítették a hitelüket, az új politikai erők még nem tudták megtalálni az intézményes csa tornákat az érdekképviseletek lajdonképpen akármilyen erős lobby volt ez — lobby ként tudnak működni, hiszen a gazdasági döntésekbe még alaposan bele tudnak .mászni" de politikai arcként nem tudnak működni. Ez rendkívül aggasztó, mert ellensúly nélkül marad egy másik markáns érdek, aminek viszont erőteljes politikai képviselete van. Ugyanez a probléma még sokkal aggasztóbb más fontos területeken, hiszen munkáspárt sincs. Tehát a munkásérdekeknek nincs csatornája, mert az összes képviselő, aki szólhatna, ugyancsak elveszítette a hitelét és a legitimitását. Telnek az évek és törvényeket hozunk, gazdasági döntések születnek, de igazából nincs érdekképviselete a munkásoknak, s egyáltalán az ipari szférának. Tehát nemcsak a mezőgazdaságot illetően vannak szörnyű előérzeteim, hanem általában a széles társadalmat illetően. Nagy aránytalanságok vannak ebben az új politikai szereplőgárdában. — Gondolom, ezekkel a prob lémákkal keresik fel? — Egyáltalán nem olyan prob lémákkal kerestek meg, hogy Intézzük el, hogy a bérüket emel jék akárhány százalékkal, hanem ennél sokkal differenciáltabban, árnyaltabban léptek fel, im ponálóan ismerve a problémák különféle megvilágításait. De mindenütt feltűnő volt az ér dekképviselet hiánya. Kiderült, hogy keresik az út-ját-módját annak, hogy az érdekeket hogyan tudják felvonultatni — s ebben bizony a parlament nem, vagy nem eléggé tud segíteni. Ugyanakkor csökkent valamelyest az az igény, hogy a képviselő amolyan .kijáró" legyen. — Nagy vihart kavart a par lamentben a Pártatlan Tá jékoztatási Bizottság felállítása. Pro és kontra érvek tömege csa pott össze... —Nagyon cinikusan is lehetne interpretálni azt, ami most a parlamentben folyik. Hiszen a birtokon belül lévő Demokrata Fórum csökkenteni szeretné a PTB hatáskörét és a szerepét olyannyira, hogy a szélső álláspont is megfogalmazódik, példáulaCsurkáé, miszerint nem is kell. Nyilvánvalóan azért, mert a kulcspozíciókat — az előző rendkívül durván működő ellenőrző testület fennállása ideién — megszerezték. A kormány ebben az ügyben visszafogott, de az MDF álláspontja a PTB-val kapcsolatban arra utal, hogy nem kívánnak további együttműködést, mivel a kulcspozíciók náluk vannak, és ők a kormánypárt. Ez az álláspontjuk mögöttese. A miénk meg ennek a kivédése. Az a véleményem azonban, hogy igazából semmiféle törvény és semmiféle bizottság nem tudja biztosítani a sajtószabadságot. Ezt mindenki tudja, aki ebben a vitában részt vesz, hogy ez egy mentőöv, amibe bele lehet kapaszkodni... Igazából a sajtószabadságot a szokások tudják biztosítani! Az, ami most folyik a sajtóban, közelít a sajtószabadsághoz. A televíziót persze számítsuk le, bár az a benyomásom, hogy a tv is jobb, mint a választások előtt. — Mégis hogyan ítéli meg a sajtószabadság kérdését? — Nem látom olyan szörnyű veszélyben a sajtószabadság dolgát de azt is nagyon jól tud juk, hogy nem annyira szilárd a hazai demokratikus be rendezkedés, hogy ez máris igazi garanciákat tudna nyújtani. A sajtót ténylegesen gúzsba köti az a tény, hogy rossz a lelkiismerete. Nem muszáj, hogy egy kormány vagy egy kormányzó párt nyomást fejtsen ki annak érdekében, hogy a sajtó őt dicsőítse... Az újságírók jó része — nem oktalanul — fél. Azért mert tudja, hogy .sáros". Hiszen az előző kormányzó pár tot is dicsőítette. Másrészt tudni kell, hogy a semmiből nem lehet egy új újságírógárdát teremteni. Pótolhatatlanok a mai emberek, mert kitűnő, jól informált szak emberek, lépést tudnak tartani a világban történő eseményekkel, ezért el kell felejteni a szem rehányható múltat. — Többen felvetik, hogy ha a PTB vitában az MDF elfogadja az SZDSZ javaslatát, ennek fejében az SZDSZ engedményeket tesz az önkormányzati törvénytervezet ügyében. — Ez egy nagyon rossz komp romisszum lenne. Valószínűleg a szereplők nem is nagyon állnának rá, hogy egyiket a másikért cse rébe adják, mert mind a két do logban kompromisszumot kell kötni, méghozzá azért, hogy a dolgok működjenek. A Szabad Demokraták kifogásai az önkormányzati tör- kifogások, amiket azért találtak ki, hogy a nekik fontos dolgokat kisajtolják a kormánypártból, hanem olyan kifogások, amelyek az ország és azon belül a közigazgatás rendjének a működőképességét érintik. Természetesen el tud rnúködgetni az ország olyan törvény alapján is, amelyet a kormány beterjesztett, csak nemjól. Az az álláspontunk, hogy a kormány javaslata nem biztosítana rugalmas működést főként nem a helyi autonómiák számára. A kormány törvényjavaslata a mostani álláspontokat elég mereven konzerválja. MI úgy gondoljuk, hogy ez egy meghaladandó állapot. Olyan szabályozást kell hozni, ami működőképességet biztosít, de a lassú átalakítást is lehetővé teszi. Olyan Javaslatokat, módosításokat kell belevinni a törvénybe, amelyek lazítják az önkormányzati törvény merevségeit. Mindenekelőtt a kormány beleszólási jogkörének a terepe a kérdés, és a megyerendszer felhatalmazásai. A megye léte szerintünk is megkérdőjelezhetetlen, mert egy csomó intézmény megyei formában működik. — Az önkormányzati tör vénytervezet vitájában élesen felvetődött a főispán vagy kor mánymegbízott hatásköre. Ha nem fogadja el az MDF az SZDSZ javaslatait ez ügyben létrejöhet- e kompromisszum? — Alighanem nem. De úgy gondolom, hogy javaslatainkat elfogadja az MDF. Hiszen az MDF is helyi önkormányzatokat akar, s igazán komolyan goldolta, hogy a helyi kis közösségeknek a ha talmát és döntési lehetőségeit növelni kell a központi akarathoz képest. Nyilván az MDF-en belül is van tábora annak, hogy lazítson a beterjesztett szabályozási rend szeren. — Gyakran vádolják mos tanság az ellenzéket ob- strukcióval. Obstruál-e az el lenzék? — Ez egy teljesen meg alapozatlan vád. Kár is rá szót vesztegetni. Az MDF hisz térikusan keresztül akarja hajszolni az önkormányzati tör vényt, mert valamilyen — sze rintem nem igazán józan meg fontolás alapján — úgy döntött, hogy a helyhatósági választások előfeltétele, hogy az ön kormányzati törvény meg szülessen. A helyhatósági vá lasztások szükségességét senki nem vitatja. Ennek gyorsan le kell zajlania, mert áldatlan állapotok uralkodnak az országban, éppen a hatalomnélküliség miatt. Az új hatalom még nem képes ér vényesíteni az akaratát, a régi pedig tudja, hogy mennie kell, s ennek megfelelően működik. Nem tartjuk igazi dilemmának KANIZSA 3. MDF-es segédrendőrök Akibe belefoüottá1? (Foiytaíús a 7. azt, hogy e nélkül a törvény nélkül nem lehet választásokat tartani. De nagyon veszélyesnek mondjuk — már az eddigi hónapok tükrében is — az elhamarkodotttörvényalkotást. Ha a széleskörű konszenzus-keresést obstrukciónak meri valaki nevezni, akkor téved. — Azt gondolom, hogy a té vedés abból adódik, hogy az MDF nagyon magába sújkolta, hogy a törvény elfogadása és a vá lasztások megtarthatósága szo rosan összefügg, és ezért elszánta magát a vad hajszára. Ehhez a rögeszméhez ragaszkodva félnek az ob-strukciótól, hiszen világos, hogy obstrukcióval meg lehetne akadályozni az egész választást Azt hiszem azonban, hogy világos; nem is tudjuk, és nem is akarjuk megakadályozni a választásokat — Egyébként hogy érzi magát a Parlamentben? — Hát... néha nagyon fáj a szivem, hogy kint süt a nap. Nincs módom és lehetőségem arra, hogy sokkal többet mozogjak abban a közegben, ahol otthon érzem magam, ahonnét én a mondanivalómat szívom. A po litikai élet résztvevőivel ta lálkozom, s keveset találkozom az azon kívüliekkel, beleértve a saját családomat is. Ügy érzem, hogy emiatt az elszigetelődés miatt nem Igazán tudom a vé leményemet jól formálni. Még nem tudom, hogyan lehetne a helyes arányokat megteremteni. Vagy bele kell törődni, hogy ebben a négy évben ez így lesz...? — Úgy gondolja, hogy a par lament kibírja a négy évet? — Úgy! A parlament ki bírhatja. Más kérdés, hogy a kormány kibírja-e. Könnyen fel lehet borítani a parlament mű ködőképességét. Azt gondolom viszont, hogy kevéssé mozdítaná elő az ország kibontakozási lehetőségeit, ha új választásokat kellene kiírni. — Elégtételnek érzi, hogy országgyűlési képviselő lett? — Igenl A választásokat meg előző mintegy másfél év, amikor az ellenzék politikai porondra lépett és politikai intézménnyé vált, nagyszerű előiskolája volt ennek a következő négy évnek. Némi töprengés után döntöttem úgy, hogy elfogadom a jelölést, aztán úgy gondoltam, az elmúlt tíz év befejezése csakis ez lehet Esztétikai vétség lenne, ha nem így történt volna. Ilyen értelemben érzek elégtételt. — Köszönöm a beszélgetést. Marton Györgyi Még a választásokat mcg-előző hetekben jelent meg az MDF plakátja: tavaszi nagytakarítást ígérve. Aztán a győzelem éjszakáján volt sze-rencsém testközelből szentügyre venni a nyugodt erő illusztris képviselőit. Hát mit mondjak, Csengey, Scham-s-chula vagy az akkor még az MDF-nél állomásozó Király úr nem látszott éppen nyugodtnak. Pedig akkor már egyértelmű volt, hogy megnyerték a meccset. Ám a méltóságteljes örömnek (talán az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Antall Józsefet leszámítva) nyoma sem látszott rajtuk. Sőt. Kifejezetten izgágának tűntek, amikor a tévé képernyőjén az ellentábor kapott szót, a Bem téri palotában csak úgy röpködött a szemét, a rohadt komcsi vagy/és zsidó. Olyanok szájából, akik ma a kormánypárti padsorokban foglalnak helyet a parlamentben. A nyugodt erő söp-rűs emberei nyilván ennek a nemzetidegen mocsoknak üzentek hadat. Mindamellett a kormányzás ötven napja után a közvélemény nagyobbik hányada zúgolódik, hol késik az MDF köztisztasági akciója. Mások még (és kár volna azt hinni, hogy csupán a kommunisták és zsidók) naiv módon azt szajkózzák, hogy talán ildomosabb lenne, ha a magyaros demokraták először saját portájuk előtt söp-rögetnenck. Jut eszembe mindez arról, AVárosiTanács V.B. legutóbbi ülésén a 3. napirendi pont tárgyalása közben Gadányi László, a NADISZ elnöke felállt és kiment Az okokról kérdeztük. — A 3. napirendi pont a „lengyel-piac" vitája volt Időben és jól láthatóan — ezt a környezetemben ülők Is megerősíthetik — jeleztem hozzászólást szándékomat. Ami számomra furcsa volt, hogy a hozzászólásoknál nem minden esetben a jelentkezési sorrendet vették figyelembe. Számomra a legnagyobb meglepetést a napirendi pont vitájának vége jelentette, hiszen utolsóként kívántam volna hozzászólni, amikor az elnök úr a vita lezárását javasolta. Ekkor a mellettem ülő Schmidt István szólt, hogy én még jelentkeztem. hogy amíg ott fönt vitatkoznak, hogy hova is küldjék először a kukáskocsit, odalent az emdéefes köznép korántsem tétlenkedik. Hallom a 168 óra riportjában, hogy a balatonszárszói MDF-es vezető megüzente az egész tanácsi apparátusnak, hogy mindenki ki lesz rúgva, az egy portást kivéve, mert azt ő ismeri. Mivelhogy a helyettese a pártban. A kormánypárt helyi megbízottjának példabeszédéből értesülhet ország-világ, hogy a tanácsiak velejéig korruptak, amire a legfőbb bizonyság, hogy kiszolgálták a (korábbi) pártállamot. Az csak nyilván a véletlenek szerencsés egybeesése, hogy a szárszói MDF elnök jelöltetni kívánja magát polgármesternek. Arra nézve, hogy hol volt és mit csinált idáig ez az agilis honpolgár, jóformán semmit sem tudunk meg. Azaz, hogy valami apróságot mégis: egy óvatlan pillanatban elkotyogja, hogy nekik aztán nem kell bemutatni milyenek is azok a kommunisták, hiszen 32 évig magais tagja volt az MSZMP-nek. Puff neki, biztos csak azért, hogy belülről bomlasszá. Ezt — sajnos — nem a rádióriporter, csak én teszem hozzá. Persze kár is lenne megakasztani a szárszói fórumos monológját, mivel igen figyelemre méltó dolgokat mond. Fittyet hányva a pártfegyelemre, beavatja a hallgatókat abba is, hogy érdekes körlevelet kaptak az országos központtól, amelyben arra kérik őket, mielőbb szervezzék meg helyben a rendezvény biztosító szabadcsapatot. A szárszói MDF elnök ezt afféle segédrendőri osztagnak tudja Erre a válasz az volt, hogy a vb úgy döntött, hogy lezárja a vitát. Csak azt nem tudom, hogy mikor. í\'oy gondolom, hogy Illett volna megkérdezni, elállok-e hozzászólás! szándékomtól. Ezt nem tették megl — Mit akart elmondani? —A vitában számomra furcsa volt, hogy csak a piac nagykanizsai hatását vették figyelembe. Az országot behálózó .lengyel-piacokról" van szó. Én úgy gondolom, hogy ez egy sokkal összetettebb kérdés, melyet csak a tiltással megoldani és rendezni nem lehet. Erre szerettem volán felhívni a jelenlévők és a tanács vezetésének a figyelmét. Javaslatom az lett volna, hogy a Városok Szövetségén keresztül t-o elképzelni, amit nem csak a faluban, de az ország bármely pontján be lehet majd vetni. No fene, most már az MDF is? A kisgazdák éppen az előbb cáfolták, dehogyis akarnak ök, tisztiiskolás rekrutáik révén, beépülni a hadseregbe, a rendőrségbe, hogy aztán átvegyék a hatalmat. De hát az MDF hatalmon van? Vagy mégsem? Kiket akarhat vajon sza badcsapataival megfe gyelmezni? Remélhetőleg csak saját bosszúra éhes, agyament aktivistáit, akik között szép számmal akad a szárszói atya fihoz hasonló kiugrott kom munista. Az ilyesfélék ter mészetrajzát már jól ismerjük, a leghangosabban ök tépik a szájukat, hogy eltereljék ma gukról a figyelmet. Olvasóink még emlékezhetnek a csőri MDF-es tanácselnök esetére, aki a cigánykérdés megoldását leginkább golyóval tudta elkép zelni. Mármint a neki nem tetszők fejébe. Félő, ha ez a sötét erő bíztatást kap — mint ahogy ezt a szükségszerű tisztogatás örve alatt az ominózus rádióműsorban Kónya Imrétől meg is kapta — elszabadulhat a pokol. Történelmünk során már jó néhányszor keservesen megtapasztalhattuk, hogy a hatalommal csak és kizárólagosan visszaélni lehet, ha a kisszerű, dilettáns és demagóg „ig;izságosztók" kezébe kerül. Tódor János kezdeményezzék a kormánynál, hogy hathatós és komplex Intézkedéseket tegyenek a .lengyelpiacok" ügyében. Úgy gondolom, ha valamit az ellenőrzött helyen nem tudnak kulturáltan megoldani, akkor annak millió vadhajtása Is nehezebben kezelhető. — Milyen megoldásokra gon dol? — Két megoldási Javaslatot tudnék elképzelni. Az egyik or szágos szintű: védővámok, más pénzügyi és adminisztrációs In tézkedések bevezetése, a másik: átmeneti megoldás — la kóépületektől távoleső piac ki alakítása. Ezt persze, részletesen ki kellene fejteni, de a vb-n az elnök megvonta a szót. M. Gy. KANIZSA 125 milliós beruházással Szennyvíztisztítás — világszínvonalon Komplex képzés Élelmiszerkereskedelmi tanbolt épül a Thury téren Szabó ImrétSl, az MDF városi szervezetének alelnökétől kaptuk az érdekes hirt: Az MDF-piacon kialakult tapasztalatok alapján és a kereskedelmi tanulók szakmai képzési színvonalának emelése érdekében élelmiszerkereskedelmi tanbolt épül aThury téren. Felépítéséhez a Városi Tanács a Thury téri kisplachoz tartozó szabadterületen rendelkezésre bocsájtott mintegy 200 négyzetméternyi területet. A tervek szerint az élelmiszer jellegű vegyesboltot külön húsáru résszel látják el, és a földszinti raktár- és szociális helyiségeken kívül az emeleten jól felszerelt oktatási kabinetet, valamint közösségi célra társalgót alakítanak ki. A tanbolt nem lesz nyereségérdekeltsége, éppen ezért minimális árrést alkalmaz majd, s elsősorban a nagycsaládos és nyugdíjas réteg számára biztosít olcsó áruféleségeket. A bolt telepítésével az eddig gyengén működő Thury tért kispiac élénkülését várják. Az épités társadalmi munkában történik. Az első munkafelajánló a Fidesz városi szervezete volt. A szervezők vár) ák a vállalatok, magánkereskedők és pártok bekapcsolódását az akcióba. A társadalmi munka és építőanyag felajánláson kívül pénzbeli támogatást is lehet nyújtani, mégpedig a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola OTP-nél vezetett 880-433015. sz. számlájára (átutalási postautalvány augusztus hóban szerda délelőtt kapható a Zrínyi M. u. 33. sz. alatti iskola gazdasági Irodájában). A „keristák" tanboltja a városi önkormányzat tulajdonába kerül majd. kezelője pedig a Thury-szakkőzépiskola lesz. I A Városi Tanács VB. legutóbbi ülése egyik napirendjén szerepelt az Ady út végén lévő városi szennyvíztisztító telep bővítésének beruházási programja, amelyet a VB. jóvá is hagyott. Az érdekes közérdekű témában felkerestük a tanács tervosztályát, ahol kérdéseinkre Cserti Tibor osztályvezetőhelyettes válaszolt. — Mi tette szükségessé a telep bővítését? — A közel másfél évtizede elkészült és már üzemelő szennyvíztisztító telep I. üteme már több éve jelentős túl terheléssel működik. A 12500 köbméter napi kapacitású telepre érkező mintegy 1700-1800 köb méter szennyvíz 30—35 szá zaléka tisztítatlanul távozik a befogadóba. E jelentős környezeti szennyezés miatt a Vízügyi Igaz gatóság kötelezte a Városi Ta nácsot a telep kapacitásának bővítésére, és a megfelelő tisztí tási hatásfok elérésére. A telep bővítése 1989-ben a kezelőépület bővítésével és a mühelyépítéssel megkezdődött. — Hogyan szervezték a ten nivalókat? — Egy fordulós, nyilvános versenytárgyalást tartottunk. Az ajánlatot tevő 12 szerv részéről 24 ajánlati változat érkezett, ame lyek ötféle technológia tízféle változatát tartalmazták. Az aján latok elbírálására a bonyolító Ovlber-en kívül felkértük a szak ma három élenjáró szakemberét Is. A vállalkozók műszaki-pénz ügyi megbízhatósága, az ajánlott árak és a nyújtandó műszaki megoldás alapján négy ajánlatot javasoltak döntésre. A gaz daságos beruházási költség mel lett döntően esett latba az üzem viteli költség vizsgálata. — Ki nyerte el a pályázatot? — A Kevlterv és a Budapesti Mélyépítő Vállalat közös ajánlata. — Ml volt a döntő a nyertes pályázat ajánlatánál? — A Kelet-magyarországi Víz ügyi Tervező Vállalat az USA környezetvédelmi iparágának egyik legnagyobb vállalkozását, az AIR Product Aud Chemicals céget megkeresve, újszerű, Euró pában eddig csak két államban bevezetett, de hazánkban még nem alkalmazott biológiai tisz títási technológiát — az amerikai cég A/O-ás szabadalmát — kí vánja alkalmazni, rendkívül hatásos üzemvitel mellett, világ színvonalú levegöztetésl rendszer kiépítésével. Az eljárás a jelenlegi kapacitás kétszeresének, azaz napi 25000 köbméter beérkező vízmennyiség megfelelő tisztítását biztosítja; sőt kedvezően biztosított a telep további bővítése akár 50000 köbméter tisztítására Is, alapvető mélyépítési munkálatok nélkül. A beruházás legalább 15—20 évre megoldja a város gondjait. — Ml a kivitelezés befejezési határideje? — A szerződés szerint 1991. október 31. A pályázó a leg hosszabb időtartamú hat hó napos próbaüzemet vállalta, továUbl két év jótállási kö telezettséggel. — Mennyibe kerül mindez? —A beruházás összköltsége— rendkívül kedvező pénzügyi feltételek mellett — 125 millió forint. Ebből 1990-re 24,6 millió forint már szerepel a tanács költségvetésében, s így 199l-re mintegy 100 millió esik. Ez a hatalmas összeg azonban nem terheli teljes egészében a városi költségvetést A teljes összeg 60 százalékát — számítások szerint átlagosan közel 70 százalékos szennyezettségl arány figyelembevételével — a Sörgyár finanszírozza. Tárgyalások után az ezzel kapcsolatos megállapodás előkészítése folyamatban van. Mivel referencia munkáról van szó — Magyarországon először nálunk bevezetve — kérelemmel és pályázattal fordultunk a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, jelentős összegű támogatást remélve. Már tárgyalásokra is sor került, s a kedvező fogadtatást várhatóan pozitív elbírálás követi a napokban érkezett miniszteri leirat alapján. tihanyi István A sokat emlegetett demográfiai hullám elérte a középfokú Intézményeket is. Évről-évre több és több fiatalt zsúfolnak be — kényszerből — falaik közé. Minden évben nő az érettségizettek, a szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok száma, de azoké Is, akik kezükben az oklevéllel, az érvényes végbizonyítvánnyal tanácstalanul toporognak, állást keresnek, eredménytelenül. Jelenleg a városi Munkaügyi Hivatal ötvenkét olyan fiatal nevét tartja nyílván, akik érettségi után nem tudtak elhelyezkedni. Közülük negyvenhárom lány, kilenc fiú. Az egyre súlyosbodó elhelyezkedési gondokat enyhítendő, a dr. Mező Ferenc Gimnázium az elmúlt tanévben lépett. Felvállalt egy komplett tanfolyamot, melyet a Zala Megyei Munkaügyi Hivatal Nagykanizsai Kirendeltsége közreműködésével a budapesti SZTÁV-ÁTKft. finanszíroz. Mayer Ferenc Igazgató úrtól erről a következőket tudtuk meg: —A nyolcszáz órás tanfolyam olyan fiatalok részére szer veződött, akik az érettségi után nem tudtak elhelyezkedni. Szá mítástechnikát, munkaügyi és társadalombiztosítási is mereteket, valamint gépírást tanultak. A számítástechnikát kétszáztíz, a gépírást százhúsz, a munkaügyi és tár- sadalombiztosítási ismereteket pedig négyszázhetven órában. — A gyerekeknek kellett va lamilyen előképzettséggel ren- delkeznlök? — Nem. A számítógépek ke zelését nem ismerő, gépírni nem tudó fiatalok is jelentkezhettek, velük a kollégák természetesen az alapokról indultak. A bekerülésnek egy feltétele volt: a tanfolyam Ideje alatt nem lehetett senkinek érvényes munkaviszonya, hiszen a Munkaügyi Hivataltól erre az időre fizetést kaptak, havi négyezerkettőszáz forintot. — Milyen időbeosztással folyt a tanítás? — Az iskolai lehetőségek függvényében ez változó volt. Az órákat zömében délután, keveset délelőtt tartottunk, a téli és ta vaszi szünetben tömbösítettünk, így könnyebben tudtunk helyet, berendezést, szakembert biz tosítani. Az oktatást az iskola tanárai önként vállalva végezték. Jól felkészült kollégák ők, akik a nappali tagozaton is hasonló tárgyakat tanítanak. A tananyagrendszert a S2TTÁV írta elő, ők biztosították a tankönyveket is. — Milyen képesítést kaptak a fiatalok? —A tanfolyam végén a SZTÁV-ÁT Kft. által kiküldött vizsgabiztosok előtt vizsgát kellett tennlök számítógépkezelésből, gépírásból, a munkaügyi és társadalombiztosítási ismeretek elméletéből és gyakorlatából. Érvényes vizsga esetén számítógépkezelői, munkaügyi és társadalombiztosítási ügyintézői végbizonyítványt kaptak. Természetesen ez csak bizonyítvány volt, és nem garancia az elhelyezkedésre. —Kérem, összegezze az elmúlt év tapasztalatait! — Kollégáim véleménye és a magam tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy a gyerekek szorgalommal tanultak, öröm volt velük dolgozni. Tizenkilencen végeztek, valamennyien sikeres vizsgát tettek. Az el helyezkedésükről még nincsenek információink, kértük őket, ősszel jelentkezzenek, és mond ják el, hol, milyen állást találtak maguknak. — Az idén is Indul Ilyen tan folyam? — Megfelelő számú jelentkező esetén, igen. — Kik, milyen feltételekkel, és hol Jelentkezhetnek? — Minden kanizsai és Kanizsa környéki fiatal, aki az érettségi után nem tudott elhelyezkedni, jelentkezhet a dr. Mező Ferenc Gimnáziumban és a Munkaügyi Hivatalban — a nyár folyamán. H. M. 10 KANIZSA Tisztelt Szerkesztőség! Ez a megye nem megye! Helyesbítés Szerzőnk, Szabó Vince kérésére közöljük, hogy a Kanizsa június 29-i számában megjelent cikk eredeti címe „Országgyűlési képviselő fogadóóráján" volt, zárómondata pedig így hangzik helyesen: „Munkastílusa kialakításához türelmet kérek a tisztelt olvasóktól." (A szerkesztő) Úgy gondolom, közérdeket érint, amiről írok. Amikor Szent István királyunk a nemzetet állammá szervezte és létrehozta a hűbéri birtokok határa mentén a vármegyerendszert, még nem tudhatta, hogy milyen maradandót alkotott a közigazgatásban. Először a katolikus egyház volt az, amely nem fogadta el ezt a szervezeti rendet és a maga egyházmegyéit a püspökségek köré szervezve sokkal nagyobb régiókban gondolkodott. A későbbi uralkodók, a török hódítók, valamint a bécsi kormányzat is számtalan kísérletet tett arra, hogy megszüntesse a vármegyéket. Az országban a feudális jogviszonyok alapján szerveződött megyék — többé kevésbé változatlan határokkal — már a középkorban is gátjai voltak a közigazgatás fejlődésének. Vitathatatlan, hogy a mindvégig meglevő megyei önkormányzat bizonyos időkben korlátozta a központi hatalom elnyomó intézkedéseit, a magyar köznemesség érdekeit védve. A polgárosodás, városiasodás korában azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendszer— a feudális hagyomány élő kövülete — nem szolgálja a fejlődést. Ezért jöttek létre a megyéktől független szabad királyi városok. A városokat a polgárok, a megyéket a köznemesség, későbbiekben egy dzsentroid jellegű tisztviselő réteg irányította. így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy a városok felvilágosult liberális polgári vezetésével szemben egy reakciós konzervatív megyei vezetés állt, amely féltékenyen őrizte a vármegye rendszerét. Ez a dzsentroid réteg egyidejűleg volt a mindenkori konzervatív központi hatalom meghosszabbított keze, valamint a helyi bürokrácia megyei önkormányzata. Egyidejűleg volt a hatalom (Horthy-tól Rákosiig, a monarchiától a szovjet rendszerig) kiszolgálója, valamint a helyi kiskirályok élettere. így volt ez napjainkig, és a Jelenlegi kormánykoalíció szándéka szerint (a látszat-módosítások, nem sokat változtatnak), így lesz a jövőben is. Az ellenzéki pártok (SZDSZ, FIDESZ, szocialisták) a megyerendszer megítélésében szinte egységesek. A rendszerváltás egyik alapja a feudális jellegű megyerendszer megszüntetése. Nem kell vármegye, nem kellenek alispánok és főszolgabírókl Nem kell központosított bürokrácia, nem kellenek a helyi önkormányzatokat ellenőrző, igazgató és a felsőbb hatalom szándéka szerint korlátozó vármegyei hivatalok. A megyei önkormányzat fából vaskarika. OLYAN, MINT MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NINCSI CSAK MEGYEI ÖNKÉNY VANI Mi, kanizsai polgárok évtizedek óta a bőrünkön érezzük ezt az Igazságot. De nemcsak mi, hanem a fejlesztési javak megyeszékhelyre történő központosítása miatt vergődő és sorvadó falvak lakossága is. Mert a megyerendszer egyetlen haszonélvezője a megyeszékhely. Ezért az új hatalom ó-konzervatív urai vegyék tudomásul, hogy a vármegye rendszer és a demokrácia két dolog. A nép rendszerváltást és nem hatalomváltást akar. Kelemen Z. Pál Szocialista Párt Kire érvényes a jogszabály? „Az a bizonyos szalmaszál" című levélhez a tisztánlátás érdekében az alábbi kiegészítést kívánom tenni: Kovács Zoltán idézett a 49/1984. VB. sz. határozatból amelyből kiderül, hogy kérelmem elbírálása a termelés-ellátásfelügyeletiosztály hatáskörébe tartozott, vagyis ez a VB-hatámzat nem mondja ki a szeszesitalok értékesítésének tilalmát Kovács Zoltán arra hivatkozik, hogy megszaporodtak a városbanaz italozó helyek. Azt viszont nem írja le, hogy én teázó üzletkörre kértem engedélyt Azt akkorijogszabályok szerint ebben az üzletkörben nem is értékesíthettem volna korlátlanul szeszesitalokat (nem értékesíthettem volna sört bort, pálinkát stb.), csakis tea ízesítéshez. Ezelözetes számításaim szerint napontamintegyfél-egy liter szeszesital forgalmat jelentett volna. Ezért is találtam furcsának az indoklást miszerint a városrészben nemkívánatos a szeszesitalforgalmazás, így tőlemeztakis lehetőséget is megtagadták, ugyanakkor pár méterre az én üzletemtől korlátlan mennyiségben és minőségben értékesíthetnek. Gondolom, ha két cipőbolt van egymás mellett akkor az emberek nem vesznek több cipőt hanem választhatnak, hogy ott veszik meg, ahol jobb a minőség és gyorsabb, kulturáltabb a kiszolgálás. Azonpedig igazáncsodálkozom, hogy Kovács Zoltánaztírja: minden állampolgár esetében az érvényes jogszabály szerintjártak és Járnak eh Ugyanis furcsának találom, hogy szinte velem egyidőben nyüó üzletben— amely 30 méterre van e középfokú oktatási és kb. 80 méterre van az általános iskolához — vajon milyen Jogszabály szerint engedélyezték a szeszesital forgalmazást? A szalmaszál és becsületesség kapcsolata pedig? Én erkölcsi bizonyítvánnyal igyekeztem ezt bizonyítani, ám úgy látszik, ebben az esetben ez kevésnek bizonyult mert a termelés-ellátásfelügyeleti osztályról telefonon is kérték a másodfokoneljáró szervet hogy részemre semmilyen körülmények közt se adják meg az engedélyt Tehát megbotlottam a szalmaszálban. Talán más papírokkal is bizonyítani kellett volán, amelyek híres emberek arcképét tartalmazzák? Nem tudom. Tisztelettel: Szabó Dénes magánkereskedő Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4—10. Levelek nyomában Fotósok, türelem! sikerrel járunk. Saját felvételeink miatt is szövetkezetünknek elemi érdeke, hogy a gép javítása minél elébb megtörténjen. A szövetkezet két műtermében — az Ady, illetve a Béke úton — a FOTÓLABOR számára beérkezett megrendeléseket továbbra is fogadják, és egy fényképész szövetkezettel együttműködve végzik a munkát. A fotósok örömére közölhetem, hogy az amatőr felvételek kidolgozására egy MINI FOTÓLABOR üzembehelyezéséről folytatunk tárgyalásokat, és elképzeléseinket a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. Addig is, míga két szolgáltatás beindul, kérjük a fotósok szíves türelmét. Tóth Ferenc Balogh Endre kanizsai olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében az Altalános Szolgáltató Szövetkezet által üzemeltetett Béke úti színes fotólabor körüli gondokról írt. írásában többek között megállapítja: Kanizsa város ismét szegényebb lett egy szolgáltatással. Valóban így lenne? A kérdésre Róka Ferenc, a szövetkezet elnöke válaszol: —A Béke út 28. szám alatti színes FOTÓLABORT nem zártuk be, szolgáltatásainkat nem szüntettük meg. Az egyik gép elektronlkai, majd mechanikai meghibásodaa miatt a színes képek kidolgozásának minden munkamüveletét jelenleg nem tudjuk elvégezni. A labort emiatt csökkentett létszámmal üzemeltetjük. A gép megjavítása alkatrész hiánya miatt késik, de ígéretet kaptunk a beszerzésre, és reméli ük, hofiv hamarosan Másnap délután Péter mit sem sejtve kanyarodott be egy kék kocsival az iroda elé, ahol Laura dolgozott. Éppen végetért a munkaidő. A férfi türelmesen várakozott — de Laura nem jött elő. Húsz perccel később Péter felment az épületbe, és... megtudta, hogy Laura egy órával ezelőtt kijött az irodából, mert valaki telefonált neki, és közölte: odalenn a garázsban a férje várja. Péter mit sem értett az egészből. Hisz ő nem járt itt ma, miféle férfi kereshette Laurát? És hová tűnt az asszony? Rosszat sejtve hajtott hazafelé. Remélte, Laura már korábban hazament. De akkor miért nem hívta őt fel? Idegességében az egyik zebrán majdnem elgázolt egy gyalogost. — Valami baja lehet, ideges—mondta a mögötte haladó kocsiban az egyik férfi. — Lehet, észrevette, hogy követjük — felelte a társa. Péter leparkolta a kocsit Grácia néni lakása előtt, és felszaladt a lépcsőn. A ház előtt közben négy férfi találkozott. — Ti az őreglányt fi gyelitek, vagy a fiatal nőt? — kérdezte a sűrű sze- möldőkü, elálló fülű férfi. A vékony, szeplős fia talember rásandított: — Mi az öreglányt. A fiatal nővel valami zűr van, az előbb mondta a főnök. — Laura eltűnt! — esett be Péter az ajtón. Grácia néni ősz fürtjei nyugtalanul rezegtek: — Mi az, hogy eltűnt? Megcsendült a telefon. Péter tigrisként vetette rá magát. „Ha ez Laura, hát úgy megszidom, de úgy..." Egy kellemetlen, recsegő férfihang szólt el-lentmodást nem tűrően: — Figyeljen ide! A fe lesége a kezünkben van. Nehogy értesítse a ren- dőrséget, mert akkor élve nem kapja vissza! Várjon, majd jelentkezünk!—s egy kattanás értette meg a kétségbeesett férfival, hogy a rövid beszélgetés végetért. — Elrabolták Laurát! — motyogta Péter, már legalább századszor. Késő este volt, és hiába múltak az órák — semmi sem történt. Grácia nénit is megdöbbentette a hír; az öregasszony úgy igazán csak most kezdte felfogni, milyen emberekkel kerültek szembe. Péterrel együtt gubbasztott a lakásban és várták a megváltó telefonértesítést. De a készülék egyelőre hallgatott. Laura egy kicsi, majdnem üres szobában ült egy széken. A kezét és a lábát a székhez kötözték. Sötét volt és csend. Az asszony nehezen lélegzett. Kiáltani szeretett volna, de nem tudta: feleslegesen vesz- tegetné az erejét. Pedig erőre most szüksége lesz. Amióta délután elfogták, senki sem szólt hozzá. Valaki feltelefonált az irodába, azt mondta, ő a portás. „Asszonyom, a férje keresi önt, lent várja a garázsban." És Laura lement, mit sem sejtve. Egy mikrobusz állt itt mindjárt a bejáratnál, erős férfikarok kapták el, valaki befogta a száját... és a mikrobusz gyorsan kirobogott a garázsból az utcára... Zajt hallott. Nyílott az ajtó. Két férfi körvonalait látta — az arcuk homályban maradt. — No, kicsikém! Nem unatkozol? Mert ha igen, hát elszórakozhatunk egy kicsit. Hozunk ide egy ágyat, he-he... — a bandita esetlenül megölelte Laurát. — Ne nyúljon hozzám! — Nocsak, milyen ha ragos a kismacska. Meg is karmolnál, ugye, ha le venném rólad a kötelet? — Vegye csak le, majd megtudja! — Te, ne szájalj, mert... — a férfi ütésre emelte a kezét. Társa ellökte: — Menj, te hülye. Erre ráérsz majd később is. Hozd a telefont — a másik ismeretlen a félhomályban tárcsázta a számot, és beleszólt a kagylóba: — Maga az? Nem szólt a rendőrségnek, remélem? Akar beszélni a feleségével? —és hirtelenLaurafejéhez nyomta a kagylót. — Péter? — Drágám, én vagyok! — Szabadíts ki, Péter! — Mindent megteszek érted, szerelmem! A bandita elrántotta Laurától a kagylót, megint ö beszélt: — Szóval meg győződhetett róla, hogy a felesége él. Ha vissza akar ja kapni, adja át nekünk a végrendeletet. — Vagyis... a kincset. — Úgy van. A kincs amúgy sem magukat illeti. Az a disznó apósa tőlünk lopta el. — Értem. Mikor és hol lesz a csere? — Miféle csere? — cso dálkozott a bandita — Maga csak adja ide a pa pírt, aztán később, ha meggyőződtünk róla, hogy valóban ott van a kincs, majd elengedjük a fe leségét. — Nem egyezem bele. A végrendeletért cserébe engedjék el a feleségemet! — Itt nem maga diktálja a feltételeket! Tejfelesszájú fiatalember...! Figyeljen jól. Most azonnal menjen a Marcus térre, a szökőkút elé. Legyen a kezében a papír. Egy autóból szólnak majd magának, adja nekik a papírt és kész! Utána menjen haza és várja a feleségét. — Értein — hallották a választ — Indulok a Mar cus térre. Vége a 8. résznek (foUjtaguk) C KANIZSA A keresztrejtvény megfejtése után beküldendő a három szólás augusztus 8-ig, szerdáig. Meghatározások: Szólások i % 3 H 5" 6 f 9 IO IZ tó 1 5" G "? « 9 <o II >l 13 IX US Vízszintes: 1.1. Szólás. 2. Ugyanúgy latinul —középhegységünk tagja— Kaszparov személyneve. 3. Uj fok — elv — francia író. 4. Repülési szabályok könyvének 2/3-a — hajó része — otthonában. 5. Német férfinév — hongkongi te- lepülésről való — fél perc. 6. Hanza-város — a Halotti Beszéd 6. szava —textilnövény. 7. Függ. 1. folytatása — település Hevesben. 8. Becézett leánynév — platina — filmgyártó (Ödön) — ...generis. 9. Spanyol exkirálynő — öregek—Japán vallási ág. 10. Tiltószó — Togo és Japán gép kocsijainakjelzése — cseh tánc dalénekes keresztneve — soha németül. 11. Görög matematikus — határérték — római aprópénz. 12. Hosszú morse-jel — látomás — matematikai rövidítve. 13. Szám a könyvtárosoknál — bog — körülmények jelzője lehet. 14. Csomó a szövetben — ezt nem töltenek új tömlőkbe — személyi adatuk. 15. A függ. 11. folytatása — hasznot lát — vajon Iráni uralkodó?. Függőleges: 1. 2. szólás eleje (folytatása vizsz. 7. és függ. 9.) — havasi juhakol. 2. Japán városka lakója — olasz város — nyomasztó te her. 3. Hányszor támadt...fiad — feleslegesen — Országos Pe dagógiai Intézet. 4. Americium— pofon — hit jelzője lehet — betű kiejtve. 5. Kart... öltve — kö zépkori énekes. 6. Labdarúgó kupa — színházi társulat — becézett férfinév. 7. Hajó része — község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — halott gyermekét sirató anya jelképe. 8. Textilalapú műbőr—görög gépkocsik jelzése — gazdasági közösség — dől. 9. Beóciai hős — a szólás folytatása — alattomos támadás jelzője. 10. Nomen nescio — nagyon régi — erdélyi felkelés vezetője 1784-ben — személyes névmás. 11. A 3. szólás folytatása. 12. Béka neve a mesében — sekélytengeri rész megsüllyedt torkolata. 13. So mogyi Illetőségű — ...dorsalis: gerincvelő sorvadás. 14. Kétfejű kígyó a buddhista mitológiában — csatár állhat itt — el. 15. ...tematika: a kérdezés művészete — virág — bőrbetegség. 16. A 3. szólás kezdete — növény. Hozzávalók: 8 db húsos zöldpaprika, 1 db héjában főtt burgonya, 2dl tejföl, 1 db tojás, 10 dkg Jött sonka vagy tarja, 5 dkg reszelt sajt, 1 mokkáskanálnyi só, 1 késhegynyi őrölt bors, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj. A megmosott zöldpaprikát kicsumázzuk és az ereit kivágjuk. A burgonyát lereszeljük, a tejfölt, tojást a nagyon apróra vágott sonkát és a reszelt sajtot összegyúrjuk, sóval, borssal és zúzott fokhagymával ízesítjük. Ezután visszatöltjük a paprikába, tűzálló tálba vagy tepsibe tesszük, és olajjal elkevert tejföllel lelocsoljuk. Lefedve, előmelegített sütőben megsütjük. Tálalás előtt a sült paprikákat kettévágjuk és úgy találjuk. TTdvo nom vnif a Pistikével semmi bal? 1990* 3, KANIZSA Kis fuvar nem fuvar(?) Vonatos Tisztázatlan rendelet Valutáért sem minden olcsó? A Föld világnapja után Milyen szép lenne a hely, ahol élünk, lakunk, dolgozunk és pihenünk! De így? Tóth Ferenc Egy közeli ismerősöm mesélte az esetet. Hosszú és fárasztó utazás után hazaérkezvén két bőröndjével megállt a vasútállomás bejáratánál. A meleg 30 fok fölött volt, a csomagok súlya egyenként hozzávetőlegesen harminc kiló. Sbár lakása nem volt messze az állomástól, a fentlekre való tekintettel úgy döntött, hogy dő-zsölni fog; taxival megy haza. Beállt tehát a taxira várakozók sorába, s türelmét fokozta az a tudat, hogy nemsokára zuhany alá állhat. Lassan elfogytak az előtte állók, s elé is odakanyarodott egy nyugati márkájú gépkocsi. A vezető kiugrott az ülésről és készségesen nyitotta ki a csomagtartót. Ismerősöm megragadta az egyik batyuját és már bele Is tette a csomagtartóba, amikor a vezető megkérdezte, hogy hová lesz a fuvar. Amikor meghallotta a viszonylag közeli címet, közölte, hogy ő oda nem megy, s kivette a csomagot az autóból. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem, lakonikus rövidséggel és meglehetősen flegmán közölte, azért nem, mert neki akis fuvar, nem fuvar. Ha a város másik végén lakna, akkor nagyon szívesen elvinné, s ezzel már intett is a következő utasnak. Ismerősöm még két taxival járt ugyanígy, végül is a csomagjait a megőrzőben hagyva, hazament saját kocsijáért. Egyszer meg kellene rendezni mondjuk a parkok, járdák, terek napját, a házfalak, kerítések, lépcsőházak napját, padlások, Szabadság tér — szombat délután. Az eset elgondolkodtató, már csak azért is, mert nem egyedi. Magam is jártam úgy, hogy átalakításra szoruló nadrágjaimmal napokig jártam a város szabóit, míg végül az egyik a régi ismeretségre való tekintettel elvállalta a munkát. Felvilágosított, hogy az átalakítás nem üzlet, mert munka van vele, de nem lehet érte sok pénzt kérni. Sokan tudnának mesélni arról is, hogy milyen nehéz üvegest találni egyetlen ablak be-üvegeztetéséhez, vagy asztalost egy ajtó vagy egy szekrény megjavításához. Elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha valamennyi foglalkozás művelői ezt a módszert követnék. Pl. a fogorvos csak két vagy három fogat lenne hajlandó egyszerre kihúzni, mert egynek nem érdemes neklállni, vagy a tévészerelő csak akkor jönne ki, ha a készülék minimum felrobbant, hiszen egy biztosíték cseréjéért nem érdemes odafáradni. Reméljük, ez a helyzet nem következik be, de azt is tudomásul kellene venni a szolgáltatást végzőknek, hogy a kis munka is munka, s ha már ilyen pályát választottak, azt is el kell végezni. Z. T. I. Július 16-ától nem csak a benzin és az élvezeti cikkek fogyasztói ára lett magasabb, hanem a kormány döntése szerint megszűnt a valutáért árusító üzletek fogyasztásiadó- kedvezménye is. A Magyar utca végén. pincék, udvarok napját, a pályaudvarok, buszmegállók, kirándulóhelyek napját—de nem évenként, havonta egyszer. Az intézkedés igencsak váratlanul érte az ilyenfajta tevékenységgel foglalkozó vállalatokat. Annál is inkább, mivel ehhez hasonló intézkedés született már januárban, amikor például az Intertouristnál 10 százalékkal emelték az árakat, míg a fennmaradó 15 százalékot a vállalat fedezte. Mint az Zánkára, a Balatoni Gyermekközpontba vittem táborozni tanítványaimat. Az alig százhúsz kilométernyi távolságot több, mint három óra alatt tettük meg. Dög unalom!—gondolhatnák. De nem így volt, mert a Vasút leleményes. Sűrű átszállásokkal tette színessé utazásunkat. Először Balatonszentgyörgyön szálltunk át. Helyesebben az egyik vonatról leugrottunk, a másikra felmásztunk, mert magasított peron nincs, a legalsó vonatlépcsö a földtől körülbelül hetven centire van. Keszthelyen — odafelé — szerencsénk volt, nem kellett átszállni, csak várakozni tizenöt-húsz percet. Miért? Ne kérdezzék! Nem tudom. Tapolcán aztán az egész akció Utastourlst szombathelyi központjától megtudtam, az sem tisztázott még, hogy a termékek mely körére érvényes az ÁFÁ-val való megterhelés. Bár a vásárlók (egyelőre) jól járnak, hiszen a bejelentett áremelés ellenére nem változtak még a valutásboltok árai, a kereskedők mégis értetlenül állnak egy nem teljesen tisztázott rendelet előtt. Lehet, hogy ismét született egy rendelet, amelyet a kormány nem elég alaposan gondolt át? Szeméttelep az Alpári úti garázsok mögött. L. B. kezdődött elölről. Poggyász a hátra, vállra, kézbe, ugrás — ejtőernyő nélkül — az egyik kocsiról le, a másikra fel. Közben rekord idő alatt, futólépésben megkerülni két másik vonatot. Muszáj volt, útban voltak. A változatosság kedvéért innen a csomagjaink között állva utaztunk Zánkáig, ahol mitagadás, kissé megviselten, de megkönnyebbülten leszálltunk. Az állomással szemben, a füben(!) megláttunk egy újabb, tábor felé néző vonatot. Erre már nem szállunk fel, gondoltuk, ha a szobánkig visz, akkor sem! Nem is kellett. A híres páncélvonat állt ott, amely ina már nem közlekedik, nem szállít senkit és semmit. Kiállítási tárgy. No, és a MÁV rendje? H. M. Füzetcsomag Az előrelátó, gondos szülő felhívja iskoláskorú gyermeke figyelmét, hogy most vásárolja meg a tanévkezdéshez szükséges füzeteit. Indulás a papírboltba, kérés az eladónak, udvarias kiszolgálás. Az előre elkészített egységcsomag fóliába kötve, benne kis cetli az áru összértékének feltüntetésével. Fizetés és indulás haza. Ez gyorsan és minden tolongás nélkül sikerült. Ámbára 181 forintos ár kicsit soknak tűnik, így megyünk, nézzük a tételeket, mit is kaptunk és mennyiért. Tételek vannak, ár nincs. Se kívül, se bévül, se alul, se felül. Sehol. Egyetlen darabon sem. Bosszantó. Ilyenkor bújik elő a kis- ördög és dünnyögl: na, megint átvertek. Persze lehet, hogy csak nyomdai hiba. Vagy már az állami kis kereskedelem pri vatizációjának első lépése? Esetleg szabadár? Vagy tán szabad ár, illetve árazás nélkül is árusítani az Iskolai tudományok gyakorlására és tárolására alkalmas áru cikkeket?! Különös. A kereskedelem szakembereinek vajon ml a véleménye az efféle .árváltozásról"? K. E. A nagykanizsai Ifjúsági Ház életének jelentős eseményét hozta az idei nyár. Az intézmény a Városi Tanács jelentős anyagi támogatásával, számos vállalat és intézmény segítésével fafaragó tábornak adott otthont július Város a gyermekekért Játszótéri jő mulatság. hónapban. Rochrböck Jenő helyi fafaragó művész irányításával Bedi László, Boa Endre, Csávás Csaba, Lakatos Benő, Németh Ferenc, Stiller Gábor, Trojkó György alkotók a népművészet sajátos elemeit hordozó ját- szépet, ennyi gondolati gazdagságot adtak a városnak — mondta köszöntőjében többek között a tanácselnök. Az avatás után a gyermekek mindjárt birtokukba is vették a nekik készített játszó alkalmatosságokat. szó park létrehozásán fáradoztak. Az avatásra a táborzárást követő vasárnap, július 22-én délelőtt került sor Zsoldos Ferenc ta nácselnök, a művészek és csa ládtagjaik, a vállalatok képviselői és számos érdeklődő jelenlétében. Köszönet az al- Tóth Ferenc kotóművészeknek, akik szívvel-lélekkel, ilyen rövid idő alatt ennyi A művészek a tanácselnök társaságában. (Sukony Attila felvitelei) Orvosi ügyeletek Hírek Hétköznap: Felnőttek részére 17 órától másnap reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274). Gyermekek részére 17 órától másnap reggel 7 őrig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). Hétvégi ügyelet: Felnőtteknek: szombaton 7 órától hétfőn reggel (vagy a hétvégét követő első munkanap) 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274). Gyermekeknek: szombaton 7 órától hétion (vagy a hétvégét követő első nap) reggel 7 óráig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). A városkörnyéki betegeknek szombaton 7 órától hétfőn reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 11-500). Gyógyszertári ügyelet Szabadság téri gyógyszertár: naponta 20 órától másnap 7 óráig, hétvégén: szombaton 14 órától hétion reggel 7 óráig. Telefon: 11-531. — Nyugdíjazás. A Tungsram Rt. Nagykanizsai gyáregységében enyhít a foglalkoztatási gondokon, hogy a közel kétszáz jogosult közül százhuszonnégyen éltek a korkedvezményes nyugdíjaztatás le hetőségével. Az érintettek főként fizikai állományú dolgozók voltak. — Uj tantermek. Elkészült a kőolajbányászati és mélyfüróiparl szakközépiskola Oswald utcai oktatóbázisa. A diákok az 1990/9 l-es oktatási évben három tantermet és három műhelytermet vehetnek birtokukba. — Zalakarosi vállalkozás. A SZOT-szálló földszinti részében egy osztrák—magyar kft. üzemelteti a GINZENG klubot. A helyiség éjjel bár, nappal kiállítóterem. A kft. terve egy 120—150 bungalóból álló luxus-üdülőtelep felépítése, melyhez a 26 millió dolláros hitelkeretet már biztosították. A külföldi topog, aztán átvág a túloldalra, majd megáll és nézi a palánkot. Megállók magam is, és nézem, hogy mit néz. Fehér és Ady utcai helyzetkép kell lenni. De hogy meddig áll ott, a külföldi nem tudhatja, s ha kérdezne, csak a vállamat vo-nogatnám: Ki tudja? (Azaz a magyar jószokást ismerve 3—4 évet azért kalkulálok.) Mert Információs tábla a tervező, az építők, a határidők megjelölésével — amint az jobb helyeken szokás — nincs. Van viszont a palánk mögött egy, nyilván a KRESZ tudóinak: hátha szárnyuk nő, és látják, melyik út hova vezet. — ék APRÓHIRDETÉS Nagykanizsai, zöldövezeti kertéi házamat eladnám, vagy elcserélném elsősorban sopronira, kanizsaira. Dr. Csengéi Gábor Tel.: 99/14-060/31 mellék. BaU Gyógyüdülő. • 11298/ 1* Szőnyegele, bútorszövetek, takarók, és minden amit a lakástextil vállalat kínál nálunk kapható. Lakberendezési Bolt Nagykanizsa, Zrínyi u. 35. DOMUS DOMUS 1990* KANIZSA Mérlegen a tekesport Végvölgyiné, az ezüstérmes kanizsaiak legeredményesebb versenyzője. (Erdei Andrá. felréteU) Éves eredménysoruk a következőként alakult: Az elmúlt bajnoki évadban négy városi csapat szerepelt a minőségi osztályokban, mégpedig a Sörgyár női és az Üveggyári férfi együttes az NB II. Nyugati csoportjában, az Olajbányász és a Sörgyár férfi gárdája az NB III. Nyugati csoportjában küzdött a bajnoki pontért, a további minőségi szereplésért. Csapataink azonban váltakozó teljesítményt nyújtottak, miután csak a sörgyáriaknak sikerült a célkitűzés megvalósítása, a másik kettőnek viszont búcsúzni kellett. Az előző bajnokságban bronzérmes helyen végzett .sörös" lányok az edző-játékos Majorosné vezetésével az 1989/90-es bajnokságban is a dobogóért indultak harcba. A férjhez ment és a városból elkerült Mártonnal ugyan csökkent az „egy" kerete, de azt sikerült feltölteni az utánpótlásból. Az őszi idényt könnyen elfelejthetik a sörösök, hiszen annak első felében nem sok babér termett számukra. Nem mentajátékalányoknak, akik aztán a második szakaszra összeszedték magukat, s a befejező négy fordulóból hár- mat sikerült megnyerni. A jó hajrának köszönhető, hogy az őszt végül Is a 3. helyen zárták, de eléggé leszakadtak a riválisoktól. A 8 csapatos Nyugati-ban felejthetetlen tavaszi idényt produkáltak a kanizsaiak, akik a február 10-e és március 30-a között sorra került második félidőben sikert-sikerre halmoztak: valamennyi ellenfelüket legyőzték! A megtáltosodott sörösök 7:1-gyel kezdtekCsornán, majd az akkori 2. helyezett Székesfehérvári Köfém (későbbi bajnok és NB l-es) ellen 7:1 -re (!) nyertek. A tavasz 3. fordulójában újra 7:1 -re győztek Veszprémben, majd az akkori listavezetőt fogadtak, a Győri Richards csapatát a sörgyári csarnokban. Remek mérkőzésen és hatalmas küzdelemben kerekedtek felül 5:3 arányban, s ezután a három rivális (Győr, Székesfehérvár, Sörgyár) megkezdte a versenyfutást a bajnoki címért. A sörös-lányok kitűnő sorozata tovább tartott, ám az ellenfelek eredményei végül is úgy alakultak, hogy az aranyat és ezzel az NB l-es szereplést az újonc fehérváriak harcolták ki, 1 ponttal meg- előzve az ezüstérmes kanizsaiakat. Tehát nem sokon múlt a bravúr, dehát ősszel a mi lányaink nagy előnyt adtak a riválisoknak. A bajnokság során összesen 8 játékos szerepelt a 2. helyen végzett csapatban, akik közül tavasszal mln-denki(!) jóval a várakozás fölött teljesített. A játékosok az évad során a következő átlagot érték el: Vágvölgyiné 403,5 fa, Némethné 396.5, Majorosné 387. Tubolyné 386, Szentes 379,5, Csillag M. 375,2, Csillag K. 367,5 Dolmányos 358 fa. Újoncként rajtolt a bajnokságban az Üveggyár NB II-es csapata, amely hosszútávon készült a második vonalbeli szereplésre, amelyhez a feltételeket a bázisvállalat biztosította a 14 csapatos férfi mezőnyben. Az újoncok nagy lelkesedéssel készültek fel a bemutatkozásra. A cél, a további NB H-es szereplés biztosítása volt, ám ezt nem sikerült teljesíteni. A rutinos csapat ugyan nagyon akart az ősszel, 5 győzelmet sikerült is megszervezni, de két meglepő hazai vereség (a sereghajtó Vízmű, valamint a Postás) visszavetette őket. 9.Sörgyár26 11 2 13.Olajb. 26 7 1 A kiesés ellen küzdő üveggyáriak ajanuár 20-án rajtolt tavaszi idényben (a zárásra április 21-én került sor) igen jól kezdtek: a volt NB l-es dombóváriaknak 6:2 arányban vágtak vissza az őszi vereségért. Ezt követően viszont megtört a lendület, a csapat igen gyengén teljesített s háromszor is a hajrában maradtak alul. Sorrendben hat vereség következett és már ekkor megpecsételődött a csapat sorsa. A befejező 5 fordulóban ugyan arattak két győzelmet (Mosón, Szent-lőrinc), de már ez sem segített az újoncon. Szerény mérleggel (26 mérkőzésből 9 győzelem) kiestek az NB Il-ből s bár bizakodtak, hogy esetleges visszalépések miatt szövetkeznek Fortunával, de eztán ebből sem lett semmi. Az üveggyári gárdában pedig bent volt az NB II, amelyben olyan versenyzők szerepeltek, mint Illés Róbert, Zömbik Sándor, Németh Sándor, Tóth János, Magyar Ferenc, míg a fiatalabb korosztályt Rodek, Kránicz, Szerdahelyi és Németh N. képviselte. Ez a csapat a 13. helynél többre lett volna képes. Az NB III. Nyugati csoportjában városunkat az Olajbányász és a Sörgyár újonc férfi gárdája képviselte a 14 csapatos mezőnyben. Az őszi idényben csapataink megálltak helyüket a szoros és nagyon kiegyenlített középmezőnyben (Sörgyár 13, Olajbányász 12 pontot gyűjtött) . A folytatás azonban csak az újonc sörösöket dicséri, míg az olajosok messze elmaradtak a várakozástól. A bentmaradt sörösök a két idényben közel azonos, jó teljesítményt nyújtottak. A játékosok közül Nagy J.. Tóth B., Kovács, Vajda, Szikla és Németh J. .vitte" a csapatot. A kiesett, magára maradt olajosok tavaszi teljesítményére jellemző, hogy csak 3(!) bajnoki pontot szereztek, akik közül egyedül Lukvár Ferenc és esetenként Bendéék tűntek ki, ám a csapat alul teljesített, amely búcsúzni kényszerült. Balogh Antal 13 99:101 18 84:124 24 15 KANIZSA . £330. augusztus Tungsram Kanizsa Kupa A szovjet Galdunts és Okhotnyik nyerte a mesterversenyt szinten .dobogóra" felkerült közel egy hónapos kanizsai versenyt, amelyjóval a várakozás fölött sikerült. Kuhár László: — Mind a három verseny, a nyílt, valamint a mesterversenyek végig nagyon érdekes, színvonalas és látványos .sakk-csatákat" hoztak. A versenyzők nagyszerűen teljesítettek, a mieink is jól megálltak helyüket. Kassal Zoltán: — Rengeteget kellett dolgoznunk, szerveznünk, ügyintéznünk, ám mindezért kárpótolt bennünket, hogy végérvényesen sakkfellegvár lettünk. A városban igazi összefogás jött létre, amely a III. Tungsram Kanizsa Kupa egyértelmű sikerének záloga volt. Nádasi Tamás: — Ezen a sakkfesztiválon mindenki Jelesre vizsgázott. Több mint 10 országból érkeztek ki- tűnő versenyzők, akik komoly rangot adtak a kupaversenynek, amely nagyszerű előkészítője a soron következő IV. Tungsram Kanizsa Kupának. A nemzetközi mesterversenyeken debütált dr. Pintér Ferenc, a Landler Gimnázium igazgató-helyettese, a Tungsram OB 11-es csapatának versenyzője, aki országos minősítésű versenybíróként kitűnően .gondozta" a versenysorozatot: — A sakkozók világa egy .más" világ, ám a hosszú Időszakban a versenyzők fegyelmezett, sportszerű hozzáállást tanúsítottak. Végig partnerek voltak, magas színvonalon játszottak, remekül küzdöttek és számos rendhagyó játszmával tűntek ki—összegezett a versenybíró. Balogh Antal Helytálltak a vasutas kosarasok Képünkön a szovjet Szergej Galdunts [szemben} a FIDE IV. kategóriájú nemzetközi mesterverseny győztese lépés közben. {Fotó: Szakony Attila} Ivanov (bolgár)—Herrgott (kanadai) döntetlen, Perics—Welling (holland) 0:1, Cmiel—Galdunts döntetlen, Haits (NSZK-beli)—Kosa (Tatabánya) 1:0. Az élcsoport végeredménye: 1. Sz. Galdunts 11,5,2. Herrgott 10,5,3. Ivanov 10,5, 4. Perics 9, 5. Peshlna 9, 6. Konopka 9 pont (nk. mesteri norma 10 pont). FIDE m. mesterverseny: Kiss P. (Eger)—Dudás (Törekvés) 1:0, Kiss L. (Tungsram)—Petronics (Jugoszláv) döntetlen, Rezsek (Tungsram)—Mar-kula (osztrák) 1:0. Csikar (Tungsram)—Siklósi (Dutép) döntetlen, Gerencsér (Tungsram)—Hallebeek (holland) döntetlen. Siklósi—Gerencsér 1:0, Nickl (osztrák)—Csikar 0:1. Petronics—Rezsek 0:1, Stajcsics (osztrák)—Kiss L. 1:0, Kiss P.—Okhotnyik (szovjet) dönteücn, Kiss L.— Dudás döntetlen, Rezsek—Stajcsics 0:1, Csikar—Markula 10, Gerencsér— Nickl 0:1, Markula—Gerencsér döntetlen, Petronics—Csikar 1:0, Dudás— Rezsek 1:0, Horváth I. (Z. Csutt SK)— Kiss L. döntetlen. Káposztás (Vasas)— Okhotnyik döntetlen, Kiss L.—Kiss P. döntetlen, Rezsek—Horváth I. döntetlen. Csikar—Stajcsics döntetlen. Gerencsér—Petronics 0:1. Az élcsoport végeredménye és a kanizsaiak helyezése: 1. Okhotnyik 11.5,2.KissP. 11,5,3. Horváthl. 10,5, 4. Stajcsics 10.5. 5. Hallebeek 10. 6. Petronics 9,5, 7. Kiss L. 8.5, ...10. Csikar Brúnó 7, ...13. Rezsek Győző 5, 14. Gerencsér József 4,5 pont (nk. mesteri norma 10,5 pont). Az ünnepélyes eredményhirdetés során az 1—6. helyezettek — mind a két kategóriában — 33—33 ezer forint Jutalmat kaptak a rendező kanizsaiaktól és megjutalmazták a sakkfesztiválon kitűnt házigazda-szervezőket. A sakkfesztivál zárását követően megszólaltattuk a legilletékesebbeket, a kitűnő munkát végzett főszervezőket, akik tömören így összegeztek: Kiss László: — Jegyzett, erős versenyzők, népes mezőnyök Jöttek össze. Hatalmas érdeklődés kísérte a hazai Közel egy hónapon át a sakkozás fellegvára volt a dél-zalai város, nevezetesen a Hevesi Sándor Művelődési Központ, ahol a helyi Tungsram SE, a Városi Tanács és számos vállalat, üzem, intézmény közös összefogásával nagyszabású nemzetközi sakkfesztiválra került sor. A 76 fSvel rendezett nemzetközi nyílt verseny, a 9 fordulós, svájci rendszerű küzdelemsorozat keretében —amely a szovjet Galdunts nagyszerű sikerét hozta—bonyolították le a FIDE IV. és FIDE III. kategóriájú nemzetközi mesterversenyeket. A körmérkőzéses tornán 16—16 sakkozó szerepelt, akik közel egy tucat országból érkeztek a rangos viadalra. A mesterversenyek befejező fordulóiban tovább élesedett a küzdelem. Mind a két mezőnyben nagy harc alakult ki a nemzetközi mesteri normátjelentő 10, illetve 10,5 pont eléréséért, a Jobb helyezésekért. Az .erősebb" kategóriában a legmagasabb értékszámmal rendelkező Galdunts kiválóan szerepelt, s biztosan végzett az élen a végig jó benyomást keltő Herrgott és Ivanov előtt. Az eléggé rosszul rajtolt Perics fordulóról-for-dulóra javult, ám a zárómérkőzésen megtorpant, s így elmaradt a nagy bravúr, az nk. mesteri norma teljesítése. A FIDE III. kategóriájú versenyen tovább tartott Kiss Pál és Okhotnyik versenyfutása, akikkel sokáig lépést tartott a zalaegerszegi Horváth Imre és az osztrák Stajcsics, ám végül a szovjet fiú végzett az élen (azonos pontszám esetén a Bucholz-féle számítás döntött). A legobb kanizsai versenyzőnek a sakkfesztivál egyik főszervezője, a FIDE mester Kiss László bizonyult. A befejezS fordulók érdekesebb eredményei:. FIDE IV. mesterverseny: Perics (Jugoszláv)— Galdunts (szovjet) 0:1, Peshina (szovjet)—Konopka (csehszlovák) 1:0, Roeder (NSZK-beli)—Perics 0:1, Konopka—Cmiel (NSZK-beli) döntetlen, Galdunts—Peshina 1:0, Városunkban a kosárlabdasport immár évek óta a MÁV NTE-nél koncentrálódik, ahol a női és férfi szakág részére biztosították a működés kereteit, a meghatározott fejlődéshez kialakították a személyi és tárgyi feltételeket. Az elmúlt, 1989/90. évi bajnokságban a nők második NB I-:9 évüket kezdték, az önfenntartó férfi gárda az NB H-ben szerepelt, míg a legkisebbeket, a tizenéves lányokat újoncként indították az NB H-ben, elsősorban tanulás, tapasztalatszerzés céljából. A MÁV NTE NB l-es női csapata a .B" mezőnyben szerepelt, melynek új szakvezetője Lázár Béla, aki a ZTE-től érkezett. A régi, sikerjátékosok közül viszont eltávozott Kiss Lenke és Glá-ser Zsuzsa is, helyettük Pécsről érkezett Pongrácz, Szakács, majd Móró és néhány sajátnevelésü fiatalt hoztak fel az NB l-es keretbe. A10 csapatos mezőnyben nehezen rázódott össze a társaság. Az őszi sorozatban gyengélkedtek, csak 3 győzelmet szereztek, 6 vereséget szenvedtek. A munkát s az eredményesebb szereplést a csapatépítés mellett bekövetkezett sérülések és betegségek is gátolták. A november közepén kezdődött .tavasz" azonban remekül sikerült. Idegenben nyertek az EGIS-OSC. TFSE cUen, hazai környezetben verték a BKV Előre, DVTK és a Soproni Postás csapatát. A folytatásra közel 1 hónapos szünet után, január 13-án került sor, amikor Szegeden léptek küzdőtérre a vasutasok és nagy küzdelemben vesztettek. Ezután viszont újra olajozottan működött avasutas-gépezet, a befejező 3 fordulót sikerrel vették (AR Építők, Ikarus, Sabária) és a mezőnyben megszerezték az 5. helyet. — A zavaró körülmények, a sérülések-betegségek ellenére is jól teljesített a szűkös állománnyal rendelkező csapat. A .tavaszi" eredmény bemutatta, hogy erre a csapatra lehet bátran építeni. A Szabó, Simonné, Ácsné, Pongrácz, Petényi kezdőcsapat és a cserék remekeltek. Nagyon közel kerültünk a 4. helyhez, tehát ahhoz, hogy rájátszásban az .A" csoportbeliekkel küzdjünk a felső-ágba kerülésért, ám balszerencsések voltunk a rivális DVTK-val szemben, amely mindössze 1 kosárral előzött meg bennünket. Ez bosszantott bennünket, de szó sem volt elkeseredésről —hangoztatta Csőgör József, az NB I-es csapat technikai vezetője, a fáradhatatlanul dolgozó társadalmi aktivista. Avasutas-lányok a rájátszásban a 14—19. helyért küzdöttek, de erre a szakaszra elfogyott a csapat. Hat Játékos vált ki, s így aztán többször is szinte a kezdőcsapat állt, csak a szakvezető rendelkezésére. Így aztán nagy teher nehezedett a játékosokra, akik a rájátszás 1—5. fordulójában azzal tűntek ki, hogy hazai pályán vesztettek, idegenben mindig nyertek. Ennek ellenére biztosan vezették ezt a rájátszást mezőnyt. Abefejező 5 fordulót 3 győzelemmel kezdték, míg ezután két vereséggel zárták ezt a sorozatot, de a 14. hely nem forgott veszélyben. No, a bajnokságban még egy újabb rájátszás következett: a MÁV NTE a BKV Előre cllenébenmérkőzött a 14—15. helyért, majd a győztes a 13—14. helyért mérkőzött a DVTK ellen. Ezt a sorozatot az elfogyott és elfáradt vasutasok úgy zárták le, hogy kikaptak a fővárosiaktól, s ezzel azNB I. összesített mezőnyében a 15. helyen végeztek és ősszel folytathatják NB l-es szereplésüket. —A csapat teljesítette az egyesületi elvárásokat, s ezért mindenki megtette a magáét, ám a név szerinti kiemelésre rászolgál Szabó, Simonné, Ácsné, Móró, akik húzóemberek voltak. Az egyesület kiemelt figyelmet fordított ránk, a szakvezető és a játékosok lelkesek, küzdőképesek voltak s tavaszi idényben igen jól játszottak. Meglepőnek tartom, hogy kis számú közönségünk volt, alig 150 az átlagos nézőszám. Alanyok többet érdemeltek volna. Tény, hogy néha .ütközések" voltak a hazai mérkőzéseken, egybeesett például NB l-es asztalitenisz. NB I B-s kézilabda mérkőzésekkel a mi kezdésünk, de erről mi nem tehettünk. A hosszúra nyúlt bajnokságban egyébként szerintem a küzdöjelleg dominált, kiegyensúlyozott volt a mezőny s változatos a játék. A hozzáállással, a lelkesedéssel, a fegyelemmel nem volt bal, ám aszSnvonal-emclésre még várni kell — értékelt a technikai vezető. (bg) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1. II. cm. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária. Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyt, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. II. évfolyam, 32. szám 1990. augusztus 10. Ara 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI H E T I L 4 P Megjelenik minden pénteken Sláger körözés A megnyomorított nép körözi: — Egy alattomos, szégyenrezsim zsoldoskatonáit. Személyleírásuk: a végsőkig kiszolgálták a rezsimet, jelenleg a pártok között lavíroznak. Különös ismertetöjelük: az utolsó pillanatban korkedvezménnyel nyugdíjba bujdosnak. i! Fotó: Szakony Attila Balatoni Ki fél az -nál (4. oldal) bedőlések (5. oldal) I Alvilági játékok (7. oldal) Telefon végen I I | Csörgits Lajosné, a Nagy-| kanizsai Általános Szolgál-| tató Kisszövetkezet főköny-■ velője, akit új szolgáltatásaikról kérdeztünk. — A Néphadsereg út 34. sz. alatti asztalosüzemünk részére nemrégiben új éle- zőgépet vásároltunk. S I kapacitás és a munkaidő I jobb kihasználása, valamint | faipari tevékenységünk | gazdaságosabbá tétele érde-| kében gyalugépkések, ma- ? rókések, köszörűkések, ? körfűrészlapok élezését vál- j laljuk rövid határidővel. J Szalagfűrészhajtogatást és J végtelenítést is végzünk. Az ■Ady Endre út 17—19. sz. I alatti központi telepünkön I magánvállalkozók részére, | felelősséggel és adótanács- | adással, pénztárkönyvekés | naplófőkönyvek vezetését ? vállaljuk, ingyenes éves ? adóbevallás készítéssel. - Díjainkat z ! kisiparosok. megrendelő magánkeres-1 kedők és vendéglátó üzlet- ? vezetők adóalap csökkentő I költségként elszámolhatják. I Akft.-kés egyéb társaságok | megrendelésére egyszerűsí- |tett kettős könyvelést | végzünk. Valamennyi új ? szolgáltatásunkat kedvező ? áron, olcsón ajánljuk! I (tih-i). r ~ ^ Lakásépítés Július 28-án koordinációs egyeztetésre került sor, melynek témája a lakásépítés időarányos teljesítése volt. Az OTP az északkeleti városrészben — az eladás nehézségeire hivatkozva — (2x28 lakással) az építés ütemét csökkenti. Az ÉK-i lakótelepen most átadott 106/B jelű 30 lakásos egység eladási irányára 29.500.- Ft/négyzetméter. A város rekonstrukciós területén ugyanakkor az OTP tovább vizsgálja annak lehetőségét, hogy nagyobb igényű lakásokat építsen. Csizmadia Ervin: A GONDOLAT SZABADSÁGA „Miért rossz az. MDF sajtója?" — teszi fel a kérdési a Magyar Fórum június 30-i (átmenetileg ulolso) számának egyik szerzője. A kérdés megválaszolása nem pusztán az M DF belső ügye, ezért engedtessék meg, hogy a kívülálló is megpróbálja a maga véleményét összefoglalni. Magam is úgy gondolom, hogy az MDF-nek rossz, a sajtója. Két értelemben is. Egyrészt rossz a sa ját sajtója, másrészt rossz, az, anii a sajtóban az. MDF-rol megjelenik. Lehet persze, vitatkozni azon, hogy mi lyen arányban vannak a magyar sajtóban az. MDF melletti, illetve az MDF-et elmarasztaló cikkek, az. azonban kétségtelen, hogy a/ MDF-nek általában csekély a sajtóbeli népszerűsége. Ez. a meglehetősen csekély népszerűség (legalábbis ami a budapesti mértékadó sajtót illeti) különösen azért szembetűnő — és magyarázatot kívánó —, mert az MDF politikai pozícióját, vezető kormányerővé válását alig néhány hónappal ezelőtt a választások, az állampolgárok jelölték ki. A márciusi—áprilisi választásokon az MDF nem várt elsöprő győzelmet aratott, és enneknyomán sokan a/t gondolták, hogy ezáltal valóban olyan népszerű párt, amelyiknek népszerűsége elegendő lesz a sajtóbeli viszonyok átalakításához, saját képére formálásához. Ez a vágyakozás — amelyet, ismétlem, sokan a legitim válasz tások erőviszonyaira alapoztak — &/. ónban nem vált be. Bebizonyosodott, hogy egészen más dolog választásokat nyerni, mint a választásokon elért eredmények alapján a sajtóban is „arányosaítani". Pálig az MDF-nek az arányosítás elvégzésére nem csupán az volt a hivatkozási alapja, hogy ő nyerte meg a választásokat. Már jóval a választások előtt is megindult az akampány(amclyetpers/e, nemcsak az MDF folytatott), miszerint a magyar sajtóban és tömegkommunikációban a korábbi egy-párt uralmat egy újabb cgypárti (ezúttal SZDSZ-es) uralommal igyekeznek felváltani. Az.MDF— sokakkal együtt úgy gondolta, hogy mint a/, ország legerősebb pártjának, jogában áll megtörnie ezt az. újabb egypárti „diktatúrái". Megannyi MDF-es megnyilatkozást idézhetnénk annak bemutatására, hogy az SZDSZ „sajtómo-nopóliumának" megtörése mennyire „szívügye" volt az MDF-nek, illetve a párt bizonyos politikusainak. S itt a megkülönböztetés igencsak lényeges. Ugyanis az MDF mai rossz, sajtójának az is oka lehel, hogy a párt nem foglalt e tekintetben világosan állást, sőt az MDF sajtópolitikája gyakorlatilag Csurka István nem éppen liberális megfogalmazásaival azonosult. Hiába olvasható Antall József kormánybeiktatási beszédében, hogy a kormány a teljes sajtószabadság és a tömegkommunikációs alkotóműhelyek függetlenségének híve, a nem MDF-es közvélemény az. MDF-et nem tudta megkülönböztetni a Csurka-félc (igaz, Csurka által többször magánvéleményként előadott) elképzelésektől Az MDF vezetése nem abban hibázott, hogy Csurka István elgondolásait szó nélkül hagyta (többször igyekezett finoman elhatárolódni Csurkától), hanem abban, hogy nem fejtette ki részletesen a pártnak a sajtószabadságra vonatkozó cl veit, s főként nem tudott Csurka mellett olyan hiteles személyiséget kiállítani, aki megnyugtathatta volna a rivális pártokat (elsősorban az SZDSZ-t) és a közvéleményt a/. MDF békés szándékairól; arról, hogy a sajtószabadságot nem a csurkai „arányosítás", pártpolitikai erőviszonyok alapján történő újrakezdése alapján képzeli el. De óvakodjunk attól, hogy az. MDF rossz sajtóját, sajtópolitikájának népszerűtlenségéi pusztán Csurka István személyének, az általa képviselt — sokakszemében joggal tckiniélyclvunekvélt—vonalvezetésnek tudjuk be. Létezik egy ennél sokkal meggyőzőbb magyarázat is. Ez pedig a liberális közvélemény (mert van ilyen!) ál lalános—mondhatnánk történelmi tapasztalatokon alapuló — félelme mindenfajta nemzeti hevülettől átfűtött újrakezdéstől. Hangsúlyozom: nem az újrakezdéstől való félelem ez, hiszen az újrakezdést hasonlóképpen vallják a szabad demokraták is, hanem a nemzeti újrakezdéstől való félelem. S e tekintetben a mai liberálisoknak vannak igen kellemetlen történelmi emlékeik. Gondoljunk csak az 191° utáni Magyarországra, amikor is az újrakezdés kimondottan nemzeti és keresztény alapokon indult meg, s ugyanakkor mindenfajta liberális erő kirekesztésével. De nem pusztán csak kirekesztették az ország újjáépítéséből a liberálisokat, radikálisokat, hanem ideológiát is gyártottak c kirekesztéshez: a magyar faj védelmét. Ha valaki elolvassa Zsilinszky Endre (1925-tól Bajcsy-Zsilinszky Endre) 1919-és, még fajvédő korában írott pamfletjét (Nemzeti újjászületés és sajtó, akkor mcgcrti.hogy miérllciíK-\'ii\'k ,\\p.kor az ország liberális újságírói. Zsilinszky ugyanis semmi m.\'tsl nem tesz, mint „bizonyítja", hogy az 1919-es augusztusi nemzeti fordulat előtt a liberális és zsidó sajtó „terrorizálta" a magyarságot; az ország lakosságának aíig néhány százalékát kitevő zsidóság kaparintotta kezébe a fővárosi sajtó túlnyomó többségét. Ezt az „aránytalanságot" kell a nemzeti forradalomnak egyszer s mindenkorra megszüntetnie. Hiába írja Zsilinszky, hogy ennek az. aránytalanságnak elsősorban a magyar nemzet felelőtlenségében és ellenállóképlelenségcbcn kére sendó* az oka, nem pedig a zsidók a felelősek ezért. Hiába állítja magáról, hogy nem antiszemita. Mai szemmel mégis úgy tetszik: olyan nemzeti kurzusideológiát fogalmazott meg, amely csak azokat hajlandó befogadni a nemzeti keretekközé, akik elfogadják érvelésének igazát, a magyar faj elsőbbségét. S valahol ezen a tájékon keresendő az MDFncpszcrűtlenscgének oka is. A mai liberális értelmiség ugyanis rendkívül érzékeny minden olyanfajta (burkolt vagy nyílt) vádra, amely őt a számarányánál nagyobb sajtóbéli befolyására emlékezteti. Magyarán: a sajtóarányosílás elképzelése — Csurka szándékától függetlenül — óhatatlanul torkollik a ZMciókérdesbe, s ez az a pont, ami ■ miatt az MDF nem tud népszerűvé válni. Nem tud, mert egyrészt amai állapotok nem hasonlíthatók össze az 1919 utánival, amikor a liberális sajtőcrlclmiségnck meglehetősen mostoha volt a helyzete; másrészt — ebből adódóim — az. MDF (d© főként Csurka), által ajánlott recept rendkívül anakronisztikusnak és diszkriminatívnak tűnik. Ennyiben persze, a liberális értelmiség is hibát követ el, ugyanis a Csurka-félc „arányosítás" elvével szemben csak a modern Nyugat- Európa dominánsan nem pártelvű nemzeti médiáját és sajtóját említi.Talán szeméremből, talán a fölösleges nemzeti-urbánus viták elkerülése végett, a liberális értelmiség nem beszél a nemzeti ideológia mint rendező elv érvényesítéséből eredő veszélyekről. Az. M DF-nek, ha rossz a sajtója (márpedig úgy tetszik, rossz), annak ez az. alapja. Túlságosan vehemensen akart nekifogni a legnagyobb kormányzó párt a sajtó átformálásához, a sajtó — és különösen a budapesti sajtó — nagy része azonban erősen szabadelvű. Ez. a szabadelvűsajtó pedig—már csak önnön védelme okán is — ellen kell álljon bármifajta népi— nemzeti vagy egyéb ideológiák támadásának. KANIZSA a A városházán hallottuk Közlekedés ítörny ézétvédelem Munkanélküliség A július 31-1 adatok alapján: 8 ío egyetemet, főiskolát végzett, 6 fő technikumi végzettségű, 4 fő szakközépiskolai végzettséggel rendelkező, 8 fo gimnáziumi érettségivel bíró, 14 fő szakmunkás, 9 fő 8 általános végzettségű, 9 fő 8 általános alatti iskolai végzettségű »-Aev#»eí\\l rrmnkanplkfili seffélvben a városban. Rekonstrukció — A piaci rekonstrukció halaszthatatlansága, s Szabadság tér, déli tömb folyamatban lévő munkál (Ady 4—6. felújítás, Postabővités) és további igények miatt műszaki tartalmú tervezői ajánlatot kértek több tervezőtől. (PTV. FÓBER. STÍLUS Kft.) Területvásárlási — A Kismező úti cigánylakások lakóinak képviselője bejelentette Igényét a területek megvételére. A csak részben tanácsi terület melletti tsz-tulajdonú földek eladására az új földtörvény ismeretében kerülhet sor. Lakö-pihenq — A K-i városrész Hevesi S. utcától keletre eső területén a ZALATERV lakó-pihenőövezeti programtervet készített. Sürgős teendők a Kazanlak körút környezetében szükségesek, ezért 6 tervezőtől kértek kiviteli terv-ajánlatot. A ZALATERV, a STRABAG-HUNGÁRIA Kft. előnye miatt a COLOSSEUM Kisszövetkezetnek adtak megbízást a tervezésre, 1990. október 30-1 határidővel. A kivitelezést azoban csak 1991 -re tudják ütemezni. Műemlékvédelem —Korábban készült a költségvetés az Inkey Kápolna állagmegóvási munkáira. A munkák részbeni finanszírozásához a Műemlékfelügyelőség ez évre 100 eFt-ot biztosított. Az összeg a legsür- —A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola a Szombathelyi Közúti Igazgatóság és a Műszaki Osztály közös megbízására elkészítette a 7-es Hevesi S. u. csomópont forgalomtechnikai tervét. A csomópont forgalmi rendjének vizsgálatát és tervezését az 1989-ben előfordult 9 db személyisérüléses baleset indokolta. A terv — amit a szakemberek 1990. május 24-én értékeltek — két ütemű megvalósítást javasolt. Az első ütemben terelőszige-tek, út feletti átfeszítések készülnek befüggesztett jelzőtáblákkal és sárga villogó figyelmeztető jelzőlámpával. A becsült költség 1,6 millió forint. A második ütemben készül a jelzőlámpás Irányítás 2,8 millió forintért. AI. ütem megvalósítása 1991. I. félévben szükséges a Közúti Igazgatóság és a Tanács között egyenlő arányú költségviseléssel. —A Zala Volán-nal egyeztette a Műszaki Osztály a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos feladatokat. Megállapodtak abban, hogy az autóbuszállomás bővítését tanulmányterv-szinten (a területbiztosítás érdekében) előkészítik. A tervezésre több ajánlatot kérnek, melyből 1990. október 30-ig választják ki a megfelelőt. Az autóbuszállomás\' üzemeltetési költségeit áttekintik, és a jelenlegi 500 eFt/év Volán hozzájárulást módosítják. Az ÉK-1 városrész tömegközlekedésbe történő bekapcsolásának úthálózati feltétele nem biztosított. A kiépítésig (kb. 5 éves távlat) aZala Volán a Petőfi utcai megállóval, Illetve a szervizzel szemben új megállóval biztosítja az ellátást. — Az Ady—Zrínyi u. csomó pont forgalma konszolidálódott, kialakult a közlekedés rendje, szokásai. Ennek ellenére a Köz lekedési Főiskolával vizsgáltatják a jobbítás teendőit. — A Nagykanizsa-Palin közti kerékpárút aszfaltozása elké szült. A Közúti Igazgatóság lebo nyolításában épülő kerékpárút- nál gond a vasúti keresztezés fénysorompós biztosításának tervezése, kivitelezése. Ennek ellenére a kerépárutat Ideiglenesen 1990. júliusában forgalomba helyezték. A 7-es elkerülő út melletti, a Kinizsi-Petőfi utcák közötti kerékpárút építése előkészítés alatt van. A kivitelezés határideje: 1990. október 30. —A Környezetvédelmi Minisztériumban a külkapcsolatok főosztályán egyeztette a Műszaki Osztály ügyeit a szennyvíztisztítóhoz külföldi támogatás elnyerése kapcsán. A főosztályvezető javaslata alapján angol nyelvű projekt készül, és megkeresik a környezetvédelmi minisztert is. — A lakásberuházási felada tok egyeztetésére június 28-án kerül sor, valamennyi érdekelt részvétélével. — Kiskanizsa városrész csa tornázásának szervezési és műszaki előkészítési késedelme miatt a KEVITERV szolnoki szak emberei kérték a lakossági fórum Véleménycsere — A megyei Területrendezési és Építészeti Tervtanács fTEAB) szakértői véleményt adott a Párt ház-Munkásőrségépületegyüttes átalakítási tervéről, az Észak keleti városrész beépítési tervé nek módosításáról. —A Városi Közlekedésbiztonsági Tanács kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülésen elemezték a 7. sz. főközlekedési út megyei szakaszán bekövetkezett személyisérüléses baleseteket, az azokkal kapcsolatos forgalomtechnikai beavatkozásokat. Az elriökség az elemző munkát eta-lon-értékúnek minősítette és javasolta az egész városra történő kiterjesztését. Ezzel kapcsolatosan megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a rendőrségi baleseti jelentést a baleset után 1 héttel kell átadni. — A hétvégi zártkerti ellenőrzésen (Palin városrész, Miklósfa városrész) öt építtetőt szólítottak fel építési engedély bemutatására, ki\'encct közterülethasználat igazolására. — 1990. június 29-re Közle kedési Fórumot szervezett a műszaki osztály, ahol tájékozta tásiad takaközlekedésbcn felme rült problémákról, a szükséges Intézkedésekről és azok hatá sairól. A Fórum szervezését indokolta a 139 aláírással ellátott, a városközpont közlekedésével és környezetszennyezésével kapcso latos beadvány, valamint a ta nácselnök és a rendőrkapitány közötti levélváltás a parkolási helyzetről. tervezett időpontjának elhalasztását. — A Csónakázó-tó környeze tében jelentkező vállalkozói Igé nyek megalapozott elbírálása érdekében — összhangban a tanácsi testület döntésével — műszaki tartalmú ajánlatot kér tek több tervező szervezettől. (FŐBER. SONTERV, VÁTI, CZINKIPLAN) — A városközpontok komplex környezeti kérdéseivel összefüg gő kutatási ajánlatát a Műszaki Osztály az esseni CZINKIPLAN- nal terjesztette elő. A KÖHÉM illetékes főosztálya ezt elfogadta, és 150 ezer Ft-tal támogatja. — A városközpont közlekedé si légszennyezésének részlete sebb mérését a KÖJÁL nem vál lalja. A forgalomtechnikai megol dás változtatása eredményezhet csak javulást. —A Zala Volán ismételten áttekinti a kamionparkoló és motel építésének lehetőségét a 7-es elkerülő út mellett. A környezetvédelmi intézkedések során füstöléscsökkentő adalékanyagot használ majd a helyi autóbuszok- 4 f KANIZSAIT 1990. &t(gtt££ttf» 10, Az elnökasszony egyetlen újságnak sem nyilatkozik Ki miért fél az ÁFÉMSZ-nél? Egy különös vállalkozás Segítség a gyászban Az Áfémsz sokoldalú tevékenységet folytató szervezet. Mezőgazdasági felvásárlási hálózatot tart fenn, és — országos kiterjedéssel — kereskedelmi egységeket üzemeltet. Amikor megalakult, tőkéjét részjegyek kibocsátásával alapozta meg. Azóta monopolhelyzete révén egyeduralkodó azokban a szférákban, amelyekben most bizonyos elégedetlenség Jelel mutatkoznak. A falvakban ugyanis egy hatékonyabb, a saját munkát jobban megbecsülő „hangyaszövetkezeti" formát szeretnének visszahozni. Az Áfémsz-tagok befektetett pénzeiket vissza akarják vonni, és új gazdasági érdekvédelmi egyesületet szeretnének alakítani. Kérdésekegész sorát veti ez fel, meg úgy tűnik: az Áfémsz „kizsákmányolja" a kistermelőket, terményeiket—mesterségesen hullámzó árakkal — nevetségesen alacsony áron vásárolja fel. Ez kétségtelen manipuláció, a monopolhelyzetből származik. A hangyaszövetkezeti forma viszont érdekszövetséget Jelent a termelők és az értékesítők között. Általa emelkedhetnek a felvásárlási, s csökkennének a fogyasztói árak, mert ki tudnák kapcsolni a közbülső, ma még létező, viszonteladói, „élősködő" szervezeti formát. Nos, híre terjedt, hogy az Áfémsz vezetői horribilis prémiumokat vesznek fel. Először néhány, az Áfémsz által üzemeltetett kereskedelmi egységet kerestünkmeg a kérdéssel: mennyi prémiumot kaptak? Az eladók semmit — volt a válasz —, csak a boltvezetők. A nyilatkozók azonban névtelenek. Ijesztő ez, mégis érthető. —Családunk van—mondták —, és mostanában köny-nyen az utcára lehet kerülni. Ezek a kérések is arra sarkalltak azonban, hogy utána- járjunk a dolognak, hisz ahol félnek, ott valami nem stimmel. Körülbelül egy hónapja már kérdésekkel kerestük Prosze-nyáknét az Áfémsz nagykanizsai elnökasszonyát, aki akkor arra kért, néhány hét múlva menjünk újra. A napokban jelentkeztünk hát, Proszenyákné azonban röviden és határozottan a tudtunkra adta, hogy nem kíván semmilyen kérdésre sem válaszolni, sem a Kanizsa újságnak, sem más sajtó-terméknek. Az újságokról megvan a véleménye, nem nyilatkozik! Álljon tehát itt, miről akartunk szót váltani: A boltvezetők prémiumkiutalását látva (volt aki megmutatta!), már nem tűnt irreálisnak a hír, amely az elnökasszony prémiumát 500.000 forintban jelölte meg. Miért nem lehetett ennek a forrásáról beszélni, vagy elosz- A nyár elején nyílott az Ady Endre úton egy üzlet, amely gyász esetén kölcsönöz, segít, szállít, jó értelemben véve rendelkezésre áll. Ilyen szolgáltatás a varosban még nem volt Bobár Jenöné üzletébe nem a kíváncsiság, hanem egy szomorú esemény vitt Vidéki rokonaimnak ajánlották a boltot, s én kísérőként Ismerkedtem Borbásék vállalkozásával. A tulajdonos fia elmondta, hogy több évi taxizás után jutottak édesanyjával arra a gondolatra, hogy a nagykanizsai hiányt megszüntetik. Hiszen taxijának utasai gyakran keseregtek, hogy a hirtelen jött halál készületlenül éri az embert. Elsősorban a nőket, hiszen a férfiaknak még csak van egy sötét öltönyük, de a nők nem igen hordanak feketét. A ruházati boltok pedig nem tartanak olyan készletet fekete holmikból, hogy azt azonnal igénybe is lehetne venni. Az elgondolást tett követte. A családi tőkét—meg amit kölcsönkértek — Borbásék az üzletbe fektették. latni a szóbeszédet? Mert ha igaz a félmillió, akkor az Áfémsz nagyon jól gazdálkodott, és jogos a kifizetés is. Erre pedig akár büszkék is lehetnek. De vajon miért nem kaptak kellő elismerést azok, akik nem vezető beosztásúak? Nekik mennyi jutott? Miért nem merik a nevüket sem odaírni a nyilatkozat aljára? Mit kell és mit érdemes titkolnia az Áfémsz vezetőinek? Egy szövetkezetről van szó; melynek működési létfeltétele a tagokkal való legszorosabb együttműködés. Ha ez hiányzik, felesleges erőfeszítés minden. Igen, sok félreértést és pletykát lehetett volna elkerülni egy beszélgetéssel, így azonban a kérdések nyitottak. Mindenki magának válaszol tehát. Vízvári József Meggyőződhettem, hogy a ruhák minden életkort és igényt ki tudnak elégíteni. Számtalan kiegészítő kelléket kínálunk: Inget, nyakkendőt, zoknit, harisnyát, női fehérneműt, de kölcsönözhető férfi öltöny is. Az üzlet is esztétikus: fekete, lila, barna színeivel a szomorú alkalmat idézi. Együtt, egy helyen található minden. Ottjártamkor legalább 19 féle koporsót láttam, és sokféle temetési tartozékot, síron belülre és kívülre. A kellékek — elsősorban fejfák és urnák — több vallás követelménye szerint is a gyászoló hozzátartozók rendelkezésére állnak. Csodálkoztam is a bőségen, a formai választékon, az esztétikus kivitelen — ha egyáltalán lehet itt erről szót ejteni. Úgy látszik azonban, hogy gondolkodásunkat meg kell változtatnunk. Még gyász esetén Is fontos a szolgáltatás színvonala, a választék, egyáltalán a lehetőség, amit az ilyen üzletek nyújtani tudnak. Bné A hallásgondozásért Szeptember 14-15-e között városunk ad otthont az audi-ológus vándorgyűlésnek. Ilyen horderejű, fül-orr-gégészeti tudományos ülés Zala megyében még nem volt. — Úgy érzem, hogy ez a kongresszus lökést ad az audlológiának — mondja dr. Dúll Gábor, a fül-orr-gégésze ti osztály főorvosa. — Óriási megtiszteltetés a városnak, hogy Idejön 300 szakorvos, az összes fül-orr-gégész profesz- szor. Az audiológiai műszere zettség helyzete, működési feltételei ugyanis nagyon rosz- szak a városban. A kongresz- szus ittíéte és e tény indított ezért arra, hogy végigjárjam a vállalatokat, és tőlük kérjek pénzt a helyzet javítására. — Úgy tudom, alapítványt hoztak létre. — Igen, de ötlete nem tő lem, hanem TáloslJánostól az ION-Szerviz Kft. ügyvezető igazgatójától származik. Az alaptőkét — 100 ezer forintot —aKórházbiztosítja. de bárki —jogi és természetes személy is — támogathatja. Az alapít ványt az OTP kezeli a 499- 98010-888-2816 számú egy számlán, erre bármekkora összeget be lehet fizetni. Ha valaki úgy gondolja, 100—200 forintot is befizethet, arra Is szükség van! —Terveink között szerepel — folytatja a főorvos —, hogy megkeressük a vállalkozókat és a lakosság széles rétegeit. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy nyereségesen tudjuk megrendezni a kongresszust. Ekkor a nyereség itt marad, s azt is a hallásgondozás fejlesztésére tudjuk fordítani. Körülbelül 1 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő módon ki tudjuk alakítani az audiológia helyiségét. Aműszereket nagyrészt a Tungsram Rt. segítségével tudjuk beszerezni. De — ez Is fontos — ezeket a nagyértékű és európai színvonalú műszereket nem lehet egy teljesen „lerobbant" épületben használni. Kívül-belül meg kell újulni. Ebben kérjük a város segítségét—mondja befejezésül dr. Dúll Gábor. M, Gy. 1890, 10, KANIZSA Kanizsai örökzöldek Lengyelek Megy a forint vándorűton. Ez a BTK nem az a Btk A .lengyel piac"-ról mindenkinek van véleménye. Ml, vásárlók, leginkább az olcsó árakat látjuk, de azzal már nem szívesen foglalkozunk, mivanaháttérben. Erről beszélgettünk dr. Gotthárd Jenő rendőr alezredessel, a kapitányság vezetőjével. —Intézkedés-sorozatunk nem újkeletű. Már az elmúlt évben levélben kerestük meg a városi tanácsot Kögáz parkolóban kialakult áldatlan állapotok miatt — kezdi a kapitány. — Olyan is előfordult akkor, hogy az Alsótemplom lépcsőjén árultak, a parkolót sem lehetett rendeltetésének megfelelően használni. Legutóbb abban kellett dönteni, hogy a lengyel piac megmaradjon-e, de más helyszínen, vagy meg kell szüntetni, mert közbiztonsági és főleg közrendi szempontból gondot okoz a városnak. Ismeretes, hogy a vb döntött: megszünteti a lengyel piacot, de nem augusztus l-jével—mint elterjedt. Erre fel kell készíteni a lakosságot! Meg kell ismertetni a döntés okait, s szeretnénk a konfliktusokat is elkerülni. A város szórólapokat jelentet meg magyar és idegen nyelven, s darusítást tiltó táblákat helyez el. — Mégis, mikorra tervezik a lengyel piac megszüntetését? — Ha az intézkedési tervet minden illetékes elfogadja, akkor szeptember közepén kerülne sor a .lengyel piac" megszüntetésé re. — Említette, hogy legutóbb Ön is elmondta érveit. Hallhatnánk erről? — Természetesen. Ismertet tem a lengyel piacnak a város közrend-közbiztonsági helyzeté re gyakorolt hatását. Amellett voksoltam, hogy ha rövid időn belül Jobb körülményeket nem tudnak teremteni, akkor a .len gyel piac"-ot meg kell szüntetni, mert a bűnözésnek is melegágya. Szeretnék az elmúlt év problé máira utalni. A lakosság emlékszik rá, hogy a Kögáz parkolóban kezdett kibontakozni a .lengyel piac", s nagyon rövid idő alatt kinőtte magát .KGST piaccá". Ekkor született az a döntés, hogy a Jelenlegi helyére telepítsék. Kezdetben különösebb gondot nem okozott, de az árusok száma ugrásszerűen megnőtt, s ebből közegészségügyi problémák adódtak, melyek az ott lakók életét is megkeserítik. —A rendőrség mit tett a ktala- kult állapot normalizálása érdekében? — A rendőrség — amennyire lehetett — próbálta a .lengyel piac"-ot ellenőrzés alá vonni. Azért, mert tapasztaltuk, és több Jelzés Is érkezett, hogy ott illegális valutakereskedelem folyik. Razziáink során minden alkalommal állítottunk elő magyar és külföldi személyeket valutakereskedelem gyanújával, ami aztán be is igazolódott. Nagy tételben cseréltek gazdát a valutanemek. —Azt is hallani, hogy az utóbbi időben megnőtt a lengyelek által elkövetett betörések, rablások száma. Úgy látszik nincs szerencséje az újságnak a kanizsai eseményekkel. Legutóbb a Thury-lak-tanya által szervezett júliális maradt el, s kellett a Csónakázó-tóra érkező fotós kollégának békésen pecáző horgászokat fényképezni. E hétvégén pedig a városi tévé operatőre és a ZH-s riporter volt kénytelen egymást szórakoztatni. A Dr. Bubó Trió Kör tagjai ugyanis nem jelentek meg. Hat órakor persze még ez nem okozott gondot, hiszen akik rendszeresen látogatják a Városi Tanács húszezer forintjával támogatott, és az Itt működő öt művelődési ház által szervezett egyébként sikeres Lakótelepi — Erre egészen konkrét adataink nincsenek. Gyanítjuk azonban, hogy abban a bűnözési hullámban, amely Nagykanizsát ebben a félévben elérte, szerepe van a lengyeleknek is. Majdnem megkétszereződött az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év azono s időszakához viszonyítva. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma megnőtt. De hogy eb- ben milyen szerepe van az idegenforgalomnak, azt pontosan kimutatni nem lehet. Tudjuk, hogy van egy kiépített orgazda hálózat, főleg a lengyel állampolgároknál. Már foglaltunk le tőlük bűncselekményből származó tárgyakat. Az a gyanúnk, hogy a más városokban elkövetett bűncselekményekből származó tárgyak sok esetben itt cserélnek gazdát, s ugyanez igaz lehet fordítva is. Gondolok Itt a különböző autóalkatrészek, autósrádiók értékesítésére — mondja dr. Gotthárd Jenő. — Milyen ez ügyben a városi kapitányságok együttműködése? — Nagyon szoros kapcsolat- Nyár című programot, tudják a pénteki 18 órás időpont — amihez csak a plakát és a ZH hétvége ragaszkodik következetesen — csúszni szokott. Fél hétig ezért a kijelölt .placcon" várakozott vagy harminc felnőtt és gyerek vegyesen, de a környező játékszerek is megteltek tíz-tizenkétéves érdeklődőkkel. Később már elfogyott a türelem, s egyesek elindultak egy-egy adag fagyit elnyalni, mások az erkélyről figyelték a fejleményeket. Hét órára azonban kiürült a tér. Pedig a gyerekek várták a Dr. Bubó Trió Kört. Mint mondták, zenéjüket még nem hallották, de a nevük érdekeset. Jót ban vannak a rendőri szervek. Naponta több tíz és száz esetben adnak ki körözéseket. Konkrétan tárgyakat köröznek. De az a munka sem tud eredményes lenni, mert nincs er5 arra, hogy a különböző ismertetőjelek alapján végigvizsgáljuk az ügyeket. Ehhez nagyon-nagy erők kellenének. — Arról is beszélnek,\' hogy a külföldiek „ bekapcsolódásával" a prostitúció is nőtt — Tény és való, hogy a prosti túcióban külföldi állampolgárok is részt vesznek. Tudunk olyan esetről, hogy lengyel nőt .árul tak", s .vevő" is volt rá. A prosti túció Nagykanizsán is valóság, de a lengyelek részéről tapasztal hatjuk elsősorban. — Van tehát veszélyhelyzet elég. — Van. Ami félő: ahol ilyen tömegben vannak jelen külföldi állampolgárok, ahol a pénzért és egyéb érdekekért megy a hajsza, hogy a létfenntartást egyáltalán biztosítsák, ott előbb-utóbb sú lyosabb bűncselekmények is előfordulnak. Tartok attól, ha ez a helyzet nem változik meg, akkor Nagykanizsán Is megjelenik a kábítószer és a kábítószer-keres kedelem. Erre pedig ennek a városnak nincs szükségei Kérem tehát a lakosságot, hogy a lengyel piaccal szembeni intézkedéseinket fogadják megértéssel, mert csak közösen tudunk fellépni azért, hogy Nagykanizsa végre nyugodt, csendes város legyen. —Marton— sejtetett számukra. A koncert elmaradása miatt így továbbra Is csak sejteni lehet, hogy mit tudnak. Az információk szerint a föllépés azért maradt el, mert az együttes két vidéki tagja nem érkezett meg Kanizsára. De talán még Magyarországra sem, mert a hírek szerint Erdélyben vakációznak. Nos ehhez csak annyit. A rendezvénysorozat terve több mint két hónapja ismert. Ilyet még a .böpénzű" profik sem engednek meg maguknak. A név rövidítésének sugallata—BTK— pedig a rend megszegőivel szemben szigorú szokott lenni. D. J. Balatoni bedőlések Uber alles, zimmer frei avagy hurrá nem nyaralunk! Nyugtákról pedig szó se essék! A Kisember Úgy hallotta, hogy demokrácia van, és most Ö is elmondhatja a véleményét. Nem világrengető vélemény, csak a Kisember panasza. Biztatták, „mondja, mi a gondja?" — és Ő válogatás nélkül mondta is, nem fogalmazott árnyaltan ahogy illik, ahogy elvárják, csak űgydurr, bele a közepébe. Hogy nem érti, miért jár a főnököknek prémium, amikor a gyár a csőd szélén áll meg, hogy lehet a semmiből osztani, bár igaz tanult őmatematikát, ha nem is a legjobb volt. Azt viszont tudja, hogy az ő borítékjában egyre kevesebb van. Néhány héttel később aztán „váratlanul", nem kap órabéremelést, de kap írásbeli figyelmeztetést, mert nem végezte el a munkáját, s mert megszegte a szabályokat. Előre megsúgták neki, hogy jő lesz, ha új munkahelyet keres magának (ha talál), mert ilyen izgága alakkal a privatizációt nem lehet végrehajtani. A kisember ezért már nem tiltakozik, látszólag közömbösen figyeli, mi lesz holnap, hogy eladják vagy megveszik-e a gyárat, s már nem érdekli mit hoz a jövő. Csendben marad, mert úgy kirúgják, hogy a lába sem éri a földet. Ám nem érti, miért csak őt! Hogy lehet az, hogy azok, akik a gazdasági bajokat csinálták, most magas nyugdíjjal (neki a fizetése nem volt annyi!) ott hagynak csapotpapot. Utolsó lehetőségként jutalmakkal, prémiumokkal átmentik a vállalati nyereséget, hogy tisztára .mosva magántőkeként újra megjelenjen. Sjöhet a privatizáció! A tönkretett ipar és kereskedelem „fillérekért", valamilyen részvénytársaság keretében majd újraéled. Ő, a Kisember pedig csak ámul és bámul, nem ért semmit, nem érti, hova tűnt az őközösségi tulajdona. Nem érti, miért kap fegyelmit azért, amiért mások jutalmat, prémiumot? Végül az ötödik—tizedik fröccs után, a gyerek irkájából kitép egy lapot, és ír. ír egy névtelen levelet, mert nem bírja cérnával, mert .azzal a megnyugtató érzéssel akar lefeküdni, hogy valaki Őt, a Kisembert is meghallgatta. —sery— Boros úr, a Szombathelyről Ingázó vándorhegedűs, akár egy jókora stíluszavar. A csapos helyből meginti: csak halkan, mert vendégek is vannak. Hiába provokáljuk, valódi cigánynótát az istennek sem hajlandó pingál-ni. Ellenben elhúzza saját nótáját. Nekünk. A badacsonyi poha-razóban egységesen százas a borok literje. AGulyáscsardában srévizavé hetven forintért mérik a bablevest, újságolja a vodkázó Boros mester, anélkül, hogy kérdeznénk. A prímás szerint kevés a raj (az úriember), nincs min mulatni. Erről is a majom vezetők tehetnek. A pecsenyesütödék előtt újra belebotiunk cincogó Paganininkbe. De most már nem dőlünk be (egy bedőlés száz forint), hiába pingál. Többen zeneszóra nyelik félre a szálkát. Endéká gyártmányú német ifjak ricsajoznak. Kétliteres bu-téliákkal botorkálnak a hajóállomásra. Sajnos ők is Fonyódra mennek. Egész úton über alles. Mire kihajózunk, orrunk előtt zár be a Sió és mindenféle tour. Egy .elmés" csöves valószínűleg hozzánk hasonló problémákkal küzd. Viszontő már megágyazott magának a vasúti váróban. (Ekkor még nem sejtjük, hogy órákkal később mi is hasonlóképpen végezzük...) Kirittyentett panzióban érdeklődünk: 1990 forintról indul az alku. Aztán abba is marad. Ám a pincérfiú megszán minket, s javasolja, keressük meg a Mandu- A kisiparosok számára július elseje óta újabb bürokratikus bonyolítási módot eszeltek ki. A nyugtaadási kötelezettségről van szó. Idő- és pénzrabló módszerez, mellyel a szolgáltatások színvonala nem javul, és a lakosság sem igényli. MI a véleménye erről a KJOSZ nagykanizsai szervezetének? Laky Imréné titkárhelyettest kérdezzük. — Mi a munkánkat csak bonyolultabbá tevő rendelkezés ellen tiltakoztunk. Az első információink alapján azt tudom mondani, hogy az emberek nem kérik, nem igénylik ezt az ellátást. Ők a gyors és jó minőségben elvégzett munkát igénylik, a nyugtára többnyire nincs szükségük. Ezzel a módszerrel nem rendeződik megnyugtatóan a kisiparosok ellenőrzése, ha ez is lás utcát, ott öreg mamik laknak, s biztos akad zimmer frei. Hát nem akad. A látszat ellenére mindenhol telt ház van. Amúgy háromszáz per kopf, hogyha lenne. Egy lehúzott redőnyű családi kúriánál már-már megállapodunk. A nyárikonyhából előkecmergő boszorka ötszázat kér. Fejenként. Hiába bizonygatjuk, hogy hagyja az ágyneműt másra, jó nekünk a hálózsák, egy fillért sem hajlandó engedni. Pedig mind az öt szoba üres. Lecsurgunk Fenyvesre, de már nem is akarunk aludni. A betonbunkerből átalakított étteremben a helyi Vico Toriáni és b. neje szórakoztatja a kortyolgató nagyérdeműt. A függöny mögött pincérek rokiznak. Önfeledtek. Mi is. De aztán elénk vetik az étlapot: a legolcsóbb papi száz pénz. Rántott sajt, rántott gomba. Vár ránk a Hotel Váró. Egész éjjel nyitva van, és a derék vasutasok nem háborgatják az embert. Padkemények vagyunk. Hamisítatlan összkomfort: a toalettben van a telefon. A vécékagylóban. Siófokon főhivatású üdülők tapossák egymást. Célirányos unalommal vonszolódnak boltról boltra. Ahelyett, hogy fürödné-nek. Persze miattam is arréb vihetnék a Nagy Nemzeti Lavórt... Mondjuk az Alföldre. Most mi is olyanok vagyunk, mint a nyaralók. Sőt még rá is teszünk egy lapáttal: anyaggyűjtés örve alatt napozunk. Büdös, félig nyers keszeget majszolunk. Árnyas volt a rendeletalkotók célja. Stabil, értelmes adórendszert kellene inkább bevezetni, mert az állandó bizonytalanság, ami jellemzi mai gazdaságunkat súlyosan veszélyezteti azt a tevékenységet, amely nélkülözhetetlen a város lakosságának szolgáltatás-szintű ellátásában. Átalakulás előtt áll a nagykanizsai szervezet is. A felülről jött irányítási módszereket nem óhajtjuk. Csak az alulról jövő kezdeményezésekben látjuk az előrelépés egyetlen útját. Napokon belül fontos ülésen fogjuk megvitatni elképzeléseinket. Talán nemárulok el titkot, ha annyit elárulok, szövetségi rendszert szeretnénk megvalósítani, és igazi érdekképviseletet. Saját alapszabályt szeretnénk elfogadni és bebizonyítani, hogy a kani- helyen fröccsöket fogyasztunk, de tekintettel a melegre, nem ittaso-dunk le. (Annyira.) A New Scotland Yardon, ahogy az őshonos siófokiak nevezik a kapitányságot, a rendőrök üdvő-zült ábrázattal nyalják a fagyit. Az ügyeletes serif bújócskát játszik velünk. De mi ráállunk a forrónyomra, és ipiapacs lefüleljük. Telefonál a főnökének, aztán arról hebeg-habog, nem-e lehetne-e őt ebből kihagyni. Lehet. Átirányít bennünket két átirányítotthoz. Egyikőjüket Kecskemétről, a másikat Pestről, a kábszeres csoportból internálták ide. Lepusztult irodában, trogyoga írógép mögül nyilatkoznak arról, hogy ők nem tudnak semmiről semmit. Mert még csak egy hete... Meg egyébként is... Amúgy ez egy bolondokháza. Egyre-másrajönnek a feljelentők. Az alvilág is itt nyaral. Aktívan. Kocsifcltőrések, rablások, vi-kendház kifosztások, karambolok, stb. Azt mondják a fiúk, hogy ezzel a muzeális technikával legfeljebb csak gumibottal üthetik a zsiványok nyomát. Torda úr, a Lidó szálló föpor-tása szerint nem vészes a helyzet. Az igaz, hogy kevesebb valamivel a német, és a hotel csak hatvan százalékosan telitett, de ezt legfeljebb az Ibusz bánhatja. Mivel hogy előre lefoglalta a szobákat. Ami itt a Lidóban 131 márka, avagy 1980 forint. Köszönettel mondunk nemet a szíves invitálásra. T. J. zsai kisiparosok a lakosság megelégedésére önállóan is képesek a mai kor igényelnek megfelelő munkát végezni. Amint kialakul végleges programunk a sajtót is informálni. a Néhány klslparoshoa-is bekopogtunk a kérdéssel: Hogyan fogadta a lakosság a nyugtaadási kötelezettség bevezetését? Egyöntetű voltaválasz: Nemkclll Mivel azonban adni kell, megírják és a fiókokba kerül. Nem egy kisiparos meg is mutatta a fiókjában halomba gyűlő nyugtákat. Sokan már csak legyintenek. Reménykednek, hogy lassan talán vége lesz a kísérletezgetésnek. Elegünk van a megkötő rendeletekből. — Vízvári — KANIZSA Alvilági játékok Puchheimiek Zalában (Puchheim Nagykanizsa német testvérvárosa) A zalakarosi és nagykanizsai vezetők meleg fogadtatásban részesítették a német vendégeket A férfi szemén kötés. Nem tudja vagy nem akarja tudni, kitől kapta. Itt farkastörvények uralkodnak, szemet szemért, fogat fogért. Apénz, apiaés anőhatározzameg az emberi értéket, s hogy milyen erőszakot alkalmaznak, az a nyereség nagyságától függ. A nagyok a háttérben maradnak, utánuk nem jó kíváncsiskodni. A felszín vállalja és elviszi a balhét. Nincs más lehetősége! Ha beszél és „kipakol", a láthatatlan kéz a börtönben is -utoléri, ha kijön, néhány hónap múlva lebuktatják és irány vissza. Itt a piros, hol a piros? „KGST" piac. Délelőtt tíz óra. Mint legyek a cukorra, úgy gyűlnek az emberek egy pontra. A kör közepén, jó vágású kreol bőrű fiatalember ördögi gyorsasággal rakja a gyufásdobozokat. Valakinyerésben van. Már tízezret szakított le a kre-olbőrűtől. Ahangulategyre fokozódik. Vannak, akik a pénztárcájuk után nyúlnak, ők a balekok, akik a légyfogóra ragadtak. A nyertes angolosan távozik, a helyét átveszi a balek, aki tíz perc múlva rendőrért kiált: a havi fizetését vesztette el. Ordít, sír toporzékol. Pillanatokon belül nagy lesz a zűrzavar. A kreol-bőrű úgy távozik, hogy elfelejt köszönni. Emlékét csak a banános doboz őrzi. Néhány héttel később Keszthelyen látom őket. A cukrászda teraszán ül a kerol és a nyertes. Mindkettőjükön nyaklánc arany medállal, s arany gyűrűkkel felcicomázva a mutató és a gyűrűsujj. Magas fekete férfi érkezik, még több gyűrűvel még vastagabb nyaklánccal. A kreolbőrű egy köteg ezrest ad át az érkezőnek. — Mennyi? —Húsz—v álaszol a kreolbőrű. — Kevés! Nyomás a piacra! Délig ötven kell!—A magas fekete férfi feláll és távozik. A fiúk pedig eltűnnek a főutca forgatagában. f Ha megjön a férj J Az ész megáll. A teremtés koronáját úgy húzták csőbe, hogy csak az utcán vette észre, hogy nincs meg a havi fizetése. — Oké, elmondom! — kezdi — , de ha megírod a nevemet, letépem a fejedet. Világos? Nem gondolod, hogy rajtam fog röhögni a város. Itt találkoztam, ennél az asztalnál avval a döggel. Fizettem neki, ivott, mint a gödény. Mondom, jó lenne elmenni egyet... Tudod, mit... Azt mondta oké, de az ezrest rakjam le. A lényeg, hogy nem volt ezresem, megbeszéltük hát, hogy másnap találkozunk, addig szerez egy kéglit, mert a férje egy rohadt csávó, elszed tőle minden pénzt. Másnap fizetés volt. A dohányt beraktam a levéltárcámba, az aprót a kabátzsebbe. Jövök ki a gyárból, hát a k... nem ott várt a kapu előtt? Azt mondta, a férje elment, felme-hetünk hozzá. Felmentünk. A konyhában egy cigányasszony ült. Mi a szobába, s én mindjárt elkezdtem, de ő: ha akarok valamit, rakjam le az ezrest. Elővettem a dohányt, láthatta mennyi pénz van nálam. Kiment, hogy gyorsan lefürdik, addig én vetkőzzek és bújjak az ágyba. Néhány perc múlva visszajött, de még az ágyig sem ért, az öregasszony kivágja az ajtót és beüvölt, hogy hazajött a Feri. Én egy szál gaty ában az ablakon ugrottam ki, a ruháimat is úgy hajigálta utánam. Már az utca végén jutott eszembe, hogy megnézzem a fizetésemet. Az egész levéltárcám hiányzott. Rohanás vissza. Csengetek. Hústömeg nyit ajtóL Esett az eső, amikor a puchheimi delegáció kelet felé indult. Az utasok kételkedtek Haniies, a buszsofőr időjárási előrejelzésében, aki fogadni mert volna, hogy a magyar határon változás várható. Szívesen vették viszont Herbert Karánzlein alkalmi utaskísérő szolgálatait, aki tudását leginkább a kávégépnél kamatoztatta. Annak ellenére, hogy fél órán keresztül csak lépésben tudtak haladi az egyik faluban — mivel az utat egy tehéncsorda foglalta el — pontosan érkeztek a zalakarosi Hotel Thermál elé. Az egy kilométert a Gulyás Csárdáig a puchheimiek a hosszú buszozás után szívesen tették meg gyalog. De a zápor öntözte a társaságot, s túl hosszúnak tűnt az út. Szerencsére segítség érkezett: először a nőket, majd a férfiakat mentették meg az „NDK Mercedesek" a teljes elázástól. A tanácsházán aztán a helyi tisztviselők és pezsgősüvegek várták őket. Szívélyes volt Szirtes Lajos zalakarosi és Zsoldos Ferenc nagykanizsai tanácselnök köszöntője, és a küldöttség tagjai tapasztalhatták, hogy egy igazi Mondom neki, a feleségével akarok beszélni. Utána csak arra emlékszem, hogy az utcán találtam magam, s akik elmentek mellettem azt mondták, részeg disznó vagyok. Néhány nappal később találkoztam velük a városban de megfenyegettek, hogy kikészítenek, ha dumálni merek. Nem megyek a rendőrségre. Te meg megígérted, nem írod ki a nevem. Megígérted! c J Zsuzsa Vékony, középmagas derékig érő fekete hajú; fürtös képű. Viszont van munkahelye, rendszeresen dolgozik. Este kirittyent, barátnőjével végigvonul a főutcán, nézi a szórakozóhelyeket. Ott ahol a legnagyobb haszonra lehet számítani, leülnek és várnak. — Ha fizet valamit, itt maradhat az asztalnál, és hallgathatja, hogy megy a buli, de én nem mondok semmit — néz rám. Amíg várunk, igyekszem megtudni valamit. — Minek csinálom? — csodál kozik. — Mert amit a gyárban ad nak, az arra sem elegendő, hogy a krapekomat felöltöztessem, hogy magyar nem nézi jó szemmel a vendégek üres poharát. A következő reggel — mikortól a napsütés már állandó kísérő volt — a küldöttség néhány tagja kipróbálta a termálfürdő gyógyvizét. Izzadtak a 34^— 37 fokos medencében, aztán pihenő nélkül folytatódott a program: busszal utaztak a cigánytelepüléseken keresztül (sie!), gólyafészkek alatt a kis-Balaton természetvédelmi területére. Filcpapucsokban végigcsoszogtak a keszthelyi Festetics-kastélyon, majd a Balatonparton séta következett. A tó menü zöldellő dombokon keresztül végül eljutottak Badacsonyba. Egy elegáns vendéglő terített asztalai várták őket, de magasan a falu fölött, ahová szőlőskerteken át vezető, megerőltető gyaloglással jutottak. Fent egy zenekar várt bevetésre. A mosolygós prímás által vezetett „lanka" nemcsak magyar melódiákat, Rajna vidéki bordalokat is játszott. Más képet nyújtott Nagykanizsa, ahová a puchheimiek reggel indultak. A város kultúrreferense a számtlan német tolmács igénybevétele nélkül kalauzol- zabálni adjak neki. Hajó az este, az ötezret megkeresem. Ugyanannyit, mint egy hónapban a gyárban. — Mi a véleménye a nyilvános házról? Elmenne oda dolgozni, ha lenne? — Mi az, hogy! Ott legalább a betegségtől megóvnának, és megvé dene a törvény. Úgy látom most összejön valami — néz mögém. — Na, kopjon le! — Azt mondta, végighallgatha tom, hogy zajlik az üzlet! — Nem érti? — A félkonyakja ennyit ért. Fél óra múlva elmennek. A férfi bekapta ahorgot. A pincér az asztalra rakja a foglalt feliratot. Az üzlet megköttetett. S mert egy tagbaszakadt 35^0 körüli férfi figyel, jobbnak látom ha taxit rendelek és angolosan távozom. Mert, „az alvilágnak nincs romantikája, az alvilágban nincsen szerelem". De vannak olaszok, lengyelek, litvánok, mámoros éjszakák, győztesek és vesztesek, bár olyanok mint amocsár, aki egyszer belelépett, nem szabadul, elnyeli. Cserny József ta a tanács plüss borítású üléstermébe. A tanácselnök büszkén mutatta be városát. Esett néhány szó az itteni Tungsram lámpagyárról, de az ismertetőt a puchheimiek dr. Straub, gimnáziumi tanár, egyébként kitűnő fordítása nélkül is megértették. Immár három, németül jól beszélő kísérővel látogatták meg a 32 alkalmazottat foglalkoztató művelődési házat. Többet a puchheimi kultúrköz-pontba sem terveztek, próbált tréfálkozni Kranzlein polgármester úr, mialatt azon gondolkodott, miből fedezik a magyarok a rengeteg alkalmazott fizetését. Az estét a jugoszláv határmenti vadászházban vidám énekverseny zárta, ebben azonban a magyarok nagyobb hangerejükkel nyertek. A két tanácselnök is ezen a búcsúesten tegeződött össze. Kranzlein úr remélte, hogy a többi puchheimi és kanizsai között is hasonló barátság alakul majd ki. Barbara Wimmer A Fürslenfeldbrucker Tagblatt cikke nyomán: Lendvai Béla ZA Márai Sándor (1900-1989) Napló, 1943-1944 Papa, én nő vagyok! Szabó Attila Levente verse C Szerelem (Részletek) Te kedves-szép piruló rózsalányvirág lányarcú piruló rózsavirág virágarcú lányrózsa piruló rózsaarcú lányvirág lányvlrágarcú piruló rózsa virágarcú Rózsalány Szerettelek, mikor Rád vágyva vártam érkezésed, mikor egyedül éjszakázva hajnalig néztem fényképedet, mikor zenét hallgatva csodáltam barna szemed, mikor koraestéken sétálva felém nyújtottad kezed, mikor hajad simogatva éreztem leheleted, mikor búcsúzkodva vállamra hajtottad fejed... ha jössz, csak kedves szavad, melegbarna tekinteted, csak mosolygó ajkad, selyempuha érintésed, ölelő karod, gyereklány-illatod, lélek-tisztaságod LEGYEN HOZOMÁNYOD (Marosvásárhely) /; \'>/F»7 Ösi mesterségek címmel rendez tábort a Zala Megyei Cigány Kulturális Szövetség és a Népművészeti Egyesület a hét végén a Gébárti tónál. A nagykanizsai és környékbeli résztvevők megismerkedhetnek a fafaragás, a teknővájás, a kanál-és seprű készítésével, a kosárfonással és a lábasfoltozással. A tábor nem titkolt célja, hogy a résztvevők sajátítsák el az ősi cigánymesterségeket, s termékeiknek esetlegesen hazai és külföldi piacot is keressenek. Márai naplósorozatának 1943-44-re datálódó részelt tartalmazza a kötet. Maga az író nemigen törekedett arra, hogy müvét valóban naplósze-rüen bocsássa közre, feljegyzéseit utólag, a jegyzetekben volt szükség kronológiai kommentárral ellátni. Az olvasó csak a politikai események említései alapján tájékozódhat, igen sokszor azonban erre nincs szükség. A mű lényegesen hosszabb, terjedelmesebb részeit irodalmi elmélkedések foglalják el. Ezek a rövid beszámolók a legtöbbször csodálatosak. Goethe Novellájáról, Shakespeare egyik-másik drámájáról, Racine:ről, Rilkéről, soksok klasszikus vagy modern angol, német, francia íróról, olyan magyar nagyságokról, mint Arany, Babits, Kosztolányi, Krúdy kevesen mondtak lényegesebbet, tömören találóbbat. Gondolom, nincsenek köny-nyű helyzetben azok a tisztes családapák, akiknek felcseperedő lányai elérik azt a bizonyos életkort, amikortól már nem tudják gyerekként kezelni sarjaikat. Ezt a meglehetősen bonyolultproblémát vázolja fel humoros formában Stan Dragoti idei filmjében. Apuka egyedül neveli két kamaszodó lányát — bár időnként besegít neki újdonsült menyasszonya—és nem hajlandó tudomásul venni, hogy a nagyobbik már 15 éves! Plüss-macit vesz ajándékba, elkíséri a diszkóba, vagyis megpróbálja „lassítani" lánya fejlődését. A képzeletbeli nagy pofont akkor kapja, amikor egy üzleti útról hazatérve megpillantja lányát, akiből néhány nap alatt valódi nő lett! Az addig csendesen hétköznapi ház nyugalmát az állandó telefoncsörgés és az újdonsült udvarlók hada veri fel. És mit tesz ezek a passzusok, nem is esszék, inkább egy abszolút hallású és igen-igen művelt művészember benyomásainak, megfigyeléseinek pontos rögzítései. Ám korántsem csupán olvasónapló Márai könyve. Igaz, a legvadabb, legember-telenebb időkben, a holocaust, a bombázások, az ostrom, közepette is ugyanúgy olvas Márai, mintha a legszebb, legnyugalmasabb béke venné körül, de mélyen érinti, zsige-reiig hatol a kor szörnyűsége is. ítélete, vélekedése morális jellegű: szörnyű bűnök felett ítélkezik — senkit és semmit nem kímélve. A politika mint politika nem érdekli, az emberi tartás, illetve annak iszonyú hiánya annál inkább. Egy vádirat is rejtőzik az olvasónapló mellett-alatt a műben, vádirat a fasizmus, a hitleráj, a magyar középosz-+Alv, a polgárság ellen. Törté- ilyenkor a felbőszült családapa? Először is rendet. Vagyis csak megpróbál rendet teremteni, de amint rádöbben, hogy (bomba-nő) lányát már nem tudja irányítani, pszichológushoz fordul. A jól bevált Amerikai Pszichológus rengeteg tanáccsal látja apukánkat, sőt — igaz nem jószántából — hajlandó szabadidejében is a rendelkezésére állni. A filmből kiderül, milyen eredménnyel. A kissé olaszos vágású apuka (Tony Danza) és felnőtté váló lánya (Ami Dolenz) valahogy nem az igazi apa-lánya viszonyban éldegélnek, számomra legalábbis nem elég meggyőzőek. Bármilyen jó is az alapötlet és maga a téma, filmes átirata, a színészi játék mégsem hihető. Viszont jár egy pirospont az operatőrnek, Donald Peterman-nak. Jó beállítások és kameramozgások teszik élvezetesebbé a látványt, s nemcsak az ifjú hölgyét! Videoklippszerű snittek nelmi ítéletet nem mond, erkölcsit feltétlenül, abszolút érvénnyel. Igen érdekesek, néha szinte aktuálisak vázolt alternatívái is (egy helyütt, mintegy kivételképp árról elmélkedik, hogy a háború utáni, a „vörös" szélsőséget netán elkerülő ország mik közül választhat: a svéd modellt fogja-e követni, lehet-e ezt követnie, avagy lecsúszik, visszacsúszik „Macedóniába"). Mintegy a napló harmadik rétegét alkotják a megörökített életképek, visszaemlékezések, élménybeszámolók. Napi eseményekről ritkán ír, annál inkább egy-egy örök pillanatról; egy sétáról, egy gőzfürdőben töltött reggelről, egy párizsi utazásáról, stb. Parány, villódzó szépségű kisnovellák ezek, az író legjobb színvonalán. — A kötet minden müveit olvasónak ajánlható. (Új Könyvek) és eredeti nézőpontú pásztázások bizonyítják ezt. Érdemes megemlíteni a film zeneszerzőjét, Alán Silvestrit, aki már bizonyította tudását (Roger nyúl a pácban). Ennél az alkotásnál inkább zenei szer-kesztőkéntműködöttközre, ajól bevált nosztalgiát meglovagolva. (Lásd még: Dirty Dancing, Rain Man stb.) Szólni kell az apukát alakító színész szinkronhangjáról, Kern Andrásról. Gyanítom, nem véletlenül esett rá a választás, hiszen Woody Allen-i beütések gyakran tarkítják a filmet, elég csak a pszichológusra gondolni. Tisztelt lányos apák és apás lányok! Mindannyiuk épülésére ajánlom ezt a filmet, kitűnő tippeket kaphatnak a neveléshez. Remek szórakozás egy forró nyári estén valamelyik szúnyog-döngicsélős kertmoziban. (end) KANIZSA 9 Emberek, sorsok gála Zsadon Andreával és Szolno ^iborral Ma is bennem él az az emlék, amely tíz évvel ezelőtti élményemből fennmaradt. Brailán, Havasalföld legkeletibb dunai kikötővárosában jártunk testvérbátyám katonai eskütétele alkalmából. Nyolc órás, átszállásos utazás után érkeztünk meg a városba, életünkben először, este későn, talán már éjfél is lehetett. Az utcák üresek, a város szinte teljesen sötét. Nem valami vigasztaló gondolat elindulni egy idegen nagyvárosban. Az állomáson taxi nem volt — másnap kiderült, még nappal is ritka —, hisz 1980-ban alig közlekedett néhány, és éjjeli szolgálatról nem született döntés. Hozzánk csatlakozott egy nagyon-nagyon szegényesen, de v áro -siasan öltözött ember, és felajánlotta, hogy segít csomagjainkat vinni, megmutatja a szállodát, amelyben jóelőre, levélben helyet foglaltunk. Azonban kérdésünkre, hogy hol a Central Szálloda, csak találgatásokkal válaszolt: talán lebontották, talán átkeresztelték, ilyen nincs. Maradtunk tehát a csomagcipelés-nél, és kétséggel, hogy egyáltalán jószándék vezérli-e. Átvillant rajtunk: vajon nem olyan városrészbe visz, ahol könnyűszerrel leüthetnek, egy sípjelre előbújva?! Demárnemvoltvisszaút, aködös éjszakában még az állomásra sem találtunk volna vissza. Édesanyámatkülönösen aggasztotta, hogy két Marosvásárhely-környéki parasztasszonyt is magunkkal hívMnk. Nekik nehezebb volt a dolguk, románul sem tudtak. Vezetőnk szótlanul vitte a két legnagyobb csomagot, amikor egy-szercsak valami halvány fény derengett, megérkeztünka 140 ezer lakosú város gyéren világított főterére. Megnyugodtunk, hogy mégiscsak jószándékú, tisztességes, talán önhibáján kívül lezüllött emberrel van dolgunk. Útközben édesanyám és a két asszony egyébként hangosan beszélgettekkételyeikről, kétségeikről, magyarul. Szegény ember! Egy késő éjszakai botorkálótól megkérdezte, merre lehet a Central Szálló, de ő sem tudta. Tanácstalanul álltunk. Egy idősebb embertől tudtuk meg, hogy már rég átkeresztelődött Danubi-usszá, dehát ezt a bezúzásra érett telefonkönyv ahonnan a címet vettük nem is tartalmazhatná. Amikor megérkeztünk végre, rosszul öltözött kísérőnk feszélye- zetten állt a rsnmaonV mpUptt Gondoltuk, azőtmegilletőkispénz-re vár. Mikor azonban édes anyám át akarta nyújtani az ötven lejest, megszólalt, elrománosodott hangsúllyal beszélve a magyar nyelvet. Valami ilyent mondhatott: — Tessenek megengedni, hogy hallgassam beszédüket, és kérem nagyon szépen, ne tessenek megsérteni azzal, hogy pénzt adnak segítségemért! (Ekkor rajtunk volt a meglepetés sora.) Könnyes lett a szeme, és elmesélte élettörténetét: A 60-as évek elején, katonai szolgálata alatt szerelmes lett egy brailai román lányba, aki viszonozta is érzelmeit, de nem volt hajlandó átköltözni Erdélybe, így önmagát legyőzve úgy döntött, jobb is, hogy nem visz idegen asszony t aszékely faluba, úgyis-csak megszólnák érte. A szívére hallgatott a józan ész helyett. Ahogyan azt már megszokhattuk, ezúttal is rangos vendégei voltak az egyre népszerűbbé váló Bazár Udvari Zenei Estéknek. Az örökifjú Géczy Dorottya és az Operaház magánénekese, Csányi János mellett az est kedvence kétségtelenül a Zsadon Andrea — Szolnoki Tibor művészházaspár volt. Sikerük titka? Zsadon Andrea érett, telt magas szinten képzett szép hangja, remekelőadáskészsége, előkelőén szép megjelenése és Szolnoki Tibor kőny-nyed, csibészes eleganciával előadott remek tánctudása, s főként a kettesükből sugárzó harmónia, fegyelmezettség, szakmájuk iránti alázat, és nem utolsó sorban a közönség tisztelete. Komolyan veszik, amit csinálnak. Olyan aprólékossággal készültek, olyan feszült összpontosítással vártak a fellépés előtti percekben azsebkendőnyi kis színpad mögött, mintha valamelyik világváros nagy színpadára léptek volna. Tegnap még Szabadkán énekeltek az ott élő magyaroknak, holnap indulnak Olaszországba Pavarottit hallgatni, augusztus közepétől pedig egy hosz-szabb ideig tartó nyugatnémet vendégszereplés várja őket. Nem éppen szel-lős nyári program, mégis eljöttek Kanizsára. Fellépés előtt beszélgettünk az operett műfaj helyzetéről, megítéléséről. — Az operett könnyed zenéjű, énekes, táncos vígjáték. Szakmai körökben ezt sainos Bfiv<;7eríi<;ítuo kfinnvn miifai- —Alany valóban gyönyörű volt — bizonygatta, mintegy önmaga nyugtatására —, s kedves is, míg csak menyasszony volt. Esküvő után azonban minden kapcsolatátmeg kellett szüntetnie az otthoniakkal: felesége mindenkit kitiltott a lakásból, mindazokat, akikkel férje anyanyelvén beszélhetett volna. Gyerekeik születtek, és felbonthatatlannak tűnt a házasság. A férfi alkoholhoz menekült, keserűségében lezüllött, mert hazamenni Erdélybe szégyellte volna, hisz egykor ő állt ki menyasszonyát védeni a rágalmazásoktól, egykor ő legyintett szülei óvó intésére. Smost szégyenszemre hazakullogjon?! Felesége aztán ellene nevelte lányait. Meg kellett érnie, hogy sajátgyerekei , .részeges hazátlannak" (bozgor betivnek) nevezték. Alkalmimunkákból tengődő tthát, elhagy- nak nevezik. Lekezelik, kicsit megvetik — mondja Szolnoki Tibor. — Míg a Rockszínház tagja voltam, rengeteg meghívásom volt felnőtt és gyermekdarabokba, televíziós felvételekre. Amióta az Operett Színáz táncos-komikusa vagyok, a szakma szerint kisebb lehet az értékem, mert ritkultak a felkérések. Miközben a televízióban például olyan művészek kapják a szerepeket, akik ha jó kiállásúak, az énekhangot mástól kapják kölcsön, vagy jól énekelnek, de tánc közben a kar mögé bújva próbálják elleplezni gyenge tánctudásukat. — Mégis eljött a Rockszínháztól. — Öt évet töltöttem ott. A színház közben végig gazdasági gondokkal küzdött, nem tudott állandó kőépületet biztosítani és a szűkös anyagi helyzet következtében az öt év alatt csak hét premierre futotta. Én türelmetlen alkat vagyok, többet akartam dolgozni, tanul ni, tapasztalni, így átszerződtem az Operettbe, ahol öt év alatt huszonhét premierünk volt. —Ott ismerkedtünk meg—veszi át a szót Zsadon Andrea, az Operett Színház magánénekese, aki öt évig volt a VolksOper vendégművésze.—Visszatérve a műfaj megítéléséhez: szakmai körökben azt mondják, aki nem tud énekelni, táncolni, az elmegy operett színésznőnek. Pedig ez nem igaz, hiszen magas szintű énektudás nélkül itt igazán nem lehet érvényesülni. Én ta a családját, és ivott... Azt azonban tudta, hogy katonai eskütételkor magyar beszédet hallhat, ezért ilyenkor mindig kiment az állomásra, a kaszárnyák körül sétált, hogy hallja a magyar szót. —Még értek mindent magyarul — mondta —, csak már rosszul beszélek, s ezt szégyellem. El is döntötte mondta, hogy most sem szólal meg. Elhatározásában erősítette, hogy hallotta édesanyá-mék beszélgetését meg az én kérdéseimet is. Akkor tanultam meg, hogy sohasem szabad idegen nyelvű környezetbe szakadnom, mert hasonló lehet a sorsom. Könnyeztünk ott, a szálloda halijában. Sirattuk egy magyar elvesztését. Sz.T.A. kólát végeztem, ha az Operett Színház tagja vagyok is. A közönséget akarom kiszolgálni, amelyért vagyunk, amely— miközben a szakma fitymálódik — megtöltötte, és ma is megtölti a nézőteret. — Öt év óta Önök mindig együtt lépnek fel az anyaszínházban, és a vendégszerepléseken is. Ez nagy fe szültségek forrása lehetne. Szakmai féltékenység... egymás kritizálása... sértődések..., hogyan van ez? —A férjemmel szemben én tagadhatatlanul elfogult vagyok — mondja Zsadon Andrea. Tetszik, ahogy egyéni charmmal táncol, énekel. Meg vagyok hatódva, ha egy-egy új, jól sikerült mozdulatát fedezem fel. — És ha valami nem jól sikerül? — Azt is megbeszéljük. Akkor azt mondom, hogy most itt kevésnek érez tem,amit csináltál,detedd,ahogy jónak látod. — Nincs sértődés? — Nincs. Inkább mi mondjuk meg egymásnak, mint valaki más. — Nekem ugyanez a véleményem — szögezi le a férj. Beszélgetés közben elkészült a smink, elfogyasztották a ház lakói által kínált kávét, és színpadra léptek. És szólt a zene, bűvölt az operett. Nyári este volt, és a Bazár Udvarban egy gombostűt sem lehetett leejteni. Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor énekelt. 10 Pf. 74 fiT Jf1 Q KANIZSA" Tis/iclt Szerkesztőség! Az 1990. július 20-án újságjukban megjelent cikkre („Tiszta" víz — A s/erk.), illetve az érdekeltektől hasonló lartalómmal, több mim 50 aláírással a Vízműhöz küldött levélre ezúton válaszolunk. A feltett kérdésekre, a probléma megértéséhez, a megoldáskereséshez bizonyos m űszaki és közgazdasági összefüggéseket is ismerni kell. Vállalatunk, Zala megye településeinek hannadát:$já||a cl vezetékes ivóvízzel. Möllji|ás.i területén vízminőségi zárólag a nagykani|ppn. „Városi Vízmű" ^g tén van. Ez a városj||||psága mintegy 10 szá/ajÜlik ej részéi érinti. Ezenj zet vízbázisáta résp üzemelő ligetvárosí és práteri mélyfúrási kutak adják. Ezek látják el az Ady u. — M7 és 61 -cs út által határolt déli részt ivóvízzel. A közelmúltban felújított kutak vize az ez évben megépült 0400 mm-es távvezetéken keresztül kerül be a Liget-városban lévő 2 x 500 m3-es tárolóba, ahonnan az átemelő telep szivattyúi szállítják tovább 2 db 0 300 mm -es vezetéken, az említeti városrészen keresztül a bagolai hegyen lévő 1000 m3-es ellcnnyomó medencébe. A két vezeték közül a 30-as évek elején épült a Béke úti szakasz, a Béke út tói a budapesti vasútvonal irányát követi, majd a Kossuth tér, Farkas J. u.. Sánc, Bagolahcgy a vezeték nyomvonala. Ez a szakasz a 60-as evek közepén készült cl. A városi rekonstrukció keretében a közelmúltban kialakított második fővezeték D-ről megkerüli a vasútállomást, és Ady u.— Zrínyi u. nyomvonalon haladva a Kossuth téren csatlakozik a régi vezetékhez, így a rendszer többirányú megtáplálást biztosít a városi kórház, részére. A kutakból termelt víz az esetleges szilárd anyag tartalmát (homok) a ligctvárosi medencékben elveszíti, de a rétegből oldoltan magával hozott vas mg/l mennyiségben) az átemelő telepen keresztül, keverten á hálózatba kerül. Évente több mi ni 3 tonna szín-vasról van szó. Erinek egy része, oldatban maradva, nem okoz semminemű problémát. Egy része viszont oxidálódva, vashid-roxidpclyhck formájában láthatóvá, érzékelhetővé válik. A kémiai folyamat lejátszódásához idő kell, miközben a vezetékben a víz áramlik, és azoknál a fogyasztóknál, ahol a táv vezetékekről „direkt" táplálás történik, pl. a vezetékekre települt Sörgyár, Tejüzem, de a házi bekölé-■ seknél is csupán nagymértékű avar esetén jelent gondot. is egyenletes fogy ebből következő c tcságimlás nál víz okoz. Az aH^ísebcsség bármely okból li||&n.ő nagyobb mcruíkűváltozás^^pfkt, illetve vezetékvégeKf összegyűlt vasiszapot magával Ilyen sebességváltozást oki fogyasztás változása is. üzemek nagyobb vízvételczése, vagy a lakóterületi hétvégi fogyasztási csúcs), valamint a csővezeték-rendszeren, vagy az átemelő telepen bekövetkezett műszaki hibák. 1990. februárjában jelentkező nagymérvűminőségromlástpl.a középfeszültségű elektromos kábelhálózaton történő üzemzavar következtében a ligclvárosi átemelő telep leállása, utána a sánci József S. utcában egymást ulán következő 2 db csőtörés okozta. A javításhoz ugyanis a bagolai 1000 nV-cs medencét is ki kellett iktatni a rendszerből. A július eleji üzemzavart az átemelő mellein fővezeték hibája okozta, ugyanis a teljes vízhiány elkerülése érdekében „fordított" üzemben, még a távvezetékekbe is ellenkező áramlási iránnval tudtuk a vizet biztosíta- ni. Ez a lerakódások olyan mennyiségét mozgatta meg a hálózatban, hogy az üzem indításakor a folyamatos öblítések ellenére a levélben és az újságban is kifogásolt helyzet állt elő. A több fogyasztási hellyel rendelkező nagyátmérőjű bekötéssel ellátott többlakásos házak ilyen értelmű helyzete azonos az elosztóvezeték hálózat vége közéleten lévő családi házakkal. Ugyanis a kisátmérőjű elosztóvezetékeknél, de különösen a/ említett többlakásos többszintes házaknál, ahol ráadásul az öblí-tési lehctőségetbiziosító tűzcsap nem is a vezeték vég közelében van, a fogyasztók a saját v ízhasz-nálatukkal nagyobb áramlási sebességet produkálnak a hálózatban, mintazö 80-as szcrclvé-\'nyekkel ellátott tűzcsapon keresztüli hálózat öblítés. Ezért nem tudja a Vízmű a folyamatosan, terv szerint végzett öblílé-;ivcl pl.: a/ Ady u. 14. sz. ház, j!|nyi u., Fő u., Kisfaludy u., ímere, „MAORT" telep, Katon^^^problémáit ezzel a módsJfliÉbGgoldani. megnyugtató bejutásának etőség ínck. A lehetőség inűsz pontból tehál adott, a fel használható pcnz.i hiánya viszont a megoldást évtizedek óta telik. A Nagykanizsára 1990-bW* megállapított literenkénti 1 fillér ivóvíz ár a még mindig meglévő löbb mint 40 százalékos állami támogatás ellenére közel sem fedezné a bonyolultabb technológia költségeit. A város lakosságának ezen területen lakó része bizonyára vállalná az emelt vízdíj fizctévSét, ami a többi fogyasztók)! viszont nyilván nem vállana ki osztatlan örömet A Városnak ezt is mérlegelnie kell már az új gazdálkodási rendben indított beruházásoknál. A tisztítómű építése ugyanis a sajtóból az utóbbi időben ismert szennyvíztisztító telep építéséhez hasonlóan városi feladat. A Vízmű Vállalat, mintái tálában a közmű vállalatok, a települések vízi közműveit megépülésük uián veszi át üzemeltetésre. A vállalatnál amortizációból képződő fejlesztési alapból a meg- ■ lévő művek, berendezések rekonstrukcióját kell biztosítani. Ennek ellenére az elmúlt két évtizedben a várossal együttműködve erőn felül vállalt és vállal részvételt a Vízmű a város fej-Icsztc\'iibcn, vízxlláló és csatornahálózatának bővítésében a murai vízmű és a szennyvíztelep . kél szakaszban történő építésé- : ben. A város és a vállalat teherbíró. képessége a meglévő vizes ága-zati problémák megoldása mcl-; lctl nem teszi lehetővé külső forrás nélkül az említett vízmi-í; nőséget-jav ító be ruházások indí-;: tását. Be kell fejezni a murai vízmű rekonstrukcióját, mcly-l nck részeként az idei évben is : vállalati eszközből 20 millió , forintot fordítunk a város ellálá-.| sát alapvetően meghatározol Magyar úti álcmelőtelep bővíié- ;: sere. Meg kell épíleni a K-i, Ék-.| i városrész ellátásához szükségest új víztornyot, cs be kell fejezni a városi szennyvíztisztító II. üte-aét. EJjbgn^a helyzetben mit ünk az ún. ligct-/ízminőségenek illllí úlI:íÉérnclőtelcp É Molnáriból városi így lehetővé i, jelenleg végvezc-,.r..^ellátollépületcsoportcscl-tcg utcarész átkötése a murai I. zónára. Ezen munkálatok az eddig már megtörténteken túl a csúcsidő ulán ez év szeptemberétől várhatóak. Ezzel a zóna terhelése is csökken, így egyrészt a természetesen folyamatosán végzett öblítéscink eredményesebbé válnak, illetve nem kényszerülünk a magasabb vastartalmú vizet adó kútjaink folyamatos üzemeltetésére. így T. Fogyasztóinkkal közösen c problémával egy ideig még együtt kell cinünk. Dr. Tóth Árpád 1990. *ragtt**tot» 10. KANIZSA Az augusztus 12-i búcsú idejére szeretnék befejezni a miklósfai faluház bővítését. A mintegy 12 millió forintos költséggel és jelentős társadalmi munkával készülő művelődési intézmény jól szolgálhatja a község lakóinak szabadidős igényeit. 6. A szabadító — Nem habozhatsz — mondta Grácia néni — Most már Laura életéről van szó. — Igazad van, néném, Laura nekem többet ér, mint akármilyen kincs. — Akkor menj — a néni a férfi kezébe adta az omi nózuscédulát. Péter sóhaj tott és lassan kiment a szobából. Anéni ottmaradt a szoba közepén és félhan gosan mondta: — Hiszen már fejből ismerem a szöveget... Nem kell lemondanunk a kincs ről, talán nem. Péter hamar eljutott a Marcus térre. Annyira izgatott és levert volt, hogy nem is figyelte, követik-e? A forgalom felélénkült, a sugárutakon valóságos autófolyamok hömpölyög-tek. Péter leparkolta a kocsit egy áruházmellett és kiment a térre... —Most nagyon sok függ tőletek—mondta a karcsú, széles vállú, szőke fiatalember. A tér egyik sarkábanálltak, öttársahallgat-ta figyelmesen. Körülöttük zajlott a forgalom. —Amikor észreveszitek a célt, ragadjatok rá. De mindenki külön, távol a másiktól. Közben tartjuk a kapcsolatot! Péter már vagy húsz perce állt a szökőkút mellett. Az autók szüntelenül áramlottak, zúgtakmellet-te. Elhatározta, kemény lesz. Harcolni fog Lauráért — bár fogalma sem volt, hogyan és mit tehetne egyedül a banditák ellen. Mert abban már egy pillanatig sem kételkedett, hogy igazi banditákkal kerültek szembe. Lehet, hogy boldogult apósa sem volt különb náluk...? Aztán minden nagyon gyorsan történt. Egy fekete autó fékezett a járda szélén — de tulajdonképpen nem is állt mee — a leeresztett ablakon kinyúlt egy kéz és követelőző mozdulatot tett. Péter szólt volna, de a kéz már kivette kezéből a cédulát. A fiatalember csak annyit látott, hogy a kocsiban ketten ültek, két férfi — aztán az autó villámgyorsan elhajtott. Mire Péter feleszmélt, a következő kocsik eltakarták a banditák autóját, úgy, hogy a rendszámot sem láthatta. Kedvetlenül indult haza — most már csak abban reménykedhetett, hogy a banditák betartják ígéretüket. ♦ Odakünn már régen este volt, amikor Laura neszt hallott börtöne ajtaja felől. Afiatal nő elgémberedve ült a széken. A kötelékekből hiába próbált szabadulni. Nagyon félt, hogy visszajönnek a banditák, és... Vajon Péter beleegyezett a váltságdíj kifizetésébe? A kincs még nem is lett az övék, máris elvesztették? Történik-e valami a kiszabadítása érdekében, vagy minden elakadt valahol? Mi lesz vele...? Ismét neszt hallott az ajtó felől. Figyelni kezdett. Aki az ajtó másik felén tevékenykedett, aligha tartozott a banditákhoz. Túl csendesen, óvatosan mozgott, mint aki attól tart, észreveszik jelenlétét. Nyolc vagy tíz kulcsot dugott a zárba, míg az utolsó végre elfordította a fémnyelvet. Egy árnyék siklott a szobába... — Asszonyom, hol van? —kérdezte az illető suttog va. Laura uralkodott ma gán: — Itt, a fal mellett egy ta ő is — Kicsoda maga? Amaz nern válaszolt. Rátalált a székre, és a nő hamarosan érezte, hogy kötelékei lehullanak. Akár-ha varázsló érintette volna meg... Pedig csak egy kés lehetett az idegen kezében. Laura máris szabad volt. Az ismeretlen férfi—mert férfi volt, ezt Laura ösztönösen sejtette határozott mozgásából és egy férfi borotválkozó spray illatából — az ajtóhoz húzta őt. Aztán máris a folyosón mentek. A kanyarulatnál lépcső állta útjukat; a fokokon furcsa, magatehetetlen tartással feküdt egy férfi. Az őr lehetett. Laura sejtette: ez bizony elájult. Vagy...? — Megölte? — Nem. Leütöttem. Átvágtak egy udvaron. Kihalt raktárak között mentek, távolabb elhagyott, romos gyárépület rajzolódott a homályos égboltra. Errefelé sötét volt. — Miért szabadított ki? — Napokon belül meg tudja — felelte amaz rejté lyesen. Az arcát most sem látta Laura. Egy mellékutcán álltak. Itt is sötét volt. Az idegen megfogta a nő karját, elfordította: — Arra menjen, csak egyenesen. A sarkon van egy kávézó, előtte taxiál lomás. Sok szerencsét! —Kö... köszönöm, uram — mondta Laura, de már hiába nézett körül—a férfi eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Az asszony semmit sem értett a történtekből, de azt tudta, nem maradhat itt tovább. A falak mögül mintha ellenséges tekintetek figyelték volna. Ha fogvatartói fenyegetéseire gondolt, megborzongott. Gyorsan, el innen...! Futva indult a sarok felé... ...és lihegve ért fel az emeletre, ujját a csengőgombra tette, és nyomta, nyomta, nyomta, amíg ki nem nyitották. — Laura! Péter karjai feleségére fonódtak. Az asszony csak akkor hitte le, hogy megmenekült. Tudta, most már biztonságbán van. Vége a 9. résznek (folytatjuk) KANIZSA I Rejtsen — Fejtsen — Nyerjen! Nyolc kis keresztrejtvény meghatározásait közöljük. Előre megrajzolt ábrát nem adunk, minden rejtvény alakja más és más, a határvonalak változatosak. Fekete négyzet egyikben sincs. Egy-egy rejtvény meghatározásait számozás nélkül, de sorrendben adjuk, a függőlegeseket balról jobbra, a vízszinteseket fentről lefelé haladva. Az egybetüsö-ket nem határozzuk meg. Közöljük még, hány betűből áll a helyesen kitöltött ábra. Ha az önálló kereszt-rejtvények elkészültek, vágja ki mindegyiket ollóval, és illesszen össze belőlük szimmetrikus, szabályos idomot! E nagy ábra elkészítéséhez elegendő 7 kis ábra, egy kimarad! Ennek a megfejtésére nincs szükség már, de alakjára szükség lesz. Helyezze rá az ábrára ezt a kis idomot, elforgatva, tolva addig kell próbálkozni, amíg a keret körül az óra- mutató j árasával megegyező irányban elolvashatja egy magyar költő találó mondását és a költő nevét! 1. rejtvény (19) Vízszintes: Szovjet folyó —holland úszónő személyneve — ... tüze — egymást követő betűk — hajók űrmértéke — női név — nyél közepe Függőleges: Sapka — látszik rajta — egyesülésféle — cluny apát — 0 órakor kezdődött 2. rejtvény (21) Vízszintes: Csont latinul — porció — település Magyarországon—dzsun gel — azonos betű Függőleges: Római aprópénz— azonba, németül— ...Emília — külföldi táncdalénekes — városunk 3. rejtvény (15) Vízszintes: Menyasszony — hírt küld — helyhatáro zó — trombita hangja — kutrica Függőleges: Nitrogén régi nevén — előtagként ellentétes irányt jelöl — férfinév 4. rejtvény (19) Vízszintes: Motorkerékpár márka — elsüllyedt svéd csatahajó — öreg cigányszópótló szó — M-mel kihalt madár—habzó ital Függőleges: divatház — virágtartó — nemesi költő — betű kiejtve 5. rejtvény (23) Vízszintes: magyar falu Baranyában — nem falusias — pattanások—ilyen díj is van — örökítő anyag — Jupiter Holdja Függőleges: Női becenév — előtagként kutyával kapcsolatos a jelenléte — ... pro-multis — normann —egyik órahang—testrész 6. rejtvény (26) Vízszintes: Éneklő szócska—vendéglői számla — nyakprém — ...mester, TV-figura — bárium vegyjele — kétkerekű hadiszekér — kettős találat a lottón — vízi emlős Függőleges: Angol autóipari monopólium — hód-prém—ezt vetnek a földbe — igekötő —... -mók—női név— ...Milán 7. rejtvény (10) Vízszintes: Kötőszó — idegen név —japán táblás játék Függőleges: Nép — óg-... — görög évezred 8. rejtvény (7) Vízszintes: Vele hangzói — helyhatározóraggal ausztrál tó és félsziget Függőleges: Finnugor néptöredék — igekötő — Lalo operett királya. Beküldendő a költő neve és mondása, augusztus 15-éig, szerdáig. Megfejtőink közül könyvjutalmat nyertek: Nagy Zoltán Tamás, Nagykanizsa, Rákóczi u. 45., Dara Gézáné, Nagykanizsa, I. Bolgár Hadsereg u. 5/A. A könyvek átvehetők kedden és szerdán 14-16 óra között. üzleti érzék \'• - > \'> ■> Recept Francia fokhagymaleves 6 személyre 8 gerezd fokhagyma 9 dl tej 9 dl víz 1 tk vegeta késhegynyi őrölt fehérbors, só, 5 dkg liszt 5 dkg vaj 4 tojás 2 ek borecet 25 dkg fehérkenyér A jókora fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, és szétzúzzuk. Levesfazékban feltesszük főni a tejet, a vizet, egy kiskanál vege-tával. Hozzáadjuk a péppé tört A 1_ í„ lehet) frissen őrölt fehérborssal megszórjuk. Amíg aleves felforr, a liszteta vajjal jól összegyúrjuk, majd apránként, állandó kevergetés mellett a leveshez adagoljuk, hogy híg mártás sűrűségűvé váljon. A felütött tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét a forrásban levő levesbe csurgatjuk, eközben folyamatosan keverjük, amíg a fehérje szálasán megkocsonyásodik. A sárgáját egy csészében elkeverjük a borecettel, s a tűzről félrehúzott levesbe keverjük. Azonnal forrón tálaljuk. Betét-nekpirítottkenyérkockát adunk. Stroh Péter augusztus Q KANIZSA ) 13 Infarktus A hócipőnk már tele van. Ez is megtelik? Fotó: Szakony Attila Amokfutó Lada Vízben Víz mellett Olvasom dr. Ignácz Piroska pszichológus tanácsait: „Magyarországon szív- és érrendszeri megbetegedésekben hal meg a legtöbb ember, és egyre fiatalabbak. Vigyázzunk magunkra és egymásra!" Én, isten bizony, igyekszem! — nézek fel. — Vigyázok a családomra, és már mindenről leszoktam: pénzről, italról, nőkről, de erről az átkozott tömegtájékoztatásról (rádióról, tévéről, újságról) nem tudok. Hallgatom az interjúkat, böngészem a híreket, és egyre kevésbé tudom követni, mi is ez: rendszerváltás, privatizáció, munkanélküliség, Duna-gate, megéhező nyugdíjasok, meg népszavazás milliókért. Agyereknek közben nem tudok cipőt venni, és kész szerencse, hogy itt a nyár, s nem kell eldönte-nem: eszünk, vagy öltözünk. S persze, a tömegtájékoztatás a főbünös. Minek torzítja el az eseményeket?! (Vagy az események torzítják a sajtót, ki tudja?) Én, Itt lent a porban, mindenesetre annyit látok, hogy Kezdem azzal, hogy az év közepére elfogyott. Illetve szüneteltetik— éppen akkor, amikor a legtöbb munkanélküli fog az utcára kerülni. De akik észnél voltak az elején, gyorsan felvették. Mert a mézesmadzag mára maradt, ami: mézesmadzag. A hírek pedig sebesen szállnak. Sokan azt mondták: 25 százalékos kamatra be kell Nagykanizsán, a Béke út végétől Miklósfa határáig több, mint két kilométeres szakaszon zúzalékkal szórták fel az utat. Akik ismerik, tudják, ez az út — a magyar a vállalatok szépen tönkremennek, a tsz-ek úgyszintén, a vezetők pedig tollasodnak, még ott is, ahol a mérleg — enyhén szólva!—nincs egyensúlyban. Én, itt lent a porban csak annyit látok, hogy a piacon a gyerekek a kukákban kotorásznak, és egymásnak esnek, ha valamelyikük nagyobb kenyeret, kolbászt, hurkát talál. Rosszkedvű vagyok hát, és feszült, de nem azért, mert az újság ezt megírja. Azért csupán, mert kétmalomkő között őrlődöm: Beké Kata nyüstöl a parlamentben, hogy ujjongnom kéne, mert itt a forradalom végre, másfelől birkózha-tom naponta a szárnyatlan röpülés terheivel, settenkedő nyomorunkkal. No, de az élet majd mindent megold! A tartós stressz vége, kedves Ignácz Piroska, akár az infarktus is lehet. Csak aztán nehogy későn vigyenek kórházba! Mert hogy kórház akad, s talán gyógyszer is valahol, az szentség. -sery- tenni az újrakezdési kölcsönt a bankba, és a kamatokból szépen megélünk majd. Sőt, talán törleszteni is lehet valamicskét, csak ügyesnek kell lenni. Sokan azonban későn kapcsoltak. Most aztán se kölcsön, se segély! Hja, a becsületes embernek nem Magyarországon terem babér. V. J. szélvédői és alváza látj ák kárát a felverődő köveknek. A biztosító pedig fizet. Hiszen gazdag ország ez! Ahol javítani kellene, nem csinálnak semmit, a jót viszont elrontják. Ez Július 28-án Miklósfán az IS 95-74 rendszámú sötétpiros Zsiguli délelőtt 10 óra körül négyszer száguldottéi közel 100 km-es sebességgel, lakott területen Nagykanizsáról Surd irányába és vissza. Három nagyon vidám fiatalember ült a kocsiban és szorította a padkára a járműveket, és előzött mindenkit hajmeresztő módon. Ez a fajta vezetés általában a ÍKánikula 30 fokos a hőség. Meglep azonban, hogy a Csónakázó-tóban fürdő-zöket látok. Egy jól úszó fiatalember, nagy kör után, éppen a part felé tart. —Úgy tudom, itt nem szabad fürödni — kockáztatom meg. — Ahogy mondja! — Egykori barátom invitál egy sörre a balaton-györöki strandon. Kissé zavarbajövök, amikora part felé indulunk, nem a pavilonsorhoz, aztán mindent megértek. A család egy fa alatt, körülötte összkomfort. Máris a kezemben a hideg KINIZSI, a feleség palacsintával kínál, a gyerekek is hordják szorgalmasan. vétlenek tragédiájához vezet. Ezért aztán itt a kérdés: tudják-e a felnőt tek, hogy gyermekeikmitművelnek a közutakon? Falra hányt borsó minden jó szó és figyelmeztetés? Hiszen azt tapasztaljuk, hogy egyre több a magáról megfeledkező ag resszív vezető. Pedig, ki saját életét semmibe veszi, másoké felett ne rendelkezzen. V.J. \\ _ s ugrik a stégre. — De én nem a víz mellett a vízben érzem jól magam. Miért? Ha a Gébárti tó lehet Egerszeg Balatonja, miért ne lehetne ez a tó a miénk? Ami igaz, igaz. Miért ne? A fertőzés is kanizsai lesz. másképp nem megy. Egy itteni sör árán otthon kettőt veszek. A család étvágya itt egy vagyonba kerülne. Na, ja! A lángos 30 Ft-nál kezdődik, a palacsinta 10 felett, a sör és a bor már a csillagos ég, a halat meg a sült krumplit megfizetni sem lehet. Mert kánikula van, a guta- fc&íí&*^ C KANIZSA Ipartestületté alakult át a KIOSZ városi alapszervezete — Tájékozódó megbe szélésen a Shell-Interag RT képviselői jelezték elkép zeléseiket egy üzemanyag töltő állomás térségünk ben történő telepítésére. — Egy spanyol üzletem ber helyszíni szemlén je lezte, hogy a régi és az új 7. sz. fkl. út átkötőútja mentén lát lehetőséget autós bevásárlóközpont telepítésére. Igénye kiala kítását követően megkere si a tanácsi vezetést, to vábbi egyeztetésre. Műsorajánlat Július 30-án aHSMK színháztermében átalakuló taggyűlést hívott össze a KIOSZ Nagykanizsai Alapszervezete. A megjelent alig száz főnyi iparos tagságot és a meghívott vendégeket — köztük Halász Károlyt, az országos elnökség tagját, a Zala megyei Szövetség elnökét, s ár. Tóth Emil megyei titkárt — Gróf Imre a kanizsai alapszervezet elnöke — mint levezető elnök — köszöntötte. Gróf Imre a bevezetőben értékelte az elnökség hét hónap alatt végzett munkáját. Közölte, hoggy a több mint 1500 KlOSZ-tagból 1273 fö— a tagság 83 százaléka — maradt tagja az alapszervezetnek, amelyből a városkörnyéki kisiparosok száma 394 fő. A beszámolóból kitűnt, hogy a szervezet jelenleg mintegy 4 millió forint értékű álló- és fogyóeszköz készlettel és több mint 2.5 millió forint OTP betétállománnyal rendelkezik. A tagdíjhátralék összege 300 ezer forint. Aszemélyi torzsalkodással .fűszerezett" — főleg Bencze Lajos társadalmi titkár és az HFVFJtI SÁNDOR MÜTBl-flnÉSI KÖZPONT . Stáchwyi tér S—». fénsIAt nyitva; 1S-1S óráig Hevesi Sándor Művelődési Központ Bazár udvari zenei estek Augusztus 13-án, hétfőn 21 órakor: A Vidám Színpad művészeinek kabaré műsora. Vendégek: Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Forgács Gábor. Lakótelepi Nyár 1990 APOLLÓ FILMCENTRUM Vflrd. HaiWsa u. S. Augusztus 10-én, 18 órakor: Játékos sport és szellemi vetélkedő". Helyszín: aKazanlakkrt. 14.sz.ház mögötti szabad terület elnökség munkakapcsolatát érintő—élénkvita után kitüntetés átadására került sor. A szakmunkás-képzésben elért élenjáró tevékenységért elismerő oklevelet kapott Halász Károly lakatos. Kun JózsefÉLCS és Kiss László karosszérialakatos kisiparos. A taggyűlés további részében a jelenlévők egyhangúlag elfogadták az alapszervezet megszűnésére, s az elnökség lemondására előterjesztett javaslatot, majd Gróf Imre helyett Kincses Sándor országos küldött vette át a levezető elnöki tisztet. A jelenlévő 95 alapító tag ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Nagykanizsa és Vidéke Általános Ipartestület (8800 Nagykanizsa, Berzsenyi u. 2/A.) megalakulását, jogutódlás formájában. A néhány kisebb jellegű változtatással jóváhagyott alapszabály-tervezet ismertetése után került sor a vezetőség titkos megválasztására. A kétfordulós választás után az új ipartestület társadalmi elnöke Szakony Szilárd autószerelő kisiparos, két Apolló Filmszínház Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 10—12: Öröm-lány (amerikai). Augusztus 13—15: Lököttek (amerikai). Augusztus 16: Űrgolyhók (amerikai). Stúdiómozi Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától, 18 éven felülieknek. Augusztus 10—16: Útközben eltűnt (videó, amerikai háborús). Kert Filmszínház Előadások kezdete: 21 óra. Augusztus 10: Aranyfiú (amerikai). Augusztus 11—12: Hagyjátok Robinsont! (magyar). Augusztus 13—14: Ázlstenek a fejükre estek 2. (amerikai). Augusztus 15: Batman (amerikai). alelnöke pedig DouchaFerenc tévé-szerelő és Bobály Sándor szerszámkészítő kisiparos lett. Az elnökség többi tagjának megválasztása a szakmai iparoskörök jelölése alapján a szeptemberben tervezett küldöttgyűlés feladata lesz, amely akkor választja meg a felügyelő- és fegyelmi bizottságokat is. AzEv Lakóháza — Az Év Lakóháza pályázat megyei fordulójára három terv érkezett A Kiskanlzsa városrész kultúrháza melletti lakóház a zsűri dicséretét nyerte el. Az új vezetők nevében Szakony Szilárd köszönte meg Gróf Imre negyedszázados — benne 9 éves elnöki — munkásságát. — Fő célunk a taglétszám növelése vendéglátóipari és egyéb vállalkozók bevonásával, valamint színvonalas testületi munka végzése — nyilatkozott tömören a közel 7 órán át tartó (!) taggyűlés után Szakony Szilárd elnök. Tihanyi István Együtt az ipartestület új „vezérkara". Balról jobbra: Szakony Szilárd elnök, Doucha Ferenc és Bobály Sándor alelnökök. Fotó: Szakon? Attila A Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagykanizsai gyáregysége megkezdte 12 ezer tonna újbúza KANIZSA (Sakk Az élvonalba készülnek a kanizsaiak? Ezüstérem a Balatcn Kupán Olajbányász—Paksi SE 5:4 OB III-as férll mérkőzés. Rekkenő hőségben bonyolították le az őszi idénynyitót, amely óriási küzdelmet, hallatlanul izgalmas Játékot hozott. A tavaszi találkozón az olajosok biztosan nyertek az Atomvárosban, ám most alaposan meg kellett küzdeni a minimális győzelemért. Az egyesek után döntetlenre állt a találkozó, hiszen csak Füle Zsolt, Dominik József és Stankovics János tudta hozni a pontokat (Horváth, Leho-ta, Márton vereséget szenvedett). A mindent eldöntő páros-játékban az olajosok remekül hajráztak, akik közül a Füle—Horváth és a Stanko- A közelgő bajnokságra való felkészülés jegyében bonyolították le a 31. Balaton Kupa kézilabda-tornát, amelynek új színhelye Siófok volt (eddig Fonyódon rendezték). A férfiak mezőnyében 12 csapat, köztük a Tungsram NB I B-s gárdája is szerepelt. Akupaversenyenjól mutatkoztak be a kanizsai fiúk, akik a 4 napos tornán a magyar ifi-válogatott mögött a 2. helyet szerezték meg, ezüstérmesek lettek. A Jó benyomást keltő játékosok közül Kálóczy kapta a legjobb kapusnak felajánlott tiszteletdíjat. A kupaküzdelem tapasztalatairól így vélekedett Pintér István szakágvezető: — A résztvevőket két 6-os csoportba sorolták. MI az »A" csoportba kerültünk, melynek során 2 mérkőzést a szabadtéren hármat pedig a sportcsarnokbanjátszottunk. Valamennyi találkozónkat megnyertük: az Orosházát 25:19. a nnnafrtlHvárf OR-OA vics—Márton duó nagy küzdelemben nyert s ezzel megszületett a csapatgyőzelem. Olajbányász —Keszthelyi Helikon 6:3 OB III-as női mérkőzés. Az újonc olajosok biztosan vettékaz őszi idénynyitót, akik meggyőző játékkal nyerték a zalai rangadót, s ezzel visszavágtak a tavasszal elszenvedett vereségért. A csapat valamennyi játékosa kitett magáért, dé különösen nagyszerűen játszott az egyesben győztes Gaál Nóra, Novak Edit, dr. Füléné és a nagyon fiatal Kricsfalussy Eszter, valamint a párosban diadalmaskodó Gaál—Novak, dr. Füléné—Kricsfalussy duó. majd két kitűnő találkozón folytattuk, remek szereplésünket. Előbb a Csepeli Papír ellen nyertünk 26:21 -re, majd a döntőbe jutásért az NB l-es Komlói Bányászt vertük 26:23-ra. így 100 százalékos teljesítménnyel lettünk csoportelsők, miközben nagy közönségsikert arattunk. A döntőben a magyar ifjúsági válogatott volt az ellenfél, amellyel színvonalas mérkőzést vívtunk. Tulajdonképpen 55 percen át változatos volt a találkozó, majd a hajrában húztak el a címeres mezben játszó, igen ügyes fiúk, akiktől 30:24 arányú vereséget szenvedtünk. Ám a csapat igen biztatóan játszott végig a kupán, s nagy sikernek tartjuk az előkelő 2. helyet. A sikerért legtöbbet Kálóczy, az átigazolt Krichembaum, valamint Tiba és Pánczél tette, de a többiek is megtették a magukét, akiknekjó felkészülést jelentett a tornaküzdelem. A v áros minőségi sakksportjában azutóbbi évekjelentdís változásokat hoztak, ahol erőteljes szervezeti és szakmai munka bontakozott ki. Most már nyugodtan állítható, hogy városunk a sakk egyik vidéki fellegvára lett, amely a hagyományos nemzetközi sakkfesztivállal egyre jobban felhívta magára a figyelmet. A sikeres előrelépésben meghatározó, hogy az OB ü-ben szereplő Tungsram együttese megszilárdította helyét a sportág második vonalában, sőt, ebben az idei bajnokságban immár vezető szerepet játszanak, az élről folytatják majd az őszi sorozatot. — A csapat az „első félidőben", az eddig sorra került 6 mérkőzésen nagyszerűen teljesített, meglepően jól álltak helyt versenyzőink. Az eredményességet jelzi amegszerzett 47,5 pont s ezzelaz ajkaiakkal együtt íz első helyről folytathatjuk a küz-lelmet — mondta Kuhár László ízakosztályvezető. Az „fzzó sok" csapatánál abajno-ki rajt előtt annnyi változás történt, hogy Kmtti Valér átigazolásával tovább erősödtek az elmúlt évben 4. helyen végzett kanizsaiak. Ugyancsak jót tett a csapatnak a belső átcsoportosítás, az erőlistán történt változtatás. Az időközben országgyűlési képviselőnek választott Tarnóczky Attila viszont csak 2. mérkőzésen tudott a csapat rendelkezésére állni. —„Összeérett" a csapat, nagyon jó a kollektív szellem. A sikerek közül igen nagyra értékeljük a Pét és a Zala Volán elleni 9:5-ös győzelmünket, ám az Ajka elleni hazai kisiklást, a 6:8-as vereséget s az MMG elleni 7:7-tet jó lett volna elkerülni. így aztán nem tudtunk elhúzni az élcsoporttól, ami egyébként nagyon szoros mezőnyt alkot — hangoztatta Nádasi Tamás, a városi sakk-szövetség elnöke, a csapatjátékosa. - Az idény előtt a lámpagyáriak az 1-3. helyek valamelyikét célozták meg, akik eddig azzal is kitűntek, hogy a szerepeltetett 18 versenyző közül több mint tízen 50 százalék fölött teljesítettek, a csapat „gerince" pedig eléggé kimagasló teljesítményt ért el: — Az eddigi eredményeket a tek el élcsoportban szereplő versenyzőink. Az első táblán Kiss László 80, a másodikon Rausz Attila 66, a harmadikonBagonyai Attila "i(5,míg anegyedik táblánjátszó Krutti Valér 80százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet, ami egészen kiváló eredmény, —magyarázta Kassai Zoltán csapatvezető. Ugyancsak remekelt Gerencsér József (8-as táblán 70 százalék), Csikar Brúnó (9-esen 75), Papp Nándor (10-esen 58), Sziva Antal (12-esen 75) és Kercsmarics József (13-as táblán 60 százalékos teljesítmény), ám igen dicséretes a fiatal Domsa Valéria szereplése is, aki a 14-es táblán 50 százalékot teljesített. —Érezhető közel ségbe került az OB l-es szereplés lehetőségének kiharcolása, a nagy bravúr elérése. A hozzáállás, az akarategység, a küzdeni tudás, az egyesületi támogatás olyan pozitív tényezők, amelyekre ősszel is lehet építeni. Ugyanakkor erősíteni kell az egészséges önbizalmat, a rákészülést, az összpontosítást, no és sokkal többet kellene még a sakkra fordítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szükséges továbbképzésre, az elmélet még jobb megismerésére sok időre van szükség, viszont játékosaink közül számosan kemény munkát végeznek, fáradtak, ami kihatással lehet a további eredményességre. Abban viszont biztos vagyok, hogy minden versenyzőnk tudása legjavát adja, s hogy ez mire lesz elegendő, az majd november végén, a záróforduló után derül ki — vélekedett az élversenyző Kiss László, a kanizsaiak edzője. A jóképességú" versenyzőket felsorakoztató s a tavasszal ragyogóan élretörő kanizsaiak házatáján bizakodó a hangulat, akik szorgosan készülnek a folytatásra. Helyzetüket valamelyest kedvezővé teszi, hogy abefejező5 fordulóban kedvezőnek ítélhető a sorsolás, dehát a sakkban is minden előfordulhat. Mindenesetre igen jó lenne, ha a fejlődésük töretlen lenne, élni tudnának azzal a nagyszerű" lehetőséggel, amelyet a figyelemre méltó ez évi teljesítményükkel alapoztak meg. Ekkor pedig a város, a Tungsram-sportja tovább fejlődne s újabb élvonalbeli csapattal gyarapodna, hiszen az OB I-hez vezető út ismert 16 \'Q KANIZSA^ Kanizsai tenisz történelem (II.) Beszélgetés Berkes Józseffel, a sportági elkötelezettel Kitűnő bemutatkozás a válogatottban Az 1960-as évek közepén megindult a teniszben az országos csapatbajnokság, amelybe az Olajbányász versenyzői is szerettek volna bekapcsolódni, ám az egyesület vezetősége nem vállalta és nem biztosította az ehhez szükséges anyagi feltételeket. — Természetesen nagy csalódás ért bennünket, de nem adtuk fel a harcot. Szerveztünk, dolgoztunk és fokoztuk az ifjúság oktatását, az utánpótlás nevelé sét és már női vonalon is egyre szebb eredményeket értek el versenyzőink. Közben tehetséges fiataljaink közül Péntek Lajost és Stankovics Jánost aZTE színeiben szerepeltettük, ahol adottak voltak a működési feltélelek. —Mikor jelentek meg az olajosok a csapatbajnokságon? — Kovács Győző, az egykori NBI- es focikapus, az Olajbányász elnökeként 1973-ban kijelentette, hogy biztosítja az elnökség az országos csb-n való indu lást, ígéretes együttesünk volt ekkor a női mezőnyben, s úgy határoztunk, hogy elsősorban a lányokkal vágunk neki az OBÜ-nek. 1974-ben aztán bemutatkoz tunk a csb-n. Poór Magdát, a Dóra-lá nyokat, Balikó Zsuzsát és néhány idő sebb versenyzőt neveztünk, tartalékul pedig keszthelyi diáklányokat kaptunk — tájékoztat Berkes sporttárs, majd az OB K-es eredményekről így folytatta: — Poór Magda kiválóan szerepelt, összes mérkőzését megnyerte az első „kockán", Dóra és Balikó közepes ered ményt ért el. Azonban a tartalékok lemorzsolódtak, a keszthelyi lányoknak nem volt edzési lehetőségük, s így csa patunk második felének gyenge szerep lése kilátástalanná tette sorsunkat az egyébként is erős OB K-ben és utolsó Az Olajbányász atlétikai szakosztályának kitűnősége Jassó Anikó, a Budapest-bajnok és országos serdülő-bajnok bekerült a magyar serdülő válogatottba. A nagyszerű adottságú versenyző remekül debütált a Görögországban, Drámában sorrakerült hármas viadalon (görög, csehszlovák,magyar), a serdülő atléták első válogatott viadalán, amelyen 17 év volt a felső korhatár. Parti Tibor edző tanítványa kiemelkedő sikert ért el, aki első válogatott versenyén nyomban „robbantott", mérkőzéseinket kénytelenek voltunk lemondani. Egy évvel később, a bogiári OB Il-es csapatot erősítő és évtizeden át ott szereplő Dominik Sándort visszaigazolták az olajosok, akit edzőnek szerződtettek, majd ösztönzéséreaférfi gárda 1975-ben megkezdte OB III-as szereplését. — Csapatunk azóta váltakozó siker rel szerepel ebben az osztályban, 2-5. helyezést szerezve. Gerincét a Somogyi B. úti fiatalság alkotta. Éljátékosa Dominik Sándor volt, aki Russay öröké be lépve a megye legjobb férfi játékosa lett. Női csapatunkat megpróbáltunk az OB ni-ban elindítani, de versenyzőink családi gondjai miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Versenyzőink közül pedig Dobriné Poór Magdolna igencsak kitűnt, aki 5 éven át — 1978-ban történt ideiglenes visszavonulásig — II. osztá lyú versenyző volt, az országos ranglis tán a 70—80. helyen szerepelt. A déldu nántúli rangsorban 2. volt és hosszú időn át a legjobb 5 dunántúli játékos között rangsorolták. Közben a DKG, majd a KÖGÁZ s a lelkes társadalmi vezetők, versenyzők jóvoltából egyre szebb, gazdagabb lett a teniszsporttelep. Felújították a pályákat, társadalmi munkában megépítették az 5—6-os pályát, majd négy pályára bővül a villanyvilágítás is. Nagyszerű feltételek kezdtek kialakulni s egyre vonzóbb lett a sportág. A Kanizsa Kupa 1976-ban indult útjára Dominik Sándor kezdeményezésére, amely azóta is népes mezőnyökkel jegyzett versenynek számit. — Tervszerűen, nagy lelkesedéssel és intenzitással folyt a munka, miközben több lelkes segítőtársam is akadt. így megnyerte a 400méteres síkfutást. Ideje: 55,57 mp, ami egyben új egyéni és megyei ifjúsági csúcs! Néhány nappal a „drámai" eseményeket követően sor került a magyar— jugoszláv ifjúsági válogatott atlétikai viadalra, amelyet a fővárosban rendeztek meg. A remekül bemutatkozott serdülő válogatott olajos-kislányt meghívták az ifi-válogatottba, aki a 4x400 m-es győztes tagjaként járult hozzá a magyar válogatott sikeréhez. aztán 25 évi szakosztályvezetőimunkám után tisztemet a hallatlanul lelkes és agilis Vigh Ernő vette át s tervei alapján került sor az öltözőépület bővítésére, felújítására a gondnoklakás megszüntetésével. Közben nagy erőket összpontosítottak az OB m-ban helytállt férfi gárda erősítésére, több varasdi versenyzőt igazoltak át, remélve a még jobb szereplést, a hatékonyabb utánpóllásnevelés kárára — vélekedett Berkes sporttárs. Az ezt követő néhány évben belső feszültségek zavarták a szakosztályi munkát. Az időközben vezető-edzői megbízást kapott Dominik Sándor és Vigh Emőközött, a korábbi gyümölcsöző kapcsolat olyannyira elmérgesedett, hogy a szakosztályvezető lemondott, majd a városból is elköltözött. Dominik javaslatára dr. Tóth Kálmán került a szakosztály élére, ám ez is csak tiszavirág-életű volt. — 1985-tól nagy munkába kezdett az új szakosztály-elnök. Lelkes András, aki nevéhez méltóan fogott hozzá az ügyek intézéséhez Jelentős mértékben Népes mezőnyökkel bonyolították le a teniszezők korosztályos bajnokságát. Az országos fináléban nagyszerűen teljesített Füle Zsolt, az Olajbányász SE serdülő versenyzője, aki egyesben ezüstérmet szerzett, míg párosban, a pécsi Petroviccsal az oldalán aranyérmes lett. Városunkban tartotta meg Dl. negyedévi ülését a Megyei Tekézők Szövetsége. A több órán át tartó kibővített ülésen többek között döntöttek abban, hogy a XXX. Zalai Olajos Teke Kupát az őszi idényt követően, december 15—16-án rendezik meg a sörgyári csarnokban. Szolnokon került megrendezésre akajak-kenu országos bajnokság, amelyen több bútorgyári versenyző is szerepelt. A kanizsai kajakosok közül kitűnt a válogatott kerettag Varga Gábor, aki K-I. serdülő 500 méteren, hatalmas küzdelemben szerzett bronzérmet, majd 1000 méteren a 4. helyen végzett. Bődör Krisztina a női ifjúsági 500 méteren 11. helyezett, míg Varga Péter az MK-1. 2000 méteren az 5. helyet szerezte meg. sikerült fokozni az időközben már megindu?Tntánpótlásnevelést, erősítették a szervezeti kereteket, új szakosztályi modellt alakítottak ki. Folytatták a korábban megkezdett intezív tenisz-iskolái rendszert, s egyre több fiatal kezdett beérni. Közben újabb három pályával gazdagodott a sporttelepünk, ami ma már igazi „nagyüzemet" valósít meg, remek lehetőséget biztosít a sportágat kedvelők növekvő táborának, az OB IU-as csapatainknak -^magyarázta nagy örömmel az idős, ám mozgékony aktivista, aki nyugdíjasként is segíti a sportágat. A tenisztől végleg visszavonult Dominik helyett 1988-tól ifj. Russay Olivér testnevelő tanár lett a játékosedző, majd tavalytól Stankovics János játékos-edzőként tevékenykedik az OB JH-as férfi gárdánál. A csapat erősségei az olajos utánpótlás-iskola egykori növendékei, a kiváló nevelő-edzők tanítványai: Füle Zsolt, Horváth Béla, ifj. Dominik József. — 1990-et az újabb fordulat évének tartom, hiszen ez évtől a férfiak mellett a nők is megjelentek az OB m-ban. ők pedig, valamennyien itt nevelődtek ebben a környezetben, s biztos vagyok abban, hogy hosszú távon biztosítják a kanizsai teniszsport minőségét, annak fejlődését a nagytehetségű Gaál Nóra és társaik vezetésével — mondta befejezésül a ny. szakosztályvezető. (■gh) Az Olajbányász NB Il-es labdarúgó-csapatánál néhány napon át két marosvásárhelyi (román) focista volt próbajátékon. Az új szakvezető, Vlaszák Géza véleménye szerint az erdélyi fiúk játéka elmaradt a várakozástól s így leigazolásukra nem került sor. Az úszók vidék-bajnokságát Szombathelyen rendezték meg, ahol a kanizsai „vizesek" közül Orbán Krisztina szerepelt a legeredményesebben. A tehetséges, fiatal versenyző a felnőttek mezőnyében, 50 méteren döntős lett s az előkelő helyet szerezte meg 37,81 mp-es idővel. Nagykanizsa testvérvárosának, a romániai Kovásznaharmadik vonalbeli labdarúgó-csapata néhány napon át városunkban készült fel a bajnokságra. Az erdélyi fiatalok közben barátságos nemzetközi mérkőzést játszottak az NB ITJ-as MÁV NTE csapatával, amelytől 5-1 (1-0) arányú vereséget szenvedtek. Gólszerzők: Bernáthés Nagy (2-2), Németh, illetve Beder. Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. I Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1. II. em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária. Kápolnái Zoltán, MartonGyörgyi, I Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalati c-un^tíai HH- f.jvVinnanra 35. neevedévre 105.1 Gigál||^|i|IÍIites övezet Felirata :Jfj^^^^^^fB(s Én egyetérW^0§^^^ A melleken swr^WMMÚíag {\'CáfcfcííiiJc az 5, oktatón) II. évfolyam. 33. szám 1990. augusztus 17. Ára 9.60 Ft V A ft 0 S I HETILAP Megjelenik minden pénteken E&NIZ Mégegyszer a Bazárudvari Estékről Fotó: Szakony Attila Mint korábban hírt adtunk róla, a harmadik éve megrendezésre kerülő rendezvénysorozat megálmodója és megalkotója Horányi Iván, a HSMK igazgató-helyettese. A rendezvénysorozat egyre növekvő népszerűsége bizonyítja a kiváló népművelő remek szakmai érzékét. Azsúfolt nézőtéren egyre többen vannak, aki hely híján állva is végignézik a műsorokat, a gang is télé vendégekkel. A művészek pedig kellemes estét töltenek a sajátos hangulatú udvarban. Az sem zavarja őket, hogy asztalokból, dobogókból összeeszkábált, néha vészesen ingó alkalmi színpadon, saját mikrofonnal énekelnek. Pedig — ahogyan elmondták — az országos rangot kivívott rendezvénysorozat komolyabb támogatást érdemelne. így bizonytalan a sorsa. H. M. „Milyen rend van annál a vállalatnál, ahol több, mint egy évig nem veszik észre, hogy a gázóra rossz?" (6. oldal) Hazardírozunk? A július 29-i népszavazás győzelem és vereség volt. Győzött a koalíció, amelynek erre a sikerre igencsak szüksége volt, s vereséget szenvedett a nép, amelyet alkalmatlan időben szólítottak urnákhoz, s így nem mondhatott véleményt. Birkózik viszont hónapról hónapra a szegénységgel, a napi gondokkal. A köztársasági elnökválasztás módja, úgy tűnik, ma huszadrangú kérdés. Hiszen akiket megkérdeztünk, azt mondták, ez volt az utolsó szavazásuk. Többet nem mennek el, mert nem kívánnak köznevetség tárgya lenni. Mert nemcsak a gazdaság, a politizáló kedv és a választópolgár hangulata is a mélypontra süllyedt. S ez vereség a javábólt Hazardírozunk tehát? A mitikus száz nap azonban hamarosan lejár. Akkor pedig a kártyákat ki kell teríteni, hogy végre mindenki tisztán lásson. (8-9. oldal) 5 3 5, %\\ íj? % : rr + r J )- - 1 * Áremelés titokban S^^^^^^^^^^^^^x WcHi. )^e!^ntértek,;mc!rt ugye, van szép számmal olyan, amit nem. Rendszert változtattunk, de nem változtattunk a módszereken, :;<[||Í!^ amelyek nélkülözhetetlenek. A boltban l|öy|itk(e^ö döbbenet viszont senkinek sem hiányzik. ^ i ^ felemeltékaz.cuuuitut. T^in |^n|||||)k 1^11^ röla. ■^^^^^i^^^^^^t0^k:sai ár demokratikus. Mindenki úgy játszik vele, A11X 1 A rendőrség munkája az érdeklődés középpontjába került. A demokratizálódási folyamatnak és a rendszerváltásnak köszönhetően fel-lebbent a fátyol erről a titokzatosnak hitt munkáról Is. Beszélgetéseinkben arra kerestük a választ, hogy a Városi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesitők hogyan érzik magukat a megváltozott helyzetben. Proksa György őrnagy KMB alosztályvezető, Tálos Zoltán főtörzsőrmester balesetvizsgáló és helyszínelő, Soós István kis-kanizsai körzeti megbízott, Sza- hogy most pozitív irányú változások tanúi vagyunk. Fontos dolognak tartom, hogy egy belügyminiszter ki meri mondani, hogy a rendőrök nincsenek megfizetve, nincsenek megbecsülve. Azt gondolom, hogy miután a rendőröket megfizetik, az állományban minőségi cserének kell bekövetkeznie. Proska György: Megítélésem szerint már a „60-as években sem volt presztízse a rendőrségnek. Nagy bizonytalanság következett még a Németh-kormány idejében is, mikor elkezdődött a demokratizálódás. Az állomány sem, de a pa-k k ■-•--- jainkban a szabályozók, a törvényekolyanok, hogy megkötik az intézkedő rendőr kezét, s nem védik! Még akkor is meghurcolják a rendőrt, ha jogszerűen, szabályosan jár el. Nagyon sok esetben jogtalanul érte sérelem a kollégákat, s vannak olyan állampolgárok, akik a renítens-kcdőket védik... Kanizsa: Hallottunk olyanról is, hogy kitört a verekedés, aztán az ott lévő rendőr gyorsan megfordult, nehogy be kelljen avatkoznia. Soós István: Azt nem vitatja senki, hogy vannak ilyen esetek, k I Kanizsa: A Független Rendőr Szakszervezetnek van-e helyi szervezete? Szabó László: Igen. Úgy 45— 50 tagja van. Soós István: Én nem vagyok tagja, mert úgy gondolom, ha minden rendben menne, erre nem lenne szükség. Tamberger Miklós: Különösen felháborító, ha családi csetepatéhoz hívnak bennünket. Hogy ott hogyan beszélnek ve-lünkl Higgye el, fizetésnapon senki sem dolgozik szívesen... Kanizsa: Azt is hallani, hogy rendőrök szolgálatban a ven- •-•\'-£ alosztály) és Tamberger Miklós főtörzsőrmester (örjárőr alosztály) válaszoltak a kérdésekre. O Kanizsa: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter minden nyilvános fórumon — ahol énre mód van— kiáü a rendőrök mellett. Mit tartanak erről? Tálos Zoltán: Összességében nézve nekem a korábbi miniszterekkel, azok intézkedéseivel sem volt semmi problémám. Nekünk változatlanul a bűnmegelőzés, a felderítés és a törvénysértések megszüntetése a dolgunk. Ez a jövőben sem változik, függetlenül attól, hogy körülöttünk ml változik — maga a rendszer, vagy az emberek. Azt hiszem, hogy a belügyi vezetők viszonya magához a belügyi tárcához, a rendőri munka jobbátételéhez nagyon fontos. Ilyen összefüggésben nemcsak a miniszter személyét tartom meghatározónak, hanem az egész végrehajtó állományt is. Mert hozhat a belügyminiszter nagyon Jó rendeletet, ha a végrehajtó állomány nem hasonló szellemben gondolkodik, akkora gyakorlatban más valósul meg. Proksa György: Amióta Horváth Balázs úr a belügyminiszter, úgy érezzük, hogy ő Igazán mellettünk van. Megítélésem szerint —s ez mások véleménye is—sok előző miniszter nem tett együtt annyit a rendőrökért, mint ő eddig. Kanizsa: Látnak-e különbséget a rendőr presztízsének megítélésében. Soós István: Én 1974-ben szereltem fel. Úgy tapasztalom, szabad. De pozitív változások is tapasztalhatók. Tanácsüléseken, a pártok összejövetelein kérjük a segítséget, s megkapjuk. Például elhelyezési gondjaink voltak Za-lakomárban, Becsehelyen —, s mindenütt megkaptuk a volt párthelyiséget. De a kanizsai vasútállomáson is hasonló, pozitív hozzáállással találkoztunk. A határőrség két helyiséges irodáját kapjuk meg, teljesen felújítva, augusztus végéig. Kanizsa: Most már a szolgálati szabályzatot mindenki ismerheti. Jónak tartják ezt? Soós István: Nemi Tálos Zoltán: A szolgálati szabályzatot a rendőrnek és nem az állampolgárnak kell ismernie! Kanizsa: Nagykanizsán az elmúlt év azonos Időszakához viszonyítva duplájára nőtt a bűnesetek száma. Tálos Zoltán: Igaz. Ez a nagymértékű emelkedés azonban nem a rendőrök gyengébb hozzáállása miatt van. Sokkal összetettebb, társadalmi problémáról van szó. Proksa György: Ez a tény érvényes a KMB alosztály működési területén is. Kanizsa: Gyakran elhangzik, hogy régen, ha megjelent két csendőr, akkor rend volt, most meg... Tamberger Miklós: A közbiztonság ügyében, ahol most vagyunk, négy fecske biztos, nem csinál nyarat. Ha huszonnyolc rendőr lenne, az is kevés lenne azokhoz a feladatokhoz, melyeket el kell végeznünk. Szabó László: Tudja, annak a két csendőrnek nem volt nehéz rendet csinálnia, mert mindenki mögötte állt: a polgármester, a szolgabíró, a kormány. Nap- hogy a rendőrök miért mentek el. Biztos vagyok abban, hogy két rendőr egy tömegverekedésbe nem tud belemenni, inkább erősítést hív. Napjainkban azonban már szaporodtak a rendőrök intézkedései. Tálos Zoltán: A rendőr is — mint minden ember — elvárja az elismerést. Nemcsak az anyagiakra értem! De ha jobban megfizetik, magasabb szintű munkát is várhatnak tőle. Kanizsa: Megkérdezhetjük hogy mennyi a fizetése? Tamberger Miklós: 10 ezer forint nettóban. Ezért éjjel, nappal, ünnepen is dolgozom. Nálunk nincs éjszakai pótlék, pedig Budapesten van közterületi pótlék. Proksa György: Huszonöt éve vagyok rendőr. Korábban rendkívül gyenge fizetések voltak. Amikor kezdtem, háromezer forinttal kaptam kevesebbet. Amíg egy körzeti megbízott családapa január 1 -je előtt hazavisz 8-9 ezer forintot, addig nem lehet azt mondani, hogy az állományt elismerik! Az idei bérrendezéssel enyhült valamit a helyzet Egyre többen vállaltak plusz munkát, hogy korábbi életszínvonalukat tartani tudják. Az állampolgárokat azonban irritálja ha azt látják, a rendőr fizetése magasabb, mint egy polgári személyé. Ha a fizetési átlagokat az állomány családtagjaira kivetítjük, akkor látjuk, hogy az állomány fele a létminimum határán él. Ez abban is éreztette hatását, hogy sok rendőr leszerelt. Magángazdálkodásba kezdtek, elmentek máshová. Volt, akinek sikerült, volt akinek nem. isznak... Tamberger Miklós: Most 12 órát dolgozunk, de amikor csak nyolcat, akkor is volt olyan éjszaka, hogy háromszor megszondáztak bennünket. A pénz a családra kell, s ki akar a budaőrsi fogdába kerülni...? Szabó László: Való igaz, a rendőr bemegy a kocsmába. De ez a munkájához tartozik, hiszen ott fontos információkat szerezhet. Kanizsa: A gondok, problémák ellenére hogy érzik magukat? Tálos Zoltán: Ezt többféleképpen lehet értelmezni. Én elégedett ember vagyok. Itt jó a közösség, jók a kollégák, jók a parancsnokok. Tamberger Miklós: Van, amikor jól, van amikor nem. Ha megszólal a kocsiban a rádió, hogy családi veszekedéshez kell menni, akkor bizony nem jól. Soós István: Bízom abban, hogy a folyamat, ami fent elindult, végigfut. Összességében azért jól megvagyunk itt. Szabó László: Bízom abban, hogy a változás folyamatos lesz, s az emberek megszeretik ezt a munkát... Proksa György: Azért jöttem a rendőrséghez, mert rendőr akartam lenni. A jövő hónapban betöltőm a 49. évemet, 25 év rendőri szolgálattal, 35 éves munkaviszonnyal... Innen szeretnék nyugdíjba menni. o Rendőrök. Akárhogy is, egy olyan rend őrei, melyet magunk is formálhatunk: fegyelemmel, tisztességgel, becsülettel. Marton Györgyi 1090, 3,7, \'( KANIZSA ^ SZDSZ hétvége Zalakaroson Augusztusi VB-ügyek Meleg van ...és Kanizsán Szombaton reggel szemerkélt az eső. Nem örültem, mert a hét közepén eldöntöttem, hogy Zalakaroson fogok napozni. Aztán bekapcsoltam a rádiót, és azt mondta, hogy jó idő lesz, sok napsütéssel. Hittem neki, s útnak indultam. Karoson a parkoló tele, s rengeteg ember a strandon. Az árusok között azonban újak is feltűntek — SZDSZ kiadványokat árulnak. Mondják is, hogy ma megyei SZDSZ-találkozó színhelye az ismert üdülőhely. * A csúszdával szemben folyik a sakkszimultán. Nádasdi Tamás és Papp Nándor megállás nélkül .gyalogol" le-föl a táblákat figyelve. A fürdőzők három döntetlent harcoltak ki, a többiek lehettek vagy hetvenen, verséget szenvedtek a kanizsai sakkozóktól. — Volt egy-két igazán nehéz elleniéi a magyarok és a kül földiek között is. Nem vagyok SZDSZ tag, de szívesen vállaltam a mai szimultánt — mondja Nádasdi Tamás. — Mi a pesti játékkészítő barátunk helyett árulunk, mert ő nem tudott eljönni — néz föl Szőke Tamásné. — SZDSZ szim patizáns vagyok, bár a mai vi lágban nehéz eligazodni. A for galom? Elégjól — s már fordul is az új vevőkhöz. A büfé hátsó falán SZDSZ zászló. Szabó úr és a felesége, vidám emberek. —Mi mindenkit reklámozunk! — mondja Szabó úr. — Mi a véleménye erről a po litikai találkozóról? — Megmondja...? A for galmunk csökkenti Más hétvégén ilyenkor négyen szoktunk itt dolgozni, most meg ketten is bírjuk. * Délután három óra körül aztán a nagymedence környéke alkalmi színpaddá változik. Déri János amolyan .politikai be-melegítőként* gyerekekkel beszélget. Az egyik srácon SZDSZ feliratos sapka, aztán a beszélgetésből kiderül, hogy a maga tizenkét évével Inkább MDF-párü. Végre megérkeznek az országgyűlési képviselők is, Solt Ottília és Magyar Bálint. Rengetegen várjuk őket. Az ember nem gondolná, hogy\' a nyári melegben és strandon ennyi embert vonz a politika. Lehetnek, vagy öt-hatszázan, akik körülveszik a .színpadot". És záporoznak a kérdések. Szó esik az életszínvonalról, a szegénységről, az MDF—SZDSZ paktumról, az önkormányzatról, áremelésről, kormányról, min- denről, ami a ma emberét foglalkoztatja. Aztán úgy másfél óra múlva a .színpadot" át kell adni a művészeknek, de az őket körülvevő emberektől nem tud és nem is akar szabadulni Solt Alattomos, párás meleg. Először a sarokba ülök (mert emlékszem, hogy legutóbb — mint prominens vendéget — oda irányítottak), de felötlik, hogy akkor jobbról az MSZP, balról a kereszténydemokraták töltötték a fülemet, a lényeget alig érzékeltem, s mikor mégis, az elnök fojtotta belém a szót, úgyhogy most csendben, jóflúként ülök, de pluralista cimborám újra feltűnik, rohanvást menekülök hát az ablakhoz, hisz meleg van. Az ügymenet lankasztó. A köztisztaság körül kereng a szó, a városi illemhelyek bérbeadását vitatják, D. már szunyókál, szomszédom meg vigyorog, hogy nézzem, mindjárt az elnökre esik, erre én kibillenek a ritmusból (éppen tématervet készítek a lapnak), de jő Kovács úr meg Dávid úr, és a lengyel piac immár másodszor felszámoltatik, és nyílik az ajtó, és látni, hogy az előtérben osztályvezetők topognak sorukra várva, amikor egyszerre .angyal suhan át a termen", a koalíció helybéli tagja fölébred: személyi ügyben dönt a VB. Nocsak! A VTV kitűnő, ám pártharcokban türelmét vesztő vezetője lemond, a vezéri szék megürül, s mit tesz isten, az elnök azt a személyt kívánja a székbe, aki három évvel ezelőtt már kudarcot vallott A VB felbolydul, ki legyint, ki mosolyog, ki za- Magyar Bálint nyitotta meg Szekeres Emil és Ludvig Zoltán kiállítását a Hevesi Sándor utcai Szolgáltatóház klubjában. Magyar Bálint kifejezésre juttatta, hogy az SZDSZ fontos feladatának tartja a művészetek támogatását, stílusra, irányzatokra való tekintet nélkül. — Amint látják, — mondta — itt is megfér harmonikusan két egészen eltérő stílus. Szeretnénk, ha a művészetek otthonközelibbé válnának, nagyobb esélyt kapnának a közönségei való ta- Ottília és Magyar Bálint. Még egy másfél órán át folyik a beszélgetés, az érvelés. — Nem gondoltam volna — mondja egy idősebb budapesti hölgy —, hogy itt Zalakaroson vartan keres más megoldást, látszólag a döntést hozó is retirál, de az új név — az általános döbbenet ellenére —,mlnt kés a levegőben, ott sunyit továbbra is, visszavonatlanul. Minek kéne mélázni fölötte? Az ajánlat .mesteri", és egyébként Is meleg van. Persze értem én, a testület a Zrínyi kontra Cserháti-ügyben már átesett egy leventéi tetten: világbanki szempontnak meghajolva, kíván megszüntetni egy pedagógiai sikereket is magáénak tudó intézményt, pedig ajánlottak mást, lett volna jobb megoldás — , ezért aztán hogy jön ez a tévés buli a kollégiumi hercehurcához, hiszen három órája dől a szó, ám (sőt ámbár!) látszik az arcokon, meg kéne állni, a hamarság sose Jó, de az elnök döntést sürget, a tagok tehát győzködik egymást, a rend némileg felborul, az utol-. só napirendi ponttal a kutya sem törődik, csak az előterjesztő szeme kerekül nagyra, ő készült, mért nem kérdezik. És a VB csomagol, az urak már a lépcsőn mennek lefelé, csak mi —újságírók, pártbeliek—állunk az ajtó előtt kupacban, és jó magyar szokás szerint ott, a folyosói szimpóziumon tárgyaljuk, amit a teremben kellett volna: ma rosszul dolgoztunk. De ki tehet erről? Meleg van. Pék Pál lálkozásra. Ezért örülök, hogy olyan kiállítást nyithatok meg, amely nem hagyományos klál-lítóteremben várja közönségét. Remélem, a jövőben — a maihoz hasonlóan—klubhelyiségekben, kávéházakban, lakásokban is láthatnak az érdeklődők magas színvonalú, művészi alkotásokat. Szekeres Emil tájképeit és Ludvig Zoltán sajátos világú képeit olvasóink a Hevesi Szolgáltatóházban tekinthetik meg. H. M. országgyűlési képviselőkkel találkozom. A kenyerem javát már megettem, de azt hiszem, hogy ez a mostani az Igazi változás. Jó érzés, hogy elmondhattam a gondjaimat, talán ez is segít valamit a parlamenti munkájukban. * Dr. Szigethy István Zalaegerszeg országgyűlési képviselője is ott van a tömegben. Azonnal szóra hívjuk: — Az önkormányzati törvényt hosszas vita után elfogadta az Országgyűlés. Ön teljes egé szében egyetért vele? — Ez a törvény nagyon fontos; politikai megegyezés eredménye. Fontosnak tartom, hogy nagyon jelentős dolgokat, melyeket az SZDSZ javasolt, keresztül tudtunk vinni a törvényben. — Elsősorban a kor mánymegbízott jogainak kor látozására gondolok. — Nem láttam a par lamentben, mikor a törvényt el fogadták. — Igaz, mert szabadságomat töltöttem Bulgáriában. így aztán történelmi pillanatokból ma radtam ki, mert nem tudtam ott lenni Göncz Árpád köztársasági elnök megválasztásán sem, s ezt nagyon sajnálom — A törvénykezés mun kájában viszont aktívan vesz részt. — Tagja vagyok az Al kotmányjogi Bizottságnak, s ez komoly felkészülést igényel. Amikor a nemzetiségi kép viselőkkel kapcsolatban szó laltam fel, arra nagyon oda kel lett figyelnem, hiszen ha tárainkon túl is nézik a televíziót. —A szombati Déli Krónikában a csehszlovák miniszterelnök visszautasította Antall József miniszterelnök kijelentését, miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. — Bulgáriában hallottam, hogy van egy olyan tervezet, mely szerint a régi Nagy-Magyarország határainak megfelelően va lamiféle együttműködést kellene kialakítani. — A régi Nagy-Magyarország keretében?! — Hozzávetőlegesen... Kár pátalja, Szlovákia, Erdély meg a Vajdaság. — De ez az adott országok belügyeibe való beavatkozást jelenül —Nagyon úgy néz ki. Ezt nem szabadi — mondja, s már siet tovább. Én meg ott maradok árván, mint a szedett fa, s a hallottak hatására borúsabb kedvvel, mint a csöpörgősre váltó ég. — Marton — KANIZSA ) 1ÖS0. 17, Kanizsai örökzöldek Lengyelek (2) Mégis felépül a Kisberki utcában 57 db OTP lakás! Kontra Felháborodott, elkeseredett hangú levél nyomába eredtünk. Benne egy fiatalasszony fejti ki véleményét a kanizsai vb döntéséről. Felkerestük a levél író-Ját. Huszicsné Erdősi Ilonát, aki jelenleg GYED-en van, egy- és kétéves gyermekével. — Megdöbbenéssel olvastam az újság Július 20-i szamában, hogy tanácsunk vezetése—egyik utolsó Intézkedéseként — meg szünteti a lengyel piacot — mondja. — Gondolom, akik a döntést hozták, nem szorulnak rá, amire mi, és a hozzánk ha sonló szegény emberek, hogy a lengyel piacról vásároljanak. Ha csak az éppen összetört kristály készletüket nem onnan pótolják. Már bocsánat, de „röhej" az a kifogás, hogy az ottani maszek kereskedők háborognak a len gyelekjelenléte miatt Nagyon sok maszek kereskedő butikjában megtalálható nagy tételben az olcsón vásárolt, de méreg drágán kínált póló, farmer, műszaki cikk, gépkocsialkatrész. Vajon mikor háborog igazán a lelkiismeretük, amikor megveszik, vagy amikor megpróbálják háromszoros áron tovább adni? — Tehát fájlalják a piac fel számolását? — Állítom, hogy a város la kóinak fele már vásárolt ott, és nagyon sok azoknak a nyug díjasoknak, kisgyermekeseknek a száma is, akik rendszeres vá sárlói a lengyeleknek. Még a tinik is. Húsz ember eldöntötte, hogy a húszezer rászoruló vásároljon máshol, drágábban. A gyerekeimnek egy pár cipő az állami üzletben nyolcszáz—ezer forint, ott megkaptam kétszázért. Az iskolaköpenyt hatszáz helyett kétszázért, a zoknikat száz he lyett negyven—ötven forintért. Kinek fájt ez? — Afelszámolás indokai közé tartozott a terjedő bűnözés, va lutázás, az állandó szemetelés... — Akkor fog igazán terjedni a bűnözés, ha megakadályozzák, hogy a szegények olcsóbban vásárolhassanak. Rendőrségünk miért nem vállalja, hogy egy-két fővel állandóan jelen legyen, meggátolva az üzérkedést, va lutázást, tiltott sze rencsejátékokat? Ne azokat za varják el, akik ruhát, cipőt, és mindennapos cikkeket árulnak. Ezzel csak az OTP részletekbe és egyéb kiadásokba belerokkant kisgyermekeseket, nyug dijasokat,\' a szerény jö vedelmükből vásárolni is alig tudókat sújtják. Nincs olyan város széles e hazában, ahol a lengyelek jelen ne lennének. Nálunk vajon miért nem maradhatnak? Üzenem a tisztelt vb-tagoknak, és a hatpárti képviselő uraknak, hogy nem holland bá-lás akciókat kell szervezni, hanem engedni kell az új, még nem használt ruhák eladását, vételét. Szemetelnek a lengyelek? Miért nem állítanak oda nagy konténereket, tábori illemhelyet? A beszedett TEHO-ból talán futotta volnál ■ Mindezt Erdősi Zoltánné nyugdíjas is megerősíti. — A tanács a lengyel piacot többek között a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében akarja megszüntetni. Kérdezem: Ha valaki a balatoni villáját adja ki, azt a KÖJÁL el-lenőrzi-e? A külföldinek kiadott villa nem fertőződik? Vagy csak azért nem terjed a fertőzés, mert a vendégek valutával fizetnek? Mi, kisnyugdíjasok úgy gondoljuk, hogy nagyon sok kedvezményt nyújtott nekünk ez a piac. Ha a hely miatt van kifogásuk, kérdezem: Miért nem telepítik a lengyeleket a Thury téri kls-piacra? Az ott lévő asztalokra — amióta megépítették — a verebeken és a vadgalambokon kívül más nem rakott még semmit. Miért épült, ha nincs kihasználva? Ott talán nem zavarnának senkit a lengyelek, és a város szegényel még hálásak is lennének. ■ Ismereteink szerint a két állampolgár véleménye nem egyedi. Gondolataikat ajánljuk a helyható sági választásokra készülődő pártok szíves figyelmébe. H. M. Nemrégiben kellemetlen bejelentés érkezett a Nagykanizsai Városi Tanácshoz az OTP Zala Megyei Igazgatóságától: pénzügyi problémák és bizonytalan értékesítési lehetőségek miatt átmenetileg felfüggesztik Nagykanizsa észak-keleti városrészében, a Kisberki utcában tervezett 57 lakásos 102. jelű épület III. és IV. ütemének kivitelezését. Az építkezés kezdési ideje 1990. II. félév, befejezési határideje pedig 1991. IV. negyedéve volt Mivel a kivitelezés munkáiban a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat tevőlegesen részt vett, és fel is készült a feladat végrehajtására, — kapacitás kihasználás végett, de a város lakólnak szociális helyzetét is mérlegelve dicséretesen nyúlt a kialakult fonák helyzet kedvező megoldásához: vállalati alapberuházásban vállalta a lakásépítés megvalósítását, mégpedig komplexen, a rendeltetésszerű üzemeltetéshez szükséges járulékos beruházásokkal együtt. A Városi Tanács Igazgatási Osztálya a ZÁÉV rendelkezésére bocsájtotta a Nagykanizsán OTP lakásra várakozók névjegyzékét, melynek alapján az építőipariak felkeresik a listán szereplőket, és pénzügyi ajánlatot tesznek a kiválasztott lakásokra. A kialakult helyzet egyaránt előnyös a kivitelezőknek, mert folyamatos munkavégzést biztosít; az építtetőnek, mert közel kerül a kivitelezőhöz, s a közvetlen kapcsolat folytán — rugalmas megoldási lehetőségekkel — igényeit kedvező formában közvetítheti, s ez költségkímélő megoldást is jelenthet, a város számára pedig azért, mert városrendezési törekvéseit folyamatosan megvalósíthatja, s mentesül az alapberuházási fel- adatoktól és a kockázatvállalástól. Az ügyben a VB felhatalmazása alapján a tanács és a ZÁÉV között a megállapodás létrejött, s az építkezés alapozási munkál már meg is kezdődtek. A vevőknek egyébként az ér tékesítéskor megjár az OTP-jel- legű mindenkori hi- telkonstrukció, sőt számíthatnak a helyi önkormányzati támogatásra is. Tihanyi István Hírek — Egy interpelláció nyomán a tanács Városfejlesztési Bizott sága ismételten foglalkozott a vízminőség-javítás lehető ségeivel. Az illetékesek több tervezőt bíztak meg a kérdés komplex vizsgálatával, s többektől remélnek kedvező ajánlatot. — A DÉDÁSZ üzem igazgatósága, tanácsi meg bízásra, jó ütemben végzi a köz világítási lámpák cseréjét. A munkát még a szeptember 30-i határidő előtt befejezik. —A Péterfai utcai—sorházzal beépíthető — lakótelkek értékesítésének meghirdetése már megtörtént. Eddig mindössze két tömb, nyolc lakás építési területére volt Igény, de még huszonhét építtető jelentkezését várják. Újfajta mozi" „ az utakon. I — A 7-es elkerülő út első ütemének építésekor — ta karékossági okokból — elmaradt a Magyar utcai csomópontban a jobbra kanyarodó sáv építése. A Budapest félé egyenesen tovább haladó és a városközpont felé jobbra kanyarodó járművek emiatt egymást akadályozták. A Szombathelyi Közúti Igazgatóság már kiépítette a forgalmi sávot, s az üzembehelyezés is megtörtént. KANIZSA J Ciganymentes Kazanlak körút 7. Fotó: sukonr Attila\' meg a házban lakó Doszpoth Vilmost — Ezen a falon...? — kérdez vissza. — Ott, igen. — Nem is láttam. — Mi a másik oldalról járunk be — mondja egy ránk figyelő. —Durvadolog... —komorodik el Doszpoth Vilmos. — Azt hiszem, ez valamennyire fajgyűlölet! El kell onnét távolítani azt a feliratotl A következő, azonban akit megszólítok, meg sem áll. Dühösen legyint: _A \'fene nagy demokrácia eredményei" Na, jól Mennék is, de megtorpanok. — Én egyetértek a felirattal — hallom egy középkorú férfitól. — Kellenének ilyen helyekl Gondol jon a bűnözésre, az erőszakral — mondja, de a nevét nem árulja el. — Ezt csak gyerekek írhatták a falral Biztos, hogy nem felnőtt — vélekedik Rosta Istvánná. — Eszembe jutnak cigány ismerőseim, akikkel gyakran beszélek a világ folyásáról, munkájukról, gondjaikról. Ha különböznek valamiben, abban — ahogy mondják —, hogy nekik többször és többet kell bizonyítani. Aztán előbukkan a kép a putrival, meg az, hogy a buszmegálló és a kocsmák környéke hangos a részeg, randalírozó, erőtől duzzadó cigány ifjaktól. S hogy félősen, széles körben kikerülöm őket. Nem tudnak, nem akarnak beilleszkedni a normális életbei — cseng a fülembe egy srác hangja. Egyedül vagyok már, pedig de megkérdezném: Ez csak rajtuk múlik? Megadtunk minden segítséget? Szemem újra a feliratra téved, és a film pereg: Gettóba zárt emberek, a mellükön sárga csillag. De én nem akarom, hogy az akor, megismétlődjön! Irtózom az övezet...?! Egy délután a Kazanlak körúton jártam. A 7. számú ház falán fehérbetűs felirat: CIGÁNYMENTESÖVEZET, így, egybeírva. Azt hittem, egy furcsa időgép valamilyen más korba repített. Aztán fölocsúdva belém hasított, hogy 1990. augusztusa van, s mindezt Nagykanizsán látom. Megállítok egy általános iskolás srácot. — Nagyon rondái — mondja Horváth Tamás. — Azt hiszem, a szomszéd házban lakók írták ki. De az egész házat szégyeníti. Le kéne festeni, de nincs rá pénz... . — Mit gondol erről? — kérdezem Ildikót. Tamás testvérét — Semmit... A cigányok is emberek, mint mi. Az élet módjukban van különbség... — A feliratról tud-e? Hogy cigánymentes övezet?— szólítom. Látszik, hogy az iskola nem tudja megnevelni őket. A gyerekek aztán mindent összefirkálnak...I Pedig a mi házunkban is laknak cigányok... Várom, hogy folytassa, de tovább lép. Én állok és töprengek. erőszaktól, irtózom az ilyen feliratoktól! Cigánymentes övezet?! Ki hiszi magát emberebbnek az embernél? — Marton — Nagycsaládosok, Van Kanizsán egy csoport. Tagjait nem jellemzi semmilyen pártos elkötelezettség, nem szerveznek kampányokat, tagtoborzót, nem hirdetik röplapokon programjaikat. Mégsem küzdenek létszámgondokkal, összejöveteleik látogatottak, remek hangulatúak. Jellemzőjük az egymásra figyelés, az egymással való törődés, a kapcsolatok ápolása. Szerdánként találkoznak az Erkel Ferenc Művelődési Házban, Tornyos Ferenc Igazgató jóvoltából. Könnyű rájuk találni; gyermekzsivaj Jelzi, merre vannak. Nagycsaládosok. A harminc-harmincöt családot magába foglaló társaság a Nagycsaládosok Országos Egyesületének kanizsai csoportja. Két éve alakultak, tevékenységüket három fos vezetőség irányírja: Magyar József főmérnök, a ROTARY Fúrási Kft. egyik vezetője, dr. Csizmadia János fogász és dr. Rosta Margit orvos. A szervezet életéről működéséről beszélgettünk Magyar Józseffel, aki négy gyermekes családapa; a felesége pedagógus. — A megalakulás Török Iván és felesége nevéhez fűződik. Miután őkelköltöztek Kanizsáról, három íos vezetőség irányítja az vezetet. A NOE alapszabálya értelmében harcolunk minden gyermekért. Az abortusz ellen vagyunk. Harcolunk a nagycsaládosok jogainak érvényesítéséért, egy korszerűbb szociálpolitika megvalósításáért. Tagdíjat fizetünk, részt veszünk az országos közgyűléseken, de programjainkat teljes egészében helyileg, tagjaink igényei alapján szervezzük. — Mondana példát? — Van kedvezményes vá sárlási lehetőség, ajándékozás és ruhaakció a Máltai Sze retetszolgálat révén. A ruhákért darabonként öt forintot kellett fizetni. Abefolyt összegből fizetjük a Városi Tanács által biztosított raktárhelyiség rezsi költségeit De szeretném hangsúlyozni, hogy tagjaink nem a kedvezményes rnaif \\inrrár\\V Ez emberi kapcsolatokra épülő szervezet, ahol szinte mindenkire az azonos mentalitás a jellemző: az egymásra figyelés, atolarencia. Törődni akarunk egymással, ami úgy érzem, ma nagyon fontos. Sokunknál ehhez a morális, erkölcsi tartást a hit adja. Ezért az említett kedvezményes, vagy ingyenes akciónknál sokkal fon- tosabbnak tartom a közös programokat, ahol mindig egy a lényeg: a gyerekek jól érezzék magukat. Remek hangulatú szalonnasütéses kirándulásokat szerveztünk például Miklósfára, Bázakerettyére, legutóbb Nagy-bakónakra. — Hogyan tudják megoldani az utaztatást? —Személyautókkal megyünk. Akinek nincs kocsija, azt visszük. A kiróná ulásokon a gyerekeknek leményességben nem kell félteni őket. Egy alkalommal például használt ruhákból divatbemutatót rögtönöztek. Jópofák voltak. Szeretnénk még egy önsegélyező szervezetet létrehozni, hogy alkalmanként kedvezményes kölcsönhöz juttathassuk tagjainkat. Ehhez anyagi bázis kellene, de ez pillanatnyilag nincs. Nem vagyunk egyesület, nem rendelkezünk pénzvagyonnal, próbálkoztunk alapítvány létrehozásával, ezldálg eredménytelenül. Ezért ebben az évben feltétlenül el kell döntenünk, hogy maradunk-e független helyi csoport — pénz nélkül, vagy egyesületté alakulunk. Egyesületként talán könnyebben tudnánk megteremteni az anyagi feltételeket terveink megvalósításához, viszont ez nagy terhet jelentene szervezeti, adminisztratív vonatkozásban. Ezt a plusz munkát pedig nehezen tudnánk már vállalni. Mi, vezetőségi tagok, mindhárman felelős beosztásban dolgozunk. Még ebben az évben döntünk a számunkra lényeges kérdésekben, és a döntés szellemében fogunk tovább tevékenykedni együtt, egymásért. KANIZSA J 1ÖÖ0. 17, Gaz van! Május végén a Bartók u. 6. és 8. számú házak lakói — nem mindenki! — levelet kaptak a KÖGÁZ-tól. Kinek a postaládájába dobták, kinek az ajtajába csúsztatták, de egy azonos volt: postabélyeg nem volt a borítékon. Az első levél, 1990. május 22-i keltezéssel, így szól: „Tisztelt fogyasztónk! Közöljük Önnel, hogy a KÖGÁZ Dél-zalai Üzemigazgatósága 1988. április 1-től 1989. október 31-ig az Önre eső központijütés és melegvíz díját tévesen számolta el. (A tényleges fogyasztás 50 %-a került kiszámlázásra). Ennek következtében Önnek 2.102.-Ft tartozása áüfenn a KÖGÁZ-zal szemben, amelyet — tekintettel saját tévedésünkre — részletekben számlázunk ki. A pótszámlák befizetése a gázdíj számlák fizetésével egyidőben esedékes az alábbi részletezés szerint. 1990. június 584.-Ft 1990. augusztus 586,50.- Ft 1990. október 586.50.- Ft 1990. december 345.- Ft A tévedésért szíves elnézését kérjük. SzéciiLáizlóné Cxotter főkönyvelő üzemigazgató A lakók — miután lakógyűlésen megtárgyalták — megírták, hogy nem fizetnek. Miért ők fizessenek a vállalati tévedésért, mulasztásért? Hiszen a mondott időszakban a mérőóra rossz volt, tehát milyen fogyasztás 50 %-át vetették ki? Nos megérkezett a második levél, június 22-i dátummal. JVz 1990. június 14-én kelt levelükben foglaltakra vonatkozóan a vállalatunk álláspontja a következő: A kifogásolt követelés jogszerűségét nem érinti az a tény, hogy az eredeti számlázásnál vállalatunk tévedett. Pontosan ezen tévedés folytan nem került befizetésre az elhasznált gázmennyiség egy részének ellenértéke. Ennek mértéke erejéigaPtk. 361 par. (1)bek. alapján jogalap nélküli gazdagodás áll fenn, miszerint aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Márpedig az elhasznált gáz árának egy része a fogyasztónál maradt. Helyes számlázás esetén ez az összeg korábban befizetésre került volna. A tévedés folytán azonban csak most kerülhet befizetésre. Mivel vállalatunk tévedett, ezért hozzájárulunk az árkülönbözet részletekben történő megfizetéséhez. Dr. Fenyves János ig. is Jogi oszt. vez. Jogtanácsos" Ejha! Nem fenyegető a levél hangneme? Ja kérem, aki monopolhelyzetben van...?De azért rendes dolog, hogy a tévedést elismerték. A lakók azonban nem fizettek. Egy harmadik levél, június 26-áról. „Tisztelt Fogyasztónk! 1990. május 22-én kelt, 1214/40/90. számú levelünkben értesítettük Önt, hogy számlázási hiba miatt az 1988. április és 1989. október közötti időszakban a központi fűlésésmelegvízdíjánakcsak 50 %-a került kiszámlázásra. Mivel követelésünk nem évültél ezértkérjükÖnt, hogy a mellékleten feltüntetett összegeket — határidők betartásával — a kapott csekken, vagy a KÖGÁZ Délzalai üzemigazgatósága pénztárában flVJc. Somogyi Béla u. 2.) szíveskedjen befizetni Egybenfelhívjukfigyehnét, hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész hátralékos összeg egyszerre esedékessé válik. Ez esetben kénytelenek leszünk követelésünket peres úton érvényesíteni és ezzel Önnek többletköltséget okozni Kérjük a fentiek tudomásulvételét. Nagykanizsa, 1990. június 26. SzécsiLásxtóné CsottcrLáuU" JSfcönyueíö üzemigazgató A lakók dühöngtek. — Mi lenne — fogalmazza meg Kalydy Jenő a többiek véleményét is —, ha mun kahelyem, a HSMK azt mon daná, hogy 1988-ban a szín házi bérlet árát tévesen ál lapítottuk meg, s most fi zessenek a bér lettulajdonosok...? Azt hi szem, senki sem fizetne, mert azt gondolnák, hogy ez a HSMK baja, nyelje le! Tudjuk, hogy létezik a Ptk idézett paragrafusa, de a KÖGÁZ vezetői először a saját házuk táján söpörjenek! Mi tehetünk arról, hogy alkalmatlan embert foglalkoztatnak, aki nem tudja megállapítani, hogy jó-e a gázóra? Miért mindig az állampolgár téved. Télen is mi tévedünk talán, ha úgy érezzük, nem megfelelő a gáz fűtőértéke? Felvetődhet persze a kérdés, miért makacsoltuk meg magunkat. Van azonban ennek egy előzménye, s ez az IKKV-vel kapcsolatos. Annak idején — arra hivatkozással, hogy a kémények rosszak—a fürdőszobákból eltávolították a bojlert, és központi melegvízszolgáltatást, illetve fűtést vezettek be, bár tiltakoztunk. Évek múlva aztán kiderült, hogy mi fizettük a házban lévő élelmiszer bolt, a posta, azantennások, az IKKV műhelyének fűtését és melegvízszolgáltatását. Csak az akkor még létező Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közbenjárására kaptunk vissza valamennyi pénzt, mert a helyi szervek nem tudtak vagy nem akartak Intézkedni. A mai napig sem tudjuk azonban, hogy mi van a postával; van-e gázórája? Ezek után nem csoda, ha a kétkedés bennünk van. Mi nem hiszünk a KÖGÁZ-nak! Annál is inkább nem, mert nem kapott minden lakó értesítést, ők miért nem kapták meg? Megérdemeltükvolna, hogy a KÖGÁZ lakógyűlést hív össze, hiszen hibázott, s megmagyarázza, hogy mi történt. Hiszen milyen rend van annál a vállalatnál, ahol több mint egy évig nem veszik észre, hogy a gázóra rossz? Miért kellett a két házban az ügy kipattanása után minden gázórát kicserélni? Eltüntetni a bűnjelet? Ha hibáztak, nyeljék le! Mi a szolgáltatásért tisztességgel fizettünk, s ha tisztességgel fizetünk elvárjuk a tisztességet! — mondja Kalydy Jenő. * Itt tart az ügy. Közkeletű szóval: GÁZ VAN! De hogy honnan szaglik...? — emgyé — Partner 500-as motoros láncfürészt vasárolt az állampolgár 1907. októberében. Nemrégen elromlott, így szervizbe vitte. A vásárláskor kezelési útmutatót és igazolást Is kapott, miszerint a vásárlástól számított hat évig biztosítják az alkatrészellátást. Néhány hónap várakozás következett, mert az alkatrészt meg kellett rendelni. A forgalmazó, egy egri kisszövetkezet, a napokban aztán válaszlevelet küldött a szerviznek. Sajnálattal közölte, hogy a nevezett láncfürészhez 1987. novemberében megszüntették az alkatrészgyártást. Nézem a dátumokat. Csak egy hónap a különbség a vásárlás kelte és az alkatrészgyártás megszüntetése között. Hol a szavatosság hat éve, amelyre biztosítják az alkatrész-utánpótlást? A vásárló tehát ismét pórul Járt a gátlástalan értékesítési versenyben, hiszen neki már senki sem tud segíteni. A baj csak az, hogy más is károsodott. A jóhiszeműség, meg a kereskedői becsület. De hát Kelet-Európában vagyunk, igaz? V. J. ). augusztus 17. KANIZSA) 7. Ramóna, Márkus, Andreas 80 cserkész Puchheimből Zászlófelvonás az Eszperantó-forrásnál. (Fényképezte: Büki Pálné) Egymillió lépés Még csak reggel fél kilenc óra van, de a nap már perzsel. A bakónaki eszperantó-forrásokhoz vezető bejárati úton sátrak, szellőzködő laticelek, tábori cókmók. Oldalazva jutok a kellemes táborhelyre. Nincs őrség, ügyelet, szabadon körbesétálhatok. Öt-hat nagyocska gyerek a gáttal elrekesztett, alig csurgó forrásvizben éppen a fogát mossa, két egészen picinyke leány pedig a reggeliző asztalnál figyeli a kény ereké t kenő nagyobb mozdulatát. A fára akasztott domború Zala megye térkép előtt a felnőttkor küszöbén álló fiatalemberek talán a programot egyeztetik az útvonalat beszélik meg. A völgy közepén, a szabadtéri tűzhely mellett zászlók kókadoznak. Nicsakl Karcsú fatörzsekből nagyméretű négyzet van elrekesztve. Képzeletbeli ház? Udvar? Cserkész rituálé helye? A hatalmas gesztenye- és bükkfák lombkoronája is soha nem látott alkalmatosságokra bólogat: függőágyakra. Cserkészek között vagyok. A táborlakók barna ingén felirat: DPSG-Puchheim, alatta: Stamm Bison (Bívalyok)l; a háromféle német cserkészcsapat közül az egyik emblémáját hordja ez a 80 fiatal, aki ezt a hajdan olyan híres helyet választotta táborhelyül. Fehér és sötétkék zászlók várnak a reggeli zászlófelvonásra. Senki, sem hangoskodik, nem trappol, nem böködik a másikat. A 23 éves Márkus Lohse, a tábor vezetője azt mondja, hogy csak semmi formaság, nézelődjek kedvemre, nekik dolguk van. Reggeli következik, s előtte még parancskihirdetés. íme a fatörzsekkel kirakott négyszög rejtélyei Ott sorakoznak a táborlakók zászlófelvonásra, parancshirdetésre, az előző nap értékelésére. A legkisebb 8 éves, s 24 a legidősebb. Márkus halkan, tagoltán beszél, nemhiába készül nyelvésznek az egyetemen. A négyszög forma lehetővé teszi, hogy. mindenki lássa a másik arcát, s szemtől-szembe tegyen fel kérdéseket a másiknak. Hiába, mi másféle zászlófelvonáshoz szoktunk! Reggeli után az érdeklődő cserkészek körülvesznek, s tolmács segítségével folyik a beszélgetés. Andreas 21 éves, egyetemista Münchenben, fizikusnak tanul: — Nagyon szép ez a vidék — mondja. — Igen örülünk, hogy Puchheim és Nagykanizsa test vérváros lett. A cserkészcsapat táborozott már Luxemburgban, Skandináviában, Angliában, Ausztriában, s minden tá borozásnak meg volt a különleges szépsége. De ez a völgy, meg a környéke is gyönyörű. Sebastian 11 éves, s inkább délvidékinek hinnénk, mint németnek. Buzgón mondja fel a .leckét", tájékoztat a csapat szervezeti felépítéséről: — A kicsiket farkasoknak nevezik, de én már fiatal cserkész vagyok. Ezek itt a cserkészek — mutat a nálánál egy-két évvel idősebbekre. —Azok a nagyok ott, a roverok. Márkustól megtudom, hogy a vele egykorú elektroműszerész Holgerttel együtt vállalták a táborvezetést. Négy személygépkocsival és egy mikrobusszal indultak útnak. Teljes felszerelésük van: sátrak, konyha, s természetesen mindenkinek egy hátizsákra való személyes úticsomagja. Ramóna 20 éves, halkszavú, szemüveges, barna leány. Ő már dolgozik: — Újra és újra elmegyek a nyári táborokba. Nekem mindig az volt a legnagyobb élmény, hogy nagyok és kicsik együtt élnek két hétig természetes körülmények között. Nagyon tetszik Magyarország, Budapest, Zalakaros, Nagykanizsa. Puchheim sokkal kisebb város, mint Kanizsa, 18 ezer lakosa van, s nem tudom, hogy tudunk-e ilyen ideális táborhelyet biztosítani majd viszonzásul. Ott másoka földrajzi körülmények, Münchennek szinte elővárosa vagyunk. A körémsereglett cserkészek között megakad a szemem egy csöppnyi szöszke lánykán. Igazi északi típus. Alig akarom elhinni, hogy már 8 éves. Gyorsan elmeséli, hogy legkedvesebb tantárgya a sport, s megmutatja a domboldalba épített kemencét, ahol kenyérsütéssel próbálkoztak. Nagy nehezen értem csak meg, hogy végül is nem Hétágra sut a Nap. Az ember fia jéghideg sörre vágyik. ■ árnyékba, nem a Rekordok Könyvébe. A medence mellett azonban ott a két fiatalember. Napoznak. Nem látszik rajtuk, hogy többszáz kilométer van a talpukban. Seríöző János és Nagy Zoltán budapesti pedagógusok, négy éve járják együtt az országot. Most is gyalog érkeztek Kanizsára. — A Rockenbauer Pál által vezetett túra. a televíziónézők által is ismert É* még egymillió lépés... 700 kilométeres útvonalából teljesítettünk most kettőszázötvenet — mondja Nagy Zoltán. — Kőszegtől—keresztül a nagyobb városokon — Szombathely, Körmend irányába, majd Őriszentpéteren át, ai Örséget körbejárva, onnan vissza- kenyér lett a tésztából, hanem afféle lángos. Sorolják, hogy minden nap van kisebb-nagyobb túra, állomásokkal; s hogy délután szentmisére mennek Örömhegyre, a Kristóf-szoborhoz. Bekukkantok a konyha-sátorba, ahol készül a szöldséges omlett ebédre. Megköszönöm a 17 éves Edvard Magonak a tolmácsolást, és ismeretlenül is gratulálok a magyar származású szülőknek, hogy fiukat ilyen jól megtanították a szülőföld nyelvére. Ramóna és Mariann öleléssel búcsúznak, Andreas azonban férfiasán kezetszorít. Részemről néhány akadozó német szó, s a zöld lombsátorból máris a déli verőfénybe érek. Szöveg és kép: Büki Pálné fordulva Nagykanizsáig jöttünk. Mindest nem egészen két hét alatt, hiszen június 16-án indultunk. Ma reggel érkeztünk, és a délutáni vonatindulásig furdunk, — Otthon az Országjáró Diákkört vezetjük—vesziáta szót Serfőző János. — A Mechwart Szakközépiskola és a Komjáth Aladár Kollégium tanulóival már sok szép sikert értünk eL Nyáron föltérképezzuk az országot. Ahol megtetszik a hely, s ahol olcsó szállást találunk, oda év közben elhozzuk a gyerekeket is. A mostani túra folytatása pedig jövőre a Nagykanizsától Szekszárdig tartó út lesz. Úgy legyen, gondolom, s ha nem a forró kövön hevernének, felnéznék rájuk. KANIZSA J Hittanról — sok szem közt Augusztus van, s ilyenkor már nincs olyan szülő, tanuló, pedagógus, aki ne gondolna a nemsokára kezdődő új tanévre. Az 1990-9 l-es év feltehetően nem hoz alapvető változásokat, hacsak a hitoktatás terén nem. A vallásoktatással kapcsolatos széleskörű társadalmi vita nyomán a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium vezetői kénytelenek voltak módosítani korábbi elképzelésüket. Hogy maga a törvény és módosítása miként jutott el a szülőhöz és a pedagógushoz, s milyen állásfoglalásra késztette őket, abból egy morzsányit körkérdésünk igyekszik bemutatni. A megnyllatkozók véleményét változtatás nélkül adjuk közre. Elgondolkoztató viszont, hogy véleményük mellé csak ketten adtak nevüket. Sz-né, P.E. (32 éves): Egy óvodás és egy 2. osztályos gyermekem van. Az a véleményem, hogy iskolában csak vallástörténetet és erkölcstant tanítsanak, ez az általános műveltséghez kell. A hitoktatás a parókiákhoz, az egyházközségekhez kapcsolódjon! Az iskolában semmiképpen nem helyeslem, mert megkülönböztetés lesz a különböző vallású, hittant tanuló, és nem tanuló gyerekek között. Egyébként mindkét gyerekemet fogom hittanra Járatni. Sz.E. (38 éves): Gyermekeim 12 és 14 évesek. Férjem és én is vallásos nevelést kaptunk, de a férjem munkahelye és párttagsága miatt templomi esküvő, keresztelő nem lehetett, és persze hitoktatásról szó sem volt. A gyerekek nevelése közben rájöttem, hogy mennyire hiányzik életükből a vallás, mindaz, ami a tisztességes, becsületes élet megalapozója lehet. Itthon próbáltam ezt helyettesíteni könyvekkel, előadássorozatra vittem őket De amikor társaikkal hittanra szerettek volna Járni a templomba, nemet kellett mondanom. Akkor lett volna kedvük a hasonló életkorúakkal együtt ma már nem hiszem, hogy szívesenvennék, haköteleznékőket a hitoktatásra. Úgy vélem viszont, hogy ahhoz, hogy egy családban szeretetben éljünk, elvárásaink legyenek egymással szemben, és ezeket be Is tartsuk, hitoktatás nélkül Is meg lehet valósítani. Merksz Andorné: 4-ik osztályos kisfiam eddig is Járt hittanra, ezután Is fog. Ennek ellenére azt mondom, hogy a kötelező jellegnek nem örülnék. Azt azonban igénylem az iskolától, hogy a jelenlegi igen csekély vallástörténeti ismeretkört bővítse. H.É. (35 éves): A hit ügye — magánügy. Az egyház végezze el ezt a nevelést a saját eszközeivel, a saját módszereivel, a saját berkeiben. Most divat a teljes szembefordulás a korábbi nézetekkel, hitünkkel, Fiatal lányként a KISZ-ben jól éreztem magamat, sokat beszélgettünk, vitatkoztunk. Sem a férjemnek, sem nekem nincs ezért semmi szégyellni vagy megtagadni valónk. Érték legyen, hogy jól dolgozzunk, művelődjünk, tanuljunk, akarjuk a jobbat. Nem ellenezzük a Biblia, az egyháztörténeti események, tanítását, sőt úgy gondoljuk, ezek nélkülözhetetlenek például a művészeti tájékozódáshoz. Ilyen tantárgy fakultatív oktatásának örülnénk. Azzal, hogy a kislányunk nem vesz majd részt a hittanórákon, valószínűleg kellemetlenül érezheti magát Biztos, hogyatöbbségetbeiratják, ő pedig meggyőződése miatt szembe kerül a többiekkel. A rendelkezés megbonthatja a gyerekek barátságát, elválaszthatja őket. T.Judit (13 éves): Furcsa lenne 8. osztályban ezt elkezdeni. A ml családunk, rokonaink nem vallásosak, de én sokat olvasok ilyesmit. Van Bibliánk, azt gyakran kézbeveszem, s ha olyasmit olvasok, megnézem a Vallástörténeti Kislexikonban is. Azt egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy a délelőtti órarendbe hogyan férne bele a hittan. Soós Ernő: Nem értem a pro és kontra véleményeket, azt, hogy miért van ekkora vita a vallásoktatás körül. Tudomásom szerint az elmúlt 40 évben semmilyen hivatalos tiltó rendelkezés nem volt, aki a gyermekét így is akarta taníttatni, meg tudta oldani. T. Rita: Ne hogy azt hidd, hogy azért vagyok ebben a kérdésben ellendrukker, mert nincs bátorságom kiállni. Én nem azért lettem ateista pedagógus, mert azt kívánták tőlem, hanem azért, mert ez a meggyőződésem. Az iskola Ilyesmit ne szervezzen, ne vegyen a nyakába egy újabb gondot. A minisztériumi végrehajtási utasítást még nem olvastam, biztosan az utolsó pillanatban fog megérkezni az iskolába, mint minden új dolog. Persze lehet, hogy még el sem készült, hiszen olyan oda-vissza táncolást érzek például abban Is, hogy hol legyen a belratás, ki döntsön a személyről, tananyagról, bérezésről. Egy biztos: én nem tudnám vállalni a tanítását, pedig tudom, hogy Kanizsán az a néhány pap nem fogja a helyzetet megoldani. Az órarendről pedig csak annyit, hogy aki még ezt is el tudja helyezni a délelőttbe, az egy órarend készítő-művész lesz. S különben is: hány fajta hittanóra lesz, mert ugye tanítványaink legalább 4—5 féle vallásúak? K. F.: Házasságkötés előtt álló fiatalember vagyok, így néhány év múlva én is felteszem majd a feleséggel a kérdést szükségvan-e a hitoktatásra? Igen, két okból is: az egyik, hogy a vallásgyakorlat alapvető emberi jog—úgy tudom, lelkiismereti szabadságjognak nevezik —, s mindenkit megillet. A másik ok pedig az, ha úgy fogom fel a vallást, mint egyfajta világnézetet, amiben hinni lehet, akkor a létező vallásokról mindenképpen egy bizonyos mennyiségű ismeretet kellene tanítani. Ugyebár ez Is az emberi kultúra része. Fogas kérdés tudom, hogy milyen formában. Ezt majd a gyakorlat fogja kialakítani. Mondhatnám azt, hogy minden egyház a saját termében. Vannak Ilyenek? Ugye, nincsenekl Véleményem: a templom nem erre a célra való. Ezért Is az iskolában legyen a hittan, de szabadon választható formában. A legjobb erre a fakultáció. Legyen benne az órarendben, mert akkor nincs kitéve az Igazgatók kénye-kedvének, hogy teszem azt, nem adnak termet nem fütenek be. Persze, ahol van erre lehetőség, maradjon a gyülekezet helyén, a hagyományos jól bevált módszerek szerint. A pap legyen tagja a tanári testületnek. Szerintem a vallástanárnak is van annyi köze a gyerekekhez, mint a többieknek, tehát őt Is meg kell hallgatni a konferenciákon. Szerintem egy demokráciában az iskolának nem félnie kellene a másság megmutatásától, hanem meg kellene azokat ismertetni. Igazságot tenni—a fentlekből látszik — nehéz, ezt nem is vállaljuk. Miután a kérdés mögött nem kevés feszültség húzódik meg, azt reméljük, hogy a kormányzat türelmes és megfontolt lesz. Büki Pálné KANIZSA Németh Péter Mikola Parancsolat Legyen meg a Te akaratod a kilakoltatott lélekben. Legyen meg a Te akaratod a kilakoltatott fejekben Is. Azonképpen házkutatást tartasz, úgymond önkéntes revíziót, hogy vlsszasejtesedjen; hogy visszasejtesidhesd ml benned mennyel - - azonképpen itt a Földön is, életre tévedt egyszeriséged. Az egyetlen ... Hommage á Pinczési Forró ölclkczések, ellágyulások a még forróbb vánkoson, ahol a szerelem ágyat vet: „az egyetlen halál kar nyujtásnyira". Olvasta...? Orbán Ottó (1936) A kozmikus gavallér Kidöglik alólam a vers Richárd alól a ló (Letűnik a színről egy generáció" — írja Orbán Ottó új kötete egyik versének élén (AXX. század költői}. 1986 és 1989 között írott költeményeit foglalja együvé ez a kötet, s az idézetnek inkább a fordítottja az igaz: .nem döglik ki a vers" — ez sti-láris csavar itt, poétikai poén! Orbán az ötvenedik életéve táján egyre szarkasztikusabb, keserűbb, s talán a nagy magyar szatirikus költők kisszámú, csapatának egyik legjelesebbé lett tagjaként fájdalmát, vívódásait rejti és fejezi ki verseiben. Bennük nyütan vállalja az önéletrajziságot is, hiszen megismerjük a költeményekbőlutazásait, autóbalesetét. egy amerikai vendégprofesszori státus különösségeit, ám bárhol Jár, magyar költőként, magyar szemszögből, „orbánosan" reflektál a modern világra és annak Jurcsajelenségeire. Sok kortársi karakter-figurát örökít meg a magyar irodalomból, művészetből szellemi életből A „letűnőnek" nevezett generáció megjelenített alakjainak soraJancsó Miklóstól Szűcs Jenőig ível. Ám a betegség, keserűség bármilyen fintort és ráncolást kényszerítsen az arcára, mindez, érezzük: maszk, az éles költői elme .hárítása". A különféle események mögött mindig a múlandóságról, az élet örök nagy témájáról beszélnek e merész, sokszor egészen kötetlennek tűnő költemények. Olvasásuk nemcsak kulturális élvezetet okoz, hanem olyasféle kalandozást kapunk a lélek és élet birodalmában, melyet .Hádészra várva" egy érett jellem megengedhet magának és olvasójának. Főként az intellektuális költészetre fogékony olvasók élvezhetik Orbán Ottó kötetét. (Új Könyvek) Bensőséges kiállítás nyílt augusztus 6-án délután a Bazárudvarban lévő MSZP Klub-helyiségben. Bálits Kálmán éa Kiss Endre amatör festők kiállítását Horváth Tamás, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának munkatársa nyitotta meg. A több évtizedes festői múlttal rendelkező Bálits Kálmán ezúttal akvarell-technikával készült tíz festményét állította ki, melyek tagadhatatlan invencióról árulkodnak. Az erőt és helyi pincét ábrázoló képeken a fényámy ék hatások összhangban vannak a kifejezés! móddal, a gondolati tartalommal. Alkonyatot ábrázoló kép meleget, békés nyugalmat áraszt. A DKG dekoratőrét ezúttal is csak dicsérni lehet! Az alig négy éves festői múlttal rendelkező Kiss Endre — a helyi Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója—az 1989. októberi FEK-beli kiállítása után ezúttal másodszor lépett közönség elé, mégpedig olaj-technikával készült tizenkét alkotással, és egy grafikus csendélettel. Festményei közül kiemelkedik nagyméretű, munkaigényes Virágcsendélete és a Gyümölcscaendélet. Virágok köcsögben című csendélete sikerrel szerepelt már az Országos Képzőművészeti Kiállítás Zala megyei tárlatán is. AGemencl táj az őszbe hajló vidéket örökíti meg, a Szigeti fák a Duna látképével a nagymarosi szigetet idézi artisztikusan. A képkiállítás augusztus 20-áig tekinthető meg, naponta 14—21 óráig- Gleisdorfi fotósok Kanizsán Egy profi és négy amatőr gleisdorfi fotós alkotásaiból nyílt kiállítás a héten a HSMK-ban. Gernot Muhr, Anton Behofsits, A. M. Beg-steiger, Herbert Schneider, prof. Anton Deutsch első alkalommal mutatkozik be Kanizsán, erősítve a két város kulturális kapcsolatait. A fotókat augusztus huszonhatodlkáig tekinthetik meg az érdeklődők a HSMK kiállítótermében. Fotó: AJU. Begsteiger képei a kiállításról. (Repró: Szakony Attila) 10 KANIZSA Pf. 74 Volt egy telek Sánc határán A napokban festették fel Nagykanizsán azokat a zöld nyilakat, amelyeket követve a város 25 legnevezetesebb épületét tekinthetik meg az idelátogató turisták. Ezzel egyidőben kétezer példányban került utcára a Körséta a belvárosban című füzetecske, amiben néhány soros leírás található az említett épületekről. Képünkön Scheier Attila a 3. pont, azaz a volt Kereskedelmi Kaszinó (ma Helyőrségi Klub) előtt festi a követendő nyilat. VntA- Smlrnnv Attila Lehetőség szerint mindig végignézem a Városi Televízióban a tanácsüléseket. Onnan és a sajtóból tudom, hogy az MDF és a tanács között ellentétek vannak. A szereplőket is csak a tévéből ismerem: tárgyilagos kívülállónak tekinteni hát magam. Az .Amit a másik fél gondol" című cikk (Kanizsa, 1990. július 13-i száma) egy tételének megállapításaival azonban nem értek egyet. Az ügy 1989. december 7-én került nyilvánosságra, amikor a tanácsülésen bejelentették, hogy a Néphadsereg úti laktanya és a sánci városrész közötti területet belterületté és egyúttal ipari övezetté nyilvánítják. Hirtelen Mikszáth Kálmánnak a dzsentri nagyzolási hóbortjáról szóló, A gavallérok című elbeszélése jutott eszembe akkor, amelyben az öreg Lazsányi őrnagy szakálla egy részét felpödörte a bajuszához, hogy az nagyobbnak, tö-möttebbnek tűnjön. Ezt a .kipótoljuk a bajuszt a szakállból" módszert az elmúlt évtizedekben a közigazgatás is átvette. A városokhoz hozzácsapták a környező községeket, s máris nagyobb lett a lélekszám, megnőtt a terület Csakhogy ezek a gyakran 5—10 km távolságú helységek talán sohasem forrtak össze a városokkal. Van azonban kivétel is. Sánc és Nagykanizsa között 50 évvel ezelőtt sem volt jelentős a távolság, s ma már egy tucat családi ház elegendő lenne, hogy a két település összeolvadjon, hogy a szakállból bajusz legyen. Egy valódi kanizsaiakból álló tanács e szerint döntött volna. Dehát ezt a várost 40 év óta idegenbőljött pártkáderek irányítják a saját érdekeik alapján. Akadt persze a tanácstagok közül egy hölgy (Marton Györgyi), aki felvetette a házhelyek kérdését, de javaslatát félresöpörték. Az MDF képviseletében Tarnóczky Attila pedig azt az észrevételt tette, hogy a területen már korábban építkezési munkálatokat észlelt, tehát a döntést megelőzte a végrehajtás. A műszaki osztályvezető ez ügyben teljesen tájékozatlannak mutatkozott, így a döntést a tanácstestület elhalasztotta. Egy héttel később a Zalai Hírlap Egy nem egészen tiszta földvásárlás című cikkéből aztán megtudtuk, hogy a műszaki osztály vezetője, a tsz elnöke, a vevők és a közüzemi szolgáltatások vezetői már szeptember 20-án értekezletet tartottak e tárgyban, mely alapján 29-én a tsz és a 3 iparos között az adás-vételi (elő-szerződés) létre is jött. Az érintettek és a tanácselnök nyilatkozott is a cikkben. Tarnóczky Attila kifogásolta az adás-vétel módját. A többiek a vállalkozások támogatásának elszánt híveként nyilatkoztak. Én viszont azon gondolkodtam el, hogy miként vélekednének erről egy működő vállalkozói társadalomban? Ha ott egy tőkecsoport felvásárol egy területet, s annak értéke hatósági intézkedés folytán rövidesen megnő: biztos, hogy a konkurencia botrányt csinál és vizsgálatot követel. Aztán ha kiderül, hogy a hatósági Intézkedést valaki elárulta, akkor őt menesztik, s ha személyes érdeke is fűződött a kiszivárogtatáshoz, büntető eljárás indul ellene. Még csúnyább az eladó helyzete. Ha Nyugaton derül ki egy szövetkezet vezetőjéről, hogy alacsony áron adott el egy olyan közös vagyont, amelyről tudta, hogy rövidesen értékesebb lesz: a tagok azonnal vizsgálatot indítanak ellene, s örülhet, ha elbocsátással és kártérítéssel megússza. (Egyes vélemények szerint a kanizsai terület korábban a városé volt, hozzá is került vissza: a kiárusítás tényleges károsultja tehát a leendő önkormányzat). De volt ez ügyben egy tévébeszélgetés is. Az MDF-et képviselő Schmidt Istvánt valósággal lehengerelték az érvekkel. A terület nedves, nincs közművesítve, lakóhelynek nem alkalmas. Ismét elhangzott, hogy vállalkozás támogatásáról van szó, s az mindenkinek kötelessége. Az egyik vállalkozó még azt is kijelentette, hogy a tanácsi döntés meghiúsulása esetén kártérítési pert Indít. Nos Angliában ködösebb az időjárás, mégis megélnek az emberek. Közművesítés pedig az ipari tevékenységhez is kell. Arra viszont kíváncsi lennék, kitől és milyen címen követelhetnek kártérítést? Ezek után a következő ülésen a hivatal ismét előterjesztette, és a testület természetesen elfogadta az indítványt. Látható, hogy az említett hely ipari területté nyilvánítása bűn volt. Annál is Inkább, mert egyidejűleg máshol is jelöltek ki ipari területet, tehát telephely szerzésének nincs akadálya. A vállalkozástámogatás ténye Is vitatható. Ha kezdő, vagy átmeneti tőkehiánnyal küszködő vállalkozókat juttattak volna olcsó telephelyhez, hajlandó lennék azt hinni, hogy a kormányprogram szellemében Jártak el. Itt azonban három jól menő vállalkozás tulajdonosát támogatták. (Hiszen megszokták a derék kiszolgáló elvtársak: mennél magasabb egy pártkáder rangja és fizetése, annál több kedvezmény dukál néki. E beidegződés még tartl) A Jogszerűségről a Kanizsa júliusi cikkírója. Kovács Zoltán úgy nyilatkozott, hogy törvénytelenség nem történt. Nem tudom! Az elmúlt negyven év többször bizonyította, hogy a mai törvényes eljárás holnap törvénytelennek minősülhet. Azt azonban Kovács Zoltán sem állította, hogy az eljárás tisztességes volt Egy kérdésben azonban azonos a véleményem a cikkíróval: mindketten kifogásoljuk az MDF helyi tanáccsal kapcsolatos politikáját. Ó azért, mert beleszólnak a tanács munkájába, én pedig azért, mert a fenti ügyben nem voltak határozottak, hagyták a javaslatot elfogadni. Goór Tibor A fák nem gyógyultak meg A HetÜap 1990. július 27-1 számában megjelent »A fák ugye meggyógyultak?" című cikkhez az alábbiakat szeretném hozzáfűzni. 1989. július 12-én fordultunk a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (a helyi KÖJÁL, tanács útbaigazítása alapján), melynek eredményeként, hosszú huzavona után vizsgálat indult az intézetünk környezetén tapasztalt növény pusztulás okainak megállapítására. Azt, hogy a vizsgálat kezdetén a kivizsgálást végző hangneme, stílusa, módszere nem a környezet és az itt élők védelmét szolgálta, tudomásul vettük és tovább érveltünk. Abban, hogy egy év alatt nem történt olyan szankció, ami a légszennyezés elleni hatékony védelmet kikényszerítené — bele kell törődjünk. De azt hogy a KANIZSA hetilapban, .A fák ugye meggyógyultak?" címmel hosszú cikk ecseteli — már-már az elismerés hangján —-, a TUNGSRAM környezetvédelmi erőfeszítéseit, ezt elfogadhatatlannak tartjuk. A fák nem gyógyultak meg (bár sokáig ebben reménykedtünk) a friss, új hajtások végén újból elhalás, perzselés tapasztalható. A TUNGSRAM-ból kibocsátott fluornak, fluoridnak a növényekre gyakorolt hatásáról, a helyszíni vizsgálatok eredményét összegző szakvélemény készült. Ebben is megállapítják, hogy .az üzem nagy erőfeszítéseket tesz a fluor-kibocsátás jelentős csökkentésére", de azt is .hogy a megengedett határérték felett emittál fluort." A szakvélemény szerint .erőteljes szennyezőanyag hatás éri a növényzetet, mely egyoldalú növekedésben, a légáramlástól függő koronakorcsosodásban, eltörpülésben és elhalásban nyilvánul meg. A szennyező gázok hatása a gyár közelében a fák koronáit, 100—500 m-es körzetben a teljes növényzetet károsítja." Bennünk nem a cikkben emiitett .kiáramló gőz- és füstfelleg" kelt félelmet, hanem hogy a cikkíró szerint a modernizálás .természetesen maga után vonja néhány újfajta szennyezőanyag keletkezését és a régiek mennyiségi növekedését." Szerintünk az a .példa nélküli odafigyelés" melynek eredményeként tovább fokozódik a levegő szennyezése nemcsak nem természetes, de nem is elismerésre méltó. Dr. Békefi Ottoné a nagykanizsai Csecsemőotthon 17, KANIZSA Másnap reggel Péter és Laura — szombat lévén — szabadok voltak. Grácia nénivel együtt autóba ültek és elindultak Paronne város felé. Az úton nagy volt a forgalom, hát hiába figyeltek hátra, követi-e őket valaki, vagy sem. A banditák már aligha vesztegetik az idejüket rájuk— remélték — hisz megkapták, amit akartak. — Mit csinálunk Pa- ronneban? — kérdezte Laura. Egy pillanatra sem engedte el Péter kezét. A férje jelentette számára most a biztonságot, a megmenekülést. A sza badságot. — Semmit — felelte Grácia néni a rá jellemző rövidséggel — Mert hogy oda el sem jutunk. Paronne előtt, van Kehal község, ott megállunk és tá jékozódunk. Péter nem tudta. Grácia néni szótárában mit jelenthet a „táj ékozódni" szó. Lehet, az öregasszony immár híres — és úgy látszik, nemegyszer fegyverként is alkalmazott — vasnyelü esernyőjével megfenyíti a falu lakóit? Addig terrorizál mindenkit, míg kiadják nekik a kincset? De micsoda ostobaság azt képzelni, hogy ott bárki is tud Laura örökségéről? Hiszen még ők, a leginkább érdekeltek sem tudnak róla szinte semmit! Amikor másfél óra múlva beértek a faluba, megnyugodtak. A látvány gyönyörű volt. Zöld dombok között, erdők ölelésében, apró tó partján kicsi fehér házak, karcsú templomtorony, réteken illatozó széna, legelő tehenek és lovak... Mindez szikrázó napsütésben, ragyogó kék ég alatt. — Olyan, mint a me sében — suttogta Laura. Péternek is elakadt a lé legzete. Hát vannak még ilyen falvak? Nem álom az egész? Grácia néni szíve szaporábban vert. Igen, a falu... Aligváltozott. Valaha már járt itt gyermekként, és később egyszer a szüleivel is nyaralt itt. Mikor l „ - J„ 1.1. hetetlennek tetszett. Olyan régen lett volna...? Az autót a főtéren megállították, kiszálltak. Nem láthatták, hogy a falu szélén, egy dombon valaki távcsövet irányít rájuk. Aztán az a férfi a társaihoz fordult: — A fenébe...! Itt van az a két szerencsétlen. Anő is, aki tegnap megszökött tő lünk. Úgy látszik, nem mondanak le a kincsről. — Majd adok én nekik kincset! — morogta az egyik, és előkapta pisztolyát — Most rögtön odamegyek, és... — Nem mégy sehová — hűtőtte le a főnök. — Itt maradunk és várunk. Hátha ők megtalálják azt, amit mi eddig hiába kerestünk...? Majd akkor megyünk oda szépen és elvesszük tőlük... 7. Utolsó csapda? Grácia, Laura és Péter nem tudták, hogyan fogjanak hozzá a kutatáshoz. Egyelőre bementek a főtéri kis vendéglőbe és ebédeltek. Laura észrevette, a helybeliek nincsenek hozzászokva az idegenekhez. Úgy látszik, nem jár ide olyan sok turista... Nem közeledtek hozzájuk, nem álltak velük szóba, csak messziről nézték az asztal körül ülő három embert. A fiatalasszonynak úgy tűnt, még a pincér is kelletlenül szolgálja ki őket. Péternek mindez tetszett — „ez az igazi vidék, itt aztán csak a helybeliek érzik magukat otthon". Lehet, szeretett volna itt lakni. Annál nagyobb volt a csodálkozásuk, amikor — már az ebéd végefelé jártak — a kis étterem ajtajában felbukkant egy koros férfiú. válla, egészséges arca, csillogó szeme. A többiekkel ellentétben ő egyáltalán nem idegenkedett tőlük, sőt, egyenesen az asztalukhoz lépett: — Üdvözlöm önöket és egyben elnézést kérek a zavarásért. A nevem Blio. ön kétségtelenül Laura, az örökös — hajolt meg ele gánsan a fiatalasszony felé, majd Péterre nézett: — ön pedig a férje, ugye? — Azt mondta, örökös? — Péter egy üres széket penderített az asztalhoz, és roppant szívélyes lett egy szerre: — Foglaljon helyet, drága uram! Jól hallottam azt a szót? — Jól hallotta — Blio leült, megpődőrte kiadós bajuszát és Grácia nénire nézett. A szemében apró szikrák pattogtak, ezek teljesen elbűvölték az asszonyt. Ugyanúgy nézett vissza a férfira. Blio még szélesebb mosolyra derült és csak azt kérdezte: — Asszonyom...? — Az ifjú férj rokona vagyok. Én fejtettem meg az elhunyt üzenetét — közölte Grácia néni nem is titkolt büszkeséggel. —Vagyis a végrendeletet — tette hozzá Laura. De Blio a fejét rázta: — Azt kötve hiszem! Ugyanis amit abarátom, az ön apja — Blio Laurára nézett — a fővárosi köz jegyzőnél hagyott, csupán egy jel volt, semmi egyéb. Olyan, mint egy oszlop az út szélén... A hagyatékot én őrzöm. — Uram! — Péter még közelebb tolta székét a férfihoz — ön az égből pottyant le nekünk! — Nem egészen. Itt la kom a közelben... — Nagy szükségünk van önre! Ugyanis elakadtunk a keresésben. — Nem akadtak el. Tud tam Ytnctv pHntnalr míH/1 elhunyt üzenetét. Már vártam önöket. Grácia néni arca ellágyult. És valamilyen furcsa homály ereszkedett a szeme és a világ közé. Egészen meghatotta ez... ez a Blio úr. - Beszéljen! — könyör- gött Laura. Amaz nem kérette magát sokáig: —Az apja, kedves Laura, gyermekkori barátom volt, de aztán elszakadtunk egymástól és évtizedekig nem találkoztunk. Fél évvel ezelőtt bukkant fel itt. Elmondott egy eléggé zavaros történetet, amiből szinte semmit sem értettem. Azt mondta, külföldön élt eddig, itt nagy vagyonra tett szert, de rossz emberek üldözik és rejtőzködnie kell. A barátom volt, hát elrejtettem és nem kérdezősködtem. Négy hónapig élt itt, néha azért elment a fővárosba. Magát leste, Laura. - Engem? — a lány szemét elfutotta a könny. - Bizony. Egy napon büszkén jött haza. „A lá nyom férjhez ment — mondta—Itt az ideje, hogy gondoskodjak a fi atalokról". Pénzt vett elő, és az én nevemre megvette azt a... no, majd meglátják. Két éjszakát is ott töltött, va lamit elrejtett. Nem kér deztem, mit és hová. Az ő dolga volt. Megírta azt az üzenetet és elvitte a köz jegyzőhöz. De amikor visszajött, már követték a... szóval, a volt társai. Mert kedves Laura, az édes apja... hogyan is mondjam csak... — Blio úr zavarba jött. Szép arca bíborvörös lett. - Ne fékezze magát! — reccsent rá Grácia — Sejtjük, hogy nem egy ma született bárány volt a megboldogult. - No igen — Blio nagyot nyelt. — Báránynak aztán igazán nem lehetett nevezni. Elnézést a kifejezésért, kedvesLaura, de az édesapja nagy gazember volt... ötven kilométerrel odébb tűzharcba keveredett volt társaival, az üldözőivel. Hármat közülük lelőtt, de ö is ottmaradt. Vécw? n 1D. rf><i7n(>\\c KANIZSA TSZ-ek válaszúton A nagykanizsai .Alkotmány" MGTSZ azon ter- melöszövetkeztek közé tartozik, ahol nincs hűhó, ahol nem beszélnek a nehézségekről — pedig vannak — csak végzik a munkájukat, természetes egyszerűséggel. Egy olyan összeszokott és jól működő kollektíva az övék, amely biztos megélhetést teremt a dolgozóknak. Hogy mégis van gondjuk elég, a kézzelfogható eredmények mellett Is arról Miilei József elnök beszél. — Nehéz évet zártunk tavaly, sikerrel és gondokkal terheset kezdtünk az idén — fogad a leg-fontosabbal. A kiskanlzsai emberek szorgalma országszerte ismert Rájuk és tapasztalataikra számítva, a jelenlegi gépparkkal és szakembergárdával, a 12 milliósnyereséget—amit erre az évre célul tűztünk ki — biztosan sikerül elemünk. Amennyiben az időjárás nem szól közbe, talán többet is, mert az első félévi eredmények felülmúlják várakozásukat. Soha rosszabb évet nem kívánhatunk az ideinél. Rekord termést tudtunk betakarítani, majd minden növényi kultúrában, így búzából a tavalyi 4,8 t/ha helyett 5,5-5,6 t/ha, ősziár pából a 4,2 t/ha helyett 5,1 t/ha termésmennyiségre szá- míthatunk. Évről évre emelni tudjuk az árbevételünket, így az 1989-es 359 millió Ft helyett idén 435 millió Ft árbevételre számíthatunk. A gépparkunk olyan, hogy egyes gabonaféléket aratásidő előtt be tudunk takarítani, sőt két aratás között egy-két nap marad karbantartásra, felkészülésre is. Adottságainknak megfelelően elég nagy területen folytatunk cukorrépa, napraforgó és repcetermesztést Is, olyan növényekkel is foglalkozunk, mint a dinnye, amely szereti az itteni homokos talajt. Őszi szemesterményünk pedig a kukorica, amely gazdaságunkban mindig a legnagyobb területen kerül vetésre. Az állattenyésztési ágazatnál a tehenészetet szeretném kiemelni. Itt komoly beruházásokat végeztünk ésa rekonstrukciókeredményeképp a feltételek adottak a jó minőségű munkák elvégzésére. A Holstein-Fritz tehenek beváltották a reményeket, és 5000 literes tehenenként! átlagot tu- dunk produkálni. Tavaly 4500 literes hozamokat értünk el. A baromfiágazat rendkívül rapszódikus eredményeket nyújt. Egyre kevesebb jövedelmet hoz, és sokszor bizony komoly vesz teséget okoz a tömeges pusztulás. Ilyen esetünk volt tavaly a pulykákkal. Le Is cseréltük az állományt ellenállóbb fajtákkal. Viszont bevált, és egyre több jövedelmet hoz a dobozüzem és a bajcsai homokbánya. Rak tározásra alkalmas épületek bérbeadásával is (pl. a BÚ- TORÉRT-nek) több- letjövedelemhez jut a TSZ-ünk. Ahogy a lehetőségünk engedi, emeljük a béreket 1988-ban 91.000 Ft, 1989-ben 112.835 Ft, Idén 135.000 Ft lesz a várható egy főre eső éves átlagkereset Azon kevés termelőszövetkezet közé tartozunk, melynek nincsenek pénzügyi gondjai. — Milyen a kapcsolatuk a háztájiban termelő gazdákkal? Évekre visszamenőleg jónak mondható. Az eddig megszerzett bizalmat a jövőben is fenn kívánjuk tartani. A TSZ átlagbevételeinek nem elhanyagolható százalékát a háztájiban termelik meg. — És a hangulat, ismerve az ugyancsak bizonytalan jövőt, milyen? — Elég nagy aggodalom ta pasztalható a tagság körében. A TSZ-ek esetleges fel- bomlasztásának lehetősége min denkit komolyan foglalkoztat. Ez háromszáz itteni dolgozónak jelentené kenyere elvesztését. Az ötvenes években nem kérdezték, hogy kinek kell a föld, elvették. Most megint nem kérdezik meg, hogy kell-e: vissza akarják adni. Ezt talán a tagokra és vállalkozókra kellene a kormánynak bíznia. Mert az itt dolgozók féltik a termelőszövetkezetet. Csak tavaly 16 millió forintot fizettünk be a társadalombiztosítási alapba, s ez biztosítja is nyugdíjasaink teljes nyugellátását. 450 nyugdíjjáradékosunk van. Nem hiszem, hogy a kormány egy alkalmatlan földtörvényt elfogadna! Ezek a gondok foglalkoztatnak, de azért learatjuk a gabonát és el fogjuk vetni a jövő évitis. Ez a paraszti élet szabálya, és ez alól sem a kormány, sem a pártok képviselői sem vonhatnak ki bennünket. Bizakodunk, hogy a józan ész fog győzni. Vízvári József Az MDF szervezésében Európa Nap — Letenyén A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai és letenyel szervezete augusztus 10-én az MDF Nagykanizsa, Ady E. u. 1. sz. alatti első emeleti új klubhelyiségében sajtótájékoztatót tartott. Pápai György, az MDF nagykanizsai ügyvivője bevezetőbenbejelentette, hogya páneurópai piknik egyéves évfordulója alkalmából az MDF Országos Elnöksége augusztus 18-án (szombaton) 8 határátkelőhelyen Európa Nap szervezését határozta el, — az európaiság gondolatának erősítése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok építése céljából. A nyolc színhely: Sopron, Sátoraljaújhely, Salgótarján, Ártánd, Szeged, Pécs, Mohács és Letenye. A letenyei rendezvényen Jugoszláviából horvát Goricsán) és szlovén (Ljubljana, Alsólendva) küldöttségek vesznek részt. Magyar részről több MDF vezetőn kívül más pártokat is meghívtak és várják hazánk olasz nagykövetét is. A letenyei MDF-szer-vezetből Prémecz Attila és Kobra György tájékoztatott. Elmondták, hogy a határmenti zalai kisvárosban az Európa Napot a Mura Menti Napok ünnepségei közé illesztették. A 18-i műsor kiemelkedő eseményének ígérkezik dr. Kónya Imre MDF-es frakcióvezető ünnepi beszéde, és a koraesti kulturális műsor, amelyben magyar és jugoszláv művészeti csoportok lépnek fel. Késő este utcabállal zárul a rendezvény. Versenyben a Patyolat A szolgáltatások árai az elmúlt időszakban — hasonlóan más árakhoz — többször is emelkedtek. Erre a lakosság többsége úgy reagált, hogy csökkentette az igénybevételt, hiszen ez az egyik olyan terület, ahol takarékoskodni lehet. A szolgáltatásokat végző vállalatokat ez a tény érzékenyen érintette. Mint megtudtuk, a nagykanizsa székhelyű Zala Megyei Patyolat Vállalatnál a lakossági megrendelések volumene éves átlagban 25-30 százalékkal csökkent. Az így keletkezett veszteséget a vállalat a közületi megrendelők számának gyarapításával kívánja pótolni. Ez sem könnyű dolog azonban, hiszen a megyei Patyolat vállalatok között nagy a verseny a közületi megrendelőkért. A zalai vállalat több lépést tett annak érdekében, hogy ebben a versenyben ne maradjon le. Többek között beléptek a Marcali Ruhagyár által alapított részvénytársaságba. Ez azért hasznos, a majdani osztalék összegén túlmenően, mert folyamatos munkát biztosít. Tervezik a külföldi megrendelők számára történő munkavégzést. Jelenleg már folynak az eredménnyel kecsegtető tárgyalások. Jelentős eredményeket értek el az önköltség csökkentése területén is, új energiatakarékos gépek üzembeállításával. Folyamatban van saját kút fúrása, amely elkészülte után nem kell majd a vállalatnak vízdíjat fizetni. Z.T.L (Szent István ünnep Kanizsán j órakor kirakodóvásárral kezdődik, majd 18 órakor szabadtéri ökumenikus istentisztelettel és ünnepi beszéddel folytatódik. 19 óra 30-kor népi táncosok műsora és tábortűz zárja az ünnepi ese- Négy helyi pártszervezet (SZDSZ, MDF, FKgP, KDNP), az együttműködés szép példáját adva, augusztus 20-án Szent István napi ünnepséget rendez az alsó temDlomnál. A Drocram 14 Csúszda Nagy és tekintélyt. Európai! m föjfutott ta, pillanat é* lent van, s nyakig ül a századvégi i. Bár látja már: a parton áll, és mondja urka: Ne b&ná, flú! Csúszdáid közt b a pluralista csusada. 14 KANIZSA Halló, itt a 007..A Rézdrót tolvajlás Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ Augusztus 17—23: Gleisdorfifotósok kiállítása. Megtekinthető naponta a HSMK kiállítótermében 10—13 és 14—18 óra között Augusztus 17: Lakótelepi Nyár 1990. Disco, 18 órától. Helyszín: a Kazanlak krt 14. sz. ház mögötti szabad terület. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 17—29: Űrgolyhók (amerikai). Augusztus:20—22: Nadine (amerikai). Augusztus 23: Furfangos gályarabok (olasz). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától. 18 éven felOlieknekl Augusztus 17—23; Superman 4. (videó, amerikai sci-fi). Kert Filmszínház: Előadások kezdete: 21 óra. Augusztus 17: Lököttek (amerikai). Augusztus 18—19: Tremors — Ahova lépek szörny terein (amerikai). Augusztus 20—22: Űrgolyhók (amerikai). Augusztus 23: Drágám, a kölykök összementek (amerikai). Úgy tűnik, hogyagyüjtökeres-kedők számának növekedése kedvez a tolvajoknak. Ezek a legtöbb esetben nagyon diszkréten nem érdeklődnek az általuk megvásárolt áru eredetéről vagy készségesen elhiszik az eladó állítását. A Keszthelyi kereskedő sem érdeklődött túlzottan az átvett és gyorsan értékesített nagy mennyiségű rézdrót származásáról, pedig mint később kiderült, az áru lopásból származott. A nagykanizsai rendőrkapitányságra július 16-án és 18-án érkezett bejelentés, miszerint a Nagykanizsa—Budapest, valamint a Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal mentén lévő telefonlapokról 28 km hosszúságban Ismeretlen tettesek levágták a bronz alapanyag rézvezetékét. Segítette a rendőrök munkáját, hogy jó személyleírást kaptak a tettesekről. így aztán gyorsan eljutottak a 3 tagú zala-komári társasághoz — egy közülük fiatalkorú —, akik a kezdeti tagadás után — a fiatalkorú kivételével — elismerték a lopás tényét. A tettesek mintegy 310 ezer forint anyagi kárt okoztak a posta Zala megyei Távközlési Üze mének. Az anyagi kár mellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a huzalok elvágása kö vetkeztében jelentős zavarok keletkeztek a te- lefonforgalomban. Z. T. I. Hírek Rendezési terv. Korábban KÖHÉM-ígéret volt arra, hogy a város általános rendezési terve — az új követelményeknek megfelelően — átdolgozásra kerül. A tervezés ez évben indult volna, a tanács a szükséges költségkeretet biztosította. A megvalósítás azonban késedelmet szenved. A döntés a belügyminisztérium kezében van. Kapacitásfeleslcges. A Szol gáltató Költségvetési Üzem II. félévi kapacitását csak 20 szá zalékban kötötték le, új mun kavégzésre pedig nincs ígéret. Ezért az üzem felesleges és használaton kívüli eszközeit értékesíti, és húsz dolgozó munkaviszonyát — részben át irányítással — megszünteti. A városi tanács a NÁG In ternational Consultans Kft.-t bízta meg az üzem te vékenységének átvilágításával és a további működés fel tételrendszerének ki dolgozásával. Pályázat. A nagykanizsai szennyvíztisztító telep bővítésére meghirdetett pályázatra 24 vállalkozói ajánlat érkezett. A pályázatok széleskörű szakmai felülviszgálatát követően a Mélyépítő Vállalat ajánlatát fogadták el, mert a kedvező árajánlat mellett kimagaslóan jó műszaki és technológiai megoldásokat tartalmazott. A telep tisztító kapacitásának megduplázása. a tervek szerint, 1991 végére valósul meg. Emlékmüavatás. Eszte-regnyén augusztus 20-án, délután 15 órakor avatják az I. és II. világháború áldozatainak emlékmüvét. A Meszes Tóth Gyula budapesti szobrászművész által készített alkotás a falugyűlés kezdeményezésére, társadalmi VÁSÁROLJON OLCSÓBBAN - ADÓMENTESEN. Vásároljon Muraközben! Ha a Csáktornyái Kereskedelmi Vállalat TROGOCENTÁR (embléma) üzleteiben 1.000 dinár felett Tátiról bármilyen árura joga van az adó rlsszaflzetésére. Elég, ha a jugoszláv határon a vásárolt áru számláját lepecsételtetl és a legközelebbi vásárlásnál a bemutatott számla alapján a visszatérítést megkapja. A visszatérítés 35-60 %-ig terjed. Magad, uram... A Nagykanizsai Állami Gazdaság zalasárszegi gyümölcsösében megkezdték a nyári termés szedését. Képünkön a Horváth család tagjai — részesműveifiként — a sokadik konténert töltik meg az ízletes körtével. Fotó: Szakony Attila KANIZSAI KORONA. A Sörgyár kínálati skálájának legtekintélyesebb tagja a KANIZSAI KORONA, mely minőségi söreink közel 20 %-át jelenti. A Korona az átlagosnál világosabb színű, kellemes zamatú sörkülönlegesség. A 0,5 és 0,33 literes palackos kiszerelésű Korona sör minőségmegőrzés! ideje 90 nap, míg a hordós Korona sör minősége 20 napig szavatolható. s 17, KANIZSA A hét végén focirajt Élesben fut a labda A hétvégén indul a labdarúgók 1990/91. évi bajnoksága. Városunk csapatai közül az Olajbányász az NBII-ben, a MÁV NTE az NB IH-ban, a Kiskanizsa és H. Thury SE pedig a megyei bajnokságban kezdi meg a pontvadászatot. Az Olajbányász legénysége az elmúlt bajnokságban nem kényeztette el szurkolóit, szereplésük messze elmaradt a várttól. Bár kétségtelen voltak biztató sorozatok, amikor a teljesítmény szintjét magas mércével lehetett mérni, de sajnos a kiábrándító produkció sem volt ritka. Az elmúlt évi játékot számos negatív tényező befolyásolta, melyek objektíve is hatottak a csapat szereplésére. Lényege, hogy a csapat végeredményben tovább is biztosította helyét a labdarúgás második vonalában. Nyáron aztán jelentős változásokat élt át a szakosztály. Czotter László, aki már a bajnokság folyamán is foglalkozott a lemondás gondolatával, úgy döntött, átadja helyét másnak a szakosztályelnöki székben. Ezzel a szakosztály a bázisvállalat egyik fontos emberének a támogatását vesztette el. Az egyesület elnöksége megpróbált utód után nézni, végül Somodi János személyében megtalálták a megfelelő személyt. Változott a vezető edző személye is. 16 év után ismét helyi illetőségű és kötődésű edzője Van az Olajbányásznak, Vlaszák Géza személyében. Vlaszákkal két éves szerződéstkötöttaklub, akinagy lendülettel látott munkához. A felkészülést elkezdő keret időközben jelentősen változott, illetve kicserélődött. Szőkével nem újítottak szerződést, Mózsit szerették volna megtartani, de ő mindenáron menni akart, míg Goórt eltanácsolták. Mindhárom labdarúgó a jövőben a MÁV NTE színeiben kergeti a labdát. Szintén a vasutasokat erősíti három ifiből kiöregedett játékos, Kapus L. és Kapus A., valamint Dosz-poth. Vidos a Sabariához, Miklós pedig Nagyatádra igazolt. Az olajosok Visnoviccsal erősítettek, ő a MÁV NTE-től egy évre került a Stromfeld úti pályára. Már a csapattal készült szerdán leszerelt Kiss és Farkas, az ő játékukra mindenképp számít a szakvezetés. Nem tudni mi lesz Skublics sorsa, a ZTE és a Dunaújváros is szeretné leigazolni, de megegyezés még nem született. A felkészülés — a szakvezető véleménye szerint —jól sikerült, az előkészületi mérkőzések során biztatóan mozogtak a fiúk. Javult a csapatszellem, az új szakvezetés nagyon sokat tett a kapcsolatok javítása érdekében. Bizakodva várják a vasárnapi rajtot, a III. ker. TTVE ellen feltétlen győzelemmel szeretnének bemutatkozni. • A harmadik vonalban rajtoló csapatunk, a MÁV NTE nyugodt körülmények között készült az új idényre. Változatlan szakvezetéssel dolgoznak, az edző továbbra is Szálai Zoltán. A csapat számos előkészületi mérkőzést játszott, ezek eredményeiből messzemenő következtetést levonni nem érdemes. Erősítésnek tartják az Olajbányásztól érkezett hármast (Szőke, Mózsi, Goór), de szeretnék az iflstákat is beépíteni a csapatba. Visnovicson kívül (Olajbányász) még két labdarúgó távozott a klubtól, Bróz Fityeházán, Horváth F. pedig Kiskanizsán folytatja. A csapat Barcson kezd, az újonc ellen szeretnének győzni. -kx- Háromszor a „küszöbön" (I.) A kanizsai női kézilabdázók útja az NB I-be A rendkívül élvezetes, eseményekben, gólokban és Izgalmakban bővelkedő s ma már a labdarúgást kővető legnépszerűbb sportág 1950-ben kezdte meg térhódítását Nagykanizsán. A fiatalok, főként az Ipart Iskola, gimnázium, gépipari, olajipari-vegyipari technikum hallgatói jeleskedtek a kézilabdázás kezdeti fejlesztésében. A szervezett szakosztályi keretek viszonylag későn, az 1960-as évek elején alakultak ki, amikor 1961-ben a férfiak, egy évvel később a nők kezdték meg a megyei bajnoki pontvadászatot. A kanizsai női csapatok, igy a Spartacus, a Vasas Izzó nem tudtak számottevő eredményt elérni. Kedvező változást csak a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum sportkörének, a Gazdász SE-nek megalakulása jelentette, ahol kiemelt sportág lett a kézilabdázás. A^azdászoknál" 197 l-ben alakult mega női csapat, amely .üstökösként" tört be a megyei bajnokságba. Uzsoki László edző ügyes, ütőképes együttest kovácsolt a palinl tanítványokból, az Iskolák sportolóiból, akik a megalakulás évében bronzérmet szereztek. Ugyanakkor az 1972-es évet nyugodtan nevezhetjük a fordulat évének, amikor a főiskolai rangra emelt oktatási Intézmény, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Agronómiai Főiskolai Kara (Nagykanizsai) s annak Gazdász sportköre meghatározta a minőségi fejlődés szükségességét. Az Iskola- és szakvezetés számos szervezeti intézkedést tett, fokozták a szakmai munkát és három meghatározó, fiatal játékossal erősödtek: ekkor került a csapathoz Czerbusz (Spartacus), Gaál (Vasas Izzó) és Novaszel (Zalaszentgrótról). A csapat megnyert mindent: élen végzett a megyei felnőtt és Ifi bajnokságban, az OIK területi döntőjében. Ám. a tatai osztályozón nem sikerült a közvetlen feljutás, miután csoportjukban a 2. helyen végeztek (az osztályozom NB I-es Játékossal megerősített győriek végeztek az élen), de a csapat így is kitűnőt nyújtott, amelyben a kővetkezők szerepeltek: Borda— Czerbusz, Novaszel, Kaszás, Ábrahám, Gódor, Weisz. Csere: Gaál (kapus), Zemán. Lebár. Bodor, Herlicska. Zsigmond. Edző: Uzsoki László. Érdekesség, hogy ebben a csapatban 8 nagykanizsai, 4 zalai és 1 fővárosból érkezett játékos szerepelt. A gazdászok fiatal csapata 1972. december végén nagy sikert aratott a Miskolcon rendezett Országos Ijfúságl Kupa országos hatos döntőjében, ahol bronzérmet szereztek. A játékosok közül remek teljesitményt nyújtott Novaszel, Gódor, Simon, Czerbusz és Lebár, akik közül Novaszelt beválogatták a magyar ifjúsági válogatottba, de később ifi-válogatott lett Nyerges, Weisz és Simon is. A kanizsaiak aztán 1973. április 3-án szövetkeztek Fortunával, akiket az MKSZ besorolt az NB II. Nyugati csoportjába (a hat feljutót követő legjobb csapat aGazdász volt), miután a Pécsi VM visszalépett az NB Il-ből. Az újoncok az új edző, Fekete Zoltán vezetésével (Uzsoki átvette az ugyancsak újonc NB Il-es férfi gárda irányítását) aztán bizonyítottak. Az első NB Il-es évben ezüstérmesek lettek, 1974-ben már bajnokságot nyertek, s így 1975-től az NB I B-ben szerepeltek. Zalának az első női NB I B-s szereplést a következők harcolták ki: Borda, Gaál és Papp (kapusok), Czerbusz, Novaszel, Feketéné— Kaszás, Simon. Weisz. Vén, Daróczi, Gódor, Lebár. Bartkó, Balaton. Balogh. Nyerges, Erdélyi. Edző: Fekete Zoltán. Közben a csapat számos sikert ért el: megnyerték az egyetemi-főiskolai bajnokságot, számos kupagyőzelmet arattak s az ifik újabb bronzérmet szereztek Fekete Zoltánné edző vezetésével. A csapatnál olyan segítőtársak működtek, mint a minőségi sportág megteremtője, dr. Petrányi István kandidátus, a főiskola kitüntetett igazgatója, dr. Kiss Albert sk-elnők, Vellncr Sándor szakosztályvezető, Szloboda József intéző. Az 1976-os év változást hozott a főiskola és a kézilabda terén is. A főiskola megszűnésével az év végén a sportág átkerült az Olajbányász SE-hez. ahol Baranyai István ügyvezető elnök, Kovács Zoltán, majd 1983-tól Mihályi Ferenc szakosztályelnök vezetésével folyt a minőségi munka. Közben a cserélődések, a játékosok férjhez menése, a gyermekáldás következtében változatos szereplés volt a jellemző s 1 -1 éven át az NB II-ben is szerepeltek. Ugyanakkor kiugró sikereket értek el 1979-ben (Fekete Zoltán edzővel), majd 1982-ben és 1983-ban. amikor egyaránt bronzérmesek voltak az NB I B-ben (Cséplő László edzővel). Háromszor a .küszöbre" értek, közel kerültek az élvonalbeli szerepléshez (1 -2. helyezett jutott az élvonalba), de a kitűnő csapatnak nem sikerült a nagy bravúr a színvonalas, erős mezőnyben. - A bronz-kovácsok: Dergez— Zelovlchné, Turkálva, Szálai, Vuk, Tóth (kapusok), Pávlicz. Szöllősiné— Novaszel, Szlobodáné—Simon, Orbán, Cséplőné—Nyerges, Dávidné—Hári, Feketéné, Butty, Pintér, Kálóczyné— Weisz, Tóth, Kóbor, László, Lászlóné, Horváth Gy.. Horváth M., Mátyás, Tótpeti, Tokorcsi, Ivanics. Szabó (mezőnyjátékosok). ífolytatjiikl Balogh Antal 6 KANIZSA 1 áöö. augusztus Í7, Aszok: Kupa Sopronban Futószalagon Labdarúgó sorsolások A labdarúgó NB III. Drávacsoportjában szereplő MÁV NTE csapatának őszi sorsolása: A kispályás labdarúgók seregszemléjére az ország szinte minden részéből érkeztek csapatok. Sopronban az Ászok Kupán összesen 128 csapat gyűlt össze, hogy két napos tornán eldöntsék a helyezések sorsát. Kanizsáról 12 kispályás csapat nevezett, akik közül mindössze a Bútorgyár tudott végig állva maradni. Csapataink többnyire már a csoportmérkőzések során elvéreztek, vagy azt követően a Vigasz Kupán. A várakozás alatt nyújtottak olyan csapatok, mintaTIPTOP, a DKG, a KÖGAZ és az ÁFÉMSZ, akik nem tudtak a legjobb 32 közé jutni. Jól szerepelt viszont a Bolf-Flamingó gárdája, akik a Vigasz Kupán a 3. helyet szerezték meg. A bronzérmet elért csapat tagjai: Pető, Nagy I., Nagy II., Déri, Paü, Bagó, Végh, Szilágyi, Horváth, Palicz. A csapat vezetője, Dianiska Antal boldogan mondta a mérkőzés után: — Elégedett vagyok a csapat teljesítményével, hisz kilenc mérkőzést játszottunk és mindössze két vereséget szenvedtünk. Jövőre Is eljövünk Sopronba. I. forduló, augusztus 19-én, 17.00: Barcs—MÁV NTE. n. forduló, augusztus 25-én, szombaton. 17.00: MÁV NTE— Bólyi Medosz. ül. forduló, szeptember 2-án, 16.30: Somberek—Máv NTE. IV. forduló, szeptember 8- án, szombaton, 16.30-. MÁV NTE—Kaposvári Építők. V. forduló, szeptember 16- án, 16.00: Csurgói Spartacus— MÁV NTE. VI. forduló, szeptember 22- én, szombaton, 16.00: MÁV NTE—Paksi SE. VTX. forduló, szeptember 29-én, 15.00: Mátraszászvári Bányász—MÁV NTE. Vm. forduló, október 7-én, 14.00: Boglárlelle—MÁV NTE. Legtovább a Bútorgyár gárdája jutott A jó erőket felvonultató bútorosok végig egyenletes teljesítményt nyújtottak, így vasárnap döntőt játszhattak. Ellenfelük a pécsi Niagara gárdája volt, akik ellen még a vezetést sikerült megszerezniük, de végül a pécsiek nyertek 2-l-re. A siker részesei: Bilicz, Gurumlai, Szi-jártóG., Szijártó I„ Kozári, Gebu, Puskás, Kalmár, Szabó, Ifjovics, Vincze, Horváth A. — Sokat kivett csapatunkból pszichikailag és fizikailag is a döntőt megelőző két mérkőzés, ahol mindkét esetben büntetőkkel jutottunk tovább. Meg kell említenem, hogy kapusunk Bilicz a hat büntető közül valamennyit megfogta, így döntő érdemeket szerzett. Nagy sikernek tartom a mostani eredményt, annál is inkább, mivel egy hosszú sorozat végén az utolsó percben kapott góllal maradtunk alul. A mostani eredmény kötelez bennünket, így jövőre megpróbálunk egy hellyel előbbre végezni — mondta a döntőt követően Bognár József, a Bútorgyár csapatának vezetője. Szerdahelyi László DC. forduló, október 13-án, szombaton. 14.00: MÁV NTE— Pécsi VSK. X. forduló, október 21-én, 13.30: Siklós—MÁV NTE. XI. forduló, október 27-én, szombaton, 13.30: MÁV NTE— Kaposvári Honvéd. XII. forduló, november 4-én, 13.00: Kaposvári Rákóczi—MÁV NTE. Xm. forduló, november 10- én, szombaton, 13.00: MÁV NTE—Kisdorog. XIV. forduló, november 17- én, szombaton, 13.00: Dombóvár—MÁV NTE. XV. forduló, november 24- én, szombaton, 13.00: MÁV NTE—Marcali. Kitűnően szerepeltek a Vízmű SE úszói a Dunaújvárosban lebonyolított úttörő országos bajnokság döntőjében. A Tóth Miklós ezdő vezette kanizsai küldöttség a 11. országos bajnokságon az utóbbi évek legszebb eredményét érte el: 2 aranyérem és 1 bronzérem megszerzése mellett még számos jó helyezést szereztek a tehetségek, akik bizonyították, hogy jó úton Jár az utánpótlás nevelés a Vízmű SE-nél. A versenyzők közül kitűnt Holló Adrienn, aki országos bajnokságot nyert 50 m mellen (ideje: 39,00 mp) és 100 mellen (Ideje: 1:25,70, ami új megyei csúcs), míg 200 m mellen bronzérmet szerzett (ideje: 3:07,17). Horváth Ágnes 50 m, Illetve 100 m pillangón egyaránt az előkelő 6. helyen végzett (ideje: 35,77 mp, illetve 1:20,21). Ugyancsak a 6. helyet szerezte meg a leány vegyes-váltó (Borsos, Holló, Horváth, Révész), amely 5:32,50 mp- Labdarúgás Az NB Il-es Olajbányász őszi sorsolása Az NB n. Nyugati cso-. portjában szereplő N.Olajbányász SE őszi menetrendje: Augusztus 19-én 17.00 óra Olajbányász—ül. ker. TTVE Augusztus 26-án, 17.00 óra: Mohácsi TSZ SE—Olaj bányász. Szeptember 2-án, 16.30 Olajbányász—Dunaújváros. Szeptember 9-én 16.30. BKV Előre—Olajbányász. Szeptember 16-án 16.00; Olajbányász—Sabária SE. Szeptember 22-én 16.00, Sopron—Olajbányász. Szeptember 30-án 15.OO. Olajbányász—Paksi Atom. Október 7-én 14.00: Olaj bányász— Haladás VSE. Október 14-én 14.00: Törley—Olajbányász. Október 21-én 13.30: Olaj bányász—Komlói Bányász. Október 28-án 13.30 Ajka—Olajbányász. November 4-én 13.00: Olaj bányász—Dorog. November 11-én 13.00 Oroszlány—Olajbányász. November 18-án 13.00 Olajbányász—Szekszárd. November 25-én 13.00 ZTE—Olajbányász. es Idővel új megyei csúcsot ért el. Az 50 m mellen Révész Tamás is döntőbe jutott, aki a 8. lett (ideje: 38,06 mp). A tenisz OB III. Nyugati csoportjában tovább folytatta jó szereplését az Olajbányász férfi csapata. A kanizsai piros-kékek legutóbb Ismét hazai környezetben szerepeltek, akik nagyszerű csatában verték 5:4-re a Kaposvári Vasas gárdáját. Az olajosok tavasszal 7:2-re kikaptak a somogyiaktól, ám most sikerült a visszavágás. Az egyesek után 3:3-as állás alakult ki, miközben Füle Zsolt, Horváth Béla és Dominlk József nyert (véreséget szenvedett Russay, Lehota és Stankovics). Végül a párosok döntöttek s ebben az olajos fiatalok .pontosabbak" voltak, akik közül nyert a Füle— Horváth és Russay—Dominik duó, s így alakult ki a szoros, de megérdemelt győzelem. (gh) Labdarúgás Az Olajbányász a legjobb 128 között A Magyar Kupa küzdelemsorozata a hét végén folytatódott. A kanizsai labdarúgást a legjobb 256 csapat között az Olajbányász és a MÁV NTE képviselte. Mindkét csapatunk idegenben lépett pályára, az Olajbányász Fonyódon, míg a MÁV NTE Csornán vendégszerepelt. Az olajosok könnyed játékkal, Skublics vezérletével fölényesen jutottak tovább, míg a vasutasoknak egy félidei jó játéka kevés volt az üdvösséghez, így ők búcsúra kényszerültek. Olajbányász—Fonyód 9-1 (5-0) Fonyód, 100 néző. Jv.: Nagy L. Góüövők: SkubUcs (4), Fuisz (2), Hegedűs, Bócz, Gyökeres (öngól), Oletue Újvárt Csorna—MÁV NTE 2-1 (0-1) Csorna, 5O0 néző. Jv.: Piros. Góllövők: Kiss, Nagy, Ületve Bernáth. KanlzM — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnái Zoltán, MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105. fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Aki politikának IIcikkTiriÍÍBorirS^lP*íí\'tf art az MDF a Szabadság téri sjoborból 56-os emlékművet csinálni? — Ela|||-e Molnár László a VTV-t? KANIZSA T Á K 0 S I HETILAP Megjelenik minden pénteken Pátriárkái kort ért meg, de már életében legendája volt. Pannon derű és tisztaság sugárzott belőle. Képein dáliák bókoltak az útra, s talpig aranyban álltak a fák, és hófedte mezők, patyolat dombok néztek könnyű-kék egekbe, s a nyár kitárta minden ablakát, s mi bekopogtunk hozzá, s ő leültetett, felfedte titkolt kertjeit, s az árnyék öblén egyszerre ott voltunk mi, és ott volt ő maga, szalmakalaposan, hóna alatt kisszékkel, bottal, hogy Zsennyét vagy Kanizsát, a berényi partot s a mozikerti hársat az időből örökre kihasítsa, s a pillanattal a jövőre bízza újra. Mert legendája volt, igen, bár festő volt csak és Tóthné Röszler Mária festménye ember. Legyen néki könnyű a föld! _ Pék Pál Magyar Bálint: ftA parlament nem úri kaszinó" (3. oldal) [fellendülőben | I a I 1 Hydroplasztík1 1 Kft- I (4. oldalj Hogyan lesz 5 millióból 8? (5. oldal) I I U Újmódi röghözkötés (7. oldal) ssssm lassú, szinte tehetetlen. Mások a külföldi 2SS!33 SS^^=S=;Í^-*--«*^ (tih — i) válaszokat adott. r a ín bezárta Zöldtábor. A Határőrség látványos bemutatója^ vették birtokba a felállított akadályokat. Ez volt az utolsó v*-~— *,A*TT,AW«. xrítfP a sKiinidffnek. s az iskolában I a KANIZSA J « augusztus 24, .Hús szellő korlátjának (támasztom ma este) szomorúságomat" — hajtja le fejét Giuseppe Ungaretti ma este. Hányan próbálunk meg-támaszkodnl a kilencvenes évek hús szellőjében, s bukunk orra a harmincas évek köveiben. Görényrózsaszín vérü József Attila inkább a vonat alá feküdt. A kultúrpesszimistáknak. Csodálkozhatunk-e, ha Balogh Tamás és Káldor Miklós inkább Angliát választották az akkori csurkák Magyarországa helyett? Csurka ugyancsak elővette a bárdot és az ezüst tálcát, s következnek a fejek. Csak azon töprengek, hogy mikor fog eljutni Antall József fejéig. Hiszen a vá- szlovákok demokráciájukhoz és annak széteséséhez, és mi magyarok a megfáradt Bethlenhez és a friss Gömbös Gyulához. Nem is az a kérdés, hogy jobbra vagy balra megyünk, hanem hogy vissza a középszerűek, a hozzá nem értők, a hordón állók, az ökölrázók — egyszóval a Buták Birodalmába. Ahol fő- és albuták, Ennek a társadalomnak a többsége immár maga akarja megítélni, hogy kinek és miben híggyen, s nem kíváncsi régi és új nómenklatúrák ékesebb vagy butább, szellemesebb vagy da-dogóbb magyarázataira. Ez a társadalom fel tudja mérni, hogy mibe kerül nekünk, neki kisembernek, ha az ördögiként ILen Magyar hivatal —Ismét egy névtelen levél! Csak tudnám, ki irta? Csalónak nevez.. - Ki irta, ki irta? Aki ismer bennünket! „nem, nem soha" babszemjankónak, a kurzustörpéknek minden okuk megvolt az elégedettségre: a nem elég magyar, hangzavaros Bartók Béla hajóra szállt az újvilágba. A mögötte támadt végtelen csendet betöltötte az „igazi jó magyar zene", amit mindnyájan értünk, sőt, csak mi, igaz magyarok értünk. Radnóti, ez a gyanús baloldali, zsidó költőcske ugyancsak rosszul járt: egy igazságos háború, mellékesen tarkón lőtt áldozatává. Mindez arról jutott eszembe, mertpan Kaczynski, Lech Walesa jobbkeze arról cikkezget, hogy létezik egy vörös-rózsaszín kon-tinuum, amely összeköti a volt kommunistákat, reformistákat és liberális ellenzéküket, aminek kulturális gyökere a kozmopolita művészekben, a lengyelség egységét, katolicizmusát, megkérdőjelező nihilistákban található. Timothy Garton Ash meg is jegyzi, hogy Walesa már csak azért is elfogadja Kaczynski érvelését, mert megértette: a népnek kenyeret adni nem tud, ezért véres fejeket kell nyújtania. Kommunista fejeket, reformista fejeket, azután liberális fejeket. Szalámi helyett Salome-taktika. Kiszczak és Jaruzelski után Michnik és Geremek. És természetesen Wajda a filmjeivel, Milosz a verseivel és esszéivel. Mindez arról jutott eszembe, hogy Csui ra István újabb és újabb bo»oevikokat, sőt bolsikat talált báránybőrbe bújva. Én értem, hogy minél kevésbé men nek a dolgok, annál több ju- deoplutokrata és judeobolsevik rágogatja az egészséges magyar talajgyökereket. Megértem Csurka Istvánt: az árak emelését, a munkahelyek elveszítését szé pen kíséri a vörösök és rózsaszínek elleni keresztes hadjárat katonazenéje. Ha már a gazdasághoz nem értünk, és nem is akarunk érteni, akkor legalább az írmagját is irtsuk ki a szabotőröknek és a lasztásokat az MDF liberális szárnya megnyerte, Csurka István pedig elveszítette. De tudjuk, ugye elvtársak, hogy nincs veszedelmesebb, mint a pártba befurakodott ellenség? És Csurka fő ellenfelei a párton belüli gyanús liberálisok, rózsaszínek, sőt mindenféle más színűek. Persze jobban teszi Csurka, ha jobbra és felfelé néz egy kicsit. Ha ott a trónon egy Walesához hasonlatos, derék egy kövér embert lát, kit a magyar munkásság él-jenez, akkor elkezdhet csapkodni a bárdjával. Én úgy látom, hogy ott nem ül senki. Akkor pedig ezen hadonászás inkább nevetséges, mint komolyan veendő. Szomorúan hallgatom innen is, onnan is, hogy mi itt Kelet-Európában vissza fogunk gyalogolni saját harmincas éveinkbe: a lengyelek Pilsudskihoz és Bekhez, a románok a királyi Romániához és Antonescuhoz, a bolgárok a jó cárhoz, a cseh- kiknek egyetlen elévülhetetlen érdemük, hogy voltak nagyszülőik és erősen hisznek, érces hangon magyarázzák, hogy miért jó nekünk, ami rossz. Az Isten szerelmére, ne alapozzunk arra egy új világot, hogy kijelentjük az új magyar igazságot, 2x2=5, mert az sokkal jobb, mint a korábbi internacionalista igazság, miszerint 2x2=6, és mindenkit, aki az ötös számjegyet nem fogadja el egyedül üdvözítő, keresztény és nemzeti igazságként, azt azzal vádoljuk, hogy visszakívánja a 2x2=6-ot. Szomorú vagyok, de mégis van egy vigaszom. Nem hiszek benne, hogy a magyar társadalom többsége vissza kívánna menetelni a 30-as évekbe. Nem hiszek benne, hogy ez a társadalom nem tanult volna semmit az elmúlt évtizedek butaságbanvetekedő rendszereiből, hozta azt akár Gömbös, akár Szálasi, akár Rákosi, akár Kádár. megbélyegzett Szovjetunió egyszer csak beszünteti energiaszállításait, és igazságos kereszteshadjáratunkra üres ben-zinkutakkal felel. Ez a társadalom fel tudja fogni, hogy a Nyugat bármilyen elriasztása azt fogja jelenteni, hogy örökre hozzáláncolta magát egy jól rozsdásodó magyar gyárhoz és géphez, és immár nemcsak saját életét, hanem gyermekeiét is megrontja. Ez a gondolkodó, a 2x2=4 igazságát magánéletében jól ismerő társadalom felfogta, hogy semmiféle politikai kampány — induljon a vallásoktatásért, az abortusz megszigorításáért, a kommunisták, a baloldaliak, a zsidók, a cigányok, a románok, a szovjetek, bármiféle politikai ördögök ellen — nem segít az árak emelése, a munkahelyek elveszítése, az alacsony nyugdíjak ellen. Csurka Istvánnak kell tudnia legjobban, hogy mennyit értek a korábbi rendszer ilyen vagy olyan boszorkányüldözései: a társadalom ügyet sem vetett rájuk. Szomorú vagyok, mert a társadalom minderről nem tudja tájékoztatni önmagát és a világot. A magyar társadalom józansága, az egymás közti keserű irónia, a lassúdan is alig oldódó szomorúság nem jut a kiáltozok elébe. Nem akarjuk negyven év után megnyerni a háborút, nem akarunk minden bokorban antikommunista ellenállókat, ellenpartizánokat lelni, nem akarunk senkit sem megtaposni, nem akarunk újra tiltani, türnl és támogatni — békésen és nyugodtan szeretnénk élni. Nem ártana, ha valaki végre ezzel is foglalkozna. És ti, kedves barátaim, ne higgyétek, hogy ez az Ő országuk, hogy ez a buták országa. Ne menjetek! Ez egy megértő, butákat és hozzá nem értőket megvető társadalom. A miénk. (MH) 1990, \\t KANIZSA „A parlament nem úri kaszinó\' R-gárda Kanizsán Néhány hónapja kósza hírek keltek szárnyra: karszalagos MDF gárda alakult Nagykanizsán. A találgatások ezt a gárdát rendcsinálással, emberek megfigyelésével megbízott, általam az MDF érdekeit védeni hivatott csoportnak állították be. Kit, mit kell az MDF-nek megvédeni és hogyan? Az MDF nagykanizsai irodájában Czotterné Ivády Zsuzsával és Tarnőczky Attilával beszélgettem erről a sokakat érdeklő kérdésről. — A szükség hívta életre ezt a gárdát — kezdte Ivády Zsuzsa. — Az MDF által szervezett rendezvények és gyűlések rendzavaróinak kiszűrése a fő cél. Az ilyen rendzavarások súlyos következményekkel járhatnak, mert garázda és erősen ittas emberekről van sző. Őket kell a lehető legudvariasabban „kiemelni" a sorból. Tulajdonképpen ez a fő feladata a karszalagos rendezői gárdánknak. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel. Ha valakivel nem bírunk, csak akkor kérjük a segítségüket, hiszen semmilyen erőszakos módot nem al kalmazhatunk. A becsületes emberek és érdeklődők nyugalmának a biztosítása a célunk. — Gondolom, ez nem csak az MDF gondja, hiszen majd minden pártnak van hasonló szervezete—fűzi hozzá Tarnőczky Attila.— Gondoljon csak arra, hogy a művelődési házak is hasonló módon védik meg rendezvényeik nyugalmát. —Átalakulhat-e idővel ez egy baljóslatúbb szervezetté, amely a közelmúltig mindig is volt Magyarországon? Esetleg új fegyveres testületté? —Kizárt dolog—mondja TarnóczkyAttHa. —Bz a szervezet önként jelentkezőkből áll, s csak rendfenntartásra. Szombaton, Zalakaroson megrendezett Megyei SZDSZ találkozó vendége volt Magyar Bálintországgyűlési képviselő. Az éppen aktuális kérdésekről beszélgettünk. — A parlament nagyon fe szítettidőszakot tud maga mögött — mondta Magyar Bálint. — Az érdeklődés középpontjában az önkormányzati törvény állt. Ez a törvény — s minden más melyet kétharmadosán kell elfogadni — kompromisszum eredménye. A kérdés az, hogy az eredeti el képzelések melyikéhez áll kö zelebb a kompromisszum. Az eredeti törvény tervezettel szemben, a következő kép alakult ki: rendkívül gyenge önkormányzati megyét sikerült megalkotni, amelyben a megye jogosítványai nem terjednek ki a megye területén található településekre. A megye rendeleteket csak azoknak az intézményeknek a vonatkozásában bocsáthat ki, melyeket közvetlenül maga igazgat. Olyan rendeleteket nem hozhat, melyek a felépülésüket korlátozzák és működésüket befolyásolják. Másrészt a megyének nincs közvetlen felügyeleti jogköre. A törvényességi felügyeletet a köztársasági megbízottak látják el, akiket a köztársasági elnök nevez ki — nyolc régióba, és nem a tizenkilenc megyéhez. Ez a területi szétszakítottság gyengíti a megye korábbi hatalmát. Az eredeti törvénytervezet szerette volna a főispánt felügyeleti jogkörrel felruházni, s ez erős hatalmi központot hozott volna létre. Ezt sikerült megakadályozni. Harmadrészt — és erről kevesebb szó esik —, egy megye hatalmát nemcsak az dönti el, hogy milyen jogosítványokkal rendelkezik, hanem az is befolyásolja, hogy a megyéből hogyan lehet kiválni, hogyan lehet elmenekülni egy olyan megyei vezetés elől, amely nem megfelelő az adott megyéhez tartozó település számára. — A törvény tartalmaz ilyen lazításokat? — Három ilyen kitétel van. Egyrészt 50 ezer fő felett is me gyei jogú várossá válhat egy te- fcpű/és, másrészt a határos kő- zségek átcsatolásukat kérhetik kezdeményezhetik, hogy kiváljanak a megyéből, akár egy új megyét alapítsanak. — Az elmúlt időszakban — a túlzott centralizácói hatására — a megyeszékhelyeken megépült egy csomó jelentős intézmény. Ezeket nem lehet szétosztani — így van. Egy megyének nem kell ellátnia minden funkciót. Fölvetettek olyat, hogy a megyei bíróságokat — ha egy megye három részre szakad — meg- triplázzuk-e? Nem! Erről szó nincs. Feladatok ellátására tár sulhatnak a megyék más me gyékkel ugyanúgy, ahogy a te lepülések is társulhatnak egy mással különféle funkciók el látására. Legyenek bár hatósági, vagy államigazgatási funkciók. Ez az induló állapot, amit megteremtettünk, arra ad lehetőséget, és azt vetíti előre, hogy 10-15 éven belül Magyarországon nem 19 megye plusz Budapest lesz, hanem 30-40 között lesz a megyék száma, és ezeket egészítik ki a megyei jogú városok. Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy először a megyei jogú városok szakadnak ki a megyékből, aztán ezek a környező településekkel szövetségeket építenek ki, s az adott esetben külön megyévé fognak átalakulni. A megyék száma növekedni, területük azonban csökkeni fog. Eközben a régiók szintjén megindulhat egy olyan folyamat, amely a megyéket újabb és újabb szövetségbe társítja. Tehát megnyílik a regionális szövetkezés lehetősége. — A helyhatósági vá lasztásokig már nem sok idő van hátra. A zalakarosi találkozó Jel- Jogható nyitánynak? — Nem. Ez semmiképpen sem a kampány hivatalos kezdete. Zalakaros szereplésünk közt is egyedi, hiszen még nem voltunk olyan fórumon, ahol a hallgatóság fürdőruhában volt. Először vet tem részt olyan gyűlésen, ahová a közönség elsősorban strandolni jött, s csak egy része csapódott a .kérdezz-felelek" játékhoz. — Mi Joglalkoztatta a kér dezőket? — Látszik, hogy az ál lampolgárokban maximális tü relmetlenség él a változások las súságát látva. Ezt kőzvetíenűí az anyagi problémákra fordítják — . ~UUA1 1„ „Ji 1 A~*1 tX T-\\„ . amelyeknek ennyi idő alatt meg kellett volna történni. Másrészt az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár a parlament üléseit egyenes adásban közvetíti a televízió, a kormány tevékenysége teljes csendben zajlik, a nyilvánosságtól gyakorlatilag elszigetelten. Ezért a kormányzati munka hiányosságait a parlamenten kérik számon. Az állampolgárok úgy érzik, mintha a parlamentnek kellene kormányoznia az országot. Nehezen különböztetik meg a parlament törvényhozói tevékenységét a kormányzás munkájától, a kormánykoalíció pártjainak véleményét az ellenzék tevékenységétől. — Ónjának tartja a televíziós nyilvánosságot? — Jónak tartom, mert a te levízió jelenlegi szerkesztőségét más irányban elfogultnak érzem. Változó ugyan, hogy a köz vetítések nézettsége mekkora, de nagyobb, mintamitvárnilehetett. Nagyon sokan bekapcsolják a tévét, a rádiót, s ez jó. Ettől a nyilvánosságtól én nem félek. Ez az újságírókat is segíti. Hiszen ha valami elhangzott élőben, akkor a kormányzat befolyásának is könnyebb ellenállni. — Úgy tűnik, ismét kitört a „háború" az MDF meg az SZDSZ között Kéri Kálmán Jelszólálása kapcsán. — Ez nem háború, csak pen geváltás. Arról van szó, hogy mi bárhogyan is tiszteljük Kéri Ká lmán életkorát, s bármennyire egyszerűbb lenne úgy tekinteni, mintha nem szólalt volna fel, nem tehetjük. Ez megtörténhetne,»ha a kijelentését az úri kaszinóban mondja el, de a parlament nem úri kaszinó. — Egyébként hogyan telik a szabadsága? — Részben pihenéssel, rész ben munkával. Ezt a hétvégét például itt töltjük a családommal, a jövő hét végén azonban már az ország másik felében leszünk. Mátraalján lesz hasonló találkozó, azt követően Pannonhalmán. Az pedig már kampánynyitó lesz. — Köszönöm a beszélgetést. — Marton — KAJN1ZSA J 1990. augusztus 24. A kor követelményeihez igazodva Fellendülőben a Hidroplasztik Kft. Miklósfai faluház Az Épszöv szakemberei, őszi befejezési határidővel, átalakitási és bővítési munkálatokat végeznek a mentőállomáson. A mintegy tízmillió forintos ráfordítással készülő rekonstrukció révén az épületben új szolgálati helyiségeket és szociális létesítményeket vehetnek birtokukba a mentősök. Képünkön a tetőszerkezet szerelése folyik. Fot6:Sukony Attila Az ipar fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével a vízigény gyors ütemben növekszik, s vele párhuzamosan a vízminőséggel kapcsolatos követelmények is szigorúbbak lesznek. A feladat sokrétű: egyrészt az ipar számára különböző vízigényes technológiákhoz megfelelő minőségű víz előállítása, másrészt ipari és kommunális szennyvizek tisztítása, méregtelenítése, a vízben található hasznos anyagok visszanyerése, és a víz visszaforgatásával a felhasználás csökkentése. A Hidroplasztik Kft. alaptevékenysége a különböző víz-és szennyvízkezelő technológiák tervezése, kivitelezése, valamint e technológiák megvalósítása során alkalmazott berendezések, szerelvények, műszerek gyártása. Az egykor Finommechanikai Vállalatként létező üzem eljutott a vízkezelő berendezések gyártásának olyan fokára, hogy nemzetközileg is elismert lett. De közben volt a Tungsram, Augusztus 12-én búcsú volt Miklósfán. Igazi, hangulatos, a régi búcsúk hangulatát idéző ünnepség. Közel húsz sátor, céllövölde és körhinta csalogatta a kikapcsolódni vágyókat. Az ünnep azonban a miklósfai faluház előrehozott avatásának is szólt. A helyi városszépítő egyesület az október 23-ára tervezett végleges átadás előtt már most megmutatta, milyen lesz végleges formájában az épület. Bár még csak a földszinti rész készült el, valóban impozáns látvány a belső tér kialakítása. Dömötörffy Sándor, a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület elnökét kértük, hogy mondjon néhány szót az épületről. — .Kedvcsináló" kul- az Április 4. Gépipari Müvek egysége, a kísérletezés és az útkeresés alanya. A néhány éve megtalált profil hosszú időre biztosítja már a munkát. Erről is beszélgetünk Kosa Antal műszaki és termelési igazgatóval. — Üzemünk alaptevékenysége valóban a vízkezelő, tisztító berendezések gyártásában teljesedik ki. Felmértük az igényeket, és tudva, hogy a jövő csak a környezetbarát ipari tevékenységnek ad szabad teret, ebben az irányban léptünk. A kezdeti nehézségek után ma már biztos alapon áll a vállalat. Ez év második felétől fejlesztésünk eredményeképpen a harmadik di-viziós berendezések gyártása is elindul, s ez újabb munkalehetőséget és újabb exportlehetőségeket is jelent. A víztisztító és vízlágyító berendezések nélkülözhetetlenek mind a háztartásban, mind az iparban. Az egészséges ivóvíz ma már közérdek. Ezért fontos és nélkülözhetetlen a mi munkánk. túrháznak szeretnénk, kizárólag a miklósfai emberek szórakozására és kikapcsolódására működtetve. Lesz itt könyvtár, presszó, különböző klubok és színházteremis. Aiöfoglalkozású népművelő szeptembertől áll a lakosság szolgálatára. Azért nyitottuk meg már most, hogy lássák az itteniek, milyen lesz, ha elkészül. Ami áll, az társadalmi munkában épült, hisz a Városi Tanács csak 3 millió forintot adott, míg a várható végösszeg 12 millió forint lesz. Azt hiszem, az ilyen mértékű társadalmi munka párját ritkítja az egész országban — mondja az elnök, s még járjuk a házat, kint kavarog a búcsú. Miklósfán ünnep van. V. J. —Az a hír járta a városban, hogy nagyon sok embert bocsátottak el a vállalattól, hogy még mindig sokan aggódnak ajövőjükmiatt. Miaz igazság? —Az igazság az, hogy az év elején 10 százalékkal valóban csökkente ttüka létszámot, de zömmel közvetlenül nyugdíj előtt állókat, szakmai végzettséggel nem rendelkezőket és az adminisztratív ál-lományúakat küldtünk el. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben is törekedtünk a kölcsönös megegyezésre. Ugyanakkor az év elején jelentős béremelést is végrehajtottunk. Ma még vannak rendelési gondjaink, de a féléves tervet teljesítettük. Amint a második félévben az új deviziós fejlesztési munkák beindulnak, még munkaerőt is kell felvennünk. Azok jöhetnek számításba, akik korábban nálunk dolgoztak. Tehát nem igaz az, hogy újabb elbocsátások elé nézünk. Erre garancia — amit az előbb is említettem, — hogy a tiszta vízre az eddigieknél is nagyobb szükség lesz. — Milyen a vállalat pénz ügyi helyzete, és milyenek az exportlehetőségek? — Pénzügyi helyzetünk stabil. Adósságunk nincs. A vállalat nyereséggel zár. Egyetlen gondunk, hogy a ki ntlevőségünk viszonylag sok. Termékeink azonban export képesek. Olaszországba rend szeresen indul kamion, két hetente, árukkal megrakva. Javul a kapcsolat Német országgal és osztrák üzlet feleinkkel is. Végső soron vállalatunk jövője és az itt dolgozók jövője is biztosított — mondja befejezésül Kosa Antal. Vízvári József 1990, 24, KANIZSA Az érem két oldala Miért kerül 5 millió helyett 8 millióba a volt munkásőrség épületének átalakítása? lakításának többletköltsége is. Nekem és munkatársaimnak elsőrendű feladatunk az, hogy a leendő önkormányzat számára kezelhető költségvetést adjunk át. Ezért minden olyan költségtúllépést, amelynek indokoltsága, szükségszerűsége megkérdőjelezhető, el kívánunk kerülni. Ezt a szóban forgó rekonstrukció esetében megtenni nem tudtuk, mivel a munkálatok döntő többsége már akkor elkészült, amikor a költségtúllépés tudomásunkra jutott. Czobor Zoltán, az ORIGÓ Építőipari és Vállalkozási Iroda vezetője, mirit tervező és kivitelező ehhez hozzáteszi: — A rövid, szeptember 1-jei határidő miatt a kivitelezés együtt indult a tervezéssel. Menetközben azonban problémák merültek fel. így a szintenként bővítésre szoruló vizesblokkoknak nem volt szellőzésük, ezért a négy szinten gépi szellőztetést kellett kiépíteni. A nyolc centiméteres gipsz válaszfalakon az ajtó áthelyezéseket nem lehetett megoldani. Az érintésvédelmi előírások miatt teljesen új villanyszerelésre volt szükség, a tantermekbe pedig mosdókat kellett elhelyezni. Ezért Kepék a Bútorgyárból Kéthetes karbantartási szünet után ismét megindult a termelés a Kanizsa Bútorgyárban. Mint ahogy Höíle Béláné főmérnöktől megtudtuk, a tavaly bevezetett rendszer, a 9000 munkaórás fo- lyamatos karbantartás eredményeként két százalékra csökkent a gépállási idő. A leállás egyébként — ami alatt csak az Üzemfenntartási Osztály dolgozóié volt a „terep" —jó alkalom A tanács első félévi gazdálkodásáról szóló jelentés vitáján élénk reagálást váltott ki a terv- és munkaügyi osztály vezetőjének szóbeli kiegészítése; a volt munkásőrség! épület iskolai célú átalakítására szánt 5 millió forint nem elegendő, a munka várhatóan 8 millióba kerül. A miértre Gödinek László, a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályának vezetője, a beruházás általános szakmai felügyelője válaszol elsőként. — Az ötmilliós átalakítási elő irányzat kialakításánál három tényező kapott szerepet. Az in tézmény tanári karának nyi latkozata, amely minimális áta lakítással az oktatás céljaira alkalmasnak tartotta az épületet. Az előkészítés során a tervező, egyben kivitelező ma gánvállalkozó nyilatkozta, aki az épület átvizsgálását követően közölte, hogy a minimális mun karáfordítással az épület ok tatásra alkalmassá tehető. Végül az, hogy viszonylag fiatal, tíz éves épületről volt szó, amely csekély átalakítást sejtetett. — A túllépést két tényező okozza. Az egyik, hogy az elő készítés során elképzelt mi nimális átalakítással szemben szinte teljes körű rekonstrukcióra került sor. A másik, hogy a fe lújításhoz az intézmény által jel zett társadalmi munkáknak csak kis része teljesült. — Egyébként a jól szervezett és megfeszített munka ered ménye, hogy nem egészen három hónap leforgása alatt szeptember 1-jére megtörténik a volt mun kásőrség épületének — 10 tan teremmel, két tanári szobával, egy kémiai laborral, egy elő adóteremmel és több mel lékhelyiséggel — oktatási célú átalakítása. Ez az ORIGÓ ma gánvállalkozás dicséretes hoz záállását tükrözi. — A beruházási előirányzat 3 milliós túllépése a tanács 1990. évi egységes pénzalap összegéhez viszonyítva minimális, nem meghatározó. A probléma azért értékelődik fel, mert az előzetes számítások alapján az év második felében jelentős mértékű bevételi kieséssel kell számolnunk, amely a pénzügyi egyensúlyi helyzet tartását veszélyezteti. Ezt tetőzi minden előirányzat-túllépés, így a válaszfalak nagy részét ki kellett cserélni, és új csempézéseket kellett végrehajtani. Kijelenthetem, hogy felesleges munkákat nem végeztünk. A várható költség számításaink szerint 8,1 millió forint lesz. Oknyomozásunk során szerettük volna megszólaltatni az érintett iskola képviselőjét is, azonban nem sikerült elérnünk Csordásné Láng Évát, a Thury Kereskedelmi Szakközépiskola Igazgatóját. A tanintézet kapuját azonban — az ügyfélfogadási szerdai napon is — zárva találtuk... Tihanyi István volt arra is, hogy a környezetvédelmi szempontból káros porkibocsátást minimálisra csökkentsék, a két cellás adagolónak az elszívórendszerbe való beépítésével (3.kép). A gépek közül teljes felújítást és .vezetőoszlopcserét" kapott a számítógépvezérlésű szabászgép, amelyen Bogdán Tibor és Lorbert Béla vette fel újból a munkát (2.kép). A nagyobbik gépsor felújítása után Vastag Imre a köldökcsap belövő gép adagolószerkezetét ellenőrzi (l.kép). A karbantartási munkálatokhoz szükséges alkatrészeket is a gyáriak ■ készítették el, ezzel is .spórolva" a költségeket. Bzüvtf. -dórt- 1990. augusztus 8. Ülést tart a tanács végrehajtó bizottsága. 13 óra előtt pár perccel osztanak ki a vb tagjai és a pártok képviselői között egy javaslatot, mely Molnár László, a városi televízió vezetője munkaviszonyának megszüntetését tartalmazza. .... Molnár László a Városi Televízió vezetője 1990. augusztus 15. napjával kérte állásából és 1990. augusztus 1-jével a munkavégzési kötelezettsége alóli felmentését. Kérelmében előadja, hogy a június 14-1 tanácsülésen látszólag szakmai, de személyeskedéstől sem mentes támadás érte, mely egyértelművé tette számára ezen elhatározását. Döntésének időpontját az is indokolja, hogy szeptember végén önkormányzati választások lesznek és ennek előkészítésében, mint a Városi Televízió vezetője, nem kíván részt venni..." Az előterjesztés meglepi a beavatottakat és a be nem avatottakat egyaránt. A testület tagjai hosszasan ecsetelik, hogy a VTV mennyit fejlődött Molnár László irányításával, hogy jó, hozzáértő szakembert veszít (megint) a város, elhangzik, egy feltételezést visszautasítva, hogy az MDF nem foglalkozott a VTV müsorpolitikájával Schmidt István tanácstag a június 14-i tanácsülésen kizárólag a saját — nem pártjai —véleményét mondta el, s többen sértődöttséget emlegetnek. Molnár László mutatja az eredeti levelet: — Ha ez a rész is a vb elé kerül, nem minősítik sértődőttségnek a lépésemet. „Elhatározásom hosszú vívódás után született meg. Az elmúlt félévben sok apró jel utalt arra, hogy a rend szerváltozás szele, a „tavaszi nagytakarítás" a városi televíziót sem fogja érintetlenül hagyni." Mert valójában nemcsak a június 14-i tanácsülés volt az, ami a döntésre vitt. Korábban már jó néhány jel utalt arra, hogy kisebb-nagyobb szünetekkel olyan támadások érnek, amelyek árnyékában nehéz dolgozni. Szeretem a munkámat, de arra sajnálom az időt, hogy valamiféle védekező álláspontból állandóan indokolni kell, mit, miért csinálok. Ez vonatkozik a Makro-Vision szerződésre, de a napi műsorszerkesztésre is. — A város közvéleménye ke veset tud a Makro-Vision-ról. Az előszerződés önhöz kötődik. — Nem, dehogy. Ebbe 32 városi televízió „szállt be". Én úgy gondolom, hogy miután ezt a szerződést „megfúrták", megkongatták a vészharangot a városi televíziók fölött is? — ??? — Arról van szó, hogy tavaly nyáron meghirdette a kormány a frekvencia-moratóriumot. Ez nem volt teljes körű, csak a su gárzó adókra vonatkozott, de nem szólt a mikroláncokra. Ezt fe deztük mi föl. De már két-három éve felvetődött, hogy a helyi te levíziók hogyan tudnának együtt működni, kilépni a városból, közösen műsort készíteni. Aközel hatvan városi televízió együtt nagyon komoly szellemi és tec hnikai kapacitást jelent. Aztán jött egy szervezet, amely olyan technikai ötletet hozott, mellyel mikroláncon össze lehet kötni a városi televíziókat, s hozott egy olyan műsorkoncepciót, ami gyakorlatilag egy harmadik magyar nyelvű programot jelent, kábelen. A VTV-k társulására mindenképpen szükség van, mert közösen tudunk olyan potenciált teremteni, amire „bemegy" a reklámozó, ahol komoly bevételekre lehet számítani. — Én azonban nem értem, hogy hol húzták ki a városi te levíziók alól a szőnyeget. —Ott, hogy ezt a Makro-Vision Kft.-s dolgot kiforgatták, s hogy meghirdettékamikrohullámokra is a frekvencia-moratóriumot. Szerintem a következő fog történni: vélhetően egyidőben feloldják a rádióhullámsávok és a mikrohullámok moratóriumát. Ezt követően gombamódra szaporodnak majd a különböző regionális televíziók, rádiók, melyek külföldi tőkével megerősödve, fél, esetleg egész megyéket sugározó kereskedelmi adók lesznek. Ezek telepítése gyorsan megtörténhet, hiszen nyugaton a berendezéseket meg lehetvásárolni. Ittazapont, amikor a technika már meglesz, de nem lesz ember, ezért ezek az új stúdiók részben a városi televíziókban dolgozók felé fognak kacsintgatni, s ők, miután a regionális tévék tisztességesebben tudnak fizetni és egyfajta politikai függetlenséget is tudnak garantálni, elmennek a VTV-ktől. A mikrolánc kiépítése kb. másfél év, s így óhatatlanul hátrányba kerül az eredeti ötlet. A kereskedelmi tv-k lefölözik a reklámpiacot, elviszik az embereket —, s így a vtv-k lehetetlen helyzetbe kerülnek. A heti egy órás adásidővel nem lesz súlya a városi televíziónak! De a Makro-Visíon—ügy lényegéhez az is hozzátartozott, hogy egy országos műsorfolyamaiba épülhetett volna Kanizsa. — Azt mondta viszont, hogy lemondásának oka nemcsak a Makro-Vision miatti támadás volt. — A végső lökés min denképpen ez volt. A szándék, hogy én innen elmegyek, nem most született meg, hanem június végén, s szóban akkor jeleztem is. Mert az „átkos pártállam" idő szakban is érték az intézményt támadások. Csatát kellett vívni, hogy azt a pártértekezletet köz vetíthessük, ahol elindult a Mózes ügy, hogy mi szólaltassuk meg az országban elsőként Rózsás Já nost... De soha nem a Molnárt bántották, hanem a tv-t akarták idomítani. Én azt gondolom, hogy alapvetően tisztességes ember vagyok, aki nem tudja a kö pönyeget forgatni. De nézzük a történéseket időrendben — mondja Molnár László. — Egyszercsak elindul azzal a sor, hogy az MDF megyei gyűlése után beállít hozzám két MDF-tag. Mintegy cenzúrázni akarják, mi megy adásba. Próbáltam meg magyarázni, hogy ez már a tanács meg a pártbizottság részéről sem így működik... A következő az volt, hogy megtiszteltek a Dél-Nyugat című lapban, hogy túl sok a reformkommunista a vtv-ben, mindkét oldalon. — Tagja volt az MSZMP-nek. — Nem tagadtam soha. Arra pedig, hogy reformkörös voltam, büszke vagyok. — Térjünk vissza a tör ténésekhez! — Felajánlottam a nyi lvánosság előtt Pápai Györgynek, hogy nyugodtan dolgozhat a té vének, hariporterkedniakar. Erre ők visszavágtak azzal, hogy nem maguknak, a többieknek kö vetelnek helyet. Ekkor a többi pártról hallani ugyan már le hetett, de semmi tett, semmi cselekedet nem állt mögöttük. Aztán jött a képviselőválasztási kampány. Az MDF azt tervezte, hogy az eddigi archív felvételekből állítja össze a maga bemutatkozó tíz percét. Akkor lepődtem meg igazán, mikor a rögzítőkazettákat összeszedtük. Több mint harminc darab volt, s után a tizenkét órás munkával vágtuk össze a tíz percet. Nem foglalkoztunk volna eleget az MDF-fel? Következett a Szabadság téri szobor ügye. A Kanizsában írtam erről egy cikket, amelyben leszögeztem: tény, hogy a szobor felett eljárt az idő, de végig kellene gondolni, hogyan lehet tisz- tességesen — nem lerombolva — eltávolítani. Az írás megjelenése után a Dél-Nyugátban aztán azt javasolta az MDF, hogy az obe-liszket be kell futtatni repkénnyel, és akkor az lesz az „56-os áldozatok emlékműve. Ekkor nagyon felháborodtam! Az nem zavaró, hogy ugyanazt az emlékmüvet, amit évtizedeken keresztül az MSZMP meg a szovjet katonák tiszteltek meg koszorúikkal, most „56-os emlékművé avatnák?! És itt volt március 15-e, amikor az esti megemlékezést nem tudtuk közvetíteni. I lárom héttel korábban elmondtam a pártoknak, hogy miután csütörtökre esett március 15-e, szűkös technikai lehetőségcink miatt, a dolgot nem tudjuk mcgoldni, adás is van, a helyszínen nem rögzíthetünk. Ezt azóta sem hiszik el nekem. Ma már meg tudnánk csinálni, mert gazdasági helyzetünk megengedte, hogy vegyünk két kamerát. Aztán a választásoki Az első forduló csendesen lement. Ehhez képest április 9-e nagyon izgalmas este volt itt nálunk. 18 órakor bezártak a szavazóhelyiségek, a pártok képviselői — miután összeszámolták a szavazatokat — a pártirodákba mentek, s este nyolc órára már készen voltak a nem hivatalos eredmények. Mi pedig vártuk a választásibizottságtői a hivatalos eredményeket, s közöltük is — mert így korrekt a tömegtájékoztatás részéről. Este 8 óra körül, mikoraz MDF tagjai már kiszámították, hogy győztek, a VTV-ben elkezdett csörögni a telefon. Azt akarták, hogy írjuk ki a képernyőre, hogy ki győzött. Nem tettük meg. Eredeti tervünkben az is szerepelt, hogy a második fordulóba jutott három pártot végigjárjuk, és megkérdezzük, ki hogyan élte meg április 9-ét. Meg is csináltuk. A dologban az az érdekes, ami nem került a nézők elé. Az MDF irodában irányunkban fagyos volt a légkör, ők viszont ünnepeltek, A nagy pofon akkor ért, amikor olyan kívánság hangzott el, hogy a kamerák előtt pezsgővel gratuláljak a képviselő úrnak. Kellőképpen megdöbbentem. Ha ezt akkor megteszem, nincs olyan ember, aki nem azt mondja rám, hogy ez a Molnár első „nyelvcsapása". Az eddig elmondottakból is látszik, hogy sok apró dolog utalt arra, hogy megpróbáljanak lehetetlen helyzetbe hozni. Aztán ez a dolog elhalt, s akkor Jött a 1090, fmgtt$*ttt$ Wmm Makro-Vlsion „botrány". Miután a Hét című műsorban erről szó volt, úgy gondoltam, tájékoztatni kellene a képviselő urat, mert vélhetően parlamenti vizsgálat lesz a dologból. Meghívtam hozzám a VTV-be, a Kanizsa főszerkesztőjével. A szituációból azonban nyilvánvaló volt, hogy nem a megismerés szándékával, hanem azzal a szándékkal, hogy na, most megvan a pont, ahol meg lehet fogni a Molnárt. Félelmetes, vad hangulatú három óra volt. Olyan érveik voltak, hogy én eladtam, kiárusítottam a tévét. Napjainkra a dolog csillapult, most már csak a 25 éves szerződés miatt támadnak. Ott és akkor lett nyilvánvaló, hogy mostolyan ürügyet találtak, amivel engem támadni lehet. Aztán jött a tanácsülés, ahol Schmidt István elmondta, amit elmondott. — Elhangzott, hogy Kanizsán is MTV van, pontosabban Molnár Televízió. — Erre büszke vagyok, mert ezek szerint volt stílusa a te levíziónak, noha ezt Schmidt úr pejoratív értelemben használta. Akkor azt mondtam, hogy nem kell nekem ezt tovább csinálni. A hatalom nem boldogít, a vezető beosztás végképp nem. Dolgozni szeretek! — Hogyan tovább? — Vannak lehetőségeim. Úgy látom, most megint annak az időszaka jön, amikor vissza kell vonulni kicsikét, csendben kell maradni, dolgozni kell. Aztán előbb-utóbbeszébejutvalakinek, hogy van Itt néhány régi ember, aki ehhez a szakmához hellyel közzel ért. Hallgatunk. Molnár László sem megkeseredett, sem sértődött ember benyomását nem kelti. Felmérte, hogy a játszmában mire számíthat, s döntött. Nem tudom, hogy dön tése helyes volt-e, de azt hiszem, hogy ez a .közjáték" nem használ a demokrácia ki- bontakoztatásának. A sajtószabadságot — mert erről van szó — csak a méltányosság tudja biztosítani. Ezt pedig még tanulni kell! Marton Györgyi Újmódi röghözkötés Körülmostak. Jól értette a Nyájas Olvasó. Nem lemostak, felmostak, körülmostak. Többször is, de nem értem, miért. Estefelé, 6 órakor úgy döntöttem, hogy befejezem Zalakaroson a fürdőzést. Meg- körülmosni. Mikor rám került a sor, nem bírtam tovább: — Ugyan, mondják meg, miért most takarítanak, amikormi, fürdővendégek távozni készülünk? Nem jó ez zárás után? Körülmostak... 1991. január l-jétől valószínűleg egy padon fogok lakni. Családom szebbik felét pedig szélnek eresztcin fedelet én nem vehetek fejük fölé immár. Mert megeshet, hogy önkormányzati tulajdonba kerülő állami lakásom bérhatára valahol a csillagos ég lesz, hogy kifizetni nem tudom, Jöhet csak a hálózsák. Az új lakáskoncepció SJSC-rint az önkormányzatok úgy alakíthatják a lakbér-kategóriákat, hogy állami támogatósra szükség ne legyen, és a bér még adóköteles nyereséget is hezzon. Nosza, felemelik a lakbéreket! A lakásokat pedig többé neai lehet elcserélni, nem lehet örökölni, eladni — megszűnik a tulajdonosi jelleg. A kanizsai belvárosi lakások bérét (Fő út, Cseogery út. Sugár út. Ady Endre utca stb.) a piaci szisztéma szabályozza majd (3—5 ezer forintos lakbérek is lehetségesek), de a nem kiemelt helyen lévőkben is (Kisfaludy utca, Vécsey utca, Királyi Pál utca »tb.) 2—3-szoros emeletire lehet számítani. Elfogadhatói?) bére csupán a szociális bérlakásoknak lesz. Aki azonban látott már ilyet, igencsak úgy érezheti, hogy beüt aménkű, ha oda költözve bújhat csak ki a lakbércsapdából. Mindenesetre vannak néhányan, akik a jelenlegi 13OO—18OO forintos belvárosi lakbért ia alig tudják „kiayögni", hiszen egy a egy tagú család megélhetése — szűken vével — 13—14 ezer forint. Kicsi a valószínűsége, hogy a lakbér kétszeresére futná. A legjobb az egészben, hogy mindezt — világbanki megbízásból — e kormány exakértöi gárdája agyalta ki, miközben a miniszteriális főraugúak „védőhálóiéi", meg « kisember védelméről p«polnak. Kétmillió ember (eiuiyit érint a* új terv) bámulhatja újfent az újságot (HVG, 1990. július 27.), s motyoghatja maga elé bambán: „Akkor hát én. Uram, Kanizsai árva lé lek, lakván mondjuk, a Hamburger utcában, vágyva egy Fő úti nagyobb lakásba, már soha el sem moz dulhatok? Hiszen e Fő úti lakbérek meg- fizethetetlenek. De ágy kell nekem, mért mondtam a Pistinek, hogy nősüljön, már, elférünk mi négyen, ha a két gyerektói ma lépni se tud senki? Mért spóroltam, mért álmodtam ha röghöz kötnek újra?" Hallgatom, és elmélázok némán: vagy fizetem a 4—5 ezet forintocska lakbért, vagy költözöm a padra. .... ék fogtam a cókmókomat, s ahogy illendő, meg ahogy egészséges is, a női zuhanyozó mosdója felé vettem utamat. A zuhanyozás ugyanis már oda-kinn megtörtént. Volt mosdókagyló, meg tükör, azonkívül semmi. Próbáltam vetkőzni, öltözni, rendbetenni magam többféle módon: batyum a jobbkézben, batyum a balkézben, két térdem közé szorítva. Bizony nem ment! Fogas, lerakodópad a mosdóban nem volt. Pedig lenne rá hely a csempefalon, vagy urambocsá1, a WC-ajtók külső felén. Mivel mindkét kezemre szükség volt, hát a WC-ajtó kilincsére aggattam a táskát és a vizes fürdőruhát. Közben jöttek-mentek a hölgyek, gyerekek, s kérdezgették, hogy az elbarrikádozott ajtó mögötti sürgősségi tér vajon szabad-e? Mindez nem 10, 20, hanem 50 forintos belépőjegyért..! Félig sem készültem el, amikor megjelent két ta karítónő, s nem törődve a fél lábon, kifacsarított derékkal öltözködő hölgytársa- dalommal, elkezdett A válasz épületes volt: Nekik is haza kell menni. Ez biztos! Csak — mint a szolgáltatást nyújtóknak általában —talán később, mint a kiszolgáltaknak. így van ez nyugatabbra. Soha nem látni boltokban, étteremben, hivatalban a lábak körül felmosófával, partfissal matató személyzetet. Nálunk ez rendszeres. Az iskolákban is 4 és fél 5 óra között áll az ádáz folyosó felmosás , amikor a legtöbb szülő éppen csemetéjéért megy, s szinte nem is voltam olyan intézményben, hivatalban, üzemben, ahol a szolgáltatás záróráig tartott, s csak a redőny lehúzása után kezdődött volna a rakodás, rendezkedés, takarítás. Inkább 10—15 perccel előbb! így történt hát Karoson, hogy 50 forintomért nemcsak fürödhettem, akrobatikus mutatványok közepette öltözhettem, még körül is mostak. Bné ^^ Kanizsai örökzöldek Fürödni csak magvarul tilos Legálist?) vadkemping a Csónakázó-tónál Vadkemping a tónál. Fotó: szakony Attila A bevásárló-turizmus mellett évek óta létezik egy, a kelet-eu rópai országok állampolgárai által .létrehozott" „eladó"-tu- rizmusnak nevezhető jelenség. Az időközben már nemzetközivé vált lengyel-piacok tekinthetők ezek gócpontjainak, de vadhajtásai messzebbre nyúlnak. Nem mellékes, hogy a.kereskedők" milyen körülmények között élnek nálunk. Az egyik (mínusz) ötcsillagos Kempinga nagykanizsai Csónakázó-tónál található. * Este negyed nyolc van, amikor kocsival a parkolóhoz érek, s ahogy sejtettem, megállni sem lehet, mert az autók mellé kipakolt kempingszékek, asztalok, vagy a földre terített pokrócok elfoglalják a parkolóhelyeket. Lépésben haladva számolom, hogy eddig 56 autó állt be, de még mindig jönnek újabbak. Az alsó parkolóban van csak hely. Otthagyva a kocsit, gyalog indulok el a tóparton. Néhány horgász ül türelmesen kapásra várva, persze kellő távolságban a csónakkikötőtől és a partra épített lelátótól. Ők mesélik, hogy egyszer megkergették a lengyeleket (és a szovjeteket), mert a vízben úszó szappan- meg mosóporhab miatt nem tudtak horgászni. Mert a vadkempingezők a tóban fürdenek és mosnak. Amint a lebetonozott partszakaszhoz érek, látom, hogy egy férfi kényelmes mozdulatokkal szappanozza magát, mellette két testesebb .madám" ereszkedik éppen a vízbe. Kicsit talán hideg, de a koszt leviszi. De nemcsak orosz és lengyel szavakat, magyar mondatokat is hallani a vízből. Igaz, a magyarok szappan nélkül fürödnek. A csónakkölcsönzönél már csak néhány ember lézeng, inkább a büfé környékén iszogatnak. Székely Tibomé áll a büfépult mögött, és amint elmondom neki, hogy a véleménye érdekelne az itteni nemzetközi vad kempingről, először elég szűkszavúan vá-laszolgat: — Mit mondjak? Láthatja! — mutat körbe. — Ezek itt úgy élnek, mintha nem is tudom honnan jöttek volna. — Éjszaka nem zajosak a .vendégek"? —Itt alszunk kint aférjemmel, szerencsére 11 óra után már aránylag csönd van. Én azért egyedül nem mernék ittmaradni éjszakára. — Fél? — Volt már eset, hogy ki kel lett hívni a rendőröket, mert be akartak törni, vagy randalíroztak, így persze nem hagyhatom őri zetlenül az árukészletemet. 12-13 év körüli srác lép hozzánk eddig a közelben hallgatta a beszélgetést. — Tibi bá. megmondja, mit szoktak ezek csinálni! Tibi bá. egy ajtóval arrébb a csónakkölcsönzőt vezeti. A büfés hölgy férje. -— Ha az itteni állapotok érdeklik, menjen be a WC-be — ajánlja, de inkább nem fogadom meg a tanácsot. — Kinek a tulajdona a nyi- lvános vécé? — A városgazdálkodásé. Nekem először azt mondták zárjam be, de akkor meg hol végezzék el a dolgukat? Inkább nyitva hagyom, de így sem jobb a helyzet. Egyébként öt perccel ezelőtt kellett volna itt lennie, éppen akkor randalíroztak a vízibiciklikkel. Ráállnak, aztán arról ugrálnak bele a vízbe. Hiába mondom nekik, hogy itt tilos fürdeni, úgysem értik. Még csak most rakták ki a Fürödni tilos! táblákat, de rá se hederitenek! Ezen, mondjuk, én sem csodálkozom, mert nem a nem- zetközileg elfogadott táblát, hanem néhány magyar feliratú fa lemezt raktak csak ki. Nem hiszem, hogy sokan értenek a vadkemping lakói közül magyarul. — Rendőrt is nem egy esetben kellett már hívnom — folytatja - Székely úr —, inert elviszik a csónakot vagy a vízibiciklit, az-\' tán az egy ó ra letelte után elfelejtik visszahozni. Olyan is volt, hogy a tó túlsó végén kiszálltak a csó nakból, és otthagyták a parton. Vagy törött evezővel hozzák vissza, persze nem fizették ki. — A tanács vagy a rendőrök nem intézkednek? —Kijön ide a rendőr, aztán mit csinál...? — kérdi és felhúzza a vállát. — Ezt. Többet nem tesz ö sem. Elnézik, hogy itt dühöngjenek, de még senkit nem vittek el és nem büntettek meg. — Ön szerint van megoldás? — Csak ha a kormány tesz végre valamit. Ha születik va lamilyen központi intézkedés, akkor talán megoldható lenne ez a már lassan kibírhatatlan ál lapot — fejezi be indulatosan. Ahogy visszafelé megyek a kocsihoz, mégegyszer megnézem a .szovjet-lengyel strandot". Hárman — ők éppen magyarok — szórakoznak az egyik vízibiciklivel, távolabb mégjavában tart a fürdési idő. Amikor elhaladok a már jócskán megtelt parkoló mellett, látom, hogy egy szovjet rendszámú Lada tetején áll egy kistévé, előtte kempingszékre telepedve, sörösüvegekkel körülbástyázva üldögél kényelmesen a tulaj. Senki nem zaklatja, nem kérdezi meg tőle, hogy miért itt alszik éjszakánként. Mi lenne, ha aSzabadság téren vernének sátrat? Ott is békén hagynák őket? Lendvai Béla O <w^ O Olvasom a Vasárnapi Új Dunántúli Naplóban, hogy milyen feltételekkel lehet elhelyezni az út mellett a hirdetőtáblákat. Olvasom és csodálkozom. Ismét egy helyzet, melynek gyönyörűen kimunkált szabályai vannak, de melyeket — tisztelet a kivételnek — alig-alig tartanak be. Aki netán túlzással vádol, annak ajánlom figyelmébe a Balaton melletti utakat. Néhány éve a köznyelv által csak Cimmer Feri-nek titulált táblák — melyeken a német Zimmer frei, azaz szabad szoba felirat olvasható — még csak a házak falát csúfították el. Azóta ezek a hol ronda, hol még rondább feliratok megjelentek az út mellett is. Az már jó érzésre vall, ha nem egy fa törzsére szegezték fel őket. Olvasom azt is, hogy az úttól csak bizonyos távolságra lehet hirdetést kitenni. De mit kezdjünk azokkal az autókkal, melyek reggeltől estig ott állnak az útpadkán, tetejükön hatalmas, különböző szolgáltatásokat ajánló táblákkal? Ha egy grafikusokból álló szakértő bizottság ezeket látná — mert a szabályok szerint a hirdetőtáblákat zsű- riztetni kell—elsírná magát. Arról mostnemérdemes beszélni, hogy vajon hányan fordultak a helyi tanácshoz engedélyért, mielőtt a táblát kirakták. Felesleges kérdés az is, hogy vajon ellenőrzi e valaki ezeknek az engedélyeknek a meglétét? A Balaton mellett ugyanis kisebb a forgalom a vártnál, mindenki úgy szerez magának kuncsaftot, ahogy tud. Ebben a nagy összevisszaságban azértvolt azonosság is. Kis túlzással minden negyedikötödik vendéglős déli szomszédunk híres levesporának közismert figurájával hirdet\' magát. A Vegeta-szakácsot szeretik a vendéglősök. Persze azért annyira nem, hogy utánanéztek volna, mibe kerül egy jól bevezetett márkajel hamisítása. Jelentéktelen dolgok ezek, mondhatná bárki. Engem mégis zavar, hogy egyre gátlástalanabbak vagyunk, egyre kisebb lelkiismeretfurdalással szegünk meg egyébként jogos és értelmes rendelkezéseket. Teljesen mindegy, hogy útmenti táblákról, vagy másról van szó. — molnár — 1090. KANIZSA 9 Az ezerarcú Forgács Üzenet: Kérem a „Kanizsa" kedves Olvasóit, hogy ne felejtsenek el nevetni! A Kanizsa Táncegyüttes afurt Ugye, felismerik? Hát persze, hogy ő az! Igen, miatta jegyeztük meg a tévéből a kölcsönzős reklámot, általa tudjuk, hogy jó a pillanatragasztó, és miatta buggyant ki belőlünk a nevetés, amikor láttuk svájcisapkában, összeakadt tekintettel az autógumik között esetlenkedni a legutóbbi Gál-völgyi-showban. Legutóbb a kanizsai közönség derülhetett nagyokat Forgács Gábornak, a Vidám Színpad művészének sajátos humorán. Forgác s Gábor az a szí nesz, aki vállalja, hogy szereti a szórakoztatást, hogy örül, ha nevettethet. Tudja a titkát, hogyan lehet ezt két perc alatt elérni. Mond valamit, és a gyanútlan hallgató felfigyel. Jön egy poén, a hallgató már mosolyog, aztán egy váratlan Forgács Gábor-féle grimasz, és nem lehet megállni nevetés I nélkül. Valamikor más pályára készült. Ám a hetvenkettes KI MIT TUD? egy csapásra megváltoztatta az életét. Egy szál gitárral állt ki, majdhogynem I pimaszul, bátran, ma- * gabiztosan ország-világ elé, és jódlizott, és hipp-hopp, nép- í szerű lett. Mire felocsúdott, a .szakma" magába szippantotta. — A KI MIT TUD? után két évig szabadúszó voltam — meséli. — Rengeteg fellépésem volt, és sokféle műsorban. Aztán megkeresett a Békés Megyei Jókai Színház igaz gatója és szerződést ajánlott. Boldogan elfogadtam, s há rom évre a színház táncos komikusa lettem. Het venhétben aztán hívott a Vidám Színpad Igazgatója. | Természetesen örömmel i mentem, s azóta ott vagyok. — Remek humorérzéke van. Könnyedén, fel szabadultan cseveg a kö zönséggel, sajátos, egyéni stílusban. Nem harsány, nem közönséges, eevszerfien ió- A klagenfurti „Wörlhersce" néptáncegyüttes idén ünnepli 10 éves jubileumát, s ennek tiszteletére a helyiek fesztivált szerveztek, melyre meghívást kapott a KanizsaTáncegyüttes is, A palettát szlovén, goriciai, lengyel, sőt bolíviai együttesek Is színesítették. A fesztivál remekül sikerűit, s ehhez biztosan hozzájárult a vendéglátók szívélyességc, figyelmessége is. Európai érzés volt tapasztalni, hogy a fesztivál sikeréért (és a mundér becsületéért) hogyan fog össze a város, a polgármestertől a hangosítást végző tűzoltóig. Öröm volt, hogy a szervezők nem feszélyezett, protokolláris előadások öltönyös, estélyibe öltözött közönsége elé akarták kényszeríteni a folklórt, a népi hagyományt, hanem arra törekedtek, hogy a táncok keletkezésük közegében, népies környezetben kerüljenek bemutatásra. Köszöntő beszédében maga a polgármester szólt hang súlyozottan az ama- tőrmozgalmak szük- ségességéről, s büszkeséggel mesélte: a 90 ezres Klagenfurtban több, mint ezer olyan kisebb egyesület, csoport működik, melyekben az emberek szabadidejükben jönnek össze, hogy hobbijuknak hódoljanak. Ilyenkor nincsen stressz, az érzések őszintén törnek felszínre, s ma a Nyugaton élők többsége a látványos kommersz helyett egyre több-sző r választja kikapcsolódásul ezeket a tiszta emberi megnyilvánulásokat. Ezt a tényt nem is kellett nagyon bizonygatnia Guggenbcrgcr úrnak, hiszen állításának igazát a rendezvények többszáz nézőjénekjelenléte garantálta. fokozta, hogy a meghívott csoportok országai közül többen is tagjai az Alpok-Adria: Munkaközösségnek, Klagenfurt pedig pusztán a város lakosságának nemzetiségi összetétele miatt is alapköve a mozgalomnak. Igya jubileumi ünnepség e népek ba-rátkozásához, ismerkedéséhez is pozitívan hozzájárult, s a politikusok után az egészen egyszerű emberek is találkozhattak egymással. Míg az osztrákok saját szüleiktől, nagy szü leik tői tanult táncaikat mutatták be, a kanizsaiak az archaikus hangszereken játszó Bojtár zenekar kíséretében különböző (rábaközi, dél-alföldi, méhkeréki, palóc. keménytelki, kanász-üveges) magyar táncokból adtak ízelítőt. A 18 éve működő, Kiváló Együttes címmel is rendelkező tánccsoport mögött Vizelí Dezső, a fáradhatatlan kis-kanizsai énektanár, a művelődési ház igazgatója áll, aki fiaival, a klagenfurti polgármester által elmondottak szellemében, már jó pár éve szervezi az együttest. Nem kis munka ez, hiszen a táncosok többsége 15-17 éves fiatal, akiket biztosan nehéz elcsábítani a diszkóból. A néptánc azonban a szívükből jön; ez az első lépések után azonnal kitűnik. Elhivatottság nélkül persze egyetlen korban sem lehetett kultúrával, művészettel foglalkozni. Napjainkban viszont rendkívül fontos, hogy maradjanak áldozok is a kultúra oltáránál. A Kanizsa Táncegyüttes közéjük tartozik. módra. Nincs szüksége rá, hogy más komikusokat utánozzon, nem is teszi. Talán ezért is kedveli a közönség — mondom egyszuszra. — Szerencsés alkat vagyok — mosolyog. — A színpadra lépés előtt van ugyan bennem egy kis feszültség, de az első mondatok után teljesen fel oldódom. Megnézem a kö zönséget, és megyek utána. Általában ráérzek, mit hal lanának szívesen. Körülbelül hét órás műsorom van az agyamban elraktározva, s mindig azt veszem elő, ame lyik érzésem szerint a kö zönségnek aznap este kell. — A tévések is hamar fel figyeltek kiváló rögtönző kész ségére, szellemes arcjátékára. Utánozhatatlanul tud átlényegülni egy-egy jel legzetes fintor révén. Szereti a tévés műfajt? — Igen. Pedig kegyetlenül veszélyes. Ott nincs javítási lehetőség. A felvételt hiába nézem vissza, a közönségtől nincs visszajelzésem, csak sokkal később. Hajó vagyok, egy ország nevet, ám ha nem, óriásit lehet bukni. Beszélgetés közben megismertem egy másik Forgács Gábort is. Egy elmélyült tekintetű, komoly embert. Racionálisan, rendszerekben gondolkodót, minden apróságra érzékenyen oda-figyelőt, akinek ellágyul a tekintete, ha tizenötéves bakfis lányáról beszél, akivel a jelek szerint igencsak bensőséges viszonyban lehet, hiszen kölcsönösen büszkék egymásra. Forgács Gábor népszerű színész. Szakít időt az irogatásra, műsorok szervezésére is. És mostanában a Danubius Rádióban is hallhatjuk: ő az egyik szerkesztőműsorvezető. Egyéni és összetéveszthetetlen. KANIZSA „A természet emlékét szeretném Megőrizni" Látogatóban Tóthné Röszler Máriánál helyiség. (Ez miért kérdéses, ha már egyszer üzletekre írták ki a pályázatot?) Az IKV-tól viszont azt az információt kaptuk, hogy ök a tanács véleményezése után döntenek, érdeklődjünk náluk. Ez aztán az ördögi köri A tanács az IKV-hoz, ők meg vissza küldenek. Közben a felújítás folyik — jobban mondva, az üzletek kialakítása, nem lakásoké. Ezt viszont a műszaki osztály csak nemrég erősítette meg. A pályázatokkal kapcsolatban tehát még mindig nincs használható hír. Azt rebesgetik néhány tanácsi dolgozó is szeretne hozzájutni az üzletekhez. A pályázat határideje lejárt, a pályázók meg csak várnak. Lassan befejeződik az üzletek kialakítása, sorsuk — illetve tulajdonosuk — még nincs eldöntve. Kérdésünk: miért volt szükség véleményezésre ezután, hogy kifejezetten üzlethelyiségek megvásárlására adtak ki pályázatot? A tanács bizonyos ügyekben berendelheti az állampolgárt méghozzá záros határidőn belül, de az állampolgár, vajon mit tehet? Vár a nyár végéig. (end) Tóthné Röszler Mária: Csendélet. Nézem Tóthné Röszler Mária képeit, és azon kapom magam, hogy erdős, tóparti tájaitól, csendéleteitől nem tudok szabadulni. A fák élnek; szinte hallom a levelek suttogását, az ágak halk ziz-zenését, az erdei patak partot simogató hullámainak csob-banását. Tiszta, szép har-ntóniát árasztanak a képek, így csak az tudja megfesteni a természetet, aki mély, gyermeki hittel szemléli, aki szereti, aki rá tud csodálkozni az élő világ apró csodáira, aki eggyé tud válni a természettel. Röszler Máriára nem hatottak a divatos irányzatok, nem akart mindenáron egyénivé válni, csak megfestette azt, amit a fák, a virágok mondtak, ami a leikéből fakadt. Képei lényegét a színek adják. Azok absztrahálják alkotásait. A sárgáktól, narancsoktól, vörösektől lüktetnek, szinte belülről izzanak a vásznak. Röszler Mária festészet iránti vonzódása régi keletű. Már kis korában rajzolt, tele rakta lakásukat alkotásaival. Ám szülei kérésére mégsem a művészi pályát választotta, hanem egy biztosabbnak lát-szót: vegyész lett. így aztán jópár évre eltávolodott a festészettől, de talán csak azért, hogy után annál nagyobb hévvel vesse magát lálkoztam Bacsa Antal festőművésszel — mondja. — Folyton ott lábatlankodtam körülötte, amikor dolgozott, és néztem, néztem. Ennyire érdekli? — kérdezte. Igen, nagyon, feleltem. Akkor ott az ecset, festék, vászon, másolja le egyik képemet! — Hát így kezdődött. Hoz záfogtam a másoláshoz. Ami korelkészültem, megnézte, és azt mondta: Holnaptól velem dolgozik. Tanítani fogom magát. Érdemes. Ettől kezdve, amikor csak tehettem, mellette voltam, és festettem. A titkokba ő avatott be. Szinte mindent tőle tanultam. Bírált, dicsért, mindig őszintén. Stílusa, témaválasztása, gondolatisága hatott rám, hiszen a tanítványa voltam, de ma már önállóan dolgozom. Az első kiállításomat is ő ajánlotta a közönségnek: „.. .Bár hivatalban peregnek hétköznapjai, a természettel együtt élő ember szemével néz szét a világban, amit aztán egy fotós érzékenységével mutat be. A természet varázsa ragadja meg. Innen fakad képeinek mindannyiunkat megragadó szépsége..." S hogy Röszler Máriának mit jelent a festészet arról, így vall: — A közlés minden ember sajátos vágya. Mindenki sze retné kifejezni önmagát. A festészet ezerféle la birintusából éh a természet emlékét szeretném felmutatni. Azt szeretném, hogy a téma egységesen, harmonikusan kerüljön az emberek elé. A szépség a színekkel zúdul a lelkembe. S ez a színekben vibráló gondolat hozza az érzelmek hullámzását. Műveimben az ember és a táj ritmusát, az élet örömeit reálisan igyekszem ábrázolni, mert úgy érzem, ezáltal közelebb hozom a képzőművészetet azokhoz, akiknek szánom a festményeimet. Egy tisztább hitű Tanács-talanság Ördögi kör Önöknek mi Jut eszébe a nyárról? Szabadság, nyaralás, valószínűleg ez fordul meg legelőször az ember fej ében. Nekem inkább az, hogy a szabadságolások idején egyes munkahelyeken megáll az élet. Ez talán nem mindenhol okoz problémát, de ha a Városi Tanácson üt ki a nyaralási járvány, akkor az oda tartozó ügyekben hova fordulhat az ember? Hetekighónapokig megáll az élet, mert az illetékes szabadságon van. a helyettes nem ismeri az ügyet vagy nem tud felvilágosítást adni. Öt héten át próbáltunk a Lenin út 10. szám alatti, a Húsáruház mögött lévő udvari épületek sorsáról megtudni valamit. Annyit már korábban is tudtunk, hogy az addig lakásokként funkcionáló épület felújításra szorul, de vizes állaga miatt üzlethelyiségeket, műhelyeket kívánnak benne kialakítani. A tanács a helyiségekért pályázatot írt ki, amelynek leadási határideje június 30-án volt. A négy üzlethelyiség közül az egyiket a már korábban is tevékenykedő üveges kapta meg, miga fennmaradó háromra nyolc pályázó jelentkezett. A tanácson csupán azt közölték, az IKV felmérése után döntik el, hogy üzlet vagy lakás lesz-e a további három Qlvasta..? Gulácsy Irén (1894-1945): Hamueső A Hamueső ugyan nem első munkája Gulácsy Irénnek, de még a fiatal, a történelmi regények ízére-sikerére rá nem ébredt írónő alkotása. Színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem románok és magyarok közt van, ezt a témát épphogy csak érinti a regény, alig-alig epizódnyi jelenet, hogy a tanítónőt felfüggesztik állásából, mert időre nem tudta letenni a román nyelvvizsgát, a prefektus pedig, akit rendet rakni küldenek a faluba maximális tisztességű és jóindulatú román ember. A viharok, ellentétek, kolliziók, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. A főhős, a kissé Túri Danira emlékeztető, öserejű Bass Menyhért bíróvá lesz. Okos, elszánt, alapjában tisztességes ember, az új, fiatal jegyzőnek mégis sikerül ujja köré csavarnia. Hamarabb haj tja be az adót, azon hatalmas földeket vásárolnak, szövetkezetet alapítanak, de úgy, hogy abból egyként kitudják a zselléreket is, a gazdákat is. A csalafinta Jegyző érti a dolgát, kévésüknek, egy romlott társaságnak szerez meg mindent, üzelmeiket elleplezni van szükségük Bass Menyhértre. Ő ugyan nem lát át a szitán, de emberségében megromolva egyre Jobban elvadul. Feleségét elzavarja a háztól (az kénytelen a Bassot gyűlölő nagygazda apjához menni), összeáll egy mindenféle szennyben megmártózott menyecskével, az őt jóra intő Lajos fiát sem viseli el. Afalu lassan elindul a züllés útján. Az olvasókör felbomlik, helyette romlott lányokat hozat a vendéglő különtermében rendezendő orgiákhoz a falubeli zsidó, az öreg, egyébként becsületes, a regény végére megintcsak Jó magyarrá" váló Spiccer. A régi jegyzőt, az öreg tekintetes urat szinte a falu szeme láttára, majdnem segédletével üldözik öngyilkosságba (le akarja rántani ugyanis a leplet utódja mesterkedéseiről). A szimbolikus .hamueső", a romlás, züllés szinte már mindent elborít, ám végül minden jóra fordul. A hatóság (élén a derék prefektussal) felszámolja a gonosz ügyleteket, Bass Menyhért, miután vérbajt is kap a romlott nöszemélytől, magára ocsúdik. Belátja bűneit és tiszta nevet akarván hagyni talpig becsületes fiára, öngyilkos lesz. A falu megindul a tisztulás és gyarapodás útján. Szabó Dezső és Móricz Zsigmond korai regényeinek motívumait, azok naturalizmusát utánzó, utánérzö, meglehetősen gyenge regény ez. csak nosztalgiával forgatható. (Új Könyvek) 1990. KANIZSA Idegenforgalom, óh! — Szóval meghalt...? — Laura szomorúan nézett maga elé. Ha eddig volt is valamilyen reménye, most már elszállt minden két sége. Apja tehát nincs többé. Talán jobb is így. Hiszen minden jel arra mutat, csakugyan bandita volt. Becsületes emberként aligha gyűjthetett volna hatalmas kincset. Igaz, végül is mi az a kincs, hol van? Blio úr mintha a nő gondolataiban olvasott volna, így szólt: — Mostanában gyanús alakok keringenek errefelé, jobb, ha megvárjuk az estét. Majd ha besötétedik, elviszem önöket oda. — Szóval célba értünk— sóhajtotta Grácia néni és boldogan nézte... — Blio urat. Az éjszaka sűrű volt, tapadós. Minden zaj messzire szállt, és a falu apró neszeit is felnagyította. A lopakodók néha egymásnak ütköztek. — Csitt!... — Jaj, Péter, a lábamra léptél. — Bocsáss meg, szívem. VALUTAVÁLTÁS — csukott szemmel Hosszú a valutaváltó külföldiek sora a Szabadság téri IBUSZ iroda előtt. Márkát, dollárt szorongatnak a kezükben és türelmetlenek. Ha lenne, úgy alkalomadtán, néhány felesleges ezresem, de szívesen segítenék rajtuk. Nem kerül semmibe, még azt is megköszönném, hogy éppen a mi városunkban kívánják elkölteni megtakarított pénzüket. Az előbbit a törvény bünteti, az utóbbi gesztus, nálunk még nem terjedt el, így minden marad a régiben. Más a helyzet a közeli parkolóban. A külföldinek még a kocsiból sem kell kiszállni, a kiszolgálás gyors és előnyös. Ez is büntetendő cselekmény, a javából. Hogy miért említem mindezt? A városban már lassan több a bank mint az élelmiszerbolt. Tudja-e a szerencsétlen külföldi, hogy hol, mikor, hogyan lehet pénzt váltani hétköznap, szombaton vagy vasárnap? Talán még a helybeliek sem. Blio úr ment az élen. Néha, az ösvény egy veszélyesebb pontján hátranyúlt, megfogta Grácia néni kezét; — Itt vigyázzon, asszo nyom. Grácia néninek ilyenkor hevesebben dobogott a szíve... Erdőben mentek. A falu és a tó mögöttük maradt, már nem látták a házak és az utcák fényeit. Szemük megszokta a sötétséget. Az ösvény már nem volt olyan meredek, a dombról lefelé egy völgybe jutottak. Sötét tömeg ter-peszkedett előttük. — Az ott a második domb? — kérdezte Laura. — Igen. Az üzenetben erről volt szó — Blio úr megállt, úgy beszélt: Ennek az erdej ében van az a ház. — Milyen ház? — kér- szemmel veszünk tudomásul. Tehát senki sem bűnös? 2. ÖRÖM IS, ÜRÖM IS Őszintén örülünk annak, hogy a városunkba érkező külföldiek otthonosan és jól érzik magukat. Annak viszont a legkevésbé sem örülünk, hogy sokan nem vendég módjára viselkednek. Tapasztalhattuk, hogy egyszerűen fittyet hánynak a közlekedési szabályoknak. A gyalogosok mintha sohasem láttak volna zebrát, és úgy tűnik, nem ismerik a közlekedési lámpa színeit. Világot megjárt buszvezetők parkolnak járműveikkel a főúti kereszteződésben, ajárrnűforgalom elől elzárt területen, végig lefoglalva a Szabadság tér melletti gyalogjárdát. Egyre több a tilosban kempingező is a város határában. Magukról megfeledkezett autósok cserélnek olajat az erdei pihenőkben, vagy akkumulátort a Városháza előtti parkolóban. Ha a környező országokban keményen büntetik a kulturált viselkedés és a közlekedés rend-bontőit, miért vagyunk mi elnézőek? dezte Péter. — Egy régi, elhanyagolt, de szép villa. Valaha egy gróf építtette, de tönkrement és átadta az ügynökségnek. Az ön apja tőlük vette meg, Laura. De a ház teljesen üres és évek óta lakatlan. — Lehet, patkányok is vannak benne? — Grácia nénit, aki betörőktől sem szokott megijedni, most pánik félelem fogta el az intelligens rágcsálók em lítésére is. —Lehetséges—állította Blio hidegvérrel. Felkapaszkodtak a második dombra. Péternek úgy tet- szett, zajt hall az erdőből. Vagy csak képzelődött? Voltak percek, amikor azt hitte, idegen léptek do-bogását hallja. De utána ismét csak a szellő susogott a lombok között. — Hát itt vagyunk — mondta negyedórával ké sőbb vezetőjük. Előre mutatott. Az út alig látható csíkja két felmeredő fe- keteség közé kanyarodott. Kapuoszlopokvoltak, kapu nélkül.*—A kerítés romos, a lépcső is. Nagyon vi gyázzanak, hová lépnek— átvágtak a kis kerten, tíz egynéhány lépcsőfok után egy teraszra értek. Blio kulcsot vett elő, jóidéig eltartott, míg a sötétben beletalált a főbejárati ajtó zárjába. Csikorgás — és Blio eltűnt. — Uram! Hol van? — kérdezte Grácia néni fé lénken. Az éjszaka olyan fenyegetőnek látszott, no és ha tényleg vannak itt patkányok... — Jöjjenek utánam! — Blio egy gyertyát talált a sarokban, meggyújtotta. A kicsiny fényben hatalmas árnyékok mozogtak a fa lakon. — Félek — mondta Laura. Igen vékonyka volt a hangja. Tegnap éjszaka is sötétben volt, elrablói és később eöv reitélves sza- — Most már semmi oka rá — mondta a férfi — Itt maradhatunk hajnalig. Ha a barátom igazat írt üze netében, pirkadatkor önök fellelik a kincset a felkelő nap útmutatása szerint.... — Nem rnarad velünk? — kérdezte Péter. — Családi ügy, nem aka rok zavarni... — De csak maradjon! — suttogta Grácia néni. — ...Azonfelül állatokat tartok, azokat hajnalban meg kell majd etetnem. Amint azzal végeztem, visszajövök — ígérte a fér fi. Grácia néni torka kissé elszorult, látva, hogy Blio mögött becsukódik a nyi korgó ajtó. De a fiatalok miatt nem akarta ki mutatni félelmét. * Blio átvágot t az udvaron. Amikor beért az erdő fái közé, egyszerre két árny— két férfi lépett melléje: — Emelje fel a kezét, és ne mozdulj on—mondta az egyik nagyon határozottan — Vigyázzon, fegyver van nálunk! 8. A rejtélyek megoldódnak „A kettős ajtó mögött... napfelkeltekor" — mondta Péter hangosan. Talán inkább csak azért, hogy bátorságot öntsön társaiba. Grácia néni reszketett, gyér fogsora időnként összecsattant. Laura semmi pénzért el nem engedte volna férje kezét. így múlt az idő. A fák fölött lassan pirkadni kezdett. A házban olykor padlódeszka, lépcsőfok reccsent. A három ember nagyon várta már a hajnalt. Péter az ablakon át látta: keleten szürkül az ég. De a csillagok még nem tűntek el. Felsóhajtott. Aztán mégis elj ött az idő. Az erdő fölött vörösessárga sugár bukkant fel. Fátyolfelhőket világított meg. Néhány perccel később a bátortalan fénycsóva már a ház tetején pihent. Péter kitárta a ket-tösajtót. Egy üres, kisebb szobába léptek. Grácia néni és Laura egymásba kapaszkodtak. Vége a 11. résznek KANIZSA Csigarejtvény A rejtvény két irányból is megfejthető. Az egymást követő meghatározások között nincs átfedés. A helyes megfejtés után Arany János müvének egy szereplője tűnik fel a függőleges 7. sorban. Beküldendő: a szereplő neve szerdáig, augusztus 29-éig. Meghatározások: Kintről befelé: Óind mitológiai alak —... rózsa • é;> üledék jelzője — razár — fiatal — Trója főszereplője — Mihály becézve — kisegítő — vés — ez a perec keresett — helyrag — zulu népcsoport — NSZK—francia mesterséges hold — avanti — sok szovjet város nevének végződése — alagút Új-Zélandon — arab főváros — PFSZ vezetője — a lakásán — patak az Északi- középhegységben — humorista (György) — folyó Moszkvánál — cseh női név — molibdén — tó Olaszországban — Ifjú... — indiai eredetű légzési rendszer—sivatag Észak-Amerikában — József A. verse — sziget Európában — csokoládé jelzője — dohány — a dúr skála 5. hangja — üdülőhegy az Adrián — folyó és medence Közép-Ázsiában — Óindiai mitológiai alak — minden szentséggel megerősített — baranyai falu — közel-keleti fennsík — a dúr skála 7. hangja — ...flde: hütlenül. Bentről kifelé: Csekély adomány — függesztés — Czuczor G. írói álneve — részére — tó Afrikában — szovjet bombázó repülőgép — Olaszország nevének rövidítése világversenyeken •— lehallgató készülék — villamos elem — puliszka — a Napernyő festője — kedveskedő megszólítás—kalauz az araboknál — növénycsalád — ...effektus: fényszóródásos jelenségeknél — őrlemény — Kodály Vnűvében szereplő település — elektromos kapacitás egysége — jószívü — francia űrszelvény — cluny apát — ...Moore: híres színész •— átkarol — Verdi operája — város Moszkvától D-re — érem hátlapja — rövid vászonnadrág — mű latinul — növény és női név is — ravasz — Oroszország jelzője — Pogány lázadás vezetője a XI. sz.- ban — óv. Töltött burgonya jó gazdasszony módra (4 személyre) 8 db nagyobb burgonya 5 dkg vaj 6 dl húsleves 10 dkg sárgarépa 8 dkg zöldborsó 6 dkg reszelt sajt só 1 késhegynyi bors 1 késhegynyi majoranna 1/2 csomó petrezselyemzöld. A burgonyákat egészbe megtisztítjuk. Egy tűzálló tálat kivajazunk, belehelyezzük a burgonyákat, ráöntjük a húslevest, fóliával letakarjuk és a sütőben lassan puhára pároljuk. Ha megfőtt, a belsejét karalábé-vá-jóval kifúrjuk. A kifúrt darabokat összekeverjük az előzőleg megpárolt és kockára vágott sárgarépával, a zöldborsóval és reszelt sajt felével. Megsózzuk, megborsozzuk, meghintjük majorannával és finomra vágott petrezselyemzölddel. A keveréket visszatöltjük a burgonyába, a te tejére szó rjukamaradék reszelt sajtot. Kisebb vajdarabokat teszünk még a tetejére, és forró sütőben pirítjuk, hogy a sajt ráolvadjon. SORSAROK Nagykanizsai zöldövezeti kertes házamat eladnám vagy elcserélném elsősorban sopronira, kanizsaira. Dr. Csengéi Gábor Telefon: 99/14-060-31 mellék. 11OLSTEN SÖRÖK A Nagykanizsai Sörgyár termékszerkezetének korszerűsítése, modernizálása érdekében 1984-ben licenc szerződést kötött a hamburgi Holsten Sörgyárral. A szerződés eredményeként még ezévben megjelentünk a hazai piacon a Holsten Bier minőségi sörrel, majd további szerződéseket követően 1986-ban a Holsten Pilsener, 1988-ban pedig a Holsten Prémium gyártását kezdtük meg. AHolsten sörök minőségi paramétereit a licencadó szigorú ellenőrzéssel biztosítja. AHolstcn Bicr és Pilsener hordós, 0,5 és 0,33 literes palackos kiszerelésben, míg a Holsten Prémium csak palackban kerül forgalomba. A palackos Holsten sörök minőségmegőrzési ideje 90, a hordósé 30 nap. I Szőnyegek, f^\\\\ I bútorszövetek,\\^i 1^ I takarók és minden, mm I amit a lakástextil I vállalat ■kínál nálunk kapható. ■ Lakberendezési Bolt I Nagykanizsa, Zrínyi út 35. JOOIVILJS Matematika és magyar nyelv tantárgyakból általános iskolások pótvizsgára való felkészítését vállalom. Ajánlatokat „Siker" jeligére a KANIZSA Szerkesztőséébe. Adv út 1-be kérek. Mi lehet a hiba? — tettük fel a kérdést, mikor a fotólaborból előkerültek a képek. Mert nem az olvasó látja rosszul. Már a nyo-mdábaadáskorilyenekvoltak. Az a bizonyos ördög tehát kizárva. Ez itt az anti-reklám helye Valószínűleg a képen látható bűvész sem lehet a dologban ludas. Mi magunk arra gyanakodtunk, hogy fotósunk lett varázsló. Nos, nem lett igazunk. Az optika önállósította magát, amikor megismerte a karosl Ginseng-klub színpompás műsora mellé felszolgált italok árát. (Egy deci üdítő 60 forint!) Mivel szerkesztőségünk tagjai sem rúghatnak így ki a hámból, döntöttünk a közlés mellett. Gondoljuk, kielégíthetjük azok igényét, akik velünk együtt kí- vülrekedtek a klub ajtaján. Ja, és a legfontosabbl A tulajok, nyilatkozatuk szerint, nem akarnak gyorsan meggazdagodni. Betartják a mondást: Fillérből lesz a forint. Ők ez utóbbinál kezdik. -dóró-Fotó: Szakon? Attila 14 I KANIZSA Műsoraj ánlat Valami bűzlik Újudvaron Zsinagógaalapítvány Nagykanizsáról 1941 és 44 között 3000 zsidót deportáltak, s a világháború után alig néhányan maradtak a városban, akik tartották vallásukat. Elnéptelenedett a hatalmas, még a 19. század elején, klasszicista stílusban épült zsinagóga is, amely a háborús években már nem annyira a hithü zsidók imaháza, mint a deportálás előtt állók fogháza volt. A háború után nem akadt, aki gondját viselje a gyönyörű épületnek, éslassan az enyészeté lett az izraelita temető és ravatalozó is. A nyolcvanas évek elején, a nagy felbuzdulások időszakában a város megvásárolta a helyi gyülekezettől a zsinagógát, s azt tervezte, hogy hamarosan megkezdi a műemlék felújítását, s ahogy az az ország nagyon sok településén történt, hangverseny és kiállítótermet alakít ki. Még tervpályázatot is kiírtak, de kiderült, nemhogy a műemlék védelmére, ennél fontosabb dolgokra sincs pénze a városnak. A nyolcvanas évek közepén minimális állagmegóvásimunkákat végeztek, éppcsak annyit, hogy az eső ne verjen be a tetőn, s a leszivárgó víz télen ne repessze tovább a falakat. Egyébként évekig nem történt semmi a zsinagóga érdekében. Egészen az utóbbi napokig. Farkas Zsuzsa kanizsai képzőművész kezdeményezésére, jelenleg rnég csak magánszemélyekből álló alapítványt hoztak létre a zsinagóga megmentésére. A műemlék felújításához hatalmas összegre, inkább 100, mint 50 millió forintra lenne szükség, ám az alapítvány életrehívói remélik, hogy kezdeményezésüknek híre megy az országhatáron túl is. Volt már korábban jelzés arra, hogy a városból elszármazott, jelenleg külföldön élő kanizsaiak — nemcsak e vallás gyakorlói—hajlandók lennének áldozni erre a célra. Ezen kívül helyben is szeretnének olyan programokat szervezni, melyekkel gyarapítani lehet az alapítvány vagyonát. Felvetődött például, hogy a zsinagógában a jelenlegi romos körülmények között alkalmanként hangversenyt kellene tartani, s adakozásra kérni az állampolgárokat. Az alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Számlaszáma: MHB 493-97543-7193. M. L. Hírek A Főépítészet! Kollégium Szegeden a műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem jogalkotói feladatairól folytatott egyeztetést, majd állásfoglalást alakított ki az építésügy helyzetével kapcsolatosan. A tanácskozás tapasztalatait a kanizsai városrekonstrukcióban hasznosítják. A Deák téri rekonstrukció keretében elkészültek azok a burkolatfclújítások, melyek a tér megváltozott funkciójával függnek össze. A parkolót újrafestették, így a felületcsökkenés ellenére sem történt ferőhelycsökkenés. Apalinivárosrészbenacsaládi db közművesített telek értékesítésének előkészítését kezdtek meg. A telkek 600,-Ft/ négyzetméteres áron kerülnek forgalomba. Korpaváron a temető és a település között három közvilágítási lámpát szerelt le a Dédász. A lámpák eltávolítását a körzeti tanácstag javasolta, mert. a lakóközösség szükségtelennek ítélte azokat. . Augusztus 20-án Eszteregnyén a templomkertben került felavatásra az I. és II. világháborús elesettek emlékmüve. Az emlékmüvet, közadakozásból, Meszes Tóth GvulabudaDesti szobrászművész Hevesi Sándor Művelődési Központ Augusztus 24—26: Gleisdorjifotósok kiállítása. Megtekinthető naponta a HSMK kiállítótermében 10— 13 és 14—18 óra között. Apolló Filrncentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 24—26: Furfangos gályarabok (olasz). Augusz tus 2 7—2 9: A bankár (NSZK). Augusztus 30: Cső-retöltve (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus Néhány évvel ezelőtt Újudvaron kijelölték a szeméttelep helyét a Dózsa György utca végén. Igaz, külterületen, de ötven méterre a szélső házaktól. Úgy tűnik tehát, hogy a hely megválasztásakor hibát követett el a gelsei tanács és a KÖJÁL is, hiszen tíz egynéhány méterre egy patak is folyik. kör- Bár a KÖJÁL ugyancsak hírefe arról, hogy -minden. nyezetszennyező okot p kivizsgáltat és szükség filmek 21 órától. Augusztus 24—26: Erkölcstelen mesék (francia). Augusztus 27—30: Szakaszvezető (videó, amerikai). Kert Filmszínház: Augusztus 24: Drágám a kölykök összemennek (amerikai). Augusztus 25—26: A légy H.(amerikai, 16 évenf). Augusztus 27—28: Szellemirtók I. (amerikai). Augusztus 29: Könnyű vér (magyar, 18 évenf). Augusztus 30: Szel-lemirtókll. (amerikai). szerint bírságol most érthetetlen, miért nem intézkedik. Azt fel sem merjük tételezni, hogy nem is tud a szeméttelep létezéséről. Többször próbáltuk az illetékest elérni, eredménytelenül. A lakók mindenesetre jelezték, hogy a szeméttelep ott van, s hogy fertőzések melegágya. Nos, intézkedik-e valaki? Vagy isten malmai lassan őrölnek? V. J. "&#♦ KANIZSA Motocross Európa Kupa Junior csapatverseny Kanizsán Futószalagon Emléktornát nyert az Olajbányász ifjúsági labdarúgócsapata, amely a Csömödéren rendezett Szekrény László kispályás emlékversenyen valamennyi ellenfelét legyőzve végzett az élen. Az olqjos-Jiaialoka helyosztók során 2-l-re nyertekLetenye, majd 6-1-re Szemenyecsörnye ellen. A döntőt Letenye vegyes ellen vívták, amelyet Solymosi góljával 1-0 arányban győztek le. Az első alkalommal rendezett emléktornán a sikert a következő csapat harcolta kV Czigoth, Takács (kapusok), Matola, Pozsgai, Doszpoth, Kapus L., Kútsön, Sólymost, Váradi, Hollander. Edző: Bárdost Gábor. Az 1990/91. évi kosárlabda NB llben új csoportbeosztás készült, melynek Nyugati csoportjában szerepelnek a MÁV NTE csapatat A férfiak mezőnyében a vasutasok Oroszlány, SoproniMAFC, Győri KTMF, Fűzfő, Szombathelyi TK, Péti AÍTE, Kaposcukor II., Kaposvári Gazdász, Pécsi Postás, Bajai TK, PEAC, Z. Főiskola és a Keszthely csapatával küzd a bajnoki pontokért. A nőknél a MÁVNTEII. csapatának ellenfelei: ZTE-Ságvári, Zala Volán, PécsiTASI, Szekszárd II., Pécsi VSKII.. SzombathelyiTK, Pécsi Postás, Komló, BqjaiTK, Paksi Atom, Sopront Postás, Bonyhád. A Tungsram SE elnöksége utóbbi ülésén — többek között úgy határozott, hogy a női kézilabda szakosztály működését szünetelteti. Az elmúlt bajnokságban 10. helyen végzett csapatot visszaléptették a további NB II-es küzdelmekből melynek tehetségesebb Játékosai átkerültek a helyi olajosokhoz. Kispályás foci Hétfőtol folytatódik a pontvadászat A Nagykanizsai Motocross SC rendezésében nagyszabású nemzetközi motocross verseny színhelye lesz szeptember l-jén és 2-án a Petőfi úti versenypálya, ahol a Zala Hungária Kupa keretében nemzetközi versenyre és bajnoki fordulóra kerül sor. — Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a MAMSZ motocross szakági vezetése ránk bízta a nemzetközi junior csapat Európa Kupa 2. fordulójának le bonyolítását. A 125 kcm-es ka tegóriában, a 21 éven aluli crosso- zók válogatott csapatversenyében 10 ország indulhat 6-6 ver senyzővel, akik 3x20 + 2 kört teljesítenek, s közülük a pont versenybe a legjobb 4-4 versenyző eredménye számít — kezdte a tájékoztatást Kotnyek József, a .házigazda" sportkör elnöke. A nemzetközi versenyre a kanizsai szervezők már jó ideje nagy intenzitással és felelősséggel készülnek. A sokrétű szervezői, technikai munkák mellett nagy erőkkel dolgoznak az 1850 méteres versenypálya korszerűsítésén, annak további .nehezítésén". — Rangos mezőnyre van ki látás, s ez is magasszínvonalú szervezői és rendezői munkát követel tőlünk. Természetes, hogy minden tekintetben szeretnénk megfelelni az elvárásoknak, s olyan stábot hoztunk össze, akik kel képesek leszünk megbirkózni a nem könnyű feladattal. A több napon át itt szereplő versenyzőket a zöld táborban helyezzük el, köztük a meghívott osztrák, cseh szlovák, jugoszláv, német, olasz, szovjet, bolgár, román, lett és magyar crossozókat — vette át a szót Gál László versenytitkár. — Kik alkotják a magyar csa patot? — érdeklődtünk Vaska Kálmán elnökhelyettestől. — Állandó kapcsolatban va gyunk Kökényessy György sport társsal, a magyar csapat ve zetőjével. Gyakran konzultálunk, elvégeztük a helyszíni bejárást is, s az apróbb hibákat már ki javítottuk. Megtudtuk, hogy a magyar csapat keretében ne vezték a következőket: Kamrás Károly, Balogi Zoltán, Letky Zsolt, Soóky Zsolt, Jeszenszky Béla, Lilinger Patrik, Nagy Ferenc, akik remélhetőleg sikerrel veszik fel a küzdelmet a jegyzett külföldi csapatokkal, versenyzőkkel. Egyébként az 1-5. helyezett csa patok pénzdíjazására mintegy 40 ezer forintot fordítunk a ha gyományos díjazás mellett — mondta az elnökhelyettes, aki ugyancsak sokat fáradozik a versenyszervezésben is. A nemzetközi versennyel párhuzamosan pályára .lépnek" az OB H-es versenyzők is, akik ezúttal a 7. bajnoki fordulót vív- tegóriában. A versenyre ugyancsak szeptember 1-2-án kerül sor, amikoracrossozók2x25perc + 2 kört teljesítenek kategóriánként. — A beérkezett nevezések alapján 45 versenyző rajtol a bajnoki pontokért. A 125 kcm-es mezőnyben 29 fő indul, köztük a mi gyerekeink, akik közül ifj. Vaska Kálmán az 5., Horváth György a 11., míg Zelen Zoltán a 22. helyről vág neki a kanizsai bajnoki forduló két futamának. A 250 kcm-es kategóriában 16 versenyző rajtol. Ebben a mezőnyben a mi színeinket Weisz Ferenc képviseli, akijelenlega9. helyen áll. Versenyzőink is jól felkészültek az újabb bajnoki fordulóra, akiktől a hazai pályán további előrelépést remélünk — hangoztatta a kanizsai crossozók új edzője, Tompek Alajos. A kanizsai kettős viadal szeptember l-jén 13 órakor kezdődik a szabad, majd időmérő edzésekkel. Szeptember 2-án 9.45 órakor tartják az ünnepélyes megnyitót, majd a versenyek 10 órakor kezdődnek a junior csapat EK 1. futamával. Ezt követően a bajnoki futamokra kerül sor (10.40-kor 125 kcm 1. futam, 11.15-től 250 kcm 1. futam), a juniorcsapatEK2. futama 11.50 órakor startol, majd a bajnoki 2. futamokat rendezik meg (12.20 és 13 órakor). A viadal befejező részeként bonyolítják le a junior csapat EK 3. futamát, amely 13.40 órakor rajtol, s utána kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, a verseny színhelyén, a Petőfi úti cross-pályán. Augusztus 27-től folytatódik a városi kispályás labdarúgó bajnokság küzdelemsorozata. ^A bajnokság őszi fordulóit hétfőtől kezdve folyamatosan bonyolítják le a Mindenki Sportpályáján, így a hét minden aapjafea jut mérkőzés. A tavaszi idény befejezése után a csapatok zöme nem tért pihenőre, az ország különböző városaiban rendezett tornákon képviselték városunk színeit. így felkészülten várják a hétfői rajtot harc várható a helyezésekért, illetve a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, így nem csoda, hogy nagy a készülődés a csapatok házatáján. A különböző bajnoki osztályokból az első kettő helyezett jut egy osztállyal feljebb, míg az utolsó kettő kényszerülbúcsúra, hogyjövőreegy osztállyal lejjebb próbálkozzon nagyobb sikerrel. Az éles pontvadászat 27-től a kispályán is folytatódik. iipill KANIZSA I 1990. augusztus 24, Visszapillantó Olajbányász—III. ker. TTVE 0-0 Kézilabda Hazai környezetben rajtol a Tungsram NB I B-s férfi gárdája Képünkön a m. ker. TTVE kapusa ment Skublics és Kiss elől. (Fotó: Szakony Attila) NB Il-es labdarúgó mérkőzés Az Olajbányász nyitómérkőzésére kellő önbizalommal készültek a csapat tagjai. Abban reménykedtek, hogy az első hazai mérkőzésükön győzelemmel mutatkozhatnak be, ami megfelelő lökést adhat a további szerepléshez. A csapatban több régi-új fiú is pályára lépett, és ezzel a mérkőzéssel debütált az új edző, Vlaszák Géza is. A leszerelt Farkas és Kiss mellett pályára lépett avasutasoktól igazoltVisnovics, és új poszton szerepelt Iványi is. A nyitómérkőzésen a csapat lendületesen kezdett, sokkal többet birtokolta a labdát ellenfelénél, az első 20 perc mégis szinte esemény nélkül telt el. Később számos lehetőség kínálkozott a piros-kékek előtt, de vagy a csatárok ügyetlenkedtek, vagy a vendégek védelme zárt jól. A gárda játékából hiányzott az átütőerő, többnyire középen erőltették a játékot, ezzel is megkönnyítve az ellenfél dolgát. Fordulás után tovább foly-tatódottapiros-kékek fölénye, az ellenfél még annyi gondot sem fordított a lámadásvezetésre, mint azt tette a találkozó első részében. Újabb lehetőségek is kínálkoztak a góllövésre, de ezúttal sehogy sem sikerült a kapuba találni. A csatárok ügyetlenkedésein túl az eredménytelenséghez az is közrejátszott, hogy a középpályán szerepet kapott játékosok közül senki sem tudta az irányító szerepkört magára vállalni. Végeredményben egy alacsony színvonalú, de küzdelmes mérkőzésen az Olajbányász jobb összpontosítással, határozottabb támadójátékkal nyerhetett volna. A gólnélküli döntetlennel végződött találkozón küz-denitudásukért a csapat feltétlen dicséretet érdemel. A játék pedig reméljük még lesz jobb is... Vlaszák Géza, a csapat edzője a találkozó után: — A csapat első mérkőzésén három olyan játékosunk mutatkozott be, aki még nem vagy már régen játszott bajnokit a csapattal. így nem csoda, hogy egy kissé megillctödöttcn kezdtünk, majd később több helyzetet is elügyetlenkedtünk. Sajnos a befejezéseknél ezúttal szerencsénk sem volt, így kénytelenek vagyunk megelégedni az egy ponttal. Egyébként nem vagyok elkeseredve, teljesítményünk lesz még jobb is. Ma délután útjára indul a kézilabda, megkezdődik abajnoki pontvadászat a sportág második vonalában, ahol színeinket a Tungsram SE legénysége képviseli az 1990/91. évi küzdelmekben. — Az elmúlt bajnokságban, a 14 csapatos mezőnyben együt tesünk a 13. helyen végzett, ám nem estünk ki, mivel időközben az MKSZ vezérkara átszervezte a bajnoki rendszert. Számunkra legfontosabb, hogy az eddigi egycsoportos mezőnyt Nyugati és Keleti csoportra osztották, s így az új bajnokságban 12-12 csapat szerepel. A bajnokok egyenes ágon nem kerülnek az élvonalba, nekik még újabb erőpróbán kell résztvenni. Az NB l-es mezőnyben 11-12. helyezett csapatokkal vívnak majd osztályozó t, s 4 közül a legjobb kettő lesz NB l-es — szólt a változásokról Pintér István, a lámpagyáriak szakágvezetője. A kanizsai fiúk sorrendben harmadik evüket kezdik az NB I B-ben, úgy hogy mindig szövetkeztek Fortunával. No, a most rajtoló új, s egyben jelentősen felhígult bajnokságban ilyen veszély nem fenyegetheti az „izzósokat". Sőt, hallani olyan elképzeléseket is, hogy a Tung-sram-nak ebben a mezőnyben fel kell jutni a csúcsra. — Tudunk arról, hogy nagy elvárások vannak velünk szem ben, s ebben én személy szerint osztozok is a sportágat ked velökkel. A mezőny fele újonc, most kapcsolódik be a második vonalba a Soltvadkert, Ajka, Pestlőrinc, Hőgyész, a Tatai Honvéd és a Pilisvörösvár. No, de ezek számunkra többségében ismeretlenek, nem tudjuk, hogy milyen erőt képviselnek, csak következtetni lehet az NB Il-es eddigi színvonalról, ami jóval elmarad az NB I B-s kö vetelményektől. Tehát, jó eséllyel pályázhatunk az 1-3. helyek valamelyikének a megszerzésére, amelyet az egyesületi vezetés a csapat számára megjelölt — mondta a szakágvezető. Az előző bajnoksághoz képest változott a játékosállomány. A már közölt versenyzők mellett Radovics visszaigazolt Várpalotára, Grőber átigazolt (Ó is Várpalotára került), Balogh visszament Pécsre, mígTakácsaz újonc NB l-es Komlói Bányászhoz készül (a tárgyalások még folyamatban vannak.) Jó hír a csapat házatáján, hogy a sérültek felépültek, a Komlóról tavasszal átkerült Szopori ma délután végleg bemutatkozik új csapatánál. A lámpagyáriakkal készül az új szerzemény, Krich-enbaumis, de lapzártáig még nem sikerült volt klubjával megegyezni, s így mai bemutatkozása kérdéses. —Akerettagok július közepén kezdték meg a felkészülést. Tudatosan a bitumenes pályánkon folyt az erőgyűjtés, mivel a formábahozás időszakában számos előkészületi mérkőzésre szabadtéren került sor. Néhány nappal ezelőtt foglaltuk el .otthonunkat", az Olajbányász munkacsarnokot, ahol edzéseinket és bajnoki mérkőzéseinket tartjuk — magyarázta a szakvezető, majd a felkészülés tapasztalatairól így összegezett: — A kerettagok példás hozzáállást, nagy fegyelmet tanúsítottak a több mint 1 hónapos gyakorlás alatt. Keményen dolgoztunk, kellő eröalapot szereztek játékosaink, de a technikai és taktikai elemek terén van mit javulni. Nagy kár, hogy elmaradt a Georgikon Kupa, pedig az ottani 4-5 mérkőzés kellett volna a formábahozáshoz. A kanizsaiak ma (pénteken) 17 órakor hazai környezetben kezdenek. Ellenfelük a Dunai Kőolaj, amely az elmúlt bajnokságban legyőzte a lámpagyáriakat. A törlesztésre a következő kerettagok készülnek: Kálóczy, Bilicz, Gerencsér (kapusok), Szentes, Ojtó, Rodek, Kric-hembaum, Tiba, Kurusta, Szopori, Pánczél, Kosztolánczi, Sebestyén, Hungler (mezőnyjátékosok). A lámpagyáriak további őszi menetrendje a következőként alakul: 2. forduló, szeptember 2-án: Soltvadkert—Tungsram. 3. forduló, szeptember 8-án (szombat) 16.00 óra: Tungsram—III. ker. TTVE. 4. forduló, szeptember 15-én: Ajkai Hungalu—Tungsram. 5. forduló, szeptember 21-én (péntek) 16.00 óra: Tungsram—Győ-riÁÉV. 6. forduló, szeptember29-én: Pestlőrinc—Tungsram. 7. forduló, október 5-én (péntek) 16.30 óra: Tungsram—H. Szon-dy SE. 8. forduló, október 12-én (péntek) 17.00 óra: Tungsram— Testnevelési Egyetem. 9. forduló, október 20-án: Hőgész—Tungsram. 10. forduló, október 27-én (szombat) 15.30 óra: Tungsram— Pilisvörösvár. 11. forduló, november 3-án: Tatai Honvéd— Tungsram. (gh) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyl, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vijmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PI1F/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, II. évfolyam. 3o>. szám 1990. augusztus 31. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI E E T I L & P $fyfcWf&&&8 15 választókerület 43 szavazókör Megjelenik minden pénteken Mi történt a PKCH?an? (4. oldal) m Casco Választási előkészületek A városi tanács elnöke augusztus 16-án értekezletre hívta a pártokat és társadalmi szervezeteketa szeptember 30-i helyhatósági választási előkészületek ügyében. Zsoldos Ferenc közölte, hogy az önkormányzati törvény előírásai szerint a tanácsnál Nagykanizsa városára vonatkozóan 15 választókerü letet és ezen belül 43 szavazókört állapítottak meg. (A választásra jogosult állampolgárok száma jelenleg 41.715 fő.) A tanács titkársága által kidolgozott javaslatot némi vita után ajelenlévőkegyhangúan A városi választási bizottság pártonkívüli tagjainak és póttagjainak személyi összetételére a tanács által javasolt dr. Baumgartner Imre és dr. Erdős László ügyvédeken, Janzsó Antal középiskolai igazgatón kívül a pártok és szervezetek Varga Ferenc nyugdíjas középiskolai tanárt, Polgár József ny. általános iskolai igazgatót, Csizmadia Ferenc ny. tanárt, dr. Tarnai József ny. tsz. jogtanácsos és dr. Hartvig Ferenc ny. orvost javasolták. Az 5 főből álló választási bizottság végleges összetételéről később döntenek. Telefonvégen Horváth Sándor, a Zalahús Nagykanizsai Gyárának igazgatója. — Érintette-e a Békéscsaba környékén nemrégiben lezajlott sertésvész városunkat? Olvasóink közül ugyanis többen látták a Gyulai Szalámigyár fehér színű hentesáru szállító kamionját. c- Őszintén kijelenthetem, hogy a Békéscsaba környéki fertőzött sertésekből gyárunk nem vett át nyershúst értékesítésre vagy feldolgozásra. Ilyenről szó sem volt. Egyébként a Gyulai Szalámigyárral mi nem vagyunk üzleti kapcsolatban, s így áruszállító járműveik gyárunkban nem jártak. Valószínűleg a Balaton Fűszert Béke úti telepén fordulhattak meg, ahová e változatlanul kitűnő* minőségű gyulai kol- „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. „Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. (...) Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. (Cikkünk a 10. oldalon) (Szakony Attila fotóriportja) 1900. attgtí«Ktt» 1990, 31. KANIZSA Az SZDSZ szerepe az önkormányzati törvények ódosításában NYÍLT TER A helyhatósági választások előtt Nekünk „só"-nak kell lennünk, amely kis mennyiségben is nélkülözhetetlen! Mi kire szavazunk? Antall József miniszterelnök úr az Országgyűlésen tartott .rendszerfolytatás" programbeszédében nagy nemzeti elhivatottságtudattal egy, a társadalom teljes keresztmetszetét érintő — .megnyugtató jó-kívánsághalmazzar — ejtette ámulatba a hallgatóságot Fantasztikus mágiának tűnt, hogy a gazdasági élet élénkítése mellett az inflációt fékezik, és az adócsökkentés közben nem növekszik a költségvetési deficit. Nyilvánvaló, a közgazdasági automatizmusok másképp működnek, s ezt a múló .100 nap" tapasztalatai is bizonyítják a vegetációban vergődő emberek számára. Abeterjesztett önkormányzati törvénytervezetek elfogadása (pl. vármegye rendszer, főispán sze repe) közigazgatási, belpolitikai szempontból, az állami irányítási rendszer kizárólagos érdekeit és egyoldalúan működő mec- hanizmusát szavatolta volnál Az SZDSZ az alábbi döntő fontosságú változtatásokat javasolta és fogadtatta el az önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatban: 1./ Nem lesz vármegyerendszer és főispán. A megye hatalma csak a közös intézmények fenntartására korlátozódik, a helyi önkormányzatnak semmit nem Csoportunk szilárd elhatározása, hogy helyhatósági választásokon saját jelölteket állít. Olyan személyeket kívánunk az MDF „színeiben" Indítani, akik elfogadják programunkat, és élvezikkörnyezetükbizalmát. A képviselőtestületi jelölteket a párton kívüliekből, és az MDF helyi tagjai közül választjuk ki. Elképzeléseink szerint ők nemcsak közvetlen környezetük érdekeit lesznek képesek képviselni (például egy járda kiharcolásával), de áttekintéssel rendelkeznek majd az egész várost érintő ügyekben, és a város életét irányító testület munkájában érdemben tudnak részt venni. A polgármester esetében nem tartjuk lényegesnek pártállását. Legyen köz- írhatnak elő. A főispán helyett köztársasági biztos szerepel, akit a parlament javaslata alapján nem a kormány, hanem a Köztársasági Elnök nevez ki. 2./ Nagykanizsa számára jelentős eredmény: a megyei jogú várossá válás feltételének (50 ezer lélekszám) módosítása. Városunk is kérheti a megyei jogokat, amelyek a környező települések .átállási" szándékát indukálhatja. 3./ A hatósági jogkörök törvényes képviselője a jegyző és nem a polgármester. Következésképpen a polgármester nem épülhet be a hierarchikus államigazgatási mechanizmusba. 4./ A helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben pl. a megye-határon működő önkormányzat kérheti az országgyűléstől átsorolását más megyébe. 5./ Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását gátló okokat a parlamenti testületnek kell megszüntetni. Az SZDSZ a társadalom egészében gondolkodva, javító szándékkal, jogi garanciákkal, egyértelműen megfogalmazott törvények alkotására törekedve készül a helyhatósági választásokra. SZDSZ ságokkal, amelyekbirtokában menedzserként képes irányítani a hivatal munkáját és megválogatni munkatársait. Valójában a munkatársak azok, akiknek a szakértelme jó értelemben .profivá" teheti a testület munkáját. Ugyan-csaka leendő polgármestertől várjuk, hogy a hivatal munkájátvégre igazán szolgáltató jellegűvé tegye. Mottónk: Új embereket, — ne az eddigieket új arccal! • Az előző sorokat első kiadványunkban, az 1989. augusztus 20-ra megjelent KANIZSAI DEMOKRATA-ban fogalmaztuk meg. Úgy gondoljuk, hogy—bár ez alatt az egy év alatt nagyot fordult a világ — az akkor megfogalmazott elveket ma is vállalhatjuk. MDF Naevkanizsat Akárhányszor kiej -tem: ká-dé-en-pé, valami dallamos, ívelő, lobogó érzés villan bensőmben, mint amikor a zászlót meg-lebbenti a szél; így röviden is kedves: KDNP. Történelmi párt, tiszta múltú párt, világnézeti párt! Programunk szerint „Pártunk eszmei alapja a keresztény világnézet, nemzetünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára, megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk középpontjában a felebaráti szeretet parancsa áll. „Mit is akarunk? Már kezdjük elhinni, hogy megvalósítható lesz — nemcsak papíron —: a demokrácia, mely nem túri a korrupciót; a jogállam; az egyéni képességek szabad kibontakoztatása; önkormányzatok; nemzeti újjászületés; tulajdonviszonyok megfontolt átalakítása; nemzetpusztulásnak gátat vető egészségügyi ellátás; szociális védőernyő; s mindez a kereszténydemokráciában! Itt helyben pedig az önkormányzati képviselők döntései által. Felelősségük óriási! Közvetlen környezetünkben kell a virágzó jólétet megteremteni, nem embertársaink rovására, de a munka és a rátermettség alapján, a lehetőségek tisztességes és maradéktalan ki- Megalakult Nemzeti • Az a politikai kiábrándultság. • amely ma hazánkat jellemzi, szük- • ségessé tette, hogy egy új, politikai * pártoktól független tömegmozgalom * bontakozzon ki. * Ez a tömegmozgalom célul tűzi ki • az emberek korrekt tájékoztatását az \'ország gazdasági és politikai gond- •jairól, a vélemények széles körű fi- \' gyelembevételével. * A szervezet (FNM) a józan ész, a 2 higgadtság elkötelezettjelnek moz- használásával. Tartalékaink vannak, nézzünk magunkba! Nemcsak várakozunk-e, hogy majd valakik megteremtik az új és szebb jövőt?, nem vagyunk-e ellendrukkerek vagy kishitűek?, félünk talán?, — hisz ma könnyen megkaphatja bárki a munkakönyvét. Kell, hogy legyünk egyre többen, akikhiszünkavissza- fordíthatatlan rend- szerváltásban, gazdasági és erkölcsi felemelkedésünkben, — a hitoktatás segítségével— a lelkiismeret kiművelésében, mert Mindszenty József hercegprímás szavai szerint: „Ha a hitetlenség polgárjogot nyer, fölséges, nyilvános hitvallás kell. Ha ölnek, faj-talankodnak, lopnak, rágalmaznak, sürgessétek és érvényesítsétek a két kőtábla polgárjogát! Ha van pöffeszkedő és szemérmetlen korrupció, legyen tógája a tisztességnek is." A mi képviselőjelöltjeink ezekkel a gondolatokkal indulnak a választási küzdelembe, s Önöket kérjük, akik egyetértenek velünk, támogassanak bennünket a törvényben előírt szükséges számú aláírások megadásával, a nagy napon pedig az egyéni jelöltjeinkre és a pártunkra adott szavazataikkal. Palotás Tibor a Független Mozgalom hogy a gyarló emberi ösztönök bármilyen formában, színben vagy köntösben uralmon maradhassanak, vagy uralomra juthassanak. A nemzeti szövetség kiépítése, a nemzet felemelkedésének a legfontosabb és elsőrendű feladata. Az FNM biztosítása országos mozgalomként, nagykanizsai székhellyel 1990. augusztus 24-én a Zala Megyei Bíróságon került bejegyzésre. 1 Fórum Alapítvány A jövő érdekében Egy tanácsrendelet „halála Lám, a volt MSZMP Idejéből a falvak élén maradt és változtatásra képtelen helyi kiskirályok az utolsó leheletükkel Is a haladás, a fejlődés ellen próbálnak tenni. Az új kormányzat azonban segít. S ez követendő lehet a" Nagykanizsa környéki falvaknak ahhoz, hogy a sikertelenség kockázata nélkül polgáraik ismét a maguk ural lehessenek. Mert a törvénytelenség mindig lelepleződik. - Vízvári - Kanizsa—Gödöllő—Kaposvár között Ingázik, de akik ismerik, megmondhatói: Tallós Emil áll hatatos ember. Sok egyéb mel lett két dologban hasonlít édes apjára. Végzettsége alapján szin ténjogász, s ahogy teltek az évek, úgy erősödött benne is a politikus hajlandóság. A lakásában őrzött korondi fazekas remekek az erdélyi nagyszülőket idézik, a vitákban sarkított érvelés és a lényegre törő fogalmazás azon ban mar az apát. A Kaposvárról alig két esztendeje Gödöllőre költözött pergő nyelvű jogász véleményei, állásfoglalásai gyak ran kavarnak vihart. Erről ko rábban somogyi, manapság fo ként gödöllői ismerősei, de mokrata fórumos elvbarátai, s főleg ellenfelei mesélhetnének. Egy tény, a munkában, hét köznapi tevékenységében, vi tákban megnyilvánuló döntései nézőponttól függően kérdőjelezhetők, jószándéka kevésbé. Többek között erről beszélgettünk egyik nagykanizsai látogatása alkalmával, s az idő rövidsége miatt Gödöllőn fejeztük be az eszmecserét. A panel-összkomfort, a két kamasz fiúgyerek, a tizenkettő egy tucat bútorgamitúra, a gazda mesterkedő kezét váró üres falfelületek érzékeltetik anyagi helyzetét. Másként gondolkodását azonban önzetlen, merész döntéssel bizonyította. — Az egyre élénkebb politikai életben szükségét látom egy olyan alapítvány kezdeményezésének, amely idővel elvbarátaim javát szolgálja, és a Demokrata Fórum anyagi támogatását, különféle tanfolyamok, tanulmányutak szervezését, a belső tájékoztatási feladatok megoldását segíti — mondja a 45 éves dr. Tallós Emil. — Volt némi dugl pénzem, azt szántam erre a célra: ma már Fórum Alapítvány néven ka matozik, jövőnk érdekében. —Én tízezer forintról tudok — pontosít Magda asszony, a feleség. —Való, a csekk azóta, sem került elő, így megdönthetetlen bizonyítékként kénytelen vagyok elfogadni az elhangzott összeget — közli mosolyogva. E fontos papír elkallódásának mikéntjére így hónapok eltelte után röpke öt perc alatt nem tudunk fényt deríteni, azt azonban már jó memóriára valló pontossággal közli a házigazda, hogy a budapesti Schamschula György, Csótl György és Olajos Csaba az elsők között voltak, akik anyagilag ugyancsak támogatták az ötletét. Közben kávéval szolgál a háziasszony, majd sokat sejtető-en közli: — Azt már én is fejből tudom. hogy az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank 216-11131 számlaszámán gyűlik a forint az alapítványra. — A Demokrata Fórum or szágos elnöksége kilenc tagú kuratóriumot hozott létre, amely a majdani támogatások pályázat útján történő elnyeréséről dönt. A Fórum Alapítvány hozadékából — a befizetések köztudottan le vonhatók a személyi jö vedelemadóból — támogatható lesz az általunk képviselt politikai platform. Ugyancsak ezt az ala pot növeli az a bevétel, amely az alapítvány által kibocsátott öt venezer darab emlékérem be vételéből származik. A 26 gram mos, 42.5 milliméter átmérőjű alpakka érem tervező-alkotója a Szentendrén élő, Munkácsy-díjas Csikszentmihályi Róbert szob rászművész. Ő az érem tervezését, kivitelezését Ingyen vállalta. Aki gazdája kíván lenni, vagy éppen gyűjteményét szeretné gya rapítani a legújabb éremmel, 320 forintért hozzájuthat. Bár a Demokrata Fórum országos el nökségétől is megrendelhető le vélben, ma már minden helyi szervezetünk — így a nagy kanizsai is — árusítja. — Ismereteim szerint a Fórum Alapítvány egyike az első magyar politikai alapítványoknak. Milyen az érdeklődés? —Valójában az utóbbi egy-két hónapban kezdtük népszerűsíteni. Tavaly októberben felvettük a kapcsolatot az NSZK-beli Konrád Adenauer Alapítvánnyal Is — Emlékérmünk első példányai már eljutottak Svájcba, Kanadába, az Egyesült Államokban, csakúgy mint Ausztriába, Franciaországba. A magunk módján kapcsolatokkal és érménkkel is segíteni kívánjuk a demokráciához vezető út lerövidítését — mondja befejezésül dr. Tallós Emil, a Fórum Alapítvány szóvivője. Gy.A. A napokban egy Főld-művelődésügyl . Minisztériumi vizsgálat után a surdl tanács elmarasztaltatott, mert 1987-ben kellően meg nem fontolt, az állattartást erősen korlátozó intézkedést hozott. A minisztérium felszólította a tanács vezetőjét, hogy a rendeletet vonják vissza. Örömmel nyugtázzuk, hogy a vállalkozások fellendítését célzó kormányprogram meg- valósításának elősegítésére tették meg ezt a lépést, hiszen a vizsgálat szerint a helyi tanács .túlzó", és nem mindenkire érvényes ren- Mi történt a DKG-ban? Konok hitü űttalanok .Ahogy rámköszöat a zömök, szőke ember, hirtelen nem tudtam, honnan ismerem. Aztán derengett, hogy találkoztunk már késő ősszeí, de akkor támadóbb kedvű volt, harcra kész, most tétova és lassú. Igazában azonban — akkor és most is — konokul hitt. 1389 novemberében sorra bukkantak elő a nevek: B. Józsefé, T, F-néé, Sz. Lajosnéé, Farkas Józsefé (5 a mi emberünk), s mind a DKG-ből. Egyetlen tény kapcsolta őket össze: váratlanul az utcára kerültek, vagy méltatlan eljárással alacsonyabb munkakörbe helyezték őket. És mind azt akarták, írjuk meg, hogyan bánnak el a gépgyár vezetői — egykori MSZMP-s káderek, hatalmukat mentők — azokkal, akik kritikával szólnak, akik a bolseviki úrhatnámságot támadják, kiknek szavát mások is erősítik, ha csendesebben, ha félve, ha névtelenül is. De Farkas József, az egykori újító, a kiválóan dolgozó meós ügye más volt. Ő a gyárban maradt, technikusi végzettséggel esztergályos lett anélkül, hogy a környezetében bárki értette volna, mivel szolgált a lefokozásra. A DKG I. üzemének ötven dolgozója akkor levelet írt Tornyos Ferenc vezérigazgatónak, leszögezve: Farkas Józsefmindig kifogástalan munkát végzett, áthelyezése a MEO szakmai színvonalát rontotta, emberségében alázta a dolgozót, a gyárban pedig felháborodást keltett. Tornyos Ferenc azonban hallgatott, s bár 1990 januárjában az üzembe látogatva, a neki szegezett igazság hallatára magából kikelve utasította vissza, hogy hibát követett el, és a felelősséget Farkas József üzemegységének vezetőire hárította, az egykori meóst nem rehabilitálta, a feszültség azóta is létezik. A bátran szólók elbizonytalanodtak, mert Damoklész kardjaként függ fejük felett az elbocsájtás veszélye. Farkas József, az esemény hatására, márciusban kórházba került, s onnan — megtört emberként — a napokban tért ▼issza. A történteket azonban nem feledheti. Most nézem őt, aki 39 évet töltött a gyárban, zömmel középvezetőként, aki a meghurcolás ellenére sem akar munkahelyet változtatni, mert összeforrt a DKG-val, és hisz * kollektíva segítőkészségében, ám nagyot csalódott már az „új" rendben is, nem érti az ígéretek és a valóság közti rafinált különbségeket, csak azt, hogy « .nagytakarítás" késik, « megalázottakon senki sem segít, hiszen a főnökök ma is főnökök, s ha meg is szűnik az osztály, amit vezettek, már az új irodában terpeszkednek, s hogy személyzetisként, nagyhangú munkásőrként kin rúgtak nagyobbat, az senkit sem érdekel. Mert kéz kezet most. Farkas József azonban talaját vesztve is vár, és az ezerszer elátkozott sajtótól reméli, hogy a darázsfészekbe nyúljon. Nos, mi íörtént a DKG-ban? Várjuk, hogy többszöri aján-tkozás után, elfogadható időben fogadjanak, s hogy a bizonyítvány magyarázása helyett az emberről is szó essen. Pék Pál delkezést hozott. Figyelmen kívül hagyta a falu érdekeit, történelmi hagyományalt, és kellően meg nem fontolt lépésével súlyos károkat okozott az ország gazdaságának. A vb-titkár és a tanácstagi testület felelőssége immáron bizonyított. (Olvasóink emlékeznek: írtunk erről bőséggel.) Igaz, azóta a tanácstagok többsége már nem tanácstag, s bár az új testület hónapok óta szorgalmazza a kérdés újbóli napirendre tűzését, a vb-tltkár még mindig halogatja azt. ( KANIZSA ) s \\J/ Csillagda A nagykanizsai Ifjúsági Ház csillagász klubja nyáron sem szünetelteti foglalkozásait. A „canis major" csillagdában Vilmos Mihállyal, a klub egyik vezetőjével. Szabó Zsolt és Majoros Szilárd a naptevékenység látható jeleit figyeli meg az 500-as Zeiss-távcsővel. Fotó: Szakony Attila Rákérdeztünk: Miért kritikus a helyzet a Principális csatorna mentén? TarnoczkyAttilaországgyOlési képviseli legutóbbi lakossági fórumán szóba került, hogy kritikus helyzet alakult ki a Principális csatorna mentén, annak déli végén, s Nagykanizsa Bajcsa városrészét, valamint Fityeház és Murakeresztúr községeket rendkívül kellemetlen szagú bűz árasztotta el. A Szent István napi kanizsai ünnepségen tartott rövid beszédében a kérdést érintette Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is. A hir hallatán felkerestük a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kerületi Felügyelőségét, ahol Megyesi Dezső kerületi felügyelőtől kaptunk tájékoztatást: - — Nagykanizsa szennyvize a Dencs árkon és a Lazsnak csatornán keresztül a Principális csatornába ömlik, onnan pedig a Murába kerül. Mivel a város szennyvíztisztító kapacitása a szennyvíznek csak mintegy ötven százalékát tudja tisztítani, atöbbivlz—naponta átlagosan tízezer köbméter—tisztítás nélkül távozik az árokba és a csatornába. Ha sok a csapadék, akkor nincs probléma, az idei aszályos időjárás folytán azonban a Principális csatorna vízhozama minimálisra csökkent, lerakódás képződik, s elmarad a megszokott öntisztulási folyamat. A körülmények folytán nagy a bűz, s ez érzékenyen érinti Bajcsa, Fityeház és Murakeresztúr települések lakosságát. A kerületi felügyeifi véleménye szerint a kritikus helyzetre hatással van a Palintói nyugatra eső, az Alkotmány Mgtsz tulajdonában, illetve egy kft. kezelésében lévő halastó esetenkénti vízigénye a Principális csatornából, sőt a pötrétei tőzegkitermelő üzem halastavainak „vfzelszívó" hatása is. — A helyzeten a jelentős csapadékmennyiség feltétlenül segítene, mert ez lökésszerűen kimosná a Principális csatorna déli végét. Igazi megoldást azonban a szennyvíztisztító telep bővülése hoz—mondta Megyesi Dezső. Vajon hogyan látják a helyzeteta szomszédban, a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat Kisfaludy utcai központjában: — A Principális csatornában már hónapok óta nincs elegendő folyóvíz, s átél óta tartó csapadékhiány erősen érezteti hatását. Mi a jelenlegi szennyvíztisztító technológiával képtelenek vagyunk úrrá lenni a helyzeten. A körülményekben „ludas" a Sörgyár is, amely a nyári termelési csúcsban háromezer helyett ötezer köbméter szennyvizet bocsájt ki naponta. Ezért szükségesnek látszik egy sörgyári előtisztítom!! létrehozása is — mondta Kovács Antal igazgató. A? ünv tehát meooldást síimet Úov aondoliuk azonban, hoav a következő léoés a Sörováré. „A v á r o s p e r e m é n" Sánc. A kívülálló számára Idill, az ott lakónak gond. Mert szennyvízelvezetés nincs, az áramerősség Ingadozik, az antennarendszer silány; tíztizenöt házhoz tartozik egy antenna, s míg az első házban élvezhető az adás, az utolsókban szellemképekkel viaskodnak a tévé nézői. A kábeltévének pedig se híre, se hamva, s bár mindenki áhít-ja, senki sem tesz érte semmit. A posta fél tizenkettőig tart nyitva (miért ne, hisz a csúcs- vanl), ezért akinek sürgős postai ügye van, mehet Kanizsára, busszal. Plusz 16 forint .ajándék" a Volánnak. A kultúrházban program semmi, pókháló dögivei. A kaposvári út viszont mozgalmas. Sebességkorlátozásról senki sem hallott, s a buszmegállóknál a túloldalra igyekvők igencsak kapkodják a lábukat az autók elől. Eligazító tábla, rendőr mutatóba se. Sánc. Kacsalábon forgó házak, s .Balkán" a szolgáltatásban. Persze, van segítség, hogynel Tudják, mert mondják: Majd magatok, sánciakl Dehát nem lehet mindent a .te laksz ott, te fizetsz" alapon megoldani. Elkel a tanácsi ez meg az, urakl Mert Sánc nem önálló falu, Kanizsa része. De a manapság önmagát mentő apparátus Sáncig — úgy tűnik — már nem lát. KANIZSA J 19ÖÖ. augusztus 31, j adott utoljára életjelt magáról. Mert 1948 nyarán jött a hivatalos értesítés, az ungvári anyakönyvi hivatalnak, hogy meghalt. A halál oka .a végtagok elfagyása" volt. Nagyon nehéz éveket éltünk át ezután. A lakásból kitettek, és édesanyám három gyerekkel hajlék nélkül maradt. Albérletbe kellett mennünk, de jó emberek befogadtak egy szobába. A teljes vagyonelkobzást csak azért nem hajtották végre, mert még ebben az .embertelen" rendszerben is volt egy olyan kikötés, hogy ahol az elítélt után gyerekek maradtak, ott nem volt szabad végrehajtani a teljes vagyonelkobzást, így csak a bútorzat egy részét vitték el tőlünk. A hivatalos értesítés ellenére még sokáig reménykedtünk, hogy hátha megjön édesapánk, hátha nem igaz, nogy meghalt. De hiába vártunk, a sors kegyetlen volt hozzánk. Csak az mentett meg bennünket (édesanyámat és engem, aki akkor már 18 éves voltam) a teljes kétségbeeséstől, hogy a két kisebb testvért fel kellett nevelni. A húgom 12, az öcsém 7 éves volt abban az időben. Ez adott erőt édesanyámnak, hogy nem roskadt össze a bánat terhe alatt. Senkinek nem kívánom, hogy olyan élete legyen, mint a mi családunknak kijutott. A társadalomból kitaszítottan, szegényen, nélkülözések között éltünk, a megaláztatásról nem is beszélve. Bízom abban, hogy most már olyan élet következik itt, Magyarországon, de még a Szovjetunióban is, amikor nem kell attól tartani senkinek, hogy családjától elszakítják, börtönbe zárják hamis vádak alapján és ártatlanul elítélik. Úgy tudom, hogy Eszeny községben is, mint Kárpátalján sok más településen, emlékművet állítanak azok nevének feltüntetésével, akik valahol messze idegenben, jeltelen sírban alusszák örök álmukat. Ezen az emlékművön lesz az édesapám neve is, sehol máshol, mert az orosz mezőkön nem jutott, egy fejfa, s talán még koporsó sem az ártatlanul elhurcolt, ártatlanul elítélt rabnak. Csak emlékezetünkben él tovább. Nyugodjon békébenl Csengetés — Nyugi, anyu, vigyázni fog nak ráml — Tudom, kicsikém! H. M. A mama még ott áll, nem mozdul. A csöppség visszaint neki: Emberek, sorsok Kárpáti raBszódia (2.) Ártatlanul elítélve szállították, fülkénként 6-8 föt, kétoldalt az erre a célra kiképzett „polcokon"... Édesapám fájdalmát és bánatát a rabságban, azzal pró-báltukenyhítenl, hogy néha-néha küldtünk neki csomagot, s ő is írhatott már levelet. Jöttek a .háromszögűre" hajtogatott levelek, amelyekben még biztatott, hogy jóra (jobbra) fordul a sorsa, ezzel együtt a mi sorsunk is. Nem így lettl 1947/1948 telén azt írta: .az ujjaim vége a kezemen és a lábamon megfagyott". Az utolsó levelet már más írta helyette. A megfagyott ujjakkal nem tudta megfogni a .ceruzát". Valahol az Ural hegység déli részén, fenyőfa kitermelésnél dolgoztatták a rabokat, 40-45 fokos hidegen. A szverdlovszki terület .Tábori" nevű járás, Ker-cseny helységéből, a lágerből Abban a hitben folytatom ezt a visszaemlékezést, hogy emléket állítok a lágerben meghalt édesapám jeltelen sírjára, valahol Oroszországban. A háborút megelőző, a háború alatti és utáni években Kárpátalján Eszeny községben laktunk. Mint köztudott, Kárpátalját az 1945-ben megkötött szovjet— csehszlovák szerződés értelmében egyesítették Szovjet-Ukrajnával, így a terület oda-csatolásával, mint mindenki más, aki e területen élt, mi is szovjet állampolgárok lettünk. (Magyar állampolgár és nagykanizsai lakos 1971-ben lettem.) Isten tudja, miért, a szeptemberi első csengetés mindig megremegteti, átmelegíti a szívemet. Számomra csodaszép az a pillanat, amikor az iskola kitárja kapuját és magába öleli az egészséges színű, vidám gyereksereget. Jönnek nevetve, vidáman, egymás szavába vágva mesélik a nyári élményeket. Örülnek a találkozásnak, örömük elnyomja még az iskolakezdéstől való viszolygás érzését is. És jönnek közöttük éde sanyjuk, édesapjuk kezébe csim paszkodva a legkisebbek, az első osztályosok. Lépésüket komótosan, nagyosan szüleikéhez igazítják, hiszen már komoly iskolások, ha valaki nem tudná. Szemükben kíváncsiság, félelem, bizonytalanság. Az egyik pöttöm — félig édesanyjába bújva — megáll előttem. Felnéz rám nagy, barna szemével. Nem szól, de értem, mit kérdez: Jó lesz nekem itt? Én is csak tekintetemmel válaszolok, biztatom: Fel a fejjel! Szeretni fogunk. Megtanulsz majd ezer csodát. Szép kecses, és rakoncátlan, nehéz betűket, amelyekből szavakat tudsz varázsolni a füzetedbe. Megismered az olvasás gyönyörűségét. Minden menni fog, ne félj, csak te is akard! Megfogom aprócska kezét. Először tétován, majd feloldódva belesimul a tenyerembe. Érzem, rám bízta magát. Örülük, és mégis nehéz a lélegzetem. Anyja kezét lassan elengedi, és hozzám igazítva lépteit befelé indulunk. Édesapámat 1946. október 16-án váratlanul letartóztatták. Feltehetően koholt vádak alapján (soha sem tudtuk meg mivel vádolták). A zárt tárgyaláson, 1946. december 31-én, ahol sem én, sem családunk egyetlen tagja nem lehetett jelen, 5 évi börtönbüntetésre, 3 évi szibériai száműzetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Azt, hogy megtörtént a tárgyalás, és hogy elítélték, jóval később, a hivatalból kirendelt védőügyvédtől tudtuk meg. Természetesen fellebbeztünk a népbíróságnál; ekkor már mi fogadhattunk védőügyvédet. A fellebbezési tárgyalás 1947. tavaszán volt Ungváron. A szünetben, kb. 10 percre találkozhattunk édesapámmal a bírósági folyosón, amíg a bíróság elvonult ítélethozatalra. Abíróság aztán az elsőfokon kihirdetett ítéletet, annak megváltoztatása nélkül meghagyta. A letartóztatás és a fellebbezési tárgyalás közötti időben nem találkozhattunk, politikai foglyoknál nem engedélyezték a .beszélőt". Csomagot (élelmiszert) korlátozott mennyiségben adhattunk be (hetenként egyszer), s ott kellett állni sokszor egész délelőtt, ha esett, ha fújt, a szabadég alatt, a magas falaktól határolt folyo-sószerű bejáratnál. Délben vagy délután adták ki az üres edényeket, meg néhány szavas üzenetet, mert kegyesen megengedték, hogy így adjon életjelt magáról az elítélt, vagy a még vizsgálati fogságban lévő rab. A Szovjetunióban az volt a gyakorlat, hogy a foglyot csak a tárgyalásig tartották börtönben, utána lágerbe vitték. így a fellebbezési tárgyalás után édesapám is Oroszországba került. Minden héten, legalább egy alkalommal vitték a rabokat a lembergi gyorsvonathoz kapcsolt rabszállító kocsiban valahová... A rabszállító kocsit mindig a mozdony után, első kocsiként sorolták be. Ez egy 4 tengelyes, külön rabszállításra készült kocsi volt, ugyanúgy fülkékkel, mint a normál vasúti fülkéskocsiban, csak mindenütt vasrács, vasrács... A rabnak állni, vagy ülni nem lehetett a fülkében, fekve 31, KANIZSA Ki érti? 1988- tói tagadhatatlanul felgyorsultak a társadalmi-politikai vál-íozások. Az átalakulás lényegi tartalmát magam is üdvözlöm, de nem minden kétely nélkül fogadom a felhangokat. Az igazság próbaköve ugyanis soha nem a hangerő. Engem már „megetetni" nem lehet, etettek elegei. Elfogadni csak a saját szűrömön áteresztett információkat tudom. Hiszen olyan újraértékeléseknek lehetünk tanúi, amelyek világosan nem zárják le az előzőt. Itt kezdődnek az én dilemmáim, es ~- gondolom ■— másoké Is. Vegyük sorra: Az 1919-es tanácsköztársaság munkásparaszt katonái immáron nem hősök, a fehér terror áldozatai semmirekellők; — az antifasiszta harc színe java a FKgP. KDNP soraiból került ki (Antall József szavai nyomán), az MKP-t említeni sem lehet; — az ország új jáépítéséneksikere ina már mindenki helytállásának köszönhető, csak a kom munistáknak nem; — a Fasiszta háborúban való részvételünk igazságos küzdelemmé változott (Kéri Kálmán): — az 1956 os el lenforradaiom forradalommá dicsőült, aszerepekátíródtak: aki akkor pártházat, kö- zlntézményt védeti es lemészárolták, gonosztevővé vált (tál*, őket is elsimtja valaki), a kegyetlen lincselő pedig hőssé, szabadságharcossá avanzsált (differenciálás nélkül); — a „vörös és zöldbárók" garázdálkodása nyomán a nép „megnyomorítása" Je gyében a 70-es évek közepéig emelkedett az életszínvonal; — az iskolai nevelésiből, oktatásból száműztük a ma terializmusi, helyette be engedjük az idealista felíogás hirdetését (ez lenne a de- poliUzálás?); — a fegyveres testületeket depolitizáltuk, de a FKgP a hadseregben már pozíciókat kivan, s nemsokára tábori lelk^szek is állományba kerülnek; - burkolt üldöztetésnek van kitéve avolt MSZMP 760 -800 ezres tagsága, holott 90— 95 százalékuk a döntések közelébe sem jutott; — a marxi-lenini elméleti értékeket differenciálás nélkül ki kell dobni a szemétre, holott számos értékos gondolatot hordoznak, s még senki té-íeíesen át nem dolgozta, csak elutasította őket; — szakembereket minden -hová ■— hangzik a választási kampány Jól ismert szövege — , de a csúcsokon mintha más szempontok jut tatnak vezetői székhez a minisztereket, államtitkárokat (pl. Antall Jó zsef, Für Lajos, RalTay Emi, Oerbovics Jenő, Szabad György esetében). így már érthető, hogy miért a múlttal foglalkozunk szükségtelenül nagy energiával, és nem a napi és a közeljövő feladatainak megoldásával. (Ők történészek!) Mindenki, aki 1945- h)89 között közfunkciói vállalt, „egy alattomos szégyenrezsim zsoldos katonája" (idézel Dániel Attilától, Kanizsa. 32. szám), de az kicsoda, aki jogászi, tanári, oivosi. köz- gazdászí, mérnöki stb. diplomáját a .rezsim" in tézményeiben szerezte, és a „rezsim" által üzcmeltc- lelt gazdaságban, intézményben hasznosító\'t;i? A „zsoldoskatonák" száma milliókra rúg. Vagy elfogadjam, hogy Torgyán József a ma igazságbajnoka, rózsadombi villájával? Tudja c ö és a hozzá hasonló vezérszónokok, hogy inig saját produkcióikai élvezik a nép helyzete folyamatosan romlik? Folyta Ihat nám még az ellentmondások sorát. Nem teszem, mert ebben a zavarossá vált világban az értelem gyertyafényét sem látom. Célom inkább az ítéletek tisztázottságára való figyelem felhívás volt. Szabó Vince Kanizsai vendéglátók i A városi vöröskereszt vezetőségének meghívására tizenhét gyermek érkezett kísérőkkel Nagykanizsára a romániai Ko-vásznából. Mint dr. Buzássy Sándomé titkár elmondta, tizenhárom család jelentkezett, hogy otthonukat, vendégszeretetüket megosztva az itt tartózkodás 10 napjából az első kettőt velük tölthessék a kis vendégek. A szülők és a gyermekek a Hámán Kató Leánykollégium tanácskozótermében várták a kovásznaiakat 18-án, a késő esti órákban. A várakozás perceiben beszélgettem a vendégvárókkal. A hatodikas Molnár Gyurka szüleivel jött a vendégek elé. — Egy kisfiút szeretnénk vendégül látni, mert ketten vagyunk fiútestvérek, de ha lány lesz, az sem baj. Balatonmárián leszünk vasárnap és hétfőn. Kirándulunk, fürdünk, fagyizunk, napozunk, este szalonnát sütünk, jókat beszélgetünk. Molnáriból jött Kosa Istvánné, a Tejipari Vállalat dolgozója. — Egyedül élek, a gyermekeim már kirepültek a családi fé szekből. Két kislányt szeretnék magammal vinni. Szívesen meg tenném ezt máskor is, mondjuk húsvétkor vagy karácsonykor. Vasárnap délelőtt templomba megyünk, a program többi része a kislányok kívánsága szerint történik majd. Tóth Gabriella és Tóth Edit az édesanyjukkal és egy náluk nyaraló kislánnyal várják a Romániából érkezőket. — Már régóta készülünk erre a vendéglátásra — mondja Edit, aztán Gabriella veszi át a szót. — Egy fiút szeretnénk választani, mert a családban apu az .egyet len fiú". Hogy mit fogunk csinálni együtt a hétvégén, az az Időtől és a vendégünk kívánságától is függ. Ajándékot fogunk adni a sa játunkból is, hiszen annyi köny vünk, játékunk van — mondja Edit. __ — Véletlenül értesültünk ar-"róTThogy romániai magyar lányok-fiúk jöhetnek kanizsai családokhoz, s az elsők között Jelentkeztünk — mondja Sósné Macsek Rozália. — Három ktslánv van otthon, egy fiút szeretnénk vendégül. Nagyon készültünk erre a napra, sok kis ajándékkal, gazdag hétvégi programmal. Hogy miért vállaljuk mindezt? Egyszerűen szeretjük a gyerekeket— teszi hozzá férje, aki már az állomáson várta a csoportot. A Hegedűs-család szóvivője ezúttal az állandóan mosolygó, csupavidám Judit, nővére szóhoz sem jut — Két vendéget várunk, ha lehet egy kislányt és egy kisfiút, de ha két lány jön az sem baj. Mindent megmutatunk nekik a városban. Ahogy mindezt előadja, az az érzésem, itt aztán nem fognak unatkozni az újdonsült barátok. A csoport jó pár óra késéssel érkezett a vasútállomásra. Kiadós vacsora következett, majd a várva-várt találkozás. A vendéglátók nevében dr. Andor József köszöntötte az érkezőket, s együtt énekelték a Székely Himnuszt. Virágok, köszönő szavak, könnyes szemek, megható pillanatok — egy nem régi barátság folytatásának biztosítékai. Megtörténik a választás, a családok elviszik fáradt vendégeiket A gyerekeket a családoknál eltöltött két nap után is gazdag program várta: városnézés Nagykanizsán, egész napos programok a Csónakázó tónál, kirándulás abudafai arborétumba. Zalakarosra, Keszthelyre, Vonyarcvashegyre. Mire e sorok az olvasó elé kerülnek már csak emlék az augusztus végi esemény ka- nizsainak, kovásznainak egyaránt — új barátokkal, ismerősökkel, egyre szélesedő testvérvárosi kapcsolatokkal. Tóth Ferenc 8 C KANIZSA A vágyam: Újabbat, és még szebbet..." Beszélgetés Tóth Tibor Munkácsy-díjas és Érdemes Művész belsőépítésszel Aki a Kanizsa Bútorgyárban Tóth Tibort keresi, a portán általában a következő választ kapja: — A művészt? Bent van, de hogy hol, nem tudjuk meg mondani. Tanúsíthatom, hogy ez így Igaz, mert hol az egyik, hol a másik üzemben bukkan föl, hóna alatt az elmaradhatatlan tervrajz-kötegekkel. Nekem szerencsém van, már a harmadik .kísérletre" sikerül találkoznom vele. Tóth Tibor Nagykanizsán született, itt járt általános Iskolába és gimnáziumba. Átlagon felüli rajzkészségét korán észrevették, így 1960-ban — sikeres érettségi után — jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, de nem vették föl. Nem csüggedt, három évig fizikai munkásként, vasesztergályosként dolgozott, s végül teljesült a vágya. Öt év elteltével sikerrel védte meg a diplomáját, belsőépítész-tervezőművész lett. Már főiskolás korában hívták sok vállalathoz, Ő azonban szülővárosát választotta. Vajon miért? — Valóban sok lehetőségem volt, tervezőintézetek, bú torgyárak képviselői kerestek föl, köztük Tollár József, a Kanizsa Bútorgyár akkori Igazgatója is. Neki mondtam Igent, mert a személyes szimpátián kívül az vezetett, hogy Ismét hazakerültem, és ebben a gyár ban láttam lehetőséget, hogy új elképzeléselmet, tervelmet meg tudjam valósítani. Nem csa lódtam. 1968. szeptember 3-án kezdtem, és azóta is itt dolgozom. Tóth Tibor ma a vállalat művészeti vezetője. Hogyan emlékszik a kezdetekre? — Először talán nem Is az alkotás volt a legfontosabb, az emberek szemléletén kellett vál toztatni. Nem vitatom, hogy akkor Is kitűnő szakemberek dolgoztak, de a gyártott termékek formajegyei, esztétikai meg jelenésük, funkciális tu lajdonságuk számomra idegenek voltak. Biztos voltam benne, hogy ez a gyár sokkal többre képest A kezdeti időkből csupán egy példa: Megrajzoltam egy dohányzóasztalt, amelyen máshol voltak a kötőelemek, mint régebben. Az asztal már majdnem elkészült, amikor észrevettem, hogy ugyanúgy csi- nálják, mint .régebben". Erre megkérdeztem, hogy ez miért Ilyen lesz? .Mert így szoktuk meg" — volt a válasz. Mondtam, hogy azt felejtsék el. Amit a tervdokumentációban lerajzoltam, azt úgy is kell megcsinálni. Ilyen értelemben gondoltam, hogy az emberek magatartását, szemléletét meg kell változtatni. Ezt nemcsak a munkásokra értettem, a vezetőkre Is. Úgy éreztem, hogy az emberek ízlését általában kell átformálni. Szerencsére elképzeléseimet mindig támogatták. — Ennek aztán rövidesen meg is lett az eredménye, hiszen az 1970-es év óriási fordulatot ho zott nemcsak az Ön, de a vállalat életében is. — Az akkori Budapesti Nem zetközi Vásárra három olyan lakószobát terveztem, ami tu lajdonképpen homlokegyenest más volt, mint amit addig csinált a vállalat, vagy bármely más bútorgyár. Színben és anyagban is. A pollészterezett felületkezelés helyett például mattlakkos eljárást használtam. A megszokott, sötét diófurnérral ellátott szekrénysort mutattunk be, de a kiegészítő bútorok — a foteltől a virágállványig — is hasonlóak voltak. Először megdöbbentek a látogatók, aztán annál nagyobb lett a siker. Jól emlékszem, hogy ezt az általam tervezett .Kaprt* lakószobát Básü Lajos színművész vette meg. Utána ez a termék természetesen szériagyártásra Is került. — Két év múlva újabb nagy változás következett be a gyár- és a tervező életében is. — A vállalat 1972-ben egy új, korszerű .Korpusz" gépsort he lyezett üzembe. Ez lehetővé tette, hogy az addigi hagyományos, sok kézimunkával előállított ter- mékek helyett teljesen más technikával, sokkal magasabb termelési értéket állítsunk elő. Ez a rekonstrukció viszont szinte automatikusan .követelte" az új, korszerű formákat is. A másik dolog, hogy elképzeléselmet így sokkal gyorsabbanmegis lehetett valósítani. Ekkor volt az az idő, amikor az elkészült tervek alapján a következő év januárjában már megkezdődhetett a bútorok szériagyártása. — Mikor, hogyan születnek a formatervek? — Ezt nem tudom pontosan megmondani, de időhöz biztosan nem lehet kötni. Nincs olyan, hogy most az ember bemegy reggel nyolc órára dolgozni, aztán délutánra kötelezően megtervez valamit. Ez több oldalú dolog. Kapok például egy feladatot, és akkor elkezdek gondolkodni. Van egy gyár, aminek ismerem a gépparkját, a felkészültségét, a lehetőségeit. Nekem ezekhez alkalmazkodnom kell, hiszen különben nem jó terveket ké szítenék, hanem légvárakat épí tenék. Ezenkívül ismernem kell a Magyarországon kapható alap anyagokat, segédanyagokat, amelyek nélkül nem lehet bútort gyártani. Ha nálunk ezek nin csenek, akkor azt is tudni kell, hogy külföldről honnan lehet beszerezni. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a tervezőben mindig van egy bizonyos tennivágyás, elképzelés, újat akarás. Ehhez viszont új Információkra is szükség van. Amikor Idejöttem a Kanizsa Bútorgyárba, többi között arra kértem a vezetőket, hogy ezt meg ezt a nyugati szakfolyóiratot rendeljék meg. Nem öncélúan, nem a magam javára, hanem hogy a gyárban dolgozó műszaki értelmiségiek ts ismerjék meg a külföldi Irányzatokat, mert a rohamos fejlődéssel csak így tudunk lépést tartani. — Tollár József, nemrégiben nyugdíjba ment. Milyen a kap csolata az új vezérigazgatóval, dr. Tóth Jánossal? — Úgy érzem, hogy nagyon jó a munkatársi kapcsolat vele, és a vállalat többi vezetőjével is. Hi szen ők az elsők, akikkel az err\'" er megismerteti elképzeléseit, azokat az új gondolatokat, amelyeket a .születendő" bútorokban szeretne megvalósítani. Nekünk egy valóságos piacot kell kiszolgálnunk. Úgy vélem, hogy valamennyiünknek a saját posztján, a saját döntési jogán kell az új felé orientálódni. — Otthon milyen bútora van? — Mint a cipésznek a cipője, vagy a szabónak a ruhája. A mondás rám is áll. Az embernek szinte az egész életét az tölti be, hogy gondolkodik, tervez, alkot. Azt hiszem, hogy az én lakásom is erre van beállítva. Annak idején a BNV-n volt kiállítva a .Viktória Svédfal", általam tervezett prototípusa, azt vásároltam meg. Vörösfenyőből készült, ami nagyon közel áll a természethez és hozzám Is. Nekem máig korszerű, sajnálom, hogy három év után megszűnt a sorozatgyártása. — Eddigi pályafutása során sok díjat, kitüntetést, elismerést kapott a vállalat és személy sze rint Ön is. Melyikre a leg büszkébb? — Nem tudom. Eddig nem volt olyan év, hogy a BNV-n va lamilyen díjat ne nyertünk volna, de rengeteg pályázaton sze repeltünk erdményesen. — Ez többes számban hang zott.. — Hát ... Tíz évvel ezelőtt megkaptam a Munkácsy-díjat. Talán ez adott még több Ins pirációt a további munkához, és 1986-ban nyerteméi az .Érdemes Művész" kitüntetést. — Mit szeretne elérni? — Hogy jó terveket készítsek, semmi egyebet. A díjak tu lajdonképpen nem jelentenek predesztinációt, de jelentenek megbecsülést a társadalom ré széről, hiszen, gondolom, nem véletlenül ítélték oda őket. Mégis az a véleményem, hogy nem a díjakkal kell foglalkozni, mert minden művészt, amíg él a belső kényszer hajtja, hogy valami újat hozzon létre, hogy alkosson. Számomra sincs ennél fontosabb. Zámbó Árpád Tóth Tibor portréja. 31. KANIZSA 9 \\ I Ii„3 Olvasta? Szabó Magda: 51 pitt anat Szabó Magda minden újonnan megjelent könyve esemény. \'Különösen igaz, ez legutóbbi regényére, A pillanat-ra. Alcíme szerint — .Creusais" — nem is regény, hanem hősköltemény prózában, \'Vergilius Aeneis című eposza nyomán. Látszólag azoknaka művekvekasorába tartozik amelyeka világirodalom ismert vándortémáit dolgozzákfel, azonban ennéljóvaltöbbről, igazi szuverén műalkptásrólvan szó. A könyv meséje a trójai háború, végén indul, amikor a várat már Bevették, a görögöki s Aeneas, a trójai hős a kevés, megmenekülésre kiválasztott életbenmaradott élén kimenekülő-városból, hogy hajóra szálljon, s az istenek, rendelése szerint megalapítsa a későbbi római birodalmat. A mű főhőse mégsem 6, hanemfelesége, Creusa, akinek.— az ismert mitológiai történet szerint — menekülés közben nyoma vész. Szabó Magdát — vallomása szerint — gyermekkora óta izgatja ez a rejtély. Creusánakugyanis el kellett tűnnie a történetből, hogy Aeneas szabad emberként érkezhessen Itáliába, s feleségül vehesse az ottani uralkodó lányát, így szerezve meg a jogot a birodalomra. Innét már csakjgy lépés az a krimibe illő .duplacsavar", amin az egész regény épül, s amelyet itt természetesen nem áruUinkel, Í Ilii i íí meghagyva az olvasónak, a szellemi kaland örömét. Creusa felismeri élete nagy pillanatát, amikor kezébe veheti sorsának, alakítását, s nem habozik.cselekfdni, s így férje helyett ő válik. a történet főhősévé. A regény azoknakjs érdekes, akiknemismerika mitológiát. \'Egyszerre kpmikjisak. és tragikusak, azok. & politikai machinációki amelyekkel a trójaiak, fokról fokra nagyobb befolyástszereznekLatinus király udvarában, Itáliában, hogy végül teljesen magukhoz ragadják, a hatalmat. A .rendszerváltás" folyamatát félelmetes logikával tárja elénk. Szabó Magda, ugyanakkor a legnemesebb értelemben érdekfeszítően, szórakpztatva, a mai politikai folyamatokban benne élő olvasót a ráismerés örömével ajándékpzva meg. Akik, pedigismerikamitoCógiát, tuajákthogykivolt\'Priamos,^lecuba Laokpon, "Didó és a többiekj. igazi szellemi izgalommal olvashatják,Szabó Magda értelmezésében a történetet. Creusa méltó társa Szabó Magda árnyaltan ábrázolt nőalakjainak. Alakjában és sorsában az az örökemberiprobléma izgatja az írót, hogy vajon valóban .égiszörnyetegekjátékszere mind, aki él itt". A könyv nagyszerű siűusbravür is, benne az író megtartja az ismert eposzi kellékeket, szabályszerűségeket, s zseniálisan ötvözi ezt mai irodalmi nyelvünk&gl, így ízig-vérig egyéni és modern regényt tarthat kezében az olvasó. Kpcsis "Katalin Küldetés Azért jöttem, mert szmogos a város -és hidegek az emberek — mondta a költő, s képembe íüjva a cigifüstöt szotyoláznl ment. Lukács Zoltán G. I. Ha majd nem szeretkezel Te már engem kihűlnek lassan a csontok a bőrön a borsó — mint a főzelék illata elillant — lepereg Dániel Attila Nyolc sor az életmérnökhöz Homlokodon hordod szolgaságod, arculköptél minden vadvirágot, betemettél minden görbe árkot, logarléccel méred a halálod. Kondákor Gyöngyi Fontolgatva Félve lettem bátor, rejtve lettem hős — Bátortalanságom velem egyidős. Keresve kutatom, milyen lesz a holnap. Jövőben a valót, Tegnapban a voltat. Dezső Ferenc Filmjegyzet Urgolyhók A notórius mozibolondoknak nyújt igazi csemegét a Mel Brooks nevével fémjelzett, 1987-ben elkövetett Urgolyhók című poénözön. Esetünkben édeskevés a paródia műfaji megjelölés, ugyanis Mel Brooks ennél jóval tovább ment—nem sajnálva a nézők rekeszizmait. Nem egyszerűen egy film, jobban mondva egy filmeposz (Csillagok háborúja) paródiája az Urgolyhók, mert a trilógián kívül mégjónéhány ürmese részesül itt enyhe csipkelődésben. Lőne Starr egyesíti Han Solo—Indiana Jones valamennyi élcelődésre alkalmas tulajdonságát. Az ŰrDonald\'s-ben találkozhatunk a Nyolcadik utas: a halál gyomorlyukasztó fenevadjával — igaz, itt revütáncos! minőségben működik. Elcsíphetünk még pár másodpercnyit aMajmok bolygójából és aTransformers nyaktekergető s átváltozásaiból. Az egyszemélyben író, rendező, (kettős) főszereplő Mel Brooks nem átall néhány csípős megjegyzést tenni magára a filmiparra és annak melléktermékeire sem. Felvonulnak a paródia paródiájának szánt Urgolyhók videokazetta, -póló, -táska, -baba, -sapka stb. kellékei is, utalva a filmsikerek elkerülhetetlen sorsára. Újabban nincs vígjáték Rick Moranis nélkül — akit legutóbb a Drágám, a kölykök összementek című filmben láthattunk—, de egyéni humora ezt érthetővé is teszi. Méltó örököse lehet a szintén fantasztikus mimikával rendelkező Jerry Lersinak, akinek stílusa igencsak közel áll az övéhez. Gyakran robog el a filmvásznon egy Vespa névre hallgató hercegnő, akit Daphne Zuniga testesít meg. Nem ismeretlen ő sem a moziba járóknak, igaz, eddigi szerepeiben főleg a duzzogó szépséget domborította. A számunkra eddig kevéssé ismert John Candy alakítja Lőne Starrt, a rettenthetetlen űrfenegyereket, de ebbéli minőségében is könnyű ráismerni mintájára, Harrison Fordra. Yogurtot, a többszáz éves bölcset, valamint az urgolyhók elnökét Mel Brooks személyesíti meg. tTalán takarékossági szempontból játssza mindkét szerepet a rendező.) Hiba lenne leírni a film sztoriját — nemcsak azért, mert ez a műfaji sajátosságokból adódóan majdnem lehetetlen, hanem —, mert a nézőket fosztanánk meg a felhőtlen kacagás élvezetétől. Annyit talán elárulhatok: itt is az ERŐ — ezer bocsánat a SCHWARTZ — győzedelmeskedik a Gonosz felett. A hatás frenetikus — gyanítom, a folytatás sem marad el. (end) 10 KANIZSA 31, Hibáztak-e Sormáson? Szent István ünnepe — kanizsai módra Az akció szeptember 3-án indul! Sajtótájékoztató a „KGST-piac megszűnéséről Ismeretes, hogy a vb—a városban működő pártokkal egyetértésben — augusztus 9-én határozatot hozott a „KGST-piac felszámolására. A határozat végrehajtása tárgyában, a lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében Zsoldos Ferenc tanácselnök augusztus 16-án sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozta, hogy a város közrendjének védelme, a vám- és pénzügyi szabályok betartása, a közegészség-és járványügyi előírások végrehajtása, a körzetben lakók nyugalmának biztosítása, a valútaüzérkedés, B csern-pészkedés és lánckereskedelem kiiktatása, a bűncselekmények megakadályozása érdekében az illegális piacot felszámolják, annak ellenére, hogy a lakosság egy része — a hiánycikkek pótlása és az olcsó áruk miatt — igényli. A munka többnyelvű értesítő táblák elhelyezésével indul, majd szeptember 3-án (hétfőn) hajnali 5 órakor kezdődik 8 végrehajtás a rendőrség, a vám- ét pénzügyőrség, a közterületfelügyelőség és a szabálysértési hatóság közös akciójával. Ezek a szervek a helyszínen, és az újabb gócok kialakulásának megakadályozása érdekében városszerte, naponta lolylatjákmajd ellenőrző tevékenységüket. Zsoldos Ferenc szerint azonnali sikerre kevés a re meny. de határozott Intézkedése kkelés szívós ellenőrző munkával szeptember végére a rend helyreállítható. (tihanyi) Lettes lokálpatrióta vagyok, nehezen tudom elfogadni, ha városom kimarad valamitől. Nehezen tudom megérteni, ha nálunk nehézkesebben mennek a dolgok, mint más településeken. Most mégis azt kell mondjam, valamit elrontottunk. Olvasom akülönbőzó zalai településeken augusztus 20-a alkalmából szervezett programokfelsorolását és irigykedem. Zalaegerszegen Szent Istvánkorát feleleveníti játszóházat, repülőbemutatót, utcazenész találkozót, Lentiben strandbulit, Keszthelyen egésznapos szabadtéri programot tartottak. Szóval, ha lehet semmi politka. Helyette inkább a Szent István előtt tisztelgö programok mellett könnyed, vidám szórakozás. A pártok — legalábbis a programok felsorolásából úgy tűnik — ezen a napon háttérbe vonultak. Ezzel szemben Kanizsán a négy nagy párt—kizárva az MSZP-t -szervezte a misét esazaztkövető kultúrműsort AFDESZ eleve külön ünnepelt, Igy bizony nem nehéz észrevenni, hogy Kanizsán ezen a napon is folytak a politkai csatározások. Az a bizonyos NÉP pedig melynek nevében szóltak az ünnepség szónokai, csak tatja száját, hallgatja az okos gondolatokat, az igazi ünnepségből kimaradt. Neki, adolgok mostani állása szerint csak az aszerep jutott, hogy nézzen és hallgasson. Senki nem gondolt arra, hogy — mint Egerszegen a játszóházban, Lentiben a strandon, vagy Keszthelye a csigaversenyen. Ö is részt akar venni valam ben. Persze tudom, hogy így alakult, arról nem a pártok tehetnek. Nekk az a dolguk, hogy politizáljanak. De hol vannak a tevékenységükre oly büszke közművelődési szakemberek, hol vannak a népművelők? Hol vannak azok, akknek idén talán — mint ahogy az más városokban is történt—nem kellett volna olv komolyan venni, hogy a szezon majd csak szeptemberben kezdődk? Gondolatban végigfutok azoknak aközművelődésben dolgozóknak a névsorán, akikre ezügyben számítani lehetett volna, és furcsa dolog jut eszembe. Ezek az emberek, néhány kivételtől eltekintve különböző pártok tagjai. A pártok pedig készülnek a helyhatósági választásokra Akkor lehet, hogy az előbb rosszul Írtam. Elképzelhető, hogy Kanizsán idén nem is szeptemberben, hanem majd csak októberben a választások után kezdódk a kulturális évad. - molnár - Zalai Zoltán sormás! lakos azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy felhívja a figyelmet az ottani gázvezeték-építés néhány — általa sérelmezett — mozzanatra. Kérdéseit és az azokhoz tartozó válaszokat a könnyebb áttekinthetőség érdekében jegy- zőkönyvszerüen adjuk közre. 1989. március 31-ig kellett minden gázt igénylő ingatlantulajdonosnak 60 ezer forintot befizetnie, ezt azonban Zalai úr túl soknak tartja. A 18/1983. X. 10. ÉVM . PM. rendeletre hivatkozik amely szerint közműfejlesztés címén a tanács gázvezeték-építésre csak 5600 forintot kérhet. Zalai Zoltán számításai szerint az anyagfelhasználás, ami az utcai fővezetéktől házának sarkáig elszámolható, kb. 3000 forintot tesz ki. Munkabérrel és tervezési költséggel együtt szerinte ez bőven belefér az 5600 forintba. Szeretné tudni, hogy miért kellett mindezek ellenére 60 ezer forintot befizetni? Zalai úr nincs megelégedve a tervezéssel, amelyet a KÖGÁZ szakemberei végeztek, mert nem vették például figyelembe a lakók egyéni kívánságait. Az OTP családonként 50 ezer forint kedvező ka matozású hitelt nyújtott a családoknak, de Zalai Zoltán a hitelszerződés létrejöttét ki- fogásolhatónak tartja, ugyanis nem szerepel az ő példányán a saját aláírása és személyi száma. (Megj.: Az OTP-nél lévő másolaton vélhetőleg igen.) Valamint: mire fordítódott az így felvett 30 millió forint? Panaszosunk ki-fogásolja.hogyakMtelezés során az alapvető biz- tonsági előírásoknak sem tettek eleget, vagyis a kiásott munkagödröket nem kerítették körül, nem fedték le. Felkerestük az ügyben illetékeseket, akikkel kapcsolatban Zalai Zoltán panaszait megfogalmazta. A KÖGÁZ (mint tervező) részéről Horváth Miklós, a tervezési osztályvezetője, a szepetneki Községi Közös Tanács (beruházó) részéről Nagy József vb-titkár nyilatkozott lapunknak. Sajnos a községi tanács által megbízott Thermál Kft., és az általukfelkért kivitelező, az orosházi AGROGÁZ részéről senkivel sem tudtunk érdemben tárgyalni. A felvetett panaszokra a következő válaszokat kaptuk. Sormás, Eszteregnye, Szepetnek községek gázvezetékének megtervezése és kivitelezése az előzetes számítások szerint több mint 60 millió forintot tesz ki. A közületeket nem szá- mítva, csaknem 500 család igényelte a gáz bevezetését, így a ráj uk eső arányos rész mintegy 60 ezer forint, fejenként. A 60 milliós költség csaknem felét az teszi ki, hogy Nagykanizsáról 10 kilométeres vezetéket kellett kiépíteni a szóban forgó településekhez. Ennek költségeit pedig a lakosságnak kell fedeznie. (Érkezett egyébként 120milliós költségvetésű ajánlat is!) A KÖGÁZ a tervezést a vonatkozó jogszabályok betartásával végezte. A tervet felsőbb szervek (így az Ipari Minisztérium is) jóváhagyták. A terv szakszerűségéhez nem férhet kétség. A szepetneki Községi Közös Tanács az OTP-től felvett hitel összegével úgy gazdálkodott, hogy az a lehető legkevesebbét veszítsen értékéből. Atanács dolgozói a vezetéképítéssel kapcsolatos szervezési munkát is ingyen végezték. A kivitelezést végző orosházi AGROGÁZ valóban követett el szabálytalanságokat, amelyekre a községi tanács is felhívta a figyelmet. Zalai úr az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Zala Megyei Felügyelőségéhez is eljuttatta panaszát, akik a kivitelezőt felszólították az előírások betartására. Talán tanulsága lehet ennek az ügynek, hogy nem árt, ha az ember alaposan ismeri a saját dolgait. Ha Zalai úr kellő figyelmességgel tanulmányozta volna ügyét, elkerülhetett volna néhány félreértést. Persze jogos panaszaira csak egy válasz lehetséges: az azonnali korrigálás. Sajnálatos, hogy az ügyben a legilletékesebbek — akik ellen jogosan merült fel panasz — nem tudtak nyilatkozni. Reméljük, máskor több szerencsénk lesz. A reagálásokat azonban várjuk. — Lendval — 3X, KANIZSA Közel-keleti kommentárunk, avagy: Na, ki Tan a kalitkában? A szemben lévő ablakon beszökkent a felkelő nap első sugara. A szoba kivilágosodott. Valahol mintha ajtó csapódott volna... De ők hárman ezt nem hallották. Semmit sem hallottak, egész testükben borzongva-re-megve figyelték a legelső sugarat. .Forog a Föld, gondolta Laura — Sebesen száguld az űrben, elfordul a tengelye körül és ez a kis sugár most emiatt vándorol egyre lejjebb a falon..." Péter látta: az első sugár az ablakon át a kettősajtó fölé vetődik. Mind világosabb lett. De az a tenyérnyi vörösesfehér folt szinte odaragadt a falhoz, éppen az ajtókeret fölött... A férfi máris odalépett. Elővette zsebkését. A nyelével megkopogtatta a falat. Ott, ahol a folt ült, a fal kongó hangot adott. A férfi mélyet lélegzett, aztán a kést próbálta a falba nyomni... Az szinte akadálytalanul beleszaladt. Gipsz hullott apadióra. Apró üreg volt, amit valaki — egykori és általa soha nem ismert apósai — a maltert utánzó réteggel fedett el. Alóla vékony falap bukkant elő. — Megvanl — mondta Péter. — Remekl — vágja rá egy fér fihang. A szobát hirtelen öt vagy hat férfi lepte el. Mindegyiknél pisztoly volt: Fel a kezekkel! Péter úgy megdöbbent, hogy egyszerűen félni is elfelejtett. Honnan kerültek elő az idegenek, a padló alól, a falak réseiből? Laura leejtette táskáját. Grácia néni, mit sem értve forgatta fejét, akár egy csodálkozó vízimadár: — Ki... Kicsodák maguk? — A kincs tulajdonosai — mondta egyikük. Ketten rö högtek. Ők is pisztolyokat ló- báltak a kezükben. Már nem tartottak ellenfeleiktől, láttak, azok fegyvertelenek. A felkelő napfény betört a szobába, vöröses árnyalat ült a falakra, az arcokra. — Ők raboltak el — mutatott Laura az egyik férfira. Nem volt kétsége, felismerte a férfit. Ez telefonált Péternek, ők követelték a .végrendelet" szövegét. De úgy látszik, maguktól mégsem ta láltak rá a kincsre. Péter szíve a torkába dobogott. Hát minden elveszett? Hiába szenvedtek és kutattak oly sokáig? A főbandita kést kapott elő. Társai a két nőre és Péterre szegezték fegyverüket. De amikor a főnők kése kipattintotta a fal réséből a falapot, minden tekintet a kezére figyelt. A pisztolyos banditák is őt nézték a foglyok helyett... Péter lázasan töprengett: most, most kellene valamit csinálni... — Rendőrségi Dobjátok el a fegyvert! — Mindenki és azonnal! Mire a banditák felocsúdtak, máris lefegyverezték őket. Bilincsek kattantak. A főbandita kése a padlóra esett. Aki felvette — civil ruhát viselt. Széles vállú, szőke, karcsú fiatalember volt, ál-hanyag testtartással. —Ó mentett ki az emberrablók karmaiból I — kiáltotta Laura, aztán zavartan hozzátette: — Az imént meg... már másodszor. — Üdvözlöm önöket — mond ta a férfi. Közben társai elvezették a banditákat. Feltűnt Blio úr is, kezét dörzsölte. A banditák az este megkötözték és a pincébe zárták. A rendőrök szabadították ki szo rult helyzetéből. Grácia néni szeme felragyogott. Közben a szőke fiatalember folytatta: — Corrio hadnagy vagyok. Már egy hónapja vezetem a nyomozást ebben az ügyben. — De tulajdonképpen... mi történ? Milyen ügyről van szó? — Péter csak most, némi késéssel eresztette le a karjait. A banditák, akik azt parancsolták neki, hogy .fel a kezekkel", már nem is voltak a házban. Egészen kábult volt, olyan gyorsan peregtek az események. — Hetek óta figyeltük önöket — jelentette be Corrio. Átható tekintetet vetett hol Laurára, hol Péterre. Sőt, még Grácia nénire is. — Ne értsenek félre, önöket semmivel sem gyanúsítottuk. De azt tudtuk, asszonyom, hogy az ön .hagyatékának" nyomára és a banditákra csak önökön keresztül bukkanhatunk. Az apja, Laura, veszélyes ember volt. Egy évvel ezelőtt társaival együtt ellopták az Északi-tengeren felfedezett, de még nyilvánosságra nem hozott olajmezők térképeit. Az apja ezekről mikrofilmet csinált, és bandájával együtt megpróbálta a térképeket eladni egy idegen olajtársaságnak. Ám az apja egy ügyes fordulattal becsapta társait, megszökött tőlük a mikrofilmmel. Amikor látta, hogy a rendőrség és a banditák is a nyomában vannak, úgy döntött, eldugja a kincset, sőt, azt a lányára hagyja, hogy majd az értékesítse. Lehet, ő maga ismét külföldre akart menekülni? Ezt már sohasem tudjuk meg... Nos, mi figyeltük önöket és ezért léptünk közbe nem is egyszer, ami- kor önök... hm... szorult helyzetbe kerültek. — Köszönöm — suttogta Laura. — ...Állandóan a nyomukban jártunk. Amikor ide indultak, már sejtettük, hogy következik az utolsó felvonás. Ezért moz gósítottunk még több erőt, és éjszaka körülvettük a házat És íme — Corrio hadnagy a késsel kipattlntotta a falapot. Apró dobozban rejlett a mikrofilm. A rendőrtiszt kivette, az ablak felé tartva széthúzta és elégedetten bólintott: — Ez az. A kormány elégedett lesz. — Akkor nekünk... nekünk semmi sem maradt az örök ségből? — kérdezte Grácia néni vékony hangon. Corrio hadnagy zsebrevágta a filmet és kör beintett: — Itt ez a ház... Mivel a filmet az Önök segítségével találtuk végül meg, javaslom majd az il letékeseknek, hogy önök jutalom fejében megtarthassák a házat— a hadnagy hirtelen kevésbé hi vatalos arcot vágott. Még el is mosolyodott. és közelebb jött, a kezét nyúj totta mindhármuknak: — A viszontlátásra! A rendőrök elmentek. Blio kikísérte őket. Az erdő egy percre zajjal, kiáltásokkal telt meg. Aztán újra csönd lett. — Ez hát az örökségünk — Laura kilépett a teraszra. Péter követte. A nap már felkelt A madarak csattogva énekeltek. Kicsiny szellő suhant el az ágak között. Fény töltötte be az eget, a tájat. Csodálatos látvány volt. Mellük beszívta az éltető illatokat Péter megölelte feleségét: — Drágám... hiszen mi ketten mindig erről ábrándoztunk. Az erdő közepén lakni, nem a ronda városban... Egy falu szélén, cso dás környezetben... Kaphattunk- e ennél szebb örökséget? Apád erre célzott, amikor írta: Gon dozzátok... erőt ad majd... Igen, egy szép ház, egy csodálatos ott hon erőt ad az embernek. — Igazad van — suttogta Laura. És csak álltak tovább, mozdulatlanul, arcukat fürdették a kiteljesedő, hatalmas fényben. Grácia néni Blio úrhoz lépett: —Mondja csak, kedves uram, ön nős? — Nem asszonyom... Még nem. — Ezt reméltem — közölte Grácia mosolyogva és mélyen, mélyen nézett Blio úr szemébe. Vélte I KANIZSA Pf:74 Ez a harc volt a végső...? Az utcán, autóbuszon, vonaton az emberek, ha találkoznak, politizálnak, érvelnek, vitatkoznak... Sokan félnek a visszarendeződéstől, ezért még ma is „suttogva" beszélnek. Az utca embere, az újságot olvasó, a rádiót hallgató, a TV-t néző állampolgár mégsem győzi kapkodni a fejét, az áldatlan vitákat hallgatva, látva... Az ember csodálkozik, hogy rendszerváltás, ide, rendszerváltás oda, a legjobb pozíciókban, a bársonyszékekben még mindig a volt pártállamhoz hűséges vezetők ülnek... Az országot tönkretevő, erkölcsi, anyagi romlásba döntő vezetők 8-9 szobás lakásokban élvezik „munkájukgyümölcsét", magas nyugdíjakat kapnak, nyugati gyártmányú autókon száguldoznak, állami segítséggel felépített villáik vannak. A halálos ítéleteket meghozó bírák, szabadon járnak-kelnek közöttünk, senki nem mondja nekik azt sem, hogy „ejnye-bej-nye...". Van olyan ember, aki még ma is dicséri Sztálint vagy Hitlert, s van olyan, aki hisz Fidel Castronak. Ki érti azt, hogy a mosonmagyaróvári vérengzésekért felelős Dudás őrnagy háborítatlanul élvezi nyugdíját, Végvári őrnagyot pedig (akinek sokan köszönhetik, hogy „ablakimra titkos poroszlók nem járnak") bíróság elé fogják állítani, mert leleplezte a belügy III / 3-as Osztályának viselt dolgait... Ki érti ezt? Ki érti, hogy sokan Antall József miniszterelnököt hibáztatják azért, hogy ott tart az ország, ahol... A gazdasági nehézségeket az ő nyakába varrják, pedig mennyit fáradozik, hogy életünk jobb legyen... Mivel most sajtószabadság van, a sajtó a kormányt támadja, hiszen tudja, nem kell tartani a megtorlástól. Más: Emlékszem, tetszett a FIDESZ-es Orbán Viktorék fellépése (beszéde a Nagy Imre temetésén), most meg úton útfélen (különösen a par lamentben) gán- csoskodnak, ellenkeznek, tetszelegnek az „ellenzék" szerepében... Véleményem szerint ma mindenkinek azon kellene munkálkodnia, nehogy visszarendeződés legyen, mert az nem lennej ó! Azon kell lenni, hogy „ez a harc legyen a végső", hogy nyugodjanak már meg a kedélyek... Nem vagyok párttag, még csak szimpatizáns sem, egyetlen működő párttal, de túlzásnak tartom Tódor János cikkét (Kanizsa 1990.08.03. 31. sz. Sötét erő), mert véleményem szerint éppen ellenkező hatást ért el vele, mint ami eredeti szándéka volt. De bosszantott az is, ami az „Egy hang" c. műsorban elhangzott, (az adás a Kossuth rádióban 90.08.05. 12.50-korvolt), ahol szintén „száj tépő" módon sikerült lej aratni az új Köztársasági Elnököt, Göncz Árpádot... Tisztelettel: Balogh László A pontos tájékoztatásról Vasutasok dicsérete Tisztelt Szerkesztőség! Utazásaim során több alkalommal igénybe vettem a MÁV Állomásfőnökségnél üzemelő szociális létesítményt Méghozzá olyan színvonalon, hogy csak az elismerés hangján szólhatok róla. Szépen berendezett, kényelmes vendégszobákvárják avidéki vasutasokat, nyugdíjasokat. Valóban pihenést nyújtanak. Tiszta ágyneművel, törölközővel vannak ellátva. Kívánom, hogy továbbra is így folytassák. A dolgozókat dicséret illeti. Traub Sándor állomásfőnök nagyon népszerű vasú ti vezető. Udvariasan, barátságosan fogadja az állomásra érkező vendégeket, utasokat. Mindent megtesz, elkövet, és azon munkálkodik, fáradozik, hogy a vasút jól haladjon. Kívánom, hogy továbbra is így folytassa. Ebben a rohanó nagyvilágban sok ilyen vasúti vezetőre van szükség. De sajnos kevés akad. Nagyon jól éreztem magam a szép, hangulatos vendégszobában, és máskor is igényt tartok rá. Köszönetemet, elismerésemet fejezem ki Traub Sándor úrnak, a MÁV nagykanizsai állomásfőnökének a példamutató helytállásért. Az ilyen szociális ellátást valamennyien szívesen vesszük igénybe. Tisztelettel: Farkas Béla 7400 Kaposvár Gyár utca 26/B. Tisztelt Szerkesztőség! 199O.JúUusl.Dél-Nyugat"-ban óLvastam érthető érdeklődéssel a .Bontunk, bontunk, bontogatunk?" című cikket országgyűlési képviselőnk tol-lábóL ÉncsakaRozgonyiutcában lévőún.. bolhás mozi" sorsa miatt emelek szót. Teljesen egyetértek Tamóczky Attila, önmérsékletre Jelhívó soraival, amit a tanácsi műszáki vezetésnek címzett Köztudott, hogy az emiitett épületre a Szabadság Téri Altalános Iskola is igényt tart, mely igényt a képviselő úrnak irt levelemben hónapokkal ezelőtt jeleztem. Nyilatkoztamazügyben a helyi TV adásában, valamint a „Kanizsa" hetilap hasábjain is. Most meglepve látom a „Dél-Nyugat"-ban, hogy a képviselői felhívást követően a Városi Tanács jelenlegi főépítésze dokumentumokkal igazolja, hogy 6 abontástleállítottaés idéziazerre vonatkozó általa hozott rendeletet Végtelenül sajnálom, hogy egykori kollégám nem említi fenti nyilatkozatában, hogy az idézett határozatot az IKKV fellebbezése alapján a megyei főépítész hatálytalanította. A vészéin tehát ismét reális, a bontás elvileg bármikor megkezdődhet Nagy kár lenne pedig, hiszen valóban egy városképi jelentőségű épületről van szó. Ráadásul iskolánk több mint hatszáz tanulójának ez az egyetlen lehetősége, hogy tornateremhez jusson. Ezzel párhuzamosan pedig kialakítható lenne egy belvárosi sport- és egészségmegóvó centrum, ahol élelmes vállalkozók bevonásával — több európai nagyváros mintájára — a teskultúra minden területét fejlesztő lehetőséget lehetne teremteni Gondolok itt művészi tornára, egyszerű fogyókúrás testedzésre, táncoszenés akrobatikára, de akár gyógymasszázs és pedikűr szolgáltatásokra. Mindez persze feltételezné, hogy azemlítettvállalkozók anyagilag is beszálljanak a felújítás költségeibe. Iskolánk haszna mellett ez ugyan eltörpül, de azt hiszem, így kellene a hasznosat a gazdaságossal párosítani Levelemhez mellékelem a fő építész úr által .bölcsen" el hallgatott megyei tanácsi ha tározat hiteles másolatát.Tisztelettel: SuhaiSándor igazgató 1990, augusztus KANIZSA 13 Három szálka Nyugatnémet ismerősöm évente több hónapot tölt nálunk. És bosszankodik, ha — mint köröm alatt a szálka — visszásságok gyötrik. Az első A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék — kémiailag és elméletileg. Ugyanez nem vonatkozik a félliteres Fonyód! vízre, amelyből ismerősöm egész rekesszel vásárolt. Kissé meglepődött, amikor észrevette, hogy az egyik üveg alján valamiféle szennyeződés található, ami az üveg csekély mozgatására zavarossá teszi a vizet Csakhogy nem egyetlen üveg, az egész láda volt ilyen koszos. Számoljunk csak! A 20 üveg 14O forintba kerül. Ennyiből a palackozó üzem már vehetne mosószert. Arról ne is beszéljünk, ml lenne a céggel tőlünk nyugatabbra! A második Az ABC áruház egyik polcán magukat kelletik a szebbnél- *■\'\'■■\'■\' szebb lábosok, fazekak, főzéshez éppen megfelelőek, gondolná az ember. Csak otthon derül ki, hogy a fedő, amelyet gondosan — és szinte bonthatatlanul — becsomagoltak, valahogy nem passzol a lábos tetejére. „Elcsúszott" a méretezés. Sőt! Olyan ütött-kopott, hogy a zománc csak mutatóban van rajta. Következtetésünket lásd fent! A harmadik Ha az ember hosszabb időre elutazik, az ott- honmaradottaknak képeslapot küld. Esetünkben az NSZK-ba. De — bár rendszerváltás történt —, a kanizsai képeslapok többsége mintha még a múlt rend szer híve lenne: alig találni köztük olyat, amelyen ne lenne egy-két vörös csillag. Vagy a város címerén, vagy a Szabadság téri emlékmű tetején. Elhiszik így külföldön, hogy már más világ van itt? L. B. Gördeszka A sorompó 10 percen túl is zárva tartható! — olvasható a már leengedett, rozzant szerkezeten. Agépkocsisor fél kilométer hosszú, iszonyú meleg van, s a vonat sehol. A vezetők kl-beszállnak, egyre Idegesebbek, emlegetik a MÁV alkalmazott jó anyukáját, mikor váratlan dolog történik. Egy külföldi kocsi fiatal vezetője előkapja az ülés alól .tartalék jármüvét", a gördeszkáját, aztán bravúros mutatványokkal száguldozik a kocsisor mellett. Élvezzük, amit csinál, megfeledkezve a bak-ter anyukájáról, a vonatról, a melegről. Fantasztikus ötlet. Elképzelem, míg sorban állunk az OTP valutapénztára előtt, valaki elregélné, milyen utat tervez az 50 dollárból. Észre sem vennénk az idő múlását a hentesnél sem, ha egy nyugdíjas például mesélni kezdene a szép időkről, amikor csirkeláb mellett másra is futotta. A mozipénztár előtti hosszú sorban is lenne idő meghallgatni a fiatal szerelmespárt, hogyan spórol az esküvőig, miből lesz lakása, bútora, hogy szeretne gyereket, és havonta futja-e mozira. És jó volna, ha egy önként vállalkozó elmesélné, hogyan lehet kacsalábon forgó családi házat építeni, három évenként autót cserélni és évenként külföldre járni. Amíg szombatonként fél órákat várok friss kenyérre a piacon, valaki adhatna ötleteket olcsó hétvégi ebédhez, s elmondhatná, mikor jön össze a spóroltakból az új tv-re való, miközben iskolába járnak a gyerekek, miközben... Istenem! Hogy telne az idő, ha lenne egy gördeszkám! Tóth Ferenc • ÁB Casco = csigatempó zonnyal nem vagyok egyedül, rajtam ne gazdagodjon az Állami Biztosító. A meglepetés augusztusban ért. Az Állami Biztosító levélben értesített, hogy korrektül járt el, és megismételte: amennyiben többletkiadásom merült fel a javításnál, kifizeti. Mindent elhiszek, azt is, hogy én vagyok a hibás, mert mi a fenének vettem gépkocsit, de azt, hogy hat hónap után közlik a fentieket, az mégis csak sok. Fontos vagyok a biztosítónak, ha fizetnem kell? És ha nekik kell fizetni? Az idő ugyanis pénz. Számomra mindenesetre. V. J. • Ez év februárjában • az Állami * nagykanizsai * fényszórótörés miatt Biztosító kár- • felvevőhelyén be- • jelentettem káromat. • A vizsgálat és a fény- • képezés után négy- • százvalahány forintot • a biztosító kifizetett • közölve, hogy • amennyiben ennél • több lesz a javítási l összeg, ismét fáradjak • be és a számla alapján • a különbözetet meg térítik. A fényszóró ára az üzletben 700 forint • körül volt, és ehhez, • pluszként a javítási • költség járult. Gon- • doltam, pár száz forint • többletért szabadságot • kérni a munkahelyen, • megengedhetetlen \'luxus. Inkább le- • mondom a Cascót — • kockáztatok. Bi- Nofcne! Fotó: Tóth Ferenc KANIZSA I augusztus 31. Halló, itt a 007..! Országjáró áruházi tolvaj Karbantartási munkálatok a DÉDÁSZ-nál Közel 200 ezer forintos karbantartási munkálatok kezdődtek a napokban a Nagykanizsát és környékét ellátó 25 km-es nagyfeszültségű vezetékhálózaton. A DÉDÁSZ szakembereit a Csurgó és Söjtör közötti 120 kilovoltos vezeték javítási munkálatain kapta lencsevégre fotóriporterünk. A közel húsz éve működő rendszer két évenként igényel nagyobb karbantartást Ebben a kanizsai szakemberek mellett a pécsiek is részt vesznek. Időnként a támszlgetelők is cserére szorulnak. Sipos János szakszolgálati csoportvezető ezt végzi (képünkön). Fóti: Sukonr Attila Augusztus 23-án délután egy órára hívták össze Nagykanizsa Város Tanácsának rendkívüli ülését. A tervezett két napirendi pont megtárgyalása azonban elmaradt A tanácstagok zöme ugyanis távol maradt, így a megjelent 24 fő csak határozatképtelen ülésre lett volna képes. Zsoldos Ferenc tanácselnök ezért kénytelen volt a két megtárgyalandó ügyet az utolsó, szeptember 13-t tanácsülésre utalni. Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ: Szeptember 6: H. Gerencséry Mária festőművész kiállításának megnyitója, 18 órakor, a kiállító teremben. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: augusztus 31-én 18 és 20 óra; szeptember 1-től 16, 18 és 20 óra. Aug. 31—szept.2: CsŐretÖltve (amerikai). Szeptember 3—5: Segítség, felnőttem! (amerikai). Szeptember 6: Totál Recall „emlékezés" (amerikai). Matiné. Előadások kezdete 14 óra. Szeptember 1—2: Szellemirtók (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra; 21 órától erotikus filmek 18 éven felülieknek! Aug. 31—szept. 2: Holt költők társasága (amerikai). Szeptember 3—5: Ápolandó ápolók (videó, amerikai). Szeptember 6: Szappantolvajok (olasz). Kert Filmszínház: Előadások kezdete: augusztus 31-én 21 óra, szeptember 1-től 20,30 óra. Augusztus 31: Szellemirtók II. (amerikai). Szeptember 1—2: Halálos fegyver n. (amerikai). Szeptember 3-4: Rémálom az Elm utcában (amerikai). Szeptember 5: Krokodil Dundee II. (amerikai). Szeptember 6: Papa, én nő vagyok! (amerikai). Határozatképtelen volt a nagykanizsai tanácsülés A Cserháti és Zrínyi kollégiumok, valamint az Andrejka utcai és kiskanizsai bölcsőde összevonása így továbbra is várat magára. Ez utóbbi a reálisabb, gazdaságosabb üzemelés miatt lett volna célszerű, míg az első — a Cserháti és Zrínyi kollégiumok sorsa most már marathoni-ügynek számít, hiszen hiába készült el a pártok által javasolt szakértői vélemény, a tanács nem tud nontot tenni az üüv vécére. A rendőrség vendégszeretetét élvező Kőmíves István győri lakos, a pénzszerzés különleges módját választotta megélhetésének biztosítására. Csavargásainak újabb állomására, Nagykanizsára augusztus 13-án érkezett. Pénze, már nem volt, mivel utoljára júniusban végzett alkalmi munkát Útja az állomásról a Dél-Zalai Áruházba vezetett, ott is csak a bejárattól néhány méterrel kirakott kerékpárokig. Rövid vizsgálódás utána számára megfelelő camping kerékpárt kiválasztotta és mint, aki jól végezte dolgát, a kerékpárt tolva megindult a kijáratfelé. Határozottsága ellenére sem tudta megtéveszteni az eladókat, akik a kijáratnál figyelmeztették arra az apró mulasztására, hogy a 7.800 Ft-ot a kerékpárért elfelejtette kifizetni. Gyorsan tisztázódott, hogy nem feledékenységről van szó... Kőmíves István ajegyzőkönyv felvételénél nem volt hajlandó közölni nevét az áruház dolgozóival, ezért azok rendőri segítséget kértek. Személyazonosságát semmilyen irattal nem tudta igazolni, így adatait bemondás alapján írták fel a rendőrök. A végrehajtott ellenőrzés alapján azonban kiderült, hogy hamis nevet közölt, ezért a kapitányságra előállították személyazonosságának tisztázása végett. Hamarosan megvilágosodott, hogy nem szégyenében tartotta titokban az igazi nevét. Az ok; tizenegy esetben volt már büntetve áruházi lopásért. Legutoljára ez év márciusában ítélte el a Pesti Közponü Kerületi Bíróság, így többszörös visszaesőként szerepel a rendőrség nyilvántartásában. A csavargó életmódot folytató Kőmivestől egy ideig ismét nem kell tartania áruházainknak... Horváth Balázs KANIZSA 15 Ötven százalék a tenisz OB Ill-ban Kosárlabda A harmadik élvonalbeli évadra készülnek a vasutas-lányok Visszapillantó N. Tungsram—Dunai A képen Tiba, aki a legtöbb gólt szerezte, akdó közben. Fotó: Szakony Attila NB I/B-s férfl kézUabda mérkőzés. Legjobb kanizsai dobók: Tiba (5), Kurusta (4), Szentes (3). Jó: Szentes. Az évadnyitó mérkőzésre szép számmal kilátogató szurkolók csalódottan távoztak a mérkőzés után. Nemcsak a vereségvoltfájó, deamutatott játék sem kényeztette el a kézilabda-rajongókat. A találkozón végig nagy volt a küzdelem, egyik csapat sem tudta maradéktalanul érvényesíteni akaratát, így végig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Döntetlen első játékrész után a Tungsram a második félidő jelentős részében egy-két gólos vezetésre tett szert. Amikor lehetőség kínálkozott volna tetemesebb előny szerzésére, a végrehajtásba mindig hiba csúszott, sőt az emberelőnnyel sem tudtak élni. így nem csoda, hogy a lelkes, harcos ellenfél — kihasználva a ha- nimális különbségű győzelmet ért el. A rangadón tehát nem sikerült jó rajtot venni az iz-zós csapatnak. Nagy volt az elkeseredés a mérkőzés után, hisz jobb eredményre számítottak. A játék várhatóan még javulni fog, ami az eredményességben is megmutatkozik majd. Czimmer Tamás, a csapat edzője így foglalta össze a látottakat: — Sajnos húzóembereink mondtak csődöt, ittTibára és Krichenbaumra gondolok elsősorban. Gondot jelentett, hogy döntő helyzetekben rendre hibáztunk és nem tudtuk felvenni az ellenfél kemény, küzdő harcmodorát. Szakmailag probléma volt, hogy a jobb átlövő poszton nem tudtunk eredményesek lenni. Persze azt Is látni kell, hogy az ellenfél mindkét kapusa — ezúttal a mi bánatunkra — kiemelkedő tel-iesítménvt nvúitott. Az Olajbányász csapatai dupláztak a fővárosban, amelyek két nap alatt két mérkőzésen szerepeltek. A mérleg 50 százalékos, hiszen a nők és a férfiak is l-l győzelem mellett l-l vereséget szenvedtek. Az őszi idény 2. fordulójában a Medosz-Erdért vendégei voltak a kanizsai fiatalok, akik 6:3 aránybanvesztettek. Egyesben nyert Gaál és Novak, míg a párosok közül csak a Füle—Kricsfalussy duó tudott nyerni. Másnap a Dunai Kőolaj ellen szerepeltek s a .csonka" csapatok találkozóját (mind a kettőből l-l versenyző hiányzott) a kanizsaiak nyerték 4:3 arányban. A siker Gaál, Novak, dr. Füléné egyes és a Füle—Kricsfalussy páros győzelme jelentette. A kosárlabda élvonal .B" mezőnyében szereplő MÁV NTE női együttese sorrendben harmadik NB l-es évadjára készül, amely az elmúlt bajnokságban sikerrel oldotta meg a szakosztályi feladatokat. A csapat összesítésben a 15. helyet szerezte meg. —A hosszúra nyúlt bajnokságután bő pihenőt kaptak a játékosok, akikre ráfért a kikapcsolódás, hiszen eléggé elfáradt a társaság. így aztán július végén kezdtük csak mega felkészülést az új bajnokságra — mondta bevezetésként Lázár Béla. a vasutaslányok szakvezetője, akinek szerződését a klubvezetés újabb 1 évvel meghosszabbította. A csapSnúmw 30-án gyülekezett a vasutas-csarnokban, ahol elsőként játékosértekezletet tartottak, majd sor került az első foglalkozásra. A felkészülés első hetében könnyed, ráhangoló napi egy edzésre került sor, majd a második héttől kezdetét vette a napközis rendszerű felkészülés. — A jól bevált rendszerben dol goztunk, a napokban fejeztük be az alapos, kemény munkát. Naponta kétszer tartottunk edzést, amelyekre a MÁV NTE sporttelepen és a mun kacsarnokban került sor. A kerettagok nagy szorgalommal, a tőlük elvárt intenzitással vettek részt amunkában, pedig a nagy meleg, a hőség nagy próbára tette a játékosokat. Az viszont kár, hogy eléggé szűkös kerettel dol goztam az eltelt 1 hónapban — vé lekedett a szakvezető. Az alapozásban Szabó, Simonné, Ácsné, Móró, Németh R., Farkas, Fekete, GoleczésPintérvettrészt, tehát nagyon szűkös a keret, igen kevesen vannak. — Hol vannak a többiek? — ér deklődtünk Csőgör József technikai vezetőtől. Az Olajbányász férfi csapata a bajnokságban előbbre tart, hiszen a csapat a 3-4. fordulón jutott túl. A Budai Bányász ellen .hengereltek" a jó formában versenyző olajosok, akik 9:0-ra lelépték a hazaiakat. Nyert: Füle, Horváth, Dominik, Lehota, Stan-kovics, Márton egyesben, valamint a Füle—Horváth, Dominik—Lehota és a Stankovics— Márton páros. A 4. fordulóban az olajosok balszerencsés vereséget szenvedtek, ám ebben alaposan ludasak voltak, hiszen nyert állásokat rontottak el. így aztán 5:4-re kikaptak, miközben a fiatal Füle Zsolt. Dominik József .hozta" az egyest, míg párosban a Füle—Horváth és a Dominik— Russay duó nyert. kérésen szerepelt kerettagok közül Martinkovicsné és Szakács is műtéten esett át, akik méglábadoznak. Úgynéz ki a dolog, hogy ősszel nem számithatunk játékukra. Petényi és Pongrácz anyai örömök előtt áll. Kedvezőnek tartjuk, hogy rövidesen bekapcsolódik a munkába Bogyay, ám nagyon elkelne az erősítés, a minőség javítása. Az egyesületi és szakosztályvezetés nagy erővel munkálkodik azon, hogy jó csapat alakuljon ki, de eddig még nem jöttek be az erősítést tervek, azon nem realizálódtak — tájékoztatott a társadalmi aktíva. A bajnoki rajtra szeptember 22-én kerül sor (hazai környezetben, a Sa-bária SE ellen kezdenek), ám addig számos előkészületi és kupamérkőzésen vesznek részta kanizsai lányok. Bizakodnak abban, hogy a városi szakszövetség által tervezett Kanizsa Kupa (már jelezte részvételét a magyar bajnok Is) versenyei Is jelentősen segítik a formába hozást. A kétnapos tornát szeptember 7-8-án bonyolítják le, amelyre hat csapatot hívták meg a szervezők. Az egyesületi vezetés Kosa László, míg a szakosztályi vezetés Mester Józsefné vezetésével jelentős erőfeszítéseket tesz a feltételek biztosítása, további javítása érdekében. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az NB I valójában sokat követel s a vasutas-lehetőségek bizony eléggé szűkösek. — A remélt bajnoki ütem korszerűsítése sajnos nem következik be. Továbbra is maratoni bajnokság vár a játékosokra, amelyre Igyekszünk kellően felkészülni, de irtózatosan nehéz időszak előtt állunk. A gondok ellenére optimisták vagyunk, bizakodunk a mennyiségi és minőségi fejlődésben— mondta befejezésül Lázár Béla. a MÁV NTE szakvezetője. ( KANIZSA ]) 1ÖSÖ. Háromszor a „küszöbön" (2.) ytaflgm anizs •■ y HH^HJHK. ■ Rajt az asztalitenisz NB I-ben A nagykanizsai minőségi női kézilabdázásban korszakváltás történt az 1980-as évek derekán. A korábbi sikerjátékosok sorra abbahagyták az aktív játékot és az 1986-os bajnoki évad végére teljesen kicjerélődött a bronzos-együttes. Közben Uzsokl László, a főfoglalkozású szakágvezető, utánpótlás vezetőedző Igen erőteljes munkához látott, melynek eredményeként az Olajbányász-Péterfy .kézilabda-Iskola" egyre kiemelkedőbb sikereket hozott az úttörő, majd a minőségi sportban. Az .olajos" lányok 1985-ben kiestek az NB I B-ből, ám a következő évben biztosan nyerték meg az NB II Nyugati csoportját s így 1987-ben már újra az NB I B-ben rajtolhattak. Ekkor került a csapathoz Uzsokl László, akinek NB I B-s keretében döntő többségében sajátnevelésű, serdülő- és Ifjúsági játékosok szerepeltek, köztük a tizenéves úttörők: a nagy tehetségű Németh Helga, Siti Bea és társaik, akik a .mélyvízbe" kerültek. Az újonc csapat szépen helytállt, majd a leterhelt Uzsokl helyett Csankovszky Pál került új szakvezetőként a csapathoz. Közben a csapat fejlődése töretlen maradt, sőt 1988 őszétől az olajosok már három válogatottat adtak a magyar Ifjúsági keretbe (Németh, Siü és a Pécsről áti-gazoltTakaró remekelt is címeres mezben). A sportág bajnoki rendszerének átszervezése (őszi— tavaszi sorozat) miatt 1989 első félévében ún. rájátszásra került sor, de erre már Jéki Zoltán, az új edző készítette fel a csapatot. A lányok az 1-6. helyért folyó küzdelemben folytatták a bajnoki pontvadászatot, végül az előkelő 4. helyet szerezték meg. A sikeres bajnoki helytállás mellett nagyszerű sikert értek el az olajosok az Országos Serdülő Kupában és az Országos Ifjúsági Bajnokságban is. Az előbbiben magyar bajnokok lettek (Böjti, Harangozó kapusok, Gombor, Németh, Pető. Kütő I., Siü, Szol-lár, Szloboda, Szakonyi, Klein mezőnyjátékosok, edző: Cséplő László), míg az Ifi-csapat bronzérmet szerzett Jéki Zoltán, az 1989/90-es bajnokság előtt gondban volt, hiszen az NB I B-ben 4. helyezett csapat lényegesen meggyengült: Takaró visszament Pécsre, Németh a BHG NB l-es csapatához igazolt. Erősítések nem érkeztek s így a .feltöltést* az utánpótláskeretből oldották meg. A cél, a 4-8. helyek valamelyikének a megszerzése volt. • A csapat azonban rácáfolt mindenre és mindenkire. A .mag" és a kisegítők szinte megtáltosodtak, sorra aratták a győzelmeket. Pedig Skrach kapus megsérült (pótlására visszahívták a segítőkész Sulyoknét, szülés után). Pintér férjhez mentés anyai örömök miatt vált ki a csapatból, Siti az őszi hajrában ujj-törést szenvedett, többen betegek voltak. A csapat úgy elfogyott a hajrára, hogy az évekkel ezelőtt ellbúcsúztatott Szlobodáné kénytelen volt .beszállni az őszi zárófordulón. A gondok ellenére a csapat jól teljesített (17 pont, 4. hely), de aztán a tavaszi idény előtt újabb problémák jelentkeztek. Az egyesület pénzügyileg teljesen .lefogyott" , az OIB csapatot Is visszaléptették, megfelelő előkészületi és kupamérkőzések kimaradtak. Mátyás készült a PMSC-hez (a tavaszt még az olajosoknál vállalta), Juhász és Siti sérüléssel bajlódott sőt a rajt előtt Skrach műtéten esett át. így vágtak neki a második félidőnek, remélve az 5-8. helyek valamelyikének megszerzését. No, aztán csoda történt csapatnál, a félelem megsokszorozta az erőt. A .húzóemberek" megtáltosodtak, sikert-sikerre halmoztak. Egyre feljebb törtek a tabellán, majd azÁFORés aTFSE elleni hallatlanul fontos győzelmükkel várományosai lettek az élvonalnak. Szinte mindenki csodálkozott, hogy .ez" a csapat mit müvei. A latoTTSk azonban egyértelműen azt bizonyították, hogy az olaj a riválisok fölé nőtt. Az MKSZ május első felében közbelépett. Többek között úgy módosították az élvonalat jelentő, általuk jóváhagyott versenykiírást, hogy az NB I B 1-2. helyezettje nem egyenes ágon, hanem osztályozóval (NB I utolsó két helyezettjével) lehet csak élvonalbeli. No, jöttek a tiltakozások, fellebbezések s végül .visszaállt az eredeti kiírás. Az olajosok viszont remekül meneteltek, akik három fordulóval a bajnokság befejezése előtt a Lőrinci Fonó elleni hazai győzelemmel biztosították a 2. helyet s ezzel az NB l-es szereplést. Nagyszerű tavaszi helytállásukat fémjelzi, hogy a 13 mérkőzésből 12 győzelmet arattak és csak egyszer szenvedtek vereséget (Jászberényben 19:18-ra kaptak ki). A három bronz után bekövetkezett az újabb minőségi ugrás, az egykori álomból 1990. június 9-én valóság lett. Az utódok rendhagyót produkáltak, Az előző évi asztalitenisz NB l-es zalai képviselő, a Bútorgyárnői együttese, a 6. helyen végzett csapat Jurik Gyuláné edző vezetésével készült fel az új, 1990-9 l-es bajnoki küzdelemsorozatra. Anyári hónapokban a vezérkar sem pihent, hiszen több szakaszban targyaltak az egyesületek javaslatairól, ami főként a sportági fejlődéssel volt összhangban. A liga többek között megegyezett abban is, hogy az 5-5 fös csapatlétszámon belül a 4+1 -es rendszert módosítani kell, tehát nem kell kötelezővé tenni ifjúsági versenyző indítását. Ezzel a javaslattal csak 4-4 felnőtt játékossal zajlott volna a bajnokság, de természetes, hogy a jóképességü Ifik szerepelhettek volna a csapaton belül. —Nagy az összevisszaság a MASZ-nál. Úgy tűnik, hogy messze figyelmen kívül hagyják az NB l-es klubok vezetőinek ötleteit, javaslatait, nem törődnek velünk, azokkal akikkel zajlik az élvonal, a nemzetközi szereplés. Minden tekintetben maradt a régi, elavult rendszer, vagyis semmi lényeges változásra nem került sor. Nem törődtek az érdekeltek javaslataival s megkockáztatom, hogy a MASZ el-szakadtaz élvonalbeli kluboktól. Nagy az ür a vezérkar és köztünk — méltatlankodott Czuppon Árpád, a lelkes sportköri vezető, akinek — a gyári vezetéssel együtt — nagy érdemei vannak abban, hogy a csapat rajtol az NB I küzdelmeiben. A változó világban, az egyre nehezedő gazdasági életben már az élvonalbeli szereplés is egy sor gonddal küszködik. így van ez a városban is, pontosan a bútorosoknál is. ahol egyre nehezebb biztosítani az NB l-es működést. Szerencsére a gyári és sportköri összefogás eredményeként az 1990/91-es évadban egyelőre adottak a feltételek az NB I-hez. A jövő azonban nem felhőtlen... élvonalbeli szereplést biztosítottak. Zalának, a városnak, az egyesületnek a következők harcolták ki az NB l-es szereplést: Skrach, Sulyokné, Böjti (kapusok), Gombor, Siti, Pető, Juhász, Mátyás, Búza, Vass, Kovács, Szőkéné-Pintér, Szlobodáné, Kötő I., Szollár, Ivanlcs. Edző: Jéki Zoltán. Szakosztály-elnök: Mihályi Ferenc. Technikai vezető: Szloboda József. Sportorvos: dr. Károsi György. Ügyvezető elnök: Baranyai István. Köszönjük és gratulálunk! Balogh Antal A bútorosok nyártól kettős feladatra készültek. Ugyanis az NB I mellett az a megtisztelő kitüntetés érte a csapatot, hogy újra indulhat az ETTU Kupában (voltVásár Városok Kupája), a nemzetközi kupaküzdelemben is. Ezt az elért 6. hellyel, a legjobb vidéki csapathelyezéssel érdemelték ki. — Holland csapat ellen rajtolunk az ETTU Kupában. Hazai környezetben kezdünk, várhatóan szeptember végén fogadjuk ellenfelünket. A riválissal máris felvettük a kapcsolatot, mi Is bemutatkoztunk s várjuk a hollandok részletes információit. A lényeg, hogy nem tudunk semmit ellenfelünkről, ám biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb megszerezzük a szükséges ismereteket új ellenfelünkről — szólt a kupaküzdelemről az sk-elnök. A bútorosok keretében az elmúlt bajnokságban szerepelt játékosok találhatók, azzal akivétellel, hogy nem számithatnak Gál Krisztinára, aki anyai örömök előtt áll. Gondot jelent Gazsi makacs sérülése, debizakodnak, hogy a rajtra felépül a kanizsaiak él-játékosa. Szabó továbbra is erősíti a csapatot, még 1 évre vállalta a játékot. Mausz, Bizó és Boldizsár mellett az egyedüli Ifjúsági Játékos, a sajátnevelésű Jurik Andrea. Az egyesületi vezetés aj átékosok tói a középmezőnyben való végzést jelölte meg, konkrétan az 5-6. helyek valamelyikének megszerzését várja a 10 csapatos mezőnyben. Nem könnyű feladat, ám ha mindenki rákészül az egyes találkozókra, akkor elérhető a kitűzött terv. Az 1990-91-es bajnokság rajtjára szeptember 5-én (szerdán) kerül sor, amikor a bútorosok hazai környezetben kezdenek. Ellenfelük a VM Közért újonc csapata lesz. amely ellen győzelemre számítanak. A csb-mér-kőzést a Béke úti csarnokban rendezik meg. Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyl, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. |
