Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
25.92 MB
2015-01-27 13:04:59
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
331
2687
Rövid leírás | Teljes leírás (480.4 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1880. június - 45-52. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


SAGY-KANIZSA, 1880. junius 3-án.
45-dlfi: azftm
Tizentilcnczedlk évfolyam
5 ElHzdétl ir: Jafin í»r. . • » frt. ] fíl <rr. . ■ * . .j nefy»d é*re 2 ■ j F.OV mám in Icr ;:;
Hlríttéi.lt S hifiből petiUorb»B 7, mi»od«*or 6 % mia.l.n loribbi lorért 5 kr.
NTOTTÉBBEN „„ronkánt 10 krért »í-■I tetnek fel. - 1
: Kineatiri illeték minden ttty" kirdet4»4rt külSo f j 30 kr fliet.ndS. |
ZALAI KÖZLÖNY
elóbb : „ 25 A. L A. - S O ÜVX O Gr "5T I KÖZLOlNT Y.\' X
- t-^---
r A lap szellemi réazót K \\ Ül«« kÖi^eményík » \\ I JEork«n»tőhflr. í anyagi részét ilIe\'tS | Vőrlemények . pedig * S kiadóhoz bérai\'íntT»\' .\' ! intóseiidűk : . !j
j NAGY-KANIZSA Wlassicsház.
Bánnentetlfiu .levele\'«. , csak mmert múnkatár-l miktől fo jjjtdtxtiiíifc <*1
ár.irxtnk tísíxh noHi ]) küldetnek. J
-----
#.-KanizsavárOR helyhatóságának, „n.-kanizsai onk. tüzolto-egylet", a „n.-kanlzaal kereskedelmi 8 iparbank0, „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítót**-tölet®, a „n.-kanizsai kiaded-neYeló egyesület44, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „aoproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külTálasztniknya* 8 több
megyei és Tárosi egyesület hiTatáios őrteaitóje.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bortermelésünk érdekében.
(Folytatás és vége.)
2-szor. Vidékünk borai értékének csökkenését nem kis mértékben befolyásolja az is, hogy a közigazgatási hatóság elmulasztja teljesíteni kötelességét egyes vidékek és községek szünetidejének meghatározása vagy annak megtartása és el-lenörizése tekintetében, s ebból kifolyólag még jobban növeli a bajt a korai és későn éró legkülönbözőbb szólöfajok vegyes ültetése, tenyésztése.
3-szor. Életbe léptetendő, ha másként nem lehet, törvény kötelező erejével is a felelős hegy rendőrség. Mily nyugodtan alhatik a termelő, ha tudja, hogy bármi kára történik is, az megtéríttetik. Ez által eleje vétetnék a botrányos szőlő és gyümölcs lopásoknak és gyalázatos pinczeveréseknek stb., mert a kereskedőre nézve sem közömbös dolog az, hogy megvett, lefoglalózott borait a termelő pinczéjében még a pinczetörők tönkre is tehetik vagy elhordhatják, a kárért azián nej) lévén felelős senki. Sajnos dolog volna, hogy ha a magyar embert ez esetben saját javára ugy kellene kényszeríteni.
2-ik kérdés. Alapos é a gyanú azon általános nézet elterjesztésére, hogy a bor gyárilag készül? Ha igen, miféle rendszabály által lehetne annak meggátlására hatni?
Azon gyanú alapos, hogy a bor gyárilag készül, mert az is nyomja a bor árát, azonban ilyen borgyár vidékünkön aligha létezik, de már azt biztosan mondhatom, hogy létezik borhamisítás,
Balaton vagy forrás vízzel. Ugyanis, a vidékünkbeli borszenzálok majdnem mindnyájan kiskereskedők, boltosok is, kiktől a termelők nagy része éven át méreg drágán vásárolja élelmi czikkeit, ruházatát, stb, hitelbe, ugy, hogy mire a szüret ideje eljő, az évi termés ára már rég elfogyott, tehát abban bizonyos egynémely termelő, hogy a szenzál minden bizonynyal megveszi borát megbízója részére, hogy igy pénzéhez jusson, s azt is tudja már gyakorlatból, hogy nem ő a termeié, hanem a szenzál, mint hitelező határozza meg a bor árát akónkéut, mert ha igy átadni vonakodik, mindjárt azt mondja: »fizessen ki, mert ha nem, holnap bepörlöm", tehát kénytelen átadni ugy, amint az kéri, pedig arról is meggyőződött már szinte gyakorlatból a termelő, hogy ha legjobb is, vagy akár milyen rosz is, egyforma olcsón veszi meg tőle a szenzál, tehát a „cali-dus hunnus\' azt gondolja magában, hogy évi tartozásán fölül ...