Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
80.86 KB
2008-01-15 13:05:46
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
298
2106
Rövid leírás | Teljes leírás (12.74 KB)

A cikk a következő könyvből származik (255-256. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

MAGYARSZENTMIKLOS


MAGYARSZENTMIKLOS
Lakosság száma: 306 fő Belterület: 31 ha Külterület: 388 ha
MAGYARSZENTMIKLOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8776 Magyarszentmiklós, Fő út 31. Telefon: (93) 356-003



BASIC INFORMATION
» Accessibility: The village of Magyarszentmiklós lies 12 km norlh of Nagykanizsa.
• Municipality address:
8776 Magyarszentmiklós, Fő út 31.
Phone: (93) 356-003
Mayor. Mr. János Schindlberger
• Population: 306
• Characteristics: The territory of the
village has been populated since
ancient times. The name of the set-
tlement was first mentioned in
writfen documents at the enú of the
13th century. The Turks destroyed
the village in 1570. In 1744, Ger
mán settlers were brought in. The
population figure showed a steady
increase until 1930, then, it began
to decline.
• The number of registered unem-
ployed is five. Magyarszentmiklós
has traditionally been an agricul-
tural village. Until 1959, when the
agricultural cooperative was estab-
lished, agriculture was dominated
by small farms. By now, forestry
has become another important
source of income.
• The main development plán tol
2000 is the construction of a gas
network.
• Infrastructure:
Apartments with
water: 100%
gas: to be installed phone: 50% sewage: in process paved roads: 100%

Magyarszentmiklós Nagykanizsától északra 12 km-re, a zalaegerszegi országút mellett fekszik. Határa szűkös. Lankás és sík területei vannak, eddig terjeszkedett egykor a kanizsai berek. A természetföldrajzi adottságok meghatározták a község helyét, ki-terjeszkedését.
Történelem
Fejlődésének, történetének két fő szakasza van. A másodikat a német betelepítéstől számítjuk. Az őskortól kezdve lakott hely a falu. Az Újréti dűlőben késő bronzkori, késő vaskori és római korból származó leleteket tártak fel a régészek. írásos emlékek viszont csak a XIII. század végétől, a XIV. század elejétől vannak. 1278-tól több család birtokaként ismeretes, (Szentmiklósi Jakab mester fia, János Zala nevű birtokát eladta a Salomváriak őseinek.) 1320-ban a Bikács nemzetség tulajdonában volt, a birtok felét 1358-ban eladták Kanizsai János mesternek 20 márkáért.
A község elnevezései alapvetően csak az előtaggal változtak. (1320: Zent-miclos, 1355: Zenthmiclos, 1531: Zenthmyklos, 1599: Puztha Zentmik-los, 1744: Szent Nicolo, 1750-53: Sváb Sz. Miklós, 1790: Német Sz. Miklós, 1913: Magyarszent-miklós) 1420-ban a Csapi és a Szentgyörgyi családé. A XV. század derekától a Damonyai család birtokolta a települést. (1542-ben 6,5 porta volt itt.) Damonyai Péter 1548-ban elzálogosította a falut, ugyanis előző évben török fogságban volt, a váltságdíj kifizetése kényszerítette erre. Pedig a XVI. század elején népes falu volt, a következő birtokosok éltek itt: Kaczor, Semjén, Petri, Kovács, Zyly, Dely családok. 1559-ben még halastavát is említik. A törökök többször támadtak, 1548-ban teljesen felégette, az állatokat is elhajtotta. A bizonytalan helyzetben változott a település tulajdonosa. 1559-ben Damonyai Jánosné leköti birtokrészeit, 1562-ben Semyen


Római katolikus templom
Andrásné birtokrészeit Czako Mátyás és testvérei kapták (az előző tulajdonos hűtlensége miatt). 1563-ban 9 jobbágytelket kötöttek le adósság fejében. Az 1570. évi törökdúlás után - úgy tűnik - nem is települt újra. Bár a források 1599-ben Batthyány Kristóf feleségének - igaz csak - rétjét említik itt. A török idők alatt puszta volt. Területét milejiek bérelték évi cenzusért. Keresztény földesura Lőrinte János volt, de ő 1685-ben elzálogosította, majd örökül adta Pacsay Zsuzsannának. Aki 1692-ben örök áron eladta. 1700 körül a birtokviszonyok tisztázatlanok. A pusztát - nyilván erőszak és hatalmi poszt jogán - 1700-ban báró Schenkendorf birtokolta, a kanizsai vár kapitánya. Végül is a báró 1702-ben megvásárolta Szabó Mártontól. 1717-ben a prae-diumot eladták Esch Ferenc császári és királyi ezredesnek. Ezt követően de Prié őr-gróf vásárolta meg. A falu 1744-ben - és ezzel kezdődik Magyarszentmiklós történetének második szakasza - Mária Terézia

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

MAGYARSZENTMIKLÓS

adománya folytán gróf Batthyány Lajos tulajdonába került, aki a homokkomáromi uradalomhoz csatolta, annak része maradt 1848-ig.
1744-ben uradalmi vendégfogadója volt, és ekkor telepítettek ide svábokat Koblenzből, akik a jobbágyi kötöttségektől mentes, szabad költözésű polgárok voltak. (Innen származik a Németszentmiklós elnevezés.) 1747-ben már németül ferencesek prédikáltak nekik. 1750-ben 22 gazdát írtak ösz-sze, 8 év múlva 23 német név szerepel a lajstromban. 1752-ben a lakosok száma 200,1757-ben 239.
1767-ben a Batthyány uradalom és Schuttneckt János és József serfőzőmesterek között történt megállapodás a sörfőzésre. A kocsmát is bérelték a falusiak. Ekkor 23 jobbágyról és egy házas zsellérről tudunk. Az egész telek nagysága 22 hold szántó és 6 szekér rét.
1770-ben már 33 német család van itt, 213 lélek él a településen, ebből 9 a zsellér. Termékeiket és borukat is el tudták adni. A telkesek között ez évben egy takácsot, egy uradalmi kocsmárost és szabót említettek. A zsellérek között volt egy-egy varga, községi csordás és kanász. A homokos talaj miatt szántójuk és rétjük kevés, legelőjük nincs, mivel azt a bérlők kisajátították. 1778-ban már 239 lakosról tudunk. A Mária Terézia-féle urbárium idején a falu III. osztályú. 1782-ben 259 lélek él a községben, temploma, papja nem volt. 1828-ban 41 házban 378 a lakosság száma (1832: 408). A határa homokos volt. A sertés- és marhatenyésztés nagyon jelentős, bár erdeje nem volt. Egyenletes volt a fejlődés, 1842-ben 50 házról és 399 lakosról tudunk. Három év múlva 31 jobbágyot és 27 zsellért írtak össze. A forradalom és szabadságharc idején az iskolában magyar és német nyelven folyt az oktatás, télen 84, nyáron 51 tanuló járt okításra. Már 16,5 jobbágytelek volt a faluban, 27 zsellér élt itt ekkor.
A polgári korban a falu viszonylag jómódú volt, több iparos tevékenykedett. A lakosság ösz-szefogása eredményeképpen nagy részt vállaltak 1870 után az eliszaposodott Kanális medrének kitisztításában, illetve újra ásásában.
A népesség 1930-ig lassú ütemben nőtt, azóta csökkent. Arányaiban magas volt az írni-olvasni tudók száma (1910: 328,1930: 382). Pedig a községi népiskolában (1925) egy tanterem és egy tanító volt.
13 iparos dolgozott. 1935-re már a lakosság színmagyar és római katolikus. Magyarszentmiklós népességének száma 463 fő. A tíz

év előtti iparosok mellé egy kereskedő is társult. A helység továbbra is szűkös határú, települési képe szabálytalan, fésűs beépítésű. A szőlőművelésre nagy gondot fordítottak, jól jövedelmező gazdasági ág lett. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertéstenyésztés jelentette a csúcsot.
A lakosság száma 1945 után fokozatosan csökkent. 1949-ben a 91 házban 480 lakost számoltak össze, Cigányszeren még 15-en éltek. 1962-ben a házak száma 102, a lakosoké 438 (1970: 392). Jelenleg a 98 lakásban 306-an tartózkodnak. A faluban most 5 nyilvántartott munkanélküli van.
1948-ban az államosítás előtt osztatlan községi elemi iskola volt, ahol egy tanteremben egy tanító oktatott. 1960-ban iskolát építettek. 1946-tól a felső tagozatosok Magyarszerdahelyre jártak át. 1972-ben már csak alsó tagozat működött, a gyermeklétszám további csökkenése miatt. A gyerekek többsége Nagykanizsára jár iskolába. A községben helyben van óvoda.
1958-ban községi művelődési otthon létesült, amely jelenleg is működik. Az 1960-as években volt filmvetítés is a faluban. A könyvtár igyekszik az igényeket kielégíteni.
Magyarszentmiklóst katolikusok lakják. Összefogással és önkormányzati segítséggel másfél év alatt új templom épült. (1992). 1995-ben pedig felszentelték a templom új orgonáját. A közeljövő terveiben Szent Miklós püspök életnagyságú szobrának elkészítése és felállítása szerepel.
A zalaszentbalázsi egészségügyi körzethez tartozik a falu. Heti egy alkalommal van orvosi rendelés.
A helységnek van ugyan egy sportpályája, de sportegyesülete nincs. Magyarszentmiklós út-és járdahálózatának felújítását 1990-ben kezdték el és 1996-ra fejeződött be. Az utak 100%-ban portalanítottak. A villanyhálózat jól kiépített. Vezetékes víz minden lakásban van. A lakások 50%-ában telefon is van. A falut bekapcsolták a Crossbar rendszerbe. A 98 lakás 80%-ában fogható a helyi kábeltelevízió. Megoldott a szilárd és folyékony kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása és tárolása.
Magyarszentmiklós lakói elsősorban a mezőgazdasági termelésből éltek meg. A földosztáskor 18 gazda kapott birtoklevelet. 1959-ig a kis- és törpegazdaságok biztosították a megélhetést a földből, a fiatalok a városba jártak dolgozni. Ez évtől termelőszövetkezeti község lett, 91 család 134 tagja lépett be a téeszbe. 1965-ben az Aranykalász Tsz-ben 124-en dolgoztak. 1969-ben a fűzvölgyi közös gazdasággal, a

Zrínyi Miklós Tsz-sze1 történt az egyesülés. Jelenleg a fűzvölgyi Gazdasági Szövetkezetnek itt a telephelye.
1960-ban az építőiparosok Építőipari KTSZ-t alakítottak. Nagyon sok településen dolgoztak, végeztek hasznos munkát. A községben a PROFA Kft. végez ipari tevékenységet, faipar a profilja. Az egy kft. mellett 9 az egyéni vállalkozók száma, emellett van egy ÁFÉSZ-bolt és egyéni vállalkozó boltja.
1990 óta erőteljesebben fejlődött a község, mint az azt megelőző húsz évben. 1993-ban a világháborús és az 1956-os áldozatok emlékére emlékművet avattak.
A településfejlesztési tervben 2000-ig gázközmű építése szerepel. Az ilyen kisközségeknek is van további jövőjük. Az egykori koblenziek utódai sok vonatkozásban, szokásban megmaradtak németnek, nyelvükben teljesen elmagyarosodtak. Szorgalmuk, akaratuk, kitartásuk zálog arra, hogy tovább erősödjön, fejlődjön Magyarszentmiklós.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Schindlberger János polgármester
Sabján Gyula alpolgármester
László Ferencné jegyző
A képviselő-testület tagjai: Havasi László, Czinki Ferenc, Horváth Ferenc, Nith Ferenc, Sabján Gyula
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 7,8 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 4,2 millió Ft
Helyi és átengedett bevételek ..0,23 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 0,6 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 1,4 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 5,5 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 1,3 millió Ft
Msze. kommunális adója: 1500 Ft/év/ing
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 98
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:.... 100%
Telefonnal ellátott lakások aránya: 50%
Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:.80%
Burkolt (portalanított) utak: 100%
FEJLESZTÉSI TERVEK:
Gázhálózat kiépítése
INTÉZMÉNYEK: .
1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.