| 918.32 KB | |
| 2007-09-16 10:31:59 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  249 | 867 | Sárospatak, Rákóczi utca 1. Református Kollégium | I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna domborműve a főépület utcai homlokzatán. Alkotója Vaszary László szobrászművész. A kőkeretet a Várszély-testvérek adták pataki kőbányájukból. Állítatta 1923. május 31.-én a Pataki Diákok Országos Szövetsége. A Református Kollégium ősét protestáns iskolaként Patak földesura, Perényi Péter pártfogása alatt Kopácsy István alapította 1531-ben, majd Perényi Péter fia, Gábor emelte 1550-ben kollégium rangjára. Az iskola az ország történetében nagy szerepet vállaló protestáns főnemesi családok támogatását élvezte. Ők gondosodtak megfelelő épületekről, jeles tanárokról, színvonalas könyvtárról, nyomdáról. Pártfogásuk révén a szegény, de tehetséges diákok ingyen tanulhattak. A XVII. században I. Rákóczi György, felesége, Lorántffy Zsuzsanna, és fiuk, III. Rákóczi Zsigmond tettek különösen sokat az iskoláért. Az ő felkérésükre 1650-től négy évig a Kollégiumban dolgozott Comenius, azaz Jan Amos Comensky, akinek révén Patak, illetve Magyarország neve felkerült Európa művelődési térképére. Az ellenreformáció idején, 1671-ben az iskolát — a jezsuiták késztetésére — erőszakkal megszüntették, tanárait és diákjait menekülésre kényszerítették. A professzorokat és diákokat Gyulafehérváron Apafi Mihály fogadta be. A Thököly–szabadságharc idején került vissza Patakra a Kollégium, azután újra menekülés következett Göncre, majd Kassára. Az ellenreformáció korának gályarab hitvallói közül huszonkettő pataki diák volt. A Kollégium 1703-tól folytathatta ismét Patakon munkáját, ekkor a főúri mecenatúrát fokozatosan a köznemesi teherhordozás váltotta fel. Alsó–, közép– és felsőfokú oktatás épült itt egymásra, a teológiai mellett a bölcsészet és a jog, majd a pedagógia és a gyakorlati képzés kapott hangsúlyt. 1850-től vált ismét nehézzé a Kollégium helyzete, amikor a szabadságharc utáni elnyomás idején eltörölték a magyarországi protestáns egyházak és iskolák autonómiáját. Az intézmény azonban ellenállt az oktatás egységesítését előmozdítani akaró osztrák rendelkezéseknek. Sőt, éppen Sárospatakon tanácskozva döntötték el az ország református egyházkerületeinek vezetői, hogy egységesen állnak ellen az elnémetesítési törekvéseknek és ragaszkodnak autonómiájukhoz. Küzdelmüket siker koronázta, 1860-ban visszakapták önrendelkezési jogukat, ami nemcsak egyházi, hanem politikai győzelem is volt. A pataki szellem utolsó nehéz időszaka 1952-től 1990-ig tartott. 1952-ben megszüntették a Kollégiumot, az épületben a Rákóczi Gimnázium működött, amely azonban állami intézményként is próbálta őrizni az évszázados hagyományokat. 1990. július 1-jétől térhetett vissza ismét a régi falak közé a református oktatás, 1991 szeptemberében újra megkezdte működését a Sárospataki Református Teológiai Akadémia is. A Nagykönyvtár, a Múzeum, a Levéltár, az Adattár és az Amerikai Magyar Gyűjtemény kollekcióit magában foglaló Tudományos Gyűjtemény fenntartója jelenleg a Református Kollégium. A fénykép 2007 augusztusában készült. Felh. irod.: Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991 Détsy Mihály: Sárospatak. Bp. Corvina, 1974 Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 1995 www.sarospatak.hu/nevezetessegek |
