| 882.99 KB | |
| 2007-09-15 22:42:30 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  250 | 1139 | Szeged, Várkert | A vár maradványa csaknem eredeti környezetben áll a Várkert fái között. Már a rómaiak korában is erődített hely volt, majd föld- és téglavár épült ezen a területen. Egyes leletek bizonysága szerint az i. sz. II. században római őrállás állt itt, mely a só- és aranyszállítást vigyázta. A honfoglaló magyarok földvárat, a XIII. században pedig hatalmas téglavárat építettek a területen. A vár jelentősége az Anjou-uralkodók, a Hunyadiak, de különösen a török előrenyomulása idején nőtt meg. Hunyadi János itt fogadta Murad szultán küldöttségét, és itt kötötték meg a szegedi békét (1444). Hunyadi 1456-ban innen indult Nándorfehérvár ostromára, Szilágyi Mihály pedig 1458-ban Budára, hogy Mátyást királlyá választassa. A török 1543-ban végleg elfoglalta a várat, és két évvel később már ő állította helyre - helybeli templomok, kőépületek anyagának felhasználásával. A Habsburgok 1686. október 23-án foglalták vissza az erődöt. 1713-1719 között újjáépítették, köréje széles árkot, eléje csillag alakú földsáncot húztak. Itt raboskodtak 1833-tól a függetlenségükért küzdő olaszok, a karbonárik. A vár 1869-1872 között Ráday Gedeon, az alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött királyi biztos főhadiszállása volt. Rózsa Sándort itt vallotta be viselt dolgait 1872-ben, és emiatt ítélték életfogytiglani fegyházra. A képen látható Mária Terézia-kapu az 1751-ben épült vár maradványa; állandó várostörténeti kiállításnak ad otthont. A fénykép 2007 júliusában készült. Felh. irod.: Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981 www.vendegvaro.hu |
