Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
33.14 KB
2008-05-07 13:16:58
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
231
1318
Sand - Ki kicsoda Zala megyében 1996 470old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

SAND

Somogy és Zala megye határán, távol a 7-es főút zajától, erdők, dombok övezte környezetben található Sand. A háborítatlan környezet és a térség gazdag vadállománya miatt kedvelt félezres lélekszámú település 1995-ben ünnepelte újratelepítésének 250. évfordulóját, ekkor jelent meg a település történetét feldolgozó ünnepi kiadvány. Első írásos említése 1372-ben: Sond. Magyar helységnév, amelynek előzménye a Sámuel keresztnév Sam becézője, amelyhez a -d helynévképző járult. A falu a középkorban a királyok birtoka volt, ám többször gazdát cserélt. A török hódoltság korában más zalai falvakhoz hasonlóan elnéptelenedett,
kápolnáját lerombolták. Sandon 1745-ben a Vas megyei Őrihodosról és környékéről jövő négy nemes család telepedett meg, s a falu két évtized alatt újjáépült.
A XVIII. századi krónikás úgy számol be róla, hogy "jómódú település, szántóföldje, állatai, méhei voltak és a szőlőhegyen bora termett". A birtokosok és a lakosság között számos konfliktus forrása a növekedő robot és a sokasodó jobbágyi teher volt.
A múlt századi jobbágyfelszabadítást követően a falu gyarapodott, s 1806-ban felépítette (ma is álló) evangélikus templomát. A kiegyezés után a lélekszám meghalad-ta a 800-at, evangélikus parókia, majd evangélikus és római katolikus elemi iskola lé-tesült. Az első világháború harmincnyolc áldozatot követelt a faluból, az életben mara-dókat tűzvész sújtotta.

A katolikus lakosság 1930-ban kápolnát épített, a második világháborúban huszonhatan estek el. A háború után keservesen indult az élet, ennek ellenére a belterületi utakat por-talanították, járdák épültek, villany 1960, vízvezeték 1980 óta van. A hatvanas évek közepén épült még egy új iskola, amiben a \'70-es évek közepén megszűnt a tanítás. A lakosság lélekszáma csökkent, sokan elvándoroltak, a község elvesztette önállóságát. A településen ma kétszáz házban 535 lakos él. Közülük 350 katolikus, 180 evangélikus és 5 fő egyéb vallású. Heti két alkalommal rendel az orvos, hetente egyszer a fogorvos. A sandi gyerekek Miháldra járnak óvodába és iskolába. A művelődési házban könyvtár várja az olvasókat, a kábeltelevízió 1992 óta működik, a telefont nyolcvan lakásba bekötötték. A falu gazdasági életében jelentős szerepet játszik a méhészet. Sand pol-gármestere Ádám Jó-zsef, mellette Berke Jó-zsef, Györek László, Hábli Nándor, Horváth Lajos és Zámbó Zol-tánné a települési önkor- mányzati képviselő- testület tagjai. A falu neves polgára volt Sántha Károly énekszerző, aki az 1800-as évek közepén élt Sandon. A község szülötte Antalits Fe-renc, aki szülőfalujáról meleg szeretettel írott verseit 1994-ben ren-dezte kiadásra.