Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.51 MB
2007-10-19 16:29:56
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
530
9026
Rövid leírás | Teljes leírás (757.46 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1881. május - 35-43. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


•Tíuszádik évfolyam.
6 s minden toTÍbl£. sorért 5 kr.
NYILTTÉKBEK
saranként 10 krért Tétetnek feL,
Katari yieték minden egjes hirde-
téwjrí 30 kr. fketendö.
enitítleu levelek csak ismert katársaktól fi-gadtatnak cl.
vissza neai küldetnek.


a an

heÍyitt*ótógáiULk, .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet^, a ,na.gy-fcanizsai kereskedelmi % iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár8, a .zalamegyei altalános taaitótestaíet*, i fcisded-pevelö egyesület", a nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet\', a tsoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmányaB s több megyei és városi
■. \'í ■ - - ■ . - - egyesület hivatalos értesitóje.
ffeí«nfeiflt kétszer, vasárnap- s esütörtőkön megjelenő vegyes tartalmú lap.



Miőta hazánk a régi patriar
chális sferkezettel szaiius az euró
pai modárn államok . sorába lépett,
4UfüUfizerveee4&Ít dtti
igs átment már azon reformokon, míiyéket a cultnra, nemzetünk űapról-napra növek7Ó igényei siéltabUt\'litiőrs.s >. megráltozott Tiszonj^k ,-elodáiüiatlanal. uegköve-teltek. Osak közigazgatásunk . az egyedüli, mely csekély változásokkal még mai uap is azon állagútokban Tan, mint volt ezelőtt századokkal, midőn még hazánk aranyjuezi napjait élte a nem is törekedett boldog egyszerűségétől, hagyományos \' Szokásaitól s intézményeitől megválva, az európai mivelt népekkel lépést
tUSJUli. —
Tagadhatatlan, hogy államszervezetünk rendezésében a közigazgatás reformálá8ának kérdése nagyon is kényes s egyikét képezi á legnehezebben \' megoldható problémáknak; mert a legszorosabb összefüggésben áll ez a megyék ezredéves joga, legféltettebb- kincse,\' büszkesége; öokormányzaláaak kérdésével, mely egyszerűen már csak »zért sem adható fel, mert sz államszervezetek cserélgetésével könnyedén , elbánni, nemzeti alkotásainkbűz való. kegyele-tes piétásuakat mibe sere venni, nem lehet, nem szabad! ■\'-* De hngy mindazonáltal a mai, nem egyszer ,ázsiainak" deciaráit állapot tarí-hatlan, hogy ódon közigazgatási szer vezetünk nem illeszthető be az állaat igazgatás egyéb, ma már modem s a Kor követelményei által kijelelt alapokon nyugvó szervezetébe, hogy nem felel s nem is felelhet meg a mai ezer oldalú kívánalmaknak, azt eléggé igazolja a mindennapi tapasz talás 8 azon körülmény, hogy mindig hangosabban és hangosabban nyilvánul a közóhaj ezen larthatlan állapotok rendezése érdemében, s hogy a .legutóbbi időben ennek mikéntje

iránt, mondhatni egy egész kis irodalom keletkezett. — A fő kérdés termépzetesen a választási- vagy kinevezési rendszer körül forog, — megteremtve a centralisták s municir pálisták táborát, melyek mindegyike saját elveinek diadalra jatása mellett kardoskodik, mindenik saját eszméinek megtestesülésétől várja az eredményt — Pedig ha csak egy kissé elfogulatlanok akarunk lenni, be kell ismernünk, miszerint csakis a két elv szerencsés összeegyeztetése Vezet czélhoz. Hogy pedig e két ellenkező nézet egybeolvasztása nem pasztán doctrinalis „agy szülemény" eléggé igazolja az erdélyi 1791 évi 12-ik törvényezikk. mely mig egyrészt a kormánynak adott kinevezési joggal biztosítékot nyújtott a megyei párt a a családi túlkapások ellenében, másrészt a megye korlátolt választási joga által garantiát adott magának á megyének, hogy az előtte ismeretlen s nem rokonszenves egyént a kormány rá nem erőszakolhat.*) Ily tapintatosan oldatott meg hajdan e kényes s oly sokat vitatott kérdés, a tisztviselők hivatalba jutását illetőleg oly methodus emeltetvén tör-vénynyé, melyet a kor igényelte változtatá...