Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
90.08 KB
2008-01-15 11:23:33
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
309
1876
Rövid leírás | Teljes leírás (9.64 KB)

A cikk a következő könyvből származik (078-079. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 66 fő
BÖRZÖNCE
Belterület: 21 ha
BÖRZÖNCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8772 Börzönce, Fő út 26. Telefon: (93) 391-004

Külterület: 537 ha



BASIC INFORMATION
• Accessibility: The village of Börzönce is located in Ihe southern part of Zala county, wesf of Zalaszentbalázs, among huge for-ests.
The Kürtősi Creek flows through the village. The village, situated among breathtakingly beautiful hills and scenery, was hardly accessible until 1967, when a paved road was built. Now it is accessible by main road No. 74, through Zalaszentbalázs.
• Municipality address: 8772 Börzönce, Fő út 26. Phone: (93) 391-004 Mayor: Károly Szabó

A község Zalaszentbalázstól nyugatra hatalmas erdőségek között fekszik. A Kürtösi-patak folyik át a falun, régen Malomároknak nevezték. Határa dombos, agyagos, árkokkal szabdalt. Nehezen megközelíthető volt egészen 1967-ig, amikor épült köves útja. Szép panorámát nyújt a környező festői táj.
A 74-es főközlekedési útvonalról, Zalaszentbalázstól bekötőúton érhető el. Bucsuta felé csak földút van.
Történelem
Régóta lakott hely, korai bronzkori leleteket találtak a régészek az úgynevezett Temeteji-dülőben, itt volt ugyanis régen a falu és a temető. Első írásos említése 1234-ből való. Az írt nevek különböző hangalakúak, de ugyanazt a jelentést tükrözik. 1234-ben Bezenche, 1261-ben Berzencha, 1357-ben Berzenche, 1478-ban Bezewcze, 1796-ban Börzöncze, 1892-től Börzönce. Víznévként

is többször szerepel ez az elnevezés, amely a szláv b rz = gyors, sebes szóval függ össze.
1261-ben Orosztonyi Lőrincnek volt a birtoka. Tulajdonosként tudjuk még a következő időszakban Trötöl Miklós mestert (XIV. század eleje), Vörös Bánd mestert (1328), Berzenczei Pétert és fiait (1357) és más nemeseket. 1454-ben már plébánosát is említik. A dombtetőre épült templom maradványai még ma is megtalálhatók.
A XVI. században kisebb nemesek éltek a faluban mint Kaczor, Taródy, Sárkány. Hosszútót és Bagodi családok. Kanizsa közelsége miatt sokat szenvedett a töröktől. Az 1570-es évektől puszta. A török idő alatt nem említették. 1690-ben Pető László birtokában lévő Zalaszentbalázshoz tartozó pusztaként írták össze. Területét erdő borította, 1740 körül történt az újbóli betelepítése. Földje részben terméketlen, vízmosá-sos volt, amelyben csak zab és hajdina termett. Legelőjük is kevés volt.




Population: 66
• Characteristics: The village, the name of which was first mentioned in written documents in 1234, has been populated since ancient times. In the 1570s the village became desolate, it was repopulated only in the 1740s.
The soil was of poor quality. In the early 19"1 century the main source of income was the production of grapes. At present 80% of the roads are paved, 24 of the households have a telephoné. There is a library in the village.
Infrastructure: Apartments with gas: to be installed phone: 24% Sewage: in process

A festői környezetben lévő kis falu

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.



1700-ban Bessenyey László volt a birtokosa, 1750-ben 14 gazdája és 1 özvegye volt a településnek. Urbáriuma soha nem volt, igen szűk volt a területük. Nehezen tudtak megélni. Az egykori forrás így fogalmaz 1770-ben: "Tanítójuk nincs, de nem is tudnák eltartani".
Fő jövedelemforrásuk a szőlőművelésből származott. A szőlőhegyen 1801-ben már állt a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolna. Még 1830-ban is kétnyomásos volt gazdálkodási módjuk, ősszel búzát és rozsot, tavasszal zabot vetettek.
Kézműves a községben nem volt. A falu minden oldalról domboktól volt körülvéve, és ez okozta, hogy minden víz odafolyik, és nincs lefolyása. így területének nagy része műveletlen.
Szabadmenetelű jobbágyok laktak itt. A
Világháborús emlékmű
szegény lakosság áruit Nagykanizsára hordta a piacra.
1848-ban Zalaszentbalázs filiája volt (1754-ben még említették régi egyházát). A világtól való elzártság azt is eredményezte, hogy 1870-ben 17 fő tudott írni és olvasni, 183 lakos analfabéta volt. Viszont az alapműveltségi szintjük gyorsan emelkedett. Az írni-olvasni tudók száma 1910-ben 128, 1930-ban 234.
1925-ben volt állami elemi iskolája Börzöncének. Egy tanerős iskolájában 80-an tanultak 1935-ben. A faluban volt egy kocsma, egy szatócs, egy pintér, egy kovács és egy cipész. A lakosság száma is fokozatosan emelkedett, 1900-ban 310, 1935-ben 371-en laktak itt.
A településen sem vallási, sem nemzetiségi megoszlás nem volt, valamennyi lakos ró-

mai katolikus magyar volt. A lakosság életmódja a mostoha körülményekhez igazodott. Mindennapi keresetüket részesaratással keresték meg a zalaszentbalázsi, gelsei vagy hahóti uradalmakban. Az életük szoros kapcsolatban volt az erdővel. Vályúkat, melencéket, teknőket, kanalakat készítettek. Egyhangú táplálkozásukat gombával, tüskeszederrel, földieperrel, málnával, gesztenyével javították. A szénégetés is jelentős hasznot hajtott a lakosságnak. A két világháború közötti időszakban Pálffy Dénes gelsei uraságnak volt 375 katasztrális hold földje.
A II. világháborúban 14 embert veszített a kis falu. A háború után a megyében elsők között alakult meg a földosztó bizottság, mely igen eredményesen dolgozott.
1945 után a község története felemás módon alakult. 1960-ban még 246 lakos élt a faluban. A népesség száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek oka az, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt a nem mezőgazdaságban dolgozók a munkahelyre költöztek. Ezért mára nagy a 60 év felettiek aránya, a jelenlegi népességszám mindössze: 61. Érdekesség az is, hogy jelenleg nincs nyilvántartott munkanélküli a településen.
Szociológiai jellemzők
1948-ban négyosztályos iskola volt a községben. Most 5 általános iskolás jár Zalaszentbalázsra,
ahol iskolafenntartó társulásban működik
az intézmény.
Könyvtára próbálja kielégíteni a község kulturális igényének egy részét, kultúrott-hona is van a kis településnek.
A falu közössége római katolikus vallású, hitgyakorlatot heti egy alkalommal az önkormányzat kultúrtermében végzik.
Az orvosi ellátást Zalaszentbalázson kapnak, heti három alkalommal van rá lehetőség. A településen havonta két alkalommal történik rendelés.
Börzönce köves útját 1969-ben kapta, 1971-re 1500 m betonjárda épült, a porta-lanított utak aránya jelenleg 80%. A településen vezetékes ivóvízrendszer van, a telefonrendszerbe is bekapcsolták a községet, 24%-ban telefonnal ellátottak a lakások.

A településen nem megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése. Új telep szükséges 1998-ban.
Kizárólag mezőgazdasági jellegű település Börzönce. 1945-ben 57 gazda kapott birtoklevelet. 1959-től termelőszövetkezeti község lett Börzönce. 1965-ben a Hunyadi Tsz taglétszáma 62 fő volt. 1968-ban egyesült a zalaszentbalázsi Petőfi Mgtsz-szel.
A férfiak nagy része Nagykanizsán dolgozott az 1960-as évektől az építőiparban. Ipari tevékenység nem jellemző a községre. A település egyetlen turisztikai jelentőségű épülete a hegy tetején álló Szent Lőrinc kápolna, amelyet újjávarázsoltak az utóbbi időben. Tiszta időben innen látni a Badacsonyt is.
A polgármesteri hivatal mellett áll az ízléses I. és II. világháborús emlékmű.
Településfejlesztési tervükben gázvezeték építése szerepel. A festői környezet, a község múltja, lakói megérdemlik azt, hogy létezzen tovább Börzönce.
A Zalaszentbalázson működő közös körjegyzőségheztartozik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Szabó Károly polgármester
Kolonics Albin alpolgármester
Gál István jegyző
A képviselő-testület tagjai: Kolonics Albin, Horváth Kálmán, Kosa Lajos
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 4 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 4 millió Ft
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 34
Telefonnal ellátott lakások aránya: 24%
Burkolt (portalanított) utak: 80%
FEJLESZTÉSI TERVEK:
Gázhálózat kiépítése
INTÉZMÉNYEK: \'|
1 könyvtár

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.