Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
13.74 KB
2008-02-11 11:32:10
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
301
1968
Cím: Zala megye története a középkorban
Szerző: Holub József (1885-1962)
Szerz. közl.: Holub József
Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929-
Kötetei: 3. köt., A községek története
ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121
Tárgyszó: Zala
Szakjelzet: 943.9
Cutter: H 77
Nyelv: magyar



RADA
(Nagyrada Zala m. nagykanizsai j.)
Ma Nagy- és Kisrada Kiskomáromtól északra. A zalavári apátság birtoka volt. Első említését
1263-ban olvassuk – nem számítva a hamis 1019-i oklevelet –, s ekkor hat itteni úrbéresével
találkozunk /Fejér: i.m. IV/3. 146./. 1310-ben itt kelt Péter zalavári apát levese /Veszprémi kápt. lt./.
Amikor 1335-ben az apát kérésére Károly Róbert megjáratta az apátság birtokainak határait, Rada,
Esztergár, Báránd és Tótrokolyán határait egyszerre járta meg a somogyvári konvent /ZO. I. 296- 7./.
Szomszédja volt Garaboncz, a veszprémi káptalan birtoka, s a XIV. század derekán a határok miatt egyenetlenkedések is keletkeztek köztük, amelyeket azonban Vilmos pécsi püspök és a királyi kápolna ispánja előtt egyezséggel intéztek el 1368-ban. Az a szigetet, amely miatt a vita keletkezett.
Nagy Lajos parancsára a vasvári káptalan még abban az évben megjárta s az északi részét az apátságnak, a délit pedig a káptalannak statuálta /Füssy-Erdélyi: i.m. 531-5./.
Háza és kúriája is volt itt az apátságnak /ZO. II. 544./.
Amikor 1482-ben az apátság három radai jobbágya, Podor Márton fiai, Imre, Fülöp és Demeter, Kolonról hazatérőben voltak, Rada
határában, Jelesneken megtámadták őket s bántalmazták a Nádasdi Darabosok szabari jobbágyai /Füssy-Erdélyi: i.m. 553./.
A következő év elején, nagybőjt idején, szintén összeütközése akadt az apátságnak e szomszédaival. A radai sáfár, Mihály, az egyik radai jobbágyot, Kurják Mihályt, gabonával Zalavárra küldte; amikor Szabarra ért, itt embereivel rátámadt Darabos Balázs, elfogta,megverette s mindenét elvette. Ugyanígy járt az a két rector is, akiket Zalavárról Radára küldött az apát ugyanazon év augusztusában, akiket hazafelé jövet csak az mentett meg, hogy gyorsan el tudták hajtatni kocsijukkal. Kifosztották pénzéből és szerszámaiból a Darabosok azt a Pál nevű kőfaragót és kőművest is, akit az apát dolgozni küldött Radára, amikor munkáját itt elvégezve hazafelé ment /U.o. 554./.
E g y h á z a volt, mert már 1360-ban olvasunk radai papról /ZO. I. 614./.
A radai pap tulajdonképp az apátság káplánja volt, és mint ilyent, gyakran küldte ki bizonyságául a konvent.
1360-ban István, 1369-ben Péter /Soproni vm. középk. okl. 56./, 1388-ban /Fejér: i.m. X/1. 475./ és 1389-ben szintén Péter volt a radai pap /Dl. 7456./.