Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
77.07 KB
2008-05-10 14:39:26
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
308
2814
Rövid leírás | Teljes leírás (7.64 KB)

Szepetnek - Ki kicsoda Zala megyében 2000 480-481old

A részlet a következő könyvből származik:


Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Alcím: négyévkönyv
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Halassy Gábor (1955) (szerk.)
Szerz. közl.: szerk. Rikli Frenc ; szerkbiz. Halassy Gábor [et al.]
Kiadás jelzés: 2000
Kiadás: Nagykanizsa : Ász-Presz : M-M Bt., [2000]
ETO jelzet: 929(439.121)"2000"(03) ; 06(439.121)"2000"(03) ; 908.439.121"2000"(03)
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 777, [3] p.
Megjegyzés: Lezárva: 2000. nov. 1. ; ISSN 1416-5864
UK azon.: 200101172




A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:


SZEPETNEK


Szepetnek jellegzetes, dél-dunántúli, határmenti település Nagykanizsa szomszédságában. Lakóinak száma 2000-ben 1703 fő.
A nagy kiterjedésű települést 10,5 kilométer hosszúságban hálózzák be a jó minőségű belterületi utak. Közművesítettsége - a csatornázás kivételével - teljesnek mondható: a villanyt és a vezetékes vizet minden lakásba bevezették és földgázt használ a háztartások háromnegyede. Telefonja 315 családnak van. Szepetneken két mezőgazdasági üzem (Zöld Mező Szövetkezet, Farmer Kis Kft.), egy húsfeldolgozó (Poszavecz József) és egy varroda (Kanizsanett Kft) játszik komolyabb gazdasági szerepet. Mellettük 22 kereskedelmi és vendéglátó üzlet biztosítja az ellátást. Noha sokan ingáznak Nagykanizsára és Zalaegerszegre, a munkanélküliek aránya igen magas, 13 százalék, amin csak keveset enyhít, hogy az önkormányzat évente 10-15 közhasznú munkást alkalmaz. A település önkormányzata iskolát, óvodát tart fenn. Korábban bölcsőde is volt a faluban, ám az egyre gyérülő gyermeklétszám miatt 1990 októberében megszűnt. A napköziotthonos óvoda vezetője ma Dávidovits Judit Ágnes.
A már a középkorban is működő iskoláról dr. Kotnyek István ezt írja: "a plébániák közül az 1554-es Canonica Visitatio szerint a szepetneki és az egerszegi tartott tanítót". Kotnyek tanulmánya emlékezik meg arról is, hogy 1778-ban a szepetneki ludimagister kimondottan a szegény gyerekek beiskolázásáért kapott évi 25 forintot a Batthyány-uradalomtól. Az 1830-as adatok szerint a községben két iskola működött, két tanítója volt, egy katolikus meg egy evangélikus.
A mai tanintézet építését 1897-ben kezdeményezte az iskolaszék. Az 1902-ben elkészült négytan-termes iskolához három tanítói lakást építettek, ez ma is megvan. Az evangélikus iskolában 1905-ig német nyelven folyt a tanítás, ennek azonban a II. világháború befejeztével végeszakadt, a nagymúltú szepetneki tanintézeteket végül 1948-ban államosították. A Királyi Pál Általános Művelődési Központ igazgatója Sóstainé Márfi Ibolva. A falu háziorvosa dr. Imreh Károly, a gyermekorvosi szolgálatot dr. Al Banna Ahmad látja el. A Postahivatalt Kramarics Istvánné vezeti. A falugazdász Tóth László, a közbiztonságért felelős körzeti megbízott pedig Kropf István.
Szepetneken régi hagyományai vannak az egyesületi életnek. A sportegyesületet dr. Nagy Arpádné, az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet Schindelberger József, a Polgárőr Egyesületet Major

György vezeti. A horgászegyesület elnöke Kiss Ferenc, a Királyi Pál Kulturális Egyesületé Sóstai Zoltán. A Faluvédő- és Faluszépítő Egyesület munkáját Kiss Jó-zsefné, a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület tevékenységét pedig Pfeiffer Zoltán irányítja. Az iskolások ügyét felkaroló alapítvány elnöke Hatvani László, a Vöröskereszt helyi szervezetének munkáját pedig Szlávecz László-né titkár fogja össze. Szepetneken egymás mellett gyakorolja vallását a római katolikus egyházközség, élén Ódor Imre
480

plébánossal, valamint az evangélikus gyülekezet, Deme Dávid lelkész vezetésével. A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke föltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg.
A Batthyányiak öröksége a meglehetősen romos kétszintes majorsági épület és a hozzá tartozó istálló, amelyeket korábban a téesz használt.
A község címere 1908-ból származik, a mai falucímert a zalaegerszegi levéltár forrásainak felhasználásával tervezték 1990-ben. Fő motívumai az eke, a kasza és a kard.
Szepetnek külterületén összefüggő szántóföldi táblák találhatók. A település hidrológiai viszonyai változatosak: vannak patakjai, forrásai, nádasai. Az ezekben rejlő gazdasági, turisztikai lehetőségeket azonban ezidáig nem sikerült kellőképp kiaknázni.
Sajátos jelleget kölcsönöz a településnek a külterület nyugati részén található, nagy kiterjedésű kör-tés, amely különösen tavasszal, virágzáskor nyújt felejthetetlen látványt. A községet keletről vadban gazdag erdőség határolja, a területen működő vadásztársaság számtalan vadlest épített ki. Szepetnek közelében egy 23 hektáros víztározó is található, lehetőséget kínálva a vízi sportokhoz, a horgászathoz, vagy egyszerűen csak a természetközeli kikapcsolódáshoz.
A település életében az elmúlt években az Egészségház megépítése, a jóléti víztározó kialakítása, az iskola homlokzatásnak felújítása és a kerépárút felavatása hozott előrelépést. 2000-ben megkezdődött a csatornahálózat tervezése, a következő időszak legfontosabb beruházása ugyanis a szennyvíz-elvezetés és -elhelyezés megoldása, az infrastruktúra teljesssé tétele lesz. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatokat ápol az asztriai Grimmenstein-ne] és a szlovéniai Csenté-vel. Tagja a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás-nak, amelynek elnöke dr. Nagy Arpádné, a menedzser Domina Erzsébet.
Szepetneken működik a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (Vezető: Böröndi Ágnes).
Szepetnek polgármestere dr. Nagy Arpádné. A képviselő-testület tagjai: dr. Balogh Imre, Csepregi György, Fischl János Tibor, Harmat János, Kunics József, Panka Sándor, Pőcze Tibor, Stenczinger György és Unger György.
Az Ügyrendi Bizottság elnöke Panka Sándor, tagjai: dr. Balogh Imre, Fischl János Tibor, Pó\'cze Tibor. Humánpolitikai és Szociálpolitikai Bizottság elnöke dr. Balogh Imre, tagjai: Kunics József, Panka Sándor, Unger György.
Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elnöke Harmat János, tagjai: Kunics József, Stenczinger

György, Unger György. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Nagy János, tagjai: Kalányos Sándor, Kecső Tibor, Nagy Ferenc és Orsós György.
A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Unger Ilona, tagjai: Pfeiffer Zoltán, Szantner Ibolya, Szaniszlóné Schnémann Zsuzsanna.
Polgármesteri Hivatal legfontosabb tisztviselői: Gaál Mónika jegyző, Vlasicsné Fischl Tímea fogalmazó, dr. Tóth Gézáné főelőadó, Kálmán Istvánné főelőadó, Kóré Julianna főelőadó, Fritzius Judit főelőadó, Feitli János főelőadó.

481