Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
79.59 KB
2008-05-07 15:52:22
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
290
1896
Rövid leírás | Teljes leírás (5.8 KB)

Zalakomár - Ki kicsoda Zala megyében 1996 527-528old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

ZALAKOMÁR


1308-26: Kamar, 1410: Kyskomárom, 1535: Komaromváros, 1773: Komár Város.
Zalakomár mai nevét 1969-ben kapta, amikor Kiskomáromot és Komárvárost egyesítették. Mindkét név (Kiskomárom, Komárváros) magyar. A Komár szláv eredetű, de a magyarban is használatos személynév, ez vált helynévvé. A -komá-rom végén levő -m kicsinyítő-becéző képző. A Zala- előtag a me-gyére utal. A középkori település fontos szerepet töltött be a megye történetében. A mai falutól északra települt elődje várispánsági központ, Zala megye első székhelye volt. A településtől nem messze I. István király udvarházat építtetett, melyet Alba Curia-nak, Fehér Udvarháznak neveztek. Ehhez királyi kápolna is tartozott, amely
minden bizonnyal Zala megye első, az államalapítás után épített temploma lehetett. E birtokközponton az akkor folyton mozgásban lévő királyi udvar többször megfordulha-tott, így a zalakomári határ olyan épület maradványait is rejti, amelyet Szent István egyik lakóhelyének tekinthetünk.
IV. Béla egy 1263-ban kiadott oklevél tanúsága szerint a tatárjárás után rendezte e kirá-lyi udvarhely sorsát. A király megemlíti, hogy magának Komáron házat építtetett és jó-nak látta, hogy oda hospeseket hívjanak.
Komár fejlődése csak akkor torpant meg, amikor IV. László eladományozta. A Szent Erzsébet tiszteletére épített ágostonrendi kolostor 1356-ban épült, a települést pedig 1449-ben mezővárosként említették. Az egykori királyi kúria építőköveiből a Marcaliak várat építettek, melyet aztán a törökök 1664-ben leromboltak. A török kiűzése után nagy újjáépítés kezdődött. A kiskomáromi templom 1744 és 1770 között barokk stílusban épült.
Az 1848-as szabadságharc alatt Jellasics seregei átvonultak a falun, Zalakomár "Burics

tábornok uralmát nyögte". A térség életében jelentős év-szám 1861, a Budapest-Nagyka-nizsa vasútvonal átadásának esz-tendeje. A második világhábo-rúban (1945-ben) az orosz légi-erő erős támadást intézett a köz-ség ellen. Ekkor vesztette életét Mazzag József és Ágoston János helyi lakos.
Komárvárosban 1947-ben hatá-rozatot hoztak a templomépítés megkezdésére, de az erre szánt építőanyag egy részéből végül a művelődési otthon készült el. A két település egyesítése először 1946-ban került szóba, amit a

helybéliek elutasítottak. A falvak végül Zalakomár néven 1969-ben olvad-tak egybe.
Zalakomár polgármestere Varga Miklós mezőgazdasági technikus. A képviselőtestületnek Bedővári Pál tervező, Boda Gábor adótanácsadó, Druskóczi Ferenc kőműves, Fodor Ernő mezőgazdász, Hatos Tibor belső ellenőr, Lakner Lajos iskolaigazgató, Mérei Zoltán műszerész, dr.Niklesz Tibor állatorvos, Szabadics József mélyépítési vállalkozó, Vass László fafaragó és Zsovár László kereskedő a tagjai. Az önkormányzat munkáját pénzügyi, szociális és egészségügyi,
településfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai, valamint oktatási, kulturális és sportbizottság segí...