Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
347.93 KB
2008-01-11 08:40:22
 Zalaszabar - Magyar Nagylexikon.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
323
1633
A szócikkek felismertetett szövege:
(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik)

Zalaszabar, Szabar: község Zala m.-ben, a Zalai-dombság K-i szélén, a Zalaapáti-háton, Hévíztől 15 km-re D-DNy-ra. L: 1370 (1910), 681 (1990), 633 (2001). Idegenforgalom (horgászat, vadászat, lovaglás). Neolitikus, rézkori, kora bronzkori településnyomok; késő római telep; Dezső-sz.: kora középkori település és 9. sz.-i temető (81 sír); Borjúállás-sz.: 9— 10. sz.-i település erősített udvarházzal és templommal (vsz. boronaszerkezetes fatemplom), 805 síros temető. Kis, 12. sz.-i földvára (motte) a Hahót nemzetség birtokközpontja volt (a 12—13. sz.-ban már elhagyták; árokkal és sánccal övezett, belsejében négyzet alakú kőalapozás, körülötte cölöpkerítés). Első írásos említései: 1239 (Zobor), 1335 (Sabaar). Ered. a Hahót nemzetség, a 14. sz.-ban a Hahót nembeli Szabari és az alsólendvai Bánfi (Bánffy) család birtokolta. 1384-től heti- és országos vásárt tarthatott. A 15. sz. elején Ostfi- (Ostffy-) birtok, majd a Darabos családé. A török hódoltság alatt lakott maradt. A Kanizsa (Nagykanizsa) felszabadítására vonuló császári csapatok felégették (1690), újratelepült. A 18. sz. elején a Nádasdy, a század második felében a Sallér család birtoka volt. Lakossága szőlőtermesztéssel, méhészettel foglalkozott. Neve 1892-től ~. R. k. templom (román, 12. sz.; bővítve, 15. sz.; átalakítva késő barokk stílusban, 1753; román oszlopfőből készített szenteltvíztartó).
*Zalaszabar: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 633 (3,6% cigány; 2001). T: 1695 ha.



A szócikkek a következő lexikonból származnak:

Cím: Magyar nagylexikon
Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala
Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében]
Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993-
Kötetei: 1. köt., A - Anc
2. köt., And - Bag
3. köt., Bah - Bij
4. köt., Bik - Bz
5. köt., C - Csem
6. köt., Csen - Ec
7. köt., Ed - Fe
8. köt., Ff - Gyep
9. köt., Gyer - Iq
10. köt., Ir - Kip
11. köt., Kir - Lem
12. köt., Len - Mep
13. köt., Mer - Nyk
14. köt., Nyl - Pom
15. köt., Pon - Sek
16. köt., Sel - Szö
17. köt., Szp - Ung
18. köt., Unh - Z
19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z
ETO jelzet: 030=945.11
Szakjelzet: 030
Cutter: M 14
ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X]
Nyelv: magyar
Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén