Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
136.13 KB
2008-01-15 14:09:24
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
317
1854
Rövid leírás | Teljes leírás (15.5 KB)

A cikk a következő könyvből származik (512-514. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALASZABAR


ZALASZABAR
Lakosság száma: 670 fő
Külterület: 1695 ha
Belterület: 94 ha
ZALASZABAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8743 Zalaszabar, Újtelep u. Telefon: (93) 389-001



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Zalaszabar lies in easlern Zala, 27 km northeast of Nagykanizsa, 9 km north of the famous spa, Zalakaros. It can be reached by car on an access road of main road No. 7. The railway station is in Keszthely.
Characlerislics: The village is first men-tioned as Zobor in 1239. Following the Turkish attacks and the recapturing of Kanizsa by Plaquada, the village was re-built in the 1690s. Agriculture is signifi-cant. The main crops are wheat and corn. There is an enterprise that grows mush-rooms, another is engaged in turkey farming. The rate of unemployment is 11%, somewhat higher than the county average. The population has been steadily declining since 1945. The development plans include the building of sidewalks and a sewerage. The Román Catholic church is a historical monument. The nearby Kis-Balaton is alsó an attraction.
A Szűz Mária templom
Zalaszabar község Zala megye keleti részén, Nagykanizsától északkeletre mintegy 27 kilométerre, Zalakarostól 9 kilométerre északra terül el. A falu a Kis-Balaton szomszédságában fekszik, szőlőhegyéről szép kilátás nyílik a tóra és környékére. Eredetileg egy-utcás település volt.
A 7-e főútról a Zala völgyében húzódó ösz-szekötő út mentén fekszik. Vasútállomása Keszthely, illetve Zalakomár.
Történelem
A falut először Zobor alakban említik 1239-ben. Később Sabaar (1335) és Zabor (1539) formában jelent meg. A mai elnevezést első alkalommal 1892-ben használták. A szláv eredetű Szobor (Zubor) személynév vált minden képző nélkül magyar helynévvé. A Zala-előtag természetszerűleg a megyére utal.
A XIV. és a XV. században a források csak a település létezéséről szólnak. 1550-ben la-

kott falu Zalaszabar, míg 1572-ben a kanizsai gyalogosok vajdája elrabolta Darabos Lászlótól birtokait. 1596-ban a hegyén mindössze nyolc szőlő volt, de a lakosok ezeket sem művelték meg a töröktől való félelem miatt, amely folyamatosan végigkísérte életüket.
1650-ben 25 lovas török portyázásáról írtak, egy esztendővel később viszont a szentgyögyváriak rabolták ki Szabart. 1653-ban Darabos Gergyel kapta meg a területet királyi adománybirtokként, s ugyanekkor a tizedjövedelmet a zalavári apátságnak adták.
A Kanizsát ostromló Plaquada felégette, ezért 1688-ben puszta falu volt. A vár visz-szavétele után az itteni lakosok azonnal megkezdték házaik újjáépítését és földjeik művelését 1690-ben. 1700-ban a község területét 60 hold szántó, 30 kaszás rét és 25 hold tölgyerdő alkotta. Birtokosát Ná-dasdy Ladislausnak hívták. A helység lakossága a lutheránus vallást követte. A tizedet továbbra is a zalavári apátság szedte: 1710-ben 16 kereszt búzát és rozsot, valamint 4,5 akó bort. Egy évre rá meghalt pestisben hét gazda, amely visszavetette a falu életét.
1715-ben kétnyomásos művelést folytattak, majd az 1720-ból származó adat IMádosdy Imre birtokának nevezi a település...