Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
82.23 KB
2008-01-15 15:43:19
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
324
1845
Rövid leírás | Teljes leírás (10.5 KB)

A cikk a következő könyvből származik (529-530. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALASZENTJAKAB


ZALASZENTJAKAB
Lakosság száma: 389 fő
Külterület: 635 ha
Belterület: 64 ha
ZALASZENTJAKAB KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8827 Zalaszentjakab, Petőfi utca 33. Telefon: (93) 367-301



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Zalaszentjakab is located 15 km north-east of Nagykanizsa, along Ihe Nagykanizsa-Budapest railway line. It is easily accessible both by rail and road.
A harangláb
Characteristics: The name of the village was first mentioned in writ-ten documents in 1329. Outing the Turkish occupation the village suf-féred a lot, and was deserted for a long time. The population of Zalaszentjakab has been decreasing in the last several decades. Most of the inhabitants commute to work, unemployment is high, around 45-50 persons. Agriculture is still a main source of income for many. 90% of the flats have piped water, 80% of the roads are paved. The village has a sports tieid, a culture house and a church.

A község Nagykanizsától északkeletre 15 km-re, a Nagykanizsa-budapesti vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomása 1866-tól van, a 7-es műút a falutól 3 km-re húzódik. Földje termékeny, sík és enyhén dombos, agyagos.
Történelem
A XVI. században Somogy megyéhez tartozott a település, 1536-ban a somogyi adójegyzékben említették.
A helység első írásos említése 1329-ben történt Zenthjakab formában. A bibliai próféta nevéből alakult ki a magyar Jakab név. A Zala-előtag a megyére utal.
A XII. század végén és a 14. század közepén Chernél comes és utódai tulajdona. Ebből az időszakból nagyon keveset tudunk a falu életéről, elsősorban csak a létezéséről szólnak a források. E családnak 1527-ben volt itt 2 puszta jobbágytelke és 12 hold szántója. Közben - a 14. századtól - más részbirtokosairól is vannak ismereteink, így a Szentjakabi Répás családról.
A település sokat szenvedett a török támadásaitól. 1560-ban Chernél György leányáé lesz a birtok, a község azonban Kanizsa közelsége miatt korán elpusztulhatott. Nyilván nem települt újra, hiszen hosszú ideig nem említették a nevét, 1644-ben is csak puszta faluról beszélnek a levéltári adatok. 1680 körül Sárkány Istvántól kobozták el a birtokot. 1697-ben a területet benőtte az erdő, a közelben egy rossz malom volt. Három évvel később némi szántóról és rétről olvashatunk.
Vontatottan települhetett be, mert csak 1750-től szerepel az adóösszeírásokban. Ekkor 4 gazdát, 1 özvegyet és 1 zsellért tartottak nyilván.
1754-ben a falu mellett található régi templom romjairól olvashatunk a forrásokban. (A templom feltehetően a 14. század első felében már fennállt.) Ugyanebben az esztendőben 115 lakos élt a községben.

1767-ben Festetics Kristófnak 19 részes jobbágya, 6 házas és 1 hazátlan zsellére volt. A feljegyzések szerint 1765-ben működött két forgómalom, rendelkezett kevés legelővel a település, és egy egész telekhez 20 hold szántó és 8 szekér rét tartozott. A következő esztendőben 22 jobbágycsaládot írtak össze. Kukoricát, dohányt és szőlőt termeltek, áruikat Kanizsán értékesítették. Erdejük volt elegendő, de a legelő kevésnek biz...