Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
75.29 KB
2008-01-15 15:45:40
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
278
1815
Rövid leírás | Teljes leírás (13.2 KB)

A cikk a következő könyvből származik (544-545. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALAÚJLAK


Lakosság száma: 146 fő
ZALAÚJLAK
Belterület: 39 ha
ZALAUJLAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8822 Zalaújlak, Fő utca 64/A Telefon: (93) 358-922

Külterület: 926 ha





BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Zalaújlak lie 17 km north-east of Nagykanizsa, 9 km írom the new Balaton road. Until the 1942 con-struction of a paved road, the set-tlement was rather isolated.
Characteristics: The name of the village was first mentioned in writ-ten documents in 1259. During the Turkish occupation, the village was attacked several times. The levél of infrastructure is sufficiently high: 100% of the households have piped water, 26% telephoné, 20% of the roads are paved. The number of un-employed is 12. The village has a memóriái house and a library. The most important task of the village is road construction.
A római katolikus templom
Sights: First World War memóriái.

" JÖSÍ-Í
Zalaújlak kisközség Nagykanizsától 17 km-re északkeletre, ahol nagy dombok közötti, festői szépségű völgyben fekszik. Az új balatoni műúttól 9 km-re található.
A csodás környezet lakói számára mégis elzártságot jelentett. Köves útját csak 1942-ben építették, addig téli és esős időszakban szinte lehetetlen volt megközelíteni. A természeti szépség nem állt arányban a fejlődés, a felemelkedés lehetőségeivel az eredetileg egyutcás faluban.
A Fő út emelkedő részét Fő-, a délit Alszeg-nek nevezik az öregek még ma is. A telkek elég szűkek, 60-100 m hosszúak, a domboldal aljába épült nyugati soron rövidebbek.
Vízrajzilag csupán egy kis patak tartozik a faluhoz, a Láz-völgyi árok, melynek medre szárazság idején kiapad. Az ősgesztenyés és a környező dombok jellegzetes klímája jelentette a mezőgazdaságból való megélhetést az itt lakó embereknek. A nagy szelídgesztenyés-erdőben egy hatalmas, talán 400 éves, már kidőlt gesztenyefa maradványa látható, ennek Emlékfa, Kanonokfa a neve.
Történelem
írásos alakja a településnek 1259-ben Wilok, Wylak. A jelenlegi forma 1892-ben került a falu elnevezésére. A közszói jelentése új udvarház, a Zala előtag a megyére utal.
A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része, termékeny földű falu volt. 1531-ben 10 lakott, 15 szegény, 6 elhagyott, valamint három liber-tinus portáját írták össze. A török többször is elpusztította a helységet, alkalmanként adófizetésre kötelezte. A pécsi vilajet defterében 1565-66-ban 5 ház, a szigetváriéban 1571-ben 13 ház után adózott. Egy-egy török rajtaütés után a nép koldus maradt annyira, hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettől fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást adniuk (kilenced és tized). A végvári harcok

idején - mivel behajtani a járandóságot a káptalan úgy sem tudta - a kanizsai kapitányoknak adta bérbe.
1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után Zrínyi György tette rá a kezét a falura. A káptalan 1589-ben panasszal fordult az udvarhoz, illetve a vasvári káptalanhoz, vi...