Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
89.72 KB
2008-01-15 13:50:52
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
252
1418
Rövid leírás | Teljes leírás (10.28 KB)

A cikk a következő könyvből származik (403-404. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 706 fő
SURD
Belterület: 127 ha
SURD KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8856 Surd, Kossuth u. 2. Telefon: (93) 377-001

Külterület: 2068 ha



BASIC INFORMATION
Az evangélikus templom
• Accessibility: The village of Surd is lo-
cated 16 kms from Nagykanizsa.
• Municipality address:
8856 Surd, Kossuth u. 2.
Phone: (93) 377-001
Mayor: Mr. Ferenc Pápai
• Population: 706
• Characterisfics: The name of the set-
tlement was first mentioned in a written
document in 1468. It had many land-
lords. Mostly Lutherans lived in Surd.
The Zichy family owned it ín the 1Sfh
century. Most residents are farmers.
Many people work in forestry and at the
nursery garden of ZEFAG Co. where
they grow ornamental trees. There are
28 enterprises in the settlement.
• Sights: A sycamore, several hundred-
year-old sweet chestnut-trees, and 200-
year-old wine cellars.


Surd Zala megye déli részén helyezkedik el. Erdős terület. A helység ágas-bogas település. Az ősi mag a Malom-árok mentén vonul. Nagykanizsától 16 km-re, a környező településektől 5-6 km-re található. A régi írások Somogysurdként említik, mivel csak 1948-tól tartozik Zala megyéhez.
Történelem
A község első írásos említése 1268-ból való, amikor a Hahót-nemzetség birtoka. 1468-ban a Forster és a Himfy családé lett. A Forster család a Berzenczei Lórántffy családtól szerezte meg. 1471-ig a Kanizsai család birtoka, de ekkor visszaadták a Himfyeknek és rokonaiknak. A tulajdonosok állandóan változtak. 1481-ben Forster György Tolnai Bornemissza Jánost "osztályos testvérévé" fogadta, a terület felét átadta neki. 1550-ben Zalai Kelemen volt Surd földesura. A község elnevezése magyar eredetű. Előzménye a régi Sur személy.
1565-66-ban a kincstári adójegyzékben csak két ház szerepel. 1626-ban Szalay János tulajdona a település. Egy esztendővel korábban Muraközi Miklós volt evangélikus lelkésze. Jelentős hely volt vallási téren. Tudjuk, hogy a megyében artikuláris egyháznak tartották. 1624-től a Zrínyi családé lett Csurgó és környéke. Sokat tartózkodott itt Zrínyi Miklós.
Jellasics hadainak háromszori égetése miatt az evangélikus tanító köteles volt a beirat-kozókat tanítani, ha azok katolikusok is.
1856-ban gróf Zichy Domonkos püspök, majd gróf Zichy Ödön hasonnevű fiának volt itt nagybirtoka. Ugyanakkor a Festetics család déghi ágának birtoka volt Jánosmajor és Petrács-puszta.
Az evangélikus templom 1863-ban épült, amely ma is a falu egyik büszkesége. Különlegessége, hogy minden szombaton öt órakor megszólal a harangja. A XX. században a Zichy grófok jelenléte meghatározta Surd létét. 1928-ban 1062 lakos élt

Surdon. Ezek közül 963 földműves, 60 iparos, 6 kereskedő.
A két világháború között gazdakör is működött a faluban.
Szociológiai jellemzők
A lakosság száma 1945 után fokozatosan csökkent (1960: 920, 1970: 752, 1975: 732). 1997-ben 706-an laknak a településen. 6,3%-os a munkanélküliség, 4...