Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
124.35 KB
2008-01-15 13:15:05
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
280
1740
Rövid leírás | Teljes leírás (18.45 KB)

A cikk a következő könyvből származik (283-285. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

NAGYBAKÓNAK


NAGYBAKÓNAK
Lakosság száma: 553 fő Belterület: 1200 ha Külterület: 1800 ha
NAGYBAKÓNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8821 Nagybakónak, Tanács körút. 2. Telefon: (93) 371-101



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Nagylengyel lies 10 km south-west of Zalaegerszeg. It is accessible along the Zalaegerszeg-Nova road. The nearest train station is in Zalaegerszeg, but the bus service is very gooú.
Characteristics: The first written hint to Nagylengyel dates írom 1178. The viliágé was destroyed by the Turks, and was repopulated only in the 18th cen-tury. In the middle of the 2Oth century, oil extraciion began in the region. With an annual production of 1.2 millión tons, the Nagylengyel area became the most important oil field in Zala county. Infrastructure developed rapidly. The agricultural co-operative of Nagylengyel was one of the best in the region. Agri-culture is still an important employer. The populafion is declining. The mu-nicipality plán to build a sewage sys-tem. The Baroque Church was built in 1787. The notary is in Gellénháza.
Római katolikus templom
Nagybakónak Nagykanizsától északkeletre 16 km-re, az 7-es főközlekedési úttól 8 km-re található. Dombok között, szép völgyben fekszik. Hosszú ideig rossz útja miatt esős időben szinte megközelíthetetlen volt. Két falurésze között csörgedezik a Bakónaki-patak. A település képe szabálytalan, az utcák, a házak "alkalmazkodnak" a domborzathoz. A völgyben folyó patakon túl elterülő rész a "Szaka" míg az északi felét "Fősőszer"-nek, a délit \'"Asószer"-nek nevezték el. A területek emlékét a földrajzi nevek mellett régészeti leletek őrzik. Kerültek elő cserép- és paticsdarabok a mai helységtől keletre, a Bókómóna-fennsíkon és az Úr-kutai kút közelében, valamint délre - a patak két oldalán -, a Baráca nevű erdőrész környékén is, ahol a pálosok temploma állt.
Történelem
A község neve már 1203-as forrásban olvasható volt Baconuc alakban, s a XIII. században folyamatosan találkozhatunk vele (1226: Backonuc, 1270: Bakolnuk, 1299: Bokonuk). 1322-ben Keth Bakonuk, 1368-ban Bakonuk, négy évvel később Egha-

zasbakonok formában jelenik meg. A 15. század elején - utalva a terület két részére -Kisbakonak (1401.) és Nagbakonok (1428.) elnevezések léteztek. 1487-ben megjelent a Felsewbakonok alak is. A Bakónak 1790-től használatos, míg a mai név végleges formája 1892-ből származik. A szó valószínűleg a magyar Bakó személynévnek képzős formája, bár egyes nézetek szerint a település neve szláv eredetű, közszói jelentése bükkös.
Első konkrét adatunk alapján 1256-ban a falu egy részét a zalai vár jobbágyai lakták, másik fele viszont nemesi birtok lehetett, mert 1259-ben Baczonaki Pál háromholdas szőlőt adott itt el. Ehhez a beleegyezését adta több szomszédja, így Bakonaki Péter fiai és Moys mester. Úgy tűnik, a XIII. században már kiterjedt szőlőművelés folyt a környező dombokon, mely később sem veszített jelentőségéből. 1266-ban az örvény-esi kolostor a helység határában birtokot kapott. 1270-ben szintén utalnak a források arra, hogy vá...