Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.59 MB
2008-08-13 10:14:29
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
155
1545
Rövid leírás | Teljes leírás (347.42 KB)

Zalai Közlöny 1887. 014-018. szám április

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

MGMA\IZSA, 1887. április 2-án.
eii/imrtin *r
EfT** un il kr
Huszonhatodik évfolyam
ö ftasáboa petitaorbui 7. nú < KisdfD tOTábbi M>r
nyílttérien
30 kr. fiaatendök
ZALAI IOZLOHT.
A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank*, a „nagy-kanuMU^önkérUes tüzoiíá-tgyieí. a anagy-kanitsai kúdednevelö
•ííj.k i -'•di, •
B«rmMt«tle» larctok Ma f».
¦ kilátta*
sémi* .,hu i
egyuület', a ,fiagy-kanzsai tiszti-Sruegéiyzö aöcttketef, a .toprom kereJudehé i iparkamara' nagy-kaixatai kűlvílatztmám/ának hivatalát lapja
HETENKINT EGYSZER^SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Böjti elmélkedés
NegyTenkilencz vig mp. mades Bapra egj- tánczmnlatsag. De as idő lejár, lége szakadt a litnólag örO-ki{ urtú Tigadoxáaokuk is.
A csalogató lene hangjai mint-egy varázsütésre elnémultak, a sziveket elbájoló aiidalgó s tompa vég rezgései a huroknak a Dyugalomba tértet ál, s a táltermek zajban nyilvánuló vegyes társasága szétoszlott. Elérkezett a nagy uap a »e-teklés ideje.
Kddig csak reméltek, biztak a leányok és kora önegjrségre jutott menyecskék, hogy a sokakat boldo-giUj farsan i napok nekik is meg-hozandják az arafátyol örömeit, de a napok elmultával csak azon szórnom tapasztalatra jutottak, hogy a remény korai, a bizodalom hiába való Tűit: itthon maradtak. Mély elkeseredésük fájdalmuk közepeit mégis az vigasztalhatja a reményvesztett honmaradottakat, hogy : „Lesz még czigány lakadalom. *
Míg a fAkötő alá jutott boldog menyecskék szivet repeső örömmel ölelhetik keblükre szivük választottjait s büszke .gazdaasszony!" méltósággal lépdelik át az uj otthonn legkisebbke zegét zugát; örömmel cserélik fel az ezelőtti pipere-munkák konovttségeit háziasszonyi kötelességei! nehéz teendőnél, megnyugodva azon büszke öntudatban : itthon vagyok !
A böjti napok eljöttével mindegyiknek kebelét más-más érzelem, panasz, fájdalom vagy öröm íogja el, mindegyik örömmel vagy tájdalommal emlékezik vissza a farsang igéire, melyek nekik busongó vagy a jövőben is vig kedélyhangulatban nyilvánuló életfolyást engednek. El-ej gondolkoznak áz immár messze szárnyaló örömökön, örömmel szövik egybe emlékeik segélyével a szomorú napokban feszledezni kezdő elmúlt
gyönyörök és édes ártatlan élvek még meglevő szálait, megalkotván a gondolat-fillérré szőtt tapasztalatok egyöntetű egészét
Az ifjú hajadon élénk képzelő ar«jéfel visszavarázsolja lelkét ama ragyogó termekbe, melyekben megannyi fiatal, lángoló ifjúnak megadó húdolatál első alkalommal s tán szívesen fogadta. Nem bír felejteni! A sok deli arcz árnyképei önkényt lebegnek előtte, ujjacskáin calcnlalva azoknak számát, akinkéi az első bemutatás alkalmával már megismerkedett, akik vele többször .lassít" »Tagy .hopsz'-ot lejtettek — mi tóbb, a kik neki látogatást, örök szerelmet ígértek. — — —
Bár egymásután maradnak el a hódoló lovagok, az édes ábránd mé-! gis mily jól esik gyengéd s könnyen hivő szivecskéiknek.
A mamák sem különben gondolkoznak. Űk is szívesen látják az if-fak seregeit leányaik körül forgó- , lódni. Hallgató megelégedéssel tűrték a fiatalok sokat mondó tttzes pillantásaikat és az édes mosolyokat, melyekkel az ifjú párok táncz előtt cs után egymást üdvözölték. Hisz az ifjak mindegyike jó .pirthie "nek látszott — férjhez menendó leányaik » zárnám.
Csak a csalid feje a ház gondjaival sújtott atya gondol vissxa keserűséggel az elmúlt vig napokra s vonja mély redőkbe, tenyerébe hajtott homlokát, mert hát csak most veszi észre, mekkorát csappant erszényének tölteléke s mennyire fogyott annak tartalma.
De hála ! vége szakadt e kábító zenebonának, melyből <S élvezetet, ae...