Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.25 MB
2015-01-28 09:27:24
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
283
1446
Rövid leírás | Teljes leírás (250.52 KB)

Zalai Közlöny
Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap

Zalai Közlöny 1896. 001-004. szám január

Hiányzik: 002. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


" ■ c*
NAGY-KANIZSA. 1896. Jannár 4-én.
Előfixtténi ár: Egéaz érre . . . 5 írt — kr. Fél érre . _ . . 2 írt 50 kr. Kegr«&rre . . . I írt 25 kr. Egyes Mzáu 10 kr. , HIRDETÉSEK 5 hasábos petitsorban 7, másodszor 6, • minden további sorért 5 kr.
XY1LTTÉKBES petit soronként 1Ú krért vétetnek fel. Kincstári il.eték minden cfgye« hirdetésért ^P kr. fizetendő
i-ső ezéLm.
CB
JLXXV. évfolyam«
KÖZLÖNY.
A lap szellemi és anyagi részét illető minden közlemény Bátor fi Lajos szerkesztő-kiadó nevére czimzetten Nagy-Kan iz*ara bér-mentve intézendők
Bérmentetlen levelek n.»m fogadtatnak el.
Kéziratok r issza nem kUld^tu^k
A nagykanizsai ,.Ipar-Testület:', ,a nagy-kanizsai Déüllai Takarékpénztári .Önsegélyző szövetkezet', a .Kotori takarépénztár részvény-társaság', a .nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tOroltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kisdednereló egyesület* a .nagy-kanizsai tanitói járáskör-, a .nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet*, „n.kanizsai. izr. jótékony nőegylet-, .szegények tápintézete", a .katonai badastyán egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai kftlrálasztmányának hivatalos lap:a
HETENK1NT EG YSZER,SZÖMB\T0N MEGJELENŐ V DG Y ES TA RTA.LMU HETILAP.
Milleniumi emlékek
Itt van a nap — azonnagy nap, melyen
felvirradt azon dicső emlékftnk mi; napjának reggele, melyen ezer éve. hogy Árpád apánk vezérlete alatt ós-apáink e szép hazát számunkra megszerezték.
Itt van tehát az év — 189G, melynek felrirradtával igazán zenghetjük a költő szavait:
.Ezer ére mt már aanak, Hofy . magjrirok itt lakóik '.u
Ezer év — mily hosszú idő?! Hosszú kivált nekünk — magyaroknak, kiknek egünkön annyiszor tor-: nyomultak sötét, vészes felhői; de I segített Istenünk, s mindannyiszor a sötét, vészes felhők eloszlottak, vagy csak parányi, kis ideig-óráig tartó nyomokat hagyva maguk után. S e parányi kis nyomokat is, miért kellett elviselnünk? E kérdésre igen egyszerű a felelet, iia igazak, őszinték akarunk lenni . . .
Magyarországon lakunk s magyarnak valljuk magunkat; de a tapasztalat »zon szomorú meggyőződésre vezet, hogy ma-holnap már fényes nappal lámpával kell keresnünk Magyarországon egy egy ma-v gyárt s nemsokára — ha ily maradiak leszünk — még igy sem fogunk ^találni. Hova is fogsz törpMni még szegény magyar nemzet?! Kik voltak ősapáink, s kik vagyunk mi? kik verjük mellünket, s fennen hirdet-' jük, hogy magyarok vagyunk —; de ha végi; néznek s megismernek : senki sem hisz szavainknak.
Sem hirdették ős-apáink, hogy magyarok s mégis hitték, mert olt volt közötiük az ismertető jel: — az egyetértés, egymás iránti szeretet, ragaszkodás, béke olajága. Egy sziv, egy lélek volt hajdan a magyar nemzet! S most — fájdalom! —
mert az egyetértés, egymás iránti szeretet, ragaszkodás helyett, a viszálykodás, gyűlölet, idegenkedés ördöge szállta meg a magyar nemzetet jprüiünk egymás kárán, bajain s irigykedünk, boszankodt'nk egymás szerencséjén.
De ez nem csoda! Hisz mindnyájan azt tartjuk, hogy ma már megváltoztak a viszoDyok, megvál-, tozott az idő .. .
De haj! leginkább megváltoztunk mi magunk — magyarok, mett mi magunk ássuk magunknak a sitt, mert mindnyájunknak kedvesebb minden mi idegen, mintsem az, mi ma-. gyar. És igy megváltozva, kicserélve vártuk mi dicső multunk ezeréves évfordulójának magasztos reggelét felvirradni ?!
Ez nem lehet! mert ez eltörölhet len szégyen leend reánk magyarokra. S kétszeresen szégyen leend reátok I magyar ifjak! kik hivatva vagytok a miileninmi évnek egy maradandó emlékének megteremtésére. És ti, mig az egész ország készülődik emlékek...