Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.63 MB
2015-01-28 09:39:37
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
304
1425
Rövid leírás | Teljes leírás (225.63 KB)

Zalai Közlöny
Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap

Zalai Közlöny 1896. 027-029. szám július

Hiányzik: 030. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

\\A(.V-kA^IZSA, 1896. jolius 4-én.
27-1H Bzam.
El6 f i zetéti ár: Egész évre . . . 5 frt — kr Féi évre .•> . . . 2 írt 50 kr. Negyedévre . . . 1 frt 25 kr figyes szám 16 kr. hih1) k t és k k 5 hasábos petitsorban 7. másodszor 6, • minden további sorért 5 kr.
xyilttü&bkk
petit soronként 10 krért vétetnek íel. Kincstári il.eték miadeu egyet hirdetesert 30 kr. áaetendő
A nagykanizsai , Ipar-Testület", Ba nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság a .Kotori takarépénztár
XXXV. évfolyam.
A lap szellemi és anyagi részét illető minden közlemény IfJ. Waj-dlts József szerkesztö-kisdó ne vére címzetten Nagy-Kan izsára bérmentve intézendók.
Bérmentetlen lerelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem küldetnek
részvény-társaság", a , nagy-kanizsai- és gal&mbokiönkéntes tüzol tó-egyleta .nagy-kanizsai kisdsdoeveió egyesület* a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör-, a .nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet" n kanizsai izr. jótékony nőegylet-, .szegények tápintézete*, a .katonai hadastyán egylet* a .soproni kereskedolmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja
HETEN Ki NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
A főgimaésiuial
SátJ S»niui». 1896 jaliu» 4.
Városnak egyetlen kSzépistolijl ez évben «du ki milleunáris Értesítőjét, mely a 131 éret iméieinek avatott tollal megirt történetét b a jelen iskolai érre vonatkozó tudósításokat tartalmazza.
Az intézet története úgyszólván szakadatlan küzdelem: a közművelődés lelkes bajnokainak soha nem lankadó küzdelme a — nyomorúsággal. Nemcsak azzal a nyomorúsággal való küzdelem ez, mely a mostoha viszonyok közt a megélhetésért folyt, hanem azzal a nyomorúsággal való küzdelem, mely a nemes célokért magára nem tekintő, egész valóját föláldozó bajnok lelkét öli, midőn miatta céljait meg nem valósíthatja.
Ez az igazi nyomorúság Ebből áll főgimnáziumunk története.
Batthyány Lajos, a nagylelkű főúr vetette meg a nagykanizsai főgimnázium alapját 1763-ban. Két évig tartott, mig a veszprémi megyés püspök megadta hozzá beleegyezését. De ekkor még nem volt iskolaépület, nem volt I*kás a szerzetes profesz-. szórok számára.
Mindjárt itt kezdődött*» nyomorúság Hanem .a kegyes tanitórendiek -- igy mondja ezt a történetíró — Isten anyjának szegényei, „pauperes matin Dei", másutt sem laktak dúsan berendezett palotákban. Szegényes, szúk cellákban folyt le küzdeiemmel és fáradsággal telt, de áldásos, kö vetkezményekkel dús, megelégedett, csendes élei ük."
Pedig nemcsak a lakásuk volt nyomorúságos, nemcsak mindennapi életszükségleteik voltak szűken kimérve, de nehéz szellemi munkájukat sem végezhették szivük sugallata szerint. Mintha egy-egy leláncolt
Prometheusz lett volna mindegyik&k, kinek alkotni vágyó kezét a nyomorúság bilincsei lekötözték. ^___
És ők mégis munkálkodtak.
Mert a nemzeti lélek lelkesítette őket küzdelmeikben, s ez a lélek egy jobb jövendő tündérképeivel csábította őket, annak a jobb jövőnek képeivel, melyet majd tanítványaik hoznak reájuk.
Munkásságuknak volt gyümölcse, — de az a gyümölcs nem számukra érett meg, De meg volt bennünk az a nemes tudat, hogy hazájuknak, nemzetüknek jólétére szolgáltak.
S ez a tudat a nyomorúságot is megédesítette.
És milyen erőt kölcsönzött az egyszerű professzoroknak ez a tudat I Mikor IL József 1787-ben kiadta „érett megfontolás és teljes meggyőződés után" a rendeletet, hogy németül kell tanítani az iskolákban, — a mi professzoraink közölt egy sem akadt, ki hazája édes nyelve ellen a német tanítására vállalkozott volna, s inká...