Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.37 MB
2009-10-07 14:17:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
899
2596
Rövid leírás | Teljes leírás (568.2 KB)

Zalai Közlöny 1882 071-078sz szeptember

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
21. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

SaGY-KAIHZSA., 1882. aagaaztas 3-aa,
S 0 'A 1. .< /. S
71-12E BSBéuoa.
In»......* **•
»1 *™......
0*^7*^ ite...... ¦
Egy «*4»*
hirdetései;
h buli** prtittorban 7, mi*xIMor c b mindw: WTibbi «ortr*. 5 kr
NYILTTÉBBES sorotikéttl 10 krén Tewtaek 1*: KiscsUri illeték mindre egyel iini-'-iéi*n BO kr. Síelendő-
Il li
ZALAI KÖZLŐIT
Huszonegyedik évfolyam. \
A l*p txt&tmi réatet fflati kotlewi ujek :
zuyag-, részét illeü közlemények pedig- & taadóboi bementre
HAGY- XAtf IL 9 A
Bemeatatlts terelek task isisért TiTinlratin'ftWr! fogadtatnak il.
KwüM»TiroE neljh»tósig4mt, .nígT-kuúai*' oak. ttaoltó^gylef, a .Mgj-ktnixsíi kereskedelmi s iparbsak', ,ntar-k»nla»i Ukirékpénittr*, a .xalamegfei általános taoitót«Ulet« Sgj-kawaiai kisdeá-DíTeló egjesűlef, t , nagy-kanizsai tiszti Snaegél.riő «tó»etkeMf, * .soproni kereskedelmi a iparksaaara nagy-kaaiuai UlTiUartmánya''i «M>b Bégjei é« Tán* 1 " egyesület Mtatalos értesitóje. ... ,
Hetenklní kétszer, vasárnap- s cstttörtökün megjelenő vegyes tarUlmg Up.
A siatisllka.
Közművelődési állapotunk, közoktatásunk nem Ali még aion fokác máig se az általános ismeret terjeszt beíésnek é& m&veluógaes, hogy a földrajz és történelem mellett ¦ statisticit is felvegye tananyagnak -s a néppel is megismertesse országunkat. társadalmi gazdasági, erkölcsi, szellemi és politicai tekintetben, de tán elmondhatjuk, hogy még a magasabb műveltségre igényt tartó egyének is, de a luk nem voltak ama szerencsétlen helyzetbea, hogy egyetemeken és bumaaas iskolákban nyertek volna osztónt az egyes érdekes tudományos ágak megkedvelésére, ezek is távol vannak attól, hogy oly ismeretek megszerzésére vagy csak u-üalmányozásara is törekednének, a melyekből saját hazájuknak hu képét, gyarapodását vagy hanyatlását, termelését, iparát. kereskedduiét, vagy műveltségi állapotát megérthetnék. Pedig valljuk meg, ha nem !9 múlóbb becsű, de nincs is érdekesebb tárgy a statisztikánál, mely oemuutja egész valójában ax állam erejét, tényezőit, területét, népességét foglalkozását, hitelét, vallását és óssze* állapotait. Mint a doctor, mely hivatva van az emberiség és a kőz-egészségügy szolgálatára jeani, csak ugy ismerheti meg betegét, ha annak előéletét s jelenlegi állapotát össze veti és a symptomáfcat ezekből le vezeti, ngy a statistikas is feltárja felőliünk ama sebhelyeket, melyekből vérezünk, s amely orvoslást kivan,
A tünemények, események ieg-agyeimcsebb szemlélője is tévedéseknek van kitéve, az okok eltalálása ban és fölfödözéséhen. a társadalom, a kormány is alig fordítana oly nagy figyelmet és törekvést bizonyos állapotok és veszélyek elhárítására, ha a kis apró számok tömkelege nem adná meg a felfejtést arra nézve amit sajtó, közvélemény kieszközölni
nem bírtak. A mathemaüca, a sta-tistica kérieihetiének. Vitázhautia-nui áll tehát; hogy a hazai statisz-tica mindenki f, de különösen minden igaz hazafit kell, hogy érdekeljen, eddig ugyan mi magyarok, akik csak most jutottunk hozzá önmagunkat, önmagunk által igazgatni és megismerhet m — abban a helyzetben voltunk, hogy adatainkat kevésbé megbízható közegek által gyűjtetvén — más nemzetek statísticajával félve hasonlítottuk össze, de ma már eloszlik a féklem s & felállított kép, csak kevéssé tér el az eredetitől.
A statistica lényeges ismeretét azonban nemcsak a honfiúi kötelem, annak érdekessége, de ama nagyszerű feladat is megkívánja, amelyet korunk zászlójára tűzött: a jogi és az emberiség jelen művelődési álláspontjának megfelelő úgynevezett cnl-tur állam alakítása iránti törekvés, de megkivánja az: a közmivelódési és közgazdasági kérdések napról-napra és világszerte való nagyobb és na gyobb tér foglalása is.
Nem lehet azért elegenrióleg ajánlani a statistica, különösen az összehasonlitó statistica tarra lminyu zását, annak aépszerttsitését, s vele az eziránti érdeklődés felgerjesztését
Vagy tálas nem szftfoéges^tud nunk, hogy megítélhessük saját, ma-gnnhat — milyen ama föld helyzete, melyen lakunk, milyen az éghajlata, melyek oly nagy befolyást gyakorolnak a nép jellemére, foglalkozásira, szokásaira?
Nem érdekes pl. megtudnunk fezt, hogy a gazdaság, mely stádic mában vagyunk, a természeti gazdálkodás, a pénz gazdálkodás vagy a hitelgazdálkodás stadiumában-e ?
S hol találunk kérdésre, melynek eldöntése nem állana összefüggésben egy másikkal, amely abban összpon-tositható : mily arányban áll nemze-
tünk műveltsége nás nemzetek műveltségéhez?
Hit még a nemzetiségi kérdés megoldása mily kiszámithatla? előny -nyel lehet ránk a statistica által !
Egyszóval ez aj tudományág ííhatja Összes jogi, anyagi és szellemi életünket; ebből bírálhatjuk meghaladásunkat és hanyatlásunkat, ebből anyagi jólétünket, erkölcsi tökélye-désönket és szellemi feDSÓbbségünket vagyis ama feladatra czélzó förekvé Berak hatását és végeredményét, — melyet az ember földi hivatásának, végczéljáuak elismer.
L,s ebben különbözik a statistica minden más tudomány ágtól.
Míg a földrajz ismerteti hazánk, a magyar királyság határait természeti viszonyait, közigazgatási felosztását, az egyes megyék, városok faluk, területe, lakossága, ipara fel-emlitésővel, addig a statistica nemcsak azt matatja fcki, mennyien vagyunk ma vagy mennyien voltunk ezelőtt 10, 20- 30 évvel, de igazolja összehasonlitásaivai, hogy szaporodtunk-e vagy fogytunk és pedig mily %-bau, Így pl. a legutóbbi Össze-számlálás szériát (1880) tudjuk, hogy. a magyai királyság népessége 15,416,325 lelket számlál, amely összevetve az 1870. népszámlálás adataival azon szomorú tényt igazolja, hogy összesen, daczára a kedvező bázasuiási kedvnek csak 225,681 lélekkel vagyis 1.5szaporodtunk. Amely összevetve mis népesség szaporodásival pl. Ausztriával (itt 8.5*/,} végtelen lesújtó adatként jelentkezik amelyből ismét a kisdedovodik, menhelyek, leienczházak, köz egészségügy nyomor, kivándorlás, rosz évek és súlyos állami terheinkre, mini; a fenti tényezők elóidózó okaira — vonhatunk következtetéseket s a melyek közigazgatási és állami sürgős intézkedésekre utalnak.
A házasulási arany pedig nagyon kedvező nálunk, mint az összehasonlitó statistikiből ki világlik, — majdnem legkedvezőbb Oroszországot kivéve, a születések száma is 300 — 500 ezer között ingadozik, de a halálozás sem kevesebb, ngy hogy az évenkiuti szaporodás nem több mint 11 ezer, a mi ijesztő jelenség. — Pedig nyilván való, hogy az utóbbi 10 évben 100 lalCósra, 4.27 születés, de 3.38 halálozás is esik, hogy a halálozás tekintetében a legelső helyen állunk.
Megérthetjük ezek után nagy Széchenyink szavait, megérthetjük, hogy tejjel-mézzel folyó hazánkban, melynek 43.477,475 termő hold földje van. amely tavakban halakban bővelkedik, s a melynek bányáiban annyi kincs van, amely a borterme lésre 3-dik a szép nőkre első, minden más országok fölött a halandó sigban a legcslegelső (29%) s ai átlagos élettartam 26 év.
Mi mindent eszünkbe juttatnak a mennyi fájó érzést keltenek a számok
Eddig hihettük, hogy a barcz, a háború: német, török, tatár volt az ami nemzetünket irtotta, ma meggyőződhetünk, hogy egy rákfene van a nemzet testén, mely nem engedi hogy a faj szaporodjék s élvezhesse a béke áldásait.
Vagy hol van a kulcsa ama rejtélynek, amely szerint Angliában: lOOOlakóera 1874 -1878 ban8.3*/. házasság esik, FraDCziaorszagra 7.9 miránk Magyar- és Erdély országra 10.2 nem házas állapotban a népességnek csak 52°/e él és mégis a szaporodás terén mi állunk a legutolsó helyes.
Nyomasztó helyzetre, kedvezőtlen viszonyikra mutatnak s számok, melyek visszahatnak összes állami és társadalmi életünkre, s nem csodál-
kozhatunk ekként, ha hazánk a gyéren lakott államok közé tartozik, (? kilómét 48.3)
Van azonban e mellett az árnyfolt mellett egy fénypontja is a legutolsó néziszámUUáanak, amely a magyar faj túlnyomó számarányában nyilatkozik a többi nemzetiségek fölött (44*/.) és a közművelődés haladása a mennyiben a sem írni sem olvasni nem tudók száma 1870-ben 53.81*/. s tett ma pedig csak 45.74*/, tesz.
Mindezen adatok kit ne érd*: kelnének, pedig csak a népesedésre vonatkozik, mily sok mis fontos anyag rejlik egy ily sUti&sábaA, én csak bematatni akartam nagyjában azon irányvonalakat, a melyek velünk e tudományt megkedveltetik megakartam ismertetni mivel fűgtalkoziií, mire terjed ki, hogy osztja be anyagát; mert nem kétzlkedheíea, hogy az életviszonyai között sek, de legkülönösebben elkerüli figyelmünkéi az, ami hozzánk legközelebb fekszik, pedig soha sem szabad megfeledkeznünk Önmagunkról, tudnánk kell bányán vagynnk, mennyi eb&ói a magyar, mivel foglalkozik ezek tAhb-sége stb. — és ezt nem elég egyszer betekintenünk, nem elég önmagában tanulmányoznunk, ezt} folyton szemmel kisérni- össze hasv*Q a tani kell, mert ez adja meg az ösztönt a hazafiságot, a lelkesülés^ és az öntudatot, mely az erkölcsi erőnek lényeges kelléke — ax élet küzdelmeiben.
Ismerjük ruhánkat, városunkat, falánkat, de ezt a földet, a melyet hazánknak nevezünk, azt a népet, a mely azt lakja, amelyhez tartozunk azt nem ismerni, avval nem gondolni az hazaftatiantag lenne.
Tanuljuk szert a főin rajtot és történelmet, a melyből hazánkat lés népünket megismerhetjük, de «1
TARCZA,
Mindet! csendes este...
B*Jk*B Iftag K rilua*k ifirC loffitK-i ifX,
L(«ad-i este iiilloit - pihenő tájr*.. Ctendes. ?ja^od- minden, s-ii. .. tii ¦ Mint * »l<riliLi 3ieil«XBtkt>ak CuUe * HtreB tsjiik. OMTOEBOIJS
Xfek,45 r*a>ÍDjDjel >4ba>tak ____ - .
Mináec e-kenúo* caie «L7 •L? fíj ó emlék, Ki'kaled moal milyeo, mllj-ec boldog lencék
KliaJcutott t5iad bicuifOd LIwa, Z'.-í-.f.. kietieiL orömlelea tijn, Kikor rid gicd-idt. elkemorál S ehn•rengik fájóa & *ok aip emléken, iie.- borút mxlVBffluek ' ' . • •
Uml eK» tüadér iíom uwfi drig» képpel Klaíra =*eodei e«:e ti0-*ty fáj* émiék, Ntlkiued nőtt miljM:, milye* boldog toíbíi.
Mi«kOf Li iealiÜOl: t hjhmmíou eato, Ukt» koldofOgit esik nliid kero*t«, Kim k*t,d kesemb* t&1c iilestíTE uipea, fi elmerengem n*min kék ?.. . tflkrébec Vgj vokrCxStt ippen, mtnt cmdei to 't«.bjt; A bv»Coffűaje 4tsaEÍnott rsjla... ktindea caecdet este s^j-sgr Lá;d emlék, EélktJled moei miiyon, mÜTei boldog leaoík.
Tfiadár boldopigbu fel a* egr, ntófint, Anukék srio-Lc. caillncot kereetSak, De kedTeaire tbIűi riem uJiltjufi ou*d, Uind txemedbeo, oeis roll ueri féty sjokbao, A ae ;c. pedíf M ni-WtltUi nókea, HiJtsjíj törölt fén/t;y«l fnloU ls u ígKO.^ kliwec oeodcs este ep-flp fájó emlrk, Nilkfliwd most mirrecj aáljts boldog Tolnék.
Báb, borsit Imét a . • . • •. . este), Kis ffyaiiaoljám a«f n* > jximojjrs vetra, AbUkoouál Síre méiL íekiateae; 'tan égi bíját t. bol4 merre tftal •L-
De nememre nem jó ce*o4e» édee iloin,
Ll«ATs.rjt mense feldult mecjorezÁgna----
Mt»dec .:czi-.. est* e*y-*C7 **I* exnlek. HálkaáeA most müjec. a-liyec bvldog- iowvéfc.
ÜSOSHaLMI QVDI,A.
Á kŐszivÜ apa.
— Beeielj- -irts : PÁHLB.K íUAJJOM B-fejette SZOMMKB SÁNDOR. IL Fejesst.
A szolga titka.
(Folytatás-)
— Igeiiu, tiistejt kís«MSOay. Est mix ff «.ni tOtt*m. Veimár vonájxi okgyon astctalitoi.uk k lisér-rei eselÓtti Reinbarcé-hot; tÖ>«kedt*oi asolgüaliba Itoai. hog; így köaelebb ioheaaec hemá, adaodé alkalommal — ha teli — nTaxira iépbelek.
TériQok xaoabxa a dologhoa. Be-astute ön Teimársák, hogy boidoguit sfivéVeM ZoHino'-k 4a Ksttiaek bxlilos igyio iratokat oyajlott it?
— Ig«e.
— Est gondolUa. Ma ott volt Zoliit i ost emlilsUe Deci a bankár, — hanem GtTitugy üséíoxgaiva. Mondi*, hogy & b.'folyaso* ember a aeejédkeset klváji neki nyujua: a Zoliin kéassége-MB Dyaji-tta it oeki a kérdését iratot.
— Akkor el ragyaok vénre!
— Még sem kiittwfmyom. A baa-kir kíkiaérU Zoltiat a lípcsŐkig : ex * spanyol favi mögött hallgattam taraal-íiiaikt.L ¦ igj mindent jöf nxllotUm. A Dackár asaestüratetU ai iratot $ aiata» ment ki Zoííacoai, mieiót; asonbat.
lerí volna, én a papírral egyQtt kioaoo-Lam egy melléka]tóa. Itt ax irat, nilam teoi bistoe. Akar e • kiaaaazon*; etet két irat aemealelkü önöje leosi?
— Oh, nagyon asivesenl
— On uagjielkü Irén kiaaaaso&j -
— Stót ae::. érdemel ai én múkfi! déaem-
— Viry Zoltiufiot ma alkalmasint megfogja látogatói, hogy köszönetét fe-etxe ki átért- mert ot Veimirnak ajánlotU-
— Várj Zoliin látogatásit asíva-aes fogadom 1 — mondi a leányka, a ssemeiböl volt olrasbstr} asaraÍBsk igu
olts.
— Egy kéréaam toÍos onböa.
— Ssivesen teljesítem.
— Tadaasor Zoliinnal mindent, - coaic axt ne, — bogy ki ar siyj*.
Zoltic meg fistad, — is tüaarvsrtt ifjútól félek éa pedig annyiban, kegy Vsirasr elleni bswéi fellépte által sx egéss ügy dogáb* döl. Éa a aaolgs, nen ladst-hatok vele semmit, a legkisebb érintke-sét gyanúra ssolgilUtaa okot.
— Legyen ayngodt, óvatos leérnek,
— S a papírokra figyelje* 1
— A tyiitfoi ügyei elére üiaom őket.
— Mily okot gocdoiaí! As Ifja melegen megesoríU és meg*
csdkoti Irén kesét ¦ mindketten ti-TOttnk.
III. Fejeset
Ketté egyszerre. .,
Viry Gyals, snsi Lipoer János jó kedvvel sietett hassfelé, ¦ jókedvéíwe ianaT rírgoncEsiggs! sietett ragig a> Qtoaikon, vígan fatyöréssrö.
Uijs egy koporsokereskedo boltja elötl vesetett el, hol egy perembw egy agyaserü faragott fakopoiaól emelt ros-ssnt ko<:siíirs»
— Kj hah meg atyafi ? —rété ods Jókedvében a psraastnak.
— Egy asegény sárdaasos, — nyn godjék ssent békében ! — mosdi ihitst-laJ s párasat, míkosben kereastet vetett
Melyik Bárdiban?
— As Orsolyarend Bárdijában, Ssegénjr sokat sseavetletl: Msongyák, hogy már öt eastendejt fekssik beteget. ss ágybac; nt', rót L lóik: katdeimt : rniodig imidkotolt, — míg as ünateo — drcsértesaék a sseat aeye — (s a parasxt ajra kereastet vetett) megssabadi tott* nagy bajától éa msgábo' vetve !
Viry Gyula rógi&n megállott E hir elrilta taioaigisott ]& kedvét, minden vére isire tájékába tódult. Néhány [ másodpereiig üiott így mareren ¦ asólia-oaü Mután a nyugtaianaágióf aergatve — kérdésé:
— Mi volt a ne-c. a Uoldogulluak ?
— Aat bis én elfelejtettem. Ida vas irva a koporsójára; de éa nem tudok oivaanyi. Gyí, tesárgvl — kiállá a párasat s lovait megca*,?kodi. aiire esek gyorssá torsirtmodtai.
Gyulának alig maradt itieje a koporsó feliratát megnézni. A koporsó L** ketés* rolt befestve^ a falad részére egy vöréa kerssst rolt nsásalva és ebben fehér festékkel irra:
,NalLÍl'
Tsry Zoltán SorAtaeknál % lag. ürélyee^bbea lett fogadra.
Mire ó odaéri, lréa ouú miadtai tudatott asfileirel, kik már elóbb meieg rokoossearreí riseátattek aa Üju iráaU Kuíönöa-n Koviti bt ó aagyaága a saigoni jogáas, as üpmtfmn*tmti*Gi iiiaii-aosan ismert emberbarát, a jogaaakorbaa etóaroaea ismeri kriminaiiaU, — amssagea karolta fal a fictal ember kgréi í magigéré leányának, bogy ^esaa hoenátto* családi ügyben maga is miiwía>4 «1 fag keVeisi, oaakbogy minél eiább oséini: légynek.
Zoltán koeaáanimntaessiai miaatója be lett Tjlnt fejezve. — ámeis a veftáag-aaeretó oaaiid ott fogta raoaarirsv U és esen alkalommal ind attak vea« miadeni, amit Váry Grált taáatatt I-áaaai. Taáal-tik vele, hogy Veimár baosár sao.gfc-iatiban levL Lrpser János asm máa, mrat édes anyja Viry Izabella fivére : — Viry Gv Bla-Zoltia Örvendett bogy ezeaiuJ rag nem látott Gyula bátyjával egy ott fog lenni i megígéri, begy aemtai ¦oadn-lata Utal sem fogja Veimár figyeiaaét aa ügyre vonni.
Csak asoa agy körülmény fájt neü: — anm tudta ki rolt atyja?': —
Errói Sovaisét sem boaaéltek maki. Hallgasaoa-a vegj kécdesóaködjék ? Önmsgival harnsolL Végre kit-daaé:
— Kam ssóH Gysia bácai semmit atyimril?
— Még maga nem ludja.. bogy ki í? — ritzonBi Irén. — Aaóaban nyomot van a rabetó rövid id<! alatt sitid ágra ramL vergődni i
Zoltán aÓDajtoK.
EH tua. ir
HU8ZOKBGYKDIK tVÍOLTAM
ZALAI KÖZLÖH-T
ATOOBZTOB 3-ií 1881.
ne haiivigoirck t staristicit, raeiyWl phjtiai és stólemi Tfligiu* Mpe
tájul elénk! - .
BABOSS LÁSZLÓ.
Törvéuj kezét, köréből.
Bltnügyitarffuld»6kj*gy*ík4 a uala-4griffi kir. i&rvinyutkTxil. 1882. asepttmber 6-ia. 486. B S2. 9a t. Scb.r Ástál iik-aaaatáaaal vadult ellesi agrbes régtir-gjelii.
509. B/8Í. S=. !. Varga Janó. « tarasi »ii>k.w u..ej radoltak optili ügj-
ben Tegtir|rTalia.
1654. B/82. St. I. Keotta latria
ketceág «Mot ertili»"!. ratio.! uni ügTDeífefct.rgTásasi
.._„1L3Ü. B/üí-Si. 1. Saékedi Forese* iopisaal rádőlt elleni ligvbeB reglár-57»*"
«.T B/82. l*>. Baarrfsics liartw ea ursai lopiasal vádoltak ellesi ügybes regtargyaiaa.
-Bsepleaiber 7 ?0. „ 1865. :B/8». S«. I. Hiri Peter geaidellaBaia; áh«l akosett emberölésééi eádoU «alesi ugj [>cg 2-od bir. ilkir-detéa,
1832 B/82. Sa. 1. Adorjia Jiao. •níyo. t««ti lerteeeel rádőlt elleai figybea 2-od bir. itatrdetes.
ül. 1. Jóssef
ea tanai lopással rédellek alleai üg;. íjíjj 2.od bir. ithirdelea
1875. B/82. Si. I. Holair Áadria loosseal rááolt elleai ^gybos 3 od bir.
1913. B/82. Ss. 1. Martos Istria ¦alyo. testi sertéssel vádolt elleoi Qgvboo 2-od bir ilsrírrletes.
1823. B/82. íj. 1 Horrilk Jóssef
•'...Hl. -S -ml f..;:... lássál TÍdoit allea'
UgyW5-od bir, iüúrdetes,
202C. B/82. Ss. 1. Heimer Albert ^líiárír1 vádolt ellesi Ugybes 3 ed bír. ithiro>tes.
¦ 1674. B/83 Sa. . Sstnao.. Joaeaí lopassál vádolt aliasi ügvbeo veglár
1686. B/82, Sa. 1. Budai GySrgJ es tiraaí lopeaaa] vádoltak elleai QgybeB regtirgyssas.
16*8. B/S2. 8a. 1. Tihold jura alkkaaarSseeal rádőlt ellesi 14.« reg-tárj, alia,
SseptersDer 13-aa. 1755. B/82. 8«. I. Itj. Tóth Jiaos lopiasal rádőlt elleai &gíboo regtár
sentii. i,«ü Sa. I. Toe-reiPál iosáe-aal rádoit alleai %y boa regiargyaláa.
1824. B/íí. Sa 1 Weber Jósseí .ikkaeetáseal rádőlt elleni ügyben vég-urgT.Ha.
Seepteraber 14-es. 2154. B/82. Sa. 1. Németh Kerto* létrás . . «...• alleai eroasakkal vádolt -• «rjbes i od W. itbirdetes.
«180. B/Si. »1. .. Molaár Puaa Fe-reaos kópiásai-redőit aliasi agybea 2-od bir. lauree'.et. .
2206. B/82- Sa 1. BeVk Pál eik-kesstaeeal rádőlt eHeai agybea 8-od bir, ithirdotéa.
ithirdeL».
2313. B/82. Ss.1. BMor Jáaoa lopással rádojt cileni ílgy dob 2-od bir. i'.hirdetét.
1847. B/82. 8«. I. üreg Bekk Pál aikkaastáaaal rádolt ellesi ügyben reg-urgyaláa.
1866. B/82. Sa 1. Horráth Jásoa Jűssef Icpeasel rádolt alleai ügy ber. rég-tárgyalta.
.1941 B/82. S>. 1. Horvátk Peti Jásoa hatdaág elleai eroasakkal vádolt alleai ügyben rágtárgyaláa
1986. B/82. Ss. I. Cash Istria lo. piani rádoit aliasi agyban végtár gyalás.
Sseptember 20-in. . 2241. Led. Her.itb Kapásat ?» rescs ¦ tártai lopaasal rádoltak- alleai
"É. Noliirí mi: beaaéit Orala
bácaif
— Nelli sárdábtn vas.
— Heg mindig?'
— klag raradiK 1— vitsoaai fájna". rsisss Iram — taiás ^aeaaorra ou fog átáradni. Mikor áa. uág Vataaár Cesul-.•arai a axróáhac ralUO, akkor ratti .S.iü Isa séBM aatoitaaac kirát; Caauíla Nailtt aaiát haanklra nMg&ivu, de 2valU t aaagkcvo: aoaeöaa-Uel ritaaaaLaaitá a kiyalasta, hagy ördkke a aárdábas 'iog-¦siadsi. Lddig már 2égen tagja lehat aj sast salaik i
Zoháaaak kedve roit a eirát&os, est aaosban teaoi ferBaaaága uitotu Mihegy aanobata a koevrak ajtarau oüssáre ktaVyaaek, gyorsas farkait t cort haatgoai ratt oaraat Koritaaktol.
Korátadk áaarareUdk, hogy ZoUá* fol ras aít-.-i s egy eooval aatft eiia-naatsk UraaasU.
A asolga asalatt :.ta«. .
Koseoly alk^urosáaa rolt gaadáyá. tói pár napi aatbadaágot krrsit kegy A ,2Mli -hatott' kjlátároi maggjosodhátadat.' 1: ti . _Saaakagyta u akii í ayj&aWit akksr aa hsga ; s es lehet-¦ás¦¦. »t. aatstavagy > - - Vsga asistás as Oraclyaaardában raa s aaes. rendnek
Caakíuraar raaggyoxodoeiátt sasa lehsiMg raltSbasi magtorldatlrol P '' ' As eloaaoMbae • t! l! i. a« tt Taimár-- raf • ettől rfr-.v tt-marw» »«art
karsi.
Veimig ciogtsifi«Ve iutiíti].
«ll(úrtw Hi Ve-' iu bolaakf. *á*jL>a, sofie t^LajjT tv* m>truot>dl m & ¦si'nir-MraMt*W mffUta oo'i.. ^ '
aApig ífkmlt UVoi.Vigffc«-»k»»^<i«^> Jaaoe kinlméiU rtglom «Uflott C-DaasKu máé-bú, fcogy Üfra kW!»
8295. B/82. S». 5. Takia Imr* ío-vidolt elleni ü^yb*. 2 od bir.
HioLb/I2. Ul Tóui Fii <* Urlivi bkUáil okokvoU iái v t>6 IflBÜ sertejaei rádo]-'.ee. elleai ügj-ben-
Stepiember 21 ón. 2256. B/82. Let. Dnnd Jánoi é« Ul-Uki ispiwi! TívduiUk eOesi ligában 2-od bír. i-.hirdeLée
2296. B/42, Ssa :. G*. iUjot ¦ U»«i LopáMtvi vádoltak elleai ttgrt>cn 3-ftd bir.
.hirdeteV
2299. B/82. Let. Fming Liscio iopiscal ríánlt eliesí ügyben Ü-od bir. ilhirdeie*. *
2345. ÍH82. Sí. L Menosheljri D--nial balilt oko«ott mivos teati sértenél vádolt elleni Ügyben 2-ód bir. ilbírdetM
2297. B/82. S«. !. Ktmáa György tuijoé é» köonyü taeii leVteMei rádőlt elleni Ügyben 3 ad bir. íihirietea.
2255. B/82. Let Kórmendy Jóm-í ee tirami rapáaaal vádoluk elieaí ügybea 3 ad bir. itkirdetd*.
2137. fi/82. Sa. 1. Zaager JÓ«mí Mkluasiáasatl rádoh elleni ügyben 2 od bir. ithirdetea.
2034. B/82. Lét Németfcy- btria es Ursai amb+jr^IeVaol vidoUak elleni ttgybrac regUrgyaiia.
2055. F/82. Le;. Fehér Jáaoa ia társ*, lopással rádőlt elleai ügy bon víg-Urgyalas.
Saeptember 27 ia. 1662- B/82. Sa. I. Ssabó Jóssef • Uria: iuítoí teati eéViesel vádoltak elleoi úgy bea TegUrgyaláa.
'1771. B/82. Si. I To;b Joiactűm snjyea lesti »»rtéae»l ˇidolt aUesi ügybeo rigUrgjslás.
Sseptember 284a. 2082. B/82. Sa. I. Mohó* Pál Ukase UassJ rádolt elleai ügy bet 3-ac bir. ::fcir-űrtes.
2189. B/82. Ss. . ' Hsjgató J»bo« « tarsiai miyot tetti tetessél illetre lopaasal rád.olUk eHeai ügyben 3 >d bir. i.hírdetea.
2246- B/82. S». I. Daruü Kireíy ** Uimw. aalyoa U»ü aeVtiaee! radolu'k eJUai Ogybea 2-od bír. ilairdetria'. .
1890. B/82. Sa. 1. E off ms.no Jósaef éi Urtai emboröleaael TidolUk eHear ügy bea régtirgyalis.
1946. B/82. Sa. L Üragns Ágasa gyajtogttáatal rádőlt elmi ügyben rag' Urgytlis.
ayek kosötl gaadijáaak ásítsam kslt tadai arról, ha L atasik : Zoltia bolasp r°gg*tig u?.v taiadeat tad már. 6 less t Jgaads a faaaail a igy kiaayaa jat aináay nap: asabadsághoa.
. -De egy kérdést migit íatisett a beakárboa.
— Ve in. ár ur ma reggál' paran-ooulu. bogy teákite mebeaaea irósaobi-
ába. Fantartaam eres ülalnaat bsas-tei .L- r ?
VainUr ajakába barapolt. Keaerü arcsa oom kerülte ki ásol* gáj* figyelmiL
— Eg^y irat reaa«tt el aastalomról Jáaoa, s es atgy báj. Váry sr Ürtrajait UrUltoasaa,.. aa as kora ii besadlek!7 Váry ur osalidl ilotéVl agy ráxíai. ka megUliljitok adjátok seksm riaasa.- Art Bem tartatom be,mert akkor aem Ubetak semmit! Baj. baj ! oeek aa ss irat el
U rolasl
E esarakkal Tetmir tiroaatt.
— Ne fér i-éa boiood. o«ca U re-irof. el E mcadi magábaa Jiaea. — Jó kasekbea raa, — íber Mtmek agyeiaek arra, hogy ne ressas* «41"
BaaUn Jáaoa atavfciit rendbe ooiu ¦ nyugalomra dóit.
Máaaap reggel \Y.t tttdtt aa óra ki-laaesetr Váry ZolUa mar aa irodij-c
Jáatot ss irodábáv siatett, haiariay aarart wi—khilj ngiaa »j)«J
____Ladett aJadai. L<r WasA sarasa ia-
¦daai ráta, hogy gyaaoja »lapos; — N .;: lasegheitl
A kdt ember egytaásaal aseasbea j*'"io.- awAthaai; asaaaaaWtabagy aajt a mégn wéUgsaó.
Jáaos goadolii falljos ott rolus ZolUa '-.-c-t -kitekajá. : rs igaa, •kakor míadaat tod, ha padig asm, akkor italgataoia kait? aae. még aütaeaa tod a dolog talöi.
1967. B/82. Sa. I. LosksT Imróad lopással rádőlt alleai ügybea rigUr gralaa*
1926. B/82. Ss- I. Hémeth Ferenci é* tárta lopiaaai ridoltak elleni Ügyben égUrgyalás.
Z--Egerttegea, 1882. ang. 31-éa-MUZSIK KÁLMÁN
iroda ija»E&t i.
VeiüKeLKöii béke- és r&lasztott
A Demsetkósi bókebiroaig leteti létének essméjét efa-ópaitérte felkarolják. Lagktoetebb a Urgyban Britsselbea fog tartatai egy aemseUbai oongreatot. A „Függetlenség* égess terjedelmében kötli as aagol bisOttaágDak íelkiráaát, mit mi át itrártflokv
Jk falhisói igy haagaik:- -----
.Egy nagy aemae.Lhoai ssb7elsége> keltene alap.bioi, áson kiaardlagba' csillái, hogy t oamaetköai rilasstott birósig ettméje raldsitUsaik."
Lnveleye.
NemzatkóaiBiké- is Választott bírósági Stóretsig.
Felbiráaa a NemseUEóai Beke- és ValaasloU biróaági Ssdreuég aagybrítUn-siti At irlaadi bisottsigioak — s béke btrátaihox. Parliament Street38.London. Tiaatelt Ur!
Ásod telteréaboa hogy mioden pol-gároaaJt illamhaa raaaak * bikéaek barátai, a kik a iealebbi idéxetbeo foglal* aisetit oaatják, — tisstelettel felkérjük önt. tsireakedjék egy Nemseikösi Béke* iá Viiasstott biróaágt SsArelsig alapi' Útára köaremükódni.
Európában jelenleg 10 millió ember áll í-frvverbrD. A keltáig éreokiat 11.360 000,000 márkit tett ki (aaÓrai úaenegy milliárd báromssishatraD millió márka )
Á katonai atoigáltt eaenkirü! aamaetak r iramát, a lagkQiöobosóbb hív itsok betoltieitól togsaebb iveiben ssólilja ei.
Nem kell tebátcsodilkosouok, ha eaéa nyomasstó állapot AlUlánoe elegll-letieDaégettsöt, nagyjaérr*kirátidoTlsara, de »ói ötssaeakQritekre és büa tettek re Teaet, meiyek aa államoknak alapjait megingatják.
Ha továbbá fontolóra ressxük, hogy a dolgok iráertt,, nyrlrán oda cxélos: a hadseregeket inkább smelai, sem miat aaokat oaökkeateai; is hogy esea tfirear-ˇeo aeaaeaak a sret^kedelaaare isi iparra bal swbb*satdisg,hat,3Bia nipaek buidog-sigát is bitéjit u aaiaden peresben ker-JeaeÉaA taasa ; azy be kell látouQk, hogy parancsoló köteleaaigünkké ralt gyors ea eTerye* lépietkat teanaak, a aeryak asaa elriselhetetlea álLpótnak megiwÜDMisire sikalmaask.
UiodadoMg aaonbsa keris kiUtss vsa nsgy csilonk eliresire- sikeresen nftkodai, a míg aa earopaí koroxinyok a aemtelkoai váíaasioU bíróságnak elré-hm való kessájárulásakat —. • asilynea. a hadser ágnak lesaeroliaet meg kall ajóaaia — ki nem jeleatsttik.
Akormisyok koatudomasulag miodig Toaakodaak a reformok útjára
iipai ia a köBvólemócynyel saemben readsaerint bálramtdatk.
ladokohU rilt lehit, hogy a ni pek esea foato kérdésben msggyósódé. sükoek hsagos kifejésist tdjrc-A ín e*«B módon kiojtseritséfc a kon.>' rjokaS & aép akaratival saáBwlm
A tarrbe rett saó^-euégaek cxilja a aép :1c köa&tt elófordaló riUs kérdéseket és egyaoeilenségekat egy aemsetkösi viltsstotl bíróság atjio — aem podiz hAborural eld6ateai is mi rsmiljük, bogy abékiaek barátai — ekiraulyaa legyen is nesetdk a háborúnak jogossága vagy jogisLaasiga falói, ebben agy kivihetA is államfirfiakhox illó poUUkil fognak fel-ósmeroi es erejQkhöz mérteit kresaégeieo hoxsi fognak jiruloi ezen nagy caéiutk meg r klóéi tásához.
A ssévetsigaek osiljaibaa, sserre-tetibao .és.tovékenyi égében ne.naetküsi* nek kell leaaie. Elrei m. nemzetekoek egymás iraat tartoaó lieetoletee ét tx ig»tt*goc, valamiata asanteti pouuka-baa eJfogadaadÓ aaoa alaptüelekea nyu-gotsask, a melyekla aemsetkösi bíróságnak és egy cemseiközi tórvénykőnyrnefc behozatalán rexeteadnek.
Mi Európának és Amenkáoak valaméaayt áRtmaiban a békéoek barátaival terel na ás ber illánk aaoa osAibói; hogy óket sa illetóiJLattokban ilyen czéla Ursalttok alapiUsira serkeatsük. Eaea Urtaiatoksak keileod atoUn aemsetkösi ssövelsiggi egyesülniök.
Nagy elégtételünkre rettük tudomásai, hogy Fntocxieorreágban as eitó lépitek, már msgtitettek egy a fentebb jelzet: ctelnac megfaieiú bAkeUrtolataak alapítására.
Társalatnokaak alapszabályait bátrak vagyaok óanek ide mellékelve aaon kiralmflakket bek&ldeoi, hogy ssabri-¦yaikoak, ameuyibea ea Magyarorsságoo lebetsigea, ssireakedjik bsssnát reaoi illetve asokst érriayosíteni.
A polgirosodie asgy gjóselméoek tekJnlesdjak — ha esea különféle álla--ookbaa alakulandó nemsetkösi béke is viiaestott biróaigi Urealatokoak kétpvi-eeiói egy aagy kdaAs értakesletre vei érmés; csere és a kosos oseLekrisre alkalmas tarvaek rntgillapiUsa cxiljából Ös«se-Ülfladenek.
Hogy ezeo gyÓselem mentül elóbb megüaaepelhetó legyea, önt hathatos kösrsmükfclesre tisaislettel falktVjak. A váiaasátmiay megbízásából; sjaaatoai ssalgai: HÓDOSOK PBATC . ,
ráltartnitiiTl . alajUt
AUBBÍY B. L. ST JOHN péaztimek. WILUAJ1 PILLJPO
bss^afaeü titkár. LEWIS APFLETON
titkár.
E M. SELDOST
\ WUfördi ágyék titkira. NB. A UrsataUba való belépés nem jár okvetlenül piazáldosatul.
Zoltán pedig igy moaologisált : tu dona, hogy ki ól de saabad e est todoom? akarja-e 5. bogy tudjam kílirit?
Jl esondai JAaoa aararta assaj», _..
— Bocsánat Váry ur, hogy mükö-jdeat elsÓ aspjáa egy kiressej terhelni
bátorkodom.
— afondjs el ; ha lehel, segítek bt-
íjia.
— Családi ttgy !
Annii iakább elegjt tessék ki.áa-aigaaak.
— Hcgom meghalt - zárdihan ; temetésire tktrok meaai-
2xiiUs g tsavek hall»tára elhala-ványulL Miért is ne? Váry Gyula buga aeki is haga volt
-Mi aerea huginak?^— kérdi íe-ssii'.l figyelemmel Zoitia.
r -Kii
— Oh» Sátorai — küűU ZolUa Ai gyorsan agy saAkre ereszkedett. .-
— Mi iella Váry ur? . — Sottt. komolyabb a. .püUaat,
semhogy komidtáat jAtasnos^. fioasaa baliolta QyuU biosi 1S= halilii?.
— Zoitia . Tviba; (adod kilétesBat P kitol ...c *- oasg?
— .-.c.auf.k..
A kit rohoB mega.eiu i» mogeaó koiia agysaist.
— Ok, ji Oyals bácsi, msgs soksl aasaseckii aúatttm 1 "
— A ss*av»Ait< kn»l*gi6i a jutc-loes, meJy a nutakAt *M-s*i.,a. hiegtogsd
¦üx hogy alvireoi gas esslójáj felkaréival is leráa'.om ároséról tz áiosit. Boldogéit szegény BÓreram áldása kisirt, s ha ó nem io nyárt slégtitalí, legaUbb 6A'. ftktrom a rHagaak a tanaagiaak riaca
— D»» rasaített tis irt Oh, jdJ [Gv".i» oact: mire! íogooo ia öassk asv
rissssafc.it*.tata. -
Etel?., megyei és vegyes Mrek
— Könyreló kerestetik. E lapok
kindóhivatalábna egy ügyes könyreló kerestetik, ki a magyar ü nemet levsle-sésbeu jártas, a mioósigben már foglal* kosott, a feltételek előnyösek.
— A „Krisztus PUhtnír rlótt csimü kép mir fel van Allitvs a vArosbás Eigy termében. A mÜ íelülmuJta várako-zátuokat; igazin remek. Lichtensteia Görgette kissewonyról el lehet bitrzB moDOsa.ijL.c~y a mÜTössi hivatotttág mellett ritka geaiáiis. alkotó eróvel reD-delkeaik, mert esen utálatUbtn ú igen sok reeslet van ,mikbe eredetisége', lehalt. — A belépti díj oly caekiíy, (AO kr. gyermeknek 20 kr.) hogy mindenki megtekintheti, aaért igen asgyot mulaszt, ki e ksdvecó k örül meny í jfal nem hasasa) jt Uy remek mfl megtekmtesAre.
— Sók részére is küloa torsa-órákat fog adni Pongráct Adolf, lielybeli toroa-Unar ur. Ea valóban ssép gondolat tóié, mert satnyáid korunkban vajmi nagy fontosságú a leendő anyák l*sti nerelese. őszintén gratalAlaok a derik Un ár uraik is nem ajialhatjak eléggé s ssüiók figyelmébe » jelenlegi ós íüv-5 aemsedik érdekébea! A b«áratátok — ét egyéb tudnivalók iránt az iLe',0 Uoár urral.lehet bórebben értekesoi. Hi ctak as eszmét tartottuk nsépnek, megemlítésre
éhónak.
— Bendórl hir. Két saulfalusi lakoe s lefolyt pécteki hetirásáron 2 drb. certist árait s visáriéres, melyet ossk-bamar el is adott feltünó olcsó árirt, ea vslabogy fülibe jött s rendórtignak s rfigtón nyomoaist inditvs, kiderítette, hogy a sertések lopottak. — As ílteífl tettesek oévsserínt Horváth János kanáss As Csippáa Jósael kisbíró azonnal ki-hsllgaUs alá vére, csakbaroar beismerték, bogy a sertések nem vigas talajdo* ouk. Czippáa kisbíró s kspiUnyság elótt szt is beismerte, bogy az esen terüeekról kiáiiitoli községi jgasolváayok hamíai-totUk, a menoyiben eseket ö maga álli-tolta ki is Ó irts alá a kősségi bíró nevét ¦ ráütötte a községi pecsétet — As U's-tők áUdatiak a kír. jirásbírótágaak.
— Egy szerencsétlenül járt kit
fiarói névtierínt Neu Albert díjaok kis fiáról irtuk, hogy s sóórlÓ ki ráesése folytán éicíressélyesec megtérült — As >pától vett ertesolis sseriot dr. Scekeres Jórsef és Rica ÁotsL helybeli orros arak fártdbatlan gyógykezelése foiytáa már taljeses veszélyen túl rsn ét fúlépülese mindetv atdbáj oéíküi várhstd.
— A magyar Ur. knria érdekes batirosatot hozott pár nap eiött Kimosdotta agyaais. bogy ss apa megölt gyermekesek elbsláJosájuk miatt kartan teán jogosított félnek sem tekintbetó. As eset, mely es elvi enuncsik>ciiórs okot esol-galtetott, a köretketÓ: Köhü Jáaoa és Ursa állon aXosma Veadclea elköreiett emberölés mistt vád emeltetett A salai törvényesek vádlottakat halált okozott súlyos testi seriét bűntettében esoadotU ki hüaosokaek s óket sssbsdtsgbti etetésen fölül s megölt Kosms Veodel atyja, Kosma Péter részér- 300 forint kártérítés bein marssaulU. A kir. UbU est as lelete: helyben hagyta. A knria vidlct-
Nea kell fiatal Amit lettem,, tat asm csak éretted, hanem t bessennyesett családéVt is tettem.
—¦- Nemde megig«ri kedvet oagy-bátyám, hogy atyám karjai közé fog vésetni ?
- Hegig érem, hogy atyád karjai k&ai tógám vesetai a kfttalst, hogy aaaal teiaksssst magit; osást aem érdemel.
— Ki as ia atyám?
— Ast majd késóbb fogod meg-tudnil ¦ i ¦ • ¦ ¦ ! - ¦' ^
— Miért nem most? hisz nem ra-gyok már gyermek !
— Vert most még magam sem u-domf hogyvaj Al.' s\' n *-\r-
— Ön Neiliról beaséltl — moodi .ZolUa, beszéd oek más fórdalstot sksr-ráa adaL ,jllL
— Stégén t Nettt
— Meghall? ^.
— MH1
— isUa ayagtsss békében! ki to-da-.it, msgÍT»l Nelii háláját?
— Nem tadoml
ZolUs bámulva tekinUtt aagy-bátyjára,
-r- No, as mosdom, hogy eesn tu dom. Tegnap eata has*,jöttem: «gy ko porsoirus ei&tt jöttem ei. llsgv paxtstt «gy koporsót tett s kocsin, — ea kér-c« 'tm ki a halott oövissöasAt aaOraolya-readbes egy sirdsssüs. A koporsó ke-restijére rNei;í' volt irva.
-^"8'asit "aksrt totem karai? — kérdé Z.k.íl ksoirres sokagsasal.
— Ke sírj, iokibb örveadj ; s ase-reooséüen Helit sokat sseavedeÚ, gyi stolu ster-ocsiliec Béajit, »5véremel, !«a«akir&l tis ér ÓU rólunk hirt sem bal-Solt Adhatnál sebem kit napi tubád* aigot*
L , — Baároaos adok! Tegye* helyet-Itatts íf kossorut ssegóay N*!Ü kopórsó-
As lehetetleo. Magam tem vtat- k : sietek, nehogy s temetéaró] leké».em.
— Legalább imidkőzzék helyettem U lirjáaál!
— Ast megtessem. Most megyek:; eseretnék délig a sárdibta leanL Cstvk fuvarost kapjak addig.
Fisesten neki kitsser sunyit, mint kér; és az árit megfizetem. Gyula mosolygott. Ne telj öcsim, nekem asért raa inzem.
Váry Oyuls Uvoaat aksrt, ásóéban gyorssá risaefordull.
— Te I — monda — Vei már ma reggel tis tátott t ea»k néhány nap mal-
s tir hsss; scimodrs as iastractiót itt hsgy's ss aaflaloa. Hs Vei mir itlhoa vsn. skkor ie iscsit. Váry ur vagy én pedig Jáaos. Értettél?
— Tőktieteeesl
A kit rokon — bir rövid időre váltak el, a égis — meleg bocsát vsltek egymástól.
Valijoa aem-e Nell í koporsó Ura küldte est » csókot ZoiUn. m«iyet asgy-bAtyjáeak adott 1
Zohia asaga is ss eretett volaa a temetésen jelea lenni, aBoabsa .est séta tehette; ftaöke a«m volt itthon éa Igy a bssat aem h>gyhatu egyed&L
lésekor talán mégis megtette volna; de most — már aa eltó ntp — est semmiért sem tette volna meg, félt attól, hogy Vei na ár e!Ati árnyékot vet ünatagara.
Váry Oyuia p«dig talAlt egy Jól hoaorált iu-vsroat, aki AetotAa három óeara etvitM a aaaatL Orsolyareaá nardájába.
a a
Basaa koagaak aa Orsolyaairdi-baa a haraagok, a izé. messze hordja a hangosa;. Sárból eredÓ haiotb éaek baagstk tel, — t Bicdaaaftaek Óaskelnok
ttkitrir^k~Ua»s1iaérs.
fltJSZONBGYíWK ÉVFOLYAM.
zalai közlök;
tak eíjtéitííwét agyas megerősített*, de, u *p*. kártérítési jogának, a fentebb1 indokolással helyt nem adott.
— Trefort Ágoston vallás é> kösoktatásngyí naioUster ssapL 4-én aepli mmisstorségének 10. érfordulójiL L nap megüe népiesére, a magyar közök-tstasttgy minden körében *sgy élőké szüleiek tétetnek. A miniasterium köbei beli tisztikara e napon a Frohnor-szállóban bankettel rendes a a Cl. őt tísstelsgni fog a mínisaternéL. Tasxteleguí fognak tovibbá és pedig testületileg a középis-kolai tankerületi főigazgatók, a kir. tan-felügy eíók a valóesinülog as összes gim-Disinmi és képeadel igazgatók. A nap azonban, síeljem a miniszter a tíestelgó ke; fogadja, még nincs véglegesen meg állapítva. A kir. tanfelügyelők arenképeik-bÓl össseillilott dissalbumot nyújtanak it s miaiastemek.
— Dr. Nemeik Antal tanker. /óigergató or 6 nagy ságit szerencsétlen (ég érte, ugyanis utaaisa közben Kis-Ctőltben kocaíja feldőlve*, oly szerencsétlenül került as alá, bogy lábát meg-susta a most — mint asjoilattsi értesülünk — Kiae-Csellben fekszik betegen. A főigazgatói teendőket es idÓ alatt i fógymn/igasg. főtiszt. Vaasary Kolos ur végsi helyette.
— Zárda felszentelés. A neszt belyi spácaa-sirda ünnrpélyes felszenteléséről e Ispok utolsó számiban az közöltetett, bogy a sárds szept. bó 3 in ssen-teltetik fii. L bir té-res, mert a neveseit zárda nem szent, bó 3 in hanem október bó 1-éo fog felszenteltetni Dr. Kovias Zsigmond megyéi püapök ur ö usgymél-fósága által.
— Tapolezán sug. hó 25-én éjjel 5 órakor a „Viola" utesában tüz ütött ki « 10 lakbázat több mellék épülettel el ham rázatott. Két drb, eertéa éa egy tehén u öasseégett.
— A sxlnéainók bolondjai. t>. délyi Harietta kisasszonyba beieasaretett s asinkörrel asemben leró aörbis egyik pincsérgyereké és megasökve gazdájától anyjától, elutazott. Marietta kisasszony nyal Máramaros Szigetre. A szép színésznőknek, vagy nagy művésznőknek ren deaen akad ily rajongó bámulója. Mikor Blaba asszony még a nsgy varad-aiínhás-nak volt tagja, egy este as elóadis atin megssólitotta őt egy deli parasst legény éa as utcsáa megkérte a kasát, mert ,olyan helyre leányt* nem kap ő az egéaz faluban. A legény, Kereke* András, egy aaadáoyi (Bihar m.) jómódú gazdi fia rolt a attól as esttől kezdve mindenüvé elment a mfivéssnővel, mist „pari-déa" kocaia. Sokiig és büen szolgálta asszonyát mig Üdozatul nem esett a bos nyák okkupáeziónak. Ssarajero ostroma alatt egy boanyák azéthasitotta fejét. A müvésssó megsiratta a ha ember:, kiLek fényképe festői magyar öltözetben; moetft Blahaaaszony birtokában vao.Nem ilyen tragikus a sorssá Gerófine Lip"jenek. Lipi or bordér rolt, most koramaűmó. lift kiaéröje Gerőfi Ilkának, a kilói s vÜig minden ki öcséért nem vilns el. Lipi a társulattal utazik, rajong Gsrófi likáért, de aaérl GerÓfi Andorra sem aaragasik.
— Hogy kell meg ragasz tani az nj ötösöketí Egy osstrik pénzügy-miuiazteri rendelet megmagyarisza est, A ci. kir. hivataluk éa pénztárak a motl forgalomban levő megragasztott ötíorin-
toaokat csak ngy fogadhatják et teljes ériekben, ha a bankók akár melyik o[ dalukon olyan finom átlátásé papirossal vannak megragasotva, bogy egéss bittó-san kivehető, mikóc e pénsjegyek mindec részükben tökéleteset.
- HÓ a Tátrán- Vasárnap,, mi dón Budapest vidékén oly nagy vihar dühöngött, Tálrafüreden szintén óriási zivatar volt. Estefelé igen leszállott hőmersák ¦ éjjel hó esett Hétfős reggelre a magas Titrs ormai hóval borítva fénylsttek ie a szepesi síkságra.
- Ci Istóeiy. Pipin okot feltűnést és n*«g botránkozást, — hogy egy Buchsbaum Ignicx nevü kereekedŐeegéd anélkül, hagy nérváltasUtisért folyamodott volna, Istócsynak nevezteti magát.
- KlTégZés Zágrábban.. — As Essék köselében fekvő Doloji-l&boljacz. ból a következőket jelentik : Ceiot Páter Petrájában született osipéazsegÓd rög-tSaitéletileg kirégestetatu Caics a dolsji-miboljaczi orsnáguioa megtimadott egy
ftarassLot, kitől 48 irtot, Cssses pénskéss-etét elrabolta. Ez alkalommal megsebe-siti a parasztot, de s seb, habar súlyos is, de életvesséJyes nem rolt ugy, bogy as -Heló már némileg visszanyerte egészségét. Ceica esatán a magyar batár felé indult éa bántatlanul meg is érkezett Siklósra, hJ misnap agyonvert bal tájává: egy p*rasstot éa elrablá ennek 12 forintnyi készpénzét. Siklósról a rak-meró rablógyilkos ismét visszatart Dőlni-Miboljaczra, a hol aug. hó 14-dikén d. u. 4 órakor a piaezon — a bucau alkat* aaából összegyűjt nagyazáma közönség jelenlétében — verekedés! kezdett, mely alkalommal agy pincsért vert agyon és annak 70 frtnyi pénzét rabolta el. — A gyilkos megszökött ugyan, de egy bátor Kovácsmester elfogta és a helybeli járásbíróságnak átszolgál-latla. Minthogy megyénkben statárium van hirdetve, a rögtönbirósig ÜUl kőtél általi balilra ítéltetett A kivégzés ma reggel hajtatott végre.
- Gyilkos csábító- Tapolcairól
irjik lapuuknsk: Csigoti, ottani fiatal molnársegéd már régebb tdő óta szereimi viszonyban élt Ssüca Elek ngyanottani molnársegéd Bejével. Csigoti egy ízben s megcsalt férj eiótt is kérkedett viszonyává", éa vérig bosszantotta ót. L hó 27* SzÜcs a házi boldogságának megrontójával a begjmagasi korcsmában találkozót; a s már régóta Dotzut forraló férj Cságoii fejéhes egy boros kancsó t vágott, de vesztére, mert Caigoli pisztolyt riotott elő s kétszer lőtt ellenfelére, oly veszélyesen találva ót, bogy életéhes semmi remény tiíaos. A gyilkos ma reggel a bíróságot: önkényt jelentkezet*-
— Egy apagyilkos kilégzése. A
?apókban végeztetett ki V a r a s d o a Samec István apagyilkos, ki atyját f. évi Janólár 13-án lőtte agyon. Samec közöny -nyel hallgatta balilrtéteténet. l&rrrdetcW{befaeyv sét. Az elnök azon kérdésére, v*n-eval kivinsága? azt felelu. bogy nejét óhajtaná látni, a a midőn érteiére adták, hogy nejének megér késésére, néz vo sürgöny ileg megteleltek az intézkedések, azt TÜaasolta, bogy anyját is szeretné iáiul. Errd ss elnök art válaszolta, hogy Cím volt előrelátható c igy « kíván sága telj esi thetlen, Samec erre azt kérte, bslsastanák el ki végette lésé'., tanvel természetesen elutaaittatott. Mikor riazssa-vesették a börtönbe, Samec ismét oly
AUGUSZTUS S-án 1882.
Egy utas siet fel a hegy parki-syán, az ut a zárdába vesét Bubija poros, arcaa kigyúlt — gyorsan haladott A zárdaudvarba ért, a szüzek szomorú arczczal ronnl >ak előtte a kipoloa felA
Gyors léptekkel halad a folyosó leld, hol egy azoigival találkozik.
— íttbon van a fej^daiemasssony ? — kordé türelmetlenül.
— Ig«n. ..... :
— Jelentsen be nála.
- .. — Hem lehet- A fejedelemasszony most temetésre késsül s ilyenkor tiltva van hossi bemeani.
— Mondja aeki, hogy rögtön bo-caisaon magihoz; mert egy emberélet függ a hajasálon.
A jimbor szolga ssót fogsdott, s jelenté afejedeiemssasoDynak, egy ember kivin vele rög-Ön besaüni, szerinte egy ember élete forog veszélybea.
A kővetkező perecben az idegeo a fejedeleondő előtt állolt
— Én Viry Gyala vagyok; — mondi as idegen.
A fejedelemaÓ előtt most riligoe roll, bogy miért kívánkozott as idegen most beatélui és miért fordi-oiu a taJil-kosist, — miért monda, miszerint egy emberélet függ a találkozástól.
— ön Keli; után kivin ludak:-zódsi?
— ;Hem. Amit akartam azt -*im tehettem meg, s amit nem akartam tudni ast megtudtam.
— Keiiivel most nem beszélhet.... nagyoE...--beteg!... — mondi a
fÓBSknő, mint ak. nom akar ajtóstól a szobába rohanni.
— Vajha beteg lesne! — sóhajtá Viry Gyula, - Legalább móg lenne
nyugodt volt, mintha egy bus gondolat sem bántani.
- A kik jól értik mesteraégö
kei Somogy megye déli réssdn ugy lálzzik, egész banda alakult, a mely sikeresen látogat hol ide, bol amoda a diaznók-bos. Több helyről hallani panaszt de nem sikerű', késrekeriteni a híreseket. Élőbb a visviri tanító, korcsmáros és egy kereskedő, ujabban pedig ugyancsak Visvirott a plébános, Csurgón as esperes és jegyző réasesültek ezen épen nom óhajtott szer csében. Ugy hírlik, bogy a disznók többnyire a kanizsai piaezon leásnék óladra. JÓ volna, ha a hatóság kissé esem mel tartani s gyanúsokat
Rövid hírek.
— A „Hon" elhalálozása fölötti
fájdalmában öogyilkoaai lett as .Ellenőr" Egy sirK-i temetek őket s s sirjokból kinőtt egy L*ornorafusfa, melynek neve: tKemaet* (Vk'jon meddig él e aírvirág is?) — Pragrátűszerű iepást ü nek a főráros tolvsjmesterei. Sorra járták már Andráasy Gyula gróroi, Széli Kálmánt, Pécby Tamást és MatlekoviU Sándor'. Hát most kin sor? — Jókat Eór kosai-romi tisztelőitől egy tulipános lidit kapott ajándékba, — A nazarenns vai-lásra tért Bodó Andrea, vakbuzgóságá-ban megőrült — Slberlal pestis terjed Orossorsságbao. — A Yeznv által Titus császár idejében elhamvasztott Pompeji romjai között egy vSalamoa itéletéia ábrázoló festmény találtatott. — A 200 adóvégrehajtói állomást a pénzügy mi-nister caak tréfából irU kL — Diák kongressrnst tartottak a bordeauxi gyinaaiaiaták, mely ben esőn határozatot hozták, hogy as igazgatót állás sxün tettesek be, s helyette igazgató- tanáca ilUttaasék. — ,
remény életéhez; de igy... I már ravatalon fekszik 1
— Tehát tudja már, bogy... —Tudom. Egyedüli óhajom rolt:
relé még earysser beszólni.
— Moat van temetése; megbocsát ha elmegyek most Később ezireeen fc gadom. Vagy tán van valami "kérelme?
— Nell í t még egyszer lil a t és u to Íjára megcsókolni akarom.
— Kövessen!
A fejedelemasszony Viry Gy ulát egy "leketéro bevert ligás, de komor, sötét terembe vezette, közepén emelkedőt: s ravatal, a fej mellett pnlogó gyertyafény állott.
Gyula a raralalhos lépett; rajta volt azon koporsó, melyet a városban látott. Benne feküdt Nelli 1
Arcaa fehér volt, mint a liliom, de oly hervadt is, miit a későkön liliom. Odatérdelt melléje, halk imát mondott s azután megcsÓkoli hideg, mocdnlatian
A koporsó azután bessegestetett; átvitték a kápolnába, bessentelték és mjg a boldogalt átviteleit örök nyugalom helyére a kriptába, addig szersel-testvérei halotti gyászénekük mellett kísérlek oda.
— Én NelII nagybátyja vagyok. Anyja testvérem rolt — Mcndá Gyula -midőn a fejedeleméi've. ismét egyedül volt
— Tudom: Nelli mondta. Éppen ezen körülmény vett rá, hogy kivánaá-. gát teljeailsem. E »
— Meg egy kérelmem volnakegyei-mes asszonyom I
— Hs teljesíthetem kérelmét, szive* sea. megteszem.
irodalom
(K rotat alatt mO(amlitoU mnaka Nazy Caoisaán WajdlU JA«aef aJLB/fkerwkaiáa* Uta-fraBdelSeté.)
- „YaMrnxpi Cjság* aug. 33-ik
ssáma követkoaő tartalommal jelent meg. As alcauthi kápolna. Caobor Bélától. — Szilijén dalom... Költemény. Inezédy Lászlótól. A próféta asületésnapja Karió ban, Ebera György ntin. — A Betyesát njra csendes. Bétlíi Lajostól. — A magyar ssinésset viasonyai ezelőtt félasáaaddal. Horváth György agg színész elbeszélése etia kósli Bgarváry P. Ödön. — A raj-aón gyár!ás Amerikában. — A nyiimé-reg. — Egyveleg- — Df. Kőnek Sándor.
— As alosaűd kápolna fölazenteissi ünnepélye, — Khiniból hasafelé. Faragó Ödöntől. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló.
— S-kkjiték-. — Héti naptár. Képek: Az alcauthi udvari kápolna. — A kápolna
A fSolUr lerjreatata Storoo Ferencztől. — Láazlóbarang. — A lászló-József-, Margit- és Márin-barsng diazit-ményei. — A BetyesAtból: I. A zseme-nyl-tóv 2. Kolzsvár romjai 3. A Ratyezát, •aslavor feletti Steveic rétről 4. A Kotye zát hegylincaa a btldogfalvi kastély tornyáról tekintve. Décby Mór fényképei után raji lta Dörra Tivad-r. — Dr. Kőnek Sándor. Ellinger fáoyképe alán.
— A ^ogtndömkxiyi Közlöny-32-Ik száma a kővetkező tartalommal jelent meg: A sajtótörvény rerisiőjánaK
i— Nelli bolttestét magammal akarom vinni.
_ É« mi czélból?
— Hogy, mint családunk tagjii a családi sírboltban helyezhessem el birtokunkon.
A fejedelemasszony tagadólag rista
rayáC
— Ezen kiránaágát nem teljesít belem. Nelli szenvedett, nagyon sokai szenvedőit. Az utóbbi időkben forró lisa rolt s ekkor is, ugy miot ezelőtt, mindig nénje, az Ön nővére ielkiüdreérl imádko aott Hogy minő sors érte nénjét, ast én nem tudom, talán nem is szabad tudnom, nem it kérdésiem soha, mari a kérdés indiseret lett volna. Utolsó asava: ,Sze-gény Izanénil2 volt O miodig mondi: BEjycdüii vigaasom as, hogy itt vagyok, bal anyai szere tettei vettek fel; mint Krisztus saeoysaezonya könnyebben ás nagyobb türelemmel viselem el a fájdalmat, melyet nekem szegény aserencsét-lan laaaéném sorss okozót:!"
— Ebből láthatja uram, hogy Neil: szívesen s önakaratából lépett testvére; nek sorába. As ure a lelke teste % mienk, ki a fájdalmait eoybitatldk. Tanácsolom, ne tegyen es ügyben jogi lépéseket; mert mi senki bulláját sem adjuk kL
g— Est leaoi nem is akartam Én megnyugszom határozatában, — marad jos a bulle, ili. Szabad-e emléktáblát tennem a koporsó fölé ?
— Nem 1 ó egyet kap, de est mi késsut'etjok.Épolysnless,mist a többié; egyiké sem lehet ssébb, mint a najfjfcá Mi testvérek egyenlő joggal bírunk as életben s a halálban is egyenlőok maradunk.
(Folytatásakor.)- *
P w
árverései: bérbe adatik és pedig vendég;5. vasuú vendéglő 5 évre haszon vélét egy " ÓVre. A waroi benfoglaltalik a bor éo hoafogyasstiai adó is vsgyia a bérlók külos bor éa basfogyass-tót nem fizatnek, egyébkéat. &s a: versai feltételek a község háznál minden nap megtekinthetők vagy kívánatra megküldendők.
Kelt Kottori, 1&Ő2. aug. 20- , MATOTEKPAL KELE GYÖBGY h. jegyső. báró. , .
aankaégéről Dárdai Sándnr orssigyülrsi képviselőtől. — A hivatalos irály Bodor Lásik), kolozsvári kir. tlügyésstói. — Házasságkötés egyházi és polgári jog ase-riat Kösönségea egyházi és hasai kuifŐk nyomán. Dr. Kovits Gyala badspesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: Tőrvécyelleceaeégek a szövetkezőtök alap szabályaiban. Dr. Horváth János budapesti ügyrédtŐl. Törvényes zálogjog és elsőbbség. Hlatky Endre o. varadi ügyvédtől. A bűn tető törvény 3G5. § inak magy árasat áhox. Dr. Keleti Ferenos bu-dapesti ügyedtől. Különfélék. JMelléklet: Coriai Határosatok. — As örökös társak jogviszonyárói. — Különfélék. A .Jogtudományi Közlöny* előfizetési ára: félévre 6 frt, évnegyedre 3 írt .
— A Magyar Regény-€§nriiok,
XXXII. füzete most hagyta el a sajtót igen érdekes, váhozatos tartalommal. EIsó közleménye G. Büttner Júlia kedvélt regényirónóok tollából az .Örvény a révben czimü érdek feszi tő regény, est követi „As ernessti kastély1, eredeti regény Ken-deresy Mthilylól és a „Fanatin Jalia" czimü franci it regény vége. Mozaik czim alatt érdekes, ismeretterjesztő és tréfás apróságok, ssmételve ajánljuk '. olvasó inknak e oegy gonddal az erkeaz telt a páratlan a í olcsó elegáns kiillitiau, heti t űzetek-ben megjelenő folyóiratot, melynek ara egéss évre 6 frt, félévre 3 frt Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapaett könyvkereskedőhöz mint kiadóhoz,, vagy YVil-ckena éa Waidl eaéghes (Budapest, koro nahercsag u. 3.) intésendök.
— Egy kitűnőnek rég elismert fran-czia nyelvi tankönyvet ültelelt it Teltey Nándor és társa budapesti könyvkereskedése a magyar irodalomba, midőn fciadx* a p!öt2-ié!e Elantaatarduch der frsnsős. Sprache czimü Byelrtaa. Az, Klemt, fran-csia nyelvtan német er delije 33 kiadást ért mir, s hasánkbss is szerte használták eddíg nevezetesen magánintézetekben és leányiskolában. AJtisdók érezhető szükségei pótoltak midőn az oktatói magyarosodásával számolva, lebotővé latték hogy « könyv továbbra la eazkose maradjon a franosi nyelvi oktatásának és pedig asen-tul a magyar nyelv aegélyérel. As ildol-gosáa gondos, a könyv ára nem magasabb mióta német kiadáaé.(88kr. kötve)A jinl-juk nyelvtaniraiok -és iskoláink figyelmébe. A kiadók kijelentik hogy intésetek-nek mutatvány példányt készséggel küldések: bérmentve. ^ * *
! ^— FigyelDaeztetéa. -Már a jövő héten kerül ki sajtó alól sgj fontot, ada-tokatiartalmaeó, Petófi-tküfőnfile vid*k (rost'taniláa, réas^a0skodéa, korhelység stb.)-elleu óltalmaba.TevB: füzet íty csira mel:. .A PetŐS-ttobor- leloplezézének emlékére.' A füsat-ára 7:20 kr. Három egyszerre megrendelt példány suta egy ingyeppéldán, öt pésdány ntáa kél in-gyenpéldány jlr. A Tüzet bolti ira q»-gyobb Teái. 0yors
hogy a nyomatandó példányok szama iránt nemileg tájékozva legyek. (A ki adó.) A megrendelések a szersőh s ek-ként cxim*e«TdŐk:;T. Thewrowk Árpád, II. cer. egyet, fógymn. laair orsak
rájxoti istenét* egy igen korszerű és ]
6993. az. 81 tkv.
\rv. hirdetmény,
A esik tornyai kir. járásbíróság, mint telekk&ayví halóság részér ól esop-!oel közbirré tétetik : hogy Zakál Henrik 'ügyvéd által képviselt Moisés C-; varaadí Iskósnak, Herjavecz Ferencz csiktorDyai lakos ellen 71 frt 34 kr. töke s jár. iránü végrehajtási Ügyében, a nagy-kanizsai kir. törvényszék területén .t ¦¦' csáktornyai 696. ss. íjkvbea A *) 1 sor 136 a I. hass. alatt fala részben vegrabz*. tást tsasjvédett talajdoninl felvatt ét.330 frt 35 krra becsült tngatUn birtok agyaav eseu összeg kikiittiai ár és oattek mej-feleló 10% bánatpénz leleteié kötelezettsége mellett.a kir. jbirósig :^ • hatósága hivatalos helyiségében 1SS% ért október hó iü-ik nspjic c. \ j órakor árrerésAD eladatni.teg. ,ímt*.á
A réssletesebb árverési feltétetek •sas kir. ja>ssbiróaág telekkönyvi haló-aignil és a Csáktornya községi' hivatalban betekinthető k.
A kir. járásbíróság; mist telek> konyái bstöságí
Csiklocnyin, 1882. éri jsaius hl 23 ik napján. . 664 l—f
158S- 4* 5043 sx. tó- ÖL
Arver. hírielmény.
tel.kkSn,?! b*t4Ug rotoArM weiirfrf köK hlrrí'lilWik: hogf Ztkíl H»Drik-«g,»í| álul kepvis^i. Golcb 1^0.' cl S«aj.rL Jtihilv ligv.ti ilul Oii-.at
FtÓTiln •.¦^rrc.j'.f.ón.kji'orii. F| aeje Cíimm-M- Dorott,.tarnbTO«ái».l.k^ Bt "litn I2í frt, 4t 106 fr\ Hk»^i já( íríati ytfgrelimjtiaí ügj-éíeíi . o^j^k.n Bai kje. tyrvpj^**k lí^H'01®11 11
htgjItwüi^i 52?. tttjkíL'ec Hi haiiK «Uf. ttU rit-.-.-K. Kovlk F: rÜD - ^ üC-.\:^í. utavadttl -.uUjdouái ^ivelt és M »dí>^^>jía 3ff§ frlrfc-kecíii Síg.LUtt. birtok MWWW'cn"tf kik\i Vímí tftoek megfaielö IO'/^íd. fim :«tét.!e k*t*l*s>:u«ge malletL-a I fygy korttle-j köuégbiro l»k«Jf»-"W-éfi októbsr bó 7-ik nupjin d. Otí^-St
eten kir. iiriibir<Sag UlekkoDTTÍ o«t> tiiyíníl é. i IV ik Kgy kerOTéti TfSi,
hatuoa villa.-to', indít meg e cxímco : sForg4 bioai irkija,* msijnt asép kiüli liaa, cujii.-ánvoL bíoartiei 8 clcaóaiga egy aria t alkaimawi tesi srs r. j
basai tanítói kmr melegen lolkárotjSj' amire mar a népaserü ¦ á magj-ar 5jer-mekril&g eJött.kedlfea' aéntí feg^a ie aunyire erdeme,.
friSó. aaoTkeení : SZILAY SX HDOITI TaratierkeuU: BÍNÚCZI BEEX.ÍT.
frL XT.
1000 600 500 B00
600
*00
- 100 —
- 100 -
Arv, hirdetmény.
' Kettőn- kosaeg képvUeU t^atülete róaaérőí eiennel kötbirré tétetik, hogy'a" kdaaégi '. j.-réoj 110. § a értelmében a kösaég toi.jdoait képező követketobaaxoa rételek. 560.1-1.
Ktktáltiat át. Bán.tpéax. frt. *
1. Nagyresdéglé
méasamékkol. 1000 i. Vasoti vendég.
11 dílto S. Béri Wtjirii.
4. Béri korcsma.
5. Alaó korcsma. 6.B>kaTÍro,i
korcsma T. I. felső korcsma
8. H. íUsékorcjoj. 500
9. Piacai borraérée 200
10. GorenyiJci cairda 20C-
11. Btirpjnwii) 200
12. Hesaesat 50 IS. Késségi B»,7-
oiacte jobb fele U."K6sségl nagy
piocse baí feie ló. Kösségi kit piooae
50
50 — 50 —
50 —
60 -, .90
^ 20 —
- 20 -
- 20 -
¦T . /U-í
L 'ÍU
W -
50 -
Í882. «septamber 29-éc
[ 10 inkor a köjségi irodibas afúriun
?orcMki) község biróoil i betekialbe^ékí "a;' itt. jirasbiríai^'' mint ^étekj ködjei~batoasg. "...7 T*-— J
17.9 tkr. 188!.
111 jj
611-
at.
Az tiBÓ-.eadv^.; iir. jbiréastg tmni telekkö jy v; haióaág réizsrúi kozhfre léle| tik, hogy Kusstnecs MátyUa aWencsoc*!! bakos régrebnjtsxdmak, To:upa Sorbilsí jelenleg férjezett Turner Pilné aíaó-:enu-tsí iako; végrebajtiat-ssasvadfi silení «00 írt, tőke köpeteié, és járulékai iránti Mgr^ajtási ügyében a s*lá*eg«Lssegikirfr törvényszék éé ai ajto-lcidt tt kir, jbir.t-sag területén levő c»sre*osóoáí és also* tandva és aisó-lendrt köicégektíes f.etv-j, a ese«ncaoosi 79 ss. tjkrbaf;: A;L:1,—% aor. sz. a. telvett és "/s részben Tompsí-Borbita nevén iHÖ é» a* *AA aiapjáep*4ái frt, 50 kra becsült ingatlan rési; tortirbi as also-fendvai 53 ak> tjkvbe A f 2 sor. 7916 hassam, alatt foglalt és egészben alperes savén siló «s ss sdó alapján 271 írtra becaült ingatlan éa podig as előbbi 410 frt 50 kr. és es utóbb; pedig 271 frt, kfkiiltisi árakon, és padig a cserencsócaj _ ingatlan as 1882/0« sa^tembarité sf^fsT _4n*pjinak dofclittj 10 ; órája csertccaics. községben a községi biró házánál, — as aizó lendrai ingatlan padig 1882 évi asopiemper bó 16-ik oapjioak délutáai 3 órakor as alan-ioDdTsI^kir. jbiróság . tkvi bslybégébea rn*g-!artkadó nyilrá-no< árverésen a megalapított kikiáltási áror alul is eladaesi íog-nat
Árverezni asándékozók tartoznak, n ingatlanok kikiáltási arának 10% agyia 41 frt, 5 kr. és 27 frt 10 kr. készpénzben yagy as 1881. évi 60'. c*. 42 §-ii,.ii:. jelesest árfoiy~i:iv:oÍl órásuk-képes papirüi-u, t. .i.taiá6it kibtsj has letenni.
Alaó-Lsadra, 1882 éri május bó 18-ik napján.
~—~.. AaaUó. Lcndval kjr, ^biróság^oiin t telek kön vvi hatóéig.
H I R D E T ESEK.
Haszonbér! hirdet
Pallini Iokey Zaigmoná, mint Pal-Hai Inkey József talajdoaát is képező kö. afis kormányzója^ részérói közhírré; tétatik
Bárba adatik zárt ajánlatok utján Zai»Bsejrjabea Hegymagasos lóvé két kerakü vizes malom.
Ezen haszonvételre a sárt ajanlatok folyó éri oki. bó 1. ntpjiig ily ctim alatt adandók be:
Várj Elek ispán urnák Bogáton a. p. Kaposvár.
Ál ajánlat tételben:
.1. Knraadó aaára ét aaóral a mag-ajaalott Ósaaeg.
5. Kijelentendő aa ajánlatott törő reaséróJ, bogy a bérlet tárgyit ismeri és aaokaak sem mennyisége, sem minősége • ssokás gyakorlatai ellen kifogása niocs.
3. As ajánlott Összeg 10% mint báaatpéns as ajánlattételbe* meiléklendó.
4. Kijelentendő, hogy ha sz ajánlatott teró igéretét viasza vonná, beadott banatpénaéró] lemond.
6. Kijeleatendó, hogy aa ajánlattérő a naegk&andó szerzÓdéa foltételeit ismeri és elfogadja.
A bérleti féltételek a bérlet tartalma Váry Elek boga ti ispán urnái Bogáton n. p. Kapoarár megtekinthetek és aszal a bérleli szerződés aléiirt jóváhagyása fenntartásával megköthető.
INKEY ZSIGMOND.
„Krisztus Pilátus elül!"
világhírű hazánkfiának, 667 1—1.
MUNKÁCSY MIHÁLYNAK
e csimQ festményének
LICHTENSTEIN GEORGETTE
kiaaaaaony ált*] leitett bó másolata mitől íogvL bírom n.pcc it . városijait diaatennében k&aaiamlara tu kiillitra, melynek taegezeoiiéiéeare m u. e. koiüneéc tÍMteletlel megkiralik.
Belépti dij 40 kr. - Tanulók számára 25 kr. - Gyermekek szamára 20 kr.
>ooooooooo<»ooooeooooooe<voooe
Hirdetmény.
1200 akó hordó vasban kötve eladó, 1000 akó uj, 300 akó ó, megtudható az ár Kováts Antal földbirtokosnál Szt.-Gottbárdon Vasmegyében.
662 1 —i.
663 1-3.
köiö. kormicyaó.
OOOOTXOOOOOOfX)GOOOOOOCX9j
HUTKO JÁNOS
NAGY-KANIZSÁN._
A közelgő őszi- és
téli-idényre ajánlom dúsan foi-szerelt raktáromat LEGFINOMABB
SZÖVETEKBŐL
a. legolcBólDfc
arabért, fjssr* Ajánlatok a leggyorsabban s leg-pontosabban eszközöltetnek, ~faj
Tisztelettel
ttlaiko János
oooooooooonococ
6a| -
eO|p| S*
l^sj »,í? « ss
SO", ?al S
I 1 I - -SS
«21=-. *
í »Íb _
• g*f i
— -
-II
1, . ¦<
aj! .IS
ÍS I
¦35
sii
ili
Iff
11
|i LU L = - =? ; 'v
is
a ¦ siali \SIT-
3 2 'y Lf-=*s>.f si-
5 *
si si- 1 1 Ii|!
í\ 3"2 ^5 * 1 .5
|fitiir.i
i- S*a CÍ l'ili
Ili

«•a S 3 s lite II i3 li fa l'S
ÍS -i i*,.5a>?
11II11111111111111
Magyarország ifjúságának.
FISSDíflER E. -lAMAJ ISKOLÁJA TMÉZETTEL
Budapeiten, V. kerület nagy korona-uteza 13.
az 1882/3. tanévre ott.l-én kezdi meg tanfolyamait ; I- Az előkészítést tanfolyam okai a katonai képző Intezetekbe es hadapród Iskolákba való
felvételre.
II A tényleges hadapród tanfolyamot a
osáss. és kir. hadseregbe való közvetlen be.epésre (már szolgálatban álló katoaák részére is) és
Kimerítő értesitések ingyen. Értesítések es beirattsok naponkint 9—12 óráig. 646 2—4
Az igazgatóság. I I 1 1 I I I I I I I I I I 1 I 1 1
Legjobban
Eredeti
85,000
bab
osztályozásra
Mayer
trieur
T?BJ
kirintaaeak
; EBÖSSMANN J
Tit* Writ 76.1 BUDAPE8T|T»ezl körit
™?>^^ gazdákra nézve!
Abnza, valamint kokprieza. &rp&, zab meg-i üszkösödése ellen több gazda által legjobb siker-I rel próbált Edmond-féle magaztató szer biztos hatást gyakorol. Gazdáknak, ha terményeiket bn-zát, knkoriczát, árpát, zabot. Őszöktől menten akarjak learatni, ezen kiíüno óvszer különösen ajánlható.
A magáztató szer csomagja, mely 200 liter vetőmag páczolásra elégséges — Csak 30 kr.
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik. Ezen magáztatú szer kapható: 6*4 4—8.
Ntgy-Kanmin: Faaaelhofer Jóxaef- Ciktorejin: Griaer taat.eV rek. Zala-Egerasagen: Griaer J.c. fia, Bo.cbio Emil, Oaatratóber Mir-kut arak kerea'tedéaében.
I Nincs többé buza-üszóg.o
X A gyökeres páczolásmód bnza-flszSg ellen jntalmazva 0 q és ajánlva sok egylettel és előkelő személyiségektől. ^ 0 Kapható minden raktáramban az osztrák-magyar mo- Q 0 oarchiábaa. I
0 0
0 1 csomag 200 liter magnak 30 kT. ' ' 0
l , 100 . . 15 kr. 0
Felrüágoattást ad ingyen és bérmentve: regytani hboratorira! Dnpay N. Bécs VI. Q ¦Windmühlgasse 35. 645 4 — 5.0
Nagv-Kinizsán. kapható Roasnfald Asaif keres- 0 ^ kedésében. X
A főgymnasiumi, polgári, elemi és
izraelitái igazgatóságok megbizásából minden iskolai
tankönyv WAJBITS JÓZSEF
könyvkereskedéséhen kapható. Vitait., mináea író- és rajzszerek felettébb leszáilitott olcsii áron egyedül csak
¦ITT VÁSÁROLHATÓK. __
Sw-Kaaiisáa, tyoaatott a kiaáó talajdoaoa Wajdits Jóxaeí gyorasajtóján.
K \GY-KANIZSA, 1882. gzeptember 7-én,
EiifastsU iri
eír^ '««...... ! frt
fél *>«....... * ¦
acjed évre . '..... * •
Egy szám 10 kr.
HlBDETESat
B hasábos petiisorbsn 7, másodszor 6 , minden lOTibbi soreri 5 kr. SVII.TTÉEBEK
sorunkból
10 krért Tétetnek tei
:'' itiert 30 kr. fixetendó.
Huszonegyedik évfolyam,
A lap szeHenI részét illető ttaiemé-erei t szer*: eaxtőhöz, aajagl részét üiető koziea.ei.yek pedig a kiadóhoz bénnen.Te intésendők : NAGY-KANIZSA WiasEicsáiz.
BérmentnÜen ideiek csak ismert mtmkatárzaktól fogadutask ol.
Krtiratok t-íbszí nen kuiüetaek.
k- ' LTfiroc helyhatóságinak .nagy-kanizsai 5nk. tűzoltó-egylet', a .nagy-kanizsai kereskedelmi. ipartant', , nagy-kanizsai takarékpénztár', a .zalaihegyei általános tanítótestület-^kanizsai kisded-nevelő egyesület", i .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmáoya' s SM megyei fa Taros
egyesület hivatalos értesítője.
„nagy-;
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmi, lap.
Fokról fokra.
Mir egészen beletörődtünk, hogy bisoDyos államjövedelmek emelkedésével, egyesek, egész kasztok létaggódása nöjjőn.
Az állam-jövedelem fokról fokra nő, a polgárok ezerének jóléte fokról fokra apad.
^ In illo tempore széthangzott a nagy világban, hogy van egy nj isten-áldás, lesz több világosság; olyan olaj jő az áldott anyaföld kebléből, a mi minden gyertyát pótol ,és felülmúl czélszerüségben és olcsóságban.
Ezt a nagy istenáldást petróleumnak hívták. Nagy hangon üdvözölte a világ. Gőthének utolsó óhaja megtestesült: lón több világosság.
A szegény ember, ki addig szomorún pislogó mécsese mellett nem bírt ngy szólván semmi muntát végezni; legföllebb átpipázta nála a hosszú, unalmas téli estéket: kapott attól az isten-áldástól annyi világosságot, hogy birt mellette dolgozni. A tudós, író, ki a gyér világítás mellett dologban itvirasztott éjek után 40 éves korában már félig vakon gyertya vagy mécs világánál dolgozni képtelen volt: megszabadult a munkátlanul töltött esték purgatoriumából. Szóval örült a petróleumnak mindenki, különösen pedig a szegényebb osztály, mert szerfelett olcsón kitünó Világító anyagot nyert.
De hova fejlődött a dolog? Ezen, a mi boldog, nagy hitelképességgel rendelkező hazánk földjén az államjövedelmek kincses ládája felett összecsapott az állam-adósság hulláma s azt már-már elnyeléssel fenyegette. Ekkor mentő kötelekről keliett gondoskodni, mely a nemzet derekához kötve, fentartja a sslyedő ládát.
Ilyen kötelek lettek a cznkor-, kávé-, bor-, sör- és több efféle fogyasztási adók; legutóbb pedig a fölcsigázott petrolenm-adó.
Ez az istenáldás eleinte nagyon olcsó volt; mert csekély behozatal mellett nem volt arra valami nagy vámadó vetve. A művelődés fejlődésével mindinkább szaporodott a petróleum-fogyasztók száma, mig végre korunkban oly nagyra nőtt, hogy arra nagyobb vámadót vetni már behozta, s a belőle folyandó jövedelem . a mentő-kötetekhez egy meglehetős erős fonatot igért.
A petróleumra nagy vámadó vettetett
így lett az olcsó világosságból drága világosság! így csinálnak istenáldásból a halandó embeiek keserű terhet, sokszor istenátkot.
De rizsgáljak, hogy kik érzik meg leginkább ezt az nj terhet. Talán a kereskedők? Azoknak veszteni nem lehet, mert amennyivel többet fizetnek érte, megfizeti a vásárló közönség éspedig rendesen duplán.
Talán a nagy jövedelmekkel rendelkező földbirtokosok,' vagy maga sabb rangn tisztviselők?
Ezeknek bőven kerül még drágább világosságra isi
Hanem igen is megérzik azok a szegény középosztálybeli tisztvi selők, a kik csekély fizetésükkel ngy szólván a napról-napra tengés szomorú sorsara vannak kárhoztatva. Fizetésük többnyire oly csekély — akár állami, akár közigazgatási tisztviselők legyenek — hogy rangjokhoz méltóan egyátalán nem és csak is minden fillér hovaforditásának szigorú kiszámításával élhetnek vagy ha jól ' akarjuk mondani: tengődnek.
Tekintsünk csak szét az {egyes i hivatalokban 1 Nincs- e tele létgond-I dal a hivatali gondok mellett a
főnöktől kezdve a. utolsó diurnistáig valamennyi?
Terheik, kiadásaik egyre nőnek, egyre szaporodnak ; jövedelmek, illetőleg járulékok pedig mindig a régi marad.
Bizony ha ez így megy tovább is fokról fokra, majd oda jutunk, hogy épen az a középosztálybeli tisztviselőség, melynek derekán azok az államkincstárt mentő kötelek krázó öv gyanánt vannak, egyszer testileg, lelkileg kimerül és végkép beadja derekát.
Jú volna az ily dolgokat komolyan megszívlelni fa gondoskodni kellene az államnak, ngy, mint a megyének fa községeknek, hogynecsak a fővárosi tisztviselők részesülnének d r á g a s á g-p ó 11 é k b a n, hanem provinczián élők is.
Arra hivatott egyének az egyes hivatal - osztályokban külön - külön, azután együttesen megindíthatnák, az erre nézve szükséges mozgalmat1.
Ezerek fa ezerek létérdeke kívánja azt.
13537. u. o. I. 1S8S.
Zalamegye
torTönyhatósá^l bizottságának folyó 1882, éri szeptember hó 11-én b folytatva tartandó rendes közgyűlésen felveendő tárgyak sorozata : Alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról.
A lemondás által üresedésbe jött zala-egerszegi járási szolgabírói fa a nm. belOgyminisz'erium által engedélyezett novai járási orvosi állomásoknak választás utjáni betöltése.
A nm. m. kir. belügyminisztériumnak f. évi július hó 28-án 42366. sz. a. kelt rendelete az 1883. évi költségvetés elkészítése és felterjesztése tárgyában, ezzel kapcsolatban az 1833-ik évi költségve-
tés tervezete és az állandó választmány véleményes előterjesztése.
A nm. m. kir. belügyminisztériumnak f. évi 44450 sz. a. kelt rendelete a zala-egerszegi kir. törvényszék elhelyezésére szolgáló nagy megyeház körül szükségelt átalakítási munkálatok engedélyezése tárgyában.
A balaton-fllredi kir. járásbírósághoz tartozó községek kérvénye Balaton-Füreden szolgabírói állomás rendszeresítése iránt
A megyei közegészségügyi bizottságnak, a Kis-Komáromban felállítandó nyilvános gyógyszertárra vonatkozó véleményes jelentése.
A novai járás szolgabirája Szilvágy községnek a baksai körjegyzőségből a novai körjegyzőséghez leendő átcsatolására vonatkozó tárgyalási iratokat beterjeszti.
Goricsán község képviselőtestületének a községi fnrarok megváltására és a települési dij meghatározására vonatkozó szabályrendelete jó-áhagyás végett bemutattatik.
Goricsán község képviselőtestületének a hátralékos legelóváltaág törlesztésére vonatkozó határozata a f, évi májusi közgyűlés 2324/18 jk. számú végzésével elrendelt hiány pótlás után bemutattatik.
Nsgy-Kanízsa város képviselőtestületének a 6-ik és 7-ík kerület-beli községi népiskoláknál felállítandó párhuzamos osztályok részére szükséges telek vétele é.'demében hozott határozata jóváhagyás végett bemutattatik.
Szoboticza községnek egy nj korcsma épület építésére vonatkozólag kötött szerződése jóváhagyás végett bemntaitatik.
Páka községnek községi ingat lan birtok eladása tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett bemutattatik.
Cserszeg-Tomaj községnek iskolai czélra engedélyezett államsegély be-keblezésére vonatkozó határozata jóváhagyás végett bemutattatik.
Osesznák József szolgabíró jelentése, melylyel a jurcseveczi községi korcsma bérbeadására vonatkozó képviselő testületi határozatot, törvényhatósági jóváhagyos végett bemutatja.
A Kerka folyó folytonos áradásai okainak megvizsgálása czéljá-bói tőrvényhatóságiiag kirendelt küldöttség eljárásáról felvett jegyzőkönyv bemutattatik.
líizner Dávid szent-gróthi lakos folyamodványa az osztrák központi földhitelbank áítal létesített fa a szent-gróthi határban lévú kisgáti malom vizének természetes lefolyását gátló építmény eltávolításának elrendelése iránt.
Küldöttségi jelentés a Kis-Órs hegyi fönt némely részeinek meg-szélesbitése tárgyában.
Balog Mihály volt gyulakcszí-i néptanító nyugdíj-folyamodványa.
Vank Antal -volt: őrvényesi tanító özvegyének nyugdíjaztatása tár- . gyában megtartott póiíárgyaiásra vonatkozó iratok beterjesztetnek.
Somogymegye közönsége a disznólopások meggátlása czéljából alkotott szabályrendeletét hason - intézkedés életbeléptetése végett megküldi.
Torontálmegye közönsége a Sta-gyarországbas alkalmazott néptanítók magyar nyelv tudásának törvény-hozásílag kimondandó kötelező volta iránt a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi.
Szatmármegye közönsége görög-szertartásu kath. magyar püspökség felállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett átiratát pártolás végett {megküldi.
TARCZA.
A kőszív Ü apa.
— Beszély. — Irta.: PÁSLEK 3ÁMX)R. Befejezte : SZOMMEB 8ÁXDQ&. Hl Fejezet.
Kettő egyszerre.
(Folytatás-)
— Hagyott Nellí végrendeletet ? Gyula átvette az iratot s olvass a
többek közt:
.Anyagi vBgyonomról következőleg rendelkezem: Huss ezer forint vagyonom íele legyen ez"n szerzeté, melynek oly szívesen látott s bilis tagja vagyok. A másik fele pedig egyenlő részekben Váry Gyula nagybátyám és Váry Zoltán unokafivérem között oeitassék meg. Ha azonban halálom napjától ssámitsedó tiz ér alatt nevez-1', rokonaim nem jelent-kesnének, akkor az egész húszezer forintnyi összeg a szerzett tulajdona legyen NelH.-
— On jogait érvényesítheti s ha kívánja, az önt illető részt kiszolgál-tatom.
— Köszönöm 1 Ég a reám esó rét5l a Bzerse'.oek ajándékozom. Én nem vagyok szegény ember ¦könnyen nélkülös-hetem", do kikötöm, hogy minden évben búgom halála napjín — mise tartassék érte.
— A sxerset nevében köszönöm nemeslelkti ajándékát s biztosítom, hogy feltétele pontosan teljesíttetni fog.
— S én Váry Zoltánt felkérem, hogy a reá eső részről z szerzet javára mondjon le.
Miután a fejedelemasszony ezen közbssjárás ígéretét megköszönte, GyuU illedelmesen távozott.
Ltjt s domb alján kocsija várt reá : — felttlt s gyorsan a városba hajtatott.
Komoly szándéka volt, hogy Vei-mar szolgálatából kilép, mert Nellí meg halt s Zoltánra vooaikozó kutatásai már úgyis eredményre vésettek. Vissza akart vonulni családi birtokára t csak alkalomra várt, bogy Veim ír arczárói leránthass* as álexát.
Otthon megérkezve, tudatott mindent Zoltánnal, ki rögtön irt egy nyilatkozató:, melybon lsmondutt as ót íüetó Nelli által reá hagyott pénzösszegről _ szerzetnek ajándékoaaa. íL nyilatkozatot rögtön el is" küldte rendeltetési helyére.
Vei már bankár a kitűzött időre csakugyan megérkeset'.
János el bocsát tatását kérte, de nem íedetto fel titkát, hogy ő talajdonképen senki más mint Váry Gyula, a szeren-esetlen Váry Izabella fivére és Gyula nagybátyja.
Bár Veimár nem síivesen bocsátá el a különben bü szolgai, mégis engedni kényszerült, mert János semmi esetre sem maradt rolna meg tora' bra is.
János szabad volt.
Két lélek szabadott meg egyszerre.
Kelli az évek hoaisa során át tartott szenvedésektől, Váry Gyula pedig tíz évi szolgsságátói.
IV.
A fátyol lebben.
Ksen események után elmúlt egy év s közeledett njév napja.
Veimár bankár nagy léptekkel sétál szobájában f-1 s alá, mély gondolatokba mélyedve cstl^geaaté fejét mellére. A Kémlelő ast hinné, a bankár ur most gondolkodik azon, raikép találja fel a puskapor:? Pedig dehogy! Más gond, nagyon is alapos gond nyomja agyát. A bankár ur így monologisált: Váry Zoltán derék fia, ügyes s ki-.üoóen képviselt. Uj évkor felemelem a üí.etését, mist már én sem tehetek. Igaz, hogy fiam! . . . (e szavaknál a bankár röglön maga körül nésett, valljon aem ballotta-e senki szavait s azután meg nyugtatva folytaié.) de lehetnek e most iránta kötelezettségeim, ha családapa vagyok? Nemde legelső kötelességem, hogy saját családomról gondoskodjam? S azután ki mondja, bogy ú az én fiam? anyja meghalt, nagybátyja Váry Gyula Isten tudja hol van? talán már ó sem él! S Váry Zoltán milsem tud atyjáról. Akik ismerjek ís akkor és még ma is élnek, axok közüí egyik sem ismeri fel bennem Keinhardot.
De hát tulajdonképen nem ís gyér-mekein, ha akarom Lam,ha akarom nem. Ki fog ellenem fellépni? Senkii Naplóm ban fiamnak ismertem el, ¦ neki tizeser forintot hagytam. Miért? magam sem tudom. Ssolgának nem ssokás oly nsgy
Összegei hagyományozni, hisz ő tulajdon* képen csak szolga! A naplót rögtön el kell égetnem!
Ezzel feitogla az asztalon heverő .plót és a kandallóba vetette. így ní! - Kár volna azért a tiseser forintért, jobban fog sz használni nőmnuk és leányomnak.
Váry Zoltánt nem is ismerem, keressen magának uj gazdát.
Semmi hozóm hozzá, talál-e vagy sem ? Kalömben belőle és Kováls Irénhó! egy pár less úgyis, sokat jár a fiu a hashoz. Mir egy évnél több, hogy asiveseu látott vendége az öregeknek. Csak ast nem bircm felfogni, bogy hogyan adhatja Kováts törvényszéki elnök tiasta lelkiismerettel leányát egy oly férüanak nőUl, mint Váry Zoltán, akinek nemcsak, hogy nincs vagyona, hanem még biztos ke nyere tincs, ő csak fecske! ma én tarcom kegyelemkenyéren s ha megunom, elverem s asután más ember tányérát fogja nyalogatni! És ilyen embert megtűr házában Kováts elnöki... Oh felfordult világ 1
így töprenkedett Veimáror, nem Ís gyanítva, bogy Zoltánnak és Gyulának milyen pompás birtokok volt, melynek keselését most Gyula vette át, amelyet előbb egy Gyula által fizetett gaxdáaz késelt. A bankár ur még ast sem tudta, amit Kovátsék tudtak ó róla, amit persze Veimár incógnitóban remélt tarthatni.
Hogy Zoltán törvénytelen ágyból származott; ast tudták Kovátsék e tudta maga Zoltán is,}dfl ezzel Kovátsék mitsem törődlek. Igaz is. Tehet arról a gyermek, bogy anyja hibázott s atyja bünt követett el ? Nem! Ma már nem azon korszakban
élünk, mídÓn az stya bűneiért a fiút. s viszont s fiu bűneiért as atyát lehetne megbüntetni. Zoltán müveit, illedel mes ifjú voh s azt Kovátsék nagyra becsüsei: aól Irén kesének elnyerb^téeét isi zúlá-tásba helyezték.
Újév reggelén így azÓlt Veimá r Váry Zoltánhoz:
— Kedves Váry ur! Én önnek fizetését 16000 írtra felemelem, ön megelégedésemre tett mindent, amit tett 1 — Aztán mintegy önmagárai küzdve Vei-mát folytatá:— Bár nagyon sajnálom, hogy esen helyzete cszk~ rövid ideig fog tartani, mert én három hó nsuiva vissza-Iépjk pályámtól és — be fogja látni — ekkor ügyvezetőre nem less szükségem !
— Köszönöm tisztelt bankár ur a fizetésjavílást — riszonzá Zoltán — azonban a felmondás épen jókor jött.
— Hogy-hogy ? tán mis, jobb helye akadt?
— Saját birtokomra szándékozom
térni!
— önnek birtoka jvan ? — kérdé Vei mir bámulva.)
— Igen- Anyám és nagyanyám birtokaik egy része engem illet, míg a másik része nagybátyámé.
— Hogy hírjik nagybátyját? —-kérdé a bankár növekedő zavarral, mi azonban Zoltán figyelmét nem kerülte el. —
— Nagybityim neve Váry Gyula, vístonsá a kérdett egyked-üon.
— Tehát ön e várost el fogja
hagyni ?
— Igen, de előbb nősülni fogok. Nagykorúságomat elértem, tehát itvehe-
ífüSZONEÖYEDIK Évfel^ÁiL
z a i. A-t-* teí-jvat) K r
SZEPTEMBER 7-én 18^2.
GömÖr- és Kishontmegye közön-ségének átirata, melylyel a honvéd-ségi tényleges szolgálati időnek tüzetes megállapítása iránt, a képviselőházhoz intézett feliratát megküldi.
Hevesmegye közönségének átirata, mely mellett az országgyűlés felsőházának rendezése tárgyában a nm. m. kir. miniszterelnökhöz intéző;; feliratát pártolás végett megküldi.
Krassó - Szörónymegye közönségének átirata, mely mellett az Amerikába való kivándorlás meg-nkadályozása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi.
Dr. Mangin Károly megyei főorvos Dr. Kertész (Gartner) Lipót zala-lövői körorvos orvostudori oklevelét kihirdetés végett felterjeszti.
Dr. Mángin Károly megyei főorvos Trebitser Erzsébet szülésznő, türjei lakos szülésznői oklevelét kihirdetés végett felterjeszti.
Csesznák József perlaki járási szolgabi ró Kol vay Jármi Antónia szülésznő, perlaki lakos szülésznői oklevelét kihirdetés végett felterjeszti.
Iparos oktatás.
A fővárosban szervezett alsó ipar iskolákban megkezdődtek a beiratáaoa.. Kivánaók, bogy meotÓl többen akadnának a serdülő és iparoa pályára kóssülő ifjak közül, a kik beiratkoznának ezen Iskolákba. Hézagot pótolnak ezek minden kópén, ngy ss ország iparának, ralamint aa ország iparosainan szempontjából. Berendezésük olyan, bogy as iparos ta-nonezokis lehetnek azoknak Uoitváayai. Rajzot és mértant kivéve, as előadások este tartatnak, a mikor as iparos műhelyekben a mánkénak vége s a mesterek szünetet engednek a tanonezokoak. Törvény értelmében a tanonezok ngyia kötelesek valamely iskolát látogatni, vagy esti iskolát vagy iamétlő iskolát vagy ipariskolát. Az ismétlő iskola nem felel meg az iparosok igényeinek. Ott rendszerint nem tanulnak semmi ujat, s as egész igyekezet arra vas fordítva, hogy megmaradjon fejükben az, amit előbbi iako-láststáauk alkalmával tanultak. Ls is hassnos lehet olykor. Mert s ki as iskolából kilép éa a tanultakkal nem foglalkozik többé, el is felejti aaokat csakhamar. Kivált ha a tanultak oly természetűek, hogy azokra az életben kevés oiüksége van, mint az a népiskola és polgári iskola tárgyainál rendszerint as eset. Ezek bizonyos átalánoe műveltséget adoak, melyre
as életben szükség van, de mán egyebei nem nyújtanak. Esen a műveltségi fokon való maradást essközli az es ti és as ismétlő iskola. De s megmaradást lehet eszközölni miskép is, ngy, hogy ujabb, még pedig ss életre vonatkozó és ott hasinál-ható ismeretek birtokába jusson a tanuló és est eszközli as alsó ipariskola.
Egy asa kok tatás sincs annyira elhanyagolva nálunk, mint épen as ipari oktatás. Voltakép nem is létezik, osak s legújabb idő óta, mióta fOláUUot.ák a fővárosban « néhány alsó ipartanodát és as egyetlen középipariskolát, ngyanítt a fővárosban. Mialatt a tudományok számára a felső tanintésetek létesnek és azok emelésére meg van legalább a jó szándék, ha hiányaik is legtöbb esetben az ügyesség, s a mialatt ma már a gazdasági. — kertészeti s vinezellér-iskoiáfc is tsép- emelkedésnek örvendenek, as alatt épen ss ipariskolák ügye van nagy, igen nagy mérvben elhanyagolva.' Az iparosnak nincs alkalma dolgokat és ismereteket elsajátítania, melyek első sorban az Ő foglalkozására vonatkoznak. Ac asztalos számára nincs asataloa-iskola, a hol ó némi felvilágositást kaphatna ' as asztalos mesterségnek tudni való: telő!. A gyalut kezelni, azt megtanulj* a mű.-.helyben, de hogy ő as asztalos mesterségnek mind smas ismereteit is elsajátíthassa, a melyekkel ss ó mestere nem foglalkozik, a melyek sí Ő műhelyében nem fordulnak e!Ó, vagy a melyek talán a mesterség azon régiói bél valók, a melyek már a művéssettel hslárosak, arra csak a jól berendezett ipari szak , iskola képesítheti őt És a mit elmondhatunk as asztalosról, ugyanazt elmondhatjuk a kőművesről, as ácsról, a lakatosról vagy szabóról. A mesterségek legújabb haladása csak iskolák által jöhet rövid időn körtudomásra, a műhelyeken keresztül csak hosssn idő után lehet köz-kincsesé. A mai haladás nem tűrheti már est s hosszú időt, a a kookurrenczia lehetősége megköveteli, hogy es as idő mentől rövidebbé tétessék. >
Sok csodálni való van azon, hogy as ipariskolák Ügye ép Magyarországon hanyagol tátott el annyira, mint a bogy azt tényleg észlelhetjük. A szükség is ugy hozta volna magával, hogy ilyenek nagy számban emeltessenek; a példa aem hiány sott. Fraocziaorezág mintaszerű ilyen intézeteket és intézményeket mutathat föl. A szabók központi iskoÜja Párís-hsn» **gy » különféle versenyek, melyek fodrászok, lakatosok, kovácsok stb. számára rendeztetnek, egyedül képesek megmagyarázni azt a tökélyt, melyet a mesterséges Francai sora zág ban elértek, s ast a haladást, melyet ások napról* napra mutatnak. Németországban as agynevezett másodrangú ipariskolák, a minők a vidéki városokban vaunak, nagyon után-zásrcméltó példát szolgáltathatlak volna nekünk. D- ezeket nem méltányolták
lem birtokomat és így gazdasszony után is kell néznem! monda Zoltán egy kis humorral.
— S van e már szivének választottja ? meré a bankár ezen indiacret kérdést reszkírozni.
— Rovata Irén kesét fogom megkérni s reményiem bankár ur szerencséltetni — fog annak idejében jelenlétével.
— Rám bizton számithat kedvea barátom I monda Veimár, ki őrült, bogy félelme tárgyit nemcsak hamar le fogja rázni nyakáról, — hanem ugyanez el is hagyja a varost.
— Zoltán távozott, — a bankár
örült7
Mi nem fogjuk itt leimi az egyos saerelmi jeleneteket, melyek Váry Zoltán és Kováts Irén közt történtek, átfogjak ugorni az eljegyzési ünnepélyt.
Tény, hogy Kováts Irén keze odaígért*, tett Váry Gyulának, mínkot inkább érdekelni fog-a naazlakoma.
A vendégek helyet foglaltak asztaloknál, a nagy asztalnál fent Ült ss uj pár, lejebb balról Váry Gyula, kinek szomszédja Veimár bankár volt.
Gyula akarattal hallgatott, kíváncsi volt, valljon a bankár felfogja-e most ismerni mist földbirtokost?
A bankár elölt ismerős volt as idegen, de nem emlékeseit arra, hogy hol látta? Ebéd végestével a társaság-sét-oszlott a termekben, kiki a ház előcsarnokában sétált, mások felkeresték a pom pác, rózsákban gasdag kertet.
Veimár, is felkelt s kiment.
Gyuls egy peres alatt Zoltánnál volt s monda neki:
—< Mutass be Veimárnak!
Zoltán mosolygott, azonban nagybátyja kJ vénáiménak sem tudott ellenállni. Kikísérte aa elócsarnokbnrott bemutatta Gyulát a bankárnak, a bankárt pedig Gyulának.
Gyula kendé:
— örvendek, hogy Öcsém nemes-kebiü főnökét megismerhetem.
— Legyen részemről a szerencse. Adja Isten, hogy ama baráti kötelék, maiy engem ss Zoltán urat összeköt. — bennünket is mihamarabb öassekóssön.
— Lehetetlen ott ellenkesnem, hol a nemeaszivüség mellett tények biso-nyitnak.
Zoltán eieget beszélt nekem önről, Ön C "lótie — * ezt szeretem hinni — a legderekabb ember a világon.
— Hahaha I— neveié a bankár. A fiatal ember kissé elragadtatja magát. Azt hiszi, hogy most is főnöke vagyok I Szolgálbatok? — kérdé azután Veimár néhány drága szivart kivéve zsebéből.
— Ha megengedi, köszönöm ! Mindketten rágyújtottak. '— Gyárunk kissé akertbe, — pro-
ponálá Veimár.
Sohasem jött ugy valami Gyula kedvére, mint éppen ezen indítvány. — Rögtön odaadta beleegyezését ?1 néhány perez muiva egy padon Ültek égyedűt, pompás rózsabokruk álul környecve.
— Senkísem h&llha'.ta itt, hogy mit beatéinek.
— Komolyan — monda a bankár
— 5n olyan ismerős előttem I
— Istenem! — vissonaá egykedvűen Gyala — annál sincs valami egyszerűbb ! As emberek sem ritkán hason litaaak egymáshoz,
— Hol láthattam önt ?
— Talán a fővárosban ?
— Kern. Ott nem !
— Utóvégre ön is ismerős előttem bankár ur; én sem tnáom, hol láthattam önt?
Azaz egy embert ismerek, aki feltűnően hasonlít Önhöz.
— Hm 1 Még ss uj ismeretségből legvégre egy régi ismeretség talál kisülni.
— Én ís esen a nézeten vagyok
— vissonsá Gyula ás gunymosoly ült ajkain. . ,
— Egy szolgám volt, neve Lipser János. Ön feltűnően hasonlít bossál
— Uram 1 — monda Gynlafelállra
— esen megjegysé*, ngy hissem. nem engem illet.
— Oh kérem — bocsánat 1 Sérteni nem akartam. Hi*s abban — szerintem
— semmi sincs; ha ön valakihez hasonlít?
álunk eléggé. Egész tanítási rendszerünk a németnek aa utánzása., épen az iparoktatás korul nem sikerült a másolás. A polgáriiskobikatátplántálták, smelyek-ről most ast Unitja as élet, hogy semmi nemű sstlksógnek nem felelnek meg, hogy meglehetősen feleslegesek, az ipariskolákkal pedig nem gondolt senki. Sem as elsőrangúnkkal, melyek jó példát ssolgáltathattak volna a mi reáliskoláink fejlesztési módjára vonatkozólag, sem pedig a másodrangnskkal, melyek már eddig is sokat tettek voloa a magvar iparnak a fejlesztése érdekébea. Csak most történnek az első kisérle'ek. Et aa elmaradás kettős íparkodásnak a terhét rójja ránk, Az egyik a tanítókra és tanárokra esik, a másikat a tanulóknak kell viaelniök.
Mai nspaág a müveit, okos, szolid és haladó iparos Valóságos jótéteményé as orsságnaa-.Sehcisem vagyunk annyira elmaradva, mint ép as ipar téren, sehol sota kell annyit tennünk, fáradnunk, mfnt itt. Egéss politikai fejlődésünkre nemzetközi állásfoglalásunkra bénitólsg hat vissza elosene veszett iparunk. Erős állami posicziónk nem is lehet — oda ékelve a nyugatéi kelet elválasztó vonalira --- ha csak fel nem tudjuk virágozhatni iparunkat. — As ország fi Dac-Csíslis viszonyai jóformán nem is vehetőik nagyobb ^lendületet, ha csak föl nem leodftl maga az ipar ís. Arra pedig nem tehet mindent maga as állam. Annak is kell sokatteonie;demég többet ma guknak as iparosoknak. Legelső sorban jő példával s s tanoncsok gondos, oaog-felelő oktatásával, Az iparos pályát ma is lenésik nálunk sokan. Csak ha mind többen és többen találkoznak, a kik kellő képzettség mellett lépnek erre a pályára, csak ha a helyset kellő felhasználása mind többeknek példája álul a mellett fog bizonyitani, hogy ez a pálya a jövedelmezőség tekintetében egyike a legelőkelőbbeknek, akkor számithatunk reá, hogy náulon is kedvet fognak hossá kapoí a nemzet fiaí, s kitartással murádnak rsjts késő vénségig. Es csak ak* korfog felvirágozni a magyar nemzeti ipar. Fiatal iparosainkat csak arra iolhet]ük| hogy mentül több mesterségre vonatkozó ismeretet szerezzenek, a szülőket osak arra kérhetjük, hogy mentül nagyobb számban s mentül alaposabban képeztessék ki fiaikat as iparos pályára. Az egész országot, az egész jövendő nemzedéket hálára kötelezik maguk iráot. A nemzet nagyságának titkáhosaső kezükben van asegyikkolca.
„E-
Zöld ro?sát.
— Eredj:: tudósítás. —
Posaony, 1382. tz#pL 2. A pozsonyi ,W**luogarischer Grensbotea-ben Neskó Lázár collegám egy csikket hozott, melyben zöld rózsákat ismertelett a közönséggel : a rózsák
Schuster cs. kir. kapitány tulajdonát képezik. Neskó ur közvetítés* folytán Schuster kapitány ur sxjves volt nekem rózsákat megmutatni és esekei én itt —- tehetségem 9sMriftt — le is írom.
A róseákr. ra->- már mindenki megnézheti Sehuate*- kapitány ur lakásán Pozsonyban a Donnér-atesa régén a katonai istápolyban.
A rózsabokor maga ét a levelek épen olyanok, mint más közönséges rűzeáké. Azonban * tő, illetve — —*r. melyen a rózaa van, mintegy 10 oenti-gjoternyir« a rózsától már hirtelen átmegy a világoszöld színbe és es igy folytatódik a rózsákig, s ezek is viligoasöld asi-oüek. A rózsa maga azonban csakis alakra nézve basonlit a közönséges rózsákéhoz ; de a virág levelei a tövöa szűkek éz s. végért sséleeek'éá kanál nyél ahvkkaf bfr-j n&fc. Avirágiev-oiek egészen egyenesek, nem pedig; medencéé alaatua í, mint . máa rózsák Jevelei; csskis azon levelek, melyek a szirmok korul csoportosuro.sk, bírnak egy kis domború alakkal;
Különös sajátságuk an, bogy míg más róseák néhány nap alatt már hullatják leveleiket, ugy esek hetekig épen megmaradnak. Lehajoltam, bogy szagát érezhessem, szaguk azonban nincs, már persze illatos virágsssgak; a ssag inkább a közönséges kerti fu szagárs emlékestet. Esen rózsa.1: Németországból (Berlinből vagy Saáesorsz ágból) saármasUk át kassánk azelőtt 16 évvel, amikor is Schmzter kapitány bírta as elsőket, ki akkor Badesben lakott Bécs mellett. Ma már a zöld rózsák nem tar tornak a ritkaságok közé és sok kertben tartják őket télen át bt, mert a tél és az idő viharai vem gyakorolnak reájok Icáros befolyást.
Ügy nemet tudós egy rovart fedett fel, mely gáscaŐvel is alig látható, a szerinte, ha ezen állatka a közönséges rózsatőt megmzrjs, akkor as idővel zöld rózsákat fog hajtani. Ennek bebizonyítását egy legközelebb kiadandó termé szetUni könyvével akarja bebizonyítani Az előttünk levő rózsák hasonlítanak a aial ma virágokhoz; leveleik épen olyanok. Azonban as egész virág — bár széle* alakú — mégsem olyan kiterjesztett, mint a azalmavirág, hanem — mintha nyirbálva lenne, olyan gömbölyű alakú , mint közönséges rozs*, desz egye* levelek egészen egyenesek; kivételt csakis a fent is említett azon luveiek képesnek, melyek a asirmok körül csoportosainak. > -¦¦'¦\.
Schnszter kapitány ur nagy virág barát, s kertjében sok vírágspecsíáJitáj látható. Ajánljuk e kert megtekintését miüd.oaok figyelmébe, akik Pozsonyt meglátogatják, A szeretetreméltó fcapi-lány mindönkinek szíves cioerónt-ja leesd.
SZOMMER SAHDOB
— Én meg egy alávaló gazembert ismertem, ő a maga nemében a legnagyobb csaló rolt, s ön nagyon hasonlít ebhez 1
- — Es szándékos sértés jó uram. 1 ¦— Éa csalóhoz, gazemberhez vagy ok hasonló? . :
— Azt nem mondtam, csak ast hogy ön feltűnően hasonlít hossá.
¦— Ezea kételkedni merek, ön est osak viszonzásul hoz La fel! monda a bankár ingerül tea,
— Csalódik ! nevét is megmondhatom, Ulán ön hallotta már, neve Rein-bard Vilmos!
A bankár gyoraan leült, hogy öasse ne dőljön. Ajakába harapott s arc** minden ssint jatsrolt. Gr ¦ ula elégedett mo solylyal nézte gyeseimét.
— A nevet hallattam uram. es sok öotól, en?em Bein bárdhoz hasoolitaoi.
— As is mérés* volt öntől engem égy szolgához hasonlítani I
Veimár ösMeszedle gyorsan magát, s gondolkodott, jobb lesz ha békébes válok el tőle, — ekkor nagyobb sikerre számíthatok. Azután folytatá:
— Én visszavonom a hasonlatot!
— Ea ia!
— öo olyan hidegen mondja est mintha meg sem tudna bocsájtaai.
— Szívből megbocsájtok. - Itt a kesém.
Veimár melegen megszorítá as odanyújtott kezet, ismét gondolkodott a azután folyUti:
— Szerencséi lessé n holnap délelőtt,
— Lessek bátor tiszteletemet tenni I A két férfiú elvált, mint két jó
barát. -
Persze Veimár érdekében Volt * barátságot fenttrtani, hisz ettől függött egéss jövője, élete.
Gyols pedig örömmel alkalmazta, magát, mert csakis így r mén rövidesen és békés aton söld ágra vergődhetni.
— Holnap megtessBm az utolsó lépést, — monda magában Gyula — a **gy-T»*y; 'geo, vagy Jtönk vagy ssa-kad. Mindenesetre kívánom, hogy as Ügy békés utón haladjon a befejesé* felé.
Igchl, 1882 aug. 80an.
Üljünk fel tisztelt olvasóm képzeletben a vonatra s tegyünk egy kis ki. rándulást ason helyre, melyet .Sálakam-mergul"-nak neveinek; ason regényes alpesi vidékre hol as udvar állándóar * nyarat tölti, hol- a született nagyok és péoaea nagyok a nyár tikkasztó bő-aége elől összegyűlnek.
Hogy a kirándulásnak fárasztó ne legyen, hát ezntul csak Ieehl városkát és kósvelleo környékét tekinUük meg, a többit hagyjak egy más alkalomra.
Ischl városka Felső Ausztria déli réssében fekszik elsárr* s magas Alpok közé. A *zélró*ae bármely irányában tekint as ember, hegynél egyebet nem láthat- Mintha estk e hegyek azért sors-köztik volna oly kordodén, hogy legyen *- péusws-Tilág osgyjainak egy hosszú tavaszt átélhető hel/ük. Az itt emelkedő hegyek közül a nevezetesebbek : as örökös hóval fedett „Dachstein,' a „Schsfr-berg," „Grosso Scbmalenaw" atb.
A váró* északi és déli részében as Ischl és Trauo folyók fo!ynak,melyeknek partjain a legszebb villák emelkednek. A bássk itt elkülönítve állanak mindmegannyi kertekben s fákkal körülvéve ; ezek közöl a legnovezetesebb*k : a királyi paloU a hozzáUrtozó gyönyörű parkkal, mely ó felségeik távollétébjn a vendégek sátabelyéül saoigál; a .Hotel Eüsahetb,' bol a fejedelmi vendégek ssoknak Urtóz-kodni, ítt lakott Vilmos német császár és ugyancsak itt lakik jelenleg Milán szerb k<ráiy és Károly Lajos Ő fönsége, a gyönyörű aCurgebáudeu-oak nevezett épület, mely a hozzátartozó kerttel együtt gyönyörű látványt v.yujt. El aióbbi épületben játszik a városi zenakar napon* kint 4 órttól fi ig délután, itt tartatnak a roncsertek, tombolák ¦ a bálok,
Nevezetes épületek még a „Salinen Südwerke" nevezMüek.hn] a víznek nagy bőség által való elpirologUtása áltat nagy menyiségü főtt sót állitnak elő.
A magas hegyek nürüen vannak fenyvwkkel benőve, melyek kösött a legregényeaebb séták vezetnek mindenfelé, hol derült időben a vendégek járnak-kelnek.
A kirándulási helyek közül a legnevezetesebbek: a .Kleime Imalenaa," melyek alig negyedórányi távolságban fókusznak a basonneveznlü hegy*k lejtőjén, a hova számosan mennek naponkint kitűnő tejfölt meg aludttejet inni. A múlt napokban Erzsébet királyné Waleria fóhercsegnővel látogatott el a „Groese Imálenaura," hol jó itüen itt feledvén kalapját, kendőt kötött fejére a igy haladt gyalog a királyi kastély falé.
Másnap a Trauo bal partján fauzodó „lE-<planad° nevű sétatéren alig lehetett kslaposnÓtlálni, mind kendőt kötött fejére s csak másnap tudták m-g utánzásuk balgasásigát.
Dé csalódik a véo csaló, ha ast h.ss., hogy ha ő behunyja szemeit, akkor más som lát.
A bankár este hazaiért ós miután neje és leánya aludni meolek igy beszélt ón magában:
— Törekednem kell minden árua hogy s barátság nagyon szoros legyen persze anyagi áldozatot nem hozok, nem hozhatok, nem akarok hozni. De azért okosan kigondolom az egéss Ügyet és okvetlen győznöd kell, mert — amiat látásik — a fátyol már lebben !
V. Fejezet.
Ab utolsó lépés.
Veimár bankár háiókőatösbes jár kátt a szobában, bosasn osibszkból eregette a hatal_n as'furtfsl legeket, Ugy látásik gondolkodott valami f«Mt, de ehhez sem lehetett sok ideje, mert bátor kopogás verte fel áhrándosáaaiból.
Nyílt tekintettel, bátor arezczaj lépett be.
— Üdvözlőm lakásomon tisztelt Váry ur.
— kívántam tiszteletemet tenni. Ezen formális szavak ntás elball-
gatuk, a bankár némán mutatott egy pamlagra, hogy vendége azon helyet foglaljon, némán UrlotU eléje a szivar-tárcsát és viszont Gyala némán ült le és némán nyúlt s szivsr után, — rágyújtott — mindkath.0 hallgattak, mintha érezték voloa előre hogy mi fog a kösel jövőben történni.
— Sajnálom Váry ur, hogy csak rövid időig Urtóskodik városunk baa. Sserettem volna, ha egy időig vendégem lett volna^
— öcsémmel még ma elhagyjak a várost és visszavonulunk biriokankra. S épen esen kő-ülmény bátorít fel, hogy el atanásom előtt egy felette fontos és komoly ügyet önnel elintézzek.
— Oh kérem, ha szolgálatára lehetek, ecer Örömmel megteszem.
— Ha orról nem lennék meggyőződve, akkor aem ia kérném fel.
— S mivíi ssolgálhatok kedves Váry ur? (térdé a bankár tettetett esi. vélyességgel ? r
— Gondoskodott Ön már öcsém jövőjéről ?
Veimár kérdőleg tekintett Váryra. . — Az ön öcscse vagyonos ember.
— S es elég legyen a lelki üdvös ségnek?
— Uram! Oa ugy IáUzik követelő, ieg lép fel ! ?
— Korántsem I de hiszem, hugy ez kérhetem.
— Váry Zoltán ur 12000 s később 16000 forintot kapott nálam évi fizetést
Kérdem öntől, ez iiftm elég? — vagy fisét valamely más bankház többet?
— Ea míndeneaetre brillant fizetés, de önnek más kötelezettségei vannak irányában.
— Kötelezettségről szó sem lehet. Váry nrrai én szerződtem s meg ía egyeztem. Minthogy ő azonban házamból kilépett, a kölcaöaös kötelezett cégek megszűntek. Kü|Ömbea Váry urf megvolt fizetésével elégedvj s sohasem kért tőlem többet.
— Mert ő a téoyek állását aem ismerte.
— ön egy pót-honoráriumra czéloz? est nem fogom meglenni! S mi történt volna akkor, ha Váry ur nem jött volna hozzám s másat 600 írtért dolgozott volna ?
_ Akkor nem vártam volna
eddig, — hanem már előbb léptem tolna föl.
— De uram! mtnÓ joggal? Es már csakugyan asomtele....
— Ne tovább uram! — dörgé most Váry. — Elég a játékból. Én önt ismerem. Uo eem csalódott, én János szolgája voltam, de osak is azért, hogy kikémleljem, hogy öo Reinhsrd.
— Tehát kém volt ? — jellemes mesterség 1
— Boldogult ssereacsétlea QŐvórem egyetlen gyermeke érdekébea kellett megteanem.
Veimár zavarba jött, de csakhamar oássessedte magát.
HTJSZÜNMYSDIK f^hJAM
ZALAI KÖZLÖK?
SZEPTEMBEE 7-és l&t.
Li említett két kirándulási hely essk gyalog leheli meg, ezeken kívül iGcioank. Gmunden, Laufíen, Gohwn, HeÜstadt, Kettenbach. Langwies, Auasee
atb.
Nagy előnyére van Iachl városnak a fejedelmi udvar itt tartózkodása, ez egyszerű körülmény is képes ide csalni a legtávolabbi vidéktói a péoses világ mágnásait. Ide szegény ember nem igen jöhet, mert ez véres verejtékével szerzett filléreiből nem képes annyit megtakarítani, menyibe ez Üde alpesi levegő kerül. Drága élet vagyon itten nagyon, a 2 fo rinioa ebédet egy ember könnyű szerrel megeheti
Aki s divat netovábbjáról skar fogalmat szerezni, annak csak ide kell jönni; itt megtestesülve látható a női vágy a maga maximamában. Mintha csak a nőnek egyedüli életczélja a felezi-ezo marásban lenne öszponlositva, mintha csaa a nÓ élet boldogsága a divstkórász-aágban lelné gyapentját, mintha csak a felczifrázolt és máslizott OŐ lenne a ni.
Ne bántsuk a nők ez apostolát — a divatot — eleget regéltek már és regélnek mindegyre errÓl. Ők ezekben csak Ösztönrugót látnak a szép emberi alak elfátyolyására. ök a divatot a boldogság utjának (ártják a csak akkor engednek a kétszer kettőből, ba-már megteremtették a nyomort, családok végpuszLuIását és romlást.
Nem emberi productnm az mi a számos gazdag vendéget ide caaJja, hanem ez alpesi vidék kedvező egáljának köszönhető az. A magas hegyek mintegy ellentállnak a nap égető hatásának, ngy bogy itt a hőmérséklet azon melegség) fokot ritkán éri el, mely nálank a nyárt hónapokban uralkodik.
Az itteni levegő ozon tartalmánál fogva oly egészséges. Tudjuk t. olvasóm hogy a levegőnek éltető eleme as éleny (Oxigenium,) mely nélkül semmi féle élet nem képzelhető. Rendes körülmények között ss ösaaes levegőnek '/j-réazél tesxi az éleny, a mely viszony növéndos helyeken, erdőkben, hegyes vidékben tetemesen nsgyobbodik. A levegő e szerint élenytartalmának változtával, maga ie változik hatására nézve. Néha as éleny oly nagy menyiaégban gyülemlik meg a levegőben, hogy mintegy sürUaodve jelentkezik, e sűrűsödött élenyt nevezzük ózonnak és ez utóbbinak köszöni as alpesi vidék levegője üdeséget, frisseségát es jótékony győgyhatását. Konstatált tény, hogy az itt állandóan lakó emberek igen Dagy kert érnek el, ami semmi csa-dálkozní valóra nem ad alkalmasa menynyiben a legtöbb betegségnek a levegő tiszta lalaoiága, kevés éleny tártai ma a kútforrása.
Ü felségének születésnapja itt min-den évben nagy pompával Ünnepeltetik. Valamennyi villa fel van lobogózva, ai
Alpokról agyudörgeaek s tűzijátékok jelzik a nap fontosságát Ai utesákoi tnindenfelé a zene játszik, a városi templomban ó felségeik jelenlétében disa-miae tar tátik. A „Cargeháade* csínos épületében udvari bál tar tátik, moljea minden itt idényeső vendég részt vehet. L bált minden évben Károly Lajos Ő fensége nyitja meg. As idén a nagy eső -miatt ó felségeik Dem jelentek meg. Ugyancsak ez épületben tartalik minden évben nagy tombola, bol a legváltosatosb és legérdekesb játékok osztatnak ki a nyerők között. L tomboláé jelen volt Hilan szerb király U, ki majd 20 sorsjegyet vett és nagy Őrömére egy mer ambót esi nált
E hÓ 28-án „Goisern" aerŰ kirándulási helyen nagy népftnnepély rendeztetett, az ottani ssegéayek felsegélyesé-sére. Nagy néptömeg gyűlt össze, mely elég nagy érdekkel hallgatta és nézte mindvégig a változatos pro grammban előirt dolgokat. A legmaJeteágosabb részt a csák futás képezte, kik majd 100 lépésnyi távolaágból sántikáltak a kitűzött czél felé. A jó kedvet és mulatságot as Alpok tetején tornyosuló felhők félbeaaa-kitották. kiki kapta bátyáját it sietett haza felé.
As időjárás itt összehasonlítható a forró égöv esős évszakával. Ritka nap, melyen cső ne toIos és ba> elkesd esni, hát 3—4 hétig is esik folytonosan. Esernyő nélkül aa emberahg tehet egy lépést. Itt minden ember egy barométer, a menyiben az alpesi lakó pontosan megtudja jósolni i. ¦ időjárást.
Itt most van az aratás, mely bizony oly silány, hogy nem ís érdemes említést róla tenni. Es most t. olvasóm köszönet 1 síivé* figyelmedért,
BALaSSA BENŐ,
Helyt, megye! és vegyes hírek
— Nyilvános köszönet. H©rezeg Batthyány Gusztáv ur ő kegyelmessége
nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület sorsjátékot rendező bizottságának sorsjegyért kétszáz forintot küldött, mely kegyes adományért ő berczegségónek tiszteletteljes koszon etemet nyilvánítom Nagy-Kanizsa, szept. 1. 1382. Somasich Lórin cz biz. elnök s pénztáraoki,. ¦„ . ;.
— Temetői botrányJA közegész Bégügyi bizottság figyelmébe ajánlottuk már egy alkalommal, bogy Kis Kanisaán mily botránydolog te, máezsrtnt egy-egy sírba 4—5 halottat is temetnek. Ugyanakkor sürgettük uj teme'Ői helyiség kisajátítását. Mind es ídeig semminemű intézkedés nem történt. Pedig bogy meny nyíre jogos és időszerű volt felszól siiruak bizonyítja azon ujabb botrány, mely olyan kitűnően szervezett rendőrség mel
nyújtotta, könnyen átlátható, gazdag szépségek közt egyedül a talaj van mesterségesen kikészítve, hová a föld népe azt véres verejtékkel hordja tel. A balatoni partfejlesztésről, a begyeknek gyakori megtekinthetéeére alkalmassá tételéről szó sincs. A mint Kisfaludy Sándor találta a vidéket, agy van as most is, s nem csoda, hogy Balaton Füreden kWül a partok legszebb részeit U csak a szomszédot megyék lskói látogatják. A látogatások csélpoulja Badacsony és Csobán-ezon kívül az Örökösen vidám, enyhe levegőjű, Szigliget. Vendéglő, a bora az utas betérhetne, csak pár órányi távol ságban van. A ki tehát élvezni kívánja a tájék szépségeit, rendesen a vendégszere tetet kénytelen igénybe venni. Nőkkel vegyes társaság meg épen erre van utalva. Mi is tettük. A Kisfaludy-villában fogadtak bennünket, hol Kovács György aram khünŐ balatoni halételekkel szolgált. Mivel ez összejövetel a tavaii szép síkerü mulatságnak u*uétlése volt, a jelenlevők gyönyörű emJirozott franczia készítésű ezüst burnót sseienczével kedveskedtek a jó öregnek, a kí a n«m várt meglepetést meghatottan fogadta. A sze. lencsén, melyet Ctigány földbirtokos meleg azavak kíséretében nyújtott át következők vasnak bevésve: Kovács György árnak emlékül 1882 évi augusz-tas hóban Szigligeten mulató hálás tisztelői: Czigány Károly, Herczegh egyet jogtanár, Gombás járásbiró, Pados orvos, Dunst plébános, Juhos miniszteri fogalmazó, Sólyomi, Saaghváry, és Győrffy Pongrs.cz földbirtokosok. Az ebéd után a nyaraló elé vonult a társaság 8 a szabad ban, gyepes parquettea megkezdődött mintegy d. a. 3 Órakor a ránca, mely kellemes holdvilágos estén éjfélutáni óráig tartott A hölgyek közül jelen voltak: Gombás Antalaé, Herczegh Mí-hélyné, Lippe Vilma bárónő, ösze Flóra, Saagvári Ilka, Sólyomi Irma. Király Lujza, Töreki Ilka, Az esti órákban többen a Szigliget tetején megmaradt várromokat s az egész tájékot tekintették meg, mások Badacson felé csónakáztak. Este 9 óra volt, mikor & vacsora a hölgyek által hozott válag&'.o.i ételekből megkezdődött 6 a toaazlok hossza sorának ismét csak a tánca velett véget. A férfiak Balaton-Füreden kezdeményezett „Bal toní egylet" raegslakalázat olyan szükségszerű, hézagpótló egyletnek ismerték fel, hogy egy szívvel lélekkel megígérték támogatásit. A jókedvű társaság csak hajnalban indult haza.
Nemeslelkü adakozás. Tót-Ssent-Mártonból — a szombathelyi egyház megyéből zug. 25-iki kelettel a kővetkezó sorokat vettük: Örömmé, fogok tollat, hogy tüvész által karoau.ll híveim segítőit megírjam-Ugyanié: ngosErdélyi Mihály
lett., mint a kis-kaeizsai,| bizony nem ujjLa a magú kormány Apátbi István csuda, ha megtörténik. Augusztáé utolsó igen tisztelt képviselőnk közbejáriaa foly<
— Ön hamis fogást csinált uram én az Ön álul knresett Reinbárd nem vagyok.
— Cselében van valami diplomatat fogás, de ismerje el, hogy taktika és praktika egy parányi sincs. Ami a többit illeti, bízza csak reám; ön jó kisekben van. Békéa ulon kívántam az ügyet elintézni, de ön fanatikus és így a polgári bírói ntra kell lépnem. Nem szégyenít családját compromitální?
— Nincs mit compromitáloí valóm. A keresett nem én vagyok I
— S miért vette el Öcsémtől ama levelet, — melyet édes anyja adott neki ?
— Ahhoz senkinek semmi köze, az írás nálam van s ha ön kilép szobámból elégetem, eenkisem leli nálam.
— Csalódik! a kérdéses irat birtokomban, sót birtokomban naplójának azon része is, melyben Öcsémet fiának elismeri s melyben számára 10,000 frtot hagyományúé. Lám itt vaunak.
Váry előmutatta as iratokat Veimár elhalványult Váry folytatá: -
— Önnek tizenkét millió vagyoia van, est Zoltán nagyon jól tudja, éjn non-tízezer forintot, hanem vagyona felét kövelelem öcsém számára, a másik föle legyen leányáé. Egyik gyermeke azon jogokban részesüljön, mint a másik. Haj' laodó tervemet elfogadni?
— Soha éa nagyon sajnálom, bogy önnel megismerkedtem!
— Sajnálom jó urára, de nem tehetek róla. A csalásnak es a következménye. Kü.ömben mi végeztünk volna és én mehetek!
Veimár belsejében kemény barcz vn]t. A kapzsiság és a fukar természet előtérbe léptek ás az epzijszívet megkeményítek, készebb volt Bzáz halált halni, semhogy a kérdéses Összeget megadni. — Váry felkeli és menni akart, — Veimár megszólitá:
— Várjon!
— Nincs veszteni vsló időm. — Vagy--vagy I
— Addom a kérdéses összeget
(Fely látása kör.)
hetében történt ugyanis, hogy egy ballát' oly sírba temettek, mélyben a többek* között egy, két hónappal előbb eltemetett bulla [volt. Temetés alkalmával a cégi hallát felvették, a kíváncsi nép] a hallott iránti kegyelet durva megsértésével a koporsót felnyitotta t ott aa enyészetnek indáit hallát viesgáUgatta, hogy minő változásokon ment át No már hogy es miképen történheti* meg Nsgy-Kantssa városának VL és VII. kerületében ? ast nem értjük. Vagy nem volt a temetésnél képviselve a rendőrség; ez esetben hanyagság, vagy volt képviselve, ez esetben pedig a 1 egpéld állán ab b gyávaság volt ilyen botrányos dolognak meg nem akadályozása. Megérjük, hogy még a kis-kanissai temetésekre is a belvárosi rendőrségnek kell felügyelni.
— Baleset Lejauer Henrik nagykanizsai kereskedőnél szolgálatban volt Német Ftre o ct 38 éves ko 'aist angusztua 31. oly szerencsétlenül rúgta meg a ló, hogy szept. I én reggel 9 órakor belső elvérzés következtében meghall.
— A királyné és a magyar ipar.
A királyné rendetelére Fischer J. budapesti majolik- és porczel Ián gyárosnál egy moadócervice rendeltetett meg, melyet aa említett jóhirÜ czég már elkészitett'A cervice tiszta fehér porczellánból van, aranyszegótyíyol és szalagdierszel. — A szalagdiss tissta renaiaancc-stylbén van tartva s egyszerűen nemes díszítését ké peii n edényeknek és hozzávaló csészék ¦ek, hogy as említett gyár legsikerültebb kéazitményeí közé sorolható. — Hasonló cervice ő felsége a király számira ís; készült és legközelebb mindkettő Gödöllőre kerül. Jó volna ezt nagyjaieknak megszívlelni a a hasai ipart pártolni.
— Kirándulás Szigligetbe. A kővetkező sorokat v.-azazük át a .Pesti Napló'-ból: Zalimegye értelrrmégéból mintegy ötvenen e hó 26-án a Balatontó partjia'fekvő regényes Szigligetre tettek siketűU kirándulást. Ha valaki a Tátra fenyveseit, vagy Miramarosnak sÜrti rengeteg erdőségekkel borított hegytömegeit vélné i-.t feltalálni, az szerfelettt csaíet-kosDék. Sem merészen felnyaló begyeket, sem bámuiatot szik lapertokat, sem pedig elrágadósxépségű vízeséseket nem lát itt s tourísta.A begyek ítt fel a legmerészebb ivaastü csecsekig mintaszerűen iskolázott szöllőkkei borii vak, a hol a természet
tán — 150 frtot kiosztás végett küldeni kegyeskedett; ugyanezen alkalommal Erdélyi Mihály ur ajonan 10 írttal, Erdélyi György ur & írttal, Blum ur 5 írttal, Schmidt Emil ur 10 írttal, Berényi Elek ur 3 írttal szíveskedtek járulni e kegy adomány hoz. Sxalacsy Farkas nagy birtokos ur 180 irtot méltóztatott szemé iyesea kiosztini, Birítz Simon német-Bzentgróti plébános ar 10 irtot küldött e szavakkal: „Szerdahelyiensibua incendio damnatís mitto -10 frtts.a — Kedves emlékű paptirsam bizonyosan kegyeletes viszaemlékezésül, hogy 42 év előtt oldalam mellett elsS sseretettkáplányom volu küldte szegény híveimnek meg vígasz tálasára ezen oly becses kegyadományt T. Lenk a. lendvai bérlő ar a közellevő erdőben méltányos áron—csaknem ingyen — 49 égettnek épületfát kegyeskedett adni. Végre nem hallgathatom el aa a.-domborai, jótéteményükről mesze vidéken ismert négy Hirschler testvért, kik 49 égettnek 49 szekér épöJetfit a Dráván, 10 szegénynek, kiknek nem volt azekerök, 10 fuvart is ingyen adni és még hozzá mind a 49 el együttesen — igazi magyar vendégszeretettel — megvendégelni sziveeek voltak ! — Tudom jól bogy a nemesszívü adakozók nem szorultak dicséretre, — mert a jó tett maga magát dicséri — de bocsássanak mag. hogy őket, mint a felebaráti szeretet mintaképét, e becses lap n. t. olvasóinak bemutatni szerencsés lehettem. Isten ál-diaa legyen mindig a nagylelkű jótevők lel! — Isten velünk. Nóvák József plébános.
— Kováig Zsigmond megyés püspök ar ő nmltsága a keszthelyi önk. tűzoltó-egylet alapító tagjáva lön 50 frtta!.
-Éljen!
— Uj Segédlelkész. Megyés püspök ur Ő nmltsga Szíjártó Károly devecaeri s. lelkészt keszthelyi 8,-leIkészssó nevezte ki.
— A keszthelyi községi iskolaszék f. é. augusztus hó 29 én tartott ülésében a helybeli közeégi eiemí iskolák igazgatójává az 1882—83. tanévre újból Bányai Károly fi-iskolzi tanítót vátasstá meg.
— „Bsüaton-egylet* alekultösik
lay-Jánoa veszprémi illetőségű budapesti hírlapíró kezdeményezése folytán. Aa alakul; k5zgyülésmuU hó 24-én tartatott
meg. Elnökül Easterházy László grófot választották meg.
Uj nns-eonaervkló eljárás. Aoaztriliában nj eljárást találtak fel a has coneerviliaára. Az illatot Ütéssel elkábítják, ereibe aatáa bórsavat íecs kendének, ngy a bórsav a vérkeringés folytán a test minden részébe jat; Londonba küldtek is mir olyan hast, a mely ekkép volt preparál vas aa még egy hőuap molva is ép oly friss és Ízletes veit, mint mikor as állatot levágták.
— Rendőri genlalltás. A Gyűrött megjelenő .Haaánktí-ban olvassak: Hogy a mi rendőreink ne volnának geniális legények, arról szó sincs, nem is lehet Ám győződjék meg ki-ki eszeseméivel állításunk valóságáról. Egy rendőr talált a minap a sétatéren egy kosárkát, melyet még az imént a rendőr szemeláttára egy szende leányzó hordott karjain. rendőr éles elméjével aaonnal belátta, hogy aa a kosár nem lehet másé, mint ama bizonyos szende leányzóé. Hivatos buzgóságában sem feledkezvén mng as ilyen aktushoz megkívántató solennitásról, a kosarat fel függése té egy fára. maga pedig a rendőreinknél megszokott gyorsasággal a leány nyomozására indult Nagy nehezen feltalálta. De ám mikor ő ilyetén trí nmfussal vezetné a megkozirteianodott ha jadont a felkosaraaot fihoz,az mir ismétlen megkosártalanittatott egy tolvaj által. Most már volt leány, de nem volt kosár. Keresték viribus unítís, de biz ahol csak kopogtatok — Bztosár* lón jutalmuk.
— Ez is arczkép. Valaki egy ismerőse előtt így írja le feleségét: »Nem fiatal többi; haja mir — bors és só; ha czírakodunk, agy olajat önt a tűsbe, i jelleme pedig, hígyje el, valóságos bor-eczet." — ,JÓ Istenem" szakítja Őt félbe az ismerős .hisz ez nem is Ieleség, ez valóságos salátái'
— Helyre asszony. Egy Amerikai lapban olvassak: Egy [ritka nő nincs többé. Waschingtonban meghalt Ausztin Mária asszony, ki New-Orleansban 3823. s Ületett Férjhesmenetele után sz orvos tudományi tanfolyamot hallgatta s tudorrá isjavatták 30 éves koriban, 1853.A polgári háborúban mint sebész teljesisette hon leányi k '.élességét az északi államok hadseregében. A Virginis>völgyben megsebesült s egyik szemét el vesztette. Á békekötés után'dekorálták *s nyugalomba helyezték. Harminca évig volt férjnél sez alatt 19 szülés alkatmával 44 nut szült t pedig hatszor hármat éa tizenháromszor kettős ikreket Fiai közül már csak tizenegy él.
— UJ Deák-ereklye beküldését jelzi Fleischmana Bálint győrmegyei bérlő. Ez ereklyének az értékét különösen az a körülmény emeli, hogy a nagy férfiúnak gyermekkori éveiből való ?6 már akkor kifejtett nagy szorgalmát bizonyítja. Az ereklye egy növénygyűjtemény, melyet Deák Ferenci még tanuló sorában állítót*, egybe és a mely a hozzá tartozó mappával együtt, csak nemrég került az emiitett bérlő birtokába. E gyűjtemény 320 féle növényt tartalmaz. Mindegyik növény külön erŐa papírra, van préselve és vékony papiraze letekkel megerősítve. A papíron alant a növény neve latinai és magyarul, fönt pedi^ minden lapon Deák neve orvaehaió. A növények egyrésxe már Össze van tördelve, a gyűjteménynek azonban mintegy 180darabja teijessnép.
— Miért nyom a zánkal tanitó csak hét kílót? A .Népjog" a következő eredeti eseményt irja: Egy monostori földmives a napokban árpát vitt Rév-Fülöpre — eladás végett; a révfülöpi megbízott meg is vette. Daczára annak, hogy az átméret aa eladó szeme ellőtt történt, az mégis nagyon kévéseké a vevő által kifizetni akart auly
lennyiségét. Ebből pörlekedés támadt, l a vevő arcra már ismeretsége: vJÍt kötendő as eladó érdes tenyerével, m dón a sinkai tanitó oda lép, elmondj hogy ó nem rég mérette meg magát, tehát tudja, hogy 57 kilót nyom, reá fog tehát állni a mázsára s ss igazáig majd kiderül. Es ellen agyán tiltakozott a megbízott ar, de hiiba, mert ekkor mar sokan körülállták a perlekedőket As indítványozó fellép a mássára s íme mekkorára nyilik mindenki szeme a bámulattól, tanitó uram csak hét kilót nyom, Beszeg neki mentek víszgálni a mázsát s meg is találtak egy öt kilós körlét a mérő serpenyő alá erösitre. A vevő tebát minden mérésnél as eladóktól ötven kilót ellopott Az esst feljelentetet*-, a vizsgálat folyamatban van. Hasonló eset történt Bogláron nyolcs év :iótt, de akkor a dolog elsírnittatolt.
— Mikor hietnek % temetéssel.
St . . .r Győző tóviroei kereskedő két héttel eselőtt nebés b; legén fekvő anyja ¦simára egy temetkezési vállalkozónál megrendelte a temetést, mert anyja halálának bekövetkezése minden pereiben várható volt A végrendelkező özvegy St . . .rné temetésére nézve oly intézkedéseket tett, melyeknek különleges ségénól fogva a temetkezési vállalkozó kénytelen volt a szokásos halottas ra bikát átalakíttatni, kereast he'yett táb-
lát csináltatni és mis rendkívül intet kedéaekst tenni. Az asszony .azonban nem half meg, sót jelenleg minden veszélyen tulvsn. A vállalkozó azonban, ki a megrendelés szerint a szokástól eltérőteg készített felszereléseket és mir nyomtatott koszom-szalagokat mianak el nem adhatja, ásóknak átvételé: követelte a megrendalŐtŐl, mire az kijelentette, hogy ő nem tehet róla, hogy a hali! ozás nem állt be es hogy a felszereléseket különben ís végrendelkező anyja nevében és kívánsága szerint rendelte meg. A temetkezési vállalkozó azonban e kijelentéssel nem elégedett meg és kártérítési pert indított tfelgyógyult asszony és fia ellen.
— A szomjas flninezok. Valaki a napokban a vasúton nyolez üveg szílvóríamot kapott a felvidékről. A kiaéró (levélben nyolez Üveg volt említve. De mikor kibontotta a ládát, csak hetet talál', benne — és as egyiknek •Imával betömött Üres helyét. A iádat felbontották, mint rendesen a fioánezok egy palaczkot — nem tudjuk, azintén-e mint rendesen? — félre felejtették. Valószínűleg a szintén félig kiürített hetedik palaczkbói kisugárzó azeazilUt bódította el őket s nem tadván mit cselekesznek, nem is eshetik tévedésük beszámítás ali.
— A lovak elesését meggátlandó a Hamburg-Berlini jalousie gyár külön osztálya, as agynevezett kötélvasak elő-illitiaival foglalkozik ; ezek kovácsolható öntött vasból, kőtél betétellel állanak, melyek nemcsak nagy biztonsagot kölcsönöznek a lovaknak, hanem azok munkaképességét is fokozzák. E vasak ára, as eddig használt patkóét nem maija felül é> Lgy remélhető, hogy azok csakhamar nsgy elterjedésnek fogaak örveaden!.
— Ok s válásra. A berlini tör-vényszék előtt egy k«-esk*dő válópert indított felesége ellen. Megkérdeztetrén, bogy miért akar válói, röviden - azt felelte, hogy felesége bolond. „Es nem ok — mondák neki — hozzon fel konkrét eseteket" — No jó. Hát minap azt mondom az asszonynak, menjünk Potsdamba. Jó van — mendá ő. Az indóhiznos érve, mondom neki, vegyen jegyeket, mindjárt jövők. Visszatérve, kérdezem tőle, vett-e jegyeket. Vettem — monda, s oda nyújt _ egy személy- ós egy kutyajegyet — Mit csináltál ? kérdem én. — sHát le bitang katya, más jegygyei akarsz menüi, mint kutya jegy gyei ? — válaszolt ő. — Néa kérem, tisztelt törvényszék, nem bolond-ez az aaszony? A bíróság majd mef*pak-kadt a nevetéstől, emberünk azonban erőnek erejével válni akart. Végre felvilágosították, hogy az bizony ilyen ok miatt nem lehat.
Irodalom
ii. rovat alatt megemlített munka K*gj-Kaoizaáa Wajdíta Jéaaef kJinyvker«»k«déaD álla megrendelhető.)
— Megjelent az „Önügyvéd" S-ik füzete, írta Knorr Alajos, kiadja ifj.Nsgel Utto Budapesten. E füzetben a azerző a házassági szerződéseket tárgyalván, ismerteti az eijegyzéaeket, a római katholikn-sok bázasaágát, a házassági akadályokat, közli a protentansok házasságára vonatkozó József esásiár szabályzatát, ismerteti a vegyes háistságokat, a görűkbitüek és izraelitik hisaasaginak szabályait, tárgyalja a házasság hatályát és jogi következményeit, különösen a hit bért hozományt, köseserzeméayt, az özvegyi jogot és a házassági egy élményeket; ezzel áttér az életjáradéki szerződésekre, ismerteti a sserenese szerződéseket, a peressé vált jogviszony elintézését csélzó egyesé-geket, s szerződés újítást ás eszel a szerződések különös nemeire vonatkozó fejeié', befejezést nyer. A hatodik fejezetben a szerző a jogellenes cselekvényekből származó követeléseket ismerteti, különösen a gyilkosság, ölés, testi sértés, csalás, lopás, jogtalan elsajátításból folyó kártérítési kötelezettségeket, — tárgyalja a marhák által okozott károsításokat, ismerteti a mesei rendőri, gátrendórí és vadászati kihágásokat, as erdei károsításokat és s vaspályák által okozott kártételekből folyó kártérítési kötelezettségétt/Baen igen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr.
— Legnagyobb és legolcsóbb magyar dalgyűjtemény ! Megjelent a BMa-gyar Dal-Album' III ik kötetének 10-ik füzete is az 581—600. számú dallamokkal, melylyel e kötet be van fejezve. Eizerint e gyűjtemény, melyet Limbay Elemér gyűjt és szerkeszt és Nemesovíta Antal zongorára alkalmaz, máris 600 dallamot tartalmas, tehát többet, mint az eddigi összes hssonnemü villalatok. Ugyancsak III ik kötete jelent meg as ehez tartozó szövegkönyvnek a .Magyar Daltár'-aaJc ís, mely eddigelé közel másfélezer dalszöveget közölt dzllameze-ntí sorrendben. Nagy fáradsággal és eok ildosatlalszerkesztett gyüjteménypár ez, melynél csak a t közönség pártolása határoz, hogy a tovibbi kötetekben 1000 vagy több dallam is jelenheaaen meg szövegeikkel együtt Magyar zongorázok-nak s dulkedvelőknek nem lehet kedvesebb kincsük, mint e mü, melynek különösen lli-ik kötete minden vidéknek,
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
S2EPTEMBEE 7-én 1882.
valamint a régi, ujabb és legújabb időknek gyönyörű dalait tartalmazza. Rend kívüli olcsóságánál fogva ott lehetne e mü minden magyar ember könyvlárá-banl Minden kötet külön külön is kapható. A „Dal-Album* Ill-ik kötetének ára (200 dallam tartalommal) fűzve I frt 80 kr., diazkőtésbea 2 frt 80 kr. A „Dal-tár*, mint megfelelő szövegkönyvnek ára fűzve 80 kr., diazkötésben 1 frt 60 kr. Megrendelések legczélszerübben postautalványon a „ Magyar Dal-Album* kiadóhivatalához Győrbe intézendÓk.
— As „Orazág-Tllág* XXV. fű zete megjelent, E atám a jelen évfolyam utolsó füzeteinek egyike b mi visszatekinthetünk az egész évfolyamra. Sok jót, sok becsest hozottmár az aOrszág Világ* egész pályafutása alatt, azóta pedig, hogy ifj. Ábrányi Kornél vette át a szerkesztést, még előnyösebbsn megváltozott. Tartalmasabb, változatosabb lett, s a mi fó, érdekesebb a mindinkább elfoglalta azt a tért,1 a melyen állnia kell az első magyar képes lapnak. A jelen füzet be caes dolgozatai ezek : ifj. Ábrányi Kornél kitünö regénye ,Az egyedüli mód." Ke vés ily élvezetes regény t lehet olv-isni s fiatal írók tollából. Góbi Imre ,A vég zetes hiba* czimü nópieB rajza követi azt sorban és érdeuiben. Költeményt kettőt közöl e szám, mind a kettőt fiatal költőink legtehetségesebbjei irták; Mészáros István .Haragszol ?**1czimŰ szép és ked ves költeménye mintegy előrészét teszi Karlovazky Endre hangulatteljes költeményének az „Élő halott'-nak; amabban a megbántott szív kérlol, emebben az eltiport sziv jajdul föl. Ifj. Ábrányi tárcsája a füzet legérdekesebb próza dolgozata. Uj adatokat hoz az elhunyt Szende Béláról, ismeretlen dolgokat tár elénk & nagy szabadsághős és vértanú Damjanicaról, oly kedvesen oly élvezete* modorban, mint a hogy tőle megszoktuk. Jeles ismeretterjesztő csikkek még : Hőke Lajostól a .Földalatti útvesztők" (képpel) és dr. Csánki Dezsőtői .Határjárás a középkorban." Szende Böla miniszter élete jellemző sorokban van ismertetve és méltatva. Képei szebbnél ssebbek : .Az első szülött* és „Mikor a rigó fütyöl* gyönyörű képek, igen sikerűit rajzot Írtak hozzá M. JB. ós M. I. „Horo-rra került,* .Délibábos pusztán," ,11. Rákóczy Fe renoz Bzüllőhaza Borsiban,* „A párisi vízvezeték* három képpel,) két kép Egyptomból, és .Nyári képek* czimű silhonettek mind oly rajzok, hogy nehéz választani, melyik saebb, melyik sikerültebb. Az spró rovatok nagy gondra vallanak s minden nevezetesebb eseményről híven megemlékező ok. A rejtvények is igen ügyesek. Az uj évfolyam küszöbén elvárjuk a t'közönségtől, hogy méltányolja e derók vállalatot. A legmelegebben ajánljuk minden müveit magyar család figyelmébe. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadó tulajdonosoknál. Előfizetési ára: évnegyedre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt »
— A jogtudományi Kötlöny0
35 ik száma a következő tartalommal jelet mag: A pénzbüntetés jogi termeszeié és a magyar büntetőtörvény !1878. V. tcz.) 53.§ a. Dr. "Wlasaícs Gyula budapesti kir- alügyésztől* — Az uj oroaa váltótörvény javaslats. Dr. Barna Ignács kereak. akadémiai tanártól. — A magyar ügyvédség reformjához. Dr. DeU'Adatni
Rezső budapesti ügyvédtől. — Törvény kezésí Szemle. Az 1881. LX. tcz. 163-§ a. értelmezése. ISimon Endre lőcsei kir. törvényszéki bírótól és Teleszky István
országgyűlési képviselőtől. — Ellentétes curtei határosatok ugyanazon egy esetben. Dr. Hsuer Sándor badapeati Ügy vedtől. — A végrebajtáki törvény 30. §-ához. Ternovszky Béla logosi törvényszéki bírótól. — Különfélék. Melléklet: Cunai határozatok. — Törvényjavaslat a bírósági végrehajtók biztosítékáról, azoknak dijairól és azon időnek meghatározásáról, a melyben a bírósági végrehajtók a marás, taláa tárgyának átvételére jogo sultak. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A ,Jogtudományi Köslőny* előfizetési ára: félévre 6 frt, negyedévre 3 frt.
— A 3 Vasárnapi Újság* ssept 3. száma s kővatkesó tartalom mai jelent meg: A debreezeni kollégium és nagy templom. Kőnyvecs Tóth Kálmántól. — Harmatcseppek. Költemény, — Politikai kémek. Korrajz a kösolmalt időkből. — Villa GíuBeppe. — A fÖldmiTelés Egyp-lomban. — A magyar színészet viszonyai ezelőtt félszázaddal. Horváth György agg színész elbeszélése után kösli Egerváry P. Ödön. — Egy f- dél alatt Angol regény. Irta Payn Jakab. — Egy előőrsi csata Egyptomban: — Egyveleg. — A Bab-el-Futuch kapu Kairóban. —Visszaemlékezések. Górandó Attilától. — Vannak-e a meteorokban állati maradványok
— A magyar orvosok és természettudósok debreezeni nagygyűlése. — Irodalzm és művészet — Kösintézetek éa egyletek
— Mi újság? — Hslilozások. — Sakkjáték. — Hali naptár. Képok 1 A debre czeni kollégium. Gondy és Egey fényképe után rajzolta Dőrre Tivadar. — Villa Hiuseppe Jóasef főhercseg kastélya
— Egyp lom! képek: 1. Szántás Alsó Egyptomban. 2. Öntözőgép (sakije) Kö-aép'.Egyptomban. — A debreezeni nagytemplom és a piaezsor egy része. Gondy ós Egey fényképe utáD rajzolta Dörre Tivadar. — ElőŐrssi csata, a Kindzai-Oszmannál aug.5-én. A 60 ik lövészezred támadása. — A Bab el-Futucb kapu Kairóban. Meteorok (8 ábra.
Ordódy Pál a nemrég viaszaié-|a tulajdonosok veszélyére még mindig a
pett közmunka- és közlekedésügyi niezter élethű arcsképét, élet- ét jellemrajzát közli a .Gazdasági Mérnök* czimü mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi ssáma, szakavatott tollal méltányolván Ordódy ministiTÍ működésének nagyszabású alkotásait. Ugyan-e teámban" folytatja Sarlay Károly igen érdekes és tanulságos czikkaorosatát a meteorológia viszonyáról a földmÍveléshez. Ismertetve van as „sotimerulion'-nik nevezett nedvesség elleni sser és annak alkalmazása as épitéssetben kosölve van több szer a vastárgyak Össseragasstására stb. Igen érdekes tudósításokéi* közöl Amerikából és Angliából as ottani gazdasági, illetőleg ipari viasonyokról — a lap ssját tudósítóitól. Általában el lehet mondani, hogy a Gazdasági Mérnök ugy a gazdasági, mint a műszaki téren egyaránt hasznos szolgálatokat tass s magyar közönségnek Ismételten ajánljuk azért .e jeles éi valóban közhasznú szaklapot t. olvasóink külöoös figyelmébe. Előfizetéseket még es év elejétől vagy bármely évnegyedtől kezdve elfogad a .Gazdi-sági Mérnök* kiadóhivatala Bndapoaten, egész évre 8 frt, félévre 4 frt 50, negyedévre 2 frt 50 krjával.
Heti jelentés a budapesti ga-boiíatözsdéröl.
- a .Zalai zizlSay' eredeti tsnositása. -
Budapest, szeptember 1,
(Stainer József gabona és bizományi üzlettulajdonos jelenteié.) A közlekedési kalanitások befolyása alatt az üilet napról napra lanyhul, mert lehetellen külföldre szállítási kötelezettségeit elvá* lalni. Külföldi kereskedőknek Amerika ban vásárlóit gabonái már megérkeztek rendeltetési holyeikre, ellenben az itt ki-I fizetett gabnák minden felelősség nélkül
feladási pályaudvaron hever. Araink napról-napra caökkeanek és ss üzérkedés a bécsi mag vásártól as árállások további terjedését várja.
Bhas 30krralcsökkent Maiárjegy-séeeiok: Tissavidékí 79 - ^3 k. ft.7 10.50 Pestmegyei 78 —82 k. J 10-20 Bánsági 77—82 k. 9.10 10. Éasskmsgyar 78—81 k. 8 80 9 80. Öasi hatridőre 930. Tavaszi határidőre. 9.47 Rosa csendéi. As augusztusi koleieseltségek teljesítess után lanyhult Legfinomabb 7 40 közepes 7.20 silány 7 f. Árpa csendes, takarma-uyáru 6.40-60, égetni raló 7—7.Ö0 aőrfósdei 8—9.50, Zab finom szilárd 6.50—60, közepes és silány fájok elhanyagoltak 5.70 5.20-ig. Öásre 6.14. Tavaszra 6\24. Tengeri 20 krrnl. olcsóbb oláhorssági 8.50 bánsági 8.65. Ujbáasági tengeri nov. fob. Kikinda 4.85—90 Ssé-kesfebérvár 5.20 Nyitra és Esstergom 5.70. Köléaak 1SS3. maj. iuc. 5.90. Bab fehér lapos Váos 11 f. Sörpe Gyöngyös 2,75 Vács 127/8, Repcze ssillárdabb, báoBágí 1360. Káposzta 14.25-ig. Vad-repcse csendesb, Zsombolyán, 6.75 Arad 6.70 kelt. Sárgarepcse 12.25-ig keltkivitelre. Lenmag 13.25 Hapczeolaj helföldí fogyaszlásra 3650. R*pczeol aj pogácsa téli hónapokra 6.75, Basa repcze árpa vetésre válogatott minőségben kaphstó nálam mérsékelt árban 10 kr. levélbélyeg beküldése mellett küldők mintát.
Pénzelöleget 4 kamatra szolgálok Ügyfeleimnek beraktározott árukra, és állomásokon hol pénzintézetek létesnek a föladatán: vevényekre is. Raktározási illeték havonkint, m. másaánkist a ma gánraktárakban Vf%— 2,kr. közraktárakban 4]/a kr. Közraktári illeték átmeneti forgalomban kocsirakomány után, osztr. államvasút közraktáraiban 5.15, fővárosi közraktárakban 7.05.
Folyó érí szeptember 6 éi 4 napjain a bécsi magTásároa lessek ,esimen: Bécs kronprinsesálloda. Legközelebb jelenté-asm megjelen szeptember bb 14-én.
papírszeletek.
.Mintán az isten oly bőséges bargony* termest adott" — monda a posztós élete pár-jáhoa — .nem tndom: kotatos diákot fogadjak-e, vagy di^znét vegyek 1"
Kinek a fis vagy?
A sógoromé, felel a kérdett.
Mily sok k betű van a német nyelvben Sok? no mondjon példát ! Például: der, die, daa.
„Ah! Karoly barátunk nőiül.
Hogy bivják boldog menyasszonyát?
.íC.OOO frt Misik nevét elfelejtettem.*
Szerkesztői üzenetek.
-K. 8. WfosészrtUa-aslloalÓBak. Bektil-
dott verse nem közölhet6.
K. J MeCSeIkÚ .Hallgatva ál] moesolád határa, régen hallgat ott mar a magyar!!* SZ. S. Psrssiy. Magánlevelet írunk, .r. .Oszlik as éj mint a tovább-totább adott titok."
V. S. Keszhsly. Hogy vagy aj állomásodban í Leveledre addig col. felelek, mig valamivé) bí nem rukkolja.
L. 6. Vízvár. Varttm vártam, de hiába vártam. Dráva tzélén, Dráva partján titkolt vágyak fogra lati tán ? 1 _.
Felelős szerkesztő: SZÁLAT SANDOR Tárasserkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT.
ívyilttér.*) flalanyllatkozai.
Nem kellett Bécsbe utaznom a négy évig tartott, magídült majd kiírthatlan s nagyon sokat isenvedett scrophUlöa, nyakmi- igykelvécy betegségem végett, mert egy megváltóm találkozott, ttes dr. Schruyer Lajos orvos és sebész ur, ki három heti működése után dus sikerrel tökéletesen meggyógyította, miért ís nem mulaszthatom el, hogy főntnevezett orvos urnák legőszintébb köszön-ítemet nyilvánosság előtt ki ne fejezzem.
N.-Kooisaa, 1882. Bzept. 3-án.
* POLLÁK EDE
*) E rovat alatt kGslötUrt felel Saseget nem vállai a Saerk.
HIRDETÉSEK.
SMKaXlHKJTI
legjobb AsztaJf-és üditc ital,
kltü.5 katásguk Mz«$«lt köhögéssé!, géo* bajoknál, gyomor-és hólyag hunrtaál.
EDECSEKla; c-iirii: clísosüésé-c1.
Mattoni Henrik,
243 iiic. 18SS.
Arv. hirdetmény.
Alulirt kir. bir. végrehajtó as 1881. évi LX. t. cz. 102.103. §-s értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 2383 V. 82. asámu vég-
zése által Szakonyi Zsigmond mint a muraközi takarékpénztár . igazgatója vég-végrehajtató javára Közlik János ellen 600 frt tőke, és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítés: végrehajtás alkalmával birÓilag le foglalt és 670 frt 54 krra becsült szobabútorok borok és páliokából álló ingóságoknak nyilvános érvéréi atjón leendő elsdetása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis alperes lakásán Csáktornyán leendő eaiköilésére 1882-ik ér szí ptember hő 11 ik napjának délelőtt 8 órája és Martinban a helyszínén 1882 évi szeptember hó 11 ik nsp-jának d. e 11 órája batáridőül ki tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegy réssel hívatnak meg: hogy az érintett iogóaágok ezen árverésen, az l8Si évi LX, t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak.
Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvény esi thetuí, kereseteiket vagy Bzóbeli bejelentéseiket as árverés megkezdés eig alalirl bir. végrehajtóhoz adják be. As elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint less ki-fisetendő.Kelt Csáktornyán 1882-ik éri auguastus hő 31. napján.
mlb'ka domonkos,
kík^ldOU bir. végrehajtó.
Haszonbéri hirdetés.
Pallíni Inkey Zsigmond, mint Pallíni Inkey Jóscef tulajdonát is képező kosos kormánysőja részéről közhírré létetik
Bérbe adatik zárt ajánlatok utján Zalamegyében Hegymaga. aou levő két kerekű vises malom.
Ezen haszonvételre a cári ajánlatok folyó évi okt. hó 1. ntpjáig ily csím alatladandók be :
Váry Elek ispán urnák Bogáton u.p. Kaposvár.
Az ajánlat tételben:
1. Kürsedó ssám és szóval a megajánlott összeg.
2. Kijelentendő as ajánlatott terŐrétsérÓl, hogy a bérlet tárgyát ismeri és azoknak sem mennyisége, sem mioősége's szokás gyakorlatai ellen kifogása nincs.
3. As ajánlott öaaseg 10*/« mintbánatpénz az ajánlattétihez SL melléklendő. L
4. Kijelentendő, hogy ha as ajánlatott tevő igéretét vissza vonná, beadott bánatpénzéről lemond. >![
5. Kijelentendő, hogy as ajánlatlevő a megkötendő szerződés fel-tételeit ismeri és elfogadja. <T
A bérleti feltételek a bérlet tartalma Váry Elek boga ti % ispán urnái Bogáton u. p. Kaposvár megtekinthetők éa azzal a bérleti v|» BsersŐdés alólirt jóváhagyása fenntartásává! megköthető. <fc
INKEY ZSIGMOND. »
663 2—3. közös kormányzó. ír
f<a>t»t*s*^(Ka>^
OOCXXXXXXXX*XX)000^
A főgymnasiuini, polgári, elemi és
izraelitái igazgatóságok megbízásából minden iskolai
tankönyv WAJDIT1 JÓZSEF
könyvkereskedésében kapható, író- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron egyedül csak
ITT VÁSÁROLHATÓK.
Kag-Tiaiitlt,, mjtmtUtt • kiadó ÉalajdoaoE Wajditi Jóiseí srorswjtójip.
NAGY-KANIZSA, 1882. szeptember _-73-1* _Huszonegyedik évfolyam.
Jak szitán azok közöl, kiket a hivatali teendők négy fal között tartanak a nap jó részében.
Hit a többi ezer meg ezer hivatalnok, kézműves hova menjen üdülni 1?
Nem mehet sehova. És mi ennek a következése? Hanyatlás erkölcsileg ugy, mint anyagilag.
Van ennek a mi tikkadt levegőjű városunknak, e fciskiadisu Zaha-rinak summa summirom három oáza, három nyilvános kertje, a hol azonban a jó Isten vagy a korcsmára sok kűlönö; rendeléséből nem vízből, hanem sörből és borból van az áldás. Ezeket az oázokat keresi lel kényszerűségből a puplikum; e kikötőkbe rohan vizet érző .sivatag hajója'-feént a tikkasztó nap heve elől mindenki. Ott azután azokért a keservesen szerzett fillérekért eltölti légtisztító fák árnyában — folytatva az egészségtelen ülést — "egy vagy két órai séta-idejét.
Arról szó sem lehet, hogy itt akármelyik városi kertben sétálni lehessen. Hisz csak akkorák, mint egy-egy kényelmesebb udvar; ugy. hogy ha a pnblicomnak eszébe jutna egyszerre sétálni, hit azokban éppen olyan séta kerülne egy-egy embernek, mint a szúk cellába jutott tőt diáknak: egy lépés előre, egy lépés, hátra. A városon kivol levő kertek többnyire, távol esnek, s á mellett oly méregdrágák, hogy azokba miután ingyen nem élvezhetők, senkisem iparkodik valami erősen
így tapasztaljuk azután, hogy a benlevő kertek látogatottak. Li miért ? Mert nincs a publikum szá mára valami kellemes sétahelyiség, hol nyugodtan, csendes sétával lélek-nemesítő elmélkedéssel tölthetné el szabad idejét.
Már azután, hogy az az'örökös korcsmazaj, az az, — eleinte
kényszerfiségből, utóbb megszokásból, végre életszukségből történt ivás jó erkölcsi hatást gyakorolna valakire, az még gondolatban sem tehető fel. Az egyén i közben, ugy szólván kivetkőzik saját énjéből, belvilága elvész ós lényének tükörét nem önmagában, hanem másokban keresi, egyéni jelleme a czimboraság, a a rosz közszellem áramlatába sodródik.
Hogy azután anyagilag mennyi káros következménye van az ilyen drága pénzen vett kerti levegő élvezetének részint az emberi egészség, részint az erszény tekintetében, azt fejtegetnünk fölösleges! Azt mir a hatás közvetlenségénél fogva mindenki tudja és érzi.
ügy hisszük tehát, hogy üdvös dolgot teszünk, midőn felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét e dologra.
A varos belsejében már van két kalitkanagysigu kert sétahelyi ségül, de ezek bizony csak akkorák, hogy akármilyen sánta nyúlnak csak két ugrás hosszukban is, széltökben is.
Ha már a város éppen nem találna olyan nagyobb tért, a 'hol sétányt alakithatna, a vasútra vivő gyalogutat lehetne olyképpen fási-tani, bogy egész nap árnyat adna. Ha azt azután ellátnák padokkal, igen kellemes sétahely lenne.
Különben nem hisszük, hogy ne volna a varos közelében oly térség, mely alkalmas sétahelyül szolgálhatna. Városunknak van rendes, fizetett kertésze, az alakítás nem
A név magyarosítás.
A névmagyarosítás daczára a városunkban egy év óta feuilló név-magyarositásí mozgalomnak igen csekély haladást tanúsít, pedig a társasig anyagilag és szellemileg minden lehetőt elkövet a névmagyarosítások lehető könyitésére. Épp most kaptuk a „nagy-kanizsai névmagyarositisi társasig évkönyvét', amely nemcsak tartalminál, de a névmagyarosítás körül felmerült minden mozgalomról tanúskodó voltánál fogva — kiválólag megérdemli a közfigyelmet. Bevezetésében helyesen jelzi előszava a névmagyarositó tár-k szükségét és hasznosságát, mert bizony ' Nagy-Kanizsán annyi összetákolt német hangzású név van még máig is. mely hasonlít egy kis Bábelhez és nem egy zalamegyei- magyar város jellegéhez — s ezt ngy látszik, a legszentebb törekvés, a legélénkebb mozgalom sem képes megváltoztatni. Ha. végig olvassa valaki e kis év-könyvet, tiszta fogalma lesz a jó magyar név felvételéről, már a jó magyar nevek jegyzékében foglalt buzdító hatásnál fogva is, de ha megtekintjük és megszámláljuk, a névmagyarositó társasági tagok számát (60) .meggyőződhetünk arról is, hogy Nagy-Ka' nizsá város közönsége nem pártolja kellőleg e serdülő és hasznos társaságot és így az pártolói hiányában, más felé sem terjesztheti ki tevékenysége szálait.
A titkár ur értesít, hogy a névmagyarosítások statisticája éven-kint álig üti meg a 20-at, ami e
meg ne lehetn? ez áldozatot hozni a' jó módban, bőségben nem usző bureaucraták és iparosok erkölcsi és anyagi hanyatlásának meggátlása és egészségek megóvása szempontjából Ez kellene városunknak!
szerint:
Bk- 437
ok. 11
G. keleti. 1
Á. hitv. 11
Ref. 28
Izraelita 533
Tté'rülné oly tömérdek költségbe, \hogyi poliglott"' városban, a -czifra nevek
hazájában igen kevés! S ugyanezt mutatja, amint betekintettük, az országom belügyi statistika is, a mely szerint az év első felében összesen 548 névváltoztatás volt csak — ezek közt 161 bpesti illetőségű. Állás és foglalkozás szerint birtokos:
13, tisztviselők: 140, pap, tanár, tanitó: 48, tanuló: 20, katona: 14, orvos: 17, hírlapíró: 5, ügyvéd: 7, gyógyszerész: 10, mérnök: 3, művész: 3, kereskedő: 40, kereskedő-segéd: 35, iparos: 46, segéd: 20, gyárost 2, napszámos: 1, ismeretlen foglalkozású: 123, felekezet
40. 39'/.
49. 26•/.
Mindezen statisticai adatok azt is igazolják, leginkább az úgynevezett intelligentia veszi igénybe a névmagyarosítást. A földmivelői osztály és a nép attól távol áll. Ez a községi tanítók és jegyzők hanyagságára is kellő világot vet, mert ezek lennének hivatva, adószedés és mis hivatalos funkezióik alkalmival is egyes németnevüeket a névmagyarosításra buzdítani, vagy a Unitok a gyermekeket és a felnőtteket a plébánossal egyetemben aziránt kitanítani; ők leginkább ismerik községük viszonyait s legjobb eszközökkel rendelkeznek ann&k bevitelére.
A. kanizsai névmágyarosiró társaság bizonyára szívesen szolgál" felvilágosítással bárkinek, sőt az összes actnst maga el is végzi.
Emlékébe hozzuk azért azoknak, a kiket érdekel, hogy az iroda 8zéchenyi - tér, 12.' saJRa.' földszint vau.
De tudjuk előre azt is, hogy mig az 50-kros bélyeg, mely a kormánynak igen kevés hasznot hajt, el nem töröltetik, s mig a születési bizonyítványok specziaüter e czélra nem bélyegmentesittetnek. a kedv nem a magyarosítás iránti csökö-
Mi kellene városunknak?
Óriási feladat volna erre. a kérdésre per longnm et latum megfelelni. Nehéz volna azt ugy egy kapóra elmondani, hogy mi minden kellene nekünk !
Ez úttal csupán egy oly dologról akarónk megemlékezni, mely erkölcsi tekintetben ugy, mint közegészségügyi szempontból nagyon fontos és kívánatos volna, ez pedig: egy tisztességes és nagy sétánynak alakítása.
Nagy-Kanizsával a szabad sétahelyek tekintetében nagyon mostohán bánt a természet. Ha valaki a napi fáradalmak után, a bureau vagy műhely fojtó levegőjéből szabadultán megkínzott tüdejébe egy kis ttditó levegőt akar szívni, akkor így nyaranta körülbelül jó órányira tek-nős-béka módra nap tüzében verejtékhullással végig czammognia az árnyék-talanitott, kopár mezőn, mig végre nagy sokára talál egy kis zöld erdőt, a hol bebizouyodik, hogy mégis van Nagy-Kanizsán olyan egészséges, árnyas hely, mely igen kellemes volna sétahelyül, ha tőle a sétálónak vissza nem kellene fordulnia; ha ott készen várná valaki vacsorával.
A város módosabb polgárai nem érzik annyira a sétahelyiség hiányát. Egyiknek itt, a másiknak amott van szőlőbirtoka, hova — végezve hivatalos teendőjét — kényelmesen kisétál vagy még kényelmesebben kikocsikáz saját avagy bérelt fogaton; ott megpihen, gyönyörködik, élvez, nagyúri commoditással elkölti az éiéskosár ínycsiklandozó titkait, kezet fog Bacchnssal és'Odül-ten, vidámultan tér vissza a nehéz levegőjű városba az éjszakába hajló órák legelsőjével.
\z ilyen tüdő-kura, az anyagcserének ilyetén való élénkítése ta-gadhatlanul a legelőnyösebb. De ezt megtehetik harminczan vagy mond-
TARCZA.
K5vesd fiam a kis méhet!
(Fiamnak)
Reggeltől estéiig » míh Egy virágrúi másra repill. Mízet L-yUj ve faradbstlan Qaorgatommal tzOateleoll). 8 e sok munka egy cseppet sem Betli nál^ kedvet1 enséget ; Csupa öröm minden dolga. . Küre*d, fiam, --. kis méhetl
Teljes birodalmat képes A oiehkaptir, melynek népe A megtestesült serényi 6g S egyetértés ?15'képe. Nyugalommal ringatózik Karján megelégedésnek, Lármája ii örömlárma... KCresd, fiam,'a kis méhet I
Ha a méhkas bármely tagját Innen onnan testély éri: Egy testté válik a méhraj B egy nüwcl lélekkel védi De halálos ellensége A dologtalan herének: Gytllölí, iSt üldözi azt..., Keresd, fiam. a kis méhét I
Tlasuejtje, mint a Safls hó. Olyan tiszta s olyan fehér, s a sziaméa, melyet abba rak. Nála gyémántnál többet ér. faját more i abban átért Lel oly nagy gyönyörűséget 1 Oh aj földi mennyországa.. Kívc-sd, fiam, a kis méhet!
városi míbaly.
A kőszívű apa.
— Beszély. — Irta: PÁSLEK SÁJfDOJt. Befejezte: 8ZOMMBB 8ÁXDOB. V. Fejezet. Az utolsó lépés. (Folytatás éa vége.)
— Látja,Így békésen elintézhetünk mindent!
— Tudja-e Zoltán, hogy én vagyok apja? <
, — Nemi
— Kívánom, — hogy ne is tadja
megl
Azután pedig magában morogja;. ,erről éo fogok gondoskodni.*
A bankár "nagy gondolkodva nyitá fel a Dénseaaekrényt.
Vár? higgadtan figyelt Veimár minden mozdulatára, ez a pénz helyett egy pisztolyt vett onnan ki éa Varyra irányozva monda:
— Egy pillanat müve és ön egy t'jsszelött rongy 1 Önnel együtt a titok is meghal I
— Mondja csak bankár ur, — monda Váry felugrással, nem-e regény-Mi olvasta ezen jelenetet ?
— Ön tréfát üi a dologból, e egy perez alatt csak élettelen huahalmaz less.
Imádkozzon I
— ímátrjst egy félórával ezelőtt elmondtam, de nem Istenhez, hanem Kováts törvényszéki elnökhöz iráoytám. Ó
a dolgok állását kitűnő -n umerí sgondjátj fogja hí fordítani 1
A bankár ajakába harapott.
— És ha én óni rablás nrtlgye alatt lelövöm, ki mer ellenem vádat emelni ?
— Ax ügyészéé;* uram ! Hisz ennek kezei közt vannak ezen okiratok közjegyzőileg hitelesített másolatai. Igaz ön hatalmas, de azért nagyobb emberek saarrát is letörték már.— LÖjjön aram, csak iőjjön !
Aki csaló tud lenni, aki saját gyermekét megtudja tagadói, — miért ne lehetne as gyilkos is ?_ én as életben befejeztem — és pedig aiserrel működésemet, — cxélomat e.'értem b ha Ön le Is fog lőni, nem fogok semmit vessheni, de Zoltán sem veszít, mert Kovátsék tudják, hogy ön Zoltán atyja. Csak bátran uram, lőj jön I
A bankár leeressté a pisztoly kakasát és ast dühösen veté vissza a szekrénybe.
— így uram 1 moat még többet is lehelek. Egyenes utam az ügyészséght-z lesz és önt a szándékolt gyilkossággal fogom vádolni; ma még egy fedél alatt fogunk lakni, éa Kovatséknál ax emeleten, — ön pedig alant, én a láncsot órámon fogom viselni, — ön pedig kesén és lábán.......
Váry Gyula kirohant az ajtón.
Alig haladt le a lépesükön eg> bor-aasttódurranást hallott.Rögtön megfordul, felsiet aa emeletre s benyit a szobába..... börxasstó látvány tárul szemei elo: a bankár ott hever vérében, — agyába
golyót röpített; bizony nyal nem akarta bukását megérni. Míg Váry Gyula as ajtót felnyitá, as átellenben lévó ssobaajtó felnyílik ée ason a bankár túlságosan hízott neje megjolen, kit as ijedelem mtatt a guta ütött meg s rövid peresek aUtt uiüghalt.
s Camilla ?
i. bankár leánya nem volt hon; csak délben tért hasa, s midöu a történteket megtudta,— először megijedt, azután a jelenlevők legnagyobb meglepetésére elkezdett nevetni, kjezagai..... szegényen as örülés mindinkább nagyobb s nagyobb mérveit Öltött s maa Lipót maion tébolydában van.
Egy apa köszivüsége egy egész családot tőnkre tett.
* * " *
*~ Zoltán 1 apád meghall 1 — monda Gyula.
— Hogy tudja kedves bácsi? ki volt apám ?
— Most már meg(ouD<lhalom gyér Imekem: Veimár bankár volt.
— Megyek röglön hozzá!
— Mondtam már, bogy meghalt 1 egy órával ezelőtt agyonlőtte magát.
Különben jöjj veL-m Kovátsékhos, ott mindent meg togss tudni.
' Kovátsék. együtt voltak. Gyula mindent elmondott.
Bár Zoltán szerette volna apját éle-! téb*n ismerni; de már nem lehetett.
Az iratokkal kimutatták,hogy Zol-ián Veimárnak fia, ámde Zoltán az ilyen módon örökölt pénzt nem fogata el s végre
ki is tünt,hogy a bankár vagyona sokkal keresebb volt, mint a könyvekbe íratott.
A hátramaradt vagyon, részint Camilla szükségletei fedesésérs, réaaint jótékony ozélokra osztatott fel.
Váry Gyula nem nősült meg, hanem máltai lovag lett. De Zoltán és Irén boldogan élnek a kUvároai idyllben es gyakran emlékesnek a mait komor napjára, örömük tetőpontját képezi, ha térdeiken lóbálhatják ast a kis szőke fiacskát, — igás a őszinte szerelmük zálogát.
VI. Fejeset.
A befejező zárszava.
Ninss fájóbb érzet, mint midőn tud jukjhogy asakiamunkásaág terén különös szorgalmat fejtelt ki, aki egyáltalán barátai és ismerőaei tiaateletét és őszinte szeretetét meg tudta nyerni,es az általán tiastelt egyéniség örökre buosut vett tőlünk.
Nehéz bár a mai világban as általános megelégedéasel találkozni, midőn mindenki előtt saját „Énje* lebeg; de, hogy ast boldogult barátom Paslek Sándor joghallgató elérte, bizonyítja a szeretet, melyben részesült és a részvét, mely-I) el mindenki, aki őt csak ismerte, viseltetett szülői, testvérei irányában agy Övvel eaclőlt,midőn a szép tehetségű ifjú meghalt.
Annál fájóbb a visszaemlékezés a barátoL közül nekem, ki vele együtt haladtam az osztrák fővárosban a tudomány terén,'kik együtt működtünk szerény tollúnkkal as irodalom atján, A baráti szeretet csakhamar testvéri szeretetté vált és síig volt a napban óra, amely nem lelt volna benünket együtt.
egész írre......8 ét- pjjjjjjjHj. MM « M —-i _ . ' _f ¦ ^ " A >*P »««UeztI részét illető kfzlemé.
71111 vn7inyv ^
huiboi prtiBorbla 7. KMtaf -V EjJM U yg/Qf %. mm ¦ B I HAGY- K.Ai' I Z S A
10 krí-rt in __f hhzjs | bsUK B Bbb B B áW B B B BB =«.-.k«u.-»,ku.i ^.dutaik «l
Ní-ry-Kanizsaváros helyhatóságának, .iiigj-kanizsai önk. ttzoltó-ígylef, 1 , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", .nagy-kanizsai takarékpénztár', t .zalamegyei áltaiános tanitótestnlef a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", » .nagy-kanizsat üsiü önsegélyző siővetkezef, t .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya' a több megyei és varos
egyesület hivatalos értesítője.
Hetnikíiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
HTJSZON EGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAIlAlLOIT
nyösségben. de nagyi észt ások költségben is keresendő.
El tehát a bélyeggel, hogy kifejezést adhassunk érzelmeinknek neveinkben is!
A név: becsület.
-Jegy/.őkOny
h soproni kereskedelmi s iparkamarának 1882-ifc éri július hé 27-én tartott rendes közös üléséről.
Je!«n'evők: a kamarai elubk Müller Paaliu ur, min elnökié;
kamarai tagok közül: Brandl Antul, Démy. Sándor, Dór-fler György, Friedrich Lajos, Gráf Gyula, Grunfeid Adulf, Hacky Károly, Kugler Henrik (alelnök,) Lenk Kálmán, Meller JUnó, PíöifFer Bódog, fütter Vilmos, Ivotb Gyula, Selteahofer Frigyei, Tbie-ring Lajos éaZeltl Károly urak, kamarai beltagok ; Ebler Antal ur, kamarai küftsg Győrből; Biebl Gusztáv ur, kamararai levelező tag Sopronból éa Sohindler Fe
renca kamarai titkár.
142. Az ügyrend ételmében elnök ur azon kérdést Téti fel: Van-e valakinek a f. évi június hó 26-án tartott rendes közös ülésről felvett s nyomtatásban kiki kezén lévő jegyzőkönyv ellen kifogása?
Kifogás nem létetvén, ezen jegyzőkönyv hitelesitettnek tekintetik.
143. A szokott rendben most már felolvasott Üzleti jelentés szerint az utolsó ülés óta 278 beadvány érkezett az iktatóba s nyert szabályszerű'elintézést.
Etek között van: 64 á'írat ip -rbejelentéaekkel; 33 árjegyzék élelmi szerekrőt;
6 vasúti körözvény uj díjszabályok életbeléptetése, a gyors és teheráru forga lomren eszközölt változások, és aj vasúti állomások meg yiiása tágyábau;
1 i^gyzík a m. kír. vámhivataloknál be- és kivitt árumenynyiségekről;
7 átiratbnjflgyzett és töri ott czégekről; 3 átirat kamarai ilietéklajstromokkal ; 5 értesítés kereskedői s ipartársálatok
megalakulásáról; — bizonyítvány kincstári szállitásokraváilalkozók megbizha (óságáról és siállitási képességéről ;
9 átirat kiállítások tárgyában;
1 megkeresvény a katonai kincstár róiiére. szállított csikkekért felszámított árak helyességén-) . bizonyítása tárgyában;
149 egyéb ögydarab.
144 Kamarai illetékekben befolyt: frt kr.
a kismartoni adóhivataltól 161 32'/-a felső-palyai , . 64 92Vs
a veszprémi „ . 28 Ö91/.
a zircsi , . 98 63'/j
a gyóri „ . 24 72
a hŐgyészi „ . 15 71'/,
b marczalí . . 15 441/.
a kapuvár n felső-eőri a soproni
. 479 611/* . 186 30%
__. 732 67'A
Össsesen . 1686 frt 94 kr.
Nem örömest vállaltam magamra e munka befejezését; mert minden betűnél boidogult barátom képe lebegett előttem és es annál kevésbé hatott jól reám; mert halva ludlam azt, akit szerettem. Ámde épen esen baráti szeretet kényszeritett arra, hogy barátom hátrahagyott iratait ne hagyjam elveszni a semmiségben, ad jam ki ast, melyen ő gonddal dolgozott.
Halála után e lapok hasábjain ily tartalma kérelmet bocsátottsm ki ét Számek Zsigmond joghallgató barátom a kivánt tőredéket ooldcgult szülőitől elkérte 03 est nekem egy Zala-bgerazegen 1881. évi rag. 25 én kelt levél kíséreté ben el is küldötte. Ha én e munkát befejeztem, ebben semmi érdemem nincs, csak a megkezdettet akartam befejezni, ami csakis nekem volt legkönnyebb. — Ezzel nem azt akai tam mondani, hogy más iró tolla ezt nem lett volna képes tenni, én ast hiszem, hogy más a beszély menetét talánssebben is kidolgozta volna ámde cséltévesstett munka lett volna as, mart mis iró uem haladhatott volaa egy és ugyanazon a gondolatmeneten, Páslek Sándorral ha együtt dolgoztunk, kídolgo sás előtt közöltük egymással a themát és így jutot'-am én is ezúttal azon helyzetbe, hogy a beszély t ép oly iránya befejezéssel lássam el, — mint azt szerzője befejezni szándékolta.,Szerző csali: as I,.fejezeteket fejezte be és könnyű lett volaa a müvet tetszés sserinti más irányban vésetni, — talán as szebb lett volna, de jobb sem, mert eredetisége elvessHtt volna.
A t. olvasó könnyen észreveheti, hogy e bessélyen két toll dolgozott - -Persze , két szerzőnek nem lehet egy és ugyanazon tolla, hogy a novellát befejezzem és kiadjam ugyanazon gondolatmenettel és esen tervemet elősegíteni oly szíves volt kedves barátom Számek Zsigmond, kinek köszönetemet fejesem ki ezúttal.
A ssives olvasó, ki Páslek Sándor előbbi novelláit és költeményeit olvasta, as már meggyőződhetett szép teheíségé-röl, ha e novellát is elolvasták, akkor Ítéljenek óssnntétt és igazságosan t
145. Idegen kamarák részéről jegy sőkÖnyvek érkeztek és pedig :
a salzburgi kamarán tk 1882 május 23 án s junias 14-én,
a bécsi , „ június 7-én,
as égeri , . június 15-én,
a gráosi , , április 18-án,
a fincsi m , janins 2-án,
as innsbrucki „ . június 7 én,
á reiohenbergi kamarának 1882, jun. 7. a troppani T » mij- 5.
a pécs: , * jan. 30.
a leobeni » * «>pr. Mfc
a senggi , » jun. 25.
a brassói . • máj. 9.
a fiumei r . máj, 9.
ejul. 4.
a pozsonyi „ „ jan. 15.
a budveisi r , jun. 6.
as olmütaí , „ Jan- l^.
a czernovitsi „ , jut, 12.
az eszéki > * jun. 26.
a zágrábi . , jul. 10.
tartott üléséről
146. Egyéb nyomtatvány érkezett: Magyar vasn'i évkönyv. 1882. Negyedik évfolyam. Szerkesztette Vörös László.
A aágrábí kereskedelmi a iparkamarának statisztikai jelentése 1876 — 1880-ra
A győr-sopron-ebenfnrti vaspálya üzlet jelentése éo zárszámadása as 1881. üzlet évről.
A boroszlói kereskedelmi kamarának 1881. évi fÓjelentés<-.
A laibachl állami főreáltanoda évi jelentése aa 1881. tanévről.
A soproni m. kir. állami főreáliskola értesitője 1881/2.
Dracker József polgármester urnák jelentése Sopron ez. kír. város közigazgatásának össsea ágai felett as 1881-ik évre.
Tudósitváoy a soproni ág. bitv. evang. kerületi taniló képezdérél az 1881/2. iskolai évben.
Huszonhatodik évi jelentés a prágai kereskedelmi akadémiáról. 146. Közzé tétel a k:
1. A fóldmivelés, ipsr s kereekede-lemüpyi minisztérium leirata, melylyel értesít, hogy GrAfeuberg-Freivraldsu gyógyhely területén a gyógy idény tartamára a házalókereskedés gyakoriáss megtiltatott.
2. Ugyasszon ministerium leirata a közlekedésügyi minisztériumnak a.rob-banékony tárgyak v-suti aaállitáaa tárgyában kibocsátott reodeletével.
— 3. Ugyanazon minissteriam leirata azon értesítéssel, hogy s cs. kir. kereskedelmi minisztérium a szarvasmarháknak a vasusí kocsikba leendő korlátolt ssám ban való berakása tárgyában kiadott rendeletét visszavonta.
4* Ugyanazon ministerium két leirata azon ér teái léssel, hogy ugy, Francsia
És Te kedvea barátom! Ki ott nyugszol egy szebb hazában, az örökcsendes sírkertben, — nyugodjál békében 1 Legyen feletted könnyű a hant! Ez kívánságom akkor is, midőn utolsó befejezetlen munkádat . kiegészítve átadom a tisstelt olvasóközönségnek 1
Bécs, 1882. éri július hó 22-én. SZOMMEK SÁNDOR.
Álomkép.
„ Baja. -L¦¦száilt a csendes est, fekete leplével beterítve a téli vidéket, melynek szépségéből i magasba nyúló hegyek homályba burkolt oldalain elő-elő-csillámló gyertyafény, minimélac*illagsugár tekint ss-elhagyott, kanyargó utrá le. Mennyi bánat Óa mennyi öröm, — minő kétségbeesés és minő boldogság csoportosai hat as egyos lakok esti világa körfii ? Hány megtört remény siratja csalódott eletét és hány mosolygó szr-rencae üli öröm napját as elzárt falak csendes rejtekében? Ki, tndná est megmoodaaí, ki felelhetne erre??
* ^ *
Megtörten ül a nő karszékében, halavány arczát ssomoruan hajtja le keséibe. Sötét szeme könyökkel telik meg, valahányszor aa előtte játszó fiu boldogsággal folytatott játékára tekint,
As uralgó csendéi a kandaléban összeomló zsarátnok halk nease, a nő só haJA, vagy a gyermek vidám hangjai azakíták meg.
Ott dl Ő eaótlantjl, mozdulatlanul, egy helyre nézve mintha minden elet elhagyta volna, minden igyekezete daczára sem szabadulhat attól, ami benne mindent elfoglalt, ami köréből mindent ssá-müzöt: a titkos, fájdalmas elvérzettől Nem érez, nem lát, nem hall, nem gondolhat másra, mint erre. Es tartja egéss lényét eltöltve.
A g> érmek idegenkedve tekint a szoborszerű alakra. Majd hoasá megy, hízelegve simul termetéhes s félelemtől remegő hangon susogja: .Édes anyám 1" A nő alig érzi, alig bálija axt A gyomok
mint Angolonaágban oly gyártmányok-oak bevitele, Franciaországban még átvitele s berak tarozása is, melyek olyan jegy gyei vagy feliratul vannak ellátva mintha asokat frsnosia, illetve angol gyártmánynak akarnák feltüntetni, tilos.
5. A soproni os. kir. katona élelmesééi igazgatóság megkeresése, melylyel értesít, hogy a Sopronban, Nessiderbeo, Kőszegen, Nagy-Kanizsán, Laasnakoo, Keszthelyen, Perlakon, Zala-Egerszegen és Bohoncson állomásózó cs. kir. lovas-, agy a Sopronban, Kőszegen és Nagy-Ka rúzsán f;fekvő m. kir. honvédcsapatoknak 1882-ik évi szept. hó 1-től 1883-ik évi augusztus hó végéig terjedő időtartam.a ssűkségleodő .kenyér, sab, széna, ágy és alomazalma szükséglete biztosítása végett f. éri július bő 23-én délelőtti 10 érakor benyojiandó ajánlatok utján nyilvános árlejtés fog tartatni.
5. Ugyanazon katonai hatóság átirata azon érlesitéfsui, hogy a soproni állomáson 1882. évi október hó 1-iői. 1883-ik évi szeptember hó régéig szűkéét; len dő koszén biztosítása czéljából f. éri július hÓ 31-én d. e 10 órakor nyilvános ajánlati árlejtés fog tartatni.
148. Elintézett megkeresések:
1. A főhercseg Albrecht féle, sörfőzde igazgatóságának azon kérelme, hatnánk oda. hogy a Bécsbe irányított sör az egysserü teberszállitmányi dijazat mellett saemély vonattal további tuasék, pártoló felterjesztésééi a m kir. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministerium elé terjesztetett
2. A veszprémi csizmadia iparleslŰ-let elnOkének megkeresése s fiumei áru mintatár tárgyában.
3. A soproni cs. kir. katona élelmezési raktár megkeresése, melyben aziránt kér tudósítást, vslljon Sopron-Moaony és Zalamegye mely községeiben létesnek a darées tisttitáaara alkalmas kallómalmuk és mosógépek.
4. Ugyanazon hatóság megkeresése a katoaai statisztikai raalcm és sütő-mübely táblázat kiegészítése tárgyában.
5. A nagy kanizsai os. kir. katona: kórház parancsnokaágának megkeresése a katonai kincstár részére szállított csikkekért felszámított árak helyességének bizonyítása tárgyában.
6. As sOest ung. Handelskam mer-J urüál" megkeresése, a „Deatsoher Handelererein" csimü tarsalat közelebbi czimeért
7. A bukovinai kereskedelmi i iparkamara megkeresése, melyben tudakolja, hány gőzgép álul hajtott komp áll kamaránk területén működésben, illetve hány egyéb jármű közvetíti a közlekedést a folyók két partja közt, s bol vannak es k ?
8. A m. kir. borászati kormánybiztosnak átirata, melyben Schwarcs Ignács tspolcsai lakosnak, borügynökké való ki nevezése tárgyában véleményes nyilat kosztot kér.
szótlanul leül snyjn lábai hos, — rá ía átragadt a búskomor sejtelem. így ülnek hosszan, csendesen. As őket körülvevő csend még némább, még ijeaztőbb 1 As elhaló tűz világa hosszan rajzolja árnyékaikat a ssoba fényes padlatara, s fel-fcllobben néha, mintha, fájna neki a asemsogár, mely részvétlenül bámul vég-vonagláaaira.
A csendbe idegenszerű nesz, léptek saja vegyül.
A nő figyel, felemeli fejét, elasállott lelke visasatérni látszik.
A léptek saja mind közelebb közelebb hangsik.
A dŐ feláll, halavány arcsa kipirul, ¦zömében a risazatórt remény sugár* dereng.
Halkan kopognak. As anya ÖrŐmsikoitra rohan az aj tóhoz, de e pillanatban viasza tán torol.
Csonka hadfi lép be Jobb karja fehér kendővel van felkötve, — melynek, alsó réssé t vörös barnára feate s meg aludt vér.
.Hol van férjem?" mind as, amit a nő kimondani bír.
A férfi szemeiben könny rezeg, — mely lassan végig pördül halavány ar-czán. Bal Karjával előbb az égie, azatán s földre muUt .Ott van ő a többiekkel fenn a mennyben és lenn a sir ban. — Sok»n, nagyon sokan róluk. — Egy sírba tettük őket. Én hallottam utolsó sóhaját — és én zártam le szemeit — Itt ran órája, Urczája és gyászjelentés*.* — ssói, lerakra eseket aa aazUira. ,Islen veletek 1«
A férfi elhagyja a ssobát A dó egy pillanatig utána bámul, asatán nyagUla nnl összerogy. A fiu rá boraí a csendes Ütemre éa zokogva eosogja; „Édes anyám 1" A nő nem érzi, nem hallja ast A kandalló tűse utolsót lobban, rezgő, bizonytalap fénynyel világítva m*g a kétségbeeséstől megnémalUkat, azután as ís sltsenderfllt.
Én meg — felébredtem.
WEBER ANTAL.
149. Vásáréngedólyesések. 1. Sopron megye területéhes tartósé Geepreg községnek a földmivelés-, ipar- és kereskedelemBgyi m. kír. minisztérium f. évi július hó 2 9-én 29,340. az. alatt kelt leirata sxerint megengedtetett hogy folyó év július bó 29 re eső országos vásárját es évben kivételesen július hő 31 én tarthassa.
A kamara tudomására hozatlak :
150. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. minissteriam 4144. ss alatt kelt leirata, melylyel a temesvári, keresked-lmi a iparkamara a gazdasági tudósítók jelentései tárgyában felterjesztett és 274/882 ss. alatt kamaránk réssé rŐI is pártolt ké~v o- i ^Üntézéséűl érte sittetik, hogy kémjének hely nem adható, mm ic ezen gazdasági tudósítók as önkényt erre vállalkozó tekinteiy.es gazdák köréből a megye közönsége által válassUtnak, semminemű dijasáaban nem részesülnek s ezért másolatodnak áramárához leendő beküldésével nem terhei-tetők.
Tudomásul vétetik. 15 1. Ugyanazo-j minisztérium 25 589. szám alatt kelt leirata azon értesítéssel, hogy Miskolos Táros ssabályrendeletét, m«ly be i a háasló-kereskedés gyakorlása a nevezett város területén, a feonálló básalási ssahályok L7. §-ban és a ki«gé-saitó későbbi feszes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak bistositott jogok épségben tartása mellett megtiltató.t, helybenhagy ta.
Tudomásai szolgál.
152. Ugyanazon minissteriam 21,912. szám alatt kelt leirata, melynek kapcsán Loehnis H. ,Die vrichiigst*n E'gebnisse einer Ioformationsreiae in die Levante an B»rd des Dampfers Lucifer CzímÜ müvét ladomásvétel és esetleg véleményes jelentéstétel vegeit megküldi.
Tanulmányozás, esetleg véleményes jelentés'élei czéljából. kiadunk az iro dának.
153. Ugyanazon minisztérium 24 328. ssám alatt kelt leirata, azon értesítéssel, hogy a románia Doljn kerületéből marhavésznek jelentett állati járvány nem annak bizonyulván, a folyó évi 23 374- szám alatt kibocsátott rendelet hatályon kivül hetyeatetett
Tudomásai szolgál.
154. Ugysnazon minisztériumnak 26,450. ss. a. kelt leirata, melynek kap caán Ssepes-, Sáros-, Zemplén-, Bereg és Marmarosmegye közönségéhez i.nézett körrendeletének máwlstat küldi le mely rendelettel Galíczia ellen a határ zár léptetett életbe.
Tudomásul szolgáL
155. Ugyanazon minisztériumnak 25,071. szám alatt kelt leirata, melynek kapcsán hason asám alatt valamennyi kereskedelmi és iparkamarához intézett rendeletének másolatát küldi le, mellyel esen kamarának e tárgyban! beadványa következtében felhívatnak, hogy a területükön működő gyárakat figyelmestessék id. Mohi Jóssef és fiai kapavári bőrgyáros őségnek kitűnő minóaégü gép azijaira. A m. minissteriam egyutul arról is értesíti a kamarát, hogy esen gyárt mány a közmunka és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi minissteriam figyelmébe is ejáoUatott
A kamara a m. minissteriam fennti intézkedését hálás tudomásul veszi.
1Ö6. A ssiléstat kereskedelmi és iparkamara Schnffer Károly ottani kamara hivatalnok által sserkesstett ,Oes-terreichisch schlosisohe« Adressenbucb" csimü müaek előfizetési iveit küldvén, e mnnkát egyatU] melegen ajánlja.
As átküldött előfizetési ivek a jelenlévő kamarai tagok kösött kioasUtván, egyattal egy példánynak a kamara könyvtára számára lendő magrendelése is határosatba ment
Ibi. A caáaz. kir. azab. osztrák Tanpálya társulat főigazgatósága értesiti a kamarát, hogy folyó évi július hó 1-tól kezdve a .főigazgatóság" megjelölés ele-k, s annak teoodőivel Linder Oak ár ur, es időben főigazgató helyettes és De Ser* res ur, jelenleg építészeti igazgató, mint intézkedő igazgatóság elnöke és alelnöke bízatnak meg.
Tudomásul szolgál.
158. A pécsi társkamara értesíti a kamarát, miszerint folyó évi junias hó 30-án tartott rendes kösös ülésében ezen kamarának az öt kiló; postaküldemények tárgyában tetlfelterjesztésé; egyhangúlag pártolandónak ítélte.
Tudomásai szolgál.
159. Balázs Árpád, a keszthelyi taniotéset igazgatója köszönetet mond leveleső kamarai Uggá történt megvá lassulásáért, mely köszönetét a kamarának is tudtára kéri jaiUtni.
A napirend tárgyai: L A nmélt magy. kir. fóldmívolés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium te. irata vasmegyei Hegyfalu kösaégének vásárért: folyamodványának véleménye-séee tárgyában.
SZEPTEMBER, 10-én 1882.
II. A triessti kiállítás Budapesten székelő magyarországi központi biaottsá-gának megkeresése s felmerülendő költségek fedesésére megszsraaandó bizonyos segélyösszeg iránt.
Ilí. Loebl J. Csáktornyái lakosnak egy ott felállítandó kereskedelmi oskola tárgyában beadott inditránya. .
IV. Az elnökség ^indítvány a atOQ gyártmányok behozatalán ak eltiltá a tárgyában, melyek olyan feliratul elli;, vák, hogy hasai gyártmányoknak tűn. hétnek fel.
V. Ugyanannak indítványa a bálé kereekodéere vonatkozó törvény korszerű alkalmazása tárgyában.
I.
Vasvárraegyébe kebelezett Hegyfalu kössége a fóldmivelés , ipar- és kereskedelemBgyí m. minisztériumhoz benyújtott folyamodványában né^y or-sságos vásár engedélyezését kéri, melyek február hó 24-éu, június hó 8áu, Szent-Mihály napja utáni hétfőn s a karácsonyi ünnep-ket megelőző bétőn lennének megtartaudóki
i A folyamodvány fő-, illetve egyedüli Indokát kérelmező községnek a Sopron, Győr, Szombathely és Sárvárra ve se tő orrjságatak melleti fekvése képezi.
Ezen folyamodványhoz val»rn-nnyi szomszédos köseég, nevezet^eo Iván, Egerszeg, Sst. Ivánfa, Urai-Ujtalu, Jakfa Tcreszty éufa, Damonya, Osernetbázs, Mesterháza, Pór-Ládony. Guot, Pósfa, Felső-Szeles le, Alsó-Szeieste, Ölbó és Ke-óuy Égerszög pártolólsg csatlakozik, miaián ezen vásárokban marbKtenyészté-sük számára jó piaexotreménylenek.
Ezen fnly admodványt a m. minisztérium 25 933. sz. leíraU kapcsán mielőbbi véleményadás végett leküldé a kamarához.
A titkári hivatal e tárgyban azt indítványozza : .méltóztassék a tekintetes kamarának, tekintetbe véve azt, hogy folyamodó község, melynek lakossága a legutóbbi népszámlálás tanúsága szerint csak 838 lélekre rag, a kamKrskeruIet kisebb községeihez tartosik s már es okból sem képezhet kereskedelmi gyu-pontot, továbbá, hogy két mértföldnyi kerületen tisenegy községben, nevezetesen ^sjtoekálon, Beön, Sz'. Györgyön, Alsó-Patyon, Ivánban, Egertzegen, Bép-cze-Ssemerón, Csepregen, Sárvárott, Lo-zson és Pápócton nem kevesebb mint 42 országos vásár máris engedélyezve van ; tekintetbe véve továbbá. íhogy maga a folyadvány kérvényező ré»zében homályos, amennyibea az iránt nem is nyilatkozik, mi történjék akkor, ha a két első vásárnap t. t. fooruár 24. és június 8-a vasárnapra esnék, végül miután a vásárap Bssporitása, mindig a szomszéd vásárok szétforgácsolását, nem pedig^emelkedését eredményezi: a m. miniateriumoál véleményül ezen folyamodvány elutasitólag leendő eliutésését javasolni.¦
A fenti alapon most már kifejlődött viu folyamában a kamaráoak évek során át vitatott az xi nézete, miszerint az országos vásárok további szaporítása feltétlenül káros az ipar és kereskedelemre nézve bá'ráoyos hatása, isméelten erélyesen bangsulyoztatott, sajnálattal u'a -taltatván egyutul arra, hogy a kamara megfontoli és indokolt véleménye a látását szerint nem részeltetik a magas ministerium áltxl azon figyelemben, mely ast, mint a kere kedelmi s iparos körök, törvényes képviseletének véleményét, méltán megilletné, miután a kamara ellenző felszőllalásai daczára as évek során mindig uj meg uj vásárok engedélyezi étnek.
160. Végül a kamaszt elfogadta a tkári hivatal fiu ti indítványát, mely
szerint a hivatkozott miniszteri leirat elintézéséül, a kérdéses vásáréagedólye-sésérti folyamodvány elutasítása less javasiaodó.
Fennti vitával kapcsolatban a vásárok számának leszállítására vonatkozó előmunkálat újbóli felvétele is elhatáres-tatváu, folbívatik as iroda, miszerint a kamarakerülut vásárjainak pontos és tüzetes lajstromát mielőbb álliua- e^ybe. II.
A trieszti kiállítás magyarországi közpon i bizottsága í. évi június bó 2b. kellezott átiraUban felkéri a kamarát, hogy a neveseit kiállítás költségeihez, le hetősógig tekintélyes összeg meg»aav**aa<*" ált»l járuljon hozzá.
161. Miu'io ezen kKmarakerÜlet a triessti kiállításon caik eltűnő kovés ssámu kiállító álul képviseltetik, kdömben is kiállítási köliségek csiméo ez iién költségvetésünkbe mi össsog nincs (elvéve, mitán továbbá s budapesti országos kiállításból előreláthatólag tetemet köl taég feg a kamarára báramlaní a már es okból sem tétethetik, jelenleg a trieszti kiállitáa számára Btekintélyea összeg* folyóvá: a kamara a kiállítás központi bizottságának fenti átiratát tagadólag intézi el, miről a-álirstilsg értesítendő.
HL
J. Loebl nr, a Csáktornyái takarékpénztár pénitsrnoka következő kérelemmel fordul a kamarához;
HUSZONEGYEDIK fiVFOLTAM.
ZALAI KÖZLÖNY
SZEPTEMBER 10-én 1883.
Már évek óta Csáktornya üzletíjj hasai ipar emelésére, valamint a belföldi
elete mind nagyobb lendületet vess. Aj kereskedolem itt oly örvendetes módon gyarapodik, hogy Csáktornya Nagy-
Kanizsa után legelső piaczává lón Zala-megyének. A kereskedóeegedek és la-nonczok száma mindinkább nagyobbodik; de as esek számára oly annyira szükséges oklaaáe teljesen hiányaik. A helyben fenáiló vasárnapi iskolát csak ax iparos tanoncsok látogatják, hogy as írást és olvasást égessen el ne felejtsék, llár a kösségnéi tétettek lépések egy kereckedeimi tanfolyam életbeléptetése iránt, de ez jövedelmeinek két bsrmsdát úgyis a már fennálló művelődési intézésekre forditja. s igy további áidosstokat nem igen hozhat. Mi lesz ily viszonyok között az ifjabb kereskedői nemzedékből, mely a helyett, bogy műveltségében gyarapodnék, még azt is elfelejti, a mit aa iskolában tanult? Pedig ebajon könnyen volna segíthető, ha a magas min is teriura némi áldozatot hozna, miután a helybeli polgári iskolánál és a tanítóképezdénél igen jeles tanerők alkalmaLvák. Folyamodunk tehát a tekintetes kereskedelmi s iparkamarához méltóztassék fenteimen* dottak valóságáról meggyőződést szerezve a m. ministeriumoál udabatni, hogy az a téli hónapokra álUm költségen, helyben, a kereskedelmi tanonciok számára éven-kint egy tanfolyamot állítson s a tanárokat feljogosítsa, hogy e tanfolyamról j>>g-érvénynyel bíró bizonyítványokat adhas sanak hallgatóiknaK.
162. A kamara teljesen osztja a folyamodó azon nézetét, bogy az ifjabb kereskedői oemzedék tovaképzéséról gondoskodni kell, csakhogy az általa aján* lotl ut aligha vezetne ctélhoz. A kereskedelmi tanfolyamok létesítése első sorban a kereskedői köröket érdekli, s azért ezektől kell az ilyenek életbe léptetése iránti mosgalomoak kiindulni. Indít -ványttevő tehát folysmodványa elintézéséül oda utasítandó, vetné fel a kereskedelmi iskola kérdését mindenekelőtt az ottani kereskedő köröttben. Ezek htvan-dók fel eloő sorban esetleges pártoló dijak jegyzésére, azntán elkészítendő az iskola terve s költségelőirányzata, s csak as elő-munkala'ot befejeztével járulandó a m minisztérium elé. Kamarának as ottani kereskedői karból kiinduló ily testületi mozgalmat mindenkor a legrokonszenve-sebben fogja fogadni, az e tárgyban beadandó ft&yamodváoyokalés indítványokat a m. minisztériumnál a legmeleggeb-büi-j pártolni e szükség esetén tehetségéhez képest anyagi gyámolítást is nyújtani; oly indítványokhoz azonban, mint az előtte fekvő, melyek a nélkül, hogy valamint tennének, mindent csak felülről várnak, nem csatlakoz hátik pártoló! ag. IV.
Elnök ur, mint indítvanyttevő, visszalépett ugyan alábbi indítványtól, miodazonáital ezen indítvány a kamara kívánatára e mai tárgyalások körébe vonatik. Tartalma következő: „Tekin tetes kamara 1 A földmivelóa, ipar és kereskedelemügyi miniszter ur, ő nagyméltósága folyó évi 25 447. ssám alatt kelt mtgas leiratával értesiti a kamarát, hogy oly gyártmányok, melyek bárminemű oly jeggyel vagy 'felirattal vannak ellátva melyek azokat angol származáausknak akarnák foltüotetni as angliába való beviteltől el vannak tiltva.
18,874/1882. szám alatt kelt iáira láva] pedig értesité a kamarát, hogy i franczia kormány az ottani vámhivataloknak meghagyva, hogy oly külföld', gyártmányok tekintetében, melyek valamely francziaor&sági gyárosnak nevével vagy árjegyfivel avagy Paris jelzettel vannak ellátva az 1857. juoius 23 án kelt törvény 19-ik szakaszát szigorún alkalmazzák, mely azt mondja: hogy as emiitett áruknak bevitele és átvitele valamint közraktárokba való elhelyezése meg van tiltva, sőt ások a vámigaagatő a közügyéez, vagy a sértőit fél keresőére el is kobozhatók.
Feleslegen volna aDnak fejtege tése, mely nagy oltalmat nyújt Anglia és Francziaország a hivatkozott rendeletek által belföldi iparának.
Megy arorazág ez irányú törvényes intézkedéssel nem bir, dacsára annak, hogy ép itt ilyeors felelte nagy szükaég volna ; mert az országot, az idegen származású gyártmányok egész özöne leni, melyek s legküiömbfélóbb felirattal és jegyekkel vannak ellátva, melyek azokat belföldi gyártmánynak akarják feltűn tetői.
Bátorkodom ennélfogva indítványozni: méltóztassék a m. kir. foldmive-lés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot megkeresni, ha ma az Összminisz-teriamnál oda: hogy megfelelőiig Anglia és Francziaország törvényes intézkedéseinek Magyarországra nézve is törvény alkottassák, melylyel mindennemű oly nem magyar származású gyártmány, mely arra alkalmas feliratot vagy jegyet visel, hogy belföldi [gyártmánynak tűnjék fel, külőmbeni elkoboztatit terhe alatt a behozataltól elültetik.*
163. A kamara többsége csatiakéivá ezen indítványhoz, melyben a
gyártmányok védelmére, melyeknek k Sí földi iparcsikkek ép aa által, bogy hasai gyártmányokai lépnek fel, félelmes versenytársai lettek, alkalmas eszközt vél felismerhetni, azt egész terjedelmében magáévá teszi, elhatározva: hogy ily értelemben fog a m. főldmivelés- iparét kereskedelemügyi minisztérium elé járulni.
(Vége következik.)
Helyi, megyei és vegyes hírek.
— KrÓb Pál, Zalamegye kin tan-felügyelője f. bó 2 áiól 4-ig Csáktornyád tartózkodott, s jelenvolt az állami tanítóképezde felvételi és javító vissgáUtain valamint az igazgató tanács ülésén.
— MihklOTics József Zágrábi érsek és bibornok e hó 6 án Csáktornyán bérmált. 5-én érkezett meg, s a legimpo-sansabb lelkesedés fogadta. A város fellobogózva, zöld gályákkal díszítve teljes ünnepi színezetű volt. A vasúti állomásnál Konyáry Mihály üdvözölte rendkívül hatásos beszéddel, a diadalívnél pedig Dolmányos Döme FerencsTendi házfőnök a derűs nevében fogadta rokooszenves magyar szónoklattal, mire a bibornok is magyar nyelven válaszolt. Eután óriás: néptömeg által kísérve, haran^sogás közt vonnlt a templomba, majd a feren-cziek hasába, hol számos tisztelgő küldöttséget fogadott. Másnap 7 órakor csendes misét mondott, s kezdetét vete a bérmálás, mí délig tartott, amidón díszebéd
melyen részvett a főispán, alispán, s több kitűnőség. Csáktornyáról as érsek körútjára távozott, bogy az egész járás-bao levő plébániákat meglátogatta.
— Hadjárat a keringő ellen.
Amerikában elkeseredett barezot folytatnak a keringő mint illetlen és német táncz ellen. Mr. Welch — tekintélyéé tánezmester Filadelfiában — czikksoro-natot közül a „Philadelphia Press'-ben, melyben többek köst ezeket mondja: Alig van táncz, mely ellen a tisztességnek annyi kifogása lehetne, mint épen a keringő ellen. Ma még ez a nézet nem vált ugyan aralkodóvá, mindazonáltal büsz kének érzem magamat, hogy vannak még tisztességtudó atyák, kik a táncz ez illetlen nemét leány síknak megtiltják. Mr. Wyland és több más hiroeves baptista lelkész annak a nézetének adott kifejezést, bogy a keringő ép oly mételyező és puaziitóan hat az emberiségi mint a dohány, alkohol vagy bármely más vétkes aaevedély, mely a családi élet nyugalmát és boldogságát aláássa. Leg-köselebb megkezdődik a harcz, a keringő elleni hadjárat rendszeres folytatása. A legkitűnőbb lelkészekhez röpiratokat küldenek es ügyben, hogy a szószékről folytassák s keringő üldözését. Sherman tábornok neje újonnan megjelent könyvében ast bizonyítja, hogy a keringő a jó illemmel megférhetik bizalmasságra ad alkalmat. A keringő e káros b&tása ellen óvszerül Welch ast ajánlja, hogy keresstesetl kezekkel keringjenek, ugy hogy a tánczosok kellő távolban marad janak. Ö. Welch, ez uj eljárással felsőbb oestályatb<in azép eredményt ért már el.
— A drezdai utlsemlta kongresszus. D ezdából szeptember 5-dik kelettel a következő híreket kapja aj „Egyetértés" : Eddíg a német birodalmi székvárosnak mintegy 300 küldöttjét nem számítva, 42 iparee, 31 kereskedő, 26 gyáros, 64 főrangú tiszt stb, 19 magánzó, 29 mezőgazda s földbirtokos, 10 magasabb rangú hivatalnok, 12 irő, hírlapíró szerkesztő, 15 lelkész, stb. van bejelentve. Ezek egyresze vasárnap s hét főn a legnagyobb rész, kivált s berliniek, azonban csak kedden fognak Drezdába érkezni, hogy a reform-egyesület nyilvános elősdási estélyen részt vehessenek. Tervbe van veve szerdán estém még egy második előadási estély is. A berlini kü'-aÖ'tek élés az ismeretes Stöcker udvari lelkész, s a bvlini legutóbbi választási küzdelmek alkalmával sokat emlegetett Sonnenberg állanak. A koogressiusra menömagyar antisemiták ma este Istóczy GyözŐ üibasán gyűltek Összes ottan m-g beszélték az utí programmot Mint már említettük boluap reggel indulnak el Budapeat'ől.
— A Petőfi-szobor ügye volt fővárosi tanács szept. 7-iki ülésének ej:yik fontos tárgya. A szobor már késs, ma holnap itt lesz; talapzata márfellítva, a leleplezési bnnep ideje kitűzve, i a szobor költségei, daczára egyesek buzgói-kodáaáuak, még m«st sincsenek együtt. A tanács érezte, hogy nem hivatása ítt is, mint a Széchenyiazobornál a hiány fedezésével megmenteni a nemzetet a közöny vádjától. Elha-ározta tehát, bogy a törvény ható sági közgyűlésnek előterjesztést tesz oly értelemben, hogy a főváros a Petőfi-szobor költségeire három ezer forintot szavazzon meg i tegyen folyóvá, hogy leríja a legnemzetiebb köl tő iránti hálája adóját Egyúttal határo zettá emelte a tanács, hogy a középitéet bizottság javaslatai szerint a Petőfi szobor környékét megfelelő díszes állapotba helyezteti s a< aszfaltozást a magyar aszfalt tárulattaí. a kövezést Benct váliaJko
zóval azonnal elkészitteten; rendelte. Mivel a főváros a leleplezési ünnepélyre is meghivatott, a tanács tájai azon, élükön a polgármesterrel meg fognak jelenni.
ASoBSOth Lajos nagy haaánk fiának születése 80 ik évfordulója alkalmából készült .Emlék-Album" átnycj-tási határideje a küszöbön áll s még számtalan aláírási iv van kint a közön -;ég köréhen, — minthogy pedig as Album e hó 15 én már be less kötve, felkérem ax ivtartókal, szíveskedjenek as aláírási iveket, bármily eredmény nyel is f. hó 12-éig besárólag hozzám beküldeni, minthogy e hstáridőn tnl érkeső aláírók neveit, a legjobb aKarat mellett sem fogom felvehetni az Albumba. Budapesten szept 6-án 1882. Hslász István a Kossuth album tervezője és készítője.
— Ravasz mészáros. A kis Lizi a mésaárszékbe megy és egy méter borjú hust kér. A mészárosnak csakkamsr eszébe jut, hogy egy méter annyi, mint három láb, tehát három borjú lábat adott a gyermeknek.
— Megérdemli a nemességet. Egy
a volt határőrvidéken lakó jómódú gazda a napokban folyamodványt nyújtott be az illetékes közigazgat g*tási hatósághoz, hogy eszközölje ki ó felségénél részére magyar nemesség adományozást. Kérvé-lyét azzal indokolja, hogy már nyolca fia kiszolgált katona, négy pedig nemsokára szintén katonai szolgálatba lép.
A kifizetett uzsorás. A varsói
váltótörvényszék előtt érdekes pör folyt le s nspokbao. Egy odavaló uzsorás be-pőrölte egyik adósát, mert -00 rubelre szóló váltóját nem fizette ki. A törvényszék elŐU azonban kijelnntette az adós vádlott, hogy ő a lejárat napján leakarla fizetni a 800 rubelt, de a hiteleső a pénzt el nem fogadta. A vádié megkérdeztetvén annak oka felől, ?z: monda, Ő nem akarta elfogadni a pénzt, mert az mind rézkopek volt, több nehéz zsákba be kötve. A törvényszék azonban azt aem itélhetvéo meg, hogy az adósság minő pénznemben fizettessék ki, a vádlót keresetével együtt el utaaitá A panaszos, miután a perköltséget kifizette, szekérrel, ment el az adósságért, s mintán egy teljes napot eltöltött s rézpénzolvasással fölrakta a zsákokat szekérre s az összesereglett inasgyerekek gunyhshotája között, megcsúfolva vitte haza pénzét.
— A tyúk Is kikaparja, Orsován a napokban egy tyúk által oly gyilkos ság nyomára jöttek, melyet már több évvel eselÖtt követtek el. Egy veszteg ÍDtézeti szolgának a napokban elveszett a tyúkja, s aat as intézet minden sugá-ban kereste. Végre egy kúthoz ért, mely használaton kívül lévén, be volt szögezve s korhadt fájából hiányzott egy darab, mi a szolgát arra a feltevésre hozta, hogy a kérdéses tyúk a kulba esett Belenézett és aa elveaselttyukhelyettegy lópok-róezot talált, mely egy évvel ezelőtt tűnt el az intéseiből. A vesztegiolézet igaz gatója odshivatván a kúthoz, a pokrócz közelebbi mtgtekinlésénél, azon egy em bért kart és lábcsontot talált. Jelentést lettek azután a hatóságnál és egy bízott ssg a kútból kiszivatyuztatván a vizet, kivétette a csontokat is. A fején két súlyos sérülés nyomát találták, melyek valószínűleg fejsze -csapás ól eredtek és okvetlenül halálthozók voltak. A ruhadarabok rongyait, egy kötött kötelet és egy nehéz darab követ is találtak, mi csak növelte a gyanút, hogy a talált hnlladarabok András kocsiséi, ki egy évvel ezelőtt állítólag megszökött a pok róczcza) a vesztegintézet iltállójábók Az ugyanezen időben alkalmazásban volt másik szabadságra ment, de nem tért vissza többé. A gyilkosság elkövetésével ezt az embert gyanúsítják, mert ugy is mindig panaszkodott András kocsisrs, a ki jobb fizetést kapott, mint ó. A megszökött gyilkos perjámosi születésű. A szolgabiróság. mint a D. L. írja, erélyes intézkedéseket tett kézrekeritésére.
— Az arany borjn. Nagyon jellemzi a néger kérdés állását Amerikában gy amerikai lapban közzétett következő párbeszéd: „Smith testvér, mit jelent ez megint ?¦ — .Micsoda ? — „Hogyan mertél templomunkba nég< rt hozni?* — „Hisz azéa ülésemre hoztam,* — „A te létedre? Et ok arra, hogy az egész köz séged seried?" ,De értelmes s jól nevelt emberi" „Kit érdekel ez V Mégis csak néger.0 — „Aztán barátom is.e — „Barát ide, barát odal Azért mégsem kellett volna as egész községet megsértened.* — „De Ő is keresztéay, tehát hossánk tartozik." „Hogy is ne! Végessé ájtatoaságát néger testvéroivel" „De Öt millió dollár vagyona van.* — „Micsoda ? Mennyi a vagyona?" — „öt millió dollár.* — „Smith testvér mutasd őt be nekem !'
időt kényelemmel tölteni; figyelmezteti továbbá as utazót minden megtekintésre méltó tárgyra; megismet tetí vele as utazási viszonyokat Kiválóan tárgyalja az olasz nép jellemét,szokáséi:: megismerteti annak nyelvét. Annál is inkább ajánlható, mert ss olaszországi főútvonalon és közbeeső vidékeken kívül Trieszt és részben Velenese varosok leírását ís magában foglalja. — Mind a három füzet lesszáli--tott árou a portóköltséggel együtt (leg-czélszerübben utánvéttel) megrendelhető szerzőnél: Pécsett. A hézagpótló müvet ajánjuk olvasóinknak 1
- A „Képes Családi Lapok 49 ik aaámának tartalma: Lidérczfény Elbeszélés; irta Szépfsludy Ö. Fereacn. (Folytatás.) — Készen vára menyasszony-ágy. Költemény; irta Kamóesy József.
— Lamartíne és Lady Stanhope, emléklap; közli Borsodi Béla. — BoU-Jol-aassony. Beszély Píerre de Chatillontól; francaiéból fordította Bércsy Gyula. (Vége.) — Akik vulkán fölött táncaol nak, norvég beszély után irta Caiklay Lajos. Tiesttartók majálisa, falusi história, irta Németh Imre. — Darwin embere, közli Perkatai V. JeoŐ. (Vége követte zik.) — Egy fejedelmi nász, irtsB. H M
— Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Taplót gyűjtő tóL — A két jó barát Gazella vadáazat Perzsiában. — Szende Béla, — Melléklet: a. „Tavasz és nyár utó" csimtt regény 145 — 160 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány
— Számrejtvény. — Talányok megfej tései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. —Hirdetések. Előfizethetni: Mehn**r Vilmosnál. Budapest IV. ker. papnövelde utcaa 8. szám. Egész évre 6 írt, felévre 3 frt; negyed évre 1 frt 50
hegykerület községházánál megtartaná0 lyilváaos árverésen a 'megállapított ki-ikiáJtási áron alul is eladatni fognak. Az árverezni kívánók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10% vagyis 89 frt 6 kr. készpénzben vagy az 1881. évi;LX. t. cz. 42. §.ban előirt óvadékképes papírban kiküldött keséhez letenni, c töbhi feltételek a bíróságnál nregte -kinthetők.
A kir. telekkönyi invtóság. Csáktornyán, 1882. évi július hő 10. napján.
182« f-z. ti. 1882,
Hivatalos placzl árak.
N.-Kaomáa, 18S2. ang-arztu* 23-án 10O kilogrammjával uamitTa. Bura B 50— 0.20 Kon C.50--7.-Árpa.e.S'J—7.50—Zab 6.—6.6'J— Kukoricáz
8.20---— Burgonya 2 .50 - —.— Rizs 32.—
9.-. Bnxa Dara 23.-u—
Egy kilogramm.
Árpa kása —.18 Porté —.36 Lencse 34 Bab —.-.0 Kfilea kása —.12. Bariska 16 Pohánka —.15 Saranyn káposzta—.10 Bépa —8. Riz* —32. BoxtDara 23.60—
Árpa-kása —48. Széna--3.
1 Liter.
TJj bor 16 24. Ó bor 24 -48. Pálinka — 46 Ecset 8— .
1 H*rtó.
üjbor 8.— 0 bor 14.— 1 EilŐ.
Hepeze olaj —.48 Sterin gyeitya 1.20 Fagya gyertya —-60 "**PPao —-40 Marhahús 60.—52 Borjnhus 48 - 60 Sertáshas 56-Bzalonna — 80 Dissnoxsir —.96 Harhaziir 1 frt Körm-i —50 R6 —.13 Cankor —.56
Bora 1.10 Paprika 80.- .Vaj —1. VflrSt
hagynia —10. Foghagyoa —24.
A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miként Hatlak Andrea prések ai lakos végrehajtatónak Hatlak Marton rezpecsi lakos régrehejtást'azen-vedő ellen 200 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó Csáktornyái kir járásbirösag területén lerő I. begykerületi 246 sz. tjkvben felvett A f 346. hassam 31.771/,, kr. szőll 5 váltaággal terhelt ingatlan 582 frt S54 hassam 152.971/] kr. ssőllÓTáUtsággal terhelt ingatlan 262 frt nevezett végrehajtást szen • védett nevén álló s összesen 844 frtra becsült ingatlan és tartozékokkal folyó évi október hő 17. napján délelőtt 10 órakor. 1-ső hegykerületi községházánál megtartandó nyilvános árveréses a megállapított kikiáltási áron a\cl is eladatni fognak.
Az árverezni kívánók tartoznak aa ingatlanok kikiáltási árának 10% vagyis 84 frt 40 krt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t cz. 42. g-ában előirt óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők.
A kir- telekkönyvi hatóság. Csáktornyán. 1882. évi július hó 5. napján.
6*17 sz. tk. 1882.
Árverési hird.
kivonat.
Felelős szerkesztő : SZÁLAT S.í S'DOB Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT.
A csák tornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről kös-húré tétetik, miként Horváth Antal sztá&etineczi lakos végrehajutónak, Pod-gozokecz György s Anna aztánetiaeczi lakos végrehajtást szenvedő etiea 122 frt tőke s járul, iránti rógreli.-<jiási Ügyé-be& a oagv-kaoitsai kir. törresékhez tartozó csáktornyai kir járásbíróság területén levő sztánetineczi 5 sz, tjkvben A f 1, 3, 5, 8, sor, 6, 34, 113. 115,128, 170, hzazám alatt felvett ingaüae s ahhoz tartozó legelő és erdő illetményből % részben neverett végrehajtás? seeavedeit nevén álló és 518 frt 69 krra{ becsült ingatlan és tsrtozéksi folyó évg október hó 13. napján délelőtt 10 órakor sstáne-tioeczen községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállspitot kikiáltás áron alól is eladatni fognak.
Az árverezni kívánók tartoanak az ingatlanok kikiáltási árának 10% vagyis 51 frt 87 krt készpénzben vsgy as 1S--5. éri LX. t. ez. 42. §-ban előirt óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni a többi feltélelek a birósá^nál megtekinthetők.
A kir. telekkönyvi hatóság.
Csáktornyán, 1882. évi június hó 23. napán.
Irodalo m.
— Bekfildetett Vízkeleti Vízke-
lety Imre „Kalauz Róma és Olaszországba* >-zimÜ müvének 3 első füzete. Ezen kalauz megtanít, hogy mikép lehet; szerény euyagi viszonyok között és arány-lag igen csekély költséggel hosszabb! utazást te&ni s egy helyen huzamosabb .
imrési Mtiéiyí UnnaL
A csák tornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéró! közhírré tétetik, miként Kovácsics Ilona rimsesáki lakos végrehajtatónak, Nóvák Ferencz éa neje ugyanottast lakos végre hajtást szenvedő ellen 201 frt 50 kr. tőke s járul, iránti végrehajtási Bgyében a nagy-kantssai kir törvszékbez tartozó Csáktornyái kir. járásbíróság területén levő a II. hegy kerületi 388 sz, tjkben 477 hass. alatt nevezett végrehajtáat szenvedettek nevén álló s 890 frt 60 krra becsült ingatlan és tartozékai folyó évi okt. hó 24. napján délelőtt 10' órakor II.
Haszonbéri hirdetés.
Paliint Inkey Zsigmond, mint Pallini Inkey József tulajdonát ís képező közös kormányzója részéről közhírré tétetik
Bérbe adatik zárt ajánlatok utján Zalamegyében Hegymagason l-.ó két kerekű vizes malom.
Ezen haszonvételre a zárt ajánlatok folyó évi okt. ho l. napjáig ly ciim alattadandók be :
Váry Elek ispán urnák Bogáton u. p. Kaposvár.
Az ajánlat tételben:
1. Kiírandó ez m és ssóvsl a megajánlott összeg.
2. Kijelentendő az ajánlatott tevőrészéről, hogy s bérlet tárgyát ismeri és azoknak sem mennyisége, sem minőségt^a szokás gyakorlatai ellen kifogása nincs.
3. Az ajánlott összeg 10% miutbáoatpénz sz ajánlattételhez melléklendő.
4. Kijelentendő, hogy ha az ajánlatott tevő igéretét vissza vonná, beadott bánatpénzéről lemond.
5. Kijelentendő, hogy az ajáulattevő a megkötendő szerződés feltételeit ismeri és elfogadja.
A bérleti feltételek a bérlet tartalma Váry Elek boga ti ispán urnái Bogáton u. p. Kaposvár megtekinthetők és azzal a bérleti szerződés aiólírt jóváhagyása íeonlartásával megköthető.
INKEY ZSIGMOND, közös kormányzó.
663 3- 3.
a#*Mif^^
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖK!
SZEPTEMBER 10 én 1882.
HIRDETÉSEK.
Nincs többé buza-üszög!
A gyökeres páczolásmód buza-Üszög ellen jutalmazva és ajánlva sok egylettől és előkelő személy bégek tői.
Kapható minden raktáramban az osztrák-magyar monarchiában.
1 csomag 200 liter magnak 30 kr. 1 , 100 , ,15 kr.
Felvilágosítást ad ingyen és bérmentve: A vegytani laboratórium Dopuy N. Bécs VI.
"Windmühlgasse 35. 645 5—5.
Nagy-Kanizsán: kapható Rosenfelo Adolf kereskedésében.
Hazai ipar!
ScnilerC. és
cs. kir. rab. hidmérlag- it gjpryara,
Budapest. Baktir: Táeil-kSrat 17. síi Byár: Rotteabllder-irtoza 12, et 14. n.
M
OLL SEIDLITZ - PORA
ajánljak ezennel ismeretei legkitűnőbb gyártmányaikat, a. m. mbdeoaema tized- él század-hldmoriegeket, szóIÓaiaiankat stb.
mW Egyedüli készitói a kettős voné-tengelyü .Sckeaibcr readszerl" tized-mérlegeknek.
r43 4—6. Árjegyzék ingjen és bérmentesen.
BERGEB orvo.i
KÁTRÁNY-SZAPPAN A
orvosi te kin teljek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással használtatik
mindennemű bőrkiütések ellen,
; kfilSnosen idolt és somörök, rab, ótva* él élüdi kiütések, ngyszinte veres orr, I fagydag, laziláb, fej- és szakálpíkkely. Berger káfa-ásyszappaa 40% fskátrásyt tartalmaz é* igen elkülönítendő a mis forgalomban lavfi kátrányszappanoktól-A csaliaok elkerülése végett kéressék világosan Iterger kátrány-szappana ís Qgyeltescék ax ismert védjegyre. 471 15-24.
Makacs bor szenvedése ke él a kátrány-tzapaan helyett hatással használtatik
Csak akkor valódi, tttJLZLtíLÍZ
lenyomva.
80 kt óta a le.-iobb elkérek i beteglegek és caiészfésl akadályok, tolatta <¦¦-- srssyir rllen. Különösen módot folytatnak.
ellett fennáll mindennemű gysfttsr mint étráíryliiáuY, h&saznmlaa;) vér >ly egyéneknek ajánlva, kik Üló élet-
Hamisítások törv.'-ylleg bűntettetnek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é,
CRANCZIA BORSZESZ SÚVAL.
A legm ;.\o n h i r: ,r~.. i szaré a szenyedS emberiségnek
I n ::. - : r>elsö e ¦ küliS gynUadásaát, a legtöbb betegség ellen, mio-dennrroű *el>e>(lU«ek, fej-, fal- ?1 fogfájás, regi lérrek és nyilt sebek, rákrekályek, is*ök »zem[;yoIla<i»s mindennemű bánnia* as lérflléi stb. Stb, ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Hal-májolaj.
KrobnM. és társától Bergénben.
(Norvégiában.)
Esen .balmáj zsirolaj valamennyi, a kere«ke<lelemben eISforduló faj között aa egyedüli, mely orvosi czélokra h.-iszniEható.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é.
F("> Hxállltág tfoll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szallitó-jál, Bécs
ToehlanLen.
Raht'. az állam minden birneves pyógyssertárában vagy faszer-kereskedésébe a. Etaktár nélküli helységekben roat-ánegyének nagyobb megrendelésekné] megfelelő ideenged ésben részegülnek.
A t. CZ- közönség kéretik határozottan MJ'-fJU készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját - \jegyem és aláirá-cmmal tannak eilátra.
Raktárak: NsffV-Kaalzss Belos J. gyógysz. Práger Béla gyógyse Fesselhc fet József, EoieuMd Adolf, Roienberg Ferenci, Strém é< Klein — Zala-Egers2eg Hollósy J. E. Marozall Iszü Ferá. — Barcs Dornei K — Csáktsraya Gönc* L. gyógysaeréss. — Kaposvár Habóehay Kaim. Kohn J. gvógyaz. Tb. Kecikessy gyógysz. — KaprsiOZa Werli M. gyógy-ttszsg Csacsinorics Ist. gyózjis. — Keszthely Wünich F. — K5.-hbcl Kitz Ján. — 2Air;- <: Irgalmashoz gyógysz, Mittlbacb S. gyógysz Holjzc T. — SsfrOS Mes*y And. eyógysz. — Letenye Kaliwoda J — KaBSSVá-rart Borovics Ad. — Zala-E|tr*zss, Hollowy LE. gyógysz. 461 87—52.
Fontos gazdákra nézve!
Abuza, valamint kukoricza. árpa, zab meg-! Üszkösödése ellen több gazda álta! legjobb sikerrel próbált Edmond-féle magáztató szer biztos hatást gyakorol Gazdáknak, ha terményeiket búzát, kukoricáit, árpát, zabot. Őszöktől menten akarjak learatni, ezen kitűnő óvszer különösen ajánlható.
A magáztató szer csomagja, mely 200 liter vetőmag páczo.lásra elégséges — csak 30 kr
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik.
Kzen magáztató szer kapható: 644 5 — 8.
Nagy KaDÍxaaa : Fesseihofer Jóuef. Gtáktornjan : Qriner testvérek. Zala-Etrerazegeo: Grioer J.c. fia, Bo.cb.an Emii. Oestreicher Márkus urak keres'íedéaeben.
ZK A VÉZ
és t h e a szétküldés, czég.
Legaagyobfa szétküldés! fiziet
nagybani ajakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve
tzím Osztr: írt frt
21 Mscea valódi arábiai — — — — — ___ — 7 10
22. Heaado igen nem?* — — — — — — — — — 6-60
24. lava I. lárga nemes — — — — — — - — — 5'—
30. Caba »old er5teljes — — — — — — — — — B-
27. Peri-Meccs., igen kiadós __ — —-___— 5 —
25. Java II. sárga nemes — — — — — — — — — 4*40
32. Santsi, jóisléiü __ — _ — _ — — — — 405
33. DoEingc. kiadós — 390
34. Rio erőteljes éa tisxta __ — — —— - _— 3-70 Thea: % kilo 75 krtÓl frtig rrbO. Ensslik : Kron Sardina hordónként 6 kUo 175 frt KBsretlen sxétkBIdés, gysrs él selit aztkjá'at ArjegyzÓ kek kávé-, thea- és vasUlábÓl, valamint kis posta próbák díjmentesen ktUdet-nek Kérjek b. ajanlatát és ajánljuk magunkat 457 17—26.
FUNKE & KORNBERG HAMBURG,
é« azon esete m. ha asöksígeUetne, ngy keressék osatUs a Baraer-fete kátrány kén-szs.» as, letstaofy a k&lfoidi utinzások eredmónytelén k««sitmények.
Mint gyengébb kátrány-szappan meüőzétre minden
tisztátlanság el 1d ör ö zx,
b5r- és fejkiBtések gyermekeknél, Talamint eddig el^rbot.ulen szépitó siszsdál-és fErdS-tzaBpaa^ifidennapi használatra szolgál
BERGER GLYCERIN KATRAKY-S Z APPANA,
mely 35*/e Olycennt tartalmaz és finoman vár: iliatOiitva.
fftf Minden fajtának d«i-abja 35 kr. utasltiissal egvütt.
FőszétkQlrJés: HELL 6. gyégyszerésziél TROPPÁBAN Raktárak: Részletben »an minden enropai gyóüyszTtirrian. Faraktár Nasy Kanizsa számára:' PRÁGER BÉLA éfl BELUS JÓZSEF gy.tgy.zetó.zokná!.
ltX^l<«^XX«<4<HXX^4tK^I(H^^XIts<
J8888S8888888S88SS8SS8?
HLATKO JÁNOS
NAGY-KANIZSÁN.
8
o
8
o o o o
8
' A közelgő őszi- és
téli-idényre : ajánlom dúsan felszerelt raktáromat LEGFINOMABB
SZÖVETEKBŐL
Et, legoloaóöb
árakért. gSJT Ajánlatok a ; leggyorsabban s legpontosabban eszközöltetnek. ~VB
Tiszteletté! HlatltO JáflOS
8
8888888888888Í
A főgyiíinasiuiii!, polgári, elemi és
izraelitái igazgatóságok megbízásából minden iskolai
tankönyv WAJDITS JÓZSEF
könyvkereskedésében kapható. Valamint minden író- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron egyedül csak
ITT V ^ S Á R O L II A T Ó K.
NAGY-KANIZSA WB&- szeptember 14-én.
Bétittéil ár:
egí-u írre......8 frt.
fel *\tc.......4 „
aegjed érre......3 ,
Effv Mám 10 kr,
HIRDETÉSEK
6 baeábos pe titaorban 7, másodszor 6 l minden további Borért 5 kr.
NiTLTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek lei Eincstari illeték minden egye* kiütésért 30 kr. fizetendő.
Huszonegyedik évfolyam.
ZALAI RQZL0KY.
A lap ixelleiai reaxrt illető kf-xlexaé-nyék * aierx^sxtoaox, anyagi rétiét illető közlemények pedif a. kiadóhoz bérntentve
intéeendők: V': KAQT'KAKI Z'S A
Bérmentetlen levelek csak ismert mtmaratáriaktol fogadtatnak «1.
Kéziratok tíssxs nem küldetnek.
{ísSj-KaniaaTiros helyhatóságinak, .nagr-kamaai tok. tüioltt«gylet', a ,nagy-fcania»i kereskedelmi, ipartana', ,nagy-kanksai takarékpéaztar¦, t .zalamegyei általános tanitóuatttlet" a .nagy-kaniiaai kisded-neveló egyesület', > .nagy-kanizsai tiszti ínsegélyzó siOTetkezet", a .soproni kereskedelmi a iparkamara nagy-kaniasai kulTálasztaánja' s tíbb megyei és Táros
egyesület hrratalos értesitóje.
HetenkiDt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
A létért való küzdelem.
a természetben és a társadalomban.
De Caaáolle egykor élénk mó don fejtegeté, hogy az egész természet egy folytonos szintere: egyik szervezet küzd a másikkal, vagy pedig az ót környezi természettel. Ha tekintetbe vesszük -a békésnek tetszó természet felszínét, legelőször is kétségbe vonnak azt, amit további meggondolás tagadhatatlanul igaznak bizonyít.
Látjuk a természet külsejét derültségben fényleni, látják sokszor > tápszerek feleslegét, de nem lát jak vagy elfelejtjük, hogy a' madárkák, melyek bennünket vig énekkel gyönyörködtetnek, többnyire rovarokkal élnek, tehát folyton életet pusztítanak, vagy pedig elfeledjük, hogy hányan esnek ezen zsákmányul ezen dalnokok vagy azoknak fiai közül ragadozó emlősöknek és madaraknak.
Hogy bemutassam, minő viszonosságban állnak még állat és növény ,is egymáshoz, mily gyakran függ egyik fajnak léte a másikétól, hogyan versenyez még macska és lóhere is egymással a létben, Dar-vinnak egyik példájáról fogok itt említést tenni:
Száz lóhere gomb 2700 magvat ad, egyedül poszméhek (egy méhfaj) látogatják a lóherét és a termékenyitó virágport egyik virágról a másikra viszik.
Más mébfaj e növény" nectárjá-hoz nem férhet.
Nagy valószínűséggel feltehetjük tehát, hogy a poszméhek fajának kihaltával a lóhere nagyon ritkulna, vagy pedig egészen eltűnnék.
A poszméhek száma .egy vidéken nagy mérvben aj mezei egerek számától függ, a melyek amazoknak fészkeit és sejtjeit pusztitgatják az egerek tszáma pedig amint jól tud-
juk, nagyrészt a macskákétól függ. agy hogy, amint New Kommen is mondja, falvak és mezővárosok közelében a poszméh fészkek számo sabban találtatnak mint máshol, ami az egerek macskák által való pusztításának tulajdonitható, ezért tehát teljesen elhihető, hogy egy macskafaja állatnak nagyobb számban való jelenléte egy vidéken, majd az egerek, majd ismét a méhek közvetítése által bizonyos növények mennyiségére ugyanott hatással bírhat.
Ha ja léiért való küzdelemnek indokait kutatjuk, azt fogjuk találni, hogy a szervezetek törekvése messze azon számon tul szaporodni, amely lehetséges módon táplálékot nyerhet eme küzdelem főokának nevezhető.
Míg a szervezetek méitani ha-ladványban szaporodnak, ez a tápszereknél majdnem csak számtani progressióval történik, tehát sokkal lassabban.
E szabálynál nincs kivétel. — Még az ember is megkettőzi létszámát 25 év alatt, ba a szaporodás 5 százalékot és a halálesetek 2 százalékot tesznek. Ily haladó sokszorozás mellett a föld a szó szoros értelmében, kevesebb mint ezer év múlva már-nem nyújthatna helyet utódai számára, ha nem lépnének Közbe akadályok, melyek e gyors szaporodást gátolják.
Noha az ember bír a tehetséggel, hogy tápszereit mesterségesen gyarapíthatja, ama akadályok mégis elég hatályosak, ily gyors szaporodásnak stját állani.
Ha most kutatjuk, mely körülmények mozditjái elő az emberek létszámának gyarapodását, azt fogjuk találni, hogy a tápszerek és javak szaporodásával az emberek szaporodása párhuzamosan lépést tart, ami a kedvező esztendőkben kötött házasságok számával bizonyítható be.
itár Montesquieu mondja: „Par tout ou denx personnes peveut vivre commodement íl se fait nn mariséEgy jó. termés után növekedik az egybekelések és születé sek száma, míg fordítva, szük termés után csökkenik az.
Ausztriában a; 1863 —1865 bő esztendőkben 100.000 lakosra 840, 820 és 779 egybekelés jutott, mig 1870- 1872-ben a szédelgés esztendőiben 976, 947, 928 tehát általában 147 házassággal több.
A házasságok növekedéséről 1873 óta nem birok statisztikai adatokkal, de aligha tévedek, ha azt állítom, hogy azok száma nagyon csökkent.
E tényekből fejlődik azon következtetés, hogy a szükség növekedő kielégítése az emberek szaporodását előmozdítja, mig ellenben annak nem kielégítése a szaporodást gátolja.
Ugyanezen tényezők más lények szaporodásával is befolyással vannak.
De nemcsak a táplálék hiánya korlátozza egy fajnak az elterjedését, hanem hatalmasabb ellenségek üldözése is.
Ittá hatalmas a gyengét nyomja el és a haláltól csak az menekül, aki több vagy kevesebb ügyességgel bír az üldözés kikerülésében.
Állatok, melyek Európa keletén medvékkel és farkasokkal küzdenek, más égalj alatt tigrisektói és gyíkoktól fenyegette/nek.
az ember is ki van -téve ezen állatok üldöztetésének. Angol-Indiában sok ember mérges kígyók harapásától öletik meg, másik a tigris vérszomjának esnek áldozatul.
A fajok szaporodásának más s mindenesetre szintén hatályos akadálya az éghajlat.
Nálunk ugyan az éghajlat látszólag lényegtelen szerepet játszik a
létérti közdelemben, noha nem sza had megfeledkeznünk arról, hogy egy kemény télnek sok állat esik áldozatul, vagy hogy utánna ezer ezer növény többé föl nem ébred téli álmából.
Ha azonban az évszak dermesztő hidegére gondolunk, ahol minden szervezeti élet megszűnik vagy a legkezdetlegesebb alakokra szorítkozik, ahol félévig tartó éj és fél éves homály váltakoznak egymással, vagy na az egyenlítői vidékek perzselő hőségére gondolunk, a hol a soha el nem fedett nap függélyes sugarai alatt a kiaszott füszőnyeg por gyanánt széthull és a lég melege tik-kasztólag hat: könnyen elképzelhetjük, hogyan kell embernek állatnak sarkvidékeken vagy pedig a tökéletes sivatagokban a létért küzdenie, ba már a különböző fajok nemei közt is oly benső, egyenlőtlenül erő-sebb a harcz egy és ugyanazon faj vagy nem egyéniségei, — azaz szervezetek közt, melyek életmódban és constitutióba sok is hasonlatossággal bírnak egymással. E törvénynek, ugy az emberek, mint az állatok alá vannak vetve.
Természettörvénynél épen nincs kivétel.
Az embert aztán nem tekinthetjük a teremtés különleges termének, hanem tekinthetjük őt végtagnak a fajok egymásból való származása lánczolatában.
Homályosan ráismerhetünk ugyan, miért leghevesebb a verseny rokonfajok és lények közt, melyek a természet háztartásában majdnem ugyanazon helyet töltik be, első-rendben mindenesetre azért, mert azok ugyanazon tápszerekkel élnek, ugyanazon külső feltételeknek vannak alávetve, tehát annál hatályosabban kell versenyezniők, ha a természet háztartásában helyöket meg akarják tartani.
Vessük csak tekintetünket az amerikai egyesült államok prairi ire s látni fogjuk, hogy viselnek még mai nap is fehérek és vörösbórüek Jankee és indus semmisítő harezot egymás ellen.
Ennek csekély alkalmazkodásra képes természete folytán nem versenyezhet 'sikeresen. Még mai nap is foglaló gazdaságot folytatva az indus többnyire vadászatból él és mindig szűkebb terjeszkedési kerületekre azorittatik. A fehérek lőfegyvere és pálinkája szintén megteszik a magukét s talán már egy évtized alatt egy emberfaj a létért való küzdelemben tönkre megy.
.Vagy a pusztában9 mondja Humboldt: .tigrisek és krokodilok, lovakkal és b armotVel harczolnak erdős partjain, Guyana vadonaihan örökké embert ember ellen látunk felfegyverkezve.'
Mohó (vérrel) vágygyal iszszák itt egyes néptörzsek ellenségeik kiontott vérét Mások látszólag fegyvertelenül, mégis ölelésre kész megmérgezett hüvelykkőrömmel gyilkolnak. — Gyengébb csapatok, ha & fövenyes partokon-'hafcanak. gondosan eltörlik kezeikkel félénk lépték nyomait
Szellemi tehetséget, testi ügyességet kell fejleszteni hogy a természet háztartásában, kiki betölthesse helyét. Egyik a másiknak szolgál segyszersmind önmagának. Muuka válik a háztartás főtényezójévé. Ebben a társadalom egyes tagjai szabad versenyre lépnek, melyek következménye a munka kti-lönitése. vagyis a munka felosztása.
A munka felosztása által még egy és ugyanazon hivatáskörön belül is nagyon sokfélék a hivatásnemek, igy léteznek fog-, szemorvosok, sebészek stb. vagy pedig a kereskedelem különböző nemei
Angolbonban vannak gépészek, a kik egész életükön át nem tesznek egyebet, — mint ráspolnak. Tűket
TARCZA.
Bonaparte Napóleon bucsnja a fraiiczia uemzethez!
Irt*: SZOMMER SÁA'DOB
Franezia némtet '. Válnunk itt az idő már Vedd it
Sebzett keblemből szálló encsum és Gondolj olykor rám is, mint éu Lr*Sm kepéd,
Nagy diadalmas nép, s nösL hazája hazám ! SzivszcrtiHs fog «1 ép most; nagyon ii érezem én, hogy
Többé nem látlak, — — merne vidékre megyek.
Az, kit nagygyá tettél, csak tehetetlen báb most.
Nemietek gúnya kisér tengeri nagy utamon....
Kit felemeltél porból s nagygyá tettél nagy nép:
Voh vezetőd részkor s támaszod harczi
:dbn; -
N*iT7 diadallal fittem záialdd, — rettegett miúden népfaj, Bármikor ércthangon harcira hivá népem! Népem tettél engem dictitorrá egykor, —
S nagygyá Üttetek. Ex hálán záloga. voUl Lfc7*k*rattal, nem pedig isteni kerrybSi léptem
Frankhon trónjára, mint frank népcsássár!
Nem hiuságWl lettem nagygyá, mint Bonaparte,
Sem pedig a dicxizomj nem reaetatt soha el: En aa-t elírni kívántam egykor, — s tervem tart Ion, —
Légy x világnak ara, hénel imádott hon 1 Minden népe a földnek kelt is sarcai csatára; —
Amds a nagy Tereséi volt a babér & fején. Nagy koronás fíkhajták térdük nemzet előtted,
Söt a pán* felett rendelkeztünk ni 1
Hódolt minden e földön !„ Ansatrís, Burkus, a Mtii.sk«; e
Hármas erS is int. látva a fronrxüa port. Schveícz is hódolt ¦ tzép ligatekkal Olasz-hon, Adria
Tengeri mellék, — mind egy urat ismertei! Fényes harcabői megkoszorúzva mi máiba be-tó. tank: — Mindig fényes a »ég, ir.u.dig gazdag a hares. Nagyhatalommal zzembr-n dürrtek ax ágyuk, a puskák, —
Térdre omoh a ojAr s béke ntán könyörög.
Oh, ax álom sz.'p volt, m;Iyben ringtál azép multí —
. Siíis-orosao keserű éltem húa jelenei... Északi cselnek lettem — halld meg népem — . nabja,
Lo kit elnyonaU-k, áldoz* fe!: medr* 1 — Hitted-e, hogy letftn éltem egérSl hajnali eail-la*,
S hogy Bonapart' megvil egykori fényétől! Nemaetek és a világ is, mely csakis egy arai ismert:
Most foglyod vagyok én, * lm ax enyém a k?darcz!
S hogy megszöktem fogaigombéi Elba sxiget-
r*L
Kom a gyáva srökíx veit kalauz — S mutatóm:
Felszabnditój óhajtottam lenni Frankhon,
Minthogy an»ol kéz snlyx alatt nyögtél! Ámde ba későn jöttem s itt uj fogság várt rám, —
Bűnlii hozható i-c. hogy nem jöttem még
Amíkor * láacz csörgött rajfam ?--¦ Kéaő
tett bár, —
Bennem a jóakarat rossz helyt hajt* erirát!
Most, hogy tározóm innen, hagyd csókolnom földed 1
Édes-kinos e csók, — rabfixd xdja e bért Hadd legyen önzetlen szeretetnek záloga, szép
kon ...
Hadd mondjam ki o ixét -' .hogy egyre
" imád!"
Éltem rajtad függ, mint tüggött mindig s akkor. Hogyha a honneretetváre* harcába bevont! Csak pár porszemet adjál, ez legyen sreaod tökre ;
Láthassam képed Szent Ilon' árva tarén!
Meg van-e benned népem régi szerelmed, ' meiylyel
Nagy Bonipartet és Frankhont ára«xtád ? Nincs már? Am jó! ugy tart* meg legalább ' rsak ab t: an a Körben, melyben a nép még emlékszik r'ám ...
Oh, mily drága jutalmam lennf ec emlék!
Bárcsak
Tcelté válnék : mit sxtlnui s«m Öbajt neked l
Oh, ne tipord cl a férget! TarUd meg szent
emlékben, — S ro.fi.jdhs, a vándor lét niegsxönik s jS a halál:
Oh, mily édec ürömmel leng át hálás lelkem, S megvéd mint akkor, mint mikor éltem
•*r~
Nyílt arcaodat fogja lehelni édes caÓkom,
Leas majd géniuszod szellemem ée veaelód ! Mesaze van innen Szent Ilon'; ám majd szárnyakon elj5,
S gyorsabban leix itt, mint én most lessek ott!
Szédült fejjel zúgtam alá a magas h»gyc»m*i.
rüL -
S most itt fetrengek, mint a *ebzctt vad. MégE-nesÜitarszIánköut megtiSrhetnC-m mindazt.
Maly mintérexkapn áll vadkibivaai.il elénk. Ámde ba telj' erejében ax araziánt vasrács környezi:
Elviheted fiait, — nem tehet 5 mást: aít ! így ha a vérét ontott harexos karján rablánca — : Oh, mint nyomja szivét: romban látra hónát 1
Nyolhat-c kardja után, hogy megzaboUxza ax ellent,
Hogyha az országban mindent dúl, pnsaltt ? Kétszori fájó éraet fészkel szdmben s izgat... Forr ax agyamban a vér... lázban ran testem !
Most már rab fiad is tehet-Uen báb éa tétlen, Hogyha a bonban a rész, — > ninc* ki b-.egévjx a hont I
En érzem lecjohban nagy veretiégnnk terhét— Oh, mint nyomja e súly megbetegUlt lelkem' -
Vedd bueanesókom nemzetem! Tartson ax áldáo össze i Légy boldog mint rég, r-d mosolyogjon a napi
Megkönyörül még rajta-! az ég és elveszi átkát; —
Itt lesz még ax idő: hogy te világot uralj. S hogyha a t-.ateei porlad a nem leaaek én
életben:
Akkor lesz ki követ s szétveri mind, ami ga«!
Oh. ne feledd cl kérlek, UoL-y mit tettem nék«4: —
Tiiztflii mindvégig, — Anglia nagy foglyát 1 — Pozsony, 1SS2. évi szeptember hóban.
Szabadító halál.
Katalin napjának estéje elérkezett. K... városka utosáin hordj* * havat az j északi szél, ostromol?a azokat, kik ily késő órákban barango'ní elég vakmerők. Hideg, nagyon hideg ?an. Minthogy as éa fii túsz eremet még nem aknázták ki, vagy a Bakony vallja magiénak, vacsorám elköltése után nem bátorkodván haza menni, meghúztam magamat étkezú helyiségünk kályha melletti zugában.
SziTarkámból bocsátott fiii'gomoly okban gyönyörködtem, midőn váratlanul csengők bongás* Hü meg fülemet: ax ablakhoz sietek s látom, hogy egymást űzik a esifra szánok, melyek telve elegánsan öltözött közönséggel.
Rövid ideig tartó gondolkozás után rá jöttem; hogy ezek a „Koronába*' éjei-
nek, részrreeadSk a 8 órakor 'fcesaÖdó''
tánczestélyen, melyet néhány lelkesebb or reode* a aaegény gyermekek téli ruháinak beszerzése czóljábdi.
Ne Tegye a kedves olvasó aierény-telensegnek, ha eldicaekaxem vele, mtase-e linczestélyre én is hivatalos vagyok s e pillanatban el is hetiroxíam magamban, hogy elmegyek, minthogy én is le akarom róni * jótékonyáig adóját, meg kis számi-sást aseretuék tenni ax iránt, vájjon mily összeg gyűlt volna egybe, ha e fényesen öltözött közönség hajlandó lett volna ax est kínálkozó élveiról lemondani s a pénz'.. — nem, ennek csak egy ötödét — melyet kiadtak azért, hogy ma bájolók esábnlatosak legyenek, a rendexóeégnek küldték volna * nemes cxélra fordítani.
Fekete Öltönyömért nem kel! küldenem, mert jelenleg mis nem 'évén, bármely napon ezt Öltöm magamra.
Hogy önkép értem ax estély színhelyére, ennek leírásával nem fárasztom t. olvasom (ha agyán lesz) figyelmet; tény, miután * jótékony czélra egy pengővel áldoztam, szerény magamat*táncs-teremnek, egyik zugiban elhelyeztem.
A belépőt csaknem elkábítja a fényes terem ; négy sarkán s közepén öt-karu osiilárok terjesztik a világosságot, nem kis boszoságukra azoknak, kik ka-caiatások s mé^ mis — a szerei m ssó tárában lelhető — épületes cselekedetek saabadon Üshetese tekintetéből áldásnak tekintenék & három napig tartó sötétsége'., melyet pedig a hitrege ugy emlit, mint as egyptomiakat sújtó csapások egyikét. y
A falak mellett píros szöTettel bevont kerevetek és ^székek diszeskednak ; képek nem' függnek a falon. A terem bérendesfije' ezekéi 'mellőzte, tán ' azért.
HUSZONEGYEDIK jWíüLTAM
ZALAI JE LÖKÍ
SZEPTEMBER 14-én 188«.
többnyire ngy készítenek, hogy a ni un kasoknak egy része a lyukak kifurásával, a másik a tóhegyek készítésével foglalkozik. A nagy haladást a technicai téren) szintén a munka felosztásának köszönhetjük, A tökély a munkában csakis annak nagymérvű felosztása által érhető el, vannak a munka felosztásának nagy hiányai is.
Összeköttetésben áll a bizonyos egyoldalúsággal, melynek következménye az általános emberi érzelemnek, a társadalom emberi oldalának csökkenése.
Ha egy munkás 40 esztendőn át nem tesz egyebet, mint hogy az ezüstsngárt észleli, vagy pedig kőszenet aknáz, minő lehet annak lelki állapota? — Az embernek minden, csupán csak gépies tevékenysége, mely által élő szerszámunk erkölcstelen.
Ha már a létérti heves verseny folytán a munka felosztásának ily magas foka szükségessé vált, ngy hogy a kedélyállapot a társadalomnak sQlyedezó félben van, mily sebesen történnék e visszahalad ás, ha a nő is az_ idealismus eddigi hatalmas támasza, e küzdelemben caelekvőleg részi venne. '
A nők és gyermekek segéd-munkálkodása, mely az ujabb gyárakban meghonosult, a munka felosztásának alkalmatlan módja.
Hasznosabbak a nők házi hivatásuknál s jobb a gyermekek a tanulás vagy játék mellett tartani. A magasabb osztályoknál is a nő nevelésnek igyekezni kell az általán emberi művészet, a társalkodás, a családi háztartás képzése által, a férfiak növekedő munkafelosztásának ellensúlyt állítani.
A pbylloxera.
Lalemann, magyar-osztrák fő-konsult illeti azon herostratosi dicsőség, hogy Európa a phylloxerát nemcsak ismeri, hanem annak pusztító erejét fájdalom, érzi is. Jégeső és fagy nem .képes annyit és oly biztosan pusztítani, mint nevezett jelentéktelen nagyságú féreg.
Sötét színekkel festem a veszedelmet, de korántsem vagyok képes a szőlőre mért csapást, ugy a valójában feltüntetni, mint az biztos kilátásban van, — ha kellő idóben hozzá nem fognak szőlőbirtokosaink
mert tudta, bogy elegen lesznek, kik tánezra nem kéretnek ¦ a kereveten ülve, elég diszessé fogjak varásaolni a falakat — öltözetök álul.
A tükröket, üvegből kési ült magas ajtók helvHttesitik.
Tervesett számításomat ugy hozzávetőleg megtettem. A közönség báli kiadásának ötöde 600 frtot tehet ki, mig tiszta jövÖdelme a bálnak, — a pénztárnok állítása szerint — nem egészen hatvan.
II.
A terem egyik kerevetén agy fiatal ember ül, ki testi jélességei s modora által magira vonja figyelmünket.
Sötét, sűrű hajfürtökkei diszket: fejét lehorgasztva, mély gondolatokban látszik elmélyedve.
A csigányok jelt adnak a következő négyesre, de ő erről mitsem tari mindaddig, mig a rendesők egyike fel nem szólítja, hogy foglalkozzék.
— Kern tánciolok, — hangzott a megszólított lacónicos válasza.
De midőn felelve, fejét fcísmele, meglátszott [rajta, hogy szeretné visszavonni a kimondottad.
Hisz éppen most vezeti a terembe Zsoinay ioidhírtokos bájos, nejét Irmát, kivel fiatal emberünk már jó előre foglalkozott e négyesre.
Nem fiatalítom e nőt, ha ugy ítélem, hogy 24 tavasznál még alig látott többet. Nem ie csudálom, hogy Tátray mással nem vágyott táncsolni, mert Irma megjelenése elhomályoeitá a terem többi táncsosnŐit
Stabályos, alabástrom fehérségű ar czán gyengéd pír vonul végig, éjsötéi szemei teljes összhangzásban vannak bókebiére omló koromfekete hajfürtjeivel, bíborpiros ajkai mosolyra nyílva, két kifogástalan fogsort tárnak elénk.
BÜnél tovább nézzük Zsolnaynét, annál több szépet fedezünk i'cl rajta, mig
a biztos győző ellenség mégsemmisi-tésére, illetőleg azzali fegyveres béke megkötésére.
Két hetet Badán a magy. kir. vinczellérképeidében nyitott rendkívüli tanfolyamon töl tvéo. alkalmam volt fenti állításomról meggyőződni s sajnosán reménylem, hogy a tisztelt olvasóra nézve is sikerülni fog.
. Fent irt Lalemann a szoiÓfajok mindegyikéből óhajtváu birni, 1868 ban .Amerikából is hozatott vesz széket, melyek pbylloxera ellepettek voltak, ezekről áttelepedtek az európai fajokra s ma Francziaországban, hol először mutatkozott, több mint 2 millió hektár, vagy 5 millió hold szőlőt pusztított el teljesen a pbyl loxera.
Hazánkban is már 12,000 hóidon felül pbylloxera-lepett. — Zalának is van ebben része, mennyi nem tudom, de a baj meg van s 50,000 hold szólóbirtoknnk, a megsemmisülésnek néz elé, mert a hol már egyszer befészkelte magát, innét kipusztítani csakis a szellő teljes irtásával lehet segíteni.
A Vi gyérítés szénkéneggel drága experimentara, holdankint 70 — 80 frt és mégis kidobott pénz, mert a phylloxerák számít gyéritjük ugyan, do a szőlőtőt is féüg tönkre tesszük.
Alapos gyógykezelésre van itt mint alantabb fogok a szőllőbirtokosok becses figyelmébe ajánlani, megismertetni óhajtván előbb, hogy miért olyan veszedelmes ellenség a pbylloxera.
Fent emlitém, hogy rövid 14 nap alatt mily óriási pusztításokat követett el Francziaországban, keressük okit, hogyan lehetségez ez?
A phylloxera sz&porasága hallatlan.
Egyetlen egy phylloxerábol egy esztendő alatt 25 ezer 600 millió lesz, számokban ki írva lessék, ugy néz ki: 25600000000. Szüznemzésü", vagyis a hím is épen ugy tojik termékeny tojásokat, mint a nőstény. A szőlőnek gyökerét bántja csak, s onnét el nem távozik, mig a tokét tönkre nem teszi, mint nyers fa, ha már nincs miből élni, fölmászik a szóló tetejére, szárnyakat kap és várja, mig kedvező szellő lengedez, elereszti magát s elrepül 1—2 kim. távolságra, hogy a pusztítást előröl kezdje, 11 hó 3 nap el tud
végre azon megállapodásra jutunk, hogy ő a női tökély netovábbja.
Tátray arczárói is eloszlott a bora, midőn Irmát megpillantá; hozzásiet, ét üdvözölve karjára fűzi s vis-á-vis után nés.
Boldog volt az először felssÓHtott, hogy Tátrayval átellenben tánezotva, reá is fog ragyogni |e fényes osillag, Ő is érintheti a hófehér kacsot.
Őszi etán megvallva, én sem oly agyagból vagyok formálva, hogy Bzép nők láttára érintetlen maradnék. Hátba még- annyira szép nő közeiébe vezet szerencse csillagom, mint Zsoinay né 1
Elhagytam hát helyemet s felcseréltem egy Tátrayval szemközt levő — ablakmélyedéssel, hol szivem annyi élvesetet nyert, melyet bő kárpótlásnak talá lok az általam fizetett pengőért.
„Ki mít szeret, arra néz." L végsora egy kellemes magyar dalnak nálam is érvényre emelkedett, mert szemeimet em voltam képes e párról levenni. Tátrayval rokonszenveztem, Irma iránt pedig többet éreztem a rokonszenvnél, mert a szép mindig hullámostatja as érző keblet.
Észrevettem, hogy Tátraynak nincs gen ínyére aa én fürkésző tekintetem, de, mint más halandóban, ngy bennem is lakozik kis adag os ö .szeretetből, mely nem engedte, hogy magamat e gyenyör-teljos látványtói megraboljam.
A négyes ügyes rendesője a VL alak végén egy figurát alakított, melynek nevét csak ő tudná megmondani, a mely ónban nagyon alkalmas volna arra, hogy a rázendíteti : ,Arok ís van, gödör is van" kezdetű csárdásra kiki megragadhassa tinezosnőjét s járja az isteni tánezot.
Irmát ís elkapta Lánczosa s lassan -kint neki hevülve, igazán érzéssel lejtették a lassul, utána aprózták a frissel, mely nélkül magyar tánca szép sem lehat
lenni élelem nélkül. Elczipelése egyik helyről a másikra nem is képzelhető, hány módon történhetik.
Egy kosár finom s enni való szóló, egy csokor, melylyel aránknak óhajtunk kedveskedni, sáros czipőnk, mindmegannyi mŐdja az elczipelésnck.
Hol van emberi ész most, mely ilyen ellenséggel meg hir küzdeni ? Ki bir addig Tárni, mig talán egy szerencsés véletlen-okozta körülmény Euröpa területéről utolsó petéig elpusztítsa? Mert hogy Európa nem klímája, annyi áll. Ki akar addig várakozni, mig az egyik halála a másikának elpusztulását vonja maga
után. Senki!_ ______.___________
Elszorul az ember lelke, ha Ó-Buda felól utazik a phylloxera által részben, feljebb Vácztól átellenben Totíi, Tótfalu, és Leányfaluban pedig teljesen elpusztított siralom völgyében. Két három év előtt a szebbnél szebb fővárosok birtokát képező piuczéket és nyaralókat dus termésű szőlők környékezték, ma? silány kukoricza tengődik ott. A derék magyar pórnép keresztbe font karokkal közőnbösen, helyesebben re-signalva bámult meg bennünket. — Két millión felől költött már az ipar és kereskedelmi miniszter ur a phylloxera kipusztítására, de aa mind hasztalan.
Méreg ellen, ellenmérget használjunk. Az amerikai szőlő fajok gyökerén a phylloxera megél anélkül hogy azokat képes volna tönkre tenni, mert keményebb a mi,.szóló fajainknál. Ültessünk tehát csupa amerikai fajt ezentúl szőlőnkbe és oltsunk az amerikai alanyba a mi fajtáinkból. Ezen egyszerű kezelés mentheti csak meg szőlőtermelőinket végromlástól, nemkülönben az államot első sorban terhelő hegyvám váltság megfizetése alól.
Azon amerikai fajok, melyek oltás nélkül is jó gyümölcsöt teremnek, ezek: A fekete és piros Izabella, a Nádor-izabella, ezen fajból a Lenaván van Kováts János urnák szép szőlője, mint Molnár István vinczellérképezdei igazgató ur monda.
Különben nem csak ezt, hanem a fentebbieket is legnagyobb részt az c adatai szerint közlöm. A Taylorjó, de későn érik. ^zsokét fekete szóllőt terem, szept. megérik. Húsos laza földet szeret.
Olyan amerikai fajok, melyek csat alanynak valók, a követkzók
Mídön Tátray magához szoritá tánexosnőjét, egész lényéo meglátszott a boldogaágazübe elragadtatás.
Acxígányok kimerülve, már háromszor elakarták a nótát hagyni, de mindannyiszor felfríssító őket Tátraynak — Jóskát dörgő hangja.
Jóska prímás ugyanis nagyon jól tudja, hogy minden ilyen Jóskáért ogy-egy ötös bankó üti majd tenyerét.
— A jóból is megárt a sok, Tátray ur — csengett Irma ajkáról, mi Tá'rayra nézve parancs volt, ki a kedves táncsos-nőt a terem egyik kerevetére Ülteié, engedelmet kérve a távozásra; de nem volt soká távol a varázakörbŐl, hanem csakhamar visszatéri s egy pohár hűsítővel kedveskedett.
Zsoinay e közben felkelt a kártya-asztaltól o a táncz terem bejáratánál állapodott meg, honnét látta a boldogságot, mely Tátray lényét ellölté; látta Irmát, ki Tátray ikérdesgetéseire szemeit le ¦ütye, saokuyájc díszítését csipkédé.
L pillanattól fogra általa eddig még ismeretlen érzés vett rajta erőt, mely fokozódott, midőn a felbasgzó keringőre s egyik rendeső anŐválaasB kiáltására Irma Tátray t táncára kérte, s el sem bo-ciátá e keringő végéig.
Zsoinay mély fohászt bocsátott a levegőbe, miközben minden tagján hideg borzongás futott keresztül. Tán a féltékenység lopódzott szivébe ?
A fogat megérkeivén, sietett a táncsterembe, tudatni nejévei, hogy basa akar menni.
De est oly hangon mondta, mely megérteti Irmával, hogy nem lesz tanácsos haboznia; készséggel látszott tehát beleegyezni, dacaára a távozás fölött érzett fájdalmának.
Tátray js.pfivid ideig maradt még csak a teremben; as irószobába tért, hogy fájdalmát elölje.
Vitis ripari. a Gyümölcse nem jó, tehát belé kell oltani, az oltás 2.-2 cmtnyi mélységben történik a föld alatt. Amerikai fajt nem szalad leönteni, mert fája kemény, tehát törik.
Ebből 5 zsák magot hozatott a miniszter ur Amerikából. 2 zsákkal van még, tehát kinek szüksége van rá kopogtasson, míg el nem fogy. Korán éró, tehát a mi éghajlatunknak lerinkább megfelelő itt Zalában.
Vitis Solonis: - SrederlevelíL A budai hegyeket maji. jzz*) kell regenerálni. Két héttel később érik a Ktpariánól. ,'• /.
Az 140Ö faj közül megemlítendő még alany a Clintonén, Her-bemont, Vitis condicam, alul ezüst fehér, a Mustang, Othello, Trumpf, Virgína stb. stb.
A veszély nagy ságiról, remélvén, hogy a t. olvasót meggyőztem, lesz szerencsém egy más levélben egyéb e tárgyhoz tatozókat közölni. ROSENBLÜH LAJOS.
Jegyzőkön^
a soproni kereskedelmi s iparkama ranak 1882-ik éri július hó 27-én tartott rendes közös üléséről.
(Folytatás és vége.) V.
Elnök ar a házaló kereskedés érdemében következő indítványt terjeszti a kamara elé:
Tekintetes kamara!
A cs. kir. osztrák kereskedelemügyi miniszter a birodalmi tanácsban képviselt országok belügyi és pénzügyi minisztériumaival egyelértŐleg mólt 1 S 81 -ik év; decsember hó 20-áról kelteaett s valamennyi tartomány főnökhöa intéseit körrendeletében, a hásoló kereskedést szabályozó pátens mikénti ajkalmasása tárgyában egésx sorát közli ss aj, részben ax eddigi gyakorlatot teljesen felfüggesztő határosa lo ka ak.
Miután a hivatkozott pÁtens, es irá tiva törréoyes intézkedések hiányában Magyarországra nézve is joghatályos, ezen pátensnek a birodalom túlsó felében történő mikénti alkalmasát;* és msgyarásata reánk nézve annál kevésbé icli közönyös: mivel ezen rendelet némely rendelkezése következményeiben, a házaló kereskedés bizonyos, és pedig kevésbé jogo sült részének, Msgyarország határaiba való átléptét eredményesheti.
Szabadjon fennti nézet igazolásául a meglehetős terjedelmes köriratból, néhány kiválóan jellemző rendeletet idea-nem.
Mindjárt as elején, a hasaló keres kedés fogalmának tárgyalásánál a cs. kir. kereskedelnmügyi minisaterium következő eredményre jut:
Ide érve, a pincaérre csengetett, kitől bort kért s kinek ason kérdéseire, bogy mennyit s milyent, csak az felelte: jÓt éa sokat.
Ennek csndaerejéről oly sokat becséinek, tán el fogja oszlatni álmatlanságomat — monda magában, míg a pinczér távol volt
Egy paiacxk russtít hoztak eléje, melyet 6 rövid idő alatt el kvártély osott
A tapintatos Náczi pinczér látta, hogy a borTá*r»ynak meghaasnált, fogat után nézett, mely Tátrayt hazassálíitá, ki bor- s örömittasan ágyba veté magát e aludt.
Ö igazán a (boldogok álmát aludta, mert álmában egy gőzkocsi I. osztálya szakaszában Irmával utazott, ki az ő öleléseit s csókjait még hevesebben viszonozta, mint tőle eredtek.....
MídŐn déjtájban felébred', keservesen tapasztalta, miszerint as, mi neki sejtelmet adott a mohamedánoknak ígért hetekik égről, csak muló álom volt, mely pedig oly boldoggá tette, hogy ily álomtól ringatva, Örömmel vállalkozott volna örök alvásra.
III.
Tátrayt esti 7 érakor ismét szobájában találjuk, hol egy könyvecskébe ilyenkor ssokta napi élményeit ind. Moat is eazel foglalkozik.
Ma észrevétlenül báta mögé rejtőzhetnénk, a következő naplót olvashatnék :
....... november 26.
„A tegnapi s mai napokat életem legkedvesebbjei köse számítom. Hogy is ne? Együtt voltam sz angyali irmával a bálban, hol megszilárdult ason hitem, hogy szive érUm hevül. Mily odaadással borult keblemre I Éreztem ssive heves dobbaaáaait Midőn távozva, kesémet kaeaójával görcsösen esoriti, hallottam titkos fohászát Minden arra vall, hogy sseret Én mégis átkozom a pereset, melyben őt megpÜlaatáxn, mert e perestől
„A házalókereskedés fogalmának törvényes megállapításából, a házalókereskedés és as állandó kereskedelmi Üzlet folytatáaáhos megkívántató jogosultság egy és ngyanazon személyben való egyesítésének ösazeférhetíensége tü-aik ki: miután aa előbbi a helységre való vándorlást, >z utóbbi a vállalat székhely nek helyezkötöttaégét tételezi fel, s a k(\ üzlet egybekapcsolása által, a házaló kereskedés érdemében hozott határozatok illotoriusokká válnának."
Ennek következtében a felnállntt cs. kir. kereskedelem- ipar-, éa közmunka-ügyi minisztériumnak 1855. október hé 6 án kiadott azon rendelete „melylyel ¦ tároló kereskedők feljogosít Útiak, hogy országos vásárokon és azok tartam-, alatt áruikat nyílt sátorban vagy állandó üzlethelyiségben árulhatják" fölfüggesztetett.
Továbbá, tekintettel arra, -bogy a es.-pátens I. §-s szerint a házaló kereskedés árnttal való kereskedésnek minősíttetik, as áruc kijátszása, mely külőmben már a jövedéki szabályokban is eltiltatott, nem a házaló jogaihoz tartozónak ismerteti fel, s elrendeltetett, hogy Beaen uyiWános u czákon és nyilvános helységek ben oly gyakran előforduló vísszaéléi a legnagyobb erélylyel beszüntetendő."
A ministeri magyarázat további folyamában a 6 ik §. fejtegetésénél következő rendelkezést találjuk : .miután a házalókereskedésre jogosító eng-rdély, a pátens 6. §-ának határozott kifejezess szerint csak ax engedély okmányban megnevezett személyekre nézve bir jogérvé-nyeacége, azon visszaélés, bogy egész család kiséri a házalót es segédkezik üzletében, teljes erélylyel beszüntetendő.
Azon Magyarországon is észlelt viaszaélés, mely szerint igen sokan a nyert házalóengedély alapján „házról házra* ugyan, de nem egyúttal ,h';!y-ségról-helységre Usik kereskedésüket -egéss éven át egy ée ugyanason helyen tartózkodnak, mi által az állandó keret-kereskedők károsulnak, a cs. kir. minisztériumot következő rendeletre bírta : „s halóságok utasitratnak-j miszerint a fent jelzett visszaéléseket éber figyelemmel kisérjék s a báaalók szakadatlanul e^y helyben való ^tartózkodását' telhetőleg megakadályozaák, illetve, ha tartózkodásuk megszorítására törvényes eszközökkel nem rendelkeznének, akadályozzák meg a házalóengedély nek oly személyek számára való meghosdzabbitását, kik s jelzett módon használják, a törvényhozás ozélzataival ellentétben engedélyüket, végül haassnak a fennálló látamozi&i szabályok alkalmazására."
Végül a házulókaresaedesre vonatkozó páteos 16 §-a következő módom érteim este tett :
.Ason rendelet, hogy az olyárutö-megekkel való házaló kereskedés, melyek „lovásza]litásáre kocsi vagy teherhordó állat igényeltetik, tilna as 1-ső ós 8 ik §-a alatt m-ir idézett Jés fennállott keresKe-delem-, ipar és közmunkaügyi minister álul 1855. évi október hó 6 án 6914
fogva távozott el nyugslmam, rnegeló-gültségem, melyekért kínos fájdalmakat Örökös izgatottságot kaptam cserébe. Ha tudnám, bogy sajgó szivemből e fájdalmas! távozni nem fognak, ugy kivágnám e dühödt ebnek dobnám.
Mi ciélja van lángoló szerelmünknek?
Irma iránt táplált érzelmeim eltörpítettek előttem minden más halandót. Ismerőseim, kik nem tudják a rajtam történt válltoxásokat,* nem győzik dudálni, hogy as éíetvidor ifjú kedvetlen és buslakodóvá lett. Kosz véget] jósolnak s már sajnálkoznak fölöttem. Nem tudom, hogy a végset könyvében mi van írva.
Amily b«nsŐIeg imádom Irmát, ép oly távol van tőlem a gondolat híven megőrzött női becsületén csorbát ejteni vagy Zoluay jogait, melyekkel Ót a gondviselés megáldotta, bitorolni.
Különben ő már másé, nekem pedig jobb less tőle távol maradnom. Nem ís fogok vele többé találkozni. Hs tatom, elkerülöm..........
Uh, bocsáss meg, kedves lény, kegyetlen elhatározásomért! Nem foglak kerülni. Nem rejtőzöm Jelőttod. Szivem végdobbanásáig csak érted hevül.'
Itt Tátray elejtő a tollat s fájdalmasan felkiáltott: Irma 1 Irmai Elrabol* lad nyugalmamat. \
'Főjét közére hajtva, jó ideig Ült tétlenül, mig végre as ór&lázicsia fűggó msdaíllont kinyitván, aa abbaav-goaddai elbelyeset hollófürtöket csókjaival s kö-oyeive! fürössté.
IV.
Fél év fult as idő tengerébe, mióta as emiitett bál elmeit.
A ritkaszép májusi délután Tátrayt a közeli erdőre csalta. Aa orsságat kö xelében álló terebélyes tölgy alá feküdt, gondolatait szárnyra bocsátván, aitdŐn ^mélázásából fogat robogása veri fel. (Vége következik.)
HTJSZONEGYRDtK ÉYTOLYÁM
ZALAI KÖZLŐN
Y
SZEPTEMBER H-éa 1882.
-tini fiialt kiadói.: rendeletében oda aa-,ry áraztatott, hogy fogató* kocái alkal-10 ázása cakk a lulsjdonképeni hásalás alatt, azaz az aruknak házról hizra való i.jniíata tőiben liloa, ellenben jogiban ?11 a hasaló kereskedőnek áruját akar mlajdon, ak:-r fogadott kocáin egyik helységből a másikba szállítani.*
A cs. kir. kereskedelemQgyi minisztérium „éten értelmezést nem találta általánosságban a mai viszonyoknak megtelelőnek" s azért „min: ilyet felfüggesztene.,'
,Az 1855-ikévi október hó 6-án ?914. szám alatt keit miniszteri rendelet a megjegyzése, hogy a házaló kereskedőnek s házaló kereskedésre vonatkozó törvény nem tiltja meg, áruinak kocsin való szállítását valamely bizonyos helyre maga után, azt ott házról házra hordandó, fenntartalUk : ejenben, megválloztatásával a hivatkozott rendeletnek, megtiltunk, bogy az árutömeget vivő kocsit személyesen kísérje, tehát maga ulán áruit, mert az ilyetén eljárás tudva levőleg a házaló ;<réakedóst szabályozó törvény gyakori kijátszásara nyújt alkalmat.*
TJgy hiszem fenut idézett rendeletekkel és határozatokkal kadétben kifejezett azon nézetemet, hogy ezen körrendelet által a házaló kereskedésnek egy része és pedig óp azon része mely ellen az állandó üzleteknek oltalomra van szüksége, Magyarország határat felé aso-rillatik, teljesen beigazoltam. Hisz majd nem biztosan állítható, hogy az a hazaié kereskedő, ki a nyílt álláson való árulás tói eltiltatolt, az az üzletember, kinek a házalás megtiltatott; az a caaládapa, ki t-ddig Övéivel egyetemben üzts a házaló kereskedést; a göltschei, ki eddig áruinak kijátszásával jövedelmező üzletet csinált; különösen pedig mindazok, kik egész éven át egy és ugyanazon helyen szokták házaló kereskedésüket űzni, vagy »aját fogatukon az - országot bejárni: a birodalmi taoácsbaa képviselt országokból, a több izben idézett rendelet elől, a magyar korona országaiba fognak meoe külui, a hol a fennt jelzett nehézségek, ukadályük és korlátozások egyikével sem találkoznak.
A házaló verseny szaporodása pedig tekintettel Magyarország állandó kereskedő és iparos osztályára, épen nem óhajtandó, mert a jelenleg űzött házaló kereskedő ís már elég súlyosan nehezedik üzlet viszonyainkra.
Azt volnék tehát bátor a tekintetes kamaránál indítványba hozni méltóztatnék a magas m. kir. földmívelés, ipar ás kereskedelemügyi minisztérium elé fehér-jeazWssel jírálni s azt felkérni: miszerint a hazai kereskedők és iparosok veszélyeztetett érdekeinek megóvása, valamint a házaló kereskedés terén elburjánzott különféle visszaélés korlátozása czóljából, a birodalomi tanáéiban képviselt országok c«. kir. kereskedelemügyi minisztériumival egyetértőleg, a jelen viszonyoknak megfelelő, czélszerü házaló kereskedés! törvény alkotását kezdeményezni, annak elkéazülléig pedig a lajthántuli kereskedelmi minisztérium eljárásához mérten, a fennálló visszséléseket rendeleti uton telhetőleg orvosolni méltóztassék-"
164. A kamara fennti indítványt tgész terjedelmében magáévá tévén elhatározza, hogy ez értelmű felterjesztés sel járaland a m. minisztérium elé.
A napirend tárgyai ekként kí lévén merítve, következő utólag beérkezett ügydarabok t"Heeztelt-k még a kamara elé:
1G5. A msgy. kir. foidmivelee ipar és kereskedelemügyi minisztérium 28,091 1882. sz. alatt kelt magas rendelete kap-eaán, mi 'hűbb; véleményadás végett le-küldé Sopronmegyébe kebeleaelt Fertő Szt-Miklós mezővárosának folyamodványát, melyben két tovvábbí, minden év január hó 15 én és ápril hó 15 én tartandó országos vásár engedélyezését kéri.
Miután folyamodó község azon okoskodása, hogy a vásárok szaporítása a gafdiezat, ipar és kereskedelem f 1 virágzásához szükséges a kamarának több izben kifejtett e tárgybani nézetével homlok egyénéét ellenkezik; mintán továbbá azon indok, hegy e vásárok engedélyezése által a községi pénztár számára uj bevételi forrás nyittatik, tekintetbe nem jÖbet,mert a vásárok nem arra valók, bo^y a közeégi költségvetésben nehezedő tV.mu-üiö hÜnyt fedezzék ; miután végre Fertí-Szt-Mikiós nem képezi azon vidék nemesebb piaciát, sem pedig az oltani kereskedelem gyupootját; különben pépig e községnek 4 országos és L hetivásár Ugyii már engedélyeztetett, mig közvetlen Kapuvárott, Miháliban, Csornán, Pomogyon, Hegykőn, Nagy-Czeiken, ho-asoa, Lövőn, és Ivánban 34 országos va-¦ár tartalik, ezeken kívül pedig még Sopron is a számítások körébe vonandó; miután végül ai engedélyeztetni kért vásár, napok oly időre esnek, melyben közlekedési utaink sokszor panaszolt rósz állapotánál fogva élénk forgalom alig várhaló: a'titkári hivatal azt bátorkodik indítványozni, méltóztassék a tok. kamarának a m. min íbz lerí umhoi. felterjesz tendŐ véleményes jelentésében a fenn-
forgó folyamodvány elutasítását javasolni.
Esen indítvány fennt kifejteit indokok alapján a kamara által elfogadtatván, ily értelmű vélemény terjesztendő a magas minisztérium elé.
166. Hírsohmann Sándor, Csáktornyái kamarai levelező tag ur következő megkereséssel fordul a kamarához:
(.Bátorkodom ezennel a tek. kamara tudtára juttatni, miszerint a helybeli távírda hivatalnak, forgalmunkhoz mérten nagyon is korlátolt szolgálat: ideje van, a mennyiben vasárnap csak reggeli 8 ^órától 9 i?, délután 2 órától 5-ig, hétköznap pedig reggeli 9 Órától 12-ig s délutáni 2 órától 7-ig működik. Folyamodom azért méltóztassék ez irányban megfelelő módosításokat kieszközölni.
Bátorkodom további a tek. kamarát arról is értesíteni, hogy itt helyben hetenként tartatík ugyan egy hetivásár, de az as itt központosított fogalomra nézve kevés, tehát felette óhaj tan dós volna egy második hetivásái engedélyezése, annyival is inkább, mivel a Muraköz miéit: heíivásárja, t. i. a perlaki, nem jöhet tekintetbe, miután Perlakről is az Összes gabona itthozatik píaczra.
A kamara az első kérelemre vonatkozólag elhatározza, miszerint a Budapesten azékelő m. kir. táriraazati igazgatóságot megkeresendi aziránt, hogy a Csáktornyát távírda hivatalnál léptwae életbe a szokásos rendes hivatalos órákat; a hetivásárok szaporításit illetőleg pedig utasítandó folyamadó, bogy az e tárgy ban megindítandó kezdeményeső intézkedések magié.ide végeit forduljon as ottani községi képviselőtestülethez. Miről folyamodó értesítendő.
167. B»rgmann Károly ur, mint a kamara által váiaaztott törvényszéki kereskedelmi ügynök, ídőhiányából,hivata-látói való fülmentését kéri.
Miután a kamara magát erre jogosítottnak nem tartja, Bergmann Károly u- folyamodványa elintézéséül utasítandó, miszerint lemondását a tekint, törvényszék mint illetékes hatosighoz terjessze be.
168. Haftl Vilmos Adolf, kamarai napidíjas, mint kisegítő hivatalnok, f. é. augusztus 1-tól kezdve tizennyolca hónap alatt tíz forintos havi részletekben vissza fizetendő 180 frtnyi előlegért folyamodik
A kamara ¦ a kért előleget 180 írtban megszárassz, mely f. évi augusztus hó 1-tŐl számítandó IS hónap alatt tiz forintos havi részletekben lesz viaszafizetendő s errúi folyamodó jegyzőkönyvi kivonatta! értesítendő.
169. Sohindler Ferenci kamarai titkár, [megingatott egészsége, különösen meggyengült lát szervei helyreállítására hat heti szabadságot Kér.
Megszavaztalak.
170. Elnök ur értesiti a kamarát, miszerint legközelebb tobb heti szabadságot fog igénybe venni.
Tudomásul szolgál. Ezzel az Ülés bezáratott. As elnök:
MÜLLER PAULIN.
A titkár:
SCH1NDLER FERENCZ.
Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1881. évi augusztus ű*én tartott rendki vDli kö Ős üléséről. Jelenlevők: a kamarai elnök Müller Paulin, mint elnökló. A kamarai tagok közül; Barth Tóbiás, Brand! Antal, Orcke Agoalon, Démy Sándor, Dflrfler György, Friedrich Lajos, Gráf Gyula, Krauaz Károly, Kugler Henrik (alelnök,) Lene!: Emil, Kuss Nep. János, Zettl Károly kamarai beltagok és Scbludler Ferenos kamarai titkár. Az ülés kezdete délutáni o'/~ órakor.
171. Elnök ur megnyitván a gyű lést, előadja, miszerint szükségesnek látta a kamarai tag urakat a mai napra reud kívüli közös ülésre egybehívni, mivel ő holnap szabadságra indul, Rite Ágoston kamarai alelnök ur, megingatott egéz-sége helyreállítása cséljából Karlsbadbaa időzik, Kugler Henrik alelnök ur pedig legközelebb a trieszti kiállítás megfekin ¦ősével egybekötött hosszabb utazásra késsül: tehát az elnöki szék ideiglenes betöltéséről kell gondoskodni.
Felhívja ennélfogva a kamarát, méltóztatnék az elnöki teendőknek viaszatértéig leendő vezetésére a m. minisztérium által 2226/1882. szám alatt helybenhagyott kamarai ügyrend 11 § ának megfelelőlegi eg; kamarai tagot válasz-tani.
Híután a kamara magát erre jogosítottnak nem tartja, Bergmann Károly ur folyamodványa elintézéséül utasítandó, miszerint lemondását a tekintetes kir. törvényszék, mint illetékes hatósághoz, nyújtsa be.
168. Hsftl Vilmos Adolf, kamarai napidíjas, mint kisegítő hivatalnok, f. évi augusztus 1-től kezdve tizennyolca hónap alatt, tiz forintos havi részletekben vissza fisendó 180 frtnyi előlegért folyamo dik.
A kanura a kért előleget 180 fiiban megaaavasaa, mely f. évi augusztus hó 1-töI számítandó 18 bónap alatt, tízforintos havi részletekben less visszafizetendő, s erről folyamodó jegyzőkönyvi kivonattal értesítendő.
160. Sohindler Fertncz kamarai titkár, megingatott egészssége, különösen meggyengült látaservei helyreállitására, hat heti aaabadságot kér. Megszavazta tik.
170. Elnök nr érteaitt a kamarái, miszerint legközelebb több heti szabadságot fog igénybe venni.
Ezsel as ülés bezáratott. Az ele&k:
MULLER PAULIN.
a titkár:
SCHINDLER FERENCZ. Időjárásunk.
.Nyugta utic dicsérd a napot" módja a régi közmondás, azért én sem dicsérem meg előre, szeptembert, nehogy csalba maradjak. Ámbár a természet törvényein alapul; okok, régi tapasztalásból iam-rt jelek jó időre mutatnak szeptember hóra és októbernek ís nagyobb résaére. De kívánatos is volna, bogy e hó és a következő' is jó idórel menne k i, mert, e két hónaptól különösen szeptembertől f&gg jó T*g? ross minősége szüretelendő ujbó-ruoknak. Tehát szeptember hónapon fordul meg jövő évi örömünk vagy bánatunk.
Mindamellett hogy jó őszre van kilátásunk, még ís azt tanácslom föld-míves polgártársaimkak, hogy as ősziek elvetésével ugy iparkodjanak, hogy nagyobb részt a vetéssal szarét elölt késsen legyenek, mert nem minden tél lesz oly kedvező az elkésett vetéseknek, sünt as elmúlt tél volt. — 3 a szigorú kemény tél, melyre számíthatunk, a későn vetett s eléggé meg nem gyökeresedhetett gyenge vetéseinknek sokkal nagyobb mértékben árthat, mint a korrábbao vetett erősebb vetéseknek. Tehát minél korábban vet égessünk el, hogy még a hidegek beillta előtt eléggé megerősödjenek őszi vetéseink.
— Előre Utó gondos mezei gazdik figyelmeztetés nélkül is azon igyekeznek, hogy minél korábban késien legyenek a vetegeléssel és más egyébb ősei időre eső munkáikkal, milyen a burgonya fel sedéa, borsó, kukorícsa-szedés, tavasziak alá való szántás, mig a gondatlao, kö nyelmü gazda munkát munkára hágy szaporodni; még felére sem végzett az Őszi munkával, már azt veszi észre, hogy tél felé jár az idő.
Inkább a szüret maradjon egy ki-csint későbbre, csak a vetési munkának nagyján legyünk tut: Igaz hogy minden nap kevrsebb, kevesebb lesz a szőlő, mert ember és illat egyaránt fogyasztja, itt ott rothad is ; de még sem oly nagy a kir. mint ha időnek előtte fél éretten leszü retelünk s miatta a vetéssel elkésünk. Későbbre halasztott szüretből még as a haaznunk is ered, hogy jól megérett szőlőből jobb bort is nyerünk, s nem kell majd borainkat potom Írért el vesztegetnünk, mert a jobb minőségű borokat a kereskedők is magaaabb árért fogják bevásárolni. Pedig mily igen reánk férne, ha borainkon egy kissé jobb árért és könnyebben tudnánk tul adni! Annyi rajtnnk a fizelni való adó, ssőlőváltság s más egyéb tartozások, hogy a csekély pénzzel, melyet kevés eladott gabonáért kap'nnk asl sem tudjuk melyiket törlesz-szük. Nagyon jól fog esni ha sok fizetni valóinkat az eladót: bor árával is törletst-hetjük.
Ke vegyék tőlem rósz néven kedves
polgártársaim figyelmeztető tanácsaimat, nem irOi viszketeg, hanem tiszta jó aaán dék sugalta azokat. Ha szerencsém leend jövőre is lisztéit polgártársaimmal talál
kozní, nem szere lesütve, hanem nyílt tokintettel s Őszinte barátsiggal akar önökkel kezet szorítani az időjóslat írója.
P. G.
Jegyzék
a u.-kanizsai kir. törvazék büntető bíróságánál 1882. évi sept. 14.15.21.22. 23. 28, és 29-én megtartandó végtárgyalás- és ítélet hirdetésekről.
Szeptember 14-én.
1880. B/82. Lopással vádolt Zárka Lajos ellent bűnügyben végtárgyalás.
1999. B/82. Lopással vádolt Szabó György elleni bűnügyben végtárgyaláa,
2000. B/82. Súlyos testi sértéssel vádolt Kiss István elleni bűnügyben végtárgyalás.
2701. B/82. Csép Ferencs elleni bűnügyben Ill-ad bír. ithirdetéa.
2700. B/82. Ifj. Balázs János elleni bűnügyben Ill-ad bír. ithirdetéa.
2C90. B/82. Serman József elleni bűnügyben III-ud bír. ithirdetés.
2634. B/82. Hoboa Gergely elleni bűnügyben II od hír ithirdetés.
Szeptember 15-én.
2179. B/82. Csalással vádolt Küblin Márton s társa elleni bűnügybe végtárgyalás.
1762. B/82. Sikkasztással vádolt Szálai Imréné elleni bűnügyben végtár-gyalis.
2274. B/82. Lopással vádolt Stifier Katalin elleni büoügyben végtárgyalás.
2626. B/82. Ifj. Tóth Ilona elleni bűnügyben Ill-ad bír. ithirdetés.
2743. B/82. Tóth Istvin elleni bűnügyben Il-od bír. itbirde'és.
Szeptember 2t-én. 2232. B/82. Lopással vádolt Lukács Ferencs elleni bűnügyben végtárgyalts.
2230. B/82. Hamis esküvéssel vi-oolt Czvetkó György elleni bűnügyben vég tár gyalis.
2110. B/82. Sikkasztással vádol: Lövy Samu elleni bűnügyben végtárgyaláa,
2712. B/82. Gombos Vendel elleni bűnügyben II-od bír. ithirdetéa.
2813. B/82. Bedő Jinos elleni bűnügyben II od bír. ithirdetés.
Szeptember 22-én.
2220. B/82. Lopással vádolt Szollar Kati elleni bűnügyben folytatólagas vég-tárgyalás.
1801. 2278. B/82. Lopassál vádolt Bakovecz József s társa elleni bűnügyben ossz. büntetés kiszabása.
2119. B/82. Súlyos testi sértéssel vádolt Birkás József a társai elleni bűnügyben folytatólagos végtárgyaláa.
2640 B/82. Lopiaaal vádolt Takács József elleni bűnügyben folytatólagos vég tárgyalás.
Szeptember 23 án.
3046. B/82. Szándékos emberöléssel vádolt Farkas Ferencx nu-ksnizsai lakos elleni bűnügyben végtárgyaláa-Szeptember 28 in.
2356. B/82. Emberölés vétségével vádolt Dani Anna elleni bűnügyben végtárgyaláa.
!?¦=90. B/82. Halóság elleni erőszakkal vádolt Nemes Mihály elleni bűnügyben végtárgy alis.
2373. B/82. Vétkes bukással vádolt Ungár Mihály elleni bűnügyben véglár-gyalás.
Szeptember 29-én. 2356. B/82 Lopással vádolt Ker-csár látván elleni bűnügyben végtárgyalás.
2483. B/82. Sikkasztással vádolt Hartelendy György elleni bűnügyben végtárgyaláa.
2396. B/82. Tüsvéssokozás vétaégé-ve) vádolt Béli Márton elleni bűnügyben végiirgyalis.
A nagy-kanizsai kir. trvssék 1882. évi ssept. 12-én. .
Kiadta: PLANDER GYÖRGY
kir. törvényszéki kiadó.
Helyi, megyei es vegyes liirek.
— Kaan Anna. kissaszony, a zeneakadémia elvégzése utáo Nagy-Kanizsán, szülővárosában telepedett le es aon gora-órákat fog adni. Üdvözöljük !
— A nók részére jelentett tornatanfolyamra a'mint halljuk már többen jelentkeztek Poográcx tanár urnái. Ez igen szép. Látszik, hogy több józan gondolkozása szülőt áthat azon spártai nevelési elv, ho gy a nőt mindenek előtt anyávak tli nevelni. Sajnos, hegy legtöbb szülő gyermekéből nem anyái, hanem kényes, puha divatbábut nevel; melynek azután as a következése; hogy mindenre inkább hivatott, csak a hasának testben, lélekben erős fiakat ajándékozni nem. — Pedig ez volna a legszentebb ezé! és lag első kötelesség. — Nem ajánlhatjuk ismételten is eléggé a kedvező alkalom felhasználásit.
— Bármely nagyobb kereskedésbe tanulóul ajánlkozik, egy tizenhárom éves, 6 elemi osstályt kitűnő sikerrel végzett ifjú, intelligens szülők gyermeke. Bővebb értesülést e lapok szerkesztőségé-ben nyerhetni.
— harcai vadász a vágásban hajtott isten igazában, hanem a közben a pandúrok ís hajtásramenvén, Nagy-Bécse körül Utálkoztak a vadász urrakksl, kiktől kérték a vadászjegyet. Azok azt előmutatni nem tudván, fegyvereiket szed ték el és behozták a nagy-kanizsai szol gabiréi hivatalba. így azután kissé komikusan pillantottak haza a vadasa urak; mert vad nélkül haza jutni még istenes dolog, hanem fegyver nélkül, as mar egy tarisznya nevetség."
— Pályázat. A nagy.kanizsai VI és Vll-ik kerületbeli közt. népiskolánál egy rendes és egy segédtanítói itlomis betöltendő, mely áílomisokra ezrnnel pályázat nyittatik. A rendes tssitÓ évi fizetése 500 írt és lakás vagy ennek hiányában 100 frt lakbér, a s igé tanító évi fizetése 325 frt és 50 frt lakbár; meg jegyzendő,, hogy mindkét állomással 5—5 évi 50 frt fizetési pótlék van ősaze kötve. A kellőleg felszerelt okmányok f. évi szeptember 30 ig alulii-t elnökséghez küldendők be. Nagy-Kanizsán, 1832. szept 10 Babóohay György városi polgármester, iakolaazéki elnök.
— TUtozas a zalavári szent-bene dek rend tagjai közt. Mint értesültünk a zalavári asent-benedek rend tagjainak nesztora Horváth Konrád úr nyugalomba
lép és ez új perjel Wallner Garrath György jelenlegi zaia-apáti lelkész Sr foglalja el, és Sipőcs Benedek ar fog lennt aala-apátii lelkész.
— Ónmfcrgezés. Vizmathy Manó felfüggesztett kotorii községjegyző üorí-csán. községben gyufa oldattal magát megmérgeztb.
— Szolgabírói jelöltek. Mint értesültünk, a lemondás folytán üresedésbe jött zaia-egarozegi járási saolgafrigt állásra hirom jelölt van, t. í. F*rk>s József, Orosz Pál és Zárka Miklós urak.
— Uj pOtta. Szeptember hó S-án a zalamegyei Szent-Balázs községben, Zala-Ssent-Baláss elnevezéssel kir. postahivatal lép.-ti életbe, melynek kézbesítő kerületét Bocska, Börzöncze, Alsó-Hahót. FelsŐ-Hahót, Kaczorlak, Magy.ar-Sserd^-bely és Zala Szent-Balázs községek, továbbá Pata Kürtös, Ujnép. Hamuszer, Tókehiz, Alsó-Fakos, Felsfi-FskoÍ,-"Sár-kányaaíget, Alsó- Vízvár puszták képezik.
— A kozma oka éj közlekedésUgy i. miniszter értesíti a város közönségéi, hogy sí 1882. évi XX. t. cs. §-a alapja a posta- és táviraaígazgalók 1882. évi szeptember 1-151 kezdve megszűntek a közigazgatási bisetteágok tagjai lenní és ebbeli teendőik as illető megyebeli kir. államépitészeti hivatalnak, á közigazgatási bíscttaágban levő tagjára hárulnak.
— Egyptom: szembetegség. E borzasztó betegség terjed Szabadks lakosaága és katonái közt s mint levelezőnk írja, sem a város, sem a katonai közegek nem tesznek semmit a pusztí'ő baj féke-séséce. Levelezőnk irja, hogy a honvédeknek mait heti bevonulásakor a be-bivottak 12*/c-a egyptomi szembetegségben szenvedett. Es ezek legtőbbnyire mar csalidapik, tehát a szembaj már családjokba is befészkelődött. Ha most tekintetbe vesszük azt, hogy sorozáskor hányat- maradnak ki a katonaságból.e betegség miatt a térnek vissza a nép közé, ha tekintetbe vezazÜk, hányan kap. ják azt meg a besorozásí idő után, ha megfigyeljük, hogy nők s gyermekek hányan szenvedhetnek a jelzett jelenlegi arány mellett eme szerabajb«n, ugy bíztosan állíthatjuk, hogy S^ab-dka Ivaros és kerülete lakóinak hu*z százaléka meg van fertőztetve. Es ez a betegezáza-iék folyton bsaporodik, a .. u . tettek mind kevesebben viínak be tényleges szolgálatra s innen van as a szomorú tapasstalat, hogy Szabadka város közönsége 61,000 laköwága daczára már a jelen évben sem volt képes kőlelezet ujonczjutalékát beszolgáltatni a .adós maradt."
— Zalamegye állandó választmányának f. évi aug. hó '26-án tar;ott ülésén megállapított és a szeptemberi közgyűlés elé elfogadás végett ajánlott 1883. évi megyei költségtervezet szerint a kiadás; és bevételi főbb tételek köve'.kezőleg vannak csoportosítva : kiadás a tisztvis--lők rendes fizetésére 72442 frt 50 kr., a közbiztonsági azemélyzet és tiszti legénység fizetésé.-r. 39280 frt., ezek mellékjáru-lékaira 7889 frt 98 kr., a fogiárság. szálláabérére, fára, vüágitásra 3879 frt 54 kr., irodai szakaégletM 74.16 fi^fil kr., útiköltségek- és napi dijakra 1050 frt., a megyei épüJetek fentartáS' koltaó geire 2013 frt 31 kr., egyéb rendszeresíteti kiadásokra 776 frt 88 Hr., előre nem látott költségekre 2300 frt, összesen 137048 frt 72 kr. Erre fedezetül szolgál: tekvŐ javakból bemlyÓ jövedelem 100 frt, egyébb jövedelem 3219 frt 59 kr., ósssoseo 3319 frt 59 kr., és igy 133729 frt 13 kr. fedését szükséges.
— Keszthely nj plébénosanak
beköszöntője. A „K." írja: .Nagysfc-ságos és főL Ambrrts Mihály ur, azuj ba-hóti apát és keszthelyi plébános mult pénteken, folyó hő 8-án foglalá el a keszthelyi plébániát. 9 órakor az u] apái — főt. Kőviry K., Németh L>., Pákor Adorján, Hajdú J. ós Győrffy N. premontrei tanárok és Szíjártó K. káplán segédlete mellett — pöspök süveggel és pászto-botta! ünyepélyes szt. misét tartóit, mely alkelcmxal a templom telve volt plébániabeli hívekkel. (Mise végeztével az uj apát plébános szószékre lépett, felolvasá az azon napra rendelt szt. evangéliumot, s a legesihb keresztényi köszöntéssel: ,Dicsértessék as ur Jézus!1 üdvözlő az egy bagy ül tekét. Beszédjében felemlítő, bogy nem elŐesÖr. áll a keszthelyi szószékben, hogy ezelőtt 26 évvel midőn a nagy kolera uralkodott, már ott állt. Isten kegyelméből, a gróf ur és megyéi püspök ur jóakaratából 'ma ismét ctt ál!, mint a keszthelyi (plébánia önálló lelkessé. Ezután fejtegető [a lelkest és hívei közti viszonyt. O híven, pontosat: meg akar felelni lelkészí kötelességeinek, elvaVja hiveilŐi, bogy zaját lelki javak érdekéban, a hit parancsai szerint — ők is tejeailsék kötelességeiket Záró imájában Istent kéré, hogy küldje le reá és hivaire áldását" — Őszintén Üdvözöljük Kesathely városát derék aj lelkészéhez s ki van jak, hogy az évek hosszú láncso-iatáu át örülhessenek egymásnak.
— Tűzesetek Keszthelyen. Folyó
ho 5-én éjjel 12 órakor az ifj. ReiscW Venczel tulajdonát képező serház ndvarin eddig ismeretlen okból (de alkalmasint
HUSZONEGYEDIK ÉTFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
SZEPTEMBEB 14-én 1842.
szrindékoa gyujtogataaböl) tüs ütött ki. A tüz az udvt-on Összerakott, mintegy 200 szakér szalmát hamv ásított el. A kesst-heiyi tűzoltó egylet tagjai derekasan visel* maguka".. Egyedül az ő önfeláldozó és kitárté munkássíguknak köszönhető, hogy as udvaron összehalmozott 60öltüzí-basabfa s a tfls közelében levő gabonával tele magtár és egyáb épületek megmenthetők voltuk. A tfls teljes eloltása reggeli 4 érakór ért végei. 9 én déli 12 órakor a városi kórházban egy oda fölveti öreg, munkaképtelen ember vigyázatlansága következtében-egy pajtaféle fülkében tűz Ütött ki, s csak a gyorsan érkezett tusoltok* és polgárokból álló segélynek köszön, hrtő, hogy a tüs eloltása által a nagyobb veszély elhirithetóvolt,
— Az 1882-llxl termés eredménye Magy«Torszagban.Mily csudálatos meny-nyiaégü terményeket képes a föld kedvesé években előhozni, kitűnik az alan tabb következő számokból, melyek egyszersmind fölvilágosítást adnak a felől is, hogy miért veti a magyar egész reményét az aratásba éi hogy miért nem képesek az idén a vasutak a termények elszállításához szükséges wsggonokat előteremteni. A magyar fölmivelési; minisztérium legújabb kimutatása szerint az idei magyar termés eredménye a főtermények-ben a következő : 37.144,49? métermázsa buza. 15.537,860 mm. rozs, 12.982,911 mm. árpa, 651,861 mm.repcze, 9.328,324 mm. zab. Ezen menyÍBégek csnpán Magyarhonban, Horvátország ée Slavonia kivételével temettek. Egy hold föld termőképessége az idén a következő volt: buza 8.57 mm. rozs 6.92 mm. árpa 7 69
vánatos lenne, hogy az illető czégek maguk közöljék a hozzájuk érkező külföldi megrendeléseket, mert a belföldi fogyasztásra is nagy előnynyel lehet, ha az ország értesül egyes ipareríkkeink kiviteli képességéről.
— A veszprémi Iparosok és ke-reaaedők körében azon eszme merült föl, hogy a soproni kereskedelmi s iparkamara a dunántúli vármegyék központjába, illetőleg Vesspém városába helyeztessék át.
— Színmüvek bírálása a népszínháznál. A napokban több felszólalás jelent meg a budapesti lapokban, azon lelkiismeretlen eljárásra vonatkozólag, melyet a népszínháznál elkövetnek a megbirálás végett benyújtott színmüvekkel zemben. A felszólalók azon nézetüknek adnak kifejezést, hogy ezen Intézetnél csak azon írók darabjai pártfogol-tatnak, a kik az igazgatónak meghittjei. Az egyik iró panaszkodik, hogy többszörös sürgetésre nyoluz hő után kapta vissza a kéziratát megbirálatlanul. A .Péter és Pál" csimÜ szinmü szerzője pedig azt mondja, hogy mástél éve nyújtotta át az akkori igazgató Rákosi kezeihez darabját, a nélkül, hogy több rendbeli utánjárása daczára, sikerült volna akár bírálatot, akár pedig a kéeőb szorgalmazott késiratot meg'.apoi. — Hát biz ez nem valami biztató eljárás, ennyi eredmény reményében, nem igen lehet ki vánni, hogy ujabb jelenségek tűnjenek fel a sxinirodalom terén.
Vasúti menetrend.
Irodalom
mm. repese 3.93 mm. zab 5 36 mm. A . . . .
kivitel irányiban a következő orrende-1 - I-J- »*&« *>tW budapesti
tes számítás állitható föl : Magyarország- ! könyvkereskedő kiadásiban megjelent az nak szüksége van 200,000 mm. buza ?8 1 »<J = g_y vé d" -
1.100,000 mm. rozs vetőmagra, azonkívül 19.680,000 mm. buzira és 6.642,000 mm. rozsra saját fönntartására, a busa- és rozsnál mutatkozik ennélfogva egy 23. 200,000 méter mázsányi fölösleg, mely a kivitelre van szánva. — Ha a buza és rozs mostani árát számítjuk, ugy Magyarország csak t két terményért legalább 200 millió forintot fog bevenni. Képzelhető] hogy ezen körölmények hazánk nemzet-gazdászati föl virágzására nagy befolyással bírnak.
- CzIpó-kiTltel Angliába. Fővárosunkban jelenleg több külföldi impor-teur időzik es ezek közt különösen említést érdemel egy londoni czeg képviselője. Jól jegyzé meg e napokban egyik kereskedőnk, bogy Magyarország már távolról sem olyan ismeretlen föld, mint azt némelyek hiszik, mert a külföld nagyon
^On ügyvéd" 3-ík kiadásának 9-ik füzete. L füzetben a szersőa váltó szerződéseket tárgyalja, ismerteti a váltókat és váltói személyeket, a váltó képességet, as idegen-váltók kellékeit, a forgatmányt,
Farg,irány
Kan
Érkezik i Indul
La) Bécsajh. —Barcs. I.]|l2ó.l6p.
(Ropronb.)
s.!io á.aop.
b) Barcs-Bécsújhely. 1.
- 2.
I. a) típost Pragerhof 1
11 óra 5 6.27 p. (sa. v. Zákánynál.) 1 á. 41 p.
2Ó.5 p.
2. [llOÓ.SOp " 4 ú.31 p.
(v. v.)
b) Pragerh.-Bpe.t. 1.1,6 6. 56 p.
" il A.Hp.
3. |U 6. lOp (sa.
8 őra Jm.n.J
lió. 2p lest (az.v. Zá-ll kánvi*.) öó. I5p.
12 Ó. 5 p. € ó. löp.Wj
2 6. 55 p.p.d
2 ó.46p.W.i lo ó.50p.:! 4 ó. 57
g 6. 8 p. 3 <5 g p. 11 4.85 p.
,™z 67-|d.n.'az. • léjj i v.vo
délelőtt 10 órakor Karos község bíró házánál felperesi ügyvéd Babosé László közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fennebb kilett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzbea, vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
90 nap alatt, — minden egyes vételár-réaziet után az árverés napjától járó 6*. kamattal egyŰU a bírói letétek tárgya, ban 39425/881. a». a. kibocsátott ig, min. rendeletben meghatározott mód szerint a n.-kanizsai kir. adó-, mint letéti pénztárnál lefizetni.
A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni.
4. Vevő köteles az épületeket ¦
Vevő köteles a vételárt három j birtokbalépés napjával tűzkár ellen bisto-egyenlő részletben még pedig az elsőt az j gitani.
Felelős szerkeszd : SZÁLAT SÁNDOR Társszerkesztő: BÁNÓCZI BfiBNAT.
3738, ¦>. Érk. jon. 7- 1SS2.
I, Arv. hirdetmény-
A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint tkkvi osstálya részéről közhírré tétetik, hogy Potlák Luiza nagy-kanizsai lakóa végrehaj latónak, Mihola Mihály karosi lakóé végrehajtást szenvedő elleni 100 frt tőke 1878. évi deca, hó 3. nap-játől járó 8% kamatok 18 fri 5 kr. per 23 frt 45 kr. végrehajtási 31 frt 54 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kír. trvszék területéhes tartozó kaes az~eIfogadás végetti bemutatást, — az j rosi 3. bz. tjkvben A I 1 -6éa9 —18
sor. az. a. felvett 806 frlra becsült ingatlanok 1382.évi asept. hó 27-ik napján
elfogadást,lejáratot, fizetést — a váltóból eredő kereseteket, különösen a váltó és vjsskeresetet, a biztosítási és fisetési vizskeresetet, a névbecsülésí elfogadási és fizetést, — a váltó kezességet, — a váltó mÍBodlatokatsmiaolatokat,aselvea-.ett,ha. mis és hamisított váltókat, — a viltó elévülést, a váltó a váltójogi mulasztásokat és a gasdagodási keresetet,— a váltó hitelző jogail a váltókra- vonatkozó külföldi lör-j vényhozást, — a váltó cselekvények: teljesítésének idejét, — a hiányos aliirá- ! sokat, a váltói zálog és megtartási jogot,'
a saját valló kellékeit — végre közli a! ff ff váltok bélyegére vonatkozó szabályokat, s eszel áttér a kereskedemi ügyletekre, —
érverés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap alatt, a masodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt, — minden egyes részlet ulin ai irverés napjitól szimitandó 6°/B kamatokkal együtt az árverési faltélekben megbatározott helyen s módosatok szerint lefizetni.
Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidf'üleg megállapított árverési feltélelek a hivatalos órák -alatt a n.-kanizsai kir. trvszék tkkvi o.:* yánái ¦ a Karos, Galambok, Garaboncz község elöljáróságánál megtekinthetők.
As árverési hirdetmény a tkkvi i hatóságnál kifüggesztés, ugy karosi s a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés s a helybeli „Z. K." cs. hírlápban, egy izbeo beiktatás által kösrététetik s foganatosítására Fábián Ferencs végrehajtó küldetik ki
II. árverési feltételek.
1. Árverés alá bocsáttatik a kiroei 3. ez. tjkben A I 1—6 és 9 — 18 sor sz. a. iugatlan.
Kikiáltási ár a becsár s as ingatlan a kitűzött egy határnapon a becsáron alul is el fog adatni.
2. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10y0.átké-y.pénzbenvagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezére letenni
3. Vevő köteles a vételár; bárom egyenlő részletben, még pedig as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva 30 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól
5. As árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtoktibs lép, — megjegyestelvén, bogy eve-ó. nek vételi bizonyítvány as 1.881. ti LX. t. os, intézkedéséhez képest csak as esetben fog kiadatni, ha as árverés napja-jitól számítót; 15 nap alatt as idézett tcz. 187. §-a intézkedésének megfeleli utÓajinlat nem tétetik.
A birtokba lépés napj'ától a megvett ingatlan haszna és terhei a verőt illetik.
6. A tulajdonjog bekeblesése csak a vételár és kamataínak teljes lefizetése utio fog a vevő javára hivatalhói eszkö söUetní.
A kinoctiri illeték a vevőt terheli.
7. A mennyiben vevŐ az árverési follátel-k bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kérelmére az 1881. évi LX. tcz. 185. § a értelmében vevő ve sséfyére és költségére bánatpénzéoek elvesztése mellett ujabb árverés ali bo-caáttatík, i csupán egy határidő kitűzése melleit aselőbbibecs-,ilIetŐleg vételáron alul is eladatik, s a mulasztó vevő a vételár külömbözete: megtéríteni tartozik, melybe azonban eh esztett bánatpénze bessámitUtík.
Ha az ingatlan aa ujabb! árverésen as előbbinél nagyobb áron adatnék el, a vételár többlet a mulasztó vevőt nem illeti.
Nagy -Kanizsán a kir. trvazék, miot tkkví hatóságnak 1882. évi joa. 24-ik napján tartolt üléséből.
HIRDETÉSEK.
iti! 5t3ti! ü iiitii$titiiüitSt$$üi
jól ismeri nyers és ipari terményünket, "
de.miuldbbi.tal illeti, eseknek tiw.! ismerlet, . ker«k.d« kaleubSsí neme.t telérői eddig asért nem bírtunk tudomás- * » ké.reskedóket, - .kere.ked.lm, mert . megjelent kimutatásokban; for8*'om tírgyut, mily«i.k ». iruk » Magyaror.sig együtt szerepelt Attllri4. 1 munk., . r^n.,a. értékp.p.roké. h.t.l »1, és ss ipsresikkek kivitelénél senki , » ^^f^ '•tek«« *• » nek sem jutott essébe, hogy .sok köst le ! ker.iktf.hni ügyleteket tárgyad általi-hétnek magyar csikkek is. A jelenleg itt : nt>l határosatokat - a ken.lnc.lmi idósó angol importenr cipókét rendel, i ÜW eíekre vonatkosól.g a rflog é. meg m.gfóváro.i csipésseknél, hogy asokat |}f>\ « ka'-kedelmi Ügyletek Angliába „illitst Ismerve a. angolok ! megkötésének mód,at, - ' kereske-gyakorl.tiaasígat, ebból ast k5v.tkeil.et dflm' ügyletek teljesítésé., és bélyeg jak, nogy ma mar a Németonuagévalké- 9«> A".ír ** ,eS7M "fereske-pe. angol piac™ ver.enye.ni. Ipar- delm. ügyletekre, umertetven a b.somi-csikkeinkek kiviteléről nagyon hianyo- |y. ügyletet L«.n du. Urtalmu fttwt ir. sak as adataink és miután a sajtó csak ^ ' véletlenbíl értesíthet egyes e»tekr41, ki- -
shissto-Yjst
legjobb Asztalí-és udite ital.
kltanS hatáSBoak bizonyulS köhögésnel^gége
bafaksil, gyossor-éa kálya| hsrsrtnál. EDECSEKíaz emésztés elősegítésére!. Mattoni Henrik, Karlsaada*-, (Csaaarsufl .
Legjobban osztályozásra alkalmas
Eredeti Mayer trieör
2á,000 naainal.t. ban A gyári jelvény kivántassék
ft m
GBDSSMANN 1
i Mmt 76.1 B.U D A P E S T J vfcii kömt 76,
i 0<X>C'5OO6OO0O0000OCOQQOOC OÖOGOCXX>OC«OOQOOOOOOOOOQOOO DOOOOOO OOOOOOO OOOOO C
Hallatlan olcsóság!
Következő tíz czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint: 1. 50 iv levélpapír, 2, 50 hozzá illő boríték, 3, egy teljes doboz kitűnő aczeltoll, 4 három tollnyél, 5. 3 igen jóiron, 6, egy vonallap, 7,1 lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk, 9, egy törlőgumi, 10. egy s/ép jegyzékkönyv
aranynyomattal.
Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 ki\ és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyv-, és papír kereskedésében csak 80 kr. Postai bérmentesítéssel 1 fit 10 kr.
Továbbá minden iró- és rajzszer a legolcsóbb árért csak itt vásárolható, Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
)OOOOOOQO(X>OOCXX»0000000
Kt«T-Záatafct, ajmtiM * tátió tsj^aos WtjüU Josef gjorsstjtó)in.
NAGY-KANIZSA, 1882, szeptember 17-én,
—-j^'H H.H.V.---'
S frt.
Eliftzttéil
rePM ívre .......
fél évre . . . • negyed *¦'*'•¦ * > '7*
Lűy sts<5i» 10 kr.
HIRDETÉSEK
s basabos petitaorUan 7, másodszor G s minden további sorért 5 kr.
NTILTTÉRBEK soronként 10 krért Tétetnek lei Kiurstári illeték minden egyes iiirdí-tésért SO kii fizetendő.
Huszonegyedik évfolyam.
A lap szellemi reaxét DletS köziemé-njek x üerkesrtóböz, ~ ' anyagí rétóét iTTetf köiléméőyek pedís; t kis^énez bérmentve , JclézendSk: SA&Y-K AK I Z 8 A -Winttlstftiz.
Bérmentetlen levc-leV etak ismén mnokstirsaktél fo^niltünak sl.
Kéziratok vissza nem kaldefc>ek.
N ^y-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsaiőnk. tüzoHó-egrlet*, a '„nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank', „nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalaaiegyei Általános tanítótestület* a nagy-kar-izsai kisded-nevelő egyesület", i .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara mgy-k*nizsai kttlválasztmánya* s több megyei és város
¦->'¦->¦ egyesület hivatalos értesítője. '.. . ,. .
Hetenkiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
A mag} ar Irodalom érdekében.
A „Pesti Napló* egyik tárnájában megróta a szabadkai casinó könyvtárát és a vidéki casinökat, hogy a hazai magyar irodalmat nem pártolják, sőt semuiiuL'mü törekvésből sem látszik, hogy a hazai irodalom a külföldi rovására előnyben részesittctnék. E czikknek jogosultsága kétségbe von hatlan, mert a mint egy másik tárcsájában. — hol e kérdést újból felvette — s egyes casinók könyvjegyzékéből azok sekélyes és ponyva irodalomhoz hajló mániáját feltárta; csak egy néhány vidéki casinónak jutott kí az a szerencse, hogy bővebb elismerésben részesittetett a hazai irodalom pártolása terén kifejtett érdemeiért.
A nagykanizsai könyvtárakegy időben már alaposan lettek ismertetve és ennélfogva azokat, kiket azok állapota érdekelne, utaljuk a ,Zala* 30. számára. Nem -Í3 azt tűztük ki jelen alkalommal elénk, hogy egy hosszadalmas serkentést s figyelmeztetőt Írjunk ezek számára j propositió-val sem akarunk fallépni aua könyvek jelességéit ecsetelve, melyek beszerzendők volnának, ez iránt az academia ugy is intézkedni fog a „Pesti Napló* íolbivása folytán; — egy máj hiányt akarunk feltüntetni s eziránt a hazai könyvkiadókat és szerzőket figyelmeztetni. S ez:a jelesebb müveknek a könyvkereskedésekből lassankénti eltűnése és többé
meg nem
Számosan voltak — bizonyára egyesek is — már azon helyzetben, bogy a jelesebb müveket semmi áron beszerezni uem tudták ; íordultak legyen akár Háthoz, akár Aignerhex, akár Tel tejhez, bármely fővárosi és vidéki könyvkereskedőhöz. És pedig azon okból, mert azok semmiféle könyvkereskedésekben kaphatók nem voltak, . . . elfogytak. Mennél inkább vau azonban megnehezítve valamely egylet vagy társaságnak, a
mely már az ujabban megjelent valamennyi munkát bírja - beszerzése a jobb és kapósabb, régibb kiadású irodalmi termékeknek, a mely a ha zai mellett a külföldi jelesebb munkákra is kiterjeszkedni kíván és nem egyedül a regényirodalmat, de az összes tudományos haladást | is kég-viaelteiiii kívánja könyvtárában.
A drága beszerzési költség -szemben a külföldivel^— nia már nem ijeszti el a közönséget, mert a jelesebb munkáknak beszerzése vállalatok által künnyittetik, de annál inkább boszantú az, hogy a könyvtárak, egyletek fukarsággal hazafiatlansággal, közönynyel vádoltatva 2 — 300 frt bevásárlásokat óhajtván lenni, a kért műveknek minden 5-ikét, 6-ikát kapják meg azon ókból, mert elfogytak, vagy egyáltalán nem is kaphatók többé. így például, hogy állításaimat példákkal is igazoljam — egy régi könyvjegyzékből''legelóról kezdve — a ki Arany János kisebb prózai dolgozatait, GoHhe: „Lyrái költeményei H-t. A hőnyi: „Éjszak csillaga'. „Az egyetem Dallosa', „A mi nótáink * ,'Dcgre: Salvalor Eoza", Dumas; „Jolin ós társai*, ,Á nászruha", Flygere Cirleu: „A szeszélyes hölgy* stb. czimü művét akarná beszerezni, ezeket bizonyára még az ujabb könyvjegyzékekben sem fogná találni azon okból, mert azok már 4 — 5 év óta uj kiadást nem értek.
Pedig cz csak hamarosan kikapkodott 8—10 mű, hátba tüzetesen haladva akarnánk maguuknak meg győződést szerezni, így aztán hiába zaklatjuk a közönséget, hogy az irodalmat nem pártolja kellőkép, vagy selejtes és külföldi haszontalan munkák beszerzésére szorítkozik; hiába olvasunk rá a vidéki casinókra, hogy a magyar irodalomnak nem pártol és .hiába írjuk gyűjteményeink i vállalataink homlokára „a szellem hódításai képezik minden művelődés alapját"; nem használ a gondos vá-
lasztás, & rendkívüli olcsó ár sem, ha irodalmunk remekeit, legjobb íróink müveit, a legjelesebb regényeket, a legszebb műfordításokat, az absolut becsükőny veket semmiféle könyvkereskedés felkeresni és kiszolgáltatni nem birja. Jókai és Jósika mellett másokat ís ismerjen a közönség. Ahonyi müvei és Vas Gerebené mindig megérdemlik, bogy alapját képezzék bármely könyvtárnak-. Moher 1. 2. kötete évekig nem volt kapható.
Szép! az ókori remekírók, modern külföldi kiválóbb . költői es prózai müveknek ismertetése és terjesztése, de első a hazai irodalom ' Légyenek rajt ennélfogva'azok a kik az irodalom terjedését és nép-, szerüsitését tűzték ki feladatul.- és lelkesítő szavakkal intik a közönséget az irodalom különösen a hazai ".iro dalom pártolására, miszerint a .fcul földi remekírók: Schiller,, , GpejLhe. Rosseau, Voltaire, Ilugo Victor stb. nemzet remekíróinak müvei meg le gyének á magyar irodalomban és ne csati a „Budapesti Szemle" közöljön mutatványokat magyar fordításban. Legyenek rajt, hogy a jelesebb hazai és külföldi irók müvei a könyvkereskedésekben mindig kaphatók legyenek és ne lehessen elmondani: hogy a német, a mely olcsósága által különben is terjedtebb olvasóközönséggel bir, ezen haladása feltételeit saját hibánkból és közönyünkből meríti.
Jó könyvet 1 ismert íróinktól minden vidéki könyvkereskedésbe és kirakatba, akkor uem leend sok ok az irodalompártolás hanyatlása miatt.
" ~" BABOSS.
Zaiamegye közgyűléséből.
— Szeptember 11. ISSZ. —
Glavina Lajos, főispán ő méltósága a gyűlést, mely szépen látogatott volt, 10 órakor megnyitván,— megnyitó beszédébea hangsúlyozta, hogy mig egyfelől az ez évi kedvezőbb gabnatermés által örvendetesehb helyzetbe jutott a közönség, másfelöl
aggodalmának adott kifejezést a Meszes Györkön észlelt phylloxera által fenyegetett bortermelő közönséget illetőleg. Ezzei áttért a tárgysorozatra fájdalmasan érintvén, hogy a Bizottsági tagok'egyík legönzetl énebb tagjának f Horváth Mór kamarásnak elhunyta által megyénket s törvényhatóságunkat, melynek fáradhatlan, buzgó tagja volt, nagy csapás érte. Emlékének jegyzőkönyvi megÖrökite: lés indítványozta, mely egyhangúlag elfogadtatott. ...
: Ezután megkezdődött az alispáni, nagy gonddal és körültekintéssel szerkesztett' jelentés felolvasása, mely megyénk állapotának' hű tükrét képviselte. Ennek befejeztével következtek a: felszólalások'-ét a minden Összefüggés nélküli interpellatiófc. mely alkalommal a közügyekért fáradozó Csertán Károly, bizottsági Tagnak az alispánhoz intézeti kérdése vonta magára a közfigyelmet, hogy mi történt a tavaszi közgyűlésben hozott azon határozattal, mely" alispán orr "elnöklete aíaít kiküldött azon' bizottságnak fú-járását, inyjftlvájjfc, mely^a^kajasteri tiszta jövedelem megálUapitasa körüL I a kir. becslő biztosok, túlkapásainak felderítésére küldeteti ^si, mórt tárgyban, hogy bárminő -intézkedés történt volna, Ó mint kiküldött tag mit sem tud.. :;
Alispán ur a maga szokott lojalitásával nyomban felelt saját álláspontjához mérten, hogy ő az illető kerületi katasteri igazgatóságot megkereste az adatok, még pedig ugy a megyei, mint a szomszédos Somogy-, Veszprém- és Vasmegyéknek Zalamegyével határos becslói járások fokozatos tiszta jövedelmeiknek közié sere, de c helyről tagadó választ njert. Hogj a megye határozatának mindamellett eleget tehessen, a kir. kataszteri igazgatóság határozatát megváltoztatás végett a minisztériumhoz felterjesztette, onnét még határozatot nem nyervén, további lépé-
seket nem tehetett az ügy ezen stádiumában. A közgyűlés alispán nr eljárását és adott nyilatkozatát helyeslő tudomásul vette, minek ellenében Csertán Károly ur elégedetlenségének adott kifejezést. Ez ügyhöz még Besenyey György, Sélley László és Kováts János bizottsági tagok szóltak hozzá, végre is Csertán urnak Séll.ey által megtoldott és Kováts János bizottsági tag által is hangsúlyozott, azon indítványa fogadtatott el. hogy mivel a járási bizottságok által mind a tiszta jövedelem fokozatának megállapítása, mind pedig a birtoknak osztályokba sorozása a becslók által .készített javaslatok felülvizsgálása következtében most 'foganatositta tik, és mivel a törvényhatóság jogosan test .akkor, midőn az' általa kiküldött, járási bizottságok működéséről meggyőződést kivan magának szerezni, annek folytán a járási blzőttáájfok 'elnökéit utasítsa, miszerint a^ folyamatban leve catastérí munkálatok mikénti fogásiról, minden működésükről időnkint a tárgyalási jegyzőkönyvek egy.'példányának köz lésévél jelentést tegyenek. Ezen határozat fogsnatositás végett "az illető', elnököknek jnegküidetni határozatott.
íizntán a választás kezáódöti. MegválaSztatotVegerszegi járis^szolgu-birájának szótöbbséggel Zárka Miklós, eddigi novai szolgabíró,, ennek helyébe Kovára Botka Ferenc**, pacj-ai segéd- szolgabíró, ennek helyébe pedig Fitos György, pacsái segéd-szoigabi-róvá. Még azon fontos körülmény felett, hogy Balaton-Füredre egy állandó szolgabírói hivatal rendszeresít tessék *zon egyhangú határozat hozatott, miszerint ott rendszeresítendő szolgabírói hivatal felállítása mínt' nélküiözhcüen kérelmezhetik. Agyülés az -előre haladt idő miatt bezáratott és a költségterv tárgyalása mas napra tüzetett ki.1 ;
KOVÁTS JÁNOS, biz. Tag.
TARCZA.
Baesu.
Mtazze-mesaze távozol
Tőlem angyalom
8 én s tár futásodon
Lgy st jih.i. lti.(l.;m.
Ilus koriul beu at "Orom
-Síji virága nyÜt,
S most a búm magány terem
flzíz ezernyi kint.
Scempiliámuu kűny rsxeg, Mint gyerek, sírok. Kited omló köny miatt Siúlci sem birok. Cst'ikoljad le kSnuyeim, 8 mondjad ob saitem: .Messze tSlem is szeretsz F.űgemct hiven.
Jójj Ölembe láviir.v Édes angyalom 1
Ajkatdrs búcSukép (,'aúkom hadd nyomom Vedd Kérelmi sálognl Tófen • szivet. Mely tctSled távol is Téged iiiiu sieret.
Ilofryba rsendes alkonyoo
Mint saabad madár,
Lelked 'jacasie tájakon
Almadosva jir:
Knldd el erre lelkedet
Tedd meg «tt babán,
Kflldd el erve án lelem
tioodoli <¦¦¦) reáml .
LEXGYEL QÉZA
Szabadító halál.
tVége.j
Feltekint s ob mily magasztos pillanat! A fogatban Irma űl 6 évee. fiacskája mellett
Most jutott csak eszébe, hogy Zsoinay birtojsap van, hova Irma néha ki szokott kocsikázni.
Rövid ideig tartó szett kíntés után Irma a pusztáról haza indult s Tátrayt az uton gyalogolva találta.
Minthogy a kocsis jegenyék által beárnyékolt u'.on ía>s-tn hajtott,, volt alkalma Irmának Tátrayt megszólraui s neki egy helyet ar un alkalmatosságon felajánlani, ki Ugyan örömest elfogadta volns, de remegett a gondolattól, hogy drága imádottját a rágalmszó nyelveknek ezáltal átesnlgáltataá. . ¦ .'
. Küsiönöm — tnondá tehát —ná^ nyon jó hatAasal vaa reám nézve a gyaloglás. Nagyságának u ajánlanám.
Irma kezdetben hibozoit. de még sem tudu hő vágymit leküzdeni; letsálH tehát, mik zben ntaaíiá a kocsist a lassú Ügetéare. : —
Ki éket e pillanatban látta volna, Lavater tanai nélkül is örömet éa elég&It-séget ismert volna fel arexakon.
Menés kézben néha egy másra tekin tettek,mit mindkét részről egy-egy fohász követelt. Nem sokat beszéltek.
Át igaz érzelem szavakban nagyon szegény. Nyelvmesterek sem bírják a nyelvnek oly tehetségéi, hogy általa hú képét nyújthatnák azon érzelmeknek, melyek e két gyalogló kebleit dagaszták.
Egy magános, füstös'kunyhót érve, megpillantottak egy földmtvestfiatal fele-aégével: ez osztályban Ezépp.irnak lehetett ókét mondani.
ők nem karöltve voltak, banem gömbölyű kaíjaikat egymás derekára fűzve, játszi kedvvel tartottak felé, miközben — bizony/rsan egymásnak szentelve — ilyenforma dalt dúdoltak ;
,Kis angyalom érted, Mit nem cselekedném! Dpnából a vizet Kanállal kimerném 0
— De irigylem boldogságukat, monda Tátray. Irmához fordulva.
— Ön tán ezo etboldognak tartja?
— Méltán.
— Miért?
— Mert, mint látom szeretik egymást, i '
' — Hát az már elég a boldogságra?
— Hfln szeretni s aierettetoi, elég. 1 — Vájjon (>n boldog ludaa leoni e
kuoyhósan.?
— Irma oldala mellett a legboldogabb.
Es állítást rÖvid,néma csend követte, melynek Zsoinay né vetett véget, ki köoy-lelt szemekkel tekintett Tátrayra s monda:
„De ai már lehetetlen. Ugy-e Tátray úr, az már nem lehet ?11
Tátray nrbéz sóhajjal válaszolt.
E közben a helység alá értek, hol, mintán egy mástól szívélyesen elbúcsúztak, Irma kocsira Ql<-
Tátraynak pedig a még hálralevó gyaloglás alatt volt ideje belátni, hogy az erényes szép nfikbüs való közeledés csak kínos fájdalmakat szül.
D¦! midőn helyzetét alaposabban visagálta, úgy tetszett neki, hogy mióta a bájos Irni-ii magismerte, nem oly örömtelen as élet, mint aielót'.
Fájdalmát édes keserűségnek tartotta.
Mig Irma szobájába vonult, hogy porlepte öltönyét mással váltsa fel, addig Zsoinay, fiacskája szellemét vizsgálandó, ehhez különféle kérdéseket intetett a
szabadban Ulotukrol. Adott feleletei meg-gyó*:ék az apát arról, hogy a kis.Elemér lelke ót szép reményekre jogosítja.
Öröme azonban kétségbeeséssé változott, midén a fiúcska azt monda, hogy Tátray báoi ís künn volt a pusztán a visszafelé a mama is leszállt a kocsiról s Tátrayval gyalog jött.
Neje erényességében Tátray becsű létében, jellemében táplál i bizalma egy szerre eltávozott, magát a legszerencsétlenebb megcsalt férjnek térti; átkozta a n-pot. melyen Irmát . megismerte, _ az anyát,kiangyal képeben oly ÖrdÖgÖtezüH s* papot, tu írmival megeiketíe..
Num gondolu maakáp, mimhogy e találkozás caak elóleges megállapodás folytán történhetett -
Fájdalma a gazdasági gyógytirbs kergette^ itt megállott azon ladik* előtt, melyte a halál komor képe van rajzolva s kimarkolt bolóle annyi mérget, mely elég lelt volna, hogy általa egy fél fa.u népe meguzabaduljop a földi Jcinoklól.
Meg is kisértette vnlna ennek hatását, ha a sors Elemért nem küldi atyja után.
Midin a kii fiu a gyó^ylárba lépeti, Zsoinay tekintete reá tévedt.
Elemér felismerte atyján az izgatottságot s rögtön a kérdések egész seregével kezdé ostromolni.
Zsoinay a fiút viscagálta, kinek tengerzöld szemei, orra, füle, haja, árosának s egyéb testrészeinek slkötása,ily szavakra, fekessták :
-Ugy látom, hogy az éa fiam. Egész lénye arra vall, hogy, midén a világot meglátta, akkor Irma még nem volt ea-küssegó; szerelme osztatlanul az enyém volt. Mily gyalázatos megváltozás az óta !
Mi várna ez ártatlan gyermekre a gonosz anya a nemtelen szereié kösött? Bizonyára nélkülözés, fájdalom és keserűség hosssu sora. Nem haiok még meg. Érted kötelességem a halált kerülni. A gond-viselés kedvez neked, hogy e majdnem végzetessé vili pillanatban ide küi-cV.;.* A mérget visszadobta, fiát pedig magihoz ölelle s csókjaival árasstá, tru-kfebe i nehéz könyekei httllatott.
Iparkodott i-galüttaágá: eiüzoi s> mintha mi sem történt volna, wobájib* vonnlt, de azon eilhatározaacal, bogy Tá'.r*y t, kinek teogermély fájdalmát köszönheti, másvilágra küldi.
¦ Hogy pokolba-e vagy menybe,, e fölött ítéljenek sz illetékesek; 0 azibisat* miszerint a* igazságos bírák a.pokol legmelegebb zugiba fogják helyezni.
Még ezt is csekély btinletósnok találja nagy gonossságáort, V.
Zsoinaynak ez elhatárolásit a következő, esemény azonban cjegváuoz-tattá.
Tátray, mínt rok máa, ki as övéhez hasonló betegségben szenved,,az éj csendjében magáQOeaa szokott kóborolni, legfeljebb a halvány hold s fájdalma^ által kísérve.
Egy ily sétája alkamávai, midőn * vakolatlan toronyórája már 11-et hirdetett, 2 fehérlő alakot lát kfizelednü, kik egymással suttogtak.
Sejtve, hogy ezek valami gonoszat forralnak, nagyobb figyelmet szentelt ne kik.
Ezek nem is álmodva, hogy e,caan.' dcs utczán valaki tanuja lehat.,párbe-ssédöknek, tolytaták:
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
Z
ALAI KÖZLÖNY
SZEPTEMBER 17-én 1882.
A drezdai antiszemita kongresszus.
A congresseus 2-ik ülésén Istóosy Gyósú olvasta fe! egyei kifejezéseiben mó-dcdítóit manífesz'umát, melyet viharos hochokknl majdnem egyhangulag elfogadlak. —
Henrici indítványozta, bogy a ma-nifeaatumot küldjék meg as összeseurópai zsidó es nem zsidó lapuknak, a többi közt k Timeau^k Í<, mely, ha ingyen sem is, de a hirdetések közt pénzért közölni fogja. BUm-rck röpiratokban is óhajtja terjeszteni a manifesztumot.
E-uláii nz elnök indítványára a con-gressus elismerését nyilvánítja a magyar küldötteknek, az antiszemitizmus busgó hírein': k.
Felöl varnak Fechenbacn-LandenbRch Frigyen és Thüogen Rossbach Károly bá rók határozati javaslatit, mely nagy réaz-b-n azonos ölifcki-r már elfogadott poiilo-saLaival, csak,még azt kívánja, hogy a znidiik i-Ücuébf-n li~iÁrzár Állíttassuk fel s követeli, bogy a zsidók katonai szolgálatot ne teljeSiisenek, hanem pénzzel legyenek kötelesek magukat megvallani. A katonatiszti állasukra a zsidó érdnmeilen. L javaslat a bizottsághoz utaaitletik.
Pinkert Waldeggoek a magyar bírói kar iránti bizalmi nyilalkozaiát a con-gressus elfogadta. A nyilatkozat így szél: ,A coDgreasus teljesen meg van győaődve a magyar bírói karpárlaüanaá-gáról s ámbár a congressus teljes tudatival bir a zsidóság ? agyhatalmának s kir-hozatos befolyásának, mégis ama megingathatatlan meggyőződését fejezi ki, hogy a magyar bírói kar a tíaza-oazlári ügybed, melyre at egész aemisidó világ a legnagyobb figyelemmel tekint, — nagy hivatásának teljesen meg fog felelni.tt
A congressus ezután Vilmos csaasár, Alber1 király és Ferencs József osztrák-magyar uralkodó éltelése közt 2 órakor szétoszlott.
Délután a berlini Socialer Reichave-rein küldöttsége élén Henrícivel tisstel-gett Istócsynál meg Onodynál, kiknek nyomtatott bisalmi feliratot adtak ál.
Este ónody Géza drezdai német reform-egyesület előadási estélyen a Lin-k<- féle teremben felolvasási tartott a lisss ¦ estiári eselról.
Ismertette először is a Tisalu-Eszlir községét, az olt lakó zsidóságot,mely most is ép oly bigoli, fanatikus, mint mikor Gaiicsiaból odaaaármaaott. Len gyei országban a pórnép telj aen e pusztító faj aaup-reroaciója alatt lézeng, a nélkül sem gondolkozni sem tenni nem képes. Pénzt, ingatlant s minden földi ingalant magához ragadva, a lengyel pórnép felett lüaguai hatalommal uralkodik. — Lilt->m a falvak lakóit, kikkel egy hajlék alatt a
¦sídé valóságot közösségben él; megjár-tős te ti a nép őti jellegét, erényeit és elnyomja nemesebb vágyait, fajfellemét képeső Kényességgel élve, Ő szedi a keresztény lakók fáradságának, munkájának, szorgalmának gyümölcsét. Láttam, midőn a szegény pór izssdva görnyedt a mesei munkák terhe alatt, fáradt tagok elcsigázott érdjével döntött kassájával kalászos r^ndeketjűyomábana verejtékére leselkedő zsidó, kezében pálinkás üveggel, melynek méregfolysdékival — miként lelketlen kuruzsló ópiummal a vonagló beteget — villanyozgatá a aipadt munkás leeorvesz-tott organizmusának hanyatló erőit.
Ez irtósatos nyomást as egész em beríség érti. Ily elnyomóktól hemzseg Tisza Észlár egéss környéke. A szomszédos Tisza-Lökön a keresztény lakosság legn-gyobb mér.ékben van fenyegetve. E község zsidói szent zsidók hírében állnak ugy, bogy Gicaországgal, honnan idessir-m áztak, folyton igen élénk és érdekes összeköttetésben élnek, mely gyengéd viszonyra nem volna felesleges, már csak a hadkötelezettségre valő tekintetből sem, a magyar köakormánysatnak kissé nagyobb gondot fordítani. Ugyanis tudvalevő, bogy a zsídőfaj, a hol csak lehet, csalás és megveaztegutéaael vonja magát kí a hadkötelezettség alól s a hasa iránti véradók terhe ezáltal egészen a keresztény szülők gyermekeire bárul.T.-Lök e tekintetben valóságos mintatelepét képezi a véradó kijátszáaioak.
Midőn areménydnaSchmühla 14-ik életkorival a Bar-Milsva (paraueaolalna) nagy tisztességeire emelkedik, a gondos szülők előrelátása segítségével Isten hozzá dot mond annak a kedves magyar basának, melynek földjét és polgárait mir bölcsőjétől fogva a kadesebben (egy nagy imájuk) csak utálni s pusztítani tanulta, itmegy Sandecbo vagy Tarnovba s Ott megnősül. Valamelyik béna vagy puklU, szóval had iszol gilalra képtelen sógora pedig lejön T.-Lökre őt helyettesíteni s as a saent eomissióiől meg viszi Sandecbe vagy Tarnovba a t-löki aógornak a boldogító „nntaogtioh'-t s önmaga számára nem ritkán a t.-lbki sőgoroék közül a boldogító életpárt.
A Soiymosí Eszteren elkövetett rituális gyilkosság szálai szerinte elnyúlnák Grallicxiábe. Midőn a vizsgálat meg-iadítlatolt, rendkívüli élénk érintkezés jött létre a zsidók közt.Nagy hibs, hogy a különben erélyes vizsgálat nem azonnal ebben az irányban kezdte meg a nyomó* sásokat, nem vizsgálták meg mindjárt az esslán és a szomszéd falvak zinagőgáít és Esziirt n-m zárták körül katonai kordonnal.
Ezután hosszan ismerteii a tissa-eszlárí eset ügyét, Soharf Móricz valló másaival, as álhulía csempészését • nyil-
vánvalónak mondja, hogy a hullacscm-pészetet s szidok bfiopalástolás cséljából inseenálták.
Az álhnlla büntetlen inscenálása kimagasló momentumai képezi a üszs-eszlári büupernek. És est kell, hogy érezze és belássa nemcsak a magyar társadalom, hanem mondhatni as egéss müveit vilig. Soha még isteni és emberi tör vény ¦ k oly oufosán megasentségtaUnitve nem lettek, miot Ttsss-Easliron a zsidóság által. A tissa-essliri ügy, csgyon helyeién irta egyik kitűnő berlini *lv barát, többé nem Tiasa-Ssslsré, nem Szabolcs vármegyéé, vagy Magyarországé hanem as egész emberiségé. Kell, hogy azt a harcaot, melyet a zsidók maguk idéztek fel, az emberiség magáévá tegye.
Ezután bemntatja Sólymom Eszter képét.
Im-i előttünk áll a as igény leányka alakja. Ábrányi Lajos ecsetje által hoszaa munka és tanulmány után vászonra varázsolva, íme előttünk áll asooy leány képe, ki sakternek bosssat lihegő sötét bűnének gyalázat ob légkörében sóbajti ki ártatlan telkét, kit még csak vallásának papja, s övéinek szeretete sem kísérhetett as örök nyugalomra. Élethű a kép, legalább azok, kik Solymosi Esztert ismerték, annak állítják. De mégis talán nem sértem művész barátom nemes dics vágyát, ha én e festményt nem olyannak látom, a minő, hanim a mint lelkemre hatást gyakorol. Nékem ugy tetszik, ások a zárt ajka* megmozdulnak, azok a kezek ég fele emelkednek, a egy világot hívnak segítségül megmenteni as emberiségnek a — szabadságot. — Halhatatlan kultuss! magában egyesíti a föld legdrágább kincseit, melyekért évezredek óta tör és küzd s századok fejlődő szelleme, melyeket szent örökségeként az Örök üdv forrásából — a szeretetve!lás örök tanából m«rit as elme és a szív, kinek talán hulláját szétdarabolta a héber vandalizmus a talán több sirba helyeste azt a fekete gonoszság iszonyú játéka, melyekre mint végosélrs tekint minden vágyaival a lélek, mely érzésben, gondolatban, dalban és tettben as örök istenség felé irados még akkor is, midőn sms asent kincsek a jogegyen lóság és testvériség, borzaszió tévtanök misztériumainak árnyával fedetnek be.
E kép, míg csak a kereszténység ill, örök jelképe less a zsidó vallási fsna tizmusnak,mindig jelképe lesz az a keress tény csivilisiczió fogalma irint érzéketles, idegen faj türelmetlenségének. Az s keresztény népekre nézve élö mene takel upbarsin.less as, mely folyton emlékestetni fogja őket arra a nagy veszedelemre, mely a zsidóság alakjiban min den keresztény kulturtörekvést s állami létet fenyeget, mely emlékeztetni fogja őket arra, hogy preventív rendszabályok-
kai óvjik maguk_t* mind jobban ntt- !«• kétséggel juthattak.;; 'kéndmm ven-vekvő veszély ellen. 8 e preventív rand-jdéglitd helyiségeket szabály egyedül és kizárólag a zsidók ér désnek ugy társadalmi, mini törvénybe*
sasi téren való megoldásában áll.
P
H."
„Tudod-e, hogyan elcsépelt, midőu a múltkori forróságban az ilom elnyomott s a birkikat né:külem találta?"
„Hát te emlékssel-e még, milyen beteggé korbácsolt, midőn ssénahordss-kor kocsim a keskeny dobogó miatt az árokba dőlt?"
,No, de most üt a fizetés órája; a pénzzel nem elégszünk meg, hanem életét is elveszesük."
„De hit a nagyságos asszony ?*
,0b. azt nem bántjuk. Kár volna a jó lélekért. Mikor szegény Napáim olyan -** beteg volt, 6 naponkint meglátogatta s
mindig hozott magival egy egy üveg.....
mit is no! Tudod, milyent az urak esznek.*
„Igessd van ; ő mindig jó volt hozzánk, rá még a késünket sem teazssük Árulónk ugy sem lehet, mert ezek alatt as ilsxczok alatt ugyan fal nem ismer bennünket.'
Tátray most mar tisztában volt tervükkel; tudhatta, hogy holnapután öromkönyüket hullathat azon ember rava-talinál, kinek életben maradása akadály volna a hón szeretett Irmával való boldog agy bekeléare. Ez éjjel tehát eloszlatja a kinaó fájdalmakat, melyekért édes Örömöt hoz. —
Ne tagadjuk, támadt biz Ő benne ilyen gondolat isi Hízz ember volt s lángolón szeretelt.
Hogy e nemes lélek mégis mire ha. tárosta el magát azonnal látni fogjuk.
Szalad rendűrök után; — de mí ¦ természetesebb, mint az.hogy esek ¦ ? kább föllelhetek a lakomák vigslmak, mint a veszély színhelyén.
Gondol*, arra is, miszerint néhány bátrabb lelket felver a helységben, mégis tartva atiöl, hogy mire esek felkéssülnek, már késő a segély, hát hasafutoit, forgo-pisatoiyát magához ragadta, felkölté* együgyű szolgáját, kit azonban azon fénye getéssel aezn bírt az ügynek megnyerni; hogy ellenesetbon azonnal túlad rajta.
Meri Péter (igyhivtik a szolgát) szerette ugyan gazdáját, de életét mégis jobban.
Hanem arra ráállott, miszerint tornáóson olyforma beszélgetési fog végezni, merj a szobában levőkkel azt gya-nit lássa, hogy a torniezon is vannak.
Botot nem viszek, — monda, mert kicsavarhatják i kesémből i még eszel
találnak el háta! ni; éu a legyet aem bántom, de aat aem az-retném, ha engem báutanáoak. Mióta as iakolát kijártam, engem senki meg nem vert, mert bot ilyen osak sséba jött ís, én onnét szonnal odábbb állottam.
Péternek — menés kösben tett — Üy megjegyséseí igen alkamasak voltak, k'jgy Tátray bisalmát fegyvernöke iránt felkeltsék.
Tátray csakhamar Zeolnay házánál termett;ho:,mÍnt valami rendŐrpansncsnok a benssorultakat megfélemlítendő, következő parancsot dörögte:
,Ti hárman esen ajtónál maradjatok! Ti négyen pedig a tomács ajtaját álljatok el I Ha valaki közülöt a mene küléat megkiaérlené vagy eílemaegülne, azt irgalom nélkül lójjóttek le I A szobiba majd bemegyek magam,*
Zsolnayné alig ismerte meg e dörgő hangot, melyet mindig oly csöngőnek talált.Péter is lelkiismeretesen dörmögött, úgy, hegy a birkás és kocsis azt hitték, misser:nt a tomácson legalább ís 4—C fegyveres ill őrt. Menekülésről, ellenese gfllésről tehát ssó sem lehet
A szobában levők kOáől a bázbehek csakhamar belátták, hogy megmos lőj Qk érkezett s Zaolnay, ki már megkötözve hevert, áldotta a gondviselést, mely e véssteljes pillanatban úgy pártjára állott.
Midőa Tátray lövésre kész pisztolyával a szobiba lépett felhívta a gonoszokat hogy a baltit és vasvíltit azonnal félre tegyék, ha kedves as élőtök.
Tekintete elárulta, hogy e pillanat ban aem volna tanácsos a tétovázás, sza vait rögtön fegyverletétel követte.
Most f-loldatá velők a megkötözöll Zsolnayt.
Ez után egy távolabbi szűk szobába kisérte őket, melynek aj lóját gondosra rajok zárta.
Ö most távozni akart, de a megrettent Zaolnay kérésére az éi hátralevő részét velők ébren tölte.
Ez éjjeli órában Tátray oly igéző nek találta Irmát, milyennek még soha. A lestéhes simuló,hófehér pongyoía,a pijsi lábacskáit rejtő papucsok, bájait csak emelek.
Daczára,hogy Tátray hivea beszélte el a hallott tervet, Zaolnay, kinek lelkét a féltékenység lángja ezcészté, mégsem gondolt mist, minthogy az elszántság csak
Felhívás a Balaton-Egylet érdekében.
Augusztus 23-án jelentékeny lépés történt Balaton Füreden, hasink e remik természeti ki- esek ben gasdag vidékének érdekébm. Ekkor alakult me^ aBalaton-Egylnt, melynek idegiedet _ izetgi, tagjai, u. m. gr. Eesterbásy László, gr Nádssdv Ferencs, hg. Odescalchy Arthur Jókai Mór, Bxalay Imre, Fackh G-edó, Fenyvtasy Ferencs, Csapó Kálmán. Écay László, dr. Herczeg Mihály, Nagy Sándor, Lévay Imre, Bárczy László, Csigány Károly, Csepelyi Károly, Kállay Gyula, dr. Engsl Gyula, Szekrényes*)- Kálmán, Mihilkovica Tivadar, Komlódy Gyula, Jalaovics Aladár, Gy örffy L, Tnatyánasky Lajos, Neogebauer Miksa, Losonczy István, Békissy Károly, Arnyos Tivadar Aldáay Ignioz, B.myik Ottó, Saíklay János nrak az angusztna 24-én tartott alakuló kosgy&Iösén ujabb jelentkezőkkel gyarapodva, az egylet megalakulását megorőei tették a annak ideiglenes vezetésére az alulirt tisztviselőket — az alap azabilyok megerősítéséig ideiglenes minő ségb^n — választván, megvetették as egyletnek szilárd alapkövét.
Hsaink minden nemes, jó. üdvös csalókért lelkesülni tudó fiaihoz As leányaihoz fordulunk, h gy e szilárd alap kőre emelendő épüUt megalkotásában bennünket támogassanak.
Szép, mcnriehaló, erkölcsileg és anyagilag üdvös csélok azok, melyeket az egylet alapitiaakor kitűztünk, melyek elérésére minden erőnkből törekedni fogunk.
E csalóknak paszta megemlitése ís bi. toait bennünket arról, ho;y igyekvő-sünket a nagyérdemű közönség fel fogja karolni.
A- egylet osélja:
Általában a Balaton-vidék falvira gostatiaa Ós aépaserüaitéte s bel és kül földön, még pedig as által, hogy :
törekedni fog a Balaton vidékére jüvŐ gyógyulást és Üdülést ke'eső vendé gek kényelmi, egészségügyi igényeioek mentől teljesebb mértékben való kielégítését elótnosditani, megismertetni és általánosítani a saŐlŐ gyógymódot ;
állandó kirándulási összeköttetéseket teremt a Balatonvidék tormészetileg szép, történelmileg njvezetes pontjai között, melyekhez ed *ig a fürdővendégek vagy nem, vagy csak nagy fáradtsággal
házakat) építtet e pontokon, mi által nemcsak a kirándulók kényelméről gon doskodik, haoen eszközt nyújt a Balaton-vidék munkás népének uj keresetfor-rásra; gondoskodik uj lelépek, uj kikötők építéséről, megmenti a történeti emlékeket, várromokat, templomokat stb. a pusztulástól;
a kirándulásokkal párhuzamosan a nagy közönséggel megismertétől és megkedveltetni igyekszik a Balaton vidékét a vízi sport fejlesztése által, mely ctélb^l évenkínt többször versenyeket fog rendezői esenkivü) kezére jár az egylet halászat- és vadsssalkedveló tagjainak ;
fel virágost a tai törekszik a babiton-vídéki borászatot és gyümölcsészet^t, hal -tenyésztést, erdőművelést, boráru-csarnok (elállítása, fásítások, faisKolik alapitass, gyUmölcskiállitis rendezése stb. által;
ismertetni fogja a Balaton-vidéket rodalmi téren, b->!- ás külf-ildi lapokban koronkint közzéteendő ismnretlerjeaatő csikkek, képek, évenstint pedig a közgyűlés ilkalmaval kiadandó diazés évkönyv
altul.
E czélok sikeres megvalósithalása végett az egylet működését öt, egymástól független szakosztály fogja vezetni.
A tagok rendes vagy alapító tagok. Tag férfi és aó egyaránt lehet.
A tagsági díj rendes tagoknak éven-kint két forint, alapító lagokaak egyszer mindenkorra huszonöt foriui.
As alapító és rendes tagok, a mellett bogy es arinylng nem jelentékeny öaaro;; gel előmozdítjuk az egylet nemes czélját, az egylet kirándulásaiban, mulatságaiban, versenyein mérsékelt áru jegyekkel re hétnek részt, viselhetik az egylet jelvényé' és as egylel évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg.
A jelentkezések és tagdíjak főt. Jalaovics Aladár egyleti pénztárnok ur hos Balaton Füredre küldendők.
Egyleti Ügyekben mindennemű értesítést, felvilágosítást készséggel ádSziklay János egyleti titkár, kihes á l«re]»k Budapestre, az írók Ós művészek tiraa-aigának helyiségébe (Nemzeti sziuház bérháza) intósendők.
Teljes bizalommal fordulunk tehát a nagyérdemű közönséghez.-Meg va;:y un;; győződre, hogy a Balaton-egyíeí nagyhorderejű feladatának teljesítésében buzgón fog támogatni bennünket. A csel elérése csakis akkor lehetséges igazán, ha a pártolók nagy tömegének erüa erkölcs; fegyverével fölszerelve törhetünk előre, az utunkban allő számtalan akndá-lynn keres '.ül az ígéret földjére.
Bizalmunk a nagy közönség hazafias lelkesültaégében: ez bitoritónk, vezető tüsosslopnnk 1
Irma irint érzett határtalan szerelemben leli alapját.
Ocszehasoalitá magát Tátrayval a nagyon szerénytelennek kellett volna lennie, ha be nem látja, hogy a tözély adományaival sokkal fukarabh volt iránta a természet, mint Tátray iránt.
Inna ís es összehasonlítással volt elfoglalva s egy titkos sóhaja ast árulta el, miszerint, ha újra aszá lehetne, ami volt s szabad vilaastisa volna e két férfin köaö'.t, úgy bizonyara nem Zioloayt bol-dogí'aoi választásival.
Élettelen beszélgetés között itvir-rasstak az éjét; reggel néhány rendőr pártfogásba vette a ház bebörtönzöttjeit, kik a bírák előtt makacsuk álliták, bogy ók csak kia farsangi tréfát akartak űzni.
Én elhiszem ssegényeknek, de a kőszívű birák bisonyiló okok hiányában nem adtak nekik hitelt s mindkettőt arra ítélték, hogy őt évigfogyasaszák az állam kosztját.
VI.
Tátray nemeselszántsága tehát meg. menté Zsolnayt az orgyilkosok keséiből, de a világhírű tudósok nem bírták megszabadítani a haláltói, melyet számára a aors kijelölt.
Nemsokára az imént leirt esemény után kis kelsvóay mutatkozott homlokán melyet kezdetben jelentéktelennek tar tott, ez azonban naponkint nagyobb letl s Zsolnaynak gyötrő fájdalmakat okozott.
Midőn látták, hogy a baj komoly, Pest és Bées két legjobbhirü tanárától kértek segélyt,de ezeket is cserben hagyta tudományuk a amit mondhattak osak annyi volt, hogy meni sok idő múlva a halál el fogja oszlatni a kínos szenvedéseket,melyek Zsolnayt már őrültté tették Jóslatuk be is teljesedett, mert néhány napra távozásuk után összegyültünk Zsolnsyék udvaráo, hegy a vég lisztessé get megadjuk a boldogultnak.
Mint mondják, ő a halilt nem rettegte, hanem mint közeledő üdvöt tekiaté, mely testi-lelki gyötrelmeitől fogja megszabadj tani.
Gyászt Öltött Irma; igen sokan vol lak, kik fájdalmát vigaszukkal eny hiten dók, nála naponkint megfordultak. Nem volt,a ki látása után jobban epedett voloa mint Tátray, de b;-j Irma jó hírneve el ne repüljön, még háza táján sem mu
átkozott soha, hanem cs»k levtlek által helyettesítette magát.
Egy év lezajláaa után. hivatalos teendőimet végezve, szállásomra megyek, hol asztalomon egy oyill levelet találok következő tartalommal:
Özv. Zaolnay Irma és Tátray Lajos jegyesek. Ehhez fölösleges s szerencsék ivánat, — gondolám, — mert én is ast vallom, amit egyik séta alkalmával Tátray hang-súlyozott, hngy hón szeretni s sserettetni a legnagyobb boldogság.
KRÁMER LAJOS.
A kalap.
, SeaaelykeO : WEBER ANTAL.
A világ ast állítja, hogy két dolog van, amiről nem tehetünk, —ón meg ast mondom, hogy bárom van; mert erről a harmadikról ép ugy nem tehetünk; miot arról a kettőről, amit a világ ia elismer. Sőt többet mondok. Es a hatmadik megelőzi a másik kettő közöl zz elsőt, betölti a kettő közt átrezzenő időt éz as örökkévalóságig túlszárnyalja a másodiketjes a harmadik nem csak híven kíséri az embert a szírnek első dobbanásától as utol sóig, de es teremti a szívet és ennek bu >'su»óhaja állítja őt meg dobogiaában Mert nem csak arról aem lehetünk, bogy születtünk éa meghalunk — de arról sem, hogy szerelünk. Szeretet kisÓr bonnünket a bölcsőtől a koporsóig, as anya més-emlöilŐl a halál epe-kancaójáig ; szeretet előzte meg ssttldletésttnket ós szeretet koszorúzza meg a sírhalmot, mely alatt poraink aluazszák,örök almaikat; szeretetre alapito tta az Üű vözi tó égi tanát — és a sseretetben van kifejezve Isten örökké váltsága. — Es mégis a sseretet as, am többször képezi s kétségbeesés, mint a bol dogaág alapját...
Legyen Uja, vagy öreg, boldog vagy boldogtalan as ember, mindig örömmef gondol víssza olaő szerelmére ; eszébe ju mindazon szó, tett, körülmény, melyet ki-mondott, elkövetett éa felhasznált, bogy első szerelme tárgyal magiévi tehesse — és amily Önkény telén volt ez elaő szerelem ; ép oly Önkénytelen a visszaemlékezés, melv a szeretet alakjai állítja elénk.
Sokszor elmer.-ngek angyali arcsod mosolygó vonásain, édes Lioám. Látom varázstermeled szelíden hozzám simuló kecseit; gyönyörködöm nefelejcs szemeid ragyogó tüzében; Ízlelem eper ajkaid mesét és szenvedélyes csókkal festek hajnal pírt liliom arcsodra. Ei merengéseim közben elém járulás te ís oh behorpadt tetejű, béléstelen, színehagyott vén kalap a te óriási nagyaágodban ; látlak, amint kedves gyegéndséggel ósodaadással nem csak halántékaimat, de arcsom nagyobb részét diadémkéntként övezted körűi zsíros karimáddal és látom szivárvány színeidet más fején tündökölni. Felvezetlek a heli conra- Ebből íz láthatod, hogy nem feled-elek el sem téged, sem szt, aki adott, sem ptdig azt, aki elvett tőlem.
* * *
Volt nekem egy igen szép kis szőke szeretőm.Linuska volt a neve.
(Bocaánatol kérek es Őasinle vallomásért ! Nem azért reflectálok reá, mint ha a kedvesnek még kedvesebb emlékét bántani akarnám, eslovagiallanaig lenn-S<im i edig azért, mintha ország-világgal tudatni volna szándékom, hogy nekem mir szeretőm k veit; mert i az ugyan, hogy volt, de épen az a legnagyobb bajom, bogy csak — volt. Es az utolsó sző meg -magyaráz k. nőolvssóittk előtt minden.) Valahol egy bálban ismerkedtem eg vele.
Tévedtem. Abban ¦ bálban, amelyikben legelőször voltam, ismertem meg Őt. —
Színié érzem most is azt a lázas zgatotisigot,amivé: akkor váriam a táocz-vigalom megnyitását Soha idő lassabban nem halad, mint ekkor. Végre elérkezett kínoa.keserveser. várt óra, megnyittatott a bál ér én ia beléptem.
Amikor a jelen volt hölgykoszorú n régig tekintek, egy kis szösz ke leány alakja rögtön megtetszett; de ha vonzód tam a leányhoz, ép oly antípathíat érez lem az anyja iránt, kinek barcsi as üakjs keserves aggodalmakat keltett bennem már előre is. De hát én eztja kis leány t minden áron meg akartam ismerni. Sigy mit volt mást mit tennem, egyik rendé-sóval bemutattattam neki magamat. (*) leereszkedéssel fogadott, s amitől legjobban rettegtem, mag történ'.: — kezét nyujti. Meg kellett csókolnom ezt a vén, ránezos kezet. El k csered esem bea akkori*
HUSZONEGYEDIK ÍTFOIiTAH.
SI A I i I KÖZLŐN?
SZEPTEMBER 17-én 1882.
Az egylet tisztviselői: Elnök: Gr. ESZTER HÁZ Y LÁSZLÓ. Alelnök: Gr. NADASDY FERENCZ. Titkár: SZIKLAY JÁNOS, pénztárnok: JELSOVITS ALADÁR. Ügyé**: CSEPELYi KÁROLY. Gyógyászati szakosztály:
Elnök: Dr. HURAY ISTVÁN. Titkár: Dr ENGEL GYULA. Kirándulási szakosztály :
Klnük: FENYVESSY FERENCZ. Társelnök: SALAMON ÁDÁM. Titkárok: ÉCSY JÓZSEF.
KOMLÓDY GYULA. Sport szakosztály: Eln»k: Gr. ESZTERHÁZY MIHÁLY. Titkár: NÉMETHY ERNÖ.
Gazdasági szakosztályi Elnök: BOGYAY ISTVÁN. T.tkir: KEÖD JÓZSEF. Irodalmi szakosztály: Elnök: JÓKAY MÓR. Titkár: LÉVAY IMRE-
A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből.
21 Ili, ti..
1882.
Hirdetmény.
A Sopronban, Nezaideren, Kósza n. Rohonczon, Szombathelyen, Zala-Szántőn, Nagy-Kanizsán. Kis-Mártonban és ezek mellékállomásain állomásozó cs. kir. katonaság és ra. kir. honvédség részére 1832. nov. 1-tól, 1883. október végéig kívántatott kenyérnek, zabnak, Fzénan.ik. alom és ágyí szalmának biztosítására, s soproni es. kir. katonai élelmezési hivatal irodájában 1882. évi szept. 19-én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlati tárgyalás tog tartatni,melyre az sjánlaiok legkésőbb a tárgyalás napjáig és érájáig benyújtandók.
A bérleti feltételek a sopron élelmezési cs. kir. raktár irodájában. — ugy a Kőszegen, Sopronban és Nagy-Kanizsán elhelyezett honvédcsapatok igazgató bizottságainál befekinihetök.
Sopron, '.-H2. éviszept. bavábm.
A kereskedelmi és iparkamra.
Hely!, megyei és vegyes hírek.
— Ügyvédi Irodát nyitott vára-mokban (Eötvös-tér 12. szám) dr. Árvay István előnyösen ismert, jónevö ügyvéd.
— Érdemkereszt feltűzésre vonultak ki a 48. gyalogezred városunk-
ban állomásozó századni folyó hó 16-án teljes díszben. Reiuer Márton katonapus kas, őrmester mellére tűzték fél a szolgálati érdemkeresztet. A kitüntetett ritka szorgalmú, derék ember, jó családapa. Nyolez gyermeke van s valamennyinek példás nevelést ad.
— Lapunk 74. számában ,A pbylloxera" csikkben aok értelem zavaré sajtóhiba csúszott, melyeket (cárjelben kijavítva) esuttá! kosiunk. „Amerikából (idéző jel nélkül), ellepettec (lépettek),
nét (onnét), experísnenturs (experimentum^, mint (mit) 14 nsp (14 év), agy (igy), mint nyers fa (szedő talál mánya), felől (fölött), Tohi, Tótfalu (TahiTótlVln), fővárosok (fővárosiak), környékezték (környezték), a Lenaváa (A.-LendvLn), A zsokét (Zsákét), rí pari a (riparia), 2—2 (2—3), leönteni (dönteni), alany (alanynak), Clintonén (Gin toron), condicam (caadicam), Trumpl; (Triumpf).
— A helybeli felsőbb leányiskola-bél az idén isméi 3 növendék vétetett Fel a győri állami tanitónőképezdébe; nóveze-rint Darázs Málvm, Berger Róza s Fehér Szidónia. Ezzel kapcsol atbsn örömmel említjük meg, hogy a várost iskolaszék akként intézkedett, hogy a felsőbb leány iskolában egy szakképzett női szabó t-a. nitsa a női ruha saabissalot és varrást a mi különösen azon családoknak válilt előnyükre, kik nem fizethetnek kütöi szabássá t-tani teáiért és nem hajlandók leányaikat előbb egy éri taoonczságr* adni.
—- Lvrlk Sándor városi hivatali-szolgát, f. hó 15 é< este felé, midőn a csordás a legelőről hü.za hajtott, a város bikája föl taszította, ugy hogy nehéz aéHII leseket szenvedve, lakására kellett saálli-tani. Azonnal orvosi keselés alá vétetvén!, hir szerint felgyógyulásához van remény.
— Károlyi Lajos színtársulata && meghen két bérletet játszott le. A társulat kiválóbb tagjai: Szatmáry Károly, Reíner Antónia. Szép.ós Polgár operettében, Károlyiné pedig minden müfajbun elismerést érdemlőleg játszanak.
— Fehér József, Sűmeghi plébános, czimzetes kanonokká neveztetett (ti Számos tisztelője siet hozzá üdvözletre kiket a legőszintébb szeretettel fogad. M< is üdvözöljük a derék egyházi férfiút!
— A ha esni tolongás áldozata t#W Mária napján, Süm.ighr'u egy kis leányka A tolongó népárba jutott és agyonnyO malott.
csappantoltam rajta, hogy magam is mfgijedtem tőle.
!Jii.Lt ez nagyon sokat segíts t ezé-lom elérésében.
Oda ültetett maga mellé (hej, pedig de szívesebben telepedtem volna oda a másik mrliél) s beszélgetett sok minden féléről, Ifibbek közt a táncáról is. ö különösen kieoichö, hogy nem csak most (lehetett már80 esztendősed-; liaUt korában(!) sem szerette a csárdást
Én is állítottam, hogy csakugyan a csárdás egyike azoknak a tánezoknak, melyek legkevésbé szeretetre méltók : sőt határozottan kimondtam, hogy én is minden tánezot többre becsülök ennél.
Hanem hát az én kis uj ideálomat éppen akkor vezette helyre előbbi tánezoaa, mikor én véleményem nyilvánítását már bef^j^ziem. s igy az ^tíquelte szabályaínak (dehogy annak,dehogy annak 1) eleget akarván tenni, előbbi nyilatkozatom daczára én bizony fel is kertem, meg meg is forgattam jobbról balt a éa balról jobbra de ugy, hogy hozzá vetőleg négy hordó káposztát kékemén ységtlre tiporhattam volna esnyi lábmozgással — s mikor a czigány el akarta hagyni, magam vol'am a legdübősebb lármázó, ki még csak akkora kts csárdást kér, mint a legkisebbik rajkójának legkínebb kis ujja.
No, hiszen volt is érte mit hallgatnom.
Ettől a perezt 1 fogva megszerettem azt a leányt.
Reggel felé, mikor elmentek, karom ra fűztem a — mamát s a lehető leghízel-góbb módon kértem engedélyét, hogy lakásán is tehessem tiszteletemet, amire ő (nagyon természoLesen) azt felelte, hogy a nyelvéről vettem le a szót (Brrrr!)
s ettől a perestől — illetőlegakővet-k»*Ő naptól fogva teltem látogatásomat a megszeretett leánykánál.
Már vagy két hét mult el a bil után és én minden napos látogatója lettem annsk a kis szöszke leány — *nyja — háí-ának, araikor szép frigyünk templo mán .. bomlás keze majd megkezdé mű ködéaét.
Egyszer ugyanis olyankor találtán: oda menni, mikor a kedves mama szidta az ő édes leányát. A mama dühösködött, a leányka meg sírt.
Belépésem nem zavarta meg a böl-tŐÍ jelenetet, sót nekem is részt kellelt benne vennem.
Hát most mittegyek? ha a leány pártolom, a mama haragszik meg, ha pedig a maménhk adok igaz t, a leány fog neheztelni.
— A következő gyászjelentést
vettük: Paksy Győző a csáktornyai áll. tanítóképezde gyakorlóiskola tanítója, Bárány Gyula éa Bauss-Bárány Ilka mély fájdalommal jelentik, hogy neje illetve nővérük Bárány Vilma hosszas szenvedés éa a haldoklók szentségeinek f&lvétele után, szept 12-én délutáni 2 órakor életének 20-ik, boldog házasságának 3 dik évében elhunyt. — Bűit teteme csütörtökön, szept. 14-én délelőtt 10 órakor fog Örök nyugalomra kísértetni. azengeaslelŐ szent miseáldozat pedig pénteken szept. 15 én reggeli 10 órakor fog istennek bemutattatni. Csáktornyán, 1882. szept. 12. Béke hamvaira! Fogadja az ujabban mélyen sújtott család őszinte részvétnyilatkozatunkat
— Szeptember 3-an elloptak Má-gócson (Baranyamegye) egy molnártól két drága lovat A molnár vejénél volt látogatóba s éjjel 10 órakor jött hi Megetette lovait s aludni ment. Fél egy órakor már a lónak se híre se hamva. A tettesek eddig is még ismeretlenek. Pár nappal előbb a szomszédos faluban Rács-Kosáron egy paraszt embertől loptak el egy párt. Eddig sem a lovak sem a tetteseknek nem sikerült nyomukra jőni. — Ugyancsak e hó 7. s 8. közti éjjel loptak e! egy pár 4 éves lovat egészen uj szerszámmal együtt Tófűn, az ottani tanítótól. Daczára minden etMyes nyomozásnak még sem sikerül'- nyomukra jőni. Ugy látszik Baranysmegye e részében egy jól szervezett banda van, rotíy e mesterségből él. —
— Fiuméből tudósítják lapunkat, hogy Csicsery Gyula, zala-egerszegi zeoe-kara ott nagy tetszést arst. A ,Loyd* szállodában ad zene estélyeket folytonosan zsúfolt teremben. Különösen a debre-czeni iparosok csaptak víg estélyi Cs. zenekara játéka mellett a fiumei magyarokkal, midén Tries:be atastukban ott megszálltak. Midőn pedig a r.Loydc hajóra szálltak, a zenekar a .Rákóczy indáiéval" kisérte ki Őket és gyönyörűn zengték vissza Adria partjai a szép magyar nótákat,mig a hajó el nem merült a tenger messzeségében.
— Sport. A zala-apáthi apátság terülelén levó Kis-Balatonon Árvay Antal által rendezett szárcsa vadászat f. 14-én tartatott meg, melyen 130 szárcsa lövetett. A vadászaton részt vettek: Dr. Wlaaeits Gyula, Skublits Mihály, Skub-lits Sándor, Gózon László, Siraki Gábor, Fábri és Pakor praomontrei kanonokok,
továbbá GaáJ Miklós főbíró, Arvay Lajos, Stefánics Ferenci, Stefánics István, Gninnér bérlő, Horacaek fovadaaa, a sala npáthi rendház több tagjs, több megyei piabános s sokan mások.
— Kiért kér Kassa egyetemet 1
— Az egyetem elnyeréséért Pozsony. Szeged és Kassa versenyeznek egymással. Sseged leghangosabb an követeli. Pozsony szerényen hallgat. Kassa azt hiszi, vas annyi jussa a felvidéken, mínt Szegednek as Alföldön, kér hit Ő ís egyetemet. Még pedig ezért: 1. A kassai tankerület a budapesti és győri tankerület után következik mindjárt. 2. Különböző egyházi és világi, katonai és polgári hatóságok központja. Kereskedelmi és forgalmi centrum. Van íntetiígens lakossága. 3. 1660— 1777-ig egyeteme és a XV. szazadban főiskolája volt; tehát már régebben felismertek ott egy magsa iskola lé (szükségesség ét, Manap már magyarítana is. 4.1ngyen telekköl^ávai,kőbányá-val, füvészkerttel és 200,000 írttal járul a felállítandó egyetem szükségleteihez. 5. Van közkorháza, 18,000 frt évi jövedelemmel dotált jogakadémiája, 17,000 kötetnyi nagybecsű könyvtára.
— Tanítók arvahlza. A magyarországi néptanítók egy országos árvaház léte itését tervezik, mely a 20,000-ret jóval meghaladó tanítók árváiról jobban gondoskodhatnék, mint az oraz. nyugdíj* alap, mely jelenleg ax árvák közt jogigénynyel biroknak 10—50 frtot ad.Több mint 500 tanitó árva van jelenleg s azok között igen kevés részesül kellő ápolásban. A tanítók országos árvaháza Budapesten állíttatnék fel lehetőleg as orsz, nyudijalap hozzájárálásával e a kormány segítségével.
veni (Belgium) színház 12 évi fenáliát után leégett — Tanikssy József isme a népszínházhoz szerződött.
Felelős szerkeszti : SZÁLAT 8ÍNI>OR Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERSÁT.
Erdemei
MELLÉK-KERESETE?
másden kooakástatás és vagyon nélkül nyerhetnek ügynökök vagy más személyek minden rang külömbség
Policzer B-néí 677 \-í Bécs Hl. zluptstraBse 109. |
-Oh, édes jó Istenem 1 — mondok én nagyot sóhajtva — az ember szi.ite elíszonyodik. mikor olyanokat hall mint a milyeoexet én nem hallottam. Tens asszony talán már hallclta T Ugy-e, iszonyú ? ! Istenem,istenem mí less belőlünk ! Olyan birek I"
Mindezekhez aztán a legkótaégbee-tettebb képet formáltam, a. minek az tet! az eredménye, hogy Ltnuska könyvelt arczán átderengett a mosoly ragyogás*, a mama meg elfelejtve Ügyét— baját, meg kövülten állt meg egy helyben.
„Mosdja csak édes fism, mi est ? I Mit hallott? hol hallott? mikor hallott ? kitol hallotta? meg tudja az Isten bán;, kérdést adott fel egjBierre, amikre a».táo én is megfeleltem egyszerre, mondám -
— Hát édes tens asszony sem hol-lotta ?
.Ééeen ? Én nem.'
— „Ég sem.'
, Dehát mit nem hallott az n|f?l* kérdé ő az eddig visszafojtott harag legnagyobb kitörésével.
— Hogy mit nem hallottam Hahahaha !„... Erre már igazán nem felelhetek.
Most aatán engem kezdett áldozatni elJevésett mindennek, csak jónak nem — én pedig mindezt szívesen tűrtem, Ltnuska hálás pillantásaival találkozván.
Es e'tői a percziől fogva kerülnöm kellett azt a házat.
Pedig dehogy kerültem, dehogy kerültem! Szépen adauomfordáltam * kerítés mellé, s ha nem látta senki sem kívülről: akkor megmásztam azt szépen belülről — és hogyha meglátta azt valaki belülről: akkor meg megmásztam azt szépen kívülről. (A veszélyesebb oldalén felugrottam a kerítésre.)
És így ménhez nap nap uláu. Egyszer azonban megbetegedett a mama és ast hitte, hogy én átkoztam meg. (Úgyis ördöge voit ennek as én kis szeretetre méltó Liouskám anyjánaki) Elhivatott msgához n kért, hogy ne haragudjam rá. Én szentül állítottam, bog ilyen nrózsi gondolat soha eszem ágába sem volt, sőt hogy nekem kell bocsánatáért esedeznem. Meglett szépen a kibékülés.
De ezután nekem erkölcsi kötelességemmé vált a szegény beteget minél gyakrabban meglátogatni. (Soha kőleles ¦éget szívesebben uem teljesítettem.)
Egy ily alkalommal tőrtént. Szép nyári alkony volt! A kertből a dalos madarak örőmhangjai, hálaimái hallatszottak be; a letarolt mezőségen legelésző nyáj párrtor* szivviharjait egy tilínkón mélabús dalban panaszolta;-* h#»atérő
Rövid hírek.
— Bertalantfy Józsefui: Szom batbelyen negyedik gyermekének megszülése után meghalt. — Körmenden világos nappal rabolták ki Weissensteí kereskedőt — Arabi pasa Tel el-Kebir-nél elvesztette a döntő Ütkösetet. — Kossuth Lajos Helfy Ignácz képviselőt bízta meg, hogy s diszalbumot vegye át számára Budapesten. — Khlnábaakar rándulni Vidra József czigány prímás, hogy az örök birodalom .lakóival meg kedveltesse a csárdást — 106 éves, Reíts Antal nevű bérkocsis balt meg a napokban Bpeeten. — ÍUeties Szvetozar magyarfalő megtébolyodott — Izlandot nagy éhség veszélye fenyegeti. — A LÓ-
mnnkások vig danáinak egyes eltévedt — ii mellék szobában szundikáló mama lassú horkolásának tört hangjai magasztos harmóniába olvadt egybe a nagy szoba közepén, mig a leáldozó nap bucsu-sugarai dicsfénnyel övesték annak a kis szöszke leánynak angyali fecskéjét.
Ki ne lenneílyenkor elragadtatva?! Kinek bensejében nem támadt volna fel ez elhatározó szózat: .Ragadd meg a jelent- !?
Én sem állhaltam elles szivem vágyainak, hanem elővettem zsebkendő met s azt angyalom e'é teritvés, rá térdel tem, mondván:
-Szeretlek angyalom, lelkem egéas hevével! Szeretlek, mint at angyalok az
Istenunnnt! Sze--bzb--rel
már tovább nem tndtam mondani, mert a padiéból ép azon a helyen, ahol letérdeltem, kiálló szeg mélyen befúródott lábam^ ba s a fájdalom elvette minden buzgóságo mat; de csakhamar magamhoz tértem i így folytattam: .Szeretlek, mint az éj a méla holdvilágot; mint a csalogány pár-ját; mint a száradni készülő rózsatőahaj-
nal harmatát; mint <--
.Ki szép akai Iennyí: Siteraéut kell ennyi I" ordított rá kinn a süteményes, mire aztán Linoska felugrott és az ablakhoz szaladt, bogy beteg mamájának némi édességet vásároljon.
Rohantam én ís utánsa. Abban a peresben, hogy fejjel kivül voltam az ablakon, az emeleti lakosztályból gyermek siknjt hallunk ¦ nyomban reá mint a zuhatag omlott nyakamba,onnan meg a süteményes kosarába a vjz, s hogy az áldás teljes legyen : művészi kanyargással azálmkózolt koponyám telé a kancső is s ast épptn a hegyén találván, kalapommal egyetemben folytatta sarán-doklő útját a süteményes kosaráig, hol is fenakadván, mérgéből a még keble szentélyében rejtegetett vizecskétiskifecsken-de*te. A süt. torka szakadtából kártérítést követelt, Ltnuska a megszakadásig kaczagott, én buzgón áldogattam asógort, a felijedt mama meg kétségbeesetten sikoltozott s ha kőztünk egy pillanatra csendesség lŐn, ezt betöltés kétségeket fen nem hagyó püföléfl csattogása, melyiyel a kis vigyázatlant tanították mérésre oda fenn.
A süteményes elkeseredéséban magával vitte kalapomat Küldtünk keresésére minden felé, de mintha csak a fold nyelte volna el őt, nem volt található sehol.
„Hát már most én meztelen fejjel menjek haza?" kérdem bánatos hangon kedvesemtől.
A legrégibb ás legnagyobt-
SZÖVETOZÉG
BUM MÓR
ajánlja a követkeső idényre :
3 méter 20 cm. Z&LL2.
vet jó gyapotból 1 lelje* títí-cliöorjre. meterjs írt 2.60, készíti írt 8.32.
3 méter 20 cm. T*uíí, brfiB?i
gyapotból ratsne frt 3.60, készíti frt 1L.5*.
Lesfinooi. brünni gyapjúszövet
i frt "W kitol 8 frtií BMte.-a&&a.
2 méter 20 esc ^Li^tí
voi ecT téli-kabátra, kék, barna olffr ¦ fekete Palmerstonb41, Boy, Blber r. Ki-aerare, metsrer.kc = : frt 2.60. késait frt 5.72; ehhez 1 méter és 30 cu koezkás vazy csíkos, briUwi kabátbelvés á irti, készít frt 1 SO.
Finomabb brünni kabátxzövetek
szistés núaden színben meterjlt frt 3.&0 krtél feli oli 10 írtig-, i.^v-;:.: mé-
terjét frt 8 ŐS krtól S frti|,
i méter 20 cm e*.il'-^i -6f di"
s sssvKTi sw usa «tosjobruEtticrap-juszSvet s(ry naériErz méterenként frt 3.—, kéKit frt. 3.60
Finom itasirto^vBíek fL2$L Valódi aneti uti-piaid
hossza és í méter S0 cm. saéles, 3.76 krtól í>.- frt, frt 5.25 S írttól fS/ffüg. Kagy raktár miadencemfl polgári, katonai, libéria, templomi is brllíárd-zr*
P0tke)mékb31, UZTZZÍdUiI r... :d
hOlgy-kslme bármily ároo kapható. Postai mecrendeleaek atánrául mellett azonnal tdjesirtetQ$a:. esooa^olás nem lesz ssániitvs, s5t berneatv« *s»l~
Iitt^tnak. 67fi 1—16
— Na, majd adok az én kalapjaim közói egyet; de jól vigyázzon ám rá! — felelt a kis szöszke s csakhamar egy piros virágokkal, sárg&azalagokkaldiszitett női kalappal tért vissza, viasza nem tartható kaczagás között Többet nem is bírt mondani, mínt hogy: .Itt van."
Forgattam azt a kalapot jobbról balra, balról jobbra, de csak nem tudtam rászánni magamat, hogy a fejemre tegyem.
Ó látta hsbozásomzt, oda ugrott hozzám, kikapta kezemből a kalapját s gyermeteg vidorsággal helyezte azt fe jemre. Megfordított, hogy majd a szála gokkal megköti.
.Eh, menjen! magasai. még konlya sincs," sióit egy parányit taszítva rajtam.
a Hát az Istenért, mire való volna nekem a konty ?
„Látja, hogy nem érti! Hát akkor hogyan kössem meg ezt a kalapot?"
.De éa nem akarok abban a kalapban lenni."
,Mas meg nincs."
— Nincs-e meg az a kalap, ametvi-ket a múltkor az üveges itt felejtett? — kérdé a mama a másik szobából
.Igazság! Mindjárt megnézem.* .Ugyan aranyos Liouskám, hozza be. Kern csak a kézé:, hanem a száját is össze — vissza csókolom érte." .Meg van.*
Behozott egy ven, rozzant, penészes színe hagyott öreg kalapot. A meghiúsult remény keserű csalódásárai nyomtam fejembe őtÉpen legjobb kiegészítője volt ujdonat uj sálon öltözetemnek.
Elbúcsúztam.
Alig baladok az utczán vagy 25 lépést, egyike legjobb barátaimnak közeledik felém jó nagyokat röhentve.
„Servus Zdtán! Hol vetted azt a szép kalapot?"
.Ugyan ne izélj, Gyula! Inkább állj bs velem valahova, hogy ne lássanak t enne."
.Itt van éppen a zsidőtemp'om, menjünk be.u .Gyere!"
Bementünk s raép csendesen megálltunk a padok között, kalapjainkat kezeinkben tartva, iparkodtunk ájtatos képet formálni.
.Khérem, itt íhül kell tenni a kho-lopl' hangzott a hátunk mögött
A kétségbeesett lemondás dühével csaptam fal a kalapot. Gyula meg alig bírt magán uralkodni* Befogta az orrát, ngy nevetett.
Az ególdz templomi közönség rásfc meg a kalapra bámult.
Kern veszed e észre, hogy ez as öreg zsídó nagyon szemügyre vette a ka> lapodat?* kezdé Gyula egy idő multán. .Ne törődj vele ! Megtetszett neki.0 Mikor kimentünk as Öreg . már ott várt aa ajtóban.
.Hun vethe az or sztna kholop ?? Gyoia maid hanyatt vágtn augát nevettében.
,Mi köze hozzá!1'
„Nagy kbosöm von hozzá — na a*
én kholop.'
.Ja, a magáé; itt vas." „De nem itl von; maga az akholor lopott. Én thodom."
„Hejh, az a meg uem keresztéit ár*-gyt-ntsát a nem jó kalapodnak, mondok neki villámló szemekkel, — ha mindjárt el nem veszed, hát ngy vágom a földhöz, hogy nem marad rajta semmiféle embert -ábrásat'
.Na csopjo fódhő, CSopjü L'.'¦ —• felelt a tűzbe jött öreg.
Földhöz is vágtam errr a biztatáaaa a kalapját, hogy a mi kinek voltai bének lett, s mi bének volt az m^ kintÁvlett,-~ Akkorát esólt, mint egy Ucaaütis-ágyiA.
.Na, |most legalább '"huzet az or órta három aaios."
,Itt van erte egy forint Előbb Ss szólhatott volna."
Egy intelligens zsidó látta, aztán mé- • rult helyzetemet, telvezeftntt lakására- s kalapjaiból ssives volt egyet kölcsönözöl.
Akkor aztán mentünk ki lenek, k: főnek, amerre éppen az utjs vesetett.
¦ . *
Liauskn leátry volt. Szép «blt és ez a két tulajdonság már m-vgában foglai^a ez*, a harmadikat .is: hamis volt. Egr ideig még valóságban öleltem gyönyört termetél, ízleltem, eper ajkainak mézét és csókoltam személyesen liliom arcsát, nefe leje* szemeit : azért mondom valóaágbaa, mert ugyanezeket megteszem most is. csakhogy álomképben.
* • *
És merengéseim közben még sokszor elém fogss járulói, oh sunebsgyoU, béléstelcn vés kalap a te óriási 'nagyságodban; még sokszor fogom látni, amint nem csak halántékaimat, de srezora- nagyobb részét Örested körül díadámkaol zsíros karimáddal, sokssor fogom látni kiszenvedett tetemedet és sokasor hallani anóriási jaj l-t, mely ajkaidat elhagyta. Halálod okozója én voltam. — ime ! bűnömet jóvá tettem.
HUSZONEGYEDIK KVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
H I R D E T ESEK.
SZEPTEMBER 17 én lí
SKIDLITZ-POKA
Csak akkor valódi,
dennemS ¦ rikrekályek. stb. elUa.
n dobol ciimlapiin a sas ¦oksiorositott czegsm vid [wynaiT*.
8Ü ir Cn. ¦ leitiebb likersk melUtt fennáll minrlennemD. nyomor betetSSfrt éa CMisztisI akadályok, (miat ítTáfryhiánr, hasnorelásl. vér Ujaits ?1 aranyér ellen. Kfl.ISnr.ssn oly tejeneknak ajánlva, kik (115 át«t-módot folytatnak.
H»liitiiak íorv-'nylle, büntettetnek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára t frt. o. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÚVAL^i
A h-^íjbirtrátább Autec^yaS siere'a szenvedí emberlségnak I minim hoI*C ét külsE gyulladásnál, a leglnbb bstegség ellen, min.
flléssk, fej-, ral- ét fóliája,, régi sérvek it nyiit sebek, ttok, szsmernlladás, mindennemű, bénnlis ss térdtei stb.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 ki*, o. é.
Hal-májolaj.
KrohnX. és társától Bergenben.
(Norvégiában.)
Eien Halma; asiroUj valameanyi, a kereskedelemben clSíbrduld aj kítöu as cíjedQü. mely orvosi cxélokra használható.
Ara egy Üvegnek használati utasítással I frt. tv é.
Fú szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udTari szál Utónál, Bécs
Tucblaal.eo.
Rakta- as állam minden birneves jyógyssertárában vapr fQsier-kareskédesében. Raktár nélküli b*Iyi*fakben matránegjének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésbsn részesülnek.
A t. ez. kBzonsíg kéretik batirosottan M l!-féle késaitmenyt rendelni ia csak olyasokat elfogadni, melyek saját ítjegyem és aláir'á-omma] vannak o'látra.
Raktarak : Ka|y-Kaiizst Belns J. któktsz. Prager Béla gjógr*"
Feiselhofer Jdzsef, Ros<-nMd \dolf. Rosenberg Fsrencx, Strém és Klein — Zala-EgtTSZSS HoIIóm- J. E. MarczaU l»»tl Ferd. — BarOS Doraer K — Csaktomya Gfinci L. gyógysBerés». — Kspasvar Babócbay Kalra. Kohn J. gyógjsi. Th. Keeskesiy cyógysi. — ttaproioza We.li M. grógj-titzsg Csacsinovi.-* ist. gyójrrsi. — Kssztne'y Wunscli F. — Kirssesd Rat* Jin. — Zac-?h lrg«.lmasbf>t gyngy*.-. llittlbscb S. grogysz. H»lj*c 7. — Saprei «User And. eyógvsi. - - Letesye K*iiwod»J — Kapisva-ratt Boro»ics Ad. — Zala-EEerszes Roiloasy I. K gyógysi. 451 S8—52f
11111111111111il lii!
Magyarország ifjúságának.
FÍSSINGER E. KATONAI ISKOLÁJA TAPÍNTÉZETTEL
Budapesten, V. kerület nagy korona-uícza 13.
sz 1882/3. tanévr.: oktl-éa kezdi me? tanfolyamait f. Az előkészítési tanfolyamokat a katonai képző Intézetekbe és hadapród Iskolákba való felvél.-tre.
II A tényleges hadapród tanfolyamot a
esdsz, éo kir. hadseregbe való közvetlnn beiépéaro (már szolgálatban álló talonák részére is) éa
Kimerítő értestlések ingyen. Értesítések és beiratások naponkint 9-12 óráig 646 3 — 4
Az igazgatóság.
I I I ¦ 1 I ¦ il I I 1 ¦ I lj
% \ Fontos gazdákra nézve!
Abnza, valamint kukoricza. árpa, zab meg. üszkösödése ellen több gazda által legjobb siker-:.'1 próbált Edmond-féle magáztató szer biztos hatást gyí.^ TOi Gazdáknak, ha terményeiket bu zát, knkoriczát, árpát, zabot, üszőktől menten akarják learatni, ezen kitűnő óvszer különösen ajánlható.
A magáztató szer .csomagja, mely 200 liter vetőmag páczulásra elégséges"- csak 30 kr.
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik. Ezen magáztató szer kapható: 644 6—8.
Nftgj Kaűuaán : Fouelhofor Jóiael i.'-.t .irjj.vi'.i! Gfáner [ctvé re!:. /'ela-lV?r3r.gea: Gráoer J.c. fi., Hotcháo Emil, Oealreicber Mir ku. ur.k keres ^di'sftb'Mi.
NEUE 11 3 . UMO EAH C EIT ETr. ilLLSTRIRTE «UELAQE.
; Brockhcius' C on versettions - L exikon.
Mit Abbildungen und Karten.
, Preis a Heft 30 kr.
JLDLfi EUSO FU4.5C . U iW.'rt^O FL. 5.4Ű.. HaLBFRiNZ. Fl b 70. Ö.V
nemes-apati határban lévó újonnan e
í HIRDETMÉNY.
JJ EzenDil közhírré tétetik, hogy Zalame
§T gyében
épült agyneTezett tóberki müinalom négy kire A. 1582. évi oclóber lén délelőtt 10 órakor Zala-EgerBzegen a megye őrmesteri lakban legtöbbet Ígérőnek 3 évre haszonbérbe fog adatni. 6"
A szerződési feltételek agyán a megyei őrmesternél vannak letéve.
Kelt ZaiaEgtrszegen 1882. szept. 15.
A TÜBERKI IALOI-K0ZBIRTOKOSSÍSA.
hlatko jános"
NAGY-KANIZSÁN.
A közelgő őszi- és
téli-idényre ajánlom dúsan felszereit raktáromat LEGFINOMABB
SZÖVETEKBŐL
a leffolosóbb
'' *r.tkért. trW Ajánlatok a leggyorsabban s legpontosabban eszközöltetnek. fj|
Tiszielettel
Hlatko Jánosi
8
ooc
wm* Hallatlan olcsóság
i
Következő fiz czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint: 1. 50 iv levélpapír, 2, 50 hozzá illő boríték, 3, egy teljes doboz kitűnő aczéltoll, 4 három tollnyél, 5, 3 igen jő iron, 6, egy vonallap, 7.1 lap szivőpapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk, 9, egy törlőgnmi, 10, egy szép jegyzekkónyv
aranynyomattal.
Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyv-, és papir kereskedésében csak 80 kr. Postai bérmentesitéssel 1 frt 10 kr.
Továbbá minden író- és rajzszer a legolcsóbb árért csak itt vásárolható, Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
Hagy-Kasiaia, ayooutott a kiadó tslajdonos Wtjdits József gyorssajtójia.
NAQY-RANEBA, ii882. szeptember 21-én,
Httszöoegyedik évfolyam.
A lap szellemi réasét fflető kozlenrf-nyék a aiKrkesztShőz, anyagi rétret'lBetü köílentínyck -.pedig a idaooaos oerawi^fé ¦ : iatéxendok : ; N A <3 X - K AN I 7. S A WUsstcsaáz.
BMnerrtatles lerHet rsak ismert . niimksisrxaktel fogadtatnak el.
Kézijatok ríssza nem küldetnek.
Kp-ry-KanizsaTáros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tüsolto-egylet*, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s ipartant?, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalauiegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület *, a „aagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet', a asoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya* s több megyei és város
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
Az állatvédelemről.
— Misoüik dijjaj kltantitett piÍTamti, —
Jelige : Az Iskola a Szivji.«ig és líleVnemeasíe MlciSje.
Igen sok gondolkozó "Tót foglalkoztatott már az a kérdés, hogy miként lehetne az életben majdnem minden lépten nyomon tapasztalható állatkínzásnak elejét venni? Kigondoltak igen sokat, még több szépet elmondtak; de biz az többnyire szép mese volt hegedüszóban. Mindenki beismerte, méltatta a jóakaratot, a humánus irányt és elveket; de bőgj" érvényre- még sem emelkedtek, arról, ba szólhatnak vala......
a szegény állatok beszélhettek volna legigazabban — Belátták a józan elmék, *íiogy az állatkínzással erkölcseiben és tulajdonaiban az ember legatyafiatlanabb módon lép közeli rokonságba az állatokkal. Azért igyekeztek annak gátot vetni minden módon. Hogy a szépiránya törekvés — fajdalom! — még mindig nem termé meg gyümölcseit, hogy ezen erkölcsi kinövéstói nem sikerült megtisztítani az emberiséget, annak oka abban gyökerezhetik, hogy nem ott igyekeztek felfogni a vizet, a hol egy jóravaló emberi marok is gát; hanem a hol már a legderekabb gát is csak parányi marok—....... -
Állítottak állatvédő egyesületeket. Ezeknek a többek között az állatkínzás közvetlen meggátlása mellett az is volt egyik czélja, hogy a megvénült, kiszolgált állatokat pártfogás alá vegyék és lehetővé tegyék szegény páráknak a tisztességes kimúlást a hosszú szolgálat jutalmául. Szép, igen szép törekvés! De kiirtotta-e csupán a közvetlen működés helyén is, meggátolta e teljesen az állatkínzást ? eredményezte-e az állatok kímélését? Nem! És miért? Mert ::jn: ott kezdték, nem oda fordították a főfigyelmet, a hol a gyökeres orvoslás lehetséges volt volna.
Az élet bölcsője az iskola. Innét visz mindenki magával az életbe jó vagy rosz erkölcsöket Ez a forrás; innét indulnak, lépnek ki számtalan irányban — mindmeg annyi foly ócskák — az egyes polgárok; tiszta képpel vagy Önsaruktól zavarosan. „Talem főre repubücam, quales eidem cives educaverimus.*.— (Olyan lesz a köztársaság, a milyen polgárokat nevelendünk számára.' Mondja Cicero, Azért, ba társadalmi rosz szokásokat megszüntetni, az erkölcsi kinövéseket irtani, orvosolni akarjuk, első tekintetünk az iskolára essék!
Hisz vegyük csak különösen falun! Alig pár éve lépett ki egyik vagy másik növendék az iskolából gyorsan felnő és önálló polgárává lesz a községnek. Hogyan is volna az képzelhető, hogy az iskola falain kívül élt néhány é? képes legyen erkölcseit, mikkel a világba lépett megváltoztatni! ?
Tehát akkor, mikor az állat' kínzást akarjuk meggátolni közvetle nül magára az embertelen tényekre kell figyelmünket irányozni s nem ott kell az orvoslást kezdeni hanem a baj eredetét kutatva, a baj okán kell segítenünk; vagy is már az iskolában agy hatni a gyermekre, hogy az, az állatokat mint önálló, független polgár józan belátásánál és szive sogalmánál fogva kímélje meg.
Ismét csak az iskolára, a tanítóra háramlik a szép munka! Az iskolából kell ezen áldásos mozgalomnak is kiindulnia! Mert, ha mi e tekintetben csak felnőtteket ipar kodnánk helyesebb irányban vezetni és az iskoiát figyelmen kivül hagy nők, akkor fáradozásunk sohasem vezetne eredményhez!
De miként hasson e tekintet ben a tanító? vagyis minő módokkal éljen? Ez persze olyan dolog és olyan kérdés, a mit érteni és amire felelni kellene, tudni kedves mindnyájuknak, kik a paedagogia keserédes kenyerét esszük. Csakhogy hiába, még mindig sok Kolumbus tojásnak való van nemcsak a kerek földön és mindenekben, hanem a nevelés terén is. Sok embernek -az a különös szokása van, hogy1 addig törődik, maródik valami dolgon, míg tisztességes módon bele nem őszül a nagy tömeg meg elolvassa pipaszó mellett és mosolyog, hogy miképen tudott egy okos ember ilyen egyszerűségen töprengve, megkopaszodui ? Mikor azt már mindenki tudja, csakhogy még nem irta le senki. Kolumbus tojás!
Tudom előre, hogy én is ugy járok, daczára, hogy belekapaszkodni eszem ágában sem volt.
A tanító az állatkimétés elérésére két irányban boldogulhat. Hatnia kell a szívre és az értelemre! Hihetetlen előttem, hogy volna tanító, ki ezt már ne tudná, ha nem próbálkozott is vele.
Én azért vettem első sorban a szívre vagy kedélyre hatást, mert ha már a gyermek szivét bizonyos dologra megnyertük, már félig- meddig értelme is foglyul esett, ugy, hogy azután már józan meggyőződésre belátásra vezetni vagy is értelmére hatni, szinte játéknak tűnik fel. Különben is e kettő mindig párhuzamban alkalmazandó e helyen.
A szívre vagy kedélyre hatásnál — cmint édes mindnyájan igen jól tudjuk; legelső szerepet a példa játszik. Ez pedig kétféle: t. i. . jő és rossz. Helyes alkalmazás mellett mindkettőnek jut szerep a nevelésben. De mindegyiknek alkalmazása nál szem elótt kell tartani, hogy a példa eleven vagy is a gyermek által érzékelt; közvetlenül szemei előtt lefolyt legyen; hogy a tényt necsak tudja, hanem lássa is és ismerje meg azt, kit utánoznia kel-lend.
Igen szépen mondja Eötvösünk : _ A nagy férfi, kit a gyermek bámul, a gyermeknél egyszersmind példa, mely után törekszik; remény, melynél szive feldobog, — ez teszi boldogságát.*
A gyermek legközelebbi példaadói a szülők és a tanító. Sokan azt tartják, hogy hiába adunk jő példát, hiába oktatunk, nevelünk, ha az iskola minden fáradozását romba dönti a szülői ház.
Tehát hiába ragyog fényes példaként a tanító a gyermek elótt, hogy miként %ell az állatokat kímélni, dédelgetni; a szülőiház állat -kinzási brutalitásai még csirájában megölik a jó példa hatását Ezt tartják persze igen sokan, a kik a hanyagságot, erélytelenséget s paeda-gogi&i gyakorlatlanságot szeretik a
sophisma köpenyébe takargatni. Sót ellenkezőleg! A tanitó példaadása mindig hat e tekintetben még a természetűnél vagy rosz házi neveié' sénél fogva a kegyetlen természetű gyermekre is. Csakhogy rettenete tesen elhibázná'az. a ki saját rosz példájával akarná a gyermeket, ez által t. i. hogy kínozná előtte az állatokat, állataimélósre, buzdítani.
A tanitó, míg azt önkezűleg le nem rontja, eszményképe a gyermek nek; mindenki fölött áll, nincsenek hibái, gyarlóságai, minden meg van benne a mi jó, a mi szép; mindent tud. Szóval a gyermek előtt minden embernél magasabb lény ; egy kis földi isten. Hanem azután a gyermeknek ebbeli bitét oly mérvben növeli is vagy tépi szét, amint erkölcseiben és életében a magasabb eszményhez tőr vagy attól távozik.
És sokan nem is gondolják hogy mily parányi tényekkel rombolják szét az őket körítő nimbust. Vegyünk ide vágó speczialis eseteket! -
Az iskola falán mászkál egy pók (p. az úgynevezett kaszás pók, Tegyük fel, hogy azt a tanitó le píszkáltatja. A gyermek oda szalad vele tanítójához, s mutatja neki, hogy miíyen nagy lábai vannak. Ekkor a tanitó, ha már lepiszkál-tatta, bizonyosan felhasználja az alkal mat és bemutatja, hogy miképen kaszái az a pók teszaggatott lábai-ival. Persze ezt ő tapintatos eljárásnak tartja, miután a kedvező alkalmat felhasználta a szemléltetésre. Igen, de ha arra kerül a sor. hogy a gyermekeket állatkimélésre figyelmeztesse, saját orrát éri a dolog legközelebb. Iszen a gyermek, ha nem mondja is — megemlékezik ilyen és hasonló esetekről; visszagondol tanítója rosz példájára és leikében elveszett, nincs meg az a gyermekeszmény, a kit nagy Eötvösünk szerint bámuljon, s mely után törekedjék.
A tanítónak nem visszariasztó, banem vonzó példaként kell a gyermek előtt ragyognia. És ily irányban soha sem veszti el a példa jó hatását.
Próbált dolgom. Azon iskolában, a hova először léptem, észre vettem, hogy a gyermekek mihelyt valami kisebb rovarféle állatot meg-| láttak, megöltek és pedig a gyermeki bűntelen Öldöklés bizonyos gyönyörével. Gondolkodtam, tücödtem, hogy mi lehet ennek oka? Egy véletlen eset mindent megfejtett előttem. Pók mászkált a falon. A gyermekek észrevették, elkezdtek sziszegni, borzongni s egyik-másik olyanformán figyelmeztetett, hogy .kérem tanitósr Ölje meg azt a csúnya pókot!* Sőt voltak egyes bátrabb vállalkozók, kik a halálos ítéletet, — csak mondjam ki! — végrehajtják. Én azonban kívánságuk teljesítése helyett szépen felálltam egyik padra és a gyermekek legnagyobb álmélkodására ujjaimmal megérintettem a pókot, mire az félénken húzódott Össze és megállott „Miért öínők meg szegénykét — szóltam hozzájuk — nem adtunk neki életet. Különben is ártatlan okos állatka; figyeljétek meg csak milyen szépen, okosan tovább megy és meghúzódik csendesen valamelyik sarokban!" ,Jaj a másik
tanitó úr — szólt egyik — azt mondta, hogy mérges, veszedelmes állat; mindig agyon csapta, ha látott.* Ez azután megfejtette elóttem a taiányt. Elődöm valószínűleg borzongott az ilyféle állatkáktól és példájával a gyermekeket is ez irányban vitte. — Ily fontos okért fel áldoztam a tanidő hátralevő részét arra, hogy a pókot szépen vigyázva nagy kímélettel levettem s ott tényleg érzékeltettem a gyermekekkel, hogy milyen kedves, okos állatka az, 'ha mindjárt, a légynek vét is. Azután ismét szabadra eresztettem és helyette más kisebb állatkákat szedtem össze, hogy a közvetlen érintkezés által legyőzzem azt az undort, ami egyik veszedelmes oka az állatkínzásnak És tanítványaim legnagyobb örömemre ezután a világért se Öltek volna meg csak egyet is a védtelen állatkákból.
Áz undor, borzalom és kimé let egy ugyanazon tárgygyal szemben összefér hetiének.
A tanítónak számtalan, alkalma nyílik ezt legyőzni jó példájával. A fő az, hogy minden lépten, nyomon lássa a gyermek: mennyire kedveli Unitója az állatokat a legnagyobbtól a legkissebbig. Erre pedig az iskolai "éterben a szeniíéitetés, különösen a terményrajzi oktatás alkalmával, az iskolán kivül pedig minden lépten nyomon szép alkalma nyílik. És ha a tanitó megőrizte magát a gyermek elótt eszményképül, akkor példájának jó hatását a szülei ház — ha rosz irányú is — nem fogja romba dönteni soha. Ellenkezőleg csak is ez esetben fognak bizton várhatólag az ott netán látott rosz példa vissza-riasztólag hatni s a gyermek szivében az állatok iránt szánalmat kelteni. És a gyermek lelkében élő pasBivérzelembŐl :a szánalomból később kiható cselekvés lesz: az állatvédelemben.
Mikor a tanitó látja, hogy jó példája hatot a gyermekekre, akkor irányozza figyelmöket másokra is. Krre igen szép alkalom kínálkozik városon ugy. mint falun a mezei munkák idején. A heti szünidők alatt vezessük ki tanítványainkat egy kis sétára a mezőre! Olt keresetlenül tárul elé ugy a jó, mint a rosz példa, csak figyelmöket kell azokra irányoznunk. Egyik földmíves szépen bánik barmaival, csendesen végzi munkáját, hogy szinte Örömmel nézi az ember. Itt álljon meg a tanitó és gyöngörködjék, hogy tanítványai is gyönyörködjenek. Figyelaaeztesse őket az állatszerető földmíves minden eljárására; vetesse észre velők, hogy miképen jár el, ha barmai nem bírják a terhet, vagy nem jól mennek? miképen biztatja azokat a készséges munkára, a nélkül, hogy ütést, verést vagy bármi kegyetlenkedést alkalmazna! És lehetetlen, hogy ez jótékonyan ne hatna a legnagyobb részt romlatlan szivü gyermekekre!
Tovább menve látni fog a tanitó kegyetlenkedő, állatkínzó íoldmivest is, ki ha szegény erőtlen fáradt barma az utána rakott állat feletti erőt igénylő terhet nem birja, vagy véletlenül félre lép, vad kegyetlenkedéssel ront szegény párának, agyba, fejbe üti, veri és a néma eget feszegető káromkodással akar magán segi -teni. És ha vadállatként dühöngte ti
magát, még is csak oda lyukad a dolog, hogy higgadt csendes uton-módon íeend kénytelen segíteni a bajon.
Én az ily példák érzékeltetését megkisérlettem tanUyányaimmal alkalom adtán, s ugy tapasztaltam, hogy miután az állatjaival szép, szelíden bánó, csendesen munkálkodó emberekben gyönyörködtem velők : az utóbbi rosz példa brutalitásait a legtöbb nem birta végig nézni, lunem elfordultak és kértek, hogy távozzunk, ne nézzük tovább azt a goromba embert Volt olyan is köztük, ki arra kért, hogy menjek oda és ne engedjem a szegény állatot kínozni.
Az ily alkalmat azután rögtön fel lehet használni arra is, hogy a gyermekek értelmére is hassunk. Be kell velők láttatni az eredményt, a mit külőmbőző utűn-múdou az állat-kimélő és állotfcinzú étért. És a gyermekek csakhamar azon belátásra jutnak, hogy a barmaival csendesen, szépen bánó földmíves ugyanazon idő alatt kétszeres munkát végez s a mellett az állatok erejét sem meríti ki. Az állatkínzó, ki barmait túlterheli s azokat Ütve, ?erve akarja erejöfcei meghaladó numkára kényszeríteni, kegyetlenkedésével r elhará-j csői ja, a irága munkaidőt,, esetleg barmai bánásmódja közben neki szila-jodott állatok Összetörnek valamit s igy kétszeres idejébe kerül az a munka, a mit szép módjával okos észszel és emberséges szivveljféí antyi idő alatt elvégezhetett volna". ?¦
Itt kell a gyermekeket annak belátására vezetni, hogy 'az állatok a földmíves embernek jobb kezét képezik, hogy azok nélkül lehetetten-volna élnünk. Éppen azért Isten és Önmaga ellen vét az, ki azokat zsarolja, kínozza ahelyett hogy a meg fizethet len szolgálatokat legalább jó bánásmóddal jutalmazná.
(Fely tatása k5v.)
TARCZA.
Az erdő királya.
A ss&rvaaról van azé. Magas termetével büszkén tartott fejével és hatalmasan ág&sbogas agancsaival Valóban olyan íülaégesen néz ki, miszerint méltán megérdemli a magasztos czimet, hogy a liget fejedelme.
Diana, a vadászai istennője, különösen kedvelte remek állatunkat, mely a többi nemszelíd állattól mintegy megkülönböztetve kiváltképen .nemez vad'-nak hivatik.
| Ha az érdé Diana temploma, akkor a szarvas abban a legfőbb eleven oltári-kép és bálvány, leginkább azóta, hogy — a hitrege sierint — szarvassá változtatta a vadászat istennője Ektaeon híres görög vadászt, mivel ez 3t fürdés közben megleste és meglátta.
Cyprus görög szigetnek régente alakjánál fogva ,Ssarvaa sziget* volt a ?eve.
Jspán ázsiai birodalomban at erdfi királya szent állat, azért ezt nem igen szabad üldözés tárgyára tenni, Mahizeth az ó-korban a skandináviai uralkodónak büvös-bajos neje annyira kegyelte becses állatunkat, misierint lé helyét fekete szarvason járt z] a sírból fel-Felkeío szelleme mostan is azon módon kóborol az éjfél óráiban.
Az erdó királya 220 cm. (7 láb) hosszura és 125 cm. (4 láb) magasra no. Színe nyáron vörhenyes '(gesztenye) barna, farka 25 cm. (10 hüvelyk hosszú. Szemei nagyok és tüzesek, aiok alatt 2.5 cin. (egy hüvelyk) mély eV sajátságot
ElitastKI ár:
í-pfíz ÍTre......& frt
íél étre.......4 »
negyed évre ...... 2 »
2íí?y szám 10 kr.
HIRDETÉSEK
B hasábos petitaorban 7, másodszor .. . minden további sorért 5 kr.
KY1LTT ÉKBEN ?orooként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyes Ürítésért 30 kr. fizetendő.
HD8ZOKB6TBDIK IVfOLYAM
2 Ah AI KÖUÖ3ÍÍ
SEEPTEBfBEE 21-én 1882.
A drezdai kongresszus manifesztuma
a zsidóság által TMtélrextetett keresztkor államok kormányaihoz és népeihez.
Valamint af elmo.lt évszázadok folyama alatt aa európai keresztény népek kultúráját, czivilizácziéját, jóllétét és jő-vőjét felváltva at arabok, el latárok és a törökök fenyegetek, a mely idegei fajú és valláan népek támadásait 's rohamait as európai keresztény népek fegyverei annak idején diadalmasan visaaverték: ugy napjainkban ai európai keresztény népek kultúráját, czivilizácziójit, jóllétét s jövőjét egy ama támadó népolemeknél nemkevósbé veszélyes, sót tekintve eszközeit és etéljait, azoknál talán még veszélyesebb másik idegen nópíaj fénye-geti. S ez az idegen népfaj a szidó népfsj.
As európai keresztény népfajok helyes ösztöne a legújabb időkig féken tartotta ezen esküdt, természetes, öröklött ellenséget. Intézkedések, a melyek mint fél rendszabályok tűnlek ki, voltak az európai népek védfegyverei.
Ez az állapot azonban a jelnn század elejétől kezdve az egys európai államokban fokozatosan gyökeresen megváltozott.
A franczia forradalomnak diadalra jutott eszméi: a szabadság, egyenlőség és testvériség, a saidé népfaj előtt ia ledöntötték azokat a korlátokat, a moly kordátok a keresztény népek védelmére voltak felállítva.
A szabadság elve alkalmaztatott arra a népfajra is, a melynek mindenütt első és legfőbb törekvése a többi népeket a raffiosrit minden nemével, morális és vagyoni rabigába verni; mert vallási és hagyományai szerint mind e népek csak arra vannak teremtve, hogy ö neki azol-gátjának.
Az egyenlőség elve alkalmaztatott arra a nepfajra is, a mely nem akar egyenlő lenni velünk, magát mint agy istentől prívilegiaált népnek, a többi embereket pedig alsóbb lényeknek, tisztátalan állatoknak: tartja.
A testvériség elve alkalmaztatott srra a nepfajra is, a msly minket: nem zsidókat felebarátainak, embertársainak aem ismer el, s melynek — tslmndja értei méhen — a netnzaidék esak kiirtani való ellenségek, a kiket csalni, lopni, kizsarolni, a bnkás örvényébe taszítani, el-lenök hamisan esküdni, őket megbeeste-
anyaggal töltött könygödre van. A hím fején sokágú és hátrahajtó két hengerded agancs (tömött szarv) van, melyek éven-kint február hónapban lehullanék és tíz hét múlva újra kinőnek, még pedig na gyobbak lesznek s egy ággal minden évben több. Innen megtudható, hány éves a szarvas ' Büszke ís koronás agancsaira as erdő királya.
Nemes állatunk — Phaedras római író szerint — midőn a patakban ivott, meglátta s ámulta annak víztükrében karcsú termetéi. Gyönyörködött sokágú szarvaiDan s azokat magasztalta, szikár lábszárait pedig becsmérelte.
De ime vadászkiáltást hallott, megijedt és gyorsan futva,e gyepen, kijátszott több kutyát. Azonban a síkságról az erdőbe futván, ítten fennakadt a faágakba szarvainál fogva, ekkor a vadász ebek megfogták. A szerencsétlen fogoly igy szólt: „Most látom át, hogy mily hasznosak voltak, miket gúnyoltam a azok, miket magasztaltam, ellenben milyen gyászt okoztak nekem."
Fölséges állatunkat szerfelett kegyelte Szt Hubert Ez Bertrand gniennei berezeg fia volt és szenvedélyes vadász, azonban karácsony napján az ardenni erdőkben egy szarvas által, melynek agancsai között egy ragyogó feszület látszott, megtéríttetett.
Erre pap lón 708 ban lüttichi püspök, hot 723-ben meghalt. A vadászat vedszen'jének tartatik s Ünnepe novemb. 3 ra esik. E napon szarvashnst enni nagy szerencse s áldás. .
A „nemes vad0 nak, ha nőstény, nincsen agancsa, csak a hímnek. A fiatal ssarvazborjunzk hivatik.
Amint a bak (bim) féléves, már kezd nőni agancsa. Falkában nagy száraz erdőben z mérsékelt éghajlat alatt él, retn-k állatunk, mely rendesen csendes, békés s ígen félénk. Hig fiatal könnyen szelídíthető.
Scbmidt Kristóf Gémet iró szerint Szent Genovévát és fiát Fajdalomat, e vadon rengetegben ilyen aselid szarvas táplálta, mely Óket hűséges eb gyanánt követte a tündöklő palotába ia, melynek dúsgazdag ura épen a nemea állat áhal — ezt tüdősre — lelte meg Genovévát, aa Ő ártatlan nejét.
Cseppet sem örül az erdő királya a vadászatnak s ez rá nézve a mostani korban épen oly romboló mint az aranykorban. Leasing . német író szerint egy száz érez' szarvas többek közi igy szólt unokájához : , Jól emlékezem, hogy volt olyan idő. fiaidon még az ember a dörgő puskákat wim ismerte.* Mire közbe vágott as unoka: „Oh milyen boldog idő
lenitení, sőt meggyilkolni is, iatenök előtt kedves cSBÍekedeL.
Nem ezuds tehát, .ha a modern Ír beralismua, a mely mindinkább azonosttá ¦agát as előretörő tsidósg érdekeivel, a tfidókra alkalmazva ál liberalizmusai változva a a raidóság kesében kényelmes eszközzé vált, világuralmi terveik megvalósítására, s az európai keresztény né péknek békába veretesére.
A zsidók korlátlan uraivá lettek a pénzpiacának, uralják a tőzsdéket, a hol tetszés szerint szabják meg a pénz és pénzértékek, a |nyerstermények s ipari csikkek árait, s ezzel a tőkepénzes erszénye, z földműves és zz iparos verejtékének gyümölcse felett ők rendelkeznek. Uralják a bankokat s általában a pénzintézeteket és ezzel ók a tiktiv értékek teremtői, a hitelnek és a pénzforgalomnak urai, esek csatornáit kényflk és kedvük szerint nyitva meg saját fajbelíeik előtt szarva el a nekik nem tetsző nem-zsidók előtt.
A pénspiacs e monopolisálásának természetes következménye az, hogy a föimives, a nagybirtokos, a gyáros, a kézműves, a kereskedő, alb. a zsidóktól vagyoni függésbe jutott s ekképea eksasz-tencsiájuk a zsidó kényótől-kedvélől levén feltételesve, azok alázatos szolgáivá, uszályhordozóivá kellett hogy legyenek. Ebhez járul még az, hogy a zsidók a bankoknál, a vasutaknál, a biztosító társulatuknál alb. a nyilvános pályán működő férfiakai, dúsan javadalmazott állásokban alkalmazva, ezen ekében kitartottak, mintegy zsidó hűbéresek, a saidé hatalomnak a törvényhozás termeiben éa a kormánykörökben legkésazégesebb és leghatalmasabb támaszai,
Ezen közgazdasági és fioanosiálís rendszer piramisának csúcsát a Rotschild-dinasztia képezi, a mely a folytonosan hiteire szoruló államok bankárja, a kinek beleegyezése nélkül most már bábom is alig viselhető, s ha viseltetik, ez csak ujabb kedvező alkalom milliárdjait uj-jabb milliárdokkal szaporítani és ekké-pea az európai népek tokéit, — e népek nemzeti szerencsétlenségeit is kiaknázva, — a dinaszti s a ssidÓ népfaj kesében mindinkább konczentrální.
A népek veleján rágódó s a zsidó pén(hatalmasság áltat folytonosan nevelt roppant államadósaági terhek mellett, az egyes eladósodott államok kormányai, paszt- zsidó agentúrákká, szidó pénzbe hajtó közegekké sűlyedtek le. Innét a
lehetett as nemzetiségünk számára.* Keserűen viszonaá az öreg: „Oh korántsem I Az idő ugyan más volt, de távolról sem jobb mint a mostani. Mert az ember akkor, ámbár ntm volt puskája, de volt nyila és paríttyája, mi tehát akkor épen olyan rosz időket éltünk mint most."
Kern csak az ember, hanem még a ragadozó állat ía Üldözi a .nemes vad"-at. Igyekszik is ez mind a kettőiéi menekülni, szem beszállni azonban nem mer minta következő mese híven tanúsítja, szerint egy bika s egy azarvas együtt legelészett e mezőn. „Komám I — stéll a tulok — ha az oroszlány megtalálna támadni minket, ugy e nem fogunk gyáván elszaladni, hanem szembe szállunk a szörnyeteggel s egyesült erővel leteperjük őt.„Ijedve víszonzá az edó királya: .Bó-azemröl nem merem azt tenni. Miért ia elegyedjem bizonytalan és rosz kimenetelű harezba, — midőn előle biztosan elfuthatok."
Oszazel dicaő állatnak bátor. Ordi-táaaik által, kiváltképen éjjel, küzdelemre szólítják fel egymást. Ilyen küzdelemben ágasbogas agancsaik olykor-olykor sny-nyira Ösaz*fűződnek, miszerint egymástól nem menekülhetnek meg e el kell veazníök. Más időszakban nappal a asarvaz elrejtőzik éa csupán éjjel megy legelni.
Szerepel a .nemes vad* Hunyor éa Magyar történetében szinte. Ezek, Eneb királyné fiai, messze kdeién tol a Kor folyamán éltek. Békében a vadászat volt elemök. Egy ízben elindultak nyugat felé is vadászni. Sok vadat elejtettek már, csupán egy szép esüstagaacau szarvast, noha ez különben aatalanul eloltok czi-kázott, sehogy sem tuduk elejteni. — Estig üti a két királyfi a gyönyörű állatot, melyet majd elér, majd elveszít z.em etol. Este Un, midőn a Kor folyamhoz értek és éjjelre letelepültek a száz tagból álló vadáaztáborral. Hajnalra kelve látják, hogy az ezüst szarvas a Kur vizén legelész.
Magyar basa kéazült, de Hunyort a vadászszenvedély a csodaszarvas után ragadja. Egészen a Don folyam partjáig innen a Meotiaz tengerig követik a „nemes vadB-at, de azt nem tudták elejteni. Megtelepedtek hatott, annál inkább; mert e helyen tündér leányok laktak: Dul királyné két lánya és még száz más leány. A két királyfi és népe közbe vette a tüodérnőkete egyet kik; ölébe ragadva a sík fényárról a Meotiaz partjáig vissza száguldottak.
Do! leányai Hunyor éa Magyar feleségei lettek a a többi azáz levente megosztozott a szán amazonon, kik ottan idővel megbékültek asszonyfővel. Kern is
kormányok abszolút tétlensége a zsidókérdéssel szemben sót saját népeik elleni ellenséges magatartásuk a zsidóság érdekében.
A saidöságnak sikerűi: az időszaki sajténak legnagyobb részét részint közvetlenül kezeibe ragadni, réssint közvetve magok részére akként befolyásolni, hogy a legújabb időkig Közép Európában alig létezett lap, a mely aazidósággal szemben az igazságot kimondani merészelte volna.
Ekképea a zsidók a közvélemény korlátlan uraivá, annak gyártóivá vétették fel magokat. Minden ellenök emelkedő, bármily alapos panass elnyómatik, minden, a zsidó nralmat csak legtávolabb is veszélyeztetni látszó czikk félretétetik. Ök osztogatják a dicaéretet a kárhoztatást elevenek és holtak, fejedelmek, államférfiak, hivatalnokok, tudósok, muvé=zek stb. sót még az egyesek magánélete felett ¦a. A nyilvános pályán működő férfiak előmenetele, érvényesülhetése a zsidó sajtó jóindulatából lőn feltételezve, kö vetkezéskép snnak, a ki bármely nyilvános pályán ctéltérni akar, a zsidó sajtó kegyeit és igy a zsidók kegyeit is hajhásznia kell.
¦ Ezen állapotnak a következése as az intellektuális rabszolgaság i s ni-dókkal szemben uralkodó morális gyávaság, a mely korunknak egyik iegjel-lemsöbb vonása.
Jálőre törő fiatal erők jövőjőket, magoknak nevet azerz tt megélemedett férfiak mnltjokat ia háláink ntáni hirne-vöket fé'tik éa hogy mindest a saidé sajtó segélyével biztosítsák magoznak, a zsidó hatalom uszály hordozóivá, nemzőtök éa fajuk s így saját véreik árulóivá lesznek. A zsidók sok államban a szabad kőmüveei intézményt meghamisították, lényegéből kivetkőztették s azt a zsidó hatalom legveszélyesebb, legsikeresebb eszközeivé aljasitották.
Legfőképen a sajtó utján ásza alá a zsidóság mindinkább a keresztény vallást, — a mely pedig az európai árja népek speczifius faji vallásává lőn, a melynek bűvköréből egyetlenegy európai árja nép sem vonhathatja ki magát a nélkül, hogy a morális bukásnak és így a megsemmisülésnek, ne tenné ki magát,Ott van tanúbizonyságul 18 évszázad történelme, a mely egéss idő alatt aa európai árja népek körében egyetlenegy uj vallás sem -.ég csak keletkezni is, a melynek alapját ne Krisztus evangéliuma képezte volna.
bánta meg Hunyor és Magyar, hogy — ha hiába is — de űzték tüskén bokron az ezüs tágan csu csodaszarv a et,
Bors magyar vezért Is csalogatta egy ilyen .nemes vad," melyet nyilával meglőtt. As Ősmonda szerint az erdőnek e királya meg is szólamlott, mondván: „Vedd ki nyakamból gyilkos nyiladat!* S ime a csoda még tetézve lön, mert a dicső állatból fölséges leány lett, ki csakhamar megint szarvassá változott át a eltűnt nyomtalanul. A bámuló Bors vezér neki indult keresni azt, meg is találta és agyon nyilazta, azon a helyen pedig, hol as előtte felugró szarvast elejtette, egy várat építtetett, mely nevéről Bors vagy Mostan Bars várának hivatik.
A bérezi rejtekéből felviradt „nemes ad* — Phaedrus szerint — vadász elől akarván menekülni a közel városba me.it s ottan a tinéakolba besuhant. vBoldogtalan! — monda neki egy tulok — miképen tudsz halál elé futni s emberek lakára bízni lelkedet?* De a szarvas felelte: vCsak ti szánakozzatok, majd kiron tok, ha nyílik alkalom.'Éj lett. Szénát hozott az őlb* a béres, előre há!ra jár-kel a sok cseléd, bekerül a számadó is; de egyik sem látja meg az elbújt állatot, maly őrült már a a hallagtó írnoknak hálálkodni kezdett. Azonban egyik tolok igy szólt: »Mí ugy m javadat kívánjuk ; de nagy v tzélyben forogsz még, ha az nr jön be, kinek száz szeme van. Ugy is lett. Maga az er jött megvissgálni az aktot, hol meglátta a szarvas agancsait; s azonnal leölette az elbujt állatot.
Szerencsésebben járt Fáy András szarvasa. Ex megsebesítve lankadtam ért a róka lakásához. .Fogadj be, koma I — könyörgött — tartok a nyomozó ebektől." Feleié a róka: .Lakom azük, be nem fogadhatlak." innen as erdőnek királya a vaddisznó odvához futott s esdekelt szállásért. „Közel fiadaásom ídej* I — röfögte emez — hozzám nem szállhatsz." Tovább iramodott a „nemes vad" s a farkassal találkozott; ettől Is aegélyt koldult. Színlelt szánalommal nézegette ezeesrrvaa sebét; de midőn megakarta ót ragadni, hogy széttépje: am>s ügyesen kiszökött álnok körmei közül s as erdő ssélébAo a nyul fekvéséhez ért. .Hova huzedo), bátya? — kérdé eme: — látom, hogy vérzel. Feküdjél Eaellém, hadd nyalogassam sebedetl A nyomorultnak sorsát csak as érezheti, ki maga is ügyefo gyott-
Fölséges állagúak Európa és Kötép-ássia nagyobb erdeiben csoportosan él. Tápláléka tű, gomba, levél, rügy, ifja hajtás, gabona, lomb, moh, fahéj, makk, fűzfa-barka, gyenge téli és nyári vetés
A római időkben a keresztény nép mentette meg aa európai ária-népfajt egyrészről a moralir bánpudrcute-tól és a társadalmi feloszlástól, másrészről pedig a félvad barbarizmustól s regenerálta ast, annak esivilisáezióját, kultúráját, szilárd vallási, morális és áreadelmí alapokra fektetve.
ugyanezen okokból már a római időkben ugyancsak a kereszténység mentette meo- az európai árja népfajt as azOB időben szilaj erővel magasra törő és egészsége larsadalm; sz'rt -ssettsl bírt sémita fajú zsidóság álla. . aló IdtasAr-nyallatáatól is, as árja népfaj kesébe adva a zaidóaág morális fegyvereit és ekkép őt ezael verseny képessé téve — s megállapítva lőn a zsidó eszme ellenében az örök időkre stólló legyózhetlen reak-czió : a keresztény vallás.
Igen, s keresztény vallás a leghatalmasabb rsákezió a zsidó világuralmi tendenoriák ellen, legyőzhetetlen tiltakozás a sémita emberfajnak az árja emberfaj fölé valÓ kereskedése ellen és igy nagyon természetes, hogy a zsidóság e vallás- megalapítójának szintúgy mint ougának a kereaztény vallásnak esküdt, halálos ellensége.
Miután 'o szerint a zsidóság sémita fajának fölényét és uralmát mindaddig szilárdan meg nem alapíthatja, mig aa ellenében fennálló eme természetes reak-csiót legyőznie s a kereasténység intézményét lerombolnia nem sikerült, támadásainak legelső a legfőbb csélpontját a kereszténység képezi.
A zsidó nép ősi, nomád természetét lényegében máig is megtartva, előtte a haza fogalma ismeretlen. Mint kozmopolitának elve: ubi beoe, ibi patria. A zsidó tehát nem lehet hazafi, a ki szeretettel, odaadással, Önfeláldozással csüngjön azon a földön, a melyén született a a ki e földet arcza verejtékével munkálja. Ha a zsidó itt-ott mezei gazdaságot űz is, ez nem egyéb rablógazdszagnál, mely az erdőket kipusztítja, a földet termő erejéből kimeríti ez igy mindinkább sterillé testi. De nem is munkálja a íö'det, mert az eke-szarvát, - kassát, a kapát nem veszi kezébe, sőt még azt munkáltatni sem igen szereti, mert ő a földbirtokot inkább csak hipotékának, a földmiveat csak az uzsora által kizsákmányolandó rabszolgának tekinti, a ki nehéz munkájának gyümölcse az övé.
A tőrvény hozások felszabadították a főidet, Önmagának urává tettek a föld-
művest, eltörölve az urbért s ma, néhány évtized elmultával odajutottunk, hogy a népet az nj zaidó-urbér alól kell felszabadulnunk, a mely uj ssidó-urbér gonoszabb a réginél, mert a földmíves föltétlen lekötelezettje a zsidó uzsorásnak éa korcsmárosnak, a zi Őt hasábéi és tolké oől a kinyert árverési jogalapján minden órán elütheti s ót és családját földönfutóvá teheti.
Az Amerikába való, mindinkább tömegessé váló kivándorlásnak itt rejlik egyik főoka, a föld a zsidó-uzsora és a zsidó zaklatások által megfosttván szorgalmas, dolgos ős lakóitői, a kiknek a bolyé' azután improduktív, sacherozó isidók foglalják el.
A talmud a Diimxsidűk elleniben, minden igazságtalanság és bűntett elkövetését megengedvén a zsidóknak, ezek részérói s jogrend jc ezzel % társadalmi rend is felforgatásul van fenyegetve. A kríminalis statiastika bizonyítja, hogy a zsidók a'nemzsidókkal aránylag nagyobb aázalékkal szerepelnek az elitéltek s még inkább a. vádlottak rubrikájában, a mely utóbbiak nagyobb részének n zsidók szoros összetartása következtébe ti sikerül a< elitéltetést kikerülni, részint hamis, legiöbbnyíre zsidó tanuk segélyével, réssint pedig az eljáró közegek megvesztegetésével.
Egész, jó) szervezett vesztegető bandák működnek, a melyek ezenkívül az eladósodott hivatalnokokkal éa bírákkal szabadon rendelkeznek a a melyek haléinak szálai a legfelsőbb kormányi é« bírósági körökig terjednek.
Ez oknál fogva nemzsidé zsidő Uenében gyakran legvilágosabb jogát sem képes érvényesíteni, sőt ellenkezőleg annak van kitéve, hogy as illető megvesztegetett hivatalnokok részéről, szövetségben a zsidókkni, gyakran egé«z életére sakanirotáanak, üidöz-etésnek czéliáblája lesz. A zsidó taktikák egyik legjellemzőbbje az — és bámulatosaiké reiket t-s magyarázza, meg leginkább — hogy azon eemssidÓkat, a kiket egysaer magi knak áldozatul kiazemeltek, esetleges retorziótól tartva, körmeik közül soha többé ki' nem eresztik mindaddig mig esek vagy megadták magukat nekik vagy vagyonilag és moraliter meg nem semmisültek.
As „Álliance izraelita univ emellé" jelszava szerint is, minden izraelita felelős levén egymásért, minden egyes zsidónak magánügyét nemzsidóval szemben, a
Ez okból az erdőben éa mezőn tetemes kért idéz élő. Minek következtében némely vidéken a .nemes vad" egészen kiirtatott, csak magaa begyeken tartózkodik még vagy pedig elzárt vadas kert-ben tartatik, főképoo ízletes husa. nemkülönben nagy hasznú b őre s agancsai végett.
Hajdan híres vadászatok rendeztettek pompás állatunk ellen. Ilyen nevezetes azsrvuvadáaze'ot állított eiŐ Gyula erdélyi vajda ís. Meghivatott arra számos fŐur, többi közt Géza, az ifjú magyar vezér is. Zajos s örömteljes volt a vadászat, melyen egy óriás snemcs vad* szökött ki a cserjéből és futott. Két nyil repült egyezem, as erdő királyába; mind a kettő szivén talál'a ezt, A pogány Géza magyar vezér nyila volt as egyik, a mázik pedig Saroltáé, a keresztény Gyula vajda leányáé. Erre a legvidámabb lakoma következett, főképen az elejtett azarvas busából. De mig boldogan folyt a nagyszerű vendégség; a táltos főpap nagyazerübbb dolgot lelt az elejte:t vad belsőre izében : annak szivében, melynek épen kfliő közepén ment át a két nyil, még egy másik szív piroslott, mely ammaszal összenőve keresztet képeret'. TIsten ujj* ez ! — szólt a táltos — Gézának és Saroltának a szent kereszt jelében kell egyesülniök." Úgyis történt: a pogány Gézának neje lón a keresztény Sarolta, férjét a keresztény hitre térítette. S e műnek nem mogvetendő alapja volt az erdő királya.
— Első Géza magyar királynak több háborúja volt a nemzet által lecsapott Salamon királyival; egyebekközölt Vács város vidékén ia Azonban Ütköz»t előtt egy fölséges ssarvas jelent meg Géza uralkodónak közelében: ami aserencsés jelűi tekintetett. Valóban le is győzetett Salamon a harcában. Géza király pedig a diadal emlékére azékes egyházat építtetett azon a helyen, hol neki az erdő fejedelme megjelel...
A „nemes vad* — Fáy András ase rint — látja, hogy egy dékseg paripa büszke táncsoláasal megy el lovagjával az erdő szélénél. .Istenem I — igy kiált dicső állatunk — miképen lehel ;o!y kevély az, kinek szájában zabla vsa, hátán pedig nyereg ?'
Más mese szerint gyönyörködve hallgatta az erdő királya rajtét* fekhelyé bő! a mellette legelésző ökör sjéphaogu kolompját .B«h irigyellek ! — igy szólítja meg a jármoat a nemes vad — azért a szépen csengő hangszeréit, engedd nya kamba, kérlek.- Mosolyogva feleié a tu lok: „E hangszer arra való nekem, mi-| szerint mindig tudhassa uram, hogy hol
járok ? Te is akarod tudatni a gonosz emberekkel, hogy hol rejtezel?*
Lesből ejti el a vadász pompás állatunkat, midőn este et a legelőre vagy a forrásra megy ; néha oda lopódzik a fal-kához vagy a hajtók lőtávolba terelik eléje as elrejtőzött nemes vadat. Olykor ¦tzarvaabőrtvon magára at ördögi vadász ki ez álruhában egeszén közel mehet az erdő királyához, mely őt jó biszemben kartárs-tnak tart.
Hajdanában a szar vas vad ászát alkalmával az erdő bálókkal vonatott körül, hogy magasztos állatunk abból el ne tűnjék. Ilyenkor a .nemes vad" nyílt térre vagy egy tóba hajtatott a ottan lövetett agyon. Lovas vadászatnál p"dí." kntyák által addig űzetik, a mig kimerülve lerogy.
Mindenütt kodves hely a szarvas-erdŐ; azonban legkedvesebb volt ason .szarvasberek," melyet tizenötödik Lajos franczia király 17*30-ban állított fel -amely azáz millió frankba került. Ez valamennyi vadaskert gyémántos koronája volt annál inkább, mert a legszebb tün-déraőkből álló háremet képezte.
Kitűnő állatunk nevét viseli Békés megyében „Szarvas" városa, mely a Kőrös fo]yé partján fekszik; 20 ezer ^lakosa van s ágostai református főgymná-siaraa.
A .narees vad' sok egyénnek ve-zeteknevet kölcsönzött. Innen a .Szarvas* éi .Szarvasi" nevek csak ugy ragyognak. Hát a vendéglők az .Arany Szar-vasa-hoz mit vétenek ? Kitka város az. hol ilyen ezimü szálloda nem léteznék, még pedig előkelő.
Pompás állatunk husa nagyon tjó-isü, különösen hátulsó b ombja; ámbár ez — a régiek hite szerint — mérge*. Mivel pedig minden, ami sok, az megárt; fehat a „nemes v»d" husa is, túlságosan élvezve, csömört okoz, sőt — az ókor bslvéleménye nyomán — bulit. S er.cn ostoba lévhilet még Gallenus, a híres s okos görög orvos e Avincua arab gyógyász is elfogadta.
As erdő királyának bőréből keztyü. lábbeí és nadrág késsül, agancsából kép-nyél, gomb s egyébb tárgy, zairja pedig, a szarvas faggyú, gyógyszerül haasnál ¦ tátik. Szemfoga legérdekesebb: ebből caontgyürü készül, mely — a babonái hit szerint — minden baklövés ellen va-rássőrazer, talizmán s smulet.
Oh bár minden olvasómnak, persze velem együtt, ilyen varázsgyürüje lenne, hogy a baklövésektől ezentnl megmenekülnénk I
VÁROSY MIHÁLY,
HTJSZOlfrE&TBDIK ÄVfOLTAM.
Z A -L Al K Off y
SZEPTEKBEE 21-én 1881
összes zsidóság saját ügyének tekinti ¦ így in ultime, analyei a jogit órvényesileni akaró nemzaidó ai egész zsidósággal látja magát szemben.
Ilyen állapot mellett, a nemizidók-nak a asidókkai sxembeu, a törvény és alkotmány által biztosított jogegyenlőség gyakorlatban ccrc iétezie:,
A már magában véve szorosan ílMtetartó internaczionalis aaidónóp as isö0. évtől kezdve egy nemzetközi fűve-rénylö orgaDumot nyert a Parisban megalakult „Alliance israelite -universelle"-bes, a melynek as egéas földkerekségen vannak fiókjai, Ez az állítólagos puszta jótékonysági egyesület mindinkább politikai társulat jellegét öltötte magára, a mely az egyes államok kormányaival quasi diplomacziai érintkezést tart feoo. sót már 1873 ban a berlini kongresszus körül küldöttei alul képviseltette is magit.
Ez egyetemes zsidó politikai szövetség lehetővé teszi a zsidóságnak azt. hogy cgéai nemzetközi sulyit éa hatalmát a nrtmzsídók részéri, a fold bármelyik pontján MnvTüi "j lámAdis, helyesebbeafuólva, jogosalt önvédelmi akcxió ellenében kon ezenlráihaasa s minden a zsidó hatalom ellen nyilvánuló ellenszegülést példásan magioroijoo, hogy ekként még szoro. Babbra verj" ama rablanozokat. a me lyitkbe ax európai keresztény népfajokat, különösen Közép- es Kei et-Európában a zsidóságnak mirie vernie sikerült.
A dolgok ily aggasztó s folyton su-1) oftbodd^iHasiban, egyréasrŐl szemben ama nagy veszélyekkel, melyekkel a nemzetközi fővezénylet alatt iló zsidó népfaj ez európai keresztény népek jóllé-tér, nyugalmit, jog biztonságit, kultúráját, czivilizicsiójit és jöyőyói folytoa növekedő ménekben fenyegoti, nisaressrÓl pedig, szemben ama menthetetlen, rideg közönyösséggel, melylyel a kormányok saját népeiknek a zsidóesággal vívott tir uadalmi Önvédelmi egyenetlen küzdelmét szemlélik, sót sok illámban egyenesen a zsidóság partjára állva, saját népeit kezéből az Önvédelem oszköseít is kicsavar-jik, megfoszva 5ket a zsidókérdéeben a sajtószabadságtól, az egyesületi éa gyülekezeti jogtól s a szabad-szólás jogitól, s végül indíttatva van tzoa nézetté!, hogy a keresztény tirsadalomnak e kérdésben az ini~xiativát megragadni Önmaga irányában most már helasetbatatlan köteles ségft ée pedig kötelessége nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül.
Európának több, a zsidóság által kiválóan fenyegetett 'államiból a zsidókérdés theoretíkos tanulmányozásával éveken át foglalkozó s egyúttal e kalami tást agyakorlati életből is teljes bordere-jében ismerő parlamenti tagok, egyházi férfiak, katonatisztek, hivatalnokok, Ügyvédek, orvosok, tudósok, tan&rok müvé-vászek hirlspirók, mezőgazdák, gyárosok, kézművesek, kereskedők s mas ügy* barátok 1S82. évi szeptember 11 és 12-dikére Drezdába nemzetközi kongresszusra nagyszámban gyülekeztek, a hol h zsidókérdést beható, bizalmas megbeszélés tárgyává téve egyebek közt elhatározták, hogy mint íznkérwk, a jelen soroKban az elzsidósodott európai államok 'épéihez éa kormányaihoz szózatot intésnek.
Ezen, a nemzaidó társadalom érdekeinek megóvására létrejött elsí.nemaet-közi kongresszus nem szándékozik as ese-meuyeknek elébe vágva, a zsidókérdéa migóvisárr. nézve részletezett programra >; összeállítani.
A zsidó népfaj mat hatalma sokkal sr.:lárdabb alapúkon nyugszik, e parazita nép már sokkal mélyebben beetle magit társadalmi és állami életűnk testébe, semhogy mir ezen oleő kongresszus axsal ke-
csegtetné magit, hogy eaetiegez, részletetett propozícnói már ma keres::.lutí-hetők lennének.
Mindazáltal a végeséi fötfftt, "a+kenkint védí-egy estieteket,r ezen vádolják őszinte szivből jövő köszönetemet
melyet az európai népeknek magok elé kttííraiek keli, már ma tisztibb kell jönnünk e azért, miatán fin/hatás ast hinni, hogy a zsidó oépfaj más, főleg pedig keresztény népekbe valaha beolvasztható ée azokkal asszimilálható lenne. — hiszen 3000 ér óta soha és sehol sem történt es, — a kongresszus kijelenti, hogy a zsidókérdés csakis és egyedül olyan módon oldható meg véglegesen és teljesen kielégiLőleg, a mint megoldott annak idején az illető megtimadott európai állam által az arab, a tatár és a török kérdés,
Európa a keresztény népeké— és azért ellenséges és uralkodói vágyó nem-keresztény népeknek hatalmi törekvéseinek kísérleti teréül nem szolgálat*.
Hogy a zsidó nepfaj ellenében bármily szigorú megszorító törvényes intézkedések nem vezetnek czélhox ; eléggé tanúsítja az elmúlt századok történelme.
És azután e megszorító törvényes intézkedéseket, — a semmiféle törvények által sikerrel sem korlátozható zsidóság pár évtized maWa újra elhi ritaoi.
A zsidó emancsipiczió pedig, a melytől Európa évtizeddel ezelőtt, a zsidóságnak az európai népekbe való beolvadását virta, tökéletes kudarezot vallott s csak arra szolgait, miként minden gondolkodó főt meggyőzzön arról, hogy az európai népeknek a költök elő zsidósággal ,moduL vivendil'-t helyreállítaniuk abszolút lehetetlenség.
Tehát zsidókérdés megoldása módozatainál; részleteit egyenlőre kifejtendő1
mentekben, akorületiésközaégiképvisele* | leányival. Fellegtelen boldogság koazo-tekben a-sajtóhsn ée tnyiiv^oegyüiake- jíuzzs, a szép frigyet! letékbea^aiakiteanakvároso^intés-vidé- (¦ . — Köszonetny 11 Tani tas. Fogad
egyesületek vaetésére alakuljanak országos vezér bizottságok, a melyek ismét a különböző országokban nemzetközi .úton lépjenek egymással összeköttetésbe'hogy az .Alliance israelita universelle* akna-saztnkájit egy mielőbb megalakítandó ,Alliance- chrétienne axtiverselleB által
mindazon nemes emberbaritok, kik boldo-gnltnőm e I ta k ar itáaáfcoz köaySraáotnaoy-nyai járultak. Forró köszönetei mondok ezen adomány gyűjtőinek: Brünner Mihály, PerkóPóter és Berger János uraknak is — Fornberg József.
Szathniary Karoly, a „Debre-
jamsuw curo.iwiuo *uivrrBaiio aita*-j — ota.jiiuarj zuuTOiy, a Bj^eore-
paralizálbassik. És ilyenképen lépésről- czeni Ébresztő" jeles aserkesstoje, volt
Íépéere,hóditaa vissza 1 minden, téren keresztény társad alom azon pozicsiókat, a melyekből Őt a zsidóság ktssoritotfa.
És ha ti a azózaConk nem marad kiáltó szó a pusztában, hanem az európai keresztény társadalom az ót fenyegető veszedelem öntudatára ébredve, haladéktalanul megragadja a jogosult önvédelem törvényes eszközeit: ugy a XlX-dik század homlokáról rövid idő alatt le less törülve azon szégyenfolt, hogy egy 8—9 milliónyi fcultureHenes oépfaj, asemitíku? ssidófaj szeli meileg. mórali *er és pénzügyileg zsarnokoskodjék, negyetifélszáz millió főnyi árja (s illetőleg as idők folyamán a kereszténység utján arj*nizilt) emberfajon, azon ss emberfajon, a mely szellemi ée fizikai fülécyéaél fogva hivatva van ssjit magvit tökélyre vittcziviliziczióji-val együtt, diadalmas fegyvereivel és
vendége folyó hó 18-án szerkesztőségünk' nek. Egész napa itt töltötte ¦ megtekintette varosunkat és éjjel 11 óra 35 percz-feor. vett tflfink bacsat patriarchális együttmuletáa után. Lapunk több mun-káUrsával kikísér lük őt az indóházhoz, honan éljenzésünk kiacretében távozott a robogó vonaton, kedves emléket hagyva itt nekünk őszinte barátságiban. Ügy vigasztalód tönk, hogy majd találkozunk PbilippméU'.. azaz Vácson.
— Ónmérgezés czimmel hoztunk egy hirt lapunk 74. szamában. .Ennek kiegészítéséül a következő sorokat vettük Csáktornyáról: ,Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának 74 ik számában Viz-mathy Manó önmérgezéai esetét olvasva, as ígazaag tdójit lerovandó,és az emberi* Bég szellemétől vezéreltetve a gyászost' esetre vistatérek. A nevezett jegyző
Nyílttéri
Felhívás.
Felszólítom azon 8, előttem iame-méretlen egyént, akik engem fegyveresen ée orral foiyó hó 14-én este saegtimsd tat. miszerint msgukat azonnal megnevezzék mert külömben általam ezennel hitvány vagy gazembereknek nyílvinit-tatnak.
N.-Santsss, 1882. exepí. 16.
BABOSS LÁSZLÓ
béke munkáival öí világrészben elte.-- ' ugyanis szerencsétlen tette után magit ' : gyógyítandó Perlakra átköltözött, hol is
ez a szózatunk az európai augusztus hÓ 27-én meghalt. Itt történt
népeknél meghallgattatásra talál s as ige testié válni fog ugy a jövő óvben össze-. Ülendő második zsidóellenes kongresszus
má>r a keresztény népekre nézve elónyfie gviltozott uj naJyaatetet íög találni
azonban azon botrányos eset, hogy keresztény létére tőle a végtiizteletnek legkisebb jele is megtagadtatott. A holt te tem ennek következtében szülőhelyére Letenyére siálütsAoti el, éa itt legnagyobb
eseményekre hagyva, ezan elsé, nemzet- ; teendőkre nézve újra nallata
akkor a koagresszus szavát a 'további ¦ előzékenységgel-hsrangszé, lelkészek ki
közi zsidóellenes kongreaszus feladati Dak cink azt tartja, hogy a társadalmi önvédelmi mozgalomnak nemzetközi megindítását ói szervezetéi eszközölje
És itt első 'sorban az elzsidósodott európai államok kormányaihoz, másodsorban pedig ugyanezen államok népei h-z. keresztény társadalmihoz foréuluhk szózatunkkal.
A kormányokat, a melyek keresztény uralkodóknak keresztény tagokból átló tanácsai, felhívjuk arra, hogy saját népeiknek a atidósággal, ezen temészetes,
! sereiében >a köztemetőben temettetett el.
És most fel a munkára keresztény j Kérdés ki itt a Szamaritánus.? Ugyan testvérek! „ . | j-faatalmas az a Mura íolyó, mely akkora
'' rCelt Drezdában a nemzsidó társa- ? válaszfalat képes a Muraközi és a marándalom érdekeinek megóvására 1832-ik j tuli clerui között. Micsoda tanokat vall évi szeptember 11-dikén és 12-dikén tar- '¦ ez, melynek- e humánus, tettéért hálás tott első nemzetközi kongresszusból. A! elismeréssel vsgyunk, és amaz?^Hol he-kongresszus megbízásából: az cinukség. ver tehát a Muraközi kérdés megoldása ? !
.Egyetértés.* I JójjŐa el a te országod!! I"....
| ; —Lopás F. hó lGán virradóra P&Unban nagy lopás történt; több hely.
M16 sz. tkv. 83i. Érk: Septemeer 1. 3 fa--.
I. Arv, hirdetmény.
A nagy-kanizsai kfr. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Knhir Márton végrehajtatónak Maici Mcnárdné született Horváth Apolliaa végrehajtást tseavedŐ goricsini lakos ellesi 150 frt tőke 1871. évi január hó 1 napjától járó (>*/, kamatok, 112 frt 80 kr. per, 61 frt 50 fcr. végrehajtási. 14 frt 0 kr. zárlati, 8 frt 80 kr. jeloolegi, s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartósé letenyei 330 az. tjkvben f 486 házsz. alatt adós tulsjdoniol felvett, 347 frtra becsalt in-! galisn Kohár Balázs a'aó vidovecsi lakos i 50 írtksa bejelentett utósjánlata k j kéziében 1882. éri október hó 30 napjáu délelőtt 10 órakor Letenyén a köszéghi-zinál hivatalból megtzrlandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltani ir a fesnebb kitett be-
csár.
Árverezni kivinek tartoznak a be-csir 10B/0*át készpénzben, vagy óvsdék-képea papírban a kiküldött kezéhez letenni. 684 1—1-
Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék tellehkönyvi osztályának, l8S2évi tep-tembér hó 4-ik napján tartott üléséből.
Helyi, megyei és vegyes hirek.
— Udvari vonatok mentek keresztül folyó hó 20 in városunkon. Al elsőn,
küdt ellenségökkef szakadatlanul folyó; mely reggel 5 óra 35 pereskor érkez»tt a a jelenleg egyenetlen önvédelmi harcsa Lkü-ity és királyné, a másodikon, mely elé mesterséges akadályokat ne gördítse- délután 4 óra 59 perczkor érkezett,
nek azzal, hogy őket » zsidókérdésben sajtószabadságtól, az egyesületi és gyülekezeti jogtól s a szabadtzólás jogitól meg-foszazik: hanem ellenkezőleg addig is, a mig a zsidótra a polgári jog szabályai alkalmaztatnak, saját népüket, mely vér as ó verőkből és csont as ő esontjokból, ezen törvényes Önvédelmi küzdelmükben lehetőleg támogassák. Ezenkívül pedig helyesebb pénzügyi, államadóssági s általában közgazdasági rendszer életbeléptetésével törekedjenek magokat államukat es népeiket a zaidó pénsbatalmásságok diktatúrája s tkképeo a zsidóság porlikai befolyása alól is emaoczipilnr
trónörökös és neje utaztak tova Buda felé.
röl csirkéket, tyúkokat, pulykát ós bárányi vittek" el. — As ellopott állatok saánaa !50. A pezsgő gyárat is feltörték, de szélső szobiban csupán üresüvegeket találva a kutatást nem folyta'.tik. — A levélhordó sertését kieresstették, de sem bírtak elhajtani, mejt as vissza botorkált,
ö felsége es neje aludtak ; atrönörökös est Ugyanazon éjjel Lassnakon is elloptál: neje pedig mintegy 5 pereznyí időzés után:i 15 darab majorságot. Itt a korcsmároE — ki sem szállva bájos mosolyokkal ju- kocsisa látta as ismeretlen tetteseket, kik talmasvá a nagy publikumot, torvibb-! négyen voltak, de nem mert lármái ütni, mentek.A vasattiraasig és közönség min-; mert halállal fenyegették, dent elkövettek az ovátíó növelésére. t — Funke és Kornberg, Ham-— Legnagyobb gyávaság jelét !bnrgban, 'Bitorkodoak a mai hirdeté-adta egy kompánia a mait két egyik i aükben, a nagyrabecsült hiriaaszQnyok-
legjohb Asztalt-és üdítő ital.
kitűnő hatásaazk bizonyult köbftgésael, jej. ' bsjokaii, gyomor-és hóíyar buruleát. i»]
EDECSEKíar enésztés sl5ssa'íé*é''ej. I
Csskcmigj- I
Mattoni Henrik,!
nak a tetemesen leszilttott ki*é áraikat becses figyelmükbe ajánlani. Kern eléggé ajánlhatjuk e minden tekintetben szilárd czéget mint a legolcsóbb hozatást forrást. Minden közelebbit a hirdetési rovatban.
éjjelén, mikor a köztiszteletben esszére télben illó Baboss László ügyvéd urat, lapunk derék munkatársit, megtámadta és ót — ki védelemre el sem készülhetetl — tettlegességgé! illette. Lapunk mai számának nyílttéri rovatában ő felszólítja A zsidó dépfaj által többé-kevésbbé az ismeretlen gyávákat, kik képesek elnyomott keresztény iiépaket pedig fal-1 voltak egy tédtelen emberre rsblómódou hívjuk a jogosait önvédelmi mozgalom-.a „tömeg hatalmival* rontani,—Kivan-
"t^sür'1'......i,Jil',''"^^wf'^: ^^^.^t^ h klú6.
látsj küzŐU mozoghat. .'**tal «U aknázott Európában.
A kereszríny népek fogjanak tehitk — Eljegyzés. ÖTÜBhui Henrik bozxá ezen törvényes önvédelmi mozg&iom nagykereskedő a napokban jegyet váltott szervezéséhez. Indítsák meg as élénk! Vidor Szabina kisasszony nyal, Vidor .Felelős szerkesztő: SZÁLA Y S.ÍN1>0R agiticziótéa az erőteljes akcziót a parla- | Samu nagj kereskedő azép ésmüvelllelkü \ Társszerkesztő: BA>'tfCZI BERNÁT.
Bí5vld hirefe.
— Nagy-K«iü33an nagy részvét mellett Ünnepelték meg Kossuth Lajos
Bombamerényletet akart elkövetni egy Obardsnk M. nevü^. munkás Triesztben
a király "ottléte alkalmával; "de elfogták.
HIRDETMÉNY.
Ezennel közhírré tétetik, hogy Zabunegyében a nemes-apáti batár-ban lévé njonnan épült ngynevezett tóberki mútnalom négy kőre — 1882. évi octóber 1-én délelőtt 10 órakor Zala-Egerssegen 'a megye őrmesteri lakban legtöbbet Ígérőnek 3 évre haszonbérbe íog adatni. 67a 2—2 : A szerződési feltételek ogyan a megyei őrmesternél varnak letéTe.
Kelt Zala-Kgtrszegen 1882. szepc. 15.
A TÖBEffl MALOM-KÖZBI8T0 KOSSÁ.8A.
•) E ront alatt kCalöttért felelősijét cem vállal a Sicrk-
•) Térszüke miatt, Taaárospi siAmttnk-[V6\ elkésett.
HIRDETÉSEK.
Nagyon fontos
szabó mestereknek.
Szövet- és joli gyapot áruk gyári raktár
iVachod és
Bécsben, I. Salvaior-easse Sri,
eiád a t. cz. HEabó-mesifcr nrakuak fctoetib mértékben is mindennemű szövetárut különösen olcsó árért,
Minta kártyák rendeletre bérmentve küldetnek szét.
Megrendelések azonnal és szilirdan teljesíttetnek
utánvétel Mellett. 682 1—9
T,T,i.ai r,i!SS!liT7MS
V al odi ,
ORVOSI MALAGA-3ECT
A klortemenbiirgi esásr. kir. berkisesieti állomás vegr-elemzései szerint
kLitünő jó, valódi malaga-
rnínt látuaü er5sit&-Ezer elerűtiened.ett t>e-tefrelc, uKUUOic, gryerm elkelt stb. szára ára, a vérszoK-ényEtfi- ét g-yomoi--sryeziaresésjr ellezi le^tiarjübb hatása. '/, és V, eredeti palaczkokbaa s törvényesen t>e-jOsVyzett ^"edjesr^" alatt a
IIN1D0R SPINTŐL BORKERESKEDÉSNEK
BÉCS HAMBURG
t fr.250 és fr. LSO eredeti ara* «eliatt é
f fOszerkerezkedélé-'.• .661.1—4.
Raktár : Fesse ! ho fe ben Kagy-Kanisjáa.
nriiciiiiiiiiii
Urlili liHIl
tt »íezl kÎMI 76.|BUDAPEST| taczî körnt 76. ^
mmoHXQjtfpix ,sy_o____:
rZ,A,psAI>;K.Ö._ L OSÍ
SZBPTBMBEE 21-én 1882.
H I B D E T E S E K.
ha kaUAffl ffitm-itlUrJt
Így kiálthatok te! én í> é« Br.mmel tudathatom finnét s-ircQ legforróbb köS-Baetét,
boLy fe&la istBEflfit.
az ön WlnkelHzyer-féie Iwj-torjin gyükér esseaozlája és kesscse hatbatoaas »e-grtett hajam kihallása ellen é> aj haj növesztésén, És kívánom ei igaxság a világ tudomására jSjjOn. -"-1 * • ' KairfotBH P. Dukla
Hét évi tarfépség és szakáítaianság.
ery -4 éve* 6a Ul embernél, majd a kétségbeesésig vitt T)e aa fis valóban csodás é» ritka gyogyerejü WÍBkeímayer-félB boJtorjáE
Eöaér estsseztijo ét késsenek has-oálau által buja hajuüvéahez jnték éc a szakái i», melynek Iétroj5véséa ma. gain is kt-tk'-dten, wir igen sürfln mntatkozék alíg _ hó alatt. Köszönöm Istenének és a tsmétzet Byáfyersjéawk önnél, mintán röviden Bécsbe megyek, köszönetemel ásóval fejesem ki.
Sandler J, gépveaetS Bndzpecten.
Az 8n WiHkelaiayer - féle bojtorjiti gyökér esie-0_iá]i-ak
használata ntán parókáimat, melyet köiel egy évig hordtam, «1-távolithattam éa több bajám var., mint valaha volt Ex«n ered-_té_yr<51 mindenki meggySaódhetík aálaa
WwK 1. vendéglős In Neuiiedl bet Laa a. d. Thayns, íí .-Oesterr.
Wlakelauysr féle bejterjii tySkér •twaazlájikel 2 tégely-lyel használván, daczára annak, 20 éves vagyok, kérés nap alatt egy nagy s népszakált nyertem. Ezen nton fejezem ki köszönetemet. LíretZ HafS3Sr jón. i& Krapp (arai ).
Legforróbb koszonetemet aa fin Wlakelsiayer-féle bojterjáfl SySkér esstsczlájiért, melynek 18 nap hasznalata ntán, egy pompás teljssakálboz jnték. Csodálatraméltó mutatványát ajánlhatom mindenkinek. BsrfSr íérsst, Eitter v. Klgr in Wien.
Eaen, valamint még sok 100 más koazQnS és ellsmerfi Iratokat, melyeket eredetiben bárki megtekinthet i ál-mi, a. WÜritsl-mayer-félfl btjtsrfit gylkér eseaezliaak és keséossrt további dl-cíérgetését feleslegessé teuík, mert a jó önmagát dicséri. . , Egy tégely Winkelmayer-féle gyökér essenczia 90 kr.
Arak: ¦ ¦¦ ; . aenses _o _r.
_ . „ olaj 40 kr.
Postai küldeménynél, ragy készpénzben, vagy ntán-vettel 10 fcrral több a csomagolásért.
Központ, küldó-r&ktár: Winkelrnayer J. Bécs, VI. Oumpendorjerstrasse 369.
Zágrábban, Mittelbacber S- gyógysz.,. Pozsonyban, Karer J. Parfnmoi, Fischerthorgtait) 6. Temesvár, Jeromii E. gyógysz., Kolozsvár, ozety Miklós gyógySa., GyOngyÖs, aferritt Ferdinánd gT^Kysz, Dobrenzen'.en, Dr. Rothschneck v. Emil gyógyít., Temesvár, Tarctay István gyógyas., Bpest.n Török J. gyógysz., és a legtöbb gyógy tárakban és parfüm kereskedésekben
Csak arra kéretnek fel a verík , hogy a hamisítások elkerülése végett, mindig Waakstasaytr valódi bojtorján gyökér készleteit kérni és arra ügyelni, hogy minden tégelyen WinkeltJtyer J. Bécs, VI. Gampendorferatraste 1§9. ctége legyen. 408 12—12.
§8P Tetemesen leszállított árak. *
ZKÁ VÉZ
é* tfeea szétkülöési
leg—tyolik uétkildéil üzlet
nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilónként
21
M.M. valódi arábiai — — — — _ _ _ _ _
22. Mesadfi igen neme* - - — ______ —
24: Java I. tárga nemes _ — — — — — - — —
30. Cabi -Old erSterjea _________
27. Perl-Mesoa, igen kiadós - — - —--— — —
25. itv. II. aarga. nctaee — — — — -
32. SutOi, JMti __________
33. Da.il., k_á_ __________
34. Rte t»8Ulj_ ét tiart. ___ — — _ — 8.50 nra: j, kilo 75 krtdl írtig 5-60. EaaaKk ¦ Kroo - Sardina horddn-
kant & kilo I 75 írt. Eoaretlen azetkOidéa, gyorL ét s.lid ZZCIZ- --r:' '-:-kok kivé-, ran- ís vutiUaból, .alamint kia p««ts próbák díjmentesen küldőt-nek Kérjük t>. ajanlatát éa ajinljok magunkat 457 18—-6.
PUNKÉ & KOBNBEKQ HAMBURG.
SindeM b«l- is külföldön megjelent foijóirat- és dlT.tUpra okiam előfizethetni.
Egy uri hölgy sem.
nélkfflfetieU tcilletje váluztátáoál
! divatlapját! iSffk
A most bekövetkezendő őszi idény és uj október deczemberi évnegyed beálltával van szerencsém a nagyérdemű hölgy koszorút figyelmeztetni arra, hogy könyvkereskedésemben minden hazai- és külföldi divatlapokra előfizethetni. Minden divatlap hozzám közvetlenül a kiadótól postán küldetetvén be, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a lapokat már egy-két nappal megjelenésük után házhoz hordathatom ki, vagy vidékre postával küldhetem azét.
2 frt 50 kr.
2 frt 50 kr.
3 frt — 1 frt 60 kr.
1 frt 60 kr.
2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr.
75 kr.
Magyar Bazár Bpest magyar bazár Hölgyek lapja Bazár (berlini) Frauenzeiíirag Frauenzeitnng nagy kiad. Cornélia (bécsi) Modenvelt
évnegyedenként helyben és vidékre.
évnegyedenként vidékre bérmentes küldéssel 30 krral több.
Minden egyéb bárhol éa bárki állal hirdetett divatlapokra magyar, német és franosi. nyelven ifl előfizetések elfogadtatnak.
Nagy-KanizaáCj aaeptember bávában 1882.
Wajdits József.
•jotnepuHJOM rranoi- turjn ^ng^ooistSam qoi.Ji9á1o. f l»<»lf^lP T
Sr. Hartmaau
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
H ugy csőbet egsó g
elten nrakükl.és
folyadék nőknél,
¦xigornaa orvosi vény ntán keexitett ryófry •zer — cy^Cjit beíeéakende»*j éa íájdAlam, ntóbetegaég nélkül, újonnan beállott Tagy bármily elavult Vaj, alaposan éa megfelel-gyorsan. Határoaottau dr. Hartmann AoiUinn-ja kérendő s igy ezt a maileket: baszna lati utasítási IcfinyTrel együtt és egy a dr. Haztauum intézetébea t«oá>-s-baa tartott jogosít. jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 3 írt 80 árért.
Fi raktár: Twerdy W. gyógysz.
I. Eoblmarkt 11 Becs. Raktár: PráQer Béla gyógyszerész urnái Maay-ÍUailZ-a.
" ü. I. Dr. HartasiBB ni rendel 9— 2-ig és 4—G-ig intézetében s itt minden ngy mint addig ia, mindennemQ bfir- és titkos beteglégek, nem különben férfi er5 gyengalós, kiválóan kitflnó mód szerint, minden utó kfivetkezés elkerfllése nélkai. SypbitU é* dagadások és n-indennemO bete^égek legjobban gyógyíttatnak. Uéreúkelt díj. Lcvé lileg is. 680 1—».
Wien, Stadt, Sellerg_s«a Kr. IL
í í t Í I
¦ ¦ ¦

olcsóság!
Következő tíz czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint: 1. 50 iv levélpapír, 2, 50 hozzá illő boríték, 3, egy teljes doboz kitűnő aczéltoll, 4 három tollnyél, 5, 3 igen jó iron. 6. egy vonállap, 7,1 lap szivőpapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk, 9, egy törlőgumi, 10. egy szép jegyzékkónyv
aranynyomattal.
g Ara összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyv-, es papír kereskedésében csak 80 kr. Postai bérmentesítéssel 1 frt 10 kr.
Továbbá minden író- és rajzszer a legolcsóbb árért csak itt vásárolható. Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
e
Ktff-a-ti-St, syoaatatt a kiadó talajdoaos Vajdite Jósaef gyorssaitójái.
N AGY-KAMJ, 1^2. szeptember 24-én,
77-Ut
ElHjrtéll ál"
ectoz lm 8 frt.
fél éire ....... 4
verjed érre . . . . ... 9 .
ím jtdm í« »r.
HIRDETÉSEK
8 hasábos petitsftrbao 7, másotlsr.or ti s minden további sorért 5 kr.
KIILTTLBKEN soronként 10 kiért tétetnek It'i Kincstári illeték minden egyes ,'jinla-tésért 30 kr. fbtetendö.
Huszonegyedik évfolyam.
Ní'rj-Kanizsaviros helyhatóságánál;, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet', a „nagy-kanizsai kereskedelmi 8 iparbatik*, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", » „nagy-kanizsai tiszti ínsegélyzó szövetkezet', a „soproni kereskedelmi
egyesület hivatalos értesítője.
A kp stenemi rittet [KÁR köriemé-•Te* l BxtíeMhst, •ayijp téliét m*l kotleméirrek pedigikildo.oi kémentn
intétendSk : fl.AB-JÍ-KANIZSA .....; c Wlwtaskiz.
t^rmenUtlpnlewlek cstk ianert munkttársiktol Íogadtttiiak el.
Kériralok tlsizt nett kftldetoek.
„nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület' s iparkamara nagy-kanizsai külválasztinánya" a tSib megyei és város
Heteak-lej kétszer, vasárnap- s csutONoköH megjetenő végyes íartaIiftti 1 ap.
Az állatvédelemről.
— Második díjjal kiiöntttett pályamű.. —
Jelige: Az iskola a i&irjóiag úsjéleknem*»Lg bűksúj*-
(Folytatás és vége)
A második eszköz, melylyel az állatkimélés érdekében a gyermek szírére és értelmére hathatunk: az elbeszélések. Ezekkel csak ugy érünk czélt, ugy játunk biztos sikerhez, ha már a gyermekek lelkei a példák álUl jól . elkészített talajokul kínálkoznak.
Nagyon hosszadalmas volna itt egyes elbeszélési mintákat elősorolni. UgyMs bőven, kínálkoznak azok az olvasókönyvekbe! ; de maga a mindennapi élet is annyit tár elénk, hogy csak meg kell figyelni és tetszés szerint válogathatunk belelök. Meg ha ez uton se nyerhetnénk — a mi szinte feltehetetlen — a nevelési czélnak megfelelő elbeszélési anya got: előttünk áll a képzelet világa, Kartársi tiszteletem tiltja, hogy oly! tanitú létezését tegyem 'fér, ki előtt a képzelet világa teljesen el van zárva. Ehhez nem kell magasröptű képzelem, eget verdeső év kérő költői lélek; — csak annyi ész, mennyi minden tiszta és ' világos fogalmak kai rendcikező emberben, s ennél fogva - fel kell tennem — minden tanítóban is meg vas.
A hosszadalmas elbeszélések he-Ívelt oupán azon tanulságokból írok ide egy néhányat, amit az alkalmazandó elbeszélésekből a gyermekekkel ki kell vonatnunk. Ezen .tanulságok egyszersmind kijelölik az irányt, a mely felé és ^a kört, a melyben a tanítónak ez érdemben mozognia kell.
Az ember és állat között már a teremtés bölcs berendezése folytán — éppen mivel egy térre vannak" utalva — a viszony igen közeli anyagilag ugy, mint erkölcsileg. Az alkalmazandó elbeszélésekben éppen
e kettős viszony be bizonyítását kell szem előtt tartani.
így az ember ős állat közötti anyagi viszonyt czéizó elbeszélésekkel kimutatandó, hogy az állat
a) fáradhatatlan . munkatársa s úgyszólván kény ér keresője az embernek ;-
"... b) földjeink termőképességének megtartására vagy nagyobb termékenyítésére clkerfilhetlenfil szükséges; ; ;
c) mindegyiknek Jétezése hasznos, ha mindjárt egybea-másban kártékony is, mert kiveszése a sokkal kártékonyabbak tulszaporodását eredményezné.
Az erkölcsi- viszonyt illetőleg kimutatandó, hogy
a) az állat igen gyakran az emberi élet megmentője;
b) gázdíja személyének és vagyonának Őrzője;
az elvesztett kincsnek megtalálója ;
d) az embernek hú társa és kiséróje s gyakran bujában utána vesz.
. A fent elősoroltak szem előtt tartása szükséges leginkább az alkalmazandó elbeszélésekben. Igen természetes, hogy a gondolkodó tanító még több összeköttetést is fog találni az ember és állat között, de itt fenékig nem volt kimeríthető e tárgy, miután az értekezés czéljánl tulajdon képen csak az eszközök, módok kijelölése van kitűzve. Csak annyit jegyzek még meg, hogy a választott elbeszélések — legyenek bár képzeltei vagy megtörténtek — mindenek előtt a gyermekek kedélyére hassanak, mert a mint fentebb is hangsnlyozám, ha valakit valamire buzdítani akarunk, első sorban sr;* vét kell megnyernünk; esze azután könnyen foglyul esik, így, mikor az
. állatkimélésre való buzdítást tűztük ¦ki czéluí. mindenek előtt szívét kell 1 megindítani oly elbeszélésekkel, mikből ''világosan kitűnik: mennyi jót köszönhetünk mi az állatoknak, menayire ragaszkodnak hoszánk stb. És csak másodsorban legyen célunk s törekvésünk az alkalmazott elbeszélésből tanulságot vonatni. Ez képzendi az [ értelmi hatást.
A két felhozol t eszközökön kÍTül még lehet alkalmazni, különösen inkább a kedélyre való hatás czóljából ügyesen választott verseket s azokat ajánlatos a gyermekekkel beemléztetni; de megválasztásukban tek in tettel kell lenni arra, hogy azok tui ne haladják a gyermekek tehetsé geit és tárgyuk iehetóTeg az ő kis világukból mentett Jegyen? Magunk ról, felnőttekről is tudhatjuk, saját életünk mozzanataival kapcsolatos dolgok, események sokkal jobban érdekelnek bennünket és akár jól. akár rosszul, de mindig nagyobb érdeklődéssel hatnak ránk, mint az olyanok, a mik viszonyainkkal csak távolról vagy éppen nem függnek össze: annái inkább Sí! ei a gyermekeknél, kiknek lelteire — éppen mivel saját ki? körökön tul emelkedni nem bírnak — a közvetlenség gyakorol legnagyobb hatást- Hála az égnek, ilynemű költeményekben nem szűkölködünk. Vannak bőven olvasókönyveinkben, sót legjelesebb költőink is nyújtanak erre nézveranya-got. Ha minden egyebet mellőzök is, felemlítem p. nagy Petőfink .Anyám tyúkja* czimö költeményét. Ehhez hasonló verseket nyújt irodalmunk s alkalmat ad a tanítónak, hogy okszerű felhasználásával a gyermekekkel az állatokat megkedveltesse s ennélfogva őket azoknak kímélésére buzdítsa.
¦¦ Az itt elősorolt módokon kivDl igen hiszem — több módokkal is rendelkezhetik a helyi körülmények-
hez képest a tanitő; de ezen értekezés általánosságánál fogva speczia* lis eaejtekj-e vagy helyi, ^iszonyokra nem szorítkozhatott... A mi fel-soroltatotí. az mind olyan mód, olyan eszköz, a mit bárhol és bármily körülmények között biztos sikerrel alkalmazhat a tanító. Sőt e tekintetben éppen ugy áll az a paedago-giai igazság, mint bármi ¦téren, hogy egyszerű, bevés, de találó móddal sokkal többet használunk az ügynek, raínt sokféleképen kigondolt mesterkélt uton — módon. Csakhogy — igen természetes — laz iry paeda-gogtai eljáráshoz jóakara n türelem és szelídség kell. Irtózatos hibát követne el az a tanító, ki a gyermeknek; az: áiiatkiméiés elleni hibáját indulatos vagy éppen durva bánásmóddal büntetné. Meg kell jegyezni és szem előtt keil tartani, hogy legtöbb gyermek a hibát vagy bünt nem rosszaságból, mcgrögzöttségból vagy kiszámított gonoszságból, hanem könnyelműségből, belátás hiányból vagy tudatlanságból követi el. Pedig ezt sokszor egyik másik tanító nem tartja szem előtt.
B Ha a gyermekek valóban azok yolnánák is — mondja Cartmann — miknek az indulatos nevelő őket elvaknltságában tartja: „menthetlen ördögfiak*, ngy türelmetlenségének szükségessége legalább is igazolható volna; de saját gyermekévei behelyezvén, magát vissza, egészen más nézetekre juthatna.*
Ebben igen nagy nevelészeti igazság van. röviden kifejezve és ha valahol, ngy az állatkímélésre való buzdítással szemben jut leginkább érvényre. Mert vajmi nagy ellenmondás volna abban, ha mi tanítványainkat állatkimélésre emberiét len indulatoskodással akarnók birni.
Jelen értekezésemben leginkább azon állatok kímélésére való buzdítást czéloztam, melyek különösen a
falusi föld mi velőkkel — hogy ngy mondjam — egy tálból esznek. — Igen jól tudom szórványosan el van harápódzva a kisebb áHatok kínzása is. 'De mintán ez még nem öltözött — bála Isten — a mindennapi szokás köntösébe, nem fordítottam rá spe-dáliter gondot, mert mint fenébb emHtémy ar Ily esetekben 'is á tanító saját belátása szerint a- feltrie-' rült esetekhez képest az ajánlott módokat igen szépen alkalmazhatja.
Arra azonban vigyáznánk kell, hogy Ulzásba ne essünk, a gyermekeket érzékenykedő, senümentalis emberekké ne neveljük, Hogy menynyiben a teremtés bölcs berendezése az állatokat az embereknek alárendelte és egyiket másikat táplálékul adta, amennyiben . ne tekintsék a mindennapi előforduló eseteket áüat-kinzásnak és egy szegőit csirke lö-iött ne hullassanak könnyeket, mert az a természeti rendből, önfentartá-sankra való törekvésből következik, | és vele nem vétünk sem Isten, sem ember ellen. De ennyit aieg' kell jegyeznünk, hogy e tekintetben az : lenne csak emberietlen dolog, ha .az állat kiüüiását lehetőleg meg nem" könnyitenók; vagy éppen készakarva kinoznók.
Lassan, csínján és módjával kell keresztül vinni miedent! Igen bölcsen irányoztatott e pályakérdés egyenesen az iskolára. Mert az is-' kólában elhintett mag biztosan kikel és habár bizonyos elvek ós erkölcsi szabályok, elterjedésének általánossá létele idóhez van is kötve, de előbb utóbb érvényre jutnak.
Nálunk szép Magyarországon igen nagy hiba az, hogy mi nagyon sanguiniküs nép vagyunk.
Lelkesülünk a jóért, szépért igazért, de azt akarjuk, hogy ,aéj' uram Isten, de mindjárt!* Mindent egyszerre tősgyökerestől és a pillanat
TARCZA.
Mit mond a bölcs.
Síit mond a. bölcs, mí logkSnbrübb ? .Másra sz<írni rigahnntikat.* Hát !effr.ei;i>=i-i>'.!ii'k mit moaá ? „ Megismerni ö am agánkat."
Sió, ami azú. IcgkSnnjsbb Szép lány iránt lángra gyulai, S legnehezebb a»ép ntemikitk Lángjaitól amba dúlni
MAROSHALMI GYuLA.
Fiumei elmélkedéseim.
Tengerre magyar! hangzott egykor Kossuth Lajoa, nagy hazánkfia ajkairól s ott csengett azÓta sok hazája érdekét szivén hordozó niBgyarnak fülében. — Mindamellett azonban alig volt más eredménye annál, hogy a déli-vasat időnkénti kéjvonatain elmentek sokan, Triesztbe a megnézték Velenczét, Hir« marét, némelyek Pélát, e hires tengeri erődünket is, — azaz hogy Ausztriáét — ts ottani hadi hajógyáránkat, amely ugyan szintén csak annyiban a mienk is, amenpyiben évenkínt Bzép egy pár milióukat nyeli el, máskülömbenpedig bíz "tt számunkra egy árva sajkáséin készül és furcsán is néznének némelyek, ha csak egyet is magunkénak mondanánk.
De hát minek is volna? hiszem a hadihajók rendeltetése az, hogy a tengeri kereskedést védjék, Bökünk pedig itthon sincs, nemhogy a tengeren volná. J Igaz, hogy Széchenyi art akarta, *ogy Magyaromignak földmiveiése ós
ipara felvirágozzék. Kossuth pedig azért utasitott a tengerre, hogy megjelölje az ?tat, melyen a kifejlett ipar és földművelés termékeit mint más nemzetek a világ píacxára vigyük, hogy a nemzet gyarapodjék, hagy ezáltal müveit., nagy és ha-Ulmaa legyen. Elhiszem azt. ők bizony akarhatták azt, mrrt nem vették tekin leibe, bogy vannak más nemzetek is a világon, azaz bogy mindjárt a szomszéd is skiknek már iparak és kereskedelmük van, de kenynrük kevés, — hogy tehát milyen csúnya Önzés volna tőlünk, ha si helyett, bogy esek készítményeit meg vesszük, magánk dolgoznánk s Őket jö védelmükben csonkitnáak. — Valamint arra sem számított Kossuth és Ssécheoyi bogy kés&bb a ^emesombefen kívül nem csak paraszt és mesteremberekből fog állni a világ, hanem hogy lesznek grűn derek, bürzíanerek, bank, vasút és löbb eíéle részvényesek is akiknek érdekeit „müveit népnek* tekintetbe kell vennie. Szóval ha mi az 6 tanácsaikat követhettük volna, szép kis némtet volnánk! Magyarország az igaz h»gy gazdag, a nemzet müveit, hatalmai és talán fugget len u volna ; de mit érne mindez, ha 4qdj isten mennyi irigyünk, a meglehet egy szánónk sem volna.
Aztán me„' tengerre menni kereskedni, a hol olyan könnyen eshetik szerencsétlenség 1 csak van talán jó dolgunk. Hiszen csak Triesztből Míramarebt kirándulva it ha as idő nem szép csendes, felháborodik az ember gyomra; bizony a mi kedvünkért pedig nem lesz ám az mindig csendes. De aztán meg nem is vágynak kénytelenek vele ott; az a bolondos Aoglnt, meg a Tarján, koczkáz-tasta ax életét ha tatszik neki: úgyis el-
hozzák azok a kárét, m»g a szegfűszeget a világ másik végéről is egészen Triesztig tn«g Hamburgig, onnan pedig caínált vasutat a Franctia meg a Német egéizea Peatig s az országba mindenfelé csaknem valamennyi életrevaló kortes szilvasa alá. A zsidó aztán könnyen' helyüukbe hozhatja amire MÜkségUak van.
És végre ís, mié.-', kellene magún kat a dologban megerőltetnünk és egész-riégünket sőt, életünket » tengeri veszélyeknek kitűnnünk ? Hát nem virágzók e állapotaink? volt e valava virágzóbb korszaka a defjczitnek, a krachnak, a szédelgésnek, a sikkasztásoknak? nem vett e lendületet kereskedőim Un k más etikket nem is emlitve, mint p. o. ai -.-rény és b-csüietbeu? Volt-e valaha több birtokvásárlás (árverésen) Hagyarorszá gon, mint most? keletkezett-e annyi aj fSidcs ur <*gy egy rövid korszakba.!", mint a jelenben r s nem-o egy uj jövedelmező pálya a végrehajtó iulózaaénj bsnV
Bizony, kérdés, hogy a Kosüuth ós Széchenyi állal javasolt uton ezeket és még sok más divatos holmit megismenüic volna e valaha ?
Hja de ugy van az. az elkényeztetett gyermeket sohasem leh-?t kielégíteni miudig mást mást kivan s mindjárt hule un mindenbe. Itt van Bics, a szomszédba jóformán magnak emeltük olyan világvárossá, hogy keresni, kell párját, fel találhatunk benne miedent ami szemünk szájunknak tetszik, szerel is bennünket annyira, hogy kisem bontakozhatnánk ölelő kaxjaí közül. Kereskedésünket ós pénzügyeinket ő gondozza, dolgoztát számunkra egész Ausztria-, Cseh- és Morvaországok gyáraival a népöívol. — Amennyiben pedig Kossuth biztatása
fogott voina ríjtunk, bogy tengsrrs ki vánkoznánk Triesztet olyan szépin helyre igazították, hogy bizony kedvünk telhetnék benne. Csináltak vasutat is egész odáig, igaz bogy nem ép*n egyenes, de hit ki iá-ott már egyenes vasutat? hiszen a külön-külön érdekeket csak ügyes kanyarulatokkal lehet kiegyenlíteni s azután akármilyen görbe ii as ax utcza. akarom mondani vasal, mégis csak oda jut rajta az ember ahová indul, kéj utazásnál p:dig még előnyös is, mert annál több vidéket lát az ember olcsó pénzért.
Dehát mindhiába! sem Bécs a ré sident város; sem Trieszt az Adria viexe királynője nem elégít már ki bennünket, mini valami nagyvilági kéjsnez a falusi parasztlány után, ugy rajongnak mi is Fiume után.... 1\¦; hiszen jóialéare mutat mondhatom! Bécs a háj teljes delnő, akinek bűbájos mosolyától már olyan sokan ittasultak meg. S Triest a királyi hölgy aki kéjlaka tavának partjáról méltósággal tekint végig Adria beláthtt-Uu határa víztükrén: gyönyörködve a himbálódzó árboczerdóc... Ezek mellett Fiume ugy tűnik fel mint valami serdüő falusi lányka akt csak félig öltözötten ül ki egy kis tópartjára fésülködni és lábit mami üanepreggclen.„ S nekünk ez a fekete szemű kis falusi egyszerűség ka-csingatása zavarta meg annyira eszünket hogy a haragos szomszéd keritéeén, látó gátunk át hozzá; b bizon bizon még házasság is lehet a dologbólmert hát kŰlÖm ben nem volna érdemM annyit költekeznünk reá, s kompramittálnt magunkat
miatta____
Zu tumm, mondja reá bizonyosai] Krsxalhuber Tóbiás l. De ilyenformán elmélkedtem, én is midéo nemrégiben &
budapesti iparos kirándulókkal Fiume vendége levén Corsóján s rakpartjain an* dslcgva egyébb dalgoni nem voir, mint nezegélni és elmélkedni. s mivel az egek csatornái — ugy hiszem.épen a mi reánk való tekintetből — megaylUatának, s a máskor, és máshol annyira áldásos eső oly bőségben ömlött, hogy tiszteisínek egy kicsit nagyon is sok volt, s ez által gátolva valók abban hogy Fiume vadul szeg hátterét tanulmányozva külömbsé-get tehessek miszerint s nagyszerűen szép vagy a borzasztóan szép elnevezés illeti o meg jobban ? Éi mert utam czélja kűlömben tem az lévén hogy ezeket költői stílusban |lairjam, s s komor, idő komor gondolatokat szült bennem, tehát 6-gyelmemnam a tájra hanem a közelembe eső Lárgyra irányult.
A komor idő, és a szakadó eső dácsára is azonban ingerelt a kíváncsiság isi Delelőbb a rakpartra menni. Nem azért hogy tengert, a rajta hajókat lássak — er előttem már nem volt újság — hanem bogy a magyar tengert, annak kikötőjét s ami legfőbb, rajta a magyar kereskedelmet lássam.
Hát hifizen amis tengert, es kikötőt illeti, nemkellett sokáig keresnem, levén a Zichy moío alig száz lépésnyire lakásomtól, s bogy nemtévedtem el, de.valóban a sok miUóba kerülő szép magyar kikötőben voltam, meggyőzettem arról, hogy aa ujján épüli rakpartokon levő szinte nagyszerű uj raktárak kapai fölött I. IL1Ü..J.V. számú „Kaktár" magyar feliratot olvashat tana. vsJaiain.t a rakpartok és azokon elvonuló Uwek ie Zichy, Deák, s több magyar Bővekkel jelöl-vók....
HÜSZONEGYKB1X ÍVTOLYÁM
Zelili KÖZLÖKÍ
SZEPTEÍríBEB 24 éa 188«.
hevében akarunk kiirtani vagy beültetni. Mintha csak éreznők, hogy kitartó türelmet igénylő munkára nem igen vagyunk hivatva vállalkozni.
Pedig az ily munka, mint az állatkimélés ki vívása hangyaszorgalmat igényel éa egyenesen az iskolában kell gyökeredzőié. Az iskolából az életbe lépő egyének csakhamar polgároké Iesztvek és — mint fenébb emlitém — az iskolán kivül töltött néhány év a növendékek erkölcseit megváltoztatni nem fogja. Az idősebbekre részint hat a fiatalság pél dája, _ 'részint pedig kihalvAu, helyét a jó irányadolag nevelt ifjú nemzedék- tölti be e- minél több növendék kerül ki a tanító kezei, közül s minél több lesz az illető község önálló polgárává, annál kevesebb fáradságába kerül a gyermekeket állatkim élésre szoktatni és buzdítani. És ha ily módon — a mint bizonyos is — a kívánt eredményt elérjük, akkor működésünk helyén néhány év leforgása alatt tökéletesen fölösleges lesz az állatvédő-egyesület, mert a község maga, — egy erkölcsileg szervezett kis állatvédő egyesület lesz.
Nagyon fontos kérdés és feladat ez! Annyira fontos, hogy ugy szólván egyik másik község műveltségi fokáról biztos ítéletet mondhatunk abból, vájjon ott az allatok minő kímélésben részesülnek?
És statistikaüag - ki lehetne mutatni azt, hogy a hol állatkínzás nem fordul elő s ennélfogva az állatkimélés már lábra kapott, erkölcsi kihágás csak nagy ritkán, különösen pedig súlyos testi sértés vagy emberölés a benszülőttek részéről — egyátalán nem fordnl elő.
Ey nagymérvű tehát e kérdés, mely fölött — a mennyiben az elmélkedés és tapasztalás engedé — nézeteimet kifejeztem azon édes reményben, hogy éppen mert a nemzetnek egyik legszerényebb napszámosától eredett, senki előtt sem fog visszatetszést szülni. Isten velünk!
JUHÁSZ PÉTEE.
Helyi, megyei es vegyes hírek.
— A „Budapesti Hírlap* előfizetési felhívásit ajánljuk at olvasóközönség
becses figyelmébe,
— A helybeli gőzfürdő bérlőjétől
szón ertesitós1.; vettük, hogy ezentúl - -egészen jövő tavasáig góx-, kid- és su hanyfürdők caak szombat, vaeir- és ünnepnapokon lesznek kaphatók.
— Veszprémből írják lapunknak, hogy ott f. hó iS-án borzasztó menydör-gés voli. A villám tCbb helyen lecsapott. A ssékeeegyhis villámhárítóján minden
Hanem ami a magyar kereskedelem iránti illúziómat illette, ax ugy lekonyult mint a tiszteletünkre több épületen kitűzött esŐ áztatta c smteli zászlók, mert ezen .magyar kereskedelmet" amelynek emelésére már annyi áldozatot hoztunk — fürkésző szemeim sehol fel nem fedezhették, s ezen „kereskedelem0 iránt táplált meglehetős terjedelmű reményemet még egy jó darab időre ugy begon-gyölgettem, mint azon néhány bárka, amely a kikötőbe üresen himbilódarán vitorláit össze göngyölte: jeléül annak, bogy útja nem igen sietős....
Miután pedig a kellemetlen idő nemcsak as odavaló közönséget, hanem a soha még tengert nemlitott kiránduló kollegákat is födél alá szorította: andab gatom közben senki által nem zavartatva gondolatmenetem alig szakadt meg s épen, mert magam voltam a kérdő és felelÓ egyesemélyben, tehát két „dolog* volt különösen, amit magammal megértetni nem tudtam. .Egyik" ugyanja aa, hogy hol aa a nagy .Concurenoia", mely miatt Triest jajgatása egészen Bécsig, Bécsé pedig egészen Hamburgig el hal* latsaik? s eaek együtt kiáltják — bogy ments meg uram minket!
A , másik* pedig az, hogy miért agyarkodnak a horvátok mireánk Fiume miatt? bissen Fiume mióta létezik mindég ott állt ahol most s előbb mért nem jutott ess likba hasznát venni? aa álul pedig bogy mi óriási munkával és tömérdek kéltséggel odáig vasutat csináltattunk, s a kikötőt sok milió befektetéssel kiépítettük sem a tengert, sem Fiumét ounan el &eni boszuk, s ba Horvátországra, üktre kereskedelmére s gazdasági fejlődésére Fiume befolyással van, miért nem örülnek inkább miat átkozod -
veszély nélkül lelátott, da a „Jeruzsálem hegy'-en tüzel támasztott, A nagy vihar egén rettegésben tartotta a várost.
— Légrádrói akövetk.hirt vettftk : Légrádot tenger környezi. A Dráva vize több, miat k é t öl magasságot nőtt s a Murával együtt, mely az éjjel kezdett áradni, folyton növekedik. Ha igy tart, még ma via alatt lesz a város ia. Ab idei kukoricza iermés&nk, selypedig egyedüli termékünk, aligha végkép oda nincs. Sarjút, kendert mar elvitte. A városból csak xs hajókkal lehet közlekedni. Posta, — or-szágutaknak híre-hamva sincs. Most kocsi helyett hajókon járnak. Ezenkívül adó-végrehajtás is a nyakunkon. Csudálatos vakság vagy részakarat kell hozzá, ezen a vidéken ily időben sürgetni az adó behajtását. Pedig tudniok kellene aa illető uraknak, bogy ittas'aratás még eaak es-uláa kflzdŐdn^k, ha csak aa ár le nem szed előre mindent. De talán észre térnek intéző uraink. As irvis lefolyásáról tüze tesebben. — Hazafiúi üdvözlettel Sx. Gy
— A Dráva garázdálkodik. Min denfelól csak panaszt hallunk, hogy nagy mérvű kiöntése által mily károkat okoz. Igy van Vízvárnál, is. As ó éa uj Dráva közti szigetek teljesen víz alatt vannak : a rajtok leró nádasok bó! és. füzesek bői sok helyt semmit sem látni. Némely helyen több kilométernyi aséleseégben eső nskáxni lehet. Ha aa ember megnézi, elmondhatja Petőfivel: .Tengert láttam, ahogy kiteokintók," — s különös gyorsasággal jött az ár. Alig jött a bír, hogy a szigeteken legelő marhák ia veszélyben vannak, rögtön mentek a tulajdonosok áthozni őket. Ekkor a sziget nagy részben átáraz volt. Mire pedig az utolsó szállítmányra került a sor, már hasig álltak szegények a vízben. — Amint a ssigeten perczenkint fogyott a átáraz, a rajt szorult nyulak is összébb-összébb vonultak. Később a fűzfákra másztak, honnan kényelmesen s.edték le szegénykéket. Egyik polgár 16 darabot hozott haza. Ehetik hát nyulat! Áldozatul esett egy 15 éves fiu ís. Midőn még az áradás kisebb mérvű volt, egyik malombél látta, amint a vis egy derék gerendát hozott. Ki akarta húzni s e végből eléje úszott. Amint azonban csákijáva! emelte, aa egyensúlyt elveszte s a vízbe esett. Dacaira, hogy gyakorlott uszó volt, & tulerős árral nem bírt megküzdeni s elvitte az ár. Nem ís hallani, hogy valahol kifogták volna hulláját. A mist hírük, horvát szomszédainknak ís kijutott abból, amit még poharuk) an sem igen szívesen látnak. Mondják, hogy Sst.-Györgyváron már s templomig hatott a via. De erről bizonyosai nem lehet hallani, mert senkinek nincs kedve oda csónakázni csak azért, Hogy saját szemével lássa a szegény horvát atyafiak keserves állapotát. Még e sorok írásakor folytonosan növekszik a vis, s ha még tovább is igy tart, legközelebb szomorú híreket fogunk hallani. —
— Eltűnt gyermek, Keszthelyen a folyó hő 21-én tartott országos vásár alkalmival P a á 1 Samu, keszthelyi iparos, Sándor nevű, 5-ikévében levő fia eltűnt. A fiu ismertető jelei: barna, teliképü, fekete »semü, bal arcain egy sebhely, a jobb térdbajláanil pedig egy van. Beszél magyarul. Eltűnése alkalmi val egy fekete kalapot, fekete kabátot és kopott nadrágot viselt. A gyanú a vásárban volt koldusokra van. Felkéretik a a.
nak? hiszen nekik tettük könyebben hosáférhetővé s használhatóbbá, mint volt as előtt és ha azon előnyüket, hogy közelebb érik, mint mi, tudják és akarják fel használni, mi nem gátoljuk okot benne, ha bár nekik egy garasukba nem került.
Ezen töprenkedésemben sem lévén akí a horvát észjárás ilyetén különössége felől magyaráaatot adott volna, tehát azon véleményben állapodtam meg, miszerint a horvátoknak a más feje fáj s máshonnan biztatják, hogy Fiume* magukénak követeljék, hogy az ő gyámságuk alatt to vábbra is ártalmatlan állapotában tespedjen. Pedig az ő irígykedésük miatt bis aa ne tespedjen, mert azon városnak mind fekvésénél és kikötőiének kedvezőségénél, mind pedig lakosainak jelleménél fogva saját magára nézve is, de Magyar-orazig kereskedelmi politikájára nézve is más hivatása van, mint a horvát nagy kalap alatt eltemetve maradnia,
E közben habár andalogva elértem a népkertbe, ahol népünnep lett volna tartandó, ha a felhók között mázt nem határosnak vala. Esen határosat követ keltében azonban aa ünnepélyből caak a mataíuegoa mutatvány maradt a prog-rammon, közönség ís kevés volt. Mi idegenek összejöttünk meglehetős számban. S a Pesten járt fiumeiek néhányunkat karon fogtak s elvesettek oda, ahol nem szokás butulni. Innen pedig estve a Hotel Deák nagytermében rendesett zcoees-télyre ahol a polgárság előkelőbbjeí s a magyar vendégek által voltak a termek elfoglalva. A jó városi zenekar, s a jé bor elősegítetlek a jó hangulatot, ami legsa-jozabban akkor tört ki amidőn Báth Károly a pesti iparoskor elnöke olaixnyej ven mondott, a élj önzésektől szokszor féí-bonasakiiott beásódj ét be vég este, i ami'
é. közönség, hogy a kérdéses fiút feltalálás esetében a legkötelebbi hatóságnak RivMkedjékfátadni-
— 0 eoüneneriájs a zágrábi érsek és a négy Hirschier tettvér találkozása. — Valiban megható jelenetnek volt színhelye a kotlorí pályaudvar folyó hó 17-én ő főmagascága a zágrábi érsek a muraköz felső vidékéről a bérmálás vé-gectével hazautazván, távirati uton fejezte ki ason óhaját^bogy a domborui négy Hirschier testvér, kiket ó ismerni szeretne a kottorí állomáson őt bevárja. E négy testvér csakugyan mégis jelent fekete talon ruhában, a mi nagy feltűnést keltett az odasereglett publikumban, a kik nemtudták, mi fog történni, hogy a négy testvér ily diaxben ott várakozik. No de kia vártatra meggyőződlek annak jelentőségéről, a midőn iaa vonat a pályaudvarban megállott, a szintén vonattal kisérőkép érkezeit főtisz. Molnár Antal ur perlaki esperes plébános a négy Hirseh ler testvérhez lépett s őket ő eminencüja coupéja elé vetette, a ki is már kihajolva a coupéból szívélyesen üdvözölte és él tette őket. A testvérek közül pedig, a kik kor szerint állottak előtte, Lipót a legidósbb viszont nagy őrömének kifejezésével 6 emineneaiájit éltette és meg köszönte az érsek magas kegyét, bogy velők találkozni kívánt. Továbbá at érsek ő eminenotiája kérdezte, bogy a testvérek kötül melyikök volt Rómában a pápa előtt, mire Hirschier Jakab feleli. —Erre ismét A eminencsiája éltette a négy testvért éa failásan megemlékexstt boldo gólt atyjukról, a ki oly ssép alapítvinyt tett a domborui r. k. felekezetű iskolának, — nem külömben megköszön te nekik országszerte ismert sok jótékony-siguKat, t végre áldást kívánt működésükre, — mire a vonat éljenzések kötött tovább robogoll(Ss. I. egy jelenlevő.)
— Mlhálovics József biöomok, ságribi értek kőrútjában még egyszer Csáktornyára tért vissza e hó lóén, hol
eglátogatta a helybeli népoktatási tan-téteteket, nevezetesen: at állami tanítóképezde!, hol Samu József igatgató a tan árikarral együtt ünnepélyesen fogadta, az elemi- éi polgári iskolákat, hol a tantestületek élén Siroasy László ügyvéd Üdvözölte az iskolaszék éa taotestület ne vében. Mindenütt több mint egy Órit töltött a bibornok t a látottak és hallottak fölötti örömének és elismerésén ok meleg hangon adott kifejezést Csáktornyáról kíséretével együtt Beücsára távozott. Vezérelje a magyarok Istene !
- A Csáktornyái ifjúság folyó évi
szeptember hó 16 in csinosan sikerült tinctkoazoructkit rendesett, melynek tiszta jövedelmét, mely a száz forintot jóval meghaladta, egy Csáktornyán léte sitendŐ kiadedovoda alaptőkéjének gya rapiti&ira szánta. Kétségkívül nemes intentíó, s eet a varos intelligens közön sége méltányolja is. A derék rendező, séget föl tétlen elismerés illeti meg, hogy ily szokatlan időben sem rettent visaa a jótékonyírányu törekvés koczkisatitót. A vegyeseket átlag 28 pár tinczolta fesztelen jókedvvel, mi reggeli 5 óráig nem is csökkent. Ekkor ís csak a mamák sürgetései folytán kezdett gyérülni a díszes hölgykostoru, melyben ott láttuk: Bnch-berger Katinka, Zechmcister Paula (Ns-pridfiról), Cavelkovies intalné, Fejér Tilda, Forster An telné, Gordignaai Heroin (Alsó-Lend várói), Gráneroé, Gréss
dCn ennek befejeztével a zenekar Kölcsey himnusit zendítette rá ée énekelte vele együtt az egéss tártatág leirhatlas lelkesültséggel
Beszélt ezután Chiotta polgármester, továbbá as ipar s kereskedelmi ka mara titkára, ismét a szabadkai iparoskör küldöttje olaszul s közülünk még néhányan magyarul, amit a 'Fiume* lapszerkesztője tolmácsolt olaszul.
A másnapi programnak: gyönyörű idő kedvesért. A nap tiszta, fényében ragyogott, a tég üde kissé bár hűs, mert az éjjeli eső a Monté Magiore csúcsait kí-rísporosta — hóval, de a lég oly csendes, hogy at árboezok zászlói mozdulatlanul csüggtek alá. A tenger tükörsima,- mintha tudta volna — hogy ma olyan társaságot lesz szerencséje gyönyörköd'etni, amelynek nagyrétté at Ő hullámzását caak képeken látta vagy hírből hallotta s már attól ia a háta boisÓsott. S ezek azok, akiket Koaaulh a .tengerre' utasított tehát kíméletesen kellend velük bánni s nem elijeszteni, hanem inkább mint leány háx-tüxnézéskor legkellemesebb tulajdonságait kell mutatnia. Meg is tette.
Kilenez órakor reggel már füstölt a Ferdinánd Maximilián gőzhajó kéménye a rakpart legszebb pontján a Zichy mo Ion, a ezernyi Ünneplő nép lepte el as egész tért Tíz diakor indult a hajó csendet méltósággal a magyar vendégek, és a. város legintelligensebb részéből illó 60O-at meghaladó saemélyiyel, ezrek aj káról dörgő éljennek között s a Rákóczi induló mellett fedélzetén séta útjára, amilyenhez hasonlót nehezen tett azelőtt még, habár szép pályát futott már meg, neüesen ringatott azelőtt valaha oly szép, oly nagyszámú t oly lelkesült közöntéget tj köite annyi magyart, akik kösül
Alnjosné, Hochsínger Sándorné, Horvíth Delínkc, Horváth Blanka, Kaizer Lajoané, Konyáry Mihályné, Kostyál Ferencivé, Laubhaimer nővérek, Lupertabeck Lina, Matánovics nővérek, Molnár Jolán, Niko-lita Matild, Saller Paulina, Simon Ilka, Szilágyi Lajosné, Ztkai Tercsi és Nelli, Zakál Henrikné atb. úrhölgyeket.
— Tanügyi jelentés. A n.-kani zsa; kaih. főgymnaaiumban a pótló érettségi viar-^álat f. b, 30-án fog megtartatni, miről aa erre jogosítotté r- azon hozzáadás sal figyelmeztetnek, hc .~ iluíírt'igaagaló-signil szopt. 29-én okvetlenül jelenkcz zenek. Nagy-Kanizain, 1832. sseptember 23. A főgymn. igaagatóaig.
— Pályadíj egy társadalmi kérdés kifejtésere. A ,. Magyar Tisztviselő" szerkesztősége, az .osztrák magyar *!=ő általános tisztviselő egylet" nemes áldozatkészsége folytán következő kérdésre hirdet pályázatot „Mily uton volna segíthető a hazai lÍBStviaelŐka:* ama tagjain, a kik az állam segélyére (fizetét javitaers, stb.) egyelőre még nem taámíthatnak, s melyek áron eszközök s módok, a melyek a társadalmi utat választva— at anyagi bajokban axenvedő karlareajnkat a tönkrejutástól megmenthetnék?* Pályázati feltételek: l.A pályamunka legalább Ís & sűrűen Írott ívre terjed jen. 2. A késirat idegen kézzel, olvashatóan, tisztin irva éa lap számozva legyen; s szerző nevét rejtő jeligévet' elütött boríték lepecsételve a kézirat mailé csatolandó, 3. A pályamunkák beküldési batár ideje íoh ó évi decxemberhó 15-íke, mely iáóre aaok a .Magyar Tisztviselő' szerkeszt Őségé be (Budapest, Vl.róxaaatcta 61.) bérmente-aen beküldendők. Jutalma: Harmincx darab arany, mely a bíráló bizottság részéről aránylag legjobbnak ítélt belbeos-ctel bíró pályamű szerzőjének, a jeligés levélnek bizottságilag tőrtént felbontása és a pályázati eredménynek a .Magyar Tisztviselődben történt közzététele Utin ki fog fizettetni. Pályásé munkák a .Ma gyarTiestvÍBeló" tulajdoniba mennek át ét ezen lapban fognak közzé letetni.
— A sz^p útitársak. Seiberthelro Nándor becai kereskedő pénteken Triesztből Budapestre akart utazni és e czélból egy 2-ik osztályú vasúti kocsiba ült, melyben már egy uriasan öltözött, körülbelül 40 évesnek látszó; úgyszintén egy fiatalabb, fölötte egyszerűen öltösött nő foglalt helyet. A kereskedő, mikor a vonat elindult, fekete bőröndjét maga mellé tette as ülésre, aztán a sarokba támaszkodott ée elaludt Caak midőn a vonat Pragerhofot is elhagyta, ébredt fel a kereskedő, éa rémülve vette észre, hogy bőröndje, a két nővel együtt ellünt. A bőrönd mint egy 500 frt értékű különféle ékasert tartalmazott, melyeket a kereskedő Triesztben vásárolt, azonkívül mintegy 100 frt értékű ruhaneműt és számos okmányt. A kereskedő a legközelebbi állomásról rögtőn megtiviratozta az esetet Pragerhofba és aatin tovább utazott Budapest felé. Midőn Seiberthelro tegnap déliijban egy ismerősével a főúton ment Tegigf egy nő jött vein szemközt, kiben rögtön felismerte a vele utazott és táskájával ellünt nős; közül a fiatalabbikat, de ax is észrevette a kereskedőt és hírtelen a sas ulctiba fordult. A kereskedő utina, a nő etarevette, hogy üldözik éa futni kezdett, a kereskedő követte, sőt egy vele szemközt jövő rendőrt is felszólított, hogy fogja el a mének vő tolvajt, ki azon*
némelyek a kŐrÖai lány dallamra ugyancsak apróatik a debreci-mi csárdás!, hogy még a zenészek is tapsoltak neki. A hajó előrészén pedig száz torok énekelte a hím-nőtt, s szózatot. Közben folyt a lakoma hideg étkekből Liquör, Ram, Cognac, bor, sör, kinek mi tetszett s amennyi tetszett Toastok mondattak, beszélgető társasagok alakultak, valamenyi pedig gyönyörködött Fiu mének azon kifejez-betlen szép panorámáján, a mely csak a tengerről, s csak ily tzép időben mutatkozik egéss nagysserüségében s kiegészítésül a tenger bemutatta néhány Delfinjét is (amelyek épen kéznél voltak)s megtáncoltatta kedvünkért.
Egy kis viiág vult e hajó, amelyen egy csomó emberpár órára elválva a földtől, ott hagyva napi gondjait caak a jelenre gondolva mohon élveste a gyönyört amit a rövid idő nyújtott.. Talán ilyen lehet a lélek állapota a halál után, elszakadva a tetttői t a magasból szemlélve a földet látva tengereit, béreseit, vö'-gyeit virányaival, gyönyörködve szépségében, de necn hallani semmit surzavaroa zajából, nem látni a paloták erősaakolt gyönyöreit, a a nép miliomok kényazerü nyomorát, | szí v repesi tő ssen védéseit..
Merengésemből az ébresztett fel, amidőn Abssia irányiban elhaladva sokan fehér kendőket lobogtattak Simonyi Ernőnek jól kivehető laka felé. Többen pedi, a ón is igaz szívből oredŐ üdvözletet sjobbulási kivánatnnkat küldöttük neki, akinek visxoniagaigok által megtörött testéből nagy lelke épen költözködni készült ....
(Folyta-tata köv.)
ban hirtelen egy átjáró házba futott és azon át eltűnt as Őt Üldözők szemei elől. As esetről jelentést tettek a rendőrségnél, mely a nők nyomozását megindította.
— A magyar nyugoti vasútnak Veszprém. Hajmáskér és Herend közötti vonalrészét a matt kedden történt felhőszakadás agy alámosta, hogy a közlekedés megakad'. Ugyanott több Őrház vixz-d megtelt. Stihiban pedig mult hétfőn volt olyan felhőszakadás, hogy a szántóföldeken néhol 2 öl magaatigu via vagyon, és a kukoricás-növénynek legtöbb helyen csak a hegye látszik ki a vízből.
— Miklós István kaposvári ügyvéd ellen a kaposvári kir. torvényszék a csődölt beszüntette vagy on hiányában
— Gémek látogatása. E bét ugy. látszik, az átmenetek hete. Minden csak kereaatű! vonult felőliünk, kivéve as esős időjárást j ez állandó tanyát ütött itten. Ez különben nem ís csuda, mikor legfü-lebb i» eaak rendeltetését tölti be, mely abban áll, bogy porral egyesülve sárrá váljék. Már pedig hol van nagyobb por mint Nagy-kanístin? Eső koma magas befolyaaának kössönbető azonban :.z z azintoly .magas származású^ vendégeink látogatása, illetőleg megpihenése, kik í. hő 17-án este érkeztek körünkbe. Egetverő krákogással köstöntöttek bsr s siró hangjok a legmélyebb szánalmat ébrestté iránluk at emberek keblében. .Mi sorsnak üldöz fegyvere?' kérdezők ajövevé-oyeklŐl, a lőn reá hangoa válasz: .Felrepülnénk, mesaze átallnánk hogy ha át nem volna ázva szárnyunk!,, A bÍzony,azokat sem a szél hordta ide, hanem az eső.Utra keltek szebb hasiba a Balaton géme: és darvai, de légúti szerencsétlenség érteőket. Annyira aláztak, bogy képtelenek Valinak tovibb szállani, s n«gy falkákbaa kényszerültek magukat különösen a fás udvarokban bekvártélyoxní.H .gy vendé^-ttereletünkról meggyőtődjenek, igyekeztünk minél többet ittmarasztalni közülük abban az édes reményben, bogy ha majd csak a hotsxu nyakukat hngyjuk meg nekik, a szárnyaikat azonban nem engedjük nagyra nőni, akkor annyira belénk szeretnek, hogy el se bírnak bennünket hagyni.
— Pléhgallér és Kossnth-ünnep. LőcaérŐl írják Izpunkoak ezt a meL-botrinkostetó esetet A város polgárai, mint minden évben, ugy ax idén ís megünnepeltek Kossuth Lajos esületésnsp-ját Csak egy ép oly botrányos, mint felháborító eet aavarta meg azt. A 1.'-csén iltomátoxÓ katonaságŐrnagja Caiu-piann a polgármesternél tiltakozott az ellen, hogy abban a városban, a melyben ő lakik , Kosathot Ünnepeljék éa aszal fenyegetőzött, hogy katonáival ugrasz-tatja azét az ünnepélyt A pUhgalléros őrnagynak az aa otromba bencsegése az egéas városban nagy ingerültséget keltett és Jmbar fenyegetését nem merte végrehajtani, egy csoport munkás beverte ablakait.
— SimonyiErnŐ egy költeményéi közli a .Fiuma' cx. lap. Az elhunyt jslee hazafi e költeményt még akkor irta, midőn a asabadaágharcz után a külföldre menekült. A kis költemény így hangzik .Hunnia légy boldog, bár nincs maradásom Öledben
Még piheg e sair éfi csak te utánad eped.
Hív lessek én hozzád, ha te bár elhagyva feledtél,
Caak te lehess boldog azép Hsza: azen-vedek én." -— Szépségverseny Kassán. A kassai tanitó társulat közebédjén azt az eredeti indítványt fogadták el, hogy a tanítoegyetÜleti segélypéozt&r javára a Ssécbenyi-réten 10 krajcziroB belépti jegy melleit szépségverseny rendeztessék e hó valamelyik vaaárnapján. Minden férfi az általa legszebbnek ilélt nőnek, a miedea nŐ az általa legszebbnek talált férfinak adja belépti jegyét, s a kinek estére legtöbb jegye lesz, az Kassa K-gszebb nőjének és lérfiának proklamaltatik.
— Levelező-lapok. Oly czélből,
hogy a levelező közönség ax ost'rálc ;.>¦¦¦¦;-talerülelre tsóló leveleibe alyálassra való levéljegyeket éa levelező-lapokat csatolhassa, a kincstári postahivatalok leggkö* selebb 2 és 5 kros osztrák levélj-gyekct éa egysxerü 2 kros osztrák leveleső-lapa-kat. hasonló őséiből vistont at osztrák kincstári poBtahivatalok jelzett magy, ér-lékjegyeket is fognak elárusítani. Ez . osztrák értékjegyek természetesen a ma- S gyár postaterüielről osztrák posta terület re szóló levtlesések bérmnatesitéeére nem hsjsnálbaték, s erre ugy mini eddig, csupán a magyar postaigazgatóság állal kiadott postai értékjegyek alkalmasak; kivételt e saabály alul csak a fizetett vilazzszal ellátott levelező lapok válaszlapja képez, mely a feladási országba való válaszadásra baasnilhatÓ.
— A magyar gyufagyárosok kartelje. A magyar gyufagyárosok ujabb időben oly egyezmény létrehozása fölött' tanácskoztak, mely gyártmányaiknak közös eladáaára vonatkozik. A magyar gyu-fügyárosok ex által első aotbau a most fennálló versenyt és az áraknak es által előidézett ei ését akarják megakadilyotuí. E czélból az illető gyártmányok közös biiományos el adását egy budapesti baakra
i_TrS2öíTi^Tx_DíK ÉVFOLYAM.
szándékozták átruházói, mely & rnegrcn-d-'léseket elfogadói * a gyárosok kost lét reliozandó egyezmény szerint felosztani. 'E bank as „Első magyar iparbank*
volna. Jövő vasárnap a magyar gyufa-•rrárosok gyűlést takarjak Budapesten e ekkor fogjak es erre vonatkozó javaslatokat is tárgyalni. A gyűlés határozatai-tói ícg függni, hogy a terv megvaloaul-e vagy nem.
— A rütszílas-azegszardi helyi érdekű rasnt létesitésére alakúit bitót t-3-,„-ühk kérelme folytán, Tolnamegye közönsége különösen tekintettel ama kö* rülmenyre, hogy a kérdéses vasat nem létesítése esetében egy okvelleaÜÍ klépí tend- a zegszárd-sinion tornyai útnak roppant áldozat és költséggel való előállítása után is az événkinti fentartasra tetemes összegek fognának igényeltetni, tekintettel további amaz előnyre, mely a megye általános forgalmi érdekeire, «gy a megyét északról délre, lehetőleg a mir épülés alatt levő budapeel-pécaT vasút jea'ia Dunaközt közepén átvLg5 közlekedési -f,?kíizból háramoíní fog,' aasj i8_0. éri XXXI. tcz. 10. g a értelmében: a"' rétszi-las-nzegszárdi vieaínális vasat részére — tí/ egymásután következő esztendőre évi 12.000 frt a-géryt szavazott még a 'inegyé* i.Í;ipjábóL Mely határozat azonban csak a közműnk:;- /-s közlekedési miniszter jóváhagyása utón emelkedik érTéaiyrfy í
— A bárha legények Amerikaijai,. Farnaa Sándor czeglódi bandája, mely Biringer Károly impresszárióval a tavaazszal ^Amerikába utazott, jelenleg Cincinnatiban hangversenyez. A barna legényeknek, mint Írják, ott igen jól roog/ do'guk. Sok pénzt szereznek e haza is küldent-.k sokat. Az impresszáriónak azonban n»gyoo aok baja r»n a-, bandává'. Kel ingjál a 'bandának, névszerírit. [
Radica Rudi kontráét és Horváth Károly brácsást kénytelen volt a banditói elbo caitani, mert garázdálkodtak. Horváth Károly, ki csinos ember, egy* Ifiltesebb gazdag lady kegyét nyerte meg es New-York mellett tölti idejét Tavaszra Cse resnyóe beodája van aaentódtetve. .
— Kossuth ünnepélyt rendesnek folyó hó 16 Ao Kaposvárott a Preieaner kávéházban A nagy férfiú nagy nevéhez njéltóitép kegyeletps üjtoepélv volt ez, melyen igén sokan, pirtkül5mbség nél kul vettek rémi. A szebbnél szebb felköszöntők egymást érték. Preissner el őzé keny aioigálaU elismerés re méltó volt.
— A hadsereg reformja. A király mint legfőbb hadar — mint a Bp. Corr. értesül — most már a végrehajtandó had ser*g újjászervezés minden részletét szentesítette s csak -Z átmeneti időszak alatt osztrák ajtnezoknak néhány magyar es redbs való ideiglenes besorosáaára, valamint a póttartalék egy részének behívására és kiképezésére vonatkozó határoz mányok hagyattak a törvényhozás határozathozatal Aig függőben. — Az országgyűlésnek at erre vonatkozó előtarirat-tésük egybeQlése után rövid időre belógnak mutattatni.
— Az uj egyforintos „Hamjegyek,
melyek az 5 és 10 frlosokkal egyenlően c-iak magyar és német nyelven állitvák k;, :október hó i-jónfognakkiadatni, dacára annak, hopy az et időben sxQkséglendő pénzjegyek mennyisége aligha fog kinyomathatni, pe illetékes körökben az uj ¦éntjegyek kiadását nem akarják tovább lálatttani, a inkább arégi egyforintosokat is egy ideig még forgalomba hagyják.'u?y mint az az aj 5 frtoaok kiadatásánál tórtém.
feleióa -az_rkeattŐ: SZAlAl' SANDOR Tárzszerlíeíztc!: BÁNÓPZT BERNÁT.
B a juh a 5j
^ .Wtímí Miiét.
Istenben botdögalt Védve*"" nőm, Sterbectky — Smeltana Ferencané.at: Imrey Karolin elhunyta alkalmival tanúsított vigasztaló részvétért, a vég tisztesség tételénél meg jelent vároaiés állami hatóság, egyioSok és testületek képviselői, uem különben axs. kir. 48 dik gyalogezred éa sm.kir. 77 és 78 bor. véd-ziszlóalj tisztikara részéről jelen voltak,ugy anagy számban megjelent hölgyek s polgárok, hely b.s vidékről befáradt tiazle'.t barátaink, rokonok és ismerőseink fogadják a magam, kisk^'u Jóssef fiam, gyengélkedése zt,*att ti-vcl lévő atyám Bángénksergi LovagSlerbeczky Jósa.cs.kír. ny.alezred., ugy adicsóült testvére a nevelt Ünya Imrey Katalin, férjezett Talabér Liazlóoó sógoraim serében üsztolotteljea köszönetemet; hálái értelemmel fogjuk meg-őrízai, a pótolhatlan vet zleaség felett érzett fájdalom elviselésére szolgáló eme nagy mérvben nyilvánult kegyes részvétet. Mély tisztelettel.
N-Kenizsa 1882. Szept. 21. '
Sterbec-ky Sauttaaa Fereaez.
HLATKO JÄN0S
'^AGY-KANIZSÁN.
A közelgő őszi- és
teli-i_ényre ajánlom dúsan fel-- szerelt raktáromat LEGFINOMABB
lel- s lisi ;,
SZÖVETEKBŐL
a legoloaófcb
arakéul',';,.; SBfJT Ajánlatok a leggyorsapbári * 'legpontosabban eszközöltetnek. ~sjm
Tisztelettel
János
HIRDETÉSEK.
Nagyon fontos är - j
szabómestereknek.
Szövet- és juh gyapot áruk gyári raktár
iXachod és (üoídschmied
Bécsben, I. Salval or-Gassc Sr. 2.
ciád a t. e>. szabó-mpsler líráknak kisebb uér tékbeii ls mindennemű szövetárut különösen olesó árért.
Minta kárt jak rendeletre bérmentve küldetnek szét.
Megrendelések azonnai és szilárdan teljesíttetnek
titánvétel mellett. 6«2 2--fl
I li 11111 il I íj li 111 ii^****w*™*****>mmum
Magjjarország: ifjuäg^aak. i PoiltOS gSLjAákl'Si Ué^Y^l
EEmi ME ÉOLÁJA1 I : ÍAPITÉZETTEL
Budapesten, V. kerület nagy korona-viem 13.
•s 1882/3. twiávre okt. 1-én kezdi meg Unfolyjun.it.
I. Az előkészítési fcanfoíj-araokat a katonai kepzó intézetekbe és hadapród-iskolakba r>16
fel.élelre.
II A tényleges hadapród tanfolyamot a
csdsr. éa kir. httdíorrgbe vaió küzvetien beiépésro (mar Mo!gálatb«i Allé katonák rétzére ii) éa Kimerítő érteeitések ingyeD.
Értesítések és beiratások naponkint 9—12 éráig 646 4—4
Az Igazgatóság. I I I l I I I I I I I I I M I I I
.Atmza, valamint ktokorieza, érpa, záb sne^-üszkősödése ellen tabb gazda által iegjoob síkct-rel próbált Edmond-fól» magázt&tó sze>" biztDB hatást gyakorol Qazáátjialí, ha tcrnaényeikct ái-zit, knkoriczát, árpát. «abut. tissöktölíQSnteíl-. akarják learatni, ezen kitünííóvpzer Különösei] ajánlható.
A magáztató szer. esorriagjX mely -»00 üt* vetőmag páczolásra elégséges — csak 30 kr
A mikénti alkalmazás — a csomagotrban täbb nyelven található ItaájDálati aUsitá>'szeriiit^őrtéri9t. Ezen magáztató szer kapható: ííii 1 -f%.
Nagy Kanitaán: Fosaelhofer Jéxaflf. Caáktornvác : Gr&aer test^ rek. Zal.-tigerategen: Gráoer Jac. fia, Boachin Emil, Odatreicher Mir-kua arak ke.-ec^edds-htD-
'lllllISiil
czipész ru.-lrCa,rilzBti.ii, •a -h.^wí ¦.....ni wimmsBBsammmmBS
a «aroahaz épületiben FE88ELH0FER JÓZSEF, füazcrkereakedcae mellett. j>killiaa*»oh«y.j«l. il*u.j
Alufifoít.aján'íja m,.gá: mindennemű
gyeruiekczipők.
valamint
«SSIIHAI
szilárd, gyors éa jutínyos árakon való elkészítésére a |
leejobb borból, bel- és külföldi barmineiDÚ tel- _ nif'*ból. guaimi sarkokkal ugy kész lábbeliek raktárát is. Bssy~ Vidéki megrendelésekre legnagyobb gond fordittatik, és azok csupán egy avall czipő avegy cantirueteroíérték beküldése mellett a le^pootosabbaj 'estkazöltetnk ~«M / ffst^* a legújabb divat szerint
A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri 1-* MHíTEiVBEBOER SÁS0OR, czipész
A legrégibb es legnagyobb
SZÜVETCZÉG
BUM MÓR
33 rünnioen
ajánlja a következő idényre :
3 méter 20 cm. EalLyíp.^
wt jó gyapoiból I te(je» . tóti-nitöujTC, inetérjg irt 2.60, késiiti fr: í J:.
3 méter 20 cm. ^.^J,
Crt .:, frt-.Uoi.
Legfir.űm. briinni gyapjúszövet
4 frt ŐO krtól 8 mstcrejkéi
2 méter #ii*?ZB*?üSSí
Palmevstónból egy t^Ii kabátra meteren-kánt .2 frt 6p kr. kés*it 5 írt 72 kr wagj Boy, Biber, Ciserdun >*|y DKffo aal Steterjf t firt, Isrsitt \3 írt .50 kr eb bet 1 mfter 30 «n." ico<;xkás vagy csikói brOnni kabátbélés a. 1 frt — késíit 1 frt 20" kj. v
Finomabb brunnl kabátszövetek
szintén mioden ssiDben méterjét frt 3.50 knól felfeU 10 frtif Btlyésiiöretek me^ terjét frt L09. krtól 6 hüg.
I mfltftp 2fl cm « 11. We»i"'W «-i ura tor cm tan. TWoSj0brenwgjap-
iussSvet egy nadrágra űctereokéut frt
" , kísxit frt, 3.60
Finom nadrágszövetekéig Valtini aggal uffaWdlo-Sr.í
hoaizn és 1 méter 60 cm. szeles, 'i.75 kttál 5.- frt, frt 6.25 S frttól 18 frtíj. Nagy raktár mindennemű polgári, katonai libéria. |ten.plenii;éti bijuiarJ-gja-pOxkelmékbSl, ugyaziníén vnzinaen szint bülgy-kelme bármily áron kapható. Poitai megTendelezek utánvétel mai' tett- azesnal teijesi!teirek. ítomigolái neoJ; lesz srámitTB, ifit bérmentve irfl--tt^ínak. 076 ?—.16,
stintakár.yák sgabék reize.-e béraeatve
ffindea bel "és kÖIfoldön megjelem
folyóirat- és divatlapra" aÜlam élofizetíSnT
uri hölgv sem.
nélkűlBzhe'i toilletje választásánál
! divatlapját! "^W
A most beküvetkezendó' őszi idény e*s uj október deczemberi évnegyed beálltával van fsarencséra: a nagyérdemű hölgy-kcszorut figyelmeztetni arra, hcípy feőayvkereSiredésemben minden hazai- és külföldi divatlapokra előflzethetixi. iljojd^íbVa^Iapiherízáni káavetjenüi aLkiat}ótól postán kuldétat^éjn be, azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a l&pokat már egy-két 0,-tnprt! ráfigjelene>iik után házhoz hordathatom ki, vagy vidékre postával küldhetem szét.
Magyar Bazár 2 frt 50 kr.
Bpeat magyar bazár 2 frt 50 kr. Hölgyek lapja 3/rt —
Baear <(berlihi) ! frt fiO kr.
l'Vaoeijseitung ,. ,yl,
Fr.tuenzeitung nagy kiad. ' Gornélta (béesi) Jíoílenvelt)
Minden egyéb bárhol és bárki
franczia nyelven íb elénzetóaek elfogadutnak Kagy-Kaaizain, azaptember haviían 1BÜ.
Wajdits József.
évnegyedenként helyben és vidékre.
-!'«XX-<"> irfA évnegyedenként
2 'frt 60 vid,SKre bérmen-
1 frt 20 kr 1 tes ':fi'^^88el 30
75 krífj *rral több-
állal hirdetett divatlapokra magyar, német ef
^oíopiBflazs i«gB0i» tuta a nugnaia fäj tu nowofWI »? jfoJ«i^«afí y^
HUSZQHE3Y8B1E ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
SZBPTHMBER 24-én 1882.
gi R D E . T E SE K.
„BUDAPESTI HÍRLAP"
ozlmű I&vtélfOHl napilapra.
A „Budapesti Hírlap* & legolcsóbb s legelterjedtebb magyar lapok közé tartozik. Megj-'lenik mindennap még ünneputani napokon is 12*—16 oldalnyi tartalommal, melyben a politika, a társadalom, írod*' lom, műrésset, a hatósági és gazdasági elet rövides, atabaiotau és hitelei források alapján tárgyaltatik.
Közöl a „Badapésti Hírlap" élénken irt rccötó rovatain kivü! mindennap két tárczát, állandóan
bármely külföldi vagy batti isptárfir,vai, melyefe mindegyikéül! rueg hozzá olcsóbb. „ A „Budapesti Hírlap" állandó dolgozó targai a küvetkeioli, u. in. : Csukásai József, aacrketito,
cról Teleki Sándor etredet. biro Kaas Iror, Rákosi Jenő, Balogh Pál, Szofcolay Kornél, Kaeziiny Géza, Berényl László, Rákosi Tiktor, Benedek Elek. áY. ToirTihnos.
A „Budapesti Hírlap" elSfatotS ira félévre 7 frt, negyedétre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Calme: .BUDAPESTI HÍRLAP", Budapest, knlep-nlcaá 16. sz. '. Tisttoleltel ajánlják a „Budapesti Hírlap" ot a baz.fiaa toatryar kötönr-és pártfogáaáb,.
CSTJKÁSSI JÓZSEF 8. k RÁKOSI JENŐ s. k.
678 1-2. A .BUDAPESTI HÍRLAP" kiadó-tnlajdonoeai.
BERGER orvrai
KÁTRÁNY-SZAPPAN A
orrotri tekintélyek által ajánlrtv, a legtöbb ouropai áJlasokbau m legnagyobb hitius! baiínálutik •
mindennemű bőrkiütések elren>
kUlünüsi-n ídOlt és süciörük. riili, ótrtvr és Ú15di kiütések, ugyixinte Teres ott, fagyd**;, izzóláb, fej- és szskálpilikely. Bergc." kátrány ftzappsE 40c.. fskatrany! Urtalmaa és iger. elkliSaitaadő a más forgalomban k-rü kátrány ixappaook (?1 A csalánok elkerülése régett kéressék Tilágoaaa Borgor kátiAny-azappana. {.t ügyel teL3ék az ismert védjegyre. 474 16-24.
Makacs bórszcovédéseknél a kátrány-Szappan helyett hatással basanálUtik
é. aton •Miben, ha ez szükségei tatn e, ugy kárassék csaKIt a Beroer-fele kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi utánzások eredrafJnyteleo k^*aÍtméDT«k.
Mint gyengébb kátrány-siappan meilEiéire minden
ti EZtÉitlansag a börö xr,
bőr- ét fejkiOtéaek gyár meköknél, ralatniot eddif elérhetetlen népi tó monda 3 é* furü c-s zappar mindennapi haiinálatra szelgál
BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A,
mely 35°,'. Glycerint Unalmat és fiaomu van illatosítva.
Mr ainden fajtának darabja 35 kr. n tasi tassai együtt, fjfj
FialátUMéa - HELL S jyóayszeresi.él TRQPPÁ8AN Raktárak : K.-z-l.tb.n van minden európai gyógyszertárban. Főraktár Ks<y Kanizsa számára : PBáGEB BÉLI é» BELUS JÓZSEF gyigy.z.ré.aekn.l.
X X
X
X X X X
X X X X X X X
X X X X X X X X X X X X X
XXX « X K X XXXKXXXXXXXXXXX
HP
Dr. Hartnianii
A uxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugy csőbet egsé g
sllen nratnül és
folyadék nőknél,
aiig-oraac orroii vény ntán készített cyógy-uer — gyógyít befecskendezi és fájdalom, ntéhetegaég nélkQ], njounaii beállott ragy bármily elárult baj, alaposan it megfelelő" [gyorsan. Határ otottai; dr. nartmann Anxilinmja ké.endfi s !(7 ezt a mellékelt bastná •iUT2-+*T laü oUiitívjj könyvvel együtt ?1 egy a dr. Hartmxon í&téxetében Unir*-ban tartott jogoslti jegy a magi valódisá-gában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 3 frt 80 krért
FŐ raktár: Twerdy W. gyógysz.
I. Kohlmarkt 11. Bécs. Baktár: Prajjer Béla gyógyszerész ¦rali Na.y Kanizsán.
U. I. Dr. Hartmana or rendsl 9—2-ig éí 4—6-ig iiitéietébo.i s iu minden ngy mint addig in. tnindL'nnemQ bór- és titkol beteg SSgek, nem kQlönbrn férfi erő gyengülés. kÍTÍlóau kttfino mód nerínt, mtnden ntó kSretkecós elkprttlése ..élküi. Sypbilii é* dagadáiok és mindennemű betegségek legjobban ryógyiUatnak. Mértékeit di\. Leré-lileg la. 680 2—«.
Wien, Sütdt, SeUergassa Kr. U.
H^HaUatlan olcsóság!
Kővetkező tk czikk egy diszes dobozban elhelyezve, úgymint: 1. 50 iv levélpapír, 2. 50 hozzá illő boríték, 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll, 4 három tollnyél, 5. 3 igen jó iron, 6, egy vonallap, 7.1 lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk, 9, egy törlőgumi, 10. egy szép jegyzékkönyv
aranynyomattaL
!
Ára összesen Bécsben 1 frt és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyv-, és papir kereskedésében csak 80 kr. Postai bérmentesitéssel 1 frt 10 kr.
Továbbá minden iró- és rajzszer & legélesebb árért csak iü vásárolható, Postai megrendelések azonnal teljesíttetnek.
Kap-gMimin, nyomatott a riadó tulajdonos Wajdits József gyorsssjtóiar.,
NA.QY-KANIZ8A., 1882. szeptember 28-án.
78-lk azö,m
Huszonegyedik évfolyam.
Eíj-i taám 10 kr
HIRDETÉSEK
¦ hatáW petitsorban 1, má«KÍaxor 6 s minden további soréit =¦ kr.
KYfUTTÉKItKK soronként 10 krért letetnek t»-i Kincstári üleU'k minden egyes tétért Ít0 kr. fiiptendö
ZALAI KÖZLONT.
A lap szellemi réssét illető kf zlemé-nyek i szerkesztőhöz, . anyagi rétiét illető közlemények pedig a kiadóhoz bementre
NAGY-KANIZSA
Bermenutlen levelek csak ismert monkttársaktól fogadtatnak
Kerültök viasza i
N?><ry-Kumzsaváros helyható-.aginak, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereslíedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a .zalamegyei általános tanítótestület" a nnagy-kanizsai kisded-nevelÓ egyesület", a »nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvilasztoiinya" s több megyei és város
egyesület hivatalos értesítője,
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuó vegyes tartalma lap*
Tanltó-választ&s előtt.
Városokban, hol a tanítótestületek sokkal közvetlenebb befolyás alatt állanak mint falun, nem annyira fontos körülmény a tanító-választás.
Mig falun a beválasztott tanító lelke, éltető szelleme a községnek, annak tagjaira a közvetlen és gyakori szükségszerű vagy barátságos érintkezés^ befolyásánál fogva erkölcsileg roppant nagy, — mondhatni irányadó hatással van: addig városon a községi tagok — a szülők — és a tanító közötti érintkezés a fennálló társadalmi viszonyoknál fogva igen ritka s ennél fogva nincs is annak valami nagy hordereje. Éppen ebből következik az. hogy mig falon óriási zajt csapnak egy egy tanító választás alkalmára, addig városon szép csendben, ugy szólván csak a közvetlenül érdekeltek tudomása mellett történik az.
Ha csupán ezen szempontból iognők fel mi is a városunkban ucmsn^ra bekövetkező tani tó-választást, ugy megelégednénk azzal, h«gy annak idején majd egyszerűen re-gistrálnók a dolgot.
Csakhogy mi a fenforgÓ körülményeknél fogva és mert e város érdekeit kiválóan szivünkön viseljük, behatóbban óhajtunk e mozzanathoz szólni.
Egy rendes- és egy segédtanítói állomásra van pályázat nyitva Nagy Kanizsa város VI. és VII. kerületébe vagyis kissé hidegitőbb ezóval: az istenben boldogult Kis Kanizsába.
Városunk a Dunántúl elsőrendű városai közzé tartozván, nem csuda ha mindenki siet oda, a kit egyéni, társadalmi érdekei vagy nemes ambíciója ,a szük, de boldogabb haza* határaiból a nagy világ zajába axó-litnak, nem csuda tehát, hogy a folyamodások igen szép számban érkeztek be már idáig is, a pályázati idő pedig csak 30-án telik le.
Módjában lesz az iskolaszéknek e város tantestületét uj erőkkel gazdagítani. És hogy e város iskolaszéke tudni fogja kötelességét, az meggyőződésünk. Hisszük, hogy a túlnyomóan intelligens etemből álló haótság választását annak idején a közvélemény is szentesiteui fogja.
Nagyon fontos kérdés az, hogy kí legyen tagja azon tantestületnek, melynek óriási szüksége van regenerálódni.
A beválasztottak vagy beolvadnak erkölcsileg agy mint szellemileg azon tradítionalis állapotokba, melyek alatt csendes álmot alszik a jobb tanügy vagy hangyaszorgalmú munkájukkal és bárány-türdraökkel várják, -de egyúttal magvait hintik azon korszaknak, mely előbb-utóbb kell, h >gy diadalt hozzon a jónak, a rendszeren alapuló ügynek. Hogy a beválasztandó tanítók melyik utat választják? bizonytalan, s ezt iskolaszék sem tudhatja. És a; bizonyos hogy bárki jöjjön ide mint idegen, nem áldozhatja nem is meri feláldozni a közvetlen elismerést, dicsőség babérait a jövőbe vetett reményéért, az itteni tanügynek radi k-alis átalakításáért és rendszeres alapra helyezéseért. Az ily munka az avatlanszemüek előtt hanyatlásként tűnik fel, mert azoknak, kik a valóban rosszat nem ismerik, nagyon könnyű a látszólagos rosszat is olyannak minősíteni.
Ha tehát az iskolaszék a tanügy jövőjét tartja szem előtt, akkor bizonyára nagy súlyt fog fektetni nemcsak a qualificaticra, hanem az egyéni jeilemerőre is.
Azonkívül nem szabad felednünk, hogy Kanizsának VI VEL kerülete igen kritikus positió és nemcsak a tanügy tekintetében, — hanem egyebekben is árva gyermeke városunknak. Tagadhatatlan, hogy az ottani lakókban van erős
megszilárdult közszellem, csakhogy az többnyire rosz irányben érvényesül és alapot igen sokszor az indokolatlan oppositióban ver.
Az a nép pedig alapjában-nem romlott és tagadhatatlau, hogy a jó iránynak megnyerve ép oly erélye, ép oly jellemszilárdságot fog tanúsítani. — Ez különben lélektani igazság.
Hogy most demoralizálódott, könnyen megmagyarázható, — csak körül kell ott kissé tekinteni. Az a nép jó tanácsadó, jó vezér hiányában nem vezetve, hanem félrevezetve lett. Erős jeliemét oppositionalis czélokra használták fel egyes demagógok. így veszté el a szilárdabb alapot.
Egy ibóben volt Kis-Kanizsá-nak egy derék tanítója, ki a többek kőzött keresztülvitte, hogy ott ,ol-vasó-egylet* is alakult és azt a nép látogatta is szorgalmasan. — Az a lelkes tanító eljött onnét; azóta a a szép intézmény romokban vagy legalább is mohiepetten hever.
Igen hisszük, hogy ha oda ismét a nemesért és szépért lelke sülő tanító kerül, ki a nép ügyét szivén viseli, ki hatni, lelkesitni tud. kinek akaratereje, ügybuzgalma akadályt nem ismer, ki egyenes lelküsé-gével, nyilt, erélyes, jóakaratú fellépésével a népet megnyeri: az ismét meghódítja óket a jó ügynek.
És ennek elérésére N.-Kanizsa városának igen nagy szüksége van.
Különben hisszük, hogy váró snnk iskolaszéke, mely mindenben nagy előrelátással szokott eljárni, ez alkalommal is eleget tesz a várako zásaak és e fenforgó körülmények tekintetbe vételével a helyeket oly egyénekkel tölti be, kik szellemi erejöknél és erkölcsi hozzáférhetlen ségöknel fogva állásuknak urai, a helyzetnek újjáteremt ói lehetnok. Ugy legyen!
TARCZA.
Flamel elmélkedéseim.
(Folytatás és vége.)
Ar öböl nagy részét megkerülve, viaszaiért hajónk a kikötőbe, a hol aparto kat még nagyobb számú nép, mint elindulásunk alkalmával lepte el, akik tömérdek nemzeti és városi zászlókat lobogtatva, éljenzósekkel fogadtak s ki sértek be a vároebc.
Délután tombola volt rendezve a Coraos, igen szép sikerrel és Bsép nyere-ménynyel. Mi azonban néhányan Tersa-tóra mentünk a Frsngepáuok várkastélyának maradványait megnézni. Sok látnivaló nincs benne, egynéhány lirírat a közeimult évekről a jelenlegi birtokol Gr. Nugent család ott nyngró tagjaié ée néhány (állítólag) Pompeibea kiásott márványszobor. A var múltjáról a történelem sokat beszélhet, jelene csak egy nagy sóhajtás vissza a régi múltba... Estelire néhányan egy társaság Által vol tank meghiva, ahol papríkishal és gulyá-sos hason kivül (amit egy szegedi collegünk készíteti), feilálalták a fiumeiek minden speczialis ételeiket. Hogy a bor és toaastok nem hiányoztak, azt mondani is felesleges, mert nem csak a magyarnak, de az olasznak is egyik kiváló tulajdonsága a szónoklat. Élczeloi németül, udvarolni trancziánl, szónokolni olaszul lehet leghatásosabban. A fiumeiek eaen tulajdonságuk mellé Magyarországon jártakban a vendégszeretetet is, ha még nem bírtak volna veJa — annyira elssjátitoUák, hogy
már csak ezért is beválnak m agy árokul. Innen a casínóban reedesett bálba mentünk, vagy jobban" mondva szöktünk, meri hogy ott megjelenhessünk az előbbi társaságból s a sok jó elől csak szökve menekedhettünk.
A bál fényes volt és víg, haza azonban mar iámét szakadó esőbe men-iünk. ami hideg síéi kíséretében sokszor jéggel vegyest ömlött 'srqsjí egész délután bárom óráig megrontva az aznapi program mot: a. gyárak éa ipartelepek rreg-nézését; kevés kocsi levén, sokan viasza-maradiunk.
Délután a vendégek iparos része az iparegylet helyiségében tett látogatást, ahol az elnök és számos tag által fogadva, iparérdekek beszéltettek meg.
Erre a hazautazás köveikesett. Az idfi ekkorra mégis megemberelte magát, hogy amit megérkezésünkkor elrontott, ki legyen póiolva a búcsúzásnál.
Sok ezer minden rangú nép lepte ol az utcaikat, az indóház udvarát s minden pontot ahol a vonat elvonulandó vala.
Az ipar-egylet testületileg, a tűzoltók dús zászlójuk alatt főparancsnokukkal élükön, A városi képviselet a Podes-távaí városi zenekar kísérete mellett képeztek kisóre'et a pálya udvarig s vettek szívélyes bacont saját maguk es egész Fiume nevében. ¦
Elfelejthetlek marad azon pár nap, hiszem, minden tagjára a kirándulóknak, mert az olasz, ha valakit megszeret, meg van az szeretve, s ha valakit gyűlöl, meg van gyűlölve; irányunkban pedig kimutatták szeretetüket. Csók és Ölelésnek alig aaakadl vége.
, Hanem mind ezek mellett azért egyikünk se ringassa magát azon netaláni képzelödésben, hogy azon ssives látás a mi szép szemeinkért, illetőteg egyéniségünkért nyilvánult volna! Azon szeretet-nyii vaníliás és szíves látásnem az egyese ket, hanem a magyar nemzetet illette és ezen szeretetnek oka is nem csupán a rokonszenvben keresendő, a mivel az olasz a magyar iránt külömben ugyan viseltetik, hanem keresendő legfőképen a fölismert érdekben. Mert az olasz eléggé idealista ugyan, de mégis több benne a gyakorlatiasság,! a fiumei-nép *zt mondja: .hogy ők voltak már sokféle uralom alatt, de azok mindenike csak fejőé tehénként tekintette óket: azon különbséggel, hogy csak fejték, de nem .táplálták.- S mert látja, hogy Magyarország ezen rövid egy pár év alatt is már többet tett érdekükben, mint előbbi urai összesen, tehát kön: yen megmagyarázható a vonzalom, így is azonban mindenese're becsülendő, mert vannak nekünk nemzetiségeink elegen, akik a jóért gyűlölettel s rigalommal fizetnek, s megrontásunkra törnek.
Megérdemli tehát Fiume rokonszenvünket, b én itt is azt mondom, amit ottlétemkor egy köszöntőmben kifejeztem, hogy Fiume felvirágozzék, hogy 5 legyen Adriinak vicze királynője, s ő legyen Magyarországnak azon kapuja, a melyen át indul a valódi magyar kereskedelem világ ntjára, a melyen átszállítsa, a kifejlett mezőgazdaság termékét s a megizmosult magyar ipar készítményét a nagy világba szét! S mint magyar kikötő századokig Jegyen rakodó helye a világ kinoses hajóinak, s hirdetője ezáltal, hogy a magyar ugy a onltora, mint m isdoítria taxán is elfog-
Kossath-Hnnepélf — kiráíy-log&dás.
0 ven jámbor, csendes kis város ez a Kanizsa. Egy cseppet se lehet csudálni, hogy Tissot azt irta róla, hogy itt .olyan jámborak az emberek, mint Franciaországban az istenek." De hit ugy is van.
Sokat emlegettük, sokat beszéltünk előre arról a nagy napról, mikor Kossuthnak 80. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Azt mondtuk, hogy az a nemzet ünnepe lesz, hogy akkor nagy milliók keblében dobban meg a szív a gyászos múlt nagy emlékére.
Hát azután mikor elérkezett az a nagy nap, akkor egy néhány helyen tartoltak banquette-t, a nagy milliók pedig — köztük a mi csendes városunk közönségével — jó nagyot ásítoztak rá.
Nincs ennél könnyebb lelkesülés: ásítozni hazafiságból és riadozni Eagyni a rajongókat okosságból.
De meg tulajdonképen ki is az a Kossuth?! Lázadó, aki polgárháborút indított. Hísz maga Tisza Kálmán, a legnagyobb magyar,anegy vennyolczadikí nemzeti álmuk megfejtőinek nagy mestere is csak polgárháborúnak minősítette a szabsdsigharezot. Kí merné ez után Kossuth Lajost a magyar szabadság száműzött apostolinak tekinteni?!
Vagy talán mint író volt volna érdemes arra, hogy az egész nemzet — pirlkülönbségnélkül — ünnepének vallja az ö 80. születésnapját? Ugyan miért? Sohasem volt az minálunk nemzeti szokás, hogy bármelyik epochaÜs müvet teremtő írónk születés-napját országszerte megünnepeljük. Igaz, hogy nagy részben és jó katholikusok vagyunk, de ilyen tökélyre még sem vittük J az Ünneplés dolgában.
Nahát ennélfogva éppen nem csudálandó, hogy Kossuth Lajos 80. születésnapja alkalmával es a mi — még a franczia isteneknél ie jámborabb lények tői lakott városunk szépen átaludta Kőeső th születés-napját hazafiságból és okosságból.
Meg is hálálta ebbeli csendes magaviseletét a koronás király; ö sem háborgatta a várost, mikor f. hó 20-án a királynéval erre utazott, hanem szép csendesnn végig aludt a batáron. Hát hisz így is Illet ez Nagy-Kanizsa városához, a hol olyan nyugodtak, olyan jámborak az emberek; nem szeretik az izgalmat.
I alt* azon fokot, amelyet elfoglalt egykoron a harca-éren s hogy a magyar a müvé szet és ipar terén ép ugy megállja helyét bármely nemzettel szemben, mint megállta a vitézségben a harezmezőn.
De haFiuménekezt kívánom, kívánok egyúttal magunknak is valamit, azt ugyanis, miszerint a magyar is ismerje fel helyzetét a a vészt, ami létetét,' főn-állását fenyegeti Ne ámítsuk magunkat, ne kendőzzük a bajt, hamis festékkel ne adjunk más szint az állapotoknak, mint amilyennel a valóságban bír, mert a késő ébredés borzasztó lehetead.
Mióta alkotmányosa Águnk visszaállíttatott, politikailag biztosítva volnánk ugyan amennyire annyira, s nemzetiségi és művelődési tekintetben is azt mondhatnók, hogy gyarapszunk, hanem' ez az épen, ami félre vezet, ami csal, mert amennyire biztosítva volnánk politikailag, annál inkább haladunk a bukás felé anyagilag. S ha szaporodunk számban idegen elemek által; annü nagyobb mértékben terjed a koemopolitismus, a melynek tengerében «lmerütendünk.
Egész társadalmi rendszerünk nagyvilági kaptafára van ütve, szégyenljük, ha még van rajtunk valami eredeti. Már sok szája ize azennt idomítjuk szokásainkat, gondolkozás módunkat csak azért, hogy a világgal haladni látszassunk, kivetkőzünk ősi erkölcseinkből, ami ezredévig fentartott, ujjat, divatosat öltünk fel, a melyben nem ismerni fel többé a magyart. 3 ha megfojt is a légkör, amelybe jutottunk, jaj annak, akt szólni mer! Mert az az uj kultus, az uj dogma' elleu vét, azt megkövezik!
Nincs osztálya a nemzetnek az egyházi áf főrendeket kivéve, amelynek lále-
Hanem Fama ugy .beszéli, hogy e körülményre még sem számítottak a király fogadásra illetékes és hivatott körök. Ezek nagyban számítottak arra. hogy módjuk tesz hivatalos ovaüokks! gyönyörködtetni ö felségét, a koronás, királyt; de bizony csalatkoztak.
Na de hit nem is lehet ezt rosz néven venni a királytól ugy éjnek időjén. Találgatták, mentegették a dolgot. Pedig nem volt aa egyéb finoman kifejezett, királyi hálánál, a mért Nagy-Kanizan , elfeledte azt a revultans Kossuthot. Mindenki ugy tett, mintha nem ismerné a Habsburg-trón ilynemű háláját.
Már minden esetre halának kell tekinteni. Mert ha hála nem volt, akkor tüntetésnek vehetnék Kossuth amellett. Az utóbbi eset föltevésével Ö yfelsége álma nyilt kijelentése volt annak, hogy . .a mely nép szabadsága apostolairól, vértanúiról megfel edkesik, nemé f-deszli meg uralkodója s z e-r e t e t é t." Ds ily nagy erényt a í©g.-*~ nagyobb alattvalói hódolattal se tehetünk fel a Habsburg-ói oas ti árói ez idő szerint. mert hát az Es csak emberi gyarlóság ha talma alatt áll./*
Különben az is lehet, hogy a mi városunkat a király nem is akarja holmi szertartásos hódolat-nyilván itassál terhelni ; meg van anélkül is teljesen győződve arról, hogy több őszinte hódolója sehol k sincs, mint ebben a jámbor városban. T'
A hot Kossuth mellett nem. tüntetnek, onnan — habár hallgatagon ís — de a legalatvalóibb hódolattal járulnak a trón zsámolyához. És kinek jutna eszébe e városban Kossuth mellett lelkesülni, tüntetni? A ki a mi forrón szeretett Habsburg-házunknak alattvalója nem akar lenni, az Hazaáruló. Ezt igy tudják itt Nagy-Kanizsán-, Így hirdeti a modern alkotmányos eszmék, a modern szabadság nagy apostola : Tisza Kálmán is. Ennélfogva Kossuth hazaáruló 1 Kossuth megesküdött, hogy a Habsburgoknak alattvalója nem lesz soha.
És meg is tartja esküjét.
Várja csendesen a halált ás még csak az a gondolat sem vigasztalhatja, hógy hamvait magyar föld fogadja kebelébe. —
Hí pedig szép csendesen . hódolunk a királynak, alattvalói alázattal járulunk a trón zsámolyához; bisnnk Tisza Kálmánban. Ha esetleg annak a 13 nagy
zési alapja megrongálva nem volna, s igy nincs pálya, amelyre az uj nemzedék a sikernek csak némi' reményével is léphetne, s aki rajta van boldogulni tudna. Innen van a sok kétségbeesés, innen a cor.-uptió. S hol rejtik ennek oka? ki menté megmondani, hiszen megköveznék. Pedig még nem volna késő az ébredés, még nem késő a segítség! A magyarban megvau aképességmindeure, csak akarnia kell, csak vezetője legyen. Munkát neki hogy dolgoszék! A munka nem szégyen és hssznos!
A megyék gyüléstermei nem azon templomok többé, amelybea a nemzet érdekeinek áldozni lehetett. Az igazságszolgáltatás szükséges ugyan és mellette a jogvédelem is, de a jogi pálya sem az már, ami volt, hogy a megérdemelt tisztelet mellett tisztességes megélhetést is biztositana. Az ügy vétkeden (bocsánat a kifejezésért) — maholnap épen, mint iparunk nagy részben csak foltozásból, ttgyszóiva csak a szegény ember utolsó csók-mókjának elexequáiásából állani, ami nem mól tó a hivatáahoz.A magyar nép nagy részben koldusbotra jatott, koldus nép között pedig urnák lenni sem örvendetes. Nincs tehát más hátra, mint dolgosai mindnyájunknak, s hogy amit a politika elrontott, hozza helyre a társadalom. A politika megakadályozta ekkorig a gyáripar ketétkezését és idegen kizsákmányolásnak dobta kézműiparunkat, kereskedelmünk pedig kozmopolita, nemzetellenes, kiszívattyszó, nemzetszegényitő. Ezek ellen segítsen a társadalom, ez jogában is áll, módjában is, de saját maga iránti kötelessége is, Ezt a nemzet létfen-tartass psjaaoaolja.
HUSZONEGYEDIK HVFOLYAM
ZALAI KÖZI. 05?
gZEPTEMTJEB 28 án 1883.
véi tanúnak csontvixai kikelnének sirjaik-bói, majd utat mutat nekik a nagy diplomata.
Számukra a siron kivül nincsen hely!
Nagy rtxméiknek lejárt órijok i
Ujabb katonai hőstett.
Tagadhatatlan, bogy .csak sast nemzenek a sasok;" de ujabb tapasztalat szerint: a kétfejű sasok hiénákat nemzenek. Vérlázitó botrányokat körettek már el a fekete-sárga lobogó felkent vadjai; de oly hallatlan botrány, mint a dunaföldvári eset páratlanul áll a katonai becsületet beszennyező gaztettek krónikájában.
A katonai kormány, proviso-rium, szomorú ideje meddő volt oly-nemü brutalitásokban, minőket jelenleg, az alkotmányosság dicsó kórszakában ezek az emberi érzelmekből kivetkezett, a gyávaság barbarizmusával hősködő, a „huszári* névhez fűződött százados dicsőséget, hírnevet gyalázattal bemocskoló egyen-
nádDálcaiiukkal megverték, sőt még assxerencaétlenséguek, illetőleg a híd össze állomási péostirnokot is bintalma.ták. | omlásának 5 nap alatt be »U kovetkez-A.máT iámét bementek a városba, hogy nie. A jóslat asoaban - fájdalom! -
Azután ismét bementek a városba, hőstetteiket folytassák. Itt egy Seiler Bernát nevü fiatal emberi, ki lakása ka pajában állott, a főhadnagy megtámadott és pálosijával megütötte; as ifjú azonban nem lürte szótlanul a bántalmazást és a főhadnagy orra előtt becsukta a kaput. E miatt ax oly dühbe jött, bogy egy 10 emberből illó patrolt küldött a fiatalember keresésére, assal as atasi-tassal, bogy a hol találják, tojjék agyon az ő feb lősségére. A patrol körülfogta a hizaí, kutattak kivül-belül, de az ifjút nem találták, mert ennek időközben sikerült a hasból észrevétlenül kiosonni. As anyát is kérdőre vonták s ba meg nem mondja, hol van a fia, megfojtassa! fenyegették, az időközben megérkezett apát pedig torkon ragadták és a falhoz veideaték. Az ifjú azonnal ladikba últés Duna-Egyházára evezett, honnan gyalog Apostagra s ionén Budapestre utazóit éa jelentés', tett a katonai térparancsnok aágnil. A hatóéig részéről szin'én érkezett feljelentés, azonkívül a bintalmazot tak közül többen folyamodlak orvoslásén és elégtétel ad asér»."
Valóban kíváncsiak vagyunk, hogy minő elintézést nyer ezen ügy,
rnhás vadak elkövetnek.
Alig feledtük némileg azon szo- j jje~m fognak-e érdemjelekkel diszit-tetni azok a tiszt urak, mért ilyen
moru eseményt, hogy — ha jói emlékszem. — Komárom közelében égj- néhány huszártiszt egy tisztességes földbirtokost, családapát, szégyenpadra vitetett és ott megverette, minek következtében a megszégyenített becsületes honfi öngyilkossá lón: már is uj, sokkal nagyobb mérvű botrány korbácsolja fel minden érző emberben a vért Álljon itt az eset ugy, a mint arról a „Függetlenség" értesül:
.Hallatlan botra n y. A Dunafőldvárott Állomásozó VII. huszárezred b'-ik századának hadnagya és főhadnagya — min; értesülünk — tegnapelőtt délután oly borzasztó botrányt kö vettek el, mely az egéss város lakosságát nagy izgatottságba hozta. A katonatisztek és a polgárok közölt, már régebben feszült viszony uralkodott. Bajáról két ismerős tisxttársuk ment hozzájuk liio-gatáiba, kiknek tiszteletére nagy lakomát csaptak as ottani Scbober-fé!e nagy v«n déglőbeo. Mikor már poharat hajigáltak ki az ablakon, felparancsojták a czigány bandát é muzsikaszó mellett végig járták a város nagyobb utczáít, a velők szemközt jövőket, ha idejekorán ki nom tértek, nádpálczáikkal elverték, több ablakot, kostük Elkán szücsmesterét bezúzták, az iskolából kijövő gyermekekre kutyáikat uszították, stb. A garázdaságban különösen egy főhadnagy tűnt ki a ki leitatott inasával kisértette magát és ha vajaki stemköst jött velők, ráparancsolt az inasára, hogy . .vágd pofon", a mit az mindannyiszor meg is cselekedett. Az titán lekísérték Bajára visszamenni akaró vendégeiket a mohácsi hajó állomáshoz. Ott a várakozó és kiszálló utasok közül szintén többeket tet'leg bántalmaztak, az ott levő vagy arra sétáló tisztes séges hölgyek közül a szépeket átkarolták és megcsókolták, a csúnyákat pedig
A nemzet egy tagjának aem volna Bzabad a nemzet vagyonát hereként csak fogyasztani és semmivel sem gyarapítani pedig sokan vannak ilyenek! Hasonló <¦ nemzet a korhely szülők gyermekeihez, akik nyomorban sinlődnek otthon, mig apjuk víg társaságban dőzsöli s másokra költi el a családja szájából hiányzó ke nyérre valót. És olyan ez ország, mint ul b.'éls csárda, amelyet éhes.szomjas szegény legények keresnek fel ,cesk hogy a csárdás ebédjót elegyék, kímélet fejében.
"Mért érdemelt e nemzet ilyen sor sot azoktól,akik vezetőiként szerepelnek? Es a nemzet, amely annyi szásad viharaival küzdött e honért! S mért oly szegény e hon, amelyet isten kincses tárházul teremtett egy általa érdemesnek talált nemzet szamára.
Miért siralom völgye e hon, amely paradicsom lehetne? S miért nyomorult benne a nemzet, aki annyi életre valósigának adta már jelét? megtudnák est fejteni azok, akik a nemzet bölcseiként szerepelnek ?
Szegény nemzet I Szegény hasa I váljon beteljesül e hogy .megvirad még valaha?-
Beteljesülhetné, csak egy kis jóakarat volna azokban,akiknek kezében s mód és eszköz van! aHa "főuraink s nagyhír tököseink — ba már hazafiságból nem hát jövedelmezőségi tekintetből — ason százezrekből, amit külföldön évenként gavalléroskodnak egy-egy részt összeadva, gyárakat állítoinalc oly csikkek készítésére, amelynek nyers anyagit ők. termelik a adjik el külföldre, hogy vissza hozva megvegyük 50 szeres árért. S ba a teh tős középosztály saját kezébe ragadni a kereskedelmet azokéból,akik *** nemzetellenessé tették, s teremtenének valódi magyar kereskedelmei. A siegényebbje
két-
hösies módon szereztek becsülést katonai egyenruhának színű lobogójokoak.
Részühkről érdemeseknek tartanok őket arra, hogy kidobassanak, illetőleg kirúgassanak azon tisztikarból, melynek fejére ily országos botráaynyal eltörül hetién szégyent vetettek — és elűzessenek e baza földjéről, mert az ő vérük nem a mi vérünk, az Ő csontjok nem a mi csontunk.
Hadd pusztuljanak az ilyen meg-mételyezettek ; ne tépjék fel szivünkben a mult fájó sebeit. Valahányszor ily hienai érintéssel illetik véreinket, mindenkor a kétfejű sas körmeit érezzük szivünkben.
Az eszéki katasztrófa.
Borzasztó szerencsétlenség hírét hozta f. bó 23-án a távíró. Eleinte csupán tényről értesültünk, később mindig ujabb és ujabb hajmeresztő részletekről kaptunk tudósítást,
Eien tudósítások azután nem valami kedvező s imban tüntetik fel a vasúti gaxgatósag eljárását, illetőleg msgatar-ását a már előre tett figyelmeztetés után.
A fenyegető veszélyre már több alkalommal fel lett hiva az igazgatóság yelme. &./. érdekeltek, kiknek hivatalból igen gyakran kellett azon keresztül utazni, minden alkalommal sürgették a híd kijavításit. Amint halljuk u.'i- a híd formaliter a vísben iogott-bingott, mintha uem ís talapzaton nyugodott volna.
A gyakori aürgelóore as .alföld-fiumei vasút" igazgatósága kiküldött szakértő mérnők megjósolta, hogy
jóslat előbb teljesedett be.
« A vonat Boszniából hasa jövő katonákat szállított. Hanem bizony ezek kÖsől a különböző tudósítások szerint több a Dráva medrében lelte airját.
Bizony szomorú esemény szülőanyja lelt a vaeuitársaság fukarkudása. Okulhatnának a többi vaautlira&sigok, hogy a vas ali nem fa-, hanem rashid raló.
Az ily kai-strófa után hiába állnak ilŐ kártériiéssel,sz elvesztett életet viasza nem adhatják soha.
. * .
Zigribból a szerencsétlen ségre vonatkoaólag következő réaslete ket körlik.: As 1 óra 54 pereskor innen Bécsbe indult vegyes vonat a fahid "be omlása folytán a Driviba suhant. A fa pilléreken nyugvó egyszerű faszerkezetű hidat utóbbi idŐbeo igen megron -álía a D. árának a szokottnál 330 centiméterrel magasabb vízállása. A Dráva rohanó hullámai annyira megingatták -pilléreket, hogy aaoknak egy része lassan, vigyázva haladó vonat súlya alatt óriási recsegésselösaseomlott. A mozdony, a milhiskooaik és a két első személykocsi a Drávába estek és azonnal elmerültek ; a többi kocsi — szimsserint mintegy 20 — szerencsére a kapcsok elszakadása folytán részint a hídon, részint a parton aérütetlaaül maradt és az utasok, nagyobb részint katonák, meg menekültek. A vonat a Boszniából hazatérő 15. huszárezredhez tartozó kaloai-tat ís szállított. Az első kocsikban kizárólag katonik foglaltak helyet és ugy csupán esek estek a szerencsédé őségnek áldozatára. Amennyire eddig megáll pitani lehetett, 14 huszár hiányzik, kik sajnos, aligha nem a hnllámokbao lelték sirjokat; 29 hnazár kisebb nagyobb sé liléi', szenvedett, és már orvosi gyógy ki.se-lés alatt üli. A magánutazók közül eddigelé senki sem hiányzik: néhányan azonban a kocsik erős összeütközése al kai-mából kisebb zozódásokat szenvedtek.
A híd már egy jév óta roskatagnak mondatott, s folytonosan javítgatták. A vonatok rajta mindig lehetőleg lassan haladtak keresatül. Néhány nap óta a hic
vülí
mozdony és & kocsi — ewk kost két hajó volt a közelben, egyetlenegy sem
id a nagy ár via következtében rendki üli vessélynak volt kitéve, óríis nsgy-sigu fik és fatörzs ek ütődtek a híd fa osslopaihos, aso&felül pedig a folyó Írje rendkívül rohamos volt ugy, hogy a híd oszlopait égessen 'alimosta. Péntek éjjel és szombat délelőtt a híd bisottsigilag megvizsgáltatott, azonban minden rendben találtatott. Aggodalmat gerjesztő jelenségektől indíttatva, a szakértők a a közlekedés beszüntetését kérték, de sikertelenül.
Midőn a vonat, nagyobbára szabadságolt katonákkal telve, a magyar part közelébe érkezett, hallható volt a hid robogása és látható voltaouak sülyedóse. Ifi. Gregersen mérnök, as épülőfélben lévő vsshid építési vállalkozója és több munkás s hídon lévén, tüstént észrevet ték a veszélyes helyzetet és gyors elhatározással a Driviba ugrottak s úszással mentették meg etetőket.
Erre lassan kezdetét vette a hid Összeomlása, pani rettegést idésve elő. A
teherkocsi és egy kaiooissillitó kocái a visbe suhant. Ar utasok — nagyrészt k.touik — feltörték az ajtókat beverték az ablakokat és mmd«nt elk ':' ttek men ekülésökre. Egy bussár hadnagy egy kocsi ajtaját idejekorán felnyitva, ily módou 7 ember életéi mentette meg.
Egy utáss a bevnrt ablakon kiugrott és a távirda-sodroayokba kapaszkodva, megmeneküli; ifibben kik beleestek vagy önkényt ugrottak a vízbe, későbben a menlöesóoakokba vétettek fel. As ily kép megsnsBtettek valamennyien sérülést arán ved te k.
As egyiknek oldalbordái zúzattak b«, a másiknak as egyik füle szakadt le. Huszonheten. nagyobbrészt a ny iregy házaí kiegészítő kerülethez tartozó huszárok, és egy ács, továbbá több ló hiányoznál:. A Tonat hamisé réssé egy fölöttébb szerencsésnek nevezheti') láncxazakadás következtében a hidon maradt. [Ezen asaka dia mentette meg az ezen kocsikban levő utasok életét. A vonat személyzete még kellő időben a visbe ugrott éa menekült. A postakocsi s hídon függve maradt. Röviddel a katasztrófa után Slőlzl osztály-mérnök katonasággal megjelent a hídon és a postakocsiból 300,000 írtra rugó postaküldeményeket vett ki. As iszonyú szerencsétlenség híre vilámgy orsaaággal terjedt el a varosban. Ezrekre menő nép tömeg lepte el a kocsiközlekedésre használt második hidat és a Dráva partjatt. Estefelé ka'onaság jelent meg és kiürítette a szintén rossz karban levő hidat. Egy törvényszéki bizottság, mélynek tagjai Heira és Schmidt tör vényszéki tissviselŐk és Celikovics állam ügyészségi hivatalnok voltak, megjelents színhelyén és meg?c7.de az előaetes nyomozást. A lezuhant kocsik közül as egyik a homokzátonyra bukott ée látható. Több csónak oda küldetett, de a rohamos iram miatt egyik sem tudott támpontot találni arra nézve, hogy a kocsi a partra vontathassák. Konsta tiltatott, hogy a kocsi abla kai és ajtói betörettek s a kocsiban senki sincs. A kocsi folyván sűlyedt és éjfél tájban azoii j-ientés érkezett, hogy as ár magival ragadja a kocsit, mi által a környékben levő vízimalmok veszélyeztetve oak
A hid kijavítása több hónapot fog igénybe venni; a vasút ugy as innenső int a túlsó oldalon csak a Dráva partjáig fog közlekedni. As utasok és teher-az ..litmányok átszállítása a szintén rosz karban lévő kocsihidon fog esskösőlteini; e hidat épen most javítják ki. A zágrábi, budapesti és bécsi posta ma nem érkezett n>eg. A hidon levő sodronyok elszakítása következtében a Magyarországgal Pécsen at fonálló közvetlen tivirói összeköttetés mcgssaksdt
A felháborodás és a megbotránko tá'átaliaos. Évek óta caak hal ál-ijedelem közt haladtak át as utasok ezen a nidun; mind as által csak ax idén szánta magit rá ax alföldi vasút, hogy vashidat épit, de elmulasztotta azt, hogy addig is a fahidat jó karban tartsa. Egéss hatan xottao kö vetélik az alföldi vaaut haladéktalan államosítását és a vétkes mulasztást elkö vetett egyének példás megbüntetését. — Konatiltátott, hogy a hídanyag rothadt szakemberek apodikticze állítják, hogy a pillérek alá voltak mosva. Noha több
vett részt a mentési munkában, mely csónakok segélyével eszközöltetett. A lezuhant (kocsik í emelőgépek kel fognak a felssinre hozatni.
Eszék, szept. 24. (Er. táv.) Egy második tudósiiás szerÍJt cs»k tizennégy huszár menekült meg, kik közül az egyik sulyoi sérülést szenvedett- A katasztrófa sainbelyén nyomban megjelentek: Dr. Kaliwoda megyei főorvos,, dr. Gotachall ésZuflig katonaorvosok, dr. tílum vin-kovezei járási orvos és számos katona, tiszt. A rónaion Mihalovics orasiggyűlési képviselő és Müller konzul is utazott. Egées hatirosottaa áljtják, hogy raja-mennyi magán utas és a vonat személysete megmenekült.
A dolgot teljesen vizsgalat fogja fel-deríteni. Hisszük,hogy holmi tusolás nena fog as ügy érdemének árteni.
lépne iparos pályára s magyar szellemben fejlesztené azt.a . egéss nemzet pedig meg tudni egyszer valahára érteni, hogy legis-legelső ó maga, ne bálványozná a külföldet, hanem pártolni a hazait, [ha kes-detben talán bátrábbb is állna amannál, mert csak pártolás mellett félődött as is odáig ahol van, oda fogna fejlődni a mienk is. Akkor aztán nem lennénk rabja b adófizetője a külföldnek, nem dolgoznánk csupán ax uzsorás szimára, nem nyőlne fejünkre, s nem dobna ki vagyonúnkból az idegen elem, nem lenne kénytelen mán hasát keresni a szorgalmas, de megélni nem tudó munkás nép; S skkor elmehetünk a tengerre, nem csak bogy onnan hozzunk egyet-mást, hanem hogy vigyünk több egyet-mást.
Tehát munkára fel kicsinye, nagyja hogy e pusztulásnak indult basa felvi-rigozhaasék, s hogy e sokat sanyargatott és lecsigázott nemzet fellendülhessen. Mert csak ha igy vetjük meg a jövő ezredév alapját, lehet reményünk hogy e haza tovább is Magyarország less, s hogy benne a magyarjövőre ia nemzet s nem csak szolga leend.
FÖLDY FERENCZ
Mirion Lonlse.
Novaié ite.
Ifi. ÜOLEXITS fESEXCZTOL. Szegény Louise 1
A könny kilopja magitszemeimből, midőn reá gondolok... szivem megremeg ba véletlenül meghallom nevét s kedélyem mindig oly keeerü, hisz gyakran litok boldog jegyeseket, kik örömraopoly. lyal üdvözlik egymást... Louise nekem is édes jegyesem volt.
Alig volt 16 éves s már is annyira tudott szeretni, mikép 'halandó kevés e világon.., ssŐke göndörfürtü, kék nemű,
ábrándos teremtés, ssép, mint Isten an gyala, kit mennyből lophatott le a ha landó emberiség, hogy < megmutathassa sóvár szemeinek, mi szép a teremtés re mekmüve! Beszédeiben csábító, modo rában lebilincselő pillantásaiban megnyerő tudott lenni! Mégis meghalt, mert nagyon ssnretett!
Egyszerű varróleácyka volt. A *t. Germainl1 A nxxeroisban lakott melyben a Rue de Richelieu felső végén egykét ssobicskibót illó barátságos lakást rendesett be ugy a maga, mint ax öreg Fadette anyó, nagynénje szamara. — Fedett* anyó őrizte is Őt a párisi kicsa pongó férfiaktól, de e mellett sseretle & kis Louisét, kit gyakran keblére ölelgetve csókolgatott
Az Ambigue színházban ismerkedtem meg vele. Nagyon tartózkodott ló-lem, de már két heti talilkoxisunk utin megengedte, hogy meglátogathassam. A litogaticok aűrüebbek lettek, s mi oly annyira egymáshoz szoktunk, mikép három hó után bátorkodtam nőmül kérni őt a Louise valóban jegyesem lőn.
Szerfelett kedvelte a myoaottsokat Naponkint megleptem őt egy egy kis csokorral s ő mindnyájukat gondosan ehette. Többször kebléhez axi~íta aa apró kis kék virigocskik.it s ha valame-lyikők megsérült, csábos szavak között csókolgatta s vigasztalgatta, .Lásd, lásd kis myoaotis, hiss én nem tehetek arról, hogy oly ígeo szeretlek I
Sserelmébin utáoozhatetlanul féltékeny volt. Irigy volt| a napfényre, mart az folyton érintett., haragadott női betegeimre, mivel azok tőlem nyerték az üdítő gyógyszereket. Féltett mindenkitől kivel csak .kedélyesebben szóltam; sírt, duzzogott s mégis nyakamba borult, aztán halkan suttogta ;
Hwlyi, megyét és vegyes hitvk.
— A „Polgári-egylet" folyó hó 24 ére tervezett rendkívüli közgyűlése — mivel a tagok határozat képes számban nem jelentek meg — október 1-ének délutánjára napoltatott el.
— Érdekes vendége lesz városujk nak az id«i szüretenit. Amiut hitele* forrásból értesülünk Grünfeid *.ltréd a világhírű zongoraművész fizerződését akként kötvén meg ímpresaríojával, hogy csak jövő évre induljon amerikai concert-utjára, ax idei szüretet helybeli jó barátai körében óhajtja tölteni, amit ezek a legnagyobb örömmel üdvöaölaek. Mi is örvendünk jölléntk, mert itt időxése alatt egy hangversenyt is fog adni, a mely műélvezetnek vágyva nézünk e'éje.
— „Ne kacsintgass, ne hitegess !-
mondogat*, a „Szarvas" vendéglő kávé házának rumos Üvegekkel .körülbástyázott deszkavariba zárkózott kobeldu-t cassiroó a reá lapos — pisiantisokat vető Ferdi kernyéinek. Váltigfigvelmeztet*!:t, ne pislogasson szolgáJás közben annyi, reá, mert még pórul jár;elejti a findzaá', megbotlik még a szalmaszálban ia, du Ferdi nem az a gyerek, ki z&bolát vetu-: asilaj csikajára, különösen, mikor annak szív* a neve. Utoljára mégis csak levelin a ss-gényi. Cirarabolers késiült * társaság, Ferdinek meg kellett fordítani ¦. as asztalt. DeT mivel nem oda nézett, a hol fordított, hanem a kávéházi uóouabAU ékelő sxivo királynőjére, megesett r»)ti i a szeren esetlenség, hogy a carambolu-tábla becsípte a mutatóujját. Nagy vér tócsa támadt nyomában, fa biliárd alól pedig egy fél ujj^t vett fel a kávé biai famulus s egykedvűen nyujtá oda . gazdájának, ismételvén ax intő szavak..' : „Ne kacsintgass, ne hitegess!"
— A „Veszprémi Függ. Hírlap-jeles szerkesztője, Kompoithy Tivadar
isszajött Bajtőfogságából. Elvtársai mindenütt nagy ovatióezl fogadták s esio a BM»gy*r Király' szállodába „•-¦.:¦ élvezni a viszontlátás örömeit. Fogadja derék kartársunkatávoiból rokouszsnves késazoritizunkat ebben a zimankósj világban, mikor bizony .bodie tibi, cras mihi." Hanem azért mégis csak lefelé folyik a Tisza 1
— -Igen nagyon szeretlek!"
— •Elhissem! — Miért kétkedéi hi?I"
Ast hiszed, hogy a féltékenység tarló*?á teszi a szerelmet? Hiszed e. hogy a féltékenység gyakran oly eszméket ad s házastársaknak, melyek csakugyan boldogságuk rovására éled föl. S végre is a féltékenység, as a söldssemfl szörnyeteg eiiensége a szerelemnek, a ajivnek !
— S míiat mondod te nekem esektt édes Edmond?
— .Ne légy féltékeny soba!«
— .Nem hit nem leszek!"
S pedig mig e négy szócskát kimondotta, — szemei mar is könjyben úsztak.
— .Mi bohó vagyok ? rebegé,
— ,Oh nagyon [iiiil A mint aa. hnW gyűlöletből mégvilhatik szerelem, a féltékenység meglsnkasztja, a közöny megsemmisíti; ugy igas ax is, hogy s kölcsönös bizalom erősbitheti csupán! Lásd drága Louise, a férfiú uem esküszik, de azeret; a férfiúnak elég egyetlen ígéret s már teljesítésére gondol... aem kell hízelegnie, mert önmagét alázná le hölgye nemimének kiköayörgése gondolatában: A remény édes útitársul adatott mellénk, ha remélsz, elvesztve nem lehetsz!
Nyakamba ugrott, ajkát homlokomra axoritá aztán édes mosoly közt suttogi:
— „Reményiek— szeretlek ! nézd ama kis myosotsst, csókom alatt nyillott ki; Oh Edmond... téged is csókollak, Ugy-e, sohasem léass hozzám hü telén? Látod, a nő világa as érzelem... a nő remegve félti legnagyobb kincsét, szerelmében f«lmagasul de be elveszte, akkor megsemmisült! én osak azért remegek 1 Tudom, nagyon tudom, nsm vagyok ssép
s le könnyen tévedhetsz Paris szépeinek csapdáiba... Meghalnék Edmundom, ha téged hűtlennek tudnilak!
— .Soha!"
— .K.ÖsxőuÖm!"
Harmadnapon ismét meglátogattam, nagyon jókedvű volt, s dalolt ia ne-kem egy tréfás részletet a .Coraevtllei harangok"-ból. Axtán megfogta jobb ke-z-mst, oda vont maga mellé a pamlagra, árkiig nézett asemeimbe, axtán igy szellőt t hozzám :
— .Tegnap láttalak a Vendome* tárén... egy nővel beszéltél!"
— „ValóbanAx a nő Ligneral-ie« kisasszony volt! miolcgy barom év óta ismerem!"
Louise nagyon meg volt lepve, midőn eteket hallotta tőlem, bizonyosan ellenkező: virt Megkapta karomat aztán mintegy meglepni akarván, felkiáltott:
_ Te szereted a nőt!?
— ,"Bab! Ismét e féltékenység? Ez sok! nésx reám, tekints es arezra, ar olvasható la erről, mit a csalók vagy esi-bitók homlokáról szoktak leolvasni?!... Nem állásom-3 as, mikép az emberiség mindkét nemének szolgálatára kell illanom .. hiss orvos vagyok l ? ne sokogjál! e ssép arca... e seemek nem érdemlik meg a ssomoruiig s könyeket 1... Szeretlek Louise Ígaain,őssiatéu csak ne féltékenykedjél, nem érdemlen azt. . Ugy-e, nem léssz többé féltékeny ?'
— .Sohal*
S est mosolygó elégedett arcseza mondotta, mégis ssemsiből a könyek dúsan peregtek alá. Majd ismét ölembe ku , ásott, karjaival átfonta nyakamat a csókjaiban rebegé:
y— ,Ugy-e, nemfogtx többé talili-hurai aaon aórcl ?*
HUSZONEGYEDIK ÉVJOLYAM.
Z A "L AI KÖZLŐN?
SZEPTEMBER 28-án 1882.
— TÜi Keszthelyen. Amint keszthelyi tudósítónk írjs, egy idő óta Keszt-
jen ritkán muhk el hét, hogy kétszer, háromszor tűz ne vol ti*. Nyilvánvaló, hogy « gyújtogatás eredménye, de & leiiesekat, ritkán sikerül kézre keríteni. Vasárnap este (24-én) ismét lüz-jelze* riasztotta fel a lakosságot, midőn csak a tűzoltóság rendkívüli erómegfeszitésének ,ikerü!t a tüzel annyira helybeniteni, hogy 2 házon és 1 pajun kívül egyéb
:;. - a tttz martalékává. Most azon ban sikerült a gonosztevőket a helyszínén nyskyu csípni, még pedig két 12—13 éves gyerkfles személyében. Ezek aaonnal , v-aroaházahus kis ér lettek, eközben raeg-ugrottak (ugyan sikerült azonban a jé ma< darákat ismét kézre keríteni. Ugy látásik pyromániában assnvedoek.
— Kinevezés. A földrnívelés-,ipar-é* kereskedelemügyi miniszter Dobos Fe-reocE okleveles tanárjelöltet a keszthelyi gazdasági tanintézethez| vegytani tan-segéddé nevezte ki.
— Cjltas a postahivataloknál Október hó 1 én a postahivataloknál üzleti világra nézve igen fontos és előnyös ujilép életbe. Ugyanis es időtől kezdvt a postahivatalok elfogad váoyok és maga nosok számlaköveteléseinek behajtását Íi eszközlík és pedig ulyképen, hogy a: elíogadv;ioyt, vagy számlát a levéllel i'gyutt a fél borítékba teszi és a szüksé-
czimme] ellátva, mint nyitott levelet vevény mellett a postahivatal átveszi s a számla behajtását hivatalból eszközli. — Az elfogadvány vagy számla kiűzetése után a küldő hivatalból lesz értesítve és csekély dijnse>és levonásával pénzét megkvpja.
— A tűzoltó-egyletek roindin kább szaporodnak. Legujjabban Söjtörről értesítenek bennünket, hogy ott is lüzoltó egylet alakul. Elnökké: gróf Festetics Viktor, alelnökké: Nagy István, plébá-noi, fÓparancsnokká: Pnly István, alpa rancanokká : Donrpoih Boldizsár arak választattak meg. Őszintén üdvözöljük «z uj egyletet és sok sikert kívánnak működésükhöz!
— Az eszéki vasúti szerencsétlenségről lapunkban bővebben ss^lunk a Csikkek Borozatában.
— A „GyörlIKözlÖny* laptársunk október 1 én ünnepli 25 éves feuálláaát. Este 7 és fél órakor a .Fehér náráuy" venglőbeu társas v„csórt fog es alkalomból tartatni. Üdvözöljak mi is ssép időt ért laptársunkat!
— Nyilvános kÖSZÖnet. A Csáktornya! ifjúság áltat f. évi szeptember
1 6-án Csáktornyán létesítendő kisded-óvoda alaptőkéjének gyarapítására rendé zett zártkörű tánc koszorúcska alkalmával felüBzettek: Főméit. Mihálovics) József zágrábi érsek ur ő Eminentiája 50 írt. Kosenberger Lajos 4 írt, Huszár Nándor 3 írt, Zakál Henria 2 frt, Konyáry M.
2 frt. Benyák Ferencz 2 frt, Dr. Schwarz Albert 2 frt, Hochsinger Sándor 2 írt, Báron Lipó'. 2 frt, Grész Alajos 2 frt, Vértessy Kálmán 1 frt. Neumann Ignácz 1 frt, Pecsornik Ignácz 1 frt, Luperssbek József 1 írt, Nuzay Mátyás 1 frt, Szilágyi Gyula 1 frt, Fvbér József 1 frt, Dr. Krá-Hovees Ignácz 1 frt, Bakó Gyula 1 frt, Szeivert Antal 1 frt, Máttánovics Péter 1 írt, Majerciák Gyula 1 frt, Göncz La-
jos 1 frt és így összesen 84 frt, a mely nemes és nagylelkű adományért fogadják a t. fenti csimek első sorban a kisdedek, másodsorban pedig a rendesőség legmélyebb köszönetét, — Kelt Csákiornváo, 1882. szép*, hó 20-án. Csendes Jenő Gésa b- pénzt- ruofc.
— Megijedt polgármester. József
főherczeg jelenldgi hivatalos kőrútjában Veszprémben is megfordult Fogadtatása azonban, mint az ottani lap írja, fölöttébb sok kívánni valót hagyott fönn. Legérdekesebb kázuza esett pedig az ottani polgármesternek nem azért, hogy nem birja édes hazánk nyelvét, amint egy magyar város polgármeaterének bírnia kell, nem is azért, mintha nem birna azzal a quali-ficatioval, melyre ily fogadtatás alkalmával szüksége volna, hanem embert agy megijedve, mint * polgármester volt a főherczeg fogadtatásánál meg nem láttak. Tervben volt először, bogy ő is az állomásnál Üdvözli ő fönséget, azonban bátorsága eltünvéu, azt határozták, hogy a város végén fogja fogadni, ebből sem lett semmi, mert (Dunát polgármester ur meg folytonosan .dunaiol.." így 'örtént, hogy mikor a városi hatóság a főherczegnek a püspök házhoz tisztelgett, GrŐf tábornagynak kelteit megkérdezni, hogy ki a polgármester? Ekkor előállt Dunst. És szólt hozzá a magyar főherczeg hazánk szép nyelvén, mire azonban Veszprém város polgármestere zavarában rámondta, hogy .Ja" — Tableaux!
— Gyula! Pál e hó 22 iki egyetemi előadásán, Petőfi nevében védelmére kel a zsidóknak és sújtja azokat, kik a zsidók ellen izgatnak. Előadásában Petőfiről azólva elmondta Gyulai, iin-y midőn 134í ban némely városokban mozgalom indult meg a zzídókellen, PetŐfí ezt megtámadta. Csakhogy — mond Gyulai — ez izgatás akkor csak elszórva jelentkezett, mig most nagyobb mérveket kezd Ölteni. A forradalmi idők a nemes mellett sok kivetót is felszínre hoznak, nem lehet elítélni érte, mig most a kereszténység nevében támadják meg a zsidót, a mi helytelen s megrovandó. Ha egy fajban vannak olyanok, kik kihívják s igazolják a neheztelést, azért agitácziót inditní egész faj ellen, nem egyesik a jÓsan politikával.
— Koviits Zsigmond megyés püspök ur ő excelleatiája szombaton f. hó 30 án d. u. 4 órakorérkezik Keszthelyre. Másnsp oki. 1-én nagy ünneyélyességgel felszenteli az apacsa-zárdát. A püspök ur Ünnepélyes fogadására ott már nagy előkészületek folynak. Hozza Isten.
— A fiumei petróleum behozatal úgyszólván napról napra nagyobb arányokat öltvén, felmerült annak a szüksége, hogy a Fiúméba tengeren érkező petróleum szállítmányok kirakodása czéljából — tekintettel esenanyagveszélyes termé szelére, — külön kikötő épitessék. A tengerészeti hatóság főleg a Steinecker és Társa czég felszólalása folytán, melynek egyszerre rendesen több hajórakomány petroleumszállitmánya szokott érkezni, fölhívta a földmivelés-, Ipar- és kereske delemügyi minisztérium figyelmét külön petróleum kikötő létesítésének szükségére. A közmunka- óekőztekedési minisztérium belátván a petróleum-forgalomnak nagy jelentősegét, alasitotta a kikötő-épitési
hivatalt, hogy tegyen tanulmányokat arra nézve, nem lehetne e amartinschistai öbölben különben petróleum kikötőt léte. sitení. E tanulmányok folytán remélhető, hogy a tervbe vett petroleumkikötő mintegy 500 ezer frt költséggel esetleg már a jövő év -folyamán vagy legkésőbb lM84-ben ki fog épittetni.
— Antiszemita közgyűlés van tervben Kaposvárott, melyre Onody Géza és Szalay Imre orss. képviselők is elmennek. Ez alkalommal Szalay lm-- orsz. képviselő be fogja mutatni Solymosi Eszter arcsképéL E nagygyűlés előkészítésére Kaposvárott a napokban népes értekezletet tartottak.
— A vidéki hírlapok es az olvasó közönség közötti viszonyt a következő érdekséggel illusztrálja egy vidéki német lap: nEgy vidéki lap kiadása valóban kedves dolog. Ha a tap a politikával sokat foglalkozik elégedetlen a közönség; ha keveset, akkor látni se akru-j*. Ha a szöveg nagy betűkkel nyomatuk, akkor panaszkodnak, hogy a befizetett pénzért kevés a tartalom; ha kis betűk fordulnak elő,akkor nem lehet olvasni, mert a szem romlik tőle. Hs tréfálunk, akkor .unalmas laposfejűek" vagyunk; s ha komolyan irunk:.elcsontosodott vastagnyaku-aknak" neveznek. Mossunk eredeti csikkeket: elitéinet minket, mert nem »gyüj-tönk" elég szorgalmasan; ha pedig «gyüj tünk szorgalmasan": akkor azért van panasz, hogy .est már régen olvastuk." Dicsérünk valakit: .részrehajlók1' vagyunk; ha nem dicsérünk senkit, akkor is részrehajlással vádolnak. Adunk oly czikket,mely az asszonyoknak tetszik: azt mondják rá a férfiak, bogy ez csak fecsegés"; ha pedig aa asszonyokat nem elégítjük ki: azt mondják, hogy nem alkalmas olvasmány a család részére. Vannak olvasók, kik azt hiszik, hogy az újság csak agy Önmagától csinálódik, s kiállítása se fáradtaágba, se költségbe nem kerül."
— Csodás tünemény. A Vendée-nak, a legtisztább legitimizmus hazájának, rövid ídŐ óta szintén megvan a maga' csodajelensége, melylyel Lourdesdal és La Salettetel versenyezhet. Nem régiben ugyanis a szent ss&s egy nyolez éves leánykának jelent meg a mezőn s ezóta ezen a helyen számos csoda történik de csak ugy, ha csupán hivők vannak jelen; ha eretnekek ís vannsk köztük,ugy a szent anya se meg nem jelenik, se nem gyógyít. Ez történt ámult vasárnapon ís, midőn a .Phare de la Loire"-nak egy munkatársa szintén látni akarta a jeleket és csodákat. Előhoztak egy sánta, nyomó rékfiutsod, állították a legutóbb felgyógyultnak mankója mellé. Fiatal leányok egyházi dalokat énekeltek s a szerencsétlen fiút mindegyik versszak után a földre ültették, olvasót tettek a nyakába, víaszgyertyát az egyik, és a szent szűz szobrocskáját a másik kezébe, s azalatt az összes jelenlevők az ég segedelméért könyörögtek. Az anya a beteg gyermek testét a szentelt helyről való földdel dörzsölte be ,* de ez a szer sem haaznált; ellenkezőleg, a beteg görcsöket kapott, szája habzott, ugy hogy el kellett ót vinni. Mintegy hétszázan nézték ezt jelenetet,
— Földrengés. Újvidékről irják, hegy e hó 19-én délelőtt Vall órakor
— .Nem! Ezt ígérem, mert Líg-?eralles kisasszony egészen felépült betegségéből b orvosi segélyre alig laend azükségo* !
— Igen... nagyon jól vas !
Egy hét múlva a Salpexrierea or vosává lettem kinevezve. Örömrepesve siettem Louisehos s azon meglepetésben részesítem, mikép kinyilatkoztalám előtte, bogy két hó múlva nőmnek nevezhetem őt. —
Csaknem ideg-görcsöket kapott Örö méhen ugrált, tapsolj majd Fandette anyához szaladt s örömköcyek között rebegte el neki e kellemetes meglepetést, aztán keblemre borulva szemérmesen Balogé :
.— Én a te... nőd? Oh istenem?
S arcsát a lángfelhő elborítá. Mintha lehangolták volna, leült a pamlagra, sokáig gondolkozott.
Én csodálkozva néztem e kedves gyermeket aztán lassan ereszkedtem mellé a pamlagra, átfontam derekát, keblemre Öleltem b igy szóllottam hozzá:
— Mi ejtheti oly hatalmas gondolkozásba az én kis jegyesemet ?
— ,Mi ejtheti... micsoda... igen nagy dolog ! Hát az öreg Fadette mama mit fog csinálni, ha én a te nőd leszek? Fadette mama már nem tudna nélkülözni engem a kí mesélne neki esténkittt * .Szép Malusina,* .Trión testvérek- s a .Párisi cntacombák'-ről... ki fogja olvasni neki a „Lourdesi bzüz imáját" B ki vezeti el reggelenkint a NotreDame-ba imádkozni? Xlát nem nagy dolgok ezek?
Elmosolyodtam e sok szomorú dolog felett. Oly naiv fájdalommal tudta előadni, hogy caakugyan hittem e fáj dalmas gondolatokban.
— „A ki mesélni a olvasni fog az öreg jó Fadette néninek, aa nem Míríon,
de Dumont Lousie leend! s ezután nemcsak a néni fogja hallgatni azokat, de én is, mert Fadette mama Örökké közöttünk fog maradni 1*
— Igazán ? Hisz ez pompás less! ?
— .Mindeneseire azl*
S hálából egy myosotiskát dugott öltönyöm gomblyukába. Megígértette velem, hogy ezentúl mindennap meglátogatom, mig ó a házassági előkészületeken fáradozik, addig én apróbb törté-netkék elbeszélésével fogom mulattatni Őt... Természetcsen mindent megígértem.
Azt hitlem, hogy Louise oly erősen bízik most már bennem..miképféltókeny-kedni többé nem fog. Mint egy két há:ig ralisain tapasztaltam rajta e tekintetben.
Egy napon az olasz boulevardon ifjúkori barátnőmmel, a kis Fanahetteel találkoztam, ki egy rózsabimbót du-LOtt észrevétlenül felöltönyömbe. A mint Louisehos beléptem, ő azonnal észrevette a kis virágot, csaknem elalélt ijedté ben. —
Aztán ujjával rámatatott a bim bóra. -
— .Tehát mégis találkoztál vele 1*
— .Nemi E róssabimbót a kis Jan ehette tehette ide s én észre nem vettem 1 Beméilem, csak nem felless a kis Jan. ehettetől is ?¦
— . Még a légtől is, mert szüntelen érinti ajkadat! Aztán Fan ehet Le ssép s eleve a leány ; tudom... ó szeret téged! Oh... hallgass, tuda.a, azt akarod mondani: te nem szereted őt**, mindegy, mégis féltelek! Ezen féltés, ériem, már mintegy másod természetemmé vált, de tehetek e róla ? Szeretlek, szeretlek f mindig végtelenül szeretlek!
Én tréfásan daloltam el neki a zsoltár e két versét:
.Les nations sont dana tec hérítage. Ton sacré templea senti lenr outragel*
— .Valóban ugy van, édes Loui-sém! — foly tatám komolyan neki — Hányszor kértelek, ne sértsd szivemet balga féltékenykédeseiddel... mivel érdemeltem én est? s adtam-e reájuk okot? Nagyon, igen nagyon roszul esik mindez nekem! Ne sírjon Louise, könyeí csaknem tőr gyanánt hatnak kedélyemre... aztán már megtörtént?! Pedig ha tudná, mi szép az a kölcsönös bizalom! Hisz ai oly nő, ki folyton kétkedik, megöli szerel, mese érzelmét!"
Louise lassan zokogott As a kisded rózsabimbó, melyet letépett öltönyömről ott feküdt előtte a parquetten; ugy megsajnáltam Őt ís s a leánykát is, hisz egyik megalázása a másik testvérke fájdalmát jelentette.
Lassan karoltam át s gyöngéden mondám:
— „Hiszen'nem haragszom I? Légy okos édesem s a múlt fátyol sem maradt meg nekünk! Aztán én, nem is szeretem a síró leányokat! .
Nagyon megijedhetett, mert felsikoltott. Lábaimhoz borult s erősen zo kogni kezdett, majd fuldokolva rebegő: -
— .Oh ne őlj meg, hisz én csak azért vagyok ilyen rosz, mert ugy félek elveszteni téged 1"
— .Hisz csak téged szeretlek I ?...
— .Koszönöm! A te szerelmed Edmondom, az én életem ! Aztán te oly jó vagy! Tudom, gyakran megkeserítiek bohó gondolataimmal téged, mégsem rosz szándékból, egész szeretetből!
Késő est volt már midőn megnyag tatván ól, eltávoztam."
(Vége következük)
Karlovícson es környékén földrengést éreztek. A földrengés csak néhány másod peresig tartott, nagy károkat nem okozott, de az ijedtség nagy volt
— Roskatag híd. Hidvógről tudósítják lapunkat, hogy ott a Zala hídja oly rozzant állapotban van, hogy csuda, ha még eddig valami szerencsétlenség nem történt miatta. Ajánljuk as alispán ur figyelmébe.
— Hazafias gépész lakatos. Pozsony -városa, — mint est a Pesti Hírlap irja — a Kraxelhuberek fészke ritka látványnak volt tanuja. Feitzelmayer Károly gépész-lakatos Kossuth Lajos 80-ik születésnapján két óriási nemzeti zászlót tűzött ki hasára a kővetkező fölírassál: „Éljen Kossuth Lajosi. A pozsonyi Grouzbote szerént ez as első eset, hogy odavaló polgár a nagy hazafiról ily tüntetőleg megemlékezett.
A soproni háziipar kiállításról Sopronból a következőket irják : A soproni háziipar-kiállitás, melynek ezéSja kimutatni, hogy mily óriási lendületeit vett a házi iparok tatás nemcsak általában az egész országban-, hanem megyénkben ís az egyes iskolákban, e hó 4-én délelőtt 10 órakor nyittatott meg ünnepélyesen a tornacsarnokban. A kiállítás eszméjének megpenditője és megtestesítője Szabó Károly tanfelügyelő ur volt, kinek buzgóságát és fáradtságát szép siker koronázta, A kiállítás valóban meglepő és gazdag. A nagy tornacsarnokban hosszú asztalokon sűrűen vannak elhelyezve az egyes iskolák és magánosok különféle hasi iparcsikkei, leginkább női kézimunkák, gyönyörű hímzések stb. A helyb. háziipar gazdag gyűjteményes kiállítását az oldalcsarnokbau találjuk, — mig az irodahelyiségben a min faiskola van elhelyezve. A kiállítási helyiségeket igen szépen és kényelmesen rendezték el. a részletes ismertetésre legközelebb visszatérünk.
— Tapolezáról irják nekünk fA" szőlőgazdák állítása szerint, e hét folyamán volt verőfényes szép napok oly annyira helyrehozták ámult havi mulasztás:, hogy ma már csak elvétve lehet a nevezetesebb szőlőbegyekbea éretlen szőlőt találni. — A csüggedés tehát, — mely az augusztus havi esőzések folytán, a szőlősgazdák valóját megszállotta, lelkesítő reménynyé változott, a mennyiben a beállott kedvező időjárás következtében ugy mennyiség-, mint minőségre nézve igen jÓ szüret várható.
Halszüret. Fok-Szabadiról írják lapunknak e hó 22-ikéről: A Sió vize Siófoknál elzáratott, hogy a Sió medrét mélyebbre ássák. — Ember emlékezete óta annyi hal még egy nap nem lett ki fogva a Sióból, mint a napokban. Csak községünknél több mint 1500, mmázsát fogtak ki, minek nagyobb része 2 fontos ponty. A Juthi révháznál, az arra utazó vidékieknek a szebb 2—2 fontos pontynak darabját 4—5 krajezárért ki lálták tegnap, de az éjjel ismét fogtak ki 500 mmázsát és ma már a 3 fontos ponty darabja 2 krajcaár.
— Uj szőlőbe térség. Dr. Horváth Géza e hó elején Zágrábmegye nyugati részén, Kraj községben elterjedve találta a Peronosporit sőt Budán is a szőlők nagyobb része e penészgomba által meg van támadva. A mi a szőlöfajok viselkedését ez nj betegség iránt illeti, az erarópai szŐlőfajokat kivétel nélkül mind, de ;kivált a csóka szőlőt, szeretni zöldet, dinkát, sárfehéret, bordelaiat, chasselast előszeretettel lepi meg. Amerikaiak közül Vilia aestivatis, labrusce és oínerea-fajok szoktak szenvedni; ellenben Horváth ugy találta, hogy a Riparíat és Vitis ruprestist e betegség kevésbé bántja.
— A madár röptének fényképezése, A franczia akadémiának beküldött tudósítás szerint Marey fényképésznek sikerűit a madarat röptében lefényképezni. Ezen találmány Mr. Muybridge-ét San Francisco-ban tetemesen felülmúlja: utóbbi t l a lépésben és galoppban haladó lovak járását fényképezi. Az előbbi készüléke hasonlít egy vadászpuskához és képes egy nap alatt 12 képet felvenni; egy kép felvétele borús időben VTO0 derültnél pedig, yi00 másod peresig tart — Ha a felvételeket aztán megfelelően szerkesztett optikus készülékbe tesszük a szárnyak mozgásáról hü képet nyerünk.
- — Munkás-házak Pécsett. Börtz-
ling Vilmos igen érdekes ajánlatot tett Pécs város hatóságának, mely szerint szándéka volna a Battyáni-féle kaszárnya mellett, a város tulajdonát képező területen, egy hatalmas munkásházat építeni, mely épület száz családnak szolgálna lakásul. A terület átengedése fejében 40 év múlva a város tulajdonába menne az épület Börtzling lemond az uj házépítők 10 évi adóelengedési kedvezményéről is. Az ajánlat megfordult már a gazdasági választmányi ülésben is, hol akként véleményesték, hogy elfogadható, — ha 35 év múlva száll az épület a város birtokába s e mellett tartozik a vállalkozó szilárd és tartós anyagból építeni
— Jókai levele. Jókai Mórt koma-romi tisztelői tudvalevőleg egy művészi leg készített tulipántos ládával lepték
Molnár Ádámhoz, mint a Jókai ünnep volt rendező bizottsági elnökéhez intézett, e soraiban köszönte meg : .Kedves barátom ! Most vettem át a tulipántos ládát, s azóta egyebet sem csinálok, mint azt mutogatom. Ennél kedvesebb műemlékkel még nem találkoztam a világban. Igazán remekben készült munkai Aszta-los, festő, rajzoló.fényképész, könyvkötő, lakatos mind igazi világtárlatba kitenni méltó remeket készített benne. A hozzá kötött véghetetlen nagy szeretetről pedig meiylye! engem mindnyájan elhalmoztatok, nem is lehet papiroson bessélni. Azt talán élő szóval; de még inkább (ahogy az én tehetségemtől telik,) élő tettekkel lehet csak megköszönni. Kérlek add át hálás üdvözletemet mindazoknak, akik ez emlék létrejöttéhez hozzájárniuk: ott fog az állani az íróasztalom mellett, egy kincsesei telt láda: valahányszor a kedélyem kimerül, ezt nyitom kí s megtöltöm belőle! Isten áldása rajtad és szerette szülővárosomon!1 Budapest, 1882. ssept 3. Ölel igazi barátod Jókai Mór."
— Kossuth és a finnek. Kossuth Lajos nagy hazánkfiát80 ík születésnapja alkalmából Jalava (Almberg) Antal finn költő Helaingforaból táviratilag Üdvözölte e sorokkal: .A 80 éves nagy hazafinak szerencsét kivan, tisztelettel Jalava." Erre Kossuth a következő távirattal válaszolt: .Köszönet Önnek, áldás a derék rokon finn népnek, Kossuth." A nagy hazafi e nyilatkozata bizonyára nagy örömet fog okosní a finn-magyar rokon-sághíveinek most, midőn Vámbéry Ármin derék tudósunk oly erős nyelvharczot indított meg a török-msgyar rokonság érdekében.
— Egy relegált tanuló fölvétele.
Kruó János, a pozsonyi jogakadémia tagja, kit pánszláv üzelmek miatt miniszteri határozat alapján a Szent István koronájához tartozó országok valamennyi tanintézetéből kicsaptak, ez évben beiratkozott a budapesti egyetemre s az egyetem szenátusa fel vette őt az egy atemi polgárok közé. Ugyancsak furcsán, juttatják érvényre a miniesteri határozatokat!
mag. Jókai aa ajándékot a követkasó, t deabaoh falé,
— Nyelvkérdés a büntető bíróság előtt. Friedmann Pinkász poroskói zsidó lakos egy általa indított bűnügyben f. hó 19-én megjelent a beregszászi kir. törvényszéknél a végtárgyalásra, mely alkalommal a kővetkező mulatságos jelenet adta elő magát Dercsényí elnök felszólította a panaszost, hogy németül beszéljen, mert a vádlott nem érti a magyar nyelvet Friedmann erre egész tisztelettel azt felelte, hogy ő ugy tartja, hogy magytr bíróság előtt nem idegen nyeWen, hinem a hazai nyelven kell beszélni, ez pedig a magyar; különben megjegyzi, hogy ő nem tud németül, ön mint zsidó, tudhat németül, — monda az elnök. Nem mondom, hogy teljességgel nem tudnék vála-esolá Friedmann, mert hiszen francziául ís tudok valamit, de e nyelveket nem tudom annyira, hogy azokon magamat kellően kifejezhetném; b ámbár mindenben meghajlok a tek. törvényszék előtt, de arra nem kényszeríthet, hogy idegen nyelven besséljek. Erre aztán egyik ülnök tolmácsolta a mi Pinkászunk szavait.
— Uj tűzoltó anyag. Plachuer Nándor csurgói gyógyszerész olyxn tűzoltó anyagot állított össze, mely kiállja a versenyt a híres illata Fugeossal. A csurgót Önk. tűzoltó-egylet folyó hó 10-oltási kísérletet tartott vele meglepő eredménynyel. A tűzhöz következő anyagok használtattak. Száraz nyírfa, asztalos forgács, szurok, gyanta és petróleum. — Hídon ezen eléggé tűzveszélyes anyagok legerősebben égtek, vesényeltetett a
Viz indulj," mely után 15 másodper ez alatt oly hatásosan eloltotta a tüzet, hogy a fát |löbbé izzásba hozni nem lehetett. Ajánljuk ezen oltó-esert társegyleteinknek. 10 akó vízbe 3 kgr. szükséges, ára a 3 kgrnak 5 frt.
A makói hagyma felkerült a királyi konyhára, írja az .Or. KösI." Hogyan ? Hát ugy, hogy egy makói polgár küldött belőle ó felségének kővetkező kérvény kíséretében: .Felséges uram s királyom! Jobbágyi alázattal esed ezek uram királyomhoz, fogadja jó szívvel legalázatosabb jobbágyától e csekély küldeményt — Éu itt e városbvn hagymatermelő szegény polgár vagyok, aa isten as idén igen bőségesen áldott meg ritka szépségű foghagy mával, miután a nagy urak ís szeretik ezt a sülteken, tudván felséges uram királyomnak akarok a jó ísten ez idei adományából a konyhájára kedveskedni, ha sértés képen nem venné, legalázatosabb hü jobbágyától a csekélyke küldeményt Jó egéssséggeli élvezéskivánatom mellett maradok bü alázatos jobbágya. Kelt 1882. aug. 30. Csanádmegye Makó városában, Szent.-Lórínos ntoza. Varga József m. k. A kabinet iroda a küldeményt elfogadván, az illetőnek 15 frtot küldött jutalmul.
— Magyar busa kivitele Németországba. Egy nagy drezdai gaboaüzlet Károlyi gróf birtokairól több 100 vagyon búzát vásárolt, a Donát aa osztrák állam-vaspályán szántják a szász hattárra Bo-
HUSZONEGYEDIK ftVFOLYAM
ZALAI KÖZLOKY
SZEPTBMBEE 28-án 1882.
- Nadrág és Urat*!. Dr. WsU
ker Mária asszony mir érek óta kéred valami biva'uit Newyorkban. Egyszer kaphatott volna ia, de akkor at illető irodafőnök axt a feltételt szabta dr. Wal ker uaizuoroak, hogy mondjon le a férfi ruhákról, melyekben addig jirl éa öltsün szoknyát. Do Mária nem tudott meg válni a nadrágtol éa inkább lemondott s hivatalról. Most azonban mégis keresitüi vitte, bogy nadrágban Ís járhat, hivatalt is kapbtU írnoknak alkalmazták egy ka taszter! irodában, a nélkül, bogy fel kel lené hagynia a ft'rfi ruhák viselésével. A nadrág győzelme tehát teljes.
— Csángók Homonnán. Min Zemplén irj a: A Galícziából Pozsony vidékére vonuló U. számú dzaidás-ezred egy része folyó hó 11 én Homonnán egy napi pihenőt tartott. Ez n ezredben szolgálnak a bukovinai csángó magyarok fi«i. Homonnára mintegy iK)- -24 legény ér-kezeLt kozülb'k. Tudták — mert kapitányuk értesítette s egyszersmind meg is vendégelte Akart — midőn a magyar határt átlépték; de magyar embert csak. nem'láttak. Pedik ők az „árva magyarok", mint magukat nevezték, nagyon kíváncsiak voltak .testvéreket" láthatni; mely kíváncsiságnak egy közülök kifejezés, is adott Homonnán, midőn egy nejével sétáló s magyarul beszélő uri embert — őt először végig néive — igy szólított meg: „Hát keu' magyar ember?" „A vagyok biz'én öcsém !' .Ejnye! ken' épen ugy néz ki mint az ides apám I" „No bit az ur isten áldja meg kendet!"
családja legifjabb csemetéjét kiállította a kapuba, hogy lesne: mikor jönnek a spictlik. Ily elnevezéssel illeti a nép a fogyasztási sdő hivatal ügynökeit. Legjavában folyik a munka «. disznók körül, midúu ballsaik ax őrszem figyelmeztető szava: „Jönnek a spicslik 1" Uciczu neki, két markos lxgény megfog két fél disznó1 a viszik le a plocaébe as ügynökök elő1. A.beulea gazda jóssóval fogadja a két Ügynököt, hamiskásan mosolyog rajuk, megkínálja egy pohár borral a előre Örül hogy rászedte. De oh! korai volt öröme, egyazer csak megszólal ax egyik ügynök: ,Ejuye bátyám, hol vette e/i .. .süldő: ? Gyöuyörü jósáig, hanem hát, hogy ia van ax, hogy két farka vau ?" A gazda ijedten tekint a szegre, s rémülve veszi észre, hogy ax ügyetlen legények levittek ugyan két fél disznót az ügynökök orra elöl a pincaébe, bacem míudkét disznónak azt a felét vitték le, a melyiken nem volt fark. A fogason függó míudkét fél disznón ott díszeleg 'gy-egy. Kitudódó" a turpisság, s meg iell-11 fisetui a fogyasztást toiadakét disznó után.
Irodalom.
,A Pesti" Hírlap" a közelgő uj
évnegyedben Mikszáth Kálmántól fog közleni regényt. A gyorsan nagy hírnévre kapott a a külföldi kritika iltal is egyhangúlag m*gi.sxtalt kitűnő írónak első nagyobb szabása müve ez, melyre joggal kináncai-k lehetnek mind-,atok, kik Hikssi.h apró, mesteri rajzait .isten áldja meg öcsém! Az un «™« Umerik. A .Pe ¦ ti Hírlap" sserkesz mosolyogv. tovább ment; az árva ma-L^. ^ % ho„ink- beküldött uj elö-gyarí ped.g .hogy mir magyar f WhivlUWnAljak, egyáltalán azon
embert is látott Magyarországon s » . ,okal * „Hélit nyújtó lap
több épen olyat, mint az édesapja. - De UrlmlmJ( érdekesebbé és vouzóbbi
, 'egy
Egy gyÖJ'Ö^VustriU beszélyéfc.'t
csakhamar volt alkalmuk megyőződni az .árva magyarok" n*k, hogy ncmc*ak magyar földön, á- egyszersmind magyar testvéreik köréhen ^aouak, ~ ív s Mándy István ur szokott buzgal; lehetővé tették, hogy árva testvéreink már délután öl órakor a nagy veodég-lÓben magyar itü é'ellel, borral és szivar ral megvendégeltettek. Miután jól eltek, ittak, a brágu* módja szerint néhiny dalt énekeltek és ti csukat is bemutatták;-7 óra után derült kedvvel hagyták el a vendéglőt, százszor is ismételve, hogy i01 , elmondják od.h.c., h. m.jd ...b.d.ágr, I " kőIml mennek, mily szívesen látták őket azon a Magyarországon, melyet csak hirből ismertek.
Az országgyűlés ösazeölése útin a H i r i ap" mindennap két tel-log mrgj-iuittii. Közölni fog
Papirts sseletek.
— Kon-ám — mond a párasat komájához. — Kérem adja ide kéaet, hadd egyem meg a kolbásst
¦- Saii«sea odaadom a kést, ha maga ide adja a kolbúst,
A hirdetések íbotosiafarót a kBr••kdöket írja es? amerikai lap-
„A kinek Qxlt'e van, de i>irdeté*«k nél-kOl akar boldogulni, agy csdekezik mint as a fiatal ember, a ki neietmea t, v szép le ánjba és sötétbe hány neki csókot.
IV. Henrik franczia királj igta ksd-i. lyes-mbarvolt y y isbeo kadreait Z Gabriellát látogatta meg, kí épen egy tt-st 51 tiszttel eayel geti. A taat'-rtistt ijidtebsn az ágy alá bujt* A király észrevette, da n-m st&h. — Vacsoránál arc.nl au pecsauyét rakott »fj tányérra bedugta as ágy alá. Gabriella rsmagetL A ki' rálv pedig mifsoljogra mondi: Ksdvesean, mindnyájan eledellel élünk.
— B-adea elet HajuaJban jáit haza a gaadnram, miért gyakran megpirongatta fit felesége, hogy mért a) Joly rendetlenül Any-jak. 1-lkm, ne baregadj, rálascott a férj dfÜBDgösve, éa nagyon ,r*ndee él'tct" élek ; axniáu meg az Írassál tartok, mely aat mondja, hogr : .aki minél téresebbet alaxik az Sjacaki-bí-I, as annál (Sbbet él."
Jelentés a budapesti árutőzsdéről.
— Sx-ptembar 23. — Árutőzsde (Hivatalo* jeUnt-V) Utolsó jelentésünk óta bazaüsletünk iránya jelentékenyen szilárdabb alakot öltött; a kiuáiat mír.ékel volt - a vételk-dv élénk, agr hozy a piac-mi. mint-gj 20,000 mmáaaa vétetett. Aa árak a mait: hót sirö áraihoz kópest 10 krral emelkedtek — Egyéb gabonanomflekbea az dalét igen csendéi maradt S caak ttjai -hány kisebb tétel adatott el váltorat'an ár .-kon.
Legnagyobb ár volt 81 kU tiazav. buziért 9.75 mig ellenben legkisebb ár gyanánt fizettetett 75 kii pestrídéki buziért 8 30
A mai napon történt vásár'ások kBtül következő kötések jutottak tádomás tnkra:
Bqz> tissavidéki 30U mm. 82 kis 9.65,
?000 mm. 78 kis 9.55, 200 mm. 77.4 kis 8.85, 100 mm. 75 kis S 65 1100 na. 75 kis a.50 bácskai 2800 mm. 78 kis 90.20, felsőlltaal 600 mm. 90 kis 9.45, 100 mm. 80 kis 9.35, 100 mm 80 5 kis S.3500 1, mm. ' 80.6 kis 9.30. 700 mm. 79.2 kis 9 15, é**akm 100 mm. 77.6 kis 8 70 300 aua. 77.2 kis 6 67 7,, oláh 1700 mm 75 5 kis T.7U mind birom Íú'a.
HatáridSaalet kevéasal lat., -a!"., is üs-let mérsékelt volt. Köttetett 7600 mm. acok-ráujbBxa tavaszra 9.14-9.18—9.12 forinton is 7600 mm. bánáti tengeri 1883. Bsaj..jsntusra Ó7Ő-:, 74—b.72 írton. Zabban nem *olt flzlat
Uivalaloaaa fel mondatott 2500 mm. boaa folyó né 30-áa leaudS átvótelre.
Jaryeznek: Saokványbuaa tavaszra 9.12-915. 5azre 8.88-8 90. Zab tavaszra 9.18—8.29, őssra 6.08—6.10. Knkoricza saájaa-jnninara 5.72—5.74.
A déli tozsdón as irány változatlan maradt, kötetek nam törtóntek.
HlratalOH plaezi arak.
N.-gaaiaqn, 1882. sxeptem. 20-in.
100 kilogrammlival asissitra.
Borna 8-50—9.20 Boaa (U50—
Arpa. 7.--7.60— Zab 5.»—— Kokoricza
8 50-¦— Bargonja S.---.— Rias 31.—
9. - , Bsaa Dan 23-—.—
Egy kilogramm.
Ärps kisa —.48 Borau —.36 Lsacse —.34 Bab —.10 Eölcs kisa —.12. HarUka —.16 Pohinka —.15 Savanyn kiposata—.10 Repa — 8. Bin —32. Buza:Dara 23.60— Arpa-kisa —48. Sxena--3.
1 Liter.
üj bor 16-2*. Ö bor 24 -48-Pilinkz -46 Ecz«ft 8— .
1 Haaiö. Ujl-or 8.— 6 bor 14.— I Kilo.
i:-p.-7n da; -.48 Starin gye-tya !.;0 ?**7Q S7e"Jr* —-60 «xappan — AO afarhahns
4a—52 Borjnhas 56— 60 Sertéahas 66-60 ßaalonna —.80 Disxuóxair —.96 atarhaitir 1 frt Körm-Í — 50 Só —.13 Cinkor _ 5i Bor« 1.10 Paprika 80.—90 Vaj -1. y5r5. hagyma —li». Fokhagyma —24.
Vasúti menetrend.
Forg iránt/
La) Bócsujh. —Barcs. '
...12 0.16 p. . "(Sopronb.) 2. 10 ó. 20 p
h>)Rarcs-Béca-ajhalr. 1.
II aJBpest-Pragerhofl.
b) Pragerh.-Bpest. 1.
2. 3.
II óra 5 6.27 p. (az. v. Zá-kanyböl.) 1 ó. 41 p
2ó.5p. 10 Ó. SU p 4 O. 31 p. (v. T.)
5 6.55 p. í 6. U p. 11 ó. 10 p (ss. v.)
Indul I
v3 óra kn
11Ö.IP est (ax. t. Zá-ll kiojig-) Ü
50.15 p|
12 6.5 p. éjj 6 í 15- U
2 ó. 55 p.
2 ó. 46p 111 ó.60p 4 6.57p.L
ó. 8 p. reg .6 6 p, d.U.; : Il Ó.35 p.:ftjj :
Felelős szerkesztő. SZALAY SÁNDOR. Társsxerkeaxtő: BÁNÚCZI BERNÁT.
továbbá; 100 mm Bl kis 9.75, 100 mm 81 kU 9.66, , . , „. i. .já„, [300 mm 31 kis 600 mm. 80.5 kis 200 mm. mind eddig isi képekot és xenedara \ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^
bokát. Politikai irányánál togva, ma,7 | gl.4 kis lOOmm.805 kis ós 2Ű0 mm. 80 kU teljesen függ-ílen, a „P«-st: Hirlap" | 9>8o, 200 mm. L1.5 kis 9.50, 100 mm 81 8 minden irányban megmondhatja as iga- | kii &;30, tOO zat, a kormánynak ugy, minta külön-
— Két-farku disznó- Hát ez meg mi a csodája? kérded nyájas olvasd. No ne ijedj meg, nem valamely szörnyszülöttjejámbor mangalícsának. Egész más itt az eset. Eddig azt tartotta a közmondás, hogy: „caoóri caukám>k nincsen mája," de hogy „disznónak két farka
böző pártokoak. Erélyesen küzd minden visszaélés ellen, csak aS igaxaigot tanja szem '-ló:', és a magyar nemzeti politika szolgálja minden torén. A kitűnő publicístikai és szépirodalmi erők, melyek a .Pesti HÍrlap"-ot támogatják, továbbra is megmaradnak. Elég etek közül Beksios Gusztáv, Borostyám* Nándor, Eöt vÖb Károly orsz. képviselő, Mikszáth Kálmán, Tó re Kálmán orsz. képviselő stb. neveit emli tenünk. A .Pesti Hirlap" nagy térje delme és mindenre kiterjeszkedő tartalma dacira a legolcsóbb politikai pilap. Előfísetési ira egy évre 14 frt.
bUb kis 9.65, xOO mm. SO fi 9.65, 100 mm. 79.3 ki* 9.40, 100 mm 79 kis 9.55, 300 mm. 78.5 kis 9.67'/a. 300 mm. 77 8 :.'.L ós 100 mm. 77 kis 9 15, 1200 um. 738 kis 9 65, pestvidéki 500 mm. 80 kis 8.45, 100 mm. 79 2 kl* 9 20. 200 mm. 77 8 kis 9.20,
azt még csak ezután fogják mondó- í félémre 7 forint, három Hónapra 3 frt 50 gatni. Egyik dunántúli városban esett,! kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizető- i hogy a hentes a mull szombaton, súlyra 8ek a bó bármely napján történhetnek a csaknem egyenlő két frochlinget Ült le. a pénzek postautalvinyón a „Pesti Hir- j Szépen két felé voltak vágva, s ott him- ; lap" kiadó bivatalihox, Budapest, nádor- ! b^lóxtak a fogason megszór tel pniíett hul- j utca 7. szám küldendők. ' Iái ax á'dósatoknak. A hentes-mester; *f?'A-—
SKSaSiü^S
legjobb Asztalf-es üdítő ital,
kitűnő hatásának bi:or.ysH kőbögésaél, gége
ba]oksál, gy«ator-es hólyaf hurutnál. I ÉDECSEK{a2esws2téselössi4t6aers'>. I
Mattoni Henrik. lUrUSaSsea tCaaaaraUt -
Nagyon fontos
szabó mestereknek.
Szövet- ós juh gyapot áruk gyári raktár
\achod és GoIdscbiDJed
Bécsben, I. Salvator-Gasse Kr. á.
elád a t. cz. siabő-mesler uraknak kisebb mér tékbeu ls miDdeanemO szöyeíárut kfllOnSsen olcsó árért
Hinta kártjik rendeletre bérmentve Küldetnek szét.
Megrendelések azonnal és szilárdan teljesíttetnek
utánvétel mellett. 682 3—9
HIBDETffSEK.
'faitxTén Kel- rs kfilííildön Tnegjelea: folyóint- és dlritlapra nálam elölizetuetni.
Egy uri hölgy sem.
nélkülözhe ; toiiletje választásánái
! divatlapjául
A most bekövetkezendő őszi idény és aj október deczemberi évnegyed beálltával van szerencsém » nagyérdemű hölgy-ki szorut figyelmezietiii arra, bogy könyvkereskedésemben minden hazai- és külföldi divatlapokra előfizethetni
Minden divatlap hozzám közvetlenül a kiadótól postán külditetvén azon kellemes h.-lj zetten vagyok, hogy a lapokat már egy-két nappal megjelenésük után házhoz hordathatom ki, vagy vi dékre postával küldhetem szét.
Magyar Bazár Bpast magyar bazár Hölgyek lapja Bazár (berlini) Krauenzeitucg Frauenzeitung nagy kiad. Cornélia (bécsi) Modi-nvelt
2 frt 50 kr.
2 ;iLt 50 kr.
3 frt -
1 frt 60 kr.
1 frt 60 kr
2 frt 60 kr. 1 frt 20 kr
75 kr.
évnegyedenként helyben és vidékre.
évnegyedenként vidékre be'rmen-tes küldesse! 30 krral több.
egyéb bárhol á> bárki illa! hirdetett dir.Ü.pokr* m*gy«r, aémet é. fr.DCSÍK nyelven i. elfifízelések elfog.dWtnak.
Nagy K*nixBán, .September havában 18f*2.
Wajdits József.-
A sümeghi polg. önképzőkörnek a fi téren újonnan épült házába földszint, egy nagy terem, négy szoba, konyha, pincze, 1883. január i-íoí egymásután következő hat évre f. évi oki. 22 én é. e. 10 órakor az egylet helyiségébe árveréses zárt ajánlat folytán ötven forint óvpénz mellékletével bérbe adatik.
A helyiség kiválolag kávéház üzletre alkalmas, e czélra építtetett Is.
Bővebb tnlriligoaitaat ad
SOmegh, 1882. szept. 21-én.
Eitner Sándor
689 l-l. ebük.
Legjobban osztályozásra aj kai mas
Eredeti M a y e r jtrieur
85,600 haaioáUt. ban A gyiri jelvény kivintasaék
M mSSí Ü)

GROSSMANN J.
Táczl körat 76. j B jU D A P E S T | TÍezl körnt 76. J ¦»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦¦»¦¦¦¦^
P P P P
Dr. Huri mami
Auxiliumj a
legjobb gyógysser
Hugycsóbetegség
ellin uraknál és
folyadék nőknél,
¦zÍKoruan orvooi rény ntán kéasitett f-yógj szer — gytjpv:-. bt-fccskeudcM* és fájdalom
Ü'.'M.f:- ,- Ilé-kal. IIJOUUB!
i.-.-i:: v-,;;.- hármily ela.ttlt laj. jiIspos.::. #* niCKfelolíi Vyorsan Haiáioaottan dr. HartmannAuiilium^.k*>pnd3 igj ezt a mollekelt haasoi-_| ni iítási kBuyvrcI egjatt Sí eey a dr. Hartmaun irtéactébe.. taMtjos-ban tartott jofosit'j«4*r ' "*«* valédisa-Irában kapható minden oagynbb gyópysut-r tárban 3 frt 80 krert
Főraktár: Twerdy W. gyógysz.
I. Kohlruarkt 11. Bécs. Bakter: Práger Béla gyógyszerész antil rtssv-Ksatiail.
U 1. Dr. HartsEajw or rendel 9—S-i| U 4—6->s intezetében s itt minden urj addis; ia, miadennemfi bőr- és titkos betcc ¦pgek, nem kttlfiaben férfi erS sjyengdlé), kÍTáléan kitűnő mód Menüt, minden kotetkeiás elkerülése izéikül. Bypl ¦ dagadás ok és tuíndeiiiiema betegsér. |jobban rvóeytttaboak. átér-'1—1' ¦* i: !(.¦:; U.
Wien. Sladt, Sellergassa
k I k t
-NTasr-iaJinizsáE. aromatatt a
Hadó talsjioao! Wajdits József gyorssal tói ia.