Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
2.31 MB
2009-01-12 11:24:09
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
400
3392
Rövid leírás | Teljes leírás (280.95 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1862 004-006. szám augusztus

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
I. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa I. évfolyam.
4. szám. 1862. augusztus í-éi
Ismeretterjesztő\' lap \'
a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdámt, todomáu}\' és művészet köréből
Megjelel, « lap legalább egy ivcn julina ho 1-tul körivé minden hú 1-én, Kí-én és 20-án. - KIÖnzciÖBi ár p...táni ^<-tküldti-ns-l í-, helyben házhoz hordva évre 6 frt, felerr« Jfrt - Minden egész erei elotu«tü a lap tulajdont* kölcnon könyvtarat a/, vddig fcutólló feLlétel»k m.-lbjtt fél áron hastnálharja. - Nyílt
" IV:,it, B,,r\'-^ 7 kr- L\'-°r 11 kr- mindiin további beiktatásért;, kr. B h*lvegdyért 30 kr. ŰíclmúÖ. -kiadó hivatalhoz Nagy-Kan izBára; a lap nzflltmi tartalmát illető ki,zl-n..-i.v.:k Fdig, ugy minden levelek frmentve a tszcrküRztÖBéghei: küldendők Kaposvárra.
tér egy Petit Borért IM kr. — Hirdetések négy 1. A beiktatási dij a a lap kezelését illető minden tá:
Az irodalom hat&sa.
Kzen név „irodalom"1 igen széles fogalom, melynek kiterjedt határait csak akkor jármi meg tökéletesen az értekező, ha a földtanilag én történetileg ismeretes világrészek, abban éltí népek és nemzetek irodalmi történetét előadná.
... vagv is elkezdve mindegyik nép irodalmi őskorán, annak kezdete, mozzanatai, emelkedettsége, hanyatlása vagy bukása, s ezen irodalmi vii]tudásoknak az akkor élt nemzedék életére lett egyenkinti és kölcsönös b«=í"<.\'lv;wi történeti hűséggel megírathatnék. Miután uzün-bitii c nügv tárpvgvnl gvenge erri nem nn.\'rköz-hetik. s terjedelménél lógva az nrrólie Imélkedua tr- lap szUk körén kivül is esik: én csak az iiw-dalom körvonalait ujhegygyel akarom érinteni, megkísérelvén röviden értelmezni azt: mi az irodalom á \\ a 1 ií n o s s á g b a n véve és mi rí c m-zeti tekintetben , van-e annak az epres emberre, valamint a külön népekre, söi összt-véxe magfira a polgárzatra ia hatása és minő V
Az irodalom ií tálában véve az emberi
társaságnak a kúzö* megértésre számított erkölcsi értelembeni közlönye, továbbá a megtörtént, dolgoknak, vagy terrnéázeti igazságként feltaláltaknak mint tndománvnak leírás, közzététele.
Ezen megliatározásnál fogva, az embernek mint egyesnek, minr nemzetnek, síit magának a közös polgárzatnak is egész élete, eshetősége a bölcsőtől a sirig, keserve vagy öröme, bal-sursa vagv szerencséje, botlása vagv rrénve, nemzeti es polgári életének minden mozzanata, ide véve a k ül tárgyak kai és események keli érintkezését s azok természetét is — uz irodalommal nem csak vi*zonos, de szükség, hogv a z u n o s is legyen, azaz a közös élet összes <-seményei teszik ni irodalom tárgyait.
llai szükséges-e a közös élet eseményeinek ilvfele organnm\'? Igen! az ember társadalmi állapotban él, értelemmel beszélő műszer-n 1 alkottatott, mely azt mutatja, hogy az embereknek egymást meg kell érteniük, ez az erkölcsi tokéletesüiés mulhatlan feltétele. Ha hát
ez alapba szükséges, mit eltagadni nem le-bet, ugy a közös megértés eszközének az irodalomnak tökébttsülnie kellett e amennyire to-kéletcsbült. ez az emberi nem erkölcni j fejlődésének mérfokául tekinthető. | Minden időben érezték is ennek szükségét s al-r i kalmazták ugy és oly alakban, mint maga az | emberi nem kifejlődése volu Hint említtetik, már Mózses a Horeb hegyéről táblán írva hozta le a tízparancsolatot. Bajza világtörténetéből olvasható, hogy az öa időben, midőn az ember a fejlődés tlsö stádiumán állott, midőn az élet jóformán csak a létei öntudatára volt szorítva, már b,e kellett állnia aeon szükségnek, hogy a közvetlen jelenlevőkön kivül az emberek a távoliakkal is érintkezzenek b a megértés jelképéül bizonyos tárgyak elküldését haszná...