Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.36 MB
2009-10-16 15:11:03
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1012
3963
Rövid leírás | Teljes leírás (653.61 KB)

Zalai Közlöny 1883 009-016. szám február

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
22. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NA6Y-EAIIIZ8A, 1883. február 1-én.
BMUtteU ir:
tgéu ívre......8 fi
fti étre.......<
ne. jta ím......2
Boy stam 10 kr
HIRDETÉSEK 1 hasábos petit.«orhan 7, mftKixlpzi 6 i minden további sorért kr
KYILTTÉRllKX soronként 10 krOrt rítctnpk ír: Kincstári illeték minden egyes tfterl 50 kr. iUeU-ndo
.Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank" ÜetV t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi
Huszonkettedik évfolyam.
A Isp szellemi részét ffletó ktrúemé-ajek a azerkejztőocz, anyagi részét illető közlemények pedig a Hadához bérmenUe
mtézendfik: K A G Y - K AN I Z 8 A / Wltttttssáz.
BérmenWUen terelek csak ismert mmikatársaktol fogadtatnak «1.
Késiretolt Tiltsa nem küldetnek.
,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő s iparkamara nagy-kanizsai kfUválasztmánya0 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelettő vegyes tartalma lap.
A zsidókról.
Aki Magyarország jogi életéből a zsidók életét akarja megírni ?em nehéz munkára vállalkozik, sőt ezen kérdés, melyU az országgyűlés a legutóbbi napokban a tapolczai kérvény folytán keltő világlatba helyezve letett a napi rendről, még azt is megérgemli, hogy hálásnak tartatva a társadalomban legyen annál erősebb viszhaagja. Miért is nem tartjuk fölöslegesne k a jogfolytonosság és a tárgyilagos eloirálás ezempon íjából e kérdést még egyszer lapunkban szőnyegre hozni és egy kis rövid áttekintést nyújtani, annak megértésére, ami ma- minden felvilágosult ember vágyainak netovábbját képezi.
Ami a zsidóknak a magyarjog-bani legutóbbi szereplését illeti már az 1840-iki törvények által megte-lepedési szabadságot nyertek oly értelemben, hogy az országban és az ahoz kapcsolt részekben született és megtelepedés! szabadságot nyert zsidók, az országban és kapcsolt részeiben lakhatank (kivéve a bányavárosokat) kereskedést állíthatnak, mesterséget üzletnek, ezekben ifjaikat taníthatják,*ne kötelesek állandó vezeték- és keresztnévvel élni.
Amennyiben eddig gyakorlatban voltak az is megengedtetett, hogy jobbágytelkeket szerezhettek : de közhivatalokat nem viselhettek, czéhekbe nem vétethették fel magukat, vámszedők, vám és nemesi birtok bérlói nem lehettek, Hegyalján szőlőket nem bírhattak, aszú borok kai nem kereskedhettek; s mindezen az 1848-diki törvények sem segítettek. De segített ezen áz 1851. deczemb 2-wi pátens, melyben minden alattvalónak a törvény előtti egyenlősége kimondatott; segített 1853. midőn már nemcsak hivatal, de birtokképességet is nyertek, melyet az 1860. febr. 18-ról szólló rendelet, nyíltan
kimondván, az 1860. okt. 20-ki ca. diploma alapján összehívott országbírói értekezlet, tekintettel a vallás-különbségből kifolyó és az ausztriai törvények uralma alatt bővített polgári "magánjogok állapotára szintén megerősített és törvényerőre emelt.
Csak a polgári és politikai jog gyakoroltatásának betetőzése hiányzott már ekkor, melyet szintén megadott az 1868. 17. t. cz. (az emau czipatio) — mely törvény^ kimondá „hogy az ország izraelita lakosai i keresztény lakósokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatván ezzel egyszersmind minden ellenkező törvény, szokás vagy rendelet meg szüntettetvén, mindazon megszorítások, melyek előbbi jogi állásukat szabályozták a történelem körébe
A zsidók ezáltal Magyarország nak ma törvényes gyermekei és e nemzet büszkén tekinthet vissza ama nemes munkára, melyben izraelita polgárait ré...