Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.93 MB
2009-10-16 15:15:38
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
641
2066
Rövid leírás | Teljes leírás (658.28 KB)

Zalai Közlöny 1883 026-034. szám április

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
22. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NA6Y-KANIZSA, 1883. április 1-én.
EloftzstKI *T:
e%Hi ívre......8 frt
fé! évre.......* ,
negyed érre......2 .
Egy s*ám 30 kr.
HIROETÉSEK 8 biilboi petitsorhan T, másodszor 6 t miaden toráblii soréri 5 kr.
NVILTTÉBBEN toronként 10 krért Tetetnek Ifi Kiorstari il.pt>k minden egyei V.nif-lésért 30 kr. fixetetidö.
szám
Huszonkettedik évfolyam.
ZALAI I0ZL0HT
A lap szellemi részét illető kéziemé-nyek * srerkesztáhóz, snyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intó^-tóők -. NAGY- 2ANIZSA Wuusloshaz.
BénnrnUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak tfl
Ki'-ziratok vissza nem küldetnek.
, Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbauk*, , nagy-kanizsai takarékpénztár*, a ,zalamegyei általános tanítótestület* a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület*, t „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hiTatalos értesítője.
Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegjes tartalmú lap.
Két javatlat
Egy ismeretlen, de minden bizonynyal ritka pénzügyi kapaczitas két javaslatot nyújtott be az országgyűlés elnökének. Egyik a magyar állami deficzit rendszeres és folytatólagos elenyészte-tését. a másik a regálé meg váltását tárgyalja. Az isme rétien szerző hozzánk is beküldte e két javaslatot; mi örömmel nyitunk azoknak tért lapunkban. Hozzá nem szólhatank, mivel az már politizálás volna; nekünk pedig -0- mint társadalmi lapnak — a puszta regis trálás a szabad terünk.
Szerző a következő levél kíséretében nyújtotta be javaslatait az országgyűlési elnökhöz:
„Nagyméltóságú elnök pr!
Mindenki csak azt hozhatja a haza oltárára, a mije van. Én az I. és II. alatti, idemellékelt két javaslatot ajánlom fel a hazának.
Az egyik vonatkozik a magyar állami deficzit rendszeres és folytatólagos elenyésztetekére,:". a másik a magyar regálék megváltására. Nevemet azért hallgatom el, mert óhajtom, hogy ezen felfogásom szerint a legnagyobb horderövel biró javaslatok, egész tárgyilagosan, tekintet nélkül személyem — és pártolásomra biráltassanak meg. Az elvitathatatlan tény, hogy az emberiség és a társadalom csak akkor rója le őszintén és osztatlanul háláját és elismerését nagy férfiai iránt, midőn azok már kiváltak az élők sorából, eléggé bizonyítja, hogy még a szellemi fejlettség magasabb fokán álló férfiak is csak nagyon ritkán képesek magukat az alól emánczi-pálni, hogy a szellemi produktumot az alkotó egyénnel Össze ne zavarják, a minek aztán az az eredménye, hogy magát a produktumot, az alkotó iránt táplált rákon, — vagy ellenszenr szerint ítélik meg.
Ettől akarom megóvni a szőnyegen levő két javaslatot.
Az A. alatt idezárt, lepecsételt levél borítókban nevem, a B. alatti borítékban egy jelige van letéve. Az, a ki nevem közzétételét kívánni fogja, kell. hogy a B. alatti jeligét írásban bejelentse. Az A. alatti boríték felbontása pedig csak akkor történhetik meg, ha a jelentkező által beterjesztett jelige, a B. alatti borítékban foglalt jelmondatnak megfelel. Ha ez nem igy találna lenni, a jelige továbbra is kizárólag Nagyméltóságod titka marad.
Kérésem pedig az:
Méltóztassék ezen két javaslatot, a házszabályok szellemének megfelelő valamely módon, elnöki, vagy képvis lói minőségében, mielőbb a t. ház tudomására hozni. A neta-láni objectiv ellenvetésekre a feleletek, nemkülönben az esetleg szükségessé válandó felvilágosításokat, a sajtó utján — és pedig miután ennek nem szabad pártkérdéssé válnia, — mind a három párt közlönyeiben, fogom megadni.
Fogadja Nagy méltóságod kiváló tiszteletem nyiványitását, mely mellett maradtam,
kész híve ISMERETLEN.*
A nyilvánossá tett javaslatokra nézve a szerző megjegyzi, hogy: ,idegen államokkal és minden magánvállalattal szemben fentartja a javaslatokban k i fejezésre j utott f i na n-czialis eszmékre nézve a szellemi tulajdonjogot.
1. Javaslat a magyar állami deficzit rendszeres és folytatólagos elenyésztetése tárgyában.
Mondja ki a törvényhozás, hogy a magyar állam, a magyar földbirtokos, vagy háztulajdonos által, földbirtoka, vagy háztelke javára, e
földbirtok, vagy e háztelek egyenes adója arányában megszerzett és le-kötött államadóssági kötvények után, az azokban megállapított évi kamatnál ?/ti vagy VcV *agy egy egész százalékkal többet folyósít, azaz fizet *)
És ennek az az eredménye lesz, hogy a magyar állam passivái és ennek defíczitje, abban az arányban fognak elenyészni, a melyben a magyar államadósság, a magyar földbirtok tulajdonába átmegy illetve a milyen arányban, a magyar állam pássivái a magyar földbirtok acti-váivá változnak át.
A magyar földbirtok ellenben, abban a perezben, a midőn ez ki-monda tik, emelkedni fog értékében és pedig emelkedni fog értéke, a javára megállapított kamattöbblet nagysága, azaz, az ezen kamattöbletnek megfelelő tőke nagysága arányában és pedig emelkedni fog értékében azonnal, még mielőtt az állam ezen kamattöbbletet folyóvá tenné és az neki valami kiadást okozna. Mert ezen, a magyar földbirtok javára biztosított előny mindenki által escomptai tatnék, a ki magyar föld birtokot, vagy házat venne, vagy ezekre kölcsönt adna.
A gyakorlati kiviteli mód nagyon egyszerű. Konstatiltatuék ugyan is, hogy a jelenlegi államadóssági tőkeálladékbói mennyi esik egy fo rint egyenes ház- vagy földadóra és ennek alapján, az évi adó kivetése alkalmával, az is kiíratnék, hogi mindenik földbirtokos, vagy háztu
») így például: ha valamelyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, 1%-nyi kamattöbblet engedélyezése mellett, 4o/0-0t, vagy t*Ja-ot aranyban, vagy 6*/,-©t papírban kamatozó já-raáékkfitTényt, vagy mis törlesztéssel járó. 5%-os álL-unadósjági kötvényt szerzett meg birtoka, vagy háztelke javára, ngy fizetne az illám am illetC földbirtok, vagy baa mindenkori telekkönyvi tulajdonosának, as elsS esetben 4% helyett 5%-ot, a második esetben ee/0 helyett T%-ot aranyban, a harmadik és negyedik esetben pedig S*/, helyett 67»-°* papírban.
lajdonos, hány 100 frtos, a megállapított kamatöbblcttel javadalmazott, állami adóssági kötvényre nézve tarthat igényt. Ha azután valame lyik földbirtokos, vagy háztulajdonos, a számára az állami adósságból ily módon kijelölt adóssági kötvényeknek hányadát, vagy e hányad egyrészét földbirtoka, vagy báztelke javára megszerzi és kimutatja, hogy azokat földbirtoka, vagy báztelke javára telekkönyvileg leköttette, akkor az állam, az illető kötvénynek javára, az eddigi szelvénynek helyébe, a megállapított kamattöbblettel javadalmazott, uj szelvényeket állit ki, az illető földbirtok, vagy háztelek helyrajzi számjára, a mely szelvények ehez tapadva maradván, az illető földbirtoktól, vagy háztól el nem különíthetők és e földbirtok, vagy e háztelek nélkül, másra át nem ruházhatók. Ekképen az ezen szelvények után járó kamatok, csak • is az illető földbirtok, vagy ház ! mindenkori telekkönyvi tulajdonosa javéra folyósíthatok. Azon esetben, ha a földbirtok, vagy háztelek javára, törlcszthető állami adóssági kötvények lettek lekötve, akkor ezek nem törleszthetókké, illetőleg jára-dékkőtvényekké változtatnak át.
A földbirtok felosztása eseté ben, a javára lekötött állami adóssági kötvények, tekintet nélkül a talaj minőségőre, a tőrvényesen bevett mértékegység szerint, egyenlően osztatnak fel a képen, hogy ha például: 100 négyszög ölnyi, vagy 100 négyszög holdnyi (és illetve 100 négyszög méternyi, vagy 100 négyszög árnyi) birtoktest javára 1000 frt értékű kötvények köttettek le és az négyfelé lett osztva, mindenik része annyi forint esik, mint a meny -nyi négyszög öl s illetve négyszög hold, (vagyis mint a mennyi négyszög méter és illetve, mint a menynyi négyszög ár) azon részre esik. A hitelre szorult földbirtokos,
v-gy háztulajdonosnak azonban jogában állana a földbirtoka, vagy ház te le ke javára ily módón megszer-zett, állami adóssági kötvények után járó kamatra, egy olyao kötcsönösz-szeget felvenni, melynek annuitása, 32, vagy legfeljebb 38'/, évi törlesztés mellett, ezen évi kamatban a fedezetet teljesen feltalálja, ngy, hogy ezen, a földbirtoka javára folyósítandó kamat, a vett kölcsön után járó évi kamat és törlesztési hányadot egészen szolgáitassa.
De ezen _ kölcsön az általam tervezett, később bemutatandó és egészen uj rendszeren nyugvó intézettől veendő fel, mely a kölcsönvevő földbirtokot az intézet szorosan vett, tiszta nyereményében részesiti és egy sajátos módon, a jelzálog számára, még a kölcsönvett öszszegnek megfelelő uj tőkét alkot s igy ezen kölcsönmivelet segélyével nemcsak az államadósságból reá leső rész szereztetik meg a tulajdonos minden meg terhel te tése nélkül az ingatlannak, hanem még ezen kivül, a felvett kölcsönösszeg értékének megfelelő, uj tőke alkotta-tik annak részére.
íme az ut és mód, mikép szerezhetik meg a tőke szegény földbirtokosok is az államadóssági kötvényeket s íme a legbiztosabb mód, a magyar járadékok népszerűsítése s illetve a külföldre folyó kamatoknak a hazai földbirtokhoz való visszavezetésére ! És ime egyúttal, — a mi legfontosabb, a legközelebbi, sőt, — határozottan állítom, — az egyedüli ut, a magyar földbirtokosok és a magyar állam háztartása megingott egyensúlyának a helyreállítására!
Azt fogják ellenvetni, hogy hi-szen igy nem szorulunk ezen uj finánczbölcsességre, mert azt mi is tudjuk, hogy ha az állam kincstára képes volna az adóssági tőke utján járó kamatokon kívül, még l/tt vagy
TARCZA.
Bécsi ievél.
Bécs, 1883. miraios !
(A oaiscAn csikó. — Bécs este. — Itt a tavasa. — Cercls.)
Reg megmondták azt mir sokan, hogy őriskedjünk mindattól, ami császári. Viczcz, tréfa nem húsnál, félreértetik; szívesség meg pline nevetséges dolog különösen akkor, ha az illető, kivel szívességet teszünk „jó kedvében talál lenni. Már csak ha a császári ezimet viseli valaki, agy három érre, mely idő alatt pan-gsnét Teri ai oldalit, — akkor talán as imbiiió ittál túlcsigázott Önhittség is képei valakit rávenni, hogy azzal, ki vele szemben van, talán késsel foghatólag U éreslease mivoltát,
A mait napokban keltett itt általános derültséget egy a krumplik egy eme letea országából származó marifi, kinek komikus dialektusa is elárulta Venczellé-tá: ós ki különös úton-módon szerzett ru pectust a császári csikónak. A Lipótváros egyik népes utcaijában, — miért, miért ¦em — egy szabaczíczus as emeletről lecseppentette gasdija öíebecskéjet és es egy arra menó gyalogos csikójára esett; mi terseeasetesebbmost mármint az,hogy a mopsali súlya alatt a kösvités nyaküg BüJyedt a csákó, melyet mestere nem U as fi fejmértékén készített. A vitéz a csikóban mitsem látott mint egy nagy, véghetetlen nagy egyptomi sötétséget és ésen helyzetéből egy arra siető .osivil* rántotta ki. ,Hűiből' megmentőjét ason hi-isenbea találta a hadfi nyakon kerülni.
mintha as ártatlan tréfa okosója megmentője lett volna.
A dologból persze egy k»e ssóvita támadt és midőn a krumplik hazájából származó kösvités a valódi tényálladékot megtudta, következő bölcs mentegetfidsés sel állott tovább:
— Ha ön vetem szívességet akart volna tenni, akkor oda törekedett volna, hogy a kutya ne essék a császári csákórai —
Becs este még as itt lakókat is meglepi ; de kQlön&sen benyomást gyakorol hat a vendégekre Áz igaz. hogy az utóbbi napokban hó borította a várost és ez a járás-kelést kellemetlenné tette; — de sok helyfitt még élénkebbé tette a képet. Pumpás képet nyújt as embernek a látvány, ha as , Aogartenbrücke* nél megáll. A Ferencs József-tér szépen tükröződik visssa a Dunában és abban a belváros és Lipótváros partjain felállított gázlángok, mint mindmegannyi csillagok tükröződnek visssa. Jobbról a boulevard élénk képében leljük as élvezetet és fennt a Ferencsk öruton, abol mir a kép homályba véss, látjuk as uj egyetem előtt a villany fény élénk fényét; as as ezernyi gáziáng, mely az utakat ellepi, szinte nappali világosságot nyújt. Külómben könnyen kivehető » gázláng sárga, halavány lángja, ha a körutak egyikén est a vakító fehér villanyfényhez hasonlítjuk Ilyenekkel pedig a körutakon gyakran találkozunk I A sétáló as operaköruttÓl a Schvrarzen berg-tér felé halad, akkor mir messziről szemébe ötlika báró Wertheim félepalota, mely as egész saiaon alatt villanyféoyoye] van világítva; csak egy sugár,egy nagyon vékony sugár vess mis utat és a Scbvrar-cenberg-térre veti méla fényét, hol a
Schwsrsenberg berezeg lovas szoba (a Landsknecbt) uralkodik. É< e vékony fénysugár mily festői képet bír alkotni I?
As égése szobor óriási árkány, ott van a Lajos Viktor főherczeg palotáján, míg a légben szétpo.-zó sugár a földön a hónak oly szint kölcsönös, mintha ott milliónyi gyémintcseppek csillognának. Ezernyi néptömeg bámulja e természetes tüneményt és csak akkor távozik el a bimulók serege, midőn a fény lassankint elbágyad, halványabb lesz, elmosódik az óriási árnyék, a hó vskitÓ csillogása veszít erejéből és értékéből, azután mindez égessen elvész.
Előlép azután a közönsé res kép, mely az idegennek felette érdekes lehet, de a bácsi megszokta, neki monoton. ¦—
A tavasz előőrse is szépen beköszöntött és ha a kalendárium tagadná ugy a tavasz ittlétét, akkor első szóra is el lehetne azt hinni. Pompás, üde tavaszi levegőnk 7an, — csak a fák maradtak meg makacs kopaszságukban. A nyilvános kertek és a prattr n«gy látogatottság oak örvendettek tegnap és tegnapelőtt ugy annyira, hogy tegnap még a magas udvar néhány tagját is kicsalta. A király majdnem egész délután ott paripisott, mint dsidis ezredes és nem birta eléggé a nép kössöntését viszonozni. Háls Istennek királyunk ő felsége pompásan néz ki; bár hajszíne óeabeceavarodik még, de azért arezszine nagyon egészséges. Ott voltak még a parípázók közt Vilmos és Salvator János föherczegek,Thurm-TaxÍB hercseg; Lajos Víotor főherczeg gyalog sétált, ugy szinte Andrássy Gyula gróf. A kávéházak és korcsmák már mind nyitvák, szól a sene; de a 2-ik kávéháznak még a legnagyobb vonsereje van; mert ott — mint
minden évben — czigáayzenéDen gyö nyőrködik a közönség.
Éa ha a bécsi nem is szereti a magyart, azért előbbre vonja tőrét ott a esi-gány mellett meginni, mintsem s „MilitSr Capelleo-nél.
Mondom, egész tavaszi világ van itt és est annál kevésbé bámulom, mert
— mint már tavai e lapokban megírtam
— műit év február 2á-én a praterben egy asázakra haladó néptömeggel együtt hallgattam egy fa alatt a fülemile bájénekét.
Igaz-e, nem e? azért már garanti-rozni nem tudok; de hát zokoldalról hallosam éa egyformán hallottam, — tehát valóssinü, hogy igaz is. A legutolsó udvari bálon történt Budán, midőn a király Cerclét tartott és egy úrral a vadászatról beszélt. A szomszéd ur hegyezte füleit a midőn hallotta, hogy a felség vadászatról beszél, akkor már ő tisztában volt azzal, hogy e tbémit nála is folytatja a király. Minthogy azonban első ízben érte ót e kitüntetés, nagyban készült a válaszokkal csakhogy akkoron tudjon beszélni; mert hit oeerinte a király tőle mist nem is kérdezhet mint azt, hogy szokott e vadászni? Erre pedig ő mir kispeculilta a jeles választ.
A király odajött hozzá éa kérdezé :
— Nősön! —
— Néha — néha. Felség 1 — volt a válasz és míg a király mosolyogva távozott, addig emberünk örült, hogy a felséget mosolyra birá. Csak később tudta meg szomszédjától, hogy a király tulaj-doaképen mit kérdezett tőle, mit 6 zavarában nem figyelt meg.
Be ekkor mar késő voltl
SZ-R SÁNDOR.
Danaé fia,
— Hitreg ekori kép. — Irta: HALASY BÉLA. (Folyt. eAége.) Perseusra azonban még küzdelem várt szeretett Andromedájs birhatásáért. Ugyanis Phineus, ki szintén minden áron bírni akarta a leányt, palástolhaüan bo-szankodással jött el as ünnepélyre és szemközt ülve Perseassal, sértő kifejezéseket is basznált irányában, a mire azonban nyugodtan válaszolt s boldog hős.
— Hs valóban bir ii akartad Au-dromedát, szabadítottad volna meg őt a szörnyetegtől.
Hevétől elragadva ugrott töl erre Phineus s kísérői által akart Petseus életére törni, ki azonban as erősbülő zajban levonta a lepleket Medúza szörnyű arczárói s as arra pillantó Phinens s egész kísérete kővé dermedten álltak he* lyeiken mindörökre, mozdulatlanul.
Annyi fárasztó vándorlás és küzdelem után végre hosszas utakon Perseos ifjú nejével elérte végre Seriphos szigetét, aoyja fogsága helyét.
— Elmeneteled óta bosszú és kínos volt nekem mindennap gyermekem — mondi Danaé kebléhez szorítva őt, — de leolvasom arcsodrói, hogy teljesíted kötelességedet és győzve tértél visssa, mert imáimat meghallgatta Zeus.
— jól mondod anyám, Zeus segélye minden&u nyomomban volt és nem hs-igyott el Láttam a várost ntamban, bovi oly édes vágyai óhajtasz indulat, s szülő-hajlékodat látva, megesküvém, hogy diadallal vessüek oda viasza s születés a m jogait követelni fogom. Athene leszállva
HÚSZON K&TTfiDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLOKY
'/« Tftgy ^SS e/0-ot évenként félretenni, ugy bizonyos évek raulva törleszthetné adósságát és pedig véglegesen; de a baj épen az, hogy az állam az évi kamatokat sem birja, annál kevésbé bírhatná még a törlesztési hányad fizetését.
Erre válaszom az, hogy mig ezen kamat egy része a külföldre vándorol, a másik része pedig a belföldnek, a sors által protegált néhány egyesei kezébe összpontosul, természetes, hogy nem bírhatja az állam azt az évi tribntumot; addig mihelyt ezen kamat az egyes földbirtokosokhoz és pedig terheik arányában fog visszafolyni, akkor 'cl fogja bírni az állam, ngy a kamatot, mint az ezen birtokok javára engedélyezett kamattöbbletet is. Mt-rt ebben az esetben nemcsak a földbirtokosok és a háztulajdonosok egyenes adóképessége erősbödnék, hanem ezek jólléte és ebből folyó vásárlási képességük emelkedésével, az iparés kereskedelem is gyarapodván, az indirekt adó is folyton emelkednék.
Tegyük fel ugyanis, hogy már egy év múlva menne át a szorosan vett magyar államadósság s a közös adósságok után elvállalt, évi kamat-quota alapjául szolgáló kötvények hányada, az egyes földbirtokosok és háztulajdonosok birtokába s akkor az államnak évi kamat fejében, 1% kamattöbblet engedélyezése mellett,*) ji szorosan vett magyar államadósságok után, az 1883. évi költségvetés szerinti: 60,585.385 frt. helyett, — 5%-os ksmatlábot véve számítási alapul, — 79,002.462 frtot, a Közös államadússág után járó, évi: 29,166.700 forint helyett pedig: 35,000.040 frtot, végül kezelési költségek fejében: 468.570 frtot kellene fizetni és igy, miután itt a szorosan vett magyar állam-1 adósság és a közös államadósság után fizetett: 12,782.711 frtnyi évi: törlesztési járulék elmaradna, fizetne! a mostani (1883.) költségvetésben, az ezen egész (VII.) fejezet alatt felvett: 109,003.366 frt helyett:1 115,371.071 frtot.ami, számokban kifejezve, 6.3C8.70C frt évi kiadásij többletet okozna. De mintán ez a' többlet s ezen felül — a mi legvi-1 tálisabb — az eddig, a magyar' államadósság ntánfizetett: 66,585.185 j frt és a közös államadósság után
*) Én 2% nji, sót ennél még nagyobb kamatltíbölet2t íj megszavaznék, mert tamil nagyobb lesz e kamattöbblet, aonil hamarább l«i & magyar fóldbírtokosság restaurálta s ezze! együtt, annál rohamosabban fog az állam deficziije eleny«*zni. Már p-dig minél előbb küretkexik be se állam deficitjének eleojréazteteae, annál hatsará'b cyüvár.i)! * annál fokosattabb leiz annak jóttékony ha-
tuetett: 29,166.700 frt évi kamat, az egyes magyar földbirtokosok és háztulajdonosok zsebébe, — és pedig egyenes adójuk arányában — folyna a józan ész szerint, ezen nagyobb összeg könnyebb teher lefz mint az a kisebb összeg, a melyet most az állam a külföld s a belföld egy néhány egyeseinek kezéhez juttat.
Mert a mig ezen, a magyar egyes birtokosokhoz és háztulajdonosokhoz folyó nagyobb Összeg a magyar földet termékenyítené és ugy az egyenes, mint az índirect adóerőt folytonosan emelné, addig ezen, a magyar polgároktól és a "magyar productiótól évenként elvont és a külföldre és néhány egyes kezébe folyó kisebb összeg, a' magyar földet folytonosan kiszí vattyazza és az adóerőt mind mélyebbre aláássa.
De másfelől dúsan kárpótoltatnék az állam ezen, a magyar földbirtokosok és háztulajdonosok javára engedélyezett kamattöbbletért az által, hogy ujabb kölcsönök felvételé-)aélt a °"re mellesleg mondva, a pénzügyek jelenlegi állása mellett, nagyon is kilátásunk van, — sokkal ; kisebb kamat mellett helyezhetné el azokat, támadván a magyar földbirtokosok és háztulajdonosokban a külföldnek s az egyes bankároknak, egy hatalmas versenyzőjük.
Tehát még azok is, kik csak a hitelben és az olcsó kölcsönökben és nem az államhitelre való szorulásának eleje vételében látják az állam mentő horgonyát, még azok is, mondjuk, Örömmel Üdvözölhetik e pénzügyi reformot, mely az olcsó kölcsönök megszerzésére, egy nagyon prakcitcus segélyeszközt szolgáltat kezükbe/
Épugy Örömmel fogják üdvözölni ezen pénzügyi reformot, az államadóssági kötvények jelenlegi bír-tokasai, miután azok kereslete nagy obbodásával, árfolyamuk is emelkednék és igy ók is ezen reformból csak hasznot húznának.
Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a számtani törvények hatalmánál fogva, nemcsak az ezen kamattöbblet által a magyar államnak okozott évi kiadás, hanem az egész, a magyar földbirtok javára folyóvá teendő kamatösszeg is azonnal kifejezésre juina az illető e kamatot élvező földbirtok értéke emelkedésében, ugy egy perczig sem kétkedem, hogy ezen, a magyar földbirtokosok javára és igy vég elemzésben maga a magyar kincstár javára eső, évi kiadási többlet, mint legpro ductivabb befekteté3, behatóbb meg fűn tolás után még azok által is meg
fog szavaztatni, kik ezen pénzügyi reformot az első pillanatra, netalán kicsinylő mosolylyal fogadják és idealizmusnak tekintenék.
A soproni kereskedelmi és iparkamara koréból.
800.
ImST Hirdeimér.y.
A kölni osztrák-magyar coimtil jelentése szerint a Rajna vidékén és Weit-pháliában nagy piacz nyilik jelenleg a magyarországi sertések részére, miután Németország az amerikai sertéshús bt*vitelét magtiltotta, ai ottan* alsóbb népoaz-tálynak szalonna szükséglete pedig igen n»gy.
Áz említett tartományok sertés le-nyétstése kizárólag eoványhus előállításai-* irányul, minél fogva a magyarországi zsirfaju aertéaek igen keresettek.
A'beviteli vám darabonként négy markán), az összköltségek Kölnig vám és szállítással darabonként lü markira ragnak.
Mely körülmények ezennel az illető körök figyelmébe ajinlutnak.
Sopron, 1883. márcsius havában. A kereskedelmi s Iparkamara.
Majláth György meggyilkoltatása.
Budapest, 1883. márexina 29. — Eredeti tadóiitai. — Amamegrenditő gyilkosságok száma, melyek rémülettel töltik el a társadalmat, ma egy borzasztó esettel szaporodón. Az emberi társadalom erkölcsi romlottsági-nak szülöttei, örült, vakmexőgazeruberek, kik elÓtt e világon s mmi sem szent, kik önző ciéljaik elérése végett nem kímélik meg a társadalom legelső embereit legyilkolni; kiknek elvetemedettsége határt nem ismer, kik államokat képesek megdönteni, az emberi társadalmat földúlni, ezreket boldogtalanná tenni: ma egy oly áldozatot követeltek, egy oly férfiút öltek meg, kinek halálhíre az egész országot borzalommal tölti el, vibarként háborítja a társadalmat, rettegéssel tölti el sziveinket. Vajon mennyire képes még az elvetemedett, rettegett gazembtrek hordája ; mennyire képesek méga vakmerő orgyil-koiok, kik meggyalázzák a társadalmat, megvetik c. műveltséget ér fölidézik, megcsinálják a korszakot, melyben senkinek az élete sínes biztonságban, amikor az embernek lakásán vagy uyilt utczákon szüntelen atlól kell tartani, hngy a rablógyilkos golyójának, vagy elvetemedett összeesküvő hiénáknak áldozatává lesz.
Megdöbbentő, fálháboritó hírek érkeznek a világ minden városából, de Magyarország mégeddignent volt boazu-illó összeesküvők csapásától; a személyi szabadság nem volt veszélyeztetve. E boldog tudatot azonban a mai esemény tönkretette:
Magyarország egyik legelső em bere, Majláth György országbíró, kúriai tanácselnök, a főrendiház el nöke vakmerő gyilkosok áldozata lelt
Nincs e honnak fia, ki élénk részvéttel ne gyászolná a magyar társadalom egyik legnagyobb emberét. Első rangú államférfin, köztiszteletben állő polgár, igazságos bíró halt meg; halála kétszeresen sajtó, ha latnunk kell amaz állati ved elvetemedetlségel, melynek áldozata lett.
Nincs agyú még meghatározva, vájjon a gyilkosságot milyen okból követték el, de sokkal valószínűbb, hogy itt aljas bosta, mint közönséges rablssi vápy vezette p gyilkosokat. Biztossn még semmit sem lehet tudni, csak az az egy szomorú valóság bizonyos, hogy Majláth György halolt.
Most még csal- as első megdöbbenés izgalmában vagyunk\aélkül, hogy tisztában lehetnénk tárgyunkkal. Termesze, lesen a rémhír roppant eok alakban ke ring, a legkülönfélébbeket beszélik, de tartózkodnom kell azoknak közlésétől. Egyelőre csak röviden fogom tudósítani a ,Zalai Közlöny" t. olvasóit, a közvetlen szemlélet és ínformáczíófc alapján.
Kegge] terjedt el a gyilkosságról szóló icmség'S hír s csakhamar fölrázta az egész fővárost. Nyolcz órakor már seregesen tódult a kíváncsi nép Budára, hol a szerencsétlen a disztér 4. ss. palota első emeletén lakott. Csakhamar megjelentek: Kovácb rendőrorvos, Tóth Gerő és Jen-ney Antal bírók, MállásHugórendőrtiszt, bogy míat'enrő] értesítés szeressenek.
A holttestet megvizsgálták és kon-sUtáltaloit, hogy keze! lábsi össze vannak kötözve, ssája kendővel betömve, nyakán dupla zsineg, testének több restén ütések és jobb kezén nagy késvágás voltak. Kétségtelen, hogy a gyilkosok megfojtották áldozatukat, de azöreg úrral erős tusát kellé kivivniok, onnan magyarázhatók meg as ülések, viszont a vágás onnan eredhet, hogy a meggyilkolt k: akarta tekerni a gazok kezéből a kést.
A bírák azonnal kihallgatták az ö*szes cselédszemélyzetet, kik köxüi kü lönösen Berect, as orsságbiró hustárjára esett a gyanú, hogy tudomása van sz esetről, mert szobája Mnjlálh hálószobája közelében van és lehetetlen, hogy az egész dologról nem tudott volna semmit. Ö ugyanis reggel — igy beszélte el maga Berecz — mikor a szobákat be akar'a fűteni, lefutott a portáshoz és sst monda, hogy nagy rendetlenaég vsn a szobákban; a portás visszaküldte, hogy nézze okát, mire aztán a huszár csakhamarezen szavakkal futott ismét a portáshoz, hogy a kegyelmes ur össze van kötözve. Altalános zavar keletkezett sz egész hátban, a II. emeleten lakó Pallavicini Őrgróf, a mcggyilkoltnuk veje orvosokért küldött, de ezek cssk a halált konstatálhatták.
Az áldozat előtte való este fönt volt vejénél, a gyilkosság akkor követteteti el, mikor lejött hogy lefeküdjék ; a gyilkosság elkövetésekor már le is volt vet kőzve.
A huszár a kihallgatás alatt oly gyanúsan viselte magát, hogy azonnal letartóztatták é< most a belvárosi kapi tányságnál erősen Őrzik.
A részvét természetesen óriási, i király és királyné még délelőtt siettek részvétüket kifejeztem!, egész nap robog-Uk a kocsik a ház elé, hogy a főváros legelőbbkelő emberei részvétüket kife-jszzék.
Minden rendőri apparátus mozgásba van hozva és már több gyanús egyén titkos rendőri felügyelet alatt áll
Más verzió szerint a gyilkosság aljas boszunak müve volt, mit onnan gyanítanak, nivel a gyilkosok ai íróasztal fiókjában levő pénzt nem vitték el, bár b-;nne valósziiüleg irományokat kutattak. Téoy az, hogy a gyilkosság elkövetői nagyon ismerősek voltak a házban és még este elbújtak a házban. Gaztettük után
fényes lakából, egy tükörrel ajándékozott meg, majd Hermen Övezett föl kardjával, melynek csapása halált oszt, s czélját soha sem téveszti : a Graíák megmondták a uymphák lakóhelyét, kik Hades sisak jávai ajándékozának meg s a Gorgó fejé nek elrejtésére egy zsákot adtsk, — végre arany sarut, bogy röpülhessek, mint az eltűnő álom. Altiam teljesült ba Medusa végzete, melynek midőn arexát a tükörben megpillantottam, visszaemlékeztem szavaidra, mert ugy tÜnt föl az, hogy az ijesztő vonásokat hosszú, terhes bánat alakította át oly rémületesekké. Rápil lantva as óriás Atlas, megszűnt érezni az ég oszlopainak súlyát, kinek — mikor reá visszapillantottam — ősz fürlei hónak tűntek föl. A Hyperborci -sok áldásos földjét elhagyva, Libya síkjára értem, hol Andramedát megmentem egy szörny* tŐI, kővé változtattam Phineust, ki a leáoyt tőlem irigy'é.
Danáénak ís voltak elmondandó panaszai, melyek Folydektest terhelek, aki Üldözéseivel nem szűnt meg őt ostromolni a ki ellen csak » király testvére a JÓ Díktis védte őt meg.
Gyorsan terjedt el egész Seríphoa-ban, hogy Perseua meghozta magával a Gorgó Medusa fejé . Nagy lakomák rendezettek az egész országban, Polydektes-nél is, hol a költők dicsőítő dalokat énekeltek Perseusrol Danaé Dsgy fiáról, ki megjelenvén a királyi lakonián fólfedé Meduia fejét e Polydektes mindazokkal, kik Danaet megsértek, kővé dermedten, hidegen maradlak ülve helyeiken s befe-j•ízesét jelenték hallgató némaságukkal Perseos nagyszerű munkájának.
Visszaadva ezután Persona ajándé kait az isteneknek, Medusa fejét Athene
vette magához éi paizsának közepéb* illesztette.
— Megérkezett az idő — szóla anyjához Perseua — hogy régi ápolt vágyaidnak tárgyát megnyerjed. Térjünk hazánkba anyám.
Fer*eus hajójának fehér vitorláit újra kedvező keleti szél lebegteté e Danaé ismét üdvösölheté a kétségek, lemondás és szenvedések között egykor elhagyott Argosi partokat. A hir előre szárnyain hordta a Gorgó győztesének nevét, egész ország oromban úszott ünnepet ült, énekelve a J o P a u 1 t, mikor Per-aeus belépett Akrísios palotájába.
A nép öröm-dala a királyhoz is eljutott, ki csodálkozva hallgatta a felhangzó Srömríadalt, mert azóta, hogy leányát és unokáját a tenger hullá-nai játékául dobá, elszokott e hangoktól, elhagy va Argoa'. a hadi szerencse. Megtudva végre az okot, nagy félelem fogU el Őt, hallván, bogy Danaé fi.it a vissza, térő Perseust illeti az örömzaj és lelkesedés. Emlékébea mindama gonoszságok felébredtek, melyeket leányán elkövetett s lelkiismerete figyelmesteté őt Phoibes Apollun azon szavaira, hogy unokája fogja megölni ót.
Gyors menekülésre gondolt Akri-bíob és sietve kelt útra, hogy a jóslat kérlelhetlen teljesülését elkerülje. Ereje elhagyta Őt leánya szavait meghallgatni é. az uncka szemébe nézni, ki mint a büotetŐ istenek megtorló küldötte tünt fel előtte; pedig azon szemekből láthatta volna kisugárzani uz engesztelődé* hajlamát és a bocsánatot régi gazaágáért. Teutamidáa házába menekült La-rissa királyához unokája elől.
Itt is ünnepet ültek épen s Akri
síos itt is Perseua dicsőítését hallotta a tbessáliai hegedősök énekében, mert a hír nevét ide is elhozta már. Elzengték az isteneknek iránta mutatott kegyét, vándorutját, küzdelmeit, hőstelteit,víssss-lértőt, s Teutamidás elragadtatva kiáltott fel:
— Irigylem boldogságodat Akri-bíob, szerencsés apa vagy, ki nevedet oly dicsővé tette, mtnt PerseusI A késő azá zadok Örömmel emiitik hős tetteidet s az utódok, kík tőle származnak, hatalmasak lesznek, mert ősük példája fogja lelkesíteni. De miért is jó-él épen most udvaromba, holott unokád országodba érkezett? N<ím bjazem, hogy korod miatt reszketne kezed és a vénség sápasztotta voin-' meg arezodat, kln-k reményed lehelne még Perseua gyermekeit is térdeiden ringatni,
Zavarában Akrisioa csak azt felel-heté, hogy a jóslat miatti félelemből menekült.
— Hás ti .d is van még Pereeuson kívül? — kérdé Teutamidás a midőn megtudta, hogy ép-nPt-rseus az, aki előtt menekülni volt kénytelen Akrisios, ítl indulva monda:
— Büszkeséged ós dicsőséged elől menekülsz? Szégyen reádl Persi-us igaz* aágszeretetét és jóságát oly nagj nak mondja a bír, hogy lehetetlen tőié félned, ha csak valami gonoszságot n-m követtél el ellenében mos', hogy menekülsz előle, ez nagyobb igazságtalanság, mint as, hogy Őt anyja ölében a vad ten gerre dob'ad egvk»r.
Perseua a nép ének'itól kisérve La ri&sa fejé is megindult, hol atyja tartózkodott, a nép mindenütt özönlött diadal-utján, hogy üdvözölje a hőst Akrisios
jéggel burkolt szive is forróvá lett annyi lelkesedés láttára s megvárta fiát Perseust. Leánya Danaé ott állott előtte, kit bár megfoBz'ott szeméndk tüzétől a 20 évi bánat és mosolyától a szenvedés, de azért mégia szép volt; Perseus ís közeledett s engesztelődve .borult reá.
A rendesett játékokban feltétlenül Perseusé volt a diadal, s végesetre d i s-kos dobásban versenyeztek; a melyben a hős is részt vett s jól kimérve az irányt és cselt szemével, a nehéz dis-koa félrecsúszott ujjaiból s akaratlanul Akrisios király fejet érte, ki holtan rogyott össze a vigasz'alhatlan Perseos és Teutamidás fájdalmára.
— Míudig óvakod'am attól óh Z-:ua — monda a hős, — hogy kezeim tisztán maradjanak s szivem vé:ek nélküli s te ily kegyetlenné ley.U, hogy atyámat öltem meg, igy teljesítve iszonyú jóslatodat.
Argosba szívében búval tért vissza ¦ uralkodása alatt nem tudott meg vigasz talódat, Megapentheshes küldötte követét azon üzenettel, hogy cserél jék el népeik felett ss uralkodást, mibe az bele is egyezett és bar Perseust nagyon fájlalta hü nép», mégis megnyago dutt a változáson, mert jó királya távozásában annsk lelki nyugalmát idézte elő.
Perseusuak T i r i j u s városában is népe boldogsága feküdt szívén, páran csára a Kyklopok egy uj várost is építettek a falairól híres Mykenets más nagy tettei és igazságszereiete által birt, nevet szerezve, vég- a 6 is Őseihet, tért, kiről a hegedősök dicaŐitŐ dalokat zengtek sok századdal halála után is.
iPRlXIS lén 1883.
as erkélyről ereszkedtek le hossza aj kötélen az Albrecht ulra, hol két uj kulcs ét agy eldobott véres keztyü találtatott, A kulcsok visszkleoyomaiutáu készültek és ebben is a hussárt terheli a vád, mivel a kulcsok ó rá voltak bízva.
A sserencaétleonek családja Bécsben volt és mihelyt a katasztrófáról értesült, különvonaton hazajött. Fajdalmok leírhatatlan.
Temetése valósztnülrg szombaton U— xz akadémiából, melyen a fővárosi hatóság Akadémia. KisfaIndi-társaság, t főrendiház, Szt. István tar»ulat, kuria, Esztergom városa, a törvényszéki birák stb. s'.'ik testületileg fognak résztvesui.
ó fölségét valóssinüleg br. Mondell főhadsegéd fogja képviselni.
A vizsgáUt további folyamáról, a temetésről élete és működéséről a BZ.fL.« legközelebbi azámában kimeritőbbee forgok foglalkozni, most csak a borzául kaaszlrófárÓl, as általános izgatottságról és ama aulyoi csapásról akartam a t. kő-xdnaégAt ér'.eeit-ni. mely hazánkat egyik nagv fiának halálával érte.
KÁRPÁTI MAKÓ.
Jegyzőkönyv
felvétetett nagykanizsai járás földadó szabályozási járási bisottaág lgL3. már-czius 5-én tartott ülésében, (Folytatás.)
21.)
Kis-Récse község felszólamlására a községi felszólalással kért osztályok kibővítése méltányosnak találtatik s ásnak eszközlése, az egyéni felszólamlás idejére érvényesítendóoek hstároztaük.
22.)
Kaczorlak község felszól ami ására, miután a bizottság nem látja helyén a községi felszólalás egész terjedelmébeoí foganatosításai, a szántóföldeknek aránytalan beosztása azonban csak S as esetleges egyéni felszólalással less elintézhető, még pedíg agy, hogy a 6-ik osstály u felállíttatván, a ssabályossbb aránybe-osztás azuttat lesz foganalositandó.
Kertre nézve I ső osztálynak meg-fe!;l-' kertje a jár. bizottság tudomásával itt nincs s igy a kertmivelési ág alább osztályokbai eseti eges sorostatása,az egyéni felszólalás idejére lesz eszközlendó.
Rét- és legelő-állománynál a netáni alábbi oistályba leendő áthal esését as egyéni felszólalás alkalmára utasítani határozta a bizottság.
23.)
Böraóucze község felszólamlására e körség felszólalását a bizottság cnáká-nyolván, a VIII ik osztály felállítását lutározaa és az össa<-s kitett terület osztályon kint egy-egy osztály lyal hátrább teendő.
Kir. becs ló bíz Ioí s Vili ik osztály felállítását nem ellenzi agyán, a többire nézve eddigi javaslatához ragaszkodik.
Kert. A kertekre tett községi megjegyzést bár méltányosnak fogadja el a bizottság, mindasonáltal annak részleges elintézését az egyéni felszólalás idejére hagyja, ugy azonban, bogy II. oszt. kert egyáltalában nincs a mi a Kövsshegy Tuboly szer érhosszu gesztenyésí dülő-beni kerteket illett, mJa.'áo esek a hegyek alján lévő kaszálók az eddigi elveknél fogva a rétek Vl-dik s esetleg ki vetkező osztályaiba aorozandók.
Kir. becalőbiztos az osstályok kibővítéséhez hozzájárul, a többire javaslatakor fen tartja.
Rétek. A rétekre nézte a községi bízottság kérelme méltányolta tik, a III. osztályból a IV. osztályba sorostatní határozza egyebekben, esettegeeen sz egyéoí felszólalással a már felállított oezl felállítása helyestetik kilátásba.
Kir. becslSbiztos as osztályok ki bővítését nem ellenzi, egyebekben az előirányzathoz ragaszkodik.
Szőlő. A közsági bízottság felszólítása méltányol tátik, a 7. és 8. osstsiynak | felállítása kilátásba helyeztetik, azoknak I ax egyéni felssúlalás alkalmára leendő ! b'.osztása el hal aszta tik.
Kir. becslóbiztos s 7-ik és 8-ik osztály felállítását nem ellenzi, a többiben javaslatához ragssskodik.
Börzőncse legelőre nézve a 3-ik osztály megszüntetése s eszel kapcsolatosan az V-ik osztály f. IáIIitass elbatátos-tatik s annak beosslása sz egyéni felszólalás Idejére haiasztalik.
Kir. becslőbiatos az V-ik osztály felállítását nem ellenzi, egyebekben előirányzatához ragaszkodik.
24.)
Patakürtös község felszólamlására nézve, miután Patakürtös kősség minden községtől elszigetelten áll, közlekedési u*ai csak kiváltságos időben bassnálhs-lók, azánUSfÖldjére nézve a 6-ik és Sík osztály kibővilésével ásóknak esetleges beosztása az egyéni felszólalás idejére hagy atik fii.
Kir. becalőbiztos ur osztályok kibővítését nem ellenzi, egyebekben javss-iatáhos ragssskodik.
Rét. Miután as itt található rétek t.lajuk és hasznosításánál fogva egyformák, a kért osztály talál utasával, ssok-osk rendezése, ss egyéni felszólalás idejére hsgysük fel.
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI, KÖZLÖK 7
APBILIS 1.6a 1883.
Legelőre '.e't indítványok aszal módosíttatnak, hogy a III. osstilyt aá-dikbe. a IV-dik oistilyt pedig as V-dikbe helyeztetik.
Kir. becslöbistos as 5 dik osztály frli.llita.aat nem ellenai, egyebekben javaslatihoz ragaszkodik.
25)
PólÖakeiA, Dazinak község feiszó lamliaa szántóföldekre a községi bizottság felszólal iáinak méltánylásával a II. oszt. teljesen megszüntetendő s a 8-ik osztály felállítandó, a többire az egyéni részletes felszólamlás idejére leend kiegyenlítendő.
Kir. becslöbistos a 8-ik osztály fétái lit-e t nem ellenzi, a többiekre eddigi javaslatit fentartja.
Kerl. Hintán e község a város központjától távol esik s terményeit nem értékesítheti, kérelmének hely adatik s a IV ik osztályba sorostalása hatirostatik.
Kir. becslöbistos az osstily kibővítését nem ellenzi.
Kéteknéi a S-ic osstily megszüntetése indokolt, a mi ezennel meg is asün-tettetik, egyebekben s felszólamlásban íoRl..U vihostatis^s az az egyéni .felet ól»ml ás ídejéra fentartatik.
Kir. becslöbistos az eddigi javasla-' tát fentartja, egyebekben az egyéni felszólalás netáni módosításaiba beleegyez.
Legelőre 'nézve a 4. és 5. osstily-nak felilütísit kHilisba helyezi, íogana-tositisát azonban as egyéni felszőlslis idejére fentarje.
26.)
Szent Balázs község felszólamlására ssántóföldietre a 7-ik és 8-ik osztály eset-legíü ieiáilhásit a bisottsig nem ellenzi, a kért elhelyezések az egyéni felszólalás időtartamira határoztatnaksasok a helyi v iszonyokhoz mérten lesznek elíntézendők.
Kir. becslőbii os az osztályok kíbő-TÍtéeét nem ellenzi.
Kertekre nézve a 3-ík osztály felállításával a netáni egyéni felszólalás alkalmakor a be! telek lesz elintézendő.
A mi a Makvölgy, Kopaszdomb, szű'őh-gy és büki körtet illeti, mia-án ezek szőlőhegyi kaszálók képviseletében vanmk, atok a rétek 6-ik és következő osztályaiba lesének az egyéni felszólaláskor beosztendók.
Kir. becslőbiztos a 2-od oazt. kertnek esetleges módosítását nem ellenzi, a 4-ik otztályaakhoz azonban ragaszkodik.
Rétekre.
Legelökre vonatkozólag az 5 ik osztály felállíttatik s az arányos oszilyba sorozás az egyéni felszólamlás idejére hatirostatik.
(Folyt, következik.)
9. Zirca vidéki tpénztár X. évéből. . — Nyilvános köszönet. Vidor
Részvénytőke...... 35,000 — ' Simoné sz. Gelaei Öutmsnn Hedvig úrnő
urtalék kamatai..... 3,896 79 (Ő nagysága Sabina leányának férjhez
forgalom......... 500,001 90 menetele alkalmival folyó évi mircsios
3.680 99
1882. Rendelkezésre álló nyeremény
10. Nagy-Atád tpénztár X. év.
Rássvénytőke...... 30,000 —
tartalék......... 8,361 70
forgalom......... 1.156.178 33
1882. Rendelkezési nyeremény ........ 3.634 24
11. Dárdai takarékpénstár X. évéről.
Részvénytőke...... 25,000 —
tartalékalap....... 17,892 71
forgalom......... 481,166 08
1882. tiszta nyeremény_6.431 75
(Vége következik.)
25 én a nagy-kanizsai kisdednevelő egye sülét czéljainak előmozdítására a családi ünnepély emlékéül harmincz forintot adományozni szíveskedett, melyért hálás köszönetét nyilvánítja az egylet elnöksége.
— A keszthelyi balatoni sziget
György és János testvérekkel, kik szintén oda való lakosok, — egy darab föld iránt port folytatott, mely emezek részére dőlt el. — M. hó 28-án Bedike György és János kimentek a nyert földet tavaszi alá szántani. Esetleg a vesztes unokatestvér, Horváth György is ugyanakkor ment ki Imre nevü fiival a pör uijin elvesztett földet szántani; nem akarván meghajolni a bírói végzés előtt. Midőn Horváth meglátta, hogy a földet már Bedike szántja,
furdó ismét teljesen tönkre van téve.! azonnal visszaküldte fiát, hngy a már
Hol a kinn?
Kincs ! amúgy általában e*t nyer ?ők válaszul. Az év első negyede iezsj-lolt; országunkban másutt is, márcziui hő végéig a fecskék érkezése elótt bo csájtatnak szárnyra a pénzintézetek mérlegei. Lássuk as előttünk fekvő hitelei kimutatásokból, hol és mennyi kincs rej lik. Tekintve, hogy as .Osztrák Magyar bank" iráni elég magyar ember érdeklődik, kezdjük szemlélődésünket e helyen.
frt kr
l.Az oeztr magyar bank
részvénytőkéje: . . . 90.000,000 tartalékalapja 18.034,850 —
V. évi forgalom..... 581-178 925 6.5
1882. tiszta jövedelme 6.617,958 54
30.000 -39.033
3.682,865 82 46.309 41
2. A győri eltÖ takarékpénztár részvénytőke
tartalékalap ......
XXXVIIL évi forgalom .... . '. . . .
1882. nyerem, egyenleg
3. Takarékpénztár Alsó-L^ndvsw Alaptőke:
tartalék.........
forgalom.........
Tiszta nyeremény ....
4. Somogy megyei takarékpénztár XVIII.
évi kimutatásából. Kvpoevir.
Részvény töke...... 40 000 —
larUléktőke ...... 40.000
forgalom......... 1,991.172 66
1882. nyeremény .... 49,260 19
30.000 10.000 415.590 11.159 28
5. Szombathely X. Üzletév. A takarékUr alaptőkéje: 30.000 tartaléktöke kamkttal: 27.520
forgalom......... 2.731,677 93
1882. tiszta nyeremény 12,523 62
G. Pécs baranyai központi takarékpénztár
X. évi mérlegből. Befizetett alaptőke ... 60.000 —
tartalék......... 5.775 61
forgalom'. ........ 865,720 70
1882. nyerem, egyenleg 5.910 07
7. Esztergomi takarékpénztár XXXVIII. évi kimutatásból.
Alaplók.......... 120.000 —
tartalék . ....... 24402 85
forgalom......... 3,164 629 66
1882. üzlet eredmény . 28.088 84
8. SsL-Groltbárd tpénstir XII. évéből,
Réssvéuytöke ...... 12.000 —
tartalékalap....... 9,791 28
fogalom 589,189 6*
1882. tiszta nyeremény 8,160 32
Hírek.
— Nyilvános köszönet. A nagykanizsai kiadednevelő egyesület sorsjátékot rendező bizottságihoz folytatólag ujabban a következő fel ül fizetések, illetőleg adakozások tolytak be: Persich Ferenc* .Hódos 50 kr., gróf Szapíry Gyuláné Budapest 1 frt, Deusch Adám Pécs l frt, Berger Izidor Budapest 50 Hyeronimi Károlyné Budapest 1 frt, Gu dér Pál pl. Bellye 50 kr.. Goldberger Albert N-Bajom 1 frt, Ónody Géza Tisza-Eaztar 2 frt, Fabry János Dobsina 1 frt, Bock Lendray Tsskony 2 frt, Stemmer Kálmánná Nagy-Kanizsa 2 frt, Csertin Károly Bogad 2 frt, Pintér Elek kf. Tata 1 frt 50 kr., Nyitramegye alispánja 50 kr., Bruoszvik Deyn grófné 1 frt, gróf Zichy Bála Lengyeltóti 2 frt Hiizchl Eszter Erdevig 1 frt, Fiumei kereskedelmi kamara 1 frt, Ritter János Orosháza 1 frt, Pogány Ödönné Urmező 1 frt 50 kr, Bárány Dénes Boglár 2 frt, Ludvigh Karolina Bpest 1 frt, özv. Kláu zil Gáboroé Bpest 1 frt, Dinielik János püspök Eger 5 frt, Zsmory Kálmán Bpest 1 frt, Herzfelder Dianors Budapest 60 kr., Illésházy János kr. bf. Kecskemét 1 frt, Özv. gróf Szapiryné szül. Al-másy Róza Budapest 5 frt, R-poch [Gyula ügyvéd N. Kanizsa 1 frt, Horvith Fe rencz kr. hf. Nyitra 1 frt, Dr. Lisst Ferencé Bpest 50 kr., Br.Bileg Emília Bécs 1 frt, Ligety Antal Bpest 1 frt, Riesz Hermina Bpest 1 frt. Össseseo 46 frt, előbbivel 805 frt 62 kr., melyért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyíl vánttom. Nagy-Kanizsa márcz. 30. 1883. Somssich Lőrincz bizottsági elnök és pénztárnok.
— Gyászhír. Széligmann Ágoston helybeli távirdtisztet és nejét, szül. Darás Ró. sát veszteség érte; m. hó 30-án tették sírba hathónapos kis egyetlen lány kájokat. A temetésen a rokonság, a szü lók ismerősei és tisztelői szép számban jelentek meg.
— Időjárásunk a hét második felében kedvezőbb volt ugyan; de a hideg még egyre tart. Lehet, hogy ez épen szerencse is, mivel a terméssel kel ki gyorsan s a netán beálló s as előjelek szerint kilátásban levő fagy nem fog oly kárt tehetni
— Eljegy«és.Gózony Sándor, hely beli telek könyvvezető jegyet váltott i szép és kedves Darás Marg L4'kis asszony nyal,' Darás Zsigmond helybeli köztiszteletben álló ügyvéd leányával.
— Egy U éves ibáros-berényi lányka a m. hó 28-án tartott hetivásár
Ikalmával oyomtalanul ehűot Állítólag szülője a helybeli „Sas" vendéglőbe kül dótte; de .a kit lány t ott már nem látták s így útközben kellett elvesznie. A rendői ség erélyesen nyomozza; meguk a szülők is házról házra jirva keresik, a. leányt azután a napokban hozta be a azent-ba-lázii bíró, hova az — a Tárosban eltévedvén — olyan hittel jutott, hogy Ibi-ros-Berénybe megy. Még sohasem volt városban; sőt Kanizsa vidékén sem
— Királyt vártak, — palóci jött A hét első napjai egyikén tivirat érkezett a kanizsai állomáshoz, hogy egy külön vonat jön Siófokról Barcsra, készítsenek annak utat. Néhányan est megtudtak hit mindjárt nagy hűhó; csaptak, hogy bizonyosan a király vagy valami nagynevű ne utazik. Kíváncsi tömeg várta a különvonatot urat, hit mikor a pilyattd-varra beért, akkor látlak, hogy kényei' mesén pipázgat ki a conpé ablakán egy nyugodt, gondtalan képű palőcs-styafi aki — amínt azután megtudtuk — ugy került különvonatba, hogy atyjának ta lilkozót ígért Barcsra, de á vonatról lekéselt. Hogy tehát atyját kivel bizonyosan fontos ügye volt, el ne szalaszsza, váltott egy különvonatot SiófoKtól Barcsig. Csak 800 írtjába került. Drága rendes-vous de valószínűleg meg is érte.
— Tűzoltói közgyűlés volt Készt helyen, folyó hő márcsius 26-án, mely alkalommai az itteni íüzohóegylet főparancsnokává egyhangúlag Trsstyinssky Lsjos ügyvéd választatott még; helyettes főparancsnok lett: Hoffman Miksa, mi-¦zó szakaszparancsnok: Hoffman Arnold, szivattyú sz*kaazparancsnok Stíeder Kálmán, tÜzrendőrssakassparancsnokR'erscb József, ssertáraok: Stegmütler Károly, orro* Dr. Sioger Bernát.
1878 ík évben történt az, hogy a tavaszi jégzajlás, a magas vízállás és viharok teljesen elsodorlak és mégsemmisiletiék a szigetfürdőt. E fürdő a mult évben felépíttetett, de jsmét áldozatául esett as elemeknek. — B»lstonszabályozás, hol késel az éji homályban?
— Vizbeölt csecsemO. A Kis-Kanízsa közelében folydogáló, úgynevezett „Princzipalis" kanális partjin egy gyerkőcze fát szedegetett. Egyszer a vízbe tekint s látjs, hogy ott egy bokorban fenakadt csecsemő van. Azonnal befutott
kis-kanizsai kapitánysághoz jelentést tenni. A helyszínen rögtön megjelenő rendőrkapitány a gyermeket kivelette és b-hozatta a belvárosi kórházba; bot as orvosilag megvizsgáltatván, kitűnt, hogy aj szülött; a vizben már néhány hét óta volt és enyéeze'nek indult. — A nyomozás elrendeltetett.
— A zala szent-gTŐthl zenees-tély. A z.-ssent-grőtht jótékony nő- és és önkéntes tűzoltó-egy let pénztára javára 1883. márczius hó 26-án a nagy ven déglŐ termében több műkedvelő kösre-mí&ödésével tincscsal egybekötött zene-estély t rendezett, mely minden tekintetben a várakozást fölülhaladta. A kellemetlen dőjárás miatt épen nem volt remélhető, hogy az estély látogatott lesz, annál nagyobb volt meglepetésünk, midőn este 8 óra utáu csak ugy önsőnlött a nép, különösen nagy volt a vidékről beérkezett látogatók száma. De hogy is ne! mikor Sat.-Grolh három ékessége: Botfy Mj riska, Németh Irma és Steíoer Bért kiasszonyok működtek közre. Elég volt őket a csioosan díszített állványon csak szemlélni is, hit mikor kiki a maga darabja', elég szabatossággal eljátszotta, — kitört a taps, s alig tudta megelégedését a jól hangolt publikum kifejezni. A műsorosat sserínt Németh Irma k. a. ,Te vagy te vagy barna kis lány" magyar ibrindot Székely Imrétől játszotta zongorin gya korlott technikával és mély érzéssel, — az ismert népdal többféle variatioival s legnagyobb figyelemmel ballgaltatott végig s igen kellemes tatást gyakorlott. Ezután Sleiner Berta k. a. BDu liebes Aog, du Héber Stern* német dalt, valamint néhány magyar népdalt énekolt kellemi hangjával. Ha valami szép és kellemes, ugy szép és kellemes as ének, különösen pedig vonzó, ha az említett kisasszonytól hallhatja, — ki ís ezért méltán neveztetik Sst. Gróth csalogányának. Ennek befejeztével Botfy Mariska k. a. „Ztmpa* czimü opera nyitányát négy kézre itirva Heroldtól, játszotta Glizer Gyula orral. A kiaasszony játékainál, valamint a darabban előforduló kedves dallamoknak kidomboritáaáná] a sene írint mély fogé konysigot áruit el. A három kiaasssony nemcsak zajos tapsban, hanem egyenkin' egy-egy szép bouquet ajándékban is részesült. Hit szóljak a többi műkedvelőkről, hiszen Berger Jenő ur művészi hegedüji tékáról ismert nem csak itt, hanem aj egész környéken, as a száraz fa, melyet ő gyakorlott kezébe kap, méltin nevez* tetik varázs hegedűnek, különösen pedig ha ugy, mint most, magyar népdalokat és a lelkesitŐ Rákóczy indulót játsza, melyeknek előadásánál valóságos virluozi tást árul el; ifj. Németh Zsigmond ur pedig .Tetemre hivia* Arany Jánostól szavalta. A szavalatnál az érzések kifejezéséhez szükséges geslicuiatiok, valamin hanglejtések alkalmazása ö benne meste rére talált, öt e téren nem dicsérni, hanem bámulni lehet. Végre G.azer Gyula úrról., ki as emiitett estélyen háromszor is közreműködött, meg kell jegyeznem, hogy ily zeneestélyek előadásinál oly ssükaéges, mint egy jól szervesett bandába az öreg-bőgős. Mint föntebb is említem, a sene-estély minden tekintetben sikerültnek mondható, mert elössör a műkedvelők derekasan megteleltek föladatuknak, másodszor a szép számmal jelenlevő publi kum, kellemes astélyben és igen fesztelen mulatságban részesült, harmadszor a két egylet mintegy 120 forint tiszta jövedel men osztozott, — ami pedig a mi rendi sónk szava-járásaként a: legfőbbül
Egy jelen volt
— Véres verekedés, M. hó 25-én
vagyis hasvét ünnepén éjjel a kis-kanízsai nagy vendéglóból távozás közben néhány suhancz a sötét kapusain alatt dulakodást kezdett, miközben Veber Palkó György fején oly veszélyesen sz aratott meg, hogy a kés egész fejbőrén végighúzva, ast felhasította ugy, hogy egy 23 cm. hosssu vágás keletkezett, mely as orvosi látlelet szerint életveszélyes, A testi sértés elkövetésével Hirí Ferencz vidoltztik, k: kir. vizsgáló bíróságnak it is adatolt.
— A galamboki gyilkosságra
nésve megtudtuk a részleteket. — Hoc
nálok levő kapa mellé még egy másikat is hozzon. Mikor a fiu a kspával megérkezett a nyugalmasan szánté Bedike Jánost megtámadták s ugy összeverték, hogy az főidre esve vérében fetrengett. Bedike György, ki bátyjától távolabb dolgozgatott, oda sietett bátyja védelmére mire est is összeverték; balkezét eltörték, a jobb kezét pedig súlyosan megvagdal-tik ; s ba futással el nem menekül ment-hetlenűl agyonverik. Bedike Jinos egy 12 éves fia, fájdalmas jajgatással nézte atyja kinoztslásá'. 8 kérte a gyilkosokat, hogy hagyjik életben atyját — Erre a gyilkosok a fiút is üldözőbe vették, t csak is gyorsabb futása mentette meg. Bedike Jánost kesergő neje és gyermekei ssekéren szállították haza; de már akkor szólni nem bírt, ¦ mislőtt ápolás ali vették volna meghalt. A két gyilkos a gyorssn megje-ent csendblstus által elfogatott. A helyszíni szemle megtörtént A hulla honcsolás alkalmával constatáltatott, hogy egy koponyára mért tompa ütés okozta halált A testen azonkívül számtalan ütés helye találtató-.'.. A gsz gyilkosok a helybeli börtönben várják az osztó igazság kezóf.
intézkedéseket, ismerteti a hadmentességi dijakat illetőleg alkotott legújabb szabályokat. E dus tartalmú szöveg ára kr.
Szerkesztői üzenetek.
8z. S. Béc>. A sxerkesstSsei levslébe airt levelet a nerkwJÍ átadta Önmagának.
küldeményt * üstönjük - jeleit számunk hozza. Bővebben tárt levélben válaszolónk.
N. M. Csáktornya. Dolgozatába! ÍLélre, Cn értelme*, világos fogalma egyén le-: de hogy a dolgok keltől oldalit nem látja _, SZ is kierzik abból. Próbálkozaék más téren! & gener-ok — ba ssokottan rövidek :¦¦ kipróbált tollat kívánnak.
O. Gy. Z.-3zentgróth. Tudósítását köszönjük.
W. A. M arca alL.Megkaptnk ;kos«6n-jük. Mihelyt tér lesz közölni fogjak.
A L. H.-Óvir. Mffvedet megkaptam : igen k&az3n8m. Te hit irgalmatlanul megtiszteltél ás megke ed estél, nem tudván, hogy mi-képen állanak a dolgok itt minálunk; Rács-országban ? I
P. S. T ó f 0. A , Kisfaludj-táreeaág' atj'in legolcsóbban juthatsz konwekhes. Jelentkezzél annak köoyvkiódó-h ira'telácál! Ugy hiszem 10—12 frt as éri tagsági díj. Hjüi levelet addig nem írok, míg az ig^rt cioppB-ket meg nem küldöd. Száras a kaUmárii 1
N. R. Temsvár. Az előfizetést illető-les; légy nyugodt 1 A lap most Uazt. p&dánjnl mezj. A hátralékot kifizettem. Mihelyt több időm lesz, zárt levelet irok. L ... . S ... lói tudd meg: hol van L. ... testrirje 1 És kérd, hogy irjon !
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
RÖvirJ hirek.
Az országos kiállításról szóló törv. szerint a budapesti kiállítás befejeztéig az ország bármely részében orsz. iparkiálii-tasiéppen nem,e vidékitvagy részlegeset is csak korminyengedélylyellehet rendesni.
Baross Gábornak közlekedést államtitkárrá való kineveztet ése mir kétségtelen. — Az angol forradalmárok még z évben nemzetközi forradalmár gyűlést karnak egybehívni Londonba. — A csángók egyrésze áprii 1-én érkezik hazánkba Odescalchi vezetése mellett ; a másik részt hét nappal később Klopp mérnök fogja behozni, — Veszprémi polgármesterré Kovács Imre, v. tanácsost vilaastották meg. — Páxmandy Dénes állapotában javulás állott ugyan be; de seDe igen lassan heged. — Az eszéki postarabló és gyilkos, Vlasits István, a szombathelyi börtönből megszökött ; de üldözvén, mindjárt elfogták. — IstőczI es Wabrmann párhajűgyéhen
gtör.ént a végtárgyalás. Mindegyik 8 napi fogházra Ítélteiéit. Az ügyész és vádlottak felebbeztek.— Kossuth a nagyváradiaktól kapott aranytollat egy valóban classikus levélben köszöni meg. — Az Aetna kitörése veszélyes mérvet öltött. A lakosság mennekül. Állítólag eró-sebb lávafolyamból nem kell tartani. — Cj szőlőbetegséget fedeztek fel Romániában. Ez egy élősdi gombától származik. — A „Gaulois" czimü párisi lap, olvasóinak húsvéti tojásul egy-egy életbiztosítási kötvényt küldött — Az emberi testet igen pompásan lehel fényképezésre praeparálni, amióta tett kísérletek: iga zoljik. — A Hernád .folyó veszélyes mérvben nőtt és áradott a hét folyamán — Gladsíone hír szerint visszalép és helyét Lord Hartington fogja betölteni.— A finnországi gárda több tisztjét elfog ták nihilista-tendenciák miatt. Hatos Sándort a hírhedt rablógyilkos katona szökevényt mint hírlik Szőny mellett lovas csendőrök elfogták. Azóta megint as a hír is kering, hogy nem fogták el; tehát bizonyosat nem Írhatunk,
Irodalom.
(E rovat alatt megemlített munkák Nagy Kaaíasiii Wajdits József kSnyvkeresekediében kaphatók vagy általa megrendelhetők. Yidéki megrendelések posta fordultiral pontosan eszközöltetnek.}
— Megjelent az .Önügyvéd* 21.
füzete. IrtaKnnrr Alajos, kiadja ifj. N a-g e 1 Oltó Budapesten, a nemzeti színház bérhásában. E füzetben a szerző be fejesi h sajtóügyi eljárás ismertetését, és áttér a közigazgatást beadványok tárgyalására, s Isgelőbb ís ismerteti a községi kötelékbe való f Ivétel feltételeit és módjait, azután közli a magyar állampolgárság megszerzésére és elvesztésére, ugy as utazási engedélyekre vonatkozó szabályokat; tárgyalja a vallási ügyek körűi az áttérést, a vegyes házasságból; és házasságon kívül nemzett gyermekek viszonyát, a Vallás felekesetek egyház: szertár (isait, Ünnepeit, temetkezését és segély eséseit illető szabályokat; közli i népiskolai közoktatásra vonatkozó törvényes intézkedéseket; ismerteti a véd kötelezettségre vonatkozó szabályokat, és köíÖnösen tárgyalja a fegyveres erő alkatrészeit, a szolgálati kötelezettség tartalmát, a hadsereg kiegészítésének módjait, a hadseregbe léphetés kellékeit, az ideiglenes mentesség eseteit, sz ön kéntes belépés módját, as egyéves ön-
___________ ____ kéntes szolgálatra, s sorozás idejére
váih György gslatnboki lakos, Bed^kelsttocaátásra ós honvédségre vonatkozó
Von. min. IrAny. ór, P-
Sz. vonat Eszék, Moh. Domb. 5 l5,reggel
V. vonat S 55 d. n.
V. vonat Z*káoy (cs.Zikinig) 11 í éjjel
Qy. vonat Budapest 6 8 reggel
PosLvonai 6 d. n.
V. vonat BécsSzomb.Sopr.feló 11 SS éjjel
V. vonat 6 15 reggel
Sz. vonat * * " 12 * íjjeí
V. vonat Sopron 3 - d. o.
Sz. vonat Príg. Kot. Csákt felé i 5? reggel
Sz. vonat t « d. n.
Gy. vonat Érk. Kanizsára : 10; 50jíjjel

V. vonat Zákány felől 5 !J reggel
V. vonat 1 41 d. a.
Sz. vonat 11 éjjel
V. vonat Budapestről 4 reggel
P. vonat s d. a.
Gy. vonat 10 80 éjjel
Bécsből 4 11 '•SK'1
Sopronból 1(1 20 éjjel
V. vonat 12 16 dclb- n
.Gy. vonat Prägern of fel 81 5 551 reggel
•s vonat 1 14 d a.
V. vonst 11 lOjéjjel
Fel.ló. uerkeuta : B.U30SS LÁS/.LU.
HIRDETÉSEK.
10/833. íiám.
Póthirdetmény.
A z&la-egerszegi kir. tszétc mint tkkvi hatóság közhírré teszi, miszerint a zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző-egylet zala-egerszegi lakos Tégrehajtatónak, Brannstein Pál és Braunsten József, mint néhai özvegy Brannstein Józsefné szül. Kieselstein Anna örökösei, zala-egerszegi lakos végrehajtást szenvedők elleni 85 frt 6 kr. s jár. iránti végrehajtási agyében 5959/82 sz. a. kibocsátott árrerési hirdetményben az özvegy Brannstein Józsefné szül. Kieselstein Anna nevén álló zala-egerszegi 1782. 3z. tjkvben A f 506. 507. hzsz. alatti 12000 frt. 1258, 1257 hzsz. alatti 165 frt, — 2093. hzsz alatü 960 frt 50 kr. — 2396. hzsz. alatti 113 frt, — 2428. ház. alatti 508 frt 50 kr. 3037. hzsz. alatti 352 frt, 4227-4228. hzsz. alatti 2491 forint, — 4354. hzsz. alatti 120 frt 50 kr. — továbbá a zala-egerszegi 1839. számn tjkvbeni A f 4225. hzsz. alatti 299 frt, ér-téka ingatlanok a föntebb elősorolt becsértékek, mint kikiáltási árban a zala-egerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság hivatal helyiségében 1883. évi május hó 10-én délelőtti 10 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-cz 167. §-a alapján — Bozner Czeczilis, Vasmegye szombathelyi lakos végrehaj-Utó érdekében is 2000 forint tőke követelése, ennek 1876. évi deczem-ber hó 2-tól járó 8'/, kamatai leszámításával a már fizetett 500 írtnak 27 frt bekebiezési, 21 frt 55 kr. perköltség, 20 írt ítéleti díj, — l.C-frt 50 kr. végrehajtási és 10 frt 70 krban megállapított jelen kérvényi költségek kielégítése végett, megtartani fog.
A zala-egerszegi kir. tszék mint tkkvi hatóság Zala egerszegen, 1883. évi február hó 3-án. Szalay László «. k. jegyző. (P. H.) 877 2-3.
HÜSZ0NK8TTKDÍK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPRILIS lén 18SS.
31
L3
coooooooooooooo
o° !!LOTTÓ!! o
0 0
q Minden lottóbarátnak alkalom q
q nyujtaiik, hogy az ujon kijavított q
q és kipróbált játékrendszer által, q
q évenkinti 600-800 frtévíbiatos q
q jövedelmet szerezzen. A legese- a
q kélyebb tételnél is folytonos nye- q
q rés biztosíttatik. Egy forint be- q
q kaldése ntán megküldöm' a rövid q
•j és értelmes ntasitást, továbbá a q
q számokat tizenőt hozáshoz. Hogy q
q rendszerem elfogadóit minden Q
q kártól megóvjam s biztos nyerésre q
q vezessem, kész vagyok a netaláni q
q akadályoknál írásban, minden díj Q
fj nélkül fölvilágosítást adni. A Q
ft kérdezősködésekhez retonr bélye- Q
Q gek melléklendők. 874 2~24- Q
0* Y.vHrdlickajun 0
0 Win Wied.i grin, Mmium 4. 0
SoOOOOOeXX)00000000000060000g
I FERENCZ JÓZSEF §
KESERŰVÍZ Dr. Korányi tanár i rliematlén isii."
„Koródámon a legkedveltebb hashajtó vie."
„Hatásosabb mínt a többi
Dr. Kézmárszky tanár
Dr. Gebhárdt tanár
budai vitek."
Kéretik s forrta használásakor mindig az egyedül helye. elne-veiéet FEBENCZ jÓZSEF-ke.erü"iz haaenalni. Kipheló Feeselbofer Józief, Rosenberg ée Weliíeh, Schwarl ée Tauber; Strém és Klein uraknál a gyógys.ertarban és fue.erkrre.kede.ben N.gj-K.nisaán.
82s 4-4 a széttílíési iLazLatisáL BadapestBn, Táca nteza 18. szám.
q 82z 4-4 a szíttuiea iLaiLaiosaL BniafSHM, mu ma io. hí OOÖOOOOOOQOŰOOOOOOOOÖOOOÖ
o
ooo o
Igen sol, beteg ba a megfelelő ryogj szerek wtnd-jjírt kezdetben kéznél l-unének. — Ennélfogva ax oly könyv, mlno" 8 „Dr. Airy jyójymidaierp", mely nemcsak a betegségek leírását tart ti mázza, hanem egynttal orvosilag kipróbált és ezerszeresen jóu&k bizonyait hlxiiserc-ket aorol fel minden betegre nóXTe a legnaByobb beesései bír. Az emlitett és Richter kiadó - intézelében Lipcsében megjelent röpirat, melynek szövege számos ábrával van ellátva, aerischei K. egyetemi könyvárus által {Best I. lítvántér 6. sz.) 75 kr. beküldése után bérstestve küldetik meg. 818 6—7
Wiese ACoBip,
Kassen-Fabrikanten
WIEN - PRAG.
Ojar
BÚI 11. P»..i.»iIm|..H 58
Eaktár :
Bee*, 11 Uatir« Dwnitnau Kr 25
9 1-15 FieklUlet:
Budapeat, Karút, Feaelere-taiete.
Az első és legnagyobb
sírbolt és sirkő-üzlet
SOMMER és WENIGER Bécsben,
ajánlja magát mindennemű képfar.fe' él kűrtgó munkák elkéeeiUair. n. m teljéi családi sírboltok í* ílrkorek itb. at {ttutrák-mitryar birodalom ai.de. helyeire.
878 1-20
Kivitel pontos és Unom, — árak olcsók.
12 ¦ s z B r
MariaMlí-str,
116. 'r^rzSl«*
cs. és k. szab
Szarvasiiövéiiy - ezukorkák és szarvasnovény-szörp
leghathatósabb szer a köhögés, torok és mellfájás ellen. Egy csomó 10 kr. A szörp 50 kr é* 1 írtjával [Próbaüregek 20 krértj. Valódian egyedül
TT AT8T L. asszonynál.
GYÁR: Béesben , Marizhüfstrasse 116. Főraktár Sopronban ZERGÉKYI GYULA uraál
Szállít 1 ftttól följebb utánvéttel. Raktára.Tan az osztrák-magyar birodalom logtSbb gyógyszertárában él kereskedésében. 827 11 — 12
MeíTcDileléselc a leHiorsatitiíji teUesittetoeL
"MARGIT"
Ig^Äg« • st» a-B-ístss-
Beesd vilifkiilUtis
Pályázat mérnöki állomásra.
Főméltóság,, herezpg Esterházy Miklós nrjavai zárgondnoksága rrizéról Kismartonban az alsóLendT&iXempthyi és Cio-biucii Zalamégy ében fekvB uradalmak mérnöki állomása betöltésére pályázat nyíttatik.
Ezen állomással összekötött javadalmak 1000 forint évi Szeles; szabad lakás Alsó-Lenáván ; hivatalos járatokban 3*) frtaapidija vaspálya és egyéb fuvarok szabályszerű fol-siamltásaral éi két éri szolgálat leteltétől számítandó igény nyugdíjra a megállapított nyugdíjrendszer értelmében.
A pályázóban ra*gkivant minősítés; bizonyítvány okkal lamuitott megfeleli, elméleti és gyakorlati szakkép-ettségen kivB.1: magyar állampolgárság; feddhetien életelűzmí-nyek ; a magyar ós német nyelvekben, különösen az elsóben tökéletes jártassás.
A folyamodások e ciim slatt.Az Eiterfcásy bercxegi cár-gondnokság központi ígazgatöiágának Kismartonban" folyó évi májas hó 15-ig kQldend&k be. A kinevezett helyé'f.ért julíns hó l-jén lesz köteles elfoglalni. 809 1—2.
Kismarton 18=3. éri márczios U-éü.
Az Esterbazy berezegi zárgonűn okság.
Triesti kiállítás
(l't in nyomat
. dijaztatik.)
*) Nyolcz forint helyett olrasd három forint.
Ha/ánk ezen, vegyi os&etételénél fngva nevezete.-: gyógyvizét a lélegzési, emésztési szervek idült karátos bantalmaiaál, torok-, gége-, légcső- és hörgbetegségekben kivúlú silíerrel használják: Budapesten Dr. Korányi Frigyes, Dr. Gebhá,rdt Lngos. Dr. líavratil Imre, Dr. Poór Imre, Dr. Kótly Károly. Dr. Bar bős József. — Bécsben Dr. Bamberger Henrik, Dr. Dascbek egyetemi tanár és közkúrhúri főorro?. urak. — Ezen íekiufélyek nyilatkozatai szty-int a Blargit-forrás nemcsak méltó versenytársa a Seltersi, — Crleichenbergi, — G-ies-bübli, —- Radöini, — Vichyi, — Bmsi s hason összetételű vizeknek, hanem gyógyliatásban azokat több tekintetben felül is múlja. — A mellbetegek klimatikus gyógyintézeteiben, különösen az általánosan ismert és ina legláto^aloltabb klimatikus gyógyintézet Görbersdorfban a Margit-forrás ottlionossá vált.
Szándékos félrevezetéseh elkerülése teki.n,teUb5l kéretik , a tekintetes orvosi kn.r, nqy a t. cz. közönséff, hogy az eddig használt .Xutii" név mellőzésével ezenttcl csak a „Margit-forrás" elnevezést használni szíveskedjenek.
Borral használva a logegészslgesebb és legkellemesebb ital. í
KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR:
EDESKUTT L.
magyar kir. udv. ásványviz-szállitónál BUDAPESTEN, ERZSÉBET TÉR.
Siobri.ncsi I kUMUtáa íasi I-bö osatalrá | Siazoklevil.
legjobb AsztaJi-és üdltű ital,
kitiinö hatásának blieevuU kobógsaasl, oej»
bajoknál, nyomor-és tiólyaj sarxtaál. I EDECSEK'az eaésiteseteseaítsesrs). I
Mattoni Henrik,K^ua*sw. r..i»',.
A néY esdngíaS7Jegy
mint itt mellékelve feltüntetve van
jól fiîyeleiie TeeiU.
MATTON!'
DOOOQÖOOQOOOOO
Tfylagy ár-tiilajdoriosoknak
ajánlom aajit cjárttoányn gépeiméit, gSs-ló- vagy kézi hajtásra, tégla, ítladsiy íi esi
Vlk legolcsÖbb előállítására, de kOlöeo«<
íjánloi
^akadaUsnal mfikOdS
kézi teglagépelmet,
amelyek minden másnemtl készítéssel n
mnnkamegtakaritás mellett a eaélnak legjobban megtelelnek. Eaec gépek naaz-nálaU csakis két embert igényel, akik hé. pesek a legrövidebb iíZ tltf.4000 tfrb kitfisí mlsssegfi teciat elSimiani, továbbá ezen gépek Laienálbatók járta és tornáckovsse-tek, timsates téfllák. aitz és czsjaestae-m ékkövek készítésé re, továbbá félszáradt és fétfvrznáit téglák sajtolására. 870 2-4. árjegyzékek ingyen.
Jáger L o e i s gépgyáres
Ekreafsli. Ols a Ra._
CXX3OOOCX3O0O000
A Triesztben Is kttünó elismerésben részesült jeles magyarhoni
elismerésben részesült^—-y ^
Petánczon (Radein mellett.)
Rendkívül szénsavdús savanyaviz-forras, mely a bada-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló saTanynviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmnl.
Megrencieléeel!: a forrás igazgatóságához Petánczra (a. p. Maraszombat)
iatéeendók.
Raktárak- ég isméíeladóknak különösen ajánltatik.
Hogy mindennemű hamiiitaanak eleje vét"8.ék, a dagó „Széchenyi" névvel leend ellitva. 87r, 2_»
Árjeffzétet liTánatra
ingyen es bérmentve
Mindenkor friss töltés
Sürgöny :
Wer Regeié, EaíeiiL
Dr. Hartrnann
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugyesőbetegség
ellen araknál ée
folyadék nőknél,
szigorúan orvosi *ény ntán készített gyógy* szer — gyógyít befecskendesés és fájdalom, utóbetegség nélkül, ojonaan beállott vsgy bátmíy elárult haj, alaposan és megfelslS gyorsan. BatároMttan dr. Hartmann Auiiliumja kérendő s Így ezt a mellékelt haszna lati ntásitási könyvvel egyDU és egy a dr. Hartmans intézetében tanácsban tartott jogotitt jegy a maga valódiaágában kapható minden nagyobb gyógysaer-tárLaa 2 irt 60 krért.
Főraktár: Twerdy W. gydgysz. I. Kohlmarkt IL Becs.
Raktár: Präger Béla fyágyueresz nrná! Nagy-Kanizsán
U. i. Dr. HirlBasHi ur rendel 0— 2-ig és 4—6-ig intezetében z itt minden ngy mint addig ia, mudezzoemü bSr- íz titkos beteg ségek, nem kUonben férfi er5 gyengaiéi, királóan kitUnfi mód aaarint, minden ntó-kö.etkesét elkerülése nélkül, Syph^lb és dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Uérsékelt díj. I>ré-lileg is. 814 42—».
Wien, Stadt, Seilergasse Nr. 11.
alfJános-féle maláta 'eg^utslgi csokoládé."
A HOFF JÁMe Mála-csotoMi
s sz idült gyomor-, UtetSleg emésztési bántalon s vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, hamisítatlan állapotban tdegerósitSOl a vérbajok és a lesorányosodásnál orvosilag rendeltetik a maláta-esokóládé, kiváltképen a sápkor és vérszegénységnél. A legűztomabb maláta csokoládé erősítésre slónySs. 20 ér alatt 58 kitüntetésben részesítve császárok, királyok éj fejedelmek által. Készítve Hoff János esásx. kit. ndv. szállító nr, a maláta-készítmények felta'álója és káesiUije maláta-kivona: csokoládé gyárában. 831 13-17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes ur! Tény, hogy 5 évvel szelőit meghűtöttem magamat oly any-nyira, hogy nem csak orvosok, hanem mindaaok, kik csak: egyszer láttak, életem-hes semmi reményt sem kctBtték, kénytelen voltam a Sxepsiéget, zord éghajlata mirtt azonnal elhagyni és as enyhébb éghajlattal birÓ Badapestre átköltözni. Mar akkor is, minthogy más sz rek nem használtak, menedéket kerestem a zsaláta-kivonat-kéazítményekbea és rövid idE múlva könayebbülést éreztem. Azóta a készítményeket rendesen használóra és állapé'om annyira javt.lt, hogy reményem var e bajból kigyógyolai. — A midSzt el nem mslsszthatom ez alkalozamal a maláta-késxitméfiyeket a kOsSnaégnek ajánlani, kötelezve énem magamat nraságodnak kOsaJJnctemet nyilvánítani és maradok kiváló tisatalettel
Brid*pest, 1882 soárcsíaa 22. Woiltk a Ferenc z.
Főraktár: Nag y-K ani z s á n : Fesselhofer JÓssef, Strem és Klein; Zala-Kgcrszegen: Habtasky Adolf, | Sopron: MtMer P.; Kezstkely: WQnsch Ferenci: K ap o e vár : Laipezig Antal ; Kalocsa: Beir C Llpot; War asd: Knsy, Hochtinger gyógyszeres*; Z á gráb: Kaiser és Loz; Ssoa-bathely: Kelemen J. V; KermenÖ: Sonne&Tesd gyógyzxeri-is ¦ Pécs: Spitzer Sándor; K reoz : F: Boanyak ét ni i Uatssionbtt: CseUner T. gysz.
Hotf János-féle maláta-ki vonat egétaaégi "«6r. |
Nragf-Kininan, nyocaatoU a kiadó talajáa&oa Wajüts József exyorssajtóján.
NAGY-KANIZSA. I883. április 5-én,
Huszonkettedik évfolyam.
Egű atám ^Ö.*T
HIR0ETE5EK
K hníál.os potitsorhan 7, másníls* « í mimlcn iov?lil>i sorért r> kr.
NYII.TTftitltKX soronként 10 kr^rt vétcUu'k lei Kinrsr.i.'i iili'ti'k ruiuflfD egyes ;i:t-; léüiTt 30 kr. fizi-t<-uilí>.
A lap szellemi részét illető közlemények a BierkcsrtöMx, anyagi részét illető közleménrek pedig a kiadóhoz bementre Íntézendök : X A G Y - K AN IZSA WlaMtcaház.
Kírmctitctlen levelek e*ik ismén ronnkfttár*«ktAl f;«g:i lutnak el.
Ki'-7.irai<>lc visura nem kíUUría.-k.
,Nagv kanizsai ölik. tűzoltó-egylet', a .zalarr.cgyci általános tanítótestület* a „ nagy-kawzsai kisdednevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeze'.*, aasop:oni kereskedelmi s iparkamara nagykanizsai külválasztraánya' a több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
IIcleiiki 111 kétszer, vasárnap- s csütörtökön iiiegjeUnő vegyes tartalmú lap^
Két lavaslat.
(Folytatás és vég**.)
II. Javaslat — a regálé megváltása tárgyában. —
.Mondj i ki a törvényhozás, hogy az állam és a községek közösen megváltják a királyi kisebb haszonvételi jogokat, de nem ezek értékét, hanem csalc öt, egész hét évig átlag szerint konstatált évi jövedelmüket szolgáltatják ki, a regale-jogosuli foldbti tok mindenkori telekkönyvi tulajdonosának Ezen czélhól minden község részéről, a területén megváltott regálé jelen legi évi jövedelme erejéig az állam és a községek össze&ége által is ga ranürozott G frtos járadékjegyek bocsáttatnak ki, olyképen, hogy ha pl. valamely regálé-jogosult fo'duírtok jelenlegi évi jövedelme 102 frtot tesz ki, annyi 6 frtos járadékjegyek állíttatnak ki az illető földbirtok részérc, a hányszor G frt a 102 írtban benne foglaltatik.
Az ily módon kiboc.-áto't regálé megváltási járadékjegyek az illető i égnie jogosult földbirtok helyrajzi számjara szólnak s attól el nem különíthetők, illetve ahoz lapadva maradnak s a földbirtok nélkül másra át nem ruházhatók.
A regálé-jogosult községek számára ki bocsa ott rcgálé-j árad ékj egyek az illető községekre szólnak s az azok utáu folyóvá teendő járadék csakis az alább felsorolt czélokra fordítható.
A regálé-jogosult egyes földbir-toktcst felosztása esetében pedig, az I. javaslatban erre nézve megáltopi tott elvek irányadók.
Az ilyképen a községek és az állam által megváltott regálé, a községek által kiküldendő megbízottak s az állami, pénzügyi közegek által egyedárúságként kezeltetik az egész országban. Az italok kicsiben való kimérése pedig, miiiden községben
az eddigi árakhoz képest 100%-nyi áremeléssel történik. A többi királyi kisebb haszonvételi jogok, ugy mit t a vadászati-, malom-, halászati és vizjog stbi jogok, eddigi constatait évi bérleti jövedelmüknél, a körülményekhez képest lehetőleg, szintén 1007(.al magasabb bérleti Összegért adandók ki.
A regálé központi alapba, a kezelési költségek levonása után, ily módon befolyandó évi jövedelemből, mindenek előtt a regálé megváltási jegyek után járó évi járadék, utólagosan fizetendő két félévi részletben, tétetik folyó* á. A regálé-járadék kifizetése után fennmaradó nyereménynek 5% ia regáié járadé';jegyek tartalékalapjának képzésérc fordittatik mindaddig, a míg az, a regálé után fizetendő évi járadéknak megfelelő tókc nagyságára növekszik fel és pedig oly nagyságra, hogy azim töke az összes járadékjegyek után folyóvá teendő évi járadékos, z -get, 3%os kamatláb mellett is fe dezhesse. A nyereménynek fennmaradó 95%-* pedig két egyenlő részben, az állam és a községek között osztat ík fel. A községek összeségére eső nyt reményöaszeg azon arányban oszlik fel az egyes községek között, a mily arányban ezek a nyereményhez járultak, nem lévén joga az egyes községnek többet igényelni, mint a mennyivel e nyereményhez járult.
Az egyes községre ily módon esó nyeremény, a regálé jogosult i község javára kiállított járadékje ¦gyekből bt-folyó évi összeggel együtt | első torban járási szegénykor- és árvaházak , másodsorban községi-, ; elemi-, földmivelési- és ipariskolák, harmadsorban járási-, magasabb földmivelési- és ipariskolák felállittására és fenntartására, ncgyedsorban prdíg a községi rovatai fedezésérc ford tta-1 tik. A magyar, kincstár javára eső nyeremény ellenben első sorban az
I. javaslat szerint, a földbirtokosok é> a háztulajdonosok javára fizetendő évi kamattöbblet fizetésére, másod-so bau hazai, mezögazgasági czélok előmozdítására és harmadsorban a netaláni évi deficzit' fedezésérc for d: tan dó.
A hitelre szorult regab'-jogosult fóidbiriok tulajdonosának azonban jogában álland egy olyan törlesztési kölcíönt felvenni, melynek évi aunu ílása 32 vagy legfeljebb 38'A évi törlesztés mellett ezen icgalé évi járadékában a fedezetet teljesen felleli, ugy, hogy a földbirtoka javára évenként folyósítandó regálé járad-':k, a vett kölcsön után járó évi kamat és törlesztési hányadot egészen szolgáltassa.
De C7en kölcsön szintén az 1. javaslatban érintett, általam tervezett j késObb berautatand > s egészen uj j rendszeren nyugvó földhitelintézettől i veendő fel, me'y belső szervezeténél fogva a kölcsönvevő földbirtokot az [intézet szorosan Telt nyereményében I részesíti és egy sajátságos módon a Ijelzáiog számára a kölcsönvett ösz-' szegnek megfelelő *uj tőkét s igy ezen kölcsönmüvc!et segélyével, a [regálé jogosuk földbirtoknak, a javára folyó regálé-járadék % ának megfelelő nagyságú uj tőkét alkot.
A regálé megváltására szolgáló cziinletckuck a regale-jogosult földbirtokhoz való lekötésével, azon czél lebeg szemeink előtt, hogy elejét vegyük azon végzetes botlás megújulásinak, melyet a nemzet 184S ban követett el, midőn a szabsd fejlődésnek utat nyitandó éi a nemzet intellektuális erejét gyarapitandó, a röghöz kötött fiait a belföldi jobbágyság alól egyik kezével felszabadította ugyan, de ugyanakkor másik kezével, ezen üdvös eszmének a gyakori tí életben való fonák alkalmazása által, az egész magyar földet s ezzel együtt a nemzet Összes —
tehát eddig szabad fiait, t i, i földesurakat is — a külföld -tributá-riusaivá tette.
Elejét venni ugyanis azon botlásnak, mely akkor iett elkövetve, midőn a földbirtok tula jdonjogával egyidejűleg keletkezett jobbágyi munka pénztőkére konvertáltatván a helyett, hogy az összes magyar birtokosságra főid tehermentesítési pótlék czimen rovott váltsagösszegból járadékalap alkottatott volna, mely az évi jobbágyi munka csak egy évre terjedő acquivalensét juttatja vala évenkint évi járadék alakjában, a földbirtoknak, vagyis a földbirtok mindenkori telekkönyvi tulajdonosának: a kitűzött czéllal homlokegyenest ellenkezőleg, tehermentesítési alap képeztetett és földtehermentesitési kötvények alakjában, a jobbágyi munkának egész értéke, az egész tőkeálladék, az akkori időleges földbirtokodnak szolgáltatott ki. üzen időleges földbirtokos pedig az öiökváltsági tókeálladékot, vagyis értékét, nem a földbirtokától elvont évi jobbágyi munka, mint a tálai integráló részét képező űzemtőke hclyrepótlásának, hanem az állam részéről, saját személye javára tett kegyes adománynak tekiotve, azt a mezőgazdaság illuzoríussá tételével s a magyar földbirtok értéktelenitésére a talajtól elidegenítő s a mint tudva van, legnagyobb részben a kötvények névértéke 3G -44"/B-jaért, potomáron külföldre juttatta, sőt még mi több, még a bevett 3G — 447* se™ lett visszavezetve a földbirtokhoz, hanem a helyett, hogy ;z a földbirtok felszerelésére s a magyar családok jö-vój-ínek biztosítására fordíttatott volna, tudvalevőleg a pillanatnyi szüks-égle-tek kielégítésére, sőt legnagyobb részben külföldi, fényűzési czikkek beszerzésére lett, soha vissza nem térőleg, improductive kidobva.
A magyar mezőgazdaságot oké-pen azon kettős csapás érte, hogy a jobbágyi munka értéke, mely eddig
a magyar föld Üzemtőkéjét és aktíváját képezte, a tehermentesitési kötvényeknek a külföld s a belföldnek, a sors által prelegált néhány egyesei tulajdonába való juttatásával, a földbirtok passivájává vált és a helyett, hogy a magyar földbirtokot szabaddá tette voloa, azt helotává süly esztette.
Ezzel számolunk, a midőn a regálé értékét pénzre konvertálva és mozgósítva a földtől el nem szakítjuk :
A tapasztalásokon tehát okulva nem akarjuk az eddigi bajokat egy további bajjal tetézni; a regálét, a volt föld su:i birtok ezen egyedül megmaradt ü/.cm tó kéjét is attól elvonni, s a jelenlegi földbirtokosnak pillanatnyi segélynyújtás kedvéért, nógat a földbirtokot s a magyar családok jövőjét feláldozni, hanem a midőn a földbirtokoson segitüak, az ó saját — 'családja — s a nemzet jövőjét is biztosítjuk.
A regálé egyedárusággá tételével czélunk egyfelől az áliam és a , községek s igy a nemzet javára, a ; józan és a munkás polgárok minden megterheltetése s a volt földesúri családok, mint regálé jogosultak minden megrövidítése nélkül, egy 10—' 15-20 milliónyi jövedelmi forrást nyitni, másfelől pedig a jelenlegi regálé-jogosultak s a jövő nemzedékek javára, a regálénak legalább jelenlegi értékét, a melyet az újkor intézményei napról-napra mindinkább összesorvasztanak s immár elnyeléssel fenyegetnek, megmenteni. — Igenis czélunk a regálé értékének a volt földesúri birtok részére való megmentése mellett a nemzet javára is egy 10 — 20 milliónyi jövedelmet alkotni, mondom, egy 10 -20 millió forintra rúgható jövedelmet, mert hi áll az, hogy a regálé a jogosultaknak jelenleg hozzávetőleges 10 milliót jövedelmez, ngy ha tekintetbe vészük azon hasznot, mit az a bér-
TÁRCZA.
Szerelmi ünnep.
Lenautol Ilimes dslti:t * pieairt* iiold.^ul axAll éZ feli; Lomboa, illatos erdőben Csattog ezer éu
íme míg a wm csak terjed, = Mind -iidlt zöld oltáriv.
S minden aziv azent barang«rtv..l
Ssereln-Í Qnneprc bív.
líúíjáiat gyújtott a tavasz Smaragd gyrtyanálakon: 8 minden lelke*, ment ftmb'iJcl, ÁM.-aat á'jába von.
STtílNEUCH.
Egy levél.
Tekintetes szerkesztő ur!
Ustor István pipai ügyvéd barátom ól egy érdekes szövegű levelet kap tani a napokban, estjéén Boraim kapcsén azon kéréssel küldöm meg tettességednek, hogy a mennyiben azt a közlésre alkalmsának találja, legyen szíves annak becses lapjának tircM rovatában helyet szuritani.
A levél szószerinti szövege a kő-ve. kezŐ:
Pápa, 1883. márctimbó 10.
Kedves Bandi baratomi
Ne neheztelj reám, hogy márcíins hó 3 ára telt ígéretemet be nem válthattam, de hidd meg, hogy szavaim betartását, lehetetleníti kö ülmányek gátolták ; ¦ mert tudom azt. hogy szavaimnak —
ra ként mindig, ugy a jelen alkalommal is — ht'eh adsz, azért az cxcitsatíóval nem sokat bibülödöra annál inkább s-m; mert a vétlen mulasztásból származott veszteség, kizárólag csak engem sujt.
A mint tudomásod vao róla már-ezittl 1-én Peti barátunkkal csikugyaa utr* keltünk, s 1 órakor már K. Cz.-ben voltunk,hol a másfél ón.i várakoaáaj időt nagyon kellemesen töltö'tük el; mert vonat vonatot érve, az étteremben mínr untalan uj é« uj érkezettekkel 'alálkoz tuok. Különösen pedtg jól esett az utazók közt föllelni H. K,-ékat. kik épen Pápára voltak utazandók' a náazünnapélyro. Mariska kÍ4asazony természetes dolog velük volt, és ugy látszott, hogy ő néki épeo nem volt ínyére elodásbatlan ularásom de bármi készséggel is fordnltam volna vissza felé, a hivatalos teendő tudata és a te érdeked győzöde'meskedett szivem forró vágyán, s ipy történt az, hogy ők nélkülem értek Papára.
Mi Petivel még ezután is körűibe lul egy félóráig együtt maradtunk, de azután elválva egymástól, Ő K. én pedig V. felé fulytaf.uk ncunkat.
Én fé) báromkor megérkeztem H. ra, hol a conpe-ból kiszállt tat tsk azon indokból : mert V. felé a B. bői érkező vonat fogja szállítani as utasokat, ezen vonat pedig B.-ből csak is este 7 óra 12 pereikor érkezend meg, s V. felé 7 óra 'ól perczkor indul.
Eay gyönyörű mulatság ieend — gondolám msgamban — ötödfél órát egy vasúti étteremben eltölteni akkor, mikor oly foooa és sürgős végezni valóra van! Le kelleti tehát mondanom arról, hog as elindulás napján végezhessek, e ne-
hogy az nna'oni áldozatává os'ern, begya< logoIlMm n yároaba, üres időmet ifjúkori emlékeimnek szentelendő.
Megnéztem mindent >¦ kedves kis városban. Nem tudtam eléggé bámulni a sok vál ozAB felett, láttam az uj fztnházat e eg> ébb monumentális uj épületeket, szóval bármerre tekintek mindenült és mimi-Db-u CJ'k a halbdás jelei: tupasz ul-am. Mis résxn'l azonban uton alfélen, aj és előttem teljesen ismeretlen arezokra is akadtam, mi egy kis viaszahatást kel' tett bennem; mert oe*n éreztem már magam teljeaeu otthon, le ís lehetett ezt arczomról olvasni, pedig hát ezen kis vá rosban t&ilőttem el életemnek logb'jldo gabb 8 érét. Midőn beértem a városba azt hivém, hogy minden épület, minden utoza tarok mosolyogni fog reám a viszontlátás édes pereiéiben. De keaecQ csalódásra ébredten, rég elfelejtetlek esek már engem mind, mind elfelejtet lék azt a kis pajzán deákocskát, kÍDek fő passiója volt egykoron azokat a szotykos papír hirdetésektől megiies aiii. Nem ismerte fel bennem senki már a későbbi Don Jonent, sén neki adva magam a multak emiékei feletti mély tűnődésnek, gondolatba mélyedt, a lehajtott fővel ballagtam előbbre, míg nem egy sarok fordulatnál oly erővel ütköztem egy velem szemközt jövő uri egyénnel Ossse, hogyha nem iparkodom tőle Dyomban pardont kérni, hát talán hajlandó lett volna eleaése miatt — vol«m szemben letiJegeségre vetemedni.
Ekkor jöttem észre s körültekintve ast tapasstaltam, bogy a szomszéd emeleti ablakból valaki oly jó ÍSÜit kaczag éten mindennapi esemény feleit, hogy alaposan tarthattam, attól, hogy as illető
a kis ölben larlott csrceemőt leeji ke zébŐI.
Hohó hol vagyok? Most villant meg agyamban szivemnek legrégibb édes emieke! Én ezen házat is ismerem bisr u ol ó deák éveimet e házban töltöttem itt laktam én hárem évig asakadadanul Elhatároztam magamat az átidomított és egészen újnak látszó belső elrendezését is megekinteni.
As elhatározást rögtöni tett kö
vette.
Miután a földszinten megvizsgáltam mindent, felmentem az emeletbe is, szerettem volna egykori lakszobám belsejét ia megtekinteni, oh de ennek még csak as ajtajára sem akadtam reá S a mint jobbra balra tekintgelődöm, a kopogás haltatára egyszer csak feltárul előt-fm egy ajtó honnan egy kivánc*; női tekintet ast látszott tőlem kérdezni, hogy váljon ki vagyok, s kit vagy mit keresek, de szó nem jött ajkamra, s elszoiult keblem midiin a még mindig igéző ssép-!ségoldal* melől előfurakodva egy 13—14 éves kK fiacska azzal áll elő „bácsi a papa nincs itthon.*
Oh ez a naiv megax&Jitás tőr döfés volt szivemben;s ön magam előtt olpírulvaa kis fia szavainak igazsága felett kételkedni voltam kénytelen.
Nincs itthon kis fiam? Kétkedő hangon volt a felelet részemről.
Erre a szép hölgy sikoltva összerogy ik, a gyermek sereg körbe fuga, s nekem alig maradt annyi időm, bogy a beteget felsegélve szob'jába vihettem, xlabastromi kezét mégegysz-r s tán atol-jara az életben megcsókolhattam, midőn a lépőtökön czipő csikorgást hallva, kö-
zeledni láttam egykori s az anyag hajhászó szülék akarata folytán győzelemre jutótl versenytársamat. Nekem természetes dolog fOteendőm volt a gyors távoz .s, mi szerencsésen sikerült ís.
Hogy mi történt ezután a hátban azt nem tadom ; mert as én órám Ütött, kisiettem as állomásra, honnan 7 éra 31 pereskor csak agyán megindultam V. felé.
Utkösben egy időig elmélkedtem a töriéntek feleU, de az alom hív barát, cs megmentett lelki kínjaimtól, s egyszer csak azt vettem észre, hogy V.-be érkeztem.
Tiz Óra busz perez volt pontban. Siettem u kijárat felé, dt a kijárat csarnokában ngy hemzsegett as ácsorgó tömeg, hogy az előre haladás csaknem le-! hetetlenek látszott. Nem tudtam hamarjában elképzelni, hogy miféle csődület ét zsivaj ez, míg végre megnyogadtam azon hitben, hogy valószínűleg a válaaztó kerületnek köstis* telet ben és becsületben álló országgyűlési képviselője érkezik ma, s a városi magistratns annak illő fogadtatására tett aló készületeket.
Pedig hát dehogy, kenyér irigységből tolakodtak a bérkocsisok as érkezők elé. azok csapták azt az irtóztató fűlssatgs'ó lármát a .fiskkerot'1 ,tet-szik fiakker- sZur Krone" „ti.kker a Szarvasból' .Oroszlán* .less kérem valami bevinni való" féle szavak kai,
(No, gondoltam magamban V. a vi-lig piacsán szerepel, a kalmár asellem átleogí a magistratuttől k«sdve a« utolsó hordárig az egéts várost, ét ily csekélyebb mérvű raaditlenség — egyébként keílő r-adórí feiügyelett mallett — más; megboosájtható. De beszeg nem így gon%
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
APRILI? 5-én 1883.
léknek hajtott s azon hasznot, mi több helyen a regálé-jogosultak között folytatott, a regálé jövedelmet megsemmisitő versenyzés folytan kárba ment, bátran fel lehet tenni, hogy az egyedáruság, *mely a versenyzést kizárja az italoknak 100%-al való áremelése s egyöntetű kezelése mellett évenként 15 — 30 milliót bizo nyara szolgáltathat.
A kicsiben kimért italoknak 100%-al való áremelésével és az italmérési üzletágnak a nemzet javára való jövedelmeztetésével pedig czélunk épen magát az iszákosságot, e romboló emberi szenvedélyt, a nemzet szolgálatéba venni.
Mi ugyanis egészen eltérve az eddigi traditióktól, melyek hajtó vadászatot rendezve a szenvedélyek ellen, ezeket lélektanilag igazoltan, csak fokozzák, mi nem az emberrel, születtett s a vérében lakozó szenvedélyek leküzdését, nem a természet j törvényei elleni Inába való viaskodást; tűzzük ki czélul, hanem az áltat eny észté tjük el a szenvedélyeket, hogy azokat a társadalom szolgálatába véve káros hatásaikat elenyész-tétjük.
A jelen esetben az iszákosságot e semminemű korcsmai hitel törvényekkel s egyáltalában semminemű társadalmi intézkedések által el nem enyésztetbetó szenvedélyt vesszük a nemzet szolgálatába.
Építjük az iskolákat azon iszákosság által, mely a népet butítja.
Felállíttatjuk a kórházakat azon1 iszákosság által, mely a nép egész-1 ségét rontja.
Neveljük a munka számára az! ifjú nemzedéket azon iszákossag által szolgáltatott jövedelemből, mely előd-1 jeiket a munkától elvonta.
Felállíttatjuk és fenntartjuk az! árva- és szegényházakat s megment-1 jük a társadalom javára a szegé-1 nyéket és árvákat azon iszákosság által, mely az árvák és szegények legnagyobb contigensét szolgáltatja.
Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az- erkölcsök sülyesztéséhez hozzájárult az erkölcsök emelésére.
Felhasználjuk azon szenvedélyt,! mely az eddigi nemzedéket degene rálta, a jövó nemzedékek regenerálására.
Jövödelmeztetjük azon szenvedélyt az állam javára, mely eddigelé jövedelmét csökkentette.
Jővedelmeztetjük azon szenvedélyt a község javára, mely eddig törzsvagyonát emésztette, — muuka erejét apasztotta és szegényeit szaporító tta.
Vesszük azon iszákosságot a nemzet szolgálatába, mely minél job-
doltam azután, hogy megfogadott kocái som kérdésemre kijelentette azt, bogy qü bőröndömet nem csakhogy nem tette fel a kocáira, de ó azt nem is lá'.ta.
Ejh! Ez azután már szép dolog! Rögtön küldtem kocsisomat s mentem magam is bőröndöm felkeresésére, de eredménytelenül, s miután a szolgálatot teljesítő egyetlen rendőri közeg is kijelentette, hogy ő bőröndömről hírt mondani nem tud, a mit is törődik Ő azzal, ót nnm az én kedvemért küldték ki as indóházhoz, behajtattam a „Szarvas" szállodába és sieitem az esetről jelentést tenni a rendőri hivatalban.
Éji 11 óra lehetett, mikor megindultam a rendőri hivatal felé, de holdfény nem lévén csak lassan hatadhattam előre oly annyira, hogy már körülbelül fél 12 óra lehetett, mire a rendőri hivatalhoz értem ; mert a korom sötétségben kerülő ntat találtam választani, a melyen lépten nyomon megbotolva potyogtam majd előre, majd pedig hátra felé.
Másnap e miatt bizalmas körben pan:.szo!kodum, orvoslásai azonban azon válaast nyertem, hogy jóra való ember nem járkál oly késő éjszaka idején. Kü lőnben pedig ngy hírlik, hogy V. város ez időszerinli polgármestere azon gazdálkodási ötletre jött, hogy holdfény nem létében azon egymást nagyon távolról kiabáló olajos lámpa világosságot ngy sem terjeszt, tehát azoknak meggyújtass teljesen felesleges, de holdfény alkalmával föle részben igen is meggy ujtandók j mert ekkor nz öiszes lámpák fele ís elég mértékben árasztja a fénysugarakat. (Vége következik.)
bin fog ezentúl garázdálkodni, annál nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni a nevelésre, felvilágosodásra és nyomor enyhítésére szolgáló eszközök előteremtésére s viszont, a mily arányban csökkenteni fogja jövedelmét, annál dúsabb kárpótlást fog nyújtani a nemzetnek abban, mit az erkölcsök, józanság, garázdálkodásra való hajlam s a visszaadott munkaerőben nyerend.
Igy megmentjük a regalő értékét, a jobbléthez szokott s fotózott igényekkel biró régi uh családok-javára, de a mi több — s a mi nemcsak ezen családokra, hanem az egész magyar társadalomra nézve nagy fontossággal bir — megment jük a jelen s a jövő nemzedék s a cemzeti productió érdekében a volt föld számára ennek jelenben egyedüli pénzbeli üzemtőkéjét.
Segítünk a hitelre szorult földbirtokoson, mozgósítván számára a regálé értékét a nélkül, hogy azt a magyar családoktól elszakítanék, mert & midón a regálé értékének "/• részit kölcsön alakjában folyósítjuk, egyszersmind ennek törlesztéséről, sőt egy ennek megfelelő uj tőke alkotásáról is gondoskodunk.
Segítünk a magyar államkii oltáron, szaporítván annak jövedelmét a nélkül, hogy azt a józan és munkás polgár törzsvagyonából, a nemzeti productío kárára kiszakitanók.
Segítünk a községen, szaporítván jövedelmét és jó-ékony intézmé nyeit a nélkül, bogy törzsvagyonát és munkaerejét megtámadnák.
Segítünk magukon a részegcsség áldozatain s azok családjain, fenn tartván őket épen a szenvedélyük által szolgáltatott jövedelemből és elejét vesszük annak, hogy az iszákosság által teremtett s a nyomor áltat szervezett csőcselék, száz meg száz alakban a józan és munkálkodó polgárok vagyonát eméssze és fenyegesse.
De igy eleget tettünk a jogegyenlőség elvének* is, kisajátítván a magyar földbirtok testéből, a jelenkor szellemével össze nem férő, privilegizált territóriumot s elcnyésztetvén e középkori maradványt. De megfeleltünk a helyesen felfogott egyenlőség elvének akkor, midőn nem kobozzuk el potom áron a regálé értékét, a jobbléthez szokott, a fejlettség magasabb fokán alló, régi magyar családoktól. — Megfeleltünk épen akkor az újkor annyira hangoztatott egyenlőségi elvének, mídón ezen régi családok magasabb fokon álló fejlettségére s az ezzel járó fokozottabb szellemi és kényelmi igényeikre tekintettel lővén, ezen fokozottabb igényeik kielégítéséről gon doskodunk. Megfeleltünk az egyenlő ség helyesen felfogott elvének épen akkor, midőn ezen regálé értékét nem kobozzuk el a fokozottabb igényekkel, már születésűknél fogva bíró családoktól, azok javára, kik edzettebb testtel és kevesebb igényekkel jöttek a világra. Megfeleltünk épen akkor az újkor szellemének midőn ezen a nemzettest gyöngédebb részét képező régibb családokat nem tesz-szük ki a vérre vaditólag ható nyomornak. Megfeleltünk akkor a kor szellemének, midőn a fejlettebb osztály megsemmisítésével nem akarunk a fejlettségben hatramaradottabb osztályon segíteni. És tettfik a legnagyobb szolgálatot épen ezen a fejlettségben hátramaradott osztálynak, midőn az intellektuálisabb és az emberi érzésekhez hozzáférhetőbb elemet s igy ezen értékesebb emberanyagot a társadalom javára megmentjük.
És teltük a 'egjobb szolgála tot magának a nemzetnek s társa dalomnak, midőn nem rombolva, hanem alkotva és conserválva akarnak a társadalmon segíteni.
Óva intjük tehát a nemzetet, hogy a bajt ne életveszélyes operá-tiókkal igyekezzék orvosolni a nemzettestet, ne ezt folyton megcsonkító ampntatiókkal akarja megmenteni,
as egyén! netáoi feis:ólalás esetéra, az osztályok beosztása elbstároztatik.
Kert érdemében tett felszólalás az 1-só osztály megszűntetésével az egyéni felszólalás alkalmakor lesz a neki megfelelő osztályba sorozva, a mi azoub*n Ujizent, Vardomb, Bobahegy, KwTőlfij területeket' illeti, miután azok szőlőhegyek kasza'ói által vannak képviselve, a rétek 6. a esetleg többi osztályaiba lesznek sorosandók.
Kir. becslőbiztos a h?gyi kaszálókra nézve javasla'át fentartj..
Rétekre nézve a VI-dik osztály kibővítésével lesz a birtok-állományok szabályos beosztasz elintézve.
Szőlőknél a VI-dik osztálynak esetleges felállításával as egyéni felszólalás idejére lesz a b'rtok-ál'omáoynak netáni beosztása.
Legelőre tett észrevétel figyelmen kívül bagyatik.
Az idő előre haladván, az Ülés esti 7 órakor berekeszt* lot'. Folytatólagosan felvéve 1883 márez. 9. Jelecvoltak. Kováca János biz. elnök. Inkey Lászó Talabér Z<iginond. Takbér Kál-
¦ rendelet tárgyában kibocsátott körrende-mán, Tóth Imre, BMcan Farkas, ahonika-^ _ v- , Nmgy KmnÍMa varos Endre BUu Pál, VizWvay József t."-j teraletón átvonuló pics-var.«di államat-UgokRiiter János kir. beealőbiztoa. B„kR.„ftk koDgo líg|aTai leendő kiépí-
Elnök az ülést megnyitván, olvasta-;(é(|e Mot , ,4rosi képT;„]ő teBtü|Bi
ne az egyik osztály «e^misitésé^
vei akarja a másik osztályt segíteni s ne azt adja az egyiknek, mit a másiktól elvesz, hanem mozdítsa elő az egyik osztály érdekét a másik osztály érdeke előmozdításával a igy mozdítsa elő az egyes osztályok ösz szességének érdekét az egyes osztályok érdeke előmozdításával és tegye éppé a nemzettcstet az által, hogy minden részét egészségessé teszi!
Jegyzőkönyv
fölvétetett nagy-kanizsai járás földadó szabályozási járási bizottság 1883. már czius 5-én tartott ülésében, (Folytatás)
27.)
Botuke község felszólamlására szán
tóföldeknél a 7-ik osztály kibővítésével.
egéss düllőt érintik, már as egyéni fel azólstás előtt foganatositandók lesznek.
As I sŐ osztálya szántóföldekre tett mcKJ ¦pyzés e jrgysőkoay V 3. ss. alait je-
leztetík.
Kertekre. A sza&zdbegyi d ül tőben felveit és cserfői begyen kíiünUtett 65 és 29 bold kertterűlet, miután estek, mint szőlőalji kaszálók és p;ncze előtti terftle tek vétettek f. I, ezek a rétek 6. és következő osztályaiba lesznek sorozandók
Egyebekben a községi bizottság jegyzókonyvi kif-gezese lesz érvényesí tendő.
Kir. becslőbiztos a szántóföldeknél a VII. osztály felállítását nem ellenzi.
Egyebekben javaslatához ragaszkodik. A kertmívelésnél azonban javaslatát szintén fentartja.
(Folyt, következik.)
4S37. n. i. 1893
Zalavármegye főispánjától.
Hirdetmény.
A megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. cz. 16. §-a rendelkezéséhez képest az ezen törvényben az egyes megyékre nézve meghalároi-Ut javadalmazási ösizegekre vonatkozó kimutatás alapján, a megyének járások szerinti beosztási, valamint a tisztviselők-, a segéd-, kezelő-és szolgaszemélyzet számának és illetményeinek meghatározása iránt törvényhatósági szabályrendelet lévén alkotandó, a Dm. belügy mtnisteríumnak az érintett szabályrendelet elkéezi ó*e tárgyában f. évi raárciius 22 én 18231. sz. alatt kelt rendelete folytán Z«lamegye 'Örvényhatósági bízót-ság* folyó 1SS3. évi ápr. hó 9 én d. e. 10 órakor ZaU-Eger szegen a megyeház nagy termébeo rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tüzetes tárgyát a fent idésott törvéoy alapján alkotandó szabályrendelet elkészítése és a nagyméltóságú m. kir. bdlügvminíeteri-utónak f. évi márctlos 22-éa 183-14 szám alatt az uzsorára és káros hitelügyletekre nézve életbelépő törvény értelmében a korcsmai hitel iránt alkotandó asabály-
5 675.04
tik és tárgyalás alá vétetik.-
részéről kötött szersódéi jóváhagyása ké
, , ^) . pezvén, erről a törvényhatósági bizottság
Szépeinek község felszólamlás. A i, . j tUlI,eletteI erte.ittetnek és az ügy község, bizottság álial beadott felazólam- f0Dt0MAgftnil fogT, „ires részvé-
1 iából arról győződött meg a bizottság, I ^ ?^?53^
mikép a földek sorába osztályozott lerü letek homokos és hullámzó talajokról tétetik említés, így azok oszlály b.i mikénti sorozása ezúttal el nem bírálható, g ellenben az egyéni felszólalás alkalmakor leaz csak ez érdemben érdemleges határozat hozható. Igy állván a helyzet a többi miveléfii ágra vonatkozólag is.
Talabér Z'tgmond és Vizlendvay József bíz tagok Kanizsa vár js és Palin adóközaégre nósve teljesített helyszíni vizsgálatról felvett jelentésüket beadják.
Bárha az íly helyszint vizsgálatok alkalmakor a kir. becslőbiztos személyes j.-Ieoléte is megkívántatik, mia'áo azonban gyengélkedést állapotánál fogva ezt nem ia kívánhattuk, hogy ott megjelel! jen, igy csakis a bizottság által kiküldő t férfiak jelenlése fogadta'ván el, miből folyókg Kanizsán az első osztály helytelen felállítása tapasztaltatott, s ezzel igazoltatott, valamint Palin adóközságoól as agynevezet' marhscsapásí dűllőnek rét-osztályban lett felvétele helytelenül történvén és mivel ennek szomszédságában kaszáló-ré ek is létezvék, a k Oldott ség hotdankinti megjelelését ezen lerü-letaek nem tehetvén, mint ilyen holdan-kioti kímu'alása as egyéni kimnutás időtartamára h*Iasstatík el, de hogy a nehezményezett terület a rétek sorába fel nem vehető, as ezennel igazoltatik, valamint azoo körülmény is, hogy mily aráoybiD lesz a legelő rovatába felvéve, az is az egyéni felszólalás alkalmával less elbírálva.
3. Ezekután Palin tár^yaltatván. A községi bizofság álul felvett és beterjesztett jegyzőkönyvében igazolt sérelme indokoltaknak tekintetnek, a már fentebb 3. isám alatt bemondotlak figyelembe vételével ezattal is az osztályok megváltoztatásának szüksége forogván fen, azok a jegyzókonyvbeu érintettekhez képest elialézendőnek batároztaltsk. mely áthelyezések az összes mivelés alatt álló birtok-állományra nézve eliotésen-dők lesznek.
A kír. becslőbiztos a palioi legelő-területre vonatkozólag beismeri tévedését, mi azonban as érd-kelt község közönyösségében leli megoldása*.
Egyebekben az osztályok kibővi lését oem ellenzi, mit ssonbao az egyéni felszólalásra vél elhalasztandónak. 4 ) Nagy Kanizsa. Tekintettel az iránt, mikép a jegyzőkönyvben felvett sérelmek indokoltak, hal ís a düllőnkioti beosztás szükségessége bepróbálvs van, azok figyelembe vételével as osztályok kibővítése halá-rostatik s szoknak az egyéni felszólalás kor leendő érvényesítése határoztatik, ugy
Kelt Zala-Égerszögen, 1883. évi tűárcziua 29 én.
GLAVINA LAJOS, s. k. főispán.
1882. n> eremény forgalomból: ........
3978.81) ért p. szelvényb.1696.23)
A sttraeghi tpénstár aláírói: Eitner Sándor vezértgazgaló elnök, Szakraary József pénztárnok, Vflröa K Imre könyvelő.
Felügyelők: Dorner K-jeíán, Dr. Takács Jáooa és Bánfi Alajos felü-y-lú bizottsági tagúk.
Ö>az-ahve: a huss p;oiín éiet al.p és tartalék vagyona: 109.206 13C frt 07 k'.
Hol a kincs?
(Folytatás és vége.) 12. Az aszódi tpénstár XI. évéről.
Részvényiőke..... 60.000 —
artalék........ 8.499 71
forgalom........ 1,067.106 51
1882. nyereméoy . . . 7,919 12
13. A sssbolcsmegyet iakarékpénz:ár-egylet XVII. évi zárszámadásából.
Részvénytőke és kamata 65.730. —
(arta'.ék és kamata ... 23060 62
forgalom ........ 2 426.314 10
1882. nyeremény .... 17.166 80
14. A békésmegyei (pénztár XIX. évéről.
Részvénytőke...... 100 000 —
tartalék......... 34,883 -
forgalom......... 3.018.794 98
1882. tiszta haszon . . . 28,149 98
15. A dtmbovári járási takarékpénztár
X. évéről Tamási. Részvény alaptőkében 50.000 —
tartalék és kamatai . . . 13,589 68
forgalom ......... J.078.568 88
1882-re osztalék .... 13289 58
16. Alsó Kubin XI. évről (német)
BészvénytŐk....... 30.000 —
tartalék......... 11,236 —
forgalom......... 2.116,779 43
1882. nyeremény .... 13,337 92
17. AzIglÓn ezékelő szepesi XVL városi takarékpénztárnak XXXVII. zárszámadásából 1882. — (Magyar és német.)
Részvénytőke...... 31,500 —
tartalék......... 31,500 —
forgalom........ 1.920 — —
1831/1882. iis*ta nyeremény ......... 11.757 83
18. Csab-Rmdeki takarókpénsi ár X. évéről.
Részvéoytőke ..... 20,000 —
tartalék......... 7 903 95
forgalom........ 891,516 37
1882. évi tiszta nyereség 5,650 —
19. A sümeghi népbank.
Réssvónyiőke...... 20,000 —
•artalék......... 2,575 08
forgalom........ 637,340 98
1882. évi nyeremény . . 3,694 10
20. A sümegbí takarékpénztár XIII évéről.
Alaptőke........ 40,000 -
tartaléktőke....... 11,144 09
forgalom........ 981,327 23
Törvényszéki csarnok.
Bűnügyi tárgyalások jegy/éke a tala egerszegí kir. törvényszéktől 1883. évi Apri'is 4 éo.
172 223. B/83. Sz. I. Tib..It Jiaot sikkasztással vádolt elleni ügyben vég. tárgyalás.
29G. B/83. Sz. 1. Nagy Sindor ú társsi súlyos tesii sértéssel vádiltak elleni ügyben végtárgyalás.
324. B/83. Sz. 1. Horváih Jánoi hamis esküvel vádolt elleni ügyben tárgyalás.
343. B/83. Sz. I. Ifárfi Jázssf és társa lopás illetve orgazdasággal vádoltak elleoí ügybea végtárgyalái.
Árprilia 5 éu.
3082. B/83. Sz. I. Berki Roxálí* Vincze Józsefné hatóság elleni erúai»k büntette és ináa ingatlan vagyonának jogtalan elsajá;iláa véiBégécel vádoltak elleni ügy b-m véglárgyalás.
3644. B/S3. Sz. I. ifj. Tó.h Jáno. lopással vádolt elleni bünQgybea \ ég-tárgyalás.
443. B/83. Ss. 1. Bojtó József é* társai súlyos testi sértéstel vádoltak elleni ügyben vég tárgy a! ás.
560. B/S3. Sz. I. Horváth Kopási Fernncs és társat lopással vádollak elleni Ügybso 2-cd bir. itbírdeiés.
508. B/83. Sz. 1. D-a! István és társa magáulak megsértésével vádoltak elleni ügy bon végtárgy alá*.
576. B/33 Sz. I. Szalay László és társai halált okozott ealyos testi aértéssel vádoltak etleui Ű^ybsn 3-ad bir. ithir-detés.
582 601. B/83. Sz. I. Horváth Pe i János ha:óság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben 2-od bir. itliirde'.é<.
600. B/83. Sr. I. Márton Irtván tuU-í.s testi sértess -I vádol-, elleni ügyben 3 ad bir itbírd-tés.
615 B/?43. Sz. i. Mencshelyi Dániel halált okozott »ulyos test! aortással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. íthjr-detés
661. B/S3. Sz. 1. Qebhardt András ú-i társai salyos testi sértesse! vádol.ak elleni ügyben 3 ad bir. ithirdetés.
888 B/83. Let. Stefánics János okirat hamisítással vádolt elleni ügybea 2-od bir. ithirdetés.
Április 11-én.
370 B/83. Lel. Torma József és társai lopás illetve trgasdasággsl vádoltak elleni ügyben végiár<yalás.
704. B/83. Ss I. Növik Aaoa gyuj-tog«tá-sal vádplt elleni ügyben végtárgy a Iá*.
795. B/83. Le*. Ositi Molnár János hslált okozott sulyes testi sér'éael vádolt elleni ügyben végtárgy«lás.
Április 12-én. 524. B/83 Se. 1. Weirz Sándor oss-lás vétségével vádolt elleni ügy b-n vég tárgyalás.
552. B/83. St, I. Mészárol Lajos orgazdasággal vádolt elleni ügyben 3 ad bír. ithirdeiée.
632. B/83. Sz. I. Bukán Borbála hatóság elleni erőssakkal vádolt elleni ügyben 2-od bír. iihírde'és.
643. B/83. Sz. I. Lapát Ferencz és társa Inpácsal vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithírdetés.
671. B/83. Sz. 1. Farkas Ferencz és társa salyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben végtárgyaláa.
682. B/83. Sz. 1. Jag-r Gy-rgy emberöléssel vádolt elleoí Ügyben 2 od bir. thirdn'és.
708. B/82. Sz. I. Kocset F- rencz és társa csalással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. iibirde'és.
767. B/83. Ss. 1. Özv. Bekk Pál sikkasztásial vádoltak elleni Ügybea 2 od bir. ithirdetéf.
Áprílis 18-án. 76. B/83. Sz. I. Ssékedi Ferencz lopással vádolt elleni ügyken végtárgyalás.
518. B/83. Ss. 1. Törők L-jos testi sertésééi vádolt ellem Ügybea végtir-gyalás.
616. B/83 Sz. 1. Dobos Márton lopással vádolt elleoí ügyben Tégtár-gyalás.
662. B/83. Ss. I. Neu Náthán hamis esküvéssel vádolt elleni ügyben vég-tárgy*! fis.
Április 19 éo. 633 B/83. Mayer (Hsncz) Jinos személyes szabadság megsértésével Tá-dolt elleoí ügyben végtárgyslás.
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPRILIS 5-én íeSS.
659. B/83 Sa. L Lé.-ánt Jíq-ji és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügvbun végtárgyalás.
660. B/83. Ss. 1. Cinbor;lmre súlyos testi sértéssal vádolt elleni ügyben víg-tárgyul és.
707. B/d3. Sz. I. Spilik József ét társa lopásssi vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithirdeiés.
766. B/83. Ss. 1. Fakó Ferencz ]0 pásSsi vádolt elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés.
792. B/33. Sx. I. Koníor Ferencz és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés.
813. B/83. Ss. I. Horváth István aulyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés.
869. 877. B/83. Ss. 1. Adorján János súlyos teaii sértéssel vádolt elleni ügyben 3 sd bir. ithirdtlés.
Április 25-én.
668- 820. B/83. Ss. I. Stern Ignács sikkasztással vádolt elleni ügyben' vég-tárgyalás,
756. B/83. Ss. I. Szabó Imre lopássá) rádolt ellent ügyben 7égtárgyalás. Apr-lis 26-án.
1006. B/83. S«. 1. Helbek János sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Zala Egerszegen, 1383. márczius 31-én.
MUZSIK KÁLMÁN' iroda ígasgató.
Hírek.
— A polgári egylet nj helyiségé, elül, a mostani épület helyére fogják épileni, mível azon közgyűlési határozat, hugy az építkezés az új-(báaom) utctá. ban történjék, af. hó 1-én tartott közgyűlés*., rncgmásittatván, nagy szótöbbséggel azon indítvány győzött, hogy az uj épület a réginek helyén állíttassák föl.
— Majláth György elfogott hu-srárja bevallotta, hogy restes volt a gyilkosságban, mit hárman követtek el. — Az Í! valoszinü, bngy boszuból történt a gyilkosság; mivel Bert-cz Sándort, as elfogott huszárt, egy alkalommal Majláth tettleg bántalmazta, amért fürdővize nem volt elég langyos; — s attól fogva sötétebb pillanataiban többször mondta, bogy gazdáján boazut fog állani. — A gyilkosságban részesnek állitnt Sp&oga Pált állítólag Szegeden látták, hol egy borbély-műhelyben azakálát Uborotváltatta.
— Caángó-test véreink már jó részben beérkeztek. Mindenütt igazi testvéri szeretettel fogadták ókat. Legyen könnyebb nekik a búza igája, mint at idegen földé volt!
— Gyászhír. Rigó Ignác. Z.-Eger-ssegnek több éven át volt bírája, márczius 29-én hosszas szenvedés ntán elhunyt. Béke poraira!
— Tüz ütött ki húsvéthétfőn Bakon, mely két házat elhamvasztott, a kár 1260 írtra beciültetett. A tüz keletkézé sének oka ismeretlen.
— Bablógyilkosság. Vizeli József káp'alantóu lakos tőldmives márczius 22-én deistán x szent-györgyi hegyen levő pinczéjében sgyonlŐve találtatott. A szerencsétlen előtt való nap ment ki a hegyre, hol egész nap dolgozott s munkáját másnap folytatandó, a hegyen bált, mikor azonban délután vinczellérje Kis Apáiiból utánna ment. már akkor a szoba kösepén elterülve s halva volt. A hullán három revolverből tett lőseb van; a lövések egyike szivén találván, azonnali halálát idézte e'ő. A törvényszéki bonezo-
lia márcziua 23-án teljesíttetett s a tettelek avitadása iránt a nyomozás azonnal foganatba vétetett, de eddig eredményre nem vezetett. Vizely József józan, békés természeti) és mindenki által kedvelt egyéniség volt, ellenségei nem voltak s igy alapos a gyanú, faogy rablógyilkos-ságnsk esett áldozttul, mit igazul ama körülmény is, bogy a hegyre magával vitt hat forintja elvétetett, míg m^a 'árgy a pioozéből nem hiányzik. A gyilkosság márczius hó 21 én este kivettetett el; mert azon éjjel néhány ujjnyi hó esvéo, ba a bűntett reggel felé vagy déletfitt történik, a tc'.tes lábnyomai a hóban meglátszottak volna, azonban legkisebb csapa sem volt észlelhető.
— A Zala-Egerszeg azent-iváni
útvonalnak a kaszaházi hidlói a neke resdi majorig eső része, mely útvonal esőzések alkalmával valóságos sártenger szokott lenni, az alispán erélyes intézkedése folytán legközelebb ki less kövezve Az e ozélra szükséges kőmennyiségnek a gróf Festelfch Tasziló tulajdonát képező kenuodi kőbányából való beszerzése iránt a tárgyalás már folyamatban van. —
— Szégyenből magát felakasz
totta- Horváth József 18 éves gyulake-szii Ukús márczius hó 22-én a szőlőhegyen magát felakasztotta. Pár nappal előbb tyúklopáson rajta kaptak s e miatti szégyenében követte el a gyilkosságot.
— öngyilkosság. Szabadkát m-g-rendiiőjöogyilkosiág tartja izgatottságban. Bírd Dezső egy éves tüzérönkéntes márczius 3i én szombaton d. e. lí órakor a „Poet-város'-boz czimzett szálloda 9 ik számú szobában szivén lőtts magát. A 21 éves szerencsétlen ifjú (Bíró Antal kir. törvéeyszéki elnök 6 >) Budapestről szombaton reggel 5 órakor a zimonyi vonattal — minden poügyász nélküi — érkezett meg s as omnibns kocsival nem szülőihez, hanem a szilied-bi hajtatott, itt szobát nyittatott és lefeküdt, a asobalányoak p-dig maghagyta, bogy 9 űr-kor keltse fel. A szobaleány 9 órakor felkeltette, ekkor felöltözött, megmozsdott, ruháját tisztáü kikefélte, (megjügyzeodő, hogy nem katona, hanem fekete tavaszi ruha volt rajta) ezután ptpjft. tollat, tintát kért és elkezdett írni. Összesen 4 levelet irt, atyjához, családjához, Bertus és Károly testvéreihez Midőn a levélírást befejezte a Btobapinczérnek csengetett és fehér kávét két kifi vei kért, ezt elfő gyasztotta, csak a második kifl'ből hagyott egy darabkát. Ecután nemsokára egy erős lövés hallatszott, a szobaleány rögtön az ajtóhoz futott, be akart menni, de az ajtó belülről be volt csukva; kulcslyukon benézett a látta, amint az öogyilkos teste ránga-ódzott s hallotta halálos hörgését. Ekkor lefutott az ebédlőbe és segítségért kiáltozott. PBcher látván alkapítáoy, Ko-puoovits Károly csendbiztos és dr. Tóth Béla kir. törvényszéki orvos rögtön ott termettek. Kopunovits a szoba ajtaját betörte s igy hatoltak a szobába. S az ép erőteljes szép ifjút a pamlagon fnkve találtak a a sziv nyitott sebéből omlott a piros vér. A hatlövetű 12 mi Ilimé .eres revolver szintén a pamlagon bevert s két golyó hiányzott belőle. Dr. Tóth Béla már csak a halait consiatálhatta. As éjjeli szekrény fiókjában egy kis skatulyában még 18 drb töltényt találtak. A bolttestet déli 12 órakor a szülői házhoz szállították és miután B. tényleges katonai szolgálatban állott, vasárnap d. n. 2 órakor fel-booczolták. As édes atyjához intézett levében — mint minket értesítenek — csak annyi áll, hogy ő ez eszmével (az öngyilkossággal) már hosszsbb ÍdŐ óta foglalkozik s e végzetes szüleitől bocsáns-tot kér. Temetése vasárnsp d.u. 5. órakor
ment végbe. Aa öngyilkossági eset a váróéban gyorsan szétterjedt s mindenki fájó szívvel gondolt assülók mély bánatára a vígasztalbatlan fájdalmára.
— Rablás Siófokon. M. hó 28-án virradóra 5 rabló Siófokon as ispán há zához beállított, s állítólag 4000 forintot vittek el.
— Kitüntetés. Ő felsége a király Stáhly György Veszprémmegye közszeretetben álló kir. tanfelügyelőjét, a népoktatás körűí szerzett érdemei elismeré seül, a királyi tanácsosi csimmel ruházta föl.
— A pápa keszthelyi vasútvonal Pápa városának m.hó 18-án tervezett közgyűlésen dr. LŐwy Lászlónak azon indítványa, melyben a pipa keszthlyí vasútvonalnak kiépítése iránt a képviselőházhoz felirat in'.ézésót ajánlja, elfogadtatott, a felterjesztés ezerkeszléiére Kiss László, Antal Gábor, Haoauor Béla, LCwy László, HorvMh Lajos és a városi főjegyző küldettek ki.
— A mészárai-1 hasveti fi íme pely. A kolompár, kóbor cxigány-csslád vig húsvéti ürjuep-k-r. óhajtott tartani, a igy ez alkalommal különösen gondja volt a családnak arra, bogy kórükb->l a hus-vé'i sonks se hiányozzék, melynek beszerzése végett családtagjai közül két tagot kibocsájtott, a kiknek valóban sikerült is szép mennyiségű sonkát eitolva-joloi, s már haza családi körükbe siettek, hogy a jól sikerült munka után együtt élvezhessék az eltolvajolt sonkákat, azon bao a végzel nem ugy akarta, mert menet közben azok a félelmetes m. pandúrok édes reményeiknek véget vetettek, elkobozták tőlük a sonkák*', sőt a húsvéti üonepekre a hűvösre betelték, a hol azután gondolkodhattak a családi ünnepély megzavarásáról.
— Tüí Balatonfüreden Szabó Dánielnek a falu tőszomssédaágában levő pinczéjének nádtetős előpinczéje leégett. Az önk. tűzoltó-legénység derekasan dolgozott e kimutslta, hogy tökéletesen gyakorlott. A víz érkeztéig bontattak s mindent, még a prést is kiszállították. Esti 83/» óritói 91/3óráig tartott a munka. Gyújtogatás gyanúja forog fenn.
— Veszedelmes játék. A bor sok
bolond gondolatot szül az emborek agyában. Végzetesen ünnepelte me,' szt József napját két szabadkai lakos. Javában ittak, egymásra köszöntgetve, midőn az egyik azon indítványt lőtte, hogy kisértsék meg, kinek keményebb a feje, üssenek „kosfeje:'. A szót tett követte. Háromszor rontanak egymásra fej}*!, de mindkettő egyformán keméoy. A negyedik csapásnál azonban az egyik ember koponya csontja, beszakadt oly szerencsétlenül, bogy rögtón halva maradt.
— Egy kis regény. — Épületes kis história tartja izgatottságban megyénk egj ik kis helységét, egy kis regény miait, mely folytatását és befejezését Veszprémmegyeterületénérte. tJgyanis ott egy tekintélyes földbirtokosnak van egy arcnyhtju, bájos, ábrándos leánya, a ki 16 éve daczára, méltán beillik a, világ színpadára. Valószínűleg ennek tndata bírta őt arra, hogy egy azép, holdvilágos éjjelm az ott működő színtársulat amoro-sójával, Kuohegyi Miklósa*,! megszökjék. A szerelmes hős addig verselt neki, addig ábrándozott neki bűvös bájos hangokon, mig a leányka szavára hajtva, követte ÖL Hásoap észrevették a leányka eltűntét és a leány bátyja, ki haga és K —i Miklós rokonszenvét már felfedezte volt, még az nap ulnak indult harmadmagával fölkeresendő az elrepült madarat. Meg is érkezett Sz—be, hol a kis színtársulat működött. A kis Aphrodíthe a direclo-réknál lakott, hová a fivér berontott és
nővérét elragadva, az ámuló színészek láttára a készen álló kocsiba ragadta és elvigtatlatotf. Mic "c a későbben érkezeit szerelmes az esetről értesült, ¦ ^ .égbe volt esve. De mindjárt készei tg volt tervével. Három nap múlva Ő ment el éjjei harmadmagával lesni a Bvkd*-ra. É> sikerűi; is neki a fogás, mert a kis Diva a hazavitele utáni negyedik napon már njra fellépett Sz—ben, mint „Évi* a BCzigány*-ban. Aa elkeseredett szülők utána mentek, de nem voltak képesek többé hazavinni. Aa api minden fenyegetése, as anya könyei hajótörést szenvedtek. Mást nem volt mit tenni, mint a leányka erényét erősen az ifja lelkére kötni és elkeseredett szívvel hazatérni. Itt volna a regény vége. De amint érte sülünk, as amarosó innen távozta, más társalathoz csapott, hűtlenül elhagyva araoyhajú tündérjét, ki most keseregve várja.
— Hármas ikrek. Márczius bó 27 én Csehovec* (Muraköz) községben Krámer András földmives neje délután 3—4 óra között egy kis újszülöttet hozott a világra ; daczára e szerencsés szülésnek fájdalmai nem akartak szűnni úgyannyira, hogy másnap 28 án orvosi segélyhez kellet fordulnia. Az orvos a beteg állapotát megvizsgálva mindjárt felismerte a veszély nagyságát és azonnal alkalmazott szerencsés operatíó folytán, az első szülést követő 18 óra után, — még két élő gyermeket vett ki a nő mé béből. A kis újszülöttek közül kettő fin, egy pedig leány, kik édes anyjukkal igyüttfris egészségnek örvendeznek. Márczius 2S-án a hármas keresztelés is megtörtént a lüske-szt.-györgyí plébánia templomban.
vald Samn utasé Bécs. Singtr Dániel ntazó Bécs. CirflnvaM A. ut-zé Bécs. L-egcafelá1 J. ntaso Nürnberg. Weirs Jaksb nUté UQnrhon. Dr. Mi; ii .- Bécs. Scn várta Lipőt Kereskedő Bpest Simon Gyula kereskedő Kaposvár. Ad-ler Mér ulaxó Bécs. Heller S ztdor utazó Béci Kofan Gyula ker<!Bke,lő '/.:¦..i'-.b. Junker Jduef utazd Barsencze WeliMCh S. kereskedő Bécs. Hsrtman J. kereskedő Zágráb Kum'-I 8. ki-rcku-lS Nürnberg. X. gr Sándor fücsejid-bistos Z.-Egprez»g. Siígeti Antii ügyvéd Z.-Egersaeic Stoinbsch Sándor utazó Bj est. Fríedrich Antal gyártulajdonos Csehország;. Holcsbaur .T. kerezk'-dő B^c-. Kiss Vilmos ftld.'irtokos Kaposvár. Frank József ntazó Lip] ík. Baranyai LázzlÓ földbirtokos Habot.
Korona. R»*erídy Miklós földbirtokos Söjtíír. Popovics Sándor utazó l'cc*. Molnár Elek ügyvéd Ciáktoinyz. Koromén Ármin orvos N.-atid. Moses Ado'f kereikedé Yarasd. Cseszi ; . I Listló jói,iáSigjZKató K-sztbely. UandI Lipót utazó B cs Nt;usoano Ltjos utazó Bpest Gro*z Gyula kererkedó Várasd. Veisz Gyula utazd Bécs. !í,. Géaagazda-tiaat Z -Bgeraseg Kdélyi L-joi üeyvíi Letétije. Baudi* »:ij::c zzámtartótiő Tapson. Píeiy János gasdatisst Regede. Röri5oyt Molnár Récxe Gróf Nádasdy Feren?z Bpeit Gtas ser Antal Ludbrég r>alog Adolf ut.zó Bécs. Menezer Adolf kereskedő M*rczal>. Zatbn-reezky N. foldbirtiikoi Poz»ony.
Felelős azerkesnö : BABOSS LXSZLÚ.
Fekete kalászok.
A történelmi események ismétlődnek. Sokat ostromolt városunk bánom-utczai Trójájába a közeli napok egyik éjjelén az újkori U 1 y s s e e be csempészte a falovat.
*
Inkriminált tételek hírlapi ozikkekbŐl.
„Soká alszik, soká álmodik a magyar.- (Lázítás.)
' „A nép keoyere sótalan ; a királyé sós." (Felségárulás.) — ,A király éb ren van; a nép alszík.ff (Felségsértés,.)
„A polgármester reggeltől napestig izzad hivatalos gondjai között." (Rágalmazás.)
.A városi hivatalnokok székei inognak.' (Széksértés.)
„Nagy Kanizsa kettőt lép előre, hármat hátra." (Politizálás.)
„A hivat-lnokok drágaaági pótlékot kérnek." (Izgatás.)
Nagy-Kanizsán meddig jár a korsó kútra? — (Míg víz lesz a kútban.) *
Kimerhet legtöbbet a vizből? Ki az árral úszik. *
As ezen időszaki vízmentesből mennyit ért a legoagyobbb? — 48000 forintot. *
Lapunk munkatársai most élvezőik a fürdői évadot. Kívánjak, hogy teljék, aecsak a „Tárcza" hanem as egész „test" isi
L3
A szálld vendégek névsora.
Marcs. 21-étől—31-éig. Szarvai. Tsuber J. vendéglői Bécs. AVeUi Sándor utazó Bpest. Lövnáger S. kereskedő Bécs. Listig Miksa utaző l-'pest. Oipenheioj J. kereskedő Bpest Kollár. K. földbirtokos Somogy Horschetzky^Uzó Kanizsa. Baur Adolf ntazó Bpest Tresznák S. árvaszéki figynCk Z -Egerszeg Arany Dezső szinéiz Pécs Pick J. kereskedő Bpest SckSn-
L3 Ke
Póthirdetmény.
A zala-egerszegi kir. tszék miat tkkri hatóság közhírré teszi, miszerint a zala-egerszegi szövetkezeti Önsegélyző egylet zala-egerszegi lakos végrehaj látónak, Braunstein Pál és Braunsten József, mint néhai özvegy Braunstein Józsefné szül. Kieselstein Anna Örökösei, zala-egerszegi lakos végrehajtást szenvedők elleni 85 frt 6 kr. s jár. iránti végrehajtási ügyében 5959/82 sz. a. kibocsátott árverési "hirdetményben az Özvegy Braan?tcin Józsefné szül. Kieselstein Anna nevén álló zala-egerszegi 1782. S7.. tjkvben A f 50ö. 507. bzsz. alatti 12000 frt. 1258, 1257 hzsz. alatti 165 frt, - 2093. hzsz alalti 960 frt 50 kr. — 2396. hzsz. alatti 113 frt, — 2428. hzsz. alalti 508 frt 50 kr. 3037. hzsz. alatti 352 frt, 4227 -4i2S. hzsz. alatti 2491 forint, — 4354. hzsz. alatti 120 frt 50 kr. — továbbá a zala-egerszegi 1839. száma tjkrbení A f 4225. hzsz. alatti 299 frt, értékű ingatlanok a föntebb elősorolt becsértékek, mint kikiáltási árban a zala-egerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság hivatal helyiségében 1883. évi május hú 10 én délelőtti 10 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-cz 167. §-a alapján — Rozner CzeczilUj Vasmegye szombathelyi lakos végrehajtató érdekében is 2000 forint tófce követelése, ennek 1876. évi dcezem-ber hó 2-tól járó 8% kamatai leszámításával a már fizetett 500 írtnak 27 frt bckebiezési, 2i frt 55 kr. perköltség, 20 frt ítéleti dij, — 10 frt 50 kr. végrehajtási és 10 frt 70 krbaD megállapított jelen kérvényt költségek kielégítése végett, megtartani fog
A zala-egerszegi kir. tszék mint tkkvt hatóság Zala egerszegen, 1883. évi február hó 3-án. Szalay László s. k. jegyző. (P. H.) 877 3 - 3.
oooooooooooo ooo
A Triesztben Is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni
to eusmeresoen részesült _____y—7^
^12111—----Petanczon (Radein mellett.)
Rendkívül szénmdii* savanyuviz-forrás, mely a bada-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint foltllmal minden hozzá hasonló savanyuviz-íorrist és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
üiuL kellemes udito ital különösen borral vegyítve, min-den hozzá hasonlót falaimul.
a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat; iotétendfik.
Raktárak- és ismételadóknak különcser! ajánltatik.
Hogy mindenoetnü huni*iti.D.k eleji vét-a.ok, a dugó „S.écb.nyi" né.tel leeud ellilv.. 87i 3—'
Mindenkor
friss töltés
AiOTétet HTaiatra
ingyen és bérmentve.
!! LOTTO!!
Minden lottóharátnak alkalom nyujtatik, hogy az ujon kijavított és kipróbált játékrendszer által. ^ évenkinti 600-800 frt évi biztos j 0 jövedelmet szerezzen. A legese- q Q kélyebb tételnél is folytonos nye- q rés biztosíttatik. Egy forint be- ft küldése titán megküldöm a rövid o és értelmes utasítást, további a 0 számokat tizenöt húzáshoz. Hogy 0 rendszerem elfogadóit minden 0 kártól megóvjam s biztos nyerésre v vezessem, kész vagyok a netaláni 0 akadályoknál írásban, minden dij v nélkül fölvilágosítást adni. A 0 kérdezösködésekhez retonr bélye- v gek melléklendók. «* 3-2*- 0
Kassen-Fabrikanten WIEN-PRAG.
Becs. Ii Panpeaaelssatise 58.
Baktar :
Becs, Ii Ilsters Deaaastraste Kr. 25.
880 2-15 Fiokflzlet:
Budapest, Itöiru.'t, Fsielere aa'eta.
V. Hrdlickajun 0
Wies Wieden otsssp Neogasse 4. a EOOOOOOOOOOOOOD
Dombornyomatu
koporsó díszítések
(érez utánzat) erős karton, vagy arany- és ezüst papírból a legszebb kiállításban.
Mar árelengeilés. Saját ffártjilaf.
JOHN és TÁESA
Becs (Wieal. ¦arsarelkesstrasse H 49
j Arv. hirdetm. kivonat.
Az slsó-lendvvi k-r. JÉrasbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről kös-hírré tétetik, hogy Szobacsán Márton tüs-keszerí laaös vézrehajtatónak Koczeth András, Koczetb István és özv. Koczetb Miklósod, mint kísk. Koczetb Borbála, Kati, AnnagjermeKei gjámja, mint néhai Koczetb Mi.V.lói örökösei végrthajtdst szenvedettek ell«ni 291 frt 44 kr. tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében s zala-egerszegi kir. törvényszék és az alső-lendvaí kir járásbíróság területén levő Tüakesser községben fekvő, a tüske-zen 42 az. Ujkvben A I 1 —6 sor. as. alatt felvett és részben oéhaí Ko-cseth Miklós nevén allé és az adé alapján 453 frlrs becsült jngat'an rész 453 frt kikiáltási árban sz 1882. évi április hó 13. napján délelőtti 10 érakor Tüske-szer községében a kösségbiró báaánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartó nak az ingatlan kikiáltási arának 10%-át vagy 45 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolysmmal számított évsdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
a}»6 Lendván a kir. jbíröság, mint telekkönyvi hatóságnál 1882. évi november bó 24. napján. 882 1 — 1.
HUSZONKiiTTfiDIK ÉVFOLYAM
SALAI KÖZLÖNT
ÁPRILIS 5-én 1883.
HIRDETÉSEK.
Hngj-Kuünía, nyomatott t kiadó tolajionos Wajdits József gforssajtójit.
N AQY-KANIZ8A, 1883. április 8-án.
EMfcittü Ér:
etjén írre......8 fit
[él é-.re.......4 ,
e*.>ed ?vre......a ,
Kgy szám 10 kr
HIRDETÉSEK
8 hasábos pctltterbtn 7, másodszor 6 ¦ Brindes további sorért 5 kr
NTIt.TTÉRHRX joroaként 10 krprt Ti-lctö^k lel Kincstári illeték mindm egyes Vm •. iwért 31) kr. fizetendő.
ZALAI KÖZLŐIT.
A lap szellemi réttét Ölető kőz lemé-nyék t szerkesztőből,
ar.yf.ji részét illető közlemények pedig & kiadóhoz bérmentve intézenddk: N /j O V" - K AN I 7. S A WLaislctosz.
KprroonUtlpn leielek csak ismer nmnk&lánuiktol fogadtatnak cl.
Kíairatok «!zaza nem küldetnek.
.Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet"
a .zalaxegyei álulános Uailótestület' a , nagy-kanizsai kisdednerelö egyesületa ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a.soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlvilasztmánya" s több megyei és vároá egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuó vegyes tartalma lap.
A .Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet" felhívása.
Századok merültek el az idők feneketlen tengerében, de oly nyomtalanul egy sem tünt el, hogy a magyar nemzeti lelkesedés egy-egy dicső fellobbanósának emlékét hátra ne hagyta volna a? utókor nemzedékinek számára, amely azután újra gyújtson, újra lelkesítsen. Dicső volt a magyar nemzet csodás támadatá-nak napja, fényes dicsőséggel ara-nyo.ti be a letűnt századokat; legyen nagy és_dicsó a nemzetek életében számatvő, hatalmas korszakzáró-pillanata: az ezredik esztendő! És az lesz, érezzük, hogy az lesz.
A magyar nemzeti lelkesedés, a magyar nemzeti Öntudat az utolsó évtizedekben pihenőt tartott s ezen időt és alkalmat a magyar nemzet vendégszeretetével s türelmével visz-szaélő nemzetiségi izgatók idom tála-nul kizsákmányolták nemtelen czél-jaík előmozdítás ira. Nem fujtunk harczi riadót, nem vertük félre a lárioaharangot, a mi történt magától jött. Mi történt?... A nemzeti öntudatra ébredés szikrája, a magyar nemzeti lelkesedés villáin folyama a pihenő nemzettest életütcrén egyszerre csak végig száguldott. Kárpátoktól Adriáig, Dévénytől Ciblesig minden magyar szivet bűvös erő hozott heves lüktetésbe. Mi volt ez?. .. Az ezredik esztendő varázsa! Mozgalom indnlt meg a hazában szerteszét, minden ponton. A hatalmas prog ramtnot megszülte a vajúdó kor méhe. A magyar . állameszme: teljes érvényre emelni, a magyar nemze:i egységet megteremteni, a magyar iiyelvtt, mint az egységes állam és nemzet nyelvét fölényre juttatni, el-szlávosodott magyar testvéreinket visszamagyarositani, szóval a második honalapítás nagy munkájához hozzá látuí: ez az a programra, melyet a keletkezett hazafias mozgalmas sorrendjében legelső helyen az alakulóban
levő .Felvidéki magyar közművelődési egyesület* irt zászlajára. Az egyesület alapjzabályai a bemutatási záradékkal el levén látva — csak hetek Választanak el attól, hogy az egyesület végleg megalakuljon s hatalmas actiőját megkeid!. A működés sikerét s annak c*ak megkezdését is első sorban a tagok tömeges jelentkezése biztosit hatja.
Felvidék magyarjai! Ti az itteni politikai és társadalmi alakulatoknak közvetlen szemlélői vagytok, törekvéseinket ismeritek, a kor i:i:ó" szavát megértitek; nem kell bővebben indokolnunk ama kérésünket, hogy sorakozzatok !
Alföld magyarjai! kiket magyar dal altat el s magyar dal ébreszt föl, kik azt álmodjátok, hogy a felkelő napot magyar szó üdvözli s a lenyugvó naphoz magyar zeng búcsúszót: hígyjétefe el, hogy nem ugy van most, mint volt régen, ma már nem magyar tenger vizében huny cl észak, kelet, dél hulló csillaga, — ma már a Kárpátok ke meny sziklafala nem állja ki az északt kolosz döngetését, — ma már itt északon a vulkanizált hazafiság lüzköréből kell védfalakat vonnunk. A mi veszedelmünk a tietek is, a mi életünk a ti éltetek is. Érdekeink közösek. A felvidéki magyar áldo-zetkészségének fénye terméketlen, .kopár sziklák ormairól tükröződik vissza; & ti végtelen rónáitokon hullámzó aranykalászok tengere, mint a jó Isten bőséges áldása, megköny-nyiti nektek a hazafiúi kötelesség gyakorlását. Kérünk hát titeket is, hogy iratkozz ítuk be egyletünkbe.
A ki megértett minket, módjában is áll, de még sem támogatja szent ügyünket: az ne mondja magát magyarnak!
Kelt Nyitráo, 1883. febr. 15-én flercz. ODE3CALCHI GYULA s. k.
a 3r"elvidéki magyar kosmSt élődési egyesület idegiem a Elnöke.
A t. cz. iv tarlók kéretnek a gyűjtő iveket 18*3. éri áprtl hó 30 ig Libcrtiny Gusztáv kir. tanfelügyelő mint az egylet ideiglen«!a jegyzőjéhez Galgócara (Nj itra-t»egy<-) bektktdeni.
A „Felvidéki Magtár Közművelődési Egyesület" alapszabályai
I. Az egylet czime, székhelye és czélja. 1. §. Az egyesület czime: F Fel vidéki magyar közművelődési egyesület," mely czim egyúttal az egyesület pecsétjének köriratát képezi. — 2. §. Az egyesület székhelye Nyitra. Hivatalos nyelve a magyar. — 3. §. Az egyesület czélja az egyesület Pozsony-, Nyitra , Trénerén-, Árva , Turócz-, Liptó , Zólyom-, Nógrád-, Hont- és Bars-megyék, valamint Pozsony és Sel-meczbánya, Bélabánya sz. kir. városok területén élő, nem niagyarajkn lakosságot magyar szellemben fen-tsrtani és neveim és a magyar nyelvnél', mint az állam nyelvének ismére:ét terjeszteni. — E czél
'elérésére az egyelőre ténykedést kö-I rébe vont törvényhatóságok területén az egyesület saját pénzerejéhez képest kisdedóvó intézeteket, FiObel gyermekkerteket, elemi és felső népiskolákat állit fel, ille:öUg tekintet nélkül azok jellegére, segélyez; e hazafias szellemben mükódó és a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett tanítókat, valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt tanúsított tanulókat megjutal mázza; szegény tanulókat tankönyvekkel és ruházattal ellát, — szóval feladatának betöltésére minden törvényes eszközt felhasznál. — 4. §. Az egyesület czéljának elérésére egyrészt az alapítványok kamatjaiból és a rendes tagok évi tagság dijaiból, másrészt gyűjtések s mindennemű jótékony előadások stb. jövedelmeiből merit erőt.
II. Az egyesület véd..Öke. 5. § Az egyesületnek védnöke van, ki a közgyűlés többsége által élethossziglan választatik.
HL Az egyesület tagjii, azok 13. jogai és kötelezettségei. 6. §. Az,a) egyesület tagjai lehetnek Magyarország mindazon feddhetlen jellemű férfi eV nő lakosai, kik nagykornak, illetőleg törvény szerint Önálló egyének. 7. §. Az egyesület tagjai: ala-pitó és rendes tagok: a) Alapító tagok mindazok, kik az egyesület
Az egyesület ügyeit intézik: közgyűlés; b) az igazgató választmány ; c) a törvényhatóságukban működő vidéki gyülések_ós választmány ; c) a törvéöyhatóságukbin működó vidéki gyűlések és választmányok és végül d) a tisztviselők.
V. Közgyűlés. 14. §. A közgyűlések rendesek: és rendkívüliek.
alaptőkéjének gyarapításához egyszeri-'a) Rendes közgyűlés évenkint egyszer mindenkorra legalább 100 frttal j ós pedig minden pünkösd hetében készpénzben, értékpapirban vagy köt-. tartatik, melynek határnapját az el-véoyben járulnak, b) Az egyesület;nök egy hónappal előbb a napirend rendes tagjai azok, kik magnkat ¦ közlése mellett az egyesületi tagokkal aláírásukkal legalább 10 egymás után; tudatja. A közgyűlések éo-ői-évre az kővetkező évre évenkint 1 frt tag- j egyesület ténykedési körébe vont sági díjnak az egyesület pénztárába tőrvényhatóságok székhelyein felváltva leendő bt fizetésére kötelezik. A renj tartatnak. A következő gyűlés helyét des tagoknak aláírásuktól számítandó mindig egy évvel előre a közgyűlés 10 évig áll fenn kötelezettségük azthatározza meg. b) Rendkívüli köz-egyesűlettel szemben, beszámításával | gyűlést 8 nappal előre kihirdetve az tzon egész évnek, melyben a belépés elnök — ha szükségét látja^ — ön-történt. 8.,. §. Mindeu egyesületijállólag, vagyis az igazgató-Választtagnak joga vau az igazgató vá- j mány határozatára, avagy l 0 tag lasztmánynál felvételre nj tagokat; kivánata folytán bármikor hívhat ajánlani. 9. § TJj tago; az igazgatói össze. A rendkívüli közgyűlések min-valasztmány ülésében szavazattöbb-. dig az egyesület székhelyén tartat-séggel vétetnek föl. Az igazgató vá-jnak. c) A közgyűlésben megjelenő indokolni, tagok számukra való tekintet nélkül jogérvényesen határoznak. Érvényes határozat hozatalára a jelenlevők általános többsége kívántatik. Egyenlő szavazásnál az eluök dönt. Oly gyűlésen azonban, amelyben az alapszabályok módosítása vagy megváltoztatása, vagy az egyesület feloszlatása tüzetett ki napirendre, az összes tagok kétharmadának jelenléte kívántatik meg. A mennyiben mindazonáltal a kívánt szám ismételt egy behívásra sem jelennék meg. a harmadik Ízben kitűzött közgyűlési hatátuapon a jelenlévők, tekintet nélkül a számra, jogérvényesen határoznak. — Ily ügyekben hozott határozatok foganatosítás előtt a magyar királyi belügyminiszterhez felterjesztendók.
VI. A közgyűlés teendői. 15. §. A közgyűlés egy korelnök, rgy körjegyző vezetése alatt az egyesület
lasztmány nem tartozik som a felvételt, sem az elutasítást.
10. § Az alapító és rendes tagok képezik az egyesület közgyűlését és o't megjelenvéu, indítványozási, tanácskozási és szavazási joggal bírnak.
11. §. A rendes tagok tagsági dijaikat évenkint az egyesület pénztárába előre kötelesek befizetni; kötelezettsége lévén egyszersmind minden tagnak az egyesület érdekeit nxiadeu módon és körülmények között előmozdítani. 12. §. Az egyesületi tagság megszűnik: a) halál, b) az egyesület tagjai közül való kizárás és c) a kötelezettségi időtartamnak lejáru álul. Ha az illető a kötelezettségi idő lejárati napjától számi-Undó 30 nap alatt kilépése iránt nem nyilatkozik, tagsági kötelezettsége további 10 évre érvényben ina^-ad.
IV. Az egyesület igazgaUsa.
TARCZA.
Isten.
Te vagy is. meg nem is, ne t általad vin a mi vau ; éi nem vgy : mert az a mi tsu, az n-m te vagy.
Rilekert
A vallás munkálkodás nélkül abban a vesxélyben forog, hogy üres álmadoaassá é» Idába való rajougás&a fajul, mig a munka vallás nélkül géppé te<zi az embeit. De nem csak belsőleg, mint vallásosság, nemcsak hihe-tüieg, mint a munka, hanem magára tÍisssto-natkoztatólsg is ki kell fejlődőié aa emberi erének és pedig ez ntőbbí esetben tartózkodás, mérsékleteiség és takarekoiiazképen.
FrRbel: aMenschen-crziehuzig.a
A halál pillanatéi fogra a test, s lélek ép ngy nem éreznek, mint születés elótt nem éreztek.
— Plinios.
A világ tókor, mely minden embernek saját arcaát mutatja, há mogorván nézünk belé, setét képet matat, ba nvsolygő tekintettel foidnlonk felé, enyelgő .rcrot találnak betűsé.
— Egy angol Író.
A vallási rajonzis teljes hiánya magyarázza meg világhírű vallási lürtlmUcket, melyben minden népnek, múg a keleti nŐpek-oknek is előtte jártunk. JBeksiu.
Nyugtalan a mi szivünk, mig te benned cd Cg un nyugszik Isten.
— Szent Ágoston. Magunkban viseljllk az isten esunéjét,
ez «ze)lemi é> erkölcsi életünknek szOkséges kíspontja. — K-
Ha valéban Sr&kké akarnánk élni, akkor m-g kellene tartant érzékeinket, emléke-aetfinket s minden tehetségünket. Nyissátok Cet a sírokat, t ásókban a remény egyetiec «sillámát »em fogjátok föltalálni.
- Toltalre,
Uirel az ember belső akaratszabadság
gal bír, szükségképpen anyagtalan erS által kormányoztitik, s i?j a szabsdska'at fö:L--Téséböl következik a lélek szellemsege s ebből annak halhatatlansága. Boms>au.
Egy levél.
(Folytatás és vége.)
Elvégre — mint már fentebb is iracn, — még is csak itt vagyok a Táros hasánál, hol az életet egy pislogd lámpa jelezte, melynek féoye pompásan megvi-lagitoita zaibbadozé térdkalácsaimat, s észrevettem, hogy térdeimmel bizony valahol mésznek dörzsöl ős kődtem, igyekeztem tehát nadrágomat letisstitani, nehogy utóbb gyauns ki nézésem alaptalan tévedésbe ejtse az inspeciiős rendőri tisztviselőt. De uramn. hiában poroltam éo nadrágomat; mort a fehér folt csak ott maradj a azon szomorú meggyőződésre jutottam, hogy az bizony belső nad rágom természetes színe. Mit tehetiem volna most már agyebet, minthogy * szakadt nadrágban KoczoltatD beegy pMogó mécs csel kivilágított rityilóba, bol egy egyenruhát egyén véré nagybőgőjét bajának ftjéhez
Megssóllitottam as ipsét, de ez se nem hallott, se nem látott, o'-óbb reá rivakam, végül elkezdtem rángatni, mig végre valahára feltápászkodott pritwéről, s azt kérdezte tőlem, ha én vagyok e a Juliska. Dehogy vagyok én az, volt a válasz, én vidéki atas vagyok, most érkeztem míg a vonattal, panaszt óhajtanék emelni a rendőrségnél, mondja meg, hol fog panaszom felvétetni? De hiába beszél lem éo az éa egyenruhás emberem-nak, aa váltig erőltette, hogy éo aa 0
Juliskája vagyok, fel akarom én Őt Ül
tetni, férfi rabéba bújtam, de ő azért hangomról felia (tart, s erre Öle'ésre kiterjesztett karokkai meg akart csókolni.
KősiÖDÖm édes barátom, de ebuől már nem kérek — gondolám magamban — és elugrottam előle, mire az én drága bará'om neki esve as asztalnak, arről egy piotes üveget vert le, melyben — az eláradt szagból Ítélve — pilinka leiintett.
Iparkodtam a tehetetlen emberen segi eoi, megragadván karját, a pricahez vonszoltam, s még csak akkor bámult meg jobban és kezdett ama meggyőződésre jutni, hogy bizony aligha Juliskájával'van dolga.
Felhasználva a józanodás pillanatait, rőgtőn tudakozódtam aa iopectiós tiszt holléte felől, de as én barátom majd kidobott, bogy mit háborgatom éo ót éjnek idején, nem tudom éo azt, bogy éjjel oincs hivatal I ?
Én természetes dolog, ámultam és bámultam a válaszon, de ily körülmények közt nem volt más teendőm, mint visszatérni szállásomra; mivel azonbao tartottam attól, hogy ismét valamely kerülő-atra térsk, felkértem a rendőrt, hogy kiséroe el odáig, honnan egyenesea eljuthatok a szarvas szállodába, de ő kere keo megtagadta a szolgálatot, kijelentvén azt, bogy as Isten koporsóját sem Őrzik ingyen,
Ezen nyilatkozat után tisztázva láttam a helyzetet, s bogy nem csalódtam, bizonyítja kt, hogy egész hazáig el-kitért, t ott maga még a ess picékbe is beiért.
Másnap reggel első utam ismét s kapitányi hivatalba vezetett; mivel azon ban 9-et még nem vert el a torony óra. a hivatalos helyiség is zárva volt. Dd nekem a bíróságoknál *olt fontos teen< düm, eltávoztam a rendőrségről a nélkül, hogy Ügyemben végezhettem volna valami1. De ime a nagy sietségben csak most láttam, hogy bugyogom mindkét térdemen tenyérnyi oagyságban ki van szakadva. Ah, így csak még sem mehetek 'égig az utcain 1 Azonnal betértem egy kész nriruha keretkedéibo, s miután megvettem az uj nadrágot, elindultam legelőször a kir. járásbírósághoz.
Ekkor már a& utczán cyusgott for gott a beti vásárra gyülekezett közönség, s valóban gymoasztikai ügyességre volt szükségünk, hogy lépten-nyomon karsm-bolt ne csináljunk, de as ügyeskedésnek vége még is csak sz lett, hogy neki ugortam az egyik üzleti helyiség előtt kitéve volt ládának, melyet lábommal véletlenül elrántottam, t ast vettem észre, bogy ezen kívül még mát 3 vagy 4 láda is hömpölyögve csinálja a járó kelő kösőniég között részemre az utat. No hisz meg is rsgtdtam éo a kedveső alkalmat, felugrottam és rohantam előre, de ekkor meg majd a fejem zúztam be; mert nem tudom én, hogy miféle ernyők, botok, s löbb eféle lígő lógó tárgyakba ütöttem koponyámat, egy lelógó nagy kendő pedig kabátom gombjába megakadt, s így a sebes haladás következtében a kirakat egész apparátusát a nyakamba ántottam.
Bszzeg tsidkozódott most a comis, ¦ kíméletlen szavakkal támadott meg, hogy miért nem megyek éa az «t kö-zepéo,
Utóvégre én idegen emb :r vagyok — gondoltam magamban — mint ilyennek pedig kötelességem a helyi szokáshoz alkalmazkodni, siót fogadva a komisnek, csakugyan aszekéruton haladtam tovább. De itt meg határozottan életveszélybe jutottam; mert a tengernyi szekér Taglalással és minden rendszer nélkül kerüite egymást, s az elgázol tatástól csak is ugy menekedtem meg, bogy felhágtam egy utpatkáo lévő földbe! mázra, melyben azonban már jóval térden felül sülyed-tem alá, midőn jó emberek érkeztek se* gitségemre, mi ha rögtön nem történik, ugy menthetlenüi a sárban lelem síromat. Később tudakozódtam ezen sárhalmas gondos Összegyüjtéséoek oka iránt is, s megtudtam azt, bogy a városi szépészeti bizottság elhatározta a kongó utak teljes kiépítése után at egykori sárfészek elpusztulásának emlékére rendezendő népünnepély alkalmára, azokból „Aranynak" a ,szabadt gnak" a .ezredéves alkotmányunknak" emlékszobrokat égettetni, melyeket .a város bölcs atyái a városi mérnöki hivatalnak véleméoyezése folytán ugyanazokon a helyeken fognak feállitani, boly azok ez úttal is kilométer jelzőkként ditstelenkcdoek.
E sok malheure után végre elérkeztem a jarásbirdság hivatalos helyiségébe ís, tudakozandó sürgős biztosítási végrehajtási ügyem miben állása iránt. Itt azonban válttzt csak is azután nyertem, miután szí var tar tó '.árczám Összes tartalmát kiürítettem, s a legnagyobb készséggel adták ezután tudtomra, bogy az ügy még nem érkezett ide. Különben pedig szó a mi szó, ezek s bírósági urak nagyon barátságos emberek, s baráti vontaj-naakoak ti által ti fényes bizonyítékát
HÜ8Z0NKETTBDIK ÉVfOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPRILIS 8-ia 1883.
tisztviselőit és az igazgató választ mányt"megválasztja és a vidéki választmányok igazgatóit és tárgyait megerősíti, b) Az évi költségvetést meghatározza, c) Az évi számadá sokat megvizsgálja s ha rendben találja, a pénztárnok részére felmentő levelet állit ki. d) Az igazgató választmány évi jelentését, javaslatait és indítványait tárgyalja, e) Az egyesület alapszabályait megváltoztatja, vagy módosítja s esetleg az egyesület feloszlatása felett határoz, f; Az egyesület hatáskörébe vont törvényhatóságok bizottságaihoz évi működéséről részletes jelentést tesz. g) A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével két tagot megbíz, h); A vidéki választmányok alakulása és az igazgatók választása irtot intéz kedik.
VI. A közgyűlés tanácskozási ügyrendje. 1.6. §¦ Az egyesület közgyűlésein a következő ügyrendet tar-tandja meg: a) A közgyűlések nyilvánosak, b) A napirendhez kitűzött tárgyhoz az egyik jegyzÓ által je lentkezés szerint felvett sorrendbea egyszer szólhat mindenki, kivéve az indítványozót és előadót, kiket zárszó is illet. Személyes kérdésben elnöki engedélylyel felszólhatni, c) A személyeskedés és az illem megsértése tiltva van. Ki az ellen még is vétene, az elnök által rendre utasitta-tik s ha az sem használna, a folyó közgyűlés tartamára a fel szólal hatástól megfosztatik. d) Ha a tárgyhoz szólni már többen nem akarnak és a többség ki nem vehető avagy legalább 10 jelenlevő tag szavazást kíván, az ügy szavazás alá bocsáttatik. A határozatot az elnök hirdeti ki.
VII. Az igazgató választmány. 17. §. Az igazgató választmányt képezik: az egyesület tisztviselői, a vidéki választmányok igazgatói és a közgyűlés által választott 30 rendes tag. 18. §. Az igazg. választmány minden hóban egyszer tart Ülést; ha azonban az elnök szükségét látja azt ezen felöl bármikor Összehívhatja. 19. §. Érvényes határozat hozatalára az elnöklőn kívül 4 tag jelenléte
gélyezósek iránti javaslattételek, f) A vidéki gyűlések és választmányok jelentéseinek tárgyalása, g) Minden, a közgyűlés elé tartozó ügyek előkészítése, h) A közgyűlés határozatának végrehajtása s mindazon folyó Ügyeinek elintézése, melyek nincsenek a közgyűléshez utalva, i) A jegyzőkönyv hitelesítésére két választmányi tag kiküldése.
VHX Az egyesület tisztviselői. 21. §. A tisztikar tagjai: az elnök, két alelnök, egy titkár, három jegyző, egy pénztárnok és a vidéki bizottságok igazgatói. 22. §. A tisztviselők, kivéve a titkárt és a jegyzőket, kiknek tiszteletdiját a közgyűlés évről évre állapítja meg, fizetést nem húznak, és öt egymásután következő évre választatnak. 23. §. Az elnök a közgyűlésen és az igazgató választmányi ülésen elnököl. Az egyesületet hatóságok irányában képvi seli az egyesület levelezéseit, hatá rozatait saját neve alatt a titkár vagy egyik jegyző ellenjegyzése mellett kiadja. A közgyűlés által megállapított költségvetés keretén belől utalványozásokat teljesít. Joga, sót kötelessége az egyesület vagyona felett felügyeletet gyakorolni, mi végből a pénztárt minden- második hónapban megvizsgálja. .24. §. Az alelnökök : az elnököt akadályoztatása esetében helyettesitik. 25. §. A titkár sajegyző vezetik a jegyzőkönyveket s levelezéseket. 26. §. A pénztárnok az egyesület vagyonát közgyűlésileg megállapítandó pénztári szabályzat szerint kezeli, a bevételekről és a kiadásokról reodes naplót, az egyesületi tagok tartozá sairól és befizetéséről főkönyvet vezet; az elnök által utalványozott Összegeket kiszolgáltatja; okmányolt számadást a közgyűlést megelőző ig. választmányi ülésen beterjeszti; évi számadásáért mindaddig felelős, mig részére a közgyűlés a felmentő levelet ki nem adja; végre a hátralékos követelések kimutatását az ig. választmánynak évenkint bemutatja. 27 § A vidéki választmányok igazgatói : A vidéki gyűlések és választmányok ülésein elnökölnek, az egye
szükséges. 20. §. Az ig. választmány sülét közegeivel leveleznek; a vidéki teendői: a) Tagok felvétele és kizá-|gyűlés és választmány javaslatait és rása. b) Az évi számadások előzetes j határozatait az ig. választmányhoz megvizsgálása, c) Az évi költségvetés j beterjesztik s az onnan vett határo-eíókészitése. d) A törvényhatósági | zatokat végrehajtják.
bizottságokhoz leendő évi jelentés elkészítése, e) Kisdedovodák, Fröbel gyermekkertek s népoktatási tanintézetek felállítása, jutalmazások, se-
nyujtatUtták, hogy meg ígértük, miménél bárhol is lesznk es'érc, felfognak keresni.
Ilit or Isten a kir. torvajak helyisége morre van?
No est könnynn felulálom, ott mar egj ízben voltam. Hanem azt mondják, hogy es már két év óta fej eveasitett állapotban vao, az igazságügyi mintatér or Haday Loya hazaszállítást kó'tségeinek fedezésére gazdálkodik.
Itt legelőször is az iktatóba nyitottam be, s mimáo meggy Őzöd tem arról hogy ügyem már két héttel előbb beér
IX. Vidéki gyűlések, választmányok. 28. § Az egyesült tőrvényhatóság mindegyikében vidéki gyűlés és választmány mű'iödik,
melynek hatásköre az illető tövény hatóság területére terjed ki. A vidéki választmányt, ennek igazgatóját és jegyzőjét a vidéki gyűlés nyilvános szavazás utján általános szavazattöbbséggel választja. A vidéki választmányok az egyesület alapszabá ly albán meghatározott czélra és az igazgató választmánytól nyert irányelvek szerint működnek. — Minden törvényhatóság vidéki választmányát az igazgatón kivül 10 -?4 választott tag képezi. Az igazgató *s a választmány tagjai 5 évre választatnak. A gyűlések helyét, számai és idejét s a vidéki székhelyet a vidéki gyűlés határozza meg. A vidéki választmányok javaslataikat, előterjesztéseiket az ig. választmányhoz beterjesztik s az igazg. választmány nyal folytonos Összeköttetésben állanak. 29. §. A vidéki gyűlés és választmányok feladata : egyleti tagok gyűjtése, a tagsági dijak beszedése és beszállítása az egyesületi pénztár javára műkedvelői előadások stb. rendezése, adakozások gyűjtése; javaslattételek a felállítandó kisdedovodák, Frőbel-gyermekkertek — népoktatási tanintézetek — segélyezések és jutalmazásokra nézve.
X. Az egyesület vagyona és annak kezelése. 30. §. Az egyesület vagyonát képezik az alapítványok, a rendes és rendkivüii bevételek, a) Az alapítványok törzsvagyon gyanánt kezeltetnek s kamatjaik fordíthatók az egyesület czéljaira. b) A rendes jövödelmek, melyek a rendes tagok évi tagsági díjaiból állanak, az évi költségvetés szükségleteire szolgálnak A rendkívüli jövedelmek, milyenek az adományok, jótékonyczélu előadások jövedelmei, egy harmadrészben a törzsvagy ónhoz, két harmadrészben pedig az egyesület folyó szükségleteinek fedezésére fordítandók. 31. §. Az egyesület vagyona az igazgató választmány által kijelölt egyik jó-hitelü pénzintézetben gyümöicsözöleg elhelyeztetik. A pénztárnok a kézi-pénztárban 50 frtnál nagyobb ösz-szeget nem tarthat.
XL Hatósági ellenőrzés és az egyesület feloszlása. 32. §. A magy. kir. kormány az egyesület ügyeit bármikor megvizsgálni s ha az egyesülés az alapszabályokban meghatározott czélt és hatáskörét túllépné, vagy a mennyiben az egyesület fenntartása az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni értékét veszé-lyeztetné, az egyesületet haladékta-
lanul felfüggeszteni s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képett j az egyesületet nemcsak az alapszabályok legponto sabb megtartására utasítani lehet jogosult, hanem az egyesület feloszlatását is elrendelheti; különben az egyesület feloszlatását a közgyűlés, de csakis a tagok kétharmadrészének szavazattöbbségével határozhatja el. 33. §. Az egyesület feloszlatása esetén annak vagyona fölött a közgyűlés intézkedik: azonban az egyesület feloszlatása esetén, vagyonának hová fordítása tárgyában hozandó kö/gyülési határozat foganatosítása előtt a magy. kir. bel ügy minisztériumhoz felterjesztendő.
Kelt Nyitrán, 1882 ik évi nov-hó 28 án tartott szervező gyűlésből Hercz.ODESCALOHI GYULA s. k.
ideiglenes elnök.
LIBEKTINY GUSZTÁV s. k.
ideiglenes jeg zŐ.
4962. sz.
Lattá a magyar kir. belügymi-nister oly megjegyzéssel, hogy i czélba vett kisdedovodák, gyermek kertek, illetőig -iskolák tényleges életbeléptetése alkalmával esetről esetr« az illetékes megyei közigaz< gatási bizottság utján a vallás és közoktatási ministeriumhoz jelentés teendő; továbbá hogy az egyletbe föl nem vett egyén vagy abból kizárt tag a választmány ezen határozatai ellen a közgj üléshez folyamodbatik.
Budapesten, 1883. jan. 27 én a miniszter belyett PRÓNAY JÓZSEF s. k
államtitkár.
össsza nem hoz az ég nj ismerŐsimmel, kik s legnagyobb részvét nyilvánítások közt karon fogva kisértek egy korcsmai helyiségbe, bemutatván egy ser. g s általam még eddig nem ismert kollegáikat, kik közül az egyiknek eszébe jutott azon ügyetlen kérdéssé? állani elő, hogy hol van a kalapom? Erre önkéoytelén mos dulattal kaptam fejemhez, a meggyőződ tem arrÓI, hogy a kérdés nem is tréfa, mert valóban födetlen fővel álltam a cso port közepéé. Képzelhető, hogy még lábaimból ia arezomba szökött a vér, hogy én kalap nélkül barangoltam be a félvá-rost, s a mint ezeme-imet egy pontra me-
kezett, siettem a fcUdó hivatalba, nehogy ' reszt ve, a felett tünődiem, hogy hol hagy
Pápára törtér.jék az expediálás, de bizony az ügy elintézést még sem nyert. Rögtön szaladtam tehát az elnökséghez, hol sürgőlésem egy jegyzőkönyvvezető által nyomban jegyzőkönyvbe vétetett, s megkaptam az elnöki kegy teljes ígéretet, melynek értelmében „ügyem elintézést nyereod."
Éu az ígéretet készpénzül fogadtam ; b mert biztosra vettem azt, bogy a mai nap folyamán végzek, agy azimitot-tam, hogy holnap délután félháromkor már ott leszek Pipán. Most pedig — mivel a tkkvi hatóságnál ís volt végezni valóm — oda indultam; útközben azonban azzal vigasztaltak, hogy ha sietek, ugy tatán déli barangssóraoda fogós: érni. Ugy ís törtéuL Épen delet harangostak, mikorra a tkkvi hivatal helyíségébes ér tem: s mert az orrom elölt bezárták az ajtót, itt sem végezhettem. Visszrfordal-. tam tehát a szállód* felé, de ismét uj mal-heareért; mert sz egyik u'cza sarkán egy gazdátlan eb szaladt nekem, e ez lábaimról ledöntött és azt vettem észre, hogy vagy 20—25 lábost és fazekat zúztam öjsae, melyeknek árát valahogy csak kiszorítottam zsebemből, de ugy Össsi séi tegettetn arexomst a kezeimet, hogy a vérzést alig voltam képes ellálliuni, s elmondhatom, hogy talán elvérzem, ha
livelés
battam el kalapomat, hát szemet szúrt azon kirakat, még délelőtt a nyakamba szakadt, s ott láttam kalapomat egy eser nyŐ horgos nyelén, a mint a szól azt ide s tova hintálta.
Irultam, pirultam sségyenletembeo, de részvétteljes barátim azzal vigasztaltak, hogy V.-ben az eíéle' mindennapi eset, térjünk be a bufelejtőbe.
Itt azután már egészen kedélyesen folyt a munka, mig végre a délutáni hivatalos Óra elszakitá tőlem barátimat, s én is mentem a tszékhes ügyem átvétele végett. De ismét eredménytelenül jártam, mert a szolgákon kivül senki nem volt ott, ezek pedig arról értesítettek, hogy a délatáni hivatalos órák a hegyen tartatnak Kú ide azután már még sem kutyagoltam ám ki, hanem mentem ismét a rendőriégre, de itt is azon választ ny-r-tem, hogy az uj polgármester alatt &. u. hivatalos törvényssünet van.
Must már azután igazán nem tadtam mit tévő lenni, legkelyesőbbnek találtam sétára ke've nyakamba ölteni a várost, mi közben eszembe jutóit a píncsérnek borsós számlája, s merő kíváncsiságba: keres em a kenyér, has és bor hivatalos árjegyzékét, de bizony ez is hiábavaló törekvés volt; mert ilyet kifüggesztve egész V.-ben sem találtam.
Sokat, de nagyon sokat tudnék még viselt dolgaimból elősorolni, azonban ez útiul nem akarám türelmedet tovább igénybe venni, a jövő héten ugy is meglátogatlak, akkor szóval folytatni fogom, de azt még is tudatnom kell veled, hogy nti bőröndöm a negyedik napon megkerüli, a biztosítási végrehajtást pedifj 8-án teljes eredménynyel foganatosíttattam, hanem kedves Bandim, m után a bíróság kiadásaim és munkadíjam fejében mind* össze csak 6 frt ö'/t kft állapított meg, mely össseg felében sem fedezi az ügy gyors keresztülvitele alkalmával megkövetelt magáudij-zások i-t költségjegyzékemet azon kérelem kapcsán metlékiem hogy azt légy szíves kiegyenlíteni,
B'sarasul megjegyezni kivánom még azt, hogy Isten őrizzen meg V. i. lakosnak, külóaősen p"dig ott fiscalisaak lenni, hanem hát nem is lesz ám olyan gyerek, kinek a kedvéért én as éle ben még valaha is elmogyok V. be; nem bizony még polgármester remek házáért sem, ha mindjárt reáadásnl odaígéri még a másik palotáját is, pedig hátast hallotum, hogy a város azt is kifogja sajátítani s helyéra oly fürdőt tervei, mely minden bün alól teljes a' sotválást eredményez.
No de est azu'án már nem hiszem, hogy ezt magok adeliquensekiaelhigyjók. Isten veled, c»ókol
őszinte barátod PISTA.
A magam részéről hozzá teszem ezen levélhez azt, hogy a mennyiben Piata barátom szóbeli közlemény is ily érdekes tsrtslmu fog lenni, agy azt Ís közölni fogom Tettességeddel, mely igé retem kijelentése után tiszteletem nyilvánítása mellett maradtam a
Tettes azerkesstó urnák
alázatos szolgája
vAqandbas
Jegyzőkönyv
felvétetett nagy-kanizsai járás földsdó | «abályoeáai járási bizottság 1883. már cziuső-éo tartott ülésében,
folytatás.)
29.)
Bajcse. A községi catas'.eri bizottság felszólalása ezúttal vég megoldást nem nyer, bár ha a bizottaig meg van győződve a szántóföldek silány termőképességéről, miután aznnbto benne válta kosva jobb minŐ«égU talaj ís létezik, Így annak elbírálása az egyéni felszólalásra hataszta tík.
Ily körülmények lartandók fel a ¦óbb: mivelési ágakra nézve ís.
30.)
Fuyaház. A község által beterjesztett felszólalást a bizottság méltányol ván, a düllőnkiati áthelyezést az egyéni fel .lólamlas időtartamára halasztja.
Es alapon lesz az Őszes alatti bírtokállomány elintézve.
31.)
Mara-Keresztúr. A községi bizottság álul kért kibővítése az osztályoknak elrendeltetik, annak foganatosítása áz egyéni felszólamlásra halasstatik.
A szőlőhegyi kerteknek felvett kaszálók, a rétek VI. osztályába Boroztatnak.
Egyebekben a részletes felszőlam táa alkalmakor lesz intézkedés téve.
Kir. becslőbiztos a szőlöbeli ker> lekre javaslatát véleményes! megtartás dónak.
A rétekre nézve, habár méltányolja a a bizottság a felszólamlást, miután érdemlegesen e tárgyban nem határozhat egyéni felszólamlás ra hagyja a végle ges intézkedést.
A legelőre nézve méltányolja a bizottság a község abbali felszólamlását, hogy legelője időnkint hosszabb idfra vizáradaaoak kitéve v*n, azt az I-ső osz tályból Il-ik osztályba helyezi át. 32.)
Gelse-Szíget.Szántóföldeknél a község méltányos feUzÓlalása akként foga-natoaUtaÜK, mikép III. és VI. oszt. tel áJlilázával a düllŐnkint kitüntetett terű letek egy-egy osztálylyal hátrább soro zandók lesznek.
Kir. becslőbiztos a III. és VI. oszt. felállítását nem ellenzi, egyebekben z javaslatba hozott osztályok fentarlását véleményezi.
Kerteknél az I aŐoss'ály teljes megszüntetése iod->kolt. Egyebekben, bogy azok minő osztályba lesznek sorozandó k, az az egyéni fel*zólsxnlás alkalmakor lesz, elintézendő.
Bitekre nézve a 4, 5. és 6. osztályoknak kibővítése a helyi viszonyokhoz mérten ssükséges, miből folyólag az esetleges egyéni felszólamlás alkalmakor lesznek a IL és HL osztályba sorozott terű letek eorozaodók.
A legelőkre nézve a kérelemnek hely nem adatik.
33.)
Baksaház szántóföldekre tekintettel a községnek minden közlekedési attól vslÓ távolságát a VII. és VIII. cszt. ki-bővítésével a düllőknek a már osztályon-kint sorozott területei egy osstálylytl hátrább helyezendők, azok az egyéni felszólamláskor lesznek érvéoyesiteodŐk.
Kir. beclóbiztos a VII. és VIU. szt fölállítását nem ellenzi, egyeDekben " a javaslatba hozott osztályok fen tartását véleményezi.
A réteknél, miután a felállított nt*> táljok a mícőségnok megfelelőleg vétettek fel, azuk érintetlenül hagyattak.
A legelőnek elbírálása az egyéni felszólamlás idejére h&lasztsiik.
34.)
FelsŐ-Rajk. A szántóföldek tál a községi bizottság indokolt felszólalását méltányolva, VIH oartáiy kibővités-el düllőnkínt elhelyezett birtokok egy egy osztálylyal hátrább be'yesendők lesznek.
Kir. becslóbistos a VIII. Oíslály felállitáaát nem ellenzi, egyebekben elő-irányzatához ragaszkodik.
Kerteknél a szőlőhegyi kaszálók, mint kérlek megszüntetendők, s s rétek-nek VI, esetleg máz oszlályáb soro-zandók.
Kir. becslőbiztos a javaslatát fentartj a.
A rétekre vonatkozólag a V. osztály kibővítésével a netání egyéni felszólalás alkalmakor Leas az esetleges módosítás alkalmasva.
Legelőkre nézve, mintán bizton meghatározható alap a bíi0:t»ág rendelkezésére nem áll, as osztályozás ngy latszik, a helyi viszonyokból merite t, ba netán mégis egyes felszólalások lesznek azok, akkor leásnék elintézendŐk.
Szóiökre nézve a VI. és VI. osztály kibővítésével, azoknak módosítása as egyéni felszólamlásra hagyatik. 35.)
Pőtréle. Általában as -gésc felazóla. lás tekintettel annak kitételeire, oly érthetetlen, bogy arra határozni nem Uhet és mivel nem sarja ki azon lehetőséget, hogy az egyéni felszólalás idejekor egyesek felszólalaak szántóföldek DÓI, a 7-ík éteknél a 4-Ík oastály is kíbővittetik. 36)
Hahót. Átalaban a községi felszólamlásra nézve indokoltnak látja s bizottság azon óhajtást, bogy a szántóföldek rétek és szőlőknél az osstá'yba sorozás a kért :oódosat vagyis egy-egy osz-tálylysli háirábbhelyezés által intéztessék el, mert mig egy felül mezei meredek dombosak, Dehesen s kőluégesen mivel-hetők, l>posabb részei ekkor elöntésnek vannak kitéve. Rétjei lapályosságáná! jva, csak ritkán használhatók, szőlei mokos talajuknál fogva a íegkitar óbb szorgalommal tarthatók csak fenn, mínt szőlők, s mindezek terményei az utak rosszasága miati csak kiváltságos időben értékesíthetők ezen körülményei Összefüggésénél fogva, s felszólamlásnak helyt adni kellett.
A szőlők aljában felvett kertterületek, mint ide nem tartozók, a VI. ílletva az Őket megillető osztályba sorostatnak.
A kir becslóbistos a javasolt osztályok megtartását véleméoyesí.
37.)
Újudvar. A szántóföldeknél a kős-ség álul beterjesztett felszólamlás figyelembe véte'ével a III. és VIH. osstály felállíttatik. A düllónkinti beosztás as egy ét i felszólalás alkalmával lesz foganatosítandó.
Kertekre nézve, míg a belsőségekre nézve ss egyéni felszól !alas kor a részletes beosztás amúgy is foganatosítandó lesz, a szőlőkbe felvett 43 hold kertser illet, mint ide nem urtozó, a reiek VI. osztályába soroztainak.
A kir, becslőbiztos ja szőlőkben! kertekre javaslatát fentért ja.
Réteknél. Noha bár a köz-ég által kérelmezeti IV. és V. osztályba rét birtokkitüntetve nincs, valószínűleg az érdeklettek ezen osztályok kibővítését akarták kérni, a mit a bizottság ezennel foga* oatoait, még a VII, osztály kibóvitésé-vel meg is toldja, ugy azonban, hogy a részleges esetleges beosztás az egyéni felszólításból tétetik függővé.
Egyebekben a többi osztályok fennállása igaxoltnak találtatik.
SzÓllőnél. A tett észrevétel figyelembe vételével a bizottság a VI. és VII. osztályok esetleges felállításával as intézkedést az egyéni felszólalásra halasztja.
Legelőkre tett észrevételük, míatán a valósággal ellenkezik, figyelembe nem vehető,
38.)
Oroaztony. Szántóföldeknél a közig felszÓUsmlása igazoltnak elfogadta-tik. VIII. osztály felállittutik ¦ eooek kapcsán a részletes beosztás az egyéni felszólalásra hagyatik.
A kerteknél a beltelkeket illetőleg a felszóllslás indokolt, annál inkább is, mert az ott talált szántóföldek » b-na-foglalvák, ezeknek onn»ni kivétele és a neki szánt földek osstályába leendő sorozása az egyéni felszólalás időtarUsaárc lesz halasztva.
HÚSZON K ETT KDIK ÉVFOLYAM
salai közlök;
APEILIS 8<in 1883.
A szőlőhegyek aljában felvett területek azonban, mintán a kertek sorába nem tarlósnak, a rétek megfelelő osztá lyába soroztainak.
A kir. bácslőbíztos a szőlőbeli kertekre nézve javaslatához ragaszkodik.
A ré'okre nézve a III. osztály teljes beszüntetésévé' a IV. V. és VI. osztály felállíttatik s a megváltoztál olt terület beosztását az egyéni felszólaláskor [árijuk foganatosiiandónak.
A kir. becslóbíxtos a III. osztály fenntartását javasolja, IV. V. és Ví. uszl. felállítását nem ellensi.
Szőlőkre nézve as V. és VII. osztály felállíttatik, a már létező osztályok azonban az egyéni felsrólialás alkalmakor figyelemmel az iránt, hogy a község min den időben hozzáférheiŐ úttal nem ren delkezík, a kereskedelmi városoktól és vasutaklól elszigetelten áll, II. osztálya teljesen beszüntetendő, s az abban található területek a neki megfelelő osztályba helyezcndők.
A kir. brcstőbiztos a II. oss'ály fenntartását javasolja, egyebekben megnyugszik.
Legelőre nczve a bizottság az osztályok magváltostatását és pedig ngy hogy a III ikból a VI-be, a IV bői as V be helyestelik át.
A kir. becslőbiztos az V. osztály íílállitá-át nem ellenzi, egyebekben ragaszkodik javaslatához.
(Vege következik.)
Jegyzék
a nagy-kanizsai kir, Irvszékmint büntető bíróságnál 1883 évi április hóban rneg-txrttndó végtárgyalás és Ítélethirdetésekről. Április 5 én. 189. B/83. sz. a. Lopás és súlyos testi sértéasel vádolt Jámbor György elleni bűnügyben végiárgyalás.
- "534. B/83. Lopással vádolt ifj. Ro boklstvinés iámat elleni bÜJÜgybea végiárgyalás,
529. B/83. Kabb József sikkasztással vádolt elleni bűnügyben végiárgyalás.
316. B/83. Horváth Tresska ellen büuügyb-n 2-od bir. tihirdelés.
?05. B/83 Skercsak István ellen bünügybin 2-od b;r. iibirdetés.
246. B/83. Kukurusnyák Rókus el leni bűnügybe:: 2 od bir. ilhirdetés.
353. B/83. Szalay Jórsef elleni bűn ügyben 2-od bir. ithirdetés. ,
266. B/83. Kelercz M-ri» elleni j bűnügyben 3-ad bir. i hirdetés.
ípriUs 6 án.
535. B/33. Szándékos emberöléssel vádolt Farkas József elleni bűnügyben végiárgyalás.
220. B/83. Lopással vádolt Aod-rosecz Durotya elleni bűnügyben vég-tárgy alás.
187. B/83. Salyos testi sértéssel vá dolt Bedő Péter elleni bűnügyben végtárgyalás.
665. B/83. Mislovics Antal elleni bűnügyben 3-ad bir. itéUi hirdetés.
290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. B/83. Nóvák József é« társai jnve désti kihágással vádoltak elleni Ügyben ítélet foganatosítás.
Április 12-én.
272. B/83. Lopassál vadult Jamb-rovios István és társai elleni bűnügyben végiárgyalás.
473. B/83. Súlyos testi aé léssel vaduk Kis Gábor elleni bűnügy boa vég-tárgyalás.
472. B/83. Súlyos testi sértéssel vá dolt Szat.ó Vendelné elleni bűnügyben végtárgyalás.
240 B/83. Pörsüly Lajos ellen büntetés foganatost ás.
301. B/83. Nagy Pászgor János elleni bűnügyben 2-od bir. jth'rdeté*.
429. B/83. Ábrahám György elleni bűnügyben 3-ad bir. itbirdetés.
413. B/83 Simon Menyhártéi társa elleni bűnügyben 2 od bir. iihirdelés.
446 B/83. Horváth Buodzsi József elleni büoügyben büntetés foganatosítás. Aptílis 13-án.
4055. B/83. Sikkasztással vádolt Horváth György és társai elleni büoügyben végiárgyalás.
217. B/83 Lopással vádolt Doklea Míklói elleni bűnügyben végtárgyalás.
475. B/83. Lopás és orgazdasággal vádolt Kénesei Lukáe* elleni bűnügyben végtárgy alásj
414. B/33. Balt Anna elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
429 B/83. Nemes Mihály elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
479. B/83. Ifj. Ábrahám György ellent büoügyben 2 od bir. itbirdetés.
493. B/83. Molnár József ejteni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés,
636. B/83 Virgek Benedek elleni bűnügyben 3-ad bir. itbirdetés.
Április I9-ÓO.
892. B/83. Lopás halmartával vá dolt Bukovecs József és társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
917. B/83. Gyujtogatással vádolt Malatiuszky József elleni bünügyb-n vég-tárgy alá*.
932. B/83. Mroolyek Mátyás elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
620. B/83. Ifj. Bödőr János elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
599. B/83. Korpics Ferencs elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
579. B/83. Sopár Lőrincz elleni' bűnügyben 2-od bir. iihirdelés.
655. B/83. Varga Ferencs elleni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés.
037. B/83. Kistelek Adám elleni, bűnügyben 3 ad bír. ilhirdetés.
850. B/83. Ifj. Kotnyák József elleni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés. Április 20-án. 827. B/83 Lopás halmazata miatt vádolt Csalarica Józset elleni bűnügyben 7 ég tárgy alás.
949 B/83. Lopással vádolt Pintér Lijos elleni bűnügy bee végtárgyalás.
825. B/83. Krauszer Betli elleni bűnügyben 2-cd bir. ithirdelés.
621. B/83. Kövy János elleni bűnügyben 3-ad bir. ithirdelés.
600. B/83. Erdélyi János elleni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés.
b32 lí/83. Kuály Viczaeilent bűn-ügyben 2-od bir. i'hirdetés.
737- B/83. Özv. Kist József elleni bűnügyben 3-»d bir. ithirdetés.
739. B/83. Csordát Károly elleni bűnügyben 2-od bír. nhird-tét.
684. B/83- Vadlya Vida el'eni bün ügyben 2-od bir. itbirdetés.
Április 21-én. 948. B/83. Lopással vádolt Vörös Sándor és társa elleni bűnügyben vég-tárgyalás.
Április 26 án-
629 B/83. Lopással vádolt Dobro-nyi János elleni bűnügyben folytatólagos vég tárgyul., a.
618. B/83 Lopással vádolt Biss-lerszky Gerö elleni bűnügyben végtárgyalás.
964 B/83. Lopással vádolt Peazleg Aut-I elleni bűnügyben vég'árgyalás.
703. B/83. Stifter Katalin elleni bűnügyben 2-id bir. ithirdetcs.
718. B/83. Németh Anna ellen: bűnügyben 2-od bir. ithirdetés.
829. B/83. Bedő István elleni büoügyben 2 od bir. ilhirdetés.
787. B/83. Fletin Pál elleni bűnügyben 2-od bir. itbirdetés.
835, B/83. özv. Horváth Fererczné büntetés foganato^itás.
852. B/83. Ballassa György elleni bűnügyben 3-ad bir. ilhirdetés.
942. B/83. Berezeg Gergely elleni bűnügyben 2 od bir. ithirdetés.
Április 27 én.
271. B/83. Halált okuzo súlyos testi (.értéssel vádolt Magyorícs József elleni bűnügyben végtárgyalás.
334. B/83. Rágalmazás vétségével terhelt Go'ubics Lukács eileni bűnügyben végtárgyalás.
699. B/83. Molnár György elleni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés.
330. B/83. Császár Lajos elleni bűnügyben 2-ud bir. iihird«tés.
884. B/83. Fristics György elleni bűnügyben 2-od bir. ilhirdetés.
886. B/33. Behtk Anna elleni bün Ügyben 2-od bir. i hirdetés.
912 B/83 Rojkai Péter elleni bűnügyben 2-od bir. ithirdetés.
930. B/83. András Punra* János elleni bŰnügjben2-od bir. ithirdetés.
Kell Nagy-Kanizsán, 1883. Jpnlít 3 án a kir. trvszék mint büntető biró ságoál.
Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvsséki irodatiszt.
Hírek.
— Rajta csipték. Folyó bó 4-ről 5-re átmenő éjjelen egy kis kanizsai füldmires-gazda, udvarán zörejt hallva, kiment, e egy suhancz éppen futással menekült disznóóla mellől. A gazda élvén a gyanupÖrrel, hogy ott még másik is lehet, az ól ajtaja elé állt s kikiáltotta feleségét, az pedig átszaladt a szomszédhoz segítségért. A ttomtzédrög tön átfutva, ennek segítségévei átkutatták a disznóólát s csakugyan ott találtak annak markában meghúzódva egy •zt.-miklóai fiaskót, kinek töltött puskája as ólon kivül, a falhoz volt lá maaztva, mellette pedig egy zsákban 5 bási nyul fülelt, melyeket már meg' előzőleg a szomszédban lopott, — A két gazda astáo a puskájától megfosztó'.', nyullopót ét disznót lopni akarót nyakon csípte és átadta a rendőrségnek ez pedig az elővizsgálat után átadta a kir. vizsgáló bíróságnak.
— Az Idei ojonczálUtasok a meg változtatott toroaási utasítások értelmé-ben, nem csak azt eredményezik, hogy a sorhad hadjuialéka mindenütt kitelik; — de a mi már nagyon is kívánatos volt, a honvédség részére is beválik sászlÓal-jankínt 200 — 400 ujoncs. Még ia jó as időnkint s korát meghaladott törvényeket komnkint fölüdileni ét t korigényeivei öatzbangzátba hozni!
— Időjárásnak csak nem tagadja megi bogy április bolondját kell járnia;
egyszor teljesen derült meleg; ezt tart néhány napig; akkor meg olyan szél támad, mintha tél közepén volnánk.
— Sajtóper. A szombathelyi kir. Ügyészség sajtópert indított Miletics János oszlopi, sopronmegyei plébános ellen törvényes hatóság ellen vsid izgatás miatt, A bonyodalom Így történt. A soproni kir. törvényszék elítélte Kováin kapuvári szolgabírói hivatalos hatalommal való visasaélés miatt. Miletict János ple bános védelmére kelt az egyik eopron; lapban a szolgabírónak s e védelmében fakadt o'y nyilatkozatra, mi miatt a kir. ügyészség szükségesnek látta a sajtóper megindítását,
— Szép vigasztalás. Bsállit vc sárnap egy tűzoltó '.egy helybeli iparos hoz, felkérendő ő', bogy lépjen be pártoló ttgként az egyletbe. Nevezett nem lévén honn, neje mondta, bogy jöjjenek akkor, midőn otthon találják. A tüzohó er*e egész komolyan azt felelte: .Pedig nem fogja megbánni, ha belép, mert leg alább kirukkolunk a temetésére."
. — A Kajlath-gyilkossagra vo natkozólag a „Uudapett következő tartalmú levelet kapott; ,(Pecs, 3/4 83 . T. 0". Budapest képes napilap, sarkaolyus-u'Cía 4. szám. a vármegyeház mellett, Bud-pesten. wItten adta álmomba, hogy gyilkoljam meg az ország bíráját, és tőle a mii i'het, raboljak társammal és még egyszer parancsolá, bogy haljon meg a bíró, mivel meghall az esclári igazság a múltévben, azt a pénz amit kapott a| zaidóktől mi vittük el. Arczképem el van másilva, engem már nem találtok meg, mivel pénzem és eszem van S.—P.—La: vivslá Itália.)" A szerkesstőszég ezen levelet átadta Thaist Elek budapesti főkapitánynak, hogy azt — a amennyi ben a gyilkosság földeri léséhez fölhasználható — használ hassa.
— A szombathelyi fiatalság — amint „Dunámul" csimÜ laptársunkból értesülünk — nagyban kezdi a rport különböző f»ját felkarolni; olt tornáznak, vívnak, vadásznak, veloczipedezoek: most p-diga budap-ati „kerékpár-egylet" mintájára egyletet is akarnak szervezni. Laptársunk erre buzdítja is őket t azt mondja: ,C«ak tovább a jó utón, mert hiába, örökigazság az, hogy erős lélek csak erőt tettben lakozik." Ezt mi is szóra! szóra elfogadjuk ; de fájdalommal re-gistráljuk, hogy Nagy Kanizsa kalmár szelleme szerint: .tele erszény nyel egész* séges és erős a lélek."
— Vederből csöbörbe. A moricz-
helyi uradalom bérlője megtudta, bogy egy — a majortól meglehetŐBin távol esőszalmakazalban kigyók tanyáznak. Azoknak kikergetésér; legalkalmasabb módul gondolta a kazal főlgyujtáaat.Fö! is gyújtotta, de vésziére, meri abban patkányok is voltak tömérdeken s azok a kellemet len tavaszi fű:és elől mind a majori italokba, épületekbe menekültek. Ezek kiirtása azután már Óriási feladat lesz.
— A zala-szt. gróthi. .Jótékony nőegylet" és „TusoliŐ-egy let' pénztáraik javára márczius 26-áo rendezett .zenoee-tély" tiszta jövődelme 108 frt 83 kr. volt, melyhez fel ü: fizetések kel járultak: Mélt. gróf Batirányi ctalád 20 frt, Wiener Fülöp 2 frt, zalaegerszegi tűzoltók 1 fr: 60 kr. Berger Jenő, Kovácsics Ida, Porlaki Sáodor, N. N. N. N. 1 frt, Berger Géza. Chorich Holy J. Küblin János, LohonysLászló, SchirmerR Slrohmayer, N. N. 40 kr. Pók J. 20 kr. Torkos János 10 kr. — A zeneestélyen szivos közre működők, valamint a f^lOlfizetŐk fogadják as egyletek nevében a leghálásabb köszönetet, és részesítsék azokat a jövő-ia megérdemelt pártuláeukban. Berger Jánosné, nőegyleti elnök. Perényi Antal tüzoltó-egyleti elnök.
— Üj lap. Körmenden (Vasmegye) april 1-én uj lap indul' meg .Rábivi-dék" czimen. A 1 szám beküldetett hozzánk is; meglehetős Ízlésről és tapintásról tanúskodik. A lap filelő* szerkesztője: AJkay Sándor. Minden vasárnap jelen meg; előfizetési ára : egy évre 4 forint, félévre: 2 frt, negyedévre 1 frt, egy hórs; 35 kr.
— A keszthelyi gazdasági tanintézet azon hallgatója, ki ezelőtt egy hóval öngyilkosságot akart elkövetni s pisstolylyal magára lőtt, már teljesen fölépült. A golyó ugyan testében maradt, de orvosi vélemény szerint as teljesen ártalmailto t majd magától ki fog etni.
— Ha egy gyertyát betegszobában egész éjjel égetni akarunk ét csak halvány világitátra van szükségünk, csak annyi finomra tört konj basót kell a bél köré önteni, bogy a belel egész a fekete restéig ellepje. A gyertya egyen 1 etes fénynyel éa oly hosszan ég, hogy egy kis darab egész éjjel eltart Betegszobában petróleum-lámpát éjszakán át égetni nem tanácsos és pedig azért, mert ha bele le-ctavartatik, szertelett füstöl,a mi a betegre nézve ártalmas, mig *z általunk ajánlott világítási módnál es nem történik.
— Családi tragédia. Tóth János dobosi lakos emberölés kísérletének bűntette miatt állott mult bó 31 én a fehér-vári törvényszék elült. A vád ex volt: Tóth Jánostói ntje már több év óta el-
válva élt, mert férje házsár losságát nem volt képet elviselni. EzcK ¦ • siároro évvel ismeretséget kötött Szabó József blai lakottal a eszel vadhássstágralépett, melynek eredménye egy leány-gyermek lőn. Ez év február 5 én Stabó József Tótb Jánosnéval Dobozva ment rokonának Szabó Jánosnak látogatásárs. A falubeliek csakhamar megvi.ték a hírt Tóth Jánosnak, bogy neje a faluban van. Ez fölkereste nejét, kérte, hogy jöjjön vitass hozzá s fogadta, hogy ő is meg fogja magát becsülni, s őt nem bántalmaz and ja többé. As asszony nem hajtott térje szavaira, s nem adott hitelt fogadásainak. Tótb János erre felbőszült s fenyegetések kőzött távozott. Hazamenvo megtöltötte puskáját, t azon hashoz ment vissza, hol neje t ennek csábitója volt. A szoba-han épen kártyáztak, as ablakon át kiszemelte áldozatát, s belőtt az ablakon. Ssabót csak az mentette meg a biztos haláltól, hogy ép a lövés pillanatában az asztal fölé bajolt, hogy abankoi kihúzza. A tetiest rögtön elfogták. A törvényszék tekintetbe vette a tok enyhítő kőrü • méoyt, Tóth Jánost emberölét kísérleté nek büntette miatt 2 évi fegyhásbünte-téere s politikai jogainak 3 évre felfüggesztésére ítélte. Az ítélet elleo vádlott s kir. ügyész föÜebostek.
— Barcza Jóska Spanyolország
ban. A dunántúli vidékeken, ngy kül földön is szép fairre vergődött Barcsa Jóska bandájával 14 nap múlva Spanyolországba indul és pedig annak fővárosa Madridba. Midiin Londonban a Kristály-palotában muzsikáltak a mull évb-n nagy figyelemmé! hallgatta őket egy madridi gazdag fogadós, s a nótáktól megbűvölve, oda ment Barczáhos s kérdezte őt: e) menne-e Madridoa? Jóska fejével igent intett. Azóta sok idő mult el és Jóska már meg ia feledkezelt az ígéretről, midőn r napokban kapja ám postán as írott szerződést, rendes, megszabott fizetés meüett és meghívás',hogy menjen Madridbt! H*t Jóska bizony megy; araoyos aitiltájál felolii, hegedű jét meghaogolja és .Oámulj spanyol*, húzza azokat a szép nótákat, melyekkel már annyi idegent elbűvölt- Mielőtt tova kel a banda, még egy bucsuhangveiBenyt ad Kaposvárott. ,
— TJj foldesar. — Kis-Jenőn Ves'prémmegt-fbeo, mint lapunkat tudósítják, a napokbaa árverezték el J»n-kovich Ao'ui volt országgyűlési képvi-»e!ő uo'sü és legősiebb családi birtokát a szép Somlyó-hegy tövébon. Igen aok árverező volt s mint legtöbbet Ígérőn Durneísz Sándoron a fehérvári káptalan tisztartóján maradt 41,000 írt vételáron ki uj földes ura a szép és nagy kiterjedésű nemesi birtoknak. Bár sajnáljuk a régi nemes ctalád pusztulását, mégis Örvendünk rajta, hogy a szép birtok újra magyar kézre került.
— Egy vértanti utolsó levele. Hüboer Andrát, izéket fehér vári polgár, nemzetÖri ktpitáuy, ki 1849. augu«ztas
|2l-én Budapesteo as uj-épületben vér-! tanúi balált halt a magyar szab-dság-
vári színpadon ia óriási tikért aratott, — Vert heim Ferenez báró, az ismert
pénzszekrény feltaláló meghalt. — A tanítók második oras, képviseleti közgyűlése előkészítő bizottságának elnöztéül a közoktatásügyi minister újból Bekey Elek budapesti tanfelügyelőt nevezte ki. — EÖtvÖS Károly beadványt szerkesztett a liaza-eazlári ügyben olfogottak szabadlábra helyezése iránt. — Győrött !el azinéazek ütűitek tábort. — -Deli
rec/eni Képes Ujsag" czimen hetilap
elen meg DebreezenbeO. — Gr. Feste-tich Tasziló és neje a keszthelyi apacsa kolostort meglátogatták, ott hosszasabban időztek s különösen a tantermeket vizsgálgatták.
ért, elítélése után a börtönből búcsúzó levelet irt nejéhez szül. Aschner Johanna atsíonyhos. A levél szilárd vonásokkal van irva, s minden sora vallásos keresztényre, lánglelkü hatafiura, fairen szerelő férjre, példás családapára vall. A levél mely 1849. augusztus 14-ről P-KrŐ) van keltezve, s így bangzik : Forrón szeretett nőm! Tudatom veled, hogy a törvény értelme szerint 13 kán g;.iyó általi balálra ítéltettem. As én szomorú életemből, családomért és éretted, remélem, hogy egy világba jutunk; azért ne essél kétségbe, bízzál as Istenben és kérd őt hogy téged eriaíta-n és mostani sorsodban De hagyjon el; gondolj kiskorú gyermekeidre, kiknek anyára van szükségük, neveld Őket istenfélő, engedelmes ét szorgalmasaknak, azaz munka soknak, emlékeztesd őket az ő szerencsétlen atyjuk sortára; óvd őket a vetze-delmet társaságoktól, — ugy fogj* a Mindenható őket szeretni veled együtt. Szorítsd háztartásodat a legszűkebbre, a meddig csak bírod, azután add csak a gyermekeket rokonaimhoz. — Minden barátaimat és rokonaimat számtalsntsor üdvöslöm és mindegyiktől ezerszer kérek bocsánatot utolsó órámban. As Isten áldjon meg benneteket n»gy türelemmel, mint éa magam is birok. Én elvégzem ájtatosságom és életemet Isteoael zárom. Ne feledd jó ipámnak ét a kedvet gyermekeknek tsivére kötni ét megmondani, hogy íptm fiának áldozatja le szek. (A vértanú itt Aschner, később Hamvaty, volt nemzetin kapitányra czélos, ki, midőn látta, hogy a tsabad-aágbafcs ügye rotzrs fordul, elmenekült, s bajtársait cserben hagyta. Rovv.) Most tárom levelem, élj boldogul ét ue feledd as Istent. Sokszor csókol szerencsétlen férjed Hübner Aodrát.
Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről.
Budapest márcs. 30. 1883.
(Steiner József és Társa termény-gsbena
és bízomáoyi Czég jelentése.) A lefolyt héten az üalet változatos irányzat melleit haladt, nevezeteab mozzanatuk nem fordultak elő, az árak ssi> lárdan tartr*sssk .úar-diak. Burgonyát nagy mennyiségben exportálunk, külföld kedvező árakat fizet sárga héjú, sárga belü burgonyáén. F e 1 k é j ü k termelőinket és kereskedőinket, szíveskedjenek ily fajokban nagyobb must-r az olt bérmentes ajánlatokkal fökeresoi.
Buza változatlan. Mai árjegyzéseink: Tiszavidéki, pest- és fehérmegyei: 78-79kl.lO—10.10. 79-80kl. 10.25-10.40. 80-82 kl 10 50-10 70. Báasási 25, bácskai 15, északmagyar 40, üszögös fujok még további 40—50 krral olcsóbban fizettetnek. Kötések tavaszra 9.68, őszre 10.12.
Rozs csendes. Eiörendü 7.30, közepes 7, oláh fi.75.
Tengeri szilárd 6 35—650 kelt Kikinda 5.76. Máj —juj 6.36-
Á r p a szilárd. Takarmány 6 90— 7.40, maláta 725-8. sörfőzdéi 8 50—9.
Zab Bsilárd 5.80—6.75 minőség az-rint. Tavaszra 6.50, őszre 6.55.
Burgonya keresett, kivitelre 2 60-3 írtig kelt.
Repcse aug.—azept. szilárd 15 frt, Vadrepcae azilárd 7.25 — 7.50.
Kendermag 13—131/*, Lenmag 12 frt. Mohármag 13—13.50.
Köles lak rmáoy 4 50, kásának való 6.20—6 70, olah 7 frt.
Köleskorpa zsákosul 2.35, Kölesdara 52a
T a k a r m á'n ybükköoy busából trieurŐsőtt 3.20, vetni való 8 50, zabbal kevert 7.75. Kata zsákostul 11 — 11.50.
Bab szilárd. Dunavidéki 9. —10. Erdélyi 9.25-9 75, barna 11, tarka 7.50, törpe 12.25.
Pénselóleget 5 kama t-v r a nyújtunk ügyfeleinknek beraktáro--zott árukra és feladati vevéoyekre. As előleg minden városban felvehető, bol pénsiotézet létezik.
ZsákkölcsÖndijt he'eo-ként daratookiat 3/t krt számítunk hozzánk küldendő árukhoz.
Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. mán az Otztr államvasút közraktáraiban 5.25. Fővárosi kösraktárakban 7.05.
Rövid hirek.
A zsidó-vallásról katholikus hitre tért át Budapesten bizonyos Spitzer Fánny nevű zsidólsxty, hogy egybekelhessen Sziládi magy-; államvaauti osztályfőnökkel, — Caiky cBoaóti Márta'-ja akoloaa-
Irodaiom.
(E rovat alatt megemlített munkák Kagy-Kaaiiaán Wajdtts József konyvkeresekedtében kaphatók vagy általa me?ri>Ddelh«to'k. Vidéki megrendelések posta fordultával poutosaa esz-kozOltetnek.}
— Uj zenemüvek. Tábortzky és
Parsch zenemű kereskedésében Budapss-ten megjelentek: 12 kedvelt magyar népdal. 1. Volt szeretőm..... 2. lekaszáltak már a rétet... 3. Felleg borul az erdőre... i. kiderült at ég feleltem... 5. Nézlek nézlek... 6. Rásaáliott a vadgalamb a kalászra... 7. Nincsen annyi tenger csillag,,. 8. Ha lemegyek, ha bemegyek. « 8. Kétszer nyílik as akácsfa virága... 10. Zsindelyesik a kaszárnya tetejét... 11. Keserű a borostyánfa levele... 12. Barna legény elbujdosott. Ének hangra zongora kísérettel, átiria: Varga József Ara 1 frt.
Papírszeletek-
Egy fővárosi orvosnak az a szokása, bogyba előkelőbb betegei kosfil valamelyik meghal, a gyászolókkal együtt kiséri ki a halottat a temetőbe. As orvos nejének sehogy sem tetszik ez, s a minap igy iparkodott St arról lebeszélni.
— Hagy (el kérlek — e tcokssssl, mert csak nevetségessé teszed magad
— Hogyan? — kérdi az orvos megOt-
kösve.
— Hát ngy, hogy éppen olj an szerepet játszol a balottvivŐ kecai ntáa menve, mint a tufcö, aki késs munkáját viszi basa.
A. Hol a kedves felséged í
B. Ci. or jégre vitte.
A, Hát te hová indultál ?
Z. éa mag aa övét fogon oda vuoi
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
Z AL AI KÖZLÖNY
ÁPRILIS 8-án 1?8S.
TD
Utazó-ügynok:
Korcsmáról nr, asm r.-:.d.-! elegemnél bort? Kore-mároi: De igen! Cmkhogy ss önök Teres bors sokkal drázább s fehérnél ! L't«zó-flgynök: Hit kérem, misem kapjuk i<gy«t s festéket!
Sserelmcssk számára inlö órát hoztak divatba New-Orleansbau, bogy felköluék azon boldog l-ár figyelmét, melyvaokkal inkább el vrd merülve egymásba,, semhogy észrevenné ar oi;atkozö rokonok álmosságát. A mint xa óra ttú 10 et Qt, két kii ajt<í .-. .• ; .... rajt* í egy teljesen felöltözött kit ember lép ki, fején kalappal és egj'k keidben név.egY e feliratul: „Jó éjszaka;'* mely figyelmi st'etíi igen ritkán téveszti el hatását.
1
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
. min.l IróJiy. Sz. vonat Eszék, Hah. Domb
Vonat 'Zákány (rs'zákimg) Gy. vonat!Budapest Poat.vonai] »
vonat íBícsSzomb.Sopr.felé vonat j , . .. vonat |So;.ron Sz. vonat jPrág.Kot Csákt, felé
SZ. TODZt , .
Gy. rocat1 ,. .,
jÉrk. Kanizsára: V. vonat ;2ákány felöl
Sz. vonat
fP. vonat jGy. vonatj
Budapestről
éesbŐl
Sopronból Gy. vonat Pragerbof felÖJ vouat I
löveggel 55! d. u. 2. éjjel 8 rejgel 6 d. u. 35 [éjjel éggel •JJ-I
d. u.
reggel d. u. éjjel
éggel d. a. éjjel reggel d. u.
üjel
éjjel délb n reggel
H 10 éjjel
Hirdet é s.
Á szombathely város közvetlen közelében fekvő julenleg a szombathelyi ¦'tejtzövetkezet tulajdonát képező volt Tcchet féle hiirOrn kerekű Gyöngyös malom f. évi április hótól togva több évekre bcrb* adttndó' vállalkozók ez Ügyben értekezhetnek a szombathelyi tejszövetkezet iro-
885 1-3
Szombathelyi tejszövetkezet igazgatósága. BORSIC3 BÉLA
elnök.
d ájábao.
Wiese & Comp.
li assen-Fabrikanten
wies - PRAG.
Gyár .
Bécs, Il Paepenbelttoazse 58.
K,k;4r;
Bées, Il Uatere DoaaBtlraaie Nr. 25.
880 3 - 15 FiukOalet:
udapes"t, icorut,
Fondere pa'ota.
! HAIST L.
: Becs.
¦ MariaMir-str.
12 • s z e r !
115.
«tifzm»
c* és lt. «ab
FelelO» «erkoiio : baboss líszlo.
I Szarvasnövény - ezukorkák és J
¦ szarvasnövény-szörp ¦
4> leghathatósabb -ser a köhögé-, tónk és mell fáj ás el. 4} A len. Kiry csomó 10 bt. A szörp SO kr és I írtjával 0 + ;PrrVbzHvcgek 20 kiért; Valódisn egyedül +
¦ HAIST Xa. asszonynál. ¦
GYÍ.R: Bé'sben, Mariahilfatriz-e 116 J
J Faraktár Sop-onbaa ZER6ÉNYI GYULA urnái J
¦ Szillit 1 f.ttó! följebb Utánvéttel. Raktára vau *> 4} ni o-zt rak-magyar birodalom legtöbb gyózvaz-rtárá-
4> bar. és kereskiagéaében. 827 12 - 11 «>
í Mrjsreuáeléseic a lOTörsabtaii teUesíítetaelc. 1 ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦*•>¦«>¦«>¦«>¦>¦«>¦*¦¦
Az^Jsó és legnagyobb 878 2—20
sírbolt és sírkő- üzlet,
SOMMER és WENIGER Bécsben,
ajánlja magát mb.deuncmn képíit-ago é« kővágó munkák »1 készítésére u. m. teles csnlad alrboltek <•< sírkövek stb az osxü-álf-magyar birodalom minden hrlyeire.
Kivitel pontos és finom, — árak olcsók
Estragon Mustár
szab. csomagolás
Schtnídt Victor és fiai
becsi ktilörLleges5egi üzlete.
belfiildi hitelesittWel valódi minŐae>gb-n a gyári védjegy gyei ellátva y8 l/( é3 '/, kilós üvegekben kaphatok minden fűszer- és külrfnleeiwségi 0 l"iekb«n. 8^4 1—10
1 L,w-tm™iiiaiiiiiiii *iy Éiiitin miniww'
P M P
l)r. Hartmann
Auxiliamja
legjobb gyógyszer
H ugy csőbetegség
«lUo urakniil é.
folyadék npknél,
azigornan orvosi vAny ntán készített gyógyszer — gyéjyít btfeeskeodeEéa és fijdalnm, ntébetegaés; nélkO', ujonnaa beállott vagy Li c i y ela>olt -aj. alspoaaa és \r.j.
gyorsan. Batiroaottaa Ar. HartiP ni> Anzillunijakéreiidg s icy ezt aroelirkelt battná UH nt aitiai kCavnel egyQit és egy a dr, Hartmaun iaiéseUbea L. baa tartoU jogoiit- jezy a nagt valódiságában kapható miudeo nagyobb gy^gyaser-tárl -a 2 frt 80 kr-rt.
Főraktár: Twerdy W. gyógysz. I. Eohlmarkt 11. Bées.
Raktér: Práter Béla fyéfyizerssz urnái Nagy-Kaaízzia
U. 1. Or. Kartzsaea ar rendel B—2-ig é* i—6-ig íctéxet-'; fc ittmiaden ngy niat addig is, mirfiienncmO bér- és titkos beteg aeg»k. arrr kaiOtibeu férfi erő gyengülés kiválóan kitflao mód axeríiit, minden ko étkezés elkeralése t,élkDl, (typh.)ts é* dagadá^ok és miadcniiemO b '¦>-L•-L¦ Ug l.kh—. ityógjituioak. mérsékelt dij l.-»e lileg íz. 814 42-*
Wien, Stadt, Sellergasse Nr 11.
ii íl II il
coooooooooooooo
mellett;
a Triesztben is kítünó elismerésben részesült jeles magyarhoni 1 —----J~L ,
-¦ Peténczon (Badein
Rendkívül szénsavdús savauyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyelem vegy-elemzései szerint fölülmnl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összctételéoél fogva orvosi tekinteiben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl.
Megrendeléseid a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat^ intázendók.
Raktárak- és isméteiatíóknak különösen ajánltatik.
Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét sték, a dagó „Széch-nyi-nóvvel leend ellátva. g7:, 4_*
Mindenkor friss töltés
Árjegyzései" liTáiiaiTa sürgöny
ingyen és bérmentve. D^fj ßp|ß|E)
!! LOTTO!!
Minden lottóbarátnak alkalom nyujtatik, hogy az ujon kijavított és kipróbált játékrendszer által évenkinti 600-800 frt évi biztos q jövedelmet szerezzen. A legese-q kélyebb tételnél is folytonos nye
8.rés biztosíttatik. Egy forint beküldése után megküldöm a rövid 0 és értelmes utasítást, továbbá a 0 számokat tizenöt hozáshoz. Hogy 0 rendszerem elfogadóit minden 0 kártól megóvjam biztos nyerésre 0 vezessem, kész vagyok a nctaláni 0 akadályoknál írásban, minden dij 0 0 nélkül fölvilágosítást adni. A 0 0 kérdezósködésekhez retour bélye- 0 0 gek melléklendók. 874 4-24 0
0 0
0 Y. Hrdliekajun 0 0 0
q Wien Wiedefl Brossé Neugasse 4. q
coooooooooooooo
o f f J án os-f él e maiala egészaégi csokoládé.
A HOFF JANOS-félí
s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, hamisrUtlan állapotban id^gerós t')Ql a v-'-rbaj"k és a lesoránvosndásnál
orvoailxg rendelutik a maláta-eaolcoli'té. :........- >-i »érslegénységnél.
A legflunmabb nialáU csokoládé erSaiiésre elónjS* 20 ér z'att f>8 kitflntelésben réazesitve császárok, kiráiyok é; fejedelmek álul Kéixítre Hoff Jáooi csáaz. kir ndv zxállitó or, a maláU-kéazttményck félti 'áldja és kétaKóje maláu-kívonat csokoládé gyárában. 621 14—17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes nr! Tény, bogy 5 érrel ezelőtt me^lia:fi:tem magamat oly any-nyira. hogy Q«m csak orvosok, baaem mindazok, kik csak egrscer láttak, életembea aemmi reményt aero^klUotték. kénytelen TO.Um a S*cp*»tégot, zord éghajlata míítt azonnal elhagyni « enyhébb égliajlstial b'ré Budapestre átköltözni. Már akkor ia, mÍDthogy mit *z rek nem basstaálUk, m nodóket kei estem a ma'áta-kivonai-kéazitményekbtn és rövid idő múlva könnyebb öléit éreztem. Atótz a készítményeket rendesen baszní'om és állapoom annyira javnlt. bogy reményem van C hajhói kigyógyulni — A midőn el nem ranlaszthatnm ez alkalommal a maláta-késaitmépyek'ec a kozooaégnek ajánlani, kötelezve érzem magamat craságodnak kSszOnctemet nyilváníUni és maradok ktráló tis*télettel
Budupest, 1882. márczins !2. W o a a t k a Pereset
Főraktár: Nagy-Kanízián: Fcsselhoíer Józaef. Strrtn és Kleif Zala-Kgcrsaegen: Hnbi<»ky Adolfé Sopron: MnMler P. \ Keszthely: Wenaeh Ferenez; Kaposvár: La'p^sig AnUl ; K a 1 o cs a : ' Bsbr K. Lip-t; W arasd: Kuty. Hochsinger gyógyszerész; Zágráb: Kaiser é* Loz; Szombathely: Kalemea J. V ; Körmend: Sonnenvend gyógy*zPrés " íJUer Sándor; Krém: F: Bosnyák é;fia; Muraszombat: Ciellner V. gyia
QQQOC ti°tf JáaoB-fél« o.aláU-kív,
¦ egészségi sOr.
'JOG
1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882 ik évben 660.000 palaczk lett elszállitva.
GNES-forrás
iiazánk egyllc legazénsavdúsalD'b
savai&yuv'
kitűnő szolgálatot tesz főlefr az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is kiíerjedí kedveNségnek örvend.
J0 Fris töltésben mindenkor kapható
EDESKUTY Ij.
862 3- 12 n. ke tóvaí?i S2ffiító?7it BCQAtPESTSK, Sméödttérea.
Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőkben.
1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882 ik évben .r50000 palaczk lett elszállítva.
Igen sok beteg. J*evn^f ha a megfelelő gyógyszerek mindjárt kese eiben kéznél l-ünéaek. — Ennélfogva az oly könyv, minő S »TV Airy gyógymódtzeie", mely nem-eaak a betegaég-k leirú'át Urtslmaaaa, hinem egyúttal orvoiílag kipnbált és •xrrax^rrat-a jéaak bizonyait ház!>z»rc-ket sorol Ca\ miuden betegre uézve a legnagyobb becsesei bir. Az omlitett és Kicbter kiadó - Íntézeféb-n Lipcaébr-n n.egjelent röpirat, melynek szovgs számos ábrával van ellátva, Gorlscbek K. egyetemi könyvár . álul (Bées I U'.T.-jucr 6. az.) 7S kr. beküldéso ntán bémeotve küldetik meg. 8l8 7—7
SMMKMjTC
legjobb Asztali-és üditö ital,
kitűnő hatásúnak bizonyult köhöfésnél, cése r bajoknál, gyomor-és hólyag harubiil. EDECSEK(MMié«itM«ltaillMÍri...
Hattoni Henrik,
. tüntetve van fjeaj-
|jM flgyelemlie íecnii
JGIESSHUBLEL
Kngr-Ksaiisio, oyoisitott t kiadó taUjCounä Wajdiu Jiásef gyorssíjtojio.
NA6Y-KAN1Z8A, 1883. áprilia 12-én._ae-im szám__Huszonkettedik évfolyam,
Elítirtfcl ir- II B B ilip nelleni rftaét illeti kíilem..
— ¦ ¦ ¦ ¦ ¦¦ ám üBHsfa 4fBj. ¦¦¦¦ ^-"Tta^,,
,«á »m...... ^^aW Bl Bt Bl H BIBI flrvK "^^B BÉ Brwa BHB1 BftBF
•srüSlrrr Ili ni II11 m I I II NA0^^esA
rrrr.., # Bl fii Hll# '|H |
, Nagy-kanizsai öok. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", 1 ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a.soproni kere
kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kdlválasztmánya' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A családnevek.
Megvallom őszintén, hogy én nem tudom elképzelni azt, hogy mikép lehetnek, bár nem vonom kétségbe, bogy vannak igaz magyar érzelmű emberek, kik nem ütköznek meg azon, hogy nincs magyaros hangzású ne vök, — hanem magyar lé-tőkre legalább neveik által a németséget és szlávságot támogatják hazánkban.
Aki nem akar németnek vagy szlániak látszani, annak magyaros nevet is kell felvennie. Ha valakinek minden ize magyar, de a neve német vagy tót, — az már nem egészen magyar! — Egyes olasz, fxanczia, latin, török stb. nevek elenyésznek és nem hirdetik urbi et orhi, hogy- a magyar nemis magyar voltaképen; de a szláv és német nevek, mert tömegesen fordulnak elő a legjobb magyarok Közt is, — határozottan ártalmára vannak a magyar nemzetiségnek, kisebbítik azt az egész világ előtt.
Valami elszomorító van abban még a magyar előtt is — és a magyar géniusz becsmérlésére ad okot az idegen előtt, ha íróink, művészeink sorában a sok idegen nevet olvassuk. A nagyobb kaliberű szellemek mindig önként belátták ezt, eleve érez ék így Petőfi, Hunfalvi, "Vámbéri,Munkácsi....és többen.
És melyik apa az, ki nem óhajtja, hogy fiai, unokái vagy azok unokái egykor a magyar Parnassn-son, s általában a vezéremberek közt tündököljenek ? Jó lenne akkor, ha magyar nevet is örököltek volna!
Még magyar politikusnak, államférfinak is ba nem szerencsétlenség, de hátrányos német vagy szláv névvel bírnia. Mindjárt nem tekintik se kint se bent igazi magyarnak, hanem . valami olyan „dualistikus" lénynek... Nem bir, nem bírhat az ilyen határozott nemzeti jeléggel.
T Á_R_CZ A.
Heine dalaiból.
i.
GyOngj virágos május hóban, ttimbo ['Hunéra KinTÜott S szivemben & Szerelem bimbója.
Gyöngyvirágos május búban, Hadár«t><-k mrliett Megvallottam niki: saivem Mi-!.vi: eped, szenved.
STEIN BACH-
A nők helyzete
t Láeessági sxóká«.,k különféle népeknél. Irts: Átteker Lajos.
Ha valamely nép kiváló érdekkel viseltetik a világ egyéb népeinek bel- és külólete, szokásai ée politikai intézményei iránt: a baladás egyik csalhatatlan segédeszközét megszerezte magának. Csak jiy nemzet tehet öVszehatontitáat, vonhat párhuzamot a többi nép és saját műveltségi állapota kötött, a míg mások vívmányait saját előnyére értékesi'heli, addig mások híbái s gyarlóságaiban képes lesz az övét is megismerni s azokkal vég Jeg szakítani.
Azonbin n műveltségi állapot, — hacsak egyiss népet veszünk is és nem as egész emberiséget — sokkal tágabb körű, hogysem annak kimerítő ismertetésébe bocsí tkozbatmici. Azért itt csupán a nők társadalmi helyzetére szorítkozunk, mely ha egyes nép műveltségének meg ítélésénél irányadóul nem ís vehető, de | kétségkívül nem egy jellemző adatot szol-1 gá,,»t.
Hogy a nők társadalmi állására a keresztény vallás kiválóan jótékony befolyással bírt, hosszas bizony itgatásra nem szorul. Hisz e vallás teremtette meg a tiszta családi életet; a szeretet vallása emelte föl a oót addigi aláreodelt helyzetéből as ót megillető helyre. Mig a kereszténység előtti kor a házasságot inkább természeti oldalról tekintette: a kereszténység szt vallás erkölcsi oldalról fogta fel, szentséggé emelte s annak megkötését, mint teljesen vallási tényt, a tridenti szent zsinat kizárólag az egyházhoz tartozónak jelentette kí.
A reforma'.ió már elismerte a polgári halÓság illetékességét. IX József császár a házasságot 1735-ben nyilváníttatta polgáriezersőlésnek. FrancsÍsországl792-ben emellé as állami hivatalnok elŐU köthető házasságot törvényoyé. Nemsokára Hollandiéba, Porosz, — Olasz és Oiáh országba is behozatott. Anglisban hosszas viszályok alán 1836 ban a fakultatív pjlgári házasság jutott érvényre, mely kinek-kinek tetssésére hagyja egyházi szertartással, vagy a nélkül lépni hátasságra.
A keresttény államokban mindenütt egynejüzég uralkodik. Többnejűség (polygamit) leginkább a mohamedán, néger, ausztráliai és polynesiai népeknél van elterjedve. Ezek köst magasabb tártadalmi élet nem is fejlődhetett ki. Tobb-férjÜséget (polyandria) találunk Tibetben ét Cte/loB szigetén. Divatban volt az némely elúindiai t pápua történél, tőt egy-két északi népnél is (ftzkimók, kam-csatkaiak;) de lassankint átlátták s átlátják e természetellenes, szokás erkölct-"rontó hatását t Czeylon szigetén már
maguk s törzsfők kérelmezték ax angol hatóságoknál sónak eltörlését.
Nem csekély különbséget észlelhetünk a házasulandók korát illetőleg is. Mig nálunk 14 éven aluli menyasszony a" legnagyobb ritkaságok közé tartozik, Egyp'.omban vagy Perzsiában már ren deten 11—12 évet korukban férjhez mennek a nők; sőt a Fülöp tzígeteken be volt jegyezve egy nÓ, a ki 9 évet ét 6 hónapot kofában jutott „Hymen rózsa-láuexai közé." Korai házasságokra akadunk aa eszkimóknál is, míg a délamerikai patagonoknál 18 éves kor elölt a férj he.-.menetelről szó sem lehet. L fej'Ő-déti különbségnél tehát nem annyira az égalj- vagy a geográfiai ttéleeség mint inkább maga a faj határoz.
E«en általános ismeretek előrebocsátása után kerestük fel azon népeket, melyeknél a nők társadalmi helyzetére vonatkozólag figyelemre méltó eltérések észlelhetők, s lássuk minő eljárást követ egyik-másik nép a házasság megkötése körül.
Hatttalan kéretnénk az ó-világ államainak hossza torában még egyet, hol a nők a tisztelet oly magos fokának örvendhetnének, mint Angolortzág-b a n. A törvény tebolaem oltalmazza meg a nőt oly mérvben, mint ott. A szabad ét müveit Anglia meg nem engedi, hogy valaki egy nőnek más, mint házasodta czéljából udvarolgasson. H» Anglia ban valamely férfi egy nőnek étereimet vall, ugy vegye is el; különben, ht a nő által följelentetik, a törvény egész szigorát fogja éretni. Álljon itt egy példa a sok közül.
Egy Auts'ráliábtD meggazdagodott fi\tal ember basa JŐ urnák, Rövid
fer, Holtzer, Kleger, Wimmer,Tesch-ier, Lettner, Koller, Glaser, Berger, Bleier, Preczner, Förster, Pfeffer, Moller, Pfeifer, Spitzer, Singer, Metter, Gaszier, Flaschner, Lemer, Adler, Czeizler, Kaszter, Büchler, Ficher, Hammer, Roger, Willner, Czehenter, Brünauer, Melünger, An-vander, Neuberger, Oberländer, Neu-hauser, Pezinger, Zeitlinger, Hochhäuser, Steinberger, Stockaner.Schle-singer, Eukriger, ¦— Grotovszky, Zrumeczky, Vcszelovszky, Slapauszky, Sivinovszky, Borsiczky, Zahorazky, Prusovszky, — Kaczvinczky, Vis-nyovszky, Fridvalszky, Ozorovszky, Zsitnyánszky, Pecsenyánszky, Brez-niezky, Donánszky, Bróczky, Kras-uyánszky, Krupánszky, Leszkovszky, Zakróczky, Nadkrulenszky, — Dob-rovics, Gregorovics, Melkovics, Mos-kovics, Mihálovics, Gelonics, Jan-kovics, Miskovics, Blaskovics, Gyur-kovics, Ivánics, Lefkovics, Nics, — Plattá, Dropa, Buhla, Táska, Fiala, 'Rucska, Szmoíka, Szkoda, Barinka, Matura, Trenka, — Gyurcsik, Barcsik, Skolnik, Kondik, Pihorik, Petiik, Koncsik, Panyik, Babosik, — Mandl, Heinzl, Hölzl, Merkl, Herei, Frankel, Basztl, — Paczek, Vita-csek, Roznicsek, Weisz, Schwarz, Grün, Braun, Blau, — Haas, Heu, Deutsch, Klein, Luck, Khon, Grosz, Bück, Frank, Bartsch, Göth, Plenk, Glück, Tief, Brüll, Böhm, Knór, Hirsch, Joch, "Wassermann. Streitmann, Taczmann, Guttmann, Friedmann, Pechan, Perzsán, Gyurko, Piffso, Klinkó, Mogecz, Bilecz, Mi-lecz, Mudrák, Róják, Prüzsák, Hör nicsák, Lipták, Osicsak, Engelsberg. Rosenberg, LÖ»y, Lippe, Führing, Eigen, Sismis, Ranics, Klignon, Mailar, Windholz, Maruch, Krausz, GrüuwaldjHulin, Kirchknopf, Fauszt, Procbcs, Fribeisz, Grünhut, Fein-I Stadt, Schönfeld.... Ugy-e sok egy szuszra a magyarságra büszke Jászberényben.
S miért nem vesznek fel magyar neveket? Mert a tőrvényszéki testület tagjai nem érnek rá élére állni a névmagyarosi tási mozgalomnak, mely az egyes családfőkkel sorra közvetlen érintkezést követelne; — névmagyarositási egylet pedig nincs. — Mondjuk kí záradékul Őszintén, hogy e sok idegen né* árnyat vet egy ily város magyarságára, s a hazát átlengó magyarosodási mozgalom horderejét belátni tndó hazafias községi elöljáróktól méltán várhatná el az ország, hogy a szerepeket kellőleg felosztva, sürgős feladatoknak ismerjék itt is mint egyebbütt. minden egyest — szegényt és gazdagot — illó módon felszólitani, hogy saját és gyermekei nevét nem volna-é hajlandó megmagyarositani ? Felvilágosítanák — fáradságot nem kímélve — a tudatlanokat, elfogultakat ; készletben tartanának és ajánlanának jó magyar neveket, mire nézve akadna mindenütt a községben egy szakértő, ki a magyar névalkotás természetét és törvényeit ismeri ; — segédkezet nyújtanának a folyamodványok elkészítése és a szükséges anyakönyvi kivonatok beszerzése körül; s a vagyontalanabbak vagy csupán a költségtől vonakodók részére a költségektől menekedhe-tést társadalmi uton lehetővé tennék.
Vajha süket füleknek nem beszéltem volna.
BOLGÁR EMIL
A zsidóvallás reformjához.
Szatmármegyei magyar zsidók kezdeményezése.
A magyarhoni zsidóság alakuljon magyar zsidóegy házzá, bit-Ivei:, szokásait ét szertartását as alább következő 12 pont értelmében reformálja :
L Az alkotandó reformtörvények a a módosított imádságok magyar nyelven szerkesztetnek s kizárólag esen a nyelven végeztéinek el.
II. A reformált eiidók naptári éve
Egy Todtleben lehet kitűnő muszka generális, de a világ még se nézi muszkának, hanemnémetuek; esnem valódi németnek, hp-nem olyan musz kába oltott németnek.. íme a századok előtt hozzánk bevándorolt We.itheim család a leghazafiisabb főúri családok egyike, mely mindig csak becsülettel felelt meg honfiúi kötelességeinek, — mégis lehetetlen, hogy neve kiejtésénél minden magyar embernek eszébe ne jusson, hogy e család német crcdclü, s minden német ne tartsa ma is németnek.
A magyarosodást akarjuk terjeszteni. Nem látja-e be mindenki, hogyha például sikerfllend Sárosmegyét visszamagyarosítani, a végzett munka félmunka lesz, ha a tótnevek megmaradnak ? íme magánk is a történeti adatok, f.tjjelleg és köztudat, de egyszersmind a családnevek alapján mutatjuk ki — és igen alaposan' — elnemzetieilene-dett magyarok nyomait...
A névmagyarosítás nem divat, hanem komoly politikai mozgalom !
Dicséretére váljék a zsidóknak, hogy ók megértették ezt; — és elszomorító, hogy kivülök oly kevesen értették meg!
Küzd ellene sokaknál az idétlen családi gőg, olyanoknál is, kik meggondolhatnák, hogy családjok még csak ezután vívhat ki oly nevet, melynek híre, fénye van valóban, — s mikor azt kivívja, illóbb lesz ha már magyar lesz az a név!
Küzd ellene másoknál azon balga hit, hogy a nevet, melyet jó egyszerű polgári állású őseik becsű lettel viseltek, nem illik változtatniuk. Kislelkűség ez, — éretlenség-nél nem egyéb! Kincs ebben semmi ratío.
Meg másoknál a közöny, tunyaság vagy tudatlanság, — meg szokás és belátáshiány okozza azt, hogy idegen neveiket jó magyaros
hangzású nevekkel felcserélni kés nek, — holott a jó magyar névben becses örökséget hagyhatnának utó fiaikra, kiknek számára e hazán kívül nincs hely.
A legújabb időben mindezekhez egy megdöbbentő jelcuség járul. Minduntalan olvassuk, hogy Psravitz meg Krpacset, meg Bergelsheim stb. .rékasi", .csáktornyai" ,diószegi" stb. előnévvel magyar nemességet nyertek,.. Ha valaki díszét látja a családnak a magyar nemesség elnyerésében , — miért nem vesz fel obsenrus eddigi neve helyett magyar nevet? S ha ez derogál neki, miért akar magyar nemes lenni...? Szaporodnak a .tornyai Schossberge-rek" .hatvani Deutschok" és egyéb közös-ügyes nevű magyarok... A felsőházi tagok nevei már ugy is nagy részben olyauuk, hogy maguu kat Ausztriába képzeljük, mikor elolvassuk, így csempésztetik a régí magyar aristokratia helyére egy „fele más" magyar; mely akar is nem is magyar lenni; annak kíván látszani, de nem egészen...
Korcsnak lenni rut, látszani nem szép. Aki igaz magyar, vegyen fel a szláv vagy német név helyett magyar nevet is, hogy ne csak ben-sóleg, de e legfőbb külismertető jel áital is magyar legyen. Kivételt legfeljebb csak azok képezhetnek, kiknek nem magyar hangzású neveihez már jelentékeny és méltó büszkeséget istápoló nemzeti vagy családi emlékek fűződnek, kiknek nevét J régi fény környezi már, mely az utódokra lélekcmelőleg hathat. I Ámde vaunak sokan, kiknek csak egy kis ösztönzés kellene, hogy neveiket megmagyatositsák. íme például a 22 ezer lakossal b;ró magyar Jászberény városban tiszteletreméltó magyar családok viselik, s legnagyobbrészt nem is vonakodnának megváltoztatni e neveket: Schnel-ler, Pazler, Riesner, Wagner, Hof-
idó múlva látogatást tett a szomszéd bér' lőnél, t ennek öt eladó leánya kő.ül egyet nőül kér. At egyesség megtörténik, s lakodalmat kiiüsik, minden kettületot megtettnek, t midőn már esküdni kellene, s vőlegényt — nem találják sehol! A meg szégyenitett, cserben hagyott menyasz-szony bepanaszolta a hütelent, ki megidézte ivén, azzal mentette magát, hogy egyik barátjával — unaloműzésből —I halászni volt. A törvényszék érdemes tagjai ezen gyönyörű mentséget oly méltányosnak találták, hogy az unatkozó vőlegényt csupán szórakoztatásul 5000 frt, pén bírságban marasztalták el.
Az erényes nők iránti tiszteletnek egy nem mindennapi jelenségével találkozunk a rideg Norvé giában. Itt ugyanis csak mocsoktalan nirnevü leányoknak van megendedve, hogy haj«don fővel járjanak, mig a rosszhírű nőknek, skamplagot (szégyenkendő) kell horda-niok. — Ha a norvég fiatal ember ssiv-vonsalmát követve egy leányt kissemel msgánsk, valamely köztiszteletben álló férfiút kér fői, hogy szive óhaját a leá*ny atyja, — vagy gyámjával közöljf. Bármily előnyös és megtisztelő legyen is at ifjq ajánlata a családra nézve, határozott válaszra csak akkor tzámitbat, midőn — bizonyos idő elteltével — másodisben it elő terjesztette kérelmét. A menyasszony vörös posztóból készült t aranyozott ezüst pikkelyekkel dúsan díszített koronával megy a templomba, melynek kiállítása tokkal költségesebb, hogysem azt minden oŐ megszerezhetné. Atooban minden előkelő hátnál vtn ilyen hüa őrzött családi ereklye, melyet szívesen kikölcsönöznek a többi ékszerek s distitméoyekkel együtt.
Vessünk most egy pillantást sz eu~ rópai culturélet legészakibb pontjárt, Illand stigetére. Lakói, bármennyit kell is küzdeniük as elemekkel létföntartatuk érdekében, a ssiv t lélek kiművelésétlegkevésbbésem hanyagolják el. Izlandban minden 8 éves fin és leány folyékonyan tud irní, olvasni és számolni. Régi egyszerűség, ritka becsütetettég t a legszívélyesebb vendégszeretet jellemzi Őket. Núugaret utazót leginkább meglepte az izlandi nők valóságos paradicsomi ártatlansága. Megérkezése óta folyton tts-szonyok- ét leányokkal volt körülvére. Szeretett volna átöltözködni. Hogy e szándékát megértette uü bőröndjéből ssársc ruhát szedett elő; de legnagyobb csodálkozására a nők nemcsak magára nem hagyták, hanem ők magok öltöztették át s mindest a világ legártatlanabb árosával végezték.
Nem kevésbbé megérdemlik figyelmünket Európa északkeleti partjainak békeszerető lakói a L a p p o k.
A családi boldogságot kevés nép szereti annyira, mint ók. Közöttük még a legmüveletlenebb is megbecsüli nejét, s perpatvarnak híre sincs, bár fiatal emberek gyakran vesznek el idus nőket t viszont A nŐkiránti féltékenységnek semmi nyomát sem találjuk : tót minél barátságosabb, minél bizalmasabb viszonyt bir kieszközölni a leány valamely idegennél, mnál kapósabb, annál keretettebba ben* tülött férfiak előtt. Att hiszik ugyanit, iiogy st ily nőnek valami kiváló sajátsággal kell bírnia, ha még a jobbitlésü idegennek figyelmét is képes volt fölébreszteni. A családapa minden ünnepélyesebb alkalommai egy egy iramssarvast ád leányainak, bogy férjhez menetelük
H0BZOKKE.TTBDIK ÉVFOLYAM
SALAI KÖZLÖN I
ÁPRILIS 12.én 1863.
az eddigi marad, vagyis a világ teremtéséiül tzámitott.
III. A reforméit zsidó vallás uUpj.it Mézes tiz parancsolata teszi.
JV. Az eddigi szokás szerint nyolcz napig tartott húsvéti és sátoros ünnep két napra szállíttatik le, ugy, hogy ez ünnepeknek csak két első nspja marad érvényben. Tehát agy a húsvéti, mint a sátoros ünnep 6 napja megszűnik a val lás tárgya lenni.
V. A bizonyos ritusz szerint készi tett b a husvéli ünnepek alatt élvezett pászkák helyett ezentúl búzalisztből élesztő és só nélkül sütött „Grahsm kenyér" htasnálutik, kegyeletes emlékéül j a zsidók Egyptombó) való kivándorlása-^ nsk. Ezt s kenyeret az oroszok is egészségesnek és könnyen eméetlhetŐnek veilják. *
VI. Az ezentúl két napig tartó u;éví, sátoros, húsvéti és pünkösti ünnepeken csak reggel 8-tól 10 óráig lesz isteni tisztelet
VII. A kíeogesztelódés napján (jomkipur) ssintéu csak reggeli 6 és 10 óra között lesz istent tisztelet. Az eddig szokásban volt bójtölés elmsrad.
VIII. Ssombati napokon is csak regéli 6 — 7 óráig végeztetne* az imádságok.
IX- Az itt meg nem emiitett s eddig fenállott bojt-, gyász és örÖmnepok megszűnnek.
X. Az eddig érvényben volt törvény, bogy 8 nap multán as ojsiülőtt figyermekek körül metél and ők, érvényen kívül helyezendő: a reformált zsidók nem metéltetik körül figyermekeiket, mert egyrészt egészségügyi szempontból sehol ét soha te mulatták még ki, hogy a kő-rümetélés, — mint igen sok zsidó tévesen* áilitja, — megmenti az illetőt nem egy betegségtől ; mig ellenben más oldalról már igen gyakran volt alkalom ama sso-moru tapasztalásra, hogy a gyenge1 testalkatú gyermekek részint at ügyetlen operácsió, réstint a beálló vértét következtében, melyet elállítani nem tudtak, sőt mi több, at ártatlan teremtétek az operátoktól rájuk Tagadt szifilitikus betegségek következtében, a körülmetélés áldozatai lettek ét a jövőben is lennének.
XI. At ételre ét italra eddig fennállott megkülönböztetés, bogy „kóser", ,tréfi*, .nészfcb" nem letz többé vallás tétele; a reformált jsidó megeszik, megiszik mindent, a mi egészségének nem árt. —
XII. A reformált zsidóknál az es kétes csak akkor törvényes, ha az a királyi kösjegyső vagy más törvényszéki bstóság által is teljesíttetik.
majdnem általánosan elfogadtatott azon vélemény, hogy a kisebb java dalmazással bíró s így anyagi gondokkal küzdó hivatalnokok csakis társadalmi nton — tehát Önerejükre utalva — teremthetnek maguknak oly helyzetet, mely a vegetáló élet számtalan esélyeit részükre elviselhetőbbé tevén, óket a pillanatnyi segély gyors elérése által az anyagi romlás végveszélyétói megóvja t segélynyújtás ideje alatt és után is tőkegyűjtésére képesekké tegye.
Ezen ma már általánossá vált körül csoportosulást hozni létre, volt czélja a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző-szövetkezetnek, midőn Nagy-Kanizsa viros székhelyivel még 1873 ban bár aránylag viszonyok s csekély száma résztvevő mellett megalakult. : goru következetességgel tartván szem előtt azon módokat, melyek a takarékosság elveire fektetett önsegély megkönnyítését hívatvák elúraozdi-tani.
A nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet felhívása.
A magyar tisztviselők anyagi helyzetének javitására irányuló országos mozgalmast sikertelensége után I tartást létesítve —
Hogy mint felelt meg szövetkezetank hivatásának, eléggé meg-világítják az évenkint kibocsátott üzleti jelentések, melyek szerint — ezen tisztán a tisztviselők anyagi helyzeteinek javitására az önsegély elvein alakult, minden nyerészkedéstől ment szövetkezet ngy a tokét gyümölcsöztetónek, mint a tőkét élvezőnek egyaránt solid előnyöket nyújt s daczára annak, hogy nem csekély fáradsággal küzdött azon nehézségek ellen, melyek részben tájékozatlanság, részbea felületes s itt — ott roszakarata elitéltetés alakjában szövetkezetünk életképessége elé akadályokat gördítenek ; 9 éves fenáiláü után a tagok által megtakarított betétekből ma már 10,000 frt tőkét előnyös feltételek' mellett kölcsönképpen fordíthat a megszorult hivatalnokok segélyezésére, s ezenkívül mintegy 1000 frt tartalék-tőkével rendelkezik, mely a netáni veszteségeknek biztos forrást nyit.
Szövetkezetünk az eddig követett irány fentartása mellett jövőre nézre még sokkal nagj'obb térre fogja kiterjeszteni működését, a menynyiben a takarékosságot ¦— kevés jövedelem mellett olcsó és jó ház mindenki által
alkalmával égést kit nyájat vihessenek magukkal menyasszonyi hozományul.
Ha as ifjú lspp nősülni akar, mindenek előtt a leány szülőinek kegyét igyekszik megnyerni különféle ajándékokkal ; majd a kunyhó előtt munkálkodó leányka ,igena szaváért törekszik s ba cselt ért, egy csókkal jutalmazza meg, vagy pedig elragadtatással dörzsöli orrát a leányéhoz.
A lapp nő híven oazlazik férje minden munkájában, restese minden ünnepélynek, együtt mulat a férfiakkal, 6 magt oktatja gyermekeit a hímzés-fonás — t szövésben szóval mindabban, mire később szükségük leeod.
Oroszország egyes vidékein óriási különbségeké: találunk a nök helysetét illetőleg.
így p. míg Nagy-Orotsoraságban a nő nem ura akaratának, hanem rabnőként megy ahhoz, a kihez adják: Kis-Oroszortságban választhat magának bzív-érzelme tte rint férjet.
A nagyabb városokban (Moszkva, Kiew, Kharkovw,) oly eljárást tspattUl-hatunk, mely nagyon hasonlít a leány-vásárlásához. Pünkösd hétfőjén as anyák leányaikat díszesen felöltöztetve a sé-a térre viszik rendesen egy felügyelőnŐ kíséretében, kinek feladata házastági Összeköttetéseket hozni létre. A fiatal emberek t hásatulaudő férfiak szintén megjelennek, a ha valamelyik leány megtetszik nekik, a felügyelőnövel lépnek alkudozásba, ki azt ritka ügyes seggel viszi egész a házasságkötésig.
A kirgizeknél a nők állapota nagyon szánalomra méltó. Az apa kényekedve szerint adhatja férjhez leányát, a nélkül, hogy ez legkisebb kifogást tehetne, t a kapott dij felét is csak akkor engedi át leányának, hí férje elbocsátotta magától. A szegény anya a legutolsó helyet foglalja, el a családban; még a kit fiukat is meg kell várnia az étkezésnél t csak akkor kerül rá t tor, midőn már minden férfi éiketett.
At abebátoknáj meg épen csak ngy tekintik a nőt, mint a legelső
háziállatot. A férjnek csupán fegyvereire vsn gondja, minden egyéb teher a nő vállaira nehezedik.
Az oroszországi talirní k közt lig találunk olyanra, ki legalább irat s olvasni nem tudna. A külvilágtól azonban teljesen el vannak zárva. A lakházakban nemcsak elkülöníteti helyeik vannak, hanem ínég külön vizeskorsó is van a férfiak t nők részére, mert mindkét nembelinek ugyanabból inni vallásos visszaélés volna.
Az eljegyzés az orosz köznépnél következőleg történik. A karácsonyi sz. ünnep közeledtével azon szülők, kiknek házasul:.ndó fiaik vagy eladó leányaik vaonak, tudatják terveiketa szomszédokkal s hol egyiknél, hol másiknál társas östsejóvételeket tartanak. As asztalon karácsonyfa áll, melyről vutkis paiacz-kok o pecsenyés kenyerek lógnak elten-állbatlan vágyat ébresztve az érdemes magikban (paraszt.) Az eladó leányok fejőkön fehér lepellel sorban helyet foglalnak. Most a gazda bevezeti a házasu laúdó legényt a ennek választania kell. Természetesen az előre kijelölt t azi-.-dobogva várakozó menyasazonynak is érdekében áll, hogy mással össze ne tévess-szék. Végre a család legidősbje háromszor kioseréli gyűrűiket s a jegyesek megcsókolják egymást.
Hepworth szerint a vőlegény vi régbokréta helyett veaszőcsimagot küld arájának. A nő veaszőzése vagy korba' csoláaa a férj t még inkább az após által nagyon közönséget. Az após megveri menyét s es férjéhez menekül, kinek azon ban atyjával kell tartania. Majd ismét a férj korbácsa elöl as apósnál kénytelen menedéket keresni, de et ugy vélekedik, hogy a nő csak akkor javul meg, ht még egy verést ksp.
Mát utazók ezerint, midőn az orosz basavitti nejét, a korbács beié van dugva egyik ctizmattárába. Lefekvés előtt meg parancsolja kedvet életpárjának, hogy húzza le a csizmáját. A szegény nónek szabadságában áll bármelyiken kezdeni, de jaj neki, ba épen sst hutza le előbb, a melyikben a korbács van. Egy csári
gyakorol hatóvá tenni: fó-feladatául tűzte ki. — A munkálatok e te kintetben erélylyel folynak s így rö vid idó alatt azon szerencsés hely zetbe fogunk jutni, hogy a fogyasztási osztály felállítása által, mely már a múltban is czélsserünek bizonyult, szövetkezetünk alaptőkéjének gyarapodása mellett a magánélet és bázfentartás miseriái is megszfln-tethetók lesznek.
Igaz, a szövetkezet fenállása ideje s a befektetett tőke összege közt nem legkedvezőbb az arány; ennek oka azonban a szövetkezeten kivül azon méltán elszomorító kö rülménybeo keresendő, hogy a tisztviselők, habár legnagyobb részük magánvagyon hiányában pusztán hivatali illetményeikre vannak utalva — mely körülmény pedig talán egyetlen esetben sem nyújt oly kedvező helyzetet, hogy bármily csekély mérvű segélyre reá ne szorulna — ezen önsegélyző szövetkezet iránt bizonyos megfoghatatlan idegenkedést tanúsítanak.
A most emiitett idegenkedést mi nem a szövetkezet iránti bizai matlanrágnak tulajdonítjuk, mert e tekintetben szövetkezetünk nyílt homlokkal állja ki a bírálatot, de igenis részben a takarékosság iránti haj lam fejletlenségének, részben pedig kölcsönös segélyezéssel szemben itt — ott felmerülő nézet eltéréseknek.
A kölcsönösség, mely igényeinkben egyesit, kell, hogy a segé-egyesitsen bennünket, mutatkozik tehát, hogy kivétel nélkül mindnyájan erős elhatározással tömörüljenek a kölcsönös segélyezés zászlaja alá; -*-vagyonosabb azért, hogy az anyagi gondokkal küzdőnek közvetett haszon mellett segélyt nyújtson; a szegényebb: hogy a segély folytán merített előnyért a tőkegyüjtőnek hasznot hajtson; összességben pedig azért, hogy a takarékosság szellemének fejlesztésére kölcsönösen közreműködve, annak áldásos gyümölcseit mindenki részére élvezhetővé tegyük.
Az aláiirt szövetkezet kedves kötelességet vél teljesíteni, midőn e város összes tisztviselőit az erők tömörülésének ecetén anyagilag is
elérhető eredményekre figyelmeztetve, tisztelettel felkérni bátorkodik, miszerint tekintetűket szövetkezetünk működésére fordítva, a kitűzött czél elérését részvételük által megközelíthetővé tenni s az egészséges anyagi viszonyok létrehozatalának munkájában közreműködni szíveskedjenek.
Hisszük és reméljük, hogy felhívásunk nem fog a pusztában kiáltó szavaként elhangzani s mindnyájan törekedni fognak a kartársi riszony folytán is tőlük méltán re mélt várakozásnak megfelelni.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. évi márcz havában.
A nagy kanizsai tiszti önsegélyzőszövetkezet nevében NYULI GYÖRGY, elnök.
ukáz betiltotta ugyan a nyilvános korbá-csolátt, de — mint Hepworth mondja — rendelet a vidéken nem .népszerű". Egyébiránt a hitvestárai tzeretotnek i!y különös nyilvánításával közelebb í* találkozhatunk. Hazánk észskkeleti megyéinek rutén menyecskéi meg vannak győződve, hogy férjék nem szereti őket, bt néha-néha el nem döngeti.
A Balkán-félsziget népeinél a nőnek többayíre szánandó torsa van*
így Dalmácziábtn a férjnek csak fegyverére s vadászatra van gondja; más, különösen a mezei munkát nem tartja magához illőnek, at — szerinte — asszonynak való. A szeron esetlen nőnek feladata tehát a köves talajon a mesei munkát végezni, a gyer mekekre gondot viselni, a barmokat le geltetni, sőt a férfit is hímzett ruhával öl látni. Elképzelhetjük, miként néznek ki a szegény nők külsőleg, midőn még a szappan bastnálatától is el vannak tiltva, mert est tzépilőszernek tartják, mely Ctak hajadont illet meg, kibsn nem vé tek, ha tetszeni akar (Király P. D-lmá-cziáról.)
Herozegovínábaa Íz minden teher a nő vállaira nehezedik,mialatt a férj kényelmesen csíbukolva édes semmittevésben heverész, vagy a hegyek közt kalandokra jár. Ugyanezt mondhatnók Albániáról is. Sajátságos, hogy az itteni római katholikus miridi-ták sohasem vesznek nőt saját törzsükét felekezetükből ; az ily házasságot nem tartják érvényesnek s megengedhetőnek. A szomszéd mohamedán törzsekkez csap-nsk át, onnan rabolnak maguknak nőket, hegyeik közé vonulva megkeresztelik s megesküsznek velők,
A montenegrói nfik fiatal korukban nagyr-n tsépek, de már 25—30 éret korukban amegerÓltetö nehésmunka miatt elvesztik minden varázsukat. A nő végzi a házi munkát, hajtja a megterhelt loval, e mellett maga is nem csekély terhet csipet -fején vagy hátán, mialatt szabadon maradt keséit harienyakötesre vagy at övébe taurt gutaalyon. levő ken
Jegyzőkönyv
felvételen a nugy-k a nizzai járáe földadó szabályozási járáat bizottság 1883. már-czÍub ö-én lartotl ülésében, (Folytatás és vége.) 39.)
Kerecseuy. A szántóföldekre néz¦-•«-, a bizottság a III. osztály teljes megszüntetésével as osztályokat az egyéni felszólalás alkalmára határossá.
A kir. bectlŐbíztot a III. osztály fentarlását javasolja.
Kerteknél. A belteleknél a kir bectlőbiztos maga beismeri, hogy szántó földeket torozott, mind ilyenek oda nerx tartozóak, miután azonban, hogy a szántóföldek, mely osztályába lennének soro zandók, nem it nyilatkozik, az csak t helyszíni vizsgálat alkalmával lesz foga natotitandÓ, mi végből az igazge'óaág megkerestetik, bogy az egyéni feltzóllaiátt megelőzőleg Kerecseny, Orosttony éa N«gy-Récse, Galambok községek tutá-rábaa hasonlóiig helytelenül sorozott kertterületek áthelyezéséről intézkedjék, hogy es által az érdeklelt felek jogos fel-szóllalátuklól el ne üttessenek.
A mi az itteoi hegyikzazálóka' illeti, mint a kertek sorába nem tartozók a nekik megfelelő rétrovatba leaznek so-roxandók.
A kír. beetlőbiztos a szőlőkben levő kertekre nétve megmarad javatitta mellet. -
A réteknél a község felszólamlása indokolt, e a III. osztályba felvett terület a VI. osztályba toroztatik.
A kir. bocalőbiztot a jsvaslott oszt. megtartásával még a IV. V. ét VI. oszt. felállítását véleményezi.
A szőlőknél a község felszólamlása indokolt, a IV. és VII. osztály felállításával a düllőnkinti beosztás a III. oazt.
der fonására használja. A férjnek annyira alá van rendelve^Jtpgy minduntalan keséit csókolva külső alakban it kifeje-tétt ad e viszonynak. A házon kivül nővel megindulni, ve'e együtt nyilváoos helyen megjelenni méltóságán alulinak tartaná a montenegrói lérj. (Erőd: B Montenegróról.)
A bolgár oők már nem része sülnek ily ra-gveetl bánásmódban, bár ők is sokkal több maokát végeznek, mínta férfiak. A lánykák már 11 — 12 évet korukban 3—4 mfdnyíre it eltávoznak a szülői háztól, bogy néhány piaszteri szerethessenek maguknak. A nőknek szép ét érdeket srezuk van, melyet azonban a nagyon divatot arcz-fettes által cttkbamar tönkretesznek,
A törőkországi nők helyzetéről nagyon eltérő tudósításaink vaunak. Némely utazók egészen sötét színben tüntetik azt föl s szerintük a török nŐ nem egyéb, mint valóságos áru czikk, aksratoélkűli báb, kinek alig van valami j(1g- férjével szemben. Legyen a férj nejei iránt a leghiszékenyebb, teremtsen számukra legkényel mesebb s gondtalanabb életet : zavartalan bddogságot még sem élvezhetnek. Már maga azon körülmény, hogy báremök ben as eunuch szigorú felügyelete alatt állanak, mélyen aértő lehet minden önérzetes török nőre; mert ezzel a f-:rj csak azt árulja el, hogy nejeiről a hűséget föl sem tételezi.
Azonbin — Eródi szerint — mi nyugatiak még a hárem ssó b aanak jelentőtége iránt is tévedéebeu vagyunk A hárem ugyanis nem föltételezi a több-nejütéget, — mely ma már különben is kivételesen fordul elő — s nem egjéb, mint a nő lakosztálya, melylyel még a legszegényebb íb bir keleten t épagy mondhatnók, hogy háreme van minden nyugatinak, ki neje számára külön lakosztályt rendezhet be.
A DÓ korlátlanul rendelkezik há remében. Ha vendégei vannak t általában mindig, midőn a férj a hárem előtti „mabein'-nek nevezett előterem aj ujában női csípőt talál, a hárem hu-
taiját megszűntetésévsl as egyéni felszólamláskor less eszközlendő.
A kír. becslőbistot a javasolt ott-tály fenntarláaával a IV. éa VII. osztál* felállítását nem ellenei.
A község felszólamláss a legelőknél indokoltnak találtatott, a as V ,.t tály felállításával as oda leendő osa:álj0 tás it egyéni felszólamlás idrjére háti-rostát ik.
40,)
Merenye A tsántófoldeknél t községi felszólamlás indokolt, a III. osztály beatüniéltetik, t a VII. felállíttatik s az oazUlyonkinti beosttat az egyéni felszólalás iá•*tartamára, bagyatik.
A kir bectlőbisiDt ajavasoit oszUly megtartásával a VII. osztály felállítását nem ellenzi.
Kertekre nézve. A községi feltzólla-lás indokolt, a belsőség kért részleges be-osztása at egyéni felszólamlás időtartamára hsgyatik.
A hegyi kaszálókra vonatkozó be-mondáBuk teljesen indokolt s azok szinte az egyéni felszólamlás alkalmakor tapasztaláshoz képest a rétek VII. és Vili. osztályába Boroztatnak.
A kir. becslóbizton a javaslatba bo zott osztályok fenntartásával a VI. oszt felállítását véleményezi.
A réteknél az osztályozás ellen a bizottság kifogást Tt'-m tesz, sz esetleges változtatásokat az egyéni felszóHem-Iátokra hagyja.
A szőlőknél az V. és VI. osztály felállításával as esetleges változtatásokat az egyéaí felszólamlás idejére hagyja.
L-gelőnél a bizottság részben méltányolva t f-UióUmi.-Ut — haUrozatilag kimondja, hogy as I. II. oszt. sorozható terület nincs — ezek az esetleget egyéni felazóllalát alkalmakor a III. IV. és V. uszt. sorozandók.
Kir. becsi'*bizto* eddigi javaslaUt fenntartja,
41.) A községi bi-
Korpsvár. 'zottaágok állal
42.) [beterjeszteti fel-
Fűzvölgy. Ltzólamláibta
43.) Vért osztályok
Némel Szt. M.k;o» kibővítésének 44.) jbely adatik, a
Óbornak. iréttl-get beoaz-
45.) itáa az egyéni fel-
Hosszúvölgy v. Ltogvitfatóllalát idejére 56 ) ^halatstatik, mi-
Homokkomárom kor it az együttes tárgyalás foganatosítva lesz.
Talabér Zsigmond bíz. Ug Baját ugy a bizottság előtt mar Baán Kálmán éa Sélyey Lásiió bizottsági Ugok állal it kijelentett Iemondáa4h»t ragaszkodik, illetve az uUzÓ küldöttsé^i megbizalá sokról lemondanak, indokul hozván fsl, miután a szőlőhegyekben lé*. G kaszálok a kir, becslőbiztos által minden elleoke zéaök daczára a ker'.-k torába feloexla-
, mint ilyen ellenébe a körsági fel- ' ezól»mlások alkalmakor minden egyis
azöbét át nem lépheti. Habár tehát a nő (fedett arcsczal s zsákalaku köptrny-b'ti) teUsése szerint mehet sétára, lehet a fogadhat látogatásokat, íérjeurát kénye szerint kirekesstbetl lakotz'áiyából, sŐi n-im ritkán „papueskormány* alatt ia tartja: mégis "öbb oly körülményi hozhatunk fel, melyek miatt a nyugati nő legkevésbé sem irigyelheti helyzetét. így p. a nők rendesen külön étkeznek, mulatóhelyeken a nők a férfiak-ól k illón cso-_ portosuln*k, a térfi nejével a kapun ki nem menne a őt as utosán megszólítani ép oly illetlennekUrtaná,minthacsak teljesen idegen nőt tsólitans meg.
Nem lets érdektelen itt magának a prófétának a házaatágra vonatkozó rendelkezéseiből néhányat fölemlítünk. Mohamed tz«rint minden igazhivő négy feleséget vehet (neki 8 volt), szabad aU nem lebet megaláznia assal, hogy utána rabszolganői vegyen nőül t ennek vele egyenlő rangot adjon. As elválás meg van engedve, ha a férjről kimaUtják, hogy részeget vagy gonosttevő. A kadi (bíró) akkor atétválaszthatja a feleket, ha a férjnek nincs annyi ereje, bogy nejét egy évig vagy legalább is egy hónapig elunhassa. Sót a próféta a hátastág érvényét még t leány határozott beleegyezésélöl is függővé teszi.
A törökországi cterkeatek-n é 1 tinci a nőknek valami irigylendő sorsuk. Nálok a nök eladása jövedelmotő keresetforráat képet. As apák ét fivérek, ha idegenekkel találkoznak, gyakran ajánlva-ajánlják leányaikat vagy nővéreiket megvételre.
Örményországban a nők csupán könnyebb kerti munkákra a a háztartás vezetésére kölelestetaek. A leányokat szüleik' már gyermekkorban eljegyxik, s egybekelésük előtt a nekik asánt vőlegényt nem is látják. A rokonok közötú hizasság hatodizig teljes lehetetlen s még azontúl is Ecamadzinban csak nagy nehezen lehet főimentést eszközölni.
Elő Ataia népei közt figyelmet érdemelnek a harcziaa k ardok, kiknél s nők teljét jogegyenlőséget élvesnek
HÜSZOKK KTTEBIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLOKY
ÁPRILIS 12-én 1P8S.
községnél javaslatához ragaszkodik, ast többszöri felszóllalás koretk.eslében sem indokolta, lehetetlennek latja, hogy as ily eljárás következtében a* egyéni fel-sióila'ás alkalmakor a torvénynek érvényt szerezhessen, kéri lemondásukat tudomásul venni és helyettük az u'.reÓ küldöttség Ugjait megválasztani.
Az előterjesztett lemondás tudomásul vétetik, miután azonban a választás a jelenlegi csekély számban megjelent bizottsági tagokkal meg nem ejthető, ezen választás megejtéso a következő ülés első napjára h&tározUtik, egyúttal az i azga :óság jelen végzéi kapcsán ért-sittetík. hogy ezen küldöttség megválaszthatása tekintetéből a járási bizottsági tagok íifcszehi rásárA határidőt tűzzön ki, vagy esetleg ajavaslatához ragaszkodó ea semmi törvényes igazsággal nem igazolható kir, becs'őbíztoat a törvény betartására uta sitaa.
Ezen előre bocsátottak után tekintettel azon körülményre, mikép a községi eatn-zteri bizottság kevés kivétellel nem csak a felállított osztályok kibőviiéaé1 kéri, de egyúttal kevói eltéréssel rí osztályba sorozást íb megvál'oztatandó-nak javalja.
A bizottság az osztályok kibívite téí íItalában azükBég'-snek kimondotta a düllŐokintí áthelyezést, a mennyire helyi ösmerete szerint foganatosíthatta, teljesítette is, egyebekben azoknak teljesítésé: az egyéni felszóltál ások idŐUrta mára halasztotta.
Általában véve arról győződött meg a bizottság, hogy' kevés kivétellel az egész járásra nézve, uj osztályba sorozás szűk ségessége forog fenn, mert a jelen beosztás egyáltalán tarthatatlan, mert a be-oszlást teljesítő kir, becslőbizt. legkevésbé figyelt azon körülményre, hogy Kanizsa város, mint központtól távol eső és a kő/lékedét nehézkességével küzdő községek méltányos és igazságos óhajaira figyelmet fordított volna, mert ha ezl teszt, legalább az osztályba sorozást munkálaton azt megérinteni kel'ett volna, mit azonban egyetlen községnél sem tett, sót mi több a községekkel közlött osztályba sorozási munkálatot még csak nem ia keltezte, annyival inkább azokat névaláírásával el sem látta, holott ezen munkálatra fekteti azon fősúlyt, melytől sem eltérni, a milyet csak részben a kibővítéssel módosítani óhajt.
Ugy hiszi a bizottság, hogy az ily maradandó és a felszóllalás alapját képező okmányok megérdemlőitek volna, hogy azok aláírással láttassanak els ezeknek pótlását az igazgatóság figyelmébe ajánlja.
"N*—A tiszta jovödelmi fokozatokra néave az ő-ik számmal jelzeit iven felelvén meg a bizottság, ezúttal az ott kifejletlekhez rugaszkodik.
a nyílva áll elöltük mind n állás a fejedeleméig. Midőn a keleti háborúban (,1855) a porta kihirdette a bzent háborút, a kurdok Kara Fatima fejedelemnő vezérlete alatt sietek a feoyegetett lél-liold védelmére.
A teke-turkomannok-u á I ís jobb aornuk van a nőknuk, mint mis rooh»medán népekuél. Arczukatsem kell elfödn[ok, bár ezt a Korán szigorúan megparancsolja. A leány 12 éves koriban már tejesen kifejlett s ha valamelyik teke ifjúnak megtetszet:, ez apját a leáoy szüleihez küldi s megkérdezteti, mennyije van a leánynak, ¦ mít kívánnak érle? Mihelyt a szerződést megkötötték, a lakodalmat is megtartják s minthogy minden lekének több felesége van, a menyasszony magával viszi kibil-káját (sátor) s a többi nőktől elkülönítve Jakik gyermekeivel együtt.
Az afghánoknál ugyan többnyire megegyez a nők állapota a mohamedán világ máa részében tenálió rendszerrel; mindazáltal van néhány torzs, hol a nők helyzetére nézve a keletiekétől egészen eltérő viszonyokra buk-kannnk. Igy a kandahari kerüJelboti a vad w a z i r i tömnél a szép nem semmi munkát sem végez, sót azon kiváló joggal bir, hogy a házassági ajánlatot is 6 eszi. a waziri leány ugyanis hajút küld kiválasztottjának, hogy azzal fővegébez kendőt lűzzön. Hz e kivá-naiot az ifjú teljesítette, ngy kötelessége a leányt elvenni.
Japánban a nők nagyon alárendelt állást foglalnak el a társadalomban, ók mulattatják a férfiakat s nem megfordítva. A férj mítsem"~lörŐdve neje s leányai érzelmeivel a gondolkodásmódja val saját leláiáaa szerint önkéuyüleg in ézkeciik A házasságot, mely különben csak társadalmi szükségességnek tekintetik, rendesen egy közvetítő segél vével kötik meg. A férfi megnyervén, a szülők beleegyezését egyszerűen hazaviszi nejét a nélkül, hugy a vallás vagy törvény megerősítését igény bt venne. Bár lehal a házasság nem egyéb, mint kölcsönösen adott ígéret t a törvény értelmében nem ifl köteJesfi: az elválások mégis ritkák, de ha épen bekövetkezik, a nő szabad ura akaratának s ismét férjhez mehet.
A menyasszonynak a rokonok óriási fát; olt *j •ud&oxaak, mely őt tetőtől
A mintaterekre nézve, noha bár a' 875. évi VII. törvény a mintatereknek állandó jelvénynyeli jelzését rendeli el, valamint azt iz elrendelt, hogy , azok a községekbe kihirdettessenek és mivel a felállított járási mintaterek mindekkoráig sem jelezve, annyival inkább azok a járási községekkel közölve nem lettek, így az érdekelt község és bír', okosa ág a saját községi mintatereivel szabályos öesseha-sonlitást nem íb tehetett, ennek pótlását, valamint az erdő mintatereknek, mint járáei mintatereknek utólagos felállítását annyival inkább szükségesnek látja a bizottság, még pedig mindezeknek kibővítését oly értelemben, hogy azok lehetőleg és a helyi viszonyoknak megfelelőleg jegyzőségenkint állíttassanak fel, z hogy igy a biztos öaszehasonlitáaoak alkalom nyújtatván, a netási egyéni felszólamlások sikeres megoldást ezek alapján nyerhessenek.
A községi mintaterek is ezen járási mintaterek kibővítéséhez képeat ng an-akkor foganatositandók lesznek, különösen a nagyobb kiterjedésű határral ren delkező községeknél.
Alsó- és Feíső-Fakoa és Sárkány-sziget, mindkét puszta és Hahóihoz tartozó felár ól ami ást nem adták be s igy tárgyalás tárgyát sem Vépazte. Váljon ezen pnszla-birtokosok értesitettek-e, arról a bizottságnak tudomása nincs.
Rítter János kir. becalőbiztoa jelenti, hogy ép ugy, mint a községek, esek is értesítve lettek.
Kis Rada községnek 1. -/. alatt ide zárt kérvénye a külön BZ-jrkeaztendŐ ca-taszieri telekkönyv létesítése véget az l-aó ivon olvasható észrevétellel terjesztetik be.
Palini urodalom állal beadott észrevételek, bár ha ezek a községi catastteri bizottság ál tar beadott észrevételekkel azonosak a aa itt kért modor it ások már ott megoldást nyertek, de mivel ezen észrevételekben az urodalomhoz 'artozó s más községekbe helyezett s ezzel általánosságban tett észrevételek foglaltatnak, mint ilyen az egyéni felszól!alázok alkalmakor leendő figyelembe vétel végett ide csatoltatik.
A községek áltai beadott felszólam lási ivek 46 darabban az a-okhoz zári Nagy-Kanizsa, Palin, Börzöncze, Gelse, ÍLilimáo és a többi községek által beadott jegyzőkönyvekkel egyetemben beterjesztőinek.
A bizottsági tagok nti-átalányáról készített jegyzék 47. szám alatt csatoltatik be.
Ezek után a jegyzőkönyv felolvastat váo, bezáratott és aláirva hitelesíttetett. —
Kelt Nagy-Kanizsán, márcz. hó 10 én 1883 évben.
KOVÁCS JÁNOS s. k. faizotaági elnök. TAL ABÉRZS.s. k.VIZLENDVAY J. s.k. INKEY LÁSZLÓ s. k. bizottsági tagok. THOMKAE.s.k.biz-tagésjkönyvvezető. RITTER JÁNOS a. k. becslőbiztos.
Nagy-Kanizsa varos tanácsától.
8011. ad. 8011. 1702. 877.
~188í fSSS.
A tiroli árvízkárosultak részére teljesített könyöradományok gyűjtéséről jelentése Bartos János és Anez. István v. tanácsosoknak, a nagy-kanizsai kisded-nevelő, a vörös kereszt- és izr. jótékony nőegyleteknek.
Végzés: A tiroli árvizkárosultak részére teljesített gyüjtéa eredménye és pedig, hogy Bartos János és Anek István városi tanácsos arak, ugy a nagy-kaniszai izr. jótékooy nőegylet fáradozása teljesen sikertelen volt, a nagy-kanizeai kisdedne velő-egyesület ivén 5 frt, a nagy-kanizsai vörös kereszt egylet ivón 72 frt 50 kr. gyűlt össze Ludomáaul vétetik.
Ugyanezen czélra a városi — pénztárból a költségvetés illető rovatából 22 irt 50 kr., az as huszonkét frt ötven kr. ezennel kiutaltatik, s igy a fenti összeggel együtt összeson egyssáz forint az alispáni hivatalhoz 15165/92. az. a. keh rendelethez képest felUrjeezlelm továbbá a vŐrÖVkcrwzt egylet Nagy-Kanizsa város választmányának tek. Knausz Boldizsár nr, mint az egylet pénztárnoka kezeihez a 72 frt 50 kr. átvételéről egy köszönő irat küldetni, végre az aláírási ivek hiteles másolati a helybeli lapoknak nyilvános nyugtázás végett megküldetni határoztatik.
Ezen végzésről a várost számvevői hivatal as utalványozott összeg elkönyvelése végeit értesíttetik.
Kelt Nagy Kanizsán, a városi tanácsnak 1883. évi márczius 31-én tartott tanács üléséből.
VAGNER KAROLY, h. polgármester. LENGYEL LAJOS, főjegyző.
Nagy Kanizsa város tanácsától
8011. ad. 8011. 1702. 877.
talpig eltakarja. A házasság megkötése után e fátyolt gondosan elteszik s a nOt halálakor ugyanazzal takarják be. Me.; rovásra méltó szokás, hogy a férjhezme-netelakor fogait bizonyos edző szerrel koromfeketére festi, Mihályt tehát t japán menyecske el mosolyogja magát, rögtön elárulja, hogy már — asszonyi Sokkal helyesebb szokás az, hogy minden gyermek születése alkalmával egy-egy fát ültetnek a midőn a felnőtt gyermek házasságra lép, a vőlegény és menyasszony fáját kivágják t azokból az uj házasok lakását be bútorozzák.
Különben azon óriási változás, melyen a birodalom lassankint keresztül megy, a nők állapotára sem fogja eltéveszteni üdvös hatását. Mióta ugyanis a Mikado kilépett eddigi elzárkózott bely< zetéből b a Szjogun (Taikun) kezéből kiragadta a polgári kormányzást, az egész nemzet a reform terére lépett, A nők ia elvetették dísztelen öltözékeiket, s ma már európai e amerikai divatképek szerint készíttetik ruháikat.
Még kevésbé dicsekedhetnek bely-zetökkel a mennyei biroda lomnak, Chinánek hölgyei.
Igaz, bogy az előkelő chínai nők gondtalan életet élnek s minden idejőket areznk festésére a piperére fordíthatják; azonban e kényelem mellett oly csekély tisztelettel környestetnek, hogy komoly társaságban nőkről még beszélni is illem ellenes dolog.
Az eljegyyzés a leány akaratának, szivérzelmónek tekintetbe vétele nélkül történik ; meg kell elégednie aszal, kit a szülők vagy gyámok számára kiszemelnek Egy bekeléa előtt nem ís látja, sót gyakran hírből sem ismeri vőlegényét. Eljegyzés alán a szülők csillagjósláshoz folyamod' n»k s ha a jÓa szerencsésnek tartja a kötendő frigyet, a házasság megtörténik, ellenkező esetben nem. Még a házasságkötés is nélkülöz minden ünnepélyességet s az egész ssertartás abból áll, hagy a férfi és nő közös serlegből isznak s egy nő szerencséi kíván az uj párnak. A férfi csak egy törvényes feleséget vehet ugyan, de tarthat több rabnőt is, kiknek gyermekei szintén törvényesek.
(Folytatása következik.)
1883. 1883.
Tekintetes szerkesztő ur 1
Városunk területén a tiroli árvízkárosultak javára foganatositott gyűjtés eredményét as ide hiteles másolatban mellékelt gyűjtő ívben azon kérelemmel van szerencsénk áttenni, bogy azt becses lapján közölni méltóztassék.
A városi tanács.
Nagy-K.nizsán 1883. márcz. 31 ón. Gyűjtő Ir. A helybeli vörös koreszt egylet városi választmányának elhatározása folytán a tiroli árvizkároauUak jarára rendezendő városi gyüj étre. Nagy-Kanizsán, 1882. decz. 28.
N. N. 50 kr. J. Zs. 20 kr. J. S 1 frt. Rolechild 1 frt. Pollák Ede 50 kr. Reichenfeld lg 1 frt. Bereny József 50 kr. Singer Ausspitz 50 kr. Márkus Frigy. 50 kr. Pollák S. f 50 kr. Mi hofer Ödön 50 kr. Pollák Ármin 50 kr. Halphon 50 kr. K. Béla 5 írt. Veiller Izidor 50 kr. R. Sehwarzenberg 50 kr. Löbl 20 kr. Gstettnw Be'ti ÖOkr. Lovak Károly 50 kr. Wittinger Antal 50 kr. Rosanberg és Weliach i frl. Helfy 50 kr. Weisz Z«g mond 1 frt. N. N. 50 kr.Fárnek Kálmán 1 frt. Pataky Andor 50 kr. Szukitsné I frt. Délzalai tekarékpóoztár 5 frt. Hirschl Ede l frt. Eger Ignácz 50 kr. Topiák 1 frt Kovács Lajosné l frt. D. E. 50 kr. N. N. 1 frt. S. B, 50 kr. Scherlz Mari l frt. Ritter 60 kr. Weiszmayer 1 frt.Löwy M, T. 50 kr. Rotschild Zsigmond 1 frt. N. N. 1 frt. Weisz és Ledofszky 2 frt. Miltenberger Sándor 1 frt, Stemmer Kálmán 50 kr. Eiainger 50 kr. Wajdits József 50 kr. WJassics Antalné 1 Irt. Hild 50 kr. Gr Unhat Fülöp fi.i 2 frt. Axenti 50 kr. Weisz Henrikné 1 fr. Dentsch Sándorné 1 trt. Weisz Sarolta 50 kr. Lengyel Sarolta 1 frt. Olop L frt. Pfaff 60 kr. Dóczi 40 kr. Nentvich 1 írt. Ro-senberg Éva 40 kr. Engel Roza 50 kr. N. N. 40 kr. Munser Anna 1 frt. N. N. 2 frt. Vaics S. 80kr. Eiainger Henriknél frl. Kuvrecz Amália 1 frt. Vágner Ká-rolyné 1 frt. Gunda 50 kr. Vasstl Lajosné 50 kr. Bartos Jánoené 50 kr. Berta Saller 50 kr. A. Diatich l frt. A K. 10 kr. N. N. 50 kr. Orossváry Lujza 1 frt. Manio-ger József 50 kr. Hertelendy Bélsné 1 frt Kamócsay Mariska 50 kr.Schlesínger Gyula 1 frt. Knausz Boldizsárné 1 frt. Ebenspanger Lipót 3 frt- Feaselboffer 1 frt. N- N. 30 kr. Összesen 72 frt 50 kr. as as hetvenkét frt 50 kr. o. é. A kisdwi-ovoda részéről 5 frt. Főősizeg : 77 frt 50 krajezár.
Hírek.
— Botrányosan tapasztalható városunkban, bogy alig felcseperedett, hü-velykmatyifajta iparostanulók az utczán végig szivarosgatnak. Es az inasdandység
azután alapját képrzi a tolvajsígnak, erl az inas urak, ha másként nem jut hatnak pénzhez, gazdájukat lopják meg
oly formán, hogy mikor valahova bevá-, zárolni küldetnek, 4 krajezár ára czikk helyett 2 krajezár árát visznek és igy tovább. Felhívjuk ennek megszüntetése iránti intézkedésre az érdekelt és arra rendelt körök figyelmét!
— Öngyilkosságot követett el Nagy-Kanizsán, a keresztény temető árkánál, Wünsch József 56 éves hely beli ssabósegéd. F. hó 7-éndélelőtlu.i.kiments temetőbe s ottszabó zsineggal egy árokparti fára akasztotta magát. A szerencsétlen ember iszákos és teljesen vagyontalan ember volt, öngyilkosságának oka ismeretlen.
— Az íaeklo madarak ellen
ezen időszakban szokott lenni aacezok által rendezett hajtóvadássaí. Szives figyelmeztetésre é* intésre kérjük atanitó testületeket; szigorú fel ügyel te lésre pedig a várost hatóságot. Városunk környékén, ahol úgyis igen kevés a kártékony rovarokat és férgeket pusztító óoeklőmadár nagyon szigorú felügyeletet kell gyako rolni e tekintetben I
— Az allatok koplalás! képessegét már több tudós kipróbálta. Olyan eredményt azonban egy se produkált, mint Dolmányos Ferencz kis-kaoizsai tanító tynkja, mely véletlenül a kasaiba hányt szalma alá került A kérdéses tyúk u. i. gondtalanul kaparászott és es alatt észre sem vette, hogy a szalmát föléje hányják : mig nem anagy mennyiségű szalma teljesen leszorította.A tyúkot keresték mindenütt, de nem találták. — Végre a szalma egyre fogyott s 21 nap múlva a tyúk fólől ia elkerült. Ekkor a tyúk elő jött; de már csak caootjaéa bőre voltl Fokozoíos táplálás álul teljasen felüdült s moal a legjobb egészségnek Örvend.
— Hatost elfogták Pécseit. Amint beszélik ott napszámosként tartotta fenn magát. Es ideig sikerült neki; legutóbb azonban egyszer napszámfitetea alkalmával a fisetőnek feltűnt, kiléte után szigorúbban tudakozódott s ekkor kitűnt, hogy a munkás ködmeü slatt Haloe lappang. Azonnal elfogták s erős kbtonsi őrizet mellett vitték ismét Budapestre. Véresünkön 8-án éjjel vitetett át.
— Spangat fogott. A múlt napokban városunkban egy bank kirakataiba" multa bisonyet fiatal embsr. G. bankár be" lülrfll figyelmesen szemlélte a kirakatara nyain kéjelgő egyént, míg egysrer csak kiugrik; nyakon ragadja és rendőrökért kiáltoz. A rendőrök csakhamar ott teremnek; mivel a banküzlet épen a városháza ban van és látva az elfogottat, csakhamar irgalmas szamaritánusokká lesznek ; kérlelik a bankárt, hogy eresssze el azt az ártatlan egyént, mert az egy tisztességes, becsületes ember, aki eogedélylyel tartózkodik a városban. A merész Don Quijötte azonban nem enged ; a rendőröket elküldi és irgalmatlanul fogja as ezer frtos Spangát, hogy most övé „a z ország, a hatalom és adicső-ség." — As illető uri ember kénytelen volt a rögtönzött rendőrbiztosnak magát irományaival igazolni a csak ugy menekülhetett meg a bankári túlbuzgóság kérlelbetlen körmei közöl.
— Boglár és a fürdő. Hogy Boglárra érkezők tehető kényelemmel legyenek ellátva és szállásban hiány ne legyen, az ottani birtokosság mindent elkövet Körmendy S. maga több házat épiitet a fürdővendégek számára. — A boglár-badacsonyi hajózás még nagyobb lendületet vess, mint eddig; miután nemcsak a rendes hajó közlekedik, hanem magánosok is srámoj hajót hozattak e vidékre as idény tartamára. A gróf Somssich-féle villát a Folly család vette ki, s pár hónapot itt tölt.
— Gyászhír. Zíogler Lajos, a csáktornyai uradalmak nyugalmazott tiszttartója, előnyösen ismert gazda és közbecsülésben élt férfiú e hó 4-én jobb létre szenderült Temetése 6 án délután, ment végbe általános részvét mellett Csáktornyán. Nyugodjék békével I
— Meglepő hasonlóság. Folyó hó
1 én Csáktornyán a délután 4 órasor érkező posta vonaton egy Sp. iga Pál rabló-gyilkoshoz hasonló egyént fogor. el a rendőrség, ki azonban a szolgabíró elölt magát kellőleg igazolva, azonnal szaba don bocsánatot:, Érdekes volt as utas ama megjegyzése, hogy ma már negyedszer fogják el. Kérdés — hányszor fog ták el még szegényt, mig egáljához ért ?
— Furcsa halottkém! jelentest
állított ki a napokban B..... község érde
mes hatoltkéme. A rendes haluttvizsgá-lati jegyzi könyvhöz szükséges nyomtatványai elfogytak. Kapja hát magát, segít ő a bajon könnyen; hisz van ott még elég nyomtatvány. JÓ lesz akármelyik is. Elővett egy talált bullához való nyomtatványt s ennek rovatait oly sorban töltötte be, mint a rendes halottvízsgáiatí jegyzőkönyvnél kell, Ennek következtében a jelentés igy hangzott: Haja: Kovács Péter. Arcza: özvegy. — Sietne: földműves. — Orra; 88 éves. — Szája: rom. calh. — Fogai: végelgyengülés. — — Bajusza: természetos. — Szakálla: Dr. T...A.... — Különös ismertető-jel: 1SS3. márcj. 26. — Külsórelmi nyomok:
ideje halhatott meg: nincs. — Ruházata: P. M. halatti gém.
Mátkatál. Sok helyen szokásban van, hogy a fiatalság fehér vasárnap málkatálat küld egymásnak, amit azután a vivő ily szavakkal nyújt át: Sztv küldte szívnek szívesen, ha nem veszi sz3v a szívtől szívesen, Üsso meg a tüzes ménkű tüzesen. — Ez ugyan nem valami jámbor kívánság, dé hát régi szokás igy elmondani. Azután meg szó marad csak szó. Vízváron nem-^zoktak mátkatálat küldözni z igy a különös áldás-kívánás sincs divatban. Itt máskép szokták a mátkatálat küldeni, s a jó kivánatot mindjárt át is nyújtják in natura. Igy történt az ez évi fehér vasárnap is. Délután more patrio a korcsmában gyültössze egy com-páuia, a mulattak czigányzeoe mellett. Mikor már a kadarka megkezdte működését, az egyik mulató ugy kínálta meg szomszédját borával, hogy az ép-in nem volt hajlandó neki a szívességet megköszönni: csapván ugyanis az Ő fejéhez a literes üveget oly hatalmasan, hog az meg nem számlálható darabokban hnl-lott a földre. Lett erre azután uj Plevna : egynéhány hős emlékjelet in kapott bezúzott f<j, kiütött szem a más ilyféle minőségben. Ezt is szív küldte szívnek szívesen. De ast már nem lehet hinni, hogy a bzív ezt a szívtől azivesen vette volna.
— Szép tett. Sz. Fehérvárott a Kapuváry-ház udvarán f. é. márcz. 30 án Simon Pál vílonyaí földmives egyet-mását, házi ingóságát árvereziette el a törvény. A mint megrecacsíint a dob, gyülekezni kezdtek az ily kőtya vetyék vándormadarai, hogy megtegyék a végső lisztcsié-get a megzaklatott ingóságoknak. Bretier Gábor polgártársunk, ki még csak nem is virilis, elgondolkozott — a szomorú Készülődések láttára — maga elé képzelte annak a szegény fóldmivejnek holyzetét kinek most eladják ágyát, székét, asztalát, takaróját. .. mindenét. Mi lesz abból as emberből, hova hajtja le fejét? Hát
még a családja I---Mire as árverést
megkezdték, Breuer Gábor ia tisztában volt a dologgal. Megvette, mint leg öbbet igérÓ, as ingóságokat (3 ágy, 2 körpad, 1 asztal, 2 dnnna, 1 párna, 4 vánkos, 1 láda a benne levő tárgyukkal) és Simon Pálnak visszaadta,még pedigajándékban. Ily jó tett önmagában hordja jutalmai!
— A nihilisták furfangja. Műit hó 22-23-ik közti éjjelen Szentpétervár több népesebb utczáján nagy plakátokat ragasztottak fel cz ártatlan ezimek alatt: „Végelsdáv" nL:qaidátió!" A plakátokat nagy tömeg állta körül s roppant kíváncsisággal olvasták. JU'y roeLt -«z több napig, mig végre egy tiszt kíváncsiságból elolvasta a plakátokat, m-íy-k nagy meglepetésére nihilista proklamáczíók voltak. Rögtön figyelmeztette a rendőrfőnököt, a ki mit tehetett mást, mint hogy kiadta a rendeletben, bogy „Liquidatio* Ós „Végeladás" hirdetéseket előleges cenzúra nélkül kifüggeszteni szigorúan tiltatik.
— Csángó kiállítás- Odescalchy berezeg Bukovinából rgy egész kocsi szebbnél szebb ipari csikket hoz haza, melyeket a .Nemzeti száilodá'-ban fog közszemlére kiállítani és véreink javára eladni. Ez iparcsikkek kötött igen érdekes tárgyak vannak: kendők, asztalterítők, lepedők, vá.ikosczihák, szőnyegek stb. Ez iparczikkek eredetiségük, csinos s Ízléses kiállításuknál fogra egy uj iparág megteremtésére alkalmasak.
— Van-e város nő nélkül V Igen. van. Neve Maimatschin; cbinaí nyelven annyi, mint venni és eladni, tehát Vásárhely. A la mienk. Lakosa van 3000. -Egyetlen egy nő nem lakik benne. Él e külflnezvárosban egy külóncz angol, ki nyelves rege elől ide menekült azon megnyugtató Öntudatul, hogy feieiége a satrafa utána nem mehet, minthogy nőknek itt lakni aulán nem szabisd ós ha menne, a mennyei birodalom rendőrségi a kapunál elfogja és per sub h&satolaiik. Férfiak, férjek, jegyezzétek meg a.vároa neveti Ét ti nők, ne veszekedjetek férjetekkel, különben az agyonpereit, k<nzott hites társ Maimaiscbinba m^nend,
— KÓrabláS. Kolozsvárról irják: Szilágyi Béla erdőszámUnáceos, a mult évben Nagyváradon, egy igen megnyerő külsejű 15 érez árva lányt vett magához, kit ép oly gondos nevelés és ápolásban részesített, mint akár csak saját gyermekét. A serdÜlÖfélben levő leányt közelebbről a hálószoba ablakán át — megszöktették. Azóta, dacsára a legbehatóbb nyomozásnak, oem sikerült megtalálni. Erős gyanuokok terhelik a fúsőnőt, hogy ó lett volna a szöktetés egyik eszközlője, azért a vizsg^őbiró le is tartóztatta. A vizsgálat legnagyobb orélylyel fwly ós hihető, bogy a tctlesek k ezrek erűinek. A*t gyanítják, bogy a lánynak álomitaltaduk és ugy rablotsk el.
— Irtóztató jelenetet beszél el a .Mosfcovazkija Vjedomoeztí* egyik legutóbbi szima. Janov oroaa-leogyelorazági hilyaégbeo.lakik egy kovács, kihez nemrég egy czígánybanda látogatott el. — Beszélték nézi, hogy egy v.traodós asz-seonyra volna arükvégük, mivelhogy lát-haUtlanná tevő gyertyát akarnak készi-
1883. márcz. 28. d. a. 4 cra. Mennyi teni s ennek a belét egy mi,- nsm
HOSZONK KTTiäDIK ÉVFOLYAM.
zalai kozlohr
ápeilis 12-40 ms.
született gyermek bízonjos idegéből ke1! sodorniok. A kovácsaik msgáosk ii vr-1 tfclierben levó neje s hajlandó >s volt ezt a CíigÁny oknak il!6 árun átengedni. A bánd* f.j- előbb 100 aztán 200. 300 •• 4(K) rubelt ajánlott, a az Utóbbi
Árért csakugyan meg is k-pta az asszonyi. A 1 Ovács u:;y ad'a át a uzigányoknak. h'igy kíbozatla vele az erdőbe az eb'>dj>t, s ott aztán » In ben ál'o vcvi'.k rárontottak, titrgkötözlek s tovább hajlanak v-ír. Ciakhogy erdőst* é»xr.-veMe okét, s nyiiuukban mit. Látta, b gy a cxigányok egy sürBbeo megállottak, a iui-gkO:bsöti asszonyt leletlék a [öld asláu egy óriási konyhákéit vetlek dA, E pillanatban liivéa dördül el . . . As i-rdéax a gyil-fcolárra ké.«iüló czígányt ép jókor szivén Találta. A többiek persze rögtön elriadtak, hanem ax erdész követte Őket. . nimto-sokára majdnem as egész banda ké>re volt keritve. A szerencsétlen asszony pár órával ax irióz'ató esemény után bolt gyermeket szüli, maga p<-dig megnémul',
— A balneológia! gyógy kincsek között, melyeket a természet a exeiivedŐ emberiség áldására terem lett,**iazui forrásunk a budai Ferencz József k-üTíivi» elvítázhallanul egyik elsÖ helyet foglalja el. KiirópahirQ orvosi tekiniéiyek, mint Korányi és Kézmársxky tanárok Bud<-pmilen, épugy Bamberger és Leide»di>rf Bécsben, Seanzoni, L?uhe, Hírsch német klinikai tanárok, továbbá Immermann Baselben, mint aziotéo a párissí gyógyá-szali akadémia ajánlják véleményezések és klinikai főlol vasasokban a Ferencz József keserüfurráat, a mely as által külön boti k minden ismert keserű forrás'ól, hogy kis adagokban (fél boros pohárral) kellemes is melleit biztos hatással bir és a szerveseire még hosszabb használatnál legkevésbé hátráoyos. A Ferenci József keserű forrás a legu'óbbi párizsi világkiállítás alkalmával ki lelt tüntetve, valamint ax 1879-iki magyar országos kiállításon az arany éremmel s a mult évi gráexi tartományi kiállításon pedig az érdem és a trieszti kiállításon aranyi éremmel díjazva — Örvendetes jeléül hasai ipsrunk sikerének, a mely mindé kí bírta vivni a megérdemlett él isme- !
rést. Csalódások elkerülése vég.ilt külön- I röpirat, mely Dr. Sieinbar-h ismertje ben ajánltalik, hogy a pyógyszeriárakbsn tollából eredve, csak ax imént hagyta el éa kémkedésekben haUroz-:i-n „Fer^ncs ! * sKJ^Ói. Aaoo visszás hrlyxelteJ foglal-Jóts-f- kese.ö forráat cére i>ek. I kőzik eme röpira', ra»ly még a mai na-
__ ! píg ís é-zlelhet6 az osztrák magyar had-
RÖvid hírek ••reg tter*ételében térifoglaliJ l-atona-or-
BC9áBgók«czimenn/ps«nmüv.tirt|vo.l-k-réa. tisztikar közölt . Lp||L-m**K**rty L, bnd.p-.ti ügyvéd - | b- f«l folmcfiló -nge(íyrnló.ég_fölo..-
színekkel ecse-
íparkodott jotní, s axon a lábakai kiny aj tolták. A kalanz ezt észre vév.'-c, i end re ntasi-tocta fiket Erre sántán at Írástudó nagy in-dign*tiövaJ monda: Adta hnncxfnfjal Hogyan igarodjek p] az •mbar! IsVkkora bétákkal kiírja, boay eaak a lába kifelá, atntáa mégis megszid bennünket, ba ngy . i......
Egy aasiony temetésekor a najy esL miatt a si- majd LVlig voltvíszal A gyisvolÓk egyike nary bánatosan iay aaólt erre: S.egéuy ném ! Jobb lett volna a V ... i temetőbe temetni >';; ott sokkal egésziág. sebb belye lett volna.
A katona ünnepély f-lyó hó 16 án fog | h -lakában. Elénk ¦aratni Kec-k*-métf n. — A nílskolezl | lrl' * lö'merfllö vitás kérdésekéi és finun. •tilthatni Grófy Andor nyerte el. — j sxarkaimnsssl csipkedi a hajtá-tUtság Holll::.- György jeles tragikusunk, való hiányai. Azián ^gé-xség-a és meg^yozÓ |
s/inüieg c^ókaaxinigatgnóh<-x f.g m-jJogik***, bitonyiij*, hogy eses»feszült Heti jelentéi a budapesti gabona
xódni. — NyUrsunegye 200 Irtot évi : visíuny, éprn a kosvessély id-gén, állandó segélyt szavatolt m-g » .Magyar 1 ''gesz ntdt r<-g jólétének egyenes képzöniüvésxeti társaság" számára; —j Jyezteté.évrl jij ~
Stwner Jéxsef és Társa termény-gabona- é. bizományi cség jelentése. Mai kedvező időjárás befolyása alatt, vevők tartózkodók. Mérsékelt kínálatul sxero-
Hontmegye a nevezett tárrasígnak 300 forinttal alapitólagjai sorába lépett. —
A szünidő folytan a Dunántúlon, Gy3-
rbtt, Szombathelyen és Csáktornyán fog tartatni ax idegenajka tanítók részére
póttaofolyam. — GrófFesteties Tasziló
100 forintot adott a Kesx'helyvárosi ste-gényeknek. — Az oláhok lüoteéWe
eszé-
Bár első sorban tisztán a hadaeP-g ügyeível foglalkozik, de gör dülékeny, szép irályánál fogva, kellem*, o!manyuI ixolgá) minden müveit ero b-roek, ki ax irodalom jobb termékeivel azoku azellemí igényeit táplálni. Az író szép, és d:csérele* er-"dménynyel megoldott törekvését a kiadó: Wajdils Jóxsef s segített össxhung(ásbs bnzoi az átlát
tőzsdére:.
Budapest április 6. 1883,
batábóf tríearosött 3.20, vetni való 8.50 zabbal kevert 7.75. Kása seákostoj 11 — 11.60.
Bab szilárd. Danavidéki 9.-10 Erdély; 9.25 9.76. baraa 11, tarka7.50, törpe 12-25.
PéoselÖlegetÖ kamau r a nyújtunk ügyfeleinknek beraktárs zott árukra és feladási revényekre. A» előleg minden városban fe-lveheiő, l,, pénzintézet létezik.
Zsákkölcsöndijt hs étként darai onkint a/t krt xámiiunk hot-sank küldendő árukhoz.
Kötraktári illeték át-meoeti forgalomban 100 mm. alán at oax'r állam vatut közrak táraiban 5.25. Fórároai közraktárakban 7.0Ő.
készülnek a középiskolai törvényjavaslat \ hogy a röpirat kláUná»a misiea tekin ellen - a PárlS melletti órühek-házá i t«'b-n megfelel t mai könyvkiadáti igé ban epy lap je'en m-g melyet Órültek ' nyek minden kívánalmainak. a mÜ stwrkfetx'enek ét nynmn-k. — Arany [ N»gy Kan»tás> áa L.pcaebeu jelent meg. SZObrJtra a töldhitelinléteinél 38 522 trt \ Hogy illetékes körökben nagy föliünetl 15 kr. gyűlt ostze — Üj pokolgépre j f'g k-l't^i = előre Jáibaló !- Ara ? bukkant a londoni rendőrség. Szerkezetei --
vtfóbsn geníáiia. — a madridi királyi i Papírszeletek.
palota kertjében tpriüt Óén petárda rob* 1
bant fel; de kárt nem okozott. — A p<; tervári udvar — bir szerint — májul 8-án vonul be Moszkvába a koronázási Ünnepélyre. — a Cxkri koronázás ünnepélye msja< 27-én f >z lartatni; ax ünnepélyességek foly latódnak június 12-éig. — Szárnyvasnt fog épülni Vess rémtől
a tőle kitté távolfel vÖ vaauti állomátig. A részvények már kaphatók Wurda A.
e<zprémi bankháztulajdonosnál. — Batf-hiány gróf, koporsójának maradványait ereklyeként őrzik a fővárosi axent-1er*n-
ctifk :emp!omában. — Páxmándy Dénes teljesen f-lgyógynlt s a vépi kaatélyt már el is hagyta. —
Irodaion). — Korszerű dologgal fo^lalkosik
ama 39 nagy nynlczadrét lapra terjidő
H I
JA recipe — Komim nram! csak egy szóra! kiált a falotí ember a másik után.
— .. • hamar, mert tietek. —. ttit adóit keod inni a múltkor be-
t-g U-henónekf
— L*y font terpeiint! Aztán sietett ntjin torább Ilarnud nspra megint találkozik a két koma.
— Rosszat tanácsolt kelir.ed, komám
nram!
— Hoey-hogy ?
— Biaaeo a tehenem megdöglött a font terpetintSl.
— Ko hisz az -.v. it, de ect a zugy aietségben elf*lediem mondani.
Kihány faltui atya6nak Pntea levén dolga a lAvoaata vsspíJyára Ís felültek Ennek ajtaján épem f-kkor óriási betQkkel volt kiragaastva e hirnetés: .Chokolade KtltTerle ¦ Az atyafiak kost az egyik Írástudó volt; el it olvasta a hirdetést, s nagy fejcsóválások kan mondta társainak, mi van ott meghagyva az utasoknak. Beülvén, mindenik ax ablakhoz
R D E T E S
ben at árak megtartották azonban mult heti állá»uka'. Forgalmunk korlátolt, külföldről kivét vátárláti megbitátok vannak piaciunkon.
Busa változatlan. Mai árjegyré teink : Tiszavidéki, pest- és fehérmegyei: 78-79 kl. 10-J0.1O. 79 - 80kl. 10.25-10.40. 80 - 82 ki 10 50- 10 70. Bánsági 25, bácakti 16, északmagyar 40, üszögöt írjok még további 40—60 k»r.l olcsóbban fizett-tnek. Kötések tavaszra 9.78, őazre 10 06
Run csendes. Esörendd 7.30, kö-zr-p í 7. oláh 6 75.
Tengeri 10 krral em-lkedeH. C.50 - 6.65 kelt. Kíkinda 5.85. Máj — ju i 6 45.
Árpa stilárd. T*karmáov 6 90 — 7.40, maláta 7 25-8, sörfőzdéi 8 60-9.
Zab tailárd 580 — 6.15 minőség tt-rínt. Tavatzra 6 35, ősfe 6.55.
Burgonya csendet. Kivitelre 2 40-2.70-ig kelt.
R e p c te aug.— sxepi. csendes 14'/t frt. Vadrepote szilárd 7.50 — 7.75.
Kendermag 13--13.50 Le n-mag 12 frt. Mohármag 13—13 50 Köles t»k. rmáuy 4 50, kásának Való 6.20- 6 70, olah 7 frt.
Köieskorpa ttáknaial 2.36, Kölesdtra 5 20.
Takarmánybükköny
E K.
Szerkesztői üzenetek.
R. Gy. Yewprém. Dolgozatát megkas. k. Miel6bb sf.rját keritjak.
L fi Vízvár. Keldeményedet megktf tam. . Hanem a*t sohse bocsátom meg, hogy nélkfilasn tortént mioder..
Deztézjri írtak ¦srloksty Tei*ék ti«-mályeseu felacólz'ní! A. ayilatkontaak tzi-ve-*n adnnk heljet.
E. J Bnatpett. M «• •" jóoi fog.
K K Kesitbíly A versek
hetók
K. M. Szsftbantty A dolgozat kéa3a éikeaett Egy^bké it kBatAojtlk tzivei batgal. mát Ajándékoaan meg bennllnket t ivábbra ís az-al'.
Felelő, szerkesztő : BABOSS LÍSZLÖ-
Wiesen Comp,
Kassen-Fabrikanten WIEN - PRAG.
Qyär .
Beel. II Pappeattlssotss« 58.
Rxkiir:
Beet. II Utttrt Dttatttrttii Kr 35.
880 4 - 15 Fiokflsiet:
Budape st, ltözr*xt, Ftneltn ea'tta.
d5__—--
!A Triesztben is kitűnő elismerésben részesült
jeles magyarhoni
—_—-¦ Petánczon (Radt-ni 'mellett.)
Rendkívül szénsavdú-; savanyúvíz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzésci szerint fölülmúl minden hozzá hasonló saranyuviz-fonást és fölötte hathatós alkatrészcinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, min den hozzá hasonlót fölQlmul.
ivc«3arr*3ixca.6i«3a©it
a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat)
intézendők.
Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánltatik.
.- mindennemű hamisitátnak eleje vétessék, a dugó „Széchenyi" néwe! le end ellátva. 87-'> f>—•
Áriejfzstsí tiíaaaira
ingyen és bérmentve.
Mindenkor friss töltés
!! LOTTÓ!!
o
0
0 0
q Minden lottóbarátnak alkalom q q nj ujlatik, hogy az njon kijavított q fi és kipróbált játékrendszer által, a q évenkinti 600-800 frt évi biztos g ¦q jövedelmet szerezzen. A legese- q q "kélyebb tételnél ís for. ionos nye- Q ö rés biztosit tátik Egy forint beküldése után megküldöm a : öv iá és értelmes utasítást, továbbá a számokat tizenöt húzáshoz. Hogy rendszerem elfogadóit minden kórtól megóvjam s biztos nyerésre vezessem, kész vpgyok a nelaláni akadályokuál írásban, minden dij nélkül fölvilágosítást adni. A . kérdezősködésekhez retour bélye-0 gck melléklendők. 874 s-24
0
V. II rd lick aj un
Wies Wieden grosse Neugasae 4.
0 A .zombath"ly város közvetlen kőtelében fekvő jelenleg a .xomhat-
V helyi tejsxövetketet tulajdonát képeiő volt Techet féle három kerekű
0 Gyöngyös malom f. évi április hótól fogva több évekre bérbe adandó,
Q vállalkozók es ügyben értékelhetnek a ttombathelyi le-jtiövotketet iro-
0 dájáb«. 885 2-3
0 Szombathelyi tejszövetkezet igazgaíosága.
BORS10S BÉLA
Q elnök.
" Háztető-íuüBs Mtiő laszöí-iiézés llajuiossaL
Maslix hiztetők beionísára, fa-, bldog- és UbUpapiros
teliknél. 888 1-3.
Ezzel ruhák és Kelmék tartóssá vizhatlaaokka. tehetők. Szétküldés minden országba. 8-szor dijazra.
Kapható HALLEK- KRISTÓFfcwgjré.éi
Sráczb;:n, I. Herrengasse !3 sz. a.
A. legjobb
sZiVvarka-papir0s
LE HOÚBLQH
Franctia gyártmány. Utánzásoktól óvatik.
A R szivxrkapapir c<ak akkor vaJódí, A /A ha mindta lap LE HoWBLOH bé- il ÍK IjegXÖt magán hordja és minden kar- bfl: \'V ton az alant látható védjegygyel it yf \J aláirátsal van ellátTZ. 876 2—24 ti
íxxxxxxxxxx:
Haszonbéri árverezési hirdetmény.
A Nagymíltóságn vallás
OAWutr * Maa«iiT,^W|if*»»i».paeia
Dombor nyomatú
koporsó díszítések
(*rc« atiasat) erós karton, yagy arany- és ezüst papírból a legszebb kiállításban.
Kati ínamul. Saját EfáránáiT.
JOHN és TÁRSA
Bms (Witi), Marearttá.aatrau« Nr. 49
kü/.oktntúsüiryi m. kir. Miniszlc-riumnak f. 1883. i?vi * márcziu8 hó 2-án Stíüfí-ik sp-áin alatt kelt rendi-let'; folytán n soinlyóráaárhulyi köialapitványi ker. ffitiazlség rtfszéről ezennel közhirre tételik: miszerint n roki.lájiyi valláx i.lapilványi uradalom tulajd.mát képező s a.ny.ivnl.-idi köz"éffben levíi: koic-ma é-f italmdrési jog — a h'zzá tartóz') épületekkel, 1719 q öl beltelekkel együtt f 1883. évi fa. pt.niber hó l-tíd ke?dve hat évre — másodízben f. 1883. évi ápril hó 2ö-én délelőtt 10 órakor Somlyóvasáxhelyen, _aí alapítványi nrodalmi tiszttartól hivatalban nyilvános pzóbeli árverezés ulján — a N'agymélióságu vallás és közoktatásügyi m kir. Minisztérium jóváhagyásának fentartásával, — bérbe fog adatni.
A. kikiáltási ár; 400 forintban állapítván meg, vállalkozni óhnjlók az árverés előtt erén összegének 10V.-# vagyis: 40 f'rloí bánatpénzül letenni kötelesek.
Az árverezési „részletes feltételek" Győrött a közalapítványi ker. fő-tisztségnél, — Somlyóvásárhelyen az alapitványi tiszttartói hivatalban és Nyavaládon az alapítványi erdőinesteri irodában betekinthetők. Gyó-ött 1883-ik évi márczius hó 26-án.
A somlyóvásárhelyi közalapítványi kerületi
kir. Fótisztség.
Utáonyomat nem díjattatik.
886 l-l.
8911. ss. tkv. 882.
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törrsték telekkönyvi osztálya réttéréi küzhirré tételik, hogy jfj. Tamás Jéxtrf b. magya-rodi lakos végrebajtetónak Stalay Fe-renex b. mtgyarodi lakos végrebajtásl exenvedo elleni 85 frt 37 kr tÓke ét jár. ugy a xalamegyei öttzesitett árvatárntk javára 85 frt 37 kr t6kn és jár. iránt végrehajtást szenvedett javára a b. ma-gy.rodi 58. m. tjkvben A I I tor. 73 hxss. t. felvett 160 írtra. 2 — 11 sortx. a. felvett 474 frtra, A f 379 ht«t. a, felvett 19 (mm, mégis A t 70G bxax. a. felvett 54 frtra becsült ingatlanok külön külöt a b. ma^yarodi kötségbiró hátánál U vírífy János ét Dr. Tnboly Gynla ügyvédek vagy helyetteseik köt bonját téve! 1883. évi májút 4-én nyilváoot. árverésen elfognak adatni,
Kikiáltási ár a beoaár; árverezni kivánók tartoznak a becsár lG*/t-4t kétt pénxbeo avagy óvadékképet papírban a kíküldö«tkexér« letenni. 8l7 1 — 1.
Vevé a vélelárt 3 egyenlő részletben ét pedig az eitd részletet at árverés jogerőre emelkedésétől egy hónap mnlva, a második réstletet ugyanattól két hóntp múlva, a harmadik réstletet ugyanattól 3 hónap múlva tartozik 6°/t kamataival le&xetni. Ax árverési feltételek a bir. órák alatt a törvénytxé leiekkönyvi osztályánál i t b. mag'yarodi kötaég elöljárósága-nálmegtekinthetÓk. Kagy-Kanittáa a kir. tfrvénysték telekkvi osztálya.
^r^-Kwizsia, nyomatot: | kiadó talajdonos Wajdits József gyorswjtójía,,
NAGY-KANIZSA, Í883. április 15-én.
Bítaatfc[ ár:
egész érre......8 frt
tél érre ....... * ¦
?e ved éne......^ »
Bn **ám 10 kr.
HIRDETÉSEK fi hasábos petitsorban másodszor 6 ¦ minden további sorért 5 kr,
KYILTTÉEBEN soronként 10 krért Tétetnek tel Kiudtixi illeték minden egyet ftirdt-tésírt 30 kr. fizetendő
304K sasöjaa..
fluszoiikettedik éyíolyam.
ZAL1I KÖZLÖNY
A lap szellemi részét illett" közlemények'1 zíerVeiztónöz; . ányágT rétiét metá'ÍÖ"zl3ményeJ[ pedig t lóadéÍKJz bérment»e intésendák:. ^ XAGY-KAÜIZSi • .... Wltsareatuu. .. :
BérmonUtléD terelek csak ismert munkatárastól íogzdtslnsi «1.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
, Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", t „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, aasoproai kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
H-etenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Kossuth és megyénk.
(Sz. 8) A szomorúvégü szabad-j ságharcz legnagyobb élő alakjának j Dyolczvanadik születésnapja alkalma-' val hazánk több helyéről mentek i üdvöziöiratok Olaszországba.
Igaz, hogy az érzelmek kifejezése nem felelt meg a nemzet Összeségében élő határtalan hódolatnak. De ez nem is csoda napjainkban, mikor a nemzet -lelkében élő, munkáló geninsnak minden lépten nyomon támad ellenőrző kísértete.
És mióta Kossuth iránti tiszteletünk kifejezése politikai tüntetésül tekintódik, igen sokan, még a nemzet szinéból, javából is, némán rejti; ^.bensejőkbe ragaszkodásukat.
Nem is lebet ez másként!
A „fekete szem" mindenütt van, mindent lát, mindent tud és semmit sem feled.
így történt azután, hogy az a nap, melynek nemzeti ünnepül kellett volna tekintetni, pártünneppé lett.
így történt azután, hogy néhány lelkesebb megye küldött csupán üdvözlő iratot hazánk nagy fiának ; legtöbb azonban — kőztük ami tii- só vármegyénk is — hallgatott és csendesen alodt az Úrban.
Na de hát most már egészen más idők járnak.
Zalavár megye nem lítja okát; miért tisztelné meg Kosuthot ? '
Kossuth élt, szerepelt..... most
már lettlat. Azok közé a ritka nagyságok közé tartozik, kiknek tetteit saját koruk elismeri, méltányolja s a babérkoszorút kiragadja a jövő kezéből, hogy fejeikre te-rye.
És affölé a koszom fölé, melyet a nemzeti általános lelkesültség tett a nagy napok idejében Kossuth fejére, bizony c-ak guny volna atomok által font koszorút tenni.
Na hogyha Zalamegye ebből a szempontból indult ki, mikor Kos
suth nyolezvanadik születése napját némán élte át: akkor övé a dicsőség.
De — fájdalom! — ezt a fenforgó körülmények elfogulatlanul való tekintetbe vétele mellett feltennünk lehetetlen.
Tudjuk nagyon jól, hogy Kossuthnak igen sok tisztelője van megyénkben,még azok között is, kik vezérszerepet játszanak, s e szerint a születésnapi tüntető némeságban nem annyira szerénységet, mint inkább kényszerhelyzetet látunk.
Már bárminő szempontból történt, ne habozzunk, mondjuk ki, hogy ugy kívánta ezt a megye jól fel fogott érdeke.
Egyes emberi nagyságok, múló dicsőség, elmúlt napok ragyogó emlékei pedig mindenkor háttérbe he-lyezendők a megye bázi érdekeivel szemben.
Ha történt volna valami tüntetés, a megye jólétének sugara megtört volna a .fekete szem* villámában.
Leánynevelésünk reformja.
Az agrárius mozgalom bizonynyal nagy jelentőségű nemzeti fenni áradásunk és vagyonosod ásunk érdekében. Hasonló, sót sokkal nagyobb mérvű mozgalomra- van égető szükségünk a nőnevelés érdekében, hogy elejét vegyük a jövő nemzedékek testi és erkölcsi elsatnynlásának, fajunk elcsenevészedésének.
Gazdáink a hazai föld megmentéseért buzognak. Igen helyes; gazd-asszonyaink pedig kezdjenek buzgólkodni a ház erkölcsi talaja megújhodásáért. A gazdaközönség a rozsdával csak időnkint vesződik, de a mely ház táj erkölcsét a rozsda megfogta: az őrökre veszve van. Gaz dáinknak az idegenektől kell megóvni birtokaikat: gazdasszony aink-nak a külföldről becsempészett szokások inváziójától kell megvédeni háztájukat. Tehát mindkét félnek akad elég dolga a házban és a ház körül. —
A hazában és a házban, meg az iskolában sok beruházás és uji-
mosolygó eget, mint
Már pedig mi jobban szeret- \& ^nt az alkotmányos aera kez-. . _._ [dete ota; de a befektetés nem volt
mindig produktív; az újítás nem mindig észszerű. Ez ntóbbiak közé kell számitanunk leány-polgári és felső iskoláink és tanító nőnevelő intézeteink berendezését.
A tévedések tévedése elsőben is abban áll, hogy a fiúiskolák tantervét kölcsön vettük leányiskoláink számára. Ezen a réven beleestünk a nagy óraszám és a sok tantárgy hínárjába, a mindenből valamit tanítás ezer mesterségébe.
Egy kiadott füzetben') igyekeztem tisztázni leány nevelésünk viszonyát a társadalomhoz és a mindennapi élethez. Ugy hiszem, eléggé rámutattam ott mostani nőiskolázá-
jük
vatart.
Megyénk halhatatlan szülöttje: Deák Ferencz ugy is lerótta az elismerés adóját fényesen, az ő egyéni nagyságához méltóan, mikor kimondotta, hogy .Kossuth/] nak sokkal tartozik a nemzet; mert negyven-nyolcz nélkül csak a jó Isten tudja: mikor jutót tunk volna oda, ahol most vagyunk.*
Ezt a nemzet nagy bölcse mondta.
Ebhez most magának Zalame
gyének tenni valamit annyi volna, mint gyermekszóval toldani meg a menydörgés szavát.
<) Nőnevelésünk bajai és tártaséletüok Kolozsvár, 1883. Si. lap.
sunk hiányaira és elodázna tlanul gyógyítandó bajaira. Itt a gyors intézkedést elsőrendű nemzeti érdek parancsolja.
Mindenki tudja, hogy a munka korszakát éljük. Am az elet egész munkát kivan, s annak az elvégzése minden izében egészséges szervezetet követel. Sem az anyagi sem a szellemi vagyon gyűjtése közben nem szabad feláldoznunk legnagyobb emberi tőkénket, az egészbéget. Az egészség törvényeinek a megszegése szintoly bün. mint a lopás, sőt nagyobb bűn, mert nemcsak magunkat károsítjuk meg; de utódainkat is.
Ily károsítást eszközöl leáaya-ink testi és szellemi erejében a túlfeszített tanulás. Hiába! itt is több száz esztendős mulasztást akarunk helyrehozni. Az uj rendszer tehát fogja magát, s a női fejűek a ley-deni palaczkboz fogható ürességét nürnbergi tölcsérrel akarja elenyész-tetni. Kompendiumok alakjában egy kis tudományos enciklopédiával gyúrja meg emlé keze töket, s gyötri agyon értelmőket.
Valljuk meg, hogy e rendszer fennállásának nagy részt oka mai társadalmunk is, mely a féltndásban a kirakatban s a pillanatnyi feltűnésben nagy gyönyörűségét találja.
Tiszta értelem, nemes ízlés és erőteljes erkölcsi érzet kifejtése legyen nőoktatásunk főczélja. É czél elérésére válaszszuk ki a legalkalmasabb stúdiumokat Ezek a következők lehetnének: magyar irodalom (remekíróink főbb müveinek iskolában és iskolán kívül való folytonos olvasása); hazai történelem (szintén nem kompendiózus tanulás), mert a mely nőuek szivét a nemzeti történelem tragikus jelenetei meg nem hatották, ugyan hogy taníthatná majd gyermekeinek a honszerelem szóza(os dalát? Továbbá a háztar-
tástan (az egészségtannal) s a polif ékonomia alapelvei, hogy tudjanak házban és a házon kívül minden intézkedéseikben ne a szív, de az ész diktaudója nyomán járni; a rajz és zene (ének) arravaló tárgyak, hogy áltatok érzelmek finomodjék a izlésök nemesedjék. Az alakérzéknek és az iskolázott látásnak nagy hasznát veszik leányaink a műipar terén is, mert ez csak ugy haladhat, ha a művészet közli a vele szövetkező iparággal tüzét és Ízlését. Ez okon a női kézimunkát a rajz gyakorlati műhelyének tekintjük.
A nők szellemében a virilis vonások kifejtése is fölötte szükséges. E czélra jól felhasználhatók a mi-thezis (az éretlen indukeziók ellenszere) , a természettan és vegytan néhány fejezete (folytonos ekezperi-mentálással kisérve a helyes megfigyelésre szoktatás); egy idegen nyelv és irodalom beható tanulmánya (a fautazmák gyártásáról leszoktatta végett) és a leghaladottabbaknac a morál és a lélektan alapelvei, mint az értelmi és erkölcsi nevelés nagy munkájára előkészítő tanulmányok.
Javaslatom lényegéi e szóban foglalhatom össze: Egyszerűsítsünk 1 Mondjunk le egyszer már arról a luxusról, hogy leányainknak két, sőt három idegen nyelvet taníttassunk, mikor egy is megteszi a szolgálatot. Ne gyötörjük agyon 40 — 50 heti órával, hanem elégedjünk meg egy osztályban 6—7 tárgygyal és heti 20 órával. így aztán a kisebbeknek marad elég idejük a legigazibb testgyakorlatra: a játékra, mely az akaraterő és jellem fejlesztésére és ezáltal az életbéli munkabírás megteremtésére elhatározó. A neurózis, a vérszegénység és egészségi deficzit mai korszakában a tanórák ilyetén apasztása testi épség tekintetéből nagy nemzeti jótétemény lenne.
A felsőbb osztálybeli leányokra még kevesebb kőtelező órát (12—
TARCZA.
Meglepetés.
Porzik az út, vitai t szél, Repül mint a könnyű felhő ; Hogyha látnák, ítlotsarte Azt hinník, hogy t tatár jó.
Ds sOtát Ttn ég ti, füldon; Csak t betyár latja útját; Lédobajuk mint kísértet Bttltsik az éj-levegőn ?1
FeldobSg a csend Öléből, Fel a kané y tereméig, Hol leány és éde- anya A jé apát jöoni válik.
Gondolat — él ily hJazemben Nyitva várja minden ajtó; Csakhogy a ki belép rajtok. Hirom betyár látogató.
Mint ha sajt közelben,
A cselédség Bsaxerezzan, 8 mire abbéi felocsúdik, Fnrcaa hang kél a tarembsn - -
Majd könyörgő szava csendül A. kisasszony feleimének: Oh, legyetek irgalmasak, KeL7elcesek életünknek t
Kincsekéi sem adhatunk most; Nagy veszteség érte apám, Éppen ai írt betegük meg . — Itt f-ksiik az éHes anyám.
„EJhiszstttk s ktsaistonyuakt-Hond s oda lép a legjobbja; -¦ Remeg a lány...... pillanat és -
Picii keiét megcsókolj *-
»Aldja Ist n .:......•.- • ' —
Ezzel artác tovább állnak; Csak egy dia ét kanta bor, Mit a bárOBt Vitt magának.
S benő az erdő s&rajébea Pattogó láng tüze mellett Mondogatják mosolyogva: Kost agyán hát...... no, de Ulsttl —
Ugy álltnak ott mint bSnOsok A madonna képe előtt; — 8 Isznak a saáp gyöngyvirágért: Hogy aa isten tárcsa meg őt!
HAJQATO SÁNDOR.
A nők helyzete
s házassági szokások különféle népeknél. Irta: Alleker Lafos. (Folytatás.)
Azon rendkívüli félték'nytégnek, melylyel a férj neje iránt viseltetik, tulajdonítják toktn a lábelayomorítátt. Esaltai U i. a nó otthon ülésre Tan kárhoztatva. Mátok szerint e eterea-esetlen szokás Csevkung csatzár nejétol, Takyától vesti eredetét. E esaltarne 1200 évvel élt Krisztát születése elöu. Rigyogó szépség volt, de valóságos lortlábai Tatának s hogy ttokat el-j rrj'se, apró ctipőket hordott, s azokat gondosan körülcttrargatta.
Ha Aristól elea korában a természetbúvárok t pbilosophasok kőtt di vtlb* j&tt az R batüt rotstnl mondani ki csak átért, mivel a mester nem bírta az', jól kiejteni; ha Plato tzük ¦ összevont vallai miatt követói it mind így összevonták járás és társalgás közben vállaikat, hogy ök is Piaionoknak látszassanak : akkor épen nem lebet cto-dálkoinuat t chinai udvarhölgyeken, ha utánozni kezdték Takya császárnét, t a lábel nyomoritát az ari otxtálybtn Otakbamer általános divattá ¦ • sói
szépség egyik legfóbb követelményévé lön. —
Míg nálunk a szerelmet ifja, nem it emliivs holmi bollófürtök- eperajkak' alabástrom vállak- • több efféléket — fó< leg kedvességei, szellemességet keret imádottjábaa: addig a cbinai fiatal em< ber választottját közelebbről megismerni, vele beszélni épen nem, cttk csípőjét igyekszik megtekinteni t minél kisebb a hölgyectke lába, annál bódítóbb, t annál nagyobb Összeget kell fizetni a bájos menyasszonyért. El is követnek tehát mindent a no otenlegttebb díszének meg szerzetére.
A barbár műtétet a gy&nge lánykán 3—4 évet korában kezdik: meg. A lábujjakat lefelé hajlítva széles, durva
gy a po tat slagokkal gyöngyölik be oly erősen, hogy a vérkeringés teljesen megakad, s e legörbült helyzetben hagyják mindaddig, mig végre at ujjacskák a kötelék távolítása után sem nyújthatók többé ki. A tsegény kit teremtés keidéiben iszonyú kínokat szenved, de pár év leforgása ntáa teljesen érzéketlenné lest. A lábak kifejlődésének e kegyetlen meg-gálláaa okozza a cbinai nÖk szertelen nehézkes járását — Ha a nők ily körülmények közö:t sem tagolódnak, sőt megelé gedettek, ctzk onnan magyarátható meg. hogy ilyen volt neveltetésük; mát szokásról, más rendszerről fogalmok sincs.
Hogy E 1 6-1 n d i á b a n sem sokat törődnek a ttűlök leányaik akarata-val, már csak a rendkívül korai házassá-gokból is gyaníthatjuk, Némely apa férjhez adja leányát pár éves tőt hónapos korában. Volt rá etet, bogy egy hindu apa 6 hónapot leányát egy 25 évet férfi-
hez adta, ki nemsokára megbait, t a picii „asszonyka' |18 hóntpos korában — ötvegységre jatott.
A házasság már több szer tar lássál történik, mint Caina- vagy Japánban. A bramin (hindupap) mindenekelőtt megszenteli a tüzet. A jegyetek három marok rizst vestnek fül. sasi egy más fejére szórják. A menyasszony atyja felöltözteti a vőlegényt, megmossa lábait, melybex a szükséges vizet a menyasszony anyja bozta, Majd at atya kézen fogja leányát, pár osep vitet s két aranyat bullát fejére e szavakkal: .Te már nem vagy enyém, én másnak adtalak téged." — A szertartás akkor ér véget, midfin a bramin a tahi (szalag vagy jelképes lánot) a menyasszonynak átadja s ki azt nyakába akasztva viseli.
Azon ós régi szokást, mely szerint az özvegyek a férj iránti különös étereiét i hűség jeléül magákat annak hallá-jival együtt megégetik, az angol birtokosok még máig sem tudták végképen kiirtani. Még mindig találkoznak hindu nők, kík titkon lépnek máglyára nebogv cttlád gúnyjának t megvetétének tegyék ki magukat.
A kakattoknál (előindiai vallásfelekezet) at örömtpa egyszerűen átadja leányát vejearának t vele egy sár-garézfatekat menyasszonyi hozományul. Pap sem itt sem a keresztelés ét temetésnél nem szerepel.
Cseylon szigetén, asin g a I e s tömnél aránylag- kevés nó vao, átért még a dejkáláat t mosást is a férfiak végezik. Ugy itt, mint Tibet-b e n it polyaedria dívik ; egy nőnek bárom, töt négy férje it vao. Kiadóson
fivérek vestnek közösen egy nflr, hogy az Örökség együtt maradjon.
K e 1 e : • A z s i á b a n — Xán-tas szerint — az isltmot követők nejei nagyon tok szabadalmat élveznek. így p. Borneóban a nők fátyol nélkül járnak a látogatókat tetstétök szerint fogadhatnak. At európaiakat gyakran bevezetik báremjeikbe, hol a legtzeretetre-taéltóbban viszik a háti attsony-szerepet, t mindent elkövetnek, hogy a vendégszeretet, szívesség és előzékenység ellen a vendégnek mi kifogása se legyes. — A m a 1 a g i nők termete alacsony és ősödét szép arányokban tűnik fel; picsi ke-*eik, gyönyörű alkotású lábaik a különösen bokáig, sőt néha földig érő dutfekets hajtatok méltó csodálkozásra gerjesztik az európaikat. E kiváló természeti előnyök mellett-azonban csak annál kirívóbbak : a felgyűrt, lapot orr, a derültségre képtelen homályos ttin, a folytonos be-telrágát (keletindiai) nöjténynek keserű ét jóillatu levelei folytán megfeketedett fogak, kellemetlen tebeiletflk t régre tudatlanságuk s naiv tájékozatlanságuk mindenben.
A házasság semmi ssertartáatal siacs összekötve. így p. dájékok törzsénél egyszerűen csak a két tél szüleinek beleegyezése kiván'atik. Ha est megnyerték, lakosát rendeznek at egész fala részvétele mellett, hogy ki-ki megünnepelje a napot, melyen községük egy házzal szaporodott. Sajátságos, hogy a leány botlásaival mitaem törődnek, mig a nÖ hűtlenségét a férj halállal bün-telheti.
A mongoloknál (Bálinti ss.) a férfi osak 25 évet korában váltást* hat magáotk feleséget, míg e koron alól
0U8ZOKK&TTJ3DIK ÉVTOLYAM
alai'ionon
APELLIS 15-éo 1888.
14) kellene róni, hogy maradjon idejők természetes hajlamaik kimi-velésére, a mi ismét az önállóságra és Önkormányzat erélye kifejtésére s tovább menve a családi és társadalmi hasznosságra adna alkalmat.
Javaslatom szerint leányaink keveset fognak tudni, de hiszen, ha az egész világ tudományát összetanulnak is, mi hasznát vennék? Ez a rettentő sok tudomány csak kozmopolitákká, ridegekké tenné őket. A tudomány világításra jó; de melegítésre nem való. Látszik ez'náza-inkon. A knzmopolitikus (tudós?) vonások háztájaukat káuiknlában is hidegekké teszik: holott a régi patriarkális erények télvíz idején is a legjobb melegítő, kedvre derítő szerek voltak.
Nemzetanknek nem nő tudósokra, de tiszta értelmű, nemes izlésü és erőteljes erkölcsi érzésű ?ökre és anyákra van szüksége. Ha a székely asszonytól megvárjuk, hogy szőttesébe nemzeti motívumokat öltsön, szintúgy megvárhatjuk a magyar anyától, hogy gyermekei szivébe a nemzeti érzület ösi vonásait oltsa. Az ily anyák, mint valódi nagyhatalom, hazánkat nagygyá, nemzetünket boldoggá fogják tenni.
FELMÉRI LAJOS.
F&Jhfvál
as össsses magyar sxinétzekhes, a ssin-igazgató arakhoz ee mindazokhoz, kik a
ssinipályától visszavonultak.
A Kisfaludy-Társaság 1881. június 22-én tartott ülésében Zichy Antal indítványa folytán kimond te, miszerint óbajtjs s elérkexettuek véli as időt, hogy a magyar színészet keletkezésének története, kezdettől a legújabb korig mpgirasték. Egy késÓbbi Ölesében pedig 200 dt.reb aranyat tűzött ki a mÜ megírására.
Azóta két ér telt el. De mitsem lehet halíaní arról, bogy vállaIkosott-e valaki a színészet története kidolgozására
államférfiak, ¦ a budspesti nemzeti szín ház néhány elsőrendű tagjának életrajzai összegyűjtve részben már megjelentek, részben legújabban most vállalkozott reá egy kOnyrkiadó. De a vidéki magyar színészek életrsjsai, agy a jelenben élőké, valamint a már elhunytaké, még nem jelentek meg soha, sehol. Pedig vidéken is voltak és vannak elismert, jeles tehetségek, — hisz a budspesti nemzett színház jelenlegi tagjai is a vidékről kerültek a fóvárotbi. Élnek még a vidéken oly aggezioéssak, a kik nem emelkedhettek Budspestig, de azért ők legtöbbet beszél hetnének s múltról és a vándorszínészek víszontagságes életéről. §
Valóban fájdalommá: kellett eddig tapasztalnánk, hogyba a vidéki színészek régí gárdájának egyik-másik tagja vagy ax ujabb nemzedék jelesebbjei közül valaki elhunyt, egyszerűen fölemlitHték a lapok, bogy ekkor és ekkor meghalt ennyi éves koriban, ebben vagy abban a városban s több semmit, T«pasx'*>.ltnk est legközelebb aSxatmártelhunyt Abdsy Sándor halála alkalmával is. A legnagyobb és legelterjedtebb magyar lap is csak 20 sorban emlékezett meg róla a ezt nagyon felületesen tevé; a szatmári lapok pláne csak 5 sort írtak arról a szjaészroi, ki 62 évig szolgálta biven Tbáliát. Tebát annyi küzdelem és viszontagság után, csak néhány sorból álló nekrológot érdemelt szegény Abday ? — Legújabban Szak áll né-Eicbner Anns és Tar Csatárról is, csak pár sornyi megem lékezéet olvastunk a lapokban és írhattunk mí is e Ispok hasábjain, mert nincs a színészetnek és ax irodalomnak oly Lexikon-féle segédkönyve, mely ily al, kálómkor mintegy forrásai szolgálhatna, mely bél életrajzi adatokat meríthetnénk ax illető elhányt szinéai vagy színésznő múltjára és működéséra vonatkozólag.
A régí jelesebb sxinéssek közül is, kik ex idő szerint a színészettől visszavo nultan élnek, mint: Dózsa József Nagyváradon, Ssákfy József Debreesenben ki már 1815-ben szinész rolt, Fhilipovích István Aradon, Néb Mária Kolozsvárt, ki már 60 év elótt tagja volt a kolozsvári első állandó társalatnak stb. ezeknek a tapssxtalatdos maltjokból is,vajmi kevés ran még följegyezve s átadva a nyilvánosságnak. Eteken kívül több más veterán ssinész, kik még mindig a ssínipályán mŰtódoek, úgyszintén a vidéki sjinésset
sba igen, minő eredményt képe. már, - - „rában oly sok
eddig felmutatni, vagyis mennyire halsdt r l".1™;^' •
nagy munkájában? A« anyaggyűjtésről
sem hallunk semmit; e tekintetben még mindig csapáu iá. Sxinnyei József kitűnő tudósunk buzgólkodik, hangysssorgslom-msl gyűjtvén össse as itt-ott felmerült adatokat. Pedig már nem messze van 1890. október 22-ike, midőn nemzeti szinéss-itunk fennállásának 100 éves ünnepét üljOk.
Mily megbecsül hetién kincs volna, ugy közművelődésünk, mint as irodalomra nézve, ha ez időre a magyar ssi-nésxet általános története is elkészülhetne. Ámde, ha sohasem kesdünk, sohasem végzünk.
írók, tudósok, szobrászok, fez tök,
a választás joga a sxülőket illeti.- Midőn a stülők még apai hatalom alatt levő gyermekötöl meghassaitani akarják, egy jó emberüké: küldik a leány szüleihez. A leánykérő ily szavakkal szokta küldetése csélját előadni: .Jöttem megtudni, ha itt van-e azon drágakő, melyet kere* sek ennek és ennek fia számára?* Mire a leány szülei, hs nem vonakodnak a leány t odaadni, így válaszolnak : ,At önkereste drágakő kérdeste kláris itt van, rendelkezésére áll,"
As apák ezután megkötik as alkut b tanácsot kérnek papjaiktól, váljon a házasulandó felek életével asorencsé* hl-saaságot igérnek-e, s mikorra határozzák as esküvőt?
A lakoma a leány szüleinél veszi kezdetét, honnan a vőlegény színleg el raboltatja aráját. Midőn a vőlegény sátra elé érnek, a menyasszony az ajtónak vetve lábát, mindaddig vonakodik bemenni, míg hozományt is meg nem érkesik.
A menyegzőt csak harmadik napon a vőlegény atyjánál tartott njsbb lakoma rekessti be
A leányrablás hasonló szokás dívik a szamojédeknél is. A meny asszony családja a vőlegény kunyhója körül szánkázik, honnan ez előugorra a menyasszonyt a szánkából kiragadja kunyhójába viszi, s eszel meg van az esküvő.
A kalmukoknái a nőül kiszemelt leányt üldözőbe veszi leendő vőlegénye, ki azonban gyors lován csak akkor begy ja magát elfogatni ha üldözőjével rokonszenvez.
Afríka északi részének eléggé ismert népei közt mindenekelőtt figyelmet érdemelnek a mzrakkói inltánság arab lakói.
Kálók egynejüség uralkodik. A házasságot többnyire a szülők vagy rokonok kötik, sőt gyakran kicsi korákban elígérik a gyermekeket, hogy midőn falnőnck, ne keljen & férj- vagy feleség-
kiváló, vagy szép reményekre jogosító tehetség van, a kik vagy már elérlek dicsőségük tetőpontját, vagy még csak nemrég tűntek föl a most kezdik aratni babéraikst: haláluk után kétségkívül többet érdemelnek 10 — 15 sornyi megemlékezésnél, a mely úgyszólván csak exoo általános mondásnak felel meg: élt, szenvedett, küxdött és meghalt. De hogy illető miként élt, miként küzdött, működésével mily emléket hagyott maga atán hátra: ezekről nagyon kereset, vagy éppen semmit sem lehetett eddig megtadní.
A fentebbiekből kiindulva tebát elhatároztuk egy, a magyar színművészet lényegével foglalkozó hézagpótló történeti
általunk letesszük
müvet Írni; csekély erÓnkhöt képest hosii kívánunk járulni ax egyetemes sxlnéixat történetének megírásához. Ehhez mi, — összegy üjtendfi adatok kai. as alapot és megmentjük ssinésxetunk múltjából azt, a mi még megmenthető. Két év alatt, mióta az eszme megpendít letett, nem történt semmi íntézkedéj e fontos Ügyben, már pedig szt beláthatja mindenki, hogy minél tovább készülünk a nagy munkához, annál nehezebbé válik a hiteles adatok gyűjtése.
E tervünket több tekintélyei Budapesten lakó kiváló tudós szakemberrel közöttük, kik mindanynyian bizalmat helyeztek bennünk és helyeselték tervünket, melyet nagyfonlosságnnak és ax ügyre nésve régen érzett szükségnek nyilvánítottak. Id. Sxinnyei József ar megígérte, hogy a birtokában levő s általa gyűjtött adatokat, — a mennyiben azokat művünkben - felhasználhatjuk, — a legnagyobb készséggel rendel * esésünk alá bocsátja. Gyulai Pál egystemi tanár érdemdús mükritikusunk és Bánócxi József, a Kisfaludy Társaság tagja, színién gyűjtenek már régebb idÖ óta a színezetre vonatkozó adatokat, s az ő nagyrabecaült támogatásukra is számíthatunk.
Mindexeknél fogva fölkérjük a vidéki magyar színészet össses tagjait, úgymint: a szinigazgató arakat, operetté énekesnőket és énekeseket, c. rámái s vígjátéki színészeket és sxinésznőket, kar- ás segédsxinésxnőket. kardalnok és se gédsxi neszeket, súgókat, karmestereket, lánozozok és tánoznsnöket és azon pénz-tárnokokat, a kik valaha, mint színészek, már több évig műkőitek és végül mindazokat, -a kik a színészettől — akár akkoráknál fogva keresetképtelenékké váltak, akár pályát változtatva vonultak vissza :— hogy életrajzaikat, élményeiket, naplóikat szíveskedjenek leírni és ezeket alólirotthos folyó 1883 évi június hó 30-ikáig, mint legkésőbbi határnapig méh ós'.ásásnak beküldeni.
A kik netalán nem tuinák (külö-nöae<i a t. hölgyek) a beküldendő adataikat formába önteni, azok irják le egy-sserüen levél alakjában, mintha esemé-lyezen beszélnék el élményeiket, de tisztán és olvashatóan, S mi, as időnként begyülendő kéziratokat rendbe txedjük, osztályozzak, nagy tapintatossággal feldolgozzak és formába ontjuk azokat', mindeniknek megadva a maga 6 demét.
S hogy a kitűzött czél némelyek által nehogy fólremagyaráxtasaék, ezennel kinyilvánítják, mikép sem tömjénezni, sem dÍcsbymnu«okat, nem akarunk senkinek zengeni, hanem mindenkinek megadjak azt, a mi őt megilleti, axaz csupán a tiszta valódi érdemet fogjuk méltányolni. Sem többet, sem kevesebbet nem írunk senkiről, mint a mennyit m-g érdemel. Különben ax aiábbi kérdések is kétfélekép vannak föltéve, t i. első- és másodrendüekr* és külön, a kar - és segédszemélyzetre vonatkozólag.
Jelenlegi állásunknál fogva ismerjük a színészek nagyobb részének színpadi
keresessél fárad ózni ok. A vőlegény köteles a leány apjának bizonyos összeget lefizetni, melyen a menyasszony kelengyéje szerexietik be. Ax eljegyzés, m«íy álok tulajdooképi lényege a házasságnak nagyon egyszerűen megy végbe. — A vőlegény násznagya ugyanis két tanúval a menyasszony lakására megy, hol ennek násznagya s az imám (világi pap) már várakoznak. Miután két fél kölcsönösen kijelentette a fiatal pár eljegyzését, az ictsm Mekka felé fordulva rövid imát mond, melyre a jelenlevők amen-nel fe lelnek, s az ünnepélyt véghetetlen orditás és lakmározás fejezi be.
Az elválások nagyon gyakoriak. Ha a nő teszi as első lépest, akkor * vőlegény által fizetett összeg visszaadaiik de ha a férfi űzi el nejét, nincs joga semmit visszakövetel ai.
A Szahara sivatag berber törzseinél a többnejűség szintén a legritkább esetek közé tartozik, de ax elválás annál gyakoribb, sót a házasságok is csak rövid időre köttetnek. A nők mitsetn dolgoznak s olyannyira piszkosak, hogy Vinciént utazó beszélt ügy növel, ki 7 év óta nem mordot:.
Ai a 1 g i r i nők nevelése nagyon elhanyagolt, az értelem és zzi»képzésre épen semmi gond nem fordittatik. — A nőnek férjén s háza belsején kivfll mitsem szabad elismernie. Női manka, hímzés és általában mindaz, a mi nálunk a báxi nőt kedvessé teszi, ax algíri nő előtt ismeretien. Amór nőnek, ha tekintélyét fen akarj a tartani, semmi kézi munkát nem szabad végeznie, nem ssabsd a ház ügyeivel foglalkoznia. A családi gondok a rabszolganőkre vannak bízva a így a dó mondhatni nem egyéb, mint maietaági, fényűzési oxikk.
A k a b y 1 nők már nagy befolyást gyakorolnak férjökre is, a ha-esi kalandoknál hü hisérŐik, s a küzdőket kiabálással s taglej lésekkel serkentik bátoraágra ; a bátrakat megdicsérik, agyarákat megvetéssel büntetik.
A tuniszi barbár nőknek sem lehet okuk as elégedetlenségre. Bár a többnejűség nincs eltiltva, de nem gyakorolják a meg a nő vásári áe sínes annyira elterjedve, mint némely más mohamedán iép él. A sxerelemből kötött házasság sem ritka, minek egyik főokát azon körülményben kell keresnünk, bogy a leányok fátyol nélkül járnak. Minden nehezebb munkát a férfiak végesnek, a nők csupán a hásidolgok elintézésére szorítkoznak.
Érdekes a fölemlitésre, mily sajátságos énsákök van as araboknak általában a női szépség iránt, ók a kövér nőket tartják szépeknek a azokat, kiknek elŐroálió fogaik vannak.
A tuniszi ssidÓnők tel dologtaJaaai töltik ídejóket, legfeljebb arra van gondjuk, hogy a ház előtt, bazárokban vagy nyilvános kutaknál, — melyek a mi sótaholyeínket pótolják, — kaosör öltözetben mutogassák magukat. A 12—13 éves lányok már teljesen ki fejlettek és nagyon csinosak, de már 20 éven tal egész vénasszonyok s rendeien lulhisoiuk.
Tinne Alexendríne (afrikai ut* sónő,) ki hosszabb ideig tartózkodott E g y p t o m b a n, az ottani nők bely setéi sokkal jobbnak tűnteti fel, mint a nyuga-iakét. így p. as egyptusí térj megosztja nejével állása tisztességét, életé1, vagyonát s lakát; biztonságát még a férj politikai vétsége sem veszély este ti. A nő ugyanazon nevelésben részesül, mint a férfi, s tán még önállóbban megy férjhez, mint a nyugati.
Vagyona nem lesx a férj tulajdonává, sfit ennek vagyonából egy rész, mint kiházásitás, a nó birtokába juta így majdnem teljesen független állást nyer. Szabadon rendelkezik vagyona felett ¦ a férj adósságaiért nem kezeskedik Boldogtalannak épen nem tartja magát, a nem irigyli a nyugatiak szabadabb helyutót.
(Vége következik.)
tehetségét, a mennyiben érek óta figyelemmel kísérjük működésűket , tehát tudjuk, ki mennyit ér; de ha mégis akadna olyan — különösen az előttünk ismeretlenek közül. — hogy hamis, vagy elferdített adatokat küldene be hozzánk: nindeneaeire találnánk módot kételyeink losxíatására és ez utón azeresnénk ma gunknak megyŐxődést a valóról. Egyáltalán nagyon Óvatosak és tapintatosak lessünk; igy véljük emelni a mfi becsét ós hitelé'.
Az adatok, mikor már ftasssgyüjive és rendezve lesznek, olcsó füzetekben ki fognak nyomtattatni. Ax egyes füzetek tartalmát képexendik:
Életrajzok, naplók, egykora föl-jegyxések, színészetünk múltjából fenn maradt szinlapok, régi szerződések é* színházi törvények , jellemző szinész adomák, melyek elődeink kedély világát tűntetik elő és több ezekhez hasonló adatok, egyszóval: a lehető legki meri több adat- és emléktárt fog e manka képezni, melyről különben majd a kiadó tog bővebben annak idején szólani. A füzetek tartalma, beosztása és terjedelme már míg van állapíi-a. De előbb «z anyagot kel összegyűjtenünk, azért tehát esüksegesnek tartjuk egyes kérdéseket intézni a színészei jelenben működő tagjaihoz és azokhoz, hik lemondtak a sxinipilyáról azon szempontból, mert sokan lehetnek, kik nem tudják magukat tájékozni as iráot bogy tulajdonképen mit is említsenek fel leginkább a színészet eseménydús múltjából és saját élményeikből.
Kérdezek elsŐ-és másodrendűekhez: ]. Mikor és hol született? 2. Kik voltak szülei? 3. Mikor lépett a szini pályára? 4. Mí rolt atolaó fogUlkoxása ragy tanulmánya mielőtt tainésssxé lett?
5. Kinek a társulatánál, melyik városban és kikkel működőit kexdő korától máig?
Muént emelkedett? 7. Mi & jelenlegi szakmája? Első- vagy másodrendű e ? 8. Mtlyek legjobb szerepei? 9. Kinél éa bo! működik jelenleg? 10. Van-e naplója?
11. A visszavonultak még aai is tudassák hogy mikor léplek vissza a ssínipályátó'?
12. És mí a jelenlegi loglalkoz-.uk? (vagy ba férjes ufl) mí a férje foglalkozass ?
A kar- és segédszemélyzethez: 1. Mikor és hol született? 2. Kik Itak szülei? 3. Mikor lépett a ssinipá-lyára? 3. Mi roll utolsó foglalkozása agy tanulmánya, mielőtt ssioészsxé lett? . Kinek a társulatánál, melyik városban és kikkel működött kezdő korától ma!g?
6. Miníi hsngjs ran: (a nő) sopran vagy ,It, (a férfi) tenorprim vagy sekund,
bass I. vagy II? 7. Jáissolt e már kisebb szerepeket? 8. Kinél és hol működik jelenleg?
E kérdések röviden magukba fogalják mindaz', mit egy színészről lud-nuok kell, de azért lehetőleg kimerítő udósitást szíveskedjék irni mindenki életfolyamáról. .
A naplók a színészi élet hű tükrét szokták rendszerint képezni és épen ezért nagy szükségűnk volna ezekre, kivált a régibb időkből, kiknek írót becses ada'o-kat szolgálhatnának, mert nemcsak egyes színészek, han*m az egész színészeti korszak fejlődésének ss miamii voltak.
A kik saját tapasztalataik u'án emlékeznek egyes elhuoyt pályatársak életére, tehetségére ée alkotására: ssi-veskedjeaek ezeket is följegyezni és hozzánk beküldeni. A legetek élysbbnek látszó adatot is a mult'ool axiveseo f«-gadunk.
As adstokat kővetkeső c ím alatt kérjük b-küldeni; Báthory R. Mihály, a „Ssinészeti Közlöny" sserketx'öjének , Kassa, kovács utcza 10. sa. a.
Csekélységemben helyezett bizalomnak egész ügyszeretettel igyekezendek megfelelni s teljes tudatában vagyok annak, hogy minő nagy munkára és ne héz feladatra vállal kosiam. Tizenkét év ótu harezolok közös ügyünkért tollal éa éasszel, hogy minő sikerrel, ast mások itálik meg; de a kik figyelemmel kísérték eddigi nyilvános működésemet és a kik személyesen ismernek, azok igen jól tudják, bogy csekély tehetségemen kivül, van bennem nagy akaraterő és fáradhat* lan, kitartó szorgalom és ha as Isten erőt, egészséget ad, a közreműködők szíves segélyével, e nagyfontosságú munka aránylag vére rőrid idő alatt elkészül, mely mig egyrészt nsgy hézsgat töHend be, másrészt bő anyagot fog szolgáltatni exínésxetünk általános története megírásához.
Ksssa, 1883, april havában. BÁTHORY ROMANC31K MIHÁLY, a ,SsÍné*ietí Közlöny' szerkesztője.
H i r e k.
— Az Izr. metszóhelynek felállt
tása a városi tanács által a polgári iskola tőszomszédságába engedélyeztetett. Ex általános megütközést szült ngy a tanári karnál, mint a szoloknál, .Kern értjük — irja egy szakértő — miként lehet egy magasabb culturávai dicsekedő város egészságűgyí bizottsága és tanácsa, any-nyira hátra, hogy mig vágóhidat a város belterületén nem engedélyes, a meUtÓhe-
lyet iskola tövébe engedi építtetni. Psszzs a szabadelvű körnek orra érzékenyebb, mint a tanulóifjúságé E* hát abút is jobban, eltűrhető ott, hol a levegő tisztább. Ilyenek nálunk az egészségügyi állapotok!*
— A helybeli gőzfürdőben ápril
15-étől kezdve miuden nap lehet gőz- éj kádfürdőt venni.
— A polgári-egylet ben ma, azsi
ápr. 15 én nagyon fontos rendkívüli köt. gyűlés tsrtaiik. Tárgyai: háznagy sjj választmányi tagok választása, további az alapszabályok módosítása lesznek.
— Albanlch József, helybeli ügy véd,kitűnően kezelt azentgyörgyvári szőlejéből a fóldmívelés , ipar. és kereskedelemügyi miniszter 4o00 db. .Nádor-Izabella" (filloxeramentes) dugványt vásároltatott a kecskeméti államí szőlóleUo részére. r
— A választó polgirokat „.
mesterijük, bogy ha a legközelebbi követ, választásban szavazattal részt Te0íj akarnak, 1882.avi adÓjokat legkésőbb ma (apr.l5-éo) lefizessék.
— A „nagy kanizsai takarék
pénztár* a helybeli polgári-egyjet Atu| kéri 10.000 frlnyi kölcsönt megszavazta. E szerint az uj egyleti épület felálliuUára nézve a legfőbb tényező megvan.
— Ai adóköteles kntyák *ll*h6r.
zéie furcsa lábon állhat nálunk, összesen 248 kutya van följegyezve adó alá. — Egy csomóban látni néba 40-50 kutyái is bárexa nélkül. Vájjon ki vizsgálj* felül, hogy a kutyák minden háznál bi vannak-e jelentve? Nagy- és Kis Kani-xaán legalább ís 2000 ku ys van; tehát 1752 frtrégrebajtatiaeu' mar.d axajfajts edózópolgárok jobb létére.
— Kajláth György rrt s sümeth;
járásbíróság és ssolgab'róiag april 6-án d. e, 9 órakor as ottani plebanis templomban gyászmisét laratott. As latest tiszteletea s hivatalnoki személy esten kívül részt veti a reál és elemi iskolák tanítói kara a növendékekkel; aköcönség sxép számban, a sxenl-ferenozieklől egy (fráter) tag.
— (Beküldetett) A kövelkexő sorok közlésére kérettünk fel: „A BZalai Közlöny11 f. éví april 7-iki számában megjelent .csöbörből vödörbe" felirata c:íkk azon részét, melyben ax mondatik: bogy egy szalma kazalomat felgyújtottam, meggondolatlan, vsgy roexlelkü rágalom-
k nyilvánítom, egyéb részéi figyelmemre ra méha-om. Mériczhely apr. 3 án 1883. D.-zsényi Elek jószágbérló.
— Járv nyos betegség Ot k'
néha egyik-másik városban vagy egy ngy városnegyedben. Kartaik, kutatják okát; tapogatódtnak. A ku<ak*t nagy ritkán jut eszökbo még a szakférfiaknak is megtekinteni, pedig legtöbb bajnak azülÓ-anyjs a tisztátlan ivÓvia. VárOsunkbm a vásár térő kon levő kutak égessen szabadon állanak ugy, hogy a kiállított mirhák szabadon a tövébe piszkíthatnak. As igy származott a el nem tisztogatott trágyát ax ea.'. áztatja a annak éppen extractuma ivódik lassan, lassan a kut talajába és annak vizét megfertőzteti. Bhony jó volna kutak bekerítéséről gondoskodni.
— A salamegyel általános tanító
testület központi válaaxtmáoys f. évi ápril 21-én Sümeghen délután 2 ór«ko , a fiaiskola helyiségben ülést tart, melyre járási körök elnökei t. meghívatnak. Esetleges beadványok ez idón belQl a központi elnökséghez küldetni kéretnek. Süm-gb, ápril 8. 1883. Bánfi Alajos, a megyei tantestület elnöke.
— Csángó családi dráma. A bukovinai csángók harmadik csoportjának Szolnokra érkezése alkalmával igeo érdekes eset történi, melynek előzményeiről a következőket írják: Egy Bársony Boris nsvÜ odavaló asszonynak a férj*, Munkácsi Mihály 1848-ban honvédnek állott be és azóta eltűnt Az asszony, abban a hitben, hogy as ara elesett, a ssabadBág-barcs lezajlása atán njra férjhez ment és második férjével 1854 ig boldogan élt. Ekkor azonban a második férj meghal: ás Bársony Boris néhány évet ismét jóhiszemű Özvegységben töltött el.De 1860-ban megunta az örömtelen magános életet és harmadszor is az oltár elé járult házasságkötés végett, A harmadik férje ma is ép egészségben él és ma reggel a boldog pár karonfogva ment ki a vasúthoz, a derék csángó testvéreket várni. Egysz;r csak ki bukkanik ki egy wag-gonból a csángók közül, nagy küregben, nagy csizmával, s a mí több: egy badik-falvi menyecskével, a feleségével? As 1848 ban el unt férj, a ki nem halt meg, hanem beállott csángónak. A régi hitestársak rögtön ráismertek egymásra és a szolnokiak nyájas barátsággal magukhoz hívták a haaikfalví párt. Otthon aztán pohár bor mellett szépen megbeszélték a 35 éves történetet és megállapodtak abba, hogy már csak kíki tartsa meg a mostam sta'u-quóját.
— Óriási hógörgeteg temette maga alá márczius hí 16-án a rosspolyáuai határbtn levő Bugyeako havas közeiébea Drimus Pál rusxpolyánai illetőségű (a-munkást. 18 éves fiával és Donát JÓsssí felső-visói illetőségű famunkáasal együtt. Az óriási bógörgsteg alatt a holttesteket e hír vételének idejéig még nem sikerűit
OTSZONKKTTEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPBILIS 15-én !B83.
kutatóknak feltalálni. Drímus Pált 5s- as utasok mindenütt gondoskodtak róla.
vegye és 3t arra siratja, mig Donát József özvegyén kivül hét kiskorú gyermeket hagyott hi'ra a legnagyobb inség-bsn. lí két szerencsétlen család segélyetekére, Ruszpolyáne mezőváros birája id, Nádssdy József gyűjtést indilott meg a a könyörületesemberbarátoknak akár készpénzbeli akár terményekben! adományai Szigeten ie átvétetnek ifj. Nádasy József számliszt által. Az adományokról s a - kiosztásról annak id-jébeo nyilvános szá roadás illetve kimutatás is fog közzé tétetni id. Nádasy József biró és posta-mei-ter, mint gyüjiő által.
— Spanga elfogva. April 12-én
este 8 órakor fogták el a bujdoklÓ gonosztevőt Pozsonyban. Az esteli vonatta) érkezett oda és Schwingenschlógel rend-órbistos által r giön felismertetett s a midÓn ez «1 akarta fogni, Spanga egy hatlövetű revolvert vett ki zsebéből es ráiőtt a a rendőrbiztosra, de nem talált; ene a saját szájába bárom golyót röpített s összerogyott. Életveszélyes sebekkel szállították az országos kórházba. Zsebeiben 50 forint kéaspénzt s egy kis üveget találtak, méregfolyadékkal telve. Oly veszélyesen megsebesült, hogy életébei ez ideig kevés a remény.
— Szerencsétlen halai. Muraközy
Mari i.evíi, helybeli, 26 éves hajadon, ki sem régiben nyomdánkban ia volt bősz-¦tabb ideig alkalmazva, a közeli napok egyikén szobát súrolt. A vizet azonban a padlóról nem itatta lel eléggé s az síkosul maradt. Eite az égő lámpát vive megcsúszott, elesett, az égő petróleumlámpa kerr-b -n összetört s a szétfreca-caeníl, meggyúlt olajtól lángba borúit s a szerencsétlen leány egészen összeégett, ugy, hogy nemsokára kiszenvedi. Temetése folyó hó 13 án volt.
— Yesz^-Jmes vendégek. Folyó
hó 2-án d. n. egy oláh-czígány csapat telepedett meg Pallínovect (Muraköz) község halárán, kik nem elégedtek meg a közaégbeliek jószivü adazosásaival, hanem még a lakosoknak tetemes kárt okozható cse'hez fordullak. Ugyanis gyufából kevert mérget készítettek, mely-iyel azután a disznókat kezdték etetni, hogy azok attól elveszve, potom áron birtokukba jussanak. A falu bojtárjának két 60 frt értékű disznaja — mely egyedüli vagyonát képezte, — el is döglött a mérgezés következében. De siettek is ám a fekete atyafiak felszednKsátorfáikat, s „köd előttem, köd utánam' odább állót lak, hogy a g*z tettökről tudomást szerzett lakosuk méltó haragja elől meneküljenek. Miután ez náluk ugy látszik bevett .móres," jó lesz ha az illető községek, — melyeket látogatásaikkal megtisztelnek, — gondoskodnak az elfivi-g/áe-iiról. illetőleg a kiutan^táFról.
— Gyalázatos és vakmerő gyilkossági merénylet történt P.-Kovácsiban e- hó elsején. Barcza Ödöu töldbirtokos lakására hat fölfegyverkezett rabló akart betömi, kiket ő észrevevén fegyvert ragadott s kirohant az udvarra, mielőtt azonban fegyverét használhatta volna, rálőttek ós életveszélyesen megsebesítették ót. A rablók azzal eltávoztak. A p.-kuvácsÜ jegyzőt csak néhány hó előtt löt lék agyon orozva, most a birtokosok há zaiba rontanak be: ilyen állapotok van n»k Libicz-Kozma környékén
— Tettlegességek tudósok lakomáján. A bécsi tudományos egylet tagjai saját egyletük helyiségében "Wagner Adolf a hires berlini tanár tiszteletére lakomát tendez'ek. L lakomán ár. Scheimpflug József bankigazgató és egy Ügyvéd között szánandó tettlegességekre került a sor. Dr. Soheimpfiug és dr. Schulhof ügyvéd bejelentették másnap, bogy az egyletből kilépnek.
— A SZÓlŐk megújítása. A földmi velési miniszter az ország minden réssé ben megkisérlett különféle phylloxera-irtási módok eredménye, illetve ered ménytelenségéből meggyőződött arrÓI, hogy a phy lloxeravész meggitlására az ir ások egyetlen módja sem nynjt kellő biztosítékot, s a vész csakis a szőlőknek ellenálló fajokból való megújítása által irtható ki [ryökeresen. Ennélfogva re. delelet intézett valamennyi vinczellérké-pezdéhez, melyben meghagyja azoknak az amerikai ellenálló ssŐlőfajok szaporítását, ellenálló magonczok nevelését, az njab oltásmódok tanításai és begyekor lázát s egyszersmind utasítja az igazgatókat, hogy a határukban található „Nádor Isabella" ellenálló szÓlőfajl gyűjtsék össze s igyekezzenek azt mielőbb elsza poritaoi.
— Egy tlz éves angol leány
utazása. Bécsben sz ottani északi vasú1 indulóházánál nem kis feltűnést okozott egy kis sngol leány ki Bukarestbe egyedül indolt, minden kíséret nélkül és a béosi indulóház perronj n egész biztos Sággal járt-kelt az utasok közt A tíz éves leányka csak angolul beszélt éi egyedüli kísérőjéül as a nyakára asase-tott táblácska szolgálj melyen Öt nyelven a következő kérelem volt intézve a közönséghez: ,A tisztelt közönség kéreti hogy vegye oltalmába e gyermeket és útközben fedezze szükségleteit.* A kérelemnek volt eredménye, -mert a kis Kány má"'iap mar Lembergig eljutott és
Egész Csernoviczig szerencsésen eljutott.
— Kőszívű apa. Melitopol orosz
kerületben egy özvegy paraszt újra meg nősült és előbbi házasságából született barom kis gyermekét uj feleségére bízta. A menyecskének azonban terhére voltak a gyermekek; unszolta az apát, hogy veszítse el a porontyokat. As apa egy ideig ellentált, de végre megunta a sok szemrehányást: szán kára rakta a piezi-kéket és kivitte a pusztára. Itt letette óket egy kunyhóba, lehúzta bundácskái-kat, czipóiket, aztán azt mondta, bogy csak várjaoak, mindjárt viassajő. Mikor elhajtott, a szegény kis engedelmesek csak vártak, csak vártak, mig végre a legidős-bb, a tiz éves leányka, alighanem sejteni kezdte a borzasztóaágot, mert levetette alsÓssoknyáját és betakarta, vele testvérkéit, maga pedig segítségért sietett. Szerencsétlenségére napokig nem járt azon a tájon ember és a három kis < yomorul-tat megfagyva találták a pusztában.
— Menyegzői Intermezzo. Cseszte
mezővároskában a minap víg lakodalmi ünnepet ültek. Mulatozás közben — irja a „Budapest" — egyszer csak beront a menyasszony egyik rokona, rémülettel jelen »ve. hogy \ másik szobából ellopták a 3200 frtos hozományt, a vőlegény sejtett valamit, a egéss nyugodtan azt jegyezte meg; .Vigye a menyasszonyt az, a ki a hozományt elvittel" Ekkor aztán a rokonok hökkentek meg. Elmentek keresni a pénzt és fél óra múlva csakugyan meg ís „talállak" — az udvaron. A jó rokonok persze próbát tettek, hogy vájjon nem lehet-e megszabadulni a menyasszonytól ugy is, hogy az ezresek megmaradjanak? De a kísérlet, a mint látszik, roszazul sült el.
— Gazdag petroleomforrást nyitottak közelebb Romániában, két órányira Kimpinától. Kantákuzino herczeg furattá külön e czélra Amerikából hozott munkásokkal. A fúrást már 130 méter mélységig folytatták, anélkül, hogy eredmény mu ütközött volna. Ennek daczára nnn hagyták abban a nemsokára csakugyan erős pelroleumgáz nyomult k>, majd a földúl aj szökött fel igen erős sugárban A napi termelést 25 —30,000 literre becsülik.
— Kutyadivat. A párisi divatkór ság egyik legbolondabb kinövése, hogy már most a kutyák is „divat szerint' járnak kelnek az utczákon. A legnjabb divat az, hogy a kutya lábára ezüst .láb-poreczel" tesznek. Legközelebb különben „La mode. canine* czimmel külön divat-kózlöny íb fog megjelenni kutya-kosz-tümok számára.
— Az erdélyi aranybányászat gazdagságának ujabb fényes tanújele,hogy VöröRpa'akon egy időben három bányában ín kilószámra találtak aranyat. A Verkes nevű bányában mult hóban 19 font szin aranyat vágtak le. A Ló nevű bányában Kornán 6 és fél fontot. A vöröspataki bányák egyikében — mint értesülünk — újólag három ezer gramm, egy másikban kétezer gramm színaranyat aknáztak ki. Vajha ez áldás mentői tovább igy tartana. A bucsumi Konkordia bánya 6 év óta egy millió forint tőkének kamatját adja színarany ban. Ezt buszon négy részes kapja, evvel szemben az üzleti tőke úgyszólván csak ezer forint. Hát még ha ugy művelnék a bányászatot, a hogy azt művelni kellene és lehetne. Erdély képes volna hetenkiut két mázsa aranyat produkálni.
— iparos ifjúsági önképzőkör alakításán fáradoznak többes Pápán. A mozgalom élén Koczka László, az ált. ipartársulat elnöke áll. Hasonló intézmények a szomszéd városokban: Győrött, Veszprémben már szép virágzásnak Ör vendének a czéljok az iparos segédek általános és gyakorlati ismereteinek fejlesz tése s azon veszélyek elháritása, melyeknek az ifjúság szabad idejében erkölcsileg kitéve van. Az ilyen körök szakbeli s egyébb folyó iratok járatása, felolvasások rendezése által szereznek nemesebb szórakozást a kör helyiségében megjelenő tagoknak, s mint ilyenek, elismerésre méltó hasznos, hazafias feladatot teljesítenek.
— Kétszer a ravatalon. Bécsből írják: König Ignács, a rendőrség hivatalnoka, hosszabb betegség után elhunyt. És ped<g most másodszor hunyt el, legalább másodszor feküdt a terítőn. 1855-ben König OlmÜtzban katonáskodott és ott egysserre görcs fogta el, melytől egész teste megmerevült. Mindenki halottnak gondolta, elhelyezték a halottas kamarába és onnan harmadnap akarták eltemetni. Második nap éjjel merevedésébői életre ébredt és a nélkül, bogy ez a dolog nagyon meghatotta volns, fölkelt halott kollegái közül és vidám kedvvel visz-zzatért az élők közé, kist eleintén űem mindennapi rémülettel fogadták.
_ Salamont ítélet Házasságtörés történt nemrég Bodspesten. A férj sokáig czivakodott a csábitóval, végre ia a rendőrség elé került az Ügy kihágás cziméo. Mind a három fél meg volt idézve a kerületi kapitányhoz. A férj előadja panaszát, a kapiiány azonban félbeszakítja ezekkel a szavakká!: „Kérem az ön fe
leiége olyan caanya, hogy azt senki el nem csábíthatja." Tableau!
Rövid hírek.
A Themse alá villamos vasutat ter veznek. — Bndenz, nyelvtudósunk nagy és fontos müvei készül Vámbéry ,A magyarok eiedete" czimü müve ellen.
— A „Proletárok" at olaszra forditják.
— Erva, a népszínház igazgatója, személy setével valószínűleg 20 — 30 előadásra Bécsbe fog menni a nyár folyián. — Szegeden eg csángó fia (7—8 ó*es) a
csángók ott időzése alkalmával elveszeit.
— Taganyi János, zombori bonvédezá-zados, az altisztek és legénység számára saját költségén olvasókört alakított és tart fenn. — A franczia tud. akadémia oly (ételre tűzött és sdott ki 10000 frank jutalmat, melyet már i3 év előtt meg fejtett egy angol mathematicus. — A czár koronázási jelvényei már Moszkvába érkeztek. — Olaszországban ápr.
12 óta az állami pénztáraknál és bankoknál a készpénzfizetés érczbin történik
— SaAt LajOS kassai főkapitány tót-nyelvü, halállal fenyegető levelet kapott a korcszsárosokkalszemben tanúsított szi gora miatt. — At eszéki vasúti hid le' szakadása alkalmával vizfenékre jutott vasúti kocsik kiemelésére nézve a mérnöki előmunkálatok befejeztetvén, azok kiemeltettek. — A kassai pályaudvar facsarnoka a mozdony kéményéből felszálló szikrák által kigyúlt. A tűznek gátat vetettek. — A hulnji járásbíróság pénztárát éjjel feltörték ós 300 forintot az abban levő 800 forintból elvittek
— GregUSS AgOSt neje halála utánra ölvenezer forintnyi vagyonának felét a rokonságból kijelölt tagoknak, másik felét pedig a Kisfaludy-társaságnak hagyományozta pályadíjakra.
Irodalom.
(E roeat alatt megemtitett munkák Nagy-Kaaíasan 'SYajdüs Jóisef kflnyvkoresekedsében kaphatók vagy általa megrendel belök. Vidéki megrendelőiek posta fordultival pontosan esz-k Kiültetnek.)
— Az „Ország-Világ" márczius 3l'iki száma íb előttünk fekszik a örömmel veszünk tudomást, bogy egy régen táplált vágyunk, s bisonnyal a müveit magyar olvasók vágya is, teljesítve van, t. i. a régen nélkülözött eredeti regényt, mnlylyel egy ilyen előkelő képes lap olvasóinak tartozik, csak no m félévi szünetelés után, újra programmjába veszi e kiiünö képes lapunk. Ifj. Ábrányi Kornél a mult év őszén fejezte be BAz egyedüli mód' csimÜ regényét b azóta eredeti regény nem jelent meg. Most Acsády Ignácz, jeles írónk „Pénzházasság" ez. regénye nyitja meg e számot, mely ismerve e széptollu írónk tehetségét és a szerkesztőség jó Ízléséi, bizony ny al beváltja á hozzá fűzött magas reményeket JÓI teszi a szerkesztőség, ha ezentúl mindig kőzöl eredeti regényt, mert csak igy állhat a külföldi első képez lapokkal egy uiveaun. Az előfizetési felhívásból örömmel értesültünk, hogy a nyár folyamán Abonyi Emil és Tolnay Lajos elbeszélőink kiválóbbjainak tollából olvashatunk eredeti regényt. — A ml azép és fájÓan igaz lehet egy jellemrajzban, ami fényes és szomorú vao a művészi világban, az mind benne van abban a remek jellemrajzban, melyet ifj. Ábrányi Kornél Halmi Ferencsról, a nemzeti színház díszéről irt. — Reviczky Gyulától ,Az Emma czyklusből" csiro alatt négy gyönyörű verset kapunk. Mészáros Istvántól pedig a „Kis jószág" czimü vonzó és megható elbeszélésének folytatását. Sienkiewicz „A falu jegyzője" czimü beszé-lyének folytatásán kivül még egy derék czikk van Kürthy Emiltől: „Calderoa a plágium vádja alatt." Ábrányi Emi! tárczája a hétről szintén egyik dísso e számnak. A képek előtt a legszigorúbb szem és legkényesebb ízlés ís elismerni kénytelen, bogy azok a ineuzés mestermüvei. Mily gyönyörű pé-'dáui az a kis kép .Megfagyott tavzszszall" Szegény iskolásfiú fekszik az árok szélén, bogáncs kóró mellett, bús beborított tájon, mellette, holló károg.... vagy a .Norvég halászok, vásárra menőben", vagy a .Nők otthona Pompejiben" 1 Valóban nehés a választás. De legremekebb mégis köztük Benczúr Gyula kitűnő alkot Isának másolata, mely as Első magyar biztosító társaság alakuló közgyűlését ábrázolja pompás metszetben. Ott van Deák Eöt vös, Somasioh, Sennyey, gr. Károlyi György, gr. Deas.ffy Emil, gr. Apponyi, SzÖgyéni s a mult es jelen több kimagasló alakja oly híven, oly jellemzetesen, hogy szinte megszólalnak s kilépnek a keretből, egy nagy alkotás dicsőségét hirdetni. Valóban e kép mellett elfeledjük, hogy mái sikerült képek ia helyet foglalnak a számban, minők ,Az állatvilágból" csinos eilhouettek és a .Királyhering11 ismeretterjesztő kép. Csakugyan az .Ország-Világ* minden tekintetben elérte czél-ját, olyan színvonalon áll, melyen a külföldi elsőrendű képes lapok, a milyenen egy magyar lap sem , most már a magyar művelt közönségtől függ, hogy azon a oivaaun meg is maradjon. És azért ismé-
telten szivükre kötjük olvasóinknak, hogy pártolják e lapot, mert a pártolást oly nagy, oly igen nagy mértékbea megérdemli. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni a kiadó-tulajdonosok Wilckens és Waidl kiadóhivatalában: Budapest, koronaherczeg-uteza 3. ezám.
— 720 magyar népdal zongorára. A .Magyar Dal-Album a-ból, mely a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelente IV-ik kötet 6 ÍK füzete is a 701—720 számú, követ* kező dallamokkal: 1. Hát fiaim, ti vitéz nevetek. 2. Hegedülnek, szépen muzsikálnak. 3. Hej ! Csetneki, Csetneki. 4. Hej ha én tudhatnám. 5. Hejl Rákóczy, Bercsényi. 6. Hess légy, ne szállj rám. 7. Hét utcza vao a mi falánkban. 8. Hogy ha egy oly tele pinczébo. 9. Hol lakik kend húgomasszony. 10. Hóriborgot orra van.... 11. Hortobágyon híres betyár...
12. Hozd rá czigány, megittad az áxá'.
13. Igyunk, igyunk barátim! 14. Isten a megmondhatója. 15. Jaj be édes a cse resznye. 16. Jaj de fényes, jaj de magas ez az ég. 17. Jaj már minékünk, magyar nemzetnek. 18. Jókor reggel megfújják a trombitát. 19. Kalapom, kalapom fekete. 20. Karancsalji baroa kis lány. — A .MagyarDal-Album' IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallamtartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre : 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden fűzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélszerübben postautalványon a .Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához Győrbe intázendők.
— Stanley H. zt. ,U vázasom Kö-rép Afrikában* czimü érdekfeszítő müvéből mOBt jelentek meg a 24—28. füzetek. A legérdekesebb elbeszélés folytatálát sem várnánk oly kíváncsian, mint ahogy ez utazási mü minden egyes fűze tét várjuk. Utazó sorsatalán még sohasem érdekette nemcsak a tudományos világot, de a tisztán időtöltésből olvasókat is annyira, mint e leírás, mely oly megkapó részletekben tárja fel előttünk as ismeretlen világrész titkait, hogy képzeletünk elragad magával és szint-; féltjük az expedi ió tagjait, kik nem csügghetnek több bizalommal vezetőjükön, mint a mily őszintén Óhajtjuk mi a legteljesebb sikert, mit a vállalat maga elé tűzött. Bár folytonos harezokat ir le naplójában, bár sorai közti: itt-amott a kétségbeesés jelei látszanak, — a tudomány-szomjas utazó nem csügged, de akkor is jegyez, mér, kutat, keres, a midőn élete szabadsága, kísérőivel együtt egy barbár, műveletlen néptömegtől, húsevő hor dátől függ. — A mostani füzetekben is csak azt látjuk, hogy az élénk, megkapó leirás nemhogy vaszitene érdekességéből, de még mindig többet, szebbet ígér és igy mi magát a munkát is annál Őszintébben, melegebben ajánlhatjuk, minél közelebb e>ünk befejezéséhez — a midőn majd egész teljességében kifogyhatatlan tárházává lesz a valóban művészies utl
rás oly részleteinek, melynek ismételt elolvasása sem válik unalmassá. — A szöveget díszítő és pompásan sikerült rajzok, teljes képek, metszetek a könyv művészi értékét emelik és 30 krért megszerezve egy-egy füzetét, knnyytárunk valóságos remekművel gazdagodik. (Megjelelik Révai tcsteéreknél Budapesten váczi-uteza 11. sz.
Papírszeletek.
A csókogrsph. A phonograph, telephon háttérbe van szorítva. Austinban ugyanis a napokban egy ca6k-tánrót utáltak fel, melylyel a házastársak egymásnak akár 100 mértföldnyire is küldhetnek forró csókokat. Nevezetes e készüléknél as, bogy egy ntáa férj nejének küldött esők a gép működését megaavarja, sőt a delejfolyam az illetS hely valamennyi gözsip-ját ís moagásba hozza. Hm, hm.
— Komám — mond a paraszt komájához. — Kérem adja ide kését, hadd egyem meg a kotbásat.
— Szívesen odaadom a kést, ha maga ide adja a kolbászt.
NőUnitó-képeadében kérdezte a tanito a kisasszonyt, mib&l áll a levegő*?
— Egy rész élenyból, monda hirtelen légeny helyett.
Egy mmtszter, egy kis városkáé utazván keresztOl, történt hogy egy lovának kö-töféke elszakadt. A város elSljárézága nj kötőfékkel szolgált azonban sehogytem akarta elfogadni a minisztertől a kBtél árát, mit aa erőv. kifizstni akart; mígnem a bíró ártatlan jó akarattal igy szélt a miniszterhez: — Exeellantiád városunkban már tobb mint egy kötélre tette magát érdemessé. Ez argumentumra a miniszter engedett és elfogadta a kötőféket
Egy gazdag, de igen bárgya utasnak egyszer egy barátja azon ajanlatot tette, hogy .revolvert' hordoazon az uton magával. Jé ís leeue, hogy azt ia elvegyék tőlem, felelt a boldogtalan.
Egy helységbea a szarvasmarhákat írták össie, de a jelentés hiányos lévén, a következő pdtjeleatés tétetett: Alázatos pótlék-m irha jelentés H, jegyzS or — 1 Bknr. K tanító ur — 1 ökör. N. kántor ur — 1 ökör Össze Bea 8 ökör.
Ton. mia. óra P.
Sz. vonat Eszék, Moh. Domb. 5 15 reggel
V. vonat 2 55 d. a.
V. vonat Zákány (cs^ákántg) 11 S *j|el
Gy. vonat Budapest 6 8 reggel
Post.vonat S 6 d. U.
V. vonat n 11 35 éjjel
?. vonat B éeaSzomb .Sopr Jelé 6 15 reggel
Sz. vonat ¦ a » 12 5 éjjel
V. vonat Sojirou 8 — d. n.
Sz. vonat Prág. Kot Csákt felé 4 57 reggel
Sz. vonat • • n 2 45 d. c.
Gy. vonat Érk. Kanizsára: 10 50 éjjel

V. vonat Zákány felől & 27 reggel
V. vonat 1 41 d. a.
Sz. vonat Budapestről 11 — éjjel
V. tó cai 4 31 reggel
P. vonat „ 3 d. u.
Gy. vouat 10 30 éjjel
BécsbSi 4 11 reggel
„ 10 20 éjjel
V. vonat Sopronból 12 16 délben
Gy. vonat Pragerhof felől 6 55 reggel
•>-. vonat 1 14 d. a.
7. vonat 11 10 Éjjel
— Tudod mir Kati, hogy a Zsuzsi a mtnap leesett a padlázról és kitörte a nyakát?
— Igazául? Szegény! hm, hm! Dejsaen azért volt az utolsó időben olyan halovány.
Vasúti menetrend.
Indul Kanizsáról:
legjobb Asztaif-és aditi ital,
kltüoü hatásának bizonyait UMgéuél, í»8e _ baiatoti. gyo=or-es bilyag barátnál. ÉDECSEKjazaanaztá aWaogltaaara). Mattoni Henrik, a.«>u tsunm*'.
Feleloa axerkeaatf : BABOSS L.ÍSZLÚ.
HIRDETÉSEK.
Or. Hartmann
Auxiliumj a
legjobb gyógyszer
Hugycsőbetegség
elten urakrml és
folyadék nőknél.
szigorúan orvost ¦¦>. r.y ntán kéazitetl eyógy-szer — gyógyít befecskendoséi és fájdalom, ntóbetegaég nélkol, ajonDan beállott vagy bármi y elemit baj, alaposan és megfeUIfi eyorzan. Határozottan dr. HartmaDD Auxiliomja kérendS a igy ezt a mellékelt használati utasítási könyvvel együtt és egy a dr, Hartmann intézetében tanácsban tartott jogositz jegy a maga raiődtsá-gában kapható minden nagyobb gyógysaer-tártaa 2 frt 80 krért.
Fő raktár: Twerdy W. gyögysz.
I. Kohlmarkt 11. Bécs. Baktár: Práter Béla gyégyszerízz urnái Nagy-Kanizsáa
U. I. Or. Hartmann ur rendel 9—3-ig és 4—6-ig intézetében s itt minden ugy mint addig ia, mindennemű bőr- és titkos betegségek, nem különben férfi erS gyengülés, kiválóan kitfinÖ mód szerint minden ntó-kö1 étkezés elkerülése nélktil, Sypbüu ét dagadások és mbdennemu betegaégek leg-' abban gyógyitUtnak. Mérsékelt díj. Leveliiét; is. 814 43
Wien, Stndt, Seüergaase Nr. 11
Wiesed Comp.
Kassen-Fabrikanten WIEN—PRAG.
Gyár :
Bées, II Pappenheimcasse 58.
Raktár:
Béss, H Ilsters Dssaastrasss Nr. 25.
s*
880 6-15 FiokDzlet:
Budape at, lcörat, Fonciére -palota.
Ismerősök számár*
kérek még néhány .Betegbarát" ezhnfl könyvecskét mert váratsza gyors felgyógyulásom következtében a»t miodenki ismerni szeretné. — Egy szerencsésen felgyógyultnak a sorai önmagukban beszéli ek ; ezért csak arra figyelmeztetünk hogy a .Betegbarat" kívánatra Gorischek K. egyetemi könyvárus által (Bées L Ittváulér 6) ingyen -'s bérmentve küldtük meg. a megrendelSnek tehát nem okos több költséget 2 kreál a levelező lapért 820 5-«.
HOgZOXKKTTEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
APBILIS 15-ía 1?83.
HIRDETÉS E K.
¦S -Sí § «
rxxxx i HOFF JANOS-fále maláta-csoMáíé
8 az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom a vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, hamisítatlan állapotban idegerŐsítriul a vérbajok és a lesoványoandásnái állag rendeltetik a maláta-eaokoládé, királtképen a sápkor és vérszegénységnél. A legfinomabb maláta csokoládé eroiiléare elónyos. 20 év alatt &8 kitüntetésben részesítve csáazáiok, királyok él fejedelmek által. Készítve Hoff János csáii. kir adv szállító nr, a maláta-készítmények felta'iíója és kásaitóje maláta-kivonat csokoládé gyárában. 821 15-17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetes or! Tény, hogy 5 érvel ezelStt meghűtöttem magamat oly anT. nyira. b»gy nem csak orvosok, hanem mindazok, kik caak egyszer láttak, életem -hez .emu;1 reményt sem kötötték, kénytelen vo.tzm a Szepeaséget, sord éghajlata mirU azonnal elhagyni és az enyhébb éghajlattal biró Budapestre átköltos&t: Hár akkor is, inicw'-ogy más sz-rek nem hasaaáltak, menedéket kerestem a saalátv kÍTonat-kéazitme nyékben és rövid íd<~ múlva könnyebb ölést éreztem. Aaóta a It zzitményeket rendesen használom és állapo'om annyira javnlt, hogy reményem vas e bajból kigyógyolni. — A midőn el ness mulaszthatom ea alkalommal a auláis-kéealtményeket a közöttiségnek ajániani, kötelezve érxem magamat nraságoda^j, köszönetemet nyilvánítani és maradok kiváló tisztelettel
Budapest, 1882. márcsias --. Wotltká Ftun,
Főraktár: Nagy-Eanizsán: Feasslboíer József, Sfcratj ét Kleia Zala-Kgerszegen: Hub'msky Adolf,j Sopron: Mtller P. ; K« Wünsch Ferenci; Kanosvár: Lsipezig Antal; Kalocsa: Babr Warasd: Kniy, ffochsinger gyóryzzeréaz; Zágráb: Kaiser ás Lo_. bathely: Kelemen J. Y ; Körmend: Soneentend gyófyszersVs: nyak é i fiz ; Maraszombat:
Spitzer Sándor
öoocxx
: F:Bo. Hoff János-
»r>alát.«. kivonat egészté^ «Cr.
Mastix-mézga tetőknél.
háztetők bevonására,
bádog-
és Ublapipiros 888 2-3.
Ezzel ruhák ós Kelmék tartósan vizhatlaookká tehetők. Szétküldés minden országba. 8-«zor dijaira.
Kapható HALLER KRISTÓFözregyéoél Gráczban, I. Herrengasse 13. sz. a.
A Triesztben is kitünö elismerésben részesült jeles magyarhoni
Petánczon (Radeiu mellett.)
Rendkívül szénsavdús savanynviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen horra! vegyítve, min ¦ den hozzál hasonlót fölülmnl.
jMC<3BX>«32x<a.elé s ele a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat)
intézendők.
Raktárak- és ismétel ad óknak különösen ajánltatik.
Hogy mindennemű hamisitásnak eleje vét'Biék, a dugó „Széchenyi* névvel le end ellátva. 875 6—*
iiOTétef liTíiaira
agyén és bérment Te.
Mindenkor friss töltés
Az első és legnagyobb
sírbolt és sírkő-üzlet,
SOMMER ós WENIOBR Bécsben,
ajánlja magát mindennemű képfaragó és kóvágó munkák e készítésére u. m. teljes ozaládi sírboltok és slrkSvek stb. osztrák-magyar birodalom minden helyeire.
Elvitel pontos és finom, — árak olcsók.
OOOOOOOOOOOOOOO i
o ÜLOTTÓÜ o
0 0
0 0
L Minden lottóharátnak alkalom q
q nyujtatib, hogy sz ujon kijavított q
q és kipróbált játékrendszer által, q
q éveukinti 600-800 frt évi biztos q
0 jövedelmet szerezzen. A legese- q
q kélyebb tételnél is folytonos nye- q
rt rés biztosit lalík. Egy forint be- ft
Ö küldése után megküldöm a rövid o
v és értelmes utasítást, továbbá** 0
v számokat tizenöt húzáshoz. Hogy y
3 rendszerem elfogadóit minden v
v kártol megóvjam sbizlos nyerésre U
v vezessem, kész vagyok a netaláni r
0 akadályoknál írásban, minden díj ^
0 nélkül fölvilágosítást adni. A V
0 kérdezósködésekhez retour bélye- V
0 gek melléklendők. 87í 6~M g
Y. Hrdlickajun §
q Wlea Wisden grc:ae Nesgssse 4. q
TÁRCSA fürdőhely.
Magyarhon 0<ztrák Stájer batárán Vasmegyeien fekszik. A nyugati és déli Vaspálya SZOMBATHELYI állomásról és a bécs-atpaogi vaspálya végpontjáról 4 Óra alatt juthatni oda.
Vize kitűnő vastartalmú, liirdóje ki-ált aíi betegségeknél k üt önös jó hatású, nevezetesen a n^i nemi szerbek bán-talmainál, mindkét nem idegbajainál a légzési és emésztési szervek idült hurutjainál, a húgyszervek betegségeinél.
Póita és távirda-hívatal a fürdőben.
A vendégek e.azálláaárói az által is lett gondoskodva.
hogy őzen évban tij épület emelteiéit, mely számos egeszaéges, szépen bútorozott lakosztályokkal bir.
FürdSt:rv"s- Dr. Thomas Lajos. Fürdői leírások min den k5ny vkereskedeabru kaphatók. A fiird5 idény május 20 án kezdődik,
A furdő-felügyelősóg.
Estragon Mustár
szab. csomagolás 5
Schmidt Victor és fiai toéosl lEitlönaearessegfi üzlet©,
belföldi hitel esi tessei valódi minőségben a gyári védjegygyei ellátva '/», Vs Va kilós üvegekben kaphatók minden fQszer- és különlegességi ü leiekben.
834 2-10
r d e t é
A szombalhely város közvetlen közelében fekvő jelenleg % szombathelyi tejszövetkezet tulajdonát képező volt Techet féle három kerekű GyÖngyÖS malom f. éri április hőtől fogva több évekre bérbe adandó, vállalkozók ez ügyben értekezhetnek a szombathelyi tejszövetkezet irodájában. 885 3-3
Szombathelyi tejszövetkezet igazgatósága. BORSIC3 BÉLA
>OQOOODQOOOOOOOOOOOOODaOOOO©OOOOOOOOQQOOQ
jelentést tenni, miszerint rakta- O
R ÖMER-RAD
(a sMeii Mi.)
A fürdőidény megnyitása f. é. május I én.
A délí vaspályán (a gyorsvonatul -Bécstől 8 és fél, Triesztiéi 6 óra,) igen erős akrathoterek 30 —3l°-ig naponkínt 20,000 hect. vízmennyiség, különös hatással köszvény, osúsz, idegszenvedés, szélhűdés, gvoogeség.női betegségek, kavitisilulások, megvénült exsudokrögzöil hurut, csont ós izbetegségeknél, síb. Ntiry viztár, izzadó szobák, elegáns kiállított uj külön márvány- és kádfürdők, kényelmes lakások a leglátogatottabb havast tartomány, hosszú árnyékdua sétaterek, ujonan épült magaa ivó-vízforrás vezeték. — Fördoorvos : Dr. Mayrhofer H., müirvos Bécsből. (Lakása ápril hó végéig B-ks, I. Krugerstrasse 13.) Kimerítő elŐíratok, srjegyaékek ingyen és bérmentve küldetnek a fürdő igazgatóság által j RÖraerbad, Alsó Steíer. 871 2—3. j
Az építészeti idény megkezdésévei bátorkodom azon iiszl«',eltelje rambao a legkitűnőbb minőségű
mező és
vakolat gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román, I. a román czement és valódi perlmoozi portland czement
készletet tartol-eredeti gyári árak mellett; továbbá: a helybBn berendezett czement árn gyáramban ki- , tűnő és valódi portland CZ*ementbŐl készült czement lemezekel, természetes, vörös és fekete színben, kü-lőnféle nagyságban, közönséges és mesterséges márványban gyártok mindennemű épület dlszltmenyeket ' szállítok, elvállalok czement építési munkalatokat u m. veneczíen, terazzi, gránit, mozaik, talpazat vizve 1 zető onemnut csatorna falak szárazzá téte'e, vízvezetékek helyreállítása, szarvasmarha abrak sorompók, ab rak lehütó kádak és vízgyűjtők el észitését.
Steyer homokkőt, karsti és kararrai márványt, kelheimi lemezt, elezige'elŐ kátrány lemezeket, — különösen előnyösek faiak száraz állapotban! megtartására — keresziágakat, falkapciokat, a legjobb minőségű vasból — gazdasági gépeket, — ngyszinte szerszámokat s:b. a iegoicsóbb árak mellett szállítok, álialábau minden az építészeti és gép Szakmába vágó megrondelések a leggyorsabban és legjuünyosabbin teljesíttetnek. 8&0 1—3.
SARTORY OSCÁR
j Q N«gy Kanizsáu, Ktrály-utcza I. szám.
°00ö00O0OO00QO0QQO00QÖ0O0O00Q000OO02O0000
Kaej-Kioiaia, njonutott t kiadó tulajdonos Wajdits Jóasef gjorssajtójin.
NAflY-KANIZSA, 1883, április 19-éiL
EióBiitéil ár:
frei» írre......8 frt.
I#l ein.......4 ,
bc, j«J írre......3 ,
¦Eöy ssdiH 10 kr
HIRDETÉSEK 6 hasiból petitsorban 7, másodszor
6 ¦ minde-n további tortzl P kr.
NVILTTÉKBEN ¦őrösként 10 krért vétetnek M X'jorítiri illeték minden rgjei !tlri> brsén SO kr. fizt-ti-iidó.
ZALAI MELÓIT.
Huszonkettedik évfolyam.
A Up ueUemi restet illető kezletse-
njek s szerkesztőhöz, anyagi reizet illető közlemények pedig i. kiadóhoz bérmentve intézendök: N A G Y - K AN I 7, S A
Bennenwilen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak "1.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
, Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*
a »zalamegyei általános tanítótestület kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai
Hetenkiní kétszer, vasárnap
' a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", «,nagy-kanizsai- tiszti önsegélyző szövetkezet', a,soproni kí kttlválasztmanya" s tobb megyei és városi egycsttiet bivatalos értesítője.
s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bánó József felolvasása
a magyar történelmi társulat ISSS-iV évt april 5-én Urtltt rátatttmáuvi Ölesén
„Egy magyar történetre nagy nemzeti jutalomnak kitűzése erdekében.*
TiszféTf "Uraim V
(I.) Ha Magyarország történe-tót olvassuk, lehetetlen, hogy figyelmünket kikerülje egy igen nevezetes körülmény, mely ezer év óta oly gyakran ismétlődött.
Történetünk kiválóbb fontosságú eseményei a legtöbb esetben egyszersmind élet-halál kérdése a magyar fajnak. ^
De mini *a mesék és legendák hőseinél, ha azaz veszélylyel szembe szállnak, midőn legnagyobb a baj, mindig ott van a mentő őrszellem: ugy volt egy oldalon a mérlegben az élet, más oldalon a halál: gyakran azt hitte a világ, talán maga a nemzet is, bogy már meghalt és íme a mérleg mindig az életre billent.
Ez lehet egyszer, kétszer, mond jak többször, a véletlen, a különös szerencse játéka; de ezer év óta folytonosan, következetesen, sem szerencse, sem véletlen nem lehet.
Ennek mélyebb, ennek lélektani okának kell lenni.
De az eddigi adatokkal erre a megfejtést hiáb-> keressük.
A gondolatok ily láuczolala által tehát azon meggyőződésre jutottam, hogy igen is, Magyarországnak, az államnak, a magyar kirá lyoknak, a magyar alkotmánynak története meg van irva, de a magyar nemzetnek, a magyar nemzet életfájának, a magyar fajnak, mint élő organismusnak történele megírva nincs.
Ha szabad e kifejezést használni, a magyar faj fiziológiája megírva nincs.
A tárgy pedig nem csak tudományos és etbnologiai szempontból
igen érdekes, de mi reánk nézve lebet életkérdés.
A magyar fuj történelme felköltötte külföldi tudósok figyelmét is.
A kitüaő német tudós és történész, a hires Fallmereyer, az ötvenes években nagy terjedelmű tanulmányt közölt az Augsburger Allgemeine Zeitung akkori hasábjain s a magyar nemzet iránt elismerésének az által adott kifejezést, miszerint hangsúlyozta, hogy a magyar ott tudott nem csak hazát alapítani, de azt ezer éven át és alkotmányosan fen is tartani, hol előtte ugyanitt száz más nemzet elpusztult. Ez ítélet teljesen igaz. Talán azt lebet hinni, hogy midőn e faj e hazát elfoglalta, az elöbbenihez képest a körülmények kedvezőbbé alakultak? Épen nem. Sót ellenkezőleg majd minden századdal uj, eddig nem ismert veszély nehezedett a nemzet vállaira.
Ott valahol az Ural fensikjai-ról elindul egy maroknyi nép, minden valószínűsé; szerint nyomva más népek által, útjában minden elemet meghódít és magába olvaszt, megállapodik a Lebedián és EtelkÖ zön, olt egyesül a rokon kazárokkal s hihetőleg uj nyelvet teremt.
Hogy ez az ut mennyi ideig tarthatott, ki tudna erre biztosan felelni ? Bizonyos csak az, hogy a magyar nemzetről, fajról a történet legelőször 830 körül emlékszik.
Az ideiglenes uj hazában oly vitézséggel harezol szomszédjai ellen, hogy nagy híre támad és segítségül hivatik Leo görög császár által a bolgárok ellen és Arnulf frank király által a nagy morvák ellen.
Mig a sereg itt hadakozott, az Etelközön maradt magyarokat a besse ny ők támadták meg s a boszus bolgárokkal ugy megverték, hogy a bíborban született Konstantin szerint
igen kevés menekült meg s az egész: ország elpusztult.
A kinn harezoló többi sereg ezt hallva, — ideiglenes hazáját feldúlva találva, elindult uj hazát keresni s ezt a mai Magyarországban meg is találta.
Ha ezen adatok igazak, az ide költözött magyarok száma nagy nem lehetett, legvalószínűbbnek látszik azon állítás, melyet Vámbéry legutolsó nagy munkájában találunk, ki összesen 200.000-re teszi a számot ; — és & vándorlás nehézségeit tekintve és az iszonyú megfogyatkozást, alig is lehetett több.
Már most — eleink azon csodálatosan hömpölygő árnak voltak egyik utolsó hullámzása, mely Ázsiából kelet felől, Európába nyugat felé minduntalan átcsapott történetben népvándorlásnak veztetik.
Ezen századokon keresztül hullámzó nép legnagyobb része itt ezen földön, mely most a mi hazánk, találta sírját, itt volt azon veszedelmes part, hol létezésük hajója törést szenvedett.
A magyar faj hajója kiállta a vihart, megmaradt még a veszedelmes part mentében is. Pedig előtte
lejebb az aranynak és ezüstnek a becse. L'gy hogy ehhez hasonló esetet a világtörténelem még csak egye említ, t. i. az Amerika felfedezése utáni időszakot.
Ls mégis ezen hatalmas birodalom annyira nyom nélkül veszett el, hogy legrégibb krónikásaink, mint Kezay, Thnróczy még csaK meg sem emlékeznek róla.
Az avarok után itt e földön és a szomszédságban a szláv eredetű népek kerekedtek felül és Batiszlav és Szvatopluk alatt egy nagy szláv birodalomban készültek egyesülni.
Ily előzmények után — ily örökségbe léptek őseink. — De ha itt megállapodtak és szervezkedtek volna, akkor még lehetne érteni megmaradásukat, bancm Ők támadtak mindenfelé és szakadatlanul s pusztították nemcsak a szomszéd országokat, de bekalandozták Olasz-, Szászországot, Lotharingiát, Burgundot, "Wesztfáliát. És igy nagyon természetes, hogy a magjar elem már Zoltán alatt nagyon megfogyatkozott, a mint azt történetünk egyhangúlag bizonyítja.
Hiszen ezen barangolás alatt őket igen igen gyakran megverték, u. m. Krancziaországban, Merse-burgnál, és a Lech melietti nagy
Aztán következett ténység felvétele.
keresr
saját fajából elveszett & majdnem ] augsbur'gi csatában, hol állítólag
100,000 magyar vett részt, annyira megverték, hogy ha az adatok igazak gyászmagyarok neve alatt alig menekült meg egy néhány.
Nyugaton ily módon pórul járván, kelet felé fordultak.
Taksony a már akkor kimerült országot keleti bevándorlókkal telepitette be.
De ó alatta is folyt a rablóka-íandozás újra, Bajor- és Csztrákor-szágba, s a magyar sereg ekkor is megveretett Badeabergi Leopold által Már Géza alatt újra tömérdek
nyom nélkül veszett el azon hun birodalom, mely Görögországtól Fran-cziaországig mintegy irtózatos zivatar végigsöpörte az egész Európát. Elveszett az Avar birodalom, mely a Donntól Ennsig terjedt, mely 250 évig uralkodott a földön és sajátlag ez semmisítette meg itt a római hatást és befolyást és oly hatalmas és gazdag volt, hogy midőn Nagy Károly a frankok királya leverte és az avar erősségek elfoglaltattak, az aranynak és ezüstnek ott oly tömegét találtak, hogy Európában min dennek az ára egy harmadrészszel felszökött, azaz
annyival szállott külföldi vándorolt és telepíttetett be.
Jegyzőkönyv,
»iely 1883. április 1-én Koiatbelyen, megelőzőleg a „Keszthely, Zalai Közlöny, Zala éa Zalamegye" osimÜ hírlapokban közétett hirdetményben a ,zal = -m-gyel honvéd-egylet által tartott tanács-kozmány felett felvétetett. Jelen voltak: Kerkápoly Móricz elnök, Trsz-tyáossky Lsjos jegyiő, Szép László pénztárnok, Bársony István, Lessner Dávid, Kipii'.s Sándor, Laky Antal.
Elnök ur előadja, hogy boldogalt bajtárs Graál Endre hátrahagyott irományai kőzött a kesslhelyi kerületben m*g-ej'att gyűjtését, táncsvígalom éa sorsjegyekből összegyűlt és a keszthelyi takarékpénztárba elhelyezett s a kamatokkal a mai napig 743 Irt 98 krra menó összeg a bonvéd egylet rendelkezésére állván, annak minő országos és vidéki jótékooy-czélokra fordítása a mai tanácskozmány-nak feladata lévén, kéri azt elhatároztatni és megáll api ttatni, hogy minő jótékony csélokra, és mennyi fordíttassák, mégis a kessthelyi, sala egerszegi nagykanizsai és tapolczai vidékben még élő és a segélyezésre szorult minden kereset nélküli volt honvédek, — kik 1848—49-íki szabadsághsrczbanrésstrettek, — részére mennyi tartassék fenn.
Elnök ur indítványozza, hogy az aradi vértanuk szobrára lOO frt, a ssa-badságssoborra 50 frt, a balaton füredi szeretetházra 50 frt, a csángó magyarok betelepítésére 50 frt, a keszthelyi kórház javára, hol a fentebbi összeg adakozás és táncsvigsiom utján bejött 100 frt, fordíttassák : a fennmarsdott 393 frt 98 kr. pedig a keszthelyi, nagy-kaoisssi, zalaegerszegi, tapolczai, vidéken még élő és s segélyezésre reászorult 48—-49-iki honvédek között anyagi helyzetük arányában felosztassék.
Szép László pénztárnok ur előadja, hogy pénztári maradvány nála 16 frt. 8 kr, s igy a fentebbi jótékonyczélokra előirányzott összegeken felül maradna a munkaképtelen és segélyezésre bivatolt honvédek részére 410 frt 6 kr. as ss négyszáz tíz írt. hat krsjezár.
Bessenyei György ornak 250 Mos kötelezvényére befizettetett 175 frt, és igy még tartozása 75 frt. mely összegnek
Heine dalaiból.
i.
A IHtomkehelybe Öntőm KiomlS lelkemet, A liliom lebellTfl hadd zengjen Rozsamról éneket.
S ei ének olv reszketőn rengjen, Mint rengett a csók ajakáo, A meljet egykoron adott .[ i fjixakán.
A nők helyzete
s báiaiiágl szokások különféle népeknél.
Irta: Átteker Lajos.
(Folytatás és vége.)
A nyugatafrikai négerek csak ngy tekintik a nőt, mint bármely más talajdont. Hisz agy veszik, mint akármilyen áruezikket s znnyít, a mennyit kifizetni képesek; azonban felesé geik száma mégis ritkán haladja tu! a húszat. Kivételt csak a királyok képesnek. Igy p. A s s a n t i királyának 3333 feleséget van joga tartani, D a-h o m e y királyát pedig épen senki és semmi nem korlátolja. A hires amsson-hadsereg tagjai is mind a király feleségei gyanánt szerepeinek.
Az Egyptostól délre lakó bongóknál — Schweinfarth szerint — s tehetőinek három, a szegényebbek csak egy nőt vesznek. A nőnek rendes ára 10 darab egy kilogrammos vaslemez és 20 lándss hegy. A bongó' szerfölött ka-csér. Alsó-ajakát kifúrja, s abban pálczi-káyfelio ajkában pedig róztüt vagy gyű-
rűt visel, aót néha az átlyukasztott orczim-pat ia szalmaszál vagy rézkarika éke-siti. —
A nyam-nyamoknál és onbuttuknál korlátlan többnejűség uralkodik ; de mig amazoknál a nők rabszo'gai szerepre vannak kárhoztatva, ezükné sokkal több önállósággal birnak, sőt a földjövedelmek egy restére is igényt tarthatnak. A hajviseletet illetőleg — mint Schw infurth mondja — még a franczia nők sőt Enrópának minden fod rássa sem tudott annyi mindenféle módot kitalálni, mint Ók. Némelyek abrínca körül fonják hajfonadékukat, mely ugy néz ki, mint egy görög dicskoszora.
A keleUfrikai g a 1 I á k n á 1 a leánynak jogában áll a neki nem totszö házassági . jánlatot visezanlazítani. Az asszony viseli a háztartás terheit, s a házban 6 parancsol.
Még tiszteltebb a nők helysete a magadaáknál, hol főnöki méltóságra is emelkedhetnek. Hint a bongóknak, ugy ezeknek :s nagyon különös fogaimaik vannak a külső báj emeléséről, melyet ők oly formán eszközölnek, hogy felső ajknkon egy ta'lérnagysága s vízszintesen olőreálló rézlapot (peleié) viselnek. Nálok tehát a csók nem divatos.
Ar aniamrezi népnél (Közép-Afrikában) a férj vísssaküldheli ne jét, ha ennek viselete sérti őt, s a n6 szülői kötelesek a kapott javakat visszaadni, vagy pedig számára uj feleséget szerezni.
Akimbnnda népeknél azon szokás divatozik, hogy s férj nejeit legalább minden hónapban egyszer tartozik nj ruhával ellátni, • ez oly rioros köta-
lessége, hogy huzamos távollét után a mulasztást is helyre kell pótolnia, különben feleségei elválnak tőle.
A tetei négereknél, mint Livingstone irja, as aj házasokat ez utcsá-kon Ünnepélyes menetben körülhordozzák s azután zászlókkal díszített diad*l-kapuk alatt vonalnak a templomba. Az ifja párt karókra feszített s fedett tűggő-ágyakon vlrzik. A tabazolganők útközben folytonosan szerencsét kiabálnak as aj párnak, mig a rabszolgák fegyverei ket sütögetik ki. A rokonok a jó barátok fekete frakk — és magaatetejü ka'apbae lépdelnek a tűggőágyak mögött. Így vonulnak haza, hol kezdetét veszt a végnél-küli dinom-dánom, a a néger telhetetlen-aégéről elterjedt híreket teljes erővel iga-zo'ni törekszenek.
A Bzonrha y-n égerek a nőt nem ís pénzért, hanem kutyáért veszik. A férj gyermektelen nejét eladhatja, de a nő is, ha már három gyermeke van elhagyhatja férjét.
A baschmannokná! a munka nagyobb részét a nő végzi, A házasság szertartással nem jár. Alkura lépnek, de est megelőzőleg, mivel szenvedélyes pipázok (vadkendert szívnak,) rágyújtanak, a füstöt lenyelik, elbódulnak s megkezdik az alkut. Egyezkedés atán as aj párt végig Öntik viszel, az elválás nagyon könnyen megy s s felek a gyermekeken megosztoznak. A nő sohasem étkezhetik együtt férjével.
Alafferekoél a lány részére a szülők keresnek férjet A kisze melt vőlegénynek el kell vennie a leányt, különben a visszautasított szülők s rokonok bosiuját el cm kerüli. A férfi min-
den, neki igy ajánlott leányt tartozik elvenni, sőt azokért fizetni, hacsak egész sereg halálos ellenséget nem akar magának szerezni. Egyébiránt a férfinek is van joga megkérni választottját. Ha két kérő jelentkezik, az apa mindig a gazdagabbnak adja leányát.
Sajátságos, bogy a négerek, a mily könnyen sz-rzik á1 tálában feleségeiket, époly könnyen tul is adnak rajtok. Midőn Chaillu második utazását tette Afrika belsejében, a fekete uralkodók mindenütt a legnagyobb leereszkedéssel kínálták neki nejeiket, hogy válaazetou közülök. Mindig visszautasította megtisztelő ajánlataikat, csupán az a p i n g i n i királynál tőn kivételt s itt a legratabb nőt választotta ki magának gazdaasszonyul. Csakhamar azonban egéis sereg fekete népség, férfi, nő s gyermek jelent meg nála, kik, mint ipa, napa, sógor, vő stb. örvendve köszönték meg neki azon kiliiiitetést, melyben őket ezálul része sité. A nagyérdemű utazót e gyönyörű rokonaág szerencsekivánatai s ajándék követelései végképen kihozták tűreimé-ből: ,Nagy dorongotragadam— mondja Chaillu — s szitkozódva űztem szét az uj rokonokat, utánok dobva gazdaasszonyomat, s fejeikre ssórtam minden átkot, mit nyelvükön tudtam. Ijedve és csodálkozva fatottak szé'..c —
Ssálljank át most a képzelet szárnyain e prózai nép köréből a csodás Amerikának még csodálatosabb
I országába, assent mormonok közé.
[E sajátságos hitfelekeset létezéséről Eu róps még félszázaddal ezelőtt alig tudott valamit, s ma már hittérítőik vaonsk a világ minden részében s csüggetlen kitartással terjesztik az összes létező^ ta-
nokkal homlokegyenest ellenkező hitel-üke'.
Mr. Dixon, ki huzamosb időt töltött közöttük, nagyon érdekes adatokat közöl a .szent köztársaságról.'
Hittani alapigazságaik között kiváló érdekké^ birnak a következők: 1) Az egyházi Önállóság. Tagja lehet minden szinü, fajú éa nemzetbeli kivéve a szerecsent, mert as szerintük Kain ivadéka. 2) A manka nemessége. Azért monda nemrég elhunyt prófétájok Brig-ham Yung egy odavándorolt csoportnak:, hogy leikok üdvére majd csak akkor gondoljanak, ha már megtanulták azt, míképen lehet maguk számára kényelmes életet biztosítani. 3) A soknejűség, a ezáltal as emberiségnek szaporítása as Isten dicsőségére. Azért a nőtlen élet nálok kárhozztos bűn ; a nőtlen férfi szerintük olyan, minta szárny nélküli madáf.
Sehol aincs a nőknek oly kedvező kilátásuk a mennyei boldogság elnyerésére, mint a mormonoknál. Yung szerint a nők sokkal könnyebben üdvözülnek, mint a férfiak, kik már össtönük, — szélesebb ismereteik — s nagyobb hatalmoknál fogva is hajlandóbbak a rosszra. Sőt ,az atolsÓ idők szestjei'-nek hitvallása szerint a nők nem is juthatnak kárhozatra, a mig a férfiak csak as angyalok rangjáig emelkedhetnek, addig a nők kivétel nélkül as liten felségeivé lessnek. Azonban a nők is csak férjeik által juthatnak a menyoraságbz; azért, ha egy leány halálán ran, rögtön megesketik s többnyire valamely lelkéssssel, hogy igy még magasabb rangot nyerjen as égben.
Minden mormon csak egy sőt vehet el emberi jognál fogra, s többiekért a próféta engedélye mulbatlanoJ megki-
HUSZONKETTEDIK ÉVTOLYAM.
ZALAI KÖZLŐN*
ÁPRILIS 19-én 1888.
befizetésére a jegyzóség utjá.n felhívandó leex. Szép László egyleti pénztárnok felkéretett, hogy a 75 frtot számadásába vegye fel.
A 743 frt 93 krt tevő takarékpénztári könyv öiv. Gsál Eodréoétől átvétetett és az egyleti pénztárnok nrnak átadatott.
Az ösazea egyleti irományok Ker-kápoly Mór elnök nrnak átadattak, aki azon rendezésére is vállalkozott.
Indítvány ózta tott továbbá, hogy s fenmaradolt 410 frt 6 krból a keszthelyi önkéntes lüxoltÓ- egy létnek 50 frt, a Bucsuszentlásslő vidékén alakulandó tűzoltó-egylet jarára 50 frt sdassék, ex elhatároztatván, a fenmaradandó Összeg ax zala egerszegi, keszthelyi, nagy-kanizsai és tapolczai vidéken 'evő és segélyezésre szorult 48—49-íki honvédek köxött előlegesen a sxolgabiróaágok utján azok bizo nyítványokkal támogatandó kérvényeik beadására felhívatván, szegénységi állapotok arányában, Keszthelyen, az elnökség által kiosztandó lessen.
A fentebbi ki utalvány ózott összegek az egylet pénstárnoka és jegyxőj< illető helyeikre átszármaztatás gett felkérettek.
Ezután, több tárgy nem levén jegjxőkőny hitelesítésére Ltpsits Sándor és Laky Antal urak választattak meg. Km. fentebb: Jegyzőkönyv hitelesítők: LIPSITS S. s. k. LAKY ANTAL s. k. Jegyezte: TRESZTYANSZKY LAJOS s. k egyleti jegyző. KERKÁPOLY MÓR s. k.
vé-
A polgár-egyleti választás.
April 15-én megtörtént a Pol-
gári-Egyletben a választás. Elnökké : Babóchay Gyógy, alelnökké: Neusziedler Pál, választmányi ta,-gokká: Simon Gábor és Ebén-spanger Leo, háznagygyá : Faics Lajos választatott meg.
A másik párt jelöltjei voltak: az elnökségre: Gyórffy János, alel-nökségre: Nensziedler Pál, a választmányi tagságra: Grűnhut Fülöp, Fischer József, Hencz Antal, pót-tagságra: Simon Gábor és Újváry Illés; háznagyságra: Bartos János.
A választási eredményben igen nagy erkölcsi tanulság rejlik az egylet mindkét pártja részére.
A győztes pártnak tanulság ez arra nézve, hogy czéljainak keresz-j tülvitelére megtalálta a fennforgó! faragjunk sok viszonyok között követendő utat és Ördögnek!
módot, s hogy a nagyhangú jóakarattal szemben mindenkor biztosabban vergődik győzelemre a tekintélyeknek hódoló pártfegyelem. A győztes párt e napon er ej ének tudatira juthatott
A vesztes párt ellenben megdönthetetlen bizonyítékot nyert arra nézre, hogy ugy a társadalmi, mint a politikai pártoknak szilárd talajt egyedül a szigorú Összetartás és helyes tervszerűség adhat. A vesztes párté napon meggyőződhetett, hogy nélkülözi a valódi pártszellemet.
Az a párt, mely képes volt a maga körében valódi közszellemet teremteni, győzött; emennek — igazi közszellem hiányában — buknia kellett.
E mellett tanúskodik maga a száraz tény a választás eredménye; mely ezen és ebhez hasonló esetben mindkét párttal szemben erkölcsi igazságszolgál ta tásul szokott szerepelni.
Most már azatán hiába kiáltozza le bárki is a boszuállő Istent, hiába mondja valaki, hogy az ily fajta győzelem nélkülözi a valódi erkölcsi alapot, mert pressió utján lett kivi rs: a tény az, ami gúnyos ellentétbe helyezi a győztes fél taktikáját a vesztes fél tervszerűtlen kapkodásával.
Az egészből azon általános igazság abstraháJható, hogy „a z elv, a czél népszerű volta még nem vezet győzelemhez jól szervezett hadsereg nélkül."
És a vesztes félnél a tulajdon-
De távol minden párt szemponttól, gondolkodjunk, hogy minő befolyással lehet ez magára az egylet beléletére?
A Polgári Egyletben néhány év óta rakja szakadatlanul fészkét egyfeiül az osztály gyűlölet, másfélül a párthajsza.
E két rontó elem döntötte romba ott a legszentebb törekvéseket, ez ásta alá az egyleti tagoknak hosszú időn tapasztalt h a g y o m á-nyos békéjét, példás ősz-szetartását és — mond hatni — példátlan párt nélküliséget.
De történik, hogy egy véletlen fordulattal az Egylet Ügyeivel szem ben megszületik az éles elvi eltérés pártok alakulnak ; a conservativokat üstökön tartja az ősök szelleme radikálisfák kitűzik a haladás zászlaját, gyökeres ujitást kívánnak. A harcz egyre lázasabb, egyre elkeseredettebb lesz; választmányok leköszönnek ; ujak lépnek az ügyek élére A választmánynak ellenségévé lesz közgyűlés. Egyik közgyűlés Karthágónak szánja, amit a másik csen desen épülő Kómául tervezett; emez leszavazza amannak határozatai
Végre arra ébredőnk, hogy s „Polgári Egylet* esküdött ellensége önmagának; meghasonlott önmagával; eltévesztette czélját; és ott van létjogának megszűnési határánál.
A lefolyt választás sem rolt egyéb erős pártharcznál, melynek, hogy minő eredményei lesznek a közeljövőben? előre nem tudhatni. Lehet, hogy a vesztes párt
képeni sereg szervezését — tán nem j tagjai kilépnek az Egyletből s ezzel csalódom, ha Kimondom — nagyban j az Ügyet átadják a szabad rendel ke-hátráltatta az, hogy nagyon sok volt zésoek -.. Vagy megmaradnak to-a hadvezér, kiknek majdnem mind- vábbra is ellenpártnak, elfoglalt egyike azon boldog hittel nézett a álláspontjukat elkeseredetten védik, s döntő ütközet elé, hogy ,h i s z e n jakkor megint csak tovább tart azon sokan vannak, Ő nyugton:bábeli zűrzavar, mely az Egyletet lehet, tervez, dolgozik feloszlásához vezeti előbb, utóbb, a másik.- Ilyen kritikus viszonyok között
A győztes fél munkálatát nem vette át az nj elnök az egyleti ügyek ismerem; de az eredményből gon- j vezetését.
Mert ha a .Polgári Egyletet vissza akarja vezetni azon útra, mely eredeti czéljához visz és szilárd alapot akar teremteni létjogának, akkor mindenek előtt újra vissza kell állítania azt a hagyományos békét, a példás összetartást és példátlanpártnélküliségét, ami néhány évvel előbb az Egyletnek éltető eleme volt.
És ez a jelenlegi corrumpált társadalmi viszonyok között, mikor a pirtszenvedély miazmáitól telitett a lég, óriási, de nem megoldhatlan feladat.
Ezt fejezte ki maga az uj elnök ís székfoglaló beszédében. Adja Isten, hogy keresztülvibesse!
Habár az ellenparttal tartottam is — tehát vesztes vagyok — a győztes párt még eddig nyilvánosságra nem hozott tendenüüt nem kutatom; a jövőbe se nyúlok vakon; megőrzöm saját meggyőződésemet és lelkembe zártan hordom, amitől tar tok s amit remélek.
Adűá az ég, hogy reményeim teljesülnének!
Az elismerés megadása könnyű és megnyugtató dolog; de azt valóban kivívni legtöbb esetben s az Egylet jelenlegi viszonyai között különösen nehéz feladat.
A külszín nem fog elvakitni de a valódi érdem előtt én is, és ugy hiszem: a vesztes párt minden egyes tagja meg fog hajolni.
Adja vissza az nj elnök .polgári egyletünket" önmagának, s azzal mindent megtettl liövid szóban: óriás feladat. Az első lépésektől függ az Egylet jövője. E lépések nehezek is lesznek.
Mindnyájan tudjuk, hogy ezen kezdettől függ minden.
Egyesit vagy szétriaszt?! .Dimidiamfacti, qui bene coepit, — habét."
SZALAY SÁNDOR.
dolható, hogy ott éppen megfordítva volt. —
Egyébként ez megtörtént; ne szóval kereket az
vántatik. Nejeik nagyon elszigetelten élnek, s ép e miatt mindig nagyobb az elégu tétlenség.
Miután a férfiaknak annál nagyobb az érdemük e földön s tekintélyük ax égben, minél több nejök s gyermekük van: némely mormon ugyancsak ssépszámu család felett rendelkezik. így p. egy mormon kereskedő kérdeztetvén, hány gyermeke van, nem tudott sxonnsl válaszolni, hanem iróasxteJából könyvet vett elő, melyben azok kor szerint följegyezve va-Iának, — Az is érdekes, midőn egyik maasahuchetti állomás pénztárosát egy, a Nagy-Jóstó vidékéről jött utas igy szólított* meg: .Jegyeket kérek 15 ember s 39 hét éven aluli gyermek részére." „Ha egy tanoda vagy másféle intézet számára szükségesek a jegyek, akkor a megfelelő százalékot elengedem önnek." válaszolá az előzékeny hivatalnok. .Ejh mit nekem tanoda, mit nekem intézeti" — kiáltá a felboszankodott utas — .a jegyeket magam, feleségeim és gyermekeim részére kértem." —
Ax Egyesült-Ailamokban a nők legnagyobb tiszteletben részesülnek. Férjes nő vsgy leány rangkülönbség nélkül megjelenhet s utazhatík egymagában a nélkül, bogy tolakodástól, bárminő bántalmazástól tartania kellene; az össses közönség oltalmára mindenkor bizton asi-mithat.
A nők szellemi kiképzésére sehol-sem fordítanak nagyobb gondot, mint as Unióban. A csatádban oly előkelő állást foglalnak el, hogy a mi európai fogalmaink szerint as ottani férjek túlnyomó többsége .papucskormány" alatt áll. A nők mitsem dolgosnak, legfeljebb politizálnak s félévenkint tartott női kongress-sxusokon sxavaxatképességöket sürgetik, mig a szegény féifit a szép xsarnokoő által rárótt megerőltető munka időelőtt m egyéníti,
A rézbőrű indiánoknál általában hasoolithatlanol jobb dolguk van, mint as afrikai néger törzseknél, ámbár a többnejűség meg van engedve a ax elválás egészen a férj le tízesére Tan bízva.
A wigwamban (indus kunyhó) a
nő teljhatalmulag in'ézkedtk. ö tartja fenn a rendet, ő jelöl ki helyet ülésre s alvásra a család minden tagjának, s azt beleegyezése nélkül megváltoztatni nem sxabad. Igaz, bogy a házi teendőkön kívül a mezeí munkát is ő végzi, de ez számbzvehető fáradságot nem igényel.
A házasság valami különös szertartással ninos Összekötve. Ha a vőlegény nek helyet jelölnek ki a kunyhóban, ha jogot nyer arra, bogy a menyasszony mellett helyet foglaljon, már ennek férjévé b a család tagjává less. Mindazáltal akadunk itt-ott érdekes szokásokra a leánykérési illetőleg. így egyik észski törzsnél illetlen dolog volna nappal kérni meg a leány kezét. Ha tehát az indián ifjú hajlandóságot érez magában a házaséletre, megvárja mig beesteledik. Ekkor meggyújt egy vékony fácskát a azzal választottjának wigwamjához megy. Nagy leriós-kodásssl lép be s as égő fácskát a leány szájábos tartja; ha ez a lángot elfújja, ugy férjéül ' fogadja, mig vonakodása .kosarat" jelent.
Egyes vidékeken ennél még sokkal egyszerűbb módja is van a feleségazer-xésnek. A sxerelmes ifjú ugyanis fegyveresen a leány lakására megy, s ha a szülők által visszautasíttatík, as egész háznépet elveri s s leányt magával viszi. Ha esetleg a leánynak jó erős ti vérei Tannak, exek is elkövetnek mindent, hogy as erőszakos kérő feleség nélkdl s minél keservesebb .emlékekkel* távozzék.
A közép- és délamerikai indián nőknek már nagyon nehéz sors jutott osztályrészül.
Minden munka as Ő vállaikra nehezül, mig férjeik vadászattal vagy függőágyaikban ^kényelmes pihenéssel töltik as időt.
Ha ax ausztráliai vadaknál a nők úgyszólván baromi állapotban BÍolŐdnek, ax eddigiek után épen nem csodálkozhatunk. Láttunk hasonló esetet Európának, s czivilisstió zászlóvivőjének népei közölt is.
A ssegény nő végez minden munkát. A lakodalom meg oly borzasztó szertartással megyén vég in, hogy valóban bámulnunk kell, míképen jöhet ott vala-
Nagy erő-érzettel kell rendelkeznie, hogy a tisztet elfogadta. És ha az erő csakugyan meg is van benne, akkor jól tette, hogy vállal között j
kinek kedv* a menyasszony és vőlegény szerepére? Egy nsgy erdei tüz körül összegyűl as egész lörxs a házasulandókkal együtt. A tüxön oposxumot, kigyó< kat stb. sütnek, melyeket hihetetlen ét-vágygyal azonnal föl is lakmároznak. A lakoma végeztével a menyasszony egy éles üvegdarabot vesz kezébe a azzal a boldog vőlegénynek karjait vállától kezdve hoswában oly mélyen bemetszi, bogy egy sőt néha két ujj is belefér az i^y támadt sebnyÜssba. Mindkét karon 8 — 8 vágást tesz, azután a háton tizenhármat s végre a mellen jobb és bslról hetet. Ekkor a vérrel borított vőlegény veszi át az üvegdarabot s hasonló bizonyítékát adja menyasszonya iránti szeretetének. Eonek végeztével, mint a farkasok, rémítő orditásban s Üvöltésben törnek ki, eszeveszetten ugrálnak a táncáéinak a tüz körül mindaddig, mig a vérveszteség és kimerültség következtében össze nem rogynak.
U j-G uineában axotana-t o k törésénél a férfi annyi nőt vehet a mennyit el képes tartani. A nők sohasem féeüiködoek, sőt némelyek sárral kenik be bajukat, miáltal még undorítóbbakká leesnek.
Még a legvadabb áltat is életét ál* dozná fel kicsinyei védelmében s ax ottani snyák gyakran hitvány játékszerért vsgy darab vászonért örömmel válnak meg gyermekeiktől. A házasságnál a fe lek fölmetszik testeket s a kifolyó vért tengervízzel vegyítve megísessák. -
A v u k a törzsnél az ifjú megszökteti kedvesét. A szülők üldözőbe ve szik őket s ha sikerül a sxerelmes párt megcsipníök, megállapítják a tányért járó dijt s azok jegyesekké lesznek. Ax esküvőnél a két fél egymás homlokán csekély sebet szakit fel, s ugyanazt teszik a közeli rokonok is as együvé tartozás kapcsának nsgyobb biztosítékául.
Adorchi pápuáknál a nők valóságos igásbarmai a férfiaknak. Nekik kell még a házi esz közöket is ké sziteni, a földet művelni b a férfiaknak a Tadászatnál segédkezet nyújtani. A házasságkötésnél a vőlegény s menyassiony a Korvár néven tisztelt bálvány alatt,
Jegyzőkönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi február hó 15 én tartott rendes közös Ülésé: ói. Jelenlevők: a kamarai elnök Müller Paulin ur mint elnöklő.
a kamarai tagok:
Bader Gusav, Barth Tobias, Cseke Ágoston, Friedrich Lajos, Hacsky Kí-roly, Krauzs Károly, Kugler Henrik (aj. elnök), L«nck Emil (alelnök). Lenk Kii-mán, Pfeiffer Bódog, Roth Gyula, Ro* Nep János, Ritter Vilmos, Scbsffer As, lal, Schneider Marion, Schuster Károly Steiner Igoács és Zolttl Károly ursk, mégis a kamarai titkár Schindler F;-reoct és a segédtitkár Wetzer Endre.
As ülés kezdete délutáni 3!/, óra.
kor.
1. Elnök ur ax ügyrend érteimébei kérdést tesz: vájjon van e Telekinek as 1882. évi decsem her 28-án tartott res.
ides közös ülésnek nyomtatásban kese-1 ben levő jngysókönyve ellen kifogása ?
Kifogás nem tétetvén, ezen jegytő könyv hitelesítettnek tekintetik.
2. A felolvasott ügyleti jelentés ize-rínt ax utolsó ülés óta 606 bead*ány ér-knxett as iktatóba és lett szabályszerűen elintéiTB.
Közöttük találtatik:
291 átirat iparbejelentésekket,
60 árjegyzék élelmi szerekről-,
5 vasúti körözvény, nj díjszabályok életbelép telese, a gyors- és teherini-íor-galomban eszközölt változások és nj vasúti állomások meguyitáaa tárgyában;
2 jegyzék a m. kir. Támhivalalok-nál be- és kivitte árumennyiségekről;
6 átírat bejegyset és törlött ősegekről;
40 átirat kamarai illetéklajslromok-
kai;
3 ért esi lés kereskedői és ipinársn-la'ok megalakulásárói;
— bis nyilTány kincstári asáluisart vállalkozók megbízhatóságáról ét siálli-tási képességéről ;
1 átirat kiállítás tárgyában ;
2 megkeresvény a katonai kincstár részére axállitott csikkekért felaxámi-tott árak helyességének bizonyítása tár-
jgyában.
3. Kamarai illetékek fejében befolyt: fn kr. A n.-kanízaai adóhivataltól 90 741/» r Csáktornyái .... 49 30
. cepregi .... 34 42 Yi
.kapuvári .... 110 87»/,
. mura-siombali .... 59 85 . kősxegi , . . ¦ 47 707,
, veszprémi .... 254 467»
a német-njvárí , . . • 31 30 , mágocsí .... 20 97 Vs
, íspolczsí i ¦ • ¦ 335 60l/a
. zala egersxegi .... 86 16 „sárvári . . , ¦ ló 6b
; győri .... 1073 58
. maerar-óvárí _ . • • 919 53 t*5 . , - - ** 69V.
a kaposvári adóhivataltól . hogy eszi . SÜmnghi
felső-eőri
pipái
egymással szemben helyet foglalnak. A menyasszony a vŐlegéoynek .dohány: kínál, ez elfogadja, b a menyasszonynak kezét nyújtja. Exxel megvan a házas ság kötve.
Még ennél is megvetettebb helyzetben vsnnak a nők Uj-Kaledoníá b a n. A nő valóság--, sxolgálója férjé nek. Ki van rekesztve nemcsak a férfiak társaságából, hanem egyáltalában minden szórakozásból. A milyen semmi a nő életében, olyan halálában is. A temetésnél azon pompának, m-iyet a férfiak eltakarításánál kifejtenek, csak egy negyed részéve] tisztelik meg a nőket.
Befejezésül még megemlítjük, bogy olyau város is vso a világon, melyben egyetlen nő sincs. Ez a rideg város Kelé--Ázsia északi részén fekszik, hol 3000 lakos köxt nioos asszony. Maimacainnak hívják. A chinai hatóság ugyanis csak oly föltétellel engedte meg a letelepülést, ha egyetlen nő sem fog benne lakni; mert e határszéli városban — véleményük szerint — veszélyes volna ott tartózkodásuk.
De nem ís állandó e szomorú Tárosnak a lakossága, banempár évi tartós-kodls után — még a kormányzót sem véve kí —távoznak, s azon meggyőződéssel térnek vissza hazájokba, hogy asszony nélkül m fgis csak üres a há; !
oldal 3183 76 23 321/,
1 17 96 79'/, 496 57, 157 2
Egészen az életből.
— Eajr. — SxentiTányi Consuntia gyönyörű alak volt. Sürü szőke haja, elefántcsont fehérségű homloka, kifejezésteli o»gy kék szemei, melyeknek tekintetét hódolat nélkül elviselni nem lehetett, szabályosan idomult arcsa, rócsipiroa domború orcsái, kia metszetű azája, melyet ha nyitva felejtett, vakító fehérségű fogakat engedett láttatni, kellemes benyomást gyakoroltak - -lemlélóre.
Legfőbb bája vidám azellemében rejlett, ó maga azonban nem volt ment a kkczerságtól és as affeclatiéiLl.
Beszédmodora érdekes, hangja parancsoló voIl Kedvencz thémáje volt, a falusi parasztélet ócsárláaa, ?8 a vároai
élet magasstalása. A falusi intelligens ifjak előtte csak fajankók roltak, kik nem tudnak egyebett, mint borozni, kártyázni s káromkodni.
Szeniiráayí Constanlia nem ralami büszke származására, mert avval soha sem szokott dicsekedni. Atyja csak uradalmi ssámtsrtó, s as igaz hogy volt nekik vagy 400 hold földjük, vagy 3000 menő mindennemű ssarvasmarhájuk. így hát nem esoda ha Constsntia kisasszonynak tuosaf számra voluk udvarlói, de minthogy Karikás csak amolyan nagy község, udvarlói rendesen a .fajankók" kategóriájába tartoztak. Kaczér affectálő sőt gúnyos modorával mind elijesztette magától e fajankókaL Legaxivesebbea látott vendégek ezért Sxentiváoyiak bálán ii Karikás községben állomásozó dragonyos ezred tisztjei voltak; esekkel lehetett társalkodni, exek nem szőtték be társalgásukba a trágyáz s módját, a ló-nenesités mikéntjét stb. hanem ssellemes élesekkel, pikáns történ étkekkel szórakoztatták a háx gyöngyét, ConaUnlíe kisassxonyt.
A kisasszonyt ezen magatartása a s»jál falujabei fiatal czívil uracsokkal szemben nem ijesztette vissza Földesy János jómódú fiatal földbirtokost, hogy megne kérje kezét Conataotja kisasszony gúnyolódva utasította vissza, mert, hogy ís illenék össze e két sót Coastantiz és — Jancsi. Szegény Jaccai hiába kért, könyörgött, borult térdre, hiába monda, hogy ő imádja bálványozza, isteníti, hiába nyíl-vánilá ki, hogy a kisasszony váJsssával boldogságon rsgy megsemmisülésén fog határozni. Hiába monda el azt, mily nagy gazdasága van, hiába sorolta el lovainak, Ökreinek, teheneinek a számát. Hiába mindhiába! Erre a czifra mondókára, egy hideg de félig gúnyos „nem" volt a feíeUt.S mit tett erre Földesi János?Másnap elment a szomszéd faluba és.....
megkérte egy földbirtokos, szép és kedves leányát, ki pirulva rebegte el as igent.
így járt Constsntia kiassssony több más kérője, szinte kedve telt benne, ha mentől több szerető szivet taszíthatott «1 magától. Egysem felelt meg eléggé ige-
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI közlöny
ÁPEILIS 19 én 188S.
, letenyeí
keszthelyi , szombathelyi , sala-egerszegi , nagy-kanizsai , veszprémi , kaposvári . hogy eszi , szt.-gottbárdi
74 877.
448 26
128 62
7 78»/«
2 57'/,
9 7
6 547,
1 547,
225 857i
Összesen 4663 . 257a
is
4. Idegen kamarák részéről jegyző kooyvek érkeztek és pedig:
a prágai kamarának 1882. június 5. és október 10.,
a leobeni kamarának 1882 augusz-tus 11. és okt. 19.,
a gráczi kamarának 18S2. aieptem-ber 28. és deczember 1.,
a troppaui kamarának 1882. okt 12. és 23-,
a brassói kamarának 1882. novem bor 13. éa deczemb. 11.,
az olmtltzi kamarának 1882. no-vamber 28. és deczemb. 7-,
a salzburgi kamarának 1882. no vember 28. és decz. 28.
a debreczeni kamaráoak 13S2. de-czetnber 1-,
a trieszti kamarának 1882. decz, 1. és 22.,
a temesvári kamarának I8n2. de* ősember 7.,
az ionsbruoki kamarának 1.SS2 deczember 7. éa 1883 jan. 12.,
a zenggi kamarának 1882. de ctember 23.,
a reicbenbergi kamarának 1832 decz. 15- éa 1883. jan. 17 ,
a kolozsvári kams-ának 18S2. deczember 27.,
a zágrábi kamarának 1882. de czember 28.,
a bécsi kamarának 1882. decz 29 és IS83. jan. 10.,
A fiaméi kamarának 1883. ja nuár 5..
a roveretoi kamaráuak 1883. ja nnár 15.,
az égeri kamarának 1883. ja nuár 25.,
A pécsi kamarának lc83. jan. 26., a czernoviczi kamarának lS83.febr 3. napjain tat tolt üléseikről.
(Folyt, következik.)
Hírek.
— Tárosi alkapitáuyunk esernyő jét ismeretlen tettes a hivatal-szobából elvitte s hagyott helyette egy bátno repülőgépül használható esernyő alkotmányt, melynek segélyével most alkapi lányunk gondtalanul szá llhat abba a boldogabb Eldoradoba, hol még a rendőrségnek se fáj soha semmi; mert a tolvajok ott a mese szerint dóként jelentkeznek.
— A nagy-kanizsai tűzoltói zene
kar már is igen szép előmenetelt tett Koobloch karmester ügyes vez'tése mellett Kivánnnk kitartást és sikert!
— Egy helybeli földmíves lovát
a réten hagyla éjszakára is legelni. Más nap reggel lovát keresvén, annak bőrétói megfosztott hulláját egy árokba dobva találta. Jelentést tett a rendőrségnél; s ez megindította a nyomozást. Ugy érle-
nyeínek. Ez nem volt szép, az nem volt elég gazdag, omez nem volt elég szellemes, amaz nem volt elég gyöngéd, stb. Azt tartja azonba a magyar köz, hogy két szék között földre bukik az ember. Constantia kisasszonyon beteljesedett e közmondás, t. i. addig válogatott a szerető szivek között még lassan-lassan a vén lány korába lépttt. Dejszen már moat én adlak férjhez lányom, most a nyakamon maradási E határozat ellen nem volt in-terpellátió. Férjhez is adta még pedig egy félmilliós gatyás ember fiához Urbán Miskához. íme így teljedtek Constantia kisasszony kiváoságai.
A lakodalom is meg volt, mézes betéti, is elmultak, Urbán Miska tenyerén hordozta piczike kis feleségecakéjét. Nem volt kívánság a mit ez a szegény Miska nem teljesített volna, s a kiz menyecske mé-is boldogtalanak vallotta magát, mert nem szerelte nem tadta , férjét szeretni. A dragnnyosokat huszárok váltották tel a kvártélyon, s igy ismerte meg Urbánnó Lóríncsy Aladár huszár főhadnagyot. A rokonleikok az első találkozásnál felismerik azon érzelmekat melyeket fölkelitek. Urbáoné és Lőrinczy szerették egymást. Minden áldott nap találkoztak a a szegény férjnek Iszonyúan nőtte*: a szavai. Hányszor küldte el férjét Constantia „eredj édes férjem, nézz a gazdaság után, jól tudod milyen lusták azok a cselédek " A szegény férj nehéz szívvel távozott a menyecske oldala mellől, kit ha láthat o.t it boldognak éné magát
A férj elmegy ¦ alig teszi ki a lábát a háabó?, ott a hőn várt szerető. — Elment férjed Stanesiám, angyalom ? kérdi Lőrinczy.
Elment a vén aamár? feleli neve tve a kedves.
Szsgény férj ! sóhajt föl ilyenkor as ember.
EPERJÉSY ISTVÁN.
sültünk, hogy a bórt a rendőrség már megtalálta s e nyom alapján folytatja z 'ovábbi nyomozást, hogy ki volt ez s valóban eredeti lóbőrkereskedŐ ?!
— Kert megnyitás. A Szígritz Róbert által kibérelt „Zöldfa- kertet f. hó 2l-én szombaton fogják megnyitani. Jó hírnévben álló vendéglősünk közked vességü „alteregója val' Torma Imrével, mindent elkövet, hogy a kert-helyiség a küzö ség ízlése szerint s annak kényelmére rendeztessék ue.Nevezetesen az ddig nyitott kerti szint zárt teremmé alakította, a nagy kaputól a teremig járót csináltatott. Ezentúl tehát a közön-'ég nem lesz kénytelén egy kis eső vagy megbüvöeült levegő elől elmenekülni; a zárt terem mindenkor elég kellemes menhelyet nyújt. Ebből folyólag a szombati megnyílás még rosz idő esetén is megtartatik; mely alkalommal Szalóky Márton jőhirü zenekara fogja a közönséget ' mulattatni. A .Zöldfa" kort egyéb tekintetekben ajánlatra nem is szorul. Eléggé ismeri azt közönségünk s a tetemes njitást, a költséges berendezést bizo nyosan méltányolni is fogja tömeges látogatásával.
— A megyei gyűlésből. A f. hó 9-én tartott megyei gyűlésen Majlátb özvegyének részvétnyilatkozat küldése határoz tátott. — A tapolcsai szolgabírói személyzet egy segédazolgabiróval fog szaporittatni. — Balaton-Füreden nem fog szolgabíró! székhely állíttatni. Pacsa, azon reményben, hogy ott járásbíróság is fog felállíttatni, megmarad szolgabírói székhelynek. — A járási állatorvosok megszűnnek a egész megyére nézve 3 állatorvosi állás rendszerééi tte-tik Sümegben, 2L-Egerszegen, és Csáktornyán, 600 frt évi illetmény nyel. A tisztviselők illetménye a fizetéssel, lakbérrel együtt ekkép állapíttatott meg: alispán 2700 frt éa szabad] akás; főjegyző 1900 frt, I.aljegyző 1300 frt, II. aljegyző 1100 frt, Ilt-ad aljegyző 800 frt, főorvos 1500 frt, főügyész 1500 frt, megyei főpénztárnok 1200 frt, atpénztárnok 1000 frt, főszámvevő 1200 frt, alszám-vevő 1000 frt, árvaszéki pénztárnok 1200 frt, könyvelő 1100 frt, gyámi számvevő 1300 frt, árvaszéki elnök 1900 frt, ülnökök 1300 frt, jegyző 1200 frt, megyei szolgabíró 1700 frt, segédazolgabiró 1000 Irt, jária-orvos 550 frt, megyei levéltárnok 1200 frt, iktató, kiadó, irattárnok, lajstromozó 800 frt; megyei Írnokok: négy 550, négy 500 frt; dijno-kok 400 frt fizetéssel. A bíróilag meg nem ítélhető,'szeszes italok kiszolgáltatásából eredő korcsmai hitelösszeg megyénkre nézve 2 frtban állapíttatott meg.
— TÜz.Garabonczon f.hó 14. tüz volt mely 2 istálót s 2 pajtát hamvasztott el.A kár 1000 forintra van becsülve Az épületek nem voltak biztosítva. A tüz gyuj-togatásból eredt. F. hó 16 án a hivatalos vizsgálat megtörtént, de a gyujtogatót felfedezni ez ideig nem lehetett.
— Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Paksy Győző csáktornyai állami tanítóképezde) gyakorló iskolai tanitót állomásán véglegesen megerősítette.
— Áthelyezés. A m. kir. igazság-Ügyminiszter Egyed József letenyei kir. járaauirósági végrehajtőt a tnarczali kir. járásbírósághoz helyezte át.
— Kinevezés. A magyar kir. igaz ságügyminiszter Horváth Csongor János Csáktornyái közjegyzői gyakornokot a Csáktornyái kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki.
— Siófoki társasáét. Lapuoknak irják : Rónai és Mátrai helybeli tanítók növendékeikkel e hő 8-án műkedvelői eladást tartottak Siófokon. Szinrekerült a „Néger ieány". Az estély körülbelül 70 irtot jövedelmezett jótékony czólokra. Az előadást kedélyes táncz követte, mely kivilágos kivirradtig tartott. Annyian voltak, hogy k terembe sem fértek s számosan a folyosón voltak kénytelenek szórakozni, bepillantva néha a terembe, a tánezolúkat nézni.
— Betörés. U.-Hadász vasmegyei község kovácsának műhelyét feltörték, oly formán, hogy az ablakból, a mely a posta-ut felől van, a keresztvasat kifeszítették, s behatolván, egyetmást elvittek. A gyanú kóbor czigányokra irányai, kik az előtte való napokban — a betörés folyó hó 7-én éjjel történt — engedélyt kértek Belkovics József kovácstól, hogy fúrót készíthessenek s hihető, hogy ezt az időt a műhely ugy külső-, valamint belső megvizsgálására fordították. Általában a falubelieknek sok bajuk van a kóborcsapatta], mely jelenleg is a BBo-lóta* nevö erdfi felső sarkán tanyáz. Lovaikat a pnha vetésre eresztik legelni mi sok kárt okoz.
— Tréfából való. Szvétetz János tréfás kedvében lévén azzal az ígérettel állott elő Ábrahám János sóli lakos társának, hogy el fogja lopni sertéshús készletét. Ábrahám nem adott sokat a bejelentett lopási azáodékra — és nem is hitte el, hogy Szvétetz tfján komolyan beszél. April 5 én azonban más nézetre jutott. Szvétetz ugyanis beváltotta igéretét, sőt, továbbmentelőre kijelentett szándékánál, mert még 100 rőf vásznat ii hozzá-
mellékelt a sertéshaskészlethez s igy megrakodva állott tovább. De ha neki ínyére b van a dolog, Ábrahám nincs hason véleményben s ennek folytán a tréfás Szvétetz börtönben ül. várva büntetését.
— Ylaslts Istvánt, ez eszéki postarablás és gyilkosság részesét, kJ nem rég szökést kísérlett meg a szombathelyi börtönből, de szerencsésen elcsípték, elszállt* tották Szombathelyről Essékre, hol a többi bűnrészes társai színién börtönben ülnek. Nemsokára megtartják ügyükben a vég tárgyalást.
¦ — Ismét rablás. Sümegen folyó hó 15-én este 8 — 9 óra közben ismeretlen lettesek a szolgabírói hivatal helyiségébe behatolván, az ott több ezer írtra menő árvapénzeket rejtő asztalfiókot feltörték és vele elillantak. — A gyanú egy nemrég szolgálatából elbocsájtott szolgabírói katonára esett, kit azonnal nejével együtt erősen vallatás alá is vettek.
— Kransz Hermán, pápci lakos messzebb vidéken ismert, a magyar, német, franczia, olasz, angol és héber nyel' vek mestere, ki szerencsétlen üzleti vállalkozások után teljesen tö.ikre jutott és e fölötti bánatában a pálhka ivásra adta magát, f. hó 8-án — mint lapunkkal tudatják — az atezán érte szélhűdés kö vetkestében összerogyott, ¦ míg a kórházba szállították, megszűnt hányt-vetett életet érezni. Béke hamvaira, jobb sorsot érdemlett volna ez életben 1
— Posta. Április 11-én somogy-megyei Inke községben kir. postahivatal lépett életbe. E postahivatal kézbesítő kerületét Inke és Antalfalu községek, to vábbá Rioya, Lepled, Csőd, Aligvár és Darvas puszták képezik.
— Megégett. Nagy Lajos sz.-fehérvári gelencsér f. hó 13-án a kemenczét elfütvén, két kis gyermeke a kemencze közelében letelepedett a ott mel-gedett; a férfi ezután lakásába előrement, mialatt a tűzhöz közel Ülő gyermekek közül a kisebbiknek ruhája hirtelen lángra gyalt s mire a nagyobbik beszaladt és a jsjga-tíera segítségre mentek, az öt éves gyermek annyira megégett, hogy égési sebei ben másnap maghalt.
— Hová lett az óni Lapanknak irják: B. M. pápai polgár haza f. hó 10-én nagy rí billió színhelye volt. Elveszett a háztulajdonos ur értékes arany zsebórája. Elővették a cselédséget, faggattak minden hasnál lakót, össze visssa hánytak, dobtak mindent s már a rendőrségre akartak küldeni, mikor félnapi hajsza ulán azt vették észre, hogy a házi macska a szoba egyik sarkában ugyancsak pofozza az Órát, nyilván annak ketyegése fölötti raegbotránkodáaá-ban. No hiszen került a nevetésből quan-íum satist Gazduramék meríthetnek ebből némi tanulságot arra nézve, hogy felületességük mennyi igaztalan bántál mazást szokott okozni a cselédeknek.
— Képviselteiéi biztosítási ügyekben. Ismeretes, hogy biztosiási ügyekben sok visszaélés kővettetik el a nagy közönség kárára, mely járatlansága folytán sehogy sem tudja magát az utazó ügynökök minden garanczia nélküli biztatásaival szemben és még kevésbé a biztosi tást foltételek circulus vitiososa ellen, megvédeni. Legtöbb baja van a félnek, midőn kárt szenved. Ilyenkor a valóságos kárösszeget, sok mindenféle titokzatos pontokra való utalással, melyeket a kárszenvedett előbb nem is ismert, oly minimamra redukálják — tiszteiét a kivételeknek — hogy as összeggel a tényleges kárt pótolni megközelítőleg zem lehet. És a fél, kinek pénzre rendesen égető szüksége van, mit csinálhat egyebet — elfogadja a biztosító társulat kegy-adományát, beleegyezik minden néven nevezhető levonásba éa aláírja, hogy a legfényesebben ki lett elégítve. Mert ed díg nem létezett oly foram, hová pana< szaival, a kárvallott bizalommal fordulhatott volna, — hol a káreset lebonyoli tása, rövid pár nap alatt keresztül hujta< tik és mely a fél érdekeit minden irányban megóvni, főfeladatának tekinti. Ez é„-ető hiányon segítendő, a „Magyar Pénzügy" as első magyar biztosítási és pénzügyi szaklap szerkesztősége, kebelében (Budapesten, V., Nagykorona-utcaa 8) egy külön osztályt állított {el, mel, nek hivatása kizárólag az, hogy biztosítási ügyekben, a közönségnek egészen díjmentesen bárminemű fel világosítást ád. Elfogad továbbá képvíseltetési megbízásokat mindennemű peres és nem peres biztosítási ügyben. A késskiadázon kivtil, dijjaknem szám Utalnak fel — a czél nem lévén egyéb, mint a közönségnek szolgálni és a felmerült visszaéléseket megátolni. Felhivatnak tehát mindazok, kik elintézetlen biztosítási ügyekkel bírnak és mindazok, kik valamely biztosítási társulat álul díjhátralék fejében vagy egyéb okból beperel tettek: forduljanak bizalommal a .Magyar Pénzügy- kiadóhivatalához (Budapest, V., Nagy korona-mez* 8.) A biztosítási kötvény és meghatalmazás, valamint a tényállás hü vázlatának beküldése, minden a mit r „Magyar Pénzügy* kiadóhivatalának, ily esetekben átküldeni okvetlen ssűkséges.
— Testvérgyilkosság. Nyitni Pál öaküi lakos birtokos, f- hó 10-én mintegy
4 órakor éri haza a várpalotai országot vásárról Ösküre s ekkor látta, hogy hidasának teteje le van szedve. Később megtudta, hogy testvére Józsefnek a fia Márton volt az, ki a hidast felszedte. Ezt csakhamar Kérdőre vonta, mire a zajra elősietett a fia apja József is, a heves szó vitába elegyedet Pál testvérével. A vita tettlegesség be ment át a József a kezében levő ásóval Pál testvérének rohant: ez a halálos csapást elhárította s a kezében levő ásókapávai nyomban oly rettentő csapást mért József testvérére, hogy koponyája szétszakadt, összeesett s rövid vergődés után meghalt. A gyilkost azonnal elfogták; bevitték a veszprémi járásbírósághoz s most ott várja a {börtönben büntetését {szörnyű tetteért. A megölt hullája másnap bonczoltatott orvos rendőrileg.
— Öngyilkossá--. A Budapest felől jövő vonat a dinnyééi és székeafehér i" állomások közt egy embert elgázol; L helyszínén nyomban megejtett vizsgálat kiderítette, hogy az elgázolt s teljesen összeroncsolt holla Dezső János, helybeli illetőségű, 19 éves vasúti mankásé, ki valószín űleg öngyilkossági szándékból vetette magát a robogó vonat elé. Megerősíti eme föltevést azon körülmény is, hogy Dezsőt ugy bocsátotta el hanyagság miatt szolgálatából a vasúti osztálymérnök, ki e fölötti elkeseredettségében Magyarod! András bordályosaál egéas este mulatott s mídón jÓ kedve okát tudakozták, azt válaszolta: .majd holnap megtudtok mindent," Bullája bonczotái végett beszállittatolt a várost kórházba.
— Targyaloglás a vidéken. Mint
kaposvári levelezőnk irja, ott a minap érdekes fogadás történt. A fogadást bá rom másik art ember ellenében Hirsch Ferenci tartja, a ki arra vállalkozott, hogy 68 óra alatt fölmegy Budapestre. Május 15-én indul meg és Füreden, Ed-den, Gárdonyon, Nagy-Hácson, SzŐllŐsöu Siófokon, Fehérváron megy keresztül, mindenütt a hadai államvasat stácziói mentében.
— Tűzvész. Baksából irja tudó silónk: Bakaával szomszédos Csesztreg községben folyó hó 4-én déli idő tájban tüz Ütött ki, mely 32 lakházat, a templomot teljesen és több mint 40 mellék és gazdasági épületet elhamvasztotta. Em heréiét nem esett áldozatul -, azonban marnák, gazdasági eszközök, gabona, ta kai-meny mind elégett. Midőn e tudósi' tást írom (5-én esti 8 órakor) az oltással még foglalkoznak, Daczára, hogy a bak-aai, lentii és réesei derék tusoltok működtek, még sem veit a tüz terjedése megakadályozható. — A tüz keletkezésének oka eddig nem tndatik. — Az alsó lendvai szolgabíró folyton jelen van. Biztosítva semmi sem volt; 32 család úgyszólván teljesen koldusbotra jutott. A gyűjtések főleg kenyér és gabonanemükben megkezdettek. — Ma volt Baksában gyűjtés és pedig szép ered ménnyel, baksai tűzoltóink közül különösen Hsán Jakab zzertárnok tünt ki, ki most is, mint minden alkalommal azonnal befogatott és rendelkezésre bocsátotta fogatát, maga pedig önfeláldosólag sz oltás körül működött. Ezen szerencsétlenség alkalmával B*s!anovica Lajos lantü tűzoltó egy baksai tűzoltóhoz lé pett, — látván annak szájában pipát, azt egy arcaulütéssel kiütötte, valóban brutális eljárás, midőn egy szegény falusi értelmetlen embert, egy vidéki tűzoltó és a mellett magát műveltnek tartó fiatal ember ily módon rendre tanít,
— "Váltóhamisítás. Lenti-Kápolna községben (a. lendvai járás) Büchler Já-nos nevű szatócs és korcsmáros 70 frtoa váltót hamisított; a a. egerssegi bőrtön ben várja büntetését.
— A házasság következménye
különböző osztályoknál különböző: A csizmadia papucs alá kerül, a színész, a tréfát komolyan megkísérti, a börtönőr rabláncára veri magát, a haláss hálóba kerül, as ügyvéd alperessé lesz, a madarász lépre jut, a pipereárus főkötő alá kerül, a íöidmiveat eke elé 'fogják, a kötélverő hurokra kerülés a bölcs átlátja, hogy bolondot tett,
— Megölte a pipaszár. Taliga András fűzes-gyarmati lakos, midőn Teréay községből saját kocsiján hazafelé hajtott, a lovak gyepléjének egyik szása elszakadt. Ekkor a lovakat megállítandó, amint a kocsiról leugrott, eközben egyik lába a kocsi 8forhéncsébe" akadt, s oly szerencsétlenül esett a földre, hogy a szájában levő pipaszár a szája padlásán keresztül a szem irányában as sgyba hatolt. A szerencsétlen ember alig 3 órai iszonyú kínok után meghalt.
— A városi rendőrség 8 legén y-nyel szaporulatot!. Most azután őriztetik is a város közepét
— Hymen. Ifj. Rajky Lajos or folyó hó 21-én tart eljegyzést Skublits Elsa kisasszony nyal Z. Sx.-Mibályoa.
— A „Sziné^eti Közlöny- hozza ason hírt, hogy Farkas Gyosziár tárau lats Nagy-Kanizsára jő. Hát meglehet.
— A „Katona emlékünnepély' Kecskeméten kitűnően sikerül'..
- A keszthelyi tűzoltók fáklyászenével tisztelték meg f. hó 15 én dr. Lipp Vilmos, gymnasiumí igazg*tót és Tresztyánszky Lajos ügyvedet, uj főparancsnokokat. A megtisztelő beszédek és válaszok egyaránt nagy hatást keltettek.
— A borok aroma tikus kéne-
zése. Csekélyebb minőségű bouquet nélküli borokhoz, de soha, finomabbakhoz, a hordók kényezésbez az aromatikos kényeséét alkalmazzák. A mint a kén olvadni kezd, poralaku szomatikus anyagot adnak hozzá, természetesen folytonos keverés mellett és aztán vászon szeleteket mártanak bele. A ként azonban erősen felmelegíteni nem szab.-. _, mert akkor as aroma egy része veszendőbe megy. Ilyen aromatikua anyagok gyanánt használják i szekfüazeget, fahéjat, florenczi viola gyökerét, levendula virágot, lemestü virágot, majorana virágot stb. Minthogy a kén f 92" R.-nél olvad, ez anyagok a kénes szalagok készítésekor nem nagy változást szenvednek. A kénes szalagok elégetésekor a kén csaknem egyedül ég és az igy keletkezett melegség az aroma-tikus anyagban levő illő olajakat felszabadítja, melyek elazáltva a hordó dongálban megsürüdiek. Mikor a bor a hordóba töltetik, felveszi az aromatikua anyagokat és kellemes fűszeres ízt nyer, melyet előbb teljesen nÓIkülözöttNagy obb pinczékben otthon kell készíteni az aromatikos kénes szalagokat és pedig vegyileg tiszta kénből.
— A posterestante menyasszony.
Eckhardt és Brandauer jó barátok voltak St--Veítban. Brandaocr egy sz er szóba hozta, hogy ő barátját megházasitja. Egy napon figyelmeztette ől valamelyik lap hirdetési rovatában egy házassági ajánlatra. Eckhardt nem bírván ellenállani Brandaoer sürgetésének, levelet irt as illető hölgyhöz, az illető lap kiadóhivatalába. A válasz nem sokáig váratott magára ; a nő fiatal, szép volt, előkelő családból származott örökséget várt, s Weisz Anóniának hívták. Csime: Posterestante fiat. — A jövendő pár kőzt nagyon élénk levélváltás keletkezett. A beküldött fénykép egészen elbájolta Eckhardot, de kevésbé a folytonos pénzkérdések. Weisz Antóniának majd utaznia kelett öröksége ügyében, majd ezt vagy amazt a nagybátyját kellett .megvesztegetni' a ki, idegenkedett a házasságtól, majd ismét a nagykorusitásra kellett a pénz. A hű Eckhardt pénzre pénzt küldött, lassankint 200 frtot. Mikor egyszer Antónia 500 foríntott kértEckhard pénzküidés helyett áradozó szavakban adott kifejezést azon óhajának, hogy mennyire szeretné Ő látni az ő aranyos Antóniáját.Nem jött válasz: Antónia nem adott életjelt magáról. Eckhardt pár hét előtt meglátogatta Brandaur barátját, ki Bécsbe költözött át egy csinos Bzállásadóoéhoz, kinek nagyon ndvarolt. Eckhardtnak is megtetszett az asszony, Ő is szemet vetett rá, a mi nem cis dühba hozta a féltékeny Brandauert. A harmadik-negyedik látogatás után névtelen levelet kap ami Éckhardtunk, melyben a irstik neki, hogy szüntesse be látogatásait, mert igy meg amúgy. — Eckbarduak feltűnt, hogy a betűk szakasztott olyanok, mint a Weisz Antóniáéi. Egy pillanat alatt leesett szeméről a hályog, s Őrültes dühhel rohant .barátjához." Pár óra molva elfogták Brandauert, a ki bevallotta, hogy ő volt a Weisz Antónia, b neki kellett a pénz. — Az Eckhardtoak küldött fénykép pedig — Bíanchie volt.
Rövid hírek.
Baden Badenben királyoénzat su-hanezok kövekkel dob Iták meg. — „Alkotmányos titkok" czimmel legközelebb röpirat megjelenése várható. — Oroszország és Perzsia közt fennálló barátságot egy orosz nő elrablásí esete veszélyezteti. — Nagy-Váradon egy kereskedőhöz fegyveres rabló ment be koldus ruhában. A kereskedő bátor ember lévén, lefegyverezte. — Az Időjárást mindenfelől nagyon szeszélyesnek irják.
— Dr. TakáCS Endre, egyetemi magán-tanár, gyakorló orvos neje, bzüI. Bognír Ilona Budapesten a negyedik emeletről leugrott s rögtön szörnyet halt. — A polgári házasság keresztények és zsidók közötti érvénye iránt előterjesztett törvényjavaslat elfogadtatott. — Spanga Pál áilapota jóra fordalt. A Majláth-Űgyre nézve erősen tagadjs a részességet. — Hatos Sándor most igen erős Őrizet alatt áll; se sétára, se munkaterembe nem eresztik. — Az eddigi 50 forintos bankjegyek a legközelebbi hónapban uj, magyar és német szövegű jegyekkel fognak becserél tetni. — Eöry György vőr-söeski lakoz, kis darab krumpli föld miatt atyjával össsesaólalkosván, azt megkéselte agy, hogy eletéhez kevés a remény. — Kénnyel Jdzsef vasmegyei tanfelügyelő fenyegető levelet kapott egy szombathelyi tanító elbocsáttatása miatt.
— Körmend és vidéke nagy lelkesedéssel karolja fel ázott felállítandó ezu-korgyár eszméjét.
HXTSZONKKTTE DIK ÉVfOLYAM
SALAI KÖZLŐN?
APfiLLIS lS.éE 1883.
Irodalom.
(E rovat alatt mejemtittítt munkák Nazy-Kuiuin Wejdits Jóiíef k&njrkeríiekeátébeű kaphatok vsgv általa megrendelhatok. Vldáki raegrondelétek posta forduHivai pontosan eii-köiöltetnek)
— Közigazgatási tisztviselők figyelmébe. Előfizetési felhívás a kihágá-sokról szóló büntető-törvénykönyv és eljárat, a kösigszgstáaí hatóságok hatáskörébe utalt — hatályban levő — és büntető intéikedésaket tartalmazó összes .Törvények és R-ndelelek* gyűjteményére. E mintegy 18—20 ivre terjedő munka magában foglalj..: 1) a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyvet, ki-bóvitve a bűntettekről éa vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv általános részének azon intézkedéseivel, melyek e kihágásokra is alkalmazandók; 2) az élet beléptetési tőrvény által érvényben hagyott azon törvényeket és rendeleteket, melyek a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoaó kihágásokat vsgy büntető határozatokat brtalmaszák; 3) kibá-
tül előüb kérjük a megrendelést. Ai írás-ssl ellátott példányokból kétféle kiadvány lesz kösrebocsáj'va : Magyar és némít szöveggel. Minden péídíny mellé a számos arcsképet magyarásó lSiSehason-litó Lp adatik. Bátorkodunk tehát ezen hazai érdekű kiadvány aláírására felhívni; mi^d^n mag arhoni mű ésköoyv kereskedés azon helyzetben van a m-t szet megrendelését gyorsan ej.-kőz .in:. — Ezen kivül még egy második nagy tör téoelmü becsű kép kiadását i* msgunkrs vállaltak és pedig Ssvojsi Jenő berezeg Zentsi győzelme (*. törökök felett 1697. szeptember 11-én) (Prins Eages's Sig über die Tűrken bei Zenta am 11. Sep tember 1697) festette: Engerth Ede met szetté: Doby Jenő (a me'zzet méretei szélesség 69 cm., magasság 47 cm.) Jenő berezeg tábornokai a győzelem atán csoportosulnak körülötte, míg egyidejűleg azok legfiatalabbik a (Lothringeni Yaude-mont berezeg) elindul a győzelem hírét a császár és királynak megvinni, Engerth buda-
Ede eredeti festménye szinte a a kösigazgatisi hatóságok előtt a kihá- pMti váriakban van elhelyezve; a mot-gásoa ügyekben követendő eljárást, a azet ö felsége anyagi támogatásával Doby mint azt as ide vonatkozó rendelet azt- JAOŐ által vonalmodorban jött létre. Ezen bályozzs, az eddigi gyakorlat érvénj bon műrészt tökélylyel készült mülapnt annál
hagyott szabályainak éa az erdei kihá-gásos Ügyekben köveeodő eljárás kiaé rétével; 4) as életbeléptetési törvényi azon összes miniszteri rendeletekkel, melyek a közigszgatási hatóságokat érinik s végül 5) azon intézkedéseket, melyek a közigazgatási hatóságokra nézve a bün vádi eljárás terén egy vagy más köteles ségeket rónak. A munka előfizetési ára 2 frt s könyvárusi uton nem less kapható, mert csak annyi pé'dányban nyomatik, a hány előfizető, illetőleg aláíró jelen tke-sik. Felhivom ennélfogva azon azakfér-fiakat, közigazgatási közegeket a általán mindazokat, kik a munkát megazeresni óhsjtják, hogy akár a 2 frt előfizetési árt, akár megrendelő nyilatkozatukat hozzám legkésőb ¦ folyó évi május hó közepéig megküldeni aaiveskedjenek, annál ís inkább, mivel ss ezután érkező előfizetők, illetőleg aláíróknak példányokkal nem Brolgálbatnék. A munka legkésőbb június közepén Bzét fog küldetni, meg pedig as előfizetőknek bérmentve, ke-reestkőtés alatt, az aláíróknak pedig utánvétellel. Csik-Ss-reda, 1383. márcziuB 26. Molnár László.
— Ö csász. és apóst, királyi Fel
sége fÓk a marásmesteri hivatala meg-hizta az alulírott mükiadóí vállalatot a legfelsőbb meghagyásból készült I. Fe-reocz József király és Erzsébet királyné ó felségeiknek 1867. június 8 án a budai vártemplomban történt korooáztatását ábrázoló rézmetszetet közzétenni és áruba bocsátani. A képet festé: Engerth Ede lovag — metszette; Doby Jenő. (A réz metszet méretei: 66 clm. szélesség és 54 ctm. magastág.) A legfelsőbb meghagyás értelmében ezen kiadvány jövedelme a birodalom mindkét feléből származó, képesített fiatal mücészek segé'ye-tésére fog fordíttatni. A kép eredetije, mely a budai királyi váriakban van elhelyezve, legfelsőbb meghagyás folytán lett festve Engerth Ede művész által; azon örök-e emlékezetes cselekvényt híven tükrözi viaszs és sz abban résztvett személyiségek nagy számának bű srct-képeit tartalmazza. A művészi tökélylyel készült rézmetszett legfelsőbb jóváhagyás és a ca. k. főkamsrásmesteri hivatal megrendelése alapján, a több nagyobb munkája kővetkestében előnyösen ismert Doby Jenő magysr rézmetsző által lett kivíve. A megrendelő íren fel vannak sorolva a nyomatás küiőmböző fajai; .Remarque nyomatsz* és az ,irás előtti' példányokból sránylsgcsak kis szám készül, as ilynemű példányokra tehát men-
is inkább bátorkodunk figyelmébe uján lani, mintán épen ez évben igen élénk a visszaemlékezés a XVIf ssássd vége felé a törökös ellen vívott hősies harcsokra. KiválÓ tiszteletiéi Artaria és társa
— „Családi költemények* csimü
eredeti munkára hirdet előfizetést Temet Lippán Vároay Mihály, polgáriskolai tanár. Előfizetési ár 1 forint. Gyűjtőnek kát előfizetőre tisztelet-példány adatik.
— Előfizetési felhívás. Arany János dalai Arany, Petőfi és Amadé költeményeire. A dallamokat ssersé Arany János. Énekhangra és önálló zongorára feldolgosta Bartalus István. Kb. 20 eredeti séppel; rajzolja Gyalay Llszló. Pompás album-kiadás negyedrét alakban; számoa inítialéval és etnbléme-al; karton-papiron nyomatva. Előfizetési ára 4 frt tűzve; 6 frt diazkölésben. (Bolti ára tetemesen magasabb less.} A napisajtó után már köztudomása, hogy elhányt nagy költőnk, Arany János, még életében engem tisztelt meg, ha helyesnek tartom, zenedalai feldolgozásával. Igyekeztem egyfelől megbízatásomnak, [másfelől a kösóbajtásnak eleget tenni; s bogy a t. cz. közönség minél elébb birbassa a nsgy széliem utolsó érzeményeit: kész dolgozatomat énekre s önálló zongorára (a dallamokat meghagyva eredetiségükben), ezennel a Révai testvéreknek adom át, oly kikötéssel, hrgy az áltatok kiadott dalok tísstajö védelme a felállítandó Aranyszobor jevá/a legyen szentelve. Bartalus István. Ö felsége, Erzsébet királyné jelen munka ajánlását elfogadni kegyeskedett. A nagy díszszel kiállítandó mŰ Gyulay László eredeti rajzaival, legfinomabb kárton-papiron nyomatva k. b. május bó derekán fog megjelenni és tartalmazni fogja a következő költeményeket, dallamaikkal és képekkel: A tudós macskája. Arany János költeménye 3 képpil. Igyunk biz azt egy kicsit. Arany János költe menye 1 képpel. A hegedű szarsz fája. Arany János költeménye. 2 képpel. Népdal: Kondoros! csárda mellett. Arany J. költeménye. 2 képpel. Zách Klára. Arany János költeménye. 3 képpel (1 fénynyel). A toronyban delet harangoznak, Petőfi S. költ. 2 képpel. (I féoynyomat). A tintás Üveg. Petőfi 8. költ. 2 képpel, Hozzám jöss-e (Csillagnak születtél) Petőfi S. költ. 1 képpel.(1 fénynyomat). Csokonai Petőfi S. költeménye. 1 képpel. Toborzó. Amadé Lfezló költeménye. 1 képpel. A tiszta jövedelem az Arány-szobor jsvára fordittatik. Az e mű iránt rendkívül nagy mérvben nyilatkozó érdeklődésnél fogva.
hogy a nyomatandó példányok azáms írást tájékozva lehessünk — előfizetési Íveket bocsátunk kí és kérjük sz érdeklődő közöntéget, bogy a rendeléseket, illetve előfizetéseket legkésőbb f. évi áp-rlis hó 15-ig hozzánk beküldeni annál inkább asiveskedjenek, mivel ezen napon tnl as a;bum bolti ára tetemesen magasabb less. A manka előfizetése ára: fűzött példányé 4 frt, diszkötéiü pé'dánjé 6 frt Azonkívül kéazülni fog e műből 25 pompás díszpéldány smatenrök számára legfinomabb hollandi merített Van Gel-dern papíron; e példányok mindegyike folyó számmal leaz ellátva és hártya-bo riiékba fűzve és csakis a megrendelők számára késsül; ezen példányok előfizetést ára fűzve 10 frt, félhőr-amateor dísz-kötésben 14 frt, (25-nél több díszpéldány csak azon esetre fog nyomatni, ha több j
megrendelés érkezik be; kérjük azért a díszpéldányra számot tartó t. rendelőket, hogy ebbeli óhajaikat velünk mielőbb közölni szíveskedjenek). A halhatatlan költőnk iránti mély tisztelet és ragaszkodás, valamint a nemes czél iránti tekintet remélnünk engedi, bogy a t. közönség legnagyobb mérvű pártfogásában fogja ez irodalmi és művészeti remek-albumot részesíteni. Budapei en, 1883. február kösepén. Hasafiai üdvözlettel Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Budapesten VI, Táczi utcza 11. Bt. A művet s lehető legmelegebben ajánljuk olvasóink-ki -
Papírszeletek.
Ritka féltékenység Egy fiatal ügyvéd nem régiben megházasodott s fiatal nejévei terveket eaioálgatott jövendő életökre nézve.
— .U: hiszem mégis lejjobb lesz, ha áUamhivatalt vállalok, — sió:: a férj.
— Nem bánom, — jegyű meg a menyecske — "-aak valahogy vizsga!ó bíróvá ni nevezzenek ki!
— Miért?
— Hm! MiértT Mert sióknak aa araknak nagyon is bGrea kínálkozik aa alkalom.. Sokszor kerülnek &atal aők a törvényszék elé ¦ mindig azt olvasom a lapokban, hogy a vádlott dó átadatott a vizsgalóbtrőnak.
Heti jelentós a budapesti gabonatőzsdére!.
Budspest április 13. 1883. Steiner József és Társa termény-gabona és bizományi czég jelentése.
Ara-tulajdonosok nagyobb hajlamot tanúsítottak az eladáshoz Malmaink azonban olcsóbb árakat várnak es csak napissükaégletükel szerzik be. Talnyomó kínálat és mérsékelt véielkedv mellett áraink kissé gyengültek. Külföld tartós kodók, Csehország és morvaorsság némi vétolkedvet mutattak és kisebb mesyísé-geket rendejtek.
Bn alO 15 olcsóbb. Maiárjegyté-seínk : Tiazavidéki, pest- és fehérmegyei: 78-79 kLlO-]0.10.79 - 80kl. 10.15-10.25. 80- 82 kl. 10.40-10 60. Bánsági 25, bácskai 15, észak magyar 40, üszögös fejok még további 40—50 krral olcsóbban fizettetnek. Kötések tavsssrs 9.78, őszre 10.06.
R o i s csendes. EsŐrendÜ 7.30, közepes 7, olib 6.75.
Tengeri vil toistli o, 6.50—665 kelt. Kikinda 5.90. Máj.— ju i. 6.49.
Árpa szilárd. Takarmány 6.90— 7.40, maláta 7.25—8, sörfőzdéi 8 50 -9.
Zab szilárd 5 80—6.75 minőség aserínt Tsraszra 6 36, Őszre 6.55.
Bargooya szilárd. Kivitelre 2.60-3 frtig kelt.
Repczeaug.—ssept. szilárd 14.80 Vadrepose szilárd7.50—7.75.
Kendermag 13—13.50 Lenmag 12 frt Mobirmag 12 50.
Köles takarmány 4 50, kásának való 6.20-6 70, oláh 7 frt.
Köleskorpa zsákostul 235, Köleadera 5 2a
Tskarmánybükköny basából trieurózött 3.20, vetni való 8.50, zabbal kevert 7.75. Káss zsákostul 11—11.50.
Bab hiányzik. Dnnsvidéki 9.—10. Erdélyi 9.25-9.75, barns 11, tarka 8.— törpe 12.25.
Pénselőlegetö kamat-r a nyújtunk Ügyfeleinknek beraktározott árukra és feladási vevényekre. As előleg minden városban felvehető, bol pénzintézet létezik.
Zsákkölosöndíjt belenként derabonkini 2/\ krt számítunk hoz-zánk küldendő árukhoz.
Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 mm. atán az
oszír államvasat közraktáraiban 5 25 Fővárosi közraktárakban 7.05.
Felelős szerkesztő : BAB0S8 LiSZLÓ,
1356. 1883. mire/. L
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. tr-rszék tkkvi osztálya részéről közhírré tetetik, hogy Zalamegye összesített árvatara oevé'otc Dr. Tuboly Gyula m. t. t Ügyész asgy. kanizsai lakos végrehajtatóaak Németk László és veje : Bota Juliana végrehajtást szenvenő orosstonyi lakosok elleni 85 frt 35 kr. tőke, 1881. éri január ltőljárá 7% kamatok, 12 frt per, 6 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, 3652 sz. alatt msg. állapított 4 frt 50 kr. es 8 frt 70 kr. jelenlegi, a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a feaat ne. vésett kir. trvszék területéhez tartozó orosstonyi 83 sz. tjkvben A f 739 hss. s, felvett váltságköteles 882 frt, bi orosstonyi 84 sz. tjkvbsnf 1 tor 83. hss. aUtt foglalt váliságköleles 187 fit, Ogyaaszoa tjkvban A f 2 sor 740 híz. s. felvett 854 ír:ra becsült ingatlanok, 1883. évi május hó 22 ik napján délelőtt 10órakor Orots-tonyban a kössőgbtró hasánál felperest ügyvéd Dr. Tuboly Gyula vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak külÖa-küJÖa utóajáulat következtében.
s fsnntebb kitett
Kikiáltási ár becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/, át készpénzben, vsgy óvadék-képes papírban a kiküldött ktséh*z letenni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat agyas, attól 3 hónap alatt minden egyes részlet atán as árverés napjától számítandó §Je kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen éa módozatok ezerint lefizetni. 893 1 — 1
HIRDETÉSEK.
Dombornyomatu
koporsó diszkesek
(érez atánzat)
erős karton, vagy arany-és ezöst papírból a iegszebb kiállításban.
NagT árelBnseáés. Saját oartmány.
JOHN és TÁRSA
Bées (Win), Mirosrelhecsiras.se Nf. 49.
Wiese a Comp,
Kassen-Fabrikanten WIEN-PRAß.
Gjir :
Bett II PippMoelBoitie 58.
Matt:
Bios, II Ustert Owuitratu Nr. 25.
880 6-15 Fióküzlet:
Budapest. KArut, FoBOiere-paiota.
Mastix-mízga tetőknél.
háztetők bevonásira, fa-, bádog-
Ublapapiros
888 3 -3.
Ezzel ruhák és kelmék tartósan vízhatlanokká tehetők. Szétküldés minden országba. 8-szor díjazva.
Kapható HALLER KRISTÓF özvegyénél Sráczban, I. Herrengatss 13. sz. s.
Cg. k. sz. déli vasúttársaság. 891 1 — 3
F. évi május 5-én délelőtt 9 órakor fognak több a vasúton 1882. év folyama alatt elhagyott tárgyak melyek mostanáig nem vétettek át, a helybeli állomási indóháznál elárvereztetni.
Az üzlet igazgatóság.
A Triesztben is kitűnő elismerésben részesült jeles magyarhoni ____---
)_L-—-—— Petánczon (Ri
Petánczon (Radein mellett.)
Bendkivül szénsavdüs savauyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatos alkatrészeinek összetétel énéi fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl.
3jsXeK3re2a.«a.eléB«3lzi a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat)
intézendök.
Raktárak- ós ismétel adóknak fcüiöncden sjánltatik.
Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét»sték, a dagó „Sséebenyi" _ névvel leend ellátva. 875 7—*
ÁrjEETiétet liTíiatra
ingyen és bermentre.
Sürgöny :
Votier Beleié, Baléit
o ÜLOTTOÜ
Q Minden lottónarátnak alkalom
ooooooooooooooo 0 0 0
njnjtatik, hogy az njon kijavított § j n és kipróbált játékrendszer által. Q | Q évenkintí 600-800 frt évi biztos Q Q jövedelmet szerezzen. A legese- q 1 fj kélyebb tételnél is folytonos nye- q
§rés biztosíttatik. Egy forint be- Q küldése ntán megküldöm a rövid ? 1 y és értelmes ntasitást, továbbá a 0 0 számokat tizenöt hozáshoz. Hogy 0 3 rendszerem elfogadóit minden v kártól megóvjam b biztos nyerésre y v vezessem, kész vagyok a netaláni v ¦ » akadályoknál írásban, minden dij 5 « nélkUl fölvilagositást adni. A 0 r kérdezősködésekhez retoor bélye- v g gek melléklendők. «M 0
§ Y. Hrdlickajun 0
q Wlei Wien te grossr Nenissse 4. a
-oooooooooooogc
TÁRCSA fürdőhely.
Hagyarbon Osztrák Stájer határán Vaamegvében fekszik. A nyugati és déli vaspálya SZOMBATHELYI állomásról és a bécs-aspsngí vaspálya végpontjáról 4 óra alatt juthatni oda.
Vise kitűnő vastartalmú, fürdője kivált női betegségeknél kűlönöa jó hatású, nevezetesen a női nemi-szervek bán-talmainál, mindkét nem idegbajainál a légzési és emésztési szervek idill; hurutjainál, a húgyszervek betegségeinél.
Posta- és távirda-hivatal a fürdőben. _ A vendégek átszállásáról ss álul is lett gondoskodva.
hogy ezen évben aj épület emeltetett, mely ezámot > szépen bútorozott lakosztályokkal bír.
Fűrdőorvos- Dr. Thomss Lsjos. Fürdői leírások minden könyvkereskedésben kaphatók. A fürdő-idény májas 20-án kezdődik,
A fürdő-felügyelőség.
889 2 - 6.
Hr\gy-Kninii, ayoa&toU a kiadó takjdonas Wüjdits József gyorssajtóján.
NAGY-KANIZSA, 1883. április 23-én.
sa-ific Bzö,m
Huszonkettedik évíolyam.
egész ÍTre léi éire
Egy taám 10 kr.
HIBOETtSEK
8 basal«« petitsorhan T, masodBimr 6 t minden tovitibi sorért $ Itr.
SYILTTÉRBEN soronként 10 krér: vt'-tetn.'fc rei Kincstári illetők minden ("gyes !i:r>i • 30 kr. fizetendő.
ZALAI KÖZLÖNY.
A Up szellemi részét illető közlemények z sierkesztöhói, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök: KAGY-KAXIZSA WItsstosksx
Bérmentstlr-n levelek csak hmm mnnka.tarsak.t6l fogadtatnak ol. \
Kézíratok ríssza nem küldetnek."
, Nagy -kanizsai önk. tűzoltó-egylet"
a „zalamegyei általános tanítótestület' a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület0; a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeze'." kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
a,soproni keres-
IieteiikIna kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bano József felolvasása
a magyar történelmi társaiét !S33-ik érj april *6-éű tartott választmányi Alisén
-Egy magyar történetre nagy nemzeti jutalomnak kitűzése erdekében.*
(II.) Igen kérek bocsánatot a íörténelmi társulat tisztelt tagjaitól, hogy én itt annyira ösmert, de különösen önök által annyira ösmert történelmi tényeket hozok fel. De hazánk történetének első korszakából, ezt okvetlen szükségesnek tartottam, indokolásul annak, mi meggyőződésemmé vált, s mit később leszek bátor előadni.
Tudjuk, hogy-a kereszténység első keletkezésekor a magyarság nemzeti ügyének nem szolgált.
Midőn István eljegyzé a bajor Gizellát, Henrik leányát, feltételül az lelt kikötve, hogy mentül számosabb német ur költözzék be fegyveres népével, Istvánt szükség esetében a lázadók ellen védeni.
És tudjuk, hogy ily német ur veres népével tényleg nagyon is sok akadt és vándorolt be; s a legenda maga is azt mondja István koráról .napról-napra gyarapudik a hivek egyháza és a külföldről mind többen vándoriának be."
Tudjuk, hogy a téritők mind idegenek voltak, hogy a hires Gellért idegen nyelven prédikált. S hogy a született keresztényeket, s e szerint nem magyarokat István nemessé tette, mert azokban jobban hízott, ugy, hogy alig lehet csodálni, hogy kormányzásának maximája lett a híres „Regnum unius linguae fragile et inbecille.
Es hogy ez és ehhez hasonló körülmények nagyon gyöngítették a magyar elemet, ez nagyon természetes.
És tudjuk végre azt is, hogy a nagy nemzeti lázadást 998. t. i. Kupa lázadását, csakugyan ezen
idegen sereggel verte le István és igy hogy a keresztény vallásnak diadalt szerezzen és a keresztény államot megalapítsa, kénytelen volt saját nemzetét, saját faját gyengíteni.
És itt találok én részemről történetünkben oly ellenmondást, oly hézagot, melyet az eddigi adatok szerint kimagyarázd nem lebet.
A térítésnél mindenütt a világon a kedélyekre kell hatni, s a szó hatalma által meggyőzni. Be ha a térítők idegenek voitak, mi módon lehetett már akkor oly roppant eredménye a térítésnek ?
És ha annyira elpusztult az ország s annyi idegen vándorolt be. hogy van, hogy még is igen sok jel arra mutat, hogy különösen a Dunántúl, de még a felföldön ís István korában a magyar fajnak már igen cl keltett terjedni. És Pannonhalmán már akkor magyar iskolák felállításának nyomaira akadunk, mert a nemzeti királyok alatt ja Dunántúl volt magva a magyar-jságnak.
j Ugy látszik tehát, hogy a mit [István egy kézzel rontott, azt nagy | szelleme a másik, még pedig erósebb kezével felépítette. De erre biztos támpontot nem találunk. Mert különben, habár ig-nz, hogy később a keresztény vallás lett a nemzet megmentője, annak első keletkezésénél felolvasztó erejének a nemzet alig lett volna képes ellentállani.
István alatt volt Gyula lázadása Erdélyben, itt is a magyar fajt kellé pusztítani, hogy a kereszténység megmaradjon.
István és Imre halála után következett Péter és Aba Sámuel viszálya, vagyis valóságos polgárháború után Endre és Béla harczai, s a pogányságnak folytonos feléledése. (23 évig tartott e viszály.)
Első Béla alatt János, Vatha fiának lázadása s a fehérvári ütkö-
zet, mely a pogányság utolsó nagyobb fellobbanása volt és sok magyar vérbe került.
Salamon alatt kunos; ~ pusztították az országot s a cserhalmi ütközet Doboka megyében, egyike volt leggyilkosabbakuak.
Itt njra rnkonfaj pusztította a magyart, mely késóbb beleolvadott s oly becses alkatrészét képezi.
Szent László alatt, Salamon ingerlései következtében Kutesk kun fejedelem njra az országra tört, s njra rokonfaj pusztította a rokont, s később Eapules vezér alatt njra kunok rohanták meg az országot, s pusztították Erdélyt, Bihart, Sza-bolcsot s irtották a népet. Ugyanez történt Ákos kun fejedelem alatt is.
Mennyi áldozatba került Horvátország meghódítása is és Kálmán alatt nagyon sokat szenvedett az ország a keresztes hadjáratoktól is.
IL Géza alatt (1141—1161) települtek le a szepesi és erdélyi szászok, mert a sok belviszály következtében ezen országrészek egészen elpusztultak és Borics, Kálmán állítólagos fia által előidézett belháború szintén sok vérbe került.
IL Istvántól II. Endréig, tehát majd száz esztendeig tart a görög befolyás az Árpád-kori korszakban. Dicstelen része ezen korszak* történetének a nemzet erkölcsi elaljasodása és a belső rothadásuak korszaka volt, s kevésbé mult, hogy az ország függetlensége is ennek áldozatául nem esett.
Semmivel sejm dicsőségesebb II. Endre uralkodása. Hiszen akkor a nemzet majdnem a végromlásig sfl-lyedt, s ha IV-ik Bélának ifjú erős keze az ügyek vezetésébe nem nyul. talán már akkor végleg elenyészett volna.
Ilyen körülmények között következett 1241-1242-ben a tatárjárás.
Igaz, ezen első nem soká tartott, de egyhangúlag mondja a történet, miszerint „oly pusztitást, ínséget hagyott maga után, melyhez hasonlót egy ország története sem mutathat fel."
IV-ík Béla, midón Vcgliából hazajött, az ország alsó részein 15 napnyi ut hosszában és széltébsn csak fehérlő csontokat , rothadó holttetemeket s azokon élődő ragadozó állatokat, elpusztult helységeket füstölő tornyokat és épületromokat látott, de embert sehol. Mindezeken felül iszonyú éhhalál kezdé pusztítani e hazát, melyről meg van írva, hogy talán több áldozatot ejtett mint a tatárok kegyetlensége. Végül jött még a sáska sereg is.
Kogerius a váradi kanonok, a Carmen miserabile- ben mint szemtanú nagyon is megerősíti a leírást. Igaz, hogy azt is följegyzi a történet, hogy a lakosok hegyes vidékekbe, erdőkbe, barlangokba menetültek ; de azt is hozzá teszi, Batu khán néhány elfogott pap által a király nevében leveleket irata, hogy térjen vissza a nép a menedékkelyekről régi lakába, s ez meg ís történt, — s midőn már Örülni kezdenek az iszonyn pusztítás után bekövetkezett békének, aratás és szüret után, ezeknek nagy része is leöletett.
Tehát ezen adatok szerint egy vég és példa nélküli romlás és pusztítás, vagyis végromlás.
Ily körülmények között nagyon természetes, hogy Béla a szomszéd német és szláv tartományokból rengeteg számú uj lakosokkal telepitette be az országot.
Már most állapodjunk meg kissé és kérdjük önmagunktól, ha a történetnek azon adatai igazak, hogy ezen első korszakban már századokon keresztül tartott folytonosan a viszály öldöklés, pusztítás, csapás, mí mindent volt képes e nemzet, még ezen
alhatlan és példa nélküli tatár pusztitást is kiállani, hogy végképen el nem veszett.
Igaz, erre azt lehet felelni, miszerint hihető, hogy a magyarok már ide jövetelökkor itt rokon fájókra akadtak s ezeket magokba felszívták. Ez lehetséges, de történelmileg még bizonyítva nincs.
Továbbá azt lehet felelni, hogy a bejövetel után rokon faj vándorolt bc. Igaz, már István idejében költöztek be bessenyők, késóbb palóezok vagyis kunok egy része és IV-ik Béla alatt közvetlenül — alig egy évvel — a tatárpusztitás előtt a kunoknak nagy zöme.
De ez akkor a nemzet erősítésére nemcsak nem szolgált, sőt azt lehet mondani, főindoka volt a válságnak.
Mert hiszen Bogerius és más kútfők szerint épen az volt feltétele a letelepítésnek, hogy a kunok felvegyék a keresztény vallást és megtanulják a nemzet nyelvét. És a történelmi kutatások már tisztába hozták, hogy a kun nyelv a magyartól egészen különböző nyelv volt, s midőn a kunok ide települtek, a magyarok méltán gyanakodhattak, hogy ezek küldöttei voltak a tatároknak, hogy kitanulván az ország körülményeit és megösmerkedvén a nyelvvel, az Őket követő tatároknak segítségére lehessenek.
A következmények ezen gyanút nagyon is igazolták, hanem eltekintve ettől, kétségtelen, hogy a kunoknak külön nyelvök volt.
De ha századokon keresztül annyira elpusztult ez a magyar faj és ha igaz, hogy a tatárok annyira elpusztították az egész országot és legkülönösebben a Duna éa Tisza közti vidékét, a hova épen a kunok telepedtek és annyi idegen vándorolt be: hogy történhetett tehát, hogy
TARCZA.
Az ara.
Szegény Bodó Pistit Ma tették a sírba; Koporsója felett Ki «cin fakadt sírva. S*egény volt, — árva volt,
Hírűi nem tehetni......
(Mért, hogy a szegénynek Nem szabad szeretni!) Patcu sirhal mának Nincs xöldeló sarja SxéltSl ÚaÖtt sörgÓ FaleTÍ] takarja.....
Éjfél Tan — airok kozt VadnI sivít a iSii Hulldogál, ha ldogil A száras falevél. Ennyi lengő árny kost Ki az él5 itten? Éjfélben..- temetőn.....! Hogy nem féli Istent 1
Az új siraál megáll, (Tegnap hantoltak fel) Hegtalálja bár oly Vad setét aa éjfél. A fejfára borul És megindul könnye, Halló könnyeire Panasza özönje.---
Görcsösen sitii.
Azt a fejfát karja
És ajka harmadszor
Csókolni akarja.
Ah de lehanyatlik
Mint a aebxett szárnyak
Ott lengnek köröle
A szellemek — árnyak —
És álmodik hosszan
És álmodik szépet
Oteli azt a már
Sirba veszett képet. — — —
Elmondja, mint tiltá
Tőle édes apja----
(Es a Szellem tovább — Csak tovább ringatja —)
Hol mosolygra mondja Hol meg ismét sirva: Mint van az 5 sorsa Határozva, imt? Hint lett annak, a kit
Gyűlölt as arája----
És a szeltem hallgat Búsan bélint rája.
Mondja — tovább mondja; Dc már csak ngy súgva, Rá felel az Őszi Hideg szellő búgva. — Elhal a zzellemdal Némán körűi állnak
Libegnek...... lebegnek
Hideg csókot váltnak.
És az ara ajkát
Szintén csokra nyújtja,
Még lélekzetét is
Kebelébe fujtja.
Hosssan némán stivja — — —
Nem nyílik meg saéra---
Elcsattant :----egyet üt.
Fent a torony óra.
Tova futó szeUő Heg se botlik benne, Hintha csak egy saellem Lengő árnya lenne. — Ax a <-aók mely oda Fagyott ajakára: Legjobb orrosiág volt Ai Ó nagy bajára____.
NEUSZ1DLEE JÓZSEF.
Irka-firka.
Az ember egész életén át — met. 12 éves korában eltemeti mosolygó gyermek korát, — a 18-dikbsn a rózsás ifiukort, — a 20-íkban első szerelmét, — a SO-dikban bizalmát az emberiség iránt, — a 40 dikben már reményeit ía, — aj 50 dikben vágyait, — a 60-dikbaa lassan-lassan érzékeit; a látást, hallást is. Igy temet az ember egéss életén át — és még sem gondol a halálra I Ha kérdeni merészeljük: .Hány éves ön? ő ebben eme másik kérdést látja felállítva levőnek ; „Mikor lesz szerencsém az ön holttestét a BÍrhoz kisérni?"
*
Miért kopaszodnak a férfiak hama' rabb meg, mint a nők? — Mert többet kell a fejüket vakarniuk.
*
A balállal legjobban -ellenkezik a dicsőség, az élettel a ^gyalázat; mert a nagy ember dicsérete holta atán ía fennmarad, a gyalázatosnak életében sincs emlékezete.
« "
Aki súlyban nyerni akar, annak legjobban tanácslom a megnósüléstj mert néhány hét multán bizonyára mázsás terhek nyomják a szivét.
*
A legnagyobb szükségen kívül nem csak vétkes, de haszontalan ia az esküvés ; mert as igás embernek nem szük-'jes esküdnie s akt könnyen esküszik, nem igaz ember.
sí-Miért engedte meg Mohamed a törököknek a sok nejüaéget? — Mert
tudta, hogy minden józan gondolkodása hivője mégis csak egyet vesz magának. Bizony, bizony sokszor az az egy ü sok. —
*
Valamint a füst kerekedése píllana-tában átláthnthatlan 8 elfogja a szemek világit, dc időmaltán ritkái és átlátszóvá less: agy a hazugság is, ha kimondása után hitelre talált is, végre kitudódik •
A legfatalípabb nyakkellcmetlenség ax, mikor az ember valami unalmas csacsogó t nem bir lerázni a nyakáról, a
A legdícséretreméllÓbb erkölcs ía utálatossá válik, midőn az okosság mértékéiül eltér.

As embert eme kettő emelheti a föld fölé: a pbílosophia, meg a kötél *
Kinek használ, ki magának ártV *
As ifjak azért kerülik a halált, mert hossza életet remélnek; ax öregek pedig azért, mert rövid id-jűket meghosz-szabitani kívánják.
*
Mikor tanalja meg a nő a szellemes férfiakat b;caülni? — Mikor együgyű emberhez ment nőül.
*
A baddha vallás papjai eme nagy jelentőségű szavakat mondják . a kereaz-telésnél:
(JSfrva jöszsx e világra fiam, de akik ágyad körül állnak, mosolyognak; élj agy, hogy távozásod alkalmával te
mosolyogj s akik körülötted állnak, azok sírjanak."
«
A gyanú hasonló a sebhez, mely nebesen gyógyul, a ba összeforrt is — bélyegét meghagyja.
Míen lehet kétségbe esni? Az olssi e kérdésre következő közmondással felel:
„Elutazáti szándékkal as állomásra sietni s a vonatot az orr előtt elrobogni látni, — postán valamit nehezen várni éa azt meg nem kapni, — szerelmesnek lenni ít viszont nem szerettetni bárom olyas dolog, amí kétségbe ejtheti az embert.
*
A kaaaellíak Szerették volna, ha {¦áz ajjanon építendő vasat as ő városuk mellett vezettetik el, de az országgydiesen Ochs éa Bahr képviselők hevezen tiltakoztak es ellen. Daczára e tiltakozásnak a ksaselliak megkapták a vasutat. A csukrászok rögtön felhasználták est esetet részben a gúnyolódásra, részben üzleti forgalmak emelésére. Ctnkorból vasatat formáltak és ezt karácsonyra a
_____katba helyezték. Egy medve (Bahr)
belekapaszkodik a locomotiv hátsó kerekébe s minden áron vissza akarja azt tartani; a locomotiv előtt meg egy ökör (Ochs) iparkodik társai tőle telhetőleg szándékában a-gileni. Hogy e kép érthetőség tekintetében is megfeleljen csaljanak, oda írták szépen formált hetükkel • magyarázatot:
„Die Eisenbahn in ihrem Lauf Hat weder Bahr, noch Ochse auf.'
HÜBZOtfKHTTBDIK SVTOLYÁií
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPEILIS 22-én lg83
ezod 40,000 külön" nyelvű kan családot a magyarok mégis megma gyarositották és hogy ezen asszimi-láczió, ezen beolvasztás alig egy századdal később. Nagy Lajos korában már teljesen be volt végezve? mert hogy ez igy történt, az asszi-miláczió teljes volt, az kétségtelen, a knn éa magyar nyelv között, még csak tájszólási legkisebb különbség sincs.
Nyilt levél.*)
Tekintetes szerkesztő ur 1 A „Zalai Közlöny* 22-ik szamában a városi közegészség! bizottság nem éppen illedelmes módon, egy állítólagos szakértő által meglámadlatik, miért sngedte, hogy az israeliu hitközség egy baromfi ölő helyet saját telkén a polgári iskola mögött építhessen? Ezen, a mint mar mondám, sértő alakban tett megjegyzést nem hagyhatom sző nélkül. Mindenekelőtt szerkesztő nr, mint a közegészségügyi bizottság egyik buzgó tagja, ki is azon trésben, midőn a kérdéses engedély adatott, jelen volt, jÓI tudja, hogy a nagykanizsai egészségügyi bizottság sincsen annyira hátra, a mint ezt az állítólagos névtelen szakértő állítja; már mind-c Öndicséret u-lkül mondhatjuk, hogy épen az ellenk-zó igaz; a nagy-kanizsai közegészségügyi bizottság működése óta városunk közegészségének javítását és egyáltalában a haladást tűzte ki czéljánl. A dolog érdemére térve, a kért engedély oly feltételek mellett és oly módon adatott, hogy abból az épületből legkisebb szag és az iskolára nézve legkisebb kellemetlenség vagy egészségi hátrány nem támadhat, a mintez ezen lapok egy számában megjeleni ülési jegyzőkönyvből is kitűnik; ezen jegyzőkönyvet állítólagos szakértő ur, mielőtt roszalását kifejezte, ugy latszik nem tartotta érdemesnek el-oUaini. Ezen metszőhelyen a csekély mennyiségű vér zárt edényben naponként kihordattk és igy a rothadáaba nem mehet át, míg vágóhidnál a vérmennyiség igen-nagy lévén naponkint! eltávolítása lehetetlen volna, A mi pedig a szabadelvű kört, illetőleg annak orrát illeti — az az egész ügyben ártatlan. A régi a hitközségi ház udvarában levő metsző-hely már két esztendő előtt, midőn a szabadelvű kör még nem is létezett, az nj ház épitése alkalmával az építészeti és közegészségi bizottság javaslata szerint, mint egészségei lenes lett lebontva. Hogy állítólagos szakértőur a városi köz-egészségi állapotja iránt érdekkel viseltetik, igen szép; de hogy oly hangon beszél, mintha ö éppen mag* falta volna fel a bölcseséget kanalakkal és jogosítva voloa egy érdemes bizottságot durva módon megtámadni, már nem járja s ily modorral nem is boldogulhat
Dr^SCHKEYER LAJOS, mint a kösegészségi bizottság elnöke.
Helyet adtunk a fenti felszólalásnak, hogy elfogultaknak ne látszassunk.
de azt kijelentjük e helyen, hogy a dolog érdemére nézve mi is azon czélozott
szakértővel egy véleményen va gyünk. A dolog abban sarkal-iík, hogy a metssőhelyei régi helyéről elvivé, a poi-gári-iskoiamellett állítót t á k fel. Ez azon puszta tény, melyet — eltekintve as intéző köröktől — nem helyeselhetünk mi sem. Ha már a met-szóbelyet a városban akarták hagyni, akkor hagyták volna régi helyén. Azt azután, hogy a közegészségügyi bízott--ág meg a szabadéivü-kör mennyire ár tatltn az igaznak véréről, szívesebben szeretjük tényekből, mint jóakarata szavak bél co na Utál ni.
Szerk.
•) Mnll számunk részere késSn érke
Jegyzőkönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamsrának 1883-ik évi február hó 15 én tartott ren-dea közös üléséről. (Folytatás.)
5. Egyéb nyomtatvány érkezett: A Központi Értesítő 1 — 12. száma. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1831. évi fÓjelentése.
Aa osztrák-magyar monarchia vasúti évkönyve.
Az osztrák vasutak vételdijainak reformja Bondytől.
Navigosione austro-a ogarica all' estero nel 1881. a trieszti kamarától.
is 1882. évi november havában lajstromzott védjegyek jegyzéke.
Magy arország áruforgalma Ausztriával és más országokkal október havi fűzet.
Kőzzététetett :
6. A nagym. m. kir. földmtvelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnak L éví január 19-én 76. ss. a. kelt rendelete, a vasúti állatszállítmányok után fizetendő fertő tieni tési díjnak szabályossá, illetőleg mérséklése tárgyában.
7- Ugyanazon magas minisztoriamnak f. évi január 19-én 1490. ss. a. kelt rendelete, az 1882. évi augusztus 1 tói október végéig Bécsben tartandó nemzetközi villamos kiállításról. '
8. Ugyanazon magas minísteríum-nak f. évi február 1 én 4494 az. a. kelt rendelete, illetve a gabona, liszt éa hüvelyes vetemény ékből álló azon küldetné nyéknek rövid időre engedett rendkívüli díjmérséklést, melyek a buda-csáktor-nyai, Székesfehérvár-ujszőnyi és sopronkanizsai vonalok állomásain, valamint Sisseken a kls.genfurt-m uhi bachi és fran-zensfeete-avioi' vonalok állomásaira feladatnak.
9. Ugyanazon magas miníszterium-ak f. évi február 3-án 2382. sz. a. kelt
rendelete, mely szerint az 5000 kilogr. és azon alali mennyiségekben szállitott lisztküldemények számára az osztrák magyar vasúti kőteléki díjszabások utján életbe lépett, kivételesen mérsékelt tételek a keményítő-küldeményeknél is alkalmaztatnak,
10. A kisbéri álladalmi ménesbirtok igazgat óságának hirdetménye, as 1883. év folyamában nyerendő gyapjúnak, mégis az elhullás vagy levágás folytán azármszó bőröknek eladása tárgyában, —
Elintézett miniszteri rendeletek;
11. A nagym. m. kir. földmivelés-ipar- és kereskedelemügyi minisztérium nak 1882. deczember 23-án 53064 sz. a.
Anglia méltán nagy hirü philosopba, Mili Stuart, mikor azt kérdezték tői melyik a leghelyesebb politika ? — igy felelt : .Honesty ía the beat policy." (Becsületesség a leghelyesebb politika.) *-
Hazánk nagy fis, Kossuth Lajos igy nyillatkozik a tanítói állásról: »N( kicsinyeljétek a néptanítói állást. Nagyon magas állás aa as emberiség fejlődésének processosábant A legmagasabb' (Mikor gondolkoznak Kanizsán is igy ? I) •
Tanulj még sokat tűrni és még többet szenvedni, akkor boldog lessesz.
WEBEB, ANTAL.
kelt leirata, a gyári vállalatoknál létező bnmanistikus intézmények tárgyában. Elintézett megkeresések:
12. Spiegel Simon ezundr-i keres kedőnek kérdése a szeszes italok árulása tárgyában.
13. Hoffmaan Mór sircsi kereskedőnek megkereavéoye, dohány főtőzsnek ottan leendő felállítása végett, a soproni m. kir. pénzügyigazgslóságboz áttéte tett
14. Payer Alajos soproni lakosnak megkereavénye fel világosi tásért a megrendelések és szállítások körűi követni szokott üzleti szokásokról.
15. A kőszeg városi pénztári hivatalnak abbeli kérdése; hogy minő adónemek vétetnek a kamarai illetékek kivetési alapjául.
16. A soproni és pozsonyi m. kir. pénzügy Igazgatóságok megkeresvényeí, a fogyasztási adókivető- és felszólamlási bizottságok tagjainak megválasztása végett.
17. A rohonosi m. kir. katonai állomás parancsnokságnak megkeresése, egy bútorszállítást számla helyességének bizonyítása végett.
18. A soproni cs. kir. katonai élei mezési raktár inlézőségéoek megkeresése oly czégek közlése végett, melyek pokrÓczok gyártásával foglalkoznak.
19. A pozsonyi cs. ktr. katonai élelmezési raktár intézőségének megkeresése statiatikai adatok közlése végett.
20 Zalamegye alispáni hivatalának átirata, a kamarai választásnál felmerült nyomtatási költségeknek megtérítése végett.
21. Nagy-Kanizsa városa tanácsa* ?ak átirata, a fogyasztási adókivelő-bí-zottság tagjainak megválasztása végett.
Vásár engedély érések:
22. A nagym. m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriuro f. évi január 24-én 3625 sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Győr ssab. kir. városában január 10 — 17. napjain az ámz
ialt elmaradt országos vásár, január 29—31, napjain tartassák meg.
23. Ugyanazon magas minislerinm f. évi január 24-én 3426. az. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Vasvár községében a január 27-re eső országos vásár ez évben kivételesen janaár 29 én a május 3-ra eső vásár május 4-én, ssep tember 29 ere eső vásár szeptember28-án és a november ÍO-ére eső vásár novem ber 13 án tartassák meg.
24. Továbbá ugyanazon magas minisztérium f. évi február 8-án 5942. as. a. kelt rendelete szennt megengedte, hogy
Vép községében jmnuár 25-én meg nem tartathatott országos vásár helyett február 21-én póuáa-.r tartassák.
25 Vejire ugyanazon magas minisztérium f. évi február 6-án 3816. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Szé-ieskut községében évenként két, június 24-re és november 6-ára eső országos vásár tartásé ék.
A kamara tudomására hozattak: 26. Kamarai kültag, Zimmermann Károly nr szombathelyi lakosnak levele, melyben aajnálatát fejezi ki a felett, hogy as elnök ur, a kamarának 1882. évi működését tárgyazó és az utolsó ülésben felolvasott jelentésében, a vasárnapi munkaszünet kérdését, noha ez igen fontos, a kereskedői sarjadék továbbképzésével
Jancsi, kell] föl, nyiss ajtót?
(Homoresk.)
Egyetlen fia volt as öreg csizmadia-mesternek, kit saját mesterségére taníttatott, hogy legyen kire hagyni a „szerszámokat" az apai házzal együtt.
Meg iz tanulta a fiu apja mesterségét. Lett belőle tisztességes csizmadia mester.
De ebbe sok idő telt,'as öreg szálat- elköltözött abba az országba, ahol sem fiaánoz, sem fogyasztási-adó nem kisérti többé az embereket! — Aztán hazahívták a fiatal János mestert, hogy foglalja el az apai örökséget.
Ez meg is tőrént. János mester elfoglalta az apai örökséget. De ennek nagyon szomorú képe volt
Nem kerítette «zt a telket egy árva íüzág sem körül, csert ami kerítése volt valamikor, azt az idő vasfoga rég megemésztette, vagy feltüzelték a szomszédok, — és igy egy telek közepén azaba
válhatlan kapcsolatban álló ügy, csak néhány szóval érintette, a kamarát kár-vén, hogy ő is as elnöknek a miatt sajnálatát kifejezze.
Minthogy a kérdéses elnöki jelentés csak rövid ismétlését tartalmazza azon fontosabb tárgyaknak, melyek a lefolyt évben a kamara álul tárgyaltat-tak, a nélkül, hogy abban akár egyik, akár másik ügy tüzetesebben fejtegette -nék: ennélfogva a kamara Zimmermann urnák felszólalásai indokoltnak nem tartja éa egyáltalán nem talál okot arra, hogy az elnöknek eljárása miatt sajnálkozását nyilvánítsa.
27. A nagym. m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak 1882. deczember 26-án 53380 sz. a. kelt rendelete, mely szerint a Szerbiában kiütött marhavész okából a Szerbiából eredő vágómarhának behozatala és átvitele tárgyában tett intézkedések közöltetnek.
(Folyt, következik.)
don álló házacskából állott az apai örökség, mely telken szabadon közlekedett minden szomszédnak lábas-jószága épen agy, mint, hogy az utczáról is sok czábér jószág vetődött be az udvaron buján tenyésző pázsit lelegelésére.
Az ifjú gazdát boszastotta ez a kö rülmény, hogy az Ó telke a .Csáky szalmája" módjára bi torol tátik, boszontott; annyival is inkább, mivel családot akart alapiUni és egy jómódú gazda leányának már ki is nyilatkoztatta ebbéli szándékát 1 —
Háza tájékát tehát rendezni kívánta és elhatározta, hogy telkét tisztes séges kerítéssel véteti körül, mihelyt igyekezete folytán annyit megtakaríthat mestersége üzésének eredményéből, amennyi e czél foganatosít Uára rzükséges, mert veszedelmes dolognak tartot'-a ilyen kerítés-nélküli telekre fiatal menyecskét telepíteni I
Megjött az idő, hogy hozzá foghatott a kerítés elkésziléséhez.
Az első napon azonban, tLidőn a deszkakerítéshez szükséges lábfák kifaragásával, a kapu, és utczasjtó elkészítésével as ácsok rendbejöttek, nem haladhatták tovább munkájukkal, minthogy az ateraajtót és kaput fölállították teljes fölszereléssel, a kerítés többi részére vonatkozólag csak as előkészületek — a lábfák beázására} — készülhettek el.
Látva as ifja gazda, hogy íme már körvonalazott, kerítéssel bír telke,, egész le! ki nyugalom mai ment el alkonyat után hazulról, hogy most már mes'erinasál as Ő személye iránt teljesítendő szolgálatra is használhatja, nem csupán a meiteraég körében válik segítségére! — Meg is adta neki az utasítást, hogy feküdjék ki az udvar gyöpjére, hogy haaajövet, ha
zörgetni fog as ajtón, azonnal nyissa ki neki as utczaajtót.
Szép nyári éjssaka volt. A Jancsi gyerek egy pokrocrot a fű.-e teritvén le is feküdt as udvaron, de miként aa fiatal fiuknál történni szokott: veszett módon-! el íz aludt as éjjeli zaklatásokhoz nem szokott mesterinas.
*
Késő éjszaki volt A hold magasan állott az ég boltozatán midőn as ifjú gazda hazafelé vette útját, hogy első ízben igénybe vegye ama kellemes érzést, melyet az emberben költ a tudat, hogy saját birtokára az éjjeli támadások ellen is őrködő szolga bocsátja be az embert az adott jelre 1
Zörgetett János gazda sokáig az utczaajtóo, de nem hallott egyebet, mint távolról jövő mély, erős hortyogást. Megharagudott,
Haragjában mi telt volna tőit egyéb: átkapaaskodott az njonat nj kapán, odament as alvó csísmadta-inashoz, fölrázta ast mély álmából és utasította, hogy azonnal kelljen fői és nyisson neki ajtót —
Az inasgyerek föl ült fekvőhelyen, megdörzsölte szemeit, ásilott egy néhányat és nagyokat nyújtózkodott, miközben a gazda távozott a kapu mellotti szabad téren és elkezdett kegyetlenül zö rögni a bezárt utczaajtón, kiáltván: .Jancsii k el íj föl, nyiss ajtót!"
A Jancsi gyerek aztán meg is felelt gazdája parancsánál: nagy csikorgások között fölnyitotta as ojdonat uj zárat és gazdáját beeresztette a szűz ajtón ! —
TALALDKI
létéből csak 12 frtot keresett részre nyenkint, és a 15 frtnyi osztalék csak a konverzió műveletből korábbi években félretett haszon hozsá számításával volt adható. Á folyó évre magasabb osztalék épen nem, de még ily nagyságú sem várható. A hitelintézeti részvények 160 frtUl vannak befizetve, és a réssvéayes nempontjából 15 frtnyi osztalék minden bizooynyal igen szép eredmény, — de semmi esetre semtütel meg a mai mintegy 320 frtoe árfolyamnak! Ezen árfolyam után a papir jövedelmezősége még as 5%-o: sem baladja megl
A hitelintézeti részvényeknek további nevezetes áríoiy.. meoielkedéae tehát nemcsak nem indokolt, — hanem ha a szédelgés a minden ssison ellenére még 10—20 frtUl főlebb vemé is, — eljön nem sokára as idő, midőn e részvények jóval 320 frton alul leesnek megszerezhetők. Tegyük fel még azon valószínűleg bekövetkezendő eseUtt, hogy a jelenlegi bő pénzállás megszűnik, — és az aratás közeledtével, — ami mindig meg szokott V.rténni, — a pénz megdrágul; vagy, hogy a> jelenlegi mély politikai azélcsön-det valami kedvezőtlen éa váratlan est-meny találná megzzvarni, — ez esetben as árfolyam csökkenés annál nagyobb lenne, mert már a mai árfolyam sem reális. Ma mindenesetre kevesebb koci-kázatul lehet hitelio'ézeti részvényt eladni azon reményben, hogy azt később olcaóbbárfolyamon visszavásároljuk, mint további áremelkedésre spekulálni.
Nézetem ezerint tehát a hitelintézeti észvények csökkenésére való spekulatió ez idő szerint igen jövödelmeső lehet e- e műveletek keresztülvitelére felajánlom szolgálatomat.
WUKDA ADOLF, bank- és váltó üzlete Veszprémben.
H i r e k.
Tőzsde* pekulátió.
Veszpié-a, 1883. áprü 16.
A tőzsdén ez ideig brillant hangulat uralkodott. A magyar aranyjáradék konvertálásának folytatása volt, a jelszó melynek hatása alatt as irányadó speku latiÓ papir, a hitel részvény, as utóbbi 4 hó .alatt 60 frtnyi áremelkedésnek örvendett. Ea^n kilátásban levő mozgalomra már a .mait éri októberbea az .Egyetértés" ben megjelent hirdetményeimmel figyelmeztettem a közönséget, és ajánlottam a magyar 4°/0-08 járadék vásárlását. Azok kik tanácsomat követ tek ma már betétük után 8% hasznot látnak.
Az áremelkedés ma már igen jelentékeny, és a higgadt szemlélőt önként azon gondolatra vezeti, — váljon szokásához hűen nem lőtt a tőzsde már tnl a czélon, — és nem állnak-e as irányadó papírok, — a hilelrézzvények — ma már oly ármagaslaton, melynél a con versié valóssinÜ üzleti eredménye érdemen felül lett azámbavéve 1 A Rothschild csoport és a magyar pénzügyminisztérium közti megállapodás szerint a conversió nem akként lón ismét felvére, mint azt a tőzsde szerette volna és várta is. A tőzsde egy nagyazabásu aláírásra számított, a mellyel az összes még kibocsájundó 300 millió járadék el lelt voloa helyezve, — és e helyett a konsortium egyelőre csak 70 milliót konvertál. A konvertálás jelenleg módja nem is oly kedvező, mint az első aláírás, — mert akkor a konsortium 90 frtot kapott a 4°/L os járadékért, holott ezt most mintegy 89 frt 35 krén kínálja cserébe.
Nézzük csak mi volt az első 240 millió járadék [kiboosájtásáuak Üaieti eredménye? As osztrák hitel intézetére nem több mint 800000 forint, Ós csakis ezen rendkívül és nem érenkint visszatérő haszon hozsájárulásairal volt képes a hitelintézet a lefolyt érre, 15 frt oszu lékot adni.
A konvertálás első része asnnban a vállalkozókra nésre arányulanol jövő-delmezőbb volt a mostaninál, még azért is mert a konsortium már eíeve nagy meny-nyiségü, — hír szerint80 millió — 6%-taT, aranyjáradékot vásárolt össze olcsó árfolyamon, 102-től — 116 íg, — melyet teljtz nérértékben vagyis 120 frtért számolhatott el a kormánynak. Voltaké-pon tehát többet nyert a beváltott 6% oson, mint a kibocsájtott 4% oson! Ezen szép napoknak azonban most már vege, — a 6%-os parin l20-on áll és rajta a konsor-tinm mit sem nyerheti — A 4*/0-osat azonfelül mintegy 75 krral olcsóbban kell neki elárusítani, ezekként, azon is kevesebb haiaoa marad. Tiszta dolog, hogy a még konver álandó 300 millió járadék eladásánál a hitelintézetre nem esik annyi haszon mind a müvelet első részénél. De még azon esetoen is, ha a mi épen nem valószínű, — sót majdnem lehetetlen,— maradna is, esen űzleiból 800000 frt haszon, ebből egy részvényre — 250000 darab levén forgalomban — csak 3 frt 20 kr. esnék I S ki tudná megmondani, hegy a követett tempóban mennyi idő kellend ahhos, hogy a még hátralevó 300 millió rente gazdát találjon.
Hányan fogják felhasználni a tőzsdei es a konsortium által kínált árfolyam között fannál ó 75 krnyi különbözetet, —
hogy a becserélt ren tét eladják, éa a7ő'ságis A közgyűlés elnök iodttványár* kroyi hasznot biztosítsák! A legvérmesebb { Vértesy Iván, az egylet volt elnökének — remények mellett sem várható, bogy a j az egylet ügyei körűi Unusitoit fáradhat-konsortiamnak sikerüljön esen uagyaza* j lan törékenységéért, ngy a többi egyleti básu üzletet, még es évben finálízálni. — éa műszaki tisztikarnak is jegysóköoyvi Mindetekből azt a következtetést vonom kö«óneUtt»avaao:i.Tüzoltó-egyIetünkBek .e. hogy a hiteirészvéoyeknek 60 fr-nyi 18S0. raárcz. 14-én tölteni megalakulás* áremelkedése nem reális éa huzamosabb óta 3 ér lelt e!. A kezdet nehézségein te-időre meg nem állhat. — Igaz, hogy a hát most már tul van as egylet a a be Rothschild koneortiumnak a converlálás j fektetett tőke annak fennálliaára élig miatt érdekében áll a kedvező hangalatot ( anyagi biztosítékot nyújt. A kezdet oe-tmogatni, — denincsoly haulmas pénz- hézzégei meg vannak törve, az at ki v»u csoport a mely hosszú időn keresztül egy : egyengetve. Az uj tisztikar kési vagyont indokolatlanul magas árfolyamot larUni' vett át, melyet, hogy sikerrel gyataptt-képes lenne, — a tények és a helyzet hasson, s hogy az egylet javára és elő-konsequentiája előbb utóbb be fog állani. [ nyére minél áldásosabban működhessék A hitelintézet a lefolyt évben rendet üz-' szivünk mélyéből óhajtjuk.
— Meghívó. A nagy kanizs-íi .Kisdednevelő egyesület" évi rendes közgyűlését ISS3. éri ápril 29 én vasárnap délután 4 órakor tartja nádor-utezai saját házában, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghívatnak. Targvsorosat: 1) Elnöki jelentés a lefolyt évről. 2) A A szám vizsgáló bizottság jelentése. 3.) 1883-dik évi költségve-és beterjesztése. 4) A sorrendszeri at kilépő 10 választmányi tag s időközben leköszönt ügyész és pénztárnok helyetti választások eszköz-ése. 5) Netáni indítványok tárgyalása. Nagy Kanizsán 1883. évi apr.7 én tartott választmányi ülésből: Kocb Mihályné egyesületi elnök.
— Ügyvédi irodanyitás. Dr. Betti -
heim Bála, köz és váltó ügyvéd Ügyvédi >r< dáját helyben (városház olcza ösv, Bettlheim Márkuiné házában) megnyi totts,
— A zagyvált tej idáig igen nagy divatban volt a mi piaezunkon. A csalóknak azonban a közelmúlt napok egyikén igen elvette k-dvét dr. Pick Albert, derék városi orvosunk,-ki a piaezoo árult nagymennyiségű hamisított tejet kiöntetett. Igen helyesen I
— Sertéslopás. Folyó hó 18 áról 19-ére menő éjjelen a horvát-szent-roik-lóst jóazigbérlónak 8 darab sertését 'elhajtották. A tolvajok még es ideig nem kerültek kézre.
— Tüzesetek. F. hó 14-ón Sz*nt-Jakab községben tüz ü'Ött ki, melynek egy gazdasági épület lett martaléka. — 19 éa Galambokon kis gy-rmekek gyuj tottak Tnogegy g-bnakazzlt; de sikerült a tüzet gyoraan eloltani. — NagyRícséu f. hÓ 17 én támadt tüz; melynek lefolyásáról azonban kidéig értesítés nem jött.
— öngyilkosság. Roeenberg Zsiga szabólegény, 23 éves, keszth*lyen ápril 15-én lakásán eddig ismeretlen okból, a padláson felakasztotta magát
— A keszthelyi önkéntea' tüz»Itó-egytet e hó 15 én t'sztnyító-közgyülést tartott, mely alkalommal az egylet elnökévé, mely tisztségről Vértesy .Iván ügyvéd ki e téren az egylet alakulása ÓU, tehát 3 évig kitartó buzgalommal működött, már a közgyűlést megelőzőleg visszalépett Dr. Lipp Vilmoa gyrnnaaiumi igazgató, alelnökké: Hoffman Soma, titkárrá: Pöltz Pál, pénztárnokká :Schleiífir Izidor válnsztattak; megválaszUtott továbbá a 12 tagból álló választmány ugy a 3 tagu szára- és leltár-vizsgáló bízott-
HUSZOHKETTKDIK ÄVFOLTAM.
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPRILIS 22-én 1883.
— A polgári iskulal tanulók —
siniut értesülünk — sz idénre majálist terveznek,
— Gyilkos pénzügyőr. Mint Veszprémből irjtk a. nagy-vázsonyi or-stágutou levő tótvázsnnyi csárdában Gyilkosság történt. Egy Nagy János nevü tináocz tért be a csárdába, a bol jól felöntött a garadra és boros állapotban L,,Siekapott Lukács András kocsissal. Hajosli két órakor ugyanis Nigy fekvőhelyet kért Lakácstól, mire es aa' felelte, bogy ágyat ugyan nem adhat, a-isup-kévét szívesen. Ezen Nagy annyira megharagudott, bogy heves szóváltásba elegyedett Lukácscsal a öklével arciába capott; a kocsis ezalatt kifutott a szobából s felköltötte a fogadóst, ki bejött a csárdába a csitítgatta a haragos Gnánctot. Lukács odaült a juhászok közé s oem is hallgatott Nagy János kifakadásaira. Do ennek fejébe szökött már a verj elveszett kését kereste, követelte s mert nem tud ták előadni, egy véletlen pillanatban oda rohant a kályha mögé, elkapta fegyverét i mielőtt a fogadós b a juhászok karját elrántották volna, a fegyver eldördült e Lukács halva rogyott Ös:ze.A gyilkosnak sikerült megmenekülnie.
— .Oroszosan!" Egy pétervári klubban a minap élite bál volt. Egy uri ember négyedre kér fel egy hölgyet .Sajnálom felel az, az első kettőre már foglalkoztam! Hanem a harmadikat isi vesén táaczolom kegyeddel !u .Sajnálom, de kegyes ajánlatát otm fogadhatom el „Ugyan miért nem!- „Mert mire harmadik négyesre kerül a sor, már be ltszek rogva."
— Farkasok garázdálkodása. H.-Hadász köjséglj folyó hó 8-án délután farkasok jelentek meg a faluhoz nem messze eső erdőben legeltető kanász sert-vései között, a szélen legelésző a Agg Ferencz tulajdonát képező kecskefiat megkapván, ketló szabták. A kanász, kinek már ez érdemben a körmendi azol-gnbiróság előtt régebben tett jeleo'ése folytán fegyverengndálye van, a kecske
sírására elősietvén, reájuk lőtt, de ugy-látazik a lövés mestertégét nem Cuviertől tanulta — uem talált. A farkasok a kecske egyik felét, hátulját, magukkal elvitték, míg az elejét a kanász tulajdonosának hazavitte. Nem első eset os már, mert as elmúlt télen ugysnezen caürhá-ből egy malaczot elvittok; mig Gróf-Festelim Tasiiló varpóri majorjában levő birkarsereget, r= t a juhász ébersége mentette - meg a megcsonkítástól. — Ivanczon, meg a falu határban jelent kocáit egy ordas, s a sertés nyáj bél préda gyanánt magával vitt egy darab sertést. Nem régen Szentmárton község halárából tünt el két darab sertés, szintén farkasok vették pártfogásuk alá.
— Az egyéves Önkényt esek számára a következő hirdetméuyt teszi közzé a katonai rendeletek lapjának legutóbbi száma: .O'y egyéves önkényie aek, kik a tartalékos tiszti vizagát bármily okból nem állották kí, ha kérvényt nyújtattak be e vizsgának ismétlés* iránt, kedvező elintézését remélhetik kérésüknek.*
— Egészségére váljék. Pápai levelezőnk mondja el a következő furcsa históriát: Ripoch Móricz, pápai helynélküli pinczér olyan furcsa fogadást tett, miszerint Ő 1 forint jutaloméit fél liter petróleumot iázik meg egy hajtókára. Fogadtak ís vagy hárman, hogy a petro-leumsport kedvelő kudarezot vall. De: dic'um — factum ! bit' gyomrába expe-díálta hősünk a -fél litert egy caÖppig meg sem rázkódott föle, hanem a győzelem teljes jeléül 6 pár tormás virslii, egy 20 kros kenyeret és 3 liter bort <e küldött a petroleumos gyomorba. Horri-bíle dictu, de igaz 1
— Dugványok biztosan meggyö*
kereskednek, ha azon eljárást alkalmazzuk, melyet ¦¦- amerikaik már évek Óta használoak drágább s nehezebb eredő fa és cserjéik gyökereztetésa végett. Ezen eljárás abból &II, hogy veszünk egy flzéleaszáju üveget,s abba egy langyos vízből kif-csart szivacsot helyezünk olyké-
pen, hogy a szivacs az üveg fenekét egészen ellepje. — Most beállítjuk a szivacsot a kényesebb s keményebb faja dugványokat, a aa üveget meleg helyen (kályha felett) tartjuk, arra Ügyelvén folytonosan, miszerint a szivacs soha el ne eláradjon, hanem langyos viszel, pót* lólag megrtedvesittessék szükség szerint. Ezen eljárás által 8—12 nap alatt minden dugványunk meg fog gyökeresedni, s mikor is azok kiasedetvéo, egyenkint cserépbe lesznek átültethetők.
legjobb Asztali-és OditÖ ital,
kitűnő hatástnak bizonyait Whöoesnél, geo*
bajoknál, gyomor-ss aélyao hantnál. édecsLk(az enésjtés eloseaitésére). Mattoni Henrik, xsri*u«äai) ztc-.-^-z ¦
380. tkr. 1883. jsnuAr 16. SH 1—1
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. trvssék, mint telekkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Ksudors Fülöp és társa n.-kanizaai lakos végrebajtatónak Magyar Ferencz csizmadia mester végrehajtást szenvedő nagy kanizsai lakos elleni 568 frt 12 kr. tőke, Í«8Í. évi július 1-től 6°/0 kamatok, 16 frt 15 kr. per, 10 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügjébec a fent nevezeit kir. trvssék területéhez tartozó Dagy-kanizsai 4279. is. tjkvben A f i aor 464 hzez. a. felvett 528 frtra becsült ingatlan 1883. évi május bó 19. napján délelőtt 9 órakor ezen kir. trvszék telekkvi helyiségében felperesi ügyvéd Baboss László vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
ár a fenutebb kilelt
Felelős szerkesztő : BABOSS LASZLU.
Kikiáltási becs ár.
Árverezni kívánók tartoznak a becs ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig az elsőt az
árverés jogerőre emelkedésétói számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes réssiet atán as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok szerint lefizetni.
Esen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy kani-zsai kir. trvszék telekkvi osztályánál s a Nagy-Kanizsa város tanácsánál megtekinthetők.
Az elrendelt árverés a fentirt telekkönyvben feljegyzendő.
Az árverési hirdetmény a telekkvi hálósig : kifüggesztés, agy a Nagy-Kanizsa városban a a szomszédos községekben körözés és kifüggesztés s a helybeni hírlapban egy izben beiktatás által közzé tétetik.
Azárverés teljesítésére Barte György végrehajtó küldetik ki.
Kir. trvszék mint telekkvi hatóság Nagy-Kanizsán, 1883. évi jan. 23 án.
Estragon Mustár
szab. csomagolás
Schinidt Victor és fiai toécsl U:tilöial©K©SB©irl vizlet©,
belföldi hitelesítéssel valódi minőségben a gyári védjegygyei ellátva Ys- '/» *» 7a kil°s üvegekben kaphatók minden fűszer- és különlegességi ü-. letekben.
884 3-10
Az első és legnagyobb
878 4-20
sírbolt és sirkő-OzIet.
SOMMER és WENIGER Bécsben,
ajánlja m.gat minnennema képfaragó éi kÓTáco racnkik el-kéar.ití«r. n. m. teljéi olalioj ilrtioltok ía llrküvtk .íb. " OMtrik-magTar birodalom minden helyeire.
KWtel pontos és flnom, — árak olcsók.
HIRDETÉS EK.
uns. BEAD ES MIS
Gr R O S,- S MA. 1ST 1ST J.
B'CrlDA.I'BSTBX.
GROSSMANN ÉS RAUSCHENBACH
ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA
BUDAPESTEN. _
Wiese & Comp.
Kassen-Fabrikanten
WIEN-PRAG.
Gyar:
Becs, II Pappeabeistgaase 58.
Raktar :
Beoa, II. Untere Donanstrasse Nr. 25.
880 7—15 Fioküalet:
Budapest, icöiru.*, Fnolere-paista.
1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-lk évben 550.000 palaczk lett elszaUltva.
A mohai ÁGNES-forrás
liELzaxili: egyik legezónsavd.úsa'bto
savanyuvize
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is kiterjedt kedvelísépek örvend.
J0 Fris töltésben mindenkor kapható
EDESKU TY Ii.
862 4-1
m. &• adfrari sxiUitin&l BUDAPESTEN, átadottéra.
Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglökben.
1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550.000 palaczk lett elszállítva^
Ismerősök szamára
kérek méft néhány „Betogbarit" czimtt könyrec.két, mert váratlan gyors felgyógyulásom következtében ait mindenki ismerni szeretné. — EíT szeroncsésen felgyógyultnak e sorai önmagukban bestéinek ; ezírt csak arra figyelmeztetünk hogy a „Betegbarit" kiTánatra Goríschek K. egyeteci könyvárus által (Bíes I. Istrántér 6) Ingyen *s bementre küldetik meg. a megrendelőnek tehát nem okoi több költségit 2 krnál a levelező lapért. 820 6-7.
Dr. Hartmann
Auxiliumja
legjobb gyógjiaor
Hugycsóbetegség
ellen uraknál és
folyadék nőknél,
szigorúan orroii vény ntán készített gyógy-gyégyit beíecskeudeiés és fájdalom, utdheteg'ég nélkül, újonnan beállott vsgy bármily elárult a>aj, alaposan és megfelel? gyorsan. Határozottan dr. Haxtmsnn Auxiliatnja kireedö t Jgy fzt a mailekéit bsaxná-lati uUiitisi kSnyvrel egy^U és egy a dr. Hartmann inteaetíben tanácsban tartott jogosit> jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógysser-tárl.^n 2 írt 80 krért.
F6 raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohl mark 111. Bécs.
Raktir: Práger Béla jyáeyízerísr árnál Nsgy Kanizsán.
U. 1. Dr. Hartmann nr rendel 9—2-^ ' -6-ig intézetóbea s itt minden ngy mint is, miitiennemu bőr- «¦ titkos beteg nem különben férfi erC gyengilléi, kiválóan kitanö mód sseríot, ninden oió-¦¦¦¦ elkerülése nélkal, SyplfTlii és
dsgadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Jáérsíkelt dij. Leré-lileg is. 814 4^—«.
Wien, Stadt, Sellergasse Nr. II.
addig >#g«k
HÜBZONKETTEDK ÉVFOLTAM
SALAI KOZLÔHI
APEILIS 22-én 1883.
HIRDETÉSEK.
GOOOOOOOOOQÖOOO
|A Triesztben is kltünó elismerésben részesült jeles magyarhoni
Petánczon (Radein melleit.) Rendkívül széosavdús saranyuviz-forrás, mely a bada-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl mindeo hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek Összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes licito ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölühűui.
M:egrend.elése]ii a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat)
io (olendole.
Raktárak- és isméíelstíóknak különösen ajánftatik.
fT'iey m<adeo&emfl bamisitasoak eleje- vét<-asék, a dagó „Széchenyi* névvel ieend ellátva, gyj 8 — *
Árjegjzétet tiríialra
ingyen ce bernien tre.
!!LOTTÓI! o B
M ndtrilor
friss töltés
Sürgfiny :
Yogler Kcpü, Badeia.
0 0 0
o
q Minden lottóbarátnak alkalom q nyujtaíik. hogy az ujon kijavított a és kipróbált játékrendszer állal. q évenkinti 600--800 frt évi biztos q jövedelmet szerezzen. A legc>c-q kélyebb tételnél is folytonos nye-q rés biztosíttatik. Egy forint beküldése ntán megküldöm a rövid értelmes utasítást, továbbá a számokat tizenöt húzáshoz. Hogy rendszerem elfogadóit minden kártól megóvjam s biztos nyerésre vezessem, kész vagyok a netalání akadályoknál iramban, minden díj i nélkül fölvilágosítást adni. A -v kérdezősködésekhez rclour bélye- v g gck melléklendők. BU S-24. 0
§ V. Hrdlicka juii 0
Q Wien Wieden flrosse Neujasse 4 q OOOOOOOOOOOOOOQ
fOOCXXXJh
"""'¦féli' maláta egí-szslgi csokola»Ié.
A SOFF JAlS-íÉ lalála-csoMiilB
s az idült gyomor-, illetőleg emésztési bántalom 8 vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, aawíaitatüui állapotban Uegerús't'.ül a vírbaj"k éa a lraovánTOfidásr.-U orvoiÜxc runrlelletiJc * maliU-csoko lá-lé, kiváltképen a aápkór 6< ¦¦ ár*~r (ényié .' A >¦¦ iflnnm -!':- maláta csokoládé crüiíiútre clonyoi. 20 év a'att 58 kitOnteteib.-u réacaaitve császárok, királyok éi fejedelmek által KéicíUe Hoff Jinoi «á»i. kir odv. ni.Utó or, a malita-készitmínyek felta'ilája és készítője malila-kítorj't csokoládé gyárában. 82116-17.
KöszÖaőlcvél Budapestről
Tekintetes nr! Tény, hogy & érrel ezelőtt megbatSttem magamat oly anjr-nyira h- gj nem csak ormosok, banem míndszok, kik csak egyszer láttak, élete n-hes nemmi reményt sem kötették, kénytelen TOllim a Szepastéget, sord éghajlti mírtt azonnal elhagyni és as enyhébb éghajlattal bfré Budi pestre átkcltomi. Már akkor i*, minthnjy más « rek n»m baaxnáltsk, m°nedéket kerestem a malátx-kÍTonai-kúezittnénjekbcn és rövid !.15 múlva könnyebb Illést éreztem. Asota a készítményeket rendesen hsunfon éi állapo'om annyira javait, hogy reményem van e bajból kigyógyulni. — A mid<~a el nem mtil ásíthatom ez alkalommal a malá'a-kcsíiiméi-yeket a kOxonsécnek ajánlani, kötele*;. - énem magamat nraságodnxk kO>zönvt-inct nytlvánttaat ét maradnk; kiváló tísstelettel
Budapest, 186CÍ márexine «2. Wosstka Ferenc z
Fúraktár: Nagy -Kanizsán: Fesselhofcr József, Str-»m ái Klein ¦ Zala-Kgerszeeen: Huhi.isky Adolf,; Sopron: Mailer P. j Keszthely. Wflniseh Ferenez; Kaposvár: I.aip-r.ig Antal; Kalocsa: Behr K. Lip t; Warasd: Kn«y. Hocbsincf-r eyásTlXtréss; Zágráb: Kainer ós Lnx; Stom-batbely: Kelemen J. V ; Kflrm«cd: Sennenvend gyógyszerén: Péc Spi.*.cr Sándor ; K reo z : F: Boinyxk é. 6a ; Muraszombat: C*eUner' V. gyí
OOOOCXZEEZ
J ár-t-s-Jele
aiáta-kivonat cgówégi s6r. ^t^Q^^
Az épi észen idény m^gk^zdtével bátorkodom azon tiszteletteljes: j>:leméat tenni, miszerint raktárán ban a legkitűnőbb minőségű
O OOOOOOCX30COOOOCX500000COOCCOOOOOOOOOOOOOO
" o
o
mező és vakolat gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román czement, §
O
O
o o o o
8
D O O
I
I* román czement és valódi perlmoosi portland ezement
készttet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a heljben brrendezett czement ara gyáramban kitűnő és valódi portland czementból készült czement lemezeket, természetes, vörös éa fékem nbtsn, különféle nagyeíeban, közönséges és mesttri«éges márványban gyáriok mindrnnemü épület (lis/.iiiiii'nyck-t
szállítok, elvállalokczement-épitésimunkalatoknt a. m. Teneczlai-terazzl, gránit, mozaik, padozat talpazat
vizvezelö czemflot csatorna, falak azárazzá tétele, vízvezetékek belyreáilitátát, Szarvasmarha abrak&orompők,
abrak lehütó kádak és vízgyűjtők elkészítését.
S'.eyer bomokkÓt, karstí és karraral márványt, kelbeimi lemezt, eUzige'etó kátrány Um^zeket, — különösen előnyösek lalak száraz állapoibani megtartására — keresztágakat, falkapcsokai, a legjobb min^sé^ü
vasból — gazdaságigépeket, — ogytzinte szerszámokat stb. a legolcsóbb árak mellett stálliiok, á!:a!ába»
minden az építészeti és gép Szakmába vágó megrendelések a leggyorsabban és iegjirányoeabb:.n teljesit-tetnek. 890 2—3.
SARTORY OSCÁR
Os. k. sz. déli vasúttársaság.
m mm* * mm* m mm mm e i
891 2-3
N»gy Kan
Kir.Jy-v:'.cz;. I. s:ám.
JOCXíOOOCKMDOtDOOOOOOOOOOOOOOOOOOaOOOO GOOOO
F. évi május 5-én délelőtt 9 órakor fognak több a vasúton 1882. év folyama alatt elhagyott tárgyak melyek mostanáig nem vetettek át, a helybeli állomási indóháznál elárvereztetni.
Az üzlet igazgatóság. %
tat
¦ HU
FONCIERE, PESTI BIZTOSITÓ-MTÉZET.
Budapest, 1883. február 28-án. Van szerencsénk közhirrá tenni, miszerint SARTORI OSZKÁR ur nasy-kanizsai föügynökségünk vezetésétől visszalépvén,
DANNEBERG J. és WEISZ
czéget biztuk meg ezen képviselőségünk vezetésével.
Az intézetünk iránt eddig tanúsított bizalomért ez alkalommal köszönetünket fejezvén ki, bátorkodunk a t. cz közönséget tisztelettel felkérni, hogy biztosításai megkötése illetőleg megújítása végett ezentúl uj képviseletünkhez fordulni szíveskedjék.
Fonciere, Pesti biztosító-intézet Strobentz. Schôn.
Vonatkozva a Budapesten székelő Fonciere, Pesti biztosítóintézet (18fi4-töl 1879. év végéig „Pesti biztosító-intézet" czég alatt) fenti körözvényére, mely társaság teljesen befitótett 30,000 db, 100 frtos részvényből álló
három millió o. é. forint
részvénytőkével bír s melynek ezenkívül még tartalékaiban és évi díjbevételeiben mintegy
liât raliné> OsztráK ért. forint
áll rendelkezésére, minélfogva a leggazdagabb és a legnagyobb biztosítékot nyújtó biztosító-intézetek sorába tartozik: egész tisztelettel ajánljak fel a t. ez. közönségnek közvetítő szolgálatainkat következő biztositások eszközlésére, u. m. :
I. égés, viliim vagy robbanás által keletkezett tűzkárok ellen, és pedig:
a) épületekre és azokban levő készletekre, gépebre, szerelvényekre és eszközökre;
b) áruraktárakra, bázi eszközökre és bátorokra ;
c) takarmányra és mezei termesztményekre, akár szabad ég alatt legyenek azok kazlakban, boglyákban, akár pedig födél alatt ;
KB. A biztosítást a kicsépelendett szemes gabonára is kiterjesztetjük, ha kellő időben jelentés tétetik azon helyről, hová el fog helyeztetni.
II. jövedelem-vesztesig ellen, mely valamely gyár vagy bérház leégése avagy felrobbanása folytán a gyártulajdonosra nézve a gyár szünetelése, a híz tulajdonosira nézve pedig a bérház lakhatlansága következtében keletkezett;
III. ablakok, ajtók és bátorok tilkörüvegein eshető töréskárok ellen;
IV. szállítmány-károk ellen vizén és szárazon szállított javakra nézve;
V. jégkárok ellen mindennemű mezei termesztményekre nézve, a felbecsült kár teljes megtérítése mellett; VI. az ember életére, és pedig: tőke-, kiházasitási- és jiradék-biztositásokat minden módozat szerint. A biztosítási feltételek a t. cz. közönségre nézve a lehető legelőnyösebbek. Előforduló károk a legméltányosb módon rendeztetnek és leggyorsabban fizettetnek ki.
Midőn még mindennemű további szóbeli mint Írásbeli értesítésen adására, legkészségesebben ajánlkoznánk és a t. cz. közönség biztosítási ajánlatait, a lehető legolcsóbban számítandó dijak biztos kilátásba helyezése s leggyorsabb elintézése mellett részünkre kérnók, fölhívjuk még a közeledő évad alkalmával a t. cz. mezei gazdák becses figyelmét különösen
a jégkár elleni biztosításra, 8503-3
mely általunk a legjutanyosabbrâ szabott dijak mellett nynjtatik.
J± FONCIERE, PESTI BIZTOSÍTÓ-INTÉZET
nagy-kanizsai fóügyröksége DANNEBERG J. és WEISZ.
:;33eOQeOO&&6eQOQe0Q*3e<X»^^
Nn«y-l?aniz«án. nyomatott a jjadő tulajdonos Wajdits József gyorssaitóiia.
NAQY-KASIZSA, 1883. április 26-án.__33-ia azam__Huszonkettedik évfolyam.
Elitiltéll ir: ¦ BJ KI B A I»p iiíllemi réBél Hlclö kMraé.
mmm mm mm mm mm — ¦ «<«¦¦¦¦ ^i-m-**
nejed érre...... ^^^saaW MM MiF"llIi ¦"¦"¦p fig SLfsfi Ha&HB aHuasf anyagi részét illető közlemények
Egy *tám 70 fcr ^ | V ||| jRf ¦ | ^ vHV kiadóhoz bérmentre
s:"^i:"H?l«rr' f 1 : 1 If - ál * *b !ÍA0™:.ZSA
.^rr^klri f ¦ Bl Itlláf lln 1 m : ^ %ilt«Wi IlVkkVII 11
, Nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület', »,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a.soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Bánó József felolvasása
a magyar történelmi táradat lS9S-lk évi aprtl C-én tartott választmányi ülésén
„Egy magyar történetre nagy nemzeti jutalomnak kitűzése érdekében."
(III.) Lehet-e ezen 40,000 kun családnak meg magyarosítását emberileg máskép képzelni, minthogy óket köröskörül még sokkal több magyar vette körül?
Igen, de hát hol maradt akkor, az eddigi adatokon nyugvó történelmi igazság?
Nekem tehát meggyőződésem az, hogy már az első településkor és az első századokban nagyon meg kellett a nemzetnek nyelvileg Ls számszerűleg ia erősödni. Meggyőződésem, hogy., az eddigi történelmi alapok eléggé tanulmányozva, tisztázva nincsenek. Meggyőződésem, hogy az Árpád-kori fejedelmeknek Árpád, Géza, Szent István, László, Kálmán *j mind a négy Bélának, még sokkéi hatalmasabb alakoknak .. kellett lenni, mint azt mostanig ismerjük. Vagy hogy magának a nemzetnek akkori története kellőleg méltányolva nincs.
Lz a maroknyi nép különben azon csapásokat ki nem állhatta volna s ha előbb nem, a tatárjárás által okvetlen el kellett volná pusztulnia.
Igen, de a faj nem pusztult el, sőt i>j életre ébredt. Hiszen mindj;írt.,;ez iszonyú .csapás után 1246-banIV. Bélát már egy nagy serég élén találjuk azon győztes ütközetben, melyben Frangepáu megölte Fridiikét; az utolsó Babenbcr-gít :s - ném sokára ezután betört a második latársereg is, lelett győzve, közülök 50,000 levágva és az országból kikergetve. IV. László alatt pedig a tatárok újra betörtek s Pestig* oly kegyetlenül pusztították, hogy a Béla alatti nyomor megúju-
lásától lehete tartani, de IV. László mindkét ízben véres csatában meg' verte és kiűzte.
Honnan tehát a nemzeti életnek ezen rögtöni nj fellobbanása, ereje ?
A történet többi korszakain könnyen átsuhanhatunk.
A vegyes házakból származott királyok alatt 225 évig folyton tart a király válasz t&si beWillongás, pár toskodás, visszavonás, lázadás, tartanak az oligarchák vérengző had járatai. Csák Máté, azOmodék duló hadai, a rozgonyi csata, a cseh mar-talóczok, Giskrák pusztító hatalmaskodása. Kezdődnek eddig hallatlan erőfeszítéssel a török háborúk, a nikápolyi, várnai, rigómezei, nyert vagy vesztett, de mindig öldöklő csaták. Mátyás alatt a cseh és újra török háborúk. Később Ulászló dicstelen korszaka, nép lázadások.
És végre mindezen viszály, zavar, pártoskodis, gyengülés, öldöklő csaták befejezéséül a gyászos mohácsi nap, mely ntán a magyarnemzet sok ideig valóban végképen kimerültnek és elveszettnek látszott.
És ennyi zaklatás, vérengzés közepette a nyugalomnak egyetlen
jegy perczét sem jegyzi fel a tör
'ténet
Igaz ! három kimagasló alakja van e korszaknak : Nagy Lajos, Hu-nyady János és Mátyás király. Dicső alak mindhárom, de hogy a magyar faj érdekében valami nagyot terveztek, vagy lendítettek volna, a történet eddig legalább nem jegyzi fel, — Sót Nagy Lajosról, a különben oly kiváló fejedelemről, maga Horváth Mihály azt mondja, hogy nem-zeties és nép! élet tekintetében az ó kormányzása alatt semmi ered mény nem volt.
Hunyady János, a gáncs nélküli, nagyszabású hős és nagytehetségű magyar hadvezér, sokkal rővi-
TÁRCZÁ.
Heine dalaiból.
13.
Ne esküdjél, c<ak ciókolj m-g, Kom hiszek én nfiezkOsekl Edei a szód, de édeaebb A caók, a melyet ajkam veit! X* enyém s ebbe biaaek még, A szó csak lég' és buborék.
D* esküdje*! csak kódrésszé Elég már pwzta saód nekem ! Kéjes kebledre homlok 8 hiasem, hogy boldog vagyok ; Hiszem,'hogy örökké babára, Vagy mSg tovább is szeretsz tán.
STEINBACH.
A kalóz leánya.
Nímetból STARBÜCK. R. etán Irts GÖMBÖS GYULA.
„Kern, nem aram! El egy rejtekre! Istenem, darabokra tépik Önt, ha itt találják 1" Igy szólt Castro János a karaibi tenger hírhedt kalózának gyámleánya, a 19 éves bájos Diana, Robson Henrik az éjszakaroerikai egyesült államok egyik hajójáaak parancsnokához. Bobson 25 éves szép, magas férfi volt, ki ismerte a kiazámithatlan károkat, melyeket a kalózok okoztak polgártársaioak, s önkényt ajáalkoiott arra, kogy arablék kipusztítása által hazáján, népén ságit. Kobzon hallotta Castro hírét, a mint vállalkozó, merész fiatal ember fogadást tön önmagának, hogy' nem nagy fel esűld&éssel 'addig míg Csitrit akár élve, akár halva j késre nem keríti.
Bízott önmagában, embereiben a hat ágyúval felszerelt erÖs hajójában.
Egy napon hajója közei feküdt Oj-Granada festőién szép partjaihoz Bobson nem sejtve semmi veszélyt, puskát vön magához, csolnakba Ült, átevezett a parthoz a szándékkal, hogy egy két óráig élvezze olt a vadászat gyönyöreit.
Folytatta útját, mig egy meredek hegyek, sziklák álul övedzett gyöuyórü völgybe érkezett. A völgy közepén gyönyörű begyipn.uk szökik végig, ezüst babjai vídamtn <csörgedezve tűnnek el a völgy ezer meg esw különféle színű vi. ragokkal ékesített pázsitján. Csöndes volt minden körülötte, oly csöndes, hogy meglehetett hallani a kicsi vadméhecske zummogását, mely faradhatlaaul repült egyik virágról a másikra.
Bcbson megállt. Külőntéle gondolatok támadhattak lelkében a termésiet szépségeinek szemlélése következtében; megállt, elfelejtett mindent e pillanatban, bajóját, társait, saándékát: Merengéséből közel léptek zaja ríaaitá fel. Megfordul a előtte állt Diána, a kalóz gyámleáoya. Zöld dolmányt vitelt, melyre dus fekete haja nehósfonaiékbannyugodott.Könnyű vadászfegyvere szeszélyesen volt szép vállára akasztva; drágakővekkel gazdagon himaett övében csillogó lére volt elhelyezve. Igy valóban festői látványt mulatott,' a fiatal tiaei megigézve a ritka jelenség által, mely őt as amazonokra emlékezteié,szótlanul bámulá.
A leányka megállt a kapitány elótt, éjsőtét szemei különös fényben ragyogtak, arcza elhalványult. Robson levette sapkáját, udvariasan meghajtá magát a nő előtt :
debb ideig kormányzott és sokkal inkább el volt foglalva a törökkel, semhogy e tekintetben valamit tehetett volna.
Mátyás a felsőbb tudományok és művészet érdekében századokra világító dolgokat nmeit, azt azonban, hogy saját nemzete, faja gyarapítására valamit tett volna, a történetben feljegyezve nem találjuk.
Egyetlen egy dologról tesz említést Bonfinius. (D. 1. lib. 11.) Mátyás orosz kereskedők által értesülvén, hogy az Irtis folyó mentében magyar nyelven beszélő nép van, követeket indita oda, kik a rokon népet Pannoniába, mely a folytonos háborúk által igen néptelenné vált, ,édesgessék, ha lehetne" és azt teszi hozzá amit ha eddig véghez nem vihetett is, de ha él, talán kiviszi.*
Ezt megerósili II. Píus pápa is az ismeretlen Aeneas Sylvius Picco-lomini és ugyanezt említi Thuróczy ¦is (1. 9.) hogy a pápa által kiküldött veronai ember tapasztalatait közölvén SzL-Ferencz-rendi magyarul tudó papokkal, oda akart menni, megtéríteni a pogány magyarokat, de a moszkvai fejedelem, ki a gő rög egyházhoz szit (Graeco perfidie snbdiíns) nem tűrvén, hogy az ázsiai magyarok a római egyházzal egyesüljenek, nem ereszti Óket oda.
Ugy látszik tehát, Mátyásnak e szándéka nem sikerült, de akár sikerült, akár nem, Mátyásnak fenn költ szellemét és azon példa nélküli érdeklődését mutatja, nemzetét s e fajt számszerűleg is erősíteni.
Tehát tényleg e korszakban sem találunk e részben vigasztalót, de ki tudja, bővebb kutatás nem fog-e ide is, egészen más világot deríteni.
Annyi azonban tény az eddigi adatokból, miszerint a mohácsi vészre egyhangú a magyar történetírók azon ítélete, hogy ezen vész után a nem-
a El tévesztettem utamat" — monda közelebb lépve a lányhoz — ,s nagyon lekötelezne, ha..."
Diann hirtelen szavába vágott:
— „ön.. . tengerésztiszt s itt'?! El, el! Már ballom jŐni atyámat és embereit!"
— „No és miért ? Megvárom őket,"
— Most monda gyorsan azon szavakat, melyekkel cl beszélés Qnket megkezdtük : „Nem, nem uram! El egy rejtekbe! Istenem darabokra tépik, ha itt találják 1*
„Ah I most már tisztán látom Őket, hiszen esek kalózok!* — monda a kapitány.
Diana nem felelt, de felizgatott tekintetéből olvashatá Robton, hogy eltalálta az igásat. A léptek zaja közelebb közelebb jött. A rémületében ké'szeresen szép leány megfogá Robson karját: „Gyorsan — monda — én a kaiózfőoök,. Caatró gyámleánya vagyok; de sohasem voltam még képes visszatartani hatalmas kesét, ha éles tőrét bőssülten sserencséllen áldozatra emeld. Kövessen gyorsan, megkísérlem elrejteni:'
De alig hangzanak el szavai, midőn vad felkiáltás jelenté, hogy a tengeri rablók a fiatal embert már észrevették. A vissssvonuláa tehát lehetlen volt. Robson hideg vérrel felhuzá töltött fegyvere sárkányát s igy várta a rablókat, tudva ast, hogy Castróoál kegyelemre nr.a számíthat, kész volt utolsó leheletig védési ifja életét.
A kalózok közeledtek, hatan voltak S alkalmaaíat vadászatról tértek vissza élükön a vad Caatróval, ki mint valami óriás magaslott ki társai közül.
zeti élet minden közjoga és erkölcsi kötelékei megszakadoztak és a nemzet és az ország nagy léte Mohácsnál sírba szállt.
És mégis sem a nemzet, sem az ország nagy léte Mohácsnál sirba nem szállt. Azaz : sirba szállt, de csak egy időre!
A harmadik korszakra esik az ellenkirályok igen sokáig tartó vi-szálkodása. A hatalmas Szulejmán török császár hat hadjárata Magyarország ellen, Budának elfoglalása, s ezután a 160 esztendeig tartó végtelen nyomor árasztó, az Alföldet teljesen elpusztító, részint csatákban, részint rabszij által milliomok emberéletébe kerülő — tőrök hódítás. Ezen és még az elŐbbeni korszakokba is esik mindezen csapásokhoz a gyakori döghalál, pestis, mely sok esetben felére apasztotta a lakosok számát. Ezen korszakra esnek a nemzeti és vallási szabadságért vívott elkeseredett harezok, a Bocs-kay, Bethlenek, Tököly és Bákó-czyak harcza.
Ezen korszakba esnek még a törökök kiűzetése után is mindvégig a török háborúk, az osztrák Örökösödési és hétéves háború és ezen korszakba a nagymérvű telepítések.
Tehát újra egy végtelen, szakadatlan lánczolata a kül- és bel-nagy háborúknak, elemi és halálozási csapásoknak, idegen elem szapo rodásának és soha sehol és semmi nyugalom, semmi idő a pihenésre, erőgyűjtésre és sebek gyógyulására.
És mindezeken fölül még valami más is esik ezen korszakra, mely mindezeknél talán sokkal rosszabb.
Ha az elóbbeni korszakokban csak azt jegyezhetjük fel történetünk tanúsága szerint, hogy az ország élén álló fejedelmek nem mozdították elő a magyar nemzet és faj gyarapodásának ügyét, tehát e részben mintegy passzíve viselték
I — „Le vele, lŐjjétek le mint egy kutyát!* ordiíá Castro, mikor Csak par lépésnyire állt a kapitánytól. Robson felemeté fegyverét s nyugodtan CasLróra czélzolt, de puskája csütörtököt mondott. Azonnal féitnesat puskacső irányult fe léje, s a következő pillanatban bizonyára ugyanannyi golyó fúrta volna át testét, ha Diána egy ugrásaal nem lép Robson s a rablók közé. A főnök dühöngött, de hirtelen valami gondolata támadt, melynél arci ín a vad öröm is.onyu mosolya üli.—
„Helyesen cselekedtél Diána!" s társaihoz fordulva: .életét ezúttal nem vesszük el, mert nem ily szép a könnyű halálra érdemes as, ki esen átkozott egyenruhát viseli t azáltal halálos ellenségünkké lett." Intésére a kalózok Rob-sont körülfogták s rövid tusa után foglyukká tették.
Diána esedezett s térdre borulva kőnyek között kéré kegyetlen gyámatyját, hogy könyörüljön meg a fiatal foglyon, kímélje a fiatal ártatlan vért, mely nekik nem ártott még semmit, de hiába 1 A fogoly békóba verve a kalózok hajójára hnrczoltstolt, mely egy a természet által mintegy elrejtett öbölben horgonyzott.
Lassankint elutazásra készültek, mert a természetben minden arra mutatóit, hogy nem sokára kedveső szél less. A szegény, szabadságból azokéit Robsont a hajó valamelyik zugába zárták, magára hagyták nehéz, hideg békáival, sötét gondolatival a biztos, kínos halálra.
E közben a asép Diána, a ki as első pillanattól fogva valami különös, előtte eddig ismeretlen, de édes vonzalmat érzett as ismeretlen tiszt iránt, lenn volt kegyetlen, embertelen atyjánál a
magokat, ugy ezen korszak már pozitiv, de ellenkező fellépést jelez.
Németország, a német befolyás, Bécs egész súlyával nehezedett az országra, s tervszerűen iparkodott a nemzetot alkotmányától, jeliemétói, szokásaitól és nyelvétói megfosztani. Századokig tartott ezen harcz s III. Károly, Mária Terézia és József idejében kulminált; a ha voltak is fellobbanó, rövid ideig tartó pillanatok, úgymint az örökösödési és hétéves háború alkalmával, midőn a magyar hősiesség, áldozatkészség a magyar nemzet javára látszott szolgálni: ezen korszakot a történet mégis a magyar nemzetiség elgyöngülésének nevezi.
Ezen egész korszak alatt egyet -len kis fénysugár világított. Ez azon valóban nemzeti élet, melyet Erdélyben látunk a fejedelmek alatt. És bár tagadni nem lehet, hogy a (történet által kiváló alabokul meg-' jelölt erdélyi fejedelmek nagy, sőt 1 döntő befolyással voltak az alkotmány megtartására és a vallásszabadság kivivására: de maga az erdélyi nemzeti élet, épen mert aa-gyon is kiskörű volt, magára az egész magyar nemzet erősítésére csak nagyon kis befolyással lehetett.
Sót mentül több példáját jegyzi fel a történet a hősiességnek, feláldozásnak ezen és az elóbbeni korszakokban, ez nagyon ' természetesen annál inkább a magyar faj rovására és annak számszerű fogyására történt.
És mégis, midőn a mult század vége felé az egész világ azt hitte, hogy már nincs magyar nemzet, az nemsokára eszmélni kezdett s a jelen század elején a teljes ébredésnek lelkesítő jelenetét szemléltük.
Már most összegezzük az egészet.
hajószobában, s a gyermeki szeretet szívhez szóló hangján kérte, hogy adná vissza neki szabadságát; de hasztalan volt minden.
Kéréseire, könyeire es volt a hideg válasz: „Semmittem akarok most mür hallani; nem tudod, hogy ez azon emberek egyike, kik életfeladnkká tették, Castrót tönkre tenni ? Nem tudod, hogy es azok egyike, kiknek krdvtik telnék sbbsn, ha patakoskint látnák folyni atyád vérét, s fejét póznára tűzve társai rémületére közhelyen kitéve látni? Nem tudod, hogy neki kímondbatlan örömöt okozna az, ha engem foglyává téve, hideg, setét börtönbe vethetne, a bíróságnak átadhatna, ki engem kötél általi halálra ítélne, s testemet a madaraknak táplálékot ar. akasztófán hagyna függni? Kinek legkedvesebb zenéje as voloa, ha keséim- s lábaimon a rabbilincsek iszonyatos dörgését hallaná? Nem tudod e te est mind, s mégis kívánod, hogy visszaadjam e léha söpredéknek életét s ssabsdságát ? Nem, as nem lehet! Meg kell halnia s pedig ugy, a hogyan én akarom. Felkőtöztetera aa árboezfára, s ugy iŐdosünk utánna, s addig mig iszonyatos kínok között kiadja fekete lelkét. —
Diána Őssserezzpnt. — Ps> perez múlva változás mutatkozott arczán.
„Végtére is, nem tndorj', nincsen-e neked igazad, atyám 1" szólt szokott hangján Castróhos — „Ez as ember formális vadászaid tartott ránk, ¦ ki tudja, mit cselekszik velünk, ha nem ő a mi, de mi as ő hatalmában volnánk ; bizonyára Örülne, mert hízelegne nagyravágyásának, ha ó kerítette volna késre a reiuge-t Castrót. Igen, atyám, neked
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPEILIS 26-án 1888.
A soproni kereskedelmi éa iparkamara köréből.
10*5. ix.
1083. Hirdetmény.
A nagyméltóságú m. kir. főldroíve le*-, ipar- és kereskedelemügyi mmi-z: f. 1883. éri márcsins hó 13-án -10,082. ezáoi alatt kelt s valamennyi gatdsaá^i egyesülethez intézett körlevelében ezen egyesületeket isméeiien figyolmeztelé arra, hogy a magkereskedés- kben ItÜJÖn böző nevek alatt, mint: „rostahulladék berealj, tisztított roilaalj, luczernahulla-dék" arankával nagy mértekben vegyített luczerna és lóhermag árultatik és egyúttal felhivá nevezett egyesületeket, miszerint a gazdaközönséget újból és nyomatékosan figyelmeztessék, hogy s szóban forgó olcsóbb, de aránk a tartalmuk és értéktelenségük miatt határozót'an káros magfélék vásárlásától saját érdekében óvakodjék.
Mintán ezen magas körlet é ból egyúttal arról is érteaüitünz, hogy daczára az ismétek figynimezteléaeknek, az emiitett aranka tartalmú m»K,fdléknt a magkereskedőknek tuicyomó része árjegyzékeiben a jelen é^beo is hirdeti e-aruaiija; — kötelessegüuknek ismerjük kamara kerületünk mag kereskedőit ée magterm-lői ojból a lrgknmofy*bb*n figyelmestelni hogy *»jai jó hime^ök és üzle'ük. érdekében m kérdes«» ross minőségű és kart okozó RiMgvxk elaru*itasáiói annál is inkább tartózKodj^nak. m-a án hasonló eljárásuk által n'-nonk a gasdaköaönség bix*lmatUatágtt és essél azt idézhetik eíÓV bogy. a g**dák vetőmagvak beazerséaénél őket mindinkább mellósoi fogják, 6.nem egyúttal hazai magtermelé*Üok a magbereskedé-sünk jó birét és hiteléi is aláássák.
Kelt Sopronban, 1883 évi apr. 6-án. A kereskedelmi- és iparkamara nevében .'
HŰLLEK PAULIN, d Dók.
SCHINDLERFERENCZ, titkár.
Hirdetmény.
A nsgyméltőságu m. kir. fb'Idraíve-lés ipar-és kereskedelmi minisztérium f. é. márcsius 28-án H132 sz. a. kelt rendeletével a f. é. január 19-én 76 as. a. a vasúti kocsik fertőtlenítéséért szedendő dijak tárgyában kiadott, és ezen kamara áltel január 26-án 337sz. a. közzétett rendelete pótlásául éi ezen rendelet a) poni-jássk hatályán kivül való helyezése mellett következőkép intézkedő*.::
1. A kosarakban. ládákban, rákászokban stb. feladott sertések, malaczok, bárányok, kecskék atb. Beállításánál for-tőttenitésí illeték fejében darabonként 5 kr. fizetendő, de ugy, hogy a legcsekélyebb illeték egy-egy küldeménynél 20 kr. legyen.
2. Ha az érdekelt szállítók a vasúti társulat által rendelkezésükre bocsájtott és már kellően fertőt leni tett kocsisokat újbóli fertőtlenítésnek kívánnák alávetni, az esetben fertétlenitéai illeték czimén azon dijösszegek lesznek fizetendők, melyek a fennthívatkózott 76 számú miniszteri rendelet a) és b) pontjában megállapítva vannak.
A marba fel- és lerakódó helyek, hágcsók, korlátok stb. fertőt len itóseért külön áh nem jár, ezen költségek a kocsik fertőtlenítése czimén általában szedett taritszerü dijakból fcdezendők.
3- Egy egy szállítmány után tekintet nélkül arra, hogy annak továbbítását e-etleg több vasúti társulat eszközli, csak egy isben eredhető a fertő tlenitési il* letek.
4 A mennyiben pedig egyes feleknek a feriőtleniiésidij tekintetében eleme messzebb menő kedvesmények engedtettek volna, ezea kedvezmények minisz-terí beleegyezés nélkül meg oem szüntethetők.
5. Ezen intézkedés folyó éví májas 1-ével lép életbe.
Sopron, 1883 április havában. A kereskedelmi a Iparkamara.
A polgári-egylet
A választást illetőleg már egy mait számunk ban hoztunk nagyobb szabású czikket. Más oldalról is érkezett be hozzánk czikk, melyet egész terjedelmében közlünk.
„A polgári-egylet 3 éven keresztül az ég és föld között lebegett, mint Mohamed koporsója, s a színház építéssel kapcsolatos építkezés, az uj meza. mind oly körülmények voltak, amelyek nem bírták megnyerni Behogy sem a polgár-egy-leti tagok többségének, sem mások tetszését és bizalmát A sokféle jó és jobb akarat kifolyása volt azután, bogy az egylet egyes tagjaiban megérlelődött egy eszme, létre jött egy elv, a mely csak az egylet érdekeinek hangoztatását tartotta mindig szem előtt és bizonyos erőszakos vakmerőséggel nyúlt is bele rendszerint az egylet [gépezetének kerekébe, de tettei és szavai közt Ossz hangzásnak szálai feltalálhatók nem voltak. A visszavonásnak az Önzés lelt szüleménye és napról napra rikítóbb színeket Öltött, s az ellen áramlattal szemben, mindig erősebb és erősebb ellenhatást is idézett elő, ami. leginkább az építkezésben volt tapasztalható, ugy, hogy manap már közmondássá lett, hogy ugy ké3zul valami (nem mint a Lucza-szék), mint a polgári-egylet. A legutóbbi idők, a legújabban megtartott április 15. közgyűlés sem volt arra hivatva, hogy egy porszemmel is járóit volna a polgári-egylet érdekében szükséges belbéke megteremtéséhez, a pártok nemcsak nem egyesültek közös választásra, sőt nem tudni u~yan a föltevéseket, mennyiben fogják az idók igazolni, — az úr a pártok között, csak nagyobb lett.
És mindez minek a behatása alatt? csupán mert az egylet igaz érdekeit féltékenyen őrző párt , azon befolyás kiterjesztését lát j a benne, amely az egylet érdekeivel homlokegyenest ellenkezik, a mely nem azon szempont által vezéreltetik, hogy az egylet eddig rosszul felfogott érdekeiben járjon el ezután,
van igazat, végeztesd ki ngy, mint előbb mondád *
,0'Ülők, Diána, bogy végtére jobb álláapontot foglalsz el ez ügyben."
„Akarat edgem atyám, kis kedvez menyben réazeaitni?*
„Kívánj, mit akarsz, cníud*nt megteszek, mert latom okos leány vagy 1*
„Köszönöm. Tudod-e, bogy ba oly formáit lőnek a fogolyra, mint te mondád, eleinte alkalmasint rosszul fogják találni, s szegény sokat szenved, mig meghal." „
aHát édesem, hiszen én éppen est akarom, ex as a halál, melyei neki kívánok. Djongani fogok Örömömben, ha e kutyái szenvedni lá'om majd! Embereim, kik tapasztalailao lövők, kétségkívül kontárkodni fognak, s nagyszerű tréfa lesz látni, mint esik össze a ficxkó fent a magas árboezon."
„Nem, atyám ne ugy legyen I Tudod, hogy lőfegyveremmel meglehetősen tudok bánni. Engedd át tehát nekem as első lövést, s biztos vagyok, hogy golyóm homloka közepén fúródik át, b ó kinok nélkül hal meg."
„Épen azért, mert oly biatos lövő vagy, tied csak az utolsó lövés lehe*. Engedek kérésednek, de csak akkor, ha mi mindnyájan lóilünk már rá."
Híáb> igyekezett Diána atyját embertelen szándékáról lebeszélni.
Néhány órával később a kalózhajó felhúzta hoigonyait a az éppen támadt kedvező széllel a nyílt tengerre vitorlázott. Atlálbailan, sürü köd feküdt még'! a különben csendes isnger sima tükrén, mely lehetetlenné tette, bogy a kíváncsi szem a természet e fenséges széps-gében üönyörködjék. Lassankint erősebb lett a
azél, míg végre foszlányokra tépte a kod-leplet a ajkaimat adott ecer helyen a nyílt tenger megmérhetlen meszeségébe tekinteni, mí szerencse volt Caatrora, mert igy láthat a csak,hogy a fogoly Rob-son hajója nem messze tőle feküdt nyugodtan az óriás habokon. De as ellenséget is ugyanazon kedvezményben része-sité a részrehajlailau szel. Alig piilantot ták meg as oly régen keresett rablóhajót, rögtön kifeszítették minden vitorlájukat, s üldözőbe veitek; viszooiCastró ia magtett mindent a menekülésre.
Robson a fedélzetre burczoltatott, ott levették nehéz lánczaít s Castró parancsot sdoU nekí, hogy másxisék fel as árbóezra s neszen hajő;a után. Meglepetve a szivesaég által azon édes gondolattal, hogy mentő angyala, Diána kérelmeinek mégis sikerült tán a kegyetlen rabló ssWét meglágyítani, örömmel mászott fel, mint ügyes tengerész as árbóezra, s észre sem vette, bogy négy matróz követte őt lassan. Felérve a négy rabló erŐa kÖtéPel ngy kötötte as árbocához, hogy kénytelen volt egyenes állás bao maradni, jó czéltáblául szolgálni a miuden emberi érzésből kivetkőzött szőr ny elegeknek.
„Mii jelentsen es?' — kérdé Rob son. — „Mit akartok veiem? — Mért íeazek én ide kötve?"
„Aat mindjárt megfogod látni" — felele egy m airóos vértfagyasstó gúnyos mosoly.y «I.
A matrécsok lemásztak a fedélzetre.
Négy kalóz, a kapitány, a hadnagy a két spanyol jöttek most puskával késben a fedélzetre, 1
hanem abban leledzik, hogy a hatalmat mindenben, agy itt is körmei közé kerítse.
Nehéz lenne azért eltalálni ama mozgalmas tevékenység okát nem egyleti tagnak, amely az utolsó polgár-egyleti választás alkalmával kifejtetett, de még nehezebb annak, aki a kanizsai társas viszonyokat, ellenérdekeket, az itteni kalmárszellemet, az t^yleti széthúzó életet, a politikai ellentétes nézeteket, s az ebból a társadalomba is átvitt szomorú meghasonlásokat, s igy az embereket, azok Önző és {önzetlen czéljait s az ezek jeligéje alatt megalakult táborokat, clubbo-kat, egyszóval a magasabb provi-dentialis eróket csak madár távlatból akarná megítélni.
Itt kevés az az ember, akinek Quinet Edgár példányképe lehetne, itt oly embert nem igen találni, aki azon az egyenes uton halad, amelyen megindult, aki a transac-tiokat nem ismeri, itt mindennek meg van a maga énje. czélja 8 ezt kifejezi törekvésük, czéljuk, de nem szavaik, s ez az a titkos erő, mely közös czélra egyesíti őket, mely feltüzeli tevékenységüket s erőt, s Összetartást ad nekik nagy czéljaik kivitelében.
Be nem erről, sokkal nevezetesebb dologról, a polgár egyleti legutóbbi választásról lévén szó, térjünk vissza tárgyunkra, hisz mi elfogulatlan szemlélői voltunk mindig annak, amit e két ellenfél akart, mi láttuk az utezanyitás veszedelmes megmételyező hatását a közvéleményre és erkölcsiségre, mi láttuk a polg.-egylet lassú sorvadását, amelyet emez érvágás következtében még most is daczára amaz üdülő helynek, a hova időközben orvosi gyógykezelés következtében utazott — szenved.
Most már túlesett a crísisen s régi orvosai bíznak fellábadásához, de legutóbb orvosait is újból választá, hogy a kebelében rágódó féreg a mellbaj biztosabb gyógyulását lássa; de régi dolog, hogy nem háziorvosok ritkán keresik helyesen a családbajokat I
Édes gyermekei szorongva álltáé körül, mostoha gyermekei pedig a felgyógyulás hírére szaladtak ágya mellé. Állítólag mint orvosai mondják, a crísisen tol van; mert a polg.-egylet a legutolsó választás alkalmával azok közöl választotta meg tisztviselőit, akiket addig mindenki az egylet ellenségeinek állított, mig most a küzdtéren, a béke s egyetértés zászlaját emelték a magaslatra.
Egy pillanat a csoportra a Robson tudta, hogy micsoda Ördögi játékot fognak most űzni vele.
„Előre An'-al, tied ax első lövés, de vigyázz! — hangzott Casl.ro parancsszava a hadnagyhoz.
A tiszt elÖre lépve állásba helyező magát, felvette fegyverét s gondosan cxélzott Robson fejéréi Ki képes leirni a vihart, mely a fiatal ember bensőjében dult ? Pár perczczel előbb még a remény kedves érzete dagasxtá keblét és most szemeivel látá, bogy meg kell halnia tán iszonyú kinok kőzött.
Nem félt ő soha a haláltól, hiszen hányszor nézett csatában elszántan szeme közé; de igy meghalni 1 Meghalni anélkül, bogy halálával hazájának szolgálatot tehetne! Meghalni mint fogoly ily módon I összesen egy rablőhajó árboczán rabló kese által s még csac védelemre sem képes. Hideg veríték gyöngyözött nagy cseppekben magas homlokán. Hát meg mikor meglátta most Diánát, ki szintén feljött a fedélzetre s fegyverét kezdó tölteni, hogy részlvegyen a kegyetlen ördögi játékban?] Elhalványult, b köze! volt aa ájuláahoz. Előbb még míut mentő angyalát tekinté, a bizonyára hitte, hogy kt-ze megszabadítja nemcsak a haláltól, de a fogságtól is, s . . . as a két most gyíUos készé lesz, mely megfürödni vágyik ártatlan vérében. Ki irja le a kife-iezhetlen érzelem vihart, mely bensőjében duh?
— „De a rabló ne lássa, ne higyje, hogy félek" — szólt önmagában s el ha tároaá sorsát, mint bátor ember, mint katonához illik, nyugodun elviselni.
Most eldördült a lövés s a fogoly
Vájjon e győzelem hasonló lesz-e ama római hadvezéréhez, aki az ily még egyszeri győzelemhez a Róma elestét fűzte — nem tudjuk, de az optimisták nézete szerint ez a polg.-egylet megújhodása a pessimistáké szerint, ez a hatalmi párt, a polyp mindent magához szívó hatalma. — De ó a békepárt gyanánt ütötte föl magát, mint „salvatory army* — amely az eddigi viszás állapotokat megszünteti, az egyetértést helyreállítja, . az egylet ügyeinek erélyes vezényletét igéri, s mindezt keresztül is viszi s ez teljesedésre vár 1
Az akarat szerintünk is szép és jó, de csak egy feltétel alatt, ha a régi elejtett alapokat visszaállítani, a hátrafelé való gravitálást érvényesíteni akarja, s megmarad annak aminek kivitele szélül tűzetett ki: megmarad az ez évi felépítés és a kiépítés elve mellett — s ezt minden erejével azonnal foganatosítani ís kész, ha zsákba macskát nem árul, ha a szenvedélyek lecsillapultát nem az építés elodázásával akarja helyreállítani, hanem a tagok kényelmének, egészségének, társas jólétének megteremtésével: a polgáriegylet azonnali meg- és kiépisésé-vel a fővonalra, egyszóval a közgyűlés akaratának végrehajtásával 1
Ettől függ a választmány élete és halála, ettől függ a polgári egylet fölvirágozása vagy sorvadása — 8 ezért felelősek azok, akik a polg.-egylet aj életébe durva kezekkel újból belenyúltak-.
És aszerint fogják birni helyreállítani a közönség bizalmát, a felajzott közvéleményt is azok, a kiknek elvük, „Merj, a merészség a fene-fatnmok vas zárait átüti" — de ha a helyes alap megdöntése lenne czéljuk, ha egy sakkhúzás lett volna csak jő akaratuk hirdetése és félrevezetés fölléptük, ugy még igénybe nem vett módok és eszközökre is kell számolniok, ugy kell tudníok, hogy III. Bichard királyt az . álmában megjelent szellemek átka ölte meg a csatában, amint egyenkint megjelentek, hogy botoljék meg lova és törje agyon, hogy zúzzák ketté kardját és üssék agyon 1
Jegyzőkönyv
a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883-ik évi február hó 15 én tartott rendes közös üléséről. (Folyt, és véga.) 28. Ugyanazon magas miniszteri ntnnak 1882. decsxmber 27-én 50635 ss. s. kelt rendelete aaon értesítéssel, hogy a hódmezővásárhelyi termény és gabonacsarnok alapssabályai a törvényes bemutatási záradékkal ellitaitak.
halántékához közel hallá fütyölni a golyót.
Castro lépett elő, kinek hihetően csak aa volt axendoka, hogy a fogoly kínjait nevelje azáltal, hogy lelövi karját vagy lábát; de nem érte el csélját, mert a golyó Robson nadrágját fúrta át és ezombja csík igen csekély aérfilést szenvedett. A két spanyol katona is lőtt de az egyik golyója a nyakát, a másik balkarját sérté meg felületesen.
„No, nagyszerit lövők vagytok," gúnyolódok Castró — „most rajtad a aor Diána, szégyenítsd meg mindannyit, de agyon ne lődd, mert elrontod játékunkat."
„Ne félj atyám! biz'ositlak, hogy nem lövöm agyon" — felele különösen hangsúlyozva as utolsó három szót.
A borzadály leirhatlan érzetével látá most Robson, mint emelé fel Diána nyugodtan fegyverét, melynek csöve mint csiszolt esüat ragyogott a napfényben testének irányzá. Sötét haja nehéz fürtökre bomlott szét, melyekkel a atellö enyelegve játszott, bogár szeme sajátságos fény nyel ragyogott; picsi kis bal lába előre volt feszítve, alabástrom vállai kissé bátra hajoltak, s testhez álló ruhája karcsú derekának kifogástalan ssabályos formáját tisztán matatá; gömbölyű asép fehér karjairól visszaestek öltönye ujjai; igy állt ott, mint a kegyetlen szépség valódi példánykepe, mialatt gyilkos fegyvere a asép fiatal emberre volt irányozva, ki most már nyugodtan várta & halált e szép kesékből.
A matrózok, kik ismerték ügyességét, lélekzetvétel nélkül állták körül, majd Robsonra nézve, vártak, hogy a következő pillanatban a keyy étlen golyó
29. Özvegy Knura Jóasefins tudóJ sitása, férje Knura János nr, a kamara levelező tagjának haláláról, mihez elnök ur megjegyzi, hogy nevezett özvegynek a kamara nevében a részvét már kinyilváníttatott.
30. A „Győrí-Lloyd" kereskedelmi testületnek átirata, az árvízkárosultak se-gélyzésére kibocsátott felhívással, mihez ax elnök ur megjegyzi, hogy tekintve a dolog sürgősségét, a kamarai pénztárból azonnal 100 frt segély összeget küldetett oly hozzáadással, bogy az Györ és Győr vidékének az árvíz által károsait kereskedői és iparosai közt kioaztassek.
Mi helyeslő tudomásul vétetett
31. A nagym. m. kir. főldmivslés-ipar- éa kereskedelemügyi miaissterium-nak f. évi január 17-én 1754. sz. a. kelt rendelete, mely szerint közöltetik, miszerint a kamzra által m. évi deciember 28-án 2475. az. a. kifejezett kérelemnek: hogy a kamarai tisztviselők a vasutak használásánál ugyanazon dijmérsékléa-ben részeeittesaenek, mint az állami tisztviselők — hely nem adat ha tott. mivel
aem a vasúti Üxlelreadbea, oly határozván y nem foglaltatik, melynek alapján a közlekedési intéseteket as említett kérelem teljesítésére szorítani lehetne. KQ-lömben a m. kir. vasutak kivétel egy vasút sem nyújtja a kérdésen kedvezményt és annál is csak kizárólag a szoros értelemben vett állami tisztviselőknek.
32. A cs. és kir. milanói consula-tásnak átirata, melyben a kamara részérő! as ottani osztrák-magyar egylet javára küldött 24 frt — 50 líra adomány átvételé* eliimerí.
83. A nagym. m. kir. föidmirelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumnak l évi január 19 én 2808 sz. a. kelt rendelete, azon értesítéssé!, hogy a marhavész Sserbiábsn megszűnvén, 1882. de-csember 26-án 63380 ¦*. a. (lásd fentebb 27. as. a.) elrendelt szorosabb rendszabályok hatályon kivül léptek.
34. Ugyanazon magas minisztériumnak f. évi január 24 én 3513. az. a. kelt rendelete azon értrgitéasel, hogy Sammíniatelli Fabio Budapestre olasz fókonsnllá kineveztetett.
35. Ugyanazon magas minisztériumnak f. évi január 26 án 3132. as. a. kelt rendelete, mely szerint 0 cs. éa apostoli kir. Felsége a budapesti franezta fő-konsulatus vezetésévsl megbízott gróf Langíer VilLrs, követségi titkár kinevezési okmányát a müködbetési pg záradékával legkegyelmesebben eKátni méltóztatott.
36. Ugyanazon magas minisztériumnak f. éri január 24-én 2477 ss. s, kelt rendelete sson éfteeitéssel, hogy a házalás Baja városa területén, a házalás! szabályzat 17. § ban bislositott jogok épségben tartása mellett betiltatott.
37. Ülés tartatott: egy osztály- éa egy bizottsági ülés:
A napirend tárgyai. L A ntgym. m. kir. f&ldmivolés-, ipar- és kereskedelemügyi minissterium-. nak leirata, a kamarák levelezéseinek portomentessége tárgyában.
II. Ugyanannak leirata az állami kedvezményeket élvező gyári vállalatok külön könyvvezetése, illetőleg adóbevallása ügyében.
III. Jelentés a közraktárak kérdéseben.
azétzuzzá homlokát. Diána gondosan, nyugodtan czélsott néhány másodper-czig, mig végre a lövés eldördült. Ugyan e pillanatban mindenki felnézett az árbocára, s a legnagyobb csodálkozásuk ra Robsont teljes épségben as árbdcstÓI szabadon láttak, mert Diána szándékosan a kötelet lövé kereszlO1, mely a kapitányt as árbocához fűzé.
„Előre uram ! használja fel idejét 1' — kiálta Diána tiszta csengő hangon — „hajója közel van ; atyám nem merészel megállani, bogy önt kihalászása. Ugorjék le b mentse meg önmagát I"
Robson nem késett mentő angyalának szót fogsdni, osak köszönetet intett neki s árbocáról a tengerbe ugrott Castró nem mert megállani a hajóval, hogy isméi foglyává tegye a kapitányt, mert üldözői már i* közel voltak hozzá, s igy nem tehetett mást mint átkot szórni a menekülőre s megmentőjére.
Robson mint kitűnő uazó, rövid idő alatt felvétetett a saját emberei által feléje küldött mentöcsoluakba, ¦ bajójára vitetett. Társai nagy érdekkel hallgatták elfogatása s megmentése történetét
Esteledelt; aa est homályában sikerült a kalóshajónak megmenekülnie.
Jóval későbben mégis hurokra került Castro aa afrikai partoknál, hol elfogta őt egy angol hadi-hajó. Castró kivégeztetett Gyámleánya p->dig, miután bebtaonyitá, hogy Ő sohasem vett reszt gyámatvja kegyetlenkedéseiben, szabadon bocsáttatott. Amint Robson maghallá a tény', sietett felkeresni Diánát Megtalálta a lett belőlök ssép, szerencsit bá* (zeepár. _ ^
HÜBZONK J5TT EDLK ÉVfOLYAM
SALAI KÖZLÖK?
ÁPRILIS 26-án 1883.
IV. As iperosstály jegyzőkönyve ss ipariskolák szervezése tárgyában.
V. Ugyanannak jegytőkonyve ss iparos oktatást lerjesstd soproni egyletnek segély kérelme iránt.
VI. Dekietsin község kérelme vásárén gedély végett.
A nagym. m. kir. foldmivelés-, jpar- és kereskedelemügyi minisztérium 1882. évi decsember 31-én 5339. is. a. keh rendeletével, s ksmsránsk 1882. évi október 19-én 2025 se a. tett felterjess-tésére való bivatkotáasat kötli, bogy a kamaráknak csak ason levelezéseit illeti meg a portomon)esség, melyek a hatáskörükhöz tartozó hivatalos ügyekben váltatnak. Az alelnök elhunytának a tagokkal való tndatása pedig magán közlemény jellegével bir és az erről szóló gyászjelentéseket a portomentesség nem illeti meg.
38. Tudomásai és miheztartásai szolgai.
n.
A nagym. tn. kir. foldmivelés , ipar- éa kereskedelemügyi minia'.eríom 1. éri január 31-én 4332. sz. a. kelt rendeletével következőkről értesít.
,Áz 1881. évi október hó 1 in 34591. sz. a. kibocsátott körrendelet 5. §-a értelmében as 1S81. évi 44. t. cs. altat biztosított állami kedvezmények, a midőn nem ax egész gyári vállalat, hanem csupán annak bizonyos részeire engedélyeztetnek, czak azon fii tétel alatt adatnak meg, ha a vállalkozó magát az ille tékes pénzügyi közeg részéről megállapítandó külön könyvvezetés kötelezettségének éa módozatainak alá veti."
„Az ily módon állami kedvezményekben részeszül í gyárosok azonban panaszolván ez eljárás nehézkes és egyikmásik esetben költséges voltát, nehogy es által a törvényileg engedélyezett kedvezmények esorbi Itassanak, a miniszteri ómban ex ügyben tartott értekezlet megállapodásai szerint exentul a következő eljárás leax követendő."
,Ai illető iparos jövedelmi adóbevallást adván be, ebben külön kimatatja, bogy mily jövedelme van a kési vexményezett és mily jövedelme a nem kedvezményezett iparág s illetve a kedvezményezett ée idegen csikkek kösÖs raktárban va'.ó árositása után. — Ha adóügyi hatóság a bevallást ao nem nyugszik meg, as esetben as illető kereskedelmi és iparkamara véleménye fogna kiterelni arra nézve, vájjon a két be-vallási összeg közötti arány helyes-e vagy nem. Magától értetődik, bogy a kamara figyelmét nom terjeszti ki a bevallott össsegekre, megvizsgálására és helyes voltára, sőt ezezet nem lesz szükséges közölni aem, hanem a kamara axakértók meghallgatása alapján csak az iránt fogna nyilatkozni, vájjon a kedvezményese't és nem kedvezményezett iparágak jövedelmei egymással mily aranyban állanak, illetőleg vájjon a kamarával közölt ezen zrány megfelel e a két Üzlet terjedelmének.
Ezeket elŐrebocsájtva, a kamara felbivatik, hogy a jevaslatba hozott eljárás iránt nyilatkozzék.
39. A kamara a jelzett eljárást cséltzeranek tartván, erről a magas minisztériumhoz jelentést tétetni rendel.
HL
Előterjesztetik következő bizottsági jelenlés:
,Egy közraktárnak Sopronban való felállítása már több ízben tanácskostná-nyunk Urgyá,l képsxvéa, már el ÍS hatá-roztatutt, hogy ez ügy-ben a kamara a magyar leszámítoló- és váltóbenkkal érintkezésbe lépjen, de bogy ezen határozat foganatoaitása előtt forgalmi adatok gyűjtessenek."
„Időközben a sopronmegyei gazdasági egyesület is ezen kérdést felvetette és azon óhajának adott kifejezést, hogy azt a kereskedelmi és iparkamarával kososén tárgyalhassa."
„A megindított adatgyűjtés csak csekély hivatalos anyagot szolgáltatott, mivel Sopronnak forgalmát közvetítő egy lótényező, a déli vasat, ebbeli znegkero-aesünket, többszöri sürgetés, daczára sem intézte el."
.-Mindamellett sikerült, a f>rgali adatokat összeállítani, és ha ezek nem is meri.vék hivatalos forrásbó', ugy mégii olyanok, melyek a helyi íoigalmat saját tapasztalatból ismerő szakférüak Ítélete szerint a valóságot megközelítik."
.Esen adatok szerint Sopronnak forgalma, a píacxi éa átmeneti forgalmat összevéve, következő: külömböxő gabonanemek 750,000 mm olajos vetemények . . , 55,000 -hüvelyes vetemények , . 55,000 B liszt és Őrlemény . . 200,000 ,
.Ezen adatok alapján a kamara kereskedelmi osztályának és a soproni g.idasági egyesületnek tagjaiból alakult bizottság, f. hó 12-én tartott ülésében érett megfontolás atán oda nyilatkozott, hogy a kitűntetett forgalmat esem előtt tartva, közraktárnak Sopronban való felállítása nemcsak kívánatos, nasen jövedelmező is volná. A bizottság esés v élemén.'ét annál biztosabban véli kifejezhetni, mivel a fentebbi számokban csakis
a gabonanemek és az őrlési termékek foglaltatnak, és ittbelyütt, ha majd közraktár létezik és ezzel együtt a közvetlen díjszabás olcsóbb tételeinek kedvezménye íb érvénybs lép— a csokorral va!Ó kereskedés :a bizonynyal összpontosulni fog, mivel, mint ismeretes, Sopron Magyarország leggazdagabb oxukorter-mclésí vidékének közepett fekszik. Bír és petróleum is — elégséges és megfelelő raktárhelyiséget feltételezve — olyan czikkeküí figyelembe veendők, melyek számára Sopron gynponttá válhatík."
„A föindok pedig, melyből a bizottság egy Sopronban létesítendő közraktár szükségessége és jövedelmezősége tekintetében meggyőződését meríti, a csak rövid idő óta megváltozott helyzetben, í. a nyugottal való közvetlen összeköttetésnek már most kétaégtelen közel jövő ben ezzközlendő helyreállitaxában fekszik. Ugyanis köztudomású, hogy sutnak építése Ebenfurttől Leobersdorfig az osztrák kormány állal nemcsak engedélyeztetett, hanem már ax előmunkálatok la foganatba vétettek. Ennek következtében Sopron déli Kémetországgal és Svájczsl közvetlen összeköttetésbe lép; és ha ezelőtt minden Bécsbe vagy Bécsen át volt irányítandó, mi a kereskedést ugy szólván késztette, hogy a javak eladása végett, maga* piacsi költségek fizetése mellett, a bécsi piacz Közvetítését vegye igénybe, agy es most megváltozott,
5. Zala-Egerssegre nézve Sanícs Sándor építészeti és müasztalos ;
6. Keszthelyre nézve Oppel Károly nyerges és Szabó Jánoa csípéss;
7. Szombsthelyre nézva Lankovics József bábBÜtŐ és Stirlíng Miklós tímár;
8. Kőszegre nézva Lauringer János lakatos és Schöpf Gustav nyerges;
9. Körmendre nézve Leitner And rás építész éz Hartmann Károly kéményseprő ;
10. Msgyar-övárra nézve Thzlmx-yer Viktor, as ottani gazdasági akadémia gépészet tanára és Kait Ferenci ács;
11. Veszprémre nézve Balog Károly azabó éa Szilágyi Mihály rézmives."
„Pápáról eddig javaslat nem érkezett.'1
41. As előzményekben foglalt javaslat elfogadtatik ée elnök ur megbíza tik, miszerint Pápa városára nézve az iparos tanulók iskolájának felügyeletére megbízandó iparost maga nevezzen.
Erről a nagym. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz jelentés teendő.
V.
E tárgyban as ipar osztály következő véleményt terjeszt elő ;
„Az iparos szakoktatást terjesztő soproni egylet a kamarához intézett folyamodványában az addig adni szokott évi 100 frt járulékot 600 írtra felemeltetni kéri, ezt azzal indokolva, hogy egy mi-
ben minden kölcsönügylet után a II. fokozzt szerint fizetendő bélyegilletéke!, mely ezenkívül minden meghosszabbításnál újból fizetendő.
Ha már most tekintetbe vesszük, bogy sz ilyes sálog-kölcaönügylotek csak rövid időre, rendszerint csupán néhány hétre azoknsk köttetni és hogy a meghosszabbítás a ritkaságok közé szinte nem tartozik, ugy világoa, hogy az adósok különösen a kisebb összegekért 2 írttól kezdve, a kamatokon kivül, melyek ha vonkint 2%'ot ter>snek,mégbélyegilleték tejében és a körülményekhez képest 2%-ot éa ezen felül fizetni kénytelenek, mi annál aalyosabb, mert ezen teher a népesség legszegényebb osztályát éri.
Igazságos és méltányos volna tehát, ha a kézi zálogra felvett kisebb kölcsönök talán 2 írttól 10 tVtig, a bélyegkütelezettig alul felmentetnének, minél fogva ily értelmű jel terjesztésnek a magas miniate-riumhox leendő intézését indítványozom Ezen indítvány elfogadtatott. Ezzel az Ülés befejeztetett Az elnök: IIÜLLEK PAULIN. A titkár: SCHINDLEÍi FERENCZ.
után az eladott áruk most a szükséghez niszterí rendelet folytán az ipariskola át-képest vagy közvetlenül a kttldfoldre j alakítandó volt; hogy a fenállott vasár
ssáliithatók' a költségek itt a közraktár ban csekélyebbek lesznek, mint Bécsben, e viteldíj fejében sok meg takaríttatik. A dolog ezen állása mellett a kereskedés ittbelyütt mindinkább emelkedni és összpontosulni fog."
.Áttérve azon kérdésre: hogy minő eszközökkel volna ezen közrkktár léte-tesitendö? a bizottság oda nyilatkozott, hogy aa erre törvény szerűen kivántató 500,000 forintnyi öseseg alig volna a helybeli pénzintézetekből kapható, vagy ha igen, agy az általuk is fizetett ka-matlább mellett e pénz drága lenne. Nem marad tehát más hátra, mint igénybe venni a magyar leszámítoló és pénzváltóbank segélyét, azonban eleve czak bizalmas kérdés volna teendő és a tovább: lépések a nyerendő válaszhoz képest fenntartatnak."
„A gazdasági egyesület részéről f. hó 24-én amúgy is megy egy küldöttség Budapestre, mely 25-én és 26 án of időzni fog; ehhez csatlakozhatna a ka marának egy-két tagja is, kik vele együtt a köxrak'ár ügyében közösen járhatnának el."
40. Helyeslő tudomásul vétetett azon megjegyzéssel, bogy a kamarának különös képviaeltetése az említett küldöttségben szükségesnek nem látszik, hanem, hogy a kamara kép visel tetéee annál inkább a gazdasági egyesületre ruházható, mivel esen ügyben ugy a kereskedelemnek mint a mesőgazd izzatnak érdekei azonosak, és a gazdasági egy sülét részéről más ügyben küldöttség Budapesre amúgy is megy.
Ily értelembon a gazdasági egyesület értesítendő és a kamara képviseletének átvállására felkérendő.
IV.
Az iparosztály nek jegyzőhönyve a napirendnek ezen ponjára vonatkozólag következő:
„A nagym. m. kir. vallás- és köz oktatásügyi minisztérium 1882. évi de csesaber 3 án 38160. bx. a. kelt rendelő-tével a kamarát falhívjs, miszerint oly iparosokat ¦ereszen, meg, . kik buzgósá gnknál éa az iparos körökben élvezett tekintélyüknél fogva képesítve volnának, as egyes Tárosokban az iparos tanulók számára feláJKtandó iskolákra felügyelni és az ezen iskolák felállításával megbi-rolt Jágocsí Péterfly József urat támogatni."
.Ezen rendeletnek megfelelendő, a csimsett magsa minisztérium elnöki uton kéretett a Kamarának tudomására adni azt, bogy asen iskolák felállítása iránti intentíója mennyire terjed, nevezetesen, hogy minő városok kapjanak ipariskolát, mire a m. év deexember 30 án 40738 kelt leirattal közöltetett, miszerint hatá-roxtatott ilyaserü Iskolákat mindazon helyeken felállítani, hol as utolsó statiatikai összeírás szerint 100 vagy több iparos tanuló létezik."
,E szerint tehát kamarai kerületünknek következő városai és községei jönnek figyelembe: Sopron, Kis-Marton, Győr, Nagy - Kanizsa, Zala - Egerszeg, Keszthely, Szombathely, Kőszeg, Körmend, Veszprém, Pápa, Magyar-Óvár; minek folytán a kamarai kültagok és levelező'tagoktól nyert értesítések alapján az iparos tanulók iskoláinak felügye lo'.ével megbízandó következő urak ho satnak javaslatba és pedig :
1. Sopron városára nézve Schuei-der M-, Démy Sándor es Dörfler György;
2. Kiá-Martonra nézve GrŰazoer Antal Wrgyáros és Nass Ignács gépész;
3. Győrre nésve Hauser György rézmives és Nagy Mihály téextagyáros;
4. Nagy Kanizsára nézve Henta Antal építész es Eger Igaáos csipesz;
Hírek.
napi ismétlő iskola megaaűnt, minek köveikestében a tanulók onnan az iparis kola alŐkéssitó osztályába átléptek, ngy, bogy esen osztályban a tanulók száma 104-et tesz és parelleloaztályokat kellett felállítani. Ez a költséget annyira fel-ssöktette, bogy az ipariskola költeégirány iában 900 frtnyi hiány mutatkozik melynek fedezése végett as egylet kény-tejen a magas kormányhoz, a megyei éa városi törvényhztósághos és a kamara hoz folyamodni.
„Az iparosstály azon véleményt nyilvánítja, bogy a kamara által a nevezett egylet illetve ipariskola számára eddig adni szokott 100 frt évi járulék-nak 600 írtra való felemelése, tekintettel a kamara jelen költségirányzatára, nem teljesíthető és hogy azon körülmény mellett, mivel as iparos tanalók oktatá-sánzk szervezése az egész országban folyamatban vao s előre ki nem számítható minő igények fognak az egész kamarai kerületben a kamara ir nyában támasztatni — jelenben a segélynek állandó felébb emeléséről általán szó sem lehet."
„Minthogy pedig, a mint a viszonyok állanak, a helybeli ipariskolát hathatósabb aegély hiányában a tanév közepén zárni kellene, az osztály indítvanyo-xandónak véli; miszerint folyamodó egyletnek, de csak is az idénre és minden további következtetés nélkül, az eddigi 100 frt helyett 400 frt adassék."
42. Ezen javaslat egész terjedelmében elfogadtatván a soproni ipariskolának kivételesen csak az idénre 40 frtnyi segély engedélyeztetik.
Miről a folyamodó egyesület ason hozzáadással értesítendő, hogy ezen ösz-szeget as elnök által utalványozandó nyugta mellett a kamara pénztárából felveheti.
VL
Zalamegye Deklezsin községe a nagym. m. kir. foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriamnak f. évi január 13-án 1414. sz. a. kelt leiratával leadott folyamodványa szerint még két országos vásár tarthatására kért engedélyt.
43. Mintán Deklezstn községe égessen jelentéktelen, fekvésénél fogva i forgalom kifejlesztésére nem alkalmsa község; és hintán közeli vidéken, jelesül Mara Szombaton 6, Rákitsánban 4, Tnr-nisán 1. Dobronokon 1 és Bellatinczon 6 összesen 19 országos vásár, amúgy ii tartatik: ennélfogva a kérvény elntaaí-táaa volna a magsa mioísteriamnál javas la'ba hozandó.
A napirend kimerítve lévén, tárgyaltalik még eliök nrnak szóval előadott következő indítványa.
44. A kési xálog-kölcaönegy letekről szóló 1881. évi XIV. tcs. 11. §-a iserint ax íly Ügyletek atán szedhető dijak (gondozási, öntési, biztosítási dijak a kamattal együtt egy összegbe foglalva) legmagasabb összegét, a kölcsönösszeg százalékában kifejezve, a törvényhatóságok meghallgatásával, a foldmivelés-, ipar- éa kereskedelmi ministerium határozza meg.
Ezen törvényes intézkedés alapján a czitnzett minisztérium 1881. évi zug. 9-én 21418. az. a. kelt rendelével as emiitett dijak legmagasabb Összegét évi 24%-aI találta megáliapítandóaak.
Habár magában véve ezen inléske-dés ellen kifogást nem igen tehetni, mintán a kézi zálogra adott kölcsönök, tekintette! a kezelés költséges voltára, a fizetendő kamatok tekintetében a közönséges voltára, a fizetendő kamatok tekintetében a közönséges kölcsönügyletekkel semmikép egy osztályba nem sorolhatók, ugy mégis van egy körülmény, mely az adósokat axeimellőzhetlenü! magas kamat mellett súlyosan nyomja. Értem a bélyeg tarifa 64. tételének 1. b. pontja értelmÓ-
— Szalóky Karton 12 tagú zenekarát volt alkalmunk hallgatni s arról a lehető legkedvezőbben nyilatkozhatunk. A legklassíkusabb darabokat is meglepő correctséggel játzzák. Valóban megérdemli a jeles zenekar, bogy közönségünk buzdításul minél melegebb pártolásban részesítse. Eeténkiot a .Zöldfa* kertben játszanak.
— Szerencsétlenség. Kis-Kani-ssán, f. bó IS án bizonyos Horváth Katicxs nevű kis lányt megsailajult tinók elgázoltak. A tinók tulajdonosa u. i. magukra hagyta a sxekérbe fogott tinókat s elment lakodalmas menetet nézni. Ez alatt a tinók megbogarasodtak s rohanlrtkban egy kis leányt fölgázoltak. A szerencsétlenül járt lányka állapota kétséges; élethalál kőzött lebig; a ha életben msrsd ís, valÓBzinüleg nyomorék marad.
— Palotai Ferencz, apátkanonok f. hó 23-án érkezett városunkba s az itteni axent ferencsiek kolostorába szállott Másnap körútra indult a környékbeli felekexeti iskolákat megtekintendő. Amint halljuk, Pünkösd után ismét városunkba jő, hogy meggyóxődjék ax itteni községi iskolák növendékeinek vallástanulási eredményéről. Isten hoxxa!
— Majláth Györgyért városunkban tegnap 25 én tartatott a helybeli szent-ferencsiek templomában a gyász isteni - tisztelet.
— Vetések áll áss megyénkben.
A foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis'.erium állandó gazdasági tudósítóitól f. hó 10 tői 16-ig érkezett jelentések szerint a sümegi járásban a mait hó 25 én esett hó a laposabb helye, ken levő basa- es rossvetéseket megritkította; a zal a-egerszegi járásban a basavetések jól kiteleltek, a rozsok silányak: a novai járásban a korai őasi vetések jól állanak, a későik gyengék; a tapolczai járásban a vetések jók.
— Gyermekgyilkosság. Holczer Teréz veszprémi cseléd, ki nemrég szolgálatából áldott állapotban léte miatt el bocs áj tat ott, gyermekgyilkosság vádja miatt — börtönben van. As eset, mely miatt oda körűit, a következő: F. hÓ 16-án délután beáliit ösv. Tamásiné ad varára a ntvezett caeléd a egyenesen ax ott levő asemét- és trágysdombrs megy, a ott valóssínüleg elodáshatlan dolgának végzése közben szülési fájdalmak veitek erőt rajta a csakhamar egy egészséges figyermeket szült A nő bizonyosan pi ralva szégyenétől s bűnét eltakarandó, a gyermeket nyomban egy lábnyira a trágyába ásta s igy az ott megfalt. A nő azután elment egy Özvegy nŐ lakására és ott meghált, de egy ott lakó napszámos feljelentette, bogy a nő kujtorog és a kapitányi hivatal fogassa el. Docsi rend-biztosnak, ki tudta a nő áldott állapotát, feltűnt a nő s kérdezte, hová lett szülötte, mire a nő bevallotta tettét
—• A Balaton-egylet első kirán dulását janios 9 Őre halasztotta. Ugy tagok mint nem tagok abbeli felszólítására, hogy pünkösd az idén korán esik és igy az esetleg hideg időjárás megzavarhatja a kirándulást, a kirándulási szakosztály elnöksége egyetértve as egyleti elnökeéggel, a kirándulást elhalasstá. A kirándulás érdekesaégétnagyban fogja emelni a vitorlás és evező-verseny, melyet gr. Essterháxy Mihály sport-szakosztály elnök és dr. Mthalkovics Tivadar e szakosztály titkára rendexnek. — A róes-véti díj 15 vsgy 16 írt lesz.
—• Kinevezés. A vallás- és kősók' tatásügyi ministeriam előterjesztésére a király ő lelxége Kőnigmayer Károly apát kanonokot és orsaággyülési képviselőt triboniczi - vál. püspökké nevezte ki. Az érdemes egy háti férfiú Z.-Egerszegnek több éren át volt közszeretetben álló lelkésze.
— Negyedvirágzás. Egy 70 éves asszony s napokban esküdött örök hűséget Veszprémben egy hozxáképest még igen ifjú embernek. A derék matróna esik 4-ik ízben cselekedte meg a frigy-kötést s még csak 3 urát gyászolja. Az uj pár neve özvegy Málé Jánoané és Ko-moróczy Mihály. Legvenek boldogok. _
— Elégtétel rövid uton. B.- J"
füredi váaár alkalmával egy atyafiakként akart jó vásárt csinálni, hogy egy pénzes ember zsebéből egy ötvenest akart kiemelni. Észrevételvén azonban, feljelentés helyett, amúgy istenigazában elpáholták. Nem jogos ax elégtétel, de fényez 1
— Hegakadályozott házasság. Megbotránkoztató esetet kőzöl velünk vaáli tudósítónk. KuldÓ községhői egy özvegy ember eljegysett magának egy 29 éves leányt. Az eljegyzés a vaáli ref. lelkész előtt ment végbe, aki ki js adta írásban, hogy a mennyaszzony részéről semminemű akadály nem ferog fenn, mely a házasságot akadályozhatná, csak a háromszori hirdetés. A vőlegény cis-penBatiót kért, melyre vonatkozólag Fe hérmegye alispáni hivatala 54. sz. a. ki ía adta a felmentvényt. De mi történik ? Elő áll a 29 éves menyssszony Állítólagos gyámja, azt állitja, hogy a leány hülye. A vaáli ref. lelkész megtsgadja az el-jegyzettek összeadását, — s Ő, ki előbb bizonyította, bogy a menyatssony részéről mi akadály sem forog fenn, küld a fehérmegyei árvaszék elnökéhez egy ujabb bizonyítványt, hogy Ő nem esketi meg a leányt, mert az hülye. A dolog húzódik, a a szegény menyasszony állitó-l*g°" gyámja dúslakodik a leány vagyonában. A corruptiót lábrakapni engedni a nép között nem szabad a annak tovaterjedését megakadályozni kötelessége mindenféle hatóságnak. Ezen emiitett eset annyival is inkább botrányos, mert az 1790—91. törvények határozott intézkedései szerint a leány férjhez mehet, s azt visszatartani törvénytelenség. Akételien-tétes bizonyítványt kiállító lelkész ellen értesülésünk azerínt vizsgálatot indítottak.
— Talált régi pénzek, Bakion-Füreden a mult héten apró píkkelyazeru ezüst pénzeket találtak nagyobb mennyiségben ugy, hogy Összes aulyuk as egy kilogrammot meghaladja. A pénzek nagyobb részt IV-ik Béla király idejéből , valók.
— öngyilkossági kísérlet. Öay
Mari cseléd Keszthelyen, kínéi asszonya agyobb összegre menő pénzt látott, lelynek holszerzését beigazolni nem akarta, a feletti félelmében, hogy ezt asszonya anyjának megmondja, a ház padlására szaladt b itt egy élés késsel nyakát elakarts vágni, de e tettében egy máaik cselédleány által meggátoltatott.
— Vizbefalt. Szent-Ivánon Sági'1 János szent-iváni kanász ke; éves leánya a bás előtt levő tokába esett és belefúlt. Az orvosrendőri vizsgálat a járás i orvoa által a járási szolgabíró jelenlétében eszközöltetett. A tóka rögtöni betemetése iránt as intéxkedés foganatba vétetett
— TÜz volt folyó hó 8-án Alsó-Apátiban; egy ház égett el, a kár 150 frtra becsül teteit, as épület biztosítva volt; hasonlóan Pasxta-ApálÍban-"a támadt tüz folytán egy ház leégett;'a kár körülbelül 1000 frtra tehető. A tüz keletkezésének oka nem volt kideríthető.
— A znl a-egerszegi sorozó járásban a folyó 1383. évben a sorozó bizottság által megvizsgáltatott 875 ujoncs, kik közül a közös hadseregbe 54, a pót-tartalékosok köxé 6, a hoavédxégbe 72 soroztatott be 6 pedig a felülvizsgáló bizottság elé rendeltetett.
— A Balatonról. A balatonfüredi nemzetközi csónakverseny, melyet tavai a győri csónakázó egylet rendezett, az idén szintén Szent István napja után lesz, ax kién azonban már a Balaton egylet sport-szakosztálya rendezi. A program-mok később adatnak ki.
— Öngyilkos nö. Siklóson egy fiatal nŐ, addig mig férje a szomszédban időzött, ziinegre felak aszlolta magát, mire észrevették, meg is balt. Mint általán beszélik, tűrhetetlen családi viszony hajtotta halálba. Egy 4 éves leányt hagyott hátra.
— Nyelvújítás. A fehérvári adókivető bizottság nemcsak a jövedelmi adó kivctéscbai, de a nyelvújításhoz is érteni akar. Egy polgárt .hajhásznak" minősítették. Azt Bseretnők tudni, bogy mit hajszolhat ezen hajhászsxá előléptetett alknxx, (magyarul cxenxil.) Ajánljak ezt a frissen aűlt uj szót a tudóa akadé-miánaksaxnjszókathajházzók figyelmébe
— Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csepreghy Endre csáktornyai állami tanítóképesdeí r. tanárt állomásán végleg megerősítette.
— Uj lap indáit meg Uj-Tátra-füreden ápril hó 15 én, .Tátra Vidék" ősimen; melynek felelős saerkeaztóje: dr. Ssootagh Miklós. Megjelen minden bÓ 1-én és 15 én két ívnyi terjedelemben és képekkel; a nyári négy hónapban mint hetílsp fog járni. Előfizetési ára deciember végéig 3 írt 75 kr.
HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
ÁPRILIS 26-i.B 1888.
— Hymeu. Gerbauser Jenő lova,;, a .Déli vasúttársaság" helybeli forgalmi tísstjo f. hó 30-án tartja esküvójét a iz p éa kedves Pécxely Emma kísasazonynyal Kis-Komáromban. Kisérje siríg tartó boldogság életöket!
— Zala Egerszeg vároabirájává a folyó hÓ iG-án tartott választás alkalmával egyhangúlag ídósb Cziod'-r István választatott meg. Es-e tiszteletére fák* lyásmenet rendeztetett; melyen ezernyi ember vett részt. A menet azután a Rá-kóczy-induló hangjai mellett az Ünnepelt lakásához vonult, hol Vücrköndy László városi jegyzó üdvözlé egy lelkes beazéd-del az ujon megválasztott vároabirót, mim ez f-i-felharsanó élj<*nzéeek kózt felelt, megköszönve a bizalmat és megtiszteltetést.
— Asszonyi boszn. Egy piákéi fiatal özvegyasszony addig járt a malomba őrletni, mig végre vámba levág'a az — orrát, nem a molnár, hanem a mol nár (Örvényes oldalcsontja. A tilost kereső Aph'odt'.e az illetékes oldalról jött fenyegetőzésekre csak annyit hederített, hogy egyszer elnáspángolta a molnár — irigy feleségét. AzalvÓ nemesis azonban kioein-dott szendergéséből. A hitvesi jogaiban oly vakmerően megcsorbitott asszony rettenetes boszut gondolt ki s a féltékenység Ördöge végre is hajtatá vele. Embernyi fiával lesbe állt, — ¦ míot mondják — az épen a bűn színhelyéről visszatérő jogbitorlót a fiu lefogta tís az anya egy rósz bicskával — brrl — le-riseálta a fitosnak több mint felerészét. Persze az ilykép eléktelenített arcz elve szitette hóditó képességét.
— Felsült tolvajok. Vaiszlóról Ír-ják. hogy ott ismeretlen tettesek a község házába hatoltak éjnek idején s a tanácstermet feltörték, aztán a .község ládáját" nagy ügygyei bajjal elczipellék. A ház hátsó végében levő kertben vér-mesremónyekkel "hozzáfogtak a láda fel töréséhez és tar'almának kiöritéaéhez. Da mennyire csalódtnk reményeikben — kongott az ürességtől. Volt ugyan benne egy pár csomag akta, melyet jó! megszel lőztettek, aztán visszahánytak, de pénz dolgában üres volt a láda ti. — üres biz a! A tndósitó megjegyzi végül, hogy a Vaiszlóban tartózkodó három pandúr ez éjszaka íb igen jól aludt, mint — közönségesen.
nép közé egy örült tört magának utat, J lett volna méltán sorozható. A mű buli magát képzelve a vőlegénynek, ki a ára 60 kr. A tiszta jövedelem a helybeli menyasszonyt és vőlegényt ugy össze | főpyrunasiünr. önképzőkörének van szánva, vagdalta hogy rögtőn meghaltak. — IA határozott költői hivatásu irdt és Kolozsváron egy 17 éves leányt tréfából j müvét melegen ajánljuk olvasóink fi-
ngj meglőttek, hogy azonnal kellett szállítani. A vétkesek iüditűllák a vizsgálatot.
Irodalom.
kórbazbi *l!en meg-
' gyeimébe!
-e»eked-"
Rövid hirek.
A tanszermúzeum részére Trefort
közoktatásügy i ministerium 500 írt értékű tanszereket rendelt meg külföldön. — Pécsről két fiatal leány nyomtalanul eltűnt. — Szommersetben Lepp-u nevű jegyző agyonverte nejét. A gyilkos férjet már elfogták. -— Pesten egy 20 éves leánynak az a rögeszméje, ho^v ő Spanga
s ő volt a Majláth-gyilkos. — Érsekújvár közelében, Kamócsán egy zsidók által buBÓrt küldött legény eltűnt. Az anya jelentése folytán as alispán már 70 egyént kih. Ilgato't. — Zsarnay, bpestt kapitány fölfüggeszt etet', mivel hivatalos titkot árult el. — A közös badügymi-ntsterlum oiy rendeleten dolgozik, hogy a katonatisztek házassági óvadékát 12 ezer forintról 30 ezerre emelje. — Több angOl-CSalád fog Írországból Erdélybe és pedig Kolozsvárra telepedni. — Egy faág le- vagy le nem nyesésén két testvér összeveszett s egyik a másiknak fejére fejszével olyen ütést mért, hogy annak koponyája kelté hasadt. — Egy aradi lapszerkesztőt az ottani rendőrség pénzbírságra itélt, amért Spanga elfogatása alkalmával különlenyomatban azt adta ki, hogy Kecskeméten fogták el. — Az elektromos világítást magyar hajónis megpróbáltákPólában éspedig sikerrel. — AlISSZOV Péter a Genfben élő nihilista-ve*ér már intő levelet küldött a czárhoz e-; családjához a koronázása alkalmára tervezett merénylet iránt — Egy kolozsvári zongoragyároB valószínűleg ü= leti zavarok miatt rummal megmérgezte magát. — A szabadságszobor felállítására már 38 megye, több szab. kir. és ren. t&nácau város megalakította a bi-zottságotaa központtal éiintkezésbe lépett.
— A halottégetés Japánban mindegyre terjed. — Az eszéki kjáasztrófa alkalmával elveszett huszárok emlékére a bid közelében még a nyár folytán egy négy méter magasságú obelíszket állítanak fel,
— Bodó Károly fegyvernek! lelkész, nagy tanügybarát, a fegyverneki és kompolti iskoláknak egy pír száz könyvet ajándékozott. — A margitszigeti gyógyfürdő 22 én nyittatott meg. — Az öngyilkosságok elszomorító egymásután ban történnek. Nagy-Váradon egy 17 évei, volt reáliskolai tanuló lőtte agyoD magát legközelebb. — Budavár visszafoglalásának kétszázadík évfordulója megtartása iránt a m. tőrt. társ. átiratot intézett a főváros közönségéhez. — New^ Yorkban egy 35 éves napszámos asszonyt Blsir György ládajjyároe gyárában a Körfűrész keresztül metszett. — KalO csán a kath. felekeceli tanítóképző intézetben már a jövő évre felállíttatik a 4 ik évfolyam; Nagy-Kőrösön a ref. képezdében az iránt a tárgyalások most
foiyn»k. — Brallában egy lakodalmas
(E rovat alait nefemtltett i Kanizsát-. Wajdits József könyvk kaphatók vagy általa me.gr.--D de! hetÓk. Vidéki megrendelések poaU. fordultival pontosan eszközöltetnek.)
— Uj zenemüvek. Táborszky éa
Parsch zenemű kereskedésé ben Budapesten megjelentek: Lów József 427-ik mű. A virágorsságból. Hit zenemű, tananyagul kis ügyes keheknek, nyolezadok elhagyásával és njjrakozássa! ellátva. Zongorára két kézre. 1. A meghitt nefelejts. 2. Az illatozó szegfű. 3. Az álmadozó liliom. 4. A csintalan rósaácska. 5. A magán ibolya. 6. A kedves gyöngyvirág. Mit:den szám 60 kr.
— Rendkívül érdekes tartalom
mai jelent meg as .Ország-Világ' április 2 l-iki száma. Elején a most elhunyt Miitolay Elek egy pikáns rajza foglal h-lyet, utána Acsády .Péozbázasság' czimü regényének folytatása következik. Mészáros István „Kísjóstág' czimü elbeszélése véget ér a számban. Sieokievícz „A falu jegyzője* czimü novellájának folytatása, Rózsaági Antal Madame d: Sévigné-ről irt tanulmánya igen becses dolgozatok. Vers Szabó Sándortól van .Gvertyámos ligeten" csim alatt. Matolay Elekről szépen irt jellemrajtot közöl e szám, s egyszersmind arczképét és a bud4pesti tornacsarnok képét Is közli. Képei gyönyörűek. Bandry nagyhatású festménye ,A tőrvény hatalma," .Gondolj reám' pompás metszvényekben mntatvák b*. Remek rajzok a .csángó házaspár." Két oldalon foglalnak helyet, egyiken a nő a mint imádkozik, másikoo a férj. E kitűnő lapra felhívjuk olvasóink figyelmét. Ara egész évre 10 írt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wückens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, koronaherczeg-ntcaa 3. sz
— A „Vasárnapi Újság" ápril
15-iki száma a kővetkező tartalommal Jelent meg: Katona Jóesef. — Óda Katona József emlékezetére (Kecskeméti szölo házán tik emléktáblával megjelölése alkalmából. 1833. ápril 16.) Dicséretet nyert pályamű Sántha Károlytól. — A György kocsis ostora. Történeti beszély. Irta P. Szalmáry Károly. — Szerémi herczeg OJescalcbi Arthnr. — Bukovinai képek. Dr. Szádeczky Lajostól. — Egy ohiksgói lap szerkesztőségében. Amerík-i életkép. — Ejyveleg. — Kecskemét.
— A távgyaloglás. — Irodalom, művészet. — Közintézetek és egyleek. — Mí újság? — Halálozások. — Szerkesitől mondanivaló. — Őakkjá'ék. — Heti! naptár. Kép-k : Katona József. — Sze-! rémi h-rczeg Odesc*lchi Arthnr. — Bu-1 korinai csángó has. — Drusbáczky jó j zaefTilvi leikéss és józseffalvi magyarok.
— Bukovinai csángó legényes leány.! (Mátkapár.) — Hadikfalvi templom éa1 iskola-lak. — Kecskeméti képek: 1.1 Nagy váaár-uteza vége. 2. Református templom és bazár. 3. Piarista templom. 3. Ágostai templom. 5. Izraelita templom. 6. Katona József emlékszobra a kecskeméti sétatéren. 7. Katona József szülőháza | Kecskeméten. 8. Keceméti Bzélmalom. A , Vasárnapi Újság" előfizetési ára ne gyedévre 2 frt, a .Politikai Ujdonságok"-ksl együtt 3 frt, Ugyancsak a Franklin Társulat kiado-htvataiában (Budapest, egyetem-utcsa 4-dík sz.) megrendelhető a .Képet Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt.
— A „Jogtudományi Közlöny" április 13-Íki (ló-ik) száma következő tartalommal jelent meg: A római jogból mit és miként tanítsunk. D. Vécsey Tamás budapesti egyetemi tanártól. — Külföldijogélet: Azolazz jogirodalom 1880 — 1682. (L Szaklapok.) Dr. DaU'Adami Rezsó budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: A végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. törvezikk 78. §-ához. Sz. K. bndapesti ügyvédtót és Tcleesky István országgyűlési képviselőtől. — A B. T. K. 359. §-áhos. Bodor László ko iozdvári kir. slOgyésztől. — Az osstrák polgári törvénykönyv 1500. S-a. X tői. — Különfélék. — Melléklet: Cnriai b a-tárogatok. — A budapesti kir. tábla Jvi jtlen^Őségü határozatai. — Dr. Fayer László jogászegyleti előadása a bűnügyi bíróságok szervezete tárgyában. A .Jogtudományi Közlöny" előfizetési árat félévre 6 frt, évnegyedre 3 frt.
— .Tamás Családja" cximen je lent meg Pap Jánostól egy költői eibe-szélé*, tégy énekben. A toü ooneaptio és nyelvezet tekintetében dicséretre méltó; s igazi költői erőről tanúskodik. Kár, hogy a rimekre és a hangsúlyra nagyobb műgondot nem fordított a szerző. E hiá nyok nélkül a honunkban megjelenő munkák között az elsőreedüekhes lett
Fekete kalászok-Válaszok a helybeli .szabadelvű kör' megnyitási ünnepélyére kibocsátott meghívók némelyikére:
1. A czimsett kormánypárti körnek jelen illetéktelen megbivását, mint korcs-szüleményt méltó megbotrányknzásom kijelentene melleltezennel visszautasítom.
2. A nagy-kanizsai z a b a -1 -elvű kör' megnyitási ünnepélyén és diazebédjén sohasem kivánok résst ve ni, hanem a bezáratást ünnepélyen igen.
3. Köszönettel -vettem a meghivást a „szabadelvű kör' tán^aünnopélyére, de el nem fogadhatom; viszonzásul azonban van szerencsém a kör Összes tagjait a jövő évben általun.c rendezendő n > g j jb bsz erű táncsmulatságra tisztelettel meghívni
— Do igei-, mot
— Tel filkó, bis.
láttad a ezieznaká-
moat ;I a káztetöu.
feleségemet Értem.
A. ön tegnap szt mondta a kávéházban, hogy éa szamár vacyok!
H. Ellenkezőleg; in voltam az egyedüli, akí nem mondta.
A gaada aágból:
I. Szom-iédcű: M égis különös, bogy Önnek ludjai oly kriréi-k; én eny-imet mindenfelével : :. •.. S mégsem híznak ngy meg. Ugyan mondja meg, kérem: mivel lómí lud-
iel.
S zo
zédnő: Én? — kezem-
megy V. barátnak már ;¦ ia eleget megtanczol-
A Miért bálokba >
B. Mert i>< tatja otthon.
A kii kfiMAntS Kadves SregatyázaI Sok szerencsét kívánok születés napodhoz, ¦ kívánom, hogy Sva or istoB meg soki.— egészség es maradjon.
nlaa Gleiebeuberg. Bteiner J. kereskei" Zalt. Egeriseg Faksz Sándor kereskedő" Xáswnei,
Korosa: Reinhase A. kereskedő L«.-?.„[. burg. Pörpek Aatsl kere«ked6 Btejer. Gold sióid Jánot eksaeretz Grácz. Bannna N utas BpeaU Kopfman Albert keretke-lC BotzAdcz*. Cofloeb A. ntaa Bécs. Klinger testvérek ke-reikedS. Bécs. Kdler Antal utas Bécs. Beér Max utas Béea. Polay J. kereskedő CaákMr-nya. Sebvarez Adolf nUt ü."--s. Kotaaea K. orvos Becs Blrainfeld Adolf ntasB^cs. Fsndxl J. ni« Bécs. Adelmae J. kereskedő Trie.t. sfautaer Ftreatx kereskedő Csáktornya, Krta-trr Karoly kereskedő Cavettendorf, Scnksinrer Rodolf kereikedS Janochar, Grozz N. keres-ksdS Br.rcs, Caeaznák X. jos-aágigazg. Kezzt-hely, Pechet N. ntai Becs Sebwarcz Lipót kcreskedS Becs, Nátán Gantiv ke>e»kedG Kaján, Anker Sámson mOvéaz BpesL
Vasúti menetrend.
Inda! Kanizsáról:,
A szélié vendégek névsora.
April hó lO-20-ijr.
A polgári egylet elnöke tarja székfoglaló beszédét. Egyik pártjabeliből kitör as igazság, közbeszól: .Üres beszéd, frázis I Fizessen egy akó sört.-
Papirszeietek.
KCnyvárus : Mivel siolgálbstok ? VevC : Holmi verses könyvvel 1 Könyvárai: Milyen irányú legyen? Verd: Hát tudja kérem vizitünk leis, aztán a lányom asztalára akarná-a tenni 1
Be volt a rég'árgyaláa Tejezv?. A bírá felolvassa as i'étetet:
— Vádlott bizonjiiékok elégtelensége folytan aa óralopas v&dja alól folmsLte'ik.
Vádlott súgva mondja vÉiiff ügyvédének:
— Ügyvéd nr, moit már vinelhetem ?
. távozott el kegyed asszonyon a ságiból ? — kérdé 1Y. Henrik t?gy
Mid szépség or szép nŐtól.
Amióta felséged az advarl»s*ág várát elhagyta! volt a válasz
Este kínálták B barátunkat 6notn szC-
iCveL
— KSssfinöm, áhomra nem szokott jól
Egy OgyTéd él egy psp taitortak Özvegy hásiasstonyuknak. s egjik sem birván neki fiietni. abban egyezt-k míg, hogy at ügyvéd őt notti veszi, a pap meg niajd összeadja
Mi a kti:anb«C'
: óra
ember k*zött?
i ketyeg éa Üt, a fecsegő azért utct is
Szarvas: Prágcr Kiiimáu, kereskadS Bpest, lakéi Lászld nagybirtokok Nagy-Bscse, •ícblesing-r H kereskedő Bp-*st, Hirsrh A I ksreakedŐ Héra, Kálmán L. ker-skedó Bpest, Szeiler H. utas Bécs, Wirth Józi -f kereskedő B-áes, Fiachet utas Bécs,' B an I. uu» Bíea, Ksiser K. maíáo«ó Bécs; Peuoezi N. keiPi-kedó Bérs. Beér fi. kere»k-*dC Bscs, ManovíII kereskedő Keszthely. Scbolcz N. kereakodó Grátz, Friedünder keresk«46 Bécs, Fiaehet Jakab keresk^dú Bpest, Hnbcrc Jézsef építést Bpest. Weisz Lajos utas Bécs, Alutosia M:.-ntas Rpcit. Klopstoek Adolf nus Brfinn, Kranaz Sándor utas Bpest, Stcrn Alfréd utas Bpest, Psrgl Ferencz keraskedó Dálloviu Schwarz I. utas Bécs, Gesinger Max utas Honig Mór fóbé lő Szemes, Weís« L ntas Bécs, Uetzl Jakab utas Krems, Hoffmann kereskedő Egersseg, Beiner Adoíf atas Amstor-dim, Luslig kereskedő Bécs, Kaiscr Johan kereskedő Kécs,Stern Náthán utat Bécs, Bandi I kereskedő Bpest, Stern Iguácz kereikedS Báes, Herczog kon skedő Zigráb, Luatgarten V. kereskedő Sziszek, Altmann 8. kereskedő Sziszek. Meyer Hermann keretkedő Szísxek, Stern J kereik. Béci, Honigiberg orv. Zigrib Préda A. kereskodő l^écs. Mayboffer berez-kedó Udvarhely. LSvry Zsiga kereskedő Pécs. Caíma Pái gazdatiszt Somogy. PrÜÍ lgnácz utas Prossicz- Fricdlüader. hív Ealnok
Budapest. Becker AnUI Üastartó Pt-Ieske. Beér K kereskedő Pécs. Keller Gynla kereskedő Bécs. Eeligmzn H. utas Bécs. HeLter H. kereskedő Bécs Pelesx K. kerejkedő Budapest Heller H. kereskedő Sopron. Hajóai N. birtokos Leadva. Pprdy J. utas JJícs. Braunn ntas Bécs. i'.... utas Bndap«sl. Belloni J-ioos ssámtartó Tarnócta. Kgless Péter ba rom orvos Kesztcsly. Wasebmana Leó barom orvos Kaposvár Secanzky utas Bé s. melei utas Bécs. Laczkí Rudolf gyáros Bécs Ede kereskedő Bécs. Tschelits Oszkár utas Bécs Wein Ifiiicz keresi edő Keporicze. Mayer Ricburd v.Bécs Neuman B. kereskedő Vinkovcra, KoHn B. utas Bpeit. LŐn-y M. kereskedő Bécs Brenner Ferd. kereskedő Petomács, Schiller titai B-cs. Bcbopp?! B. ntas Bécs. S-h-rarcz K. uia* Bécs. Woíf Károly
HIRDETÉS
cctegő embe t
&*. vonat V. vonat V. ronat Gy. vonati ¦t.TOna^ vonat
vonat ¦V. vonat Sz. vonat iSz. vonat |Gy. vonat!
Iraay.
Eazék, vDomb.
Zákány (cs-'zikanig) Budapest
B*e*Szomb.Sopr.fele
Sopron
Prag. Kot. Csiktfciél
Érk. Ksjiíasára : vonat jZákáoy tViól
vonat ¦íz. vonat fY. vonat vonat Gy. voaat]
trai P. I
5 •°ireZÍ!el 8[ 55Í d. a. t éüel reggel d. a. [öjj.I
öiejjol - d. u. B7:reggel 4öi d. u.
M<lid
V. von.t (SopVonWl Qy. voutl Pngorhoí ftlSJ |Sb. TOUlt I V. von.t j
411 i. Q. ... - ÍJJ.1
tl 6 4. u.
»i 30 Ufid
4 ll|r.gg.l
10 50 ÍJJ.1
Il 14! d. u.
11 j lOJcjj.l
Pei.16. mrUati : BiBOSS LÍSZLÓ.
Wiese 4 Comp.
Kassen-Fabrikanten wien —pra6.
Bécs, II Pappeaheimaasse 5S. Baktax :
Bées, II Untera Doeaestrasse Nr. 25.
880 8-15 Fióküzlet:
EixcLapest. körut, Fssclere-paiQta.
E K.
89
roti
1 3-3 *
;. k. sz. déli vasúttársaság.
F. évi május 5-én délelőtt 9 órakor + fognak több a vasúton 1882. év folyama alatt elhagyott tárgyak melyek mostanáig nem vétettek át, a helybeli állomási indóháznál elárvereztetni.
Az üzlet igazgatóság.
l^4nsT*^*HrHP t^'sTT 'bv1 ^"^^H
s»»s#sss»SMssysWsssjp sfcsi
A legjobí)
sí,Vvarka-papíPos
LEHOÍ1BL0H
Franczfa gyártmány.^" Utánzásoktól övatik.
A H rzÍvarkapapír ciak akkor valódi, rt jK ba minden lap'LE HOUBLOK bé- f\ 4X lyegzótmagánbordjaó* minden kar- xt
IV ton az alant látható vádjegjgyel éi ylf
V aláírással vau ellátva. 876 3—24 ti
OAWUgT 4k HKWBT,a3a^r.>ritiii»i.FiRI3
A Triesztben Is kitűnő elismerésben részesült___,____y—g
jeles magyarhoni__---—- - . f nt|1tl\0
U----' " P«3tc.nczon. (Radein mellett.)
Eendkívüi szénsavául saranyaviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl mindea hozzá, hasonló savanyúvíz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetétel éa él fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl.
SiCLegrernáeleaeis a forrás igazgatóságához Petánczra (o. p. Mnraszombatj
íntézendók.
Raktárak- és ismétel adóknak különösen ajánltatik.
Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét.ssák, a dugó „Széchenyi" névvel leend ellátva. g;-, 9_.
Árjeüzétet CTanaira sa^Tl
.gy.i h b^m.atie. Yt$il EeLEÍE, Badííl
Mindenkor friss töltés
ooooooooooooooo
o !!LOTTÓ!! \
0 0
q Minden lottóbarátnak alkalom q
q nyujtatik, hogy az ujon kijavított q
Q és kipróbált játékrendszer által, q
q évenkinti 600-800 frtévi'biztos q
q jövedelmet szertízzen. A legese- q
q kélyebh tételnél is folytonos nye- q ft rés biztosíttatik. Egy forint be-P küldése után megküldöm
i
_ j- rövid v éa értelmes utasítást, tovib'oá v számokat tizenöt húzáshoz. Hogy v rendszerem elfogadóit minden s kártól megóvjam s biztos nyerésre V vezessem, kész vagyok a netaláni » 8 akadályoknál irisban, minden dij X 0 nélkül fölvilágo?itást adni A 5 kérdezösködésekhez retonr bélye-2 gek roeUéklehdók, »" 9-!*
5 V. Hrdliekajun
0 Wlu Wied» grutl Nesgauir.4. OOOOQOOOOOOO00
Hrigy-Kanizaiii| nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdita József gyorsaaitóiin.
SAftY-KANIZSA, 1883. április 29-én.
BáftutHI ár:
eg-éai érre......8 Lrt
«1 é\re.......* ,
negyed érre......2 a
J5py szám 10 kr
hrroeteser g huiboi petitsorban 7, másodszor 6 i minden további lorért i kr.
NTILTT ÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek tel ftjudtiri illeték minden egjet Hirdetésért 30 kr. fizetendő.
34-ÜC mSS&jTXí.
Huszonkettedik évfolyam.
Zilál IQZLOIY.
- A kp szellemi részét illető közlemények s srerkesztön&s, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök: NAGY-KANIZSA wlessicsház.
Bérmentatlen letelek csak ismén mnnkatartaktol fogadtatnak ol.
Kéziratok itssza nem kaldetnek.
„Nitgy-káuiizsai önk. tűzoltó-egylet', a „zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni
kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
keres-
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
Báni József felolvasása
a magyar törtéae'mi táradat 1838-Ur írt april 5-éa tartott TjJna.mi.njri alitio.
„Egj magyar történetre nagy nemzeti jutalomnak kitűzése erdekeben.'
(TV.) Ezer ét előtt egy egészen ismeretlen, maroknyi nép, útjában megfogyatkozva, a nagy német nemzet szomszédságában és a még nagyobb szláv tenger közepén hazát szerez, hol előtte minién eddigi nép elveszett.
Felveszi idegenele által térítve, a keresztény vallást, s ezen, min den más nép jellemet, sót sok helyt nj elvét is átalakító intézmény mellett megtartja jellemét és nyelvét
Országa számtalanszor végképen elpusztul. Ezer éven keresztül majdnem folyton minden fajú bevándorlókkal telepíttetik.
Kiállja a tatár, török pusztitást, számtalan döghalált, pestist.
Kiállja a századokra terjedő belvillongásokat, polgárháborút.
Ezer év alatt ezer csatában főleg ő vérzik.
Ezer év alatt a pihenésnek semmi nyoma.
Ezer év alatt csak az utolsó, ma éló fejedelmi pár tesz az elmnH ezer évet, hisszük, a jövendő ezer évtől megkülönböztető, ragyogó kivételt, különben királyai nem mozdították elő magának a nemzetnek és fajnak erkölcsi és számszerű gyarapodását.
Ezer év kőzött 950 évig egy idegen holt nyelv, a latin, volt törvényhozásának törvénykezésének, közigazgatásának nyelve.
A városok mindenütt a világon és igy itt is fokosai a műveltségnek, de egyszersmind mindenütt a világon előmozdítói a nemzeti kultúrának ; a múlt századokban az egész országban idegen elemű, német Lakosokkal telve, itt nem voltak a ma
gyar kultúrának sem szerepvivói, sem előmozdítói, sőt igen gyakran, raint a XVL század csapásai között, a haza sorsával semmit sem gondoltak, a X Vl-ik században pedig az idegen uralomhoz való szítás valóságos nemzeti veszedelemmé válik. Tehát ezen mindenütt érvényesülő faktor minálunk annyira nem számított, hogy hatalmas fővárosunk csak most szemeink előtt magyarosodott meg, az Alföld gyöngye, Szeged egykor német volt; Erdélynek legjelesebb Tarosai: Kolozsvár, Enyed, Deés, csak a XVI. és XVII. században magyarosodtak meg.
Tehát ezer év óta minden rokon nélkül, körülvéve tengernyi ellenségtől, egymagában kevés számmal, senki által nem ismert nyelven beszélve, 600 évig semmi irodalom által nem istápolva és megfosztva a kultúraterjesztés minden eszközeitől, sőt az utolsó' századokban alkotmányára és nemzetiségére minden támadásnak kitéve; fentirtja nemzetiségét, nyelvét, alkotmányát, nagy országnak nevet ad, abban vezérszerepet visz, a szabadság fonalát soha kezéből ki nem ejti, védi és megmenti Európát a czivilizácziót rontó barbár betörések ellen, sót néha intéző befolyást gyakorol ennek egész sorsára; századok óta a nagy német kultúra és irodalom mindenható befolyásának nemcsak ellentáll, de rövid idő alatt kiváló irodalmat mutat be a világnak belép a polgáriasuk népek sorába; százszor leverve, százszor talpra áll és midőn halottnak látszik is, njra föltámad és él!
Mondtam-e sokat, tisztelt uraim I azt hiszem, nem, hiszen a tények még többet beszélnek.
Bün volna a tőmjénezés, de bün a kicsinylés is!
Álmélkodva áll meg az ember ha futólag végig röppen történetünknek emez eseményein és eszébe jut-
nak Magyarország lángköltójének szavai:
.Isten csodája, hogy áll még hazánk.*
Igen, de a történelemben isten csodája nincs, mert a történet nem egyéb, mint az események indokolása.
Kérdem már most: Mi által? mily eszközökkel maradt meg? mily titkos hatalom tartotta meg e nemzetet?
Voltak-e, különösen az első századokban vagy később, a fejedelmek oly hatalmas férfiak s általok az institucziők ?
Volt a fő- vagy középosztály, vagy maga a nép oly elpnsztitbat-lan elem? vagy ennek összesége? és ha igen, mikor? hol? volt-e befolyással a geográfiai helyzet, az alkotmány? vagy az összes nemzet hősiessége, mérséklete, politikai érett sége bírt ily varázserővel? vagy magának a nyelvnek szépségereje, az erkölcsöknek, szokásoknak tisztasága, egyszerűsége, mely önkéntelenül hódit és olvaszt?
Hol ült, hol fészkelt a nemzet élete fölött szakadatlanul őrködő és megmentő szellem?
Történetünkben minderre felelet nincs.
Tíz, tizenöt év választ el bennünket a nemzet ezer éves életének megünneplésétől. Iiy nevezetes for dnlópontnál talán szükséges az ezer év történetét tisztán, világosan látni Ha önök u uraim, szintén ezen meggyőződést osztják, akkor bátor vagyok egy indítványt előterjeszteni:
.Hirdettessék pályázat egy nagy történeti, etbnogrsfiai és etimológiai munkára, melynek jutalma legalább 15—20,000 frt.
,Ezen munkának főczélja legyen a legszigorúbb történeti kuta-
tások és okmányok alapján megírni a magyar nemzet és fajnak mint éló organizmusnak történetét, jellemét, tulajdonságait, életfeltételét, befolyását a mindenkori eseményekre; különösen azon indokokat, melyeknél fogva mindenkor fennmaradt s döntő befolyását érvényesitette.
,A jutalom csak abszolút becsű munkának Ítéltetik azon alkalommal, midőn e nemzet fennállásának ezer éves ünnepét fogja megülni."
Talán mondanom sem keli, hogy midőn ezen inditványí teszem, nagyon távol áll tőlem, mintha ebben bizonyos vád, vagy csak szemrehányás rejlenek azon nagy szellemek irányában, kik a múltban és a jelenben is Magyarország történetírásával foglalkoztak és foglalkoznak.
Azt hiszem, élénken érzi mindenki, hogy Magyarország ilynemű történetét megírni eddig nem is lehetett.
Nem is említve azt, hogy maga az ethnografiai és etimológiai egy legújabban beillesztett része a történetnek, igen jól tudjnk, hogy a magyar nemzetnek és fajnak ilynemű történetét megírni ezelőtt tiltották a politikai, szocziális tekintetek, de különösen a czenzura. Most pedig, midőn mindez megváltozott, oly bő-ven folynak minden oldalról az adatok, hogy már azóta is a történet egyes részeire az utolsó években a a legkitűnőbb történeti munkák jelentek meg, de az egészre nézve éppen az adatok bősége és az idő rövidsége miatt a tájékozásnak még csak lehetősége sem volt meg.
Ha tehát méltóztatnak ezen indítványt elfogadni, két eshetőség áll elő:
Vagy beilleszti ezen indítványt maga a törvényhozás programmjába s akkor az ország fog gondoskodni a jutalom kitűzéséről is.
Vagy nem illeszti be, akkor közadakodás által 10 — 15 év alatt ezt könnyen be lehet szerezni.
Az idő is, azt hiszem, 10—15 év, elégséges lesz és alkalmas is ezen munka megírására.
Felhívás s hazai közönséghez
as 1SS5. ívben Budapesten tartandó or-sságoa átalános kiállítás érdekében.
Közel negyven év., bogy nem volt ai orsságfővarosában iparkiálütáa és busa éve, bogy nem rendestünk Budapesten gasdasigi kiállítást.
Es idd alatt agy as orsság egyes városai, mint a külföld is, aura egymásutánban rendestek kiállításokat, melyeken a basái termelők csaknem kizárólag hazafiúi kötélességérzetükben vettek reszt, mert csak kivételes esetekben várhattak oly anyag:' előnyöket, melyek a botott áldozatokkal arányban állottak.
Most, midin átalánossá kesd válni az a meggyőződés, bogy a hazai ipar fej-lesstéee legfontosabb éa legsürgősebb feladataink kösd tartozik, a bazai ipar álla-po:ával, termelési képességével és biányai-val alaposan és rendszeresen meg kell ismerkednünk.
A hasai ipar —legtöbb ágában — már ma is a fejlettség oly fokán ?11, bogy szükségleteinket a bazai ipar termékeível fedezhetjük.
Magyarország iparának azonban eddig nem volt még egyeden alkalma sem, hogy keszi'.ményeit teljes áttekint* betöaégge), alkalmas helyen és időben a fogyasztó közönség egész tömegének be-mutathatta volna.
Egyik legfontosabb feladatunk ennélfogva a hasai fogyasztó közönségnek iparunk számára való meghódítása és a versenyző külföldi termékeknek lehető ki-szorítása; ezt azonban leginkább ugy érhetjük e), ba rendszeres, átalános kiáll:-tásban feltüntetjük a nemzet színe előtt szt, mivel rendelkezünk.
E cselbe! as 1885. évben Budapesten, ss ország fővárosában, mint s tár* sadalmi, értelmi, anyagi és forgalmi erők központjában, országos átalános kiállítás fog tartatni.
A kiállítás átalános, azaz nem kizárólag iparkiálütás, hanem gazdasági és állatkiállitásssl,nemkülönben közoktatásügyi, művészeti stb. tárgyak kiállításával kapcsolatos less.
TARCZA.
A Bit a hulló rózsa beszél....
_ Rajz. -Irta: ROZGONTI OYÖBGT.
Komor, bornngós őszi napok jártak. As fisai rózsa is .ehallatá már utolsó szirmait, i csapán száraz dísztelen kordja meredezett s puszta, Őszi légbe. Halvány napsugár, a letarolt, fakó mosókon átsí-vitó Őszi szél, hervadó falomb, busán sörgö avar válta föl as előbb még oly vidám, mosolygó életet. Leveté fényes, Ünnepi köntösét, lebullatá bájait a természet, mert aludni, pibenni vágyott..
Hervadt, bulit a róna Sárosdy Margit ablakában is. Ezt azonban nem " esz, nem is ennek osípós dere fenny ásította, hanem a forró, égetó könycseppek, melyek Margit szép szemeiből pereglek reá. —
Oh 1 szép idők, aranyos napok jártak kkkor meg, midőn Margit elülteié sít a kís rózsatőt abba a szép, fehér repkény koszorús vírágedényba.
Gyönyörű, verőfényes tavaszi n«p volt akkor. As égess természet a meguju láp, az ébredós magasztos Ünnepét Ülte. Fü, fa, virág, minden moiolyogni, örülni lát/sott. s a távoli tengerpartokról visszatért madársereg lélekemelő éneke, mint fenséges harmónia tölte be as íllatterhes tavaszi léget.
Margitot a zöldülő kertben láttuk virágágyai köaött, melyekben már dús virulás ban disslettek a tavasz ártatlan ssrftloUsi, a sárga kankalin ¦ a dos illatot lehelő kók ibolya. Kis rózsatőt ültetett a wép iaáoyke a fahsv, repkésykoaionu
virágedánybe, melylyel újévkor Jenő meglepte Őt. Hogy mily édes gondolatok foglalkoztathatták a szép leány ártatlan lelkét, midőn kis munkáját elvégezve igéző tekintete önelégülten tapadt a kis rózsatőre, csak az tudni megmondani, k." először szeretett. Margit ilyen volt. Szűz tiszta lelke, mint festő liliomkebely ekkor nyilt meg először, hogy a szerelem napjának élteti sugarai; befogadja. Nem adta volna tán ez igénytelen kis rózsatőt Libanon pompás crédrosáert, hisz es reá nézve értéktelen tárgy lett volna, mig a kís virágocska kedves emlékjel, mely valahányszor reá tekint, egy kedves lényt juttat eszébe, kibez oly drága kapocs, — első szerelme — füsi Őt.
Boldog voltai ekkor kis lányka! Mert csak a jelen örömein andalitád el lelkedet s nem is jutott eszedbe a jövő iatt aggódni. Boldogságodban nem is gondoltál arra, ho^y előbb meghozza a kis róssatő tövisét, mint mielőtt bimbója kifestenék. S ki tudja nem-e előbb m»g-vérzi a kis tövis sierelmes szivedet, mint a kis róssatő virágát kebledre tűrhetnéd. S ekkor szívesen vetnéd el magadtól a kis virágot, hogy megszabadni hass a kínzó emléktől, mely elveszett bo'dogságodat juttatja eszedbe, de ekkor már késő, mert kis szived mély sebtől vérzik, melyet a csalódás ütött rajta.
Fájdalom, Így történt a kis Margittal ! Igy beszéli el a halló rózsa, melyet a ssép leányka kőnyei öntöztek.
Még többet, még fájdalmasabb dolgokat is beszél el a kis virág arról, midőn már ssép úrnőjének könyei teljesen ki apadtak, midőn a vidám, mosolygó arcs lassanként elhervadt, midőn a picii, beszédes ajkak örökre elnémultak,
Az IS81. év kemény, szigorú telé vei tette magát emlékezetessé. Csonttá fagyott a föld s az erős éjszaki szelek óriási hóiorlaszokatemoltek, úgyannyira, bogy az ország több vidékén napok, sót hetekssámrs is megszakadt a rendes közlekedés.
Igy történt Sárosd vidékén is, mely helység a gazdag Sárosdy család fészkét képeste. Karácsony előnspja volt, midőn alkonyat felé Sárosdyék hasa előtt egy csengői szán állapodd meg. Kíváncsian tekintett ki az Öreg Sárosdy as ablakon, mely mellett pipázgatva újságot olvas-a« tott. Egy ismeretlen, bandába takart, szép külsejű fiatal ember szállt le a ssánról.
Nemsokára kopogtatás hallatszott as ajtón, ¦ a fiatal ember köszöntött be. Illedelmesen meghajtva magát a háziur-hoz lépet', és igy szólt.
„Bocsánat aram, bogy mint telje sen ismeretlen egyén bátor vsgyok ajta, ján bekopogtatni, de a szükségtől kény szeri.tetve tettem azt. Ma reggel indultam el A.....városból, bogy a karácsonyi
Önnepeket családom körében, B...„ falában, töltheesem. Azonban a roppant hó-torlaszok elvágták utamat. Minthogy pedig semmi reményt sem táplálhattam aa iránt bogy visszafordulva még ma eljut-hassak A_____ városba, a vendéglőbe hajtattam azon szándékkal, hogy az éjet ott töltőm.
Nagy meglepetésemre azonban a kís vendéglőt annyira tol tömve találtam szintén a jsrhatlan ut miatt ide szorult vendégektől, hogy képtelenek voltak nekem helyet adni. A jószívű vendéglős egyéneién ide utasított Sárosdy Tamás ő nagysága vendégszerető hasábos, hol —
mint monda — tán kaphatok as éjjelre
Sgy kis nyughelyei.....
De bocsánat aram I A sok beszéd és kérés közt el is feledem magamat bematatni. Én Hátazerby Jenő gyakorló orvos vagyok A___..-bői." Szülőim, akikhez indultam B...„ faluban laknak.
„Ön Háleteghy Bódinak fis? kérdi meglepetve ^Sárosdy.
„Hogyan I Nagyságod ismeri atyámat?' Feleié JenŐ! Hiszen testi-lelki barátok voltnak, s mint vásott diákok együtt faragtak a pataki kollégium pad jak* Monda jó ízűt kaczsgva Sárosdy.
„Isten hozta közénk édes ifja Hát-sseghy barátom. Lám, ba nincs ez az isten-átkosta rossz zimankós idő, tán sohasem ismertem volna meg as én Bódj barátom felnőtt fiát. Ha már nem tölt heti a karácsonyi szent ünnepeket édes szülői körében, töltse nálunk. Itt is otthon érezheti magát as én kedves Bódi barátom fia. Most pedig jöjjön, hadd matatom be nőmnek Ós kis Margitomnak."
Essél JenŐ as Öreg Sárosdy val egy másik szobába tünt el.
A fiatal Háttseghy a karácsonyi ünnepeket csakugyan Sárosdyéknál töltötte, mely idő alatt b5 alkalma nyílt a szép Margit kedves társaságát élvezhetni.
Némelykor megesett, hogy a fiatalok teljesen magokra maradtak, s ilyen kor, mintha valami titkos kéa metszette volna sxét a beszéd fonalát, társalgásak megakadt, a szótlanul merültek egymás szemléletébe. Ilyenkor Margit vetett vé get a kínos helyzetnek. Zongorához Ült és játszott, mialatt JenŐ merengő tekintete, hol a ssép leányka szende arczát,
hol pedig a játszó kis rózsa- ujjakoo lére-dexett.
Egy alkalommal, midőn a .Naptól virít, naptól hervad a rosta..." utolsó accordjai ís elhangzottak. JenŐ felszökött székéről, s forró csókot nyomott Margit hófehér kesére. E csók varázs hatása minden vérét arczába szöktette Margitnak, s égess testében remegett, de azért engedte kis bársony kezét a szép fiatal ember kezében nyugodni- Hiszen oly jól esett es szerelmes szivének.
Margit forrón szerette Jenőt A fiatal embernek azonban nemsokára vissza kellett térni állomására.
Bocsátáskor forrón szeritá meg a kis Margit Jenő kezét, — mintegy eszel akarván kifejezni ast a forróságot, melyet ott belől érez. Margit bosizan, merőa nézett Hátsseghyre és két köay lopózott slyem pilláira.
Szegény leányka, ha tudtad volna, bogy azt a két drága cseppet mennyi száz meg száz követi még, melyek lemossák szép arcsod bájait, s fénytelenné teszik azokat a ragyogó nemeket, tán e pillanatban átkosnád meg őt, ki szived nyugalmát megrabolta.
Hitzen hazug színlelés volt egész magaviselete irányodban. Pillanatokra lebilincselték agyán bájaid őt, de állandó, forró szerelemre korántsem hangolták sivár lelkét.
Mint élvhajhássó, ledér fiatal ember volt ismeretes Hátazeghy JenŐ A.....
városában, a ki tudja hányszor hasadtak már ajkai szerelmet, a nélkül, hogy meg-gondolta volna mennyi szivet sas szét e vétkes könynyelmüségével ?
Boldogtalan leányka, te is ezen áldozatok számát szaporítod.
HUSZONKETTEDIK ÉYIOLYAM
SALAI IÖZLÖH í
APRIM8 29-éc 1883.
A kiállításnak ezen átalános jellege lehetővé teszi, hogy közgazdasági éa kös-művelődési helyzetünk egész terjedelme-ben feltáraaséi. Élő képben feltiíntelhetjük e kiállításon ,ts ipar relatív helyzetéi éa fejlődésének aránylagos fokozata:, egy be hasonlítva a mezőgazdaság, valamint a művészet állapotával.
L kiállításon alkalom fog nyílni arra, hogy as ipar könnyen felismerhesse mennyiben és hol nyerhet a mezőgazdaság és* művészet i észéről támogatást és viszont. Az iparos föl fogja találni ason forrásokat, melyeket az ország mesőgaz-daaága nyújthat neki a feldolgozásra szükséges nyersanyagok alkalmas besser-zésekoK, holott eddig ebbeli igényeinek kielégitéeéöél talán a külföldhöz fordult. A földmivea, az állattenyésztő, a gazda viszont közelebbről fogja látni a hazai ipar termékeit és sok eselben csodálkozni fog aton, miért nem szerezte be eddig ís szükségleteit az orsság iparosainál. As ismeretek tágulása kölcsönösen oda fog hatni, hogy a belföldi termelés és tevékenység piucza kibővíttessék, a belföldi forgalom nagyobbodjék éa bogy a hasai ip»r és a hazai termelés saját basájában állandó piacsot biztosítson magának.
A kiállítás főcséljs ennélfogva a magyarországi kézmű- és gyáripari tevékenységnek, valamint as ezekkel kap^ csolatos művészeti törekvéseknek hü képét nyújtani, a létező iparfejlesstési intés-menyeket feltüntetni, javítani és ujabba kai létesíteni.
Czélja továbbá, higy a művészetnek és a tudománynak az iparra és technikára való alkalmazását és ennek es irányban való befolyását lehetőleg teljes és áttekinthető képben is feltüntesse és e befolyás nyomon keletkezett gazdasági változásokat a czíkkek értékére, as el-árusitásra és kereskedésre vonatkozólag tisztán kimutHBsa; továbbá, hogy az or szag mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, bányászati viszonyait feltüntesse; s végre, hogy az ország egyes vidékeit termelő és előállítási képességükről közelebbről felvilágosítsa, az ennek folytán netán keletkező öntudatos kezdeményezőieket támogassa, a támogatásra és fejlesztésre váró iparágak felvirágzását előmozdítsa, s a létezőnek fejlődésére, annak megismertetése által alkalmat szolgáltasson s átalában, bogy a jövőbe vetett bizalmat minden körben megerősítse.
E czél előmozdítása végett az anyagos technológiai feldolgozás szerint rendezendő csoportosban a kiállítás lehetőleg teljes, áttekinthető képet fog nyújtani a gazdaság, erdészet, bányászat állapotáról, sz illető iparűzésről s az annak rendelkezésére álló eszközökről, a nyers anyagoktól kezdve a legtökéletesebb műipari részletekig.
Mindeteknél fogva hazánk anyagi jólétének emelése érdekében teljes bizalommal reméljük, hogy Magyarország közönsége a termelés minden ágában éléok részt veend az 1SS5. évben Budapesten megtartandó kiállításon.
Kifejezvén ebbeli reményünket, a kiállítás sikerének érdekében már most egy nagyfontosságú kéréssel fordulunk a kiállítani szándékozó közönséghez.
A kiállítás sikerének, valamint ab ból as országra háramlanáó anyagi előnyök érdekében kérjük a kiállításban részt venni szándékozókat, hogy a gyakorlati működést tartsák ssem előtt, hogy arra igyekezzenek, miszerint iparunknak és gazdaságunknak életrevalóságát gyakorlati értékét és hasznaiba lóságát ismertessék meg, s ne kívánják egyes szokatlan, rendkívüli, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállít tatását.
Nem a rendkívüliségek, és sajáttá-gosságok megismertetése fog hasznára válni as országnak éa magának a Kiállítónak, hanem ss, ha betudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt egészséges és messze távolba is elasálit-batÓ ipari és gasdssági terményeinkkel kiálljuk a versenyt
Es alkalommal ason jogosult reményünknek is kifejezést adnak, hogy az ország vagyonosabb osztályai iparkodni fognak iparosaiknál oly megrendeléseket tenni, melyek egyrészt a kiállítás díszítését képezhetik, másrészt iparosaink alkalmat szolgáltatnak verseny képességűk kimutatására.
Tudatják a tisztelt közönséggel, hogy a megtartandó budapesti országos átalános kiállításra vonatkozó mindazon közleményeket, a melyeknek ismerete a kiállítani szándékozóknak kivánstos, a legrövidebb idő alatt közzé teendjük-
Addig is már eUve figyelmeztetjük a hazai közönséget, hogy a kiállítandó tárgyak bejelentésére határidőül folyó évi deczember hó 31-ét túrtuk ki.
Netalán kivánt felvilágosítások és értesítések egyelőre as 1885. évi budapesti átalános kiállít, s oratágoe bizottságának hivatalos helyiségében (Budapest, Ferón cz-József tér 6. sz. a.) a később az Aradon, Brassóban, Budapesten, Szegeden, Debreezenben, Nagy-Váradon, Fiaméban, Kassán, Kolozsvári, Miekolczon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban és Te mesvárt alakítandó kerületi kiállítási bizottságoknál ¦ végül a Budapesten, valamint a megjelölt városokon kivül iparilag jelentékenyebb helyeken felállítandó helyi kiállítási bizottságoknál szerezhetők.
Kelt Budapesten, as 1885. évi budapesti átslános kiállítás országos bisot'-!aágáoak 1883. évi április hó 9 én tartott üléséből.
MÁTLEKOVITS SÁNDOR, elnök. Gróf ZICHY JENŐ, másodt Inök.
Margit forrón szerette Jenőt; érezte, kis szive azt súgta neki, hogy csak aszal lehet boldog.
Hetek multak el Hátszeghy távozása óta. A kis Margit most gysktabban kereste fel zongoráját, a csaknem mindig est a kedves dslt járszotta: „Naptól virít,
naptól hervad a rózsa.....¦ Hissen any-
nyira tetszett ez Jenőnek, es rsgadta a szép ifjat arra, hogy tüzes csókját lehelje as Ö kis kezeire. Forró szerelmében még nem is álmadott a keserű csalódásról, melyre majd felébred.
Hogyan is gondolhatott volna erre, midőn még újévkor is oly édes hangon irt tevéi kíséretében lepte Őt meg azzal a Bzép virágedénnyel, melybe a kis rózsatőt Illtette.
Elérkezett Margit névünnepe. A szülők a rokonokat és a közelebbi ismerősöket is meghívták az örvendetes napra, melyen Margit 17 évét volt betöltendő.
A fiatal Hátszegby is a meghívottak közt volt. 0 azonban elmaradt as örőmnaprÓl, sőt udvariassága még annyira sem terjedt ki, bogy a szíves meghívást megköszönve, távolléte miatt magát kimentse.
Jánő hallgatása feltűnt ugyan Sá-roadyéknak, azooban jóakaratuk különféle körülményeknek tudta be: hogy talán Hátszegby meg sem kapta a meghívót, vagy szorgos leendői akadályozzák nemcsak a megjelenésben, hanem még a válaszadásban is.
Azonban egészen másképen gondolkozott a kis Margit.
Magáról tudta, hogy milyen a sze-rnlmes sziv. Hiszen ő minden órát, minden pereset szívesen, késs örömmel töltene Hátszeghy körében, mert lelkéből szereti ót Miért nem jött háté is el az Örvendetes napra ? Oh! ha es* is agy viszont szeretné őt, bizonyára nem maradt
A jé politikusok.
Ha azt kába gondolatnak szokták nevezői — azok, akik elfogulatlanul ítélnek, — hogy egy 210 ezer frtos kaszárnyához 90 ezer frtos utczát építünk, amely még hozzá nem is ntcza, hanem olyan sikátor, mely jó valamely házba való bejutásra, sót hasznos is; de alkalmatlan arra, hogy annak vonalába középület, színház emeltessék;
volna el. Szerelmes szí vében most kesdett a gyanú párássá felébredni.
Nem volt az ő számára e nap az öröm, hanem a szomorúság napja. S ez nyitotta meg szenvedése napjainak hossza sorát
A kís Margit egéss valójában megváltozott. As előbbi fürge, vidám leányka hallgatag, búskomor lett. A gyönyörű arcz napról zápra veszítette élénk, egészséges színét, a helyét a bus hala-ványság válta fel. ^Margit most már hideg, érzéketlen maradt mindenre és semmi sem volt képes szétLitní ast a sötét árnyat, mely a márvány homlokon borongott.
De csalódunk, egy talán mégis képes lett volna: Hátszegbynek néhány gyengéd sora. Ez azonban elmaradt, elmaradt örökre. Megfeledkezett ő már a kis falusi lánykáról, mikor annyi nagyvilági hölgy társaságában oly jól érezte magát.
A barátságos szülők meghívását is bossankedva dobta félre, mert épen egy érdekes kaland keresztülvitelén gondolkodott.
Margit lenge, szabályos alakja nap ról-napra fogyott, mely körülmény & szülőket is mély aggodalomba ejtette.
Nem tudták ők ennek okát megfejteni.
Est csak a asenvedő leányka tudta, de eltökélt szándéka volt s nehéz titkot a sírba magával vinni, hissen s szülők agy sem tudtak volna azon segíteni Az ilyen betegségnek nincs gyógyszere.
Margitot szívbetegsége ágyhoz szegezte. A környékbeli orvosok végkép lemondtak még a reményről is, hogy a leányka felgyógyuljon.
A bánatos szülők a kétségbeeséshez állottak közel egyetlen gyermekök el< vesztése miatt.
Egy reggel az öreg Sárosdy kocsisával befogat- in, egy levelet adott át
azt Bem lehet helyes felfogásnak nevezni, ha ilyen sikátorba óhajtank bevinni még több középületet is. amely a különben is csak most éledező főutczának — emelésére volna hivatva.
De a mi jó politikusaink és utczareudezöink, városi egybegyűlt és nem egybegyűlt atyáink, e város házi istenek, kifőzték azt magukban hogy a mellékutezákat és sikátorokat kell elsó sorban kiemelni, középüle tekkel ellátni, sétateretekéi földiszi teni, a foutezát pedig, amelybe senki sem jár, amely különben ís szép fasorokkal rendelkezik, monu mentalis házakkal dicsekedik, jó járdákkal van ellátva, hagyai abban az állapotban, amelyben most van mert annak szépitészete befejeződött úgyis azzal, hogy a városház és még néhány magánház magára vonhatja a közfigyelmet, a többi középület et! más atezába! sikátorba! ahol jól el lesz dugva szem elÓl, ''hol állhat egy magában, mint az árva gólya a tó lápjában, ahol meg nem látja senki, nem tud róla senki, nem használja senki — csak azok nagyobb örömére, akik magukat jő politikusoknak és nagy fandátoroknak tartják.
És igy akarnak tenni ezek a jó politikusok a színházzal, igy a polg. egylettel. Ezen politika hatása azonban alig marad ki.
A polg. egylet, amelynek anyagi érdekei sohasem voltak jobban elhanyagolva, erkölcsi érdekei lelohasztva, mint ezen politika beálltának ideje alatt ma felismerve a parforce helyzetet — elvetette magitól a reá erőszakolt kényszerzubbonyt — szakított jóakaróival.
a színházi bizottság, amely a színház ügyét, (ha az máskép terveztetik szívvel-lélekkel plántálva) képes lett volna megfoganatosítani, elzüllött s daczáia minden eróködés-nek romjaiban hever, pedig igyekszik fen tartani magát beteg állapotában is, (?) mozogni látszik, de a napfényre nem mer kijönni, mert már idegei nem bírják ki s guggol ott benn a szobában, amelyet az orvos rendeletére őriznie kell.
És mindennek daczára a jó politikusok még sem alszanak, beveszik magukat a pantheouba és onnét mint halhatatlanok igyekszenek hatni halandókra, legelőszőr a polg. egyletet igyekszenek visszatartani „egyetértés* alakjában, hogy ne építsen a bÓ utczára, hanem
ennek, mely levél A.._. városba Hátszeghy Jenő orvos-tndornak volt esi mez ve.
„Ez utolsó kísérletem... .a Rebege sz öreg Sárosdy, mert Hátszegby, mint birlík páratlan ügyességével sok halálos betegen segített már. S midőn elfordult a Cselédtől, két nehéz köny csepp gördült alá Usstes óas szakállán.
A kocsis elérvén A..... városát, haladéktalanul as orvos lakását kereste fej, s átadta neki s levelet.
Hátszeghy átfutván a sorokon, agyát zogni éreste, s ressketve ejté ki keséből a levelet. Néhányszor fel-alá járt szobájában s végre megállapodva Így szólt; „Hallgass el szégyen! Itt csak a kötelességérzet nek van szava! Megyek. Ha tán szememre lobbantják is as udsriatlansá-got, melyet elkövettem irányukba, szívesen eltűröm s szégyent, mikor egy élet mentése forog szóban.
Szegéuy ember, volt Ís szoknak gondjuk a *.e udvariatlanságodra, a ten gorny i szomorúságban I
Hátszeghy csakugyan elindult, ¦ alkonyat volt, mikor Sárosdy ék hoz bekopogtató*!. Margit ekkor már élet és halál közt lebegett
Midőn belépett a szobába a beteg ágya körül UlŐ szülők eléje siettek fogadására,
Margit is nagy nehezen felemelkedett vánkosai közül s midőn Hátszeghy t megpillantotta, halvány arczát gyenge pír futotta át s reszkető hangon ezt susogta:
„ön is eljött Jenő végperczeimre? Hogyan háláljam meg én est önnek ?«
„Igen 1 kedves Margit eljöttem, bogy meggyógyítsam önt'
„Már késő..." Rebegte s beteg leányka ¦ visszahanyatlott vánkosaira,
JeaŐ ott az ágy mailett foglalt helyet ¦ kezébe vette szt a kis piczí bársony kezet.
majd két év múlva építsen az aj utczába, akkor majd a kaszárnyára
ís lesz még 100 ezer frt kölcsön megszavazva, az utczát is kilehet majd vele bővíteni, több kedv is lesz hozzá s akkorra a színházra is ád a nemesi pénztár 10 ezer frtot most csak 200 frtot adott; a város (71% pótlék mellett) 10 ezer frtot; addig a színházi részvényesek Is (amely részvények megjegyzendő érvénytelenekké lettek) felragnak 10 ezerre; meg lehet majd építeni a színházat, mert 5 ezer frt a délzalai takarékpénztárral elég lesz decora-tióra, fnndust pedig ugy is adott egylet; ha pedig a színház megépül, ez csak ne álljon ott maga elnyomva a 300 ezer frtos laktanyától, már csak tegyük mellé a polg. egyletet is, igy okoskodnak Ők, hadd legyen egy emlék emelve ntczából: a városnak, színházból: a nemzetiségnek egyletből: a társadalomnak, hisz akkor elmondhatjuk, hogy oly maradandó emléket emeltünk nevünknek, amelyet az idő vasfoga fel nem emészt — de hogy mit mond minderre a haladó kor szelleme s a dicső unokák, azt csak azok nem fogják meghallani, akik akkor már békében nyugosznak — az erőlködésben megszakadt, megtévedt jó politikasok.
Nyiit levelek.
N.-Ksnizss, 1883. epr. 26. Tek. szerkesztő ur 1 Én agy tudom és agy emlékesem vissza, bogy a polgári egylettel kapcsolatos színházi épitkesés a polgári egylet 1883. február hó lS-án tartott közgyűlé sén elejtetett, — a polgári egylet választmánya pedig a szín házi bizottsággal leszámolásra utasíttatott I ott a legutolsó epr. 1-én tartott közgyűlés, mig a főutozsi ronalrai kiépítést is elhatározván, abban a meggyőződésben vagyok, bogy a színházi bizottságnak, mint a polgári egylet válasstmanyának egyik albizottságának ezen minőségben! működése e tény által eo ipso megszűnt. Tekintve pedig ast, hogy a mint értesülve vagyok; a polgári egylet válssstmánya Plibál Ferencs ural mint a megszűnt színházi bizottság elnökét a befizetett részvény tőkék visszafizetésére is utasította, mi pedig részvényes befizetők pénseinket még mai napig annak daczára sem vissza nem kaptak, sem pedig kérelmünkre az ki nem szolgáltatott, legyen szíves engem értesíteni, agyis mint a polgári egylrt titkára és a kiküldött színház bizottságnak egyik működő tagja, hogy mi oka annak, hogy as aláírók bizalmával igy visszaélnek B ki kezeli a befizetett pénzösszegeket; s a színházi bizottság miként intézkedett, bogy ezen összegek s mai alulirt napig
Milyen volt ez mostl Mikor először megszőritá olyan volt, mint as égő parázs s most hideg, mint s jég.
Tadta már a fiatal orvos hogy a beteg leánykaórái megvannak számlálva. S titkon értésükre is adta a bánatba borult szülőknek.
Pár peresig még beszélgetett a beteg leánynyal, midőn ennek halvány arcza egyszerre kigyúlt, — a haldoklási pír volt ez — és sápadt ajkain üdvözült mosoly látszott.
Halkan est augta Jenőnek: „Boldo gan zárom le szemeimet, mert ön megjelenésével halálom peresét megédesíté."
Ezek voltak utolsó szavai Margitnak. Hátszeghy még mindig kezében tartá a kis kezet, de ez már jéghideg és merev voltCaak a meghidegült vonásokon ült megfagyva az édes mosoly.
Jenő csak most tudta meg; mi volt a kis Margit halálának oka.
Térdre roskadt a szép halott ágya mellett csókjaival, könyeivel áraastá el azt b jéghideg kis kezet Hasztalan, az mar érzékellen maradt
Most tudta meg az eddig könnyelmű fiatal ember, hogy mily veszélyéé s szivvel játszani, nissen itt van kis áldozata.
Hátszeghy egész lányéban megren dült éa e perez egészen más emberré változta*.'^ ót
A kís Margitot a szülők nagy bánata közt helyesték Örök nyugalomra.
Sírjára ültették a kedvei kis rózsát, melyet könyeivel nevelt
Olykor egy magas férfi bolyg a sároséi temetőben, egy sírnál megáll és hosszan elmerengve nézi a rajta levő kís rózsát. Néha egy-egy köny ís felcsillan szemében, majd előveszi tárcsáját áz kis rózsa lehullott leveleit ebbe rejti tán azért, hogy esek regéljenek annak álmáról, a ki ott lenn pihen. E férfi Hát-aseghy Jenő. _______
még kérelemre aem fisettttask aohs senkinek.
Válással kérve vagyok tsk.sser-kesztŐ árnak
szíves szolgája / TÓTH LAJOS, ügyvéd.
Nyüt váltsa tek. Tóth Lajos agTTá, nrnak.
April hő 26-ról hoztam, mint a P egy 'ot titkárához és működő szinti; bizottsági taghoz intézett becses ie*elére, melyben kérdést méltóztatik intézni az, iránt, hógy ki kezeli a asinházzal kapcso-latos polg. egylet építésére aláirt réssvá nyékre befolyt rész törleszt esi öcesegekot, • a színházi bísottság miként intézkedett, hogy esen összegek visszafizettessenek következőkben válaszolhatok.
A színházi bizottság, melynek tagjai eredetileg Plibál Ferencs ur (vagy i, mint elnök) Hencz Antal, Dr. Benczik Ferencs, Dr. Taboly Gynls, Knztun Boldizsár és Bsrtos János ursc voltsk, mint as egylet választmányának albi-sottságe küldetvén ki, igasl hogy mag-bisást nyert jóváhagyás mellett intézkedni s inlézkedstt is mait év július 30-ig, d« es időtől fogva színházi bizottsági gyűlés nem tartatott, a hitelezők össss nem hivattat, sőt S kapcsolatos építkezés elejtetvén, a azánhást bizottság ís mist egyleti bizottság megszűnt, a polg. egylet választmánya által végleges leszámolásra utas itta tott is, es ason ban daczára, annak, — mint levelében jól tstssik emlékezni — hogy az egylet választmánya által a péntek visszafizetésére és leszámolásra ú utasíttatott, sem a bevételekről és kiadásokról számadást elő asm terjesztett, sem as okmányokat as egylet választmánya-ask rendelkezésére nem bocsájtotta, a hitelesőket igy be nam hívta, a beszéde' pénzek kiosztását el nem rendelte és müködéaének beacün intéséről — esea minöségbsn — megbízatását a választmány kezébe le nem tette, de mist titkár mondhatom, hogy a réesvéayek visszaszolgáltatására főihivatván, azokat elége-tetteknek ayilváoitá, s leszámolás iránt a bíróság Ítéletére provocált, s midőn a színházi bizottság Ösasebiváaát kérten, volna, mínt ssíaházbisottsági pártoló tag, annak szükségtelenségét állította siótérbe; ezekután meglehet győsödre tskín-tetességed.hogy a színházi bizottság,habár mandátumát le nem tette és nam mint egyleti bísottság felelős összes ténysért, sőt polg. egyletet s tekintetben retkes mulasztás legkevésbé sem terheli ¦ — sőt amennyiben össze nem hivatott s nam intézkedhetett meg a asinhási bizottság, mint ilyen sem felelős, hanem annak elnöke, aki még máig is Knauss Boldi-ssár pénztárnok által kezelteti s délsslaí taxarékpénztárban esen összegeket Hogy as s közönség bizalmával visszaélés — igaz, de én solidárítssban a színházi bizottsággal nem állván, annak csakis pártoló tagja voltam, s annak tényei: bírálgatni sem akarván, tekintetességed belátásától fog függeni, hogy a ssíohási bizottság etjárásáral ssemben, mely eljárást köressen. Ast azonban megengedem, hogy tudtom nélkül sok minden megtörténhetett s ezekért szavatosságot nem ia vállalok. A fentieket saját tudomásomból a megnyugtatására azolgálend.
Kiváló tisztelettel
BABOSS LÁSZLÓ.
Egy szántogató reflexiéi.
Iit a tavasz a fejlődés kora és csöndes a terméssel, olyan, mintha nem is Szeatgyörgynapja volna. A fővárosi Ispok derűre, borura hirdetik az országban a vetések szép és jó állását, — pedig másként van es avslóságban nálunk legalább Zalamegyében. Ha regig tekintünk az izzadsággal megművelt mezőink nsgy rónáin, ha arra gondolunk, hogy más érékben ily tájban a ross fejét hányta, a busa pedig tökéletesen bokrosodásnak indult, mig ellenben ma m'nden vetemé-nyeinkretrográd állást foglalnak,-— a ross rétesben meglátjuk a magát még mindig norzogató pacsirtát — pedig a régiek közmondása, hogy ha Ssentgyörgykor kilátszik a kánya a rétesből, agy rosti éret jósolhatunk — és ez igy van rosssak rozsaink, busáink, a tavasziak melyek az utolsó bó előtt vettettek nagyobb réut a földben maradlak, — mert a folytonos esősés folytán meglömődött föld hantos munkát adott a így egy része a hantok alá került, — mig más részben ojból meglömódvén a belevetett mag Ís oda veszett A minden táptartalom nélküli takarmányunk — értvén a téli készlet n füstölt vetett, marháink is nyomorultak, a tavasai takarmány etetésre ily fejlődés mellett pedig csak május hava utolja felé gondolhatunk. A munkás nép asőlő-hegyit éa minden teljesitendókst véges, szonban kérés reményt köt nz idei érhea bár egyszer ne valósulna a kösmondü, hogy a nép assrs Isten szava. Annyi áUP hogy » gasda közönség snébszorgalommal foglalkozik és várja annak jutalmát; a többi a jó Isten gondja.
Most pedig — Bzvkasstő ar engedelmével bátorkodunk Méh. Orőf Feetr
HU8ZOICK BTTKDIK svtoltah
ZALAI KÖZLOKY
ÁPRILIS 29-éa 1?83.
íich Tassiló ur hahót! birtokainak ok-iserü és ccélirácjot keseléséról.mely egy fiatal ^asdaüaat által vesettelíL:, — a történt éa történendő dolgok tényállást CMk rétiben is köztudomásúi honi.
.A hol a pénz, ott at erő. A hol az er5 ott, a hatalom.* Feni nélkül gazdálkodni oly állapot, mint fegyver nélkül csatába menni. A gazdálkodás okszerű és czélíráoyoa Tezetését csakis forgalmi tőkével, mind-sxonáltal alapos és számításon n ugvó eljárással lehet előtérbe hozni. A mely gasda derűre borura szánt, vet dolgozik fársd a oélkal, hogy számítást tett volna a történendő monka teljesítésével, — as oly gazda kétsserea erővel hozta létre azt, mit más tél annyi erővel tett meg. A gazdának mindenekelőtt meg kell ismernie fOldjei termőképességét, a talaj vegytllékét és as éghajlati viszonyokat. Alapjából egy ily ssárniiáson nyngvé gazdasági keselest láttam a babétí határban Gróf Festetich Tasziló ur ő méltóságának sárkánysságeti es felsőfnkosi birtokain. Ezen gazdaságok as utóbbi időkben bérbe voltak adva, azooban a bérleti időtartam alatt a birtokjsvítás alfimocditására vajmi csekély fordíttatott. EceE birtokokat as uradalom jelenleg báxilsg müvei: és annak újbóli vezetésével N. I, gazdatiszt bízatott meg, ki számítással figyelmét első sorban oda terjeszti ki, hogy mindenekelőtt az annyira ei vizenyősödön rétek k anaüsátiójához fogott, mely oetn csekély társdságot és költséget igényel; szem előtt tartva a gazdák oly sokszor hangoztatott közmondását; bogy a hol jó rétek vannak, ott tok és jó széna terem, — a hol sok és jó izéna termeltetik, ott lehet jó marha áüomány mellett sok és jó- trágyát termelni. N. I. ur ebbeli számítása bistos alapon nyugatik, a mennyiben bebizonyult, hogy csak jó és elegendő trágya megadása után lehet elhanyagolt és kiak názott földeinket újból helyre állítani, Esen sistema szerinti gazdálkodás már annyiban is czélhos vésető, miután a réti takarmány olcsóbb a mesterségesen előállított takarmánynál, — másodszor jó takarmányon egéssségea a marhaállomány, s főleg a birkának -, mert a telelte-tésnél nem kell annyi bajokkal meg' küzdeni, mint as eliszapolt posványos réteken termelt takarmány által as többié! képen előidéstetik.
A fentnevesett gssdaságokbaa, táradhatlan méhsxorgslmn és oly alapos azámitáaokkal működő gazdatiszt, nagy figyelmet fordít földjei, ssakassai, nagy aága, azok alakja és fekvésére, — a szán láaok ideje, mennyisége és módjára, — szükség esetén a hengeresés és vtslecta-pólatokra, — a magvaitostatás annak faja és a vetésmódjára.
A bol a gazda figyelmét a combiná tiók és számítások terén oly defensiv állásponton látjuk mini a fenti gazdaságban, — ott a gasda nyugodtan elmondhatja, hogy megtettem a mi kötelestégem volt, a többi a jó Isten gondja.
tetve, hogy a fővárosban egy jól szervezett, összetanult banda igen elkelne ; és erre nézve a mi ssnebandánkat tartják legelső sorban megkereaeadŐnek. Erre Ők valóban büszkék lehetnek; büsske lehet erre aa 6 buzgó, jeles karmesterük : Horváth Jóaka is. — Ugy halljuk, hogy s csábos ígéretek dácsára sem tárosnak körünkből.
— Népszaporodas és apadás Za lamegye Kanissa járásában l882-ik évi september hó 1-től 1883-ik évi április hó 16 ig, hivatalos kimutatás után. Szüle tett: Római katbolikns fi 492, leány 431. Helvéta fi 8, leány 7. Ágostai fi 20, leány 16. Izraelita fi 9, leány 4. összesen fi 529, leány 458. Meghalt: Római ka-tholíkns fi 328, leány 285. Helvéta fi 7, leány 3. Ágostai fi 14, leány 12. Izraelita fi 6, leány 3. Össsesen fi 355, leány 303. Született össsesen 987. Heghal: öessesen 658. Nyereség 329. Tersáncsky, járási orvos.
— Szerencse a szerencsétlenségben. E hó 21-én délután Nagy-Kanissa és Gelae közt Kámáncs falu közelében levő msjor mellett egy 4 — 5 éves fiúcska | játszott a vasúton, s nem vette észre a háta mögött robogó vonatot. Szerencsére a vonatvezető jókor figyelmes lett reá, s a mozdonyt fékeste, de hirtelen megállítania lehetetlen volt, s a kis gyermek csak akkor Tette észre a vonatot, midőn kősóiéba ért; felkelt, de alig, hogy fel állt, a mozdony eltaszította só a mozdony alá került, de oly szerencsésen esett a sínek közé, hogy nem történt mái baja, minthogy esés közben arczát megütött", A vona*. megállt, a as utasok ijedve ugráltak ki a kocsikból,hogy mi bajsa halál sápadt fiúcskát elő vették a harmadik kocsi alól.
— Nyomor és vallásosság. Somogy megye Felső-Kekk nevü falujában él egy G. nevü zsidó korcsmáros. Valaha rjobb napok" at látott, ispán is volt, bérlő is, de as utolsó évek oly mostohák vollak irányában, hogy Kakkon volt kénytelen korcsmát nyitni, bA pedig minden Ötödik hás korcsma, csak hogy nagyszámú családját a stégyenkenyértő! megóvhassa. Most as israelita hasvét el-
— Visszafizetett kölcsön. Müller
József fehérvári illetőségű, királysori lakót, 69.Boresredbeli szabadságos katona egy korcsmában volt több katona pajtásával. A korosmábsn levő katonák és nem katonák kost nézeteltérések merültek föl, minek as lett a következménye, hogy a katonák a „csíbil'-eket kiugrasztották s korcsmából. A megugrasstott parasstle-gények boszut esküdtek a katonákra, s aehextejésök elé főleg Müller József ellen irányult, mint ki a veeaekedés előidézője volt. Egyszer Müller királysori lakása
felöl a vásártér felé tartott, midőn egy 1 ság a fold alatti üreg
kocsin vele nemben jöttek a megfutamc-modott hős legények, névszerint Hegyes István, ifj. Kovács István, Kovács JÓssef és idősb Hegyes István. A mint ezek Müller: meglátták, a kocsit megállították leszállottak, üldösőbe vették s Kovács JÓssef a keseügyében levő ostornyéllel el kezdte páholni. Müller a „szégyen a futás, — de hasznos" jelmondat elméletéből indulván ki, Katona János kovácsmester műhelyében keresett menedéket. Üldözői ide is követték, s kezdődött a vasárnap esti kadarcxaak kamatok — kamatjával vissxatéritése. Egyik harapófogóval, másik kalapácscsal, a harmadik lőcacsel kezdte tapogatni Müllert, — s mtdŐn már tisztességesen elrakták, náls volt 5 frt 80 kr késspénsét elvették tőle s elillantak. — ~ Müller anyja jelentést tett s rendőr Bégnél, a duhajkodó legényeket elfogták átkísérték; as ügyészségbe c
— Hidassy Kornél stombatbelyi ujonan kinevezett püspököt a bíbomok-herezeg prímás fogja felszentelni a ssom bathelyi ssékesegyhásbsn s Ő igtstja be ünnepélyesen hivatalába is. A bercseg-prim tst, ki egész udvarával jön, elkísérik még Dulánssky és Császka püspökök, valamint a pannonhalmi főapát. A nagy-fény ü felazenielési és beiktatási Ünnepély napjául, mint teljesen biztos forrásból értesülünk, f. év május havának 3-ikc tűzetett ki. E napra esik áldozó csütörtök is.
- Nagy tűz Pápán. E hó 20-án delelőt: Vall órakor as úgynevezett Por dánban tüz ütött ki. A nsgy szél alig egy negyed óra alatt négy házat segített
hogy esen földalatti vesétek a hegytetc-.-ól készíttetett voln* lefelé. Hogy azonban esen bosssas tégla üredék mi lehetett: nem magái lapítható, miután a földtulajdonos a munkálatot abban hagyta; annyi asoubsa bizonyos, hogy e helyen egy régen mult épület, vagy tán egy tudja Isten micsoda titok lehetne fölfedezhető annál \z inkább: mivel, hogy épen Beici kőszegben, majd a falu közepén, 1877. évben a régiség — visösön előtti időből egy rnamulbnak csontját találták. Igen ajánlatos lenne tehát, ba Ja megyei hatóság a fQld alatti üreg további katatása, vagy esek megvizsgálására is figyelmét kiterjesstené; mert lefa&t. >iogy ez alkalommal, ha nem is kinövőket, de nevese-tes régiségeket fedeshetne föl.
— A szombathelyi kir, törvényszék előfordult es*t alkalmával elmarasztalt a bttnvizagálati költségekben egy ridéki jbiróaági vizsgáló bírót azért, mert es a vonatkosó köl tségjegyseket a büntető itélet hozatala után köldőtta be: egyúttal kimondotta, hogy jövőben ís mindazon ' bünvixsgálati ügyekben, a me'yekben a vizsgáló bírák költség jegyzéket nem csatolnak a vizsgálat befejes-tekor és ilyenek később mégis merülnek fel, sz íly nemÜ Összes dijak mindannyi-ssor as illető malaszté vizsgáló birák terhére fognak megáll api ttatni.
követkesett, mikor gazdag ssigény hamvasztani, s osss s tusoltok és más
Hírek.
— A „polgári egylet" tagjai egyre szaporodnak s igy mindinkább elodásh.flauabbá less as építkezés. Legközelebb a követkeaők jelentkeztek tagokul : Halvax Gyula, Btau Lajos, Garai Benő, Wolbeim Ernő, Lengyel Lajos, Perkó Pé'.er, Reich Gottfried, Gűrtler Ágoston, Etlényi János, dr. Pick Albert. — Bizony már ideje volna as építkezésbe kapni I*
— Egy katona megsebesülése.
Tegnap, ápril hó 23-án a katonai gyakorlatok alkalmával egy katona fegyverébe éles töltény került, amelyet kilőve, egy bajtársát súlyosan mégsebesitette.
— Dlfteritisben halt meg Torma Imre, helybeli fópincsérnek 5 éves kis Dénes nevü fia f. hó 27 én. Temetése f. hó 28-án volt. Vigasztalja a sújtott •sülöket a közréasvét.
— Szalóky Karton zenekara oly asép hírnévnek Örvend a senéasek körében, hogy Budapestről is kapott csalogató lavelet, melyben a fősuly arra van fek
a maga tehetsége szerint gyermekei uj ruhát szokott késsitletni stb., G. neje panaszkodva adta elő, hogy nemcsak, hogy gyermekeit rongyosan kell hagynia, hanem még a nélkülözhetetlen lankára való költsége sincs. A szegény családok ilyenkor a hitközség részéről ingyenes lisztben szoktak részesülni, de G.-né irtózott attól, hogy köoyórndományért nyújtsa ki a kesét. Hogy „cbamecs'-et (kovászosat) egyék szent huavétünnepén, a mít még sohsem telt, asl sem viselheti? el a lelke; vette tehát magát szegény asszony s két tóg beesésé he n egy borotvával életveszély esen vágta át a torkát. — Bizony, a szatmári zsidók reformjai között nem utolsó helyen áll as, hogy a ziidó húsvéti „laska" csak 2 napra legyen köleleső.
— Sertést akart, embert ölt A messze földön híres Kanissa-Kapós vár irányú ffk!inker-nta melletti Böhönyéhes köze! fekvő terepesdi pusstában a mnlt hét egyik éjjelén sertés tolvajok tettek látogatást. De alig fogtak hozzá, a kasznár kocsisa észre ve". t« őket s egy vssvillát fogva kezébe, rajok ijesztett, mírs a tolvajok kereket kezdtek oldani. De kocsis eszel meg nem elégedve, üldözte is őket egéss a kapun tűiig. Mikor as egyiket már majdnem megfogta, es visssafor-dnlt • a kocsist egy pisstolylyal ugy mellbe lőtte, hogy azonnal szörnyöt halt
— Rablás. Somogy megy ében Pusz ta-Kovácsiban Klein nevü szabó házába a mult napokban este 7 órakor álarcsos rablók törtek be s ennek összes késspén zét, 1500 frtot msgukhos vévén, s szeren-esés jóéssakát kívánva, tréfálkozva hagy tik oda a szomorkodó szabót.
— Áthelyezés. A magyar királyi igazságügyi miniszter MilánkoviU Tamás mohácsi és Turkovits János csáktornyai kir. járáabirc segéd tel ekkőnyv vesetőket
Rövid hírek.
kony csálokrr. műkedvelői előadásokat rendesnek. — Pécset: — asőasi filoxera-irtás óta nem jelentkesetta féreg, s most ujabb vizsgálat teljesen tisztának találta as ottani talajt. — HatOS Sándor, rabló-lógyiikos, asökevésy katonát, f. ho 25-én kőtéllel kivégeztettek. Megtérve, bünbá-nsttsl végeste életét
Papírszeletek.
— Ke. ci.ves végrendelkesét. Dunziold-váron Vigyori Gyuri nipsiámotnakmeghtit az édes anyja. Maradt ntánna sgy «SIC a dana-földvári hegvekben t egy borjú. Ksekrül a kCvetkezSkép végrendelkezett: „Végző akaratom sz, hogy hagyományom Gyuri fiamé és Panni leányomé letyen oly formán, hogy Gynri dolgozza a zzSlőt, végessé a szüretel iti munkákat, — maga a asSIS azonban és a bor a leányomé legyen. Ami a, borjnmat illeti, mely pár nap előtt elszaladt a kastól, Gyurié lefrren, addig, a mig elfi nem kerül, de ha előjön, akkor a lesnyomé legyen !* Az a kérdés támad mórt már, hogy mennyi illetéket kell majd fiaetni a fiúnak aa Brossig után ?
Ur: Vigye be névjegyemet, a jelentté hogy nem jCrok ma ebédre.
Inas : Bissen Öa meg tincs hi va ! Ur: Ép száit nem jövök.
segédkesők gyorsaságának és fáradhat lanságánsk kössönhető a soron levő többi hasak megmentése. A nsgy szél oly hamar pusstitolta a házakat, hogy a nagy zavarban senki sem gondolhatott a más élete mentésére. Igy égett benn azután a beteges Csögör János, kit már teljesen megégve hoztak ki as istállóból
— Kéjvonatok indulnak a pünkösdi ünnepek alkalmával városunkból Bécsbe, továbbá Fiume-, Trieszt- és a Lloyd gőzösön Velencsébe a kÖvetkesŐ jutányos menetárak mellett, 14 napra szóló térti jegyekkel: Kanizsáról Bécsbe TI. osztály 10 frt 10 kr. III. osztály 6 frt 80 kr. Kanizsáról Fiume vagy Triesstbe II. ossüly 14 frt 40 kr, IIL osztály 10 frt 30 kr. Kanizsáról Trieszt és Velencsébe II. osztály 26 frt 40 kr. UJ. osztály 18 frt 80 kr. Minden bővebbit a kiadóhivatalunkban ingyen kapható műsorosatok.
— Régeszet. Beícz község hstárá-bsn, as úgynevezett Bükk hegy aljában, e hő elején Farkas József fóldmíves akácsfát volt szándékot kiültetni. Midőn es a főidbe pár ssónyi mélységre ásott volna: kőkeménységre akadt Farkas Józsefet a kiráncsiság ösztönözvén: a föld felületét tágasb helyen bontotta föl, s alig fél órai munka után nagyszerű téglákat szedett ki, s egy ember pár nap alatt annyit, hogy napszámát a tégla busásan megadja. A fent nevezett Farkas JÓssef most a legutóbbi napokban pedig, — a tégla ásásakor, egy tökéletesen gömbölyűre befalasott mintegy LV- láb sséles üregre talált, ebben egy kis gyér mek elbuvhetik ; és különös : hogy esen földalatti üreg nem a hegy aljának, hanem a Bükk-begy magas teteje felé tart. Es roppant régiségre mutat, s valóban as is lehet: miután ast beszéli egyik másik, hogy e hegy tetején valamikor a vörös
Arany szobrára eddig 47.217 frt 48 kr. gyűlt ösese. — 28 székely lányt vitt ki Bukarestbe bizonyos Keresztény Márton nevü leánykniár. — A Petőfi társaság a Pozsonyba tervezett felolvasó ülés határnapjául májas 27 ikét tűzte ki.
— „Csángók könyve" czimen fog leg-köselebb megjelenni Horváth Miklós, báró, szerkesztésében egy mű, melynek tiszta jövedelme a csángók betelepítésiésfólsegé-lési költ ségéire van szánva. — Sískol-CZOn egy Kohn Hermanné nevü asssony temetése slkalmáral a rabbi nem engedte meg, hogy a rokonaktol és jó barátoktól küldött koszorúkat a koporsó után v< gyék. Nagy miatta a megbotránykesás.
— A budapesti kerékpár-egyesület elhs-tárosls, bogy pünkösdkor versenyt rendes Székesfekérvá'íg. — Pétervárott több, — nihilieteiág vádja miatt letartÓs tátott tisst és köska'ona a fogságban ön gyilkossá lett. — Parnell, as ir langliga főnöke, Filadelfiában uj landligát alakított — Xnnkászendülés volt Varsóban, melyet csak fegyveres erővel lehetett lecsendesíteni. — Andrássy Gyula, gróf nak unokája születvén, nagypapává lett.
— Kossuth több jeles munkát rendelt meg legközelebb Aignernél. — Hazánk bán Miskolcsoo ssületik legtöbb gyermek évenkinl; s legtöbb bal mag Baján. Ahhoz Jássberény, ebhez Székesfehérvár áll legközelebb. — Spangát szembesítették Pítély vei
saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeste. I barátok sárdája lett volna, — lebet tehát,
SKSKSYAl-Tíjrí
legjobb Asztal!-és aditi ital,
Utad hátiunk HzMyiH UMjénél, ;ir-btlok.il, lyMOT el gólyái hsrutei:.
ÉDECSEKdz oésrtn ieiilWIllri).
Mattoni Henrik,
Felelt* iserkeuto : BABOSS L.ÍSZLÓ-
8795. dec*. 6. üt. 88:i.
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. trvssék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Nagy György gelsei lakos végrehajtatónak Horváth Péter végrehajtást szenvedő gebe-szigeti lakos elleni 20 frt 20 kr tőke, 7 frt 22 kr per, 10 frt 8 sr végrehajtás kérelmi, 7 frt 10 kr előbbi árverési, 1 frt 20 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtást ügyében a fent nevesett kir. trvszék területéhez tartozó gelssi 295. sz. tjkvben A f 893 hzss. a. Horváth Péter tulajdonául felvett váltságköteles oi'-' frtra be-hó 12-ik
csült ingatlan 1883. évi május napján délelőtt 10 órakor Gelsén a kös-
.......... _ de es nem vesetett kívánt ségbiró hasánál felperesi ügyvéd Físobl
eredményhez. — Szörnyszülött. Miskol- Pál v. helyettese kosbejöttével megtsr-cson egy koponya, homlokosont es ssem- tandó nyilvános árverésen eladatni fog. üregréssek nélkül való gyermek született, Esen hirdetmény kibocsátásával de csak pár óráig élt. — Luthernek egyidejűleg megállapított árverési felté-New-Yorban szobrot akarnak állítani a telek a hivatalos órák alatt a nagy kani-kösponti parkban, a reformátor ssületé- ssai kir. trvssék telekkvi osztályánál s a sének négyssásadík évfordulójára. — [ gelsei község elöljáróságánál megtekint-Besxélö kanárimadara van egy berlini' hetők. , államhivalalnoknak, mely est: ,Sing! As árverés teljesítésére Bsrts Gy. doch, Mátscben, videvidevi," — egészen j végrehajtó süldelik ki. tísstán mondja ki. — Szolnokon, az ; Kn*. trvssék, mint telekkönyvi ha-ottsni nőegylet élén álló nők elhatározták, I tóság. Nagy-Karnisán 1882. decz. 20. hogy a tártat élet élénkítésére és jóté-| 895 1 — 1. __
0
közelgő pünkösdi ünnepek alkalmáyal,szombaton q f. éri mijns hó 12-éa esti 8 óra 5 perczkor 0
kéjvonatok indulnak o
mértekeit menetárak mellett Kanizsáról Bécsbe, továbbá Kanizsáról Fiume-, Triest- 0 éa (gőshajón) Velencsébe. Henetárak 14 napig érvényes ritazautazási jegyekkel. Q Kanizsáról Bécsbe • VL oszt. 10 frt 10 kr. III. oszt. 6 frt 80 kr. X
Fiume vagy V
t.t ,n _ 30 . Q
0
Triesztbe Triest ét
Bővebbet a kimerttS és mindenütt állomási portásnál motorosatok ingyen ksphstók. ____
első bécsi ntszást iroiája, L Kolowratring 9.
As épitészeti idény megkesdtével bátorkodom ason tiszteletteljes jelentést tenni, miszerint raktá-ramban a legkitűnőbb minőségű
mező és vakolat gipsz, épitészeti mész, hydr. mész, román czement, Ii román czement és valódi perlmoosi portland czement
készletet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a helyben berendezett czement ára gyáramban ki- q
tünő és valódi portland ezementből késsült czement lemezeket, terméesetes, vörös és fekete színben, kü- x
lőnféle nsgyságban, közönséges és mesterséges márványban gyártok mindennemű épület dlszltményeket 2*
szállítok, elTÜlalokczement-^pitésirouiikalaíokat u. m. veneczial-berazzí, gránit mozaik, padozat-talpazat Q
víz ver elő czement csatorna, falak szárassá tétele, visvesetékek helyreállítását, szarvasmarha abraksorompók, o
abrak lehütö kádak és visgyüjtók elkészítését Q
Steyar homokkőt, kereti és karrarai márványt, kelbeimi lemezt. elzsig!>'.eló kátrány lemezeket, — Q
különösen előnyösek falak asáras állapolbani megtartására — keresstágakat, falkapcsokat, a legjobb minőségű q vasból — gazdasági gépeket, — ogyssinte azerflxamokat stb. a legolcsóbb árak mellett szállítok, általában
minden as építészeti és gép szakmába vágó megrendelések a leggyorsabban és legjulányosabban teljesít- sf
tétnek. 890 3—3. 5
SARTORY OSCÁR
«-'-- Nsgy-Kanizsán, Király-ntcsa I. szám.
ROMER-BAD
(a síBieri Gísöíi.)
A fürdőidény megnyitása f. é. május Ián.
A drfli rupiljia (. g/or«vonatla! Bécalíi 8 ** íól, TritSítlü 6 ér^) ign wfc aknthotmk 30—Sl*-i» naponkint 20,000 h«!t. tí«-mnmjktg, kttlöDÍie hatasial küHTtof, áiti, idegienr«dé«, líélhüdís, groogeség.nji betegiégek, hari tiiitaliaok, mogvénült cnudok rögaöu hurut, osont és isDetogaégetno!, «tb. Kagj- vktar, inadí ranbik, elegam kiáilitott aj kOJta miTYáiy- é> kidfQrdSk, kénjeimé! Lkiaük . Isglátogatolubb famruí tartománj, hossza iraTékdas sétaterek, ujoo.B épült magas ivó-ráforrái TMOték. — Fürdoorro.: Dr. Kayrhofer H., müorro. Becsbíl. (Lakáéi ipril hó régiig Bíea, I. Krog«r«tniai« 13.) Kimorití eliiruok. 'rJW^k.k ingyen fa bermentro küldetnek > mrdóigalgatósag által Eömerbai, Alsó Steier. 871 3—3.
HUSZÓKEETTSDDÍ 8vt0ltam.
ZALAI KÖZLŐN?
ÁPKUJS 29-én !«83.
H I R D E T E S E K.
A Triesztben is kitűnő elismerésben ressesait_____--.—f-ft
Jl_5?J-—-— -" íetánczon (Radeio mellett.)
Petánczon (Radeio mellett.) Rendkívül szénsavdih savanyariz-forrás, mely a bnda-pesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései Bzennt fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölött« hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó.
Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden bozzá hasonlót fölülmúl.
2k(XeiLz*exica.eléaelx: a forrás igazgatóságához Petánczra (a. p. Muraszombat;
iotézendó'k.
Raktárak- és ismételadóknak kfflörwsen ajánJtatik.
Hogy mindennomü hamisításnak eleje vét*s»ék, a dngó „Sséchenyi" óévvel leend ellátva, 375 jo_•
OOOOOOOOOOOOOOO
1 ÜLOTTÓÜ 0
0 0
q Minden lottóbarátnak alkalom q q nyujtatik, hogy az njon kijavított Q n és kipróbált játékrendszer által, n q évenkinti 600-800 frt évi biztos Q Q jövedelmet szerezzen. A legese- Q q kélyebb tételnél is folytonos nye- Q
§rés biztosíttatik. Egy forint be- Q küldése ntán megküldöm a rövid O 3 éa értelmés ntasítist, továbbá a 9 v számokat tizenöt bnzáshoz. Hogy 0 v rendszerem elfogadóit minden * v kártól megóvjam a biztos nyerésre » v vezessem, kési vagyok a netaláni « P akadályolfnil írásban, minden dij jj 0 nélkül fölvilágosítást adni. A * w kérdezósködésekhez retonr bélye- »
2 gek melléklendők. 874 '»-" g
0 0
g Y. Hrdlieka jun P
r> Wien Wledta grata* Nesgassc 4. ^
TÁRCSA fürdőhely.
Migyarhos Oizirák St*jer határán Vasmegvében fekszik. A nyogati és déli vaspálya SZOMBATHELYE állomásról és a bécs-a»p»ngi vaspálys végpontjáról 4 óra alatt jut-batni oda.
Vice kittinő vastartalmn, türdője kivált női betegségeknél különös jó hatású, nevezetesen a nóí nemi-szervek bán-talmainál, mindkét nem idegbajainál a légsési és emésztési szervek idült buraijainál, a hogyaservek betegségeinél.
Posta- és távirda-hivatal a fürdőben.
A vendégek elazállásáról az által is lett gondoskodva, hogy ezen é»ben nj épület emeltetett mely számos egészséges, szépen bu'orozott Izk osztály okkal bír.
FardŐorvos- Dr. Thomaj Lajos. Fűrdíí leírások minden könyvkereskedésben kaphatók. A fürdőidény májas 20 ác kezdődik.
A furdő-felügyelősée,
889 3-6.
RANSOMBS, HD IS JEFFERIES
3P-ö-Cr<-*-*H-nO-l-CEl
BTJDAPBBTBN.
«9»
892 2-3
GROSSMANN ES RAUSCHENBACH
ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA
BUDAPESTEN.
Wiese & Comp,
Kassen-Fabrikanten
WIEN-PRAG.
gyár :
Bécs, II Psppetütetsvaast* 38.
Raktár :
Sees, 11 Uitare Deaaistraste Nr 25
l 8-15
rióküzlet:
Budapest, körnt, Fes elére-pa's ta.
Ismerősök számára
kérek még néhány „Beteg barát* ezimQ könyvéé kát, mert váratlan gyón felgyógyulásom következtében azt mindenki itmt-rai szeretné. — Lpr sxersneaesen falg/ógyaltnak a sorai ön mag tikban be-azéluek -, ezért csak arra figye maztetOok hogy a .ríeteglis'.it* kívánatra Goriachek K. egyttcini könyvárai által (Bécs I. Utvántór 6) ingyen ás bérmentve küldetik meg, a * egreo de Ifinek lenit nem okos több kéltséget 2 krnál a Wvelezö lapért 820 7-7
OOOOOOOOaf300COOOCOOOOOCXXJ9ÖC
05
a . & 's i*
§ 2 ? s il
éslll-llíjái 8 5 fills
1*3* „Sí
«Ii í"3!=3.-Si;'
±a L te
HoffJánm-féle maláta fgétzstgi csokoládé.
i EOFF JAlS-ie lalátHsoMi
Estragon Mustár
szab. csomagolás
Schmidt Victor és fiai
becsi iciX±&TxL&fg&umÁss± "Camlote,
belföldi hitele.....Tslódi minőségben a gyári védjegygyet ellátva Yi- Yi *• Yi kilós üvegekben ksphatók minden fosser- és külótUegeesegi eletekben.
& 884 4 — J0
Az első és legnagyobb
sírbolt és sirko-özlet.
SOMMER él WENIGER Bécsben,
alantja magát misdennemQ képfaragd ét feórigó mankák el-" 'aitáaárs n. nu teljéi etstátll slrbeltak slrkivek nb sz osztrák-magrar birodalom mindéc bolveire
¦ Kivitel pontos és finom. — árak olcsók
s az idillt gyomor-, illetőleg emésztési bántalom s vérszegénység
meggyógyítása.
Valódi, har.i-ititlao állapotban idegerősitíal a vérbijok él a leaoványoiódáinál orvosilag rendeltetik a maláta-caokoiidé, kiváltképen a sápkor ét vjntarenviégníl. A legfianmaDb maláta csokoládé erőmésrc eldnyoa. 20 év alatt LJS kiLünietóibco réazeaitve csáazárok, királyok h fejedelmek áitll. c.'-tsitve Hoff Jiaos esász. kir. ndv. száliitó or, a maláta-kiazitmáayek felta'áiója ét káiaitfSje maláu-kivonat czokoUdé gyárában. 821 17-17.
Köszönőlevél Budapestről
Tekintetei nrl Tény, hogy 5 évvel azelCrt meibfltsttem magamat oly anj-
- - .......—«------Mázasa.
hea aemmt reményt zem kötöttek, kénytelen voltam n Szepssséget, zord éghajlat* mirtt azonnal elhagyni ea aa enyhébb éghajlattal bíró Bndapeatre álkoltőtni. ^saar akkor ii. rait.tfcr.gy mái «z rek nem baixnáluk, m«-nadeket kerestem a ma su-kivonat.tíizitraényekbtn és rövid id5 mnlva kBnoyebbüléat áreztem. Aióta «. «-zzitméayeket rendeaeu haizná'om éi áUapo'om annyira javait, hogy reményem jat C bajból kigyógyulni. — A midőn el nem mulaszthatom ez alkalommal a .malaía-kéaaiODét.yeket a kOaonaégnek ajánlani, kötelezve ácsem magamat nraaagoonaZ köszönetemet nyilvánítani é» maradok kiváló tiaatelattol
Budapest, 18S2-márczjns S2. Wosatks Ferencz.
Fór ak tár : Nagy-Kanizsán: Fesselbofer Jássrf, Strem Zsls-Egenzegen: Hubinsky AdoU,i Sopron: Mnller P. ( * Wanach Fersnez; K sp fts vár : Laipczig Antal; Kalocsa: Bsb: W ara ad: Knsy, Bocbsinger gyógyszerész; Zágráb: Ka*>g *• batbely: Selemaa J. V ; KsrmtEÍ: Sonnenvend gj^gyzzeréaz Spitzer Sándor; Irtm: F: Boanyak ej fia ; Jínraazombat
(s KtsiB ' ztb <
caetlnar v. 17*« •
V-ilí János-féle maláta-kivonat agátazégi aflr.
lí^-SflalaiEi ttrwsiott s kUdó tiUgoaoa Wajdits Jósaeí gyorssajtójia.