* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.94 MB | |
| 2009-11-02 10:43:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1892 | 7288 | Rövid leírás | Teljes leírás (646.32 KB) | Zalai Közlöny 1884 018-026. szám március Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 23. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA; 1884. márczius 2-án, EliflrvtéWl ár epén érre...... 8 fit íój évre ..... ¦» , íie^yed évre...... \'1 , Egy s*ám 10 kr. HIROETESEK ö hasábos petitsnrban 7, másodszor 6 s minden további soréri 5 kr. NY1LTTÉRBEK soronként 10 krért Tétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszonharmadik éviolyam, A lap szellemi részét ületö közlemények a uerketxtoltSx, anyagi részét iiisto közlemények pedífc kiadóhoz bérmentve intézendő!:: K A GY-K AH IZ S A Wfsesfesbaz. Hírtnentétlen íerelek csak iimsri rannkatirs&któl fogadtatnál: »1. Késiratok vissza nem kuldstnek. A nagy-kanizsai »Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,zalamegyei általános tanítótestület", a ,nagy-kanizsai kisdednevetó egyesület", % ,nagy-kaaiiaai tUítj önsegélyző szövetkezet*,* .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kAnizsai kttlválasztmány* hiTataloB lapja. Hetenkioí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A magyar iskola-eg^esaieteK. A magyar nemzeti érzület fokozatos fejlesztésére és a magyarosodásnak kecsegtető kilátások közt megindult terjesztésére nézve nagy fontosságú mozgalom indult meg az ország szivében, Budapest fővárosában. Annak az erős érlüktetésnek, melyet a legtekintélyesebb polgároí és közéletünk matadorjai a főváros élénk érdeklődése és pártfogása mellett, — eleven mozgásba hoztak, megyénk közéletének szereplői körében is kell, hogy hasonló üdvös eredménye legyen. — Megyénk népességének nyelvi viszonyai önkéntelenül is apostrohálják a közügyek vezetőit, hogy a czél kivitelére önzetlen lelkesedéssel megtegyenek mindent, a mit a nemzeti érzület, a magyarosodás nagy eszméje tőlük méltán követel. A kínálkozó alkalmat renyhén elszalasztani nemztti létünk iránt elkövetett durva mulasztás , megbocsáthatatlan vétek volna. „Nyelvében él a nemzet I* Kégi jelszó, melynek igazsága megdönthetetlen. Csak nemzeti nyelvünk fejlesztése, művelése és főleg terjesztése által tarthatjuk fenn azt a fölényt, mely tarka nemzetiségű és nyelvű hazánkban az erős hegemóniát részünkre biztosithatja. — Nemzeti létünkért való küzdelem, a magyar nemzetiség önfentartása iránti érzet vezényli azokat a lelkes kezdeményezőket is, a kik a magyar iskola egyesületet -megalkották; mert a tapasztalás és a fenyegető veszély igazolja nemes törekvésüket akkor, midőn a nemzeti létünk és nyelvünk ellenségei által tervszerűen becsempészett germanizáczió polyp karjait még ideje korán megsemmisíteni igyekeznek. Örömmel kell tehát üdvözölnünk a magyar iskola egyesület megalakulását, mert czéljok minket is nagyon közelről érdekel, s habozás nélkül a kibontott zászló alá kell sorakoznunk, ha csak a közönyösség rút bélyegét nem akarjuk magunkon száradni. Az egyesület alapszabályaiban a leghathatósabb, de egyúttal a legtapintatosabb eszközöket kör-vonalozta és kifejtette, melyek az egyes megyék viszonyaihoz alkalmazva kis jóakarat és ügybnzgóság mellett rövid idón a legüdvösebb eredményt fogják fölmutatni. Megyénk szintén azon dunántúli megyék közé tartozik, melyek jó nagy részét betelepedett idegen-ajku lakosság foglalja el. Kétségtelen és számos alkalom fényesen igazolta azt, hogy kifogástalan, hú és áldozatra kész hazafiak, kik nj hazájok által nyújtott kedvezményekre magokat érdemeseknek iparkodtak mutatni ; magyaroknak vallják magokat még ellenségeink előtt is, mert az érzület már magyarokká alkotta őket. Eddigelé a Schulverein káros i hatása nem is zavarta fel őket békés ¦ otthonukban, de ami máig nem j volt, az már holnap megjöhet. Nem szabad vétkes lethargiába merülnünk I a kórtünetek előtt, melyek az egészséges elemet is észrevétlenül meglepik és az orvosság aztán már hatálytalanná válik. A kormány eddigelé is jó pél-példával járt előre, iparkodott gátat vetni a schulfereinosok üzérkedésének. Megalkotta a népoktatási és középiskolai törvényjavaslatot és egyébb kultúrintézményt létesített, melyek a magyarosodás előmozdítására határozottan jó szolgálatot tesznek. Hatáskörében elkövet mindent, hogy a nemzetiségi izgatók és germanizatorok működését még csirájában elfojthassa; — de mindez még édes-kevís! Ha a társadalom nem istápolja a kormány nemes intenczióit, ha nem teszi meg hazafiúi kötelességét minden jóravaló honpolgár a nemzeti nyelv terjesztésének érdekében, akkor a kormány jóakarata hajótörést szen- ved, s az eszme caak papíron marad, de testté nem válik. Elkerülhetetlenül szükséges te hátr hogy társadalmi nton is hozzá lássunk a magyarosodás megvalósi tásához; erre szolgál a magyar iskolaegyesület. Megalkották, nekünk csak támogatnunk kell és törekvésüket a siker fogja koronázni. A megyénkben idegenajkuakat nézetünk szerint nem nehéz dolog megmagyarositani, mert már úgyis magyarosodó félben vannak. Körültekintés, tapintat és önzetlen ügybuz góság rövid, idó alatt nem várt eredményt fog felmutatni, ha mi is megalkotjuk a magyar iskola egyesületet. A föi öskeresztegyesület mintájára fogják szervezni ez uj egyesületet is; lesznek vidéki fiók egys sületek, melyeknek góczpontja s budapesti egyesület leend. Nem sza bad tehát haboznunk, vagy a jövő kétes sorsára bizni a megindult mozgalmat; hanem megyénk azon részeiben, hol a németség vagy horvátság túlnyomó számban dominál: álljanak a jó ügy élére az arra hivatott egyéniségek és himezés hámozás nélkül vegyék kezükbe a zászlót, melyre a magyarosodás eszméje és terjesztése irva vagyon. Hazafiúi kötelességüknek fognak eleget tenni, ha a tétlenség és közönyösség zsibbasztó betegségéből kiemelkedve, nemzeti nagyságunk emelésére megtesznek mindent, a mit mindnyájunk édes anyja: a mi drága magyar hazánk tőlünk követel. .Nyelvében él a nemzet!" Hogy fennmaradjon és a civilizált népek nagy asztalánál méltó helyei foglaljon el: terjesszük léf-fenntartásának egyedüli eszközét, a a nemzeti nyelvet, mely nélkül csak zagyva népségből áll hazánk s nem egy nyelvű, egy érzületű magyar hazafiakból. Alkossuk mega a magyar iskola egyesületet! S. A szerzői jog.*) A szerzői jog szabályozásával Magyarország törvényhozása egy régi tartozását róvja le azon társadalmi osztály iránt, melynek érdekeit előmozdítani, kielégíthető igényeit kielégíteni, jogait biztosítani minden törvényhozás a legelső feladata egyikének tartoznék felismerni, értjük a szellemi munkát teljesítők osztályát. Mert ezen osztály, mely az irodalom, a tudomány, a művészet terén az emberiségnek cosmopolitikus ideáljait a nemzet geninsának sajátságaival veszi körűi és midőn az iró, a tudós, a művész az emberiségi eszméknek ajánlja fel a legtöbbször keservteljes szolgálatait, egyúttal hazájánáK és nemzetének is szolgálatot tesz. Sót mai időkben mindenki belátja már, hogy a nemzetek cul-turalis előhaladását az emberiségi ideálok érdekében tett szolgálataik fejében való érdemeit, erkölcsi szinvonalat és nemzetkőzi tekintélyét sokkal jobban emeli azon osztály, mely tollal, ecsettel vagy vésővel a kezében küzd az igazért és szépért, mint bármely más osztály; és mégis ezen nagyjelentőségű munkája és munkájának gyümölcse, egy általános semmit mondó szabályon kívül, semmi jogi védelemben sem részesült. Még az utolsó csizmadia munkájából is kikerülő dolog az ő kizárólagos tulajdonát képezi és annak értékét egyedül ő van jogosítva saját hasznára fordítani, addig Magyarország tudósai és művészei szellem termékeik kizárólagos kihasználásában — mások bitorlásai ellen, csak a tisztesség tekintetei által voltak megvédelmezve. A jelen körülményei között bizony gyenge védelem. És épen azért üdvözöljük ae országgyűlést, hogy a különben is oly nagy mérvben hiányos magyar jogrendszer épületébe egy szilárd oszlopot behelyezni törekszik. •) • ,Péci"-b51. Ezen törvényjavaslat tárgyalás* is bizonyítja, hogy typicus tulajdonságunk és hajlamunk sokkal nagyobb fokú a frázisteljes politizálásra, mint hasznos alkotásokra. Mikor Frau-cziaország vagy Németország pariik-mentjei a szerzői jog tárgyalásával foglalkoztak, az ország és a parlia-ment legkiválóbb férnainak mindegyike szót emelt és mindegyik a munkások ezen osztályának legalább valami elismerésre méltót tudott mondani. Nálunk nemcsak a parlia-ment azon férfiai. kik különben politikai csecsebecsék törül órák hosszat elcsevegni szoktak — ezúttal némán maradtak, de a fővárosi sajtó azon része, mely a rókakergstésről, a gyilkosok ki végeztetéséről hasábokat kőzöl, vagy egy városnak törvényszékkel való ellátására vonatkozó törvényjavaslat ravasz és lovagiatlan módon történt megbuktatásából országra szóló politikai tényt kovácsol, a szerzői jog tárgyalásáról érdemileg megemlékezni sem tartja érdemesnek. Az országgyűlésen egy pár iróképviselő pro domo szót emel, a többi — a java politikus— hallgat. Ezen törvényjavaslat lényeges intézkedése az, hogy a szerzőt szellemi termékére vonatkozólag oly jogok illetik meg, mint a tulajdonost tulajdon tárgyára nézve, Mig azonban a tulajdonos joga az idő szempontjából korlátlan, addig a szerzőé egyrészt a szellemi mnnka neme, másrészt a társadalmi érdek követelményei szerint korlátoknak van alávetve. A társadalmi érdek követelménye azt hozza magával, hogy a szerzői jog kizárólagossága H szerzi halála után bizonyos időben megszűnjék és a szellemi termék kihasználásának joga a társadalomra menjen át. Ennek indoka egyszerű és abban áll, hogy a szerzőt izellemi termékének a létesítésében a társadalom a lagnagyobb mértékben tám^att*. Azon megszámlálhatatlan segédesz- xarcjza. Csendes elmélkedés. Megvan tehát, a mire vágytam : A méla csendes nyugalom S múlik vidám munkálkodásban Szép lassacskán éjem, napom; Ürömmul látom, hogyha munkám NŐ csendesen, mig uem egész És soha. semmit meg nem nnván, Nem bánt unalmas teapedés. Ha fáradok ¦ enyhülni kissé Megnézem v természetet S ledőlök, hol fa árnya btlssé Ton egy-két négyszög-ül gyepet. — Körülem minden zsong vidáman, Ha alkony van, ha éj, ha regg S olyan elégült mind a hányan — Nem ugy, a mint mi emberek. Az eszme, mely 5ket vezérli, Most is az ösi, végtelen; Alkotva akkor is, ha tépi A disxt füvön, fán, berkeken ¦ ¦ . fi az embernek mind ex kevés még Nagyobbra vágy a tör fölfelé Nem tidvi mi leköti: lényét; Száll mig bukását nem leié. Bár szép, de mulá álomért tor, Melyből légvárát rakta fel S megcsalva majd és semmiségtől Sirért eped, a lét teher. Nem érzi, mi ott van elStte Sir s bölcső közt, a hivatást öngyilkos lesz semmit vezxitve . . Beteg lélek mit tudna mást. — A természet lehetne példa, Meiynek parányi férge csak ; Futólag egy-egy nézi néha S elfordul t5le: hervatag. Pedig ott is, a hervadásba, Láthat dicaSt, űrök nagyot, Mely hallgatag olvassa rája : Térj ahhoz a ki alkotott. BÁTKY LAJOS. A lőcsei fehér asszony. Történelmi regény. Irta: JÓKAI HÓB. Az elmúl hatatlanok. (Tájékozás.) Lőcse várost, a Szepesség székvá-roeát, most is az a bástyafal veszi körül, mely századokon it a legerősebb ostromoknak volt tanuja; ugyanazok az őrtornyok rajta, a mikben a ezóhek férfiai í\'sszegyültek, ha ellenség támadását kelie visszaverni. A kosán cz vizárkaiból most már buján tenyésző gyümölcsös kertek fáinak koronái emelkednek elő; s a rejtekajtók, a mik a bástyák üregeiből a szabadba vésettek, nincsenek már titokban tartva. Egy ilyen hajdani titkos bejárat ajtaján van egy feltett kép, mely kivitelében művészi ecsetre rali. Szebb rámát nem választhatott volna festő a müvének. Mély, tömör bástyabohiv a kép kerete, zöld mohával, vad virággal ki-czifrázvs, íelülről virágos folyondár csügg róla alá; a hozzá felvezető lépcsőket dl sziti a vad sóska és bodzabokor. A déli nap csak a levéUzőnyegen át vet zöldes félderengéet a festményre. — Egy fehér ruhás hölgyei ábrázol az a kép, vállán keresztülvetett veres kendővel; a hölgy szemei a távolba néznek, egyik keiével hivoga\'tólag int, a másikkal egy kulcsot tol az ajtó zárába. A kép igen régi. Az. alatta fekvő kert a Probsztner családé, mely rég idő óta birtokosa e helynek. Egyik Ősük festette ezt a képet ez ajtóra a század elején. De es a kép nem áll egyedül. Benn a városban a Török-féle hál udvarában, a belső épület emeleti folyosója végénél, a nagy puszta falon v*n egy másik kép freseofestmény, mely még régibb keletű. Ott is ugyanaz a nő, fehér éji pongyolában, a mint egy nyitott ablakszárnyon kitekint; jobbjával köntösét keblén öss-szevonja, balkesével hivogatólag int. Ás első képet a mély bolti- megvédte az idó viszontagságaitól, csak az .ij:ó táblázata nyiladozott szét az ercsitekéiből; az utóbbi már össse van repedezve és megkopva; de az arcz mind a kettőnél jól kivehető még most is. Még azután van egy harmadik kép is, melyben ugyanazon arezvonásókra ismerünk. Ez a kép olajfestmény. Ott hever ráma nélkül a hajdan .mészárosok tornyának" nevezett donjon tágas termében, melyből csigalépcsők vezetnek fel a bástyára. Régi zászlók, ócska képek egy szegletben felhalmozva: azok között megtalálja a kutató a „fehér asszonyt\' ; de itt mar az akkori magyar divatú diasöllŐ-zetben, bárom sor bogláros .fŐkÖtŐvel. drága csipke nyakfodorral, arany hímzésű átlátszó ingnjjakban, a miken a fehér kar keresztül világit, keblét skótium-mci himsett vállfűző szorítja, derekát gyöngyös Öv; kezével szegfüvekkel és tulipánokkal hímzett zsebkendő. Ai arci kifejezése első tekintetre megnyerő, hódító: mig ha tovább nésti as ember, válásai félelmetest, gyanukeltöttalál benne; hogy aztán, mikor még egyszer visszatér hozzá; ismét megtalálja rajta ast a varázst, mely as ellenmondó kifejezéseket kibékíti. E képnek eredete egy hagyomány, melyet egyik ivadék a másiknak szájról ssájra adott. Mindenki tudja, biaii, hogy az valóban igy volt; — hogy e kép élő mása valóban megtette azt, a miről énr léke fenmaradt: találgatják, tapogató* nak, fürkésznek utána, hogyan tehette azt ? Egyik megoldási mód a másiknak ellentmond. Vannak, a kik az egész történetet, a megörökítő képpel együtt a mesék közé sorozzák ; de ezeknek ellentmondanak as irott adatok, A törtóneibuvár segélyére jön a mesemondónak, s okmányokat fedez fel. a mik nagy vonásokban vázolják azt a női jellemet, a melynek létexé-iét tagadni nem lehet, megérteni nehés. Bevégzett pöriratok tanúskodnak a törté netrŐl, a nélkül, hogy ait földerítenék : megér he te; len talányokat hagyva fenn, a mik fölött a bíró sem mert itelni, Ast beszélik, hogy es a nő elárulta a nemsetét. • As elsv és egyetlen nőalak as egész magyar történelemben, a ki nemzet-áruló volt. De hiszik, mondják, bizonyítják, hogy az volt. Azért festik a képét az aj-ókra, a falakra, abban a helyzetben, a minőben az árulást elkövette; azért nem engedik elmúlni, csendesen meghalni, mint más kiszenvedettet, a kinek a rádobott hant tal bocsánatot is ad a világ: azért kényszeritik fényes nappal kis érte tk éppen megjelenni, példának odaállni :csibtekin- tetével asásadokou át rossi húrét hirdetni, a hol a gyermekek egymásnak mutogatják: „nézd: ez volt a fehér assiony, a ki a hasát elárulta.* .....A neve: .Korponayné, Ghé- csy Jnliinna.\' És ugyanéi a Grhéosy Juliánná később, mint önfeláldozó vértanuja a nem-seti szabadság Ügyének, tűnik le a láthatáron. Jön, mintegy üstökös,sleisáli, mint egy csillag. Hol a megoldás es ég-pokol különbségű ellenmondás között egy nő jellemében ? Két lelke volt-e es asszonynak? Minő indulatok, minő szenvedélyek vésethették a kesdettői a végezetig? Ha csupa gyöngeségből állt volna a jelleme, akkor könnyű volna a csomót megoldani: szeszély, csapodár vágy, kőny-nyeitnüség elég magyarásat egy asszonyi kalandor óiethes; de mi indokolja as átmenetet a gyöngeségből a lörhetlea . erőbe; midőn nem egy hossza élei-, hanem csak rövid nahány év esik kőibe. Hogyan tehet as, hogy egy nő, a ki egysser egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért as országért odadobja saját ifjú szép fejét 2 Az eszmék átalakultak, a korszellem, as nj ivadék fogalmai megváltoztak azóta. A mi valamikor buc volt, as most erény; a mi siégyen volt, as most dicsőség. As a nagy láng, a mi egykor hevített, most már hamu. óriások, a kik, melleiket egymásnak vetve dulakodtak, országokat taposva, most békén gereblyéz-getik egymás mellett a feldalt földet s répát ültetnek a diadaluk vérmezejébe. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny MAECZIÜS 2án 1884. közt tényezőt, alkalmat, melyekre az írónak és művésznek szellemi képességén vagy génijén kívül, hogy irűvá és müvészszé lehessen, szüksége van, mind a társadalom nyújtja. Épen azért, midén a ezerző jogit egyrészt önmaga életében, misrészt utódai halála után kihasználták — indokolt, hogy azontúl a termék társadalom közkincsévé váljék, E tekintetben helyesen járt el a riselőház, midőn Jókai indítványára a szerző halála után a szerzői jogot ?0 év helyett 50 évre kiterjesztettej Ez ugyan \'ellenkezik a külföldön követni szokott eljárással, de nálunk az íróra és művészre nézve a kül földhöz viszonyítva kedvezőtlenek is a viszonyok. Könyv- és műmunka Magyarországon nagyon kevés em bérnek kell; és ezt jellemző, hogy azon országnak, melynek a világon a legnagyobb aristokratiája van — legszegényebb irói és művészei van nak. (F.) Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi a iparkamarának 1884. évi január 17-án tartott rendes közös üléséről. (Fofy tatás.) Elintézett megkeresések: 13. A pozsonyi cs. kir. katonai ügyeiőség átirata a katonai szükségletet előállítására vonatkozó adatok közlése vóge\'t. X4. A pozsonyi m. kir. pénzügy igazgatóságnak átirata a csukor-kávé< és sörfogy ászt áai adókivető- bizottságok összeállítása tárgyában. 15. Az osztrák-magyar bank nagykanizsai fiókjának megkeresése, a váltó-bírálók Bzámanak kiegészítést) lárgyában, 16. A muraszombati "kir. adóhivatalnak elszámolása, a kamarai illetékek- - oek az 1883. évben történt befolyásáról. 17. A puBzta-szt.-mihályi ipartár-sulatnak megkeresése, alapszabályának alkotása tárgyában. 18. Szalay Ödön ur levele, mely szerint a kamara által a BOpron pozsonyi vasútvonal kiépítése érdemében hozott határozat iránt közelebbi íelvilágosi tást kér. 19. Blaa Gyula eszéki kereskedőnek beadványa, mely szerint ügynököt a maga számára megneveztetni kér. 20. 21.22. BaderGusztáv és Krem-aer Özvegye soproni, ugy Kohl István-és Zechmeister János kis-martoni szappa-nyosoknak kérvényei, iparsónak engedélyezéséért benyújtandó folyamodványaikhoz kívántatott bizonyítványoknak kiszolgáltatása végett. 23. Neubauer Károly, győri gyufa-gyárosnak megkeresése, Bértett védjegyjogának megóvása tárgyában. 54. Báron Lipót, csáktornyai levelező tagnak beagváoya a kereseti adó kivetése tárgyában. Vásár engedélyezések: 25. A nagyméltóságú magy. kir. földmiveiés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1883. deczember 4-én 53648. sz. a kelt rendslete szerint meg engedte, hogy zalamegyei Qyulakeezi községben a szeptember hó 11. napján esett, de elmaradt országos vásár belyett deciember 1 7-én pót vásár tartassék A kamarának tudomására hozatott: 26. A nsgym. m. kir. földmiveié* par- ós kereskedelemügyi m in isi téri ura - ak f. évi január 5-éo 280. sz. a. kelt endolete, azon értesítéssel, hogy Bukovi ?ában a marhavész megszUnvén — a: elrendelt határzár is feloldatott. 27. A pénzügyigaagató, Toepke Alfréd ur, osztály tanácsossá legkegyel mesebben kinevestetvén és Sopronból tá vozni kéoytelen lévéo, a kamarának közreműködéséért köszönetét nyilvánítja, — mit a kamara, sajnálatát kifejezve, tudó másai vett. 28. Lenk Kálmán ur 1883. évi deczember 18-án keltesett levelében ki jelenti, hogy ő miuden. tiszteletből viselt hivataláról, jeléül a kamarai tagságról, a helybeli kir. törvényszéknél viselt kereskedelmi ülnöki állásáról és az ipariskola bizottságban viselt cagságrÓi lemondani kénytelen; minélfogva helyébe kamarai tagul Wei»z L, József rendeltetik, az annak idején megejtett választás eredménye szerint, meghívatni. Az ipariskola bizottságának kiegészítése és kereskedelmi üioök választása végett az ülés további folyamában tétetik intézkedés. 29. A esombathelyi „Haladás* czí-mü iparos képző-egylet a neki 1884. évre megszavazott segélyért köszönetét kifejezi. 30. Bogdányi Fanni rohonczi lakos gy védjegyet lajstromoztatott. A napirend tárgyai. I. Miniszteri rendelet a győr-sst.-mártoni vásári tarifvával. II. Miniszteri rendelet a Tirolba re:.delt gabonaszáílitmányoknak engedélyesett refektía tárgyában. III. Miniszteri rendelet, Sopron sz. kir. városának az ipartörvány 5. §-áb megnevezett iparok üzésére vonatkozó szabályzatával. IV. Kamarai kültag, Zímmermann Károly urnák levele, Tóth István Ösztöndíjának isméti engedélyezése végett az L884, évre. V. A soproni házi iparegylet kórvénye, a neki adni szokott segélyösszegek feli eb bemelése végett. VI. Acs. kir. szab. oszlrák-magya-vasúti társulat átirata, a pozsony-sórsz\' aopron és Bérez-nagy-köfUnyí szakasznak sürgetett kiépítése tárgyában. VII. Kereskedelmi ülnöknek a soproni kir, törvény székbe* való válasz lása. — VIII. Egy tagnak választása a soproni ipariskola bizottságába. I. A nagyméltóságú magy. kir. földmiveiés- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, 1883. évi november 28-án, 52676 sz, a. kelt rendeletével, véleményezés végett leküldi a némely pontjai ban módosíttatni kívánt győr-szt.-már-toni vásári hely pénzjegyzéket. 31, Miután a III. pontnak módosítása szabatosabb szövegezésben áll, a nélkül, hogy a helypénz felébb emeltetnék; az V. pontban a sertések és makacsok közt fcíiJörabsé- tétetik, melynek következtében a sertések és malaczok közt külömbség tétetik, melynek következtében a Bérlésekért 1 kr. helyeit 2 kr. Az uj kor vezérszellemei nem kérnek mentséget a jelenkortól, nem bocsánatot a múlttól. A multak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, mórt tették ? A lőcséi fehér asszony majd meg\' felel arra. lesz fizetendő, mi ellen kifogást nem tehetni; a VI. pont szerint pedig a kisebb s nagyobb kosarak vagy vékák közt teendő külömbség szinte méltányosnak ismerendő : & vásári helypénsjegy zéknek szándékolt módosítása helybenhagyatni javasolta lik. , * n. Krasznahorka, az AndrásBy család ősi fészke, egyike azon kis Bzámumagyarhoni váraknak, a mik még nagy részben lakható állapotban vannak. Sok régi ereklye van még moBt is e hírhedett sziklafészekben. A mi legnevezetesebb mind azok között, az egy első emeleti szobácskában látható üvegfedelü koporsó. Ez átlátszó födél alatt alszik ai Andráasy család ősanyja, Serédy Anna. Andráasy Istvánná. Valóban alszik. Saázhetvenhárom éve műit annak, hogy e koporsó födele reá borult, s ez idő nyomtalanul tfint el fölötte. Teste ép, mintha oaak napok multak volna halála óta. Nincs bebalzsamozva; arez-szine nos viseli magán a múmiák visszataszító caerszinét, vonásai nincsenek eltorzulva ; a bór szép fehér, a haj fekete ; az arct nyugalma andalító. A szempillák félig nyitva vaunak s még a szaruhártya épeu mutatja a hajdani ssemssivárTányt; az ajkak fájdalmasan szelíd mosolyra vannak nyitva, s látni engedik a fogak gyöngysorait. Semmi nem tanúskodik rajt az enyészetről. A hallottá köntöst koronkínt elmállasstja rajta a mindent elemet iló idő. selyem,gyapot porrá vá- lik ; ctak ó maga nem; újra öltöztetik; ki tudja, hányadik hallotti köntösét viseli már? A kő porrá, a vas rozsdává lett körülötte; csak az örökalvó nem változott meg. Senki sem tudja okát sdni e természetfölötti tüneménynek. Fiai, unokái, dédunokái, akik vele egy sorban feküdtek, mind porrá ie\'.tek már s ő még mindig virraszt fölöttük. Jobb karja, a mi más elhunytak nál a ballal Összetéve, a halott keblén ssokottj nyugodni, félmagasan fel van emelve, olyan mozdulattal, mintha bívni, ölelni, inteni akarna valakit. Megmagya-ráahatlan mozdulat a halál után. A fel emelt kar keze oly unom, átlátszó, még minden köröm megvan rajta. A köznép szentnek hiszi, s búcsúra jár kozzá. A szájhagyomány éppen ugy megőrizte áldott hírét, mint testét a ter mészét csodái. Védangyalavolt a népnek s azoknak, a kiket szeretett. Mit tett, mit szenvedett, titkolva mindig, es örökalvó, nem tudja már senki. Mire vár még? mért nem siet föld anyja porával porként Ölelkezni? Kire vigyáz itt Unn? Kinek int örökké fel emelt kesével ? Talán a költőnek szabad megkér deani tőle. A kamara 1883. évi april 19-én 984. sz. alatt a nagym. m. kir. fbldmive-lési-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztést intézett a végett, hogy a Barcson át Tirolba szállítandó gabona-küldeményck után engedélyeseit dijked< vezményhea kötött minimalis mennyiség leszállirtassék, illetőleg a mérsékelt viteldíjak a Zákánytól lelet éa észak felé fekvÓ termelési vidékeken feladott gabonák üldeméoyekre kiterjesstessenek, mely felterjesztésre, a déli vasúttársasággal tartott tárgyalásik folytán a czimzett magas minisztérium következőket közli: A délí vasút mar évekkel ezelőtt tanulmányozások alapján arról győződvén meg, hogy Tirol gaboY* és különösen tengeri-szükségletét leginkább Olaszországból fedezi, ezen verseny ellensúlyozása, illetőleg a magyar gabona Tirolba való kivitelének nagyobb mérvű fejlesztése cséljából, Barcsnak, mint az alföld kitűnő minőségű tengerit termelő vidékei központjának és egyúttal a Dráva hajÓ-záa végpontjának kereskedelmi jelentőségét az által kívánta emelni, hogy messze-menő díjkedvezmények engedélyezése mellett, a nevezett vidékek forgalmát ott központosítsa. Ehhez képest a nevezett vasat 1881. és 1882. évben a Dana, Tisza éa Béga hajóállomásairól valamint az alföld-fiumei vasút állomásairól Barcson át Tirolbi szállítandó gabonaküldemények számára 600 illetve 1000 kocsirakomány évi nimalis mennyiség elsaálUtasának kikö tése mellett, mérsékelt viteldíjakat eng< délyezett. Tirolban 1882-ben beállott vizára dások következtében azonban a termelési vidékek verseny viszonyí lényegesen változtak, a mennyiben a kormány az olasz gabooák vámmentes behozatalát megengedvén, az által, valamint az Olaszország ban volt kitűnő aratás folytán a magyar ga bonának Tirolba való kivitele nagy mérvben megneheztttetett. Ezen változott visszoayok Lgye lembe vételével a déli vasút az 1882 évben fenállntt mérsékelt tételeket 1833-ban még további 9%-al leszállította, mi mellett azonban a legmagasabb refok tia engedélyezésénél korábban követelt 1000 kocsirakomány minimalis mennyiséget 1500 kocsira emelte fel. Időkőzben történt felszólalásoknak engedve, a déli vasút azonban az utóbb említett kedvezményt olykép változtatta meg, hogy a 600 kocsi után megállapi-tott kedvezményt minimális mennyiség kikötése nélkül, — és az 1500 kocsi utáni kedvezményt már 900 kocsi elszállításánál engedélyezte, az ?000 kocsi után íenálló mérsékelt tételeket pedig 100 kilogrammonként 2—4 krajczárral leszállítva, 600 kocsi elszállításának kikötése mellett érvényesítette. nyában megállapított \'minimális tételek keretén belül a viteldíjakat belelátása szerint saabhatván meg, tekin-ve, hogy a Zákányon iul fekvő magyar állomásoknak gabonakivitele aa utóbbi időben jelentékenyen növekedett, oly indokok nem voltak érvényesithetők, melyek a viteldíjaknak kívánt leszállítását iga-tolnák. ( 32. Tndomáaul vétetett. (Vége következik.) védbeszed, Ennek az elmuIhatütUn halottnak a férje volt az az Andráasy István tábornok, a ki alatt Lőcse elesett. Tájékozást kívánván nyújtani az iránt, hogy a déii vsamnak emiitett intézkedései Tirolba való gabonakivitelünkre mily befolyást gyakoroltak L czimzett magas minisztérium statístikai adatok alapján conBtatálja. hogy az 1878. évhez képest az olasz gabonabebozatal 1882-ben 74°/0-al csökkent, ellenben • magyar gabona kivitele a barcsi gócz\' pontnál 132%-al és a zákányi góczpont-nál 500/o-»I növekedett, mely örvendetes növekedése gabonakivitelünknek, s magas minisztériumnak leirata szerint, ¦ délí vasút kérdésben levő tarífális is-téskedésainek tulajdonítandó. Miután pedig a délí vasat az sz rányában nyilvánult követelményeknek is oly irányban megfelelt, hogy a korábban kikötött szállítási mennyiségeket jelentékenyen leszállította, és azon , további kérelem, hogy a- mérsékelt viteldijak egyáltalán mennyiség kikötése nélkül éf-vényeaittesfenek, »sért nem teljesithetú, mert a déli vasút a legnagyobb mérséklést csakis a szállítási mennyiség biztosi tásának számbavételével engedélyezvén azt ezen kedvezmények általános érvényesítésére kényszeríteni nem lehet ez irányban további intézkedésektől el kellett tekinteni. A Barcsra engedélyezett kedvezményesnek a Zákányon tul fekvő ms-gj ar állomásokon feladott gabonaküldeményekre való egyenletes kiterjesztését; illetőleg, a déli vasat utalással arra, hogy a Baroson at közvetített gabonassállitmá-nyoknál a Barcsig esedékes hsjóiási, illetve vasúti szállítási díjak, átrakodás i és kezelési költségek a kivitelt nagy mérvben megnehezítik, míg a Zákányon tul fekvő gabonatermelést vidékek a tiroli fogyasztási piacinkhoz közelebb feküdvén, utóbbiaknak olcsóbb össavítel-dijak állanak rendelkezésre, a kedvezményeknek ezen átvitelét a zákányi útirányra, mint szükségtelent megtagadta; mi hasonlóan nem volt kifogásolható, mert a déli vasat az engedétyokmá melyet Remete Géza ügyvéd 1884. február 15-én tartott a Zakál Zsigmond al járáabiró hivatalos sikkasztási s megvess tegelési bűnügyében. (Folytatás ) Ha pedig 1872. évben védeuezem nem volt kényszerítve arra, hogy az azon érről hiányzó ö\'&iegeket eltulajdonítsa s azok mégis elvesztek, okszerűen következik, hogy azok más cselekmény, nem sikkasztás által vesztek e\', s igy valószínűsítve van, s elfogadandó védencaem-nek azon előadása, melyet különben aem czáfolt meg. sem a vizsgálat, sem a vég-tár^yalás eredménye a mely nlőadáat a jbirósig helyiségeiben kezdettől fogva eszJelt lopások s az ott tapasztalt semmi esetre sem kedvező biztonsági viszonyok is egyértelmüleg támogatnak, hogy kérdéses összegek csakugyan ellopattak Ha pedig ez áll az 1872-ik évre. ugy áll a következő évekre is és hogy ezen következtetés bír a legnagyobb va-lósxinüséggel, még azon körülmény ís megerősíti, hogy példán! 1578. érről nem több — mint caak 72 frt 85 kr, 1579 évről pedig caak 82 frt 30 kr. hiány mu tatkosik s ezek is és pedig az 1878. év ról hiányzó 72 frt 85 kr 7 küJömbözŐ időben, az 1879. évről btánysó 82 frt 30 krt pedig 16 alkalommal folyt be, tehát egyes tételek alig néhány forintra rúgtak; már asutáo, hogy ily csekély összegnek eltulajdonításával hason ál lásu egyén, mint védenczem — miképen segíthetett volna magán, miféle erkölcsi vagy anyagi kényszer indította volna őt arra, hogy ily haszonért állását koczkáz taasa, múltját megbélyegezze s jövőjét tönkre tegye, ast én réssemről elképzelni Sem birom, snnál kevésbé a vád részéről igazolva nem látom. Nem látom annyival inkább, mert be van bizonyítva, hogy hivataloskodáaa alatt csupán a kir. ügyészséget illető 1727 frt kéupénst rendeltetése helyére beterjeeitett. Eltekintve attól, hogy menynyire rúghat ason Összegek értéke, melyeket más czimek alatt juttatott rendeltetési helyükre, már maga ezen tény kizárja a sikkasztásra irányzott szándékot. Tehát nemcsak lehető, de valószínű is vádlott ason előadása, hogy a kérdéses összegekétől nemsíkksaztotta, hanem aaok időnkint tőle ellopattak. Már pedig büntető törvényünk szelleme, valamint a felsőbb bíróságaink által elfogadott jogi elv szerint is — a bűnösséget oly esetekben, hol a tettnek elkövetését senki nem !átta, mindaddig igazságosan, jogosan megállapítani nem lehet, még csak egyetlen oly körülmény is forog fenn, mely vádlottnak ártatlanságát lehetővé teheti. Ezen Ügyben pedig — az előadottak szerint — nem csak egy ily körülmény jelentkezik védenoaem mellett, hanem számosabb, melyek a lopás tényállása mellett bisonyitanak s ennélfogva sikkasztásra vonatkozó elméletet teljesen megér ót leni tik. Nos - ha már a sikkasztás tény | telezettségétől meg nem állapítható, akkor annak minősítése is elesik. Mindamellett s a már előadottak daczára, áttérek röviden ason körűimé, nyék bírálatára, mellek az állítólagos cselekményre súlyosító minőséggel bírónak jelestettek. Hogy az illető összegekre nézve a nyilvántartás és ellonörzes lehetősége kizárva nem volt, az már abból is kétségtelen, mert vádlott a levelezéseket sza bályszerűen a bíróság nevében eszközölte, ezen levelek csak ugy, mint a bi-ósági többi levelezések expediáltattak, as azokban behajtatni rendelt össszegek a bírósághoz érkeztek be, a szokásos kimutatások elkészítése alkalmával — vád lott összes iratai — a kimutatást elké fsittő hivatalnoknak rendelkezésére ál\' lottak s vádlott által átvett minden öez-hivatalosan nyugtatván y ózta tott tebát az ellenőrzést sem kizárni, sem félre vésetni szándékában sem lehetett, ast akarva sem lehetett velna ki\' vinnie. téti természetű összeg pedíg éppen azon okból nem juthatott letétbe, mert ellopatott. Lehet, hogy a letétbe helyezésnél késedelem, illetve mulasztás kővettetett el s ez okból sz okozott anyagi kár miatt felelősségre is vonható — de ezen mulasztás — a sikkasztás tényét be nem igazolja. Hogy egy ügyben félre vezette volna a folet, megtárgyalás alkalmával valótlannak bizonyult, miután fél kijelentette, hogy vádlottat a pénz behajtására maga kérte * hogy arra nem ís emlékszik, hogy kimondotta neaí azt, hogy pénze *¦ adóhivatalban v*n letéve, A 41,91, 130 és 131. szám slatt jelze\'.t iratoknak, elveszése, — feltéve, hogy szok csakugyan elvesstek — vádlottat egyáltalán nem terhelheti, e tekintetben a jbirósági hivatalos jelentés még annak ellenkezőjét sem zárhatja ki, hogy ezen iratok meg vannak. Mert mar 60 darabról ssínte hivatalosan az jelengetett — hogy elvesstek ; ereo jelentések hitelét azután lerontotta egy későbbi jele. tea, mely szerint 56 darab aaon iratokból, „szorgalmasabb kutatás után" megkerült. De ha aa ily jelentésnek teljes hitelt tulajdonítunk is, annak hatálya csak srra terjedhet ki, hogy as említett 4 darab ügyirat ,nem találtatik", hogy aat vádlott elrejtette, vagy megsemmisítette volna, nem is állítja, de a jelentésből következtetni sem lehet, ezen feltevés meg annál fogva ia teljesen valószínűtlen, mert hátha a többi — száz darabon felül levő iratok megőriztettek, melyek néhol nagyobb összegű pénzekre vonatkoznak, — akkor ninca értelme annak, hogy vádlott éppen e jelentéktelen összegeket tárgyasé4 darab ügyiratot választotta rolna ki megsemmisítés vagy elrejtés tárgyául, melyre már csak azért sem lehetett oka, mert ezen 4 drb ügyirat, mint már végkép elintézett s irattárilag kezelt jelenkezvné, ciak vádlott keselése alá sem tartoztakjs ennélfogva ha csak csakugyan elvesstek is, — ami pedíg mindaddig bizonyítva nincs, — azokra nésve ót felelősség nem terhelheti. Egyébiránt a kir. jbiróságnál ügyiratok eltévedése, vagy elveszese, hogy nem tartozik a ritkaságok közé, az kitűnik Huckst&dt Gothárd irattárnoknak a végtárgyalás alkalmával erre vonatkozólag tett előadásából ís — mely szerint éppen a legközelebb mult évben, Tóth Lajos ügyvédnek — egy igen nevezetes pere, melyre csak egyezségi bélyegül 20 frtos bélyeg volt felragasztva, teljesen elveszett s mai napig sincs meg. Esen körülmény felett, melyet a nevesett tanú igasolt, a tek. kir. törvényszék csak könnyedén siklott át, pedig h& hivatalos nyilatkozatra hívja fel a kir. járásbíróságot, kitűnt volna bővebben is, hogy as a per elvessett, és hogy oly körülmények állottak elő, me\'yek Tóth Lajos ügyvédet arra indították, hogy a pert újból megindíttani volt kénytelen. Tehát még most is fordulnak elő esetek, hogy iratok elvesznek, illetve ellopatnak, következve akkor is veszhettek el s lopathattak el mások által. De a Büki és Beke Ferencz-féle Ügyben kiderített tényállás se szolgálhat a sikkasztásra terhelő körülményül, — mert a Ragyák végrahajtóhoz intése\'.t levél — ha ténye tagsdva — valaminek elpalástoláaára szolgálhatott, agy as nem sikkasztás, hanem azon Összeg ellop*-táaának eltitkolását czéloshatta, ennek pedig mígnem a maga magyarázata, illetve mentsége az, t. Í. hogy félhetett az anyagi kárnak azonnali megtérítése, kö- Hogy a hiányzó összegek letétbe nem helyeztettek, annak egyszerű oka az volt, hogy ellopattak s igy, mint már nem létezőket — letétileg kezelni nem lehetett; de azoknak legnagyobb réaze nemis volt letéti minőségű, hanem éppen olyan, melyet a jbiróságnál fenállott gyakorlat szerint — közvetlen rendeltetési elyére elküldeni szoktak s esek jegy* sékbe sem vétettek soha; as egy pár le- De kÜlömben is aaon levél — sem hivatalos számmal, sem pecséttel ellátva nem volt, sem hivatalosan czimezve, sem hivatalosan elküldve nem lőn s ennélfogva más czélja nem volt s nem ís lehet, mint éppen vádlott előadja, hogy Beke részére igazolásul &iolgáijoii csupán azon ksrüi-menyre nésve. hogy a kérdéses pénz, a melyhez Bek* igényt tartott — a bírósághoz csakugyan befolyt s mint ilyen kiutalandó lessen; de sikkasztást meg nem állapíthat, sem annak minősitésére befolyással nem bírhat. A megvesztegetés vádját — két esettel igyekszik a kir. ügyéiz ur támogatni. Az egyik a Fülöp József féle. — Erre nézve bátor vagyok egyszerűen vádlott azon tagadására hivatkozni, hogy ő 15 frt s 8 irtot tőle kapott, vagy hogy Ő ilynemű ajánlatot elfogadót\', vo.na, csupán feleslegből megjegyzem, hogy Fülöp, mint panaszos, mint állítólagos károsult, kinek nyereség-vágyból eredt intentióit — vég tárgyai ás előtt tanúsított magatartása s azon kijelentése, hogy pénie után kamatot is követel — eléggé jellemsik, — saját ügyében, érdekeltségénél fogva nem ís tanuskodhatik. A Nyerkí és társai contra Fus-félo ügyben hasonló esettel állunk szemben; esen egyének szinte saját tény ükben forogván, vádlott ellen tanúságot nem tehetnek, tanúságra, mint ilyenek képtelenek, sőt vádlott által hamis vád bün« HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM zalai közlöny WÁRCZIUS 2 ínl?8.\'» tette miatt fel is jelentetvén, már csupáa ezea okból is tanúskodásra, annál kevésbé esküre bocsáthatók nem lettek volna. — A megvesztegetés lényét tehát ezeknek előadása helyrj nem állíthatja, mert ők panaszosok es érdekeltek t mintán saját lényükről tesznek vallomást, tanúvallomás jellegével s erejével* nem birbat, mert saját ténye mellett senk" tauu uem lehet; azért állitásaikat vádló t egyszerű tagadása megdönti, — vagy legalább is bizonyító erejétől megfosztja Megdönti p*dig azért, mert azt ál litják, hogy teljesiteudő cselekményért ajánlottak vádlottnak fejenkint 15 fo-iu tot, már pedig ki ilyent állit, bizonyítani is tartozik, mit saját vallomásával senki Bem tehet. De a bttk. 468. §-a tiltott megvesztegetés bűnténye, hogy fennforogna, nem látom, a a>ról szó sem lehet, mert senki, mint megvesztegető ellen a kir. ügyész ség részérói vád sem emeltetett, tehát megvesztegető nincsen; akkor pedig meg vesztegetett sem lehet. Külömben, hogy megvesztegetésről scó sem lehet, az már abból is kiteU-zik hogyha Nyerki és társainak előadása a szentírás kötelességével birna is — mert maguk Bem állítják, hogy azért ajánlották fel vádlottnak a kérdéses öaszegst hogy azért részükre kedvező ítéletet hozzon, * agy hogy öt megvesztegetni akarták, tehát ahol vesztegető nincs, ott megvesztegetett sem lehet, snDyival inkább mert az e tekintetben a jelen esetre egyedül mérv-dó 1871. évi 8. törv. czikk 13. § a szerint — a pénznek megvesztegetési czélból kellett volna vádlott kezéhez jutni. (Vége következik.) Hírek. — Több panasz érkezett a n helybeli előfizetőinktől, hogy lapkihor-dónk pontatlan, állítja a Zalai Közlöny t. előfizetőinkhez. Kérjük e rendbeli pi naszaikat azonnal kiadó hivatásunkhoz orvoslás vég«tt bejeién teni. — A „hepp-hepp0 ós zikcene-zak cene egy időre kivándorolt városunkból, de halljuk, hogy ujabban fordultak elő ismét esetek, hogy ezek az igazán esetlen darabok játszottak mulatozás közben a tŐszerepet. Igazán nem birjuk felfognt, hogy mikóntiehet ezekben zene-sasiheti-kailag ia szemét daradokban gyönyörködő! s ily módon adni kifejezést a fajgyűlöletnek. A magysr még legnagyobb ellenségeivel szemben sem szokott soha as ernsebb kesében levő esskösökket és módokkal élni, már nemes büszkeségénél fogva sem. A köznapi gúnyolódás a te hetetienség vergődése szokott lenni. Miért kell az ősök erényét az unokáknak ily esetlenségekkel lábbal tiporniok! ? Szomorú dolog az, hogy a jótevő békéből hazánkra fakadható áldást éppen a nemzet fiai nem eDgedjk megérni, — Hering lakomán, a .Korona\' vendéglőben a tűzoltói zenekar játszott. Ez alkalommal kiválóan élénk jelét szép haladásának, mely tagadhatatlanul minden hozzájok kötött várakozást felülmúl. Elismerés illeti a fáradhatlan karnagyot, Knebloch Frgyest, de egytől egy iga kar tagjait is, rügyre azonban mégis ügy elmet tétjük őket az ő érdekükben 1 A tűzoltói zenekar nem csigány-banda! a ennélfogva álláspontot azzal egy színvonalon nem is foglalhat.Ha tehát valahova zenélni vállalkoznak,a szokott 12 órán tul engedjük át a teret azon zenekarnak, mely mellett ok is mulathatnak, de amelylyel reputatiójqk megsértése nélkül versenyre, sem erkölcsi, sem anyagi sikerért sehol és soha nem kelhetnek. Es alkalommal történt as éjfelutáni órákban azon inczidins, hogy a nei:<> — -jó kedvű, a a tisztes időig a tűzoltói zenekar mellet is tüntetőleg lelkesülő egyén által behozott czjgány bandával egyhangú, bum-berdos versenyre keltek. Pedig az ő magasabb álláspontjok azt kívánta volna, hogy a czigányzenének tért engedjenek, s ők a közönaéggel vegyülten málatva, s legfölebb néha-néha közóhsjra mulattatva is, — érvényben tartsák azt,hogy ők műkedvelők. — Ezt mi teljes, jő akarattal és a. ő méltóságuk fentartása érdekéből jegyeztük meg. Ne feledjók hogy őket ~rkölt t0JrlA t, fi erényi József l pár gyámolítani, bogyórtök lelkesedni a kö- , f{iibaVftlót 3alierLajasné 1 db fin zönségnek erkölcsi aotelesége, de e kötelesség a közönség részére nem tételezi fól azon jogot, hogy általa tapsokértés anyagi sikerért a tűzoltói zenekar fölbérelhető bandának tekintették. — Hiába a kőzve létnény tüntetése nem mindig fölfelé mutató ojj! — — „Tisza" biztosító tarsasig fel számolásban. A közel mult napokban a „Phőnix* biztosító társaság és a fölszámolásba!, lévő .Tisza* biztosító társsság között egyesség jött létre, melynél fogva a .Phőnix- a .Tisza- egész lüzbiztoeitási üsleti állományát folyó évi január 1-töl fogva átveszi, olyformán hogy folyó Ovi január 1 tői fogva már a .Phflnix* viseli a .Tisza- tvissái fennálló tűzbiztosítása usán a koczkásatott. — Ellenben a ,Ti egyébb biztosisási ügyekre nézve a .Phő-semmíféle kli-ilezettaéget maga-a nem vállal\'. — Öngyilkosság. F. hó 28-áu egyik helybeli vendéglőben egy Budapestről ideutazott Faber Ottó nevü 19 éves fiatal ember forgÓpiaztolylyal halán tékon lőtte magát s rögtön meghalt. — Egy a vendéglőshöz czimzett levélben kijelenti — hogy amerikai párbaj áldó satu és bocsánatot kér a vendóglŐstől,hogy ¦tniryitknsság* által neki kellemetleneé geket okozott, kéri továbbá hogy halálesetét azonnal sürgönyözzek meg atyja nak Budapestre. A levelet teljesen önta dstosan s higgadt állapotban írhatta. Jel lemsŐ, hogy a levél végén eseket irta: született 1865. június 28-án, meghalt 1884. február 27-én. Tehát halálát már egy nappal előbb megírta. — Verekedés. Farsang vasárnap ján az .Oroszlán" szálloda ivószobájaban kocsisba] volt; igen természetes, hogy kocsisbál verekedés nélkül nem vágződhe tik, — nem is végződött es sem, mert éjfélután egy órakor as ott mulató kocsis urak és Knebel-bakák közt össze koezczanás történt, mely rögtön verekedéssé fajult, miközben a .panganét* is szerepelt, de a bakák mindössze csak négyen levén, a túlnyomó erőtől ugyan epek kikaptak volna, ha a rendőrség erős őrjárattal a helyszínén nem terem és erélyesen köshe nem lép. — Ennek köszönhető, hogy a csatából csakis egy sebesült maradt, u. L Német Mihály, — dr. Sse keres kocsisa, fején snlyos szárast kapott, aS7> hagy a kórházba kellelt szállítani. A vizsgálat a kir. törvényszéki vizsg. bi róaágnál folyamatban van. — A helybeli iparostársulat feb ruár 28-án d. e. 9 órakor az .Arany Szarvas" dísztermében ülést tartott, me lyen határozattá lett, hogy az ipartörvény javaslatnak tárgyalása alkalmára egy már azövegezetten a gyűlés elé terjesztett emlékirat a képviselőház elé terjesztés sék. — Minden esetre szép as, hogy ipa rosaiok folyvást élénkebb jelt adnak ma gnkról, — de mí — Tégig hallgatva az emlékiratot és ismerve a fennforgó viszonyokat — nagyon kevés reményt kötünk az abban foglalt és sok tekintetben jogos óhajok teljesüléséhez. Nyilatkozat. A következő eoro kat vettük: „Tekintetes szerkesztő ur 1 Becses lapja f. évi 17 ik számában a „Hivatalnokok tréfás estély érői" hozott tudósítás a rendesők kö?t tévedésből nevemet is felemlíti. — Minthogy pedig én rendesésben egyáltalán semmi részt nem vettem s ezzel megbizva nem is voltam, — a felemlített két rendeső ur kü lönös érdemeinek elismeréséhes a magam részéről is hoszájárulva — kérem ezen helyreigazító soraimat becses lapjában közzétenni. Nagy-Kanizsa, 1884. febr. 29-én. Kiváló tisztelettel Nyuli György.* — Katonai kihágás. Húshagyó kedden este as úgynevezett Simon korcsából egy részeg asszony jött ki, kit a szomszédságban levő laktanyabeli bakák a laktanya kapujához vonszolva, ott vele kinem mondható botrányos dolgokat követtek el. — Az asszony -sikoltásai egy arra menő kötelea-tanoncsot is odacsaltak, szegény tanoncz uzonban ezen kíváncsiságáért azzal lakolt, hogy a bakák szu-ronyaikkal megverték, sőt meg is szurkálták. — A vizsgálat folyamatban van. A király-utczai Iámpagyujto-gató márczius i-én elaludt. Fizetése ki-kapása után tán egy kicsit a boros kanoson nagyot hajtván,, elfeledte a lámpákat .eggyujtani s igy as amúgy is rósz időben as ott lakóknak bizony a sötétségben nem a legkellemesebb volt a járás-kelés. Felhívjuk erre a kapitányi hivatal figyelmét. — K. J. A helyben tűzoltó egylet álul f. ó. feoruár hó 24-én tartott tombolya estély jövedelme 82 frt. 16 krt. telt. Fe-lülfisettek: Sommer Józs?f 1 írt.50. Hein Mihály 1 frt. Plihál Fereacz 1 frt Saller Lajos 50 kr Schers Ödön 50 kr. Lövrin-ger Ignácz 50 kr. Máy Mátyás 50 kr. Guttmann László 50 kr, Vidor Samu 50 Schers Ignácz 50 kr Ebeospanger Leo 50 kr, Czimbalefc János 50 kr Tombola tárgyakat ajándékoztak: Bátorfi Lajos ldb arany ,jasné 1 db finom szivar tarlót, Löwínger Ignátz 6 db különféle értékes tárgyat, Kardos Mari 1 db kési disz kosarat, Pichler K. 1 db látogató jegy kosarat HayerhoferH. 1 db poresel-lán szivartartót, Hobinka V. 1 db óriási kolbászt teldisaitve, Janda Károly 1 db ritka ssépségü kámeüákból álló csokrot. Mely ssivee adakozásakort leghálásabb köszönetét nyilvánítja, a rendezőség. — A farsang vigalmainak méltó befejezésére a Csáktornyái állami tanítóképezde növendékei mult hó 23-án hangversenyei egybekötött zártkörű táncz-mulatságot rendeztek, mely ugy szellemi, mint anyagi sikerére néstye ritkította párját. A nagyszámú közönség a hang--. r (verseny minden egyes számát zajosan Btá"-nál fennálló életbiztosításokra és megtapsolta, s méltó elismeréssel adóiett Margítai József képezdei tanár ur műértő Ízlésének s a közönség mulattatására irányult Önzetlen buzgalmának. Mulatozás közben a jókedv határt nem ismert; a tusesvérü fiatalság reggeli 6 óráig rakta a csárdást. A négyeseket mintegy ötven pár tánczolta. A képezdei segély egylet javára pedig több, mint 100 frt jutott A díszes hölgykossora eleganciája sem hagy fenn kívánni valót; jelenvoltak B-ncaák nÓrérek, Benedikt Nina, Ber-nyák Amália, Bnchberger Katinka, Du govics Belli, Fischer Fanny, Fischei Malvin (Szt.-Máriáról), Gleimaun Györgyike (Kessihelyről), Laubhaimer nővé rek, Lescsanecs nővérek, Loebl Szidónia, Lupérasbek Lina, Majhea Antonia (Szt.-Mirtonból,) Martíncsevics Julcsa, M&tá-rovics nővérek, Molnár Jolán, Nóvák nővérek, Péterfy nővérek, Rosenberg Róza Spindler Paula(SzelnicsérŐl), Schőn Szidónia (A.-Lendváról, Szabó Janka (Keszthelyről), Szalay Szidónia, Weiaz Róza és Nina (Csehoveczről), Zakál Tercsi, Alazeghy Alajoané, Babics Sán-dorné, Margítai Józsefné, Mirka Domonkosáé, Molnár Eleknó, Szabó La joané, Szinkovioa Ferenczué, Valló Vil mosné, Vlassics Györgyié, Zakál Heu-rikné stb. úrhölgyek. — Ez Is vedd beszéd. Párizsban a minap a fenyitó bíróság előtt egy vádlott, ki rendőrtísztvitélőket sértegetett. Vádlottnak nem kellett ügyvéd, hanem maga-magát Óhajtotta védelmezői. Vedő beasédének egyik passzusa igy hangzóit .Engem, már harminca kétszer iréltek el és Így ismerem a szédelgést. Tudom, hogy mit várhatok as olyan bíráktól, a kik összesen és egyenkint banditák. Két esztendei börtönt akarok, akkor legalább tudni fogom, hogy nem volt fáradságom hiábavaló." A bírák teljesítették kívánsága. Elitéltek lhárom hónapra a rendőrségi tisztviselőkön elkövetett sértésért és ezenfelül két esz tendőre a bíróság megsértése mialt. — Gyaszhir. A következő gyász-jelentést kaptuk : Alulírottak legmélyebb fájdalommal tudatják Nagy-alásony\' Barcsa Kristóf urnák Sümegben, 1884. évi február hó 24-óa esti 1 órakor, rövid betegség után tüdő-szélhüdésben, életének 72. évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 27 én délután 3 órakor tétettek a sü meghi kos-sírkertben örök nyugalomra. — az engesztelő szentmise-áldozatok pedig február hó 27 én d. e. 9 Órakor a plébánia-, és 10 órakor a ssent-Feren-cziek templomában mutattak he az Urnák. Áldás és béke hamvaira! Kelt Sü-meghen, 1884. Barcsa Sándor, Barcsa Fereacz, Barcsa Amália mint testvérek. Id. Háczki Kálmán mint vő. Háczky Aranka és férje: Ssily DecBŐ, Háczky Ilona és férje: Széli Ignácz, Háczky Gizella és férje : Baranyai ÖdÖn,ifj, Háczky Kálmán, Háczky ?un», mint unokák. Szily Aranka, Szily Kálmán, Szily Jenő, Széli József, Széli Mária, Széli Kálmán, mint dédunokák. — Nyilvános Iköszönet és nyűg tázás. A csáktornyai állami tauitÓkópasde növendékei által a képezdei segélyzŐ-egy-javára f. évi február hŐ 23-án rendezeti s hangverseny nyel egybekötött zártkörű tánczmulatság alkalmával felülfizetni ke gyeskedtek: Gróaz József 1 frt, Ujlaki-Hirschler urak 5 frt, Paksy GyŐzŐ 2 frt, Práger Izidor 2 frt, Mirka Domonkos 1 frt, Luperszbek József 2 frt, Buchberger Fülöp 1 frt, Dugovits Beti 1 frt, Dugo-vits Pál 1 frt, N. N. 1 frt, Mískolczy Arnold 1 frt, Samu József 1 írt, Pethő Jonő 1 frt, ösv. Göncz Lajosáé í frt, Báron Lipót 2 frt, Babics Sándor 1 frt, Sá-rosy László 2 frt, Gr ész Alajos 3 frt, özv. Gréss Jánosné 3 frt, Rosenberg Lajos 1 frt, Probazt Ferencz 1 frt, Sseivert Antal 1 frt, Matanovícs Péter 1 frt, Molnár Elek 1 frt, Szilágyi Gyula 1 frt, Zakál Henrik 1 frt, Neumann Albert 1 frt, Dr. Krasovetz Ignácz 1 frt, Tódor József 3 fr", Pecsornik János 1 frt, Bors István 1 frt, Dr. Schvarcs Albert 1 frt, Pecsoraik Károly 1 frt, Jeney Gusztáv 1 frt, Schulek Mátyás 2 frt, Plichta János 1 frt Össsesen 52 frt. A ssives adományozók fogadják a képezde összes növendékeinek alulírottak által e helyütt is örömmel és mély hálával telt köszönetéti Csáktornya, 1884. febr. 26 áo. A rendezőség. bírt arra, hogy ss ő reá kimért két havi fogházbüntetést helyette kiállja. Lázár János as alkat elfogadván, Draguj Konstatinra kimért büntetést ki is állotta. A tett feljelentés következtében büopalás tolás vétsége miatt vissgálatot már megindították. — Az „Arany Szarvas" szállóban mare. 1 én kedélyes mulatság volt. Ugy halljuk, hogy a társas kör régebben dívó szumbatesti mulatságnak egybefoglalás: volt as. Egyebet nem\'tudunk rólai — A dísznek lrállt szerte szét nagy a .rokonszenv a tolvaj urukb: Legközelebb arról értesülünk, hogy as oroastonyi plébános fiatal dissnait, szám-szerint ötöt, iameretlen tittezek [egy éj jelei: leölték a ugy vitték el as ólnól A plébánoa észrevette a sajt; a ház őriző eb is erősen ugatott; de a zárt hajlékot senki sem merte elhagyni, hogy a tolvajokat elrezzentse. Bizony as a dák nagyon szomorúan áll ssemély és vagyonbiztonság tekintetében 1 — Egy gyönyörű csillag látásik tiszta éji időben a hold izrlája közelében. A feltűnően szép és fénylő csillagot sokan bámulják estente ; mert őszbe csavarodott emberek sem emlékesnek, hogy holdnak ily közelében csillngot észleltek volna. Majd a csillagászok minden bi sonnyal megfejtik, hogy mikéot bolygott oda as a kis fénylő óriás ? Beküldetett A hazai ipar terén nagyszerű hala-dást s előmenetelt jegyezhetünk annyiban, bogy a fiaméi első magyar rizshán toló 8 rizskemenyitó gyár oly kitűnő minőségű rizekeményitőt szolgáltat, mely a külföld készítményeivel nem csak versenyezhet, de ezeket jóval felül múlja, örömmel constatáljuk, hogy fiaméi rizskemenyitó páratlan jó minősége által a külföld készítményeinek nazánkbaní továbbterjedését teljesen meggátolá b legmelegebben ajánlhatjuk tehát a háziasszonyok figyelmébe. Kapható minden jelentékenyebb helybeli füszerUzletbon. Irodalom. — K«s helyett vlt a fogsa-gban* Dragoj Konstantin vaíkonyi lakost és éjjeli őrt, még 1883-ik év elején snlyos testi sértés vétsége miatt két havi fogházra itelték. Vádlott büntetésének meg kesdhetésére 1883. évi nov. hó l-ső napjáig halasztást nyert. Esen határnapon aztán mégis jelent Dragoj Konstantin a fogbázfelügyelóeégnél azssJ, hogy a reá kimért két havi fogházbüntetést jött kiállani; mire nevesett letartostattatván, a két havi fogházbüntetést tényleg ki is állotta. Szabadon bocsátása után azonban kisült, hogy nem Dragoj Konztatin töltötte ki a két havi fogházbüntetést, hanem bizonyos Lázár János, szintén val-kányi lakos, kit is Dragoj Konstantin & frt és öt öl szalma átadása mellett rá (E rovat alatt megemlített munkák Nagy_ Kanizsáé. Wajdits Jóesef kBnyvkereiekedéiében kaphatók vágj általa megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan telje tétnek. — Eredeti magyar gyorsírás. Gassner Lajos fellépte óta (A gyorsírás rövid és magyar nyelvre alkalmazott tana; Pest, 1862.) mely azonban csak gyenge kísérletnek bizonyult, s mely a most divó rendszereknél is sokkal hátrább van — napjainkig nem jelent meg a könyvpiacson oly mű, mely önállólag — nem idegen rendszerekre támaszkodva — akarta volna a gyorsírás kérdését megoldani, b igy méltán örvendhetünk azon nagyszabása mü megjelenésén, — melynek csime: \'Az uj magyar gyorsírás tankönyve", nyelvünk természetéhez alkalmazva, s különös tekintettel a magántanulásra ; irta Dr. Kele Antal. E könyv, mely a Légrády-testvérek kiadásában jelent meg, érdemes rá, hogy tüzetesebben ii fölbivsssék ráa figyelem. Hazánkban két rendszert követnek a gyorsírók: a Gabeisberger-Markovits és Stolze-Fenyvesi-félét. Gabelaberger közönséges irás jeleit alapelemeire hozta vissza, a csikornyátó! megszabadította és as igy redukált jel .t a gyorsírásban ugyanazon betű jelölésére használta; Stolae ellenben nyelvtani szempontból indult ki, s a már redukált jelekből as egymással rokon hangok jelölésére (b, p; d, t, k, g) hasonló jeleket használt — Mindkét rendszer abc-jéoek ezen genezise elhibázott, mert nem as egyedül helyes — gyorsirási — szempontból indul ki. Mint tudjuk a redukált jelek a gyorsan haladó kés által nem mind egyenlő könnyűséggel gyorsasággal irhatok. Vannak folyékonyak, s kevésbé folyékonyak; más részről a hangok, sem fordulnak elő a nyelvben egyenlő arányban és mennyiségben; pl. mig 1000 a fordul elő, addig e ossk 10. Ebből látható, mennyire elhibázott mindkét rendszer abo-je, melyek a fentebbi körülményt teljesen figyelmen kívül hagyták. Kelének azonban első gondja volt táblázatos kimutatást késsíteni arról, hogy a magyar nyelvben a hangok minő arányban fordulnak elŐ; etekre már könnyű volt a folyékony a kevésbé folyékony jeleket arányszámaik szerint alkalmazni. Eddig erre egyik rendszernél sem voltak tekintettel; egyedül szerzőnk vitte keresztül ezm eléggé nem méltányolható elvet. Fő is re ertetí jele a grend-sserek életrevalóságának : vájjon a magánhangsók jelképi jelölését, as u- n. hangváltozatot, S a mássalhangzói torló* dások tanát miként sikerül megoldani. A két ismert rendiser is a magánhangzd-kat csak a szó elején és végén irjs ki betűrendi jelével, a azó közepén pedig jelképileg jelöli a mássalhangzók különféle módosítass áh*]. A Gabelaberger Markovit- rendszernél a magánhangzók jelképi jelölése, a másealhangsók vasta-gitása, öbiöeitéee, mólyitése, magasítása, ékezése, s hegyesitéee áital történik, a Stolze Fenyvessy rendszer ezen résséoél legnagyobb szerep jutott a vastagitásnak (valamennyi znélyhangu magánhangzót: á, 0, Ó, U, Ú vastagítás álial jelöli, továbbá a közép hangú (i. e. éj szavakat, ha bennök mély hangú magánhangzó fordul elő) mi pedig\'az irás gyorsaságának nem szolgál előnyére, továbbá majd vonal alatt, majd a vonalon, majd a onal felett ír (többsoruság.) Szerzőnk könyvénfk ezen része, melyet a gabels-aergi és stolczei-féle rendszer csak as emiitett prollematikus — és a tanulást sok tekintetben nehezítő módon volt képes megoldani — leginkább sikerült. Képes volt egyszerű és mégis nyelvűnk egész szókincsét átölelő szabályt fölállítani. E czélból minden mássalhangzóra két jelet — melyek csak nagyságukra nésve kúlönbósnek — vett fel; és a szerint a mait kicsi után kicsit, kicsi ntán nagyot, nagy után kicsit Stb. Stb. ír, más-más magánhangzó olvasandó kösbe. Még a hangrend megszakadásokra ifl keiló tekintettel; (találók, találák,kapék, kapák, adók, adák, viíéz, vitás) képes azokat határosottan jelölni a nélkül, hogy betűrendi jelével kiírná, mint ilyen esetben a Gabeisberger-Markovits gyorsírás teszi. A mássalhangzói torlódások terén is hrtározottan fölülmúlja nemcsak Gab.-Markovita rendszert — mivel nem sokat mondunk, mert ez még sok egyszerű szót sem tud kiírni, pl. halk, belki, telki stb. szavakat aem tudja kiírni, mert ezek helyett írja: halak, beieki, teleki stb, — hanem a Stolze Fenyvesei félét is. A könyvnek már első áttekintésénél észrevehető, hogy \'alapos nyelvészeti tudományokéi tett. A rövidíteni tanban a fősúlyt nem a jelvényes kivételekre (mint a Stolze-Fenyvesi-féle) hanem a nyelv lényegéből önként kínálkozó rövidítésekre fektette. Szerettem volna mélyebbreható összehasonlítást tenni e 3 rendszer közt, de es csak a szakembereket érdekelné, hanem már az eddigiekből is kitűnik, bogy eltekintve a redukált jegyek fentebb jelzett egyedül helyes elosztásától szerzőnk eldobbta a többsoros írásmódot, öblösitést, ékesést begyesitést; a vastagítást csak a másealhangsók kettőzésére használja, vele egyetlen magánhangzót sem jelöl; nagy kezdőbetűt használ, mire eddig egyetlen rendszer aem volt képes. — EsekbŐl levonhatja a ssives olvasó azon következtetést, hogy a mi sok tekintetben kiáoyo-san sikerült Markovim és Fenyvesinek idegenek németszerzőkhöz többé-kevésbé ragassaodva: azt szerzőnk buyárlatok alapján sohkal szerencsésebbaa oldotta meg. A könyvbeu tárgyalt nj rendszer nagyon megérdemli, bogy gyorsíróink figyelemre méltassák. Ara 1 frt 50 kr. Kapható szerzőnél Nagy-Kanizsán és Wajdits József nagy kanizsai könyvkereskedő bízományában minden hasai könyvkereskedésben. (Magyarad, Hout-Szántó.) Wache Af^X. ~ Jókai MÓr a világirodalom e nagy alakjának legújabb regényei olcsó füzetes kiadásban bocsátja közre Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Budapesten. Az a csél lebeg a kiadók előtt, hogy a halhatatlan költő ragyogó müvei bejussanak nemcsak a gasdrgok könyvtárába, hanem a szegényebb sorsusk könyv-pólósaira is. Bírhassa azokat minden magyar ember. Jókai alakjaiban és bűbájos nyelvében lásss, szeresse hazáját megszépülve, a költészet fényével meg-aranyozottan. Jókait nem elég kiadni, Jókait el kell terjeszteni. Est tüstemaga elé a kiadó ciég s mindent meg fog tenni, hogy a közönség Jókai müveit minél olcsóbban a minél élvezhetőbb alakban kapja. A szöveghez Jókai Róza (*z ünnepelt író leánya) fogja rajsolni a képeket, melyek természetesen jobb, igazabb magyarásói s hangulatosabb kísérli lesznek a költő alakjainak és szellemének, mintha idegen kés rajtolná saját, némelykor nagyon is elütő felfogása szerint. Ha Jókai regényirodalmát a külföld divatos, úgynevezett szeciácziós regényeivel ösasehasonlitjuk, a különbséget abban találjak, hogy Jókai regényei ép oly érdekfeszítő hatását csakis nemes eszközökkel éri el ; míg amaz k as eszközökben nem válogatnak s leg-többssűr csak as erkölcsiség rovására, vagy asérzékiségfölsaklatásával képesek néba a Jókaién alól maradó érdekeltséget kelteni, mely végeredményében legtöbbesör undorító salakot hagy hátra as olvasó lelkében; addig Jókai felemel és meg-nyugtat. Ehhez járni, hogy mindás, mit Jókai ir, egy magasito> HUSZONHARMADIK évfolyam zalai n y MARCZIUS 2-án 188 4. kóltÓi lélek kiapadbatlan forrásából szár-maiik es a forrás tárgy ós alak tekintetében oly műveket teremt, melyek a mieink, melyek a szó teljes értelmében nemzetiek, magyarok. Szükséges-e Jókai müveit bővebben ajánlani? Hiszen az 6 neve ismerősen, kedvesen csendül széles e világon, ahol érző szivek, müveit kedélyek vannak. Csak épen itthon kel leDc-u magyarázni, ki ő éa hogy ir ő? Csak épen itthon, hol csillogó zamatos humorát, nemes költészetét, nyelvének gazdag színpompáját teljesen lehet élvezni ? Nem szükséges itt Jókait ajánlani — csak a közönség minél tömegesebb pártfogását keli kérnünk, hogy terjedjenek el művei ugy, a hogy arra Jókai méltó b legyen a közönség is méltó arra, hogy Jókaija van. Jókai Mór ujabb regényei czimü vállalat a költőnek csak azon műveit fogja közölni, melyek eddig köoyvalakban nem jelentek meg ós es.-.kis alapok tárczahasábjaiban láttak napvilágot. At első mű, melyiyel Jókai Mór ujabb regényeinek kiadása megindul : „A lőcsei fehér asszonyu czimü ötköteles regény a nagy költő egyik h\'gnagyobbszabásu, legérdekesebb alkotása. A vállalat 2: 3ives, nagy nyolczad-rétü fezetekben fog megjelenni, még pedig egyelőre két »"etenkinl egy füzet. Egy-egy füzet ára 25 kr. M-grendelhefő minden hazai könyvkereskedésben. Előfizetési ára: Egész évro (26 füzet) 6 frt. Félévre (13 füzet) 3. frt. Az előfizetések legczélsznrQbbsn postai utalványon küldhetik be a kiadóhivatalhoz: (Budapest. IV. vAcai-olcsa 11. ez. alatt. Vasúti menetrend. Érkezik. Reggel._Indul. IÓ.IP. B. Ujbely P- v.| 4j S Buda P.v. 4,18 Fiume ;Gy.vj 5|27 Praperbof |Gy.v| 5!46 l i0.-!?: PragprhofiP. v. Barcs !P. í Boda iGy.\' B. Ujhelj;V. v Bnda Y. 1 ¦; 48 r> io] 6\' 6 15) 7 13 Sopron V. t. Praeernof P v. Barcs V. v. Buda P. v. Buda |B. Djhelj P.v.|10 28IJ Buda ;Gj.v|lO 38 I Praserhof jP. v. II 19 Barca :P. v.|ll 31| Délben. 2il6 llj Buda \'liló Pragerhof 1 !41 I Sopron ljöSJ; Barcs Éjjel. 9;61 i|| Pragerhof Fiume Buda B. üjhelj. V. v V.t.| |6j.»| Uy.l P. Ti Lapveaér éa kiadó: SZÁLAT SANDOB Felelős sierkeai.lt : TASS ALMOS. Laptulajaono.: WAJDITS JÓZSEF. oaoc ooo_ ooooo ooooqoo oo §§ GYÖNYÖRŰ ROM: KATH. IMAKÖNYVEK. QQ Van szerencsém jelenteni, hogy a köztiszteletü BeLe Aft Kristóf vörös herényi róm. kath. plébános és hirneves magyar íré által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást jyjf ért, az áhbitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesítő, uü háromféle kiadású: .Mennyei Mannnskert", Üdvösség Qt»- OO vénye*, „Biztos lelki vezér* czimü és már tizenkét ezer OO példányon felül a kath. hivek közt elterjedt OO imalsönyveKet OO a teijee írói joggal örök áron megvásároltam. OO Beke KrÍBtóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lel- OO kesén küzdő lelki atya bölcsen belátá ezen imakünyvek szüksé-OO g^égét, ezek által igyekezett a uyelvetrontó és hibás ima* qq könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjelenésük óta mindenütt szívesen fogadtattak és eddig a veszprémi, pécsi és szombathelyi pÜHDÖki hatóságok jóváhagyását kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szívesen látnák Hessyei mannáskert, vagyis teljes tartalmú, in—-tény kithoÜkusok használatára, harmadik kiad. ssettl képpel 8-rétfl, felbőrben, kötve tokban Egész bőrben, tokban ét finom aranymetszéssel \':- . hír nymí:¦ - \'. . csat és kereset Zergebőrben, csat és disxinéssel Finomabban készítve ..... Selyem- vagy bftrsonykBtéa aranymetstésfei diszitve OO »a- és énekÖnyv kereaz-r.i aczélmet frt 130 frt 1.80 frt 2.70 frt 4.-frt 6.—. -t 7—10— Árverési hirdetmény. A nagy-fcanizsai kir. tszék tlkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Engel Adolf nagy-kanizsai lakos végrehajtatónak, Dely György végrehaji *st szenvedő sárszegi lakos elleni végrehajtási ügyében a nagy-kanizBai 304. sz. tjkvben A f 335. hársxám Dely György tulajdonául bejegyzett a kiskorú Dely Béla, Géza és "yula által árverésen megvásárolt a 631 fit 50 krra becsült ingatlan 1SS4. évi miircziu-t hó G-ik napján délelőtt 10 órakor ezen lkvi hivatalbau megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal sz árverezni kívánók tartoznak a fennti becsár 10 százalékát készpénzben vagy ővftdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. trvssék tlkvi osztályánál s a kiküldött végrehajtónál megtekinthetők. A nagy kanizsai kir. trvszók, mint tlkvi hatóság 1Ö83. évi novemder hÓ 23. napján. Tamássy s. k. kir. trvsíéki elnök. Kissi. k. kir. trvsiéki jegyző. Édes anyám, ki már éltes asz-szooy, huzamosabb időn keresztül Cfúzban szenvedett a nélkül, hogy \'segélyre talált volna. Véletlenségből azonban egy házíszer birtokába jutottam, mely nemcsak nekem szerzett gyógyulást, hanem jó a.iyámat is gyorsan megszabadította a fáj-dalmaktő . Hasonló bajban szenvedőknek hálából szívesen adok díjtalanul közelebbi utasítást. Hlina Bécs, I. Getreidemarkt 2. papirr.a nyomva 12-rétü, hat kittluő acüólmpLiícttl képpel. Szinnyomatu czimlappal. Negyedik kiadás. frt fn frt 1.20 frt 1.80 frt 2.80 frt 3.&0 5—6.-6-8.— —.40 1.50 250 ikei kis angol vászon frt és í Mennye! naonáSKert Üdvösség ösvénye, Biztos ietkívezér Fél bSrben, tokbai Egé*e bőr, finom aranymetszés én tokban Actél kereset és csattal...... Zergebőr diszkessel....... Finomabban kiállított....... Selyem- vagy bársony dissitmény .... Mennye! mannáskert 32-rétü, temérdek képpel díszítve, papirk. tokban , Aranymetszéssel, tokban..... Aczél kereset, csatul ...... Zergebőr, díszesen ....... Selyem-bársony finom di*sitménynyel .... Kis rózsásáért, vagy a kath. keresztény ifjusíg tainos aranynyomata papirkötésben, tokban; ára 30 ki ecDEt nyomással 40 kr., egész bőrben velinpapiraranymetszéssel, tokb: 50 kr.; aczélcsatra 70 kr; egész bőrben velin papír aranymetszéssel és acél csatra, kereszttel 80 kr. Egyházi énekkönyv. 115 egyhási éneket tartalmazó, 11-:\'.; kiadíst ért csinos aranymetszéssel készített könyvecske, ára 60 kr. Honok komáromi emiéay, a bold. sz Máriát kegyeletteljesen tiszteifi magyaroknak ajánlva, ára 20 kr. Nagy áldszst, irta Tóth Mike Jézus társasági Ug IV. kiadás, csinos könyv képekkel ára fűzve 18, kötve aranynyomassal 28 kr. A szent keresztúti ájtatosság, képes kiadás irta Sxemányi Ágost sient-Ferencz r. áldozár, kemény kötés, arany nyomassál 28. kr. BBjBj-- Minden megrendelés posta fordultával eszközöltetik. ~W tim-i.tt.1 WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó N.-Eanizsan. QC B iztos és gyors hatású a miudeaütt nagyra becsült és gyógyerejünek bnoavalt Mpitzwe gerich növényből készült nitzwooricl-cnaorlLál (Bonbons,) Schmidt Viktor es fiaitól Becsben, fcöhőgéí. rekedtség, elnyálkásodás és borath ellen Valódi m in ő s ti g b e n CSR k a g y ó gy tára kban 1062. S-ll sztragon Mustár szab. csomagolás Schmid Viktor és üai b&csi különlegességi üzlete, belföldi hitelesítéssel valódi minőségben a gyári védjegygyel ellátva \'/p v* 81 vs kilós üvo gekben kapbatók minden fűszeres különlegességi üzletekben, 763 18—26. IRDETESEK. Szabadalmazott gőzmozdonyok Schranz C, és Rödinger (i.-féle gépgyárból Bécs, X. Damfgasse 15. Készítenek: mint különlegesség szabadalmazott gőz mozdonyokat 2—16 lóerőre jótállás mellett, mint a legállandóbb és legokfazt*.-riibb hajtó erő, 50% ÍŰtúszer megtakarítással. Ezen mozdonyok sem külön kéményt, sem alapot nem igének s ezek felállítása minden helyen engedélyeztetik, sőt lakóba zaknál malomhajtásra ezen mozdonyok találtatnak legalkalmasabbnak, melyet bizonyítványok igazolnak. Küld ezenkivül a gyár mindentéle • vasrészeket, valamint teljes malcmberendezéseket. ^ Árjegyzékek Ingyen és bérmentve. 2039 1-6 ^ g XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXÍQ/ ^{&rtX&rJKr\\KfartXfe^XrtWfa&^ Bérleti hirdetmény. | Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa rtszéröl közhirrt! tétetik, hogy a telekuti téglagyár 1884. évi g marczius hó 18-án a városi száravevői hivatalba & reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik, s A feltételek a városi számvevőségnél bete- íL 2 kinthetők. L S Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. febr. 25-én. S * 20341-3 A városi tanács. % Eladás és bérlet ^ 8 részesek, hely üresedések s. t. b., a legbiztosabban csakis hirdetés utján a czéloknak megfelelő lapokban jj^ yL lesznek az illető pályázó tudomására hozva; a befolyó ajánlatok jav )t( hirdetőknek eredetileg less beküjdve További felvilágosítással szolgál MOSSE RTTDOLF 1086 5-6. hirdetéaek felvételi irodája Bécsben, I. Seiieratatto 2. alapíttatott 1S58. WALSER FERENCZ első magyar gép- és tüzoltöszerekgyara, harang, és érczöntódéje BUDAPESTEN, Bottenblller-ntcza 66. Ajánlja gyártmányát, miiít magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivattyúkban. elvállal teljes Vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről mo- dern technikai alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfordök felszerelésere, szagmentes Urszékek felállítására és minden vizmüvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek- Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 3 - 80 ooooooooooooo OO legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és holyag.hu-rutnál. MaítODi Henrik, Karisbad és Budapest Wajdits József kóuvravomdájibúl Nagy-Kanizsan. NAGY-KÁMZSA. 1884. márczius 6-án ElofUstKI ár t-cétx ítrt......8 frt iéi éne ..... * r <.«\\\\fii nm......2 , Kyy sxóm 10 kr HIRDETÉSEK 5 tasiboi petitsnrhan 7, mairniiixii\' ti i minden tnválihi sorért *> kr nyilttérbek sorúnként 10 krtrt vétetnek lel Áincstári illeték minden egyes l«!r-t.*-tf-sért 30 kr. fiietenrlÓ Hiiszonuamadik éyiolyam. A lap szellemi részét illető" közlemények t scerlíPSEtfihftí, aayafí részét illető közlemények pedíh kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA Wlasziossáz. BérmenUtlen letelek csak ísraei-. ..minka társaktól fogadtatnak «1. Kéziratok vissza nem költlutuek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános Unitótestalet*, a , nagy-kanizsai kfedeuneTeló egyesttlef, »,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*^ .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulválasztmany* hÍTatalos lapja. Heteiikim kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Mily irányban haladjunk. Századunk általában a fclvilá-gosodottság századának neveztetik. Az a nagy történelmi esemény, melynek neve franczia forradalom, alapjában átváltoztatta a társadalmat és az emberi nemet — az összesét — felemelte magas hivatásának színvonalára. Az emberiség kiszabadulván a hatalom dermesztő békói köziil, a szabadság élvezetében gyors fejlődésnek indult és számos találmány hirdeti a szellem szabadságának dicsőségét. Azonban a természet ugrást nem tür, hanem megkívánja a folytonosságot a fejlődésben. Valamiként a gyorsan növő növények belseje korbó — nem állandó 8 csak a lassan, de folytonosan képződő tölgy képes daczulni századok viharával: akként az emberiség is, mint természeti lény, alá van vetve a természeti törvényeknek és mint szellemi lény is megsinli aj kelleténél gyorsabb, — rohamos ha-1 ladást s lelki életében fel-feltünnek | a jelek, melyek betegségről tanúskodnak s melyeknek fejlődése tönkre teheti az emberi szellem óriási vívmányainak minden előnyeit. Jelen sorainkban a betegség egy ily jeléről akarok szólani. A szabadság eszméitől elragadott emberiség rohamosan haladva a a megkezdett uton, igyekezett mindent elvetni magától, meíy a szabad mozgást — akár testileg, akár szellemileg veszszük azt — bármiként is akadályozná. Az emberi elme, a kutatási ösztöntől űzetve, keresni kezdé a támpontokat, melyekre a hit, a vallás festeti épületeit és a kutatás eredménye némelyeknél az leit, hogy a mi nem megfogható, ami nem észlelhető, az nem létezik s hogy ekként a vallásnak nincs alapja a természetben. E tétel hatása a társadalomban az lett, hogy meg- tagadtatott a hit, a vallás szüksége az erkölcsi életben, és hangosan kezdték hirdetni, hogy jő erkölcsű hasznos társadalmi tag mindenki lehet, ha mindjárt a hitnek, a vallásnak legkisebb paránya \' sem él lelkében. Hiába küzdöttek az ellenvéleménynek, hiában mutatták ki. hogy a szellem legalacsonyabb fokán élő emberben is megvan a vallási érzék tehetsége, s hogy ekként a hit, a vallás az ember fogalmának kiegészítő része: feleletül csak az jött az ellentáborból: amit tudok, azt hiszem, a mit nem tndok, nem is hiszem, — se nézet mindinkább tért kezdett hódítani, s elterjedt a tudós értekezóktói a nép legalsóbb fokáig, mely utóbbinak hite volt jóltevője, vigasza, melyet hite erősített a mindennapi verejtékes munkában, hite tartott meg az erkölcs ösvényén. S amiként enyészett a bit hatalma, akként szaporodott ai el-szegényedók, a munkakerülők, a go nosztevők száma. Az ily hatás visszahatást kellett, hogy szüljön az emberiség jólétének miatta. Hangosan kezdett érvényre emelkedni a nézet, hogy az emberiséget csakis valláserkölcsös neveléssel lehet visszahódítani az erkölcsösság eltévesztett, elhagyott ösvényére s hogy csupán a vallás-erkölcsös és a munkára szoktató nevelés az, mely a társadalom jelen betegségeit orvosolni képes és így a nevelés központjául egyrészt a vallás és erkölcs, másrészt a munka fogadtatott el. A nép nevelését intéző körök hazánkban elfogadván az emiitettem vezérelvet, ma már & nevelésnek minden hivatalos közege ezen elv keresztülvitelében fáradozik. Hivata los közege — mondom — mert a népnevelés főfaktorai közül az iskolát hivatalos közegnek tekintem, nem hivatalos — de igenis hathatósan közreműködő közegnek pedig a csa ládot kívánom tekinteni. A hivatalos közeg a meghatározott elv alapját teljes erővel igyekszik megfelelni a várakozásnak; de szüksége van magasztos működésében a család támogatására is, sót enélkül — kimerem mondani — * iskolától teljes eredményt várni — képtelenség. Tekintsük már most meg, miként teljesiti a család e tekintetben kötelességét. Látogassuk meg a szegényes kunyhókat, melyekben a sötét nyomor ütötte fel tanyáját, s a jómódú gazda kies hajlékát és kérdez zUk, vagy inkább figyeljük meg véleméuyét a vallás és hit dolgában, s szomorúan fogjuk tapasztalni, hogy oly kevés embernek van meg hite. A szegény nem hízik Istenben, a gazdag pedig elbizakodott saját jóié tében. És az ilyen családoknak kell az iskolát támogatni a vallás-erkölcsös nevelés eszközlésében! Egy példát szolgáltat erre a közel mnlt napok egyik eseménye, mely |*gyik helységben történt. Ugyanis a lelkész hivatásához híven, fáradhatlan igyekezettel tanítja az iskolába járó növendékeket a vallás magasztos tanára, igyekszik szívökbe oltani a keresztény vallás nemes érzelmeit s e munkája közben szomorúan tapasztalja, hogy a többek között különösen egy fiu — a kit pedig Isten fogékony észszel áldott meg — éppenséggel nem fogadja el a tanítást és hogy minden biztatása, intése haszontalan, a fin makacsságával szemben. Ékként állván a dolog a testi büntetés keményebb eszközéhez folyamodik és megkísérli azzal jó útra téríteni a ma tacskódét. És mi történik ? Az apa felháborodik és miután más nton — nagyon természetesen — elégtételt nem szerezhetett, megtölti fiának zsebjét dióhéjjal és felbiztatja, hogy adandó alkalommal az iskolában dobja azt a kérdező vagy dorgáló lelkész fejéhez. Szomorú jele ez az elharapódzott vallástalanságnak és nehéz, eredménytelen mnnka vár az iskolára ott, ahol a család által legszentebb munkásságában a vallási érzők fejlesztésében ekként gátoltatik! — Ennek ellenében kell, hogy mindenütt, ahol csak lehet, küzdjenek a jobb érzelműek s ez az oka, hogy a sajtó is minél gyakrabban foglalkozik a nevelés ügyével. — Jelen czikkflnkkel is odatörekszünk, hogy a szülőket kérve, szólítsuk fel az iskola támogatására, hogy legyen reményünk hozzá, miként eljövend a vallásos bázinevelés országa és a hitbe vetett bizalom uj erőt ad az emberiségnek a lét sokszorozódott terheível való küzdelemben. Egy uj iparájj. Az a sokoldalú czél, melyet a „Magyar Nemzetgazda" feladatául kitűzött s a mely értelmes közönségünknél\' rég érzett szükséget, hazánk községi irodalmában pedig hézagot j pótol, lehetségessé teszi, hogy e tápok keretében, utaljak egy nálunk is a meghonosításra érdemes é nemzet gazdasági szempontbői sem megvetendő iparágra: az egészen vagy részben ásványi anyagokból álló ékszerek és dísztárgyak készítésére, a finomabb kővésés, kőmetszés, kő csiszolás, kővágás és egyéb ezzel összefüggésben álló mesterség-, illetőleg művészetre, a glyptikára. Hazánkban, a hol a fényűzés nagy és ennek folytán az ilynemű dísztárgyakban is a szükséglet tetemes, eveukint sok ezreket költenek e czélra, a mely egész, összeg külföldre , pedig Parisba vándorol , mint a mely az ilynemű czikkek főforrása. Pedig régi hibáinak beis mérését nem röstelő közönségünk ma már mindinkább fölhagy azzal a téves, sokáig dívott felfogással, hogy csak az szép és jő, a mit drága pénzen külföldről importálnak hozzánk és bizonyára rövid idő alatt megszokná és megkedvelné az e téren hasonló művészettel itthon olcsóbb áron előállított dísztárgyakat ét ékszereket Á giyptikával szükségképen szoros összefüggésben álló iparágak, nevezetesen pedig az arany-és ezüstműves iparok, az utóbbi években oly szép haladást tettek, hogy nem egy honi ebbeli mestermü keltett már általános feltűnést és nem egy hazai czég művészi kivitelű munkálatai vetekedhetnek a külföldiekével. Mennyivel inkább indulhatnának ezek még nagyobbmérvü fejlődésnek és versenyezhetnének a külföld hasonló készítményeivel, ha a kiállításhoz szükséges összes anyagokat ép oly tökélyben és művészi kivitellel itthon kaphatnák és nem kellene a kövek vésése, czifrázása, csiszolása és egyéb idevágó dolgok miatt a külföld művészetéhez fordulni. Hazánk felette gazdag olyan ásványi anyagokban, a melyek igen czélszerüen volnának különféle ékszerek- meg dísztárgyakra használhatók, de a melyek egészen hasznavehetetlenné válnak,minthogy azoknak külföldön való földolgozása fölötte kétséges, hazai művészet pedig e téren még nincs. Kénytelenak vagyunk akárhány olyan ásványi anyagból készült tárgyat külföldről kész állapotban importálva drága pénzen megfizetni, a melyhez anyagot nyersen hazánkban bőven feltalálhatnék és így nyersen, részben mint egészen értéktelen, tekintetbe sem jön, résziben pedig alig számbavehető áron kerül külföldre, onnan pedig felette drágán megint vissza hozzánk. így vagyunk ezekkel, mint sajnos, sok t Átyfcz a. Egy kilogramm S7iFnyogz8ir. Irta: Welsz Julcsa. Aratás ideje voit. Oiga grófkisaassony a főváros sgyik nevelő intézetéből vissatért vala. Gyön-gédérteimíi mamája társaságában egy hímző keretre hajolva ült, de staporáb ban mint a tü, járt a kedvesebbnél ked vesebb szájacskája. Sokat tudott ssígoru figyelemről, a saabadság korlátozásáról, zserfölötti szellemi erőltetésre*/ csevegni, és élénken ecsetelte a hát és intézet k ztj különbséget. Olga grófkisasszony élénk termé ssetü, magatartása könnyed, fesztelen naiv. Kénye kedve sserintsseretnevetní szökdécsel, ugrál, tánezol; de csevegni különösen szeret. Czigánysene vigeaja hangzik as utcairól. Olga grófkisasszony félretolta himte keretét, meiy türelmét már elégsoká próbára.tette, és ai ablakhoz sietett. Aratök éa aratóoők nagyaerege kö-*etva a falusi tarka-barka gyermekaereg-* 1 zeneszó és dalolás mellett a grófi kaatélyoak tartott. A sereg közepéből busákén kiemel kedett a kepéakossorn, kalászok éa mesei virágokból font kupola alakn tekerTénya, — melyet Mihály, aa aratónők kedven-<"*«, fajére Öltött. A grófi család az udvarra nétó erkélyre ment, hogy az érkezüket fo-R*di». A nyitott rácsosatkapun as udvarra özönlött a tömeg. A crígányok fölhagytak a zeneszóval, és aratók, valamint arató-nők állást foglaltak, nem felejtvén el a grófi család előtt tisitelenteljeenn meg hajolni. Mihály kilépett a seregből. Arcza a pipacs ssinét vette fel, mely csakhamar elárulá, hogy késxülŐ félben volt sto katlan dologhoz fogni. A jelenlevők mindegyike feszült fi gyelemmel kiséré őt. Mindegyik Mihályra szegesé szemét, ki kezdetben remegő hangon, későbben pedig dagadó szóáramlattal is kepés ünnepély jelentőségéről szólott, áhitatos imával végezvén be épületes szavait, melyekkel az ég áldását, mint esőt és harmatot a grófi család- és ennek szántóföldeire kérte. Az aratók serege meg volt ha\'va e gyönyörű szónoklattól, a grófi csatád tagjai azonban mosolyogtak, nem vevéa zokon a logikai bakugrásokat, tudván, hogy Mihály nem gyakorolt ékesszólő. Olga grófkisasszony gúnyosan nevetve anyja fülébe susogá, hogy esentul esernyő nélkül nem távozik hasúiról. — Örömittaaan ment föl Mihály a lépcsőkön, hogy beszédének bevégezte után a kossorut az aratók nevében átadja. Boldogan tért vissss, mert a grófi család nyájasan szólott hozzá, azonkívül a grófkisasszony is mosolygott reá. Mihály hiu volt, és azsá csak környezete tette. Már as iskolában pajtásait szellemileg és testileg fölülmúlta. Tanítói dicsérték és iskolatársát szerették őt Alig lépett ki aj iskolából; a falu isép leá- nyai rajongtak érte, és mindannyian versenyestek, hogy taŰzését kinyerjék. Mi csudálkozní való van azon hogy híusá gának rabbilincseibe verte magát, mert a kisassony nyájasan mosolygott rá. Persas Mihály nem tudta, hogy a grófkisasszony ai esőről még nem feledkesettm -g, melyért ő oly ünnepélyesen fohászkodott veit. A gróf megparancsolta a szolgának, hogy a pinczébŐI hozzaoak föl egy kordé bort, melyből az aratóság jó kedvet merített. A czigányoknál sem tévesztette el a bor hatását. Megújult lelkesedéssel ragadták meg a vonókai és a legszebb népdalokat csalták ki a burokból. A jókedvű aratók tá-..cira kereked tek, és sürögtek, forogtak a viruló aratónők körében. Mihály szemei szikráat.-k mint a tüz. az előzmények elbódították, de a zene és a táncz még mámorítóbban hatottak reá. Egyszerre a tánezoló aratók seregében susogás keletkezett; kitértek hol jobbra, hol balra, csak Mihály miteem vett észre, ugy tánczolt, akár egy bolond, Ugy látszott, hogy a hiúság és becsvágy érzelmei viharként működtek belsejében. Mintegy mély álomból fölébredve nézegetett a lépcsők felé. Ások lejtőjén Olga grófki asszony állott. Szülei a belső szobába vonultak viasza; ő felhasználta as alkalmat, kapta magát és lejött, hogy az aratók és aratónők közeiében lehessen. Gyermekies öröm tükröződött vísssa arczárói e vidám nép látására. Egy helyen állott, de kis lábát a sene üienyére mégis mozogtak. A táncz már az intézetben ked-vencz tantárgyai közé tartozott, ebben minden tanulótársnőjét túlszárnyalta. E peresben bizonyara maga is aratónő szeretett volna lenni, hogy kedvét tölthetné a táncsban. És a jó Isten, ki Mihályt bátorsággal felruházta, megtánczoltutá a grófkisasszony t. Midőn Mihály a grófkisasszonyt észrevette, cserbea hagyta tánezoanőjét, s módjára „kráczifuszt" csinált a gróf-kieaassftoynak, nézegette mosolygó arcsát éa tánezoló lábacskáit. Azt hívé, hogy a mosolygás csakis Őt illeti — bátorságot van magánnk, odament és fölkérte őt a tánezra. A természet széttépte az éti quettn bilincseit. A grófkiaasszony tánezoló lábacskái a veszteglési tőrvénynek eleget akartak tenni. A természet érez-törvénye tulhaogozá azon törvényt, melyet a feszültség magának Beabolt. Olga grófkiasasszony Mihály felszólításának eleget tett, mert z«ne és táncz mellett ép oly kevéssé mar. dhatott mozdulatlanul, mint a nép bármely gyermeke hasonló természettel. A jelenlevők körbe állottak a táncz-hely körül. A czigányok nagyobb buzgalommal húzták a vonókat, Ós a harsogó zene hangja mellett Mihály előkelő tánezosnő jével a legssebb csárdást lejtette ós olyan ügyességgel forga\'á. mint milyenre csak 6 as egéss vidéken képes volt. * * * Hídeg szél sivított a sarlók felett, éa a fákon levő sárga leveleket mozgásba hozta. A természet ünnepi ruhájából kivetkőzött, miáltal barátságtalan lett. — Igazságot mondva, a föld kissé rnt volt, mert, mint tudjuk, a ruha teszi az embert. A természet hangalatja Összhangban állott Mihály hangulatával; as ő lényében ssíntén kihalt a vidámság, a barátság. Arczisine beteg ssinesetü volt. Az összes falusi ifjúság ítélete egyhangúlag megegyezett abban, hogy Mihály egész lénye megváltosott. Mindnyájan azt álliták, hogy a grófkisaassony átvarázsolta őt. Ugy is volt. Mihály szeretett,-- ő a grófkisasszonyt szerette. Sokan gúnyt űztek belőle, sokau pedig vakmerőség* nek kiáltották azt ki; azonban ő mi.sem törődött vele. Olyan szenvedélylyel szerette Olga grófkisasszony;, mire csak egy olyan romlatlan szív képes volt, mint az övé. O nem azért szerette, mert grófkisasszony volt, de szerette ót — — miért? Ó maga sem tudta; és ha valnki kérdőre vonta volna, bizonyára n.ivii] válaszolt volna, hogy szereti Őt, mivel szereti őt, és m«rt máskép ó nem cselekedhetik. Valahányszor alkalom nyílott neki a grófkisaassonyt megláthatni, miodany-?yiazor szította a tüzet, mely szivében érette lángolt. Mihály h>u volt ugyan; de nem hiúságból szerette a grófkisaszony t Gyakran balga kívánságai voltak, milyenek épnn a szerelmeseknél előfordulhatnak, kivált olyanoknál, kik remény nélkül szeretnek. Ű berezeg, vagy legalább gróf szeretett volna lenni, vagy ha es nem, Olga HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 6-án 1884. más hazai terménynyel, a melyet igen oIcsjjq exportálnak, de többszörös árban importálnak. Néhány év óta világnevezetes-ségü nemes opálainkon a helyszínén, a bányabérlők által felállított csiszoló műhelyekben végeztetnek ugyan egyes csiszolás! módok, a finomabbak . ellenben rendesen külföldön történnek, a mint általában nagyobb részt e nagybecsű drágakövek is nyers állapotban kerülnek a külföldi pi-arezra. Hazai intézeteink, múzeumaink és ás ványgyüj tóink nem egyszer \'jutnák abba a kellemetlen helyzetbe, hogy ásvány-példányok csiszolása, elvágása é> egyéb előforduló műtétek-végrehajtása czéljából igen becses darabokat kénytelenek messze az ország határán tul küldeni, természetesen a becses, sok esetben pótolhatatlan példány veszélyeztetésével. Nem egy kiváló nevezetességű hazai ásványpéldány került már ily módon idegen kezekbe és ebbeli művészetünk hiánya^ nem egy esetben vult már annak oka, hogy ritka gyönyörű ásvány-példányok kikerülvén hazánkból, külföldi muzeumok díszeit, sót kincseit képezik. Parisban a finom kóvésök, kő-metszők és medailleurök az állam által fentartott ,écoÍe des beaux arts * -ban nyerik kiképeztetésüket, ép ugy, mint akár a festők vagy szobrászok. De Francziaország által e kiké, eztetésre fordított összegek nagyszerűen gyümölcsöznek is, amint hogy csak Paris ebbeli exportja több által megkísérlő a szóban levő iparág, helyesebben művészet meghonosítását és ebbeli kísérlete reá nézve annyira áldásossá vált, miért ne kísértenék mi azt ma meg, s mikor nálunk viszonyok a szükséges ásványokat illetőleg sok tekintetben kedvezőbbek, az e tárgyakban szükséglet nöttön lő, azok iránt az érdeklődés mind-nkább fokozódik és nálnnk is nagy elterjedésnek örvendene az. Legjobb bizonyiték erre nézve az a körül mény, hogy egy idari czég, mely egy év óta kísérletté meg fővárosunkkal az általa Készített művészi kivitelű ásványi áruk, ékszerek és dísztárgyaknak közvetlenül egy megbízottja áltat eszközölt darusítását, a siker által annyira felbuzdult, hogy műhelyét, mely első lesz Ma-gyarorszá^baüjlegközelebb Budapestre teszi át. Nem lehet e sorok feladata a glyptika meghonosításának módját fejtegetni; jelenleg csak utalni akartunk arra; a további a megvalósítására hivatott körök feladata leend Dr. SzTÉRÉNYI HUGÓ. 462.463. én 468. § ok, az 1 bÖ § inteo tíója ellenére b melleseiével hozstosk fel, miután a vádbelí c^elekvÓnyre egyedül ss 1871. évi 8-ik törvéoyciik rendelkezései, s v régi törvényei gyakorlat lehetne legrosszabb esetben is mérvadó, sót még az elévülés elmélete is alkalmazandó. Védbeszód, melyet Remete Géza ügyvéd 1884. feb már 15-én tartott a Zakál Zsigmond al-járásbiró hivatalos sikkasztási s megvesztegetési bűnügyében. (Folytatás és vége.) Nyer ki és társainak előadásából pedig csak az tüuik ki, hogy vádlottnak a helyaiznén teljesítendő, s még bizonytalan mennyiségű eljárás költségei f«de- Tefciatetes kir. törvényszék ! Ha méltóztatik beható megfontolás alá venni az általam felsorolt számos és igen fontos körülményeket, melyek vé-denczemnek büntelenségét nem cask lehetővé, hanem igen valóssinüvé is teszik, s ha ezek közt lélektani szempontból méltóztassék megbírálni azon viszonyokat, melyek közt védenczem 1872. évben, 19 évi előző állami szolgálat és fedbetlen előélet mellett jelenlegi állását elfoglalta; akkor lehetetlen azon meggyőződéssé nem jttnia, hogy védenczem, midőn ezen szép, életfogytiglan tartó állását, mely közeli teljes nyugdíjigényt biztosított, elfoglalta,, társadalmi előkelő családi összeköttetése ií; szeplőtlen múltját, és 27 éves fényes tehetséget tanúsító munkálkodásának összes eredményeit néhány száz rongy forintért féláldozni képes nem lehetett! v. * Mert ha ezen okszerá, lélektani következtetés nem állana, azon esetben kell, hogy védencsemet egy oly szeuve-dély uralta légyen, melynek tárgya csak pénzt igényelt, s mely szenvedély elme tehetségét b akaratának szabad elhatározását megzavarta és fogva tartá. De hogy őt ily szenvedély uralhatta volna, arra semmi jelenségek sem nyuj tanak csak távoli bizonyítékot sem, mert ha ezen feltevésnek csak látszata merült volna is fel, az oly körülmény, melynek szigorú megvizsgálása és megállapítása vizsgálat keretébe tartosandott, annyival inkább míutáo annak co< statá-lása — után, még kétségtelen bűnösség esetén is, a btk. 76. §¦* volna alkalmazandó. És mert ily lelki állapotra semm ______ ...___zésére fizettek. H-tehát vádlott tagadása millió frankra rug A glyptika elég! ellenében teljesen beigazolbalónak találtat- fele jelek nem utalnak, el kell fogadnunk tökéiyesen volt már kifejlődve aIb*toék. is neki f«JeQkÍQt .151»W óko8iákkal támog.- régi görögöknél és rómaiaknál, téren mai napig is megtartották egyes művészek jó hírnevüket, mint a Nagy Sándor kedvencze volt Pyr goteles, valamint az Augustns császár idejében élt Dioscorides. Átment az innen Törökországba, innen pedig később Byzanz elfoglalása után Olaszországba, a honnét a világ leghíresebb kőmetszői és vésői kerültek ki, a kik közül e század elején a~fran-czia kormány meghívott egy hires művészt, hogy e művészetet náluk meghonosítsa. Alig néhány évi működés után ezren voltak ez iparral elfoglalva. Francziaországból vándorolt az később át Németországba, ahol különösen Idar- és Oberstein városok majdnem összes lakossága ez iparággal keresi kenyerét, ott lévén egyszersmind a világ legnagyobb drágakóköszőrülő műhelyei is. Ha Francziaország már e század elején egy olasz művész meghívása és annak ugy művészi, mint tudományos körökben való támogatása | hatnék frtot fizettek, akkor is csak as volm megállapi\'hatÓ, hogy vádlott többet ezá mított fel, mint a mennyi neki járna; de ezen cselekmény is — mint asabály talan-ság — nem bűnvádi: legfelebb fegyelmi eljárással képezhetné csak alapját. NyerkiFerenczre nézve, ki állítólag egyedül, mások jelenléte nélkül adta volna vádlottnak a 15 trtnt, ennek hatá rozott tagadása ellenében ugyanazon eset áll, mint furöpnól már kifejtettem ; ennek ál ti ás4 mint érdekelt felé szinte nem jöhet figyelembe. Minthogy pedig a kir. ügyészség részéről folyton a jelenleg érvényben álló btkönyvre történik hivatkozás, meg kell jegyeznem, hógy ezen törvénynek intézkedései még azon esetben sem volnának jelen ügyben mérvadók is alkalmazhatók, ha vádlottnak bűnössége beigazolható volna, Mert a mbtk. 1-bő §-a szerint senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított. Már pedig a mbtkönyv csak 1880. évi szept. hő 1 én lépett életbe. A sikkasztásra és megvesztegetésre alapul vett cselekvények pedig kivétel nélkül a btk. életbe lépte, vagyis 1880. éví szept. hó 1 je előtti időkről jelentkeznek s igy a vádhatározotbtn jelent tott azon előadását védemezemnek, hogy Ő sikkasztást el uem követett, sem meg vesztegetni magát nem engedte, — azért kérem felmentését. Eredménye e védbeasédaek as lón, hogy vádlott a hivatalos sikkasztát és megvesztegetés vádja alól felmentetvén, a közönséges sikkasztás mondatott ki bűnösnek, a mint ilyen 9 havi vizsgálati fogaágának betudásával 4 évi börtönre ítéltetett. Mindkét részről fellebbezés jelentetett be. zset és társai magánosok elleni erŐasak-kal vádol tak elleni ügyben végtár gyalas. 146. B/84. Ss. I. Weiszfeld Gyula és társai lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyai ás. 319. B/84. Let. Pap Ferencs és társai lopással vádoltak elleni Ügyben végtárgyalás. 331. B/84. Sz. 1. Szabó János lopással vádolt elleni ügyben 2 od bír. Ítélethirdetés. 332. B/84. Sz. 1. Hosszú István és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ítélethirdetés. 334. B/84. Sz. 1. Szabó Imre lo-pással vádolt elleni ügyben 3-ad hír. ítélethirdetés. 390. B/84. Ss. I. Vizsi Albert és táraai lopással vádoltak elleni Ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. Márcsius 12-én. 1. B/81. Sz. 1. Babos Péter csalással vádolt elleni ügyben végtárgy. 153. B/84. Ss. I. Gódor József sikkasztással vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. 229. B/84. Sz. 1. Márkus György s társai hatóság elleni eróazakkal vádoltak el,-ni Ügyben végtárgy. 230. B/84. Sz. I. Mihácii József és társa lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 430. B/84. Let. Dömötör (Vörös) Ferencz és neje lopás bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgy. 521. B/84. Sz. 1. Rába Mihály és társa súlyos testisértéfsfl) vádoltak elleni ügyben végtárgy. 566. B/84. Sz. 1. Nagy János és társa hatóság elleni erőszakkal vádollak elleni ügyben 2-od bírósági Ítélethirdetés. Zala-Egerszegen, 1884. február 29-én. MUZSIK KÁLMÁN, irodaigasgató. Jegyzőkönyv a soprooi kereskedelmi s iparkamarának 1884. évi január 17 én tartott rendes közös üléséről. grófkisasszony ból koldusnő legyen, hogy bátran megkérhetné őt. Mind a gabna már a csirben volt, a szőliőt is lenyirbálta már a vincsellér, hogy nemes leve majd évek után a grófi család üditésére szolgáljon. Most már az erdőbe mentek a fákat hasogatni. Fejízével felfegyverkezve, és egy kenyérzacskóval ellátva, Mihály barátjával az erdőnek indult. • Mindketten bizalmasan szólottak egymáshoz. Iskolabarátok lévén, ssivi-ügyeiket kölcsönösen megbeszélték. Annyira elvoltak beszélygetésökben mélyedve, hogy nem is vették észre, hogy a gróf hátuk megett volt, és mindent hallott, miről szólottak. Midőn a gróf már eleget vélt hallani, kezét a nemlegfinomabb módom Mihály vállára telte. Mihály visszafordult, és ajaka néma ión. mídŐn nem remélt kísérőjét megpillantotta, Testének minden egyer része reszketett. A gróf gúnyosan nevetett és monda .Kedves öcsém! Látom, hogy szereled leányomat, és a miot hallom, még életedet is koczkáztatnád, ha elnyerhetnéd kezét. Minek akarod ifjú életedet oly könnyelműen kocckásiatni? Olyan áldozatot én nem követelek tőled. Ason tiszteletben részesülhetsz vőm lenni, ha a tél folyamatában egy kilogramm szuny og-zsírt hozass nekem.* ! Ezen szavakra a gróf megkettőztette lépteit, eltávozott Mihály arczát elméjébe vésve", melyet előterjesztése alatt vágott. A gróffal való találkozás ótaMiháiyl szobáját el nem hagyta. A szoba fűiké-1 jében mélabúsan üldögélt, mitsem szólott senkihez, és nem is vett táplálékot magához. Büszke magas testalkata meggörnyedt, arozai sápadtak voltak, mereven nézett maga elé, csak olykor-olykor szikráztak szemei, mint a tüs. Nem fésülködött, öosontossn lógott hajtata homloka és halántéka fölött. Agg ssülei kezeiket törve vigasz* és tanácstalanul állottak mellette. „Fiam, hagyj föl balga dolgoddal, — — tekints egy kissé barátságosabban magad elé szól a hoszá könnyekkel telt szemekkel anyja, emlékeszél meg agg szüléidről.\' Kedves anyám, — felelt Mihály ,uem látod ott a napfényben játszó szu-nyogBereget, nemde ez csak ad egy kilogramm zsírt" — Azon töröm eszemet hogyan lehetne szokat elejteni, egy forgópisztoly lyal-e, vagy egy hátultöltővel e? MidŐo az öreg asszony esen szava kat hal" keresztet vetett magán, és áj latosan e szavakra fakadt: Légy könyörületes iránta Istenem, bocsássad meg neki vétkeit, hisz nem tndja, mit beszél. Ó kedves anyám, én nem vétkeztem, sz én lelkiismeretem tiszta, imádkozzál azokért, kik szerencsétlenné tettek engemet; de remélem, hogy szerencsés leeu-dek, ha csak tudnám, hogyan lehetne elejteni esen szúnyogokat, és hogyan lehetne zsirjokat kifőzni. Esen szavakra mereven pillantást vetett Jjajvesséklö anyjára. A szexeiem, melyről a kö.tő ast állítja, hogy még a hülyét is okossá teszi, tökéletesen eltompította ssegény Mihály elméjét Egy téli éjtsakán történt Mihály Bűnügyi t&. yalások jegyzéke ;.-egerszegi kir. törvényszéktől 1884. éví Márcsius 5-én. 194. B/84. Ss. I. Holczer István és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 133. B/84. Sz. 1. Simon Gyula és társai súlyos testisértés büntette és könnyű testísértéssel vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. 320. B/84. Let. SnobliJóssef lopással vádolt elleni ügyben végtárgy. Márczius 6-án. 120. B/84. Sz. I. Harasztovics Jó- szülei mély álomba merültek volt, de ó még éb*r vala. Nyug*alanul hányi a-vetette magát nyughelyén. Állapota még mindig nem javult. Elméje tompa volt és maradt. A hő nagy pelyhekben hullott a földre; fehér/ssioe eloBsla ta as estnek sötét tttaiiáko Mihály mohón otthagyta nyughelyét, és as ablakhoz ment. Mint a villám ozikázása, ugy villant föl szemében, midőn a sűrűn hulló hópelyheket megpillantotta. Aha! Van itt elég szúnyog számodra. — kedves gróf ur — kiálts föl; itt el kell találnom,és kívánságom czélját el kell érnem!t Mohón feloyitá as ajtót és kisietett a szabadba Ott viharosan csapkodott keseivei maga körül. Tovább [iramlott, tárt karjaival a levegőben vívott, a képselt szúnyogokat elejteni véle. Csirk ugy lihegett, as issadság gyöngyözött homlokán, ajkai habzottak, szemei kerektek üregökben, a vér lázasan keringett, lüktetett ereiben, mig elgyengülve és összeroskadva a hóba esett. A hold előbújt rejtekéből, kibujt a felhők alól, és egy élettelen alakot világított meg. Másnap megkondultak a (harangok a toronyban. Szegény Mihályt nyugalmába helyesték. Azon napon újonnan megszólamlott a harang érez asájs. X. gróf oltárhoz vésette Olga grófkisasszonyt, Márcziua 13-áo. 311. B/84. Sz. 1. Krampács Márton hamis esküvel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 313. B/84. Sz. I. Zakó Ádám lopással vádoltak elleni ügyben megtárgyalás. 318. B/84. Let. Vaass János halált okozott sulyoa testisértéssel vádolt elleni ügvben vógtárgy. 387. B/84. Let. Felcser Gábor h Iáit okozott súlyos testisért esse 1 vádolt elleni ügyben végtárgy. 453 B/84. Sz. 1. Tőrök Lajos súlyos testísértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. Márczius 19 én. 327. B/84. Let. Jakab Ferencz és társai lopásssl vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 364. B/84. Ss. I. Pímper György és társa snlyos testiaértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. Márcsius 20-án. 251. B/84. Sz. 1. Aranyos József su-lyoB testisértéssel vádolt elleni ügyben vég tárgyalás. 344. B/84. Sz. 1. Megyesi Ágoston lopással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 367. B/84. Sz. 1. Rsgáo Péter sikkasstással vádolt elleni ügyben végtár gyalás. 416. B/84. Sz. I.KozárcsekForencz lopással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 427. B/84. Sz. I. Hegedűs József és tárta emberöléssel vádoltak elleDÍ ügyben végtárgyalás. 499. B/84. Sz. 1. Gumilár Miklós sikkasztással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 567. B/84. Sz. 1. Székééi Ferenci lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 568. B/83 Sz. 1. Weisz Sándor csalással vádolt ellaní ügyben 3-ad bír. Ítélethirdetés. 590. B/84. Sz. 1. Szabó Ferencz és társai lopással vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ithirdetés. 591. B/84. Ss, 1. Csalié Boldissár és társa lopással vádoltak elleni Ugybi 3-ad bir. ithirdetés; Mározins 26-án. 382. B/82. Sz. 1. Koller Sándor és társai hatóság elleni eróazsk áj súlyos testisértéssel vádoltak elleni Ügyben vég tárgyalás. 417. B/84. Let Tóth Gábor és társai lopással vádoltak ellem ügyben végtár gy alás. 539. B/84 Sz. 1. K»nor József és társa zsarolással vádol\'Ak elleni ügyben vég tárgy alás. 542. B/84. Let. Nagy János gyuj toga lássál vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Márczius 27-én. 255. B/84. Ss. 1. Ohrenstein Ede tűzvész okozásának vétségével vádolt el leni ügyben végtárgy. 343. B/84. Ss. I. Málovics Pál súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybei végtárgy aláa. 475. B/84. Sz. 1. Nagy Sándor és társai magánlak megsértésével vádoltak elleni Ügyben 3-ad bir. ithirdetés. 500 B/84. Sz. 1. Hozián József lopással vádolt ellent ügyben 2-od bir. ithirdetés. 501. B/84 Ss. 1. Molnár Dnbaj János és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird. 502. B/84. Ss. 1. Farkas Rajkó János lopással vádolt elleni Ügy ben 2-od bir. ithirdetés. \' (Folyt és vége.) III. A nagyméltóságú m. kir. fóldmive-lés, ipar- és kereskedelmi miuíszterium, 1883. évi decsember 23-án 56389 sz. ». kelt leiratával, Sopron szab. kir. város közönsége áital ss 1872. éví VIII t. cz 5 § ában felsorolt iparágak gyakorol hatása tárgyában megállapított .szabályzat a kamerához véleményes jelentéstételvégett lesdia. 33. Mintán ezen ssabálysat csupán a rendőri szempontból kívánt intézkedéseket tartalmazza és az illető iparok szabad üzéVe más megszorítást nem szenved, mint a melyet ezen szempont a kösérdek tekintetéből követel : a szabályzat ellen kifogás nem emelhető. Tekintve asonban, hogy az ipar-törvény legközelebb révisió alá kerül, a kamara falvetendőnek tartja azon kérdést, bogy vájjon ezen szabályzatnak helybenhagyása és életbeléptetése nem volna-e addig elhal ásatandó, mig majd az ipartörvény revíziója megtörtént? IV. Kamarai kültag, szombathelyi lakos Zimmermaon Károly ur, Tóth. István szombathelyi illetőségű ifjúnak és a bécsi müvéiseti akadémia látogatójának eddig adni szokott Ösztöndíjat az 1884. évre is engedélyeztetni kéri. 34. Tóth Istvánnak az ösztönbij 1884. évre is, és pedig lekiutettel tanúsított tehetségére és szép előhaladására, 150 frt helyett évi 200 ftttal engedélyeztetik. v. A soproni háaipar-egylet a neki eddig adott 150 frt évi segélyt, tekintettel nagyobb szükségletére, 100 frttra felemeltetni kéri. 35. A kérelemnek annyiban hely adatik, hogy a cr.imzel<. egyUmek ki 1884. évre, de jövőra való következtetés nélkül, 100 frtazavaztaúk meg. VI. A szabadalmasott osztrák-magyar vasúttársaság f. hó 4-én 53775 ss. a. kelt levelével a kamrát arról értesiti, hogy a sopion- sérci-possonyi és Bérez- kis-mar-lou-nagy-höfUnyi vonalrészek kiépítésének mielőbbi foganatba vétele iránt e helyről hozzája intetett megkeresésnek meg nem felelhet, mivel ezen vonalok építésére sem jogot nem nyert, sem kötelességet nem vállalt. Ugyanis a vág-völgyi vasút, és annak nagy-szóm bat-sze. redi és récse-prácsai szárnyvonalai, valamint a trencsén zsolnai folytatása a magyar állam és közte 1882. évi június 8-áu kötött és as 1882. évi XLV. tö vényeikkel beczikkelyezett ss érződ és alapján jutott birtokába, ille\'öl*g esen vágvölgyi vonal neki az ugyanazon törvénnyel beczikkelyezett engedélyokmánnyal engedélyeztetett; ezen engedélyokmány p«-dig a vágvölgyi voualnak a Dunántúl beendő meghosszabitásáról nem rendelkezik, y A magas mioissreriumnak ugyan e tárgyban f. hÓ 10-én 969 sz. a. érkezett határozata, az államvasuioak fenti válásiéval lényegében egyező. 36. A kamara mély sajnálattal v«-szi tudornCSu.1 as államvaautnak esen értesítését s illőleg ministeri, határozatott, annál is inkább, mivel sohasem mulas totta el, a vágvölgyi vasút birtokviszonyaiban mutatkozó minden váltosásnál a magas minisateriumot arra felkérni, bogy a sopron sércz-pozsony és aércz-nagy-höl. lányi szakaszok kiépítésének kötelesatt-sége as uj tulajdonosra átruhástassék; és mivel a dolog mostani állásánál ezen vonalaknak kiépítése nem csak belálhatlau időre van halaastva, hanem arra reméu} is alig maradt. VIL A soproni kir. törvényssék tekintő tea elnöksége tudarja, hogy Lénk Kál mán ur kereskedelmi ülnöki állásáról lemondott, kérvén helyette mást választani. 37. Kereskedelmi ülnökül a soproni kir. törvényesékhes Thieriag Lajos nr választatott. MII. Ugyan Lenk Lilmán v lemondása folytán a soproni ipariskolai bizottság tagjainak száma kiegészítendő, mire 38. Kranss Károly nr a nevezett bizottságba tagul válasstatotL Essél a napirend kimerítve lévén, még a következő ügyek terültek tárgyalás alá; huszonharmadik svtolyam zalai közlöny márczius 6 in 1884 39. Kugler H-:nrik alelnök, ujabb időben felmerült esetek alkalmiból a kamara figyelmét az ipartörvóny 87 §-ár» irányozza, mely azon iparosokat, kik ta-nonczaikat a vasárnapi, esti vagy ismétlő illetőleg ipariskolába nem járatják, vagy erre nem szorítják, 20—200 trt bírságba elmárasztani rendeli. Lien kérdés eWiléges szempontból teljesen helye*, de a birságnak megsza-bott 20 frtnyí minimuma a kisebb iparosokra nézve felette súlyos, melynek behajtása végrehajtás nélkül alig esakozöi-hető, a végrehajtás pedig a szegényebb sorsú iparosok auyagi balyzetére is káros befolyást gyakorol. A büntetésnek nem lehet csélja, egyeseket anyagilag megrontani, és különösen a közdósee esetben nem lehet más csalja, mint ax, hogy a mulasstők kötél ségük teljesítésére ssorittasanak. Miután pedig véleménye szerint est kevesebb szigorral is elérni lehetne, a magas minissteriumhos intézendő fel-terjesztést indítvány os, mely sserint as iskolamulasstás birsig minimumának leszállítása kérelméé tessék. A kamara ezen indítványt elfogadván, a magas minis toriam hoz \'feliratot határoz ason kéréssel : miszerint az ipar-lötvéuynek közel kilátásba helyesett re-visiéja alkalmával a fejtegetett szempontot figyelembe venni méltóztassék\' 40. \'Szinte Kugler Henrik alelnök ur felemlítve a kamarának jelenlegi kedvező pénzügyi viszonyait, tekintettel arra, hogy egyik vagy másik hivatalnokának váratlanul szükségessé válható nyugdíjazása esetében, a nyugdíj alap még alig volna képes az abból reá háruló terhet viselni, inditványossa : miszerint a pénztári maradványból a nyugdíj alap javára bizonyos összeg adom ányoztaasék. Mire a készpénskésslétből a nyugdíjalap gyarapítására háromeser frt meg sxavastatik, és esen határozatnak, kegyes hely ben hagy és a a magas minissteríumsól kérelmeztejDJ\' rendeltessék. 41. Miután még egy személyes ügy elintézteletett volna, az ülés befejeztetett. MÜLLER PAULIN, elnök. SCHINDLER FERENCZ, titkár. MárczÍDs 26 án. 329. B/84. Lopás bűntettével vádolt Fajfaric* Anna elleni bűnügyben vég tárgy a Iád. 343. B/84. Hamis eskübfintettével vádolt Pecsics Ros/Üa elleni bűnügyben végtárgyalás. 525. B/44. Lopás bűntetté el vádolt Iváncaa Jakab s társai elleni bűnügyben végtárgyalás. 578 B/84. Varga Ferenes elieni bűnügyben III. bir. ítélethirdetés. 679. B/84. Kovács Jósaef s táras, elleni bűnügyben Ili. bir. Ítélethirdetés. 586. B/84. Beke Ferenes ellem í bűnügyben II. bír. ítélethirdetés. 608. B/84. Gracal János elieni bűn ügyben II. bir. ítélethirdetés. 687. B/84. Schuch Pál elleni bűnügyben II. bir. ítélethirdetés. 589. B/84. Kohn Gábor ellen büntetés foganatosítás. Martius 29-én. 386. B/84. Lopás vétségével vádolt Salamonturó József s társai ellem bűnügyben végtárgyaláa. 394 B/84. Lopásbüntetével vádolt Gerencsér József s társai elleni büngyben végtárgy alás. Kelt a nagy-kanizsai kir. trvszék mint büntető biróságnál 1884. már-csius 4-én. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. trvszékí irodát. Törvényszéki csarnok. Jegyzék a nagy-kaoíasai kir. törvényszék büntető bíróságnál 1884. márczius hóban leendő végtárgyaláa és ítélet-hirdetésekről. Márczius 8-án. 163. B/34. Hatóság elleni erőszakkal vadolt Vulheim Ernő elleni bűnügyben vég tárgy. 223 B/84. Ssemérem elleni erőszakkal vádolt Pahocsa Beess.c György elleni buuiigyb-u végtárgyaláa. 249. B/84. Lopás bűntettével vádolt Cseh János elleni bűnügyben vógtár-gyaiác. 451. By84. Hruska Mark s társ elleni bűnügyben II. bír. ithirdelée. 452. B/84. Németh János elleni bűnügyben II bir. ithird. 453. B/84. Szabó Antal elleni bűnügyben II od bir. iihirdetés. Márcsius 12-én. 157. B/84. Lopás bűntettével vádul\'. Androaecz Dóra elleni bűnügyben végtárgyaláa. 314. B/84. Hatóság el leni erőssakkal vádolt Biszlruvics István eileni bűnügy ben végtárgyaláa. 299. B/ö4. Lopás bűntettével vádolt Németh Anna elleni bűnügyben yéglárgyalás. 465. B/84. Abróki Nemes Józset elinni bűnügyben Il-od bir. ithírdetés. 458. B/84. Herteiendi György elleni bűnügyben Ill-ad bir. ithird. 482. B/84. Hollósy Jósaef elleni bűnügyben 111 ad bir. ithírdetés. 483. B/84. Pető Gábor elUni bűnügy ben II od bir. ithírdetés. 574. B/84. Kovács Tüske László elleni bűnügyben Ill-ad bir. ithírdetés. 478. B/84. Poós Mária ellen büntetés foganatosítás. 661. B/84. Talosi József elleni büntetés fogan itositás. Márcsius 15 én. 273. B/84. Szándékos emberölét kísérletével vádolt Dómján József elleni bűnügy Len végtárgyaláa. 283. B/84. Lopás bűntettével vádolt Juhász István • társa elleni bűnügyben vég tárgy alás. 513. B/84. Németh Ferenes s társa elleni bűnügyben H-od bír. ithird. 528. B/84. Szántó János elleni bűnügyben Ill-ad bir. ithird. Márczius 18, 19 és 20 án. 310. B/84. Lopás büntet ének halmazatával vádolt Ssenyéri György s társ. elleni bűnügyben végtárgyaláa. Értesítés Mindazok, kik álló vagy mozgógépek — gőskazánjának keselésére — a vagy gépvezetói; képesítési okmányt el nyerni óhajtanak — értesítőinek, hogy a nagyméltósága közmunka- es közlekedési m. kir. minisztérium által — kioe-veze\'.t Szombathely: vizsgáló-bizottság — a íüttő-, gépkezelő- és mozdony vesetői vizsgát, első Ízben f. évi márcsius hó 13. jövőben pedig bavonkint egysser min denkor 2-ik csütörtöki napon délután 4 órakor — a magyar nyugati vasat szombathelyi mubely-helyiségében megtartani fogja. A vizsgára jelentkező tartozik kimulatni, hogy legalább 6 hónapot töltött valamely gépéss vezetése alatt gőzgép ke seléee körül, s hogy 20 éves kort elérte. 1.) Saját kezűleg irt 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványához, melyben folyamodó mesterségét kimutatni világosan megjelölni tartozik váljon nem uta-sittatott-e s ha igen, mely időtartamra, valamely bizottság által vissza, s váljon fŰt\'ői-, gépkezelői a vagy mozdonyvezetői vizsgát akar-e letenni. Csatolandó. 2.) Anyakönyvi kivonat vagy kereset-levél. 3.) A gőzkazán-tulajdonos és ason gépész által, kinek vé etése alatt működött — kiállított a 6 havi gyakorlati időt igazoló okmány. 4.) A tolyamodó tartózkodási helyére nézve illetékes közigazgatási hatóság (szolgabírói vagy polgármesteri hivatal) által kiállított igazolási jegy. Az ekként felszerelt folyamodva* nyok a vasmegyei m. kir. államépité szo.l \'hivatalnak „Szombathelyre" czi mesve beküldendők. Hírek. — A „részvényes uri tátiezvi-galom", mely t. .\'vi márczius hó lén as „Arany Szarvas" szálló termeiben tartatott, egyike volt a legsikerültebb,s legdi-ssesebb idei etite-báloknak, s méltó sá radéka és koronája as ez évi, mulatságokban bővelkedő víg farsangnak. Ás előkelő közönség a legjobban volt dispo-nálva, a tudva azt, hogy az idei farsangtól most búcsúzik el Carneval berezeg őfelsége; igyekeaett minden rendelkeaé-sése álló időt a legkellemeaen főlhass-nálni, a reggelig maradt együtt a legjobb hangulatban. A buzgó rendezőség is min den tőle telhetőt megtett a mulatság emelése és sikeresebbé tétele végett, l méltán megérdemli a dicséretet. A láncZ\' rendek a jóhirü Morzsányi J. műterméből kerültek ki, s különösen a női táocs-reodek igan díszesek voltak. A négyeseket 38 — 44 pár tánczolta, Izraelita polgártársaink nem voltak képviselve. A hölgyek közül ott voltak: Baán nővérek, Belus nővérek, Botka Eraesstína, Grnner Mariska, Hanny Katinka, Hartmann M. Hegedűs Margit, Hőhn Malvin, Kassay Etelka, Somstich Katinka, Schuster Flóra, Tamáasy Ilona, Tuboly Aranka, Rács Aranka, Vágner Aranka, Wieber nővérek atb. továbbá: Cl óment Lipótné, Erdődyné, GyŐrffy Jánosné, Daoscháaé, Fessel böffeni e, Gósony Sándorné. Makay Dezsőué, Makay Emiiné, Stejer száza-dosné, Szabó fóhadnagyné, Pleheissné, Oszeszly Antalné, Tamássyné, Tnboly Viotorné, Varga Lajoené, WachteJ őr-n agy né stb. — A nagy-kanizsai Ízt. nőegylet f. évi február 23-án rendesett jelmezestély alkalmával a következő felűlfizeté* sek történtek: Sommer Sándorné 10 frt, Vidor Samnoé 10 frt, Koldusdeák Bécs bői 5 frt, Leasner Henrikné 10 frt, Ro senfeld Sándor 5 frt, EbenBpangnr Lipót 5 frt, Ebenspanger Leó 5 frt, Kaiser Sándorné 3 frt, Sommer József 2 frt, Dr. Blan Simon 80 kr. Steioer Vilmos 80 kr. Stern Sándor 3 frt, Dr. Rotschiid Jakab 3.frt, Rothchild S.unu 1 frt 80 kr. Soherz M. J.-né 1 t\'r., E.ainger Henrik 1 frt, Gut-mann Verona 3 ffí, Daoneberg Jakab 60 kr. Rozenberg Izraetné 3 frt, Mayer-hoffer Henrik 3 frt, Fürét Ignácz 2 frt 60 kr. N. N. 80 kr. Bettelheim Győző 60 kr. Gelsei Gutmann László 3 frt 80 kr. Grüuhut Henrik 2 frt 60 kr. Grün-hut Alfréd 2 frt, Rozenberg Rikbárd 1 frt.Rapoch GvuU 2 frt 60 kr. Dr. Schreyer Lajos 3 frt 80 kr. Po)lák60 kr. Dr. Neumann Ede 3 frt 60 kr. Fisoher Sándor 80 kr. Sommer Miksa 1 frt 40 kr. Ujlaky Hirchler és fia Dombom5 frt, Tripámer Gyula 80 kr. Weíser József 2 frt 60 kr. Bader Henrik 80 kr. Roseo-feld Adolf 6 frt 40 kr. Leitner 1 frt, Bettelheim Samuné 2 frt, Garny 80 kr. Lenkey 80 kr. Ossessly Antal 1 frt 40 kr. Blaa Pálné 5 frt, Ifj. Fesselhoffer József 80 kr. Scherz Riohárd 80 kr. — Fogadják a nemeslelkü adakozók az egyleti választmány mély köszönetét. Székely Tivadar egyleti titkár. — A kis angyalok balja. Lakik Ihsnva, elborzadt az égő leány láttára, a most Pán Bbun egy dnagasdsg mexikói szerencsétlent megragadta és — mikös-hőlgy, H* ronda aassonyság, a kinek a ben maga is több égési sebeket kapottá napokban »halt meg 5 éves kis leánykája ssakáJla, bajusza elperzselődött — a lan- Mexikói feltflgáa szerint az ily kis gyer mek halála fölött nem szabad búsulni, sőt örülni kelU rajta, hogy az ur magáhoa szólította őt, mielőtt a bűn árnya érinthette volna tiatrta lelkét. A mexikóiak azért vigadnak, ha kis gyermekük meghal. Mareuda aisssony Parisban is hódolt e szokásnak, leánykája (emelése [napján megnyitotta tttrmeit és fényes bált adott. As ily mulatságot nevesik a mexikóiak a kis angyalok b áljának. — Les&ei*S családja, parisból Írják : Azon alkalomból hogy Leasepset beválasztották a franczia akadémiába, nem less tán érdektelen a hlrez ember magánéletéből kasölni egyet mást. Alig van agg, aki as évek terhét több yervvel és ruganyosa ág aj viselné, mint Lessepa Nándor. Még most is mesterien vív, tor-niszik, boxol, lő é* lovagol. As a retten* thetlenség, melylyisl a legvadabb paripát is megüli, as araboikat is bámulatba ej tette és Lessepa gondoskodik arról, hogy gyermekei korán megtanuljanak lovagolni. A párisi ligetben mingen reggel egy kedves lovas truppotlehet látni: Les sepset, körülvéve hét idősebb, szintén lovon ülő gyermekeitől. Nem képzelek kedvesebb látványt, mint ez, midőn a rózsás aroza, matrócs kai apókat viselő leánykák és fiacskák a hosssa sörenyö - A nagy-UnU-al kereskedő I P°MÍkon.* P*\'" fMniliul,k5riU . .. . . , ... , . I I ¦¦¦¦«¦ ha már- n.irvifin k.nmuié válik ifjak önk-psó egylete meghívása folytán Komécsy József ur által f évi február 16-an tartott felolvasása alkalmával as egylet segélyalapja javára kővetkező telülfizetésnk történtek: Sommer Ignácz 5 frt, Babochay György 3 frt. Lengyel Ignácz 3 frt. Doutach Zsigmond 2 frt. Dobrin István 2 frt. Székely Tivadar 2 frt. Hoffmann Mikaa 2 frt. Marton Adolf 2 frt. N. N. 2 frt Rsichenfeld Sándor 2 frt. Rosenteld Lajos 2 frt. Schiffor Kál mán 2 frt, Neaman Adolf 1 frt 60 kr Ehrenfetd Antal 1 frt. Fleischhacker Albert 1 frt. Fleischhaoker Ignácz 1 frt. Grünbaum Pál 1 frt. Grünwald Pá! 1 frt. Lustgarten Mór 1 frt, Lichtsch< Pál 1 frt. Mayeraberg Miklós 1 frt, Neu József 1 frt. Fóliák Miksa 1 frt. Schwars Sándor 1 frt. Tachaaer Félix 1 frt. Tasch Simon 1 frt. Weiss Ödön 1 frt Zerkovítz Lajos 1 frt. Bachrach Ernő i.O kr. Güuaberger Gyula 60 kr. Ka-ter Miksa 60 kr. Mandl Adolf 60 kr. Pollák Samu 60 kr. Spítzer Lajos 60 kr. Strem Mór 60 kr. Thurn Lpót 6ij kr. Toch Zsigmond 60 kr. Ungar Lajos 60 kr. Kohn Mór 50 kr. N. B. 50 kr. Günsber-ger BeoŐ 40 kr. Kaufmaon Béla 40 kr Kohn Iguátz 40 kr. Kohn Izsó 40 kr. Lackenbach 90 kr. Mayerhoffer 40 kr. N. N. 40 kr. N. N. 40 kr. Schmercs Ármin 40 kr. Somogyi Henrik 40 kr. Weiser János 40 kr. Dr. Schreyer Lajos 3 frt. Fisohel Fülöp 90 kr. Összesen 60 frt 90 kr. Ezenkívül Komócsy József ur, as irók- és müvéssek köre álul mtg-állapított és neki felajánlott 30 forint tiszteletdiját volt ssives az egylet könyvtára javára ajándákosni. Fogadják i zzives felülfizetŐk nemkülönben Komócsy József nr nemes adakozásukért az egylet mély köszönetét. Székely Tivadar egyleti titkár. — Az Ó-bajor passió-társulat hely ben as „Arany Szarvas* vendéglő ter méhen tartja előadásait folyton tele ház mellett. — Köszönetnyilvánítás. Alulírott egylet kedves kötelességének tartja n.-ka-nízsai takarékpénztár által adományozott 50 frt s a nagy-kanizsai segélyegylet szövetkezett 20 frt ajándékáért házalás köszönetét nyilvánítani. KeltN.-Kaníraán 884. márczius hó 5-én. Á n,-kanizssi önk tüzolté-egylet. — Mély fájdalommal értesültünk, hogy a közkedveaségü Kottek Nándor volt főgymoAsiumi igazgató ur Budapesten komolyan megbetegedett, felgyógyulásához kevés a remény, as egéss varosunk nsgy részvéttel van a köstiss-teletü, mély tudományos férfiú iránt, — Véglegesítés. A vallás és közoktatásügyi m~ kir. miniszter Kassai Nándort, az alsó lendvai polgáriskoláboz ideiglenes minőségében kinevezett rendes tanítót, jelen állásában végleg megerősítette. — Hatszáz pof. Mailandbao egy köpcsös öreg ur állított be a törvényszékhez és kijelenté, hogy feleségétől válni akar. Feleségem — monda elkeseredve a kövér ur — valöaágoz fúria, a kí Us év óta mindennek ütlegel. A tegnapi napig 599 pofont kaptam tőle. Képzeljék csak 599 pofi És én mindezt eltüi Lem keresztényi békességgel. Ma kaptam a 600-ik pofont.Milyen pof volt es bíró nr. Must is karikákat hány a szememi Orromon asámon tolyt a vér.... 600 pof ékesíti két arcsom. Nemde spe-csiáÜtáe vagyok? Hanem buszút állok rajta: elválunk! ... És ugy ís tett, s miként besséle Lesseps, ha már nagyon hangossá válik a lárma, felemeli lovagitorbácsát a akkor az apró lovas had a világ minden tája felé szétrebben, hogy ka>czagva verődjék ismét össze. Lesseps fizikuma vasszilárd-sága. Néhány év előtt szigora télen toa-ra;ne-i kastélyában több barátja meglátogatta s bámulva látták, hogy Leasepe minden reggel otákánynyal feltörte parkja medenczéjének jegét s —-a jéghideg visben megfürdött. Jellemének t"Óvonása a heroizmus. Midőn a szuezi-csatorna munkálatai közben munkásai köst kitört a kolera, Lesseps vigasztalva és bá toritvs járt köztük, nem törődve a járványai ; akkor történt, hogy egy beteg, midőn erőszakkal szájába akarta önteni as orvosságot, megharapta as ujját. A seb bár fájdalmas volt, nem vont követ-ke. menyeket maga után. Csalábjával több ízben ment különyaohton tengeri útra, á la Julea Verne. — Ugatás telephonon. Amerikai lapok beszélik a követkeső tréfát: Egy .Jack" névre hallgató kutya eltévedt és szörnyen keresi az u\'ozán a gazdáját Ekkor éppen arra megygY. ur a kutya gazdájának egyik barátja, észreveszi,hogy „Jack" eltévedt; magáhoa csalja és elveseti egy telephonhoz. Itt astán beszól a telephonon és .hívja" barátját. „Nem vesstette el Öh a kutyáját? kérdi tőle. nDe igen, hangáik a válása; talán megtalálta? — „Igenis* .hívja* kérem Jakkot, itt ven a telephonnál,* szól vizszs Y ur — „Jack 1 J. ok I hol vagy ?* hangzik Ímost a szó a telepbon halicsövén, melyet időközben a kutya füléhes illesztettek. Jack megismeri a gazdája hangját, és örömtelve ugatja bele a telephonba, hogy „ Wau I Van 1" Félórával később Jach és gazdája viszont látták egymást a telephon-hivatalban. — Életunt eb. Offenbeck János háromsátori lakos hízott sertéseit eladván ss ólhoz láncsolt ebe evő társait elkísérni akarván, láncsát elszakította, azonban gssdája elfogU s s pajtába zárta, a hol ez a válás fájdalmát elviselni nem tudván, nyasasijja segélyével a pajta ajtaján levő szegre magát magát fölakasztotta. Hasatérő gasdája legnagyobb csodálkozására megdermedve találta ott. ( Tény l) — Tisza és Thisza. Béc.i lap Írja s nem is igen hiteles, de azért talál a követkeső adoma. Valami Ellenbongn Kálmán nevü uri ember, aki különben buzgó hive s kormánynak, megszerette volna magyarosítani a nevét. Minthogy már Kálmán, gondolta magában, legjobb ha Tiszára váltostatja nevet. Jól is hang sik as, hogy Tisza Kálmán 1 Mielőtt azonban beadta folyamodványát, személyesen megkérdé « kormányelnököt: vájjon nincs-e es eellen kifogása. „Semmi-kép se" — monda a miniszter. — »D< én nem akarnám excsollenoaiádnak ast a kel temeti enséget sseresni, hogy bennünket ösazetévesssseoek* tevé hozzá rjllen-bogen ur. — .Nos hár írja nevét th-val s ¦en Thisza.- Most várják a hivatalos lapot, vájjon elfogadu-e as illető kormányelnök tanácsát Szerencse a sz eren esetlen -aegben. Dicső Szt.-Mártonból a Magysi PolKáruak irják: Graser Dániel dicső ast.-mártoni kir. jbirósági albiró leány cselédje február 24-én éjjeli 11 óra után a kenyhabeli é?ő lámpába petróleumot akart tölteni, miközben a iáng as egéss petrole-leumot meggyújtotta, a leány kapkodása következtében pár másodpercz alatt maga is lángba borult a ordítozva rohnnt ki, a házi gazda: Ssentpéteri István istállójába, hol 16 db igásmarba, ló és tetemes meny-nyiségü takarmány-késslet volt. A házigazda a kétségbeesett sikoltozásra kiro- got sikerűit eloltania, mielőtt nagyobb katasztrófa következhetett volna be, As esemény ssinheiye a község tŐtetén egy emeletes ház, hol az adóhivatal és a lőportér van elhelyezve, as udvaron és közelben lakások, gazdasági épületek, sürü tömkelegben emelkednek, melyek Szent-péteri nr lélekébersége nélkül mint porrá éghettek volna. A szegény élethalál közt lebegő leány, iszonyán eltorzított testtel gondos gyógykezelés alatt van. Harcz egy város és egy — lró- közt Marosvásárhely közvéleménye erősen fel van izgatva Tol sav Lajos író s m.-vásárhelyi ref. lelkész ellen. Ast állítják, hogy 15 éves lelkésskeiése slatt a városban előforduló mindennemű viszálynak ás gyülölségnek egyedül ő as oks, a ki irodalmi munkáiban, regényeiben pasqaill-szerüleg be ültetett több vásárhelyi érdemes polgárt, s szoknak becsületében gázolt. A város lakossága előtt kiállhatatlan személy Tolnay Lajos, de nem tudtak tőle soha szabadulni. Többször kérsék a szuperintendenst, hogy helyezze el H.-Vásárhelyről, de ez az írót tekintette benne s elutasította 2 azor e hívek kérelmét. Moat hatalmas tollharcs folyik a ssékelylapokban es ügyre vonatkozólag, a melyből M.-Vásárhelynek íb, Tolnaynak is kijut a maga dicstelen osztály része. Legutóbb pedig, midőn a .Fővárosi Lapok*-ban as egéss várost meggyalázó közleményt hozott Tolnay és különösen megsértette dr. Antal Lászlót, Marosvásárhelynek, kir. tanácsossággal kitüntetett legjelesebb férfiát, aoynyira elkeseredtek s kedélyek, hogy a rendi rség a legvégsőkre is elkészülvén, fegyveresen őrizteti Tolnay hasát. A marosvásárhelyi polgárság egyebb. iránt elégtételt adott dr. Antalnak egy fáklyásmenet által, melynek ssőnoka tolmácsolta a polgárság őszinte ragSBS-kodását. ssereteiét. As .E—k" levelezőjével kérdheti ilyenek uUn bárki, hogy míért nem hagyja Tolnay ott azt a várost, melyet utón útfélen gyaláz, rágalmaz." — A .Times" röl érdekes adatokat közölnek a londoni lapok amaz alkalomból, hogy .főszerkesztője meghalt. A világlapot 1875 ben alapították .Daily univeraal register" (Általános napi főjegy-séeek) czimmel. Uj czimét 1788 ban vette megalapítója Walter John a lap jelenlegi kiadójának nagyatya volt. Unokája most parlamenti tag BerkahirébŐl. Első (tulajdonosa támadásai merészsége által alapnak „Thunderer" (dörgő) melléknevet gssereate meg. Midőn a lapot megalakitotta as első Walter, czélja egy bizonyos Johnsonnal kezdendő vállalat volt. Mindketten egy találmánynyal lég-tek föl, mely a szedést ás nyomást köny-nyitette. Egyes betűk helyett ssótagokat és egész szavakat alkalmaztak, mint kli-chéket. A találmány nem bizonyult be használhatónak és azsal mihamar fölhagytak. A Times legelső száma 1788. január 1-éa jelent meg. Most naponkint 70,000 példányt nyomat ezenfelül hetilapot ad ki .Weekly Times" czimmel. A Tim.a jövedelme, beleértvén a hirdetéseket 13 millió frt tiszta hasznot hajt. A .Daily Teregraff*, meív^l.OOO példályban jelenik meg, csak\'óárom, a Standard" másodfél millió frtot jövedelmez. A névtelenség és titkok legszigorúbban őriztetnek meg. A szerkesztők minden csikknél magákra válalják a felelősséget és ennek köszönheti a „Times\' a maga jó hírnevét. Már 1860-ban a Times csupán bélyegekért 700,000 Irtot fizetett be a kincstárba. Uj buzafajta. As angol és amerikai igasdák tudvslevóleg sokat foglalkoznak oly busafajták előállításával, melyeket as eddigieknél jobb eredmény nyel lehessen termelni. Különösen arra törekednek, bogy az uj buza minél tartalmasabb és minél finomabb fehérebb lisztet adjon. Legújabban eg/ bienendorfi német gazdának, sikerűit oly busafaját előállítani, mely a jelzett tulajdonságok mellett még azon tulajdonsággal is bír, hogy mintegy három héttel hrmarabb érik meg. mint as angol fajták. L fajtát as említett német gazda as őszi és tavaszi búzának Bémes júliusi buiával való keresztezése által nyerte. — Öngyilkosság. Az öngyikos-ságí mánía egyre serjed és behatol a társadalom minden rétegébe. Szomora kö rülmény minden esetre, mely leginkább illusztrálja társadalmunk beteges voltát. Pénteken reggel Szabó Jóssef messlenyi születésű 28 éves bognár legény hét frt. miatt szíven lőtte magát Szombathelyen. Gazdája ugyanis a katona adót levonta béréből, s ezért annyira megharagudott, hogy agyonlőtte magát. — Más ok — ha ugyan így nevezhető — nem forgott fenn. Gyilkos papagáj. Egy amerikai dúsgazdag kereskedőnek volt egy Meréoytollazatu. de szavak, süt mondatok gyors eltanuláaában n»py képességű papagája, mely e képességével kö\'élre jut- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI K Ó L L ö N Y MÁRCZIUS 6-in 1884. atott<B*ltimorében egy ombert. A mili-1 nan ásott kis sírból msgérintbetó volt, nmoat egyBzer meggyilkolva találták szo-j az ártókas tárgyakat leszedik. S csak-bájában minden készpénzétől kiraboltad.! ugyan fel is feszilték a koporsót s Ba-Senki arra nem gondolt, hogy a kereske- | log Mária testérÓl letépték a ssemfödelet. ilŰn-ik általai.o» tiszteiéiben álló unoka-: továbbá a halottnak dus szőke haját tŐ-ncscsét gyanuBÍ:s», midőn a halottkém, \\ bői levágtáa. A halottrablás állítólag *aiint a meggyilkoltat vizsgálja, e szava- [ több egyén jelenlétében történt — kik lent-hiti íj a a papagálytÓl: „Mit lettem ! elég különös — mit sem Megöltem szegény nagybátyámat! . . .* | megakadályozására, sőt - A „Pesti Hírlap" melyre a hó bármely napfán lehet előfizetni, kitűnő országgyűlési karcolatai által, melyeket Mikszáth és Tors Kálmán szellemes író* ink iroak, kedvencévé less az olvasóközönségnek. E karcolatok a legélénkebben kiszínezett képét nyújtják a főrendi b a képviselőház üláieinek. Első reodü publicisták\'ó! irt magvas vezér- tettek, unnak baiottrablók- Es kizárt minden kétséget. A balotlkém I uak még a temetőcsősz neje kölcsönzött, ciakek, gazdag távirati rorat változatos tircné>z«tesen biztosra vetta, hogy az uno-1 harapófogót a koporsó felfeszitéséhez. Ez j tárcák, érdekes levelek a világvárosokból kaöcaca » gyilkos, aki a bün után való este csak a mult héten jutott tudomásár* \' --¦*--«—! *- j >.. • (izinül"g lelki turdalásból mondta e sza- \\ a hatóságnak, még pedig ugy, hogy azt vakat, és a papagáj eltanulta, ..... A | a romai katholikue lelkész a járásbíróság-Domo-át uevü unokaöcscsét elfogták,; n*k följelenté. Ez mult szombaton, feb- \' már 23-án feláaata Balog Mária sírját s szt találta, hogy a holt szemfödelének fele le van szakítva, haja pedig le van vágva, de a háj azért ott volt egy darab pa- törvényszék elé állították, minden tagadása,daczára elitélték, s miután a biró kenettelJM beszédben! emlékezett meg a gondviselés csodálatos útjairól, föl is akasz- tónak. Mennyire csodálkozott a bölcs ha- J pirosba takarva. Meskő és neje, valamint Inttkém. midin a kivégzés után két bét- több tauu beidéztetvén, a vádlottak eltel a következő level-t kapta: ,Halott- ismerték a tettet a az is, bogy a levágott kém, maga szamár; Domorát ártatlan j hajat Ők lopták vissza a koporsóba, volt, mert a gylkos én vagyok. A papa- Ügyük most át fog tétetüi a kalocsai tör-trájt jó! ösmenem s hogy tévútra vezes-: vényszékhez. Ugy látszik, hogy e bot-ftum a vizsgálatot, tanítottam be azokra a\'rányos tefret az ille\'ők babonásáéból kö-Azavakra, A mikor ön este levelét meg-] vették el, még púdig nem u magok jó kapta, már biztosítva vagyok *z akasz-:szántából, hanem máa valakinek a biz tófa elíil s mes.zire járok as Egyesült Ái- ; tatására, lamoktől. Különben pedíg soh\'aem foj megtudni, hogy én ki vagyok. — Véres családi dráma. Febr Iu\'» 24-én vasárnap, — irja a „Y. L." — — Kidobolták, hogy gazember. Páratlan botrányról írnak egy kisebb vidéki városból. Ké\'. városi képviselő egy mással már régebb idő óta torzsalkodás Demelhart József ídsó eőri mészároa és ban ó]tt u egyik aztán ugy állott boszut hentes a délutáni órákban csekély ség , „Hanságén, hogy felfogadta a város dobó miatt f*.e,égével összeveszvén, kéat ra-j ial , kidobo]uttJl V(!|e „ utczákon éa gadolt ¦ nejének mellébe azurts; az asz- | piftCI0Di hogy X. X városi képviselő Kzony isíonyu fájdalmak közt összeró- j gltzemDBr, Es amerikaias „tréfa* folyta-gyott és Damelhart abbin a hiedelemben, | tá8ft % ^éuynzék előtt lesz. bogy neje meghal\', szobájába zákozott] és egy iorgd pisztoiylyal agyonlőtte ma-; — Párbaj a budavári gyilkosság gát. — Az összefutott szomszédok a szó- n1\'*"- A félegyházi társai gó-egyesüle* bába hatolván, már halva találták. D«- I olvasó-tonnében a minap néhány uri em-melhart körülbelül 50 éves, három gyer- j D8r * budavári gyilkosok kivégezletéaé-mek atyja, meglehetős anyagi viszonyok i röi beszélgetett. Egy fiatal jogász, külön-Között, de nejével folytonos czivódásban I ben egJik víd6ki bíróság lagja, egy élt, a véreB tettét valószínűleg órülési ro- í l*\'*^" ellenében oly melegen ; védelmezte hámban követte el. Neje sérülése nem !a Caemegi-kodexel. hogy szó szót ért, a veszélyes. dialóg hevessége rohamos arányokban — „Balatoni vitorlázó egylet0 I emelkedett, és a dolog vége kihívás lett czimen legközelebb egy spúrt-egylet ala- | A párbaj azonban elmaradt, mert a felek kult, mely gr. Eszterházy Mihályt választotta elnökévé. Az egylet czélja a Balatonon a vitorlázó sportot meghonosítani, vitorlázó versenyeket rendezni, kikötők és téli állomásokról gondoskodni HIRDETÉSEK. I lovagiasan kiegyenlítették az ügye Irodalom. (B rovat alatt mepemlitett munkák Najj-egy szóval a vízi sport iránt olytoku ér- | Kaniisan Wajdits József könyvkereiekedesében deklődést kelteni, mely hivatva leend a i kaphatók vagy általa megrendelhetők. Vidéki telje Balaton-vidéki élet kelteméit egy U] külUmee Bsórakosással emelni. — Az egylet tagjai rendesek és tiszteletbeliek a rendesek 26 frt évi tngaági dijat fizetnek. A tagsági kötelezettség_ három évre szöi. A tagok felvételét két*1 egyleti tag ajánlatára a választmány eszközli — A zalamegyei gazdasági egyesület 1884-ik évi márczius hó 11-én d. ti. 3 órakor Zala Egerszegen az egyesület saját hasa termében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: ÍJ Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről, 2) Nagy- \\ finom papirhüvelybe töltve, könnyebb él-Lengyel vidéki gazdakór megalakulása-1 Vüléá végett tisienkét darabra szeleteltem. megrendelések posta fordultával pnatosi tenek. — Előfizetési felhívás. B Olvasmányok a lélek táplálőszerei, melyeket as értelem ismeretekké, gondolatokká emészt." — Ezt mondja a psychologus. Van szerencsém előállítani egy izletas lelki uzsonnával, melyhés a szellemi vadakat tollpuskámmal pufogattam össze, s apró gondolatokra\' vagdalva, paprikás viccekkel, nevetésre csiklandó humorral, magyaros izü trfákkal fűszerezve, azután és számos más politikai és szépirodalmi közi meny a leggazdagabb tartalmú lappá teszik a „Pesti Hírlapot" ot. mely egyúttal a legolcsóbb is. Naponként két iven, azaz 16 oldalon jelenik meg, minden héten egy-két zenedarabot közöl me\'Iókletkép s előfizetési ára mégis csak 14 frt évenként. Mindenki, a ki a kiadóhivatalhoz fordsl (Budapest, Légrády testvérek, nador-atea 7-); nyolc napig ingyen kap u, ivány számokat s. Pesti Hírlap* ból. ItK^rendeléseknól ügyelendő, hogy ct^kis „Pesti Hírlap" írandó. - MagyavországesaNagy világ.. cimü Bzépirodahtii és ismeretterjesztő ké < pes hetí lapnak idei évfolyamából három számot kaptunk már. Valamennyi szebbnél szebb illurzlrációkat" és becses irodalmi dolgozatokat tartalmaz. A legnjabb szám a főrendiházi ellenzék vezérférfiai közül Haynald bibornok, Schlauch püspök, gróf Cziráki János és gr. \'Zichy Nándor arcképeit hozza. —Művésznők arcképcsarnoka is megindult a „Magyarország és a N.*-bao, mely bemutatja a hírneves hazai éa külföldi BsinéssnŐk és énekesnők művész! kivitelű arcképeit. Eddigelé Sarah Bernhardt, Maierna Amália, Gerster Etelka, Patti Adél, Lu-cca Paulina, Alháoi és más elsőrendű művésznők arcképei jelentek meg. Min-gen szám nyolc-tis illusztráció; és két iven beszélyeket, rajzokat, tárcaleveleket, történelmi, földrajzi és természettudományi cikkoket tartalmaz legjobb íróinktól. A legutóbbi számokban Dalmady Győzőtől, Mikszáth Kálmántól, Jakab Elektől Váradi Antaltól stb. jelentek meg közlemények. A Magyarország és a Nagyvilág kiadóhivatala (Budpett, Légrády testvérek, Nádar-utca 7J. mindenkinek, s ki hozzá fordul, ingyen küld mutatvány-számot. 41 szám. V 1884. Árverési hirdetmény Aiulirt kir. bír. végrehajtó as 1881. évi LX. t. cz. 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a Csáktornyái kir. járásbíróság 2592 és 3768. ez. v 83 végzése áltsl Vidovics Bódi és társat végrehajtatok javára Hertelendy György és neje ellen 80 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 340 írtra becsült ksncza ló, vastengelyes kis kocsi, a 46 as. murai malom egy kis egy nagy kompja, két nagy láncz, egy kis láncs, három hosssu gerenda és egy malomkőből álló ingóságok nyilvános ár-v-réb utján léeudŐ eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis a Mura-partján a 4C sz. malomnál leendő easköz- Vasuti menetrend. Érkezik. Reggel. Indul. ról s unnak költségvetése tárgyalása. Bi kák bevásárlásának elrendelése s foganatosítása. 4) A megye gazdasági termény kiállítás iránti intézkedés 5) Folyó Ügyek. Zala Egerezeg 1884 febr hó 24. Háczky Kálmán s. k. elnök. — Halottrablás babonából. A „Halasi Újság" írja : A mult hetekben botrányos esel tör\'ént a halasi római ka-tholikus temetőben. Balog Mária (Balog Istvánná, Jaokai Anna korcsmárosné leánya) smult év \\égén gyermekasűlósben meghalt ; skkor szülött gyermeke néhány hét múlva szintén elhalván, ennek testet az anyjáé mellé kívánták temetni. A csőbz megásta a gyermeknek a airt s A munka crme: szellemi szalámi-szeletek porcé humoros novella.) Összeírta: Don Vigole. Tartalma : I-ső szelet : A noltosieáuy. II ik szelet: Hol van a ka kas ? Ill-lk ezslet: A vadtndós. IV-ik szelet : Rövid ideig tartó szivviszony. V-ik szelet: A pattvágányok szerelme. VI-iksselet: Bolond Kóbi. VII-ik szelet: KölyökBzeretem. VlII-ik szelet: Szoroshelyek. IX-ik szelet: Cincér Heraklius. X-ik szelet: Kivel veszett örsze Wincze bácsi V XI- szelet : As egri diákéletből, XII ik szelet: Köszönöm. Ráadás : Edj phoszi, A 10— 12 oyomtstott ívre terjedő munka előfisetéei ára 1 forint melyet Cárdonyi Géza névvel tessék Sárvárra aztán szokás szerint ott hagyta. Időköz- \\ (Vasmegye) küldeni. Gyűjtőknek tisz-hen oda vetődött bizonyos Meskó Antal j teíetpéldanyt adunk. A csinos kiállítású és neje Molnár Mária s azt gondolták el, | mú april utolján jelenik meg. Kérem a hogy a már több héttel azelőtt eltemetett ¦. tek. Szerkesztőséget ezen fölhívás közié-Balog Máriáról, kinek koporsója az njo j sere. -1 6. P. 1 ó: P. B. Uihel? P. T. 4 8 Pragerhof P. r. 4I48 Badk P. T. 4 18 B.rci P. V 5110 Fiam. G)-.v 5 27 Buda Gv.t 6 Pr.|terhof a,.. 5 (6 B Ujh.Iy V. T. 6 15 Bad. V... 7|15 Délben. hopron V. V 12116 1 Bada P. V 2 Pragorhof P v. 1 16 j Pragerhof |P. r. 2 - B.rcs T. T. 1 41 Sopron y. » 2 55 linda P. ». ! •>S 1 Bare V. v 8 — Ejj.L Bad. V. v 9 51 Pragerhof Gyr 10 55 B üjhelf P. T. Bad. Gv.v 10 28 Fiums Gy.T 11 10 »8 Buda P. r. 11 !!0 Prajerhof P. i. 11 19 B. Ujh.lj P. ». 12 Barca P.T. 11 3 Ügynökök eredeti sorsjegyek részletfizetés mellett! eladásara az uj tórveay értelmében előnyös feltételekkel alkalmazást nyernek a 2031 2—S Fővárosi Táltóitzlet Társasámai Budapesten. Borottya- ís fördö-uteza sarkán. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SAXDOR. Felelős BserkesstŐ : TASS ÁLHOS. Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. lésére 1884 ik év msrésías hó 9-ik napjának délelőtt 9 órája batáridőül kitüzn-tik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy sz érintett ingóságok ezen árverésen, az 18ul évi LX t. cz. 107 §-a értelmében a IeR. többet igérónok becsáron alnl is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bírósági végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vét-I ára az 1881 évi LXt.cz. 108 §-ában migállapitott feltételek szerint lesz kífí-se leadó. Kelt Csáktornyán 1884-ik évi fear. hó 28. napján. MIRKA DOMONKOS kiküldött bir. végrehajtó. Nagy-Kanizsán a .SZARVAS\' vendégifi nagytermében. C BZSF* Még oaalE 2 elöíiclfih "ZJSJJ X 1884. márrzius hé Gin csatörtöbön cl. u. fél 5-kor külön gyerinekelö\'idas tele belépti díj mellett. Este utolsó előadás rendes tielyarat mellett A nagy kiengesztelődési áldozat. A G0LG0THAN. Jt-züs szeuvadóse én halála. Eíöadva a 30 tagból álló o-bajor passió-társaság áital Allesch E. vezetése alatt Pénztárnyitás fél 7 órakor. — Kezdete 7 órakor. Jegjek elóre válthatók egész nap a .színházi pénztáron!. T4mlia»»ek 1 fri. — ZárlB.ék 80 kr. Föld.iinü UlShnly 60 kr Földstinti állóhalj 40 kr. — Deák- ea katon \' — «- ¦ Olöholy iO kr. — K — — ---v -w - ------*jegy 25 kr. — Karcait anati állóhely 20 kr. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx: As építészeti idény megketdtével bátorkodom azon tiszteletteljes jelentést tenni, miszerint raktáramban a legkitűnőbb minőségű mező és vakolat gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román czement, I. román czement és valódi perlmoosi portland czement készletet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a holybeo he-rendezett czementáru gyáramban kitűnő és valódi portland cze-mentból készült czement lemezeket, természetes, vörös és fekete ssínben különféle nagyságban, közönséges és mesterséges márványban gyártok, mindennemű épület dlszitmenyeket átállítok, elvállalok zement- építési munkálatokat, u. m. yeneczlal-terazsl, granii, mozaik, padozat, talpazat, vizvezetó czement csatorna, falak szá razzatetele, yizvezetékek helyreállítását, szarvasmarha abrak sorompók, abrak lehütő kádak és vizgyüjtók elkészítését. Steyer homokkőt, karstl és karrarai márványt, kelheimi emezt, elszig etelö kátrány lemezeket — külöoöBsa előnyösek falak száraz ál\'apotbani megtartására - keresziágakat, fal-kapcsaKat, a legjobb minőségű vasból gazdasági gépeket, úgyszintén szerszámokat stb. a legolcsóbb árak mellett szalutok, általában minden az építészeti es gepszakmába viigo megrendelések a leggyorsabban és legjutányosAbbao teljesíttetnek. % SAKTORY OSKAR 2032 2—3 Nagy Kanizsán, Klraly-ulcza 1-só sz. ^ \'CXXXXXXXXXXXXXXX50<XXXXXXXXx3 Alapíttatott 1858. y Kp walser ferencz elsó magyar gép- és tüioltoszerekgykra, harang, és érczöntódéje BUDAPESTEN. Rottenbiller-utcza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és maganfurdök felszerelésere, szagmentes Orszékek felállítására és minden viz-müvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 5-80 bérleti hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a teleknti téglagyár 1884. évi márczius hó 18-án a városi számvevői hivatalba reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik. A feltételek a városi számvevőségnél bet«-kinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. febr. 25-én. 20342-3 A városi tanács. Wajdits József k&njmyomdijiból Nagj-Kanizsin. NAtiY-KAMíZSA.. 1884. márczius 9-én. ElikilKI ir 20>1Ie ssssMaa. Huszonharmadik éviolyam. y_yy szótn lO kr HIRDETÉSEK 3 iiajílmf petitsorban 7, másndaxor L i mintlPH toválilii sort:: *< kr * NVIIjITKHKEN ioruukfiit 10 krm TiM--ti«*k ívj mtir*tari illeték !tunden i-xyes !i:»r.« letéri Sd kr. fizrtMidíi A lap szellemi részét illető kc-xlemí-riTf-lc a srerfeeszWbóX, anyagi Tészít illető Mxl era ínye k pfiÜj, kiadóhoz bérmentvf intézendok : N A O Y - K A2Í I 7. S A Wlssslosbáz. Bénp.cnt*it!cn levelek csak ismer* mim Katának tói fogadtatnak ol. A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank\', .nagy-kanizsai önk. tüzoltó-cKyÜ\\-, a .zalamegyei általános tanitóiestülef, a , nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti- Ön8egélyzó szövetkezet",a .soproni kficskcdelnii s iparkamara nagy-kanizsai kfllvilasztmány" hivatalos-lapja. - IIeteiikJiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Böjti elmélkedés-. minden garasát s azt, midóo jelen hamis álmai s hazng fátyolképei a szükségleteire költi, a jövendőről boldogságnak. Sokan, de nagyon sokan azon sem feledkezik meg . jgy az aet.j Használd az időt és élj a je-véleményben Tannak, hogy a világ bjjlcs meRbeC5ÜU , sors legparányibb; lennel! igy szól az ész. Használd mindig rosszabb s rosszabb lesz. örömeit, nem tékozol el azokból az időt, de gazdálkodjál vele ! élj a uj ezen paoasz; évezredek egJet ^ r mi^n jgy szivLt kielé. I jdenne^ de élni ne siess, igy szól irt könyvekből Játhatjuk, mi- ^ t4ba reménycke-t ncm a<kot aja tapasztalás. És valóban! az élet boldogsága nagyot remél, sokat s nagyban csalódik.\' Ha az emberek méltónak tartanák komolyabb vizsgálatot vetni szivök érzelmeire; ha igyekeznének pauaszaik helyett fölkutatni szenvedésük okát; ha figyelmesebben kisérnék a mindennapi példák tanúságait és ismerni törekednének hibás győn-geségeiket: ugy találnák, hogy kö- Xem előtt szerint az öregek már akkor is azon . panaszkodtak, hogy az emberek már l6.1™;"\',! hoS-\\» *\' nem oly jók s erősek, nem oly vitézek és erénfesek, mint hajdan. De ha e panasz alapos volna, s a világ folytonosan annyira rom-lanék, hogy ezt egy emberélet alatt észrevenni lehetne — közöttünk s a hajdankor emberei között tetemes s ^reánk nézve fölötte kedvezőtlen külömbségnek kellene léteznie. Ha valóban igy állana a dolo; két törvényen alapszik; ki az esz és tapasztalás ezen elveit egyesíteni tudja, kikerüli az őnalkotta bánat keserveit, nem zaklatja föl óhajait, nem lesz reményeinek áldozatja. Hova kellene gyermekmenhely? Biztos kutforrásból értesültünk, vetéléseik túlságosak, szenvedéseiknek i \'"87 a nel5\'De\'i kisdedoevelóegye-maguk a teremtői, sok ezer szük-!sület a sorsjátékból maradt 6000 és!\' nem volna mást mit tennünk, mint ségeik pedig az agy bete„3ége ésjfrt tiszta jövedelmet egy gyermek-e változást, mint e tényt el kellene helyzetükben boldogok megelégedet-! m™hely felállítására akarja fordítani fogadnunk annál isinkább, minthogy | tek- lehetnének mindazok" nélkül, |s hoS>\' e szándékában a város remiket oly epesztő gondok közt háj-|széró1 jelentékeny támogatásban is; igen sok történt nálok, — ami az hászuak, — és annyi szép óráikat | részesülend. Babóchay György pol-! egyesülés meghiúsulta mellett talán Talán mondanunk se kellene, hogy az a területrész városunknak VI. s VII. kerülete,a boldogult Kis-Kanizsa. Ez a területrész most már teljesen egygyé olvadott városunkkal s igy, mikor népboldogitási szándékkal vagyunk, kifelednünk nem szabad. — Nem szabad először azért, mert annak a területnek felvirágoztatásán is buzgólkodnunk kell, másodszor: mert népnevelési szempontból a felkarolásra legtöbb szüksége van, harmadszor : mert annak a népnek, mely bizalmatlansággal az anyaváros ellen folyvást ellenséges tüzet szít, — meg kell mutatnunk, hogy az egygyéoivadás folytán — ha pénz ügyi szempontból némi hátránya van is, de culturai szempontból nyert az egyesüléssel Idáig csakugyan be is kell látniok, hogy a népnevelés terén ha a valónál jobbaknak tartanok is magunkat: ez ügyünkön mit sem segítene. A^fönti nézet téves. Tény az, hogy az emberek [nem fáradna el a szüntelen valói IO\'J\'lalou tárgyaláson aiüaimavai t Állíttatott fel több osztály és sza maguk szerzik meg maguknak ama: nyugtalanságban; s ha olykor érnékjislílénk tanújelét adta a kisdednevelés- Loritva ]ett a tantestület, phantaziát, hogy : „A\'em! bajok, szerencsétlenségek, azok lem!0^\' mozgalmak iránti meleg érdek népnevelés szent ügye és a nevezett varos rész iránti érdeklődésünk folytán a kisdedaeveiő egyesület és ennek ügyét buzgón támogató polgármesterünk szíves figyelmét váro-suuk VI, és VII. kerületére felhívni. Hiszszük, hogy felszólalásunk szíves méltatást nyer, — s holmi kicsinyes okok miatt nem maradand betöltetlen óhaj. Ugy legyen I A női emanczipacziöról. Korunk egyik közkeletű és kedvelt eszméje az a törekvés, hogy a nőket is alkalmazhassa olyan hivatalok- és foglalkozásokra, melyeket egyébként a férfiak szoktak betölteni Szellemi egyeonranguságba helyezi korunk a nőt és a férfit, s épen ugy szerezhetnek tanári, orvosi stb. diplomát, mint a férfiaknál is tapasztalható, mivel nem minden nő van megáldva kiváló jó észtehetség- nem emésztené föl a bánat, lelkük karmesterünk u. i. a vele ez iránt ;5r6kké ^ néma óhaj maradt volna. jBel és hajlammal a tudományos-pi-nem fáradna el a szüntelen való!folvtatott tárgyalások alkalmával! Állíttatott fel több osziálv és sza-!Íjához: nemcsak a kathedráuál ér- iig!/ van már, mint volt régen, nem tetszenének oly súlyosaknak, mert az a nap süt az Cgen " az el nem lankasztott, ép, erős Mert csak az boldog az az kebel könnyebben megbírná a sze-elégedett a mai világban is, ki rencse forgandóságait nyugodt kebellel tndja nélkülözni De közönségesen szükségeinket mit a sors nem adott, vagy f magunk szaporítjuk; a napi esemé a balszerencse elragadott, — | nyek példái nem hatnak reánk; fáj-legüdvösebb minden tudo-! dalmainkban n akacsok vagyunk; azt, tőle és ez mány kőzött. Mert bár ismerjük az egész földtekét, vándoroljuk be a tenger összes szigeteit; ha megtanuljuk a nemzetek országiisi titkait s fejünkbe szedjük az irodalom egész könyvtárát — boldogok, megelégedettek csak ugy lehetünk : ha megtanuljuk az életet czélszerüen fölhasználni. De miután ezt kevesen tették és teszik, kevesek elégedettek. Az életbölcs hasonló a takarékos gazdához, ki megkíméli jövödelme lődésének igérte. hog féle telken tőkésíthetik tehetségüket, hanem az ipar és egyéb szakok kórében is. miből folyólag meg isi Hanem, hogy a kisdednevelés|Ezért Tannak ma k6z5ttünk vasúti v a magyar-utazaí Mcskó-ítorül ot" mcf! egyátalán semmi sem ipen2tarosok.nyomdavezetök,tivirónők, a nyitandó uj-ntezában történt, azt meg nekünk kell belátnunk. Annak a VI. és VII. kerületnek van 3000 lakosa, kik majdnem meg- abban pedig mit az ég ád, elégedést lelni ncm akarunk. Ily viszonyok s körülmények között nem c-uda hit, ha eltévesztjük az igaz utat és-a pálya, melyen haladunk, csak töviseket terem. És hányan vannak, kik a nyugalmat magukon kívül keresve, vágyaik ostromával küzködock, holott annak a kebel az igaz tanyája és a józan ész a legtisztább forrása és minden egyéb más, melyek nem innen erednek, csak a képzelödés ingyenes telket eszközlend ki a kép i viselő testületnél az építendő gyér-1 raekmenyhely számára, s azopkivül;mindannyiani földmivesek, az éj leg oda \' hat, hogy annak felállítása a város, valamint egyesek részéről kellő támogatásban részesittessék. Hát ez tagadhatatlanul igen szép s mi csak elismerésünket nyilvánítjuk. Ha arról van szó, hogy Nagy-Kanizsán gyermek - menhely\' czéljait ismerik: melyik virosré-állíttassék minden esetre arra leg-! szünkben van olyan létjoga ezen határozottabb igénye lehet a kijelölt i intézeteknek, mint a VI. és VII. positiot. De ne feledjük, hogy a mi í kerületben ?! városunk területének azon részéin, melyet igen nehezen tanulunk és akarunk városunk terrénumához számítani, sokkal és pedig igen-igen sokkal szükségesebb volna gyermekmenhelyet állítani. nagyobb részét a házon kívül kell tölteniük ; a gyermekeket pedig kénytelenek minden felügyelet nélkül otthon tíagyni. Most már kérdem azoktól, kik az óvodák és gyermek-menhelyek Eddig sem a kísdeduevelö-egye sülét, sem a város nem volt olyan helyzetben, hogy ez égető szükségnek eleget tehetett volna. Most közös óhajuk -egy gyermekmenhely felállítása. Kötelességünknek tartottnk á sőt elvétve fényképészek is. Egyes komoly öregek mosolyogva nézik a nők emancipálásának ilynemű gyors haladásit, s csakis a gyöngébb nem irinti udvariasságból nem mondjik szemükbe az uj tisz-viselóknek, hogy a konyha, a gyermekszoba, a csalid, szóval az „otthon" legyen a hivataluk, s ns az, a mit a férfiak helyett töltenek be. Irótoll helyett fózőkanil, regény helyett kötés legyen a kezükben, s a helyett, hogy a nagyvilág politiki-jival foglalkoznak, igyekezzenek a tűzhely mellett megállani helyüket. Mert a nők nem arra vannak teremtve, hogy a foglalkozással nőiességüket elveszítsék, hogy a csalid és a tűzhely idegen legyen előttük hanem arra, hogy a gyöngébb nem ¦T A RCZA. Hogyan (Karczolat y Irta: Nemo-Elmúlt. Mi? a farsang. Itt a böjt, rá érlink egy kissé vista gondolni miként folyt U Sümeghea? Farsangon vigadni szoktftk az era-b-rek, mely társas összejövetelkor hamarább éri tetőpontját, mint egyébkor. Nem óhajtjuk éppeu a tetőpontot látni, gondola egy-két urinŐ; de tekintve hogy Sümegheo etite bálra 1384-ben kilátás ninos, kezdjük a mulatságnak egy itt még nem dívott nemével, jöjjünk Össze Sylvt-sater estéjén a nagy tpremben tár fas vacsorára I Egy téritek ára bor nélkül 1 trt ezüst pénzben, (a főpinczér papírban ia elfogadja,) CtígAny aaedni fog, termet, fűtést és világítást vendéglős adja. — Ennyi és ennyi tát étel, ekként leit megbeszélve, jó lesz, puaktuni. He-\'vej; és as étknk előírásába bebocsAjt kőzni kissé fura dolog, e jog vendéglős- nél iltetil Kész a terv, tán el:ogadbaló egéss farsangra is. ,E! bizony, el igen rendén lesTen.* — Est követi egy monológ: .én *dok termet, ffttőst. világítást? ah — bele nem egyeshetem !* Más városban falragsBr, táblák hirdetik itt éa itt jó étkek kiszolgálása melléit zeoeeetély slb. — világítást oda óni minden vendég. „Mi Jteisaik? ,egy pohár ezukroa vii cankor nélkül |" Igen is ; áll két, három úrnőt kiemel, mily Jean ! a gízl felsrófolni, lictit licht I"* zene ¦¦•.".\'< nek sört von den * fri^a ange-capften! mert vendég van \'\'lóg, étel ital fogy szépen. Kérdezzük cs*k X. vAroa fogadósát ad-n hatvan SOvan személynek helyet, vu&torálai akarunk; meleg Bzobá-b-m nem sötétben? mit t«g vátasioluí. „Kérem-kérefei...... Ugyan ne mókázz, elég volt a tré fából elbucBuziatjuk vigan 1S83. évet s vnle mindazt mi félre értésre alkalmat szolgáltatna. Elmúlt; fi;n_\\ - s -n siknrÜlt, — az az nem fényesen, hanem khüuóen. Előro volt látható, aláírás biztosítótű a vendégük számát, a nók sltal kitűzött egyszerűen megjelenés meg lett tartva fesztelen jó kedv, egy kis ráros boldog, élet képe. Ily kitüzötten ismétlődött ez a farsang folyama alaH még kétezer. Az egy formniág tán unalmas,lenne változtaasunk kissé. Egyszerű Öltözéket selyem és válogató t toilette váltj* fel, vírag stb. stb. iizóval cziru : tárxas vacsora ; megjelenés báli disz öltözék ? Igaz, kíoek van s nem restell bepo-roztatni, vegye magára; dn tisztelt hölgy koszorúi ilyenek láttára na rettenjen visBza a fiatal ember Hymen láuczátél ? A disz árasoktól sem szeretaék appells-tió1, vegjék magukra selyem ruhájukat garde dámok, a tánezra termelt delnők másban is szépek! Különben nőkkel barc*b> jőm latén mentsen, Önök nem okai, nem bizon a „Balaton," nem ám a magyar tenger, hanem ily erimü lap es a bűnös! Niki ele- gánsan jöttek, mosolyogtak — többiről p dig csak „jelen voltak;" ....... Ez mar még is sok, a következő eatélyéu majd kitűnünk mind, ugy ni ! ée — egész jogosult volt .i drága és szebbnél szebb ruha, a mosolygó és mosolygóbb ajkak, a kecsesnél kecsesebb alakok Verne vm keltek, mitől még a „Balaton" referense ís rögtön betüsoros tudósi tó lett. Ez aztán győzelem. — Csak, hog"y elmúlt, tánezos ugyan kevés volt, ők kitettek magukért, azért -ánczoltak a fia*al asazonyok Ís elege\'. Ki is tudná megállni, ha Árvái Jancsi rákezdi; oly ügyesen Í7«g mozog, játszása kilünő, hogy egy fejl-d-zö bimbó tánezra kérette magát általa és <?h Jancsi! n.iked csárdást kel-lett vele tánccolnod ; ily áldozatot szívesen hoznál máskor is nemde? Elmúlt, vendéglős nem akart a társas OsszejÖvetelekDe rögtön egyezni, utóbb neki tüzesedve lucullusi vacsorával szolgált, — mindenkit teljesen kielégített. J.ivür- u borról BUgnnk valamit. Ez még nem minden; a polgáribál szokás szerint tiszta jövödelemmel végződött. Az önképző kór társas estélje reggelig tartót:; 50 kr. belépti, ezért bort is adtak, zene dijt is magában foglalta, csak tagok vehettek részi; egyszóval sikerült, kedves házias vigalom volt. A CassinŐt eltelejtsük-e V nem nem. Csak férfiak jöttek össze vacsora, zene, előre jelzett dallal fűszerezve az estét. A programból dal ki maradt, — miért? erős volt a fűszer is annak dacaára, hogy egy dalos ur tojást evett — tenor secund még sem akart contrásnÜ Erről ne többet — inkább németből fordítva; spongya rá! Ez utóbbi csak átmeneti, h mellen ? legyen; tengernyi ör m közt egy csepp üröm — rendén van. Egyes előkelő családoknál farsangi ebédek, csendes eatélyek, hát még a fóldmives és kellé- (láttam a szájában ; egyik zsebéből czifra sallangu dohányzacskó, a másikból szépen slingelt fehér kendő kandikált ki. Tekintetét sohasem láttam egészen, mert parge kulapját olyan mélyen rágta bal- polgári osztálynál megtartóit lakodal- j szemére, hogy csak a félábrázalát lebe tett jól kiveonl. Szakalt nem hordott, de anaál szebb, .-ugar növésű, szőke bajusza volt. Emlékszem, hogy as utczabeli lányok mind kiállottak a kia kapuba, mikor eljött as az idő, a mikor a ,aaép legény" arra szokott járni. Aztán mikor elhaladt mellettük,nagyo:sóhaj*ottak utána és a sóhajukhoz hoizá tették : „Szegény Pista, de kár érte.\' (j pedig rájuk se hederített, mintha ott se lettek volna, hanem haladt szép csendesen szomorúan as ő helyére, a „Lustig knthoz.\' Tudta már az utcrá. ban mindenki, hogy estefelé hat éra tájban nincs ott a kutná) senkinek semmi dolga, átengedték azt háboritlannl úrra a félóra Molnár Pistának, hogy hadd mulasson a maga módja szerint avval, a ki neki mindene volt. Mikor pedig már ott volt, fölült a kutrováara, elővette dohány zacskóját, rátöltött helóle makrapipájára és fogta a balkesébe, mintha a szájába akarná tenni, aztán kivette a slingelt kendőt, beleha-jolt a kútba és integeteltt vele ugy, a hogy a legéoyek szoktak annak a leánynak, a kit szeretnek. Ha eltelt az ideje, a mit a kútnál szokott tölteni, szépen visaaatelte a kendőt a zsebébe, kiverte a pipáját Í4 ép oly szomorúan, mint a hogy jött, haza vette útját. Amint a tavasz kiüt, elkezdte Molnár Pista ezt a mulat- tnak, raínú sok kellcmesórákatszereztek? Menyekzo valóban sok volt, — az intelligens körből egy sem? csupán két el jegyzés, esküvőről még nem Írhatunk. Mi ez? Azok, kik leendő házastársban ke-nyérkereaő társat is remélnek nyerni, nő sülnek ; ahol, eziezoma, szakácsné, szobaleány is nászhozomány, olt szét csend állott b-. — esik nevezzük a gyermeket nevén nem .merünk]" „Mitől félünk?" Ördög pszt! pardon: „angyaltól* <\'zt fénnyel aranyosan festik, — nincs pénzünk az aranyozó bácsit kielégíteni — az ám itt a bib *. Igy a böjt, rá érünk elmélkedni: a takarékosság, a munka, egyszerűbb öltözék, Kisebb háztartás, helyes okszerű beosztásról, smink, púder helyett: egészségtél pirosodó arcs — hú! de messze mentem!!! Siet-k;..... ielki atyám, hamnt homlokomra! .... porból leltél por léaz megint. Mea cnlpa. A csipke kendő. (Raja.) Kisgyerek koromban gyakran láttam a lakbaii nagyulczán egy szép, deli parasztlegényt. Férfias termeién a testhez áUÓ magyar raba agy megfessült, mintha rálelt volna öntve, csizmáin fényes sarkantyú pengett, balkezében takaros kis! ságot, es egy napra Bem mulasztott* volna mskra pipát hordott, melyet soba sém el egész késő ősz beálltáig. HUSZONHARMADIK évfolyam zalai K Ó Z L Ö & X MÁRCZIUS 9-éD 1884- kaíhedrai bölcselkedés és Unitéi pe rorálás soha sem volt s nem is lesz a női hivatás számára kijelölt tár Ez a férfiak feladata, mert a tanítás aem olyan könnyű, mint sokan hiszik. — A fényképészettel ma még alig 10 — 12 nő foglalkozik hazánkban de a tapasztalat mutatja, hogy be csülettel megállják helyükéi. Igaz ngyan, hogy a nők soha sem fogják a férfiaknak fentartott munkakört ugy betölteni, mint ezek s viszont; egy férfi sem pótolhatja a nő helyét a házi tüzh lynél, mert a természetben ugrás nincs, még a nok kedveért sem!... De ha már annyira haladt az emanczipatió, hogy ők is férfias munka után látnak, ajánljuk az eddig alig méltatott fényképészet terét pályaválasztó nőink figyelmébe. ethikus. rendeltetéséhez hiven családanyák és háziasszonyok legyenek. Itt a női hivatás széles mezeje s csak itt lehet egy nő a boldogság teremtője. Van elég férfi, nem szűkölködünk munkásokban egy téren sem. Igaz ugyan, hogy mnnkás kezeket nyerünk a kiképzett nőkben, de a mellett, hogy ezzel a természettől nyert bi vatásuktól téritjük el őket, sok férfit fosztunk meg az ót 15 — 18 évi tanulása után jogosan megillető hi vataltól. A férfiak legtöbbje ugyan csupa udvariasságból nem ellenzi a nők férfias foglalkozását, de ha erre nézve négyszemközt ezer férfit kérdeznénk meg, merem hinni, hogy a nők mellett nem nyilatkozna még 25 - 30 sem ! Hazánkban a nők munkaköre még nem oly széles terjedelmű a a társadalmi élet mezején, mint pl. Amerikában, hol már nőorvosok is vannak ; mert hát nálunk „elvi szempontból" még érettségi vizsgálatot sem tehetnek, annál kevésbbé hallgatják a felsőbb tanintézetek előadásait. Tény azonban, hogy nőink ma részint a tulszaporodás és kevés házasság, a férfias foglalkozások-terére százával lépnek. Különösen pedig van egy pálya, melyre méhrajként tódulnak hivatott és nem hivatott nők, bogy a férfiak helyét pótolják. Igazán csodáljuk a nők körében ma igen általánosan elterjedt ama nevetséges ambitióit, hogy mindenki, ha néhány iskolai osztályt sikeresen elvégzett, tanító és tanár akar lenni! Vapy megváltozott a női hivatás köre szerintük s a tűzhelyt a tanszékkel akarják felcserélni,1 hogy talán mi férfiak szakácskodjunk ;\' Kaposvárott szerkeestéti, Pécsett nyomott vagy pedig oly beteges nézetnek!" N.gy-Kanissán megjelenő „I g * s-| , , , . . . , Is ág" homlokán e firma nagyon emlé • hodolnak, mely szerint csak a tani- keztet arra a keresztre, m,lyTt rége-ré- tónók részesülnek a Világ kÜlÖnÖS l geo a keresztes vitézek visellek---\' tiszteletében. (No de minden kornak\'* testvérvértól • ac ártatlanul oldozott, meg van a maga fSOdabogara bo- .kirabolt, legyilkolt ezerek vérétől párolgó 1 fegyverek fölött. Egyébként nekünk aemmi kőzünk sem czéijaihoz aem cziméhez I Miattuk „faragott képül" csinálhatja magának akár Siraonyit, akár Istócsyt, hogy azokat imádja; de ahhoz már igán is van szavunk, ha oly egyénekor, kik vele egy födél alatt nem dicsérik as Istent, — kíméletlenül, tisztességtelenül megtámad vagy ily megtámadásoknak teret ad. I Már pedig ezt tette, midőn folyó évi \'7-ik számában egy Nagy-Kauizsáról kel-| tezett levélnek, illetőleg hírlapi közleménynek helyet adott. Az , Igazság/ Nagyon régi mese az, amit Aeao-pus irt as „orossláoybőr" éa a „páv*:ol-k" szomorú esetéről; — „de mindig uj marad." Sohasem ismétlődött talán fényesebben, akármelyiket vegyük — mint ason lapnál, mely a f»ntí czimet viseli: Hi azt fel tudjuk emberi eszesei érteni, bogy mit tesz az: izgó ssenvedély-lyel küzdeni egy föltett czél után; - de hogy e szenvedélyes küzdelemnek, utján minden tisztes vagy nem tisztes egyént el kellene söpörnie, — azt csak a neki bőszült vagy b azii-t: faragatlan tömegek vérrel jegyzett vandalizmusának történetében találtuk meg eddig, — fájdalom! most már vannak maguknak irodalmi tisztességet vaodikáló lapok is, melyekről az feljegyezhető. „Igaz s á g" Nagyon szép czim ez! Ciskhogy a Abban a közleményben városunk Rosenfeld Adolf, Ebensganger Leó, Tau-polgármesterét Babóchay Györgyöt, fú-\' ber Alajos, Tamásy Béla, Koausz Bol-kapitányunkat Szakonyt Józsefet, adóel- jdissár, dr. Szekeres (József. Vidor Samu. lenőrünket Oiseszly Antali (vagysze-j rinte Ofeszlyt) uly tisstességielen módon: v teszi pellengére, melyet fanatikus anti- Iskolaszéki bizottsági tagok: aemitismasa sem iodikol eléggé Hisz egy előbbi számában Ő is ör-1 Eperjessy bándor, tbeospaoger Li- vendesett és szinte hy:nnust irt a váró sokban megválasztott tisztviselői karra. — Honnét kapta most, mely széllel, azt a „menyországb* nem hallatsz" hangot, --mely as Igacságban talán hazájára lel — de a mi köreinkben teljesen i d e-g.n?! Annyit határozottan mondhatunk, pót, Koausz Boldizsár, Nusecs JÓssef, Schreyer Lsjos, Flossser Ignácz, Babóchay György, Psp Jánas, dr. Tuboly Gyula, Hegedűs László, Hsba Jóxs-t, Tersáncsky József, Vohlheim ErnÓ, Hoffmann Mór. Lengyel Lajos, Herteleody Béla. Lengyel Ignács, dr. Bencsik Ferencz. Ssukits Nándor, Garai BeuÓ. Ko- hogy az íly kitérések nagyon szélessé V- vács Béla, Bun Samu, Németh Ignácz, hetik azt az utat, melyen ő pályáját futja. Trojkó Lajos, LŐvy Adolf, Kovács Já A széltében, hozizábau, keresztül-kasul no*i B-rr/ay Elek, dr. Gsrő Józ»-f. Simon való ragdalkozis igen-igen késleltet a . Gábor, F-its Lajos, Puhái Fercuw. céltól. Ennyit ki-ánunk az „Igazaág\'-nak j V. arra a 7-ik számában közölt s bizony nem a legfentebb tollra való csikkre megje- j gy ezni. Továbbra azután ^szerencsés utat" kívánunk neki- csánat: divatja ! ...) Pedig sokkal okosabban tennék, ha a könnyűnek látszó, de valójában roppant terhes tanítói pálya helyett a fényképészet terére lépnének, mert a tanitók annyira megszaporodtak már, mint a tanárjelöltek s s/s részük állás nélkül tengődik. A fényképészet nagyon tisztes foglalkozás s ez a tér legkevésbé fosztja meg a nőt nőiességétől; azonkívül jövedelmezőj is, mert ezt az iparágat ma nagyon jol megfizetjük szép munkájáért. A sel, Olyan furcsának látszott éo előt tem, hogy az a gazdalegény ugy elbolon-doskodott annál a kútnál, jóllebett mindennap hallottam elbeszélni az esetét, melyet azonban gyerek ésszel nem érthettem meg. Elmondták azt a históriát, a mi már most olyan közönséges, amit már azóta oly számtalan változatban hullottam én is, meg mindenki, elmon dani. Nem is volt olyan szép legény hét határban, {mint Molnár Pista. Bomlott utánna minden leány, de ő csak egyet szeretett: Szőke Pannit, igaz, hogy ez is nagyon szerette őt. A derék legényt el vitték ka\'onának és mig ő aznl.ált, azalatt Pannivel a pletyka szájak elhitették, hogy hat PíeU elfelejtette már Őt régen, nem is gondol többé rá. A szegény lányt szülei is máshoz akarták erőszakolni és épen szert nem mutatták meg neki a legény leveleit, amelyekben pedig szentül fogadta, hogy soha Pannikáját élnem felejti, soha más leányt feleségül el nem vesz. A szép leány lassankint elfonyadt és aztán mikor egészen meguula az életét, beleölte magát a Lusztigkntba. Egy féleszteudőre rá hazakerült Molnár Pista. — A szerencsé tltu Öngyilkos szülei sírva borultak nyakába és elmondták neki, bogy: „nincs többé Panni, nincs már élet a háznál: félesstendő Óta ott t-kssik a kincses temetőben." A legényt a lesújtó hír annyira megrendítette, hogy különben is csendes, borús kedélye megzavarodott. Amint ast is megtudta, hogy a kútba ugrott, ő is u áoa akart ugrani; minthogy áronban szándékában mindig rajta kapták, felhagyott vele és ast a rögeszmét vette fejébe hogyha avval a állagéit kendővel, melyet a szeretőjétől kapott integet a kútba, egyszermajd fölszáll hpzz< a kedvese, ő aztán átfogja karcsú derekát és nem ereszti többé vissza. A pipáját pedig azért tartolta miodig rágyújtásra készen, hogy ne kelljen rá vá- Kz- az a czim, melyei homlokán vi-iltja. rakozni Pannikának mert mikor egymá-léi voltak rendesen ez tartotta neki a gyufát, a mit Ő olyan forró, olyan szerető csókkal tudott megköszönni. Ilyen formán mondták el akkoriban a Molnár Pista hÍBioriáját. Azóta hosszú, nagyon hoBf>u idó mult el. Sokszor kinyílt azóta a tavasz, sokszor pihent meg téli álmában a ter-meszet. Ez idú alatt nem láthattam többé Molnár Pistát: más városba mentünk lakni, bol ismét más élet vett körül, melyben egéss elfelejtkeztem arról a szomorú esetről; az idó visssahozott újra ide és a hely fölidézte emlékeimet. Kíváncsi lettem, hogy vájjon mi lett Molnár Pistából? Mikor megmutatták, nem tudtam elhinni, bog} as lenne al Mi lett abból a birea legényből I Igaii nevét elvették tőle és elkeresztelték Malomnak és lassankint megtették a többi közé Őt is „város bolondjává." Nem sugár már a bajusza: elbontja egészen ajkait; nagy bozontos szőke szakálla a melléig ór; balsseme mindig le van hunyva és csak néha-néha mikor valamiért megharagszik, kezd el vele gyorsan pislogni; nem födi már deli termeté: testhez álló magyar ruha; télen nyáron rongyos téli kabát csüng rajta; piszkos, mosó nadrágjának "gyík szárára rátapos, mig a másik térd-g fel van gyűrve; feje búbján egy telő nélküli kalapkamira fityeg, mely fölé sokszor 4—5 ócskánái-ócskább kaUp van rakva, két vállán keresztül vöröshagymakoszoru lóg le, melylyel az inasgyerekek akkor ü>ik l-gjobb mulatságukat ha a nyaka köré tekerhetik; legkedvencsebb eseme_éje a bagó, ezért viszi véghez legszebb bolondságait. Ha meglátják csavarogni, rögtön körül vessi hálás közönsége, mely as ilyen boldogtalanokon tud legjobb izüt nevetni. „Hogy van Knfercs Malom? kezdi valami suszlerioss.t A városi bizottságok képviselőtestületnek t. évi márczius 5-én tartott ülésében követke<Ől**g alakultak meg : I Pénzügyi bizottsági tagok: Albanics József, Betllheim S«mu Dolmáoyos László, Eperjessy Sándor Ebenspanger Lipót, Grüohnt Henrik, Guttmann Henrik, Hirschl Ed-, Kovác* János, Lővinger Ignácz, Plihál .Ferencz. Rosenberg Israel, Szommer Miksa, Stern Mór, Vidor Samu, Weítz M.nó, Weisz-mayer Mór, Weisz I. H., Tó-.h L«jos Vagner Károly, dr. Bencsik Ferencz, Somssicb Lőrincz, BUu Lajos, dr Tuboly Gyula, ifj. Plánder J -am. II. Gazdasági bizottsági tagok: F.benspang*r Lipót Szomin\'er Sán dor, Hirschl Ede, Plihál Ferencz, Uj váry Illés, Hertelendy Béla, BUu Pál, Eperjessy Sándor, Piouzxr Ignácz, Benézik Ferencz, Knausz Boldizsár, Axentí György, Varga Imre, Kis György, Thomka Endre, Juhász György, Ssedl-mayer László, Gudlin László. Babóchay György, Semetke Lajos, Dolmányos László, Herczag György. Máninger Jó zsef, Mílieí József, Anek László, III. Építészeti, bizottsági tagok: Hencz Antal, GeiszI Mór, Saller Lajos, Plosszer Ignácz, Vágner Károly Guttmann Henrik, Eperjessy Sándor, Plihál Ferencz, Hi\'scbl Ede, Tersáuczky József, Gutmann Vilmos, Hertelendy B Stern J. Mór, Kis József Ferus, Marton László, Lówinger Ignác*, Ebenspanger Lipót, Weisz Manó, Dr. Schreyer Lajos, Laktanya bizottság: Vélsz Manó. Vidor Samu. Hertelendy B»U, Plihál Ferencz, Ebenspanger Lipót, Knortser Frigyes, Knausz Bódi, Hirschl Edé. Hirschl Herm.nn, Csemils Károly, Ujváry Illés, Hencz Antal, Geiszl Mór, Kovács János, Babóchay György, Weisz J, H.. Szommer Sándor, Plossser Pists csak bámul félszemmel és a kezében levő galylyal motoszkál a föl* döo, |várvs, bogy ígérjenek neki valamit „Kuferczelj egy kiciit, kap+z bagót." Pista még sem knferczel, banem nyújtja a kezét a bagóért: szereti, ha előre fizetnek neki. Ha aztán szép ;lassu tempóval rendeltetése helyére juttatja ezt a jó falatot, fejét mellére hajtja, keresztbe veti hátul a kezeit és el kezd nagy bakugrásokban olyan polkaféle lépéseket tenni, melyekhez maga füstyöli a zenét,.ugy ahogy tőle kitelhetik. És mikor már annyit kmfercselt, hogy maga is, meg,a közönség is belefáradt, nagyot röhög ós mintegy szégyenkezve sompolyog tovább más bagóért. A diákokat nagyon szereti, mert azok nd iák noki legtöbb czigareti meg szivarvéget, igaz, hogy Ők is bosszantják legtöbbet, csalják [meg legtöbbször. Ha eljön a majális nspja, Pista oda áll a városkert kapuja elé és ott várja a diáko kat. Ha aztán megjöt\'ek, belekspaszko dik az utolsó kocsiba és hangos kiírjon-gátasok köst kiabálja: „Hét itt van Ma lom! löes knfercs." És csakugyan nincs is ilyenkor s» vége se hossza a Pista jókedvének addig, m>g valamelyik reodezó diák rá nem parancsol. „Na Pista már most elég volt, dolgozni kell, mert máskülönben elkergetlek !« Pista nés, hallgat és várja a parancsot. .Menj galyat szedni." És Pista elmegy galyat ssedoi és ssed anynyit, hogy tizedik se többet. Most egy nagy szál fenyőt kell felemelni a sátorhozI Pista aláveti vállait és nem fél tőle, hogy agyooüti: neki parancsolták, ő teljesíti. A sörös hordókat le kell bordani a pinczébe. Pista oly erővel teljesiti,-mint másik három ember. Ha ne* héz munka van valahol, oda csak Kussi- ! Ignácz, Eperjessy Sáodor, dr. Bencsik | Ferencz. VI. Számvizsgáló bizottsági tagok: Stolczer Gusztáv, Knauss Boldizsár, Knortser György, Volheim Ernő, Maschansker Mór, Ssmodits György, R*chuii* Vilmos, Varg* György Makár, Rapoch Gyula, Bacbracb Gyula. VII. Szegényügyi bizottsági tagok: Garai Benő, Hauser János, Soro-sicz Lőrincz, Schlesinger Gynla, Tuboly Vidor, Lővinger Ignácz, Hirschl Hermán, Pukmann László, Rechtti-a Vilmos, Se-bestény Lajos. VIU. Közegészségügyi bizottsági tagok: Dr. D.trichsteín Dávid, Dr. Schreyer Lajos, Rác/ Antal. Dr. Pick Albert, Fürst Lajus állatorvos, Dr. Neumann Ede, Lengyel Lajos, Hoffar Ferencz, L**tlinger Kelemen. P*vlekovits Methód, Práger Béia, Dr. Szekeres József, Tersáncsky József, Dr. Blan Simon, Sznkits Nándor, Hülter Lajos, Bun S«mu, Mor-geubesser János, Németh Ignácz, Pap János, Baboss László. IX. Jogügyi bizottsági tagok: Dr. Tuboly Gyula, Rapoch Gyula, Dr. Beoczik Ferencz. Bogyay Ödön, Tamásy Béta, Kovács Béla, Simon Gábor. Fiscbl Pál, D-r&B Zsigmoud, Garay BenŐ. 1877. évi XX. t cz. 178. §-hoz képest a városi árvaszékhez ülnökök: Weisz Manó, Tóth Lajos, TrojkÓ Lajos. Hertelendy Béla, Dr. Horváth Antal, Grünhuth Fülöp, LŐ* inger Ignács, Betllheim Sigfríed, Rechmts Vilmos, Stern J. Már, Dr. Tuboly Gyula, Uj«áry Illés. XI. Fögymnasiumí bizottsági tagok: Bersay Elek, Eperjessy Sándor, Ebenspanger Lipót, P«p János, Hertelendy Bél*. elvégzi bele kot keil hinni, kad is. Mikor aztán már minden rendén van, Pista oda áll a sátor elejébes és nési a mulató diákokat mosolyogva. Olyan sajátszerű mosulylyal mintha azt akarná kifejesai : -Hát astáo minőseket mivel fizetitek meg nekem ? Kissnrjátok a szememet avval a szivardarabbal és azután elkergettek ! No, csak mulassatok, mulassatok ! rátok is fordulhat még as idő ; nem is gondoltok rá, de én se hittem volna, hogy Molnár Pistából valaha Malom Pista less." De a diákok nem o\'ysn rossz azi-vflek ! Nem kergetik el, sőt adnak neki jó! enni-inni, hogy hadd élje ő is egy esstendoben egyszer világát. Hanem mikor már diákssokás asennt Ők maguk is jól tartották magukat, elŐvessik Malomot, a sír maradékát beleöntik a sok közül valamelyik kalapjába és addig itatják, mig csak meg oem árt neki; esuláa csépen telozifrászák füzfagalyakkal megtömik bagóval és útnak eresstik szép sssvakksl: vNa Pista most már hasa méhe ss aludni, mert nagyon kifáradtál.* Ha még valamelyik csintalan kis diák utána kiált : „kuferoelj hasáig Pisla*, akkor teljes odaadással fog bozsá kitanult mesterségéhez és kufrroel hasáig Hazáig I De hol van az ilyen boldogtalannak hasája ? Hisa a mikor még Molnár Pistának biliák, oégy fertály fölött gazda legény vult Ő, banem a mint közeledett abos, hogy Malom legyen belőle, a jó lelkű atyafiak felhasználták nyomom ságát: kisemmisaték, kitisztították ma* guk közül. Azóta pedig ott van a Pista hajlékába a ciúcsszélén a putrik köz egy gaz dátlan száras-malom alatt. Mikor ása-vardásban ráesteledik, ide ballag hasa éjjeli nyugaJomrs. Ac ó éjjeli nyugalma padig abban áll, bogy felhasználja ss éj nagy részét, a saját mulattatására. Vörösmarty Mihály összes művel sajtó alatt. Régen érzett hő vágyam van tel-sülóben. midőn hazafias Örömmel jelenthetem Magysrorsság müveit közönségének, hogy Vörösmarty Mihály összes mű veit már legközelebb kiadom. A magyar költészet egének örökké féoysugarakat osztó üstököse volt a „Hazádnak rendtt tétlenül" lánglelkű írója. De Vörösmarty nem c«ak korának volt legmagvasabb költője a hármas béres alján s a négy folyó mentén. Alkotásai örökbecsüek maradnak nem csak aiért, mert átmenetet képesnek a ssigoruan vett ó-kiasssicsifásból a modern költészet gazdag mesejéie, nem csak azért, mert epikai müveiben, melyek a maitat tükrözik, a nemzeti eszmék leghatalmasabb prófétájául tűnik elő, haaem azért is, mert forma és lényeg dolgában egyetlen müve sincs a balhatat-\'anak, melyeo meg ne volna a naby szív, nagy elme igazi zoraánosa. Vörösmarty, Arany, Petőfi. Tompa — ez a négy név as, melyeket halával, bámulattal; rajongással követ miod\'n magyar honfi s honleány, s a kik a u»m-aelre való hatásuknál fogva nem halnak meg soha, mig magyar él e földon. Arany és Tompa összes költői mű veí réssben mármogjelenfek Petőfi összes müveiben is bírja a hasai közönség s\' — sserénytelenség nélkül ssólva — nem kis részem van benne, bo^y esen halhatatlanunk ma már a legszélesebb körbán o.t-honos. Vörösmarty örsses\'müvei azonban nincsenek kiadva Volt egy hézagos Kiadás, de az is elfogyott s a könyvpiacion már tiz évnél több, hogy nem kapható. Midőn a hasa köz&nségéfelófisetéi-re hívom ezúttal fel, meotaen fel engem ama körülmény fej\'egetésé\'tÖl, hogy miért nélkülözte oly sokáig VörÖtmarty teljes ki»dásu összes müveit. Arról azonban biztosítom a közönséget, hogy sem neki, Sem v nagy költő örököseinek nincs része e mulasztásban. Sikerült nekem a törvényes örökösöktől legközelebb a kiadási jogot megszereznem és én sietek azt érvényesíteni. Vörösmarty Mihály müveit usm ssabnd tovább nelkülösní. Ast hissem, keveset kell mot.da-aom s felesleges nagy hangú ajánlások kai Meghúzódik a száraz malom egyik sarkában és mikor már nem halatszik a putrik lakóinak zsivaja, mikor elnémul a kutyaugatás, mega béka kuruityolá> és csak a nyájas hold Teti te hossá szánó tekintetett, vagy a metsző szél zúg siralmas nótát mulatságához : akkor fölvájja. Pista a földet és kiveszi ooan ereklyéit : ast a takaros kis makra pipát, csifra sal-j-langu dohányzscskóF, meg * slingelt kendőt, as idó foga megrágta már őket, do ast Pista nem vessi észre. Astán less ugy mint ahogy tett hajdsn a Lusztg-kutnál: próbálja előcaaloi a szeretőjét — a más világról. Mikor már éjfél is elhaladt éa me^ ae\'jön az a kit ő vár, begöoygyölgett gono-san k;","seit, elássa njra a főidbe és banyát féa\'ssi-: azon e helyen,, ahol as ó mindene van elrejtve a ro^s emb-rek -elől. Aludni nem igen tud és ha as álom mégis osak nehezülni kesd pilláira, ijjedve riad fel minden kis neszre, minden ku-tyavonitásrs és reraegv túrja föl a földet, hogy meggyőződjék rajjoa nem lopták-e el a slingelt kendőt. A legelső kakasssóra fölkel, még egyszer veghes vissí est a mű veletet és elindul körútjára mulattatni a gyermekeket, meg szokat kiknek ntnoi más dolguk, mint gyönyörködni atárs»da- lom élőhalottjaibaQ. Vannak jóemberek kik nem hagyják éhesni. Adnak szalonnát, kenyeret, gyümölcsöt és más e félét. Mikor as\'^án megette amit kapott, nem cnegy el magától, hanem nés, nevet és vár mig el aem küldik. Ha kérdik tói* mit nevet, mé • hangosabb ksosajjal felel; és t-sen ugy el tudnak némelyek mulatni. Pedig ha ő megtudná mondani bogy mit nevet, oem nevetnének rajta, hanem sajoálkoanáuak felette ós eszükbe jutna, hogy ők is emberek, hogy ók is élnek. Az élet p díg olyan sokra képes 1 Kusik Pisla at életet neveti. N-d. HÚSZON HARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖHY MÁRCZIUS 9 én 1884 előállanom, hogy a közönség, Vörösmarty t t onmagit tisztelve meg,tömegesen jelentkezzék a nagy költő műveinek, megsser-tétére, Vörösmarty neve uem tür szóvirágot. Müvei kincaek, mint a legtisztább arany, melyek értéke nincs alávetve as árfolyam hullámzásának. " Épen azért, midőn egyszerűen kérem a. t. közönséget, hogy mielőbb rendelje meg a müveket, tájékozásai csak a követkeső megjegyzésekre szórakozom. Kiadásomban Vörösmarty Hibái/ özszes müvei fognak megjelenni, léhát azok is, melyek az utolsó kiadáskor egy pétkötelben ígérteitek, de soha m-g nem jelöniek, melyek a haihatailan költő halála aUn, mint kéziratok, találtattak s eddig kiadva soha és sehol nem vol tak. A kiadás rendezését, az erre legilletékesebb irónk, Gyuiai Pál volt szíves magára vállalni nemcsak, hanem agyán ő fogja az egyes müveket jegyzetekkel kísérni, a mi a kiadás becsét kétségen kívül emelni* fogja. Az egész mü nyolcs kötetben jelen meg és pé\'dTg ugy, hogy f. é. május havától kezdve minden két hónapban jelen meg egy kötet. A nyolcs vaskos kötetnek ára: llizve 20 frt, pompás diszkötésben, arany metszéssel és vágással 30 frt. Eiófiseiési árul 5 frt. küldendő be, mely összeg azutolsó két kötet szállításánál levonásba fug \'hozatni. A szállítás kötetenként bérmentve, utánvétlel fog történni. A mi a kiállítást illeti, az a lehető legpompásabb less, szép, nehéz papíroson a legszebb baükkel. Erre való törekvésembea hálámnak ís kifejezést akarok adní hazám iránt. Midőn ezeket egyszerű ssaTakkal elmondtam, újból kérem a hasa nagy közönségét, hogy szerezte meg a nagy kincset, melyhez épen azért lehat előfizetés utján aránylag olcsón jutni, mivel törne ges megrendelésre bizton számítok. A kuc vpiaci bolti ára, igen termé szeles jóval nagyobb lesz. As egyúttal nemzeti Ügyet ajánlva mindasokuak,kik a .Nyelvében él anem zei* jelszó igazságát elismerik:, vagyok hazafi?t tisztelettel MÉHNER VILMOS Vörösmarty Mihály összes müveinek egyedüli és kizárólagos jogosított kiadója. Hírek. — A ruagy-kanizsal Tarkarék- pénztár" helyiség* legújabban oly k: tünő Ízléssel éa kényelemnek megfele* Jően rendeztetett, hogy bármely hasonló nagyságú peusintésetnek mintául szolgálhat. A oerendesésnéljugy a közönség, valamint a működő tisztviselők igényei tekintetve vétetek. Igen szép és helyes! — A Táros! bizottságok f. hó 5-én alakultak meg képviselőtestületünkből Az egyes b zottaágok tagjainak névjegyzékét lapunk más helyén találják olvasóink. |— Köttet Nandor,| a köztiszteletben és szeretetben álló jeles ferfiu, a kegyesrend tagja, f. hó 6-án reggel 6 órakor Badapeateu kiszenvedett. Az elhunyt derék férfiaról jövő számunkban bővebben is emlékezünk. — Lázadó diakok. A phílippopoü líceum növendékei megtagadták tanáraiknak az engedelmességet, s azon Ürügy alatt, hogy a tanárok velük nem jól bán-nak, elbocsáiiasáBukat-!;: Veiol\'t. A közvélemény e mozgalomnak politikai jelleget tulajdonít, s valószínű, hogy az ellenzéki képviselők hitzoáltalc föl iz-gatási czélokra a többnyíre kormánypárti tanárok ellen a diákságo\'. A kormány a liceamot egye őre becsukatta. — JSavanyu Józsi képibea. K\'-szegen a múlt héten egy idegen ar fordult mag, kibeo egy ottani rendőr a híres rablói vélte felismerni. Nyomába állt tehát as utcsán s követte mindenfelé, mig végre az idegen a plébánia lakba tért be, A „rönd embere" itt ís utána tört s követelte tőle, hogy igazolványát mu aasa meg. A felhivásnak uem tudott megfe lelui az ismeretlen egyén, mikor a tán a rendőr fogolynak jelentette ki, mert hát ki !snne más, mint Savanya Józsi. Szerencsém még elég jókor jött ki a aajra a segédlelkész, a ki as idegenbej Br. F. soproni Bzületézü bécsi utazó kereskedelmi ügynököt ismerte fel s megmentette őt kellemetlen helyzetéből Meteorológiai észleletek február bávában. Legnagyobb légnyomás 758 1 m/m. 5_óa este 9 órakor és 18 án d. a. 2 órakor. Legkisebb légnyomás 742-4 m/m. 25 én este 9 órakor és 26-án egész nsp Közép légnyomás 75f>8 m/m. Lgmag-s«bb hőmérséklet 127 *C> 24-én d. a. 2 órakor. Legalacsonyabb hőmérséklet 6*7 °C 19-én regg,J 7 órakor. Közép hőmérséklet 20 *G. Közép parány o-m*s 4 6 m/m. Közép nedvesség százalékokban 86-4 Közép felhőset 5*7. Esős, hóval vegyest, — napok száma 7. Csa- padékok összege 14.05 m/m. összen eszegetett 58 szél és 29 szélcsend. B. B. — Iparlovag. A napokban — Írják lapunknak — beállította buoausseni-lásziói i árdafónökhöz, egy tisstesaégesen öltözött magos termetű s as értelmesebb osztályhoz tartozott egyén. Előadta, hogy ó tiroli borkereskedő, vidéken nagymennyiségű borokat szándékozik venni; keri a sárfóoököt, hogy neki s egy társának, k> a délutáni órákban érkezik kocsin Z.-Szí.-Mihályról, adná egy pár éjjelre szállást a zárdába, mivel igensok pénzt hordanak magákkal, vendéglőbe nerzfj akarnak menni.A zárdafőnök gyanakodó* vá lett s elutasította. Akkor a ssrdapin-czét kérte bérbe, e kérése eem vétetett tekintetbe. Ezután kiment a sándor hása-i hegyekbe b összeirt több bortermelőnél néhány száz hektolitert bort, a midőn társa megjön, azonnal űzetik és szállítják. A borokar 9 krért vette.A szélhámos itt már magyarul beszélt. Asándorhási boreladók megvendégelt k, egy éjet a községben töltött, a aztán eltűnt; se híre, se hamva. A borvételeket is csak azért tette, hogy a zárdában annál könnyebben kaphasson izáliáftt, miután a borvétel igéjén még egyszer alkalmatlankodott. Hihető rablást czélból kellett neki a szállás. — KlS pikáns hír. Egy ifja keress-tény tagja nem volt képes szive vonzalmának kellőleg parancsolni, I vallják meg, egészem belehomlottegy csinos zsidó lány -kába ... Romeo megvallotta tántoriihat-lanszerelmét Júliának, ki azt pirulva hallgatta meg . . . Romeo nem volt képes a Júlia atyjának hajthallan szigorát kien-gesstelnl; elhatározta magát Júliát ha erőszakkal is megszerezni. A napokban tehát bátorságot véve magához, beállított az öregssemita apához a kijelentette, hogy képes a végletekre is, ha meg nem hallgattatnák s szerelmi tragédiát elŐdésní, ha hossá nem adják a csinos szemita leányt. ... Az ijesztés hatással bírt s most egymás karjaiban várják a hivők a — polgári házasság bebozialát. — öngyilkos megyei tisztviselő. Perger Sándor baranyamegyei segédte-lekkőnyvezntő a napokban Püspöklakon főbe lőtte magát. A fiatal, azép férfi szorgalmas és kedvelt hivatalnok volt; néhány hóval ezelőtt általános réssvétet keltett ismerősei közt a bir, hogy neje, a kit szerelemből vett el, odahagyta s egy gimnáziumi tanárral, a ki még hozzá pap Is, kösös házaszágra lépett. Házasaági "seren esetlensége könnyelműségbe s bűnbe sodorta Pergert. Decsényből Pécsre helyestetvén ál, könyveinek átvizsgálásánál rendetlenségek nyomára aksdtak; megindnlt a bŰnfenyitŐ vizsgálat, de bizonyítékok hiánya miatt -beszüntették. Hu leu neje azonban előállította a bizo-nyiiékokat, melyek alapján letarlóztatátó rendeletet adtak ki a szerencsétlen, ifjú ellen, a ki életének kioltásában keresett menekülést a börtöntől. — Pápai hírek. Pápán — mint önnél lapaoknak irják, — nagy elégedetlenség uralkodik as uj kataszter-adó ellen. Bisottság kés?ül a miniszterhez menüi, hogy az ország összes kerületei közt legigazzágtalauabbul megterhelt szombathelyi, további pápa-devecaerí járásra uj kataszter késaitéaét kérelmezze. — Az evangélikusok hozzá kezdettek régi templomuk lebontásához és helyén uj, a kor igényeinek megfelelő díszes templomot építenek. — As ismeretterjesztő társatat a bojt vasárnapjain délutánonként a közönség számára felolvasásokat rendes. — Mándoky színtársulata márcsius hó folyamában Pápa város állandó színházában fog működni. — Azok az asszonyok. Egyptom alkirálya, Tevfik ptsa sserolne lemondani kellemetlen méltóságáróló* neje nem akarja. Mikor Tevfik pasa először kijelenté szándékát, a szép asszony ollót vett és gyásza jeléül tőből levágta haját. Azóta a khedive neje mezítláb jár; meg esküdött, hogy addig nem huz fel harisnyát, mig férje nem hagy fel lemondási szándékával. A azorail ugyan be van fűtve, vastag szőnyegekkel van padiója borítva, mindamellett félti a kbedive nejét s valószínűleg a kis daezos" kedveért nemsokára teljesen fel fog hagyni szándékával, hogy a kormány súlyos gondjatt elvesse. — A hárem titkaiból. Egy híres bécsi orvost konstantinápolyi tartósko-dása alatt meghívták a serailbs, hol egy herczngoő feküdt betegen. Rengeteg sok folyosón, termen vezették keresstfil, míg a beteg szobájába ért, melynek ajtajánál két herélt állt őrt rogpantul bámulva a féifi-vendéget. A beteg berezegne 60 éves, agybántalombao szenved. Ágya nem volt magasabb két egymásra fektetett derékaljoál, as ágy végén rabnők kuporogtak. Maga a szoba fehérre volt festve, a padolatot szőnyegek borították. Az or<-os agy tapasztalta, hogy a hárem berendezése. igea egyszerű, a terem bútorzata kizárólag a falak men tón elfutó keskeny kerovetbŐl áll, csak as elószotuban áli egy gazdagon aranyozott asztal. — A budapesti kiállítat építs ipari országos szakbizottsága a bejelen tési határidő lejartának\' közeledtével is- metélten felkéri a hazai épitéaseket és ép; ti", iparosok üt (nevezetesen kőbánya-tégla és czemenlgyár-talajdonosokatjépü-let-lakatosokat, fűtési , szellőztetés! és vízvezetéki berendezések készítőit, épület asztalosokat, ácsokat segyéb iparágakkal foglalkozókat), hogy ai országos ki-állításon közérdekű építkezésekre vonatkozó tervmüveikkel, illetőleg termékeik kel, gyártmányaikkal és készítményeikké! minél tömegesebbea reszt venni, s ez által a hazaí építő-ipart a kiállításon ra.i .fejlettségéhez méltóan bematatni szíveskedjenek-. A bejelentések as épitŐ-íptri országos-kiáilitási bísottsághoz (Budapest PapnÖvnlde-utcza 10. sz. a.) küldendők, mely bizottság a kiállításra vonatkozólag akár szóbeli, akár írásbeli felvilágosításokkal, agyszintén bejelentő-ivekkel szívesen szolgál. — A ^kisbirtokosok országos földhitelintézete" földbirtokra 300 írttól 10.000 írtig lerjedŐ sáloglevélkfllcsö-nöket ad 17 és 331/, évi törlesztésre. A zálogleveleket maga az intézet árusítja el. A kölcsönök tehát nem sálog levelekben, hanem készpénzben fizettetnek ki. 17 évi törlesztésnél féleveukint 5 frt, 331/, éví törlesztésnél pedig félévenkint csak 3 frt 50 kr, fizetendő a kölcsöntőke minden 100 írtja után, a melylyel «zen idő alatt már maga a tőko is visszafizettetik. Rendéi fizetés esetén a kölcsön az intézet részéről fel nem modható; as adósnak azonban jogábau áll a kölcsöntőkét akár egészben akár részben ia tetszése szerint bármikor visszafizetni. A kölcsőnkérvényhez — mely bélyegmentes — a hitelesített telekkönyvi kivonat, a kataszteri birtokiv és as adőkönyv melléklendő. A kifiisetés feltételei a a.üksé g*s minták kapcsán as egedélyeső határozatban külön közöltetnek. Részletes felvilágosítás, as intézet és vidéki megbízottai bárkinek szívesen adnak. Budapest, 1884 január 15-én. A „kisbirtok-sok országos földhitelintézete." — A házi Bzárnyasok között Ha- hóton és vidéken valami ragályos baj ütött ki; halomra vesznek a nélkül, hogy rajtok Begiteni lehetne. Úgy beszélik, hogy még a baromorvosok sem ismerik fel a bajt s igy nem íb bírják ast meggátolni. — Ezt ugyan már nem lehet kész pénzül fogadni, mivel nagyobb valOBzinüséggel ez ideig a közönséges babooán kivül egyébhez nem is fordultak. Nem tudjak, hogy történt es iránt hivatalos jelentés vagy sem. Ha nem, — bizony nagy fetelőaséggel járó mulasztás. — Tolvaj, mind rendőr. Egy fővárosi nagykereskedés könyvvezetője tegnapelőtt 250 frt áru bélyeget hozatott, s abból egy írtoa jegyet felhasználva, a többit elzárta fiókjába. Reggelre a bélyeg jegyek eltűntek. A könyvvezető azonnal gyanúba fogta a gyakornokot, a ki a főnök kérdésére elb szelte, hogy csakugyan ő vette el a bélyegeket, de nem volt szándéka mind ellopni, csalc épen egyet. Midőn a kezébe vette, megijedt s as egész csomagot a zsebébe dugta. Innen — mind mondja — egy kávéméréa-be ment, hol kibontotta a csomagot. Midőn egy bélyeget kivett, hogy ast beváltsa, oda ment hozzá valami ismeretlen egyén, s rárivall : ,Mit csinál itt ?" .Mi köze hozzá ?" — kérdé a gyakor nok. Erre az ismeretlen kijelenté, hogy Ő tikos rendőr, s a bélyegeket elvette a fiától. Sőt le is akarta tartóztatni, de később beérte azzal, hogy másnapra a rendőrségre megidésta ŐL A főnök és a könyvvezető nem akarták hinni ezt a törtenetet b bementek a rendőrséghez. Itt a főkapitány Thaisz Elek Goldstein polgári biztost hívatta, hogy megtudj\'-: ki lehetett as a rendőr. Goldstein, miután a gyakornok leírta annak külsejét, asounal felismerte hogy a csaló egy Schreiber :avij tolvaj. Azonnal elfoglak Schreiber!, aki bevallotta, hogy ő ijeaziett rá a gyakornokra, de a bélyegekért kapott pénzt ekkor már elverte, Letartóztatták mindkét bőnÖsL — kí Indiánok honvagya. A berlini panoptikumban hónrpok óta éssaka-amerikai síonx-indíánok mutogatják magákat. A réssbőrü trapp mindmostaníg békességgel megvolt itt a halavány árosnak világrészében,de mult héten suttogni kezdtek egymás között, végre krakkol-lak a vállalkozójuk előtt aszal as elhatározásukkal, hogy többet b német csáasár miaden fényed márkájáéit sem maradna k abban az alapos orsságban, hanem hajóra ülnek és mennek hasa a boleog mezőségre, a hol boa bölénycsordák harapják a füvet, és szilaj musatang-ménese k robognak as avaron- át. Néhány indián ugyan ellene mondott szándékának, de va lóazinü, hogy csak ők is csatlakoznak a többihez. — A jő tinta. A napokban egy kereskedésbe beállít egy fiatal ember s papirt és tollakat vásárol. A fiatal kereste dfi előzékeny bangoo kérdezi, hogy hát tentával nem szolgáiba\'? — Nem sziiksé szólt a vásárló, — mert as ön tintája — ne vegye sértésnek — igen gyorsan elhagyja ssiaét — Csalódik uram, — szólt mosolyogva a kereskedő — néxseu csak ide a fíköayvbpj mar 6 éve, hogy as ön ceve ss adósok kosé agyán esen tintával van bejegyezve, még sem vesztette elasí-nét legkevésbé sem. — Ferike ex&mettjtr. — Nem gyerekség ám az, mikor a Nagyságos nr ott a vendégek előtt examinálja as embert — igy gondolkozott Ferike, mikor végig nézett as ékes vendégko ssoran -"-csak legalább a boltcsők Mai vináját be ne eresztették volna, — ha esetleg nem tud felelni, mekkora less a hlamögel Eljött a rettegett pillanat — épep a mslhestére került a sor. „No kis Ferike — ssólt a Nagyságos feleljen nekem arra, ha a kedves mama magács-kának ád három pogácsát, azután ád még öt pogácsát, — mennyi less az?" — „Elég" — hangzott a válasz. — Csontoknak trágyául való előkészítésére a következő eljárást minden másnál jobbnak találta egy orosz gazda. Száraz verembe, mely ment a víz befaka-dáaától egymásután jön: fahama, csont összedarabolva vagy egészben, erre más vastag hama réteg, azután faforgács, juh és ló trágya, erre ismét hamu csont — s így tovább. Mikor a verem meg\'ellik, be kell, födni földel, a néhány karót szúrni bele, esek altat képesett lyakakon minden nyolcs napban kevés ganéjlevet be-önteni. Nyolcz hét múlva a vermet fel kel bontani, lartalmát megforgatni, trágyával megöntözni, és ismét befedni. Hat nap múlva a trágya kész, a csontok tel jesen szélmállottak, és jól Összekeverednek a hamaval, ganéjjal stb. A verem tartalma kitűnő trágyasser. szeretőt. 2. Csak azt mondom éo. 3. Csíki tarka tarisznya. 4 Csíp a csalán as útfélen. 5. Darafalva gyászban van. 6. Déri Kató a legszebb lány. 7. Drótos legény voltam én. 8. Egervárban do-do-bolnnk. 9. Eleget könyörgök apámnak s anyámnak. 10. El kell meni, el kell menni messzire. 11, El megyak én, el megyek én Gyöngyösre. 12. Elment, elment piros édes sima. 13. Elmentem én a csárdába. 14. Elpusztult a Tisza hídja. 15. Elvitte a via as egri hegyet 16. Ennek az embernek jó kocsija,* van, 17. Eseieledik . . . szól a fala harangja. IS. Édes an;ám, adja ki a jósomat. 19. Én Istenem, be szép élet. 20. Én Íb vol-tsm valaha. — Az ötödik évfolyam előfizetési ára bérmentes szétküldéssel : 10 füzetre 1 frt 80 kr, Ö füzetre 90 kr. egyez füze*, ára 25 kr. Előfizetések postautalványon a ,Magyar Dal-Album* k:adóbivataláhos Győrbe íntéBendők. Rövid hírek. — Márczius 15-lkét több város ban nagy ünnepélyességgel akarják megünnepelni. — Blaha asszonyt márczius 15-ére a kolozsvári Bsinházoak sikerült megnyernie. — Damjanlcs mankói egy pankotai lakos hagyatéka kösött találták meg. — Egy becsi elhunyt gazdag ember csak oly föltétellel hagyta nagy vagyonát ösvegyére, ha egy, árvaházból kicsapott leányt magához vess, fölneve), kire is ezután a teljes Örökség azáUand. — Dinamittal robbantotta föl magát egy felsó-auastríai bányász. — A budapesti biztosok, becsüsök és szolgák folyamod tak lakás- pénsük emeléséért. A jogi bizottságnál már lett ís érvénye. — Egy 12 éves flut fogtak el Budapesten, aki ssüleit és ssülőhelyét nem ismeri. Szüleit 4 éves korábsn vessitette .-1 Pesten; kol dósok köst nőtt fel s egy év óta szabad jára volt eresstve. — Egy napszámos a Rókus-kórhásbsn 72 óráig szakadat tanul aludt és semmi módon sem bírták felkelteni. — Szombathelyen SolymoBBy igen nagy ha\'ással vendégszerepelt. Seküldeteít A hasai ipar terén nagyszerű haladást s előmenetelt jegyezhetünk annyiban, hogy a fiumei első magyar rizs hántoló s rlsskemenyitő gyár oly kitűnő minőségű rizskeményitőt*\'szolgál tat, melj a külföld készítményeivel nem csak versenyeshet, de ezeket jóval felüt is maija, örömmel constatáljuk, hogy a fiaméi rísz keményítő páratUn jó minősége által a külföld készítményeinek nesánkbani továbbterjedését teljesen meggát;lá s legmelegebben ajánlhatjuk tehát a házi asszonyok figyelmébe. Kapható minden jelentékenyebb helybeli füsserüzletben. Irodalom. (L roTat alatt megemlített munkák Nagj-Kaaiuáo Wajdits József konyvkoresekedésében kapnátok vagy állata megrendelhetők. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan telje-tenek.) — A „Magyar Ifjúság Lapja-, mit Toldy László igazi szakismeretiéi szerkeszt, miadiakább zsálesebb körben kezd elterjedni. A főváros tanács a Ís mély tán y olts a sserkesstő igyekezetét a a kiadóhiva -tal ozég áldozatkészségét, is igen melegen ajánlotta a fővárosi iskoláknak. A ssép jutalomkép, Munkácsi .Krisztus Pilátus előtt* czímü festménye is elkészült, s as egéss éves előfizetőknek megküldetett. A legközelebbi Szám SSÍntén ígasoja, hogy es az ifjúsági vállalat megérdemli a tömeges pártfogást. Közöljük a tartalmat:Deák Ferenes emléke, (képpel) irta dr. Toldy Lássló. Tiszteld atyádat és anyádat,Vá-radi Antaltól. As én fiam dr. Csillag Sándortól. A kis fizikus: ír\'a Eckert Antal. As új ruha, humoros vers Ríbáry Bélától. Es a tartalom, valamit a Wilokens és Waídl őség által nyomatott szép képek igazolják a nagymérvű pártfogás jogosaltiágit. — Népdalaink legnagyobb gyűjteményéből, a .Magyar Dal-Album", bél ez év folyamán jelenik meg az V. kötet, 801 — 1000 számú dallamokkal, és pedig 10 havi füzetben, fözstenkint 20, tehát 10 füzetben összesen 200 dallammal zongorára alkalmasva. A most megjelent márcsiosi fűzet t&rtalme következő : 1. Csak azt mondják : ne tartsak Papírszeletek Tanára jogászhoz: .Ugyan mondja meg ön Pali barátom, mihez kezdett 1 év alatt ?- .Én? Semmihez som." .Hát Öo. P. ur mit tett azóta?" P. M. (nem hallván barátja válaszát) .Én ? Buzgón folytattam, amit Pali megkezdett." * Egy vendéglőst öreg, rút felesége rajtakapta, amint a csínos és fiatal pin-czércőnek rózsás ajkaira csattanós csókot ezuppantott. — Ugyan, ugyan ! hát igy tartod te meg a nekem esküdött hűséget? — kiáliá as elszörnyedt asszony haragva fortyanva. — No, no, Öregem! — csititáőta hamis férj — csak ast akartam meg-ízlelni a Tercsi ajkain, hogy nem ivott-e lent a pinczében sört? * .Mit adnak ma a szíoházban? kérdi egy uri ember nejétől. „Ma adjáka 10,000 frtot Sz.-től." Meghallja ezt a szobaleány a el-kéredzett a színházba. Ü.t a nagy szorosságban ís egyik kezét mindig kifelé tartotta, hogy majd mikor hullnak a 10,000 friok, hát ő is egy-kettőt majd csak elkap belőle. De bis az nem jött Ssínbás után hasa ment. Otthon kérdi gazdája; ...No hogy tetszett a színház?" — ,Üm!\' Bsépoek iszen ssép volt, de nem adtak ám semmit, — felel erre a szobaleány. * Egy asegény psp vendégsseretetét nagyon kizsákmányolta a környékbeli nemesség, mindegyre beállítottak hozsá lakmározni. Est emberünk végre meg-sokalta. Egy isben, midőn, hat vagy hét falusi uracs lepte meg ő: ebédre, színleg igen jól fogadta Őket. — Uraim, örülök, hogy ssereoosém van Önökhöz — szólt amtnd beléptek. — Hej I fiak, leányok! gyorsan dologra! hozzatok bort fel. Öljetek csirkéket, mindent készítsetek elő, jó ebéd legyen itt ¦z arak számára. Siessetek r^inden késsen legyen mire hazajövök . Eszel a pap hóna alá vette bibliáját b as ajtó telé indáit. — Hát ön hova megy ? — kérdik vendégei. — Egy szegény himlős betegnek kell feladnom az utolsó kenetet, — telelt a lelkész — kit ma reggel gyóotalatam meg ; — de itthon lessek, mire adataihoz kell ülnünk. Ezzel a szíves házigazda eltávozott, újból meghagyva cselédeinek, hogy az ebéd kitűnő legyen.\' Mikor aztán viaszaiért, háaát Üresen találta. Vendégeit a himlő hire ugy. elüste, hogy hetekig egy sem köselilett fe\'éje as — élősdi urak közül. sal. Két jó barátnő beszélget egymás- — Gyónni voltál ?aztán igazán meg gyóntad minden bü ödet? — Meg bizony ; mindent, teljesen mindent. — Ne mond, Én nem hiszem hogy meg merted volna gyónni S. urat! — Oh, ami .zt illeti, van mód minden, megmondani, s még sem árulni el semmit. — Van mód ? S melyik as a mód? — Hát — bevárja as ember mig a ¦\' gyóntató atya választékos nyelven — mert ilyesminek meg van a maga nyelve aat kérdi, hogy férjem iránt köteles női hü»ég tekintetében nem terheli-e valami lelkemet. E kérdésre aztán a legőssí n-tébb megyőzódés hangján ast feleljük : — nem terheli lelkiatyám, semmi, semmi. . .. De hisz akkor .. . — Igen, igen ... tudom mit akarss mondani, hogy nem góntammeg mindent HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY MASCZIUS 9-én 1884. ngy-e, ¦ »s ember amaz .Őszinte" nyilatkozat útin siet a lelkiatya előtt keményen bevádolni magát s denelencsiát kérni a miat, hogy .sokszor és sokat — hazad* tam." Kátét községben a harangozó az univerzális doktor. Többek közt 6 az óracsináló is. > A napokban a bírónak a fali érája elromlott. Odahivatjx tehát a harangozol, bogy nézze meg, mi baja van. — A harangozó egy darabig vizsgálja, végre igy ezől: „Biz ennek bíró uiam egy kis szorulása van. * N. Béla pápai dandy a napokban a caainóból elakarván távozni, tévedésbe! egy Öreg tanár kalapját vette fel. „Hova-viszi Béla öcsém a kalapomat?" „Ej, ej I bocsánat, összetévesztem az enyimmel, mert fejeink körűibe! gy-formák." ,Körül igen de belül nem," felel erre a tanár. * Papán a műit héten inak össze az ebeket adó alá. Meghallja est Pirípóes-felvi Miska p >pai jogász, lélekszakadva fut ^gyik ismerőséhez, kiről tudta, hogy kutyákat szokott tartani, —s azt kérdi tÓle: „Mondja csak, hány kutya van a háznál?" ,Mosi egygyel több" fejel erre s kérdezett. Vasúti n enetr end. Érkc. Ic- R*ggel. Indul. ió. P. Iß .P. B. Uihely P. T.I 4 8 : PrauerhofiP t I 4148 Bait P. T. i 18 Barel P. V f»; 10 Fiume Qy.vl 5 27 Buda qj-.t 6 Pragorhof Gy.» 5 46 B MjhelylV. T 6 Iis Budx V t 7.15 Délhea. bopron V. T.i 12 161 Budi P.t u Pragerboí P t. 1 16 i Prafr-iUofiP. t. Harci V. T.I 1 41 I I Sop:on Y t 2 Buda P. T.I l|S«| Bar« V.T. S _ Éjjel. Buda IV. T.P »151 i Pragerhof OjT 10 55 B. Ujheljlp. T-Iíolas II Fiume Gy.T 11 5U Bada ot.tiioi !8 Buda P. r. 11 PragcrboC p\'t.IhI 9 B. Ujhely P. t li Bare« P. ».11 >1 HIRPETESEK. KTyllttó r.*) vi Van Papán egy patvarista, akt több jeles tulajdonsága mellett"Hrról íb nevezetes, hogy nagyon, de nagyon szórakozott, — ugy hogy leveleire rendesen elfeledi felírni a dátumot. — Princzi-páliea, ki ezt véletlenül meglá ta, figyelmeztette Dezső barátunkat, ki a figyel-.ezte\'.éere azt válaszolta : „Ugyan ügyvéd ur, miért irjam oda. hisz ugy is. benn van ánaptárbsnr—f-*. kgüiztát-b áfTsarW legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. Hattonl Henrik, Misi és Budapest Lap ve Fe!, Laptulajaonos r és kiadó: SZÁLA Y SÁNDOR. •& BzerkeazlŐ : TASS ALMOS. WAJDITS JÓZSEF. A MOHAI ÁGNES forrás. hazánk egyik legsxeusardús-bb SAVANYUVIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési t*varoknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmaíti alzpulő bajaiban. Általában a viz it indámon kóroknál kiváló figyelmet érd-mel, m Ivekben a szervi llet ás az r.¦ -..!1 - «er működésének fSIfokoaása kítánatos. Borral használta titeijeil séjíet omni 1883. évben I miii: J palaczk szál-littatott el. Friss töltésben ¦Indenkorkapható ÉJ&ISKÜTT Le n. k. udv. ssványviz-száiWtéaál Budapesten. Ugyizintéa minden gyógyszertárba.., fa-Szer kereskedésben é« vendéglőkben. Ftsktár Pécsett: Eiaer János, Spit-xer Sándor fia, Xick Károly és Sjiitz\'-r Ádám uraknál. 2044 1 — 12 * ) E rovat alatt küslöttért s-m alaki fm tartalmi tskúit.-tibeti néni vállal felelCsé-,et a Szork. E„ gyógyszer sem bizonyult oly nagy lia-¦ásunak köhögSs, reieeiság, elnyálkásodás és hurnt elten mint a kitllnß a gyógyer\'k Si\'lTZWEGKRlCH növényből készült és biztos va\'atztuit R7°r* batása miatt nagyra-bccsQlt oiíhi^irlclrcxikoTtü w / (Bonbons,) Skaldt Viktor és faltéi Bécsben. Valódi minőségben csak a gyogyti rákban 1061 9—11 ÍJres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mínt dr. Popp J. G. udv. fogorros ur (Bécsváros, Bogocrgasae Nr. 2) fogónja, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel és foghussal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja b a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájvíz dr. Popp J. G. cj. kír. udvari fogorvoa- tól Bécsben Stadt,Bognergaaae Nr. 2. a legkitűnőbb szer csusros fájdalmakban, gyuladásoknál, a fogbus daganatai, és sebeinél; fölolvasstja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését ; ss ingó fogakat a foghas erősítése által Bziiárdi\'ja : a midin a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. 1 nagy palaczk 1 frt 40 1*. 1 közép 1 frt és 1 kicsi 50 Lr. Anatherin-fogpaszta dr. Popp J. G. es. kir. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készitménv a lehelet frissesé gét éa tisztaságát fentarlja, azonkívül a fogaknak hófehéraégat kölcsönős, azok rom Ián át megakadályozz* és a foghust erőshiti. Ara 1 frt 22 kr. Dr. Popp növény iogpora. rüvid használat után a fogakat vakító fehérekké teszi, anélkül, hogy azok ártalmára volna. Ára dobozonkint 63 kr. Dr. Popp illatos fogpasztája. rövid has nálat után vakító fehér fogak, a fogak (természetes ét müfogak ápolására és a fogfájás megszüntetésére da* rabja 35 kr. Dr. Popp orvosi növényszappan kitűnő pipere szer a tömör, küteg, a májfolt és szeplő ellen, a tiszta üde arcz-bőr előmozdítása ás fenttrtására, ac atka, pörsenéa, tisztáta\'an arezbór kslések ellen. Ara 30 kr. A t OS. közönség fetkéretik világosan Popp es. kir. udvari fogorvos féle készítményeket kérni, s csak az olyano kat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva. - Kapható: Nagy-Kanizsán: Belus Józs gyógysz. Práger B. gyógy. Festelhofer József Rosenberg Y Rosenfetd A. Alsá-Lendváa Kiss B. gyógysz. Uarczalibsn : : Kiss István gyógy, Hurassombatban : Banóczy A. gj. Keszthelyen. Braun P gyógy". Z-Egerszegpn: Hollósy gy: Karádon : Roebüts I. gyógysz. Tapolcsán: Glaser J gyógys Sümpghen : Stamborízky L. gy. Perlakon: Sipo» K. özvegye gyégyss. Nagy-Atád: Pfisterer K. gyógysz, Nagy-Bajomban: Zlaczky Sí. gjógyaa. Csurgón": Plack-Der F gyAgys«. Csáktornyán: Gfincz L gyógy. Komes-Vídon: Kiss I. gyógy. Kaposvárott-Angusztín L gyógy. Babócbay K. gyóg ysz. Szigetváron: Salamon I, gyógyszerésznél. rxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxTt X X X X X Szabadalmazott gőzmozdonyok Sciiranz C. és Rödinser «jí.-féle gépgyárból Bécs, X. Damfgasse 15. | Bérleti hirdetmény. | Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részerői közhírré tétetik, hogy a telekati téglagyár 1884. évi g marczius hó 18-án a városi számvevői hivatalba Jfr reggeli 9 órakor a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik. A feltételek a városi számvevőségnél bete-kiuthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. febr. 25-én. A városi tanács. 2034 3-3 Készitenek: mint különlegesség szabadalmazott gőzmozdonyokat 2—16 lóerőre jótállás m-llett, mint a legállandóbb és legokeze-rübb hajtó erő, 50% fötószer megtakarítással. Ezen mozdonyok sem külön kéuiényt, sem alapot nem igényelnek s ezek felálliláaa minden helyen engedélyeztetik, sőt lakóházaknál malcmhajtásra ezen mozdonyok találtainak legalkalmasabbnak , melyet bizonyítványok igazolnak. Küld ezenkivül a gyár miudenféle vasrészeket, valamint teljes malomberendezéaeket. 2039 2-6 Árjegyzékek Ingyen és bérmentve. ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxi; 3324 tk. 83. 2042 1 —I Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. jbirőság mint tkkvi hatóság ré-zéről közhírré tétetik, miként Sár08i jjabzió csáktornyai lakos végrehajta\'ónak Tibold Viucze podtureni lakos elleni végrehajtási Ügyéhen, — a n.-kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó caáktornyai kír. jbióság területén levő Podturen községi 575 ss. tjkvben Aj 72 hr. sz. alatt Tibold Vincze és neje CBUskin Francziska tulajdonául felvett és 382 frt. becsült ingatlan és tartozékai ügy a legelő és erdő illetmény 1884 évi május hó 1-én délelőtti 10 Órakor Podtu- ren község házánál f-lü! ajánlat folytán mrgtartsudú birói árverésen a megajánlott 247 frt 50 kr vétel áron alul eladatni num fognak. Az árverezniazándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának 10%-át vagyis 38 frt 70 kr. készpénzben vagy az 1881 eviLXt.cz. 42 §-ában előirt ovadézképea papírban a kiküldött kezé he* letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyán a kir. jbiróság mint tkkvi hatóságnál 1883 éví november hó lC-án. TéjjJaeaí-tiilaja(ínOSoM ajánlom saját gyártmány u gépeimet, gőz , ló vagy kézi hajtásra, tégla, zalndely, CSÖrek legolcsóbb előállítására, de különösen ajánlom szakadatlanul működő feézl téglagépeimet amelyek minden másnemű késst-tésiel, szemben munkamegtakarítás melleit a ciélnak legjobban megfelelne . Ezen gépek használaa csakis két embert igécyel, akik képesek a legrövidebb idő alatt 4000 darab kitűnő minőségű téglát elóálli. tani, továbbá esen gépek használhatók járda és tornáczkövesstek, tűzmentes téglák, mész es cze-meníhouiokkÖvek készítésére, továbbá félszáradtesfélformáít téglák BBJtoIására. 2030 1 — 4 Árjegyzékek ingyen. Jager Louis gópgyáros Ebreofrld-KölD a Uh. k L:t T-A.ív; xjlö kerestetik Ii a s k a y Ernő uján nyitott vegyes kereskedésébe. Bő vebbet a kereskedőnél Keszthelyen. 2044 1—3. Alapíttatott 1S5S. WALSER FERENCZ ^ elsó magyar gép- és tüzoltöszerekgykra, harang- és érezőntődéje BUDAPESTEN Rotíenbllíer-utcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- ós magánfürdőt: felszerelésére, szakmentes ür székek felállítására és minden viz-művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. -Ajánlja gyártmányát, mint magryar különlegességet kutakban és mindennemű, szivaty-tyukban, elváLlal teljes Vízvezetékek berende-zését.városok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modem technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 6-80 4390 tk. 8S. 2U43 1 — 1 Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. jbiróság mint tkkvi hatóság részéről közhitre \'étetik, miként a Csáktornyái templom pénztára, Neumann Iguácz és Zozoli Mária csák-lornvai lakos végrehajtatőnak 500 frt. 134"frt. 80 kr. es 62 frt. 25 kr. tőke és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a n.-kanizsai kir törvényszék területéhez tartozó caáktornyai kír. járásbíróság Területén levő Csáktornya község 297 sz. tjkibeu A I, 1 — 6 srsz. alatt Thalcsecz István tulajdonául felvett és 759 frtra becsült és a pribiszláveczi 190 ss. tjkvben 1 9 sor sz. alatt Jarsics Ilona férj. Thal< escez la vánué pu\'jáni lakos tulajdonául felvett és 1070 frtra becsült ingatlanok és tai t\'tfékai, ugy a legelő és erdő illetmény 1883 évi martius hó 29-ih napján d. e. 10 órakor alulirt kir jbirósi.- mint tkkvi ba-lóság,]hívátaloa helyiségében megtartandó árverésen a megállapított becsáron alnl is eladatni fognak. Az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok kikiáltási árának lO*/0- ¦ át vagyis 76 frt 90 kr. illetve 107 frtot . készpénzben vagy az 1881 éví LX t. ct. I 42 §-ában előirt óvadék képes papírban \' e kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Kelt "náklornyán a kir. jbiróság mint tkkvi natóságnél 1883 évi október hó 9-én. Édes anyám, ki már éltes ass-szony, huzamosabb időn keresztül oúzbsn szenvedett a nélkül, hogy segélyre talált volna. Véletlenségből azonban egy hásiszer birtokába jutottam, mely nemcsak nekem szerzett gyógyulást, hanem jó anyámat ís gyorsan megszabadította a faj* dalmaktó . Hasonló bajban szenvedőknek hálából ssivesen adok díjtalanul közelebbi utasítást, Hlina M., Bécs, I. Gelreideraarkt 2. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kauizsfcn. NAGY-KANÍZSA. 1884. márczius 13-án. S3X-13K azam Huszonharmadik éyiolyam. egész tire...... 8 fr tél évre ..... 4 . i.p.jed órre...... ,2 Egy szánt 10 kr HIRDETÉSEK d hasábos petitsorban 7, masodt-zí 6 ¦ minden további sorért 5 kr XYIl.TTKRltEN ¦őrönként 10 krért vétetuek tel Kincstári illeték minden egyes Mrti.\' télért 3ü kr. fizetendő ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét illető kSzlemé-nyft a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedifc Idádéhoz bérxnentTe intézendök : NAGi-KANUSA Wiasslosbaz. RérmenUtlen levelek csak ismeri tnnnkatárzaktól fogadtatnak •). Kéziratok vissza nem küldetnek. A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kapjzsai kisdednevelfl egyesület\' önsegélyző szövetkezet",a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány* hivatalos lapja. t ,nagy-kanizsai tiszti- Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A színészet ügye városunkban. Édesen gondolunk vissza még most is arra a lelkes mozgalomra, mely ez előtt egy öreg esztendővel városunk legjobbjait magával kapta, vitte, ragadta. „Templomot a nemzeti nyelvnek és szettemnek!" Ez volt akkor a zászlóra irva. Szomorúan .emlékezünk arra a keserű pillanatra, mikor a szent ügyért küzdök törekvése elé a hideg számítás — a most már végvonaglása önkívületében életeért a halállal küzdó polgári egyesület többségén — oly sziklát vetett, melyen a szent ügynek már-már révbe jutó hajója széttörött. „Nekünk nem színház kell, hanem polgári egyesület\'." Ez volt a sziklát vonszolók zászlójára irva. A szikla a hajót összetörte. A hajósok kigunyoltan, kővel hajigáltan, önérzetükben gonoszul megtépve . . . partra vettettek, s onnét nézték könyezö szemekkel, a polgári egyesületi „közvélemény" gunykaczaja között: miként sülyed el egy pillanat alatt az a szép hajó, melyet ők a nemzeti genius által ihletett lélek nagy erejével építettek, hosszú, hosszú verejtékes éj-napokon. Sok jó magyar lelkében öltöttek gyászt azon napon a gondolatok ebben a nemzetiségi bóditás dolgában nagy missióju határszéli városban. Na de akkor a másik rész, amelynek lelke nem borult el, az az erös „közvélemény" azt mondta: „Minek nekünk most még szinház, mikor a Knortzernek a díszterme is elég ?! Minek szinház, ha nincs közönség f Miért áldozzon a polgári egyesület ilyen bizonytalan existen-tiáju ügyért?" Az áldozatot megtagadták ; nem s lett szinház. Hanem a jövő, mely azóta részben múlttá, részben jelenné lett, méhében hordozta (és most is hordozza) a polgári egyesületnek, mint ilyennek bukását. És e bukás nem a sziuházügy, hanem az egyesület kebelében támadt visszavonás által fogantatott. S igy megérjük a polgári egyesületnek romokká lételét anélkül, hogy azok fölött nemzetiségünk szent temploma emelkedett legyen. Nincs színházunk! Nem leend polgári egyesületünk \'. Csakhogy, mig a polgári egyesületet elég más egyesület pótolandja, addig a színházat pótolni nincs helyiségünk. Eddig az , Arany Szarvas" dísztermére apelláltunk. Ennek is vége lesz. Biztos kutforrásból értesülünk hogy Enortzer frigyes, szállójának dísztermét kávéházi helyiséggé alakittatja át. Ez már a tavaszon megtörténik. Mi következik ebből? Eddig is ugy volt — fájdalom! — hogy annak a színtársulatnak, nak, mely hozzánk akart jönni, nem a hatósággal, hanem Knortzer Frigyessel kellett elsó sorban tárgyalásokat folytatni a helyiség átengedéss iránt; s ha e fórumon az egyezség létrejött, akkor tehetett csak lépéseket engedély iránt az illetékes hatóságnál, Most már ez a miseria is meg fog szűnni, hogy helyet adjon eey még nagyobb miseriának. Ezentúl, ha valamely színigazgató tudakozódik az itteni viszonyok iránt, annak pi-rulásba ejtő rövidséggel azt kell válaszolnunk, hogy ,Nagy-Kanizsán a színművészetnek hely_ nincsen." íme, ide jutottunk! Csüggesztő állapot, de azért fölötte kétségbe esnünk nem szabad Azok a derék lelkes férfiak, kik annak idején oly önzetlen buzgalom-mai tettek, áldoztak nemzetiségünk e szent ügyéért, tömörüljenek ! Feledjék azt a sok méltatlan meghur-czoltatást, a gúnyt, a rajtuk galádul ejtett sérelmeket ! Egyelőre, ha egyebet nem tehetnek is, legalább gondoskodjanak egy oly helyiségről — akár átalakítás, akár olcsóbb építkezés utján — melyet évenkiut egyszer a színművészet templomává lehet avatni. Ennyit tegyenek csak egyelőre a nemzet, a haza és e város érdekében ! Ha a nagyobb mozgalomra eljó az idők teljessége, ugy is tudjuk, hogy szent erélylyel ismét tettre buzdulnak. Mit a jó ügy erdekében bizony-bizony nagyobb sóvárgással várunk, mint agg Simeon népe megváltóját. Regiek és mégis ujakról. Felol.MUtott 1S84. mire.iui lón . .Nagy-kapusi ciiDÓb.n* Dr. Bettlhelm Béla által. Engedjék meg, hogy mindenek előtt felolvasásomra vonatkozólag egy megjegyzést tehessek, azt t. i, ha netán az előadandók az igen tisztelt társaság jogos igényeinek érdekes és mulatságos volta tekintetében meg nem felelendnek, ezt ne kizárólag az én egyéni gyengeségemnek kegyeskedjenek betudni. Az elóadandók ugyanis historikus tartalmúak levén, e tárgy már magában véve a mulatságos és érdekes elemet szinte kizárja. A történelemben, valamint a tudományban is az érdekes s mulatságos elemnek helye, része nincsen. A történelem csak fontos ! Fontos pedig azért, mert "a történelmen, a múlton alapul a jelen, mert ez azon tükör, amelyben a jövőt megláthatjuk; valamint a nyár a tavaszon, ugy a jelen a múlton alapul és virul és ha valaki a nyarat megismerni akarja, tanulmányát már a tavaszszal kell kezdeni, Államokról lévén beszélendő, engedelmet kérek tehát annak régibb és legrégibb formáiról szólhatni annyival is inkább, mert mint mindenütt, ugy az államokra vonatkozólag is áll az, hogy semmi uj nem történik széles e földön áll az.hogy még a felületes szemléletre ujaknak vélt tünemények sem egyebek, mint a régiek csakhogy uj formában, ha szabad mondanom aj ruhában meg jelenve. Az államformák legrégebbike, a theokrátia, a felsőbb lény, az Isten uralmára alapított állam. Fontos ezen államforma azért is, mert egy nagy és népes világrész, egész Ázsia még napjainkban is ennek járma alatt nyög. A theokratiának tagadhatatlanul egyik legklassikusabb formája a régi zsidó állam, mely közvetlenül a láthatatlan Jehova uralma alatt állott. De csak kivételesen jelentkezik a theokrátia ily tiszta, mondhatni jegeczesedett formában, a rendes eset az, hogy a felsőbb lény uralma csak fictiv, a rejtett, de mégis tényleges és voltaképeni uralkodó a papság, mely enmagát, mint a fölsőbb lény földi helytartóját és megbízottját gerálja, azt állítván, hogy az illető felsőbb lény általa nyilvánítja akaratjai, melyet vele mindenféle my-stikus inspiratiók utján közöl. Ezen inspiratiók természetesen a legagyafnrtabb csalásokra tág tért nyitnak; mert az uralkodó papi kaszt még az adóperczenteket is ilyen állítólag isteni kinyilatkoztatásra alapítja. Ez államformát kártékonyabbnak nyilváníthatjuk bármely zsarnok autokrata uralmánál, mert ez utóbbi végre is csak az emberek külsó szabadsága, teste felett szokott volt magának uralmat vindicálni, mig a papok uralma npmeisk s testi kfiltő szabadságot, hanem a lélek szabadságot is megölni iparkodik, eretneknek bélyegezvén és ilyen gyanánt inqnisiczionalis eszközökkel üldözvén is mindenkit, aki az Istennek állítólag a papok által kinyilatkozta-tandó akaratában feltétlenül nem hisz. Itt azután a legfokozottabb mérvben áll: Wer gute Tage habén vrill, darf es mit den Pfaffen nicht verderben. Ezen theokratiák viszonyai a legszomorúbb képet tárják fel a közművelődés tekintetében. A papok azt az elvet vallván, hogy boldogok a szellemileg szegények és hogy nem azért kell érteni, hogy az ember higyjen, hanem azért kell hinni, hogy az ember értsen, melyekből kiindulva a népet czélzatosan és szándékosan elbutítják, irni, olvasni itt csak a papok tudnak és ha netán az irás olvasást a nép körében terjeszteni iparkodnak is, ez csak is azért történik, hogy azzal az ő vallási elemőket összekeverjék, azt az elvet követvén a hierarchia, hogy a valódi tudomány az imádság és korán vagy biblia és azért csak annyit kell tanulni, amennyi az imádsághoz szükséges. Ami a közgazdasági viszonyokat illeti, ezek a papságra nézve a lehető legfényesebbek; mert ez a néptől, aki rendesen éhség typhnsban szokta nyomoruságteljes életét befejezni, mondom a nép verejtékének gyümölcsét elszedi a papság mindenféle kilenczed és kilenczvened czimén persze az Isten nevében, aki a kölcsönadót tízszer, az adakozót pedig tizennyolezszor megjutalmazza, aminthogy ezt a papság praecise kiszámította. tárcza. Krimhilda csatája. Irta: B át ki/ Lajos. 1.1 Mitől setét az ég alja, Himea boltját mi Ukaíj*^-Fekete is aztán rémes, \\ Fény atíg van; ai is kétes. A kebelét villám szántja, Isten-szó a dörgés rája, Fönn is, lenn is setét felleg : Átoké a jó hún nemzet. 2. Duna-parton innen, túl is Had, ba csendes, bad ba, zúg ia — Kétágú a kigyő nyelve, Oda ai csap, ez meg erre. Mind a kettő Délre szászé; Külön Csaba- s Aladáré, Mézes a szó, romlás keltő Kételyt hizlal mind a kettő . . ¦ 3. Domb tetején himes sátor Zeng az éjjel vigadástól; Tüzes ital búra kedvre, Hánykódik a sziv és elme. Cseng a szép aaó, meg a más is Bele kurjant Délre szál is: .Nyögnek öcséd, minek tartod? Ne hagyd te as isten kardot." 4. „Vén vagyok már, vénnek is vén; Nem hiszem, hogy messze vinném, Hanem azért haj! rá 1 vigzal Van erő e rogygyant inban 1 — Lóg a kardom a part szántja — Hej! ha ma nem utoljára . . . Ki * homlok kemény vas lett; No te vén csonti nol mutasd meg.* *»v 5. „Kevebázán, Csesumaroál, Vér folyotl ott több a bornál; Itt a tanúm, kemény vessző, Maga elég, minek kettői — Ej no! hanem most az egyszeri Réges-régtőI ma hetedszer ... No te vén csont . . . kettői három 1 — Bírja ugy-e Aladárom?" 6. Vigalomban gyöngy az élet, Tüzes bortól a kedv éled; ,Tolta ide nem vinkó, lőre! Igyuk meg a bort előre!\' Aladárnak szive dobban, Elaltatná egyre jobban; Biztatja is bár keményen : Ej I ki az ur, ha hogy én nem ! ? 7. Mitől setét aa ég alja, Himes botiját mi takarja ? Fekete is, aatán rémes. Fény alig van: az ís kétes. A kebelét villám szántja, Isten-szó a dörgés rája; Fönn is fenn is setét felleg: Átoké a jó hún nemzet. 8. A\'más tábor túlnan, messze ; Nincs morrajja, csendes neassze, Hosszú tömeg: siket, néma, Végig borzong tette néha. Hadrontó had java, szine, Dalia mind; Csaba híve . . . Kardok éle megcsikordul, Kemény hősök könye csordát. 9. Sátrak alján tenács ülés, Minden egyben egy egy gyűlés; Fő az elme bajban, gondban, Minél tovább annál jobban. — Csaba sátra gazdag, díszes Faragott fa, arany hímen; Fegyver az ék jobbra, balra : Legdrágább az isten-kardja. 10. Ott van Torda, Öreg táltos, SzÖmöre is, birÓ, bárdos, Kádár, Csanád, Gyula, Béla; Mozdul olykor, szól is néha. Csaba maga alig kezdi, Síel égiben végét fejti; Fáj neki a testvér tette, De aa lássa, ö nem kezdte .. . 11. .Szakad a zok Csaba ajkán: „Nem 1 ilyennek még se tartam ! Vérem itta vérét ittam — Hejt az a vér— nemgyanittom. Szóra azd lett, szakadás, had; No Aladár te megástad. . . Szemben a nép két nagy párton, — De ő kezdte — én nem bánom I- 12. .Az kezdte hát! mért is bánnád! Hej! az olyan-testvér-bátyit! — Itt van a kard, nerse kösd fel, Fölér százzal, ha nem többel. — Csörren a kard, mint ha szólna, Leragyog a sok disz róla — Atya kardja, isten-kardja, Te rád va!ó, de nem arra.\' 13. .Nehéz és a fegyver nagyon, Nyomja itt a baloldalon; Ha levetném, félre tenném ; Átok es a testvér testén. Még ma ezzel ölni kéne, Bátya vére festené be ; Dehogy teszem ... Mért ne ? mégis! Nem akarja! — csak azért is.\' 14. Mitől setét az ég alja, Himes boltját mi takarja? Fekete is astán rémes, Fény alig van: as is kétes, A kebelét viliim szántja, Isten-ssó a dörgés rája, Fönn is lenn ís sötét felleg: Átoké a jó hún nemzet. 15. Duna síkján véges-végig Két erős had feketéllik; Ott igaz hún Csaba hive, Itt Aladár kevert népe : Fekete hún, alán. gótok — Sok zagyva nép össze folyt ott — Es itt örül, as is rá ér, Véres hadnak Aladárér! — 16. Detre száz is meg a többi Be tudják a szemet kötni — Hún dalia ast a kardot, Jobb hüvelyben, hogyha tartod; Testvért öles meg ma a hadban — JÓ Aladár hagyd te abban; Nésd aa ármányt, de meg más\', is: Kinevet a Detre szász is. 17. Fő as olaj. Minek főzik? — Bégen kezdték: ma tetősik; Két testvér, ha Összeroppan, Jó halászni zavarosban. Nésd as sngdoz, ez se hallgat, Szól, bessél és meg se hallhadd, Mozdul a száj, hang nem lebben . .. Hej! Aladár no higyj ebben. 18. Vér folyik ma : a te véred. Belefúlhat a testvéred, Hü, ha egy van hátad megolt, Többi elhagy meg ki nevet: Haragos a Hsdúr-ísten; Hogyha az nem, ki segítsen? Egyedül vagy annyi száz közt . , . Te Aladár meg ne ütközz. 19. Sobs* kelhetsz véres porbnl; Ne legyen, de ha ugy -fordul, Pedig as less, pedig ugy lest, Gyilkosod is testvér, bún less . . . Túl, oda át, Csaba pártja Gondban fárad, tetted bánja, Csak egy szó kell; megtehetnéd, A .majd", késő, most lehet még. 20. s Mig te vigadss sirnak ottan, Sziv fölriad nagy fen sokban. Te érted is, Csabáér\' ís. Szerte bomló hazaér\' is. Látják ások, mi van itten: Fene ármány, nem as isten. Becsületért azok állják ; Kezd te meg a bad bomlását. 21. Bús özvegyek, anyák künye Lekísér at átkos földbe, Ott se nyöghetsz; halvány képpel As is kivet minden éjjel; Minden éjjel örök harcára, Soha békén nem nyughetvs Holnap vesztesz, hs ma győztél .,. Örökebb lesz as öröknél. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY márczius 13-ín 1884. Ismétlem azonban, hogy ily utalványokat az égi kincsekre papság csakis a sancta simplicitással biró híveknek, az ő nyájának szokott adni, maga a hierarchia pedig minél nagyobb földi kincseket iparkodik összehalmozni. A papság a népet azon Kenet teljes maximával traktálja: Viselj terhet és tűrj, imádkozzál és dolgozzál! a maga részére pedig azon epicuraus elvet tartja, ogy a telt gyomor nem szívesen ^olguzik, plenns venter non studet Qbenter ; a pedes apostolorum soha » liem vonatkozik az apostolok utód-saira, hanem csakis a laikusokra. Ez államforma mellett az egész állami és társadalmi élet a vallással jhozatván kapcsolatba, minthogy a vallástételek változhatlanok, kővet^ kezesképen az egész fejlődés ls stagnál, a nép elsatnyul és eltétlenedik és fatalismnsában mindent csak az isteni kinyilatkoztatástól vár. Végül még csak ez államforma bukásának okáról vagyok szólandó, mert az államok bukásának okai még Eokkal fontosabbak. mint azok életének oka. A theokratiát pedig rendszerint a vallási intoleranczia buktatja meg. A papok ugyanis sem az országban, sem azon kívül a lelkiismereti szabadságot nem respectálják. Valláshóditó háborúkat indítanak. És—ez a megbuktatója ; mert ha a katonaság az ó fegyvertényei által már egyszer érdemeket és fő lényt szerzett magának, akkor f kard nem hajlandó a csuha előtt meghajolni. Mig azután ismét egy kis idő elteltével a soldateska uralmát mesterkedések és intriguák utján kiszo ritja és ismét a reverenda uralomra vergődik. Wenn man ein Hans verlásst so ziehen die Ratten ein. A talár, azután lovagostor. A papi aristokratia után az egyházé mindenben az elsőség a születési aristokratia. 22.s_ Mit41 setét »1 ég alja, Himes bolját, mi takarja? Fekete is aztán rémes, Fény alig vad be ís kétes. A kebelét villám szántja, Iaten-sió a dörgés rája ; Üönn is, les is Beteg felleg : Átoké a jő bún nemest. 23 Nem pitymallik piros hajnal, A nap se kel vidám arczczal : Lenn a iöldön, fönn az égen Ármány kisért nagy setéten. Csaba hímes bársony sátrát Hún vezérek körül állják, Csaba ia ott peczkelt íjjal, Feszes búron rovott nyíllal. 24. Ne tedd te ast — intik többen, — De Caaba nem hajlik könnyen; Csélba az ijjtj fölemelte S pattant a húr nagy fenn pengve. Vessső süvölt sebes röpttul, Engesztelő üzenettel; Képűit, repült át a túlra Leesőben halkan zúgva. 25. Útjából a szél nem verte, S szigonyát a caélba verte Lába előtt Aladárnak Nyillevele jó Csabának. Ott közel állt Datre szász is, Látta a nyílt, de meg mást is. S kapta gyorsan, tette ijjra; As süvöltött viasza, vissza. 26. És a mint a búr megpendült, A mint a nyíl airva zendült; Detre ssava.mézea, mázos, — S igy sunnyogva Aladárhoz: ,Cgy-e láttad? — neked szánták, Megölnék a testvér bátyát. Mérges halál rád szegezve ... Ugyan, ugyan ... jó szerencse.11 27. ,Hiszed-e már, mit nem hittél, Hiszed agy-e, mit nem hinnél ? Megmondtam én ezt előre ; Jót, ugyan te, ne verj tőle. — Igy volt Buda, Etele is, Buda módja leaz veled is, Ha most engedss ... Hanem látom, Ember vagy te Aladárom.\' Az aristokratikus államformák pototypja: Roma. Sokat lehet a római aristokra-tikus államról beszélni, de semmi téren és semmi irányban sem jót és követendót. A politikai élet és jog terén hatalmi elv rideg keresztülvitele, a leggaládabb Macchiávellismus,a magán élet és az irodalom terén minden erkölcsi alap és kötelék hiánya az uralkodó. Émelygős azon tömjénzés, mely-lyel a császárok és papok bérenczei, romanisták a halottaiból feltámasztott Rómát elhalmozzák. De ez csak politika. A római aristokratikus államszervezet ismeretének terjesztése lau-cirozta azon elveket és irányokat, melyek a középkori és njabbkori aristokraczia és hierarchia hagyományos és következetes tendencziáját képezte és képezi. A papság és a császárok századokat töltöttek azon vitával, vájjon az Isten kegyelméből a papság-e a nap és a császár a hold, avagy a császár a nap és a papság a hold? De abban ők a maguk részéről mi kétséget sem tápláltak, hogy ők egyenkint és mindketten földöntúli, transcendentalis lények és ezen irány-. elvnek kedvezett a római államszer vezet, a római jog és literatura. A római közjog szerint ugyanis az uralkodó az Isten árnyéka a föl dön, tehát a nép ura, a legfőbb hadúr, a vallás feje, a legfőbb biró, minden föld tulajdonosa és alattvalók életének feltétlen ura. Az aristokratia történelme oly setét lapokat mutat fel, melyektől undorral fordul el minden nemesebb érzés. Az aristokraczia annak idején csak maga szeretett katonáskodni mert ezzel imponált a tömegnek és mert félt az elnyomottaknak fegyvert kezébe adni, mely könnyen az urak, ó legnagyobb ellenségei ellen fordulhatott volna. Az ösztönük megsúgta azt, mit Montesquieu kifejez, hogy t. i. a monarchia fentartója a kitüntetés, a 28. — Repült a nyíl nagyfenn, messze, Alig hallott egy kis mezzsze, De lecsapott gyepes földre Csaba előtt ketté törve. .Nem kell? hát nem? rajta, rajta I — Kiált Csaba fölriadva — Hej I Szömőre, Kadar, Torda — Föl vitéz bún torra, torra! 29. Mitől setét az ég alja, Himes boltját mi takarja ? Fekete is aztán rémes, Fény alig van; az is kétes. A kebelét villám szántja, Isten-szó a dörgés rája; Fönn is lenn is setét felleg: Atoká a jó hún nemset. 30. Haj I vitéz hún föl csatara, Cseng a fegyver, si a lárma, Por fölriad sürü hamvas, Kicsillog az élee kard-vas. Zápor zuhan: kemény vessző, Hegyes szigony, sürü felhő. Nyil, ha esik, nyil, ba röppen Vér aluszik nagy oviit sebben. 3t. Rohan a had; föld dübörög, Sok haldokló porban hörög, Vér nem állhat zajgó szívben, Kissökell nagy piros ívben. Kavarog a csaták népe, Villan a kard tarka fénye, Döbben a pajzs buzogány tói, Sisak reped kemény bárdtól. 32. Ot; Lizömöre, maga százzal Küzd, Csabáért száz halállal Kardja éles ; véres hadba\' Nem esett még csorba rajta. Hull előtte testvér-ellen, Bár sebezve puszta mellen; Hanem azért: Haj I nol rája I Nő körüle halott bástya. 33. Isten Csanád amott Béla; Kardja csattog, maga néma. Torda, Kádár! jé leventék Láttok-e még nap lementét? Dől előttük a had népe, Mint a kalász sarló élre; Vér patakja bugygyen, csordul, Drága sár less hitvány porbnl. demokratiié az erő és az árísto-kracziáé a félelem. Történt azonban Spartában, hogy háború alkalmával az aristok ratiának szüksége támadt a népre, a helotákra. Kihirdette tehát, hogy a ki . háborúban részt vesz, felszabadul. A páriák becsülettel harczoltak. A háború befejeztével fényes diadalmenet rendeztetett, melyen a katona-heloták is babérkoszoruzottau reszt vettek, a triumphns bevégezté-vel pedig valamennyit felszabadította — nagy áldozati ünnepély tartása mellett egyszerűen legyilkolta, persze az Isten tiszteletére. Igy tartotta meg az aristokratia szavát és jutalmazta meg a tett szolgálatokat, Noblesse obiige ! .& mily sbsolut morál nyilatkozik az érdemetlenül dicsért római jogban. Emlékezetes hely az, ha egy patrícius egy plebejust megöl, ez cnlpa levissima, vagyis a mai nyelven szólva, ha egy aristokrata egy polgárt agyonüt az a segédszolgabiró elé tartozó csekély pénzbüntetéssel fenyitendó kihágás. Ezek a római jogban letett vezérelvek, melyek a papság és aristokraczia tendencziának kedveznek és melyek miatt a római jog és állam életre vonatkozó porlepte pa-limpsesteket is nagy fáradtsággal és költségekkel felfrisittették. És milyen volt az igazságszolgáltatás! A patrícius a biró; „Wer nichts hat im Kopf, braucht nur ein Káppchen zu tragen\' a vezérelv. És ez minden aristokraticus szervezet szarvas hibája, hogy t. i. sokkal töbD ész és tehetség van a kormányzottak, mint a született törvényhozók, a kormányzók között. Az aristokraticus bíróságnál legfőbb bizonyíték az erszény bizonyítéka, mely szerint természetesen bizonyítékok nem mérlegelendők, hanem számlálandók; egyszóval a tőrvény az aristokratia uralma mellett egy pókháló, mely a legyeket megfogja, de melyet az urak keresztültépve tovarepdesnek. A consulok rosszabbak voltak a piratusoknál, egy rövid pár évi hivataloskodás után mesés gazdagsággal megrakottan tértek vissza az urbsba. Erre vonatkozólag mondja egy német irő: Die ramische Aristokratie war eine Räuberbande, die in dem Pro-rincialimtern das Plündern der Pro-vincen amtsmässig betrieb und Rom zu einer Herberge des Raubes machte wo sie selbst den Löwenantheil nahm und verprasste und den nu wissenden Volksbanfen mit noth-dürftiger Speisung and Belustigung auf Statsunkosten abfand, (Vége következik.) 34. Sik mezőben halom támad ; Hull a népe Aladárnak. Csaba veri isten-karddal, Aczél tarkáz vérssin karddal. Bíbor zászló lomhán mozdul, Fene ármány réme ott dúl, Halál madár vijjong, károg ; Csonka kar fog csorbult bárdot. 35. Haj I Aladár rajta mostan, j Tolong a had zavarosan; Nehés karja es a kardja Széles utczát vásr a hadba. Mint a tenger zúgó habja Egy-egy fodrát viaszacsapja ; Tomboló had Aladárt is Messze veté hős Csabát is. 36. Testvér-gyilok testvér-szívben Ne lürödjön had úristen Ugy akarta s hogy az átok Vessen nagyobb sségyen-lángot. Hún a hunnal keveredve Küzd, de nem ám berni Detre, dót hadával elült félre Fogat fenni jó bún vérre. / 37. setét ez ég alja, Tetejét is mi takarja? Fekete is aztán rémes Fénj alig vh-d ; az Ís kétes. A kebelét villám ssántja, Isten szó a dörgés rájs, Fönn is, lenn is, setét felleg: Átoké a jó bún nemset. 38. Gomolyog a csaták népe, Zajong hátra zúg elébbre; Öreg, ifja sir ját leli; Holt a hÚD-nép sok eseri. Föld se ssomjas vért nem isssa, Hagyja folyni messze síkra S távol, hol as ég lehsjlék Dana habja vérssin tajték. 39. Hanem azért Budaiaknál Jobban súg a lég s habnál, Tarai vijjong, varjú károg — Csaba itten, Aladár ott. Még nem elég nagy a bosszú. A haldoklás legyen hosszú — Cser se dói le egyre-másra, Ham Ír, hegy ha isás csapásra. Egy fontos találmány. (A. User.) Miveltségével oly fennen kérkedő századunkban nagyon elszomorító jelenség, hogy a rablások, betörések, kanibáli gyilkolások mind inkább napi renden lessnek s fájdalom nem a Bakonyban, meg a Tissa<Duna lápjai körül — mint a Subrik, Mii fáj tok, Rózsa Sándorok arany korában, hanem a mivolt társadalom körében és elsó fészkeiben a nagy váró a o kban. Az ember ma már nem vehet kezébe lapot, hogy-egy borzaszt óságról ne olvasson, betörés, sikasstás leírásával ne rontsa különben ís terhes napjait. Fájdalom « fővárosok (vezér) Inpjaí vannak itt is elsőségben a vidékiek fölött hétről hé\'re oly Örömest hozzák ponyva számra e bor zaaztóságokat, minths csak versenyt fut nának Bagó Márton és Tatár Péter vad históriáival. Eddig csakugyan a napi poké a gyóselem pálmája .... Hát még ha as eddigi kétsseres megjelenése helyet háromszor állítanak majd be, mint már a bécsi németek kezdik. Mi állittja meg e kanibali vad irodalmi káromkodásban? ast még csak elképzelni Ís lehetetlen. Szegény rendőrség, elsó sárban is ő isssa meg m\'nd e borsasssóságok, 0C8-mányságok levét: Korosban kiáltja reá száz ezer lap reggel este : 0 az oka mindennek, az ő élhetetlenség* bátorítja fel Bereozeket, Schenkeket ily iszony tatóii-gokra, ne volna csak minden második rendőr Mihaszna András, röndnek nem csak köllsne lönnyi, hanem lönne is mind járt. Pedig kivált mióts ss állami csendőrség vasgyürüje körül fogta á hasa össses községét halárát, nem vethet szemükre még ellenségük se semmi erély, szigor és 40. Dúl a csata negy-öt napja, S a nép tenger hejt még adja; Száz, ha megdől, eser váltja, Haji életre, baj! halálra. Es is halott. Most a másik, Új, pihent had roh n már itt: Az innenső, meg a túlsó — Hej! ha most sem . ., Ez utolsó. 41. Kard eltörik, dárda roppan Hún eser hull vérben, holtan, Fáradt a nép, ba ki él még Dönti vérssin verejtékét. Csaba nép- Aladáré Testvér csatán bús halálé; Több a halott, m;Bt az élő, Hanem áll még mind a két fŐ-42. — Kiált Detre: „Föl alan gót! Napod motft vet véres Iffngotl Redves a fa dőlni készül, Egy csapás még jé kard éltül. Munkára! . . . mért ne tennétek? Képet Ölni talán vétek? Rabja voltál téges-régtől Most szabadulsz a nyűgétől." 43. „Haj teaián! nézd as ottan Alig liheg, mért nincs holtan? ElŐ ast a rozsdás bárdot! Kern látod még Aladárt ott? — Szúrd le, hogyha ssép \'aa élet. Öld meg hiszen nem a véred 1 Hadd vesszen el mind egy szálig 1 HejI less ma még más világ itt!" 44. „Nosaza te gót! te pihennél? Hit te boszút mért ne vennél. Nézd, oda át, Csaba népe Félig már holt minek élne. Kegyelmezz meg ezúrd keresztül 1 Hej! meggyógyul tudom ettfil. Föl! gót népem! föl! alánom 1 Ittas torra hún halálon. 45. MitŐl setét [az ég alja, Himes boltját mi takarja ? Fekete is aztán rémes Fény alig van; az is kétes. A kebelét villám ssántja Isten-szó a dörgés rája, Fönn ia, lenn is, setét felleg: Átoké a jó bún nemset. pontosság dolgában, De ha már annyira kimi vélték napjainkban a gasemberekst, lehetetlen minden nagy hasba, minden bank- és postaaj\'óba, ablakba egy-egy rend- és csendőrt állítani - Szerencsére a miveltség fegyverei mégis tehetnek róla, hogy a fák as égbe, a betörők, tolvajok, gyilkosok egészen a nyakukra ne nőjjenek. Ilyenek a távírda fényképészet stb., Ilyennek ígérkezik különösen Lúgos távíró tisztjének Musits Zsigmond urnák h á s 6 r cz. találmánya, mely élelmes kis villanygép folyton folyvást ébren lévén, azonnal jalzi, ha valaki akár a kapun, ajtón, akár a tolvajok alján, az ablakon vagy kéményen vagy padláson át késsQl bossánkakarjajtonni hi-vetlaofs be sem jelentett látogatását. Intézetek, penzhivatalok. gasdagabb magánysók, ssegénygssdag Wertheim birtokosok essél aztán egészen b.stosithatják magukat a meglepetés ellen. Szaklapba való as elmés készülék leírása, mi csak aa ér-deklettek tájékosására hoztuk itt föl a találmányt, mélynek ozélsserüségét, kapós voltát eléggé matatja már as is, hogy Hazánkból s külföldről egyí* jönnek adakozások a feltalálóhoz, ugy a ssámitó üzérség, mint a megfélemlett világ siet hasznára fordítani as üdvös találmány előnyeit. Tájékozásul annyit róla e helyen, hogy alapjában hasonlít Morse távíró billegőjéhez, mely a villany-folyam által föl le mosgattatik azonnal, mihelyt valaki a vele kapcsolatban levő drótot megérinti akár erősen akár mily gyengén. Ugyané püanatban egy kis író készülék papírra jelzi hányszor nyúlt az illető a killinci-hez, hányszor fordította a kulcsot a kapu. ban, vagy az ajtóban, hányat Ütött vésőjével az ajtóra, vagy s Wertheimra vagy a bistositandó házra stb. Ha akarjak ugyan erre lesz figyelmeztetve a házmester., as inss vagy ssobacsicsus is e pillanatban. A belé illesztett zsebórán pedig egy kék ponttal a peres Isss megjelölve, mikor a betörés, vagy belopodsás megkísértetett, avagy elkövetve lett. As egéss késsülék alig kerül 25 — 30 frtnál többe, ha gyárilag zosztilead s bs hozzá kapcsoljuk 3—4 vagy több ve-estékkel lakásuk főbb részeit, honosa emberi számítás szerint a kellemetlen vendégeket várhatjuk, nincs halandó aki oda belopózhassák anélkül, hogy a gép nagy sajjal ne jelezné ast azonnal, mihe-lyest kesét vagy lábát a kilincsre, küszöbre tette. Magában már as is nagy nyereség, hogy házunkról köztudomásra jött, hogy as villamos őrrel van behálózva, mert alig ha less vakmerő betörő, ki a nyílt veszélybe mászni merészeljen. De ha a gonoszság elkövetettnek is, nagy előnye less a kutatásnak már as, hogy as órán 46. Mínt a félig merült gábja, Ha tengernek nő dagálya S veri orkán ég rengetve; S csap a villám tüses nyelve ; Ússik, ússik ha míg bírja, Úszik, úszik le a sírba: JÓ hún nemzet ott körepen Ármány-banyák verte vészben. 47. Hej ! Szöraöre, bej! vén Torda ! Mért feküsztők véres porbs ? Hát te Bála, Kádár, Csanád. Nem sromjasod már a csatát? O.talán gót; nézd a szolgát! Büszkén viszi véred foltját; Nésd a kígyót harap orvul, Melengeted s most rád fordul. 48. Ott alánok, gótok serge Halált vet a hún szivekbe, Özönt suhint terhes átok Visszavonás nehéz bárdot. Homlokából tene Detre A nyilveszazőt kitekerte Ijjra tette s pattant húrja S Aladárnak ssivét fúrjs. 49. Csalta még él, Csaba még ver Isten-karddal, véres éllel ; A sokaság körülötte Omlik, bomlik, hull a földre. Bárd n*m üti, vas nem fogja — Kezében az isten-kardja — Odafönn a magas éjben Hadúr sem néz rá setéten . . . 50. Ottan körül ha ki húu volt Bús halállal miud el hullott; Hunor vére Etel népe Hadúr előtt hrjlik térdre. — Haj 1 elég volt már as átok Vissaa, vussa a banyákot; Vagy a földre mind egy ssálíg A halálért hej 1 halálig 1 51. S ing a föld lenn; gyomra mordul, LevegŐ-ég fölzúg mordul, Dana vise kicsap messze, Szűk a meder, sok vér benne . . . Csuda esik fényes nappal: Ég szegényebb egy csillaggal S a mig hull is egyre fénylik ; Azután is véges-végig. HÚSZON HARMADIK ÉVÍOLYAM ZALAI KÖZLÖK ? MARCZIUS 13-án 1S84* följegyezve latjuk peresről perezre annak keide\'.ét és lefolyását nyomról nyomr;.. amint & hívatlan vendégek a láthatatla-nul elrejtett drótokat megérintették. Bir a találmány csak most készül kilépni bölcsőjéből a nyilvánosságra, be-láthatlanok még most annak hasznai és alkalmazba-ási esetei. Tudósok, iparosok nagy sikerrel alkalmathatják azt minden oly tünemény, vállalat, vagy munkánál, h\'.>l az idő pontos följegyzésére szükség van és lesz. Azért üdvözöljük honfitársunk leleményes találmánya közrebocsátásánál, s kívánjuk hogy mielőbb elterjedjen az a legssélesebb körökben, ¦ akadályozza meg egy részét bár a féktelenkedŐ dúlások és betöréseknek, már ez is oly érdeme a fel találónak, hogy csak hálával lehet őt mindig emlegetnünk találmányával együtt. j f Kottefc Nándor, I Szül. 1318. márcz. 2. megh. márcz.\' A megdöoentŐ gyásshirt lapunk elűző számábsn jeleztük, ígérvén hogy a dicsőült nemes férfiúról még tsegemléke zünk. Hogyne! hisz maga a megtestesült szivjózág volt, melyet t serény-sége igyekezett felülmúlni: e ritka ver-senybeu emberbaráti szeretet diadalmaskodott. Született Vittenczen, Nógrád megyében 1818 marc 2-áa, a kegyesrondbe lépett 1835 szept. 12-én, áldozópappá sseLteit-te-.t 1844 sng. 2-án. Tanárkodon: Kis-Szebenben, Tatán, Selmeczen, Pesten, Magyar-órárott, Nagy-Kanizsán, hol 1869—1873 mint igazgató-tanár mű- ködött rítka ügy buzgalommal. Tapintatos Ügyködéséért rendtársai sseretetét s a társadalom tiszteletét vívta ki, Es idő alatt a n.-kanizsai ,D*-lárdá"-nsk elnökévé válssstatván, szelíd modorával s lekötelező figyelemmel vésette azt és juttstta a köselismerés nyil-vánulásáhos. Lapunkban a gróf Ssapáry Géza akkori főispánunk által kitűzött pályadijak odaitélésébsn tevékeny részt vett, melynél szintén igazság sseretete.tissta s őszinte ítélete s ügybnsgalma tünt ki. As Erdődy Sarolta által nyitott, de csak két évig tartott leánynevelő intézetben a német nyelv és német irodalmat, ugy a természettant adta elő oly vonzó modorban, hogy - as öasses tanítványok arra kérték az intézeti tulajdonosnőt, mi szerint Kottek bácsit együttesen hallgathassák. Gyakran még tanóra után is hosszabb ideig időzött a kedves tanítványok társaságában, kik leirhstatlsn jókedvben csüngtek méz édes szaván. A tanári pályáról lelépvén Inkey Kálmán, s családja társaságában hoss-szabb ideig Parisban tartózkodott, majd Inkey Kálmán halála ntán az uradalom ügyeinek int zője es Inkey Valéria nevelője Lett. A leggyengédebb figyelemmel, szilárd ponsossággal felelt meg a gyászoló úrnő bizalmának. Vissaavonultságában is élénken részt vett a köznevelészet ügyében, tett, hatott és áldoso\'t legjokább csendben, hogy ne tndja a balkéz, mit a jobb teáz. Most már ast ]tmegmondhatjuk,hogy a .Zalai Tanügye-ben kitűzött 100 frank pályadijat ő adta, kiköt vén hogy életébe ne tudja senki, kogy tőle jött a pályadíj. A nagy-kanizsai tanári könyvtárnak 300, sz ifnsigi könyvtárnak 120 kötet becses munkát ajándékozott si igazgatói állásáról történt lemondásakor, azután-is haláláig gyarapította mind két könyvtárt Ugyancsak a/n.-kanizsai sírkertben épített kegyesrendi sírbolt költségeihez 700 Írttal járult :.\'.!. Ki tudná mindazon jóé -(•menyeket elősorolni, melyekkel szegé* nyéket gyámolító... koi\'.igyekst előmozdított. Halálának közeledtét érezve, keress tényí megnyugvással fogadta azt s maga hoz hivatva Rappensberg Kajetán ei Csaplár Benedek rendtársait velük értekezett s hagyatékáról intézkedett Utolsó óhajtása volt, hogy kiskorú növendéke vallásos szellemben nye-je további képes teiését, mert csak ugy lehet boldog. A gyászjelentés igy ssól: A kegyes tanító rendiek budapesti testülete mély fájdalommal tudatja jel éidemU • köskedvettaégü rendtársának n. t. Kottek Nándornak előbb gymn. tanárnak, azután gr. Wenkheim Frigyei és Géza nevelőjének, továbbá a n.-kanizsai főgymn. igazgatójának, ismét öiv. Inkey-&6, is. Szemső Lnjza úrhölgy ő nagys. egy étlen leánya Valéria nevelőjének, egy szerem int a n.-kanizsai társhis lelki atyjának etyheti súlyos szenvedés és a haldoklók kegyszereinek a legpéldisabb bnz galommal történt felvétele után marcz. 7-én reggeli 6 Órakor bél- és gyomorhurut következtében, élete 67-ik évében bekövetkezett elhuny tát, sat. Temetése Budapesten marcz. 8 án Tolt nagy részvét mellett Földi maradványai a kegyesrendiek hasi kápolnájában szenteltettek be. A koporsóra melyen as elhányt áldosári jellegét egy mise mondó ruha, misekönyv és kehely tüntette •-]>*, számos koszorút helyestak rendtársai tiBZteiŐi a volt tanítványai. A többi közt: Wenkheim Erigyes és Gésa grófok, egy kori taiiitványai, Iokey Kálmánná, Inkey László és neje sat. A temetésre kivonult a kegyeerendi főgymnásiam ifjúsági gyásslobogó alatt, as elhunyt rendtársai Kalmár Endre rendfőnök vezetése alatt, számos tisztelői és barátja, kostök Királyi Pál országgyűlési képviselő, Szemző és Vojnits családok sat. Nagy Kanizsáról a aegyearendi társházat, melyhea a megbol dogult tulajdooképen tartozott főt.Berzay LJek házfőnök és ft Pap János fógym: igazgató képviselték. A gyáasssertartást Bogisich \'Mihály budavári prépost végezte teljes egyházi segédlettel. A sjrbs-tétel előtt ftdő Trantweín Nep. - János gymn. igazgató végeste meghatott buzgalommal az alkalmi kőnyörgéseket s bocsátott as ég Urához boldog befogadta tásért néhány rövid imát s essél a boldogult bült tetemei a kerepesi at melletti sírkertben levő rendhássirboltbsn helyeztettek el végső nyugalomra, Most már ott pihen az anyaföldben; megszűnt a nemes sziv dobogni, a szelíd hang elnémult örökre, a baráti kéz melegét nem éressük többé 1 Mig élt szeretve, tisztelve és becsülve volt, hálávsl a fájó érzet kegyeletté alakult a a szemünkben gyöngyöző köoy csendre int, letéteti velünk a tollat, hogy emiékére áldást, porainak békét kérve imázsuk: az örök világosság fényeskedjék néki! BÁTORÉT Az „Uj Közs. Közlöny\' szerkesztésében változás állott be, melyről a lapban megjelent csikkben értesülvén, ast a derék lap érdekében egész terjedelmében közöljük: „Bacsó és beköszöntő. Szívós erély és bátorság kell ahhoz, hogy a magyar kösigazgatási ssak-irodalom olyan kitüoő munkása után, mínt Dobozi István valaki egy közigazgatási szakköslöny aserkesstésére vállalkozzék. Mikor ezt teszem, erőt az as ígéret kölosönö , hogy Dobozi István jeles ssak-czikkeivel támogatni fogja ast a vállalatot, mit ezennel kezembe veszek. Hiszen, hs ő nem volna, egyedül kellene állanom nekem, ki tőle tanultam ezért az eszméért,lelkesülni. Már én csüggedtem, mikor ő biztatott azzal, hogy ügye iránt jobban érdeklődő közönség a magyar közigazgatási tisztviselői karnál nincsen. Igsz-e ez? kérdem én, ki láttam azt, hogy a közigazgatási szakvállalatok egymásután buknak el, mig csipeszek, rézöntők, szabók, fodrászok lapjai virágoznak. Talán nem elég jók voltak esek a vállalatok — eltekintve, hogy a sajtó elismerte j^lességöket — én a közigazgatási tisztviselői kart hibáztatom ezért, a ki birál, elitéi, joga vau hozzá, hogy teremtsen jobbat. Én volnék as első, ki lángoló erély-lyel utasítanám viasza,, hogy erre a kos-igazgatási tisztikarban nincsen kéyosség. Hogy mernek akkor ezek közül némelyek a községi jegyzőkre kicsinyléssel tekinteni, kik dícséretreméltólsg képesek tömörülni és a kérdésekhez jelesen bozzá ssólsni? Az „Uj Községi Közlöny" ámult évben annyi eszmét vetett fel, amit ha egy szolgabíró, alispán kéresstülvisz,hallhatatlanná tessi magát. Egyik sem, vagy csak nagyon kevés tudta est meg. Az ő bűnök, nem a lap tekintélyét, saját magokét ássák alá ezzel a kösönynyel. A megyei nyngdij-Ügye sz „Uj Községi Köslöny" külön beadványával nyert lendületet. Esen as alapon tárgyalták. És mivel hálálták meg ? Azzal, hogy létezésérők alig akartak tudomást venni. Ssélmalom-barcznak nevezhető talán as én vállalkozásom. A megyék, városok tisztviselői, bizottsági tagjai nem fogják kellőleg méltányolni jól tudom. De én nem csüggedek. Történtek már csodák, hátha tör énik egy kedvező véletlen folytán az a csoda is, hogy a magyar kösigazgatási tisztviselői kar megtiszteli állását és felébred abból a közönyből, melyben eddig vesztegel. Ebben a reményben folytatom Dobosi István barátomnak küzdelmét, melyből ó egyidőre azzal as ígérettel vonul vissza, hogy belyenkiot ssellemi támogatásban részesít. Nekem a történelem számára meg kell menteni a kösigazgatási tisztviselői kar, megyei és városi bizottsági tagok méltóságát. Pestmegye tisstikara e lapot a kösigazgatási tisztviselők figyelmébe ajánlotta és büszke vagyok reá, hogy a legelső megye alispánja, a kitűnő Földváry Mihály egyelőre munkatársaim sorába tartozik és reményem van, hogye lapnak vezetésében is réast vess. ERDÉLYI GYULA, Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője" as „Uj Községi Közlöny* sserk. Hírek. — Ábrányi Kornél felolvasása. A nagy-kanissai kereskedő ifjak önképső-egylétének meghívása folytán ifj. Ábrányi Korcél f. évi márczius hó 8 án az .Arany Szarvas0 szálló dísztermében felolvasást tartott, mely alkalommal „Féltékeny orvos" csimü, 3 felvonás ban ir. verses vígjátékát olvasta fel. A felvonás teljes két órát (8*/»—lO\'/aJ Tett igénybe, mely nemcsak a tűlolvasót, de a hallgatóságot is meglehetősen kimerítette. Színdarabnak felolvasása, — hogy ai igazi műélvezetet nyújtson — tok nehézséggel jár, melyeknek leküzdésére még a jobb felolvasók mindegyike sem képes; a közönséget illetőleg pedig múlhatatlanul megkívántatik, hogy as műértő legyen, mit az ott levők nagy részérő] nem mondhatunk. Ábrányi mindent elkövetett, hogy a különben ssépen megirt vígjáté kával hatást keltsen, s élvezetes estét szerezzen. Hálás is volt iránta a közönség, mely Őt nemcsak a fölolvasás elején és végén, de a felvonások^ ntán is élénken megéljenezte, s megtapsolta. A felolvasáson szép számban voltak jelen, a keresztények közül azonban csak néhányan. A felolvasást bankett követte melyben igen sokan vettek résst Hogy felköszönte quantum satu volt, az mondanunk ís fölösleges; — ez már elmaradhatatlan,mint — as adóexeculió 1 — Betöréses lopás. Folyó hó 8 án reggel a Sörházban berendezett szeszgyár bérlője észlelte, hogy a malátasuso* helyiségben elhelyezett vizvesető ólomcsövek-bői egy ölnyire vsló erőszakkal elvágva, ellopatott. Jelentést téve a rendőrségnél, ez a nyomozást erélyesen megindította s még ason napon sikerült a tettest, Brűli József munkakerülő személyében felfedezni. Az elővizsgálatnál nevezett tolvaj bevallotta, hogy bemássás által jutott a helyiségbe és a csőt egy kapával vágta el, s ast már el is adta. — As előnyomo-sás befejeztével áttétetett a vizsgáló bíróság hos. — Csalás. Már több Ízben olvastunk alapokban híreket, hogy e^yes kereskedők hogyan csalják as eladó termelőket a gabna ás egyébb termény átvételénél, a mérlegen. — A mult héten városunkban azonban egy ssatócs lelketlen eljárásán rajt vesztett. Ugyanis két kottorií atyafi bükkönyt vitt bozzá eladni. A bükköny a tísedmérlegre tétetik és egéis szabályosan (?) megmázsálva 190 kilogrammot nyom. — A két atyafi, (apa és fiu) kík otthon a bükkönyt a község mázsájáu megmérve, kerekes 200 kilogrammnak találták — fejcsóválva összenézett. A fiu kissé lehajolván, észrevette, hogy a mérlegsulykörték lerakására szolgáló deszka alján valami lógg; odakapott s onnét egy odaakasstott 1 kilogrammos sulykör\'ét csavart le. — Tudvalevő, hogy es által a mérlegen as eladó kárára 10 kilogrammal kevesebblet idéztetett elő. A szatócsnak orra alá tartva a súly körtét, kérdeste: ,Hi es ?* A vevő kalmár ssépen kezdett hessélni, hogy ne okoskotjanak, kifizeti a bükkönyt 200 kilogrammjával, de az atya fiak ugy látszik igazság érzetükben visssa-tették a bükkönyt kociijokra, a suly körtét pedig mint corpus delictit bevitték a kapitánysághoz, hol a vizsga.at folyamatban van. — Ügyes tolvajnö. Kis-Kanizaán van egy Horváth fBőgecs) Rozi nevü fiatal 10 —17 éves ciigány leány, ki a zsebtolvsjiásban már oly ügyességet fejt ki, hogy a piaezon ülő falusi asszonyok rettegésért méltán kiérdemelte. ArendŐr kiterjesztette ngyan rá figyelmét, de jó lesz ha a bevásárolni menő nők is vigyáznak erszényeikre. — Üvegfénykép mútarlat. A délzalai takarékpénztár bazárban ma 13-án nyitják meg az üvegfénykép mütárlatot, mely Pécsett 3 hóig volt a közönség legnagyobb megelégedésére. Esen mütárlat 12 sorozatból áll és a földkörüli utazást tünteti elŐ. A látképek nagyon szépen vannyk kiállítva és a hatás napfölkelésés nyugvással, holdfény stb. igen megla-vőek. Ugy hissak, hogy eseo mütárlat, melynek belépti dija nagyon csekély közönségünk tetszését megnyerendi. Bővebbet a hirdetési rovatban. — A népiskolai tantestület as év folytán nagyon helyes intéskedést hosott be. U. i. a növendékeket bisonyoa napon egy terembe gyűjtve, ünnepélyesen tudatja velÖk azon szabályokat, melyekhez alkalmazkodniuk kell. Erre ig a nagy ssükség van, kiválóan városunkban. Vajha már előbb hozatott volna gyakorlatba! A második félévi ünnepélyes erkölcsi intelmezés folyó hó 11-én volt. — Kitüntetés. A győri szentbene-djkreud főgymnaaiumának érdemekben gazdag igazgató tanárját Vazary K. ason kitüntetés érte, hogy ő felsége őt atanügy körül szerzett éreméiért a Fereocs József lovagrend keresztjével jutalmazta meg Mely kitüntesés a hivatalos lapban igy olvasható: Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Vassári Kolos sst.-benedek-rendi áldozár mányosom. Kelt Bécsben 1884,évi mar csius hó 1-én. Fereücz Jőzef c k. B. Orczy Bélas. k. — A szilvágyi zsidóellenes za vargas ügyében a tárgyalás a héten fejestetett be Z.-Eger*segen. A vád- és védbeszédek f. hó 4-én tartattak meg Bakos kir. ügyész a csébi -tanítót Páastyt a lázítás bűntettében kérte bűnösnek kimondatni, Bertók községi bírót illetőleg as ügyész ast inditTányosta, hogy felmentsék, mivel eljárását csakis ortobaság-nek lehet beszámítani. A többi vádlottá kat a lázadás, illetőleg lopás és orgazda-¦ág bűntettében kérte bűnösnek kimondani. Az elnök délután 4 órakor a következő ítélet hirdette ki: össze* vádlottak a lázadás, illetve a lázítás vádja alól fel mentetnek. Páasty György az izgatásban bűnösnek mondatik kis az öt havi vizsgálati fogság beszámításával 1 évi állam fogházra és 50 frtayi pénzbirságra ítél tetik. A többi vádlott — három Kivételével, kik teljesen felmectettek — lopás vétségében bűnösek s nyo\'cs naptól 3 hónapig terjedő fogházra ítéltettek el. ÁZ ügyész as ítélet ellen fellebesett A vád loitak szabad lábon hagyattak. — Átugrottak egy napot. Egy hajós ki a főidet körülutazta beszéli, hogy három évi utazása alatt egyéb baja nem történt, hogy egy napot kellett elvesztenie életéből. 1866. ott. 24-én ugyanis, mikor Hololuból Saoghaiba indultak, s legénységet a fedélzetre parancsolták és a követkeső nspi parancsot ad Iák ki: .A parancsnok meghagyásárs holnap nem péntek less, hanem szombat. Indulj I" Es volt az egész és as utasok átugrottak egy napot, melyet a föld körül hajósása által nyertek volna. — A jó fin. Valami B. Lajos nevű, napszámos már több izben, midőn becsi-pet állapotban lakásába hasa tért, vele lakó anyját és t >st\\ érjél ssóval, sót tettel is bántalmazta. Igy törtzot pénteken este is. Már előzőleg jó mélyen beletekintett a borospohárba és résseg állapotában hasameot Otthon 70 éves öreg anyja figyelmeztette korhelykedő részeges viseletére, mire a jó fin dühbe jőve, a ssegéoy asszonyt fellökte aztán nővérének ment ás ast is bántalmazta és szidalmazta. A szegény öregasszony végre megsokalta a dolgot s fiát bekisértette a rendőrségre hol e jó fiu bizonyára elveendi jutalmát. — Japán és lakossága. Jóastaratu japáni utazók és kölönösen a porosz ex-pediczió utazója óu Nemetországban oly jó vélemény uralkodik Japánról, hogy as máris nagy ártalmára van a belföldi kereskedelemnek. Tegnap báró Stielfried tar tott egy felolvasást a bécsi tudományos klubban, a melyben kifejti, hogy a Ja pán távolról sem annyira as .ígéret főlden sem lakói nem olyan szeretetreméltóak, mint a Jappánt futólag bentasottak írják. A kormányforma meg mindig zsarnoki, a biráskodás korrumpált és brutális s egy bíró minkét féltől meghagyja macát Vesztegetni, mindkettőnek igazságot ígér s végre mégis annak a javára dönt, a ki többet fizet. A büntetések köst napirenden vannak közönséges lopások miatt a fejesések, a a hamis esküt keress refessi-téssel büntetik. A japánok családi élete ís romlott, s as erkölcstelenséget ás kor-rnpeziot a hazugság -\'s álssenteskedés leple alá takarják. Stielfried báró húsz évet töltvén Japánban, teljesen ismeri kulturális vissOnyait erkölcsi és társsdslmí szokásait s illetékes annak megbirálásara. — A hiúság netovábbja. P. Erzsébetnek kérője akadt A hásasaágnak semmi sem állta útját s Erzsébet késsült az oltár elé. Csak egy volt, ami nehezére esett, vőlegénye előtt bevallani azt, hogy már a 27-ik tavaszt éli Félt, hogy ha est szerelmese megtudja, nem fog vele as oltár elé lepni. — Mit tett tehát a szerelmes Erzsébet ? Kivette hngának, Máriának a születési bizonyítványát, mely négy évvel kevesebbet .mutatott ki" mint as öve s ennek a bísooyitványnak lapján kelt egybe. A vőlegénynek ugyan feltűnt a Mária név, de a meny-asssony aszal oszlatta el aggályait, hogy neki as Erzsébet név Cíak bérmálási neve, igazi neve pedig Mária. Körülbelül egy esztendő telt el a hásasság Óta, mikor a bába a kinek tudomása volt Erzsébet turpisságáról, azaal fenyegetődsőtt, hogy Ó ss esetet tudomására fogja hozni a tekintetes vármegyének, hogy Erzsébet k i-kapja méltó büntetését. A fiául asszony sarokba lévén szorítva, elóbb bevallotta a dolgot, férjének, azután elment egy ügyvédhez, hogy segítsen valamikép a baján. As Ügyvéd az önfeljelöntést ajánlotta as asszonynak, hadd törje a törvényszék a fejé", hogy forog e fenn a jelen esetben valami büntetendő cselekvény, vagy sem. Az önfeljelentés megtörtént a budapesti kir. fenyítő törvényszéknél, mely Apháty bírót bizta meg a vizagá-lattal. A feljelentéshez mellékelte Erzsébet férjének a bizonyítványát, melyben azt bizonyítja, hogy ó oejének a ssemély-azonosságában nem csalatkozott Kossuth Lajos a pozsonyi né- és győri főgymoi igazgatónak, a tanügy } met színpadon Egy magyarellenes érzel-terén szerzett rrdemei elíimeréseü! Fe- J meiről ismert pazionyi német sziné*i l«g-^ rencs József-rendem livagkerejstjét ado- közelebbi jatalomj&iékára egy dráma L (?) irt, a melyben ujabbkori tőrténetün néhány kimagasló alakját léptette fel. Igaz, hogy a szerző maga sincs még tisztába váljon esen művét (?) Kossuth avagy Batthányi névvel keresztelje; — mert kellőleg tájékozva még nincsen, hogy melyik név fog jobban „búzni: * — mi részünkről asonhan tisztában vagyunk, hogy ily fércz műnek előadást ha csak a jó ízlés nevében is megakadályozni kell. Ha a német múzsa ott Pozsonyban saját b csületébői megélni nem képes, úgy ¦aüntesse be további működését. De as nem megy hogy legszentebb érzelmünkkel üzérkedjék ós megélhetésére oly neveket válsszszon czimtáblául, amely nevekkel as igaz magyar hivő mindennapi imáját megkezdeni és végesni szokta. — Kinevezés. Balog Gyula urat, a .Vasmegyei Lapok* visstalépett ssar-kesstőjét Vasmegye főispánja megyei allé vél tárnokká nevezte ki A megyei tisztikar ssakképsett, ügybuzgó taggal szaporodott e kinevezés által. — Közigazgatási tisztviselők és a mozgósítás. As esetleges mozgósítás esetén, annak 15-ik napjáig a szolgabíró segédek, községi és körjegyzők polgári alkalmasásukban közszolgálati érdekek szempontjából meghagyandők levén, ilyen felmentés a folyó évre a közigaz-\' gatási hatóságok indokolt előterjesztései folytán összesen 117 eszközöltetett és pedig 40 megyéből, és pedig 93 hadköteles körjegyző és községi jegyző és 24 szolgabírói segéd. Ezek közül 149 a honvédség, 68 pedig a hadsereg kötelékébe tartozik. — Hidszakadas. A csak néhány nappal ezelőtt elkészült drávai bejáró híd f. hó 10 én leszakadt. Ugyanis egy vállalkozó t&lgyfa törzsöket szállított horvátorsságból. Nevezett napon ís hordták asokat a vasút; állomáshos, midőn egy kocsi alatt, melyen egy 70 —80 má. törzsök volt, a híd iszonyú recse-géssel összeomlott, magával ráotTa embereket és lovakat. A sserenosétlenség-ben még as a sserencss, hogy élet nem esett áldozatul, csak egy lónak lába törött el. — Párbaj kancsukával. Sajátságos párbaj folyt le a minap Mohilewben. Egy gazdag földbirtokos azt a szomorú felfedezést csinálta, hogy felesége egy fiatal emberrel titkon szeretkezik. A földbirtokos kérdőre vonta a fiatal embert, ki őszintén bevallotta, hogy őrületesen szereti az asszonyt. A földbirtokos párbajt proponált és pedig kancsukára, aki először mér bárom ütlegel a másik meztelen hátára, asé as ssszony. A párbaj a szokásos forrnálak köst tanuk jelenlétében meg is történt, a győztes a fiatal ember Ión, ki rögtön birtokába is vette a szép vita-tárgyat — Átlyukasztott bankjegydara. bok & fóvarosltgetben. Nagy szenzaoii-ót keltett és különféle komblnacsíőkra adott alkalmat Jókuty Ferencs váltó-törvénysséki ülnöknek a rendőrségnél tett abbeli feljelentése, hogy fia botanikai tanulmányozás végett kiment a városligetbe s a mint gyökerek után a földben ásott, a városliget külső fasorai kost nagymennyiségű átlyukasztott b*nkjegy-darabokra bukkant A gyermek állítása szerint mintegy két kalapra való ilyen bankjegydarsb volt ott, de ő cssk egy marékkal hozott haza melyet az apa álszolgáItatott a rendőrségnek. E bankjegydarabok 1 és 5 frtosokről valók. A rendőrség erélyes vizj~Íla*.ott indított annak kiderítésére végett bogy honnét és hogyan kerültek e bankjegy darbok a városligeti fasorok közé. — A czlgány király. Mikor a német trónörökös Granadában volt. egy reggel a vendéglőből kilépve, föltűnt neki egy festői öltözetű uzígány. A legény oly érdekes veit, bogy a trónörökös megállt és ugy nézte. A czigany látva a magas idegen figyelme*, levette a kalapját Csak tedd föl s kalapodat !* monda a trónörökös a csigánynak, ki nagyon ÖrÖ-most engedelmeskedett, mert olybá vette a dolgot, hogy ő most .Caballero Cubi-erto" lett, tudvalevőleg a spanyol grandok kiváltsága a király elUt föltett löveggel megjelenni. A trónörökös mosolyogva nézte a kevély barna ficskót és megszólította : .Kivagy te?, — , Én* felelt a kérdését, ,a caigényok királya vagyok I* —,No akkor kollegák vagyunk!* — monda a trónörökös nevetve. --Robbanás egy papírgyárban. A dejtei papírgyárban történt robbanásról a következő részleteket közlik : A dejtei papirgyár Dejte községtől késel három kilometeernyi távolságra feksslk és Sznaekal Hngc nagyssombati kereskedő ¦ ulajdona. A gyár forgalma nagy s különösen Nyitrsmegyében örvend jó hírnévnek. Vet.tői mind intelligens, képzelt emberek. A gépész végzett mérnök; a keselés kifogástalan ; a gyár rendes működésben van. Annál meglepőbb, hogy a legszigorúbb ellenőrzés daczára oly nagy, következményeiben kiisámithat-Isn sserenesetlenség ssinhelye volt e gyár. A robbanás, d.u 11 órskor történt A izal-msfÓsfi kamarába elhelyezve levő két HUSZONHARMADIK BWOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HIRTfiTESEK. MÁBOZHJS 13 in 1884. •s.lmaíízJ Q.t egjik,, í. nen. mini téve-1 kíiíhirré tétetik, h.:gy a n.gy-kmnU,«i sen írtam volt, egyik gőzkazán, mondott | kir. trvazék és a csáktornyui kir, jbiróság időben óriási erővel szétrobbant. A hordó : területén levő hodoaám 93. s* tjkvben álakéi "gytk fala, a kamra oldalát ki- j A I. 101. 5$». 728. 73l. 992.1423 1711 lökte mintegy 60 méternyi távolságban ; 1802. sorsa, a. Kiás Róza özv. V.nczek a Blava folyón túl fekvő hegy oldalába Flóriánná, Vinczek Mária férj. I«g«n-ci furédott - a másik magában a kamrában j Imréné, Vinczek Lénárd kiskorú, V mezek vitt véghez szörnyű pusztítást. Az épület | Teréz kiskorú tulajdonául felvett és a fslai mind megrepedeztek, az ablakok J 101. hzsz. belsőségén levő 82 az. házzal összetörtek : a légnyomás a gyár minden j 541 írtra becsült ingatlanokra mégis a részében óriási pusztítást okozott. A robbanás idején bárom munkás volt a gflz-tartó közelében.Egyik az illó üstben szál-matömóssel volt elfoglalva: ezt a robbanó erő a kamra oldalához vágta,, s ez\' az ember négy órai nehéz kínlódás után bodosáni 850 sz. tjkvben A f 1941. hz. sz. a, Kiás Róza özv. Vinczek Flóriánná tulajdonául felvett és 69 frtra becsült ingatlanra ugy a hodosáni 851. bz. tjkvben A f 15C3. hisz. a, fele részben felvett Vinczek Jakab és IliásjRóza özv. Vioczek kimúlt. A\'inásik létrán ült, melyről a Flóriánná tulajdonát képező 81 frtra szalmafőző kamrán túl fekvő helyiségbe becsült ingatlanra kérelmező Közlik János löketett A harmadik a fürésskamrában I ügy véd 60 frt tőke követelésének s ettől \' 1882. évi február hó 14-ik napjától járó 8 százalék kamatoknak 8 frt 80 kr. régi kamat 14 frt 50 kr. végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi hírd. díj nélkül 9 frt 10 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett a kért végrehajtási árverés elrendeltetik és ennek feltételei a következőkben állapít- dolgozott; ezt az udvarra dobta ki a beállott légráz kód tatás. Mindketten sérültek. A szerencsétlenség színhelyéhez közei mintegy 20—25 munkás dolgozott, kik mind kisebb-nagyobb lökést, rázkódást éreztek. — A robbanás okát a helyszínen járt küldöttség a vaslemezek anyagszerkezetében találta fel, mely a gyakori föl -hevítés és lehűtés következtében szén-1 tatnak meg \' védhetett változást. E küldöttség tagjai I , .. . , ... i. l c \' i t\\i - tl l"or A vegrehai ás alá vont inrat voltak: Segesváry Dénes pozsonyi fám-:. , , . ,,_ &. J ,. J"g»* , -nr j c : . - i Isnok telekkönyvi te enkmt sda\'nak el gyáros, Werndorfer Ágost pozsonyi gé 1 pészmérnök, a pozsonymegyei kir. épi tészeti hivatal egyik kiküldötte és dr. Lajszky Lajos alszolgabiro. A küldöttség egyik tagja, miután a gőztartóc nem állanak viznyomati próba alatt, sőt ily pró-bákra héavo mindeddig felsőbb utasítás sem létezik, a bekövetkezhető hasonló szerencsétlenségeknek elejét veendő, a gőztarlókra nézve is, igen helyesen, kor-mányí intézkedést vélt kieszközlendőnek ss illető szakhivatal utján. Vasúti menetrend. Érkezik. Heggel. In dal. 6. P. ö.p. B. L\'ihely p. F. 4 S Pragerhol P. T. 4 48 Buda P. V. 4 18 !: Barct P. T. 5110 Fiume Qy.v 5 27 Buda Sy.T 6|— Pragerhof Gy.v 5 46 \' B. Ujhelj V. v. 6 15 ! Buda y.r. 7|15 Délben. hopron V. T. 12116! I Buda P. T. 8 — Pragerhof P V. 1 15 ! Pragerhof P. T. 2 45 Barcs V. T. 141 Sopron V. T. 9 55 Buda P. v. i|sa| ! Barcs T. T. S — Éjj.l. Buda V. T. »51| 1 Pragerhof Gj.T 10 55 B. Uihcl; P. T. 10 26 1 Fiume Gy.T 11 Buda Gv.v 10138 | Boda P. V. 11 50 Pragerhof P. V. 11 19 B. Ujhelj r. 1! Bar ci P. T. 11 3 1 2 or. Kikiáltási ár a fennebb kitett hecsárak, melyeken alul íb az árveréskor az árverésre kitűzött birtok el fog adatni. 3-or. Árverezni kiváodk tartoznak az ingatlanok becsárának 10% vagyis a 93. ez. íjkvben ingatlanok után 6 frt 90 kr és a 881. sz. tjkvheni után 8 frt 10 I krt készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. 4-szer. Vevő köteles a vetelárt három egyenlő részletben ás pedig; az eleőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó egy hó alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 2 hónap alatt minden egyes vételári részlet után a birtokba lépés nap jától számítandó 6%^ kamatok kai együtt a Csáktornyái m. kir. adó- mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog be számíttatni. 5-BzÖr. Vevő köteles az épületeket a birtokbalépés napjával tűzkár ellen biztosítani. 6-szur. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a részére kiadandó vételi bizonyítvány alapján a megvett in* gatlan birtokába lép, eonél fogva a mégvett ingatlan baszna és terhei ez időtől őt illetik. 7-szer. A tulajdonos bekeblezése csak a vételár és kamatainak teljes lefi -ze:éae után fog vevő javára hivatalból I eszközöltetni. Az átruházási költségek a vevőt terhelik. 8-szor. Amennyibon vevő az árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenni a megvett ingatlan ar érdekelt felek bár melyikének kérelmére a végr. t. cz. 158 §-a értelmében vevő veszélyére | és költségére, bánatpénzének elvesztése Lapvezárés kiadó: SZALU SÁNDOR. | mellett, ujabb árverés alá bocsáttatni és Felelős szerkesztő : TASS ALMOS. Laptulejaonos: WAJDIT8 JÓZSEF. egy-egy példány ugy színién a .Zalai Közlöny* ciimü lapban egyszer közzétételei végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendeltetik. Az egyidejűleg megállapi\'.ot: árve-ré-it feltételek Hódosán község házánál és az alulirt hivatalnál megtekinthetők. Alulirt Közük Jáno* ügyvéd h-ly ben. Zsganyár Imre és neje Vinczek Mária mint elhalt Vinczek Jakab és Flórián hagy.képviselője kiakoru Vinczek Lénárd és Terézia képv. V*dlya Mihály gyán H^doeánban, Zala-megy árvaszéki hivatkozással 4033 a. 78 az. jóvá hagyó végsó*,\\ mégis Kiás József csehoveczi mint végrehajtást azenvedettek, ugy a jelzálogos hitelező* Kollaries József alsó Hráacsánban, Nóvák Menyhért kovács mester Letenyén, Po!á Fülöp Hodoeán-ban, Csányi János Poelnováu és a kir. adó felügyelőség Z.-Egerszegen értesíttetnek. A csáktornyai kir. jbiróság mint tdlekkönyvi hatóság 1883 május 25-én. 2048 1—1. JHCJÉ3T TA.3NTULÓ kerestetik Laska y Ernő ujan nyitott vegyeB kereskedésébe. Bővebbet a kereskedőnél Keszlhelyen. 2044 2-3. Ügynökök eredeti sorsjegyek részletfizetés melletti eladására az aj törvény értelmében előnyös feltételekkel alkalmazást nyernek a 2031 3- 5 Förwi 7altóuzlet Társasápal Budapesten. Dorottya- ős furdó-utezs sarkán. eladatni fog. Az árverés magtartasira határidőül 1884. évi márczius hó 22-ik napjának d. elótti 10 órája Hódosán község házáhos 302 tk 83 kitüzetik és foganasositása végett annak Ar..r<.i kérvény. Kelik J4.no. id"Jéo "» v«g"l»Í>4 kiküldetik. Csáktornyái lakos végrebajtatónak Vin- Az elrendelt árverés a fent írt tkj- ezek Jakab és Vinczek Flórián özvegyé- kvben feljegyeztetni, az ezennel kiadott nek hagyatéka végrehajtási szenvedettek árverési hirdetmény a bíróság bírdetmé-elleni végrehajtási ügyében. nyi táblájára kifügesztetm, valamint köz- i i • !¦ j / hírré tétel végett a hodoaányi község Árverési hirdetmény. . eUijárósAgánavk két példányban, ngy a A kérelemnek a végr. törvény 144.; Goricsán, Csehovecz, K. est. györgy, szt.-Sj-s értelmében helye lévén, ezennel j Mária turcaicae község elöljáróságainak ÍIWB^^I) Belejegyzett védjegy. Óvási Hamisításoktól! megóvások czéljából minden karton a fenti keresk. törvényssúkíleg bejegyzett gyár-jegygyel van ellátva. Cawley & Henry párisi franczia szivarka és gépecskék raktára: Wlacli _A-ll>©3rtj. Bécs, Mariahilferstrasee 58. (ezelStt Praterstraase 18) Alapíttatott 1858. WALSER PERENCZ elsó magyar gép- és tüioltösierek gyára, harang Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes Vízvezetékek berende- zését.varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő tarsalatok és magánzók részéről modern technikai Kft és érezontódéje BUDAPESTEN Bottenbiller-ntcza 6G. alapon és kedvező fel-L tételek mellett ajánlkozik köz- és maganfürdők felszerelésere, szagmentes ürszékek felállítására és minden viz-müvi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kivánatra díjmentesen küldetnek. m Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 7 - 80 xxxxxxxxxxxxxxx Az épitéflzeli idény megkezdtével bátorkodom azon tías\'elettel j»s jelentési tenni, miszerint raktáramban a legkitűnőbb minőségű mező és vakolat gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román czement, L rom:;n ezement évS valódi perlmoosi portland czement készletet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a helyben berendezett czementám gyáramban kitűnő és valódi portland cze-mentböl készült czement lemezeket, természetes, vörös és fekete színben különféle nagyságban, közönséges és mesterséges márványban gyártok, mindennemű épület diszltmtmyeket szállítok, elvállalok czement-epltési munkalatokat, u. in. venecziai-terazii, gránit, mozaik, padozat, talpazat, vlzvezető czement csatorna, falak szá razzá tétele, vízvezetékek helyreállítását, szarvasmarha abrak sorompók, abrak lehfitó kádak es vízgyűjtők e/keszitését- Steyer homokkőt, karstí és karrarai márványt, kelhelmi emezt, elszigetelő kátrány lemezeket — különösen előnyösek falak száraz állapotbani megtartására - keresztágakat, fal-kapcsatat, a legjobb minőeégü vasból gazdasági gépeket, úgyszintén szerszámokat stb. a legolcsóbb arak mellett szalutok, általában minden az építészeti í\'s g^pszakmába viigó megrendelések a leggyorsabban és legjutányoaabban teljesíttetnek. szép kifogástalan ssivarkát lehet készíteni az én, a cs. kir. dohánygyárakban is használt s z1v aika TÖLTŐ-GÉPEMMEL mely érezbol igen csinosan készítve, 3 különféle erősségben, vékony, középfaj. vastag, különbség aélktli, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akkor valódi, bs czegem bele vas vésve. Az én sz Ivar ks-hSvelyelsi, -zíntén három eroV-égbeu, csakis a valódi íranczia-uflzneM .Le Habloa"- papírból (fehér) vagy Ks ksrlezs-papirból (sárga) következő* árakon kaphaték: frt S.ipka rész nélkül, sima lf»0-re — 80 Szipka túsz nélkül elegáns arany- jegygyel, 1000-re ..... 1.30 Szipka részszcl, sima 1 karton 500 drbbal.......1.05 Szipka részszel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, 1 kartnn ?00 darabbal .... 1.50 II. rendű minőség szí a tán fehér vagy sárga, melyet mások elaö- reediiképsn ajánlanak ára; -\'zipkaréiz nélkül, sima, 1000 drb. —.50 Szipka tész nélkül, elegáns arany, jegygyei........- 90 Szipkával, sima, lOOO drb. . . 1.80 Sxipkával és elegáns arany, kék vagy fekete jegygyei, loOO db. 2.20 Közönséges tömő gépecske hozzá —10 Levélbeli megrendelések utánvétellel vagy az Összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. 2032 3-3 SARTORY OSKAR Nagy Kanizsán, Klralyntcza l-sö sz. X X X X 8 X X X X X cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ xx3 3699. sa.tk. 1683. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járáabiróság, mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henr k ügyvéd által képviselt özvegy Deurhányi Eleknének, Verbánecz Mihály é> táraa mint elhalt Verbánecz István örökösei 1 ellen 22 frt 40 kr tőke ás járulékai iránti j végrehajtási Ügyábetn a nagy-kanizsai j kir. törvényszékhez tartozó ezen kir. \' járásbiróság területén levő » Felső Puez-tákovecii 7. számú telekjegyzőkönyvben A t 7. 188 233. es 270 hzsz. alatt Vor-banecz István tulajdonául felvett és az adó alapján 1639 frtra becsült ingatlan birtok ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10 szazalék bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a feleő-pusztákoveczi községbiró házánál 1884. évi april ho 17-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztá-iyánál és a feiső-pusztákoveczi községbiró házánál betekinthetek. A kir. járásbíróság, mint telekkvi hatóság. Csáktornyán, 1883. évi angusztua hó 28-án. 2047 1-1 X Megnyitása az % ttvegfoíograíiák mflkiálütásának az újonnan épült Bazárban. Mától kezdve vasárnapig azaz e hó l\'J-ig. I-só sorozat: szeíu iülátással es a Mont- -9 esti Megnyitása naponkint délután 3-óráig folyton világítva. X Belépti dij személyenkint 20 kr. Tanulók, katonáknak (őr-X mesterül lefelé csak 6 órái}) 10 kr. w Csaiticij egry -3= személyre SO TK-r. % Bérletjegy mind a 12 sorozatra 2 frt, 165R/S4 »sám. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a pécs-varazsdi állami klinker útszakasznak tisztántartása és homokozása jfr folyó évi márczius hó 19-én árlejtés utján ki fog 2 adatni. ^jj 2046 1—1 . l*i v/oi sj«*aacijv;ö. A feltételek a városi tanácsnál betekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsan, 1884. márcz. 8-án. A városi tanács. Wajdits József konyvnyomdijiből Nagy-Kanizsiu. 95 iNAQY-KANiZSA, 1884, márczius 16-án, ttlitzttKI ir i- **re ...... 8 réi é\\p...... 4 «*.j#d érre...... 2 Xffy szám 10 kr 22-lk azam Httszoiiharmadik éviolyam. HIRDETÉSEK «. hasábos petiuorban 7, másoiiaw 6 ¦ minden további son-ri * krr NYILTTRítitEN juninkénl 10 krért vétetnek- lel Kincstári illeték minden egyes Sitru* tétért 30 kr. özetendó. ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőhöz, iryael részét illető közlemények pedih kiadóhoz bérmentve intézendok : NAGY-KANIZSA Wlaesloihái. Bérmenutlen levelek csak ismén munkatársaktól fogadtatnak «1. Kéxiratnk vissza nem küldetnek A naf^-ktciisai mKereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,zalamegyei általános tamlótestalet*, a „oagy-kanjzsai kisdedneveló egyesület8, a „nagy-kanizsai tiszt önsegélyző szövetkezet",a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmányB hivatalos lapja. Ileíenkiiií kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Régiek és mégis ujakról. Felolvastatott 188a. marczim 1-én a „Nagykanizsai c&sinóbar" Dr. Bettlhelm Béla altat (Folyt.ti, és végi.) A magasztalt római litteratura nem egyéb, mint gyenge copiája, halvány viszfénye a görögnek. A hires Cicero összes műveiben nem akadhatni egy erkölcsi világ-nézletre. Ha csak azt nem vesszük annak, hogy a levélben mindent szabad irni, mert a levél (az epistola) nem pirul. Seneckában is egy szellemdús megjegyzést találunk, midőn azt mondja: ha én egy nagy bolondot akarok látni, akkor nem megyek messze, hanem megnézem jSenekát megnézem magamat. Ez legalább őszinte! Mindezeknek megfelelően a római aristokratia magánéletében is a legnagyobb mértéktelen és erkölcstelenség uralkodott. Kenyér és circus volt a je lszó ; a kenyér természetesen csak képletes értelemben veendő, jelképezvén a lucullusi ebédeket, melynél a flamingó tollnak is kijutott a maga ki nem fejeíhetó szerepe. Még az Istenek közt is Bachus azért volt a legtiszteltebb, mert a monda szerint egy egész bortengert tudott volna kiinni. Jellemző azon resumé, melyben egy kiváló német jogbölcsész Borna ismertetését egybefoglalja: Von allen Anfang an weht ein rauher Ton durch das sogenannte aristokratisch römische Volksleben. Wenn nach der neuern Phi-siologie im menschlichen Organismus der Klang in der Stimme durch das Miterklingen der Obertöne bestimmt wird, so ist in geistiger Hinsicht das römische Leben klang- los, hat keinen edlem Timbre, weil die Obertöne, welche durch die innare Erregung und Bewegung für die höheren Güter des Lebens erzeugt werden sich nicht vernehmen Hessen, Nem érdemelnek tehát a legújabb politikai divathősök példányképei, a római aristokraták sympa-thiát, hanem azt, hogy halottaikhoz visszatérve requiescant in pace 1 Végül meg Spartaról leszek szólandó. The last not the least. A spártai államnak, ha szabad ugy kifejeznem intellectualis szerzője — Platón. Megjegyzem, hogy távol áll tőlem azon vélemény, hogy egy ember, bármily kiváló legyen is az a század uralkodó eszméi ellen valamit tehetne. Klopstock például egy fél évszázadon keresztül dolgozott Messiásán. Műve kétségkívül az ő stikus kortársaira nevezetes gyakorolt, Ma azonban hatása: zérus agyon kell ütni és hogy a kormány ezen tűrhetetlen közviszonyokkal szemben mily tehetetlen. Ezen panaszok tehát ugy látszik, [nem egészen ujak.. Végül hozzáteszi Alkíbiades, hogy szeretne ő egy államformát látni, mely a méltányos igényeket kielégíteni. Mire Pláton kérdezé: .Mondjad Alkibíades, ha egy pár jó czipőt akarnál, ugyan kihez fordulnál?" Persze, hogy a legjobb suszterhez, válaszolá Alkibiadea. „No látod, ha tehát egy jó államot akarsz, akkor a kormányt annak a kezébe kell adnod, aki annak a vezetéséhez a legjobban ért.* Igazad van, mondja Alkíbiades, de ugyan miért nincs az állam vezetése annak a kezében, aki erre hivatott? Már ennek, folytatja különféle oka van. Először is a pártok, párt mindig a maga önző állam czélja hatAs\'t!és «é\'ját az tünteti fel. Azután meg a pénz, mert nem j a meggyőződés, hanem a pénz választ. Igaz, hogy mindenki dicséri, I Ezek tehát szintén nem uj mily klassikns mű a Messiás, azon-! dolgok. ban senki se olvassa. Végül még az oka: a nevelés, Ha tehát egy egyéniség büszkén a rosz anya elrontja gyermekét, a mellére üt azt vallván, én csináltam jó anya pedig elkényezteti. És ez intolerancziát Magyarországon nemcsak herostratesi, hanem egyúttal nevetséges önhitség. A fatuskó úszik az árral, nem tudja az, hogy miért és hova. De ezt csak in pareuthesi. Platónhoz visszatérve talán nem érdektelen azon dialectikus mód, melyen az ő eszméit az államról kifejti. Fiaton az atbeni folyam partján, a corzón sétálgatva találkozik Alki-biadessel, ki is elpanaszolja a viszonyok rosz voltát, valamint azt, hogy minduntalan egy rosz királyt nehéz feladat is, mert a gyermek azon állatok egyike, melyet a leg-nehezobb nevelni. Nem lehet czélom Pláton állam elméletének részleteit folytatni, csak perspectiva gyanánt említem, hogy ő a lélek fóerényei: a mértékletesség, a bátorság, a bölcseség és igazság részére egy-egy külön osztály létesítését, a nöközösség behozatalát, végül a pénz és a családi nevelés megszüntetését ajánlja. Megalapítja tehát részben azon sarkelveket, melyek még a mai so-cialistáknak is utópiái. Egyébként Pláton maga az ő államelméletének megvalósítását e földön elérhetleonek véli; ennek az ós mintája szerinte az égben van, az ő eszméje pedig, mint minden ember alakította más idea is csak ugy hasonlít a valódi égben levő ősképhez, mintha egy padon ülve a napon sütkéredzünk és a hátunk megett vonulnak el a valódi alakok, mi pedig elöl csak azok árnyékát látjuk. tizen árnyékot azonban Spar-tában testté alakítani iparkodtak. Az államhatalom itt három közeg közt volt megosztva; az első volt a gerusia, a törvényhozó testület, melynek 60 tagja volt és a tagoknak legalább 60 éveseknek kellett len-niök, a második ephorok, a bírói kar, s harmadik a király, a kinek magas czime, de semmi hatásköre sem volt. Kiváló mértékben illett tehát erre, mit egy német író mond az alkotmányos királyokról: A király magasan áll, hasonlít a templom s) I csúcsához, mely fénylik is, de senki sem törődik vele. A pénz ugyan teljesen megszüntetve nem lett, hanem igen nagy és nehéz vaspénz hozatott be, mely már nagy súlya és csekély értékénél fogva is csere és forgalmi eszköz gyanánt alkalmatlan. Igy azután a czél a külföldtől való teljes elszigeteltség mégis eléretett, mert ha például egy spártai nő Athénból, a görög Párizsból akart volna magának a legújabb ,Bazár" igényeinek megfelelő ruhát hozatni, aST eSJ Par vaspénzzel telt szekeret kellett volna útnak indítania. Platón mert a érdekét Kiemelést érdemel, hogy Spar-tában a nők az állam figyelmének kiváló személyeit képezték, hogy itt államtörvényileg szabályozott nevelésben részesültek, melyben a torna gyakorlatok igen nagy szerepet játszottak, hogy a nődicséretnek Spar- tában igen nagy becse volt és hogy igen hazafias, vagy jobban mondva honleányi érzettel bírtak. E tekintetben a spártai nők közmondásosak; ismeretes, hogy a leuktrai ütközet után azon spártai nők viseltek gyászt, kiknek férjeik az ütközetből haza kerültek nagy szerencsétlenségnek tartván azt, hogy férjeik, illetve gyermekeik az ütközetből megszöktek. A történelem megörökité, hogy a spártai nók igen szépek és mint szokás mondás feschek voltak ; persze könnyű is volt nekik, mert Lykurg a közős nevelést és étkezést behozván, a gyerekekre és különösen a konyhára semmi gondjuk sem volt, A spártaiak egyik jellemvonása a lakonikus rövidség. Classikus példája ennek a kő vetkező: Egy spártai király kertjében sieztáz. Hozzá jön hadvezére, kérdezvén: Mit tegyek a pár ezer hadifogolylyal ? A király kihúzza kardját és a kertben levő mákfejeket levagdalja. A hadvezér meghajtja magát ; a pár ezer hadi fogoly lefejeztetik. Sajnálatomra arra sehol sem találtam adatoí, vájjon a spártai nők is beszédjökben lakonikusak voltak-e ? Athénben a nők nem voltak oly kiváltságoltak mint Spartiban. Egy athéni író nem nagyon kedvezően nyilatkozik a nőkről, azt mondván : minden háborúnak a pénz sóvárgás az oka. Az argonautak is nem annyira a szent gyapjú, mint inkább az arany gyapjú kedvéért indultak el a távol Ázsiába. Az arany, a pénz pedig azért szükséges, mert az asszonyok mindig pénzt kérnek. Mily jól esik nekf<*k a mate-rialístíkus, pénzkedveló görög nőkkel a mi nőinket összehasonlítani, akik köztudomás szerint a pénz iránt philosophicus megvetéssel viseltetnek. t a Riyík. Betyár vagyok --- Népdal. (Ajánlva B.....M. barátomnak.) Betyár vagyok a beregi határoo, Ninea nyugvásom, sem Uvaazsaal, sem nyáron, Cz. baj*., kerget, a vármegye hcizírj , Hogy ai Isten átka szálljon le rája. Ha falcsapok „Csipka* csikóm hátára, Ugy Tágtatok, mint as égnek villáma, Járhat aatán én utánnam akárki Patkó nyomnál n«m fog másra találni. De a „Mákhegy* magas csúcsán letiiilok, Lovam legel, én magam meg megállok, Megállok és búsan nétem a házit, Mely magába rejti kedves rózsámat. Szalma kunyhó as a falu legvégén Gólya madár fészkel rozzant kéményén; Melyből a fQst felém etapkod, csalogat C\'a. mennék, de betyárnak ntm szabad. SoK\'se tudom : a nememnek mi baja Könnyem hall-e? Vagy talán a fost marja ? i>e ast érzem, hogy a szivem fáj, szorul Két nememnek a fényére könny borul. Lassan omlik orcáimon a köcy alá, >"ájó iiivem tovább ki nem állana, „Csen hát édes Csipke csikóm e tájról, Vágtass mig csak ki nem ersa a világból!\' KAMTZ LAJOS. A csoda bogár. Lent a magyar alfölden képzeljed magad tiaitelt olvasóm, ott ahol a gazdaság éden kertjei a tanyák őt hit óra távol--ágra fekszenek a iáinktól, a még sokkal messzebb a nagyobb városok. Ott, hol a délibáb játsava reng, ott hol igy zeng fel a dal : .Csikós vagyok as alföldi pusztákon, &. rózsámat ia vasárnap ha látom." S ha a fantázia szárnyán ide értél, tekints fel a felhoz egekre, melynek czik-kázó nyila oromról-oromra ugrik, az ég hatalmas dörgéesel hirdeti egy közeledő vihar beköszön\'ét. A szél pajkos gyermekként szórja szemeink közé a siva\'ag homokját. Meg egy v\'llám, még egy dörgés s azután ólom nehézségű cseppek hullnak alá. Először ritkán, majd sürüebben s végre ugy csarog-csobog a viz, mintha kannákból Öntögetnék. Egy félóra elmultával a villám kialszik, a dörgés megszűnt s az ég kiderül. Verőfényes nap sugarai rezegnek át a levegőn s csillogtatják az ezernyi por-agémtt. Ilyenkor azután kis és nagy gazda, ki gyalog ki kocsin felkerekszik s megtekinti mennyi hasznot hozott vagy okozott a lasajlott vihar. Én is kocáimra ültem, tanyám vagy öt órányira lehetett a várostól. Négy Órakor délután indultunk a jócskán ránk esteledett már, midőn a tanyához értünk. A lompos szőrű kuvaszok ugatáaán kivül mit sem lehetett hallani, mintha minden kihalt volna, még a szellő is pihenni létezek. Végre megérkeztünk, ekkor már a majoros gazda „esés jó estét* mondva, elém lépett egy halvány aiinü mécscsel kezében, hogy a kocáiról leeaállnom segédkezzék. .Gondoltam*, monda as öreg majoros, „hogy a tena nr meg ma itt lesz, azért a szobáját rendbe is szedettem, mert a bosszú ut után jól esik ám a pihenés. „Okosan tette kelmed Pál gazda:" viszonzám röviden. „Ha a lovak rendbe lesznek, jöjjön be hozsám.* És e-zel szobámba távozék. Nem Bokára topogást hallék. Pál a majoros gazda kopogtatott. „Szabad!" Pál belépett, széles karimájú kalapját a padlóra dobván, először végig simitá öez fürtéit, azután egyet pödöri-tett nyalka, kifőne1, bajaszán, egyet-ket-tőt köhintett. Én pedig kösbe szólva kérdem: .MÍ újság gazda uram? Mit mivel: a zivatar?" „Kii portó lem alássan ; nem esett nagy kárunk. Az igaz, hogy a lábas jószágot megdöntötte, de a nap majd tán csak feltámasztja. A mocsár megnőtt és a partjára vetett kölest egészen elöntötte. -Nem használhatjuk egyébbnek, mint birka legelőnek. Egy óbb kárunk tudtommal nincsen." — Itt azután elhallgatott. .Ennyi az egész?" Kérdem még egyszer. .Megkövetem tisztelettel más is van még !* .Ugyan mi a tatár?" Hát a Bandi juháss tegnap haza jövet egy csodabogarat vagy mi a Kányát fogott el a botjával, ott fönt as or-szág-út mellett.* .Miféle csodabogár es Pálgazda?\' .Én bizony megkövetem alázattal, ha felhúznak, sem tudom. As igaz, hogy mán láttam ilyen formát, de nem tóm hol.- — .Hát milyen forma ? Talán majd én kitalálom a mivoltát.* Kérdem én ét-deklódve a dolog iránt. ,Hát olyan forma, mint a szakasztó kosár, csakhogy balfelő pofon van csapva. Oldalt egy olyan gerlicze madár ül rajta, melynek a farktolla aztán átcsap a jobb felére. A gerliczének lába is van, de gum-nilasstibul. Kosár pedig nem lehet, mert hál nem széna, bu szalma, hanem olyan, mint a csacubőr, olyan Szürke. Azt se tudom ember e vagy állat, mert hát kézzel nem igen faggattuk. Bandi juhász meg azt mondja, hogy hát az a csodabogár és nem más, mint aki az ő bárányait ellopja.* Bántani, eddig nem bántottuk." Itt megállott. .Hát mit csinált kelmed véle." Kérdezem, bámultan a hallottak fölött. „Hát két legénynyel lánczra veret-tnm és abba az üres ólba becsukaltsm Almot vetettünk alÁja. De mivel az öreg Bertalanná asszony váltig azt állította, hogy ez nem rosz lélek, .hanem a szurka csiga-madár", mely a házát magával hordja, hát néhány ugráló fát is rakat tam az ólba. Kendermag, búza es lenmag lett neki eledelül behintve." Jtt már aztán minden komolyságom mellett is elnevettem magamat. .Ugyan mi az Ördögöt foghattak esek itt a pusztán?" Ha aa idő későre nem járt volna rögtön elmegyek az ólhoz, hogy ezt a csuda bogarat megtekinthessem: de igy türelemmel kellé bevárnom a reggelt. „JÓI van Pál gazda holnap virradatra keltsen fel, aztán majd megtekintsük a mrga ariatánoaát. Elmehet.* Pál elment, én türelmetlenül vártam a hajnalt A nap felkelt. A tanya minden cselédje körém gyülekezett a mentünk ama bizonyos ól felé ahol a etogabogár volt elzárva. Mikor az ajtóhoz értünk Pál gazda egy embert az ajtó jobb, a másikat pedig balszárnyához állított, Bandi juhász pedig mint a nap bőase, patyolat ingében, sarkanytyus czizmával, és kam-csos botjával, az-o.lba ment, hogy a foglyot, mely az 5 bárányait annyiszor meglopta, onnét elővezesse. A lánca csőrög a jó a rabi Uram « én istenem majd, hogy banyát nem rágtam magamat. Akkorát kaesagtam, hogy cselédeim mind megijedtek. Egy negyedóráig sem birtam szóhoz jutni; könnyeim folytak, oldalamba szúrást éreztem. Megfordultam és mondám: .Az igaz, hogy ez csodabogár I Bandi majd elviszi be Csendesiné-ténsasszonynak és azt mondja, hogy az amit az uton tegnap a szélvész tőle elragadott as megkerült, — megkerült a téns-asszony kalapja! Igaz történet ám ez, kérem! Nagyon szeretném, ha el tetszenék hinni I BUNDÁS MABCZI. Szegény Sára asszony. Karczag Vilmos elbeuélése*) I. Az alkapitány ur nagyon jó ember, Sára asszony bekopogtathat hozsá egésa bátorsággal, — nem löknék ki onnan még ha negyedszer járna is ma ott abban a „bizonyos Ügy. ben. Hiszan, hogy egy szer-m áassor rákiált, ledorongolja, és máskorra utasítja el, \'/Mutatvány izerzfinek aata és mindig\' czim alatt legújabban megjelent elbeszéléseiből. 1 könyv ára l frt 50 kr. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM MAECZIUS 16-in 1884- Egyébként még a görognői elégtételem is fel kell hoznom, hogy nemcsak ók, hanem áz ó kedves és rosz nyelvű férjeik a pénzt nagyon is ^kedvelték, e tekintetben egy komoly fo7 rásra Aristophanes vígjátékára hi vatkozbatom. mely szerint a görög férfiak cly péuzsövárok, hogy eltemetve még sírjaikból is kitárják karjaikat pénz után kapdosva. A rendeletnek szelleme pedig ast mondja, hogy a mtgy iroruági vonaleket tisititsátok meg azon egyénektől, kik idegenül beköltözve, magyarokká sem szívben, sem nyelvben nem lette\'k, sót gyülölói a földnek, melynek kenyerét eszik. íme, ez volt a rendelet inteutiÓja! S mi történik ? A három év leforog. A rendelet érvényre jutását felülvizsgáló fóliást inapi cziál, hogy kik tudnak magyarul, ktk nem V Aki tud, itt marad : aki nem tud. azt masirosta\'ják ki, idegenbe. Azt nem is veszik figyelembe, hogy a családj mennyire magyarosilo.ta, s megmutatta e egyébként, hogy jó magyar? ! Nem tud magyarul; menjen németnek, ha magyar honpolgár is, ha jó magyar hazafi is kü-löo hun ! Bíz ez nem a rendelet szelleme ize ricti t-\'járás 1 Nem emeltünk volna szót ez érdemben, h.i éló példa nem állán e Óttüuk. | A nagy-Kanizsa és Gelse közötti pályarész felügyeletét u. i. már évek Óta bizonyos Ibi Antal nevü pályafelügyelő teljesitte. Mi elótt idejött, mindig oly positio-kon volt, hol magyarul megtanulnia alkalom nem kínálkozott. Itt megint olyan positiora került, hol magyar szót nem is igen hallhatott, mivel a vwsuii munkára vállalkozó napszámosok majdnem kivétel nélkül Ungvizi és németszeotmiklÓsi svábok. Gyermekei, kiket határozottan magyar szellemben neveltetett, csak estére kelve mentek haza, a várostól eleső /ír-házba. — Mikor volt volna ily kÖrül- í A számozott vasútiak. Tudva levő dolog, hogy ez elótt 3 évvel bocsáttatott ki azon rendelet, miszerint a vasúti személyzetnek azon része, mely a magyar nyelvet nem beszéli, három év leforgása Utt tartozik meg* tanulni. A személyzet legnagyobb része eleget is tett a rendeletnek, amennyiben annak teljesítése tehetségében és módjában állott. Csakhogy lobben voltak — különösen az alau\'as személyzet között, kik a legjobb akarat mellett sem tanulhatták meg nyelvünket, mert esetleg oly posítion voltak és töltötték évrŐlévre, napról napra idejüket, hol magyarszót hallani alig volt alkalmuk. Etek termesze terén nem hanyagságuk, hanem egyenesen positiojok miatt nem sajátították el a magyarnyel vet. Azért vannak közöttük igen jó ma-gyarok, kiknek Bzívök lelkesen ver mindenért ami magyar; kiknek szent e vérrel szentelt földnek minden hantja, ha mindjárt nem tudnak is magyarul. Vannak közlük igen jó lelket.\' hazafiak, kik bonszerelmöket készek volnának bármikor verőkkel megpecsételni éppen mint a mi jÓ svábhrá~litáLsaink. Ugyan ki itéináel azokat a mi jó | "VT~t"\' \'¦\' ***_"\' ~, aii ¦ i > l i j T_ i Bizony nehéz vo.na megmondani! arabjainkat, hogy magyarulnem tudnak, J ° mikor a nyelv megtanulására nekik mód I És mégis mi törtónt? A néU ül, é6 alkalom nem nyújtatott soba?! jhogya körülmények mór- Eppen így nem lehet elítélni azt a{l-egeiteltek volna, a n ó 1-ezegény vasútit, akinek módjib*n sem ; k ü 1, hogy neki megnosszab-voit, a nyelvet megtanulni! jbitási iidő adatott volna, Ilyen egyénnél azt kell figyelembe ja zzal lón sújtva, hogy szám-\' dának is meg van a maga vonzereje, — venni, hogy minó szellemben neveheti j ü s t é c a a j á t h a z á j á b\'ó 1, tfa-j hibává csak akkor válik, ha a .jótékony gyermekeit? Tesrestüi, lelkestül ma-. gyarországból, Módiingbe, Bécs mellé, gyar-e? Kagaszkodik-e remegfl szívvel. Ez bizony kissé gyors eljárás ehhez a földhöz? Átérzi e azt a nagy volt I misaiót, mely azt követeíi, hogy e földön ! Mi, akik több esetből ismerjük a élőknek miodeu ize ma g y a r le- ! D.JlÍ vasúttársaság Igazgatóságának t»-eJön ? . pintatos eljárását, nagyon csodálkozunk Ha mindezekre nézve az ő családi j ez Ölő b»tüszerinliségen. Csak egy elöt-kürnyezeteben és egyéniségében kedvező j lünk levő esetre reflectáltunk. Lehet, tapasztalat mutatkozik, akkor igenazive- hogy tudtunkon kivül, másutt sen megbocaáihaljak, sét meg kell bocsa-j ily rosez vért szülő intézkedés. tanunk, ha a magyar nyelvet elsajátítani -s í ! Atyátokat - nem birta, alkalom és mód hiányában. Éppen aaért hírlapírói kötelessé-; De nem erről nem a jótékonyság e Meg kell bocsátanunk, mert attól egyáta- fff J^?k.,B"ertük .M ¦RL** \' ¦«!! gyakorlásáról, hanem az önzéíből Ián nem tarthatunk, hogy az ily egyén j Mgfcfohy ^ MnmMJH^ . Ukadó" jótékonyságról, akarunk szóin Jótékony czélra. Nem nevessük a „legújabb" divatnak, mert újnak nagyon is régi. Mióta a művelődés különféle raffi-nirt élvezeteket meghonosított, asóta pol-gárjogoi nyert a jótékonyság olynemü gyakorlata, melynek kútforrása: az önzés. Nincs semmi oly megkapó a keresztény tanban, mint Jézus erkölcstana a felebaráti szeretetről. Igazi essményi kommunismus, mely ledönti a falat em ber éa ember közt a az egész emberiséget egy családnak nézi, m-dyuok tagjait egymás iránti szolidaritásra kötelezi. És ha a kereszténység első századaira visszatekintünk, bámulni fogunk, mit mi veit a felebaráti szeretet! Csák olvassuk Pliöiu- rajzát a keresztényekről, azoknak egymás iránti szeretetökről s lehetetlen szivünkbe fojtanunk azon so-várgáeunktt: vajha must is ugy volna! De haj-S,! a művelődés haladásával ii\'-ra finomulna*, aa erkölcsök. As eszményt kiszorítja a realizmus. Nemcsak gondolkozunk, de érzünk is praktikusan . r t"r fjjí-r-—- ¦ ¦ A humanizmus a mi vesszőparipánk ! Jól tenni! ez a jelszava a mai kornak Ís! . t Csak ne kérdjük: hogyan? Bizony nagyon kevesen vannak, kik azért tesznek jót, mert a jótékony ság gyakorlása már magában is boldogít. Még kevesebben, kik szem előtt tartják Krisztus eme parancsát: „Ne tudja a bal két, mit mivel jobb kezedl* Vannak kivételek ma is; e sorok írója csak nem régen egy gyöngéd rendreutaaitásbau részesült egy képviselő részé\' rői azért, hogy a nevezett képviselőnek e .7 jótékony tettét közhírré tette; s ami menyet melleit Ibi A n t * \' n a ^| a fó, a\'gyöngédreodreutasitasépenKriaz- alkalmt a magyar nyelv megtanulására ? tusnak általunk imént idézett BzavaJre hivatkozott. Ilyenek azonban kevesen vannak. Legtöbben brillírozni óhajtanak jótékeuy-ságukkal a világ elú.t Mi nem tartjuk hibának, ha a jótékonyság közhírré kerül, mert a jÓ pél ragot gyakorló keresi s óhajtja a publikálást. Ha ez azonban az Ó közreműködése nélkül történik, azt megaprehen-dálni, vagy épen rosszalni nemcsak lul szerénység, de hiba Íb, mert ugyanaz, ki a jótékonyságot utókban gyakorolni parancsolja, a következő nyilatkozatot is tette: „ugy világítson a ti világosságtok történt\'az emberek elölt, hogy azok lássák jó tetteiket, és magasztalják mennybeli germanizáljoovagy szálka lehessen a magyar nemzetiségi törekvések szemében. Csakhogy e tekintetben a Déliva-su\'-ársasag igazgatósága teljesen betű szerinti értelemben járt el. Pedig régi dolog az, hogy a „b a t Ü, ö 1 a szel-1 e m éltet." A rendetet belüi azt mondják, hogy aki a magyar nyelvet el nem sajátítja, az a magyarországi vonalakon nem alít * l^m a z h a l ó. ,j magyarországi Igazgatóságának szivesj Az\'isten sújtó "keze nehezedik vala- figyelmét felhívjuk ! I me\\y községre vagy városra? . . . meg- Hiszszük, hogy az Igazgatóság fel- j indul a jótékonysági\' mozgalom ország-szólalásunk szellemét magáévá téve, mél-. szerl„ i tányosságának itt is fényes tanújelét | Segíteni kell a szegényeken! adandja! j • I A segítség legtermészetesebb módja A dolgok fordulata után ismetvisz-l,. magatolértve_ ft jólákoDy CIléira szatérünk e tárgyra, mert ránk nézve,\' ha nyelvi szempontból nem is, de nem- édes Istenem, az csak azért van. mert kapitány urat, az a sok mindenféle renyhe szemét nép, egész naPon át tartó gyalázatos panaszkodásaival, kihozza a Bodrából : azután meg szó a mi szó, a kapitány ur ajtaja elótt ácsorgó nép között Sára asszony a legrongyoBabb, a legszánalmasabb kinézésű. Egy szál ócska, piszkos karton ruha födi testéi, azon is folt hátán folt, a nyakán csak foszlányai csüngenek annak a fekete kendőnek, amit vagy 25 évvel ezelőtt, cseléd korábin kapott a nagyságos asszonytól ajándékba. Becses ajándék ez. A nagyságos asszony Bokáig őrizte volt azt gondOBan a komót legalján, kánfor közt, hogy a moly de bántsa, — mert még a menyaBzonyi stafirungjának a maradékát képezte. A lábain olyan valami van, .a mi se nem czipő, sem nem bocskor; egy czipőtalp, rajta két-három bőrdarab, spárgával összekötve. — Az ilyet csak a asegény mesterember inaaa szokta felszedni a szemétdombról foltnak. —A milyen a ruha rajta, olyan szegény Sára asszonynak as egész kinézéee ; olyan tépett, toldott-foldott a lelke is. Annak ép ugy nincs mivel k rkední mégis kiül az arczára csimernek bánat képében, Homályos fénytelen szemeiből egyre könyek peregnek alá, a ránezos, szederjes ajka összeszorul a a fájdalomtól. Az ajtónál álló hajdú jói ismeri már, s ludja, hogy Sára asszony nem „hívott* vendég.Valami inalacziája van udabeut, azután tudakozódó! jár föl, kesében egy kis darab régí zsíros p» pirossal, melyre a kapu alatt egy irodában 3853/1879. B számúi jegyeate fel as iktató ur aki durva asidalmai dacaára, még mai napig sem zettségi érdekekből igen nagy fontosságnak az ily dolgok. volt képes elriasztani ezt a rogyos koldus asszonyi. Ne mászkáljon annyit, — dörmögte mos: is fogai közül, mialatt lucskos, rágott csutoráját ki nem vette szájából, — nem tud otthon ülni! Még nem érkezett le. A végzést majd kézbesiteni fogják annak idején 1 — Ig*of \'geQ I Értem .. . Szeretne valamit mondani szegény Sára néni, de nem mer, meg nem is tud, mert elakad a bzÓ a torkán s cs>k olyr.n fuldokolva nyögdécsel. Ne bőgjön itt! Takarodjék kelmed. Ha nem győzi várni, akasszon koldus ta-riszayát nyakába, mint más szegény ember. Érti! Na mit vár még? Isten hírével. Sara asszony kiaompolygotí. II. A kapitány ur sorra szidta az ajtaja előtt állókat, valamennyi leeresztett orral, legyürött kalappal, szemre húzott keszkenővel jött ki. — Festett orcaáju kisasszonyok kék fedelű könyveikkel; ron gyo; lépett ruhájú csavargók; sáros, piszkos kocsisok, véres arcxcsal, arany gy.rüs nagy hasú, duzzogó háziúr, részeg, jodlirozó házmesterével stb. lassankint egymásutáo hagyták el a törvény színhelyét. Sára asszony maradt as utolsónak. A kapitány ur el sem veszi tőle azokat a számokat, pedig ugy nyújtja, kínálja a szegény, mintha azután már egyszeribe jóra változnék as ő sora. A kapitány úr nem szidja öcsre, mint as a haragos másik ur, hanem szíves jó indulattal hallgatja ki ismét, de nem monduk sokat, de legalább is tiasser hallotta már. rendezett bál. Mi is volna illőbb a fáj dalmas részvét kifejezésére, mínt a test nek olynemü gimnasztikája, melyről a „barbár" római bölcs azt tartja, hogy azt jós - n észszel nem lehet tenni. — Meg se jött le ? — Jaj, kedves ténsuram, mi lesz már belőlem! Nagy András Gazda c*ak megiürt eddig három árva gyermekemmel s félszerben, de maholnap télnek indulunk, s akkor elveszünk az ébség meg a hideg miatt.— Ha a folyamodásom lejönne és elvinnék «zi a nagyobbik fiamat, JánOBt, a kit az Isten siketnémasággal vert meg, a váosi „siket-ház*-ba, mindjárt megjavulna a sorsunk. De igy nem ludok dolgozni,. 14 esztendős oszt\' olyan erős, mint egy hika. M-^jd lehaz /as ennivalóért és ha nem tudok neki adni-, akkor bánt, üt, ver. Tegnap egy falat kenyerem se volt, —s azzal fenyegetett, hogy megöl. Ha valahova napszámba hívnak takarításra, vagy mosásra, nem .mehetek el, mert ha nem vagyok otthon, akkor meg a két kisebb fiúnak esik neki. Éd<ia ténsúram szabadítsanak meg már tőle, mert ha sokáig igy tart, bizony Isten .erőszakot" tessék magamon. Rongyos köténye szegletében törüli könnyes szemeit szegény Sára as zony. A kapitány ur nrgy sajnálattal van iránta de nem segíthet a baján. A aiketnémák intézetében nincs üresedésben lévő hely. Várni kell. — Várni kell! .. . Nem ludok tovább. As a gonosz gyerek elfelejtette már, hogy ténsuram megdorongolta a minspá-ban, s most hiába fenyegetem, hogy ténsuram megint eljön, ha az édes anyját bán ani mjri, nem basznál, — unnál dühösebb s annál inkább bánt . . . Nem bírok vele . . . Gyönge a két karom. Munkára is gyönge, — hát még a verekedésre. A kapitány ur nem tehet semmit Sára asszony ügyében, — Megszánja s Igen sok as irva, de kevés as alap azok elhelyezésére? . . . Nos táoczoljunk tehá\' a lesz jótékonyság. Valamelyik nagyunknak emléket, szobrot akarnak emelni, de az arra való péna sehogy s;m akar összegyűlni?-- ismét legjobb kiiegitÓ eszköz; a jótékony, czélu tánczmulatság. Igazi par diája ez a kegyeletes nemzeti .kultusei-ak. Hát még mikor minél többet kell enni „jótékony czélra" azokon a közva ceonikon, — melyek legnagyobb guny jára a felebaráti szeretetnek, még komoly férfiak által is dicsértein k, ajánltatnak ma gasztsllatnak. Bizony, bizony nagyon erősen ki ri abból a mi jótékonysági gerjedelmünk-ből a lrgorthodoxahb epikureizmus és durva materializmus. S ha azokon a jótékony czélu táncz-mulatságokon legalább azt fogadnák el vezérelvül: minél nagyobb megszorítás p. kiadásokban, annál több jut a jótékony czélra. Ezt azonban a világén sem tennék . . . Pompa a bálierem dekorácziÓ-jában, mesés fény a világításban, — es a fó; jut e valami tazoknak, kiknek „javára" tánczolnak, ez csak mellékeiéi. Ily rendszer mellett mer,érük azután, ho«y a jótékonysági ezé! merő humbugén keserű irónia. I y jótékonysági rendszer mellett kerülnek elő következő számadások: bevétel 980 frl,— kiadás 935 frt, — maradt a jó\'ékony czélra 25 frt. Hat n<-m jut ilyenkor aenkineic a mulatók közül eszébe, hogy mennyim nemesebb cselekedet lett volna, ha a 980 frtot keringőzés nélaül adták volna össze arra a jótékony czélra ? Persze, hogy nem 1 Ily okoBkodás ncm a modern humanizmus eszmekörébe való. De az\'.án ne csodálkozzanak, h gy a nép alsó rétegeiben az erkölcsi el vadulás ijesztő mérvben terjed, ba a müveit osztályok ily reális példával járnak elő a legeszményíbb dologbxn: a jótékonyság gyakorlásában. HEDRY BÓDOG A soproni kereskedelmi és iparkamara körebűi. . 903/1884. Hirdetmény. A nsgyméit. magy. kir. lóldmivelés-ípar- és kereskedelemügyÍ mÍnÍBter-íam f. évi márczius bő 6-án 10 435, szám alatt kelt leiratával megengedte, hogy u Vas-megye területéhez tsrtozú Va-ivár községben a márczius 15-érs, május 3 ára és augusztus hó 10-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen márczius hó 17-én, májuB hó 5-én és augusztus hó 11-en tartassanak meg, mi ezennel közhírré tétetik. Sopron, 1884. márczius ll-óo. A kereskedelmi és iparkamara Nyilt levél. A „Zalai Közlöny" tekintetes szer kesztösegének. Nagy-Kanizsán. Kgyet-máa\'. «z I. n.-kauir&:ii kereskedelmi ifjúság ön képző-egylete iha rendezeit népies felolvasásokról. három forinttal ajándékozza meg a maga, két forinttal a városi szegények kassájából. Több nem tellik. IU. Nagy András gazda télire\' sem kergette ki háaából szegény Sára asszonyt meg nyomorult csaladját, hanem a kamarába szállásolta őket. Itt húzódtak meg. Jó lelkű emberek dobtak be néha egy-egy darab száraz kenyeret, szalonna darabot, abból élőaködtek I A jó szomBsé dok tarisznya számra küldiék át a megtakarított kenyérhéjjat, a minek egy részét elfogyasztotta a szegény család, -— a másik részét meg a piacton 8 — 10 garasért adta el Sára asszony. De most ast se teheti. Nyöszörögve, kékült arczczal, lecsukott szemekkel fekszik a kamara szegletében, szalmáján. Gyönge, erőtlen, beteg. — A néma fiu az este csaknem holtra verte, mert nem -volt neki elég a kenyér, azután elment, s most valamerre csatangol. A két kisebb gyerek pakróezba burkolózva, szó nélkül játszik a túlsó szegletben hat darab ka-v icacsal. Üvegea szemeivel fel-felpislog gondatlanul jálasó ket kis gyermekére. Mi lesz belőlük, ha ó meghalt Pedig meg fog halni. Érzi, tudja. Hiszen elkeseredésében, hogy már nem bizhatott senkiben, nem várhatott Begítségnt senkitől, kikelt as Isten ellen is, a míért könyörgését, imádságát soha sem hallgatta meg. — Jaj, ha meghallgatta volna! — Igen, igen érzi, hogy Oem sokára angyalok jönnek érte s elviszik: őt. Hi ia lesz : kkor as én fiaimb.il? Sára asszony elsaunyad s mikor „Mindaz mi a tudományos műveltséget előmozdítja, «noyira fontos a nemzetre nézve, hogy az ezek iránti részvétlenség csak fonák egyoldalúságnak lehet eredménye és kétségtelenül vétek a haza ellen.* Ezeket monda hazánk nagy bölcse Deák Ferencz, de sajnos, hogy oly ul\'ket élünk, hogy a, bölcsek lanaí a . úny tárgyát képesik, mig ellenben a modern apostolok az antisemila vezért éi fiak igéi, mint az egyedüli üdvösek, élénk viszhangra találnak, főleg pedig váró suukban; mert csakis ezen szomorú körülményekben találhatjuk okát *nn»k, hogy midőn a kereskedelmi ifjúság egyletének sík Tült a magyar irodalom kiváló íé* fiait felolvasások tartására megnyerni, a város közönségének egy nagy része, mely oly igen szireti magát mú véltnek, intelligensnek neveztetni, egy Komócsy, Ábrányi felolvasásánál elmaradása által tündöklik. — A jó hazafiak és bonleányok, a derék magyarok távol maradnak, ellenben a német zsidóság, melynek léte oly igen káros a nemzetre nézve, minthogy ennek jólétét, magyarságát s\'b aláássa, impozáns számban van jelen. Él vezettnl hallgatja végig Komócsy szatíráját, Ábrányi vígjátékát, zajosan megtapsolja a felolvasót, minden lehető tíszwletben részesiti, hogy megmutass*, miszerint van érzéke a magyar irodalom \'ránt, és hogy ennek bajnokait, mint jÓ magyarhoz illik tisztelni és becsülni udja. A kereskedelmi ifjúság egylete, ismerve vár<-suna társadalmi viszonyát gyrészt megbarátkozott azon gondolattal, hogy nemes lörekvésébeihnem nagy pártoUsra fog találni a keresztény táborban, de a felolvasók hírnevénél fogva még csak álmodni sem merte, hogy ezeu müveit oldalról oly részvétlenség tanúsíttassák. Tisztelel a kivételnek. De most már azon kérdés vetem fel: mi történik akkor, ha a zsidjóság szíLién oly passiv magaviseletet tanúsít ezeu népies felolvasásuk iránt, mint a kérészién; Bég nagy része ? Kanizsa müv>-lt közönsége helyett Üres p-.duk előtt kellett volna ezen országos hírű íróknak fdolvatásaikat megtartani, mely esetben, jogosan írhatott volna Komócsy egy szatírát, ifja Ábrányi pediglen egy szomorú játékot Kanizsa város műveltségéről. Hogy ennyire nem jutottunk,ezcsaknem kizárólagosan a zsidók érdeme, kik ismét élénk bizonyítékát adták hogy mint jó gyerkei ezen édes hasának, as anyanyelv ápolását, h közművelődést szivükön hordják; tehát ne ellenük, hanem mellettük. Nagy-Kaniszán, 1884. márczius hó 11 ón. ROSENFELD LAJOS. Hírek. — Falk Miksa országgyűlési r, — azon sürgönyre, mely Öt arról értesité, hogy a nagykanizsai választó kerület f. hó 13-án tartott szabadelvű párti értekezletén a jövő országgyűlésre képviselőjétől\' tűi kiáltatott ki, — ugyanazon na- meiy gyötrő álmából felébred, oda inti magához két kís gyermeket Olyan jól érzi most magát s ha itthon volna, szíves örömmel ölelné magához azt a másik „roBz- kölyköt" is, hiszen az is az Isten teremtése, s mit tehet az arról, hogy Bükéinek, némának vannak született. ¦v A két kis gyermek oda húzódik anyjok fekvő helyér i. s ott szó nélkül engedik megukat dédelgetni, csókolgatni. Sára asszony redves, aszott kezeivel sok sor, nagyon sokszor végig simo-gatyo^kis gyermekeinek homlokát s mo tyog Sssze-visza minden félét nem lehet tudní, -hogy mit, de bizonyosan áldást kíván, legalább ragyogó arcza azt mutatja. Lám csak, szegény Sára asssony-nak ia vannak boldog peresei. Most az. Nagyon boldog, s mikor imádságát végezte, bizony Öntudatlanul hanyatlik le fej" s hunyta be ismét, mint előbb, szemeit. Olyan nyugodtnak látszik ránezos arcza szinte átszellemül s még mosoly is ül két ajkára. « Moat nagyon nyugodt, nagyon boldog. Megny i.lik as ajtÓ- A kapitány ur jön két emberével. Kezében hoeuu írást tart. A mint a szobába lép, megrázkódik ennek a nagy nyomorúságnak láttára — Sára asszony 1 Jó hirt hoztam A siket-némák intézetéhen egy hely üresedésbe jött. Oda a maga fiát küldjük fel I Sára asszony nem hallja az örömhírt. Egy üresedésbe jött helyet ő tóit he . . . . . fenn as égben. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny MAHCZIUS 16-án 1884, pon a következő távirati választ 4. Egyéb indítványok. Az .alapszabályok. küldte; „Eperjesy Sándor urnakl^ §\'a értelmében az egyleti tagokszavazatukat más tagra ia átruház hatják; Ötnél többet azonban egy tag nem egyesíthet Az esetleg mástagokatis képviselő t. egyleti tagokat felkérem, hogy meghatalmazásukat a köigyüléskezdeteigSziklay János egyleti titkárnál igazolják. Budapest. 1884 márczius 5 én Gróf Eszterházy László elnök. „ Eperjesy Sándor urnák Nagybecsű értesítését [őszinte \'örömmel és mély hálával vettem, mely-nek kijejezését kerülete tisztelt polgárainak is átadni kegyeskedjek, mind, addig mig azt személyesen ismételni szerencsés lehetek. Mély tisztelettel: FALK MIKSA." — Üveg fénykép miik.állítás va lóban megérdemli azon dicséretet, melyet róla hallottunk. Péntek ói az elsó Boro-zat öchveiz és a Montb\'ancot állítja elénk, a mely g y ö n y ör ü tájképek csak még ma láthatók. Hétfőn és kedden Savója. Megemlítjük ezúttal, hogy minden sorozat cttak két napig látható, melyek megtekintését a n. é. közönségnek ismételve ajánljuk. — Az „Éstudiantina espanola", a madridi főiskola tanuló\' kedden í. hó 18-án tartják a szarvas Bzáll oda nagytermében hangversenyüket, melyre a n. é. közÖDBég figye\'mét eióreie felhívjuk. Bővebbet hirdetési rovatunkban és a falraga-gaszokon. — A nagy-kanizsai tiszti öns. szövetkezet igazgatósága, e ennek fogyasztási alosztályai, hó 14-én esti 6 órakor együttes gyűlést tartott, mely alkalommal a szövetkezet t Szila Gy. és Jung Károly bzöv. tag urak mint anyag-kezelők közt x szerződés véglegesen létre jött. — E szerint a legszükségesebb anyagok, mintegy kétezer frt erejéig, már f. hó l5-ón megrendelteltek, nevezetcsen: ezu-kor, kávé, tiszt, só, dara, árpakása, szap-P*Pj gyerlyaj keményítő, thea, rum elb s ugyancsak e hó 26 án a raktár Szita Gyula ur helységében (Szt.-Györgyvári-ulcza, Kaspar-féle szögletház) a tagok rendelkezésére bocsáttatik. ¦— A havi hi:el egyelőre huSz frtban állapíttatott meg kivétel nélkül minden tagra nézve. — Az JgazgatÓság ezúttal ügyészót is megválasztá Győrffi János ügyvédur személyében, ki a szövetbezetnek ügyleti doldokban máris jelentékeny szolgálatokat tett. - A tagok száma a százat jóval meghaladja, a helybeli tisztviselőkből felülről lefelé majdnem kivétel nélkül, ső\'- vidékről is számosan jelentkeznek. — Örvendünk a szövetkezet ilyetén . dicséretes haladásán s gratulálunk derék elnöke N y u 1 y György urnák, aki faradba tlnn ügybuzgalmával az igét ily gyorsan testesi é ; b bogy a tagok igénye minden tekintetben kielégit\'ettes-sék, egyébb iparágak b üzletekkel íb iparkodik mielőbb megkötni a - z --züllést. „Segíts magadon s Isten is megsegít.¦ Csak előre! — — Valami gazember a f. bó 13-áról 14-ére átmenő éjjelen be akart törni — Kiadói izenet. K .. . . Ferencz h. hadnagy urnák, a nyílt közlést jövő-, számban hozzuk, ha ön előbb nem intézkedik, i - / Bekülnetett. A hazai ipar terén nagyszerű hala dást selőmeneteít jegyezhetünk annyiban hogy a fiumei elsó magyar rizshántoló s rizskeményitő gyár oly kitűnő minőségű tiszta rizskeményilőt szolgáltat, mely a külföld készítményeivel nem csak versenyezhet, de ezeket jóval is felülmúlja. Örömmel couetatAljuk, hogy a fiumei rizskeményitő páratlan jó minősége által a külföld készítményeinek bazánkbani tovább terjedését teljesen meggát,lá s legmelegebben ajánlhatjuk teh.u a tisztelt háziasszonyok figyelmébe. Kapható minden jelentékenyebb helybeli füszerüzlatben. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SANDOB Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaouos: WAJDITS JÓZSEF. 3XTy llttór.*) Tekintetes •Zalai Közlőiiy* szerkesztőségének helyben. Tisztelt lapjának 21 ik számában csalás czim alatt az igazság lábbal tiporva és a kottori atyafi csalfaaága mellett a megcsallottnak tekintetik. Kérném tehát a tekintetes.szerkesztőséget, becses lapjában néhány soraimat az igazság fölfudö-zéseórt felvenni. A tény igy volt: WeÜBch Jakab egy kottorii polgártól négy zsák bükkönyt megvett 7 frt. 20 krért és elhozatván hozzám, én mázsára fektetve megmérvén, mondám nincs 200 klgr. mire a koitorii atyafi erősen azt monda hogy megvan, tehát a körtéket eszerint meg fejtege tv ón előtte a tiz klgr. 100 klgr. 5 klgr. 50 klgr. két 2 klgr. 40 klgr. az egy kigból, mely 10 tesz, a zsákok snlya vonatik le, mire ó az egy klgramost fölkapván kiszaladt Olt lármát csapván ; Welisch Jakab a kapunál állva, kérdezte, hogy mit lármáz, mire az atyafi azt felelte, ha fizetnek neki 3 forintot, akkor nem megy a városházára, iLr v -\'Iti ¦ i ¦ f. ,\'¦ WelÍBch J- beJ"ö« to-im, ké"-d««t o> hogy f^ÍTl"?"\'™\':^"* !""«k\'™\'>\' mi tönéat ? Ekkor tud.am, hozy T klgr- főnök batthyányutezai lakásába ; de a tulajdonos az ablakon háromszor kilőtt; mire az átelleni katonakaszárnyában levő katonák fel lőnek riaBZtva s rögtön szuronyos szakasz vonult ki. Az ismeretlen gazember erre azután megugrott. Rendőrségünk nyomozza. — A kanizsai választókerület szabadelvű pártja f. bo 13-án a helybeli azabadtilvü kör helyiségben pártértekez-lelet lartotl, mély alkalommal egyhangúlag elhatároztatott, hogy kővetjelöltűl F a I k Miksa kéressék föl. Ezen határozat érvényre em-désére egy 30 köldöttség váUsztHtojtt. Ezen küldöttség fogja F*lkot szemé/yessn fölkérni. — Jó fogast tett rendőrségünk t. hó n én a vasúti állomásnál, u. i. bi-zonyoe Csuba Jáno\\ nagy-kanizsai azü-le".é*ü, s7olgát, ki máVregtöTfogva körözne van, a szolgálattevő rendőr elfogta. Elfogatására nagy befolyással volt Ha-mutek Mihály, zákányi lakóé távirati följelentése; mert a zákány felöl jövő vonatra ennek folytán fordíttatott kiváló gond. A letartóztató rendőr nála egy hat-, lövetű forgópisztolyt talált, ami nem a legjámborabb szándékot tétette föl róla — A Balaton-egylet e hó 30-án délelőtt 11 Órakor Budapesten az írók és műrészek társaságának helyiségében rendkívüli közgyűlést tar\', melyre az egylet 1.1 tagjait megbivom. A közgyűlés tárgyai:!. Az igazgatóság jelentése az egylet működéséről. 2. az alapszabályok módositáaa.3. Az alapszabályok módosítása értelmében a tisztviselők és igazgatóság megválasztása. hogy a klgr most kivitte, tehát feleltem neki hogy semmi. Welisch kimenvén, a polgárra rákiáltott, hogy mit lármáz? ö ast feleié hogy tíz klgrmmal megakarták csalni, de hu 3 frtot adnak, akkor nem teszek sem-mii. Ennek visszautaeittása után miután : a városmázsáboz küldetett, maga magával kezdett alkudozni a három ínból utoljára egy frt lett, ezt sem kapván, felszaladt a városházára onnét egy rendőr jött, melynek ép ugy a sulykörtéket megmutattam ezzel a rendőr a kottorii emberrel elment, később még jöttem a kottorii ember csal-taSuJ^faságára ő ezt mind a három forint kedvéért lette, bementem a városba, hogy Őt a kapitányság által felelőségre vontassam de már l/2l óra volt a hivatal zárva volt. Kijővén a városházáról, a kottorii ember elejbém jött bükkönyét unszolva én ha. ragosan rászóltam, hogy oem veszem, de a sok nógatáé után 7 írtért mtrmázsáját megvevém; haza vitettem mázsára fektetve és a mázsáról azonnaí tek. Thomka Endre uraságnak 3 zsákkal átadva, a ? egyediket] 4 klgtmot adván a kottorii embernek tehát 200 kigból, miután zsákok 6 klgmot nyomtak, 194 klgrmot fizettem ki. Esatény állása, mit Thomka Endre uraság két kocsisa együtt bizonyíthat. Nagy-Kanizsán 1884. márczius bó 14-én HIRDETÉSEK. alázatoB szolgája BERGER MÓR. * ) E rovat alatt kSrlöttért sem alak tem tartalmi takintettben nem Tállal felelSgé-g°t a Bxerk. Kitűnő mi n ő ségü Uj zongorák, Buchta (Basendorfer tanítványa) cs. kir. ndvari szállító gyárából kaphatók NAGY-KANIZSÁN Rosenberg Ádámnál, (Tóth Lajos ügyvéd nr házában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó zongora, (gyermekeknek .tanulásra nagyon alkalmas) 60 frtért kapható. ass í-s Anatherin száj viz Dr: POPP J- G.től CB. kir. udvari fogorvos, Bécs, Stadi, Bog-nergssse 2. rosz szagú lélegzet, taplós, könnyen vérző iny ellen. Miiit;n több éven át jelentékeny szájbaban szenvedtem s minden kisérlot eredménytelen maradt, miközben egész ¦eg"s ép fogaimat mindjobban kezdem veszteni s a még meglevőket nyelvemmel mozgathattam, iny vm mindig jobban fogyott s nyelvem érintésére veretni kezdett s e mellett számban rendkívül kellemetlen szagot terjesztett ez utóbbi eset arra ösztönzött, hogy az általán kedvelt Anatherin szájvivet használjam. És ime aonak első használata u\'-án nemcsak a kellemetlen szagot tapasztaltam enyészni, d» sót ínyem eröaÖdni kezdett, fogaim mind szilárdabbak lettek, agy, hogy rövid idő alatt számat isméthelye álltnak éreztem. Miért is legbensőbb hálából s a mások iránti jó hajlamból ezennel nyilvánosan kijelentem, bogye legjobb hírnevű szájvizet hz azt megillető dicséretben részesítem, -~ . 1079 2—3. Bécs, Báró Stenczei József. Kapható: Nagy-Kanizsán: Belns Józa gyógysz- Práger B. gyógy. Fesselhofer Jizsef Rosenberg F.Eosenfeld A. Alcó-Lendván Kiss B. gyégysx. HarczaUban : Kiss István gyógy. Hnrazzombatbao: Banoezy A. gy. Keszthelyen. Braun P gyogyaz. Z.-Egerszegen: Hollósy gy; Karádon: BoehliU I. gyégys*. Tapolczán: Glaser J gyógysz. SQmeghen : Stamborssky L. gy. Perlakon: Sípos K. özvegye, gyégysz. Nagy-Atád: Pfisterer K. gyógysz. Nagy-Bajomban: Zlaczky M. gyégyss. Csurgón : Plach-ner F.gyógyss. Csáktornyán: GOncz L gyógy. Nemes-Vidon : Kiss I. gyógy. (Kaposvárott: Augusztin 1L gyágj. BabóchayK. jgyógysz. Ssi-getvárott: Salamon 1. gyógyszerésznél. oeoooo&ooeecoe* T^üsztíbVaVvfcfai legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hélyaghu-r útnál. Matton! Henrik, Karlsbad és Budapest Ahol a tönkre jutás oly rohamos és általános, mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem el nem sülyedt 3 aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisülés örvényébe hulló egyének, — utóvégre i h ez maga a nemzet, — alá felfogó lepedőket feszittünk ki. I^ren felfogó lepedőket képeznek a különböző uj hivatalok stb aminőket azonban az állam nem képes nagy készletben tartani. De fölö3 mennyiségben nyújt ilyeneket a „Nemzetközi Hirdető" mindazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel som birnak. A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresni akaró vagy zavarba jutott állami avagy anthonom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármiféle áruezíkkre, munkára stb anélkül, hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül. Mig a férj hivatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb., addig az okos nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikkeinkböl (arra pedig, ami nála nincs, megrendelést fogadhat el egy krajezár előleg nélkül!) s nemcsak toilettjét, házi szükségletét szerzi be, hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a „takarékpénztárba" is tehet valamit. És e mellett fontos honleányi kötelességet is rót le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helyben levő iparosokat nem kell károsítani, s \' csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily hir gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerek és háztartási czikkek: egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős (hasznot nyer: tőlünk az ismételadási százalékot s vevőitől azon ártöbbletet, amennyit méltányosan megkívánhat p. o. mi a szemvizet (ár 90 kr.) ismeteladásra adjuk 70 krért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet: 90 kr. árt, 25 kr. portót, 6 krt szállítólevélért, 5 krt csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt. És még várnia kell. Örömest ad I frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mi uőcskénk tehát, aki különben humanitási, kötelességét is teljesített és hálára számithat — egyetlen piczi üvegcsénél — 40 krt nyer! Némely czikknél egyszerre is 30 — 40 frtot lehet érdemelni! .;^íyák iparkodjatok. 2050 1 — 48 KKKXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXX, 8 Meg: h i v á s. A csáktornyai takarékpénztár r. társulattal egyesült önsegélyző szövetkezet t. cz. tagjai f. évi márczius hó 30-án d. o. 4 \'•/. órakor Csáktornyán a városi elemi iskola termében tartandó I. RENDES KÖZGYŰLÉSRE tisztelettel meghivatnak. Napirend: A. Az igazgatóság jelentése. B. A felügyelő-bizottság jelentése és a felülvizsgált félévi számadások feletti határozathozatal. C. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő két tagnak választása. D. Esetleges indítványok megtétele. Csáktornyán, 1884. márczius bó 11-én. * X i X $ X X X X X X X X X X X X X A Csáktornya! takarékpénztóü rész- X li A esáktornyal takarékpénztár r. t vény-társulattal egyesült önsegélyző- g X Igazgatósága. szOvetkezet Igazgatósága. gL x%xxxxxxx*x*xx*xxxxx*xxuxxxttxxxxxxxxxxxxxx H\'JSZOKHABMADIK BVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HIRPETESE K. MÁRCZIUS 16inlfS4. A laplttatott 1858. WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tujoltdszeretgrara, harang- és érczöntódéje Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban, elvállal teljes S Vízvezetékek berend zését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok ós magánzók részéről modern technikai BUDAPESTEN. Bottenbiller-ntcza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magánfürdőt — felszerelésere, SZ&gmen- tes urszókek felállítsa- tására és minden viz ^ művi munkálat gyors \' és pontos kivitelére képes P árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. 2023 8-80 OOOOCQOOOOOOOQO OOOOOOOOQOO O? §Az „Arany Szarvas" szálloda nagy terhiében 5 kedden t. hó 18 án a híres Q Estudiantina espanola. g a madridi iskola tanulói tartják hangversenyüket. 2 Belépti jegyek: Körszík 1 frt 50 kr. Zartszók O O O 1 frt Földszint 50 kr. Tanuló- ós katonajegy 30 kr. Karzat 30 kr. Jegjek előre Tilthatók FISCHE!, FÜLÖP könrrkereskediísében. Bővebbet et íalmgaezoli. 395. 1884. 2052 l-l Árlejtés, hirdetmény. A pécs-varazsdi államuton, a Mura folyón Letenye mellett az árviz által elsodort jármas hid felépítése a nagyméltóságú közm. és közi. m. kir. miniszt. 1882. évi 18090 és 24492 sz rendeletével 50356 frt 91 krnyi költséggel engedélyeztetvén, ezen hídépítés kivételének biztosítására, ugyancsak a nméltóságu ministerium 1883, évi 31280 és 39147. sz. rendelete értelmében alóljrt hivatal helyiségében 1884. évi márczius hó 27-én délelőtt 10 órakor, zárt írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli versenytárgyalás fog megtartatni. Minden szóbeli árlejtező, a tárgyalás megkezdése előtt a költségösnzeg 57«-át tartozik készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban letenni, mely összeg a nyertes vállalkozó által 10°/t-ra lesz azonnal a tárgyalás befejeztével kiegészítendő. Zárt írásbeli ajánlatokhoz az ajánlati összeg 10°/< csatolandó, készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban. Írásbeli ajánlatokban ajánlattevő neve, polgári állása, -lakása, nemkülönben az árleengedés százalékokban kifejezve s betűvel és számmal kurva, pontosan megjelölendő. Ajánlattevő pedig kijelenteni tartozik, hogy a tervmüveietet szerelvényeivel együtt és az építési feltételeket ismeri és azokat feltétlenül elfogadja. A borítékra kiírandó, hogy ajánlatot tartalmaz. A szóbeli árlejtés megkezdése után beérkezett zárt ajánlatok figyelembe nfm vétetnek. A művelet szerelvényei és az építés feltételei alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban betekinthető!?. Zala-Egerszegen, 1884. márcz. hó 12-én. A zalamegyei m. kir. építészeti hivatal. I XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX iatos és gyors hatású a mindenütt nagyr* j becsalt és gyógye/ejünek bizonyult Spitzwe- j gerich növényből kéw< OptlflEITiCl-CIltirUt w (Bonbons,) Schmid! Viktor il Saltai Béoiben, kibigés rektdtséj, elnyalkasodi» i> bariti] «ileo Validi n in 6 ¦ é gb en ciak a g y ó gy tir a k b sn 1062. 9-11 Két tanuló kerestetik LASKAY ERMÓ ujon nyitott vegyeskeres- 1 kedésébe. Bővebbet a ke- ! reskedőnél Keszthelyen. ! 2044 3—3 ! s: ss m m m ss sí; 85: Sí m SG se % SC ss m sc m so >e se m m u tk SÉ BEBGEB orrai KATRA N Y-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült ás sömörBk.rah, ótvar és élődi kiütések, ugyazinte vers* orr, fagydsg. izzó láb, fej- és sxakálypikkely, Berger kátrány szappan 4D\'í.\'0 fakitrinyt tarUlmaz és igen elkalöuítendt * más forgalomban levő kátrányazappanoktól. A csalások elkerülése .ég>-tt kéressék világosan Berger kátrány-szappana és figyeltessék az ismert védjegyre. Makacs bónzenvedéseknél a kátrány-szappan helyett hatással használtatik Beror orvosi líatráiiy yn-szapaia és azon esatben, ha ez szükségeltein-, agy kéressék csakis t BeTgei* féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi ntánzások eredményié 2029 1 — 12 len készítmények. Hint gyengébb kátrány-szappan mellÓaésre minden tisztátlanság a. bőrön, bor- és fejkiutétek gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépíti mozsdás é« fűrdó-ssappan mindennapi használatra szolgál BERBER GLYCERIH KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 35;i- Glyeerint tartalmaz és finoman Tan illatoiitra. ¦» Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. **¦ Fftzétkiidis: HELL G. gyógyiztréizoÉI Troppábaa. Raktárak: Készletben Tas minden európai gyógyszertárban. Főraktár NagT-Kani-zaa számára: PP.ÁGER BÉLi él BELUS JÓZSEF gyógyszerészeknél. OOCXXXXXXXX?OOOCXXXXXXXXXXXX 7\\ Szabadalmazott gőzmozdonyok Sáranz C. és Rödiöger (í.-féle * gépgyárba! Bécs, X. Damfgasse 15. Készítenek: mint különlegesség szabadalmazott gűzmosdo-nyokat 2—16 lóerőre jótállás mellett, mint a legállandóbb éa legoksze-rübb hajtó erő, 50% f&tószer megtakarítással. Ezen mozdonyok sem külön kéményt, sem alapot nem igénjelnek ¦ esek fölállítása minden helyen engedélyeztetik, sfit lakóházaknál malom hajtásra ezen mozdonyok találtatnak legalkalmasabbnak, melyet bizonyítványok igazolnak. Küld ezenkívül a gyár mindenféle vasrészeket, valamint teljes malomberendezéaeket. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. fpooooeeeoeeooo^ Megnyitása az üvegfotegraflák mükiállitásának az újonnan épült Bazárban. Ma vasárnap azaz e hó 16-sn utolsó nap. I-só sorozat: utazás SciiWBizíie a te* látással es a Moit-tilaic lewzása. Kedden oa azerdéin |ST csak ne ót naplff "SJt Olaszország és Savója. Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. Belépti dij személyenklnt 20 kr. Tanulók, katonáknak (őrmestertől lefelé csak 6 őriig) 10 kr. OBa.lEa.ciJ ogry -* szemólyre QO Trr. Brletjeg ymind a 12 sorozatra 2 frt, -ooooooooooooooooooooooooc: sztragon Mustár Bz&b. csomagolás Schmid Viktor ós flai becsi különlegességi üzlete, belfOldi hitelesítéssel valódi mi-nósdgben a gyiri vódjegygyel ellátva \'/, \'/, éa kilós "íe gekben kaphatók minden Milleréi különlegességi üzletekben, 763 19—26. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Édes anyám, ki már éltea asz-ssony, huzamosabb idón kéTeizrtií csúzban szenvedett a nélkül, hogy segélyre talált volna. Véletlenségből azonban egy báaiaser birtokába jutottam, mely nemcsak nekem izer-aett gyógyulást, hanem jó anyámat is gyorsan megszabadította a fájdalmaktól Hasonló bajban szenvedőknek bálából Biivesen adok díjtalanul közelebbi utasítást. Hllna M., Bécs, I. Getreidemarkt 2. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanusan. NAGY-KANIZSA, 1884 márczius 20-án. EIH21IKI ár egén érre...... 8 írt íéi évre ..... 4 . a ej j ftd érre...... 2 , Effi/ nxárn 10 kr. . HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsorban 7, masoilazr\' 6 1 minden további sorért fi kr NYILTTÉRHEX »oroükéut 10. árért vétetnek tel Kinrstári illfték minden egyes V.ni.*-tésért 30 kr. fizetendő. 23-lk saam. HiiflZQiiharmadik éyiolyam. A lap szellemi rétiét illető közlemények a. sxerkesst5bAz, anyagi részét illető közlemények pedih kiadóhoz bérmantve intéxendők : NAGT-KANIZ3A Wlassloshaz. Bémentatlen lerelek csak ism^r, mnnkatársaktol fogad tatnak »1. Kéziratuk vissza nem A nagy-lquiizMi .Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános tanitötestBiet*. a .nagy-kanizsai kísdedneveló\' egyesület* önsegélyző szövetkezet*,a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány8 hivatalos lapja. * , nagy-kanizsai, tiszt Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az iparosok kvaliflkácziója. A gőz meg a villám tökéletesen reformálta a világot. Átalakította az ipart, kereskedelmet, megváltoztatta még a társadalmi életet is, megdöntötte még a családokban uralgó régi szokásokat. A rohanó gőzparipa füstje nj világot hozott a régi elavult helyébe; úgyannyira, hogy ma már gőzgépek, füstölgő gyárak emelkednek még falvak szerény házikói között is és szembeötlőn figyelmeztetik az iparost, a kereskedőt, hogy a verseny századában él, ha nem iparkodik latba vetni erejét, hogy megküzdjön versenytársával, akkor eltiporja az idő rohanó kereke és le kell térnie a küzdőporondról, nehogy a verseny küzdelmében végkép elsodortassék. A szabadipar behozatala megteremtette a mai lázas concurren-cziát, mely mindenesetre roppant haszonnal jár, mindenütt az iparés kereskedelem fejlesztésére, de egyúttal aztán annak a korlátlan szabad iparnak olyan kinövései is vannak, melyek mindenütt eklatáns módon nyilatkozván, kénytelen volt törvényhozás reformálni az iparvi-szonyokat, hogy a már veszélyesnek mutatkozó jelenségek végleg megszüntessenek. A szabadipar alkotott egy olyan haszontalan üzérkedő osztályt, a mely mesterségének talán csak a nevét ismeri, hanem annál jobban ért ahhoz, hogy tele torokkal kínálja a gyári árn selejtes, szemre való ipar-czikkeit, a melyeket szerencsétlen vámviszonyaink következtében a külföldről potom áron importálni engedünk. Az a sok szélhámosi, névleges iparos, ki mesterségét sohasem tanulta, hanem csak a minden áron és módon való piszkos üzérkedést gyakorolta kétes pályáján, tőnkre teszi a legszolidabb és legügyesebb iparosnak tisztességes versenyét is mert iparczikkeit nem képes oly árért előállítani, mint amennyiért külföldről behozott vásári iparczikket megvenni lehet, a nagy publikum pedig csak a látszat és olcsóság után indul. A nagyban kifejlett gyáripar szintén nagyon megnehezítette iparosaink helyzetét, mert azok a füs tölgő, zakatoló gyárak elárasztják a világot változatos készítményeikkel és hízelegnek a közönségnek olcsóságukkal. Azon óriási versenyt az ipar terén, melyet a gőz és villany hatalma elő idéz, el kell fogadni ugy, amint van. Ténynyel állunk szemben, melylyel számot kell vetni azért, hogy a rohamos és folyton terjedő verseny mellett is képes legyen a kézi munkára támaszkodó műipar érvényesülni és tovább fejlődni. Mert elvégre is a gyáraknak bámulatos produktuma a hátrány mellett nagy előnyt is nynjt a kisiparosoknak, csak czélszerüen tudják felhasználni és csak azoknak szolgál különösen kárára, akik a kor haladásától elmaradtak, a kikben nincs meg a kellő szakismeret, a szellemi és technikai képzettség hivatásukhoz. Ezért kell őrömmel üdvözölnünk az uj ipartörvény azon intézkedését, hogy a kvalifikácziót kikötötte az ipar engedély elnyeréséhez, mert kellő értelmi és szakképzettjei nélkül a szabad iparnak kárára szolgál az, a kontárkodik. Elmúlt már az az idő, mikor a mesterinasnak elég volt, ha az irás olvasást megtanulta, amelylyel aztán egész életében beérte. Ez volt nagy részben az oka annak, hogy iparosaink alacsony értelmi és szakképzettsége következtében a külfölddel versenyezni képesek nem voltunk. Kell, hogy mint a müveit államokban, ugy nálunk is az iparosok és keres- kedők megfeszített szorgalommal képezzék magukat, mert minél több ismeretet, minél nagyobb technikai ügyességet sajá\'itanak el, annál könnyebben boldogulhatnak itthon ép ngy, mint a külföldi verscnynyel. Az iparügy élén álló tevékeny férfiaink már belátták, hogy virágzó ipart csak ugy teremthetünk, ha képzelt és művelt iparosokat nevelünk, vagyis az iparostól is értelmi kvalifikácziót kell követelnünk, mert különben a lázasan fejlődő külföldi iparral versenyeznünk nem lehet. Az iparos iskolák felállítása már ebben találta intenczióját és mindenesetre szép eredménye lesz mindezen intézményeknek, melyek az iparosok értelmi műveltségének fejlesztése czéljából létesíttettek; a kvalrfikáczió behozatala pedig megóvja iparunkat a szélhámosok folyton szaporodó veszedelmes csapatjától, mely eddigelé is roppant kárt okozott szerencsétlen viszonyok közt fejlődő iparunknak. Országos közigazgatási egyesület. A közigazgatási szellem hiányait honunkban igen érezzük és fájlaljuk. Emelésére, hogy ngy társadalmi, mint különösen irodalmi téren szükség van; mert ha egyszer a sajtó utján felébreszthettük e fontos ügy iránt is az általános közérdeklődést csak akkor remélhetjük és várhatjuk jogosan és csak ezután fog bekövetkezni a társadalmi téren való érdeklődés, mely hogy necsak szóban, de tettben is nyilvánuljon forró óhajtásunk tárgya, s azoktól, kik e téren legtöbbet tehetnek: — a sajtó embereitől, de különösen a képviselőktől s aztán meg^j megyék főbb s bivatottabb tényezőitől — meg is várjuk, hogy ott legyenek a tett mezején s megjelenésüket ne halogassák. — Azon államok, hol a közigazgatási viszonyok még csak primitív állapotban jelentkeztek és mutatkoznak, egyéb téren se emelkedhetnek tál a. iezdetlegességi állapoton ; ott a hol a közigazgatás élete senyved, a kultúra egyéb tényezői sem haladhatnak egészséges mederben, illetve a haladás feltételeit teljesen nélkülözik is. Már az ó-korban, midőn még az államalakulások, illetve azon formák, melyekben az államok, mint ilyenek jelentkeznek, nagy és szembeszökő eltérést mutatnak fői szemben ujabbkori államok képével: de akár Romát, akár Hellászt tekintsük — ezek valamint hatalom, tudomány művészet s minden egészségesebb és tökéletesebb jelenségei által az államéletnek, amint hogy kitűntek a többi államok fölött, azonképen a közigazgatási téren is hasonlíthatatlanul magasabb fokon állottak, s ha valóban a közigazgatás fontosságát felfogni képesek vágynak, nagyon természetesnek fog az feltűnni, mert ugyanis a közigazgatás fejlődése mindig lépést tart a kultur fejlődés haladásával, s nem lehet mondani, hogy. egyik a másik nyoxába lép, de tekintettel főleg anyagias korunkra egyik a másikat feltételezi is. A közigazgatási gépezet az, mely az államok különben széthulló erőit összetartja, ez azon roppant kapocs, mely a legtávolabb eső részeket közelebb hozza, ez azon csatorna, mely minél szertébb ágazva, rajta keresztül szétáradhat az elő haladás éltető nedűje, s ez azon összekötő láncz, a; melynél fogva az egyedüli külön tényezők egy nagy egészben forhatők s mintegy * munka továbbítás lesz általa létesíthető, midőn az egyediség ez összeköttetésnél fogva gátul nem szolgálhat, hanem igenis egyik a másikat segítő orgánumul.) És nem mondunk nagyot, ha állítjuk, hogy csak a közigazgatási gépezet épségben tartása mellett consolidálhatók az állam erői s ez teszi tehetségessé, hogy azok egy czélra sikeresen irányithatók legyenek:. Nincs állam, mely kellő és megfelelő közigazgatás hiányában még szabadon is lélegzelhetne, sót nemcsak a liberálismus, de még az absolutizmus sem élhet meg nélküle. Vajha a magyar közigazgatás minél tökélesebbé s sajátos nemzet-létünknek és természetünknek megfelelően fejlesztve hazánk erőit egy-sége8bbitené s ezáltal nagyon b tekintélyt nyerhetvén, ennek megfelően nagyobb politikai nyomatékot is elérhetnénk már. Jól jegyezzük meg azonban : a halogatásnak helye nincs és az utolsó óra az, melyben szólunk azokhoz, a kiket illet. Magyarországban kevés a közigazgatási szellem; így volt régen, igy van ma is — evvel semmi ujat nem mondtunk. Fejlesztésére és pedig önálló mederben való fejlesztésére sem történt elég. Igaz, hogy sokat ki ment a mult idáig; de már jövő mentséget a múltban ne keressen. Fájdalom a közigazgatás nagy fontosságáról ma is — valljuk meg — nem elegen vagyunk meggyőződve — annál kevésbé viselik leikükön e szent ügyet azok, kiket leginkább érdekel s kik e téren tenni leginkább hivatottak. — Nem mondjuk — mert nem is tagadhat\'uk — történt haladás e téren is: de bizony, ha a megyei életet s a megegyesülési tanácskozásokat teszszüt figyelmünk tárgyává: ki kell jelentenünk, hogy e haladás épen nem kielégítő, s mig magánérdek s politikai torzsalkodás gyakran a vihar fokáig korbácsolják fel a már különben is letűnt megyei világ csendes, magáról gyakran életjelt alig adó élet e nyugvó tengerének felszínét — mondjuk — addig tárcza. _ Hajgató Sándor.*) í— Életraja. — Nagyon boldog ország m;atanábsn a népnevelési ország-áT^^N Pedig beh iztenhagytt, föld volt, csaknem régen is! Csak tegnap. És ma? Igen sok gondolatot érlel aa ember lelkében annak az időnek emléke, ami tegnaptól máig lett a muité. —--—- Ha erőteljes, egéssséges fát látónk aa a ny sióidból kimagaslani, nem érdektelen — aöt felette érdekei ! — vizsgálni ée megismerni a talajt, a viszonyokat, melyekben nőtt izmosodott, mig nagj-gyá lón. Vessünk futó pillantást arra a korszakra, mely Hajgatót azsá növeei-tette vagy helyesebben: amelyben assá lett, — ami. Aa a korszak határozottan a virradat korszaka volt. Ét virradatkor szo-kott legerősebb lenni a fény éa árny küzdelme, í Népnevelesünk azon szomorít Idájából, mikor kiszolgált bakákból és met-terségunta egyé ékből karültek ki a nagy missió napszámosai,— még elég elretten tó alak élt arra nézve, hogy tisztességes eló-kósiültiégtt egyének távol maradjanak vagy meneküljenek a pályától. *) Lapunk derék dolgozó társának jelen életrajzát a .Zalai TanQgy" czimQ azaklapfeíl vettük át- Nevét már úgyis jól ismeri olvasi kősSnsagunfc bizonyár* szívesen fog {megismerkedni élete kSrfllmenyeÍYsl is. És távol is maradtak vagy elmenekültek. De az ártatlanul szenvedi ügy jó-voltára a pálya után küzdik nagy seregében rendesen szoktak lenni olyanok is, kik a sorstól kényszerítve, a kisebb pálya babérait válssttjak. Ilyen egyének is voltak és pedig már meglehetős számban aaon időben a tanítói pilyán. Éa el lehet mondani, hogy esek közöi, aki a pályán megmaradt, az igazán hivatott is volt arra. Képzelhetni azután a roppant ürt, mely a népnevelés ezen kétfajta harceo-sai között — as ügy nagy hátrányára — tátongott Esen Ürt betöltendő, kellett oly egyéneket tobortani, kik as egymással küzdő fény és árny harciában amast voltak diadalra eegiteodők. Csakhogy ez óriási munka volt. Még ami a jelenkornak maradt belőle, az ie elég nagy 1 A pálya nem kecsegtetett semmivel. A rajta mÜKÖdő — jÓ részben kassát, kapát került — egyének példája nem lel kesitett senkit A hajnalhasadást még igen kevesen látták akkor. Igen kevesen hittek a nsp keltében. Esek közé a kevesek közé tartozott Hajgató Sándor is. Tanitói pályára lépett. Mikor azután magismerte azt a tövises országot, hol psrányokból teremtenek óriásokat, — mikor megismerte azt a kszerü kenyeret, melyet megédesít a magasztos csél utáni küzdelem verítéke s as a tudat, hogy z lelkesülten küzdő ott egy nemzetért verejté- kezik ,- akkor beleszeretett annak töviseibe is . . . és leikenem véresett többé azoktól. Lássuk e .hivatott\' élettörténetét! Született Keszthelyen (Zalamegye) 1845. márczius 2-án, egyszerű (iparos), de ne-mes szülőktől. Tanulmányait ugyanott kezdette jó szülői s különösen édes anyja (Joós Mária) buzgó gondossága mellett, s mint jeles tanuló as egész aigymaáaiu-mon keresztül kapta a „Fehé.- Györgye-féle kitüntető stipendiumot. így történt, hogy a 15 és fél éves ifjú már agymnásium 4 ik osztályából fölvétetett a kegyesrendi tanitó-sseraitbe, hol a no viciátust Vácsott ehöltvéo, Kecskemétre tétetett át Itt végzó szintén jelesen a fogy m-násium ö-ik osztályát as 186 ya. tanévben, melynek szünidejét mint növendékpap részint szülei, részint pedig akkori gazdatiszt nagybátyjánál (Joós József) Egerváron (Vasmegye) töltötte. — Az ifjú költői szelleme megkedvelvén ezúttal a szabadabb élet gyönyöreit, visszament ugyan e tanév kezdetén Kecskemétre, de szegény szüleinek legnagyobb fájdalmára, már csak kilépni a szerzetből. — Elszomorodott szülei kérelmére azonban ismét elhatározá : praemontrei pappá lenni, minek folytán Szombathelyen folytatá gymnásiumi tanulmányait a derék prépost: Simon Tincse pártfogó segélyezése mellett — Elvégezvén igy a fŐgymn. 6-ik osztályát, újból visszalépett papi szándékától, z a Bsép, de tövises néptanítói pályát válasstá. Mint tanító-gyakornok több helyen működött, t bár elég alkalma volt már akkor is megismerkedni a tanítói pálya temérdek árnyoldalaival, mégse riadt visssa egy peresig sem, s 186 Vs tanévben már Győrött s kir. tanitó-képezdében találjak őt — Itt csak sovány kondicsió-ból tengődvén — barátai unszolására is — nehogy kedvét veszítse, folyamodott az akkori helytartótanácshoz, hogy engedtessék meg nekiaz első évi tanfolyamról magán vizsgát tenni. Mi megengedtetvén, miután azt 1865. docs. 3-án igen jó sikkerrel kiállotta, átment azonnal a második évfolyamra, melynek végestével kitűnő főelemi oklevéllel totált hasa ssUlei körébe, büszke önérzettel mondva édes atyjának: „Mégis csak lett tehát szerény, de biztos kenyerem I* Ezután Somogy felé forditá jövőjének ssekere rúdját, hol nagyon jól esett lelkének a roko-jszenves falusi nép romlatlan magyar jelleme, melylyel tapsony i tsnitó-gyakornokotkodása alatt volt alkalma már előzőleg megismerkedni. Mű* ködöttBöhönyén, Szakácsiban, elöljárót tisztelété mellett, a néptől, — melynek Önsetlen barátja volt — s tanítványaitól mindenütt rajongásigsseretve lángoló hazafias lelkülete s fáradhattan ügy buzgalmáért — 186:/R- tanévben Lengyeltótiba került hol megismerkedett Hoffmano Mór as ottani izr. iskolánál működő barátjával. A két lelkesült ifja, egymás buzdítására, határozott irodalmi működéshez kezdett s már es évben 1868. kiadta „K i k e 1 e t* ősimmel szétszórva többnyire megjelent ifjúkori költeményeit, melyeket a közönség meleg pártolással fogadott — Ionét Csehi-Orda egyesület községekbe költözött át segéd-Unitónak 1868—9-re, mely évnek tavasain azonban a politikai párthuliámsaaok miatt előbb szülőváros\'".s s onnét meghívás folytán Kis-Kanissára vonult, hol mint segédtanítót, népe tevékeny és minden irányban buzgólkodó működéséért még 1869. őszén megtette rendes tanítónak, a miért Ő meg cserébe .Polgári olvasó"-kört alakított csakhamar a község kebelében, mely nélküle árván ugyan, de msig is fennáll lelkesebb tagjaival. — Itt aa alkotmányos tanügyi reform és tanfelügyelőség felállítása folytán egészen uj, tápabb terét nyervén szellemi erejének kifejtéséhez, működése is határozottabban kimagss\'ott minden tekintetben. A mint Bója Gergely volt megyei tanfelügyelő kitűzte az alkotmányos, szabad tanügy zászlaját, első volt Hajgató, ki egéss lelkesültséggel melléje sorakozott. Igy lett az akkoriban megalakult, „Zalamegyei ált tanító-egylet" főjegyzője. Es időre (1871.) esik nősülése is, mi legkevésbé sem vonta el őt sem a pálya, sem as irodalmi működés buzgalmától. — 1872-bsn az akkor dívó 100 frtos miniszteri kitüntetésben is része.-tiit, mire as általános tanító-egylet egyhangú elismerése sjánlá. Ekkor jelent meg költeményeinek második\' kötete szintén .Kikelet* csím alatt; és több tanügyi csikké, melyek mindegyikét a valódi, józan szabsdolvüség jellemző. Később a Sat.-Balássi- s illetve Nagy-Kanizsa-vidéki fiókegylet tisztelte meg sz elnökséggel, mit mindsddig teljes odaadással viselt is társai — mondhatnók — boldogító örömére, mi^ 1873. év nyarán a nagy-kanizsai iskolaszék által meghivatván s illetőleg beválasztatván, a felső-leányiskolához rendes tanítóvá ne- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 20 in 1884. fehér hollónál ritkábban jelentkezik ember, ki a figyelmet valahára a közigazgatás érdekei felé terelné, - vagy csak legalább szót is emelne a mostoha gyermek érdekében. Hej pedig a megyei, de meg aztán a képviselő választások alkalmával micsoda megbe a-ü llietlen kincs volna sz a közigazgatási gépezet, ha t. i. az jó , karban volna tartva, hogy mikor az f egyik billentyűt megnyomjuk, hát valamennyi tényező megmozduljon, s ha kell, és ha az ország fógenerálisa kiadta a parancsszót, hit akkor az a sok jó karban tartott megyei gépezet ^mindegy hombárba lapátolhassa az igeneket! Ha aztán figyelmünket hazai irodalmunkra akarjak fordítani, akár tovább se menjünk az akaratnál, mert bizony ha még ngy akarjuk is, de a közigazgatásról vagy evvel legtávolabbról is foglalkozó eredeti tényeket minél kevesebbet mutathatunk- feL Sót e téren épen oly küzönynyel kell találkoznunk, hogy e szent ügy érdekében kibontott zászlót is mondjuk a közöny hiányában gyakran csak nagy érófeszités mellett tarthatjuk fenn s majdnem szégyenljük fennen lobogtatni oly kicsiny a hívek serege ; hej! pedig csak tömeges csoportosulás és vál-vetett munka képesek oly műveket hogy illetéktelenségünk daczára biró szerepre toltuk íel magunkat. Annyit azonban konstatálnunk kell, hogy noha az, amit elméleti tekintetben a közigazgatástanbői nyer a jurista ifjúság, igen kevés: de meg aztán, hogy a gyakorlati életre müy kevés előkészületet nyer s nyerhet, az meg aztán határos a semmivel. Örömünkre szolgál azonban megjegyeznünk, hogy veztetettjkí, ¦ hivatalossá átalakult „Zalamegye általános tanító-testület\' elnö kévé közfelkiállitással meg nem választatott. — Mint ilyen, 3 évi buzgó működése alatt két ízben választatott be köz-Bégi isk. tanító-társai osztatlan bizalmából megyei iskolatanácsosuak, hol minden kiküldetése s megbízatásának a legnagyobb pontosság- s lelkiismeretességgel felelt meg. Alig foglalta el Nagy-Kanizsán állómását, iskolaszéke a falai népiskola részéről a bécsi világtárlat (1873.) megtekintésére küldé fel, honnét jelentését „Jegyzetek a tanügyi szakosztályból* czimü külön füzet-kében is beadta illető hatóságának. — Nagy Kanizsán első gondja lett — az anyagiak miatt félbe szakadt — középtanodai tanulmányait kiegészíteni, mi ugyancsak BÍkenilt >is komoly elhatározásának, a menynyiben 1874. májas 21-én a helybeli főgymnásiumban a z árett«égi vizsgálatot derekasan kiállóit*. — Ezt kö-veite 1876-ban felső nép-s p o 1-gáriiskolai jeles tanké-P e s i t é s e. — Ho?y pedig a tanulás mennyire eleme volt, saolgaljou például annak megemlítése, hogy ezen magasabb tanulmányai mellett 1870-ben szorgalmasan hallgatta — és pedig saját költségén — a Keszthelyen rendezett gazdasági tanfolyamot, sót pályatársai buzdításául ugyanott a tanitó-képesdei tanfolyamot is 1871-ben, A budapesti egyetemes tanító-gyűlések elsején saját költséggel jelent meg, de másodikára már az iskolaszék küldötte fel, mig az Eötvös-alap egyik pünkösdi gyűlésére, mint annak gyűjtő-bizottsági kültagja, aa általános tanítótestület választmánya által küldetett fel, mindannyiszor tüzetesen referálván lspí-lag ís a tapasztalt Ügymenetekről. 1877-ben jelentmeg költeményeinek harmadik kötete „Dalos Mező* czimmel, mit a kritika már általánosabb figyelmére méltatott, sót gyermea-verseit irodalmunkra valódi nyereségnek ismerte el. 1882. évben ezen tétel ,M i n ő eszközökkel rendelkezik as elemi, különösen a f a- az illetékes körökben már is mozog nak, hogy ez ezutanra ne legyen igy s kezdik belátni, hogy az elmélet mellett a reális életről sem észszerű megfeledkezni. S nemcsak a köz igazgatásra vonatkozólag, hanem i jogtudomány egyéb ágaiban is törtéut már kezdeményezés a realitásnak nagyobb érvényt szerezni. E széttekints után meg lévén győződve a közigazgatás fontossága ról és kimatatván e téreni elmara dottságunkat éj. mert a haladás i ezt megelőzőleg a közérdeklődés felköltése szivünkön fekszik: ezek elérésére egy községi tisztviselők [országos egyletének felállítását kívánjuk. Tanároknak, ügyvédeknek, orvosoknak, szabóknak, csizmadiáknak, a kéményseprőknek is vau egyletük: csak a közigazgatási tiszt viselőknek ne legyen? De legyen! és legyen minél előbb! Az „Uj Kőzs. Közi.* kezébe vette a kezdeményezés zászlaját: nincs hátra más, minthogy sorakozzatok e zászló alá! Excelsior! a siker és a hazafiúi öntudat felemelő érzete lelkesítse a vezéreket s buzdítson csatlakozásra másokat is. Előre! ki kell bontani zászlót! ki kell mondani országot szerte csengőn: mit akarunk ? Hadd tudják meg azok is, kik azt kérdik, mert nem tudják: mi az a közigazgatás? mit akarunk mi - hogy akarjak, létesítem, melyekre az egyes termé szetszerüeu képes nem lehet. Mielőtt rövid szemlénket befe- -jeznők, az egyetemi viszonyokra ís avval a közigazgatással? kell egy pillantást vetni. Ám véle- mi a haza boldogitását menyünk kimondásában nagyon sze- semmi mást! rényen fogunk eljárni, anélkül, hogy a viszonyok bővebb elemzésére rátérnénk — nem akarván az elfogultság vadjával illettetni, vagy I Zalamegye legújabb postai halé-épen azon vádra érdemesülni, (?) KEREKES JÓZSEF. zata. (Zalamegye közönsége bizonyára szívesen veszik e legújabb összeírást, melyet Szauter Gyula kir. postafönök ur szíves felügyelete alatt Bátorfi Lajos készitett) Az abc rendben közölt nevek posta állomások, as utánna következők pedig kézbesítő kerületét képezik. Alsó Bagód: Feleő-Bagod, Vitnyéd, Z-Sz.-György, Kávás, Boldogfa, Bőrönd, lusi tanító, hogy a tanulókat as állatok kímélésére buzdítsa" a hatvan (arany) frankos pályadijat nyerte el. Ezen kivül több kisebb dolgozata látott már napvilágot. — 1881-ben a „nagy-kanizsai járáa tanítói kör\' válasstá meg elnökének, mely tisztét máig is -— aa egyhangú felkérést nem odázhatván el — viseli, bár szokta volt mondani: akár dicsőség, akár munka, kell, ^jogy mással is megosstassék. 1882-beo pedig a nagy testület a budapesti országos képviseleti gyűlésre képviselője-v é váíasztá, melyoek eredményről (indítványai is fogadtatván el) a b.-füredi közgyűlésen referált. Jelentékeny részt vett ezeken kivül a kanizsai kisdedovoda megalapításában s egyébb testületeknél ís viselt és visel tisztet máig íp. A nagykanizsai iskolaszék legutóbb ót — mint a magyar szellem egyik kiváló képviselőjét— a helybeli kereskedő gyakornokok oktatásával bízta meg. Folyó év február havában hagyták el aJsajtÓt ujabb költeményei „D a 1 o s Liget\' ősimmel melyek már negyedik kötetét képezik. Ezen életrajzból ia kiviláglik, hogy Hajgatö Sándor mennyi küzdelmen, lányatáson ment keresztül 1 És még sem vált meg azon pályától, melyet megszeretett, melynek igazán díszére vált mindig és mindenütt. As ő élete nyílt példa reá, hogy mily édes testvérek a költészet és a népnevelés. A költő könnyeit felszí ritja a Unitói babér,s a tanítói verejtéket feledteti a kOltói álmodás. Tanítói működésében — költői lelkéből folyólag — mindig as volt jelszava, hogy ,a szeretet neveljen.\' Igen természetes azután, hogy ily nevelésnek as eredménye is szeretet, melynek édes melege legssebb jutalom a tanítóra nézve. A szeretet melegével táplált és növesztett tanítványok ritka ragaszkodást is tanúsítanak iránta s ha emlegetik, valóságos leikesüléssel történik aa. A tanítványi hála és elismerés a mult évben névnapja alkalmával ssép babérkoszorúval tisztelte meg. Bonczódföld, Hotio Böde, Hagyáro*,Sst. Pál, Zél, és Martonfa. Alsó-Domboru: Alaó-Vídovecz. Alsó-Lendva: Banuta, Cseore, Dédes, Firitfalu, Hármasmalom, Hosszúfalu, Hidvég, Kecskés, Peteaháza, Rédics, Szómba;fa, Völgyi falu, Nyakesháza, és Szabó-Lakos, Alsó-Páhok: FelsŐ-Páhok, Ssent-András, Nem se-Boldogasszony fa, Ssent-györgyvár, Köszvényes, Alsó-FelsÓ-Mánd Gizella, Becsali, Leposi, Mexikó és Nógy-ssögmajor. Assőfó: örvényes, Balaton-Udvari, Akaii és Ság. Badacsony-Tomaj : Badacsony -hegy. Bagonya: Bakónak, Filócz, és Zala-Iváncs. Bak: Bakkitüttös, Fehérmajor, Túród áa^AJioikjk BaSS»: Baglad, Barabás, Csupp, Győrís, Pórszombat és Puszta-Apáti. Bslaton-Edorica: Nemes-Vita, Alsó, Felső-Tőrek, Fekete-Kastély és Kongó-Major. Balaton-füred : Fürdő, Arács, Cso pak, Balaton-Kövesd, Palának. Balaton-Füred: Köasóg.( Balaton-Mogyoród. Bánok-Szentgyörgy: Báza, Borsfa, Bucsuta, Oltáréi, Tolmács, Várföld, Va konya, Kislak és Kámaház. Becsehely : Szurda, Várvölgy, Póla és Annamajor. Bellatincz: Adríáncz, Bratoncz, Deklezsín, Ganicsa, Izsakőcx, Lippahócz, Mellincs, Hrasicz, Koncsák és Kancsák. Bucsu-Ssent-Lássló: Hetes, Bucsu, Pó-löske, Sent-András, Sándorháza, Szent-Tamas, Barnák és Kaszáló. Csabrendek: AIsÓ - Felső - Hobaj, Tárkány. Csáktornya: Belicza, Busovecs Szent-Ilona, Ivanovecs, Jánosfalva, Jur-soveos, Lopatinecs, Macskovect, Mártán, Kís-Mihalovecz, Kis-Mihovlján, Novo-selo, Orehovecz, Príbiazlaveca, Felsó-Pusstakovecs, Putján, Ssent-Rókos, Sas-kovecz, Kis- és Nagy-Stefanece, Szobo-ticse, Felső-Vidovecz, Vulláría és 5a-ipi. Csesztreg : Kerka-Ujfalu, Kerka-Németbfalu, Péntekfalu, A.-Sst.-Erssébet, Ramocsa. Díóskál: Palkocsa, Egeraracsa, Ung-Jakabfa, Szegfalu és Pogányvár. Dissel: Gyürhegy, Csobánca. Dobronak: Bödeháza Gáborjahása, Göntérhása, Jósecz, Kámaháaa, Kebele, Zsitkócz, Sstrelecs, és Ginyőcz. Felső-Hahót: Alsó-Hahót, Alsó-és Felső-Fakos, Sárkánysziget, felső és alsó vízvári puszták. Felső-Őrs: Alsó-Örs, és Lovas. Felaő-Ssemeuye: Alsó-Szemenye, Aligvár, Budafa, Csehi, Csörnyeföld, K.- Adja as Ég, hogy a méltán kiérdemelt babérokból ne es legyen as utolsó I A nőkről, a nőknek. Irta: Kánitz Lajos. „Jó reggelt, vagy jÓ napot! Amint-ez irka firkát kapod* PETŐFI. Hét nyelvet beszélek: németül, magyarul, horvátul, francziául, olaszul, angolul és törökül. Igy jöttem aztán arra gondolatra, hogy miután a német a him macskát Kad-„er*nek mondja, mert Benevezhetném én magyarul a nőstény macskát Kad-„sie*-nek? Pardon nem ezt akartam mondani 1 Hisz nem vagyok természetrajzi profee-sor. Hanem ast: hogy a főnt emiitett hét nyelv mindegyikét kitűnően beszélem dsVc-^H . . magyarul. Vagy igas, % macakáról szólottam I Tehát aa én-magas reptü lelkem, nem mínt a chinaí mondja, a macskába vándorolva nyeri meg majdan mennyei tisz taságát; hanem lent, mélyen lent * tintás kalamáris fekete tenger árjában; honnét azután aranynál fényesebb gondolatokat hozand magával, hogy az emberiséget elbűvölje, elbájolja elragadja .......mellőlem, mert én igen vesse- delmes férfin vagyok. Reggel, ha feikelek: fen hanga odát irok a meg.....illetőleg a lenyugvás ról. Rágyújtok nagy pipámra ós épost kerekítik, a dorogi szűz dohányról. Ha megmosdom — ettől igen félek, — a melegvízhez dúdolok egy dicső népdalt, Olyat melytől még a csigány gyerek is didereg, pedig megszokta as időviszontagságait. Mikor végig rotálok as utosa soron, minden ablakot megfigyelek ét ha egyet olyat látok, melyből papagáj rikácsol a járó-kelőkre, ason töprenkedem : váljon az a madár csakugyan „papa"-gáj-« ? Vagy talán csak „mama*-gáj ? És engem lóvá akar tenni. Az írás nálam szokás. Irományaimat visszavetni, értékétől megfosztani meg i . . , . a szerkesztő urak szokása. Csernecz, Rátka, Ssent-Margita és Vör-csök. Galambok: Karos, Behíák. Nagytölgy és Ságod. Gelse: Gelse-Ssiget, Alső-Rajk Kilímán, Duzsnak. Pőlöskefő, Újudvar, Búslak, Jakabfa, Morgáoy és Eótős-bacskó. Göntérhása: (pályásat alatt.) Goricsán. — Gutáoe: Tördem ics, Kis-Apá\'.hi, Káptalantóti és Szigliget Gyenes-Diás: Vonyarcs, Meases-Györök és Vashegy. Gyertyános : Knóth, Kapcsa és Hotticza. Gyulakessi: Tüskés puszta. Háshágy: Bükk, Osmanbük, Vaspör, Újmajor és Sib rikmajor. Hévvis: fürdÓ(nyáron.) Kapolcs : Tahán-Dörögd, Petand, Vigánt. Csórom, Tokod és Rátkó. Kápt&Unfa: Bodorfa, Hanv. Kajánföld, Gy- pü, Bsrátfa, Sárosfó és Jenőtelek. Karmaca: Nemes-Bück, és Vidor-nyafok. Egregy és Köveskut. Kehida: Kálos, Barátsziget és Örvényes, ssÓllőtelep. Kerka-Szent-Miklós: Landva-Újfalu, Kerka-SsL-Király, Pénose, Kútfej, Dobri és Lovászi. Kessthely: Kessthely - Polgárváros, Csersseg-Tomaj, Fenék, Újmajor és Mo-aóhás. Kis-Knmárom: Nagy-Rada. Kápolna, Csaliíi, CsÖnli és Leveles!. Ko már város. — Kottori: Sen\'.-Mária és A.-Hihálje. ve os. Kővágő-Eörs: Kékkút, Kisfalud, Miudszentkálla, Kis-óre, Rendes. Salfőld, Ssepezd, Ábrahám, Ecsór, Fülöp, Pál köve, Sáadi és Sóstó. Köveskálls: Ssent-Békálla, Balaton Henye és Honossió. Králjevecs: Ceehovecs, Hornosé-vecz, Dráskovecs, Oprovecs, Ctuhovécs, Hódosán, AIsÓ-Hrástyán, Palinovecs, A, Puaatákovecs, Turcsícse, Tüske-Ssent-GyÖrgy és Dvoricse. Kustánsseg: Felsó-Németfalu, Csonkahegyhát, Kis-Lengyel, Gerátsseg, Pa-rassasseg,Bsrabáasseg, Paisszeg, Puszta-Apáti. Langvi\'s: Óbornak, Német-Szent Miklós, Fűzvölgy, Korpavár, Homokkő marom, Zsígárd. Leg rád : Légrádi vasútállomás, alsó éa felső révi csárdák. Lenti: Lenti Kápolna, Lenti Szombathely, Mumor, Bárhely,, Kerka-Ssent-Míhályfa, Máhomfa, Gálos és Zaida. Lesencze-Tomaj: Lesenczé-Német falu, L.-Tatvánd, uasai és a biliegei puszták. Letenye: Alígvár, Budafa, Bécs Egyeduta, Zajk, FOstfa Korong Jőssef-hegy és Szurda. Mohostor-Apáthí: Hegyesd. Murakeresztnr: Erdősfa, Fiiyehá-za, Kollát\'seg, Gyursyáncz, Kahonya és Szt.-Háromság. (Vége következik.) Miután pedig a szokás törvénynyé szokott válni, törvénnyé vá.t as is, hogy én irományaimat csak magam gyönyörködtetésére tartogatom. S ha egyszer, csak egy is nyomtatásba kerülne, akkor......, akkor.......jaj annak a szerkesztőnek t Elborítom ellátom tárcsa-esik kel, még a fehér inge gallérját is tele írom! írok neki sonnettet „as őrül t gémek szilaj majálisáról.* Drámát „a megszégyenített hely pénsssedőről.S végre egy tragikomikumot „az én fenséges, de kikaczagott eszme szórt y a na t aí mról.u Könnyű nek*m irni; mert hát előttem már elegen írtak 1 Én a remek írókat nem csak olvasom, hanem hassnálom is. As én munkám asért nem plágium ám, hanem a gondolatok megegyezése, a símphatián alapul, S kitilthatja meg, hogy én olyan nemesen ne gondolkossam mint Petőfi. Arany, Schiller vagy Du Bal? De hova is jutottam ? Hiss én a nőkről akartam írni, a ; óknok. Rajtái Savphyr szerint a sók három fő alkatrészből állanak: u. m. divatvágy, tessvágy és táncsvágyból. Szerintem pedig van bennök még egy kis sseretní-vágy is. Sajnos, hogy es mindörökké vágy marad éa csak arra használják hogy a férfi világot orrnál fogva osíbálják vele Na meg hát van nekik ét-vágyuk is. Csakhogy mióta sut uj melifüzőket fel találták annyira alászállott e ssép tehet ségük, hogy a makaróninál vastagabb tápanyagokat nem igen nyelhetnek. És még is ..... és még is .. , mozog a föld. Hogy ís ne mozogna mikor as emberiség olyan szilaj bolondos tánosokat jár rajta? Ki ugrasztja tánezra a férfit? A nő! Ki bájolja el a fiatal embert ! A nő! Ki hál és család őre? A női A nő gyengéd és még is nagyobb hatalom, mint as összes nagy hatalmak; sőt nagyobb hatatom mint az erény, as erkölcs; noha minden állam talpköve az erkölcs\' mely nélkül még* Róma is megdőlt. CSARNOK. Pálmai lika Szombathelyül. — Levél a szomszédból. Nem a művésznőről, nem a költő-nőről, nem is magáról az isteni lényről akarok ssóllani. Nem akarom itt bemutatni Nana legnagyobb ssemély esi tőjét, kiről a párisi ssersó elragadtatva ír a művésznőnek ; nem akarok beszélni as egyetlen, legkedvesebb Sserpoletról és nem ki váook ama francsia íróra utalni, ki midőn Pálmayt a „Nap és Holdban" látta, elragadtatva monda, hogy ő korunk legelső divája. Pálmait mint művessnÓl ismeri e hasának minden müveit fia és tudja, hogy mi volna a népszínház ma Pálmai nélkül. A ki valaha Pálmait látta, as elragadtatva szól az igéző alakról, bájos, csengő hangjáról; u\'ánozhatlan, becses táoczá-ról és plaatikus, fesstelen, természete* játékáról, mely minden mester kéltséget nélkülöz és mégis a legnagyobb művészetet rejti. Én talán gyenge volnék 4 nagy müv*JssoŐt ecsetelni. A költő Pálmairól sem kívánok szó-lani, a ki más eszméit oly gyönyörűen, oly igazán tudja megtestesíteni; a ki a más állal kifejezett gondolatot oly ideális mezbe tudja Öltöztetni, arról föltételezhető hogy a maga gondolatait, a \'maga eszméli ÍS a legszebben fogja kifejezni. A ki annyi és oly mély érzelemmel tűd játszani, as bizonyára költeményéibe is érzelmet, lendületet csepegtet; költeményeit hangulat teljessé, sengaetessé fogja tenni. Vagy tán magáról a bájolóan szép kedves, angyali Pálmairól szóljak? Ha nem volnék újságíró, de dalkőltÓ, ideáim tárgyát csak 5 képezhetné. Róla, út. általa és neki sengenék. De itt sem egyik, sem másik nem csélom. Szombathelyi vendégszerepléséről akarok röviden megemlékezni. Máa körülmények közt, más városban nagyobb fontosságot nem tulajdonítanának vendégszereplésének, megelégednénk ama műélvezettel, melyet vedégsse-replésével nyújtott és büszkék volnánk arra, hogy fölkereste városunkat. Saom-bathelyen azonban Pálmai többet lett: felöl vasztá a közönség keblét takaró jégkérget, mely est minden műveeset iránt fásulta tévé. A szombathelyi ssíohásra ssép napok virradtak, a\'kösönség három- Pedig mi a nők erénye? Vedd kesédbe Eötvös gondolatait s olvasd. „A nők erénye, as alkalom hiánya.* De pest! Egy kissé messse találtam menni. „A nő ai emberiség virága." Azért gyengéden bánok velők és elhallgatok. Elhallgatok egyetlen Ellám, csak art ígérd meg, hogy ezután hü léssis hozzám. Hiss tudod én mily kimondhatlanul szeretlek, imádlak és féltelek. De ha még egyszer összeátlsz assal a tejfeles szájú kis jogásszal éa féltékenységem lappangó tüzét megint lángra lobbantod, akkor istenemre megirom a szerkesstő urnák, hogy miért teremtette Isten as asssonyokst a térfi oldalbordájából és nem másik porcai kajából. Azért légy jó lányka és szeress engem. — Di minő balga beszéd es tőlem. Asért, mert szívesen beszélsz assal a csinos jogáazsssl, asért mert a kapitány nem nésed félválról, asért nem less te hoszim hQteleu. Híbz minden nő egy talán, sokaa megkísérlik, de ki fejti meg, ast még a mamák sem tudják. Pedig hát ők sokat tudnak, mert Ők már megfejtett talányok. — Ella! Te vagy est hajnal csillagom. S miként as est hajnal csillaga napkellével pihenni száll, ugy fogsz te is pihenni. Kinek keblén? Ast nem tudom. De azért ne búsulj lelkem! Ha rá-ssedetéssmet sikerrel fejelted be, ha pihegő kebled, másnak és másért fog verni; akkor én megint előveendem hét nyelvű költői tehetségemet és elének-lem neked: „Felleg borult as egemre, Nem átkozlak ne félj tőle : Ha rád ajkam átkot szórna, Soh\'se szerettelek volna. Pedig szerettelek nagyon Szóval ast ki sem mondhatom" — stb. stb. Mert ha ki mond\'am volna, biso nyosau as én nőmmé vállai. Pedig én ir tósom a nős élettől. Brr! huszonharmadik ÉVFOLYAM zalai közlök y MÁRCZIUS 20-án 1884- Bzor megtöbé éé felkelte a kÖtÖnBÓg fi-gyeimét színháza iránt. Talán fel fog ébredni Szombathely város közönségének kötelességérzete melylyel szioházának tartozik. Talán vissza fog emlékezni mindig arra, milyen legyen ¦zinháza és bogy kell azt hazafiakhoz illően támogatni. És most legyen szabad végre tulaj-donképeni themámra áttérni, legyen bzs-bad Pálmainak szombathelyi vendégszereplését leírnom. Nem olyan közönséges érdektelen dolog ez. Egy müvé>znő Bok diadalt arathat, dicső mnltja lehet, de a Irgstebb diadalaira mindig öröratstten fog visszaemlékezni. Legyenek e sorok egy kis emléklap a művésznőnek, zzíves emlékül szombathelyi veudégszereplé sere. E hó 5-én, szerdán délután érkezett s müvéssnő Szombathelyre. A nsgy vasútállomás zsúfolva volt közönséggel városi fiatalság ünnepi ruhában jelent meg és üdvözlő beszédet intéztek a művésznőhöz. A színtársulat is testületileg volt jelen, Üdvözölte a kedves vendéget és díszes csokrot nyújtott át neki. A .vas úttól a Sabária szállodáig a művésznőnek valóságos diadalútja volt. A művésznő a főispán díszes négyes fogatán foglt.lt helyet, utána a hosszú ko-csisor robogott. Az ntczák, a merre a menet vonult, telve voltak kiváncsi közönléggel, kik mind csak a híres művésznőt kívánták látni. Másnap azonban nem léphetett föl még, meri hirtelen meghűlés folytán.elrekedt. De a közönség Örömmel várt még egy napig csakhogy ünnepelt vendégét láthassa és csudálhassa. A sárga csikóban volt első fellépte. Midőn a művésznő a lámpák elé lépett a kö&öotég falrengető tapssal és hoss-ssan tartó étjenséssel fogadta; majd csokrot nyújtottak át a müvéssnőnek, köstük az ifjúságnak száz forintos csokra. Ezután minden megjelenésénél, minden dal ?ál frenetikus tapsviharral, éljenséssel fogadta a közönség és minden dalát ismételnie kellett. As előadás olyaa volt, mint a nagyszerű ünnepi előadások szoktak lenni, mikor a közönség a művész, vagy művésznő iránt rendkívül lelkesül és Őt tüntetőleg ünnepli. De Pálmai méltó volt e s ünnepelte-tésre és s közönség is megmntatá, mi-kép méltó arra, hogy Pálmaija van. Másnap a művésznő a Cornevíllei harangokban lépett föl. Szerpolette a művésznőnek force szarepe. Pálmainál szebb, kedvesebb Szerpolette nincs; Ő e szerepében egyedüli éa utánozhat! a n; és igy minden kitüntetés, minden taps, éljenzés, minden ünnepeltetés csak porszem az ő magas művészetének méltatásához. Harmadik és utolsó fellépte a SzH-házíakban volt az ünnepelt dívának. Cseresnyés Alfréd oly szerep, melyet csak Pálmai\'adhat, nélküle a darab elveszti minden szépségét Most még hozzá téve azt, bogy a művésznő utolsó fellépése volt ez, képzelhető ama nagyszerű és fényes kitüntetés, melyben ekkor részesült, vagy tic díszes csokor éa számos fényes emlék tárgy repült s művésznő lábai elé, a kei-sönsóg el volt ragadtatva, vagy húszszor hív ts a lámpák elé és alig tudott elválni a kedves művésznőtől, ki oly szép és Örök emléket hagyott hátra vendégszereplésével. Előadás után fényes bankett volt, a Sabária nagyterme egészen zsúfolva volt. Másnap a kőszegiek hívták meg a müvéstnőt, hogy /egy ott rendezett fényei banketten részt vegyen (Mindkét bankett fényesen sikerült.) Kedden elutazot~a-aiü.vószuő Ssom bathelyrŐI. Sokan kisérték ki i vasútállomásig, mindenki csak ast sajnálta, hogy ily korán távozott köréből kedvencéé. De bár elhagyott is benünket as Ünnepelt művésznő óz fájdalmss volt is as elválás, boldogít itt létének itteni vendégszereplésének örökké kedves em lékei Bárha minél elóbb ismét körünk ben láthatnók V Szombathely, 1884. márcz. 14, KARPÁTI MANÓ. H i r e k. — Aradi Geró, amint hiteles forrásból értesülünk, april közepe felé, a tavaszi szini évadra, (arculatával hozzánk szándékozik jöni. A hatóság részéről a derék társulat elé — jól tudjuk — nem less semmi akadály gördítve. A dolog si-kfülte^csupán attól függ:Jvajjon Knortzer Frigyes áudja-edisztermét? snem fogja-e mar Uvasz kezdetén kávéházi helyiséggé alakíttatni át? Igazán szánandó állapot I — Hogy városunknak ssép színházi kö-sönsége van, muttatja az a körülmény, hogy egy t-kintélyes társulattal rendelkező színigazgató is visszakívánkozik hozzánk, egyzser! ittléte után. Pedig éppen a legritikusabb időben, a zsidóhajssa idejében, volt itt Nem értjük tehát ásókat, kik váltig erősitik, hogy Nagy Kanizsának nincs oly színházi közönsége; mely állandó színházat tarthatn* fenn. A tények igasolják, hogy van! Tények igazolták, hogy lelkesültség is van annak felállításához! De — fájdalom! — tények igazolták ast is, hogy van ,e városban egy — ssjnos! — némelykor Beámba veendő társadalmi töredék, mely semmit — a mi felülről jő — jónak nem hisz, el nem fogad; s ellene lásit. Esek verhetnék melleiket, hogy nincs állandó színházunk, — ha volna bennök hajlama poonilonüa-tartáara. \\ — Gyászhirek. Walbach Mór; a nagy-kanizsai takarékpénztár ellenőre, f. hó 18-án pisstolylysl vetett véget életének. A megrendítő esemény oka gyógyíthatatlan betegség volt. — Csiszár Pál okleveles középiskolai tanár élte 28-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, Zala-Egeresegen 1884. évi márczius hó 16-án d. u. 41/, órakor, tüdŐvészDen elhunyt — A száműzött vasútiak érdekében irt, s minden egyéni czélzattől vagy érdek-körülménytől ment csikkünkre Kováta János, langvísi birtokos ur egy terjedelmesebb ellenczikket küldött be hozzánk, melyben azt vitatja, hogy a csikkünkben felhozott Lsngvis és Német-Szt.-Miklós kösségek igen szép haladást tanúsítottak a magyarnyelv elsajátítása körül, s hogy ezen falvak lakóinak leg-fölebb egy tized része tud németül, a többi már rég elfeledte a németnyelvet. Hát est örömmel vészesük tudomásul; de Kováts János ur csikkének éle semmit-sem vág le csikkünk érdemleges réssébői, — mert mig más oldalról határosottan állítjuk, hogy as Ibi Antal által késelt pályarész munkásaitól — a felügyelő távolétében is — folyvást német beszédet hallottunk, — még as ellenkező körülmény sem tessi teljesen indokolttá, hogy egy németajkú magyar honpolgárt száműzzünk azért, mert 3 év alatt nem birt megtanulni magyarul. Nagyon ssép as a pátriotismua, de csak kellő mérséklet mellett — Választások elótt. Ezen czim alatt a hazai tísztviselŐkar érdekeit képviselő szaklapban, a „Magyar Tisztviselődben egy figyelemreméltó vesérczik-set olvasunk, melyben az ismert nevü szerkesztő felbivja lapja olvasóit: s tisztviselőket, miként ezek a közelgő képviselőválasztások alkalmával tömörüljenek és csak oly képviselőjelöltre adják szavazatukat, a kik annak idején a tisztviselőkarért tenni is fog valamit. Ajánlja továbbá, hogy tartsanak ülést és küldjenek ki egy állandó végrehajtó-bizottságot, melynek feladata volna a ttsstviselők kívánságait a képviselőjelölttel közölni. A mosgatmakat pedig tudassák a lappal. Ezen felhívás kiválóén a pénzügyi és bírósági tisztviselőkhöz lett intézve é miután mi magunk is szivünkből kivan juk, hogy a hasai tisstvíselőkar jogos és méltányos igényei valahára ki elégít tea aeoek, csak Örvendenénk azon, ha i „Magyar Tisztviselő" felhívásanem hangzanék el eredménytelenül. Nevesstt lap sokat fáradozik a. tísztviselŐkar érdekében és megérdemli, hogy a pénzügyi és bírósági tisztviselők támogassák. Ára egy évnegyedre 1 frt 25 kr. kiadóhivatala van Budapesten VII. kerület Istvánul 7. ssám alatt. — Gallmayer akasztó fája. A nemrég elhunyt szeszélyes művésznőnek ilyen veszedemes eszköze is volt. Bronzból késtült, a kapocs helyén egy gépkeret van, ahová hosssab vagy rövidebb időre azok arczképei kerültek, akiket a mű észnó leginkább gyűlölt. Ez akasztó fára került — a többek közt — minden bécsí Színigazgató és sok szinmüiró is Most ez az akasztófa is a többi ingóságaival együtt dobra kerül ! — A csábító mostoha apa. K.A ménfői születésű 18 éves leány pénteken reggel jelentést tett a nádor városi ker. had nagyságnál, bogy őt saját mostoha atyja K. hl 50 éves, nős, vasutí ssolga elcsábította, szolgálatából elcsalta es számára lakást vett fel. Itt aztán vele szerelmi viszonyt folytatott és vele a többek közt elhitette vele, hogy a vasúttársaságnál éjetbiztositékul levő 600 ínból 200 frtot átirat a leány részére. Es előtt mintegy két héttel a leány egy fiu gyermeket szült, mely a mostoha apával folytatott Özerelmi viszonyból származott Most asonban a csábító mostoha apa, illetve nagyapa a szerencsétlen leánytól minden segedelmet megtagad. E miatt a kétségbe esett anya a rendőrségnél keree orvoslást a szívtelen csábító lelketlensége ellen. — Becsben halálra itelt veszprémi leány. A bécsi bíróság t. hó 5-én gyilkosság bűntette miatt kötél általi halálra itél te a veszprémi ssületéaü éves Németh Maxí cselédet ki njdon Bsülött 21 napos gyermekét január 22-én a Duna-csatornába dobta. A tárgyalásról a következőket írják : Németh Mar; hat hónappal ezelőtt került Troppaubol Bécsbe, hol január elején megszülte a sse-renosétlen lánykát. Január 13-án bocsátotta el a kórházból s nem akadt szolgálata. Régi asszonya nem fogadhatá Ót ma- gához gyermekével, mert „szűk volt lakása"; Mária kétségbeesett i január 22-en este kiment gyermekével a Duna csatorna partjára. Miután körülnézett és nem látott senkit levetkőztető a csecsemőt, megcsókolta s aztán ledobta a hullámzó vízbe. Abbzi nyához visszatérve, ast mondott*, hogy gyermekét a kórházba hagyta, de később megvallotta a gyilkosságot. As államügyész gyilkossággal vádolta a szívtelen anyát, ki as elnök kérdésére habozás nélkül ismerte el, hogy megölte kisdedét, A vádlott elbeszélte, hogy Tropa-uban rutai megcsalta őt szeretője: ó maga tanácsolta neki, hogy utazzék Bécsbe s azóta nem törődött vele. Mikor rostul ment dolga, zegedelmet kért tőle, de még csak nem is válaszolt leveleire. A védő emleöezteté Németh Máriát a vizsgálóbíró előtt tett vallomására, hogy mielőtt belökte volna gyermekét a visbe, elbúcsúzott tőle megcsókolta s a gyilkosság ntán összerogyott, elvesztve eszméletét. Két tana kihallgatása után vissza vonult a törvényszék s Németh Máriát gyilkosság büntette miatt kötél általi halálra ítélte. A szerencsétlen leány nyugodtan és megadással hallgatta az ítéletet. Később a kegyelemadás fölött tanácskozott a törvényszék meg az államügyész s az* határozták el, hogy Németh Máriát megkegyel mezesre ajánlják. — Gyilkosig és Öngyilkosság. Az esemény színhelye Körmend városa. Sonnevend Gyula, körmendi gyógyszertár-tulajdonos ugyanis mul heti nótfőu délelőtt forgó pisztoly lyal előbb segédét lótle meg,azntániönmagát. Az eset a kővetkező Emlékezhetnek még olvasóink, hogy i mult év vége felé említettük, hogy egy falae: ember, betegségét gyógyítandó, nem fordult orvoshoz, hanem beküldött a körmendi gyógytárba epeporért De ott nem a kívántat hanem más, szinte rendelvény nélkül kiadható szert adtak, melynek következtében a beteg meg is halt Ez ügyben volt is vizsgálat, de as orvosi vélemény alapján a szombathelyi törvényszék a gyógyszerészt teljesen felmentette. Az ügy most as ítélő tábla által ujabban is megvizsgáltatni rendeltetett. Ex bántotta Sonoévendet oly nagyon. Amint biztos forrásból tudjuk, a segéd, egy csinos derék fiatal ember, a délelőtti órákban a laboratóriumban dolgozott Sonnevendnek, ki körülbelül 50 éves, őrülési rohama lehetett, hogy minden indító ok nélkül a segédre förmedt: Kutya, ön miatt van annyi Üsleti kellemetlenségem és most még víssgálatot is indítanak ellenem I és ezzel ráfogva a pisztolyt, elsütötte. A golyó a szegény áldozathasába fúródott. A szörnyű tete láttára bizonyosan még inkább megzavarodott, mert a pissolyt önmagára tartotta; de az első lövés hallatára már jöttek a hásbeliek, s látván a történteket, kezéből a pisztolyt kí akarták csavarni, A lövés eldördült és .Sonnevend nyakát és állát horzsolta. Ekkor besaaladt a ssom aséd szobába, s mindkét kezén levő ereit felvágta. De csakhamar megfogták, és orvosi segély érkezvén, sebeit bekötözték. Ekkor zsebébe nyúlt, hol cyancali volt elrejtve, és ast azájába vette. Egy pillanat és Sonnevend Gyula halva volt, A szegény, egészen ártatlan segéd, kinek feladata volt az egész üzletet vezetése, s ki e feladatának hűségesen megfelelt, egy kís tévedésért mely tévedés tán nem is az Ő részéről, hanem a vevő részéről történt, életével kel lett lakolnia. Kedden délben ugyanis ő is meghalt. — Csak Tárja varja- Csornán nemrég egy fiatal uri ember kopogtatott egy szép reggel egy jomodu családnál, tá voii rokonnak mutatva be magát Móórról,s azon cselből jött Csornára, hogy a rokoni család egyik tagját t. i. , ház eladó leányát közelebbről megismerj b és nyomba a a kesét és szivét megkérje. —Mégis tartatottmeg ugyan as este a kézfogó, — eddig minden nagyon is jol ment — de most jött csak a dolog veleje! Másnap reggelfelkértearáját az ipse, váljon válthatna-eneki egy ezrest ? A szegény kis lány nem rendelkezett ezer forint fölött. De addig vőlegényének ötven forintot adott kölcsön, mig az .ezrest felválthatja az ezres felvál tás Csornán nem történt meg és a vőla gény elment máshová váltani — a menyasszony pedig csak várja várja vőlegényét és az ötveoforiutot . . . — NÖI furfang, amelynek természetesen a férj esett áldosatul. Egy hamis menyecske nagyon szeretett volna magának egy csinos uj ruhát venni, amit azonban a férj nagyon feleslegesnek tw tDtt. A dolog ily állapotában as asszonyka törte egyideig a fejét s nemsokára beállít as uráhos, mutatva neki egy csomó ssép féfiinget, amit egy szegény család árusít el 45 írtért. A férj egyideig kéreti magát, mert van neki elég fehérneműje 1 de aztán csak megveszi 50 írtért a saját ingeit Az asszonyka pedig megcsináltatja a csinos ruhát, s ast mondta, hogy es ajándék — a nagynénitől ! — A tlsza-eszlárl p« fist es ügy iratai f. óv február 19-én érkeztek meg, a magán panaszos fölebbesésével együtt, a nyíregyházai kir. törvéoysyéktŐI a kir, táblához 3762 ikt, ssám alatt, Az ügyira- tok as első büntető tanács jegyzőiének dr. Forrásy Ferenozoek adattak ki elintézés végett, ahonnan az íratok n kir. kúria elé fognak felterjezstetni. — Tréfás gyászjelentés. Tekintetes Hamusi Hamvaié Sserda ugy maga, valamint neje zzületŐtt Böjti N. H. és gyermeke N. P. mélyen szomorodott szívvel jelentik, igen tisztelt barátaik és ös meröseiknek, á mindenki által nagyra becsült szeretett, feledhetetlen apa s nagy apa Carneval urnák, farsangi herceg, Ba-chus lovagja Gsmbrinuss nagy keresztese, az adósság teremtője, a tánckedvelők igazgatója, a tüdővési alapítója, a fánk feltalálója * disznótor és lakadalmak fővédnöke, as öszsses farsangi bálok nagy szószólója s több nemes és nemtelen szenvedély tulajdonosának 8 heti boldog dőzsölés után. a pénses erszények vég elsorvadása következtében aa 1884. évi február hó 26-án nagy zaj s lárma közt, zenészek közreműködése mellett éjjel 12 órakor vig kedély állapotban történt gyászos elhunytát. A gyásztisztelet f. hó 27-én reggeli 9 órakor fog a helybeli zálogházban megtartatni. Béke hamvaira. — Szerelmes jegyesek. Egy fran-czia lap a következőt besséli: Egy jegyes pár, valóságos két gerle, a maire előtt áU, hogy házasságra lépjen. Mig a házassági szerződést telolvaaák; vőlegény és meonyasssooy ösztönszerűleg egymás kesét keresi és epedő pillantást vet egymásra. A maire egy öreg skeptikus, rájuk néz s est mormogja : „Szegény gyermekek I Mily kár őket megesketni I Oly nagyon szeretik egymást !„ Ujabb bizonyítékok. Kspcsolat ban as utóbbi közleménynyel, mely a jelen asásadban, kivált a gyermekek közt oly igen elterjedt betegségről, a görvóly-ről (Skrofula) esőit, nem less érdektelen Gross Mihály urnák, kerbitsheimi kádár nak Elzászban, egy levelét közlenünk melyben tudatja, hogy 13 éves lányának nyakán mirigy daganatos voltak, ép azon kőrtűnetekről, dr. Liebautnak a„regene-rálógyógymódról* irt füzetében (kapható Pesten Lampel Róbert könyvkereskedésében Váczi utcsa 12-ik sz. 30 krért.) s Görvély* csimű fejezetben olvasott. Hat hétig alkalmazta as e fűzőiben kifejtett gyógymódot, kiz leánya bajában, s most a következőket irja; „A regeneráló gyógymód teljesen helyreállította 13 éves leányom egészségét, ö nem görvélyes többét Fogsdja forró köszönetemet! S e soraimat adja át a nyilvánosságnak, hogy e hasznot könyvecske annál jobban terjedjen mindenfelé.*\' — Ai összetétele mindenemű sörnek, amint tudjuk, már ki lett dérit vs, a sör királynál a Hoff János-féle maláta kivonat egéssségi sörnél, azonban, mely Bécsben, és Berlinben gyártatík a Buda pesten a Hoff János-féle főüzletbeo Magyarország részére zsibárus utcea 7. zz. kapható — ez még éppenséggel nem sikerült. — E felett ugyan éppenséggel nem lehet sajnálkozni, mert a párizsiak eddig már reg utánozták volna, mig ellenben igy mrst még ezen unikumot a leg. nagzobb mérvben magasztalják. — Ez ott a korházakban az állami költségek közé szerződésileg fel van véve. A párisi orvosok a legkedvezőbben nyilatkoznak felőle. Dr. Lunel igy szólt: „Én ezzel ¦ zápkor nál iz szerencsés gyógyításokat tettem. Dr. Zimmermann: Én egy ízben még a tüdögümö kómái is, Dr. Laveran: Ezen malátakivonat sohkal jobb mint a hevítő, és részegítő bor; es erősít és elősegíti sz emésztést s a betegnek pedig éppen erre van legnagyobb szükségé. Magától értetődik hogy ezsel mi is teljes szívünkből csak egy értleemben lehetünk, mivel a gyáros királyunk érdemrendét viseli, a annak azonfelül még udvari ssál litója is. fogadtatik, ugy szép meseszövése vslamint költői leírásai elragadják as olvasót. Dal-mady G-yőző hangulat teljes költeménye emeli a lap tartalmát, az Ifjúkori dalok" legszeb köhöí alkotásai közé tartoznak. A képekÍBléeesmegválssstása, s rovatok tartalmas tarkasága a közönség igényeinek minden tekintetben megfelel. A szórakoztató részben gazdag t alany rovatra találunk, melyben a hasznos a széppel van összekötve. Előfizetési ára egész évre 10 frt fél 6 frt, negyedévre 3 frt . — Kompolthy Tivadar .Amerikában* czimü müvére kibocsátotta a\' megrende lési éveket következő tartalomnál : „Ae 1872-, 1874-, és 1876-iki évek folyamán Amerikában s a déltengeri ssigetvilágban tett számos utazásaim emlékeit össsegyüjtve, im egy önálló műben közrebocsátom. Némely részük már megjelent annak idején a magyar folyóiratokban, a nagyobb rész kéziratai azonban csak e mű kiadásával kerülnek először sajtó alá, útleírások, tárczaezíkkek s elbeszélések alakjában. A magyar közönség ama része, mely Amerika s népei jelen állapotáról tárgyilagos, hü képet bírni óhajt, közvetlen tapasztalásaim hú benyomása alatt irt jelen müvemben föltalálja ast. Es a komoly czélja ennek a műnek. Élénk, változatos lesz és szin-gazdag, amilyeu Amerika társadalmi élete általán. Ajánlom a t. közönség szíves pártfogásába. Egy füz \' tt példány ára-nyolezadrétü kötetnek 1 frt. Arany metszésű díszpéldánya 2 frt.] Tíz díszpéldány egyszerre megrendelve 15 frt. A megrendelési pénzek alulirt czimére, Veszprémbe, folyó évi márczius 30-ikáig küldendők be. Bolti ára ezután nagyobb lesz. Az „Amerikában" czimü mű diszes kiállításban f. évi ápríl hó 30-án jelen meg s küldetik szét Gyűjtőknek 10 példány után tissteletpéldánynyal szolgálok. Vessprém, 1884. márczius 5-én. Kompolthy Tivadar." Kompolthy Tivadar korábban megjelent müveiből megrendelhetők még sserzőnét a következő müvek; Tengeren és .szárazföldön, 1 kötet 1 frt. Dalok a tengerről, költemények, 1 kötet 1 frt 20 kr. „Vészmadár". Regén} a tengerész életből, Bell Currer után angolból, 3 kötet 2 frt. 40 kr. Mind az 5 kötet egysserre megrendelve 4 frt. Arany-metszésü díszkőtésben 7frt. irodalom. (E rorat alatt mesjemlitett munkák Nag-j gaaiisáo Wajdiu Joaef kOnyvk«resekedásébei kaphatok vagy általa coegTendelhstik. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan telje-temek.) — Nádor Kálmán könyvkereake désében (Bubapesten, Károly-köaut 8.) megjelent as „Ezeregy Éjszaka" teljeaki adásának 1-ső füzete. E mű. melynek nagy észét már félszázad előt koszorús költőnk Vörösmarty Mihály is leforditotts, mily a kÖny vpiscsról régóta letűnt, mindenesetre hésakot pótol irodalmukban. Mint az egysserü, de csapongó képzelődéasel szőtt keleti költésset egyik legremekebb terméke, kellemes olvasmányul ajánlható a legműveltebb osztálynak ugy, mint a nép számára. A tűzet kiállítása. — a Franklin-társulat nyomdájához méltóan, ízléses és díszes képekkel ellátott. As egészmÜ mintegy 36 fősetból fog állani, egy füzet ára 25 kr. s előfizetés utján is megrendelhető. — Az „Ország-Vilig* V. füzetének tartalma ujabb tanúsága annak, hogy Dögre Alajos a sserkesstő s a Wílckens és Waidl eség elkövet mindent s lap kitűnő kiállítására. ElbWésekel taLlunk Frau-kenburg Adof és Jakab Ödön tollából. Dögre Alajos „Törik vagy szakad, czimü génye as olvasó közönség által kedvsöen Beküldetett Elvesztette idejét és pénzét! Ezt cselekszi mindenki, ha gyomor- vagy májbajában egyebet használ, mint az általánosan ismert s nagy hírre kapott Brandt R. gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat, Csak egyedül ezek segítenek gyorsan s minden fájdalom nélkül s a mellett napi kiadásunk e szerre csupán 2 kr. Egy egész dobozzal 70 krért lehet venni a gyógyszertárakban. Papírszeletek „ A lázadó zsidók" czimü színdarabot adták egy kis katholikua városban. A lássdókst persze felfogadott napszámo sok képviselték. Förgeteges est volt ; a hős rámutat a seregre : „íme. a lázadó zsidók 1" Erre dördül as ég és a „lázadó zsidók" sorra mind keress\'--, vetettek. * Két ember társüsletet nyitott. Egyiknek volt pénze, a másiknak meg esze. Ettől kérdik, bogy hogyan nyithatott avval az emberrel üzletet, mikor nem ért hozzá ? — Hagyja csak — vála-szo\'á, — nekem van eszem, annak meg pénse: egy év múlva nekem -less pénzem, annak meg esze. * Mi as ember ? — Ezt egy franczia tudós ugy definiálta, hogy : az ember olyan állat, aki pökni tud. Egyik jön, másik megy. — Hát szaporodik-e a falamija, mi ? — Kérdi az ajtón belépő csendbiztos uram a csárdás gazdát. — Nem tudnk róla könyörgöm, ha csak a feleségem okosabb nem lesz . . . — Azt akarom kérdeni, azaperodtak-e azok az átkozott kapezabetyárok- mióta utolszor erre jártam ? — Vannak biz azok elegen. Éppen most állt odább egyik itt a hátulsó ajtón, mikor a komiszáros aramnak as elsőn be tetézett jönni. Jtügyik jön a másik meLr ¦ pusztulna ki msgva is a csavargóinak. A budapesti értéktőzsde hetije -lentése. BrandI Arnold bankháztól Bpesten. 1884. márcsins 13-án. A 6%\'°* magj ar aranyjáradék conversiója napirenden van és csak igen rövid időtartam válasst el bennünket esen nagyszerű hitelmüvelet végleges kavezatüi vitelétől és befejezésé tó:. Es alkalommal a német birodalom székvárosában van a súlypont, hová az osztrák hitelintézet igazgatója Weisa huszonharmadik bvfolyam zalai közlöny HIRDETÉSE K. märöz1u8 20 án 1884. lovag utazott egyezséget köteti dó a nyilvános aláiráe napja és annak msgas-ságá, továbbá as aláírási ár és azon kedvezmények iránt, melyek a 6%-ob magyar aranyjáradék-kötvények birtokosainak nyújtandók. ElŐraláthetÓlag nem az egéss összeg, mely 22& millió névértékű kötvényt képvisel, hanem csak a még eladandó 4%-os magyar aranyjáradéknak egy r-.-z*! fog nyilvános aláírásra bocsáttatni és ha meggondoljuk, hogy l88l. évben hat hónap alatt egy akkortájban ismeretlen állampapírból folyton emelkedő árfolyamok mellett 240 millió névérték eladatott akkor, kétséget sem szenved, hogy ez alkalommal is tekintve akiválóan kedvező kamatláb viszonyokat nagyszerű eredménye less ezen műveletnek. Nagyon érdekes az 1881. évi aláírás eredményeit megtekinteni. Nyilvános aláírásra 160 millió bocsáttatott, jegyestetett pedig egészben 4000 millió és p>-dig Londonban lOüO millió, Párizsban 1500 millió, Berlinben 500 millió és Ausztria-Magyarországban 900 millióstb. Párizsban valószínűleg nem lesz most oly nagy az érdekeltség,mint 1S81-; ben, másrészt asonban számíttatik arra, 1 hogy Nemei ország sokkal nagyobb mérvben fog jegyezni, mint annak előtte, mert bizonyos, hogy hatalmas szomszédaink mindinkább szívesebben vásárolják: államkötvényeinket. A Berlinben felmerült hír, hogy as aláírási árfolyam 77-50 írtban aranyban megállspittatott > tőzsdén hitelre Ulált. Ha ez csakugyan bekövetkezik, akkor valószínűleg a4%\'03 magyar aranyjára-dék árfolyama rövid idő alatt jelentékenyen fog emelkedni. A hitelréesvények árfolyama csökkent legmagasabb árfolyamoktól 327-60 visszamentek 323.10-re. Élénk Üzlet fejlődött ki a lefolyt hét alatt, helyi értékekben és pedig eisó sorban Scblíck-fele részvényekben, továbbá Dresche-téle és malomrészvényekben, melyek emelkedő árfolyamoknál vevőkre találtak. A Vasúti menetrje\'n d. rkeiik. Beesel. Indul. Ó P Ó.P. B. üjhely |P. t. i 8 Pragerbof P. t 4 s Bad. P.t. ¦i 18 1 Barca P. t 5 10 Finme Gy t 5 27 Bad. Gv.f S — Praperhof iGy.T 5 46 : B Üjhely V. v 6 15 Bad. V. v 7 15 Délben. boprnn v. t. 12 16 |j Bad. P. t. 2 Pragerooí P. t. 1 15 ! Prtgerhof P.t. 2 ¦ B.rcs V. T. 1 41 1 Sopron V. t. 2 55 Bad. P. v. 1 6« j Barcs V. t. 3 — éjj.l. Bod. V. t. »151 1 Pragerhof IGy t 10 55 B. üjhely P. v. 10 !!8 Fiamé Gy.v 11 50 Buda Qy.v 10 38 Bad. P. T. 11 Pragerh.í P. v. 11 19 B. Djbely|P. ». li Barcs P. v. 11 3 1 ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztá lyánál és as orehovíosai községbirónál betekínthetők. A kir.járásbiróaág, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1883. november hó 16. napján. 2065 1 — 1 Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SAXDOB. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajoonos: WAJDITS JÓZSEF. 4248. stám. tk. 883. Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járá»biróeág,mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel köz- 5022. szám. tk. S8S. Árverési hirdetraéuy. A csáktornyai kir. járásbíróság,mint telekkönyvi batóság részéről esennel közhírré (étetik, hogy Zakál Henrik Ügyvéd álUl képviselt N-uwirth Mór éa fia kereskedő czégnek Hrebák Mihály és neje Horváth Ilona Csáktornyái lakos ellen 118 frt 19 kr l5ke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényssékhez tartozó esen kir járásbíróság területén levő * csáktornyai 488. ssámu tjvkben A f 136/b hszszám alatt felvett az adó alepján 854 frtra becsült 96 ss. lakház udvar és kert ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10% bánatpénz letétele kötelezettsége mellett a csáktornyai kir. járásb\'iró- Koczíán Kristófoé hagyatéka ellen 83 frt! el»datni Í0S\' faírrólére\'tiV,TngyTaŰTH;n;irügyVéd I !*f • ¦»* ^"j^í - hm^M ^T?? által képviselt Barilla Re\'gina férj. Koczián j ^^^f^^ZJ?*™ Lónárdnénak, Nóvák Francziska férj.\\ n*PJ - - , j eladatni részletesebb árverési félté\'elek ezen kír. járásbíróság telekkönyvi osstá- >0©GOO<5QOOOOCOOOOO«300SIX500 Megnyitása az üvegfoíospfiák mükiülliíásáiiak az újonnan épült Bazárban. Ha csütórtőkön azaz e hó 20-án utolsó nap. 111-lk sorozat: FMfiáaorszái, Atir és Tunis. Péntek én szombaton IT-ik sorozat: Spanyolhon, Portugália, Gibraltár és a jó remény foka. •V Minden sorozat csak 2 napig láthatd. "S*C Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. Belépti díj személyenkint 20 kr. Tanriók, katonáknak (ó>-_mestertől lefelé csak 6 éráig) 10 kr._ CsalÉidJeBy 4= személyre OO iri-. Bérletjegy mind a 12 sorozatra 2 frt. 7 kr. tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kenusai kir. turrény-, ... , . . - . v- t l . rioi éa a Csáktornyái varosoirónál be-- székhea tartozó eteD ktr. járásbirOB.g te- - 1 rületéo leví a dekánoveoii 35. aa. tjkvben »k">tbetok. . . a t i íí i_ lufi j. k.r. A kir járásbíróság, mini tníakkvi A I 1—b sor saám alatt fele ressbuu K.O- , , J »\' caián Lénárd, Bálint, Miklós, Mária éa «*»••<!¦ lestámitoláli bank résavónyeiben salnlén j k°°T* "f\'6*"?-élénk ü.érk.dé. volt ésalelheto. , , Csáktornyán, I -so napján, Árfolyam-tabeUa. - István tulajdonául felveti és az adó alapján 993 frlra becaült ingatlan birtok, ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10°/0 bánatpénz letétele kötelezettsége mellett, a dekánovecai községháznál 1884-ik évi maja. bó 2G-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A résaletesebb árverési feltételek ezen kir.járásbiróaág telekkönyvi osztályánál és a dekánoveczi közaégbirónál be-tekinthetők. A kir. járásbíróság mint telek- 1883. évi októberbe 2061 l-l Árf.márc. iff. mire. 6-áo. 13-in. 4%-os aranyjáradék 91110 91J60 6 . » 121 85 12210 5 » » 88 66 88 60 i . ... n 113 50 114|25 Magyar dij 117 25 117 — , főldteherm. kólv. 100 50 ioo;so Osztr. hitel részv. 321 30 324 — n»»g?, ¦ n 328 75 326:50 „ lesiám. bank részv. 88 50 88 25 Keresk. , , 581 — 585 — I. magy ált. biz. t. „ 2975 — 3050 — Pannónia viszbizt. , 955 — 975 — Erzsébet malom , 258 — 257 — Molnároks sülök „ 441 — 448 - Pannónia „ 1200 — 1209 — Pesti közuii vasp. , 543 — 571 Oszt magy.államv. . 313 75 318 25 Pesti hazai takp. , 4720 — 4780 -- Ganz-féle „ 950 — 955 Nemz. vágyónk. , 96 50 95 Schlik-féle , 274 — 279 . Drasche féle , 172 50 169 50 5021. szám. tkv. 83. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság,mint telekkönyvi batóság részéről ezennel köz hírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt M&tyasecs Imre orehovi-czaí lakosnak Slibár András ugyanottani lakos ellen 2 frt 50 kr. tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyéhen a nagy-ka-ni/sai kir. törvényszékhez tartosó, ezen kir. járásbíróság területén levő az oreho-viczai 17. számú tjkvben A 11—6 sor szám alatt felvett ingatlanokból Stibár Andrást illető, az adó alapján 365 frt 24Va krra becsült Vi ed része ugyanezen ősszeg kikiáltási ár és enuek megfelelő 10°/o bánatpéns letétele kötelezettsége mellett az orehoviczai községbiró bázá-. nál 1884. évi május 21-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek Csáktornyán, 1883. hó 16-án. évi november 2066 l-l 4249. szám. tkv. 1383. Árverési hirdetmény. A csáktoi nyai kir. járásbiroság.mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt Simunits Mátyás és neje Kolenko Erzsébet felpereseknek Gyer-madí Simon csírkovljáni lakos ellen 46 ---.frt 50 kr. tokes jár. iránti végrehajtás* 4957. „. tk. 18S1. 2064 i —1 .ügyében, a nagy-kanizsai kir. törvény- a__^„/oi Isí^AtmAtív székbes tartozó esen kir. járásbíróság te- Árverési hirdetmény. \\ én levö ^ „. t]Sua A csáktornyai kir. járáabiróaág j A I 1 2 4—13 sor szám alatt felvett és mint leiekkönyvi hatóság részérő! ezennel . kB adó alapján 885 frtra becsült ingatlan közhírré tétetik, hogy Zakál Henrik . bírtok ugyanezen összeg kikiáltási ár és ügyvéd által képviselt Horváth Antalnak, [ QQnek megfelelő 10% bánatpénz letétele Jalsovecs József éj V«g. István szivi- j kötelezettsége melleti\'a csirkovljání köz-lakósok ellen 50 frt tőke e járulókai ¦ Bégbiró háza "*nnM • * * - — •¦ 10 órakor tartandó árverésen czai lakósok ellen 50 frt tőke s járulókai j Begbiró házánál 1884. évi május hó 27-ík iránti végrehajtási ügyében a nagy-\'- J •** ¦ • " • kanizsai kir. trvszékhez tartozó, ezen kír. járásbíróság területén levő, a azivi-cxai 37. sz. tjkvben Jalsovecs József, Mária és Mihály tulajdonául felvett 28 számú 302 frtra becsült házudvar legelő és kert, as ugyanazon községi 131 tjkvben A I. 2—7. 9 —11. sor sx. alatt Jalsovecz József tulajdonául felvett 356 frtra becsült — az ugyanazon községi 133. számú tjkvben A f 1—2. aorss, a. Varga István tulajdonául felvett és as adó alapján 113 frt 50 krra becsült ingatlan birtok a becsár, mint kikiáltási ár és ennek megfelelő 10°/0 bánatpéns letétele kötelezettsége mellett, a stivíczsi községbiró házánál 1884. évi május bó 20-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen olzdatoi fog. A részletesebb árverési feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a szivicsai kösségbirónál betekínthetők. A kir. járásbíróság, mint tlkkvi hatóság. Csáktornyán 1883-ík november hó 13-ik napján. Hivatalos piaczi arak. ííagy-Kanizsa, IS34. marcs. 12-én. Busa 10.—9.50.— Rozs 8.—7.50.— Árpa 8.20-7.50.— Zab 7.6.-80.— Ku.- koricsa--6,20—Széna--2. Mar- babus--56.— Boruhos--56.-- Disrnóhus--60.— Disznózsír —80.— Kitűnő minőségű UJ zongorák, BuchU (Básendorfer tanítványa) cs. kir. udvari szállító gyárából kaphatók NAGY-KANIZSÁN Rosenberg Ádámnál, (Tóth Lajos ügyvéd nr házában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó zongora, (gyermekeknek tanulásra nagyon alkalmas) 60 frtórt kapható. pján d. eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a czirkovljáni községbirónál betekínthetők. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1883 ik évi október hó 1-ső napján. 2062 1—1 4664. szám. tkv. 883. Árverési hirde traény. A csáktornyai kir. járásbírőság.mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, ösvegy Szabolek Bálintoé-nak, Mirics Imre opporoveosi lakos ellen 50 frt tőke s jár. iránti végrehajtási ügyé* ben a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez tartozó, ezen kír. járásbíróság területén levő as opporoveczi 58. ssámu tjkvben A1 60, 61. 267,382,428. 436 és5tf helyssinelési ssám alatt felvett és az adó. alapján 487 frtrss becsült ingatlan birtok, ugyan esen összeg kikiáltási ár 6> enoek megfelelő 10% bánatpénz letétele, kii te. lese-taége mellett as opporoveczi község-bíró házánál 1884. év május hó 16. napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A réssletesebb árverési feltételek esen kir. járásDiróság telekkönyvi osztályánál és as opporoveczi községbirónál betekintbetök. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Csáktornván, 1883. évi novembsr hó 2-án. 2063 l-l !9 TÁRCSA gyógyfürdő Vasmegyében. Szombathely ős Aspang vasúti állomásoktól kocsin 4\'óra alatt elérhető. Ásvány visel Dr. Lndvrig Ernő, a bécsi egyetem vegytani rendes nyil. ta-.-.árának ea évben újonnan eszközölt vegyi elemsése sserint szénsavas vaseleget g szabad szénsavat tartalmaznak, kitűnő hatású a nói nem különféle bántalraainkl, vérszegénységnél, a légzési és emésztési szervek Idült hurutjainál stb. A fürdőben postshívatal és távíró vau. Szamos és divatos látások. Olcsó- és jo élelmezés Füxdó orvos: Dr. Trio TYl », B Lajos. A fúrdö megnyitása f. é. május 18 án történik 2067 1-s A fiirdőigazgatóság. Alapíttatott io.se. WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tOioItöszerekgyara, harang. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban ós mindennemű szivaty-tynkban, elvállal telj es vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő tarsalatok és magánzók részéről modern technikai és érczöntődéje BUDAPESTEN, Rottenblller-nteza 66. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- ós magán fürdők felszerelésere, szagmentes ürszókek felállítására és minden viz-müvi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 9-80 Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. st»si|^festjifestx(t|^lw%w 5 1825/;84. síim. Nagy-Kan asa város taniciatól. j í Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa varos tanácsa által közhírré tétetik, < V hogy a Táros talajdonát képező, az ügynevezett Meskó-Jako- ;T povits-féle telken nyitott ntezában levő 11 ház telek és az <V ott levő ház anyaga 1884. évi márczius hó 27 én reggeli < j 9 órakor a helyszinén nyilvános árverés utján a városi <j képviselő-testület jóváhagyásának fenntartásával elfog adatni, jV mely időre és helyre a venni szándékozók ezennel meghivatnak. <f a vázrajzok és árverési feltételek a városi főjegyző <V hivatalos helyiségében mindennap a hivatalos órák alatt be- <V tekinthetők. <j Kelt Hagy-Kani?8án, 1884. évi márczius 17-én. <F A városi tanács. ^ W&jdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAQY-KANíZSA, 1884. márczius 23-án. Etitrteil ir ffétx érre......8 frt. m *vu ...... * . arcved érre......* • EffV sxám 10 kr. MIROCTESEK s hasábos petitsorban 7, masotluiv 6 i minden torabbi torért kr >\'vilitekben luruukéut 10 krért vetetnek lel Klucstári illeték minden egye* iárút létért 30 kr. StetfndÖ. Httszoiiiiarinadik éyiolyaaL1 A kp uellemí részét illető kíiiemé-njek t izerkesztöhfls, snyagi részét illető közlemények pedij, kiadókot bérmentre intézeadök : KAQT-KAKIZSA Wlajsícseaz Bements Hen letelek csak ismert munkatársaktól fogadutuak al. Kéziratok Witza nem küldetitek a nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai öuk. tűzoltó-egylet*, a .zalamegyei általános tanítótestületa , uagy-kar».izsai kisdedne%eló egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet* ,a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány* hivatalos lapja. Heteiikini kétszer, vásárnap- $ csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú iap. Menedékházat! E lapok hasábjain már többször hangoztatva volt a városi szegényügy rendezése. És nem olt nélkül! Nagy-Kanizsát mar mindenki a legtekintélyesebb magyarországi Tarosok közé számítja. Ezen hírnevet á bel- és külfölddel szemben leginkább, sót mondhatnók kizárólag földrajzi fekiésének köszönheti, mely a Dunántúlnak vasúttal való behálózás* s ezen hálózatnak a külföldi pályavo-nalakkal való összekapcsolása alkalmival Nagy-Kanizsát tette a pálya-vonatok focusává, találkozási pontjává, Igy azután nem csoda, hogy kereskedelme, mely nagy vidékénél fogva az ideig is virágzó volt, — rohamosan nőtt, emelkedett, jelenlegi forgalmával a kereskedői és üzleti világ előtt határozottan tekintélyét várossá tette. Nálunk ennélfogva idegen idegent ér. Aki Magyarországban ulazást tesz, az városnnkat sohasem kerüli el. Jönnek ide, megfordulnak itt különböző rendű, rangú és foglalkozató egyének; körülnéznek, vizsgálódnak s azután tapasztalataikat átadják hazájoknak, ki élőszóval, ki iratban. Épen azért nekünk erónktól telhetőleg oda kell hatnunk, hogy itt — legalább az oly dolgok, melyek mizériát képeznek — meg legyenek szüntetve. Ilyen agy a koldulás ügye is! Elképzelem, hogy mennyire szemet azúr egyik, másik külföldi előtt, — ha esetleg szerdán és pénteken tartózkodván körünkbe — látja mint tipegnek, vánszorognak házról házra a társadalom testi nyomorultjai, a koldusok. Hegütódéssel kérdezik, hogy nincs Nagy-Kanizsának menedékháza ? Nincs 1 Hát mi történik ezekkel a szegényekkel, ha a idővíszontagsig, betegség vagy bárminő más fizikai ok miatt nem birják végezni a szo kott és engedélyezett heti házalást? Ez bizony olyan kérdés, mely ha valamely idegen által hozzánk intéztetik, nem bírunk rá megnyugtató feleletet adni. Mert arra, a valószínűségnek megfelelő válasz csak az lehet, hogy nem házaihatás esetén elvesznek éhen, ápolatlanul, nyomorultul valami istálóban vagy félszerben. Ez pedig azután nagyon szomorú i színben tünteti fel a mi a humanis-{tikus állapotainkat. i Azért tennünk kell e téren! Csakhogy ilyen dolgokban nálunk | az a divat, hogy ráutalunk a városi ; hatóságra, összeszidjuk a magistratust polgármesterestül, hogy mért nem | karolja föl jobban a szegényügyet! De — édes Istenem! — az a magistratus, az a polgármester talán mindenhatóság, bogy egy „legyen*.* szavára meg lesz minden ? ! Nagyon nehéz Nagy-Kanizsán beláttatni, hogy a magistratus többet sohasem tehet, mint a mennyit a kezeibe helyezett anyagi és erkölcsi erő megenged. A város — mint ilyen — még legkevésbé sincs abban a kedvező helyzetben, hogy pénzügyeinél fogva egyebekre, mint a legégetőbben szükségesekre kiterjeszkedhessek. Azon — hogy ugy mondjuk erőszakos — haladás, melyre városunkat földrajzi helyzete utalta, nagyon-nagyon igénybe vették, szinte kimerítették a város pénzügyi erejét. Az elodázhatatlanul szükségessé vált hatósági és is iskolai helyiségek építtetése, uj állomások felállítása, a város rendezése, szépítése egyidóre nagyobb péazerót igénylő dolgok keresztülvitelére képtelenné tették városunkat. A magistratustól tehát inkább erkölcsi, mint anyagi támogatást várhatunk. Van nekünk szegényügyi bizottságunk ; ehhez fordulunk. Vegye kezébe egy menedékház létesítésének ügyét! Amit a városi hatóság — mint a közös vagyon kezelője — meg nem tehet, megteheti egyesek áldozatkészsége. Ugy tudjuk, hogy városunknak már ez ideig is van — habár csekélyke — szegényalapja. De végre az mégis csak alap. s mint ilyenre már építeni lehet. Nem szükséges mindjárt valami nagyszabású tervvel föllépni! Mozgalmat kellene indítani először az iránt, hogy egyes családok váltanák meg a heti koldulást, vagy azon összegecskét, melyet he-tenkict vagy mondjuk: havonkint a koldusok között kiosztanak, szolgál tassák be egy — a szegényügyi bizottság kebeléből kiküldött — alapgyüjtő kezeibe. Már csupán ezzel is körülbelül megszüntethető volna a koldusok házalása. Ezen kívül lehetne felállítani vendéglői asztalokon s egyéb nyilvános helyiségekben gyűjtő pörzsölyöket, melybe — ha egyik-másik egyén vagy társaság jó szelleme ugy hozná magával — az -emberi könyörület fillérei jutnának. Meg van még elég utja, módja az ily dolgok keresztülvitelének, csak jóakarat, buzgalom és csüggedetlen-ség kell hozzá. Ily módon a létesítendő menedékház tőkéje napról-napra, hónapról hónapra, évről-évre gyarapodva, végre oly tekintélyessé nőne, hogy az ige testté válhatna. Nagyon szép missiója volna itt annak a menedékháznak ! Menedéke lehetne egykor azon polgártársainknak is, kik önhibajok nélkül koldusbotra jutottak, kiknek ez idő szerint nálunk csak egyetlen menedékházuk van: .... a koporsó ! Nyilvánosságra hoztuk ez eszmét, mely nem csupán a mienk; sok jó lélekben és régóta érlelődik, Azért — ha a szegényügyi bizottság a sajtó szerény szavait méltatni fogja— reményünk van, hogy azt érvényre is emelendi. Ne csűggeszszen bennünket az a gondolat, bogy hozzá idő éspedig meglehet: nagy idő kell 1 Ha nekünk nem is, büszkesége lesz unokáinknak ! S ivadékaink áldani fognak érte porainkban! A kereskedelmi válságról általában. Hogy a kereskedemj váltságokat rendesen iulüzérkedések szokták megelőzni, sót hogy a nagymérvben elharapódzott tulözérkedések, minta nem egészséges kereskedelmi viszonyok nak tünetei, a válságoknak közvetlen okozói is lehetnek, elismert igazság; de viszont meg kell tagadnunk azon általános nézet jogos voltát, mely minden válság okozójául csak a tulttzérkedést vagy a mi az azt használók nézetei szerint egyértelmű a szédelgést tekinti. Kisértsük meg a tulüzérkedés, eme áremelkedéssel járó és épen azért a fogyasztó közönség előtt okadatolatlanul népszerűtlen művelet érdekében, egy gyakorlati példát felhozni. Egy kedvezőtlen aratás ugy u ennyiség, mint miuóség tekintetében nem képes fedezni a megszokott szükségletet Kevesebb termett, mint a mennyit az illető állam rendes körülmények kőzött fogyasztani szokott. Ez esetben, ha a hiánylat behozatal által nem fedeztetik, okvetlen kevesebbnek kell lenni a | fogyasztásnak is. Egyszerű igazság és mégis századok kellettek hozzá, !hogy felismertessék. A fogyasztás ! redukálásátóli irtódzás erőszakosan \' ki akarta kerülni amaz igazság konzekvencziaját és módot szeretett ] volna kitalálni arra, hogy rosz ara- tás esetén és behozatal nélkül is ne legyen kénytelen kevesebbet fogyasztani. Tegyük föl, hogy egy állam évi szükséglete 12 millió mázsa gabona, de nem terem csak 11 millió; — éz esetben, ha á fogyasztás a rendes mederben folyik, 11 hónapig nem lesz fennakadás, de a 12-ik hónapra nem jut semmi és belátja a teendőt és azt diktálja, hogy takarékoskodni kell; vagyis ama hiánylatot mindjárt kezdetben szét kell osztani mind a 12 hónapra. Ugy de ezen közgazdasági elv érvényesítésére csak egy módot ismer a tapasztalás és ez: az áremelés. Ez lesz képes csak kényszeríteni a lakosságot fogyasztásának mérséklésére. Ilyen idő- és czélszerü áremelés pedig csak a kereskedelmi üzérkedéstől várható. Természetes, hogy a kereskedelmi üzérkedést ez esetben is a legnagyobb ellenszenvvel fognák fogadni, pedig a legcsekélyebb jóakarat és tapintat azonnal belátja, hogy ez esetben az mintegy végrehajtó közege egy közgazdasági igazságnak. Az áremelés vázolt előnyeit nem fogják akarni észrevenni, hanem csak az lesz szálka mindenki szemében, hogy a kereskedő a viszonyok véletlen alakulása következtében az emberiségnek tett szolgálata jutalmául némi nyereséghez jutott, a fogyasztó közönség rovására. Mondhatjuk tehát, hogy a keresicedó mindaddig, míg a közgazdaság érdekét mozdítja elő műveleteivel, mindaddig, mig az üzérkedés által emelkedett árak a közgazdaságnak hasznára vaunak, a rendkívüli nyereség is jogos és méltányos lejz, ellenben ha az áremelés nem a dolog természetes következménye, hanem az üzérkedés mesterséges szüleménye : a nyereség jogtalan, eljárása pedig közgazdaság ellenes lesz. Ez a jogtalan nyereség azonban megszokta magát bőszülni, mert a mesterségesen felcsigázott tarcza. Ha rád. ^ H* rád halotti fátyol Idő elöl: borulat, Be sok ssiv fájna érted, Bs sok sz«m köoys halina D« éo, erj végső csókkal Halt ajkadat leaárra, San kÖBuyti ksdrvel msnaák Ütáaad a halálbal ÁBRÁNYI EMIL S 0 I y é d é t. - Rajz. -Kern valami iszonyú tengeri katasztrófa hajmeresztő képét akarom a nyájas olvasó elé tárni,nem az elmerülő bajé népségének szívetrázó vegjajs.it, hanem egy mindennapi történetet, egy elzüllött,küzdelmes élet képét retem papirra. Es élet agy leányé volt, kinek csak két hibája \'ala: nagyon tudott sseretoi s nagyra \'átjött. Saorroru ssínjátéka a sorsnak, mely* htn hárman voltak rajtam kivül a személyek: én, ki most as Ügyek diplomatikus védője vagyok. Tasnádi Pali bará tom, ki mint orvos, számtalan beteg másvilágra expediálásával vesződik ¦ Fürge Matyi a háasonbérl fia, ki most mint .Zsán" forgolódik a főváros ősrégi .Kammon\'-jának füstös falai között, hü-zégaasa hordva a „trinkgeld* reményé-bsa a dákokat és pikolókat, A negyedik fosasmély, a darab „Finom Rózsi*-ja ott pihsa jeltelenül a kerepes! m végén. Szenté Erzsi, a biró lánya bokorugrós ruhájában, felpántlikázott hajával, sokat mondó sötét sze meivl, örökké mosolygó eperajkaiva!, mézédes szavaival már zsenge lánykorában a bírói lakhos csődítette nemcsak ZagÓ falujának,hanem a környékbeli községeinek is legényeit. Én a .magyar* rektornak, Tasnádi Pali a „német" kántornak sFürge Matyi a haszonbérlőnek fia, — forgolódtunk a pajzán, csintalan leány körül. No az igaz, ennek már kerek tiz éve, de bizony akkor sem volt jobb a ilág. Hogy több volt Erzsi szivében a szeretetnél Tasnádi barátom iránt, ast évek során át tapasztaltam, mikor kocsira rakva bennünket a ezók-mókjaio-kat, oly bánatosan nézett az elválás pillanatában Palira, mintha öröKre elbúcsúznának. Mait az idő, én hűségesen kapar-gattam egy keresett ügyvéd irodájában a mint jogáss ember, ismertem a kávéházak s más .becsületes" helyiségek .bibliát" forgató egyéniséged, Pali pedig jó étvágygyal bcncsolgatá — erősen füstölve ~ a klinika bolttesteit. Mint jó na rátok, együtt nyögtük a „becsapott" tárgyak kamatai:, együtt csináltak a jegy-sőkönybe felirt pénstkéró leveleket Öregjeinkhez. Hasa ritkán mentünk, a minek eg volt a maga oka. Már a negyedik évet tapostak s a pályáról tezdéak komolyan gondolkozni, midin karácsonyra Zugóra rándultunk ki. Bárcsak ne mentünk volna, talán egy életet menthettünk volna meg. \'Szenté biró Erzaikéje és Fürge Mátyás ülték aznap kézfogójukat. Termésietesen kettőnket is meghívtak s mi a jónak elrontói nem lévén, ugyrnesak mulattunk a vályogvető művészeknek vígságtól s bánattól reszkető hangszerük mellett, — a boldog pár örömére. Pár nap múlva visszatértünk a fővárosba. Egy napon Pali rohan hozzám. — Mit tegyek? A biró Erzsikéj\', fenn van, a collegeim gúnyolva vezették szegényt hozzám, mert engem keresett Én lehajtám fejemet s elgondolkoztam. Mily könnyen botlik as ember s talán örökre elesett. — Bármit keres, haza kell küldeni, A főváros erkölcstelenség, bttn fészke, itt nem maradhat, — mondám szigorúan — Az mind igen ssép édes barátom, de azt mondja, hogy engem szeret s nem megy Zugóra, mert anyja ráerőlteti megint Fürge Matyira, No, hát most boldogalj vele. Te is orvos vagy, as anyagiakat, én a belső bajokat gyógyítom, de ssivet nam tudok gyógyítani. Hiába okoskodtunk, hiába volt minden rábeszélés, Szenté Erzsi nem ment hasa. Bejöttek szülei is, de erővel sem lehetett basavinni. A merre Pali járt, egy lény árnyékként kisérte. Pali re*telte a szegény leány esetét. Egy nsp már ott Ült a „Kammon* fáayea trónusán egy piros srczu .keasir* leány. Szeme most is ragyogott, ajkai most is mosolyogtak mindenkire. E lány Erzsi volt. Tudtuk, mi üste őt idei a vágy, hogy Pali körül lehessen. Tanyánkat egy más kevésbbé látogatott kávéházba tettük át. Pár nap múlva a „kassir lány* ott is Erzsi volt, most már „Lujza kisasszony*. Egy napon Fürge Matyi, a mi hajdani gyer mekkori gombosó 8 vesszőn lovagoló paj tásuuk állit be hozzám. — Hol van Szenté Erzsi, az én menyasszonyom? Akárhol legyen is, felkeresem, a ha még lehet, visszatérítem a becsületes útra. Szegény fiul Nem ismeri még főváros imádott nagyszerűségei mellett rejtelmes bünfésskeít, nem a kedveső alkalmat kizsákmányoló anyagi s erkölcsi hyénákat. — Nem tudom I Olyan as a lány már, mint a bolygó csillag, sok felé lünik fel. Talán a „Zrínyi* ben megláthatja. Nemi Elveszett, eUülyeát örökre! Ne menjen oda. Egy részvétkönnyet facsartam ki ssemeimből. Nagyon kegyetlen a sors játéka ez igazán szerető fin iránt. — Megyek, felkeresem — s ezzel elrohant. Nem tudom, hogy milyen volt a megdöbbentő viszontlátás, csak azt hal loltam később, hogy Szenté Pált, az érdemekben megőssült bírót z nemsokára hü életpárját is elkísérték oda, honnét u-m tér viasza aooki. Megtörte őket a bánat, szégyen .... Szülőfalamban, Zugon örökre elfelejtették Szenté Erzsit, ast a csinos lányt a a falu deli, úrias dalosát, Fürge Matyit. Nemsokára elhagytam a zajos fővárost s egy kis városkában telepedtem le. Feledém már e szomorú történetet i c*aládi gondok vették igénybe erőmet. Tasnád. Palinak is felvitte Isten a dolgát egéss a kórházi fóor vosaágíg. Néhány év múlva hivatalos ügy elintézése végett a fővárosba kellet utaznom. Pali barátom haragja dacsára egy szállodában telepedtem le, mert ismerem a pesti nyomoraságok egyikét: a lakás bajt. Bevetődtem a köseli, ősrégi „ Kammon-* bs. "Hát ki fogad,mint az én Fürge Matyim: a „Zsán*. — No megkerült-e Erzsi? — kérdem reménytelen mosolyogva. Szomorúan rásia fejét s szemei czél-tslanul tétováztak. — Meg se akart ismerni, rám nézve jegyesem meghalt, elveszett .... mind-Őrökre. Szngeny Zsán, hogy könyezetl. Egyszerre felpattan. — Nem szeretek már senkit 1 „Fizetni* 1 Igen I Tessék egy esti lap ! Csak mindenki ily könnyen vencá a szerelmet. Átnézem as esti lapot. Egyhangú, unalmas politika, szokott nvpi hírek. — Ezek ss öngyilkosok mily megdöbbentő mérrben elszaporodnak. Egész mánia lesz. Ima, itt is! (.Egy úrias ruhába öltósött 26 éves lő\'tegnap éjjel a láocshidról a Danába ugrott. Rögtön ke* reaéaére indultak, de csak ma délben fogták ki holttestét s a Rókusba szállították." Ssomora jele az időknek. A lapot letettum s egy balost téve a tálezára távoztam, hogy Pali barátomat felkeres sem. A booczolÓszobába utasítottak. Iszonya rothadt levegő, hajmeresztő, szétszórt emberi tagok. Egy szivarra gyújtottam. A kölcsönös ölelkezés után barátom igy szólt: — Rögtön végzek 1 Tegnap fogták ki a Danából. Csinos lehetett. Ugy hasonlít Szenté Erzsihez. Csak még aa- HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. z a la i közlöny MÁRCZIUS 23-in 1884. árak reákcziója, rendeset az azt előidézői: kárával végződik. A nélkül, hogy elismertük volna tehát, hogy a tnlüzérkededés mindig jogtalan, állítottak, hogy azok rendesen előhírnökei a kereskedelmi vakságoknak. A kereskedő, mihelyest oly tüneteket sejt, melyek valamely csikknek a becsét már a közel jövőben emelni fogják, például rosz aratásra vr ló bizonyos kilátást, vagy bábom okvetlen bekövetkezését, figyelmét azon czíkkre fogja fordítani, melyeknek értéke a sejtett tünetek bekövetkezésével emelkedni fog és törekedni, fog egyúttal ama czikke-ket eleve beszerezni olcsón, bogy annak idejében drágán adhassa el; már a kereskedőknek ezen előre való gondoskodásából származó keresletei felszöktetik az illető czikkek árát, mert: majd eljön azon idő, mikor ama czikkek iránti kereslet szorgos lesz, az előrelátott körülmények beállta következtében. A kereskedő, ki idejekorán beszerezte azokat mérsékeli árért, most midőn a kereslet fejtté nagy, az ár felszökött, könnyen jnt nagyszázalékn nyereséghez. Minél tovább tartanak ezen kedvező kereskedelmi konjunktúrák, a kereskedőknek annál. tovább van bő szüretjük. Ugy de épen az a baj, kogy a kereskedői osztály sem ment az általános-emberi gyarlóságoktól s minél jobban kiakarván zsákmányolni a helyzetet, az áremelést a végletekig viszi. Nem számit arra, hogy a kereslet nagyságát előidéző okok meg is szűnhetnek, hanem csak dugaszolja raktárát minél jobban és minél nagyobb nyereség reményében. A nagy drágaság miatt a fogyasztást a közönség a lehető legalacsonyabb fokra redukálván, a kereslet szűnik; a rosz aratást követi a jó, a háború által hozzáférhetően áruk forrása, a háború mul- i tavai ismét megnyílik és az illető czikkek kezdenek rántásukból veszíteni. Ekkor a kereskedő megnyitja raktárainak kapuit s azon áruit, a melyeket előbb meggondolva adott ki, kínálja erősen; a piaezot egyszerre elárasztják a forgalomból kivett czikkek, a közönség pedig nem kap rajta. Az árak rohamosan hanyatlanak,, bukás bukást éri és kész a válság. íme a tulüzérkedést követő reákeziók minthogy a közön- séget a fogyasztás redukálására in tette, közgazdaságilag szükséges is volt, de mert a korlaton tul csapott kereskedelmi válságnak lett az elő hirnöke. Van még egy eszköz, mely ! leirt viszonyok következményeként jelentkező válságok gyors fejlődésere el mérgesitésére nagy hatással van. Ez a váltó-forgalom. Mielőtt erról egyet-mást elmondanánk, előre bocsátjuk, hogy korántsem czéluok a váltó-forgalomnak a kereskedelemre gyakorolt kedvező hatásából levonni, hanem csak jelezni akarjuk, hogy a váltó általi fizetés, épen annak kivételes sajátsága és jogi természeténél fogva, ha nem eléggé előrelátólag és óvatosan kezeltetik, felette veszélyes lehet és a tul üzérkedésre ösztönül szolgáthat. (Vége következik.) Levél a szókvárosból. ZzU-egemeg, 1884. márexias 19. Kii városunk egyhangúságát aso-moru esemény zavarta meg. Csiasár Pált, z helybeli polgári iskola rendes tanítóját, kit ifja kora virágban veaztetiüak el, kísértük ki f. hó 18-án a temetőbe. — A lelkiismeretes és buzgó tanító, a tiszta jellemű férfiú, ki családjának reménye és támasza vala — nincs többé I A tüdóvész oly betegség, mely nem ismer irgalmat I A részvét, ssánalom éa elismerés Itak azon érzelmek, melyek a nagy számmal megjelenteket az elhunyt temetésére vezették. De még nagyobb erővel yilvánaltak ez érzelmek akkor, midőn a nyílt sír mellett Udvardy Ignácz polg. isk. igazgató a következő beszéddel búcsúzott el ss - retett kartársától: Kedves pályatárs 1 Mielőtt drága tetemeid felett a sir őrök éjjele bezáródoék, nekem jutott a szomorú feladat pályatársaid nevében az utolsó „ioten hozzád*-ot mondani. — Mélyen érzem a lesújtó pillanat jelentőségét, — tudom, hogy megváltozhatatlan helyzettel állok izem köz\',1 mert e koporsó tégedet — tiisteletünk és szeretetünk kedves tárgyát örökre elsárja előlünk, de mégis oly nehéz, oly kétségbe ejtő megbarátkozni ama eötét gondolattal, hogy tégedet, mint hivatásodnak a legnagyobb buzgalommal megfelelő tanítót, kit mint kria tály tiszta jellemű férfi nt, mint Önzetlen igaz barátot tiszteltünkéi sserettÜnk: a halai zord kézzel az élet fájáról kegyetlenül leszakítván, körünkből örökre elragadott. Elragadott élted viruló tava szán, nemes hévvel eltöltőt t pályádnak küszöbén, midőn hosszú küzdelmek és fárazztó munka között sz élet zajló ten- gerén ide s tovs hányatva végre biztos rérpartra találtál. — Családod öröme, büszkesége valál ; — most óazbe boralt atyád, testvéreid és rokonaid szívszaggató fájdalmak közt ál lanak meghidegült tetemed körű1. Hosszú kínos betegség mártírja valál, mégis oly nemes példát adál nekünk, mint ki a sorvasztó betegség daczára majd élted vóglebelletéig hivatalos Kötelmeidnek htven megfeleltél, mert pályádon nemes önérzettel, példás buzgalom ma] mfiködiél. — --Most Isten veled 1 Buzgó imát rjbegnek ajkaink érted a magasság-beli trónusához. Isten veled s nagy napig, a feltámadás nagy napjáig, hol ismét veled találkozni fogunk I Áldás, béke lebegje körül dicső poraidat t Isten veled I.. .. A könyek, melyekot agyásstisstelet tet tevő közönség hullatott as elhunyt sarja felett, elég világosan mutatják, hogy a jobb sorsra méltó férfin rövid ideig tartó működése alatt oly érdemeket szerzett, melyek nemcsak kartársai, hanem a nagy közönség részéről is méltán vívták ki as elismerést. Oly érdemek ezek, melyek-, re lelkesülten biva\'.kozhatik minden tan-férfiu, ki életét a tanítás és nevelés nehéz feladatára ssentelte ! Legyen könnyű a hant, mely tetemét fedi 1 ..... K. HARSÁNYI SÁNDOR. agyvelőt néztem meg. Gyönyörű tanul mán y fő. Éa mereve^ néztem a mészárlást. A mai vacsorámat a manó vitte már el Ránézek a hullára. Az ingen, zsebkendőn „Sz. E.\' betÜk. Setét zzemek, halálban is mosolygó ajkak .... Igenl Ez Szenté Erzsi holtteste, ki téged szeretett s ezért elhagyta jegyesét sszüleit. Itt as \' az ismertető szemölcs, alsó ajka alatt. Legalább izépen temettesd el 1 — Majd a többi darabokkal együtt elássák. Különben hogy vagy ? 4 — Kérdé flegmalice barátom. — Menjünk vacsorálni. — Iixonyu emberek ezek az orvotok l Göcseji levelek. Göcsej, 1884. Tekintetei szerkesztő url Ugy hallottam, hogy jó ssivvel van a ködmeoes emberek iránt; lelkén viseli sorsukat; szeret velők szót váltani Azért én is sbbsn a jó reménységbe! vsgyok, hogy tőlem, mint egyszerű paraszti embertől, nem vesssi roass néven hs egyetmást beküldök a postán és elmondom ami a lelkemen fekszik, meg amit itt-ott hallok vidékjártomban. Igaz, hogy — hs mindjárt Öregbiró vsgyok is — annyira nem vittem eszemmel, bogy minden hiba nélkül le tudnám Írni, amit búmban, örömömben elgondolok; — de azért van a nótáriusunk; jóravaló e.nber, az majd rámába üti. Én kérem alázatosan! — mint bi rója egy szegény, keservesen adósé és mélységesen eladósodott községnek, sok ¦zor megfordulok Nagy .Kanizsán. Hol egyik, másik keményssivü prókátor ajtaján kopogtatok, hol a bank- és váltó-üsleteket és takarékpénstárakat járom meg szegény polgártársaim ügyében, bajában Igy asután helylyel, kösse! csak tanul az ember valami kis politikát. Jártában, keltaben sokat hall, lát az ember, sok minden meghányódík, vetődik fejé- ben. Ha megengedi tekintetes szerkesztő ur. megdiktálom ast a sokfélét néhs-néha a .Zalai Közlönyének.*) Ezen levelemben is ssólok egy pár szót 1 Múltkor Kanizzára mentemben a kié-kanizsai töltésről iattam. hogy ott ast a posványos rétet valami szerencsétlen potenták tarják, marják. Már as még is csak sok, amit ezzel a mi szegény hazai földünkkel caelekesznes; ezek a futőlótó idegenföldiek — gondoltam magamban. Most megint mi isten csudája\' akarnak itt? Megállítottam lovaimat, e n stem azt a vörössapkás, bugyogógatyás rácz-nemzetséget. Az orsságut közelében egy nyuladt növésű, pasztőröz hajú sovány ur forgatott a kezében egy százlynku cserépfazekat. Illegette, billegette, ssemre vette kivül, belül. Ejhnye no! Ez már megint valami íde szakadt, caeréprágó német leheti — mondom magamban. De leütötte a gondolatomat; megszólított magyarul. „Talán ezeket a potentákat nézi bácsi?\' — kérdi tőlem illendőséggel mondám „jó napot.* „Hát — mondok — nem annyira Őket, mint a dolgukat. Mi ménkű lehet a s.ándókuk?- B^znk biz itten zöldséget akarnak termeszteni !* ,Mi a\'V Zöldségei? Ezt már nem hittem volna. \'Sz a mi nótárius urunk váltig ast hajija, hogy annyi z 5 I d s é g e t sehol nem látott még, mint Nagy-Kanizsán.* „Zöldnek isten elég a 0 1 d itt majdnem minden, csakhogy nem enni vslő, mert megemésztheted len;" mondja ő. Bibliát olvasott keresztény vagyok, hát mindjárt fejen fogtam a izót. Beszélt Hírek. — Hynieu. Dri Neumann Ede helybeli főrabbi tegnap este váltott jegyet Dr. Kajserling budapesti izr. hitszónok hájos és művelt leányával Kajserling Emma urhölgygyel. A szerencsés választásnak örvendünk. Boldogság kísérje e szép frigyet. — A nagy-kanizsai válass\'ó kerü let ssabadelvű pártjának értekezletéből kiküldött bizottság márczius 15 én tisztelgett Budapesten dr. Falk Miksa árnál felkérvén őt & képviselőjelöltség elfogadására. A küldöttség tagjai valának: Ba-bóchay György, Bátorn Lajos, dr. Boncaik Ferencs, Dolmányos László, Eben spanger Lipót, Eperjessy Sándor, Fábián Ferencs, Garai Benő, Gudlio László; Gut-mann Vilmos, Haba József, Hirschl Ede, Kiss György, Klein Illés, Láng Pál, Ma-ninger József, Nagy Béla, Németh Antal, Plíhál Ferencs, Sebestény Lajoi ás Svaa-ties Károly. A küldöttség szónoka Eperjessy Sándor, ékes szavakban tolmácsolta as elismerést, melylyel a nagy-kanizssi szabadelvű párt Falk érdemei iránt viseltetik 9 melynek alapján a nevezettet képviselőjelöltnek egyhangúlag felállította. Falk a megtiszteltetést hosszabb beszédben köszönte meg s. ast monda, hogy ba teljesen ssabad keze volna, azonnal föltétlenül elfogadná a jelöltzéget, de ő jelenleg még a keszthelyi kerület képviselője, mely őt 9 éven és minden alkalom- mal a legfényesebben kitüntette. A készt helyi kerület a jövő választásnál elejthet! Őt, de ő nem ejtheti el e kerületet mindaddig, mig as maga ki nem jolentí, hogy mandátumát más kezekbe óhajtja letenni. Mihelyt a kessthelyi kerület ily értelemben nyilatkozik, Falk szívesen fogja elfogadni a nagy kanizsai jelöltséget és nagyon megtisztelve érsendi magát, ha ezen kerület képviselőjének megválasztja. A küldöttség déli 1 órakor Tisss miniszterelnöknél tisztelgett, ki a küldöttséggel hasamosb ideig nyájasan beszélgetett. Délután 5 órakor a küldöttség tiszteletére as Európában dias*béd volt. Jelen voltak a depaUtíó tagjain és dr. Falkon kivül Tissa miniszterelnök, grófSzapáry, Tre-fort, gróf Széchenyi, báré Kemény miniszterek és PrÓnay államtitkár. Hat óra után megjelent dr. Schlaach szathmari püspök ís, ki a nagy böjt miatt as ebéden nem vett részt. A dissebéden dr. Falk kezdette meg a pohárkössöntéseket, emelvén poharát a kormányelnökre, mint as országos szabadelvű part törhetlen jellemű nagy vezérére, utána Plihál Ferencs éltette dr. Falk Képviselőjelöltünket igen tapintatosan fejtegetve, hogy alkotmányos államban as ellenzékre ssükség van, kerületünkben már két Ízben győzött as ellenzék, képessen most a ssabadelvüpárt ennek ellenzéket s elmaradhatatlan a diadal. Hirschl Ede ismét a kormány-elnökre s vissont Tisza*"Kálmán a kanizsai választó kerület ssabadelvű pírtjának s illetve a kü\'döttségnek éltetésére emelte poharát. A cercle alatt élénk kedélyesség uralgott. Dr. Fáiktól szívélyesen bucsut vett ¦ küldöttség azon meggyőződéssel, hogy megyénk, kerületünk s városunk disie- és örömére történendő megválasztáis üdvadó lesz. — Unger Alajostól a követ- i jelöltség általa újból való elfogadását czéizó kérelemre a következő választ adta: „Tekintetes Remete Géza urnák, mint a függetlenségi párt Elnökének Nagy Kanizsán. — KülönÖten tisztelt Elnök ur! Mély köszönetre és örök hálára kötelez a v nagy-kanizsai választókerület függetlenségi pártjának f. évi márczius hó 16 án kimondott s velem hivatalosan közlött azon határozata, hogy a jövő országgyűlésre képviselőjelöltül ismét ¦ csekélységemet óhajtja IfeüépUtni. Őszintén sajnálom, hogy I a szülővárosomban tapasztalt, ugy politikai, mint társadalmi és közgazdásza ti tekintetbea éles ellentétben álló, s a kebelükből választott képviselő lelkiismeretes működését megzsibbasztó helyi viszonyok miatt árra kell kérnem önöket, hogy a kerület jelöltségétől — melyet komoly elhatározásom folytán el nem vállalhat- \'} Igen szúcsen veiEsztik. ss az ur neaem azután tengernyi sokat a vöröshagyma kelendőségéről, hajszákról, választásról, egy kanizsai zsidÓfalÓ újságról, akí nem lakik Nagy-Kanizsán, hanem cssk amúgy árkon túlról ütné a asidókat. Legtöbbet ért, hogy megtudtam ast is: kit akar a jobb párt követül? Bizonyosan tudja iszeu tekintetes szerkesztő aram is, hogy a Falk M i s-k á t kiáltották kt. Issen, hogy a Nagy-kanizsaik est nem bánják meg, — az bizonyos. Hallom: valami 40 ember ment el a beleegyezéséért. Ez is ma-, tatja, bogy az milyen nagy fontossága. Smivel a nép ügyeinek emelésére csupán a fé berkesek nem elégségesek, a deputi-tiobe. feketekesüe-k e t ic válssstottak. Lett as ekepen, — ha akarom : f e h é r, ha akarom : f e-k e t e. Elég as hozzá, hogy Falkot bizony megnyerték; amire G y Ő r í f y köonyén azt a viczcsel mondhatná, hogy ennélfogva Falké avessteaég. Csakhogy persze a függetlenségi párt nincsen humoros kedvében, mert Ungernak is humora veszett drágán vessteséget csinálni a kormánypártnak Nagy-Kanizsán. Azt mondja: Ő bizony többet nem csináltat magából tizeser forintos M i s k á t csak azért, hogy duruszája lehessen Fáiknak I Most azután van is forrongás as ellensókben. A függetlenség sseretne független lenni, a mérsékelt ellensók is független akar maradni; míndakót ellenzék annyira törekszik a függetlenségre, hogy végre majd Nagy-Kanizsán közös erővel emésztik föl a függetlenléget* De hát így szokott as lenni kérem hlásatoaan ! Sok mindent beszélt nekem as a ténsar, aki ott Nagy-Kanizsán mindenféle régiséget rakosgat össze. Fura gusstusa van, az Isten rosss néven ne vepye neki! Hanem a gasztusához igen jó helyre szegődött, mert olt bizony van bőven régiség. Annál nagyobb izüké van — amint hallom — as újságnak. Ha por van, nem ujaág, ha sár van az sem újság. Ha valaki a szélvész ellen megy ós földhöz vágja, nem ujaág; ha valakit elkap a szélvész és viszi ... vissi... s anélkül, hogy erejébe kerülne, magasba jut: éppenséggel nem újság. Ha valakit — mert a bőrében nem fér meg — kiexequálnaka boréból: nem újság : ha meg valaki dupiabőrt visel: as sem újság. i Hr a tegnapi jÓbarátnk, m a már egymást marják, nem ojaág. Ha a m a i ellenségek — kik egymást sárral hajigálták — holnap Lk ö z ö a* haszonért ölelkeznek, legkevécbé sem less újság. \\ Ha valaki korma ny párti volt és függetlenségi lesz, nem újság ;ha függetlenségi volt Óz kormánypárti less, legealegke-véibé sem újság. Na hát ennél fogva, tekintetes szerkesztő uram, én ugy gondolom, hogy Nagy-Kanizsán minden csak régiség, és ott igazán elmondható bölcs Salamonnal, hogy semmisem uja nap alatt. Ha azonban Falkot megválasztják ss újság less, de azért senkit sem fog meglepni, csupán az tllnoié-k e t, És igy ez as egyetlen újság sem tartozik majd a köllemetes meglepetések közé. Etek után tekintetes aramat as úristennek kegyelmébe ajánlva, maradtam hűséges újságolvasója: IGAZMONDÓ TAMÁS, öregbíró. nék, — felmenteni Igyekezni jogok a választó-kerület tekintélyes részének személyem iránt tanúsított, s legbecsesebb emUkimet képező ragaszkodását hasonló szeretet és ragaszkodással viszonozni Midőn igen tisztelt Elnök urat arra kérném, hogy e válaszomat a nagyrabecsiiü függetlenségi párt végrehajtó bizottságával közölni méltóztassék. Fogadja kiváló tiszteletem kifejezését, hazafiúi üdvözlettel. Budapesten 1884. márczius \\Tl-én. Unger, m. k orsz. képviselő. Az^Igaxság" azon ccikkünkre lyet ellene, illetőleg néhány városi tisztviselőnk méltatlan megtámadása ellen irtunk, — légutóbbi, márczius 16 án magjelent számában, szóról szóra a következőket írja : A „Zalai Közlöny* márcz. 9-iki számában, nagyon sokon panaszolja, egy, az Igazságban közlött kanizsai levélben, a városi elő) járóság agy némely tagját érintő közleményt. Bizony méltán is veheti sokon as idézett lap, hogy kanissai em ber, ha panasszá van, oly kevés bizalommal vi-eltetik a 23 ík év folyamu zalai közlöny iránt, hogy inkább egy, csak igen szerényen első év folyamát járd lapot kénytelen felkeresni ; biz ez keserű apssstslás, de hát igy van, és mi arról nem tehetünk. A Zalai Közlöny egyebb kitételeire nem válaszolhatunk, maga is beösmervéo, menyit tud ó emberi eszével feífogni. Viczet Íl csinál jó kedvű kollega uk ; megjegyzi, hogy lapunk Kaposvárott szerkesztődik, Pécsett nyomják és Kanizsán jelenik meg, cakugyan eredeti! és hs ; ép kívántatnék szolgálhatnánk, ai e viszonyt okosott eredeti levelezéssel is." Erre nézve válaszunk as, hogy mi leg-kevésbésem vesszük zokon, ha az oly féle panassokat nem hozzánk, nanem iBll e rényen első év folyamát járó* »Igazsá g\'-hos juttatják. Ránk nézve egyáwlan nem ,k e z e r ü tapaiztalázu,ha oly közlemény minő az „Igazság* 9. számában, szintén Kanizsáról eredőlsg. megjelent, hoszáuk bizalom hiányában nem jut ; mert oly négyen pírba ejtő álláspontra, hol atéle hirlapí sületlenség okáért még a nő személye sem sérthetetlen, — mi sohasem helyezkedhetünk. — Moit már nagyon érthető, as ii hogy miért szúrt ssemet as 8 álláspontján a mi „o m béri essünk" ! Amit valaki a saját körében meg nem szokott, az szemet zaur neki.— Alap körülményeire vonatkozó megjegyzésünkre eredeti levelek nyilvánosságra hozatalával akar „szolgálni.* Es ugyan nem volna érdektelen dolog a körülmények jellemzését illetőleg sem reá, asm reánk nézve; annyit azonban mondhatunk, hogy e körülmény vagy szerinte ,viu o n y* (!) okávsl Nagy-Kani-ssán már tisztában van mindenki. És ha as,I g a s s á g\'Ügyeít illetőleg mindenben ennyire tisstábsn volnánk már, őssiotén örvendenénk. — | Walbach Mórnak | temetése f. hó 20-án ment végbe nagy ünnepélyesség mellett. Az elhunyt tevékeny féifiu élénk részt vett városunk humanisticus és cultaralís ügyeinek emelésében.-\' A1 tűzoltó- és torna-egylet az ó kezdeményezésének és fáradhatlan buzgalmának köszöni léteiét. Méltó volt tehát a gyász, mely őt sirjába kisérte. — A hozzánk beküldött gyászjelentések a következők: „Walbach Laura, a maga valamint az Összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen forrón szeretett fiának illetólegteatvórjöknek és rokonuknak Walbach Mór urnák a nagy- kanizsai takarékpénztár főtisztjének f. évi márcziaa 18-án délelőtt 11 órakor hosssu és fájdalmas tetegség után tevékeny életének 48-ik évéoeo történt gyá szos elbGytát. Nagy-Kanizsa, 1884. márczius 18-án. Walbach Naoelte férj. Weisí Miksáné mint nővér, Weiss Miksa, Ro-heim Ferenci, Dr. Roheim Lipót, mint sógorok. Mauthner Róza férj. Weiss Gyu-lánó, mint sógornő. MusquiterLajos.Mus-quiter Hermina férj. Roheim Ferencz, Musquiter Róza fáfj. Dr. Roheim Lipótné, Weiss Gyula, Weiss Linz, Weiss Rebeka, Weiss Fríg) es, mint testvérgyérmeknek." A nagy-kanizsai tornaegylet mély fájdalommal jelenti alapítójának és 19 éven át volt buzgó és érdemdús elnökének Walbach Mór urnák f. évi márcsius 18-án tevékeny életének 48 ik évében, hosssas esenvedés után történt gyászos elhunytát. Béke lengjen porti felett. — Zenés mise fog tartatni, ^f. hó 25-én 9 órakór a felső templomban W°u" csel RessŐ, gymnaaiumi zenetanár vezetése mellett. A magán éueketSzarnovtsky Ede, gjmnasiumi tanár fogja énekelni. \' — A helybeli állami börtön oly töltömött, hogy már oj foglyoknak hely nem igen lesz szoríthat*. Ugy halljuk: es idő szerint 216 fogoly ván bennt). Ez.bi-zony nagyon szomorú világot ..vet. vidékünk erkölcsi állapotára. HUSZONHARMADIK EVFOLIAM ZALAI KÓZLÖJS í MABCZIÜS 23-án 1884* — Ai üTegfénykep-kiallltas a különféle sorozatuk változtatása által naponta érdekesebb lesz, amit a mindig ;ö-megesebb látogatás is bizonyít. Ma lett az Ötödik nagvon időszerű Ós érdekes sorozat megnyitva u. i. Egyptom és Nubia China é» J-pán,* mely a Nílus és déltája látképeit Ibaambuluá. (Sudan) éá as egyp.oini romokat egész Kairóig és a Suesi íöldszorosl tartalmazza. Ezen Boro-zat megtekintését ajánljuk a t. közönségnek. — — Balaton Füreden már megkezdődtek az előkészületek a :ürdó évadra. Szép reményekkel dolgoznak már a kertészek napok óta a fürdőhely rendezésén. Fölrázzák téli álmaikból a szendergő rózsafákat, letisztogatják azok ssalma-buudáit, melyek alatt máris bimbók kuporognak. Bár e gyönyörű márcsiusi napok némi aggodalmat keltenek aziránt váljon a hóbortos április nem fogja-e tönkre tenni a szép reményeket. A hajókon é csónakokon mesteremberek kalapács Ütései viszbangsanxk. Tibanybao a „sportmannok" rendeznek iutÓ éa ököl versenyeket a parasst legények között, dijakat tűznek ki. áldomást fizetnek a nyerteseknek és jobban mulatnak esek nézésén mint a pestiek a népszínház vagy nemzeti színház páholyaiban. — A „Bndapesti HirIap"-ot melynek előfiseiéaí felhívását lapunk mai ¦aámáoak hirdetési rovatában közöljük, a legmelegebben ajánljuk olvatóink figyelmébe. Iránya" minden izében magyar nemzeti, pártérdeket nem szolgál, véleményszabadságát, a hírlapíró ez egyetlen vagyonát, csonkitatlanul megőrzi föl és le egyaráoi. — Brázay Kálmán sósborszesz hirdetését különös figyelmébe ajánljuk a t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készitmény szembaj, fej- s gyomorgörcs.valamint rheumatikua bántalmak ellen, mit számtalan eliimerő ée hála-nyilatkozatok bizonyítanak, Kossuth Lujot nagy hazánkfia Bráz-y Kálmánhoz írott levelében sósborszessét lát-ereje megeróVítőjekén t magasztalja. A ¦zeuvedők figyelmébe ajánljuk e gyógyhatású szert. Szerkesztői üzenetek. H. Gy. Veszprém. Nagy különbség van-a között: valakinek czikkét czá* folgatni, meg személyének esni. Ön pedig as utóbbit tette anélkül,bogy higgad* tan, tárgyilagosan a dolog érdeméhez ssó loit volna. Egyébként nem értjük erős indignatit\'jái. Hisz, ami abban a csikkben a theocratmra vonatkozik, nem érinti a mi papságunkat, mivel basánknak sem múltjában sem jelenében ssó nem lehet a papi uralomról — mert as nem létesett éa nem létezik, — hanem csak papi befolyásról — ami máig is megvan anélkül, hogy iheocratikua kormánysat állana fenn. Egyébként, ha kedvet és tehetséget érez ön m a g á-ban a történelmi alapú történelmi alapon czáfolgatoi, — tárgyilagos csikkét örömmel vetsstűk; a be-kü\'dölel azonban nem közöljük. — A mi levelének rettegtető sorait illeti, azokra válassolunk: tessék esek u>án nyilat--kőzni, s mi eddigi támogatását köszönve — nyilatkozata szerint fogunk intézkedni. L G. Vízvár. Névnapomra egy. erős, egészséges kis sserkesztÓcskével ajándékoztattam meg. F. M. Fűzvölgy. Csudálkozunk nngy kifakadáaodon. Mind a mellett bzí-veseti adtunk volna teret most mindjárt felszólalásodnak, ha elejét nem akarnók venni egyelőro e tárgy további bolygatá sáoak. A közel jövőben azonban még visszatérünk erre s akkor «gész terjedelmében köszéteszs sük. Légy türelem-mel I - .. Göcsej. A szellemes levelet köszönjük. Szíves igéretét nagy örömmel vettük. A személyes ismeretséget igen melegen Óhajtjuk. Mely részről kapja az ín-formatíót ? D. K. Sumegh. Nagyon sajnáljuk, de a dolgozat — különösen terjedelmes volta miatt — nem jöhet. Ny. 8. Bécs. Megkaptadlevelemet? Üdvözöli ek. KTyil tt ér.*) Nyilvános köszönet. Felej-hetlen fiunk, testvérünk, .h\'-.ir-Ufí rokonunk, WALBACH MÓR árnak 20. történt lem-ivse alkalmával közel- és távolból a meleg réaívét annyi jeleivel talál-kos\'uok. hogy caak elenged heilen kötelességet teljesítünk, mikor mindazon testületeknek, éa egyleteknek, barátaink és ismeróaeinknek, kik a vég-ti&Vesiégen megjelenni, az elhunyt koporsójára koszorúkat küldeni és rész "átirataik kai felkeresői kegyeskedtek, es által enyhíteni fájdalmunkat — szivünk mélyéből fakadó őszinte köszön etet szavazunk. Nagy-Kanizsa, 1884. márcsius 21 A oászoló család. a mohái bazAnlc együc legszénsavdusabb 1 S -a-TT-A. NTTTVIZS kitünó jiolfiUtot tar föle. «z ernésxlfauyav.ri.ki.il a a gyomornak az idetVtiaaaer bajaiban. ÁKalitan a ró mind azon kóroknál kiváló űíVelmet érdemel, melyekben a azem élei támogatása éfaiITdegrendS müködésénak lollokozta kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. 1883. éYben 1 millió palacik szállittatott el. Fris töltésben mltdenior taphatü Úgyszintén minden gyógyszertárban, fűaierkereskedés-ben és vendéglőkben. *) E rovat aUtú.kfl<lSttéVt i«m alaki sem tartalmi tekintetben ncm válla\' feií-lt>»aéget a Szerk. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. MattOM Henrik, Karlsbad és Budapest. Lapveaér éa kiadó : SZÁLAT SANDOB. Felelős szer kesztő : TASS XLMOS. Laptulajuonos; WAJDIT8 JÓZSEF. 8 97. deczftnber 22-én. 1883. Árverési hirdetmény. Aoagy-kanizsaikir.\'.rvssék ikkvi osztálya réasérót közhírré tétetik, hogy Szabó Anna, férj. Mark ovi cs Ferencznő Simonyi és Szabó Erzse, férj. Borőtz J.moBDÚ, Kis Cserpusztai Somogy megyei lakos végrehajtatónak, Szabó János, Szabó József és Szabó Boldisiár végrehajtást szenvedő k.-komáromi lakások elleni ?00 frt. tőke 1883 évi j nuár hó l só napjáról járó 8% kamatok. 30 frt 20 kr. per. 10 frt. 75 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt. 50 kr. jele. legi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében fent nevezett kír. tvssók területéhez tartozó Szabó János, Szabó József, Szabó BÓdi közös tulajdonául a k.-komáromi 4 ss. tkben A 1. 4. 6. hrsz. a. felvett 232 frtra becdilt belsőség, hás, közös udvar és kert külön — a behiáki 152 ss. tkkben A f 254. 255. 313. hrsz. alatt foglalt 821 frt. 38 krra becsült vált-ság köteles szollá szinte külön de minden tkkvi parczellák együttessen 1884 évi april hó 10-ik napján délelőtt 10 órakor Kid-Komáromban a községbiró házánál Simon Gábor felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árvsresni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kikü\'ddtt kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árveréa jogerőre emelkedésétől számítandó 15 n»p alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alat», a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, minden agyes részlet után, m árverés uapjáiói ssámi-taodő 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefisetni, Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg mj-állapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n. kanizsai kir. tvszék tkkvi osztályánál s a Behiák puszta ét a kis-komáromi község elöljáróságánál megtekinthetők. Az elrendelt árverés a fentirt tkkben feljegycendő. Az árverési hirdetmény a tkkvi bíróságnál kifüggesztés, ugy a behiák és kis komáromi és a szomszédos kőszegekben körözés és kifüggesztés s a helybeli .Zalaí-Közlony* cz. hírlapban egy ízben beiktatás álul.koszé tetetik. Az árverés teljesítésére Fábián Ferencz vbajtó kűlzetik ki. A n.-kanizsai kir tvszék mint tkkvi hatósúg 1883-ik évi deczamber hó 28 án. 2070 1 — 1 Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LS. t. cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tapolczai kir. járásbíróság 2129. p. 83. számu végzése által veszprémi káptalan végrehajtó javira Ádám Antal és neje mindszentkálli lakos ellen 578 frt töke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1900 frtra becsült 5 tehén, 200 birkából álló ingóságok-nak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek & helyszínén, vagyis Mindszentkállon leendő eszközlésére 1884. évi április hó 3-ik napján délután 3 órája határidőül kit űzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881, évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alnl is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok I vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Mindszentkállon, 1884-ik évi márcz. 15-ik napján. OZÜPPON E. 2069 1—1 kir. bír. végrehajtó. EK7 gyégy«er sem biaoriyult oly nagy ba-\'á»miak kÖhögűn, reketaég, elcyálkaBodás és hurut ellen mint a kitűnő a gy^gyernk Bi\'ITZWEGERlCH növíaybol kétzült éa biztos va\'amtm gyora hátán miatt nagyra-becsult nltweorícli-iioifcorul 0 (Bonbons,) Shmiot Viktor es Haitit Bécsbe=. Valódi miuSaégben csak a gyógytirakban 1061 10—U B | gxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Ahol a tönkrejutás oly rohamos és általános, mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem el nem sülyedt s aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisülés örvényébe hulló egyének, — utóvégre i s ez maga a nemzet, — alá felfogó lepedőket feszittünk ki. Ilyen felfogó lepedőket képeznek a különböző aj hivatalok stb aminőket azonban az állam nem képes nagy készletben tartani. De fölöa mennyiségben nyújt ilyeneket a „Nemzetközi Hirdető" mindazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel sem birnak. A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresni akaró vagy zavarba jutott állami avagy anthonom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármiféle áruezíkkre, munkára stb. anélkül, hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül. Mig a férj hivatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb., addig az okos nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikkeinkből (arra pedig, ami nála nincs, megrendelést fogadhat el egy krajezár előleg nélkül!) s nemcsak toilettjét, házi szükségletét szerzi be. hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a „takarékpénztárba" is tehet valamit. Es e mellett fontos honleányi kötelességet is rót le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helyben levő iparosokat nem kell károsítani, s csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily hir gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerekés háztartási czikkek: egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős hasznot nyer: tőlünk az ismételadási százalékot s vevőitől azon ártöbbletet, ameunyit méltányosan megkívánhat p.\'o. mi a szemvizet (ár 90 kr.) ismeteladásra adjuk 70 Rrért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet: 90 kr. árt, 25 kr. portót, 6 krt szállítólevélért, 5 krt csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt. És még várnia kell. Örömest ad 1 frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mi uőcskénk tehát, aki különben humanitási, kötelességét is teljesített és hálára számíthat — egyetlen piczi üvegcsénél — .40 krt nyert Némely czikknél egyszerre is 30—40 frtot lehet érdemelni! Anyák iparkodjatok. 2060 2—48 8 Szabadalmazott gőzmozdonyok § Schranz €. és Rödioger ft-féle § gépgyárba! Bécs, X. Oamfgasse 15. X X Készítenek: mint különlegesség szabadalmazott gőzmozdonyokat 2—16 lóerőru jótállá* mellett, mini- a legállandóbb és legoksze- rübb hajtó erő, 50% fütöszer megtakarítással. Esen mosdooyok sem külön kéményt, sem alapot nem igényelnek s esek felállítása minden helyen engedélyeztetik, sőt lakóba zaknál malomh-íjtásra ezen mozdonyok találtatnak legalkalmasabbnak, melyet bizonyítványok igazolnak. Küld ezenkívül a gyár mindenféle vasrész-fkec, valamint telj-s malomberendezéseket. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. 2039 4—6 tT^ET ATVÉTBL. Alulírott bátorkodom a n. é. közönség b. tudomására juttatni, miszerint EGER IGNÁCZ tulajdonát kí-pezó czlpész-üzletet (a délzalai takarékpénztar épületben) a tulajdonos betegsége következteben átvettem. Tóbb éren át saerseit Üzleti tapasstalataim és szakképzettségem által képesnek érzem magam czipész munkáimmal a n. é. közönség legnagyobb megelégedését kiérdemelhetni. E ennél bátorkodom azt is szíves tudomásul hozni, miszerint as elődömtől átvett kész czjpökdt igen jutányos ár mellett eladom. A midőn a n, é. közönség ssivrs pártfogását kérem, maradtam mBgamat éa üzletemet Bsives jóakaratukba ajánlva kiváló tisztelettel Mersics Ede, czipésf. Nagy-K-itii\'.siiQ a del zalai takarékpénztár Bazáréban (20-ik bolt szám.) HUSZONHABMADIK SVTOIiYAM zalai közlöny MÁ\'ftÖZIUte\'2g in if 84. HIRDETÉSEK. *XXXXXXXXXXXXKXKXXXXKXKXKX^^ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X UDAPESTI HIRLÄP a választások alkalmával híven, pontosan, gyorsan és részlehajlás iiiikul értesül közönségét. „Budapesti Hírlap" nem pártlap. Olvasó közönségén és íróin kivül nincíen senkinek « kerek földön lekötelezve se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se nyíl vános vagy magán társaságnak. A .Budapesti Hírlap\' a legfüggetlenebb lap Magyarország fővárosában, a hol az egyik lap > pénzvilágnak, a másik egy-egy hatalmas vasúinak s más ily vállalatoknak, a harmadik a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, a: ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik a szabad kőmiveseknek, a hetedik, nyolezadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A „BUDAPESTI HÍRLAP" a legolesóbb politikai, szépirodalmi társadalmi éa gazdasági napilap. TTlrtfí.ífifűeí ó»*Q • FéWrre 7 frt. ÉTnrgyerlrP 3 f-t 50 ar. Egy hára I frt 20 kr — At plSfisalta leergjrsz.rúbben po.tautat.ánYnyal t.Iieiitb.tS . eÚM J-ilOIlZtiesl «"«»• .Bidipsili Hírlap- Sídspest, kalaa-ateza 16. sz. i. -*m Ti.sttl.tt-1 .janijuk a .Bataantl Hlrlas\'-at tté is rsidltbaries. hirostt é a Magyar ncaizelí aliam érdekellek, a t. magyar kSsSUff l.kr,tele«5 flgy.lmé!,.. . \' Cirukáati József, Rákosi Jenő, \' a.Budap.iti Hírlap 2065 1 — 2 WW MuUtvanyasámokkal ssivnaao nolfál • kiadóhivatal. *SSSJ kiadó tulajdonosai. X & X X 1\' X X X X % K X X íx X X X m x X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx MOLL SEIRLITHOR Espd porok tárté, nyóíjhatása makacs gyotur- é. alttstbaj.k. gyomorgörcs é. ,lnTilki.oda«. gyomorégíi. rög.Eit hfalás, 1 mijbaj vért.lalés, aranyér iklU. lío\'félébl, rtíl betejstgek slles 30 i» óta folyton,.»»r. novek-dö .li.aerisb.a ríssesöl. Egy eredtti dob. z bassnálati uruití.sal 1 frt. Hanlsltváiyc* t«rvé»y««" üldíztetaek, Csak aktDr raJódí ha ~índen dobozon a gyárjogy : a mi és Kel! sokszorosított czég nyo-oata 1 iths.tó. Francia borszesz és só. ésre;borogatásnak mlijdfoinimü sérülések Bensóleg vízzel keverve, birttleii bett-gedé; utasítással SO kr. KSiEvény, ciúz, mindennemű halogatás és bénulii, f#j-, fal- és fogfájás sikeres f*6fji-taiihoz bstlorzsS-gyaladisok és daganatok ellen, is kol ika ellen. Kgy llveg pontos 2063 1-52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész, császár királyi ndv. szállító. Bécs, Tuciilauben. Rtktártk: NSfly-KSBlzSS : Belu* J. és Király Ferenci gyógyrt. Prexlmajr és Deatsch. Rosenfald Ad. Fesselbofer József. Bar01: Dorticr S. CsáMarnys : Gör.ci L. gyógy. Kaposvárott: Bo-ovicz Ad. Keszthely : Wttosch Y. Körmend : Hátz János. slarozsJI : Iszt] Férd. Szigetvár: Szalsy József. Zais-Egerszeg: Hollósy J. E. gyógyt*. Megnyitása az Ove^foío^raflcík mükiállifásának az újonnan épült Bazárban. Ma vasárnap és hétfőn V-ik sorozat: E^ypíom és \\iiljia, kelelindia, China, Japán és Java, BSsV* Minden sorozat csak 2 napig látható. $, Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. Belépti dij szemalyenkint 20 kr. Tanulók, katonáknak (őrmestertől lefelé csak 6 óráig) 10 kr. C aa.la.eaj egry -a= személyre ÜO kr. Bérletjegy mind a 12 sorozatra 2. frt. M J » í N S ~L • 45 "5 is J * ¦ ® s a í Qíinfl l\'chlrnevcaabb orrot* Larö mir kSzra láttak bocsájtra r-i-d-n a Popp-féle forszért, tnint a fofak és a azij részér* & léteaSk legjobbikát! Számos bixo- ^fjW^ ér :en érmek ?yitráoy * Ug-sjflftkBl0m&8i{ kiél sS orra;! t«-Wf állításokról ktntályaluil *»* H.rstiscz évss át jóssá kizssyit Anatherin szájvíz. Dr. Ptssj j. fi.-tíl ez. Ur. BÜV. feg-orvoi BeaSáSS, I Boguergaaís 3... , OyBksres QrÓiyssar miudennaaiG fccftjks ellec, mint sriatéu titijörei és s fi\'gbuí mindennemö betagiáge elleo. Jónak biionyolt zsiat (iblogstó víz sx idült torokbsjoál és Dypbi*-riiUneL Mez-kön nyiu a fugnaré*: gyeriTjskskcél éa Eélkfllaihstíen ax aaváiiyvis ivókn.k. — 1 nagy j>a-laotk 1 frt N) kr. 1 ksaép 1 írt éa t kiesi 00 kr. Mvssyl fttpsra\'örid hassEilit atáa fogakat vakito fehérekké teasi, élkttl, hogy ásóknak ártalmára Ina. Ara dobosoDkiat 63 kr. Autksrla fstfraSZtájs, avegsaelett-caékben 1 frt fa krral, jónak bizonyult fogtiittütó sasr. Illstss tsftistáis. Borid asssoálsi ¦ után vakító fehér fogak i tarmé-asates) és műfogak ápolására ét s fogfájás mogsidntstésére. Üarasjs U kr. Fsf fttmt Igen gyakorlati és lsgbis-tosabb szar a lyukai fogaknak 5nólmozisára. Ára dobozonkiat X frt 10 kr Adr Popp orToal növényazappac kitüno piperesisr a iSmOr, kflteg s mi}folt és neplS ellen, a tttsts, flda arexbór alSmoi.-ditása és fenotSTtásárs, aa atka, psrse&áa. tisztátalan arcxbSr, kelések allao. — Darabja 80 kr. A t ez k&sQaaág falkéretik viláfezss Popp é«. kir. udvari fogorToi-fiU kéieitmény«k4t ké-ni. s caak olyanokat fogadni •!, mely sk i Haját védjegyemmel vannak állatva. Kapható: H.-Sanisaia: Király Y. Belos Józs iryógytz. Prágar K. gyógy. Fasifllhofer Józsaf I Koie\'nberg P Sosenfeld A. Alsó-Londran Kist B. gyógyít. Uarczaliban : Kiss István gyógy. ! Muraizombatbau : Banócay A. gy. Katathaljan. | Braun P. gyógjss. Z-Egarszagen; Hollóay gy: f Kárádon : Eochlits I. gyrlgys*. Tapoleaán : f ülaser J. Ijrégyts. SOmeghau. Stsahorazky L. gj. Perlakon: Sípos í. Sarsgya. gyóz^sa. i Ssgy-Atád: Pfuterer K. gyógyaa. Najj-BaJ-1 ombm: Zlaeaky ai. gjógysa. Caorgoa ! Ptaefct- nar F.gyógyss. Csáktornyán: Oősca L gyó|y. Namei-Vidon I Kin I. gyégy. taposTirott ! Aogusztín L. gyégy. Babóehay t js^ogyaa. 8*i- gatvarott:áalamon I. gyógyweréwnél. Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó birséinek orvendS ¦ több old^Iulag kitüntetett lólborsxesz késritményom — kelendőségénél fogva — sok utánsásnsk lévén ax otóbbi idSten kitéve, elhatárottam, hogy azokon ciímjegyeiinet módotttom ¦ arra kék nyomatban haját hasam kfllíS alakját veszem fsl, bejegveztotvír. azt egysiartmind rédjegy-ktn! a budapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ g/ora enyhítést eszközöl: csúzos szaggstás, fsgyás, fsg- és fejfáidsizisk, zzesssyesgeiégek, bésu ássk, stb ath ellen Fsgtlsztltó szerül is igen sj in Iható, a mennyiben a fogssk fényét elSsegiti a fofi-hust erfisltitl és a száj tiszta, szagtalan ízt nyer a szesz elpárotgisa uiin valamint .-.j in latos e taer felmosásra is a hajidegek erSsitésére, a fejkorpa képződés neg akadályozására é> sansk eltávolítására. ín egy iw Hvecjiei so tr., eey Uséil tremi *o te Használati utajitás magyar vagy német nyelven, bíaományozaim néviorival ellátva, minden üveghez ingyen mellékaltetik. Brázay KiUmtzjrA, Védjegy 319 És 32t).szim. Budapesten, IV. kerület, Haaeum-kSrut 13. zzám Kaphsté: Kigy-Etniilin: Király Ferencz gyógysi.Zerkovitx W. t Roacnfeld A . Pollák és Staln, Sebwartx F., Strem ét Klein. Z a 1 s-K ge r s z e g: Stiláeyi Sándor, Hubínszky Adolf Hollósy Mihály.. Csurgó: Fried Alb-rt. Csáktornya: Tódor József. Keiith«ly; Pnlyi J^ Weits A., Schleiffer A., Wontch F., 8 ű m a g h: Dornar Kaj , WQrzburger JakZb. T a p o Ui»: Fliég József, Koblencier Ignicz. Balaton-Füred: Kollár Károly. , 2064 1-3 Kitűnő minőségű Ft I uj zongorák, Buchta (Básendcrfer tanítványa) es. kir. udvari szállító gyárából kaphatók NAGY- KANIZSÁN RoSSflberS, Ádámnál, (Tóth Lajos ügyvéd nr házában.) Ugyanott egy átjátszott, régi, de nagyon jó zongora, (gyermekeknek tanulásra nagyon alkalmas) 60 írtért kapható. sc&» s-s Nagy-Kanizsán Deák-téren levő 8|455 számú Horváth Mihály-féle ház szabadkézből eladó, bővebben értekezhetni Horváh Pál plébánossal Salamonban, utolsó posta Dáka Veszprémmegye. a laplttatott 1858, WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tüzoltöszerekgykra, harang- és érczöntódéje BUDAPESTEN, Eottenblller-atcza 86. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban ós mindennemű szivaty-tynkban, elvállal teljes vízvezetékek berendezését, varosok, földbirtokosok, ipartelepek, ármentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. alapon és kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz- és magén fürdők felszereléHere, szagmentes ÜTSZékek felállítására, és minden viz-müvi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 1.0-80 LSJsX)(KrJWfe9)»«&{rtXrlWrt»^^ 1825/.-84. síim. Nagy-Kan ssa varos tanácsától. Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező, az úgynevezett BtSSkS-JskS-DOVits-íéle telken nyitott ntezában levő 11 ház telek és át ott levő ház anyaga 1884. évi márczius hó 27 én reggeli 9 órakor a helyszínén nyilvános árverés utján a városi képviselő-testület jóváhagyásának fenntartásával el fog adatni, mely időre és helyre a venni szándékozók ezennel meghivatnak. A vázrajzok és árverési feltételek a városi főjegyző hivatalos helyiségében mindennap a hivatalos órák alatt betekinthetek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. éri márczius 17-én. A városi tanács. 2066 2—2 Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. 81 ffAGY-KÁfiZS\'A 1884. márczius 27- Elitntttí kr pf>u étre......8 frt " léi évre < , oe^ed évre ...... 2 , Egy stám 20 kr HIRDETÉSEK 8 hasáboi petitsorbsji 1, masodsxf" Ha?\' 6 s minden tOTibbí sorért * kr iHf NY ILTTÉRB EN soronként 10 krért Tetéjnek Un Kincstári illeték misdcn ezjei H:r<ij tétért SO la. fixstendí. Huszonhannadik éyiolyanb A Up ueOetal restét OletS kfrrlezai-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét ülető közlemények ppdit kiadóhoz berme ntVe mtézenddTc : NAGY-E AN IZ S A Wlattleihaz. - Berntentatlea terelek csak ismén mnzikatársaktol fogadtatnak el Kéziratok rlsaza nem küldetnek a nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, „nagy-kanizsaiunk, tázoltó-egylet", a ,zalamegyei általános Unitótettfllet*, a „nagy-kanizsai tisdednereló egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szÖvetkezet",a „soproni kereskedelmi s iparkamara nágy-kjuüzsai kttlyálasztmány" hivatalos lapja. Hetenkín( kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Közegészségügyi statisztika. Zalamegye Kanizsa járásában 1883 ik évről. I. Népesedési mozgalom kimutatása, U 1 B Szüle tett. Meghalt Nem gjógyttattak - í tal "3 íj i 13 S á j. ti 1 1 1 H 1 O is ! « -1 s is ! • s l-l 5 S a C O 0 éa 3 1 4 40 !31720 5 1 2 1259 I27jl386 J459|559\'l018 433 331 764 414 II. Sorozás! kimutatás. isis 1 ||U 4 L -|fí 5 !3 r ! 11 X°% 1 !3" M 1 a ? a j 5 jí ? * li ?í ¦s 1 V. j« ; t. * - -4> - J ili •t 3 00 3 í ¦Si b -iá 3ÍJ 2 « E u S "S — *o *Z ül 1 1 1883 789Jl64J41l|59Jtój"5 8 18 27 4 2 j 18 1 4 1 312 1 44 3 581 III. Halálokok klnmtatáta. Előkeli halál okok az orvosi halottkémlet után. Himlő 23. Vörheny 16. Skarlát\'15. Boncsoló toroklob 7. Tűdőlob 39. Tüdővész 45. Vizkór 23. Eagymáz 6. Váltóláz következéseiben 58, Szívbaj 10. Mdhbaj 13. Vesebaj 8. Agygutaütés 3. Gyermekagybaj 58. Gyermek-rángó-gőrcs 93. Httdés 4. Széngiz általi fulladás (mérgezés) 2. Eriszakos hálál 7. Halra találtatott 11. A nemorvos halottkémek kórhatározata figyelmen kivül hagyatik, IT. Yédhlmlööjtásl kimutatás A 4. egészségi körben beojtatot t: 2052 gyermek. Részletezések. Az I. számu népesedési mozgalom részletezése. E kimutatásból kitűnik, hogy a lefolyt évben 368. gyermekkel több született, mint a mennyi meghalt és hogy az erkölcsi magatartás még mindig szenyfoltos. Kitűnik másrészről azon szomorú helyzet, hogy a meghált 1018 beteg kflzlii 764 nem részesült gyógysegélyben. A II. számu sorozás részletezése. Az ii ég mindig kedvezőtlen egészségi viszonyokra mutat, midón 789 elővezetett ifjú közt csak 164 találtatik katonaszolgálatra alkalmasnak. Legérdekesebb mint legkedvezőbb jelenet az, hogy az elővezetett 789 egyén közt sem találtatott tüdőgü-mös, gőrvélyesnek is csak 3 hatá-roztatott, mely kedvezmény reményleni engedi, hogy a 411 gyengének határozott s mint visszanelyzendő szolgálat képessé fog fejlődni. A III- számu halálokok részletezése. A halálokok közt szinte nem találunk tűdőgűmósöket, egyedül a gyermekek agybaja 8 ringogörcse okoz feltűnést, mely kóresetek mindinkább bizonyítják a szülőknek hiányos s részben hanyag magatartását, sőt élére állítják annak szükségességét, hogy az egészségi szabályok mulhatlan és mielőbb tárgyát képezzék az iskolai oktatásoknak. A 1T. számu ojtási kimutatás részletezése. A beójtottak létszáma tanúskodik amellett, hogy a védhimlő-ójtás évről-évro kevesebb ellenszenvet okoz és e körülmény lehetővé teszi az ójlás rendesebb, sikeresebb fogánato-sithatását. Hoztam e közegészségi statisztikát a jártasi t. cz. közönségének tájékoztatás végett. Nagy-Kanizsán 18 84. márczius hó 22-én. TEESÁNCZKT JÓZSEF* Kanizsa járás orvos.. Elszomorító közegészségügyi sta-tistika. Azon adatok, melyek a lapnnk élén álló statisztikából kitűnnek, bizony-bizony szomorú adatokat tartalmaznak. De legszomoritóbb azon arány, mely az assentáltak és a katonaságra alkalmasokul ¦ találtak száma között van, A sorozás elé állitottaknak caak negyedrésze vált be, a többi leginkább testi gyöngeség miatt lón visszavetve- Véleményünk szerint ez azon legszomorúbb adat, melylyel szemben nagyon-nagyon soká és mélyen ellehet gondolkozni. Ez az adat beigazolódja ama sülyedésnek, mely a társadalmat most már — fájdalom 1 — rang- és életviszony-különbség nélkül mindenütt veszélyes \' kórként lepte meg ; — mely először csak a lelkeket mételyezte meg, most már a testi erőt is ölileg megtámadta. Mélyen szomorn állapot ez I Ne feledjük, hogy a T e r-sanczky József, Kanizsa járási orvos ur által nagy gonddal összeállított statistika adatai kizárólag falvakból és kisebb mezővárosokból meritvék. Tehát ez adatok nyomán ott látjuk ijesztő képpel feltűnni a satnynlást, hol eddig jó részben szüzén őriztetett az őserő. Mi lebet ennek oka ? Hol van, miből ered azon erkölcsi métely, mely előbb egyesekre, azntán falvak, vidékek lakóira s végre majdan — ha védő intézményekkel útját nem vágjuk — az egész nemzetre stttendi rettentő bélyegét Hol gyökeredzik e borzalmas kór? A régi jó rusukus erkölcsök lazultak-e meg? Vagy a szigor vesztett erejéből, mely valamikor a veszélyes kórt méhében megölte? Bizony-bizony, a dolgok felett mélyebben gondolkozva, arra eredményre jntunk, hogy mindennek oka abban az álhumanismns-0 a n rBJlik, mely korunkban uralkodóvá válott. Valamikor, ha egy faluban volt olyan egyén, ki szemérmet sértő cselekményével az erkölcsiség ellen vétett, — kitették a nyilvános meg-gyaláztatásnak, vagy — amint még máig is mondani szokás — ,k i k i-áltották* a templom előtt vagy más nyilvános helyen, hogy attól őrizkedni kell, annak még a lehelete is vészes. Az ilyen ,k i k i á 1 t o 11* azután száműzve lön L társadalomból; a nép erkölcsi érzéke undorral fordult el tőle; megbélyegző dolog volt volna vele szóba is állani A veszett kóros azután ment, rohant a maga utján; de módjában nem állott megmételyezni senkit sem ott, hol az erkölcsi szigor előtt tűrhetetlen vala. Egy, kettő igy elveszett a tisztán őrizett társadalomból való kitagadás folytán; de ezen eljárás megőrizte a falu szeplótlenségét. Ma ilyet tenni ? Az Istenért hisz ez égbekiáltó vétek volna i 19. század hnmanismusa elleni Ma az a jelsző, hogy ne öljünk meg senkit, ne tagadjunk ki senkit közülünk azért, mert vétkezett, hanem ellenkezőleg fogadjnk társaságunkba, javítsuk, mutassuk meg neki: mily szép a tiszta erkölcs! Arra persze roppant humanis-musunkban nem is gondolnnk, hogy az ilymódon íelkaroltaknak száza\' kőzól megjavul — sokat mondunk ; — kettő; a többi 98 pedig meg- mételyez, magával ragad 998 a\' Ne ringassuk magunkat jobb hit\' ben 1 Ez igy van ! Korunk igazán a roppant ellentétek, a végletek korszaka 1 Egyfelül túlhajtott humanismus, másfelül az ölő, megtévesztő realismus. A bűnöst, kinek borzalmas, mételyező bűneit tátijuk, látjuk, megtűrjük magunk körül, takargatjuk hibáit, legalább is: szemet hunynnk azokra; 8 ezt nevezzük javításnak. Másfelül összefogdoshatjuk azokat, kiket körülbelül védteleneknek s ennélfogva etkölcsi támasz nélkül valóknak tudunk, kiteszszük iket orvosi szemlének ; s ezt nevezzük erkölcsi szigornak. Ez pedig semmi eg^éb nrint reális óvintézkedés, r.em a bűn ellen, hanem a bűn következményének meggátlási iránt : gát a folyó vizének; s a forrás nyitva hagyása. Erkölcsi óvintézkedések tekintetében kellene nagyobb szemességet tanusitani; mert hol az erkölcs tiszta, ott testi fertőzet nem létezik. Hiába orvosoljuk, gyógyítjuk a testi ragályt\'; az erkölcsi métely az, mi minden testi ragálynál vészesebb. A nép erkölcsi életet kell nagyobb figyelem tárgyává tenni 1 A mi a testi óvintézkedéseket illeti, megyei hatóságunk eddig iá nagy gondosságot tanusitott. P. az alispáni hivataltól eredőleg — amint halljuk — Svastics Károly, kanizsajárási szolgabíró ur is szigorú rendeletet bocsátott ki az iránt, hogy ha a 7 éven alóli gyermekek récére betegség esetén azonnal orvos nem hivatlb, az illető gondatlan, hinyag szülő 10 írttal bírságolandó. Ennek az intézkedésnek azután oly nagy eredménye lón, hogy most meg a körorvosok nem bírják végezni tul-halmozott hivatalos teendőiket. ----- =__ tárczá. Ver még a sziv . — V«r még s szít a kábelban, 8z6I tán benne még ralsmí, Hajh! s régi dobbanását Alig. síig, hogy hailani Ver még a szír a kebelben. De régre a nagy ragyáknak! Hogyha néha vágya kél is, Csak fellobban ét teaaniTad. Van még élet a kebalben, Nincs •glsran altametve, óh 1 do mintha .... ágy érezem, Mintha as ii fogyna egyre, Csoda, hogy még sirai tadok, Ha esi a sok romot látom Én istened én isten esi ! Hóra lett szép ifjúságom ? PETE1KÁS MÓR. Milyenek a lányok? — (Elbesxélés.) — Irta: Weber Antal. „Székes-Fehérvár, Kessthely, Kanizsa, Csáktornya, Pettau, Prágerhof, Trieszt. — Tessék beBaállDi!" ordit pa-rancaolóiag a conducteúr, a cseugeiyfin kettőt ülnek, a pabliküm rohan a wag-gonokhoz, b:l6ködi \' egy.nást a coapee siük ajtaján, még ide-oda egy-egy elké-¦ett naiandót dugnak nagy s;etve be, nem kis bossuságára a már bennQlSkoek — ét akkor egy jó negyed óráig bámulhat ki a beketreczeit nagyérdemű kösűn-ség at ablakon, tícaak valamelyik iám- bor utas est a kis kilátó helyet is be nem dogja a fejével, megfordított positnrában conplimentetve a felé tekintőknek. Mikor már as a csendes zsongás, melyet »s utazók el helyeik ed ése, beszélgetése idéz elő, kezdeté-, reasi, akkor zzoktam én beszállni, ha éppen ataahat-nékom van. Néhány húszassal megvásárlom a vasúti cerberus jóindulatát, kikér\' dezem, ül e valahol valami jóravaló társaság ? s a fel világosi tásHos képest szállok egyik-másik coupeébe be. Mint mindenben, ugy a vasúti ooupeében is legjobb a középei, a második ofslályu; mert aa már elvitázbat-lan tény, hogy a vasúti indóház tárháza a a gorombáskodáanak. Az első osztályú vendégek a conducteirrel, — a conduc teur meg a harmadik osztályú vendégekkel gorombáskodik; hanem a második osstály kiváltsággal bir: — ebben az utáaÓk egymással gorombáskodnak; as emter \'sans-geoir elmondhatja minden gondolatát, — a tudat, hogy második osztályú coupecbon vagyunk, elveszi L kimondott szavak élét. Budapestről Veleocsébe utaztam. Szokott előzetes kérdésemre azt nyertem feleletül, hogy egy második osztályú wag-gonba egy öreg nő és egy fiatal leány szál\' lásolta el magát. Természetesen oda nyittattam be. A conducteur igásat beszélt. Egy öreg asszonyságnak él »gy fiatal " sugár termetű lánykának lettsm utesotáxsa. A bennülök félénk, fürkésző tekintettel nézlek rajtam végig; ai Öreg asszonyság látható bouiusággaf fordnlt az ablaknak és Hvóslésemre semmit nem felelt, a alig hallhatólag mondott egy közönyös hon jourt. Leültem és vissza néztem társnői-met. Az Öreg nő arcza beesett, halvány, beteges volt, talán hogy annál jobban kiemelje a leány üde, rózsás szinét? a görnyedt elhízott test mellett oly kedvei ellentétet képezett ruganyos, délezeg alkatival a leány, hogy alig győztem be-telloi a nézésével. Mikor megindult a vonat, bemutattam magamat a hölgyeknek. A mama, amint látogató jegyemről megtudta, hogy Jsgeasy Arthur a nevem, s hogy mérnök vagyok igen lekötelezőleg bókolt felém, a leány még nemének termeszeiéhez hi-ven, azonnal késsen állt a discarsnira. Néhány szokásos frázis kölcsönöz elmondása után felvéttetett általa a kérdés: HMiiyenek a lányok?" — Hát bii aiok igen furcsa teremtései az Istennek, édes Nagysád. Szeszélyesek, Önkénykedók, hatalmaskodók, a szerelemben nem csak állhatatlanok, de válogatósak is, hamisak, caapodárok; a biselgésért, a sok és udvarlóért élők halók és mindenek felett drágák annak, aki által ők — s aki Ő általuk szerettetik. „Uram, Ön téved 1 A nők inkább példányképei ai erénynek és önmegta-gadásoak* szeretnek, de csak egyet s ezért az egyért képesek hősi vagy mártyr halált halni; est ai egyet köretik dicsőségbe, nyomoraságba, palotákból a guny-hókba b a gunvhókból a palotákba (ezt as egyet elhiszem, hogy siívesen megteszik,) ¦ hogy valami beszámithailac, csekélységbe kerülnek, arról már tenni, nem lehet." — De kérem Ntgysid, nekem1 minden állitásom bebizonyítására argn mantnmaim vannak. •— „Nekem is." — Tehát mondja el őket, Nagysád Csupa fül lessek, a meddig beszél; de előbb engedje meg, \'hogy egy Oiigaret-lere gyújtsak, — szenvedélyes dohányzó fagyok. „Férfi gyengeség. Tessék.\' — Nagysád nem szokott dohányozni? — „Nem." — Igen helyesen. Nem is asszonynak, való as. — ,Nem astsonynak való? Minő serié* ) Kérek egy ezigarettet." — Asszonyi gyengeség. Tessék. — A osigarettek égnek, a conpeét a füst kellemet, illata tölti be, a vonat monoton zakatolása hangzik. „Uram, térjünk a tárgyra." — Átengedem as első szót, Nsgy-sád. — „Mindenütt s férfié as első lépés.0 — Legyen, Nagysád. Hi, férfiak, ugy sem tehetünk önökkel szemben egyebet, mint hogy mindenben engedünk. — Látott Ön már szép leányt, Nagyaád? — „ön éppen nem hízeleg, uram. Udvarias ember i^y kezdené: Szép leány, kinek kedves arezronásain az élet üde lángja ég, szemében a csillagok fénye mosolyg, termetének plastikai szépsége túlhaladja Vénásét s ölében as éden minden gyönyöre, a Tubafa árnyékának minden boldogsága feltalálható....... tehát éppen olyan szép, mint öl....... Éd persze szájjal, szemmel debsttálnék, késsel, lábbal meg ges^ikalálnék .hozzá, bogy at nem agy van Ön csendesen elő- vonná a zseblükrét s ide mutatná felém, hogy győződjem meg — ét nekem pirulva el kellene hallgatnom." — De nekem nincs ztebtük-röm. — „Eb, menjen....." — Ha agy ssép lány küld bennünket, evvel mindig az van kifejezve, hogy maradjunk, — szólt a férfi keatyüjét lehozva. Különben hogy ügyetlenségemet jóvá tegyem, egy kérdést állítok fel, amelyre feleletet sem kfvánok. Mondja Nagysád, van-e nő, amelyik nem szép, vagy legalább magát ne tartaná annak, s van-e szép e világon mát, mint a nő, kivéve azokat, akik nem szépek? „Hát engem melyik categoriába soroz ? — Természetesen alegszebbikbe. — „Aztán mi as ára ennek a nagy bóknak?\' — Egy csók. — „Csak egy? Nem is drága* Majd at, öreg mamám kifizeti* felelt csicsergő nevetéssel a leány. — „Les absents ont toajonrt tort" mondj* a francsia. — A hízelgés csak tetszik. „Tehát ön csak híielgéVoól mondja, hogy szép vagyok ? Akkor hát nem vagyok szép, legalább ön előtt nem." — Ne feledje el Nagysád, hogy mindenikünk a saját ál Utasa mellett küzd. ön neheztel, mert éa azt mondtam, hogy a hiselgés.letttik s evvel kapcsolatban ast hiszi, hogy én nem tartom önt szépnek. Ha igy volna Íz, ez ön előtt nem numeráihat, mert tudja, hogy vas ember, aki elótt ön ii szép. As igazság érdeké* HUSZOHHABMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐN Y MAEOZIÜS 27-éa 1SU. Csakhogy az efféle intézkedés szép, szép és nagyon szükséges is: de mi mindennél fontosabbnak tartanok az erkölcsi élet megóvását czélzó intézkedéseket. Erre fcivjuk fel megyei törvényhatóságunk szíves figyelmét! E tekintetben nem szabad kímélni sem fáiadságot sem áldozatot Az erkölcsileg elveszettek iránt szigorítani kell a törvényes eljárást, súlyosbítani a társadalmi állapotot 1 Hatni kell jntalmak kitűzésével a falusi lelkész,;\' tanitó és jegyzó urakra, hogy éljenek testestül, lelkestül a nép erkölcsi nevelésének. Azok tudhatják legjobban, hogy miként menthető meg népünk azon szomorn erkölcsi solyedéstől, mely elsatnyit, sybarita vázzá tesz; mely egyedüli oka annak, hogy Magyarországon, hol valamikor nem is régen I — a katonai matéria tekintetében virágzó állapotok voltak: hova tovább ép, életerős katonát állítani nem lestünk képesek. Mindent meg kell mozdítani, bogy a nép visszanyerje erkölcsi érzékét, mely nagyban eltompult; az anyagi őserő azután újra vissza-tér s pár évtized alatt semmi esetre sem fogunk oly leverő statistikai adatokkal találkozni, minők a lapunk élén álló statistikábél kisö tétlenek. Kereskedelmi válságról s!«Iában (Víg..) Nem szorul magyarázatra, hogy a nyereségre való vétel közvetítésé nél mily kitűnő szolgálatot tehet a váltóvali fizetés. A kereskedő három havi lejáratú váltójával vett árut, melyet a lejárat előtt értékesített, ha mindjárt igen mérsékelt nyereséggel is. a lejáratkor beválthatja váltóját s a nélkül, hogy pénzt fektetett volna bele, némi nyereség vagy keresethez is jutott. Ha az idő kedvez >z üzérkedésnek, még rendkívüli haszna is van s minthogy ilyenkor a hitel is élénkül, a váltó-forgalom nagyobbodik és a nyereség szaporodik. Az üzér beváltja váltóit, a nyereséget pedig zsebre rakja Ez mindaddig mehet szépen, mig e már ecsetelt kedvezőtlen körülmények be nem következnek; azok baálltával azonban az érem másik oldala mű- ben aeonban kijelentem, hogy 60 ÖDt gyönyörű ssépnek találom. ....... Éa.....1 kérdé hátra kapott fejjel, lesajtó tekintettel a leány. — Férfié az erő. — folytatim mosolyogva. Öreg mamáját ott a sarokban elnyomta ss álom, as akkorákat bólíngat, mintha határol ott standoké lenne nem nyugodni addig, mig as orrával meg nem üti a kannantyaja alját: ó* miatta tehát bátran átOle.hetoém est a esep, karcsú derekat, melyet tőlem csak a kartámla arasstos merete válását el, — megcsókolhatnám est as édes, bíborpiros ajkat, mely oly keserű feleleteket tud adni nekem — es es a csók elnémítaná a kiáltást, ami különben U hiibs való volna, mert hangját elnyelné a rohanó vonat dübörgése :*— es én est nem teaaem; nem tessem pedig asért, mert tudom, hogy ast a ssép ajkat önmaga fogja nyújtani ótokra a es az ós termet önként fog elém jönni as átkaroláara. — •Ön, uram. tulmeréas." — Képieiegni szabad. — „Dehát mi most nem rólam, — hanem a lányokról akartunk bessélni." — A lányokról csak ugy mondhatunk helyes Ítéletet, ba a férfiak felöl elfogulatlan véleményünk van. Lássa Nagysád, a férfissiv co. phfcáltabb labyrinih, mint a rómaiaké volt. Ha valamely leány ssive e tömkelegbe beféeskelte magát, ast onnan sem élet, sem halál el nem távolítja. Sokssor mi magunk adjuk kesébe as Ariadné fonalat, bogy valahogy megtalálja a kijárót, de es mind haszontalan, Nekünk jól esik, hogy a leány képe sziveinkben él, álmainkat édesíti, sfáj, hogy nem szabadulhatunk tóle. Aztán sok férfi, gyengeség magyarásható meg abból is. hogy önök a mi caotjainkból alkottattak; mert sok könnyelmű férfi akárhány szép laáayt lát, azt hiszi és talán jogosan hiheti, hogy es aa ó (oldalbordájából jött erre a világra, tehát tulajdon jogot is for máihat hozza. .Mondja oaak, hányszor formált Oeár tulajdonjogot ?* tatkozik. A váltón vásárolt áruk értéke csőkkenvén, a kereskedő tartózkodik az eladástól, noha raktára tömve van és fizetéseit nem eszközölheti a lejáratkor; prolongálni vagy njabb váltókat kell tehát elfogadni, melyeknek kamatait még meg nem kereste az illető. Ez csak pillanatnyi segély. A piaczokon lehangoltság uralkodik, a felhalmozott áruk már nem érnek annyit, mint az érték adott váltók és azok kamatai mig a bizalmatlanság egyre nő. Elérkezik a proloagált váltó fizetési határideje is. Most már nincs más mentség, mint az árukat eladni ugy, a hogy veszik, mert fizetést kell teljesíteni. A szorult helyzetet a vevők felhasználva, az árusat leszállítják, tehát ezen váltófizetési kényszereladás miatt kereskedőnek nyílt veszteséget kell szenvedni, esetleg tönkre kell mennie. Például, A.-nak volt 10000 frt tőkéje, melyet árukba fektetett; azonkívül az üzérkedést láz arra ragadta, hogy még 100,000-ig vál tót is fogidott el árnk fejében. Ha most csak 9 százalékkal megy le az árnk értéke, hogy váltóit beválthassa egész vagyonát kell vesztenie. Ha — mint ilyenkor nem ritkaság, az árhanyatlás nagyobb mérveket ölt, vagyona teljes elvesztése árán sem képes váltókötelezettségeinek eleget tenni és kénytelen fizetéseit beszüntetni. A váltóüzletből származó hátrányok azonban itt még nem érnek véget A hitelezők egyszersmind má soknak is adósaik Toltak, kik fizetéseiknek csak azon (esetben tehettek vala eleget, ha velők szemben az ii megtartja a fizetési határidőket, mint hogy ez meg nem történt, ezek ii fizetésre képtelenekké váltak. Egi bukás e váltón szerep ló minden ezé-get megrázkódtat és általános zavarnak és számos más bukásoknak lesz okozója. Az óvatos kereskedőnek épen azért előrelátónak is kell lenni számítása alapjául nemcsak a kon junkturás kedvező alakultát kell tekinteni, hanem számot tartani arra hogy a vett árnk értéke az eladáskor kevesebb lesz, tehát váltófizetések vállalásában csak addig menni, mig a legkedvezőtlenebb esetben is előállna tó veszteségeit vagyona megingatása nélkül is kibírja. Kétségtelen ugyan, hogy a gyakorlatban 8 különösen az általános tulüzérkedós hevében nehéz megállapítani ama határt, meddig mehet a kereskedő kötelezettség vállalásban, de hogy nem lehetetlen, tanúsítja számtalan ház fennállása, mely hasonló váltságok daczára, ha veszteséget szenved is, mindig szilárdan áll. Há r o ms z\'ásharmincsháromssor meg egy félsser. — Félsser? Hogyan?* - Ugy, hogy még teljesen nem ismerjük ugyan egymást, de asért 6 is sse let engem, meg én is szeretem öt. — „Aztán ki az?" — Ha kiváncsi rá, megmondom. — .Hát mondja meg.* — Ön as, Nagyaád. — .Én?" — Igen. — „Ön sért engem, a-atn," — Nem értem. E mondással: .Szeretem önt I* nem lehet sérteni; ha azonban mégis sértve érsi magát, hát mondja víassa, — biztosítom, hogy én egy cseppet sem fogok emiatt haragudni. Vagy tessék nekem bebizonyítani, hogy ön nem as én oldalbordám. — Szünet. A leány eltitkolt mosolygással nézett ki a folyton változó tájra, én a mama bólingásán mulattam magamat. Néhány peres multán a leány teje félig jobbra, as enyim félig balra fordult, ismét szembe néstünk egymással. — Haragszik még Nagyaád ? — A leány felnéaetí ásol kai a nagy, mélyen fekve sfeketeseme:vel reám; esek a tündöklő fekete gyémántok épp oly hidegen tudtak nézni, mint amily hideg It a felelet: .Nem szokásom haragudni.* — Ez igen szép öntől, Nagysád,.— feleltem hideg gsemsugártó! elkedvetlenedve. A leáoy ésa.evette e változást s kissé bsrátságoasbb hangon vette fel a megszakadt beszélgetés fonalát. Ön azt mondta, hogy a lányok hamisak.\' — Most is ast mondom. — .Meg hogy csapodárok.* — As is igaz. — .Pedig lássa, nincs hamiaabb meg csspodársbb esen a földön, mint a férfi sziv Zalamegye legújabb postai hálózata. (Folyt, éa vége.) (Zalamegye közönsége bizonyára ssiveren veszi: e legújabb öasseiráat, melyet Szauter Gyula kir. postafőnök ur szíves felügyelete alatt Bátorfi Lajoa kéeii- tett.) As abc rendben közölt nevek postaállomások, az utánna kivetkezők pedig kézbesíti kerületét képezik. Mura-Szent-Márton: Alsó-Koncsov-csák, Brozovoez, Bukovcse, Cseestyáooz, Felsó-Koncsovcsák, Grádicsát, Gerkáve-csák, Hlapicsins, Jurovecz, Jurovcsak, Kapolcsák, Lápsina, Hároff, Mura-Saent-M\'rton, Újudvar, Verhovlján, Zsáb-nik. Mur.-Szerdahely : Slrufcovecz, Ko-ezeverák, Buhovecz, Preprocsáu. Szeloi-cza, Sselnicsak, Zavecsek, Alsó, Felső-Zebsneos, Hobaj, Markovcsioa, Merháto-vecs, Plesivicsa. Zászádhegy, Vratisinecs, Kriatanovecz, Feleö-Králjovecs, Krízso-vecz, Peklenicsa, Zsiskoveos. Nagy-Kanizsa: Bakénak, Csapi, Palin, Kigyács, öjud-ar, Újlak, Lazsnak, Kámános, Sánca és Ven te. Nsgy-Kapornak: Kis-Kapornak, Misefa, Bid, Orbányosfs, Padár, Almás, Forintos háza. Nagy-Lengyel : Gelléohása, Q-om-bossseg, Kis- és Nagy-Liczkő, Milej, Bgyháxeseg, Ormáodlak, Pilfiiaeg, Bám, Bózzássaeg, Kia-Buda éa Szent-Iván-hegy. Nagy-Bécsa: Kit-Bécse Sárazeg, Szent-Jakab, B.czónak és Petend. Nedelics: Felsó-Hrástyáo, Kurea-necz, Maciinecz, Pretetinecz, Alsó- és Feleő-Prucsina, Tirnovecs, Bresje, Csúcsán, Dnnkovecs, TotDvecs, 81akoveos,es Strahonivecs. Nemes-Péosely: Nagy-Péesely, Vá-zsolv, Balaton-Kis-Ssőllós és Ki.-Pé-isly. . Nova: Bollahida, Csertalakos, Mi-kefa, Karicsonfa, Szilvágy, Farkesliki pusztaiéi Emramajor. Nyirád: Ssócs, Dsboz. és De- áki. Orosstooy: Kerecseny, Bakaahási, Barkóssá, Nsgy-Bada, KilBsda éa Újmajor p. Pacaa: Paosatüttös és Lipótpussts. Páka: Csömödér, Dömeföld, Hernyók, Kányavár, Kurja és Kis-Kurja Ortahás, Pórdeföld éa Zebecske. Pakod: Dötk, Folsé- Caány, Újma- jor, Attali, Barabás, Eades, Nándor, D leié, Eodea. Nándor, Deleli, Erdei major, Pakodi, és Bsrabtehegy. Perlak: Crrkovijáo, Oltok. Pod breszl és Puast*-8zt.-Kereezt. Pelri¦ Keresztúr : Gyirfitzog, Ibor-fis és Vadalmáé. Podturen: Dekánovecz, Domási-necs, Ferketinecs, Miklaveos, Novakó-vecz és Sziviozs. Pussta-Mag/arod: S»t. László él Sst. Péter. Beesnek: Bolsi-Sárd, Jak.bfa, Ssijjártóhása éa Gólicza. Bezi: Gyöngyösi és cseri puszták. Rigács : Ukk, Sárosd, Hosztót, Hedgy.es és Hegyer. Sslomvár: (pályázataiéit.) Sármellék: Égenföld, él B.-Hid- vég. Tormás (pályázat alatt.) Söjtör : Puszta Szent-Lásslé. Ede nos, Tófej, Szompáoa, Lóránthása, éa Vá jcska. Stridó : Badlicsány, Berke, Csigán-\' csák, Dubrova felei, Gibina, Globoke, Goricsiess, Grabrovnik, Henye, Hernyá-kovicaa, Jaleoveca, Kerny.eoa, Kercsa! Koprivá,Kil-Koslovcsák, Lesekovecz, Le-szoveos, Martiousevecs, Okrugh. Pernyék! Plesskovecs, Prekops, Pressék., Bács-Kaoisss, Bimcsák, Safferskó, Sprioc Kis, Nagy-Selatnyák, Vuaivcsák, Veho-vicza, Zolesnsgóra, Kercsinovecs, Szel-oaák és Sstanetíneca. Sümegh: Csehi, Bazsi. Prága. Döb-róose, Gógánfr., Győmörö, N»gy-Gőrbö Erek, Mária-Major, és Nyírlak pussta. Szécii-Szigel : Petróos, Ciokma Tormaföld, Kil-Likos. Kerka-Tótfalu GoBstoia, Máhomfs, Lovasai, és Kut. fej. S ent Adorján*; Erdíhát, Liape, Keretje, Merócz, Lasztonyt ét Kis-Ká- Bzan:ély, melynek legtitkosabb rejtekét ia benópeaiti a aterelem és at emlékeset. L szentélyben annak a leánynak aa arcza as oltárkép, akit szeretünk ; es elé járunk imádkosai néma keservünkben, es get a lelkiismeret szaván, ha tiltott otra lóriink t mínt a tömjén füst körülborÓDgja a szentély legszentebbjét: ugy száll fel fobásiunk e képbes, mely elé a aterelmet tekintet gyújt örök, ki nem alvó oltár tűset. — Be a nLknél? Ugyan meg tudná-e mondani Nagysád, hány albumot lehetne megtölteni a fbtogrtphiákkal, melyek eredetije mar as 6a fiatal szivében it ideig* óráig élt? — Valami harmincast; azoknak ia jó nagyok ak keltene leaniök." — No lám, ilyenek a kisasszonyok. — Bocsánat aram, én nem kisasatony, hanem menyasszony vagyok." Aa már » terméeset rendje, Nagysád, hogy a kisasszonyból menyasszony, — a m e ny asszony ból azesoay, — as asszonyból nagyasszony, — a aegy-asszonybói éltes, — hogy ne mon-ljam vénasszony váljék. Denique, as asesony oaak asszony marad. — Gratulálok. — Köszönöm.* - Szívesen. Aztán ttereti vőlegényét ? Mert es is nagyritkeaág a lányoknál. — A leány összekulcsolt kezeit halmot keblére szorítva, olyan benső hőség gel mondta rá ái igent, hogy égessen meg-illetődve nyaltam a kacsok után. — Szabad tudnem a boldog halandó nevét? — Dronnea Frommer Félix." - Költőies név, ast meg kell adni neki. Háta tulajdonosa? — „Oh, uram, ast-én Önnek szóval elmondani nem tudom, mily, jó, mily odaadó, mily gyengéd et at ón Félixem. At a szeretetteljes, aggály, melylyel minden tettemet kíséri, mólyeo érao taive, mely egyedül csak értem dobog, at a steliemí Ne bántsa Nagysád a férfi «ai- fanaóbbség. aeiyiy el gondolatai mon aralgt vetj vétkesük, ha est tessí. A férfi ativ egé-Eec magttkhos ragadták, lebilincsel- Saent-Antalfa: Saent-Jakabfa, Ó Bad avar, Alsó,- Felsó- ét Kit-Dógieae, Csicsó, Tagyoo ét Zánkt, Szeot-GyOrgyvOlgye : Nemesnóp, Mérokfölde, Slécii-Szent-Lásslú, Felsó-S»t. Erzaébei, Dobrafölde, Velemér, Méa nek ó« Háncsa. Saeot-Pétertar: Igrícse, Nemesster,, Gétye, Vörrü, Rokolán Daba p. és Hosz-sxohajtás. Stepsloek : Ssepstneki major, Bajosa, és Bánfa. Ssepetk : Zala Istvánd, GyQrBj, Kemeod-OMár, Pókafa. Horvadtfa és Pót-teodmajor. Tapolosa: Hegyuagas, Raposka, SaeatgySrgybegy. Uzsa, Alsó ét Feltó Berki malom. Tihany. — Tót,-Ssent-Márlon : Pelri-Veate, Kálmán ojmajor, Birkitó. Tót-Sserdahely: Molnári. Turniscba: Breaoviosa, Gamilieta, Lippa, KU- éa Nagy-Palina, Benkóot, , Zarkaháaa. Tűrje: Belaó ét kulsfi Tűrje, Te-keoye, Eötvös ¦ Puszta, Zsigmondhása, és Vincte majorok. Zalabér: Batyk, Véged, L*poty Vitaori, Hármat ét Pinkócs. Zalavár: Lebuj puszta. Zala-Apáthi: Etttertrál, Ssabar, Szent-Marton, Kit- ét Nagy-Horváti, Hosszúfalu, Újfalu, Vörctmesó, Baberek, Báránd ét Förkend. Zala-Ctány : Bókaháza, Alsó- Fel-só-Csáoy, Tilaj, Németfalu, és Stóllót putata. Zala-Egertseg: Aodráahída, Apátfa Árkos háta, Botsok, B\'zita, Botfa, B ke-háza, Beatenyó. Bocifótd, Csáos, Csatár, Döbréte, Ebargéoy, Egertsegbegy, Gé-várd, Kálosfa. Nettely, Potva, Sárhida, Ságod, Stt-Erssébetbegy, Sst-Uthályfa, Teskáod ét Verheta. Zala-Haláp 1 Sáska, Dörögd, és Szentkút. Zala-Kit-Kanitaa: Sormás, Estte-/•gny*, Bigyáct ét Fülőpmajpr, • Zala-Koppáoy : Betéred. Za!s-Löv5: Bodorfa, Budafa, Caéb, Alsó, FeUö-Csfid, Csonkahegyhát, Erdei-falu, F rnekágy, Geattenyét, Gyórkefa, Jáootfa, Irta, Kerka-Németfalu, Méhes, Nagyhegy, Németfalu, Péntekfalu. Pá-ctod, Pankasz Pastta-Stent-Péter, Rimán, Sal mvár, Sotétmajor, Szata, StÓ-cze, Zala-Mindstent, Zala-Pat&ka. Zala-Merenye: Garabonos, Újlak, Garaboncsi p. Kis-Rads. Ztla-Mihá.yfa: Dabroocs, Kis-Vasárhely, óhid-Lrenye, Szalapa, Dergeee, Fiatalos, Csillagmajor, Vincaemajor, Tói. vár, Frzsébeti major, ét Baráloki begy. Zala-Szántó : Vidornyalak.Yidor-nya-Szólloa, Bakooycser, Bodemajor, Hidegkút, Cserhát, Lapotmajor. Zaia-Sient-Baláze : PaU-Kürtós, BörsÓDcae, Sándormajor, Bocaka, Magyar Szerdahely, Ujoép, KtCtÓrlak ét Tó\'ke- bása. ZalasSient Gróth: Alsó, Felsfl-Ara-oyod, Csáford, Kit Görbot, Toake-Sient-péter, Udvarnak, Csaliti, Jsnkaháts, A-F.-DÓbrony. Zala*Szent-Iván (névsort nem kaptak meg.) Zala-Ssent-Láisló: Gyulerétt,Kus-tánv. Sény. Zala-Ssent-Mihály: Felafi - Rajk. PStréte, Sebet, Cser, Cserhid, Barnák ét Kaszáló. Zala-Tárnok: Gatorfóld, Naprádfa, Hencse, Tófej, Vakola, Vadamos, Kosma-dombja, Orokián, GórbÓ, Himföld, Újmajor, Kidihát,\'Kisfalud, Leránthat ét Ró-kaháai major. Zsid: Alsó, Feltó-Ztid, ét Vállat. ték lelkemet, ssivemet. ketemet. Elrálá tnnk pillaaatábae it egy oly gyönyörű, oly éreelemteljes költeményt irt noti-tomba, hogy köoy nélkül alig roltam képet átolvasni. Olrawa, aram." Egy kit zseb-jegy só-könyvet adott át, melynek eled lapjára volt irra at a kérdéses költemény: ,Édet kit tubicsám, Lelkemnek bálványa, A ttivem nyugalmát Elvitte a kánya. Nem, nem, nem, sohasem Volt ily ragsdmánya, Fordaljon, forduljon Fel a tolvaj kánya,« „Ugy-e milyen mély értelemre vall e néhány tor it ?\' — Már, tudja Nagyaád, et valóban felségew búcsúszó, — szólt a férfi vistsa nyújtva a uotict. Én már tok minden-féíe hucsuzót olvastam, de ilyent, teásét: el hinni Nagyaád, még nem. — „Ugy-e nem ?\' kérdé Crömrepeave a leány. „Tudtam én, hogy aa én Fe-lixem még sem oly Ositoba, miot a milyennek kinéz. u Erre aztán mind a ketten felkaczag-tank volna, ha & lány egy erős sikoltással karjaimba sem étik. At álmából felriadt mama öotudatlannl, nagyra nyilt szemekkel nétott egyik helyréi a másikra. — Bisonyotsn megint köret tettek a tinekre, átért sokként ki a locomotiv, — szóltam a hirtelen megállás folytán ölembe került leányt először Onkónytele nül magamhoz szorítva, a tatán vistsa-emelve helyére. — ^Nem történt semmi bajt?" - aNem,B rolt as ijedségtói elfulladó hangon adott ráláss. — Sse roncsé. Én jól megcsaptam a koponyámat Ennek a tótba ojtott horvát népségnek sohasem jón meg as esse; as ilyesmi Ó nála tréfa. Ha most valami magát töltésen vagyunk, hát igen csendesen feküdnénk egymás mellett. (Vége következik.) A magyar aranyjáradéíc convertie-jának befejezése. i. a magyar ét osztrák állam-hitel között i paritat közel álló felállítása.  magyar aranyjáradék converti ójának tökéletet befejezése, mint a .Correspondance de Pesth\' írja, a legközelebbi időben biztosnak tekinthető. A 6*/0-OS irány járadék oetiet hátralékára nézve, TMaanselét eszközöltetik és pedig banktechnikai okok folytán 2 fizetési ha-táridóbeo, mig ellenben a 6a/0-ot arany-jaradék ca 160 millió forintot tevő hátralékának beváltása végett kibocsátandó 4% os aranyjáradék teljes öassege nyilvános aláírásra bocsáttatik. A conversío vegetálja abban áll, hogy a magyar állam, a mott már rendesett pénzügyi viszonyainak megfelelőiig legfeljebb ő°/q-oe kamata nyújthat, a mi a 4%-os aranyjáradéknál 80c;\'c-o; árfolyamnak felei meg. At operatió barégtéaénél fixir tott kibocsátási árfolyam mérvadó less a 4c/c-ofi aranyjáradék eladási árának átlagos értékére, vagyis s magyar államkincstár, illetve a magyar adósók jarára esskösIeDdÓ megt. iritáara násre. As alábbi zsarnok körronalosták a Convertio köretkesméayett öasaeségük-ben kitaámitva, At átlagos szám a legközelebbi időben less megállapítható. Slad árfoly 76»/( 77°/0 78% 81% TókeOscaeg ll^-ot ar. jár. ki bocs. Évenkénti kamaUzCk séglet frt aranvb. [frt aran; b 533.333,300 21,333,332 526,315,800 ál,051^S2J 619,480,600 512^20,512 506,1*9,200 500,000,000 493,827,200 90,779.3»* 20.51 S.8ÎO 20,253,168 SO,OOG,000 19,758,088 Tény. kamatozás. f>enfc. kamat-roactak. frt ar- 5,33 2,666668 5,26 2,94749-; 5,19 3,2*1176 5,1« 3,483180 5,0« 8.746882 5V, 4,00* 00 4,93 4,246312 As átlagos eladási árfolyam minden taléka a magyar állam tóke-megtsr-heltetétében 7.CXX),000 forintnyi, kamat-teberjében 0.07*/4-nyi külömbaéget test ki, a mi egyenlő egy körülbelül 250,000 forintnyi éveukioti megUkjtritáatal a ssagyar á41*ask>DOalár} ilietűleg a magyar adósók restére, esőn számok, melyeknek lemmiféle politikai tsioesetűk nincsen, bizonyítják, bogy mennyire fontos a hasai tőke kosreműködese at egéss operatió lehetőleg előnyös befejezésére HUSZONHABMADIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny MÁRCZIUS 27-én Í334. rák 4°/0-oi aranyjaradék kamatjövedelme 5*33%. a magyar 6%-oa aranyjaradék 6 53% volt. Ai 1881. év januárjában tehát a díffireotia Magyarorasá,-. hatra-aa árfolyamban 2Ö1/s0/o. a tényleges ka-matjövepelemban 120% tett ki. Hs s 2 °/0-OS megyat arans járadék árfolyama 4 %-val magasabban áll, mint ss OSStrák 4%-os sraiiyjáradék volt 1881-ben. A magyar,- osztrák- 6« olass járadék moataui árfolyamának és kamatjö-vedelmének Öwsehasonlitására s kSvet-koau eredmény t adja. Pmü ta bSsaÜzf. PlTbl t*r-tW áxLOfe) vedalasa. ian. tv. araijjir. 9LM papír. 77% 5,207. Osztf. 4% arajj. 102 xiapir. 86% 4,667. Olasz 57° araníjar. G13.2V.alLn.433V. 4rf. «Ojo « OÍO énP a*,» 4,607. ösztr. 5%papirjir. 95.50 5i3 Iao. 5% aranrj 88.50 5,64 nézve. A magyar nagy- ós kis tfikepéose sek ily általános részvétele, s takarékra és s pénzügy terén is hazafias olaszo példája szériát oszközölve, a fiuanoziai haszon egy részét a belföldnek biztosi taná, holott ezelőtt ss idegenek előítéletét ss által előnyben részesítették, hogy magyar értékpapírokat Ossk akkor vásárolták, mmtán már s külföld rajtuk 20% tőkenyereséget húzott. Ezen asokás, — mely sokszor s pénzügyek fölött való gondolkozás lustaságán alapszik, — hogy honi értékpapírok csak akkor vásároltatnak és respektáltatnak, ha ások a kfil-fojd érLékbélyegéTel ellátva visssakéret-nak, ismétlődött s föld teher mentesítési kötvényeknél, a kincstári utalványoknál s 6%-ob arany járadéknál és más j áradok -féléknél, sőt maguknál s külömbőaő földhitelzálogleveléknél is. Ama tájékozatlanságon és ellensé-grü szempontokon kivül, melyek magyar ország politikai ét pénzügyi vissonyai-nsk bírálásánál, külföldön hosszú ideig uralkodók voltak, még ezen oebasen leküzdhető szokás is egyesülve a még az absolutiat\'rkua korszakból öröklött előítélettel az állam ellen, hozzájárullak ahoz. bogy Magyaroraiág kamatterhe maguk ezen okok folytán is évenkint 6 millió forinttal azaporodott és sok azaz millió forintra rugó tőkeveszteség állott be, Ezen körülmények együtt oda hatottak, hogy Magyarorazág és Autstris állambitele között, oá 23%-nyi jogosulatlan differeotia jött létre, amelyből 9% még most it létezik, és hogy a magyar és olsssjáradék árfolyama között Magyarország hátrányára cs 9% külömbség áll fenn. k finanosiai igazságtalanság léte s«tt és . még most is létezik, daczára ez alább követzeső tényétnek, melyeket miuden commentár nélkül állítunk zsem-be egymással: Hagyarorssásság helyreállította a budapesti ordioáriumában az egyensúlyt, Auaztriának 4,063,211 írt. deficitszsporo dása van as 1884. évre valamint 40,763, 674 frt. össsdeficuje, a miből ca 12 millió frt. a bndget ordináriumáuak deficitjére eaik Ausztria, mely már az 1816 1847-ik években 205 millió frt. értékű állami vagyOat adot el, állami oktiváit egy arány ing csekély résst kivéve bocsátotta, csakhogy az ujabban kiépített államvasutak által az államjavak szaporíthattak annyiban, t mennyiben ezt ujabb kölcsönök, lehetővé tették. Magyarország aktívái ellenben felülmúlják paasivái. A« 1884. év végén Mtgyirotszág aktívái 1259, millió irtot., pasivá; 1225 milliót tettek ki. As államjavak, erdőt, bányák vslódi kertskedelmi értékének megbecsülése mellett az aktívák 153.400, 690 írttal múlják felül a passivákat, mivel maguk a hivatalosan 103 millió frtra becsült állami erdők, francit a szakértők álul 215 millió frtra becsültettek, migsz államjavak es regelejog 63 millió forint helyett legalább ía 85 millió irtott képviselnek. Olaszország ellenben, daczára annak, hogy fél milliárd értékű egyházi javakat confiskál:, 305,992,740 c/2-4756 922,400 frtra menő óriási adóssági terhével szemben aktiváinak csak igén jelentéktelen maradványát tartotta meg, mely főképpen as u:olsó évtizedben épitett ve-hatokban áll. Hogy a magyar állam az \'.ktivái által megállapított csaknem hy pothecária bistozságon kivül as adósók gezdesági jólétét kifejező átlagos számot tekintve is nagyobb gsrancsiát nyújt az állam hitelezőinek, mint Olsssorsság ennek kimutatás* egy második csikk tárgyát fogja képezni, s mely épen ugy, mint s moatsni cssk is a bistositó erőre es a hivatalos ssámok meggyŐső logikájára fog szorítkozni. A magyar államhitel öiss \'jssonli-tása más államok hitelével nem politikái pártkéVdéa. E téren össspoBtosultak sz összes pártok intentiói és fáradazásai az állam jólétéért való közös gondoskodás-bsst. Az arithmetika ás az egéssséges gazdasági egoísninr kérdése ez mely mind szókra nézve nélkülözhetetlen és kötelesé, kik as állandó állami érdekkel pára leli futó magánérdeket nem tévesztik egészen szem elő). Esen egoisoiur mely Francai a országban, Olass országban és Német országban a pénzügyi téren való has. fiatság szín vonal ára emelkedett, végre is az egyedüli ellensúlya azon befedés és veszélyes tendenliának, mely •zeriDt a saját viazooyok as igedenekkel szemben pk tout prix" 1 esiscsooyitatnak ás daczára annak naiv módon elvárni bogy jaját küsremüködésüek nélkül | ps*s»cas^ f«*te átfőj csupáa külföld által jöjjön létre s magyar állaznhitelról elterjed-, inkorrekt nézetek helyreig«zitkta E még a magyar járadék árfolyamában kifejezésre jut. As előbbi ét mostani évek árfolyamának öaasehasonlítást érdeke* de drága tanúságot rejt, a mit Magyarosság a kül földnek készpénzben fijasVlt ki. A 4*/§-oe o. areeryjáredék londoni ártoiyama, sjterin*, meiy 1881. Jann-árbao 75%. v*j?t, j ictgyaj- sraay járs-dAftek 1»VaVe on k.llett állania 1881 ben, tehát e két állampapír közül as osst- A magyar 4%-os aranyjáradék esserínt 9°/0-val alacsonyabban értékesít tetik, mintáz osztrák 4% ob 0, 45% val magasabban kamatozható és mint as osztrák, továbbá 9,83%zal alacsonyabban vau jsgyesve mint as olasz járadék Magyarország tehát 0,67%-val több ka-ma\'ot űzet mint Olassorsság. Ezen 0,67-%-nyÍ külömbség, melylyel Magyarországnak több kamatét kell fizetni mint Olaszországnak, magánál a magyar ren-tesdósságnál, mely oa, 500 millió irtot tess ki, már azt jelenti, hogy Magyarországnak egy egyenlő adósaági összegtől 3 350.000 Írttal többet kell fizetnie mint Olaszországnak. A magyar éa osztrák 5%-os papi járadék árfolyama közötti külömbség 7%-ot tess ki, a kamatjövedelemnél B 41% ít Magyarország hátrányára. Hogy az osztrák magyar mooarohia két állama hitelének megblrálásánál mutatkozó dífferencsia oly fiaaacsíai abaur dum, mely a legközelebbi időben megszüntetendő lesz, mutatja azon körülmény ii, hogy a pspirjáradéknál a djfferentia 2°/o-val kevesebbre rug, mint az arany-járadéknál. As aranyjáredékol épen a belföldön keresik jobban. De es végre is csak azt jeléntí.hogy Ausztria Magyarországon vagy nem ismerik a hitel magbecslésénél mutatkozó külömbség valódi okait, vagy nem törődnek vele. A legközelebbi időben minden esetre íé¦ re fog jünni a magyar papír és aranyjáradék árfolyamai kösött fennálló külömbség kiegyenlítése. A sflMghl tisztújítás előtt A megyei restaoratiÓ befejezése után város és községre kerül sor tisztviselőket, elöljárót választani. Minél nagyobb a tisztviselő czime, rangja, annál szélesebb kiható bb is szokott h-táeköre lenni. A ministertől le a közsági bíróig levő fokosatok mind megannyi szüksége* állások alkotmányos országunk kormányzat köre keretében. As a nemzet, esőn ország népe örvendhet jólétnek, melynek tisztikara hivatását a maga értékében fogja fel * lelke önzetlen sugallatából szolgálja a reá bízott ügyet Ma a tiszti állomások meglehetős dotatióvsl vsnnsk egy bekapcsol? a : kell is, hogy legyenek! A fbldmives. iparos, kereskedő tevékenységét fáradtságának síkere, vsgyonemelkedés butditjs; as anyagi jobblét tessi függetlenné, es szs-bsditjs fel s befolyásoktól, polgári jogsinak gyakorlatánál is egyszóval: a jól végzett annkának látható gyümölcse kedves elégül taéget hoz létre. Van azonban a közigazgatást tisztviselők kost oly állás is, mely a reá rótt kötelezzttzéggel ¦ zemben aránylag ma is mostohán dijastatik és ez, a községbírói disses hivatal. Falu helyen 60 — 70 frt — ettől feljebb kii városokban 100—200 írtig ée azért nem csoda, ba a község feje legtöbb esetben alig várja, hogy a sor róla lekerülvén szomszéd, vagy koma úrra jut. „Sorba megy, mint a íslusi bíróság. " Régi időben helyéa roi\'., hogy e nagy tiastességsorba ér}*"a „nép véneit4, mert amennyi dolgtt volt biró uram ki-gye) mének, azt pipaszó mellett is elvégezhette. Máskint állunk most; — ma annyí eselé1 feiette áttéjsr-VaTU egy k&xség-birónak, miként mire beletanulna, hát voltaképen melyiknek kell előbb szót fogadói: addig bála Isten újra választanak. Ministertől főispán-, alispán, járás-biró*, isolgabiró-, adóhivatal-, oaeodőr-tég atbtöi egées saját közaégbeli tanácsosáig győzzön hallgatni. — választó társainak is eleget tenni. Legyen erélyes, hajtassa be az egész alphabet osi-nft adót, mart különben, ,ha meg oem történik, 8 nsp molvs eonyi es ennyi pénzbírsággal lesz büntetve.\' Ügyeljen fel a- község vagyonára, a község utjai jó karban le- gyenek ; egészségi, tisztasági, tüsrend-őrség ügyekre gondje legyen; a katonai elszállásolásoknál baj, fenaksdás elő ne forduljon, töltse idejét as ujonczallitás-oál, ha gazds, cseléd kőzött panasz előfordul, as arany igazságot ssem elől ne tévessze — legyen önzetlen, szókimondó ott, ahol kell! Járjon elli, mínt a népnevelés apostola; ne tegye félre a kir. tanfelügyelőaéglŐl érkező iratokat adaota. Mert ha a tanköteles tanulok minden ér augusztus hsvában össze nem iratnsk, ha a beiratás még január, február hóban is megangedte>lk; ha a hanyag szülők gyermeküí igazolatlan mulásatásokért a tör vény engedte értelemben büntetve nem leesnek: nem tanul rendet as uj nemzedék, értelmetlen földmivefőket, polgáro kat lát a jövól íme ily fontos, messze kiható tisztségnek ujabb betöltésének nspja előtt áU Sümegh, hol f. évi márcs. 29-én délelőtt a városházánál biró-, pénztárnok-és képviselÓ-válasstáa tartalik. Mily külömbség három évvel ezelőtt és most T összejövetelek, étőkéssülot zajos választásra engedett következtetni; meg U történ*. Ma márcz. 23-án, midőn e sorokat írom, küu zúg, búg a azél, a választó-polgárság között a legenyhébb csend. Váljon mi ez. Közönyösség állott volna be? nem, as nem lehet, Sümegh lakossága kellő érdeklődéssel viseltetik tisztviselői működése iránt. Figyelme nem szokta kikerülni a biró működését, a pénstárnok rendességét, ss amúgy is eleget terhelt adóió néppel nyájai bánásmódját. Ha sikerült a városnak három évvel ezelőtt megtalálni ama férfiakat, kik a várakozásnak megfelelni tudnak, akarnak, lörekesznek: akkor példány •sert a néma hallgatagság a választás küszöbén. Haladunk, városunk kicsiny, de megyünk előre; van külön városi rend őrségünk, a közbistonság nagy lendületet nyert; elmúlt a tél, a ssokásos lopások nem oly gyakoriak, mint voltak. A város pénsrissonya miuinkább javul, meglátszik a pontos könyvvezetés ered menye. Kondor Józaef városbíró, Fándl Antal pénztárnok lehető minden idejüket a közügynek áldozsák; ezt kell valódi oknak tartanunk, hogy a választás előtt 8 nappal ellenjelöltökről tndomással nem bírunk. Ha volna mégis észrevétel,ilyenkor szembe kall ast mondani, a jóakarat ból származó megjegyzés által eszmék tisstulnak, helyzet emelkedik. Helyén lesz a város képviselő tea tul el névsor egybe állitásnál gonddal arra it lenni, hogy alskosság miuden osztálya helyet foglaljon ama tanácsteremben, hol va-gyonemelkedés éa értelmi fejlődés tárgyaltatik. A város ügyeit ssivén hordozó képviselő testület nagy befolyással lehet a tisztviselők eredménydút működéséra-, mert hissen életbevágóbb ügyek mindig a képviselőség tanácskozás tárgyát képe sik. Ne a név választassák meg, né a vagyoni helyzet szolgáljon zsinórmérté kül, hanem oly értelmes adózó emberek, kikről köztudomású, misserint maguk ugy mások részére megbisott dolgokban pontosak, a gyűlésekre eljárnak ¦ ott a tárgyhozértelmi képességénél fogra hass nálni akarnak és tudnak. Ilyen tisstuji tásttek nézünk elébe; Sümeghnek jó és nemesért lelkesülő választói kezében az urna; lássuk ki élj -n ? Egy választó. Hírek. | — Az új évnegyeddé! ismét előfizetést nyitunk lapunkra s fölkérjük 1 baratjait, hogy körükben ] terjeszteni szíveskedjenek! Részünkről a küszöbön levő követvalatz-tat mozgalmaira! igyekezünk olvasóinknak társadalmi lapunk köréhez képest minden pártállástól menten hű képet nyújtani. Lapunk előfizetési ára homlokzatán olvasható. Ezúttal azon t. megrendelőinket Is, kik még hátralékban vaunak, a hátralék szíves beküldésére kérjük, hogy a további küldés Iránt a kiadóhivatal tájékozva legyen: , A szerkesztőség éa kiadóhivatal. — A szabadelvű párti követjelöltséget Falk most már bistosan elfogadja kerületünkben, mert a keszthelyi kerület választóinak egy levélben nyilatkozott az iránt, hogy azon választókerület már élénk képet öltött mozgalmaival asemben csélrsvesetóbbnek találja a tartózkodást A független aégi és habarókpárt pedig tő-mörültec éa sikerült követjelöllül meg-nyerniök Inkey László, nagy-ré.\'sei nagybirtokost. A mozgalom mindegyik párt\'részéről igen éléak, Ugy halljuk, hogy a babaréki oapaoitások közei többen le fognak jóai a hasvéti ünnepek alatt, hogy a pár\'ot m\'^aél erósabb üit-vezkédesre segítsék. — A szerkesztőségi iroda helyi ságe s Szentgyörgy váríulcza 1. srámú hasában van. A kik tehát szerkesztőségi ügyben hozzánk akarnak fordulni, ide és ne Wajdíls Jóssef úr kereík^de sebe ssiveskedj*nek táradni I — A helybeli gözfardó ápril 3-án kazántisz\'iiás mit t egész nap aárva tar-tatik. April 13-a óta p^dig naponkint a közönség rendelkezésére álland. A nyári idényre Bichler bérlő ur a helyiaégeket tetemes befektetéssel csín ősit tatja. Akik a nyári ssakra bérletet óhajtanak, vele értekezhetnek iránta a gőzfürdői pénztárnál. — Egy vád Kosaath Lajos ellen Dr. JeJentsik Nándor, >~yit.-smegye privi gyei járásának orvosa, Sporzón Ernő orss. képviselő tagadása ellenében határozottan föntartja azon váde,t, hogy nevezett képviselő „Kossuth Lajos nagy hazánkfiára vonatkozólag oda nyilatkozott, hogy Magyarországból távozta alkalmával 13 milliót—gyöngéden mondva — elsajátított. „Jeleutsik ur es ál-litásának igasolása végett s kÖvetkesÓ tiastes egyének tanúságára hivatkozik mint kik a .káromlásí* ténynél jelen voltak : dr. Sstlvássy János körorvos, Lulyák Antal Ügyvéd, Tomaskovits Jóssef bsjmócst prépost, Sskokanok István uradalmi kasznár, Cseírel Ignács tussinai plébános urakra, kik külömböső helyeken számos egyénnel, nevezetesen : Mud ráoyi János tiszt, szolgabíró, Smicsko Jóssef ügyvéd, Mayer György, Kluoh Ferencz, lasaoi plébános, Simonyí Ferencs, Tóth Ttvadsr, Krsjuik András, Znamenák Ferencs és több más urak zal közölték, bogy Jelsn\'sík vádja szó szerint ígss. Most az s kérdés, miképeo fogja magát igazolni Sporzón Ernő orss. képviselő, a ki tudvalevőleg két gentel-mann elótt becsületére való hivatkozással jelenté ki hogy a vádat hazánk legnagyobb fis ellen nem mondotta. — Megrendítő gyilkosság tartja nagy isgatottságban Mád városa lakos ságát. Kipecz Károly volt városi hajdc családjában egy idő Óta nem a legjobb egyetértés uralkodott. Okot szolgáltatott s gyakori perpatvarkodásra a feleségének ason nem éppen alaptalan gyanúja, bogy férje egy más nővel vétkes viszony, ba keveredett. A megzavart hasi béke helyreállításán a városi elöljáróság is heastaian fársdott, mert a nő egy 23 éves suhancs fiával a férj és apa elli ._ ssövetkesve elválást sürgetett Folyó hó 8 an esteli 6 órakor, midőn Kipecz a dobolásból hazatérve a városház kapuján belépett, ss ott kettős ceövÜ fegyverrel Ólálkodó fin, — ki különben városi kerülő volt — édes spjára két lövést tett egymásután. Mind a \'két lövés a gyomrot találta vastag söréttel halálosan ; as ember rögtön összerogyott s az elősiető orvosi segély dsosars egy rövid óra alatt meghalt. As apagyilkos fiút, mint leve lesÓnk irja, rögtön elfogták s általadták a szerencsi kir. járásbíróságnak, mely* nek feladata less a szörnyű gyilkosság valódi okát kideríteni. — Savanyu Jósai a hirhedt rabló-vezérről annyifélekslsndos híreket közöl tek a hírlapok, — irja a Pápai L. hogy i közönség kötve hiszi el már az erre vonatkozó közleményeket. Majd itt, majd ott vélték látni a rablót, pedig ő kegyelme, mint ast egy megbízható egyén tői halljak, alig távozik esen vidékről és rendes tartózkodási helye laskás vagy Jánosháza, vagy az esek körül fekvő községek és tanyák valamelyike szokott lenni. Hogy mégsem tudják kesrekeri-leni annak oka abban rejlik, hogy rokonai nem akarják, — idegenek pedig nem merik Ót feljelenteni mert félnek vagy ennek vagy rokonainak boszújátol. Jelen közleményünket is osak a kutfor-rfs megnevezése nélkül közölhetjük és bár az egész vidék titokban arról beesel, idegennek nem igen mondják el szívesen — Néhány héttel ezelőtt történt, hogy Savanyu Isskasról Jánoehására utazott kocsin. A kocsis ő volt, — a hátulsó Ülésbe apját helyezte el, és elhajtott* Midőn Kerta és Kanond községek között elterül kis erdőbe értek, a távolból két csendőrt vélt ésarevenni Savanyú. A gyep lőt hirtelen apjának dobta Ő pedig a kocsiról leugrott, de olysserencsétlenül, hogy lábát kificssmitölts. Nehezen bár, de s csak néhány lépés távolságban levő fák kfizé vánszorgott es eltűnt Több héten keresetül egy rokonánál feküdt betegen és ámbár bajából most már annyira a mennyire felépült, járásnál a botot nélkülözni nem tudja. — Mégis félnek tőle s vidéken, bogy daczára a fejére ki tűzött díjnak, oem találkozik válalkosó a ki Ót feljelentené. — Uj szivarka hüvelyek. Wlach Albert jelesen öt mert czég Bécs Maris-bilfentraase 58 szám alatt egyedüli raktárt tart valódi fraaczia bariéi és Henry féle he Hoablonpapirból készült esi var kn hüvelyekéi, gyönyörű jegyekkel, külön legeségget as mostanában szokott élesszavak és mondásokkal a mostani Op pereitekből A ssivsrka szívók esen ti került újdonságot tömmegesen megrende lik a jeles czégnek ezzel elismerésüket ayiiváni:ják. — Gyilkos csendőr: Kínos fel tünést keltett Vssvárott azon hír, miszerint Gtyőrvár és Déneafa kösött a baltavári őnparancanoksághoc tartozó csendőr társát agyonlőtte. A tettes bejelentvén az esetet, a hulla a tett színhelyéről kocsin Vasvárra hosatott,hol a gyorsan elősietett buzgó járásorvoa dr. Msrko ics Síndor ur már csak a halált konstatálhat-ta. Mint értesülünk a tettes előadásából, as eset igy történi : e hő 17 éu délutáni órákban portyázás közben a két csendőr ssóritábs eredt, minők következtében az egyik fegyvert fogott társára és kétszer reá lött, de nem talált; ez látván, hogy máskép oem menekülhet, célba vette s melléhe találva lelőtte mi rögtöni halálát idézte. Ez a tettes állítási, hogy igv történt-e nem tudhatni, s majd a víssgálat fogja kideríteni, amennyiben mint hírlik 2 egyén ssemtanuja volt a történteknek. A szerencsétlen fiatal csendőr boncsolása 18-án eszközöltetett, temetése pedig 19-én volt. A tettes s ssakparancsnokaág további intézkedéséig a vasvári csendőrlaktsnyában maradt felügyelet alatt, V. L. — Az orvosok is felelősségre vonhatok I Az orvosokat is felelősségre lehel vooni a gyógykezelésnél az általok, akár tudatlanságból, akár hanyagságból elkövetett hibákért, amelyek a patiensre nésve hátrányosak. Nimesbeo egy Bis-corrat nevü vsrróleány kiesett a kocsiból ás jobb karát törte. Dr. Z. egyszerű ksrficssrnitáanak mondta ezt és a aebre erős köteléket rendelt, mely as egész kart gyuladásba hozta; e miatt ast amputálni kellett. A varróleány — aki karja el-vesstáae miatt most nem keresheti meg kenyerét és családjáva) a vóginségbe jutott—beperelte as orvost kártéritesért Minthogy a ssakártők kijelentették, hogy agyuladásnak nem lehetett más oka, mind s kötés tulerős nyomása, mely a vér keringését megakadályozta : a törvényszék azért, hogy Z. orvos akár hanyagságból, akár tudatlanaágból ilyen elóvigyásatlan volt, őt Biscarrat kis-asssony réssére fizetendő 1000 frank kártérítésére ée évenkínti 200 frank járadék fizetésre ítélte e|. Ez i életet a nimosi törvényszék csak annyiban változtatta meg, hogy a kártérítés Össsegét 1800 frankra emelte föl. irodalom. (E rovat alatt mezemlitett munkák Nagy-asssssás Wajdlls Jóssef kttoyTkeresekedésébec kaphatók vagy általa me;rdad»laat5k. Vidék megrendelések posü. fordultával pontosan telje tttemek.) — A dr. Toldy László (halhatatlan emlékül Toldy Ferencz fis; álul szerkesztett „Magyar Ifjúság Lapja* T-ik száma hazafias tartalommal jelent meg. Ábrányi Emil irt bele ssép alkalmi költeményt .MArosius TisenötődikŐn* csim alatt. Dr. Toldy Lássló „ 1848 — 1849° csikké lelkesítheti valóban as ifjriágol. Síkor Margit elbessélése „Juliska bűnhődése* ssivet nemesítő olvasmány. „íróiak arcsképcsarooka* czimü rovatban Dr. Boroe Gábor Petőfi életrajzát közli. A jól azerkesstett lapon Utazik, bogy valóban a „Magyar Ifjúság Lapjau. A Wilokena és Waidl ozég elismerésre méltó kitűnő Ízléssel állítja ki a lapot A szórakoztató részben gazdák tartalmú talányrovat "a, a képek méltók a lap kitűnő tartalmt—os Előfizetési ára egées évre 3 frt, félévre 1 frt 50 krajosár. Ajánljuk legkitűnőbb tanáraink egyike által sserkesstett .Magyar Ifjúság Lapját" a kötőnség figyelmébe. A kitűnő ifjúsági közlöny Petőfi szobrát hossa mellékletül, a mi emeli a hazafias asetlemü lap értékét. Különösen ajánljuk a szülök figyelmébe. — Megrendelési felhívás. »Gyöngy ezernek * ősimén Nóvák [Mihály a provinciális lápokban elszórtan meg-jeíenttárcacikkeiből (bessélyek és rajzolt) 15 dbot bocsát sajtó alá egy kötetbe foglalva, a mely június végén fog |megje-lenni. Egy-agy kötet megrendelési ára 80 kr. bolti ára 1 frt leend. A asivee megrendelők ez óhajukat april hó végéig tudassák ssersövel, (Ssepetk, Zalám, posta helyben) ki is a müvet a megjelenés után utánvét mellett fogja az illetőknek megküldeni.\'— Ssepetk, 1884. márc. 17. Hazafias üdvözlettel Nóvák Mihály. Egyveleg- Bgy fogolytól kérdezte birája, hogy mért szállásolták el a „Fortunába.* — Mert hazudtam — volt a rörid válasz- — Hogyan, hazadtál ? — kérdé baráija. — lg**} azt ígértem hitelezőimnek, bogy fiselek, éa — nem fizettem. Az olvasók — monda egy tudós, ? égy osztályba sorozhatok.,Az elsőbe sorozottak hasonlítanak a homokórához, kik as olvasottakból semmit sem tartanak meg. A második osstály hasonló a ssivseshos, mely tele szívja magát, hogy később piszkosabban adja vissza. A har- huszonharmadik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY MÁ5CZTOS\'2T\'éfcil8í;4. madik hasonló a szilához, a mely csak a •alakot tartja meg. Végre a negyedikbe, azok tartóinak, kiket gyénjántásékhos l«het baaoolitaui, kik minden értéktelent eldobnak s egyedül a nemea követ tartják meg. Minő beteg-égnek nincsenek aa urtoráaok\'kitéve? A~»sivlágulásnsk. Fiatal nőknek: Mielőtt férjkez mennének, nyissák fel ssemeiket, — de há-zssság utin csak félig. A ssabó, ki egy heti lap sserkeeatöjeaet" ssimléját benyújtotta, eion jnegjegyaés-sel kt<pta Tissaaast: Kegyed kéziratai esuttsi tisztelettel mellőztetik. csak versenyezne\', de ezeket jóval is f-fltilninlja. Örömmel konstatáljuk, hogy a fiaméi risskeményitö párrtlan jó minősége által a külföld készítményeinek hazánkbam tovább terjedését teljesen meggátolá s legmelegebben ajánlhatjuk tehát a t. háziasszonyok figyelmébe. Kapható minden jelentékenyebb helybeli tüsz*rüzl étben. Egy nő férje halála fölötti bánatában aszal vigasztalta magát, hogy most legalább tudja, hol tölti as éjszakát. Egy biró a vádlottat gazembernek mondta. — „Uram — vágott kösbn s vádlott, — én nem vagyok oly nsgy gazember mint ön — (jókora szünetet tartva) „hiszi." — ön máskor összefüggőbben beszéljen, kiáltott * bíró elvörösödve. Érzékeny csalódás Ott esett meg a Tisza pártán. Addig bámult X. ur a habokba, mig egyszer csak bele czuppant. Nossza ordit. Egy srra menő, jó barátjának hangját véli hallani a zúgó habok közül, a szerencsétlen jajveasékló után ugrik; ki ii menti nagy nehezen, éleit kocskás utasával. Csak akkor látja, mikor a szárazon vannak, hogy es a hitelesője, a kinek tartozik 900 Mzt. ért. forinttal. BeküWeteít Papírszeletek Ac atczán kafcorikot. Gyerek hall gas Nini nini ! mi néz ott ki ? Hitit;, „kikerlkl" Tacskó hallgass ! Az\'a txihó ma nyeregió. Nem is tudón), mira vaia 1 Moit már ódnljl Nini nini, ... dróton nés ki, S bolond -férje örO.1 naki. Itt egy pofoc Tídd et neki S aaoad meg- mér. ma, hogy vesse ki. KIkiki .kikeriki" Meg Is mondom, bogy vesse\' ki ! „fc í k • r i k i« Vasúti menetrend. Érke/ik, Béggel. Indul. 0. p. Ó. P. B. Ujhelj]P. r. 4 8 Pragerhof P. ». 4 48 Bad. P. T. 4 18 Barca P. V 6 10 Fiam. Gv.v 5 27 Bada Qt.t « - Pr* Jerhof |Gy.T 5 46 ; B. Ujh.Ij r. t. 6 15 Bada T.t. T|ll Délben. bopros V. T. 12 161 ! Bada P.t. S — Pragerhof P. t. 1 16 Pragerhof e. v. 2 45 Bares T. r. 1 41 Sopron T.t 2 55 Bada P. 1 5»! \' Bare. V. ». S — Sjgel. Bűd. V.t. » 611 \'Pragerhof Orr 10165 B Djbelj P. .. 10 Ü8 Fiam. Oy.» 11 Buda Ot.r 10 38 ; Bada P. v. 11 DO Pragerhof P. v. ii 19 B. rfla.lj P. t 1» Barca P. r. ii 3. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SANDOK. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Uptnlajaonoi : WA JDITS JÓZSEF. 19SS az. \\ZSí. A hazai ipar terén nagy»erü h.i.-| ^ryerésí hirdetmény, dást b előroenetetí jegyezhetünk annyiban | •» hogy a fiumei elsó magyar rixshAn- \\ Alulirt kiküldött végrehajtó as 1881- évi toló s rizske menyi tó gyár oly kitűnő jLX. t. os. 102* §a értelmében ezennel minőségű tiszta rlzskeményitót szolgál- i köshirré teszi, hogy a n.-kanizsai kir. j.-mely a külföld készítményeivel nem | biróság 215 881 az. végzése által Unger Samu s Ursaí gyékényes! lakosok végre-bajtaio javára Kremsier D. n.-kanizsai lakoa ellen 300 frt. tőke, *nt>rk 1884. év JHnuarbó 5 napjilól számilandó 6°/„ kamatai és eddig usszesseo 41 frt. 80 kr perköltség erejéig elrendeli bíslosjtási végr-hujtáa alkalmával birdilag lefoglalt és 327 frl 44 krra becsült különféle szo-habutorok a egyebekből álló ingéságok nyilvános árverés utján ".adatnak. Moly árverésnek a 215 1881. sz kiküldést rendelő végzés folytáo a hely színén, vagyis Nagy-Kanizsán alperes lakásáé leendő eszközlésére 1884. év apr. hó b-k napjáoak délután 3 órája bátán-j dőül kitűzetik és ahhoz a venni szándé. kezók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok esen árverésen, az 1831. évi LX. t.cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fogvsk. Az elárverezendő in-óságok vételára az 1881. évi LX. t. qt. 108 íjában megállapított feltételek szerint lesz kifi za tondo. Kelt Nagy-Kanizsán 1884-ik évi márcz nó 22 napján. FlBIÁN kir. bír. végrehajtó. I Cb. k. szab. ^latlxx-fee toltele, másol «ara kész állspoibin, lenolajfény-mázba dörzsölve, időjárás ellen kitartó, nagyobb ellentálló képességgel a közönséges olajfeatékeél, szép fényű, puha fapadlónál a kissálkssodsst megakadályozó legalább 5 esztendeig urto. — Az esős oldalon levő házfalra jó védő mázotar, to vábbá nedvea falaki a, valamint vaaroada ellen. Próba kannák 8 —10 kilóig 1 fri kilója. - 10 kilótól felfelé 80 kr kilója. Használati utasítással együtt szét- küldi a Plitln festék gyár. Bécs, IV. Getreiáemarkt 15 sz. Megnyitása az Ove^fotografiák mükiállifásáná az újonnan épült Bazárban. Ma csütörtökön és holnap pénteken \\ Il-ik sorozat: Angolország, Skótja, Belgia és Hollandia. Szombat és vasárnap VIII-tk sorozat: Németország, utazás a Rajnán. Íeif Minden sorozat csak S napig látható. "SSS Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 | óráig folyton világítva. 500 itejp kifüZjáaAsUii asivarkát lehet késal-teni az én, a cs kir doháavxyá akbart ia hatai.ált sziverka TÖLTŐ-GÉPEMMEL sai-ly árczbSl igen csinosan készítve, S különféle erősségben, vékony, köaépfaj: vastag, különbség nélkül, használati utasítással együtt 65 kr. Csak akker vaiéál, na ozégezt beié vsa vésve. „ Az ss szIvsi^-Uvsíystsi, szintén-három erősségben, OSSSiS a VSleát franczia-bllznélndüi ,Ls HzUes"- papírból (fehér) vagy Ka koriozs-papirból (sárga) következő" árakon kaphatok: frt Szipka rész nélkül, sírna 1000-re —.80. Szipka rész nélkül elegáns arany- jegygT"\'. 1000-re ..... 1.30 Satplcá részltei, sima 1 karton oOOdxbbal.......1.05- Saipka részaxel elegáns arany, Wk vagy fekete jegy gyei, 1 karton 500 darabbsl .... 1.50 II rendű minőséé; sziutén fehér vagy sárga, melyet mások elsS- rendültépen ajánlanak ára; «iipkarésx nélkQl, sima, 1000 drb. —.00 Szipka \'ész nélkül, elegáns arany, JMJsTe\'........- 90 Szipkával, fáma, 1000 drb. . . 1 80 Szipkával és elegáns araay, kék vagy fekete jegygyel, ÍOOO de. 2.20 Közönséges tömó\'gépecike hoziá — 10\'-Levélbeli megrendelések utánvétel* lel vagy az összeg beküldése mellett Ismételadók százalékot kapnak. Belejpgysett »Ädjegy. Ovati Hamisítások-ó li megóvások c/éljából minden karton a fenti keresk. törvénysaékileg bejegyzett eyár-jegygvel van ellátva. Cawley & Henry párhí franczia szivarka és gépecskék raktára: Wlaoli Allo«3i-t. Bécs, Mariahilferatrasse 58. (í-zelfítt Prateratrsase 18) H I ß I? L T ESEK. Alapíttatott 1858, WALSER FERENCZ elsó magyar gép- és tuioltószerebgyara, harang, éa érczöntödéje BUDAPESTEN, Bottenbiller-ntcza 66. Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tynkbsín, elváHal teljés Vízvezetékek berende-zését.varosok, földbirtokosok, Ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai Egyetlen belföldi szivattyn-gyár. alapon és kedvező feltételek melleit ajánlkozik köz- és maganfurdök felszereles ere, szagmen-tes Orszékek felállítására és minden viz-művi munkalat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. 2023 18-SO 1946/84 saám. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a városi magán földbirtokokon a vádáBzati jog\' 1884. évi május 1-től számított egymás után következő 6 évre f. évi április hó 8-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében a legtöbbet Ígérőnek — a t. v. képviselő testület jóváhagyásának fentartása mellett bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanácstermében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. márcz. 22-én 2e771—3 A városi tanács. yffiaJ9S~s~*s-eps^j-o^ r^OOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXT. (A frfrii azJüák-.kStótt és 3000 BjeternTlm vu a teager szhe fllott.) a Preblani savanyúvíz, & legtisztább égvényes alap-savanynviz és legkitónöbb hatással van tfidó- és gyomorka-tarrhns, epekő, idült csúz (Bkeamatismns) külfinósen hngysav, a hólyag idült katarrhinál, hólyag- és veseképzódméDy- és bright veseképzódméDy éknél, ajánlatos továbbá kellemes izénél fogra, mint a legjobb és legüd\'tíbb ital. Megrendelhető minden nagyobb ásvinyvizkereskedésben és a követksző czim alatt: 20• 5 1—3 Freblaner Brunnen-Verwaltung In Wolfsbsrg (Karnliteu.) A jieManí n úírMliel! Hí Jnninsban mittstott sei Nagy-Kanizsán Deák-téren levő 8|455.^számu Horváth Mihály-fóle ház szabadkézből eladó, bővebben értekezhetni Horváh Pál plébánossal Salamonban, utolsó posta Dáka Veszprémmegye. ¦ii ii ii n 111 n 1111111111111 letipyitás. Van aierenoeém a-t. cz. kózónséget értesíteni, miszerint aSa f. évi április ha l-én dúsan felszerelt uri-, kalap- és fehérnemű-, vala-J mint rövidáru-, pipere- és szabó kellék üzletet nyitnnk. Főtö-ekvésüDk oda irányul a t. cz. közönség igényeinek minden tekintetben pontos és jntányos kiszolgálás mellett megfelelni, mért is azon alázatos kéréssel járulunk a t. ez. közönség elé, becses megrendeléseivel bennünket minél gyakrabban szerencséltetui. Mély tisztelettel Neu és Grünbaum. Ti I Ili IIIIIIIIII||M||!#### i 6T2 st. 1884. 2071 1—1 _ Árverési hirdetmény. A osákiornvai kir. járásbíróság min\', telekkönyvi hatóság részéről ezennel köshirré létetik : hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt Nóvák Ferencz perhoveesi lakosnak Zamnda Sáedorné ¦helyessen Elekoé Bzlll : Ladios Mária\' ugyaootlanni 1\'*6s ellen 10 frt. 70 kr. perköltség s járaiékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. tSrvén;-ssékhes tartosó, ezen kir. járásbirosá^ területén levő a Marünosovecs tupkoyeosi 60 sztjkvben A. fJ136 helvszinelési szám alatt Zamnda Sándor és neje Ladios Mária tulajdonául felvett s e^éssben 352 frtra becsüli 17 sz. aistt lakhát és ssánté-föld és sí ezen tjkvben 130 és 138 hely-ssinelési szám alatt agyán azok tulajdonául felvett ingatlanokból végrehajtást szenvedett Ladics Máriát illeló 188 frtra becsült feléréssé ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10°/0 bánat-pénz letétele kötelezettsége mellett a Martinsovecs — tupkoveczi közaégbiró lakásán 1884. évi april 10-án d. e. 10 6. tartandó árverésen elsdatni fog. A részletesebb árverési fel tóiéi ei; esen kir. jbiróeág tkkvi osstályánál és a MartiDOvecz — tupkoveczi közsógbirÓDál betek inthetek. A kir. járásbíróság mini telekkönyvi hatóság Csáktornyáé 1884. íebr. hő 22 ón. W&jóits József künTrnvomdájáboi Na^y-Kini-sin. íNAGY-KA\'NÍZSA; 1884. márczius 30-io. Eiöfíietéii ir egész í ire ...... 3 írt téi évre . ....... 4 , [-p.>»m. évre......2 ,\' Egy szArn 10 kr HIBOETÉSEK ¦ hasábos petitsorban 7, masntlfty.íit 6 s Tnindpn további soréri S kr NyiLTTÉRÍJKK nbpttt 10 krért vétetnek In Haszopharmadik: énolyam. ucatári illeték mindéi egyes ¦ ¦sért ito kr. fiipipiidS, ZALAI KOZ L ONY. A lap szellemi részét illeti közlemények t szerkesztőhöz, anyagi részét illető köziem íny ek pedib kiadóhoz bérmearre intézendSk: KAGY-KANIZSA Wlssslosház. . Bérmentetlen levelek esak ismert munkatársaktól fogadtatnak •). Kéziratok tíisu nem kaldetne* , nagy -kanizsai tiszti A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet-, a .zaíáijiegyei általános tanítótestület*, a .„nagy-kanizsai kisdednevelo egyesület" önsegélyző szövetkezet*,a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztnlány* hrratalos lapja. HetenkinI kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A modern társadalom. A mai társadalomnak minden k ül fénye mellett is az egy nagy hibája van, bogy — beteg. Sajnálatos, hogy e betegség kezdete a modern czivilizáczió rohamos terjedésével esik össze. Mondják is az öreg embere.: nem igy volt ez hajdan 1 Jobb idők jártak régen ; egyszerűbb volt a nép. dc boldogabb! Kern voltak oly sokféle humánusnak nevezett intézmények, de voltak becsületes erkölcsük. Ma ellenben minden czivilizáczió daczára is elégületlen és szegény a nép. — Ez az elégdletlenség ki-kitör s zavarokat idéz elő az állami és társadalmi élet organikus functióbau. Ez idézte elő a socialismust is, mely már odáig érlelődött, hogy valóságos anarchiává kezdi magát kinőni. Párthívei nyiltan hirdetik a forradalmat a tőke, az állam s "*L társadalom ellen. is\'em is csoda hát, hogy az állam, mint a társadalom védője s a töke protektora sikra szállt a felforgatok ellen. A bécsi és budapesti rendőrség kíméletlenül fogdosgatja össze és tolonczoltatja el mindazokat, kjkre rábizonyul, hogy anarchista elveket vallanak. Budapesten csak nem régiben tartották meg a bajszát s fogdostak össze vagy negyven-ötven iparos segédet — legtőbbnyire czi pészeket. Nem akarjuk ráfogni a rendőrségre, hogy megint csiz. adiát fogott, de annyit bizváat mondhatunk, hogy maga az annyira rettegett anarcbismus nem veszélyesebb, mint annak összefogdosott terjesztői, akkor ugye kár volt akkora zajt ütni miattuk. Mert azok az ügyefogyott iparossegédek nehezen fogják felforgathatni azt a társadalmat, melyet annyi százezer szurony védelmez. Itt minálunk Magyarországon, ahol a munkás elem nagyon is jámbor és kiskorú még, alig lehet komoly vagy tartós rendzavarástól tartani. És mégis baj van a társadalomban. Van benne egy bizonyos bóranyag, mely koronkint lázas lüktetéseket idéz. eló s megzavarja az organismos rendszeres életműködését. Ez a baj mindenütt meg van az egész polgárosult világban. Meg van Oroszországban, ahol nihilismusnak hívják, meg van Németországban, ahol socialismus a neve, grassál Bécsben is, ahol már valamivel keményebb névvel, az anarcbismus nevével illetik. Anglia sem ment ettől a bajtól, csakhogy ott nagyobb politikai tapintattal „ír kérdésnek" nevezik. Amily általános a baj, annyira közös annak oka. A közös ok nem másban, mint egyrészt a czivilizáczió tultengésében, másrészt a társadalom elkeresztény-telenedésében keresendő. A modern liberaiismus rohamosan terjedt, halomra döntött évszázados hagyományokat és intézményeket, kiragadta a népeket abból a szűkebb látkörból, melyben századodig mozogtak, de a ledöntött intézmények helyébe nem létesített sapkát s a felszabadult népeknek nem adta kézhez azokat az eszközöket, melyek segélyével a változott viszonyok közepett is, boldogulhattak volna. Hogy egy köznapi hasonlattal éljünk: dúsan teritett asztalhoz ültette őket, de nem adott pénzt a finomított élvezetek megszerzéséhez Ez a mai társadalom átka. Nagyon közel állította egymásmellé a szegényt és a gazdagot, az élvezetet és a nélkülözést. A szegény, látva a gazdag emberek boldogságát, vajmi hamar irigye lesz, nálánál jobban szituált felebarátjának s tantál nsi kínokat szenved, mikor látja, bogy neki nem jut azokból az élvezetekből, mikor a gazdagabbak azokban egész nyakig úsznak. Még ha nem ismerné a czivilizáczió nyújtotta élvezeteket! De a gőz- és villamosság mai századában, melyben a gondolat sebességével terjed el minden, éppen a szegény-sorsú emberek vannak a legnagyobb kísértésnek kitéve. Lépten-nyomon élvezet kinál kozík, amerre tekint a szem, min denütt fejedelmi fényűzés fejti ki csillogó pompáját. És ebben csak ó neki nem lehet része, mert nibes meg a hozzá való pénze. Nem kell hozzá való születés, előjog, vagy más kiváltság, hanem csak pénz! És ezzel nem bir ő. Nem természetes-e tehát, hogy mintegy ösztönszerűleg gyűlöli azokat, kiknek pénzük ran, vagy pláne az ő munkájával szerzik meg maguknak amaz élvezeteket, miket a sors irigy szeszélye naponta megtagad tőle. Ez az oka annak, hogy a munkásosztály gyűlöli a tőkét és irigyli a gazdag emberektói anyagi jólétökst. És e gyűlöletnek, ha nincs is jogosultsága, van némileg menthető oka. Mert tény az, hogy a szegény ember dolgozik legtöbbet s mégis ő élvez legkevesebbet. Akadtak oly e m b er b a r át o k és államférfiak, kik tanulmányok tárgyává tettes a társadalom bajait s orvosságot kerestek ellenük. Maga Bistnark is a socialís kérdés megoldásával foglalkozik jelenleg. Bogy sikerülni fog-e ez neki ?: az a jövő titka. Annyit azonbau már most is mondhatunk, hogy a létező socialis bajokat még az ő talentuma sem fogja orvosolhatni. Magukban a viszonyokban, a társadalmi fejlődés sajátságos irányában fekszik a baj s ezt egy ember, ha mindjárt Bis-marknak hívják is, nem fogja orvosolhatni. Amióta proklamálták az egyenlőséget, ép azóta lettek legkevésbé egyenlőkké az emberek. Felszabadították a népet a jobbágyság járma alól, oda lökték a iszabad fejlődés útjára s éppen ezen jnton ejtette őt zsákmányul a tőke. ! Eddig a földesúrnak dolgozott, jmost dolgozik a tökének. A kü-: lönbség csak az, hogy mig a földesúr munkájának csak a fölét i szedte le, addig a tőke mindent maga nyel el. A munkásnak alig |marad sunyija, miből gyomrát meg-; töltheti. A tőkének az a sajátsága, hogy mindent meghódít, mindent elnyel. Még az állami hatalom sem védhet meg ellene, mert a tőke az államnak is parancsol. Innét van az, hogy az államhatalom űzőbe veszi azokat, kis lázongni mernek a tőke ellen. Áz állam folytonos pénz zavarokkal küzd, melyekből csak a tőke segiti ki, ennek fejében az állam viszont védelmezi és kiváltságokkal ruházza föl a tőkét. E kiváltságok tették őt képessé arra, hogy a földbirtokkal is versenyre kelhetett, — A küzdelem aránytalan erővel folyt s végre is a földbirtok vereségével végződött A tőke ma korlátlan ur az egész földön, a földbirtok csak adóalap, melyre ujabb és ujabb terheket rónak Ma csak a tőkepénzes az igazi ur, földbirtos csak adózó polgár. Minden rosz tulajdonságai mel lett a tóke még kozmopolita ís Nincs helyhez kötve, hanem oda megy,^ ahol legjobban prosperálhat. Jelszava : „ Ubi bene, ibi patria. ¦ Nem ismer hazafiságot, csak kamatlábat s ott telepszik le, ahol nagyobb kamatot élvezhet. Ez a hazafiatlanség, ez az önzés képezi azt a kovászt, mely megrontotta az egész társadalmat s a közerkölcsök sülyedését idézte elő az egész kontinensen. Jelszó lett: Pénz és élvezet! Pénzhez és élvezeth-z jutni bármi módon I Ez az irányzat idézte elő azt az insoliditást, melylyel lépten-nyomon találkozunk. Ez szüli a hűtlen pénzkezelőket, sikkasztókat, csalókat, tolvajokat. Mi ez ellen a remedium? Első sorban a takarékosság. Arra törekedjék mindenki, hogy ne költse el minden jövedelmét, hanem egy részről — ha még oly csekély is — alakítson magának egy kis tartaléktökét. A. kezdet nehéz, de nem kell visszariadni tőle. S ha egyszer le van téve az alap, a többi magától jő, mert a tőke önmagát szaporítja. Második remedíum a becsületes gondolkozásmód. Ahol ez nincs, ott nem fejlődhetnek egészséges viszonyok, ott nem lehet boldog és egészséges társadalom. Kiki önmagán kezdje, s ha annyira vittük, hogy a szolid elvek ismét túlsúlyra jutnak, akkor nem is maradhat meg köztünk a becstelen. T.egyen az egész társadalom egy olyan szőve tkezet, mely nem tűri magában azokat, kik nem tisztességes- uton jutottak pénzhez és vagyonhoz. Csak is ezeu uton gyógyítható meg a beteg társadalom. TÖLGYESI MIHÁLY. IpartörvényjavasUt. A közgazdasági bizottságnak ss ipartörvény reviaiójá tárgyában bozót\' jelentése es az Ipartörvény javaslat képezte és képezi minden törekvő iparos érdek tárgyát, mielőtt ssentesitett törvény-nyé válik. Bessenyei Ernő Zsls-Sst. Gróth választó kerületnek érdemekben tarcza. Tavaszi dal. I.ten boxott! itt vagy újra Szép kikelet, fölvidulva Látják ismét képedet: ErdÖo, n-ezon pezsg az élei, Ffi, fa, virág m»dir ének Üdvazti ím jsttödet. A kacztrr nap fönn az égen S sima tavak tükörében Ön kúpére lenével. És nem tudja oh! a balga, Hogy mosolygó vidám arcza, Mint oszt kedvet életet. Kivirult a rezgS nyárfa S ez&st sr.ee lombsátrábn\' Báj ti ..la zeng édesen, Bei viaszabúg a gerle, Az zokogva, ez epedve Égi kar zeng kedvesen. Tarka vio-ág hímes réten, Illatir. a tiszta, égen, A csermely (zúg, búg, eseveg; Zengő órSm lett az élet, Zengő dina zsongó ének: ÜdvOzlegy szép kikelet! BÁTKY LAJOS Milyenek a lányok? — (Elbeszélés.) — Irta: Weber Antal. (Folyt, ós vége.) De a valódi rettegés csak most következett be. Egy haramia banda harminca öl hoseiiaságban felszedte a sine-ket, azért állt meg oly hirtelen a vonat. A vész — eipfüttyögetáse — s a (elijedt utazó sereg éktelen lármájába egymást követő piszísly.ö vések durranása vegyült, hosszan tartó halálorditástól kisértetve. E perezben felszakították a coupee ajtajslt, egy erós, bozontos férfi ugrott fel a lépcsőseién b bekiáltott rekedt, érdes Lángon : ^ „Panyi tdvore utlkeltfijl" Az öreg mama nyomban remegős fejti letc erre a szóra. Én bideg nyugoduággal irányzám revol veremnek csövét a beszélő homlokára s kézben tartott tárcsámat az előre nyújtott marokba nyomtam. A rabló, ugy.alszik, nem volt megelégedve, mert as utolsó lépcsőfokhoz emelte a lábát. Megvillant a cső. Mire eloszlott a füst, eenkisem állt az ajtóban, csak a hátrabukó test hörgése s tompa suhaniaa volt hallható. Ez volt aa utolsó lövés; mert a más vraggonoknál is sok embert vesstett banda, mely v&lószinüleg nem számított ily sok utazóra, szét futott. Csak .nost lehetett kiszállói a. cou-p ¦t,bói. A két utolsó waggon forgácscsá zúzódott, sok utas halva feküdt a vonat hosszában, még több meg volt sebesülve; eieknek jajgatásai hallgatni igazin sziv-rázó vol\'. Az öreg mama oly kétségbeesetten tördelte a kezeit, mintha ő beone eie.t volna a legnagyobb kár, alany meg mindig elakart ájulni. Én tehát, hogyha es daczára minden vigasztaló ékesen szóüáa.omnak, mégis bekövetkeznék, ne hogy hab termetével a földet érintse, szépen átkaroltam karcsú derekai, magamhoz azoritottam őt s igy lépdeltünk szép lassacskán a keresztben, hosszában fekvő sebesültekhez. Eközben egészen ránk esteledett. Felsegítettem a coupeéhe az ájuldozó lánykát b az Öreg, remegős fejű mamát; az útközben magammal hozott huzallal bekötöztem az egyik ajtót, hogy azon ne jöhessen be senki, s elakartam búcsúzni. De es nem ment oly könnyen, mint gondoltam. A lány öszetette apró kacsóit a keblén, nlyao esdeklőleg tudott nézni azokkal a nagy, könytöl Ásott fekete szemeivel, hogy én. kit már előbb megzavart a karcsú derék szorításának édessége, hirtelen támadt elhatározással odaléptem hozzá, megfogtam gödrös ajakát s elfogultam kérdem: ¦ Nagysád, akar e nőm lenni?* A lány egyídeig kigyúlt tekintettel nézett rám, azután egyet nzgyot lehajlott és szelíden odahajtá göndörfürtöe fejecskéjét a vállamra. — Azöreg mama? az nem szólt a dologhoz sémit, csak nagyon gondolkodni látszott; kínyujtá reszkető, száras kezeit s elhangzott ajkairól az áldás : .Legyetek boldogok !\' Az a remegő fej ugy integetett minden szóhoz, mint ba a test meg akarná erődíteni, hogy a lélek kívánsága szívből fakadó igaz. Két hosszú, élveteg csókot leheltem a szorosan magamhoz ölelt lány bíborpiros ajakára, amit ősebogy sem akart megengedni, mert —ugy monda — ilyenkor csak egy dukál. Azután szótlanul leültünk mind a hárman. Semisem nehezebb, mint csók után valami okosat mondani. Én hát nagj bölcsen hallgattam, hasonlókép cselekedeti a lány is; hanem annál többet be- széltek a szemeink. Végre az öregmama megszólalt: .Aztán csak itt hagyott volna min ket, ugy-e? Hát ba visszajönnek azok a ősanya zsiványok? — Éa uram s án Istenem 1* — Ne féljen semmit, édes asszony-néném, nem jönnek azok vissza. De ba mégis viaszajónnének, hátugy vágok fejbe közőlük egyet, bogy mind elfut. Már ezt az én kis menyasszonyomat nem hagyom el sení életben, sem halálban. Ugy-e édes Plónískám, maga sem engem ? — .Nem Vágyokén Plóniaka," feleit ( oevotve a lány. Ez a galambkaczagás oly kedves volt borzalmas körünkben, hogy hallatára mindenit ünk szivébe visszatért a nyugalom. — Hát mi a neve? — .Aranka." — A azép leánynak szép nt>?e van; ugy-e kis menyasszonyom? — — A lany átölelte gömbölyű karjával a nyakamat és nem szólt sémit. Hanem a menyasszony szó ss*gst ü\'ött a fejembe. Ez a lány ugyan menyasszony, de nem az én menyasszonyom, mert már más vőlegénye van . eki. — Igazsági Hát a Félíxxel mi lesz? - . Errt a lány hirtelen elereaztette a nyakamat és nagyot nézett, asöregmama U igen meg volt döbbenve.. . .Arról.egeszén elfeledkeztünk. * — Pedig as bajosan feledkezett meg önökről. Legalább a bucsueójából i tói ve-- ,Hagyja azt a Féüxet,\' szólt boszn-san a nagymama. .Majd rövidesen kiad- 1 juk neki az útlevelet.1 „Az ám. Ugy b*>m sieréttem sohasem igazán," szólt a menyasszonyom je-len tőség teljes pillantással. — Pedig est magácska mondta. — .Mondtam, mondtam. Mosdani so-kat lebet. Tudja minekünk lányoknak, egyszerre több is tetszhetik, dó azért nem szeretjük ám mindegyiket.* folytstá kedves naivsággal a kis csacska. Aztán elmondta az egész történetet, a mit én itt elhallgatok, mert ellenkező esetben indis-cretiót követnék el. Különben kedves olvasóim legnagyobb része agy is tudja már, hogyan szokták a lányok aa ilyes szerelmi viszonyokat elmondani; akik pedig még Q«m tudnák, idő multán- ugy ia meg fogják tudni. Csak annyit sagok meg, hogy Ő sohasem szerette FélixeL — Hát hogyan lett mégis menyasszonyává? — .Hát tudja, as ugy történt, hogy öreganyám azt mondta, mind egy, akár Püspoknének, akár Drosner Frommerné-nek hívnak; fődolog, hogy derék, jóravaló ember legyen a férjem.eV szeressen engem, meg — ami a legfőbb — sok, jövedelme legyen, m-rt a többit menyecske koromban ugy is megkaphatom. Hát- én ast gondoltam, ő tapasztaltabb ebbea mint én. mert átesett rajta, aatán....." a csicsergő nevetés elmondta a többit — Értem, Aranka. Hanem talán már a sok beszédben -meg is áhült. Én Triesztben lakó bátyámnak néhány fiaskó valódi tokajit,— gyermekeinek meg ogy pár ládikó vaníll i a-kétszersültet viszek. Ez azonban elmaradhat, mert előttem kedvesebbnek ugy sem adhatnám, mint Önök. — Vacsorázzunk. — HUSZONHARMADIK fiVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁEOZUTS 30 in 1884. gazdag országgyűlési képviselője még-küldötte a 48 oldalra nyomtatott jelentés éa javaslatot Sümegbre is, bot a polgár.\' Őoképzőkör helyiségében f.éví mács. 25-kén egy rendkívüli közgyűlésen a kör köztiszteletben álló elnöke Kimer Sándor ur a tartalmas jelentés és a 186 §. ismertetésről fel olvas tatással gondoskodott. A részletes megbeszélés képes volt a figyelmet délután 3 órától %7 óráig Idkötni. As együtt volt iparosok nem képestek semmiféle hivatalos eoqaetet még is a legfeszültebb érd-klődés mutat egye fejezeteknél szakaszról kozott az b szakaszra nem c fogunk megallapodn csak a főbb pontokról jegyzek ide egyet mást. Ái ipar tör vény ja vaslat l.§. nemre valÓ tekintet nélkül enged iparágat 6n állóan és szabad g/akorlásrs. Ha a törvény korlátai iparos özvegyére értelmezik, akkor helyén van; — ellenben nem vág egybe a konbinatió követeléssel. A 2. §. 18 cvnek betöltése után atyuk vagy gyátnhatóságilag jóváhagyót bel eegy eséssel önálló iparűzést enged. Itt legalább a katona kötelezettség első éve 20 — 22 éves kor lenne kimondandó. A 3 §. „Jogi személjek szintén szabadon űzhetnek ipart, ha Üaletvez3tőt állítanak. 41. §. ¦ .Jogi személyek" helyett érthe\'őbb kifejezés lenne: „ipar üsétre jogosalt egyének* mert a szabad iparűzésnek ki-növéseit eléggé mtfgmutatta az eddig észlelt tapasztalat ; továbbá ba a hangoztatott kvalifikátio egész joggal követeltetik a tudományos pályán, mért osz\'o-gasaunk épen az ipar terén jogi személyeknek extra szabadalmat. A 4. §. As ipar engedély előirt igazolvány bemutatás után az iparhatóság áhal legfölebb három nap alatt kiszolgáltatandó. E haláridő ba ló napra hosszabbít la tik as ipar kárára nem válthat. Aki Önálló ipart űzni akar, az 3 napnál b:sonynyal előbb gondoskodbatik a szükséges kellékek beadásáról, ellenben az iparhatóságnál tárgyhalmaz elŐfordultával megtörténhetik hGgy 3 nap alatt az iparág jogosalt meg kezdhetésről kellő meggyőződést nem sze-rezhet. A bejelentéssel együtt első sorban ipari (. 87§.) esetleg kereskedelmi, te-noncziskolák költségére a község pénztárába b/. 10 ezernél több lakossal biró városokban 5 frt c/. máshe\'yjken 1 frt fizetendő. Máshelyeken, amilyen hely 10 ezer lakoson alul levő számtalan van ; oktatási célra annállnkább is 1 frt helyet ssintén 5 frt legyen befise-endő ; mert ma még sajnos, oktatás célra mostohán szoktak áldozni ; továbbá ilyetén befolyt összeg kisebb helyen is lehetővé teszi tanon cz oktatás létesítéséi. Ily czimen könnyebben áldoz bármely kezdő iparos, mint annyi oldalról zsákmányolt adÓ utján. Könnyítve lenne a 87. §-ban irt tételen, a mennyiben a községek a tanonca iskolák költségeinek fedezésére nem képesek, e czélbÓl a köz ségek, a belügyminister és a pénzügy m: mater engedélye alapján a községben L zetendő egyenes adó 2%-a erejéig külön adót vothetnek ki." Dicséretes lelkeaüiéa volt a tasoncz iakolák ügyénél. Sümeg-hen az iparos tanalők ugy nevezett vasárnapi oktatásban néhai Ramassetter Vmcze áldozat készségéből mée a c*éh rendszer idejéből részesülnek. És — tagadni nem lehet, nagyobb rendszerességgel voltakkor kivihető, mint mi!? Igen, mert a créh gyűlés iskolai biaonyítvány nélkül egy tanonceot sem asabaditott fel; sőt a hanyag iskolai látogató inast utó tanulásra ítélte. Az ipa r szabadság boldogságot áraaztó idejétől fogva ai jár inas iskolába, Vi ehhez éppen kedvet érez; ha szerződött idejét kitöltötte nem tekintettékjárt e már napi iskolába, tud-e olvasni, írni vagy sem: fölszabadul:. Szivart, pálosát kezébe: legénynyé lesz és a legcsekélyebb elemi ismeret nélkül polgárnak czimezi magát; hogy as ilyen kvalifikálatlan ember, nem képes munka ver senjre kelni, az a dolog természetes következményéhez jtsrlosik. A tanoncs iskolákról szóló 80 — 87 § pontoknál kimondatott 50 helyett ahol 30 tanonca van, esek külön oktatásban részesüljenek. Sümegh iparosai nem várják be a törvény kótelesö parancs szavát, a polgári kör saját tagjaiból azonnal egy bi zoltságot nevezett ki, ¦ ők össse fogják irni s tanoncsokat és erkölcsileg fognak hatni, miként az inasok iskolába járjanak, a hogy ezeket minden gazda rendes időben el is küldvén ott megjelenéséről meggyőződést szerezzenek. Nem növesztik s bizottságba választott tagokat, mig az eljárás eredményéről nem referálhatunk; az eredmény erős akarat, kitartás mellett, okvetlenül b fog követkeani. Adja Isteni A 122 § ott javasol ipartestület alakítását, ahol legalább lOOj képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparos van. Itt is üdvöeebb volna 50 avagy 30-ra leszállítani a ssámet Hsrmincz iparos képezhessen ipartestületet, ez inkább as előhaladáa előnyére szolgál, mint hátra nyárs. Nem folytatjak tovább, az eddigiekből is kitűnik, miként az ipartörvény javaslat az ország számos helyén érdekelt sóget keltett; — kívánatos marsd: ho -sának az eszmecseréből ssármasé tisztult nézetek oly üdvös ipar törvényt, mely hazánk iparát, kereskedelmét emelni, ipa ros és kereskedők anyagi jólétét fokozó ¦ képes. BÁNFI ALAJOS. Kibontottam a ládákat és vacsoráztunk. A .mama egy ugass üveg bort, meg egy fél skatulya kétsrersültet kapott; nekünk kettőnknek került ugyanannyi. Hja, a házas embernek gazdálkodni kell! Mi ezt már az aton elkezdtük. Hol ö harapott Bgyet, hol én; tol Ő ivott egyet, hol én, b mikor megláttak a doboznak meg a butelliáuak a fejekét, késsen voltunk a vacsorával. Utáona egy forrd ölelés, egy még forróbb csók s elmondhattuk, hogy a király sem étkezett jobban. As éj csendesen, békében mait el. Másnap külön vonat jött elénk s esen szerencsésen megérkestünk Triesztbe. — Mikor menyasszonyom lakására felértünk, egy egész sereg sürgöny hevert az íróasztalán. Felesleges íb talán említenem, hogy mind Féhxtöl jött, aki hírét . vette a ezerenceétleneégnek. Aranka fel sem bontotta őket, csak a feladó állomást nézte, a mivel mind BuadapestrŐl érke sett, szótlanul a kandallóba dobta valamennyit. Most megint belépett a szobalány sürgöny nyel a kezében. .Honnan jő az a sürgöny, Veron?" jBíiáappstről, asszonyom.\' „Dobd a tűibe." — Db ezt az egyet mégif elolvassak/Aranka. — „Kíváncsi rá ?\'¦ — As én kedvemérti Aranka! — ,Add ide." Felbontottuk és olvastuk : Édes, egyetlen Arankám 1 Megöl a nyugtalanság és a kétség hosszas hallgatásod miatt. Ez már a tizedik sürgönyöm. Összetett kézzel könyörgöm édea, egy szót; csak egy szót. .Éb Aranka mondott egy szót, de est nem sürgönyözte meg ieki sem ó, sem én .... . Az össze lett készei könyörgésre az egy ssó volt: „Ostoba." — — Másnap megérkezeH Félix. Mikor a ezobába levett, végtelenül elbámultam és a másik peresben már egymás karjaiban Toltunk* Hirak. — Az uj évnegyeddel ismét előfizetést nyitunk lapunkra s fölkérjük t. barátjait. hogy körükben Servos, Gyula! Hogy jöszte ide? — ,Megöl, Arthnr, a nyugtalanság, a menyasszonyom miatt. — Csakhogy megint láthatlak, édes Arankám 1\' szólt gyors léptekkel a lány felé haladva. „Jó napot, Dronnen Frommer ur!" szólt Aranka hidegen: ,De Aranka, az Istenért, mi lelt ?\' kiáltott fel ijedten megáflva Gyula. A lány vállvonitva s olyan hideg hangsúlyozással tudta mondani : „Semmi 1\' hogy nem állhattam meg szó nélkül. — De Gyula, hiai te nem vagy Dronnen Frommer! — ,Hagyd Anhur, szólt olyan különös tekintettel, hogy megijedtem.\' Nekem nincs itt mit keresnem 1 folyiatá köny-nyesö szemmekkel kifelé indulva. — Én nem eresztelek el, Gyula — ,Sajnálnám, ha akaratod ellenére kellene most as egyszer tennem, de én megyek.\' Tudtam, hogy hiába beszélnék neki; fogtam hát a köpenyemet s elkísértem. — Hogy leltél te Dronnen Frommer Félix? — kérdem útközben, vissza nem fojtható boszuságg^l. ,Ügy, édes Arthar, hogy azt hittem, ha e leány képes engem e név alatt mini kereskedelmi ügynőkötszeretni, annál inkább képes lesz saját nevem és állásom alatt. Szóval: as önzetlenségről akartam megbizonyosodni. Hát megbizonyosodtam.\' — Jól Tas, Gyula. Nekem semi bolondságot ne csinálj,ma délután Öt órakor látogasd meg újra menyasszonyodat. A többi aa én gondom. .Jól vas, Arthar, elmének; de azt megmondom, hogy vagy az enyém less a lány, vagy---\' ,Jói van, Gyula, a tied lesz; csak csendesülj. — Viasza mentem menyasszonyunkhoz (mert hát kettőnké volt) ¦ megmondtam neki, hogy as itt volt fiatal ember nem Dronnen Frommer Félix, nem is kereskedelmi Ügynök, hanem Ormay terjeszteni szíveskedjenek! Részünkről a küszöbön levő követválasz tás mozgalmairól igyekezünk olvasóinknak társadalmi lapunk köréhez képest minden pártállástól menten hű képet nyújtani- Lapnak előfizetési ara homlokzatán olvasható- Ezúttal azon i- megrendelőinket is, kfk még hátralékban vannak, a hátralék szíves beküldésére kérjük hogy a további küldés iránt a kiadó hivatal tájékozva legyen! a szerkesztőség és kiadóhivatal. — Aradi Ge-6 színtársulata — amint lapunkban már jolezve volt — april első felében csakugyan városunkba érkezik. A színpad az „Arany Szarvas" dísztermében less fblálluva. Ellő előadás huBvétnapján lesz. Aradijuk társulatát már közönségünk ismeri és pedig lehető legjobb oldalról, mit azonban fájdalom! — igazi őszinteséggel nem merünk mondani közönségünket illetőleg Aradi arról. És egybevetve itteni helyze\'ét azon valóban lelkes pártolással, melyet a műértő pécsiek részéről jól szervezet- társulatáért tapasztalt, csudalkoznunk kell azon áldozatkészségen, melyet idejövetele folytán városunkkal szemben tanúéit. Egyébként agy hiszszük, hogy Arsdi ur s közönség tartózkodását bdtudts az akkori társadalmi izgalmaknak, ha e számítása nak vsn alapja, — akkor ez ultal reményünk BZerintnem is fog csalódni. Társulata uj erőkkel van szervezve. Énekesnője három van, névszerint: H a 1 m y E t e"í; Nyilas Ilon és Aradi Emili a. As uj darabokat majdnem mínd színre lógja hozni; s igy ast a kifogást se teheti ellene senki, hogy nem lép fel újdonságokkal. Még azon a bajon is segített, hogy a szinpad — eddig azt Knortzer urak kedveért rendesen as alcze felöli bejáratnál kell vén fölállítani nagyobb társalatnak valóságos kalitka ne legyen Ő kieszközölte, hogy a terem hátulaó részen legyen felállítható; mi által az sokkal nagyobb leend. Most már azután műpártoló közönségünktől fog függni, hogy a derék táraulat és áldozatkész igazgató teljes mérvben méltányoltaesék. Hiszszük, hogy előkelő családjaink a bérlet-gyűjtés alkalmával már elég garentiát fognak nyújtani as iránt, hogy békés társadalmi viszonyok között van a mi városunkban is virágoatató talaja a színművészetnek. A mi büszkeségünk leend, ha reményünkben nem csalódunk! — Gyászhír. Folyó hó 28. és 29 közti éjjelen a halál — fájdalom — Lmét kiragada körünkből egy oly férfiút, ki városunk egyik disze, a honpolgári erények póldánykópe volt. Ollop Samu ur, ez éjjel hossza szenvedés után, élte 61-ik évében elhunyt, s noha már hosssabb idő óta betegeskedett, halálának híre a város közönségét mégis annyira megdöbben- Gyula, Budapest egyik legnépszerűbb a legkeresettebb műépítésze ; aztán nekem unokaöcsém. „Nem bánomén; csak te légy az enyém, Arthnr." — Az nem Jehet, édes Arankám. Nem szerelnélek önzetlen szerelemmel, ha tőled e fiatal embert, aki m-llett én alig jöhetek szoba; elrabolnám. Aztán öcsémmel csak nem concarálok, mikor neki még régibb jogai t§ vannak, mint nekem. — „Arthar, te nem szerettél engem!" — Szeretlek és szerettelek Aranka, tiszta, önsetlen szerelemmel, — szóltam mély megindultsággal csókolva meg a meréss hajlású tiszta homlokot; de mondd, minő boldogság lenne az, ha köztünk ez ember véres árnya feküdnék s minden csókodnál arra kellene gondolnom, hogy amiatt balt meg ő. Emlékezz a vasúti tetemekre!^*- „Jól van Arthur, jól van. Elme hatás.* — ígérd meg Aranka, hogy jól bánsz vele. ö ma délután eljön. — A lány szótlanul tépdeste as ablakfüggöny rojtját. — As én kedvemért, Aranka. — „Legyen." — Köszönöm I — Egy csókot. — Hozzám simult az a karcsú, gyönyörű termet; karjai átölelték nyakamat soly forró, oly szenvedélyes csókban olvadt egybe lelkünk, hogy a felforró vér alig engedett önmérsékletre jutnom. Kisiettem a azobábÓl. Délután felmentem Gyula valjhozsá. Alig méltatott figyelmére, de Gyulának szabad volt Őt megölelni. ,Hért bántál velem oly roazul ma délelőtt? Lásd, én ugy el voltam keseredve.\' „Csak próbára akartalak tenni, te bohó, felelt g darab kaczagásával a lány s elcsattant a csók. Éa meg kinéztem az ablakon; szivemet valami végtelen féjdslom szorította Összes elgondolkodtam: „Milyenek a lányok í* tette, mtvel annak ily korai bekövetkezésére senki elkészülve nem volt i mindazok, kik e páratlan becsülelesaegü éa ritka köztiszteletben állott férfival közelebb érintkezésben voltak, csak most keidik a veszteség nagyságát érezni. Ollop Samu ur sok közhasznú intézmény nék kiváló tagja volt, s mindenki, ki ritka becsületességét s minden ügyben a személyekre való tekintet nélküli réazre-hajlatlanságál — jellemének e kiváló tulajdonságát — ismene kénytelen volt neki fálreiamerhullen tisztelettel adózni. A tér szűke és az idő rövidsége nem engedik, hogy számos érdemeit s erényeit e helyen felsoroljak ; ezekről leginkább tanúskodik aroo tény, hogy nem ciak az elhunyt hátrahagyott családja, hanem mindazok, kik annak nemes gondolkozás-módját ésaz ebből kifolyttetteit ismerték, mély gyászba borulnak a váratlanul beállott, de anaál megdöbbentőbb gyászos e.emény fölött. Béke lengjen hamvai fö lőtt ! G—dt. — WajdltS JÓZSef 50 születésnapja alkalmával Bzép házi hangverseny tartatott Liszt ner József úr vezntése mellett, a következő műsorral: 1. , Ud v ö z 1 e t," szav. Wajdits Ilka. 2. „B &-laton háborgása. „Mihályitól zongorán és hegedűn előadták: Wajdits Irma és ifj. Wajdits József. 3. „Költő és paraszt* Suppéiől, so goráo hegedűn és gordonkán előadták: Wajdits Flóra, Kof-sii Apolonis, KádárfiBéUésifj. Wajdits József. — 4- „Karácsonyi á 1 o m," előadták Wajdits Irma ós ifj. Wajdits Jizsef — 5. „Kék nefe-f e 1 e j ( b*,népdalt előadta egy négyes kar. 6. „N o r m a.", zongorán éa hegedűn előadták : Wajdits Flóra, Kocsis Apolonia és Kádárfi Béla. — 7. „Lekaszálták már a rétet", előadta a négyes, ugy szintén a „T r o u b a d o u r" cimű darabot is. LÍBztner József úr ez lakalommal szép jelét adta művezetői képességének e fáradhatlanságának. Fényes elismerés legyen neki as, hogy a verseny-sók mindegyike sz-ípen játszott, dicservén játékával a buzgó és szakértő mestert. — Az üveg fénykép mükiállitás VIII. eorozala Német országot és Rijna képeket tünteti e!ő. Ezen képek hülönö-sun a rajnai ut Strassburgtől Kollinig va-lódan elragadó szépek. A Rajna menti romok, városok, gyönyürü építményekkel szépen vannak ábrázolva. Hétfőn és kedden Orosz ország és Skandinávia. Figyelmeztetjük a közönséget, bogy ezen sorozatok, az elsőket kivéve, csakis egyszer láthatók — ajánljad tehát megtekintését. — Egyhelyben üzletben a gyermekeknek megvételre olyan romlott chocoladé-ozukor kiaái tátott és adatott el, hogy tóle a jóhiszemű-leg vásároló iskolás gyermekek gyomorégést, nagymérvű hányingert és főfájást majd hidegborzongást éreztek.Azcn gyermekeknél,kik belőle töbat ettek,t hányás nagymérben mutatkozott. Midőn e példátlan lelkiismeretienség ellen pzót emelünk, felhivjak sz illetékes hatóság szíves figyelmét e körülményre s hiszszük hogy e példátlan letkiíameretlenség példás büntetést nyerend. Mert, bogy az el-áruláa bűnös tudatossággal történt, matatja as a mesés mennyiség, melyet 1 — lkraj-cárért adtak.A kapitányaágrálmegtótetett jelentés. Rácz Antal városi orvos úr azonnal megvizsgálta a gyermekeketseló-vigyásatból hasabocsátotta, Az eíjáraa a ielkiismeretleu kereskedő-cég ellen folyamatban van. — A budapesti irói kör, magas vendégének Ádám aszonynak, Balatonfüredet is be akarta mutatni. Minthogy azonban a fürdőhely még igen pongyola, s a művésznőre nem tenné az óhajtott benyomást, az igazgatóság a hozzá intézed kérdésre körülményesen indokolva kérte az irói és művészi kört, halcsztaná el a magas vendég, mindenesetre megtisztelő látogatását, más időkre, példáal a budapesti kiállításra, amidőn bizonyára ismét meglátogatja Magyarországot, Jelenleg különben a hatók íb vitorlások még téli szállásukon vannak. A „Kisfaludy* gőzöst is most orvosolják és ¦gy még nincs is biztos átjárás Siófokra. De absolate semi sincsen ami élvezetessé tenné a viseni kirándulást. A napokban érkeztekangolorBzágí hajó munkások. A hajógyárban számos megrendelések tétet lek „Jacht\'-okra éa „Sandolin*-okra, a a munka erősen folyik. Az igazgatóságnál többrendbeli lakások máris lefoglal-vák. Ez mioden arra enged következtetni, bogy az idei fürdőidény élénkebb lesz a tavalyinál. Ez kívánatos is volna ! — A Csáktornyái választók szabadelvű-párti része f. hó 25 én értekezletet tartott, melyen mintegy száz szavazó vett részt. Az értekezlet Molnár Elek ügyvédet elnökké, Pruszáta Alajos városi btrót alelnökké és Dr. Lázár Gyula képesdei tanárt jegyzővé válasstvá\'n, ezenkívül még egy 50 tagból álló választmányt is létesítvén, elhtároita, mikép április 6-án ai egées választókerület ssabadelvüpárt szavazóit általános nagy értekezletre hívja össe, addigra is kiküld egy 10-es bi-zottságot, mely a jelölt személyére nézve kóssitsen javaslatot s tegye magát érint- kezésbe az orsz. szabadelvüpárti közp elnökséggel. — Az aisö-domborni postakocsit a napokban éjjel megtámadták s a kocsist életveszélyesen megsebesítve, kocsi moto íásáho-í láttak. Mivel azonban éjjel az pénzt sohasem szállít, ki elégi to eredményre nem vergődvén, elmenekültek. A gyanuokok alapján már há\'mat elfogtak. A vizsgálat fogja kideríteni a valódi tényállás . —- Folyó hó 24 én Tapolczán borzasztó tűzvész dühöngött, melyoek 12 ház és egy embtr él*\' esett áldozatul. — Egy elfogott rablógyilkos. A káposvárígVilágoaeág\'-aak írják N-Átád-ról: „Az itteni rendőrség közegei nevező-tea fogás* tettek e napokban. Mult február hóban prof Sornssich Adolf jánosházi majorjából ismeretlen tettesek három darab göbölyökröt loptak el. A csendőrség hoseiaab kutatás után elfogta Sztebná Istvánt és kileucz bűntársát, kik valóban nemcsak a lopás elkövetését, beismerték, hanem a már levágott göbölyök bőreit a még megmaradt hasát is előadták. Ennél azonban a csendőrség fogásának sokkal meglepőbb eredménye lett A GelBén, a Sommer családon pár év elótt elkövetett borzasztó rablógyilkosság, mely aonak idején az ország érdeklődését felköltött\'-, még ma is élénk emlékezetben van. Ez elfogott Sztenna akkoriban az azóta elitéltHerzfeldSamuval együtt vád alatt volt * a nagy-kani-z«ai törvényszék által mint a r*blógyil-kosságban bűnrészes el is ítéltetett, azonban a királyi tábla folytonos makacs tagadása miatt bizonyítékok elégtelensége mi«u felmentette. Ezen Stenna most beismerte, hogy csakugyan rész s volt a gelsel rabiógyilkosságban. A csendőrség a nagy bűnöst rögtia álszulgáltatta a n.-atádi kir. járásbíróságnak, ból Kardos Antal vizsgáló biró nyombau vallatás alá fogta s bár itt a megrögzött gonosztevő a csendŐrveielö előtt te\'t vallomását vissaanvonta, másodszori kihallgatásnál sikerült őt a vizsgálóbírónak töredelmes vallomásra bírni. Sztenna átkísértetett a a nagy-kanizsai hír. törvényszékhez. A gelseí ra bl ógyil kossá g ügye tehát, melyet már-már a feledés fátyola borított volna borzalmas és szenzácziós részleteivel együtt ajolag törvényszék elé kerül. A budapesti értéktőzsde hetijelentése. Brandl Arnold bankházától Budapesten. A tegnnpi esti lapok Összevágó tudósításai szerint ma estére várható a í«l-hivásra vonatkozó hirdetmény kö zété-tele. Mint a magyar ált a. ános hitelbank tegnapi közgyűlésén a vezéri igazgatótól 100 millió 4°/D os magyar aranyjáradék kerül aláírásra. Ismételve hozutolt emlékbe az -.35\'. évi aWiráa eredménye é* hangsulyozta-tik, 160 millió névérték került alái rásra mig ényleg 4500 millió jegyestetett, egyedül Ausztria Magyarországban 900 millió. Az aláírási ár 77% frtot aranyban tett ki a mi körülbelül 91*50 fritot papírban teszen. Ez alatt a 4% os mzgyar aranyjáradék napról napra emelkedik ós 19-en már 92\' 1 7:/2 frtot jegyzett, és még mindig uralkodik azon nézőt, hogy ezen állampapír rövid idő alatt, két aŐt három frttrl emelkedni fog. Tekintetbe véve, hogy a 4%-os osztrák aranyjáradék és a hason-értékü magyar ar«nyjá>adék ár folyamai kőzött körülbelül 10% külömbség van, míg a két állam hasouártékü papirjárudé-kai között ezen küJömbség 6%°/0-ot lefessen, világos, hogy a mostani árfolya mos még igen jelentékeny változásoknak lesznek kitéve. Ha már most feltesszük, hogy a két 5°/o-ü8 papirjáradék közli külömbség jogosult,— ámbár határosottau tiltakozunk azon nézet ellen, mely szerint as osztrák papírok többet érnének, mini a magyar állam kötvényei. — de feltéve, hogy jo-gOBult esen esdjen ía a 4°/0-ob magyar aranyjáradéknak kell, bogy 3V> frttal emelkedjen, csak akkor lesz a két állam kötvényeinél egy és ugyan azon vi zony éa arkülömbség. Az angol bank a kamatlábul 37,% tói 3%-ra szállította le és pedig kéuyzze-ritve volt azt tenni, mert Newyorkbói és a többi kikötőkből tudósítások érkeztek, hogy több mint másfél millió arany tétetett hajóra az angol bank részére. Ezen intézkedés, .üdvös hatálya alatt a londoni pénzpiaoson a kamatláb jelenték-inyen apadt, a mi aláiráa kilátását kedvezően befolyásolja. Az elmúlt hélben a hítelrészvé-nyekbeo ígen csekély árfolyam változások fo\'rdu\'itak elő, csak ritkán volt az üzlet ezen pap:rokban élénkebb. A vasatí pi-aezon különösen az osztrák-magyar állam vasat részvényei voltak nagyobb árfolyam hullámzásoknak kitéve. Tegnap jelentékenyen alábbszállt esen papír árfolyama az:n hírre, bogy amagyar tarífia bizottság összehivatott. A tőzsde hangulata igen szilárd.— A következő tábla mutatja árfolyamok szerint, t. hó 19-én a hivatalos folyam lapban jegyestetettek: HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 3Ó-án Í884. HIRDETÉSEK. Árfolyam-tabella. lArf.miro. 12-éii. G% magy. araoy jarad. * n . • . i . . ..P»P\'r_ . Magyar dij sorsjegyek |-l°/o-°» tiezavölgyi Magy. íöldteherm. kötv. fi\'/, ont. arany járadék! • P»pir , p«trák bitolrészrények Magy, hitelrésavények Leszam. bank r esti baokegy. reszr. Első magy btzt. „ Fonciere pesti biz. . Pannónia visszbiz. „ [Elsjbpeatigozm. .. jErzsébet gozmal. „ Pannónia r . Viktória „ „ (Déli vasat \\liam vasút , Pesti közúti vasp. . hazai takarék. „ Ganz fele Draache-fdlz Schlick-íe(a :21\'95 9140 88J45 116|7s 114:251 100 50 101 323 327 50 105 3055 74 975 1365:- 257Í— 1200 4Ű2| 1461—1 316\'75| i ä\'l i4775i—I i 957 — . 170. I 27íl,50| irí. márt 19-éi, 122!20] 92W5 88I751 116175 1Í4-J ioo; 102 io| 95 IC 32o 50! 328 25 10525] 3060! 74150] 1025 1375; 257 1205; 465 143! 314i25! 571;- (4850; — 952 — 16950J 279. Lxpresérés kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Feleló. szerkesztő : TASS XliBOS. Laptiilajooaoa: WAJDITS JÓZSEF. Itsfiníább SfrssTSt legjobb asztalt- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu-rutnál. MattODÍ Hcurik, Wsbaí és Budapest GG93. érk. 1S8S oki. 9. 20S0 1—1 Ar ver esi hirdetmény. A d.-kanizsai kir. trvszók tkkvi oastálya részérő, kosbirré tétetik, hogy Balázs Sándor végrehajtatónak, ifj. Tll-boly Istvánná szül. Rtmpfl Violorina végrehajtást szenvedő szt.-litslói lakos elleni bOO frt. tőke 1873 május lő-tŐl járó 6% kamatok 41 frt 15 kr. per, 22 frt. 80 kr. végrehajtás kérelmi, 12 frt. jelenlegi s meg felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvszók területéhez tartozó Szt.-listlói 53 sz. tkben f 1 srsz. a. felvett in- gatlanból Rirapfl Victoriát illető 9 frt. 50 krra f 2 Brsz. ugyanazt illető 53 frl. 50 krra, f 3 srszból ugyanazt illető 2 frt. 40 krra, j 4 srssből ugyanazt illető1 7 frtra, f 5 srszból ugyanazt illető 14 frtra, f 6 Brazból.ugyanazt illető 87 frt 50 krra, f 7 Brszból ugyanazt illető 70 frtra,-f-8 srszból ugyanazt illető 175 frt. 50 krra becsült felerésze 18S4. évi apriliB hó 28. napján délelölt 10 órakor Szt.-Liszló községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ára fentebb kitett becsár. Árverezni kivánÓk tartoznak a becsár JtO*f\'u-át készpénzben vagy óvadék képet paptroau a kikÜldMt kezéhez le-lenái. Vevő köteles a véreiárt három egyenlő részletben még pedig az elsőt az árvesés jogerőre emelkedésétől számítandó egy holnap alatt, a másodikat ugyanattól két holnap alatt, a harmadikat ugyanattól három holnap alatt, minden egyes részlet után as árverés napja tói számítandó 6°/u kamatokká együtt as árverési feltét elekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásává! egyidejűleg megállpitott árverési feltételek a hivatalos órák alatt a n.-kanizsai kír tvszék tkkvi osztályánál s a Bit.-lisztéi község elöljáróságánál megtekinthetők Az árverés teljesítésére Barts György végrehajtó küldetik ki. Kir tvszék mint tkkvi hatóság N.-Kanizán 1884. jao. 25 én. LE COIN DU FEÜ Journal Illustre des Fanilles- Diese Blatt, die einzige in Wien erscheineude-BelbsÜindige literarische Zei\'schrif; in französich r Sprache, empüeU eich ganz besonders einem Jeden ds.~ französisch lehrt oder lernt. LE COIN Dü FEU enthält Aufgaben Jeder Art betreffs, des. französischen Sprache und französsichen Grammatik. Auazüge aus den Classikern, Romane, Novellen. Denk- "und Sinnspruche, L\'ebens-nnd Sittenregeln, Sprichwörter u. e. w. in ausgesuchter Art und feiner : Wahl, und kann daher nicht aar " als eine Zeitung für. Erwachsene angesehen, sondern mit vollem Vertrauen auch in die Bünde eines jeden Kindes gelegt werden. Politische nnd religiöse Fragen sind strene ausgeschlossen. LE COIN DU FETT bildet jedes Jahr ein prachtvolles Werk von mehr als 800 Seiten mitl50bis200 Illustrationen, und kostet jährlich 8 fl. = 16 M., halbjährig 4 fl. sa 8 M-, vierteljährig 2 fl. 50 kr = 5 M. J\'JV i fMau abonnirt am besten mittelat Postanweisung an diu Admi nistration der Zeitung „Le Coin du FenS Wien, IV. Karolinen-gasse i. ¦¦ ¦ .-...-:- Ganzjährige Abonnenten erhalten gratis einen sehr schön ausgestalteten Umschlag, welcher Erlaubt, die erscheinenden Nummern; bis Ende des Jahres zu sammeln. 2072 1—3 Prabenraner auf Verlangen gratis bdu franco. 45 Pränumeration nimmt die Buchhandlung des i. Wajdits an. *f* «Jl* "I* «*f* *f* «*f* s*ft *J» efyl atj» LJK ríja 0ft jjü sfi Bfb atLi atjas a»J% Figyelmeztetés. Az általánosan ismert, jó hirn évnek Örvendő e több oldilolag kitüntetett sósborszesz készítményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi i lobén kitéve, elhatároztam, hogy azokon ctim jegyeimet módosítom ¦ arra kék nyomat-, ben saját házam külső n\'akját veszem fis], bejegyeztetvén azt egysiersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl: csúzos szaggatás, fagyat, fog- Ls fejfájdsinak, szesigyengeséflek, bénuások. stb. stb ellen. Fsgtiaztltó szer&l is igen ajánlható, a mennyiben a fognak fényét elSsegiti a fog-hust erösbiti és a száj tiszta, szagta\'an Ízt nyer a zzeaz elpárolgása utin valamint ajánlatos e feimosásra is a bijidegek erSiitésére, a fejkorpa képűidéi ¦egakadálye-zásara és ássak eitavoütásara. Ara egy im öTenel 80 ír., egy HUi üTCEiel 40 tr. Használati utatitáa magyar vagy német nyelven, bizományosaim névsorárai ellátva, minden uveg-hez ingyen mellekeltetik. < ~ i 3t3x*AgjFS/y 33Ca%lxk3 án, Védjegy 319. és 32i>.s*ám. Bndapeiten, IV. kertlet, Múzeum-körnt 23. szám. Kapha:ó: N a g y-K a n i a s á n : Király Ferencz gyógyse. Zerkovitz W. ¦ Roaenfeld A , Pollák ét Slein, Scbwartz F., Strem és Klein. Z a I a-K g e rs z c g: Szilágyi Sándor, Hubinazky Adolf Hollásy Mihály., Ctorgó: Fried Albert Ciiktornjt: Tódor József. K^iilhelr: Pn]yiJ.| Weili A., Schleiffer A., Wansch F S ü m e g h: Dorner Kaj , WQrzbarger Jakab. Tapolcza: Fliég Józief, Koblenczer Ignácz. Balaton-Füred: Koller Károly. . . S064 8—3. Ahol a tönkrejutás oly rohamos és általános, mint volt a lengyel tartományokban, mig az uralkodó elem el nem sülyedt s aminő jelenleg Magyarországon: ott az a fődolog, hogy az anyagi megsemmisü-le\'s örvényébe hulló egyének, — utóvégre is ez maga a nemzet, — alá felfogó lepedőketr feszittünk ki. Ilyen felfogó lepedőket képeznek a különböző uj hivatalok stb aminőket azonban az áilam nem képes nagy készletben tartani. De, füiö3 mennyiségben nyújt ilyeneket a ,Nemzetközi Hirdető" mindazoknak, akik elégtelen vagy épen semmi jövedelemmel s \'m bírnak. A tisztességes mellékkereset nincs még a legelőkelőbb, de keresni akaró vagy zavarba jutott állami avagy anthonom tisztviselőknek sem megtiltva. Mindazok, akik nekünk megrendelést szereznek (csakis eredeti árak szerint!) az általunk hirdetett vagy bármípézeáruczíkkre, munkára stb anélkül, hogy a megrendelő az egyenes megrendelés esetén olcsóbban tudná"azt kapni, — tisztességes jutalomban részesül. Mig a férj hivatalban van, kiküldetéssel jár, műhelyben dolgozik, üzlete után jár el, a mezőn felügyel stb., addig az okos nő kis gyűjteményt tarthat egyikmásik több czikketnkből (arra pedig, ami nála ninc*, megrendelést fogadhat el egy krajezár előleg nélkül!) s nemcsak toilettjét; házi szükségletét szerzi be, hanem az oly könnyen támadó adósságokat is kifizetheti, sőt a .takarékpénztárba" is tehet valamit. Es e mellett fontos honleányi kötelességet is rót le, mivel az ilyen pénzek hazánkban maradnak. A helyben levő iparosokat nem kell károsítani, s csak azt méltóztassék Budapestről hozatni, ami helyben nem kapható. Különösen alkalmasak ily bir gyűjteményre a gyógykülönlegességek, pipereszerekés háztartási ezitekek: egy szekrény fiókjában mind megférnek s az, ki magának ezt berendezi, kettős hasznot nyer : tőlünk az ismételadásiszázalékots vevőitől azon ártöbbletet, amennyit méltányosan megkívánhat p. o. mi a szemvizet (ár 90 kr.) ismeteladásra adjuk 70 krért; de ha valaki külön direkte rendeli meg, fizet: 90 kr. árt, 25 kr. portót, G krt szállítólevélért, 5 krt csomagolásért, összesen 1 frt 26 krt. Es még várnia kell. Örömest ad 1 frt 10 krt. ha rögtön kapja. A mi nöcskéuk tehát, aki különben humanitási, kötelességét is teljesített és hálára számithat — egyetlen piczi üvegcsénél — 40 krt nyer! Némely czikknél egyszerre is 30—40 frtot lehet érdemelni! Anyák iparkodjatok. 2050 3-48 ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^OOOCXX ?. Szabadalmazott gőzmozdonyok Ä Sáranz G. és Rödinger (í.-féle * gépgyárból Bécs, X Damfgasse 15. Készítenek: mint különlegesség szabadalmazott gŐsmozdo-nyokat 2—16 lőerőre jótállás mellett, mint a legállandóbb és legokBze-rubb hajtó erő, 50% f&töszer megtakarítással. Ezen mozdonyok sem küion kéményt, sem alapot nem igényelnek s ezek felállítása minden helyen engedélyeztetik, sőt lakóházaknál malomhajtásra esen mozdonyok találtainak legalkalmasabbnak, melyet bizonyítványok igazolnak. Küld ezenkívül a gyár mindenféle vasrészeket, valamint teljes malomberendezéseket. Árjegyzékek Ingyen és bérmentve. 2039 5—6 :xx5oocx»ooooocxxxxxxxxxxxxi a?>4tti , BEEGER orrosl KATRAN Y-SZA PPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatás*.i! hastndítatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idolt ós sömőrök, rtlh, ótvar és ülődi kiütések, ugyizinto veres orr, fxgydag. iizó láb, fej- és azakálypikkely, Berger kátrányszappan 40°/o fakátranyt tartalmaz és igen elkilliii:iC\',ii(í^ -i mis ¦ levő kátrány szappanoktól- \'A- caalásÁ elkerülése végett kt-resáik^világo- s-.c Berger kátrány-azappana és Ügycltcsai-k az ismert vódjegyre. Makacs b Ón zen védéseknél a kátrány-szappan helyett hataa^al használtatik fiiiriiirfiryflsisiliáiyai-szawa- * . és azon esetben, ha ex ssüksésoltetn*. ugy- kéresscsakis a Berger féle kátrány kén-szappan, minthogy a küifoldi utánzások credményte 2ír29 2—12 len készítmények. Mint gyengébb kátrány •szappan meUokOsre minden tisztátlanság et bőrön, valamint "eddig elérhetetlen 1 szépitó indennapi Kaszaálaira szulg.il *X XX XX 85 XX nn XX XX XX XX XX XX XX XX XX i fejkiutések Gyermekeknél, mozsdás és f Or dó-szappan ; XX BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A XX XX me]r 3$\\ GlTCtrint tartalmsz é.-6nomu. ta. iliaioattva. jtX HH" ¦* Minden fajtának darabja. 35 kr. utasítással együtt.Sjf XX FtttétUlMt: Hai a.!\'iy*tysz«Hsz.él Tr<m>ttu SS lZ*t Készietber. ran minden .uropai (rrSjyss.rtsroan ^6r.ktar BajT*™ JJg HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny MABCZIUS 30-án 1884. H I R, T L T E S E K. Alapíttatott 1858. WALSER FERE\\€Z | első magyar gép Aj.-íiiljn tryártmányát, mini magyar kulőnle-gessóg-et kutakban és mlndfínnemtl szivaty-tyukban. elvállal teljes vízvezetékek berendezését,városok, földbirtokosok, ipartelepek, armentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai és tazoltöszereUgyára, harang és érczöntódijr BUDAPESTEN Roítenblller-nícza 66. alapon éx kedvező feltételek mellért ajánlkozik köz- és magánfürdőt. felszerelésere, szagmen-tes ürszókek felállítására és minden viz művi munkálat gyors és pontos kivitelére képes árlapok és részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. »3023 12- 80 .g 1945/84 szám. L | Hirdetmény. | Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről Sí közhírré tétetik, hogy a városi magán földbirtokokon <T a vadászati jog 1884. évi május 1-től szátnitott egy- jL más után következő 6 évre f. évi április hó 8-ik napján reggeli 10 órakor a város tanácstermében a legtöbbet ígérőnek — a t. v. képviselő testület jóváhagyásának fentartása mellett bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanácstermében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán, 1884. márcz. 22-én 2077 2-3 A városi tanács. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX íí :í ií ÍK íí íí íí cí íí íí íí íí íí íí K íí íí m íí íí sí BUDAPESTI HÍRLAP H IP-P** a választások alkalmával flU lilven, pontosan, gyorsan és részlehajlás iiciküi értesiti közönségéi. A „Budapesti Hirlap" nem pártlap. Olvasó közönségén és iróin kívül iiiae<en senkinek e kerek földön lekötelezve se osztálynak, se pártnak, se kormánynak, se njil vános vagy magán- társaságnak. A .Budapesti Hirlap1 a legfiiggetlenebb lap Magyarország fővárosában, a hol az egyik lap a pénzvilágnak, a másik egy-egy hatalmas vasútnak s más ily vállalatoknak, a harmadik a kormánynak, a negyedik a zsidóknak, az ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik a szabad kómireseknek, a hetedik, nyolczadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A „BUDAPESTI HÍRLAP" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi társadalmi és gazdasági napilap. Előfizetési \' . Félévre 7 frt- ÉroPgyedrP. 3 f.t 50 kr- Ejíj hi\'.r. i frt 20 kr. — As előfizetá, tezegysz-rnbber po.tautalvanyp.yat teljerilfaetS e címen: dia . „Budapesti Hírlap- Budapest kalip-ntczi 16. sz. a. -"VV TisuteletM ajánljok a „Budapesti Hírlap--ot első és recdilhetleR hirdető ét fi nagyar Mnielí állam érdekeiflek. a t. magyar közönség íeköteleiS figyelmébe. Cnukassi Jótmef, Ráüconi Jenő, a .Bndapeiti Hírlap" kiadó lulajdonosai. 2065 2-2 Mutatványszámokkal szívesen szolgál a kiadóhivatal. 1 íí K íí Sí: íí Sí íí íí m m m íí\' sí íí í: íí m st X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx \'I\' Ii III I\'lllillllll \'MUHHUW^\' TÁRCSA gyógyfürdő Vasmegyében. Szombathely és Asp&ng vasút: állomásoktól kocsin 4 éra alatt eié-hető. Ásvány vizei Dr. Ludvrig Ernő, a bécsi egyetem vegytani rendes nyíl. tauárátiak ez évben újonnan eszközölt vegyi elemzése sserint szénsavas vaseleget s szabad szénsavat tartalmaznak, kitűnő hatású a női nem különféle bántál mainál, vérszegénységnél, a légzési és emésztési szervek idült hurutjainál stb. A fürdőben postahivatal és táviró van. Számos és tlratos latásci. Olcsó- és jo élelmezés Fürdő orvos: X3zr. Tho jm.as X.a.J os. A fördő megnyitása f. é. május 18 án történik 2067 2- 6 A fiirdőigazgatóság. flzletiiijilás í- Van szerencsém a t. cz. közönséget értesíteni, miszerint f évi április bo l-én a É-zalai takareiiiiotár %Wm dúsan felszerelt un-, kalap- és fehérnemű-, valamint rövidáru-, pipere- és szabó kellék üzletet nyitunk. Fötörekvésünk oda iránynl a t. cz. közönség igényeinek minden tekintetben pontos és jutányos kiszolgálás mellett megfelelni, mért is azon alázatos kéréssel járulunk a t. cz. közönség elé, becses megrendeléseivel bennünket minél gyakrabban szerencséltetni. Mély tisztelettel 2Ü79 2—5 Neu és Grünbaum. 1 Üvegfoíoo-rafiák mükiállitása 1 S az újonnan épült Bazárban. X Ma vasárnap utolsó nap. j| Ull-tk sorozat: I íVémeíország, utazás a Rajnán. w Hétfőn és kedden IX-ik sorozat: | Oroszország és Scandinavia. ^ SMV Minden sorozat csak 2 napig látható. fM Megnyitása naponkint délután 3-tól esti 9 óráig folyton világítva. 4= Csat attor valetli ha minden dobozon a gyárje?y : a sas ás Moll sokszorosítóit ciéd nyomata látható. Eaen porok tartós gyójtyh&tiia makacs syomor- és altístbajok, gyomorgörcs és alkásodás. cyomoréges, rö;r*5tt dagalát,* májbaj vértulolis, aranyér íé a legbu-ilóbb női beteoaéjek ellen 30 év óta folytonosan növekedő olitmerésben részesül, eredet: doboz hasanálati utasítással I frt. Hamisítványok tSrvéayeaM irdoztetnek, MOLL SE11)LITZ-PI)R Köszvény, csúz, miodennema haso-Ratás és bénnlás, fej-, fBl- és fogfájás sikeres gvógyi-ta^áboz bfldfirztS. esre i norofl&tásaak mindeonemll sárQláiek is s»b«k, gynladások és daganatok elun. BeBSWe| rizzel keverve, hirtelen betegedés, hányás és kolika ellen. Kgy ftveg ponto* ctasitással 80 kr. 206 5 2-5Ü /widáhorszeszesso. Valódi, Moll védjegy evei és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész, császár királyi ndv. szállító. Bécs, Tuchlauben. Raktárak: Nafly-Kaaizaa r Bela« J. és Király Ferenc* gyógy**. Prezlmayr ét Deauch- Rosenfeld ká. Fesaalhofer József. Barcs: Dorner S. Caaktenya: Qöac* 1«. gyógy. KapoBVároií: Bo-ovicz Ad. Keszthely : WQnsch F. KSrmeid : Rátz János. Marexali : Itstl Ferd Slhjetvár: Szihv Jósioí Zala-Egerszeg - Hollóiy J. E. gyógy sz. 8^ iatos és icsftlt erícli i gyors hatása a mindenit tt nagyra gyógyerejünek bizonvnlt Spitzwo ÖvÓnybö; készült rjilnifiienci-ciDlorUri " (Bonbons,) Schmidt Viktor és fiaitól Bécsben. köhSgés rekedtség, enyalkáaodás és kurulh ellep V a 1 6 á i míuö. égben csak a gj#fgvt:i rákban 1US2 10— 11 [sztragon Mustár szab. csomagolás Schmid Viator és fiai bécsi különlegességi üzlete, belföldi biteleaicéBsel valódi mi-nösegben a gyiri ^édjegygyel ellilva \'/, ét kilós üve- gekben kapbiUók mináeü füsser és kiilfíDlegességi üzletekben, 763 20—26. Cs. k. szab. Flatin-íestélteli, másolásra késs állapotban, lenolajféDY másba dorz.óUe, időjárás ellen kitartó, nagyobb "ileDtálló képességgel a közönséges oiajfeatóknól, szép féayü, puba f.-pidlónál a kiszájkáaodast megakadályozó legalább 5 esztendeig tartó. — As esta oldalon levő házfalra jó védd mázolar, továbbá nedvea falakt s, valamint vasrosd. cilen. Próba ka-inik S-10 kilóig 1 in kilója. - 10 kilótól felfelé 80 kr kilója. Használati utasítással együtt széc- küldi a Platin festék gyár, Bécs, IT. | Qetreideraarkt 15 sz. Nagy- Kanizsán Deáktéren levő 8|455. számú Horváth Mibály-féle ház szabadkézből eladó, bővebbe ; értekezhetni Horváth Pál plébánossal Salamonban, utolsó posta Dáka Veszprémmegye. 2069 3 - 3. Édesanyám, ki már élte* asa azony, huzamosabb időn keresztül CBÚib.n sreovedett a nélkül, hogy segélyre talált volna. Véletlenségböl azonban egy háciazer birtokába jutottam, mely nemcsak nekem azer-sett -gyógyuláat, hanem jó anyámat is gyorsan megszabadította a fájdalmaktól. Hasonló bajban szenvedőknek hálából szívesen adok díjtalanul közelebbi utasítást. Hlkia.M., Bécs, I. Qetreidemsrkt 2. Wijdits Jéwef könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán, fi VÖRÖSMARTY MfflALY 1 B \'"^iS^íS^ a . ÖSSZES MUNKÁIEA. ffl «!«L. ^an-e magyar széles e hazában, ki-nejv. szive nagyot ne dobbanna, midőn e nevet hallja: Vörösmarty? Nagy költőink egyik legnagyobbika ő. ki magának halhatatlan emléket állított halhatatlan érdemeivel, halhatatlan müveivel. Magyarország fönséges korszakának, a nemzeti ébredés idejének egyik legkimagas-lóbbalakja Vörösmarty Mihály. Lángelméjének sugarai ma is világitnak, nagy szivének mély érzése ma is ott rezeg minden honfi szivében. Egyaránt nagy alakja Vörösmarty a magyar történelemnek, melynek prófétája volt, s az irodalomnak, melynek elhalványulhatlan csillaga lesz az idők végéig. Vörösmarty müvei kincset képeznek a magyar nemzet számára. Zengzetes verseiből tanult lelkesülni a mai nemzedék a multakon. A) múlton való lelkesülés pedig mindig egy jobb jövő biztos záloga. Vörösmarty lángelméje az a fáklya, mely megvilágítja Árpád útját, a honfog- lalás nagy művét, melynek nem sorúra ezer éves fordulóját éli a magyar. 0 vezeti el a jelen kor gondolkozóját a dicső ősök hós cselekedeteihez. Aki műveit olvassa, lehetetlen, hogy büszke ne legyen a közel ezer éves múltra. Vörösmarty hazafias költeményei, épo- _ szai, szerelmi dalai1, epi- grammái, tudományos ezik-kei egyként olyanok, melyeken tisztelettel, szeretettel, bámulattal, rajongással csügg, aki olvassa. Ha mérlietlen időkön .át adatnék is élnem, soha sem erezhetnék olyan örömet, mint ezúttal, midőn jelenthetem a haza tisztelt közönségének, hogy megszereztem Vörösmarty Mihály Örököseitől a jogot s egyedül és kizárólagosan én adhatom ki a nagy költő összes müveit. Nem a vállalkozó, nem a kiadó öröme ez, hanem a hazafié, akinek régen táplált reménysége van teljesüloben. Ez a hő vágy az, hogy Vörösmarty Mihály müvei a legszerényebb kunvhóban is olvastathassanak, abból a hármas bérez alján és a négy fol}-am mentén mindenütt meríthessenek tápot a haza szent szerelmére, abban minden magyar ember és honleány lelke, szive gyönyörködhessék, s azokon mindenki édesen andaloghasson. Szeretem hinni, hogy, midőn a tisztelt közönséget tömeges megrendelésre felhi-vom. csalódásnak nem nézek elé. A nagy közkincsben való osztozás lehetségessé válik az által, hogy Vörösmarty Mihály összes müveit füzetekben adom ki. Az-összes müvek alatt nem olyanféle kiadástértek, mint a minők eddig napvilágot láttak. Vörösmarty Mihály összes miivei még sohasem jelentek meg. Jelent meg egy kiadás, de az nem foglalta magában az összes müveket. ¦ Az a kiadás, melyet én bocsátok a közönség rendelkezésére, olyan lesz, melyben az utolsó kiadáskór a kiadó által ígért, de soha be nem váltott pótkötet is benn fog foglaltatni. Ezen kivül fel fogja ölelni ezen kiadás azon müveket is, melyek a halhatatlan költő halála után mint kéziratok\' találtattak s eddig kiadva soha és sehol nem voltak. A kiadás rendezését az erre legilletékesebb magyar író, Gyulai Pál volt szíves magára vállalni nemcsak, hanem ugyan ő fogja az egyes müveket jegesetekkel kí- sérni, ami a kiadás becsét kétségen kivül emelni fogja. Hátra van még. hogy a tisztelt közönséggel az üzleti feltételeket közöljem. A megrendelés egyszerű nyilatkozattal történik. Az egész mü nyolez vaskos kötetben fog megjelenni. Egy-egy kötet körülbelül 6—7 füzetből álland. ügy füzet ára a lehető legolcsóbb — 35 kr. — lesz. Az olcsóság teszi lehetővé, mint fennebb is hangsúlyoztam, azon óhajtásom teljesülését, hogy a nemzeti kincs mindenütt elterjedésnek örvendjen, ahol magyar lakik. A mi a kiállítást illeti, az- a letető legpompásabb lesz, szép, nehéz papiroson, a legszebb aj betűkkel. Az első kötetben fog megjelenni a nagy költő kimerítő életrajza s kitűnően sikerült aczéünetszetü arczképe is. Az egyes kötetekhez már most díszes bekötési táblákat készíttetek, melyek az egyes kötetekhez azonnal megszerezhetők lesznek. A nagy mü bolti ára igen természetesen drágább lesz. Az első füzet már f. évi márczius hóban jelen meg*. Azután minden héten egy füzet jut a megrendelők kezeibe. Még egyszer ajánlva az egyedül álló nagy müvet, vagyok hazafias tisztelettel Méhner Vilmos, Yöröimirty Mihály oitüfi műrtiaek egyedüli ét k-.-ti l is Jogo-Hott kladtfj*. Kapható: WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán. |
