Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.6 MB
2009-11-10 10:53:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
908
4060
Rövid leírás | Teljes leírás (639.47 KB)

Zalai Közlöny 1884 035-043. szám május

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
23. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

flAGY-ÍAiüZSA. 1884. máius 1-én.
tféu érre...... 8 frt
léi e.rt ..... 4 ,
i.BÉí*d étre...... 2 ,
Egy stám 10 kr
HIR0ETÉSEK 5 Latlboi petiuorban 7, mmodstoi 6 i minden további sorért 5 kr
XVILTT ÉRBEN soronként 10 krért viUetuek Ibi kincstári illeték minden egyet híre,-, tesén SO kr. fi«»t*nrin
Huszonharmadik éyiolyam.
ZALAI I0ZL0IY.
A lap MPllfTni réttét flletf kfVzlem\'-njek t nerkMixtSböx,
*nyoei részét illető közlemények pedia, kiadóboz bérmentve intéiendök \\ NAGY-KANIZSA
WlMllQBb&Z. .
BénneaUtlen levelek csak ismén msnkatarsaktól fogadtatnak ti.
Kéziratok vissza nem küldetnek
^.aagy-kamzsai .Kereskedelmi Iparbank*, ,nagy-kaniisai önk. tűzoltó-egylet\', a „zaUmegyei Altalános tanítótestület*, a ,nagy-kar-izsai kisdednevelő egyesület*, a „nagy-kanizsai tiszti
önsegélyző szövetkezet*,* „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmány * hivatalos lapja.
Hetenkiol kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú
lap.
Az ipar művelői.
Tény az. hogy a tömegesb ipart iizó országot okvetlenül a polgáro-sultsig magasabb fokán állónak tekinthetjük.
Az iparos foglalkozást a városi elem által gyakoroltnak s némileg műveltségi tényezőnek is kell tartanánk szemben az őstermeléssel. Még inkább annak kell pedig tekintenünk a Wmegesb ipartermelést, vagyis a gyári ipart összehasonlítva a kézműiparral, mély a munkásoknak a vállalkozók irányában nyilvánuló nagy számából következtethető.
De nem tagadhatni, hogy az ipart nem csupán az azt űzök lélekszáma szerint szabad megbecsülni, hanem sokkal inkább -számba kell venni az értéket; csakhogy ez jobbára a finomabb múiparra nézve áll, melybe az egyén művészi képzettségét fekteti, s melynek termékei ennek következtében oly becsesek.
Nálunk azonban, hol inkább még az egyszerűbb iparágak virágoznak, csakugyan dönt a szám. Dönt pedig annál is inkább, mert összes iparunk, talán a vastermelóst és malomipart kivéve, sokkal inkább kézműves iparosság, mint gyári.
Bármikép álljon egyébiránt a viszony, annyi tény, hogy emberi munkaerő nélkül ipar nem űzhető s bármennyire legyen is eltérő belér-tékére nézve az egyes iparágak termeivénye , többé-kevésbé eltérő a kamatnyereség, meiylyel a vállalkozó dolgozik, de az ipar zömét képező, az igazán termelő munkás nem oly annyira eltérő keresetében, hogy nagyjából összehasonlítást, a tömegesebb vagy csekélyebb iparosságra következtetést ne engedne azon százalék, mely összes népesség számából az iparral foglalkozókra esik.
Bizonyos, hogy a mely vidéken a lakosság nagyobb százaléka foglalkozik iparral: ott nagyobb is az
ipari termelés, azt a vidéket lehet inkább iparosnak nevezni.
Ekként tekintve országunkat, csakugyan érdekes végig tekinteni rajta, k.resve és kutatva, melyek hát kiválóan iparos vidékei ?
Mindössze négy megyét találunk az úgynevezett felföldön, mely iparosnak nevezhető. E megyék : Abauj Szepés, Gömör és Zólyom, e par excellence vas-, üveg-, papirtermelők stb. A többi megye, épngy a dunántúli megyék legnagyobb része is e tekintetben szegények. Tolna, Fehér. Somogy, Veszprém, Esztergom, Mo-sony iparosb megyéink közé tartozik, amennyiben lakossága közt sürfl iparos népességet tüntetnek föl.
Az iparosságra túlnyomó befolyással van a városi elem. Budapest főváros iparos népessége szolgáltatja hazánkban a legnagyobb százalékot az iparban. És mindemellett az iparosok e nagy százaléka vájjon vitte-e összes iparunkat annyira előre, s emelte-e oly fokra, melyen lenni óhajtanánk ? S iparunk nagyrészt szomorú, sokban kezdetleges helyzetét tekintve, mondhatjuk-e egész biztossággal, ...