Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9 MB
2009-11-12 08:17:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
983
4592
Rövid leírás | Teljes leírás (601.57 KB)

Zalai Közlöny 1884 053-061. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
23. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAQY-KMim, 1884 jnlias 3-án..
léi »*re "«Bjed erre .
10 kr
H1BŰETE3EK
i hindun petiUorbto 7, miiodiMr 6 i minden további torért r> kr
NY1LTTÉRBEK toronkeal 10 síért Tetetnek tel Aiucitan illeték mjoden egyet fcirtl*-tésért SO kr. fizetendő.
ZALAI KÖZLŐIT.
Hn8zonharmadik éyiolyam.
A lap szellem; rétsét UJetc kSzletní-njek t uerkeutúlios, \\7>jxti részét illeti közleménrek ppdife, kiadóból bérmentve iatAicadSk : NAGT-KANIZSA Wlatilosbtr
BénaenUtU\'E levelek csak ismfn oianka.tirM.ktol dígailtatnak s4.
K^zirauik ituxa nem küldetnek.
A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai önk. ttixol tó-egylet*
, nagy-kanizsai fcisdedneveló egyes Ölet*, a „aagy-kanizs&i tiszti
HetenfeiDí
.zalamegyei általános tanítótestület* onsegélyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmi 5 iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztminy ¦ hrratalos lapja.
kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
örvendetes. És mégis a legnagyobb vélemény-eltérés van minden nemzetgazdasági kérdés felett. Nem mintha a nemzetgazdaság tudományában benső ellentmondások foglaltatnának, mert ezeket ellenkezőleg a logikai következetesség jellemzi. A nemzetgazdaság tudománya mindenben világos; legjobban világítja meg az életviszonyokat, melyek nélküle homályban maradnának; rendszeresiti a mi zavaros és egyszerűsíti a mi bonyodalmas. Nem hypothezisekre épít, sót inkább az emberek és a természetvilág legismertebb tulajdonságaiból következtet E tudomány következtetései gyakorlati kísérletek által megerósithetók és a hol alkalmaztattak, még soha sem maradi el a remélt haszon. És nem egynek, mindenkinek nynjt hasznot: nem egynek mások rovására és nem sokaknák egyesek rovására; sensitól nem követel áldozatot, hanem követeli, hogy hagyjunk fel azzal a gondolattal, hogy a saját hasznot jobban lehet mások kárával mint megegyezóleg valameny-nyinek előnyével elérni. Bizonyítja, hogy valamely állam összes osztályainak, gazdasági érdekei megegyeznek, a földmivelés, a gyáripar, a kereskedelem, a tőkepénzes, a munkaadó és a munkavevő érdekeivel.
A nemzetgazdaság igazságai oly Egyszerűek és önmaguktól érthetők, hogy hirdetni és tanulni sem kellene azokat; mert amit tanítanak, minden értelmes ember önmagának mondhatná, ha akarná. De nem akarja. Egy alkalommal az általános gazdasági igazságok lévén szóban, egy különben gondolkozó fö igy nyilatkozott, „Ez mind igen szép; de ha van törvény a gazdasági világban, mely szerint az összes érdekek megegyeznek, van az emberi főben is tőrvény, mely arra ösztönöz, hogy az ellenkezőt higyje." Hosszú ideig általános ellenszenv uralkodott a nemzetgazdaság iránt, mely csak most, az intel-
ligensebbeknél kezd terjedni. Bőszben megmagyarázható az ellenszenv abból, hogy a nemzetgazdasági tudomány minden baj orvoslására csak egy eszközt ismer: „Ne akadályozd sehol a termelést, légy szorgalmas és takarékos." Kincsének titkos eszközei, elitéli az önkényt és kényszert, nem ismer más orvoslást, mint á természet organikus ereje által. így szól a szenvedőhöz : „Kaid pokolba a ku-rnzalót labdacsai és érvágásaival, légy mértékletes, mozogj a szabad levegőben ; erős természeted lábra fog állítani. Élj észszerűen és duzzadni fogsz az egészségtől/\' De tapasztalatból tudjuk, hogy ily tanács nem igen ftszik. inkább a legkeserűbb orvosság. És bár az ily tanácsot mindenki őnönmagának adhatja, mégis az emberek legnagyobb része nem él ésszerűen.
A nagy tény, melylyel tisztába kell jönnünk, a következő: „állami, társadalmi, szerzési berendezésünk távolról sem állanak még nemzetgazdasági alapon."
A n...