Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
8.67 MB
2009-11-12 08:39:50
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
944
4998
Rövid leírás | Teljes leírás (648.81 KB)

Zalai Közlöny 1884 079-087. szám október

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
23. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSi. 1884. október 2-án.
Eliflntéki sr earest évre......
raV\'.r*
¦»#.v-ri *vre . . .\' .
Effy "ám 20 fcr
H1RŰETESEK i hasábos petitsorban \' 6 i mrdrn további sorért 5 kr
NYILTTÉRBEN soronként 10 krért etetnek !pi í jocttári illeték minden egyei H:rii."-/ lesért 30 kr. fizetendő
Huszonharmadik éviolyara.
A lap SEelIemi részéi illetS kPxlvti" ¦ nyék a. sterkeastoTios, r.. részét illető közlemények pedíh kiadóhoz bérraeutre intéxendök :\' N A 6T - K AN I Z S A Wiassloshiz
Béra-titetlen levelek csak ismer, miinkatáraaktól fogadtatnak ?L
A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, .nagy-kanizsai ö\'nk. tűzoltó-egylet", a .zaiamegyei általános tanítótestület", a „oagy-kaiúzsai kisdeuaeveló egyesület", a .üigy-kaaizsai tiszti -
Önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmis iparkamara nagy-kanizsai kül választmány* hivatalos lapja.
Heten ki ni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A szellemi tulajdonról.
u.
Múltkori czikkemben a hibára utaltam, melyet a magyar parlament a szellemi tulajdonról szóló törrény-javaslat megvitatásánál és elfogadásánál elkövetett. — Mint emiitettem, a javaslatnak külföldi hasonló javaslatok szolgáltak alapul s az irói részre nézve, .általában véve, még a le g jobb honi törvénynek nevezhető.
Könnyebb is az irói munkákat megvédeni, mint a művészit; mert mig az irói téren korszakunk jeles iró; ujat és ujat alkotnak, addig — fájdalom — nem nevezhetünk meg művészt, ki korszakot alkotó munkákat birna alkotni. A művészettel napjainkban ugy állunk mint a dramaturgia túlnyomó részével. Vannak ugyan tehetséges színműíróink, — de ezek munkái aránylag rövid idő múlva leszorulnak a repertoirról s a jövő nemzedék csak könyvtárakban lesz képes a jelenkori színmüveket megismerni, uiig a régibb irók munkái évek hosszú során át, sőt korszakokon keresztül .kedvelt darabjai a közönségnek.
Ezt csak a hasonlat kedvéért akartam felemlíteni, mert a művészettel hasonió lábon állunk-.
Nem lehet czéíunk ezúttal a képzőművészetet vagy ebből csak egy töredéket\' is ismertetni; de kell, hogy kizárólag a képzőművészettel foglalkozunk, mert ma a szellemi tulajdonnak erre vonatkozó részéről akarunk beszélni.
Mindenekelőtt bevalljuk, hogy bár a képzőművészet a terünk; de a szellemi tulajdonjogról szóló törvénynek erre vonatkozó részét sehog5sem tudjuk megérteni. Hisz önmagában véve a törvény nagyon üdvös, egy régi hiányt pótol; de irányt nem látunk benne, nem tudjuk hova akar kilyukadni ?
Egy szép eszű, józan művészről, kiben csak egy parányi ambiczió létezik, fellehet tenni, hogyha egy jó mestert másol avagy utánoz, — sohasem fogja e másolatot, a saját e r e de ti műnk áj- ínak válla* ni; ha pedig a festő csak diüetáus, akkor épugy a csarnokok tanulmányozására valamint jeles mnvek lemásolására — habár nemis okvetlen, de\' — szüksége van; amit azonban a törvény maga nem is tilt meg.
Deíreggcr például a jelenkor legnagyobb festőinek egyike. Nemcsak azért mert jót és jól fest, hanem azért is; mert egy uj, eddig nem létezett iskolát alkotott, egy uj irányt követett, mely egyszerű fenségében unicum. s világszerte hódit. Ki ne ismerné a mesternek tiroli képeit? Ki ne ismerné az ó festészetének modorát, irányát, technikáját és ami a fő : az egyszerű eszkőzö ket, meljékkel Defregger oly nagyszerű munkákat,alkot. S ime! háuy reményteljes ^festő kezdi utánozni D e f r e g g e r t\\ ki kisebb, ki nagyobb szerencsével. — és hány ifjú nyeri kiképeztetését a mestertől, — kik azután Önállóan is t Defregger szellemében dolgozoak, — ki ki azér...