Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
438.58 KB
2006-05-26 10:47:09
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
401
1619
Rövid leírás | Teljes leírás (43.96 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. január 26. 8. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

RAGY-KUmtSA, 1879. Január 26 in.
nxennyolozadlk évfolyam.

EMtatitl ir
.491
!&#9632;(<&#8226;> 4rr. Hl lm .
A lap nellemi résmét C kosleméarek *
kSalemények pedig a
kiadóbos béraentve
\'. intéMndftk:
; NAGY-KANIZSA
Wlasslaskix
Bérmentetlen levelek. eiak ismert mnnkatar , iáktól fogadtatnak el.
HMtltllt uáliog p&#171;tiUúrb&#171;B 7, májoduor 6 i minden toribfai lorirt ft kr. \'
NYILTTÉBBEN
aeronként 10 krírt Tá-
j tetDek fel.
[ Eisotiri illetik minden
ÍyM hirdetett MIS 30 kr fiieteadS.
i
ZALAI KÖZLÖNY
MOG
jp^n . . . _ . j ^ ÖIUUU: ,JE. .**. j^ ^*.-&#187; O JML O &#187; Y I K OZLO 2W ^C".# á küldetnek. |
r.-K.ni...T&rot helyh.tóaisáns*, &#8222;n-kanlzs*! önk. tüzoltó-egylet\', . wn.-k&#171;nix&#171;*[ kere-kedoloil B lp.rUnk&#171;, B&#171;.-luuütt&#171;U takarékpénztár", a .laUmeffjftl álUUno- Unitot^
Wi&#171;t&#171;, a ,n..k&#187;nlissi ki-ded-neveló egre-ölet*, a &#8222;soproni keretkénéi*, . iparkamara ..-kantjcnt tt.TálMstBánys* g t&#187;bb megyei é* rároal egjMAtot WriUlog értesitfije.
Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csutörtóköu megjeleoő vegyes tartalmú lap.
Nyílt levél az Ipái-társulatokhoz.
az ez évben megtartandó ortzágot iparos gyülé$ tárgyában.
Midőn arról van szó, hogy a magyar iparosok 7 év lefolytával ismét egybegyül-jenek, hogy a törrényhozás és a kormány, &#8212; a nemzet figyelmét egy impozáns országos gyűlés erkölcsi súly árai felhívjak azon érdekekre, melyek az ország érdekei, azon hanyatlásra, mely a nemzet anyagi jólétének hanyatlását jelenti: jól meg kell fontolnunk. Tajjon a viszonyok olyanok-e, miszerint számítani lehessen azon mérvű közfigyelemre es érdeklődésre felfelé és lefelé, melynek hiányában sokkal jobb még egy ideig várni, hallgatni és &#8212; pusztulni, mint igazainkat életbevágó gyakorlati ered-ményekre való kilátás nélkül hangoztatni.
Azon ér, melyben az utolsó országos iparos gyűlés a fővárosban megtartatott, a korlátlan iparszabadság proclamálása által forduló pontot, igen sokak meggyőződése szerint végzetes forduló pontot képezett hazánk ipartörténetében, s igyaz 1872-diki ipartörvény meghozatala, és tegyük hozzá, minden átmeneti rendszabályok nélkül történt életbeléptetése, úgyszólván kény-szer okokat szolgáltatott az iparosok orszá-gos tanácskozására.
Ne foglalkozzunk most ezen gyűlés eredeti czéUatuval ana&k lefolyásával és , végeredményeivel; mindenki, a ki a dol- ; goknak csak némi ismeretével bir, consta- | tálui lesz kénytelen azt, hogy az 1872-ki ipartürvény által teremtett alapokon h, a mi különösen a társulati szervezkedést és az eunek kifolyását képező némely hasznos intézmények létesítését vagy újjászervezé-
sét illeti, a mi tőrtént, az nem legcseké-lyebb részben tulajdonitható azon törekvé-seknek, melyek eme gyűlésből és a törvé-nyes szervezetére bár papíron maradt, de azért erkölcsi hatáskörét sok irányban fen-tartott országos iparos szövetségből nyer-tek kiindulást.
Jelez-e az 1S79 diki év iparunk to-vább fejlődésére és az iparos osztály exis-tentiális érdekeire nézve szinte valamely forduló pontot ? egy oly uj helyzetet, mely vaskényszerüséggel utalja az iparosokat arra, hogy azzal szemben válvetve állást foglaljanak ? &#8212; Én erre határozottan azt merem válaszolni, hogy: igen.
Bár az Ausztriával létrejött uj köz-gazdasági kiegyezés egészében keveset vál-toztatott az 1867. óta köztünk és ...