* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 432.78 KB | |
| 2006-05-31 13:01:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  568 | 2011 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. április 20. 32. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 5AGT-KA7ÍTX8A, 1879. április 20 in. 32-lk Tlzennyolcndlk értőin Elsllttesl ár: liűp •••U.ni f iUi>tí kosiam rnrtetéssk « bsnibos p.tiuorban , _.... n««or S ■ min,!.n J tovabhi sorért 5 kr. (j NV1LTTÉRBEN ukéut 10 krért vé- 1 :eu,ek fel | Kincstári illeték minden \'gyes hirdetésért koloi 30 kr fi.et.ndS. ol-adó. sarsk s sasrk.svto\'hos, anyagi részét UletS soilamények p«dlf • kiadóhoz bsrm.atre intéuadok : tUGT-KASlZSA negyed évre . Egy sswim 7, m Bérmantetleo lévaiak. csak ism.rt mnakaiir saktol fogadtatnak el. Ksiirslok ristaa ssa klldsto.k. ZALAI IOZLOIY elíbb ,Z ALA-BOMOOTI KÖZLONT.1 N.-KanlzaRTftroa helyhatóságának, ,n.-kanlzHal öni. tüzoltó-egrlft", a ,s.kanlisal kerc8k«delml ■ Iparbank*, „n.-kaniual takarékpénztár", a ,ulamegyel általános taaltőtes tDlet", a ,n.-knniiaal kisded-nPTelo egyAaBlet", a „soproni kereskedelmi • iparkamara ■.-kanizsai kulrálaxztraanys" t több megyei és városi eiryesalet hivatalos ért««IUje. Helenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuő vegyes tartalmú lap. Egy aj épület. Bombán hever 8zeged városa, hogy omladékából fölépülve fennen hirdethesse a király és a magyar Demzet szeretetét, hogy üdvözölje Európa rokonszenvét Elmond-hatjuk : a mily gyorsan jött a veszély, oly sietve özönlik a segély. Nincs szándékunk e tárgyról elmélkedni, ez most ugy sem fogna czélhoz vezetni! Mielőtt azonban a föltett czim sze-rint uj épületet mutatnánk be, azon óhaj-nak adunk kifejezést: vajha meg sokszo roztatnék a szeretet és rokonszenv tökéje annyira, hogy ezen emberbaráti vonzalom-nak legszeb gyümölcse mielőbb testvéreink enyhét, a snjtott város épületét lehetővé tehesse! íja valaki uéhány év eltelte után ismét nagy városba tér vissza, ahol az elútt minden zeget-zngot ismert, nem gyóz bámulatának elég kifejezést adni a törtéut változások felett; mire az ott lakozó egész büszke tuosolylyal válaszol: .haladunk!" Nem ily gjors a fordulat kisebb he-lyeken, kivált ahol sem mozdony, sem gőzhajó nem működik a forgalom eme-lésre közbe. Ily városkákban egy nj épü-let, már szembe ötlö valami, különösen akkor, midőn ez a közjónak szentelt asyl. Lassan, de biztos alapra fektetve emelkedett nálunk egy közszükséglet igé-nyelte hajlék, - megkezdetvén a boldo-gult alapítók, a berendezést befejezek hagyomány kötelem szerint az örökösök, s igy adva át a város elöljáróságának, kinek felkérte és megbízása folytán ft. Fehér József helybeli plébános által nyit-tatott meg f. évi márczius 16 án Silmegh és vidéke uegény sorsa betegei számira épített kórház. A megnyitó beszédet előzőleg a kath-vallás egyház szokása szerint az épület be lón szentelve, illetőleg az ég áldása kére-tett ily üdvös czélra cmelendett házra. Ennek végezte után számos jelenlevő előtt emelkedett hangon kezdé beszédét fönnt nevezett lelkész; hivatkozván a történe-lemre, midőn még a pogány vallás ápol-tatott — már azon időben, az ókorban éló népek fontosabb cselekményeik kezdé-sekor isteneiknek áldoztak, nevezetesebb intézményeiknél rólok emlékeztek; az em-lék az óta ápolva ma is él hívőkben, él a 19. század vallásos érzelmű lakosokban, kiknek óhaja folytán ma is Isten oltal-mába ajánltatott a diszes ápolda. Hivatkozott szónok a kórházak ke-letkezése idejére, a kereszténység terjedése korára, midőn mint a feleberáti szeretet-nek jelvényei egymásután emeltettek Con-stantin alatt és után a menhelyek, hol az üldözött és sebzett keresztények enyhüle-tet találhattak. — Ezen -- most a szen-vedőknek átadandó kórházat is, mint a felebaráti szeretet kilolyását mutatván be; végül úgymond: bár bosszú álomra hajták fejőket a város javát mindenben szivükön hordozó jótevők, de lelkök dicsőül az em-lékező hálás utódok imája által; miért a lelkesen mondott beszéd zár szavaival: .jertek imádkozzunk !• egy sziv s lélek-kel küldetett égbe az érzetteljes ima, néhai Ramazetter Vincze és boldogult neje Kom-panik Zsófia alapilókért. Befejczőleg azt hittük egyszersmind ,Vincze" kórháznak leendő keresztelés is fog emlittetni, mi azonban mellőztetett; pedig szép és méltó emlék tábla gyanánt szolgálhat a varosban levő .Zsófia kisded óvoda" — valamint a város végén álló Vincze kórház! Nemes és üdvös intézmény mind a kettő. — A temetőhöz vezető utón, a város keleti részén pompázik e csinos épü-let, hozzá építve az ez előtt magánosán álló kapuhoz, melynek felirata .Menjetek be az ó kapuin hálaadással\' — tágas udvarral, mely fákkal ültettetik be. Belső berendezése elég czélszerü a betegek sza-mára öt tágas, magas szoba — redezött afclakok. Jelenleg kilencz vas ágygyal van botorozva, azonban egy egy szobában hat ágy kényelmesen helyezhető el. Az ágynemű és minden egyéb kellék uj, rendes, tökéletesen kielégítő. Gondos-kodva van fül dó helyiségről, külön konyha, ahol a betegeknek főznek. Ezen kivül orvos szoba, valamint az ápoló lakása, pincze egyszóval ami szük-séges; a sebészi műszer felszerelés meg felel egy minta kórháznak. Tudomásunk szerint már igénybe vé-tetett e hely, Dr. Lukonich Gábor egy-hangúlag megválasztott kórházi orvos gyógy-kezeli az enyhet kereső szenvedőket. Az alapot egy a város képviselőség által választott kilencz tagú bizottság ke-zeli ; ennek időszerinti elnöke t. Cseh László, ezen választmány gondozása és felügyelete alatt áll a kórház Az üdvösen gon-dolkozó alapítók szorgoskodtak tőkéről, mely fenn állása biztonságául szolgál. Az alapvagyont egyszázharminczkét hold föld képezi; az orvos díjazására pedig két ezer forint takaréktárilag elhelyezett összeg van letéve. Tekintve, hogy ennyi áldoiat ai épület 8 felszereléssel együtt egy család-tól való, bizonyára a szép s nemes tettek közé sorolandó ; mégis ma, midőn az ala-pitők egy boldogabb hon lakói az emlé-kezésen kivül egyéb viszonzást nem adha-tunk, azonban szállani fog magasba a hála különösen ama betegek aj ki r ól, kik bár be vitetésök, vagy menetük alkalmakor észrevették a kórházi udvar egyik részén emelt halottas kamrát, kikerülvén a ve-szélyt oda nem jutottak! Ha tovább meg emiitjük az örökhagyók azon üdvös rende-letüket, melynél fogva nem egyedül 8ü-megh, de vidéke szegény betegeinek is nyitva áll — belátható, hogy bár szép a rendelkezési alap, mégis csak buzdító út-mutatás akart lenni a tehetősb osztály-nak, szintén nemcsak Sümegh hanem vi-déke vagyonosabb minden üdvösért áldozni képes honpolgár s leányának is ! Ha adni tudunk, ha jót tenni akarunk: áll az asyl, csak támogatni, gyarapítani kell, mert hiszen ki a szenvedőkön könyörül, irgal-masságot cselekszik, aki ezt teszi, örök jutalmát Istentől nyeri! Előnyül szolgál a sümeghi kórház a nem egészen földhöz tapadt szegényeknek is, mert ilyenek na-ponkint 50 kr. díjért teljes ápolás és gyógykezelésben részesülnek. Ezen uj épület bemutatása után Sümegh egészség ügyének érdeke követeli, hogy minél előbb egy más épület leírásá-val léphessünk a t. közönség elé. BÁNTI ALAJOS. Á vidéki sajtó. Oly világos mint a napfény, hogy a kfti-életÜnkbeo tapasztalható paogivnak, haladni , uast lemil erdán [M kr. Vmély- 1 félbe- | vasúti olgal. 166.161 TÁRCZA. Esős nap. Oh a legKomorubb Legesósebb napra : FölderUlt éltemnek Legfényesebb napja. Megláttalak téged ! És a nap; bornfcól E nagy fény hogy támadt: Rsiveinbe, telkembe Melege eMradt, 8 boldog volt az élet ! A míg ah letűntél Mint a nap a« égrül I S azóta hantalan J5 e< mar fel ékül. Melegét nem énem; Lelkem bolyg a ködben Tégedet kereke, Mindenütt, mindenben Vonásodat lesre, Hol ragy ? — ab ait kérdem I Oh! "• esflggerijetek Ha a. esS arad, A nagy borulatból A leg»atbb fény támad Oyakrso, észrevétlen ; Min » legbSbb fény ii Alkonjatban véss el, El födi, elrejti A borongó éjei, Kitk.dt sötétben. Mig "i bajnál ibred Fényben égve, kelre, Osslik a sötítség Tűn a bánat kelrhs MegiesdUl a- ének! — Csak aa én szivemnek Nincsen riradatja, Risi\' a keló fény csak Sírodat BI atja, 8 kérdi : ainak élek r I MAJTHÉNYI FLÓRA. Beek Karoly. Jir ssámkiretetteo aa árra ín Dalt sengedes s dala oly ssoaora. VÜRŰSMABTT. Vauinak emberek a fóldon, kik asámára a világ ason aairt, melyhez él tök caolnaka csapó-dik, • a csapás által tora • lova tusitutik; biatos kikötőt sehol sem lelhetnek; vannak emberek, kik legnagyobb erófessités mellett, legnagyobb igyekezettel lem képesek éU.\'.k egere a sserencso egy sugarát varázsolni; van-nak emberek, kikhos Srök kiséróUl a sseren-esetlenség csatlakosott; kik a boldogtalanság-gal öassekapcsolva vsinnak ; rannak emberek, kik a> édes anyatejjel önátkokat asirták bo. Beck Károly, a magyar születésű német iró, ki a közel múltban W&bringben, kösel azon hely-hes, hol • legnagyobb magyar kétségbeesésé-nek egy sserencsétlen peresében éltének réget vetett; koiel e helyhes kéwegbeesre, as em-berek iránti bisalmától megfimtra kait meg ; nen emberek küti tartoaott. Ki volt Beck Károly f Nem lesi folonleges ■ sajnos, hogy nem felesleges — eit mondani. Beck Károly Báján 1817-beu nflletett Pesten a gymnsíiumot végBsve, styjs, »karát» uerínt a kereskedelmi pályára kellett volna lépnie; aionban as ifjo nem igen vals erre hajlandó; s snyja k6sbe« járásának sikerült atyját sir* birai, hogy fiát Bécsb* kUidéoly cxélboi, hogy magát orvossá képessé; ss első évfolyam regestével s fiatal Beck ssüleinek beleegyeaése nélkül Lipcaébe ment bölcséssetet hallgatni; itt kesdAdöU meg iro-dalmi működése, ilt irta: ,Gepanserte Lieder* csim alatt megjelent költeményeit; de csak-hamar kesdúdölt ínsége is. Röviden es életrajsa ason köl\'őnek, ki e bó 10 én sanyarn, brtnattelt, ssomora életét befejeste, kinek sirja fölött a német, költőjét; a magyar pedig bü 6át, a magyar érselmü írót fogja siratni. A német, költőjét siratja ! Igen siratja s joggal sirathatja, mert e férfinak, kit legelső felléptekor as egéss német világ bámult s csudái\', ki a német liryka reménye, Lenau mél ó utódja, a nagy Byron szellemi teutvérje volt, nem adá meg ason erkölcsi tápot, mely ót lantjának megpenditésére buzdította rolna. Nem adá meg neki, mert alótte bűnben született magyar volt. S e magyarságot ó nem ta-gadta el soha, hanem büsskén felkiálltott: „Bei Qott ich bin ein echt Magyarenkind Me>in Sinn ist trotsig, út nicht dentsoh noch still." Valamint Heine as ó felulmulhatlsn eredetiségében felkiálltott: ,Ha e nevet „Magyar* hallom Szak less a német kihatom." Mondjuk Beck ben a német mindig s magyar irót iáti. Bár nem tagadhatjuk el, bogy Beck elaó éveiben oly nagy felkaroltatásoak örvendett, minót más kőltónél nem láthatunk, rörid évek ot a dicsőség oly magas pontjárs emelek, minóre más csak egy hosssu életen át vwgodhetik. De mi másban s boldogság kutforrása, ss e sserencsétlen Íróban a búnak ösonét ké-pesé. Mert rövid idd mnlva a német, Beoket felejteni kesdé, s neve ugyssólvs eltűnt. S ki e férfiú arczát as utolsó években látta, ki bánattelt hangját hallá, csak as lógja tudni, mennyit szenvedett s mennyire fájt es neki. S ne csodáljuk ; s költó, bs nem képes nerét ismeretessé tenni, mindig önmsgát fofja vádolni, a hibát nem as emberiségben hanem müveiben fogja találni; de hs a költó a dicsó-ség trónján ült Tála már, s Onnan as elfelejte-tés Srrényébe tasrittstik, csak as érssheti a kínok legnagyobbikát. Vessük ehhes még ason körülményt is, bogy Beck anyagi jóléttel soha sem törődött, bogy kincseket gyűjteni sohasem akart, s igy csakhamar as inség s nyomor, a ssükölkődés s nélkülösés elolt állott. Két nagy nemzet köl-tője számára, ki beteg ágyon fetrengett, kinek keblét a csalódás férge marta, Beck számárs, >1<K °gv év előtt s nép kSnyörfiletét kellett igénybe renni; s nagy költőnek koldus fslato kst dobtak ; a mondjuk ki nyíltan, bár a ssé-gyen pírjs árosunkra ssáll is, s msgysr leg-kevesebbet adott akkor is, midőn már a költő méltóságától megfosztva, az inségtól, nyomor-tól kergetve koldus, fillért fogadott el. S a nagylelkű magyar neműt, miért toré est? Hajh Brcknek a magyar elótt is mit bün« s vétke dala nem magyar, de val- lass ssidó volt! 3 es utóbbi volt főhibijs, hs Beck nem ssidó, ki skkor minden léi jogtól megfosstva, mintegy féreg as egészséges tmtbftn tengett, akkor bisonyos, hogy Bftok magyar kólto I«U TIZÍKNTOLOZADTK ÉVFOLYAM z KÖZLÖNY ÁPRILIS 20-in 1879. boldogulni n^mtadAsoak legfőkép &z az »ka. mrt o.-m tudjuk mit kellett* u*aiinlc, mAép ttellene helyiotünkrta flegiteiittnk ; nem ismer-jük vagy nem fogjuk fel helyeMa fotryatkoti-saiokfrt B eonéliogva oeni tudjuk magunkat tájékotni az iránt, hogy miként lehetna aiokat elhiri-anai.k. H4 nem vooh*tó is két»égbo, hogy wn hátramaradás eiÖid-izéséb^n nagy n*t»» TOI a kötönyösaégDek 9 kedvMÖtUo mnv»i;i viamo-nyainka»k is.do h» méltán ruták nk^ruak lenn, még is el kell ismeroüriK, hogy minden sxe-génységnnk mellett is hazáa!cfi*i nagyobb ré nén*. nem hiányiik az akarat s — ha kell — * tehetség s«ni a cselek v ésre, ha tájékoiva TU u irÁnt, ho^y mit kell tennie, hol kell se-gítenie? Erről ugy a múltban, mint a j«tan idők-ben ia több alkalommal , meggy özu d és t s«e-rezbctünk. Ér épeo fez által vau igazolva azon. felte-vésünk, hosy annak, miszerint boldogulni nem tudunk, nem a képtelenség, nem a^ eszközök hiánya ai oka, hanem lájákozailanság. Ebbul önkény talenül az a kérdés kelet-keíik, hogy ha hátramaradásunk oka a — tá-jékozatlanság : miként lőhetne ezen segíteni, miienne legalk.lmasb esíköz arra oézve, hogy teendőink iránt kellőleg tájckosva legt ünk ? Mi lenne mis, mi nyújthat czólsxerübb tájékozást átaljában, mint a kúlcsöDüs telvilá-gositáü, eszmecsere s ennek kütvetítőp: a lajtó? Hiszen a napi sajtónak, a hírlapoknak és szakközlönyóknek épen ex a rendeltetése, s a közönség is épen étért veszi Őket igénybe. Csakhogy a mi koiönségünk e tekintet-ben kétszeresen is hibás szokást köret el. E 1 o-itör: mert Baját egyéni s helyi bajait azono-BiUni szokta az ország bajaival, s onnan vár többnyire segélyt, ahol az ország bajaitszokták csak orvosol oi s wnnéltogva másodszor: saját egréni a helyi bajaira névvé is &z>>n koa-lönyükben keres és remél tájékozást találni, melyek majdnem kizárólag csak országos ügyekkel szoktak foglalkozni, t. i.: a fővárosi sajtéban. Természetes pedig, hogy minden ember s minden helységnek nagyon sok oly lényeg*;* bajai s ügyei vaunak, ramyek B«mrai összeköt-tetésben nem állanak az ország dolgaival B en-nélfogva sokkal jobban tetszik, ha ezekre nézve saját körükben keresnek tájékozást a saját maguk igyekeznek azokat elintézni. Ily helyi ügyekben a vidéki sajtó vau hivatva felvilágosítást s tájékozást szolgáltatni B ezt könyebben éa sikeresebben ia megteheti, mint a fővárosi, melynek ha akarná sem lenne ideje s helye minden egyes helység vagy akár város bajrtival behatol ag foglalkozni. Ebből látható miszeriut a vidéki sajtó sokkal üdvöBb befolyást gyakorolhat egyes vi- volna, ki Petőfi mellett méltó helyet foglalha tott volna el; mert azt mi Petőfit felülmulhatat-laoná teszi azt egyedül Beck költeményeiben leljük fel; de reá vonatkoztathatják Kölcsey •tarait: „Szerte nézett B nem leié Honját e hazában." Idegen volt 5 a magyar s német előtt egyaránt. l£s ugy hiasiük legjobban jellemez-heti lelki állapotát. De az ő ssive mindig B tolyton A mieuk volt, ismeretien érced hazájá-hoz, drága BzülSföldjéhez caatolta, raegkisérté hazájába, hova honvágy vonzta vándorló elete közepett, telepedni — de sikertelenül — azerenctéÜeuBégben született! De szóljank valamit müveiről\' Nem bocsájlkozhatuokittrészletesósekba, ssiik lenne e tér erre, csak néhány vonással akarjuk azokat jellemezni. A már említett költeményei .Gepanzerte Ueder" szabadsági dalok, melyek azt eredményezték, hogy a bécsi kabinet Üldözte, s honjátéi távol tartotta. .Janka a magyar csikós" „Görgei Világosnál\' flat. magyar érzelmi, német nyelven irt magyar müvek. Müvei elsőbbjei közé sorolhatjuk a „Lieder voo armen Maana" e müvében a költó mint egy látnoki szemmel jósolá meg a mai •ocialis kérdéseket, benne Beck erősön a socialismus mellett küzd, lándzsát tör érette; fölhívja az emberiséget a vagyon egyenlő fel osstáa«ra; szabad emberekért láugolt szive, mert tudta, hogy anyagi nyomor mellett nom 1 mindé* ember leb«t gzabad; ezért vok i aocialista. Fő eszményképe a szabadság volt, BZteljet 6 büszkén fonUrWll, szegénysége koze-p«tt ia; • ba uetna arm esik egy kedves nőre, ki nemes elszántsággal elhatározá magát a kől-t4t göröngyös uljára elkísérni, * költő tövises életét vidámmá tenni, vele A nyomort s inaéget negoamlani, akkor Bank inkább éhen hall volna, mintaem a köuydr fillérét elfogadta volna. Ilyen volt e férfiú. dékak közjaván, s ennélfogva - vidéi*. nézve sokkal Bzükségesb ténvesi, *»< » tozponti sajtó • termékei. A vid»ki sajtónak z»gy • mm külde tése van. O azon kósönségswi. a>«lywk koré ben mükadik, lelki és teatiw«», nwfbizoltja, ügyvéde. Ó kuUtja ki a leik: ugy«Uozásokat s bánókét, s ő irtja a szetten gyónókat; ő terjeszti a felvilágosodást » «i4<iriza»l eumé-ket, 4 figyelmezteti a kiisönstM »hunAnismu» a műveltség küvetelméuyeir.-líejlawi a kö»-sieUemet; ő fádesi fel ai aoyfl baj.íiforrssait B módokat ajánl e baj ik orvhalra 4 ha kell maga is kérlelbetleo műtételítvégoz 0 7onja vzshnadasra a közérdek *H« vétátítöket, 5 ballt;atja meg as elny,>mo»w> paawait a o védi az üldiiiötteket. Esőn küldetésnél fogvioheljti sajtó, ha becsületes öaxetlon kezekbaa^an, H» részre-Bajlallao, ha az általa ülőiteket Inlkiisme rétesen igyekszik be is gyíB!"»»i: valóságos áldás vidékére nézve. Hazánk vidéki kozftnür aioroan még nincs megérve ennek beiamraére. Nálunk a közönség még egyáltaljib«*t<n l"r> múlU riyolni a sajtót, a Baját \' krbwn :a.egje]i»nr> helyi Bajló közegeket pedi(T>en Jtiaiinyleni, lenézni a tehernek szokta \'■Tskntenj. A helyi sajté faladatát b" nem lát)» » hely.lt, hogy annak tanításait intéseit ttiry-ímbf »Dn.:, azt követeli tőle, hogy magát *\'|":»\' kotk sorába aljavitaa, ne tartalmazzon ~4**bu;, :nint kó->za híreket pletykákat; allUT" "^ segéd-kezet sjujtana neki h.»a««- trlfeitésében: rósz nevén veszi tol.t ha al bfckat nyilvános-ságra hozza s meg rója; eA&J*£va lükább fel a saj\'.óliil mint tisztelné, líl.:\'ia az hivatásá-nak hűségesen megfnlel; nii>tí"gvj> mm p4r tolja azt, vagy csak ai esístteiszivd: és gyá-molilja, ha a közérdekkkl"i«»él kk-vpaebbnt foglalkozik, s a helyett min>ei<"<"*k hizeleg s a létező hibákat cs vissaa^écke: .«pl/zgt;ti, azépitgeti. így változtatja át kMMrgitoJciz áldást átokká, mert amily áldásia"<e»ülef« anjló, ép oly átok egy b<*rencs sajto-ra«g az(B helyre nézve, melyben felüti tanyali I^ywk>nyazerití maga a közönség a sajtót nakrltetsMie! hat-lenné lenni, 3 ^gy nem tuijjiieg sói*, as ig»* aijTot. igy nem tudja m*£i fogy^koziiai s teendői iránt tájékomi « eilltiiem Mdogalhat semmiben. Szükséges tehitlibgy •» közönség e körülményt Komoly abbifjcvlmér- rnéltasau; valamiül illő, hogy a közönül e kvnilniétiyrc. maga a sajtó figyelmeztess Uelyl ül*- — Ö felségeik ez6i«»y«íl5je alkal-mával, apr 24-én nagy ]*ie lesz a tizent-Ferencziek templomában/ #jípviséi testület Ha Beoknek égési i üködéaé vesszük fel, ha fürkészni akarjnlrtsideUetxét mint költő, mondanuuk kell, he; \' tuitw^» rg,\\ szét nem nyújt; költői hfvwuásá^pdíg, mely abban állott, hogy a majfy.\' G^nuisának az egéas világ alolt elistneréb^sr«zzftM nem tel-jesítette égésien — de ennyiem gyedül ő. a dicaő halott ^ hanem mnngyarct vagyunk okai, nem ismertük el tí-frünkoit azt, ki lelkének mélyéből bozzitn vonniott; nem serkentettük dalra ama IB\'OV, ki m« nyelven bár, de folyton a magyar .tiííségép zengett. De mit elmnlaszttinai, ttijrük jóvá, .Becknek öíveiigi\' m«r»dt"! maradt oly viszonyok kötecroljeíctrra kény. Bzeritendők, hogy kolduí lt»z ninijno, ha a nemzet őt pártfogása alá1 Dí veszi Biztosak vsgyunk bár, hogy a némf\'C Bexjí; özvegyét — ínségben aera fogja ha^c- de -ogedheti-e a magyar, hogy e kegyet lero«áával egy magyar költő emléke, )i{V*á»k mtaja, melv kedvet hazánkra csak féní oiou— a ném\'t nemzet egy csekély évi difiért a»it számára megvásárolja. Nem! Ki a magyartffiKtetitjtserette, mint Beck Károly, annak >egye;inm szorul más idegei neraset konvwluife. 1XJBIHNÁCZ. Mikor én Miknr én kii fit«ks> A l«ÁnTkik n%y asei<M Ufr sserettak, initjil i> Megcsókollak, ölbe «<*k R bol van V hol van OK» «ak f|jis? I Ki aceretoe, ■egcsikoh S in BÍn.len caőkját *«" sdnán Ti KltUotek mint gy XhnoiB rsak, m\\ Oljrua forcsa es as éle Oly furaaa as «aib«r\'<tAi — Könnyen fordul min a Unoka. KT BÉLV határozatából az nap a házakra nemzeti lob gók tfizetnek ki s A megye utján hódoló felirat küldetik fel. — A nagy-kania*at Általános ipartár- sulat 34 tajya a székesfehérvári országos kiál- lításra remek darabjaikat elkészítvén, a nagy- kaaiaaai érdemteljes közönség és vidéke iránti tistteletliől 1 S79. évi april hó 20 án a városház nagytermében kötxemlére kiállítja. Belépti díj 10 kr. mely a ssállitás költségeinek fed" •étére fordittatik. A kiállítás három nap tart, t i.aprii 20. 21. 22. délelőtt 10 órától 12 éráig és délután 2 órától 6 óráig. E kazal jótékony. czél előmozdítása és iparunk emelése tekinteté bol aazivae relalfiaeiéWk koszoméitól fogadtat nak és hirlapilag nyugtáztatnak, miért is kér- jlk a nagyérdemű közönség becsespártfogáBát. A rendezőség. — A buzgó törekvés kellő mél- tatására mi ia felhirjuk a t* közönség figyelmét és azámoe látogatást óhajtank. — A kiadednevelö egyesület évi r -u des közgyűlése m*. vasárnap, apr. 20 án dél után van ai óvoda helyiségében. — A folyó hö 6-án az I. nagy-kanissai kereskedelmi ifjak önképző egylete által a ti- szavidéki árvízkárosultak javára rendezett hangversenynek tiazta jövedelme 162 frt 31 kr. mely ösaaeg a helybeli polgármesteri hivatalnak további rendelkezés miatt átadatott. Ez estély- nél íelülfizettek: tek. Svastits Benó megyei alispán ur 5 frt, Korín Sarolta úrnő 2 frt, egy kapitány 40 kr. Thomka nr 1 fr\' 50 kr. Flei- scher ur 1 frt 80 kr. Ganal ur 40 kr. Marton ur 60 kr. N. N. 50 kr. Schercz M. J. ur 2 frt, Grünhut ur 1 frt, Weias. ur 30 kr. Stolcser ur 40 kr. Lőwinger Kamilla és Paulina kiaasszo nyok 4 frt, Dr. Weifts Zsigmond ur 1 frt 4-1 kr Tuboly Victor ur 40 kr. N. N. 40 kr. Schul theisz ur 40 kr. Wxjdits József ur 1 frt, Som- mer József ur 1 irt, WeiliBch Adolf ur 1 frt, Fischel Fülöp nr 1 frt 32 kr. N. N. 40 kr. — Sxinénxet. Gorófy Andor színtársu- latának előadásait t. köaönségünk méltó párto- lásban részesili, igy a „Komevillei harangok" operetté előadását zsúfolt ház kisérte gyakori lapns*!, bár a cenét zongora helyettesíti s a sze- replők működését felette nehezíti. Urvendiink, hogy nehéz viszonyaink s üzletpangás mellett is a magyar színészet ügye nem mostoha gyér meke müpártoló kózönségünkn< k. — Elfogatott városi kapitányságunk erélyes nyomozása folytán Gesztesi József milelicsi postamester, ki 3100 forintot Bikkasz- tott el, zsebében még 2617 frtot megtaláltak. Erősen költött és éjjel-nappal mulatott a sza- bad nőknél, el fonalasa is itt történt — Badncmn-tomajt ny. lelkén, Móritz JánuH meghalt. — Z<ila-Stt G rótli april 16 án 1879. A czél szentesíti sz eszközt Mi már megszok- tuk szenvedő ember és felebaráttáraaink szerencsétlenségének enyhítésére — táívczolni; a török sebesültek javára színházba jártunk, ha egy falu leég, vagy ha egy jTi irányú, czélu társulat sanyarú létállapotban tengődik, fel virágzása érdekében mulatságot rendezünk; h* a f\'virost felhőszakadás éri még Ameriká- ban is vigadnak javukra, ha egy vidéketár viz Bujt, conrzertet adunk, bált rendezünk; igy nincs külóuben ez alkalommal sem, midőn aTiszakiáradáaa által tönkrejulott honfitársaink szólónak segélyre bennüuket. A húsvét más- napján ugyancsak az árvizkárosul\'.ak javára reudezett táoczvigalomról akaruuk itt uehány sorban megemlékezni. Kedélyes kis mulatság vall ez, teljes lefolyásában víg és fesztelen, Tólh AUjos az ő b^raa legényeivel dicsérelre- méllólag gondoskodott arról, hogy kedvre derítse a csak .amúgy mulató" és tánezra A tánezoló közönséget, igy ur.vin ez hajnali ka- kas szóig, köVUbelül 4 óráig. A táoczvigalom- ban részt vett szépek közül engedtessék meg felemlítenünk: Friedmann Pauíina, Hadik Liba. Nagy Mariska, Petslmán Irma (Keszt- helyről), Saaltnásy nővérek (Hármasból), Wiener nővérek úrhölgyeket; a kedves menyecskék sorából pedig: Dubovay Béláné (Z. Istvándról), Kozáry Aurelné (Zalabérbill) és Heichl Qyuláné (Szent Gothárdról) urnóket. A tisztajövődelem mint értesülünk körül belül 70 frtot tesz, mi eltekintve attól, hogy kis. városunktól illutve esen város közönségétől elég szép ez is — azért is nem mg többre mert (mit egyébként külön megemlimi is akar- tunk) S«t. Gróth közönsége mindjárt a kataszt- rófa utáni napokban házról-házra járás utján gyűjtőit kerekszámbaa 220 frttal segélyezte a károsultakat. Él>n 1 Bétefi Elek. — Zalo-Saent-Gróth 1879 évi április 16 án Mliión kedves hazánkra as elmúlt gyá- szos napok bakövetkettek, midőn Szeged as .Alfó.d gyöngye-, s több kisebb nagyobb kösség egy fékveezlett elemeknek áldozatul es- tek, mindegyikünk szivébe csak egy óhaj tá- madt .segítünk", kiki módja szerint adakosott és adakozik szerencsétlen polgártár- saink nyomorának nem enyhítésére. Zala-Szt.- Gróth lakosság., mely alig lüOOUkost számlál, a rémhír vétele után azounal a gyűjtésbe! fo- gott, Bie-n előtt tartvA A közmondást: „Ki ha-mar ad, kétszer ad". Egy nemes szivG. férfiú, kinek nevét szerénységből és iránta való tiszteletből elhallgatom megalakította AZ 5 férfi és 5 női Ugból álló segély bizottságot, kik hásról-házra könyör adományokat gyűjteni jártak, és nemes törekvésüknek bőven meg volt gyümölcse. Egy délután alatt kis városunk ál-dozaikéüz lakonága közt 220 frt. szóval két száz húsz forint gyujtetett, és a .Pesti Napló* szerkesztőségének a szerencsétlen árvízkárosul-tak számára átküldetett. E hó 14-én pedig szinte e nemes férfiú kezdeményezése folytáo egy kis tánczkoszorucska az árvízkárosultak számára tartatott, mely daczára a kevés szám-mal megjelent vendégeknek, mégis 63 frtot tisztán jövedelmezett, és a .Pesti Napló" szer-kesztőségének átküldetett. Felulfizetéaek: 36 frt 30 kr. Felülfizettek a következők: Kozáry A. ur 4 frt, Lack.-obacber S. ur 3 írt 50 kr. Her-c«ogOjcárurNovákrúl5frt. T. Szalmásyné asz szonyság 5 frt, Dr. Eichberg József ur 2 frt, Küuschl Gyula ur ázt.-Gotthárd 1 frt, Tek. Kovács S. szolgubiróur 1 frt 50 kr. Pék János ur Szent-Péter 2 frt, Moór János ur 1 frt, Varga Károly ur 1 Irt, Petrácsek Vilmos ur 1 frt, Kocsi Gyula ur 1 frt, Petracti-k Ignitz ur 1 frt 50 kr. Paraiz János ur 50 kr. Küblin Lajos ur 50 kr. Gráf Vilmos ur 50 kr. Berger Jenő 50 kr. Brenoer Ernő 50 kr. Németh Zsigmond 50 kr. Herkl Ede 50 kr. Totola Imre 50 kr. Sleiner Lijos 50 kr. Seregélyes ur 20 kr. Hür-bartner ur 50 kr. Bán Ign. ur 10 kr. Garzo Pál 30 kr. Ssli János 20 kr. Hechnitzer Jakab 50 kr. Németh János 00 kr. Összesen 36 Irt 30 kr. Fogadják a nemes adakozók a szeren esetlenek háUs köszöuetét. Spitzei Ignácz. — Gyásxhir. B»!ás Árpád ur, a késxt-helyi m. kir. gazdásági tanintézet igazgatóját súlyos vcizteség érte. B»lás ur a húsvéti szent ünnepekre családjával együtt Becsbe, szülői éa rokouai körébe utazott, hol .Ilma", 5-dik évébeu levő kedves kis leánykáját husvet-hé.főjén, esti órákban alig egy napi szenvedés után, kiragadta az élők sorából, A gyengéd szülék és rokonok mély fájdalma éa szomorú-ságára. A gyászjelentés igy hangzik: Sipeki Ba-láa Árpád a kessthelyi m. k. gazdasági tanin-tézet igazgatója éa neje Csesznák Olga ugy a maguk valamint kiskorú leányuk Mariska ne-veben mély szomorúságai jelentik Ilma szeretett leányuknak liécaben 1S70. évi április hó 14-én életének 5-tk évében rohamos béllob-bau bekövetkezett gvászos elhunytát. Hűit te-temei a bécsi központi temetőben (Centralfried-hof) aaját sírban tétetnek örök nyugalomra. Bécs, 1871). aprilU hó ló-én. — Tft*. Kesithary polgárvárosban nagy- pénteken, esti fél 10 urakor egy katonalovak részére használt jstáJó belülről kigyult és egé- Bzeu leégett. A kár roppant nagy. Az istálóban volt lovak közül több kisebb-nagyobb égési sebot kapott s közölök edd<^ már 4 elveszett. — Rövia Mrek. Bécs város 6000 sze- gényt vendégel meg apr. 24 én. — Kómában egy ötnyelvű napi lap jelenend meg. — Az orsz. kisde.dóvó egylet közgyűlése május 11-én lesz — Odessában ostromállapot van kihir- detve. — Németorazágban a .Kikeriki" két évre kitiltatotr. — Sopron ma^ye gyűlés ter- mében mull ked<!>--j lcplezták le Deák Ferencz oUjfestcdü arczképét. — A soproni színház há- rom évre német társalatnak adatott ki. — Debreczenben 1882 re országos közkiállitást terveznek. — Kéry Péter sopronmegyei volt alispán meghalt. Klajert? Krilnn, apr. 16-án: 52. 59. 78. 4. 20. Magyar kir. 1^70. évi riijkölcaön april 15 ki húzásában kövolk\'-ző sorozatok nyertek. 18.315.460. 507. 879. 1311. 1351. 1596. 1469. 2531. 2543. 2017. 2646. 3392. 3424. 3446. 3577. 3760. 3787. 3860. 3955. 3975. 4366. 45U2. 4599. 5050. 5477. 5526. és 5762. Irodalom. — „A királyi ünnep emléke" czimü füzetke e napokban bxgyja el a sajtó\', ára 10 kr. less. A füzeikét az „iLötvöa-alap" gyűjtő bizottság tisttikara már áttekintette s ennél- fogva azt a néptanítóknak terjesztés végett melegen ajánlhatja; a füzetke becses nemusAk azén, mivel anyagot szolgáltat a királyi eiüst- menyegző alkalmával tartandó B a nemzeti ér- zületet fejlesztő ünnepélyes tanítások számára, hanem azért is, mivel mint történeti olvasmány később is mindig felhasználható leend. Azon tanító uraknak, a kik a köuy vecakót a „Nép- nevelők Lapjá\'-nak szerkesztősége avagy az a Eötvös-alap11 titkáránál ^Lultenberger Ágost, ev. tanító, Deáktér 3) nagyobb mennyiségben rendelik meg postautánvéttel, 25 szásalek, kisebbnél 15 százalek elengedtetik. A munka szép képekkel lesz díszítve, s késohb Kékay Lajos könyvkereskedő (Karolj uteta IV. ker) bizomáj testűiéi füzetekf az árvifl néptas tetett , megjelej synehn zával, < Kiadjál koltemj díszes terjedő I czigány dák.: sulat k,j lent: T\\ tannin czimen.l folyóiral mai jele, Józsefto\' Sándor| népdala hály. 3.1 OttótólJ ElőjáU koTszk]| Állaga csak 1 krba ka| 3 frt, i pest, vil küldenij utján, zenésze; sebb kül fizetőivé válik >. t. elófizi mokat i natl Ó felséj mával : nagy szí fennállt minthog vasúti i a legjob Jój irituti fájás, ngalil Ml cisszeálltl i aláiráso| kollegiu szét kéfj V iiynl* d 1 par tii hely| tói ■ nóful ZALAI KÖZLÖNY. Iraló ) férfi kik Bjteoi j volt |k ál-két osul-Ipedig lljtán lultak ssám frt.,t I szer- ■oiáry lH.tr-|é »iz 1-2 frt, 1 Tek. pos ur írt, 1 ín a nr nond i kr. arxo lakab irt ;eren- Jatf.JHt (szent l Jv-ed^s Incéd jjoru-lilia-lanin- la ne- ll m R fpril.. íilob- i\'.t te- Itried- umrs. TTZENÍÍYOLCZADIK ÉVFOLYAM bizományiba kerül. Kiadója a budapesti tan-testület, nyomtatja a Franklin Társulat. A füzetekből befolyó tiszta jövedelem felorésiben ai árvízkárosult Unitóké, felerécsben pedig a néptanítók Eötvös alapjáé Íe«nd. — Somogyi Edt által kitüni\'lpgsterkesE- tetett .Magyar Lexikon* 25 é» 26 dik ftteete megjelent, melléklete a magyar történelem syncbroDÍatikai térképe és a gőzmozdony raj- zával, terjed a Belgium szóig Ára 30 — 30 kr. Kiadja Rautmano Frigyes. — Don Pedrö (Bartók Lajos) humoros költeményei „Rúgott csillagok" czim alatt igen díszes kiállításban jelentek meg. 190 lapra térj ed Ü kötet ára csak 1 frt. Tartalma Szerelmi czigány kerekek. Románczok balladák, legen- dák. L-oDkaiádák. politikai alakok. Satirák. — „Századok* A magyar történelmi tár- sulat közlönyének f. é. 4-dik fUzete is megje- lent: Thaly Kálmán nagyérdekü hadtörténelmi tanulmányát közli .Dunántúli hadjára*. 1707." czimen. Szerkeszti Szilágyi Sándor. — Uj zenemüvek. Aa .Apolló* zenemű folyóirat apríl havi száma következő tartalom- mal jelent meg: 1. Ünnepi induló Magurányi Józseftől. 2- A vereshaju, csárdás Lakára •Sándor hason czimü népszínműdében énekfiit népdalokból zongorára alkalmazta Fehér Mi- hály. 3. Alkonyatkor, szalondarab Matzena és Ottótól. 4. Viniánt 1 érti kar Halács Józsefiül. 5 Előjátékok orgonára vagy harrooníumra Zsass- kovazky Endrétől. 6. Mikoron a hajnal, dal Állaga Gézától. Ezen hat zenemii összesen csak 1 írtba, előfizetés utján éppen csak 50 krbft kerül. Ai Apolló előfizetési ára félévre 3 frt, mely as Apolló kiadóhivatalához (Buda- pest, vár, Verböczy utcza 197. szám) czim<izve küldendő be. legczélszerüeben postautalvány utján. Az Apolló bét évi fennállása óin hasai zeneAzerzeméoyek közlése mellett a ne vetet e- eebb külföldi zenemiiveket is megismerteti elő- fizetőivel s bármely zeue^yüjtemény diazére válik és azért pártolásra méltán ajánlhatjuk, A t. előfizetők a folyó évben már megjelent szá- mokat is megkapják. Vegyes hirek. — Ttidósitát. (Külön jubileumi üauep v» nat Bécsbe rendkívüli leszállított menet árakon.) 0 felsége a császári pár ozüstmeajegstíJi alkal-mával 24. 25. és 26 án, meg soha nem létezett nagyszerű. üonepéljre fog SchrfickI l«66-t<il íeunálló igen ismeretes I. bécsi ulaíó-irod-ija, minthogy csaknem minden usstrák - magyar vasúti igazgatósággal külön jubileumi ünnep vonatot bevezetni. Továbbá minden dólvaauti illomiítól fog egy ily vonat április 23 án elin dúlni. Ennek következtében a menet árak rend-kívülien leuállitotuk. Kanizsáról fog a fennt irt napon azu april 23-án 11 óra 43 pereikor éjjel olindulai, és april 24 ón délelőtt 9 óra 24 perczkor Bécsbe puntosan megérkezni. A menet-árak Kanizsáról Bécsbe menet-jövetre: II. oszt. 9 frt 70 kr. III. oszt. 6 írt 50 kr. A jegyek 14 napig érvényesek, viasza jövetnél minden ste mólyvonatUl (kivéve gyorsvonattal) megen-gftdtetik bármely állomásnál, egyszeji félbe-szakítással; kiszállás. Továbbá elvállal a fennt nevezett utasó iroda ingyen csakis a t.cz. részvevőktől a lakáanVl gondoskodást Bécsben, és kéretnek kivánatukat kellő időben beküldeni Közelebbi atasilást e menetekről a minden déli vasúton kifüggesztett nagy falragaszok. — Krtufmann ét Simon hamburgi ciég hirdetésére hívjuk fel a figyelmet; szó van abban oredeti sorsjegyekről, melyek fflnyere- nyekkel bőven el vannak látva: ezen sorsje- gyek nálunk ia gyanithntólag kelendőségnek örvendenek. Ezen vállalat méltó a teljes biza- lomra, miulia állami jótállással kezeltetik » a ezég szoliditásaról orsza^azerto híres. — Az brlött só tzaliitátánáí előfordult az az eset, hogy a zsákokban a só homokkal és fekete földdel keverve találtatott, a mi alkal- masint u<*y tórtéuhetett, hogy a zsák varrását kivágva sót vettek ki B azt főiddel helyettft*.- tették és ismét bevarrtak, a nélkül hogy a* ólompecaét megsértetett volna. Minthogy ilyen kicserélés kincstári csákóknál nem tor lén he Lik a nélkül, hogy a zsák varrásán észrevehető ne legyen a kir. aóhivatalok uUsiitattak, hogy a kincstári zsákoknak magán felek zsák- jaival kicserélését tiltó korábbi rendeletet szigorúan megtartsák A utasittattak, hogy a sóval elküldendő zsákokat maradaudú beijegek- kel lássák el. — lgaxi repubíikánu* jellem. Egyike a leggazdagabb magyar fflun családoknak, nö- vendék gyermekei mellé francii* nuvelúnŐt keresett. Kapott is egy minden tekintetben ki- lüoí műveltségű hölgyet Parisban, ki elf \'^adta az ajánlatot s már a szerződést is aláirta s ca.*\\k épen meg kellett volna érkezőié. Ekkor a magyar főúri család mint a ,M. Népvilág* írja, kap tó le egy levelet, melyben ^ várt neve- lünü SHJnálkozva menti ki inadat, hogy ál lom á- ! s&t nim fojrlalhutja el. miután a bátyj-U úlíköz-i ben magvála&ztoUak — Fraue^iaorsxág köztár-{ saaágí elnökének s must. annak a hámUrtáaát kell vezetnie. A bátyja Grévy volt — Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezennel jelanti, hogy az érdekeltek kérelme folytán az Arad hegyaljai borrásárt u idén nem a tavaszi hónapok alatt, hanem az ősz fo-lyamában fogja megtartani. A további intés kedések mint eddig, annak idején kSzhirré tétetni fognak. Arad, 1879. marczius 18 án. Az aradi kereskedelmi és ipar kamara: Deutsch Bernát s. k. Dr. Qaal Jenő s. k. titkár. Pincsi árak. 100 ki!°[. aiiimKa. SzMb»tt*ly : Busa 81.i—8.60 Roi«5-60•— 6■—. Arp« 5 20— 6 40. Zab 5 20-5-60. íokoricsa 4 80— 5-—. Péoz: Busa 730—750. Rois 5 5S0. Árpa 4 30—4 60. Zab 6 30— 5-40. Kukoricaa 4 10—4-30. PM* . Bux* 7 60—8 60 Rois 5-40—6 60 Árpa 5 20-—5 40. Zab 5-40-6 60. Kőkorit,. 4 i-30. SlfTM: Bnza 7 70—8 30. Boia 610.—S 40 Árpa 5 80—H 10 Zab S-05—6 20. Kukoriexa 5-80—5 50 Mohács : Buu 7-30—7-80 Bo«s 5 20.5-40 Árpa 460-4 70 Zab 510—5-30. Kolioricu 390-4 10. Becs .. Eua 9 25—9-30. Bon 6 40—6 95. Zib 6 5u- U öö. Arp» 6.40—6.45 Knkuriaaa 5 30- 5 40. Syőr: Busa 8 20.—8-75. t»i< 610— 6 35.- Árpa SiO.-ó-JO Zab 540—5-60. Knkorieu 4 80.—4ÜO Kaposvár- Baza S-10—ö 40. Ro«s 5 10—5-20. Arp» 4 90—515. Kukoric«a4 10—4 3O.Z»b 620— 5\'30. Cserkesztől üzenet. 3130 8. B4c«. .Vmhot ImrAhez" kö*aljak; mi*ik»u o«m e»zköt.nlhetjak. :i43l. K. B. \\yiira. IR«O sok kő/.leni vato van Abból a f*jt*b<M. Ami halad, el aem a.*rad 3431 R. F. Bpcst. MielŰbb válaszolónk, egy ki.«aé atina kell járni. 343:>. B. Üy. Szombathely. Beatre küldstlsdi egjébként mi m4r a lapból kösöltuk. 3434. .Hetirátárou\'. KöiSljük. 3436. t. Mir mia elfoplalt* a tért. 3434. ,Néhiüj isú « bordók bitelesitéaébec" Kóiöljflk 34 iT. K. 8. Bpeat. Gyengék a közlésre ; \\eg-jobb még a .á*<sílü jiUxik* czimU, c«akao^f mú*-den ker.dü poeU mcgúaL-k^Ite már kU^bb oagyobb Sx^rsDCBÚTef. Ha jobbakat küld, szlv««ea koiöljüít. 3438. F Uiksa. L*puok jelxstL asáma nincs birtoknokbxn .Ü e i n e* sikerültebb fordiláibu ifmeretes. 3439. K. E. ,Névte.«n fij(i»l«m-, „Viola i> gyöngyvirág*. Figyelmes dolgozat affjan, d« ismert gondolatok #rys*»rí] összeszo-lése T*rmlminy, 3440. 8. A. V«szprem. Ro« a vert. »» jjon njer» ! 3141. C«*breii<.f-k Masrin levelet Írunk 3l4ii. r Kolozsvárott <) veuddnk a caáfolstiaak. S44í. Süme^hre. Lehetetlen volt; jövő ni. mánk hozta. APRILIS 20-ia 1879. Vasat! menetrend. A bndt-pesti idómutató óra srerint, Inrfal Kunlimíról Vonat 4**a í "*>™ Ora Pere. IdS 206 E.tík, Moh4*«,Dombová, . Fiumíha 4 48 rafftl 215 - . , 2 30 d«kit. 21-2 Hnda Pwut. 4 M r.nei *>i 11 30 estre 813B4c.be (Ssoabatlie.y, Bíee-Ujhely tei«)5 8 reggel JJl . H 48 e.tre 315 Sopronyba 3 88 díUt. 203 Trieaztbe és Pragerfa-ofoQ kerentfll Oriicí és Bééibe ... 4 50 reggé 201 Trientbe «a PnMrerbofoa k«resttfll Orács és Bécibe 2 47 délm Érkezik Kanizsára honixH 216 Észak, Mohic*, Dombóvár s Fituríbol 1 41 delat. ^* ■ • • , ll 11 estre 303 B.,d.-P..ír5l 4 20 r.gpl. 201 a|l 9 44 estre S14BicsfcSI(8««s.k*u>. B«ra-Ujaalr)Mei 10 37 tstn, •H® i. n • ,46 r«svel 316 Hopronjból 11 58 dilel 914 Bécsből Orica, Marbarg, Pragarbof f»"l 4 12 reggel 2US Triisst. éi lléeíból Marbnrg, Pragsr- i\'of f«lől 1 11 delot tOt Triesst- i. Villaohbíl Prág.rliof U51 11 — estre. Msrborjh, eutUkosú TilUrh is Frsncesfe.ttc . . Pianeesftttból naptétr. ApriBl 20 tél ásrflis 26-l| 1879. Ki- es h.ti Kath. «s prot. | ölii| 9 osp i Daptár naptár 16. Jéius xart ajttia jö keresxta . Jao. XX. 20 Vastraap £ 1 Qsas.. ! 8 O 1 Her. il HiiR Aasslmas. ! 9 Eaps. *>» 122 K«dd Soltcr 10 Terent 23 Sierda Béla 11 Antip. ** 24 Csdtnrtök Györg7 12 Bs.il |£5 P»ut*k jMárk. £v. .13 Artem. Ssnmhst Kilit páp. \'ll MirtoD Felelős szerkesztő: BátOrfi LajOS. Nagj-Ktnizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyorssajtójAn |
