* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 519.46 KB | |
| 2006-06-02 10:16:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  553 | 1938 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. augusztus 21. 67. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. , 1879. augusztus 21-én. 67-1K Tlzennrolcudlk évfolyam. EHtntsslár: n erra . . » frt fél int . • * . ] „•cyed *«"« ■•*•). £^y nsrtm JO *r i , Hlrdstésak « kanal.o. p.tiuorhan ! 7 ,„.«.u>tíi min.lon "to*aM>i inrírt 5 kr. ; NYII.TTÉRHEN j .onmkint 10 krírt ?í- <■ Kincstári illeték mioden >cgyft birdetiaart 4 30 kr fi«etend5. 11U) n.llni Tinit f f illeti kftsUatavsk • * \'I nartaartgkSs. ■ so>If< rinit illel! k&iiAinAnyek psdif ■ kiadóhox bém*nt WlaSSleskál. Bénoenletlee ler«]«k. eitk i«m*rt monkatár. •aktái fo(*atataak el. 8 Któratok rinae kzld«taak. i ZALAI KÖZLÖNY O 2. L.O ^ el óbb: ,Z A L A-BO M OGT I S."-K«jii»»váro« holyh»tA«áeinak, „n.-kanlzMŰ önk. tűzoltó-egylet", a ,n.-kanizhai ki>rrakrd*lmi ■ iparbanV. _n.-kanir.«*l takarékpénztár\', a ,zalamegjre! álUláno* Ualtétet-a ,n.-kanii«al klaiti>d-n«T«ió ccjssülpf. a ,«opro»l kfirrakrdolml > iparkamara i.-ksailiiaJ küliálaaitmanja\'- ■ több moeyel é" Tárosi eirjesület hirataloi értealUje. lletenkint kétszer, vasárnap- s csütórlükön megjelenő vegyes tartalmú lap. A honvéd Iwraktábor. l\'gy hiszem a tisztelt olvasó előtt még éber emlékezetben Tan a honvéd barak tábornak felállítása ügyében Nagy-Kanizsa város hatóságával folytatott hon-ródelmi tárgyalás, mely tárgyalásról an-nak idején ezen lap hasábjain említés té-tetett. Hogy Kanizsa város nem riad vissza semmi oly áldozattól, mely polgárait, ha azonnal nem is, de idővel karpótolja, azt Vétségbe vonni nem lehet, sőt a Táros elén álló Babóchay György polgármester ur mint e város szülöttje minden oly lé-péstől, mely csak áldozatot, de soha visz-kárpótlást nem eredményezne a hatósá-got jnttatni annál kevésbé engedné, mert mint a város szülöttje, annak viszonyait, terheit ngy mint jövedelmi forrásait is-mervén szeretjük hinni, hogy a város fejlődési érdeke megóvásával egyetemben az esetre ha ezen barak tábor felállí-tása a magyar állam érdekében Kanizsára helyeztetnék, a város anyagi helyzetétűi feltételezett terhek viselését ajánlaná .csak a képviselőségnek elfogadás végett. Hogy csakis e téren teendő lépése-ket tenné meg azt annál inkább is re-méljük, mert az 1879. évi XXXVI-ik törvény alapján a katona és honvédség beszállásolásáról szóló szentesitett törvé-nyek a cantinok mi módoni felállítását a hivatkozott törvény 17-ik §ban körvo-nalazván, oly helyeken tehát, hol a re-gale jogot még egyesek mint jog gya-korlók élvezik, minden oly kombiriátió, mely c téren nyerendő jövedelemnek a városok v. községek jövödelmének toko-zására eshetnének teljesen elestek, mert azt az érdekelt regale tulajdonos mint sajátját van jogosítva bérbeadni s mint ilyent élvezni, holott a múltban az illető katona v. honvéd parancsnok ezen a can-tin élvezettel össze kötött eljárást saját körében rendezvén mint ilyent egyezség szerint az érdekelt városok vagy közsé-geknek használatába bocsájtani jogosított is volt. Nem tndjuk mennyire indokolt Pécs városának a Pécsi Figyelő 32-ik számá-ban ép a honvéd barak tábor ügyébeni eljárása folytán történt felszóllalás, mert Pécs város helyzetét oly közelről nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy mint szabad királyi város földes nri jogot él-vezvén mist ilyen a cantinok felállítására jogosított, mig ellenben mi kanizsaiak hg. Batthiányi Gusztáv kegy ur aerája alatt állva, a cantinoknak általa leendő át en-gedésével léphetünk csak annak jog gya-korlásába, ez megváltoztatja azon alapot, melyen a tárgyalások folyama alatt ál-lottunk, bárha Kanizsa óhajtja a barak tábornak felállítását, minden esetre nem szabad szem elöl téveszteni az 1879. évi 36-ik törvény jogerőre léptét, mely tör-vény a multak tapasztalataitól, cltérőleg egy uj alapot teremtvén, mint ilyenen ha-ladni, mint kezdetleges és göröngyös pá-lyán vajmi meggondolt és számba vehető kell, hogy legyen, — még ha a törvény 17-ik g-ának utolsó pontjában nem az volna a kötelező, ba a katona parancs-nokság állítja fel a cantint, még akkor is a vállalkozó vagy bérlő a jog hasz-nálatára nézve a regálé tulajdonossali ki egyezésre utalt, mondom lakkor remélhető volna, hogy a parancsnokság a cantin használatát a város v. községnek adhatná, de ily szoros és kötött viszonyok közt, lehet len még csak remélni is másként, mintha a város vagy község előzőleg a regale jog tulajdonosával a használat ér-dekében ki egyez, ngy annak mi mó-doni használatát rendezhetvén, számításba veheti mikép e téren nyerendő haszon után minő kárpótlást remélhet. A Pécsi Figyelő szerint, az ottani szándokolt barak tábor költségei a kiál-lítandó anyag szerekkel egyetecben 80,000 frtra irány oztatik, 3zép és ne vertes ösz-szeg ez, melynek csak \'/\',, kamatja 4800 frtot tesz, a mi egyátalán nem felel meg a remélhető haszonnak, annál inkább sem, mert ott még csak a háló xrok meg-térítésére sem lehet számitni annál in-kább sem, mert a barak tábor az állam birtokába esvén az ön maga magát meg-adóztatni nem is fogja, mert erre nem is kényszeríthető, hol van a többi lebegő kiadás ? mi elő fog állani tors tisztek szál-lásával, a gyakorlatot látogató táborno-kok, vendég tisztek elhelyezésével. . Ha tehát mindezeket számba vesz-szük, önkénytelenul felmerül azon kérdés, tulajdonképen hol élünk, minő kormány alatt vagyunk, hisz az ily követeléseket mi-nőket a barak tábor érdekében a kincs-tár követel, nem tekinthet bennünket ide-geneknek ; kell, hogy az állam polgárainak keretébe tartozóknak ismerjen el, mert mig egyfelől megfizetjük az állami egye-nes adónkat, melyből a barak táborok ké-szülnek, addig közvetett adónkat sem hagyják fizetetlen, mert ha az állam fel-fogja a helyzet komoly voltát, hogy az ily barak táborok azért állíttatnak fel, hogy a nagyobb öszpontositással a csapatok ki-képzését minél inkább foganatosítsa, kell, hogy az itt nyert előny és haszonért illő kárpótlást is adjon, hogy mi volna azon kárpótlás, melyet jogosan kívánni lehetne, igen egyszerű, el kellene azon város v. község fogyasztási adóját engedni, mely a barak tábor felállításához szükséges terü-letet az államnak birtokába bocsájtja, mert ha az egy uralkodó koronája alá tar-tozó Horvátország egész területére a fo-gyasztási adó jövödelmét át lehet engedni ez ország összes városai és községeinek 8 az innét nyert hasznot azok saját községi czéljaik és kiadásaikra tudják felhasználói, mennyivel inkább megérdemli azon vá-ros, mely áldozatot hoz és az innét fel-merült adósságnak kamatait és tőke tör-lesztését fedezi, hogy az a fogyasztást adónak saját pénztárába leendő bevételét foganatosíthassa. Hogy tehát Kanizsa városa, mely-nek tiszti karával a barak tábor tárgyá-ban szinte a tárgyalás folytattatott, mely ügyben akkor ajánlatok is tétettek, mott teljesen tétlenül van, ezen hallgatagsága legnagyobb valószínűséggel az általam jel-zett körülményekben leli megoldását, mert Kanizsa saját tulajdon birtoká-ból a barak tábor helyiségnek szük-séges 40 hold területet a birtok távolsága miatt ki nem tudván adni a kívánt te-rületet csak is bevásárlás utján szerez-hetné be, mi is körül-belül ugy 18,000 forintot venne igénybe, miután pedig oly saját tőkével, melylyel ezt fedezni képes volna, nem rendelkezik kölcsön utján lenne annak beszerzésére utalva, nem le-het, de nem is szabad hatóságunkat kis- TÁRCZA. Aratáskor. Olyan nerény t alázatos, Mint u igaz bölcs, a busa ; Arany fejét Síemletütve Dagadt kebelére huzsa. Peug it kasza, peng a tarló, Vág azxal a gasda kese; 8 agy hull a sfirfi basarend . .Áldott legyen a* Ur nevel" Kiurtó hangyákká váltak És ménekké ■* emberek: Noha lelket-tettet 015, Olyan roppant nagy a meleg. Hull a munkások arc*ár6. A rerpjték gy&ngyös ere ... Mintha •képen SEÓlaoa: .Áldott legyen at ur oere.* Egybe hányják itt a kalászt S abból kivét kötnek amott: Vijr*n dalolaak a pornSk, K •*4atóRJldi angyalok, Bábeli tornyot ki-pex » Szekér, g»linávai cly tele, Ffioek-finfck moDdogxtra: „Áldott legyen as Ur neve " Itt ftyontatá* a ott csépvté* Vilii a lelkei sserepet, M.<lrból aztán a gyönyörű Krisitna kipfl buta ered. S ennek a magtárba TAgy a Malomba less menetele, Világosan hangotUtra: „Áldott legyen as Ur ntre." VAD is Öröm mindenfelé, S as üjnság tanéiban pereg; Megelégedett kebellei Kiti a gazda as eget. Ráül Hírének melyébíl Kel i<jiinte köaaonete, S imigr rebeg bo imája: ,Áldott legyen u Ur neve.* VÁR08V MIHÁLY. A harezok napjaiból. TArftk Ernőül. Nagy nap köselgeit Kápolnai Imre caa> ladjári BükkfalváD, aa udvaron egyik cseléd amiaik után fordult meg, mindegyiknek Bürg&s teendője volt; a foljoaön, a konyhában lépni aem lehetett a tok néptói, aikoltosott a baromfi sereg a reá jött pusatnláatol, hiába nem volt irgalom nekik. Menjünk tovább beljebb a ssobákba; öt-hat fiatal leány varr, tüa egyik kézsel, a másik géppel vidáman pajkosán enyelegve; — csak egyik komoly, azotalan, nagy éjs5tét azemeit felemelve, keblét vágy dagaastja fel ... elme-reng; es a menyasszony, kinek kedvsért talpra kelt az egéaa hál, aa égési család nem hagyva pihenőt aenkinek ; Kápolnai £rxse6, holnapután estére pedig Sfimepby Ákos, u irigyelt vőle-gény kimondhatatlanul boldog neje. "És hogyan van at, hogy a kimondhatat-lanul boldog menyasssony és leendő nő ngy el-komornl egy egy peresre? asép arcsán valami boa árnyalat lebben el, inkább kedve volna kSnyekre fakadni, mint örvendeni; valami agy nyomja u emberek saivét, mindenki fél a hal-lottakat máasal koiolni, tán jobb volna nem élni, vagy elaárkosva leoai attól, a mit világnak nevesünk I Fehér selyem a menyaasaooyi ruha, jel-képesvén a menyasssony gyengéd, odaadó ár-tatlan lelkét 1 — amott piben a kossorn; — kérve kérik a varrók a kedvei lelket öltse fel axt arahát, tán volna még rajta igazítani való; sok kérelemre ulán rásxánta magát Knaike, felöltözködött; nem volt bis olt semmi igasi-tani való, a ruha kiemelé janii termet* minden bájait. ,No még a koazorut is" — ssolaJ meg aa egyik pajsán lányka — ,hias as kiegéasitoje a mi kis királynőnk dissitményeinek!" Futó mosoly lebben el Erssike ajkain a hiselgésre, ellenkesés agy sem segítene, lehajol és feltesxik a nemes lőre a menyaanonyi kosso-rut. ,Igy ni es remek, es pompás, csak a papa is látná, hol a tükör? aa is itt van" stólnak fel többen. Belenés a tBkörbe a menyaaetony, egy halvány arca tekint onnan felé nem ismert benne önmagára, és még jóbbsn elsápadt erre .... Mit csinál Kápolnai Imre aram? egyik hírlapot a másik után dobja félre, egyik roasabb hírrel lép közönsége elé, mint s másik ; hábjru foly, magyar vér áatatja idegennek földét; menni kell soknak, baj van a nagy világban, a világintéxő fők is tájékozatlanok, a teendők iránt. S miért bosxankodik Kápolnai ur a világ ilyetén folyásán, hissen nincs neki katonafis avagy rokona? aa igaa, nincs, de less holnap-után, a kit ő is fiának nevez, és apai iseretettel ölel ssivére, a kinek kezébe Krasikéjének, egyet-len gyermekének, üdvét, boldogaágát tessi le! Roppant gond es egy jó apára; lehet, hogy aa oltár mellett kapja a vőlegény a behiváai pa-raioaot, mi len akkor ? Feje ingott, szédülés környezte Kápolnait a kinzo gondolatok köze -pette ; elővéve gondolatainak elosslatoját, ha-talmas pipáját, rágyújtott s kisétált a szabadba ámde a máskor nélkülözhetetlen kedves estkSf sem nyújtott szórakozást, a bodor füstfolleg a csaták rémeire emlékezteié risssa; kivette Má-jából • kezeitössxe rakva sétált fel és alá; — aa emberek jöttek, köszöntötték, nem hallott S aaokbol semmit, éasre aem vett senkit... Ne csodáljuk, hogy a napról napra foly-ton változó alakban érkeaj rota hírek mély be-nyomást, csuggetegséget idéztek eló ugy Ká-polnaiban, mint másokban; —hisi kétségte-len, hogy a boldogság csak is a békére! jár karöltve agy aa egyes családoknál, mint a nemsetnél. Békében virágzik az ipar éa kereskede- lem, a béke szüli a világra ssoló tudományos haladást, a béke nyomán kél föl a nemzeti ió- lét. — . A népek, caaládók, s egyesek legszentebb érdeke van odadobva a bizonytalan kimenetelű haboru borzalmainak. Ezen gondolatok foglalkoztatták Kápol-nai elméjét, s zavarták ki szokott csendes nyu-galmából. Csak volna valaki, kinek lélekháboritó aggodalmait feltárhatná; várja türelmetlenül a vőlegény, Sümoghy Ákos megérkeztél. * * Menyegzire készülnek a Kápolnai hasnál rósz kedvvel, — rósz, ómen ! hát a vőlegény hol jár ezalatt? Sttmeghy Ákos egy ssép, jó karban levő birtok ara s gyakorló keresett ügy véd éleiének 28. évét érte el; megvolt neki mindaz, mi a hétköznapi eletet goadtalaa vidámmá Tara- TIZEHNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. AUGUSZTUS 21 i» 1879. bitfieknek állítani akkor, midőn az amngy is 46 krra emelkedett városi pótlék mel-lett ennek njabbi fokozhatását nem sürgeti, KOVÁTS JÁNOS. Petö György rabló gyilkos < ügyében.*) Rapoob Gyula védő kóz- ét viltó ügy rád mély- sajnálatának ad kifejezést éten csak a vóletlepség által as örvénybe sodort szerencsét len vádlott sorsa felett, és helyzetét igen sötét aiinbe Állítja, elő és a többi között igy BZÓI ! — ; De ne vezettesd magad félre e borzasztó szavak által, — ne tépd ki kebledbőfa remény-\' ség örök (öld fonalát, — ne gondolj a hajdan kor bosiut forraló büntetéseire, légy vigasztalva fordulj bűnbánó imával a mindenható magas tróoja elé, hogy adjon vigaszt és a bün cselek-vényed felett itéló biráid szivében a törvény szigorú keretén belül alkalmazható\'kiméletet. Mintha csak a bttnös keblét síét marczan-goló félelem szivárgott volna testembe, érzem az emberi gyengeséget, látom a borzadált keltó \' bün cselekvényt, eszméletlenül fátok a h\'ilU elől és bátorsággal megállók a bűnös ilótt oh ! hivatás minő keserű és minő maggaastosak utaid, — tovább folytatva ekként szolt. Mig egy felöl ha tekintem az igen tisztelt kir. ügyész urnák eló terjesztett vád beszédét, 8 ezt a helyzet komoly voltával össze hasonlítom, mint egy eló térbe lép az emberi méltóság iránti kegyelet, mely mindnyájunknak kötelességévé teszi a vóáelem ügyében sikra kelni és a SZÜ rencsétlennek lehelő megmentésére a törvény kerete közt érvényesíteni mindent, mit a fen forgó körülmények, a vádlott ártatlansága mellett barczoló érvek, a védő kötelessége csak érvényesíteni int, hogy igy az eltévedt, némi enyhet és könyebbülóst nyerhessen; igy köze-líthető meg csak a valódi igazság eszméje, és ha a bűnösre csak a kiérdemelt büntetés sza-batik, igy lehet csak kiengesztelve a megsértett jogrend. Védenczem Pető György atzal vádol tátik miszerint Somogyi Károly társával előlegéé össze . beszélés folytán 1879. évi május 6-án mintegy 11 óra tájban a vindornyalaki erdőben Kutasi József juhász bujtárt tudva, hogy nála pénz van orozva megtámadták és Pető György bal-tával hátulról fültövön oly vágást ejtett, hogy ez eszméletlenül lerogyott és még több vágás következtében kiadta lelkét; ez alalt Somogyi Károly az igy szerencsétlenül kimúlt áldozat zsebéből a péazt kirabolta és Pető Györgygyei megosztotta. A mai végtárgyalás alkalmával BZOI-gáltatott bizonyítékok, kitüntetett körülmények vádlottak s különösen védenczem ezen megem litetl körülmények által is valószínűsített elő-adása s mindezek iolytán nyerendő okszerű következtetés a vád ezen súlyos voltát tökéle-tesen lerombolja és a bűncselekményt egy más minőségre tereli. A kriminalisták, de az íj büntetőtörvény is azon cselekményeket, melyeknek emberélet esik áldozatul több féle osztályba sorozzák, s megkülönböztetik a megfontolt szándékkal elko- •l A« íteletet Indokaival-)egysurre akarván köaolni, a.ért kfatunk. S Swrk. vetett gyilkosságot és a szabad akarat elhatáro-zását korlátozó körülmények között megnem fontolt szándékkal elkövetett gyilkosságot. Az első eset keretébe a rablógyilkosság tartozik, ba azzal rabláai czélzat van össsekötve, e bűnténynél tehát a tő kritérium első sorban a megfontolt szándék vagyis a szabad elhatá-rozás és másod sorban a rablási ciélzat, — hol ezen kellékek hiányosnak ott rabló gyilkosság-ról szó nem lehel, ott a második eset lép elő térbe, melyet csak ember ölesnek nevezhetünk. Hogy vódenczemnél 4zen most említett; megfontolt szándék és el tökélés hiányzott azt következőleg igyekszem bizonyítani: A vizsgálati iratokból és vádlottak 9n vallomásából kétségtelenül kiderül, miszerint a Somogyi Károly agyába megfogamzott rabló gyilkossági azándok védenczemnél a tett elkö vetése előtti perczig tökéletesen hiányzott. Somogyi Károly védencsemet a vindor-nyalaki erdőbe csalta azzal miszerint ott kincs veti fel magát, ezt neki elhinni mostoha és elhanyagolt nevelesi viszonyainál f»gva könnyű dolog volt. Hogy védeDoemoél mint említem a rabló* gyilkossági szándok csakugyan a tett elkövetése előtti perczig hiányzott, azt mutatja Somogyi Károlyuak Kutasi József megpillantása után mondott szavai — .ott a kincs." — Somogyi Károly lihegve a kiszemelt szerencsétlen áldó zat vére és pénze után már száraz torokkal és szikrázó szemekkel fordult szegény védenczem hez kiáltva ,eit lékeli vágnod* a szerencsétlen Pető György visszaborzadva e rettentő szavak által alig adhatott a még kebelében hordozó némi jog érzet álul sugallót! vonakodásának kifeje-zést, már a magát fenyegető állásba helyezett Somogyi Károly a baltára mutatva kiáltja, ha „le nem vágod, leváglak téged." Lehet-e mélyen tisztelt birák ily körülmények kötött megfon-tolt szándékról, lehet e szabad akaratról de lehet e? rablást czélzatról szóllani? Ugy hiszem, hogy egy megrögzött gonosz tevő egy már rablás gyanúja alatt állott egyén-nek az erdő vadában baltával tett fenyegetése nem csak hogy megfontolt szándokot nem te-remthet, sőt egy kikerülhetlen veszély érze-tében felgerjedéet és lélek háborodást idéz elé, — igy tekintetes törvényszék a betudási ké-pesség, a beazámitáB és a szabad elhatározás gyökerében meg van tikkasztva szemben as ily haramia fenyegetőiével a nála sokkal gyengébb idegzetü egyénnél. Még AZ iránybani hosszabb kifejtések után végül még a következőket mondja. Nem akarom, de nem is merem mind-ezek előre bocsájtása után azt állítani, hogy a tett elkövetésekor a szabad akarat az elhatá rozás szabadsága tökéletesen megszűnt véden-czemnél, annyi kzonban bizonyos, hogy a So-mogyi Károly részéről védeoczem irányában használt (vis compulliva) oly gyötörteiéibe, oly félelembe ejtette es hogy saját szavaival éljek annyira megijesztette, bogy Lem tulzott ha azt mondom, hogy ezen cselekedete akara-tán kívüli cselekedetnek tekinthető, és a vég szükségben elkövetett cselekedetekkel nagyon is határos. Védenczem cselekedete tehát oly állapot-ban vitetett réghez általa, mely szabad akara-tát korlátozta, mely ottijedéabe és felgerjedésba ejtette, as oly cselekedet pedig, mely ily viszo-nyok kost embor életet olt ki, az nem rabió gyilkosság, — az szándékos ember öles. És miután teljes bizonyítékot sem a ki-hallgatott tanuk, sem a vizsgálati iratok, sem a véglárgyalással kiderített ujabb körülmények arra nézve hogy mily idökfiz telt el a Kutasy-vali találkozás és meggyilkoltatása közt, nem szolgáltattak, igy a védenczem által felhozott és a tény körülmények által megnem czifolt azon előadás vétethetik valónak, melyet fentebb ki-fejtettem, és a mely egy rögtöni tény bekövet-keztésére vezettethető vissza. Utalva míg védenczem mellett fenforgó számot enyhítő körülményekre, ugy mint el-hanyagolt nevelésére. 6aUl korára, eddigi fed-hetetlen magaviseletére, ki még a megérdem -lett büntetés kiállása után a társadalomnak megtartható és vissza adható, — kérem a te-kintet** törvényszéket, védenczemet a rabló gyilkosság bűnténye alól felmenteni, és a szán dokos ember ölesben bűnösnek kimondani és ezen bűnténynek megfelelő börtön büntetésre ítélni. — Ezután Molnár Alajos ügyvéd ur szólalt védencze Somogyi Károly ügyében, ki beszéde fonalán iparkodott bebizonyiuni, mikép Rs-poch védő ügyvéd azon állítása, hogy Somogyi fenyegetései adtak volna alkalmat a gyilkos ságra ezzel a tett elkövetésére valótlanok, mert Somogyinál csak egy pálezika lévén, ellenben a gyilkos eszköz a balta Pető kszében lévén, ez volt inkább Somogyira is veszélyes, — végül vé denezét csak is annyiban a mennyiben Peti ál-tal elrabolt pénzbúi ettől 20 frtot elfogadott kérte vódenezét a rablásbani bün részességben bűnösnek minősíteni s mint ilyent a megfelelő fogsági büntetéssel büntetni. (Folyt, következik.) A párisi magyar egyletről. (Folyt, és vége.) Kimutatás. Az egylet tulajdonát képező 100 rézmetszet eladott példányainak jövedelme. 1878. fre ctro. edelme 1150 HO 1 péld. 100 40 1 . 100 - 1 , 100 - 1 , 100 - 1 . 100 - 1 , 100 - 1 , 100 — 1 „ 100 — 1 „ 100 - 1 . 119 5 1 , 100 — 1 . 120 — 1 . 120 - 1879. Valeszi herczeg Edienburgi herczeg Katalin crosz nagy herezegno 1 Christian,Schleswig-Hol8teÍB herczeg Goldschmidt L. lovag Ludwig bajor király Báró Max. Springer Báró Max. Schnapper Aifonzo spanyol király Orosz trónörökös Constantin orosz nagybreg. Mihály Vladimír „ „ Az egylet menházának vagyon kimutatása. Budapesten elhelyese\'t fre ctm. 77 db. kötvény 84*4 fr. ti* ct. ez idei kamatok 197 65 8682 fr. 83 ct. 17,565 — ez idén eladott kötvény 200 — Farnady ur^artozisa 954 — „ hitelbeadott 1182 - Sriété de Depót et comptes courent intéseiben 1000 - pénztári állás 92 10 21,893 10 Bpesten van 77 kötvény elhelyezve, Parisban , 30 „ . összesen : 107 _»ekbol 13 vissza ajándékostatott, esen 13 kötvény összegéből és a rézmetszetek jövedelméből fedeztet-nek a székesfehérvári kiállítási költ Bégek. A 94. visszafizetni való köt-vényünk van 18,800. 21,893 10 18,8(10 — 3093 10 Mérleg. Tartozik. 94 db. visszafizetendő kötvény többlet Követel. Követelések pénztári állás 21,893 10 21,893 10 Helyi hírek. — Ö felsége születés napján, ang. 18-án a szent Furencirendüek templomában isteni tisz- telet tartatott. A honvédok sikerült ditziövést tetiek.. Kir. tisztviselők, katonai s városi ható- ságok nagy számban jelentek meg. — József föherexeg ó fensége mint je leztük, aug. 22-én, pénteken a délutáni Zá- kány felől jövő vonattal érkezik Kanizsára; az nap délután a honvéd laktanyákat vizsgálja meg. Másnap szombaton délelőU4ess as itt ál- lomásozó honvéd csapatok feletti szemle. Ha- sariui lelkesedéssel üdvözöljük ő fenségét, ha sánk s nemietünk büszkeségét szerény körünk- ben. Isten hoxsa 1 — Ax újonnan alakult kanizsai dalár- da első hangversenyét múlt szombaton tartotta fényes sikeirel. Üdvözöljük a tevékeny szellemű karnagy Berecs Imre tanár urats a nemes buz- galmu működőket, hogy a kedély vidámitó egylet általuk Phünixként újból megerösült s díszére válik Nagy Kanizsa v.irosanak, rémül- jük is, hogy folyton méltó elismerés és pártfo- gással kisérendi a nemes törekvést és szép igye- kezetet méltányoló közonségü ik. — Csengery Antal országgyűlési kép- viselőnk családjával együtt Gleichenbergból Budapestre távozott. Torokbajából szerencse sen fúlüdült. Iskolaügyben irt hosszabb dolgo- zata jelenend meg a Budapesti Szemlében. — A nagy kanizsai iparos segédek inképző egyesülete és az iparos segédek beteg- segélyző egylete alapjavára a zöldíakertben aug. 3-án megtartott nyári ünnepély alkalmá-val a rendes belépti dijakb.il 107 frt. 40 kr. felülfizetésekből 11 frt 70 kr. folyt be. Kiadás 49 frt. 4 kr. volt, \\pj tehát a tiszta jövödelem 70 frt. 6 kr. felülfizettek: Kuorzer Károly 53 kr. Weber kávés 70 kr. Kovák Pál 20 kr. Miltenbergur Sándor 20 kr. Herrmann Jasaek 10 kr. Horráth Rózsa 20 kr. Seffer Anna 10 kr. zsolja, a közéletben már i> szerepe jutott neki, melyen őt, mint a külügyek derék bajnokát ismerték és üdvözölték. Mindene volt? nem, egy és a legfonto-sabb tényesó hiányzóit; boldogságát csak maga érezte, tisztelői nem töltötték be azon Urt, mely más fönségesebb és magasz tosabb érzelem szá-mára van rendelteivé az emberi kebelben, nél-külöite az öröm, a boldogság részesét, kinek leplezetlenül bevallhassa minden gondolatát; feleség kellett még a háxhos. Szeretet, Őszinte s a legmélyebb vonza-lom csatolts őt Erzsikéhes; itt is a szerencse kedvencze volt, mert szerelme viszonoztatok, mert leendő ipja és nspa egyetlen kínosok bol dogságát csakis az ő oldala mellett látták biz-tusitra; — s tegyük boszá, hogy ő elhalárosá, miszerint széplelkil menyasszonyát a legirigy-lettebb feleséggé teendi. Végeivé nagy mérvű bevásárlásait Sz.. n másnap korán fogatott s maga hajtott Bükk-fái vára ; a szerelmes férfiú forrongó hevét érez-ték a jó futó állatok, kétszeres hévvel ragad-ták Ákost oda, hol minden oly levert, csügge-teg volt, a hol tán sikerül neki arra a sápadt, halvány menyasszonyi árosra pírt csalnia, s egy mosolyt felidésni a iegssebb ajkakra. Már látszék Bükkfáivá az erdókoszorulta dombok aljában s Ákos képzelete csak Erzsi-kéjét látta boldogan, örömtelt tekintetével; végre is behajtatott a tágas udvarra, hol min-denki csak ő felé sietett, s hogy Eresike volt mindnyájuk közt az első, az kétséget sem szenved. Egy heves készorilást érze Ákos, előtte agy szárnyatlan angyal állott epedőa ragyogó szemekkel s hajnalpirral arczán, kedvesen lepi meg mindez a rajongó ifjút, elkábult a nagy örömtől s a kezeiben feledett parányi kezekre ezer és ezer csókot nyomott; — csak suttogott és suttogott, — hogy mit, — est a két szép lé-lek tudá legjobban — minek arról tudói má-soknak. „No Ákos, ha meg nem jöss ily jókor, aligha beteg menyasszonyra nem találat; Er-zsiké lelkét bizonyára magaddal vivéd,—sza-vát sem hallottuk pár nap óta" — monda visz-ssalért kedélyes jószívűséggel Kápolnai. „Édes apám!" — szóla fel mélyen elpi-rulva Erzsiké s nyakába borulva össze-vissza csókolá a jó atyát, nem engedve szóhoz jutni. „Könnyen csókolsz te kis vadgalamb, talán mivel nemsokára Ákosnak nyakába bo rulss s övéi lesznek csókjaid ? ava;y bucsu csó kod volna es?" „Hagyjuk ezt kedves apám — szóla közbe Sümeghy — hisz nézze csak Erzsiké már is kSnyezik, kijut a boldogságból mindnyájunk nak, ugye-bár kedvez Erzsiké?" s karát ajánlá megsiratott menyasszonyának és betértek a lak* szobákba. Volt mutatni vaiója az örómanyáoak, a jó Kipolnainénak, a vőlegény meg sem suba dúlhatott volna, hacsak a konyhára nem hív-jik, neki ott is kell lennie, mert különben el ég a sült, a téutás. Kápolnai uram is végre megfoghatta a meghurczolt vőlegényt, s tervezgettek as egész menyegzőról s minden más apróságokról, de hiába nyugtot nem nyerhetnek; Kápolnaiséidót ven magának a konyháról beszaladni s biztatja férjet erősen, hogy lásson a pincze után, régi szokása szerint Kápolnai uram a borkezelést maga vezette, azután adjon utasítást a cseléd- Bégnek st b Az ajtón kopogtatnak. „Tessék!" szólnak fel mind a hárman. „Ah! Isten hozta kedves barátomat — üdvözli a belépői Kápolnai — Isten hofita, tes-sék helyet foglalni. A jött vendég, Dongóssy sxolgabiró ud variasan üdvözlé a jelenvoltakat; nehezen esett neki a tettelés; a helyzet és körülmények, a család iránti régi, őszinte barátsága és jövetele ezéijának szomorú fontossága a különben fér-6a» lelkületű szolgabirót megtörték. Előtte egy mosolygó, vidám férfi arcú, ki előtt most tárainak lel a valódi életörömök ajtai, előtte egy ünnepélyes cselekvényhez ké szülő család s annak legkedvesebbje, a kis Er-zsike, a kit ő gyakran hiotált lábain, mint kis gyermeket, előtte egy ritka boldogság otthona s mindezt ő semmisítse meg? Mosoly helyébe kétségbeesést, öröm he-lyett szivssaggasztó jajt idézzen eló? letörjön egy kedves virágbimbót ? Dongóasy or sokszor látta a fájdalmat, sok köny ömlött előtte, látta a megtestesült nyomort; de mindeseket most önkeble szén vedé, eltűnt a hideg tisztviselő, most ember teve ó is. Mit szóljon, hogyan kesdje a megrendítő csapás enyhítését, ajkai vonaglanak, elhal rajta a hang: talán üdvözöloi keltene a vőlegényt, haj de roezul hangzanék erre a való folytatása; szerelte volna, ha e pillanatokban nem volua, az, kinek a hadsereg mozgósításáról, s Ákos rög-töni behivatáaáról tudomása vnn. Jobb mégis túlesni a roppant nehézségen mielőbb... gondola magában. „Rósz napok várnak, barátom reánk — kezdé Dongóssy — amint látszik, túlbecsültük önmagunkat, s becsméreltül az ellenséget." „Kos mi baj van?" kérdek élénken egy-szerre Kápolnai és Sümeghy. „A mozgósítás — bár résaben — elren-deltetett" felelt a kérdett. A mellékszoba ajtaja éssrevétlenül fel-nyílt, egy nemes tartásu halavány alak jelent meg, a menyasszony.... „Elrendeltetett? — kerdé ijedve Ákos — a melyik vidékről s melyik ezred ?" A jó barát, a megőssült asolgabiró mély és nehéz lé\'.ekzetet véve szünetelni látszott, fér-fias keble feszülve emelkedett.... „Legyetek, Imre barátom, nyngottan," hiszen „a haza minden előtt"... „Mi akar lenni ebből barátom — ugrott tel Kápolnai — talán érdekel bennünket is e csapás?" „Barát mondja barátjának s tán nem oly irtozatos a tény : Ákos behivatott, rendeletét megkapja még ma, is indulnia kell rögtön." Egy velőtrázé sikoltás, egy tompa zuhanás hallatasott, s a menyasszony a szőnyegen terült el eszméleten kívüli állapotban .... A zavar és rémület tetőpontra hágott, a jó Kápolnainé kezét feje fölött összekulcsol-va szaladt szobáról szobára, a kívül levők ij°-dezve tudakozódtak a baj felől, mi oly váratla-nul lepte meg a kedvelt házat, a mikor megtud-tak mindent, as örömsngársó arctokat a bánatos, részvevő tekintet váltott* lel. ZALAI KÖZLÖNY TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ScUuítir Lujza 10 kr. Horváth János 20 kr. Filipovica ÓO kr. Jadáaz Aotal 20 kr. Czigler Aoul 20 kr. Tánczos Lajoa 20 kr. Keller Ha tyás 10 kr. Pollik Ármin 70 kr. Fiacher Ja kob 20 kr. Tóth BabetU 70 kr. Oberzofsky Matild 70 kr. N. N. 10 kr. Farkai János 40 kr. Juranics Gjula 10 kr. Szabó Pál 10 kr. Mantuáno József 20 kr. Durigji látván 40 kr. Kúlöp Terézia 10 kr. Fridmann kávés 70 kr. llolzer Ferenc. 10 kr. N. N. 40 kr. N. N. 40 kr. Csizmadia József 20 kr. Mester Katalin 70 kr. Keller Ferenci 50 kr. Lipsics Zsigmood 20 kr Pintér Sándor 70 kr. Edsuh.fer Lajos 40 kr. Decker Fcrenca 10 kr. György József 20 kí. K.gadj.ik a nemei ügynek becses pártolói hálás köszönetünket. A rendező bizottság. — Stettner Istvánná urnö leány ne- velő io\'ézetének prograromja megjelent, mely kívánatra készséggel megküldetik. A beiralások megkezdődtek az igazgatónő ideigl. lakásán Eöt- vöítér, Oroazváry féle házban Az intézetnek bennlakó B bejáró növendékei vannak. Tan- nveiv m»gyar, német és franezia. Női kézi munka, ruhaszabás és varr is, ugy a zongorázás is alaposan tanittatik. Ujolag ajánljuk az ille tik figyelmébe. — Támbéry Ármin jeles orientalis- tánk, mint előbbi számunkban jeleztük, felol- vasást tart Kanizsán; ujabb értesü lés szerint nem szept. 1 én, haoem augusztus 30-án este a városháza nagy termében tarUndja. Tiszta jö- vedelme a kuttorii tűz és árvízkárosultak ja- vára forditlalik. Ünnepelt hazánkiia e nagyér \'. dekú felolvasását, hisszük tömegesen hallgat-ják meg. — í elhívás A szeg-di és tiszavidéki árvízkárosultak javára szint rendkívüli állam- enrejaték jegyei szerkesztőségi irodánkban kap- hatók. Darabja 2 írt. Főnyeremények 50. 20. lö. 10 ezer forint, összesen 53u8 nvenmény 220.01 W forinttal Iluiás f. évi szeptember 30 án lesz Budapesten. Tekintve a hazai jótékonyczélt s a huzia közelségét ajánljuk a t. közönség pártfogásába. — Kántortanító választás. F. é. aug. hó 17 én tartá az alsó-lendvai rom. kath. isko- laszék gjülését, melynek tárgya volt, a leeudo kánlortani\'ó megválasztása. A megürült álló másra összesen 9 én pályázlak. — A bizonyít- ványok átvizsgálása után, az iskolaszék egyhan- gúlag Murkovits János urat jelenleg trifaili bányatelepi tanítót választotta meg. Midón az iskolaszéknek eme részrehajlatlan eljárása fölött örömünket fejezzük ki, kívánjuk miszerint az újonnan megválasztott kántortanitó, elhunyt Alsseghy János urnák, minta tanítói kar egyik legtevékenyebb tagjának mindenben méltó utódja lehessen 1 X. — Balaton-filreden vasárnap lépett lel Károlyi i,ajos színtársulatánál a korán el- hunyt halhatatlan iró özvegye : Tóth Edéné asszony a ,,Falu rossza" cimü népszínmű ,,Fi- num Rózsi" szerepében. A színkörben igen szép számú közönség jelent meg, daczira, hogy e für dói saison aiatt Tamássv úrral a darab már szinre kerüh zsúfolt hál előtt. A művésznőt a közönség megjelenésekor freneticus Upual és egy szép virágcsokorral fogadta, következetes játékát dalaival együtt, melyet többszörönkint ismételtének: mindvégig figyelemmel kisérte Özv. Tóth Edéné ismét viaszajo a színészethez a alkalmasint Karolyi Lijos színtársulatához fog szerződni, ki a téli saisont Székesfehérvárott fogja tölteni. — Gyilkosság. Keszthelyen Kappel Kál-mán foglalkozás nélküli egyén as uradalmi ké ményseprSmester csinos leioyát Beinhold Ma-riit a grófi park mellett szerelmi boazubol kés-sel szivén szuru, a azonnal meghalt. A lettes elfogatott. — Zalavármegye közönsége állal me gyénknek hassfim érdemekben dicsóült nagy szülöttje Deák Fereucz emléke iránti kegye- let megörökítésére Zala-Egerszegen állított em lék szobor leleplezése, a törvényhatósági bízott ság határozata érteimében, a f. é. szeptember hó 1-én tartandó bizottsági közgyűlésen fog megtörténni. — Kelt Z^la Egerszegen 1879. Augusztus hó 18-án. SVAST1CS BENÓ m. k, alispán. — A mala-egeraxegi tüzolt. egylet által f. évi augusztus 31-én tartandó „zászló avatási ünnepélyre", Tarányi Ferenczné szül. Báró Riefel Mária ó nagysága álul felkért koszoruhölgyek következők: Zala-Egerszegról T. Annin Izabella, Arvay Carolin, Barger (Birsek) Gizella, Czimmerer Petronella, Ciu kelter Mariska, Fischer Helen, Hetényi Mathild Hetényi Mariska, Horváth Malvin, Horváth Ida, Heincz Mariska, KróbTinka, Krismanits Mili, Nagy Mariska, Nemes Ádel, Németh íren, Pamer Anna, Páaiek Teréz, Koseuberg Vilma, Rosenthal Berta, Rózsás Tioka, Sziget hy Elvira, Strauai Erase, Skublics Mari ánna, Szecsődy Mariska, Stern Hedvig, Somody Jolán, Sanits Vilma, Tahy Irma, Vizy Gizella kisasszonyok. Vidékről a megyéből : Bakó Erzsiké, Botka Polin, Caulor Lina, Egervárv Mariska, Kerkapoly Magdolna, Merkly Gabri- ella, Oazterhuber Tersike, Rajky Anna, Kajky Bella, Üzecsödy Józsepha, Skublics Eugénia Skuülics Erssike, skublics Ráfaella, Saent-mi- hályi Etelka, Viosz Mariska, Zárka Julcsa, Tánczoa Mariska, Hátszky Gizella, Forintos Irma, Bogyay Ilona, Sümeghy Maoczi kis- asszonyok. — Felső Páhok r. kath. hitközségnek ő felsége iskolaépítésre 100 irtot adományozott. — Rövid hírek. 57 uralkodónak 151 féle rendjele van. — Bulgáriában a rablók igen szaporodnak. — Egy bécsi kisasszonynak 29 macskáját vitte el a gyepmester. — Moakavá- ban ia nagy tüz volt. — Vilmos császár Metzbo utazik. — 15 orosz tengernagy adta be lemon- dását — Az angol királyné 4 kocsit küldölt ajándékba a aahnak. — Számológépet talált fel egy érsek újvári néptanító. — Wieliczka só- bányáit ismét elárasztotta a viz. — Ameriká- ba tavai monarchiánkból 3620 egyén vándorolt ki. — Pjasiban egy orosz nő 5 gyermeket szült egyszerre. — Latzo Sándor a görög szabadság barcz hires költője éhen halt meg. — Seraje- voban 1476 ház égett el, a kár 45—50 millió frt. — Amerikában eláztatott összesajtolt szal- mából fát készítenek. — Meyer Henrik rabló Hamburgban Rákóczy János fejedelemnek adta ki magit. — A konstantinápolyi koleráról szóló hir alaptalan. — 3z»gedeu az adó végrehajtás kezdetét vette. — Kozgonyi Bertalan kir. má- sod főügyész meghalt. — A „Presse" Szerbiából kitiltatoU. — A szegedi visbefnltak száma 146. — A bolgár kormány leromboltatja a dunai várakat. — Albrecht főherczeg és a ronrlo le-jedelem találkoztak. — M nyert í Bécs ang. 16-án: 32, G, 65, 53, 72. Gricz . . 41, 4, 74, 85, 87. T-raesvar . 37, 77, 39, 47, 60. hírek. — Barlanglakok hngyominya. Kosén Gvörgytől M \'dén jelent meg Lipcsében egy inuaka, melyben a bulgár nép költeményeit ismerteti, s melyek közt van egy 1090 versből álló epos, mely még azon időről szól, a midőn a bulgárok barlanglakók voltak. Szól pedig e költemény a napisten nősüléséről Wylkana ki ralylánvoyal, s mi idézzük azon verseket, melyek a barlangperiodusra vonatkoznak : Huszonnégy nap nem láttnk a napot, Világot árasztva azegéuy földre, Földünk, feketébe burkolódzott. Barlangját még egyetlen egy pereire Sem hagyhatta el a szegény ember; Ugy folyotl az eső mint a tenger, A nyárnak napjai végük felé jártak, Barlangjaink pedig még üresen alltak. A fí ok irály ezen csapás elhárítása végett egybe hivatja hírnökök által a hetven vazallus királyt hogy közösen mulassanak be áldozatot a nap istennek. Az áldozat Wylkana, a király leánya. A vendégeskedés alatt rébeszéli a hold a napot, hogy cngesztelódjék kig mire a nap egy gyö-nyórü bidat bocsát le — talán a szivárványt — melyen azután Wylkana tölvitetik az égbe és egybekel a napisteonel. A napisteo igen bol-dognak érzi magát és a rákövetkező hijualban igy szól anyához: Olyan boldog vagyok most szivemben, Hogy arezomat ismét megmutatom. Világot árasztok jó kedvemben, Szegény embert ismét megnyugtatom. Hogy elhagyhassa az ő barlangját. És gyiijtheeae be a föld áldási). Midún a nap bjvégezte szavát, Kisütött as égnek boltozatján. Forróan lövelte fénysugarát, S megérlelt mindent a fold talaján. Lakai után fel is kerekedtek A királyok, s vitték népeiket. S mire aztán barlangjaikat elérték, Az érett, sárga füvet be ia szedhették. A költemény ezen és többi része is, meglepő világosságot terjeszt a barlanglakó ősember életére. — EUvenea tltsmetvf. Csehországban mint egy bécsi lap Írja, a múlt héten egy hivatalnok viselős neje hirtelen meghalván, falusi ssokás szeriut másnap el is temettetett. Hogy, hogy nem? a következő napon as a hir terjedt el a faluban, hogy az asszony nem volt meghalva hanem elevenen temettetett el. A falu bírája er-rúl értesülve, a sírt felbontatta s a koporsó fel-nyitásakor rémülve látták, hogy as asszony halva van ugyan, de fél ülő helyzetben, teste vérrel fedve, karjai öaszemarczangolva, s AUGUSZTÜS 21-<» 1879 kezei közi egy meztelen hoH csecsemő, kit • sírban kínjában szttlt el. Borzasztó: ha igaz. Jó len azonban e hírt nálunk is figyelembe venni s nem erőszakolni a halottak korai eltemetését jj ozigányok Franciaországban. Berkes Lajos zenekara, mint azt nem rég irtuk is, jelenleg Lyonban vendégszerepel.Nspokban a Bellecourt teremben hangversenyeztek a utolsó számul a marseiliaiset húzták rá. A hangverseny publikuma szörnyen antirepablikánua lehetett, mert alighogy egy-két taktus elhangzott, iszo-nyú zsivaj, fütyölés, kézsel-lábbal hadonázás támadt. A kunt álló publikum meg erre renge-t«g tapssal válaszolt s Ion nagy dulakodás, lár-ma, de hát végül is se emberben, se hegedűben nem esett nagyobb kár. — Yatta-nUrtt, A dorozsmai határhoz kösel, a mint a viz lehuzódott, némely helyen valami puha, szálas növény (olyan hínár-fele) maradt vissza, s ez a dorozsmai asszonyok, de a szegedi felső tanyaiak is összeszedik, meg szárítják s Szegeden elárusítják, mint .vízi-vat- tát" a .kacsauáj" készítőknek, kik a köznép felöltőjének kibéleléséhóz ezt as uj iparczikket fölhasználják igazi vatta helyett — ,,/noi/jyoan.* A nagy meleg, mely napok óta uralkodik, s mely csak ma szűnt egy kinsé, sok jámbor halandóról lekénysseritette a kabátot, sasiróasstalhos lánczolt nép mindenütt ingujjben végaé a munkát. így történt as egye- bek közt a temesvári adóhivatalban is; itt azon- ban valami azemérmes adófizető polgártársnő megirigyelte s hívstalnokok kényelmét, a egyik ottani lapban mérges felssólalást tett közzé , a köztíszteasag és s hölgyek iránti tekintet igno- ráláaávai vádolván as illetőket. Másnap as adó- tisztek, kik ugy látszik arról nevezetesek, hogy nem csak másról, de magokról is lehúzzák s kabátot, a következő goromba válaazszal felel- tek a felszólalásra: „No lám, milyen finnyásak az asszonyok! Felindulnak, ha egy férfit ingujj ban látnak; ők azonban mikor bálba mennek, egész karjukat és nyakuk jó részét meztelenül mutogatják. Mért ne legyen szabad a férfiak- nak hasonlót cselekedni ? Ha van nőemanczipá- czió, mért ne legyen férfi emanczipáczió, ? Egy férfitől aem lehet ross néven venni, ha a nagy meleg miatt kabátját a hivatalban leveti; mert ha tisztességes dolognsk tartják, hogy as asszo- nyok félmeastelenttl csatangoljanak, akkor az sem lehet tisztességtelen, ha a férfi ingujjban jelenik meg a világ előtt." Pttpirszeletek. .Csoofculom a keséit eédes pelsbástoz aram"! — szavakkal áilit be lelkészébe* eg? fSeseji sabás atyafi. — .No! ni jó hirt hozol Miska? miért jöttél ?• kerdé t^le a lelkész. .Hí bion csak azért\' fvatten, bog? as SSSS0D7 má\' oem hág? békebeu addéf, mig s korotttfát nem áltattatok foó, mit gondo e«des pelebáotos uram, joó* lesx-e ?■ .Jó leit hát, minden esetre j« less-, de hát oilren keresstet ukanm f.l-állittatniT .alegtisstslom átonágtá, ha mi\' eenser leaa, há\' lof-jen boessleus, oztég meg a <elasifesi is azt kiráojoja, ho kOkareazUa letjen." Egv bukott korctmároit kérdenek bukása oká-ról. — ürara — válaazolá — engem nem a bor, hanem a víz baktatott meg. Kápolnai Imre szótlanul dóit hátra karos székében, szeme elhomályosult, a csapás épen szíven találta. Becsülettel niegőszttlt életének ssemefénje leánya volt, őrizteje kincset — mint az arab bUvös talizmánját |— ennek Borsa, jövője és \' boldogsága volt mindennapi gondja, és most több évnek annyi s*eretteljes gondoskodása egy szólal megBemmiaitlve, egy fiatal gyengéd ssiv ideje-korán megtörje.. . \' Sümeghy Ákos, mint villámtól sujtottegy perczig nereven állott a leverő hír hallatara, aztán hirtelen feleszmélve segélyért kiáltott A menyasszony aléltan fekszik még a padlózaton .... A .segélykiáltásra berohantak Ákos segélyével Erisét felemelve a nyugágyra helyezték... Híre a meghívott orvos megérkezett, az alélt már feleszmélt. Felült fekhelyén, tévedezó szemekkel kö-rülnézte a szobit, gondolkozni kezdett, ssép haját elsimitá zavart homlokáról. Lassanként visszaemlékezett mindenre, visszaemlékezett a végletteljes sióra.,. Ákost kereste, bágyadt hangon kötél hiva. Kei nézett szomorúan, szivéig hatott Ákosnak a mindenlmondó pillanat; vigasztalnia kellett volna a etinandó lelket, vágyott is ezt tenni, de elnémultak ajkain a hangok .. . Nehéz lett neki a lég, s elrohant ki a sza-badba, mert nem lett volna még egyszer képes Erzsiké tekintetét elviselni. Pedig férfias lélek volt: szem beszállt bár-mi vészszel; ámde nincs oly kósziv, melyet az élet ezerféle bajai közöl legalább egy meg ne rendíthetne, s nehezen található, mi ugy meg-indítsa belsőnket, mint a női kőny. Elfeledte Ákos, hogy saját élete fekszik koczkán, arra nem sokat gondolt, — szerette hazáját — mint csak magyar szeretheti és szí-vesen hozta meg aa áldozatot. De Erzsikére gondolva lelke a kínos ag-godalomban elkomorult, férfias keble össze szo mit; — türelemre, megadásra kellene szoktat-nia és tanítania as angyali gyermeket; ily czél-lal tért vissza a boldogtalan menyasszonyhoz. Ezalatt Kápolnaiék hálából bire futott a szomorú esetnek, de kevésnek lehetett sajnái-kosnia a jó caalád felett, mert nyomban nilok is megjelent a behiváai parancs. Az élemedett szülők gazdaaigvezetó gyer-mekeiket vesztik, az édes anyák és csecsemők s tehetetlen gyermekek a kenyérkeresó apától fosztatnak mag, testvér testvért, barát barátot szorongat kebléhez. Sietve jött a válás nehéz órája. — Lekonyoló fővel csendben kisérik ki a bevonuló katonákat, még egy édes keserű csók, egy ssünsi nem akaró ölelés, kézszoritis, vo-natjelzó sípja élesen elhangzik, Sümeghy Ákos társaival némán int bucsut Kápolnainak, csen-des zokogás hangzik fel körös-körttl, és a vo-nat robog tovább-tovább ,,. Isten vezéreljen haza jó fink I I Átlépte as occupaJó hadsereg a Szávát, s messze maga mögött hagyta a hatirt. Uj föld, uj nemzet, oj viaszonyokkal tá-rait eléje; eltűnt as az egyszerűségében is ked-ves zsúppal fedett ház, mely előtt a mezei munka végeztével szomszéd, jé barát, apa és gyermekei összeültek; az öregebbek beszél- tek rég letűnt jó időkről, és az itjak hallgatták áhítattal a szólónsk minden szavát, s majd felhangzott egy-két kedves dal, melynek Bzomornan vig dallama él3 bizonyítéka ama közmondásnak, hogy „sirvs vigad a magyar." Eltűnt az ősi ház oaak a fijó emlékezet szárnyain szállt vissza a képzelet ahhoz a gon-dos jó anyához, ki megtölté gyermekének ba-tyuját könvek közt készített sülttel! — hány fiatal ssiv dobban fel azon gondolatra, hogy van otthon valaki, a ki Isten szabad ege alatt csillag táboroe csendes éjjel a legforróbb imává! járul az élet urához, remegve kulcsolja össse kezeit, könyteltssemekkel tekint messze messze, merre a tejút vezet, hogy az a tej«t vezérelje vissza hozzá a harczolni ment kedvest; —hánj szem, hány ssiv kesereg csendben, visszavonultan, tanuk nélkül... A merre a szem s korlátolt láthatáron te-kinthet, őserdő koszoruzta hegyhátak vonulnak el, közbe egy kopár szürkés folt, melyen nem látni fűszálat; tovább százados vízmosások szé-dítő mélységben kígyóznak; a büszke tölgy, mely daczolt vészszel, orkánnal, s mindig büsz-kén emelte fel dos lombkoronáját, midón alóla a földet cl hordta as ár, hajlott és hajlott lefelé mindaddig, a míg földet nem ért, s most a mély-ség fölött természetes bttrü gyanánt szolgai. Tovibb haladva egyre vedregeztyeaebb a táj, sziklatomeg terjed, egyik a másik fölött iolyton lesnhsnni kész helyzetben csüng, majd felhatol a magasba, csúcsát a felhők kané rejtve, •najd sseazélyes lejtőkben esik hirtelen alá. Alant a völgy ssflk a magasból alirontott i szirttömegek hevernek nejjel imitt amott Utha- tó csak — mint oáz a végtelen Zaharin — né-hány ölnyi munkált föld gyér kakoriozával. Egy-egy bérez tövében, de mégis fent a magasban húzódik meg szerényen a nép palo-tája, rongyos kalibája; külseje barátságtalan, idomtalan, előre elárulja a benne tengődő nyomort. (Folyt, következik.) CelU-dalok. Kis cella most egiss világost. Komor, puszta négy falát A világ OrOkDi sairaüáMl Agy árra hang se hatja át. Oh! mi jo itt, e néma csöndben! ... Most arról gondolkodom: Boldogabb vag7-e t* ott k i v 0.1, sünt en itt b s a n — kis aogyalom 1 II. Hitem, hogy elfelejtelek Csöndes cellám éjjelében, Iatádság kan ha leéltem A kinterhee ereket. Hasstalao: ssirsebemre H6 imám sem ád írt, vigaszt; Lengő árnyad fel-felríasst, Kísér, Old, kétségbe ejte. Ah! grottrd csak megtört szivem. Jöjj, jöjj, ne hagyj nyugtot neki, Édes ertud i g y aaeavadai : Elhagyatva, örök birse. EPOLYVÖLOY! BÉLA. ZALAI KÖZLÖNY. tsierkesztől Oaenet. 859a Oy Bandi KSnonet aiirw intíakedíieiert. S5»9. 8« E. Győr. MielSkb elejét taMMk b áll TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Row vertek. A legnagyobb negbáatasok egyike bt az ember Tabunely knltS Ttrteit rostnak találja E*t iapaattalu Philoxenon, a kit DÍOOTBOS, a «ira-kuuú igu-nok maratott el, mert Terseit rostáknak találta. Három, napi fogaág után maga elé hotalU, bofr merteit újra felolvas**, mert nagy ftrűmére isolgált tolna, ha a hirea költő »t ű m fi TÓI jőnak találná. Mura elé Qltcttc Pbiloxenott, kéih«s Tett* költeményét, ■ ólra*ni keidé. Philoxenoi egy ideig tttrelmetli-oül hallgatta, maid féiixkol^dDi ködeit, Tágre felkelt. UH cteleksiet PhiloxeDoi V — kérdi a gumók. — Miért nem maradt* resxttg ? — Engedd «ieg uram — volt a felelet — d« éa ismét viMEa Méretnék menni a bőrtönbe l A utmok elo«Tette magát ét a költSt «aba. doo boeaátá. — A. MÍdáa VBTetkennenyei. — Ezer írdög, órmut«r t kiáltja SE Őrszobába belppS kapitány, _ Hat reggeli kemi-ny iiidMoraat csak ennyibe re«i? Hi»«en már itmít egyre bordatja ide a «!Wt! — Jelentem alisian kapitány nr — felelt ax őrmester Btcllungba tevén mugAt — a sxidat olyan paprikát volt, hog7 retteneten negatomjaktam utána ! — Gondja volt a fogóra. A garabonrsiái diá-kot adták, a a csimiterepW a*on jelenetben, melybra »z ördttgöt idéij, a ur-stelt krétával, nemcsak a Bzín* padon jelenlevő ■xinéasck, haocm a ..ngri kürül i» oda rajvolta a* áthágatlan kört, mondván : — üa est elvinné a* CrdSg, mindnyájan vewe Tolnáukl — KBpenyeg nélkül. Egy drámában ason je- lentéssel kellé aa inasnak beépnie: — Ott kun áll «gy ember tötét kttpenyegben \'■ ... Kéaaen il itl már a színfal mogCU és rarja a jelsiot. Ekkor Tesai éar.rp. bog/ a bejelentendő ssemélyen ninosoo köpeny. Arra pedig, hogy es knpenyert menjaa t>idcs Ho. Belep tehát es nagy okosan jelenti: Ott kdön ill egy pmber, aötél köpeny nelkal! — A mobamedao sseraetei Tendeglátisa Dr Kontánes saeUeinet franexia utazó, algíri élményei- rSl kiadott ujabb könyrében többek koson eme mulatságos törtéoetkét besaeli el : Egy gaadag mara- butnak, (mohamedán stertetes) a ki Tuggnrt kötelé- ben lakik, meguaente egy izben Bedean tábornok, hogy toraskaráral együtt meg fogja látogatni. A ma> rabtt tehát txnílüotu 5res; ssolfajat ■ megbiata, mondván: .Umiufi. • tábornok n«glito|[at, afj akarom fogdái. I10P7 tiaatessftget váljak é* a 11a-káctom is megSrisse jó bir»«»ít De egr nyugtala-oit: a rendagek nem étanhrtnek fs-tiUkból, meoj tíhit Biiktába il nem kimfl»f kMu4grt, riiirolj porcaelláo edén7t-a A tábornok m*g<rk»eU, &« ebéd ncgkeidődett. Honik •• eltó til íwlt, d« mirílp fdéDjben\' N«T hhrr poreielUn, f.iíkkoi buonl<S cukhogr nagyobb busn, ■ bog7 TÍIÍgombbaD nól-iunk, olyin .dtojben mint m«»j-inil .^jelinek- n«-r«n«k. A venaégek ilig tndtik «»ijuk«t kinyitni attól tártra, bogr kitSr rajt» a kactaj A miináik Ulat, a harmadikit él ijy végi« mindent haaonliban tették uatalra. Knxbe a marabnt önéneteaen rao-aolTíOtt. .Tábomok urat — ufj mond tejre — bi»o-nyara meglepi ea a feoyafét, de hát mindent elkö-vettem, bogy francaia tnodra Tendegelheexem Bieg.1 Mikor bedean egyedfll volt tiaztei\'d, káromkodTm kiáltoit fol: ,Ki«r bomba ea (Tinát míj wereaeaenk hogy as edények nj»k Toltak," Olra*tuk : Ax ona seneakAdeaU mQtcnaéb* egy áliamnénefl feitetik le. — Ponfred lord egy ettélyen lady Alieeel találkosik, ■ a lord így nól a ladyhez: — 8ier«ti kegyed a pirított kenyeret rajjal 1 — If?\'- — Mindkét felen bekenve? — Igen. — Lenne e nőm? Él a harmadik .igen\'-t a menjaw»Any nem-tokára xt oltárnál monda. Placzi árak. 100 kilor tlámitva Péet Buta 10--10 50Roa. 6 5Ó—Í6O. Árpi.6., 60—6 80. Zab 5 50—5 70 Kukoricsa 6 3O.— 6-6O SzmkttMy: Rnia 11 80— 12.4U Roil 7.1 0 - 8-20 Árpa 7-80—9 _. Z.b 6 «.4O. Knkori«» T—7 40 B>it»e»t Bnu: 11-90-12-40. Eou 7 50-7-70 Árpa 6.70—7 — Zab 6 8ó —6 — Knkoncia 6 *0—• 50 YeUpré* : Hun 11ÜO—12— Boaa 5.50—7— Árpa 8. 9 20. Zab 6.20—6 30. Knkoricia 6 40-6 80 HoUei: Bns» 10 50 .— Rosi 6\'40 Árpa 5-40.—.— Zab 6-50— —. Knkorícu 6. — KiyMvir\'. Bnsa 8 50 —. Roas fi 10— — Árpa 4 70- •—. Zab 5.20- .— Kukorica4 80 amennyire S600 áll. y ^gOlkben áll. S600. B. J. B«oiiyi». Igen hdyeMO cseleke-dett minden tekintetben. 3601. Kr. Rigyici. Bár a rera kegyeletei ír- zrlmű, a kidolgoiis pongjolalága nem engedi k!S«- léaét. 3602. ,Ila«d rá ca**"1\'. — .Szomorn fa» alatt\' Sajnáljuk, hoKy meg miodig nem köaollietők. 3603 írj. V. Mind a 4 költeményt megkaptak. S«*4. V. 8. Veaznrém. InleakedUtuk. 8IÍT«> Odrotlel I 3605. K. I Helyben. Költeményében meg Tan as érzés, de a hang mintha hamii volna. Ujabbakat kérőnk. S6O6. E- Helyben. .Ai in aarrelbam/ éa .L ■ boa- Kevés igazitáacal aa ntóbbi koaolheto. A aaer-keaatőségnek okvetlen todoi kell a uerxő kilétét máakép nem fogadhatjak el 3607. B 8. Bpett. Felette lajniljnk, kogy a«i-ves ajánlatát nem fogadhatjak el; nem vagyunk ason isrvendvxheto helyiéiben, hogy dijaahatnök. S6O8. K. E- Díi. Orvojaágat a aaerkeaatSaég nem küldhet HG09. K. A. MaraMombat. Hoaaáok iptésett levelét átadtak > kiadó hivatalnak. Reméljük intéa-kedni fog, hogy a lapot ideje korán megkaphassa. 3tilO. Vy .Egy leányhoz." C>ti]ta szem, eanpa tdx, mindent éget • elo«. 3611 Zala-Kgcrszag. A sajtóhibák minket ia bnsxantanak; a gyakorlou olvasó átérti. Igyekszünk jövőre lehetőleg kevesbíteni. V * s 11 t I m e u 0 t i- e n (1. A bnda-pesti idómntató óra szerint, indul Kauilfttiról Vonat hova: saaro Ora Perc. liln 305 Esx«k,Muharsn»i>lhovársKigmél.a 4 48 reggel 215 . . . ■ 2 90 délnt 212 Bnda-I>ett.-o 4 .">» reggel 202 .26 díloL 2O4 11 30 eslve 2HBir.be (S...ml,.lh-1,, Hiea-lljMy felél5 8 reggel 301 . 11 48 IUH S15 Sopronba 3 38 délut. AUGUSZTUS 21 éa 1879. »03 TriMtb. is PrágeAoion keresatol Grici es Bé«sb« * 58 reggel 301 Triestbe és Prage\'nofon kere»stul Gric« es Becsbe 2 *\' O0«t Érkezik Kanizsára hontól 216 Essék, Mohács, Dombóvár s Fmmíból 1 41 dílut, 2OÍ . . .H U s»lTa 203 Buda TestrOl • ™ "ggel 201 , . * 5 delut. 2JI * 44 eitre 3U IliesbSilgiosakalh. Becs UjhoIyKrlCl 10 27 eltv. 302 *. * ^ ** TeKSel 163 Sopronjbol "HM délei. 214 Bécsből Oraca, Marburg, Prajerbof felül * M "Mel 301 Tríeiat. is Bíosból Uaibnrg, Pragar- hof felíl 1 31 délot. 304 Trieaat- is Vlllaebbol Pragerbof felíl 11 — eatre Uarbarfba esatlakoaáa Villaeh il Franeesfestből B v , p PianeesfestbGl Fetelós szerkesztő: BátOrfl Lajos. HIRDETÉS. Hirdetés. A baltavári uradalomhoz tartozó ngynerczett Hegyaljai, egy kerckü és két köre alkalmazott vizi malom, a hozzá tar-tozó föld és réttel együtt, folyó év szep-tember 14-én reggel 8 órakor, november 24-tól három érre, árverés utján a fenn nevezett uradalmi irodában kiadatik. Kelt Baltavár, 1879. ang. 4. Kropf József, tia/.t\'artó ■ií" J Hit 5 0 fciSSiEfiíitfiin!8 8 WI=j|f ifi líiítffj ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«>♦ ♦♦ oooooooooooooooooooooo Haszonbéri kiadó hirdetés. SsombatbelyeD it fű piacsno Gyöogjös utcsibui «gj oagry bolt, nagy ablakkal hirom siobaval, egy konyha, két pÍDCié, maktár, padlás, fahii, azonnal haasonbérbe kiadandó. Bírlí fSntebbit ai mir 24 dik októberbe folyó é»be iUeheti, bívebb TítUS arnil meg-(912 1-2) *^?:*** oooooooooooooooooooooo tadosjitast Szombathelyen s.ereiheW. — 4 dik hii tiim. Nagy-K»QizsáD, nyonutott « kUdó Uptnl»jdonos WtjdiU József gyormjtóján. OTTÓ FRANCZ. cxé«. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. kizárólagosín •^^GWÍ4B8SS*<»- szabadalmazott PUR1TAS haj i f j i t ó*t e j. A PirftU nem hajfeiték, hanem tejizerQ folyadék, mely majdnem aion csodálato* hatással bir, hogy Teher hajat megifi.Uoi, ftzas Iiuiatikínt még pedig lagkésifeb tizeiiipy atp alatt ama mint viMxaadja, melylye] eredetileg birtl Egy palacik .PuritÁ." ára 2 frt (elkQldéaoél 20 kr. kOltaégO TJérh-Éf Egyetlen népit&»er sem Tenenyezfaet kitSn^tég es jó hatásra -U-t „hóvirággal". Olajos fldití alkfttiéiaekl.Sl elSállitra, eltárolit «1»n »«er r»tid idó alatt aieplot, májfoltokat, büratkákat, bSrpattxoásokat »tb. és ae arcsbőrnek fénylő fehérséget, Qde é« finomságot kölcsönös. Legjobb védtxer »% Sni és tett snrd lereg? b«hatá«a ellen, azért né!-kOlGahetlen nSi «-épit6»eT kUlOnOsen a ^artangban, ára 1 forint, jjée. róua Biinben, a bő- A rixsport éCil iripere rltptr- Sjeat-Györev virig, fehér éu róua Bii XJT6Q tartó* ét iáthatlan, jóságira a legkitűnőbb n.io5»égü A rixsport leginkább a folyékony ■•ent-iyirgj-Tirig\' hutnálata után ajánlfaatgok, mi ai arciaiinnek fetttLnS gyengéd 6aonuágot kölcaotiös. £gr dobot ára 60 krajcár. T>rUutilM az egyedjili «ier » oakál ssepiteM é» pabán tartásán, min-■^^den uiroaaág hátrahagyása célkü,, ára egy palacsknak 80 kr. TTeMM ssaTTajmarlia-hj.jkeDS« orron tjtuitás aaeriot kenitre, a -1-Lhaj asépitéare éa fenntartására, megóv a hajhclláii korpakép«ődétt61 éa erSiiü a bajbSrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr. T~\\lí-ola| íflld dióhéjból gondosan kéisitve, aion Witünó to4ajdooaág-x^g*lt hogy a feber, 5«s és TOroa bajnak egy természeteinek láUaó •ötét ttlDt kölriftoom, ára egy nagy pilaeakoak 1 frt. mhaií, ira egj liiké nál a La Jenné igen c hozta urtOKÓral 3 frl. TTruta (hajiaus) kittoS hatással a baj »s bajbSrre, a kigösülgist •!«■ "^Ifeili, m.gCh. a korpa kipi6d*ttíl is fakadisoktil, olSmo.ditja a hajoerist kOlönősen kiállotl l>«tegsagek után, n. m. tjhai, himlü, ejer-mekágj itb., ára e«7 nagj palacikDak 1 frt 50 kr. rendkirOl jól- Olasxkrm gyíjjerejd Ilijiil roas l«4l elUTolitasira, r AJ-t.,6 i, QditS batinal, ara eij palacskoak 1 frt Í0 kr. Práger Béla (853 15—26) Na*j-Kanisaia Talódi min6ségkeo réd írUI. Dr LEJOSSE á Paris. RAVISSANTE A t. liól£yyilá£üa. egyetlen ártalmatlan bórszénitö szere, i-t aaoo jeles tulAJdnnsígx»l bir. liogy a liőnierre pykité\'ag, felfrlsiltilef bat ennak mUlindéaérc fuko-tí élUUi hífolyással bir. A l\'gdicsóbb toilette-aaer min.len hü gy scimára. mely minden horbetegségi\'t eltirolit s a bőr sxin^t fiatalítja ÍB ss^piti. MiDt li-gyito-, bSrfejlesztS.sxer mindon asirai<>SKOt és olaj-fiiét fölütmiil. miután a börtrcudkivtil hajlékonvnyá, g>-űag.ddé ésfehirré tesxi Xagyflvpgára2frt. 50 kr. kis üveg I ftt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE a lefkedviitthb pipere szappan a bSrszli szépítésére éa javítására HnainilaU után a bir BtrtOiyiLaia less i» t^en kellemes illatot (891 6 — *) tarl meg. Egy dobossal (3 drb) I frt 50 kr. darabonkiot 50 kr. Valódi minóségben kaphat a kSzponti fűr^ktárban, Rchwarx nenríknél Badap\'it, muzeam körút 1Ü. se. N&gy-KuitKaáu : Práger Béla., nr gy6g)»ertárábiui. Széfedn: Kavács Albert ét Baretay Kárvly urak gyófTTizerUrában, DKKRKCZKN1.EN : Gstl Nándor éa Dr. RoUchoek V. £mil urak gyOgysxertárábno. KOLOZSVABTT Vaientinr A. g)6gy«. éa nápjobl. gy/>gi\'tárakban. Árverési hirdetés. A kis-komáromi uradalmi tisztség résziről közhírré tétetik, miszerint folyó évi szeptem-ber hó 9-én délelőtti órákban a kis-komáromi tÍ8ztartósági irodában tartandó nyilvános árve-résen 1880-ik évi január 1-től számítandó há-rom évre haszonbérbe fog adatni a Galambok nevezetű községben levő urodalmi korcsma, mely napra a bérleni szándékozók a |
