* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 411.28 KB | |
| 2006-06-06 11:46:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  691 | 2467 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 11. 73. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. >AGi-KANIZSA. 1879. szeptember lljén. Tlíennyolendlk évfMjri tfilel" A lap f»Deaü rasa* Bletí ko.l«n«av«k s •a»rka«vtSa8s, anyagi riasat I&et6 k8B!«n*ny«k p.dig a kiadóhoz bars.stve bUsanaik : NAQT-IiNIZSA Wlasslasaáz. Bérmenteü.n lev.l.k. ciak lamcrt nnakaUr-(ogaautnak sl. ggf 10 *r HlrtstéMk i[ 6 hiúbot petluortaa 7, onUnáMOr 6 ■ min.l.o f \'további ior«rt 5 kr. j NYILTTKKUKN ".őrönként 10 krirt «*- !, leluek ínl Kinc.iin illeték aiindtn hird«4.*rt küle 30 kr CwtradS. £ !4airatt>k viatsa klld.ta.k. ZALA KÖZLŐIK elóbb: Ü..KanlT.«av4r(i« h«ly»alA«*Eí a „n.-kaW»a! íinAfA-nof(>lö ,Z ALA-SOMOOTI KÖZLÖNY.\' „n.-kanlrjwi önk. tüioltó-egylrt", a .n.-kani«ai kercakfdíln.i » iparbank*. .B.-kaaizaal takaríkpéniUr". a .zsJaBzegjei"általános UaitéteV a .aoproni kcrmkodnim! s iparkamara n.-kaniual külválamtmánya1- a töhh mosryel én váron! "ItjeaBlet hivatalát értesltíje. IIeleIIkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön nie^Jeieiio vegyes tartalmú lap. A zala-egerszegt tikoltó egylet sáKzKt felavatás! ünnepélye. - Zala-Egerszeg, aiy. 30. 31. 1819. - Szép jele az emberbaráti szeretetnek a tűzoltók szervezkedése, tömörülése, s mennyivel fenségesb ez érzelemnek nyil- vánulása! > • .Ezek nem a nyelv hegyén hordoz-zák a felebaráti szeretet magasztos esz-méjét, hanem édes virágként ápolják a szívben. Ezek nem a jólét virágaiban gyönyör-ködve tespednek, hanem a vészádáz töviseit tiporva nyújtanak segédkezet. Ezek nem az álbarátság kígyói szi-szegésével közelednek embertársukhoz, ha-nem az önfeláldozó szeretet legdrágább érzetével, saját létük koczkázásával, a gyer-meki, fiai, apai szeretet teljes összegének égi hangjával. Igen, nézzétek csak elfogulatlanul egy tűzoltóra, ki apa, siet a vész színhelyére, pedig kedves otthonában szivvérei, édes gyermekei sírva kiáltanak utána: apánk hová távozol körünkből ? Elfojtja a válasz hangját, megfisult síiv-érzelme: inai se-gélyt mén nyújtani szerencsétlenebb em-bertársának ! Tekintsetek egy ifjú tűzoltóra, szép neje zokogva nyújt kezet a sietó férjnek, fuldokolva rebegi: ne menj1, maradj kebe-lemen, baj ér! nem, a boldogított férj rohan, elfujtott tompa hangon rebegi bucsucsók helyett: veszélyben vannak em-bertársaink ! Kalapot ily érzelem, ily nyilvánu-• lás elótt! Zala-Egerszeg szép és magasztos ünne-pélynek volt aug. hó két utolsó napján színhelye. Az országos tűzoltó szövetség tarti nagygyűlését és a zala egerszegi önkéntes tűzoltó egylet avatá fel zászlóját. Az ünnepély vasárnap 10 órakor vévé kezdetét, de a megszámlálhatlan kíváncsi néptömeg már a kora reggeli órákban helyet foglalt a zöld ágakkal, nemzeti zász-lóval díszített állvány körül, mely olasz renessainse stylben páratlan ritka csirnal és ízléssel készült felavatási sátor ezentúl a tribün, mely egy nagy körnek egy szel-vényét képezé, két oldalról szoborfülkével, melyben Zalamegye czimere pompázott, közepén knpolyás menyezett emelkedett égszin szövettel, és nemzeti zászlókkal di-szitve, ide helyeztetett a zászló-anyja trónja, a tribün falait a tűzoltói jelvények és zász-lók födték, maga a fal fenyógalyakból volt egybeállitva; a pompás mü tervezője és felaltitója Hajmisy Gyula stuttgarti építész, a város szülöttje, kit ezért általá-nos elismerés és üdvözlet illet meg. A tűzoltó-egyletek pont 10 órakor zászlóik alatt sorrendben taraczk-lövések kíséretében kört képezve, sorakoztak az állvány körűi melynek mennyezete alatt gyönyörű mille-flenr ruhában, kék selyemmel díszítve mo-solygó arczczal foglalt helyet a zászlóanya Tarányi E.-né ó nagysága, körűi Svedtve 52 kiváló szépségű koszorulcányaitól. A lelkesedés határtalan volt, csak is akkor kezdett szűnni, midőn nagys. dr. Horváth Károly apát ur megyénk és városunk czi-mereitól: .zala egerezegi önkéntes tűzoltó-egylet 1879" aranynyal hímzett betűitől ragyogó piros selyemből készült zászló mellé állva, a város nevében üdvözölte a tűzoltókat és az egybegyült közönséget; megáldá a zászlót a következő, a sziv mélyébe ható szavakkal: .Tisztelt közönség!\' Za! a- Egerszeg városának tűzoltói e mai napon szép ünnepet ülnek. Mielőtt ez ünnepélyen teljesíteném azt, a mi rám bí-zatott, először kifejezni óhajtom az álta-lános örömöt, a legbensóbb örömöt, me-lyet velem együtt az egész város érez, erezünk pedig mi legőszintéhb örömöt a fölött, hogy tűzoltóink ünnepélyére oly szép számmal jelentek meg vidéki tűzol-tók... Honfitársak: üdvözlöm önöket e város nevében tiszteletteljesen és leghőbb rokonszenvvel. Nem nyithatunk mi Önök-nek büszke palotákat és fényes csarno-kot, de sziveinket, azokat megnyitjuk: s ezen hajlékokban becses neveik kedves emlék gyanánt feljegyezve lesznek kitö-rölhetlenül. A szellemi csókot, melyet a város nevében homloknkra nyomok, vi-szonozzák azzal, hogy majd a távolban is gondoljanak reánk s legyenek mindenkor Egerszeg baráti! Zala-Egerszegi tisztelt tűzoltók, önök-höz fordulok! Hozzám azon felhívást intézte a vá-ros, hogy nynjUnám át önöknek ezen dí-szes zászlót; ezen zászlót, melyet a késő utóknr is tiszteletben tartand, melyet örök-becsűvé tesz egy dicső s milliók előtt édes hangzása név , mely rajta ragyogand, a világ legszeretettebb királynéjának, föl-séges asszonyunknak, a magyar királyné-nak neve. A város felhívása elótt meg-hajoltam szívesen; mert ezen zászló elis-merést és buzdítást jelent, elismerést a múltra, buzdítást a jövőre; már pedig azon téren, melyen a tűzoltók működnek az elismerés és bnzditás szavát hangoz-tatni hivatásomhoz tartozónak ismerem, a a zászló átnyujtása által, agy tetszik nekem mintha kötclességszerü ténykedést végez-nék. — Ezer nehézségek, akadályok s veszé-lyek környezik az embert. Bövid életben egy van csak, mi hosszú, a folytonos küzdelem. Ez az ember sorsa. Fölötte őrködik csillagok tábora, 8 szelíd jóakaró mosolygással mintegy vi-gasztalja ötét, S tnl a csillagokon a végte-lenségben ott hangzik egy szózat, melyet a szellemnek legfinomabb érzéke meghall-hat, a gondviselés szava, mely ezt mondja neki. .Küzdj és nemesülj.\' Mert semmi sem nemesit annyira, mint a jó czélra törekvő bátor és kitartó küz-delem. Az isteni szikra, mely az ember lel-kében világit, képesiti őtet, hogy a ter-mészet titkos műhelyébe látván, annak hatalmas erőit alávesse maginak s szol-gáivá tesye. S a természet erői meghódolnak neki. Meghódolnak igen, de el nem ismerik ót legfelsőbb aruknak ; sőt kihívó dacz-czal megtagadják néha az engedelmességet, 8 felbőszült haragban kitörnek ellene. Minden szolgáink közt leghasznosabb a tnz. Mennyi munkát végez! — Gyára-inkban dolgozik; viharsebességei repit a síneken, melyeket készített s kezeinkbe szolgáltatja a legszükségesebbet — az ekét és kardot. De ha nem őrködünk fölötte éber figyelemmel, rendező szigorral: fellá- TÁRCZA. \' Hol vagyon... Hol vagyon «ép ifjaiáffaak, MidSn aggkor tziten állunk ? Hol vagyon a itelid tavasa, Midőn a t*l fagvas.t havai? Horá tűnik a iser.Um, Ha mar a »ir fonnyadt lesaen ? Hova vén a virágillat, HidSn erdS m..3 hervadt Itt a ker.k nsgj világon Miud-\'n, mind.n tfln? álom, Mit a fo.viny ff.ldi lét ad, Misden, minden cak pillanat! tfj. VARADY FEBESCZ AÍ örves-kányák — Vátlatos raja, a vadánati állattanból. — Mióta a Dana éa Tisza azabályozáa k«i de\'ét vette, ■ az .árterek\' kiszárítása ciélbaré tetett, vixí é< mocsári vadainkban i< fokozatos hiány kezd mutatkozni, Igen, mert a hol mértfőldnyi nádasok hú-zódtak zöld szőnyegeikkel, vagy magasabb ví-zinövényekkel kotzoruzott tavak léteatek: ott most csak átáraz talaj, — kopár pusstasag ho-nol, legfeljebb itt-ott meredesik némi sxárax nádcseret ég felé, mint egykori tanuja a hajdani • izebbéletnek", s szomorú bizonyítéka .a mú-landóságnak." Ha a vadászt ily kietlen — osonta szá-radt pusitaságára vezeti ntja, Snkénjtelen fel sóhajt, s fájdalmasan repked vissza a képzelet szárnyain a hajdani eltüntetett kedves amiékek felé, midón itt még ezernyi ezer vizivad tanyá-zott, nvuzsgött, — zsongott; — midőn a léget a legbájoaabb zeneszónál kedvesebb hangver-seny töltébe, a sajátságosabbnál sajátságosabb füty&lések, vákogások, — sipitások — szival a legsseezélyesebb madárzene ; s most vége min-dennek, el van tüntetve a régi kép, hogy ke-retében anyagiasabbnak ugyan, de kevésbé kSltíinek adjon helyet. A természet törvényei szerint ? mindazon álul néha bossnlólag lépnek föl — a természet álul évszázadokon keresztül laaaankint alakí-tott terep elleni merényletért — a bószelemek ; a medrében szorított Duna és Tisza borxssstó földterületeket 5iönt el haragvó hullámaival, s iparkodik vissza hódítani oktalanul elrabolt tulajdonát, szemétként söpörve el — a megza-bolázására fölállított silány védgátakat; melyre a szegény tönkretett altöldi nép annyiszor el-mondu már : .adtai uram esót, de nincs benne köszönet." Ilyenkor ismét föltűnik egy idóre s régi kép, s megtestesülve mutatkozik a hajdani vadparadicsom, de hogy ismét slenyéazszék, mint a délibáb. Való ugyan, bogy nagy folyunk áradása alkalmával vizivtdaink is nagyobb rajokban mutatkoznak, de átalag véve bízvást elmond-hatni azt is, hogy a vadapadás évről évre éas-revehetőbb: ennek oka pedig egyenesen a — már emiitett — Tizszsbályozásban, — illetve gátrendszerben keresendő. Vizivadaink apasztáaáia ezenkívül bizo nyos orvmadarak ia hathatósan befolynak, és pedig sokkal jelentékenyebben, mintsem ezt felületes megfigyelés után caak el is tudnánk képzelni. £k az orvoaaetaak a réti vagy 0 r- ves-kányak (Circus, Lacép, Mém. de l\'Inst. i. i. i. p 505 (1800) neméhez tartóinak, mely-a Magyarhaza határain — egyszersmind egész Európában 4 faj ismeretes, melyek caör, fej, szárny, — fark és lábalkatuk miatt 3 alnémet (Pygargus, Glaneopterix, Strigiceps) — illetve egy alcsaládot (Circinae) képeznek. Mindnyája kecses alakú, nyúlánk testtör-zsü, s finom — sőt gyengéd alkati berendezés & madár; mindamellett ha Darvio theoriáját szem előtt tartjuk, sok körülmény utal bennünket a baglyok és a réti- kányák közti közel rokonság feltevésére, sőt ugy látszik, hogy a réti-kányák összekötő kapcsot képeznek a nappali (Rapta-tores díurni) és éji (Raptatores noctnrni) orv-madár családok között, mert náluk a fül szer-kezete, majdnem közös látkörfik, éppen ugy, mint a szemeiket körulövedzó\' tollasat berende-zése is: átmeoetet képez a baglyokhoz. Ugyanis fejük miodkét oldaláról örves tollárat vagy tollkossoru húzódik a nyak felé fél köridomban, mely egéazen az állig, ragy az alá is terjed, *) gyengéden övedsvén a szeme-ket esenkiv&l a nagy fBlüragektől kezdve a nyakát is. •*) Esen areztollazat tSbbé-kevéabé szegé nyesebb a baglyokénál, némely fajnál azonban közelítőleg hasonlatos, s valami fátyol féle kép ződméoyl matat Csőrük szintén a baglyokéhoz közelit, kicsiny és finom, s igen horgas, lekaaláaa mindjárt a tőből kezdődik; alakja összenyo-mott, s fSlseje nyerges; az álad kán alól hea- * m»t6leg •• *U alatt kera«st<U. ** A tollkossornk azon r^nél nely a fBlsket U-karja, tetM.s nwial sxitterjenrtik mint a baglyok; ■iaak kSvaUntábw oaaf fül fogások ifsn jeloa. giredett s belől simán kivájott; a felső káva mindkét oldalán egy-egy gyenge és tompa tog-csipke van. Az orrlyukak menetelesen fekszenek, to-jásdad, — vagy tökéletlen félhold idomot ké-peznek, s többnyire tökéletesen el vannak U-karva az orrlyukak és a szemek között létező gazdag — hajlított végtt — szőrözet álul. Lábaik — illetve csüdeik — igen ma-gasak és gyengék (a himeknél különösen), kül-sőjük csupasz, azonban előréazük többé kevésbé szabályos négyszögu, a hátsórészeken főleg öt-szögű (és batazSgii) lapocskákkal van fedve, ugy szintén a mellső felük ir, de itt gen aprók álul. — A lábujjak a középső kivételéve: — rö-videk ; a középujj a külsőnél jóval hosszabb, • két ujj kis bőrhártya félévei össze ven csa-tolva. — A karmok igen élesek ; a hüvelykarom a mellső njj karmávól körül-belül egyenlő nagy-ságú ; a középujj karma a mellső fslén két mé-lyedés álul hosszában osztott és élesített szélű. — A lábfej, és az ujjak külső és mellső ol-dala igen apró — szabálytalan alaka pikkelyők? Szárnyaik hosszúak és keskenyek, de min-dig h egyesek; összetett szárnyaik vége eléri farkak végét, vagy caak valamivel rövidebbek As első rendű evedaótollak (melyek a szárny-hegyet képezik) 24—25 tollat számlálnak, a között a 3.-lk vagy 4-ik a leghosszabb, az 1-ag aránylag legrövidebb. A fark testüknek egy nagy részét képen felette hosszú és vége kissé kerekített. TolLazatak főleg élénk síinek álul van jelelve. 1TZEKNT0LCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 11 éo 1879. zad ellenünk a hotelen szolga, s vív ok-talan dühében iszonyatos harczot. — — Hány családi jólét és földi szerencse s néha még élet is bakik el e harczban! — 8 mennyivel több ily gyászos veszte-ség érné a társadalmat akkor, ha nem ta-lálkoznának oly bátor férfiak, kiket ezen harczba nem a balsors taszít, de saját el-határozásukból önkényt törnek abba, hogy vészsnjtott embertársaiknak javáért küzd-jenek. — Az ilyen küzdelem azután va lóban nemesit; mert egy szent köteles-ség teljesítésére emeli az embert, s a kik ezt önzetlen odaadással feladatuknak vall-ják, s ezen feladatnak mindenkor meg-felelnek híren, azok nemes küzdók. * Ezen zászló ilyen küzdelem zászlaja s a kiknek szánva van, azok ilyen küz-dők. - Erre a zászlóra és azokra, a kiket az illet, s azon hivatásra, a melyet az jelez, a mindenható Istennek kegyelmes áldását szivemből óhajtom; szivemből óhaj-tom s alázatos lélekkel áldva kérem le; s ezen óhajtással, ezen kérés mellett át-adom a zászlót.\' Ezután átnyujtá a tűzoltó-egylet el-nökének. Dr. Czinder Istvánnak, i- zász-lót, mint Zala-Egerszeg város ajándékát, ki azt ezen szavakkal avatta fel: Dr. Czinder István t. o. elnök: Köszönet neked lelkes város e nagy-becsü adományodért! Köszönet a t. o. e. részéről e diszes zászlóért! Fogadd őszinte örömünket, fogadd őszinte köszönetünket a humanismus oltárára hozott áldozatodért! mert amely állam, amely nemzet, amely város a humanisnusnak az emberiség jólé-tére irányuló eszméi ápolásában és meg-valósításában keresi hivatását, az megér-tette a józan haladás jelszavát, az felfogta a valódi civilisatio üdvözítő igéit, az a haladás utján van, az nem fog elbukni, de felvírágozni! fogadd mondom örömünket, mely amily őszinte ép oly őszintén kíván-juk, légy boldog; szép határod virányairól a jólét mosolyogjon, a törekvő szorgalom és kitartó munkásság ápolják, az ember-baráti szeretet és az egyetértés emeljenek nagyra, s mig a civilisatio emez emeltyűi magasra emelvék, derék polgáraid jólétben boldogságban igen sokáig éljenek. És te diszes zászló, mely a humanis-mus temploma számára születtél, légy üd-vöz általunk, légy üdvöz drága kereszt-anyád, légy üdvőz szép koszorú hölgyeid, légy üdvöz a keresztelésed ünnepére meg-jelent e diszes vendégkoszoru által, légy üdvöz mindnyájunk által! örvendj születésednek; mert te nem a setét középkor vad harcziasságának, hanem Színezetükben rendkívüli változások áll-nak elő, » ezért determinálásuk nem könnyű, melyet még sokszorosan nehezít aion bámula-tos variabilitás, melyet a tollárat színezete mutat. — Alaki nagyság tekintetében is meglehető aen megegy esnek ; hosszaságuk 52 — 53 c. nem haladja meg, 43 c. alól nem marad; a hí-mek mindig kiaebbek a nősténynél. A négy raj a következő állandó jellegek alapján helyezhető aluemekbe: a) Pygargus csőre hasznos és erős, tollkoszorui csak állaig terjednek s alig vehe- tik ki, sőt néha egészen hiányzanak; feje fehér vagy sárgás; 2. ét 4. vezértolls egyenlő bosszú, a 3. leghosszabb ; másodrendű evedzői túlérik ssárnyhosszánsk felét; farka otapott hegyü; csőrei erősek ... rufus. Koch, Lyst. Baier. Zool. i. p. 119 [1816]; Circus aeruginosus, Linn. S. N. i. p. 130 [1830] rufus, Gm. S. N. i. p. 206 [1788] ex Buff. b) Gla ucopterix csőre valamivel gyengébb az előbbiénél; tollkoszorui nem ve- hetők ki tisztán, a csak illáig terjednek ; 3 ve- zeVloiia határozottan a leghoassabE! másod- rend li evedzői nem érik el szárnyhosszáaak fe lét; csüdei kevésbé erősek mint az előbbié cineraceus. Kap, Cián. Sing.und. Vög. p. 113(1844] Circus pygargus, Linn, S. N i. p. 148 [1766]; cinsraceus, Temm. M«n. i. p. 76 [1820] c)Strigiceps csőre gyenge, tollkosso-rai sros kSrvaaaiakbaii tűnnek fel, s álla alá t*ri«dw>k ; 3. ét 4 vesertolla egyenlő hossza. az újkori civilisatiónak, a jótékony embe-riességnek zászlója vagy. — Mert mig a hadi zászlót a megsértett hiúság bosznja, vagy a mindent elnyelni törekvő önzés ragadja kezébe, téged a felebarát vágjon* felett féltékenyen őrködő önfeláldozás lobog-tat ; mig amazt az embertárs öldöklése és leverése segíti diadalra, te a sors elemi csapásai által megtámadott embertárs va-gyonának és jólétének megmentése felett ülsz örömünnepet, amaz a halál sötét lo-bogója, te az élet tündöklő zászlója vagy. (Zajos éljenzés!) Vedd tehát felavatásod ez ünnepén dicső hivatásod üdv árasztó malasztját 1 Szálljon meg az emberiség szereteté-nek- szent ihlete! Fogadd kezeimből magasztos hivatásod malasztjának jelvényeit s mint a hamu-nismus fel kentje terjeszd ennek világ bol-dogító eszméit, hogy azok mindnyájunk kebelét betöltvén, mindnyáján egyet értve azon munkálkodjunk s mindnyájan egy hanggal az kiáltsuk: éljen a testvériség, éljen a czivilisatio, éljen a humanismos! Végül felolvasá szeretett királynőnk-ő Felsége kegyes táviratát, fölhatalmaz-ván Ürmén) i J. főispán ttr ő méltóságát a zászlóknál szokásos elsó szeg be veré-sére, mire a közönség háromszoros lelkes éljennel válaszolt. Ezután a zászlóanya áitala készített diszes szalagot — melyen e felirat áll: , Isten dicsőségére, emberek védelmére. Tarányi Ferenczné, szül: Rieffel Mária aug. 31. 1879" felköté, következett a szegbeverés ezen sorrendben: Királyné ö felsége nevében: a fő-ispán, zászlóánya ó nagysága, tűzoltó egy-let elnöke, Szabó Imre megyés püspök nevében: Dr. Horváth Károly apát-ple-bános, Zalamegye főispánja, Svastics al-ispán „az önsegély, polgári erény hatal-mára\', Rigó Ignácz Egerszeg város bi-rája, koszoruhölgyek betüsorrendben, a rendezők által felvezettetve; z-egerszegi kir. törvszék, kir. ügyészség, kir. járás-bíróság, szolgabiróság, ügyvédi kamara, kir. közjegyzőség. állammémöki hivatal, adófelügyelóség, tanítói testület, gazdasági egyesület, z.-egerszegi plébánia, íz. hit-község, tanfelügyelőség, nemesi pénztár, takarékpénztár, önsegélyző-egylet, nőegylet, cassinó, társaskör, dalárda, ipartársulatok, földművesek társulata, N.-Kanizsa város, Keszthely város, Csáktornya, Tapolcza, Sümegh, A.-Leudra, Letenye, — vidéki tűzoltó-egylet egy-egy tagja, a helybeli tűzoltó-egylet alelnöke és annak választ-mánya nevében egy tag, Zalai Közlöny, Vasmegyei Közlöny, Zala és Keszthely vagy csak kevéssel múlja fölül egyik a mási-kat; másodrendű evedsői túlérik szárnyhosuá-nak felét (cyaneus); csudei gyöngék: cyaneus. Bp. Consp. i. p. 35(1850]; Circus cyaneus Linn. S. N. i. p. 126 [a766ex. Edv.J; pygargus Naum. Eög. Deutach. i. p. 391, pl. 38. 6g. 2, 39 [1822]... pilladius. Bp. Comp. List. A. Eur. x. N. AD. p. 5 [1808]; Circus Svainsonnii, Smith, S. Afr. Q. Journ. i. p. 384 [1830]; paliidus, Syket, P Z. S. 1832, p. 80. Ezen érdekes, vizek közelében élő orv-madarak — hazánk területén nem mindenütt találtatnak, amennyiben az olyan vidékeket mely talaj tekintetében — természetük és szo-kásaiknak meg nem felel, gondosan elkerülik. Leginkább a Duna, főleg a Tiszavidék nádrengetegjei és ingoványos területei képezik tartózkodási térkörüket, csakhogy egyik-másik faj bisooyos helyeken nagyobb Bzámmal tűnik fel, t. i. ahoz képest, amecnyiben kedvezőbb befolyással bír a vidék szokásai és speciális viszonyaira. Általában hvzánkban csak az olyan vidékeken fordulnak elö, melyeken védszőnye-gea tavak, — és egyéb — nagykiterjedésü s magas vizinövényzettel diazeakedő moosáros te-rületek állandóan találhatok. A vizenyős vidékek iránti ragaszkodásuk magyarázatát leli abban, hogy életfeltételük tavasztól kezdve — körül-belü! augusztus hó dereka tájáig majdnem égessen a vízhez, főleg pedig a magas vizindvényzethea van kötve, a mennyiben rendeltetésük szerint osak vizek legnagyobb sajnálatunkra a jeligéket nem közölhetjük , mert a zene és zaj miatt nem volt megérthető; továbbá öt működő tűzoltó, ünnepélyt rendező bi-zottság és végül a helybeli tűzoltó csa-pat főparancsnoka ,az aradi vértanuk em-lékére\' jeligével. A megáldott zászlót Czinder István ur a főparancsnoknak a következő sza-vak kíséretében adja át: Kedves főparancsnok! íme itt van zászlótok teljes díszében felékesuve szép hivatása jelvényeivel s felavatva a felebaráti szeretet temploma számára! Vedd azt szívesen tűzoltó csapatod részére. . Legyetek annak mindenkor hű vitézei s hogy neki igazán szolgálhassatok, sohase tévesszétek szemetek elöl drága kereszt-anyja emez arany jelmondatát: „Az Isten dicsőségére és az emberek védelmére.\' Az igazi haladás és valódi polgár -sodás e jelvénye alatt vezéreljen benneteket a felebaráti szeretet ama sarkalatot erényes melyet ennek fehérszinú diszes szalagja jelez! És mert csak a jó hazafi szeretheti igazán embertanát: ne felejtsétek édes hazátokat sem, hanem midőn azon buzgól-kodtak, hogy éljen a humanismus, egyszers-mint arra is törekedjetek hogy virágozzék a szép Magyarország, hogy éljen a haza! Az ünnepélyes szertartás végeztével az egylet hódolat jeléül háromszor haj-litá meg zászlóját a zászlóanya Tarányi Ferenczné ő nagysága előtt, a mely al-kalommal Szigethy Elvira, Horváth Ida és Malvin és Vízi Gizella koszomhölgyek szalaggal díszített koszorúkkal ékesítek a különben is eléggé imposans zászlót. A beszentelési ünnepély véget ért, a jelen-volt tűzoltó egyletek a zászlóanya ö nagy-sága előtt tisztelegve távozának; maguk-kal vive azon díszes koszorúkat, melyek-kel a koszoruhölgyek által megajándé-koztattak. Délután a .Zöldfánál\' 250 teritéka banketten találkoztak, hol a zászlóanya az összes koszorú-hölgyekkel megjelent és a jelenlevő nagy számú díszes közönség ál-ul harsány éljenzéssel fogadtatott. Toasztot mondott először Dr. Czin-der István, tüzolt. egyl. elnöke, mely ekkép hangzott: .Tisztelt araim, mélyen tisztelt höl-gyeim! Történelműnk sokat és emlékezetes dolgokat beszél Mátyás király úgyneve-zett feketeseregéröl és annak dicső tet- mellékén alapithalják meg családi körüket, s unhatják fen éleluketa,létérti küzdelem"-nél. Itt fésikelnek,s szerzik táplálékukat tájit és iva ■ dékaik számára, mely működjüknél hathatós — a i.élkülftihetleo támogatóul szolgál a fede-zésre felette alkalmas magas és sürü vilinövény-zet, melyek mellől váratlanul térhetnek a mit sem sejtő prédára, s könnyűszerrel ejthetik ha-talmukba. Vadászati módjuk sokban s baglyokéra emlékeztet; leginkább hajnalban vagy korán reggel, — és késő délutántol ezt hajnal végéig vadásznak. A préda- felkutatásánál rendkívüli ügyes-séget fejtenek ki; buzgóságuk és kitartásuk bá-mulatos. — Rendkívüli előnyükre szolgál az esteli és hajnali vadá\'satnál éles hallásuk, a melyéé ugyláuzik nagy súlyt fektetnek. A legcsekélyebb neszről vagy zörejről — képesek az illető állat hollétét kilesni, s szám-tani pontossággal föl is találják. Főleg kiaebbi s könnyen megkerithető vizi s mocsári — de meséi madarakkal is táp lálkoznak, azonban a vizi szárnyasok költési ideje alatt kizárólag esek tojásait és ivadéltait pusztítják; miáltal nem csekély karira van-nak a vizi vadászatnak, melyet csak némileg ellensúlyoznak azon csekély haszon iltal, me-lyet őszön át folytatott egérvadászatnak okoz nak. — (Vége következik.) teiról. De ha a múltnak eme jelenségére önérzettel tekinthetünk vissza, — mi, kik az örök béke itnái\'ói vagyunk — nem kevésbé lehetünk büszkék amaz el-ragadó szépségű fehér seregre, mely a legkedvesebb hadvezér a dicső zászlóanya vezetése alatt mai ünnepélyünk egyik leg-kiválóbb díszét képezi; — büszkék ama kedves hadseregre, melynek katonái nem támadnak öldöklő fegyverekkel és mégis győznek, mégis viadalmaskodnak; s dia-daluk eredménye nem a halál, hanem a legboldogitóbb élet és a legószintébb béke, melyet a győzőnek ártatlan angyalisága teremt. — Ezért a legkedvesebb hadse-regért, a koszoruhölgyek diszseregeért, eme-lem poharam és azt kívánom: legerősebb fegyverük az angyali ártatlanság, a szen-deség, az erély legyen; diadalvágyuk ala-csony hóditásvágygyá el ne törpüljön; bájuk s diadalkoszorujuk soha el ne her-vadjon, számukra édeni boldogságot s örömet biztosítson; s mindéhez még azt kívánom, liogy a kedves szép hölgyek még igen sokáig éljenek.* Gózony László poharat emelt a zász-lóanyára, Eabovszky törvszéki bíró a höl-gyekre, Varasdy ügyvéd Körmendről Báró Bánfay tüzolt, főparancsnokra éi Ko-vács Károly a helybeli csapat parancs-nokára — s még többen igen szép, s szóvirágos pohárkö-zöntések mondattak. Sémethy Ignácz vasvári kör-Jegyzőnek, mint a vasmegyei községi és körjegy-zői egylet kiküldöttjének jelentése a köz-ponti jegyzői egyletnek Budapesten a vármegyeház nagytermében 18?9-ik évi augusztus hó 22én megtartott évi rendes közgyűlésről. Tisztáit Kartáriak! A községi és körjegyzők központi egylete folyó évi augusztus hó 22 én Urtá Budapesten a vármegyeház nagytermében évi rendes közgyű-lését, korul-belUl 100 egyletiUg jelenlétében. Kaücza János elnök melegen üdvöséé a közgyűlés tagjait s felolvasta évi jelenlését, melyben élénken panaszolja azon közönyössé-get, melyet a tagok az egylet iránt tanúsítanak. Az egylet 800 tagja közBl csak 219 6-zette be as évi 2 frt. Ugdijat. minek köretkfts-tében az egyletnek aoyagi tekintatben is nehéz-ségekkel kell küldenie s a buzgalom az egylet iránt folyton csökkenni látszik. Az utolsó köz-gyűlés batározaU alapján megkezdetett a köz-ségi s körjegyzők országos névtárának egybe állítása, azonban ez ív többfele akadályba Ütkö-zött, de remény van arra, hogy a névtár még eaen évben elkészül. Az egylet pénztárába múlt 1878-iki é> végéig befolyt 837 frt. kiadatott 528 frt. 80 kr. s igy a pénztári maradvány 308 frt 20 kr. A hátralék követelések legnagyobb része bebajt-hatlan (gyanttólag ason okból, mert midőn az egyletbelépésre aláiratkoztunk, az orazigos központi jegyző egyletbe véltük magukat alá-írni, — fájdalom azonban, hogy aa országos csim fnlvótele a nagyméltóságu m. k. Belügy -ministerium által nem engedélyeztetett) mind a mellett elnök nem javasolta az egylet feloszla-tását, szem előtt urtva azt, hogy mily nehéz volt a községi és körjegyzőket a csak kezdetle-ges egyleti működésre is megindiuui, s re-ményli, bogy a ta^ok buzgalma folytán az alspssabályok terveseti módosításival az egylet virágzásnak fog indulni s e czélból buzdító sza-vakat intézett a közgyűléshez. Ezután a napi-rendre tért át az ülés, B az 1878/9 zárszám-adás felügyelő bizottságának a felmentvényt kiadu, és a feuu álló alapszabályok módosítá-sát, ugy, mint ast a választmány pártolőlag előterjesztette, a közgyűlés nagy többsége elfo-gadu. A közgyűlés határozaU értelmében a választmány felfogja szólítani a már létező me-gyei s járási egyleteket, nyilatkozzanak az iránt, mennyiben hajlandók a módosított alap-szabályok értelmében az egylethez csatlakozni ? A jelenkesések szerint fogna azután az egylet megalakulni. Egy szakkozldny szerkesztésére Dobosy István maglódi jegyző egyelőre minden dij nélkül vállalkozott, melléje azonban Kalicza János, Kuncze Imre és Vágó Ferenci községi jegyzőkből szerkesztő bizottság állíttatott: alap-irányának megállapítása czéljából. A lapkiadásával pedig Kauthmau Fri-gyes budapeati könyvkiadó bízatott meg. A Bsakköslónyt az egyleti pénztár évi 300 írttal f\'igja gyámoliuni. At 1880 ik évi költség előirányzat kővetkezőkben állapíttatott ZALAI KÖZLÖNY TIEZNNYOLCZADIK ÉVFOLYAM meg 1878-ik évi pénztári maradvány 308 frt. 20 kr., tagdíjhátralékból 91 frt 80 kr. folyó tagdíjakból 400 frt. összes bevéíel 800 frt, ki-adások szaklap fenntartására 300 frt. 1 ső jegyző tisztelet dija 50 frt. Pénztáruoké oOfrt. Pályadíj 100 frt. vegyesekre 250 frt. — összes kisdás 750 frt. pénztári maradvány \'"hát 50 frt. Kzután Goldslein József kismartoni é« Magyar Klek nagy czonki jegyzők Által a jegyzők magán ügyködése tárgyában beadott inditvAnyok mel-lékletei olvastattak fel u. i. Soproumegye tör-vény ba;óságának a kepíÍBe:úhnzhoz intézett eme felirata. Mélyen tisztelt Képviselőház! Megyénk jegyíöi egylete az •/. alatti kérvényt intézte hozzánk, melyben felkért, miszerint a magas képviselőháznál a köttégi é« körj«gyzők magán ügyködési körének törvényhozás utján leendő szabályozását kieszközöljük. Tekintettel -arra, miszerint a községi éa körjegyzőknek mint » nép legközvetlenebb, de a mai visszouyok •zerlnt képzettségüknél lógva is hivatott tanácsadóinak e tekintetbea megha-tározott ügykörrel birui kell, tekintettel arra, hogy a népérdeke i» megkívánja, hogy cseké-lyebb jogügyleteit lehetőség szerint legnagyobb költség kíméléssel a községben kölheseu, te-kintettel arra, hogy a jegyzik általában oly csekély dijszlatásban résíesiltetnek, miszerint hivatalos működésük jutalmából életüke: alig tengethetik, és má« kereset forrás nyitása nél-kül alig fogunk alkalmas községi és körjegyző-ket kapni. — nem zárkózhatunk el a jegyzik ezen méltányos kívánsága előtt. Igaz ugyan, hogy a jegyzői magán teen-dők tárgyában több minisleri rendelet jelent meg, de mindezek oly általánosságban szerkeszt-vék, miszerint azokat a zugirásjat vádja alól annyival kevésbé képesek menteni, minthogy a bíróságok az ily. rendeleteket, az Ügyvédi rend tartásról szóló törvény ellenében figyelembe nem veszik, és a kouégi s körjegyzőket bár mely f-.-ljeienlés alapján is a zugirászal kihágá-sában elmarasztalják. Az adott viszonyok közt a jegyzők egy-része a magánjogügyletek, mint például bérleli adásrevési, kölcsön s. a. t. szerződések szer-kesiiéstől tokélyetesen viseza vonul, és igy a falusi nép félvén a kir. közjegyzői vagy ügy védi közbenjárás költségeitől, ügyleteit írás nélkül köti, és igy esetleg magát károsítja, másrészt pedig a jegyzők kénytelenek szabály rendeleti-leg ée miDisteri rendeletekkel megengedett te-endőiket oly titokban végezni, bogy ez által magukat alázzak le, a népnek pedig titkolod lá.ukksl rósz példával szolgálnak. Ezek szerint tehát a községi és kórjegyzők magán iigykö-desi körének törvény általi szabályozása ok vet len szükséges lévén, tiszteletteljesen kérjük • ír elven tisztelt képviselőházat. Kegyeskedjék a magas kormánynál oda hatni, hogy az irányban mielőbb törvény javas-lat terjesztessék a mélyen tisztelt képviselőház elé. Kelt Sopronban 1878-ik évi májnsbó 1 lén tartott közgyűlésében itju Hannibál József t. k. főjegyző. Kedves barátaink és atyánkfiaí 1 A községi és körjegyzők magán ügykü-dési körének torvény utján leendő szabályozása végett á magas képviselőházhoz intézett kér-vényünket van szerencsénk afivea pártolás vé-gett, hazafiui üdvözletünk mellett át lenni. Kelt tiopronmegye közönségének Sopronban 1878 ik évi május hó 11 én tartott közgyűlésé-ben itju Hannibál József s. k. főjegyző. Ennek felolvasása útin a kösgyuiés szűnni nemakaró éljenzés közt Sopronmegye törvény hatóságának forró köszóuelet szavazott, azt jegy-zőkönyvileg megörökíteni, erről a törvényha-tóságot értesitetni, az összes törvényhatóságot pedig hasonló eljárás és pártolás végett felkérni határozta. Felolvastatott továbbá a nagyméltoságtl m. kir. belügyminiateriumnak ,a kötaégijegy-zők elleni zugirászkodás miatt emelt panaszok elhárítása czeijábóli felfolyamodások következ-tében a nagyméltóságu m. k. Igazságügy minis-tóriummal folytatott tárgyalások alapján hozott következő tartalmú" leirata. 21454. Magyar kir. Belügyminister. Sopronmegye közigazgatási bizottságának Sopronban. A lolyó éri február 8 án 51 sz. a kelt jelentésre, mely mellett a megyei községi jegy-zői egyletnek az iránti folyamodványa terjesz teleti fel, hogy a községi jegyzik ellen zngirás*. kodás miatt emelt alaptalan panaszok elhárítása cséljából a községi jegyzőknek magán ügjkő dési köre a törvényhozás utján vagy rendeleti-leg halároztaasék meg as tüzetesen körroneloz-tsasék — az igazságügyminister úrral erre vo-natkozólag folytatott tárgyalás alapján a követ-kezüket válaszolom. — Az 1874 ik évi XXXIV ik, L ez. 39-ik § aában a zugirással fogalma és a büntetés ha-tározottan szabályozUtik; — aa idésatt U oa. 113-ik § iában adott felhatalmatás erejénél fogva 1876 ik évi april 1-én 2963 s>. a. kelt igazságügy miau tan körrendeletben, pedig ki- mondatott, hogy az üzletszerű zugíráazat miatt telt panaszok a kihágásokra fannál ló eljárás szerint, és azon királyi járásbíróság által tár gyalandók, a melyek területén a panaszlott la kik, vagy a mennyiben ez megállapítható aem lenne: a mely járásbíróság területén a zugirá-szst cselekménye elkövettetett. Ezekből folyólag nem tartom szükséges nek, hogy a zugiráazat miatt s községi jegyzők ellen emelt alaptalan panaszok elháritása cséljá-ból intézkedés tBrténjék; mert egy réazt azugi-ráasati cselekvény fogai masa büntetés a törvény által szabályozva van, másrészről pedig mindeo egyes conoret esetben a bíróság van hivatva annak elbírálására, vajjoD a kérdésben forgó cselek vények a zugirászat tényét megállapítják e vagy nem ? Ugyanezen okok miatt az s?m célszerű sót lehetetlen is a községi jegyzők ttgykiMési körét a felektol nyert megbízások elfogadhatá-sát illetőleg rendeletileg meghatározni és tüzete-sen körvonaloani. Csélazeruletlen a községi jegyzők ügykö-dési körét tüzetesen meghatározni, mert a bíró ságnak kötelessége a törvény értelmében eljárni s a mint azon meggyőződésre jő a bíró, hogy valaki a nélkül, hogy ügyvéd a feleknek bíró-ságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzlet szerűen folytatja, a sanctionált büntetést reá fogja róni még ax esetre is, ha a kibocsá tatní kért rendelet meghozatnék is, mivel as .üzletszerűen" oly fogalom, melyet elvontan meghatározni nem lehet. Ez az eljáró bíró által minden egyes concret esetben, megbírálandó és itéletileg eldöntendő. De lehetlen is a községi jegyzők ügyködési körét részletesen körvonaloini azon oknál fogva mert a mindennapi élet követelményei oly vál-tozatosak és oly különfélék, hogy egy randalet köretébe a nélkül, hogy bizonyos elvek mérv adókul fel ne állítatnának, a községi j<-gyzők által teljesíthető munkálatok fel nem vehetőkés fel nem sorolhatok. Arra nézve azonban, bogy általában mit szabadjon a községi jegyzőknek végezni, és hogy ők mely ügyekben járhatnak el a nélkül, hogy zugiráazoknak tekintethetnének, útmutatásul a következők szolgáljanak Zugirássatnak akkor tekintetik a felek képviselete ha ez bizonyos egyén által üzlet szerüleg gyakoroltatik, valaki mások nevében és érdekében többször jelenik meg a bíróságuk vagy hatóságok előtt a nélkül hogy különös viszffoy, mini például rokonság, gazda tiszti mi noség létéének köste éa megbízottja kost, s ha a képviseletit fizetés mellett teljesítvén, ezt kereset forrásul használja. Ezen működéstől, tiltja el aa 1874-ik évi XXXIV-ik t. ez. 39 ik §-a mindazokat a kik nem ügyvédek, az ily működés tekintendő zugirászatnak. Nem tekintetbetik tehát zugirászatnsk, és aí idézett törvény alapján nem szüntethető meg a magán ügynökök vagy köteégi jegyzik azon működése, a mely szerint magán teleknek peres éi nem peres Ügyeikben díj mellett tanács csal szolgálnak s a magán felektől nyeri megbí-zásokat, ha ezek a bíróság vagy halóság etótli képviselet tényét magukban nem foglalják díj mellett teljesitik. Az előlidézelt jelentés csatolmányait a közigazgatási bizottságnak oly felhivással kül-döm vissza, hogy a rendelet tartalmáról, a megyei köaségi jecyzői egyletet folyamodványának kés besilése mellett értesítve. Budapesten 1877-ik évi juniut hó 18-án Tisza s. k. Esen fentebbi leirat egész terjedelmében tudomásul vétetvén, a közgyűlés által kimondatott, hogy az egyes jegyzőkön e tekintetben ejtett sérelmeket magá-évá teszi, s ezeknek orvoslásában el jár. A közgyűlés továbbá Vágó Ferencz egy-leti jegyzőnek egy feliralit fogadta el, mely az onsággyslethei intéztetik a jegyzői szigorlatok szabályozása ^hugy a vizsgáló bizottságok szak férfiakból alakittaaanak és a képesítés aí egész országra kiterjetstessék) a jegyzői Síelésnek népesség szerinti arányosítása, a nyugdíj intéz-ménynek a hol még nincs éleibe léptetése s álla-mivá létele tárgyában, ugyan éten feliratban fog egyszersmind a magán ügyködésre vonatkozó kérelem is előadaini. A leköazönés folytán üresedésbe jött II od alelnöki állásra közfölkiáltásaal Mohaupt Mihály oszterni jegyző Torontál megyéből, elhalt Juth N. választmányi tag helyébe pedig Firtl Nándor nagyperkótai jegyző Fehérmegyéből választa tak meg. — Végül az elnök a névtárügyben terjesz-tette elő részletes jelentését, melyből kitűnt, hogy az ideig még csak 30 megye réstérői gyttj tettek egybe as adatok: a még hiányzó adatok beszerzése tekintetében a közgyűlés ujabbi sttr-gelő intézkedések tételeit halárust*. Az egylet a névtárt saját költségén fogja kiadni, és pedig évenként naptárral kapcsolatban. Az Illés végén többen, s különösen Köröasy János aradi község jegyző az egylet ügyének előmozdítására alk almás lépéseket indítványo-zott. Elhatároztatott, hogy aa alispánok megfog- nak kerestetni, hogy az egylet czéljátelőmozdí-tani szíveskedjenek s a jegytőketjerre bnzditsák. Legvégül a közgyűlést Földváry Mihály Pestmegye alispánjánál a nagyterem átengedé-sét, kiküldöttjei álul kössöote meg. Fentebbiek után 3-ad izbeni kiküldetése-mért s a bennem helyezett bizalomér köszönete-met nyilvánítva honfiú üdvözlettel maradtam. Tisztelt Pertársaimnak. Vasvár au?us«tus hó 25 én 1879. Kész szolgája NÉMETHY IQNACZ vasvári k&rjegysó. Helyi hírek. — A toronyórák rendetlen járása miatt általános a panasz, hogy mily mérvű botrányt idéz ez eló, jövő számunk bővebben szól. — Ongyilko»éág. Auerbach Frigyes kia-kanizsei lakatos, 08 éves, 1848-ban honvéd volt, mnlt szombaton azobaajtajának sarkva- sára akasztotta fel magát. Issákoeság folytán történt elszegényedés vitte e borzasztó tettre. — Három helyen is volt tűz szept.6 án Horváth Szent-Miklóson egy ház melléképüle- teivel, Galambokon egy pajta és takarmány, Hibáidon pedig az uradalom magtára égett el, 4500 ft kárt okozott, a szomszédos Uozenberg ma- jor is leégett, mely azonban biztosítva volt. — JUegyegyiUéten árvagyámi pénz- tárnokká Máyer József, számvevővé Raj- ky Miklós, Mayer helyébe Horváth Bálint választatott meg 8 szótöbbseggel Koaáry elle- nében. Nagy és Kis-Kanizsa kött létrejött egye- lési szerződés pártolólag a minisztériumhoz fel- terjesztetík. A jóvó évi költségvetés helyben hagyatott. Dr. Dietrichstein Dáv id főispán ur által megyei tiszteletbeli föovoesá nevezte tett ki. — — Sajtóhibák. Lapunk múlt számának első csikkében legszegényebb erkölcsi munkása itól legszerényebb, pláne tanszeren megengedheti helyett „meg nem engedheti,* s értekezéseiért h. étkeiért olvasandó. — Örömmel értesülünk, hogy a pesti katb seminarium puszta-kápolnai uradalma, részéről Legény János hazafias érzelmű ispán as uradalmi kormányzóság beleegyezésével Sse- gedváros szépítésére hároméves 500 nyárfa ét 500 akáczfa ültetvényt ajánlott lel, mely még az Asz folytán rendeltetése helyére küldetik. El ismerést szavazunk a nemes intézkedésért; ör- vendünk, hogy Zalamegye ily módún is hozzá- járul a kedves alföld kiesbitésére. — Dr. Horváth Károly zala-eg>r- szegi apát>plébános felköszöntője a Deák-dísz ebédej. Zala Eegerszeg városa ily megható ünnepélynek színhelye még nem volt, s nem is less egy könnyen. A város örömének és lelke- sedésének hirdetője vagyok, de bevallom azt is hogy a leghóbb halaérzet uralma alatt állunk a hogy városunkra egy szivemelö kötelestég há- rult- Teljesíteni akarom e kötelesség egy pará nyi réssel, midőn tek. Zalavármegye bizottsá- gának ezennel forró köszönetet mondok varo- sunk nevében aaon az egész megyét megtiastelő s városunkat végtelenül megörvendeztető nemes határozatáért, hogy itt Deák Ferencinek szobor emeltessék. Köszönetet mondok a bizottság mélyen tisztelt, s páratlan érdemü vezérférfiá- nak Qiavina Lajosnak, ki fölkelté az eszmét kösiöoetet mondok azon férfiúnak, ki megér- demli, hogy e megyében tisztelje mioden ész, saeresse mioden ssiv, megyénk slispánjának, a szoborbizottság elnökének, ki bámulandó buz- galmának melegével aa essmét odáig érlelte, hogy mai ünnepély bekövetkezhetett, t ki a mai üunepélyen mint egy második művész még szebbé tette azt, mit a szobrász ügyesen készí- tett, mert szellemének szinaranyával bevonta a szobrot. Ezen szobor Zala Egertsegnek szeme- fénye, büszkesége leend, szent kötelességének ismeri őrködni fölötte, bogy nemzedékról-nem- sédekre idevezethease fiát a zalai msgyar, s itt mint egy ssentély előtt tanitaa meg őtet: hogy miképen legyen híve a királynak, tisztelje a törvény méltóságát, miképen szeresse, sszeplőt- len jellemmel, önzetlen odaadáasal miképeo szolgálja basáját, Jeles történetírónk Szálai László leírván uralkodását aeent Ist7án király- nak, s elmerülvén századokra hiható nagy al- kotásaiba, a tisztelet érzetétől elragadtatva mintegy égre emelt szemekkel felkiált áhítat- teljesen: ,Ave magna anima." — Zalának fiai, kik összegyülekeztetek, bogy szobrot emeljetek a halhatatlannak, kinek nevét a szoborra vet- tétek, a dicsőült szellemek örök hazájába küld- jétek egy üdvösletet Zalavármegyéból s mond játok el velem: ,Ave magna anima* Régen, igen régen tdrtént, a mit még mondani akarok de följegyezte híven a történetírás. Syracuaa piaciára kilépett egy herold, és hirdeté a nép- nek : Timodemoss fia Timoleon meghalt, orszá- gos költségen temet* el ótet a háladatos állam, s azt is elhatározta, bogy néki emléket emelend s minden esztendőben egy ünnepet szentel, mert ő volt ki megszüntetvén az önkény uralmat, al- kotmányunkat és törvényeinket visszaállította .... tartsák üsnteletben nagy nevét pol- SZEPTEMBKR 11-én 1879 gárok örökké.* S e szavak\', melyeket23 stásaá roppant távolában kimondott egy görög, rokon-szenves viashangot keltenek ma egy magyar lelkében; mert azt mondom én is amit sf herold: ,ó volt ki megszüntetvén a* önkény-uralmat, alkotmányukat és törvényeiket listás állította; tartsák tiszteletben nagy nevét a pol-gárok örökké.". Innen-onnan eser éve annak, hogy honfoglaló őseink államot alkottak e föl-dön. — „Mélren minden hantot magvar Tér SotQsOtt S mind«D faszái folstl magyar smetlem viraszt.* S moit ezer év múlva átkiáltanak et or-szagba kaján ajakkal a hamis próféták : életed-nek második évezredébe nem fogsz behatolni mélyen, elseper az enyétset viharja gógóa fenn-nejásó, de elaatnyult magyar. Deák szobra mel-lől mi vimtakiálltunk: nincs rá emlékeset, hogy elaatnyult faj,mely hanyatlásnak indul, nemtett volna valaha magasztos jellemet, szel-lemi nagyságot. Nemzet, melynek kebeléből egy Deák született, nem beteg nemzet, ■ nem halni késrülő, ereiben annak még tetterő szik-rázik. Az erős meggyőződés hatalmat kölcsönöz, mely akadályokat dönt, véezeketelhirit. Legyen azért mindnyájunkban rendületlen a hit, hogy e nemzet élend évezred múlva is, s akkor is hirdeti tiszta dicsőségét aaon férfiúnak, kit mi ma tisstelttnk. Mondom a költővel: .Virágosaik SrSkké Áldásban » Laaa SQzdS sreny ■ igasftág; Legren hív támiaza 1" S mondjátok el velem a rövid de tartalom-dus imát, Deáknak imáját: ,Az itteni gondvi-selés őrködjék Magyarország fölött. Éljen a nemzet !* — lUhtld hirek A Tiszát vizsgáló 5 külföldi szekértő 20 ezer frt. dijat kapott. — Junák cs. püspök Balaton füred legidősb ven-dége meghalt. — A ciárt légbe akarták repíteni, tettesek elfogattak. — Szombathely városa as újvárosház építőjét Hanssmann Alajos díszpol-gárrá választotta. — A magyar lótenyésztési bizottságtól Anglia 320 lovat vásárolt. - Jó-zteffy Rafael Amerikába utazott. — A zulu király megbódolt. — Győri törvényesek elnök-nek Martonfalvay Elek kaposvári tor. széki el-nök lett áthelyezve. — Ki nyert. Budapest Szept. 6-án: 1, 41, 10, 62, 15. Lincz , , 38, 7, 39, 72, 35, Triest . , 43, 36, 68, 56, 69. P&plrszeletek. — tUsoi-Tiráfxás. Efv kedielt s férjétől sl-vált mfiveRZoS nj friivre akart lépni. Barátai ast kérdezték tőle: hisz-e a második asereiemb«n ? — , Veu-« Oa már csokrot ? vissoozá az elvált pacsirta. — V.tteai. — .Kitt volt?" — Ig.n — .3 ha .Ifa- gyott?" — Újra vettem. — tUgr-e, es is édes volt?* — E> aaután a «loMüa. A kulisstzák kost A tincs hBlgrei nagv ír-deklSdissel beszélik egymásnak kollegájuk, Rruiko nagr szarelmét a fiatal Aladár iránt. — Ssereti, mood as egyik, imádja, bolondul érts, nem hagvja el agv pillanatra sem, szoraj valódi paradicsom es álatok. — És mióta tart ei igv? kérdi egy barátai nem mlndsn magiepetea aálkti. — Mióta t - Holnapután három napja less 1 Vasúti menetrend. A buda-pesti idómuutó óra szerint, Inslnl Kanliuáról Vonat Jtswa; saáa Ura Paro. Id8 XOÖ Bsa.k, Mobaea^osskoTár • Piaajiha 4 <8 rsggs 215 , . . , a 30 salat 318 Bada-PMro <H rafa-a !0i S < dalát 104 U M astva iUBieabe(l>a.e»batb<l;, Otos-Ujkaiv hli)5 8 refg.1 301 . 11 48 aatve SIS Sopronba S 38 derat. SO3 Trintbe is Frágerhofon keresztül \' Qrács e. Bécsbe 4 56 regfel Ml Triestbe es Prigrrbofoo kerasstfll Grácz is Bicsbe 2 47 déla*. Érkesik Kanizsára *osua*<: 116 Esssk, Mohács, Dombóvár s Fiumieol 1 41 dilnt. S"J« . , . , 11 11 értre SU3 Ruda-Pastrol 4 90 reggel 301 S 5 delUL 211 9 44 estre 314BaeabSI(Suabask. Bs»Ujaal7)M8110 27 astve 303 „ „ . .46 remi 163 Sopronjbdl 11 53 séfet JU BieabSI Qnica, Halkor,, Fragavhsf (alll 4 12 reggel iUt Trieaat- is B.oebíl Uarborg, Pragsr- sof felíl 1 21 delot. ■HA Triesat- is TllUokbíl Prágm-boí fsltl 11 — eatve Marbnrcba osaüakosáa Villaeb as rraaoeafestboi • . , , r*iaoe»efestb61 Felelés szerkesztő: Bátort UjM. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. SZEPTEMBER 11 *» 18W. / ooocooooooooocoooooooooooooooooooooooooc ooooooooooooooooooooooo Hirdetmény. Az osztrák-magyar bank itt újonnan felállított fiókja 1879. szeptember 16-án takarék pénztár-utcza 3. számú (uj) ház első emeletében lévő helyiségekben meg fog nyittatni. Ezen bankfiók bankképes váltók, értékpapírok és különféle szelvények leszámítolásával, továbbá : alkalmas értékpapírokra adandó kölcsönnel, nemkülönben Nagy-Kanizsa és a többi bankhelyek között bankutalványok kiál-lítása és beváltásával, Nagy-Kanizsa vagy más bankhelyeken fizetendő alkalmas váltók, kölönféle szelvények es ér-tékpapírok bizományképeni behajtásával, valamint bankjegyeknek bankjegyekkel való kicserélésével, s egyelőre? — a rendelkezés alatt álló készlethez képest — ezüst pénznek bankjegyek iránti egyenértékben (al pari) való eladá-sával is — fog foglalkozni. A bankfiók egyszersmind fel van hatalmazva, az osztrák-magyar bank részvényei, ille-tőleg zálogleveleinek lejárt, de egy évnél régebben esedékessé nem vált osztalék-, illetőleg kamat-szelvényeit kifi-zetni, továbbá bank-záloglevelek, állampapírok és egyéb, árfolyammal bíró értékpapírok eladására és megvételére megbízásokat elfogadni, Bővebb felvilágosítások az alólirt bankintézet hivatalos helyiségeiben nyerhetők. \' Kelt Nagy-Kanizsán, 1879. évi szeptember 8-án. (923 1—3) OSZTRÁK-MAGYAR BANK Nagy-Kanizsai fiók intézet. ooc OTTÓ FRANCZ. eiég. különlegességei Bécs, Mariahilferstrasse Nr. 38. Csiumár SfeAtóctt királyilag kizárólagosan ^^?!9S5JjjpÍfef5**\' szabadalmazott PCRITAS hajifjitó-tej. A Pirítás nem hajfesték, banem tej szerű folyadék, mely majdnem azon csodálatot hatással bir, hogy fehér hajat raefjifiíLaaL, ixax lassankint még pedig legk«*fbb tizeatégy Mp alatt ama «iot Tinsudja, meljlyel eredetileg bírt! Egy palaezk .Pariti.\' ára 2 írt (vlkflldéanél 20 kr. költtíg.) H évirág. Egyetlen s*épit5«zer sem T«r*enyezbet kitöoőzég és jó hati*ra a ^hovirájfgal". Olajos üdito alkati ésiekböl elöillitv*. eltirolit eseo ■*er rövid idd alatt weplSt, majfoltoWftt, bSratkákat, bSrpatUnásókat »tb. is az arctböroek fénylő fehér»ég«t, üde él finomságot köIcsönQs. Legjobb Tédsser az Sszi «■ téli zord 1ereg5 behfctáza elleo, azért nél-kfllözhetlen n5i szépitősser különösen a farsangban, ára 1 forint. T>éoii pipare Hspar Szent-György rirág, fehér «• rosta ixinbeo, a bő--"rön tartói ét iáthatlzo, jÓeigára a legkitüoSbb minőségű A riaiport leginkább a folyékony ■sent-gyOrgy-rirág huanálata ntio ajánlhatják, mi az arcsszianek fftitttnS gyengéd 6nosuigot kölcsönöz. Egy dobos ára 60 krajemir. TírMuUM »« egjeduli iier a iitkil ui)nté«\' ei pubin tartatira, mia-udén Miroasig hitrahagyiaa nélkal, irt egy palaczknak 80 kr. n tlBiM 8*arTastnarha-hajk»fi6cJ orvoai atatitÁs iieriot kérattre, a baj aépitétre él fenntartiaira, megór a hajbullati korpaképaMsttíl | *• eröaiti a hajbSrt, in egy nagy tég*lrn>k 1 frt 50 kr. fktt-olaj »"d oiobíjMl foodoixn kéjlitvt, aton kitűoí talajdonaig-^\'(al, hogj a fehér, Sgs és v?rO« hajnak «J7 UrmilxtOnek láU.O •Atét tzint köktOnös, ára egy nagy palacsknak 1 frt. T ft Imát igen j«le» uakil-nSveaztö, m»}jlj»l ft ttakilt igái n4p -■^fekete, barna, ngy nőkire lehet fetuii. F.k«« rágj .01«tb«rna b«j-ail a La Jenné igen eséltserQeo alksjmaxkató, ira egr levélkénvk a boasi tartoi^ral 3 frt. TTruJa (h«jtie>.) kitBnJ hatilaal a baj í« hajböm, a kigöiílfett elö-^•egiti, megSría a korpa k4pxűdi*tSl é* fakadiaoktól, eiSmoadi^a a bajnürait kttlönOien kiallott betegiegek <">"\' »■ "■ \';i>n«, kimlS, gjer-m«kig7 stb-> ftra eg7 nagy nalacxknak 1 frt 60 kr. írtM, g7<^g7er«jQ iiiJTÍi roai »&g eltivolititira. readkÍTul jói-éi aditt batiaul, ira egj palaeaknak 1 frt VO kr. talMi minSiégben PT&QW Bétt lyifynt- réu aratl. (853 18—26 oooooooooooooooooooooo Wajdits József könyvkereskedésében Nagy- Kanizsán, e£y J0^ oskolázott ifjú gyakornokul, kedvező feltételek mellett felvétetik. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO dl Dr LEJOSSE > Pirit. RAVISSANTE A t. Mlíyyiláoat egyetlen ártalmatlan bómépito szere, íi axoc j«l<*t tnUjdonaÁg^al bír, bogy & bSrtterre ■Mblti l|, felfrlttltflef hat :.nnik működésére foko ^6 elteto befolyiw*! bir. A 1-gdicsÓbb toilette-ner ■isfien hölgy laátnára, mely minden bórbetegiétt^t eltávolít s a bőr színit fiatalítja és népi ti. Hint li-gyit<&>, b5rfejlesztő-«zer mindeo zsíranyagot és olaj-filét fÖlQImnl, miután a börtrendkivül bajlékonyDyá, éhérré testi Nagy Öveg ára 2 frt. 50 kr. kis üreg | frt. 50 kr. SAVON RAVISSANTE t Icgkedvartabb aipera-azappu ■ bSrazia tzipitéaére és javltátira HaaxnilaU Dtán a bSr btraMiytlaa lp» és igen kellemes illatot (891 9-») tart meg. Egj dobooal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr. Vslódi aiinSsigben kapható a ktoponti főrnktirban. Rchwarz Henriknél Bndapect, mmtank^nit 10. st- K&gy-K&niisáa : Práger Béla. nr gyógyuertiriban. SnftaM • Kovács Alkart •■ Bireuy Király urak lyóirntertiríbin, IJEBRECZENBEN : G-ll Múdor it Dr. Rnlích ek T. Emil nrak g;6gy»ertárib»n. K0LOZ8VÁBTT Vftleattm A. gyógyaz. ét nagyobb gyogjtirakban. xxxxxxiuotxxxxxxxxxxxxx Bérbeadandó korcsma. A reszneki uradalomhoz tartazó korcsmáltatási jog Zalavár megyében fekvő Résznek községében jövó évi január hó 1-tól fogva bérbeadandó. Van hozzá elegendő lakás és korcsmai helyiség, boros pincze, mészárszék, egy bolt, 8 lóra való istálló, lábaspajta, konyhakert, 3 hold szántóföld és 3 hold szénatermó rét. A közelebbi fölté- telek megtndathatók. Bieg JÓZMf tiszttartónál (1. Resz- neken, n. p. Alsó-Lendva.) (921 1 — 3) XXXXXXWXXKXXXXXXXXXXXX Fontos a szabómester uraknak. Azon szabómester urak, kik gazdag minta-ralaszt-tékofc a legújabb és legdivatosabb gyapjú szöTetekből. gyermek és uri-öltönyöknek. kiiánnak, sziveskedjenek czimflket 60nzberg JánOS posztó kereskedésébe Grázía (Sujerország) beküldeni. A minta könyvek bérmentesen küldetik, a reá kö-vetkező megrendelések gyorsan utánvéttel teljesittetik. Árak legolcsóbban. (918 3—6) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Prima\'Laibachi savanyu ká-poszta és répa hordóba 25, 50, 100 és 200 kilogramm legolcsóbban kapható Mattersdorfer . H.-nál Laibachba. (922 1—3 iiniiiiiHiiimum Zalamegyébe, Alsó-Páhokon 10 drb. válogatott fejős bival szinte juhászatb szüksé-ges birka szer, eladandó. (920 2-*) mnntimmnmmm:::: Nagj-Kanizsán, nyomatott a kudó laptulajdonos Waj dits József gyorsaajtóján. |
