* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 484.73 KB | |
| 2006-06-06 12:47:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  643 | 2556 | Rövid leírás | Teljes leírás (57.81 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. szeptember 28. 78. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. FAGF-SAÍÍM8A, 4879. sseptember 58-án. Tlsennyolciadll érfolffun. 1AU» mtlastl részéi F ./ illető koaJ«s>iaT*k • \', BOW u?ifi r*»ét U1MS koil*mtn;ek paiif • kiadóboz btraisaAve intéoadSk: NAGY-KAHS8A 10 *f ír******* « baaákos pstitsorban 7 aásodssor 6 i minden további sorért 5 kr. STTLTTÉKBEH soronként 10 krért vi- tetnek fel" \'■ zjaestárí iUeték mindea l t-yes hirdetésért klioa/ 30 kJ gaeWndB. I líí^^iíoT hely.atéiágának BénDMiteUao Irnslsk. csak ismert mankatár-saktdl fogadtatnak ti. ZALAI ROZLOIY UUsfaatok TÍSSSS J kaldetask. ÖZLON előbb: .ZALA-BOMOQYI önk. tűzoltó-egylet", * .n.-kaniissJ kereskedelmi • ipartant", „n.-ksjüzaai takarékpénztár*1, ■ .lalazz egyel általaim Unttéte* « n -kaaiuil klsded-aeteli egyezőiét\'*, ■ soproni kereskedelmi t iparkamara n.-ki<iiual kulválazxtmánTa\' 8 több megyei és Tirosi egyesület UraUlos ertesltije. kétszer, vasárnap- s csütörtökül) megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás „Zalai Közlöny" hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére. Az utolsó ez évi évnegyed köze-ledvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek\' előfizetésök e hó végével lejár^ hogy azt megújítani idejekorán szívesked-jenek, nehogy a lap rendes szétküldésé-ben akadályok támadjanak. Vidéki előfi-zetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. Hirdetések gyorsan és jutányosán közölteinek. Kérjük t. közönségünk becses párt-" fogását s lapunk szíves terjesztését. Előfizetés, ár: okt. — decz. negyedévre . . 2 frt. okt. — mart. 1880 félévre . 4 , okt. — jun. , 3 négy. évre 6 , okt.-szept. , egész évre 8 , olt.-decz. , öt negy.évre 10 , WAJDITS JÓZSEF ..--,...... Főutcza Wlassicsház. A kereskedelmi világ a moszlim Leleten, azaz: Törökország, Perzsia és Közép-Ázsia életének rajza. Előadta: VÁMBÉRY ÁRUIN N -KUÍUAD 1879 aag 30-áo. Vámbéry, esti 8 óra 5 perczkor a .Szarvas* vendéglő dísztermébe lépvén, a közönség bárány éljenzéssel üdvözölte ünnepelt orientalistánkat, mely után előa-dását ekképen kezdé: Mélyen tisztelt hölgyek és urak! Mindenek előtt kegyes elnézésükért kell esedezem, hogy e tisztelt kör meg-hívását útközben kapván, fellépésemmel a társadalmi illem szabályait némikép sérteni kell, hogy egészen saloniasan nem tudtam megjelenni. Ezen mentségemmel kapcso latban állhat némikép azon körülmény, hogy felolvasásom tárgyává a moszlim ke-reskedelmi életet választottam. A nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképzö egyletétől felhivatva lévén a leg-jobb akarattal sem választhattam, volna más tárgyat, mint olyant, mely az ifjakat él tök napjaiban legjobban érdekli. — E tárgyról eddig elé részletesen azon terje-delemben, melyben én szólni fogok, még kevés íratott; remélem, hogy előadásom, mely több ujat tartalmaz, érdekelni fogja a t. közönséget. (Éljenzés.) ._- "Mielőtt a kelet kereskedelmi életéről általában szólnék, legyen szabad annak főbb mozzanatait előtüntetnem. — Mi a keres-kedelmet, jobban mondva Istenét szárnyak-kal lábán szoktuk képzelni, a keleten magától értetik, hogy ott éppen ennek ellenkezője van. — Midőn keleti utazásom-ból visszatértem, legelőször Londonba, Che apside Mombard Street ntezákba érkeztem; midőn a világkereskedelmet láttam, midőn azt a sietést észleltem, akkor jutott míg eszembe, hogy bizony keleten az, mit ke-reskedelemnek neveznek nem az, mert a keleti ember mozzanataiban lassú, észjá-rásában azonban gyorsabb mintáz európai; de testmozdulataiban nem, ő nála a test mozdulatai illemsértés. Az angol azt mondja: Time is monny azaz, az idő pénz; a ke-letinél épen megfordítva van. — A Korán azt mondja ■\' Al adseletun min es sejtan, ve ct teeni min al rahman : ,a sietség az ördögé a lassúság az Istené." — Már most pedig lassúsággal nem lehet tőkéket forgatni és kereskedést űzni, s ezért a keleti kereskedelem nem volt koránsem olyan mint milyen az európai most. — Erre nézve hibázott az eszköz, hibázott az ember is, hibázott* kereskedelmi szellem. — És látják tisztelt hölgyek és urak, mégis volt kereskedelme, mégpedig jelentékeny. Mintán feladatunk a rnoslim keres-kedelem, kezdem a kereskedelmi élet azon mozzanatát, mely Mohamed után keletke-zett Ázsiában. - Itt a kereskedésnek fótényezői voltak az arabok; ők voltak a cul turánakszóvivői, ő tőlük tanultuk annak nemcsak sokféle ágait, hanem a kereske-delmet is. — Hogy csak egy példát mond-jak : az angol ciphre a német Ziffer (al-gebra) innen származik. — Akkor az arabok nemcsak a kereskedelemben, hanem a mivelt-ség más szakában is voltak irányadók. — Akkor volt hires város Siraf és Kufa továbbá, Bagdad, Damaskus és Aleppo; ezek voltak a főpontok, melyekből a ke-reskedés kiindult és hatolt egészen Chináig. fis mesés dolgokat hallottunk ezen keres-kedésről. - Lehatoltak- a nagy falhoz; egész Chinát lepték el az egyszerű keres-kedők. — Hoztak baza selymet; azon az utón voltak, melyen a rómaiak és görögök voltak. — Siraf után Kufa nagy kereskedelmi város volt; elhatoltak egészen a Volgáig és Volgától egészen a fekete tengeren át hazánkba jöttek. — Az arab hitnek, kik minálnnk a 12. és 13. században még irányadók voltak a kereskedésben; a ke-reskedést terjesztették, de lassankint ismét napról-napra fogyott azok száma és velők együtt eltörpült hazánk kereskedése. Az arabok nagy kereskedést űztek egész Ázsiá-ban, de meg Spanyolországban is; mél-tóztatnak tudni, hogy ott ők voltak az urak, ugy, hogy Spanyolország olyat nem látott; most mi csak tundérszerü romjait találjak annak, milyen volt Alhambra. Akkori időben a Spanyol kikötök tele voltak a nevezetesebb czikkekkel és árukkal, ezen keresztül jutottak Európába, innen van, hogy majdnem minden indiai áruezikknek arab neve van, hogy csak egy példát hozzak fel pld. a magyar gyömbér az arab dzsid-zsiber és más ily szó van, mely indiából származott s mégis maradtak ezek nevei. Az arabokkal versenyeztek a régi perzsák, ezek nem oly messze hatoltak, csak is Chinának nyugoti részét járták be; Tamarin, Thamahin, Sasarida, Jaksartes és ahol az Oxus az Araltóba szakadott, ezen pontok képviselték a kereskedés főbb helyeit. Ha politikailag valamely nemzet ba-nyatlani kezd, nem csak kereskedelme, ipara, hanem mindene hanyatlik. Midőn a Kalifák kezdtek nagy urak lenni, egyik provincia a másik után elszakadt, a keres-kedés is aláhanyatlott és átment ez oly népre, melyet az arabok előtt megvetettek, átment Olaszország egyes városaira, milye-nek voltak, Velencze, Piza, Genua, Bari s Nápoly. Ezek lassankint az arabokkal kereskedtek, ugy hogy midőn a keresztes háborúk keletkeztek, ezen kis köztársa TÁRCZA. Alboin. .Kelj fel lelkem Rosamunda !■ így szúl ittas Alboio -, — 8«<S1 — i karjait im kitárja Tantorodra lábain. — ,Édes férjem, bagjj bekébe)] ! Hiss a hajnal már itt van, — ÉB a hossao, kormos éjen Egy eseppet >e\' aludtam ! * .Nem aludtál?... Itt rao egrsser : Igyál ■ alssol elegst* — .Nem, nem! — menj el!* No csak egyn B áldod majd a serleget •) Nem bajol kérésre a Tad: — .Igyál, igyál 1 neaid e Dárd — Ha nem iatol átjár rajtad!" . .. Birall a vad loogobárd. Roaamaoda serlegért nyúl Hófehér keié remeg .... Kiissta mind, arcsa vaiial... Szikrát siorrak a nemek 1.. . 1 .Kiittam mind. — uólj: jól Tan-e I.. . Mutassad meg : mily\' a bárd ? Élese \' . . Megkísértsem-e t... — És a férjet szarja ált1. . . „Parancsolj most: .Igyál, — igjáltl* * E serleget Albgia, a longobard kir. Rosa-■QDda atyjának koponyájából késajtteté, — kivel karok,,, ,olt. IGMANDY MIHÁLY. Erdő, erdő sűrű erdő... Menekülve a nagy világ léleköló lárma jától, a terméexet vidám ölébe, egy pompás er dó, sötétzöld csarnokába siettem — csak gon-dolatomtól kísérve. Gyönyörű, dicsfl reggel volt, a iriasitú ai«llök gyöngéden lengettek és elvi vék gondolataimat távol hegyeken és kék bér eteken át. Al égési terméuet mosolyogni lat-uott Hatalmas érset tói 16 be keblemet. Ha valabol agy bisonyara e bisalmas er-dei magányban, megható csend, mély nyoga-lom köcepette, éreniik a teremtő nagyságát. Valóban romlott kedély, fásult saiv aa, mely érintetlenül marad, a terméaiet szépsége éimi-gasxtosaágával ssemköit. Ssép vagy, termésMt orsiaga, axép és hatalmas! Mosolyod felvidítja és édes örömeidnek emlékezete vigasalalja a ssivet bánatában. Ha emberek keeerittettek, ha as élet mozgalm \'ibas fájó csapások megrendí-tek boldogságodat és ka e keserveidben vigaszt, lelki fajdalmaidban enyhülést keresss, — menj ki a söld erdőbe és ha képes vagy megérteni annak gyógyító sildjét, varásshatalmi, édes suttogása: és tttndéri éaJUmait; akkor megle-led sebeidre ai óhajtott irt. Ki néked asentelé, diroó ter-nésset, énjének egy réssét, as nem érti ama but s gondot, mely szegény (öldünket lakja. — A természet — miként a szó minden-nspi értelmében vett barát — csak akkor szól holtánk, csak akkor áraszt el gyönyöreivel, mig tartozónk néki valamivel vagy mig Tárhat tolüuk valamit és kihall arra nézve, ki vára-kozásának már megfelelt. — Hegénekeltek, dicsó természet már eiezeo, dicsérve imád. té-ged agg épugy mint fiatal, de ki ecsetelhetne eléggé méltóan metuybeli pompádban, ki ma- gasstalhatnán eléggé hűen varánhatslmadatr1 Q-ondos. szerető anyához hasonlitasi, ki gyer-mekeit forró szeretettel keblére szorítja és ki-nek mosolya által jobbaknak, boldogabbaknak hiszszük magunkat. Áldásaiddal elárasztasz egy-aránt szegényt, gazdagot s midőn ébredésekor édenné varázslód e tőidet, minden kebelt égi kéj lakja, minden ssivbe kimondhatatlan öröm vonul be és nincs földi fájdalom oly nagy, mely el nem némulna öledben. Ki benned, nem telálja meg azon erőt, mely a mindenséget be-tölti és kinek elébe — véled foglalkozva — nem sugárzanak egy magasabb megfoghatatlan lény jelenségei, az ne állítsa soha, hogy oameri Istent. Mig eddig minden hallgatott, virág, fa nem reogedezett, as enyelgó czermaly is csak iopódsva ballagott tuva és a tiszta ég szelíd an-gyalként mosolygott, most as erdő tágas csar-nokán végig gyönyörű dalok édee-bua senéje hallszik. — A csalogány dalától dobog u erdő szive. — Erdő csalogánya, lelkesalt énekes ! Kedve* dalaid mélabua hangjai már kora reg-gel árasztják el üdvvel ss emberi szivet, bua éneked panasza mellett alszik el as erdő és éb-red fül ismét, dalod — mint egy édes álom — bejár hegyet Tölgyet. — Ha a zord éjssak csú-csait hó lepi még, ha a nap éltető sugarai borús köddel küzdenek a te égi szósatod as, mely a tavasz közeledtét hirdeti, te hívod ébredésre a múlt idők alvó TÍaahangját. — A csalogány örömnyüatkozataira, magjó mindenünnen a fe-Islet — élénkül az egész tájék, csattog, énekel most már minden. Pintyőke és vörösbegy, ken-deriezd és billegtető s sok más erdei lakos, bár ezek kevesebb müvészieaséggel, de ép oly mél-tánylandó igyekezettel. Eme sokhangu tavaszi hangverseny egyik közreműködője, a pintyőke a reclame — csináló szerepét vállalta el. Ezüst harangját csörgetteti folytonosan, mintha fen-nen akarná hirdetni: Jöjjetek, oh jöjjetek ifjak vének, örvendjetek a szép természetnek; ör-vendjetek a gyöngyéletnek. Oh szív, ha a föld nem teljasité igéretét, ha szerelem és hfiség gá-ládul cserben hagyának, akkor jövel ide az erdő magasztos csöndjébe, hol a megifjuló ter-mészet oly hűen, oly vigasztalólag tekint reád, mint anya szeretett gyermekére, bol a dicső ssabadság tiszta levegőjét szívod: menekülj ide, hol a rózsa arczu hajnal biborpirjában büszkén áll az erős tölgy, hol enyhülést szeres a kőrisfa, hol busán mondja el panaszát a fenyő, hol ví-gan suttog a kedves nyárfa és hol az igénytelen rózsa elvonnitan virul és egyedül vagy liten jóságával. Esteledik. Néma csend borul a sötét er-dőre, a aap lementével elnémul a dalnokok szeretet- és Srömconczertje, csak a sok alakú bogársereg egyöntetű zsibongáaa vagyai a szél gyengéd lengésébe. Hazamenőben valánk, gondolatainkba merülve, midőn mélázó, bus dal zendült meg, édesen — tisztán . . . Síró furulyának bűvös hangja ez. „Erdő, erdő Bürü erdő árnyában ... E dalra fölragyognak lángjukban szivünk érzelmei, e dal megteremti a szerelem gyön-gyeit — az öröm s bu könnyeit és sok dicső képet, ezernyi bájt sző a lélek álmaiba. — És újra tölti be szivünket a dal: ,Ou lakik az én csillagom As én bujdosó csillagom* ... Fújjad, pásztor, fújjad el keserveid e airi nyugalomban, hadd búsuljunk veled együtt, ZALAI KÖZLÖNY. TTZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ságok ellepték egész Ázsiit, agy, hogy midőn Boailon Gottfried keresztes habomra indult, Velencze képes volt egész innádiát de nem közönséges, hanem kereskedelmi ármádiát kiállítani, esnem csak Palesztinában, hanem a Kanokhoz is, sót az Olaszok lassaokint a Volgán és a Balkánon át Mongolorazigba s Chinába is kezdtek benyomulni. Marko-Polo volt az, ki azt a roppant utazást tette, s leírta élményeit egy könyv-t be. Ezen férfin sokaktói eleintén széde|gő-nék tartatott és csak a jelen századokban derült ki, hogy nem volt szédelgó, hanem olyan ember, kinek minden szava szcnt-irás. — Beszélnek egy mesét is róla melyet ha megengedik elmondok. (Halljak!) Marko-Polo Kubila Khan haza eresz-tetett, akkor nem lehetett Ázsiában a kin-cseket mutugatni s ezért ö is, habar nagyon gazdag ember volt, koldus ruhában járt, s ugy is jött haza mint koldus; itthon a rokonokat meglátogatván daczára annak, hogy koldus ruhában volt, ráismer-tek, koldus ruháit levetették, s más rnhába öltöztették; a viszontlátás öröme annyira hatott rá, hogy egészen megfelejtkezett magiról. Elment egy más rokonához is, s ott jutott eszébe, mit cselekedett, azonnal vissza jött, s kérdezte, hova tették előbbi ruháj\'.t, azt mondák neki, hogy odaadták egy Koldusnak; ekkor borzadt el, mert minden kincse e ruhában volt, gyorsan utánna siettek, s ától is értékaz illetőt, és zért az olaszok elnevezték Marko-Polo Marko Milliomnak. Az olaszok után következtek a h o 1-landusok ezek már nagyobb mérvben Sztét a kereskedelmet, amennyiben Hor-muzt magam bámultam, itt volt a nagy emporium, mely bámulatos nagy, innen Indiába, Kelet-Indiába és innen Japánba hatoltak. A hollandusok után jöttek az ango-lok ; ezek oly mérvben meghódították Ázsiát, agy hogy ázsiai kereskedés és angol kereskedés egy és ugyanaz. Ezen vázlatból agy hiszem igen tisz-telt hallgatóim észrevehetik, hogy a keleti kereskedelem nem állhatta meg a versenyt az európaival. Ennek okai voltak 1.) A keleti Tungasek restsége és határtalan bi-zalma, s tarelme. Ezen határtalan biza-lomról hiába beszélnek, ezt csak érteni kell. Utazásom közben három-négy helyen is vártam, hogy elvisznek, eltelt hat hét hisz magvar éa bánat — rég időtől fogva — el-választhatatlan két fogalom. — Fújjad I Dalod forróbb mint a fűidet ölelő napeugár, dalodban égi költéeset ihlete rejlik, engedd, hogy véled éljük egyetemben ábrándjaid atép világát, Ös merjük mi ia a szerelem varázs hatalmát, van szivünkben érlelem — lelkűnkben láng. Éa a pásztor fújja ésbeleheli játékába lelkének egéas belvilágát. Keserves életének minden szenve-déaeit viszhangozá dala. Váljon mily fájdalom emétsheti szegényt? a ki tőlem el bujdosott • világát mattal éli mott" ... Bmal hatlen steretoje cttlfuágin. Éa mé-gia mily édesen stenved as, ki egén gyönyö-rűségét csak a kiéi természetből izirja. Ily szenvedésben egygyé olvadnak a menny gyö-nyörűségei a IIÍT gyötrelmeivel. Még agya*er figyelek a fák suttogására, a pihenésre készülő madárkák csevegésére, elmé-men ker tatul vonulnak a termésiet elében át-élt nap benyomásai. Szeretem a síép és bisal-mas wdo*\', kedves aa nékem midőn, a nap ra-gyogó fényben úszik a kék égbolton ét sugarai bear..nyózzák a fák audarait, — a tollaa dal-nokok szivgyógyitó dalai é> pajkos kakák vig lármájának hallatánál — ép ugy, mint as al-konyat csendes óráiban, a füstfarku billegéoy édc« énekénél. Jól énem magam csarnokában sötét éj közepette ia, midőn stél bag és a ba-goly .haha" ját világgá bocsátja. Mialatt azon-ban távoznánk, hallgassuk meg a bizalmas vö-rGsbegy<t, mely ama sserény és bisonyára jo-gosult kérelmet inteti hozzánk: szerettük aa erdőt ét oltalmtssuk mindatt, mi benne él éa TÍrul. — STEINITZ HENRIK. s akkor is mindig ugy biztattak, hogy csak várjak türelemmel, ha az Isten is ugy akarja, ugy is elmegyünk. Emlékezem vissza az én basámra, kinél titkár voltam, ö ott Olt a pamlagon 4 óra folyásáig szótlanul s mozdulatlan ni s midőn én nem bírtam kiülni tovább e helyzetet, azt mondta, uram! ti európaiak ! még négy óráig sem birtok egy helyben csendesen megülni. (Tetszés.) Éhez járult még nálunk Európában a tudomá-nyok előre haladása. — Igaz, Ázsiában igen szép áru czikkek voltak pl. a brokit, oly brokát-nemüt láttam a gazdag hazakban, hogy megállt szemem, szám. Iiittam kéz-ipart is, ja de ez oly lassú folyású, hogy egész évek bosszant tart egy-egy ily tárgy-nak megkészitése. Az asszonyok ott szokás szerint sorban Ölnek, s egyik parancsol, s azt a mibe bele kaptak gondosan de igen lassan csinálják. Hogy birna tehát ily ipar versenyezni a mi iparunkkal ?! 2) A járművek roszasága mellett nem lehet kereskedést űzni. Mi vasutakon, gőz-hajókon kezdettünk járni kelni s áruezi-keinket szállítani, az ázsia hossza kara-vánon hordozza áruezikkeit. Én éveken át karavánon utaztam, az igaz ábrándos poeticus és szép, midőn olyan bosszn sorban egymás után mennek; de kereskedelemre kérem alásan nem való. Tehát sem az ipar sem a jármű nem birja a versenyt az európaival. Tehát kezdődött a pangás harmadik oka, hogy t. i. politikailag is hanyatlott s ennek következtében az utak bizonytala-nok lettek. Eszembe jut, hogy minden antalan megkellett állnunk, körültekinget-nünk s vizsgálódnunk váljon nem találnak-e meg bennünket a rablók, a karavánnak többször le s fölrakednia kell s áruezik-keit eldugni, hogy a rablók meg ne találják. Ily viszonyok közt nem lehet kereskedést űzni. Ezekhez járul azon kívül még a létező kormánynak zsarnoksága. Ahol az embert adó fejében annyira húzzák, hogy majdnem meztelenül marad s elveszik mindenét ott virágzó anyagi állapot s kereskedés nem létezhetik. Én egy szamarat 22 frankon ikrán) vettem meg, mire a határhoz értem nettó 40 frankot kellett fizetnem adó fejében érte. A mi kereske-dés tehát ma Ázsiában létezik, az nagyon gyenge kísérlet, de mégis, ha türelmükkel vissza nem élek le akarom önöknek ezt röviden festeni. (Halljuk. Éljenzés.) Kezdem először is iesteni a mi jó, derék, fájdalom most már nem török szom- Poharamat. a magyarra emelem (Toa««t> Poharamat a magyarra EsHlaa: Égjen banae honiért a Szerelem. Bon sterelm« Jegyen tiatta S olj Örök, Mint ai égG aranvnsp a F5id fűlött Poharamat a magyarra Emelem: He bántaa ót a pirtTeniKk Slele aam. Fogja át ax egyetértés Angyala: Hatalmas lesa s Tirágs4 ugr A hasa. Poharamat a magyarra Emaiem: Boldogsága legyet oagy és Végtelen. Hira neve terjedjen mist A virág S amulja meg aat ar. egéas Nagy Yilág. Poharamat a magyarra Emelem : Ne tudaton rá egy tettvér Népe sem. Minden testvér-nép* zzivbSl Saerease: Ugy as áldás malasstja leng Felette. Poharamat a magyarra Emelem : Ölelje ót a dieaoaét; S gvoielem Antheus legyen, a le nem Győshető, S Herkulesre — párt»éasre — na Leljen !. TÁBO3Y MIHÁLY. siédainkat. — Hogy kellőleg lefesthessem, kegyeskedjenek Stajnbulba menni a bazárba. Bazár ez persa szó s annyit tesz: vásár. Az igazi bazár igen érdekes mozza-nat a keleti népeknél. Ez egy gyűjteménye a boltoknak, agy hogy 2-20 utcza össze megy, egymásba foly s ez képezi a bazárt. A valódi keleti bazár az nagyon gyönyörű, ott örökös sürgés-forgás létezik, a mi a latinoknál a fórum volt s mi nálunk a kávéház, az a keleti népeknél a bazár. Stambalba a. bazárba menjünk. Be-menni a boltba nem szükséges s nem is szokás, mivé! az áruezikkek ki vannak téve s előttük guggolva ül a kereskedő. Nézzük kissé végig s ott Utunk egy embert, a ki kezével gesticulál, s hivot-gatja be az embereket, ez görög; látunk egy másik embert, ki szemeivel hivja az embereket s ez örmény, menjünk egy harmadikhoz, kinek kezében a miatyánk vagy rózsa füzér van, s ki buzgón imád-kozik, nem tekintve senkire sem, ez török kereskedő. Megállunk a boltjában s kér- j dezzük tőle, hogy hát ez vagy amaz hogy? j Egy szót sem szól és tovább folytatja buzgón imádságát, megszólítjuk másodszor s akkor sem szól egy szót sem, s ha har madszor megszólítja valaki, akkor kérdezi .fiam mit akarsz a boltomban?" Hogy olyan ember nem való kereskedőnek, ezt a tisz telt kereskedelmi ifjak legjobban tudják (Tetszés.) (Vége következik.) Őskori temető Ki«itheljen. A .Vasmegyei-régésieti egylet" jelenté seiuek ez évi folyamában érdekes köti -niényt olvasunk, mely a Keszthelyen nemrég főlfede tett úskori temetórű\'l ától. Ezen temető Keitchl V. várotbiró sörház-kertjében van, illetőleg unnak fölásatá* alá került részlete; mert, hogy meddig terjed min den irányban, act eddigcoobtatálni nem lehetett. Hogy éjszakra benyúlt egéaa aaörhás udvarába, ast a birtokostól, egy teljesen szavahihető fér-fiútól tudjak, ki elbeszélé nekünk, hogy midün néhány év előtt az udvarán pinctét ásatott, a munkások tizenötnél több régi sírt bontottak fel, a melyekben csontvázak és bronztárgyak voltak. K airok közül azonban csak egyetlen egy volt durván faragott kőlapokkal befoglalva, a többi-ben a csontvázak minden koporsó nélkül találtattak. Miután ez teljesen összevág saját tapasztalatainkkal, következtetjük, hogy a te-metó a sörhál udvaráig ért, vagy talán ott kezdődik. A kert legdélibb végében van a felkutatott részlet, aaonrul vannak-e még sírok, nem tudjuk. És itt mindjárt egy tévedett kai! kiigazí-tanunk, mely — mint ez évkönyv írja — a tavaly közölt értekezésbe került bele. A lelettel együtt küldött kis bronzérmek által tévútra vezettetve, ezen temetkezéti hely korát Kr. utáni IV. száladba tettük. Meggyőződtünk azonban most arról, hogy éten érmek nem sí-rokban vagy sírok körül, hanem a kert hamnrélegében kapálás közben találtattak el-szórva, s igy a másfél méternyi mélyaégben levő sírokkal semmi összefüggésben nincsenek. Ró\'fiai kis rézénneket mindennütt, a hol csak rómaiak megfordultak, bóven lehet találni éa reodesen a legfelsőbb földrétegben — Kutatá-saink kétségtelenné tették, hogy valódi őskori temetővel van dolgunk vagyis, bogy azon nép történetéről, melynek tagjai itt nyugszanak, történelmileg mitaem tudnak. Az őskori temetkezési módoknak eddig elé valami négy veti fajtájit ismerjük. Kövid ittlétünk alatt ctak Keszthelyen ét vidékén négy külflnbozó fajtárt bukkantunk. A Tátika alatt megalith — airkamara guggoló csontváz, kő,- bronz- éa vastárgygya); a m. k. gazdasági intését kertjében egyszerűen a földbe rakott csücsköt öblöoyök hamuval és csontmaradvá-nyokkal; — a hévisi rét szélén levő kavicsgö-drök beo beágyazott sírok vasessköaőkke! és kis fekete edényekkei és szóban levő temetőnk koporsó nélküli csontvázak, bront-, vaaüveg-és agyagtárgyakkal. Nézetem szerint a különböző temetkezési mód, itt legalább különböző népekre utal, me-lyek inkább egymás után, mint egymás mellett telepedtek le a Balaton kies partján. Tekintve ai őslakosság ama számot nyo-mait, melyekkel itt találkozunk, azon követ-keztetett kellene vonnunk, hogy hajdani* as egéas vidéknek nagyon is népesnek kellett len nie. Ez azonban a legtöbb esetben s igy talán itt is, igen téves felfogásnak bizonyula be. As őskori temetők, általános tapasztalás szerint, SZEPTEMBER 28 in 1879. rendesen folyók, tavak, vízjárások vagy ma már kiszáradt avagy eliszaposodott vizmeden-ezék körül fordulnak elő, távolabb ezektói ctak nagy ritkán. Ha a dolgok mai folyásáról a rég-múltba követkeltetni szabad, ugy ast nionda-nók, hogy as ember teremtése óta, mindig a viz közelségét kereste; — előttSr azért, mert abból csekély faradsággal éa minden nagyobb küzdelem uélkül azerezhette táplálékát, holott arra távol a víztől, ctak nehéa munka vagy életveszélyes küzdelmek árán tehete szert, de másodszor a nélkülözhetlen viz kedveért is, mert a kutak ásása csakis a civilisatioban már jól előrehaladt népeknél volt szokásban. Ugyan-\'ezt tapasztaljuk még ma is Szibériában, hol a folyamok mentében elég lakosság van, általá-ban véve pedig minden négyszogmértföldre alig jut tizenhárom ember. De térjünk most át temetőnkre. Reischl várotbiró komlóültetét czéljából kertjének, mint már említők, déli végében egy circa 100 [j méternyi területet forgattalott fel 1878. tavaszán, mi pedig 1879. april havának első napjaiban a komlóültetvéoy mentében Dyugotra még 10 Q méternyi darabot áaattunk fel. Öaz-ssevetve saját tapasztalatinkat s birtokos rész-letes informatiójaval, a következőket állapít-hattunk meg egész hitelességgel: a) A talaj mínemüsége a következő : 28 — 30 centiméter vastagságú hamusréteg , alatta egy 120—122 centiméter vastag sárga agyagréteg, ezalatt pedig kavicecaal kevert ho- mok. b) A sírok az agyagrétegbe vannak be- ágyazva és megismerhetők az őket kitOltó fe- kete zairos hányt földről, a airok alját minde- nütt a homokréteg képezi. c) A hullák nem egeszén rendet torokban egy-egy méternyi távolságra egymástól, hihető- leg ruhástól, mert erre latsaik a sírokat kitöltő íóld különös minemusége utalni, kinyújtott helyzetben, fejjel többnyire keletnek temettél- tek el, férfiak, nők, gyermekek vegyest. d) A tavali földfbrgatásoál nyolczvannál több csontváz került M, mi a felásatott rész leiben hetet találtunk. E temető láttára önkénytelenül is azt kérdezzük magunktól: — mely legvalószínűbb korszakba teendő annak keletkezése: — miféle emberek, mely népcsalád gyer- mekei lehettek azok, kiknek földi maradványai itt nyugodtak; — lehet e a sírokban lelt tárgyakból azok egykori használóioak életére, szokásaira valamit következtetni; — a művelődés mily fokára utalnak a le- letek éa mién? Meg fogjuk kisérteni minden fellengsőa combinátiók mellőzésével e kérdéseket, a me-nyire lehel, megoldani. Előre ia kijelentjük azonban, hogy kétségtelen biztosságra vélemé-nyünk, mint bárki másé sem ily, problematikus természetű feladatnál, nem tarthat igényt. A mi a kort illeti, mi ezen temető kelet kezesét a Kr. utáni első századokba helyezzük. Nem támaszkodunk e nézetünkben azon csak-nem áltolánosan elfogadott érvre, hogy a hulla-égetés a római uralmat megelőző a tetemek egészben való eltakarítása pedig már a törté-nelmi korra való átmeneteire utal. A lengyel és oroszországi őskori sírok eléggé bizonyítják, ,\' hogy ezen érv korántsem mindenütt mérvadó. Mi készelfogható tárgyakból, a sirleletekból akarjuk állításunkat igazoloi. És pedig először t római érmek tökéletet hiánya bizonyítja, hogy az ide temetkezettek rómaiak nem lehet-tek. Az edények esetlen, kezdetleges volta bar-bárokra utal. De a bruotékszerek, valamint a vaakések előfordulása, kivált az előbbiek be-végzett technikai kivitele azon meggyőződést kelti bennünk, bofy használóik egy civilizált néppel élénk, valássinnleg cserekereakedési összeköttetésben voltak és esen civilitalt nép • tájakon csakú a római lehetett és pedig a ICr. utáni első századokban. Tekintsük most as embert magát Igen természetes dolog, hogy mi otak azon otostvá-sakról szólhatunk, melyeket magunk találtunk, de az ezekből levont következtettee a tavali ásatás szemtanúinak közmegegyezése sserint s tóbbi talált csontvázakra is ráillik. A férfi csontvázak szálas, izmos emberfajra mutatnak. As általunk talált két ilyen csont váz hosszúságú 183 és 186 centiméter koszu volt, a rendkívüli erős koponyák, melyek áll-kapezáiban a mai nemzedéket még irigységre is késztethető ép fogsorok rendesen mindig meg vannak, határozattan az árja népcssládhoz tar-tozó embert árulnak el. (Folyt következik.) Helyi hírek. — A főtér városunk díszére valahira ki-lett klinkeretve, igaz, hogy a azépitéa, javítás ét befasitás tekintetébea ás elöljáróságnak még tok tenni valója van, de reméljük, hogy esea idők néhány év alatt teljesittetni fognak. H, ZALAI KÖZLÖNY TlZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM » városatyái az elűbbi korszakban barmi ose-káW szépitészeti haladást tettek volna, ma Nagy-Kanizsa az első rendű virosok sorábzn illana, de fiidalom ezelőtt mindenki ugy épített > ho-gyan akart, felügyeleti rendőrig nem volt, fehát rendezetlen állapotban multak « évek és nsDok pedig valljuk meg őszintén, hogy kevéz •irosban lehet annyit tenni, mint éppen itt e nálunk mer. itt a polgárság a. elóhaladást z«|. lemileg és any.giUg m.nden alkalommal.pár-tolj. Z kész ildozatot hozni a ^ügynek. A Uüt a varosnak nagy és teteme, költségébe került; nem volna- e czélirán;o., ha az oasres kiskereskedő sátorok, iparowk és mások áru-czikkei ott öszpontositva lecnenek, a gabn. fa és .fapiac, jíedig ott maradna ahol ,elenleg van mert ha íz előbbi ..oki. szerint a. elete, a főtéren megengedtetik, akkor azon krlmkere-zé., mely ezerekbe került, néhinj\'év múlva megsemmisül. E.en piaci rendezés iltal a Btí-ren levő kereakedók, boltosok, vendégloaok es korcsmáról anyagiig; mitsam vesztenének mert az idegen ugy szint, az ide való vevők kényszerítve volnának a lőtéren a kellő és összes szükségleteiket bevásárolni; s váró. pedig álon előnyben részesülne, hogy néhány év mulvs ismct egy másik teret klinkereztetheUe ki. Ezen nézetünket a városi eőljárossig figyelmébe ajinljuk. — A nagy-kaniMai rom. kat. fó- gymnasium segélyzó egylete f. hó 16 in UrtotU meg Ft. Pap Jinos fógymn. igazgat* ur veze- téJmellett megalakuló gyűlését. M.utin Ft. igazgató ur az egylet zlapssabilyait felolvasta 4 arról bővebb felvilágosítást adott a tisztvise- lő kar szervezése vétetett fogst.atU. Es pedig elnöklett: Bosnyák Géza, titoknok : Caurda Andor, pénztárnok: Töttösy Imre VIII. oszt. tanulók. Választmányi tagoknak tnegválasetat- ukraVIII. osztály b6l: Baleuücs Imre, Só- Jvomy István, Szabljics Zsigmond, Arvay La- jos, Stingly Zsigmond.-VII. osztályból: Kis. Gyula Bogyay Emil. Éhn Kálmán, Topohts Ovörgy, Dietrie.tein Árpid ; - VL osztályból Csák Máté Schönfeld Ferenci. — V; osztily- ból • Kosenberg Mór, Veisz Ad..lf. Kelt Nagy- Kanizsin, 1879. évi szept. 16 *n. Csurda An- dor, s. egyleti titoknok. — ÖrilléM rohamokban szenved K. A. izr. polgir. — E borzasztó betegség tehit ismét egy ildozatot szakit ki társadalmi életünk kebeléből. Valóban szomorú! — Deáktéren, a kegyesreodiek temp- loma Át»ill«nében iaott medencsée kut a napok ban elkészül, s ogést díszében iudatik a kő- • tonségnek. Kétszeres elismerést érdemel a t. városi hatóéig ezen czélszerü intézkedéséért, minthogy városunk egyik legélénkebb terét esi nosságban ez uj alkotmány ugyancsak emel-ni ÍO£ja. — Ősxi évadunk beköszöntött, „szebb hszába ment vigadni a madár," s gyönyörköd- tető édes bús danáik helyett ez ideig sincsenek színészeink. Pedig egyetlen jó társulat sem pa- nasakodhatik, hogy karvallva távozott volna városunkból. KernéijUk: a mi halad, el nem marad. — — Ex »em mindennapi. A közel 80 éves, mindamellett mozgékonyságáról ismeretes, a oap minden szakiban látható .Priger bácsit" neje a napokban egy egészséges figyermekkel ajándékozta meg. Uratalálunk I — Többen kérdezősködtek nálunk, hogy az osztrák-magyar bank nagy kanizsai fiók m- tizetében mily módon kapható kölcsön V Erre nézve azt jegyezzük meg, hogy ott a kellő fel- tilagositiat készséggel megadjak. Birtokra nem adatik kölcsön, csak váltóra 4\'/„-tel, és érték- papír kéii zálogra 5\'/j "/or8 «• mindig egéss 100-as tétellel. Legkisebb kölcsön 100 frt. A váltónál 3 aláírás kell s egynek okvetlen be- jegyiett kereskedői ezégnek. Az értékpapírok államiak legyenek s leginkább 70*/s erejéig kapható rá kölcsön. — Talált tárgyak. Szeptember 20-an este a azentgyörgyvari szóllő nton egy dohány- dobozka és tajték szivarszivó Uliltat7in. szer- kesztőségi irodánkban az igazoló tulajdonos átveheti. — JHa van a lapunk előbbi számaiban jelzett érdekes hangverseny. A genialis zongo- raművész és varosunk ssülöttje a kitűnő mű- vésznő ilUl nyújtandó ritka müélvre ujolag felhívjuk a mupirtoló közönség figyelmét. — A mulatókertek évmaka lejártnak tekintendő, mindannak daczára, hogy kedvező időjárásunk van. Az idei nyáriivadban a .Zöld- fa\'-kert leglitogatotubb volt, mert megkell vallani, hogy as otuni üzletvezető Torms Imre előzékeny és udvarias bánásmódja ugyszinte szorgalmas msgaviselete álul a nagy közönség megelégedését méltán kiérdemelte. Jelen idő- szakban feltűnő, hogy a Szakonyi kertben most készítenek két termet, mintha egy régi varme- gye resUuratío volna kilátásban. — Szüretünknek hátrányára szolgált sz utóbbi esőzés, amennyiben a szőllőezemek fölrepedvén, több hely iittrothadáanak indultak Mindamellett, ha még wép időnk less, jobbat várhatónk a tavalyinál ■ — Kéretem. E lapok kiadó hivatala, kéri az olvasó közönséget, ha valakinek egy példiny Dr. Ágay ur álul szerkeutett Pof néki naptár lenne birtokában, azt csak rövid időre is bemutatói szíveskedjék. — PótrMéről a kővetkező torokat vet- tük. A azántogató reflexiókat ezentúl nyílt alak- ban küldöm, hogy lisaák és olvassak végre azok is, kiket ügyeink illetőleg bajaink, ha nem is egészben, de legalább ugy félvilról is érde- kelnek. Vaióbun a gondviselés szeszélyeitől ül- dözött nép vagyunk mi mezei gazdik, — alig hogy köztodomisul vették jelen évi rósz termé- sünket, — már küszöbön a másik baj, mely meg- rendítve a közönséget, a gazdit végpaaztulés- sal fenyegeti! — Vidékünkön az állatvilágban betegség ütöttt ki és eddig oly mérvben, mely határunkban éa a körülfekvő majorukban folyó hó 19-ke virradóra több darab számos marhit sodort áldozatul! nézetünk szerint a betegség lép daganat alkalmasint. — Nagy szaluban hullot- tak éa hallanak e nyir folytan sertéseink, melyek asáma több ssásat halad meg. A vicsori major- ban is kiütött a rög ét motozik a birka nyakra főre, vagy uláa ez is lépfenébea hull ? — Ügy- buzgó és fáradhat! ao szotgabiránk K Zs ur a rémhír hallatira folyó hó 19 én beotazU vi- dőkünket, megvizsgálta valamint gazdasági épületeinket agy a legelőket, de a hajt consu- tilni képessége körén kívül esvén, azt hisszük, hogy a bajt egyelőre ugy akadályozhatjuk meg, ha az alíspáoi hivatal gyors intézkedés folytán a megyei járás állatorvosokat utasítja s a vesze- delem fékezését "Irendeli és pedig oly fotmán ; hogy valamint érvágó eszközökkel, szükség esetében bizonyos gyógyszerekkel ellátva jelen- jenek meg a helyszínén. — Hégi közmondás .ne fújd a mi nem eget" de szó, a mi azó uUitik jobban mondva hidaink oly rozoga állapotban vannak, hogy azok láttára felborsad az emhnr haja szila; ujsig talán az olvasó elő\'t, bogy múltkoriban Bucaunil roakadt össze egy köile- kedési híd épen akkor, midőn Praiz asszonyáig azon keresztül hatolni szándékozván, a hat láb mélységi! híd árkában lelte halálát. Kaczorlak- nál a falu éjszaki végén egy völgy mélyében rejtődző hidacska, mely különféle foz és nyárfa darabokból van össze tákolva, siintén beomlott kkoi, midőn igénv telén magam azon keresztül hajutUm; kívánatos volna, ha tevékeny alispán ur vagy legalább is a kanizsai közigazgatás valamelyik közege ezen rozoga bid megazemlé- sére excurziót tenne, azon reményben, hogy ezen szerény felszólalásunk nem fog a pusztában elhangzani, jövőben a caelédrendazerről és cse- lédeink baulma<kodasiról azok véghetrtlen puhaságáról többet. N. — iSrUsitö a keszthelyi m. kir. gazda sági Unintézet felől. A Unév október hó 1-én kezdődik, és július 31-ig Urt; az első unev pedig aug. bó végéig terjesztetik ki. A beiratia október hó elsején kezdődik és ugyan e hó 8 aig Ur\'.. Félév közben felvétel nem történik. A tanintéiet Unulói. A tanintézet Unulói ren- desek, rendkívüliek vagy vendégek lehetnek. Rendes Unuló az, ki a fölvételi foltételek kö- vetelményeinek teljesen megfelelve , magát minden előirt tantárgy hallgatására s a gyakor- latokban való részvételre minden kivétel nél kül kötnleni; szabály szerint végbizonyítványt csak ezek nyernek. Kendkivttli tanulóknak azok tekintetnek, kik hiányos iskolai előkép- zeltségök folytán a Unintézetre való érettaégö kel sikeres fölvételi világival igazolni Urtoz- nak, egyébbként pedig ugyanazon kötelezett- ségekkel bírnak, mint a rendes tanulók ; vég- bizonyítványt a rendkívüli Unulók atanfolyan teljes befejezése utio kifogáatalan magavisele- tök éé kiváló szorgalmuk alapján, csak a tanári szék különös határozaU folytán kaphatnak. Vendéghallgatók azok, kik valamely okból sem rendes, sem rendkívüli Unuiók nem lehet- nek vagy pedig csak egyes tantárgyak vagy taakmaoeoporlok hallgatására kötelezik magu- kat. Fölvételi föltételek. Ki a uninléwtbe rendes ttnulóképeD fölvétetni óhajt, tartozik kimuUtni: a) 1. jó aikerrel végzett legalább hat gymnasimni, hat reáliakolaí vagy hat polgári iskolai osztályt. 2. jó erkóleai magavise- letét; 3. hogy életkorinak 16 évét betöltötte és rgósuéges tesUlkatUl bír, 4. a tölvételre jelentkező a szülék vagy gyim azon írásbeli nyilatkozatát is Urtozik elomuutni, hegy ezek neki az iutózet látogatását megengedik és ittléte alatt a szükségesekkel ellátják. Vizsgák és bi zonyitvinyok. Minden félév régén vizagik UrUtnak, melyek eredményéről az intését U- nulója lélévenkint bizonyitvinyt nyer. A. egész Uníoiyam sikeres bevégzése útin a rendes U- nulónak mindsn további akadály nélkül, a rendkívülinek pedig a fent emiitett módozatok alatt végbizonyítvány adatik ki az összes a a tanintézeten végzett tanulmányokról. Tan- és ösztöndíj\'k. A unintézet minden tanulója érenkint 4< frt. Uadijl fizet. Kzea oassagbal 20 frt legott a beiraUsnal, 20 frt pedig leg- később » elaő íéléri vízzgik előtt fiaeuodó. - Ezenkívül u első és misodik tanévben évenkint 6 frt laboratóriumi dij, minden félévben padig 2 frt, olvasótermi járulók fizetendő. Szegényebb sorsú unnlóknak jó előmenetel, kitűnő szorga-lom és példás magaviselet alapján a tanán kar-nak a nm. föidmireléa-, ipar- és kereskedelem-ügyi miniateriumnil tett ajánlatara az emiitett tandíj egészben, vagy részleg elengedtetik. Or-ssigos alapból 6 ösztöndíj van egyenkint 150 írtjára! rendszeresítve. Magán alapítványok utjin szintén tfibb sziz forint adatik ki; ezek közt a .Vitéz" féle ösztöndíj az alapító meg-hagyása folytán csupán erre érdemesnek nyil-vánított helvét hitvallása tannló álul nyerhető el. Ezeokivül az összes m. kir. gazdasági tanin-tézetek haljgatói az évenkint 300 forintnyi Csiky Petronella gréfnő álul alapított ösztön-díjra folyamodhatnak, melyről a pályázat ürese-dések esetén időről időre közhírré tétetik. Ta-nulmányi kirindulisok. Minden tanévben izük ség szerint taxUndó nagyobb Unolminyi kirán-dulásokban a Unulók kivétel nélkül részt Tenni kötelezve lévén, az ezzel járó költségeket, melyek esetről esetre előre megilUpitUtnak, az illetők viselik, Fegyelmi rendszabályok. Esek aa intézetbe felvett tanulónak beiratia alkalmával keszbesiltetnek, miáltal az e rend-szabályok szigorú megtartására kötelesi magit. Szállás és élelmezés. Az intézeti Unulók szállás és élelmezésről önmaguk gondoskodnak; a tel-jes ellátisu>k az illető igényeihez képest havi költsége mintegy 25 — 30 frt, aaokott lenni. — Az elhelyezésre nézve a szülék vagy gyimok személyes megjelenése s intézkedése fölötte kí-vánatos. A keszthelyi m kir. gazd. Unintézet igazgatósiga. — TüMVétt. Köszvényesen f. hó 9 én 2& ház és számos melléképület, Szempéterur- ban pedig 126 ház nagymennyisé gu termény- nyél lett a lángok martalék*. — JKÖeid hirek. U felsége a belgák királya az idén ia meghívta asztalihoz ai Osten- dében idéző Tini Kálmánt. — A azolyvai (Munkács mellett) izr. templom karzaU lesza- kadt és 17 asszony lelte ott halálát, 8 pedig megsérült. — Phlippovics József biró nov. 1-én ünnepli 50 éves szolgilatí jubileumit. — A „svéd női négyes" feloszlott. — Turr tábornok Zágráb, Károly város, Sziszek, Bród és Dályán át hoasz»bb körutat tesz. — Winklar Lipót (mérgezi) halálbüntetése, ha a bécsi törvény- széknek es iránti javaalaU elfogadUtik, 20 évi nehéz börtönre log kegyelmi nton átváltozUtni. — A győri honvédegylet okú 6-án tartja gy ász- miaéjét az elesett bajtársakért. — Or. Batthyányi Kázmér özvegye meghalt Budapesten. — Har- mincz UnulA gyermek sebesült még Chrudim- ban (Csehország) az iskolában kiütött tuz miatt — Erzsébet királyné Fótbon Károlyi István grófot magas látogatásával szerencséltette. — A budapesti közvágó hídon egy 14."20 kilogram súlyú ritka ökör vágatott le. — Munkácsy Mihilynak a müncheni jury a nagy arany érmet ítélte oda. Hochsiadter tanár ur a híres utazó s a bécsi muzeumok igazgatója Budapesten időz. — A m. kir. illamvasuUk igasgafósiga a szliicsi illomist a téli idényre megszüntette. — Majlith erót csődbe került. — Orczy Béla báró ó Felsége körüli ministerré fog kinevestetni. — Uj emlé- ket emelőnk Tompa Mihálynak Igriczi helység- ben (Borsodm.) — 1.400,000 utazó fordult meg ez idén is Svájcában. — Békésmegye törvény- hatósága elhatározta, hogy Wenckheim Bélinak zzobor Ülittaasék. — A ratoti templomot kira- bolták. — A .Magyar Lapok" czimü politikai oapilap megszűnik. — A pénzpiaczon és gabna- tóaadéken az utóbbi napokban igen élénk volt sz üzlet. — Pápának színháza lesz. És Kanizsá- nak ? I — Ootla Bernit a hiras geolog meghajt. — Berlinben jövőre egy vendéglő nyílik meg, melynek pálma kertje és sajit színháza van. — A glogováczi határban egy viligossirga színű, vörös szemii, hó\'ehér ftllü és farka külö- nös nyalat lőttek. — Andrásai gróf csaladjával együtt Budapestre aUzik. — Madridban egy illatazeliditőlazóriázikigyÓDjegfojtott. Adélvi- déki saazadoa ünnepélyek véget értek. — Nagy Jakab, az ismeretes tilinkómüvéz, a fővárosi rendőrségi biztosok közé vétetett fel. — A Szé- chenyi szobor leleplezésre Széchenyi Ödön gróf is hasa érkezik TörókorszigbóL — Jásfénysza- run az izr ünnepek alkalmával csak belépti díj mellett lehetett az iir. templomba lépni. hírek. — ÁM .arany kokat.\' R. Juliinál, egy a városligetben lakó ügynök nejénél, ki szen-vedélyes barátnője s kiválóbb tyukfajoknsk, szombaton este egy nspbaraitotts ember jelent meg, a ki azt állította, hogy Amerikából jó a most kényszerítve van legkedvesebb jószigit, egy pompás amerikai „arany kakast", melyért Bécsben száz forintot kínáltak neki, áruba bo-csiuni. S csakugyan egy selyemkendóbol pom-pás kakast vett eiő, melynek feje, melle • lark SZEPTEMBKB 88-a» 1879. tollai ugy csillogtak, »kix az arany, hiU i ssárnyai pedig indigókékek voluk arany si* vekkal. — B.-nsnek megtetszett a ritka állat, 25 forintot kínált érte s az alku meg is kötte-tett. Másnap reggel azonban mir annyit vetített .arany" és .indigó" színéből, hogy egyéb gy»-nuokok miatt is, egy kis langy melegvíz moss-dis alá retettak, a mi álul kitűnt, hogy az állat festve volt, t nem egyéb, mint egy közön-séges kakas. — Ezen csalás fölötti boszojibaa a rászedett asszony a szegény kakasnak még tegnap kitekerte a nyakát s megfőzte. — Kigytxtrrtt gyilioudg Tatán. Bor-zasztó eseményről sürgőnySznek ma a „M. H.-nak Tatáról. A sürgöny igy hangzik: Teg-nap este 8 óra Újban TaU legélénkebb utcaija borzasztó vérfürdőnek volt színhelye, mely a varos lakosait égési éjjel s legnagyobb izgatott-ságban s nyugtalanságban tortotu, Egész Tata talpon volt. Az emiitett időtijban ugyanis Szőnyi Mihály UUi illetőségű csavargó, ki mar több ízben volt büntetve betörés és rablia miatt • szülővárosából száműzetve élt. megjelent a fő-utczában levő Langheim bőrgyáros üzletébe** ki csupán segédjével volt a boltban, a raaasat sem sejtő Lsngneimnak hirtelen neki ugrott, « egy éles fejszecsapig alul fejét kétfelé hasí-totta, ugy, hogy a kostiszteletben állott bőrke-reskedő rögtön szörnyet halt. A rabló gonosz tettet hihetőleg a segéden folyUtU volna, de sz ijedtségében az utcaira szökStti és ott a csapott lármára a községi aegedjegyző sietett segitségére. A gyilkossal abban a pillanatban találkozott, midőn az a boltból kiugrott. Az utcza mar ki volt halvaseafelbátoritotta a gyilkost. Bevárta, míg a jegyző közelébe jött, a a midőn őt mag-fogni készült, egy fejazevágáa — s a szerencsét-len jegyző halva feküdt az utcza közepes. Ekkor Szónyi vad futásnak eredt, mi közben Langheim segédje iellirmazU a lakosságot. Bauer ügyvéd kocsisa már utolérte volt az ttl-dözőbe vett megfutott gyilkost, de ekkor a rabló hirtelen megfordult, megállt s egy pisztolylövés álul a kocsist is agyonlőtte. A néptömeg most mir növekedett, a lárma s üldözés ilulinos lőtt, valóságos veneny>és volt sz istentelen eltogati-•aert.mi végre nagy nehezen sikerültasaltal,hogy ka\'.ooiksegítségével a menekülőt eltogUk.Ekkor azonban midőn mar mindenki azt hitte, hogy z gyilkos kézre van kerítve, ez kétségbeesése ben egy második pisztolyt rántott ki s egy lövés álul fejét szétrepesztette. Rögtön meghalt. A gyilkos jól föl volt fegyverkezve késekkel éa egyéb gyilkoló eszközökkel. Rablásí szándékból történt-e a gyilkosság s voluk-e bontanak, eddig nem tudni. Az izgatottaig s részvét az ildozatok iránt kimondhsutlan nagy. Üzleti szemle Nagy-KasUtáa 18T9. ueptemher !7 A időjáiáa állasdölag asép, s nzpkozben m«g meglehetős meleg ; a vetési munkákra aésve egy ki« esd hasznossá válhatna Üzletünk e béwn eltért végre a reayhe u-áuy-xattül, molyet hotsxn ideig folytatott vala, a megint egyszer szilárdabb jelleget öltött. A főszerepet a ke-nyérmagvak viselték, melyek kOit kulSnöhen buxá-ban jelentékeny transactio folytatutott E kedves6bb hangulat onnét ered, mivel atolsó időben jobban mint ezolEtt kiderüli, bogy foldrészaok agy termel! mint fogyasztó országainak határozottan kielégítet-len termésük volt kenyérgabonában, s hogy a hiány pótlására Amerikára otalva vagyunk. Itt ágyazás a sitoátio csakhamar felfogatott, éa a gabooa árak je* jentékenyen fetebb bajtattak, mi uját continensunkre sem hibázhatá el befolyását. Basa a hét elején csekély figyelemre UUH; utolsó napokbau e hangulatot azonban efy sokkal szilárdabb válta fel, azóta e csikk nagyon keresetté vált éa árban sebesen emelkedett. Rosabai ia kellemesebb hangulat jntott ér-vényre, melynek azonban eddig nem sikerülhetett nagyobb árváltozást előidézni. Árpa a kedvezd lendülettől érintetlen maradt sfit még lanyhább irányzatot követett mint eddig. A nagy készletek, melyek piacznnkon felhalmozva van-nak, minden selendóseget nélkllüzék, és ksrezkedS-inket kéoyazeritik vasárlataikat e eztkkban majdnem égessen beesflntetni. Nem canda, ha esa«k foJytás árak naponu alább aaiUnak. Zab csekély azletet fejleszUtti árak áBu-dóak voluk. Tengeri valamivel ssüárdabb volt. Cinqaasifaa iránt Olaszoraság réazérSl némi kereslet merOlt fal, kOtéaek azonban, as aj terméé kSseOevéae miatt aw-hezen léteaulhetnek. Bab e héten már uj árában volt képviselt* piaczonkoo, melyért magas árak •ngeásiyeztattsk. £ vélemény aa idéo minSségileg UelégitS és nioSségl-leg kosep termést eredményez. HinCség sasrint: Bnzs ... 10-10 — IS.--..-.— Eoza ... 7.30 — reo - \'->— Árpa - ... 6 60 — »•—^_._ Zab .... 680 — A* ■ Kokoricaa 6. 6.40 — CinqQantín . . 7. 760 — Bab (fehér) . . S-80 — 1 Bab (tarka) . . 6: K. B. V a s n t 1 menetrend. A budi-pesti időmntató óra szerint, tadal Kaalnáról Vonat hava: ssim \' Ors P«r«. Id8 106 Eszék, liohaea,r>oml>ovar ■ Floníh. 4 48 rsffel ÍI5 . . . . 3 50 delnt 213 Rada-Pestro 4 68 r»(fe KB 3 6 delax. 204 11 3Ü estve 213 Bíctb. (R.omb»lh,l,, «•" Ujkely fel<)5 8 r.a,l 301 . ..»..\'...-.. II 48 estve SIS Soproiba 3 38 delat 303 Triestbe íi Primőrhofon kérésitől Gria é> Béesbe 4 58 reggel 301 Trieitbe ét Prigerboftra keresital Gricz is B4abe \' . 2 47 délnt. ZALAI Érkezik Kanizsára lunmtt. 219 Eas.k, Uohio, Do.borár ■ Fiaarfbil 1 41 ditat ao» , . . . ii ii -ti. SOS B»sU-Peetr»l 4 SO ~fr>l Ml „ » 6 *•*•*. Jll 9 44 értre S14 BiesbSl (8zo«ikatk. Riea Ujhely)felo\'l10 Í7 eetve X» „ „ . .45 léggel 1(3 Sopronyból 11 58 dalol. 2U BícbSl Qric, afarborf, Pnfarkof MSI 4 12 reggel Í0J Trieest- *• Biesbol Mukarg.Pnger- bof felSl ......... 1 SÍ delot. 904 Tritsat-is Villaehbil Priferbof felSl 11 — eetve afarbarfba csatlakozás Villuh is Frsneeafestből . , . Piancesfestbol Felelős szerkesztő: Batorfi UtJM. í 6 Z L ö S ?. Értesítés. K»am«l vagvok bátor nagy érdem B k.6->5o*e%nek tudtára adói, hogy a«l etemet át vál toiutiame*a,Magyar király" fog* dót vettem át, asért vagyok bátor a n. érdemü köaönaégel ögTelmestetui áa becaes pártfogá-sokért asde kelői, hogy minél nagyobb pártfo gáaokbai résiesitsenek. Ai omnibua- és hintám ai üiletembfll minden ronathoi ki ét be ai in-dóháthos icrgaiomban áll és asonkivül minden* nomfi külSn fuvarok jatásyot árért elfogadtat- 9ZEPMMÉER 28-<a 18 T9 nak, végfll még bátorkodom a n. é. k(Mnség e cúnotan. berendeiett uáfló •lobiimat legjatá-nyoeabb ár mellett a t. a. utalóknak figyel-mébe* ajánlani. aláiatos tiaitelettel Tarnay József, Nagy-kanissai vendéglős. \' B rovat alatt ko.lSttirt MalSaaigel •em \' Seerk. Nagj- , ayoaMtott a kiadó Japtulajdonoe Wajdits József gyorsBajtóján |
