Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.61 MB
2010-01-25 11:01:03
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
466
2310
Rövid leírás | Teljes leírás (266.92 KB)

Zalai Közlöny 1895 018-021. szám május

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
34. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

MGMAMTZSA. 1895. májns 4-én.
lö-iac szélxxi.
Elöfi Zftéai ár: Egész évre . . . 5 ír — kr. Fét évre . . . . frt bO kr. He«Tedévre . . . 1 írt 25 kr. Ugye* a*** 10 kr.
HIRDETÉSEK 5 hztanos .petitiorbao 7, mátodjttoí-j ¦ miadea további torért S kr.\'
MYILTTEESEN petit soronként 10 krert vétetnekf fel. Kincstári illeték minden egyen hirdetéaert WJ kr. fizeier.dő
XXXI\\. évfolyam.
ZALÁI ROZLONT
1
JA i*p sieltemi és anyagi részit íó" nindea közlemény fliUrt ÍM szerkesztő-kiadó \'áttért \\ adaseitcn Kagy-lLa* izsira bér-neotre intézendók.
Bérmeatexlen levelak nen fogad -utttk ni.
Kézi rs tok rluuM> küldetnek
-kanizsai DélzalaíTakarékpénztári .önsegélyző szövetkezet\', a .Kotori takarékpénztár
a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyeafllet* a , nagy-kanizsai tanítói járáskor*, * ,a*gj-kznisaai k*resztény jótékony
A nagykanizsai ,,Ipar-Testüret:í, ,anagy-l részvény-társaság V a »nagy-kanizsai- és galambcki önkéntes tűzoltó-egylet* nőegylet", „n.kanizaai izr. jótékony nőegylet*, .szegények tápiotézete *. a .katonai hadastyán egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai kttl választmányának hivatalos lapja
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALJÍU HETILAP.
Taniték adója.
Országszerte általános a panasz tanítók körében a miatt a helytelen. méltá?)Ulan adóterhek miatt, melyekkel a suiyos anyagi gondok-ka! ?mugy is megrakott tanítóságot nyomorgatják. A baj természetese a azokon a helyeken van, ahul a tanítói fizetés nem kerek készpénzből áll, hanem annak kisebb vagy nagyobb része tennénybeli járandóságokkal van pótolva.
Oka pedig a kellemetlenségnek onnan származik, — hogy az adószedés közegei ezeknek a járandóságoknak egyikét, másikát nem ugy tekintik, a hogyan tekinteniök kellene: tanttói ^ fizetésnek, mely oly készpénz gyanánt jár ki. mint akár a miniszterek fizetése s csu-pán szükségből, vagy a nép köny-nyebbsége okáért osztódik pénz- és természetbeli járandóságokra, ha-nem ngy számol vele, mint magán tulajdonnal s a szerint adóztatja.
Nagyobb megvilágítás okáért hadd említsünk kézzelfogható példákat.
A hol a tanító pl. 300 frtnyi fizetését készpénzben kapja, nem fizet több adót e ké^szpénz^élgy"azi-zalékjánál, vagyis 3 irtot. De, ha ugyanily fizetés mellett a pénzbeli járuléka nem teszi ki a 300 irtot s fizetése 3 — 4 katasztrális holdnyi /öld haszonélvezete által van pótolva: akkor e föld után ngy adóztatják meg, mintha annak tulajdonosa volna s fizet \'— csupán e föld után — mintegy 20—25 frt. Tehát ugyanoly összegű fizetés ntán az egyik hétszer-nyolczszor aay-?yi adót fizet, mint a másik, csupán azért hogy elég szerencsétlen nem készpénzben kapni ki az egészet.
Haaonló igaztalanságnak vannak kitéve azok a tanítók, a kiknek a fizetését készpéhzbeír "nTiÖyitv még aprólékosabb .járulékkal* is pótolják; mint pl. szőlőtermő vidékeken borral, kötelezve lévén a lakosok a tanítói fizetés egy részét megfelelő menyiségü borban szolgáltatni kí.
Nem tekintve már most azt sem, hogy az illető termelök ugyanazon bormennyiség után a fogyasztási adót már megfizették, sem pedig azt, hogy a tanítóra nézve ez tulajdonképen nem egyéb, mint a törvényesen neki kijáró készpénz fizetés, a szükség, vagy a régi rossz szokás által rák ény szeri tett — más alakban: előáll regálebérlő, vagy pénzügyőr s kiveti rá a fogyasztási adót; természetesen oly mértékben, mely tetemesen fölülmúlja azt az összeget, melyet jövedelmi adóképea fizetnie kellene, ha fizetésének megfelelő részét készpénzben kapná.
A tanítóság ezen részére már magában véve az a körülmény is nem kis hát...