* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.57 MB | |
| 2010-01-25 13:44:54 | |
 | |||||||
Nyilvános  1935 | 6484 | Rövid leírás | Teljes leírás (455.07 KB) | Zalai Közlöny 1897. 027-031. szám július Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 36. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAtiY-KANIZSA. 1897. július 3-án. EQfJ- *rté* i ár: Kgeaz erre S frt — kr Kel erre . . . . 2 írt fto kr „N\'rjttPiiéTT* . . . 1 frt kr Ktfjes \'/.am 1U kr. H I K Ii KTK.íKK 5 hasábos petiuorbao 7, másodszor i mimlrn turibtfi sorr-n & — \' .SYILTTKKBKN petit soronként 1» krért Tetetr.t-k i, Kincstári illeték mindet, egyt-s; biriirUa t-rt 3<i kr. uzeu-udo XXXYi. évfolyam. A nagykanizsai „Ipar-Testttlet", galamboki ö nkéntes tOMltó-egyltt", a „n.kabmai iir. jótékony nőegylet\', .regények tápintézete\', a katonai takarékpénztár részTény-tirsasig,* a a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori , nagy - kanizsai kisdedeveló egyesület\' a , nagy-kanizsai tanítói járáskor hadastyán egylet" .soproni kereskedelmi iparkamra" |A lap szellemi részét illető minden közlemény & felelős szerkesztő ?erére, az aoyagi részt illető köt-leményck pedig a kiadó ne-rére címzetten Sagr.KMtzsi.ra bérmentre iotézendök. RermeoteOen levelek n^m fugád -tatnak «L l: aiéztratokTiaazanemkBtdetaek: k««éay jótékony nőegylet* nagykanizsai kftWálasztmányának hivatalos lapja. HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nagy válság előtt. Nagy-Kanizsa, 1897 jul. 2. ösi szokása szerint a magyar föld-mivelő gazda elhintett magja utáni járadékot a most megült ünnepnap Péter és Pál a tán. aratja le. C>ak megszomorodott szírrel nézhet a szegény földműves az idei sovány aratás* elé. Egész éven át buzgó imádsága szállt az Úrhoz, hogy adjon kenyeret az éhezőnek, magot a magvetőnek. A gazdatársadalom korai örvendezését az Ur akarata megváltoztatta. Az egész ország jajkiáltas-ban tört ki, csak agy viizhaogzottak a gazda ajkáról elhangzott panaszok a szűnni nem akaró esőzések következtében. A gazda sorsa az egész országnak sorsa. Ka termése bő, akkor a közjólét is bŐ. Ha elveri a természet vetését, ugy ezzel elverte a gazdától éló iparost és bankokat is. Mindenkinek sorsa akként fejlődik, amint a gazdáé változik. A közjóiét hatalmas lendület nyerne, akkor midőn jólét verne fészket a gazda 03ztály szerény hajlékában. Ezzel azt hiszem tisztában volnánk. De mit szóljon ahhoz a gazda társadalom, ha a terményének árait nem a kereslet és a kínálat, az alkalmas konjunktúra törvényei, hanem egyes saját zseb-jükre finnyás-*\',üzérek" szabják meg, akik a parsgraíusok tágas lepedőjébe bukolóznik ? És mit szóíjuuk ahhoz ha a gabnaárakat közvetlen az aratási időben mesterséges uton módon nyomják le annyira, hogy a gazda olcsón kénytelen amugyis so-ván termelését eladni ? Nékünk azonban mindezt tűrnünk kell, mert igy parancsolja ezt — a börze! — Hazánk nagy válságnak néz elébe A nagy magyar alföldön kitört a\' mezőgazdasági munkások, kö-xt a. sztrájk. A gazdáközöoségnek az a csekély termése is, amelyet az esőzések véletlenül nea érintettek, most a t u 1 é r é 3 következtében vész el. Nincs munkás kéz, ki ezt learatná ! A munkás inkább kezeit Ölben tartogatja, semhogy rossz munkabér mellett hozzá nyúlna a kaszához. A baj már évek előtt előrelátható volt, tehát e veszély senkit sem lephetett meg. Most, hogy közvetlenül az aratás előtt állunk és az általános bajok, a nyomor most midőn az ország érdeke egyszerre válságossá Ion, mondom most megindultak, a sürgős és szokásos ankettok ugy a földmí-velési, mint a belügyminisztériumokban. Most egy csapásra, lökésre szeretnők a bajt hátunk mögött tudni. Bizony lekéstünk a már utol nem érhttó vonatról. Tetszett volna még idejében a baj gyökerét kiirtani, nem peddig akkor, midőn a gyökérből már hatalmas hajhtb... |
